Tartalomjegyzék Előszó ........................................................................................ 7 Előszó ........................................................................................ 9 A gyermeki lélek irányítása ............................................ 12 A gyermek öntudatának megsértése .................................. 16 Feszültségek levezetése ........................................................ 17 Nem mindegy, mit mondunk, és az sem, hogyan! ............ 18 A gyermek önbizalma .......................................................... 19 Fejlődési szakaszok, korcsoportok ............................... 20 A születés előtt ...................................................................... 20 0–6 hónapos korig ................................................................ 22 Saját készítésű bébiétel ......................................................... 26 6–18 hónap ........................................................................... 28 18 hónapos kortól 3 éves korig ........................................... 33 3–6 éves korig ....................................................................... 33 6–12 éves korig ..................................................................... 34 12–18 éves korig ................................................................... 41 Tegnap balett, ma lovaglás, holnap gitáróra ........... 43 A tanulás sikere nyomában ................................................. 44 Nem pelenkás többé! ............................................................ 54 A tévénézésről ....................................................................... 55 Intellektuális „fast food” ...................................................... 57 Milyen család kell a gyereknek? ................................... 58 Hogyan tölthetik fel magukat a túlterhelt, kimerült szülők? ..................................................................... 58 A jó uzsonna erőt ad! ........................................................... 61 Milyen családra van szüksége a gyereknek? ...................... 61 A belső vezető felnevelése ................................................... 62 A család erőforrás ................................................................ 63 A jól sikerült házasság mint alap ....................................... 64 Dühkitörések megfékezése .................................................. 65 4
Tippek az egyedül nevelő szülőknek .................................. 66 Apák és fiúk ........................................................................... 67 Tanuljunk egymás kultúrájából! ......................................... 68 Az egyensúly kérdéséhez .................................................. 69 Jin-sokk = jégkrém télen ..................................................... 70 „Dúsított innivaló és szúrós víz” ........................................ 71 Túlterhelt szülő, szerencsétlen gyermek ............................ 72 Állati! ..................................................................................... 74 Hogyan töltse fel kimerült szülő az „akkumulátorát”? ..... 74 Az unokázás, avagy a kívülállók szerepe ............................ 77 A majomszeretetről .............................................................. 78 Milyen legyen az iskola? ...................................................... 78 Rend a lelke mindennek – avagy egy kis feng shui ........... 81 Milyen legyen a gyerekszoba? ............................................ 81 A csemete birodalma ........................................................... 82 Betegségek ............................................................................ 86 Fűben, fában orvosság ......................................................... 86 A szervezet ellenálló képességének fejlesztése .................. 87 Napozás leégés nélkül .......................................................... 88 A betegségekről általában – és konkrétan a kanyaróról ... 88 A diéta senkinek sem árt ..................................................... 91 A cukros cumitól a kézrátétes gyógyításig ........................ 92 Különböző betegségekről .................................................... 94 Az immunrendszer gyengítője ......................................... 100 Az Alzheimer-kór .............................................................. 103 Életmódbeli tanácsok ...................................................... 104 Alvás, levegőzés, öltözködés .............................................. 104 Az étkezés és a viselkedési devianciák kapcsolata .......... 109 Esetek .................................................................................. 116 Csernobili gyerekek ........................................................... 125 5
Katica varázslevese és más receptek, menük hétköznapra, zsúrra, ünnepre ...................................... 127 Feng shui a konyhában és az étkezőben .......................... 127 Félresikerült ételek helyrepofozása .................................. 128 Alapanyagok, készítmények, alapreceptek ...................... 129 Levesek ................................................................................ 137 Főételek ............................................................................... 144 Gombócok, gabonaételek, egytálak ................................. 146 Zöldséges főzelékek ........................................................... 152 Pizzák, felfújtak, rakott zöldségek .................................... 155 Desszertek, édességek ........................................................ 156 Pástétomok, krémek .......................................................... 162 Saláták ................................................................................. 165 Italok ................................................................................... 166 Reggelire, vacsorára ........................................................... 169 Burgerparty ........................................................................ 169 Együnk csírát! .................................................................... 171 Függelék ............................................................................... 173 Vegetáriánus szülők és gyerekek – négy beszélgetés ...... 173 – Nevelni, növelni, növekedni… .......................................... 173 – Sokszor súg a belső hang ................................................... 180 – Az étel összetartó erő ......................................................... 185 – Felelősséggel tartozunk a gyerekekért ............................... 192 Felhasznált irodalom ..................................................... 199 A szerzőkről ....................................................................... 200 Címek ..................................................................................... 201 Receptmutató ...................................................................... 205
6
Előszó Az ember elszakadt a természettől, és jelenleg egy sokkal mesterségesebb környezetben él. Ez az életmód számtalan betegség és lelki probléma forrása. A gyógyulás egyik kulcsa a természettel való összhanghoz való visszatérés. Már gyermekkorunktól kezdve magunkba szívjuk a természethez, önmagunkhoz és embertársainkhoz való viszonyunk mintáit. A harmónia hiánya bármely területen a testi és a lelki egészség rovására megy. A természettől és az önmagunktól való távolság a gyerekneveléssel kapcsolatos szokásainkat is megváltoztatta. A technikai fejlődés nem támogatja a természetközelséget és a belsőséges emberi kapcsolatok kialakulását. A szülők minden korban nagy kihívással szembesülnek. Hogyan adjam meg gyermekemnek a legtöbbet, ami őt a boldog élethez segíti? A válasz egyszerű: saját életpéldámmal. Az én életem lesz számára a minta. Amennyiben azt látja, hogy apu mindig ideges, anyu mindig panaszkodik, és a nagyinak mindig fáj valamije, akkor azt tanulja meg az életről, hogy az idegeskedésből, panaszkodásból és fájdalomból áll. Amennyiben viszont azt tapasztalja, hogy a családban fontos a harmónia, az egészség, vagyis mindezekre időt szánnak, akkor az ő életében is fontos helyet foglalnak majd el ezek a dolgok, és el fogja hinni, hogy képes ezeket megvalósítani a hétköznapokban. A rohanó világ ellenére gyermekeinknek továbbra is nyugalomra, kiegyensúlyozottságra, stabilitásra van szükségük. A szülők elsősorban emberek, és másodsorban szülők. S mint emberek lehetőségükben áll választani, hogy milyen életmódot folytassanak. Szerencsére sokan keresik az alternatív megoldásokat az élet minden területén. A kedves olvasó egy sok évtizedes tapasztalatokra épülő tudás kézikönyvét tartja a kezében. A szerzők igyekeztek a gyerekekkel 7
és a felnőttekkel kapcsolatos testi-lelki egészséget elősegítő tanácsokat minél szélesebb körűen összegyűjteni. A könyv foglalkozik a testi egészséggel (pl. makrobiotikus táplálkozás szerinti recepteket tartalmaz, vagy betegségek szelíd gyógymódjait). A könyv megismertet a felnőttek és a gyerekek lelki egyensúlyát fenntartó módszerekkel, és egyszerű és világos tippeket ad a gyereknevelés hétköznapjaihoz. A könyv a korábbi kiadáshoz képest kibővült interjúkkal, melyek értékes gyakorlati tapasztalatokat tartalmaznak. A mai ember sokszor érzi tanácstalannak magát azzal kapcsolatosan, hogy miként változtasson. A legfontosabb, hogy visszatérjen a hite önmagában, a lelkiismeretében, mely megsúgja merrefelé induljon. A könyv ismeretei szélesebbé teszik számunkra a választható lehetőségek körét. Mindenkinek szívből ajánlom, akit érdekel a gyermeknevelés, a boldog szülő állapot. Szili Zsuzsanna Biológus-természetgyógyász Napfényes Élet Alapítvány 2008. május 15.
8
Előszó Miért boldogtalan sok felnőtt? Avagy mindenki saját szerencsétlenségének a kovácsa! A nevelés a gyermek fölnövekedésének támogatása. Szép, hosszú és állandó folyamatában mindig az egyéni megérzések, ráérzések adják a mértéket. Sohase kövessük vakon az úgynevezett szakértők tanácsait! Aki a szívére hallgat, megleli a helyes utat! Könyvek, szaktanácsadók, barátok és tanfolyamok valójában csak akkor nyújtanak segítséget a neveléshez, amennyiben a szívünkhöz mutatnak utat. Gondolatban tekintsünk végig ismeretségi körünkön! Meglepő, milyen sokan küszködnek önbizalomhiánnyal, nem tudnak határozni, vagy kicsinyes, jelentéktelen dolgok miatt mérgelődnek, s ezért folyton ingerültek. Mások képtelenek örülni, indulatosak, erőszakosak, leszólják embertársaikat és közömbösek mások sorsa iránt. Sokan a következő korty alkohollal vagy gyógyszerrel képesek csak magukat a felszínen tartani. A boldogtalanság jár ványa hihetetlen módon terjed még a világ leggazdagabb államaiban is. Jelentős az ideggyógyintézetben kezelt felnőttek száma, minden harmadik házasság válással végződik, s minden negyedik felnőttnek idegnyugtatóra van szüksége, ami függőséget okoz. Munkanélküliség, gazdasági problémák nehezítik meg az életet, de a boldogtalanság nem csak a szegényekre érvényes. Ezt a kérdést a világ minden pénze sem képes megoldani. Érdekes módon mégis léteznek emberek, akik nagyon nehéz feltételek között élnek, ennek ellenére boldogok, optimisták és vidámak. A legkülönfélébb kultúrák nevelési hagyományai azt hirdették, hogy a gyermeket mindenekelőtt a természet és a vallás át9
fogó megismeréséhez kell elvezetni, mert akkor nem kerülhet tévútra. Az indiai történelemből ismert például, hogy a csemetét nem az iskolába, hanem szent emberekhez küldték tanulni. Ugyanahhoz a tanítóhoz került az uralkodónak és a koldusnak a fia is, és az nem tett különbséget közöttük. A királyfi, akárcsak a szegény gyerek, tehenet legeltetett a réten, a többiekkel együtt gyűjtötte a fát az erdőben, így teljes egyenlőség alakult ki közöttük. Egyiket sem gyötörte kisebbségi érzés, egyik sem tartotta magát többre a másiknál azért, mert gazdagabb családba született. A nebulók ugyanazt az erkölcsi és spirituális nevelést kapták, s mindenekelőtt vallásuk törvényeit, meg a természet szabályait tanulták meg. A tanmenetben a második helyen álltak a tudományos ismeretek, mint például a matematika, a nyelvek és a filozofikus tanok. A tanítás valamennyiük megelégedésére fejeződött be. Később ezeket a gyerekeket nagyon kemény vizsga elé állították, ahol erős, egyenes jellemükkel megállták a helyüket. Mi lesz ebből a gyerekből? Nem szabad! – fenyegette apa. A kicsi engedelmesen tekintett rá és abbahagyta. Ehhez még te nagyon kicsi vagy. – magyarázta anya. A gyermek engedelmesen visszahúzódott. Még ez se jó! – nevelte az apja. Az meg nem helyes. – mondta az anyja. Amikor a felnőttek beszélnek, a gyereknek csöndben kell lennie. – figyelmeztette egy felnőtt. Tehát hallgatott szerényen. Ne legyél már olyan buta! – szidta a tanítója. És a fiú nem kérdezett többet. Kétbalkezes, szótlan, kuka! – unatkoztak mellette a lányok. Hát ez sem bátorította… Ne ülj állandóan itthon – mérgelődött az apja. Mit keresel az utcán? – kifogásolta az anyja. Úgy tűnik, ez a gyerek nagyon zárkózott. – mondta az orvos. Túl csendes. Alig beszél. Egyetlen önálló gondolata sincs, de nem is kérdez semmit. Álmodozó. Mi lesz ebből a gyerekből? – mondta a tanár. Semmire nem tudom hasz10
nálni. – ítélkezett a főnöke. Testileg egészséges. – mondta az orvos. Milyen szép gyerek volt! – sugdolóztak a szomszédok. Mindenki csak vele törődött, a család, az iskola, nem hiányzott neki semmi. Mégse tud az élet nehézségein úrrá lenni. Szegény szülei! Mitől lesz az ember eredendően bátor és örömteli? Sok emberbe még gyermekkorban belenevelik a boldogtalanságot. Ők – mintegy erre programozva – életük végéig meg is maradnak a boldogtalan szerepében. Később, szülőként, ugyanezt a programot adják tovább. Könyvünkben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, milyen könnyen be lehet oltani a gyerekbe, hogy ne szeresse magát, ezáltal egy egész életre szóló terhet róva rá. Tanácsainkkal segítünk megszüntetni, sőt elkerülni a negatív programozásokat, hogy a gyermekek boldog felnőtté válhassanak.
11
A gyermeki lélek irányítása „A gyerek olyan, mint egy könyv. Beleírhatunk a lelkébe, és kiolvashatunk belőle valamit.” (perzsa mondás) Elöljáróban elmesélünk egy történetet. Tamáska Éva fiának az osztálytársa volt, és gyakran járt hozzájuk. Egyszer uzsonna közben véletlenül kicsúszott a gyerek kezéből a tányér, és eltört. Nem haragudtam rá, ismertem őt, családi hátterét, az anyját. Tudtam, hogy nem szándékosan tette, hanem a kétségbeesett elbizonytalanodás motiválta: szinte beleszuggerálták, hogy ügyetlen, mindig mindent elront. Pedig Tamáska nem volt rosszabb, mint az én fiaim, csak a szülei hozzáállása volt más. Egy ilyen eset után ők bizonyára rákiabáltak, hogy kétbalkezes, ügyetlen, nem lehet semmit rábízni. Az ehhez hasonló megjegyzésekkel még csak erősítették benne ügyetlenségét, így következhetett be, hogy valóban eltörte azt a tányért. Élénken él bennem egy másik tányértörés. Akkor történt, amikor a nagyobbik fiam négyéves volt. Még ma is látom, milyen rémült, kikerekedett szemekkel néz rám: most mi lesz. Mintha megéreztem volna, hogy ez olyan helyzet, amikor a gyerek jövőjének szempontjából nagyon fontos a viselkedésem. Azt mondtam neki: „Nem baj, ilyesmi bárkivel előfordulhat, még velem is. Nem történt semmi, szépen összesöpörjük.” Hozzátenném persze, hogy nem herendi porcelán tört el, de a gyerek nagyon megijedt, maga is érezte, valami jóvátehetetlen dolog történt. Az édesanyjától várta, vajon hogyan értékeli az eseményt, amelynek segítségével levonhatja a tanulságot. Érdekes módon egyetlen egy tányér sem tört el többet nálunk.
12
Ki vagyok? Milyen vagyok? Énképünk kialakításához környezetünk tart tükröt. Sok szülőtől gyakran hallja a gyerek: haszontalan, semmirekellő, buta vagy, állandóan csak idegesítesz, ugyanolyan gonosz vagy, mint a Laci bácsi (aki történetesen éppen börtönben ül), egészen megbolondultál, mint Mici néni (aki időnként iszik és furcsán viselkedik). Ilyen és hasonló mondatokkal a gyereket mintegy akaratlanul rosszra programozzák a maguk is stresszel küszködő szülők. Így szinte megátkozzák csemetéjüket, s ez az átok generációról generációra száll. Minél többször ismétlik a „jóslatokat”, azok annál biztosabban bekövetkeznek. A gyerekek zseniális megfigyelők, együttműködésre képesek, így természetesen eleget is tesznek a beléjük ültetett elvárásoknak. A legtöbb átörökített negatív programot nem lehet rögtön észrevenni, de az élet folyamán – mint egy újból lejátszott kazettáról – a felnőtt lelkében felbukkannak ezek az információk, és akaratlanul is igazodni fog hozzájuk. A kisgyerek lelke tele van kérdésekkel, a legfontosabbak a következők: – Ki vagyok? – Milyen vagyok? – Hová tartozom? A személyiség értékének, helyének és tulajdonságainak keresésére irányulnak a kérdések, és ezektől függenek az alapvető döntések a későbbi élet során. Éppen ezért a csemete lelkébe mélyen bevésődik minden ilyen és ehhez hasonló megállapítás: Rossz vagy! Buta vagy! Lusta vagy! Okos vagy! Aranyos vagy! Ügyes vagy! A gyermek ébredező személyisége vérmérséklete szerint reagál ezekre a megállapításokra. Tanúi voltunk egyszer egy jelenetnek, amikor egy hatéves forma kisfiú az anyukájával éppen a villamosról szállt le. A szülő sürgette a gyereket: 13
– Igyekezz már, ne piszmogj! Olyan ügyetlen vagy! – Nem vagyok ügyetlen! – szólt vissza önérzetesen a fiú. Szégyellte magát a többi ember előtt, és valóban nem is volt ügyetlen. Fontos azonban a szavak mögötti kommunikáció is, a gyerek érzékenyen reagál rá, tehát ha igazán bensőséges a kicsi és az anyja közötti kapcsolat, akkor szinte „összejátszanak”. Például akkor, ha valaki más mond véleményt, azt szavak nélkül megbeszélik egymás közt. Így történt ez abban az esetben is, amikor az elfogult nagynéni túlzásba vitte a kislány dicséretét: – De gyönyörű vagy! Született kis színésznő! Téged a tévében kéne mutogatni! A gyerek tudta, hogy ez egy kicsit túlzás, hiszen Ilus néni mindenre elragadtatással reagált, és ő annyira azért nem gyönyörű, aztán igazából nem is akar színész lenni... Az anya gondolatban támogatta véleményében, és a vendég látogatása után viccesen meg is beszélték a dolgot. Levonhatjuk tehát a tanulságot, hogy a gyerekkel közvetlen kapcsolatban lévő felnőttek nagyon sokat tehetnek a reális önértékelés kialakításában. Steve Biddulph ausztrál pszichológus és családterapeuta írja könyvében, hogy egyszer ellátogatott egy szülői értekezletre, s megpróbálta elmagyarázni a szülőknek, hogy ezek a „Te ilyen és ilyen vagy” típusú mondatok hogyan hatnak. Kérte őket, emlékezzenek vissza a gyerekkorukra, és idézzenek fel hasonló kijelentéseket. Kicsit késlekedett az eredmény, ám egyszerre kinyílt az emlékezet zsilipje, s a tábla tele lett a gyűjteménnyel. Íme közülük néhány: lusta vagy, esetlen vagy, buta vagy, te csak egy lány vagy, ezt te még úgyse tudod, ehhez te még fiatal vagy, hogy megértsd, idegesítő vagy, mocskos vagy, mindig elkésel, falánk vagy, morcos vagy, eszetlen, agyatlan, dilis vagy, a sírba viszel, csúnya vagy, éretlen vagy, olyan vagy, mint apád... és hasonlók. 14
Általában mi is azt adjuk tovább, amit gyermekkorunkban hallottunk. Agykutatók kísérlettel bizonyították, hogy minden szó, életünk minden pillanata elraktározódik az agyunkban. Még akkor is, ha valamire éppenséggel nem emlékszünk, befolyásolja, meghatározza későbbi cselekedeteinket, gondolatainkat. Ismerjük el csemeténket adottságainak megfelelően! Már akkor is mindent megért, amikor még nem tud beszélni: például ha „még csak” négykézláb mászik, ne szabadkozzunk, hogy Sajnos még nem jár, pedig mások már az ő korában..., de ő olyan kis fejletlen, ügyetlen. Mondjuk inkább azt, hogy ügyesen mászik, és ez nagyon jó, mert így sokkal jobban megerősödik a gerince. A kicsiknek jó a hallásuk, különböző hangsúlyokat a felnőtteknél is jobban érzékelnek, sőt még alvás közben is hallják a beszédet. Különösen fogékonyak, a „néma”, még nem beszélő babák, már hónapokkal az első szó kimondása előtt értik a legtöbb szót, és a szavakból összeállított mondatokat is. Csak mosolyogni lehet azokon a szülőkön, akik azt hiszik, kicsinyük mit sem sejt a köztük lévő nézeteltérésekből, abból, hogy évek óta veszekednek és boldogtalanok. Másrészről pedig sokan tudják, hogy a kisgyerekek tisztánlátók, még az aurát is érzékelik, ez különösen a vegetáriánus családból származó gyerekekről mondható el. Jellemző példát mesélt erre Éva. Az egyik téli napon lappangó influenzával látogattam meg az unokáimat. Nem szóltam senkinek, hogy nem érzem jól magam, de a legnagyobb, nyolcéves fiú unokám rám nézett, és azt mondta: „Gyere be a szobába, és pihenj le egy kicsit.” Szó nélkül bementem, ő meg lerámolta nekem az ágyról a játékait. Lepihentem, s ez nagyon jólesett. A gyerekek jóformán mindent tudnak mindenkiről, mindenről, ami a családban zajlik. A gyerekek érzékenyen reagálnak a diszharmóniára, persze nem szóban, hanem például éjszakai bepisiléssel. Minden szülőnek tisztában kell lennie azzal, hogy ha gyermekével beszél, 15
a róla mondottak közvetlen dróton jutnak el lelkéhez. Miért is nem használjuk ki jobban ezt a vezetéket? Amikor hallótávolságban van, mondjuk azt, ami tetszik neki, főleg abban a korban, mikor esetleg a közvetlen dicséret zavarba hozná. Nem kell dühünket sem feltétlenül palástolnunk előtte, mert a düh alapjában véve nem mindig negatív. Meg kell tanulnia a gyereknek, hogy a szülők is mérgelődhetnek, és jobb levezetni a feszültséget, ha ezzel nem félemlítjük meg szemünk fényét. Elisabeth Kübler Ross megállapította, hogy az igazi haragnak, amely 20 másodpercig tart, s bizonyos zajjal jár, nincs is jelentősége. A dolog akkor lesz problematikus, ha a pozitív megnyilvánulások nem hatnak hasonlóan erőteljesen és bíztatóan: „Nagyszerű, jól van! Tudod, hogy ránk mindig számíthatsz, hiszen szeretünk téged!” Az ilyen típusú mondatokat meggyőzően, teljes szívből kell kimondani. Egy barátnőnk kisfia érzékletesen, pontosan ragadta meg ezt a jelenséget, amikor így fogalmazott: „Anya, azért szeretlek téged, mert tudom, hogy amikor mérges vagy rám, akkor sem haragszol!” A legtöbb gyereket igazán, szívből szeretik a szülei, mégis, vannak, akik semmit sem sejtenek erről. Sok felnőtt abban a tudatban hal meg, hogy szülei számára csalódást okozott, csak terhet jelentett. A családterápia egyik megható pillanata, amikor az ilyen félreértést sikerül tisztázni. Mindennapi feladatunk tehát: dicsérni, hangot adni a jónak, éreztetni, kimutatni a jót. A gyermek öntudatának megsértése Ne a gyereken töltsük ki a dühünket! Ha csemeténk egy kicsit nagyobb, meg is oszthatjuk, sőt megbeszélhetjük vele gondjainkat. Éva újabb történettel szolgál: Tizenhárom éves volt a kisfiam, amikor egyszer hazajött az 16
iskolából, és beszélgetni szeretett volna velem. Én azonban alkalmatlan voltam rá. „Rossz a kedvem – mondtam. – Tudod, a munkahelyemen az egyik kolléganőm megbántott.” És elmeséltem neki az esetet. A fiam annyira a szívére vette a történteket, hogy levelet írt a kolléganőnek, ki akart békíteni minket. Feszültségek levezetése Intenzív, alaposan kifárasztó sport, hosszú séták jó levegőn, fák alatt, nehéz fizikai munka – mind alkalmas a feszültségek levezetésére. A feszültség tulajdonképpen nem más, mint mozgásszervi rendszerünk sikolya a mozgás után! Azt a megoldást is sokan alkalmazzák, hogy az élettársukkal vagy egy megértő baráttal – jobb híján pszicho-terapeutájukkal – hoszszasan elbeszélgetnek, ezalatt a hallgató teljes részvétet nyilvánít, és nem sokat beszél. Ez volna a meghallgatás művészete! Sok esetben, ha kibeszéljük magunkból gondunkat, rájövünk, hogy nem is olyan kétségbeejtő a helyzet és az is lehet, hogy elbeszélés közben rábukkanunk a helyes, sikeresnek látszó megoldásra. A felborzolt idegek megnyugtatására ajánlhatjuk még a jógát, a különféle sportokat, masszázsokat. Jótékonyak az elemterápiák, vagyis a levegő, a víz, a napfény és a kerti munka. Sok szülőnek meg kell tanulnia, hogy a lelki nyugalom helyreállítása legalább olyan fontos, mint a gyermek fizikai igényeinek kielégítése! Tulajdonképpen azzal is sokat teszünk gyermekünkért, ha mindennap szakítunk magunknak egy kis időt. Például törődünk az egészségünkkel, időt szánunk a kikapcsolódásra, ellazulásra, hobbinkra. Nyomasztó, ha megszakítás nélkül mindig csak a gyerek szolgálatában állunk. 17
Nem mindegy, mit mondunk, és az sem, hogyan! Beszéltünk már a metakommunikációról, meg a közlést színező lelki elemekről, a hangszínről. Eszköztárunkat is csak akkor tudjuk finomítani és gazdagítani, ha nyitottak és kiegyensúlyozottak vagyunk. Ki ne ismerné a régi tanmesét, amelyben a katona fiú táviratot küld szüleinek a laktanyából, és ez áll benne: Apám, küldj pénzt! Az apa kemény, követelőző és ellentmondást nem tűrő hangon felolvassa a táviratot. Nagyon mérges lesz. „Nahát, hogy milyen szemtelen ez a fiú!” – mondja. „Mutasd csak” – kéri el a fiú anyja a táviratot, és felolvassa ő is. Lágy, selymes, szeretettel teli hangon, kedvesen, szinte kérleli párját, ahogy tolmácsolja gyermekük szavait: Apám, küldj pénzt! Ez a kis történet a hangsúlyok fontosságára világít rá, arra, hogy egy egyszerű kijelentést milyen sokféleképpen lehet tálalni. (Színészképző iskolák legmulatságosabb pillanatait képezik az efféle gyakorlatok!) Mindig gondoljunk erre, bármit mondunk! Az idegen nyelvek elsajátításában is megfigyelhetjük ezt a törvényszerűséget. Ha az ember egy hozzá közel álló, az idegen nyelvet jól beszélő személlyel sokat van együtt a nyelvterületen, egy idő után szinte akaratlanul is az ő stílusában, hanghordozásával, szókincsével kezd beszélni. De nem is kell hozzá idegen nyelv! A kisgyerek, aki utánzással tanul, hasonlóan fog beszélni, mint ahogyan az a személy, aki a legtöbbet foglalkozik, beszélget vele. Mindenki tudna példát mondani olyan esetekre, ha a gyerekét egy ideig más tájon élő nagyszülőre bízza, a fogékony kicsi egy ideig még azt a tájszólást, kiejtési árnyalatot fogja használni, amit a nagyszülőtől hallott. Ebből is látszik, mennyire finom a hallása, képlékeny az agya, és kiváló az utánzóképessége! (És akkor még ezzel összefüggésben nem beszéltünk arról, hogy minden gyereknek van zenei hallása, amit idejekorán elkezdve jó szintre lehet fejleszteni!) 18
A gyermek önbizalma Gyermekünk önbizalmát nem csak azzal tudjuk felépíteni vagy lerombolni, hogy mit mondunk, hanem azzal is, milyen hangnemben, türelmesen, türelmetlenül vagy parancsoló hangon magyarázzuk el neki, amit szeretnénk. Pszichológusok megfigyelték, hogy a boldog és a lehangolt személy gondolkodási technikája között miféle a különbség. Ezt a technikát a gyerekek szüleiktől automatikusan átveszik. Itt a lehetőség, hogy hasznos, pozitív információt adjunk útravalóul a gyerekeknek! Negatív példa: – Az égre kérlek, nehogy megint elkezdj verekedni az iskolában! Pozitív példa: – Kívánom, hogy minden jól menjen ma az iskolában. Csak azokkal a gyerekekkel játssz, akiket kedvelsz! Miért fontos ez a fogalmazásbeli különbség? Mert az emberi elme így működik. Tegyünk próbát! Például, ha valaki egymillió forintot ígérne azért, hogy öt percig ne gondoljunk egy kék majomra, képtelenek lennénk megtenni! Nincs ez másként akkor sem, ha kis csemeténknek mondjuk: Vigyázz, le ne ess a fáról! Két dologra fog gondolni: az egyik az, hogy ne, a másik, hogya fáról leesni. Azért, mert ezeket a szavakat használtuk, automatikusan ezek a képek fognak bevésődni a gondolatvilágába. A gyerek élénk fantáziájú, rögtön elképzeli, ahogyan ő a fáról leesik, és valószínűleg le is fog esni. Sokkal jobb lenne fára mászáskor pozitív kijelentéssel, jó tanáccsal támogatni őt! Például: Kapaszkodj jól meg a faágba! Vagy: Figyelj jól oda, hogy ott fönt a fán mit csinálsz! Világítsuk meg más példával is ezt a törvényszerűséget! „Ne szaladj át az utcán!” Ehelyett: „Maradj velem a járdán!” Tehát a gyerek nem azt képzeli, nem azt látja lelki szemei előtt, hogy mit nem szabad neki csinálnia, hanem azok a képek jelennek meg a fejében, hogyan kell helyesen viselkednie. 19
Fejlődési szakaszok, korcsoportok Adjunk gyökereket és szárnyakat a gyerekeknek! – A gyökerek a helyes táplálkozás és a szárnyak a nevelés. A születés előtt A zenei nevelés születés előtt 9 hónappal kezdődik, mondta Kodály Zoltán, de megállapítása általában a nevelésre is igaz. Nem mindegy, hogy örömmel, nyugalomban és szeretetben várja az anyuka a babát, vagy éppen ellenkezőleg. A kiegyensúlyozott életvitel, étkezés a kismamának is nagyon fontos. Részleteiben most nem kívánunk ezzel foglalkozni, ajánljuk előző könyveinket és a recepteket. Egy figyelemre méltó kutatási eredményt viszont megosztanánk az olvasóval. A cikk, amelyből idézünk, nemrégiben jelent meg a Spiegel című folyóiratban (2000/4). A kutatók szerint magzati állapotban bekódolódnak a szervezetbe az élet során megjelenő betegségek, eldőlhet például, hogy az illető hajlamos lesz-e szívinfarktusra, agyvérzésre, vagy mellrákra. A kutatások szerint a hajlam kialakulásáért nem csak a genetika felelős, hanem a kismama életmódja is. A leendő emberke életéhez akkor adhatjuk a legjobb útravalót, ha a várandósság idején kiegyensúlyozottan táplálkozunk, kerüljük a stresszt és mellőzzük a dohányzást. Fötális programozás Az emberi lény első ökológiai környezete az anyaméh, és ebben a környezetben dől el, mennyire megfelelően alakul ki az érlelődő szervezet szabályzórendszere. Az új kutatási terület neve fötális programozás, amely a méhen belüli élet finom hatásainak bevéső20
désére utal. A hatások generációról generációra öröklődnek. A terhesség idején is a kiegyensúlyozott életmódon van a hangsúly, kerüljük a túltáplálást, az alultáplálást, a stresszt és a dohányzást. Az alultáplált újszülött (2270 gr alatti), életében nagy valószínűséggel kialakulhat magas vérnyomás, zsíranyagcsere zavar, időskori cukorbetegség, amelynek következményeként szívinfarktus és agyvérzés a prognózis. Alultápláltság esetében hiányzik egy fontos placenta enzim, amely a stresszhormon leépítéséért felelős. A stressz miatt a magzatban is magas vérnyomás alakul ki. A dohányzás következtében a méhlepény erei nem tudnak megfelelő tápanyagot szállítani a magzatnak, ezért a szervezete szükségprogramra áll rá, melyben az agy élvez elsőbbséget a tápanyagellátásban, a többi szerv (vese, máj, hasnyálmirigy) rovására, s ez megint csak magas vérnyomáshoz, zsíranyagcsere zavarhoz, időskori cukorbetegséghez vezethet, amelyek nagyban hozzájárulhatnak szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásához. A túltáplált újszülött is betegségre programozott, a hormonokkal is összefüggő súlygyarapodás mellrákra hajlamosít az élet során. A hormonok a magzat mellszövetére is hatnak, mint valamiféle túlzott trágyázás, amelynek következtében a sejtek a pubertás után rosszindulatúvá válhatnak. Az anyaméhbeli zavarok befolyásolják az intelligenciát is. A hatás bevésésének módja mellett az időpontja is fontos, háborús adatokból következtettek arra, hogy ha a terhesség első harmadában alultáplált az anya, akkor a gyerek jól tápláltan jön világra, és későbbi életében hajlamos lesz a túltápláltságra. Azzal magyarázható a jelenség, hogy a magzat az első szakaszban „takarékos üzemmódra” áll rá, minden rendelkezésére álló kalóriát felhasznál, s ez a későbbiekben is fennmarad. Ha az anya az utolsó harmadban éhezik, a születendő gyermek egész életében vékony marad. 21
0–6 hónapos korig Amikor a gyermek megszületik, olyan lehet, mintha egy másik csillagzatról érkezett volna. Első gondolatai bizonyos mértékig még rendszertelenek, de valószínűleg a következő kérdések foglalkoztatják: 1. Biztonságban vagyok itt? 2. Ki fog itt engem táplálni? 3. Hová lett a kényelmes „vízágyacskám”? 4. Ezek a lények körülöttem nagyon kedvesek. Mit tegyek, hogy velem maradjanak? Nagyon fontos, hogy a kis csecsemő kétségbeesett, segítséghívó sírását mindig figyelembe vegyük. Amennyiben nagyon hosszú ideig nem veszünk róla tudomást, a gyerek később passzív lesz és depressziók gyötrik. Ugyanilyen fontos azonban a kisbabát néhány pillanatig sírni hagyni. Így tanulja meg, valamit tennie kell azért, hogy szükségletei ki legyenek elégítve. Amennyiben mindig megetetik, mielőtt hanggal jelezné éhségérzetét, később problémái lesznek, nehezen fogja kitalálni, hogy tulajdonképpen mit is akar. Masszírozással, simogatással, csörgő játékkal, szeretettel rámosolyogva segíthetjük boldogságérzetének kifejezésében, és támogathatjuk intelligenciájának kifejlődését. Ha a gyermeket ilyen intenzív figyelem veszi körül, jobban alszik, szívesen eszik, sokkal gyorsabban tanul. Hozzáetetés – saját készítésű bébiétellel A baba nem kis felnőtt, igényei is mások mind a fehérje-szénhidrát egyensúly, mind az ásványi anyagok tekintetében. Az a jó bébiétel, amelynek állaga és összetétele könnyen emészthető növényi alapanyagokból áll, és készítője tisztában van azzal, hogy az anyatejet kell utánoznia. 22
Milyen az anyatej? Édesebb, mint a tehéntej, ezért teszünk a bébiételbe rizsmalátát, amely könnyen emészthető, nem káros, mint a finomított fehércukor, és sok ásványi anyagot, enzimet tartalmaz, hiszen enzimek lebontásával keletkezett a rizsből. A rizsmalátát nem szabad főzni, fogyasztás előtt keverjük a pépbe. Így jutunk el a következő adalékhoz, ez pedig a finom, nyákossá főtt, egész magvú gabona (nem pehely, mert abban már nincs életenergia). A főtt, egész magvú gabonában az összetett szénhidrátok elsőrendű energiahordozóként szerepelnek. A biozöldségekben ásványi anyagok és finom rostok találhatók, amelyeket a csecsemő gyenge belei miatt vajpuhára kell főznünk az alább említettek szerint. Ugyancsak ezt a célt szolgálják az algák is. Az anyatej zsírtartalma magasabb, mint a tehéntejé, ezt az öszszetevőt fehér mandulakrémből kapjuk, amely még a szükséges fehérjét is tartalmazza. (Fehérje van a gabonában és a zöldségekben, és fehérjeforrásnak számítanak a hüvelyesek és az algák is.) Az anyatej a természet csodája Összetevői a gyermek szükségleteinek messzemenően megfelelnek. A kicsi gyomrában az anyatej fehérjéje pelyhekben csapódik ki, így a tápanyagok felszívása sokkal egyszerűbben történik. A tehéntej viszont nagy rögökben áll meg a gyomorban, megemésztésük a gyenge babának nagy megerőltetés. Az anyatej tejcukor- és zsiradéktartalma is magasabb, mint a tehéntejé. Az anyatej tejcukra a gyermek agyának felépítéséhez kiváló, a borjúnak erre nincs szüksége, csontjainak, izomzatának viszont hamar meg kell erősödnie. (Ha azt szeretnénk, hogy okos legyen a gyerekünk, szoptassuk szorgalmasan és sokáig – legalább a 7. hónapig, vannak, akik egyévesen választják el a babát –, bizonyára ez is megalapozza célunkat.) Optimális fejlődést garantál, ha a táplálékban a fehérjék és szénhidrátok aránya 1:7, és az anyatejre ez az arány a jellemző, 23