2015. december
A Magyarország Barátai Alapítvány magazinja
Labdarúgó EB: Megtört az 1972 óta tartó átok
Interjú
Böjte Csaba szerzetessel
ta r ta lo m
Budapest megújul
3
Budapest: egy még színesebb város i n t e r j ú 6
Interjú Böjte Csaba szerzetessel Gazdaság 9
Visszanyerte válság előtti szintjét a hazai lakáspiac O l i m p i a B u d a p e s t e n 11
Olimpia Budapesten? Hungarikumok 14
Vizsolyi Biblia
hírek 16 I l l y K á v é 17
Egy alig ismert magyar világsiker nyomában: Illy Feri bácsi kávéja M i k u l á s M a g y a r o r s z á g o n 19
Ki az a Mikulás?
2
2015. december
Budapest megújul
Budapest: egy még színesebb város Gyakorlatilag tagadhatatlan, hogy a fővárosban sétálva a Budapesten élők is megdöbbenve fogadják a már megszokott sivárság helyett a város fölé tornyosuló, épületfalakon elszaporodó monumentális képzőművészeti alkotásokat. Az embernek akár percekre is szüksége lehet, amíg feldolgozza az elé táruló, nem mindennapi látványt, amellyel a Színes Város Csoport Magyarország művészei dekorálják az elmúlt
Az alapgondolat Vásárhelyi Győző fejében fogalmazódott meg 1983-ban, aki úgy vélte, a képzőművészetnek nem csak belső terekben, így elsősorban galériákban, művelődési házakban kellene eljutniuk a közönséghez, hanem szükség lenne arra, hogy kivonuljon az utcára, a közterekre, amelynek során több kihívás, lehetőség, kreativitás és végül, de nem utolsó sorban ember elé állhat a művész. A civil alapokon nyugvó projekt a rendszerváltást követően idővel mozgalommá alakult, ugyanis a köztérszínesítés legális formában ismeretlen volt hazánkban 2008 előtt, amikor is tényleges útjára bocsátották a kezdeményezést. Az alapvető problémát a város számos pontján megtalálható elhanyagolt, szürke felületek, közterek adják, amelyek hosszútávon csak további leépüléshez, elhasználódáshoz vezetnének. Emellett említést érdemelnek a végtelenül elszaporodott budapesti rek-
fotó: szinesvaros.hu
években a köztéri felületeket.
Idővel akár Budapest, és más magyar városok turisztikai vonzerejévé is válhat.
3
2015. december
A műalkotások által színesedő városkép hazánk városait élhetőbbé, színesebbé teszi.
4
2015. december
lámok és reklámfelületek, amelyek szinte kizárólagos szerepet töltenek be a főváros színesítésében. Ennek kapcsán a Színes Város vezetése weboldalán úgy fogalmaz, „a szuggesztív, fogyasztásra sarkalló üzenetek hálójában élünk. Azt szeretnénk, ha a fogyasztásra ösztönző hirdetések mellett olyan összefogás jönne létre, amellyel jól jár a városlakó, a város, és a versenyszféra érdekei is legalább annyira érvényesülhetnek, mint amennyire az általános, köztéri hirdetési csatornákon keresztül jelenleg”. A kezdeményezés hatására a Magyarországról és külföldről érkező képzőművészek immár húszezernél is több négyzetméter falfelületet festettek ki. Az ötleteket Latin-Amerikából hozták magukkal a magyar alapítók. A program megalkotásához hos�szas előkészítő munkára volt szükség, hiszen a különböző szereplők tevékenységének összehangolása időigényes feladatnak bizonyult. Első körben az alkotókkal való egyeztetés történik meg az irányzat kapcsán, amelyek során tisztázódnak a főbb elvi kérdések, majd a megvalósíthatósági tervezetet készítik el. Ezzel párhuzamosan, a projekt ütemezését több fórumon bemutatva igyekeznek civil szervezetek, döntéshozók, illetve köztér-tulajdonosok támogatását megnyerni. „Fontosnak érezzük, hogy a munkánk korai szakaszától kezdve hiteles, minőségi dokumentáció és kommunikáció támogatja a későbbi fejlesztéseket, együttműködéseket. Elértük, hogy a lakosság reagált, visszajelzést kaptunk a megvalósult munkákról, és javaslatokat is nyertünk további színesítésre váró közterületekre” - nyilatkozza a Színes Városról az alapító Megyeri András, majd hozzáteszi „az általunk kiválasztott területek kiemelten reprezentálják a kifej-
tett problémákat. A város egy-egy elhanyagolt, nagy gyalogosforgalmú ütőerét keressük meg. Ilyen tereket kívánunk kiszínezni, kortárs, funkcionális művekkel a helyi közösség számára kedvesebbé, szebbé tenni. A művek kialakításakor az újrahasznosított anyagok alkalmazása, valamint a fenntarthatóság elvének követése mellett irányadó szempont a graffiti fogalmával kapcsolatban kialakult torzképen való változtatás: művészi értéket közvetítő, napjaink eseményeire reflektáló festményekkel kívánnak vidám mondanivalót csalni a falakra. Sajátosságot tükröznek az interaktív elemek, amelyeken a látogatók is alakíthatják a képeket, valamint üzenhetnek egymásnak. Az alkotásokon keresztül közvetlen kapcsolatot építhet ki a városlakó és a művész, amelyhez a művészet funkcionális lehetőségei biztosítanak segítséget. Az Örökség és Társadalom Alapítványhoz tartozó Színes Város Magyarország hosszú távú célja, hogy a műalkotások által színesedő városkép hazánk városait élhetőbbé, színesebbé, a városképet érintő döntéshozatalt pedig civilebbé, közérdekűbbé tegye. Jelszavuk: „Városunk közterei valójában értünk léteznek, víziónk, hogy Magyarország egy nagy kiállítótér legyen”, amellyel egyben egy meghatározott koncepcióba ágyazódó tartalmat szeretnének egységbe önteni. A falakon megjelenő képek üzenete nem a materialista, fogyasztói életvitel további erősödését, hanem a természetet tisztelő, humanista ember értékrendjét hivatott képviselni, amely egyben ezzel a mindennapjainkba, életvezetésünkbe is beépülhet. Ez idővel akár Budapest, és más magyar városok turisztikai vonzerejévé is válhat, valamint nemzetközi szintű elismerést
fotó: szinesvaros.hu
Budapest megújul
Budapest megújul
fotó: szinesvaros.hu
is kaphat. Ehhez szükség van egy köztéri művészetet bemutató városi útmutató alakulására is, amely elkalauzolja az érdeklődőket a város különböző pontjai, valamint a kiállítóterek között. Frank Gábor, a projektet levezénylő Világkép Kulturális Egyesület elnöke az Origo.hu hírportálnak elmondta, az elkészült munkákra rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, járókelők álltak meg, alkotók jelezték, hogy legközelebb becsatlakoznának, iskolák keresték meg őket, hogy fessék ki a belső udvarukat; és úgy néz ki, hogy a Flórián téri aluljáróban egy újabb íven folytatják a munkát. A háromhelyszínes projektet a Norvég Civil Alapnál elnyert pályázatból finanszírozták, ahol a kulturális örökségvédelmi kategóriában ötmillió forintot kaptak - nyilatkozta Frank a lapnak. Ezt az anyagokra és a közreműködők kifizetésére költötték, sokan így is társadalmi munkában működtek közre. Idén augusztus 24-én egyhónapos művészeti fesztivált szervezett
a csoport Budapesten, ahol egy tucat falfelületen, 31 napon át, kortárs muralisták, vagyis falfestő képzőművészek mutatták be alkotásaikat. A Földművelésügyi Minisztérium, Budapest Főváros Önkormányzata, a Magyar Turizmus Zrt., valamint a Színes Város Csoport együtt népszerűsítik a Színes Város Budapest Fesztivált azzal a céllal, hogy Magyarországot és Budapestet mint fiatalos, trendi turisztikai célpontot mutassák be. A Földművelésügyi Minisztérium megbízásából összesen nyolc falfestmény készül Hungarikum témában, hogy a fiatalabb korosztályokhoz is közelebb hozzuk tradicionális értékeinket. Mint az itthon.hu portál megírta, a fesztivál fővédnöke idén is Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes úgy vélekedett: a falfestő szervezet széles körű összefogást hozott létre ezzel a fesztivállal, amely ígéretes példa Budapest és a kreatív ipar civil irányból induló együttműködésére. „Mindenkinek van egy városa.” Jakócs Dorottya műve
5
2015. december
interjú
„Saját gyermekeinket nem vállaljuk, de máshonnan jött idegeneket befogadunk”
Interjú Böjte Csaba szerzetessel A Dévai Szent Ferenc Alapítvány kolozsvári születésű alapítójával beszélgettünk, aki huszonhárom éve tartó szolgálata alatt közel ötezer árva gyermeket fogadott be. Tevékenységét elismerik Erdélyben, Romániában és Magyarországon is.
– Augusztusban, a migrációs válság tetőfokán megjelent írásában Európai Akadémia néven képzési központ létrehozását javasolta, amely felkészítené a bevándorlókat a békés együttélésre. Vélekedése szerint az sem megoldás, ha feltétel nélkül befogadjuk a bevándorlókat, és az sem, ha erőszakkal elűzzük őket. Hogy látja a jelenlegi helyzetet a fejlemények tükrében? – Annak idején, a XI. században Szent László, Erdély védőszentje, felvette a harcot a kun betöréssel szemben – célja akkor a határvédelem és az ellenfél legyőzése volt. Amikor azzal szembesült, hogy katonái a küzdelmek során levagdossák az ellenséget, papokat hívott, hogy taníttassa az érkező kunokat.
6
2015. december
Ezt követően letelepítette őket a királyságában és a békés együttélés korszakát hozta el. Szent László az országra fegyverrel támadó idegeneket is képes volt ezzel integrálni. Én magam több, mint ötezer gyereket fogadtam be, nyomornegyedekből, az utcáról. Huszonkét év alatt azt tapasztaltam, hogy jó szándékú embereket jósággal, szeretettel lehet sikeresen integrálni. A virág a fény felé hajlik: a bajban lévő ember hajlik a jó szóra, nyugodt tanácsokra. A nagy kérdés az, hogy vannak-e ma Európának Szent Lászlói, olyan papjai, illetve tanítói, akik hitelesen tudják felkínálni azokat az értékeket, amelyek alapján mi is szervezzük, éljük életünket. Emellett természetesen az országok ha-
tóságainak továbbra is feladata, hogy a háború elől menekülő emberek szándékát vizsgálják, valamint megállítsák a maguk eszközeivel azt – akár vissza is toloncolják –, aki tudatosan rosszat akar. – A Magyar Nemzetnek adott szeptemberi interjújában Európát nem a bevándorlóktól, hanem a lagymatag keresztényektől félti. Miről ismerszik meg egy lagymatag keresztény? – Szomorúan olvastam egy megjelent statisztikában, hogy Európában naponta öt-hétezer magzatot abortálnak, míg a híradóban pedig azzal szembesültem, hogy naponta hat-hétezer menekült érkezik a kontinensre. Döbbenetes! Mert ez mit jelent? Saját gyermekeinket nem vállaljuk, de máshonnan jött idegeneket befogadunk. Ez már önmagában szörnyen hangzik, és nem valamelyik nagyhatalom titkos ös�szeesküvése irányítja az egészet. Minden egyes anya és apa személyes döntése alapján végzik el az orvosok a terhesség-megszakítást. Természetes, hogy nem lesz légüres tér; az az űr, amelyet a meg nem született fiatalok hiánya okoz, mint a vákuum beszippantja máshonnan a lüktető fiatal életet. Európa minden bajára van orvosság, és ez az orvosság nem keserű, nem fájdalmas, hanem édes és csodálatos. Merjünk az élet mellett dönteni! Merjünk szeretni, gyereket vállalni, jó kedvvel, vidáman élni, dolgozni. Kétezer évvel ezelőtt Isten a világ minden bajára gyógyírként egy gyermeket küldött. Meg vagyok róla győződve, hogy a mai kor bajaira is a gyermek a legjobb gyógyír. A gyermeket is, akár bármilyen gyógyszert, „használat” előtt fel kell rázni. Kapjuk el a derekát, dobjuk fel jó magasra és ismételjük ezt el még egy párszor. A gyermek elkezd kacagni, majd átöleli a nyakunkat, megpuszil, és ez azonnal kifejti a hatását: mi magunk is sokkal nagyobb bizalommal, reménnyel fogunk a holnapba nézni, lesz erőnk legyőzni mindazt a gondot, problémát, ami körülvesz.
fotó: vhegy.com
interjú
– Ön Kolozsváron született, 1992 óta a dél-erdélyi Déván szolgál, vagyis jól ismeri a kisebbségbe szorult magyarság és a szórványközösségek mindennapi küzdelmét a megmaradásért, identitásuk megőrzéséért. Milyennek ítéli a kilátásokat? – Aktív papi életemet a szórványban éltem le, az általam befogadott több mint ötezer gyerek nagy része a szórványból érkezett. Számomra ez a huszonöt év csodálatos volt. Másokkal ellentétben nem úgy éltem meg, hogy a szórvány megfojt, összemorzsol, hanem a sokféleség, a tarkaság számomra pezsgést, lendületet ad. Azt gondolom, be kellene fejezni a nyafogást, siránkozást, és el kellene gondolkodni azon, hogy a több mint hétmilliárd embert számláló földgolyón sok-sok olyan város van, amelynek több lakója van, mint Szlovákiának, Szerbiának, Magyarországnak vagy akár Romániának. Isten azt akarja, hogy jó testvérekként, váll a váll mellett, együtt építsük az ő országát. Nem hiszem, hogy itt, a Kárpát-medencében akár mi magyarok, románok, szlovákok és szerbek,
„A kettős állampolgárság megadása egy hatalmas lépés volt számunkra.”
7
2015. december
interjú
zsidók vagy cigányok külön-külön képesek lennénk tündérkertet, virágzó kultúrát, Isten országát építeni. Egy lakható, mindannyiunk számára szerethető világot csak együtt, közösen vagyunk képesek létrehozni, felépíteni. Ilyen értelemben a szórvány nagyon fontos, hisz mi, az ott élők, tanúsíthatjuk, hogy minden ember egyforma. És, hogy idézzek egy halhatatlan humoristát, Hofi Gézát, hogy „ki milyen hülye”, annak semmi köze nincsen ahhoz, hogy melyik nemzet fiaként született meg. – Európában – a fiatal generációk körében különösen – soha nem látott mértéket ölt a szekularizáció, a vallástól való elfordulás. Ön szerint visszafordítható a folyamat? – Másként látom ezt a helyzetet, az emberek inkább keresik Istent. Régebben még a gyermek is magázta a szüleit és a kapcsolat az emberek között merevebb volt. Ma egymás között sokkal kevesebb formalitásra van szükség egy őszinte barátság, egy bensőségesebb viszony kialakításakor, ez pedig így van a teremtő Istenünkkel is. Azt mondhatnánk, hogy az emberek ma szeretnek táncolni, persze nem úgy, ahogy nagyszüleink táncoltak. Az egyházaink is meg kell értsék, hogy a XXI. század embere is szeret imádkozni, keresi az Istent, de lehet nem pontosan úgy, azokkal a szertartásokkal, ahogyan száz vagy akár ötven évvel ezelőtt is tették. Hiszem azt, hogy nyugtalan az ember, míg le nem nyugszik Isten tenyerén. Hiszem, hogy az ember vágyik az Istennel való találkozásra és ez a szomjúság képes lesz megújítani felekezeteinket, közösségeinket. Optimista vagyok, mert rossz dolog rossznak lenni. Fárasztó, sőt fájdalmas bűnben élni. Tapasztalataim alapján mondhatom, hogy jó dolog jónak lenni, a békesség, a szeretet útján járni, jó testvérekként az Isten kezét megfogni, a föld sebeit begyógyítani és testvéreinket boldoggá tenni. Ahogy a víz lefelé
8
2015. december
folyik, mert az neki sokkal könnyebb, ugyanúgy hiszem, hogy az ember, az emberiség a szeretet és a jóság útján fog járni mind bátrabban, határozottabban. Adja az Isten, hogy így legyen. – Mit üzenne Karácsony alkalmából a világ minden sarkában szétszórva élő magyaroknak? – Isten válasza a világ bajára a gyermek volt. Azt üzenem, merjünk az élet mellett dönteni, gyermeket vállalni. Akár vér szerint, akár úgy, ahogy Szent József Karácsonykor vállalta a kis Jézust Isten akaratából. Magam sem a test és a vér kívánságából lettem apa, de nagyon boldog vagyok, amiért mertem megosztani életemet gyermekekkel. Az a nép, amelyik az élet mellett dönt, a gyermek és Isten mellett dönt, ami fordítva is igaz, Isten is az ilyen nép mellett áll, hiszen megáldja, jártában-keltében kegyelemmel árasztja el. – 2013 decemberében édesanyjával együtt az Országházban, ünnepélyes keretek között ötszázezredik kérelmezőként tette le a magyar állampolgársági esküt, élve a kormány által a külhoni magyarság számára biztosított lehetőséggel. Hogy látja, valóban megtörtént ezzel a magyar nemzet határokon átívelő egyesítése? – Az életben soha semmi nincs végleg befejezve, de a kettős állampolgárság megadása egy hatalmas lépés volt. Számomra ez örömöt jelent, a nyugalom forrását. – Eltelt egy újabb év, ismét közeleg a Szenteste. Miről mesél majd a gyerekeknek? – Még nem gondolkoztam a Karácsonyi beszédemen. Talán azt mondom el, hogy lám, milyen jó hely ez a Föld, még az Istennek is jó, hisz karácsony estén közénk jött. Igen, határozottan úgy érzem, hogy jó hely ez a Föld nekem is, hisz szerethetem itt az Istent és az embertársaimat, meg ezt a csodálatos nagy világot.
Gazdaság
Visszanyerte válság előtti szintjét a hazai lakáspiac Kis túlzással mind Budapestre, mind a vidéki városokra igaz, hogy az elmúlt közel egy évben a jó helyen található ingatlanok egyre kelendőbbek. Budapest gyakorlatilag vásárlási lázban ég, a négyzetméterárak robbanásszerűen növekednek, míg 2010 és 2013 között, a világgazdasági válságot követően soha nem látott mélységben vergődött a magyarországi értékpiac.
Az átlagot is jelentősen meghaladó árnövekedésre nem csak a nemzetközi sajtó, de az ingatlankereskedéssel foglalkozó külföldi cégek és honlapok is felfigyeltek, akik kiemelt hírként kezelik a befektetők számára kedvező változást. A krízist követő években már látszott, hogy aki megteheti, az jól jár a vásárlással, hiszen a jövedelmek szintjén változás nem történt, a szomszédos országok piacait tekintve pedig a 10%-os értékcsökkenés sem jelentett meglepetést. Az ügyfelek között a 12-20 millió forint (38-63 ezer euró) közötti áron mozgó, valamint az 50-75 négyzetméter alapterületű ingatlanok a legnépszerűbbek, de természetesen különbséget lehet találni városok és városrészek között is. Míg Budapesten a II., XII., XIII. kerület mellett a déli részen elhelyezkedő Újbuda a legnépszerűbb, addig országos szinten első sorban Pest és Veszprém megye vezeti a rangsort. A
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérései szerint a 2015-ben megkötött adásvételi szerződések eddig ismert adatai alapján 48 ezer eladott lakásból közel 800 újonnan épült kelt el, ami 1,6%-os növekedést jelent, valamint a 2014-re jellemző negyedévi 2%-os emelkedés idén 5, valamint 3%-os volt, amely összehasonlítva a tavalyival 13%-os változást vont maga után. Az ingatlanár alakulásban ez körülbelül 1 millió forintos (3145 euró) növekedésként szerepel. Különösen népszerűek a vásárlók körében a 60-as, 70-es években épült panellakások, amelyek korszerűsítésére az állam társasház-felújítási és energetikai fejlesztési pályázat keretében biztosít támogatást. Hatalmas verseny elsősorban a Budapestre vagy nagyobb városba költöző hazai és külföldi egyetemisták között van, akik bérleményként keresnek ingatla-
9
2015. december
Gazdaság
A költségeket tekintve a magyar fővárosban a négyzetméter-átlagár 397 ezer forint körül
látható, hogy még a háború sújtotta Ukrajna fővárosában is többet kell jelen pillanatban fizetni egy négyzetméterért, sőt, ahhoz, hogy a környékbeli országok fővárosainak lakásárait súrolja Budapest, 63%-os árnövekedésre lenne szükség. A költségeket tekintve a magyar fővárosban a négyzetméter-átlagár 397 ezer forint (1248 euró), a közép-kelet-európai nagyvárosokban ez 640 ezer forint körül mozog (2040 euró); amennyiben a külvárosi területeket nézzük, 75%-os növekedési potenciált mutatnak a számok. fotó: budapest.com
mozog
nokat. A lakásár-növekedéssel párhuzamosan a havi bérletár is rohamos léptékben változik, itt a legnépszerűbbek (és egyben a legdrágábbak) a belvárosi, azaz az V., VI és VII. kerületben található lakások, de a budai oldalon helyet foglaló I., II., valamint XII. kerületiek ára is átlépheti a havi 150 ezer forintos (472 euró) költséget. Ennek ellenére elmondható, hogy uniós és regionális szinten az ingatlanárak messze felülmúlják a budapestit. A bankmonitor.hu felmérése alapján jól
10
2015. december
Olimpia Budapesten
Olimpia Budapesten? Talán kevesen tudják, de annak ellenére, hogy hazánk ténylegesen még nem rendezett olimpiát, korábban már egyszer elnyerte a rendezési jogot: 1914-ben döntött úgy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), hogy az 1920-as játékoknak a magyar főváros adhat otthont. A tény, hogy ebből nem lett semmi, sőt részt sem vehettünk a végül Antwerpenben rendezett viadalon, az I. világháborúban betöltött szerepünk számlájára írható. Most, száz évvel később újra próbálkozik Budapest, hogy a 2024-es olimpiai játékokat megrendezhesse.
Idén júniusban a budapesti közgyűlés elsöprő többséggel szavazta meg a fővárosi olimpiával kapcsolatos megrendezési kezdeményezést, amely ezzel egyben felkérte Tarlós István főpolgármestert a pályázásra vonatkozó szándéknyilatkozat kiadására. „Budapest szívvel-lélekkel az olimpiai pályázat mellett van, mert Magyarországnak minden szempontból megérné a 2024-es nyári játékok megrendezése” – nyilatkozta Tarlós és egyben elismerte, eleinte szkeptikus volt, de a regionális rendezéssel kapcsolatos Agenda 2020 reformprogram meggyőzte őt is. Ez alapján újszerű megközelítést nyerne az olimpia-rendezés, hiszen nem csupán az adott városra lenne kihegyezve a lebonyolítás, hanem bevonnák a vidéket és akár szomszédos országokat is: a kajak-kenu versenyszámait például a világszínvonalú szegedi versenypályán rendeznék, az atlétikának a debreceni Főnix Stadion adna otthont, a vadvízi evezés pedig akár a szlovák
területen található Felvidéken is lehetne. A főváros 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett a versennyel kapcsolatban. A végső döntés a rendező személyét illetően, amelyet a Limában tartandó 130-ik NOB ülésszakon szavaznak meg, 2017. szeptember 15-re várható. A további pályázók között van Hamburg, Párizs, Róma, és Los Angeles (mivel Boston visszalépett).
Megérdemelnénk? Magyarország olimpiai játékokon először 1896-ban vett részt és csaknem az összes nyári, illetve téli olimpiai számban indultak versenyzőink. Hazánk az elmúlt 130 évben mindössze két alkalommal hiányzott a világversenyről: először a korábban már említett 1920-as játékokról (ezt eredetileg Budapest rendezte volna), mint az I. világháború vesztes állama, aki nem kapott meghívót; másodszor pedig 1984-ben, amikor
11
2015. december
Olimpia Budapesten
Stadion tervezett kinézete
12
2015. december
olyan nevekkel találkozhatunk még, mint Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás úszók, Kovács Katalin és Dusev-Janics Natasa kajak-kenusok, Balczó András öttusa bajnok, valamint Gyarmati Dezső és Kásás Tamás vízilabdázók. Magyar sikert legtöbb esetben vívóink tudtak elérni, de számos alkalommal öregbítették sportolóink hazánk hírnevét úszás, kajak-kenu, birkózás, torna, ökölvívás, vízilabda, öttusa, atlétika és labdarúgás sportágakban is.
Korábbi próbálkozások Nem újkeletű gondolat Magyarországon az olimpiai játékok megtartása, hiszen korábban is pályáztunk már, elsőként az 1916-osra, ám akkor végül Berlinre esett a választás; éppúgy, mint az 1936-ban rendezett olimpia esetében. Tizenkét évvel később (a II. világháború miatt elmaradtak a nyári játékok), 1948ben végül London előzte meg Budapestet a jelöltek közül. A többszörös kudarc viszont nem hagyta elülni hazánk lelkesedését, sőt az 1952-es Helsinkiben rendezett olimpiát követően – ahol összesen 42 érmet nyertek a magyar sportolók – ismét felmerült az olimpia-rendezés ötlete, így 1960-ban újfent indult Budapest a rendezés jogáért. Ennek ellenére az időközben elkészült Népstadion sem volt elég meggyőző a Bizottság számára, és Rómát választották végső befutónak. Hivatalosan hazánk azóta sem adott be pályázatot, bár az utóbbi másfél évtizedben többször is felvetődött az olimpia rendezésének ötlete. 2000ben, az első Orbán-kormány idején maga a miniszterelnök jelentette be, hogy Budapest megpályázná a 2012-es olimpiát, de a két évvel későbbi kormányváltást követően fiókba került a tervezet. Ismét egy évtizedet ugorva, most, a főváros a 2024es rendezés kapcsán egy 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett egy tanácsadócéggel, amelyből kiderül, hogy az olimpia nettó 774 milliárd
fotó: mnsk.hu
Az új Puskás Ferenc
a Szovjetunió nyomására csatlakozott a szocialista országok bojkottjához, amelynek során nem vett részt a Los Angeles-i rendezvényen. A helyezéseket tekintve a NOB listája alapján Magyarország 167 arany-, 146 ezüst- és 169 bronzérmet szerzett ezidáig, azaz összesen 482 alkalommal állhatott dobogóra magyar versenyző. A pályázatot előkészítő Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) rendszeresen hívja fel a nemzetközi szervezet figyelmét arra, hogy hazánk nem csak, hogy az egyik legeredményesebb állam a játékok történetében, de az olimpiai éremtáblán is úgy áll a nyolcadik helyen, hogy az első tíz közül egyedüliként nem rendezhetett még olimpiát. A legtöbb érmet szerzett sportoló a jászberényi születésű Gerevich Aladár vívó, aki 1932 és 1960 között 7 arany-, 1 ezüst- és 2 bronzérmet érdemelt ki. Őt követi Kovács Pál 6 arany- és 1 bronzérmével, aki szintén mint vívó állt a sportág csúcsán. De a legsikeresebb olimpikonjaink listáján
Olimpia Budapesten
Helyszínek A megvalósíthatósági tanulmányból kiderül, az ötkarikás játékok egyik központja Dél-Pesten lenne, hiszen a szerzők szerint az elhelyezést illetően ez a leglogikusabb választás a megközelítés, a kihasználhatóság, illetve a természeti adottságok szempontjából, valamint összecseng a hosszútávú városfejlesztési stratégiával is. A centrum a IX. kerületi Rákóczi-hídtól délre eső részen lenne, míg az Olimpiai Park a Csepel-sziget északi csücskére épülne. Itt kapna továbbá helyet egy új, lebontható atlétikai stadion is, valamint a később lakóparkként értékesíthető olimpiai- és médiafalu, de a nyitó- és záróünnepséget is itt rendeznék. A Dunán új kajak-kenu pályát építenének ki, a Művészetek Palotája mellett pedig új Kongresszusi Központot létesítenének, ami a súlyemelésnek adna otthont. A négy sávos Hungária-körútból „olimpiai körutat” varázsolnának, míg a budai oldalon teniszközpont épülne, az Etele tér pedig a kézi- és röplabda centruma lehetne. A futballmérkőzéseket a Ferencváros Torna Club rezidenciáján, azaz a Groupama Arénában, valamint a Puskás Ferenc Stadionban rendeznék. A zuglói Papp László Sportarénában tornát, ritmikus gimnasztikát
kép: MOB
forint becsült összegbe kerülne az államnak. A költségével szemben az állam valószínűsíthető többletjövedelme 1142 milliárd forint lenne, míg a háztartásoké 1006, a vállalatoké pedig 836 milliárd forint. Ez ös�szesen 2984 milliárdos bevételt jelentene, valamint 100 ezer új munkahelyet 2017 és 2025 között (ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy mértékadó közgazdászok vitatják a 774 milliárdos rendezési összeget, többek szerint a befektetési minimum ehelyett 1000 milliárd forintos magasságig nyúlna). A szükséges infrastrukturális beruházások zömét ugyancsak a pályázattól függetlenül tartalmazza a 2014-2020-as EU-fejlesztési csomag Budapestet érintő része.
A budapesti olimpia tervezett helyszínei
és kosárlabdát tartanának, míg a Hungexpo mellett a sportlövészet és az ökölvívás jutna szerephez. A Városligetben, azon belül is a Műjégpályán lenne a triatlon és az íjászat, valamint az országúti kerékpár rajtja és célja. Az olimpiai körúton tovább haladva az Árpád-hídhoz érünk, ahol már épül a vízi sportokat befogadó Dagály Úszóaréna a 2017-es világbajnokságra. Északra fordulva lennének megközelíthetőek az Ilovszky Rudolf és Szusza Ferenc Stadionok, amelyekben rögbi- ill. gyeplabdameccseket tartanának. A főváros szívében található Margitsziget meglévő létesítményei az öttusának és vízilabdának adnának otthont. Végül, de nem utolsó sorban, az Agenda 2020 program figyelembe vétele egy megfizethetőbb, gazdaságosabb olimpiarendezést eredményezhet köszönhetően annak, hogy a vidéki városokat is bevonnák a rendezésbe: Debrecen, Szeged, Miskolc, Győr, Veszprém, Szombathely, Székesfehérvár, Balatonfüred és Dunakeszi is helyszínként szerepelnének. Míg utóbbi két város a vitorlázást és a lovassportokat fogadná be, addig az előbbiekben az elmúlt években épült új stadionoknak és sportcsarnokoknak jutna szerep.
13
2015. december
Hungarikumok
Vizsolyi Biblia 425 évvel ezelőtt készült el a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Vizsolyban az a 2412 oldalból álló, közel 6 kg súlyú, eredetileg 800 példányban közreadott Biblia, amelyet Károli Gáspár lelkipásztor fordított és Mantskovits Bálint nyomtatott. A korszakalkotó kötetre – amelyből ma már csak 54 darab létezik – egyben úgy is tekint a magyarság, mint az első teljes anyanyelvi Bibliájára, amelyet idén Hungarikummá is minősítettek.
A Vizsolyi Bibliát 2015 januárjában a Hungarikumok Gyűjteményébe
fotó: wikipedi.hu
választották
14
2015. december
A magyar nép életében akár korszakos jelentőségűnek is nevezhetnénk az emberekhez magyarul szóló szentírás megszületését, hiszen nem csak egyháztörténeti eseményről, hanem az anyanyelvi fejlődés egyik alapdokumentumáról is beszélhetünk. Károli Gáspár műve hozzájárult a polgárosodás felé vezető rögös úthoz, a szellemi összetartozáshoz, a kulturális egység ápolásához egy olyan korszakban, amikor Magyarország területén török uralom volt.
A Biblia fordítását, amelyben számos református lelkésztárs segédkezett, 1586-ban kezdte meg a gönci esperes. Mivel a XVI. század végén komoly anyagi erőt, szaktudást és tekintélyt igényelt egy ilyen horderejű mű elkészítése, Károlit Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem (aki nem más, mint a közel 90 évvel később megszületett II. Rákóczi Ferenc ükapja), valamint Dobó István erdélyi vajda támogatta. „Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását...” - írta a fordító-szerkesztő egy későbbi megemlékezésében. Nehézséget jelentett a nyomda felszereltségének szegénysége, amelyet főúri pártfogók tettek korszerűvé azzal, hogy Németalföldről új betűkészletet vásároltak, valamint megfelelő papírt szereztek be Lengyelországból. Nem tekinthető véletlennek továbbá Vizsoly városának kiválasztása sem a nyomda
Hungarikumok
fotó: biblia.hu
felállítására: a korban komoly kereskedelmi út vezetett innen a lengyelek felé. Károli a kész művel jóval meghaladta a korabeli hazai egyházfejlődés kereteit, és egyben irodalom- és nyomdatörténeti alkotást teremtett. A fordítás kitűnően összefoglalja azt a magyar nyelvhasználatot és irodalmi stílust, amellyel számos íróra és költőre gyakorolt hatást. A kötet három fejezetből áll, elsőként az Ószövetséget taglalja és annak 28 könyvét öleli fel Jézusnak, Sirák fiának könyvéig, a második a próféták írásait tartalmazza, Makkabeus könyvei címmel, míg a harmadik a mi Urunk, Jézus Krisztusnak Új Testamentumaként szerepel. A különböző részek címlapjai levélszámozással lettek ellátva, amelyek elé Károli tartalmi összefoglalásokat is készített, így a nehezebben követhető részeket az olvasó könnyebben érthette meg. A Biblia kezdőlapjára Magyarország címerét nyomtat-
Károli Gáspár műve hozzájárult a polgárosodás felé vezető
fotó: boon.hu
rögös úthoz
ták. Károli tisztában volt az elkészült mű hibáival, ám a kiegészítésben minden keresztény olvasót kér, hogy rágalmazás helyett fordításbeli hibáit jegyezzék fel és jelezzék neki annak érdekében, hogy javítani tudjon rajtuk. A református lelkész azonban a kiadást követően egy évvel, 62 éves korában Göncön elhunyt. Sírja máig ismeretlen helyen található, emlékét többek közt a nagykárolyi református templom bejárata fölötti tábla, valamint az egyház által alapított budapesti Károli Gáspár Református Egyetem őrzi. Élete fő művének fontosságát jelzi, hogy a magyarság a Vizsolyi Bibliának köszönheti nyelvének megőrzését a korabeli viszontagságok között, azaz Kölcsey Ferenc szavaival élve „a magyar nép zivataros századaiban”. 2015 januárjában a IX-XI. századi magyar íj, valamint a szegedi fűszerpaprika őrleménye mellett a művet is a Hungarikumok Gyűjteményébe választották.
Károli Gáspár szobra Göncön.
15
2015. december
hírek
Labdarúgó Európa-Bajnokság: Megtört az 1972 óta tartó átok
Párizsi terror: számos megemlékezés Budapesten, elrendelt nemzeti gyásznap
November 15-én este, Budapesten a magyar nemzeti tizenegy kettős győzelmet ünnepelhetett Norvégia felett, hiszen az első mérkőzésen 1-0-ra, míg a másodikon 2-1-re verte ellenfelét. A továbbjutás egy beteljesült álomként is értelmezhető, hiszen 44 év után fog hazánk válogatottja ismét európai futball tornán küzdeni. „Brilliáns gól”, így jellemezte a BBC Priskin Tamás találatát. A válogatott egyébként viharos selejtező-sorozatot tudhat maga mögött: három edző váltotta egymást az élen, míg végül a német Bernd Storck szövetségi kapitány vezetésével szereztük meg a kvalifikációt érő helyet. „A magyarok végig domináltak a skandinávok ellen, és kényelmesen gyalogoltak tovább rajtuk a 2016-os Európa-bajnokságra” – ezt már a Goal.com portál írta, amely korábban külön írást szentelt a norvég csapatban szereplő 16 éves tehetségnek, Martin Ödegaardnak, a Real Madrid játékosának.
Orbán Viktor együttérzéséről biztosította François Hollande francia államfőt, illetve hozzátette: az operatív törzs ülésén megerősített biztonsági intézkedéseket léptettek hatályba, amit az emberek tapasztalni is fognak például közlekedési csomópontoknál, pályaudvarokon, repülőtéren. „Ez jár némi kényelmetlenséggel, arra kérem az embereket, hogy megértéssel és türelemmel fogadják mindezt, mert szükséges a biztonságunk megerősítése” – tette hozzá a magyar miniszterelnök. Félárbócra eresztették a nemzeti lobogót, Orbán pedig mind a Kossuth téren, mind a Francia Intézetnél lerótta kegyeletét, ahol egy szál virágot és egy mécsest helyezett el. Jelen volt továbbá Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki négy éven át volt Magyarország párizsi nagykövete, valamint Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Éric Fourniernak, Franciaország budapesti nagykövete is.
16
2015. december
fotó: nemzetisport.hu
A francia fővárosban elkövetett mészárlások kapcsán tartottak megemlékezést és gyertyagyújtást számos helyen a magyar fővárosban.
A magyar válogatott örömtánca
I l ly K á v é
Egy alig ismert magyar világsiker nyomában: Illy Feri bácsi kávéja Ugyan ki ne hallott volna már a híres olasz Illy kávéról? Ki ne ismerné a jellegzetes piros-fehér logójukat az utcákról, a csészékről vagy a képekről? És vajon hogyan lehetséges az, hogy a magyarok többsége még csak nem is tudja, hogy ezt a világhírű márkát nem más, mint a temesvári születésű
Illy kávét világszerte több mint 40.000 helyen szolgálnak fel, így Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint a csendes-óceáni térség több mint 70 országában. A globálisan népszerű márka sikerét egyedülálló minőségű termékének köszönheti, amelyet egyesek a világ legjobb kávéjaként tartanak számon. Különlegessége a folyamatosan változó kávétermésből előállított ugyanolyan magas minőségben rejlik, amelyet 3 kontinens, pontosabban 20 ország átszelésével biztosít. Míg a 100%-os arabica kávékeveréket Brazíliából, a csokoládé, karamell ízeket Costa Ricából, addig a gyümölcsös aromát Etiópiából, a fűszeres aromát pedig Indiából szerzik be. Ezzel a keverékkel tesznek szert egy teljesen egyedi ízvilágra, amely nem csak összetéveszthetetlen, de az egész világon elismert. Az Illy kávé története erősen kötődik a cégalapító Illy Ferenchez és családjához. A feltaláló-üzletember Temesváron látta meg a napvilágot 1892-ben, Illy János asztalos és Rössler Aloisia gyermekeként.
Tanulmányait a helyi Temesvári Piarista Gimnáziumban végezte, majd 22 évesen, a szakiskolát követően besorozták az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregébe. Fiatal évei során megjárta a krasniki és isonzói frontokat is az első világháborúban, majd a leszerelést követően Triesztben telepedett le, amely a Monarchia szétesését követően olasz fennhatóság alá került. Itt ismerte meg későbbi feleségét is, a német-ír gyökerekkel rendelkező olasz származású zongoratanárnőt, Vittoriát, akitől két gyermeke született. Illy hamar megtanult olaszul, majd helyi kakaó- és kávékereskedéssel, illetve pörköléssel foglalkozó cégekhez szegődött. A munkahelyén töltött
fotó: wikipedia.hu
Illy Ferenc találta fel? Itt az ideje ezen változtatni.
A temesvári születésű alapító
17
2015. december
Illetta néven védték le találmányukat, a világ első eszpresszó kávégépét.
18
2015. december
évek alatti ráismerés következtében támadt a vákuum (azaz légmentes) csomagolással kapcsolatos ötlete is, amelyet a kényszer szült: a kávé a levegővel érintkezve veszít minőségéből, így romlás nélkül nagyobb távolságokban nem szállítható. Ezért Illy feltalált, majd szabadalmaztatott egy újfajta módszert ‘pressurization’ néven, amely mind a mai napig a legfejlettebb és legtökéletesebb kávécsomagolási technika. A feltaláló a kávéban található oxigént nagy nyomás alatt nitrogénnel helyettesítette, így a csomagolásban található pörkölt termékek eredeti állapotukban konzerválódhattak és a frissen pörkölt kávéfajták jóval tovább megőrizhették illatukat és aromájukat. 1933-ban a kereskedői érzékkel is rendelkező Illy találmánya hatékonyságának láttán önálló vállalkozásba kezdett és megalapította saját kávé- és csokoládéipari cégét, amely később kizárólag a kávéra
specializálódott, Illy Café-ra keresztelve. Két évvel később Illetta néven védte le újabb találmányát, a világ első eszpresszó kávégépét, amely egy forró gőzzel működő kávéautomata volt – gyakorlatilag ezt tekinthetjük a világ első presszókávé-gépének. Egy évtizeddel később Ferenc élelmiszerkémikus fia, Ernesto létrehozta a cég kutatólaboratóriumát, ezzel párhuzamosan pedig együttműködést kezdeményezett egyetemekkel és kutatóintézetekkel. A feltaláló Illy Ferenc 1956-ban, Triesztben hunyt el, örökségét Ernesto vitte tovább, aki 1965-re elérte, hogy önálló termelőüzemet hozzanak létre a partmenti olasz városban. Hogy a nagyszámú előállítás mennyisége ne menjen a minőség rovására, azóta is ez az egyetlen gyártóegysége az Illy Café-nak. A technológiai fejlődést felhasználva 1988-ban már olyan számítógép-vezérelt rendszert fejlesztettek és védettek le, amely minden egyes kávészemet megvizsgál és a nem megfelelőeket kiválogatja. Ettől kezdve a vállalat már nem a nemzetközi árupiacokon jut hozzá az alapanyaghoz, hanem közvetlenül a termelőkkel tartja a kapcsolatot. 1994-től az unoka, Illy András lépett a vezérigazgatói pozícióba (később két testvére, Illy Anna és Riccardo is az igazgatóság tagjaivá váltak) és egy jóval átfogóbb, globális terjeszkedést kezdeményezett, amelyhez eszközül az ezredforduló előtt alapított Illy kávé egyeteme szolgált. Ma ez a világ 20 különböző helyszínén oktatja a termelőket és a kávé iránt érdeklődőket. A franchise hálózat kiépítése 2003-tól vált stratégiai jelentőségűvé Espressamente Illy néven, amelyhez a tradicionális olasz design párosult. Mint weboldalukon leszögezik, a cég célkitűzése, hogy a minőségi kávéfogyasztásnak újra kialakuljon a hagyománya, legyen újra kedvünk, időnk, és türelmünk igazán finom, minőségi kávét inni, valamint megadni a kávézásnak azt a tiszteletet, amit a gyártó is ad neki.
fotó: illy.com
I l ly K á v é
M i k u l á s M ag ya r o r s z á g o n
Ki az a Mikulás? Egy legenda? Egy mesehős? Egy mítosz? Egyáltalán egy létező vagy kitalált személyről beszélhetünk? És kik azok az ördög formájú, patás segítők, a krampuszok, akik, ha úgy adódik, elviszik a rossz gyerekeket? Oknyomozó riportunkban most fény
Az igazságért pedig a III. századig kell visszautaznunk, egyenesen a törökországi Myrába (mai nevén Demrébe), ahol a katolikus és görögkeleti egyházak védőszentje, Szent Miklós élt. Bár életéről kevés történelmi dokumentum áll az utókor rendelkezésére, azt tudni lehet, hogy szüleitől örökölt vagyonát szétosztotta a szegények között, illetve a gyógyszerészek, a hajósok és a szegény gyermekek védelmezője volt. Ajándékosztó szerepe, a gyermekek iránti szeretete, védelme és támogatása népies alakban él tovább Mikulás személyében, aki piros palástban, püspöksüvegben, kezében pásztorbottal lepi meg édességgel a legkisebbeket minden év december 6. napján (ugyanis ezen a napon hunyt el Szent Miklós). Útján egy ördög formájú figura kíséri, a krampusz, aki az osztrák néphagyományból származik. Legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy láncát csörgeti, virgáccsal fenyegeti a gyerekeket és a rosszakat megbünteti. Mikulás-járás főleg a Dunántúlon, Csallóközben, valamint az Ipoly mentén szokás. A rituálé szerint ilyenkor a szalmába burkolt Mikulás és a krampuszok ijesztgetik a gyermekeket, ami aztán vidám szórakozássá alakul.
fotó: biblia.hu
derül mindenre!
Magyarországon a Mikulás December 6-án érkezik a gyerekekhez.
19
2015. december
et ek ep n n ü i y n o cs rá a k és Áldott, bék és boldog új évet kíván a Magyarország Barátai Alapítvány kuratóriuma.
Vizi e. szilveszter, a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke
„A magyar hazaszeretet
Felelős kiadó
Levelezési cím: 1117 Budapest, Gábor Dénes u. 2.
nem a hollét függvénye, sokkal inkább a magyar kultúráé.”
e-mail: office@friendsofhungary.hu
Lapunk megjelenését támogatta