Vademecum 270: Tizenkét kívánatos változás a magyar kultúrában A Vademecum Hírlevél eddig soha nem politizált, annál is kevésbé, mert kultúráért lelkesedő olvasói nagyon különböző gondolkodású emberek. Most sem ilyen szándék vezérli. A választók akkora felhatalmazást adtak az egyik pártnak, hogy szinte bármilyen változtatást akadály nélkül véghez vihetnek. Ebben a különszámban azt is megpróbáljuk számszerűsíteni, hogy melyik változás mennyire valószínű, milyen kellemetlen mellékhatásai lehetnek, milyen időtávlatban. Nem tévesztjük szem elől, hogy sokféleképpen lehet jót akarni egy országnak — ez alól természetszerűleg nem kivétel a kulturális szféra sem. Ezen a művelődésnek azt a szektorát értjük, amely nem oktatás, nem tudomány, de a média implikációkat megpróbáljuk bevonni. Szokásunk szerint csak az egyértelműen jó dolgokra tekintünk. Meg se említjük például a nevetséges és idejétmúlt állami kulturális díjak rendszerét, amely a művészeket továbbra is az államhoz való törleszkedésre szoktatja, de leépítése teljesen lehetetlen. Azt mondani se kell, hogy ezek mindegyike egyszerre még gondolati szinten se valósítható meg.
Új múzeumi negyed a Nyugati pályaudvarnál Már a meghiúsult kormányzati negyed is abból a városfejlesztési gondolatból indult ki, hogy a Nyugati csodálatos csarnoka olyan kincs, ami nem vasúti célokra jobban hasznosítható lenne. A Ferdinánd hídig további nagy, elhanyagolt területek állnak
rendelkezésre. A negyedben helyet kaphatna egy új Néprajzi Múzeum (akkor a mostaniból lehetne ismét Kúria, vagy miniszterelnökség), a hontalan Műszaki Múzeum és Építészeti Múzeum. De a Budapesti Történeti Múzeumnak is új hely kellene (ez esetben a nehezen megközelíthető Kiscelli Múzeumot más célra lehetne fordítani, akár el lehetne adni, a Várban lévő helyiségeit vissza lehetne alakítani a Monarchia korabeli alakra, turisztikai látványosságnak). Becsült költség: 60 Md Ft egyszer, 2 Md évente Várható pozitív hatás: kulturális, turisztikai élénkülés Mellékhatás: a Gázgyár fejlesztése illuzórikussá válik Legkorábbi megvalósulás: 2014 Valószínűség: 50% (a valószínű új főpolgármester megszellőztette)
Reklámmentes köztévé Nem is igen szorul indoklásra, hacsak nem az irdatlan költségek ellenében várható haszon oldaláról. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi három közpénzen fenntartott csatorna helyett elég lenne kettő vagy egy. Jelenleg kb. 33 milliárdból gazdálkodik a köztévé, 3,5 milliárd, alig több mint 10% volt a reklámbevétele. Becsült költség: 3,5 Md Ft évente Várható pozitív hatás: presztízs azonnali, a nézőközönség lassú növekedése, Mellékhatás:Legkorábbi megvalósulás: 2011 Valószínűség: 50%
A nemzeti kulturális intézmények érdemi megerősítése Ez a világon mindenütt a jobbközép kormányok fontos jelszava. Ha nemzeti = országos, alapvető, akkor ez érthető és fontos dolog. Megerősítheti az intézmények helyét az európai kulturális piacon, az
évekre előre való „kockázatvállalással”. Az benne a nehézség, hogy nem feltétlenül és nem nyilvánvaló jótétemények forrása – nem írnak róla cikkeket, szinte nulla a politikai marketinghatása. Becsült költség: legalább évi 15 Md Ft, ez minden évben Várható pozitív hatás: mint fentebb Mellékhatás: ha az intézményt nem jól vezetik: elkényelmesedés, „még több titkárnő”. Legkorábbi megvalósulás: 2012 Valószínűség: 10%
Új közalapítvány a külföldi „évadok” helyett A franciáktól eltanult „külföldi magyar évadok” hol beváltották a hozzájuk fűzött reményt, mert kellő külföldi forrást és kapcsolatnövekedést hozott a magyar kultúrának, hol csak elhitették a magyar közvéleménnyel hogy így történt. A sorozat mostanra végképp kifáradt. A jelenlegi terv Dubajra(!) vonatkozik. Ugyanezt a (nagyon változó, mindig elsőként megkurtított) pénzösszeget egy olyan alapítványi forrásra kellene lecserélni, ahová pályázni lehetne első osztályú meghívó levéllel rendelkező művészeknek, eleinte csak az EU területén, utazási és „fejlesztési” költségre. Becsült költség: évi 1 Md Ft Várható pozitív hatás: versenyképességi, országimázsbéli plusz Mellékhatás: állami vezetők elesnek egy sor utazási lehetőségtől Legkorábbi megvalósulás: 2012 Valószínűség: 25%
Elmozdulás országos szinten a befogadó színházak felé Magyarországon ma majdnem ötven állandó társulattal bíró közpénzből finanszírozott repertoárszínház van, ez arányaiban jóval
több, mint a világ legtöbb országában. Sok helyen a színházak többsége kiszemel és befogad előadásokat, ezáltal olcsóbb és jobb szolgáltatást kap nézői számára. Itt csak egy fokozatos változásról lehet szó, amit általában anyagi és jogszabályi ösztönzéssel egyszerre lehet elérni. Például, hogy a tipikusan vidéki színház költségvetését (amit nagy részben központi forrásból kap) szinten tartják akkor is, ha állandó társulata megszűnik. Ugyanakkor a budapesti színházakat jogszabállyal lehetne kötelezni, hogy a közpénz támogatásért cserébe a jelenleginél jóval magasabb vendégjáték számot vállaljon. Becsült költség: nem jelentős Várható pozitív hatás: a vidéki lakosság garantáltan hozzájutna a legkiválóbb színházi előadásokhoz („Mindenhol POSZT lenne”) Mellékhatás: sok színész elvesztené társulat tagságát, városok kedvenceik nélkül maradnának Legkorábbi megvalósulás: 2012-2020 Valószínűség: 5%
Az adományok áfamentesítése, újra Az alapítványi szféra régi vágya teljesült 2005 és 2008 között, amikor az adományokat mentesítették az ÁFA alól. Majd 2009-től ismét bevezették a természetbeni adományokra. Ez szinte megszüntette a szolgáltatások adományozását, amelynek jótékony hatását magyarázni sem kell Becsült költség: szinte semmi, mert így nincs is adományozás Várható pozitív hatás: élénkebb kapcsolat az üzleti szféra és a kultúra között Mellékhatás: szinte kimutathatatlan mennyiségű csalás Legkorábbi megvalósulás: 2011 Valószínűség: 90% (benne volt a győztes párt programjában)
A Szépművészeti és a Nemzeti Galéria összevonása Talán két éve volt, hogy egy interjúban a Szépművészeti sikeres igazgatója megemlítette tervét, hogy össze kellene vonni a két intézményt. Ezt felháborodás fogadta, pedig könnyen átlátható, hogy a világ muzeológiája a holisztikus, egységben való bemutatás felé halad. A hazai és külföldi művészet szétválasztása már sehol sem menő. Sőt. Együtt mutatnak be festményt, szobrot, fotót, plakátot, enteriőrt, hazait és külföldit. Becsült költség: szinte semmi Várható pozitív hatás: korszerűbb kiállítások, klasszikus magyar alkotók poszthumusz bevezetése Mellékhatás: néhány ember elveszti az állását Legkorábbi megvalósulás: 2011 Valószínűség: 75%
Új filmközpont létrehozása A magyar filmek finanszírozásának fő forrása ma a Magyar Mozgókép Közalapítvány, amely 1990-ben alakult. Ez egy belterjes bizottsági hálózat, amely általában túl sok projektnek ad túl kevés pénzt. Aligha túlzás azt mondani, hogy a művészfilm-készítő lobby uralma alatt áll. Hogy mi ezzel a baj? Hogy az elmúlt tíz évben kiderült, hogy létezik a fából vaskarika: a közönségvonzó művészfilm, elég csak a dán vagy a román filmek diadalútjára gondolni. 2001-ben már majdnem létrejött egy új filmközpont, amely (ha igazak a híresztelések) francia mintára állami producereket alkalmazott volna, meghatározott időre. Javadalmazásuk és állásban maradásuk részben a minőségtől, részben a fesztiválsikerektől, részben a belföldi és külföldi nézőktől függött volna. Becsült költség: szinte semmi, ha az MMKA pénze ide kerülne
Várható pozitív hatás: országimázs-növekedés, boldog filmrendezők (kisebbség) Mellékhatás: hatalmas cirkusz az MMKA által képviselt rendezők részéről Legkorábbi megvalósulás: 2012 Valószínűség: 70% (sikerre ítélt dolog, egyszer már szerepelt a tervekben)
Új fotográfiai intézmény Jelenleg két olyan művészeti szektor van, amelyet Európában magyar sikerágazatnak tekintenek: a kortárs zene (Kurtág, Ligeti, Eötvös és mások miatt), és a fotográfia (elsősorban a múltja miatt). De utóbbira mégis lehetne építeni. Van két olyan alapítványi magánintézmény, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum és a budapesti Mai Manó Ház, amelyet modern módon államosítani kellene. A múzeumot Pestre kellene költöztetni egy jó helyen lévő (új?) épületbe. Egyesíteni kellene a nemrég megvásárolt Capa hagyatékkal és talán el kellene nevezni Robert Capa Magyar Fotográfiai Múzeumnak. Esetleg a Nemzeti Múzeumból hozzá lehetne illeszteni a Magyar Történeti Fotógyűjteményt. Hiszen a fotográfia nem csak művészet. Becsült költség: 2 Md Ft, és évente 200 M Ft Várható pozitív hatás: látogatók tízezrei, százezer turista, a hely függvényében Mellékhatás: Legkorábbi megvalósulás: 2013 Valószínűség: 60%
Az adómentes ösztöndíjak kiterjesztése Jelenleg a közhasznú szervezetek csak nagyon szűk körben adhatnak adómentes ösztöndíjat: oktatásban való részvétel, külföldi
tanulmányút és kutatás céljára. Ez nagyban fékezi a magánadományozók kedvét. Nem szeretik, ha nagylelkűségük bármekkora része az adóhivatalhoz vándorol. Legalább az alaptőkéből létesített adományokra be kellene vezetni a szabad célú adómentes ösztöndíj juttatását. Becsült költség: szinte semmi (hiszen most nincs ilyen adomány, vagyis nem fizetnek utána adót) Várható pozitív hatás: magánalapítvány-tevési hullám Mellékhatás: Legkorábbi megvalósulás: 2012 Valószínűség: 50%
Színházi privatizáció A színházi rendszer bírálói időről időre felvetik, hogy abszurd, hogy a teljesen kommersz színházat is államilag szubvencionálják. Erre az lenne az orvosság, hogy a kommersz színházakat tíz év alatt fokozatosan ki lehetne vezetni a közfinanszírozásból. Most meg lehetne hirdetni némelyiket magánosításra, azzal, hogy számolhat egy öt (még több?) éven át egyre csökkenő állami támogatással. Ennyi idő alatt vagy megtalálja azt a működési módot és árszintet, amellyel stabilizálódik, vagy bezár (pl. Játékszín, Tivoli, Budapesti Kamaraszínház, Operettszínház, stb.). Az évente felszabaduló összeget a művész színházaknak lehetne adni. Becsült költség: szinte semmi Várható pozitív hatás: tisztább viszonyok Mellékhatás: a kommersz szórakoztatást saját zsebből kell fizetni Legkorábbi megvalósulás: 2012Valószínűség: 25%
Mobil mozik falura, skót mintára Amikor a kilencvenes évek közepén Nagy Britanniában bevezették a lottót, és annak jövedelméből az Arts Councilt (kb. a magyar NKA) is támogatták, eleinte csak beruházásokra lehetett pályázni. Hírlevélíró 1997-ben meglátogatta a skót részleget, ott mutatták a legérdekesebb pályázatként a mozi-kamiont, amelyet a ritkán lakott skót felföld kulturális fellendítésére vetettek be. Megállt a kamion egy falusi főtéren, mint egy vándorcirkusz. Felállítottak egy nagy vásznat, a platóról teleszkópon kinyúltak a széksorok, összesen mintegy kétszáz személyre. A legkiválóbb kép- és hangtechnikát, a legfrissebb filmeket hozták a helyszínre. És a közösségi élményt. (Hosszabb távú életképességről nincs hír.) Becsült költség: kamiononként 80 M Ft + évente 10 M költség, a bevételeket már levonva Várható pozitív hatás: csökkenő különbség a város és a falu között (csak Meseautó sikerességű magyar filmeket feltételezve) Mellékhatás: Legkorábbi megvalósulás: 2013 Valószínűség: 0%
……………….. Summa Artium („A kultúra támogatása — a támogatás kultúrája”) 1052 Budapest Deák Ferenc utca 10. V. emelet 509. T/F 06 (1) 3183938. W www.summa-artium.hu Számlaszám: MKB 10300002-20193694-00003285