BUDAPEST KLÍMASTRATÉGIÁJA Összefoglaló
BUDAPEST KLÍMASTRATÉGIÁJA BUDAPEST KLÍMASTRATÉGIÁJA
KEHOP-1.2.0-15-2016-00020 Klímastratégia és Éghajlat-változási Platform létrehozása Budapesten A Fővárosi Közgyűlés 348/2018. (IV. 25.) sz. határozatával jóváhagyott Budapest klímastratégiája c. dokumentum összefoglaló kiadványa 2018. április
Kohéziós Alap
%()(.7(7e6 $ -g9ė%(
Klímaváltozás - klímastratégia 3-4 °C
átlaghőmérséklet emelkedés várható Magyarországon 2100-ig
Korunk egyik legjelentősebb kihívása a klímaváltozás, melynek környezeti, társadalmi-gazdasági dimenzióiról egyre szélesebb körű ismeretekkel rendelkezünk. Az utóbbi években a nemzetközi jogi dokumentumok mellett a szakmai, tudományos és politikai körökben is egyre többen hívják fel a figyelmet a városok kitüntetett szerepére az éghajlatváltozás megelőzésében és a kedvezőtlen következményekre való felkészülésben.
stratégiák egymáshoz való viszonyát is. A vonatkozó jogszabályok alapján a klímastratégiát tematikus környezetvédelmi tervként lehet értelmezni, alárendelve a települési környezetvédelmi programnak. Ennek megfelelően a klímastratégia Budapest Környezeti Programjával összhangban készült, a teljesség igénye nélkül csak a tematikus szakterületre vonatkozóan tartalmaz részletesebb információkat, célkitűzéseket.
Budapest – a KEHOP 1.2.0 projekt keretében – a Klímabarát Települések Szövetsége (KBTSZ) által rendelkezésre bocsátott módszertan alapján készítette el klímastratégiáját. A KEHOP pályázati forrásból készülő klímastratégiának célja, hogy fővárosi szinten meghatározza a klímapolitika céljait, irányait, keretet adva a beavatkozásoknak és a kerületi szintű tervezésnek.
A jogszabályi meghatározottságon túlmenően a klímastratégia célkitűzései csak akkor érhetők el, ha általában a környezeti és az azzal összefüggő társadalmi-gazdasági programok, intézkedések egymással összhangban vannak. Ennélfogva a stratégia által tervezett energiapolitikai, közlekedési stb. cselekvési irányok egyáltalán nem csak a klímapolitikai célok elérését szolgálják, hanem más környezetvédelmi, társadalmi, vagy akár gazdasági célokat is. Ugyanez vonatkozik a szemléletmódra is: azaz a tágan vett környezettudatosság erősítése ad hatékony keretet a klímatudatosság erősítéséhez is.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a klímastratégia (mint klímapoltikai eszköz) a tágabban vett környezetpolitika szerves részeként értelmezhető, ami egyúttal meghatározza a különböző programok,
3
Helyzetelemzés A klímastratégia megalapozásaként elemzésre kerültek a kapcsolódó stratégiai dokumentumok (nemzetközi és hazai vállalások, helyi szintű stratégiai dokumentumok). A vizsgált stratégiai dokumentumok és a fővárosi klímastratégia összhangja a biztosíték arra, hogy a különböző szintű stratégiai célok és intézkedések egymást erősíteni tudják.
vábbá összefoglalja a lakosság éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjét. A helyzetelemzés lényeges pillére a főváros üvegházhatású gáz (ÜHG) leltárának elkészítése, valamint a műszakilag maximálisan elérhető ÜHG kibocsátás-csökkentésének (mitigációs potenciáljának) becslése volt.
A helyzetelemzés feltárja a Budapest szempontjából lényeges éghajlatváltozási problémaköröket és hatásviselőket, to-
STRATÉGIAI KAPCSOLÓDÁSI PONTOK VIZSGÁLATA HELYZETELEMZÉS Éghajlatváltozási problémakörök és hatásviselők
ÜHG kibocsátási leltár és mitigációs potenciál kalkulátor
Lakosság attitűdjének és a szemléletformálási projektek vizsgálata
HELYZETÉRTÉKELÉS SWOT
Problématérkép
MONITORING
JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK ÜHG kibocsátásának csökkentése (mitigáció)
Alkalmazkodás (adaptáció)
Szemléletformálás
INTÉZKEDÉSEK Finanszírozás
Intézményi feltételek
Monitoring
MEGVALÓSÍTÁS 5
HELYZETELEMZÉS
HELYZETELEMZÉS
Helyzetkép
Üvegházhatású gáz leltár
A klímaváltozás jelentős hatással van Budapest éghajlatára. A főváros évi középhőmérsékletében az átlaghőmérséklet több mint 1 ⁰C-ot emelkedett 1901 és 2014 között.
Összefüggésben a csapadék évi összegének csökkenő folyamatával, megállapítható, hogy Budapesten egyre ritkábban, de egyre nagyobb intenzitású csapadékesemények jellemzőek.
Az üvegházhatású gáz leltár elkészítése során ágazatonként kerültek meghatározásra a kibocsátás, illetve szénmegkötés számszerű értékei. A leltár 2015-ös bázisévvel számolt.
távhőfogyasztásból származó kibocsátás jelentős, 11%. A nagyipari, valamint a hulladékból és a mezőgazdaságból származó kibocsátás az összkibocsátásnak csak 3%-a.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatszolgáltatása szerint a nyári középhőmérséklet értéke emelkedett a leginkább, ami a hőhullámok gyakoribbá válását eredményezi. A hőhullámok hatására egészségügyi problémák jelentkeznek és nő a halálesetek száma. Budapesten 2005-2014 között a küszöbhőmérséklet feletti napok átlagos többlethalálozása 15-20% között volt (forrás: KRITéR).
Budapesten a klímaváltozás hatásait tovább súlyosbítja a városklíma-hatás, mint például a hősziget-hatás. A sűrűn beépített területek felszínhőmérséklete nyáron akár 7 ⁰C-kal magasabb, mint a környező zöldövezeti területeké. A sötétebb, azaz több napfényt elnyelő burkolt és beépített felületek kisugárzó hatása a felület melegedési folyamatait elnyújtja, ezáltal nagymértékben befolyásolja a felszín hőmérsékletét. Emellett a lehulló csapadék nagy része is elfolyik a csatornarendszerbe, vagyis a nagyvárosi felszínek párolgás útján nem tudnak hőt leadni.
A főváros teljes üvegházhatású gáz kibocsátása mintegy 9 millió tonna CO2. Ezen belül a legnagyobb kibocsátás az épületek, az egyéb létesítmények és az ipar (kivéve az Európai Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer (ETS) résztvevők) energia-felhasználásából (77%), valamint a közlekedésből (20%) származik. Az épületek energiafelhasználásából származó kibocsátáson belül a villamos energia fogyasztásból származó kibocsátás 54%ot tesz ki, míg a földgázfogyasztásból származó kibocsátás 35%-ot, emellett a
A fővárosban a lakóépületek energetikai korszerűsítésével érhető el a legnagyobb kibocsátás-csökkentés, 1145 kg CO2/fő. Emellett a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a közlekedésből származó kibocsátás csökkentési lehetőség is jelentős, 367 kg CO2/fő.
Az éves átlagos napi csapadékintenzitás száma (egy év alatt lehullott csapadékösszeg és a csapadékos napok számának hányadosa) a hosszú idősoros elemzések szerint enyhe növekedést mutat.
7% szolgáltató épületek földgáz fogyasztása 45% villamos energia termelés 9% távhő termelés
30
17% lakóházak földgáz fogyasztása
nap
18% benzin és gázolaj
27 24 21 18 15 12 9 6 3 0 1901
1911
1921
1931
1941
1951
1961
1971
1981
1991
2001
2011
A legalább 3 napig legalább 27°C napi közép-hőmérsékletű hőhullámos napok évi száma Budapest belterületén 1901-2015 között, homogenizált adatok alapján (Forrás: OMSZ) 6
7%
45%
9%
17%
18%
Fővárosi energiafelhasználáshoz köthető CO2 kibocsátás Budapesten (2015) 7
HELYZETELEMZÉS
HELYZETELEMZÉS
Adaptáció A helyzetelemzés keretében a főváros szempontjából releváns éghajlatváltozási problémakörök és hatásviselők kerültek lehatárolásra. Az adaptációs célok és intézkedések megalapozásaként a főbb társadalmi, gazdasági, környezeti és természeti jellemzők, az éghajlati tényezők várható változása, a kiemelt jelentőségű alkalmazkodási problémakörök és a veszélyeztetett értékek elemzése történt meg. Budapesten 10 kiemelt problémakör került azonosításra, ami a főváros klímaváltozással szembeni igen nagy érintettségét mutatja. Az elemzés rávilágított arra, hogy számos problémakör esetén a károk
Szemléletformálás Adaptáció Az éghajlatváltozás elkerülhetetlen természeti, társadalmi és gazdasági hatásaival szembeni fellépés és azokhoz történő rugalmas, tervezett igazodás (az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és felkészülés).
mérséklésének akadályát a lakosság ismereteinek hiánya és a részben ebből fakadó érdektelenség, valamint a finanszírozási források és pályázati támogatások hiánya jelenti.
A magyar lakosság, de főleg a budapestiek ismerik a klímaváltozást, bár bizonyos konkrét kérdésekben nem eléggé tájékozottak és egyelőre nagyon kevesen ismerik az alkalmazkodás fogalmát. A fővárosiak regionális összehasonlításban jobban érzékelik a klímaváltozás hatásait, hajlandóak többet tenni ellene, akár nagyobb anyagi áldozat árán is, de összességében az egyéni felelősségvállalás, érzékenység és cselekvési hajlandóság erősítésére van szükség. A budapesti lakosok pozitív attitűdje, valamint a szociodemográfiai háttér adta jobb alkalmazkodóképessége miatt a klímastratégia intézkedései iránti nyitott fogadtatásra számíthatunk.
Az elmúlt években számos, többnyire évről évre megrendezésre kerülő, fenntarthatósággal és környezetvédelemmel kapcsolatos projekt valósult meg a fővárosban, melyek középpontjában leginkább a mitigáció áll. A főváros már több nemzetközi és országos programhoz is sikeresen csatlakozott. A projektek célcsoportja elsősorban a lakosság és az iskolás korosztály.
42%
Hulladék csökkentése, szelektálás Hőhullámokra visszavezethető egészségügyi problémák (szív- és érrendszeri tünetek, hőguta, stb.) Árvízek (visszatérő árvízi elöntések a Duna mentén) Villámárvízek (csatornarendszer túltelítődése, medrükből kilépő kisvízfolyások) Viharkárok (homlokzati- és tető károk, fák károsodása)
Tudatos kevesebb fogyasztás
Energiatakarékos háztartási gépek
21%
Zöldfelületek növelése, fatelepítés
21%
Fűtéskorszerűsítés
16%
Hőszigetelés
17%
Víztakarékos beruházások
17%
Természetes élőhelyek csökkenése (biológiai sokféleség csökkenése, invazív fajok előretörése) Erdők („száraz erdő” spontán tüzek, rovarok és extrém időjárási események okozta károk) Levegőminőség (légzőszervi megbetegedések) Turisztikai vonzerő veszélyeztetettsége (vízparti, téli és városlátogató desztinációk)
Budapesten releváns éghajlatváltozási problémakörök 8
Megújuló energia beruházás tervezett
megvalósult
0%
70% 65% 56%
19%
Nyílűszárócsere
Allergének, betegségterjesztő rovarok elterjedése (megbetegedések gyakoriságának növekedése)
70%
36%
Környezetbarát napi közlekedés
Károk a közlekedési infrastruktúrában (utak megolvadása, felfagyása)
82%
39%
5%
53% 44% 44% 37%
12% 20%
40%
60%
80%
100%
A háztartások tervezett és megvalósult éghajlatvédelmi tevékenységei (forrás: MTVSZ-KBTSZ: A magyar lakosság klímaváltozási attitűdvizsgálata, 2016) 9
Jövőkép Budapest 2030-ban a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival szemben felkészült; természeti és épített értékeinek védelmét biztosítva, energiahatékonyságot növelő fejlesztéseivel az itt élőknek, dolgozóknak, az ide látogatóknak egészséges, klímabarát és vonzó környezetet biztosít, fenntartható energiafelhasználása, valamint innovatív és klímatudatos hozzáállása példaértékű az egész ország számára.
A főváros átfogó klímavédelmi jövőképe illeszkedik a releváns fővárosi stratégiák céljaihoz és a helyzetelemző munkarészben feltárt helyi jellegzetességekhez, valamint egyaránt tükrözi a főváros mitigációs, adaptációs és szemléletformálási törekvéseit. Az átfogó klímavédelmi jövőképhez mitigációs (kibocsátás-csökkentési), alkalmazkodási és szemléletformálási célok is tartoznak. A megfogalmazott célok elérését a részletesen tervezett intézkedések biztosítják. A fővárosi klímastratégia céljainak és jövőképének megvalósítása érdekében 49 specifikus intézkedés került meghatározásra. Az intézkedések megnevezése mellett az adott beavatkozás jellege, időtávja, finanszírozási igénye és forrása, valamint az érintett szereplők köre is meghatározásra került.
Budapest klímastratégiája a célok és intézkedések kifejtésén kívül tartalmazza a megvalósítás keretrendszerét és feltételeit, valamint a monitoring folyamatok bemutatását is. E munkarészben bemutatásra kerültek azok a menedzsment eszközök és intézményi együttműködési keretek, melyek stabil alapját adják a klímastratégia végrehajtásának. Mindezek kiegészítéseként finanszírozási terv, partnerségi terv és konkrét indikátorokat tartalmazó monitoring terv is készült..
A célrendszer 3 pillére »» szemléletformálás és klímatudatosság »» dekarbonizáció és mitigáció »» adaptáció és felkészülés
11
JÖVŐKÉP
JÖVŐKÉP
Dekarbonizációs célok Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentéséhez célértéket is rendel a stratégia. A főváros dekarbonizációs célkitűzése 2020-ra 6%-os, 2030-ra 15%-os kibocsátás csökkentés a 2015-ös bázisévhez képest. Az alábbi ábrán a SEAP (Fenntartható Energia Akció Program) monitoring adatai alapján az ezidáig történt kibocsátás-csökkenés, és a jövőbeli (a jelen klímastratégia által meghatározott) kibocsátás-csökkentéssel leírt görbe látható. Az ábra emellett azt szemlélteti, hogy a klímastratégia által kijelölt csökkentés hogyan igazodik a SEAP és a tervezett SECAP (Fenntartható Energia és Klíma Akció Program) célkitűzéseihez. Láthatóan ambiciózus vállalásnak tekinthető a SEAP 2020-ra meghatározott
Dekarbonizáció Az üvegházhatású gázkibocsátás intenzitásának (egységnyi tevékenységre jutó kibocsátás) csökkentése. célértéke a rendelkezésre álló rövid idő tekintetében. További kihívást jelent, hogy a gazdasági növekedés növekvő fogyasztási, energiafelhasználási igényeit hogyan lehet ellensúlyozni energiahatékonysági beruházásokkal, illetve a megújuló energiaforrások részarányának növelésével. Ugyanakkor a technológiai fejlődés bővíti azon eszközök számát, amelyek elősegítik a hatékonyabb energiafelhasználást és a megújuló energiaforrások térnyerését. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez kapcsolódó célkitűzések-
13 000 000 12 000 000 11 000 000 tény
10 000 000
SEAP –21%
9 000 000
SECAP –40%
8 000 000 7 000 000 1985
klímas
tratég
1990
1995 2000 2005 2010
ia
2015 2020 2025 2030 2035 2040 2045 2050
A klímastratégia célértékeinek illeszkedése a jelenlegi tendenciához, valamint a SEAP és a tervezett SECAP céljaihoz. 12
nél kihívást jelent az is, hogy a klímavédelmet jelentősen befolyásolja az állami energiapolitika, adópolitika és támogatáspolitika. A legnagyobb mitigációs potenciállal rendelkező épületállomány energetikai korszerűsítése is jelentősen függ az állami támogatások mértékétől. Ennélfogva a dekarbonizációs célérték teljesítése a különböző szereplők (az állam, a fővárosi és kerületi önkormányzatok, a gazdasági szereplők és a lakosság) közös cselekvése eredményeként valósulhat csak meg.
Az egyes célok megvalósítása tehát túlmutat a Fővárosi Önkormányzat feladatkörein, hatáskörein. Ugyanakkor az önkormányzat szerepe meghatározó a közösségi közlekedés terén, valamint a közszolgáltatásokat végző gazdasági társaságok épületeinek és működésének energetikai korszerűsítésén keresztül is jelentős ÜHG kibocsátás csökkentést tud elérni.
Adaptációs célok Az adaptációs és felkészülési célkitűzések a fővárosi klímavédelmi jövőképpel összhangban meghatározzák a klímaváltozásra (különösen az extrém időjárási viszonyokra) való felkészüléshez szükséges, a lakosság jóllétét és egészségét elősegítő, valamint a helyi értékeket védő célokat. Az alkalmazkodás terén elsősorban az árvízvédelem tekinthető kizárólagosan a Fővárosi Önkormányzathoz kapcsolható beavatkozási területnek. Ugyanakkor a településrendezési és fejlesztési eszközökön keresztül a város zöldfelületi rendszerének minőségét érintően is meghatározó a Fővárosi Önkormányzat szerepe.
Budapestnek fel kell készülnie az éghajlatváltozás és a hőszigethatás kedvezőtlen hatásaira. A klímaadaptációban a zöldfelületek értéke jelentősen megnő, mivel kedvezően befolyásolják a városi klímát, bizonyítottan csökkentik a felszínhőmérsékletet, segítik a levegő megtisztulását és közérzetjavító hatásúak. Kiemelt feladata tehát a városnak, hogy ne élje fel saját jövőjét és a város fejlődését úgy irányítsa, hogy abban a zöldinfrastruktúra fejlesztése egyszerre cél és eszköz legyen a fenntarthatóság és az élhetőség érdekében.
13
JÖVŐKÉP
JÖVŐKÉP
Szemléletformálási célok
Célrendszer és intézkedések
A klímastratégia harmadik pillére a szemléletformálás, amely mind a mitigációs, mind az adaptációs célkitűzéseket egyaránt szolgálja. Különösen fontos a klímatudatosságot megalapozó tájékoztatás, az ezzel kapcsolatos (köz)ismeretek bővítését célzó tevékenységek erősítése.
ÜHG KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSE, DEKARBONIZÁCIÓ ÉS MITIGÁCIÓ
A lakosság életmódjának, cselekvésének, gondolkodásának befolyásolása, a lakossági felelősségvállalás és a klímatudatosság erősítése mellett a fővárosban működő vállalkozások hozzáállása, döntései fogják alapvetően meghatározni a klímastratégiában kitűzött ÜHG-kibocsátás csökkentési (mitigációs) és alkalmazkodási célkitűzések teljesülését.
A Fővárosi Önkormányzat és a tulajdonában álló vállalatok jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeznek, a hivatalban és a vállalatoknál több ezer munkavállaló dolgozik. Ennélfogva kiemelten fontos, hogy egy úgynevezett belső szemléletformálás keretében mind a Főpolgármesteri Hivatal, mind a közszolgáltatást végző gazdasági társaságok működésében fejlődjön a klímatudatosság, a különböző projektek és a napi működés során horizontális elvként érvényesüljenek a klímavédelem szempontjai. Így érheti el az önkormányzat a hiteles vezető szerepet, hiszen példaértékű működéssel lesz képes pozitív irányba befolyásolni a különböző célcsoportok viselkedését, döntéseit.
2030-ig 15%-os CO2 kibocsátás-csökkentés 2015-höz képest Az épületek, az ipari termelő és szolgáltató létesítmények energiahatékonyságának javítása, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növelése »» A Fővárosi Önkormányzat, valamint a közszolgáltatásokat végző gazdasági társaságok épületeinek és működésének energetikai korszerűsítése »» Lakóépületek energetikai korszerűsítése »» Távhőellátó rendszer fejlesztése (rekonstrukció, bővítés, a megújuló energiaforrások részarányának növelése, távhűtő-rendszer integrálása) »» Ipari termelő és szolgáltató létesítmények mitigációs és dekarbonizációs tevékenységének elősegítése »» SEAP felülvizsgálata, Fenntartható Energia- és Klímaakciótervre történő kiterjesztése »» Intelligens energiaellátó, -elosztó, -mérési rendszerek ösztönzése »» Felmérés az épületállomány energia-megtakarítási potenciáljáról és a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségeiről »» Épületekben alkalmazható megújuló energiaforrások használatának elősegítése (napelem, napkollektor, hőszivattyú) Közlekedési infrastruktúrák energiahatékonyságának javítása és a környezetbarát közlekedési módok támogatása és fejlesztése »» Vonzó járművekkel és jobb szolgáltatásokkal a közösségi közlekedés fejlesztése »» A kerékpáros és gyalogos infrastruktúra fejlesztése »» Elektromos meghajtású vagy alacsony kibocsátású gépjárművek, illetve a közautó és telekocsi rendszerek használatának elősegítése »» Kibocsátás-csökkentő forgalomszabályozás, klímavédelmi övezetek kijelölése és az ehhez szükséges infrastruktúra (P+R parkolók) kiépítése A zöldfelületek növelése és minőségének javítása a szénmegkötő képesség javítása érdekében »» Lásd adaptációs célkitűzés intézkedései
14
15
JÖVŐKÉP
JÖVŐKÉP
ADAPTÁCIÓ ÉS FELKÉSZÜLÉS
SZEMLÉLETFORMÁLÁS, KLÍMATUDATOSSÁG
A zöldfelületi rendszer fejlesztése »» Zöldfelületek, vízfelületek arányának növelése »» Zöldterületi ellátottság javítása »» Kisvízfolyások revitalizációja »» A fák, fasorok, illetve fahelyek védelme, újak létesítése »» A zöldvagyon folyamatos monitoringja, nyilvántartása »» Barnamezős területek zöldfelületi hasznosítása
Klímatudatos városvezetés: együttműködő, éghajlatvédelemben vezető szerepet vállaló városvezetés
Hősziget-hatás mérséklése az épített környezetben »» Átszellőzési sávok védelme, megfelelő légtérarány biztosítása az utcákban »» A városrehabilitáció és barnamezős beruházások előnyben részesítése »» Klímabarát építési anyagok, technológiák alkalmazása (alacsony albedójú, vízáteresztő burkolatok) Árvízvédelmi rendszer fejlesztés, víztakarékosság, villámárvizek elleni védekezés »» Árvízvédelmi védművek létesítése és fejlesztése »» A csapadékvíz és a szürkevíz hasznosításának támogatása A szélsőséges időjárási eseményekre, az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaira való felkészülés »» Hőhullámokra való felkészülés »» Műszaki infrastruktúra hálózatok tervezésében és működtetésben a szélsőséges időjárási események figyelembevétele »» A vízbázisok és az ivóvízellátás klíma-sérülékenységének vizsgálata »» Lakótelepek komplex klíma-sérülékenységének vizsgálata Természeti és táji értékek sérülékenységének csökkentése »» A természeti értékek részletes klímaváltozási kockázat- és veszélyeztetettség-értékelésének elkészítése »» Helyi védett természeti területek kiterjesztésének, bővítésének folytatása »» Természetvédelmi kezelés, invazív növény- és állatfajok visszaszorítása Az épített értékek, turisztikai desztinációk sérülékenységének csökkentése »» Az épített természeti értékek, turisztikai desztinációk részletes klímaváltozási kockázat- és veszélyeztetettség-értékelésének elkészítése »» A szélsőséges időjárási eseményekre való felkészülés az épületek állagmegóvásánál, felújításánál 16
Klímatudatos szemlélet megvalósítása az önkormányzat és cégeinek működésében »» Klímatudatos munkahelyek, klímatudatos munkatársak »» Intézményi fejlesztések – hatékonyságnövelés, együttműködés, finanszírozás »» Klímavédelmi szempontok erősítése a közszolgáltatások megrendelése és a közbeszerzések során Jogszabályi, tervezési eszközök a klímavédelmi célok biztosítása érdekében »» Klímavédelmi horizontális elvek érvényesítése a városfejlesztési, ágazati és településrendezési tervezésben és kapcsolódó jogszabályok megalkotásában, fővárosi pályázatok kiírásánál Fővárosi közszolgáltatásokhoz kapcsolódó szemléletformálás »» Tematikus szemléletformáló tevékenységek a főváros gazdasági szervezetein keresztül Partnerség és tudásmegosztás támogatása »» Budapest Éghajlatváltozási Platform és dedikált on-line felület működtetése a jó gyakorlatok megosztása és a partnerségi kapcsolatok fejlesztése érdekében »» Budapest Főváros Klímapartnere elismerés megalkotása, működtetése Klímatudatos városlakók: a környezeti kultúra és a felelősségvállalás erősítése a lakosságban, gazdasági szereplőkben A lakosság klíma- és környezettudatos életvitelének erősítése »» Háztartási, lakossági energiafelhasználás csökkentésére irányuló kommunikációs és támogató eszközrendszer kialakítása »» Közlekedési szokásokat, személygépkocsi használatot befolyásoló kampánysorozat »» Hulladékkeletkezés visszafogása, tudatos vásárlás »» Zöldfelületek fenntartására, bővítésére irányuló fővárosi szintű közösségi platform kialakítása és zöld kampány A lakosság éghajlatváltozással összefüggő egészség- és vagyonkár-kockázatának csökkentése »» Lakosság adaptációs ismereteinek, képességének fejlesztése, különösen a hőhullámok és a vagyonvédelem terén A gazdasági szektor szerepvállalásának erősítése a klímavédelemben »» Együttműködés a gazdasági szektor szervezeteivel (kamarák, szakmai szövetségek) »» Környezetbarát munkába járás érdekében végzett felmérés, és vállalati mobilitási terv ösztönzése 17
Éghajlatváltozási Platform A klímastratégia létrehozását támogató KEHOP pályázat keretében egy, a stratégia elkészülését aktívan támogató éghajlatváltozási platform is létrejött. A platform feladata a fővárosi döntéshozók és a közvélemény klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek bővítése, valamint az e témakörhöz köthető tevékenységek fővárosi szintű koordinálásának, a klímaváltozással kapcsolatos szakmai kommunikáció feltételeinek a hosszú távú biztosítása, kereteinek hatékony meghatározása.
»» Budapest Főváros Önkormányzata
budapest.klimabarat.hu klimaplatform@budapest.hu A Budapesti Éghajlatváltozási Platform szakmai koordinációs és konzultációs feladatainak ellátását a Főpolgármesteri Hivatalon belül felállított klímatitkárság látja el.
»» XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota
»» Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
Önkormányzata
»» Nemzeti Pedagógus Kar
»» XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata
»» Magyar Tudományos Akadémia KRTK Regionális
»» XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre
Kutatások Intézete
Önkormányzata
»» Klímabarát Települések Szövetsége
»» XIX. Kerület Kispest Önkormányzata
»» Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
»» XXI. Kerület Csepel Önkormányzata
»» Egyetem
»» XXII. kerület Budafok-Tétény Önkormányzata
»» Budapesti Corvinus Egyetem
»» Budapesti Építész Kamara
»» Semmelweis Egyetem
»» Nemzeti Közszolgálati Egyetem
»» Eötvös Loránd Tudományegyetem
»» Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete
»» Magyar Természetvédők Szövetsége
»» Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
»» I. Kerület Budavár Önkormányzata
»» Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
»» III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata
»» Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok
»» IV.kerület Újpest Önkormányzata
Országos Szövetsége
»» VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata
»» BKV - Budapesti Közlekedési Zrt.
»» VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat
»» BKK - Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
»» XI. Kerület Újbuda Önkormányzata
»» FŐTÁV - Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.
»» XIV. Kerület Zugló Önkormányzata
»» FCSM - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
A Budapesti Éghajlatváltozási Platform tagjai 19
Impresszum Megbízó Budapest Főváros Önkormányzata Megbízói koordináció Beruházási és Projektmenedzsment Főosztály – Projektmenedzsment Osztály Szerzők Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. ECRS Magyarország Kft. Lektorálta Dr. Pálvölgyi Tamás
okl. meteorológus, egyetemi docens
Külön köszönet a fővárosi közszolgáltató gazdasági társaságok munkatársainak, valamint a Budapesti Éghajlatváltozási Platform tagjainak közreműködéséért. Fényképek Süveg Áron borító Petrók György 2, 10, 14. o. FŐTÁV 4. o. FŐKERT 16. o. Kiadványszerkesztés Timár Benedek 2018. április
