TETSZIK A VÁROS? AZ MSZP AJKA ÉS TÉRSÉGE SZERVEZETÉNEK VÁLASZTÁSI KIADVÁNYA l 2014. OKTÓBER
Isten mentsen a kormány segítségétől! Aminek 25 éve hátat fordítottunk, mostani pártunknak és kormányunknak köszönhetően visszatért. Ismét fortélyos félelem igazgat minket, süllyedünk a szegénység, a nyomor felé (négymilliónyian élnek ma a létminimum alatt) és már azt sem lehet elhinni, amit kérdeznek.
Az MSZP jelöltjeinek csapata: Kaibás Dezső, Dorner László, Johanidesz Sándor, dr. Horváth József, Utassy István, Schwartz Béla polgármesterjelölt, Pad Ferenc, Rácz Gyula, Gerencsér Hilda, Pék Attila, Sikos Zoltánné
A kiadványunk címében feltett kérdés nem csak azért lényeges, hogy az épített környezet elnyeri-e a tetszésünket. Azért is fontos, mert a befejezéséhez közeledik a város fizikai átépítése és elkezdődik egy másik szakasz, amit akkor tudunk jól megtervezni, ha az eddig végzett munkában örömünk van. A városépítés folyamatának két szakaszra való bontása nem azt jelenti, hogy a következő időszakban nem fogunk építeni. Ellenkezőleg! Legalább annyit, mint amennyit eddig is tettünk, vagy még annál is többet. De a különböző létesítmények megvalósítása mellett foglalkoznunk kell más jellegű célokkal is. Összefoglaló néven ezt a város identitásának fokozásaként említhetjük. Az a célunk, hogy minél kevesebb fővel csökkenjen a város lakossága, és akik itt élnek, minél jobb ellátást kaphassanak. Például az egészségügyi szolgáltatások terén az átépített kórház képes még magasabb szintű ellátásra, nemcsak a városlakók, hanem a fél megye számára is. Ha majd mindenki elégedett lesz az itt kapott kezeléssel, nos, akkor mondhatjuk, hogy elértünk valamit! Magasabb szintű szolgáltatásra van igényünk az oktatással kapcsolatban is. Óvodáink jó színvonalon, a szülők megelégedésére működnek. Az általános iskoláinkat gúzsba kötötték, a középiskolák különböző szintű teljesítményét pedig bővíteni szükséges. Hiányzik a főiskolai, illetve egyetemi oktatás, amit a győri Széchenyi István egyetemmel történő együttműködés keretében fogunk pótolni. A fiatalok kulturális és sportigényeinek kielégítésére „szőttük” az ún. „PÓK hálóját”. A volt szénosztályozó átépítése és az ifjúság szolgálatába állítása az egyik legnagyobb beruházásunk, és egyben a legérdekesebb identitásfokozó próbálkozásunk lehet. Ezt még számos más céllal egészítjük ki, ami a „Trendi ajkai fiatalnak lenni” programban került megfogalmazásra. Ebből idézünk most néhány célkitűzést:
Növelni szeretnénk a felsőfokú végzettségűek arányát. Ennek érdekében a már említett felsőfokú képzés elősegítésére ún. szakképzési támogatást nyújtunk. A felsőfokúak esetében 300 eFt/fő lenne. A szakmunkás képzettségűek ösztönzésére 200 eFt/fő támogatást tervezünk. A lakást építők támogatására 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosítunk, míg a használt lakás vásárlás támogatására 500 eFt a támogatási ös�szeg. Az utóbbi években örvendetesen nőtt az újszülöttek száma. A következő évtől a város pöttöm polgárait már 30 eFt-tal segítenénk. Sajnos a megélhetési költségek nem csökkennek, hanem ellenkezőleg, nőnek. Ezért változatlanul nagy szükség van arra az önkormányzati támogatásra, amit azok kaphatnak, akik önhibájukon
kívül szinte kilátástalan helyzetbe kerültek. Attól tartunk, hogy az „utolsó szalmaszál” program nyújtotta lehetőséget sokan fogják igénybe venni. A fiatal édesanyák munkába történő visszatérését segítettük azzal, hogy a bölcsődei kapacitás 96 férőhelyre nőtt. A mostani számításaink szerint a következő ciklusban szükség van egy újabb 40 férőhely megvalósítására, amit egy új telephelyen kívánunk felépíteni. Három óvoda és két általános iskola felújítását tervezzük. Ugyancsak szerepel a felújítási terveink között a gimnázium, valamint a Molnár Gábor Szakiskola épületének felújítása is. A város sportéletének fejlesztését a közelmúltban elfogadott sportkoncepció alapján végezzük. Labdarúgásban az utánpótlás centrum kialakítása a bányászpálya rekonstrukcióját jelenti. Ugyanezen a telephelyen felépítenénk egy munkacsarnokot, miközben TAO-s támogatás segítségével felújítjuk a Fekete-Vörösmarty sportcsarnokát is. (folytatás a 2. oldalon)
Közel hárommilliárd forintból kívül-belül megújult a kórház
SZAVAZZON RÁNK!
Igaz, nemzetvezetőnk megmondta: ne azt figyeljék, amit mondok, hanem azt, amit teszek. Cselekedjünk hát jó alattvalók módjára, s ne halljuk meg, milyen bőségben, növekvő jólétben, békében és biztonságban gyarapodunk és gazdagszunk – ahogy nemzetvezetőnk és lelkes(en a zsebét tömő, pl. Szijjártó-villa) csapata állítja –, hanem lássunk néhány húsba vágó tényt! 2010-ben egy euró 265 Ft-ba került. Ma 310-be. Ez a valódi oka az úgynevezett devizahiteles problémának, ami 400 000 adóst érint – tízmillió magyarból. E négyszázezernek a fele ráadásul észérségből, a második-harmadik ingatlana megvásárlására vette fel a maga olcsó devizahitelét és most nagyon-nagyon sír. Kétségünk se legyen róla: egy hónappal az önkormányzati választásokat követően valamennyien megkezdjük a minap elfogadott hitelmentő törvény árát megfizetni. Az elhibázott kormánypropaganda és gazdaságpolitika (emlékezzünk csak aranyszájú Kósa Lajos és Matolcsy György 2010. évi „jótetteire”) árát még „csak” a magánnyugdíjpénztár-tagok fizették meg 3 000 milliárdos „önkéntes” befizetéssel, magyarán: vagyonkájuk ellopásával. A mostani rend az, hogy orosz háromezer milliárd kellene a jelenlegi állami büdzsélyuk betömésére, mert máshonnan nem jön pénz, hála az Európai Unió elleni állhatatos „szabadságharcunknak”. Bocsánat: ez ismét a szavak szintje, mert a valóságban bármi, ami Magyarországon ma fejlesztés, beruházás, előre lépés, az kizárólag az Európai Uniónak és az uniós tagországok ide behozott tőkéjének köszönhető. Többek között a munkahelyteremtésnek álcázott bérrabszolgasorba süllyesztésünk is. (Ma a jól keresőnek számító audis szalagmunkás Győrben a német kollégája bérének az ötödét kapja!) Jöjjünk közelebb: a hazai egészségügy centralizálása során az ágazatból kiszivattyúzott pénztömeg folyományaként az ajkai Magyar Imre Kórház eddig soha nem látott adósságállományt görget már maga előtt. Pedig államosítása előtt már kilábalt az adósságból! Hogy egyáltalán működik még, az kizárólag az ott dolgozók áldozatvállalásának köszönhető – pont, mint huszonöt éve. A közoktatásban még rosszabb a helyzet: a KLIK nevű szörnyszülött a minimális feltételeket sem tudja biztosítani az iskolák számára. Hiába szerelte fel pl. Ajka az általános iskoláit korszerű számítástechnikai eszközparkkal, ha oda pl. szoftverekre nem futja. Így az interaktív táblák lassan már csak filmnézésre, nem pedig konkrét oktatásra alkalmasak. De az is tény, hogy a város fénymásoló- és nyomtatószerelőinek jól jött az új rendszer, mert gépcserék helyett naponta futhatnak a másolókat, nyomtatókat javítgatni. „Előttünk a város, mögöttünk a kormány” – szól a Fidesz kampányjeligéje. Igen. Ajka a számukra most is vadászterep: Ajkát is be kell darálni a sorba, kormánysegítséggel. Csakhogy Ajkának nincs szüksége rájuk! Hiszen amióta Fidesz-kormány működik, Ajka, a lelövendő szocialista város, minden eddigi ciklusnál több pénzt tudott saját fejlesztésére fordítani. Nem azért, mert a kormány szerette, hanem mert az itteniek magasra fejlesztették innovációs tudásukat, vezetői jól menedzselték városunkat. Ajka fejlődött a saját erejéből, míg a megye összes többi (fideszes) városa pedig stagnált, sőt romlott. Mert a kormánytorta nem nőtt, viszont azt nagyon sok szeletre kell vágni! Így minden szelet nagyon vékonyra sikeredik. Isten őrizzen, hogy Ajka is csak ezek közül kaphasson! Jobb nekünk a szabad akarat és a szabad, de tényszerű gyarapodás! Ajka az előző ciklusban 2,5 milliárd forint állami forrást szerzett, a már Fidesz kormány alatti legutóbbi ciklusban pedig 5,5 milliárdot. Hát ezt nehéz lesz túlszárnyalni, különösen annak, aki nem is ért hozzá!
TETSZIK A VÁROS? Megújult a lakásállomány
Az felújított épületek környékét is rendbe teszik a Házunk tája program keretében 2001-ben jelentek meg azok a jogszabályok, amelyek lehetővé tették a panellakások felújításának állami és önkormányzati támogatását. 2002. tavaszán a Tornamenti Lakásszövetkezet elnöksége kezdeményezte Ajka Város Önkormányzatánál, hogy önkormányzati részvétellel kezdődjék meg a lakások felújítása. Az Ékes József vezette önkormányzat akkor úgy döntött, hogy nem kíván önkormányzati támogatást nyújtani a felújításhoz. Nos, csak emlékeztetőül, akkor a program három forrásra épült: 1/3 állami támogatás, 1/3 önkormányzati támogatás és 1/3 lakossági forrás. Az akkori önkormányzat azt ajánlotta a lakóknak, hogy vegyenek fel hitelt az önkormányzati támogatás helyett. Tehát ezzel azt mondta, hogy a lakosok a felújítás kétharmadát fizessék, egyharmad résznyi állami támogatás mellett. Nyilvánvaló, hogy ezzel a büntetéssel senki nem akart lakást felújítani. 2002-ben felállt az új, baloldali vezetésű önkormányzat. Azonnal megváltozott a hozzáállás, így lehetővé vált, hogy az önkormányzat vállalja az 1/3-ot. Kiírtuk az első pályázatot, amire 59 lakás jelentkezett. A szocialista kormányok idején Ajkán 3604 lakás pályázott, amihez biztosítottuk az önkormányzati támogatást. E lakások felújítása meg is történt. A 2010-es választások után ez a program megszűnt. Az elmúlt négy évben az ajkai önkormányzat és a lakástulajdonosok közösen vállalták a terheket, most már állami támogatás nélkül is. A baloldali ajkai önkormányzat azonban nem csak ennyit vállalt. Időközben, még 2007-ben, a hagyományos szerkezetű, nem panel épületekre is biztosított támogatást, aminek a mértéke kb. 40% volt. Ezekből a
lakásokból 291-et sikerült felújítani. A lakásfelújítás harmadik elemében a távhővel ellátottak fűtésszabályozására biztosítottunk támogatást. Az érdeklődés hallatlan nagy volt. Még egy támogatási rendszer működött, mégpedig a városképi szempontból fontos lakóépületek homlokzat-felújítása. Ennek mértékét évente külön határozta meg a képviselőtestület. Mindösszesen 5312 lakás felújítása történt meg, ami a 10 lakásnál nagyobb épületek esetében az ös�szes lakásállomány 73%-a. A felhasznált forrás meghaladja a 1,5 milliárd forintot. Fantasztikus teljesítmény, amiért mindenkinek köszönet jár, aki ebben közreműködött. A történetnek azonban nincs vége. 2014. nyarán pályázatot irtunk ki valamennyi lakásra, de már megemeltük az önkormányzati támogatást 50%-ra. Az egyéb szempontok számát jelentősen lecsökkentettük, ma már csak az szükséges, hogy a homlokzat felújítása is megtörténjen. A lakásszámban is változás állt be, most már négylakásos épületek is pályázhatnak. Ezzel megnyitottuk az utat a kertvárosi épületek előtt, hisz a Bányásztelepen, Padragon vagy akár Gyepesen is sok ilyen ház található. Az érdeklődés minden várakozást felülmúlt. Több mint 2000 lakás jelentkezett. Aki megfelelt a feltételeknek, azt mindet támogattuk. Ennek a végrehajtása már az új ciklusra esik. A lakóház-felújításokhoz kötöttük a „Házunk tája” program működését. 43 játszóteret, számtalan utat és járdát, parkot építettünk meg. A munka eredménye az lett, hogy Ajka városképe megváltozott. Megszépült, amihez tényleg illik a kérdés: Tetszik a város?
(folytatás az 1. oldalról) A Kristály és a Padrag SK telephelye ugyancsak a fejlesztések között szerepel. A már említett társasági adó felhasználásával építjük át a városi fedett uszodát és ugyanez részben a forrása a „pók” kulturális és sportközpont megvalósításának is. Ennek falai közt nyerhet majd végleges elhelyezést jónéhány sport és kulturális egyesület is. Változatlanul az a célkitűzésünk a versenysportot illetően, hogy Ajka versenyzői a magyar országos bajnokság második osztályában szerepeljenek. A város önkormányzatának vezetői és a város területén működő gazdasági szereplők között példás az együttműködés. Az Ajkán található munkahelyek száma 14.000, a munkanélküliségi ráta csupán 4,5 %. Mai feladatunk nem általában a munkahelyek számának a bővítése, hanem olyan struktúra kialakítása, amely a szakképzett munkaerő alkalmazását helyezi előtérbe. Ma a munkavállalók 2/3-a minimálbéren „tengődik”. A város és a vállalatok munkavállalóinak közös érdekeltségeként működtetjük az „Egymásért vagyunk” mozgalmat. Ennek keretében olyan juttatásokkal segítjük a város különböző munkahelyein tevékenykedőket, hogy ez növelje a minimálbért. Ugyancsak ennek a programnak a részeként a város ellátatlan városrészein alapvető élelmiszert árusító kereskedők részére építményadó-mentességet biztosítunk. Visszaszereztük az Ipari Parkot. Ma már Főnix Park néven kínálja szolgáltatásait a befektetőknek. Az ajkai székhelyű Bakony-Balaton Járműipari Klaszter és a létrehozandó Innovációs Zrt. is a minőségi termelést szolgálja. A padragkúti városrész központjának kialakításához megkezdtük a volt bányaterület kisajátítását. Az itt felépítendő centrumban csak kereskedelmi és lakókörnyezeti funkciót tudunk elfogadni. A város adottságai megvannak ahhoz, hogy turisztikai területen is előbbre lépjünk. Egy háromcsillagos szálloda megépítése a városligetben ehhez nagy lökést jelentene. Egy külön fejlesztési projektet tervezünk a Parkerdő területén megvalósítani. Múzeumi hálózatunkat egy alumínium múzeummal egészítenénk ki. Az előbbi új célok mellett a meglévő és bevált programjainkat is folytatjuk. Legsikeresebb programunk a lakóház-felújítás megvalósítása. A telepszerű, többszintes 7200 lakásból 5312-t felújítottunk. A hiányzó 2000 lakás felújítását új ösztönzőkkel támogatjuk, amelynek a mértéke eléri a bekerülési költség 50 %-át. Ennek forrása saját erő, hiszen az előző ciklusban sem biztosított a Kormány állami támogatást és most sem várható. A lakások ilyen nagy számának átépítése hihetetlen terhet jelent a városnak és a tulajdonosoknak egyaránt, azonban nincs más választásunk. Ezt a lendületet folytatni szükséges annyira, hogy ebben az évben már a négylakásos épületek felújítását is támogatjuk. A felújított épületek környékének rendbetétele már a „Házunk tája” program feladata. 43 db új játszótér, több mint 650 közlekedési létesítmény alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy az ajkai városkép megváltozzon. Színes épületek, átépített
parkok, megújult burkolatok, mindmind hozzájárultak ahhoz, hogy a lakók elégedettebbek legyenek környezetükkel. A teljesítmény ellenére addig nem nyugodhatunk, amíg a város belterületén egyetlen murvás parkolót, ös�szetöredezett járdát vagy kátyús utat látunk. Kicsivel jobb a helyzet a kerékpárutak területén, aminek az ös�szhossza eléri a 15 km-t. Legújabb felmérésünk szerint az átlagos napi forgalom mindenütt meghaladja a 300 kerékpárt. Terjed a kerékpáros kultusz és megalakult a Mountain Bike Kerékpáros Szakosztály is. Tervezzük a Padragkúton átvezető szakasz megépítését, valamint a bódéicsingeri, illetőleg a tósoki kerékpárút befejezését. A város templomainak és temetőinek felújítására nagy gondot fordítottunk. Ami még hátravan, az a következő öt évben kerül sorra. A kertvárosi utcák rekonstrukciójára működtetjük az „A mi utcánk ó, be szép” programot. A kiépített utak arányában Veszprém megyén belüli helyzetünk alapvetően megváltozott. Amíg 12 évvel ezelőtt az utolsó előtti helyen álltunk, mára Veszprém mögött a második helyet foglaljuk el. Bár sok utat, járdát és más közterületet megújítottunk, még több van előttünk, mint amen�nyi mögöttünk megvalósult. Különösen a járdaállomány felújítása látszik a legsürgetőbb feladatnak. Erre dolgoztuk ki a „Kitört a járdaláz” című programot, amelyet már 2015 évben működtetni fogunk. A régi járdákat felújítjuk, átépítjük, valamint újakat hozunk létre. Várhatóan ennek a feladatnak a költsége egy ciklus alatt eléri az 1 milliárd
folytatjuk az Ajkát nyugati irányból elkerülő út építésének előkészületeit. A vásárcsarnok működésével kapcsolatos panaszokról felmérést végeztünk az ott lakók megkérdezésével. A panaszok orvoslásáról, a vásárcsarnok felújításáról, valamint az ott működő iparcikk és használtcikk-piac esetleges áttelepítéséről a képviselőtestületnek kell döntenie. Az Interspar Magyarország Kft változatlanul tervezi ajkai üzletközpontjának a megépítését. Az ajkai lakosság többsége a kórház előtti körforgalom megvalósításával együtt várja ezt a beruházást. Az elmúlt 12 évben 22 milliárd forintot fordítottunk városfejlesztésre. Ez ciklusonként több mint 7 milliárd forintot jelent. Ezen belül változó mértékben nyertük el az állami támogatást. 2006-2010. között 2,5 milliárd forintot, 2010-2014. között pedig 5,5 milliárd forintot sikerült elnyerni, holott ekkor már a Fidesz kormány vezette az országot. Ajka városa egy európai város. Megkaptuk a korábbi elismerések mellé az Európa Tanács Becsület Plakettjét. Az Európa Díj elnyerésének ezek csupán az előzményei voltak. Nyilván nem csak a díj elnyerése a célunk. Az csupán a jele annak, hogy hova érkeztünk az eddig végzett munkával. Ez nemcsak építményekkel mérhető, hanem minél több színházba, moziba járó emberrel, minél több városi szolgáltatást igénybevevő városlakóval és ránk csodálkozó turistával. Parkjaink, közterületeink gondozottak, de még nem kellően szépek, mint ahogy a városligeti tó környéke is fejlesztésre szorul. Városrészeink identitásának jót tesz a 800 éves jubileum, akkor pe-
A volt szénosztályozó épülete Pók néven ifjúsági és sportcentrum lesz forintot. Az utak a legdrágább közművek közé tartoznak. Befejezzük a Kinizsi utca, az Alkotmány utca és a Vasútállomás előtti tér átépítését. A kerékpárút építésével együtt felújítjuk a Feketegyémánt utcát, a Jószerencsét, a Parragh Lajos, Lakos János, Mikszáth, Kisfaludy, Újvilág, Váci Mihály, a Bem, Vörösmarty, Köztársaság, Fiastyúk, Bessenyei, valamint a Széchenyi utca egy szakaszát. A városközpont II-es ütemében a Béke utca – Alkotmány utca közötti szakasz felújítása történik meg. Új arculatot kap a Hild park a szökőkúttal, jelentős változáson megy át az autóbusz pályaudvar, a vasútállomás, valamint a városközponti üzletegyüttes is. Megkezdjük a patakmeder átépítését a városközponti szakaszon. A városközpont tehermentesítésére
dig Ajka egészének is jót kell, hogy tegyen. Ahogy a fiatalok és az idősek néznek a megszépült környezetünkre, az azt mutatja, érdemes tenni azért, hogy minél több mosolygós és bizakodó embert lássunk. Végül is: Ezt akartuk! Önök is ezt akarták? TETSZIK A VÁROS? SZAVAZZON RÁNK!
Tetszik a város? Az MSZP Ajka és Térsége szervezetének választási kiadványa. Felelős kiadó: Béressy Sándor
SZAVAZZON RÁNK!
Schwartz Béla Dorner László dr. Horváth József Gerencsér Hilda Johanidesz Sándor Kaibás Dezső Pad Ferenc Pék Attila Rácz Gyula Sikos Zoltánné Utassy István
TETSZIK A VÁROS? Fiataljaink jelene és jövője Meglehetősen gazdag városunk a gyermekek és a kamaszok oktatása, művelődése, sportolása, szabadidejük okos eltöltése létesítményei terén. Óvodáink, iskoláink szinte kivétel nélkül átestek a kötelező ráncfelvarráson: megszépültek és tartalmukban is korszerűsödtek. Van uszodánk, ahol elvileg minden iskolás megtanulhat úszni. Ez ráadásul éppen most kezdi a maga megújulását. Van extrémsport-pályánk is, ilyent sehol másutt a megyében nem találunk. Az ifjúsággal való törődés azonban jövőbe látó képességeket igényel. Már most tudnunk kell kiszámolni, hogy öt év múlva mire lesz igényük, szükségük azoknak, akik önkormányzati működésünk kezdetekor, tizenkét évvel ezelőtt születtek. Jól dönteni csak úgy lehet, ha az ő igényeiket meghallgatjuk, elképzeléseiket figyelembe vesszük. Azoknak tehát, akik megszületésükkor egy-egy emlékfát kaptak, ezáltal Ajka minden parcellájából kis erdőt, ligeteket varázsolhattunk, aktívan részt kell vállalniuk a „Trendi ajkai fiatalnak lenni” című programunkban. Az ifjúsági szervezetek csatornáin keresztül mára már egyre jobban elérjük őket, akik szívesen megosztják velünk vágyaikat, gondolataikat. A Pók gondolata is ebből a forrásból ered. Ezt erősíti fel a városi főépítész, Hornyák Attila szakmai elképzelése, ami szerint a volt köz-
Amiben még jók vagyunk
Kultúra és sport
Városunk kulturális- és sportélete színes, színvonalas és változatos volt az elmúlt négy évben. 21 kulturális egyesület, 19 sportklub, több mint egy tucat nyugdíjas klub biztosított lehetőséget a közös tevékenységekre.
Civil kezdeményezés mutatja be a város főterén, hogy „Ajkainak lenni trendi’” ponti szénosztályozó épületét ifjúsági szórakoztató központtá és a művészetek újabb szentélyévé kellene varázsolni. Megkezdődött az ötletelés, eddig jégpályától kezdve extrém falmászón, kosárpályán, óriási diszkó- és koncerttermen keresztül a galériáig, a téli-nyári játszóházig és a művészlakásokig feljegyzésre került sok minden. Még a Zeneiskola ide telepítése és egy ipartörténeti múzeum kialakítása is. Mindenképpen olyan funkciókkal kell ellátni ezt a ma már építéstörténeti ritkaságnak számító, majdani új létesítményt, ami leg-
alább jórészt lehetővé teszi a működtetést. Mert az a komolyabb feladat, feltéve, ha a mostani tulajdonos beszáll a létesítésbe, mondjuk, mint tulajdonos- és tőkéstárs. A többi pénzt a legkülönfélébb olcsó pályázati forrásokból elő lehet teremteni. A Pókon kívül van egy másik, az eggyel följebbi korosztályt megcélzó elképzelésünk is: főiskolát, vagy egyetemet szeretnénk Ajkára telepíteni, mert cégeinknek, vállalatainknak szükségük van magasan képzett munkaerőre. Ha ez sikerül, akkortól valóban trendi, azaz divatos lesz ajkai fiatalnak lenni.
Az önkormányzat biztosította a korszerű intézményi hátteret, aminek keretében megújult és bővült a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ, a Sportcentrum, a balatonszepezdi tábor, a Bányászati és Helytörténeti Múzeum, az uszoda. Minden városrészben közösségi házat hoztunk létre. A város lakossága részt vehetett a Borvarázs színvonalas programjain, képzőművészeti kiállításokon, néptánc-fesztiválokon, énekkari találkozókon, minősítéseken, templomi hangversenyeken, szín-
Önkormányzatunk korrekt együttműködésre törekedett az egyházakkal. Támogatta a templomok felújítását, áldozott a kivilágításukra is. Gondot fordítottunk a temetők gondozására, rendbetételére, civilizált megközelítésére is. Kiemelt figyelmet fordítottunk a szépkorúak programjainak támogatására, akik többek között hagyományőrző, környezetvédelmi, testvérvárosi rendezvényeinket tették színesebbé. Támogattuk szabadegyetemüket, kirándulásaikat. Színvonalas rendezvényekkel,
Tiszta vizet a medencébe! Avagy: hogyan hátráltassuk az ajkai uszoda felújítását? A címben található felvetés nem véletlen, az ajkai ellenzéki képviselők szándékosan erre a kérdésre keresik a választ! 35 éve, hogy az ajkai uszoda megépült és működött sikeresen - a válság okozta anyagi nehézségek ellenére is - a 2014. augusztus 31-ei átmeneti bezárásáig. Ne felejtsük el, hogy akkor is várta látogatóit, amikor a környező települések (Pápa, Balatonfüzfő) uszodái forráshiány, valamint a nem megfelelő üzemeltetés miatt felfüggesztették szolgáltatásukat! Schwartz Béla (Ajka város polgármestere) és Johanidesz Sándor (az uszoda cégvezetője) azonban ebben a rendkívüli nehéz helyzetben sem adták fel! Megtorpanásnak, visszafejlődésnek helye nem volt. Tudták, hogy a talpon maradást a fejlődés, az innováció jelenti. Három és fél évtized - folyamatos karbantartás mellett is nyomot hagy egy létesítményen. Szükségessé vált a XXI. század kihívásainak megfelelő modernizálás. A feladat viszont nem volt egyszerű, mivel az önkormányzat költségvetése önerőből elképzelhetetlenné tette a felújítást. Megoldást csak pályázati lehetőség jelenthetett. Nyolc hosszú, várakozással, tervezéssel, munkával teli évnek kellett elmúlnia ahhoz, hogy
polgármesterünk minden kapcsolatát megmozgatva, megtalálja azt a pályázatot, amelyet az uszoda most elnyert! Így a munkálatok 2014. szeptember 1-jén ténylegesen is elkezdődhettek. Ezt az elszánt, már-már fanatikusan akaró lokálpatriotizmust, és a célegyenesbe tartó kivitelezést szeretnék most hátráltatni azok az ellenzéki képviselők, akik saját programjuk szerint békét, együttműködést és fejlődést hirdetnek Ajkán. Ötletelnek, kritizálnak, kifogásokat találnak. Mindezt természetesen utólag. Miért nem vettek részt a Tisztelt Urak a megbeszéléseken, az egyeztetéseken? Hol van az Önök által emlegetett együttműködés? Igaz, olyan elképesztő ötletekkel állnak elő, amiből egyértelműen látszik az uszoda üzemeltetéshez való sekélyes viszonyuk! Tisztelt Uraim! Itt nem elég annyit tudni, hogy a medencében klórozott víz van és május végén kinyit a strand! Ennél több kell! Tudni kellene, hogy egy 33,3 méteres elfogadott medencehosszra megnyert pályázatot nem lehet csak úgy úri kedvünkre 50 méteresre módosítani! Egy 50 méteres medence létrehozása kétszeresébe kerülne a meglévőnek, ami 1,5 milliárd forint ,és a fenntartási költsége is a duplája lenne. Hol
van ilyenkor az a szemlélet, hogy a város lakosságának ne kerüljön sokba az üzemeltetés?! Nem lehet arra alapozni, hogy majd a nemzetközi versenyek bevételeiből megoldódik a fenntartás! Önök szerint évente hányszor jönne versenyezni a világ élvonala Ajkára??? Vagy esetleg egy jelentős belépőjegyáremeléssel kívánnák megoldani a problémát? Úgy gondoljuk, hogy Ajka megérdemel egy új, modern, fix tetős, szauna világgal rendelkező uszodát. Ezért nem hátráltatni, hanem segíteni kellene, illetve kellett volna! Emlékeznek még? Viselkedésük kísértetiesen hasonlít nyolc évvel ezelőtti önmagukra! Akkor az ellen kampányoltak, hogy Ajkán megépüljön az Élményfürdő! „Aki fürödni akar, menjen el Pápára!” – ajánlották. És láss csodát: a fürdő megépült és Pápáról jönnek ide családok, mert utazással együtt is kevesebbe kerül nekik az élmény! Szerencsére - nem Önöknek köszönhetően - a kivitelezési munkálatok elkezdődtek, így minden esély megvan arra, hogy 2015. szeptember 1 - je után a víz szerelmesei örömmel vegyék birtokukba a felújított létesítményt! Úgy gondoljuk, érvényes még a korábbi szlogenünk is: Csak így tovább, Ajka!
Zeneiskolások adtak műsort az In memoriam című kiállítás megnyitóján, amely az ajkai grafikai élet megalapozóinak munkásságát mutatta be
játszók, versmondók szemléjén, adventi hangversenyen, bérletes színházi előadásokon. Nemzeti és városi ünnepeinket méltó módon ünnepeltük meg. Tehetséges fiataljaink öregbítették városunk hírnevét határainkon innen és határainkon túl. Ismert dr. Ősi Attila, Kiss Gergő, Kanta József, Vörös Szilvia, Göncz Renáta, a Beck fivérek, a Szűcs testvérek, Gaál Zsóka és az Egressy fiúk teljesítménye. Büszkék lehetünk aranysarkantyús néptáncosainkra, karatésainkra, rockisainkra is. Országosan jegyzett kultúrcsoportunk a Bányász Férfikórus, a Pedagógus Nőikar, a Bányász Fúvósegyüttes. Városunk képviselőtestülete elfogadta a következő ciklusra vonatkozó sportkoncepciót. A tárgyi feltételek biztosítása mellett tartalmi elvárásokat is megfogalmaztunk, aminek lényege, hogy a városi kluboknak a nemzeti bajnokság második vonalában kell szerepelniük úgy, hogy kiemelten foglalkozzanak az utánpótlás-neveléssel.
SZAVAZZON RÁNK!
szakmai cserelátogatásokkal ápoltuk testvérvárosi kapcsolatainkat. A köznevelési törvényt figyelembe véve és értelmezve „harcoltunk” városunk oktatási intézményeiért. Összességében elmondhatjuk, tanulságos négy éven vagyunk túl. Igyekeztünk városunk lakóinak segíteni a szórakozási lehetőségek biztosításában, az önművelésben, a sportolásban, szabadidejük hasznos eltöltésében akkor is, amikor szembe fújt a szél! A választási cikluson átívelő „Ajka 800, a város 55 éves” programsorozat keretében mutatkoztak be településrészeink. A nagysikerű, több ezer embert megmozgató, országosan egyedülálló rendezvények színvonalasan mutatták be a városrészek múltját, hagyományait, az ott élő emberek életét. A város példát mutatott arra, hogy nemes cél érdekében – mely most aktuálisan a település 800., a város 55. évfordulójának jubileumi ünnepségsorozata – az itt lakók összefogásával erősíteni tudja a város polgárainak identitását.
TETSZIK A VÁROS? Civil szervezetek Bogdán oligarcha és ölebei városunkban „Tesszük a dolgunk, hisszük értelme van” – jutnak eszünkbe a civil közösségekről szólva Kalász László sorai. Minden bizonnyal ők azok, akik egy város életének mindenkor biztos pontjai, színei, közösségteremtő erői és büszkélkedésre okot adó formálói.
Grafikai Műhely és az Ajkai Képzőművészeti Egyesület. Hasonló értékrend és aktivitás jellemzi a más területeken működő önszerveződő közösségek életét is, szerveződjenek akár a kultúra terén, akár életkor, egészségmegőrzés vonatkozásában.
Sikeres volt a legújabb civil kezdeményezés, a Dió Ünnepe a Bányásztelepen Majdnem lehetetlen számba venni azt a sokrétű, gazdag tevékenységet, ami által jelen vannak Ajka kulturális, közösségi életének palettáján, mégis fontos, hogy felvillantsuk ennek néhány fontos elemét. Kiemelt művészeti együtteseink bárhol járnak a világban, sikerre vannak ítélve. Gondoljunk csak az Ajkai Pedagógus Női Kar nemrég kapott hangversenykórus elismerésére, az Ajka Városi Bányász Fúvószenekar 90 éves jubileumi ünnepségére, az Ajka-Padragkút Táncegyüttes „Fölszállott a páva” televíziós vetélkedésben elért eredményeire, vagy a Padragi Bányász Férfikar gálakórus minősítésére. Bizonyos, hogy minden ajkainak megdobban a szíve, ha őket láthatja, mert teljesítményük mögött valódi értékteremtő munka, akarat, elszántság és hit van. Az előadóművészet mellett jeles képzőművészeti életünk hagyományainak méltó gondozója és továbbvivője az Ajkai
A legnépesebb tagszervezet az Életet az Éveknek nyugdíjas egyesület, amelynek csoportjai részben a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ József Attila utcai telephelyén, részben a Civil Házban szervezik közösségi életüket. A speciális érdeklődési körök: a modellezők, lövészek, méhészek, képzőművészek, foltvarrók és kézimunkázók, a többnyire fiatalokat megmozgató sportszervezetek számos értékes programban vettek részt, a versenyek, kiállítások mutatják eredményességüket. A PA-CI projekt számos rendezvénnyel próbálja a panellakásokban élőket kimozdítani az otthon ülő életmódból, kezdeményezi, hogy ismerjék meg a városban működő közösségek életét, lakóhelyük értékes hagyományait. Bízunk abban, hogy a projekt segítségével a közösségszerveződés is sikeres lesz, az egy házban élők közelebb kerülnek egymáshoz!
Sajátos szerepet játszik immár nem először a választási kampányban a pártok és civil szervezetek mellett egy harmadik szereplő, egy gazdasági nagyvállalkozás. A Polus-Coop Zrt. két alumíniumipari óriás mellett a harmadik legnagyobb ajkai székhelyű cég. Jelenlétéből azonban sok haszna nincs a városnak. Üzleteinek már a megjelenése is illúzió- és városképromboló. Igaz, hogy jelentős munkaadó, alkalmazottait azonban jellemzően minimálbér-közeli összegekért foglalkoztatja. Kivéve természetesen a vezető állásúak „négyesfogatát” egyben a cég fő tulajdonosait, élükön Bogdán József elnök-vezérigazgatóval. Neki és helyetteseinek milliós fizetésük mellé megmaradt korlátlan (luxus) gépkocsi-használati, telefonhasználati és parkolási joguk, miközben az alkalmazottak körében egymást érték a megszorító intézkedések. Számolatlanul küldték el az embereket minden egységtől. Több üzletben a tömeges és drasztikus létszámleépítéseken túl a bolti dolgozóknál 6-7 órás csökkentett idejű munkarendet vezettek be – ami természetesen fizetéscsökkenéssel is járt – és a kiszolgáltatott, megmaradt dolgozókkal különféle egyéb megszorító intézkedéseket fogadtattak el. Például szakképzett pénztárosoknak, henteseknek, pult mögött dolgozó élelmiszer-eladóknak kellett és kell a mai napig is ugyanazért a fizetésért polcfeltöltéseket, áru ki- és becsomagolásokat stb. végezni; brutális mértékben lecsökkentették a hétvégeken is nyitva tartó egységeknél a szombaton és vasárnap munkára beoszthatók létszámát – de ugyanazt a munkát persze a csökkentett létszámnak is el kell végeznie… A város érdekeivel szemben pedig mindenkor előnyben részesítették a cég érdekeit, méghozzá gátlástalan hazudozással, erőszakos módszerekkel, amelyek közt jelentős szerepet kap a politikai nyomásgyakorlás.
Így akadályozta meg mindmáig sikerrel a Polus-Coop egy Interspar hipermarket megépítését, méghozzá egy – a vezetői négyesfogat egyik tagjával, dr. Szabó István jogtanácsossal az élen – e célra gründolt álcivil és álkörnyezetvédő szervezet segítségével. A Fidesz és KDNP nevű féregnyúlványa persze kezdettől felkarolta ügyüket és még tüntetést is szerveztek úgymond, „a Városliget védelmében”. Miközben a Városliget zöldterületeit semmi sem veszélyeztette, viszont az elhanyagolt kórházi parkoló helyén már régóta működhetne egy korszerű bevásár-
Bogdán József kiszáll luxusjárgányából, amit a vásárlók finanszíroznak lóközpont, biztonságos körforgalommal, mélygarázzsal… Ami persze konkurenciája lenne és nagyon nem volna ínyére a Polus-Coopnak. A Fidesz-KDNPnek pedig smafu a város érdeke, ha keresztbe tehet Schwartz Bélának.
Közmunka helyett valódi munkát! Az ajkai fideszesek munkahelyteremtéssel kampányolnak. Nyilván maguk sem hiszik, hogy létezik Magyarországon olyan város, ahol pártjuk sikerpropagandája igaz, és valóban teremtődtek új munkahelyek. Sőt: Ajkán már nem munkahelyekből, hanem munkaerőből van hiány. Köztudomású például, hogy Ajka kiemelkedő, legfőképpen autóipari beszállítóként működő gazdasági szervezeteinél régóta nincs kellő számú mérnök. Mára azonban olyan jelzések érkeznek már a közepes méretű vállalkozásoktól is, hogy sem szakmunkás, sem betanított munkás nem áll rendelkezésre. A munkaerő toborzása már más térségekben, tiszántúli városokban, sőt Romániában is zajlik, ennek ellenére mindennapos gondot jelent a munkaerő biztosítása. A munkaerő hiányának több, ös�szetett oka van. A gazdaság élénkülésével nő a cégek megrendeléseinek mennyisége, ami biztató. A munkaerő helyzetét tekintve viszont már árnyaltabb a kép. Sok magasan kvalifikált szakember és szakmunkás hagyta el az országot az elmúlt években, hiányuk érezhető ma már a termelésben és a szolgáltatóiparban is. Mérnökök, hegesztők, lakatosok magas, jó életminőséget biztosító munkabérért dolgozhatnak a környező uniós országokban. A betaní-
tott munkások esetében talán még nehezebben megfogható problémákkal kell szembesülnünk. Az egyik gond, ami talán könnyebben, vagy megfelelő szervezéssel orvosolható lenne: a kistelepülésen élők közlekedési nehézségei. Nincsenek megfelelő járatok, a falugondnoki autókat a hatályos jogszabályok szerint nem használhatják olyan cél-taxi járatokként az önkormányzatok, amivel bejuttathatnák a munkavállalókat a munkahelyükre. A nyílt munkaerő-piacon való elhelyezkedés és a munkába állás egyik legnagyobb akadályává vált mára a közmunkaprogram, és a szociális ellátás jelenlegi rendszere. A Munkaügyi Központok és a gazdasági szervezetek nem ritkán versenyeznek egymással a még szabad munkavállalókért. Hallani az érveket, hogy egyszerűbb az utcát seperni, a szemetet szedni, mint három műszakban teljesíteni a normát. Nem kell utazni, kiöltözni, és könnyűszerrel haza is lehet menni, ha megértő a brigádvezető... Ha közfoglalkoztatottként dolgozik valaki, akkor is 28 500 Ft jövedelmet vesznek figyelembe a különböző szociális támogatások odaítélése esetén, ha esetleg magasabb ennél a jövedelme. Akadt rá példa, hogy vidékiek leszámoltak azért, mert elveszítették a különböző támogatási formákat azáltal, hogy
Most ugyanezt a jól bevált receptet veszi elő a helyi oligarcha: a választási kampány közepén felreppent egy álhírt („le akarják rombolni a Zenitet!”), teleragasztja erről szóló plakátokkal üzleteinek ablakait (mert kirakatai persze a belvárosban sincsenek), törvénysértő módon aláírásgyűjtést kezdeményez boltjaiban. A Fidesz-KDNP frakció pedig természetesen azonnal felkarolja az ügyet, tagjai a testületi ülésen is visszhangozzák Bogdán József rágalmait. Érdekes módon az ún. belső parkolóhoz tervezett bekötő út létesítését a téren működő valamennyi üzlettulajdonos aláírt nyilatkozaton is támogatta, csak egyetlen kivétel van köztük: Fülöp Zoltán, aki „civilben” a Fidesz-KDNP frakcióvezetője.
megkeresték a minimálbért, így a család rosszabbul járt, és kis bevétel esetén minden fillér számít. A nyílt munkaerő-piacon történő munkavállalás elősegítése érdekében rugalmas ösztönzőkre lenne szükség, mind a szociális támogatási rendszer tekintetében, mind a vállalkozások közterheinek mérséklésében azért, hogy versenyképes, minimálbér feletti bérekkel, béren kívüli juttatásokkal tudják a munkahelyeket vonzóvá tenni. A magyar munkaerő nem mobil. Ha valakinek van egy lakása, nem szívesen hagyja ott, vagy adja el, csak nagyon biztos megélhetés reményében. Ha abban bíznánk, hogy az ország más részeiről mégis jönnének munkát vállalni, komoly lakhatási nehézségekkel kellene szembenézni városi szinten. Ma már nincsenek kellő számban önkormányzati bérlakások, a cégek sem rendelkeznek ingatlanokkal, így a munkaerő-hiány kezelésében komoly összefogásra van szükség. Az önkormányzat, a gazdasági szervezetek és a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szereplői közösen kell, hogy kidolgozzák a lehetséges megoldásokat. Ez azért is fontos most, mert valószínűleg senki nem szeretné, ha a jelenben elszalasztott lehetőségek miatt a jövőben a gyermeke, unokája előtt a perspektíva mindössze a közmunka lenne.
SZAVAZZON RÁNK!
Kíváncsiak vagyunk: Fülöp Zoltán frakcióvezető hogy számol el szavazatával Fülöp Zoltán üzlettulajdonosnak? Mert azt azért jó lenne tudni, hogy a Polus-Coop játszik a Fidesz kottájából, vagy a farok csóválja a kutyát és az ajkai fideszesek csak Bogdán ölebei!