Kántor Attila - Plakát sztorik

Kántor Attila PLAKÁT SZTORIK

Írta és tervezte: © Kántor Attila, 2022

Felhasznált betűtípusok: Címsor: Kass (tervező: Szikora Tibor) Kenyérszöveg: Lexend (tervező: Bonnie Shaver-Troup)

tOrtEnetmesELO plaktok

A vizuális és reklámkommunikáció eszközei között van két műfaj, amelyeknek kapcsolatát érdemes és szeretném bemutatni a kedves olvasónak. Ez a plakát és a storytelling, amelyek külön-külön is fontos művészeti ágak, együtt viszont nagyon jó barátokká lettek az idők során.

A történetmesélés az idősebb, lényegében egyidős a kulturánkkal, elég csak a barlang rajzokra gondolnunk például. Aztán ennek a papírnak neve zett távol-keleti találmánynak köszönhetően már több felületen is fentmaradhattak a történetek. Néhány ezer évet ismét előreugorva, immáron Nyugat-Európából pedig elindult világhódító útjára a plakát. A tömeges nyomtatást lehetővé tevő litográfiát, azaz

kőnyomtatást először a német Alois Senefeldernek köszönhetjük (1796). Korszakalkotó találmányát pedig a francia Jules Chéret emelte művészi rangra, az 1860-as/70-es években.

A műfaj első fénykora indult el ekkor, melynek klasszikus művelője volt a világhírűvé vált Henri de Toulouse-Lautrec és Alphonse Mucha is.

Nem szükséges titkolnom a plakátok iránti csodálatomat: olyan művelődéstörténeti értékhordozók és kordumentumtumok, amelyekre tényleg igaz az „egy kép többet mond ezer szónál” elcsépelt mondás.

A jó plakát több szempontból is szoros kapcsolatot ápol a történetekkel. Első és legfontosabb történetmesélő része az alkotásának célja és módja.

A vélhetően közismert „blikkfangos” plakát az a (reklám) grafikai alkotás, amely nemcsak a kortársainak, de az utókornak is mesél sztorikat. Ez a művészi és tervezői kreativitás hálistennek kifogyhatatlan, így még sokáig lehet szerencsénk a történetmeselő plakátokhoz; még ha ez a klasszikus grafikai stílus már nem trendi néhány évtizede. A plakát másodlagos vagy közvetett történetmesélő része pedig lehet minden más, hozzá kapcsolódó érdekesség.

Legyen az akár az alkotó személye vagy látásmódja, akár a plakát megszületésének helye vagy időszaka, illetve akár a plakát elő- vagy utóélete.

Jelen kiadvány szerzőjének a reményei szerint ezen érdekességet és anekdotákat ő is tovább gyarapíthatja majd a munkáival. Olyan sztorikat mutat be plakátjain a II. fejezetben, amelyeket eddig valószínűleg még nem is hallhattunk vagy ismerhettünk.

Henri de Toulouse-Lautrec: Az öröm királynője (1892) Alphonse Mucha: Lefèvre-Utile sütemény (1897)

Egy röviden frappáns történeti felvezetővel átszőtt személyes kedvenc történetemmel szeretném zárni e fejezetet és megnyitni majd a könyv lényegi részét, a plakát sztorikat.

A plakát magyar vonatkozását is egy érdekességgel érdemes elindítani: a világ első politikai plakátját Mátyás király használta Bécs elfoglalásakor, 1485ben. Az ostrom idején szöveges plakátot csempésztetett a városba, melyeken elmondta az ostromlott bécsieknek, milyen előnyökkel jár, ha városukat feladják. E plakátról ősnyomtat vány sajnos nem maradt fenn, csak a korabeli levelezésekből ismeretes a történet.1

Ez a magyar plakát izgalmas de útkereső korszaka, a historizáló grafika szellemében készített falragaszok még nem nagyon hasonlítottak ahhoz, amit aztán a századforduló után korszerű plakátnak tekinthetünk.

Ezek az aprólékosan és hosszú szövegekkel megrajzolt hirdetések még klasszikus történetmesélők. Az „utca képeskönyve”, „az utca dekoratív művészete”, „az utca galériája”, „a nagyvá ros gyermeke” − mondták róla a kritikusok a századfordulón.2

Kereken 400 évet kell ugorjunk a magyar vonatkozású utcatapéták következő fontos őséhez. Ez Benczúr Gyula 1885ben, az Országos Kiállításra készített, immáron talán közismertebb plakátja.

Gerster Kálmán‒Mirkovszky Géza: Az Ezredéves kiállítás plakátja (1896)

Ugyanekkor már a kor legjelesebb festőművészei − Ferenczy Károly, Fényes Adolf, RipplRónai József, Vaszary János − is plakátokkal reklámozták a tárlataikat, majd megjelentek az első kereskedelmi plakátok, például a Zwack Unicum, a Törley vagy a Tungsram kultikus falragaszai. Utóbbiak al kotója Faragó Géza szecessziós festőművész, aki reklámgrafikánkban megteremtette a már említett, közönséget megfogó ún. „Blickfang”-hatást. Az 1910-as években nála talán

már csak Biró Mihály valósította meg jobban a modern plakát ismérveit. Az említett Chéret nyomán Biró hangsúlyozta, hogy „a két-három jól összeillő és kiabáló színbe belehozott ötletes, feltűnő rajz hívja fel a szemlélő figyelmét, akinek tekintete ezután siklik tovább a szövegre.” 3 Híres vörös kalapácsos embere olyan szimbóluma lett az egyete mes grafikatörténetnek, hogy például még száz év múltán is visszaköszönt egy közéleti lap borítójaként (HVG, 2018).

Faragó Géza: Tungsram (1912‒1914)

Biró Mihály: 1919. május 1. (1919)

A Biró és más tehetséges grafikusok által fémjelzett Tanácsköztársaság időszaka tekinthető plakátművészetünk első csúcspontjának (1919). Ebben a rövid, forradalmi helyzetben nemzetközi minőségű grafikák születtek Magyarországon.4

A trianoni veszteségekből talpraállni igyekvő országunknak a művészete mindenképpen új lendületet kapott. A Bauhaus és a konstruktivizmus modernizmusa a plakátgrafikát is radikálisan megújította. Emigrációból hazatérő művészeink (Berény Róbert, Bortnyik Sándor és Kassák Lajos) vezetésével a magyar (elsősorban kereskedelmi) plakátokat ismét a világ élmezőnyében köszönt hettük.

A mai napig örzőm az Iparművészeti Múzeum és az Orszá gos Széchényi Könyvtár ezen időszak (1924‒1942) plakátjait bemutató közös kiállításának5 szórólapját. Lenyűgözőtt amit láttam: a színhasználat és a tipográfia, illetve az ötletes és humoros grafikai megoldásai a reklámozott termékeknek. Utóbbiak közül egy bizonyos Modiano nevét még nem is-

mertem akkor annyira, de azt már akkor is éreztem, hogy valamit nagyon jól csinálhatnak, ha ennyi fantasztikus plakátjuk létezik.

E fogalommá vált márka egyik emblematikus plakátjáról szeretnék 1-2 érdekességet megosztani, miközben az olvasóval visszarepülhetünk e hírnév megalapozásának azon irigylésreméltó időszakához, mikor az emberek a plakáttól várták és kapták a legmagasabb színvonalú (reklám)történeteket.

Vásárhelyi Győző (Victor Vasarely): Modiano (1933)

Berény Róbert: Modiano (1929)

A dohányzás egészségkárosító hatásainak orvostudományi felfedezése után nem egészen egy évszázaddal lett tiltott a dohányárú reklámozása, 2015 óta. De nem volt ez mindig így! A 20. század első felében, és különösen a két világháború között még teljesen természetes volt a staub népszerűsítése. Ebben a folyamatban járt élen a bolognai székhelyű Modiano cég, amelynek magyar leányvállalata 1922-től indította el plakáttörténetünk egyik legizgalmasabb és legsikeresebb reklámkampányát.

A magyarországi reklámvezetőt, a görög származású Szokratesz Sztavropuloszt kell egyrészt dícsérnünk, aki az addig megszokott, egységes arculati kialakítás helyett mindig más és más alkotókat bízott meg a márka számára. A világhírnév pedig elsősorban annak a következetességnek köszönhető, hogy rendre a legjobb magyar reklámgrafikusok készítették a cég plakátjait és hirdetéseit.

A festőakadémista Konecsni György tréfája Berény Róbert Modiano-plakátjával (1929)

A szabad kezet kapott grafikusok (az említett Berényen, Birón és Bortnyikon kívül Gábor Jenő, Irsai István, Kónya Zoltán, Molnár C. Pál, Pólya Tibor és a fiatal Victor Vasarely), pedig meghálálták ezt az irigylésre méltó nyitottságot.

A sikeres reklámstratégiát az biztosította, hogy a márkanév köré rajzolt, jobbnál-jobb történetek teljesen eltérő célközönségeket szólítottak meg. A kortárs művészeti író szavaival élve: „Győzd meg a vidék naiv képimádóit, a tisztes fehér szakállak csodálóit, a milliókat, márkád jóságáról. De ugyanakkor fogd meg a nagyvárosi cinikusok, rohanók, tamáskodók elröppenő pillantását is, és itt a jelbeszéd, a telegrammstílus is elég. Felvillanása egy hatalmas kéznek, felgöngyölése egy darab papirosnak, felhővé válása az égretörő cigarettafüstnek. A plakátstílus minden billentyűjét meg kell ütni, hogy a nevető hangtól a dübörgő monumentálisig minden muzsikáljon.” 6

Több tucatnyi Modiano plakátból válogathattam tehát, ezek az alkotások ráadásul hatottak is egymásra, sőt még közös ábrázolásokban is megjelentek.

Nem azért választottam Berény Róbert eme plakátját, mert az alkotó a szaksajtó szerint a világ öt legjobb plakáttervezője

közé tartozik. Nem is azért választottam, mert 2015 végén a híres Christie’s aukciós ház árverésén a plakát egy eredeti példánya 37.500 fontért, azaz 16,6 millió forintért kelt el.7 A grafika történetmesélői kva litása miatt megkerülhetetlen. Berény négy színnel és egysze rű mértani formákkal egy olyan jelenetet tud alkotni, ami a tör ténet részévé teszi a nézőt. Ki ne akarna e menő, nagyvárosi alakhoz köthető életformát, szinte társadalmi presztízst? Ha más nem, a zseniális grafikai megoldás (a tipográfia illetve a száj és parázs összecsengése) engem biztosan Modiano cigarettapapír vételére bíztatna.

És hogy mennyire segítették e plakátok a Modiano hírnevének öregbítését, arra álljon még itt két szösszenet. 1930-ra már a hazai cigarettapapír és hüvely gyártás 85%-át Modiano adta.8 Sőt, József Attila és Illyés Gyula még egy közös költői bolondozásának, a Szonettjáték (1928) egyik darabja is ezt a címet kapta: „EgyModiano-cigarettapapír elszakadt”.

Berény (és persze kortársainak) hatásait és alapelveit is tükrözheti a Budapest Székesfőváros Hirdető Vállalata által össze foglalt, „a helyes plakát tízparancsolata”, 1934-ből.

Ezen irányelvek nemcsak kortörténeti érdekességek, hanem érdemes összevetni őket a következő fejezetben megjelenő plakátokkal is, hogy azok menynyire jó történetmesélők.

Források

1 Gál Mátyás: Reklám és plakáttörténet 1. In: Reklám és Grafika, próbaszám. Budapest, Magyar Design Kulturális Alapítvány, 1993. 20 p.

2 S. Nagy Anikó−Rédey Judit: Az utca képeskönyve. Kereskedelmi plakátok és korabeli kritikájuk (1885−1945). Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2006. 112 p.

3 Bakos Katalin: 10 x 10 év az utcán. A magyar plakátművészet története (1890 −1990) Budapest, Corvina Kiadó, 2007. 43 p.

4 Kántor Attila: A propaganda 133 napja. Eszmék és eszközök a Tanácsköztársaság alatt (Diplomamunka). Budapest, ELTE-BTK, 2016.

5 Merészebb mint a festészet. A modern magyar kereskedelmi plakát (1924‒1942). Iparművészeti Múzeum, 2014.04.25.‒2014.08.31.

6 Nádai Pál: Modiano-plakátok. In: Magyar Művészet, VI. évf., 1930. 9‒10. sz. 655 p.

7 Róbert Berény: Modiano, 2015.11.05. URL: https://www.christies.com/lot/lot-robert-bereny-modi ano-5944376, Utolsó megtekintés: 2022.01.25.

8 A Modiano diadala, 2012.06.01. URL: https://dohanymuzeum.hu/modiano-diadala, Utolsó megtekintés: 2022.01.25.

a jO plakt alapELvEi: (1934)

1. Reklamodnal AZ eLSo gondoLAt a pLAKt LEgyEN. JEgyeZD jol meg, hogy kisFEluLEtu HIRdETesed eSZREVetLEn maRad, koRLEveLEd papiRKOsaRba KERulhET, jol megtERveZETT pLAKTOd HAtasa alol AZonban sENki nem vonHAtJA ki magat. 2. pLAKTOd KEves, de elenk SZinnEL keSZiTTESd, meRt nagy SZinfolTOkKl eRHETSZ EL donto HAtaST. 3. HASZnaLD ki a pLAKtbETuk ROBBano EREJet, hogy HIRdETesed olvasas nelkul is eRTHEto LEgyEN. 4. egy pLAKTOdon CSak egy gyaRtmaNYt HIRdeSS, es ne igeRj toBBET, mint amenNYit aRud NYujt. 5. CeLOd AZ LEgyEN, hogy HIRdETesed meg a koZombos jaRoKElokET is vasaRlasRa keSZTESSe. 6. HIRdETesed SZovege optimista LEgyEN, meRt a peSSZimiZmus taLAjan sikER nem FAKd. 7. a jo HIRdETes es a jo iZles ikERTESTveRek, ePPEN eZeRt ne LEgyEN HIRdETesed sem agReSSZiv, sem nagyZolo. 8. aZt eRZeKElTEsd pLAKTOdon, amibEN aRud a toBBit FElulmulJA. 9. legy figyELemmEL a fELedes toRveNYeRe, es vaLASZd meg keLLoen HIRdETesed idEJet, ERejet, es meRteket. 10. HIRdETesed masok jogos eRdeket soha ne seRtse.

plakt sztorik

A müncheni Oktoberfest a vi lág egyik legnagyobb és legrégebbi népünnepélye. 1810 óta évről évre több millió ember látogatja. Azt viszont lehet, hogy csak kevesen tudják, hogyan is alakult ki a ma ismert Oktober fest. Andreas Michael Dall'Armi, a Bajor Nemzeti Gárda lovassági őrnagya ajánlotta fel I. Miksa bajor királynak, hogy egy hercegi esküvőt lóverseny-

nyel tiszteljenek meg. Az ötlet a királyt is lenyűgőzte, így a pár is ilyen formán házasodott öszsze 1810. október 12-én, az ünnepségre pedig 17-én került sor. S annak ellenére, hogy akkoriban még nem voltak sör sátrak vagy vásári túrák, ez jelentette az Oktoberfest meg születését. 212 évvel később ezért adóztam a paripa szimbólumával az eredeti ötlet előtt.

Az Oktoberfest jellegéhez hasonló a louisianai tradicionális szicíliai utcai fesztivál. Az Amerikában az év fesztiváljának is megválasztott rendezvény pla-

kátja a tervező személye miatt lehet érdekes: nagyszülői ágról ugyanis részben olasz származású is, amire egyúttal nagyon büszke.

Independence Sicilian Heritage Festival (2022)

2022 tavaszán Budapestről indult a legrangosabb kerékpáros verseny, a Giro d'Italia. Erre a jelentős eseményre készült e plakát tisztelgésből, középpont-

jában a kupával, magyar vonatkozásban. A szervezőknek tetszett a grafika, de az végül az esemény kiállítási katalógusának borítójaként jelent meg.

Budapest Saluta Il Giro! (2020/2022)

Ágnes, báránykám (2022)

A tervezőnek régi álma volt egy színházi plakát elkészítésének lehetősége, amely végül 2022ben sikerült. Nem finomkodik a plakát, mert a darab sem az.

A főszereplőnők összecsapásának erős vallási vetülete is van, ez jelenik meg az apácanövendék tenyerébe égetett kereszt szimbólumával.

Simply Indie Film Fest (2022)

E kis oklahomai filmfesztivált én sem ismertem korábban, de igyekeztem egy klasszikusan kreatív plakátot készíteni pályázati kiírásukra. E 3 színes

grafikai megoldás beleillik az USA-ban és Európában is hagyományosan népszerű vintage poster vérkeringésébe. Szerették a fesztivál szervezői is.

A szabadúszó grafikusi lét egyik legizgalmasabb része, hogy az ember nem mindig tudja, hogy mit fog aznap tervezni. Akár plakátot egy svájci bűvésznek.

E plakátot és szórólapot maga a bűvész választotta ki elsőre egy versenyen és tette hivatalos promóciójává a 2023-as nagy svájci turnéjához.

A new york-i Plakátmúzeum és az amerikai orosz nagykövetség által rendezett, Nemzetközi Békenappal kapcsolatos kiállításra készültek jelen plakátok. Azért örülök különösen annak,

hogy beválogatták két munkámat is, mert ez a klasszikus rajzos plakátstílus már sajnos nem igazán divatos idehaza, csak alkalmanként látni ilyeneket, azokat is csak galériákban.

International Day of Peace (2022)

)

Több filmfesztiválhoz is volt szerencsém plakáttervet készíteni, de ez a libanoni több szempontból is különleges marad. Egyrészt a libanoni arab felirat

miatt, másrészt a kimondottan az ehhez a plakáthoz keresett és talált, Libanonban őshonos ázsiai bíborszárnyú pinty miatt.

Lebanon Film Festival (2022

Azért szeretek művészeti fesztiválokhoz plakátgrafikát tervezni, mert ilyenkor igazán elengedheti magát a tervező. Ennél a buffaló-i fesztiválnál például

a bika ugye adott volt, így azt igyekeztem a lehető legkreatívabban megjeleníteni: kifestőkönyvszerűen, de csak néhány színt használva.

Buffalo Infringement Festival (2022)

Számos környezetvédelmi témájú plakátot készítettem már, így az International Compost Awareness Week pályázataira is szoktam tervezni. Fontos

téma, amit mindig igyekszek kreatívan megközelíteni. Jelen grafikákban a „jó” és a „rossz” kreatív ellenpólusaival játszottam.

Compost Awareness Week

Virágvölgyi Péter 70 (2019)

Virágvölgyi Péter szinte egész életét a betűk, a tanítás és a tipográfia töltötte ki. Haláláig ő irányította a Tervezőgrafikai tanszéket, sokszínű tipográfusi

tevékenységének állítottak emléket 70. születésnapja alkalmából. A kiállításra az én plakátomat is beválogatták, amely egy tipikusan hommage alkotás.

A MATT plakátkiállítással tisztelgett a 20. századi tipográfia egyik legmeghatározóbb egyénisége előtt. A plakát alapját az a tény adta, hogy Lubalin a

grafikai sikereit színvakon érte el. Ezt a kivételes emberi képességet igyekeztem megragadni a plakáton, a „színek helyett tipográfia” koncepcióval.

Herbert Lubalin 100 (2018)

A Pigeon Lake Music Festival egy kanadai zenei fesztivál, aminek az az érdekessége, hogy egy valóban galamb formára emlékeztető tó partján

rendezik meg. 2020-tól minden eseményüknek én készíthetem a promócióját, amely mindig kreatív és rajzos, zenei és/vagy természeti motívumokkal.

Pigeon Lake Music Festival (2021)

Az előkelő filmfesztivált a „világ legnagyobb kisvárosában”, Reno-ban rendezik. A 2022-es eseményre egy összetettebb plakátot terveztem, ahol min-

den elem a filmről szól. A sajátosan renó-i épületek, de még az odavezető vörös szőnyeges út is. A plakát bejutott a legjobb 20 finalista közé.

Cordillera International Film Festival (2022)

Pedagógus sztrájk (2020)

Központi elem tekintetében a sztrájk és a pedagógusok szimbólumait ötvöztem, stílus tekintetében pedig – nem titkoltan –Orosz István plakátművészete

hatott rám. A grafikai stílusát nagyon hatásosnak és karakteresnek tartom, így egy közéleti plakát esetén érdemes volt az övéhez hasonló stílusban alkotni.

30 years of V4 (2020)

A visegrádi országok vagy más néven V4-ek együttműködése már 1991 óta tart, amit a 30. évfordulón plakátpályázat formájában is megünnepeltünk. Ezt a

plakátot igyekeztem a magyar és lengyel plakáttervezési hagyományok alapján megkonstruálni, klasszikus plakátos gondolkodással.

Lényegében bármelyik plakátomra igaz, így erre is, hogy törekszem a kép és szöveg egységére (a klasszikus plakáttervezés hagyományait követve).

Bár ennél a plakátnál előírás volt a betűtípus, az akadémia nevét azért igyekeztem ennek megfelelően beleépíteni a grafikába.

Crescendo Nyári Akadémia (2022)

)

Az amerikai Rochesteri Zenei Hírességek Csarnoka elismeri mindazokat, akik tehetségük, erőfeszítésük, kitartásuk és kreativitásuk révén hozzájárultak

a zenei kiválóság megteremtéséhez. A szervezet logójában is szereplő Hermész jelenik meg a plakáton is, ezúttal hangszerrel a kezében.

Rochester Music Hall of Fame (2020

Stop Violence Against Women (2021)

Fontosnak tartom a társadalmi és közéleti jellegű plakátgrafikákat is. A nők elleni erőszakról szóló munkámat a tö-

rök kütahya-i képzőművészeti egyetem és a magyar Országos Tervezőgrafikai Biennálé is beválogatta kiállítására.

Not healthy (2022)

Szintén nagyon fontos téma az orosz-ukrán háború és az arra való reagálás. Ennél a plakátnál igyekeztem finoman, okosan megjeleníteni az egyáltalán

nem egészséges erőviszonyait a konfliktusnak. A plakátot több más honfitársaméval együtt kiállították a lengyel Torun város képzőművészeti galériájában.

2006 óta március 23-a a lengyel és magyar nép barátságának napja, amely emléknek minden évben a másik ország 1-1 városa ad otthont. Egy ideje már

terveztem ezen emlékplakát elkészítését. A grafikát a két nemzet közötti történelmi kapcsolat és a lengyel plakátművészet előtti tisztelgés ihlette.

Lengyel-magyar barátság napja (2017/2018)

A 100. születésnap tiszteletére a Lengyel Grafikusok Szövetsége és a Varsói Képzőművészeti Akadémia versenyt hirdetett az olimpiai személyiség mint a

kollektív képzelet hősének és a sport humanista értékeinek bemutatására. Az 505 munkából plakátom bekerült az esemény Európát beutazó kiállítására.

Lengyel Olimpiai Bizottság 100 (2019)

Bauhaus 100 (2018)

A Bauhaus a 20. század első felében létrejött intézményesült modernitás. Szemlélet, munkamódszer, egyúttal szellemi program. Ezt a fajta innovációt

jelenítettem meg a centenárium alkalmából. Az egységes színek, formák és tipográfia a plakát erőssége. A plakát bekerült a „Bauhaus 100” kiállításra.

Bauhaus 100 (2018)

A Bauhaus tervezőgrafikai koncepciója minimális látványelem alkalmazására és a funkciótlan dekorativitás felszámolására épült, míg a tipográfia volt az e-

gyik legnagyobb hatású öröksége. E plakát így a Bauhaus lényegiségét tükröző színekben és funkcionális kompozícióban jelenik meg a kiállításon.

2018-ban a krétai Typography Museum meghirdette a tipóval és nyomtatással kapcsolatos 4. (nemzetközi) plakátpályázatát. Az 51 ország 570 pályaművéből

a zsűri által kiválasztott 30 plakátot kiállításon mutatták be. A verseny célja a grafika és a tipográfia jelenének és jövőjének összekapcsolása volt.

A tipográfiáról szóló 4. poszterpályázat sikere után a Museum of Typography kibővítette érdeklődési körét és a világ minden tájáról hívott meg művé-

szeket az 5. versenyre, melynek témája: „Tipográfia – Ablak a világra.” A kihívásban résztvevőknek a lakóhelyük által inspirált plakátot kellett készíteniük.

Minden szó az eredetitől eltérő, nehezebb jelentéssel is bírhat. A „terror” szó egyike ezeknek a szavaknak. A társadalmi és gazdasági terrorizmus életeket

veszélyeztető hatását mutatja be a grafika. Egy nemzetközi plakátfelhívás részeként pedig még Szöulban is kiállították.

„Nekem az EU...” címmel indított plakátpályázatot 2017-ben a Transparency International Magyarország. Az Európai Unió egy olyan közösség, amelyben

a résztvevő országok nemcsak versengenek egymással, hanem együttműködnek, és közösen próbálnak megoldást találni az előttünk álló kihívásokra.

a sztorizOrOl

KÁNTOR ATTILA (1988, Kolozsvár)

Kántor Attila vagyok, 2006 óta dolgozom (alkalmazott) tervezőgrafikusként, 2020 óta szabadúszóként. Munkáimban a klasszikus grafikai tervezés hagyományait igyekszem követni, a modern kor követelményeinek is megfelelően. Végzett művelődésszervező és történész muzeológus is vagyok (ELTE), több múzeummal és kiállításaikkal is kapcsolatban állok. Már az egyetem alatt elkezdtem komolyan foglalkozni a plakátokkal, elméleti és gyakorlati szinten is, még a Nem-

zeti Múzeum plakátgyűjteményében is dolgoztam. Aztán egyre több és jobb plakátot terveztem, mindenféle témában, mostanára pedig egyre több külföldi pályázatra is, néhányat sikerült is megnyernem. Egyfajta kultúrmissziómmá vált, hogy hozzájárulhassak a klasszikus rajzos stílusnak a másodvirágzásához, hiszen ezekre valódi művészeti alkotásokként tekint az utókor. Az egyik legfontosabb célom még, hogy taggá válhassak a Magyar Plakát Társaságban.

+36 30 914 2808

info@suppro.hu

www.kantorattila.com www.virtualisplakatkiallitas.hu

XX. Arany Rajzszög Kiállítás (2022)