A kortárs cseh építészet mesterei - Fa: anyag, szerkezet és forma - Martin Rajniš építészete

Balog Ádám

A kortárs cseh építészet mesterei_vol.1

Fa: anyag, szerkezet és forma – Martin Rajniš építészete 2016

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

2

Martin Rajniš

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Tartalom

Bevezetés...........................................................................................................................................................05 A válságkor előtti évek – felemás sikertörténet..................................................................................................06 Változások kora – Rajniš és a világ....................................................................................................................10 Természetes építészet – a manifesztum............................................................................................................20 Innovatív faépítészet – anyag, szerkezet és forma összefüggései....................................................................26 Kivezetés............................................................................................................................................................52 Felhasznált irodalom..........................................................................................................................................54 Képek forrása…………………………………………………………………………………………………………….55

3

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

4

Martin Rajniš

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Innováció és/vagy hagyomány, technika és/vagy természet? A világ építészetének jelenlegi alapkérdései.

Ugyanígy fontos, hogy a felgyorsult modern világban, amelynek médiakultúrájában a harsány megnyilvánulásoké a főszerep, hogyan juthatnak érvényre az olyan gondolatok, mint a lassítás, a „low-tech“, az elemiség, az ösztönösség. Martin Rajniš építészete különleges szerepet tölt be a kortárs cseh építészetben, mivel éppen az ehhez hasonló globális témakörökre keres helyi válaszokat. Szakmai megnyilvánulásainak egyik kiemelkedő részét képezi, a 2010-ben a Velencei Építészeti Biennálé cseh pavilon kiállításának alkalmából íródott manifesztum, ahol a „természetes építészet“ 12 pontját, annak alapelveit, az 1920-as évek modernista építészeihez hasonlóan kommunikálta a világ felé. Rajniš ezzel a tettel mindenképpen beírta magát a cseh építészet történetébe, valamint a világ építészetteoretikusai számára is vitaanyagot biztosított.

Egy előző tanulmányban Martin Rajniš építészete a „természetes innováció“ jelzővel lett körbe írva 1, majd később, egy következő tanulmányban, mint a cseh építészet jövőjét előre mutató építészetként: a három fő témakör – kortalanság, modernitás és szükség – szintéziseként jelent meg 2. Rajniš építészetét ezúttal tágabb szellemi környezetben, a cseh határokat átlépve, is megvizsgáljuk, s megpróbáljuk elhelyezni a világ építészeti térképén. A vizsgálat során felderülnek életútjának fontos eseményei, állomásai, mesterei, közelmúltbeli és legújabb épületei. A megépült házak a meg nem valósult tervekkel is összefüggésbe kerülnek, mivel a tervek általában a jövőnek szólnak, s képet adhatnak az építészt foglalkoztató témákról.

Marokkó Fotó: Martin Rajniš

1 - Balog Ádám: Őszinteség és identitás – Kortárs cseh építészet a kulturális identitás tükrében, BME-TDK, Budapest, 2013.

2 - Balog Ádám: Kortalanség, modernités, mértékletesség – Kortárs cseh lakóház-építészet, Architectura Hungariae, vol.13, no. 2 (2014), 33-68. oldal 5

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

A válságkor előtti évek – felemás sikertörténet „Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz útat nem lelém.“ 3 Ha kinyitjuk a Martin Rajniš-ról szóló, 2008-ban megjelent könyvet 4, akkor a könyv első egy negyedében az építész utazásai során készült fotókból láthatunk válogatást. A fotók nem tényközlőek, hanem kompozíciók, textúrák, amelyek jól kifejezik Rajniš inspirációforrását, s azt a világot, amiben hisz. Az utazás, mint olyan rendkívül fontos számára, ami az önéletrajza 5 elolvasásakor is kitűnik; a szakmai gyakorlata mellett nagy részt tesz ki azoknak az országoknak, földrészeknek a felsorolása, ahol már megfordult életében.

Rajniš 1944-ben, Prágában született. Építészeti tanulmányait 1962-ben kezdte a Prágai Műszaki Egyetemen (ČVUT), amit 1969-ben fejezett be. Tanulmányai elvégzése után a liberec-i SIAL irodában kezdett el dolkozni, ahol a kor nagy építészei, Karel Hubaček és Miroslav Masák voltak a mesterei. A SIAL-ban eltöltött évek és főleg Hubaček-kel kötött barátsága alapozták meg építészeti gondolkodását. Nem csak a mesterek, de a Rajniš-sal közösen dolgozó tanítványok6 (Emil Přikryl, Mirko Baum, John Eisler, Zdeněk Zavřel, Helena Jiskrová, Jiři Suchomel) is biztosították a kedvező szellemi környezetet, amely az akkori Csehszlovákiában rendhagyóan szabadgondolkodású közegnek számított. Külön érdekesség, hogy nem sokkal a SIAL megalapítása után az egyesülés nem hivatalos posztgraduális iskolát alapított a tehetséges fiatal építészeinek, ami kollektívház szerűen működött, és „SIAL-óvodaként“ vált ismerté 7. Ennek az „óvodának“ volt a tagja Martin Rajniš is. Fontos megjegyezni, hogy a SIAL az egyik legmeghatározóbb építésziroda volt a 1970-es, 80-as évek Csehszlovákiájában, s a tény, hogy ez a jelentős iroda vidéken jöhetett létre, már akkor is jól mutatta a cseh építészet földrajzi decentralitását. Liberec az építészek számára szellemi műhely volt, s később építészeti iskolát is alapítottak itt 8. A munka mellett Rajniš 1972-ben beiratkozott a Prágai Képzőmészeti Egyetem Építész Karára (AVU) is, ahol két évet töltött el.

Prior 02 SIAL Prága 1972-1975 3 - Dante Alighieri: Isteni színjáték, Pokol, Első ének 4 - Irena Fialová, Jana Tichá: Martin Rajniš, Zlatý řez, Praha, 2014. (második kiadás). Későbbiekben: I.F,J.T:M. Rajniš 5 - I.F,J.T:M. Rajniš, 216.oldal 6 - Közülük ma sokan nagyhírű építészek. Emil Přikryl már régóta a Prágai Képzőművészeti Egyetem Építész Karának vezetője, s a 1990-es évek egyik világhírűvé vált épületének a Louny-ban lévő Benedikt Rejt Galériának a tervezője. Mirko Baum ma már Németországban vezet közösen egy irodát David Baroš-sal.

7 - Rostislav Švácha: Czech Architecture and its Austerity – Fifty buildings 1989-2004, Prostor Kiadó, Prága, 2004. (Későbbiekben: R.S.: Czech Arch.) 21. oldal 8 - A Libereci Műszaki Egyetem Építész Karát a SIAL-os Jiři Suchomel alapította 1994-ben, amely főképpen az építészet műszaki oldalára orientálódik. Ma Zdeněk Fránek az kar dékánja, aki a 2010-ben épült černosice-i és a litomyšl-i protestáns templomok tervezője.

6

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

A SIAL-os korszak 1979-ben ért véget, amikor saját céget alapítottak Jaromír Hník-kal (studio SHAPE), amit 2002-ig még két saját iroda követett (D.A. Studio és H.R.A. Hoffmann Rajniš Architekti).

A studio SHAPE tevékenysége a kiállítások tervezése és kivitelezése volt, ami a korábbi klasszikus építészirodai gyakorlat után valami újat jelentett. Rajniš-ék külföldi pályázatokon indultak, amelyekből sokat meg is nyertek, és a szocialista Csehszlovákiából kinyílt a kapu a világ felé. Ezek közül talán a legnagyobb siker az 1986-os Vancouveri EXPO Közlekedéstörténeti pavilonjának tervezése volt. 9

Pavilon installáció Studio SHAPE Vancouver 1984-1986

Rajniš 1986-ban visszatért a nagybetűs építészet világába, és megalapította a D.A. Studio-t, amely a rendszerváltás hajnalán már az új Csehország legnagyobb építészirodája lett. Az irodában a kor legtehetségesebb fiatal cseh építészei gyűltek össze; köztük Markéta Cajthamlová 10, Lev Lauermann, valamint Rajniš kiválása után az irodát a mai napig is tovább igazgató építésztrió 11: Standa Fiala, Tomáš Prouza, Jára Zima. A D.A. Studio-s időszakból (1986-1998) két említésre méltó építészeti teljesítmény maradt fenn, mind a kettő Prágában. Az egyik a Na Pankráci adminisztrációs iroda épülete, amely hűvös, high-tech hangulatával és szigorú homlokzatával jó tükrözni a 1990-es évek posztmodern utáni cseh építészetét, amit ugyanúgy, mint más kelet-közép európai posztszocialista országokban, a Nyugathoz való vizuális felzárkózás határozott meg. Ugyanebből a korból való egy ennél sikeresebb és összetettebb projekt, ami szintén Prágában valósult meg. A Nový Smíchov a 90-es évek egyik legnagyobb urbanisztikai projektje volt Prágában.

A projekten eredetileg egy belga építészstúdió dolgozott tizennégy hónapig, azonban a megbízó nem volt elégedett az ötleteikkel, és ebben a krízishelyzetben adta át a munkát Rajniš-éknak, akik viszont sikerre vitték az ügyet. 12 9 - „A SIAL-t korábban el kellett volna hagynom, mint tettem. Van némi igazság abban a mondásban, hogy nem jó, ha az ember hét évnél tovább csinálja ugyanazt. (...) Egyik barátom, Jaromír Hník, előjött egy ötlettel, hogy hogyan lehetne Csehszlovákiában élni és közben külföldön is dolgozni: elkezdtünk jelentkezni külföldi, főleg nemzetközi kiállításokra kiírt pályázatokra. Amikor megnyertünk egy ilyen pályázatot, akkor az Artcentrumon keresztül valósítottuk meg, ami az exportált műalkotások állami kereskedelmi szövetsége volt. Legalább száz tervezet csináltunk, amiből ötven meg is valósulhatott. (...) Sok tapasztalatot szereztünk a festőművészekkel, szobrászokkal, igazgatókkal, operatőrökkel való közös munka során. Megtanultuk olyan épület „forgatókönyvét“ összerakni, amely valaha összművészeti alkotásnak számított.“ Martin Rajniš In.: I.F,J.T:M. Rajniš, 202.oldal 10 - Cajthamlová a D.A. Studióból való kilépése után Lev Lauermann-nal közösen alapított irodát, ahol főleg családi házakon dolgoztak. Azóta is a kis léptékű építészet foglalkoztatja, azonban ma már egyedül vezeti az irodáját.

11 - Az iroda ma már D3A néven ismert és változatos léptékben (családi háztól irodaházig) készülnek munkáik.

12 - „Smíchovban az volt a feladatunk, hogy úgy helyezzünk el egy óriási műtárgyat a városban, hogy közben ne sértsük a környezet léptékét. Igyekeztünk megtartani a sokféleséget és a léptéket, ami többé-kevésbé sikerült is: hogy a várost várossá tegyük, hogy megőrizzünk valamit annak természetes minőségéből – hasonlóság és különbözőség. (...) Eldöntöttük, hogy a tervezési krízisből a terület kisebb parcellákra való felosztása jelenthet kiutat. (...) A sokoldaló szervezet jobban képes befogadni a rossz körülményeket, csak úgy, mint egy erdő, amit kemény aszály sújt. Ez megint csak egy olyan törvénye a természetnek, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül.“ Martin Rajniš, In.: I.F,J.T:M. Rajniš, 203.oldal 7

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Rajnis így emlékszik vissza legnagyobb irodájának éveire: „Ha visszatekintek és a D.A. Studiós kollégáimra gondolok, valamint a sok eredményre, amit sikerült elérnünk, nem mondhatom, hogy nem érzek büszkeséget.

Azonban úgy érzem, hogy ami hiányzott, az az igazi önmagam. A megbízások nyomása – és abban az időben sok épületet húztunk fel sok milliárd Koronáért – olyan helyzetet teremtett, ahol nehezen lehetett megtalálni azokat az apró belső hangokat, amik megsúgják, hogy mit kellene tenned és mit nem.“ 13 Rajniš 1990 és 1997 között műhelyvezető szerepbe jutott a Prágai Művészeti Akadémia Építész Karán, ahol kipróbálhatta magát az oktatásban is. 1993-ban professzorrá választották. Oktatási tevékenysége azóta is, megszakításokkal ugyan, de folyamatosan fut építészi pályája mellett.

Irodaház D.A. Studio Prága 1993-1996

Nový Smíchov D.A. Studio Prága 1995-1998 13 - In.: I.F,J.T:M. Rajniš, 203.oldal 8

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

A D.A. Studio-s évek után az utazás kezdte el játszani a főszerepet. Egy későbbi előadásában 14 bevalotta, hogy az utazások elsősorban egy válság állapoton segítették túl. Otthon hagyott mindent és utazott, megismerte a világot. Érezte, hogy a nyugati építészet válságban van, amiből csak az segítheti ki, ha más földrészeken és kultúrákban keres új élményeket. „Az a döntés, hogy otthagyom az akkori pályámat és megpróbálom a 'harmadik életemet' egy kicsit a világ felé fordítani, hogy tanuljak valamit, teljesen jó volt. Ez a szakmai öngyilkosság, ahogy ott a Roxy-ban neveztem, gyógyító, megerősítő elixírré vált. Nagyon kiábrándultam a kortárs építészetből, legyen az nyugati, keleti. Egy része a csalódottságomnak, ami a nagybefektetőkkel való mindennapos kapcsolat miatt alakult ki, azóta elmúlt. Az a meggyőződésem viszont, hogy az építészetben válság van, nem tűnt el. Sőt ez a válság még mélyült is. Az építészet lényege már nem az, aminek lennie kellene.“15 2002-ben, Patrik Hoffman-nal közösen, megalapította a H.R.A. Hoffmann Rajniš Architekti-t, amely az előző időszak nagyirodai tapasztalatával már össze sem hasonlítható léptékű. A kis iroda mellett azonban még mindig elősorban az utazásoké volt a főszerep, majd lassan elkezdődött az építészi pálya harmadik szakasza, ami azóta is tart.

Japán Fotó: Martin Rajniš

14 -2001-ben sok élménnyel tért vissza világkörüli útjáról, és ennek apropóján előadást tartott a prágai Roxy Klubban.

15 - Martin Rajnis In.: Jana Tichá: Architecture is a Tree-Sloth – Interview with Martin Rajniš, 2014.

9

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Változások kora – Rajniš és a világ „... ma az ember a technika többet ígérő természetétől visszamenekül a nőtt természetbe – hogy újra gyökeret eresszen benne. A víkendtelep a bérkaszárnya – a múlt lakógépe, az emberi igényeket figyelmen kívül hagyó, pusztán pénzügyi számításból emelt tömegszállás – legélesebb ellentéte.“16 Hans Poelzig Utazásai során Rajniš megismerkedett az Európán kívüli kultúrák építészetével. Hamar rádöbbent, hogy számára, a 1990-es évek nyugati építészetének válságából a primitív, elemi építészet mutatja a kiutat. A kortárs művészetfilozófiában jelen van az elemiséget, ősiséget, a lassítást előtérbe helyező szemléletmód, mondván, hogy a világ már megtelt formákkal, és a formák üressé váltak. Rajnišnál talán nem a formakészlet gazdagodása jelentette a válság kiinduló okát, hanem az a gazdasági berendezkedés, amely során egész Európában, Nyugatról indulva, elterjedt a fogyasztói szemlélet. Ez a gazdasági struktúra, jellegéből adódóan, mindent áruvá tesz, s művészeti értelemben, állandóan az újdonságra éhezik, az idő felgyorsul és ezáltal a formák is hamar elavulnak. A folyamat egy idő után tetőpontra ér, s nem tud mit tenni, minthogy folyamatosan, ciklikusan ismétli önmagát. Rajniš ebből a világból szeretne kitörni, s így fordul a szegény országok építészete felé. Ez a kitörés az ember természetbe való visszatalálását jelenti, a természet és a technikai helyes arányát, s a technikai fejlődés határának meghatározását. Kérdés viszont, hogy van-e befolyása az embernek a technikai fejlődés lassítására, vagy a folyamat már végképp öngerjesztővé vált? „Ám a technizálás és városiasodás, az eltudományosítás, a 'racionalizásás' (Max Weber) e folyamatát az emberek, jóllehet maguk űzik, elkerülhetetlen végzetnek tekintik, mintha e folyamat természeti eseménnyé önállósult volna. (...) Mivel az egyes ember egyre kevésbé képes átlátni a technizálás komplex folyamatát, viszonya a technikához mágikussá válik, miként korábban a természethez fűződő kapcsolat.“ 17 Hannes Böhringer megállapítása az információs technika egyre magasabb szinteket elérő fejlődése miatt egyre kitapinthatóbbá válik. Míg korábban, az első ipari forradalmakban még viszonylag kézzelfogaható mechanikus szerkezetek jelenették a technikai fejlődés szimbólumát, addig ma a virtuális technika, már a neve is mutatja, kézzelfogahatalan minőségbe helyezte át a technikai fejlődést. „A műszaki formák keletkeznek, elmúlnak, megváltoznak, megsemmisülnek, elértéktelednek és hatásukat vesztik. A gyakorlati életből származnak, azt szolgálják. A technika a természet törvényeit követi, a természet továbbfejlesztése. Hisz majdnem úgy van ez, mintha újra démonikus erők akarnának alakot ölteni és így, mint a léghajónál és a repülőgépnél, valami fantasztikus hasonlóság kristályosodik ki a történelem előtti formákkal. Így démonikus nagyszerűségben létrejön egy második természet, de sohasem művészet“ 18 Hans Poelzig, német építész, 1931-ben írt tanulmányában a természetet, a technikát és a művészetet elválasztja, s a technikáról, mint második természetről beszél, amely úgyanúgy mint a természet, nem éri el a művészet fogalmát. 19 Értekezésében továbbmegy, és kiemeli a technika által irányított építészet földrészeken átívelő egységességét, s a kulturális identitásra épülő, természetközpontú építészet megszűnését vízionálja.

16 - Hans Poelzig: Az építész, in.: Moravánszky Ákos-M. Gyöngy Katalin: Technika és természet, Terc Kiadó, Budapest, 2013, 161. oldal. (Későbbiekben: M.Á.-M.Gy.K.: T.é.T.) 17 - Hannes Böhringer: Daidalos vagy Diogenész, Terc Kiadó, Budapest, 2009, 20-21. oldal. (Későbbiekben: H.B.: D.v.D.) 18 - „(...) A mérnök magabiztosan halad saját útján, de alkotása természet marad. - Művei nem lesznek szimbolikusak, nem lesz belőlük stílus. Érvényük a technikától és csak a technikától függ. Befolyásolni tudják korunk stílusát és befolyásolniuk is kell, ahogyan korábban a természeti formák befolyásolták a stílust, s így az északi népek másféle építészetet fejlesztettek ki, mint a görögök. És mivel ma a technika és a műszaki formák elterjedtek a világon, mivel egy mai épületet senki sem kivitelezhet műszaki tudás nélkül, így logikus, hogy az új építőstílus nemzetközi képet mutat és fog is mutatni, hogy bolygónk történelmében először a földrészek építészeti formái hasonlóvá válnak. Azonban a mai építészet még naturalisztikus, zenei értelemben atonális.“ Hans Poelzig: Az építész, in.: Moravánszky Ákos-M. Gyöngy Katalin: Technika és természet, Terc Kiadó, Budapest, 2013, 158-159. oldal. (Későbbiekben: M.Á.-M.Gy.K.: T.é.T.) 19 - „A művészetben az ember a természeten kívül helyezkedik, a technikában a természetet folytatja.“ Hans Poelzig, in.: M.Á.M.Gy.K.: T.é.T., 160. oldal.

10

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

A technikának van egy sokkal árnyaltabb, a természetet és az embert a technikával nem szembeállító megközelítése is. Az ember, mint „alkalmazkodó, hontalan állat, amelynek technikára van szüksége, hogy magához alakítsa a környezetét. (...) az ember természeténél fogva nem kontemplációra, nyugalomra, lakozásra és gondolkodásra termett, hanem megragadásra, cselekvésre és előállításra. Mindig sürgősen csinálnia és tennie kell valamit. Az arról való gondolkodás mindig utána, túl későn jön.“20 Ezáltal a technika az emberrel együtt születik. Vágy, amelyet nem tud leküzdeni, és határt csak a civilizációs fejlődésének csúcspontján képes neki szabni.

Oswald Spenger német filozófus 1931-ben megjelent Az ember és a technika – Adalékok az életfilozófiához című tanulmánya a technika fogalmát szintén az ember természetéből eredezteti. Fontos megjegyezni, hogy az ipari forralamak után a technika szó, a legtöbb nyelvben, összekapcsolódik a gépipari fejlődéssel, majd később a 20. század végén az informatikával. Bár kijelenthetjük, hogy Spenger-t is elsősorban a gépi technika készteti e tanulmány megírására, azonban a végén ez a kiindulási alap a konzervatív filozófust mégis a technika és az ember (ill. a természet) összebékítésére, egymásra utalságának felismerésére vezeti. „Ha meg akarjuk érteni a technika lényegét, nem indulhatunk ki a géptechnikából, még kevésbé abból a csábító gondolatból, hogy a technika célja a gépek és szerszámok előállítása lenne.

A technika valójában ősrégi. Nagymértékben általános, nem különös jelensége az emberi történelemnek.

Messze visszanyúlik az emberen túl az állat, mégpedig minden állat életében. Az állat élettípusát a növényétől a térben való szabad mozgás, a relatív akaratszabadság és az általános, a nagy természettel szembeni relatív függetlenség különbözteti meg; továbbá annak a szüksége, hogy magát mindezekkel szemben fenntartsa, és saját létének valamilyen módon fölényt, tartalmat és értelmet adjon. Csak a lélekből kiindulva lehet megérteni a technika jelenőségét. (...) ... amelyet nekünk viszont kerülnünk kell: a technika nem érthető meg a szerszám fogalmából. Nem a dolgok előállítását, hanem azok felhasználását célozza ugyanis; nem a fegyvert, hanem a harcot.“21 Spengler a késöbbiekben a haladásról, itt külön kiemelve megint a technika fogalmát, amely haladás a csúcspontján válságra ítélt. Örök körforgás, amelyből szabadulni nem lehet. Spengler erről némi iróniával megtűzdelve így ír: „Kétségtelenül hosszú út vezetett az ősidőkben élt állatok ősháborújától a modern feltalálók és mérnökök tevékenységéig, és az ősi fegyvertől, a cseltől, a mai gépek szerkeztéig, melyekkel, szinte túljárva a természet eszén, háborút viselünk a természet ellen.

Ezt nevezik haladásnak. Ez volt a múlt század varázsszava. A történelmet széles útnak látták, amelyen az 'emberiség' bátran előre és mindig csak előre menetelt, persze alapjában véve csupán a fehér népek, s köztük is csak a nagyvárosok lakói, ámde még közülük is csak a 'műveltek'.

De hova? Meddig? És mi végett? (...)

Minden igazi alkotó ismeri a mű befejezését követő ürességet, és fél is tőle.“ 22 A magát mindig a természet törvényei, és ezzel önmaga ősi belső lénye fölé helyező ember nem képes megállítani a technikai fejlődést (haladást), mert túlnött rajta. A folyamat, ahogy már korábban volt róla szó, önmagát generálja: a technika második természetté vált. 23 20 - „Hogyan keletkezik a technika? Feltehetően intoxináció folytán egyszer, de maradóan agya megnagyobbodott. Ezáltal az ember túl sok bensőségességre és képzelőerőre tett szert. Elképzeli azt, ami nincs, de lehetne, amit meg tudna tenni. Ez ugyan állandóan 'elégedetlenné' teszi, a választás kényszerével jár, de általa szabadságot nyer.“ Hannes Böhriger: Használni/lakozni/elvenni. Böhriger itt Ortega y Gasset, spanyol filozófusra hivatkozik. In.: H.B.: D.v.D., 49-50. oldal.

21 - Oswald Spengler: Az ember és a technika – Adalékok az életfilozófiához, in.: Csejtei Dezső, Juhász Anikó: Oswald Spenger.

Válságok árnyékában, Noran Libro Kiadó, Budapest, 2013., 111. oldal (Későbbiekben: Cs.D.,J.A.: Spenger) 22 - Cs.D.,J.A.: Spenger, 112. oldal 23 - „Az emberi lélek egyre jobban eltávolodott a természettől. Az összes ragadozó fegyvere természetes, csak a felfegyverzett emberi ököl, ez a mesterségesen létrehozott, átgondolt és kiválasztott fegyver nem az. Itt kezdődik a 'művészet' mint a természettel elletétes fogalom. (...)

Az ember a teremtés előjogát elragadta a természettől. (...)

S mivel a természet erősebb, kezdetét vette az ember tragédiája.“ Oswald Spengler, in: Cs.D.,J.A.: Spenger, 125. oldal 11

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Építészeti értelemben a természet és technika összebékítésére a német építész, Rudolf Schwarz szolgál meggyőző érveléssel. A táj. Réteg és fuga című esszéjében a szóhasználatot illetően költői értelmet kap a technika fogalma, azaz a hangsúlyt inkább az ember természetéből származó technikára helyezi, és nem a fékevesztett haladásra. „Építő mozgás a világmindenségben már sokkal korábban létezett, mielőtt még az emberi szellem építő mozgása megmutatkozott volna; rétegzés és fugázás volt és maradt mind a mai napig. Ahogy falainkat emeljük, úgy emelkedik öröktől fogva rétegről rétegre a levegő és a víz csapadékaiból a Föld. (...) Ami történik megszilárdult és lesüllyedt. De fent a fényben szélesen elterül a táj, mint mindannak a helye, ami történik és új, a legtisztább jelen helye hervadhatatlan ifjúságában. A mélyebbit és korábbit bevégző fejecskék egyforma hálózatából szőve. A Földnek itt vége és a végtelen síkság felett a lehetséges felhői úsznak.“24 Schwarz számára a fejlődés összhangban van a természet (a világ) egészével, és nem keletkeznek szélsőségek. Nincs szélsőségesen kultúrált táj, teljesen technizált természet. 25 Itt áthallás van az arisztotelészi filozófiával, ami „abban látta a művészetek szerepét, hogy betöltsék azokat a hiányosságokat, amelyeket a természet hagyott az emberen, ruházatot és házakat állítsanak elő, mert az embereknek nincsen szőrméjük és nem építenek fészket.“ 26 De ide kívánkozik még Hans van der Laan, holland építész „szandál hasonlata“ is, ami megint csak a szükség problematikáját emeli ki az építészet kapcsán: „Az építészeti teret a természetes tér kiegészítésének kell tekintenünk, amellyel legyőzzük a természetes tér és tapasztalati terünk konfliktusát, ahogyan a szandál segítségével legyőztük a durva talaj és érzékeny talpunk konfliktusát. Szandál és ruha nagy általánosságban kiegészítik az emberi testet; a ház kiegészíti a természetes teret.“27 Azaz csak annyit tegyünk hozzá a világunkhoz, amennyi feltétlenül szükséges, s azt ne a természet ellen, hanem a technikai tudásunk révén, a természetes létünkkel összhangban tegyük.

Technika és természet viszonyának történetében elérkezünk aztán az elemi állapothoz: a pillanathoz, amikor az ember nem a tüzet találja fel, hanem a tűzgyújtás technikáját 28. Az emberek ezután a tűz köré gyűltek. „Vitruvius szerint az első 'emberi gyülekezet' indítéka, a nyelv és a társadalom kezdete, az erdőben gyújtott tűz volt. A tűz a rengetegben tisztást égetett, ahonnan az ember megfigyelhette és csodálhatta 'a világmindenség és az égitestek gyönyörűségét' és ahol hajlékot építhetett magának. Ellentétben a későbbi leírásokkal, Vitruvius nem az ősi hajlék formájával foglalkozik, hanem azt hangsúlyozza, hogy már az első ház társadalmi termék volt. Ebben látja a lényegi mozzanatot. Az építészet kezdete az a pillanat, amikor az ember vadonban elszigetelt létét a tűz és a nyelv jótékony közreműködésével a tisztás üres terében felváltja a közös élet.“ 29 Raimund J. Abraham dél-tiroli származású építész behatóan tanulmányozta az elemi építészetet. Tette ezt egy olyan korban, amikor az ún. anoním (vagy pontatlanul, de kifejezően leírva spontán) építészetre ráirányult a világ figyelme. Az Alpok izolált völgyeiben, ahol csak a magas szintű építéstechnika tette lehetővé azt, hogy az emberek szabadon tudjanak mozogni a tágasabb környezetben, nagyon erős tradíciók maradtak fenn. Elég csak megfigyelnünk az alpesi népek különböző német, francia és olasz nyelvi dialektusait. Ilyen közegbe nagyon lassan jutottak be a múltban a technika legújabb vívmányai. Építészeti vonatkozásban kiemelhető, hogy az új anyagok talán a mai napig sem jellemzőek a legizoláltabb alpesi falvakban és a kő, a fa még mai viszonyok között is prioritást élvez. „Az elemi építészet az építés eszméjét a legegyszerűbb eszközökkel valósítja meg. Ezek az eszközök a technika fejlettségétől függenek és meghatározzák az építés mindenkori szabályait.

24 - In.: M.Á.-M.Gy.K.: T.é.T., 178-179. oldal.

25 - „Schwarz hatalmas látomásában a Földet beborítja az emberi települések, város és táj szétválaszthatatlan globális szövedéke.“ In.: M.Á.-M.Gy.K.: T.é.T., 173. oldal.

26 - Hannes Böhringer: Daidalos vagy Diogenész, in.: H.B.: D.v.D., 18. oldal 27 - Dom Hans van der Laan: Az építészeti tér, in.: Moravánszky Ákos-M. Gyöngy Katalin: A tér, Terc Kiadó, Budapest, 2007, 232. oldal.

28 - „Az állatok is látták a tüzet, de csak az ember gondolt arra (cél és eszköz), hogy valamilyen eljárással előállítsa. Nincs még egy olyan tett, melyben ennyire ott lenne a teremtés benyomása.“ Oswald Spenger, in: Cs.D.,J.A.: Spenger, 124. oldal 29 - Moravánszky Ákos: Technika és természet, in: M.Á.-M.Gy.K.: T.é.T., 9. oldal.

12

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

E szabályok ismeretének és követésének mértéke egy kor műveltségének és teljesítőképességének a fokmérője.

Hogy építészet szülessen, ahhoz nem formákat kell kitalálni, hanem hitet kell tenni az építés mellett.“30 Általában az önkéntelen építészet kutatásakor az építés témaköre mindig úgy jelenik meg, mint az egész építészetet mozgató őserő. Általában minden nép építészetében megfigyelhető, hogy a formákon keveset gondolkodnak, hiszen régen nem az volt a kérdés, hogy milyet építsenek, hanem hogy építsenek-e egyáltalán? Az elemi építészetet e szerint mindig a szükség hozta létre, és az építés, a forma „recepje“ adva volt, s ez a recept évszázadokon keresztül kristályosodott a mindenkori tudásnak megfelelő tökéletességig. „Ezek az építmények az építés folyamatában külső hatásoktól érintetlenül, organikusan fejlődtek. (...) Minden részletet megnézhetünk rajtuk és egyet sem találunk, amely ne engedelmeskedne az egész törvényének. (...)

Az építészet a legősibb időktől fogva a logikus formák rendjéhez alkalmazkodik, amely minden anyag lényegében benne rejlik. Ez azt jelenti, hogy minden anyag csakis organikus és technikai lehetőségei határán belül alkalmazható. Ezen alapszik az építőanyagok és organikus szabályszerűségeik pontos ismeretének követelménye mint egyáltalán minden alkotófolyamat elengedhetetlen előfeltétele.“ 31

Faépítészet az Alpokban Fotó: Josef Dapra

Rajniš természetfelfogásából teljesen kimarad a város, és egyáltalán az urbanizáció problémájával való foglalkozás. Házai sokszor egyedül állnak az erdő szélén vagy mező közepén. A tanyaszerű, az urbánus közegtől izoláltan működő ház gondolata és a város antitézise Frank Lloyd Wright-nál is megfigyelhető volt. A Broadacre City, majd az Eltűnő város és Az élő város című tanulmányaiban fontos szerepet kap a mezőgazdaság, az amerikai farmok világa, az itt-ott vertkális oázisként megjelenő felhőkarcolók. Wright vízójában a város egy nagy, laza szövet, amely „egyszerre lesz jelen mindenütt és sehol sem“. Wright Amerikára fogalmazza meg új városvízióját, amely szerinte önmagát fogja felépíteni, segítség nélkül, spontán módon 32.

30 - Raimund J. Abraham: Elemi építészet, in: M.Á.-M.Gy.K.: T.é.T., 192. oldal.

31 - Raimund J. Abraham: Elemi építészet, in: M.Á.-M.Gy.K.: T.é.T., 194-195. oldal.

32 - Kenneth Frampton: A modern építészer kritikai története, 2. kiadás, Terc Kiadó, Budapest, 2009., 251. oldal 13

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Broadacre City Frank Lloyd Wright

Ehhez a gondolathoz szorosan hozzátartozik korunk egyik legellentmondásosabb japán építésze által vízionált jövő. Terunobu Fujimori a diplomája megszerzése után építészetteoretikusként kezdett dolgozni, és elmélyedt a nagy (főleg európai) korstílusok tanulmányozásában, valamint a modern építeszetben. Első megbízását az 1980-as évek végén kapta, amit csak azért vállalt el, mert nagyon tisztelte a megbízóját 33, azaz igazi építészi karrierje ekkor kezdődött el. Fujimori a 10. Velencei Építészeti Biennáléra készített egy városi víziót Tokióról, amelyben a globális felmelegés káros hatásaira akarta felhívni a figyelmet. Ebben az igen provokatív tervben Tokió teljesen víz alá kerül, és a rajzokon a 333 méter magas Tokio Towert derékba törve ábrázolta. Ezzel szemben a szárazon maradt fennsíkokon pedig új élet virágzik. „Az emberek, akik túlélik (az áradást), be fogják erdősíteni a sztyeppe és a tenger közötti megmaradt sávot. Földműveléssel fognak foglalkozni, fából készült magasházakat építenek, amiket gipsszel díszítenek és új életet kezdenek.“ 34

Tokyo 2107 Terunobu Fujimori 33 - A Moriya sintó pap családnak kellett történeti múzeumot terveznie. A múzeum 1991-ben készült el. Ha Frank Lloyd Wright Broadacre City-je a város antitézise volt, akkor Fujimori múzeumát a modern építészet antitézisének lehetne nevezni.

34 - Plan für Tokio 2107, 2007, in.: Michael Buhrs, Hannes Rössler: Terunobu Fujimori Architekt, Hatje Cantz/Villa Stuck, München, 2012., 33. oldal (Későbbiekben: M.B.,H.R.: T.F.A.) 14

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Fujimori a saját építészetét úgy határozta meg, hogy hátrafelé tekintve előre halad, azaz elsősorban a történelem előtti, még ösztönös építészet érdekli, valamint az építészet lényege, annak elemi mozgatóerői.

Minderre akkor jött rá, amikor szerteágazó elméleti munkássága mellett egyre inkább fontossá vált számára a gyakorlat is; amikor a megvalósult munkái során elkezdte megélni a saját maga által elgondolt világot. „Ha visszatekintünk az építészet hosszú történetére, akkor egyértelművé válik, hogy két nemzetközi stílus van: az egyik a kőkorszak kezdetén, a másik pedig az, ami az egész 20. századot meghatározta. (...)

Ebben a történelmi perspektívában az építészetem kőkorszak által inspirált kifejezésmódja az első nemzetközi stílusra irányul, miközben a második nemzetközi stílus közepén helyezkedik el.“35 Fujimori természet-technika viszonya inkább a természet javára dől el, azonban nem áll távol tőle a természetes anyagok manipulációja sem (faszenesítés, faszerkezetek gipsszel való beburkolása, betonszerkezetek fával való burkolása). Figyelmét egyre inkább a „zöld építészet“ 36 felé fordította, s a növények épületen való megjelenésének esztétikai vonatkozásai során számos kísérletet készített, ami nem minden esetben ért el sikert.

Teaház Terunobu Furimori Japán 2003

„Visszanézve azt mondhatom, hogy a természet és a műtárgyak közötti kapcsolat volt a fő témám. Ezért megpróbáltam mind „a tudomány és technika természetben való fejlesztésének“ gondolatát, mind pedig a „zöld építészet“ gondolatát átültetni a gyakorlatba.

Míg az előbbi sikerült, addig az utóbbi mostanáig balsiker.“ 37 Fujimorit igazán a teaházairól ismerjük, amelyeknek sokszor szürreális helyeket talál (rugalmas törzsű fa tetején, agyagba öntve huzalokon lógva). Ezek a kicsi, de mégis összetett terek jelentik számára az építészet lényegét 38.

35 - M.B.,H.R.: T.F.A., 44. oldal 36 - „Le Corbusier óta beszélnek a „zöld építészet“ témaköréről. Sok szakember foglalkozott vele. Az általam meglátogatott épületek egyike sem sikerült igazán: vagy rossz állapotban voltak a növények, vagy ha jól fejlődtek, akkor meg nem passzoltak az építészethez. Ha az építészetet és a növényzetet két egymástól elválasztott dologként szemléljük, akkor nincs probléma. Amint mégis egy összefüggő elemként nézzük őket, akkor elkerülhetetlenül előáll közöttük egy mély szakadék.“ M.B.,H.R.: T.F.A., 41. oldal 37 - M.B.,H.R.: T.F.A., 42. oldal 38 - „Natura minimum petit, írja Seneca. A természet csak a legkevesebbet kívánja. Szinte mindenről gondoskodott. A hiányokat, melyeket meghagyott, mondja Arisztotelész, átengedte az embernek, hogy kitölthesse. Az ember csak azt teszi, ami számára a természettől adott. Ezért jelenti a filozofálás a természet követését, a természet szerinti életet, a művészet a természet utánzását.

Szinte semmi újat nem kell feltalálni, ha a természet mintákkal szolgál, melyeket csak utánozni kell: például a barlangokat, fészkeket, lombsátrakat az építészetben. Ezért építeni nem olyan fontos, mint lakozni, mint világpolgárrá válni, a világban, a természetben berendezkedni. Aki benne él, annak mindene megvan, ami szükséges; szinte minden. Legfeljebb valami minimális hiányzik: Diogenész hordója, a 'szinte semmi' képe, amivé a technika, művészet és kultúra zsugorodik annak számára, aki ilyen természetfelfogást követ.“ Hannes Böhringer: Sweet nothing, in.: H.B.: D.v.D., 66. oldal 15

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

„Maguk a teaszertartások nem érdekelnek. A minimálépítészeten, amihez a „teaház“ elnevezést használtam, csak azért dolgoztam, hogy az építészet lényegét kutassam. (...)

A 21. századi építészeti mozgalmak valószínűleg csak akkor tudnak megújulni, ha még egyszer tudatosul bennük annak a valaminek az eredete, amit építészetnek neveznek.“ 39

Jinchōkan Moriya Történeti Múzeum Terunobu Fujimori Chino, Nagano, Japán 1991

Ha a japánoknál maradunk, akkor akad még Fujimorihoz hasonló gondolatokat megfogalmazó építész, még pedig Sou Fujimoto. 2008-ban megjelent Primitív jövő című könyvének beszédes címe, egy olyan építészet alapjait fekteti le, amely az emberi létezés és lakozás kiindulópontjaira fordítja a figyelmet. Fujimoto és Fujimori lényegében ugyanarra a következtetésre jutnak, azonban kettejük formai megközelítése különbözik: Fujimoto a gondolatait absztrakt, minimalista formavilággal közli, míg Fujimori anakronisztikusan áll a formai kérdésekhez. A Primitív jövőben Fujimoto 10 pontban foglalja össze személyes jövőképét az építészetről. 40

Final Wooden House Sou Fujimoto Kumamoto, Japán 2008 39 - M.B.,H.R.: T.F.A., 49. oldal 40 - A 10 pont címszavai: 1. Fészek vagy barlang, 2. Hangjegyek a kotta öt vonala nélkül, 3. Elkülönülés és összekötés, 4. Város mint ház – ház mint város, 5. Egy fához hasonló helyen, 6. Ködfolt, 7. Gürü-gürü, 8. Kert, 9. Ház, város és erdő előtt, 10. Anyag és tér előtt, in.: Sou Fujimoto: Primitive future, INAX, Tokyo, 2008., 18. oldal (Későbbiekben: S.F.:P.F.) 16

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

„Belegondolva, a jövő innovatív építészete elképesztően tükrözi a primitív építészetet. Mégpedig azért, mert építészet ott jön létre, ahol emberek vannak. Így az új építészet az emberiség helyének eszméje kell, hogy legyen, ami alapvetően új.

Képzeljük el, hogy visszamegyünk abba időbe, amikor az építészet építészetté vált, s ott állunk annál a pillanatnál, amikor az építészet elkezdődött. Nem az ókori római vagy görög történelemre kell gondolni, hanem, hogy felidézzük azt a pillanatot, amikor az építészet kiemelkedik a ködfoltos, változó erőtér hullámzásából, az emberi tér bizonytalan és kezdeleges maradványaival együtt.“ 41 Fujimoto, Fujimorival ellentétben, nem a természetes anyagok manipulálásával, hanem a természet és a mesterséges alakítás absztrakt módon történő összebékítésével foglalkozik: „Sem tisztán természetes, sem tisztán mesterséges. Az új építészet ideális állapotát keresem az alkotás és a természet között.“42 Lehetséges 'a ház és a város', 'a belső és a külső' és 'a megélt és az abszolút tér' közötti kapcsolat helyreállítása.“ 43 A világ nem anyagból, hanem kettőségekből épült.“ 44 Fujimoto nemcsak emberi, hanem állati hasonlatokat is beemel az építészeti koncepcióiba. Ilyenkor megjelennek olyan elemi lakhelyek, mint a fa, a fészek vagy a barlang: „Házban lakni hasonló, mint fán lakni. (...) A téralakítás fejlődése olyan fa vagy erdő növekedésével vethető össze, amelynek teljes rendszere összeálló gócpontok halmaza. Az emberek új kordinátarendszert fedezhetnek fel egy olyan rendezettlenséggel és bizonytalansággal teli térrel szemben, amely bár nem tisztán leképezve, de analóg a fával és az erdővel.“ 45

House N Sou Fujimoto Oita, Japán 2008

Még mindig távol Európától, Ausztráliában találjuk meg azt az építészt, aki talán Martin Rajniš-nak fontos inspirációs forrása lehetett. Glenn Murcutt sokak számára egyet jelent a fenntartható építészettel, azonban e fogalom kiüresedett és elcsépelt jelentéstartalmán túl inkább egy józan, a környezeti adottságokhoz mindig jól illeszkedő építészetet látunk, amely felhasználja a környezet energiáit (napfény, szél, klimatikus viszonyok).

Murcutt a low-tech építészet egyik nagy mestere, aki nem akar tudatosan ausztrál építészetet csinálni, hanem egyszerűen csak következtetéseket von le a környezetéből, amik később formákká válnak, és így válnak helyi építészetté. Murcutt egyetemista éveinek megfigyeléseiről így ír: 41 - S.F.:P.F., 21. oldal 42 - S.F.:P.F., 24. oldal 43 - S.F.:P.F., 74. oldal 44 - S.F.:P.F., 110. oldal 45 - S.F.:P.F., 67. oldal 17

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

„Az idő első részét a természet folyamatosságának tanulmányozásával töltöttük, vizsgálva a pókok hálóját, a leveleket, a fűszálakat, a természetes íves formákat. (...) Az idő második felében tovább mentünk és a szerkezeti formák folytonosságát tanulmányoztuk: hidak, boltozatok, sejtes képződmények, alapok, merevítések. Megtanultuk, hogyan tervezzünk a természetből. (...) A részek között hierarichia van és egy racionális nyelv, ahogy a részek összekapcsolódhatnak.“ 46 Murcutt a saját épületeit olyan műtárgyaknak tartja (eszköz, szerszám), amik a környezet adottságaihoz rugalmasan alakíthatók. Itt főleg az árnyékoló szerkezetek játszanak nagy szerepet, amelyek mozgathatóak, és az épület megjelenése folyamatosan változik. Az építész saját szerepét háttérbe szorítja, és a természet veszi át a formaalakítást. „Az építészeti alkotásokat felfedezték és nem tervezték.

A kreatív folyamat a felfedés útja. A kéz rajzokat készít és megoldásra jut, mielőtt még az ész felfogná azt.

Nagyon fontos számomra, hogy olyan épületeket csináljak, amik úgy működnek, mint egy műszer.

Reagálnak a fényre, a levegő mozgásaira, a kilátásra, a kényelem szükségleteire. Mint a hangszerek, amelyek a zeneszerző hangjait és hangszíneit állítják elő.

De nem én vagyok a zeneszerző. A természet a szerző.

A táj fényei és hangjai már ott vannak. Én csak eszközöket készítek, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy ezeket a természeti adottságokat felismerjék." 47 A fentiekben bemutatott elméleti háttéranyag alapján most próbáljuk meg elhelyezni Martin Rajniš gondolatait a globális térben. Hol helyezkedik el a cseh építészet egyik legmeghatározóbb alkotójának az építészete ebben a globális tében?

Marika-Alderton House Glenn Murcutt Eastern Arhern Land, Ausztrália 1991-1994

46 - Glenn Murcutt, in.: Sean Godsell, Juhani Pallasmaa: El Croquis 163/164, Glenn Murcutt, Madrid, 2012, 30. oldal 47 - Glenn Murcutt, in.: Maryam Gusheh, Tom Heneghan, Catherine Lassen, Shoko Seyama: The Architecture of Glenn Murcutt, TOTO, Tokyo, 2008, 10. oldal 18

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Marie Short House Glenn Murcutt Kempsey, Ausztrália 1974-1975 19

Martin Rajniš

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Természetes építészet – a manifesztum „A 20. század elejének modern emberét sokkal inkább a természetszabta keletkezés-elmúlás tiszta, törvényszerű körforgásának zavartalan szemlélése képes megörvendeztetni. Ilyenkor minden emberi alkotást mintegy élő szervezetnek tekintünk, amelynek fejlődésébe senki sem avatkozhat be; a szervezet hadd élje ki magát szabadon, s az ember legföljebb az idő előtti haláltól őrizze meg.“ 48 Alois Riegel Mint azt korábban említettük, 2002-ben Rajniš ismét irodát alapít (Patrik Hoffman építésszel), ami két építész laza szövetségeként működik. Később ebből fejlődik ki, 2005-ben, az e-MRAK iroda is, amely hasonlóan az előzőhöz nem klasszikus építészirodaként működik, s Rajniš fiatal építészeket gyűjt maga köré.

Az iroda 2010-ben lehetőséget kap a nemzetközi bemutatkozásra: ebben az évben Csehország rendezte be a Velencei Építészeti Biennále cseh-szlovák pavilonját, ahol Rajniš-t kérték fel kurátornak. Az addig felhalmozódott új építészeti tapasztalatokat egy színvonalas kiállítás keretein belül tudták megmutatni, s akkor született meg a „természetes építészetről“ szóló manifesztum is. A 12 pontból álló szöveg építészeti ajánlás a jövő építészei számára. A szöveg manifesztumszerű megfogalamazása a XX. század elejének avantgárd, modernista mozgalmainak írásait juttathatja az olvasó eszébe. Rajniš már a szöveg műfajával is jelezni akarja, hogy véleményével a jövő építészetének útját szeretné felvázolni.

Cseh-szlovák Pavilon e-MRAK Giardini, Velence 2010 48 - Alois Riegel: A modern műemlékkultusz lényege és kialakulása, In.: Moravánszky Ákos-M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás, Terc Kiadó, Budapest, 2006., 62. oldal 20

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

„Az építészet válság közepén van. Épületeink már nem elégítik ki az embereket. Hogyan lehetséges, hogy az autók, hajók, repülők megfelelőek, s ezek gyönyörűnek és tökéletesnek tűnnek? Egyszerűen azért mert az autóknak gurulniuk, a hajóknak siklani, a repülőknek repülniük kell. Ezt a, szó szoros értelemében vett, dizájnt a természet inspirálja: az aerodinamika a madarakra, a kettős szimmetria pedig minden állatra jellemző. Az autók, a repülőgépek, a hajók lényege tisztán szerkezeti, minden esztétikai megfontolás másodlagos. Az építészet válságban van, mert nem ezeknek a törvényszerűségeknek van alárendelve. Másképp kellene csinálni: a dizájn és az esztétika helyett, a természet mélyebb törvényeiből kellene inspirációt vennünk; elmerülni egy olyan környezetbe, rendszerbe ahonnan mi magunk is származunk. 49 A biofília – a természet szeretete – létezik. Nem csak a tudatos értelem szintjén, de mélyen bennünk, mint genetikailag átvitt információ. Mindannyiunkban jelen van. Fajunk több százezer generációja élt a természetben, és pusztán száz-kétszáz élt civilizációban. A természet volt az a hely, ahol ezerszer több ideig éltünk, s több maradt bennünk abból az időszakból, mint gondolnánk. A természet részei vagyunk. Ha minden emberrel a bolygón kezdeményezünk egy közös beszélgetést, ha azt akarjuk, hogy a kortárs építészet hozzáférhető és kommunikálható legyen, akkor a kiindulás logikai alapjai a természet elvei lennének. A természet okos szerkezetek, formák, színek, rendszerek és véletlenek hihetetlen kincsestára. Megmutatja, hogyan éljünk együtt a hibákkal, és hogyan ne idézzünk elő katasztrófákat. Az építész formálja a világot, mindennel együtt, ami hozzá tartozik. Az épületeit körbeveszi a fagy, elrejti a köd, megvilágítja a fény. Az építészet teljes érvényű része a világunknak, csak úgy mint a természet. Mostantól az építésznek tanulmányoznia kell a természetet – mélyen, nem pusztán formailag, stilisztikailag, s meg kell tanulnia a természet alaptörvényeit, amelyek elsőre nem mindig láthatóak, de messzemenő következményei vannak, ha nem tisztelik őket.” 50 Így szól a 12 pontból álló manifesztum bevezetője, ahonnan világosan látszik Martin Rajniš gondolkodásának megváltozása. Az utazásai és néhány megvalósult „épületkísérlet” után optimistának, lendületesnek tűnő építész a természet szeretetére és jobb megértésére ösztönzi kortársait és a jövő építészgenerációját, ami ezután jön, az kinyilatkoztatása annak, hogy a jövőben hogyan kell építeni. „Sokféleség Egy rendszer diverzitása magába foglalja a hasonlóságok és különbözőségek fenntartását. Hacsak nem minden eredeti, akkor valami hiányzik. A diverzitás ellentéte a monokultúra.”51 Az első pont, talán nem egyedül, a természet sokféleségét vetíti rá az építészetre. Ez tulajdonképpen tükrözi a mindenkori építészeti világot, hiszen az építészetet minden korban sokszínűség jellemezhette: a nagy korstílusok is egymást átfedve váltották egymást, s akkor még nem is beszéltünk a „vadon nőtt”, építészek nélkül létrejött tárgyi világról. „Entrópia Az entrópia mutatja meg egy rendszerben a rendezettség és a káosz szintjét. Szemben egy mesterségesen tervezett várossal, az entrópia tökéletes szintje egy természetesen nőtt városon figyelhető meg. A spontán város közelebb áll hozzánk. Hasonlít egy erdőre, hasonlít a természethez, annak tökéletesen beállított entrópiaszintjéhez. Ahogy a káosz teljesen eltűnik, egy dolog megszűnik természetes érteleműnek lenni és idegennek tűnik számunkra.”

Rajniš számára az entrópia nem is igazán a káosz és a rendezettség arányát jeleníti meg, hiszen példájával leegyszerűsíti a kérdést természetes és mesterséges arányára. Az utolsó mondatában a természetet a káosszal (valami ősi rendezetlenséggel) párosítja, míg a mesterségesnek valamifajta rendet követelő tulajdonsága van. Ki kell emelni még, hogy itt kap először szerepet (a természetes építészet kapcsán) Rajniš városról alkotott felfogása, amiből az tükröződik, hogy a teljesen megtervezett város csak diszharmonikus képződmény lehet. Még a második pont sem tartalmaz konkrét épületre vonatkozó megállapítást, sokkal inkább a város, vagy inkább a nagyobb számú élőlény által lakott helyről beszél Rajniš az entrópia kapcsán. „Határfelületek 49 - A természetről és annak működéséről, mint alapprincípiumról már Glenn Murcutt kapcsán is volt szó.

50 - Martin Rajniš, In.: I.F,J.T:M. Rajniš, 50.oldal 51 - Martin Rajniš, In.: I.F,J.T:M. Rajniš, 51.oldal (A 12 pontos manifesztumból vett idézetes mindegyikke innen származik.)

21

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

A természet legnagyobb csodái a határfelületeinél történnek – mint például erdő és rét, rét és tó találkozása.

Hasonló határhelyzetek keletkezhetnek a házainkban és a városainkban is: külső és belső tér közötti felület.

Ha nem használjuk ki a határfelületeket, akkor hibát követünk el.”

A határfelületekről szólva már helyet kap valami épületekre vonatkozó tézis. Nevezetesen a külső-belső téri viszonya, aminek kiemelt szerepet kell tulajdonítani. A határhelyzetek kapcsán igazából az épületek (vagy tágasabban értelmezve, a városok) telepítéséről esik szó. Azaz a nagy monoton tájban egy fa, egy erdő, egy tó kijelöl egy helyet, ahol sűrűsödési pont keletkezik. „Szimbiózis Az élő szervezetek évmilliárdokig szimbiózisban éltek. El kell érnünk, hogy a házaink és a természetes rendszerek életközösségben éljenek, hogy kölcsönösen pozitívan hassanak egymásra. Nem az a kérdés, hogy hagyjuk a házakat kúszónövényekkel befutni, hanem hogy mindkét fél elkezdje segíteni a másikat, együtt dolgozzanak és alkalmazkodjanak egymáshoz.”

A jól hangzó mondatok, sajnos valódi magyarázat vagy konkrét példa hiányában nagyon bizonytalanná teszik az építészeti szimbiózis értelmét, azonban a későbbi pontok megismerése után konkretizálódik a fogalom lényege.

Cseh-szlovák Pavilon e-MRAK Giardini, Velence 2010 22

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

„Intelligens bőr Az intelligens bőr a szimbiózishoz tartozik; minden élő szervezetnek intelligens külső hámrétege van. Ez egy többrétegű burkolat, ami folyamatosan változik és reagál a környezet változásaira. Hogy az épületeink természetesek legyenek, hasonló burkolatot kell számukra készítenünk, amelyek reagálnak a külső és a belső változásokra. „Alkalmazkodás Ha egy terv nem fordít figyelmet arra, hogy a megvalósulása pillanatában hiányos és változásokat igényel, akkor az egy rossz terv. Adaptálhatóvá kell tennünk a dolgokat; úgy kell építeni a házainkat, hogy azok könnyedén átalakíthatóak legyenek.” „Szabadság A szabadság a véletlen ikertestvére, a bátorság bátyja. Szabadság hiányával építve (értsd: a szabad használat, a módosítás, a szigorú szabályok figyelmen kívül hagyásának tudatában) jó építészet soha nem jöhet létre. A szabadság korlátozása mindig a rendszer kárára válik. A szigorú tervezési rendszerek megfojtják az épületeinket és a városainkat.” „Anyagok A természetes anyagok közel állnak hozzánk – fa, kő, üveg, víz, föld, agyag; közelebb, mint a mesterséges anyagok. Természetesen korosodnak, mint egy ember, mint a természet, és a természetes építészet ezekből készül.”

E négy pont szorosan összefügg, hiszen az intelligens bőr és az anyag, az alkalmazkodás és a szabadság valójában az ideiglenesség témakörét vetítik elénk. A legújabb korban a XX. század első felének funkcióprivilégiumát a rugalmasság váltotta fel, ami a meglévőségek, az eredetiségek mindenkori felülbírálását jelenti. Erről a témakörről még a későbbiekben is esik majd szó. „Gazdaság és ökológia Nincs ökologikus ház, gazdaságosság nélkül. A természet valamennyi viselkedésének szívében ott van egy alapvető gazdasági érdek. Az összes növény és élő szervezet mindent a lehető legtakarékosabban és mértékletesen old meg. Ha bármit is elpazarol az erőforrásaiból, a végén rosszhoz vezet. Egy drága környezetbarát ház ellentmondás – vagy drága, vagy környezetbarát.“ A gazdaságosság és a szükség a kelet-közép-európai építészet egyik legfontosabb kérdésévé vált az utóbbi időszakban, és a tendencia nyugatabbra is kezd kitolódni, éppen a fenntarthatóság kapcsán. A pazarlásra késztető modern kori európai gazdasági berendezkedés dogmái kezdenek fellazulni és egyre inkább szerepet kap a mértékletességre, a szükségre való igény, ami a modern ember normalizálódását mutatja. „Energiaáramok Minden élő szervezet afelé az energiaáram felé irányítja magát, amely a nap felől jön felé. Ebben az energiaáramban biztonságos menedéket talál. Rögtön elszegényedünk, amint mi és az épületeink nem találjuk meg a megfelelő irányokat abban az áramban, ahonnan energiát merítünk.”

A későbbiekben látni fogjuk, hogy Rajniš számára ez a pont az épületgépészet és az építészet egymásra hatásáról szól. Azonban nagyon egysíkú felfogást tükröz, hogy csak a napenergia van kiemelve a számos egyéb energiaáram közül. A föld-, szél-, vízenergia semmilyen szerepet nem kap a „természetes építészet” energiaáramokról szóló tézisében. „Feltűnés, létezés, eltűnés Minél kevesebbet kényszerít magából egy ház a természetre, annál előzékenyebb, s minél jobban megvalósítja a saját eltűnését, annál inkább természetes. Manapság hajlamosak vagyunk cunamikként, vulkánokként, földrengésekként viselkedni. Nem lenne jobb olyan rétként vagy erdőként viselkedni, ami tudja, hogyan kell létrejönni, majd egy idő után eltűnni? A természetes épület nem erőszakos szerkezet, nem igényel karbantartást: a használója néhány szerény utasítással útba igazítja, hogy hogyan szolgálja őt.”

Minden pont közül, és talán visszautalva az intelligens bőr, az alkalmazkodás, a szabadság és az anyagok témakörére, ez a tézis fogalmazza meg legjobban a „természetes építészet” alapgondolatát. Itt válik érthetővé, hogy az ideiglenesség hosszú távon értendő, hiszen egyszer minden eltűnik a természet történetének 23

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

milliárdokban mérhető idejében. Ha valami mindenképpen eltűnik, akkor az építészetet nap-mint-nap érintő kérdésre is választ ad Rajniš: a műemlékvédelemben is valószínűleg az eltűnésnek kellene játszania a főszerepet. Persze, ha jelen manifesztum csak szűken a „természetes építészetre” koncentrál, akkor a műemlékvédelem ide való beemelése nem releváns, de mivel Rajniš a jövőnek szól, a jövő építészeihez, akiknek évezredek során kialakult történeti közegben kell alkotniuk, akkor nem elhanyagolható a meglévőségekkel való foglalatoskodás. 52 Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a feltűnés-létezés-eltűnés (a természeten nyomot nem hagyva eltűnni) a műanyagok megjelenése előtt az építészek nélküli építészetre is jellemző volt. „Épület, építés Az épület az építészet lényege. A természetes építészetet a jó kivitelezéshez kell hozzárendelni. Ha az épület nincs rendben, akkor az építészet valahol elveszik.”

Az utolsó tétel legalább annyira általános megállítás, mint az első, ami a sokféleségről szólt. Az építés pontos menete, az épület kifogástalan kivitelezési minősége természetes módon hozzátartozik a magas építészethez.

Az utolsó tézis nincs jól kifejtve. Rajniš elmulasztja megemlíteni, hogy a „természetes építészet” kinek a keze útján valósul meg? Ez a felvetés azzal összefüggésben válik fontossá, hogy Rajniš épületei nagy részben nem szakemberek segítségével valósulnak meg, s ez igaz azokra az építészekre is, akik Rajniš követőivé váltak az elmúlt időszakban.

A manifesztum megírása összefoglalása volt annak, amit Rajniš az utazásai során tapasztalatként megfogalmazott, azonban összefoglalása volt annak a néhány évnek is, amelyet alkotói tevékenységének haramadik szakaszában elkezdett. E gondolatok mentén halad azóta is az építészi pályája, amely az oktatói tevékenyésével együtt a kísérletezésektől sem mentes.

Cseh-szlovák Pavilon e-MRAK Giardini, Velence 2010

52 - „Egy valamitől kell csak a régiségérték szempontjából feltétlenül óvakodnunk: az emberkéz önkényes beavatkozásától a műemlék természetes állapotába; nem is tehetünk hozzá, nem vehetünk el belőle, nem egészíthetjük ki, amit az idő folyamán a természet erői elbontottak, és nem vehetjük el, ami a műemlékhez ugyanígy hozzáadódott, és eredeti, zárt formáját elváltoztatta.“ Alois Riegel: A modern műemlékkultusz lényege és kialakulása, In.: Moravánszky Ákos-M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás, Terc Kiadó, Budapest, 2006., 62. oldal 24

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Cseh-szlovák Pavilon e-MRAK Giardini, Velence 2010 25

Martin Rajniš

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Innovatív faépítészet – anyag, szerkezet és forma összefüggései „A fának van egy irányelve arra, hogy hogyan kell leveleket növesztenie, de mégis minden levél egyedi, csak úgy, mint az újjaink, a füleink vagy a szemeink. Ez azért van, mert ezt a folyamatot egy irányelv határozza meg, nem pedig egy terv. Itt van a különbség. Az iránymutatás azt jelenti, hogy valaki tudja, hogyan csinálja, de ugyanakkor alkalmazkodik is a helyzethez.” 53 Martin Rajniš

Ház és műhely Martin Rajniš Černošice 2001

Martin Rajniš új építészete egy kis családi házzal kezdődik 2001-ben. A házat egyik súlyos, gyógyíthatatlan beteg barátjának tervezi, aki életének utolsó szakaszát ebben a černosice-i otthonban szeretné tölteni. A kis alapterületű épület szobái Dél felé néznek (étkező-konyha és két szoba), míg a kiszolgáló helyiségek és a bejárat az hűvős Északi oldalon kaptak helyet. A Nap felé fordulás Rajniš sok épületében kiemelt szerepet játszik, a manifesztumban is említett, energiaáramok miatt. A ház oldalán végighúzódó terasz felett magas keresztmetszetű keretes pergola árnyékolja a déli homlokzatot, amit még kiegészít a terasz előtt lévő növényzet is. Az épület, a földtől elemelve, mint egy kis megfigyelőállomás bújik meg a fák mögött. A kis alapterületű pincében csak néhány raktározó helyiséget alakítottak ki. Nem is igazán pince ez a szint, hanem inkább egy teljes homlokzatmagasságú alapozás, hiszen az épület két oldala között majdnem egy szint különbség van. A fakeretrendszerű épület Rajniš szerint az első csehországi változata ennek az elsősorban amerikában elterjedt könnyűszerekezetes építési módnak. „Sok kiállítási installációt csináltam fából, majdnem az egész életemet egy régi német fachwerkes házban töltöttem, s szeretem a fát, mint anyagot – hajósként, csak fa hajóim voltak és, igaz kevés sikerrel, de még javítani is próbáltam őket, de házakat soha nem csináltam fából (2001-ig – BÁ.). Számomra a fából készült szerekezetek olyanok voltak, mint amilyeneket Kanadában vagy Amerikában láttam – keretszerkezetek (un. balloon-framing).“ 54 Az egyszerű ház később a sajtóban is megjelent, és az addig a 1990-es években high-tech építésznek számító Rajniš-t már faépítészként kezdték aposztrofálni. A ház tulajdonosa betegsége miatt sajnos nem élvezhette sokáig új otthona kellemes légkörét, de Rajniš számára fontos lépcső volt a természetes építészet felé vezető úton.

53 - Jana Tichá: Architecture is a Tree-Sloth – Interview with Martin Rajniš, 2014.

54 - Martin Rajniš In.: I.F,J.T:M. Rajniš, 205.oldal 26

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Maradva a keretszerkezetes építési módnál, Rajniš következő épülete, 2004-ben, ismételten a fához való közeledés vágyát mutatja. A Koloděje-ben megépült gyárépületre már kész engedélyezési terveket kapott, azonban szerkezetileg nem volt kitalálva az épület. Ismét a fára esett a választás, mégpedig szintén az amerikai keretszerkezetre. Mintha arról lenne itt szó, hogy az építész új viselkedési formát akar megtanulni. Az eredeti terven formailag és funkcionálisan sem akart változtatni, egyszerűen az anyag érdekelte Rajniš-t. Az épület külső megjelenésében a funciójának megfelelően néz ki, azonban belépve feltárul a szép ritmusú fa tetőszerkezet.

Ugyanebben az évben Rajniš egy egyetemi diplomaterv kapcsán elgondolkodott egy álványszerű fa-acél építési rendszeren (SSBS – Super Scaffolding Building System), amit később továbbfejlesztett, majd Partik Hoffmann építésszel együtt szabadalmaztatott is. A szerkezet nagy előnye, hogy egyszerűen összeszerelhető, szédszedhető és újra összerakható. A manifesztum adaptálhatóságról szóló fejezete jut az ember eszébe.

Rajniš az amerikai keretszerkezetet említette, mint kiinduló alap, azonban fontos megjegyezni, hogy cseh földön is nagy hagyománya van a faépítészetnek, így a keretszerkezetes építési módnak is. A népi építészeti emlékek között, elsősorban Észak-Csehországban, bőven akadnak boronafalas házak is. A kortárs cseh építészet gyakran támaszkodik erre a hagyományra, azonban sajnálatos módon, ma már inkább csak burkolatként használják a fát. Rajniš szerepe viszont éppen abban emelkedik ki a többi cseh építész közül, hogy a fáról nem csak burkolatként, hanem szerkezetként, és formaalkotó anyagként is gondolkodik. Az anyagok által nyújtott szerkezeti lehetőségek meghatározzák a formát, és más formaalkotó elemek már nem is szükségesek az épületekre. Az anyagok szerkezeti tulajdonságai a terek méretét, azaz magát a téralkotást is meghatozhatják, így szerkezet-funkció-forma modernista hármasa fellazulni látszik, és az anyag válik az építészet alap princípiumává.

Gyár Martin Rajniš Koloděle 2004

System SSBS-W Martin Rajniš Prága 2004 27

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Pajta, kerti pavilon Martin Rajniš Maxov 2005

Martin Rajniš ismerkedése a fával talán 2005-ben ér el arra a szintre, amikor az addigi tapasztalatait összegyűjtve, a hétköznapi ember számára is könnyen megérthető szerkezetet épít. Az észak-csehországi Maxov falu az építész kísérleti terepe lett, ahol egy telken belül már több faépítménye is megvalósult. A maxov-i pajta, kerti pavilon egy tanya bővítéseként épült. A tartószerkezet a farakás elvén alapul: kis keresztmetszetű fákat raknak egymás főlé, amit a végén acél huzalokkal szorítanak egymáshoz, így csavarozás nélkül épülhet a szerkezet, ami a későbbiekben szétszedhető és újra összerakható. A pajta födémszerkezete a már jól ismert keretrendszer, alapozása pedig nincs, hanem egyszerűen kemény fa lábakon áll. Formáját tekintve egy hagyományos nyeregtetős ház, amely a szokásosnál kicsivel alacsonyabb tetőhajlásszöggel épült. A falszerkezet a fának már azt az innovatív módon történő alkalmazását jelenti, amely a későbbiek során igazán híressé teszi majd Rajniš-t. A szerkezet, az anyag és a forma összhangba kerül, és építészetileg izgalmas megjelenést eredményez. A ritmusos homlokzat rácsszerű árnyékolóként működik, amely nyáron, amikor a Nap magasról süt árnyékol, míg télen az alacsonyan lévő Nap besüt a lécek között.

Pajta, kerti pavilon Martin Rajniš Maxov 2005 28

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Pajta, kerti pavilon Martin Rajniš Maxov 2005 29

Martin Rajniš

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Pajta, kerti pavilon – épülés közben Martin Rajniš Maxov 2005

2006-ban Rajniš ugyanezt a módszert megismétli Krňany-ban is, ahol szintén kerti pavilon tervezése a feladat, viszont a megrendelő egy további igényt is megfogalmazott. Az építmény egy részének üvegezettnek kellett lennie, ami azért volt bonyolult, mert a fa száradása, illetve vízfelvétele következtében az anyag alakja változik, amit az üveg csak akkor képes felvenni, ha rugalmas csomópontokkal kapcsolódik a faszerkezethez.

Az adaptálhatóság problematikájával foglalkozva felmerülhet a kérdés, hogy a fa, ami az idő viszontagságait csak korlátozottan tudja kezelni, mennyire alkalmas a hosszútávon gondolkodó megoldások kivitelezésére. Az adaptálhatóság azonban ellent mond a manifesztum további pontjaiban kifejtett ideiglenesség kérdéskörének, ami az épületet úgy definiálja, mint egy olyan tárgyat, ami „feltűnik, létezik és eltűnik“. A vegyi kezelés nélkül készült faépítmények nagy része már az első évben elvesztik eredeti fényüket, és megkopnak. Ez a kopás aztán tovább folytatódik, majd néhány éven belül elkezdődik az a folyamat, amit úgy nevezünk, hogy az épület elkezd a természet részévé válni (mohásodás, gombásodás, korhadás). Rajniš low-tech építészetében ezért az adaptálhatóság csak akkor tudna szerepet játszani, ha nem fából épülnének az épületek. Külön meg kell még jegyezni, hogy például alpesi országokban (Austria, Svájc, Észak-Olaszország) a kezeletlen fát (néha szokatlanul) nagy tetőkinyúlásokkal védik az esőtől, azaz a praktikumnak formai következményei is vannak.

Rajniš viszont naivan áll hozzá a fához. A részletek egyszerre pontosak és maiak akarnak lenni, de hanyagok és szimbolikusak is. Ennek a szimbolikusnak az egyik ékes példája a fából készült ereszcsatorna, ami mármár Terunobu Fujimori építészetét jutatja eszünkbe.

Pajta, kerti pavilon Martin Rajniš Krňany 2006 30

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Pajta, kerti pavilon – részletek: fa ereszcsatorna Martin Rajniš Krňany 2006 31

Martin Rajniš

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Scholzberg-torony - lépcső Martin Rajniš Maxov 2006

2006-ban a „farakásos“ építésmódot egy torony (Scholzberg-torony) formájában láthatjuk ismét. Martin Rajniš egyetemi hallgatók segítségével épít egy kilátót Maxov-ban (a már említett pajta melletti réten). A szerkezet következményeként itt egy igazán látványos eredmény jön létre. A szerkezet minden eleme egyenes fapallókból épül, s ezek egymásra helyezéséből jön ki aztán az épület lényege: a csigalépcső. A pallók a sarkokon és a csigalépcső fokainál kilógnak az alaptömegből, ezzel didaktikussá téve a szerkezeti elv lényegét. Az építmény egy szerkezeti kísérletnek fogható fel, igazi gyakorlati haszna elhanyagolható. A torony ma már nagyon rossz állapotban van, néhány évvel ezelőtt életveszélyessé nyilvánították, egyes források szerint, azóta már is összeomlott 55, de talán darabjaiból még újjá lehetne építeni, az adaptálhatóság és a flexibilitás bizonyításaként.

Scholzberg-torony - lépcső Martin Rajniš Maxov 2006 55 - A torony mellett azóta 2013-ban, egy hallgatói workshop keretében, épült még egy kupola is, ami egy formai kísérlet volt. A hivatalos fotókon itt-ott még látszódik az álló Scholzberg-torony is.

32

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Aprés Ski Martin Rajniš Přichovice 2007

2007-ben újabb kísérletek következnek, viszont immár nem a „farakás“ szerkezet témakörében. Rajniš és egyik hallgatója egy síelés utáni melegedőt valósítanak meg. A kupolaszerű építmény a könnyű, de nagy fesztávolságokat áthidaló szerkezetekre jó példa. Ugyanebben az évben készül el, a már sokat emlegetett Maxov-ban, egy „hangár“ névre keresztelt építmény is, amely kívül tűzifa tárolásra és szárításra alkalmas, belül pedig kisebb-nagyobb gépeket lehet benne tárolni. Rajniš-t az épület elemisége izgatta, s főleg az, hogy szinte terv nélkül épült (mindössze két skicc készült). Az alapszerkezetet egyszerű, gyalulatlan faoszlopok adják, amelyek a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve a legjobb megoldásnak bizonyulnak, mert építőanyaggá varázsolásuk kevés energiabefektetést igényel. A hangár tömör falai OSB lapból készültek, amely a cseh építészetben abszolút nem szokatlan, hiszen belsőépítészeti munkáknál is gyakran találkozhatunk ezzel az anyaggal. A hangár az efemeriásról szól, de ezzel együtt szerkezetében felfedezhető a műépítészet szigorú szerkezeti rendszere is. Ez az elsőre jelentéktelennek tűnő építmény fontos kapcsolódási pont lesz még a későbbiek során is.

Hangár Scholzberg Martin Rajniš Maxov 2007 33

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Családi ház - elhelyezkedés Martin Rajniš Slavonice 2007

Ugyanebben az évben valósul meg Rajniš első olyan tartós emberi tartózkodásra szolgáló épülete, amely a farakás elvén alapuló tartószerkezettel valósul meg. A slavonice-i lakóház a város melletti erdő egyik tisztásán helyezkedik el. A telepítésről fontos megjegyezni, hogy a tisztás és az erdő közötti határmezsgyén épült, ami utal a manifesztum egyik pontjára is. A tömeg egységesítésre törekvő, hosszúház forma a cseh népi lakóházakra is jellemző. A jó belső arányokkal rendelkező épület három fő funkciója a következőképpen oszlik meg: 2/7-ed rész konyha-étkező-nappali, 3/7-ed rész hálózóna és 1-1/7-ed rész a ház déli és északi rövid oldalain elhelyezkedő külső terasz. Mint a két pajtaépületnél, itt is a szerkezet határozza meg a formát. A déli oldalon végighúzódó üvegezés előtt árnyékolórácsként működik a szerkezet, amely hol ritkább, hol sűrűbb osztásban differenciálja a homlokzatot. (Talán ennél a pontnál juthatnak eszünkbe Glenn Murcutt ausztrál építész lakóházai.) A lakóház a földtől el van emelve, hogy ne legyen gond a talajnedvesség elleni szigeletésre, azonban ezzel a lépéssel hőtechnikailag sokat veszít az épület. Ez a földttől való elemelés a kontinentális éghajlaton egyértelműen inkább rosszul működik, mint jól. Glenn Murcutt sok háza el van emelve a földtől, Ausztrália azon területein azonban más a klíma, és ott indokolt ez a kialakítási mód. A slavonice-i háznál ez inkább egy értelmetlen építészeti gesztus, ami a ház földtől való elemelésével, annak ideiglenességét is szimbolizálja. A terek mindegyike D-DK felé tájolt, azaz a legfőbb energiaforrás felé, a Nap felé néznek, míg az É-i oldalon, japán példákat idézve, szekrénysor húzódik végig. A tetővel kapcsolatban megjegyezhető, hogy furcsa érzései támadnak az embernek, ha azt látja, hogy egy nagy nedves tömeget (zöldtető) egy faszerkezet tart. Ezen a ponton némi aránytalanságot lehet érezni szerkezetválasztásban.

Tetőtúlnyúlás szinte nincs, aminek az lehet az oka, hogy a lamellás homlokzat már egyébként is árnyékolja a tetőt. Azonban a faszerkezet nedvességtől való megvédésében szerepet játszhatott volna egy tetőtúllógatás.

Ehelyett, mintegy szervetlen épületszerkezetként, egy átlátszó műanyag lapocskát látunk körbefutni az attikán.

Néhány következetlensége ellenére örvendetes, hogy egy ilyen lakóház megépülhetett, mert főleg rajta keresztül bizonyosodik majd be, sok év távlatából, hogy Rajniš tanai hosszútávon működőképesek-e?

Családi ház - alaprajz Martin Rajniš Slavonice 2007 34

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Családi ház - elhelyezkedés Martin Rajniš Slavonice 2007 35

Martin Rajniš

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Rajz az egykori Snéžka-ról

2008-ban adták át Csehország legmagasabb pontján, a Sněžka-n épült postaépületet. A tengerszint felett 1603 m magasságban álló épület egy több épületből álló együttes egyik tagjaként 56 egészíti ki a turisztikailag fontos hely szolgáltatásait. „Nehéz lenne még egy olyan bonyolult helyet találni az építésre, mint a Sněžka-hegy. A szél a 250 km/h-t is eléri, télen a hideg rekordokat dönt, s ez a legszigorúbban védett része a nemzeti parknak.“ 57 Rajniš olyan kis raktárépületekhez hasonlítja a házat, mint amilyeneket Amundsen vagy Scott használtak a sarkköri expedícióikon. Különösen érdekes az a sajtóban megjelent fotó, ami a házat jégbe és hóba fagyva mutatja be, s körülötte felhőtenger terül el. Rajniš szinte szenvedélyesen rajong az ilyen feladatokért. Nem is kell neki különösebben látványos dolgot terveznie, a természet elvégzi helyette ezt a feladatot, és formálja a házat, hozzátesz ahhoz. A megvalósult ház mellett még két tervváltozat ismert: egy nyeregtetős és egy toronyszerű. A nyeregtetős változat lényegében nem tér el a megvalósulttól, még egy külön, kicsit erőltetett tetőterasz is épült volna hozzá, amely a kilátó funkciót töltötte volna be. A toronyszerű variáció reflektált volna a Sněžka-ról készült 20. századi rajzokra. A döntés végül egy olyan tárgyszerű variációra esett, amely egyik korábbi épületre sem hasonlít. Az architektúra a már bemutatott SSBS szerkezeti rendszeren túl egy olyan külső lamellás homlokzattal egészül ki, amellyel az épület alkalmazkodni tud a környezeti feltételekhez. Télen a lamellákat bezárják, hogy a házat megvédjék a hóviharoktól, míg nyáron felnyílnak a lamellák, és az épület megtelik fénnyel.

56 - A hely érdekessége, hogy itt húzódik a lengyel-cseh határ, és az épületegyüttesből a kápolna és a kilátó-obszervatórium már lengyel területen fekszik, viszont a hegyre felmenő libegő építménye már cseh terület. Korábban a cseh részen is állt egy nyeregtetős menedékház, azonban azt, rossz állapota miatt, le kellett bontani. Ezt a házat hivatott pótolni az új postaépület.

57 - Martin Rajniš, In.: I.F,J.T:M. Rajniš, 68.oldal 36

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Posta épület – hóban és ködben Martin Rajniš Snéžka-hegy 2007

A manifesztum pontjai között szereplő „hatáfelületek“ témakör az épületek telepítéséről szólnak. Míg a slavonice-i lakóház esetben ez tisztán olvasható volt, addig a postaépület egy monoton tájbanban helyezkedik el. A dolgot azonban úgy is magyarázhatjuk, hogy a többi hely közül azért emelkedik ki ez, mert ez a térség (és az ország) legmagasabb pontja. A hegy csúcsa felé közeledve a növényzet szépen lassan eltűnik, és nyáron a csúcs kopárrá válik – ez lehet határhelyzet. Van valami ebben a helyben, ez kétségtelen, de ez nem az a határfelület, amely a manifesztumban szerepel. A határfelületeken Rajniš inkább az emberi letelepedés helyeit érti, s a Sněžka, a szélsőséges körülmények miatt, soha nem volt tartós emberi tartózkodásra alkalmas.

Posta épület Martin Rajniš Snéžka-hegy 2007 37

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Toronyrajzok Martin Rajniš Chrudím 2008

2008-ban aztán ismét egy „farakásos“ kilátó tervezésére kapott megbízást Martin Rajniš. A Bára-torony egy Chrudim mellett lévő erdős dombon kapott helyet a várostól kicsit távolabb. A toronyra négy változat készült 58, amelyek közül a legköltségesebb, de ezzel együtt a legszebb terv valósult meg. A torony az erdő egyik tisztásán helyezkedik el, ahonnan szép kilátás nyílik a tájra. A tetraéder alakú forma statikailag már önmagában merev, ezért a farakás a formáján keresztül is stabil maradhat. Természetesen acél huzalokkal ezt a tornyot is meg kellett merevíteni, úgy mint a maxov-it. Mondhatjuk, hogy a Maxov-ban felépült Scholzbergtorony volt a Bára-torony főpróbája, Chrudim-ban azonban a lépcső, mint a kilátó funkció egyik lényegi funkcionális eleme, szervetlenül kapcsolódik a szerkezethez. A toronyhoz egy szomorú történet is fűződik: már majdnem elkészült, amikor a 2008-ban Csehországon és Szlovákián átrohanó orkán erejű szél úgy megrongálta, hogy újjá kellett építeni. Ekkor Rajniš-ék áttervezték a torony merevítőrendszerét és csökkentették a magasságát is. Nem sokkal később a toronyhoz épült egy kis büféépület is, amely már komplett turisztikai hellyé varázsolta a kilátó környezetét. A kis büfé szerkezetileg nagyon hasonlít a toronyhoz, azonban itt már a zártságot megkövetelő kisebb tárolóhelyiségek miatt megjelennek olyan új anyagok is, mint az OSB lap, valamint tetőfedésként az átlátszó polikarbonát lemez is.

58 - „Ezek a tornyok (amelyekből egy sorozat készült – BÁ.) egy pályázatra készültek. A Sněžka-hegyre készült pályázati tervünknél a különböző variációknak „A” betűvel kezdődő női neveket adtunk. Az itt benyújtott négy tornyunknak a Blanka, Bára, Božena és Běta neveket adtuk. Személyes kedvencünk a kör alaprajzú „Blanka” volt, amely tervezés szempontjából a legújabb típust jelentette.

A megbízó azonban a „Bára” nevű tornyot preferálta, amely valójában az első gondolatunk volt egy „rakott-toronyra”. Ez egy üres, háromoldalú farakás, csonka gúla formában, amelynek formájából adódóan nagy a merevsége. A szerkezet 5 méteres pallókból épült fel, kétfajta keresztgerendával és középen egy felülről függesztett tölgyfa lépcsővel.” Martin Rajniš, In.: I.F,J.T:M. Rajniš, 56.oldal 38

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Bára-torony Martin Rajniš Chrudím 2008 39

Martin Rajniš

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Műhelyház Martin Rajniš Kamenný Újezdec 2008

Rajniš hamarosan olyan helyen is kipróbálthatta a természetes építészetről alkotott elveit, ahol már nem csak tisztán természeti körülmények vannak, hanem maga az épített környezet is lokális adottsággá válik.

Kamenný Újezdec egy kis falu a Sázava folyó völgyében. A folyó széles mederben húzódik végig a falu mellett. Az építészeti feladat egy kis alkotóműhely volt egy meglévő ház udvarán. Az udvar egyszerre védett és nyitott; a folyóra nyílík. A könnyűszerkezetes, üvegházszerű műhelyépület egy meglévő kőfal mellé épült, így ez szolgál hőtároló tömegként is. Az additív elemként megjelenő épület a kőfaltól kis távolságot tart, és belső teréből látható a robusztus épületszerkezet. A kis üvegház minden oldala nyitott, azonban a telepítése következtében zárt homlokzatok is keletkeznek, valamint a mobil árnyékolószerkezetek is jól alkalmazkodóvá teszik a házat a különböző időjárási viszonyokhoz. A ház hosszú oldalán egy toló-árnyékoló szerkezettel bezárható a kis műhely az udvar felől, míg a tetőt és az egész udvart egy vászonvitorlával lehet árnyékolni, és egyéni mikroklímát lehet teremteni az udvarban. A ház padlóburkolatának egy részét kiemelve, nyáron még az épület alól hűvös levegő is áramoltatható a kis térbe, míg télen főként az üvegház hatást lehet kihasználni. Az épület mintha megszűnne épület lenni, s lélegző élőlénnyé válik. Ez eszünkbe juttathatja a manifesztum “szimbiózis” nevű pontját.

Műhelyház – udvar árnyékolása Martin Rajniš Kamenný Újezdec 2008 40

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Műhelyház – eltolható külső fal Martin Rajniš Kamenný Újezdec 2008 41

Martin Rajniš

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Erdészeti központ Martin Rajniš Písek 2010

Valahol itt érkezünk el 2010-be, amikor Csehország az e-MRAK iroda munkásságát viszi ki a Velencei Biennáléra. A velencei kiállítás mellett a 2010-es év egyik nagy szenzációja volt az e-MRAK életében, amikor átadták a písek-i erdészeti központot. A tervezési jogot pályázaton nyerték el, és néhány év elteltével az erdészek már birtokba is vették az új házat. A hosszú épület egy erdő szélén települt, és két részből áll. Az egyik rész az erdészek irodáit, míg a másik rész oktatási célokat szolgál. A két rész között egy köztes fedett nyitott tér helyezkedik el, ami mint egy kapuként szolgál az erdő felé. Az erdészek, saját bevallásuk szerint 59, nem lettek bevonva a pályázat során a tervezésbe, s alapvetően nem ilyen épületet szerettek volna: túl nagynak, és kihasználatlannak tartják, mivel az ő munkahelyük elsősorban az épület mögött kezdődő több hektáros erdő. A működés kezdete óta eltelt néhány év alatt a fa már teljesen beszürkült, így vizálisan szinte eggyé vált az erdővel. A szerkezeti rendszert tekintve ismerősek lehetnek a keretvázak és az acélkapcsolatok.

Erdészeti központ Martin Rajniš Písek 2010 59 - Balog Ádám: A kortárs cseh építészet nyomában vol.1 – Úti beszámoló egy színes áprilisról In.: https://kortarscsehepiteszet.files.wordpress.com/2015/11/balog_adam_a_cseh_epiteszet_nyomaban_vol1_modositott.pdf – 35. oldal 42

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Erdészeti központ - metszet Martin Rajniš Písek 2010

Jean-Marie Tjibaou kulturális központ – elvi működési rajz Renzo Piano Nouméa, Új-Kaledónia 1991-1998 43

Martin Rajniš

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Erdészeti központ – alaprajz és metszet Martin Rajniš Písek 2010

A ház teljesen Dél felé fordul, a napfény felé. A déli oldalon dupla üveghomlokzat húzódik, ami sajnos nem működik megfelelően. Nyáron hajlamos a ház a felmelegedésre, annak ellenére, hogy a tulajdonképpeni tető egy nagy árnyékolószerkezet, valamint ugyanúgy mint a kis műhelyháznál, a föld alól hűvös levegő áramoltatható. Ami kis léptékben hőtechnikailag és üzemeltetésileg működik, az nagy léptékben már kevésbé tűnik szerencsésnek. Nem lehet elmenni, amellett a tény mellett, hogy az épületnek semmiféle hőtároló tömege nincs, mert még a földtől is el van emelve és lábakon áll. A szélsőséges kontinentális éghajlaton, ahol egy év alatt, ha csak átlagot nézünk, 30°C hőmérséklet különbség is lehet, valamint lehet nagyon párás és nagyon száraz is a levegő, az ilyen könnyűszerkezetes épületek, ekkora léptékben, egyszerűen nem működnek. Rajniš olyan elveket akart Csehországba integrálni, amelyek inkább trópusi, szub-trópusi éghajlatokon működnek. Kihasználatlan lehetőség például, hogy az erdőt szinte semmilyen szempontból nem vonták be a tervezésbe (ami lehet, hogy a pályázati kiírásnak is hibája volt), mivel az erdő nyáron más klímával rendelkezik, mint a környező rétek, és ennek lehetett volna valami hatása az épület telepítésére és formálására is. A formálás során találkozhatunk magas minőséggel, és kommersz épületszerkezetekkel egyaránt: a ház nem alkot szerves egészet. A nagy félnyeregtetős forma Rajniš korábbi terveinél is már sokszor megjelent, azonban itt valósult meg először. A tetőforma akár olyan fenntartható építészettel foglalkozó építészekről is ismerős lehet, mint Glenn Murcutt vagy Renzo Piano 60. Kifejezetten nagy hasonlóság mutatkozik például az új-guineai lamellás tetőkkel, amik szélfogóként működnek a maguk éghajlatán. A písek-i erdészeti központ, mint épület, megbukni látszik, ráadásul a drága kísérletnek a használók a legnagyobb vesztesei, mert nekik kell még jó néhány éven keresztül használni a házat.

Téli sport stadion - terv Martin Rajniš Bedřichov 2007 60 - A nagy félnyeregtetős formát Rajniš több korábbi tervében (főleg a 2007-es évben) is viszont láthatjuk: családi házakon (Ház, Trnová – 2007, hegyi ház, 2006,), középületen (sístadion, Bedřichov – 2007, információs központ, Kořenov – 2007). A félnyeregtető alatt szinte kivétel nélkül üres, szellős, nyitott padlástér van, ami ugyanígy jelenik meg a písek-i erdészeti központon is. A forma előképe valószínűleg Rajniš óceániai utazásainak inspirációja. A szélfogó (forma) motívum Renzo Piano építészetében is megjelenik, igaz ott olyan helyen, ahova a forma való: Jean-Marie Tjibaou Kulturális Központ, Noumea, Új-Kaledónia, 1991/1998).

44

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Erdészeti központ – többrétegű üveghomlokzat Martin Rajniš Písek 2010 45

Martin Rajniš

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

A 2010-es év lehetőséget adott Rajnis-nak egy olyan építmény tervezésére is, amely bizonyos értelemben az építészet és művészet határterületén mozog. Ez a kis arte faktum arra a célra jöt létre, hogy egy szakadékos hegyi patak két partja közötti közlekedést megkönnyítse. A kis fából készült mobil kabint egy acél kötélpályán lehet mozgatni, csigák segítségével. Felmerül a kérdés, hogy nem lett volna-e egyszerűbb egy hidat építeni erre a célra? A megoldás elsősorban környezetvédelmi okokra vezethetők vissza. A kis szerkezet kevesebb anyagból valósult meg, mint egy híd, és ráadásul az egyik partról a másikra való átjutás, még talán nagyobb élményt is ad. Építészetileg nehéz értékelni a kis műtárgyat, mivel nem statikus tárgyról van szó, az építészet pedig elsősorban statikus művészet, azonban mindenképpen jól beleillleszkedik a kortárs cseh építészet azon tendenciájába, amely kis építményeken keresztül próbálja meg felhívni a figyelmet egy-egy különleges hely értékeire. 61

Folyóátkelőhely Martin Rajniš Andělská Hora 2010

A kísérletezést kissé hátrahagyva, 2012-ben egy olyan családi házat valósít meg Rajniš és csapata, amelyre a manifesztum programpontjai kevésbé érvényesülnek. Az előzőekben bemutatott épületek után a želená-i családi ház egy biztonságos megoldásnak látszik, amely inkább szól a ma emberéhez, mint a jövőnek 62. Az amerikai keretszerkezetet és a terasz feletti árnyékoló pergolát már Rajniš legelső, a válságkor utáni családi házán is láthattuk. Az épület bumeráng formájának íve a déli napfényt követi le, így az elsődleges energiaforrás, a Nap fényében úszik a ház. A háznak nagy földszintje van, ahol szinte az összes funkció helyet kapott (hálók és nappali zónák), valamint egy kis, kőburkolatos mélyföldszint és egy emeleti pihenő zóna is épült. Az egy irányba tájolt ház északi oldala szinte teljesen zárt és a zártságot tovább erősíti, hogy ez az oldal kőburkolatot kapott. A ház téri rendszerét egy kívül-belül jól olvasható szerkezeti raszter határozza meg, amelynek szigorúságát oldja az íves alaprajzi forma.

61 - Szintén a 2010-es évben valósult meg számos ún. XXS épület, amelyek funciója főleg szauna, kerti wc, teaház. Nagy részük mozgó műtárgy (vízen úszó és hídra felszerelt, mozatható szauna, tengelye körül fogatható teaház) és megvalósításuk olyan fiatal építészirodákhoz kötődik, mint a H3t, a Mjölk vagy az A1 architekti. Az A1 architektit vezetői Lenka Křemonová és David Maštálka a teaház témakörével Japánban ismerkedett meg, ahol kapcsolatban kerültek Terunobu Fujimori-val is.

62 - 2006-ban készült egy családi ház terv Krňany-ban, amelyet nagyon hasonló íves formálás jellemez. Ez a terv a falu építési hivatala miatt meghiúsult és csak a már korábban bemutatott pajta épülhetett meg. (In.: I.F,J.T:M. Rajniš, 144-147. oldal) 46

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Családi ház - terv Martin Rajniš Krňany 2006

Családi ház Martin Rajniš Želená 2012 47

Martin Rajniš

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

A fa-kő építészetnél maradva a 2013-ban Tanvald faluban felépült világítótorony és múzeum sem nyújt igazán újítást Rajniš építészetében. Az épület két részből áll: lent egy masszív terméskő épületből, amely a múzeumnak és a kis büfének ad otthont, valamint egy világítótoronyból, ahonnan szép kilátás nyílik a Jizerahegység völgyeire. A szép kilátás miatt építettek ide annak idején egy fogadót, amely még ma is áll, és a világítótorony is ezt egészíti ki. Maga a múzeum egy Jára Cimrman nevű fiktív cseh hősről szól, akit polihisztor feltalálóként tartnak számon, s 2005-ben egy televízíós szavazáson a “Legnagyobb Cseh” címet érdemelte volna ki, ha fiktív volta miatt, nem zárták volna ki a versenyből. A kilátó faszerkezete messze elmarad a chrudím-i kilátó rafinált és konzekvens szerkezeti és formai logikájától. Maga a kör formájú torony már régóta foglalkoztatja 63 Rajništ és itt ez egy kommersz szerkezettel meg is tudott valósulni. A formaproblémánál maradva, szokatlan még a lenti terméskő fal organikus formálása is.

Világítótorony, múzeum Martin Rajniš Tanvald 2013

2013-ban Rajniš és legtapasztaltabb tanítványa David Kubik számukra szokatlan terepen kapnak megbízást.

A Prágába tervezett óvoda és kávézó 12 emeletes panelházak gyűrűjében kapott helyet, egy gyermek integrációs központ kertjében. A megbízó egy természetközeli házat szeretett volna terveztetni az építészekkel és erre nem is találhatott volna jobb irodát. A ház kis költségvetésből valósult meg, ami az építészek szerint látható a házon, azonban, véleményük szerint, még így sem csorbult az építészeti koncepció. Az utca felé a közösségi térként is szolgáló kis kávézó és annak terasza, míg a déli irányba az óvoda néz. A fő funkciók között kaptak helyet az olyan mellékhelyiségek, mint a mosdók, tárolók és a kis konyha. Az épület logikus téri felépítését a faszerekezet rasztere határozta meg. A már többször látott szerkezeti szigorúságot a fa, mint anyag itt is jól ellensúlyozza. A természetes építészet manifesztumából szinte minden elv teljesül. Egyedül talán az adaptálhatóság az, ami kissé problematikus, bár elvileg a fa keretszerkezet is szétszerelhető és újra felépíthető; még ha ez nem is látszódik annyira didaktikusan, mint “rakott házak” esetében. Az épület lényege azonban a környezetében való megjelenése: egy természes ház a betonrengetekben, üde színfolt a városban.

Az építészet nyugodt, mégis egyértelműen mást látunk, mint a környezete. A természetes építészet proteszt építészetté válik a szocializmus korszakát idéző városrészben.

63 - A Blanka-torony a chrudim-i kilátóra készített kedvenc terve volt Rajniš-nak. Megemlíthető még egy kör alakú kápolna terve is, valamint több kisebb lépcsőtorony, amelyeket egyszerűbb házakhoz tervezett. Ezek közül a legismertebb a 2007- ben megvalósult Sněžka menedékházhoz készült kis lépcsőtorony, ami az épület tetejére vezet fel. In.: Martin Rajniš, Zlatý Rež Kiadó, Prága, 2014 (2. kiadás) 55./59-69./123-131. oldal 48

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Óvoda, kávézó Martin Rajniš Prága 2013

Még ugyanebben az évben Rajniš rakott fakupolákkal kísérletezik Brno-ban és Maxov-ban. Egyre inkább a kísérletek irányába fordul el az iroda építészete, bár kisebb-nagyobb építészeti tanulmányok és tervek is készülnek. Eddig konkrét megvalósult épület formájában még nem láttuk viszont a fakupolákat. Elképzelhető, hogy ezek a szerkezetek csak olyan ideiglenes építmények kivitelezésére lesznek alkalmasak, mint a már említett síelés utáni melegedő. A következő években is sor került kisléptékű, funkció nélküli szerkezeti kísérletekre, méghozzá elemi kötözött faszerkezettekből épített “arte faktumokra”.

A közelmúltból (2014) két kisebb projektről lehet beszámolni: az egyik egy kertibútor-tervezés a prágai várban lévő Nemzeti Galéria kertjében, a másik egy kis kerti pavilion egy prágai iskola udvarán. Mindkét esetben a farakás elve köszön vissza, habár a bútoroknál ez a szerkezet már bevett gyakorlatnak számított korábban is.

Az iskolai kerti pavilion esetében pedig a korábbi példák ismeretében, szintén nem tapasztalható újdonság.

Iskolai pavilon Martin Rajniš Prága 2014 49

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Martin Rajniš jövőjét illetően nehéz lenne megmondani melyik irányba fog haladni tovább. Az irányt itt elsősorban a faszerkezet milyensége jelenti. Ami viszont érdekes lehet, az a kísérletező attitűd, amit képvisel: a kísérletek során egyszerre több szálat indított el, amik párhuzamosan futnak egymás mellett. Nincsenek korszakok Rajnis jelenkori alkotói tevékenységében. A rakott és kötözött faszerkezetek évről-évre visszatérnek, ami viszont még kifejtésre vár az a legegyszerűbb, gyalulatlan fagerendákból épült faépítmények témaköre 64. A megépült házakon kívül még számos terv marad fenn az utókornak Rajniš-tól, amelyek talán egyszer inspirációs forrássá is válhatnak. Ezek között szerepel számos családi ház terv, úszó, uszályon álló faszerkezet, alacsony, nagysűrűségű beépítésű városterv és Waldorf-iskola is.

Gulliver-projekt Martin Rajniš Prága – DOX Múzeum 2016 64 - „A hangárnál (Maxov, 2007. – lásd.: 33. oldal) hántolt fatörzseket használtunk, és a tornyainknál valamint a Bedřichov Stadionnál is szóba került ez a szerkezet. A hántolt fatörzsek használatának nagy jelentősége van a faszerkezet élettartamának növelésében, és ezzel együtt a költségek csökkentésében. Az áruk durván egy harmada a megmunkált építőipari fáénak. Ez az építési mód nagyon közel áll a természethez; nem veszünk el semmit, nem adunk hozzá semmit, csak a legközelebbi erdőből használjuk a fát.” Martin Rajniš In.: I.F,J.T:M. Rajniš, 209.oldal 50

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Kilátó – közötött faszerkezet Martin Rajniš Rozhleda Doubravka 2014 51

Martin Rajniš

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Kivezetés „Az építészet nem funkció. Az építészet egy varázslatos szerkezet, amiben lakhatunk.” 65

Martin Rajniš

A fent ismertetett, alepvetően a XX. század válaságfilozófiáira alapuló természethez való viszony látszólag eldöntetlen ügynek tűnik, s arra hívja fel a figyelmet, hogy sokkal inkább a technikához való viszonyunkat kell átértékelni, mintsem a természetet előtérbe tolni. Rajniš manifesztuma látszólag a természetet helyezi magasabb szintre, azonban kimondatlanul benne rejlik az okos, elemi szerkezetekből adódó emberi találékonyság és az építés fontos szerepe, melyek magát a technikát jelentik. Azt az ősi technikát, ami még távol van a virtuális világtól, amely ma még sokak számára megérthetetlennek mutatkozik. Rajniš a manifesztumban azért emeli ki az elemiséget, s azért tereli át a hangsúlyt a primitív kultúra tájaira, mert a mai társadalmi és gazdasági zűrvarra az egyetlen kiútat a lassításban látja. A szövegben lefestett kép olyannak mutatkozik, mintha a nyugati kultúra tetőpontjához ért volna (elsősorban politikai, gazdasági, társadalmi szinteken) és változás híján egy stagnáló, válságoktól küzdő rendszer várna ránk.

Rajniš-nak az a célja, hogy az építészetet kizökkentse bebetonozottnak tűnő jelenlegi képéből, és helyette alternatívát vázol fel, amit ráadásul saját megvalósult épületeivel és építményeivel tud alátámasztani, s állításai az idő múlásával vissza tudják majd igazolni a jelenben felvetett gondolatait; már ha egyáltalán marad valami a jövőnek Rajniš házaiból.

Az ideiglennesség (feltűnés, létezés, eltűnés) nem az anyagi, hanem sokkal inkább a szellemi tartósságnak66 enged teret, azaz az emberiség évezredek alatt felhalmozódott tudása, az igazi szellemi produktum, 65 - Jana Tichá: Architecture is a Tree-Sloth – Interview with Martin Rajniš, 2014.

66 - „Beszéljünk a tartósságnak arról a változatáról is, amikor nem az anyag jelenti az időbeli folyamatosságot, hanem a forma vagy a formát meghatározó tartalom. Sok példát lehet erre is találni, főleg a hagyományos keleti kultúrákban, ahol az anyag és szellem fogalompárját összetartozó, egymást kiegészítő tartalmakként kezelik, ezért a szellemi oldal ugyanúgy képviselheti a tartósság lényegét, mint az anyagi.” Cságoly Ferenc, in.: Cságoly Ferenc: Három könyv az építészetről. Tartósság, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014, 41. oldal

52

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

tartósabbnak és fontosabbnak bizonyul, mint az anyagi tartósság. Itt példként említhetők a húsz évente újjáépülő shinto Ise-szentélyek.

Rajniš gondolatai nem egy visszafelé mutató tendenciát mutatnak számunkra, hanem az újrakezdés, újratervezés, az újrafelfedezés esélyét. Az esélyt, hogy ismét a fa (mint a legkönnyebben megmunkálható, legelemibb anyag) legyen az építészeti formálás alapja.

Rajniš filozófiájának egyik gyenge pontja talán, hogy nem vesz tudomást az emberiség évezredek alatt felhalmozódott jelenkori technikai tudásáról; azaz a „tudok róla, szükségem is lenne rá, de nem használom“ elv nem tűnik működőképesnek. A „természetes építészettel“ szembeni kritika talán itt fogalmazódik meg leginkább: Rajniš válságot lát és érez, de a válság nem az építészetben van, hiszen az építészet mindig csak következménye az adott kornak, amiben ugyanúgy, mint sokminden más területen, lecsapódnak a politikai, társadalmi és talán mindenek felett a gazdaság gyengepontjai. Azaz inkább arról lenne szó, hogy a már megszerzett tudást kellene jobban használni, s ehhez szükséges a Rajniš általán hangoztatott „lassítás“ elve. Építészetileg pedig szimbólumokról van szó, vagy ha úgy tetszik „felkiálítójelekről“, amelyek most még egy kísérlet részét képezik, és elemiségükkel a lassitást szimbolizálják, a nagyvárosok mesterséges világa helyett.

A helyi kulturális identitás Rajniš építészetében megkérdőjeleződik, hiszen a távoli kultúrák között folyamatosan kapcsolódási pontokat és inspirációkat kereső építész gyakran a másolás eszközéhez nyúl és például így kerül be a cseh építészetbe az amerikai fa keretes rendszerű szerkezet (balloon-framing). Rajniš legnagyobb találmánya kétség kívül a farakás elvén működő szerkezetből épült építmények, amelyek folyamatosan vissza-visszatérnek jelenkori pályája során.

Rajniš sokszor ellenmondásokkal teli pályája tehát tartalmaz nagy pillanatokat és találmányokat, de rosszul működő konstrukciókat is, azonban a cseh építészet meghatározó, iskolateremtő alakját üdvözölhetjük személyében. Munkái és gondolatai kezdetei lehetnek egy új építészet felvirágoztatásának.

Ise-szentély Előtérben az új, háttérben a régi 20 éves szentély látható.

53

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Felhasznált irodalom -

Irena Fialová, Jana Tichá: Martin Rajniš, Zlatý řez, Praha, 2014. (második kiadás) Rostislav Švácha: Czech Architecture and its Austerity – Fifty buildings 1989-2004, Prostor Kiadó, Prága, 2004.

Jana Tichá: Architecture is a Tree-Sloth – Interview with Martin Rajniš, 2014.

Moravánszky Ákos-M. Gyöngy Katalin: Technika és természet, Terc Kiadó, Budapest, 2013.

Hannes Böhringer: Daidalos vagy Diogenész, Terc Kiadó, Budapest, 2009.

Csejtei Dezső, Juhász Anikó: Oswald Spenger. Válságok árnyékában, Noran Libro Kiadó, Budapest, 2013.

Moravánszky Ákos-M. Gyöngy Katalin: A tér, Terc Kiadó, Budapest, 2007.

Kenneth Frampton: A modern építészer kritikai története, 2. kiadás, Terc Kiadó, Budapest, 2009.

Michael Buhrs, Hannes Rössler: Terunobu Fujimori Architekt, Hatje Cantz/Villa Stuck, München, 2012.

Sou Fujimoto: Primitive future, INAX, Tokyo, 2008.

Moravánszky Ákos-M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás, Terc Kiadó, Budapest, 2006.

Sean Godsell, Juhani Pallasmaa: El Croquis 163/164, Glenn Murcutt, Madrid, 2012.

Maryam Gusheh, Tom Heneghan, Catherine Lassen, Shoko Seyama: The Architecture of Glenn Murcutt, TOTO, Tokyo, 2008.

Ruth Peltason, Grace Ong-Yan: The Pritzker Lauteates in Their Own Words, Thames & Hudson Ltd, London, 2010.

Haig Beck, Jackie Cooper: Glenn Murcutt – A singular architecture, The Images Publishing, Mulgrave, Victoria, 2006. (második kiadás) Cságoly Ferenc: Három könyv az építészetről. Tartósság, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.

A tanulmányban szereplő külföldi forrásokból származó idézeteket a tanulmány szerzője fordította angol illetve német nyelvről magyarra.

54

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

Képek forrása Borító: Fotó: Andrea Thiel Lhotáková (https://www10.aeccafe.com/blogs/arch-showcase/2011/11/02/barn-krnany-in-czech-republic-by-e-mrak/) 5. oldal: I.F,J.T:M. Rajniš, 23.oldal 6. oldal: I.F,J.T:M. Rajniš, 211.oldal 7.oldal: I.F,J.T:M. Rajniš, 213.oldal 8. oldal, jobbra, fent és lent: I.F,J.T:M. Rajniš, 214.oldal 9. oldal: I.F,J.T:M. Rajniš, 14.oldal 13. oldal: Fotó: Josef Dapra (in.: R. J. A.: Elementare Architektur, Residenz, Salzburg, 1963.)

14. oldal, fent: http://37.media.tumblr.com/fed607afe6925a020b286b290424600b/tumblr_n1k5duO9lX1ql98k2o1_1280.jpg 14. oldal, lent: Fotó: Akihisa Masuda (https://www.stylepark.com/en/news/when-apartment-blocks-are-built-ofasparagus) 15. oldal: Fotó: Edmund Sumner (https://www.dezeen.com/2009/03/12/takasugi-an-by-terunobu-fujimori/) 16. oldal, fent: http://kitka.ca/wp-content/uploads/2013/05/Mjolk_Kitka_Japan_2013-44.jpg 16. oldal, lent: http://www.archdaily.com/7638/final-wooden-house-sou-fujimoto 17. oldal: http://nykyinen.com/sou-fujimoto-architects-house-n-oita-japan/ 18. oldal: http://www.ozetecture.org/2012/marika-alderton-house/ 19. oldal: http://uwarch-belog.com/index.php/2012/04/murcutt-studio/ 20, 22, 24, 25. oldal: Fotó: Radka Cíglerová (http://hutarchitektury.cz/en/blog/projekty/bienale-architekturybenatky/) 26. oldal: Fotó: David Kubík (http://hutarchitektury.cz/blog/projekty/vejminek/) 27. oldal, fent: Fotó: Andrea Thiel Lhotáková (http://hutarchitektury.cz/blog/projekty/tovarna-kolodeje/) 27. oldal, lent: http://hutarchitektury.cz/blog/projekty/832/ 28. oldal: Fotó: Radka Cíglerová – http://hutarchitektury.cz/blog/projekty/stodola-maxov/ 30. oldal, fent: http://www.archiweb.cz/buildings.php?&action=show&id=674 30. oldal, lent, 31. oldal: Fotó: Andrea Thiel Lhotáková (https://www10.aeccafe.com/blogs/arch-showcase/2011/11/02/barn-krnany-in-czech-republic-by-e-mrak/) 32. oldal: https://divisare.com/projects/313522-hamr-hut-architektury-martin-rajnis-scholzberg-tower 33. oldal, fent: http://hutarchitektury.cz/blog/projekty/apre-ski/ 33. oldal, jobbra, lent: I.F,J.T:M. Rajniš, 96.oldal 33. oldal, balra, lent: I.F,J.T:M. Rajniš, 99.oldal 35. oldal: Fotó: Radka Cíglerova (https://www10.aeccafe.com/blogs/arch-showcase/2015/01/24/stack-in-slavonice-czech-republic-by-e-mrakmartin-rajnis/) 36. oldal, lent: I.F,J.T:M. Rajniš, 66.oldal 37. oldal: Fotó: Andrea Thiel Lhotáková (http://www10.aeccafe.com/blogs/arch-showcase/2015/01/27/post-office-snezka-in-czech-republic-by-martinrajnis/) 38. oldal: I.F,J.T:M. Rajniš, 55.oldal 39. oldal: http://hutarchitektury.cz/blog/projekty/rozhledna-bara/ 40, 41. oldal: Fotó: Radka Cíglerová (https://www10.aeccafe.com/blogs/arch-showcase/2015/02/03/atelier-above-the-river-in-czech-republic-bymartin-rajnis/) 42, 45. oldal: Fotó: Radka Cíglerová (https://www10.aeccafe.com/blogs/arch-showcase/2014/12/23/pisek-city-forest-administration-in-czechrepublic-by-hut-architektury-martin-rajnis-s-r-o/) 55

Balog Ádám: A kortárs cseh építészet mesterei 1.

Martin Rajniš

44. oldal, lent: I.F,J.T:M. Rajniš, 113.oldal 46. oldal: Fotó: Vojta Pešek (https://www10.aeccafe.com/blogs/arch-showcase/2015/02/12/transborder-by-martin-rajnis/) 47. oldal, fent és jobbra, lent: Fotó: Andrea Thiel Lhotáková (https://www10.aeccafe.com/blogs/arch-showcase/2012/07/06/house_in_preserve-in-zelezna-by-emrak/) 47. oldal, balra, lent: I.F,J.T:M. Rajniš, 147.oldal 48. oldal: Fotó: Radka Ciglerova (https://www10.aeccafe.com/blogs/arch-showcase/2015/02/06/museum-and-lighthouse-of-czech-genius-jaracimrman-by-martin-rajnis/) 49. oldal, fent: http://hutarchitektury.cz/blog/projekty/projekt-studie/ 49. oldal, lent: Fotó: Petr Králík (http://hutarchitektury.cz/blog/projekty/venkovni-trida/) 50. oldal: http://www.dox.cz/en/premises-and-shops/airship 51. oldal: http://hutarchitektury.cz/blog/projekty/rozhledna-doubravka/ 52. oldal: Fotó: Václav Jirsa, Právo (https://www.novinky.cz/bydleni/jak-bydli-vip/205909-martin-rajnis-klasickerodinne-bydleni-nepotrebuje.html) 53. oldal: Ise Shrine (http://www.detail-online.com/inspiration/technology-the-workshops-at-the-grand-shrineof-ise-106461.html)

56