INGÁZÁS KÜLFÖLDRE (Hazai munkanélküliség – külföldi munkavállalás) * Köztudott, hogy a hazai munkanélküliség rendkívüli differenciáltságot mutat a területek és a településtípusok szerint. A nyílt munkanélküliség már megjelenése kezdetén is az ország infrastrukturálisan és gazdaságilag legfejletlenebb területein és falusias településein kezdett sűrűsödni, ami a munkanélküliség tömegessé válása idején a „kelet-nyugati” lejtőben öltött látványos formát. A későbbi gazdasági és munkaerőpiaci fejlemények – az egyik oldalon például a privatizáció, a külföldi tőkeberuházások, a munkaerő-kereslet élénkülése; a másik oldalon a gazdaság leépülésének folytatódása, a beruházások hiánya, a tartós munkanélküliség tömegessé válása – nem változtattak lényegesen a már kialakult helyzeten. Pontosabban amen�nyiben mégis, annyiban felerősítették a differenciálódást, és még markánsabbá tették a területi-településbeli különbségeket. Mindezzel azt kívántam jelezni, hogy jóllehet a hazai munkanélküliségről, annak jellemzőiről, lefolyásáról, kezeléséről és várható alakulásáról globálisan sok mindent el lehet mondani, szakmai és politikai szempontból igazán használható képet mégis csak akkor lehet adni, ha megkíséreljük feltárni a társadalomban e területen fennálló differenciáltságot. A fenti szempontok és megfontolások figyelembe vételével arra vállalkoztam, hogy a magyar gazdaságban és munkaerőpiacon végbement drámai folyamatok egy sajátos típusát próbáljam meg leírni. Nevezetesen: arra kerestem a választ, hogy vajon mi történik egy olyan térséggel és annak lakóival, amely a hetvenes évekig döntően mezőgazdasági jellegű volt, majd ezt követően iparosították, hogy azután a kilencvenes évek válságkörülményei közt bezárják az odatelepített üzemeket, és elbocsátsák a dolgozóikat. (Megjegyzem, hogy nem speciálisan magyar problémáról van szó, sokkal inkább egy, az államszocialista viszonyok közti Kelet-Európa tipikus jelenségéről, hiszen ezekben az iparilag fejletlen országokban sokhelyütt a hatvanas és hetvenes évektől kezdve kerül sor jelentősebb vidéki ipartelepítésre, és az addig zömében mezőgazdaságban dolgozó népesség ipari munkássá válására.) Másként * A kutatást az Aktív Társadalom Alapítvány és az Institut für die Wissenschaften von Menschen támogatta.
47
