ZSIRÁF h ORRSZARVÚ h PRÉRIKUTYA h KOLIBRI
2015/2 ÁRA: 890 FT
KIADVÁNYOK
TM
ÓR IÁS MO PO ST SZ TE RR EL
15
TÉNY A SZÁRAZFÖLDI TEKNŐSRŐL
MINDENT A
DELFINRŐL FEDEZD FEL EGY INTELLIGENS TENGERI EMLŐS SZOKÁSAIT ÉS ÉLŐHELYÉT
NAPJAINK
DINOSZAURUSZAI ISMERD MEG A VELÜNK ÉLŐ ŐSLÉNYEKET AZ AMERIKAI
SIVATAG ÉLŐVILÁGA
HIÁBA TŰNIK PUSZTASÁGNAK, VALÓJÁBAN HEMZSEG AZ ÉLETTŐL
R Á K Z S A G A D MA
A MAKIK FÖLDJE AZ EMBER ROKONAINAK TITOKZATOS, GYÖNYÖRŰ ÉS VESZÉLYEKKEL TELI VILÁGA!
ISMERD MEG A ROKONSÁGOT! KÖVESD NÉMÓT
A narancs bohóchal furcsa életciklusa
VADÉLET AZ ÉSZAKI SARKON
Mitől rendkívüli az Arktisz élővilága?
A VÖRÖS MÓKUS VISSZATÉR
Tízezer éve tekintik otthonuknak a Brit-szigeteket
VÁNDORLÓ VÍZIPÁSZTOR
A rovarvilág egyik legnagyobb utazója
Állati pillanatok
© Drew Buckley/REX
Halakkal teletömött csőrű, éhes lunda a délnyugatwales-beli Pembrokeshire partjaitól nem messze fekvő Skomer Islanden A színes csőrük miatt tengeri papagájoknak is nevezett madarak nagy kolóniákban fészkelnek a tengerparti szirteken és part menti szigeteken. Kitűnő úszók: szárnyukkal hajtják magukat előre a vízben, miközben úszóhártyás lábukkal kormányoznak. A lunda abban is különleges, hogy a képen látható módon tartja a halakat, ahelyett hogy lenyelné és visszaöklendezné fiókáinak – mindez a csőre különleges illeszkedésének köszönhető.
8
Egy kíváncsi imádkozó sáska kukucskál át egy juharlevélen, úgy lesi zsákmányát egy természetvédelmi terület őszi színei között Az első lábainak imádkozó tartásáról is elnevezett, a fogólábúak rendjébe tartozó állat fején két nagy összetett szem és három egyszerű szem található, amelyek 180°-ban körbefordulnak. Az állat általában barnászöld színű, így tökéletesen beleolvad az általa kedvelt levelek és növények hátterébe. Magyarországon védett Eszmei érték: 5000 Ft. 2012-ben az év rovara volt
© Alberto Di Donato/Solent New/REX
Állati pillanatok
9
Xxxxxxxxxxxxx A makik fรถldje
12
Xxxxxxxxxxxxx
MADAGASZKÁR
A MAKIK
FÖLDJE Ismerjük meg az ember rokonainak titokzatos, gyönyörű és veszélyekkel teli világát! Írta: Adam Lusher
13
A makik földje
A rejtélyes Madagaszkár William Finch kereskedő és társa, Keeling kapitány partra szállt az Afrika partjaitól nem messze található ismeretlen szigeten, és elindultak, hogy felfedezzék azt. „Vadállatok tömege” vette őket körül, amelyek csapatokban vonultak át az erdőn. Mivel korábban még soha hasonlót sem láttak, fogalmuk sem volt, hogyan nevezzék el ezeket az állatokat, míg Keeling kapitány rátalált a „gyönyörű vadak” kifejezésre. A leírás ugyanolyan találó most is, mint 400 éve. Keeling segítségével Finch írta meg az első ismert beszámolót a madagaszkári makikról. Az őket követő természettudósok ezeket az állatokat – és nem csupán a Finch és Keeling által megpillantott gyűrűsfarkú makikat – egy elvarázsolt sziget elvarázsolt lényeinek tekintették. A Nagy-Britannia területénél kétszer nagyobb szigeten nagyjából 90 millió évig az összes kontinenstől teljesen elszigetelten fejlődő állatokhoz fogható lények sehol máshol nem éltek a Földön. Közülük is az összes főemlős faj 15%-át kitevő makik a legfigyelemreméltóbbak annak ellenére, hogy a Föld szárazföldjeinek kevesebb mint 0,4%-át népesítik be. Az elszigeteltség előnyére vált a makik őseinek. Az itteni erdők bőséges táplálékot biztosítottak a rengeteg különböző faj kialakulásához, amelyek mindegyike más és más fák gyümölcseivel táplálkozott. A menedékként szolgáló szigeten a majmokhoz hasonló, fejlettebb főemlősök és – a kb. 2000 éve megjelenő – emberek nélkül, a makik olyan szerepet tölthettek be a helyi élővilágban, amelyre máshol nem lett volna lehetőségük, így változatos irányokba fejlődhettek tovább. A makik fontos szerepet játszanak Madagaszkár ökoszisztémájában a magok szétterítésével, hiszen ezzel gondoskodnak a sziget virágzásáról. A magok nagy része a fa 100–500
méteres körzetében kerül a földbe, mivel a makik az erdőn áthaladva szétszórják az emészthetetlen magokat. A kékszemű szerecsenmakihoz hasonló fajok magvakkal, bogyókkal táplálkoznak, ezzel segítik számos őshonos növényfaj elterjedését. A makik állítólag véletlenül, uszadékfákon és más vízen lebegő növényeken sodródva jutottak el Madagaszkárra az afrikai kontinensről egy feltehetően több hétig tartó utazás során. Erős áramlatok is segíthették a nagy jelentőségű átkelést a legszűkebb szakaszán is kb. 400 km széles Mozambiki-csatornán. Hihetetlen módon mind a mai napig előfordul, hogy új fajokat fedeznek fel a szigeten. A tudósok a genetika segítségével meg tudják különböztetni egymástól az olyan ismeretlen fajokat is, amelyek emberi szemmel teljesen egyformának tűnnek. 1994-ben alig 33 fajról tudtunk, de egy friss becslés szerint az összes félmajomfaj és -alfaj száma „jóval 110 fölött lehet, sőt elérheti a 125-öt”. Csak a 21. század első évtizedében 21 új fajt fedeztek fel. Az is lehetséges, hogy valahol Madagaszkár elvarázsolt szigetének legmélyén léteznek még lenyűgöző, mégis nehezen fellelhető, ismeretlen fajok, amelyek felfedezésre várnak.
„A teljesen elszigetelten fejlődő állatokhoz fogható lények sehol máshol nem élnek a Földön” A koronás makik rendkívül hosszú farkukkal egyensúlyoznak
14
A véznaujjú maki – vagy aje-aje – olyan különösen néz ki, hogy gonosz szellemnek hitték
VÉZNAUJJÚ MAKI Daubentonia madagascariensis Osztály: emlősök
Előfordulás: Madagaszkár száraz erdői és esőerdői Táplálkozás: lárvák, rovarok, gyümölcsök Élettartam: max. 24 év Felnőtt súlya: 2–3 kg Természetvédelmi státus:
VESZÉLYEZTETETT
A vörös vari egyike a Varecia nembe tartozó két fajnak
A makik földje
100-nál is több makifaj, egyik különösebb, mint a másik…
Madagaszkár elszigeteltségének köszönhetően minden egyes faj különböző túlélési stratégiát fejlesztett ki, és eltérő méretük mellett jellegzetes a megjelenésük is
Fekete-fehér vari Varecia variegata
Kékszemű szerecsenmaki Eulemur flavifrons
Diadémszifaka Propithecus diadema
Alaotra-tavi bambuszmaki Hapalemur alaotrensis
Arnhold egérmaki Microcebus arnholdi
A száraz időszakban a testében elraktározott zsírtartalék biztosítja a túlélést.
Vöröshomlokú maki Eulemur rufifrons
A vöröshomlokú makik éles kiáltásokat hallatva tartják egymással a kapcsolatot 10 000 m2-es területükön.
Indri Indri indri
Hamvas maki Eulemur mongoz
Coquerel-szifaka Propithecus verreauxi
Ez a faj tölti a legtöbb időt a fák lombjai közöttt. A többi makinál több utódot hoz világra egyszerre.
A főemlősök között egyedülálló élőhelyeken, a tavakat szegélyező nádasban és papiruszsásosban él.
A 72 cm magas indri a legnagyobb maki; akár 10 métert is képes ugrani.
Azon kevés makik közé tartozik, amelyeknél a hím és a nőstény külseje eltér: a hím fekete színű, a nőstény barna.
A hamvas vagy mongúzmakikat 3 évesen elkergeti a családjuk, hogy új csapatot keressenek, alkossanak maguknak.
A második legnagyobb makifaj. Legalább nyolcfős csapatokban él. Nevét a fején található fehér színű szőrkoszorúról kapta.
A Coquerel-szifaka jó mászótehetséggel megáldott állat. Mint sok más főemlős, ő is a fák koronáján van otthon. Finom gyümölcsök után kutatva akár 10 métert is tud fáról fára ugrani.
15
38
MINDEN AMIT A
PALACKORRÚ DELFINEKRŐL TUDNI KELL
A delfin az egyik legintelligensebb állat a bolygón, csapatban vadászik, fejlett kommunikáció és játékosság jellemzi! Írta: Laura Mears
39
Ismerd meg a rokonságot!
Nyulak
SIVATAGI NYÚL
Sylvilagus audubonii Osztály: emlősök
Íme, a nyúlfélék (Leporidae) családjának változatos és érdekes tagjai – a legkisebbtől a legritkábbig!
NEM VESZÉLYEZTETETT
Floridai üregi nyúl
Villámgyors Az Audubon-vattafarkú nyúl könnyen elmenekül üldözői elől, hiszen sebessége eléri az akár 24 km/h-t.
Farka mint egy gyapotcsomó tapad az állathoz Az ún. vattafarkú nyulaknak több fajuk is létezik, de a Dél-Kanadában és az Egyesült Államok keleti és nyugati részén élő floridai üregi nyúl a legelterjedtebb. A többi nyúltól eltérően a vattafarkúak a mezők, rétek és farmok peremén élnek, és nem ásnak föld alatti üregeket. Ha szükséges, más állatok által ásott üregekben keresnek menedéket. A floridai üregi nyulak színe változó – nyáron általában inkább barna, télen szürkés színű a bundájuk –, de mindegyik bolyhos, fehér, vattapamacsra emlékeztető farokkal rendelkezik. Hátsó lábuk és fülük hosszú, szemük pedig nagy, hogy könnyebben észrevegyék a veszélyt. Időnként hátsó lábukra emelkedve lesik a ragadozókat, menekülés közben pedig villámgyorsan cikázva ugrálnak.
Audubon-vattafarkú nyúl Az örökmozgó, villámgyors nyúl
Észak-Amerika délnyugati vidékén, illetve Közép-Mexikóig szinte mindenhol megtalálható, főleg a száraz, füves pusztákat és erdőket kedveli, ezért nevezik sivatagi vattafarkú nyúlnak is. A vattafarkú nyulak rendjének legmozgékonyabb tagja tud fára mászni és úszni is, de elsősorban hajnalban és szürkületkor aktív, a nappalok nagy részét a bokrok között és a magas fűben elbújva tölti. Jól alkalmazkodott a sivatagi éghajlathoz, világosszürke és barna bundája kevésbé nyeli el a nap hőjét.
FLORIDAI ÜREGI NYÚL Sylvilagus floridanus Osztály: emlősök
Észak-amerikai törpenyúl
Előfordulás: Amerika Táplálkozás: fűfélék, gyógynövények, saláták Élettartam: 3–5 év Felnőtt súlya: 0,8–1,5 kg Természetvédelmi státus:
A világ legkisebb nyula NEM VESZÉLYEZTETETT
ÉSZAK-AMERIKAI TÖRPENYÚL Bolyhos farok A jellegzetesen rövid, bolyhos farok egy vattapamacsra emlékeztet.
Brachylagus idahoensis Osztály: emlősök
Előfordulás: Észak-Amerika Táplálkozás: zsályacserje, fűfélék Élettartam: kevesebb mint 1 év Felnőtt súlya: 0,35–0,5 kg Természetvédelmi státus:
NEM VESZÉLYEZTETETT
20
Előfordulás: az Egyesült Államok nyugati része Táplálkozás: gyümölcsök, magok, zöldségek Élettartam: 2 év Felnőtt súlya: 1,5 kg Természetvédelmi státus:
Az Egyesült Államokban a Great Basin területén élő nyúl az egyetlen olyan faj Észak-Amerikában, amely üregét maga ássa – ezt elsősorban télen, illetve fiatalkorában használja, miután jó mélyre leásott a laza talajban. Ezenkívül a sűrű zsályacserjék között él, és itt ássa üregeit is. A zsályacserje egyben a kedvenc tápláléka. A világon a legkisebb nyúlfaj kifejlett egyede kényelmesen elfér egy ember tenyerében. Füle rövid, hátsó lábai rövidek, bundája színe pedig a barnától a sötétszürkéig terjedhet.
Apró lábak A törpenyúl a földhöz lapulva szalad, így is eléri a 24 km/h sebességet.
Nyulak MOCSÁRI NYÚL
Sylvilagus aquaticus Osztály: emlősök
3
1
Előfordulás: az Egyesült Államok délkeleti vidéke Táplálkozás: nád, növények, fűfélék Élettartam: 2 év Felnőtt súlya: 1,5–3 kg Természetvédelmi státus:
NEM VESZÉLYEZTETETT
2
Mocsári nyúl A „kétéltű” nyúl
Vízálló bunda A félig vízben élő mocsári nyúl jól alkalmazkodott az úszáshoz és a víz alá merüléshez, hogy így meneküljön el üldözői elől.
A vattafarkú nyulak között a legnagyobb termetű faj abban is különleges, hogy rendkívül jó úszó. Átússza a tavakat, patakokat, és a sekély vízben teljesen lemerülve elbújik, miközben csak az orra látszik ki, amelyen át levegőt vesz. Ha menekülnie kell, cikcakkban ugrálva eléri a 72 km/h-s sebességet. Kedveli az Egyesült Államok déli területeinek vizes élőhelyeit, a lápokat, a mocsarakat. A víz közelében alakítja ki fészkét elhullott növényekből és saját levedlett szőréből.
AZTÉK NYÚL
Romerolagus diazi Osztály: emlősök
Előfordulás: Mexikóváros környéke Táplálkozás: fűfélék, gyógynövények, fakéreg Élettartam: 7–9 év Felnőtt súlya: 0,4–0,6 kg Természetvédelmi státus:
Csökevényes farok Az újszülött azték nyulaknak parányi farkuk van, amely semmilyen célt nem szolgál, és felnőttkorra teljesen észrevehetetlenné válik.
Azték nyúl
A második legkisebb nyúl a világon Ez az apró nyúl a Mexikó négy vulkánja körüli fenyőerőkben él, és ez a második legkisebb nyúl a világon a törpenyúl után. Fülei és lábai meglehetősen kicsik, farka is alig látható. Rövid, sűrű, sötétbarna bundája a hátán és az oldalán sárgás árnyalatú. Sötét színének köszönhetően jól beleolvad élőhelye vulkanikus talajába.
Tudod-e?
Havasi nyúl Lepus timidus Magyarországon 2 nyúlfaj él, az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) és a mezei nyúl (Lepus europaeus). A felszínen lakó nyulak kölykei – mint a mi mezei nyulunk – fejlettebben születnek, nyitott szemmel és szőrösen, ezzel szemben az üreglakóké (amilyen a mi üregi nyulunk) újszülöttjei vakok és csupaszok.
4
1. A legkisebb Törpenyúl A világ legkisebb nyúlfajának kifejlett egyede elfér egy ember tenyerén. Rövid hátsó lábain inkább szalad, mint ugrál, de így is rendkívül gyorsan el tud menekülni.
3. A legritkább Dél-afrikai folyami nyúl A világ egyik legritkább emlősfaja csak Dél-Afrika Cape tartományában, a Karoo-sivatagban él. Alig 500-ra becsülik a vadon élő egyedek számát.
2. A legelterjedtebb Üregi nyúl
4. A legismeretlenebb Szumátrai üreginyúl
Háziasított alakja a házinyúl. Az Antarktisz kivételével minden földrészen megtalálható. Gyakran tekintik betelepülő fajnak.
A nyúlalakúak (Lagomorpha) egyik legritkább fajával szinte alig lehet találkozni, ezért nagyon keveset tudunk az életmódjáról.
VESZÉLYEZTETETT
Üregi nyúl
Házi kedvenc vagy kártevő? Invazív, azaz az adott tájon idegen, ám magas tűrő- és szaporodóképességük miatt igen elterjedt fajnak tekinthető sok országban. Ausztráliában és Új-Zélandon például komoly környezeti és gazdasági károkat okoztak. Az üregi nyúl kis termetű és szürkésbarna színű. Hosszú hátsó lábakkal és rövid, keskeny fülekkel rendelkezik, amelyek hegye fekete. Szakértelemmel ásott üregeikről is ismertek, ahol a nappal nagy részét töltik.
ÜREGI NYÚL
Oryctolagus cuniculus Osztály: emlősök
Előfordulás: Európa és Északnyugat-Afrika Táplálkozás: fűfélék, gyógynövények, falevelek Élettartam: max. 9 év Felnőtt súlya: 1–2,5 kg Természetvédelmi státus:
MÉRSÉKELTEN VESZÉLYEZTETETT
Nyúlláb Hosszú lábujjaik nem csúsznak szét, talpuk vastag és párnázott.
21
Az amerikai sivatag élővilága
Élet az amerikai sivatagban
Gilaszalagos küllő (gilawoodp)
Rőtfarkú ölyv Bordázott törzs
Hiába tűnik elhagyatott pusztaságnak, a sivatag valójában hemzseg az élettől, és rengeteg élőlénynek ad otthont Parányi szárnyas Tündérbaglyocska
Tündérbaglyocska
Kaktuszökörszem (cactuswren)
Ez az apró madár hivatalosan is a legkisebb bagoly, és főleg rovarokkal táplálkozik. Ezért kaktuszok és más olyan helyek közelében él, ahol az ízletes rovarok nagy számban élnek.
Észak-amerikai macskanyérc Kitróka
Széles farkú kolibri
Hódfarkú fügekaktusz
Az alig fél méter magas fügekaktuszt lapos, horgas szőrökkel borított párnák alkotják, melyek érintésre leválnak, és belefúródnak a bőrbe, a növény így védekezik a szomjazó állatok ellen
Kengurupatkány
Gyalogkakukk
Tarantula darázs támad meg egy tarantula pókot
A farok szarulemezei zörögnek figyelmeztetésként
Aknászpók
Hangya
28
Texasi csörgőkígyó Hangyaleső
Viperagyík
Fehérfarkú földimókus
Galléros díszleguán
Tasakos egér
Saguarogyökerek
Ennek a különleges oszlopkaktusznak a gyökérzete nem hatol mélyre, hanem a felszín alatt terjed szét olyan hosszan, amilyen magasra a kaktusz nő.
Az amerikai sivatag élővilága Cholla-kaktusz
Prérifarkas
Ezt a növényt tüskék borítják, amelyek szinte leugranak róla, ha megérintjük.
A sivatag ragadozói és zsákmányai
Prérisólyom
Alacsonyan repülve csap le zsákmányára, például a földön élő mókusokra, vagy repülés közben kapja el a kisebb madarakat.
Kitróka Az egyik legkisebb róka Amerikában, amely rendkívüli méretű fülein keresztül hőt ad le, hogy így hűtse magát.
Közönséges agávé
Füles amerikaiszarvas Pulykakeselyű Aknászpók Az aknászpókok hálóból csapóajtót szőnek az üregük bejárata elé. Amikor egy arra járó rovar megérinti, a csapóajtó kinyílik, és előugrik az éhes pók. Amerikai borz Nappal üregrendszerébe húzódik vissza, amikor pedig fenyegetve érzi magát, sziszegve, morogva, vicsorogva és kellemetlen bűzt kibocsátva tartja távol támadóját.
Galléros díszleguán Ezt a világszerte kedvelt háziállatot változatos színek, mintázat és személyiség jellemzi. Természetes élőhelye a sivatag sziklás bozótja.
Örvös pekari
Kengurupatkány Bikasikló
Gambelfogasfürj
Háromtövisű töviskaktusz
Föld alatti üreg
Amerikai borz
A borzok, mókusok, egerek és patkányok föld alatti üregekben keresnek menedéket, meleget és nyugalmat.
Kaliforniai szamárnyúl
Kaliforniai üregteknős
A leghalálosabb ragadozó Sivatagi skorpió A sivatagi skorpiók rezgések segítségével derítik ki, hogy mi történik körülöttük. A fiatal skorpiók anyjuk hátán utaznak életük első pár hetében, és bár minden skorpiófaj termel mérget, csupán 30 életveszélyes.
Tasakos egér
Fügekaktusz
A fügekaktuszt évszázadokig táplálékként fogyasztották, illetve természetes kerítésként használták, hogy a háziállatok ne kószáljanak el.
Méregtüske a potroh végén
Kaliforniai üregteknős Az üregteknős az egyetlen észak-amerikai teknős, amely kibírja a szélsőséges sivatagi körülményeket, populációjuk azonban az 1950-es évek óta 90%-kal csökkent.
Ollós tapogatóláb
Kaktuszökörszem Az amerikai sivatagokhoz alkalmazkodó madár Észak-Amerika legnagyobb ökörszeme, amely a víz jó részét a táplálékból nyeri.
© FLPA; Thinkstock; Alamy; DK Images
Csíkos bűzösborz
Pekari Ez az újvilági disznó max. 30 fős csapatban él. A hátán lévő mirigyből igen erős szagú váladék (úgynevezett pézsma) kerül a testfelületére. Ezzel jelzi területe határát, de az egy kondába tartozást is.
29