KIADVÁNYOK
2015/3 ÁRA: 890 FT
MINDENT A
A VILÁG
LEGNAGYOBB ÁLLATAI
GEPÁRDRÓL
MÉG OKOSABBAK, 20 MINT GONDOLNÁNK... TÉNY A LOVAKRÓL
DELFINEK A JEGESMEDVE EVOLÚCIÓJA
A DENEVÉREK ROKONSÁGA
A bőre szinte fekete, hogy A csúnyától az aranyos magába szívja a nap hőjét. külsejűn át a bizarrig.
PIROSSZEMŰ BÉKA
Ellenségük a gyíkok, teknősök, kígyók.
VÉGVESZÉLYBEN A SZIBÉRIAI TIGRIS
Hiába lett betiltva, orvvadászatuk folytatódik.
10
HALÁLOS HÜLLŐ A KIRÁLY KOBRA
Mindent a gep谩rdokr贸l
28
Gepárdok
Mindent a
gepárdokról
Ez a természet alkotta csoda rövid távon akár óránkénti 112 kilométeres sebességgel is képes átszáguldani Afrika szavannáin; szinte minden kecses állatot el tud kapni, ami csak a szeme elé kerül. Szöveg: Laura Mears
29
20
fantasztikus tény a
lovakról
A lovak már évezredek óta élnek együtt az emberekkel. Tudj meg még többet ezekről a különleges állatokról!
A leggyorsabb ló mért sebessége 67,2 km/h volt. Ez majdnem a kétszerese az Usain Bolt 100 méteres síkfutó világbajnok rekordjakor elért sebességnek! Nem a szájukon át lélegeznek
A lovak fizikailag képtelenek a szájukon át lélegezni, ezért nem tudnak félrenyelni sem, de lihegéssel sem tudják hűteni magukat. Az orrlégzés egyik előnye, hogy legelészés közben is megérzik a közelben ólálkodó ragadozók szagát. .
A lovak látószöge igen széles. Vízszintesen 350, függőlegesen pedig közel 180 fokban látnak mindent maguk körül. Így szinte tökéletes képet kapnak teljes környezetükről.
Amikor egy ló egy bizonyos dologra próbál figyelni, a füle is abba az irányba fordul, ahová néz. Az arabs telivéreknek általában csak 17 pár bordájuk van, míg a legtöbb fajtának 18, és gyakran előfordul az is, hogy eggyel kevesebb ágyék- és farokcsigolyával rendelkeznek, mint más lovak. A lovak kedvelik az édes ízeket, és gyakran kerülik a keserű dolgokat. A lovak fogsora több helyet foglal el a koponyájukban, mint az agyuk. A fogaik folyamatosan nőnek, ezért rágás közben le kell koptatniuk.
26
A szemek A szárazföldi emlősök közül a lovak szeme a legnagyobb – az emberi szem térfogatánál átlagosan kilencszer nagyobb. A legújabb kutatások szerint az emlősök mozgási sebességét döntően befolyásolja szemük mérete.
Lovak
Az ázsiai vadló (Przsevalszkijló) az egyetlen igazi vadló. Minden más vadon élő lófajta az egykor háziasított példányok leszármazottja. A lovak méretének hagyományos mértékegysége a hand, azaz marok (1 marok 10,2 cm-nek felel meg). A marmagasság a lapockák talajtól mért távolsága. Amikor a lovak ügetnek vagy vágtatnak, minden lépésnél levegőt vesznek. Akkor lélegeznek be, illetve ki, amikor a mellső lábaikat felemelik, illetve leteszik a földre. A Türkmenisztánban élő Akhal tekini lófajta rendkívüli kitartással rendelkezik. Napokig kibírja táplálék és víz nélkül, még a sivatagokon átkelve is.
Memóriájukkal csak az elefántoké vetekszik. Kimutatták, hogy a lovak emlékeznek a jó és a rossz élményeikre egyaránt, és hűségesek maradnak azokhoz az emberekhez, akik jól bántak velük. Akár egy évtized múlva is fel tudják idézni egy probléma összetett megoldásának módját.
Le a hátamról! A bakolás – amikor az állat a fejét lehajtva kirúg a hátsó lábaival – a lovak önvédelmi mechanizmusa. Amikor a lovak az őskori Észak-Amerikában éltek, olyan ragadozók vadásztak rájuk, mint a farkasok és a pumák. Amikor ezek megpróbáltak a lovak hátára ugrani, a bakugrással sikerült ezt megakadályozni.
A legöregebb ló 62 éves volt Angliában 1760-ban született a valaha feljegyzett legöregebb ló, 62 éves koráig élt, Old Billynek hívták. Ez kétszerese egy átlagos ló várható élettartamának!
A pónik is lovak Rendszertanilag nincs különbség a lovak és a pónik között. Ugyanahhoz a fajhoz tartoznak, csak méretben és vérmérsékletben van közöttük eltérés. A pónik általában kisebbek (marmagasságuk nem éri el a 1,47 m-t ), zömökebbek, és hajlamosak az önfejűségre. Egyes lófajták, mint például a Falabella és a Kaszpi póni, még az átlagos póniknál is kisebb törpe lovak, s olyanok, mint egy melegvérű ló kicsinyített másai.
A lovak beszéde
A lovak számos hangot használnak a kommunikációra. A klasszikus nyerítéssel a többi lovat keresik, amikor elszigetelődnek a többiektől. A rövid nyihogás az orrukon át egyfajta üdvözlés, míg a horkantás félelemre utalhat, de akkor is használják, amikor játszanak. Mi ez a hang? 4,4 km távolságból is meghallják a hangokat! Az embereknél érzékenyebbek az éles, magas hangokra.
Amikor egy ló a nyakát kinyújtva felhúzza a felső ajkát, olyan mintha nevetne. Valójában ilyenkor az új szagokból vesznek alaposabb mintát, ami a párválasztás során is fontos lehet.
© Thinkstock
Naponta összesen 3–4 órát alszanak. Ez több rövidebb, olykor alig pár perces szendergésből áll össze.
27
Végveszélyben
Szibériai tigris SZIBÉRIAI TIGRIS
Panthera tigris altaica Osztály: emlősök
Előfordulás: Oroszország, Kína Táplálkozás: szarvas, vaddisznó, medve, jávorszarvas, nyúl Élettartam: 20–35 év Ivarérett hím súlya: 300 kg Természetvédelmi státus:
VESZÉLYEZTETETT
A fenséges szibériai tigris – melyet élőhelyére utalva amuri tigrisnek is neveznek – egykor a Föld legelterjedtebb tigrise volt, ám az emberi vadászat következtében a kihalás szélére sodródott, az 1930-as években volt, amikor alig 40 példánya élt a világon. A védelemnek köszönhetően mára állománya ismét 500 egyed körül van, ám az orvvadászat még most is veszélyezteti a létét.
„Oroszország és Kína nagy részén tovább folytatódik az orvvadászatuk, az évente elpusztuló szibériai tigrisek 80%-ának ez okozza a halálát.”
Az alfajt fenyegető tényezők Orvvadászat
Hiába tiltott orvvadászatuk tovább folytatódik Oroszország és Kína nagy részén. Ez okozza az évente elpusztuló szibériai tigrisek 80%-ának a halálát. Az orvvadászok az állat bőrét és szerveit borsos áron árulják az egzotikus állatok feketepiacán.
Élőhely megszűnése
A folyamatos fakitermelés – legálisan és illegálisan egyaránt –, illetve a féktelen emberi terjeszkedés és a háziasított legelésző állatok elterjedése együttesen járultak hozzá a szibériai tigris természetes élőhelyének feldarabolódásához és eltűnéséhez. Mindez nagymértékben elszigetelte az alfajt, és ez a rejtőzködő állat egyre inkább visszaszorult a vadon megmaradó területeire.
Zsákmány nélkül
A tigrispopuláció visszaszorulásának egyik legfőbb oka a zsákmányállatok egyre csökkenő száma, mivel az emberek – legálisan és illegálisan – levadásszák azokat. A legnagyobb veszteséget a szarvasok és a vaddisznók eltűnése jelenti, de a nyulaktól a halakon át a jávorszarvasig mindnek rohamosan csökken a száma.
Mit tehetsz? www.amur.org.uk
Jelenleg több jótékonysági szervezet próbálja megvédeni a szibériai tigrist és annak természetes élőhelyét. Az egyik legismertebb ezek közül az Amur Tiger and Leopard Conservation (Amuri Tigris- és Leopárdvédők) nevű szervezet, amelynek a honlapján rengeteg információ található az alfajokról, és arról, hogyan lehet támogatni környezetvédelmi erőfeszítéseiket.
56
Szibériai tigris Csökkenő populáció
Az Oroszország távol-keleti részén egykor elterjedt szibériai tigrisek száma manapság egyre csökken
Jo Cook, az Amur Leopard and Tiger Allience-től (Amuri Leopárdés Tigrisszövetség)
Oroszország Kína
1850
380
1000
Az itt élő állatok becsült száma:
Az itt élő állatok becsült száma:
20
A 19. század közepén becsült populáció száma:
Élőhelyének zsugorodása Korábban a szibériai tigris mindenhol elterjedt Oroszország távol-keleti vidékeitől a Koreai-félszigeten át Északkelet-Kína hatalmas területéig, populációja pedig elérte az 1000 egyedet is. Manapság ez néhány kisebb, szétdarabolt csoportra redukálódott az oroszországi Sikhote-Alin hegységben és Kína parányi szegleteiben. Állítólag Elterjedése 1800-ban Koreában is él pár tigris, de ezt független Elterjedése 2014-ben források egyelőre nem erősítették meg.
Elmondaná, hogy pontosan mi a feladata az ALTA-nál? Én vagyok az ALTA koordinátora, így rám hárul, hogy forrásokat szerezzek magánszemélyektől, cégektől és állatkertektől, és aztán segítsem eljuttatni az Oroszország távol-keleti részén, illetve Kínában működő projektünk számára. Tartom a kapcsolatot a megvalósításért felelős ügynökségekkel, amilyen például a Phoenix Fund, a Zoological Society of London (ZSL), a Wildlife Conservation Society (WCS) és a Wildlife Vets International (WVI). Gondoskodom arról, hogy megfelelő projektajánlatokat nyújtsanak be hozzánk, illetve hogy az általunk finanszírozott projektek valóban fontos változásokat hozzanak az Amur vidékén élő tigrisek és leopárdok megóvása szempontjából. Frissítem a Facebook- és Twitter-oldalunkat és a honlapunkat, hogy az emberek aktuális információkat kapjanak arról, hogy mi történik. Lényegében én csinálok mindent, ami az ALTA működéséhez szükséges! Mondana egy példát, hogy az ALTA jelenleg milyen, az amuri tigris védelmét szolgáló projektben vesz rész? Az ALTA által támogatott projektek közül sok foglalkozik az orvvadászat elleni küzdelemmel. Idetartozik a speciális szo verek megismertetése, valamint az adatok összegyűjtése az orvvadászok ellen küzdő járőröktől, például hogy mekkora terepet jártak be gyalog, autóval és hómobillal, és hogy bukkantak-e orvvadászat nyomaira, hány csapdát találtak, mi az esetleg elfogott orvvadászok személyazonossága, és mit követtek el. Ezek az információk segítséget nyújtanak a további járőrözés végrehajtásához, például hogy mely területekre koncentráljanak, és mikor. Amióta ezeket a módszereket bevezették, több illegális vadászatról szereztünk tudomást, és több orvvadászt sikerült tetten érnünk. Az orvvadászat-ellenes munkának azonban van kevésbé látványos része is, például a járőrök megfelelő ruházattal, üzemanyaggal és járműpótalkatrészekkel való ellátása – vagy egyszerűen csak újabb emberek felvétele a járőrözéshez. Az olvasóink hogyan vehetnék ki a részüket az amuri tigrisek megóvásából? Az amuri tigris védelméhez a legfontosabb segítség: felhívni a figyelmet a helyzetükre, és arra inspirálni másokat is, hogy segítsenek. Lehet adományokat is gyűjteni azoknak a projekteknek a számára, amelyek a vadon élő tigrisek védelmére irányulnak, mint például az ALTA (az adományozás módjáról a honlapunkon található bővebb információ). Ugyanakkor soha ne vásároljunk olyasmit, aminek köze lehet a tigrisekhez, például hagyományos kínai orvosságokat, tigrisbort vagy tigrisbőr szőnyeget. További információért az ALTA tevékenységeiről és támogatási lehetőségeiről, látogass el a szervezet honlapjára: www.altaconservation.org
© Corbis
E fontos környezetvédelmi szervezet koordinátora elmagyarázza, mit tehetünk ennek a kiszolgáltatott alfajnak a védelmében
57
Állati építészek
A háziméhek kaptárja NYUGATI MÉZELŐ MÉH Apis mellifera Osztály: rovarok
Előfordulás: Európában, NyugatÁzsiában és Afrikában honos Táplálkozás: nektár, virágpor, méz Élettartam: az anyaméh
több évig; a dolgozók – az áttelelő méheket leszámítva, melyek több hónapig élnek – átlagosan 6 hétig Felnőtt súlya: átlagosan 0,1 g
Természetvédelmi státus:
FELMÉRETLEN
A háziméhek családja szinte egyetlen lényként működik – több száz egyed alkotta olajozott gépezetként, akik együttes erővel egy természetes erődöt építenek fel. Maga a méhkaptár fantasztikus példája a rovarok építészetének, fáradságos munkával alakítják ki, hogy maguknak otthont és az értékes nektárnak pedig tárolóhelyet biztosítsanak. Pollengyűjtők
A dolgozó méhek kb. 20 napos koruktól kezdik el begyűjteni a virágport (pollent) és a nektárt a kaptár számára. Egész testüket riszálva ún. méhtáncot járnak, hogy így mutassák meg társaiknak a legjobb tápláléklelő helyeket A kaptár hűtése A dolgozó méhek egymást váltva, szárnyaikkal csapkodva szabályozzák a kaptár hőmérsékletét és páratartalmát. Ezzel gondoskodnak a petékről, illetve a méhviasz és a méz megfelelő állapotáról.
BALRA: A méhek a virágokról virágport és nektárt gyűjtenek, mert ezzel táplálkoznak, illetve mézet készítenek belőlük
Hogyan készül…
Miből építik a méhek egyszerűségében is gyönyörű otthonukat?
A felderítők kiküldése Az új kaptár helyének megtalálása a felderítőknek nevezett dolgozó méhek feladata. Amikor meglelik a megfelelő helyet – ez általában szűk, száraz és zárt hely, például egy fa odva vagy a házak ereszcsatornája –, a többi méh és az anya megtölti a gyomrát mézzel a régi kaptárból, majd elindulnak új otthonuk felé.
58
Viasztermelés A kaptár bonyolult, lépsejtekből álló szerkezete méhviaszból készül. A fiatal dolgozók potrohán különleges mirigy található, amely az elfogyasztott mézben lévő cukrot viaszos anyaggá alakítja át. A többi dolgozó összegyűjti az így kiválasztott viaszt, kicsit megrágják, majd hatszögletű sejteket formáznak belőle.
Lépes csodák Az egymáshoz illeszkedő hatszögletű sejtek alkotják a klasszikus lépet. A méhek azért használják a szabályos hatszögletű szerkezetet, mert ezt lehet a legjobban egymáshoz illeszteni – így a legkevesebb viaszból képesek a lehető legnagyobb kaptárt építeni. A méheknek nagyjából 227 g mézet fogyasztanak el 28 g viasz előállításához.
Az első perctől dolgozók A lárvák 12 nap alatt átalakulnak kifejlett dolgozó méhekké. Kirágják magukat a viaszsejtekből, és azonnal dolgozni kezdenek a kaptárban.
Betakarítás A méh hosszú szájszervével szívja ki a nektárt, és az ún. mézgyomorban tárolja. Az összegyűjtött virágport a lábain található pollenzacskóba, ún. kosárkába gyűjti, majd visszarepül a kaptárba.
Viaszcella Nagyjából 5 nap elteltével a dolgozók a bebábozódott lárvákat befalazzák viasszal a lépsejtekbe. Ezt követően a bábok kifejlett méhekké alakulnak át.
Méztermelés A méhek a szájukon keresztül adják át a nektárt mézgyomrukból a többi dolgozó méhnek, akik mézet készítenek belőle és a kaptár lépsejtjeiben tárolják.
Az anyaméh Az anya egyetlen feladata petéket rakni a lépsejtekbe, amelyekből még több dolgozó kel ki, hogy tovább építsék a kaptárt. Minden mást a dolgozó méhek csinálnak meg helyette.
Dolgozók Ezek a méhek végzik el az összes munkát a kaptár körül, feladatuk azonban a koruktól függően más és más: a kaptár védelmétől a királynőről való gondoskodáson keresztül a méz és a viasz előállításáig.
Öt tény a háziméhekről Állítólag a skóciai Rosslynkápolna ad otthont a világ legrégebbi kaptárának. A kápolna a 15. században épült, s a kaptár a tetőzetében, az egyik dísztoronyban található.
A kaptár éléskamrája A dolgozók viasszal zárják le a mézzel megtöltött lépsejteket, hogy így gondoskodjanak az egész kaptár élelemtartalékáról a téli hónapokra, amikor alig lehet nektárt és virágport találni.
A kaptár különböző részei más és más célt szolgálnak. Ezekben a viaszsejtekben gondoskodnak a bebábozódott lárvákról.
2013-ban egy amerikai méhész 3,7 m hosszú, 1,2 m széles és 41 cm mély kaptárt talált. A tiszta méhviasz valójában fehér. Jellegzetes sárgás színét a méhek által gyűjtött és a kaptárba hordott virágpor pigmenttartalma adja. A lépeket viaszból építik, amelyet kis lemezek formájában a hasukon levő viaszmirigyek választanak ki. Egyetlen méh potroháról 8 réteg viasz kerül le 12 óra alatt. 10 ezer dolgozó 72 órányi munkájára van szükség 0,45 kg viasz előállításához, amely félmillió ilyen réteget tartalmaz.
© Getty; Thinkstock
A lárvák gondozása Az anyaméh minden lépsejtbe egy megtermékenyített petét rak, amelyből 3 napon belül kikel egy lárva. A nagy étvágyú és gyorsan fejlődő lárvákat a dolgozók látják el táplálékkal.
A méhek propoliszt használnak a kaptár kisebb repedéseinek betömésére – ez a ragadós anyag a fákról és virágokból összegyűjtött gyanta és fanedv keveréke.
59