HelloBaby 2024. december - 2025. január by Business Publishing Services Kft.

2024/6. lapszám december–január

Milyen a babavárás leendő apaként?

Együtt a konyhában, gyerekekkel

Tények és tévhitek a babatervezésben

Alvásproblémák 6 –12 hónapos kor között

Amikor az apuka marad otthon a picivel

Babatervezés

Az ovulációs tesztekről

Ha egy nő gyermekre vágyik, jól teszi, ha tudatosan készül a várandósságra, ha megismeri testének működését, és tisztában van azzal, mikor foganhat meg legnagyobb eséllyel a kisbabája. Ebben segítségére lehet az ovulációs (peteérési) teszt is.

Tudatos babatervezés nőként

A leendő kismama fogantatás előtti egészségügyi és mentális állapota nagyban befolyásolja a várandósság lefolyását és a szülés menetét is. Mi az, amire mindenképp érdemes odafigyelni?

Babatervezés – tények és tévhitek

A babatervezés izgalmas időszaka sok kérdéssel és bizonytalansággal járhat. Számos népi bölcsesség, baráti tanács, sőt online információ is rendelkezésre áll, amelyek azonban nem mindig származnak megbízható forrásból. Fontos, hogy tisztában legyünk a termékenységgel kapcsolatos tényekkel és tévhitekkel.

Babatervezés – tények és tévhitek

Szerző: Vasvári Viktória szonográfus, szülésznő

Termékenységi szempontból a legfontosabb az ovulációs időszak. Ekkor a kiválasztott petesejt kiszabadul a megrepedt tüszőből, és a petevezetéken keresztül a méh felé kezd haladni. Az ovuláció napjáig eső 3-5 napban a legnagyobb a fogamzóképesség. A rendszeres ciklussal rendelkező nők átlagosan a ciklus 11. és 21. napja között ovulálnak. Ez azt jelenti, hogy egy nő legtermékenyebb napjai a 8. és a 21. nap közé esnek.

Segít azonosítani a termékeny napokat a testhőmérséklet-emelkedés?

A bazális testhőmérséklet (BTH) emelkedése valóban összefügg a termékeny időszakkal, ám ez nem mindig a legpontosabb módszer a termékeny napok előrejelzésére. A BTH-emelkedés azt jelzi, hogy az ovuláció már megtörtént, így mire a hőmérséklet emelkedik, a termékeny időszak vége felé járunk. Ez tehát nem járul hozzá az ovuláció előrejelzéséhez, utólag viszont segít meghatározni

Az ovulációs tesztekről

Szerző: Geszti Anna újságíró

Babavárás

Miben segíthet a kapcsolatanalitikus?

Az anya-magzat kapcsolatanalízis módszere már 1996 óta létezik, melyet Dr. Hidas György és Dr. Raffai Jenő dolgozott ki, pszichoterápiás tapasztalatok alapján. A pszichológia sokáig nem helyezett hangsúlyt a magzati korra, ám ma már széles körű tanulmányok bizonyítják, hogy érdemes foglalkozni a születés előtti korszak hatásaival, lenyomataival.

Babavárás apaként

Amikor egy pár elhatározza, hogy családot szeretne, elsősorban mindenki a leendő kismamára gondol. Tudja-e, mikor vannak a termékeny napok, elég vitamint szed-e? Amikor pedig megtörténik a csoda, és bekövetkezik a várandósság, általában mindenki őt akarja kényeztetni, tőle kérdezik meg, hogy van. De mi a helyzet a leendő apával? (26)

A stressz a magzatra is hat

A tartós, erős stressz hatása mind a várandós anyára, mind a magzatra nézve sokkal lényegesebb, mint korábban gondolták. A méhen belül, magzatként átélt érzelmek később is meghatározók lehetnek.

Vashiány várandósság alatt

A várandósság alatt végbemenő változások minden kismamát hajlamosabbá tesznek a vashiány és a vérszegénység kialakulására. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek növelik a kialakulás esélyét, így fontos a korai felismerés és a vaspótlás indítása még a vashiányos vérszegénység kialakulása előtt. (28)

A stressz a magzatra is hat

Szerző: Szále Kata mentálhigiénés szakember, újságíró

Afelgyorsult életritmus, a milliónyi inger és információ, ami napjainkban ér egy kismamát, már önmagában is komoly stresszforrás. Sokszor az életmódunk „maga a stressz”. Márpedig a hosszabban fennálló stressz hatására hormonális és idegrendszeri változások lépnek fel a kismama szervezetében, melyek a magzatra – majd a kisbabára, később a növekvő gyermekre – nézve is számottevők.

Meghatározó korai élmények

A tartós stresszről korábban is tudták, hogy az alacsony születési súly mellett a koraszülés kockázatát is emeli. Ám ezenkívül a szoptatásban való elakadástól a kötődési problémákon át a tanulási nehézségekig sok mindenre hatással lehet. Számos vizsgálat támasztja alá, hogy a gyermekeknél napjainkban egyre nagyobb számban előforduló mentális zavarok összefüggést mutatnak a mai életvitelből adódó állandósult stresszállapottal.

Tizenévesek vizsgálatával megdöbbentő eredményre jutottak: azok, akiknek az édesanyja várandósan tartós és erős stressznek volt kitéve – például bántalmazó kapcsolatban élt –, gyermekként is jelentősen rosszabbul viselték a feszültséget, robbanékonyabbak, türelmetlenebbek voltak, ugyanis már magzatként megváltoztak bennük a stresszkezelésért felelős receptorok. Mintha már a pocakban azt tanulták volna, hogy veszélyes világba fognak érkezni.

Mindennapi feszültségeink csökkentéséért

Hasznos lehet végiggondolnunk és lejegyeznünk visszatérő, mindennapi feszültségeinket, és érdemes jelölnünk, hogy mely stresszfaktoron változtathatunk. Azokat, amelyekre így vagy úgy, de van befolyásunk, próbáljuk csökkenteni! Dolgozhatunk kevesebbet, vagy kiiktathatunk a mindennapjainkból olyan rutintevékenységeket, mint a közösségi média túlzott használata. Az is segíthet, ha akár megszületni sem engedjük a feszültséget magunkban, például a saját maximalizmusunkból engedve.

Aggódás? Ez teljesen természetes!

Az élet persze zajlik, sokszor nem várt események is bekövetkeznek, de ha pár órányi, esetleg napnyi átmeneti stressz után minden helyrebillen, nincs miért aggódnunk. Abban az esetben sincs mitől tartanunk, ha pörgősek, mozgalmasak a mindennapjaink, de jól érezzük magunkat, és a pihenés arányban van az aktivitásunkkal. És ami szintén nagyon fontos: ne szorongjunk amiatt is, hogy aggódunk! Kismamaként teljesen egészséges, kiegyensúlyozott várandósság során is számos alkalommal izgulhatunk, idegeskedhetünk – akár egy vizsgálat miatt, akár a szüléstől való félelem megjelenésével. Ne nyomjuk el az érzéseinket, ne söpörjük a szőnyeg alá! A gyermekáldásra készülve minden felmerülő kétellyel, félelemmel jó foglalkozni. Akár egy családtagnak, barátnak öntjük

Babavárás apaként

Szerző: Németh Krisztina újságíró

Manapság egyre elfogadottabb, megszokottabb, hogy a férfiak a várandósság időszakában is támogatják a párjukat. De a nőknek szintén támogatniuk kell a partnerüket – ahogy minden másban, úgy ezen a téren is. Hiszen a leendő apák sem feltétlenül könnyen élik meg a babavárás hónapjait.

Attila története

„Amikor kiderült, hogy pozitívat tesztelt a feleségem, nagyon boldog voltam, de ezzel együtt meg is ijedtem. Egyből letöltöttem magamnak egy várandósalkalmazást, ahol napról napra követhettem, mekkora épp a baba és milyen vizsgálatokra kell mennem a feleségemmel. Nem volt kérdés, hogy mindenhová elkísérem őt; féltettem őt is és a babánkat is. Próbáltam mindenben segíteni, amiben csak tudtam – ha kellett, éjszaka mentem le a kisboltba csemegeuborkáért.

Amikor már érezhető volt, hogy rugdalózik a baba, úgy éreztem, könnyebben lehet vele kapcsolódni, kommunikálni. Talán ennek köszönhető, hogy amikor megszületett, én is meg tudtam nyugtatni.

Habár a feleségem néha kiakadt a túlbuzgóságomtól, én most sem csinálnék másképp semmit. Nekem kellett ez a kilenc hónap, hogy felkészüljek az apává válásra.”

Vince története

„Tervezgettük már egy ideje a kisbabánkat, amikor végre a teszt is pozitívat mutatott. Eleinte nem mertem elhinni, hogy ennyi idő után végre nekünk is összejött. A párom nem volt különösebben rosszul, így a várandósság elején inkább amiatt aggódtunk, hogy nincsenek jelek. Amikor már elkezdett kerekedni a pocak, végre volt egy kézzelfogható jelünk arról, hogy valami történik. Sajnos, én ebből túl sokat nem éreztem, hiszen nem az én testem kezdett átalakulni. Nem igazán tudtam mit kezdeni a helyzettel. Volt, hogy elkísértem a kedvesemet a vizsgálatokra, de nem mindig. Őszintén szólva: nem is értettem, mit csinálnak az ultrahangon, én maximum egy kis ufót vagy pacát fedeztem fel, ami inkább ijesztőnek tűnt, mint aranyosnak.

Amikor elkezdett mocorogni a kicsi, és néha-néha az én érintésemre is megmozdult, akkor már őszintén örültem. Mondták, hogy énekeljek meg beszéljek a pocakhoz, hát én teljesen idiótának éreztem magam ettől, a feleségem is csak nevetett az erőlködéseimen.

Itt a baba

Miért hasznos az egészséges gyermekek genetikai szűrése?

Fontos tudni, hogy a modern genetikai vizsgálatok megszületés után is segíthetik a gyermek egészségének megőrzését. Sajnos, egyelőre még kevéssé ismert az a koncepció, miszerint a perinatális, azaz a születés körüli genetikai szűrővizsgálatok komplex rendszert alkotnak.

Miben segíthet a proktológus?

Proktológust végbéltáji panaszokkal szoktunk felkeresni. Ám jó lenne, ha ezt minél hamarabb tennénk – derül ki az orvos szakértőnkkel, dr. Bánfalvi Péter proktológussal folytatott beszélgetésből.

Szoptatástámogatás a szülőszobán

Mikor kezdődik meg a gyakorlatban a szoptatástámogatás szakemberrel? Ideális esetben akkor, amikor megszületik a baba, vagyis a szülőszobán. Az ott segítők, a szülést kísérők rengeteget tehetnek a zökkenőmentes indulásért ebben az érzékeny időszakban.

Apák gyesen?

Több európai országban már bevett szokás, hogy egy bizonyos ideig az apa marad otthon a kisgyermek(ek)kel, sőt, például Finnországban mindkét szülőnek közel 7 hónapos fizetett szabadság jár a gyermek megszületése után. Nálunk ez még nincs így, de azért egyre gyakrabban látunk gyermekét babakocsiban tologató, vagy vele játszóterező apát. (43)

Miért hasznos az egészséges gyermekek genetikai szűrése?

Szerző: Dr. Nagy Gyula Richárd Ph.D., M.Sc., med. habil. szülész-nőgyógyász, klinikai genetikus, IntelliGenetic

Aszületés körüli genetikai szűrővizsgálatok rendszerének egyik eleme lehet megszületés előtt a NIPT (azaz a nem invazív prenatális tesztelés). De mi történik ezt követően? Mi a helyzet azokkal a genetikai rendellenességekkel, amelyek csak a megszületés után, az első életévekben jelentkeznek? Tehetünk-e még valamit az egészség megőrzése érdekében?

Kötelező biokémiai szűrés

Magyarországon minden újszülöttnél államilag elvégzik a kötelező biokémiai szűrést.

Minden újszülött életének 3. napján egy apró szúrást ejtenek a baba sarkán, melyből pár csepp vért nyernek; ebből a mintából történik a vizsgálat. Ezzel lehetővé válik 26 (plusz 2, lásd alább) úgynevezett anyagcsere-betegség korai felismerése. Ritka betegségekről van szó, a szűrővizsgá-

latok jelentős része negatív eredménnyel zárul. A szűrés azért kötelező ennek ellenére is, mert ez a 26 betegség korai diagnózis esetén valamilyen módon – diétával, gyógyszerrel stb. – kezelhető, vagy súlyos kimenetele megelőzhető. A 26 anyagcsere-betegségen kívül hazánkban 2021 óta minden babánál szűrik a cisztás fibrózis nevű betegséget okozó leggyakoribb genetikai hibát, illetve 2022 decembere óta az újdonsült szülők kérhetik gyermeküknél a gerincvelői izomsorvadás (SMA) szűrését is.

Átfogó

szűrés közel 400 betegségre

Ma már az orvosi genetika fejlődése sokkal átfogóbb szűrés elvégzését is lehetővé teszi. A hagyományos biokémiai szűrés a vérben keringő anyagcseretermékeket (tehát a szervezetünkben zajló biokémiai folyamatok eredményeként keletkező anyagokat) méri.

Alvásproblémák 6–12 hónapos kor között

Szerző: Kalmár Szandi alvásszakértő, alvastanacsok.hu

Ahogy nő a baba, sok minden változik, szülőként pedig nagyon nehéz vele változnunk. Azt gondoljuk, hogy már elmúlt a pici babás kor, és végre lesz valami stabilitás, pedig ezek a hónapok még nagyon izgalmasak. Sok fejfájástól kímélhetjük meg magunkat, ha értjük, mi zajlik a háttérben, és mit tehetünk, hogy könnyebb és kiszámíthatóbb legyen a napunk.

4 hónapos alvási regresszió

Az eddig jó alvó baba teljesen „elromlott”, és óránként ébred? A 4 hónapos alvási regresszióként is ismert jelenség meglehetősen gyakori. Babánk nappali viselkedése az első 3-4 hónap után teljesen más lesz, hiszen minden érdekli, kevesebbet kezd aludni, szopizni, mert fel akarja fedezni a világot maga körül. Ezzel párhuzamosan éjjel elkezd ébredni, többször szopizik (vagy igényli a tápszert cumisüvegből, ha nem szoptatjuk). Ez a változás

teljesen normális, és részben a gyors mozgás- és idegrendszeri fejlődés következménye.

A nappali ingerek miatt a babák éjjel pótolnak, amikor nyugodtan tudnak szopizni. Az éjszakai szoptatáskor az elfogyasztott tejmennyiségnek nagyobb részét fogyasztják, mint nappal.

A természet „számított rá”, hogy az első hónapok után nappal már más dolga lesz a babának. Dübörög a mozgásfejlődés – éjjel is gyakorolnia kell a picinek –, a szeparációs szorongás, a hozzátáplálás és a fogzás is okozhat sűrű éjszakai ébredéseket. Az együtt alvás segíthet csökkenteni a szeparációs szorongást, erősíti a kötődést, és megkönnyíti az éjszakai gondoskodást. Próbáljuk ki, ha eddig nem tettük!

Kicsikkel az élet

Gyerekekkel a konyhában

Ízek, illatok, színek – ha visszagondolok a gyerekkoromra, biztosan felidéződik bennem néhány. Próbálom átadni ezeket az emlékeket a gyermekeimnek is. Szeretném, ha bizonyos ízekről, illatokról nekik is a családunk melege, a közösen eltöltött idő jutna eszükbe.

64 54

Fotós kalandok a természetben, télen

Korábban már olvashattunk a ZumyZoom ötleteiről, melyekkel könnyebbé és vidámabbá lehet tenni a családi kirándulásokat. Ezek közül is az egyik legtutibb recept: adjunk a gyermekünk kezébe fényképezőgépet! Így könnyedén fogja gyűjteni a kilométereket, miközben rácsodálkozik a természet szépségeire, és még meg is örökíti a közös élményeket.

Kincset érő képességek munkába visszatérő édesanyaként

„Eljárt felette az idő, elavult a tudása. Nem lehet rá számítani, és biztosan nem is akar dolgozni. A karrierjének már befellegzett” – ezekkel a fülsértő, bántó sztereotípiákkal gyakran találkozhatnak a szülés után munkába visszatérő édesanyák. De vajon tényleg kevesebbet érnek a munkaerőpiacon, mint korábban?

Kincset érő képességek munkába visszatérő édesanyaként

Szerző: Timár-Sneider Zita újságíró, marketing- és kommunikációs szakértő

Kisgyermeket nevelő édesanyaként én is új kihívásokkal néztem szembe, amikor három év szülés utáni távollétez követően viszszatértem a munkámba. Bár a régi munkahelyemre, a korábbi állásomba vártak vissza, mégis új körülményekhez, új szabályokhoz és kollégákhoz kellett alkalmazkodnom. Ráadásul egy olyan élethelyzetben, amely számomra is ismeretlen volt. Félve, szorongva vágtam neki az újrakezdésnek.

Elég (jó) vagyok egyáltalán?

A munkába való visszatérés óriási stressz volt, és nemcsak számomra, hanem az egész családunknak. Felborult az addig megszokott napirendünk, átrendeződtek a viszonyok a családi erőtérben. Önbizalomhiányosan, komoly kétségekkel és egy nagy adag önmegfelelési kényszerrel tértem vissza a munkahelyemre. Olyan dilemmák között őrlődtem, hogy például el tudom-e végezni újra a rám bízott feladatokat, képes vagyok-e még felelősen munkát vállalni? Fel tudom-e venni ismét a fonalat? Szabad-e hibáznom? Elég jó vagyok-e a feladataim ellátásához? Elég jó vagyok-e egyáltalán bármilyen

munkához? És ott volt még a bűntudatom, a szüntelen aggodalmam a kisfiam, a családunk ügyei vagy éppen a házaséletünk iránt. A jogosan vágyott énidőről vagy a munka és magánélet egyensúlyáról nem is beszélve, amelyek az utolsó helyen kullogtak a teendőim listáján.

Új

képességekkel felvértezve

Az anyai lét, a nonstop gondoskodás, és ezzel együtt a családdá válás folyamata a kisfiunk megszületése után mind-mind újdonság volt számomra. Új helyzetekben kellett állnom a sarat, új feladatokat kellett megoldanom, ahol elsősorban magamra, a megérzéseimre és a képességeimre számíthattam.

Szerencsés voltam, mert a munkába visszatérve biztonságos, elfogadó és befogadó környezet várt. Hamarosan rájöttem, mennyi mindenre tanított meg az anyaság, és hol tudom hasznát venni az új készségeimnek napi tevékenységem során.

Fejlődő stressztűrés és problémamegoldás Kisgyermekemmel rengeteg váratlan és gyors megoldást kívánó helyzetbe csöppentem. Legyen szó a napirend felborulásáról vagy épp egy kéretlen betegségről, fontos volt, hogy nyugodt maradjak, és mihamarabb újratervezzem a napunkat. Csupa olyan helyzet jött szembe velem, amelyre nem lehetett felkészülni, ám kellő rugalmassággal a legjobbat próbáltam belőle kihozni.

Jól működő időmenedzsment Szülőként az egyik legnagyobb kincs számomra az idő, mivel csak nagyon kevés van belőle. Anyaként állandó időhiányban szenvedek, szüntelen időnyomás alatt kell teljesítenem a feladatokat, amelyeket megtanultam okosan beosztani és priorizálni.

Hosszú távú stratégia

A szülőség arra is rávilágított, hogy nem lehet csak „a mának” élni.

A „mát” túl kell élni, a távolabbi jövőbe tekintve. Anyaként megtanultam hosszú távon tervezni, hiszen már nem csak a hétvégék programjáról vagy az ünnepi alkalmak beosztásáról kellett döntenem. Fontos szempont lett a betegségek vagy a szünidő alatti gyerekfelügyelet megoldása, az óvoda- és az iskolaválasztás.

Miért szeretnek ismételni a gyerekek?

Szerző: Zimmerer Anita pszichopedagógus

Fenti kérdésre a rövid válasz így fogalmazható meg: hogy a világ értelmet nyerjen!

Annak, hogy a kisgyerekek szeretik az ismétlést, tucatnyi előnye van a fejlődésük szempontjából.

Éppen a mese végére értünk, és a kicsi máris újra szeretné hallani? Nem akar más mesét, azt szeretné, hogy kezdjük elölről az előbbit? Ez nagyon ismerős helyzet lehet a szülők mindennapjaiban. De mi az oka?

Ránk, felnőttekre is jellemző, hogy szívesen megismételjük azokat a dolgokat, amelyek jó érzéssel töltöttek el minket, amiket szeretünk, amik tetszettek nekünk. Nincs ez másként a gyerekeknél sem. Az ismétlődő mozzanatok hozzájárulnak biztonságérzetük fenntartásához, komfortos számukra, ha tudják, mi fog következni. Mivel a történetek emlékezetük részévé válnak, azokat hallgatva tudják, mikor mire számíthatnak, és ennek örülnek.

Gondolkodásuk is fejlődik azáltal, hogy töprengenek azon, mi a folytatás, és lelkesíti őket, ha már tudják.

Ismétlés a tanulás aspektusából

Amikor a gyermekek beszélni tanulnak, szükségük van arra, hogy sokszor hallják mások beszédét, ugyanazokat a szavakat, kifejezéseket. Jó, ha sokszor énekeljük nekik ugyanazt a dalt, mondjuk ugyanazt a mondókát vagy versikét, jó, ha újra és újra elmondjuk, felolvassuk nekik ugyanazt a mesét.

Ha elsajátítanak egy-egy dalt vagy ritmust, erősödik a kompetenciaérzésük, érik az önbizalmuk, és átélik annak az élményét, hogy okosak. Hiszen tudják, mi fog történni! Ha újraolvasunk egy-egy mesét a gyermekünknek, mindannyiszor új lehetősége nyílik arra, hogy tanulja a szavakat, azok jelentését, hogy megismerje a nyelv árnyalatait.

Miután ez kellő önbizalommal vértezi fel őt, egyre bátrabban próbálkozik majd nehezebb feladatokkal is. Az ismétlés által születő sikerélmény elégedettséggel tölti el. Mindez nagyon hasznos lesz majd később, az iskolai tanulás során és azon túl is.

Miközben a gyermek ismétel, megtapasztalja, hogy ezáltal olyan készségei alakulnak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy egyedül is boldoguljon bizonyos helyzetekben. Megérti azt is, hogy ha valamit még nem tud, akkor ismétléssel „belerázódhat” az adott tevékenységbe.

A rutin fejlesztő ereje

Bár a felnőtt számára igen unalmas lehet mindig ugyanazt a történetet olvasni, mesélni, de a kisgyermeknek nem az. Nála az ismétlési kényszer gyakran ösztönös, hasonlóan működik, mint a játéktevékenységben. Amikor a kicsi már képes egyedül felmászni a mászókán, lecsúszni a csúszdán, akkor abból mindig kell neki „még egy”! Valószínű, hogy egy ideig nem is érdekli más tevékenység, azt ismételgeti, ami épp megtetszett neki. Hasonló dolog megy végbe a szerepjátékok során is, amikor például egy kislány újra és újra körbeülteti a babáit, plüsseit, és újra meg újra „megeteti” őket. Nem ritkán a család napi rutinját idézi fel játékában a gyermek, egymás után sokszor. Közben azokat a kifejezéseket használja, amelyeket tőlünk, szülőktől és felnőttektől hall.

Mindezek alapján már érthetőbb, miért pozitív érzés a kicsi számára, amikor századszor is ugyanazt válaszoljuk arra a kérdésére, hogy miért ugat a kutya. Bármilyen hihetetlen, a „miért?” kérdések hátterében is pontosan ez áll. A gyermek megnyugvást él át, és érzelmi támogatást kap, amikor megint és megint ugyanazt a választ hallja.

Lehet, hogy nekünk, szülőknek ez a folyamat időnként fárasztó, de gyermekünk fejlődéséhez egyértelműen nélkülözhetetlen.

KÖVETKEZŐ OLDALUNK IS JÓ ALKALMAT ADHAT A LEGKISEBBEK BESZÉDKÉSZSÉGÉNEK, SZÓKINCSÉNEK FEJLESZTÉSÉHEZ, A MINŐSÉGI KÖZÖS IDŐTÖLTÉSHEZ. MESÉLJÜNK!

Család születik

Babák a világ körül: Ciprus

Ildi eredetileg csak egyetlen szezonra érkezett Ciprusra dolgozni. Soha nem gondolta volna, micsoda életre szóló kaland lesz ebből! Cikksorozatunk mostani részében az ő történetével ismerkedhetünk meg.

Pazar karácsony, pazarlás nélküli

Bár az üzletekben már október elején megjelennek a karácsonyi vásárlásra buzdító reklámok és dekorációk, meg kell fognunk a gyeplőt, körül kell néznünk, és tudatosan megállj kell parancsolnunk a vágyainknak. Hiszen ha az emberiség továbbra is abban az ütemben fogyaszt, ahogyan az utóbbi évtizedekben, unokáink már nem fogják látni azt a csodálatos fajgazdagságot és természeti szépséget, amiben mi még felnőhettünk.

Bababiztos ünnepek

A szeretet ünnepén igyekszünk mindenki igényeinek és kérésének eleget tenni, a legjobb és legszebb ajándékokat beszerezni a fa alá, és meghitt környezetet kialakítani otthon. Mind közül a legfontosabb a kisbabánk, a kisgyermekünk, és az ő igényeihez, illetve életkorához való alkalmazkodás.

Pazar karácsony, pazarlás nélkül

Szerző: Kovács-Mihócza Orsolya blogger, Barangoló család

Bár az üzletekben már október elején megjelennek a karácsonyi vásárlásra buzdító reklámok és dekorációk, meg kell fognunk a gyeplőt, körül kell néznünk, és tudatosan megálljt kell parancsolnunk a vágyainknak. Hiszen ha az emberiség továbbra is abban az ütemben fogyaszt, ahogyan az utóbbi évtizedekben, unokáink már nem fogják látni azt a csodálatos fajgazdagságot és természeti szépséget, amiben mi még felnőhettünk.

Hosszú távon akár a világ létezése múlhat rajtunk és mai döntéseinken, tehát hatalmas felelősségünk van fogyasztásaink meggondolásával és szokásaink megváltoztatásával kapcsolatban. Szülőként különösen, hiszen mi mutatunk példát a gyerekeinknek. Ez azonban nehéz dolog, mert minden arra sarkall bennünket, hogy fogyasszunk, költsük a pénzünket tárgyakra, akár olyanokra is, amelyekre valójában semmi szükségünk. Mindez még inkább igaz a karácsony előtti időszakra. Mit tehetünk?

Tudatosan átgondolt ajándékozás

Az egyik irány, amely felé elmozdulhatunk, hogy nem vásárolunk összevissza, s különösen nem rendelünk messziről mindenféle kacatot, tárgyi ajándékot a gyerekeknek és egymás-

nak – csak hogy adjunk valamit, mert így szokás. Mi már évekkel ezelőtt megbeszéltük a kiterjedtebb nagy családunkkal, hogy minőségi együtt töltött időnket gazdagítjuk az ünnnepi meglepetésekkel: színház- és koncertjegyeket, élményfürdő-belépőket, túra- vagy sétabónokat, szálláskuponokat, látogatóközpontokba szervezett kirándulásokat adunkkapunk ajándékba. Amennyiben valaki épp nehezebb időszakban van, és anyagilag még ezt sem tudja vállalni, sebaj, akár egy kedves, személyes képekből összeállított falinaptár is egész évre megörvendezteti a megajándékozottat.

Ha mégis tárgyi ajándékozásra kerül sor, akkor nálunk azokat előre egyeztetik a felnőttek (egymásnak nem is adunk, csak a gyerekeknek), egyrészt azért, hogy ne legyen ismétlődés, másrészt azért, hogy valóban hasznos, valóban megfelelő ajándék érkezzen, a megfelelő méretben és színben.

Szerző: Müller-Hegedűs Henriett újságíró

Bababiztos ünnepek

Ha kicsi gyermekünk van, az összes bababarát tényezőt, bababiztos szempontot érdemes szem előtt tartanunk az ünnepekre készülődve és az ünnepek alatt is – legyen szó a karácsonyfa-állításról vagy épp a programok szervezéséről. Ehhez gyűjtöttünk össze most néhány fontos szempontot.

Dekoráljunk körütekintően!

A kisbabáknak, a kisgyerekeknek a karácsony – megannyi fényével és szép díszeivel – nagyon nagy örömöt jelenthet, de fontos, hogy az ünnepi környezetben is biztonságban legyenek. Vigyázzunk, hogy sose érjék el a karácsonyi fényfüzéreket, és hogy mindig olyan helyre tegyük az apróbb díszeket és dekorációs elemeket, ahol nem érhetik el azokat; nehogy a nyakuk köré tekerjék vagy egy óvatlan pillanatban lenyeljék valamelyiket.

Hogy a fenyőnek is örülhessünk

Tapasztalat hiányában, de minden kíváncsisággal felvértezve a gyerekek váratlan mozdulatokat tehetnek, ezért sose hagyjuk őket egyedül a karácsonyfával, hiszen pillanatok alatt megtörténhet a baj. Mindig legyen ott velük valaki, hogy biztosan csak azok a dolgok jussanak a kezükbe (és a szájukba), amelyek tényleg abszolút veszélytelenek.

Bár ma már léteznek olyan fenyőfatalpak és egyéb megoldások, amelyek „bombabiztosan” fixálnak, kezdetben mégis érdemes kikötni otthon valahová a fenyőfát, nehogy a kicsik magukra borítsák. Jó megoldás, ha egy sarokba tesszük, hiszen ha a falak által két oldalról is védve van, kisebb a borulás veszélye.

Sokan nem tudunk elszakadni szívünkhöz nőtt, kedvenc régi üveggömbjeinktől, csodálatos törékeny vagy épp szúrós karácsonyfadíszeinktől. Ha mindenképp feltennénk ezeket a fára, kerüljenek a fenti ágak egyikére, hogy a gyerekek garantáltan ne érhessék el őket. Az alsóbb

szintekre, melyeket megkörnyékezhetnek, javasolt babaés környezetbarát díszeket elhelyezni, például plüssdekorációkat, melyekkel nem sérthetik fel a kezüket. Amennyiben baba vagy kisgyermek van a családban, a szaloncukros (vagy habkarikás, pattogatott kukoricás) díszítést inkább hagyjuk ki, vagy tegyük az ilyen édességeket máshová, egy tálba, hiszen senki sem szeretné, hogy a picik nekik még nem való, cukros dolgokat csócsáljanak, pláne csomagolással együtt, vagy hogy a nagyobbak túlságosan teletömjék magukat édességgel.

Erre is érdemes odafigyelni!

Bár gyönyörű lehet a karácsony egy csillogó, világító díszbe öltöztetett házban, csökkentsük a villódzó és fénylő díszek, a hangos, zenélő elemek és figurák számát, hiszen a túl sok új és erős inger nem tesz jót a gyerekeknek, a kisbabáknak pedig főleg nem. Megijedhetnek tőlük, vagy túlpöröghetnek miattuk, nyűgössé is válhatnak – teljesen érthető módon.

Az ajándékok kicsomagolásánál szintén legyünk résen, nehogy egy kis csomagolópapír-darabot, szalagot vagy bármilyen egyéb mütyürt a szájukba vegyenek. Segítsünk nekik a kicsomagolásnál, és a csomagolóanyagokat minél előbb távolítsuk el.

Az ünnepi sütés-főzés során a konyhából nem kell „kitiltani” a gyerekeket, sőt – de bizonyos szabályokat feltétlenül be kell tartani (az erről szóló cikket lásd az 54. oldalon).

Asztalhoz ülve ügyeljünk arra, nehogy lerántson, magára rántson valamit a kis izgő-mozgó. Tartsuk távol őt az ünnepi étkészlettől is, mert megszúrhatja magát, vagy eltörhet ezt-azt.

Lehet, hogy szeretünk gyertyát gyújtani az étkezés alkalmával a hangulat kedvéért – ez esetben ügyeljünk rá, hogy kellő távolságban legyen tőle a gyermek, ne hagyjuk egyedül vele, és ha vége az étkezésnek, mindenképp oltsuk el a lángot. Bánjunk ugyanilyen óvatosan a csillagszórókkal és az illatmécsesekkel, illatgyertyákkal is!

Psziché

Kiabálás helyett

Stresszesebb, hajszoltabb időszakokban előfordul, hogy a legtürelmesebb szülő is felemeli a hangját. Pedig a kiabálás mint nevelési technika, nem hasznos. Jó hír, hogy helyette léteznek sokkal hatékonyabb eszközök a gyermeknevelésben.

92

Szülőként az önismeret útján!

Gyermeket nevelni nagy kihívás lehet nap mint nap, ugyanakkor hihetetlen fejlődéseken, megéléseken, tapasztalásokon visz keresztül. Ha okosan csináljuk, e folyamat során legalább ugyanannyit tanulhatunk önmagunkról, mint a gyermekeinkről.

Milyen ajándékot válasszunk a gyereknek és hogyan?

Ha berobban az év végi ünnepi időszak, a karácsonyi nagy hajrában azt is ki kell találnunk, hogy mivel lepjük meg szeretteinket. A gyerekek esetében különösen nagy kihívással állhatunk szemben, ha azt szeretnénk, hogy minél hasznosabb legyen a meglepetés, és még örömöt is szerezzünk vele.

Kiabálás helyett

Szerző: Zimmerer Anita pszichopedagógus

Bár néha szülőként is nehéz követni ezt az irányt: türelmetlenség helyett kifejezetten hasznosabb a türelem. Nem jó, ha a gyerekek megijednek, amikor kiabálva szólunk hozzájuk, és nem lehet cél, hogy sírásig fajuljon a dolog.

Nézzük meg ezt a helyzetet a kicsik nézőpontjából: a szülők, a felnőttek magasabbak, erősebbek, ők adják az ételt, a biztonságot, az otthont és a szeretetet, tehát a gyerekek tőlük függenek. Ha épp ők kiabálnak velük, az megingatja a biztonságérzetüket.

A kiabálás kommunikációs technikaként sem célravezető, bár kívülről nézve talán úgy tűnhet, hogy ezáltal a gyerek jobban figyel arra, amit a szülő közölni akar vele. Valójában inkább megsemmisítő hatású. Ez pedig nem vezethet eredményes párbeszédhez!

Mit üzenünk a kiabálással?

Ha csak egyszer-egyszer kiabálunk, azzal valószínűleg pszichológiai értelemben és emocionálisan sem okozunk túlságosan nagy kárt, mégis jobb kerülnünk az ilyesmit. Tegyünk helyette inkább valamiféle megnyugtató gesz-

tust, például öleljük magunkhoz, simogassuk meg a csemeténket, amikor feszült vagy szófogadatlan.

A gyermeki agyban lévő neurotranszmitterek erre úgy reagálnak, hogy nyugtató hatású biokémiai anyagokat szabadítanak fel. Kiabálás esetén viszont ennek épp az ellenkezője történik: olyan anyagok hatása érvényesül, amelyek küzdelemre, menekülésre késztetnek. Ilyenkor fordul elő, hogy a kisgyermek csapkodni kezd, elszalad, vagy egyszerűen csak leblokkol, és ennek következtében nem fogja fel, amit értésére szeretnénk adni.

Ráadásul, ha folyamatosan kiabálunk, azzal azt üzenjük, hogy ez a helyes viselkedés, és a gyermekünk is ezt fogja tenni, amikor ideges. A kiabálással azt tanítjuk neki, hogy ha valami nem tetszik, akkor üvöltözni kell, hogy az akaratot érvényesíteni csakis agresszíven, dühösen lehet.

Szülőként az önismeret útján

Szerző: Sánta Dávid bogger, @santabros