Náluk már összeforrt a helyspecifi kus és a biogazdálkodás – Szakmári Agro Kſt .

KALOCSA

A talajra fi gyelve, forgatás nélkül gazdálkodva, művelt területeik nagy részén biotermesztést folytat a Szakmári Agro Kſt . A cég vezetői komoly kihívást tűztek ki maguk elé, amikor a bio- és a precíziós gazdálkodás technológiáit szervezték egy rendszerbe. A két szakterületnek egyszerre megfelelni nem volt mindennapi feladat, ebben az AXIÁL Kſt . precíziós gazdálkodási csoportjának szakemberei segítették őket.

A Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában üzemelő Szakmári Agro Kſt . ügyvezetője, Bévárdi Ádám beszélt a náluk alkalmazott megoldásokról.

Sokféle növényt termesztünk, főként biogazdálkodásban, a meghatározó növényeink a tönkölybúza, a búza, a kukorica, a köles, a szója, a repce, a zab, a durumbúza és a napraforgó. Ezek ápolása és nevelése sokkal nehezebb a konvencionális műveléshez képest, mert nincsenek a kezünkben vegyszerek, a gyomok ellen például csak mechanikusan tudunk védekezni.

Amikor az újabb helyspecifi kus technológiák megérkeztek Magyarországra, az AXIÁL szakértői nagy segítséget nyújtottak nekünk a gépbeszerzésben, a szervizzel és a fejlesztésben, valamint a helyes technológiai megoldások és folyamatok kialakításában is. Fontos, hogy nem csak a gépek, hanem a saját munkaerőnk, a nálunk dolgozó emberek felokosítása is a része volt ennek, így gyorsabb és hatékonyabb volt az átállás.

Amikor össze kellett hangolni a biogazdálkodást a precíziós technológia megoldásaival, először közös pontokat kellett találni, amelyek mentén kidolgoztuk a helyspecifi kus termelés alapjait. A robotkormányzás és az RTK-jel alapján történő munkavégzés már korábban is megvolt nálunk. Ám mivel a precíziós technológiát alapvetően a konvencionális mezőgazdaságra fejlesztették ki, főként a spórolásra fókuszál; inputanyagot, műtrágyát takarít meg, munkaidőt, fáradságot csökkent, így javul a hatékonyság is általa. Azonban nálunk a biotermesztés miatt kizárt a műtrágya- és tápanyag-utánpótlás hagyományos vonalvezetése, így két lehetőségünk maradt. Szerves trágyát adunk a talajainknak, és azt vagy szórjuk, vagy pelletált formában juttatjuk ki. Utánajártunk a precíziós lehetőségeknek, kide-

rült, hogy a műtrágyaszórónk is alkalmas erre, így az első lépés annak felokosítása volt, így már meg is volt erre a technikánk. Azután jöttek a vetőgépek, hogy változó tőszámmal legyenek képesek kijuttatni a magokat. Mivel az AXÁL Kſt -vel sok évtizede együtt dolgozunk, nem volt kérdés, hogy közösen megyünk tovább a fejlesztés útján. Velük együtt vettük és beszéltük át, mit és hogyan lehetne használni annak érdekében, hogy teljes legyen a termelési folyamat fejlesztése. Ennek hatására kezdtük el a munkát, még a precíziós pályázat megjelenése előtt egy évvel, 2020-ban. A szakembereik elmondták az éppen aktuálisan következő lépéseket és azt is, hogy mire érdemes fi gyelni az adott szezonban, műveletnél és gyakorlatban. Elsőként minden tábláról talajmintákat vettek a műholdas hozamméréssel meghatározott zónáinkban és tápanyagtervet készítettek azokra, a tápanyag ellátottság fi gyelembe vételével. Ezek adataiból tervezve a felokosított műtrágyaszóróval kiadtuk a pelletált szerves trágyát, valamint a szilárd formájú foszfort és káliumot olyan mennyiségben, amilyennek az AXIÁL-szaktanácsban előírták.

A korábbi évek és szezonok műholdképeit megnézve már kirajzolódott egyfajta zónázottság, abból következtettek a kialakulására és ennek megfelelően vették meg a talajmintákat. Természetesen a zónák tolódhattak, változhattak és a helyes lehatároláshoz további támpontokat adott a terméshozam és a talajellátottság is.

A precíziós gépparkunkba már 8 Fendt erőgép, 2 CLAAS kombájn és egy függesztett Sulky műtrágyaszóró érkezett a bajai központból, egy komolyabban felszerelt, 5000 literes HORSCH önjáró permetező pedig hamarosan érkezik hozzánk.

Hozamtérképezés azelőtt nem volt nálunk, de a precíziós csapattal együttműködve a műholdak historikus adatait használva 15 évre visszamenőleg megnéztük az adott táblák adott szezonra és növényre vonatkozó terméshozamait. Ehhez egy kis segítséget kellett adni nekik, mert sokféle hozam és színezettség volt a térképeken. Ezekből ki kellett választani azt a táblatípust, ami a legjobban megfelelt a valóságnak, és ki kellett zárni azokat, amelyek növelnék a pontatlanságot (pl. osztott művelés). Majd, amikor ez megtörtént, fel tudtuk használni ezeket a múltbéli információkat is, amelyek nagyon fontosak a diff erenciált tőszámú vetés megvalósításához.

A bioban nehéz, ám mégis meg lehet oldani a kultivátoros gyomirtást precíziósan. A traktorok RTK-pontossága segítségével a kamerákkal felszerelt kultivátorok kapái 2 centiméterre megközelíthették a termesztett növények sorait és töveit, így a közvetlenül végzett beavatkozások a lehető leghatékonyabbak. Sőt, a gép egy oldalazó mozgással még egy kicsit közelebb is viszi a kapákat a sorokhoz. Nálunk így vált teljessé, kerek egésszé a rendszer. Ma már minden táblánk be van vizsgálva, ismerjük az adataikat. Helyspecifi kusan tudunk vetni, tápanyagot szórni és a tavaszi sorba vetéseknél a gyomok ellen védekezni.

A befektetések megtérüléséhez várhatóan 5-7 év biztosan kell, de a számok alapján megdöbbentő az előrelépés. A normákba belegondolva, a szaktanácsot megnézve látjuk, milyen mennyiséget tervezünk kijuttatni a mAXI-MAP alkalmazásban és rájöttünk, hogy az okszerű kijuttatás jelentős inputanyag megtakarítást eredményez. A vetőmag esetében 5-10, az üzemanyagnál 15-20 % spórolást is jelent a pontos, zónákra alapozott tervezés. Ezekből adódik össze a megtérülés, amit az eddig eltelt 2-3 év után még korai számolni, de máris tapasztaljuk az előnyöket a pénzügyekben is.

Minden, a területeinkről és a gépekben gyűjtött adat befut az AXIÁL szakembereihez. A vetést megelőzően adatlapot töltünk ki arról, hogy pontosan mi volt a tervezett kultúra előveteménye, az hány tonnát adott, lekerült-e a területről a szármaradvány, mikor arattunk és hány tonna termésátlagot szeretnénk. Beírjuk, hogy pontosan miből és mennyit adtunk ki a területekre az őszi vetés előtt, ezek alapján a szaktanácsban meghatározzák, hogy a tápanyagokból mennyit szórjunk ki az adott zónákra lebontva. Ebbe ugyan manuálisan bele lehet nyúlni, szerkeszthetőek, módosíthatóak az értékek, akár a táblanormához is lehet alakítani a jobb és rosszabb részekre vonatkozóan. De nem tesszük, mert teljes a bizalom a precíziós csapat iránt, igyekszünk azt kijuttatni, amit ők javasolnak. Eddig bevált – mondta Bévárdi Ádám.

Folyamatos és jó a kapcsolat Szabó Péter Bencével és Mesterházi Péter Ákossal, de az egész garnitúrát jól ismerjük és köszönjük a munkájukat. Eddig zökkenőmentes volt a fejlesztés és a megvalósítás is, ahogy a gépes kapcsolattartók és a és traktorosok közötti egyeztetések is remekül mennek. Eleinte azért voltak hosszabb ötletelések a biogazdálkodás és a precíziós technológia gyakorlatainak összehangolásánál, mert elismerem, hogy nem a szokványos dolgokat kértük tőlük, mégis gyorsan, jól és együtt tudtuk megoldani a szakmai kihívásokat. Ezek között a következő fejlesztés, amitől hatalmas lépést várunk a bioban, hogy a gyommentesség hatékonyabb elérésére alkalmas új technológiák terén érkeznek majd precíziós gépújdonságok.