John C. Parkin: F**k It - B...a meg!-Az igazi spirituális út

Leonénak és Arcónak ajánlom a könyvet, a fiaimnak, és a b…a meg modelljeimnek az életben (de ki ne merjétek mondani ezeket a szavakat, srácok)

Tartalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás Előszó az új kiadáshoz – M. Townsend tiszteletes Előszó (az első kiadáshoz) – Barefoot Doctor

11 13 16

Az előjáték

17 17 18 24 25 27 31

Egy kis ízelítő Üzenet az írótól Üzenet a szponzorainktól Miért spirituális cselekedet a b…a meg kimondása?

Miért van a b…a megnek ekkora ereje?

Hogyan olvasd a könyvet?

1. Miért mondjuk, hogy b…a meg?

B…a meget mondunk, ha abbahagyunk valamit, amit nem akarunk csinálni B…a meget mondunk, ha végre megteszünk valamit, amiről azt hittük, nem tudjuk B…a meget mondunk, mert az életünkben túl hangsúlyos az értelem B…a meget mondunk a fájdalom szemébe

2. A szükséges b…a meg technikák Ellazulás Elengedés Elfogadás

33 33 34 35 43 61 61 63 65

Objektív megfigyelés Tudatos légzés

3. Mondd, hogy b…a meg!

Még a saját elméd is ellen fog állni az ösztönzésnek, hogy b…a meget mondj B…a meg az evés B…a meg a párkapcsolat B…a meg a betegség B…a meg a pénz B…a meg a hírnév B…a meg az időjárás B…a meg a lelki béke B…a meg a szülői szerep B…a meg az önkontroll és az önfegyelem B…a meg a tervezés és a célok B…a meg a világbéke B…a meg a klímaváltozás B…ák meg a problémáid B…a meg a mások véleménye B…a meg a félelem B…a meg a feszültség Mondd, hogy b…a meg, és legyél önző B…a meg a munkád B…a meg az országod B…a meg a keresés B…a meg, aztán élj és hagyj élni

68 70 79 79 83 90 96 101 105 108 109 113 124 129 136 138 140 144 153 159 164 170 174 176 182

4. A b…a meg hatása Az élet reagál a b…a megre A b…a meg hatása az elmédre A b…a meg hatása a testedre A b…a meg hatása a lelkedre

5. A b…a meg forma A b…a meg forma eredete Hátradőlve ülő pózok Egyenesen ülő pózok Álló pózok Mozgó pózok

A szex utáni cigi Nekem jó volt Miért a b…a meg az igazi spirituális út (arra az esetre, ha nem figyeltél volna, és valami jól hangzót akarsz mondani a bárban)?

Szeretnélek újra látni valamikor (ha ez neked is oké)

185 185 189 195 198 217 217 222 226 230 236 239 239

239 240

Köszönetnyilvánítás

Névlista következik. Ha kihagytalak, akkor a) szörnyű a memóriám vagy b) a segítséged mégsem volt olyan eget rengető, mint amenynyire te gondolod.

Elsősorban gyönyörű feleségemnek, Gaiának szeretnék köszönetet mondani. 2005-ben kezdtük el F**k It kurzusainkat tartani, így a könyv nagy része abból származik, amit azokban a hetekben és a mindennapjaink során együtt tapasztaltunk. Köszi Gaia, mindenért. Íme a lista. Köszönöm a közvetlen vagy közvetett segítséged a könyv összehozásában (betűrendbe szedtem, ha esetleg érdekel): Andrea Amadio, Anya, Apa, Barefoot Doctor, Peter Baynham, Richard Bolton, Alison Bowditch, Antoine Bowes, Kate Brockhurst, DanBrule, Anthea Bull, Axel Chaldecott, Bob Coleman, Simon Confino, Chelsey Fox, Claire Gillman, Lucy Greeves, Karl Grunick, Bisong Guo, John Hegarty, Steve Henry, Rupert Howell, Jont, Armando Iannucci, Jen Lincoln, Patrick Lucocq, Adam Lury, Chris Madden, Sue Okell, Tony Parsons, Murray Partridge, Ian Priest, Rach, Roi Robertson, Saul, Mark Seabright, James Spence, Alex Wipperfurth, Marc Wisbey.

11

f**k it

A Hay House Kiadó csapatának, zseniálisak vagytok.

Gaiának az illusztrációkért.

Maria Christofinak a hagyományos kínai orvoslással kapcsolatos tanácsaiért.

Mindenkinek, aki eltöltött velünk egy F**k It hetet.

Mindenkinek, akinek P-vel kezdődik a vezetékneve.

Királyok vagyunk.

12

Előszó az új kiadáshoz

Az egy ideig anglikán lelkészként dolgozó Simon Parke azt írja a The Beautiful Life (A gyönyörű élet) című, különleges könyvében: „Már olyan régóta vagy a taposómalomban, hogy eldöntöd, kilépsz belőle. És már a füvön lépdelsz a hatalmas szikla széle felé, hogy kilépj az üres térbe. A sok értelmetlen és fárasztó cselekedet után – mivel az értelmetlen tettek különösen fárasztóak – már csak arra vágysz, hogy a semmi furcsa ölelésébe vesd magad. Meg mered tenni? Az egód kerget, azt mondja, ne legyél ilyen hülye, őrültség lenne ugrani, maradj a taposómalomban mindenáron. Azt mondja, megölöd magad, ha ugrasz. Hogy nincs ott semmi. Azt kérdi, hogy választhatod a semmit, hiszen a taposómalom olyan jól működik.

Mit mondasz? Mit teszel?”

Megválaszoltam ezt a kérdést 2007-ben, amikor még én is anglikán lelkész voltam. Azt mondtam: „B…a meg, Mark, ugorj!”

Hogy rövidre zárjam, meglátogattam a főnököm (a püspököt), miután eldöntöttem, b…a meg, hadd lássa végre az igazi énem, minden tökéletlenségével. Az eredmény: elvesztettem a munkámat, az otthonomat, a jövedelmemet, a helyemet a közösségben, a biztonságomat és így tovább. De nem veszteség volt ez, hiszen visszanyertem a szabadságomat, a hitelességemet, az elhivatottságomat, a belső boldogságomat és a valódi életemet.

Hatalmas bátorság kell a b…a meg kimondásához, különösen, ha úgy tűnik, sok a vesztenivalód, rengeteget kockáztatsz, vagy igen mélyre zuhanhatsz. A b…a meg nem arról szól, hogy bántó szavakat vágjunk a többiekhez, hanem arról, hogy szembenézz önmagaddal (vagy legalábbis a saját egóddal). A b…a meg tao útja arról szól, 13

f**k it

hogy nézz szembe a saját félelmeiddel, és mondd ki, hogy nem fogod többé a saját személyiségedet háttérbe szorítani. A b…a megnek ára van, ám a jutalom sokszor jóval nagyobb, mint a veszteség.

A b…a meg kemény dolog, de szükséges, ha az akarsz lenni, akinek lenned kell. Így hát meg kell tapsolnom John C. Parkin csodás könyvét. Mélyen megtisztelőnek találtam a felkérést, hogy előszót írjak az új kiadáshoz, főleg ha figyelembe vesszük, hogy keresztény lelkész vagyok, azaz azt az intézményt képviselem, amelyre leginkább ráfér a b...a meg szemlélet a világon.

Elég ironikus, hogy a saját hitem (és nyugi, nem vagyok olyan savanyúpofájú ünneprontó, aki azt hiszi, hogy a saját vallása az egyetlen igaz vallás és le akarja nyomni a hitét mindenki torkán) egy olyan ember tanításán alapszik, aki azt mondta, b…a meg.

Jézus annyiféleképpen mondta ki ezt. Azokra, akik azt gondolják, megmondhatják, hol a nők helye, sőt, engedte, hogy egy szajha megcsókolja a lábát. Azokra, akik bűnnek kiáltják ki az italt és a bulizást, sőt, még bort is csinált a már amúgy is dühös társaságnak. Azokra, akik annyira igazhitűnek és makulátlannak gondolták magukat, és még az egymásra vetített gyűlöletüket is megállította.

Azokra, akik úgy gondolták, a vallás arra való, hogy felsőbbrendűnek érezzék magukat, és felemelte az elesetteket, az összetörteket és az elnyomottakat az isteni szeretetbe. És a saját biztonságára, bátran szembeszállt a rendszerrel, tudva, hogy hol ér véget a történet. Igen, a saját vallásom a b…a megen alapul, bár maximalista tiszteletreméltósággal helyettesítették be.

Azt gondolom, hogy a vallásos és spirituális embereknek nagyobb szükségük van erre a leckére, mint bárki másnak. Vissza kell mennünk arra a helyre, ahonnan az általunk követett irányzatok alapítói elindultak, azokhoz a nőkhöz és férfiakhoz, akik megtanították, 14

Előszó az új kiadáshoz

hogyan éljünk teljes és bőséges életet, és hogy ne a felszín sekélyes hangjára, hanem a belső hangunk bölcsességeire hallgassunk.

Sokszor látom az emberi elmét olyan valaminek, ami állandó dialógust folytat önmagával. Mintha sok hang egyszerre kiáltana figyelemért, és ezek többsége az egóé. Alattuk azonban van még egy hang, halkabb, de bölcsebb is. A b…a meg hagyja, hogy ez a mélyebbről jövő hang érvényesüljön, és segít, hogy bátran szembeszállj a többi jajveszékelő hanggal úgy, hogy igent mondasz a rizikóra, szembenézel félelmeiddel, átadod magad a saját hitednek, hogy kiugrasz a semmibe, kilépsz saját elvárásaid taposómalmából.

Mindegy is, b…a meg, elég volt már belőlem. Legyen elég annyi, hogy jó kezekben vagy. Szóval helyezd magad kényelembe, és készülj fel rá, hogy már semmi sem lesz olyan, mint azelőtt.

M. Townsend tiszteletes az Egy eretnek naplója és a Jézus egy pogány szemén keresztül írója

15

Előszó (az első kiadáshoz)

B…a meg. Csak leírom, ami az eszembe jut. Töprengtem a dolgon, a lehető legjobb előszót akartam írni a könyv elé. Majd megálltam és elgondolkodtam azon, mit is csinálok pontosan: előszót egy olyan könyvnek, aminek a vakmerő és tiszteletlen B…a meg címet adták.

Szóval miért is akarok megfontolt lenni?

A szabadság kulcsa univerzális és lényegre törően egyszerű: szakíts minden történettel, amit magadnak mesélsz az életről, arról, hogy ki vagy, vagy kinek kellene lenned, amíg végigalkudozod az utad, és egyszerre isteninek, teljhatalmúnak, megállíthatatlannak és csodálatosnak látod majd magad.

Ennek eléréséhez erős akaratra van szükség, hogy pihenj és elengedj dolgokat. Nemcsak egy-egy alkalommal, hanem folyamatosan.

Az agyad azon része, amelyik ezekhez a történetekhez kötődik, egy makacs öszvér és foggal-körömmel ragaszkodik a szokásaihoz.

Az elengedéshez parancsot kell adni az agynak, méghozzá olyat, amit azonosítani tud, és a szabadság spontán érzetét adhatja. És mi lehetne jobb parancs a b…a megnél? Ezeknek a szentségtörően kifejező szavaknak a kimondásával azonnal eggyé válsz minden lázadóval, aki valaha élt, a világ összes nagyszerű szabadságharcosával, az összes szabad szellemmel, aki szembement a divattal, hiszen szabad vagy. És a szabadságodban természetednél fogva varázslatos is.

John és én rokonlelkek vagyunk. Ő és a zseniális könyve, a B…a meg abszolút inspirálóan hat rám, amely hiszem, hogy hatalmas ajándék az emberiség számára.

Barefoot Doctor alias Stephen Russel, a mezítlábas doktor 16

Az előjáték

EGY KIS ÍZELÍTŐ: MONDD VALAMIRE, HOGY B...A MEG Amikor azt mondod, b…a meg, elengedsz valamit, amihez ragaszkodtál – általában olyasvalamit, ami fájdalmat okozott.

Amikor azt mondod, b…a meg, abbahagyod azt, amit nem akarsz csinálni, és végre azt teszed, amit mindig is akartál, nem hallgatsz többé az emberekre, csak magadra.

Amikor azt mondod, b…a meg, spirituális cselekedetet hajtasz végre (a legalapvetőbbet, tulajdonképpen). Hiszen feladsz, elengedsz, abbahagyod az ellenállást, megnyugodva térsz vissza az élet természetes folyásába (amit taóként vagy Istenként is ismerhetünk).

Amikor azt mondod, b…a meg, abbahagyod az aggódást (általánosságban), feladod a vágyakozást (többnyire), és a végére baromi boldog leszel, hogy önmagad vagy az adott pillanatban (ha szerencsés vagy).

Szóval mielőtt fejest ugrunk a b…a meg bölcsességtengerébe, tégy most egy próbát. Mondd valamire, hogy b…a meg. Ez lehet egy apró dolog (menj oda a hűtőhöz és fald fel azt a szelet tortát) vagy akár nagy is (menj oda ahhoz a lusta disznóhoz, akit a társadnak hívsz és hívd el sétálni).

Mondd valamire, hogy b…a meg… Bármire. És éld át az ezzel járó szabadságot és megváltást. Szorozd meg tízzel, és képzeld el, hogy mindig ezt érzed. Most már kapisgálhatod, hogy mire is készülsz.

Még valami, mielőtt megtesszük azt az ugrást: üvöltsük együtt: b…a meg!

17

f**k it

ÜZENET AZ ÍRÓTÓL Természetesen az egész könyv üzenet az írótól. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez az író üzenetkonvojának az előfutára, amely kellően felkészít téged az üzenet befogadására.

Szóval a futár leveszi a sisakját (ó anyám). És kacag. Amikor öszszeszedte magát, elmondja, min is nevetett.

Az üzenet valószínűleg meglehetősen könnyed stílusban ér el hozzád. A dolgokat amúgy is könnyebb lenyelni és megemészteni így. Ahogy Mary Poppins mondta: „Csak egy kis kanál cukor kell és lemegy az orvosság.” Főleg, ha a gyógyszer, vagyis a cukor, amit épp lenyelni készülsz, a kedvenc ízedben van: Michaelnek ez a szamócaszörp, Mary Poppinsnak pedig „hmm… rumpuncs”.

Szóval válaszd ki az ízt, és én megpróbállak lekötelezni.

A lényeg, hogy az üzenet a komolytalanságról szól. Így a gyógyszer maga száz százalék cukor (persze az általad választott íz E-számával).

Az élet olyan dolgokból áll, amik számítanak. Értékrendünk alkotóelemei egyszerűen csak azon dolgai a világnak, amelyek fontosak számunkra (vagy belénk nevelték fontosságukat). És ami számít, azt komolyan vesszük.

Amikor azt mondjuk, b…a meg (és ezt általában akkor tesszük, ha a nekünk fontos dolgok elromlanak), észrevesszük, hogy ami addig olyan fontos volt, már nem az. Úgy is mondhatnám, hogy valamilyen szerencsétlen körülmény folytán már nem vesszük komolyan azokat a dolgokat, amelyeket korábban nagyon is komolyan vetAmikor azt mondjuk, tünk. b…a meg, nem vesszük A fontos dolgok a komolyság világa, többé olyan komolyan a nem fontos dolgok a nevetésé és a a dolgokat. könnyedségé.

18

Az előjáték

Lehet, hogy az agyad most úgy zümmög körbe-körbe, mint a légy a cipősdobozban, amelyet a rothadó hús szaga csapdába ejtett. Persze, hiszen a felvetés, hogy a dolgok nem is fontosak, összezavar.

De legtöbbünk megérzi a szabadság ellenállhatatlan illatát, amikor rájön, hogy bizonyos dolgok nem is számítanak annyira.

Szünet. Úgy hétévnyi.

Mivel ez, kedves olvasó, az eredeti Üzenet az írótól volt, amit a könyv első kiadásához írtam. És most újra itt vagyok, nagyjából ugyanazon a helyen ülve, ezeket az átdolgozott és korszerűsített kiadáshoz szánt szavakat olvasva. Így mielőtt többet mondanék a b…a meg világáról, arra gondoltam, elmondom gyorsan a háttértörténetet, hogyan is jutottam el idáig: 2002: Miután b…a meget mondtam a karriernek és a londoni életnek, feleségemmel, Gaiával és egyéves ikreinkkel útnak indultunk egy lakókocsival, hogy létrehozzuk a központunkat Olaszországban.

Találtunk egy hatalmas, fákkal teli dombot két elhagyatott házzal (amelyeket később felújítottunk) Urbino közelében.

A fontos dolgok a komolysággal egyenlők. Amelyek nem fontosak, azok a nevetés és a könnyedség világát hozzák.

2004: Megnyitjuk a központot, és a The Hill That Breathes (A lélegző domb) nevet adjuk neki. Izgalmas, fárasztó, és egy robbanással egyenlő. Az év vége felé azt vesszük észre, hogy a vendégeinknek (akik ellazulni és elengedni jöttek hozzánk) azt tanácsoljuk, valószínűleg a legjobb dolog, amit tehetnek, hogy b…a meget mondanak azoknak a dolgoknak, amelyek stresszelik őket. Az embereknek, úgy tűnik, tetszik az ötlet, legalábbis nekünk ezt mondják, így aztán arra gondolunk, miért ne tartanánk egy F**k It hetet?

2005 nyara: Az első F**k It hetünk osztatlan siker. Azt vesszük észre, hogy elég sok mondanivalónk van arról, hogyan hozhat a b…a meg kimondása nyugalmat és szabadságot az emberek életébe.

19

f**k it

2005 ősze: Megírom a könyv első vázlatát.

2006 során tovább dolgozom a könyvön, újabb fejezeteket írok, egyet-kettőt kiveszek belőle. Néhány fejezetet kinyomtatok, és elolvastatom a vendégeinkkel. Azt mondják, ki kellene adnom a könyvet.

2007 júliusa: Magam adom ki a könyvet, ezer darabot nyomatok belőle. Az emberek tényleg szeretik. Gyorsan terjednek a szavaim, még a kedvenc kiadómhoz, a Hay House-hoz is elérnek. Pont róluk beszélgetek egy barátommal, amikor e-mailt kapok a brit főnöktől, Michelle Pilleytől. Beszélni szeretne velem. A találkozó vele és a csapatával nagyon jól sikerül. Felajánlják, hogy a következő évben kiadják a könyvem.

2008 októbere: A Hay House kiadja a B…a meg: Az igazi spirituális utat az Egyesült Királyságban. Nagy visszhangja van a sajtóban, sőt a The Graham Norton Show című brit talkshow-ban is szóba kerül. Beindultunk.

(Amikor ezt, öt évvel később, írom, a B…a meget már huszonkét nyelvre lefordították és több mint négyszázezer példányt adtak el belőle szerte a világon.)

2009: Kiadjuk A b…a meg útja (The Way of F**k It) című vicces kis könyvet, amely b…a meg bölcsességekkel és Gaia illusztrációival van tele.

2011: Gaia és én rájöttünk, hogy bár imádjuk a b…a meget tanítani az embereknek, a szállóvezetés részét nem szeretjük. Így megoldást kerestünk arra, hogy megtarthassuk az óráinkat, de másnak kelljen a szállásolással foglalkoznia. F**k It kurzusokat kezdtünk tartani Olaszország-szerte.

2012: Kiadjuk (igen, megint a Hay House-nál) a B…a meg terápia (F**k It Therapy) című könyvet, amely a b…a meg terápiás oldalát ismerteti mélyebben, és rengeteg olyan gyakorlatot tartalmaz, amelyeket a F**k It kurzusaink során is alkalmazunk.

20

Az előjáték

2013 szeptembere: Ma. Most. Ezt írom a nagy dombunkon Olaszországban. Az egyik házban, amelyet felújítottunk. De már nem központnak használjuk, ez az otthonunk.

Néhány hónappal ezelőtt, tudva, hogy ki fogjuk adni ezt az új, korszerűsített változatát a B…a meg: Az igazi spirituális útnak, végigfutottam az eredeti könyvet, húztam belőle ezt-azt, kiegészítettem néhány dologgal, aktualizáltam stb. És közben észrevettem valamit: megváltoztam. (Kérlek, ne érts félre, nem jobb vagy rosszabb lettem, de határozottan megváltoztam.) Majdnem olyan volt, mintha egy másik John szerkesztette volna az eredeti könyvet, ezt pedig nem éreztem helyesnek. Komolyan elgondolkodtam azon, hogy vajon lerontottam-e a szöveg minőségét, és tulajdonképpen biztos vagyok benne, hogy ez történt.

Látod, ezt a könyvet életem egy bizonyos szakaszában írtam, egy bizonyos energiával. A nagyját gyorsan, többnyire kora reggel. Nem tudtam elég gyorsan gépelni, hogy tartsam az ütemet az agyamban cikázó gondolatokkal. És valahogy tudtam, hogy akkor le KELLETT írnom mindezt.

Akkoriban a SZABADSÁGtól telítve éreztem magam. Bárkinek beszéltem erről, mindenki felderült tőle, én pedig szerettem volna ezt a szabadságérzetet másokkal is megosztani – könyv formájában. Továbbá (és ezt ne mondd el senkinek) magamnak is le akartam írni arra az esetre, ha esetleg a szabadság érzete elhalványulna.

Ma már tudom, hogy valószínűleg pont ilyen szabadságot éreztem egyetlenegyszer az életemben, amikor leérettségiztem és otthagytam az iskolát tizennyolc évesen. Nem szerettem iskolába járni, nem szerettem a kemény munkát, amivel járt. Amikor az utolsó vizsga végén utoljára tettem le a tollamat, hazamentem, és sátrat állítottam a kertben.

21

f**k it

Hetekig abban a sátorban aludtam, sokszor csak ültem ott, és élveztem, hogy szabad vagyok. Aztán összepakoltam és leléptem Cornwallba, Nyugat-Angliába, ahol bejártam a tengerpartot, tengeri levegőt szívtam és a sátramban aludtam, a helyi kajákat ettem és minden egyes nap beleüvöltöttem a cornwalli tengerparti szélbe: SZABAD VAGYOOOOK! Egy darabig szép volt az élet. Az egyetem ugyanolyan friss szellőként hatott, mint a tengerparti levegő a cornwalli nyaraláson.

A szabadság érzete kitartott. De a rákövetkező évek során megfogyatkozott, az egészségemmel egyetemben. Azt vettem észre, hogy én is olyan életet élek, amilyet oly sokan: jelentőségteljes dolgokkal telit, ahol az élvezetet a fájdalom, a könnyed időszakokat a kemények váltják. A laza énem mellett mindig ott volt az aggódó, rám nehezedtek a kötelességek és a ragaszkodás okozta terhek: ennek és annak kell lenned, hogy ide és oda juss.

Beszélek majd még erről az időszakról a későbbiekben, hiszen ezek az idők előzték meg a könyv megírását.

Aztán, amikor 2004 végén és 2005-ben ennek a bizarrul gyönyörű, gyalázatos kifejezésnek – b…a megnek – köszönhetően elért a nagy felismerés, kitört belőlem a szinte elviselhetetlen szabadság érzete.

A 2005-ös John más volt, mint a 2004-es. Meggyógyultam. Tele voltam energiával. Hirtelen ráeszméltem, hogy olyan dolgok miatt aggódtam, amelyek nem is számítanak. Az időm nagy részét nevetéssel, kacagással és játékkal töltöttem. Gazdagabbnak, bujábbnak érzékeltem a szabadságot, mint tizennyolc évesen. Futkározni és örömömben kiáltozni akartam, nevetni, amíg nem fáj, és kiszívni az élet velejét.

Ebben a könyvben pedig az a John beszél, az életigenlő buja Szabadság (így, nagy sz-szel) középpontjából, akit a b…a meg (így, dőlt betűkkel) mágikus mantrája hajt.

22

Az előjáték

A mágikus mantra: Mindenre elszánt voltam, hogy b...a meg! megosszam a világgal, milyen szabadnak lenni, és milyen könnyű megtalálni a szabadságot ennek a gyalázatos kifejezésnek a segítségével.

Szóval ki is vagyok én, 2013-as John, hogy Szabad úr, a 2005-ös John szavaiba belekössek?

Ezért inkább ezt tettem helyette: megkerestem, mi mindent írt még a 2005-ös John. Rengeteg olyan anyagot találtam, amit nem éreztem az eredeti könyvbe valónak, olyan dolgokat, amelyekről nem gondoltam, hogy értékelnék az emberek, vagy amelyek felháborodást váltanának ki. De szerencsére élvezettel olvastam ezeket.

Tudod, akkoriban nem gondoltam, hogy ilyen nagy sikere lesz a könyvnek. Nem gondoltam, hogy ennyi embert fog ilyen mélyen megérinteni. Csak meg akartam osztani. És ma már tudom, hogy a többi anyag is, amit írtam, meg fogja érinteni az embereket. Így aztán az eredeti anyag nagy részét érintetlenül hagytam – vannak benne persze apróbb változtatások, főleg a dátumokban (jó néhányszor fogod azt olvasni, hogy „a fiaim már tizenkét évesek”) – és egyszerűen csak hozzáadtam az extra részeket, amelyeket felfedeztem. És, csak hogy tudd, ezek lesznek az extra részek: Olyan részek, amelyeket az eredeti könyv részeként írtam, de később különböző okoknál fogva kivettem belőle (Egy Tunbridge Wells-i olvasó dühös levele, Üzenet a szponzorainktól, B…a meget mondunk a fájdalom szemébe, Még a saját elméd is ellen fog állni az ösztönzésnek, hogy b…a meget mondj).

Egy olyan rész, amely az eredeti könyv megírása előttről származik, és a könyv első vázlatába próbáltam beilleszteni (A b…a meg hatása a lelkedre).

23

f**k it

Részek, amelyeket azóta írtam, és be akartam illeszteni (B…a meg a hírnév, B…a meg a feszültség, B…a meg, aztán élj és hagyj élni).

Élvezd hát ezt a kis könyvön keresztüli utazást. Most a szabadság egy jól kitaposott ösvényére lépsz, hiszen az évek során több száz levelet kaptam emberektől, akiknek segített a könyv. És több százan jöttek el hozzánk a F**k It kurzusokra (végtére is az egész ott kezdődött).

A b…a meg elindított valamit az A b…a meg elindított emberekben: segített nekik ellazulni, valamit az emberekben. távlatból látni a dolgaikat, kiszabadulni a fájdalomból a szabadságba.

Mindig megérint, milyen hatása van.

Megérinti a 2013-as Johnt, és a 2005-öst is biztosan.

ÜZENET A SZPONZORAINKTÓL Üdv!

Vezető világmárkák jó szándékú képviselői vagyunk. Mi biztosítjuk számodra azokat a dolgokat, amelyek tartalommal töltik meg az életedet.

Azzal ellentétben, amit az író akar neked mondani az „élet értelméről”, szeretnénk emlékeztetni, hogy a fontos dolgok azok, amelyek értelmet adnak az életednek.

Fontos, hogy jól nézz ki, így hát mihez is kezdenél – természetesen annak tudatában, hogy megérdemled – a megfelelő szépségápolási termékek (köszi, L’Oréal), a szép ruhák (köszi, H&M) és az igazán ragyogó haj (köszi, Wella) nélkül?

24

Az előjáték

A pénzügyi szabadság fontos. Mihez is kezdenél a hitelkártyád és az álmaid valóra váltásának lehetősége nélkül (köszi, American Express)? Vagy annak lehetősége nélkül, hogy házat vegyél, és az árát röpke harminc év alatt visszafizethesd (köszi, Barclays)?

Az egészség fontos, így hát mit is kezdenél az alacsony zsírtartalmú fagyi (köszi, Häagen-Dazs), a diétás, ám egyúttal felpörgető italok (köszi, Pepsi), vagy a létfontosságú vitaminok nélkül, amelyektől szép lesz a pisid színe (köszi, Supradyn)? És persze az is fontos, hogy megjutalmazd magad, szóval ezer köszi, Milka és Mars a finom cukros-kalóriadús falatokért.

Az élet a fontos dolgok kereséséről szól, és mi boldogan biztosítjuk számodra a megfelelő termékeket. És busásan meg is fizettetjük veled.

Szóval ne feledd, a Fontos és Jelentőségteljes Dolgok Jók, főleg, ha árcédula is van rajtuk.

Köszönjük a figyelmet.

MIÉRT SPIRITUÁLIS CSELEKEDET A B…A MEG KIMONDÁSA? Amikor azt mondjuk, b…a meg, azokra a dolgokra, amelyek hatással vannak ránk (amelyek túl nagy jelentőséggel bírnak), spirituális cselekedetet hajtunk végre. A b…a meg a tökéletes nyugati kifejezése a keleti spirituális gondolkodásmódnak, ami arra ösztönöz, hogy engedd el, add fel, amihez ragaszkodsz és lazulj el.

Persze ítéletnapig vitatkozhatnánk arról, hogy a spirituális szó valójában mit is jelent. Tágabb értelemben vett meghatározásaként legtöbbször az „anyagtalan” jelző szerepel, lehet bármi, aminek nincs alakja, formája. De még ez sem igazán jó, nekem például spirituá25

f**k it

lis viszonyulásom lehet a leganyagibb, mindennapos dolgokhoz is.

Szóval ne ragaszkodjunk annyira a definícióhoz, legyen elég annyi, hogy valószínűleg mind ugyanazt értjük spirituális alatt. És tapasztalataim szerint, amikor mélyen relaxálunk és elengedünk dolgokat, megnyitjuk magunkat a spiritualitásnak.

Amikor valamire azt mondod, A b…a meggel b…a meg, a feszültségek és a köteléa kötelékek helyébe kek helyébe a megkönnyebbülés és a szabadság lép. a szabadság lép. Minden filozófia, minden vallás, minden spirituális tudomány ugyanazt ígéri: szabadságot.

A baj csak az, hogy ezt az ígéretet nagyon nehéz betartani.

Igazság szerint az a filozófia, amely be tudná ezt tartani, maga lehetne a tökéletes filozófia… Isten hozott a b…a meg filozófiájában!

Velünk, stresszes, feszült, aggódó és mindent irányítani akaró nyugatiakkal az a probléma, hogy egy ilyen tökös kifejezésre van szükségünk, mint a b…a meg, hogy kizökkentsen minket a mindennapokból egy sokkal relaxáltabb állapotba.

Továbbá megvan az az előnye, hogy semmit sem kell tenned a következők közül: • • • • • • • • 26

Imádkozni Mantrákat mormolni Meditálni Szandált hordani Gitárkísérettel énekelni Kifejleszteni magadban a hitet, hogy kizárólag neked van igazad és mindenki más hülye Embert ölni Babot enni