6:0 – Újpest FC–Górnik Zabrze by Ujpest Football Club

A Szusza Ferenc Emlékmérkőzés támogatói Főtámogató:

Kiemelt támogatok:

Magyarországi Lengyel Nagykövetség

További támogatóink:

Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Violenza-Art kft. KREATÍV MEGOLDÁSOK

SLKreatív Kft.

Jaluda Kft.

A hűség szobra Az öregek még emlékeznek. A fiatalok tudják az öregektől. A gyerekek megtanulják. Szusza Ferenc halála érzékenyen érintette az Újpest család minden tagját. 2006 augusztusában odaveszett egy darab abból a hűségből, amelyhez hasonlót sem a múltban, sem a jelenben, sem a jövőben nem találunk. Szinte azonnal felvetődött az ötlet, hogy legendánk előtt szoborral illene tisztelegnünk, így napokon belül megindult a gyűjtés, amelyhez sokan csatlakoztak, legyen szó akár néhány forintról, akár mint az azóta az Égi Kávéházban helyet foglaló Juhász Györgyről, vagy éppen a távolban élő Major Csabáról, akik jelentős összeggel támogatták az emlékművet. Mintha mindenki hozzá kívánta volna tenni a magáét ahhoz az emlékhez, amely egyszerre hordozza magában az ÚJPESTISÉGET és azt az utánozhatatlan életformát, amely példaként szolgálhat az Újpest család minden tagja számára. A mai meccs remek alkalom, hogy lengyel-magyar együttműködéssel, ha egyelőre csak képzeletben is, de felépüljön a szobor. A szoboravatón azután mindenki letehet majd egy szál virágot Szusza Ferenc emlékműve elé, és ha képzeletben is, de legalább néhány pillanatra ott érezheti magát mellette, és együtt ünnepelhet az égi és a földi Újpest család. Ezúton köszöntjük Wintermantel Zsolt polgármester urat és Roman Kowalski nagykövet urat, akik fővédnökként segítik az emlékmű ügyét, valamint nagy szeretettel köszöntjük a Górnik Zabrze csapatát, szurkolóit, és mindenkit, aki részt vállalt a gyűjtésben és a szervezésben! Építsük fel együtt az emlékművet! Tisztelettel:FAT (Az UVB Szurkolói Egyesület Elnöke)e) 6:0 • 3

19 év, bajnoki 463 meccs,

>>> SZUSZA FERENC MAGA VOLT AZ ÚJPEST – NÉGYSZERES BAJNO

393 gól

„Engem ide kötött minden, a gyermekkor, a barátok az újpesti utcák és a Megyeri úti stadion. Most megkérdezhetné bárki, hogy nem bántam-e meg ezt a hűséget. Nyugodt szívvel állíthatom, nem.” 4 • 6:0

OK – GÓLKIRÁLY EGYSZER SEM LEHETETT, MÉGIS A LEGJOBB GÓLLÖVŐ

23 szezonon át kirobbanthatatlan volt az újpesti kezdőcsapatból. 1945-ben, 1946-ban, 1947-ben és 1960ban is bajnoki címet szerzett, ám gólkirály egyszer sem volt, pedig kétszer is igencsak közel volt hozzá. Először 1945-ben. A világháborút követő szezonban Zsengellérrel futott „házi párharcot” a gólkirályi címért, az utolsó forduló előtt 35-35 góllal állt mindkét játékos. A záró meccsen a csapat szöglethez jutott. Az addigi szögletrúgó Zsengellér

helyett Szusza kapta fel a labdát, és a szögletből tökéletesen ívelt Zsengellér fejére. Így „Ábel” egy góllal megelőzte. Szusza második alkalommal 1956-ban járt közel a gólkirályi címhez. Akkor a forradalom miatt félbeszakadt a bajnokság, és ezzel Szusza góljai is „elvesztek”. Ennek ellenére ő a magyar labdarúgás örökös gólkirálya: 393 találata valószínűleg örök időre elérhetetlen csúcs marad. Csak egyetlen klub színeiben játszva Szusza lőtte a legtöbb bajnoki gólt a földkerekségen! Szusza Ferenc egyébként 1938-tól szerepelt az Újpest utánpótlás csapatában, és több, mint 40 éven át a klub igazolt játékosa volt, hiszen még az 1980as években is pályára lépett lila-fehér színekben – hivatalos mérkőzésen – méghozzá az újpesti öregfiúk-csapatban.

6:0 • 5

6:0 SZUSZA EMLÉKNAP

zusza Ferenc. Ez a név összefonódott Újpesttel. Sőt, a legendás csatár maga volt az Újpest. Bár 1923. december 1-jén nem Újpesten, hanem annak határában, a Szekszárdi úti Juta-házban született, de labdarúgóként csak egyetlen klubot erősített: az Újpestet. Hívhatták Újpest FC-nek, Újpesti TE-nek, Budapesti Dózsának, Újpesti Dózsának, változhatott a klub életében bármi, Szusza Ferenc jelentette az állandóságot. Klubunk abszolút rekordere, a hűség mintaképe, nála több alkalommal senki nem lépett pályára lila-fehér mezben, és nála többször senki nem lőtt gólt csapatunkban. Már a belépője is tökéletesre sikerült: 1941. február 23-án, alig tizenhét évesen szerepelt először az Újpestben, és a Kispest elleni mérkőzésen még az első félidőben mesterhármast rúgott! 1941 és 1960 között összesen 463-szor szerepelt az Újpestben, és 393 alkalommal talált a hálóba, majdnem 20 éven keresztül,

6:0 SZUSZA EMLÉKNAP

>>> SZUSZA FERENC MAGA VOLT AZ ÚJPEST

A válogatottban mindössze 24-szer szerepelt és 18 gólt szerzett, előbbi elenyésző szám tudásához, képességeihez képest, ám a politika, a világháború és a szerencse az ő karrierjét sem kímélte… Pályafutása 1949ig töretlenül ívelt felfelé. A negyvenes évek közepén már Európa legjobb góllövő csatáraként emlegették. A bajnokságban minden évben a legjobb góllövők között szerepelt, és a válogatottban is ontotta a gólokat. Aztán az évtized végén, egy válogatott meccs előtti utolsó edzésen a debreceni stadionban egy gödörbe lépett, és kibicsaklott a jobb térde. A sérüléséből rendkívül nehezen gyógyult fel, és a felépülése után már csak ritkán vették számításba a válogatottnál. Benne volt a helsinki olimpiára utazó keretben is, de a válogatott szabójánál tudta meg: öltönyét átszabták másra. Pályafutása befejezése után edzőként dolgozott az Újpestnél (1963-65, 1981), Egerben (1969), Győrben (1962-1963, 1966-1968), Lengyelországban a Górnik Zabrzénál (1970-1971), ahol bajnok és kupagyőztes is lett. Ezután Spanyolországba vezette az útja, a Real

SZUSZA FERENC Született: 1923. december 1., Budapest Klubjai játékosként: Újpest (1938–60) Élvonalbeli mérkôzéseinek/góljainak száma: 463/393 Válogatott mérkôzéseinek/góljainak száma: 24/18 Legnagyobb sikerei: 4x magyar bajnok (1945, 1946, 1947, 1960) Klubjai edzőként: Győri Vasas ETO (1962–63, 1966–68), Ú. Dózsa (1963–65, 1980–81), Egri Dózsa (1969), Górnik Zabrze (lengyel, 1970–71), Betis (spanyol, 1972–77), Atletico Madrid (spanyol 1978–79) 6 • 6:0

Betisnél (1972-1977) – itt utolsó évében spanyol kupagyőztes lett – és az Atlético Madridnál (1978-1979). Újpesten 69, összesen pedig 211 NB I-es mérkőzésen ült a kispadon szakvezetőként, lila-fehér edzőként bronzérmet ünnepelhetett a csapattal. Spanyolországban hatalmas edzői karriert futott be és a „Mágus” becenevet kapta. 1996-ban megkapta Újpest díszpolgára címet. Szusza Ferenc megérte azt is, ami csak a legnagyobbaknak (Hidegkuti Nándornak, Puskás Ferencnek, Illovszky Rudolfnak) adatik meg, hogy még életében stadiont neveztek el róla: 2003. október 25-én a Megyeri úti stadion az ő nevét vette fel.

„Nem bántam meg,

hogy Újpesten maradtam” SZUSZA FERENCET NEM CSAK ÚJPESTEN TARTJÁK A MAI NAPIG LEGENDÁNAK, HISZEN A FANTASZTIKUS GÓLLÖVŐ MÉRLEGGEL RENDELKEZŐ TÁMADÓT EDZŐI MUNKÁJA MIATT FELTÉTLEN TISZTELET ÖVEZI GYŐRBEN, SPANYOLORSZÁGBAN ÉS A GÁLAMÉRKŐZÉS MÁSIK RÉSZTVEVŐJÉNÉL, A GÓRNIK ZABRZE CSAPATÁNÁL IS. STADIONUNK NÉVADÓJÁVAL 2002. AUGUSZTUS 13-ÁN SZEPESI GYÖRGY BESZÉLGETETT A SPORT TV-BEN SUGÁRZOTT MŰSORÁBAN. EZ VOLT AZ UTOLSÓ HOSSZABB, TV-S BESZÉLGETÉS A LEGENDÁS JÁTÉKOSSAL

6:0 INTERJÚ

>>> SZUSZA FERENC 463 BAJNOKIN 393 ALKALOMMAL VOLT EREDM

– Induljunk el pályafutásod kezdetétől: 1938-at írtunk, amikor édesapád ős-újpestiként elvitt a Megyeri úti stadionba. – Tulajdonképpen Goda bácsi vitt el a Megyeri útra a JUTAházból. Ő volt az, aki meglátott játszani és azt mondta, nekem Újpesten a helyem. Ezt tudomásul vettem, így kerültem az UTE-hoz. – A JUTA-gyár egy híres textilgyár volt, amelynek a vasúti sínpár melletti gödörben volt a pályája. Ennek az emlékét felidézve… – Gyurikám, neked aztán kell erre emlékezni, hiszen együtt játszottunk ott mezítláb a homokban… – Bevallom férfiasan, mindössze egyszer játszhattam veled együtt egy edzőmeccsen. Megálltam a pályán, és azt csodáltam, ahogyan te tízévesen bánsz a labdával. De térjünk vissza a karrieredre: 1940-ben játszottad első bajnoki mérkőzésed az NB I-ben. – Kispesten játszottunk, 4:4 lett a végeredmény, három gólt rúgtam. Olyan jó csatársor volt akkor Újpesten, hogy azért említsük meg a többieket is: Ádám Sanyi, Vidor Jóska, Zsengellér Ábel, Tóth III és jómagam. – Ennél jobb csatársort elképzelni sem lehet. Hogyan tudtátok akkoriban egyeztetni a tanulást és a futballt? – Az Izabella utcai Báró Wesselényi Miklós Felsőkereskedelmi Iskolában érettségiztem, itt játszottam az iskolacsapatban is. Nagyon szerettem a labdarúgást, amikor focizni kellett fociztam, amikor tanulni kellett tanultam. Tizenhat pengő volt akkor a tandíj, de mivel színjeles tanuló voltam, nem kellett a szüleimnek fizetni az oktatásomért, szóval sikerült megoldanom a két dolgot együtt.

8 • 6:0

– Első válogatottság… – Horvátok ellen játszottunk, 1:1 lett az eredmény. Én rúgtam a gólt az Üllői úti stadionban, de nem voltam a teljesítményemmel megelégedve. – Tizenhét évesen játszottál először az élvonalban, összesen pedig 463 NB I-es meccsen 393 gólt szereztél. – Ez cirka húsz év termése. Nem szeretem használni a büszkeség szót, inkább azt mondanám, hogy megérdemeltem ezt. Annyira szerettem a futballt és a góllövést, hogy jó érzéssel tölt el ezeket az adatokat hallgatni. Münchenbe külön meghívott az IFFHS azért, mert egyetlen csapat színeiben értem el ezt a teljesítményt. – Harmadik válogatott meccseden kikaptunk svédektől, de két gólt szereztél. Fájdalmas, mégis örömteli meccs lehetett. – Emlékszem a gólokra, de mégis kellemetlen ez a találkozó, és nem csak a vereség miatt. Édesanyám akkor jött ki először futballmérkőzésre, de egy összecsapás után be kellett kötni a fejemet, ő pedig elájult és soha többé nem jött ki a meccseimre. – Húszévesen szerelmes voltál, és ezzel kapcsolatban van egy nagyon szép történeted, amely szintén részben Svédországhoz kötődik… – Szegő Ilinek hívták azt a bizonyos nagyon szép újpesti kislányt. Akkor voltak érvényben a zsidótörvények, ezért vigyáznunk kellett, titokban járkáltunk. Azt, hogy a fiatalságom szép volt, részben neki köszönhetem. A II. világháború után kaptam egy hatalmas csomagot tőlük, akkor már Svédországból, ahová időközben kimenekült. – Kint találkoztatok is 1949-ben, de ugyanebből az évből van egy fájdalmas emléked is. – Igen, abban az esztendőben sérültem meg sajnos. A debreceni nagyerdei stadiont akkor újították fel, új gyeptéglákat raktak le. Edzőmeccset játszottunk a válogatott meccs előtt, le akartam venni egy labdát a 16-os táján, magasra felemeltem a lábamat, ami visszaérkezéskor beszorult a rosszul lerakott téglák közé, a térdem megcsavarodott és egy nagyon súlyos sérülést szenvedtem. – Másfél évig nem is léphettél pályára, és kikerültél a válogatottból. Ennek ellenére hosszú évekig még rúgtad tovább a gólokat, de az Aranycsapat már kialakult, te pedig csak 24-szer lehettél válogatott. – Statisztikailag valóban 24 meccs van a nevem mellett, de a háború után nagyon sok olyan mérkőzés volt – például: Budapest–Prága, Budapest–Bécs, Budapest–Bukarest – amelyeken a Himnuszt nem játszották el, csak ezért nem számítanak hivatalos meccseknek. – A magyar filmalkotás egyik legsikeresebb alkotását 1952-ben készítették el, a címe Civil a pályán! volt, főszerepben Szusza Ferenccel. Mesélj erről a filmről, hogyan készült? – Keleti Márton mondta nekem: csináljunk egy próbafelvételt, nézzük meg tudnak-e belőlem valamit faragni. Jól sikerült és elvállaltam. Ferrari Viola volt a húgom, vetélytársamat pedig Soós Imre alakította. Latabár Kálmán is szerepelt a filmben, az egész miliő nagyon tetszett nekem.

– Keleti Márton agyondicsért téged… – Nem is szívesen beszélek erről, hogy ne tűnjek nagyképűnek. Egyszer mondta azt a többi színésznek, hogy ez az egyszerű sportember sosem késik, tudja a szöveget, vegyenek róla példát. Rosszul éreztem magam, de jólesett a véleménye. – Mindig hűséges maradtál a lila-fehér színekhez. Kevés példa akad erre a magyar futballban. – Ez örömmel tölt el, de meg kell említenem, hogy három olyan nagy túrán is részt vettem, mint az Újpest egyik játékosa, de nem mint a csapat tagja. 1947-ben a Ferencvárossal mentem Amerikába, akkor a zöld-fehérek Puskást, Mészárost és engem vettek „kölcsön” pár hétre. Öt évvel később Kínába az „A” válogatott nem mehetett el, engem pedig mint „C” válogatottat vittek ki. Áldom a napot, amikor ez a lehetőség adódott, 16 meccsből 16-ot nyertünk akkor, nekem pedig sikerült formába kerülnöm a sérülés után. Négy évvel később Bécsben sétáltam, amikor Puskás Öcsi és Östereicher Emil jött velem szembe, mondták, hogy elvisznek Rióba, Brazíliába, mert nincsenek meg. Az első meccsen a Maracanában 200 ezren voltak, hatalmas sikerünk volt. A játékoskijáróban jött egy sánta ember, 7-es mezben, nem is értettük az egészet. Végül kiderült, hogy a Garrincha volt az, a 20. percben pedig már 3:0-ra vezetettek is a brazilok, és persze ő is remekül játszott. – Sosem akartak külföldön tartani? – De, egyszer nagyon. Az Internazionale és az AC Milan veszekedett rajtam, én végül is mind a két együttesnek igent mondtam, de akkor lehetetlenség volt külföldre menni. Száz-

ezer dollárt kaptam volna, ez rettenetes nagy pénz volt. Amikor jött a telefon, hogy mikor megyek, mondtam, hogy nem tudok. Ekkor azt hitték, hogy a pénzt keveslem, és még többet adtak volna, de a minisztertanács egyik értekezletén kimondták, hogy Szusza nem eladó. Nem bántam meg, hogy Újpesten maradtam. – Játékos-pályafutásod után húsz év következett edzőként. Először Újpesten voltál Kalocsay Géza mellett segédedző. – Gyakorlati ember révén magam vezényeltem a feladatokat, és a játékosok között voltam a pályán, segítettem, tanítottam őket. Győrben lettem vezetőedző, majd visszarendeltek Újpestre. Az ETO olyan jól játszott utána, hogy végül Hidegkuti Nándival bajnok is lett az a csapat. – Ezek után következett a Górnik Zabrze. Hogyan kerültél Lengyelországba? – Nagy szerencsével. Kalocsay Géza volt az elődöm, a lengyelek pedig imádják a magyarokat. Géza megemlítette a nevemet, referenciát kértek, majd egyből elhívtak. Kitűnő játékosaim voltak, olyanok, akiknek vezetésével a lengyelek minket vertek az olimpia döntőjében. Egyszer Spanyolországba voltunk a szezon előtt, levezettem az edzést, amit sokan figyeltek. Nagyon megtetszett a stílusom a Betis vezetőinek, akik azt mondták, nekik éppen ilyen edző kell. – Mennyi időt töltöttél Spanyolországban? – Majdnem tíz évet. Spanyolországot második hazámnak tekintem, nagyon jól éreztem magam ott. Bíztak bennem, pedig spanyolul sem beszéltem az elején, igaz három hónappal később már előadást is tudtam tartani. Imádtam a nyelvet, még borotválkozás közben is az igeragozást tanultam. – Kubala László sokat segített? – Már az is elég volt, hogyha együtt megjelentünk valahol. Persze a spanyolok felfogásáról is megosztotta velem a tapasztalatait. – A Betis után az Atlético Madridnál is töltöttél egy évet. – Kint voltam már négy éve, ezért hazahívtak, mondván eleget voltam külföldön. Meg akarták hosszabbítani a szerződésemet a Betisnél, de nem tudtam mit csinálni, itthon pedig nyugdíjba helyeztek. Ezután hívott az Atlético, másnap pedig már repültem is Madridba. Annyira fegyelmezett játékosaim voltak ott, hogyha azt kértem volna tőlük, hogy tízszer a verjék falba a fejüket, megtették volna értem. – Öröm lehetett ilyen pályát befutni. – Nem csak játszani, még tréningezni is öröm volt. Ha valaki valamit nem tudott megcsinálni, addig gyakorolta, ameddig sikerült. A felsőkapufát a tizenhatos vonalról húszból tizenhatszor el tudtam találni. – Legnagyobb góljaid? – Két félpályás találat jut eszembe. Mindkétszer a kapuskirúgás után rúgtam vissza egyből a kapuba, egyszer a Népstadionban a Ferencváros ellen, egyszer pedig Szombathelyen lőttem hasonlót, a visszafutó kapus már nem tudott védeni. 6:0 • 9

6:0 INTERJÚ

MÉNYES AZ ÚJPEST SZÍNEIBEN

6:0 SZUSZA EMLÉKNAP

>>> SZUSZA FERENC STADION

A Szusza Ferenc stadion története A

z 1899-ben létrejött Újpesti FC már 1900 tavaszán létrehozta első pályáját. Ez a pálya a Pamutgyári mezőn, a mai Erkel Gyula utcában volt. A Magyar Labdarúgó-szövetség a túlságosan kisméretű játékteret bajnoki mérkőzésekre nem hitelesítette, így az 1901 tavasza óta már az UTE színeiben szereplő, idegen pályákon játszó focistáknak új otthon után kellett nézniük. A klub vezetői úgy döntöttek, hogy a Népszigeten új pályát építenek. A pálya gyorsan elkészült, 1903. május 24-én avatták fel a sporttelepet. A torna- és atlétikai versenyek után 3000 fős közönség előtt mérkőzött az Újpesti TE és a MAFC csapata. Az első osztályú Műegyetemisták 3:1 arányban nyertek az Újpest ellen.

10 • 6:0

A korabeli leírás szerint sokan jártak a hazai mérkőzésekre, és a találkozókon általában a „pálya bejárónál (..) ketté oszlott a tömeg az egy kapun keresztül; Az egyik rész balra tartott: ez volt a lelkesebb – állópublikum, a másik rész jobbra: ez ha volt hely, leült a kerítés mentén húzódó padokra, ha nem volt, szintén állt mögötte – ez volt az előkelőbb helyek közönsége. >>Melegebb<< meccseken a két hely közönsége fuzionált – az ellenfél kapuja mögött.” A Népszigeti pálya majdnem húsz évig szolgálta az Újpestet, az újpesti labdarúgókat és futballrajongókat. A korabeli újságok alapján a legmagasabb nézőszámot 1920 decemberében, az Újpest–MTK (1:0) mérkőzésen számolták össze, ekkor 10 ezer néző tekintette meg a találkozót. Többször is próbálta az UTE bővíteni a szűkké váló, rosszul megközelíthető pályát, ám a terület tulajdonosa, a Földművelésügyi Minisztérium elutasította a beépítési kérelmeket. Végül 1921-ben a tulajdonos felmondta a pályabérletet, és ekkor döntötték el az UTE vezetői, hogy új pályát építenek! 1922. szeptember 17-én, újpesti polgárok, vállalatok pénzéből készült el a nagy mű! A Stadion! Az első, amelyet Magyarországon

re jobban elhanyagolta a Belügyminisztérium, így a ’70-es években mindössze egy változás történt: 1972 júniusában egy vihar megrongálta a Tribün tetőszerkezetét, amit el kellett bontani. Így a megépítés óta először fedett lelátó nélkül maradt a stadion. A ’80-as években sem költöttek sokat a stadionra, az egyetlen említésre méltó esemény az új világítás 1988. novemberi felavatása volt, amely azért vált szükségessé, mert a régi lámpák fénye nem volt elégséges a nagyobb fényigényű színes közvetítésekhez. 1998-ig ismét nem történt semmilyen érdemi változás, ekkor a bajnoki címert nyert klub saját pénzén felújította a VIP páholyt, és itt a padokat székekre cserélték. 1999-ben kezdődtek el az igazán nagy átalakítások, aminek a végén 2001. november 14-én, a Magyarország-Macedónia (50) mérkőzéssel avatták fel a teljesen megújult, 13 501 ülőhel�lyel, exkluzív VIP boxokkal, bőrfotelekkel, minden igényt kielégítő luxussal rendelkező stadiont. Azóta két fontos változás történt a stadionban. 2003 nyarán elkészült a fejépület, és 2003. október 25-én új neve lett csapatunk otthonának. Az Újpest–MTK mérkőzés óta az egykori legendás Újpest játékos nevét viseli a létesítmény, a hivatalos neve Szusza Ferenc Stadion, amely a jövőben is marad az, ami immáron több mint nyolc évtizede folyamatosan volt: az újpesti és a magyar labdarúgás fellegvára!

6:0 • 11

6:0 SZUSZA EMLÉKNAP

ezzel a névvel illettek. Az első, amely vasbetonból készült. A stadionban 200 fős fedett páholy és 20 000 férőhely várta a szurkolókat. A nyitómérkőzésen az FTC csapatát fogadtuk, és nyertünk is 2:1-re, 15 000 néző előtt. 1925 és 1929 között Európa egyik leggyorsabb kerékpárpályája futott körbe a fű körül, majd ennek elbontása után a B oldal is tető alá került. A következő nagyobb változást 1945 hozta. Ebben az évben a háború miatt kezeletlenül hagyott Duna jege feltorlódott, és a hatalmas árvíz szinte elmosta a pályát. A faanyagot pedig elhordták a háború nélkülözése miatt fagyoskodó emberek. De ez az év – és a következő – hozta a stadion újjáéledését is. Teljesen felújították a lelátókat, lebetonozták az állóhelyeket és hivatalosan 45 117 férőhelyesre bővítették a befogadóképességet. Az 1948-as, 9:0-s magyar győzelemmel záródó Magyarország–Románia találkozóval pedig az immáron Megyeri úti stadion nevet viselő sportlétesítmény lett Magyarország nemzeti stadionja, a válogatott otthona. Egészen 1953-ig, a Népstadion megépüléséig játszotta itt találkozóit a nemzeti tizenegy, a sikereket halmozó Aranycsapat. Ebben a korszakban született a nézőcsúcs is, 1948. október 3-án a magyar-osztrák, 1949. május 8-án, szintén a magyar-osztrák, november 20-án pedig a magyar-svéd mérkőzés vonzott 50 000 nézőt. Ekkor született a nézőcsúcs Újpest-mérkőzésen is, 1949-ben, az FTC ellen 40 000 szurkoló zsúfolódott be a stadionba. A stadion 1948-ban a klubtól állami tulajdonba került, nem önként… 1956-ban, a forradalom alatt a szurkolók egyik legfontosabb követelése a pálya visszaadása volt. Ez azóta sem történt meg. Az ’50-es évek közepétől felsőbb utasításra a klub a nagyobb mérkőzéseket a Népstadionban volt kénytelen rendezni, elveszítve így a hazai pálya előnyét. A Megyeri úti stadion hatalmas kapacitására sem volt szükség már kisebb csapatok ellen. Ennek megfelelően az ’50-es évek végén futópályát alakítottak ki a stadionban, emiatt a lelátókból „levágták” az első hat sort, és így a kapacitás 32 000-esre csökkent. A következő változást 1962-ben jegyezhettük fel, ekkor nyitották meg a mentőbejárót a „B” terasz közepén, amivel kettévágták az addig a teljes „B” teraszt elfoglaló Újpest-tábort, és ekkor készült el a modern, digitális kijelző is. 1968 áprilisában, a Vasas elleni mérkőzésen elkészült a világítás, az országban negyedikként a Megyeri úti stadion vált alkalmassá esti meccsek rendezésére. A lámpaoszlopok a lelátón belül voltak, így újabb lelátórészt kellett levágni, a kapacitás – bár ezúttal minimális mértékben – de ismét csökkent. A stadiont egy-

>>> SZUSZA FERENC EMLÉKNAP: WINTERMANTEL ZSOLT AZ EGYIK

6:0 INTERJÚ

Újpest polgármesterének na az Újpesti legenda emlékm

AHOGYAN EGY FIATAL TEHETSÉGÜNK, WINTERMANTEL ZSOLT IS ÚGY ROBBANT BE AZ ÚJPESTI SPORT-, ILLETVE FUTBALLÉLETBE. A IV. KERÜLET POLGÁRMESTERE MEGVÁLASZTÁSÁIG EGY VOLT AZ „EGYSZERŰ” SZURKOLÓK KÖZÜL, ÁM AMIÓTA Ő A VÁROSRÉSZ ELSŐ EMBERE, KÖTELESSÉGÉNEK ÉRZI, HOGY A LEHETŐ LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN KIÁLLJON A KLUB MELLETT. 12 • 6:0

FŐVÉDNÖK

agyon fontos műve

polgármester nemcsak az Újpest–Ferencváros derbin tette tiszteletét, hanem – lehetőségeihez mérten – valamennyi hazai bajnoki találkozón megjelent, amivel nagy népszerűségre és elismertségre tett szert. A sport-és futballszerető Wintermantel Zsolt természetesnek vette, hogy elvállalja a március 26-i Szusza Ferenc Emlékmeccs fővédnöki tisztét, amelyet Lengyelország budapesti nagykövetével együtt tölt be. A polgármesterrel hivatalában beszélgettünk. – Ha Szusza Ferenc nevét kimondjuk, először mindenkinek a klubhűség jut eszébe. És ha klubhűség, akkor természetesen az Újpest. Március 26-án játszik az Újpest egy gálamérkőzést, amelynek ön az egyik fővédnöke. Miért vállalta el ezt a felkérést? – Ez nem is volt számomra kérdés, hiszen egyrészt, ha csak abból indulok ki, hogy kisdiák korom óta járok lelkesen Újpestmérkőzésekre – sőt amikor még lehetőségem engedte, vidékre is elkísértem a csapatot – és ha Szusza Ferencnek, stadionunk névadójának emlékére, tiszteletére szobrot kívánnak felállítani a szurkolók és maga az újpesti klub, akkor azt gondolom, Újpest város polgármesterében fel sem merülhet az, hogy ne álljon a kezdeményezés élére. Ez egy nagyon fontos cél, ezért lehetőségeim szerint minden fórumon népszerűsíteni fogom majd, ahogyan ezt egyébként a Siófok elleni mérkőzés előtt be is jelentettem. Saját magam hívtam meg valamennyi Újpesten működő iskola igazgatóját erre a mérkőzésre, bízva abban, hogyha én invitálom őket, akkor ők is fontosnak érzik az oktatói közösségben és a diákok körében is népszerűsíteni ezt az eseményt. Ezzel

párhuzamosan azt is, hogy fűzzük szorosabbra azt a kapcsolatot, amely intézményeink és az Újpest között van. – A Szusza-szobor ügyét továbbgondolva: elképzelhető, hogy elindul egy olyan kezdeményezés – akár a szurkolók, a klub vagy az önkormányzat részéről –, amelynek eredményeként esetleg több egykori labdarúgóról, vagy más sportágak híres újpesti képviselőjéről is közterületeket nevezzenek el a IV. kerületben? – Ez csak kezdeményezés, illetve az átnevezni kívánt közterület kérdése. Ebbe a versenybe is azért szálltunk be, mert egy olyan terület kerülhetne nem is átnevezésre, ha nem megnevezésre, ahol nem okozunk senkinek kellemetlenséget azzal, hogy a saját lakcímét, saját okmányait módosítania kell. Ha remélhetőleg beindul Újpest fejlődése, és kialakulnak olyan új terek, új utcák, ahol fejlesztések valósulnak meg, akkor az újpesti sportlegendák emlékének megőrzése nem ütközhet akadályba, sőt… – Az önkormányzat, az UTE, valamint az Újpest FC kapcsolata az ön polgármesteri kinevezése, illetve választási győzelme után érezhetően, láthatóan szorosabb. Mit tett azért, hogy ez az együttműködés szorosabb legyen. Miért tartja fontosnak a kerületi sportot, ezen belül a kerület sportéletét reprezentáló UTE, illetve Újpest FC működésének támogatását? – Azt gondolom, a fellépésemnek vagy a szerepemnek egyelőre szimbolikus jelentősége van. Az önkormányzat persze anyagi lehetőségeihez mérten segíti is az UTE-t, hiszen nemrégiben írtuk alá azt a megállapodást, amely most már nem évenként, ad hoc döntésekkel támogatja az egyesületet, hanem egy 6:0 • 13

6:0 INTERJÚ

>>> SZUSZA FERENC EMLÉKNAP: WINTERMANTEL ZSOLT

négy évre szóló keret megállapodást tartalmaz. Elkötelezettek vagyunk azért, hogy az önkormányzat – legyen az bármilyen nehéz is a helyzet – azt az egyesületet, amelynek a neve összeforrt a várossal, és annyi szépet és jót adott nekünk, támogatjuk. Terveimben nagyon sok minden szerepel, amely túlmutat Újpest határain, az újpesti polgármester lehetőségein. Adott esetben például a Megyeri úti stadion és sportkomplexum jogi helyzetének a rendezése mindenképpen egy ilyen feladat. Ebben én szeretnék élen járni. – Az önkormányzatok általában nehéz helyzetben vannak. Mi az – utalva a négy éves keret-megállapodásra is –, amiben az önkormányzat a szürke hétköznapokban képes segíteni a sportegyesületet? – Az egyesület tudja a dolgát, az edzők tudják a dolgukat, a szülők lelkesen viszik a gyerekeket sportolni. Azt gondolom, hogy ebbe az önkormányzatnak nem kell, hogy beleszólása legyen, végül is sportegyesületként, azaz civil szervezetként működik az UTE. Ugyan ennek picit ellentmond a sporttörvényből fakadó jogi helyzet, hogy magát a profi labdarúgást üzleti vállalkozás keretében kell működtetni, de én azt gondolom, hogy ez a kettő szervesen összekapcsolódik, hiszen újpesti utánpótlás nélkül nagycsapat sem lenne, és nemcsak jogi értelemben. A mostani csapatot megnézve látható, hogy ez tényleg nagyon fiatal csapat, és a tehetségek nagy része az újpesti utánpótlásból került ki, tehát azt gondolom, hogy nekünk ilyen területen kell segítenünk. Ezen kívül segítenünk kell még a marketingben is, én szeretném – és már talán látszik is –, hogy egyre több sporthír jelenjen meg az önkormányzat hivatalos lapjában. Erre a gálamérkőzésre is nagyon nagy felülettel fogunk készülni, és vannak apró gesztusok is. Például tervezem, hogy ha véglegesen sikerül rendezni az állapotokat az újpesti vásárcsarnokban, akkor állandó hirdetőtábla jelenjen meg az újpesti sportprogramok-

14 • 6:0

nak, és van olyan lehetőség, hogy például közös ajándékboltot nyissunk. Én mindenképp tervezem, hogy Újpest város címerével ellátott különböző termékeket lehessen vásárolni, és ennek keretében akár lehet egy együttműködés is, hogy ebben a boltban a klubot népszerűsítő tárgyakat is lehessen vásárolni. – A kerületi sportéletet nagyban meghatározza a Tábor utcai sportlétesítmény, illetve több újpesti létesítmény együttes helyzete. Gondolok itt a régi Chinoin-pályára, a Tungsram-pályára, a Duna Cipő-pályára, illetve az UTE atlétikai stadionra. Ez a több mint tízhektáros terület jelenleg az enyészet martaléka. Hogyan lehet ezt a területet megmenteni, és a sport számára visszaadni, esetleg fejleszteni? – Voltak tervek, amelyek megvalósítása jelen pillanatban, sajnos azt kell mondanom, csak az álom kategóriába tartozik. Azt kell tudni, hogy a terület jelentős része egy multinacionális vállalat tulajdonában áll, egy másik jelentős része egy másik multinacionális céghez tartozik. Emellett van benne az újpesti önkormányzatnak is tulajdonrésze, továbbá az államnak is, hiszen a Szilágyi úti atlétikai centrum állami tulajdon. Tehát ahhoz, hogy ezt az egész területet egységesen kezeljük, két multinacionális vállalatnak, az önkormányzatnak és az államnak kellene tudnia együttműködni. Az állam és az önkormányzat együttműködése most a szerencsés csillagzat okán meg is valósulhatna, de a két multinacionális cég érdekei már teljesen mások, hol az egyik cég zárkózott el, hol a másik. Ha az egész területet egységesen kezelnénk, összevonnánk, akkor egy elméleti forgatókönyv szerint az egyik részében valamiféle anyagi meg bázist megalapozó beruházást engedélyezünk, és a nagyobbik részében, mondjuk, tényleg korszerű sportközpontot hozhatnánk létre. Ez az ideális rendezés, de már az sem lenne rossz megoldás, ha sikerülne megállapodni ezekkel a vállalatokkal abban, hogy az általuk nem vagy csak nagyon kevéssé kihasznált pályákat az újpesti gyerekek használhassák. – Az ön futballszeretete közismert, legutóbb a 39. születésnapja alkalmából a klub köszöntötte az egyik mérkőzés alkalmával, előtte pedig akkor állt a kezdőkörbe, amikor a klubtörténeti jelentőségű, Ferencváros elleni 6-0-s győzelmet aratta a csapat. Hogyan emlékszik vissza arra a mérkőzésre, illetve milyen a kapcsolata a jelenlegi csapattal? – Az, hogy akkor ott lehettem a Megyeri út füvén, nagyszerű érzés volt. Életemben másodjára álltam ott – először akkor, amikor még kisiskolás voltam, és az UTE jubileumi születésnapjára élőképet mutattak be az újpesti általános iskolások –, és megmondom őszintén nagyon bíztam a jó eredményben, de azt, hogy így elverjük a Ferencvárost, arra nem számítottam. Nagyon-nagyon jó érzés volt – ahogyan a mez is, meglepett vele az ügyvezető úr. Előzetesen csak annyit mondott, hogy egy kis kedvességgel készülnek, amitől én próbáltam elzárkózni, de ő azt válaszolta, mindenképpen szeretnék jelezni, hogy valóban igény van arra, hogy az önkormányzat és a klub szorosabbra fűzze a kapcsolatát. Sose gondoltam, volna, hogy egy nem általam „ös�szerajzolt”, hanem egy hivatalosan nyomtatott újpesti mez lesz egyszer a birtokomban.

Egyensúlyban a pályán…

…és az élet minden területén

„Az Energy termékek áldásos hatását látom a futballistáimon és érzem saját magamon is. Egészségesebb, energikusabb, kiegyensúlyozottabb lettem, s ez életem minden területére pozitívan hat.” Köszönettel a Hungary Energy Kft. támogatásáért:

Mészöly Géza Újpest FC vezetô edzô

GYAR TERMÉ MA

VET SZÖ SÉGE OK

YÓGYÁS ETG Z SZ

AJ ÁNLÁSÁVAL

www.energyklub.hu

>>> „LENGYEL, MAGYAR – KÉT JÓ BARÁT, EGYÜTT HARCOL, S ISSZA

A magyar-lengyel barátság története „LENGYEL, MAGYAR – KÉT JÓ BARÁT, EGYÜTT HARCOL, S ISSZA BORÁT” – MINDEN MAGYAR ISMERI EZT A KÖZMONDÁST. „POLAK, WĘGIER, DWA BRATANKI, I DO SZABLI, I DO SZKLANKI.” – EZT PEDIG MINDEN LENGYEL ISMERI.

6:0 SZUSZA EMLÉKNAP

lengyel és a magyar nép több évszázados barátságát a két ország 2007 óta minden évben március 23-án ünnepli. Az Újpest FC és a Górnik Zabrze idén március 26-án a futballpályán is mélyíti a két ország kapcsolatát, és megemlékezik a mindkét klub életében fontos szerepet betöltő Szusza Ferencről. Érdemes a barátság történet felidézni. A két ország és nép között a kapcsolatok még a középkorra nyúlnak vissza. Eleinte főleg dinasztikus kapcsolatok, és közös uralkodók jelentették a kapcsolódási pontokat. A magyar és a lengyel nép kapcsolatait az Árpádok és a Piastok korában dinasztikus érdekek befolyásolták. Családi kapcsolatok fűzték egymáshoz a két uralkodó házat, ha kellett egymásnál találtak menedéket, vagy kértek segítséget. Ez elmondható általában a két nép egész történelmi kapcsolatára. I. (Nagy) Lajos volt az első közös uralkodó, aki 1342-1382 között volt Magyarország királya, 1370-ben – Magyar Lajos néven – Lengyelország királyává is koronázták. 1440-44 között III. Władysław lengyel király uralkodott hazánkban is, őt I. Ulászló néven ismerjük. Szintén lengyel származású volt, de csak Magyarországon uralkodott II. Ulászló, 1490-1516 között. Hatvan évvel később Báthori István, Erdély fejedelme lett Lengyelország királya is. A közös királyokon túl az uralkodók gyakran választottak feleséget a szomszédos országból. Az uralkodók, királynék minden esetben magukkal vitték rokonaikat, hűséges szolgálóikat is az udvarukba, így több száz, több ezer magyar költözött Lengyelországba, vagy lengyel költözött Magyarországra. A népek közötti jó kapcsolat igazán a XIX. században, Lengyelország függetlenségének elvesztése után vette kezdetét. 1830ban a forradalom tört ki Lengyelországban. A magyar vármegyék gyűjtéseket, jótékonysági bálokat rendeztek a lengyeleknek, sőt Bars vármegye közgyűlése feliratban fordult I. Ferenc királyhoz, hogy nyújtson támogatást a lengyeleknek. Az ifjúság szimpátiából lengyel ruhában járt, sőt sokan átszöktek a határon, hogy harcolhassanak a felkelők oldalán. Az ellenzék vezetői: Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Eötvös József, az írók közül Vörösmarty Mihály, Bajza József nyíltan támogatták a lengyelek ügyét. A lengyelek hamarosan viszonozták a katonai segítségnyújtást. A magyarországi lengyelség – egyúttal a lengyel és ma16 • 6:0

gyar nemzet – történetének legjelentősebb és legfényesebb fejezetei közé tartozik a magyar forradalom és szabadságharc időszaka 1848/49-ben, amelyben Bem József és Dembinszky Henrik tábornokkal az élen több ezer lengyel tiszt és közkatona vett részt. 1849. május 6-án megalakult a lengyel légió Wysoczki vezetésével, ennek tűzkeresztsége Buda visszavétele volt. A magyar szabadságharc lengyel mártírjai: Mieczysław Woroniecki, d’Abancourt és Konrad Rulikowski. 1910-ben Miklósy Ferdinánd Leó létrehozta a Magyar-Lengyel Egyesületet. Ez az egyesület alakította meg az első világháború kitörésekor a Lengyel Katonai Bizottságot, amely magyar földről közel ezer önkéntest toborzott a Lengyel Légió számára, mindvégig Józef Piłsudski mellett harcoltak a lengyel függetlenségért. Az 1919-21 közötti lengyel-szovjet háborúban Magyarország 30 ezer fős honvédsereget ajánlott fel Lengyelország megsegítésére, azonban a Trianoni diktátummal – amit egyébként Lengyelország sohasem ratifikált – a két ország közé ékelődött Csehszlovákia nem engedte át határain a katonákat. Ennek ellenére magyar katonák százai átszöktek és harcoltak a lengyel szabadság megőrzéséért.

A BORÁT”

Amikor 1939-ben Lengyelországot lerohanták a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió csapatai, több mint 100 ezer menekült – lengyel katona és civil személy – talált menedéket Magyarországon a háború egész időtartama alatt, vagy legalább átmenetileg. A két oldalról érkező támadók elől a lengyelek csak dél, azaz hazánk felé menekülhettek, a magyar kormány 1939. szeptember 17-én megnyitotta a határt a lengyel menekültek előtt. Megígérték, hogy senkit nem adnak ki a németeknek és a menekülteknek megfelelő életkörülményeket biztosítanak. Tették ezt annak ellenére, hogy a németek erőteljes nyomást gyakoroltak Budapestre: követelték a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, a már itt tartózkodó lengyelek kiadatását, a magyar lakosság lengyelbarát megnyilvánulásainak beszüntetését (stb.). 1956 őszén a diktatúrával és a szovjet rendszerrel szembeforduló két társadalom élénken reagált a másik országban lezajló eseményekre. Így az 1956. október 23-i tüntetés a lengyelek melletti rokonszenv kinyilvánítás jegyében szerveződött. A lengyelek is hasonlóképpen reagáltak a magyar eseményekre: vért adtak a

magyar sérülteknek, gyógyszer és élelmiszerszállítmányokat indítottak el Budapestre. 2006. március 24-én a lengyelek és magyarok közötti sok évszázados szoros barátság szellemében tartott nagyszabású rendezvényen Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar államfők Győrött a Bem József téren felavatták az első köztéri Magyar-Lengyel Barátság Emlékművet. Folytatásaként 2007. március 12-én a magyar Országgyűlés március 23-át a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánította, akárcsak négy nappal később, március 16-án a lengyel szejm. Az egyhangúlag hozott határozatot 324-en szavazták meg. A két ország kapcsolatai továbbra is jók, egymás iránt számos esetben fejezték ki szolidaritásukat. Erre volt példa a magyar állami vezetők és mások részvétnyilvánítása, illetve a gyászszertartás napjának nemzeti gyásznappá való nyilvánítása a szmolenszki légi katasztrófa kapcsán. Ennek keretében az ország lobogóját félárbocra eresztették. A középiskolákban is megemlékeztek a két nép barátságáról, illetve a lengyel elnök temetését az állami televízió élőben közvetítette. 6:0 • 17

>>> SPORTBARÁTI ÜDVÖZLETTEL: KOWALSKI ROMAN LENGYEL PATRZĄC HISTORYCZNIE DOSTALIŚMY SPORO LEKCJI OD WĘGIERSKICH PIŁKARZY. ZNAKOMITA WĘGIERSKA DRUŻYNA BYŁA WIELOKROTNIE MARZENIEM KIBICÓW Z CAŁEJ EUROPY. TAKŻE W POLSCE ZNANO NAZWISKA WĘGIERSKICH GWIAZD I TRENERÓW, WŚRÓD NICH BOHATERA OBU DRUŻYN (ÚJPEST FC I GÓRNIKA ZABRZE), FERENCA SZUSZY. HA TÖRTÉNELMI TÁVLATBÓL NÉZZÜK, JÓ NÉHÁNY LECKÉT KAPTUNK A MAGYAR LABDARÚGÓKTÓL. A KIVÁLÓ MAGYAR CSAPAT SZÁMTALANSZOR VOLT IDEÁL, VÁGYÁLOM EURÓPA MINDEN SZURKOLÓJA SZÁMÁRA. LENGYELORSZÁGBAN IS JÓL ISMERTÜK A MAGYAR FUTBALL-LEGENDÁK ÉS EDZŐK NEVÉT, KÖZTÜK AZ ÚJPEST ÉS A GÓRNIK ZABRZE CSAPATOK KÖZÖS KINCSÉT, SZUSZA FERENCET. A HOZZÁ HASONLÓ SZEMÉLYISÉGEK EMLÉKÉT ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS FELEMELŐ PILLANATOKAT MINDIG ÓRIÁSI ROKONSZENVVEL ŐRIZZÜK, MÉG AKKOR IS, HA NEM TÚL SOKSZOR VOLT LEHETŐSÉGÜNK LEGYŐZNI MAGYAR TESTVÉREINKET.

Drodzy Kibice,

Kedves Szurkolók

KÖZTÁRSASÁG BUDAPESTI NAGYKÖVETE Bizonyára azért is van ez így, mert a sportversengés a rivalizálás legnemesebb formáinak egyike. A bajnoki cím elérése annyi munkát és annyi kemény erőfeszítést igényel, hogy végül mindig csak a győzelmet értékeljük igazán. A sportolók mindenekelőtt éppen a szurkolóikra gondolva vállalkoznak e kihívásra, bár természetesen itt, Magyarországon is emlékszünk olyan meccsekre, amelyek szimbolikus és poltikai jelentőséget nyertek. Ez amúgy is igen jellemző a mi régiónkra, a magyarokra és lengyelekre, hiszen éveken keresztül a sport is eszköz volt annak kifejezésére, mi a véleményünk a bennünket körülvevő politikai helyzetről. Ma már nem kell ezt tennünk. Ma már pusztán a versengés eszméjéért is versenghetünk vagy valami szép, önkéntes célért: például azért, hogy a magyar és a lengyel szurkolók közös kedvence, a két említett csapat edzője szobrot kaphasson Budapesten. Örülök, hogy vállalhattam a védnökséget egy ilyen fantasztikus esemény felett, amely mindkét klub drukkereinek fontos, hiszen az ezernyi lengyel szurkoló, akik Szusza Ferenc kedvéért idevándoroltak a csapatukkal, magáért beszél.

W przyszłym roku Polska, wraz z Ukrainą, stanie się areną rozgrywek Mistrzostw Europy w piłce nożnej. Już dzisiaj widzimy, jak ogromnym wyzwaniem, ale jednocześnie ogromną szansą dla Polski, stają sie te mistrzostwa. Budujemy stadiony i powiązaną z nimi infrastrukturę. Mistrzostwa Europy zmobilizowały rząd do ogłoszenia wielkiego projektu Orlik, w wyniku którego finalizowana jest budowa prawie dwóch tysięcy boisk dla dzieci i młodzieży. To napawa optymizmem, który jest nam szczególnie potrzebny, gdy patrzymy na, dzisiaj jeszcze dość słabe, miejsce naszych piłkarzy w rankingach. Ale mamy jeszcze ponad rok i starajmy się zachować optymizm.

Jövőre Lengyelország lesz a Labdarúgó Európa-bajnokság házigazdája. Ma már látjuk, mekkora kihívást, egyúttal mekkora esélyt jelent ez Lengyelország számára. Stadionokat és hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrát építünk, utakat, szállodákat. Az Európa-bajnokság adta a végső lökést a kormánynak ahhoz is, hogy beindítsa az „Orlik” megaprojektet, amelynek eredményeképpen hamarosan mintegy kétezer ifjúsági és gyermek sportpálya építésére tehetünk pontot. Mindez optimuzmusra ad okot, amelyre igencsak szükségünk van, ha labdarúgóink egyelőre sajnos csak közepesnek mondható eredményeire tekintünk. Azonban van még előttünk egy év, és igyekszünk megtartani az optimizmusunkat.

Dzisiaj życzę wszystkim kibicom, i Węgrom, i Polakom, przede wszystkim wspaniałej rywalizacji i zabawy w tak szlachetnym celu i tak znakomicie komponującej się w tradycji obchodów Dnia Przyjaźni Polsko-Węgierskiej (organizowanego co roku w dniu 23 marca; obecnie w Poznaniu). Inicjatorom spotkania bardzo dziękujemy za pomysł i zaangażowanie. Liczymy, że, niezależnie od wyniku meczu, przybędzie po spotkaniu kolejnych polskowęgierskich przyjaźni. I, oczywiście, zapraszamy naszych węgierskich przyjaciół do Polski.

A mai napon az összes szurkolónak, a lengyeleknek és a magyaroknak is, mindenekelőtt nagyszerű versengést kívánok e nemes cél érdekében, amely oly kiválóan illeszkedik a Lengyel-Magyar Barátság Napja eseményeihez. A találkozó kezdeményezőinek hálásan köszönjük az ötletet és az elkötelezettséget a szervezés során. A meccs eredményétől függetlenül arra számítunk, hogy a mai esemény a lengyel-magyar barátság egy újabb szép ünnepe lesz. És természetesen mindenkit szívesen várunk Lengyelországba!

Z serdecznymi pozdrowieniami Roman Kowalski Ambasador RP na Węgrzech

Sportbaráti üdvözlettel Kowalski Roman Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete

6:0 INTERJÚ

Takie momenty i takie postacie wspomina się z największą sympatią, z zawsze pozytywnymi emocjami, nawet jeżeli niezbyt często udawało nam się pokonać Bratanków. Rywalizacja sportowa należy do tych najbardziej szlachetnych dziedzin, gdzie osiąganie mistrzostwa wymaga tak wielu poświęceń i niezwykle ciężkiej pracy. Sportowcy podejmują te wyzwania z myślą przede wszystkim o swoich kibicach, choć oczywiście i na Węgrzech pamiętamy mecze, które urastały do rangi wydarzeń symbolicznych i politycznych. To trochę taka specyfika naszego regionu, Węgrów i Polaków, gdy przez lata także poprzez sport wyrażaliśmy nasze spojrzenie na otaczającą nas polityczną rzeczywistość. Na szczęście dziś nie musimy już tego robić. Możemy rywalizować dla samej idei rywalizacji, a także np. w pięknym charytatywnym celu, by pomnik bohatera dwóch zespołów Ferenca Szuszy, ulubieńca polskich i węgierskich kibiców stanął w Budapeszcie. Cieszę sie, że mogłem objąć patronat nad tak fantastycznym wydarzeniem, bardzo ważnym dla kibiców obu klubów, bo ponad tysiąc polskich fanów piłko nożnej, którzy przywędrowali tutaj za swoim zespołem, by uczcić pamięć legendarnego trenera, mówi samo za siebie.

>>> SZUSZA FERENC STADION MEZSZÁM, NÉV

NEMZ.

SZÜL. DÁTUM

CM/KG

NB I

2010/11

HUN

36 Horváth Tamás

VÁL.

1979. 07. 14.

189/86

192/-

20/-

HUN

1987. 06. 18.

190/85

2/-

-/-

3 Rubus Tamás

HUN

1989. 07. 13.

186/80

5/1

4 Takács Zoltán

HUN

1983. 11. 26.

190/85

140/8

18/-

6 Jhonnes M. de Souza

BRA

1984. 04. 22.

194/88

1/-

15 Kiss Zoltán

HUN

1986. 07. 12.

182/79

60/-

13/-

18 Vermes Krisztián

HUN

1985. 07. 07.

184/79

130/4

16/-

20 Banai Balázs

HUN

1992. 12. 09.

182/66

1/-

24 Pollák Zoltán

HUN

1984. 01. 13.

179/74

166/5

16/-

25 Dvorschák Gábor

HUN

1989. 09. 14.

190/82

3/-

1/-

26 Szokol Zsolt

HUN

1990. 03. 16.

185/75

31/-

19/-

5 Marin Matos

CRO

1989. 01. 26.

185/80

11/-

HUN

1991. 06. 10.

176/67

16/2

15/2

11 Simek Péter

HUN

1980. 01. 30.

184/82

294/28

16/1

13 Böőr Zoltán

HUN

1978. 08. 14.

170/65

306/36

13/3

21/1

14 Nikola Mitrovic

SRB

1987. 01. 02.

177/78

19/1

17 Bognár István

HUN

1991. 05. 06.

175/70

-/-

19 Balogh Balázs

HUN

1990. 06. 11.

179/75

8/1

21 Magos Mátyás

HUN

1992. 03. 14.

182/75

1/-

22 Egerszegi Tamás

HUN

1991. 08. 02.

185/73

15/-

27 Kovács Dániel

HUN

1990. 06. 16.

184/75

12/-

3/-

28 Rasztovits Dávid

HUN

1990. 08. 29.

179/77

-/-

31 Barczi Dávid

HUN

1989. 02. 01.

178/68

16/5

4/2

34 Tajthy Tamás

HUN

1991. 08. 29.

177/68

12/1

KAPUSOK 1 Balajcza Szabolcs

6:0 AZ ÚJPEST FC KERETE

VÉDŐK

22 • 6:0

6 2/1

KÖZÉPPÁLYÁSOK Simon Krisztián

CSATÁROK 7 Balajti Ádám

HUN

1991. 03. 07.

176/68

29/7

5/1

8 Rajczi Péter

HUN

1981. 04. 03.

183/79

155/72

17/7

11/3

9 Sitku Illés

HUN

1978. 02. 05.

178/71

175/55

8/-

HUN

1984. 11. 10.

174/70

142/63

15/6

16 Lázár Bence

HUN

1991. 03. 21.

181/84

4/4

30 Zamostny Balázs

HUN

1992. 01. 31.

189/81

-/-

32 Jarmo Ahjupera

EST

1984. 04. 13.

196/90

5/1

4/1

Tisza Tibor

A szürke színnel jelzett játékosok a tavaszi szezonban nem tagjai a keretnek.

MEZSZÁM, NÉV

NEMZ.

SZÜL. DÁTUM

CM/KG

2010/11

1 Adam Stachowiak

POL

28 Mateusz Slawik 82 Sebastian Nowak

VÁL.

1986. 12. 18.

190/80

14/-

POL

1980. 11. 03.

183/80

POL

1982. 01. 13.

197/93

5/-

2 Michal Pazdan

POL

1987. 09. 21.

180/76

9/-

5 27

VÉDŐK 3 Mariusz Jop

POL

1978. 12. 03.

188/81

17/-

13 Maciej Manka

POL

1989. 06. 30.

182/74

2/-

16 Adam Marciniak

POL

1988. 09. 28.

186/78

11/-

18 Bartosz Kopacz

POL

1992. 05. 21.

176/80

-/-

21 Mariusz Magiera

POL

1984. 08. 25.

188/71

19/1

24 Michael Bemben

POL/ GER

1976. 01. 28.

182/81

15/-

25 Adam Banas

POL

1982. 12. 25.

185/79

16/2

KÖZÉPPÁLYÁSOK 5 Grzegorz Bonin

POL

1983. 12. 02.

188/81

16/1

6 Aleksander Kwiek

POL

1983. 01. 13.

176/71

17/2

7 Maciej Bębenek

POL

1984. 09. 22.

173/68

7/-

8 Piotr Gierczak

POL

1976. 05. 02.

176/68

5/1

9 Michal Jonczyk

POL

1992. 03. 11.

180/80

4/1

19 Mariusz Przybylski

POL

1982. 01. 19.

183/71

17/-

23 Rafal Pietrzak

POL

1992. 01. 30.

176/69

4/-

26 Adam Danch

POL

1987. 12. 15.

180/73

10/-

30 Gabriel Nowak

POL

1986. 07. 26.

186/78

- /-

81 Róbert Jez

SVK

1981. 07. 10.

178/72

3/1

88 Michal Gasparik

SVK

1981. 12. 19.

179/69

3/1

4/2

CSATÁROK 10 Daniel Sikorski

POL/ AUT

1987. 11. 02.

184/74

15/3

11 Marcin Wodecki

POL

1988. 01. 14.

175/65

15/4

14 Mateusz Zachara

POL

1990. 03. 27.

180/75

-/-

22 Tomasz Zahorski

POL

1984. 11. 22.

190/80

19/4

13/1

6:0 A GÓRNIK ZABRZE KERETE:

KAPUSOK

6:0 • 23

>>> MAI ELLENFELÜNK AZ EGYIK LEGNÉPSZERŰBB CSAPAT HAZÁJÁB

Szusza Ferenc lengyel klubja:

a Górnik Zabrze LENGYELORSZÁG EGYIK LEGNÉPSZERŰBB ÉS LEGSIKERESEBB KLUBCSAPATÁT LÁTJUK MA VENDÉGÜL. A 14-SZERES BAJNOK GÓRNIK ZABRZÉT 1948-BAN ALAPÍTOTTÁK.

24 • 6:0

viszonylag kései időpont annak köszönhető, hogy a sziléziai Zabrze városa 1945-ig – Hindenburg néven – Németország része volt, német fennhatóság alatt állt. Ennek megfelelően egy 1910-ben, németek által alapított klub, a Preussen Hindenburg képviselte a várost a futball ligákban. A fekete-fehérek kisebb sikereket is arattak: az egységes élvonal hiányában, regionális bajnokságban szereplő egylet 1929ben Délkelet-Németország bajnoka lett, 1928-ban, 1929-ben, 1930-ban és 1931-ben pedig Felső-Szilézia bajnokának is mondhatta magát. A hitleri Németországban már kevésbé voltak sikeresek, három alkalommal lettek ezüstérmesek és egyszer bronzérmesek a sziléziai ligában, ám 1942-ben kiestek a legfelsőbb osztályból. Bár az utolsó, 1944/45-ös szezonra visszatértek, de ez volt a bajnokság mellett a klub hattyúdala is, 1945 januárjában jogutód nélkül megszűnt a Preussen Hindenburg. A háború után Lengyelország része lett a 100 ezer lakosú település, és több kisebb klub is alakult az immáron Zabrze nevet viselő városban. 1948. december 14-én ezeknek a kluboknak, vagyis a KS Concordia, a KS Pogon, az RKS Skra és a KS Zjednoczenie fúziójával alakult meg a Górnik Zabrze. A sziléziai bányászváros csapataként a Górnik, vagyis lengyelül „bányász” elnevezés szinte adta magát. A piros-kék-fehér csapat életében gyorsan jöttek a sikerek: 1952-ben már a lengyel másodosztályban játszott, 1956-ban pedig már a legmagasabb osztályban, az Ekstraklasában szerepelt. De az igazi sikersorozat csak ekkor vette kezdetét: az államilag kiemelten támogatott bánya csapata 1957-ben, mindössze második élvonalbeli szezonjában aranyéremig jutott! 1959-ben következett a második aranyérem, majd a ’60-as években élték legszebb napjaikat, hatszor is Zabrzéba került a bajnoki cím,

közte 1963-67 között sorozatban ötször! Sőt, 1957 és 1972 között, vagyis 15 éven át a Górnik minden szezonban dobogón végzett! A csapat erejét mutatja az is, hogy az 1972-es olimpián aranyérmes lengyel válogatottban 5, az 1974-es világbajnokságon bronzérmes, brazilverő csapatban 4 Górnik-játékos jutott szóhoz. A másfél évtizedes zabrzei diadalmenetben nem kevesebb, mint féltucat (!) magyar edző is kivette a részét! 1957-58 között Opata Zoltán, 1959-ben Steiner János, 1964-65-ben Farsang Ferenc, 1966-69 között dr. Kalocsay Géza ért el sikereket a Górnikkal. Szusza Ferenc, az újpesti legenda 1970-ben, Kalocsay Géza meghívására került Zabrzéba, ahol mindössze egy évet töltött, de ez alatt mindent vitt: kupát és bajnokságot is nyert. Bár nagyon szeretett Lengyelországban dolgozni, és maga a Lengyel Egyesült Munkáspárt titkára, Edward Gierek is (aki maga is Górnik-szurkoló volt) személyesen marasztalta, Szusza végül Spanyolországba, a Real Betishez szerződött. Ezt követően még 1972-ben, Szűcs Gyula személyében ült hazánkfia a Górnik kispadján. A vezetőedzőkön kívül további magyar szereplője volt a Górnik életének: az aranycsapat kapusa, Grosics Gyula 1962-es visszavonulását követően a tatabányai és a zabrzei szénbányák közötti jó kapcsolatnak köszönhetően egy évre a Górnik kapusedzője lett. Érdekesség, hogy a Górnik legtöbb magyar edzőjének van újpesti kötődése: Opata 1950-51-ben, Kalocsay Géza 1961-62 között volt az Újpest edzője. Sőt, utóbbi 194143 között játékosként is szerepelt lila-fehérben. A legnagyobb sikereket azonban Szűcs Gyula mondhatja magáénak, aki 1959/60-ban és 1973/74-ben is bajnoki aranyat ünnepelhetett az Újpest kispadján. Szusza Ferenc újpesti pályafutását pedig talán senkinek sem kell bemutatnunk. A Górnik a későbbiekben már nem foglalkoztatott magyar edzőt, és ezzel párhuzamosan a sikerek is kezdtek elmaradozni: 1973-ban lemaradt a csapat a dobogóról, 1978-ban pedig utolsó helyen végzett és kiesett a klub. Bár egy év után visszakerült, egészen 1985-ig kellett várniuk az újabb sikerekre. Ekkor azonban – ahogyan az a klub történetében már megszokott

volt – sorozatban jöttek a diadalok: 1985 és 1988 között négyszer is megnyerte a lengyel bajnokságot. A rendszerváltást követően azonban a klub hanyatlásnak indult, az eredmények elmaradtak a korábbiaktól. 1991-ben még egy ezüst, 1994-ben pedig egy bronzérmet fel tudtak mutatni, a ’90-es évek közepe óta azonban a tabella közepén, vagy alján végeztek, aminek köszönhetően 1995 óta nem léphettek ki a nemzetközi porondra. Sőt, 2009-ben újra búcsúzni kényszerültek az élvonaltól. A visszatérés ismét egyből sikerült, és az új szponzorral, az Allianz-cal ezúttal biztos anyagi háttérrel rendelkezik a klub. A 2010/11-es bajnokságban jelenleg az ötödik helyen áll a Górnik. Az elmúlt 20 év sikertelensége ellenére a Górnik Zabrze még ma is Lengyelország legsikeresebb klubcsapata! 1957 és 1988 között 14 lengyel bajnokságot nyert, ezzel - megosztva ugyan legnagyobb riválisával, a Ruch Chorzówval – a legtöbb bajnoki címet nyert klub Lengyelországban! Ezen kívül 1970-ben a Górnik KEK-döntőt játszott a Manchester City ellen, ahol végül alulmaradt. Azonban ezt a bravúrt, vagyis nemzetközi kupadöntőbe jutást azóta egyetlen lengyel csapatnak sem sikerült sem megismételnie.

6:0 SZUSZA EMLÉKNAP

BAN

BAJNOK: 1957, 1959, 1961, 1963, 1964, 1965, 1966, 1967, 1971, 1972, 1985, 1986, 1987, 1988 KUPAGYŐZTES: 1965, 1968, 1969, 1970, 1971, 1972 SZUPERKUPA-GYŐZTES: 1988 BEK-NEGYEDDÖNTŐ: 1968 KEK-DÖNTŐ: 1970 6:0 • 25

>>> NEGYVENNYOLC ÉVVEL EZELŐTT GÖRÖCS TITI GÓLJÁVAL 1

Eddig egyszer, 1963-ban, Chicagóban játszottunk 2. a Górnik ellen AZ ÚJPEST ÉS A GÓRNIK ZABRZE CSAPATA KÖZÖTT EDDIG EGY TALÁLKOZÓT JEGYEZTEK FEL A KRÓNIKÁK. AZ 1963-AS MÉRKŐZÉSRE AZONBAN ÉRDEKES MÓDON NEM LENGYELORSZÁGBAN VAGY MAGYARORSZÁGON KERÜLT SOR, HANEM CHICAGÓBAN.

26 • 6:0

mérkőzésre az International Soccer League keretében került sor. Ezt a bajnokságot 1960-ban hívta életre egy amerikai milliomos fakereskedő és sportmecénás, William B. Cox, aki úgy tartotta, hogy bár fizetőképes kereslet van a labdarúgásra az Egyesült Államokban, de az anyagi sikerhez megfelelő játékosok és komoly csapatok nincsenek az országban. Ezért a bajnoki szünetet felhasználva 1960-tól minden nyáron meghívott 10-16 európai, dél-amerikai és közép-amerikai csapatot, amelyeknek nagyszabású tornát rendezett. A résztvevőket két 5-8 csapatos csoportba osztották, ahol minden gárda játszott minden csapat ellen, majd végül a két csoportgyőztes döntőt játszott egymással a ligagyőzelemért. A meccsekre többnyire New Yorkban került sor, de Chicagóban, Los Angelesben, Detroitban és Bostonban is játszottak néhány mérkőzést. A tornát összesen hat alkalommal rendezték meg 1960 és 1965 között. 1966-tól azonban Cox már nem szervezte meg többé nyári bajnokságát, mert az amerikai labdarúgó szövetség letiltotta a tornát. Az USSFA egyre inkább

1:0-RA NYERTÜNK A szurkolóknak tetszett a játék, főleg a küzdelem. A magyar vezetők örömmel tapasztalták, hogy az Újpesti Dózsa játékosai sokkal nagyobb akarattal, lelkesedéssel játszottak, mint a tavaszi szezon bajnoki mérkőzésein. Végül is a fiúk akaraterejének jelentős része volt abban, hogy az első mérkőzés után 1:0-s győzelemmel vonulhatott le az együttes a játéktérről. A csapatnak a mérkőzés után kitűnő sajtója volt, még az amerikai televízió is beszámolt a diadalról. Egy hetes szünet után New Yorkban folytatta a szereplést az Újpest, kezdetben több, később kevesebb sikerrel. Szép győzelmek és váratlan vereségek váltogatták egymást, miközben az amerikai magyarok szinte minden nap vendégül látták Göröcséket. Sőt, a város kulturális életébe belekóstoló játékosok még a Radio City Music Hallban tartott jazzkoncertre és egy szabadtéri Shakespeare-előadásra is eljutottak. TOVÁBBI EREDMÉNYEINK: 1963. július 10.: Újpest–Belenenses 1:0 1963. július 14.: Újpest–Wiener AC 6:1 1963. július 17.: Újpest–Valladolid 1:2 1963. július 21.: Újpest–Helsingborg 1:5 1963. július 24.: Újpest–Dinamo Zagreb 0:2 A csoport végeredménye: Górnik Zabrze Dinamo Zagreb

6 4 1 1 17:6 9 6 3 1 2 14:11 7

Wiener AC Újpesti Dózsa Belenenses Real Valladolid Helsingborgs IF

6 6 6 6 6

3 3 1 2 1

1 0 3 1 1

2 12:13 7 3 10:10 6 2 7:8 5 3 9:15 5 4 10:14 3

Az Újpest így a hét csapat közül a negyedik helyen végzett. Az első mérkőzésen legyőzött Górnik Zabrze a hátralévő találkozókon veretlen maradt, így a lengyelek nyerték a csoportot. A másik ágon a West Ham United végzett az első helyen, így a torna két mérkőzéses döntőjét a WHU és a Górnik játszotta egymás ellen. Az első találkozó 1:1-es döntetlent hozott, a visszavágón 1:0-s angol vezetésnél egymás után két lengyel gólt sem adott meg a játékvezető. A második után a 69. percben több száz néző berohant a pályára, körülvették és megtámadták a játékvezetőt és a partjelzőket. A játékvezető az arcán megsérült. Ugyancsak könnyebben sérült öt lengyel játékos. Húsz percig állt a játék, mire a rendőrség helyreállította a rendet, azonban McLean bíró már nem vállalta a mérkőzés további vezetését és a hátralévő 21 percben más bíró működött közre. Az eredmény már nem változott, így a botrányos döntő végén a West Ham United nyerte meg az International Soccer League 1963-as kiírását a Górnik Zabrze előtt. Az Újpesti Dózsa eddigre már visszatért Magyarországra. A repülő Bécsben szállt le, majd busszal érkeztek meg a játékosaink az Eötvös utcai székházba. A túrát követően Szűcs Gyula vezetőedző lemondott, a helyét pedig Szusza Ferenc vette át a Megyeri úti kispadon… 6:0 • 27

6:0 STATISZTIKA

úgy érezte, hogy kicsúszik kezéből az Egyesült Államok labdarúgásának szervezése, mivel a torna túlságosan sikeres lett, míg az országos bajnokság színvonala alacsony maradt. A tornán Magyarországról először 1962-ben az MTK vett részt, a kékfehérek a hat csapatos csoportban negyedik helyen végeztek. 1963ban Magyarországot a bajnoki bronzérmes Újpest képviselte. AZ 1963-AS TORNA RÉSZTVEVŐI: I. csoport: AC Mantova (olasz), Club Deportivo Oro (mexikói), Kilmarnock FC (skót), Preußen Münster (nyugatnémet), Sport Recife (brazil), Valenciennes FC (francia), West Ham United (angol) II. csoport: Belenenses (portugál), Dinamo Zagreb (jugoszláv), Górnik Zabrze (lengyel), Helsingborgs IF (svéd), Real Valladolid (spanyol), Újpesti Dózsa (magyar), Wiener AC (osztrák) Az Újpest Bécsből július 1-jén indult el New York felé. A „sohasem alvó” város repülőterén igazán otthon érezhették magukat az újpesti fiúk: magyar népviseletbe öltözött lányok, virágcsokrok, ünnepi beszédek fogadták a mieinket. Pedig ekkor még nem is New York volt a lilák úti célja, mivel az International Soccer League első mérkőzésére Chicagóban került sor. Illinois állam legnagyobb városában sem volt rosszabb a fogadtatás, itt is kisebb ünnepség, virágcsokrok várták a magyarokat. A hosszú út végén reggel nyolckor mehetett végre aludni a csapat. Szükség is volt a pihenésre, mert másnap, július 3-án már a torna nyitómeccsét játszotta az Újpest a lengyel bajnok Górnik Zabrze ellen. A mérkőzés helyszíne a híres Soldier Field stadion volt, Chicagóban. Az 1924-ben épült, 76 ezer férőhelyes aréna alapjául az ókori olimpiai játékok színhelye, az athéni stadion szolgált. A hatalmas „U” alaprajzú létesítményt dór oszlopos, görögös hangulatú épületek fogták közre, és szükség esetén mobillelátókkal akár 120 ezer férőhelyesre is ki lehetett bővíteni. A létesítmény rengeteg fontos eseményt látott, az amerikai futball konferencia döntőitől NASCAR versenyekig, bokszmeccsektől az 1994-es labdarúgó világbajnokság nyitómeccséig. A lelátókon ezúttal 15 ezer néző foglalt helyet, fele részben magyarok, fele részben lengyelek. Az újpestiek meglepetéssel tapasztalták, hogy a mérkőzés hírére meglehetősen sok magyar érkezetett Chicagóba. Szerdán este a mérkőzésen is zúgott a bíztatás: „Hajrá, Újpest!” De a lengyeleket, a kitűnő Górnik Zabrze csapatát is sokan bíztatták. Valóságos rangadónak számított, ahogyan a két szurkolótábor hangja ös�szecsapott. Az Újpest tengerentúli szurkolói azonban „jobb kondícióban voltak”, mint a lengyelek, hangosabban kiabáltak. Nagyon kellemes időben, kitűnően megvilágított pályán játszottuk első mérkőzésünket, a Górnik Zabrze ellen, mégpedig az alábbi összeállításban: Lung – Káposzta, Rajna Várhidi – Solymosi, Szini – Kuharszki, Göröcs, Pataki, Bene, Lenkei. Az első tíz percben a Górnik irányította a játékot. A lengyelek nagy igyekezettel, lelkesen, odaadóan játszottak, nem ismertek elveszett labdát, támadásaik azonban rendre megtörtek, mert az újpesti védelem szilárdan helytállt. Ezt követően kiegyenlített volt a játék, nemcsak az Újpest, hanem a Górnik is hevesen támadott, tetszetősen kombináltak. Szünet után a Dózsa került fölénybe, de a lengyelek remekül védekeztek, főleg kapusuk volt elemében, sok veszélyes lövést hárított. A mérkőzés egyetlen gólja a második félidő 19. percében született, egy formás támadás végén Bene a kapufát találta el, a visszapattanó labdát Göröcs a hálóba lőtte. 1:0!

>>> „SZUSZA LŐŐŐŐŐŐŐŐ, GÓÓÓÓÓÓÓL!!!” AMIKOR JÖVÖK ÚJPESTRE A MEGYERI ÚTI STADIONBA – HETENTE TÖBBSZÖR –, MÉG SOHA NEM VOLT OLYAN ALKALOM, HOGY A „SZUSZA-HÁZNÁL” NE VETNÉK EGY PILLANTÁST A SZÁMOMRA ISTENKÉNT TISZTELT ÉS SZERETETT BARÁTOM OTTHONÁRA.

Feri bácsi

Na, ezen a napon Feri bácsi észrevette, amit mi otthon már régebben: – Jánoskám nem haragszol, ha elkísérlek benneteket? – szólt apámhoz. – Ferikém, arra van dolgod? – kérdezte apám (pont az ellenkező irányban laktunk). – Igen arra van dolgom. Aztán én előttük mentem, de hallottam mindent, amit beszéltek. Apám elmondta, hogy nagy bajban vagyunk, nem tudja kifizetni a házra a pénzt. Ezután sokat beszélgettek a fociról, a csapatról és mindenről. Azon a hétvégén a stadionban játszottunk, és mi, labdaszedő gyerekek korábban mentünk ki a pályára. Azután jöttek a csapatok. Feri bácsi ilyenkor már befésült séróval, frissen borotválkozva, ragyogóan fénylő stoplissal egy kis divatbemutatót is tartott. Futott felém, és futás közben annyit mondott: „Öcsike! Szólj apádnak, várjon meg a meccs végén!” Bólintottam, és még utána szóltam: „Feri bácsi! Ebbe a kapuba kérhetnék egy gólt?” Egy fityiszt mutatott és a második félidőben két gólt rúgott az óra felőli kapuba! Mérkőzés után jött Feri bácsi, adott egy puszit, mert megköszöntem a gólokat. Apámat megölelte, mert akkor ez volt a szokás, mint sokaknál most is az Újpest-családnál. Apámra nézett és azt mondta: „Jánoskám, ezt segítségként fogadd el, és majd szólok, hogy mikor kell ezt visszaadni”. Soha nem felejtem el. Elindultunk édesapámmal a Mildenberger utcán át a Mikszáth Kálmán utcán végig hazafelé. Nem szólt hozzám egy szót sem, csak törölte a könnyeket a szeméből, és a kezében szorongatta a leragasztott borítékot, amelyet Feri bácsi nyomott búcsúzáskor a kezébe. Kemény ember volt édesapám, ezért megkérdeztem, hogy valami baj van-e. „Nem, nincs, de Feri megmentett bennünket a szégyentől” – felelte apám. Hát ez is egy igaz történet, ami Szusza Ferenc családomhoz való viszonyáról mesél. Azt, hogy édesapám mikor törlesztett, nem tudom, de azt igen, hogy hálából nevelt egy olyan játékostársat Feri bácsi mellé – hogy „öreg napjaira kiszolgálja” – mint a Göröcs Jani! Most nem messze innen, a Megyeri úti temetőben pihennek, ha kimegyek, soha nem felejtem el Feri bácsit is megnézni, és megköszönöm minden alkalommal, hogy milyen csodával varázsolta elénk a labdarúgás legszebb pillanatait. Amikor elkészül a SZUSZA SZOBOR, remélem, hogy egy huncut Szuszás kacsintással köszönthetem őt, és fejet hajthatok a leggólerősebb újpesti csatár szobra előtt. „Szusza lőőőőőőőő, GÓÓÓÓÓÓÓL!!!

6:0 INTERJÚ

ost nagy hirdetés adja tudtára minden régi újpestinek, aki arra jár, hogy a „Mágus” halála után eladásra kerül az a ház, ahol szinte az egész felnőttkorát töltötte. Ilyenkor eszembe jut ezernyi emlék. Apai jó barátok voltunk kicsi koromtól kezdve. Édesapám labdarúgóedző volt Újpesten, és bizony sok olyan játékost nevelt a magyar labdarúgásnak, akik együtt, egy csapatban játszottak Feri bácsival. Az UTE, a Budapesti Dózsa, és az Újpesti Dózsa csapatában. A barátságuk innen fakadt és én, mint apám első fiú gyermeke és állandó fegyverhordozója, mindig ott voltam, ahol a „nagyon nagyok” elemeztek egy-egy meccset, egy külföldi turnét, vagy csak éppen leültek egy kisfröccsre a stadion vendéglőjében. Hát így kezdődött a mi barátságunk. Ott lehettem, amikor forgatták a „Civil a pályán” című filmet, és az addig is imádott példaképem, mikor ideje engedte, mindig megkérdezte: „Öcsi. kérsz egy málnát vagy egy bambit?” Nem kértem soha, de ő mindig vett nekem. Tudta, hogy ugyanolyan szegény családban éltem, mint ő kiskorában, ezért aztán azt is tudta, hogy ugyanolyan nevelést kaptam, mint ő a szüleitől. Soha nem kérsz, és nem fogadsz el semmit, akármilyen éhes is vagy! Akkoriban ez volt sok-sok családnál a gyermekek részére a jelszó. Kilencévesen a gyermekember még nem tudta szelektálni, hogy kitől szabad elfogadni bármit is. Azután részese lehettem egy olyan esetnek, amiről soha senkinek nem tettem említést, mert úgy gondoltam, ez két ember legszorosabb barátságának titkos fiókja. Amelynek mindig zárva kell maradnia. Hát így, hatvan év után el kell mondanom, mert egy négygyermekes család egész életét befolyásolta egy focista zseni, akit az egész labdarúgást szerető közönség „a Szusza” néven emlegetett. Történt, hogy az újpesti polgármesteri hivatal lakásokat építtetett a lebombázott és szükséglakásokban élők részére. Volt egy kikötés: két év alatt kétezer forintot ki kellett fizetni. (Most egy belépő ára a stadionba, de akkor nagy pénz volt – főleg egy héttagú családnál egy keresővel.) Emlékszem, vége volt az ifik edzésének. Jöttek a nagyok, szokás szerint leültünk a pálya szélére, és néztük a Szusza Feriéket. Nem ketten voltunk! Két-háromszázan! Egy sima (nem kétkapus) edzésen! Utána, a levezető köröknél Feri bácsi kiszólt: „Öcsi! Szólj Jenő bácsinak, készítse a fröccsöt és a pogácsákat, mindjárt megyünk!” Mentem rendelni, a barátom küldött. Hetei Jenő bácsi – nyugodjon békében – nem szólt semmit, csak adta a vesszőkosarat a meleg pogácsával, én meg vittem a szokásos asztalra. Goda bácsi már ott ült – soha nem felejtem el – hófehér hajával a „srácok” között, olyan volt, mint a családfő!

6:0 • 29

>>> VÁRHIDI PÁL A LEGENDÁS BARÁTRÓL, CSAPATTÁRSRÓL ÉS E

„Szusza Ferenc

ideális labdarúgó volt” VÁRHIDI PÁL JÁTSZOTT AZ ÚJPEST EDDIGI EGYETLEN, GÓRNIK ZABRZE ELLENI MÉRKŐZÉSÉN 1963-BAN. VOLT SZUSZA FERENC JÁTÉKOSA IS, DE ENNÉL IS FONTOSABB, HOGY TÖBB MINT TÍZ ESZTENDEIG VOLT STADIONUNK NÉVADÓJÁNAK CSAPATTÁRSA. A SPORTBARÁTSÁG NEM SZAKADT MEG, ÉS A JÓ KAPCSOLAT A KÉT KARRIER VÉGE UTÁN ÉVTIZEDEKIG MEGMARADT, AKÁRCSAK SZUSZA FERENC, AZ NB I-BEN VÁRHIDI PÁL SEM FUTBALLOZOTT MÁSHOL, CSAK AZ ÚJPESTBEN. A KLUBUNK MINDKÉT LEGENDÁJA ÚJPEST DÍSZPOLGÁRA. – Ha azt mondom, hogy 1963. július4.? Mi jut eszébe először? – Kérek egy kis segítséget… – Chicago… – Ja, igen… Egy túrán vettünk részt az Egyesült Államokban, és New York mellett Chicagóban is pályára léptünk. – Na de ki ellen? Legalábbis először… – Hosszú túra volt, majd’ egy hónap, és több csapat ellen is játszottunk. Nem ugrik be a név. 30 • 6:0

– Górnik Zabrze. – Na így már megvan! Olyan régen volt már, majdnem ötven éve… Azért nem ugrott be elsőre, mert inkább New York volt a székhelyünk, ott töltöttünk el több időt, így az ottani emlékek inkább bennem maradtak. Hosszú túra volt, közel egy hónapos, és hat meccset is játszottunk. De tudja mi az érdekes? Annyi túránk volt akkoriban, olyan sokat beszélgetünk ezekről, de erről a ’63-as, amerikai túráról valamiért keveset nosztalgiázunk. Nem tudom, miért. – Ennek a tornának az is érdekessége, hogy a hazaérkezés után Szűcs Gyula lemondott az edzői posztról, a csapatot pedig Szusza Ferenc vette át, akivel ön több mint tíz évig futballozott együtt. – Hát igen, 1950-től ’61-ig voltunk csapattársak. Emlékszem, kellemesen fogadott, amikor beléptem az öltözőbe. Ahol tudott, segített, nem volt rólam rossz véleménnyel. Jó barátságban voltunk, ami azért is volt nagy szó, mert magánemberként igen tartózkodó volt, nem mindenkit engedett közel magához. Engem azonban a bizalmába fogadott, így szinte az egész életét ismerem. Ha problémája volt, engem mindig megkeresett, nagyon közeli barátok voltunk. – Milyen volt Szusza Ferenc, amikor nem gólokat lőtt az Újpestben? – Boldog ember volt, szeretett élni, de az élete mégsem volt teljes. Nem tudott megállapodni, nem tudott családot alapítani.

Szabad életet élt, de a tartózkodó viselkedése problémát jelentett neki. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy nagyszerű futballista volt, világhírű, és itt volt állandóan a pályán. Ezt pedig nehéz volt tolerálnia annak, aki megállapodott családot szeretett volna. Edzőként pedig legalább annyit utazott, és ugye nemcsak itthon, hanem külföldön is dolgozott, Sőt ha belegondolok, többet edzősködött Spanyolországban és Lengyelországban. – És milyen volt kapitányként? – Alapjában véve a tartózkodó ember volt futballistaként is, a pályán nem éreztette senkivel, hogy ki is ő, nem bántott, szidott senkit. Segített mindenkinek, ahol csak tudott. A pályán kívüli helyzetekben viszont sokszor kellett neki segíteni, és bizony általában rám támaszkodott, még úgy is, hogy nyolc-kilenc évvel fiatalabb vagyok. – Nem bántotta, hogy – a futball fricskájaként – nem lehetett soha gólkirály? – Picit bántotta, de számára fontosabb volt a csapat sikere, és az, hogy rúgjon gólt. A góllistán mindig elöl végzett, mert rendkívüli volt a rúgótechnikája. Ideális labdarúgó volt. Inkább az bosszantotta, hogy a háború után mesterségesen futtatták fel a Honvédot és az MTK-t, így az Újpest akkor a harmadik csapatnak számított. – Ennek nyilvánvalóan politikai okai voltak. És a legendák szerint annak is, hogy Szusza Ferenc mindössze 24 alkalommal szerepelhetett a válogatottban… – Ez is egy érdekes téma… Be kell látni, hogy Sebes Gusztáv akkor nagyon jó keretet alakított ki, és fantasztikus belső hármas talált meg, amely általában így szerepelt: Kocsis, Hidegkuti, Puskás. Hidegkuti akkor nagyszerű volt, és Sebesnél a válogatás során számított a csapatok helyezése. És igen, talán a politika is belejátszott, hogy Sebes és Szusza nem volt olyan közvetlen viszonyban. Ne feledjük, akkor Sebes nemcsak kapitány volt, hanem a politika ember is. Ettől függetlenül Sebes Gusztáv nagyon eltalálta azt a csapatot.

– Természetesen akkor a cserék között fantasztikus futballisták kaptak helyet. Mint például ön, Gellér, Kovács, Szojka, Sándor. Azonban Deák „Bamba” és Szusza nem… Nem volt téma a keretben, hogy a kor legjobb góllövője nem válogatott? – Mint mondtam, a Honvéd és az MTK politikai hátszelet is élvezett, de Sebes szakmailag sem látta indokoltnak, hogy váltson. A sors fintora, hogy az ’54-es világbajnokság után Sebes éppen az Újpesthez került, ő lett a szakosztály szakmai vezetője, így nem közvetlenül, de Szusza főnöke. Feszültség azonban nem volt érezhető közöttük akkoriban. Sebesnek ez volt a mentsvár az elvesztett vb-döntő után. Aztán sokan neki tulajdonították, hogy elkezdtek jönni a sikerek. Azt persze mintha elfelejtették volna, hogy a centert akkor úgy hívták, hogy Szusza Ferenc. – A kortársai közül sokan külföldön maradtak, elég csak Puskásra vagy Kocsisra gondolni. Szusza Ferenc fejében nem fordult meg, hogy engedjen a csábításnak? – Nem akart annyira külföldre menni, disszidálni. A fénykorában elismert játékos volt, a ’60-as években pedig olyan fiatalok játszottak mellette, akik segítették az ő játékát, ez pedig tetszett neki. A fiatalok, mint Göröcs Titi vagy Halápi futottak mellette és kiszolgálták, ő pedig rugdosta a gólokat. – És hogyan emlékszik vissza az edző Szusza Ferencre? – Nagyon rendes ember volt, szakmailag kifogásolhatatlan, nem lehetett belekötni és beleszólni abba, amit csinált. Nagy tudású szakember volt, és ezt inkább külföldön kamatoztatta. Nem véletlen, hogy a Betisnél, az Atlético Madridnál és a Górnik Zabrzénál is szívesen emlékeznek vissza az ő munkásságára. – Hogyan teltek az utolsó évek? Milyen volt akkor a kapcsolatuk? – Nagyon jól érezte magát, de ehhez az is kellett, hogy külföldön elfogadtassa magát, és mindig jó érzésekkel jöjjön haza. Az utolsó évei jól teltek, élettársával, Újpesten, egy Váci úti házban élt. A régi társakkal sokat volt együtt, sokszor jöttünk össze, és mondhatni kiszórakoztuk magunkat. Szeretett élni nagyon.

6:0 INTERJÚ

EDZŐRŐL

6:0 • 31

>>> MOLNÁR LAJOS 12 ÉVEN KERESZTÜL KÉSZÜLT EGYÜTT SZUSZ

„Szusza világklassz aki mindig kiállt klubjáért MA MÁR BIZTOSAN KEVESEN TUDJÁK, KI IS AZ A MOLNÁR LAJOS, AKI 1945-TŐL 1957-IG MAJD MÁSFÉL ÉVTIZEDEN KERESZTÜL JÁTSZOTT AZ ÚJPEST CSAPATÁBAN, MAJD 1960 ÉS 1968 KÖZÖTT AZ ÖREGFIÚK EGYÜTTESÉNEK VOLT TAGJA. A GÓRNIK ZRABZE ELLENI EMLÉKMÉRKŐZÉS APROPÓJÁN TERMÉSZETESEN MEGKERESTÜK AZ EGYKORI REMEK JÁTÉKOST, AKI SZUSZA FERENC EGYKORI CSAPATTÁRSAKÉNT EMLÉKEZETT KLUBUNK LEGENDÁS ALAKJÁRA. – Kérem, beszéljen kicsit magáról: hány évesen került Újpestre, milyen poszton játszott, és hány évet húzott le lila-fehérben? – 1926-ban születtem Budapesten, és egész életemben Újpesten éltem. Kisgyermek koromtól imádtam focizni, és már néhány éves koromtól arról álmodtam, hogy majd egyszer a nagy Újpestben játszhatok. Három-négy éves koromtól szinte mindig a grundon fociztunk, 1942-ben egy nap odajött hozzám Vincze Jenő, az Újpest FC vezetőedzője, és megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvem az Újpest kölyökben játszani. Hát persze, hogy igent mondtam… Egyből a kölyök I-ben kezdtem jobbhátvédként – akkor több kölyökcsapat is volt –, 1944-ben már a második csapatban játszottam, míg végül egy évvel később már a „nagy” Újpest keretének voltam a tagja! 1944 októberében – ahogy akkor mindenki – én is behívót kaptam a katonasághoz, de szerencsém volt: többek között Kirádi Ervinnel, Szűcs Sándorral, Zsengellér Gyulával és Szusza Ferenccel együtt a Svéd Vöröskereszthez kerültem, a háború végeztével pedig visszatértünk Újpestre. 1945 januárjában elkezdtünk edzeni, összesen voltunk tízen, tizenketten a kölyökből és a felnőttből. Egy hónapnyi tréning után azonban kiöntött a Duna, a Megyeri úti stadionban csak a felső kapufa látszott ki a víz felett, így ott abbahagytuk az edzéseket, és szivattyúzás mellett a Wolfner pályára mentünk gyakorolni. Itt rendezték meg 1945-ben az úgynevezett egyfordulós bajnokságot, amelyen csak budapesti csapatok vettek részt. Ezt megnyerte az Újpest, én pedig végigjátszottam a „mini bajnokságot”! Az 1946/47-es bajnokságban mutatkoztam be az Újpest felnőtt csapatában balhátvédként, mivel mindkét balhátvéd megsérült, így tagja lehettem a Guttman Béla bácsi által edzett 46/47-es bajnokcsapatnak! Az 1947/48-as bajnokságban csak a második csapatban kaptam lehetőséget, ott viszont az összes meccsen játszottam, és megnyertük a bajnokságot. Az akkor a harmadosztálynak felelt meg, és egy első osztályú klub második csapata, ugyanúgy nem juthatott fel a másodosztályba, mint ma másodosztályból az első osztályba. Olyan kiváló játékosok játszottak a második csapatban, mint Tóth György, Károlyi József, Várnai Lajos, sőt esetenként Szu32 • 6:0

sza Ferenc is visszajátszott. Erős csapatunk volt, és én büszke vagyok, hogy annak a keretnek tagja lehettem. Aztán 1949 őszén jött el az igazi kiugrási lehetőség, amikor Ember Józsi bácsi, az akkori vezetőedző, nekem szavazott bizalmat jobbhátvédként, és kivette Laborczot a kezdőből. Végig is játszottam négy mec�cset egymás után, ám a később kivégzett Szűcs Sándorral történt szerencsétlen ütközés után térdszalag-szakadást szenvedtem, így ezután már csak epizódszerepet kaptam Újpesten. Összesen kilenc bajnoki meccset, és tizenöt-húsz kupameccset játszottam az Újpest első csapatában, de nem igazoltam máshova – egy egyéves kényszerű Debreceni Dózsás kitérő kivételével –, így egészen 1957-ig a második csapatban kaptam játéklehetőséget. A Debreceni Dózsába 1952-ben kerültem, ahol Dr. Kalocsay Géza volt az edző, és az Újpest második csapatából több játékost átvezényeltek Debrecenbe, ahol a másodosztályból való feljutást tűzték ki célul. Egy év után aztán visszatértem Újpestre, miután a Debreceni Dózsa nem jutott fel az élvonalba, és egészen 1957-ig Újpesten is maradtam, főleg a második csapatban. Több első osztályú klub is megkeresett, de én maradtam Újpesten. A pénz kevesebb volt, de mit csináljak, itt éltem, itt éreztem jól magam, itt szerettem játszani! 1957-ben aztán harmincegy évesen az Egyetértésbe igazoltam, mert ott ígértek nekem egy éttermet, amit meg is kaptam. Egészen 1960-ig ott fociztam, majd abbahagytam a profi sportot, és visszatértem Újpestre, de már az öregfiúkhoz, akikkel egészen 1968-ig játszottam, közben pedig a Hargita Étteremben, majd az Öreg Halász Étteremben dolgoztam. – Több mint tíz éven keresztül egy öltözőben öltözött Szusza Ferenccel, akinek azóta a Megyeri úti stadion a nevét viseli, és akinek a szobráért évek óta gyűjtenek az újpesti szurkolók. Milyen emlékei vannak klubunk legendás alakjáról? – Jól ismertem Szuszát, hiszen 1945 és 1957 között egy keretben készültünk, sőt az öregfiúk-csapatban is sokat játszottunk együtt. Nagyon rendes ember volt, mindig kiállt mind a klubért, mind a játékosokért. Sohasem tett különbséget idős és fiatal, vagy jobb és rosszabb játékos között, mindenkivel egyformán bajtársias volt, egy igazi kapitány. Más körökben mozog-

ZA FERENCCEL

és társaiért”

6:0 INTERJÚ

zis volt,

tunk, nem nagyon jártunk el együtt szórakozni, ennek ellenére kifejezetten jónak mondanám a viszonyunkat. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a ’90-es években, amikor Szusza már gyakrabban gyengélkedett, többször meglátogattam, és együtt nosztalgiáztunk, beszélgettünk egy pohár sör mellett. Játékára pedig nem lehet mást mondani, csak azt, hogy világklasszis volt. Miután abbahagytam a profi labdarúgást, továbbra is folyamatosan figyelemmel követtem és a mai napig követem a hazai, illetve a külföldi bajnokságokat is, de állítom, hogy messziről annyira jól lőni azóta sem tud senki, mint Szusza! – A Megyeri úti stadion 2003-ban megkapta a Szusza Ferenc nevet, az újpesti szurkolók pedig évek óta gyűjtenek a Szusza-szobor felállításáért – ennek keretében kerül sor a Górnik Zrabze elleni gálamérkőzésre is. Mi a véleménye, szerencsés dolog egyetlen nevet kiemelni egy olyan klubból, ahol több csapatra való kiválóság játszott? – Azt nem tudom, hogy szerencsés-e, az viszont biztos: ha valaki, akkor Szusza Ferenc megérdemli, hogy szobrot állítsanak neki, és hogy a stadion a nevét viselje. Újpesti nevelés, aki mindig hű volt klubjához, emberségből és tisztességből mindig példát mutatott valamennyi játékosnak, majd a klub edzője is volt. Nem voltunk igazán közeli barátok, mégis mindig tiszteltem, és így voltak ezzel nagyon sokan. Egyszerűen kivívta magának a tiszteletet! 2003-ban ott voltam a stadionavatón, és, mint volt játékos, kaptam egy emlékplakettet is, amely azóta a konyhám falán díszeleg. Egész egyszerűen jó ránézni és jó emlékezni, hogy ilyen kiválóságokkal együtt futballoztam, hogy ilyen kiváló sportembereket ismertem!

6:0 • 33

ÚJPEST FC SHOP SZUSZA FERENC AJÁNDÉKTÁRGYAK:

Bögre

1800 Ft Csíkos mez 2010-11, 14 990 Ft

Legendía póló

1990 Ft

Díszpárna 2990 Ft

Zászló 1500 Ft

Selyemsál

29900 Ft

VÁSÁROLJ TE IS SZUSZA FERENC EMLÉKTÁRGYAKAT ÉS TÁMOGASD A SZOBOR FELÉPÜLÉSÉT!

Női Puma póló: 4000 Ft

Puma teremcipő: 9 990 Ft

Csíkos mez 2009-10, 7 990 Ft

6-0-as bögre: 1 800 Ft

Puma sporttáska: 5 990 Ft

Kötött sál:

4 990 Ft

ÁRUSÍTÓ HELYEK: Szusza Ferenc Stadion, Bal Tribün alatt, Mobil shop a D lelátó mögött a meccsek idején. Alsónadrág Puma hátitáska Szabadidő felső férfi 2 990 Ft Sportporta 7 990 Ft a Westend City Center áruházban, Földszint 14 990 Ft PARTNERBOLTUNK: 1.

További új termékeink: Új fajta Puma labdák (2990 Ft-tól), labda pumpa (1490 Ft), Puma sípcsontvédők (1490 Ft-tól), Puma táskák (1490 Ft-tól), kapuskesztyűk (2490 Ft-tól), új frottír papucs (1990 Ft), Fogl könyv (1885 Ft), beltéri fa, kő dekorációk…

A LILA CLUB TAGOK 10% KEDVEZMÉNYT KAPNAK.