Tartalom Bevezetés Miért van szükség megtisztulásra? Az emésztőrendszer Lendítsük mozgásba a dolgokat! A táplálkozás alapjai A hétvégi megtisztulási program A hétvégi megtisztulás befejezése A lendület megtartása
8 10 12 26 41 49 60 63
Receptek Indító limonádé Friss nyugtató Bélműködést szabályozó almás savanyú káposzta C-vitaminban gazdag smoothie Szedres-áfonyás smoothie Gyomornyugtató gyömbéres sárgarépa Zöldségtonik Spárga-retek májerősítő tonik Zelleres vesetisztító
66 68 70 72 74 76 78 80 82
A könyvben található receptek nem tekinthetők terápiás célúnak. A jelenleg orvosi előírásra gyógyszert szedők részére azt javasoljuk, hogy a könyvben leírt növényi gyógymódok és táplálékkiegészítők alkalmazása előtt beszéljék meg az egészségügyi ellátásukat végző orvossal, hogy az alkalmazott gyógyszereknek milyen negatív hatásai lehetnek az említett növényi gyógymódokra és táplálékkiegészítőkre.
6
| TELJES MEGTISZTULÁS
Bevezetés |
Támogassuk szervezetünk természetes öntisztulási képességét, hogy biztonságosan és egyszerűen megszabaduljunk az emésztés és a sejtmegújulás során keletkezett salakanyagoktól!
7
Bevezetés Mérgekkel és szennyező anyagokkal teli világban élünk. A szennyező anyagok bekerülnek szervezetünkbe és lerakódnak a test szöveteiben. A mérgező salakanyagok felhalmozódása miatt óriási terhelés nehezedik azokra a rendszerekre, amelyeket szervezetünk a méregtelenítés és a mérgektől való megszabadulás céljából hozott létre. Szervezetünket az élelmiszereinkben található mesterséges színezékek, rovarirtó és gyomirtó szerek maradványai, tartósítószerek és avas olajok terhelik. Képtelenek vagyunk elmenekülni a veszélyes, vegyszeralapú tisztítószerek és kozmetikai termékek, a gázokat kipárologtató bútorlapok, a káros gyógyszerek és egy sor más alattomos méreg elől. A nem megfelelő táplálkozási szokások és a testedzés hiánya miatt szervezetünk még jobban telítődik, és nem tud érvényesülni az a természetes képessége, hogy megtisztuljon és megszabaduljon az emésztés és a sejtek megújulása során termelődő salakanyagoktól. Ha a környezetünkből felvett külső toxinokat és a szervezet által természetes módon termelt belső méreganyagokat a szervezet rendszeresen és időben ki tudja üríteni, megőrizhetjük egészségünket. A salakanyagok és a toxinok sejtjeinkben, szöveteinkben és szerveinkben való túlzott felhalmozódása azonban gátolja ezeknek a szöveteknek a táplálását és oxigénellátását, ennek eredményeként pedig a szervezet legyengül és fogékonnyá válik a betegségekre. A toxinoknak ez a krónikus túlsúlya károsan befolyásolja egészségünket és megfoszt vitalitásunktól, tiszta gondolkodásunktól, valamint az eleve bennünk rejlő nagy életerőtől. Éppen ezért fontos, hogy a környezeti mérgek
Bevezetés |
9
és a sejtek salakanyagai a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kiürüljenek a szervezetből. Annak ellenére, hogy a szennyeződések hatásának elkerülhetetlenül ki vagyunk téve, nagyban hozzájárulhatunk egészségünk javításához és megőrzéséhez. A megtisztulás jelentős mértékben javítja egészségünket azáltal, hogy • megtisztítja emésztőrendszerünket, • kitakarítja a szövetekből a mérgező anyagokat, • fokozza a vérkeringést, • kiiktatja a toxinokat tartalmazó élelmiszereket, • egészséges életet alakít ki.
Miért van szükség méregtelenítésre? A méreganyagok okozta túlterhelés a szervezetben elképesztően sok és változatos tünetet képes kiváltani. A belek fokozott toxicitási állapotára a természetgyógyász orvosok több mint hetven betegséget vezettek vissza, közöttük olyan nehezen számszerűsíthető tüneteket, mint a • vakbélgyulladás (appendicitis), • rossz álmok, • magas vérnyomás, • alacsony vérnyomás, • felfúvódás, • székrekedés, • szédülés, • bokasüllyedés, • fáradtság, • szabálytalan szívverés (arrhythmia), • álmatlanság, • zavaros gondolatok, • tumorok, daganatok. Földünk lakossága hihetetlen mennyiségű ipari szennyező anyag, rovarirtó szer, gyomirtó szer és szintetikus vegyi anyag hatásának van kitéve. Napjainkban csaknem 900 különféle aktív összetevőt mutattak ki élelmiszereinkben, az ivóvízben, otthonainkban, az iskolákban és a munkahelyeken. Mindezek az anyagok részét képezik a több mint 60 000 iparilag előállított vegyi anyagból álló még nagyobb vegyszerkotyvaléknak, amely minden évben mintegy 1000 újonnan megjelenő szintetikus vegyszerrel dúsul. Ezek mind felhalmozódnak a szervezetben, és kumulatív hatásaik között kimutatták
Miért van szükség megtisztulásra? |
• • • • •
11
a rákot, az immunrendszeri depressziót, a szennyezett anyatejet, az idegrendszeri károsodásokat, a spermiumok számának csökkenését, gyengébb minőségét és termelődésük zavarait.
A mérgek támadásának kivédése terén kétféle stratégiát követhetünk: 1. Elkerüljük a környezeti szennyeződéseket, illetve az élelmiszerekben és élelmiszereken található veszélyes vegyszerek fogyasztását. 2. Megváltoztatjuk szervezetünk belső kémiáját annak érdekében, hogy szervezetünk ki tudja küszöbölni a már benne lévő méreganyagokat. Ezeknek a stratégiáknak a megvalósítása éppoly egyszerű, mint étrendünk megtisztítása azáltal, hogy kizárólag teljes értékű biogyümölcsöket és -zöldségeket, bab- és gabonaféléket fogyasztunk, valamint megtisztítjuk szervezetünket a hétvégi méregtelenítési programban szereplő böjtölési elvek segítségével. Mielőtt azonban megértenénk a szerves élelmiszerekből álló étrend és a rendszeres belső méregtelenítés fontosságát, tisztában kell lennünk szervezetünk működésével.
Az emésztőrendszer Az élelem a szájon keresztül jut be a szervezetbe, ahol – tekervényes felületek rendszerét érintve – végbemegy az emésztés, a felszívódás és a kiválasztás folyamata. Összességükben ezek a tekervényes felületek egy óriási elsődleges érintkezési felületet képeznek az élet létfontosságú forrásával, vagyis az elfogyasztott táplálékkal. Miközben a táplálék végighalad a belek bonyolult csőrendszerén, többféle emésztőenzim lép kapcsolatba vele. Mindegyik enzim gyorsítja azokat a reakciókat, amelyek a táplálékot felhasználható molekulákká bontják le. Az emésztés feladata, hogy különféle anyagokat és energiát nyerjen ki a táplálék kicsiny molekulákká való lebontása, emésztése, majd az így kapott molekulák felszívása révén. Az emésztést nagyrészt a vegetatív idegrendszer – a bél idegrendszere – szabályozza, amely az agytól függetlenül működik. Az emésztéssel öt folyamat áll kapcsolatban: • a táplálkozás, • a táplálék lebontása egyszerűbb vegyületekre, • a felszívódás, • az asszimiláció, feldolgozás, • a salakanyagok kiürítése.
Az emésztőrendszer |
13
A táplálék kiválasztása jelentős szerepet játszik az emésztés minőségében. Bár a folyamat elején a nyálnak és a rágásnak jut a legfontosabb szerep, a táplálék nagy része a gyomorban és a vékonybélben bomlik le. A felszívódás akkor történik, amikor a molekulák bekerülnek a véráramba. Az asszimiláció során megy végbe a lebontott táplálék molekuláinak beépítése a sejtekbe. A salakanyagok kiválasztása, ürítése a vastagbél, a nyirokrendszer, a tüdő, a vese és a bőr feladata. Kezdjük legfelül A maximális emésztés érdekében a táplálékot alaposan meg kell rágni. Egyes makrobiotikus források azt javasolják, hogy minden falatot legalább ötvenszer rágjunk meg. Lehet, hogy ezt a szabályt nehéz betartani, de még az is előnyös lehet, ha időnként megszámoljuk, hányszor is rágjuk meg az ételt. Az enyhe emésztési zavarok és a felfúvódás általános oka lehet, ha túl sok ételt veszünk egyszerre a szánkba, majd lenyeljük, még mielőtt a fogak és a nyál hatékonyan el tudnák végezni feladatukat. A nyálban bőségesen megtalálható az amiláz nevű enzim, amely megkezdi a keményítők emésztését. Ahhoz, hogy ezt érzékelni tudjuk, rágjunk meg alaposan egy falat kenyeret anélkül, hogy lenyelnénk, és érezzük a falat édességét, miközben a szénhidrátok cukrokká bomlanak le. A nyelés a megrágott ételt keresztüljuttatja a nyelőcsövön, egy alsó nyelőcső-záróizomnak nevezett izomgyűrűn, majd tovább mozgatja lefelé, a gyomorba. Gyomorégés és savas reflux betegség Amikor a nyelőcső folyamatosan érintkezik a gyomorsavval, krónikus gyomorégés alakulhat ki, amit gastrooesophagealis refluxbetegségnek (GERD/GORB) neveznek. A gyomorégést először gyakran a mellcsont mögötti égő érzésként érzékelik, amely kisugárzik felfelé a nyak irányába. Ilyenkor a szájban savanyú vagy keserű ízt lehet érezni, amelyhez a kellemetlenséget okozó étel íze társul. A gyomorégés okozta kényelmetlen érzés még az alvást is zavarhatja.
14
| TELJES MEGTISZTULÁS
A túlsúlyos emberek nagyobb valószínűséggel szenvednek felfúvódástól, székrekedéstől és gastrooesophagealis refluxbetegségtől, mint a soványak. A túlsúly növeli a hason belüli, illetve a hasra nehezedő nyomást, amely a gyomorsavat felfelé kényszeríti a nyelőcsőbe (savas reflux, vagyis a sav visszaáramlása), gyomorégést, illetve a nyelőcsövet belülről borító finom szövetek gyulladását okozva. Ha megfigyeljük, mely ételek okoznak gyomorégést, és elkerüljük ezeket, a tünetek csökkenthetők, mint ahogyan hasonló hatást érhetünk el a dohányzás és az alkohol fogyasztásának elhagyásával is. A krónikus savasreflux-betegség számos olyan súlyosabb állapothoz vezethet, mint a Barett-oesophagus, az eróziós nyelőcsőgyulladás és a nyelőcsőrák. Az Egyesült Államokban a gyomorégés járványszerű méreteket ölt, amelyre évi 13 milliárd dollár forgalmú antacidgyártó ipar épül. Az Amerikai Orvostársaság folyóiratában (Journal of the American Medical Association) 2004-ben publikált tanulmány azonban kétségbe vonja ezeknek a gyógyszereknek a biztonságosságát. A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy az antacidokat szedő betegek esetében négyszer nagyobb gyakorisággal alakult ki tüdőgyulladás, mint az ilyen szereket soha nem szedő személyeknél. Úgy tűnik, ennek oka az, hogy a gyomorsav védi a szervezetet a gyomor-bélrendszeri kórokozóktól, és a savlekötő szerek csökkentik a gyomorsav mennyiségét. Az viszont még nem világos, hogy a tüdőgyulladást okozó baktériumok és vírusok miként jutnak el a gyomorból a tüdőbe. Elsősorban az idősebb korosztály használja a savlekötő gyógyszereket, és számukra a tüdőgyulladás végzetes lehet. A vékonybél A gyomor, a vékonybél, a hasnyálmirigy és az epehólyag faláról emésztőnedvek szivárognak, és felszabadítják azokat az enzimeket, epefolyadékot és baktériumokat, amelyek az élelmet lebontják. Az enzimek a zsírok, fehérjék, rostok, keményítők és cukrok (másképpen
Az emésztőrendszer |
15
szénhidrátok) összetett molekuláit kisebb, egyszerűbb atomláncokká darabolják. A belek mélyebb szakaszaiban a baktériumok megemésztik és felszabadítják az élelemben lévő tápanyagokat. Egy adott ponton a kisebb tápanyag-molekulák mérete, szerkezete és tartalma lehetővé teszi, hogy a tápanyagok bejussanak abba az 50-100 billió sejtbe, amely szerveink, idegeink és tudatosságunk élő csodáját alkotja. A gyomor az ételt sűrű, leveses masszává, úgynevezett ételpéppé alakítja át. A gyomorból kikerülve és a vékonybélbe jutva az ételpép tápanyagainak legnagyobb része felszabadul. A vékonybél egy nyálkával fedett hártyafelület, ahol a nyálka védi a bélfalat az emésztőenzimektől, biztonságos menedéket nyújt a hasznos baktériumoknak és kenőanyaggal látja el az emésztőrendszeren végighaladó élelmet, ételpépet és bélsarat. A vékonybelet az immunrendszer sejtjei is őrzik, így védve meg minket a szájon keresztül a szervezetbe Bélbolyhok jutott méreganyagok hatásától. A vékonybél felületén 4-5 millió kicsiny, ujjszerű nyúlvány, úgynevezett bélboholy található. Ezek a bolyhok felszívják az emésztési termékeket (lásd a bélbolyhot a mellékelt rajzon). A tápanyagok átjutnak, átdiffundálnak a bolyhok sejtjein és keresztülhaladnak a kapillárisfalakon, majd bejutnak a keringési és a nyirokrendszerbe. A vékonybélnek három fő szakasza van: a nyombél (duodenum), az éhbél (jejunum) és a csípőbél (ileum). A gyomorfenék nyílásánál egy záróizom található, amely elernyedésével és összehúzódásával kis mennyiségekben ételpépet lövell be a vékonybél első 3045 centiméteres szakaszába, amely a
16
| TELJES MEGTISZTULÁS
nyombélt képezi. Az ételpéppel itt a hasnyálmirigyből származó nedv (pancreasnedv) és enzimek érintkeznek, amelynek eredményeként számos tápanyag szabadul fel és kerül a vérbe. A nyombél az a hely, ahol a fekélyek és az emésztőrendszeri feszültség, stressz más típusai megnyilvánulnak. A hirtelen fellépő stressz következtében a mellékvese olyan hormonokat választ ki, amelyek csökkentik az emésztőrendszer vérellátottságát és fokozzák az izmok vérellátását. A hosszú időn át fennálló kisfokú stressz kimerítheti a mellékvesét, tönkreteheti az emésztésünket és létrehozhatja azt a bizonyos „totálisan kimerült” állapotot. Szerencsére a stresszel kapcsolatos problémák általában helyrehozhatók. A nyombél után következik egy 2,4-3 méter hosszúságú vastag falú bélszakasz, amelynek éhbél a neve. Mivel az étel lebontásának legnagyobb része még az éhbél előtti szakaszban megtörténik, az éhbél elsődleges feladata a felszívódás lebonyolítása. Az éhbél szövete redős szerkezetű, és a redők gazdagon el vannak látva vérerekkel, amelyek felszívják az ételpépből a fehérjéket, aminosavakat, a szukrózt, maltózt, laktózt, valamint a vízben oldódó vitaminokat. Az éhbélből az ételpép bekerül a vékonybél leghosszabb szakaszába, a csípőbélbe. A csípőbél egy szűk, vékony falú cső, amelyben kevesebb redő és véredény található, mint az éhbélben. Ezen a bélszakaszon jut be a véráramba a koleszterin, a B12-vitamin és az epesók. A segítő rendszer A táplálék feldolgozásában, valamint a salak- és méreganyagok kiválasztásában, kiürítésében a szervezet minden rendszere részt vesz. Az emésztőrendszer számára nélkülözhetetlen három további szerv a máj, az epehólyag és a hasnyálmirigy, de a nyirokrendszer és a baktériumok szintén nagyban hozzájárulnak az emésztőrendszer zavartalan működéséhez. Máj: A máj nélkülözhetetlen szerepet tölt be a táplálék molekuláinak lebontásában, a tápanyagok újbóli felépítésében, a vitaminok és
Az emésztőrendszer |
17
ásványi anyagok feldolgozásában és a méreganyagok semlegesítésében. A máj ugyanolyan fontos szerepet játszik a méregtelenítésben, mint a tüdő a légzésben. A máj helyét tapintással meg lehet állapítani, ha bal kezünket ráhelyezzük a legalsó bordákra a test jobb elülső oldalán. A kezünk alatt, a májban koncentrálódik szervezetünk vérmennyiségének 20 százaléka. Az immunrendszer fontos hatóanyagainak, a szervezetben lévő falósejteknek a fele a májban található. A máj csodálatra méltó módon képes regenerálódni – ehhez az is elegendő, ha eredeti méretének csupán 20 százaléka marad épségben valamilyen károsodás, sérülés után. A gyomor-bélrendszerben felszívódott méreganyagok és tápanyagok egyaránt a májba kerülnek. A toxikus vegyi anyagokat 13 000 enzim fogadja, amelyek több száz biokémiai reakciót indítanak el a méreganyagok semlegesítése céljából. A kutatások kimutatták, hogy a keresztes virágú zöldségek és a szójaételek bővelkednek azokban az enzimekben, amelyek a mérgek májon belüli hatástalanításának elősegítéséhez szükségesek. Az ilyen élelmiszerek közé tartozik a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a kelkáposzta, a szójatej, a tofu és a tempeh. A máj enzimjei a mérget valamilyen vivőmolekulához, leggyakrabban a glutation nevű tripeptidhez kapcsolják. A glutation legjobb forrásai a nyers zöldségek és gyümölcsök. A glutationban leggazdagabb élelmiszerek a spárga, az avokádó, a brokkoli, a fokhagyma, az okra és a spenót. A máriatövis, ez a hatéMáj kony antioxidáns képes meg-
18
| TELJES MEGTISZTULÁS
akadályozni a glutationkészletek kiürülését. A gyógynövény aktív vegyülete a szilimarin, egy természetes májméregtelenítő anyag, amely olyan mérgek ellen véd, mint az alkohol és a szén-tetraklorid. A máriatövis étrend-kiegészítőként a legtöbb bioboltban vagy egészségboltban kapható. A máj – egyéb funkciói mellett – egy zöld színű folyadékot, epét is termel, amely a koleszterin, a zsírok és a zsírban oldódó vitaminok molekuláit kicsiny gömböcskékké bontja le, hogy azokat a lipáz nevű enzim könnyebben fel tudja dolgozni. Az epe a májból a nyombélbe folyik. A máj által kiválasztott további epe az epehólyagban gyűlik össze, és később a szükséges mennyiségben egy szűk csatornán áthaladva a nyombélbe jut, ahol az emésztési folyamat gyorsan felhasználja. (Lásd a májat szemléltető ábrát a 17. oldalon, illetve a hasnyálmirigy ábráját a 20. oldalon.) Miután a tápanyagok bekerülnek a véráramba, megérkeznek a májba. Egyes tápanyagokat a szervezet itt, a májban tárol, más tápanyagokat a máj összetettebb, bonyolultabb vegyületekbe épít be, ezek közül néhány a folyékony epét képezi. Egyéb tápanyagokat és komplex vegyületeket a máj szabadít fel, ezek eljutnak a szervezet A máriatövis természetes minden részébe, utat találva a sejteket kövegyületei segítik a máj egészségének megőrzését. rülvevő tápláló nedvekbe, ahonnan végül bekerülnek a sejtekbe. Sajnos minden évben mintegy 40 000 amerikai hal meg májbetegségek következtében. Az egyik legjobb módszer a máj egészségének megóvására az, ha nem tesszük ki túlzott terhelésnek. A szervezetünkbe bevitt mesterséges vegyi anyagok némelyike viszonylag ártalmat-
Az emésztőrendszer |
19
lan, más vegyszerek viszont erősen mérgezőek lehetnek. Bár egyes vegyszereket a máj aránylag könnyen fel tud dolgozni, nehéz olyan tanulmányokat végezni, amelyek a feldolgozott élelmiszerekből és a nagyüzemi mezőgazdasági termelésből származó és a májunkba bekerülő vegyszerek hatásait vizsgálják. A biztonság érdekében kerülnünk kell az élelmiszerekben lévő szintetikus vegyszereket. A sült ételeket, mint például a sült krumplit és a rántott csirkét, tipikusan túlhevített hidrogénezett zsiradékokban sütik. Az ilyen ételek erősen megterhelik a májat, mivel avas zsírokat és transzzsírsavakat tartalmaznak. Az avas zsiradékok rontják az immunrendszer működését és károsítják a máj sejthártyáit. A transzzsírsavak gátolják a májvédő gyulladásgátló prosztaglandin termelődését. Az alkohol erős terhelés a máj és az emésztőrendszer többi része számára. Az alkohol a gyomor nyálkahártyájának gyulladását idézheti elő, és ennek révén belső vérzést okozhat. Ellazítja a nyelőcső alsó záróizmát, lehetővé téve, hogy a gyomorsavak elérjék a nyelőcső alsó részét és gyomorégést váltsanak ki. Ha valaki már hasmenéstől vagy hányingertől szenved, még mérsékelt mennyiségű alkohol is súlyosbítani fogja a tüneteit. A hosszú ideig folytatott erős alkoholfogyasztás a máj és a hasnyálmirigy megbetegedéseinek fő oka. Az alkohol növeli az áteresztő bél szindróma kialakulásának esélyét; ez egy olyan állapot, amelyben a nyálkahártya már annyira károsodott, hogy a méreganyagok és az antigének bekerülnek a véráramba. Az alkoholfogyasztás terén absztinencia vagy mértéktartás, akár erős mértéktartás is javasolható, mivel a mérsékelt alkoholfogyasztást meghaladó minden mennyiség káros az egészségre. A Mayo Klinika a következő irányelvek betartását ajánlja: „Nők számára nem több napi egy italnál, vagy napi két ital férfiak számára. Az egy ital tizenkét uncia (kb. 3,5 dl) sört, öt uncia (kb. 1,5 dl) bort, vagy másfél uncia (kb. 3 cl) 80 alkoholfokos égetett szeszt jelent.” Epehólyag: Az epehólyag kisméretű zsákszerű szerv közvetlenül a máj alatt. Ebben a hólyagban koncentrálódik és gyűlik össze
20
| TELJES MEGTISZTULÁS
a máj által termelt epe. Az epehólyag az epét a nyombélbe préseli. Az epehólyagban lévő epe jóval töményebb és sűrűbb, mint a májból frissen kifolyó epe. Ez a koncentrált, tömény állapot alkalmas epekövek képződésére, amelyek különösen A hasnyálmirigy fájdalmas állapotot tudnak előidézni. Ezek a koleszterinből vagy kalciumsókból álló kristályszerű szemcsék gyötrő fájdalmat és hányást okozhatnak, amikor elakadnak a nyombélbe torkolló epecsatornában. Bár a túlsúly kockázatot jelent az epekövek szempontjából, fogyáskor óvatosságra van szükség. A fokozatos fogyás, amely heti 0,5-1 kilogrammos testsúlycsökkenést jelent, kisebb valószínűséggel vált ki epekőproblémákat. Hasnyálmirigy: A hasnyálmirigy 15 centiméter hosszúságú szerv, amely érett bogyókkal vastagon körbevett szárra emlékeztet. A hasnyálmirigyről leginkább az él a köztudatban, hogy itt termelődik az inzulin nevű hormon. Ez a szerv azonban enzimekkel teli emésztőnedveket is állít elő, amelyek a szénhidrátok, fehérjék és zsírok lebontását végzik. Ezek a hasnyálmirigyenzimek erősen lúgosak, és semlegesítik a gyomorban létrejövő savas ételpépet. A hasnyálmirigyenzimek a hasnyálmirigy közepén végighúzódó hasnyálmirigy-csatornába kerülnek, és csatlakoznak a májból és az epehólyagból érkező epéhez. Ha a vércukorszint inzulinnal való szabályozása nem megy végbe tökéletesen, cukorbetegség alakul ki. A hasnyálmirigyenzimek kelleténél kisebb mennyiségben való képződése, kiválasztása a B12-vitamin felszívódásának hiányához és más
Az emésztőrendszer |
táplálkozási hiányállapotokhoz vezethet. Vastagbél: A vékonybelet elhagyva az ételpép a vastagbélbe jut. A vékony bélhez hasonlóan a 0,9–2,4 méter hosszú vastagbelet szintén szakaszonként vizsgáljuk. Ezek a szakaszok a felszálló vagy felfelé haladó vastagbél, amely a hasi terület jobb oldalán húzódik, a haránt irányú vastagbél, amely a jobb oldaltól bal oldalig terjed közvetlenül a mellkas elülső alsó csúcsai alatt, valamint az ezt követő leszálló vagy lefelé haladó vastagbél. A lefelé haladó vastagbélszakasz alsó végénél egy A béltraktus
21
A béltraktus alapos átmozgatása és kitisztítása után a májat meg kellene tisztítani. Ennek kíméletes módja a máj működését elősegítő „májbarát” élelmiszerek fogyasztása. A máj számára hasznos és jótékony hatású élelmiszerek közé tartoznak a különféle teljes értékű gabonák, gyümölcsök és zöldségek, mint például a bab- és borsófélék, lencsék, magvak, barna rizs, diófélék, csokoládé, a hidegen sajtolt olajok, avokádó, fokhagyma, hagymafélék, amarant, kelkáposzta, keresztes virágú zöldségfélék, melasz, spárga, spenót, leveles zöldfélék, citrusfélék és a gyümölcslevek.
vízszintes csavarodás, az úgynevezett szigmabél vagy S alakú vastagbél található. A szigmabél a végbélhez csatlakozik, és innen távozik a szervezetből a széklet. A vastagbél szöveteit erőteljes véráramok táplálják, amelyek a szív lüktetésével az aortába és onnan egy sor artériába jutnak. A vastagbélből kálium, víz, nátriumklorid és a vastagbél-baktériumok termékei – K-vitamin, rövid láncú zsírsavak és illó zsírsavak – kerülnek a vérbe.
22
| TELJES MEGTISZTULÁS
A béltraktust véredényekből, nyirokvezetékekből és idegekből álló nagy kiterjedésű és szövevényes hálózat fogja körbe. A belet egy kettős izomréteg burkolja. A külső izomréteg a bél hosszában húzódik, míg a belső réteg körkörösen körbefogja a bélvezetéket. Az emésztőnedvek és az étel összekeveréséből és az ételpép továbbításából álló feladatának végzése közben az izomréteg kialakítja a bél formáját. A körkörös izmokon belül négy szövetréteg található: a nyálkahártya alatti szövet, a nyálkahártya, a hám és a nyálka bevonata, amelynek neve üreg (lumen). A nyálka simává teszi az utat, hogy a táplálék és a bélsár folyamatosan haladhasson előre a rendszeren keresztül, valamint támogatja a hasznos, jótékony bélbaktériumok megtelepedését. Bélflóra: Bár nem képez szervet, de a beleinkben megtelepülő mikroflóra külön világot alkot a benne fellelhető milliárdnyi mikroorganizmussal. Egészségünk szempontjából ezek a mikroorganizmusok
A túró- és joghurtfélék kiváló forrásai a hasznos baktériumoknak.
annyira fontosak, mint a szervezet megtisztítása szempontjából a máj. A bélflóra teljes súlya mintegy 2 kilogramm, nagyjából éppen annyi, mint a májé. Mindennap néhány unciányi új mikroba képződik, miközben hasonló mennyiség távozik a széklettel. A hasznos baktériumo-
Az emésztőrendszer |
23
kat probiotikumoknak nevezzük; ezek védik a szervezetet a kórokozók ellen, szintetizálják a vitaminokat, élénkítik az immunrendszert és segítenek megemészteni a táplálékot. (A „probiotikum” kifejezést a hasznos baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők jellemzésénél is használják; ezeket a táplálékkiegészítőket egészségboltokban vagy bioboltokban lehet beszerezni.) Az emberi bélrendszerben az egysejtű szervezetek több mint 400 különböző fajtája él. A bélrendszerben található baktériumsejtek száma 10:1 arányban felülmúlja a szervezetünkben lévő összes többi sejt számát. A baktériumok sűrűsége, koncentrációja annál jobban növekszik, minél mélyebben fekvő bélszakaszt vizsgálunk. Egészségünk szempontjából nem lehet alábecsülni ennek a belső ökoszisztémának a fontosságát. A baktériumsejtek nem mindegyike nevezhető hasznosnak, jótékonynak vagy semlegesnek. Egyes baktériumok toxinokat termelnek, immunreakciókat váltanak ki, sőt még a ráksejtek növekedését is elősegíthetik. A káros baktériumok számát a jótékony baktériumok bősége korlátozza, kordában tartja. A hasznos baktériumok részt vesznek a táplálék megemésztésében is, és K-vitamint, valamint B-vitaminokat – folsavat, biotint, pantoténsavat és B12-vitamint – termelnek. Tápláljuk a baktériumokat, a baktériumok pedig minket táplálnak. Az élet más részeitől elkülönülő „én” gondolatának abszurditását éppen a bélbaktériumoktól való függőségünk érzékelteti, támasztja alá a legjobban. Ezeknek az egészséges kapcsolatoknak a hiányában az egyén meghal. A bélrendszer mikroflórájának egészségét hátrányosan befolyásolhatják különféle betegségek, étrendi változtatások és gyógyszeres kezelések, különösen az antibiotikumok használata. Bizonyos esetekben, amikor az antibiotikumok elpusztítják a hasznos, egészséget elősegítő baktériumokat, egyes veszélyes baktériumok életveszélyes fertőzéseket okoznak. A jótékony baktériumok – mint például a Lactobacillus acidophilus – annyira zárt, tömör telepekben fejlődnek a bélfalon, hogy a kórokozó mikrobák, vírusok és gombák képtelenek mellettük megtelepedni.