ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR
Kedves Végzettek! Sok szeretettel köszöntöm a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának végzõs és végzett hallgatóit. Az, hogy ezt a magazint a kezükben tartják, azt jelenti, hogy erõfeszítéseik sikerrel jártak, a záróvizsgákon bizonyították szakmai felkészültségüket, és ezzel egy piacképes diplomát szereztek. Ehhez a kar valamennyi oktatója nevében szívbõl gratulálok! Pécsi joghallgatóként inspiráló szellemi közegben, korszerû körülmények között folytathatták tanulmányaikat, és a magas szintû szakmai alapok elsajátításán túl megismerkedhettek azzal az egyedülállóan sokszínû kulturális élettel is, amelyet a közel kétezer éves város nyújt az itt élõknek. Karunk az ország elsõ egyetemének legrégebbi fakultása, melynek mûködése 1923 óta folyamatos, és ez idõ alatt kiváló tudós és oktató egyéniségek sorát adta már a jogász szakmának. Felmérések is bizonyítják, hogy a pécsi jogi karon végzettek nyugodtak lehetnek jövõjükkel kapcsolatban, versenyképes diplomájuk változatos karrierlehetõségeket tartogat számukra. A pécsi jogász ugyanis kreatív, változásokra és változtatásokra kész, kritikusan gondolkodó, komplex problémák megoldására képes, új célokat megfogalmazó szakember, aki folyamatosan képzi magát. Õszintén bízom abban, hogy kihasználják majd a folyamatosan frissülõ képzési kínálatunk nyújtotta lehetõségeket is, és a közeljövõben szakirányú továbbképzéseinken újra üdvözölhetem Önöket karunkon. Prof. Dr. Kecskés László dékán
ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR
A jog mûvésze Dr. Fenyvesi Csaba egyetemi docens, ismert pécsi védõügyvéd, aki egyik aktuális kutatásában a maláj gép eltûnésének titkát is vizsgálja Mi motiválta abban, hogy a maláj gép ügyében kezdjen kutatni? Az ügyet körüllengõ misztikum, a rejtély vonzott, így elkezdtem a ténykérdéseket kutatni. A kriminalisztika alapvetõ hét kérdésére a maláj gép ügyében pedig nem a szokványos válaszok születtek: az egyik verzióm szerint – mely egyben a legerõsebb hipotézisnek is bizonyult – egy a kapitány által elkövetett szándékos bûncselekmény valósult meg. Az esetrõl szóló tanulmányomat tavaly áprilisban írtam meg, majd augusztusban egy amerikai repülõgéproncs-kutató is ugyanarra a következtetésre jutott, mint én. Ha akkor felfigyeltek volna e két tanulmány felhívására, és kivizsgálták volna a pilótákat, a Germanwings-katasztrófa talán nem következett volna be.
Ön szerint milyen a jó védõügyvéd? A védõ elsõdleges feladata, hogy megnyugtassa az ügyfelet, lélektanárnak, kereskedõnek, jogásznak és egyben mûvésznek is kell lennie. A tárgyalóteremben ugyanis csupán egy ember lehet elfogult és szenvedélyes: a védõ. A pártosság azért is fontos, mert emeli az ügybe vetett hitet, a pátoszt. Az elsõdleges cél pedig a justizmord elkerülése. Mit üzen a végzõs hallgatóknak? Azt kívánom a pécsi jogi kar oktatói nevében, hogy váljanak a jog mûvészévé, és találkozzunk sokszor a jog mûvészi porondjain. Szívükben pedig maradjanak meg pécsinek, magyarnak, európainak, világpolgárnak, ám mindenekelõtt lélekkel bíró embernek. „Per aspera ad astra!”
Elhivatottan a nemzetiségek jogaiért Prof. Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet egyetemi tanár, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes, akinek nemrég a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem „Professor Honoris Causa” címet adományozott. Kérem, mesélje el, mik a feladatai az Alapvetõ Jogok Biztosának Hivatalában! Az alapvetõ jogok biztosának funkcióit két csoportba lehet sorolni: elsõsorban olyan rászorulóknak nyújt segítséget, akiket jogsérelem ért, másrészt pedig tájékoztató szerepe van. A Magyarországon élõ nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettesként az a feladatom, hogy figyelemmel kísérjem a nemzetiségek jogairól szóló törvény alkalmazását, továbbá minden olyan egyéb jogszabály alkotását és alkalmazását, amely közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik a Magyarországon élõ nemzetiségek életéhez, jogaihoz, identitásának megõrzéséhez. Amennyiben az adott jogszabály megalkotásában, alkalmazásában rendszerszintû hibát vagy hiányosságot észlelek, jelzem.
2
PTE ÁJK ALUMNI MAGAZIN
Ön is Pécsett végzett. Mesélne az egyetemi éveirõl? A rendszer sokat változott: az akkor 103 fõbõl álló évfolyamunk tanulmányi csoportokra tagolódott, kevesebb tantárgyunk volt, a kurzusok fõként az elõadásokhoz kapcsolódtak, nem volt „szemináriumdömping”. Oktatóim közül Herczeg Géza professzor úr elõadásai és szemináriumai voltak nagy hatással rám és pályafutásomra. Egyetemi éveim alatt a hallgatók nemzetközi ügyeiért voltam felelõs, kezdeményeztem például az ELSA létrehozását, melynek tényleges felállítását végül tanársegédként tudtam segíteni.
ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR
Tudatosan felépített jövõ Daka Marija kétszeres köztársasági ösztöndíjas, Óriás Nándor-díjas végzõs hallgató Mikor lettél köztársasági ösztöndíjas és hogyan nyerted el az Óriás Nándor-díjat? Elõször harmadévesen, majd idén másodszorra is megkaptam a köztársasági ösztöndíjat, melynél – az Óriás Nándor Alapítvány díjához hasonlóan – a komplex teljesítményemen, tehát tanulmányi- és versenyeredményeimen volt a hangsúly. Bár kétségtelen, hogy az ilyen pályázatokra tudatosan kell készülni, engem sosem a díjak motiváltak, hanem sokkal inkább a tanulás szeretete miatt és a jövõm megalapozása céljából fektettem ennyi energiát tanulmányaimba.
A tanulás mellett mire jutott még idõd? Úgy fogtam fel, hogy ha ezt az öt évet a tanulásra fordítom, annak késõbb meglesz a gyümölcse. Természetesen elõfordult, hogy elmentem szórakozni és alkalmam nyílt utazgatni (például Erasmus tanulmányi ösztöndíjjal), de tisztában voltam vele, hogy a jövõmet most kell megalapoznom, így lemondásokban is bõvelkedett ez az idõszak.
A szelek szárnyán Kaiser Kristóf végzõs hallgató, aki hat országos és egy osztrák bajnoki címet szerzett, valamint egy Európa-kupa gyõzelmet aratott vitorlázás sportágban Az egyetem és a versenyszerû vitorlázás hogyan fért meg egymás mellett? A vitorlázást általános iskolásként kezdtem, középiskolásként pedig már az olimpiai válogatott kerettagja voltam. Az elmúlt években számos versenyt nyertem, azonban a rengeteg készülés a tanulás rovására mehet, ezért úgy döntöttem, a londoni olimpiára a kvalifikációt már nem próbálom meg. Tisztában vagyok ugyanis azzal, hogy az élsport mellett nem lehet olyan kvalitású tudást szerezni, mintha csak a tanulásra koncentrálnék.
Az Óriás Nándor Szakkollégiumban (ÓNSZ) is vezetõ szereped volt. Mesélnél errõl? A büntetõjogi tagozat vezetõjeként oktatói irányítás mellett láttam el feladataimat, és az ÓNSZ keretei között lehetõségem nyílt rá, hogy konferenciákon és szakmai kirándulásokon vegyek részt, tudományos kutatásokat folytassak, és publikáljak. Emellett az OTDK-ra is fel tudtam készülni – amelyen II. helyezést értem el –, és megnyertem a kari perbeszédversenyt.
ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR „Bármilyen munkahelyük lesz is, bármennyire egyszerûnek tûnhet egy idõ elteltével rutinból megoldani problémákat, vagy elfogadni egy kijárt ösvényt, soha ne felejtsenek el gondolkodni! Mindig tartsák észben, hogy az egyetemen elméleti alapozást, tudományos muníciót kaptak bármely kérdés önálló megválaszolásához, merjenek élni ezzel!”
„A megszerzett tudás az eredményes karriernek csak az egyik, és nem is a legfontosabb összetevõje – egy-egy jogterület speciális kérdéseibe viszonylag hamar bele lehet tanulni. Az elvégzendõ feladatokhoz való megfelelõ hozzáállás, miszerint igyekeznek bármilyen kérdésben egy kicsivel jobb helyzetet maguk mögött hagyni, mint amivel találkoztak, és az ügyek magas színvonalú, hatékony, de egyben emberséges megoldása teheti hosszú távon is sikeressé Önöket.”
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
„Állítsa bármilyen próbatétel elé is Önöket az élet, kívánom, hogy a joghallgatóként megszerzett tudás segítse szakmai céljaik elérését és a közösségre, amelynek az egyetemi évek alatt részesei voltak, mindig jó szívvel emlékezzenek!”
Dr. Szõke Gergely László adjunktus
Dr. Jusztinger János adjunktus, Sásd Város alpolgármestere
„Nulla dies sine linea.” Dr. Berke Gyula egyetemi docens, tanszékvezetõ, rektorhelyettes
„Legyenek kritikusak! Egy pécsi jogász kételkedjen mindenben, és ha alaposak a kétségei, akkor azt fogalmazza is meg, hogy lehessen javítani rajta.”
„Olyan jogászokra van szükség, akik – ha hivatásuk gyakorlása úgy hozza – felelõsségteljesen képesek emberi életeket, olykor az ország sorsát befolyásolni.”
Prof. Dr. Kiss László egyetemi tanár, alkotmánybíró
4
PTE ÁJK ALUMNI MAGAZIN
Dr. Fábián Adrián egyetemi docens, tanszékvezetõ, dékánhelyettes A Nemzeti Választási Bizottság tagja