Mi a Tarot? A Tarot (ejtsd: táró) egy régi időkből fennmaradt kártyajáték, amelyet lapjainak spirituális kifejezőereje miatt legkésőbb a XVIII. század végétől jóskártyaként használnak. A Tarot – sok más régi jóslási módhoz hasonlóan – azokhoz a rendszerekhez tartozik, amelyek nagy jelentőséget tulajdonítanak a véletlennek. A „véletlen” meglehetősen új keletű fogalom, a kiszámíthatatlanság megnevezésére létrehozott műszó. Megjelenése előtt az emberek a kiszámíthatatlan, előre nem látható eseményekben az isten(ek) tevékenységét látták. A felvilágosodás anyagi-szellemi forradalma ezt a szemléletmódot hosszú időre eltörölte – az úgynevezett „véletlen” fogalma csak a legutóbbi évtizedekben kezdett ismét felértékelődni. Ebben nemcsak a spirituális irányzatok előtérbe kerülése játszott szerepet: a „véletlent” az idő minőségének tanúbizonyságaként a tudomány is kénytelen volt elismerni, miután számos területén (pszichológia, kvantum- és asztrofizika stb.) bebizonyosodott, hogy véletlenek nincsenek. Pontosan e tény képezi a legtöbb jóslási módszer alapját: az adott pillanatban fennálló jelképrendszerből (jelen esetben kártyakonstellációból) kiolvasható annak a pillanatnak a jelentése, a minősége, amely természetesen nemcsak a kártyában, hanem minden egyébben is megmutatkozik. A kártyalapok (különösen a Nagy Arkánum lapjainak) szimbólumai archetipikus képek: a szavakkal kifejezhető vagy ésszel felfogható világon túli összefüggésekre mutatnak rá. Aki ezeket az összefüggéseket képes átlátni, megérti az emberi személyiség fejlődésének egyetemes útját, és e tudással felismeri az élet céljának és értelmének mélyebb rétegeit. 3
Természetesen sem a fizikai világ bármely jelensége, sem a Tarot nem képes arra, hogy segítségével eljussunk a tökéletesen helytálló és objektív igazságig. Ez azonban a legkevésbé sem csorbítja a kártyák üzenetének tartalmát és jelentőségét. A Tarot üzenete olyan, mint egy bölcs öregember tanácsa – célszerű ugyan komolyan venni, megszívlelni, de a döntést mégis magunknak kell meghoznunk. Ahogyan a bölcs tanácsadóra, úgy a kártyára sem hárítható át életünk felelőssége. „A Tarot jó szolga, de rossz uralkodó” – szokás mondani, és nem véletlenül: a kártya hasznos útmutatással szolgálhat, ám súlyos hiba lenne minden lépésünket a lapok üzenetétől függővé tenni.
4
A Tarot eredete A Tarot eredetéről számos fantáziadús történet kering. Egyes feltételezések szerint a kártyák Indiából vagy Egyiptomból származnak, mások Marokkóban és általában az iszlám világban keresik gyökereit. Sokan egyetértenek abban, hogy a cigányok közvetítésével került végül Európába. A legutóbbi évszázadban az isztambuli Topkapi palotában találtak a XIV. századból származó kártyákat. E lapokon jelenik meg először az a négy szín, amely máig is jellemzi a tarot-, illetve játékkártyákat. Egy sajátos elgondolás szerint a Tarot az egyiptomi misztériumokba beavatott Mózes közvetítésével került Palesztinába, Izrael népének kivonulásakor. Ott azután némiképpen összemosódott a zsidók titkos és misztikus tanításával, a Kabbalával, amely világképét a héber ábécé 22 betűjének szimbolikus értékére építi. Ez könnyen összefüggésbe hozható a kártya Nagy Arkánumával, amelynek 22 lapja szintén a világot, azon belül is az emberi életút 22 stádiumát jelképezi. A Tarot-t a neve alapján is gyakran összefüggésbe hozzák Mózes öt könyvével, az Ószövetség elején álló Tórával is, noha a tarot szó valószínűleg francia eredetű: a XVI. század végén a játékkártyák gyártóit nevezték „tarotier”-nek. Számos jel utal arra, hogy a Tarot hosszú ideig csupán játékkártyaként volt ismert. Jóslásra csak 1781-től, Antoine Court de Gébelin francia tudós felfedezése nyomán kezdték használni. Gébelin ugyanis a kártyák motívumaiban szimbolikus nyelvet vélt felfedezni: egy ősidőkből ránk hagyományozódott bölcsesség könyvét. Ez volt a rejtélyes kártyaszimbolika ezoterikus tanának és orákulumként való használatának kiindulópontja. Ettől kezdve egyre nőtt a Tarot iránti érdeklődés, s a kártyáknak számos variációja látott napvilágot.
5
A Tarot fajtái A legkorábbi (a középkorból származó) tarot-kártyák lapjainak még sem számuk, sem nevük nincs. A reneszánsz korból számos tarot-szerű kártyalap maradt ránk, ám ezek alkotóit sajnos nem ismerjük. Az első ismert tarot-festő művész egy olasz mester volt, aki VI. Károly francia király megrendelésére készített tarot-kártyát. A Tarot mai, jellegzetes formáját a XVI. századtól kezdődően nyerte el. Lapjai számot és nevet kaptak, habár a Kis Arkánum számozott, négy színre osztható lapjain még nem szerepeltek olyan jelentéssel bíró ábrázolások, mint a mai kártyalapokon. Mintázatuk a mai játékkártyákéhoz hasonlított: a lapok az egyes színeknek megfelelő szimbólumok számát ábrázolták, akárcsak ma a káró hármas vagy a makk hetes. A kártya-orákulum válaszainak értelmezéséhez ezért komoly szimbolikai és számmisztikai ismeretekre volt szükség. Forradalmi változást jelentett a Tarot világában 1910-ben az illusztrált Kis Arkánummal megjelenő Rider-Waite Tarot (Arthur E. Waite és Pamela C. Smith munkája), amely egyszerű, mégis mély jelentést hordozó képekkel segítette a 78 kártyalap titokzatos világának megértését. Sokkal bonyolultabb képi világgal gazdagította a Tarot szimbolikáját az Aleister Crowley nevével fémjelzett, Lady Frieda Harris által megfestett kártya, amelynek lapjai a mediterrán kultúra, a kelták és különösen az óegyiptomi mitológia hagyományaiból, valamint a mágiából, az asztrológiából, az alkímiából és a héber kabbalából származó szimbólumokat sorakoztatnak fel. A XX. század e két kiemelkedő és meghatározó tarotkártyáját a század vége felé egyre újabb és újabb kártyák követték, s ennek következtében ma már több mint ötszázféle tarot-kártya létezik. Akadnak közöttük művésziek, mint Salvador Dali világhírű kártyacsomagja vagy a Klimt és Botticelli festményeit alapul vevő kártyák, de vannak szép számmal olyanok is, amelyeknek színes képei semmiféle valódi tartalmat nem hordoznak. 6
A Tarot felépítése A Tarot 78 lapból áll. Lapjait két csoportra oszthatjuk: a 22 Nagy és az 56 Kis Arkánumra. A Nagy Arkánum számozott és névvel ellátott lapjain egyedi motívumok láthatók, amelyek nem ismétlődnek, hanem meghatározott sorrendben követik egymást. Periodikusnak a Nagy Arkánum csupán annyiban nevezhető, hogy XXII. lapja egyben a 0. is: a Bolond. A Kis Arkánum ezzel szemben négy színcsoportból áll, csoportonként egy-egy ászt, 2-től 10-ig számozott lapokat, valamint négy-négy udvari lapot: apródot, lovagot, királyt és királynőt, tehát színenként 14 lapot tartalmaz. A Kis Arkánum színei hagyományosan: Botok, Kardok, Kelyhek és Érmék. E négy jelkép eredetét sokféleképpen magyarázzák. Összefüggésbe hozzák őket a középkor négy társadalmi rétegével, a kelták négy szent hatalmi jelvényével, az indiai istenek jelképeivel, de mindenekelőtt a klasszikus négy elemmel. Tarot
Francia kártya
Magyar kártya
Társadalmi rétegek
Kelta hatalmi jelvények
Klaszszikus elemek
Polaritása
Botok
treff
makk
parasztok
lándzsa
tűz
férfias
Kardok
pikk
zöld
katonák
kard
levegő
férfias
Kelyhek
kőr
piros
papok
kehely
víz
nőies
Érmék
káró
tök
kereskedők
üst
föld
nőies
Ez utóbbira utal a Tarot-val közeli rokonságot mutató francia kártya színvilága is, amelyben a treff és pikk (vagyis a botoknak és a kardoknak, azaz a „férfias” tűz és a levegő elemnek megfelelő) lapok feketék, a „nőies” kőr és káró (tehát a víznek és a földnek, illetve a kelyheknek és érméknek megfelelő) lapok pedig pirosak. Az, hogy a Nagy és a Kis Arkánum lapjai eredetileg is összetartoztak-e, vagy csak az idők folyamán kerültek egymás mellé, ugyanolyan bizonytalan, mint a kártya eredete. Mindenesetre a Nagy Arkánum lapjai a francia kártyában 7
Jokerként használatos Bolond kivételével mára eltűntek a játékkártyákból. THE WORLD EL MUNDO
XXI
IL MONDO LE MONDE
THE EMPEROR EL EMPERADOR
IV
THE MAGICIAN EL MAGO L’IMPERATORE L’EMPEREUR
I
IL BAGATTO LE BATELEUR
DER MAGIER
R ËR Ë IIËR GIË MAGIËR E MAG DE
IL MONDO LE MONDE
DIE DIE DI EW WELT ELT ELT
XXI
THE WORLD EL MUNDO BASTONI BATONS
DE WERELD
L’IMPERATORE L’EMPEREUR
1
WANDS BASTOS
DER HERRSCHER
STÄBE DE WERELD
DIE WELT
DER HERRSCHER
DE KEIZER
STAVEN
IV
THE EMPEROR EL EMPERADOR REGINA DI BASTONI REINE DE BATONS
QUEEN OF WANDS REINA DE BASTOS
DE KEIZER KÖNIGIN DER STÄBE
STAVEN KONINGIN
A Marseille-i Tarot A Tarot egyik legrégebbi, s az újabb kártyák szimbolikájának alapjául szolgáló változata az úgynevezett Marseille-i vagy Velencei Tarot. A Marseille-i Tarot Nagy Arkánuma már számozott és névvel ellátott lapokból áll, Kis Arkánumának lapjain azonban csak meghatározott számú tarot-szimbólum található. A kártyán látható képek korabeli fametszetek reprodukciói. A Marseille-i Tarot története 1370 körül
1430 körül
1505-től
1594
8
Európa: ekkor tesznek először több városban is említést a kártyáról. Tarot néven elsőként Bernben említik, a használatát tiltó okiratban. Itália: a 22 aduból és 56 további lapból álló Tarot-t önálló kártyajátékként használják a nemesi udvarokban. Itália: felbukkan a tarocco (t. sz. tarocchi) kifejezés. Ebből alakul ki később a francia tarot és a német Tarock, majd ennek nyomán a magyar tarokk szó. Franciaország: a céhbe tömörült kártyakészítők tarotier-nevezik.
XVI. század
XVII. sz. közepe
1713
1751
1760
Franciaország: megszületnek a Marseille-i Tarot motívumai, amelyek a későbbiekben a többi kártya alakjainak, lapjai sorrendjének, számozásának és megnevezésének alapjául szolgálnak. A Marseille-i Tarot névadója természetesen Marseille, a francia kikötőváros. Valószínűleg itt nyomtatták hajdanán a legtöbb kártyát. A Marseille-i Tarot elnevezést többféle kártyajátékra is alkalmazták, ezért e fogalom inkább a tarot-hagyomány egyik fontos irányzatának megnevezéséül szolgál. (A Marseille-i Tarot legrégebbi ismert ábrázolásmódja a XV. századból ránk maradt milánói Visconti-Sforza-Tarot-ra vezethető vissza.) Franciaország: a Marseille-i Tarot virágkora. Ekkor terjed el a Marseille-i Tarot kifejezés, mivel az ilyen típusú kártyákat túlnyomórészt még mindig Marseille-ben állítják elő. Franciaország: J. P. Payen illusztrációival DélFranciaországban napvilágot lát a „Század Tarotja” („Tarot des Centuries”). Ez a legrégebbi fennmaradt Marseille-i Tarot. Franciaország: Claude Burdel kártyakészítő mester elkészíti könyvünk alapjául szolgáló Marseille-i Tarot fametszeteit és az első nyomatokat. Franciaország: Nicholas Conver régi itáliai kártyaillusztrációk alapján megalkotja korunk legismertebb Marseille-i Tarot-ját. Conver a képekből fametszeteket készít, ezekből pedig nyomatokat, amelyeket sablonok segítségével színez ki. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a lapokat viszonylag alacsony költségek mellett nagy példányszámban sokszorosítsa. A négyszínnyomású (pirossal, sárgával, kékkel és feketével színezett) képek harmonikus összhatást eredményeznek.
9
1781
XIX. század
1910
1944
1949
1990 óta
Franciaország: Antoine Court de Gébelin (1719– 1784) francia teológust és nyelvészt a Marseille-i Tarot a kártya orákulumként való használatára ihleti. Gébelin írásaiban feltárja a kártya ezoterikus dimenzióit. Franciaország: Éliphas Lévi (1810–1875) francia okkultista filozófus neve alatt számos mágikusmisztikus tárgyú könyv jelenik meg. Lévinek meggyőződése, hogy a Tarot a Kabbala ősi tudását őrzi. Paul Christian (1811–1877) „Arkánumoknak” (jelentése: titok) kezdi nevezni a Tarot lapjait. Ettől kezdve beszélünk Nagy és Kis Arkánumokról. Christian összefüggésbe hozza a Tarot-t az asztrológiával. Anglia: megjelenik a napjainkban legnagyobb ismeretségnek örvendő Rider-Waite Tarot. A. E. Waite (1857-1942) és Pamela Colman Smith (1878–1951) kártyájának képi világa szintén a Marseille-i Tarot-ra épül. Anglia: „Thoth könyve” címen megjelenik Aleister Crowley (1875–1947) és Lady Frieda Harris (1877–1962) tarot-kártyája. Franciaország: a Grimaud kiadó „Le Tarot de Marseille” címmel könyvet ad ki a Tarot-hoz. A C. G. Jung akkoriban még kevéssé ismert elgondolásait is magába foglaló könyv nagyban hozzájárul a kor sajátos tarot-értelmezéséhez. világszerte: számos tarot-kártya jelenik meg a Marseille-i Tarot stílusában.
E rövid kronológiából látható, hogy a Marseille-i Tarot még ma is fontos szerepet tölt be: nemcsak a hagyományos ezotéria és a szellemtudományok neves képviselői – többek között C. G. Jung vagy Hamvas Béla – vizsgálták behatóan szimbolikáját, de szinte az összes többi, ma ismert tarotkártya alapjául is ez szolgál. 10
Az Egyiptomi Tarot A hermetizmus A hermetizmus kifejezés Hermész Triszmegisztosz, a legenda háromszorosan nagy mágusának, Thot, a tudást közvetítő embertestű, íbiszfejű egyiptomi isten leszármazottjának nevéből ered. Az egyiptomi istenek közül Thot az írástudó, utódja pedig, a háromszorosan nagy Hermész, az isteni írómester, aki matematikára, tudományokra, írásra és beszédre tanította a predinasztikus kor embereit. A mágikus hieroglifák mestereként a Holtak Ítélőszékénél ő jegyezte fel a „szív megmérettetésének” eredményét. Ebben a feladatkörben ő a Sors Könyvének, a múlt, a jelen és a jövő valamennyi eseményét magában foglaló, láthatatlan kozmikus krónikának a szerzője. A hermetizmus, jobban mondva a hermetikus, vagyis a Hermész tanításán alapuló kultúrák a földközi-tengeri civilizációk történelmében a Kr. e. IV. századtól követték egymást, amikor a görög és az egyiptomi vallás az eleuszi misztériumok és az Ízisz-kultusz papjainak alakjában egymásra talált. Az eredmény meglepő volt. Az egyiptomi vallás nagy részét a görög filozófia és annak kódexei segítségével újraértelmezték. Az ebből született írások szerzőjeként az egyiptomi Hermészt, a háromszoros mágust, a tudás istenét tüntették fel. Ez az ezoterikus vallás a kereszténységgel párhuzamosan fejlődött, a középkorban azonban megszűnt, midőn a hermetikus szövegek magyarázatához szükséges tudás lassanként feledésbe merült. Európába csak az arabok és azok görög, illetve alexandriai kéziratainak örökségeként jutott el, de itt a sokféle, többek között egyiptomi, görög, arab és latin fordítás sokat rontott rajta. A hermetikus tudás az inkvizíció ellenére is terjedt, és mind filozófiai, mind kulturális téren olyan mozgalmak hivatkozási pontja lett, mint a rózsakeresztesség vagy a szabadkőművesség.
11
Az egyiptomi mozgalom A Tarot eredetével kapcsolatban felmerült már, hogy a titokzatos szimbólumvilágú lapok talán Mózes közvetítésével kerültek arab földre, amikor Izrael népe kivonult Egyiptomból. A nagynevű okkultisták, mint például H. P. Blavatsky, a Tarot-t Atlantisz elsüllyedt kontinensére, s az innen származó ősi egyiptomiak beavatási misztériumaira vezetik vissza. Túlméretezett képeit az okkult hagyomány szerint az egyiptomi templomok falaira festették. A beavatásra váróknak éjszakákon át kellett itt csendben meditálniuk, míg megértették valamennyi kép és szimbólum rejtett jelentését. Annak a tanítványnak, aki megértette, a Tarot képei elbeszélték az emberi fejlődés és a világegyetem misztériumát. „Isten 99 nevének csarnokában”, Ozirisz több ezer éves abüdoszi templomában úgynevezett kartusok ábrázolták a mai Tarot alapvető és jól ismert alakjainak variációit. Ebből arra következtethetünk, hogy az ókorban esetleg lényegesen több kártya létezett, ám ezeket az idők során összevonták, hogy a tanítványok könnyebben megérthessék és elsajátíthassák őket. A képek mindegyike Isten egy-egy „nevét”, vagyis a teremtés egy-egy aspektusát mutatta be. A XVIII. század vége felé Court de Gébelin olyan feltételezéssel állt elő, amely bevonult a történelembe: „Thoth könyve létezik, s lapjai a Tarot képeinek felelnek meg”. E feltételezés szerint a Tarot-t Thot isten találta fel, s az egyiptomi papok jövendőmondásra, illetve a beavatási szertartásokhoz használták. Igaz, hogy objektív szempontból ezt az állítás gyenge érveken alapul, Franciaországban mégis széles körben elterjedt. Valóságos Egyiptom-hisztéria uralkodott el, miután Napóleon számos leletet magával hozott, s a rosette-i kövön látható hieroglifákat is sikerült megfejteni. Az okkultista Etteilla 1791-ben „Dictionnaire du Livre de Thot” címen közzétette Thot könyvének szótárát, amelyben első ízben jegyzi a Tarot lapjainak bűvös-látnoki jelentéseit. Alphonse Louis Costant – más néven Eliphas Lévi – a történelem egyik legnagyobb okkultistája volt, aki megpróbálta a 12
nyugati mágikus tradíciót egységes formába öntetni. Ehhez a Tarot-t vette alapul, és a szabadkőművesség, az asztrológia, a kabbala, valamint a numerológia szimbolikájával ötvözte. Lévi követői közül meg kell említenünk Jean Baptiste Pitois-t, más néven Paul Christiant, aki Lévi művét elmélyítette, s a Tarot egyiptomi eredetéről vallott meggyőződését magáévá tette. Később mások is gyakran támaszkodtak az egyiptomi mitológiára a Tarot fejtegetésekor, nem utolsósorban Papus (Gérard Encausse) és Aleister Crowley. Ma az ezoterikus hagyomány fontos eleme az egyiptomi ihletésű Tarot. Ám azt, hogy az eredete valóban az ókori Egyiptomba nyúlik-e vissza, már sosem tudjuk meg.
13
A 22 Nagy Arkánum num nu m aazz emb eember mber mb er személyiségének ssze zemé ze emély mély mé lyis iség is égén ének én ekk ö összetevősssze zete t vő te vő-it, vagy ha úgy tetszik, az emberi életút állomásait jelképezi olyan archetipikus (ős-) képekkel, amelyek szimbolikus voltuknál fogva minden szónál mélyebben hatnak a lélekre és a szellemre. Miként az ember teljességét, úgy (Platón szerint) az emberi lelket is három részre oszthatjuk: 1. ösztönlélekre, amely a testi igényeink kielégítésére ösztönöz; 2. indulatlélekre, amely a becsületet az érzékek kielégítése fölé helyezi és 3. racionális lélekre, amely a két alárendelt lélekrész vezetőjeként működik, és lényünknek azt a részét testesíti meg, amely képes a magasabb valóságot érzékelni. A Nagy Arkánum I-től VII-ig számozott lapjai az ösztönlelket, VIII-tól XIV-ig az indulatlelket, XV-től XXI-ig pedig a racionális lelket képviselik. Az I-től V-ig számozott lapok a hatalom megtestesülései, kezdve a Mágussal, az utolsók közt a legutolsóval, a hazuggal, a csalóval. A földi hatalmakat a Szeretők lapján Ámor ábrázolja. Itt kell eldönteni, hogy az erényé-e az első hely. A Diadalszekéren, a kocsihajtó helyén már az indulatlélek készít elő a második szintre. A VIII-tól XIV-ig számozott lapok az erényt és a becsületet mutatják be, olykor veszteséget és nélkülözést is éreztetve. A Szerencsekerék magaslatán és mélységeiben megtanuljuk kifejleszteni magunkban az olyan minőségeket, mint az Igazságosság, az Erő és a Mértékletesség. A XV-től XXI-ig számozott lapok között az Ördög azt mutatja meg, hogy nem jutunk célhoz, ha az ő ösztönzésének engedünk, és a dicsőségre törekszünk. A Torony lapján elér és szabaddá tesz Isten kegyelme, mi pedig egy fordulattal kiszakadhatunk az első két lélek halálos öleléséből. Az egyre világosodó lapok (Csillag, Hold és Nap) Platónnak az igazság és a szépség, valamint a fény keresése közötti analó14
giájára emlékeztetnek. A Végítélet kártyáján a halál és az idő kudarcát ismerhetjük fel. A Világ lapján megszabadulunk apró-cseprő vágyaink (az ösztönlélek) zsarnoksága alól és akaratunk érvényesítésének semmisségétől, még ha az események fordulatai felett nincs is uralmunk (indulatlélek). Ha idáig eljutottunk, képesek leszünk felismerni és elismerni az isteni rendező elvet (amelyet a kártya Isten női oldalával ábrázol), sőt az idő és a halál felett is uralmat nyerünk.
15
0. A Bolond Bolondruhás férfi vándorol, bal kezében hátára vetett batyuval, jobb kezében bottal. Hátulról egy kutya ugrik rá és a nadrágját tépi. A Bolond sajátos helyet tölt be a Nagy Arkánumok között: vele ér körbe az út, ez a kezdet (0) és a vég (22) lapja egyszerre. Ha a kezdet lapjának tekintjük, azt a figurát ábrázolja, aki batyujával bátran – hiszen nincsenek még rossz tapasztalatai – nekivág a világnak. Ha a vég lapjának tartjuk, akkor azt az alakot látjuk, aki a világot már bejárta és megismerte, ezért nincs mitől tartania. Rájött, hogy gazdaggá csak a belső értékek teszik az embert, ezért megelégszik annyi holmival, amennyi batyujában elfér. A Bolond figurája megfoghatatlan, örökké a messzeségbe tekintő, örökké bizakodó. Acsaroghat rá hátulról a kutya, sőt meg is szaggathatja a ruháját – a Bolondot ez a legkevésbé sem zavarja. Félnivalója nincs, hisz nem rendelkezik olyan értékkel, amelyet elvehetnének tőle. Értékeit ugyanis magában hordozza: derűlátást, bátorságot, kalandvágyat és az örök újrakezdés képességét. THE FOOL EL LOCO
DER NARR
0
IL MATTO LE FOU
DE DWAAS
Kulcsszavak a Bolond lapjához Általában Rácsodálkozás, nyíltság, újrakezdés, lelkesedés, kezdeményezés, kalandvágy, új lehetőségek, kísérletező kedv, kíváncsiság, ösztönösség, biztos megérzések, az újdonság utáni vágy, keresés, úton lét, életöröm, játékos tanulás, kétely, gondolattalanság, könnyelműség, gondatlanság, meggondolatlanság. A hivatás terén Hozzá nem értés, újrakezdés, új kihívások, esetleg új munkahely vagy feladatkör. 16
„Akinek nincs konkrét célja, az nem is tévedhet el.”
Ledöntött obeliszk mellett kettős O málhát cipelő vak férfi sétál egyenesen a krokodil szájába. Fölötte a Napot eltakarja a Hold. A vak férfi az anyagba süllyedt ember szimbóluma: vállára súlyos teherként nehezednek élete során összegyűjtött jó és rossz tapasztalatai, s mivel vak, már észre sem veszi, hogy a felfelé törekvés vágyát jelképező obeliszk is romba dőlt. Nincs más választás, mint hogy megadja magát a kérlelhetetlen sorsnak, a tátott szájjal leselkedő krokodilnak. Vaksága nemcsak az anyagiakra vonatkozik, hanem a szellemvilágra is: a ledőlt obeliszk mellett az égen látható napfogyatkozás is erről tanúskodik. A Bolond itt is a kezdet és a vég lapja, hiszen jelképezheti azt a személyiséget, amely útjának kezdetén éretlensége miatt még nem képes látni (útravalója ebben az esetben mindaz, amit a neveltetése során kapott), de bemutathatja azt is, amikor az önző bolond, a materialista nem hajlandó látni, mert csakis arra koncentrál, ami kézzelfogható, megkaparintható, anyagi. IL MATTO LE FOU
THE FOOL EL LOCO
DER NARR
DE DWAAS
A kapcsolatok terén elszaÉletrevalóság, spontaneitás, új ötletek, frissesség, felszabadultság, az újrakezdés lehetősége, „tiszta lap”; szabad, megszokásoktól mentes, ugrásszerű, hűvös, semleges, kétpólusú érzések. Kvintesszenciaként Ha a leterített lapok számértékének összege 22, akkor a Bolond és az Uralkodó a kvintesszencia. A kirakás végső tanácsa ebben az esetben, hogy a dolgoknak kaotikussá kell válniuk, mielőtt új rend és szerkezet alakulna ki. 17
I. A Mágus A képen a vásári mulatságok szemfényvesztője, kóklere látható. Fején a végtelen jelét formázó kalap, kezében pálca, előtte asztal, azon pedig a vásári mutatványos kellékei: pénzérmék, kés, pohár. Ahol a Bolond még csak sejti, hogy felfedezhet valamit, ott a Mágus már megteszi az első lépést. Tudja, mit akar, s ehhez megvannak a megfelelő eszközei is, ezért mindig eléri célját. Az előtte álló asztalon a Tarot szimbólumai láthatók: a tűz, a föld, a levegő és a víz jelképei. Ezek együttesen a teljességet jelentik, hiszen az antik hagyomány szerint az egész teremtés ebből a négy elemből származtatható. De a Mágus által elvégezendő életfeladatra is utalnak – s e feladat nem más, mint az emberi élet beteljesítése, az egyes életterületek közötti egyensúly és harmónia megteremtése. Ezt jelzi lemniszkátát formázó kalapja is, amely a végtelenség mellett az egyensúlyt is eszünkbe juttatja. THE MAGICIAN EL MAGO
DER MAGIER
I
IL BAGATTO LE BATELEUR
DE MAGIËR
A Mágus lapjának jelentése Általában Befolyásoló, szuggesztív erő, tetterő, akaraterő, eredetiség, ügyesség, találékonyság, rugalmasság, sikeresség, ravaszság, jó kezdési lehetőség, aktivitás, tevékenység, hatékonyság, a saját szerep tudatos alakítása, önbizalom, egyértelműség, méltóság, őszinteség, nyitottság, tekintély. A hivatás terén Kreativitás, tehetség, ügyesség, remeklés, önállóság, leleményesség, kezdeményezés, a feladatok elvállalása és eltökélt végrehajtása, üzleti siker, befolyásoló erő, szerencsés pályakezdés, ösztönzés, pozitív eredményekhez vezető diplomácia, bölcs tanácsadó. 18
„Amint fent, úgy lent, amint kint, úgy bent.” (Tabula Smaragdina)
A Mágus bal kezével a földre mutat, I mintha az anyag feletti hatalmát akarná kifejezni. Eszköze a négy elem: jobbjában a magasra emelt, égre mutató jogar, előtte, a kocka alakú oltáron pedig a kehely, a kard és az érme. Az oltárt fehér íbisz díszíti. Az eget üstökös szeli át. A Mágus az akaratot és az egységet testesíti meg. Oszlopként vagy hídként köti össze egymással az eget és a földet. Hatalmát nem e világból, hanem az égből nyeri, és ezt a mennyei hatalmat teszi a földön is hatékonnyá. A kezében tartott jogar a hatalom, a spirituális nagyság és tekintély jelképe. A Mágus tudása révén ellenőrzése alatt tartja a testet, az életerőt, az érzelmeket és a gondolatokat. A négyszögletű oltár a négyes szám által a földi valóság szintjére utal. A rajta látható íbisz Thot istent szimbolizálja, illetve azt az isteni hatalmat, amelynek a Mágus áldoz. Az íbisz feltöri és megeszi a nílusi krokodil tojásait, az alacsony rendű földi anyag szülötteit. Az üstökös az új világrend, az új korszak beköszöntének jele. IL MAGO LE BATELEUR
DER MAGIER
THE MAGICIAN EL MAGO
DE MAGIËR
A kapcsolatok terén Spontaneitás, képzeletgazdagság, elbűvölés, csábítás, ellenállhatatlan vonzerő, kezdeményezés, friss lendület, aktivitás, külső és belső harmónia, nyitottság. Kvintesszenciaként Ha a leterített lapok számértékének összege 1, akkor a Tarot végső tanácsa, hogy a kérdező kezdeményezzen, ügyesen és odafigyelve közelítse meg a kérdéses témakört, és alkosson belőle mesterművet.
19
II. A Főpapnő A képen a legendás nőpápa látható, amint trónusán ül, s kezében könyvet tart. A legenda szerint Rómában egy művelt leány ifjúnak öltözve Angliai János néven tanított, majd IV. Leó pápa titkára lett. Később VIII. János pápa néven elfoglalta Szent Péter trónját. Uralkodása alatt természeti katasztrófa sújtotta a várost, s híre ment, hogy a vész okozója az „idegen” pápa, aki sohasem mutatkozik nyilvánosan. A nép követelésének eleget téve VIII. János engesztelő körmenet tartott, amelynek során rosszul lett. Amikor megvizsgálták, kiderült, hogy valójában asszony. Máig sem tudni, e történet igaz-e vagy sem. Az igazi VIII. János pápát valóban „Johanna papissának” gúnyolták, mivel elfogadta a bizánci katolicizmust, és elismerte egyházfőként a konstantinápolyi pátriárkát. Kortársai ezt gyengeségnek tartották, nem az ellentétek egyesítésével elért teljességként értelmezték: szerintük a pápa „asszony módjára” viselkedett. THE HIGH PRIESTESS LA SACERDOTISA
DIE HOHEPRIESTERIN
II
LA PAPESSA LA PAPESSE
DE HOGEPRIESTERES
A Főpapnő lapjának jelentése Általában Passzivitás, szemlélődés, türelem, a belső hang meghallása, befogadás, készen állni, másik valóság, tudattalan, intuitív erők, álom és ébrenlét határa, meditáció, ihlet, a tudattalan és a lélek képeinek megismerése, teremtő képzelet, a lélek mélye. A hivatás terén A lap témakörével összefüggő tevékenységi terület, türelmesen és nyitottan végzett mindennapi feladatok, odaadás, segítés, bizalom, ihletett cselekvés, gyakorlatiasság, új impulzusok és elképzelések befogadása, nem a külső körülmények hatására hozott döntések. 20
„Halandó nem lebbentheti fel a fátylat, amíg én magam fel nem emelem…” (Friedrich Schiller)
Az elfátyolozott Ízisz holdsarlós II koronájával két oszlop között trónol. Alakját és az ölében tartott papirusztekercset félig fátyol fedi. A Főpapnő női misztériumként mutatja be az intuíciót. Ő a lélek misztikus szeretete és bölcsessége, a misztériumok lunáris oldala. A szent templom bejáratánál trónol, égi és földi világ kapcsolatát jelképező oszlopok között. A Főpapnőt félig eltakaró fátyol és a két oszlop azt mutatja, hogy a titkok beavatottja a látható és láthatatlan világot egyaránt magában hordozza. A kigöngyölt, de félig elrejtett papirusztekercsben őrzi a misztériumok titkos tanításait. A tekercset az ölében tartja, mert a női bölcsesség és erő székhelye az anyaméh. A Főpapnő nem intellektuálisan és logikusan közelíti meg a dolgokat, hanem finom megérzéseivel, belső hangjára hagyatkozva. A tekercs által jelképezett titkos tudást is intuitívan sajátítja el. LA PAPESSA LA PAPESSE
THE HIGH PRIESTESS LA SACERDOTISA
DIE HOHEPRIESTERIN
DE HOGEPRIESTERES
A kapcsolatok terén k Megértés, odafigyelés, gondoskodás, mély érzelmek, vonzalom, láthatatlan kötelék, rokon lélek, szeretetteljes magatartás, a közelség érzése, egy meglévő kapcsolat elmélyülése vagy új, lelki rokonságon alapuló kapcsolat kialakulása. Kvintesszenciaként Ha a leterített lapok számértékének összege 2, akkor a Tarot végső tanácsa: a kérdező álljon készen, és míg belső hangja azt nem mondja, hogy eljött a cselekvés ideje, addig csupán szemlélje az eseményeket. 21
III. Az Uralkodónő A császárnő trónusán ül, jobb kezében a sassal díszített pajzs, vagyis a szilárd uralom, baljában a jogar, vagyis a föld jelképével. Az ősi társadalmakban a királynét ugyanaz a jog és hatalom illette meg, mint a királyt. Egyenrangú volt a királlyal, de egyenesen az ország édesanyjának számított. Tulajdonságai, bőkezűsége, termékenysége és egészségi állapota népének hite szerint az egész ország sorsára kihatott. Az Uralkodónő a női hatalom, a teremtő erő és az életenergia lapja, a szinte kimeríthetetlen eredeti forrásé, amely szüntelenül valami újnak ad életet. A termékenységi szakaszokat, az életteli fejleményeket, a gyarapodást és a ciklikus megújulást jelképezi. Azt a termékeny táptalajt szimbolizálja, amelyből minden megszületik, amelyből minden élet táplálkozik. Pajzsán a sas nemcsak a hatalom, de az átalakulás és az újjászületés, a megvilágosodásból eredő erő szimbóluma is. Jogarán a kereszttel ellátott glóbusz az anyagi és szellemi minőségek egyesítését jelenti. THE EMPRESS LA EMPERATRIZ
DIE HERRSCHERIN
III
L’IMPERATRICE L’IMPÉRATRICE
DE KEIZERIN
A Uralkodónő lapjának jelentése Általában Természetes erők és ritmusok, életerő, életrevalóság, életteli növekedés, fejlődés, gyarapodás, a test öröme, érzékiség, szépség, a bőség szeretete, biztonság, meghittség, az új felfedezése, termékeny talaj, kreatív és ciklikus folyamatok, új dolgok megszületése, anyai érzések, női befolyás, sokoldalúság, harmónia. A hivatás terén Életteli és kreatív időszak, cselekvés, fejlődés, kifejlődés, gyümölcsöző ügyek, megvalósítás, eredmény, anyagi gazdagság, bőség, pazarlás, gyakorlatiasság, jól végzett nyilvános munka, lehetőségek, változtatás. 22