INSIDE ART

The international art industry conference titled INSIDE ART including presentations and panel discussions during and at the location of Art Market Budapest 2022 gives an insight to current trends and events of the global art market with the participation of outstanding international professionals.

Az Art Market Budapest 2022 kiállítási napjain és helyszínén INSIDE ART címen szervezett nemzetközi művészeti és műtárgypiaci konferencia jelentős nemzetközi szakmai személyiségek részvételével, előadások és panelbeszélgetések formájában ad bepillantást a művészeti piac aktualitásaiba, az annak jelenét és jövőjét formáló trendekbe, jelenségekbe.

OCTOBER 6, 16:00

INTRODUCTORY SPEECH - MAJA GOJKOVIĆ, Deputy Prime Minister, Minister of Culture and Information, Serbia

KÖSZÖNTŐ BESZÉD - MAJA GOJKOVIĆ, Szerbia miniszterelnök-helyettese, kulturális és információs minisztere

OCTOBER 6, 16:30

SERBIAN CONTEMPORARY ART IN THE SPOTLIGHT REFLEKTORFÉNYBEN A SZERB KORTÁRS MŰVÉSZET

→ SPEAKER:

Maja KOLARIĆ – curator, Director of the Museum of Contemporary Art, Belgrade

→ ELŐADÓ:

Maja KOLARIĆ - kurátor, a belgrádi Kortárs Művészeti Múzeum vezetője, Belgrád

OCTOBER 6, 17:30

BRIDGING THE GAP, JOINING THE CANON OR ADDING A NEW COLOR?

/ Serbia and their integration into the global art ecosystem may teach us a lesson

HIDAT VERNI, CSATLAKOZNI A KÁNONHOZ, VAGY ÚJ SZÍNT HOZNI?

/ Milyen lehetőségekkel és tanulságokkal jár Szerbia beilleszkedése a globális művészeti ökoszisztémába

→ SPEAKERS:

Gunnar B. KVARAN - independent curator, Oslo

Vesna LATINOVIĆ - Founding Director of Bel Art Gallery and of Danube Dialogues

Contemporary Art Festival, Novi Sad

Alexandra LAZAR - art historian, writer, curator, London

→ MODERATED BY:

Ksenija MARINKOVIĆ - Founder and Director of X VITAMIN Gallery, Belgrade

→ RÉSZTVEVŐK:

Gunnar B. KVARAN - kurátor, Oslo

Vesna LATINOVIĆ - a Bel Art Gallery és a Danube Dialogues Kortárs Művészeti

Fesztivál alapító igazgatója, Újvidék

Alexandra LAZAR - művészettörténész, író, kurátor, London

→ A BESZÉLGETÉST VEZETI:

Ksenija MARINKOVIĆ - az X VITAMIN Galéria vezetője, Belgrád

Serbia has something special to offer to the art world, the world just doesn't seem to know it quite yet. The representation of art from Serbia is certainly not up to its real values on the global artistic platforms, their galleries are absent from international art fairs. The country is approaching integration into the European Union, the Serbian town of Novi Sad was selected European Capital of Culture in 2022, but it is yet to be seen how local art will benefit from the integration process, and what role it may actually play in speeding up or deepening the process. The road from periphery to the center of the art world may be long and winding, but representatives of Serbian art can decide which way they wish to cover the distance: they may just simply melt into the European mainstream, they may try to prove that their local features make Serbian art a unique addition to the international offering. Or they may take advantage of their special position and serve as a bridge between South-East Europe and the West by building closer cultural ties and becoming a meeting point for cooperation and exchange.

Can cultural cooperation and a more intensive international presence of Serbian art contribute to the country's political integration? What are the obstacles - in general - to a more intensive institutional cooperation between actors in the post-Communist Eastern Europe and those of the West? Does it make sense, anyway, to think in terms of regions when the world has gone entirely global in so many ways? What are the strengths and weaknesses of the institutional infrastructure of art in Serbia? With a relatively high number of commercial art galleries, what is the reason for Serbia's absence from such platforms as international art fairs? Is historic and artistic link to the past Yugoslavia a benefit or disadvantage? Shall Serbian art have a special place and voice in the international art community, or the secret to success is adopting to mainstream tendencies?

Szerbia számtalan különlegességgel szolgálhat a művészeti világnak, azonban úgy tűnik, ezzel még nem sokan vannak tisztában. A szerbiai művészet jelenléte a globális művészeti platformokon meglehetősen hiányos, így például nem találkozhatunk szerb galériákkal a nemzetközi művészeti vásárokon. Bár az ország az Európai Unióba való integráció felé tart, ennek jeleként Újvidéket 2022-ben Európa Kulturális Fővárosává választották, mégsem tudni, hogy a helyi művészet mennyire fog profitálni ebből az integrációs folyamatból, illetve hogy pontosan milyen szerepet játszhat a folyamat felgyorsításában és elmélyítésében. A perifériáról a művészeti világ középpontjába vezető út hosszú és kihívásokkal teli lehet, a szerb művészeti szereplők eldönthetik, milyen módon és pozícióban látják kívánatosnak a csatlakozást: egyszerűen beolvadnak az európai művészeti ökoszisztémába, vagy megpróbálják bebizonyítani, a szerb művészet egyedülálló módon gazdagíthatja a nemzetközi kínálatot, esetleg kihasználva különleges helyzetüket hídként szolgálhatnak Délkelet-Európa és a Nyugat között, szorosabb kulturális kapcsolatokat építve az együttműködés csomópontjaként.

Hozzájárulhat-e a kulturális együttműködés és a szerb művészet intenzívebb nemzetközi jelenléte az ország politikai integrációjához? Milyen akadályai vannak - általánosságbana mélyebb intézményi együttműködésnek a posztkommunista Kelet-Európa és a Nyugat szereplői között? Van-e még értelme régiókban gondolkodni akkor, amikor a világ számos tekintetben már teljesen globálissá vált? Melyek a szerbiai művészeti intézményi infrastruktúra erősségei és gyengeségei? Mi az oka annak, hogy bár Szerbia aránylag sok kereskedelmi galériával rendelkezik, mégsem jelennek meg olyan platformokon, mint a nemzetközi művészeti vásárok? Az egykori Jugoszláviához fűződő történelmi és kulturális kapcsolódás előny vagy hátrány? A szerb művészetnek egyediségét hangsúlyozva kellene elfoglalnia méltó helyét a nemzetközi művészeti közösségben, vagy a siker titka inkább a bevált gyakorlathoz, tendenciákhoz való alkalmazkodás lehet?

OCTOBER 6, 18:00

1:1 A HUMANISTIC APPROACH / Excursus of Piero Lissoni’s ongoing and completed projects

1:1 EGY HUMANISTA MEGKÖZELÍTÉS / Piero Lissoni gondolatai folyamatban lévő és befejezett projektjeiről

→ SPEAKER:

Piero LISSONI - architect, art director and designer, Milan

→ ELŐADÓ:

Piero LISSONI - építész, művészeti vezető és tervező, Milánó

OCTOBER 7, 15:45

THE ROLE OF CREATIVITY IN THE BUILT ENVIRONMENT A KREATIVITÁS SZEREPE AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN

→ SPEAKER:

Zoltán NEVILLE - architect, Paris, Budapest

→ ELŐADÓ:

NEVILLE Zoltán - építész, Párizs, Budapest

OCTOBER 7, 16:30

THE GRAND PARIS PROJECT / Presentation by Pierre-Emmanuel Becherand

A GRAND PARIS PROJEKT / Pierre-Emmanuel Becherand előadása

→ SPEAKER:

Pierre-Emmanuel BECHERAND - Head of architecture, design and culture, Société du Grand Paris, Paris

→ ELŐADÓ:

Pierre-Emmanuel BECHERAND - a Société du Grand Paris Építészeti és Design divíziójának vezetője, Párizs

OCTOBER 7, 17:00

BUILDING ON ART / The value and significance of art in real estate and infrastructural development A MŰVÉSZETRE LEHET ÉPÍTENI / A művészet értéke és jelentősége az ingatlan- és infrastruktúrafejlesztésben

→ SPEAKERS:

Pierre-Emmanuel BECHERAND - Head of architecture, design and culture, Société du Grand Paris, Paris

Josef KRISTOFOLETTI - mural artist, Austin

Zoltán NEVILLE - architect, Paris, Budapest

Petra PROBSTNER - Head of Professional Relations Department, Deputy State Secretary for Architectural Strategy, Ministry of Construction and Investment

→ MODERATED BY:

Lilla BOROS - Programme Director of Building on Art Hungary, Budapest

→ RÉSZTVEVŐK:

Pierre-Emmanuel BECHERAND - a Société du Grand Paris Építészeti és Design divíziójának vezetője, Párizs

Josef KRISTOFOLETTI - murális művész, Austin

NEVILLE Zoltán - építész, Párizs, Budapest

PROBSTNER Petra - Szakmai kapcsolatokért felelős főosztály vezető, Építészeti Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkárság, Építési és Beruházási Minisztérium

→ A BESZÉLGETÉST VEZETI:

BOROS Lilla - Building on Art Hungary programigazgatója, Budapest

Generating aesthetic value and attractiveness, enhancing user experience, adding to the uniqueness of the brand, increasing the value of investment, meeting CSR and ESG guidelines of responsible corporate behavior, improving the city’s landscape and even the country’s image – these are just a few of the countless reasons why decisions on real estate or infrastructural developments should – and in many cases actually do – include some form of artistic intervention. A sculpture in front of a railway station, a mural in the hotel lobby or carefully selected paintings in the office spaces are the most direct ways to expose art to the public and they are also economic tools in the hands of investors, infrastructural developers and real estate agents. While adding art to newly developed buildings is based on a tradition nearly as old as humankind itself, it is not necessarily a common practice in every corner of the world. There must be a reason, or maybe not really. What are the motivations behind commissioning or buying art for newly developed buildings? What are the benefits, and who actually are the beneficiaries of such investment? Shall art in public spaces educate or rather satisfy public taste? What aspects are to be taken into consideration when designing artistic content for a specific project? What are the efficient models of developers and artists working together, is it really such a challenging task? Why is it so that the tradition of including art in infrastructural development has disappeared or discontinued in certain parts of the world?

Az esztétikai érték és vonzerő, a felhasználói élmény fokozása, a márka egyediségének és a befektetés értékének növelése, a felelős vállalati magatartásra vonatkozó CSR és ESG irányelveknek való megfelelés, a városkép, sőt, az országimázs javítása csak néhány a számtalan ok közül, amiért az ingatlan vagy infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatos döntéseknek tartalmazniuk illene – és sok esetben valóban tartalmazzák is – a művészeti tartalom valamely formáját. Egy falfestmény a szálloda halljában, egy szobor a vasútállomás előtt vagy egy gondosan kiválasztott műtárgy az irodahelyiségben egyfelől a legközvetlenebb módja annak, hogy a művészetet a nyilvánosság elé tárjuk, másrészt a bevétel növelésének eszközeként szolgálhat a beruházók, az ingatlanfejlesztők és az ügynökségek számára. Annak ellenére, hogy az újonnan létrehozott ingatlanok művészeti tartalommal való felruházásának igénye szinte egyidős az emberiséggel, ez nem mindenhol tekinthető elterjedt gyakorlatnak. Márpedig ennek biztosan megvan a maga oka, vagy végső soron talán mégsem. Milyen motivációk állhatnak egy újonnan létrehozott épülethez kapcsolódó művészeti alkotás megrendelése, megvásárlása mögött? Milyen előnyökkel jár, és valójában kik a haszonélvezői egy ilyen beruházásnak? A köztereken elhelyezett alkotásokkal szemben a közönség edukálása lehet az elvárás, vagy azoknak inkább a közízlést kellene kielégíteniük? Milyen szempontokat kell figyelembe venni egy adott projekthez készülő művészeti tartalom megtervezésekor? Milyen bevált gyakorlatai vannak a fejlesztők és a művészek közötti együttműködésnek, a kooperáció valóban olyan nagy kihívást jelentő feladat? Miért van az, hogy a világ egyes részein megszűnt vagy átmenetileg kikerült a gyakorlatból a művészet infrastruktúra- és ingatlanfejlesztésekbe való bevonásának hagyománya?

OCTOBER 8, 11:00

COOPERATION AS THE DRIVING FORCE OF INNOVATION

KOLLABORÁCIÓ, MINT AZ INNOVÁCIÓ MOZGATÓRUGÓJA

→ SPEAKERS:

Lehel JUHOS - industrial designer, founder of LEHEL JUHOS DESIGN, Budapest

Annabella HEVESI - designer, co-founder and chief designer of the Line and round studio, Budapest

Bence SIMONFALVI - designer, owner of POSITION Collective, Budapest

→ MODERATED BY:

Anita KORN - Creative producer, owner of Ruhastory, Budapest

→ RÉSZTVEVŐK:

JUHOS Lehel - ipari formatervező, a LEHEL JUHOS DESIGN alapítója, Budapest

HEVESI Annabella - formatervező, a Line and round stúdió társalapítója és vezető tervezője, Budapest

SIMONFALVI Bence - tervező, a POSITION Collective tulajdonosa, Budapest