VARRÓMADÁR h ÓRIÁSPOLIP h HANGYA h MOSZATRÁK
2015/1 ÁRA: 690 FT
KIADVÁNYOK
TM
50
RENDKÍVÜLI ÉLET
JEGESMEDVÉK
ÁÁLLAT, LLAT, MELY ÚGY VISELKEDIK, MINT AZ EMBER
KIHÍVÁSOKKAL TELI GYEREKKOR HIHETETLEN SARKVIDÉKI VADÁSZATOK KÜZDELEM A TÚLÉLÉSÉRT MINDENT
AZ
25 TÉNY A BORZRÓL
ÓRIÁS-
PANDÁKRÓL
PLUSZ BONOBÓ HÁZILÓ SZURIKÁTA HÓBAGOLY SARKI RÓKA MAMUT
BETEKINTÉS EGY LENYŰGÖZŐ VILÁGBA
EGY FARKAS FELNEVELÉSE A FEJLŐDÉS KÜLÖNBÖZŐ SZAKASZAI
EGY KÜLÖNLEGES PILLANGÓ
A KÉK BÁLNA EVOLÚCIÓJA
Mire figyelmeztet a király- A világ legnagyobb lepke feltűnő színe? emlősállata
ISMERD A MEGHÖKKENTŐ MEG A ROKONSÁGOT! CSIKÓHALAK A föld hat leghalálosabb pókja
Egy életre választanak párt
Állati pillanatok
© Alain Compost/Biosphoto/FLPA
Ennek a mohó közép-borneói orángutánnak három mangó is elfér a szájában
8
Az orángutánok DNS-állománya 97%-ban megegyezik az emberével. Nem csoda hát, hogy sok hasonló tulajdonsággal rendelkeznek. Rendszeresen használnak eszközöket, például hogy hozzáférjenek kedvenc gyümölcseikhez. Az orángutánok gyümölcsökkel, falevelekkel, virágokkal és rovarokkal táplálkoznak, és az emberekhez hasonlóan kedvenc fogásaik vannak. Hatalmas távolságot képesek megtenni kedvelt gyümölcsük kedvéért.
Állati pillanatok
A szarvasbogarak hatalmas felső állkapcsukról kapták a nevüket, amelyek a szarvasbikák agancsára emlékeztetnek. Ezeket elsősorban a többi hímmel való küzdelemnél használják a párzási időszakban, valamint a táplálékszerzés során. Ijesztőnek látszó fegyverzetük és jelentős, akár 12 cm-es testhosszuk ellenére a szarvasbogarak sosem támadnak az emberre.
© Alamy
Ez a két hím szarvasbogár egy nőstényért, a táplálékért vagy a területért küzd meg egymással
9
Ismerd meg a rokonságot!
Pókok
40 ezer faj közül kiválasztottuk a világ hat leghírhedtebb és leghalálosabb pókját
Ismert mintázat A hátán látható, homokórára emlékeztető rajzolatról könnyen felismerhető a fekete özvegy
Óriás házipók
Fekete özvegy
A leggyorsabb pók a világon A házipók közeli rokona, az óriás házipók nem veszélyes, viszont hihetetlenül gyors. A Nyugat-Európában és Észak-Amerika északnyugati partvidékén elterjedt faj képes az 1,9 km/h sebességre, így ez a leggyorsabb „igazi” pók ÓRIÁS HÁZIPÓK a világon. Tegenaria duellica A nőstény teste 1,1–1,8 cm, a hím Osztály: pókszabásúak ennél valamivel kisebb, lábaival együtt azonban eléri a 10 cm átmérőt. A fekete, sötét- és világosbarna színű állatnak nyolc egyforma szeme van, Előfordulás: Nyugatlábai pedig igen hosszúak Európa és Észak-Amerika északnyugati partvidéke és vastagok. Mindegyik lába végén Táplálkozás: ragadozó három karom található, ezekkel Élettartam: 2–3 év ragadja meg áldozatát. Felnőtt súlya: 2 g Természetvédelmi státus: Az óriás házipók karmain kívül hatékony méreggel is fel van szerelkezve, amellyel gyanútlan NEM FENYEGETETT áldozatait teríti le.
Miért rettegnek világszerte ettől a rosszhírű póktól?
Extra fegyverek Az óriás házipók mindegyik lábának végén három karom található, ezekkel kapja el zsákmányát.
Óriás vadászpók A legnagyobb pók a világon
Aki irtózik a pókoktól, ne olvasson tovább! A kizárólag Laoszban fellelhető óriás vadászpók nem nagy területen él, de annál ismertebb, mivel az átmérője a lábaival együtt eléri a 30 cm-t! Ezt az üregekben élő fajt tartják a legnagyobb póknak a világon, bár súlyban megelőzi a góliát madárpók, más néven óriás tarantula. Nem sző hálót (bár pókselymet termel), helyette a földön vadászik a táplálékára, elsősorban rovarokra, de a kisebb gekkókat is megeszi. Viselkedése alapján gyakran nevezik „rákpóknak” is. Könnyű felismerni sárgásbarna színéről és sötét foltjairól. Mérete ellenére az óriás vadászpókot csak nemrég, 2001-ben fedezték fel egy barlangban.
ÓRIÁS VADÁSZPÓK Heteropoda maxima
Osztály: pókszabásúak
Előfordulás: Laosz Táplálkozás: ragadozó Élettartam: 2 év Felnőtt súlya: nem ismert Természetvédelmi státus:
NEM FENYEGETETT
Hatalmas lábak A rendkívüli méretű óriás vadászpók átmérője lábaival együtt eléri a félelmetes 30 cm-t!
24
A fekete özvegynek valójában több faja is létezik, Osztály: pókszabásúak amelyek közül az ún. déli fekete özvegyet tartják az „igazinak”. Az Egyesült Államok délkeleti részén élő pókot könnyű felismerni a Előfordulás: az Egyesült fekete potrohán található, Államok délkeleti része homokóra alakú piros Táplálkozás: ragadozó mintáról. A nőstény akár Élettartam: 1–3 év Felnőtt súlya: 1 g 5 cm-re – a hím méretének Természetvédelmi státus: a hatszorosára – is megnő! A többi fekete özvegyhez hasonlóan szabálytalan NEM FENYEGETETT hálót sző. A mérge akár az emberre, különösen a gyerekekre és az idősekre, halálos is lehet. Elsősorban rovarokkal táplálkozik. Nevét onnan kapta, hogy a nőstény a párzás alatt vagy után gyakran megeszi a hímet. FEKETE ÖZVEGY
Pókok
Arany hálószövő pók
Erős háló Az arany hálószövő pók szövi a világon a legerősebb selyemből a hálóját.
Ez a pók szupererős hálót sző A magas páratartalmú helyeket kedvelő, elsősorban az Egyesült Államok délkeleti részén és Argentínában élő arany hálószövő pók szövi a legerősebb hálót. Nemcsak a rovarokat kapja el és eszi meg a segítségével, de a pinty méretű madarak is fennakadnak a hálójában. A sárga és vörös színekben pompázó pók nősténye elérheti az 5 cm-t, a hímek mérete ennek a harmada. Nevét mégsem a teste, hanem az általa termelt pókselyem színéről kapta. Ráadásul testének pigmentjeit a környezetéhez tudja igazítani, hogy rejtőszínt öltve könnyebben meg tudja közelíteni a hálóba akadt gyanútlan áldozatát.
Theraphosidae
Osztály: pókszabásúak
Előfordulás: Amerika, Afrika, Ázsia, Ausztrália, Európa Táplálkozás: ragadozó Élettartam: max. 30 év Felnőtt súlya: 28–85 g Természetvédelmi státus:
NEM FENYEGETETT
Rovarpók
Nephila clavipes
Osztály: pókszabásúak
A rovarpók, más néven tevepók vagy napskorpió, valójában nem is pók. Bár minden pók pókszabású, nem minden pókszabású állat pók is egyben, így például ez az ízeltlábú is a pókszabásúak osztályába tartozik, valójában mégsem pók. Latin neve (Solifugae) azt jelenti: „aki menekül a napfény elől”, aminek az az oka, hogy a száraz sivatagokban él.
Előfordulás: az Egyesült Államok délkeleti része Táplálkozás: ragadozó Élettartam: 1 év Felnőtt súlya: 4 g Természetvédelmi státus:
Phoneutria nigriventer Osztály: pókszabásúak
Előfordulás: Dél-Amerika, Közép-Amerika Táplálkozás: ragadozó Élettartam: 1–2 év Felnőtt súlya: 2,5 g Természetvédelmi státus:
NEM FENYEGETETT
3
1
NEM FENYEGETETT
Madárpók
2
A népszerű szőrös pók
4
Több mint 900 faj tartozik a madárpókok közé, amelyek azonnal felismerhetők szőrös és húsos testükről. Bár csípésük fájdalmas, gyenge mérgük nem veszélyes az emberre, ezért jó néhány faj közülük népszerű hobbiállat. A madárpókok Amerikától Ausztráliáig az egész világon megtalálhatók. Méretük elérheti a 28 cm-t is, időnként pedig levedlik bőrüket. A legtöbb madárpók földbe ásott üregekben él, és lassan, céltudatosan mászik a talajon. Nem sző hálót, de időnként kifeszít egy szálat, ami jelzi, ha megbotlik benne a zsákmány. Általában kisebb rovarokkal táplálkozik, de a nagyobb példányok képesek elejteni a kisebb madarakat, egereket és gyíkokat is. Jellegzetes szőrös bunda A madárpók azonnal felismerhető szőrös külsejéről – a képen egy vöröstérdű madárpókot látunk.
BRAZIL VÁNDORPÓK
Nem is pók
1. Legnehezebb Góliát madárpók
3. Legkisebb Patu marplesi
Bár az óriás vadászpók lábainak átmérője nagyobb, a termetes góliát madárpók elviszi a pálmát 170 g tömegével.
A Nyugat-Szamoán talált parányi pók, a Patu marplesi összesen 0,43 mm átmérőjű, kb. akkora, mint ennek a mondatnak a végén a pont.
2. Legelső az űrben Keresztespók
4. Legmérgezőbb Brazil vándorpók
1973-ban a NASA Skylab küldetése során küldték fel a világűrbe Arabellát és Anitát, így ők a legelső pókok, akik eljutottak a világűrbe – legalábbis akikről tudunk…
A világon a leghalálosabb pók mérgéből 0,006 milligramm képes megölni egy egeret.
Brazil vándorpók
Íme, a világ leghalálosabb pókja A legmérgezőbb pók a világon ez a könyörtelen vadász, amely nemcsak halálos, de rendkívül agresszív is. Szerencsére az emberek számára létezik ellenméreg. Az állatok azonban már nem ilyen szerencsések. A brazil vándorpók mérge még egy egeret is képes megölni, mielőtt azonban megölné áldozatát, szeret játszani vele. Színe sötét, átmérője lábaival együtt eléri a 15 cm-t. Kedveli a sötét zugokat, például a cipőket. Ha megzavarják, többször agresszíven visszatámad.
Örök vándor A vándorpók azért kapta a nevét, mert nem hálót sző, hanem éjjelente a földön mászkálva va dászik.
© Alamy
MADÁRPÓK/TARANTULA
ARANY HÁLÓSZÖVŐ PÓK
25
Útmutató megfigyelőknek
Zsiráfok
A Föld legmagasabb szárazföldi emlőseit nem nehéz észrevenni, csak azt kell tudni, hogy hol keressük őket ZSIRÁF
Giraffa camelopardalis Osztály: emlősök
Előfordulás: Afrika Táplálkozás: növényevő Élettartam: 25 év Felnőtt súlya: 794–1270 kg Természetvédelmi státus:
NEM FENYEGETETT
Ezek a karcsú állatok a szafarilátogatók kedvencei, a legnépszerűbb helyek pedig, ahol látni lehet őket, Kenya és Tanzánia. Folyamatosan figyelniük kell a rájuk leselkedő veszélyekre, ezért szeretik a kedvenc eledelüknek számító akáciafákkal tűzdelt nyílt szavannát. Társas állatok, ezért általában legalább fél tucat állat legel együtt, amelyek csak a táplálkozással vannak elfoglalva. A nap nagy részét evéssel töltik, a fennmaradó idő a táplálék keresésével, illetve megemésztésével telik. Folyamatosan mozgásban vannak, és csak időnként hunyják le a szemüket pár percre, szinte állandóan éberen figyelik a rájuk leső ragadozókat. Ahhoz, hogy kortyolni tudjanak, 2 m-es mellső lábaikat szét kell terpeszteniük– mivel azok hosszabbak, mind a hátsók –, ami igencsak
megnehezíti a gyors menekülést, ezért látunk ritkán élvezettel ivó zsiráfot a vízlelőhelyeken. Így a táplálékukat jelentő akácialevelekből fedezik vízszükségletük zömét, és a tevékhez hasonlóan napokig kibírják ivás nélkül. Zsiráfborjak az év bármely szakában születhetnek, mivel nincs tipikus párzási időszak, így az utódok sem egy bizonyos időszakban jönnek a világra. Ha valaki szafarira megy, mindenképpen vigyen magával távcsövet, mert bár a világ legmagasabb emlőseiről van szó, ezek segítségével rájuk közelíthet, és olyan különleges részleteket is megfigyelhet, mint 50 cm hosszú, lilásfekete nyelvük és egyedi – minden alfajnál más és más – mintázatú foltjaik.
„Az akácialevelekből jutnak elegendő folyadékhoz, és a tevékhez hasonlóan napokig kibírják ivás nélkül”
BALRA: egy maszáj zsiráf kel át a folyón, ügyet sem vetve a kíváncsi bámészkodókra
30
Zsiráf A zsiráfpopuláció majdnem egész Afrikát benépesíti
Gyors kérdések egy profi zsiráffigyelőhöz Julian Fennessy környezetvédő megosztja velünk a leghasznosabb öt tippet a vadon élő zsiráfok megfigyeléséhez Mikor érdemes megfigyelni a zsiráfokat, és a különböző évszakokban mire számíthatunk? Nagyjából 20 afrikai országban lehet zsiráfokat nézni. Sokféle környezetet kedvelnek, a szezonális jellegzetességek az évszaktól és a helyi időjárástól függenek. Namíbiában például június és október között érdemes ellátogatni az Etosha Nemzeti Parkba, míg Ugandában egész évben jól megfigyelhetők. Az esős évszakot viszont mindenképp kerüljük el! Mi a legérdekesebb dolog, amit erről a különleges állatról megtudott, amióta a Giraffe Conservation Foundationnél (Zsiráfvédő Alapítvány) dolgozik? Genetikai kutatást végzünk az Afrikában élő zsiráfokról. Fantasztikus látni, hogy milyen jelentős eredményekre juthatunk egy ilyen nagy testű emlőssel kapcsolatban is. Számuk az utóbbi időben ismét csökkenni kezdett – mindez észrevétlenül történt –, ami elég szomorú, a velük kapcsolatos ismeretek általános hiányáról nem is beszélve. Itt az idő, hogy közösen bővítsük a helyi és a nemzetközi fórumokon az ismereteket. Szükség van speciális idegenvezetésre? Érdemes valamelyik ezzel foglalkozó társaságot megkeresni? Nem, Afrikában rengeteg nemzeti
parkban élnek zsiráfok. A számok azonban megtévesztőek lehetnek. Hiába lehet mindenhol zsiráfokat látni, egész Afrikában összesen kevesebb mint 80 ezer példány él – ami nem közismert tény. A zsiráfok csapásainak nyomon követéséhez azonban érdemes szakértőhöz fordulni – a Giraffe Conservation Foundation és partnerei ebben is tudnak segíteni, ezért érdemes felkeresni bennünket. Van-e valamilyen különleges tippje, ami segítheti a megfigyelésüket? Nem, de Nigériában például a vadonban is oda lehet hozzájuk sétálni, ami fantasztikus élmény. A Nairobiban található Kenyai Zsiráfközpontban (Kenya’s Giraffe Centre) etetni és fényképezni is lehet őket – ami egészen más élmény, mint Észak-Kenyában kóborolva rátalálni a gyönyörű recés zsiráfra. Mit viseljünk, és milyen felszerelést vigyünk magunkkal? Ez is attól függ, hová megyünk zsiráfot nézni. Egy szafarira mindenképpen kényelmes ruházatot ajánlok. A vadvilág megzavarásának elkerülése érdekében kerüljük az élénk és a fehér színeket, helyette válasszunk természeteseket, például kekit és zöldet. Bár a zsiráfok elég magasak és jól láthatók, egy távcső mindenképp jól jöhet, hogy még jobban szemügyre vehessük vonásait és viselkedését.
Menj, és látogasd meg őket!
Találj magadnak zsiráffigyelő túrákat! Tamimi
www.giraffemanor.com
Egy magánterületen álló birtok Nairobi közelében, ahol a zsiráfok szó szerint házhoz jönnek. Giraffe Safari
www.expertafrica.com
Klasszikus szafari, melynek során kilenc éjszakát tölthetsz a vadonban. Ideális a tapasztalt szafarizóknak! Gamewatchers Safari
www.porini.com
Ha Nairobiban szállsz meg, ők szerveznek utakat a Kenya Giraffe Centre-be is. Siyabona Africa
www.kenya.za.net
A hatnapos túra során ellátogathatsz a Giraffe Manorba és a Fairmont Mara Safari Clubba is. Wilderness Inquiry
www.wildernessinquiry.org
Ezen a 12 napos kenyai szafarin zsiráfokkal, oroszlánokkal, orrszarvúkkal, párducokkal és sok más állattal találkozhatsz
Szeretnél látni zsiráfborjút? Találkozhatsz velük Magyarországon a Veszprémi Állatkertben és a Nyíregyházi Állatparkban is.
i
© Alamy; Getty
Hol lehet őket megnézni?
31
Mindent az 贸ri谩spand谩kr贸l
46
Óriáspanda
MINDEN, AMIT AZ
ÓRIÁSPANDÁKRÓL TUDNI KELL
Ismerd meg ezt a remeteként élő ragadozót, amely bambusszal táplálkozik és tudd meg, hogyan lett belőle a fajok megőrzésének szimbóluma! Szöveg: Laura Mears
47
Mindent az óriáspandákról
Mit csinálnak a pandák egész nap? Ezek a félénk, magányos állatok napjuk nagy részét evéssel töltik
Az óriáspandák napjuk nagy részét evéssel töltik
Élet a pandákkal Az óriáspandák visszahúzódóak és magányosak, ritkán töltik idejüket egymás társaságában
50
Szokatlan étrendjüknek alacsony a tápértéke, és emésztőrendszerük túl rövid ahhoz, hogy teljes egészében feldolgozza a kemény növényi anyagot. Hogy a nagy testet fenn tudják tartani, nagy mennyiségű bambuszt kell fogyasztaniuk. Magas cellulóztartalma miatt a bambusz a legtöbb emlős számára emészthetetlen. Az óriáspandák bélfalain azonban – akárcsak a kérődző állatokéin – található mikroorganizmusok segédkeznek a lebontásában. Mivel a bambusz nem túl tápláló, és az óriáspandák emésztése sem állt be úgy a növényevésre, mint a származástanilag régebb óta növényevő emlősöké, sokat esznek belőle: napi szükségletük 10–20 kg. A pandák előnyben részesítik a növény zsengébb részeit, például a hajtásokat. Ezeknek magasabb a fehérjetartalma és kevesebb az emészthetetlen rostja, de évszaktól függően a fás szárat is fogyasztják. Ám nem teljesen növényevők, időnként húst is esznek; kisebb gerinces állatokat, például rágcsálókat és halakat is fogyasztanak. Annak érdekében, hogy energiájukkal takarékoskodjanak, sok időt töltenek ülve, de kerekded megjelenésük és mozgásszegény életmódjuk ellenére kezdeményezőek és kiválóan másznak és úsznak. Többnyire lassan mozognak, így egy 4–9 km2–es területű élettérbe szorulnak. Területükért azonban csak nagy ritkán folytatnak harcokat. Általában teljesen elkerülik a fajtársaikkal való érintkezést, inkább távolról kommunikálnak egymással, például illatjelöléssel és különféle hangok kiadásával, így tudatva a többiekkel egyebek között a méretüket, korukat, nemüket, párzási készségüket. A hímek és a nőstények egyaránt a fákra, és a sziklákra permetezik a farkuk alatti mirigyekből a kémiai anyagokat tartalmazó vizeletüket. A hímek úgy képesek a lehető legmagasabbra permetezni, hogy a fával
Evés és pihenés Az értékes energia megtartása
Magányos életmód Egyedül a vadonban
Az óriáspanda élete a fogyasztás és az energiamegtartás körül forog. Ez azt jelenti, hogy az ideje nagy részét bambuszrügy evésével tölti, illetve alszik. Bár meglepően fürge is tud lenni, és magasra tud mászni a veszély elől, csak akkor teszi ezt, ha ez feltétlenül szükséges.
A vadon élő óriáspandák egyedül élnek, kivéve, ha kölyküket nevelik, vagy ha párzási időszak van. Annak ellenére, hogy egy adott területen élnek, egymással szemben egyáltalán nem védik a terittóriumukat; területeik átfedik egymást, melyen önálló életvitelt folytatnak.
Óriáspanda A pandák képesek fára mászni, hogy elkerüljék a veszélyt
A fiatal pandák gyakran sokkal fürgébbek, mint a felnőttek szemben kézenálláshoz hasonló mozdulatból elrugaszkodva, hátsó fertályukat a levegőbe emelik. Magasan a fán hagyva illatjelüket, azt az illúziót keltik, hogy nagyméretűek, ezzel megfélemlítik a rivális hímeket, egyúttal jelzik férfiasságukat a nőstényeknek. Amikor egy nőstény termékeny, a vizeletében lévő illatanyag megváltozik, jelezve, hogy kész a párzásra, emellett csicsergő és bégető hangok kiadásával hívja fel a hímek figyelmét. Más medvéktől eltérően, az óriáspandák nem alszanak téli álmot. Vegetáriánus étrendet követnek, ezért csak vékony zsírréteggel rendelkeznek, tehát nem lennének képesek fenntartani magukat hosszabb ideig étel nélkül. Ehelyett a hidegebb hónapokban egyszerűen alacsonyabb fekvésű területekre vándorolnak, ahol enyhébb az idő.
Diéta és táplálkozás
Annak ellenére, hogy emésztőrendszere a ragadozó állatokéra jellemző, a panda csaknem teljesen vegetáriánus.
Táplálékának 99%-át a bambusz adja, bár ennek hihetetlenül alacsony a tápanyagtartalma.
„Az óriáspandák nem 100%-ban növényevők, időnként húst is fogyasztanak, melyet vadásznak vagy találnak.”
Kiáltás Cél: lenyűgözni a leendő társat Az óriáspanda a környéken lévő társaival különböző hangokkal kommunikál. A hímek bégetéshez hasonló hanggal igyekeznek jelezni a férfiasságukat a közelben lévő nőstényeknek – minél nagyobb a panda, annál mélyebb a hangja.
Illat általi kommunikáció Érzékelhető üzeneteket hagyni és felderíteni Ritkán töltenek együtt időt, de a pandáknak találkozniuk kell a tavasz folyamán, hogy párosodjanak. Illatjelekkel, vizeletük sziklákra, fákra való permetezésével kommunikálnak. Ezzel jelezik jelenlétüket az arra elhaladó pandáknak, valamint így informálják a többieket termékenységük állapotáról is.
Egy átlagos hím óriáspanda mintegy 14 kg élelmet eszik meg naponta.
Ez a teljes testsúlyának a
14%-a.
Tudjuk róluk, hogy ritkán ugyan, de megeszik a kis rágcsálókat, madarakat és a tojásokat.
Anyai kötelék Az anyai ösztön
Játékidő Az első lépések az önálló élet felé
A nőstény panda és kölyke elválaszthatatlanok. Az anya állandó gondozást, meleget és védelmet biztosít a bocs születését követő néhány hónapban. Még azután is, hogy a kölyköt elválasztotta, vele marad mintegy 1,5 éves koráig. A bocsok gyakran sokkal aktívabbak, mint a felnőtt pandák.
A játéknak kulcsfontosságú szerepe van a kölyök fejlődésében, így az anya birkózik és hancúrozik vele. A kölykök fürge mászók, és korán kezdik elsajátítani ezt a készséget, először az anyjuk bundáján, majd 6 hónapos koruktól a fákon.
51
Egy farkas felnevelĂŠse
56
EGY
Egy farkasalom felnevelése túlmutat az anya- és az apaállaton – ez az egész falka feladata. Bemutatjuk, hogyan biztosítják a szürke farkasok a jövő nemzedékének túlélését
FARKAS FELNEVELÉSE Írta: Jodie Tyley
SZÜRKE FARKAS Canis lupus Osztály: emlősök
Előfordulás: Kanada, Alaszka és Észak-Amerika, Európa, Grönland és Ázsia Táplálkozás: ragadozó Élettartam: 6–8 év Felnőtt súlya: 20–80 kg Természetvédelmi státus:
A szürke farkas gyakran játszotta a gonosz szerepét a tündérmesékben, feledúlta, elfújta a kismalacok házát, és felvette a nagymama hálóingét. Mint a legtöbb mese, az évszázadok során ez is generációról generációra öröklődött, ám a valóság nem is lehetne távolabb a fikciótól. Ez a kutyaféle állat odaadó, hűséges, és ha egyszer megtalálja a párját, élete végéig vele marad. Szociális magatartása az állatvilágban a legfejlettebbek közé tartozik. A falkában az egyes farkasok szoros egységet alkotnak. A falka mérete változó, de általában hattagú, egy szülőpárból és különböző korú utódaikból áll. A szülők az úgynevezett alfa pár, és csak ők szaporodnak a csapaton belül. Meghatározzák a falka tevékenységeit, ezáltal biztonságot és táplálékot teremtenek neki. A társas életmód nagymértékben elősegíti, hogy növeljék túlélési esélyeiket a vadonban. Minden egyes falkatag fontos szerepet játszik annak biztosításában, hogy az újszülött kölykök elérjék az ivarérettséget. A farkaskölykök mintegy 60%-a elpusztul 1 éves kora előtt, de a falka nem statisztika szerint él. A tagok teszik a dolgukat, hiszen a szülésig fontos előkészületekkel vannak elfoglalva, mint a vadászat és hús eltárolása az odúhoz közeli rejtekhelyen, mely akár egy természetes hasadék is lehet a sziklák között. Ott pihen a várandós anya a közelgő ellés előtt, és a legtöbb időt utána is ott tölti, míg a kölykei nem elég idősek ahhoz, hogy elhagyják a kotorékot általában mintegy 2 hónapos korban.
KEVÉSBÉ VESZÉLYEZTETETT
57