A TARTÓS MUNKANÉLKÜLISÉG, A NŐK ÉS A CSALÁD
Amikor az évtized közepén vizsgálatba kezdtünk a tartós munkanélküliség következményeit feltérképezendő, mindenekelőtt azt kellett eldöntenünk, hogy a munkanélküliség milyen „fajtájára” és a munkanélküliek milyen csoportjaira terjedjen ki a kutatás. Mert munkanélküliség és munkanélküliség között számottevő különbség van. Nyilvánvalóan más az a munkanélküliség, amely mögött évszázados iparosodás, városiasodás, több generációs ipari munkásság, illetve ennek megfelelő munkakultúra, életmód és életminőség húzódik meg. Más az, amelyik az elmúlt évtizedek államszocialista vidéki ipartelepítéséhez kötődik, hiszen ezeket zömében az addig mezőgazdasági, foglalkoztatási gondokkal küszködő és. infrastrukturálisan fejletlen területeken hozták létre, tömegeket indítva el a falun lakás és az ipari munkássá válás sajátos megélhetést, életmódot és munkakultúrát nyújtó „félproletár” útján. És megint más az, amelyiket az ipartelepítés sem ért el, és ahonnan az emberek csak heti vagy napi ingázással juthattak ipari munkahelyekhez. Könnyen belátható, hogy a jelzett történeti s fejlődésbeli körülményektől függően a munkanélküli élethelyzet merőben eltérő megélhetést, életlehetőségeket és kitörési esélyeket kínál számukra. Ezek függvényében maguk az érintettek is másként élik meg, értékelik és értelmezik a munkanélküli állapotot, és többnyire eltérő életstratégiákat is választanak. A fenti megfontolásokat és szempontokat figyelembe véve mi arra vállalkoztunk, hogy a munkanélküliséget és a következményeit az államszocialista iparosítás egy sajátos fejlesztési típusának összefüggésében vizsgáljuk meg. Nevezetesen az iparosítás hatvanas évek végi, hetvenes évek eleji azon típusáról van, amikor a mezőgazdasági jellegű körzetekbe a nagy budapesti üzemek ipari leányvállalatokat telepítettek a helyi munkaerő feleslegek felszívására. Ezeket az üzemeket aztán a kilencvenes évek elején bezárták, dolgozóikat pedig elbocsátották. Kérdésünk az volt, hogy mi történt az érintett mikrokörzetekben az ott lévő településekkel az ezt követő években, és főként mi történt a lakossággal. (A kutatásra, pontosabban kutatásokra – több helyszín közül választva – végül is Kunhegyes körzetében került sor. A továbbiakban e vizsgálatok témánk szempontjából legfontosabbnak tartott összefüggéseit ismertetjük.) Úgy gondoltuk, hogy a jelenlegi helyzet pontosabb megértéséhez érdemes a körzet fejlődését történetileg – ha nagyon vázlatosan is – áttekinteni. A vizsgált 121
