ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR
„A szerencse csak a felkészült elméknek kedvez” Sok szeretettel üdvözlöm karunk volt hallgatóit, professzori karunk tagjait, kollégáinkat! Karunk – gyakran igen nehéz körülmények ellenére – számos, nemzetközileg is nagyra tartott, kiváló egyéniséget nevelt ki. Tanárai közül sokan tudományterületükön a hazai orvostudomány meghatározó személyiségeivé váltak. A kar Louis Pasteur-tõl kölcsönzött jelmondata: „A szerencse csak a felkészült elméknek kedvez” kellõen jelzi, hogy mindenek elõtt és felett az oktatás minõségére helyezzük a hangsúlyt karunk megalapítása óta. Karunk a Magyar Akkreditációs Bizottság által elismert kiválósági hely, a magyar egyetemi karok országos ranglistáján pedig rendre elõkelõ helyet érünk el. Az orvostudományi, a fogorvos-tudományi képzéseink mellett gyógyszerész-tudományi és orvosi biotechnológusi képzéseink is a legmagasabb színvonalúak minden összehasonlításban. Az általunk adott diplomák elfogadottak és megbecsültek az Európai Unióban és az Egyesült Államokban egyaránt. A karnak hagyományosan kiemelkedõ szerepe van az egyetemen belül az alap- és az alkalmazott kutatásokban. Ma is számos kiváló kutatóval, kutatócsoporttal rendelkezünk; a tudomány területén a kar az egyetem messze legjobban teljesítõ egysége. Ez olyan hagyományunk, amely jóval öregebb az egyetemnél és gyökerei az orvosi képzés Pécsre költözéséig nyúlnak vissza. Az elmúlt évben karunk a 167 magyar kar mértékadó ranglistáján a 2. helyet foglalta el, az oktatói minõség tekintetében pedig az 1. volt. Tudjuk, hogy a statisztikák torzítanak! Tudjuk, hogy nem állunk ilyen jól! Tudjuk, hogy rengeteg a gyengeségünk! Megnyugtató azonban az, hogy a kar oktatói kara még mindig erõs. A tõlünk kikerülõ orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és biotechnológusok megállják a helyüket. Abban is bízom, hogy kormányzati szinten is megkapjuk azt a támogatást, melyre a magyar egészségügy tekintetében joggal tartunk igényt. Emberfõink mindig különleges felkészültségûek voltak, és különleges kötõdtek intézményükhöz is. A gyors technikai fejlõdés és a fokozódó specializáció ellenére az orvostudomány és a rokon diszciplínák maradtak a legközvetlenebb (tanár–diák, beteg–gyógyító orvos) interperszonális kapcsolatokon alapuló tudományágak. Az orvosi szakma egyik fontos jellemzõje – egyben kívánalma is – a magas fokú kollegalitás. Kívánom, hogy azok a kapcsolatok, amelyek az itt töltött idõ alatt kialakultak, akár tanár–diák, akár diákok között, tartósak maradjanak és gyümölcsözzenek, segítsék egymást munkájukban, szakmai elõmenetelükben. Ugyan ötévente lehetõség nyílik visszajönni, találkozni, de nálunk született barátságok, ismeretségek úgyis elõbb összehozzák majd újra a régi csoport és évfolyamtársakat, karunk pedig mindig szeretettel látja egykori hallgatóit. Végül el kell mondjam, hogy mint volt tanítványaink, miért Önök a legfontosabbak a számunkra: az összetartozás, a véleménykülönbségek és szakmai viták ellenére Önök az egészségügy alappillérei. Ennek egyik eleme az, hogy különbözõ periódusokban bár, de mindannyian ennek az alma maternek a tanítványai vagyunk. Tegyünk meg mindent azért, hogy tovább emelkedjen az oktatásunk színvonala, fejlõdjön tudományos kutatótevékenységünk és hogy klinikai ellátásunk jó híre erõsödjön. Mi a magunk részérõl mindenkivel, aki ezeket a célokat magáénak vallja, együtt kívánunk mûködni! Mindenkinek nagyon jó egészséget, jó munkát, sok sikert kívánok a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara nevében. Kérjük Önöket is, hogy vigyék jó hírünket, közvetítsék azt, hogy a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara megmaradt ugyanúgy, mint az Önök idejében, szigorú, de a minõséget megkövetelõ oktató intézménynek. Szívélyes üdvözlettel, Dr. Miseta Attila egyetemi tanár, dékán
1
PTE ÁOK ALUMNI MAGAZIN
Skills Lab kialakítása az ÁOK-on Sokfelõl hallani, hogy az egyetemen fog épülni egy Skills Lab. Mit is takar ez pontosan? Schlégl Ádám: A Skills Lab elsõsorban az egyetemi oktatásban és a posztgraduális képzésben a gyakorlati készségek fejlesztésére alkalmas centrum, mely program keretében fõleg a sebészeti, a belgyógyászati és az intenzív terápiás, aneszteziológiai mûfogásokra fókuszálunk. Ezek mellett, természetesen, helyet fog kapni a szülészet, a fül-orr-gégészet és a szemészet is. Egy ilyen centrumban fantomokon, bábukon, különbözõ digitális, számítógépes gyakorlóprogramokon lehet majd a készségeket elsajátítani, begyakorolni. Ennek az lenne a célja, hogy javítsunk azon a helyzeten, hogy a hallgatói létszám növekedésével arányosan csökkent a medikusok betegkontaktja, valamint ne a páciensen próbálkozzon és tanulja meg a különbözõ beavatkozásokat, hanem már úgy lépjen oda a betegéhez, hogy az adott mûveletet elõtte egy bábun korábban sikerült elsajátítania és begyakorolnia. Kupó Péter: Ezzel kapcsolatosan találtam egy példát: attól, hogy valaki sokat jár színházba és szereti a színházat, nézi a színészeket, nem válik jó színésszé. Ahhoz föl kell lépnie a színpadra. Ugyanez igaz a gyakorlati készségek fejlesztésére is: attól, hogy valaki megfigyelte a gyakorlatvezetõjét, hogy hogyan vett vért, hogyan csinált meg egy lumbálpunkciót vagy miképp vezetett le egy szülést adott esetben, hiába nézett meg húszat, nem biztos, hogy azt huszonegyedikre le tudná vezetni.
Hogyan fogtatok bele egy ilyen nagy volumenû munka kezdeményezésébe? Maróti Péter: A projekt a Hallgatói Önkormányzattól indult, amiben a HÖK 4 tagja, Maróti Péter, Varga Péter, Schlégl Ádám és Kupó Péter aktívan részt vett. Az egész egy ÁOK-os hallgatói felméréssel kezdõdött, mely során mind a külföldi, mind a magyar képzésben részt vevõ hallgatókat megkérdeztük a gyakorlati képzésrõl alkotott véleményükrõl. Elég elkeserítõ eredmények jöttek ki. Ennek kapcsán kezdtünk el azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne ezen változtatni, hogyan lehetne a gyakorlati oktatást minél jobbá varázsolni. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy egy Skills Lab mindenképpen nagyot lendítene az oktatás megítélésén és az orvostanhallgatók gyakorlati képzésén. Schlégl Ádám: A Rezidens Szövetség és a saját felmérésünk is azt hozta ki, hogy a leggyengébb pontja a magyar orvosképzésnek – nemzetközi viszonylatban is – a gyakorlati képzés. Egy komplett gyakorlati oktatásfejlesztési reformba fogtunk, amelynek az egyik része, hogy egy világviszonylatban is nívósnak számító Skills Labet hozzunk össze. Milyen forrásokat sikerült találni az ötlet finanszírozásához? Varga Péter: Az Oktatásfejlesztési Alap pályázatán sikeresen elnyertünk 113 millió forintot erre a projektre és ezt a tavalyi év során a sikeres HÖK gazdálkodásnak köszönhetõen ki tudtuk egészíteni 15
2
PTE ÁOK ALUMNI MAGAZIN
A képen balról jobbra: Maróti Péter, Dr. Schlégl Ádám, Varga Péter, Kupó Péter
millió forinttal, amit a Hallgatói Önkormányzat a saját keretébõl adott át a karnak a Skills Lab megvalósítására. Ez a pénz rendelkezésre áll, folyamatban van a közbeszerzési eljárás, így már csak az eszközöket várjuk.
Varga Péter: Graduális képzésben résztvevõ hallgatók mind kötelezõ órákon, mind elektív tárgyakon használhatják majd ezeket. Külön a Skills Labre épített elektív és fakultatív tárgyak fognak elindulni, illetve mindenki a saját évfolyamának megfelelõ bábukat – akár a szabadidejében is – kezelésbe veheti. Schlégl Ádám: Amiért a mi Skill Labünk különlegesnek mondható, az az, hogy mi lehetõséget fogunk adni a hallgatóknak, hogy szabadidejükben azokat a készségeket, amiket úgy éreznek, hogy gyengébbek, fejleszthessék. Aki tudja, hogy sebész akar lenni, bemehet öltögetni vagy éppen a kötözést gyakorolni, amikor éppen ráér. Kiemelt célunk az, hogy szabad gyakorlási idõt biztosítsunk a hallgatók számára. Kupó Péter: Ehhez kapcsolódóan tervben van egy demonstrátori rendszer kialakítása a felsõbb éves hallgatóság részvételével, ugyanis õk felügyelik majd ezeket a délutáni vagy esti gyakorlásokat. Schlégl Ádám: Demonstrátori kurzus fog indulni, ahol, ha valaki elér egy bizonyos szintet, elnyeri a jogot, hogy demonstrátorként vegyen részt a munkában, ami pontokat fog jelenteni a számára, valamint fizetést is szeretnénk ezeknek a hallgatóknak biztosítani. Feladataik közé tartozna, hogy felügyeljék, hogy rendeltetés szerint használják-e a bábukat és segítsék a tanulókat, hogy jól tanulják meg a fogásokat.
Hol lesz kialakítva a komplexum? Maróti Péter: Az elméleti tömb negyedik emeletén – ahol jelenleg az állatház van – fog helyet foglalni ez a 350 négyzetméter alapterületû centrum. Milyen eszközöket lehet majd igénybe venni? Schlégl Ádám: Az emelt szintû újraélesztés gyakorlására alkalmas rendkívül összetett automatizmussal rendelkezõ babától a laparoszkópos-, a kötözési- és az öltésgyakorlón át a szülési modellekig szinte minden szakma készsége elsajátítható lesz. Gyakorolható többek között a véna- és a lumbálpunkció, valamint rendelkezésre fog állni egy RDV-tanbábú is. Majdnem 100 eszközzel fogunk rendelkezni. Kupó Péter: A baba a legmenõbb, ami az árán is meglátszik. Olyan dolgokat tud, mint magától veszi a levegõt, mozog a mellkasa, fonendoszkóppal hallani lehet a szívhangját, megtapintható a pulzusa, tudja produkálni a PTX tüneteit, de akár vért is lehet tõle venni. Lényegében, ha a bábut ráteszik egy altatógépre, az nem veszi észre, hogy nem élõ emberen van. Maróti Péter: Valamint lesz echokardiográfia-szimulátor, amivel az összes echokardiográfiával kiszûrhetõ problémát fel lehet térképezni. Mindegyik szoftver teljes programcsomaggal fog érkezni, tehát az összes jelenleg ismert betegségnek a szimulálására lehetõség lesz. Nem utolsó sorban az egyik legfejlettebb laparoszkópia-szimulátor is használható lesz.
Van hasonló kezdeményezés az országban? Varga Péter: A másik három orvosi egyetemen is épülõben van vagy már el is készült a helyi Skill Lab, viszont nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy ilyen szinten összetett és interdiszciplináris Skill Labre sehol máshol nincs példa, illetve a szabadidõs bejárás is egyedinek mondható.
Kik használhatják majd a gépeket? Kupó Péter: Az volt a kiindulási tervünk, a legfõbb célunk, hogy a hallgatóság gyakorlati készségeit tudjuk fejleszteni. Ennek megfelelõen elsõsorban az orvostanhallgatóknak szánjuk, de természetesen a lehetõség adott a posztgraduális készségfejlesztésre is.
Mikorra fog elkészülni? Varga Péter: 2014 õszére mindenképp! Hajdu Máté Confabula
3
PTE ÁOK ALUMNI MAGAZIN
„A kíváncsiság nagyon fontos” Interjú Pintér Erika professzor asszonnyal, a PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet vezetõjével
Nemrég tért haza Brazíliából, illetve kicsivel a dél-amerikai kontinensen tett látogatása elõtt Angliában is járt. A Gyulladás Világkonferenciára utaztunk a brazíliai Natalba. Sok ismerõs kutatóval, elsõsorban angolokkal és persze brazilokkal találkoztam, akikkel korábban együtt dolgoztam Londonban. Dél- Angliában, Exeterben pedig a hidrogén-szulfid biológiai hatásaival foglalkozó konferencián voltunk. A H2S hasonlóan a másik kismolekulájú gázmediátorhoz, a NO-hoz, számos élettani folyamatot szabályoz. Fontos szerepe van a kardiovaszkuláris rendszerben és a gyulladásos folyamatokban. Néhány éve munkacsoportunk is foglalkozik hatásmechanizmusának kutatásával. Kezdetektõl a gyógyszertan iránt érdeklõdött? Belgyógyász akartam lenni. Annak ellenére, hogy „summa cum laude” végeztem, öt helyre adtam be a jelentkezésem, hogy belgyógyász lehessek, de még a tüdõszanatóriumba se vettek fel ismeretség híján. Ez akkor nagyon nagy pofon volt, de minden rossz tapasztalat lehet hasznos az életben: arra nevelt, hogy elutasítsam a protekcionizmust. Fiatal kollégáimat és a diákokat is teljesítményük, szorgalmuk alapján ítélem meg. A vizsgán nem kellemes megbuktatni a hallgatókat, de az orvos elégtelen farmakológiai ismeretei a betegek halálát okozhatják. Lehet, hogy a liberális, „nagyvonalú” vizsgáztató népszerû a diákok között, azt gondolom azonban, hogy a hallgatók mégis legjobban azt tisztelik, aki õket is megtiszteli azzal, hogy tudása legjavát akarja adni és az ismereteket konzekvensen számon is kéri. Végül a Gyógyszertanon kaptam állást, ahova éppen nem jelentkezett senki. De az életben azért vannak szerencsés véletlenek is… Az intézetben találkoztam Szolcsányi János professzorral, akinek a személyisége, hite a kutatásban és kreativitása olyan nagy hatással volt rám, hogy néhány hónap elteltével már nem kerestem belgyógyászati állást. Gondoltam arra, hogy a farmakológiai tudásomat felhasználva klinikai farmakológus leszek, és meg is csináltam a szakvizsgát, de mégis úgy alakult, hogy itt maradtam az intézetben. PhDtanulmányaim közben született a fiam, aki már húsz éves. Amikor visszajöttem az intézetbe, Helyes Zsuzsanna csatlakozott a csoporthoz, és vele kezdtünk el dolgozni a laborban. Nagyon sok kísérletet folytattunk a szomatosztatin neuropeptid fájdalomcsillapító, gyulladásgátló hatásának vizsgálatára, mely meghatározta késõbbi kutatási profilunkat és mindkettõnk akadémiai doktori értekezésének alapjául is szolgált.
Nemcsak szakmailag, de személyiségem fejlõdése szempontjából is fontosnak tartom a Londonban töltött idõt, hiszen a klasszikus angol farmakológiai iskola Európában, de a világon is elismert. A King's College-ban Susan Brain professzornõ kutatócsoportjába kaptam egy évre szóló ösztöndíjat, majd egy négyéves Wellcome Trust grantet, ami lehetõvé tette, hogy itthon saját labort alakítsak ki emellett nyaranta Angliában dolgoztam. Utólag is gratulálok Professzor Asszonynak az intézetvezetõi kinevezéséhez! A számos velejáró tennivaló mellett mennyiben jelent ez életmódváltást? Itt nõttem fel az intézetben, és most is úgy gondolom, hogy mindegyik munkatársamnak Erika maradtam a takarítónõtõl az idõsebb kollegákig. Az intézetvezetõi tisztségemre mindenképpen egy szolgálatként tekintek, ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy én vagyok a felelõs az itt folyó kutatás és oktatás színvonaláért. Nagyon nagy elõdeim vannak, akik nemzetközileg is elismert kutatók. Az általuk képviselt szintet nagyon-nagyon nehéz teljesíteni. Hogyan valósítható meg mindez nõként? Sosem éreztem hátrányos megkülönböztetést itt, az egyetemen. Nyilvánvaló, hogy a családi életem azért nem volt mindig könnyû megszervezni, és a férjem, illetve a családom részérõl elég nagy tolerancia kell, hogy ezt támogassák. Nagyon sok segítséget kaptam a szüleimtõl is. Az idõt pedig jól be kell osztani, üresjáratnak helye nincs. Figyelni kell, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a munka és családi élet között, és egyáltalán, valamennyi idõt kell azért magunkra is fordítani. Feltarisznyáznánk akár a professzori cím felé vezetõ útra, mit javasolna, mit vigyünk magunkkal? A kíváncsiság nagyon fontos, hogy vágyjunk a tudásra, vágyjuk megismerni a világot. Lényeges a kitartás, ha kudarcok is érnek, ne torpanjunk meg. Valamint az önbizalom, mert amíg önbizalmunk van, bárhonnan bárhova eljuthatunk. De egymagunk szerintem kevesek lennénk ehhez, a társak, a környezet, közösség támogatása nélkülözhetetlen a küzdelmeinkben. A szorgalom, becsület és az önmagunkkal szemben való igényesség is fontos értékek. Madarassy-Szûcs Anna Confabula
4
PTE ÁOK ALUMNI MAGAZIN
ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR
Orvosi Biotechnológia A biotechnológia és a biotechnológiában jártas szakemberek képzése világviszonylatban gyorsan fejlõdõ oktatási ág, melynek fejlesztése a Pécsi Tudományegyetemnek is kiemelt érdeke. A magyar egyetemek nemzetközi szinten is kompetitív oktatási rendszerének fenntartása elengedhetetlenné teszi a tudományos, azaz a PhD képzésben, illetve a munkaerõpiacon is jól kamatoztatható mesterképzések létrehozását. A PTE Általános Orvostudományi Karán az Orvosi Biotechnológia mesterképzés létrehozásával az orvosbiológiai kutatásokban széleskörûen alkalmazott biotechnológiai módszerek területén járatos, magas szintû elméleti és gyakorlati tudással is rendelkezõ szakemberek képzése volt a cél. A szak évrõl évre népszerûbb mind magyar, mind külföldi jelentkezõk körében, akik nemzeti hovatartozásuktól függetlenül mindannyian angolul tanulják a biotechnológiát. Mivel a cél a magas szintû szaktudás átadása, amelyhez elengedhetetlen a
nagy óraszámban végzett laboratóriumi munka és kutatásban végzett diplomamunka, amelyhez kiváló infrastrukturális lehetõségek nyíltak és nyílnak a hallgatóink számára. Az elmúlt két évben diplomázott hallgatóink nagyon sikeresen indultak a pályájuknak. Az eddig végzett 14 fõbõl 6 hallgatónk magyar PhD ösztöndíjban részesül, 5 fõ külföldi PhD programokban vesz részt, 3 fõ a saját országában kapott képzettségének megfelelõ munkát. A szak továbbfejlesztése is folyamatban van, amely lehetõvé teszi a gyógyszeriparban alkalmazott technológiák elsajátítását is a jövõben.
Prof. Pongrácz Judit Erzsébet PhD, Dr Habil, az MTA doktora tanszékvezetõ egyetemi tanár az Orvosi Biotechnológia Szak szakfelelõse Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészi Biotechnológia Tanszék 7624 Pécs Szigeti út 12. Mobil: +36 30 435 7944 Skype: pongracz.judit.erzsebet
ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR 1984 30th Anniversary Students form 67 nations hundreds of graduating students 22–24 August, 2014 www. alumni.medschool.pte.hu Facebook: Medical School of Pécs Alumni
1984 30 év 67 nemzet diákjai több száz végzett hallgató 2014. augusztus 22-24. www. alumni.medschool.pte.hu Facebook: Medical School of Pécs Alumni
30th Anniversary of the English Program 22–24 August, 2014 Program 22 August, 2014 13:00 Lunch at Tettye Restaurant 17:00 Exhibition of History of the English Program in the Aula 19:00 EP 30 Banquet in the Aula
Program 23 August, 2014 10:00 Medical School Today 12:00 Traditional Hungarian Lunch party – at the garden of the Medical School 14:00 Workshop 18:00 Wine tasting in Villany
Program 24 August, 2014
On-line registration: www.alumni.medschool.pte.hu
10:00
City tour – what's new in Pécs
ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR
Megújuló 400 ágyas klinika A Dél-Dunántúl legnagyobb egészségügyi beruházásának keretében több év alatt megújul a teljes 400 ágyas klinikai tömb, mely 1966-ban épült. A munkálatok két éve kezdõdtek, azóta a csaknem öt évtizedes korú klinikára rá sem lehet ismerni. A különbözõ gyógyító egységek ideiglenesen elköltöztek, s az európai uniós támogatással megvalósuló, közel egymilliárdos nagyságrendû projekt keretében megújul nem csak maga az épület, de mûszerpark is. Ennek az építkezésnek egy szakasza az új sürgõsségi részleg (SBO) kialakítása, amelyet a TIOP-2.2.2-08/2-2010-001 azonosítószámú „Janus Pannonius Sürgõsségi Program – Korszerû sürgõsségi ellátás a történelmi régióban” elnevezésû projekt finanszíroz. A becslések szerint az új SBO-n évi 90–100 ezer esetet látnak majd el, alapvetõen Pécs vonzáskörzetébõl. Az ehhez szükséges feltételeket 16 aktív ágy, egy sokktalanító és két új mûtõ biztosítja. Mintegy 250 millió forintból kicserélõdik az osztály eszközparkja: többek között altató- és lélegeztetõ-gépeket, röntgent és EKG-készülékeket szerez be a klinika. Megújul a betegfogadás: az épület nyugati, ún. „A” szárnyának tetejére kerül a helikopter-leszálló, ahonnan lifttel a lehetõ leggyorsabban az ellátás helyére juthat a beteg. A mentõvel érkezõk önálló, fedett bejáraton keresztül jutnak az osztályra, így egyszerûbb, komfortosabb és gyorsabb lesz a tolóágyas betegek mozgatása. A sürgõsségi osztály építése
hamarosan befejezõdik. Ezt követik a szükséges használatbavételi és üzemeltetési engedélyezési eljárások, mely utóbbiakhoz szükséges a közbeszerzés keretében beszerzésre kerülõ új orvostechnikai eszközök telepítése is. A betegellátás pontos kezdete e közbeszerzések végdátumától, s a Pólus projekt keretében megvalósuló építési és orvostechnikai beruházások elõrehaladásától függõen 2014 nyár derekán lesz majd meghatározható.
7
PTE ÁOK ALUMNI MAGAZIN
ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR
Nemzeti Agykutatási Program: itthon tartani a tudást A pécsi orvoskar a lelke a tizenkétmilliárd forintos kormánytámogatással induló Nemzeti Agykutatási Programnak (NAP), melynek elsõ tudományos rendezvényét tartották Pécsett a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában március 13-án.
A NAP célja a felfedezõ kutatások, a megelõzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése, az akadémiai, egyetemi, klinikai kutatás és az egészségipari kutatásfejlesztés közötti kapcsolat megerõsítése. Mindezt a transzlációs kutatási programok számának növelésével, továbbá az egyetemi, klinikai és gyógyszergyári kutatóhelyek közötti együttmûködések támogatásával igyekszik elérni. Magyarországnak és az európai országoknak fontos érdeke fûzõdik ahhoz, hogy az agymûködés és az agyi mûködési zavarok feltárására irányuló kutatás kiemelt helyet kapjon a társadalmi célok között. A cél az európai, így a hazai társadalmi szükségletekkel, elvárásokkal találkozik, egyben az Európai Unió kutatási stratégiájával is összhangban van. A program annak esélyét növeli, hogy kutatóinknak a jövõben sikerül további jelentõs EU-s és más külföldi kutatási forrásokat elnyerniük – jelentette ki Oberfrank Ferenc, a NAP igazgatója, az MTA KOKI ügyvezetõ igazgatója. A NAP elõkészítésében vezetõ agykutatók, szakértõk, kormányzati és MTA-szakemberek vettek részt. A „Nemzeti Agykutatási Program” elnöklésére a „The Brain Prize” kitüntetettje, Freund Tamás akadémikus kapott felkérést, aki a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) igazgatója, az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) korábbi elnöke, valamint J. M. Barroso európai bizottsági elnök Tudományos és Technológiai Tanácsadó Testületének tagja. Freund Tamás és a KOKI révén a NAP az eddigi legnagyobb közös európai kutatási vállalkozáshoz, az Európai Bizottság FET Flagship programjának keretében induló „Human Brain Project”-hez is kapcsolódik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén a teljes betegségteher csaknem harmadáért az agy betegségei a felelõsek. 2010-ben például 30 európai ország agyi-, mentális és neurológiai betegségekbõl eredõ éves költségterhét (mely tartalmazza a szociális ellátás árát és a közvetett költségeket, például az elveszett munkanapokat, sõt a megrövidült életidõt) 798 milliárd euróra becsülték, ami több mint a szív-, érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz költségei együttesen. Az „A”-alprogram stratégiai célja a már meglévõ egyetemi és kutatóintézeti idegtudományi kutatócsoportok megerõsítése és az akadémiai-ipari kapcsolat fejlesztése. Ezeket a célokat korszerû kutatási technológiákkal, új technikák, eszközök, megközelítések bevezetésével, továbbá a legkiválóbb
kutatók megtartásával az optimális kutatási feltételek biztosításával, a fiatal tehetségek önállósodásának elõsegítésével, végül az egyetemi hallgatók és a posztgraduális képzésben részesülõk agykutatásba való fokozott bevonásával kívánja elérni. 2013 augusztusában a NAP 58 kutatási tervet ítélt támogatásra érdemesnek. Az „A”-alprogram keretében négy év alatt 6,4 milliárd forint (21,33 millió euró) áll az agykutatás rendelkezésére. A NAP „B”-alprogramjának fõ célja az „agyelszívás” (brain drain) visszafordítása és kiegyensúlyozása külföldön dolgozó kutatók meghívásával és alkalmazásával. Rövid és középtávon a program a vezetõ magyar kutatók hazatérését, beilleszkedé-
8
PTE ÁOK ALUMNI MAGAZIN
ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR
Mindez pedig tendencia, hangsúlyozta Freund Tamás, hiszen e megbetegedések jó része civilizációs ártalom. Az átlagéletkor növekedésével egyre több a Parkinson-, illetve Alzheimer-kórtól és idõskori demenciát okozó idegrendszeri elváltozásoktól szenvedõ beteg, akik folyamatos figyelmet és kezelést igényelnek. Emellett a viharos ütemû technológiai fejlõdés állandó alkalmazkodást követel meg tõlünk, amely idegrendszeri betegségek (szorongás, depresszió) kialakulásával jár, hiszen míg korábban a civilizáció fejlõdési tempója lehetõséget adott az agy biológiai adaptációjára, ma három generáció alatt olyan mélyreható információs robbanás következett be, amelyet az agyi „hardver” képtelen követni. Nem csoda, hogy mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok óriási pénzeket öl az agykutatásba, és bár ezekkel a forrásokkal Magyarország nem tudja felvenni a versenyt, az tény, hogy a terület fontosságára hazánk hívta fel a figyelmet 2011-es uniós elnökségünk idején. A NAP-ra fordítandó 12 milliárd forintot úgy osztják fel a programban, hogy annak lehetõ legnagyobb része jusson közvetlenül kutatásokra. A program valódi szakmai teljesítmények alapján került kialakításra. A pécsi szakmai teljesítményeket ezen a téren pedig jól mutatja, hogy összesen 1,7 milliárd forint jut a Pécsi Tudományegyetemen folyó kutatásokra. Pécsett ez a terület mindig is erõs volt, elég csak Szentágothai Jánosra, Grastyán Endrére, vagy az Agy-díj elsõ díjazottjára, Buzsáki Györgyre gondolni.
sét, illetve induló támogatás és optimális kutatási feltételek megteremtésével a legkiválóbb fiatal kutatóink itthon tartását hivatott szolgálni. Hosszú távú célunk a kutatói mobilitás elõsegítése és, akár vezetõként is, külföldi kutatók bevonása a hazai kutatómunkába. A „B” alprogram központi szerve az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája. Az alprogram 2014 januárjában indult és 5,6 milliárd forinttal (18,66 millió euró) gazdálkodhat, amivel 3–4 évig 15–30 újonnan alakuló kutatócsoport mûködtethetõ. A magyar tudományos kutatás zászlóshajója lesz a következõ évben a Nemzeti Agykutató Program, és nem csupán a rendelkezésre álló 12 milliárd forint miatt, hanem a téma jelentõsége és aktualitása miatt is. Agyunk megismerésének fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni, hiszen ahogy a program pécsi lábát bemutató március közepi konferencián Freund Tamás akadémikus, a NAP vezetõje, egyben az óriási nemzetközi tudományos elismerésnek számító Agy-díj birtokosa is kiemelte, az emberi agy az evolúció csúcsteljesítménye, az a szerv, amely révén öntudatra ébredtünk. Ez már önmagában az egyik legizgalmasabb kutatási témává emeli, ám vannak praktikus okok is: a különbözõ agyi megbetegedések kezelésére csak Európában 2010-ben 798 millió eurót fordítottak, ami nagyobb összeg, mint az összes nem agyi megbetegedés kezelésének összköltsége.
A PROGRAM PILLÉREI ÉS ELNÖKEIK-TÁRSELNÖKEIK: Felfedezõ kutatások – Nusser Zoltán, Tamás Gábor Klinikai idegtudományi kutatások – Dóczi Tamás, Bitter István, Vécsei László Gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások – Szombathelyi Zsolt, Keserû György Bionikai és Infobionikai kutatások – Ulbert István, Erõss Loránd Társadalmi kihívások – Oberfrank Ferenc, Csiba László
MIÉRT AZ IDEGRENDSZERT KUTATJÁK? – Rohamosan nõ a depresszió, a szorongás, a pánikbetegség, az addikció, a krónikus stressz és a skizofrénia elõfordulása. – Leggyakrabban idegrendszerrel összefüggõ tünetekkel fordul az ember orvoshoz. – Idegrendszeri betegségek lappangnak, lappangó járványként teszik tönkre az egyén, a család és a társadalom életét. – Ezzel nincs tisztában a társadalom. MIÉRT ALAPKUTATÁS? – A K+F tevékenység a jövõ fejlõdésének záloga. MIÉRT KLINIKAI KUTATÁS? – Versenyben lenni a tudásért, itthon tartani, hazahozni a szürkeállományt. – Jobb minõségû képzés. – Erre semmilyen más állami forrás nincs.
PÉCSETT A NAP – Legalább 1,1 milliárd forint támogatási forrás érkezik Pécsre, de ez megnõhet akár 1,7 milliárd forintra is. – Egy 4,7 T (tesla) térerejû kisállat MR-berendezés települ a Pécsi Tudományegyetemre, ami a PTE jelenlegi MR-diagnosztikai és kutatási hátterére épül. – Pécsett tartja és Pécsett képzi a szakembereket. – Pécsett tartja a tehetségeket. – Jobbá teszi az orvosképzést, emeli az oktatógárda színvonalát. – Európai színvonalú kutatógárdát alakít ki a PTE-n. – A klinikai idegtudományi kutatási egyik európai fellegvárává teszi Pécset.
9
PTE ÁOK ALUMNI MAGAZIN
ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR
Egyetemi Orvosnapok és Évfolyamtalálkozók 2014 Kedves volt Hallgatónk! Tájékoztatom, hogy az Egyetemi Orvosnapok ünnepségét folyó év október 17–18-án tartjuk. Ebben az évben a 2004-ben, az 1999-ben, az 1994-ben, az 1989-ben, az 1984-ben, az 1979-ben, az 1974-ben, az 1969-ben és az 1959-ben végzett hallgatók találkoznak. A jelentkezési lapokat június hónapban postázzuk. A fennálló rendelkezésekre való tekintettel a jubileumi – az 1964-ben végzett „arany”, az 1954-ben végzett „gyémánt”, az 1949-ben végzett „vas” és az 1944-ben végzett „rubin” – diplomások a Dékáni Hivatalhoz címzett levélben, vagy e-mailben kérhetik a diploma kiadását. Postai cím: PTE ÁOK Dékáni Hivatal 7624 Pécs, Szigeti út 12., e-mail: dekani.hivatal@aok.pte.hu, telefon: 72/536-200. Abban az esetben, ha valaki az ünnepségen nem tud megjelenni, részére postán küldjük el a jubileumi diplomát. Szeretettel várom a találkozóra: Dr. Miseta Attila dékán