Tutor Page:4
001-007Q6-HUN:001-007_07353
2010.11.19.
7:19
Page 5
Tartalom Bevezetés 6 Útmutató a könyv használatához 7 1 Az aromaterápia eredetéről 9 2 Az illóolajok tudománya 19 3 Az illóolajok megválasztása és felhasználása 37 4 Illóolajjegyzék 57 5 Aromaterápiás masszázs 111 6 Az emberi test szervrendszerei 159 7 Aromaterápia különleges helyzetekre 213 8 Hogyan lehetsz sikeres aromaterapeuta 241 Tárgymutató 250
(KK) Text
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor E11-AC48904(119) #175 Dtp:AO Page:5
001-007Q6-HUN:001-007_07353
2010.11.19.
7:19
Page 6
6 BEVEZETÉS
Bevezetés Az emberiség régóta ismeri a növényi olajok gyógyhatását. Európában és a Távol-Keleten is évezredek óta használták és használják őket folyamatosan. Bizonyítható, hogy már az ókori egyiptomiak is kivontak a növényekből olajokat, hasonlóan a görögökhöz és a rómaiakhoz, akik tisztálkodási és gyógyászati célokra hasznosították azokat, míg a Távol-Keleten évszázadok óta készítenek belőlük templomi füstölőket. Vezető oktatóként az 1980-as évek – a Royal Masonic Hospitalben lefolytatott első vizsgálatokig visszanyúló kezdetek – óta tagja vagyok az Aromaterapeuták Nemzetközi Szövetségének (IFA). Több mint 30 éve foglalkozom aromaterápiával; ez idő alatt a komplementer orvoslás, és azon belül is főként az aromaterápia megítélése sokat változott – nem csupán elfogadottá, de az egyik legnépszerűbb alternatív terápiává vált. A leendő aromaterapeutáknak ma már azt tanítják, hogy ez egy olyan kíméletes holisztikus terápia, amely a növényekben rejlő gyógyerő révén segíti elő az egyensúlyából kibillent test regenerálódását, valamint a lelki harmónia megteremtését. Az aromaterápiás olajok segítségével a test, a tudat és az érzelmek összhangba hozhatók, továbbá javítják a közérzetet, és nem utolsósorban meg is szépítik az embert. Bár a közismert aromaterápiás módszer alkalmazásával is elérhető a kívánt hatás, a modern klinikai aromaterápia
ezenfelül fájdalomcsillapításra, álmatlanság leküzdésére, különféle fertőzések és depresszió gyógyítására is eredményesen alkalmazható. A szagok és illatok erőteljes fiziológiai hatását, és ezzel együtt az aromaterápiának az oly érzékeny, sérülékeny idegrendszerre gyakorolt jótékony, nyugtató hatását tudományos kutatások is egyértelműen igazolták. Az elmúlt tíz év során, rákos betegekkel végzett munkám ideje alatt e hatást magam is rendszeresen megtapasztalhattam a gyakorlatban. Ez a könyv az aromaterápia elméletének és gyakorlatának széles körű áttekintését nyújtja. Az aromaterápia iránt érdeklődők haszonnal forgathatják.
Az Aromaterapeuták Nemzetközi Szövetsége a hivatásos aromaterapeuták vezető szervezete. Nemzetközi szervezetként a világ minden táján létesített iskolákat, és mindenhol vannak tagjai. A kezdetektől fogva úttörő munkát végez az aromaterápia elméletének és gyakorlatának kidolgozásában, tökéletesítésében, és jelentős szerepe van abban is, hogy egyre elterjedtebbé és népszerűbbé válik kórházakban, hospice-házakban, valamint speciális gondozó osztályokon való alkalmazása is. További információk az IFA weboldalán érhetők el: www.ifaroma.org
(KK) Text
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor E11-AC48904(119) #175 Dtp:AO Page:6
Tutor Page:8
008-017Q6-HUN:008-017_07353
2010.11.19.
9:22
Page 9
Az aromaterápia eredetéről A modern aromaterápia kezdete az 1930-as évekig nyúlik vissza; ekkor ismerte fel az illóolajokkal végzett kísérletei folyamán azok gyógyhatását René-Maurice Gattefossé francia vegyész. E korai kezdetek óta, a múlt század folyamán az aromaterápia mára széles körben elismert gyógyító módszerré nőtte ki magát. Az illatos növényekből kinyert olajok felhasználásának gyakorlata azonban évezredekkel megelőzi Gattefossét. Az aromaterápia története és háttere Az aromaterápia napjainkban
10
14
Az aromaterápia mint gyógyító művészet
(KK) Text
16
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor #175 Dtp:AO Page:9
008-017Q6-HUN:008-017_07353
2010.11.19.
9:22
Page 10
10 A Z A R O M A T E R Á P I A E R E D E T É R Ő L
Az aromaterápia története és háttere Az emberiség évezredek óta használja terápiás céllal a növények illatos kivonatait – már a legkorábbi civilizációk is ismerték és alkalmazták őket. Az ókori világ Az illatos füstölők az emberiség hajnala óta fontos részei a napi rituáléknak és vallási ünnepeknek. Az illatot az isteni földi megnyilvánulásaként, az isteneket és az embereket összekötő, közvetítő kapocsként, anyag és lélek összeolvadásaként értelmezték. Az illóolajokat évezredek óta rendszeresen alkalmazó India talán az egyetlen olyan ország a világon, ahol ez a hagyomány a mai napig elevenen él. Indiában templomokat építettek szantálfából, hogy az illatokkal is hozzájáruljanak a szakrális légkör megteremtéséhez, az ájurvédikus orvoslás gyakorlata pedig – a maga tízezer évnél is régebbre visszanyúló történetével – a legősibb a világon. A legrégebbről fennmaradt orvosi témájú könyv a Kr. e. 2800-ra datálható, több száz növényt tárgyaló kínai Pen Cao Csing, Sen Nang császár műve. A templomokban, az istenek tiszteletére történő égetés mellett a kínaiak is használták orvoslásra is az illatos növényeket, fákat.
Az egyiptomiak Európában és a nyugati világban az illatos orvoslás gyökerei hatezer évnél is régebbre nyúlnak vissza, egészen a fáraók Egyiptomáig. Az egyiptomiak hideg vízbe áztatással nyerték ki az illatos növények olaját, a füstölőkészítés pedig feltehetően az illatanyagok felhasználásának egyik legősibb módja. Az egyiptomiak nagyon nagy figyelmet fordítottak a higiéniára; a legkorábbi feljegyzett dezodorreceptet például a Kr. e. 1500ból fennmaradt Ebers-papiruszon lelhetjük fel. Gyakorlottak voltak azonban a fürdés után, illatos olajokkal végzett masszázs terén, és híresek voltak a bőrápoló és kozmetikai szereikről is. Emellett mesterien balzsamoztak erőteljes fertőtlenítő hatású illóolajokkal, ily módon évezredeken át megőrizve a test szöveteit. A fertőtlenítő, balzsamos és nyugtató hatású kifi parfüm ugyancsak az egyiptomiak alkotása. Az egyiptomiak tudománya hatással volt a KözelKeletre és a mediterrán medence egészére is. Templomaik építésekor a babilóniaiak illatszereket kevertek a habarcsba, amely gyakorlatot aztán az arabok is „megörökölték” és alkalmazták mecseteik építésekor.
(KK) Text
Salamon király Kr. e. 960-ban elkészült híres, jeruzsálemi templomának a kő mellett a szantálfa volt a legfőbb építőanyaga. A föníciai kereskedők értékes kenőcsöket és illatos borokat exportáltak a mediterrán medence teljes területére és az Arab-félszigetre, keleti útjaikról pedig értékes fahéjat, tömjént, gyömbért és mirhát hoztak vissza. A három napkeleti bölcs arany mellett tömjént és mirhát ajándékozott az újszülött Jézusnak.
A klasszikus kor Az illatszerek és illatos olajok közkedveltek voltak a görögök körében is, akik főként fürdőházaikban, egészségmegőrzés céljából alkalmazták azokat. Orvosi tudományuk jelentős részét le is írták, így az évszázadokon át fennmaradhatott. Hippokratész rengeteg növényi eredetű orvosságot használt, és le is írta azok tulajdonságait; feljegyzései a mai napig mérvadóak az aromaterápiában. Az illatokról először Theophrasztosz írt, lajstromba véve minden görög és importált illatszert, és részletesen tárgyalta azok alkalmazási lehetőségeit is. A gyógynövényekről a Kr. sz. első században, De Materia Medica címmel írt könyvet Pedaniosz Dioszkoridész, mely a halálát követően még legalább 1200 éven át szolgált a nyugati világ alapvető orvosi kézikönyveként; neki köszönhetjük a gyógynövényekkel kapcsolatos ismereteink jelentős részét. Gyógyító tudományuk túlnyomó többségét a rómaiak a görögöktől vették át, továbbfejlesztve azt a higiénia, az orvoslás és a kozmetika területén egyaránt. Számos római császár orvosaként Galénosz (Kr. sz. kb. 130-200) is nagymértékben gazdagította a gyógyszertan tudományát.
A középkor Európában az emberek ebben a korban sem a testüket, sem a ruháikat nem mosták túl gyakran; ehelyett illatos növényeket szórtak a padlóra, hogy azokkal nyomják el a szagokat. A kesztyűkészítők illatos olajokkal itatták át áruikat – mely olajok a feljegyzések szerint más illatszerekkel együtt hozzájárultak a járványok túléléséhez is. A különböző fertőzések (főként a pestis) ellen
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor E11-AC48904(119) #175 Dtp:AO Page:10
Tutor age:10
008-017Q6-HUN:008-017_07353
2010.11.19.
9:22
Page 11
A Z A R O M A T E R Á P I A T Ö R T É N E T E É S H Á T T E R E 11
Egyiptomi szolgálólányok egy „ling”-ben, virágokból, préseléssel gyógyászati célra olajokat és illatszereket készítenek. Az illatos növényekből kinyert olajokból az ókori egyiptomiak füstölőket és dezodorokat állítottak elő, valamint masszírozáshoz és balzsamozáshoz is felhasználták azokat A Négy Szél Fürdőházának romjai (az előtérben). Az ókori görögök és rómaiak illatos olajokat használtak a fürdőházaikban, valamint higiéniai, orvosi és kozmetikai célokra is
(KK) Text
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor #175 Dtp:AO Page:11
008-017Q6-HUN:008-017_07353
2010.11.19.
9:22
Page 12
12 A Z A R O M A T E R Á P I A E R E D E T É R Ő L
pomanderekkel – szegfűszeggel megtűzdelt narancsokkal vagy kis, illatos növényekből kötött csokrokkal – védekeztek. Ennek egy változatát, az „orrzsákot” használták sokszor az orvosok is, ugyanezzel a céllal. Sikeresen alkalmazták a növényi kivonatokat egy sor belső és külső probléma orvoslására. Conrad Gesner 1559-ből fennmaradt feljegyzése szerint az illóolajok „megőriznek minden erőt, és meghosszabbítják az életet”. Az aztékok híres gyógynövényeit, illatos olajait és ezekkel kapcsolatos ismereteit a konkvisztádorok hozták el Európába az Újvilágból. Természetesen az észak-amerikai indiánoknak is megvoltak a saját gyógynövényeik és illatos olajaik. A növények aktív vegyi hatóanyagait elsőként Paracelsus, a 16. századi orvos, sebész és alkimista különítette el és írta le; ugyanezt az eljárást rendszeresen alkalmazza a mai modern gyógyszerészet is. Nicholas Culpeper, a 17. századi botanikus, herbalista és orvos híres füvészkönyvéből, a Complete Herbalból a mai napig gyakran idéznek.
Avicenna, a 10. és 11. század fordulóján élt perzsa orvos a lepárló berendezés továbbfejlesztésével elsőként állított elő tiszta illóolajat. Elsősorban a rózsaolajjal kísérletezett
AVICENNA Avicenna annak a kornak az egyik leghíresebb orvosa, amikor az arab orvostudomány volt a legfejlettebb a nyugati világban. A perzsiai Buharában született Kr. e. 980-ban. Az akkoriban még igen egyszerű lepárló berendezést oly módon tökéletesítette, hogy meghosszabbította és spirál alakba görbítette a hűtőcsövet. A gőz így sokkal gyorsabban lehűlhetett – ennek a módszernek köszönhetően sikerült elsőként előállítania tiszta illóolajat is. Első sikeres lepárlásához a százlevelű rózsa szirmait használta fel. Száznál is több könyvet írt, köztük a rózsaolaj áldásos hatásairól is. Két leghíresebb műve a természettudományokat, pszichológiát, csillagászatot, zenét, valamint orvosi témákat is tárgyaló A gyógyítás könyve, valamint a görög, római és arab elődeinek gyógyítással kapcsolatos ismereteit összefoglaló, és saját felfedezéseivel is kibővített Kánon, melyben nem kevesebb, mint 760 gyógyszert sorol fel.
(KK) Text
Az aromaterápia úttörői A napjainkban ismert aromaterápia alapjait a 19. és 20. századi francia és olasz tudósok rakták le. Amikor Franciaországban még igen gyakran ütötte fel a fejét a tuberkulózis, felfigyeltek arra, hogy a virág- és gyógynövény-feldolgozó munkásokat rendre elkerülték a légzőszervi megbetegedések. Ez vezetett az illóolajok antibakteriális hatásait vizsgáló első feljegyzett laboratóriumi kísérlethez 1887-ben, mivel feltételezték, hogy ezeknek köszönhető a munkások jó egészsége. Ezzel vette kezdetét az illóolajok, illetve a mikroorganizmusokra gyakorolt hatásuk tudományos vizsgálata Franciaországban Chamberland vezetésével, amit Cadac és Meunier igazolt. Mint kiderült, az illóolajok valóban elpusztították a mirigy- és a sárgalázt okozó mikroorganizmusokat. Az aromaterápia szakkifejezés megalkotását dr. RenéMaurice Gattefossé vegyésznek tulajdonítják. Ő az aromaterápia történetéhez egy 1910-es balesete következtében járult hozzá, amikor is egy laboratóriumi kísérlet során bekövetkezett robbanásban súlyos égési sérüléseket
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor E11-AC48904(119) #175 Dtp:AO Page:12
Tutor age:12
008-017Q6-HUN:008-017_07353
2010.11.19.
9:22
Page 13
A Z A R O M A T E R Á P I A T Ö R T É N E T E É S H Á T T E R E 13
szerzett a kezén, amelyet reflexből nyomban bele is mártott a legközelebbi folyadékba – ami épp egy levendulaolajat tartalmazó tartály volt. Azt tapasztalta, hogy e véletlen levendulaolaj-kezelés nyomán enyhültek a fájdalmai és határozottan felgyorsult a gyógyulási folyamat is. Olasz tudósok 1920 és 1930 között az illóolajok pszichológiai hatásait kutatták. Dr. Renato Cayola és dr. Giovanni Garri az illóolajok idegrendszerre, vérnyomásra, pulzusra, valamint a légzés tempójára gyakorolt – stimuláló vagy nyugtató – hatását vizsgálták. Egyben megfigyelték az illóolajok antibakteriális tulajdonságait is. Dr. Jean Valnet francia katonai sebész az 1948–59-es indokínai háborúban illóolajokkal fertőtlenített sebeket és kezelt súlyos égési sérüléseket, majd a háborút követően is felhasználta azokat páciensei gyógyításához. Nagy sikerrel kezelt pszichésen beteg pácienseket is illóolajokkal és más növényi eredetű szerekkel. 1964-ben írta meg az Aromaterápia a gyakorlatban című könyvét. Paoli Rovesti professzor depressziós és hisztériás betegeinél vizsgálta az illóolajok lélektani hatását. Amikor 1975-ben régészeti expedíciót vezetett Pakisztánba, az ötezer évvel ezelőtti Indus-völgyi civilizáció szépészeti leleteinek vizsgálatára, a Himalája lábánál elterülő Taxilla városának múzeumában egy épségben fennmaradt, terrakottából készült lepárló berendezésre bukkant, amely a tudományos kormeghatározás eredménye szerint Kr. e. 4000-ben készült. Ez idő tájt kutatta az illóolajok terápiás és kozmetikai felhasználási lehetőségeit Marguerite Maury biokémikus is. Orvosi/kozmetikai terápiáját masszázsra építette, és az illatos olajoknak a testre, a bőrre és a tudatra gyakorolt hatását tanulmányozta. Természetes bőrápolási gyakorlatát főként ősi indiai és kínai forrásokból merítette. Napjaink aromaterápiája jelentős mértékben alapoz Marguerite Maury munkásságára, akivel a néhai Micheline Arcier egy 1959-es szépségterápiai konferencián találkozott. Micheline Arcier ekkor kötelezte el magát végleg az aromaterápia mellett; sokat tanult Marguerite Maurytól és dr. Jean Valnet-től is. Később ő lett az 1985-ben Angliában alapított Aromaterapeuták Nemzetközi Szövetségének egyik első nagy tanítója is. A szervezet sikeresen fogta össze az aromaterápiás irányzatokat, tanokat, szervezeteket, lefektette a gyakorlat alapjait és népszerűsítette az aromaterápiát az orvostársadalom berkeiben belül és a széles nyilvánosság köreiben egyaránt.
(KK) Text
MARGUERITE MAURY Marguerite Mauryt (1895–1968) a modern aromaterápiás gyakorlat alapítójaként ismerik. Úttörő kutatásait az 1940-es években kezdte, és egészen haláláig folytatta. Le Capital Jeunesse című könyve először 1961-ben jelent meg; angol nyelvre Daniele Ryman fordította le 1964-ben The Secret of Life and Youth címmel – írása a mai napig az aromaterapeuták értékes forrásanyaga. Kutatásai során felismerte az aromás molekulák aktív zónájának értékét, különös tekintettel a belégzés és bőrön át felszívódás útján való felhasználásukra. Európa-szerte tartott előadásokat az illóolajok általa felfedezett tulajdonságairól, hatásairól, aromaterápiás klinikákat alapított Párizsban, Svájcban és Angliában. 1962ben és 1967-ben nemzetközi díjakkal ismerték el az illóolajok és a kozmetológia terén végzett kutatásait. Kiemelkedő eredményeit hálásan őrzi és folyamatosan gyarapítja a modern aromaterápia.
Nicholas Culpeper gyógynövények százait írta le; felfedezéseit az orvostudományra jelentős hatást gyakorló, 1653-ban kiadott
Complete Herbal című füvészkönyvében hozta nyilvánosságra
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor E11-AC48904(119) #175 Dtp:AO Page:13
008-017Q6-HUN:008-017_07353
2010.11.19.
9:23
Page 14
14 A Z A R O M A T E R Á P I A E R E D E T É R Ő L
Az aromaterápia napjainkban Az orvosi szakma alternatív gyógymódok iránti fokozódó érdeklődésével párhuzamosan gyűlik össze egyre több, az aromaterápia hatékonyságát igazoló bizonyíték is. Ennek eredményeképp az aromaterápiát egyre inkább komolyan veszik, és egyre szélesebb körben ismerik el hatékonyságát. Tudományos kutatások Számos, világszerte elvégzett tudományos klinikai és laboratóriumi vizsgálat igazolja az aromaterápia jótékony hatásait. E kutatások főként az illóolajok fertőtlenítő, antibiotikus és allopatikus (tünetmegszüntető) hatásainak vizsgálatára irányulnak. Helyi kezelés során az egyes illóolajok – köztük a teafáé is – antibakteriális, fertőtlenítő hatást fejtenek ki, ami már önmagában erős érv a kórházi alkalmazásuk mellett, mivel ezen tulajdonságuk révén segíthetnek kordában tartani a cseppfertőzéssel terjedő betegségeket. A teafaolaj terápiás hatásait számos fertőzés esetében vizsgálták, és éppen olyan hatékonynak bizonyult az MRSA szuperbaktérium elpusztításában, mint az antibiotikumok. Az angliai Warwick Egyetem kutatói az 1980-as évek kezdete óta tanulmányozzák a belélegzett illóolajok tulajdonságait, és fiziológiai (tehát a tényleges fizikai állapotra gyakorolt), valamint pszichológiai (a szaglóérzéken keresztül a tudatot befolyásoló) hatásait egyaránt igazolták. Számos tanulmány elemzi az illóolajoknak a hangulatra és a közérzetre gyakorolt jótékony, stimuláló vagy nyugtató hatását: például míg a rozmaring stimulál, a levendula nyugtat. Más tanulmányok bizonyos olajok konkrét hatásait vizsgálták: a borsmentaolaj például az emésztőrendszer egészségének megőrzésében játszhat komoly szerepet. Mindemellett kutatják a szívkoszorúérre gyakorolt hatásukat, valamint az idősek gondozásában és az alvászavarok kezelése során való alkalmazhatóságukat is. Egyes illóolajok belégzéssel vagy bőrön át felszívódva a véráramba kerülnek. A British Medical Journalban publikált eredmények szerint az aromaterápia segíthet a nyugtalanság kezelésében, valamint az Alzheimer-kórosok vagy más idegrendszeri megbetegedésekben szenvedők életminőségének javításában is; enyhítheti az említett esetekben gyakori viselkedészavarokat, valamint javíthatja a rákos megbetegedésekben szenvedők közérzetét is. Az érintés, a masszázs és a közérzet szoros összefüggése az aromaterápia egyik legfőbb vezérelve.
(KK) Text
Az aromaterápia szerepe a kiegészítő orvoslásban A holisztikus elveknek megfelelően az aromaterápia tünetegyüttesek helyett az embert mint teljes egészt szemléli és kezeli (a „holisztikus” a görög – ’egész’ vagy ’teljes’ jelentésű – holosz szóból ered). Rendkívül emberséges, érintés-, kommunikáció- és interakció-alapú eljárás; nem rögtön a gyógyszeres kezelést ajánlja. A terapeuták mindenekelőtt igyekeznek teljes képet alkotni az egyes esetekről, részletekbe menően feltárják az ember életmódját, étkezési szokásait, kórtörténetét és általános egészségi állapotát. Abból az alapelvből indulnak ki, hogy ha az emberek betartják egészség-megőrzési tanácsaikat, akkor nagyobb az esély a sikerre. A hangsúlyt az immunrendszer erősítésére, valamint a probléma gyökerének felderítésére helyezik. Az aromaterápiás illóolajok fizikai és érzelmi síkon is javítják a közérzetet. A különböző növényi olajok más-más terápiás tulajdonságokkal rendelkeznek; mindegyik a maga módján segíti elő az egészség megőrzését és a betegségek megelőzését. Más kezelésekkel együtt alkalmazva komplex megoldást kínálnak a legkülönfélébb egészségügyi problémákra. Manapság a nyugtató levendula-, a stimuláló rozmaring- és a fertőtlenítő teafaolaj a legnépszerűbb az aromaterápiában. A szépségipar is előszeretettel alkalmaz illóolajokat bőr- és testápoló termékekben, valamint maszszázsolajokban a bőr állapotának javítására. Az aromaterápia kompatibilis minden más természetes gyógymóddal, kivéve talán a homeopátiát, mivel egyes olajok semlegesíthetik bizonyos homeopátiás szerek hatását. A legtöbben azonban szeretnek egyszerre csak egyféle terápiát alkalmazni. Ha például egy páciens egyszerre járna akupunktúrás és aromaterápiás kezelésre is, akkor egyik szakember sem tudhatná biztosan, hogy az ő kezelése mennyire volt eredményes.
Amint egy illatmolekula bejut az orrba, azonnal pozitív hatást gyakorolhat az ember hangulatára, nyugtató vagy stimuláló hatással javítva a közérzetét
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor E01-AC49613(119) #175 Dtp:AO Page:14
Tutor age:14
008-017Q6-HUN:008-017_07353
2010.11.19.
9:23
Page 15
A Z A R O M A T E R Ă P I A N A P J A I N K B A N 15
(KK) Text
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor #175 Dtp:AO Page:15
008-017Q6-HUN:008-017_07353
2010.11.19.
9:23
Page 16
16 A Z A R O M A T E R Á P I A E R E D E T É R Ő L
Az aromaterápia mint gyógyító művészet Bár az illóolajok nem válthatják fel a hagyományos gyógyszereket, az általános testi és szellemi egészség megőrzésében fontos szerepet játszhatnak. Az aromaterápia előnyei Az aromaterápia sok mindenben segíthet. Energiát ad, ha ébernek kell lenni, megnyugtat, ha túl sok a feszültség. Kortól függetlenül segít mindenkinek, javítja az általános közérzetet és hangulatot. Az aromaterápia pozitív fiziológiai hatásai vitathatatlanok. Az immunrendszer megerősítésével és a stressz negatív hatásainak semlegesítése révén hatékonyan előz meg számos különböző problémát. Manapság erre különösen nagy szükségünk van: túl hosszúra nyúló munkaidő, egészségtelen ételek, rossz levegő, helytelen testtartás, alvás-, idő- és pénzhiány... ezek mind sokat kivesznek be-
lőlünk. A stressz és a betegség gyakran kéz a kézben jár. A fizikai, környezeti és társadalmi tényezőknek az egészségünkre és a közérzetünkre gyakorolt együttes hatását gyakran foglalják össze az „integrál biológia” kifejezéssel. Felmérések tanúsága szerint általában a masszázst és relaxációt is tartalmazó terápiákat tekintik a leghatásosabbnak. Az aromaterápia részben ezeknek a módszereknek is köszönheti a népszerűségét, melyekkel oly hatékonyan oldja a stresszes életmóddal gyakran együtt járó feszültséget, javítva ezáltal az általános közérzetet. Az aromaterápia kiválóan alkalmas a hétköznapok során keletkező, illetve az egyre súlyosbodó testi panaszok enyhítésére. Német kutatók szerint például a borsmentaés az eukaliptuszolaj enyhítheti a fejfájást; kísérleteik során azt tapasztalták, hogy a homlokra és a halántékra szivaccsal felvitt olajok az esetek több mint 50%-ában kiváltják ezt a hatást. A belélegzett vagy a bőrbe masszírozott illóolajok segíthetik a folyamatos összpontosítást egy hosszú munkanap során, kimerültség esetén új erővel töltenek fel, és segítenek megbirkózni a légibetegséggel. Javítják a memóriát, és segítenek az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) leküzdésében. Amerikában azt is vizsgálják, vajon elősegíthetik-e bizonyos illatok a súlycsökkenést. Illóolajokkal gyakori testi panaszok, betegségek széles skálája kezelhető, az asztmától és az enyhébb fájdalmaktól a menopauzás és menstruációs problémákon át az olyan fertőzésekig, mint például a hólyag- vagy a hörghurut, az akné, az ekcéma és más bőrproblémák. Bár az olyan súlyosabb betegségeket, mint az epilepszia, a daganatos megbetegedések és az agyhártyagyulladás, általában már nem kezelik az aromaterapeuták, az orvosokkal együttműködve, az orvosi kezelést kiegészítve az ilyen esetekben is sokat segíthetnek. Erre a hetedik fejezetben térünk ki részletesebben.
A hűsítő illóolaj-keverékkel átitatott, homlokhoz vagy halántékhoz tartott kendő enyhíti a fejfájás okozta tüneteket
(KK) Text
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor E11-AC48904(119) #175 Dtp:AO Page:16
Tutor age:16
008-017Q6-HUN:008-017_07353
2010.11.19.
9:23
Page 17
A Z A R O M A T E R Á P I A M I N T G Y Ó G Y Í T Ó M Ű V É S Z E T 17
Számos testi tünet és érzelmi probléma esetén – a fejfájástól a figyelem- és memóriazavaron át egészen a napi stresszoldásig – jótékony hatású, ha illóolaj-aromával töltjük meg a helyiséget
Az általában cseppentőüvegekben árusított illóolajokat nem ajánlott hígítatlanul felvinni a bőrre – az apró sérülések vagy égések kezelésének esetét kivéve. Ilyen alkalmakkor használhatunk egy kevés tiszta levendula(Lavandula angustifolia) vagy teafa- (Melaleuca alternifolia) olajat. A kezelések gyakorisága nagyban függ a kezelt bőrfelület méretétől és az illóolaj-keverék felszívódásának gyorsaságától. Mindenképp figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy az illóolajokra mindenki másképp reagál; nagyon nagy eltérések mutatkozhatnak az egyes páciensek reakciói között.
(KK) Text
AZ EGÉSZSÉG HOLISZTIKUS MEGKÖZELÍTÉSE A The Secret of Life and Youth című művében Marguerite Maury rámutat arra is, hogy az aromaterápia önmagában nem biztosítja az egészséget, fiatalságot és boldogságot, vagyis nem helyettesítheti a kiegyensúlyozott, egészséges életvitelt – így például a helyes, szezonális ételekben gazdag táplálkozást, az ételek és az alkohol mértékletes élvezetét, a rendszeres, kiadós alvást, a kiegyensúlyozott érzelemvilágot és a stresszmentes, elegendő pihenést biztosító életet. Mindezt persze nem könnyű megvalósítani, de a páciensek többsége kétségkívül örömmel fogad minden olyan tanácsot, amely közelebb viheti a boldogsághoz és életereje helyreállításához.
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor #175 Dtp:AO Page:17
Tutor age:18
018-035Q6-HUN:018-035_07353
2010.11.19.
7:39
Page 19
Az illóolajok tudománya Egyre több tudományos kutatás irányul az aromaterápiára, és egyre több publikáció jelenik meg vele kapcsolatban, így aztán fontos, hogy az aromaterapeuták is tisztában legyenek a művészetük mögött meghúzódó tudományos háttérrel – ideértve az illóolajok alapvető kémiai szerkezetét, a növények életciklusait és környezetüknek az általuk termelt olajra gyakorolt hatását. Valamelyest tisztában kell lenni a szaglóérzékünk működési mechanizmusával és a bőrön át való felszívódás mikéntjével is, hiszen ezek az ismeretek nagy segítséget jelentenek az egyes kezelésekhez leginkább megfelelő illóolajok kiválasztásánál. Alapvető kémia
20
A növények anatómiája és anyagcseréje A növények rendszertani besorolása A növények illatanyagai A szaglóérzék
24
27
29
32
Bőrön keresztül való felszívódás
(KK) Text
34
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor #175 Dtp:AO Page:19
018-035Q6-HUN:018-035_07353
2010.11.19.
7:39
Page 20
20 A Z I L LÓ O L A J O K T U D O M Á N YA
Alapvető kémia Az aromaterápiában alkalmazott illóolajok lényegében vegyi koktélok. Az illóolajok kémiája az őket alkotó molekulák kémiája, így a szerkezetük megismeréséhez atomi és molekuláris szinten kell vizsgálnunk őket.
Atomok Az atomok a fizikai világ anyagainak építőkövei, az egyes elemek legkisebb, még stabil egységei. Elemnek egy kémiailag azonos atomokból álló anyagot nevezünk. Jól szemlélteti az atomok méretét az a tény, hogy egy átlagos (üdítős vagy sörös) alumíniumdoboz teteje például mintegy 3,5 billió alumíniumatomból áll. Minden elemet egy egy- vagy kétbetűs rövidítéssel jelölünk. Az aromaterápia számára legfontosabb elemek a szén (C), az oxigén (O), a hidrogén (H), a nitrogén (N) és a kén (S). Bár az atomok alkotják a legkisebb anyagi egységet, ők maguk is több részből állnak: egy protonokat és neutronokat tartalmazó atommagból, valamint egy a körül
A hidrogén (H) a leggyakoribb atom a mindenségben, és a szerkezete is a lehető legegyszerűbb. A magját egy proton (+) alkotja, és egy elektron (–) kering körülötte, így egy hely maradt szabadon a külső héján.
Hidrogén (H)
A hélium (He) magja két protonból (+) és két neutronból (0) áll, és két elektron (–) kering körülötte. Egy üres hely sincs a külső héján, így ez az atom stabil.
Hélium (He)
(KK) Text
keringő, több rétegre vagy „héjra” oszló, egy vagy több elektront tartalmazó felhőből. A protonok pozitív (+), a neutronok semleges (0), az elektronok pedig negatív (–) elektromos töltéssel rendelkeznek. Az atomok mindig stabilitásra törekednek – ehhez pedig az szükséges, hogy a pozitív protonok és a negatív elektronok kiegyenlítsék egymást, semlegesítve egymás töltését. A két protonból és két elektronból álló héliumatom önmagában is stabil, ám a legtöbb atom általában nem az, ezért igyekeznek kötődni más atomokhoz, hogy az elektronjaikat megosztva stabilizálhassák egymást (lásd az alábbi ábrát).
A szén (C) magja hat protonból (+) és hat neutronból (0) áll, és hat elektron kering körülötte: kettő az első héjon, négy a másodikon, így a külső héján még négy szabad hely van.
Szén (C)
Az oxigén (O) magja nyolc protonból (+) és nyolc neutronból (0) áll, és nyolc elektron (–) kering körülötte: kettő az első héjon, hat a másodikon, így a külső héján még két szabad hely van.
Oxigén (O)
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor E11-AC48904(119) #175 Dtp:AO Page:20
Tutor age:20
018-035Q6-HUN:018-035_07353
2010.11.19.
7:40
Page 21
A L A P V E T Ő K É M I A 21
Molekulák Bár az azonos atomok is össze tudnak kapcsolódni egymással – a földi élet alapját is összekapcsolódott szénatomok hosszú láncai alkotják –, többnyire mégis inkább a változatosságot keresik. Ha két vagy több különböző atom kapcsolódik össze, és úgy alkotnak egy anyagot, akkor molekuláknak nevezzük őket. Egy vízmolekulát például két hidrogén- és egy oxigénatom (H2O) alkot. Bár egy molekula több atom együttese, az alkotóelemei nem olvadnak össze ténylegesen: bármikor szétválaszthatóak újra. Egy molekula tulajdonságait az azt alkotó atomok természete, száma és térbeli elrendezése határozza meg. Minél nagyobb a molekula, annál kevésbé illékony – annál kevésbé képes párologni. Nem meglepő tehát, hogy az illóolajok molekulái többnyire kicsik; ezért illó az olaj, ezért párolog el gyorsan.
AZ ATOMOK SZERKEZETE Az atommag körül keringő elektronok rétegekbe, héjakba rendeződnek. A legbelső héj legfeljebb két elektront tartalmazhat; ha ez telítődik, akkor az elektronok a második héjat kezdik feltölteni, ahol összesen nyolc fér el belőlük. Ezután jön a harmadik héj, ahol összesen 18 elektronnak jut hely és így tovább. Az atomok minden esetben igyekeznek feltölteni a külső elektronhéjukat. Ezt úgy érik el, hogy kötéseket alakítanak ki más atomokkal, és elektronokat adnak le vagy vesznek fel. Ha ennek következtében az egyik atom pozitív, a másik pedig negatív töltésűvé válik, akkor szakkifejezéssel élve azt mondjuk, hogy ionos kötést alakítottak ki – ha pedig az elektronjaik megosztásával töltik fel a külső héjukat, akkor kovalens kötésről beszélünk.
Az illóolajok kémiai összetétele Szinte minden illóolaj molekulái szénből, hidrogénből és oxigénből állnak. Az egymással összekapcsolódó atomok szerteágazó, rendkívül bonyolult láncolatokat tudnak létrehozni. Az illóolajok molekuláiban kétféle szerkezettípus fordul elő a leggyakrabban: izoprén egységek (öt szénvegyület elágazó láncai) és aromás gyűrűk. Aromás gyűrűt már akár három szénatom is alkothat, de gyakoribbak az öt- és hatatomosak. Az elnevezés annak köszönhető, hogy az ilyen szerkezetű vegyületek általában jellegzetesen édes illatúak.
Terpének Terpéneknek a telítetlen szénhidrogének egy igen nagy és fontos családját nevezzük (azért telítetlenek, mert a maximálisnál kevesebb hidrogénatommal rendelkeznek). Egységes „-én” végződésük alapján könnyen felismerhetőek.
Egy illóolaj kémiáját általában két tényező határozza meg:
• •
A növény által előállított olajok kémiai természete; ez függ az adott növény fajától és az életkörülményeitől is (lásd 31. oldal). A kivonás módja. A lepárlás például csak a növények illékony, vízben nem oldható alkotóelemeit vonja ki. Egyéb kivonási módokról a harmadik fejezetben lesz szó.
A terpénmolekulák két vagy több izoprén egységből állnak, és a méretük alapján osztályozhatók:
• • •
a monoterpéneket két izoprén egység alkotja, és 10 szénatommal rendelkeznek (C10); a szeszkviterpének három izoprén egységből állnak és 15 szénatommal rendelkeznek (C15); a diterpéneket négy izoprén egység alkotja, és 20 szénatommal rendelkeznek (C20).
Az illóolajok vegyületei két fő osztályra bonthatók:
• •
kizárólag szénből és hidrogénből álló terpénekre; oxidált (a szén és a hidrogén mellett oxigént is tartalmazó) vegyületekre. Ezeket a funkciós csoportjaiknak megfelelően osztályozzuk (lásd 22. oldal).
(KK) Text
A legtöbb illóolaj kémiai összetételében megtalálhatók a terpének (a teaolajat kb. 30%-ban terpének alkotják). Ezek legtöbbször monoterpének; magas illékonyságuk és enyhe illatuk miatt nem túl jelentősek. A szeszkviterpének és a diterpének ritkábbak, de erősebb az illatuk. A kariofillén például egy olyan szeszkviterpén, amely az ilang-ilangtól a levendulán át az atlaszcédrusig a legkülönfélébb olajokban fellelhető.
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor E11-AC48904(119) #175 Dtp:AO Page:21
018-035Q6-HUN:018-035_07353
2010.11.19.
7:40
Page 22
22 A Z I L LÓ O L A J O K T U D O M Á N YA
Funkciós csoportok Az illóolajok illata és terápiás tulajdonságai attól függenek, hogy milyen oxidált vegyületekbe rendeződnek hidrogén-, szén- és oxigénatomjaik. Közös jellegzetességeik alapján ezek különböző, úgynevezett funkciós csoportokba oszthatók. Egy bizonyos olaj több tucat különböző vegyületet tartalmazhat egyes csoportokból (vagy akár az összesből), melyek mind hozzájárulnak egyedi illatának kialakításához.
Aldehidek
•
Az „-ál” végződés jelenléte egy illóolaj nevében egy aldehid jelenlétére utal. A citromfű ismerős, könnyen felismerhető, citrusszerű illatáért például a citrál és a citronellál aldehidek felelősek. Az utóbbi megtalálható az Eucalyptus citriadora illatanyagában is. Terápiás tulajdonságaik
• • • • • •
Helyi gyulladáscsökkentők; közvetlenül és közvetetten is hatnak a gyulladásra. Nyugtató hatásúak; közvetlenül az idegrendszerre hatnak. Vérbőséget okoznak, fokozva a véráramlást a kezelt területen. Stimulálják az emésztőrendszer exokrin mirigyeit. Levegőfertőtlenítő hatásúak, korlátozzák a cseppfertőzés útján terjedő betegségeket. Erőteljes fertőtlenítők és gombaölők.
A magas ketontartalmú illóolajok stimuláló hatással vannak a központi idegrendszerre, de hosszan tartó használat esetén neurotoxikussá válhatnak.
Alkoholok Az „-ol” végződés az alkoholcsoport valamely tagját jelöli; ilyen például a keserűnarancsban és a kakukkfűben megtalálható linalol, valamint a rózsában, a rózsaillatú muskátliban és a pálmarózsában fellelhető geraniol. Ezek az illóolajok jelentős arányban rendelkeznek monoterpén alkoholokkal is. Terápiás tulajdonságaik
• • • •
Fertőtlenítő, baktérium- és vírusölő hatásúak. Diuretikus (vízhajtó) hatásúak – fokozzák a vizeletkiválasztást. Immunserkentők – erősítik az immunrendszert. Szívtonizálók – erősítik a keringési rendszert.
Ketonok
Savak
Az „-on” végződés egy ketont jelöl; ilyen például a rozmaringban megtalálható verbenon, valamint a tujában, a fehér ürömben és a zsályában fellelhető tujon. A ketonok hidrofil, azaz vizet kedvelő vegyületek, a növényi anyagok lepárlásával nyert hidroszolokban is megtalálhatóak (lásd 40. oldal).
Illóolajokban ritkán fordulnak elő nagyobb mennyiségben ezek a szerves vegyületek. Leggyakoribb példája a benzoinban megtalálható benzoesav és a muskátliban fellelhető gerániumsav. A savak kevéssé illékonyak, ám alkohollal vegyítve észtert, egy igen fontos illatanyag-alkotóelemet eredményeznek.
Terápiás tulajdonságaik
Észterek
•
Ezek a molekulák egy sav és egy alkohol vegyülése nyomán jönnek létre. Az észterek az alkoholok nevéhez kapcsolódó „-il” és a savak nevének „-át” végződéséről azonosíthatók be. Az acetilsav és a linalol vegyítése például linalil-acetátot eredményez. Az észterek általában igen kellemes, gyümölcsillatúak. Illóolajokban rendkívül illékonyak, vagyis levegővel érintkezve gyorsan elpárolognak. Észterek a legnagyobb mennyiségben a teljesen kivirágzott virágokban találhatók meg.
•
•
Gyógyítják és regenerálják a sérült bőrfelületet, elősegítve a szövetképződést. Mukolitikus (váladékoldó) hatásúak; más vegyi csoportokkal együtt hatékonyan alkalmazhatók a mukopurulens állapotú légző- és a szaporító szervrendszerek kezelésére. Súlyos sérülések nyomán keletkezett kiterjedt horzsolások kezelésénél a magas ketontartalmú illóolajok biztosítják a gyors reabszorpciót.
(KK) Text
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor E11-AC48904(119) #175 Dtp:AO Page:22
Tutor age:22
018-035Q6-HUN:018-035_07353
2010.11.19.
7:40
Page 23
A L A P V E T Ő K É M I A 23
Terápiás tulajdonságaik
• • •
Nyugtatóak – közvetlenül a központi idegrendszerre hatnak. Görcsoldók – egyes észterek rendkívül erős görcsoldó hatással bírnak; a római kamilla is nagyrészt az észtertartalmának köszönheti görcsoldó hatását. Gombaölők – egyes észterek aktívan pusztítják a Candida gombát; például a levendula, a muskotályzsálya és a keserűnarancs nagy koncentrációban tartalmaz linalilacetátot, de a muskátli is jelentős gombaölő hatással bír.
Fenolok Mivel a fenolok is rendelkeznek az alkoholok számos (ha nem is az összes) tulajdonságával, ezért szintén „-ol”-ra végződik a nevük (például timol és karvakrol). A fenolmolekulák közül kerülnek ki a leghatékonyabb fertőtlenítők. Ilyen például a kakukkfűolaj (timol) és a bazsalikomban fellelhető eugenol. Terápiás tulajdonságaik
• • • •
FONTOS TUDNIVALÓK A LAKTONOKRÓL ÉS A KUMARINOKRÓL Helytelen használat esetén a magas lakton- vagy kumarintartalmú illóolajok neurotoxikus hatást idézhetnek elő. Égethetik a bőrt és allergiás reakciókat is kiválthatnak, ám a legtöbb illóolajban csak igen kis mennyiségben fordulnak elő. A kumarinok és rokonaik, a furokumarinok fényérzékenységet okozhatnak, ezért napfürdőzés és szoláriumozás előtt nem ajánlott az alkalmazásuk. Például a bergamottban fellelhető bergaptén is egy furokumarin, amely kifejezetten UV fényérzékenységet okoz. Feltehetően a bőr melanin/pigment-termelését szabályozó sejtjeinek DNS-ét befolyásolja; melaninhiány esetén ugyanis a bőr védtelenné válik az UV sugarakkal szemben, amely így könnyen leéghet, továbbá ez az állapot bőrrák kialakulásához is vezethet.
Baktérium-, gomba-, vírus- és parazitaölők. Erős stimulánsok; tágítják a hörgőket, ezért asztma kezelésére is alkalmasak. Ellazítják az izmokat, ezáltal hatékonyan oldják a görcsöket. Immunserkentők.
Oxidok Az oxidok általában alkoholszármazékok, ezért a nevük megegyezik a szülőalkoholjuk nevével, csak kap még egy „-oxid” tagot is, például linalool-oxid. Illóolajokban gyakori a cineol (1,8-cineol vagy eukaliptol), az eukaliptusz legfontosabb alkotóeleme.
Erős köptetők – stimulálják a légzőszervrendszer nyálkatermelő mirigyeit.
Laktonok és kumarinok Mivel a kémiai nevük túl hosszú, ezért a laktonokat inkább köznapi nevükön emlegetik. A nevük általában „-in”-re (például az árnikában megtalálható helenalin) vagy „-on”-ra végződik (például az ernyős virágzatú növényekben [például répa és angyalgyökér] fellelhető umbelliferon). A laktonok fokozott ketonhatással bírnak (lásd keretben), ezért erős váladékoldók. A kumarinok laktonszármazékok, és szintén „-in”-nel vagy „-on”nal végződik a nevük. Terápiás tulajdonságaik
• •
Nagy mennyiségű aldehid felvitele irritálhatja vagy érzékennyé teheti a bőrt. Nagy körültekintéssel alkalmazzuk a magas ketontartalmú illóolajokat.
Terápiás tulajdonságaik
•
FIGYELEM!
A laktonok a májat stimulálják. A kumarinok főként a központi idegrendszerre hatnak: • görcs- és rohamgátlók, nyugtató hatásúak; • alvadásgátlók; • izzasztó hatásúak – fokozott verejtékezésre késztetnek.
(KK) Text
Az „-ol”-ra végződő név egy étert is takarhat. Az aromaterápia szempontjából az ánizsolajban fellelhető anetol az egyetlen valóban fontos éter. Ezt elsősorban görcsoldóként, szélhajtóként és emésztésjavítóként használják. A fenolok lázszerű reakciót (hipertermiát) okozhatnak. Minden fenolos komponens lehet enyhe toxikus hatással a májra, ez azonban csak hosszú időn át folytatott, nagy dózisú alkalmazás esetén észlelhető. Cineoltartalma miatt a túl erőteljes Eucalyptus globulus használata csecsemőknél nem ajánlott, mivel elzárhatja a légkamráikat.
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor E11-AC48904(119) #175 Dtp:AO Page:23
018-035Q6-HUN:018-035_07353
2010.11.19.
7:40
Page 24
24 A Z I L LÓ O L A J O K T U D O M Á N YA
A növények anatómiája és anyagcseréje Minden aromaterapeutának tisztában kell lennie a növények anatómiájának és életciklusának alapjaival, hogy felmérhesse, milyen hatással van a növény születése és fejlődése az általa termelt olaj jellegére, tulajdonságaira és terápiás hatásaira. Sejtek és szövetek A növények különböző típusú sejtekből állnak, amelyek, hasonlóan az állatok sejtjeihez, alapvetően a citoplazmát, a sejtmagot és a különböző, sejten belüli funkciókat ellátó egységeket, ún. szervecskéket körülvevő sejtmembránból állnak (az emberi test sejtjeinek felépítését lásd a 160. oldalon). Az állati sejtekkel ellentétben azonban a növények sejtjeit merev, cellulóz sejtfal veszi körül, amely a sejten belül tartja a nedvességet. A szervecskék közül különösen fontos a főként a levelek sejtjeiben fellelhető, a zöld klorofill (a görög ’zöld’ jelentésű chloros és a ’levél’ jelentésű phyllon szavakból) pigmentet tartalmazó kloroplaszt; ez gyűjti magába a nap-
sugarak energiáját, és kulcsszerepet játszik a fotoszintézis folyamatában (lásd 26. oldal). A sejtek funkcióik szerint a következő szövetekbe rendeződnek:
•
• •
Alapszövet (avagy parenchima): lágy, időnként az aromaterápia szempontjából fontos olajat vagy gyantát kiválasztó szövet, melyben a sejtek egymástól viszonylag távol helyezkednek el. Szállítószövet: fás/rostos, vizet és tápanyagokat szállító szövet. Bőrszövet: különböző, kutikulát, viaszt, olajat stb. termelő szerkezeteket tartalmazó szövet.
A gyökérrendszer A növények gyökérrendszere két feladatot lát el, és általában két gyökértípus alkotja (a növényt nagy, elágazó gyökerek sora vagy egyetlen hosszú, mélyre nyúló főgyökér rögzíti a talajban, míg az ásványok, tápanyagok és a víz felvételéről vékonyabb, rostos gyökerek sokasága gondoskodik). Az így felvett anyagok aztán a levelekbe kerülnek, ahol a növény feldolgozza azokat számára megfelelő táplálékká (lásd 26. oldal). A gyökerek emellett tárolják is a tápanyagokat; egyes növények jellegzetesen duzzadt tárológyökereket (gumókat) is növesztenek (például sárgarépa és retek). A tényleges gyökérrendszer mellett sok növény fejleszt még más, a gyökerekkel összetéveszthető föld feletti vagy föld alatti szerkezeteket is:
• • •
A rizóma közvetlenül a talaj felszíne alatt fejlődő, módosult, raktározó hajtás, lásd például a gyömbérnél (Zingiber officinale). A hagyma módosult, tárolószervként funkcionáló levél, lásd például a hagymacsalád tagjainál (Allium spp.) A hajtásgumó a hajtástengelyből képződik, lásd például a sáfránynál (Crocus spp.) és a csetkákánál (Eleocharis dulcis).
A levelek mérete, alakja és szerkezete aszerint változik, hogy az adott növény milyen módon dolgozza fel a klorofillt, hogyan szállítja a táplálékot és a vizet, és miként védi meg magát. A klorofill kulcsszerepet játszik a fotoszintézis folyamatában
(KK) Text
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor E11-AC48904(119) #175 Dtp:AO Page:24
Tutor age:24
018-035Q6-HUN:018-035_07353
2010.11.19.
7:40
Page 25
A N Ö V É N Y E K A N AT Ó M I Á J A É S A N YA G C S E R É J E 25
Virágszerkezet A virágnak a megtermékenyítés és a szaporodás folyamatában részt vevő hím és női ivarszervei
porzó
bibe
porzószál
bibeszál
porzók, a növény hím részei
bibe vagy termő(levél), a virág női ivarszervei
magház
Csésze, a fejlődő ivarszerveket védő csészelevelek összessége
Párta (általában színes, hogy odavonzza a beporzó állatokat; intenzív illata is lehet) magkezdemény
csészelevél
A hajtásrendszer A növények föld feletti részét hajtásrendszernek nevezzük. Ezt a tartó szárak, indák vagy törzs és ágak, levelek, valamint a legtöbb növény esetében a virágok alkotják. Szárak vagy törzsek
Ezek támasztják meg a növényeket, és teszik lehetővé a víz, valamint az ásványi, táp- és tárolóanyagok (például glükóz) keringését a növény speciális szövetein, a gyökerek, szárak és levelek mindegyikét átszövő farészeken és háncsrészeken keresztül. Egyes lágyszárú növényeknél előfordul, hogy a szár, a levelek és a virágok is illatosak. Levelek
A levelek a növény légző- és kipárologtató szervei, melyek az emberi tüdőhöz hasonlatosan bonyolítják le a gáznemű anyagok cseréjét (lásd Fotoszintézis és párologtatás, 26. oldal). Szerkezetük, alakjuk, méretük és felületük jellege aszerint változik, hogy a növény hogyan fotoszintetizál, miként dolgozza fel a vizet, tárolja a tápanyagokat és védekezik. A levelek gyakran illatosak. Virágok, gyümölcsök és magok
beporzókra van szükségük, akkor a virágok szirmai élénk színűek, csábító mintázatúak lehetnek, vagy épp ragyogó fehérek. Erős vonzereje van továbbá az illatnak is (lásd A növények illatanyagai, 29. oldal). A fellevelek színes, módosult levelek, melyek egyes növények virágait védik. Virágtakarónak a csésze és a párta együttesét, illetve a lepelt nevezik. Egyes fajoknál a hím és női ivarszervek külön virágokon vagy külön növényeken fejlődnek ki. Ha megtörtént a beporzás, a virág feleslegessé válik; a szirmok lehullanak (vagy megmaradnak, de színük megváltoztatásával jelzik a beporzás tényét) és az illatuk is gyengül. Ezért olyan fontos az illóolaj-készítés szempontjából a virágok megfelelő időben történő begyűjtése. A következő növénynemzedéket kitermelő magok számos alakot ölthetnek: a parányi, szélfútta szemektől egészen a kemény, védőburokkal bevont diókig, vagy épp a húsos gyümölccsel körülvett magokig. Aromaterápiás illóolajokat számos magból – például avokádó-, bors- és sárgabarackmagból is – ki lehet vonni.
Egyes kivételektől eltekintve a legtöbb növény beporzással szaporodik, a virág feladata pedig az, hogy magához vonzza a beporzó állatokat. Ennek módja attól függ, hogy pontosan milyen beporzókról van szó; ha például éjszakai
(KK) Text
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor E11-AC48904(119) #175 Dtp:AO Page:25
018-035Q6-HUN:018-035_07353
2010.11.19.
7:40
Page 26
26 A Z I L LÓ O L A J O K T U D O M Á N YA
napfény
kipárolgás a leveleken keresztül szén-dioxid
cukrok/fehérjék
klorofill
oxigén
Fotoszintézis és párologtatás Ezzel a két módszerrel dolgozza fel a növény a talajból felszívott tápanyagokat és szállítja azokat a gyökereitől a csúcsáig
Fotoszintézis és párologtatás Az energiát az elfogyasztott táplálékukból merítő állatokkal ellentétben a növények fizikai és kémiai folyamatok útján maguk állítják elő a táplálékukat. A fotoszintézis egy, a zöld növények leveleiben fény hatására lezajló természetes kémiai folyamat, amely a növény számára létfontosságú keményítőkké, cukrokká és fehérjékké alakítja a gyökerek által felszívott tápanyagokat. A fotoszintézis csak az alábbi feltételek megléte esetén jön létre:
• • • •
energiaellátás napfény formájában; víz; szén-dioxid, amely a környező levegőből diffundál a levél szöveteibe; klorofill, a kloroplasztok zöld pigmentje.
(KK) Text
talajból felvett víz és tápanyagok
Napfény jelenlétében – amit a klorofill gyűjt magába – a szén-dioxid reakcióba lép a vízzel, aminek nyomán szénhidrát (ilyen például a glükóz) és oxigén keletkezik. A cukrot ezután lebontja a növény, hogy hozzájusson a fejlődéséhez és szaporodásához szükséges energiához, az oxigént pedig kibocsátja a légkörbe. A leveleknek ez a párologtatási folyamata biztosítja azt a szívó hatást, amely felhúzza a gyökerekből a vizet és a tápanyagokat, végig a növény teljes hosszában. Ezt a folyamatot nevezzük párologtatásnak. Ezt követően a növények sejtszerkezete lehetővé teszi a tápanyagok viszszaáramlását is. Csak a 20. század folyamán értettük meg mélyebben, hogyan is tudják magukba gyűjteni és kémiai energiává alakítani a növények a napfényt – és e folyamat egyes részei még mindig tisztázásra szorulnak.
Job No:E09-07353 Title:Aromatherapy Tutor #175 Dtp:AO Page:26