hvg tb 2012 by boldogpeace by Peace Boldog

K Ü L Ö N S Z Á M ’ a

TÖRVÉNY

Járulék helyett szocho Magasabb vállalkozói minimum-járulékalap Elvárt béremelés adókedvezményei Öregségi és rokkantsági ellátások

2 0 1 2 /1 . J A N U Á R

| Á R A ifí+ 9 0

Új szakképzési hozzájárulási szabályok

Társadalombiztosítás

TARTALOM

Tisztelt Olvasó! A társadalom biztosítási rendszer évtizedes fu n d a m e n tu m a in a k áta la kítá sáról, részleges felszám olásáról d ö n tö tt a parlam enti kétharm ad a 2012-re érvényes tá r

7 7 7 7

sadalom biztosítási törvénycsom ag elfogadásával. A két legsarkalatosabb v á lto zás, hogy m értékében vá lto za tla n úgynevezett szociális hozzájárulási adó (szocho) váltja fel a klasszikus tb -já ru lé k o t - s azzal, ho g y adó le tt a já ru lé k b ó l, fizetése nem keletkeztet e llá tá s ijo g o s u lts á g o t-, továbbá hogy a n yu g d íjko rh atá r b e tö l tése e lő tt tö b bé m ár nem á lla p íth a tó m eg nyugellátás, m egszűnik az előre h o zo tt nyugdíj, a korengedm ényes n yu g d íj, a korkedvezm ényes n yu g d íj, s szerepüket a korhatár e lő tti ellátások veszik át. Teljesen ú j tö rvé n y e k ke l, de szintén drákói szigorral a la k íto ttá k át a rokkantsági n yu g d íja t m eg vá lto zo tt munkaképességűek ellátásává. Teljesen á tfo rm á ltá k a szakképzési hozzájárulás rendszerét is, a cégek e terhet ezentúl m ár nem tu d h a tjá k le saját dolgozóik képzésével vagy szakképző iskoláknak n y ú jto tt összegekkel. A Fidesz-korra je lle m ző kapkodás, utolsó p illa natokbani, a 2012-es költségvetés bevételéhségétől vezérelt paragrafusm ódosító dömping eredm énye az is, hogy azonnali í+8 m illiárd és to vá b b i 200 m illiárd fo rin t reményében rákényszeríthetik a m a g á n -n yug d íjp é n ztá ri ta g oka t az állam i n yu g díjrendszerbe való visszalépésre, erre szolgál ugyanis a pénztártagok 10 százalékos / tagdíjának a tb-nyugdíjkasszába terelése, s hogy a százezer tag újra szerezhet á l lami nyugdíjjogosultságot. Szokásos, ezúttal 2012-re szóló társadalom biztosítási különszám unkban 13 tö r vé n yt- közte négy teljesen ú ja t - közlünk, a le gtöbbetteljes terjedelem ben, a hoz zájuk kapcsolódó korm ányrendeletekkel egységes szerkezetben, és ahol szüksé gesnek íté ltü k, összefoglaltuk a szorosan hozzájuk kötődő adózási tu d n iv a ló k a t is. Ismét részletesen fo g la lko zu n k a 2010 m ájusától életbe lé p te te tt kötelező hatályú uniós koordinációs rendelettel és végrehajtási utasításával -k ö z ö lv e ezekszövegét is-, az a lkalm azandójog m egállapításának elveivel, a kiküldetés szabályozásával, általában véve az uniós m unkavégzés társadalom biztosítási szabályaival. 2012-ben 3,6 százalékkal, évi 7 9W 200 fo rin tra nő az egyéni n yu g d íjjá ru lé k fízetésfelső határa, d e tová b bra is plafon n é lküli marad a cégekszochóra keresztelt befizetése. A m ásodfoglalkozások után is kell egyéni egészségbiztosítási já ru lé ko t fizetni, amely egyébként is 1 százalékponttal nő. A főállású társas és egyéni v á lla l kozóknak legalább a m in im á lb é r (ille tve a g a ra n tá lt bé rm in im u m ) másfélszerese után kell havonta egészségbiztosítási já ru lé ko tfiz e tn i. Szocho-kedvezm ény vehető igénybe, ha a m un ka ad ó v á lla lja a m un ka bé rek n e ttó értékének m egőrzését; e kedvezmény mértéke m un ka vá lla ló n ké n t legfeljebb 16125 fo rin t havonta. Borzolja majd a vállalkozói kedélyeket, hogy a béren kívüli ju tta tá s o k értékénel<1,19-szorosa után 10 százalék ehót kell fiz e tn iü k. A fizetendő já ru lé ko kró l, a fo g la lko zta tó i ju tta tá s o k közterheiről külön tá b lá zatot is közlünk, akárcsak - a személyre szóló tájékozódást segítendő - a korhatár alatti és a rokkantsági n yugdíjak átalakításáról. 2012 ja n u á rjá tó l a n y u g d íja k a t csak a te rv e z e tt in flá c ió v a l, 4,2 százalékkal emelik. Ugyancsak e n n yive l nő a k o rh a tá r e lő tti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék. N yugdíjat csak az kaphat m ajd, aki b e tö ltö tte a rá irányadó korhatárt. A rokkantsági nyugdíj szerepét 2012-től a rehabilitációs ellátás, 3 rokkantsági ellátás és a bányászok járadéka veszi át. Reméljük, tb - és adószakértők közrem űködésével készült kia d vá n yu n k m a gyarázatai és példái ezúttal is aprópénzre vá lth ató n a k bizonyulnak a gyakorlatban, essegíteni tu d u n k a 2012-ben is szövevényes tb -re n d szer m egértésében. Különszám unkról, akárcsak a m ár 2011-ben m e g je le n t a d ó k ia d v á n y u n k rol információkkal szolgálunk a w w w . adozona.hu o ld a lon , ahol új szolgáltatást ls indítottunk (ism e rte tő n k e t lásd a 91. o ld a lo n ), m e g k ö n n y íte n d ő a naprakész igazodást az a d ó - és tb-ké rd é sekb e n.

u VGkülönszáma ■ Megjelenik 2012 januárjában ■ ISSN 1789-7610« ÜGYFÉLSZOLGÁLAT: 06-1-1*36-201(5, HarkISZ°l8alat@hVg’hu " AZ összeáll,tAsban KÖZREMŰKÖDÖTT: Barna Judit, Brázovics Ildikó, Dékán Judit, Ma SU!sa,)uhászGáborTamás, Kajdi László, Kardos Gabriella, KormosÁgnes, Lendvai Edit, Lóránt Szabolcs, watth Ágnes, Molnár Patrícia, Nagy Tamás, Paulik László, Rézmovits Ádám, Román Zsuzsanna, Tóth

Szántó Csaba, Szauer Péter, Szegedi Kálmán, Tomka Eszter, Tóth Lajos, Tóth Libóriuszné, ^í'H da ■ NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: HVG Press Kft. ■ NYOMDA: Révai Nyomda Kft., Budapest 105 KIA“ Ó: a HVG Zrt. vezérigazgatója

7 7 7 8 8 9 9 9 10 10 11 11 11 11 12 12 12 12 12 13 13 13 13 14 14 14 14 14 14 15 15 15 16 16 16 16 16 16

17 17 17 18 18 19 19 19 20 20 20 20 20 20 20 21 21 21 21 22 22 22

MIT KELL TUDNI A TB-RŐL ÁLTALÁBAN? Járulékmegszűnés Járulékm értékek Példák já ru lé kfize té si fe lső h a tá rra Járulékfizetési felső határ Járulékfizetési alsó határ Fontosabb változások A fiz e te n d ő já ru lé k o k h a vi alapja, m értéke 2012. ja n u á r 1-jétől Költségvetési kötelezettségek E lta rto tta k havi járuléka Foglalkoztatói (m u n ká lta tó i) já rulé ka lap Egyéni já rulé ka lap M ié rt m i jár? Egyéni n yu g díjjárulék Egyéni egészségbiztosítási és m un ka erő -p ia ci já ru lé k Többes jogviszony Nem b iz to síto tta k járuléka Korkedvezmény-biztosítási járulék Példák társas vállalkozó ügyvezetőkre Egyéni vállalkozó já rulé ka i, já rulékalapja Kezdő egyéni vállalkozó Egyéni cég m in t társas vállalkozás Társas vállalkozás Többes jogviszony Többes vállalkozó Vállalkozó diák Nyugdíjas fo g la lk o z ta to tt Nyugdíjas-vállalkozó Segítő családtag Ekhós jövedelem Vállalkozás, bedolgozás, megbízás Szellemi alkotás Összeszámítási szabály Mezőgazdasági ősterm elő Egyéb jogviszony Utólag fiz e te tt jövedelem K ülföldiek biztosítása Magyarországon ta n u ló kü lfö ld i K ülföldi, b e lfö ld i Egyházi személyek já ruléka Egyéni m un ka erő -p ia ci já ru lé k Rehabilitációs hozzájárulás

M it k ell t u d n i A SZOCIÁLIS HOZZÁ JÁRULÁSI ADÓRÓL? Adóalanyok Adóalany kifize tők Adófizetéssel já ró jogviszonyok Kifizetői adóalap Egyéni vállalkozók Evás egyéni vállalkozó Társas vállalkozás személyesen közrem űködő ta g ja Mezőgazdasági ősterm elők Példa rész-adókedvezm ényre 2012-ben Példa rész-adókedvezm ényre 2013-ban N yilatkozatok m ásodfoglalkozásban Az adó m értéke Adókedvezm ény a m unkabérek n e ttó értékének megőrzésére A kedvezmény m értéke E lvárt béremelés Karrier Híd Program kedvezménye Nem szakképzettek adókedvezm énye Foglalkoztatási kedvezmények Példa e lv á rt béremelésre Adókedvezm ények korlátozása Bevallás, befizetés „Kedvezm ényes" szankció

2Í+I M it KELL TUDNI AZ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁSRÓL? 24 24 24

Egyéni százalékos eho K ifizetői százalékos eho A k ifiz e tő t te rhelő közterhek m e lle tt a d h a tó ju tta tá s o k Más ta g álla m i b iz to síto tta k N yilatkozat az egyéni ehóról Kivételek a százalékos eho alól Példa béren kív ü li ju tta tá s o k (cafeteria) közterheire 2012-ben Egyéni ehobevallás Példa in g a tla n -b é rb e a d á s ehójóra Bevallás, befizetés Hozzájárulás túlfizetése

25 25 25 26 26 26 26 26

M it k ell t u d n i AZ EVÁSOK JÁRULÉKÁRÓL ÉS EHÓJÁRÓL?

Főállású egyéni vállalkozó járulé ka lap ja Magasabb já rulé ka lap választása Járulékm érté^, ta g d íjm é rté k Járulék szünetelése, mentességek Egyéni vállalkozó többes jogviszonya Nyugdíjas vállalkozó Járulék befizetése, bevallása T á rsaw állalkozás és vállalkozó Egészségügyi hozzájárulás

27 27 27 27 27 28 28 28

M it

kell t u d n i

a külön

TB-SZERZŐDÉSEKRŐL? *28 28

Szerződéses szolgálati idő Pénzbeli egészségbiztosítási ellátás Egészségügyi szolgáltatás

M it k ell t u d n i AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJRÓL?

29 29 29 29 29 29

Nyugdíjemelés N yugdíjprém ium Havi nyu g d íjm in im u m o k Öregségi nyugdíj N yu g d íjm in im u m o k 2012-ben Biztosítási jogviszony m egszüntetése nyugdíjazáskor M éltányosságok Az öregségi nyugdíj alapja Az öregségi nyugdíj összege Keresetvalorizáció Egyéb öregséginyugdíj-szabályok Tovább dolgozók nyugdíjának növelése Az öregségi n yu g d íj a s z o lg á la ti évek függvényében Ellátásszerzés ko rh a tá r fe le tt N yugdíjösszeg-rögzítés N yugdíj-szüneteltetés Szolgálati idő Özvegyi járadék Özvegyi nyugdíj E gyütt fo ly ó s íto tt ellátások özvegyi nyugdíjra jogosultság feléledése Egyéb özvegyinyugdíj-szabályok Árvaellátás Szülői nyugdíj H ozzátartozói ellátás üzemi balesetben e lh u n yt után Eljárási szabályok

30 30 32 32 32 32 32 32 33 33 33 33 33 34 34 35 35 35 35 35

| I I i |

HVG ! T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

4 | TARTALOM

3 7 1 M it

k ell t u d n i

A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁ SOK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL? 37 | Új ellátások 37 j Rokkantsági nyugdíjak megszüntetése 37 | Szociális ellátások megszüntetése 37 | R ehabilitációs já rad é k kifu tta tá s a 37 | R okkantsági ellátássá alakítás 38 | R ehabilitációs ellátássá alakítás 38 | Új ellátás m egállapítása m egváltozott m unkaképességűeknek 2012-ben 38 | K om plex ú jram inő sítés 39 | Felülvizsgáltak ellátása 39 I N yugdíjn ö ve lé s-é rvé nye síté s 40 j Példák m e g v á lto z o tt m unkaképességűek e llá tá s á ra 40 | 2011-es igények elbírálása íf0 | R okkan tn yu g d íj elnevezésváltozása 40 | Új m eg állapítás ro kka n tsá g i ellátásra 41 | Új m egállapítás re h a b ilitá ció s ellátásra 42 | R ehabilitációs e llátás összege 42 | R ehabilitációs te rv 42 | Jogosultság rehabilitációs kártyára 42 | R ehabilitációs ellátás szüneteltetése 42 | Ellátásm egszüntetés 42 j B izto s ítá s iid ő ta rta m -s zá m ítá s 43 | M egváltozott munkaképességű személyek ellátásainak átalakítása 43 | Á tla g jö ve d e le m -s zá m ítá s 43 | Ellátások emelése 43 I A d ó -é s já ru lé k fiz e té s 44 | Ig é nyb e nyú jtá s | Orvos szakértői m inősítés 44 | F elülvizsgálat 44 | A da tszolgáltatás 44 | Jogosultságkorlátozás 44 | Bányászellátás

¿4-51 M it k ell t u d n i A KORAI NYUGELLÁTÁSOK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL? 45 | Új e llátások 45 | K orhatár a la tti n yugdíjak m egszüntetése 45 | N yu g d íj-á ta la k ítá s 46 | Jo g o su ltsá g m e g a la p o zó s z o lg á la ti id ő k 46 | Ellátási összeg 47 | Ellátásem elés 47 j N yu gdíjelnevezés-változás 47 | K orai n y u g d íja k á ta la k ítá s a 48 | Példák k o rh a tá r e lő tti ellátásokra 48 | Új m eg állapítás k o rh a tá r e lő tti e llátásra 49 | Új m egállapítás szolgálati já ran d ó sá g ra 50 | K orhatár e lő tti ellátás m egállapítása 2012. ja n u á r 1-jétöl 51 I Új m egállapítás á tm e n e ti bányászjáradékra 51 | Új m egállapítás b a le ttm ű v é sze ti é le tjára dé kra 51 | E llátásszüneteltetés 51 | Ellátásm egszüntetés 51 | Ellátottak nyugdíjkorhatár-betöltése 51 j S zolgálatiidő-szerzés 51 I Jogosultságkorlátozás

52 | M it

k ell t u d n i

A MAGÁNNYUGDÍJ PÉNZTÁRAKRÓL? 52 | Önkéntes p é n ztá rta g sá g 52 | Visszalépés a tb -b e 52 j Tagdíjfizetés

HVG l T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

52 52 52 53

| | | |

53 54 54 54 54 54 55 55 55

| | | | | | I | |

56 56 56 56

| | 1 |

69 69 69 70 70 70 71 71 71 71

P én ztártag tb -n y u g d íja Visszalépő n yu g d íjjo g o s u lta k Tagsági viszony keletkezése M a g á n -n y u g d íjp é n z tá ri adózás 2012-ben Tagi jo g o k, kötelezettségek Tagdíj bevallása és befizetése P énztári szolgáltatások P énztártag halála Hozam garancia P énztári garancia Panaszkezelés, ü g yfé lszo lgá la t P énztári m űködés Példa tízéves h o za m rá tá ra és vagyonnövekedési m u ta tó ra V álasztható p o rtfo lió k In fo rm a tik a i előírások Á talakulás, megszűnés Á llam i fe lü g ye le t

71 72 72 72 72 72 73 73 73

57 | MIT KELL TUDNI AZ ÖNKÉNTES PÉNZTÁRAKRÓL? 57 57 57 57 57 58

| | | | | |

58 | 58 | 59 | 59 | 60 60 60 60 60

| | | | |

60 61 61 61 61

| | | | |

61 | 62 | 64 | 64 | 65 | 65 | 65 |

P én ztártípu sok Tagi jo g o k Pénztártagság Tagdíjfizetés M u n k á lta tó i hozzájárulás Példa elszám olóegységre épülő n y ilv á n ta rtá s ra P én ztártám o g a tó P énztártag halála, szám laöröklés P énztárszervezet Jogosultság n yu g d íjp é n ztá ri szolgáltatásra E gyé n iszá m la -é rte sítő Tagi lekötés h ite lfe d e z e tre Tagi kölcsön Panaszkezelés, ü g yfé lszo lgá la t H oza m m u ta tó k n yilv á n o s sá g a hozatala H a táridők Számlalezárási költség Tagdíjból le v o n h a tó költségek In fo rm a tik a i előírások Példa tízéves h o za m rá tá ra és vagyonnövekedési m u ta tó ra P énztári alapok, vagyon Önkéntes p énztári adózás 2012-ben Á talakulás, megszűnés Önsegélyező p é n ztá ri szo lg á lta tá so k Egészségpénztári szo lg á lta tá so k Egészség- és önsegélyező p é n ztá ri adókedvezm ény P én ztárfelü g ye le t

66 | M it k ell t u d n i AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOKRÓL? Ellátásválasztás Táppénzjogosultság Többes jo g viszo n y A tá p pé n zjo g o su ltsá g id ő ta rta m a Időszakfogalm ak Táppénzalap Osztószám P éldák táppénzre Táppénzm érték G yerm ekápolási tá p pé n z Betegszabadság Táppénz az első b e teg n a p tó l Baleseti e llátások Baleseti tá p pé n z H atározat üzem i b a lesetről A baleseti tá p pé n z m értéke Kiegészítő tevékenységű vá lla lko zó k

7k \M it k e l l t u d n i A CSALÁDTÁMOGATÁSRÓL? ?

77 | M it

k ell t u d n i

a m u n k a n é l k ü l i ellátásokról?

7 8 1 M it

8b\ M it k e l l t u d n i AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL A TB-BEN? « ■ ■

84 85 85 85 85

78 | A hozzájárulás alapja, m értéke 78 | M egszűnő h o zz á já ru lá s csökkentési lehetőségek 78 | A hozzájárulás kö te le z e ttje i 78 | Mentesség hozzájárulás alól 78 j A hozzájárulás te ljesítése 79 | H o zzájá ru lá s-te ljesíté s g y a k o rla ti képzéssel 79 | V isszatérítés 80 | Tanuló á tirá n yítá sa - te lje síté si m eg b ízott 80 | Bevallás, befizetés, h a tá rid ő k 80 | Képzés, képzési rendszer fe jle szté sé ne k tám ogatása 82 | Á tm e n e ti rendelkezések k ell t u d n i

A BEVALLÁSRÓL, BEFIZETÉSRŐL, ADATSZOLGÁLTATÁSRÓL? 83 | Járulékbevallás 83 | Járulékbefizetés

n m

n B

in M

n i

Bejelentés A bejelentés tartalm a, kötelezetti kör Járulékbevallás Járulékkülönbözet elszámolása N yilatkozat a já ru lé kró l N yugdíjjárulék visszaigénylése A datszolgáltatás Elszámolás a kifizetésekről K ülföldi fo g la lko zta tó Becslés Méltányosság já rulé kta rto zá sná l Ism ételt ellenőrzés Mulasztási bírság

86 86 86 86 86 86 86 86

»•

87 | M it

kell t u d n i

UNIÓS KOORDINÁCIÓS TB-RÉNDELETEKRŐL? az

87 87 87 88 88 88 89

| | | | j | |

89 | 89 | 89 | 89 | 90 !

Alkalm azandó jo g Kiküldetés K o o rd in á lt tb -e llá tá s o k A kiküldetés Igazolása Példák kiküldetésre Önálló vállalkozó kiküldetése Tevékenység végzése több tagállam ban S zo ciá lp o litikai egyezmények Biztosítás ideiglenes m egállapítása Kivétel m egállapítása K ülföldi gyógykezelés Külföldön szerzett biztosítási idők

TÖRVÉNY, RENDELET

k ell t u d n i

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL? ■■■■■■■

831 M it

94 116

a társadalombiztosítási ellátásokról a szociális hozzájárulási adóról 122 a m unkabérem elés 2012. évi e lv á rt m értékéről 124 az egészségügyi hozzájárulásról 127 a társadalom biztosítási nyugellátásról 165 a ko rh a tá r e lő tti ellátásról 179 a m eg vá lto zo tt m unkaképességűek ellátásairól 192 a m agánnyugdíjról 226 az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról 253 a foglalkoztatássegítésről 269 a fo g lalkoztatásbővítésről 275 a szakképzési hozzájárulásról a g y a k o rla ti képzés költségeinek 281 elszám olásáról 282 a kötelező egészségbiztosításról 325 a családok tám ogatásáról 343 uniós ko o rd in á lá si rendelet 362 uniós ko o rd in á lá si vé g rehajtási rendelet

TB-ELLATASOK

Mit kell tudni Fontosabb változások

a tb-ről általában?

2011. d e ce m b e r 1 -jé tő l.

■ A 24 százalékos nyugdíj-biztosítási járulék helyetti nyugdíj-hozzájárulás nem lép hatályba. 2011. d e ce m b e r 3 1 -é tő l.

Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagok kö telező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett véglegesen a nyugdíjjárulékot kell fizetniük. Járulékm egszűnés

Járulékfizetési felső h a tá r

Változás 2012. ja n u á rl-jé tő l. A foglalkoztatók és

Változás2012. ja n u á rl-jé tő l. Az egyéni nyugdíj-

egyéni vállalkozók által fizetett 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék helyébe az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási adó lép.[Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. §(1) bekezdésében.]

járulék-alap felső határa 2012-ben napi 21700 fo rintra, évi 7 942 200 forintra nő (2011-ben 21000, illetve 7 665 000 forint volt). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 24. § (2) bekezdésében.]

Járulékm értékek

Járulékfizetési alsó h a tá r/

V áltozás 2011. d e ce m b e r 3 1 -é tő l. Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagok kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíj járulékot kell fizetniük. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.] V á lto zá s2012. ja n u á r l- jé tő l. A munkavállaló (biztosított) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra emelkedik. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. § (2)-(4) bekezdéseiben.] Nem v á lto z o tt. A munkavállaló (biztosított) által fizetendő természetbeni egészségbiztosí tási járulék változatlanul 4 százalék, a munka erő-piaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék továbbra is 10 százalék. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Változás 2012. ja n u á r l- jé tő l. A főállású egyéni és társas vállalkozónak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) másfélszerese (2012-ben havi 139 500, illetve 162 ezer forint) után kell megfizetniük. Megszűnikjaz az előírás, ami lehetővé tette, hogy a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetést havi átlagban lehessen teljesíteni. így a járulékfizetési alsó határ után minden egyes naptári hónapban kell járulékokat fizetni (kivé ve például a táppénzes időszakot, a szünetelés idejét stb.). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 4. § s) pontjában, 27., 29. §-aiban.] Nem v á lto z o tt. Az egyéni nyugdíjjárulékot to vábbra is legalább a minimálbér után kell megfi zetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ

2012. ja n u á r l- jé t ő l.

■ A foglalkoztatói 27 százalékos tb-járulékot felváltja az ugyanilyen mértékű szociális hoz zájárulási adó. ■ A biztosítottat terhelő egyéni pénzbeli egész ségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra emelkedik. ■ A főállású egyéni és társas vállalkozók az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér (legalább közép fokú végzettséget, illetve szakképzettséget igény lő főtevékenység esetén a »garantált bérmini mum) másfélszerese után kötelesek megfizetni. ■Társadalombiztosítási szempontból a gazdasá gi társaság megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő tagja is tórsas vállalkozónak minő sül, kivéve, ha személyes közreműködési köte lezettsége is van a társaságban, ekkor az utóbbi alapján minősül társas vállalkozónak, és az ügy vezetői jogviszonyában megbízási vagy munkaviszony alapján jön létre a biztosítása. ■ A nyugdíjjárulék-fizetés napi felső határa 21 700 forint (2011-ben 21 ezer forint volt). ■ A nem biztosítottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatók egészségügyi szolgál tatási járuléka havi 6390 forint (5100 forint helyett). ■ Megszűnik a másodfoglalkozások egyéni pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetés alóli mentessége.

Példák járulékfizetési felső határra A ) A munkavállaló 2012. július 1-jén lép munkába, novemberben fizetés

kap, a „B” társaságtól pedig az ügyvezetésért összesen 3 millió forint

nélküli szabadságon van. Munkaviszonya 2012. december 31-én is fennáll,

ügyvezetői díjat.

év végéig 4,5 millió forint az abból származó bérjövedelme. Járulék

Összeg

Szám ítás

Já ru lé k ,A" cégnél nyugdíjjáruléka (10%)

Összeg

Szám ítás

594 580 Ft

2 7 4 x 21 7 0 0 x0 ,1

N yugdíjjárulék (10%)

3 34180 Ft

154x21 7 0 0 x0 ,1

,B" cégnél nyugdíjjáruléka (10%)

232 190 Ft

1 0 7 x 21 7 0 0 x0 ,1

Egészségbiztosítási és m unkaerő-piaci já rulé k (8,5%)

382 500 Ft

4 500 0 0 0 x0 ,0 8 5

t,A" cégnél egészségbiztosítási és m unkaerő piaci já ru lé k (8,5%)

637 500 Ft

7 500 0 0 0 x0 ,0 8 5

A nyugdíjjárulékot - napi 21 700 Ft felső jövedelemhatárig - 3 341 800 Ft

,B" cégnél egészségbiztosítási járulék (3 + ít%)

210 000 Ft

3 000 0 0 0 x 0 ,0 7

után, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a teljes bérjöve

Az egyéni nyugdíjjárulék-alap évi felső határát többes jogviszonynál is

delem után kell megfizetni.

a biztosított napok száma alapján kell kiszámítani. Ez 289 x 21 700 Ft,

B)A munkavállaló 2012-ben február 1-jétől október 31-éig munkavi

vagyis 6 271 300 forint, ami után 627 130 forint nyugdíjjárulék fizetendő,

szonyban áll „A” társaságnál, „B” társaságnál pedig 2012. augusztus

így a munkavállalónak 199 640 forint nyugdíjjárulék visszajár, amit a „B”

1-jétől november 15-éig ügyvezető megbízási jogviszonyban. „A” tár

társaságtól kérhet vissza, vagy az éves adóbevallásában az adóhatóságtól.

saságtól összesen 5 millió forint munkabért és 2,5 millió forint bonuszt

[195/1997. kormányrendelet 7/A §]

HVG

T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

TB-ELLÁTÁSOK

A fizetendő járulékok havi alapja, mértéke 2012. január 1-jétől S tá tu s (jo g v is z o n y )

2 7 % -o s s z o c iá lis h o z z á já ru lá s i a d ó

10% -os n y u g d íjjá ru lé k (fe lső h a tá r na p i 21700 Ft, évi 7 942 200 Ft)

M unkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, vá la szto tt tisztségviselői jogviszony

1 ---- ----

Munkaviszony

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, de legalább a minimálbér

Járulékalapot képező jövedelem

Megbízás, választott tisztségviselő, bedolgozó

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

Heti 36 órás munkaviszony melletti további foglalkoz tatásijogviszony

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

Közép-vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

Nyugdíj m elletti jogviszony

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vettjövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

i 5

Társas vállalkozás és társas vállalkozó

Főfoglalkozású (ideértve az evás cég társas vállakozó tagját is)

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vettjövedelem, legalább a minimálbér (középfokú végzettséget igénylő főtevekénység esetén pedig legalább a garantált bérminimum) 112,5%-a

Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum)

Heti 36 órás munkaviszony m ellett

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vettjövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

Közép-vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató

Az adoeloleg-szamitasnal figyelembe vettjövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vettjövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó is

Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint

Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alap ján a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint

7 \

Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas)

Nincs

Járulékalapot képező jövedelem

Főfoglalkozású

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vettjövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igényláfőtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 112,5%-a

Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum)

7 (

Főfoglalkozású evás

A minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főte vékenység esetén a garantált bérminimum) 112,5%-a, illetve magasabb összeg vállalása esetén a vállalt összeg

A minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) vagy a vállalt magasabb összeg

7 V c

Heti 36 órás munkaviszony mellett

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vettjövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

Közép-vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

7 7

7 (

Egyéni vállalkozó

Evás, heti 36 órás munkaviszony m ellett

Evaalap if%-a

Evaalap <t%-a

Evás, közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató

Evaalap <t%-a

Evaalap <+%-a

Főfoglalkozású társas vállalkozó is

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vettjövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas)

Nincs

Járulékalapot képező jövedelem

Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás

Nincs

Evaalap 10%-a

Tárgyévben kezdő őstermelő, vagy akinek a megelőző évben bevétele 8 000 000 Ft-nál több

Minimálbér. Magasabb összeg vállalható

Tárgyév előtti évben maximum 8 000 000 Ft bevétel

Nincs

Megelőző évi bevétel 20%-ának 1/12 része

í)

B izto s íto tt mezőgazdasági ősterm elő

szempontjából változatlanul jelenti a garantált bérminimumot is, ha az egyéni vállalkozó sze mélyesen végzett főtevékenysége, illetve a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettsé get igényel. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 4. § s) pontjában, 27., 29. §-aiban.]

Költségvetési kötelezettségek Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A nemzeti koc kázatközösségbe tartozók után a központi költségvetés személyenként havonta 5850 fo rint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az Egészségbiztosítási Alapnak (2011-ben csak nem 60 százalékkal többet, havonta 9300 forintot fizetett személyenként).

H VG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

A nemzeti kockázatközösségbe tartoznak ezentúl: ■a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszünte téséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati já randóságról szóló törvény alapján korhatár előtti el látásban vagy szolgálati járandóságban részesülők, ■az előadó-művészeti szervezetek támogatásá ról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti élet járadékban részesülők, ■a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási já radékában részesülők. [Lásd az 1977/LXXX. törvény 16. §-ában, 26. § (5) bekezdésében.] Nem v á lto z o tt. A nemzeti kockázatközösség részesei:

■a nyugdíjasok, ■a gyesben, gyedben részesülők, ■ az időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők, ■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőok tatási intézményben nappali tagozaton tanuló nagykorú magyar állampolgárok, ■a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózko dási hellyel rendelkező kiskorú magyar állam polgárok, ■a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek, ■a fogvatartottak, ■a szociálisan rászorulók, ■a hajléktalanok. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 16. §-ában.]

TB-ELLATASOK

I E g é s z s é g b iz to s ítá s i és m u n k a e r ő -p ia c i já r u lé k J---

e g é s z s é g b iz to s ítá s i: 7 (k + 3) %

—

E gé szség ü g yi s z o lg á lta tá s i já r u lé k

m u n k a e r ő -p ia c i: 1,5%

7%: Járulékalapot képező jövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem

Nincs

7%: Járulékalapot képezójövedelem

Munkaviszony: a járulékalapot képezójövedelem. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: nincs

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem

Munkaviszony: a járulékalapot képező jövedelem. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: nincs

Nincs

i*%: Járulékalapot képező jövedelem; 7%: Csak a nyugdíj folyó sításának szüneteltetése esetén

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a

Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garan tált bérminimum) 150%-a

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem.

Nincs

7%: Járulékalapot képezójövedelem

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem

Járulékalapot képezójövedelem

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján, Járulékalapot képezójövedelem, vagy nyilatkozata alapján, vagy a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint vagy a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint

Nincs

Havi 6390, napi 213 Ft, a társas vállalkozás fizeti

7%: Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a

Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér ( legalább középfokú végzettséget igénylő te vé ke n ysé g e ié n legalább a garantált bérminimum) 150%-a

Nincs

7%: a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főte vékenység esetén a garantált bérminimum) 150%-a, magasabb összeg vállalása esetén a vállalt összeg

A minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a, vállalt magasabb járulékalap

Nincs

7%: Járulékalapot képezójövedelem

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem

Nincs

7%: Evaalap 4%-a

Nincs

7%: Evaalap 4%-a

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

Nincs

Havi 6390, napi 213 Ft

Nincs

Havi 6390, napi 213 Ft

7%: Minimálbér. Magasabb összeg vállalható

Nincs

4%: Megelőző évi bevétel 1/12 része. 3%: Nincs

Nincs

E lta rto tta k havi já ru lé k a Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül eltartott személyenként havi 6390 (napi 213) forint egész ségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni (2011ben havonta 5100 forintot, naponta 170 forintot kellett). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.] Nem vá lto zo tt. Ha a lakóhely szerinti települé si önkormányzat jegyzője - az eltartott által be nyújtott dokumentumok alapján - igazolja, hogy az eltartott családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum (2012-ben is havi 28 500 forint) 120 százalékát, illetve az egye dülálló jövedelme a nyugdíjminimum 150 száza lékát, a járulékot nem kell megfizetni. A fizetési

kötelezettséget az eltartottól más átvállalhatja, ha az eltartott ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Ezt az eltartottnak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett adatokat az adóhatóság tíz napon belül - elektro nikus úton - köteles megküldeni az Egészségbiz tosítási Alap kezeléséért felelős szervnek. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 39. § (5)-(6) bekezdéseiben.]

F oglalkoztatói (m u n k á lta tó i) já ru lé k a la p Változás 2012. január 1-jétől. A foglalkoztatói tb-járulék megszűnik (helyébe a szociális hozzájárulási adó lép), ezért a biztosított által 2012. január 10-éig megszerzett és 2011. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre kell a munkáltatónak

utoljára tb-járulékot megállapítania, amelyet a 2011. decemberről benyújtott bevallásban kell közölnie. A felszolgálási díj után a foglalkoztató 15 szá zalék nyugdíjjárulékot fizet (korábban ugyan ennyi nyugdíj-biztosítási járulékot kellett). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 20. §-ában, 26. § (7) bekezdésében.]

Egyéni já ru lé k a la p Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A biztosítottat terhelő - 2012-ben már 3 százalékos mértékű - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot mind egyik biztosítási jogviszonyban megszerzett járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni, még akkor is, ha a biztosított rendelkezik legalább heti 36 órás munkaviszonnyal. H VG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

TB-ELLÁTÁSOK

Miért mi jár? Egészségügyi szolgáltatási já ru lé k Nem vá lto zo tt. Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kór házi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a nem biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú hozzátartozók), ha megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami 2012-ben napi 213 forint, havi 6390 forint. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 16. § (1) r) pontjában, 39. §-ában.]

Egészségbiztosítási ellátások Nem vá lto zo tt. Aki 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járu lékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátásra, gyógyszertámogatásra), aki 3 százalékos pénzbeli egészségbiz tosítási járulékot fizet, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre) jogosult. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 14., 18. §-aiban.] Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fi zet - vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természet beni egészségügyi szolgáltatás jár. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 15., 19. §-aiban.]

Felszolgálási d íj u tá n i nyugdíj Nem v á lto z o tt. Ha a felszolgálási díj után a foglalkoztató megfizeti a 15 százalék nyugdíjjárulékot, a díj 81 százaléka beleszámít a nyugdíj alapba. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 26. § (7), az 1997/LXXXl. törvény 22. § (1) bekezdéseiben.]

lapodást a kedvezményezett helyett más személy vagy szerv is megköt heti. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 34. §-ában.]

K ülföldön m u n k á t vállalók Nem vá lto z o tt. A külföldön létrejött biztosítást - 15 napon belül - köte lező bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha e külföld másik uniós állam, illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, vagy olyan állam, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött. [Lásd az 1997/LXXXIU. törvény 80. § (5) bekezdésében.]

Többes jogviszony Változás 2012. ja n u á r 1 -jétő l. Mindegyik biztosítási jogviszony után kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért mindegyik után jár pénzbeli ellátás, például táppénz.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.] ß

Ekhózók Változás 2011. decem ber31-étől. Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag ekhózók tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük az egyéni ekhón belül. Nem vá lto z o tt. A 15 százalékos ekhóból ■ 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért az ekhózó - az ekhóról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése sze rint -egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult, ■3,9 százalék a nyugdíjjárulék, ennek fejében az ekhoalap 61 százaléka beszámít a nyugdíjba.

M egállapodás s zolgálati időre Nem vá lto z o tt. Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér, legfel

jebb azonban az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összege után - 34 százalék nyugdíjjárulékot fizet, annak szolgálati idő jár. A megál

Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járu lékot is fizetnie kell a biztosítottnak a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszünteté se esetén a munkavállalóknak, illetve a közalkal mazottaknak kifizetett összeg után is. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 24. §[1] bekezdésében.] Nem v á lto z o tt. Egyéni járulék alapját képezi a személyi jövedelemadóról szóló törvény sze rinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hiva tásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoz tatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Ha nincs olyan jövedelem, amelyet a sze

M u n ka erő -p ia ci já ru lé k Nem v á lto z o tt. Aki megfizeti a munkaerő-piaci járulékot, az jogosult álláskeresési ellátásokra. [Lásd az 1991/IV. törvény 26-30. §-aiban.]

mélyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni, a járulék alapja munkaszerződés esetén a munkaszerződés ben meghatározott személyi alapbér, ha pedig a munkát nem munkaviszony, hanem munka végzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízás) keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. Külföldi kiküldetés esetén a személyi alapbér (vagyis járulékalap): a mun kaszerződés alapján fizetett, juttatott, kikülde tést megelőző évi havi átlagos alapbér; ha ilyen nincs, a tárgyhavi személyi alapbér. Nem képezi a biztosított nyugdíjjárulékának és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulé kának alapjai a foglalkoztató állal megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, a személyijövedelemadó-törvény 71. paragrafusa szerinti béren kívüli juttatás, a jövedelmet pótló kártérí tés (keresetpótló járadék), a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom,

földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosításá ra irányuló felhasználási, hasznosítási, használa ti szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenérté keként kifizetett díj, a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat, valamint a felszolgálási díj. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztó tól közvetlenül kapott borravaló után vállalhatja, hogy 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 4. § k) pontjában, 21. §-ában, 24. § (1) bekezdésében.]

Egyéni n yu g d íjjáru lé k

TB-ÉLLÁTÁSOK

Nem v á lto z o tt. Az egyéni nyugdíjjárulékot mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni mind addig, amíg a járulékköteles jövedelmek el nem érik az éves felső határt (2012-ben ez 7 942 200

forint). A munkáltatónak továbbra is dolgozónként (biztosítottanként) ki kell számítania a decem ber 31-éig terjedő járulékfizetési felső határt (pla font). Ha egy munkavállaló január 1-je után léte sít tb-kötelezettséggel járó jogviszonyt, rá nézve időarányos évi felső határt kell megállapítani. Ha a munkavállalónak nincs az év minden napjára járulékalapot képező jövedelme, a nyugdíjjárulék-köteles felső határt arányosan csök kenteni kell (vagyis a napi felső határ - 2012-ben ez 21 700 forint - és a „járulékmentes” napok szorzatával). Ilyen időszak például a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi se gély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondo zási segély időszaka, a fizetés, díjazás nélküli idő. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 24. § (2)-(3), 31. § (2) bekezdéseiben.]

Egyéni egészségbiztosítási és m u n kae rő -p ia ci já ru lé k Változás 2012. ja n u á r 1-jétől. A jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a sza badságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszün tetése esetén a munkavállalóknak, illetve a közalkalmazottaknak kifizetett összeg után is kell - a 2012-ben már 8,5 százalékos mértékű - egész ségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni (korábban nem kellett). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 24. § (1) bekezdésében.] Nem vá lto zo tt. A foglalkoztatott továbbra sem fizet egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járu lékot a felszolgálási díj és a borravaló, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állo mány keretében járó juttatás után. A munkaerő-piaci járulékot továbbra is a munkaviszonyban foglalkoztatott és a kiegé szítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó fizeti. Továbbra sem fizet munkaerő-piaci járulékot az a vállalkozó, aki nappali tagozaton tanul, vagy munkaviszony nyal is rendelkezik, valamint az a munkavállaló és vállalkozó sem, aki saját jogú nyugdíjas, vagy

olyan, nyugdíjban nem részesülő, aki az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 24. §(1) bekezdésében, 25/A §-ában, 31. § (3) bekezdésében.]

Többes jogviszony

Nem b iz to s íto tta k já ru lé k a Változás2012. ja n u á rl-jé tő l. A nem biztosítottak nak havi 6390 forint (napi 213 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (2011ben ez havi 5100, napi 170 forint volt). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]

Változás 2012. ja n u á r 1-jétől. A - 2012-ben már 3 százalékos mértékű - pénzbeli egészségbiztosítá K orkedvezm ény-biztosítási já ru lé k si járulékot mindegyik biztosítási jogviszonyban V áltozás2012. ja n u á rl-jé tő l. A korkedvezmény szerzett jövedelem után meg kell fizetni, még ak biztosítási járulék alapja már nem a társadakor is, ha a biztosított rendelkezik legalább heti 36 lombiztosításijárulék-alaphoz kötődik (mivel órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal (ko a tb-járulék megszűnt), hanem az egyéni járulék rábban legalább heti 36 órás munkaviszony esetén alapját képező jövedelmekhez. nem kellett). [Lásd az 1997/LXXX. törvény [Lásd az 1997/LXXX. törvény 20/A §-ában.] 31. § (3) bekezdésében.] Változás 2013. ja n u á r l- jé t ő l. Megszűnik a 13 Nem vá lto zo tt. Az egyéni nyugdíjjárulékot töb százalékos korkedvezmény-biztosítási járulék bes jogviszony esetép>is addig kell megfizetni, (a járulék megszűnésével megszűnnek a mente ameddig az összes járulékalapul szolgáló jöve sítéskérési szabályok is). delem nem éri el az éves szintre számított felső [Lásd az 1997/LXXX. törvény 20/A §-ában.] határt (2012-ben ez 7 942 200 forint). Nem v á lto z o tt. A 13 százalékos mértékű kor Többes jogviszony esetén is a nem biztosított kedvezmény-biztosítási járulékot a korkedvez napok számával arányosan kell csökkenteni ményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, az éves felső határt. nem saját jogon nyugdíjas biztosított, illetve A nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni, az ilyen munkakörű főállású társas vállalkozó amíg a biztosított a foglalkoztatóinál nem nyi után kell megfizetni. Kötelezett erre a főállású latkozik arról, hogy jövedelmei után járulékfize egyéni vállalkozó is, ha korkedvezményre jogo tési kötelezettségét az éves járulékfizetési felső sító munkakörben végzi vállalkozói tevékenysé határig - tört évjpen a naptári évben biztosítással gét. [Lásd az 1997/LXXX. törvény (járulékalapot képező jövedelemmel) lefedett 18. §(l)e ) pontjában.] időszakra a felső határ napi összegével számított Nem kell megfizetni a korkedvezmény-biz összegig - már megfizette. A munkáltató a nyi tosítási járulékot azoknál a korkedvezményre latkozat és az igazolások benyújtását követő 15 jogosító munkaköröknél, ahol nincs fokozott napon belül köteles az egyénijárulék-többletet terhelés. visszafizetni, amit az önellenőrzésre előírt sza Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozbályok szerint számolhat el. tatás-egészségügyi Intézetnek a foglalkoztatót, Az elszámolási és visszafizetési kötelezettség illetve az egyéni vállalkozót - kérelmére - ha azt a foglalkoztatót terheli, amellyel a biztosítási tározatban kell mentesítenie a korkedvezmény jogviszony a naptári évben tovább fennáll. Ha biztosítási járulék megfizetése alól, ha az intézet többel is egyszerre áll fenn a jogviszony, vagy állapotfelmérés, helyszíni szemle alapján - díj a jogviszonyok azonos időben szűntek meg, fejében - megállapítja, hogy a kérelemben meg az elszámolási kötelezettség a magasabb jöve jelölt, egyébként korkedvezményre jogosító delmetjuttató foglalkoztatót terheli. munkakörben és munkahelyen nem indokolt Továbbra is lehetőség, hogy a magánszemély a korkedvezmény, mert annak feltételei nem a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt meghala állnak fenn. dó befizetéseit ne a foglalkoztatójától, hanem A járulékfizetés alóli mentesítés - az adó az adóhatóságtól igényelje vissza. módosító 2007. évi CXXVI. törvény tizenötödik [Lásd az 1997/LXXX. törvény része szerint - akkor állapítható meg, ha a kére 31. § (2) bekezdésében, lemben megjelölt munkakörben a az 195/1997. kormányrendelet 7/A %-ában.]

Prémium kategória a bérügyvitelben Ne érje be kevesebbel, használja Ön is a legjobb hazai programot! • 25 év szakértelm ével, 3000 ügyfél ajánlásával • naprakész programfrissítés • szakértő ügyfélszolgálat

w w w .nexon.hu

12 | T B - E L L Á T Á S O K

Példák társas vállalkozó ügyvezetőkre I. Természetes személy korlátolt felelősségű tár saság tevékenységi körében személyesen köz reműködik (mellékszolgáltatást nyújt), emel lett megbízás keretében ellátja az ügyvezetői feladatokat is. Mivel mellékszolgáltatása olyan munkavégzés, amely alapján társas vállalkozó ként biztosított, ezért ügyvezetőként munka végzésre irányuló egyéb jogviszony címén asze rint jön létre a biztosítási kötelezettsége, hogy az ügyvezetői díjazásból származó, járulékala pot képező jövedelme eléri-e a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (ez 2012-ben havi 27 900 forint). II. Betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja nem munkaviszonyban látja el a vezető tisztséggel járó feladatokat, emiatt társas vállal-

kozóként biztosított lesz. Emellett heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendel kezik, ezért vezető tisztségviselői jogviszonyában a tényleges jövedelme után fizet járulékokat. III. Természetes személy három cégben is ellátja az ügyvezetői teendőket (mindegyiknek tagja is). Mivel egyikben sincs személyes közremű ködési kötelezettsége és munkaviszonya, ezért társas vállalkozóként mindegyikben létrejön a biztosítása. Járulékokat azonban csak az egyik társaságban fizet a járulékfizetési alsó határ (nyugdíjjárulékot a garantált bérminimum 100, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot annak 150 százaléka) után, míg a többiben csak akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, ha tényleges jövedelmedrealizál. • f

■különösen nehéz fizikai munka, ■különösen terhelő klíma, ■tartós ergonómiai eredetű megbetegedés ve szélye, ■fokozott pszichés megterhelés, vagy ■tartós pszichoszociális eredetű megbetegedés veszélye már nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben, ami nem indokolja a korkedvezményre való jog megállapítását. A foglalkoztató attól a naptól mentesül a kor kedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, amikor az erről szóló határozat jogerőre emel kedik. A foglalkoztató a jogviszony létesítését meg előzően köteles írásban tájékoztatni az általa a mentesítéssel érintett munkakörben - a mente sítési kérelem benyújtását, illetve a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően - foglalkoztatni kívánt személyt, hogy a kérelmet benyújtotta, illetve hogy a mentesítést megkapta. A mentesítési feltételek fennállását a hatóság a mentesítés után is ellenőrizheti. Kötelező az el lenőrzés, ha az érintett munkakörben foglalkoz tatott biztosított vagy a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet bejelentése alapján a ha tóság valószínűsíti, hogy a munkakörülmények, munkafeltételek úgy változtak meg, hogy a men tesülés feltételei már nem állnak fenn, illetve ha ezt munkavédelmi hatósági ellenőrzés állapítja meg. Nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni mun kavállalói (szakszervezeti) bejelentés nyomán, ha egy korábbi bejelentéstől számított hat hó napon belül akár a korábbi bejelentő, akár más tesz újabb bejelentést, de ebben nem hivatkozik új körülményekre. A hatóságnak a mentesítést vissza kell vonnia, ha a mentesítés feltételei már nem állnak fenn. A visszavonás időpontja az erről szóló határozat HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

jogerőre emelkedésének napja (vagyis a mentesí tés visszamenőleg nem vonható vissza).

Egyéni vállalkozó já ru lé k a i, já ru lé k a la p ja * Változás 2011. decem ber31-étől. Megszűnik a ma gán-nyugdíjpénztári tag egyéni vállalkozók kö telező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot J^ell fizetniük. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.] Változás 2012. ja n u á r 1-jétőL Az egyéni vállalko zó 27 százalékos társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége megszűnik (helyette 27 szá zalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie). A főállású egyéni vállalkozó egészségbizto sítási és munkaerő-piaci járulékának minimális alapja (járulékfizetési alsó határ) a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérmini mum másfélszerese (2012-ben havi 139 500 forint, illetve 162 ezer forint). A járulékfizetési alsó határ után minden naptári hónapban - és nem csak havi átlagban - kell a járulékfizetést teljesíteni. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő, ezen belül a pénz beli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 29. § (3) bekezdésében.] Nem vá lto zo tt. Az egyéni vállalkozó által fize tendő természetbeni egészségbiztosítási járulék változatlanul 4 százalék, a munkaerő-piaci járu lék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék továbbra is 10 százalék. A főállású egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalko zói kivét, átalányadózás esetén az átalányban

megállapított jövedelem alapján köteles egyéni járulékot fizetni, kivéve, ha az alacsonyabb a já rulékfizetési alsó határnál. Az egyéni nyugdíjjárulékot változatlanul legalább a minimálbér után kell megfizetni. A járulékfizetési alsó határ szempontjából a mini málbér továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igényel. Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötele zettsége - s így biztosítása - a nyilvántartásba bejegyzés napjától a vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, a szünetelés időtarta ma alatt nem kell fizetnie járulékokat (az egyé ni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 29. § (3) bekezdésében.]

Kezdő egyéni vállalkozó Változás 2012. ja n u á rl-jé tő l. Megszűntek a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó különös szabá lyok. Tehát már nekik is vállalkozói kivétjük, de legalább a minimálbér, illetve a garantált bér minimum 100 százaléka után kell megfizetniük a nyugdíjjárulékot, 150 százaléka után pedig az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulé kot. (2011-ig az egyéni vállalkozó a járulékfizeté si kötelezettsége első napjától az adott naptári év utolsó napjáig minősült kezdőnek, és főszabály ként a minimálbér alapulvételével kellett járulé kokat fizetnie). [Lásd az 1997/LXXX. törvény

29. § (7) bekezdésében.]

Egyéni cég m in t társas vállalkozás Nem vá lto zo tt. Az egyéni cég is társas vállalko zás, az egyéni cég tagja pedig társas vállalkozó. [Lásd az 1997. éviLXXX. törvény 4. § c)-d) pontjaiban.]

Társas vállalkozás Változás 2011. decem ber31-étől. Megszűnik a ma

gán-nyugdíjpénztári tag vállalkozók kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíj járulékot kell fizetniük. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.] Változás 2012. ja n u á rl-jé tő l. A gazdasági társa ság megbízási jogviszonyban álló vezető tiszt ségviselő tagja is társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha személyes közreműködési kötelezett sége is van a társaságban (aki nem tag, az nem

SZÍ

sít, me íoé

ho ző

T B - E L L Á T Á S O K | 13

lehet társas vállalkozóként biztosított, és az a tag sem, aki munkaviszony keretében látja el az ügy vezetői feladatokat). A társas vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 száza lékról 8,5 százalékra nő, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 szá zalékra. A főállású társas vállalkozóknak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettsé get, szakképzettséget igényel - a garantált bér minimum másfélszerese (2012-ben havi 139 500 forint, illetve 162 ezer forint) után kell megfizet niük. Megszűnik az az előírás, amelyik lehetővé tette, hogy a járulékfizetési alsó határ utáni já rulékfizetést havi átlagban lehessen teljesíteni, vagyis minden egyes naptári hónapban meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után (kivéve például táppénzes időszakban, a terhességi-gyermekágyi segély, gyed folyósí tása alatt). A társas vállalkozóként biztosítottá váló ügy vezető járulékalapot képező jövedelme az ügy vezetés díjazása, ha az magasabb a járulékalap alsó határánál. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 27. §-ában.] Nem v á lto z o tt. A nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, amelyet legalább a minimálbér után kell megfizetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ szempontjából továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai vég zettséget, középfokú szakképzettséget igényel. A biztosított társas vállalkozó által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék válto zatlanul 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 27. §-ában.]

Többes jogviszony Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A 2012-ben már 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbizto sítási járulékot a társas vállalkozónak akkor is meg kell fizetnie, ha egyidejűleg van heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya is, feltéve, hogy a vállalkozásában kap járulékalapot képe ző jövedelmet (személyes közreműködői díjat).

1 \E X 0 1 \I

Ösztönzés

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.] Nem vá lto zo tt. Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, vagy közép vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanul, társas vállalkozói járulékának alapja a ténylegesen kapott - elszámolt -, járu lékalapot képező jövedelem. Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban nincs a társas vállalkozói jogviszonyával összefüggő - személyes közre működés címén kifizetett - jövedelme, járulékot sem kell fizetnie. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Többes vállalkozó Nem vá lto zo tt. Legalább a járulékfizetési alsó határ után kell a járulekot megfizetnie az egyide jűleg társas és egyéni vállalkozónak, mégpedig az egyéni vállalkozásában. Az egyéni vállalkozó az adóév egészére a társas vállalkozásnak a tárgyév január 31. nap jáig tett nyilatkozattal - választhatja azt is, hogy társas vállalkozóként fizeti a járulékfizetési alsó határ után a járulékot. Ha az egyéni vállalkozó több társas vállalkozásban is tag, akkor a válasz tása szerinti vállalkozásában legalább a járulékfizetési alsó határ, a többi vállalkozásában pedig a tényleges járulékalapot képező jövedelme után

fizet járulékot. Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag társas vállalkozó nak elegendő csak az egyik tagi jogviszonyában megfizetnie a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után, a többiben a ténylegesen elért jövede lem a járulékalapja. A többes társas vállalkozónak továbbra is egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat a járulékfizetési alsó ha tár után, s erről valamennyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállal kozói jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tá jékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha többes társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott jogviszonya megszű nik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra választania kell, és erről a többi társas vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül - értesítenie

javadalmazás -

kell.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 31. § (5)-(6) bekezdései és a 195/1997. kormányrendelet 7. §-ában.]

Vállalkozó diák Nem v á lto z o tt. A közép- vagy felsőfokú intéz mény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy tár sas vállalkozónak - a 2012-ben már 3 százalék mértékű - pénzbeli és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a vál lalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelme, illetve a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 31. § (4) b) pontjában.]

Nyugdíjas fo g la lk o z ta to tt Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A nőknek 40 év munkaviszony után járó nyugdíj kivételével meg szűnnek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak, és nyugdíjat már csak az kaphat, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A már megállapított ellátások fegyveresek esetében szolgálati járandó sággá, civileknél korhatár előtti ellátássá alakul nak. A korhatár alattiak rokkantsági nyugdíja is átalakul, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásuk egészségbiztosítási ellátásnak minősül, nem pedig nyugdíjnak. Az átalakított ellátásban részesülők járulékfi zetési szempontból sem minősülnek nyugdíjasnak. (Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki a társada lombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban, a Ma gyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyó sított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy nö velt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék ban részesül.) [Lásd az 1997/LXXX. törvény 4. § f) pontjában.] Nem v á lto z o tt. A saját jogon nyugdíjas fog lalkoztatott 10 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási já rulékot köteles fizetni a járulékalapot képező jövedelme után. Ha a nyugdíjfolyósítás szünetel, a - 2012-ben már 3 százalék mértékű - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetni.

Cafeteria-rendszer

Összetevői: cafeteria-rendszer bevezetése, tanácsadás egyszerű, pontos adminisztráció informatikai támogatás outsourcing-szolgáltatás

w w w .nexon.hu

14 | T B - E L L Á T Á S O K

A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott nyug ellátását - kérelemre - a naptári évben elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete egytizenkettedének 0,5 százalékával kell emelni. [Lásdazl997/LXXX. törvény 25., az 1997/LXXXl. törvény 22/A §-aiban.]

N yugdíjas vállalkozó Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A nőknek 40 év munkaviszony után járó nyugdíj kivételével meg szűnnek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak, és nyugdíjat már csak az kaphat, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A már megállapított ellátások fegyveresek esetében szolgálati járandó sággá, civileknél korhatár előtti ellátássá alakul nak. (Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki a tár sadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadék ban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányren delet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munka képtelenségi járadékban részesül.) A szolgálati járandóságban, illetve korhatár előtti ellátásban részesülő vállalkozó főfoglalkozá sú vállalkozónak minősül, így ő is legalább a járu lékfizetési alsó határ után köteles megfizetni a szo ciális hozzájárulási adót és az egyéni járulékokat. A nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folyta tó) vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulé ka havi 6390 (napi 213) forint (2011-ben havi 5100, napi 170 forint volt). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 4. § f) pontjában, 19. § (4) bekezdésében.] Nem vá lto zo tt. Csak egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járu lékot annak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is. Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot fő szabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de a tárgyév január 31éig - az adóév egészére - a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában választhatja azt is, hogy azt a társas vállalkozás havonta fizesse meg utána. Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállal kozásban működik személyesen közre, a tárgy év január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállal kozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgál tatási járulékot. Kiegészítő tevékenységűnek a saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltött özvegyi nyugdíjas egyéni vagy HVG | T B -K Ü I Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

társas vállalkozó számít, akkor is, ha saját jogú nyugdíja folyósítása szünetel. /Lásd az 1997/LXXX. törvény 4. § f) pontjában, 38. §-ában.]

Segítő családtag Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Megszűnt a segítő családtag törvényi fogalma, ezáltal megszűnt a biztosítására vonatkozó szabály is. Az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyi séggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjá nak a cégben személyesen és díjazás ellenében munkát végző közeli hozzátartozója ezentúl más jogviszonyban - például munkavállalóként, társas vállalkozóként vagy egyszerűsített foglal koztatási jogviszonyban - foglalkoztatható. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 4. § g), 5. § (1) g) pontjaiban.]

Ekhós jö v ed e lem Változás 2011. d e ce m be r 3 1 -é tő l. Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag ekhózók kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíj járulékot kell fizetniük az egyéni ekhón belül. Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A kifizetőt terhelő 20 százalékos ekhó szociális hozzájárulási adó nak minősül, amit az adóhatóság a költségvetési törvényben meghatározott arányok szerint meg osztva utal át a tb-alapok részére. Nem vá lto z o tt. Az ekhós jövedelem után fize tendő 15 százalékos egyéni közteherből - az ekhotörvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3,9 százalék a nyugdíjjá rulék (nyugdíjjárulékot az ekhós jövedelemből nem kell fizetni, ha az ekhózó nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette). Az ekhózó egészségügyi és baleseti egész ségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra, illetve nyugellátásra jogosult. A nyugdíjalap továbbra is a 15 százalékos mértékkel ekhózó jövedelem 61 százaléka.

Vállalkozás, bedolgozás, megbízás Nem változott. A megbízott, a vállalkozási jellegű

jogviszony keretében személyesen munkát végző és a bedolgozó továbbra is akkor kötelezett járulékok fizetésére, ha havi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmincadrészét (ez 2012-ben havi 27 900 forint, napi 930 forint). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 5. § (1) g) pontjában.]

Szellem i alkotás

Nem vá lto z o tt. Továbbra sem terheli nyugdíjés egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj azon részét, amelyet felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog felhasználása ellenében fizetnek ki. A szellemi alkotások utáni jövedelmeket to vábbra is fel kell osztani személyes tevékenysé gért járó részre és felhasználáshoz kapcsolódó értékhányadra. Azt mindenki maga döntheti el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész. A szellemi alkotásból származó jövedelem esetén az alkotók változatlanul akkor válnak biztosítottá, vagyis járulékfizetésre kötele zetté, ha díjazásuk személyes tevékenységért járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - ré sze eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (2012-ben ez havi 27 900 forint). Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az al kotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapjának jövedelemrészét, továbbá hogy hány naptári napra járt a díjazás (vagyis hány napig állt fenn a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony). Ezt az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet el kell osztani a naptári napok számával. Ha az így ka pott napi összeg eléri vagy meghaladja a hónap első napján érvényes minimálbér 30 százaléká nak harmincadrészét, a szerzőt (alkotót) járulékfizetési kötelezettség terheli. Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelen tésére, valamint a járulék bevallására és befize tésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg) kifizetéséhez igazodnak. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]

Összeszámítási szabály Nem v á lto z o tt. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők járulékfizetését havonta vagy utólag, a díj ki fizetésekor kell elbírálni, de az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó és a megbízott több megbízási szerződést, a meg bízási díjakat nem külön-külön kell számításba venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevet ni a minimálbér 30 százalékával (2012-ben havi 27 900, napi 930 forinttal). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 9. § (2) bekezdésében.]

§a: taf jár

ev< lió „mi SZ(

ne gi ve ny ha ge Va ne

mi ne m< ke ru m sz sz bt hé na hí sz ke ti ős sé

20 ve tő fo ős Zc

^ TB-ELLÁTÁSOK

M ezőgazdasági ősterm elő Változás2011.december31-étől. Megszűnik a ma gán-nyugdíjpénztári tag őstermelők kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. § (2), 30/A § (2) bekezdéseiben.] Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A kezdő és a tárgy évet megelőző évben támogatások nélkül 8 mil lió forintnál nagyobb bevételt elérő őstermelő „munkáltatói” járulékait felváltja a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó. Társadalombiztosítási szempontból már nem minősül őstermelőnek a mezőgazdasá gi és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott magánszemély (például földjét haszonbérbe adó földtulajdonos), aki tényle gesen nem végez őstermelői tevékenységet. Vagyis e tevékenysége alapján ezentúl már nem minősül biztosítottnak. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 4. Nem v á lto z o tt. Ha az őstermelő tárgyévet megelőző évi - támogatások nélküli - bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a tárgyévet megelőző évben elért bevétel 20 százaléka után kell összesen 14 százalék járulékot fizetnie (a já rulékalapba beszámít az adóköteles bevételnek minősülő nemzeti és uniós támogatás). Ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási, 10 százalék a nyugdíjjárulék. Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli bevétel meghaladja a 8 millió forintot, továbbá ha az őstermelő kezdőnek minősül, a tárgyhó nap első napján érvényes minimálbér (2012-ben havi 93 ezer forint) után kell megfizetnie a termé szetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulé kot és a nyugdíjjárulékot. Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítte ti az értékesítési betétlapját az év első napjától, őstermelőként nem biztosított. Ilyenkor egész ségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ami 2012-ben havi 6390 forint (2011-ben 5100 forint volt).

A bevétel 20 százaléka után járulékot fize tő - vagyis a tárgyévet megelőző évben 8 millió forint vagy annál kisebb éves bevételt elérő őstermelő nyugdíjalapja az éves bevétel 6 szá zaléka. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni

pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezért pénzbeli ellátásra - vagyis gyedre, táppénzre sem jogosult. Kezdő - és ily módon a minimálbér után já rulékot fizető - mezőgazdasági őstermelőnek az számít, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek. Őstermelőként csak az biztosított, akinek az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év. Az első negyedévi járulékbevallásban nyi latkozhat az őstermelő, hogy választ-e a m ini málbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál ma gasabb járulékalapot, és ha igen, mekkorát (ez esetben összesen 17 százalék egyéni járulékot, és emellett még szociális hozzájárulási adót is fizet nie kell). A pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésével jogosultságot szerez a pénzbeli

Egyéb jogviszony Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Segítő családtag ként már nem lehet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján biztosítást szerezni. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében biztosított a gazdasági társaság olyan vezető tisztségviselője, aki társadalombiztosí tási szempontból nem minősül társas vállalko zónak (vagyis aki nem tagja a vállalkozásnak, vagy olyan tagja, aki személyes közreműködési kötelezettsége alapján már társas vállalkozó ként biztosított, és megbízás keretében ellátja az ügyvezetői feladatokat is). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 4. § d) 5. alpontjában, 5. § (2) bekezdésében.] Nem v á lto zo tt. Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát (2012-ben havi 27 900 forintot), az továbbra sem járulékköteles. Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hó napig, egy-egy napra ezen ö^zeg harmincadrészével (930 forinttal) kell számolni. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a bedolgozói, megbízási szerződés alapján lét rejött jogviszony, az egyéni vállalkozóinak nem minősülő vállalkozási jogviszony. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekin teni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gaz dálkodó szervezet választott tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá Munkavállalói Résztulajdonosi Program szer vezete, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségvi selője, vagy helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társa dalmi megbízatású polgármestere. [Lásd az 1997/LXXX. törvény

egészségbiztosítási ellátásokra is. Járulékfizetésre az a főállású őstermelő köte lezett (s így őstermelőként biztosított), ■akit a személyi jövedelemadóról szóló törvény ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöl § w) pontjában.] tött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadó ról szóló törvényben meghatározott őstermelői termékeket állít elő, és ennek igazolására őster melői igazolvánnyal rendelkezik; ■aki a termőföldről szóló törvény szerint csalá di gazdálkodónak minősül, és a családi gazda ságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag. Járulékfizetésre kötelezett, így őstermelőként is biztosított lehet az az őstermelő is, aki őster melői tevékenysége mellett úgynevezett mun kavégzésre irányuló egyéb (például bedolgozói, megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony alapján biztosított. Őstermelőként nem biztosított, s nem is köte lezett járulék fizetésére, aki ■munkavállalóként, közalkalmazottként, egyé ni vagy társas vállalkozóként biztosított; ■saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas; ■ őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy gazdálkodó család kiskorú tagja. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 5. §(1) i) pontjában, és az 1997/LXXXI. törvény 22. § (l)i) pontjában.]

5. § (1) g] pontjában.]

Utólag fiz e te tt jö ved elem Nem v á lto z o tt. A foglalkoztatónak a járu lékot a járulékalapot képező jövedelem kifi zetésének időpontjában érvényes mértékek szerint kell megfizetnie, nem pedig az akkori szabályok 30/A §-ában szerint, amikor a kifizetés eredeti leg esedékes lett volna (ez előállhat például

A minőségi HR outsourcing-szolgáltatás Koncentráljon az üzleti sikereire, az adm inisztrációt bízza a N E X O N -ra! bérszámfejtés, cafeteria és HR adminisztráció jogszabályi változások naprakész követése erkölcsi és anyagi felelősségvállalás

w w w .nexon.hu

16 | T B - E L L A T A S O K

akkor, ha munkaügyi perben visszamenőleg megítélnek bért).

Magyarországon ta n u ló k ü lfö ld i

A járulékokat a jogviszony megszűnését kö Nem v á lto z o tt. Járulékfizetés nélkül jogosul vetően kifizetett jövedelmek után is meg kell fi tak egészségügyi szolgáltatásra a biztosítottakon zetni. [Lásd az 1997/LXXX. törvény kívül azok a külföldi állampolgárok, akik ösz 18. §(5) töndíjasként bekezdésében, Magyarországon tanulói-hallgatói a 195/1997 kormányrendelet 4/A §-ában.] jogviszonyban állnak, és az ösztöndíjuk nemzet

K ülföldiek biztosítása Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Csak két évet meg nem haladó munkavégzés esetén mentesül a biz tosítási kötelezettség alól a Magyarországon be nem jegyzett külföldi vállalkozás kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kereté ben belföldön foglalkoztatott munkavállalója, aki harmadik állam állampolgárságával ren delkezik, és nem bevándorolt vagy letelepedett jogállású (a korábbi szabályok szerint korlátlan ideig mentesült). Ha egy munkáltató ugyanazon munkavállalóját - akár egy másik munkakörben - újra Magyarországra küldi dolgozni, a mentes ség csak akkor érvényes, ha az előző munka be fejezésétől számítva három év eltelt. A várhatóan két évet meghaladó munkavég zés esetén a járulékokat a belföldi munkavégzés első napjától kell megfizetni. Ha a munkavégzés utóbb mégis rövidebb lesz két évnél, a megfize tett járulék önellenőrzéssel igényelhető vissza. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 11. § b) pontjában.] Á tm e n e ti szabály. 2012. január 1-je előtt meg kezdett kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés esetén a kétéves időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 65. § (1) bekezdésében.] Nem v á lto z o tt. Főszabály szerint minden kül földi állampolgár biztosított, aki Magyarorszá gon biztosítással járó jogviszony keretében foly tat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy a közösségi jog másként ren delkezik. A biztosítási kötelezettség nem függ attól, hogy a foglalkoztatónak van-e székhelye, telephelye Magyarországon. A külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzeté nek külföldi állampolgárságú tagja nem biztosí tott Magyarországon, valamint a külföldi állam diplomatájának Magyarországon tartózkodó családtagja és külföldi háztartási alkalmazottja sem, feltéve, hogy azok a küldő - vagy bármely más - államban biztosítottak. A nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentes séget élvező tisztviselője (alkalmazottja) és vele közös háztartásban élő családtagja (házastársa, gyermeke) sem biztosított, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsá gi rendszere. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 5., 11., 13. §-aiban.] H VG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

közi szerződésen alapul, vagy azt az oktatásért felelős miniszter adományozta. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 16. §-ában.J

K ülföldi, b elföldi Nem v á lto z o tt. Külföldi az a természetes sze mély, aki nem minősül belföldinek. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 4. §j) pontjában.] Belföldi ■a Magyarország területén bejelentett lakóhel lyel (állandó lakcímmel^rendelkező magyar ál lampolgár; ■a bevándorolt, a letelepedett jogállású, a mene kültként elismert személy; ■a hontalan; ■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartóz kodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a pol gárok személyi adatainak és lakcímének nyil vántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 4. § n) pontjában.]

Egyházi szem élyek já ru lé k a Nem vá lto zo tt. Az egyháznak az egyházi sze mély után - kivéve a saját jogán nyugdíjast - 4 szá zalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizet nie, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (ez 2012-ben havi 93 ezer forint) alapulvételével. Egyházi személy az egyházi szolgálatot tel jesítő egyházi személy és a szerzetesrend tagja. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 5. §(1) h) pontjában, 26. § (3) bekezdésében.]

Egyéni m u n kae rő -p ia ci já ru lé k Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Munkaerő-piaci járulékot kell fizetni ezentúl a munkavállaló nak a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az új rakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás után, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a munkavállalónak, illetve a közalkalmazott nak kifizetett összeg után is. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 24. § (1) bekezdésében.]

Nem válto zo tt. A munkaviszony mellett vállal kozói tevékenységet folytató is köteles megfizetni vállalkozói tevékenysége után a munkaerő-piaci járulékot, ha fizetés nélküli szabadságon van. A biztosítottnak nem kell munkaerő-piaci járu lékot fizetnie, ha

■szövetkezeti tag, és a szövetkezet tevékenysé gében vállalkozási vagy megbízási jogviszony ke retében személyesen közreműködik; ■tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanuló; ■álláskeresési támogatásban részesül; ■díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szer ződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez; ■biztosított mezőgazdasági őstermelő; ■alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szer vezetek szövetsége, társasházi közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet válasz tott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vál lalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá Mun kavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, ön kéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíj pénztár választott tisztségviselője, helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségvise lője), társadalmi megbízatású polgármester; ■közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló egyéni és társas vállal kozó; ■vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszony nyal is rendelkezik (csak a vállalkozói tevékenysé gével összefüggő járulékot nem kell megfizetnie); ■saját jogon nyugdíjas vagy a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárnál idősebb foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó. Az egyéni munkaerő-piaci járulékfizetéssel nem járó jogviszonyban állók e jogviszonyuk alapján nem szereznek jogosultságot álláskeresési ellátásra. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 25/A §-ában.]

Rehabilitációs hozzájárulás Változás 2012. ja n u á rl-jé tő l. A munkaadó akkor fizet rehabilitációs hozzájárulást, ha a foglalkoz tatottjainak száma 25 főnél több (korábban 20 fő felett kellett fizetni). [Lásd a 2011/CXCI. törvény 23. §-ában.] Nem változott. A kötelező foglalkoztatási szint to vábbra is 5 százalék, vagyis rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége annak a munkaadónak van, aki az összlétszám 5 százalékánál kevesebb megváltozott munkaképességű személyt foglal koztat. A hozzájárulás mértéke 964 500 forint/fő/év.

A munkaadó rehabilitációs hozzájárulásának éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. [Lásda20U/CXCl. törvény 23. §-ában.]

S Z O C IÁ L IS H O Z Z Á J Á R U L Á S I A D Ó

Mit kell tudni

a szociális hozzájárulási adóról? 2012. január 1-jétől a 27 százalékos társadalom biztosítási járulék egészét felváltja az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási adó. Az adó megfizetése társadalombiztosítási ellá tásra és álláskeresési ellátásra nem jogosít, vagyis nem jár érte ellenszolgáltatás. A szociális hozzájárulási adóból származó be vétel továbbra is a tb-alapokat illeti meg, az adó megosztásáról azonban a költségvetési törvény rendelkezik.

A dóalanyok A szociális hozzájárulási adó alanyai: ■akifizető, ■az egyéni vállalkozó, ■a mezőgazdasági őstermelő. Nem adóalany: ■a saját jogán nyugdíjas és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irány adó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte [ők a járuléktörvény 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján biztosítottnak sem minősülnek], nekik „munkál tatói” közteherként tehát továbbra is - a 2012-ben már havi 6390 forint összegű - egészségügyi szol gáltatási járulékot kell fizetniük; ■a mezőgazdasági őstermelő, akinek a járuléktör vény alapján nincs biztosítási kötelezettsége, neki az adóköteles jövedelme után ehót kell fizetni; ■a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövede lemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha a járuléktör vény alapján az adóévre magasabb járulékalap vá lasztásáról tesz nyilatkozatot, rá a kedvezményes járulékfizetési szabályok vonatkoznak, azaz 14 százalék járulékot fizet bevételei egyötöde után. /Lásd a 2011/CLV1. törvény 454. §(1), (6) bekezdéseiben.]

A dóalany kifize tő k Kifizető a természetes személlyel szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget eredménye ző jogviszonyban álló másik személy. Szociális hozzájárulási adó szempontjából kifizető bárki lehet - természetes, jogi személy, jogi személyi

séggel nem rendelkező jogalany, tehát a kifizető fogalom itt nem ugyanaz, mint az adózás rendjéről szóló törvényben. További kifizető ■ a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem ren delkező kifizető, felteve, hogy a vele adófizetési kötelezettséggel járó jogviszonyban álló, magyar tb-jogszabályok hatálya alatt álló személy a mun kát Magyarországon vagy másik uniós, illetve EGT-tagállamban vagy Svájcban végzi [e szabály ugyanazt a személyi kört fedi le, mint a járuléktörvény 5. § (3) és 56/A § (1) bekezdésében említett kötelezetteké]; ■a természetes személy, feltéve, hogy a belföldön állandó lakóhellyel vagy székhellyel nem rendel kező külföldi kifizetője vagy annak képviselője az adófizetést elmulasztja [hasonlóan rendelkezik a járuléktörvény 56/A § (3) bekezdése], ■a természetes személyt kirendelés alapján fog lalkoztató, ha a kirendelést elrendelő kifizetővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és köz terhek őt terhelik; ■a munkavállalót kölcsönbe vevő, ha a kölcsönbe adó kifizető nem rendelkezik belföldön állandó la kóhellyel, székhellyel [hasonló előírást tartalmaz a járuléktörvény 56/A § (4) bekezdése]. [Lásd a 2011/CLV1. törvény 454. § (2)-(5) bekezdéseiben.]

ezeknek megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony [az országgyűlési képviselő kivételével ugyanazok a jogviszonyok, mint a járuléktörvény 5. § (1) a) pontjában]; ■szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezett séggel járó vállalkozási, megbízási jogviszony [tartalmilag megfelel a járuléktörvény 5. § (1) b) pontjának]; ■közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, eu rópai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda és természe tes személy tagja között fennálló, a tag személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszonya (ideértve a nem munkaviszony kere tében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is); ■ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iro da, egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony [ez és az előző pont ha sonló személyi kör, mint a járuléktörvény 5. § (1) f) pontja szerinti társas vállalkozóké]; ■gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony [ugyanaz, mint a járuléktörvény 5. § (1) c) pontja]; ■egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egy házi személy között fennálló, az egyházi szolgálat

Wizuál é program család K o rs z e rű h u m á n in fo rm á c ió s re n d s ze re k , v á lla la tirá n y ítá s i s z o ftv e re k h e z ille s z th e tő

ét

> /

Windowsalapú professzionális bérelszámoló

W iv iim I VV I Z U U I

Junior Bér

Adófizetéssel já ró jogviszonyok A kifizetőnek az alábbi jogviszonyok esetén kell adót fizetnie: ■ munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, hivatásos neve lőszülői jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, Nemzeti Adó- és Vámhi vatal hivatásos állományú tagjának jogviszonya, Magyar Honvédség szerződéses állományú tag jának jogviszonya, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonya, illetve

Wizuál Bér

programok

W EB-alapú programok

® W M Id ő Munkaidő-nyilvántartó program

@W-Kafetéria Béren kívüli juttatások nyilvántartása

MA0OFT A

Kapcsolat:

_ ......

www.maxoft.hu

H VG ! T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

18 | SZOC I ÁL I S H O Z Z Á J Á R U L Á S I A D Ó

teljesítése alapjául szolgáló jogviszony, szerze tesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony [tartalmilag megfelel a járuléktörvény 5. § (1) h) pontja szerinti egyházi személy jogviszonyának]; ■a személyi jövedelemadóról szóló törvény sze rinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevé kenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vál lalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági ősterme lői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, előzőek alá nem so rolható jogviszony [tartalmilag megfelel a járuléktörvény 5. § (1) g) pontja és (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknak, és ide sorolandó az országgyűlési képviselő jogvi szonya is]. [Lásd a 2011/CLVI. törvény 455. § (2) bekezdésében.] Nem kell adót fizetni, ha ■a társas vállalkozás tagja vagy az egyházi sze mély (szerzetes) saját jogán nyugdíjas, vagy a tag olyan özvegyi nyugdíjas, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte [e személyek a járuléktörvény 5. § (1) f) és h) pontjai alapján biztosítottnak sem minősülnek]; ■a jogviszony az iskolaszövetkezet nappali rend szerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával áll fenn [e jogviszony a járuléktörvény 5. § (1) b) pontja alapján biztosí tással járó jogviszonynak sem minősül], [Lásd a 2011/CLVl. törvény 455. § (3) bekezdésében.]

K ifizetői adóalap A kifizetőt terhelő adó alapja: ■a kifizetőnek a természetes személlyel fennál ló, adófizetési kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott), a személyi jövede lemadóról szóló törvény rendelkezései szerint adókötelezettség alá eső önálló vagy nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjjal; ■a tanulószerződésben meghatározott díj; ■a hivatásos nevelőszülőt megillető nevelési díj; ■az előzőek szerinti juttatások hiányában az adó fizetési kötelezettséggel járó munkaviszonyt vagy más jogviszonyt megalapozó munkaszerződés ben vagy egyéb szerződésben meghatározott sze mélyi alapbér, illetve díjazás (külföldi kiküldetés esetén személyi alapbér alatt a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott, az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbért, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbért kell érteni). [A felsorolás tartalmilag megfelel a járuléktör vény 4. § k) pont szerinti járulékalapot képező jö HVG

T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

vedelmek definíciójának, ideértve a 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet 1. § (2) bekezdését is. Ez utób bi a külföldre kiküldött, és külföldön adózó olyan munkavállalókra vonatkozik, akik a külföldi - pél dául más uniós állambeli - munkavégzésük alatt is a magyar tb-rendszer hatálya alatt maradnak.] [Lásda2011/CLVI. törvény 455. § (1) bekezdésében.] Nem adóalap: ■a külföldi állam Magyarországra akkreditált dip lomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett bevétel; ■a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzeté nek külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként fog lalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettél vagy azzal összefüg gésben kifizetett, juttatott bevétel; ■a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalma zottja részére kifizetett, juttatott bevétel; ■a belföldön állandó lakóhellyel, székhellyel nem rendelkező kifizető által Magyarországon kikül detés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés ke retében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - harmadik állambeli munkavállaló, akit legfeljebb két£vig foglalkoztatnak belföldön, és a korábbi belföldi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig három év eltelt (e pont és az előző pontok ugyanazokat a bel földön dolgozó, de itt nem biztosított személyeket sorolják fel, mint a járuléktörvény 11. §-a); ■a kifizető által megállapított és folyósított társa dalombiztosítási ellátás [ugyanaz, mint a járuléktörvény 21. § a) pontja]; ■a szerzői jogi védelem, találmányi szabadal mi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, va lamint az újítás hasznosítására irányuló felhasz nálási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj [tartalmilag megfelel a járuléktörvény 21. § d) pontjának]; ■a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat [lásd a járuléktörvény 21. § ej pontját]; ■az olyan személynek juttatott bevétel, aki az uni ós koordinációs tb-rendelet hatálya alá tartozó vagy szociális biztonsági egyezményben részes másik államban biztosított); ■az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (e jövedelmet az szja mellett 14 százalékos cgycni eho is terheli). [Lásd a 201 l/CLVl. törvény 455. § (4) bekezdésében.] A jövedelmet pótló kártérítés után szociális hozzájárulási adót kell fizetni (korábban tb-járulék-mentes volt, és ezért 27 százalékos ehót kellett

utána fizetni). A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéb jövedelmek után továbbra is 27 százalékos ehót kell fizetni. A megbízási és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó, a minimálbér 30 százalékát el nem érő jövedelmek után szociális hozzájárulási adót kell fizetni (ehót már nem).

Egyéni vállalkozók Egyéni vállalkozó ■a személyi jövedelemadóról szóló törvény sze rint egyéni vállalkozónak minősülő személy (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló tör vény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy akkor is, ha a nyil vántartásban rögzített tevékenysége ingatlan bérbeadás vagy egyéb szálláshely-szolgáltatás), valamint ■a gyógyszerészeti magántevékenységet, falugondnoki tevékenységet, tanyagondnoki tevékeny séget végző természetes szemgly és a szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező természetes személy. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkal mazó egyéni vállalkozó saját maga után a vállal kozói kivétje, az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelme, de leg alább a tárgyhónap első napján érvényes mini málbér - ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettsé get igényel, a garantált bérminimum - 112,5 szá zaléka (2012-ben ez havi 104 625, illetve 121 500 forint) után fizet adót. [Lásda2011/CLV1. törvény 456. § (1), 457. § (3) bekezdéseiben.] Ha az egyéni vállalkozó e jogállása nem áll fenn a teljes naptári hónapban, csak a jogállása naptári napjaira kell adót fizetnie, naponként leg alább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százalékának harmincadrésze után. Nem kell fi gyelembe venni az adóalapminimum-számításnál azokat a napokat, amelyekre ■táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díj ban részesül, ■gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelé si támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt az egyéni vállalkozó tevé kenységét személyesen folytatja, ■önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgá latot teljesít, ■fogvatartott, ■egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága szünetel, ■legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó mun kaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű okta tás keretében tanulmányokat folytat (egyidejűleg

SZ OCI ÁL I S H O Z Z Á J Á R U L Á S I A D Ó

fennálló több munkaviszonynál az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidő összeszámítandó), vagy | B kifizetővel fennálló, adófizetéssel járó jogvi szonya alapján a kifizető - a tárgyév január 31-éig tett, adóévre szóló nyilatkozat alapján - az adó alap-minimum (a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 112,5 százaléka) alapulvételével adót fizet utána. A vállalkozói szociálishozzájárulásiadó-alap megegyezik az egyéni járulékalappal, azzal a különbséggel, hogy a járulékfizetési alsó határ havonta a minimálbér (illetve a garantált bérmi nimum) 112,5 százaléka. [Lásd a 2011/CLVI. törvény 457. § (3), 458. § (l)-(2), (4)-(5), (8) bekezdéseiben.]

Evás egyéni vállalkozó Az evás egyéni vállalkozó által saját maga után havonta fizetendő adó alapja: ■a magasabb összegű társadalombiztosítási el látások megszerzése érdekében a járuléktörvény szerint - az adóévre vagy az adóévnek a mun kaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére - tett nyi latkozatában vállalt összeg; ■a minimálbér - ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú vég zettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum -112,5 százaléka (2012-ben ez havi 104 625, illetve 121 500 forint); ■az evaalap 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya van, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanul

legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százalékának harmincadrésze. Nem kell figyelembe venni az adóalapminimum-számításnál azokat a napokat, amelyekre a tag ■táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díj ban részesül; ■gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt tevékenységét személyesen folytatja; ■önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgá latot teljesít; ■fogvatartott; ■ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága szünetel; ■legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó mun kaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali.rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat (egyidejűleg fenn álló több munkaviszonynál az egyes munkaviszo nyokban előírt munkaidő összeszámítandó); vagy ■más olyan kifizetővel is adófizetési kötelezettsé get eredményező jogviszonyban áll, amely a mi nimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5 százaléka alapján megfizeti utána az adót;

■egyéni vállalkozó jogállásában saját maga után a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 112,5 százaléka alapján megfizeti az adót. A szociálishozzájárulásiadó-alap a társas vál lalkozás tagjainál is megegyezik az egyéni járu lékalappal, azzal a különbséggel, hogy a járulékfizetési alsó határ havonta a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5 százaléka. [Lásd a 2011/CLVL törvény 457. § (1), 458. § (l)-(3), (5)-(6) bekezdéseiben.]

Mezőgazdasági ősterm elők A szociális hozzájárulási adó szempontjából őstermelő a személyi jövedelemadóról szóló tör vényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő. Az adóalany őstermelő adóalapja havonta a tárgyév első napján érvényes minimálbér (ez 2012-ben havi 93 ezer forint), vagy a járuléktörvény alapján magasabb járulékalap választásáról tett nyi latkozata szerinti összeg. Tört hónap esetén az őster melő csak e jogállása naptári napjaira fizet adót, na ponként a minimálbér harmincadrésze után. Nem kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyeken ■táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díj ban részesül;

mányokat. Az evás vállalkozó sem fizet adót az úgyneve zett kieső időkre (például táppénz, gyes folyósítá sa, tevékenység szünetelése alatt). [Lásda2011/CLVI. törvény 456. § (.2)-(3] bekezdéseiben.]

Társas vállalkozás szem élyesen közrem űködő ta g ja A társas vállalkozás (közkereseti társaság, be téti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői iroda, szabadalmi ügyvi vői társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég) személyesen köz reműködő vagy - nem munkaviszonyban eljáró - ügyvezető tagja után az adót a tevékenység ellen értékéként juttatott jövedelem alapján kell fizetni, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka (2012-ben ez havi 104 625, illetve 121 500 forint) után. Tört hónap esetén az adó alapja az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony minden napjára HVG

T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

20 | SZOC I ÁL I S H O Z Z Á J Á R U L Á S I A D Ó

Példa rész-adókedvezményre 2012-ben* 1. B ruttó m unkabér (fo rin t/h ó ) 2. Számított szociális hozzájárulási adó (1. x 0,27)

3. Kedvezményalap (1.)

127 900

3k 533 127 900

k. Adókedvezm ény 16125 - [(1. - 75 000) x 0,14]

8719

5. Fizetendő adó (2. —í*.)

25 8H+ •Egy fő munkavállalóra kiszámolva, feltételezve, hogy az összes folyamatosan foglalkozta tott munkavállalónál megvalósult az elvárt béremelés.

tett köztisztviselők) utáni ked vezmény; ■ a foglalkoztatási kedvez mény (Start-, részmunkaidős kedvezmény); ■ a szakképzettséget nem igénylő munkakörök (FEOR08,9. főcsoport) kedvezménye (2013-tól). [Lásd a 2011/CLVI. törvény 459. §-ában.J

Példa rész-adókedvezményre 2013-ban* 1. B ruttó m unkabér (fo rin t/h ó ) 2. Számított szociális hozzájárulási adó (1. x 0,27)

3. Kedvezményalap (1.)

34 533 127 900

íf. Adókedvezm ény 12 000 - [(1. - 75 000) x 0,2] 5. Fizetendő adó (2. -

127 900

íj.)

*Egy fő munkavállalóra számolva (nincs elvárt béremelés).

■gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt őstermelői tevékenységét sze mélyesen folytatja; ■önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgá latot teljesít; ■fogvatartott. [Lásd a 2011/CLVI. törvény 456. § (2), 457. § (4)(5), 458. § (l)-(2) bekezdéseiben.]

N yilatko zato k m ásodfoglalkozásban A természetes személynek nyilatkoznia kell a kifizetője részére a heti 36 órát elérő munkavi szonyáról, nappali tagozatos tanulói (hallgatói) jogviszonyáról, valamint olyan más jogviszonyá ról, amelyben a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetik az adót; ilyenkor a kifizető csak a tény leges jövedelem után fizeti az adót. Ha a nyilatkozat alapjául szolgáló körülmény megváltozik (például megszűnt a heti 36 órát elérő munkaviszony), a természetes személy ismételten nyilatkozik kifizetőjének. Ha ezt elmulasztja, a ki fizető követelheti tőle az adóhiányt és a pótlékokat. Ha az adóhiány és pótlék nem hajtható be a kifi zetőn, az adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt - határozattal - kötelezi fi zetésre. [Lásd az 2011/CLVI. törvény 458. § (7) bekezdésében.]

Az adó m értéke A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fi zetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fi zetésére kötelezettet megillető adókedvezmények összegével. A számított szociális hozzájárulási adót csök kenti: ■a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény; ■a Karrier Híd Programban részt vevők (felmen HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

A dókedvezm ény a m u n kab érek n e ttó érté k é n e k m egőrzésére

Az egyházi és közszférába nem tartozó kifizető adóked 33113 vezményt vehet igénybe, ha a punkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelés mértékéről szóló kormányrendelet mel/ékletében összegsze rűen meghatározott béremelést valamennyi fo lyamatosan foglalkoztatott munkavállalója után végrehajtotta. Nem vehető figyelembe az adóked vezménynél a béremelés, ha a kifizető azt - akár csak részben is - béren kívüli juttatás formájában nyújtja. Folyamatosan foglalkoztatott a munkaválla ló, ha a kifizetővel az adókedvezmény alapjául szolgáló hónaiban munkaviszonyban áll, és 2011. november 1-je és 2011. december 31-e között bár melyik napon ■ az adókedvezményt érvényesítő kifizetővel munkaviszonyban állt (természetes személy kifi zető esetében ideértve az egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként munkaviszony ke retében foglalkoztatottat is); ■az adókedvezményt érvényesítő kifizető belföldi kapcsolt vállalkozásával - akár csak egy napig munkaviszonyban állt (természetes személy kifi zető esetében ideértve az olyan egyéni cég által munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyt is, amelynek a kifizető vagy közeli hoz zátartozója tagja, valamint a közeli hozzátartozó által egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őster melőként munkaviszony keretében foglalkoztatott személyt is). 1 ¿+20

Adókedvezmény azon hónap(ok)ra érvénye síthető, amely(ek)re teljesül az a feltétel, hogy az elvárt béremelést minden folyamatosan foglal koztatott munkavállaló megkapja (ideértve azt is, ha az elvárt béremelés visszamenőleges hatályú). Nincs elvárt béremelési feltétel, ha a kifizető 2011 novemberében és decemberében egy na pig sem volt munkáltatója egyetlen természetes személynek sem (kivéve, ha a kifizető belföldi kapcsolt vállalkozása munkáltatójavolt a kedvez ménnyel érintett munkavállalónak, vagy termé szetes személy kifizető esetében saját maga vagy közeli hozzátartozója egyéni vállalkozóként, ős

termelőként vagy egyéni cégként munkaviszony ban foglalkoztatta a kedvezményezett természetes személyt, mert akkor van elvárt béremelési köve telmény). Az adókedvezményt a kifizető havonta, a nap tári hónap egészében fennálló munkaviszonyok utáni részkedvezmények összegeként állapítja meg. A (rész)kedvezmény alapja a természetes személyt munkaviszonyára tekintettel megillető bruttó munkabér (kivéve az egyszerűsített foglal koztatási jogviszony alapján járó bért). [Lásd a 2011/CLVI. törvény 460. §-ában.]

A kedvezm ény m értéke ■2012-ben havonta a kedvezményalap 21,5 száza léka, de legfeljebb 16125 forint, ha a bruttó bér nem haladja meg a 75 ezer forintot; ha a bruttó bér na gyobb, mint 75 ezer forint, az előzőek szerint meg határozott összeget csökkenti a kedvezményalap 75 ezer forintot meghaladó yészének 14 százaléka; ■2013-ban havonta 16 százalék, de legfeljebb 12 ezer forint 75 ezer forintos kedvezményalapig, me lyet csökkent a 75 ezer forintot meghaladó kedvezményalap-rész 20 százaléka. A kedvezmény 2012-ben 190 178 forintos, 2013-ban 135 ezer forintos bruttó munkabérnél „fut ki”. 2013-ban a kedvezmény béremelési felté tel nélkül jár. [Lásd a 2011/CLVI. törvény 460. § (6) bekezdésében.]

Elvárt bérem elés Az elvárt béremelés mértékét kormányrendelet írja elő. Ez tételesen meghatározza, hogy a költségvetési szervnek vagy egyházi fenntartású intéz ménynek nem minősülő munkáltatónak 2012-ben mekkora béremelést kellene adnia a munkaválla lóinak ahhoz, hogy a 2011-es nettó bér az adójóvá írás megszüntetése és az egészségbiztosításijárulék-emelés miatt ne csökkenjen. Ha a munkáltató az összes munkavállalójának kisebb emelést ad az elvártnál, vagy nem emel semmit azok bérén, nem kaphat szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt (ha a munkavállalók kétharmadánál mu lasztja el ezt, nem vehet részt közbeszerzésen ajánlattevőként, és költségvetési támogatást sem kaphat). Havi 216 805 forint feletti 2011-esmunkabérnél nincs - jogszabály által - elvárt béremelés. A 2011ben minimálbéren foglalkoztatottak bérének a 2012-ben érvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum (ez 2012-ben havi 93 ezer, illetve 108 ezer forint) összegére - kötelezően - teljesített emelése elvárt emelésnek számít. 2011-es munkabér alatt a személyi alapbér és a rendszeres bérpótlékok (együtt: rendszeres bér) egész havi átlagát kell érteni, amelyet a sze mélyi alapbér 2011. évi legutolsó változásának

SZOCI ÁL I S H O Z Z Á J Á R U L Á S I A D Ó

időpontja és 2011. december 31-e közötti idő Nem szakképzettek adókedvezm énye szakra kell kiszámolni. Ha a személyi alapbér 2011. október 31-e után változott, a 2011. január A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos 1-je és október 31-e közötti legutolsó személyi KSH-közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába alapbérből kell - annak változásától a 2011. tartozó foglalkozás szerinti munkakörben, október 31-e utáni újabb személyialapbér-válmunkaviszonyban foglalkoztató kifizető e tozásig terjedő időtartamra - a rendszeres pót munkaviszony(ok)ra tekintettel adókedvez lékokkal együtt egész havi átlagot számolni. ményt vehet igénybe. Ennek összege a kedvez Ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, ményezett munkakörben foglalkoztatott(ak)at a teljes 2011-es rendszeres bért kell átlagolni. megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a mi Ha a munkaviszony 2011. október 31-e után nimálbér 9 százaléka. Az adókedvezmény 2013. jött létre, a 2011-es munkabért a munkaviszony január 1-jétől érvényesíthető. első napja és 2011. december 31-e között szer [Lásd a 2011/CLVl. törvény 461. §-ában.] zett rendszeres bér egész havi átlagában kell megállapítani (még akkor is, ha a bér ez alatt változott). Teljesítménybérnél személyi alapbér alatt a százszázalékos teljesítésért járó, 2011-es telje sítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni, ideértve a teljesítménybér időbér részét is (jutalé kos bérformánál a ténylegesen kifizetett jutaléko kat kell figyelembe venni). Az elvárt béremelés akkor valósul meg, ha a munkáltató a munkavállaló - rendszeresbérátlag-számításnál figyelembe vett - személyi alapbérét 2012-ben ■26 százalékkal emeli, ha a 2011-es munkabér havi 59 600 forint vagy annál kevesebb; ■a személyi alapbér és a rendszeres bér hánya dosa és az elvárt béremelés (a kormányrendelet melléklete szerinti táblázatban a 2011. évi mun kabérhez tartozó összeg) szorzataként kapott öszszeggel emeli, ha a 2011-es havi munkabér több, mint 59 600 forint, de nem haladja meg a 216 805 forintot. A munkáltató - valamennyi munkavállalójá ra nézve - választhatja, hogy a 2011-es személyi alapbért úgy emeli, hogy nem számol rendszeres bérátlagot (nem veszi figyelembe a bérpótlékokat), és a személyi alapbér összegéhez tartozó - kor mányrendelet táblázatában megjelölt -béremelés sel emeli a személyi alapbért. [Lásd a 299/2011. kormányrendelet 2. §-ában.]

Karrier Híd Program kedvezm énye Az állami foglalkoztatási szerv által ké relemre kiadott - a kiállítás hónapját követő 12.hónap utolsó napjáig érvényes - igazolás alapján a Karrier Híd Programban részt vett, a kifizetővel fennálló foglalkoztatási jogviszo nyát közvetlenül megelőzően közszférában foglalkoztatott személy után az őt munkavi szonyban foglalkoztató (a költségvetési szerv kivételével) adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke a programban részt vett munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minim álbér kétszeresének 13,5 százaléka. [Lásda2011/CLVI. törvény 462. §-ában.]

Foglalkoztatási kedvezm ények A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmé nyeket szabályozó törvény már nem azt mondja ki, hogy a 27 százalékos tb-járulék helyett a foglal koztatót a bruttó munkabér után mekkora fizetési kötelezettség terheli, hanem azt, hogy a szociális hozzájárulási adóból a munkaadó mekkora rész kedvezményt vehet igénybe. A pályakezdők utáni Start-kedvezmény mér téke: ■legfeljebb középfokú végzettségű pályakezdő nél a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének 17 százaléka a foglalkoztatás első évében, 7 százaléka a foglalkoztatás második évében; ■felsőfokú végzettségű pályakezdőnél a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszere sének 17 százaléka a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, 7 százaléka az azt követő három hónapban. [Lásd a 2004/CXXI1I. törvény 4/A §-ában.] A Start Plusz-kedvezmény továbbra is a gyes, gyed, gyet és az ápolási díj megszűnését követő, valamint a gyes melletti foglalkoztatáshoz, illetve a tartósan (legalább 12 hónapig, illetve pályakezdő esetén hat hónapig nyilvántartott) álláskeresők al kalmazásához kapcsolódik. A Start Plusz-kedvezmény is a szociális hozzájárulási adóból érvénye síthető; mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 17 százaléka a foglal koztatás első évében, 7 százaléka a foglalkoztatás második évében. Start Extra-kedvezményt vehet igénybe to vábbra is a munkáltató, ha olyan munkavállalót alkalmaz, aki ■legalább három hónapig volt álláskeresőként nyilvántartva, és 50 évnél idősebb, vagy legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű; vagy ■foglalkoztatást elősegítő támogatásra jogosult. A Start Plusz kártyával igénybe vehető adóked vezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb minimálbér kétszeresének 27 százaléka a foglal koztatás első évében, 17 százaléka a foglalkoztatás második évében.

Példa elvárt béremelésre 1.2011. évi személyi alapbér (fo rin t/h ó ) 2. Rendszeres b é rpótlék* (1. x 0,15) 3.2011. évi m unkabér (1.+ 2.)

100 000 15 000 115 000

k. Elvárt bérem elés**

12 900

5. Korrigált e lvá rt béremelés (k. x 1. / 3.)

11217

6 . Elvárt személyi alapbér 2012-ben

111 217

(1. +5.) 7.2012. évi m unkabér (6. x1,15)

127 900

‘ Rendszeres bérpótlék a távollétidíj-számításnál figyelembe vehető bérpótlék (például műszakpótlék, de ide nem értve a túl órapótlékot). **Az elvárt béremelésről szóló kormányrendelet táblázatában az adott jövedelemsávra érvényes összeg.

Start Plusz és Extra kártyák esetén továbbra is feltétel a legalább 31 napos foglalkoztatás és a leg alább napi négyórás munkaidő. A Start Plusz és Extra kártyák 2011 végéig válthatók ki, de a már kiváltott kártyák után a kedvezmény továbbra is érvényesíthető. ,. [Lásd a 2004/CXX1II. törvény 5., 7. §-aiban.] 2012. január 1-je és 2012. december 31-eközött új típusú, Start Bonusz kártya váltható ki. A kár tyát olyan személy válthatja ki, aki ■legalább három hónapig folyamatosan nyilván tartott álláskereső; vagy ■gyesben, gyedben, gyetben, ápolási díjban része sült, és az ellátása folyósításának megszűnése óta még nem telt el 365 nap, illetve gyes mellett szeret ne dolgozni, feltéve, hogy nincs munkahelye; és ■nincs Start, Start Plusz vagy Start Extra kártyája. Ha a Start Bonusz kártyát birtokló elhelyez kedik, a munkáltatója a szociális hozzájárulási adóból - a kártya érvényessége alatt - részkedvez ményt vehet igénybe, melynek mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér másfélsze resének 27 százaléka a foglalkoztatás első évében. Feltétel a legalább 31 napos foglalkoztatás és a leg alább napi négyórás munkaidő. [Lásd a 2004/CXXIlI. törvény 7/A §-ában.] Rehabilitációs kártyára jogosult a megválto zott munkaképességű személy, ha a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállít ható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igé nyel. Az is jogosult rehabilitációs kártyára, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szo ciális járadékban részesült vagy rehabilitációs já radékban részesül. A munkaadó az érvényes rehabilitációs kár tyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel ked vezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból. Ennek mértéke az adó alapjának megálla pításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökken H VG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

22 | S Z OC I ÁL I S H O Z Z Á J Á R U L Á S I A D Ó

tett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (ez 2012-ben havi 186 ezer forint) 27 százaléka. [Lásd a 2004/CXXII1. törvény 16/A §-ában.j Az önkormányzati közfoglalkoztatásban és az országos közfoglalkoztatási programban részt vevő költségvetési szerv foglalkoztatási kedvez ménye is a szociális hozzájárulási adóból vehe tő igénybe (rész)adókedvezményként, mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 1,3-szeresének 13,5 százaléka (akkor is a minimál bér 1,3-szereséig érvényesíthető a kedvezmény, ha a munkavállaló részmunkaidős). [Lásd a 2004/CXXIII. törvény 8/A §-ában.] A gyermekgondozási szabadságról részmun kaidőbe visszatérő munkavállaló és az ugyan abban vagy hasonló munkakörben alkalmazott másik részmunkaidős munkavállaló utáni ked vezményt a munkáltató változatlan feltételek mellett érvényesítheti, de 2012-től már a szociá lis hozzájárulási adóból, részkedvezményként. A kedvezmény mértéke a két részmunkaidős bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 7 százaléka. A munkaadónak a kedvezmény továbbra is akkor jár, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló (aki a szabadság alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgon dozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült) munkakörét közvetlenül a visszatérését követően ■a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és mellette ■a munkavállaló gyermekgondozási szabadsá gának időtartama alatt e munkavállaló munka körének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott (helyettesítő) munkavállaló, vagy a szabadság lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkavi szonyban foglalkoztatott munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglal koztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisz tikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. Továbbra sem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkaválla lóval csökken, aki ■ a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy ■munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmon dással szüntette meg. A gyermekgondozási szabadságról való viszszatérést követően a „megosztott” munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után csak abban az esetben jár kedvezmény, ha a részmunkaidős foglalkoztatás a gyermekgondozási szabadságról HVG

T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

való visszatéréstől számítva legalább egy évig fennáll. A kedvezmény a foglalkoztatás fennállása alatt, legfeljebb három évig jár. ILásd a 2004/CXXIII. törvény 8/B §-ában.]

A dókedvezm ények korlátozása Az adókedvezmények közül ha egy jogviszony alapján a kifizetőt több is megilleti, a kifizető vá laszthatja ki, hogy melyiket érvényesíti. A kedvez mények az alábbi esetekben halmozhatok: ■Start Plusz-, Extra- és Bónusz-kedvezmények (ide nem értve a pályakezdők Start-kedvezmé nyét) bármelyik más adókedvezménnyel (pél dául a bérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezménnyel) együtt is érvényesíthetők, még úgy is, hogy a két jogcímen igénybe vett kedvezmény negatív adót eredményez; a szá mított adó összegét meghaladó kedvezmény a kifizető más m unkavállalókkal fennálló jogviszonyára tekintettel megállapított adóból levonható, ha nincs ilyen, a számított adót meg haladó kedvezmény igénylésére a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokat kell al kalmazni, ■a Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó értékének megőrzésit célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló után együttesen is igénybe vehető, a kedvezmények együttes összegevem haladhatja meg azonban a számított adót. Közös szabály az adókedvezményeknél, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó bér az adókedvezmény alapjánál nem vehető figyelembe. [Lásda2011/CLVI. törvény 463. §-ában.]

Bevallás, befizetés Az adóalany kifizető az adót havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az adó összegét természetes sze mély részére kiállított igazoláson nem kell feltün tetni. Ha az adóalany foglalkoztatási kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az adózás rendjéről szóló törvény 31. paragrafus (2) bekezdése szerinti bevallását úgy köteles teljesíteni, hogy abból a ked vezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a ked vezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen. Az egyéni vállalkozó havonta, az őstermelő negyedévente állapítja meg az adót, és azt a tárgy hónapot, illetve negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. A legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, valamint a közép vagy felsőfokú oktatási intézményben nappalin tanuló evás adózó egyéni vállalkozó az adót ne gyedévente állapítja meg, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

A külföldi kifizető telephelye, pénzügyi vagy más meghatalmazott képviselője útján, ezek hi ányában közvetlenül saját maga teljesíti adóköte lezettségeit. Ha ezt elmulasztja, a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy az adó fizetésére kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása mi atti jogkövetkezményeket (kivéve a mulasztási és az adóbírságot). [Lásd a 2011/CLVI. törvény 464. §-dban.]

„Kedvezm ényes" szankció A munkabérek nettó értékének megőrzését cél zó adókedvezmény adminisztratív hibából bekö vetkezett jogosulatlan igénybevétele miatt az adó hatóság nem állapíthat meg adókülönbözetet, ha az adott hónapban ■a kedvezmény igénybevétele kizárólag az elvárt béremelés elmaradása miatt jogosulatlan, és ■az elvárt béremelést a kedvezményt igénybe vevő a folyamatosan foglalkoztatottak létszámá nak legalább 90 százalékában teljes mértékben teljesítette, és ■az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége nem haladja^meg az adott hónapban folyamatosan foglalkoztatott valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és ■a kedvezményt igénybe vevő legkésőbb az el lenőrzés megállapításairól hozott határozat jog erőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszakra visszamenőlegesen valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója után teljesítette (kivéve az olyan munkavállalója után, aki az el lenőrzés megkezdésének időpontjában már nem a munkavállalója; e volt munkavállalónak nem kell visszamenőlegesen béremelést adnia). A jogosulatlanul igénybe vett (teljes) kedvez mény összege után - az adózás rendjéről szóló tör vény 172. paragrafus (20d) bekezdése szerint -15 százalékos, de legalább 100 ezer forint mértékű mulasztási bírságot kell fizetni (kivéve, ha a mun káltató bizonyítja, hogy a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója után visszamenőlegesen, az ellenőrzés megkezdése előtt végrehajtotta). A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt igénybe vevőnek nem kell a bevallását önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét saját maga tárja fel, feltéve, hogy a kedvezmény jogosulatlan igénybevétele miatt - a fent felsorolt okokra tekintettel - az adóhatóság nem állapíthat meg adókülönbözetet. Ila a kifizető visszame nőlegesen végrehajtja a béremelést (elkerülendő az esetleges szankciókat), és emiatt a részkedvez mény összege bármely munkavállalónál változik, az önellenőrzést e munkavállalókra el kell végezni. [Lásd a 2011/CLVI. törvény 464/A-B §-aiban.]

EGESZSEGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS

Mit kell tudni /

Ilyen juttatás például a cégtelefon magáncélú használata, a csoportos biztosítás díja, a rep rezentáció és az üzleti ajándék személyijövedelemadó-köteles része, valamint a béren kívüli juttatásoknak a kedvezményes adózási értékhatárt meghaladó része. E jövedelmek után a juttatás értékének 1,19-szorosa után a kifizető 27 százalék ehót köteles fizetni (a 16 százalék személyi jövedelemadón felül). [Lásd az 1998/LXVI. törvény

••

az egeszsegugyi hozzájárulásról?

Egyéni százalékos eho Nem vá lto zo tt. Az egyént terhelő százalékos eho továbbra is 14 százalék, és a vállalko zásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövede lem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, továbbá az ingatlan-bérbeadásból származó, évi 1 millió forintnál nagyobb adóköteles jöve delem teljes összegére kell megfizetni (oszta lékelőlegre változatlanul nem kell). A hozzájárulás-fizetési felső határ 450 ezer forint, vagyis m axim um ennyi ehót kell megfizetni akkor is, ha a 14 százalékkal számított eho ennél több. A 450 ezer forint ba beszámítanak az egyéni egészségbiztosí tási járulékok (4 százalék természetbeni és a 2012-ben már 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék), a m agánsze mélyt terhelő egyszerűsített közteher-viselési hozzájáruláson belüli 1,6 százalékos egész ségbiztosítási járulék, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék (utóbbi összege 2012. január 1-jétől havi 6390 forint). Ha e já rulékok összege meghaladja a 450 ezer forin tot, a magánszemélynek egyáltalán nem kell 14 százalék ehót fizetni, ha azonban ennél kevesebb az éves járulék, akkor az összeg határ eléréséig. Ingatlan-bérbeadásból szárm azó bevé tel esetén továbbra is a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján jövedelemnek m inősülő összeg az ehoalap. Az ingatlan bérbeadásából szárm azó jövedelem utáni 14 százalékos ehót év közben az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével kell megállapítani, ha van ki fizető, a kifizetőnek, ha nincs kifizető, a bér beadó magánszemélynek. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]

K ifizetői százalékos eho Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. A béren kívüli jut tatások után a kifizetőnek 10 százalékos ehót H V G |T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

kell fizetnie az adóalapként meghatározott összeg (a jövedelem 1,19-szorosa) után. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 3. § (4) bekezdésében.]

3. § (1) ba) alpontjában.] A magánszemély továbbra is akkor fizeti meg a 27 százalékos ehót, ha nincs kifizető, vagy pedig ha a kifizető nem köteles a jö vedelem után adót (adóelőleget) m egálla pítani. A biztosítási jogviszonyon kívüli jutta tások után nem kell járulékot fizetni, ezért

Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A kamatkedvez

mény utáni 27 százalékos ^ho alapja az adó alapként m eghatározott összeg, vagyis a juttatás értékének 1,19-szorosa (a kamatkedvezményből származó jövedelem 100 szá zaléka helyett). [Lásd az 1998/LXVI. törvény 3. § (1) bb) alpontjában.] Mentesül a kifizetői eho alól az a jövede lem, amely után szociális hozzájárulási adót kell fizetni. így a minimálbér 30 százalékánál kisebb jövedelemmel járó megbízási díjak, tiszteletdíjak - a járuléktörvény 5. paragrafus (1) g) pontja és (2) bekezdése szerinti jogvi szonyból származó jövedelmek - után nem kell 27 százalék ehót megállapítani, mivel azok szociális hozzájárulási adó alapját képe zik. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében.] Nem vá lto zo tt. A kifizetőt terhelő százalékos eho továbbra is 27 százalék (kivéve a béren kívüli juttatást, ami után 10 százalék a kifi zetői eho). Kifizetői eho terheli az összevont szem élyijövedelem adó-alapba tartozó adó(adóelőleg-)köteles jövedelmek közül azokat, amelyeket a tb-szabályok szerint nem terhel járulék (ilyenek például a személyijövedelemadó-törvény szerinti egyéb jövedelmek, például a titoktartási, hallgatási díj), vala mint a kamatkedvezményből származó kü lön adózó jövedelmet. Az ingatlan bérbeadásából származó jö vedelem után a kifizetőnek továbbra sem kell 27 százalék ehót fizetnie. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 3. § (1), 5. § (2) bekezdéseiben.] A kifizetőnek 27 százalék ehót kell fizetnie a személyijövedelemadó-törvény 70. paragra fusában felsorolt, úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem m inősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után.

A kifizetőt terhelő közterhek m ellett adható juttatások* A ju t t a t á s jo g c ím e

Eho (% )

Üdültetés saját üdülőbe^

Munkahelyi étkeztetés

Erzsébet-utalvány

Széchenyi-pihenókártya

- szálláshely-szolgáltatásra

- vendéglátásra

- szabadidős szolgáltatásokra

Iskolakezdési támogatás

Helyi utazási bérlet

Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége

Önkéntes pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóba adott munkáltatói hozzájárulás

A béren kívüli juttatások évi 500 ezer forintot meghaladó része

Az egyes béren kívüli juttatások törvényi korlátot meghaladó része

Hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más szolgáltatás

Cégtelefon magáncélú használata

Csoportos biztosítások díja

Minden munkavállalónak azonos feltétellel nyújtott termék, szolgáltatás, megismerhető belső szabályzat alapján a munkavállalók egyes csoportjainak azonos feltételekkel nyújtott termékszolgáltatás

Csekély értékű ajándék, legfeljebb évi három alkalommal

Bárki által hozzáférhető termék, szolgáltatás

Rendezvényen adott ingyenes ellátás, szabadidőprogram, ajándék

*A közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa, a fizeten dő személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék.

EGESZSEGÜGYI H O Z Z Á J Á R U L Á S

ilyenkor ehofizetési kötelezettség van. így például a munkavállalónak a munkáltató bel földi vagy külföldi anyavállalatától kapott adó(adóelőleg-)köteles jövedelme után a kifizető nek 27 százalék ehót kell fizetnie. Ha a juttató nem minősül kifizetőnek, akkor a jövedelemszerző magánszemély fizeti a 27 százalékos [Lásd az 1998/LXVI. törvény ehót. 3. § (1) bekezdésében.]

Más ta g á lla m i b iz to s íto tta k Nem v á lto z o tt. A Magyarországon kívüli EGT-tagállamban és a Svájcban biztosítottak nak, illetve kifizetőiknek nem kell ehót fizet niük. A másik tagállami vagy svájci biztosítás igazolható ■az ottani illetékes hatóság által a biztosí tásról kiállított bármilyen formájú igazolás

sal; ■az úgynevezett Al-es uniós nyomtatvánnyal (amelyet kiküldetés vagy egyszerre több tagál lamban történő munkavégzés esetén a bizto sítás helye szerinti állam illetékes szerve állít ki). [Lásd az 1998/LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében.]

K ivételek a százalékos eho alól

N yilatko zat az egyéni ehóról Nem v á lto z o tt. Az egyéni ehót a k ifiz e tőnek a naptári évben m indaddig le kell vonnia a magánszemélynek kifizetett jöve delmekből, amíg az nem ad nyilatkozatot neki, hogy a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék, il letve egészségügyi szolgáltatási járulék és a külön adózó jövedelmei után megfizetett 14 százalékos eho összege elérte a hozzájá rulás-fizetési felső határt (2012-ben ez 450 ezer forint). A magánszemély nyilatkozhat arról is, hogy egészségbiztosítási járuléka év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájá rulás-fizetési felső határt, ekkor a kifizető nem vonhatja le a 14 százalék ehót. Ha az év végén kiderül, hogy,á járulék mégsem érte el a felső határt, a magánszemélynek a tárgy évi személyijövedelemadó-bevallásában 14 százalék (plusz az ehokülönbözetre 6 száza lék) ehót kell bevallania és a bevallási határ időig megfizetnie. [Lásd az 1998/LXVI. törvény ll//\§-ában.]

Nem vá lto zo tt. A kifizetőnek nem kell 27 szá zalékos ehót fizetnie ■a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességigyermekágyi segély, a gyermeknevelési támo gatás, a gyermekgondozási díj után; ■a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szo ciális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő öszszege után; ■a kedvezményezett részére történő egyöszszegű pénztári kifizetés után a magán-nyugdíjpénztári tag felhalmozási időszakban bekö vetkezett halála esetén; ■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a tár sadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépés esetén a volt pénztártagnak a viszszalépés miatt kifizetett tagdíj-kiegészítés után; ■az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár ál tal a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány után; ■az egészségpénztár által nyújtott életmódja vító szolgáltatások (például természetgyógyá-

HVG-különszámok

a\att®eÖe' eI'°

p í

V» J

1 \ 7I m l\I ívp» rVJ V L</ pLm I I p nI \ I V /cp lk\

JUG-kliih I V VJ l\IU U 1 I \^ C3 11rtvai/a I j f U V U II iheVlé"

\\\ewe

..- S ís a ® 8 , ■\6V&fc

Ára: 7990 Ft, H V G -előfizetőknek: 5990 Ft. HVG Kiadó Zrt. 1B00 Bp. 3., Pf. 20

0 6 -1 -^3 6 -2 05 0

06-1-^36-2012 (a hvgklubkartya@ hvg.hu

w w w .h v g klu b k a rtya .h u

EGÉSZSÉGÜGYI H O Z Z Á J Á R U L Á S

Példa béren kívüli juttatások (cafeteria) közterheire 2012-ben (Ft)

Példa ingatlan-bérbeadás ehójára A) T é te le s k ö lts é g e ls z á m o lá s 1. Bevétel

2 280 000 Ft

2. Költség

580 000 Ft

1 .12-szer havi 12 500 fo rin t értékű m unkahelyi étkeztetés

150 000

3. Jövedelem (1. - 2.)

1700 000 Ft

2. S zéchenyi-pihenőkártya szálláshely alszámlájára u ta lt tám ogatás

150 000

4 . l<t% -os eho fizetése esetén jövedelem (3 .x 0,78)*

1 326 000 Ft

3. Széchenyi-pihenőkártya vendéglátás alszámlájára u ta lt tám ogatás

100 000

5. Szja-alap (4 .x 1,27)**

168 4 020 Ft

4. S zéchenyi-pihenőkártya szabadidő alszámlájára u ta lt tám ogatás

6. Szja (5. x 0,16) 50 000

5. Helyi utazási bérlet

107 000

6 . 12-szer havi 10 ezer fo rin t értékű egészségpénztári m un ká lta tó i hozzá járulás

120 000

7. Béren kívüli ju tta tá so k együttes értéke (1. + 2 .+ 3 .+ 4 . + 5 .+ 6.)

677 000

269 443 Ft

7. Ehoalap (4.)

1326 000 Ft

8. Eho (7 .x 0,14)

185 640 Ft

* Ha a magánszemély kötelezett eho fizetésére (kivéve, ha az költ ségként elszámolható, vagy megtérítik neki), a megállapított jövedelem 78%-át kell jövedelemnek venni [Szja tv. 29. f (i)]. **A magánszemély összevonás alá esó éves várható jövedelme több mint 2 millió 42^ ezer forint. / B) 10 százalékos kö ltsé g h á n y a d Alkalm azása

8. Adóalap (7 .x 1,19)

805 630

1. Bevétel

1 500 000 Ft

9. K ifizetőt terhelő szja (8. x 0,16)

128901

2. Jövedelem ( l . x 0,9)*

1 350 000 Ft

10. Kifizetői 10 százalékos ehoalap (8.)

805 630

3. Szja-alap (2 .x 1,27)

1714 500 Ft

11. Kifizetői 10 százalékos eho (10. x 0,1)

80 563

12. Kifizetői 27 százalékos ehoalap* [ ( 7 .- 500000) x l ,19] 13. Kifizetői 27 százalékos e h o ** (12.x 0,27)-( 1 2 .x 0,1)

210630

4. Szja (3 .x 0,16) 5. Ehoalap (2.) 6. Eho (5 .x 0,14)

35 807

•Egyes meghatározott juttatásnak minősül, így 27%-os ehoalapot képez a béren kívüli juttatás együttes értékének 500 ezer forintot meghaladó része [Szja tv. 70. § (k) bek. második mondata], **Az adóévet követó év május hónap kötelezettségeként kell bevallani, a 27%-os ehót csökkenti az ugyanazon alap után megállapított 10% eho [Eho tv. 3. § (6) bek.].

274 320 * Ft 1350 000 Ft 189 000 Ft

* 10%-os költséghányajJ alkalmazásánál minden költséget elszá moltnak kell tekinteni, ezért a 78%-os szabály nem alkalmazható.

ezen ehoköteles jövedelmének ehóját nem kell bevallania. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 11/k § (4) bekezdésében.] Az ingatlant bérbe adó magánszemélynek az adóbevallásában be kell vallania az ebből szati szolgáltatás, sporteszköz vásárlásának származó jövedelmét terhelő 14 százalékos támogatása) után; egészségügyi hozzájárulást (6 százalékkal ■az iskolai szövetkezeti csoport nappalis ta növelten), ha a kifizető az ő téves nyilatkozata nuló, hallgató tagjának személyes közremű miatt nem vonta le tőle azt. Az adóévre megál ködéséért adott ellenszolgáltatás után. lapított ehót a magánszemélynek a jövedelemA magánszemélyt nem terheli 14 százalé szerzés évéről szóló bevallásban kell bevalla kos ehofizetési kötelezettség a tőzsdei oszta nia és a bevallás benyújtására előírt határidőig [Lásd az 1998/LXVI. törvény lék után. megfizetnie. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 5. § (1) bekezdésében.] 11/k § (3) bekezdésében.] A jövedelemszerzőnek kell a százalékos ehót bevallania és megfizetnie a jövedelemre, Egyéni ehobevallás ha az nem kifizetőtől származik. Változás2012. ja n u á rl-jé tő l. Az átalányadózást [Lásd az 1998/LXVI. törvény választó mezőgazdasági kistermelő átalány 11. jövedelme az összevont adóalap része, de A tételes költségelszámolást választó, egy az ehót ezentúl nem 27 százalékos mértékkel, szerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó hanem 15 százalékkal kell bevallania és befi őstermelőnek továbbra is a bevétele 5 százalé zetnie. [Lásd az 1998/LXVI. törvény kának a 15 százalékát kell bevallania százalé 4. § (1) bekezdésében.] kos egészségügyi hozzájárulásként. Nem vá lto zo tt. Ha a kifizető levonta az ehót, A fizető-vendéglátós magánszemély ehója és a magánszemélyt a személyi jövedelemadó továbbra is a tételes átalányadó 20 százaléka. [Lásd az 1998/LXVI. törvény ról vagy az adózás rendjéről szóló törvény sze rint nem terheli bevallási kötelezettség, akkor 4■§ (3)-(4) bekezdéseiben.]

Bevallás, befizetés Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő i. A béren kívüli juttatások utáni 10 százalék egészségügyi hozzájárulást a kifizető a jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A béren kívüli juttatás éves 500 ezer forint keretösszeg fölötti részére - mint egyes meg határozott juttatás után - megállapított 27 százalékos ehót az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. A kiszámított ehót csökkenti az ugyanazon alap utáni 10 százalékos eho (mivel a kifizető azt már egyszer, mint béren kívüli juttatás utáni ehót, megfizette). [Lásd az 1998/LXVI. törvény 3. § (6), 11. § (6) bekezdéseiben.] Nem v á lto z o tt. A kifizetőnek a százalékos egészségügyi hozzájárulást havonta kell meg állapítania, bevallania és megfizetnie, a tárgy hót követő hónap 12-éig. * Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az egészségügyi hozzájárulást nem tudja levonni (mert például az osztalékelőleg teljes összege Osztalékká vált), a ma gánszemélynek a százalékos egészségügyi hozzájárulást év közben előlegként kell megfizetnie - az adóelőleg, illetve az adó megfizetésével egyidejűleg -, és véglegesen a tárgyévi jövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások után a kifizető a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást a jövedelemadó val egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A kamatkedvezményből származó jövede lem utáni százalékos egészségügyi hozzájá rulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben meg szűnik, a megszűnés napját követő hónap 12éig kel! megfizetni a százalékos ehót. Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói osz talékalapja utáni egészségügyi hozzájárulást az éves bevallásában kell bevallania, és a be vallásra előírt határidő végéig kell megfizetnie. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 11. § (2), (6) és (8) bekezdéseiben.] § (8) bekezdésében.]

H ozzájárulás tú lfizeté se Nem v á lto z o tt. Ha a m agánszemély tú l fizette az egészségügyi h o zzájáru lás t, vagy a kifizető az előírtnál többet vont le tőle, a túlfizetést a magánszemély az adó évi adóbevallásában igényelheti vissza. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 11/k (3) bekezdésében.]

| EV A SO K T B - JE

Mit kell tudni Egyéni vállalkozó többes jogviszonya

az evások járulékáról és ehójáról? Főállású egyéni vállalkozó já ru lé k a la p ja Változás 2012. ja n u á r 1 -jétő l. Az evásnak is szoci ális hozzájárulási adót kell fizetnie, nem társada lombiztosítási járulékot. A főállású evás egyéni vállalkozónak az egyé ni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a minimálbér (ha a személyesen végzett főtevé kenység legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum) másfélszerese után kell megfizetni. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 29/A §(1) bekezdésében.] Nem vá lto zo tt. A nyugdíjjárulék alapja a tárgy hónap első napján érvényes minimálbér (2012ben havi 93 ezer forint) vagy - ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú vég zettséget, szakképzettséget igényel - a tárgyhó nap első napján érvényes garantált bérminimum (2012-ben 108 ezer forint). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 29/A §(1) bekezdésében.]

Já rulékm érték, ta g d íjm é rté k Változás 2011. decem ber 31-étől. Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag evás vállalkozók kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett véglege sen nyugdíjjárulékot kell fizetniük. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.] Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Az evás egyéni vál lalkozó által fizetendő^gészségbiztosítási és mun kaerő-piaci járulék 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járu lék 2 százalékról 3 százalékra. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. Nem vá lto z o tt. Az egyéni természetbeni egész ségbiztosítási járulék változatlanul 4^zázalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíj járulék továbbra is 10 százalék. [Lásd az 1997/LXXX. törvény a 29/A § (1) bekezdésében.]

Járulék szünetelése, m entességek Magasabb já ru lé k a la p választása Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Magasabb járulék

alap választása esetén az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék kötelező alapjánál (a minimálbér, illetve a garantált bérminimum másfélszeresénél) magasabb összeget kell vál lalni egyéni járulékalapként. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 29/A § (3) bekezdésében.] Nem v á lto z o tt. Ha főállású evás egyéni vállal kozó - magasabb összegű tb-ellátások megszer zése érdekében - a törvényben előírtnál nagyobb járulékalap után kíván járulékot fizetni, ezt elő ször az eva alá történő bejelentkezésekor, vagyis az első adóévet megelőző év december 20-áig je lentheti be, külön bejelentőlapon, az adóhatóság nak, már evásként pedig a novemberre vonatkozó - december 12-éig benyújtandó - járulékbevallá sában. Ha többes jogviszonyban álló evás egyéni vállalkozó év közben főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik - például megszűnik a heti 36 órás munkaviszonya -, a tárgyév hátralévő részére is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 29/A § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Nem v á lto z o tt. Az evás egyéni vállalkozó is dönthet úgy, hogy szünetelteti tevékenységét, méghozzá minimum egy hónapig és maximum öt évig - írja elő az egyéni vállalkozóról és egyé ni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. parag rafusa. A szünetelés alatt járulékokat sem kell fizetnie. Az evás egyéni vállalkozó nem köteles nyug díj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a táp pénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermek ágyi segély, a gyed, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt, kivéve, ha gyes, gyet vagy ápolási díj folyósítása alatt személye sen végez vállalkozói tevékenységet. Nem kell járulékot fizetnie a kamarai tagságát szünetelte tő egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek, szabadalmi ügyvivőnek sem. Töredék hónapban a járulékfizetési alsó ha tárt arányosan csökkenteni kell. A magasabb járulékalapot választó evás egyéni vállalkozónak is arányosan csökkente nie kell a járulékalapját (például a táppénz folyó sításának időtartamával arányosan). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 8., 29/A és a 195/1997. kormányrendelet 6/A §-aiban.]

Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Ha evás egyéni vál lalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, a vállalkozásá ban is meg kell fizetnie - a természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett - a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (korábban mentesült ez alól). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.] Nem v á lto z o tt. A nappali tagozatos diák evás egyéni vállalkozó is megfizeti vállalkozásában a természetbeni egészségbiztosítási járulék mel lett - a 2012-ben már 3 százalékos mértékű - pénz beli egészségbiztosítási járulékot. Nem kell az álláskeresési ellátások fedezetére járulékot fizetnie az evás egyéni vállalkozónak, ha nappali rendszerű oktatás keretében tanul, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett - akár részmunkaidőben - munkaviszonnyal is rendelkezik. A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékalapja az egyszerűsített § (3) bekezdésében.] vállalkozói adóról szóló törvényben meghatáro zott adóalap 4 százaléka. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 25/A§-ában, 31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Nyugdíjas vállalkozó Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A nyugdíjas evás egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási já ruléka havi 6390, napi 213 forint (2011-ben havi 5100, napi 170 forint volt). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.] Nem v á lto z o tt. Annak a nyugdíjas evás vállal kozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás sze mélyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak az egyik jogviszonyá ban kell megfizetnie. Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tag ja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot fősza bályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de - a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában - az adóév egészére választhatja azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána. Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállal kozásban személyesen közreműködik, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére érvényesen nyi latkozni köteles, melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az egyszerűsített vállalkozói adó fizetését választó nyugdíjas egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot bevétele mértékétől függetlenül megfizeti, tehát akkor is, ha egyálta lán nincs bevétele. HVG í T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

28 | E V Á S O K T B - J E

KÜLÖN T B -S Z E R Z Ő D É S E K

Mit kell tudni A keresőképtelen, gyermekgondozási segély ben részesülő, fogva tartott vagy tevékenységét szüneteltető nyugdíjas vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Az evás nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja továbbra is az egyszerűsített vál lalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 10 százaléka. /Lásd. az 1997/LXXX. törvény 37. § (2) bekezdésében, 38. §-ában.]

a külön tb-szerződésekről?

Já ru lék fize tés e, bevallása Nem vá lto zo tt. A főállású evás egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni a járulékot. Járulékbevallását a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig elektroni kus úton kell benyújtania. A többes jogviszonyban álló nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozónak a já rulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és bevallania. A kiegé szítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatá si járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adó évet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és az éves evabevallásában bevallania.

Társas vállalkozás és vállalkozó Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Az evás társaság főállású társas vállalkozó tagja az egészségbiz tosítási és munkaerő-piaci járulékot a személyes közreműködésre tekintettel kapott tagi jövede lem, de havonta legalább a minimálbér - vagy ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum - másfélszerese után fizeti meg. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 27. §-ában.] Nem v á lto z o tt. A nyugdíjjárulékot havonta legalább a tárgyhónap első napján érvényes mi nimálbér (2012-ben havi 93 ezer forint) vagy - ha a főtevékenység legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérmini mum (2012-ben 108 ezer forint) után kell megfi zetni. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 27. §-ában.] Táppénzes állomány, terhességi-gyermekágyi segély, gyes, gyed, gyet és ápolási díj esetén a já rulékfizetési alsó határt az ellátás folyósításának időtartamával arányosan csökkenteni kell. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 28. §-ában.]

Egészségügyi hozzájárulás Nem vá lto zo tt. Az evás egyéni vállalkozó vállal

kozói osztalékalapját nem terheli 14százalékos eho. Az evaalany társaság magánszemély tagját nem terheli 14százalékos ehofizetési kötelezettség az osztalék vagy a vállalkozásból kivont jövede lem után. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.] HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

Szerződéses szolgálati idő Változás 2011. december 1 -jétő l. Nyugdíjra jogo sító szolgálati idő és nyugdíjalap szerzése cél jából megállapodást csak az köthet, aki nem magán-nyugdíjpénztári tag. [Lásrd az 1997/LXXX. törvény 34. § ty bekezdésében.] Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A megállapodás alapján nyugdíjjárulékot kell fizetni (korábban nyugdíjjárulékot és nyugdíj-biztosítási járulé kot kellett). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 34. Nem v á lto z o tt. A nyugdíjszerzésre^ kötött megállapodás alapján fizetendő járulék mér téke 34 százalék. A megállapodás alapján fizetendő járu lék alapja legalább a megállapodás napján érvényes havi minimálbér (2012-ben 93 ezer forint). Ennél magasabb jövedelem után is fi zethető járulék, de maximum a járulékfizeté si felső határ naptári évre felszorzott összege után (ez 2012-ben 7 942 200 forint). Megállapodást az a nagykorú belföldi köt het, aki nem saját jogán nyugdíjas, és akire a biztosítás nem terjed ki, akinek nincs bizto sítási kötelezettséggel járó jogviszonya, vagy akinek a biztosítása szünetel. Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év megszerzésére csak akkor köthető megállapodás, ha a szerződő betöltötte a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. Megál lapodás nem csupán nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalap, hanem „csak” szolgálati idő szerzésére is köthető, például nappali felsőfokú tanulmányok idejére (PhDképzésére is), illetve - maximum öt pótévet szerezve - teljes öregségi tb-nyugdíjhoz szükséges 20 év, valamint az öregségi rész nyugdíjhoz előírt 15 év szolgálati idő eléré se céljából. Ilyenkor a nyugdíjjárulék alapja a minimálbér. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 34. § (1) b) pontjában, (4)-(5) bekezdéseiben.]

Pénzbeli egészségbiztosítási ellátás Nem vá lto zo tt. Pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra - a 2005. évi CXIX. adómódosító

törvény 202. paragrafusának (4) bekezdése szerint - nem köthető külön megállapodás.

Egészségügyi szolgáltatás Nem vá lto zo tt. A külföldi állampolgár és csa ládtagjai megállapodást köthetnek arra, hogy ők és velük együtt élő gyermekeik egészségügyi szolgáltatást vehessenek igénybe (a sürgősségi ellátás kivételével, mert az m in denkinek jár). A külföldi nagykorú személy által fizeten (l)b) pontjában.] dő§járulék havi összege a mindenkori m in i málbér 50 százaléka (2012-ben 46 500 forint). Az itt tanuló külföldi, illetve külföldi 18 év alatti gyermeke esetében a járulék a m in i málbér 30 százaléka (2012-ben 27 900 forint). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 34. § (10)-(11) bekezdéseiben.] Az egészségügyi szolgáltatási m egálla podás megkötésekor be kell mutatni a ked vezményezett személyazonosságát igazoló okmányt, a lakó-, tartózkodási vagy szállás helyét igazoló dokumentumot, illetve külföl di állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmányt. [Lásd a 195/1997. kormányrendelet 8. Egészségügyi szolgáltatás megállapodás alapján akkor jár, ■ ha a m egállapodás szerinti járulékot az igénybevétel kezdetét megelőzően leg alább hat hónapig folyamatosan fizették (ek kor a hat hónapot követő első naptól vehető igénybe szolgáltatás); ■ha a megállapodás szerinti járulék hatha vi összegét egyszerre befizetik (ez esetben a megállapodás megkötését követő hónap első napjától vehető igénybe szolgáltatás). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 35. A befizetési határidő elm ulasztásának következtében megszűnik a megállapodás hatálya a járulék esedékességének napját ma gában foglaló hónap utolsó napjával, kivéve, ha addig a tartozást megfizetik. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 35. § (2) bekezdésében.]

§ (4) be

§ (5) bek

Ö REG SÉG I N Y U G D ÍJ

Mit kell tudni

az öregségi nyugdíjról? N yugdíjem elés

N yugd íjprém ium

Változás 2012. ja n u á r 1 -jétől. A januári nyugdíjemelés mértéke kizárólag a tárgyévre tervezett fogyasztóiár-indextől függ, azaz a költségve tési törvényben elfogadott infláció mértékével emelik a nyugdíjakat. (Eddig a bruttó hazai termék, a GDP változatlan áron számított nö vekedési ütemétől és a nettó átlagkereset növe kedésétől is függött a nyugdíjemelés mértéke. A GDP költségvetési törvényben elfogadott, 3 százalékot elérő növekedési üteme esetén a nettó átlagkereset ugyancsak költségvetési törvényben tervezett növekedését is figyelem be vették a januári nyugdíjemelésnél.) 2012. január 1-jétől 4,2 százalékkal kell emelni a 2011-ben vagy azt megelőzően megállapított nyugellátásokat. A 2011 no vemberében egyszeri kiegészítésben része sülők nyugellátását ezt megelőzően 0,5 szá zalékkal is meg kell emelni. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 62. § (l)-(2) bekezdéseiben.] Nem v á lto zo tt. Ha a KSH-adatok alapján kal kulált nyugdíjemelési mérték a januárit ■ legalább 1 százalékponttal meghaladja, a nyugdíjasok a többletet novemberben - kiegé szítő nyugdíjemelésként - januárig visszame nően megkapják;

■1 százalékpontnál kisebb mértékben haladja meg, akkor a nyugdíjasok az egész évre felszor zott nyugdíjtöbbletet egy összegben kapják meg a novemberi nyugdíjukkal, s e nyugdíjkülönbözettel növelt összeg lesz a következő januári nyugdíjemelés alapja. A novemberi nyugdíjemelésnél a KSH által a nyugdíjasok fogyasztására közzétett január és augusztus közötti adatokból számított éves fogyasztóiár-indexet kell figyelembe venni, ha ez meghaladja az átlagosból számíthatót. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 62. § (3)-(5) bekezdéseiben.] Januárban és novemberben továbbra is csak azokat a nyugdíjakat kell emelni, amelyeket az előző év végéig már megállapítottak (vagyis mindkét nyugdíjemelés mindig csak a nyugdíj ba menetelt követő években jár). [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 62. § (1) bekezdésében.]

Nem v á lto z o tt. A kormánynak a novemberi nyugellátást és annak esetleges emelését ki kell egészítenie egyszeri nyugdíjprémiummal, ha év közben (legkésőbb szeptemberben) úgy értéke li, hogy a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése/v végére eléri a 3,5 szá zalékot, a költségvetési hiány ^edig nem lesz na gyobb a költségvetési törvényben elfogadottnál. Azok kaphatnak nyugdíjprémiumot, akik az előző év végéig betöltötték a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. Nem adható nyug díjprémium ideiglenes özvegyi nyugdíjasnak és a rehabilitációs járadékosnak. A nyugdíjprémium összegét úgy kell ki számítani, hogy a GDP becsült növekedési üteméből ki kell vonni 3,5-et, és az eredmény nyel - de legfeljebb 4-gyel - meg kell szorozni a havi nyugdíj egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot. A nyugdíjprémium tehát maxi mum 80 ezer (4 x 20 000) forint lehet, amihez azonban az szükséges, hogy a GDP várható évi növekedése legalább 7,5 százalék legyen, s akkor is maximum 80 ezer, ha a GDP-növekedés bármennyivel is 7,5 százalék fölött lenne. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 101. § (l)d ) pontjában, (5)-(8) bekezdéseiben.]

Havi n y u g d íjm in im u m o k Nem változott. 2012-ben a 2008 óta változatlan nyugdíjminimumok maradnak érvényben. [Lásd a 168/1997. kormányrendelet 11. §-ában, 64/D§-ában.]

Öregségi nyugdíj Nem vá lto zo tt. A nyugdíjkorhatár 62 évről fo kozatosan 65 évre nő: az 1952-ben születettek 62 és fél éves korukban töltik be a nyugdíjkorha-

Nyugdíjminimumok 2012-ben E llátás m egnevezése Ö regségi n y u g d íj Á rva e llá tá s

A n y u g d íjm in im u m h a vi összege 28 500 Ft 250 Ft

tárt, amely az 1952-t követő születési évenként fél évvel emelkedik, így az 1957-ben születettek és a náluk fiatalabbak már 65 évesen mehetnek majd nyugdíjba. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 18. §-ában és a 2009/XL. nyugdíjmódosító törvény 8. A nyugdíjkorhatár elérése esetén továbbra is 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi teljes nyugdíj és 15 év az öregségi résznyugdíj megállapításához. A résznyugdíjnak továbbra sincs minimuma; az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagke reset szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el a nyugdíjminimumot. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 12. § (5), 18. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Biztosítási jogviszony m egszüntetése nyugdíjazáskor Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Azoknak is meg kell szüntetniük a jogviszonyukat nyugdí jazásuk napján, akik 2007 végéig szereztek jogosultságot teljes vágy csökkentett előreho zott nyugdíjra. (Tehát az 1951 előtt született nőknek és az 1947 előtt született férfiaknak, ha 2008 előtt 33 év szolgálati időt szereztek.) Eddig nekik a jogviszony megszüntetése nél kül is megállapították a nyugdíjat. [Lásd a nyugdíjmódosító 2009/XL. törvény 8. § (5) bekezdésében.] Nem v á lto z o tt. Az öregséginyugdíj-jogosultság érvényesítésének - a szükséges szolgála ti idő megszerzésén túl - az is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék. így ha például egy 1951-ben született férfi közalkalmazott 2013-ban betölti a 62. életévét, de felmentési ideje miatt a biztosítási jogviszonya áthúzódik 2014-re, a korhatára és a szolgálati ideje alap ján a jogosultságot már 2013-ban megszerzi, de azt csak 2014-ben, a biztosítási jogviszonya megszűnését követő naptól érvényesítheti (ezt annak ellenére megteheti, hogy az 1952-ben született, tehát 2014-ben 62 éves férfiak már csak 62 és fél éves korukban töltik be az irány adó nyugdíjkorhatárt). [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 18. § (2) c), (3) c) pontjaiban.] A korhatár betöltése után nyugdíjba vonu lónak legalább a nyugdíjba menetele napjára itthon, valamint az EGT-államokban, illetve a Magyarországgal kétoldalú szociális bizton sági egyezményt kötött országokban is meg kell szüntetnie minden biztosítási jogviszonyát. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 18. § (4), 18/A § (6), 18/B § (5) bekezdéseiben.]

HVG

T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

§ (4) be

OR E G S E G ! N Y U G D Í J

Nem kell megszüntetniük biztosítási jogvi szonyukat azoknak, akik 2009 végéig elérték a nyugdíjkorhatárt, és megszerezték a szüksé ges szolgálati időt. [Lásd a nyugdíjmódosító 2009/XL. törvény 8. § (4) bekezdésében.]

M éltányosságok Változás 2012. ja n u á r 1 -jétő l. Megváltozott mun kaképesség miatt csak özvegy részére, rehabi litációs járadékra jogosultság miatt pedig nem lehet megállapítani kivételes nyugellátást. (Ed dig legalább 50 százalékos egészségkárosodás esetén a nem rehabilitálható - tehát rokkant -, valamint a rehabilitálható személyeknek az ellá táshoz szükséges szolgálati idő nélkül is megál lapíthatták az ellátást különös méltányosságból.) [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 66. § (1) a) és a 168/1997. kormányrendelet 72/B § (4) a), c) pontjaiban, (5) bekezdésében, (11) c) pontjában.] Nem v á lto z o tt. Ha az öregséginyugdíj-korhatárt elérő személynek nincs meg ugyan a nyug díjhoz szükséges szolgálati ideje, de annak legalább a felével rendelkezik, méltányossági nyugdíjat kaphat. Méltányossági árvaellátás akkor állapítha tó meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő legalább felével rendelkezett. Kivételes árvael látás rendkívül indokolt esetben akkor is meg állapítható, ha az elhunyt szülő nem szerzett szolgálati időt (például ha meghal az egyete mista apa, akinek nem volt még szolgálati ideje, s a másik szülőnek nincs jövedelme). Az árva addig kaphatja az árvaellátást, amíg az első alap- és mester- vagy osztatlan képzésében a képzési és kimeneti időn belül tanul, de 25 éves kora után méltányosságból is legfeljebb 27 éves koráig. A kivételes nyugdíjemelés engedélyezése esetén az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött személynek folyósított mezőgazdasági szövet kezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszö vetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szak szövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni. A méltányossági nyugdíjemelés iránti ké relmek rangsorolásakor előnyben részesül, aki idős, egyedülálló, vagy hosszú - férfiak ese

tében legalább 35, nők esetében minimum 30 év - szolgálati időt szerzett, illetve az, aki még soha nem kapott méltányossági nyugdíjemelést. Méltányossági alapon háromévente növelhető a nyugdíj. A nyugellátásban részesülő rendkívüli élethelyzetben évente egyszer segélyt kaphat. Rendkívüli élethelyzetnek számít például az elemi csapás, a közeli hozzátartozó halála, a hirtelen fellépő, nagy kiadással járó betegség. HVG

T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

Az egyszeri segély legalább 15 ezer forint, de legfeljebb az öregséginyugdíj-minimum össze gének másfélszerese (2012-ben 42 750 forint) lehet. Kivételes nyugdíjemelést az kaphat, akinek a havi nyugdíja és egyéb ellátása együtt nem haladja meg a 70 ezer forintot, és az emelést az élethelyzete is indokolja, például nem tud dolgozni, nyugdíjához képest jelentős a havi gyógyszerkiadása, eltartó rokonsága nincs. Egyszeri segély annak adható, akinek a szo ciális törvény szerint figyelembe vett egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 70 ezer forintot, egyedülálló esetén a 80 ezer forintot. Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigaz gatóság vezetője méltányosságból akkor is emelheti a nyugdíjat, ha a kérelmező havi jövedelme meghaladja a 70 ezer forintot, de nem több 80 ezer forintnál. [Lásd az 1^97/LXXXl. törvény 66. § és a 168/1997. kormányrendelet 72/B §-aiban.]

Az öregségi nyugdíj alapja Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. A nyugdíjalap meg határozásakor - ha a kérelmező számára ez a kedvezőbb - a nyugdíjjárulék-köteles (tehát a 2012. január 1-jétől megállapított) rehabilitációs ellátás összegé figyelmen kívül kell hagyni. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdésében.] V álto zá s2012. ja n u á r l- jé tő l. Az öregségi nyug díj alapjába 2012-ben havi 372 ezer forint valo rizált nettó átlagkereset számítható be teljesen (2011-ben 330 ezer forintot lehetett beszámí tani), az ezt meghaladó részből pedig tovább ra is fokozatosan csökkenő hányad. Például 500 ezer forintos nettó átlagkereset esetében a nyugdíjalap 372 ezer forint plusz a 372 ezer és a 421 ezer forint közötti rész 90 százaléka, vagyis 44 100 forint, valamint a 421 ezer fo rint feletti rész 80 százaléka, vagyis 63 200 fo rint; a nyugdíjalap így összesen 479 300 forint. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 17. és a 168/1997. kormányrendelet 11/B §-aiban.] Nem vá lto zo tt. A keresetet a kifizetés időpont jában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel számított nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, mun kavállalói járulék, vállalkozói járulék (2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék) összegével kell csökkenteni. Ezt követően le kell vonni a bérből a rá eső személyi jövedelemadót is. A személyi jövedelemadó szá mított alapja különböző, annak függvényében, mikori is a jövedelem. Azaz a számított adó

alap:

■2009 végéig szerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg, ■2010-től szerzett keresetek, jövedelmek ese tén a járulékokkal csökkentett összeg plusz a járulékokkal csökkentett összeg 27 százaléka (vagyis az adóalap-kiegészítés) a személyi jöve delemadó szabályai szerint. (Tehát a 2012. évi jövedelem beszámításakor az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelemrészt kell emelni.) [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 13. §-ában.] 2013 után a bruttó kereset lesz a nyugdíj alapja. [Lásd az 1997/LXXX1. törvény 20. §(1) bekezdésében.] Az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megál lapításának kezdőnapjáig szerzett keresetbe (jövedelembe) kizárólag az a kereset (jövede lem) számít bele, amely a kifizetéskor hatályos rendelkezések szerint nyugdíjjárulék-alap volt. A havi átlagkeresetbe számít ■ 1988. január 1-je és 1996. december 31-e kö zött a főfoglalkozás keretében elért kereset, az ezen idő alatt kifizetett»év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék; ■1997. január 1-je után a biztosítással járó jog viszonyból származíö, nyugdíjjárulék-alapot képező minden kereset, jövedelem, több bizto sítással járó jogviszony esetén pedig a nyugdíj járulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig számított valamennyi kereset, jövedelem. Ha a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogvi szony keretében meghatározott fix összeg után kellett fizetni-például ha 1992. április 1-je előtt fizették háztartási alkalmazott után -, akkor ez az összeg a nyugdíjalap. A nyugdíjalap meghatározásakor - ha a ké relmező számára ez a kedvezőbb - számításon kívül kell hagyni a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti mun kanélküli-segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást, a gyest és a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátásokat (a gyermeknevelési támo gatást és az ápolási díjat), valamint a rehabili tációs járadékot. Továbbra is számításon kívül kell hagyni az ezen juttatások folyósítása idején kapott, biztosítással járó jogviszonyból szár mazó keresetet, jövedelmet, kivéve, ha az ezen juttatások és keresetek beszámításával megálla pított nyugdíj kedvezőbb lenne, mint anélkül (a nyugdíj-biztosítási igazgatóság automatikusan e szabály szerint végzi el a számítást). A közszférában a prémiumévek program ke retében járó juttatás összegét szintén figyelmen kívül kell hagyni az átlagkereset számításakor, ha az érintettnek ez a kedvezőbb (részmunkaidős foglalkoztatásnál a közszférában a hiányzó időre a költségvetés megfizeti a járulékot, így a közalkalmazottnak a teljes munkaidős bére számít a nyugdíjalapjába).

ÖR E G S É G I N Y U G D Í J

Annál a nyugdíjigénylőnél, aki nem rendel kezik 1988 és a nyugdíjba vonulás időpontja kö zött legalább a fele időre keresettel, figyelembe kell venni az 1988. január 1-je előtti időszakok keresetét is. Ha még így sem igazolható kereset az irányadó időszak legalább felére, a hiányzó időszakra az adott időszakban érvényben volt minimálbérekkel számolnak. Kivétel ez alól, ha valaki az átlagkereset-számítási időszak éveinél kevesebb szolgálati időt szerzett - mondjuk mert külföldön dolgozott az ő nyugdíját e rövidebb idő alapján kell kiszámítani. Például annak csak az itthon „teljesített” négy év, nem pedig az ál talános szabály szerinti minimum tíz év jöve delme alapján számítják ki a magyar nyugdíját, aki 1988 és 2011 között csak négy évet dolgozott Magyarországon, és 2011-ben nyugdíjra jogosult. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 12-13., 22. §-aiban.]

Egyéb öreg séginyug díj-szab ályok Változás 2011. decem ber 31-étől. A magán-nyug

Az öregségi nyugdíj a szolgálati évek függvényében

díjpénztári tagok 2011 novemberét követő biztosítási jogviszonya beszámít a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe Havi á tla g Havi á tla g Szolgálati Szol vett szolgálati időbe, és a 2011. december 1-jéid ő , év kereset g á la ti kereset től szerzett jövedelmeiket figyelembe veszik % -a id ő , % -a a nyugdíj kiszámításakor. (Az eddig érvényes, év hatályon kívül helyezett szabály szerint a ma64,0 10 33,0 26 gán-nyugdíjpénztári tagok 2011 decemberétől 27 65,0 11 35,0 nem szereztek volna szolgálati időt, és jövedel 37,0 28 66,0 12 mük nem számított volna be a nyugdíjba.) 39,0 67,0 13 29 [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 30 68,0 41,0 14 2. § (6) bekezdésében.] Nem v á lto z o tt. A m agánpénztári tag tb43,0 69,0 31 15 nyugdíjának csökkentése során az általá 32 70,0 16 45,0 nos szabályok szerint kiszámított nyugdíjat 71,0 17 47,0 33 a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgá18 49,0 34 72,0 latiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. 73,0 51,0 19 35 október 1. - 2011. november 30. közötti idő Az öregségi nyugdíj összege 20 53,0 36 74,0 szakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 21 55,0 37 75,5 százalékának összegével kell megszorozni. Nem v á lto zo tt. Az öregségi nyugdíjat a nettó 38 77,0 22 57,0 [Lásd az 1997/LXXXI. törvény átlagkereset alapján meghatározott nyugdíj 12. § (7) bekezdésében és 1. mellékletében.] alapból a szolgálati idő hosszától függően kell 59,0 23 39 78,5 A megállapított öregségi nyugdíj nem ha kiszámítani. Például 20 év szolgálati idő esetén 80,0 21* 61,0 * 40 ladhatja meg a havi átlagkeresetet (kivéve, ha a nyugdíjalap 53, míg 40 év szolgálati idő esetén 63,0 és m inden további évre 25 a nyugdíjigénylő nyugdíjnövelésre jogosult, és a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj. A 40 2 -2 százalék e növelés folytán nő a kereset fölé a nyugdíja). évnél több szolgálati idővel rendelkezők nyug A nyugdíjmiijimum alatti nyugdíjat a megál díja a plusz szolgálati évekre 2-2 százalékkal nő. tettek növelést, és a 2010-ig megszerzett jöve A nyugdíjmértékszabály - a még 1997-ben lapításkor kiegészítik az adott évben érvényes delmeket 2012-ben a 2011. évi szintre emelik fel. minimumra. Nem érvényesül a nyugdíjmini elfogadott törvény szerint - 2013. január 1-jétől A növelés mértéke a megszerzett jövedelem mum résznyugdíj esetében, vagy ha a nyugdíj változik: ekkortól szolgálati évenként a bruttó havi átlagának 0,5 százaléka, tehát a megszer kereset 1,65 százaléka, magánpénztári tagok alapját képező havi átlagkereset kisebb, mint zett jövedelem 2400-ad része. a nyugdíjminimum. esetében 1,22 százaléka lesz a nyugdíj. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 102/A §-ában.] [Lásd az 1997/LXXXI. törvény Az, akinek a nyugdíj alapjául szolgáló át Aki a nyugdíj mellett dolgozik tovább, nyug lagkeresete nem éri el a mindenkori nyugdíjmi 12., 20. §-aiban.] díjjárulékot köteles fizetni a keresete után. nimumot, de legalább húsz év szolgálati ideje [Lásd az 1997/LXXX. törvény van - azaz a nyugdíjkorhatár betöltése esetén K eresetvalorizáció 19. § (2) bekezdésében.] öregségi teljes nyugdíjra jogosult nyugdíjként Nem v á lto z o tt. Minden év márciusában kor a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét kapja. mányrendeletben közzé kell tenni az öregségi [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 12. §-ában, Ellátásszerzés k o rh a tá r fe le tt nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset 21. §(1) bekezdésében, Nem válto zo tt. Nyugdíjnövelési pótlékkal kell és a 168/1997. kormányrendelet 11. §-ában.] megállapításakor alkalmazott, a KSH adatai kiszámítani azoknak a nyugdíját, akik tovább alapján kiszámított valorizációs szorzókat. dolgoztak, miután legalább 20 év szolgálati [Lásd az 1997/LXXXI. törvény Tovább dolgozók n y u g d íjá n ak növelése időt szereztek, a reájuk irányadó korhatárt be 101. § (1) a) pontjában.] töltötték, és nem vettek fel nyugdíjat, bár az járt Nem vá lto zo tt. A nyugdíj mellett szerzett jöve A nyugdíjazás évét megelőző év előtti évi volna nekik, a megszerzett szolgálati időtől és delem utáni járulékfizetés esetén járó nyugdíjnettó átlagkereseteket a nyugdíjazás előtti év a tovább dolgozás időtartamától függetlenül. átlagkeresetének szintjére kell felszorozni. növelés összegét naptári évenként kiszámítják. A nyugdíjnövelés mértéke 30 naponként a nyug A havi nyugdíjat az év során szerzett jövedelem A valorizációs szorzókat tényadatok alapján díj 0,5 százaléka. kell - azaz csak utólag lehet - megállapítani. átlagos havi összegének 0,5 százalékával - tehát Például az az 1944. október 27-én született az éves jövedelem 2400-ad részével - emelik. A 2011-re vonatkozó szorzó például csak 2012. férfi, aki 2012. október 27-étől kéri öregségi (Függetlenül attól, hogy év közben hány napig márciusban lesz ismert, így az első három nyugdíja megállapítását, és 62 éves kora után szerzett jövedelmet a nyugdíjas.) hónapra a iiy ugdíj-megállapító szervek csak folyamatosan összesen 72-szer 30 napot (hat [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 22/A §-ában.] nyugdíjelőleget állapítanak majd meg, amelyet évet) dolgozott, járulékot fizetett, és 62 éves A 2010 végéig szerzett jövedelmek után bár a 2011-es valorizációs szorzókkal számítanak koráig legalább 20 év szolgálati idővel ren mikor kérelmezhető a nyugdíjnövelés. Ennek ki. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény delkezett, 36 (72-szer 0,5) százalékkal növelt során nem veszik figyelembe azokat a jövedel 13. § (3) és a 168/1997. kormányrendelet nyugdíjat kap. 15. § (6) bekezdéseiben, 2. mellékletében.] meket, melyek után korábban már érvényesí

ÖREGSÉGI N Y UG DÍ J

Az öregségi nyugdíj e növeléssel meghalad hatja a nyugdíj alapját képező havi átlagkerese tet .

[Lásd. az 1997/LXXXI. törvény 12., 21. §-aiban.]

N yugdíjösszeg-rögzítés Nem v á lto z o tt. Aki elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, és megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (20 évet), kérheti, hogy a nyugdíját állapítsák meg, de azt ne folyósítsák. Ha a nyugdíja rögzítését kérő biztosított to vább dolgozik, s a nyugdíjra jogosító öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően legalább egy év (365 naptári nap) szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, tény leges nyugdíjazásakor választhat a tényleges nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapí tott öregségi nyugdíj, illetve az öregséginyugdíj korhatára időpontjához igazodóan megállapított nyugdíj összege között. Nem választhat az, aki a nyugdíja rögzítését követő és a tényleges nyugdíjazása közötti idő nek legalább a fele részében özvegyi nyugdíjat vett fel (ha választani akar, érdemes szüneteltet nie özvegyi nyugdíját). [Lásd az 1997/LXXXl. törvény 82. és a 168/1997. kormányrendelet 67. §-aiban.]

N yu g d íj-szü n e telte té s Nem vá lto zo tt. Az öregségi és az öregségi jelle gű nyugdíjakat a biztosítási jogviszonyban álló nyugdíjas kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg nem kéri az újbóli folyósítást. A nyug ellátás szüneteltetése alatt az érintett nyugdí jasnak minősül, a nyugdíj újbóli folyósításakor a szünetelés alatti emeléseket megkapja. [Lásd az 1997/LXXX1. törvény 83/A §-ában.]

Szolgálati idő Nem vá lto z o tt. A nyugdíjjogosultságot a szol gálati idő alapozza meg. Szolgálati időnek számít - az 1997 végéig megszerzetteken túl - az 1997. december 31-e után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött minden olyan idő, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Szolgálati idő a biztosítási idő azon része is, amelyre a munkáltató a biztosított keresetéből, jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de an nak befizetését részben vagy teljesen elmulasz totta. Ha a biztosítottság a társadalombiztosítás nyilvántartásaiból megállapítható, de a nyugdíj járulék befizetése a rendelkezésre álló okiratok, igazolások alapján nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 37-43/A és a 168/1997. kormányrendelet 29-59/B §-aiban.]

Az 1997. december 31-e utáni egyetemi, főis díj helyett folyósítják. (Az özvegyi járadék meg kolai tanulmányi idő nem számít bele a szolgála állapítására vonatkozó szabályokat a kormány ti időbe. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 2012-ben fogja meghatározni.) 37., 41. §-aiban és a 168/1997. kormányrendelet [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 59/B§ (3) bekezdésében.] 61/A §-ában, 101. § (l)p) pontjában.] A gyed, gyes, gyet, az ápolási díj, a m un kanélküli-ellátások folyósításának időtartama Özvegyi nyugdíj szolgálati idő, ha arra megfizették az előírt nyugdíjjárulékot. A táppénz, a terhességi Új előírás2012. ja n u á rl-jé tő l. A rokkantsági nyug gyermekágyi segély és a sorkatonaság időtar díj megszűnése miatt érvényét veszti az a sza tama szolgálati idő. bály, amely az elhunyt rokkantsági nyugdíjas [Lásd az 1997/LXXXI. törvény ellátásának alapján határozta meg az ideiglenes 38. §(1)özvegyi c)-e) pontjaiban.] nyugdíj és az özvegyi nyugdíj összegét. Az egyéni és a társas vállalkozók szolgá[Lásd az 1997/LXXXI. törvény latiidő-számításához az adóhatóság igazolja 50. § fi)-(2) bekezdéseiben.] a nyugdíj-biztosítási és a nyugdíjjárulék befi Változás 2012. ja n u á r l- jé tő l. A nem nyugdíjas zetését, illetve az esetleges tartozás összegét. személy halálakor az özvegyi nyugdíj megál Az adóhatósági igazolás kiadásáig az érintettek lapítása nem függ attól, hogy az elhunyt dolgo szolgálati idejét saját igazolásuk vagy nyilatko zott-e korkedvezményes időre jogosító munka zatuk alapján kell elismerni. Ha a vállalkozó körben. (Eddig az ilyen munkakör betöltőjének nak járuléktartozása van, és az adóhatóság, halála esetén kevesebb szolgálati idő is elegen illetve a vállalkozó nem közli, hogy a tartozás dő volt az özvegyi nyugdíj megállapításához.) melyik időszakra vonatkozik, a szolgálati időt [Lásd az 1997/LXXXI. törvény a 46. §-ában.] annyi nappal kell csökkenteni, amennyi a tar Az özvegy munkaképesség-csökkenése tozás összegének és a nyugdíj-megállapítás akkor jogosít özvegyi nyugdíjra az ideiglenes előtti hónapban érvényes minimálbér harminellátás egyéves időtartamának lejárta után, ha cadrésze után számított nyugdíj-biztosítási és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal nyugdíjjárulék összegének a hányadosa. Ha megállapítja, hogy egészségi állapota 50 száza a tartozást utólag megfizetik, a szolgálati idő lék alatti. (Eddig akkor jogosított, ha az egészséga befizetés napját magában foglaló naptári hó károsodása meghaladta az 50 százalékot.) nap első napjától vehető figyelembe, tehát a ko [Lásd az 1997/LXXXI. törvény rábbi dátumtól megállapított nyugdíj visszame 4. § (1) k) pontjában, 47. § (2) bekezdésében.] nőleg nem korrigálható (vagyis nem vehető fel Az özvegyi nyugdíj akkor lesz 60 helyett 30 a különbözet). százalék, ha az öregségi nyugdíjban és az 1998 [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 38. §-ában.] előtt hatályos rendelkezések szerint megálla A minimálbérnél kisebb összeg után járu pított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, lékot fizetők esetében a nyugdíjjogosultság munkaképtelenségi vagy növelt összegű jára elbírálásakor nem kell arányosan csökkenteni dékban nem részesülő özvegynek rokkantsági a szolgálati időt. Ha például valaki húsz évig ellátást, rehabilitációs ellátást, korhatár előtti részmunkaidőben dolgozik, és a minimálbér fele ellátást, átmeneti bányászjáradékot, illetve után fizet járulékot, jogosult a nyugdíjra - mivel balettművészeti életjáradékot sem folyósíta húsz évet dolgozott -, de azt csak tíz év szolgálati nak. (Eddig az öregségi nyugdíjasok és a me időre számítják ki neki. zőgazdasági szövetkezeti járadékosok mellett [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 39. §-ában.] a rokkantsági nyugdíjasoknak járt feleakkora Az egészségügyi dolgozók a 2004. május 1-je özvegyi nyugdíj.) utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként A 60 százalékos özvegyi nyugdíj az öz vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészí vegyet mindaddig megilleti, amíg saját jo tő szolgálati időt szerezhetnek. Nyolc óra többletgán nem állapítanak meg a részére öregségi munka számít egy napnak. nyugellátást, mezőgazdasági szövetkezeti [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 43/A §-ában.] járadékot, rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, korhatár előtti ellátást, átmeneti bá nyászjáradékot, illetve balettművészeti élet Özvegyi já ra d é k járadékot. Akkortól a megállapított ellátás Nem v á lto z o tt. A magánnyugdíjrendszerből mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 30 2010. november 2-ától 2011. március 1-jéig viszszázaléka jár neki. (Eddig az öregségi nyugdíj szalépő tagok halála esetén özvegyi járadék is és a mezőgazdasági szövetkezeti járadék, to megállapítható. vábbá a rokkantsági nyugdíj megállapításakor Erre akkor kerül sor, ha az özvegyi nyugdíj csökkent felére az özvegyi nyugdíj.) nál magasabb ellátás állapítható meg. Ebben [Lásd az 1997/LXXXI. törvény az esetben az özvegyi járadékot az özvegyi nyug 50. § (2) a)-b) pontjaiban.] HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

ÖR E G S É G I N Y U G D Í J

Nem vá lto z o tt. Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat - akár külön-, akár azonos neműek de élettárs csak akkor, ha társával annak halálát megelőzően legalább egy évig megszakítás nélkül együtt élt, és van közös (bármikor is született) gyer mekük, vagy legalább tíz év óta megszakítás nélkül együtt éltek (ilyenkor nem kell közös gyermeküknek lennie). Nem jogosult élettársa után özvegyi nyug díjra az, aki az együttélési idő vagy annak egy része alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyug díjban részesült. Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek el hunyt házastársa (élettársa) jogosult lett vol na öregségi, nyugdíjra, illetve öregségi nyug díjas volt, vagy megszerezte a rokkantsági nyugdíj megállapításához a 2011. december 31-ei szabályok szerint szükséges szolgálati időt. Nem jogosult az özvegyi nyugdíjra e feltételek fennállása esetén sem az, aki há zastársa (élettársa) halálát jogerős bírói ítélet szerint szándékosan okozta. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 44/A, 45-46. §-aiban.] A házastárs (élettárs) halála után az özvegy nek egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ha az özvegy - árvaellátásra jogosult - másfél évesnél kisebb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj legalább a gyermek 18 hóna pos koráig jár. Ha a gyermek fogyatékos vagy tartósan beteg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik életévéig jár. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 47. Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat annak az öregségi nyugdíjnak az alapján kell k i számítani, amely az elhunytat a halála idő pontjában megillette vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem érte el a nyugdíjkorhatárt, a részére 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj alapján szám ítják ki az ideiglenes özvegyi nyugdíjat. Az ellátás az özvegy saját kerese tétől, jövedelmétől, nyugdíjától függetlenül teljes egészében jár. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 50. § (1) bekezdésében.] Az özvegyi nyugdíjra jogosultság házasság esetén főszabályként nem kötődik együttélési időhöz. Ha azonban az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, az özvegy az özvegyi nyugdíj ra csak akkor jogosult, ha a házasságkötéstől számítva öt éven át együtt éllek. Nem vonatko zik ez a megkötés azokra, akiknek közös gyer mekük van, vagy korábban elváltak ugyan, de az öregséginyugdíj-korhatár betöltését követő en ismét házasságot kötöttek. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 48. §-ában.] HVG

T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítá sának megszűnése után az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki házastársa halálakor az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte, vagy rok kant, vagy házastársa (élettársa) jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermeket tart el. A fogyatékos gyermeket nevelő özvegy akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha csak egy gyer meket nevel (a fogyatékosságot a családipótlékszabályok szerint kell igazolni). Az özvegyi nyugdíj abban az esetben is jár, ha az előbbi feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül kö vetkezik be. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 47. § (2)-(3) bekezdéseiben.] Az özvegyi nyugdíj annak az öregségi nyug díjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a ha lála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ha az elhunyj nem érte el a nyugdíjkor határt, a részére 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj 30 százaléka az özvegyi nyugdíj. Ez az özvegy nyugdíjának összegére, keresetére, jövedelmé re tekintet nélkül jár. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 50. §-ában.] Az elváltak vagy egy évnél régebben külön élők abban az esetben jogosultak özvegyi nyug díjra, ha házastársuktól annak haláláig tartás díjban részesültek (vagy bíróság azt megítélte), és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek vala melyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezett (például az özvegy eléri a nyug díjkorhatárt). Az özvegyi nyugdíj ebben az eset ben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét. § (1) bekezdésében.] [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 49. §-ában, 50. § (5) bekezdésében.] Ha az elhunyt magánpénztári tag volt, és özvegye (illetve az árva vagy a szülő) nem szerepelt a kedvezményezettek között, de vala mennyi kedvezményezett átutaltatta az elhunyt egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíj-biz tosítási Alapba, akkor az özvegy (árva, szülő) nem csökkentett, hanem teljes nyugdíjra (árva ellátásra, szülői nyugdíjra) lesz jogosult. [Lásd a 168/1997. évi kormányrendelet 59/C§-ában.] Élettársnak a polgári törvénykönyv - 1959. évi IV. törvény - 685/A paragrafusában megha tározott személyeket kell tekinteni, az érintet tek nemétől függetlenül. Az együttélést azonos lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy egyéb, hitelt érdemlő módon igazolni kell. [Lásd a 168/1997. kormányrendelet 60. §-ában.]

Együtt fo ly ó s íto tt e llátások V áltozás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Az 1998. janu ár 1-je előtt megözvegyültek számára - akik együtt kaphatják saját nyugdíjukat és mellé el

hunyt házastársuk nyugdíjának a 60 százalékát - az együtt folyósított saját jogú és özvegyi nyug díj felső határa 76 260 forint (2011-ben 72 820 forint volt). [Lásd a 168/1997. kormányrendelet 62. § (7) bekezdésében.] Nem v á lto z o tt. A 30 százalékos özvegyi nyug díj az özvegy saját jogán járó ellátásának össze gétől függetlenül jár. Ha az özvegyi nyugdíj az elhunyt 1998. janu ár 1-je előtti halála okán jár, az özvegy saját jogú nyugellátását főszabály szerint a 60 százalékos özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani függetlenül attól, hogy az özvegyi ellátást 1998. január 1-je előtt vagy után állapították meg -, de csak a kormány által évente meghatározott öszszegig (2012-ben 76 260 forintig), ha az özvegy számára ez a kedvezőbb. Az özvegy kérheti, hogy 30 százalékos öz vegyi nyugdíjat állapítson meg neki a nyugdíjfolyósító, és ezzel együtt folyósítsa saját jogú nyugellátását; ekkor nem érvényes az együtt folyósítási összeghatár. * [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 50. §-ában.]

Özvegyi nyugdíjra jogosultság feléledése Nem v á lto z o tt. Az özvegyi nyugdíj 1993. feb ruár 28-át követő megözvegyülés esetén tíz éven belül éledhet fel. Ha az özvegyi nyugdíjra jogosultság nem házasságkötés - hanem példá ul az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése, a megváltozott munkaképességű özvegy álla potjavulása - miatt szűnt meg, a jogosultság akkor éled fel, ha a feltételek (nyugdíjkorhatár, munkaképesség-változás) valamelyike az özve gyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül beáll. Ha az özvegyi nyugdíj „feléled”, a jogosultat megilletik a megszűnés óta érvényesült eme lések, kiegészítések. Ha a megszűnt özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtt állapították meg, akkor az 1996. december 31-én érvényes nyug díjkorhatárt (nőknél 55, férfiaknál 60 évet) kell figyelembevenni. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 53. §-ában.] Feléled az özvegyinyugdíj-jogosultsága an nak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. már cius 1-je előtt hunyt el, és az elhunyt jogán folyó sított özvegyi nyugdíj beszüntetésétől számított 15éven belül betöltötte a nyugdíjkorhatárt, vagy elszenvedte az 50 százalékos munkaképesség változást (ez esetben sincs feléledés akkor, ha az özvegy közben házasságot kötött). Tehát például annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. február 28-án hunyt el, és ő árvaellátásra jogosult gyermekek miatt 1999. május 15-éig öz vegyi nyugdíjat kapott, 2014. május 15-éig kell betöltenie az öregséginyugdíj-korhatárt ahhoz, hogy özvegyi nyugdíja feléledjen. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 47., 53. §-aiban.]

ÖREGSÉGI N YU GDÍ J

alékát nyug-

'2 820 idelet ében.] nyugössze-

.janu-

tjogú lékos 'tani -

1998. de tt ösz-

'vegy

3S 0Z-

Jgdíjjogú

jyütt-

ban.]

r —íse

, febn tíz díjra téldánése, állatság latár, izve-

lelül

ultat emeegyi meg, tyugkell

m.] Janmárolyóított

'agy ¡ság

iba íhát isa)

ásra

Bözíell )oz, jn.J

Egyéb özveg yin yu g d íj-szab ályo k

Nem v á lto z o tt. Ha többen is jogosultak özve gyi nyugdíjra - például a külön élő házastárs és az élettárs az ellátást egyenlő arányban kell közöttük megosztani. [Lásd az 1997/LXXX1. törvény 51. §-ában.] Megszűnik az özvegyinyugdíj-jogosultság, ha az özvegy az öregséginyugdíj-korhatára be töltése előtt házasságot köt. Az özvegy munkaképesség-változása okán megállapított özvegyi nyugdíjra akkor szűnik meg a jogosultság, ha a munkaképesség válto zásának mértéke már nem éri el az 50 százalé kot, az árvaellátás címén megállapított özvegyi nyugdíjra pedig akkor, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás. [Lásd az 1997/LXXXl. törvény 52. §-ában.]

Árvaellátás Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A rokkantsági nyugdíj megszűnése miatt érvényét veszti az a szabály, mely az elhunyt rokkantsági nyugdíjas ellátásának alapján határozta meg az árvaellátás összegét. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 56. § (1) bekezdésében.] Nem v á lt o z o t t . Az árv aellátás an nak az öregségi nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillet te vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem érte el a nyugdíjkorhatárt, a részére 2011. december 31-ei szabályok szerint megálla pítható rokkantsági nyugdíj 30 százaléka az ellátási összeg. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 56. §-ában.] Az árvaellátás gyermekenként 2012-ben is minimum havi 24 250 forint. [Lásd a 168/1997. kormányrendelet 64/D§-ában.] Az árvaellátás a 16-25 éves korúaknak ak kor jár (a korhatár méltányosságból 27 éves korig meghosszabbítható), ha az árva okta tási intézmény nappali tagozatán tanul. Ha az árva közben megrokkan, az árvaellátás életkortól függetlenül jár (mint a már az el hunyt halálakor rokkant kiskorú árvák eseté ben). A középiskolai tanulói jogviszony fenn állását évente, a felsőfokú iskoláiét félévente kell igazolni. A 16. életévet betöltött árva a ta nulmányokat a megkezdésüktől számított egy hónapon belül köteles igazolni. [Lásd az 1997/LXXXl. törvény 55. § (4) bekezdésében.] A hallgatói jogviszony szünetelése alatt kizárólag akkor jár az árvaellátás, ha a szü netelés betegség vagy szülés miatt követke zik be. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 55. § (5) bekezdésében.]

Szülői nyugdíj Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A rokkantsági nyugdíj megszűnése miatt érvényét veszti az a szabály, amely az elhunyt rokkantsági nyugdíjas ellátásának alapján határozta meg a szülői nyugdíj összegét. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 59. § (1) bekezdésében.] Nem v á lto z o tt. Szülői nyugdíjra az jogosult, akit gyermeke (unokája) a halála előtti évben túlnyomó részben eltartott. Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása a gyermek (unoka) elhalálozása időpontjában nem haladta meg az öregséginyugdíj-minimumot (havi 28 500 forintot). A szülői nyugdíj összege azonos az özve gyi nyugdíjéval. Tehát abban az esetben, ha a szülőnek (nagyszülőnek) öregségi nyugdíja, rokkantsági ellátása, rehabilitációs ellátása, korhatár előtti ellátása, átmeneti bányászjá radéka, vagy balettművészeti életjáradéka is van, akkor a gyermek (unoka) öregségi nyug díjának, vagy 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyug díjának 30 százaléka az ellátási összeg. Ha viszont a szülő (nagyszülő) nem kapja a fel sorolt ellátások egyikét sem, a szülői nyugdíj 60 százalékos lesz. Á [Lásd az 1997/LXXXl. törvény 58-59. §-aiban.]

H ozzátarto zói ellátás üzem i balesetben elh u n y t után Nem v á lto z o tt. Az üzemi baleset következ tében elhunytak hozzátartozóit az általá nos szabályok szerint illeti meg az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Ugyanakkor nem jogosultsági feltétel, hogy az elhunyt az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjhoz 2011. december 31-én szükséges szolgálati időt megszerezze (vagyis a nyugdíj szolgálati időtől függetlenül jár). A hozzátar tozói ellátást a baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításának 2011. december 31-én érvé nyes előírásai szerint kell megállapítani. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 60-61. §-aiban.]

Eljárási szabályok Nem v á lt o z o t t. Nyugellátás írásban, for m anyom tatványon, az elbíráláshoz szük séges ig azo láso k , adatok csatolásával igényelhető, visszamenőleg legfeljebb hat hónapra. A nyugellátási igény a nyugdíj-biztosítá si szervhez nyújtható be, személyesen vagy

postai úton. Az igény bejelentési időpontjá nak a nyugdíj-biztosítási szervhez beérkezé sének a napja számít. [Lásd az 1997/LXXXL törvény 64. §-ában.] Az igényelbíráló szerveknek az igény és a szükséges adatok benyújtását követő két hónapon belül kell határozatot hozniuk. Ez ellen 15 napon belül, írásban lehet fellebbez ni a nyugdíj-biztosítási szerv vezetőjénél. Az ő döntése ellen az elsőfokú határozatot hozó nyugdíj-biztosítási szerv székhelye szerinti bírósághoz adható be - 30 napon be lül - kereset. [Lásd az 1997/LXXXL törvény 95. §-ában cs a 168/1997. kormányrendelet 66/A § (1) bekezdésében.] Ha a nyugdíjra jogosultság megállapítható, de határozat 30 napon belül még nem hozható (például adatpótlás szükséges), az igénylő elő leget kap. [Lásd az 1997/LXXXL törvény 73. §-ában.] A külföldön élő vagy ott tartózkodó nyugdí jas az ellátása külföldre folyósításához évente köteles megadni a szükséges adatokat a nyug díjfolyósító szervnek. [Lásd a 16§/1997. kormányrendelet 76. §-ában.] A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság EGT-tagállam ban élők, illetve tartózkodók nyugdí ját kérésükre EGT-területen lévő bankhoz utalja. EGT-n kívüli országokba a nyugdíjfolyósító nem utal nyugdíjat, de a nyugdíjas megadhatja neki azt a belföldi szám laszá mot, ahová utalhat. A nyugdíjat belföldi meghatalmazott is felveheti. [Lásd az 1997/LXXXL törvény 79. és a 168/1997. kormányrendelet 75. §-aiban.] A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden januárban köteles ügyfeleit tájékoztatni ar ról, hogy az előző évben és a tárgyév január hónapjában kifizetett összeg milyen ellátá sokat tartalmaz. [Lásd a 168/1997. kormányrendelet 75/B §-ában.] A nyugdíj-biztosítási szerv felhívására történő, valamint a nyugellátásban részesü lő személynek a jogosultságáról és az ellátás folyósításáról, illetve a hozzátartozóknak a nyugdíjas haláláról szóló bejelentések ha tárideje a felhívástól, az adat megváltozásától, valamint a halálozástól számított 15 naptári nap. [Lásd az 1997/LXXXL törvény 97. § (1), (5) bekezdéseiben.] Szolgálati idő megállapítását a korhatár betöltése előtt bármikor, naptári évenként egyszer lehet kérni a nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól. [Lásd az 1997/LXXXL törvény 68. § (1) bekezdésében.] HVG | T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

rokkantsági

e llá tá s o k á t a l a k it a s a

Mit kell tudni

a rokkantsági ellátások átalakításáról?

Nem fogják felülvizsgálni a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülőket, ők változatlan feltételekkel kapják ellátásukat a ko rábban meghatározott időpontig. (Eddig elvégez ték a járadékos egészségi állapotának komplex újraminősítését, ha az állami foglalkoztatási szerv állapotrosszabbodását vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a megállapítottnál alacsonyabb mértékű egészségkárosodást felté telezett.) [Lásda2011/CXCI. törvény 34. §(1) bekezdésében.]

Az Országgyűlés által 2011. december 20-án elfogadott 2011. évi CXCI. törvény megszüntette, illetve átalakította a korábbi rokkantsági nyug díjakat és a megváltozott munkaképességűek szociális ellátásait.

Új ellátások Új előírás 2012. ja n u á r 1-jétől. Új ellátásként álla pítható meg és folyósítható ■a rehabilitációs ellátás, ■a rokkantsági ellátás, ■a bányászok egészségkárosodási járadéka. Az ellátásokat a 2011. december 31-én törvényi rendelkezés alapján megszűnő rok kantsági nyugdíjban, megváltozott munkaképességre tekintettel megállapított szociális ellátásban részesülő nyugdíjkorhatár alattiak, valamint új jogosultak is megkaphatják, ha megfelelnek az előírt feltételeknek.

[Lásda2011/CXCI. törvény 2-13., 30-33., 35. §-aiban.]

R okkantsági n yugdíjak m egszüntetése Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. A korhatár alattiak rokkantsági nyugdíja egészségbiztosítási - rok kantsági vagy rehabilitációs - ellátássá, a korha tár felettieké öregségi nyugdíjjá alakul át. [Lásda2011/CXCl. törvény 31-33. §-aiban.] Változás2012. ja n u á rl-jé tő l. Rokkantsági nyug ellátás ezentúl nem állapítható meg. (Eddig a legalább 50 százalékos egészségkárosodást el szenvedett, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által rehabilitációra nem javasolt - tehát rokkant - és az előírt szolgálati idővel rendelke ző személyek kaphattak rokkantsági nyugdíjat, ha nem dolgoztak, vagy ha egészségkárosodás előtti jövedelmük legalább 30 százalékkal csök kent. Ha rokkantságukat túlnyomóan üzemi bal eset vagy foglalkozási betegség okozta, baleseti rokkantsági nyugdíjat igényelhettek, bármekko ra szolgálati idővel. Szilikózisból, azbesztózisból eredő foglalkozási megbetegedés esetén már 40 százalékot elérő egészségkárosodás mellett járt.) [Lásd a 2011/CXCI. törvény 30. § (1) bekezdésében.]

Rokkantsági ellátássá alakítás Szociális ellátások m egszüntetése Új előírás 2012. ja n u á r 1-jétő l. A 2011 végéig meg

állapított rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék egészségbiztosítási - rokkantsági vagy rehabilitációs - ellátássá alakul. [Lásd a 20U/CXCI törvény 32. § (1), 33. § (1) bekezdéseiben, 120. §(1) c) pontjában.] Változás 2012. ja n u á r l- jé t ő l. Rendszeres szo ciális járadék és átmeneti járadék ezentúl nem állapítható meg. (Eddig a keresőtevékenysége alatt a 40 százalékos egészségkárosodást el szenvedett, a rokkantnyugdíjhoz szükséges szolgálati idő legalább felét megszerző sze mély rendszeres szociális járadékot kaphatott. Az öregséginyugdíj-korhatárt öt éven belül elérő, az ahhoz szükséges szolgálati idővel rendelkező szefaiély pedig átmeneti járadékot igényelhetett a keresőtevékenysége alatt el szenvedett, legalább 40 százalékos egészségkárosodása esetén. Mindkét ellátást a nyugdíjkorhatárt megelőzően állapíthatták meg.) [Lásd a 2011/CXCI. törvény 30. § (1) bekezdésében.]

R ehabilitációs já ra d é k k ifu tta tá s a V á lto zá s2012. ja n u á r l- jé tő l. Nem állapítható meg rehabilitációs járadék. A korábban megálla pított ellátásokat a határozott időtartam végéig folyósítják, ez összesen három-, a 2011-ben meg hosszabbított ellátások esetén négyéves vagy an nál rövidebb időtartamot jelent. Akinek például 2011. december 30-ától három évre állapították meg a rehabilitációs járadékot, 2014. december 30-áig fogja kapni ellátását. (Eddig legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodás és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal rehabilitálhatóságról szóló szakvéleménye esetén állapíthattak meg rehabilitációs járadékot, legfel jebb hároméves időtartamra. Az ellátás további feltétele volt a rokkantnyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése és a korábbi kereset legalább 30 százalékos csökkenése.) [Lásd a 2011/CXC1. törvény 30. § (1) bekezdésében, 34. §-ában, 120. §(1) a)-b) pontjában.]

Új előírás 2012. ja n u á r l- jé tő l. Rokkantsági ellá tássá alakul át a teljesen munkaképtelen - tehát az I. és II. csoportba sorolt - 62 év alatti (tehát 1950-ben vagy azt megelőzően született) sze mélyeknek folyósított rokkantsági nyugdíj. AIII. csoportos rokkantnyugdíjasok közül a 2011 végéig 57 éves életkorukat betöltötték (tehát az 1954-ben vagy azt megelőzően születettek) fognak rokkantsági ellátást kapni 2012-től. A 2011. december 31-éig 57. életévüket betöl tötték - tehát az 1954-ben vagy azt megelőzően születettek - rendszeres szociális járadéka, vala mint az átmeneti járadék rokkantsági ellátássá

alakul.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény 32. § (1) be Rokkantnyugdíjból átalakított rokkantsá gi ellátásként a 2011. decemberi nyugdíjnak a 2012. januári nyugdíjemelés általános szabá lyai szerint megnövelt összegét folyósítják. így januárban 4,2 százalékkal jár magasabb ellátás. A 2011 előtt megállapított rokkantnyugdíj átala kítása esetén ezt megelőzően a 2011. novemberi egyösszegű kiegészítés egyhavi (0,5 százalé kos) mértékével is emelik az ellátást, így öszszesen mintegy 4,7 százalékkal emelt összeget folyósítanak. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 32. § (1), (3) bekezdé Ha a rokkantsági ellátás rendszeres szociális járadékból vagy átmeneti járadékból alakult át, akkor nem növelik meg a 2012. januári nyugdíjemeléssel. Ez esetben tehát a 2011. decemberi ellátást változatlan összegben folyósítják tovább rokkantsági ellátásként 2012 januárjában. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 32. § (1) be A 2012. januárt követő nyugdíjemelések mér tékével kell emelni a rokkantsági nyugdíjból, va lamint a rendszeres szociális járadékból, átmeneti járadékból 2012. január 1-jén átalakított rokkant sági ellátásokat is. [Lásd a 2011/CXC1. törvény 32. § fi), (3) bekezdé A 2012 januárjában rokkantsági ellátásban ré szesülőnek a 2012 előtt meghatározott időpontban kell részt vennie az előírt orvosszakértői (soros) felülvizsgálaton. A felülvizsgálat után egészségi állapotának és rehabilitálhatóságának megfelelő H VG | T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

R O K K A N T S Á G I E L L Á T Á S OK A T A L A K I T A S A

ellátást kap, vagy nem részesül tovább ellátásban. A felülvizsgált személy ellátási jogosultságának megítélésekor a biztosítási időtartamot nem kell figyelembe venni. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 2. § (2) b) pontjában, 32. § (1) bekezdésében.] A 2012 januárjától rokkantsági ellátásban részesülő, 2011 végéig 57. életévét betöltő (tehát 1954-ben vagy azt megelőzően született) személy a nyugdíjkorhatár betöltését követően kérelmez heti, hogy a továbbiakban öregségi nyugdíjként folyósítsák ellátását. A nyugdíjjá alakított ellátás a megszüntetett rokkantsági ellátással azonos összegben jár. [Lásd a 2011/CXC1. törvény 32. § (4) bekezdésében.]

nyugellátás 2012. januári nyugdíjemelés általá nos szabályai szerinti növelt összegét folyósítják tovább. így januárban 4,2 százalékkal jár maga sabb összeg. A 2011 előtt megállapított rokkant nyugdíj átalakítása esetén ezt megelőzően a 2011. novemberi egyösszegű kiegészítés egyhavi 0,5 százalékos mértékével is megemelik az ellátást, így összesen mintegy 4,7 százalékkal emelt öszszeget folyósítanak. Ha a rehabilitációs ellátást rendszeres szociá lis járadékból alakítják át, akkor azt nem növelik a 2012. januári nyugdíjemeléssel. Ez esetben te hát a 2011. decemberi ellátást változatlan összeg ben folyósítják tovább rehabilitációs ellátásként 2012 januárjában. [Lásd a 2011/CXCl. törvény 33. § (1) bekezdésében.] R ehabilitációs ellátássá alakítás A 2012. január 1-jei ellátásátalakítást köve Új előírás 2012. ja n u á r l- jé t ő l. Rehabilitációs tően folyósított rehabilitációs ellátás melletti ellátássá alakul át a megmaradt munkaképes jövedelemszerzésre - a komplex újraminősítést séggel rendelkező - tehát a III. csoportba sorolt követő ellátásmegálíapításig - továbbra is a 20112011. december 31-én 57 év alatti (tehát 1955- es szabályokat alkalmazzák' Megszüntetik tehát ben vagy azt követően született) személyek a III. csoportos rokkantsági nyugdíjból átalakí rokkantsági nyugdíja. Ugyancsak rehabilitáci tott ellátást hat hónapi keresőtevékenység, illetve ós ellátást kapnak 2012 januárjától az 57 éves ennek során a minimálbért, valamint az ellátás életkort 2011 után betöltő rendszeres szociális kétszeresét is meghaladó havi átlagjövedelem járadékosok. megszerzésekor. A rendszeres szociális jára III. csoportos rokkantsági nyugdíjból átalakí dékból átalakított rehabilitációs ellátást a havi tott rehabilitációs ellátásként a 2011. decemberi minimálbér 80 százalékának (2012-ben 74 400

forintnak) a hat hónapon keresztüli megszerzé sekor szüntetik meg. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 33. §. (2) bekezdésében.]

Kom plex újram inősítés Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. A rehabilitációs el látássá alakított juttatásban részesülőt a Nyug díjfolyósító Igazgatóság 2012. január 31-éig levél ben tájékoztatja az átalakítás során megváltozott jogosultságairól és kötelezettségeiről.

A 2012. január 1-jén rehabilitációs ellátássá alakított juttatásban részesülő személy a Nyug díjfolyósító Igazgatóság tájékoztatásához csatolt nyilatkozat visszajuttatásával 2012. március 31-éig kérheti egészségi állapotának komplex újraminősítését. A határidő lejárta után csak igazolási kérelem benyújtása és elfogadása ese tén lehet a nyilatkozatot megtenni. Az igazolási kérelemben az ellátottnak a nyilatkozat-benyúj tási határidő elmulasztási okát kell tisztáznia. Ha a 2012. január 1-jén rehabilitációs ellá tássá alakított juttatásban részesülő személy az előírt időpontig nem kérte egészségi állapo tának komplex újraminősítését, ellátását 2012 május 1-jén megszüntetik. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 33. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Új ellátás megállapítása megváltozott munkaképességűeknek 2012-ben O rvo si m in ő s íté s * Legfeljebb 60 százalékos egészségi állapot, rehabilitálható

M un k a ké p e ssé g m in ő s íté s e

S z ü le té s i év

E llá tá s m e g n e ve z é se

Foglalkoztatható, rehabilitációval 1953-ban vagy korábban, Rokkantsági ellátás valamint 58 és fél éves életkorfelett 1954-ben

E llá tá s ö s s z e g e **

E llá tá s fo ly ó s ítá s a

Havi átlagjövedelem 4 0 % -a , de Megszűnik, ha 3 hónapos keresőtevé a minimálbér legalább 30 és legfeljebb kenység alatt a m inimálbér 150%-át 45%-a; nyugdíjjárulék nem terheli meghaladó havi átlagkeresetet szerez

1954-ben 58 és fél éves Rehabilitációs ellátás, Havi á tlagjövedelem 35% -a, de Szünetel jövedelemszerzés esetén életkor alatt, valam int legfeljebb 3 éves idő a minimálbér legalább 30 és legfeljebb 1955-ben vagy később tartamra 40%-a; nyugdíjjárulék terheli Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

1953-ban vagy korábban, Rokkantsági ellátás valam int 58 és fél éves életkorfelett 1954-ben

Havi átlagjövedelem 6 0 % - a, de Megszűnik, ha 3 hónapos keresőtevé a minimálbér legalább 45 és legfeljebb kenység alatt a minim álbér 150%-át 150%-a; nyugdíjjárulék nem terheli meghaladó havi átlagkeresetet szerez

1954-ben 58 és fél éves Rehabilitációs ellátás, Havi átlagjövedelem 45% -a, de Szünetel jövedelemszerzés esetén életkor alatt, valam int legfeljebb 3 éves idő a minimálbér legalább 40 és legfeljebb 1955-ben vagy később tartamra 50%-a; nyugdíjjárulék terheli legfeljebb 60 százalékos egészségi állapot, rehabilitáció nem javasolt

Foglalkoztatható lenne, de egyéb körülmények miatt rehabilitáció ja nem javasolt

Bármikor

Rokkantsági ellátás

Havi átlagjövedelem 40% -a, de Megszűnik, ha 3 hónapos keresőtevé a minimálbér legalább 30 és legfeljebb kenység alatt a minim álbér 150%-át 45%-a; nyugdíjjárulék nem terheli meghaladó havi átlagkeresetet szerez

Tartós foglalkozási rehabilitációt igényelne, de ez egyéb körülmé nyek miatt nem javasolt

Bármikor

Rokkantsági ellátás

Havi átlagjövedelem 60% -a, de a minimálbér legalább 45 és legfeljebb 150%-a; nyugdíjjárulék nem terheli

Folyamatos támogatással foglal koztatható

Bármikor

Rokkantsági ellátás

Havi átlagjövedelem 6 5% - a , de a minimálbér legalább 50 és legfeljebb 150%-a; nyugdíjjárulék nem terheli

Jelentős egészségkárosodás, fog lalkoztatás csak segítséggel vagy egyáltalán nem lehetséges

Bármikor

Rokkantsági ellátás

Havi á tlagjövedelem 70 % - a , de a minimálbér legalább 55 és legfeljebb 150%-a; nyugdíjjárulék nem terheli

* Felülvizsgálatra a megállapító határozatszerinti időben kerül sor. **Az ellátása nyugdíjemeléssel megegyezően emelkedik. Megjegyzések: 1. Arokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás megállapítási feltétele az igénybenyújtást megelőző 5éven belüli Iegalább1095 napos biztosítási jogviszony. 2. Arehabilitációs ellátásban részesülők a pénzbeli ellátás mellett rehabilitációs szolgáltatásra ¡sjogosultak. 3. Bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult a keresőtevékenység megszűnése előtt munkaképesség-változás miatt keresetkiegészítésben részesült, legalább 29 százalékos egészségkárosodást elszenvedett bányász. Ennekösszege megegyezika keresetkiegészítéssel, azellátást csak külön rendeletbenfoglaltakszerint emelik. 4. A megváltozott munkaképességűek részére megálla pított ellátások mentesek a személyi jövedelemadó alól.

HVG

T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

R O K K A N T S Á G I E L L Á T Á S OK A T A L A K I T A S A

zerzervény >bcn.]

íós elfyuglevélozott ássa lyugiatolt •cius :plex csak lesealási nyújűa. ellánély apo>012

vény m.]

Nyilatkozat hiánya miatt megszüntetett rehabilitációs ellátásban részesülőnek csak ak kor kell visszafizetnie jogalap nélkül (például az összeghatárt meghaladó kiegészítő jövedelem mellett) felvett korábbi ellátást, ha ezt a Nyug díjfolyósító Igazgatóság már 2012. április 1-jét megelőzően kezdeményezte. A 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátássá alakított juttatásban részesülő által kért komplex egészségiállapot-újraminősítés a soros felülvizs gálat 2012 előtt meghatározott időpontjában vagy azt megelőzően zajlik le. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a komplex újraminősítéseket az életkorra, keresőtevékenységre és egészségká rosodási mértékre tekintettel kialakított sorrend alapján végzi el. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 33. § (5) bekezdésében.]

Felülvizsgáltak ellátása Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A Nemzeti Reha bilitációs és Szociális Hivatal soros komplex felülvizsgálaton vagy soron kívüli egészségiállapot-újraminősítésen dönt a 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként továbbfolyósított jutta tásban részesülők egészségiállapot-romlásáról és rehabilitálhatóságáról. Ezt követően a minősítési

január 1-jén 28 720 forint) lesz az új ellátási összeg. eredmény és az új igénylőkre érvényes jogosultHa a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal sági szabályok alapján kaphat rokkantsági ellá döntése szerint csak tartós rehabilitációs foglal tást, rehabilitációs ellátást, vagy már nem lesz koztatással állítható helyre a rehabilitálhatóság, jogosult ellátásra. [Lásd a 2011/CXCL törvény érintett a közfoglalkoztatási bér 80 százalékát 33. § (7)-(8) az bekezdéseiben.] (2012. január 1-jén 57 440 forintot) kapja a felül A 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátássá vizsgálatot követően. A rehabilitációs ellátásból 10 átalakított juttatásban részesülők komplex felül százalék nyugdíjjárulékot vonnak, és így havonta vizsgálatot vagy soron kívüli újraminősítést köve 25 850, illetve 51 700 forintot folyósítanak. tő ellátási jogosultságának elbírálásakor nem kell [Lásd a 2011/CXCI. törvény vizsgálni a biztosítási jogviszonyban töltött koráb bi időtartamot. [Lásd a 2011/CXCL törvény 33. § (8) b)-bb) pont A 2012 januárt követő nyugdíjemelések mér 2. § (2) b) pontjában, 33. § (7) bekezdésében.] tékével kell emelni az átalakított, majd felülvizs Ha a komplex felülvizsgálat vagy újraminősí gált vagy újraminősített ellátást. tés 60 százalékra vagy ez alá csökkent egészségi [Lásd a 2011/CXCI. törvény állapotot határoz meg, és nem javasol rehabili 33. § (9) bekezdésében.] tációt, a 2012. január 1-jén átalakított rehabilitá ciós ellátást rokkantsági ellátásként folyósítják tovább, változatlan ellátási összegben. Az el látásváltozást az erről szóló határozatot követő harmadik hónap első hapjától hajtják végre. [Lásda2011/CXCI. törvén)!33. § (7) bekezdés ében, (8) a) pontjában.] Ha a komplex felülvizsgálat vagy újraminősí tés során 60 százalékos vagy alacsonyabb mértékű, de rehabilitálható egészségi állapotról határoznak, a határozatot követő harmadik hónap első napjá tól a közfoglalkoztatási bér 40 százaléka (2012.

N yugdíjnövelés-érvényesítés Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jétő l. A 2012 előtt folyó sított rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés esetén a havi átlagos nyugdíjjárulék-alap 0,5 szá zalékának megfelelő nyugdíjnövelés a rokkantsá gi és a rehabilitációs ellátás időszaka alatt vissza menőleg igényelhető és érvényesíthető. [¿.ásd a 2011/CXCI. törvény 30. § (6) bekezdésében.]

Találja meg az egyensúlyt! fenntartható

fejlődés

energia, mezőgazdaság, közlekedés, ökoszisztéma

IP l u s z

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. 1075 Budapest, Madách tér 3.

Szakképzések: O

k l e v e l e s k ö n y v v iz s g á l ó

dótanácsadó

érleg képes könyvelő

llam háztartási

m érleg képes könyvelő

é n z ü g y i- s z á m v it e l i ü g y in t é z ő

TB ¡\V0iWa\0N0

Új kiadvány a HVG gondozásában Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg a kiadónknál!

P W " ! Arazu , L ÍŰ I1! IADVÁNYOK

ÉS B É R Ü G Y I S Z A K E L Ő A D Ó

ö n y v v iz s g á l ó a s s z is z t e n s

e r m é k d íj ü g y in t é z ő

Kreditpontos szakmai rendezvények Szakkönyvek

www.szamviteloktatas.hu Budapest (479-9900) M iskolc (46/509-733) Debrecen (52/522-016) Szeged (62/542-500) Veszprém (88/580-070)

HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

R O K K A N T S Á G I ELLÁTÁSOK A T AL A KI T A SA

Példák megváltozott munkaképességűek ellátására 1. 1950. október 18-án született nő 2006 óta III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesül, 2011. decemberében 110 ezer forintot kap. Ki egészítésként 2011-ben havi bruttó 50 ezer fo rint járulékköteles jövedelmet szerez. Kiegészítő jövedelme nem éri el sem rokkantsági nyugdíja kétszeresét, sem a minimálbér összegét, így el látását nem korlátozzák. Nyugdíjkorhatárhoz közeli, 60 éves életkora miatt 2010-ben elvégzett soros felülvizsgálatán nem írtak elő további vizs gálatot. Mivel 2011 végéig még nem töltötte be 62. életévét, de 57 éves már elmúlt, 2012 januárjától rokkantnyugdíját rokkantsági ellátásként folyó sítják tovább. Az újév első hónapjában a decem beri nyugdíjának a 2011. novemberi kiegészítés egyhavi 0,5 százalékos, majd a 2012. januári nyugdíjemelés 4,2 százalékos mértékével emelt összege, 115 195 forint jár részére. Ellátását to vább növelik a 2011. évi éves jövedelme (12 x 50 ezer forint) 2400-ad részével, 250 forinttal, így havonta 115 445 forintot kap. Továbbra is havi 50 ezer forintot keres kiegészítésként. Emiatt azonban ellátását nem szüntetik meg. Ezt 2012 júliusáig bármekkora jövedelem esetén sem ten nék, ezt követően pedig csak akkor, ha három egymást követő hónapban szerzett jövedelmé nek havi átlaga meghaladná a minimálbér másfélszeresét (2012-ben a 139 500 forintot). 2012. október 18-án betölti 62. életévét. Ek kor kérheti, hogy ellátását öregségi nyugdíjként változatlan összegben folyósítsák tovább. Ha így tesz, a továbbiakban nyugdíjasnak minősül, és ellátását bármekkora kiegészítő jövedelem ese tén sem korlátozzák.

2011-es igények elbírálása Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jétő l. Ha a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szoci ális járadék, átmeneti járadék igényelbírálása 2011. december 31-én folyamatban van, az igény lőnek (2012 elején) nyilatkoznia kell kérelme fenntartásáról a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szerv részére. Ha kérelmét nem tartja fenn, az igényelt és megállapításra kerülő ellátá sát 2011. december 31-ével megszüntetik. [Lásda2011/CXCI. törvény 30. Ha 2011. december 31-én folyamatban lévő igény benyújtója kérelmét fenntartja, és 2012. január 1-je előtt elvégezték komplex or vosszakértői minősítését, akkor 2011 végéig az akkor hatályos szabályok szerint folyósít ják igényelt és megállapított ellátását. 2012. január 1-jétől ellátása - a korábban megállapí tott ellátásokkal megegyező feltételek szerint

2. 1957-ben született, 2011-ben 54. életévét betöltött informatikus részére 2011 áprilisában 80 százalékos egészségkárosodására és 30 év szolgálati idejére tekintettel II. csoportos rok kantsági nyugdíjat állapítottak meg. Ellátása 85 ezer forint. Megbízási szerződés alapján 2011 májusától az év végéig összesen bruttó 2 millió forintos kiegészítő jövedelmet szerzett. Magas jövedelme ellenére ellátását nem korlátozták, mivel az erre vonatkozó szabály a teljesen mun kaképtelen (I—II. csoportos) rokkantsági nyugdí jasokra nem terjedt ki. 2012 januárjától egészségkárosodásának mértékére tekintettel nyugellátását rokkantsági ellátásként folyósítják tovább. Januárban a de cemberi nyugdíj 2012. januári 4,2 százalékos nyugdíjemeléssel eqjelt összegét fogja kapni, azaz 88 570 forintot. (Mivel.a 2011. novemberi kiegészítésben nem részesült, ennek egyhavi 0,5 százalékos mértékét nem építik be az ellátásba.) Ellátását növelik viszont a nyugdíj mellett szer zett 2011. évi jövedelme 2400-ad részével, vagy is - a kerekítési szabályokat figyelembe véve 835 forinttal. így havonta összesen 89^405 forint ellátás jár neki. A továbbiakban folyamatosan rokkantsági ellátást kap, és részt kell vennie az előírt soros felülvizsgálation. Ha ezek valamelyikén egész ségi állapotának javulását állapítják meg, akkor e minősítéstől függően kaphat új ellátást, vagy elveszti ellátási jogosultságát. Továbbra is kap megbízásokat, amelyekből havonta átlagosan bruttó 300 ezer forint jövedel met szerez. 2012. június végéig emiatt még nem szüntetik meg az ellátását, de ha ezt követően

- átalakul rokkantsági ellátássá vagy rehabili tációs ellátássá. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 30. § (4) bekezdésében.] Ha 2011. december 31-én folyamatban lévő igény benyújtója kérelmét fenntartja, de 2012. január 1-je előtt még nem végezték el komplex orvosszakértői minősítését, akkor az igényelt ellátását már a 2012-től érvényes minősítési szempontok figyelembevételével állapítják meg és folyósítják 2011 végéig. 2012. január 1-jétől pe dig az új igénylőkre vonatkozó szabályok szerint kaphat rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást. § (3) bekezdésében.] [Lásd a 2011/CXCI. törvény 30. § (5) bekezdésében.]

R okkantnyugdíj elnevezésváltozása Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jétő l. A 2011. december 31-éig a 62 éves életkort betöltő (tehát 1949-ben vagy azt megelőzően született személy rokkant sági, baleseti rokkantsági nyugdíjának elne

három egymás utáni havi jövedelmének havi átlaga meghaladja a minimálbér másfélszeresét - 2012-ben a 139 500 forintot -, megszüntetik. Kiegészítő jövedelme után fizeti a nyugdíjjárulé kot, amely 2012-től már nem jogosítja az éves jövedelem 2400-ad részének megfelelő nyugdíjnövelésre, de időtartama beszámít az öregségi nyugdíj szolgálati idejébe. A nyugdíjkorhatárt 65 éves korában, 2022ben éri el. Ekkor kérheti, hogy rokkantsági ellá tását szüntessék meg, és öregségi nyugdíjat álla pítsanak meg a részére. Ezt azonban csak akkor érdemes kérnie, ha az időközben megszerzett szolgálati idő beszámításával a 2022. évi öregséginyugdíj-szabályok szerint magasabb ellátást kapna. 3 . 1959-ben született, tehát 2011-ben 52 éves férfi 2011 decemberében hat éve kapja 92 ezer forintos, III. csoportos rokkantsági nyugdíját. Kiegészítő jövedelme havi 60 ezer forint; ez sem a minimálbért, sem a nyugellátási össze gének kétszeresét nem éri el, így ellátását nem szüntetik meg. Utoljára 2010-ben vizsgálták fe lül jogosultságát, a következő vizsgálatot 2012 szeptemberére írták elő. 2012 januárjától juttatá sa rehabilitációs ellátásra változik, nem minősül tovább nyugdíjasnak. Januári ellátása kiszá mításakor a decemberi nyugdíjösszeget emelik a 2011. novemberi kiegészítés 0,5 százalékos egyhavi, majd a 2012. januári nyugdíjemelés 4,2 százalékos mértékével. így 2012 első hónapjá ban 96 345 forintos ellátást fog kapni. Továbbra is havi 60 ezer forint kiegészítő jövedelme van, de ellátását most sem szüntetik meg emiatt, mi-

vezése 2012. január 1-jétől öregségi nyugdíjra változik. A névváltozás az ellátási feltételeket nem érinti, tehát az ellátott továbbra is részesül a nyugdíjemelésekben - a 2012 januári emelés ben is ellátását bármekkora összegű jövede lemszerzés esetén sem korlátozzák, és nyugdí jasnak minősül. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 31. §-ában.]

Új m egállapítás rokkantsági ellátásra Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Rokkantsági ellá tás állapítható meg a 60 százalékos vagy annál alacsonyabb egészségi állapotú, rehabilitációra nem javasolt igénylőnek, ha a kérelem benyúj tását megelőző öt évben legalább 1095 napig biztosított volt. Az ellátás megállapításához szükséges az is, hogy az igénylő ne végezzen keresőtevékenységet, és - hozzátartozói nyugel látás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve

R O K K A N T S Á G I E L L Á T Á S O K Á T A L A K Í T Á S A | 41

zottá válik, az edzői pályát nem tudja folytatni, állása megszűnik. A területileg illetékes nyug díj-biztosítási igazgatóságon megváltozott mun kaképességű személyeknek járó ellátás iránti igényt nyújt be. A nyugdíj-biztosítási igazgatóság értesítése alapján a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hi vatal elvégzi egészségi állapotának komplex mi nősítését, és megvizsgálja rehabilitálhatóságát. Megállapítják, hogy a vizsgálat során feltárt álla potában nem foglalkoztatható, és orvosi rehabili tációt is igényel. Végzettsége alapján földrajztanár ként dolgozhatna, de - mivel hosszabb ideje nem gyakorolta - ehhez egyéves felkészítés és minősí tővizsgák letétele szükséges. Rehabilitálhatónak minősítették, mégsem reha bilitációs ellátást, hanem rokkantsági ellátást kap, mivel öt éven belül (2016-ban) betölti az öregséginyugdíj-korhatárt. Betegségéig folyamatosan dolgozott, így rendelkezik a kérelme benyújtását megelőző öt évben a jogosultsághoz szükséges 1095 napos biztosítási jogviszonnyal. A betegségét megelőző évben egészségbiztosítási járulékot ha vonta átlagosan 450 ezerforint után fizetett. Ellátása az átlagjövedelme 60 százaléka, te hát 270 ezer forint lenne. Nem kaphat azonban többet a minimálbér 150 százalékánál, 2012-ben 139 500 forintnál, így ellátását ekkora összegben állapítják meg. Ugyanennyit kapna akkor is, ha rehabilitációját nem javasolták volna. Abban az esetben, ha orvosi rehabilitáció és tartós felké 4. 1953-ban született, 59 éves, 30 éves kora szítés nélkül is megoldható lenne rehabilitációja, óta sportedzőként dolgozó földrajz-testnevelés csak a minimálbér 45 százalékával megegyező szakos tanár 2012-ben súlyosan megbetegszik. (2012-ben 41 850 forintos) ellátást állapítottak Fizikai teljesítménye nagymértékben korlátovolna meg a részére.

vei továbbra is a korábbi jövedelemkorlát van érvényben. Januárban levelet kap a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, amelyben tájékoztatják arról, hogy rehabilitációs kártyát kaphat, így foglalkoz tatása a minimálbér kétszereséig - 2012-ben 186 ezer forintig - mentes a szociális hozzájárulási adó alól. A tájékoztatásban értesítik, hogy 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozattal kérheti egészségi állapota komplex felülvizsgálatát (mivel 57 év alatti, és 2011 végéig III. csoportos rokkant sági nyugdíjat kapott). Úgy dönt, hogy benyújtja a vizsgálatkérő nyilatkozatot. (Ha ezt nem tenné meg, rehabilitációs ellátása 2012. május 1-jével megszűnne, s így attól kezdve kizárólag munkajö vedelméből kellene fenntartania magát.) Komplex felülvizsgálatát 2012 szeptemberében (a korábbi soros felülvizsgálaton kijelölt, tehát a törvény sze rinti legkésőbbi időpontban) végzik el. A komplex újraminősítésen megállapítják, hogy egészségi állapota 50 százalékos, tehát 60 százalék alatti, így megváltozott munkaképes ségűként jogosult marad pénzbeli ellátásra. Re habilitációjához kétéves speciális foglalkoztatást javasolnak. Minősítési eredménye alapján a vizs gálatot követő harmadik hónap első napjától, tehát 2012. december 1-jétől a közfoglalkoztatási bér 80 százalékára, 57 440 forintra változik reha bilitációs ellátásának összege. Ebből a Nyugdíjfo lyósító Igazgatóság levonja a 10 százalékos nyug díjjárulékot, így 51 ezer 700 forintot fog kézhez kapni. Az ellátás további időtartamát két és fél évben határozzák meg, amely szintén december 1-jén kezdődik, tehát 2015. június 1-jéig tart. A határozat kézhezvételét követően öt mun-

kanapon belül fel kell keresnie a területileg il letékes munkaügyi kirendeltséget. Itt elkészül rehabilitációs terve, amelynek aláírása után megkezdődik rehabilitációja. Ha már az ellátás 2015. június 1-jei lejárta előtt sikerül elhelyez kednie, keresőtevékenysége alatt szüneteltetik rehabilitációs ellátását. Ha a felülvizsgálat során egészségi állapotát 60 százalék felettinek minősí tették volna, ellátását megszüntetnék. Az ellátás megszűnését követően csak akkor lenne megál lapítható részére ismételten ellátás, ha egészségi állapota időközben romlana. Ha a legfeljebb 60 százalékos egészségi ál lapot mellett rehabilitációját nem javasolnák, a továbbiakban rokkantsági ellátást kapna, és nem változna ellátása összege. Ellátása után nyugdíjjárulékot sem fizetne, és nem indulna el a rehabilitációs eljárás. Ebben ^z esetben három havi keresőtevékenység esetén akkor szüntetnék meg ellátását, ha ezen időszakban havi átlagjöve delme meghaladná a minimálbér másfélszeresét (2012-ben a 139 500 forintot). Ha viszont ugyan ilyen egészségi állapot mellett más munkakörben további intézkedés nélkül is foglalkoztathatónak tartanák, ellátása a 2012-es közfoglalkoztatási bér 40 százalékára, 28 720 forintra csökkenne. Ebből a nyugdíjjárulék levonását követően 25 850 fo rintot kapna me^ Ez esetben is elkezdődne a re habilitációs eljárása, és keresőtevékenysége alatt szünetelne pénzbeli ellátása.

ezekkel azonos, az Európai Unió más országából vagy kétoldalú szociális egyezmény alapján járó ellátás kivételével - ne kapjon rendszeres pénz [Lásd a 2011/CXCI. töruény ellátást. 1. § (2) 1., 4., 10. pontjaiban, 2., 5. §-aiban.] Rokkantsági ellátást kell megállapítani a rehabilitálható, s a jogosultsági feltételeknek egyébként megfelelő igénylőnek is, ha a kére lem benyújtásakor a nyugdíjkorhatár eléréséig kevesebb mint öt éve van hátra. (2012-ben tehát az 1953-ban vagy azt megelőzően születetteknek, valamint az igénylés időpontjában 58 és fél éves életkort betöltött 1954-ben született személyek nek.) [Lásd a 2011/CXCI. töruény 5. § (2) bekezdésében.] A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek fennállásának napjától állapítható meg. Ha a jo gosultság már az igény benyújtását megelőző en fennállt, az ellátás legkorábban a benyújtást megelőző hatodik hónap első napjával állapítha tó meg. Ha a jogosultság rendszeres pénzellátás

folyósítása miatt nem áll fenn, az ellátást az en nek megszüntetését követő naptól folyósítják. [Lásda2011/CXCI. törvény 11. §-ában.] Az új igénylőnek járó rokkantsági ellátás öszszegét a megállapítást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelme (tehát napi átlagjövedelmének 30-szorosa) és a rehabilitá ciós ellenjavaslat - vagy a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személy rehabilitálhatóságának foka - határozza meg. A rokkantsági ellátás ezektől függően a 2012. évi minimálbér 30, illet ve 150 százaléka - tehát 27 900 és 139 500 forint - közötti összegben kerülhet megállapításra (lásd erről táblázatunkat a 38. oldalon). [Lásda2011/CXCI. törvény 12. §-ában.]

Új m egállapítás rehabilitációs ellátásra Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. Rehabilitációs ellátás állapítható meg a legfeljebb 60 százalékos egészsé-

gi állapotú, rehabilitálható igénylőnek, ha a kére lem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napig biztosított volt. Az ellátás megállapításához szükséges az is, hogy az igénylő ne végezzen ke resőtevékenységet, és - hozzátartozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nem zeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezek kel azonos, az Európai Unió más országából vagy kétoldalú szociális egyezmény alapján járó ellátás kivételével - ne kapjon rendszeres pénzellátást. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 1. § (2) 1., 4., 10. pontjaiban, 2., 4. §-aiban.] A rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltéte lek fennállásától állapítják meg. Ha ezek a kére lembenyújtási napon már fennálltak, az ellátás [Lásd a 2011/CXCI. törvény ettől a naptól jár. 7. § (1) bekezdésében.] A rehabilitációs ellátást a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évre állapítják meg. Ha a keresőtevékenysége alatt keresőképtelenné vált ellátott részére táppénzt,

R O K K A N T S Á G I E L L Á T Á S OK A T A L A K I T A S A

baleseti táppénzt folyósítanak, ennek időtarta mával meghosszabbodik a - keresőképtelenség alatt szünetelő - rehabilitációs ellátás. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 7-§ (3)-(4) bekezdéseiben.] A megszüntetett rehabilitációs ellátást (pél dául a határozott időtartam lejárta miatt) kére lemre ismételten megállapítják, ha a korábbi komplex minősítésen még figyelembe nem vett egészségkárosodása alakul ki, és a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 7. § (6) bekezdésében.] A rehabilitációs ellátásra jogosult személy pénzbeli ellátást cs rehabilitációt elősegítő szol gáltatásokat - például munkavégzés-felkészítést, munkaközvetítést - is kap. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 6. § (1), 8. §(1) bekezdéseiben.]

R ehabilitációs ellátás összege Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Az új igénylő re habilitációs ellátásának összegét a megállapí tást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelme (tehát napi átlagjövedelmének 30-szorosa) és rehabilitálhatóságának várha tó időtartama határozza meg. Ha az igénylő rehabilitációs intézkedéssel foglalkoztatható, a megelőző évi átlagjövedelem 35 százalékát, de a 2012. évi minimálbér legalább 30 és leg feljebb 40 százalékát (2012-ben tehát legalább 27 900 és legfeljebb 37 200 forintot) kapja. Ha az igénylő számára tartós rehabilitációs foglal koztatás szükséges, az előző évi átlagjövedel mének 45 százaléka, de a 2012. évi minimálbér legalább 40 és legfeljebb 50 százaléka (2012ben tehát 37 200 és 46 500 forint között) lesz a megállapított ellátásának összege (lásd erről táblázatunkat a 38. oldalon). [Lásd a 2011/CXCI. törvény

9-§ (l)-(2) bekezdéseiben.]

R ehabilitációs te rv Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles teljesíteni a rehabilitációs tervben meghatározott - például a rehabilitációs hatóságnál történő megjelenési, munkahely-keresési, képzési, munkahely-elfogadási - kötelezettségeit. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 6. A jogosultnak a rehabilitációs ellátást meg állapító határozat közlésétől számított öt na pon belül fel kell keresnie a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséget, ahol elkészítik re habilitációs tervét. Ha a határidőt elmulasztja, a mulasztási okot bemutató igazolási kérelem HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

benyújtása és elfogadása esetén pótolhatja kö telezettségét. [Lásd a 327/2011. kormányrendelet 16. A munkaügyi kirendeltségnek a rehabilitációs ellátás megállapításának jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell rehabilitációsterv-javaslatát elkészítenie és azt az ellátottal ismertetnie. A terv az ellátott személy elfogadó aláírásával vá lik érvényessé, amellyel a jogosult az együttmű ködésre is kötelezettséget vállal. A rehabilitációs tervet -az abban meghatározott rendszerességgel megtartott közös értékelő megbeszélést követően - a munkaügyi kirendeltség és az ellátott közösen módosíthatja. [Lásda 327/2011. kormányrendelet 18. § (2), (4) bekezdéseiben.] A rehabilitációs tervnek tartalmaznia kell a folyamat során elérni szándékozott foglalko zást, munkaköröket, időrendben az ehhez szük séges szolgáltatásokat, támogatásokat, valamint a munkaügyi kirerideltség kötelezettségeit, ezek határidejét. A tervben ki Kell térni a szükséges orvosi és szociális eszközökre, valamint a sike res rehabilitációhoz szükséges további intézke désekre is. Rögzíteni kell továbbá az ellátott sze mély kötelezettségeit, ezek határidejét, beleértve a munkaügyi kirendeltségnél történő jelentkezé seinek gyakoriságát, valamint a kapcsolattartás módját is. [Lásd a 327/2011. kormányrendelet 18. § (1) bekezdésében.] A Jogosultság rehabilitációs kártyára

Ellátásm egszüntetés § fl) bekezdésében.] Új előírás 2012. ja n u á r 1-jétől. Megszüntetik a rok kantsági, illetve a rehabilitációs ellátást, ha az el látott egészségi állapota, rehabilitálhatósága vagy a részére járó rendszeres pénzellátás miatt ellátási jogosultsága már nem áll fenn. Táppénz, baleseti táppénz folyósítása esetén a rokkantsági ellátást nem szüntetik meg, a rehabilitációs ellátás pedig szünetel. Az értesítési vagy a felülvizsgálat során adódó kötelezettségét neki felróható okból elmu lasztó személy rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátását is megszüntetik a mulasztás megállapí tását követő hónap első napjától. Az ellátást a jogo sult saját kérésére is meg kell szüntetni a kérelem ben megjelölt időpontban, illetve ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjától. Az elhunyt személy ellátását a halálát követő hó nap első napján szüntetik meg. A rehabilitációs ellátást a határozott időtartam lejártakor is meg kell szüntetni. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 10. § (l)-(3), 13. § (l)-(3) bekezdéseiben.] A keresőtevékenységet folytató személy rok kantsági ellátását akkor szüntetik meg, ha há rom egymást követő hónapban megszerzett jöve delmének havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2012-ben a 139 500 forintot). 2012. január 1-jén rokkantsági ellátássá átalakított rokkantsági nyugellátás esetében e szabály al kalmazásakor a 2012. július 1-jétől megszerzett jövedelmeket kell figyelembe venni.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény 13. § (2) d) pontjában, százalékos egészségi állapotú, rehabilitálható, 32. §( továbbá a 2011. december 31-én rokkantsági A munkaszerződés vagy ezzel egyenértékű nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban dokumentum nélkül foglalkoztatott - fekete vagy rehabilitációs járadékban részesült személy munkát végző - személy rokkantsági vagy re rehabilitációs kártyára jogosult. habilitációs ellátását megszüntetik a jogsértést [Lásd a 2011/CXCI. törvény megállapító határozat jogerőre emelkedését kö 2. § (1) bekezdésében, 22., 116. §-aiban.] vető hónaptól, és vissza kell fizetnie a megelőző A rehabilitációs kártyával rendelkező munkaegy évben kapott ellátási összeget. vállaló után a foglalkoztatónak csak a minimálbér [Lásd a 2011/CXCI. törvény kétszerse (2012-ben havi 186 ezer forint) feletti 10. § (5), 13. § (5) bekezdéseiben.] jövedelemrészre kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 116. §-ában.] B izto sítá siid ő tartam -s zá m ítá s Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A legfeljebb 60

R ehabilitációs ellátás szüneteltetése Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Szüneteltetni kell az újonnan, valamint a komplex újraminősítést követően megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő személy pénzbeli ellátását a keresőte vékenység, a közfoglalkoztatás, valamint a kere § (3) bekezdésében.] sőképtelenség időszakára. Az erre az időszakra kifizetett ellátási összeget, ha a jövedelemszer zésről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság utólag sze rez tudomást, a kifizetett ellátásból levonja, ha pedig már megszűnt az ellátás, visszaköveteli. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 7. § (4) bekezdésében.]

Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. Ha nem rendelkezik a kérelmet megelőző öt évben 1095 napi jogviszony nyal, de az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak, akkor is megállapítják a rokkantsági ellátást, reha bilitációs ellátást annak, aki az iskolai tanulmánya it követő 180 napon belül biztosítottá vált, feltéve, hogy 30 napnál hosszabb biztosítási megszakítása [Lásd a 2011/CXCI. törvény nincs. 2. Az ellátási jogosultsághoz szükséges - a kérel met megelőző öt évben elérendő -1095 napba a rok kantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitá ciós járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási já-

R O K K A N T S Á G I ELLÁTÁSOK Á T AL A K Í T Á S A

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak átalakítása E llá tá s 2011. d e ce m b e r 31-én

S zü le té si év

E llá tá s 2012. ja n u á r 1 - jé tő l

2012. ja n u á r i e llá tá s összege

F e lü lv iz s g á la t

E llá tá s a fe lü lv iz s g á la to t k ö v e tő e n

E llá tá s k o rlá to z á s jö v e d e le m s z e r zé sn él Nincs

1949 vagy korábban

Öregségi nyugdíj

2012. januári nyugdíjeme Nincs léssel növelt 2011. decemberi nyugdíjösszeg

1950-1954

Rokkantsági ellátás

2012. januári nyugdíjeme Korábbi határozat szerint léssel növelt 2011. decemberi nyugdíjösszeg

Minősítés eredményé 2012 júniusát követően elért, a minimálbér 150 től függően folytatódik, százalékát meghaladó 3 havi átlagjövedelem átalakul vagy megszűnik elérésekor megszüntetik az ellátást

1955 vagy később

Rehabilitációs ellátás

2012. januári nyugdíjeme Március 31-éig kell kérni léssel növelt 2011. decemberi a komplex újram inősí tést (legkésőbb a korábbi nyugdíjösszeg határozat szerinti felül vizsgálati időpontban végzik el), ha nem kéri, 2012. május 1-jével meg szűnik az ellátás

Az újraminősítést köve tő 3. hónaptól, annak eredményétől függően: vagy változatlan összegű rokkantsági ellátás, vagy rehabilitációs ellátás

1949 vagy korábban

Öregségi nyugdíj

2012. januári nyugdíjeme Nincs , léssel növelt 2011. decemberi nyugdíjösszeg

1950 vagy később

Rokkantsági ellátás

2012. januári nyugdíjeme Korábbi határozatszerint léssel növelt 2011. decemberi nyugdíjösszeg

Minősítés eredményé 2012 júniusát követően elért, a minimálbér 150 től függően folytatódik, százalékát meghaladó 3 Havi átlagjövedelem átalakul vagy megszűnik elérésekor megszüntetik az ellátást

1954 vagy korábban

Rokkantsági ellátás

2012. januári nyugdíjeme Korábbi határozat szerint léssel növelt 2011. decemberi nyugdíjösszeg

1955 vagy később

Rehabilitációs ellátás

2011. decem beri ellátási Március 31-éig kell kérni a komplex újram inősí összeg tés (legkésőbb a korábbi határozat szerinti fe lü l vizsgálati időpontban végzik el), ha nem kéri, 2012. május 1-jével meg szűnik az ellátás

Újraminősítés eredmé nyétől függően változat lan összegű rokkantsági ellátás, illetve rehabilitá ciósellátás

Átmeneti járadék

Bármikor

Rokkantsági ellátás

2011. decem beri ellátási Korábbi határozat szerint összeg

Rehabilitációs járadék

Bármikor

Rehabilitációs járadék a korábban meghatározott időpontig

2012. januári nyugdíjeme Nincs léssel növelt 2011. decemberi ellátási összeg

Bányász dolgozók egészségkárosodá sijáradéka

Bármikor

2011. decem beri ellátási Korábbi határozatszerint Bányászok egészségkárosodási összeg járadéka

III. csoportos rokkantsági nyugdíj

l-ll. csoportos rok kantsági nyugdíj

Rendszeres szociá lisjáradék

A komplex újraminősítésig: a havi minimálbért és az ellátás kétszeresét hat hónapon keresztül meg haladó jövedelem megszerzésekor megszüntetik az ellátást. A minősítést követően: rehabilitációs ellátás esetén a keresőtevékenység alatt szünetel az ellátás; rokkantsági ellátás esetén a minimálbér 150 százalékát meghaladó 3 havi átlagjövedelem elérésekor megszüntetik az ellátást Nincs

A komplex újraminősítésig: a havi minimálbér 80 százalékát hat hónapon keresztül meghaladó jövedelem megszerzésekor megszüntetik az ellá tást. A minősítést követően: rehabilitációs ellátás esetén a keresőtevékenység alatt szünetel az ellá tás; rokkantsági ellátás esetén a minimálbér 150 százalékát meghaladó 3 havi átlagjövedelem elérésekor megszüntetik az ellátást

Az ellátás kétszeresét és a m inim álbért elérő átlagos jövedelem háromhavi megszerzése ese tén felére kell csökkenteni, hathavi megszerzése esetén meg kell szüntetni az ellátást Minősítés eredményé A havi minimálbér 18-szorosát meghaladó nap től függően folytatódik, tári évi jövedelem megszerzésének hónapjától átalakul vagy megszűnik az év végéig szüneteltetik az ellátást (a korhatár eléréséig)

Megjegyzések: 1.2012-t követően valamennyi ellátást a nyugdíjemelésekkel megegyezően kell emelni, kivéve a bányászok külön kormányrendeletben foglaltak szerint emelkedő egészségkárosodási járadékát. 2. Anyugdíj-

korhatárt megelőzően átalakított ellátás helyetta korhatár elérésekor kérelemre, ajogosultsági feltételek teljesítése esetén öregségi nyugdíj állapítható meg.

radéka, rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás, valamint a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz, ter hességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósítási idejét is be kell számítani. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 2. § (3) bekezdésében.]

ri napban elért jövedelmének havi átlaga (napi átlagának 30-szorosa) alapján számítják ki. Ha azonban a jogosultság évében és a megelőző nap tári évben együttesen sincs 180 napi jövedelme, vagy egyáltalán nem szerzett még jövedelmet, a minimálbért tekintik havi átlagjövedelemnek. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 1. § (2J 3. pontjában.]

Á tlag jö ve d ele m -s zám ítás Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jétő l. Ha a rokkantsági

ellátást, rehabilitációs ellátást igénylő személy a jogosultsága előtti naptári évben nem rendel kezik legalább 180 napi jövedelemmel, akkor ellátását a jogosultságát megelőzően, a jogosult ság évében és az azt megelőző évben 180 naptá

Ellátások emelése Új előírás 2012. január 1-jétől. Az újonnan megálla pított rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást 2012 után a mindenkori nyugdíjemelés mértékével kell emelni. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 9. § (3), 12. § (3) bekezdéseiben.]

A d ó - és já ru lék fize tés Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Sem a rokkant sági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás után nem kell személyi jövedelemadót vagy ehót

fizetni. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 3. ésa2011/CXCI. törvény 76. §-ában.] A 2012. január 1-jét követően, új igény és az ellátásátalakítást követő újraminősítés alapján megállapított rehabilitációs ellátás után meg kell fizetni a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, s a Nyugdíjfolyósító Igazga tóság a csökkentett ellátási összeget folyósítja. A járulékkal terhelt rehabilitációs ellátás folyó HVG

T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

§ (5

ROI<I<ANTSAGIELLATASOI<ATALAI<ITASA

sítási időszaka az öregségi nyugdíj szempont Orvos szakértői m inősítés jából a szolgálati időbe beszámít, de összegét nem kell figyelembe venni a nyugellátás kiszá Változás 2012. ja n u á r l- jé tő l. Az ellátást igény mítása során. lők, felülvizsgáltak vagy újraminősítettek [Lásd az 1997/LXXX. törvény 26. § (2) munkaképesség-változásának vizsgálata és az 1997/LXXXI. törvény kor ezentúl az egészségi állapot megmaradt 22. § (2), 37. § (1) bekezdéseiben.] mértékét mérik. Azt vizsgálják tehát, hogy Sem a 2012. január 1-jén rehabilitációs a betegségek, sérülések, veleszületett rendel ellátássá alakított juttatás, sem pedig a rok lenességek figyelembevételével hány százalé kantsági ellátás után nem kell nyugdíjjáru kosnak tekinthető az egészségi állapot. (Eddig az egészségkárosodás százalékos mértékét lékot vagy más közterhet fizetni. így folyósí tási időszakuk nem számít szolgálati időnek határozták meg az ellátási jogosultság vizs az öregségi nyugdíj szempontjából. (Az ellá gálatakor.) [Lásd a 2011/CXCI. törvény tást kiegészítő, a nyugdíjjárulék alapjába be 1. § (2) 1. pontjában, számító jövedelem megszerzésének időszaka 2. a szolgálati időbe beszámít.) A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hiva [Lásd az 1997/LXXX. törvény talnak a munkaképesség-változás komplex mi 26. § (2) és az 1997/LXXXI. törvény nősítése során ezentúl az egészségi állapot szá 37. § (1) bekezdéseiben.] zalékos mértékének és a rehabilitálhatóságnak Nem v á lto z o tt. A rehabilitációs járadék után a megítélése mellett rehabilitációs javaslatot is meg kell fizetni a 10 százalékos egyéni nyug kell készítenie (feltéve, hogy az igénylőt rehadíjjárulékot, s a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bilitálhatónak minősítették). Ennek során meg a csökkentett ellátási összeget folyósítja. A reha kell határoznia a rehabilitáció irányát, szükség bilitációs járadék folyósítási időszaka az öregségi leteit, időtartamát, feltételeit. nyugdíj szempontjából a szolgálati időbe beszá [Lásd a 2011/CXCI. törvény 15. § (2) mít, összegét azonban nem kell figyelembe venni és a 327/2011. kormányrendelet a nyugellátás kiszámítása során. 1. [Lásd az 1997/LXXX. törvény Nem v á lto z o tt. A megváltozott munkaképes 26. § (2) és az 1997/LXXXI. törvény ség és a rehabilitálhatóság minősítését a Nem 22. § (2), 37. § (1) bekezdéseiben.] zeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi. [Lásd a 327/2011. kormányrendelet l.§ (2) bekezdésében.] Igénybenyújtás Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Az újonnan igé nyelt rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás iránti kérelmet az erre rendszeresített nyom tatványon vagy elektronikus űrlapon benyújt va, a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási szervnél kell kezdeményezni. Elutasítás ese tén a jogerőre emelkedéstől számított 12 hó napon belül előterjesztett kérelmet csak akkor bírálják el, ha az igénylő állapota időközben tartósan rosszabbodott. [Lásda2011/CXCI. törvény 14. § (1) és a 327/2011. kormányrendelet

1. Az igénylési, tartozáselengedési, -mérséklési, részletfizetés-engedélyezési eljárást nem terheli illeték. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 14. § (2) bekezdésében.] Nem kell újra elvégezni a komplex orvos szakértői minősítést, ha a korábban bármilyen eljárásban elvégzett minősítés még érvényes. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 15. § (3) bekezdésében.] Ha az igénylő önhibájából nem jelenik meg a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálatán, az igénylési eljárást megszüntetik. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 16. §-ában.] HVG

T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

Felülvizsgálat Új e lő írá s 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A korábban megállapított rokkantsági ellátás, rehabili tációs ellátás egészségi állapottal, rehabilitálhatósággal kapcsolatos feltételeinek soros felülvizsgálatát az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a korábban meghozott hatá rozat időpontjában végzi el. Soron kívüli felül vizsgálatot az egészségi állapot rehabilitációt megakadályozó rosszabbodása, legalább 30 napig elhúzódó keresőképtelenség, új körül § (1) bekezdéseiben.] mény felmerülése vagy adott szempont célzott áttekintése esetén végeznek. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 19. §-ában.]

A datszolgáltatás Új e lő írá s 2012. ja n u á r l- jé t ő l. A rokkantsági ellátásban részesülő személynek a jogosultsági feltételeiben bekövetkező változásról, valamint a három egymást követő hónap átlagában a mi nimálbér 150 százalékát (2012-ben a 139 500 forintot) meghaladó jövedelmet eredményező keresőtevékenységéről 15 napon belül értesíte nie kell a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási szervet. A keresőtevékenységről szóló értesí

téssel egyidejűleg, valamint jövedelemváltozás esetén haladéktalanul igazolni kell a jövedelem összegét is. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 17. § (l)-(2) és a 327/2011. kormányrendelet 1. § (1) bekezdéseiben.] A rehabilitációs ellátásban részesülőnek egészségi állapota megváltozásáról, valamint keresőtevékenysége megkezdéséről, illetve megszüntetéséről 15 napon belül, a keresőtevé kenysége alatti keresőképtelenségéről három napon belül kell a területileg illetékes munka ügyi kirendeltséget értesítenie. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 17. § (3) és a 327/2011. kormányrendelet § (1) bekezdésében.] 1. § (3), 16. § (3) bekezdéseiben.]

Jogosultságkorlátozás Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. Mivel a rokkantsá gi ellátás, rehabilitációs ellátás nem nyugellátás, az ezekben részesülők nem lesznek jogosultak a nyugdíjasokat megillető kedvezményekre, pél dául a közlekedésire.

Bányászellátás § Új (2)előírás bekezdéseiben.] 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A bányász dol gozók 2011 végéig megállapított egészségkáro sodási járadéka bányászok egészségkárosodási járadékává alakul. Az átalakult ellátást válto zatlan összegben folyósítják. V áltozás2012. ja n u á r l- jé tő l. Bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka helyett bányá szok egészségkárosodási járadékát igényelhet a legalább 29 százalékos egészségkárosodást elszenvedett, nyugellátásra nem jogosult sze mély, ha keresőtevékenysége megszűnésekor munkaképesség-változása, egészségkárosodá sa miatt bányászoknak járó keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést kapott. (Tovább ra sem állapítható meg az ellátás a rendszeres pénzellátásban, beleértve a rendszeres vagy átmeneti kereset-, jövedelemkiegészítést ré szesülőknek.) A bányászok egészségkárosodási járadékát szüneteltetni kell a tárgyév végéig, ha az ellá tás mellett szerzett éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát - 2012-ben az 1 mil lió 674 ezer forintot. (A korábbi szabály szerint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadé kát akkor kellett volna 2012-ben megszüntetni, ha a járadékos hat egymást követő hónapban szerez jövedelmet, és ezek havi átlagában a mi nimálbér 80 százalékánál többet keresett.) Nem v á lto z o tt. A bányászok egészségkároso dási járadékát csak akkor emelik, ha a jogsza bály előírja ennek időpontját és mértékét. A bányászok egészségkárosodási járadéka után nem kell személyi jövedelemadót és ehót fizetni.

Mit kell tudni

a korai nyugellátások átalakításáról? Az Országgyűlés által 2011. november 28-án elfo gadott CLXVII. számú törvény megszüntette, illetve álalakította a korábbi korhatár alatti nyugdíjakat.

Új ellátások Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. Új ellátásként állapít ható meg és folyósítható ■a korhatár előtti ellátás; ■a szolgálati járandóság; ■az átmeneti bányászjáradék; b a balettművészeti életjáradék. Az ellátásokat a 2011. december 31-én törvé nyi rendelkezés alapján megszűnő korhatár alatti nyugdíjban részesülők és új jogosultak is megkap hatják, ha megfelelnek az előírt feltételeknek is. [Lásd a 2011/CLXVU. törvény 2-22., 40-41., 97. §-aiban.[

K orhatár a la tti n yugdíjak m egszüntetése Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A korhatár alatti nyugellátások szociális ellátássá alakulnak át, két ki vétellel (a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényben meghatározottak szerinti 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők, valamint az 57. életévüket 2011. de cember 31-éigbetöltött szolgálati nyugdíjasok tovább ra is korhatár alatti nyugellátásban részesülhetnek). [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 3. §-ában.] Változás 2012. ja n u á r 1 -tő l. A nyugdíjkorhatár betöltése előtt nem állapítható meg nyugellátás (kivéve a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők részére megállapítható nyugdíjkorhatárt megelőző nyugellátást). így nem lehet előrehozott, csökkentett összegű előrehozott nyugellátást igényelni. Meg szűnik az egyes foglalkozási ágaknál, tevékeny ségeknél - például bányászat, tánc- és előadó-mű vészet egyes ágai, fegyveres szolgálat, valamint például az országgyűlési képviselői, polgármesteri tevékenység - elérhető korhatár alatti nyugdíjazás lehetősége, és ezentúl korengedményes nyugdíja zásról sem állapodhat meg a munkáltató és a mun kavállaló. A szervezet fokozott igénybevételével járó, jogszabályban felsorolt munkakört legalább tíz évig ellátó férfi és nyolc évig ellátó nő 2012 végéig sze rez korkedvezményes jogosultságot, de ez már nem nyugdíjra, hanem korhatár előtti ellátásra jogosít. [Lásd az 1997/LXXXl. törvény 8., 18-18/B §-aiban.[

A prémiumévek programban részt vevők jog viszonya az öregséginyugdíj-jogosultság meg szerzése esetén szűnik meg, függetlenül a határo zott idejű szerződés lejáratától. Eddig a jogviszony az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeinek tel jesítése vagy rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén is megszűnt. [Lásda2011/CLXVll. törvény 93-94. §-aiban.] Nem vá lto zo tt. Életkorától függetlenül nyugdíjba mehet az a nő, akinek a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel szerzett együttes szolgálati ide je eléri a 40 évet, és ebből legalább 32 évet szerzett keresőtevékenységgel. A szolgálati időbe beszámító időknek csak meghatározott elemei számítanak ke resőtevékenységnek. Bár a szolgálati időbe beszámít például a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán 1998 előtt végzett tanulmányok ideje vagy az állás keresési járadék folyósításának időtartama, a nyug díjazási feltételt Jelentő 40 éves időtartam kiszámítá sakor ezek nem vehetők figyelembe. Ha egy nő súlyosan fogyatékos gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjban részesült, a jogo sultsági időbe beszámítható keresőtevékenység mi nimális időtartama - gyermekszámtól függetlenül - 32 helyett 30 év, amit a gyerekneveléssel szerzett szolgálati időnek kell legalább 40 évre kiegészítenie. Legalább öt gyermek felnevelése esetén a négy feletti gyerekszámmal csökken a keresőtevékenység 32 éves követelménye. Ha egy nő például öt, hat, hét, illetve nyolc gyermeket nevelt, a nyugdíjazásához elegendő, ha 31,30,29, illetve 28 év keresőtevékeny séggel rendelkezik, feltéve, hogy ezt kiegészíti leg alább 9,10,11, illetve 12 év gyerekneveléssel szerzett szolgálati idő. A keresőtevékenység időtartamának a 25 évet mindenképpen el kell érnie, nem jogosít tehát ellátásra 24 év keresőtevékenység és 16 év gye reknevelési idő. (Kivéve, amikor súlyosan fogyatékos gyermek miatt folyósított ápolási díj esetén a 40 éves jogszerző időn belül a keresőtevékenység szükséges időtartama további két évvel rövidebb.) A keresőtevékenység és a gyereknevelés együttes ideje kizárólag a nyugdíjazás lehetőségének a meg állapításakor perdöntő. A nyugdíj kiszámításakor to vábbra is a teljes szolgálati időt kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a nyugdíjat igénylő nő annak egészét vagy csak egy részét szerezte keresőtevé kenységgel, illetve gyermekneveléssel. így például ha egy 1954 augusztusában született nő 2014 augusz tusában négy év gyermeknevelési és 36 év keresőte

vékenységgel szerzett szolgálati idővel rendelkezik, ezek összege 40 év, jogosult tehát három és fél évvel a 63 és fél éves nyugdíjkorhatárt megelőzően, 60 éves korában nyugdíjba menni. Ha a teljes szolgálati ideje két év nappali tagozatos főiskolai tanulmányi idővel is kiegészül, nyugdíját nem 40, hanem 42 év szolgálati idő alapján számítják ki. A nyugdíj összege így az 1988. január 1-jétől elért jövedelmek valorizált átlagának 69,3 (42 x 1,65) százaléka lesz (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag). A 40 éves jogosultság alapján megállapított nyug díjak érvényesítésének is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék. A 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapí tott nyugdíjak teljes összegűek, azaz nem csökkentik a korhatár alatti megállapítás miatt. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 18. § (2a)-(2d) bekezdéseiben, a 168/1997. kormányrendelet 12. §-ában, a20U/CLXVII. törvény 2. § (5) bekezdésében.]

N yu g d íj-á ta la k ítá s Új előírás 2012. január 1 -jé p . Korhatár előtti ellátássá alakul át a 2011. december 31-én folyósított (csökken tett összegű) előrehozott öregségi, korkedvezményes és korengedményes nyugdíj, valamint a tisztségük ről leköszönt országgyűlési, európai parlamenti (magyarországi) képviselőknek, polgármesterek nek, alpolgármestereknek, megyei közgyűlési elnö köknek megállapított nyugellátás, ha az arra jogosult 2012 előtt nem töltötte be az öregséginyugdíj-korhatárt. A balettművészeti életjáradékra nem jogosult (például színész, fúvós, zenész) művésznyugdíjas és az átmeneti bányászjáradékra nem jogosult bá nyásznyugdíjas (tehát aki a szükséges jogosultsági időt nem - vagy nem kizárólag mélyművelésű mun kakörben - szerezte meg) 2012-től szintén korhatár előtti ellátást kap, ha 2011 végéig nem töltötte be az öregséginyugdíj-korhatárt. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 4. §(1) bekezdésében.] A 2011. december 31-én 62. életévét be nem töl tött -tehát 1950-ben vagy azt követően született -bá nyásznyugdíjas ellátása 2012. január 1-én akkor ala kul átmeneti bányászjáradékká, ha mélyművelésű bánya föld alatti munkakörében legalább 25 év szol gálati évet vagy 5 ezer szolgálati időként figyelembe vehető műszakot eltöltött. (A műszakszám megha tározásakor a mecseki ércbányászati 1,67-szoros, a mecseki szénbányászati pedig 1,25-szoros szorzó val számítódik.) [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 40. §-ában.] Ha a 2011. december 31-én 62. életévét be nem töltött - tehát 1950-ben vagy azt követően szüle tett - művésznyugdíjas összesen legalább 25 évig magántáncosi vagy tánckari tevékenységet végzett a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett, a Pécsi Ba lett, a Szegedi Kortárs Balett együtteseiben vagy ezek jogelődjeinél, akkor nyugdíja nem korhatár előtti el-

HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

| KORAI NYUGELLÁTÁSOK ÁTALAKÍTÁSA

Jogosultságmegalapozó szolgálati idők* Keresőtevékenységgel szerzett biztosítási idők

■ a munkaviszony, ■ a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, ■ az országgyűlési képviselői jogviszony, ■ az ügyészségi szolgálati jogviszony, ■ a bírósági jogviszony, ■ az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ■ a hivatásos nevelőszülői jogviszony, ■ az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, ■ a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagsága, ■ a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes kato naság (fentieknél mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama elismerésre kerül; nem számít munkaviszonynak a hallgatói munkaszerző dés alapján létrejött jogviszony),

■ a szövetkezeti tagság személyes közreműködés esetén, ■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minő sülő egyéni vállalkozói jogviszony, ■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minő sülő társas vállalkozói jogviszony, ■ a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (a közérdekű önkéntes tevé kenység kivételével), ha a járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, ■ az egyházi szolgálat, szerzetesrendi tagság,

■ a biztosítottnak minősülő mezőgazdasági őster melői jogviszony, ■ a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, ■ a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódóan külföldi illetékességű személytől szerzett jövedelem meg szerzésének időtartama, ■ alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatás időtartama, ■ egyszerűsített foglalkoztatás időtartama, ■ a végkielégítés időtartama alatt szerzett szolgálati idő 1998-1999. években; valamint az 1998 előtt ■ kisiparosként, ■ magánkereskedőként, ■ alkalmi fizikai munkát végzőként, ■ szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezető jeként, ■ gépjárművezető-kép’ző munkaközösség tagja ként, / ■ gazdasági munkaközösség tagjaként, ■ ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, ■ kisszövetkezet tagjaként, ■ mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti tagként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tag ként, ■ mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, ■ egyéni gazdálkodóként,

■ nemzetközi szervhez tagként vagy munkatárs ként kiküldött személyként, ■ külföldi munkavállalóként, ■ külföldi munkavállaló előadó-művészként, ■ ügyvédi munkaközösség tagjaként, ■ jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, ■ szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagja ként, ■ közjegyzőként, ■ önálló bírósági végrehajtóként, ■ szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alko tótevékenységet, előadó-művészi tevékenységet folytatóként, ■ munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint ■ a 168/1997. kormányrendelet 29. § (8) bekezdé se, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján szerzett szolgálati idő. Gyermekvállalással, gyermekneveléssel szerzett szol gálati id ő k ’

■ a terhességi-gyermekágyi segély, ■ a gyermekgondozási díj, ■ a gyermekgondozási segély, ■ a gyermeknevelési támogatás, ■ a súlyosan beteg vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek ápolására tekintettel megállapított ápolá si díj folyósításának időtartama.

’ A nők részére W év jogszerző időre tekintettel megállapítandó öregségi nyugdíj esetén.

látássá, hanem balettművészeti életjáradékká alakul. A 25 éves időtartamba a képzés ideje nem számít bele. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 97. §-ában.] A 2011. december 31-én 57. életévét be nem töltött tehát 1955-benvagy azt követően született -szolgálati nyugdíjas ellátása 2012. január 1-énszolgálati járandó sággá alakul át. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 5. A 2012 előtt folyósított korhatár alatti nyug díj melletti munkavégzés esetén a havi átlagos nyugdíjjárulék-alap 0,5 százalékának megfelelő nyugdíjnövelés a 2012. január 1-jétől folyósított korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átme neti bányászjáradék és balettművészeti életjáradék alatt visszamenőleg igényelhető és érvényesíthető. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 6. §-ában.]

Ellátási összeg Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. A korhatár előtti ellá tássá, átmeneti bányászjáradékká, balettművészeti életjáradékká alakított ellátások kiszámítása során a - korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíj kivételével - 2011 decemberében folyósított nyugdíjat a 2012. januári nyugdíjemelés általános szabályai szerint kell növelni. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdésében.]

összegét ennek megfelelően kell módosítani. Pél A szolgálati járandóság összegét úgy állapítják dául ha az adókulcs 2013-ban 16 százalékról 20 meg, hogy a 2011 decemberében járó szolgálati nyugdíjat csökkentik a személyi jövedelemadó 16 százalékra emelkedne, a szolgálati járandóságot százalékos mértékével megegyezően. A csökkentés tovább kellene csökkenteni a 2011 decemberében járó szolgálati nyugdíj 4 százalékának az időközi miatt a járandóság összege nem mérséklődhet a 2011 decemberében érvényes minimálbér (78 ezer forint) nyugdíjemelésekkel megnövelt értékével. Csök kenő - például 12 százalékos - adókulcs esetén másfélszerese, tehát 117 ezer forint alá. Az éppen ek viszont megfelelően növekedne az ellátási összeg. kora vagy ennél is alacsonyabb szolgálati nyugdíjat § (1) bekezdésében.] [Lásd a 2011/CLXVII. törvény nem csökkentik. Nem kell csökkenteni a szolgálati 4. § (3), 5. § (4) bekezdés járandóságot akkor sem, ha a szolgálati nyugdíjast A szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellá a szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségi, pszi tássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíj chikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt szerelték le, csökkentett összege adó- és ehomentes, az adó továbbá ha önkéntes tartalékos jogviszonyban áll. bevallás során nem kell figyelembe venni. Családi A szolgálati járandóság 2012. januári öszkedvezmény akkor érvényesíthető utána, ha a szol szegét a 2012. januári nyugdíjemelés általános gálati járandóság mellett szerzett jövedelem a ked szabályai szerint növelt összegben folyósítják. vezmény érvényesítéséhez a házastárssal vagy élet [Lásd a 2011/CLXVII. törvény megosztva sem elegendő. Ebben az esetben 5. § [2)-(3)társsal bekezdéseiben.] a járadékost megilleti a hiányzó összegre számított A országgyűlési képviselői korhatár alatti nyugdí adóval megegyező, de legfeljebb a szolgálati járandó jasok 2012. január 1-jétől folyósított korhatár előtti el ság csökkentésével azonos összeg. Ezt a Nyugdíjfo látásának megállapításakor a 2011. decemberi nyug díjösszeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó lyósító Igazgatóság fizeti ki neki, miután megkapta tőle az adóhatóság által - az adóbevallási év június 16 százalékos mértékével megegyezően, és meg kell 30-ától kezdődően, kérelemre -kiadott igazolást. Ha növelni a 2012. januári nyugdíjemelés általános sza a jogosult a családi adókedvezményt a házastársával, bályai szerint. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény élettársával megosztva veszi igénybe, az adóhatósági 4. § (2) bekezdésében.] igazolás igényléséhez a házastárs meghatalmazása is Ha a személyijövedelemadó-kulcs megváltozik, szükséges, hogy az adóhatóság kiadhassa az egyéb a szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátás ként adótitkot képező adatot. Az adóhatóság csak azt sá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíj

tudja igazolni, hogy ajogosult, illetve házastársa az év folyamán milyen összegű családi kedvezményt vett igénybe, azt nem, hogy mennyire voltak jogosultak. 2011. Ennek igazolásához a családi pótlékot folyósító szerv decem ber 31-én (vagyis a Magyar Államkincstár) igazolása szüksé fo ly ó s íto tt n yu g e llá tá s ges. A családi kedvezmény a magzat után is igénybe vehető, ehhez a várandósságról orvosi igazolást kell Előrehozott öregségi nyugdíj csatolni a kérelemhez. [Lásda2011/CLXVII. törvény 4. § (4), 5. §(5) bekezdéseiben, a 333/2011. kormányrendeleti §-ában.]

Korai nyugdíjak átalakítása^

Ellátásemelés Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A korhatár előtti el látássá, szolgálati járandósággá, átmeneti bányász járadékká, balettművészeti életjáradékká alakított ellátások 2012. januári összegének megállapításakor a 2011. decemberi nyugellátást megnövelik a 2012. januári4,2 százalékos nyugdíjemeléssel. Ezt megelő zően a 2011. novemberi egyösszegű nyugdíj-kiegé szítésben részesülteknek a kiegészítés egyhavi, 0,5 százalékos mértékével is emelik az ellátást. A szolgá lati járandóságot és a korhatár előtti ellátássá átalakí tott országgyűlési képviselői nyugellátást a személyi jövedelemadó 16 százalékos mértékével megegyező mértékű csökkentést követően kell növelni. Az átalakított ellátások összegét az öregséginyugdíj-korhatár betöltéséig a mindenkori nyugdíjemelés mértékével emelik. [Lásda2011/CLXVII. törvény 3. § (2), 5. § (1) bekezdéseiben.]

2012. ja n u á r 1 -jé tő l fo ly ó s íto tt e llá tá s

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) megalapozó (lásd a 46. oldalt) biztosítási jogvi szonnyal Bárki más

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré sekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj

Mindenesetben

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré sekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Korkedvezményes nyugdíj

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) megalapozó (lásd a 46. oldalt) biztosítási jogvi szonnyal Bárki más

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré sekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Nő, rendelkezik 40 év törvényben felsoroltak sze Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) rin ti (lásd a 46. oldalt) biztosítási jogviszonnyal

Bányásznyugdíj

Föld alatti .munkakörben 25 év szolgálati időt vagy Átmeneti bányászjáradék (a nyugdíjkorhatár 5 ezer műszakot teljesített (a mecseki ércbányászati elérésekor öregségi nyugdíjjá alakul) múszakszám 1,67-szoros, a mecseki szénbányászati pedig 1,25-szoros szorzóval számít) Bárki más Korengedményes nyugdíj

Művésznyugdíj

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré sekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) megalapozó (lásd a 46. oldalt) biztosítási jogvi szonnyal «• Bárki más

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré sekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) megalapozó (lásd a 46. oldalt) biztosítási jogvi szonnyal A törvényben meghatározott balettegyüttesekben Balettművészeti életjáradék (a nyugdíjkorhatár a képzés ideje nélkül magántáncosi vagy tánckari elérésekor öregségi nyugdíjjá alakul) tevékenységet legalább 25 évig végzett, és ezzel legalább 25 év szolgálati időt szerzett

N yugd íjelnevezés-változás

Bárki más

Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. Újra meg kell állapí

tani 2011. december 31-ével az 57. életévét betöltött szolgálati nyugdíjas ellátását, ha ezen a napon vala melyik fegyveres szervnél szolgálati viszonyban áll. Ha az így kiszámított összeg magasabb, mint a 2011 decemberében folyósított nyugdíj, az újramegállapí tott összeget kell - a januári nyugdíjemeléssel meg növelve - öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani 2012 januárjában. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 3. § (3) bekezdésében.] A 40 év - jogszabályban meghatározott - jogo sultsági idővel rendelkező, 2011. december 31-éna 62 éves korát be nem töltött (tehát 1950-ben vagy azt követően született) nyugdíjas nő akkor is öregségi nyugdíjat kap 2012. január 1-jétől, ha nyugdíját nem ezen a jogcímen állapították meg. (Tehát például ha előrehozott öregségi nyugdíjat kap 2010-től, hiszen akkor még nem lehetett megállapítani 40 év jogosult ság megszerzése miatti nyugellátást.) Ez a nyugdíj tehát nem alakul át korhatár alatti ellátássá vagy egyéb járadékká. Az öregségi nyugdíjjá alakítást a 40 év jogosultsági idővel rendelkező korhatár alatti nyugdíjas nőnek nem kell külön kérnie, ezt a nyug díj-biztosítási szervek elvégzik, és erről értesítést küldenek. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 3. § (2) c) pontjában, (4) bekezdésében.]

A n yu g d íja s szem ély

Polgármesteri nyugdíj

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) megalapozó (lásd a 46. oldalt) biztosítási jogvi szonnyal Bárki más

Európai parlamenti képviselői nyugdíj

Szolgálati nyugdíj

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré sekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot Öregségi nyugdíj (a jogosultat élete végéig kapja) megalapozó (lásd a 46. oldalt) biztosítási jogvi szonnyal Bárki más

Országgyűlési képviselői nyugdíj

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár elérésekoröregségi nyugdíjjá alakul)

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré sekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) megalapozó (lásd a 46. oldalt) biztosítási jogvi szonnyal Bárki más

Korhatár előtti ellátás** (a nyugdíjkorhatár elérésekor öregségi nyugdíjjá alakul, a csökkentést visszaadják)

1954-ben vagy azt megelőzően született

Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja)

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) megalapozó (lásd a 46. oldalt) biztosítási jogvi szonnyal Bárki más

Szolgálati járandóság** (a nyugdíjkorhatár

elérésekor öregségi nyugdíjjá alakul, a csökkentést visszaadják) *A 2012. januári ellátás összege - a **-gal jelölt kategóriák kivételével - a 2011. decemberi nyugdíj 2011-ben nyugdíjazottaknál <*,2, ennél korábbi nyugdíjasoknál 4,7 százalékkal emelkedik (a **-gal jelölt kategóriában a januári emelést megelőzően a decemberi nyugdíjat 16 százalékkal csökkentik). Ha az ellátásban részesülő a havi minimálbér 18-szorosát meghaladó naptári évi jövedelmet szerez, mindaddig, amíg e korhatárt be nem tölti, ellátását e plafon elérésének hónapjától ez év végéig szüneteltetik. Megjegyzés: Az 1949-ben vagy azt megelőzően születettek nyugellátását 2012. január 1-jétól „öregségi nyugdíj" megnevezéssel folyósítják tovább.

HVG

T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

KORAI NYUGELLÁTÁSOK ATALAKITASA

Példák korhatár előtti ellátásokra 1. 1951-ben született férfi 2011-ben betöltötte a 60 életévét, és 39 év szolgálati időt szerzett, így elme hetett volna csökkentett összegű előrehozott öregsé gi nyugdíjba. Mivel nyugdíjazását nem kérte, 2012ben előrehozott nyugdíjat már nem igényelhet, de korhatár előtti ellátást igen, mivelhogy 2011 végéig elérte a nyugdíjjogosultsághoz feltételül szabott 60 éves életkort és 37 évi szolgálati időt. Ellátását a nyugdíj-kiszámítási szabályok szerint állapítják meg, és a 2011. decemberi szabályok szerint csök kentik. A csökkentés mértéke a nyugdíjkorhatárt megelőzően hiányzó 12 x 30 napra 0,3-0,3 százalék, a megállapítás időpontjáig hiányzó további időszak ra pedig 30 naponként további 0,4-0,4 százalék. 2. 1952 márciusában született férfit a munkáltató ja 2011. október 1-jén felmentette közalkalmazotti jogviszonyából, a felmentési időszak 2012. márci us 31-éig tart. Közben, 2012. januárban eléri a 37 év szolgálati időt. A felmentési időszak lejártát követő napon, 2012. április 1-jén korhatár előtti el látást igényelhetne, ha e napon a 2011. december 31-ei szabályok szerint jogosult lett volna előreho zott öregségi nyugdíjra. Ezt a jogosultsági feltételt azonban nem teljesíti, mivel a 2011. évi szabályok szerint az 1952-ben született férfiak 60 éves korban csak 42 év szolgálati idővel mehettek volna előreho zott nyugdíjba. Ha 42 évet nem, de legalább 37 év szolgálati időt szereztek, akkor csak 60 és fél éves

korban, tehát ebben az esetben a korábbi szabá lyok szerint 2012 szeptemberében állt volna fenn a nyugdíjjogosultság. A 2012. évi rendelkezések alapján azonban csak akkor igényelhető korhatár előtti ellátás, ha a korábbi szabályok szerinü jogo sultság a felmentési időszak lejártát követő napon már fennáll. Ha a közalkalmazott 2011 végéig arról állapo dott volna meg a foglalkoztatójával, hogy a jogvi szonyát 2012. október 1-jétől szüntetik meg, akkor a jogviszony végét követő napon fennállnak a 2011. decemberi szabályok szerinti jogosultsági feltételek (tehát a - szeptemberben betöltött - 60 és fél éves életkor és - a korábban megszerzett - 37 év szolgá lati idő). Ebben az esetben a nyugdíjkorhatár betöl téséig bármikor igényelheti a korhatár előtti ellátást. Ennek összegét úgy számítják ki, mintha nyugdíjat kapna, de az ellátást a 2011. december 31-én ha tályos előírások szerint csökkenteni kell. A csök kentés mértéke a 62 és fél éves nyugdíjkorhatárt megelőzően hiányzó 12 x 30 napra 0,3-0,3 százalék, a megállapítás időpontjáig hiányzó időszakra pedig 30 naponként további 0,4-0,4 százalék, de együtt legfeljebb 8,4 százalék. Tehát ha a közalkalmazott 2012 októberében, a korhatár előtt 23 hónappal kéri az ellátást, a csökkentés mértéke 8 százalék. 3. 1953 szeptemberében született nő 2012 júniu sában megszerezte a 37 év szolgálati időt. A 2012.

szeptemberi 59. születésnapjától kezdve a 63 éves nyugdíjkorhatár 2016. szeptemberi betöltéséig bár mikor igényelhet korhatár előtti ellátást, hiszen a 2011. december 31-ei előírásoknak megfelelően elmúlt 59 éves, és a szükséges szolgálati idővel is rendelkezik. Ha az ellátást már az 59. születésnap ján igényli, annak nyugdíjkiszámítás szerinti össze gét 10,8 százalékkal kell csökkenteni. A csökkentés mértéke ebben az esetben úgy adódik, hogy 62 éves kora előtt (a korhatára ugyan 63 év, de egy évvel kevesebbet kell figyelembe venni) 36 hónappal veszi igénybe az ellátást, szolgálati ideje pedig a szükséges 40 évnél három évvel kevesebb. A csökkentés a kor határig hiányzó hónapoknak, valamint a hiányzó három év miatt adódó 0,3-es szorzónak a szorzata, vagyis 10,8 százalék. Ha a korhatár előtti ellátás igénylésekor 40 év szolgálati ideje lenne, az egyik szorzó 0 lenne, és így nem csökkentenék az ellátá sát. Ha viszont a minimális 37 éves szolgálati időt csak 2013 januárjában vagy később szerezné meg, nem kérhetne korhatár előtti ellátást, hanem meg kellene várnia a kottatár 2016. szeptemberi betölté sét, amikortól öregségi nyugdíj jár neki. 4 . 1952 szeptemberében született férfi 2012. január 1-jén mozdonyvezetőként - tehát korkedvezményre jogosító munkakörben - dolgozik, és 37 év szolgála ti idővel rendelkezik. 2012 végéig korkedvezményes munkakörben összesen 14 évet és 11 hónapot tölt

Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Akkor is öregségi nyugdíj esetén az összeghatárba csak a 2012. július A nyugdíj szüneteltetése nem változtat a nyug nyugdíjat kap az a 62 éves nyugdíjkorhatárt 2011. l-jétől szerzett jövedelmeket számítják be. Eddig díjas e státusán, azaz továbbra is nyugdíjasnak december 31-éig betöltött - tehát 1949-ben vagy azt az 57 évet betöltött szolgálati nyugdíjasok, valamint minősül, így tehát járnak neki az utazási és egyéb megelőzően született - személy, ha eredetileg más a 208 előtt megállapított nyugdíjban részesülők el kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatt bekö típusú, például korkedvezményes nyugdíjat álla vetkezett nyugdíjemelésekkel számolt új nyugdí látásuk megtartása mellett bármekkora kiegészítő pítottak meg részére. A fegyveres szervnél szolgált, jövedelmet szerezhettek. jösszeget az érintett az ellátás újbóli folyósításá 2011. december 31-én szolgálati nyugdíjban része [Lásd a 2011/CLXVI1. törvény nak idejétől kapja meg. sülő személy ellátását akkor nevezik át öregségi 3§ (2)-(3) bekezdéseiben.] [Lásd az 1997/LXXXl. törvény nyugdíjra, ha 2011. december 31-éig betölti 57. élet Nem v á lto z o tt. A nők részére 40 év jogosult83/B § (4) bekezdésében.] évét (tehát 1954-ben vagy azt megelőzően született). sági idő alapján megállapított korhatár előtti A névváltoztatás nem érinti az ellátás összegét, folyó nyugellátást szüneteltetni kell, ha a nyugdíj Új m egállapítás k o rh atár e lő tti ellátásra sítási szabályait, és az ellátást továbbra is az öregségi mellett szerzett jövedelem az irányadó korha nyugdíjakkal megegyező mértékben emelik. Eddig tár betöltését megelőzően eléri a minimálbér Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Korhatár előtti a korhatár alatt megállapított nyugdíjakat nem ne 18-szorosát (2012-ben ez 1 millió 674 ezer forint). ellátás állapítható meg annak a személynek, aki vezték át az öregséginyugdíj-korhatár betöltésekor. [Lásd az 1997/LXXXl. törvény az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges élet [Lásda2011/CLXVII. törvény 83/B (1) bekezdésében.] kort és az előírt szolgálati időt 2012 előtt megsze 3. § (2) a)-b) Ha pontjaiban.] a korhatár alatti nyugdíjas járulékköteles rezte, de a nyugdíjjogosultságot nem vette igénybe. A 2012. előtt az 57. évüket betöltött szolgálati keresete a tárgyévben elérte ezt az éves keretösz[Lásd a 2011/CLXVII. törvény nyugdíjasok 2012-től folyósított öregségi nyugdíját szeget, azt 15 naptári napon belül be kell jelentenie 7. § (1) a) pontjában.] is szüneteltetni kell (az irányadó korhatár betöltésé - a folyósítási törzsszámra hivatkozással - a Nyug Az 1953-ban született, 37 év szolgálati időt szer ig) a naptári év végéig, ha az ellátás mellett szerzett díjfolyósító Igazgatóságnak, amely a bejelentés zett nő a rá irányadó 63 éves nyugdíjkorhatár 2016. éves jövedelem meghaladta a minimálbér 18-szoroalapján (vagy az állami adóhatóság által közölt évi betöltése előtt korhatár előtti ellátásra szerez sát (2012-ben az 1millió 674ezer forintot). Ugyanígy adatok alapján hivatalból) dönt a nyugdíj folyósí jogosultságot. 2012 után azonban csak akkor kap kell szüneteltetni a 40 év - jogszabályban megha tásának szüneteltetéséről. hatja meg az ellátást, ha a 37 év szolgálati idővel tározott - jogosultsági idővel rendelkező nők 2012. [Lásd az 1997/LXXXl. törvény 83/B § (2), már 2012 végén rendelkezett. január 1-jén átalakított öregségi nyugdíját. A 2008 97. § (5) és a 168/1997. kormányrendelet [Lásd a 2011/CLXVII. törvény előtt megállapított nyugdíjból átalakított öregségi 85. § (2) bekezdéseiben.] 7. § (1) b) pontjában.] HVQ | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

KORAI N YU GEL L ÁT ÁS OK Á T A L A K Í T Á S A | k9

el, ami két év korkedvezményt jelent (mivel ötéven ként jár egy év kedvezmény). így a 62 és fél éves nyugdíjkorhatár 2015. márciusi betöltése előtt két évvel, 2013 márciusában igényelhet korhatár előtti ellátást. A három év korkedvezményhez szükséges 15 éves időt nem tudja megszerezni, mivel 2012 után már nem jelent további kedvezményt a ko rábban korkedvezményre jogosító munkakörben töltött idő. Ha a jogszerzés nem szűnne meg 2012 végén, akkor a három év korkedvezmény 2013. januári megszerzésekor azonnal igényelhetne kor határ előtti ellátást, mivel a 2015. márciusi korha tárbetöltésig kevesebb mint három év van hátra. Ha a mozdonyvezető 2012-ig tíz év korkedvezményre jogosító időt sem szerez, akkor a korhatárelérésig egyáltalán nem kaphat korhatár előtt ellátást, mivel a korkedvezmény érvényesítéséhez legalább ennyi kedvezményre jogosító munkakörben ledolgozott idő szükséges. 5. 1955 januárjában született, 2010-ben szolgálati nyugállományba helyezett rendőr 2011 decembe rében 135 ezer forint szolgálati nyugdíjat kap. Mi vel csak 2011 után, 2012 januárjában tölti be 57. életévét, szolgálati nyugdíja 2012. január 1-jén nem öregségi nyugdíjjá, hanem szolgálati járandósággá alakul. A járandóság összegének kiszámításakor a 2011. decemberi nyugdíjösszeget először lecsökkenük 16 százalékkal. Emiatt az ellátást 135 000 x

Korhatár előtti ellátásra jogosult a korkedvez ményes nyugdíjhoz a 2011-ben hatályos szabá lyok szerint szükséges jogosultságot 2012 végéig megszerző személy (tehát a korkedvezményre jogosító munkakört legalább tíz évig ellátó férfi és nyolc évig ellátó nő) is. Ahány év korkedvez ményt szerez - a 2011-ben hatályos szabályok szerint számítva annyi évvel a nyugdíjkorha tár elérése előtt kérheti az ellátás megállapítását (a férfiak az arra jogosító munkakörben eltöltött minden öt, a nők pedig minden négy év után kapnak egy-egy év korkedvezményt). 2013-tól azonban már nem szerezhető további jogosult ság. Ettől kezdve csak a 2012 végéig tartó mun kavégzést veszik figyelembe a korkedvezmény kiszámításánál. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 7. § (l)c) pontjában, (2) bekezdésében.] Korhatár előtti ellátás állapítható meg a bányász-, illetve művésznyugdíjra 2012. január 1-je előtt jogo sultságot szerző, de nem nyugdíjazott személynek. Ha azonban az átmeneti bányászjáradék vagy balett művészeti életjáradék jogosultsági feltételeit is telje síti, akkor ezen ellátások valamelyikét igényelheti, korhatár előtti ellátást nem. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdés felvezető és záró szövegében, dj-ej pontjaiban.]

0,16 = 21 600 forinttal, tehát 113 400 forintra kel lene csökkenteni, de csak 18 ezer forinttal fogják, mert nem eshet a 2011. decemberben 78 ezer forin tos minimálbér mésfélszerese, tehát 117 ezer forint alá. A szolgálati járandóság csökkentett összegébe 2012 januárjában beépítik még a 2011. novemberi egyösszegű kiegészítés egy' hónapra jutó 0,5 szá zalékos emelési mértékét, majd a 2012. januári 4,2 százalékos nyugdíjemelést is. így összesen valami vel több mint 4,7 százalékkal emelik meg a 117 ezer forintra csökkentett ellátást. A szolgálati járandóság 2012. januári induló összege tehát 122 525 forint lesz. A volt rendőr 2012-ben a szolgálati járandóság mellett állást vállal egy biztonsági cégnél, ahol évi 1 millió 200 ezer forint kiegészítő jövedelmet szerez. Mivel ez nem haladja meg a 2012. évi 93 ezer forin tos minimálbér 18-szorosát (tehát az 1 millió 674 ezer forintot), szolgálati járandóságát 2012-ben nem fogják szüneteltetni. Az 1 millió 200 ezer forintos éves adóköteles jövedelme nem elég ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználja a két eltartott gyereke utáni 1 millió 500 ezer forintos adóalap-csökkentést, ehhez 300 ezer forint hiányzik. (Felesége 2012-ben egyáltalán nem szerez adóköteles jövedelmet, így a kedvezményt vele megosztva sem tudja kihasz nálni.) 2013. június 30-a után kérheti az adóható ságtól, hogy a kihasználatlan kedvezményről adjon

Korhatár előtti ellátásra szerezhet jogosultságot, akinek a biztosítási jogviszonyát 2011-ben felmon dással, felmentéssel vagy közös megegyezéssel úgy szüntették meg, hogy annak utolsó napja 2011. december 31-e és 2012. december 30-a közé esik. További előírás, hogy a jogviszonymegszűnés más napján teljesítve legyenek a (csökkentett összegű) előrehozott öregségi nyugdíj, a bányásznyugdíj vagy a művésznyugdíj 2011. december 31-ei jogosultsági feltételei. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 7. § (1) f) pontjában.] A korhatár előtti ellátás összegét a megállapítás kor érvényes öregséginyugdíj-kiszámítási szabályok szerint, az előrehozott öregségi nyugdíjra 2012 előtt érvényes csökkentési előírások alkalmazásával ál lapítják meg. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 8. §-ában.] Korhatár előtti ellátás kizárólag a nyugdíjkorha tárt be nem töltött személy részére állapítható meg. Az igénylő az ellátás kezdőnapján nem állhat bizto sítási jogviszonyban, és -hozzátartozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azo nos, az Európai Unió más országából járó ellátás ki vételével - nem kaphat rendszeres pénzellátást. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében.]

igazolást. A kiadott igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kell bemutatni, ahol ennek alapján ki fogják fizetni részére a 300 ezer forint 16 száza lékos adójával megegyező összeget, tehát 48 ezer forintot. Ez kisebb, mint a havi 18 ezer forintos ellá táscsökkentés 216 ezer forintos éves összege, ezért a 48 ezer forint egészére jogosult. Ha éves szinten csak 12 x 3000 = 36 ezer forinttal csökkentették volna ellátását, csak ennyi járna neki vissza a 48 ezer forintból. Ha szolgálati járandósága mellett egyáltalán nem szerzett volna jövedelmet, akkor az érvényesíthető 1,5 millió forint adóalap-kedvezmény adójának teljes összegét (240 ezer forintot) visszakapná, feltéve, hogy a csökkentés 12 havi öszszege legalább 240 ezer forint volt. 2019 januárjában a volt rendőr eléri a 64 éves nyugdíjkorhatárt, ezért szolgálati járandósága megszűnik, és öregségi nyugdíjat kap. Visszakapja a 2011 végén elvett 18 ezer forihtos csökkentést is, megemelve az azóta eltelt időszak nyugdíjemelése inek mértékével. Ha egy hónappal korábban, 1954 decemberében született volna, akkor az 57 éves életkor 2011. de cemberi betöltése miatt szolgálati nyugdíja 2012 ja nuárjában öregségi nyugdíjjá alakulna át, és előtte nem csökkentenék le 16 százalékkal, de a 0,5 és 4,2 százalékos 2012. januári, valamint a későbbi nyug díjemeléseket is ugyanúgy megkapná.

Nem v á lto zo tt. Korkedvezményre azok szerez nek 2012. december 31-éig jogosultságot, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát vé geznek, azaz korkedvezményre jogosító munka körben dolgoztak vagy dolgoznak. Az ilyen mun kakörben dolgozó férfiaknál minden öt, a nőknél minden négy - a 100 kilopascalnál nagyobb nyo mású légtérben dolgozók esetében férfiaknál és nőknél is három - szolgálati év után egy-egy év kedvezmény jár. A jogosultsághoz minimálisan szükséges szolgálati idő férfiaknál tíz, nőknél nyolc, a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozóknál mindkét nem esetében hat munkaév. [Lásd az 1997/LXXX1. törvény 8-8/B §-aiban és a 168/1997. kormányrendelet 1. mellékletében.]

Új m egállapítás szolgálati járandóságra Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Szolgálati járan dóság kerül megállapításra a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség 2011-ben felmentett vagy nyugdíjazott hivatásos vagy szerződéses állomá nyú tagjának, ha a szolgálati viszony megszűnését követő, 2012-re átnyúló napon a 2011. december 31ei szabályok szerint még kaphatott volna szolgálati

50 | K O R A I N Y U G E L L Á T Á S O K Á T A L A K Í T Á S A

Korhatár előtti eilátás megállapítása 2012. január 1-jétől Szüle té si év 1950

1951

1952

Nem

K o rh a tá r e lő tti e llá tá s m e g á lla p ítá s fe lté te le i 2012-től

férfi

2012-ben, 62 évesen

2012 előtt legalább 37 év szolgálati időt szerzett

nő

2012-ben, 62 évesen

2009 előtt legalább 33 év szolgálati időt szerzett

férfi

2013-ban, 62 évesen

2012 előtt legalább 37 év szolgálati időt szerzett

nő

2013-ban, 62 évesen

2009 előtt legalább 33 év szolgálati időt szerzett

férfi

2014. II.-2015. 2011-ben úgy szüntetik meg a jogviszo 1. félévében, nyát, hogy a lejáratot követő nap 2012-re 62,5 évesen esik, és ekkor 60 éves elmúlt és legalább 42 vagy 60,5 éves elmúlt, és legalább 37 évszolgálati idővel rendelkezik 2014. II.-2015. 2012 előtt legalább 37 év szolgálati időt 1. félévében, szerzett 62,5 évesen

nő

1953*

Irá n ya d ó ö re g sé g i n y u g d íj k o rh a tá r elérése

férfi nő

2016-ban, 63 évesen 2016-ban,63 évesen

Kizárólag a 2. megjegyzésben foglaltak szerint 59 éves életkor betöltését követően, 37 év - legkésőbb 2012 végéig megszerzett szolgálati idő esetén

Kiszám ítása

Nyugdíj-kiszámítási szabályok szerint, 40 évnél kevesebb szolgálati idő esetén csökkentéssel Nyugdíj-kiszámítási szabályok szerint, 38 évnél kevesebb szolgálati idő esetén csökkentéssel Nyugdíj-kiszámítási szabá lyok szerint, csökkentéssel Nyugdíj-kiszámítási szabályok szerint, 38 évnél kevesebb szolgálati idő esetén csökkentéssel Nyugdíj-kiszámítási szabá lyok szerint, csökkentéssel

Nyugdíj-kiszámítási szabályok szerint, 40 évnél kevesebb szolgálati idő esetén csökkentéssel -

Csökkentés százalékos m értéke

Nyugdíjkorhatárig hátralévő hónapok és a 40 évhez hiányzó szolgálati évek számánakszorzata, 10-zel elosztva

Ellátás fe lfü g g e szté s e jö v e d e le m szerzése esetén A havi minimálbér 18-szorosát meghaladó naptári évi jövedelem megszerzésének hónapjától az év végéig szüneteltetik az ellátást (a korhatár eléréséig)

Nyugdíjkorhatárig hátralévő hónapok és a 38 évhez hiányzó szolgálati évek számának szorzata, 10-zel elosztva A nyugdíjkorhatárt megelőző 12 hónap A havi minimálbér 18-szorosát meghaladó ra havi 0,3, az ellátás megállapításáig naptári évi jövedelem megszerzésének a további hónapokra 0,4-0,4 százalék hónapjától az év végéig szüneteltetik Nyugdíjkorhatárig hátralévő hónapok az ellátást (a korhatár eléréséig) és a 38 évhez hiányzó szolgálati évek számának szorzata, 10-zel elosztva A nyugdíjkorhatárt megelőző 12 hónap A havi minimálbér18-szorosát meghaladó ra havi 0,3, az ellátás megállapításáig naptári évi jövedelem megszerzésének a további hónapokra 0,4-0,4, összesen hónapjától az év végéig szüneteltetik legfeljebb 8,4 százalék az ellátást (a korhatár eléréséig) Nyugdíjkorhatárig hátralévő hónapok és a 40 évhez hiányzó szolgálati évek számának szorzata, 10-zel elosztva *

b A havi minimálbér 18-szorosát meghaladó naptári évi jövedelem megszerzésének hónapjától az év végéig szüneteltetik az ellátást (a korhatár eléréséig)

Nyugdíj-kiszámítási Nyugdíjkorhatárig hátralévő hónapok szabályok szerint, 40 évnél és a 40 évhez hiányzó szolgálati évek kevesebb szolgálati idő számának szorzata, 10-zel elosztva esetén csökkentéssel * Az 1953 után születettek kizárólag a 2. megjegyzésben foglaltak szerint kaphatnak korhatár előtti ellátást (öregséginyugdíj-korhatáruk születési évjáratonként fél évvel emelkedik, és az 1957-ben születetteknél éri el a 65 évet). Megjegyzések:

1. Korhatárt megelőzően nyugellátás megállapítása kizárólag annak a nőnek lehetséges, aki 40 év jogosultsági időt szerzett, a 46. oldalon leírtak szerint. 2. Korhatár előtti ellátás megállapítása abban az esetben is lehetséges, ha az igénylő az igénylésig, de legkésőbb 2012 végéig a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő időtartamot elérő vagy meghaladó korked vezményt szerez erre jogosító munkakör betöltése alapján, illetve ha 2012 előtt bányász- vagy múvésznyugdíjra szerzett jogosultságot, de nyugdíjat nem kap. (Egyes esetekben korhatár előtti ellátás helyett átmeneti bányászjáradék vagy balettmúvészeti életjáradék igényelhető.) Ezekben az esetekben a nyugdíj-kiszámítási szabályok szerint megállapított ellátást nem csökkentik, de a folyósított ellátások melletti jövedelemszerzés esetén az ellátásokat korlátozzák. 3. A törvényi feltételek teljesítési esetén szolgálati járandóság (lásd a 49. oldalon), átmeneti bányászjáradék (lásd az 51. oldalon) és balettmúvészeti életjáradék is megállapítható. Az ellátások mellett szerzett jövedelem esetén a korhatár előtti ellátáséival megegyező korlátozásokat alkalmaznak. 4. A korhatár alatti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a balettmúvészeti életjáradék a korhatár elérésekor öregségi nyugdíjjá alakul át.

nyugdíjat. Ebben az esetben az ellátást külön kére lem nélkül, hivatalból állapítják meg. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 9. § a) pontjában.] Szolgálati járandóság állapítható meg an nak is, aki a fegyveres szervek, testületek által megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kapott, ha a szolgálati viszonyban és a rokkantsági nyugdíjban töltött együttes ideje 2011. december 31-én elérte a 25 évet. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 9. Szolgálati járandóságra jogosult a 2011. decem ber 31-én a fegyveres szerveknél hivatásos, illetve a Magyar Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses állományban állt tag, ha 2012 előtt betöltötte az 57. életévét - tehát 1954-ben vagy azt megelőzően szü letett -, és legalább 25 évig állt szolgálati viszonyban. [Lásda2011/CLXVII. törvény 9. § c) pontjában.] HVG | T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

Szolgálati járandóság kizárólag az ellátás kez dőnapján az öregséginyugdíj-korhatárt be nem töltött, biztosítási jogviszonyban nem álló és rend szeres pénzellátásban - a hozzátartozói nyugellá tás, a hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - nem részesülő személy részére állapítható meg. [Lásd a 2011/CLXVI1. törvény 9. §-ában.] A szolgálati járandóság összegét a szolgálati § b) pontjában.] nyugdíj 2011. december 31-én érvényes szabá lyai szerint - tehát az igénylést megelőző 12 hó nap átlagkeresete alapján - kell megállapítani, de csökkenteni kell a személyi jövedelemadó 16 százalékos mértékével megegyezően. (Kivéve, ha az igénylőt a szolgálati kötelmekkel összefüggés ben egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmat lanság miatt szerelték le, valamint ha az ellátást az önkéntes tartalékos jogviszony időtartama

alatt kéri.) Nem csökkenthető azonban a szolgála ti járandóság összege a megállapítás időpontjában érvényes minimálbér havi összegének másfélsze rese (2012-ben 139 500 forint) alá. A csökkentést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - az adóhatóság által a bevallási év június 30-áig kiállított igazolás alapján - a személy ijövedelemadó-törvény szerint járó családi kedvezmény adójának (de elegendő jövedelem híján nem érvényesíthető) mértékéig visszautalja. Ha a szolgálati járandóságot a szolgálati vi szony és a rokkantsági nyugdíj 25 évet elérő idő tartamára tekintettel állapítják meg, a korábbi rokkantsági nyugdíj 16 százalékkal lecsökkenteti és az időközi nyugdíjemelésekkel megnövelt öszszege lesz az ellátási összeg. A nem érvényesíthető családi kedvezmény adóját ebben az esetben is a csökkentés mértékéig - kifizeti a Nyugdíjfolyó sító Igazgatóság. [Lásda2011/CLXVII. törvény 10. §-ában.]

KO RAI NYUGELLÁTÁSO K A TA LA K ITA S A , 51

Új m egállapítás á tm e n e ti bányászjáradékra Új előírás 2012. január 1-jétől. Átmeneti bányász járadék állapítható meg a mélyművelésű bányá ban föld alatti munkakörben 25 év szolgálati évet vagy 5 ezer szolgálati időként figyelembe vehető műszakot eltöltött személynek (a mecseki ércbá nyászati műszakszámot 1,67-szoros, a mecseki szénbányászati műszakszámot pedig 1,25-szoros szorzóval számítják be). A jogosultság további feltétele, hogy az igénylő az ellátás kezdőnapján az öregséginyugdíj-korhatárt még nem töltötte be, biztosítási jogviszonyban nem áll, és - hozzátar tozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - nem ré szesül rendszeres pénzellátásban. [Lásd a 2011/CLXVI1. törvény 40. §-ában.]

Új m egállapítás b a lettm ű vészeti é letjáradékra Új előírás 2012. január 1-jétől. Balett művészeti élet járadék állapítható meg a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett együtteseiben vagy ezek jogelődjeinél legalább 25 évig magántáncosi vagy tánckari tevékenységet vég zett személynek. A 25 éves időtartamba a képzés ideje nem számít bele. A jogosultság további feltétele, hogy az igénylő az ellátás kezdőnapján legalább 25 év szol gálati idővel rendelkezzen, a nyugdíjkorhatárt még ne töltse be, ne álljon biztosítási jogviszonyban, és -hoz zátartozói nyugellátás, hadi-vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országá ból járó ellátás kivételével -ne részesüljön rendszeres pénzellátásban. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 97. §-ában.]

Ellátásszüneteltetés Új előírás 2012. januárl-jétől. A korhatár előtti ellá tást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányász járadékot és a balettművészeti életjáradékot is szü neteltetni kell a tárgyév végéig, ha az ellátás mellett szerzett éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát (2012-ben az 1 millió 674 ezer forintot). Ez a szabály a korhatár alatti nyugellátásból 2012. január 1-jén átalakított és az újonnan megállapított ellátásokra egyaránt érvényes, a 2008 előtt megálla pított nyugdíjból átalakított ellátás esetén azonban az összeghatárba csak a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelmeket számítják be. Ugyancsak szüneteltetni keli az ellátásokat az álláskeresési járadék folyósítá sának hónapjaiban. A jövedelemkorlát túllépését az ellátott is beje lentheti, de erről az adóhatóság is értesíti a nyugdíjfo lyósítót. A túllépés utáni hónaptól folyósított ellátást

vissza kell fizetni. Ha valaki decemberben lépi túl a korlátot, a decemberi ellátást kell visszafizetni. [Lásda2011/CLXVII. törvény 11., A szolgálati járandóságot szüneteltetni kell ak kor is, ha a korábban nyugállományba helyezett hivatásos állományú tag a reaktiválása miatt kéri ezt. Az újralétesített szolgálati viszony megszűné sének igazolását követően a szolgálati járandóságot továbbfolyósítják. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 12. §-ában.[ Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy a szolgálati jogviszony időtartama alatt legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő szán dékos bűncselekményt, illetve személyi szabadság megsértését, emberkereskedelmet, embercsempé szést, hivatali visszaélést, hivatali eljárásban bántal mazást, továbbá - nemzetközi kapcsolatban, vagy más esetben - befolyással üzérkedést, vesztegetést, befolyásvásárlást követett el, járandóságát az elíté lés hátrányos jogkövetkezményei alóli mentesítésig szüneteltetik. Ha a joghátrányok hatálya a megálla pító határozat jogerőre emelkedését követően áll be, az ellátást a joghátrány beálltának megállapítását követő hónap első napjától kell szüneteltetni. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 14„ §-ában.]

Ellátásm egszüntetés

E llá to ttak n y u g d íjk o rh a tá r-b e tö lté s e Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. A nyugdíjkorhatár betöltése miatt megszűnő korhatár előtti ellátást, 13. §-aiban.] szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjára dékot és balettművészeti életjáradékot öregségi nyugdíjként kell tovább folyósítani. A korhatár betöltésekor a korábban korhatár előtti ellátásban részesülő volt országgyűlési képviselők és a szol gálati járandóságban részesülők öregségi nyug díjukban visszakapják a személyijövedelemadókulcs mértékével történt korábbi csökkentést. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 18. § (l)-(2) bekezdéseiben, 40., 97. §-aiban.] A nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hóna pon belül kérhető az öregségi nyugdíj ismételt megál lapítása, ha a korábbi korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság időtartama alatt a nyugdíjas legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, ésa kérelemidőpontjában hatályos szabályok szerint magasabb ellátási összeg jár a részére. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 18. $(3) bekezdésében.] A fegyveres szervezeteknek 2011. december 31-én meg kell állapítani azt a szolgálatinyugdíjösszeget, amelyet 25 év szolgálati jogviszonnyal rendelkező hivatásos áflományú tagjának járna, ha a jogosultsági feltételeket teljesítené, és az ellátást igényelné. Az 57 éves életkort betöltött, szolgálati viszonyban álló szolgálati nyugdíjas esetében ez a nyugdíjrögzítés nem végezhető el. A kiszámí tott összeg közvetlenül a rögzítés után még nem fizethető ki. Ha azonban az időközi nyugdíjeme lésekkel megnövelt összege meghaladja a hivatá sos állományú tag korhatár előtti ellátását, illetve szolgálati járandóságát követően folyósított öregséginyugdíj-összeget, akkor a magasabb összeget fogja kapni. Ugyanígy magasabb ellátásra jogosít hat a 2011. december 31-e előtt rögzített nyugdíj is. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 19-20. §-aiban.]

Új előírás 20». ja n u á rl-jé tő l. Megszűnik annak a személynek a korhatár előtti ellátása, illetve szolgála ti járandósága, aki meghal, betölti az öregséginyugdíj korhatárt, akinek a 40év jogosultsági idejéretekintettel a nők részérejáró kedvezményes nyugdíjat állapítanak meg, vagy aki maga kéri a megszüntetést. A korenged ményes nyugdíjból átalakult korhatár előtti ellátást akkor is meg kell szüntetni, ha a korengedményes nyugdíjazásról 2012 előtt megállapodó munkáltató és munkavállaló a polgári törvénykönyv 203. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll nak (például közeli hozzátartozók), és a munkáltató S zolgálatiidő-szerzés a későbbiekben újabb biztosítási jogviszonyt létesít Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. A korhatár előtti el a nyugdíjazottal. Ebben az esetben a munkáltató részé látás, szolgálati járandóság, átmeneti bányász re nem jár visszatérítés a nyugdíj korábban befizetett járadék és balettművészeti életjáradék mellett [Lásd a 2011/CLXVII. törvény megtérítéséből. megszerzett jövedelem utáni nyugdíjjárulék-fi17. § (1), 21. § (2) bekezdéseiben.] zetés időszaka szolgálati időnek számít. A nyug Ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati díjjárulék havi átlagos alapja után azonban nem járandóságban részesülő személyt munkaszerző érvényesíthető a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés. dés vagy ezzel egyenértékű dokumentum aláírása [Lásd az 1997/LXXX1. törvény nélkül foglalkoztatják - tehát feketemunkát végez -, 22/A, 37. §-aiban.] ellátását a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól megszüntetik, és viszsza kell fizetnie a megelőző egy évben kapott ellátási összeget. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 17. A megszüntetett korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság akkor sem állapítható meg újra, ha ennek feltételei továbbra is fennállnak, vagy ismé telten beállnak. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény 17. § (3) bekezdésében.]

Jogosultságkorlátozás Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. Mivel a korhatár alat § (2) bekezdésében.] ti ellátás, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti életjáradék, szolgálati járandóság nem nyugellá tás, az ezekben részesülők nem lesznek jogosultak a nyugdíjasokat megillető kedvezményekre, például a közlekedésire. H VG | T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

M A G A N N Y U G D ÍJ PEN ZTA RAK

Mit kell tudni P én ztártag tb -n y u g d íja

a magánnyugdíjpénztárakról? Önkéntes p é nztártagság Változás 2011. decem ber 31-étől. Bármely ország állampolgára bármikor beléphet magánnyugdíj pénztárba. (Eddig a 30 évesnél fiatalabb, valamint a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe korábban be nem lépett bármely életkorú biztosított válhatott pénztártaggá. Életkortól és az előzménytől függetlenül pénztártagságot létesíthetett a hontalan, illetve olyan, nem EU-tagországi állampolgár bizto sított - úgynevezett harmadik országbeli személy akinek államával Magyarország nem kötött szociális biztonsági megállapodást.) [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 3. §-ában.J Nem v á lto z o tt. Senkinek nem kötelező belépni magánnyugdíjpénztárba. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 3. §-ában.]

Visszalépés a tb -b e Új előírás 2011. decem ber 31-étől. A magán-nyugdíjpénztári tagok2012. március 31-éigkezdeményez hetik pénztártagságuk 2012. május 31-ei megszün tetését, ha nem részesülnek társadalombiztosítási nyugellátásban. A nyilatkozatot ahhoz a pénztárhoz kell benyújtani, ahol tagsági jogviszonyuk fennáll. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 24. § (15)-(17) bekezdéseiben.] A pénztárnak a Nyugdíjreform és Adósságcsök kentő Alapba kell átutalnia a tagságát megszüntető pénztártag kiegészítő tagdíjjal és reálhozammal csökkentett egyéniszámla-követelését. Az átutalást nem készpénzben, hanem befektetett eszközökben, például állampapírban, részvényben kell teljesíteni. Az egyes átutalt eszközök arányát a tagi portfolió egé szén belüli eszközaránnyal egyezően kell a pénztár nak meghatároznia. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 24. § (15), (17) bekezdéseiben.] A visszalépéséről 2012. március 31-éignyilatkozó pénztártag társadalombiztosítási nyugdíját nem fog ják csökkenteni megszüntetett magán-nyugdíjpénz tári tagsága miatt. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 12. § (6) és a 1997/ LXXXII. törvény 24. § (15) bekezdéseiben.] A tagságát megszüntető pénztártag 2012. május 31-éig nyilatkozhat arról, hogy az őt megillető reál hozamot és kiegészítő tagdíjat készpénzben felveszi (bankszámlájára utaltatja), vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utaltatja, vagy a megegyező öszszeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben

HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

létrejövő egyéni számláján íratja jóvá. A pénztár a határidő lejártát követően kezdi meg a tagnak járó összeg kifizetését. A 2012. május 31-éig nem nyilat kozó visszalépőt megillptn összeget a társadalombiz tosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlá ján jóváírják. [Lásd az 1997,'/LXXXII. törvény 24. §(15), (17) bekezdéseiben.] A visszalépő tagot megillető, önkéntes nyugdíjpénztárba utalt vagy tááadalombiztosítási egyéni számlán jóváírt összeg adó- és efyómentes. Nem vá lto z o tt. Ha a tag a pénztár felszámolása vagy végelszámolása során a felszámoló, illetve a végelszámoló felszólítására 30 napon belül nem nyilatkozik arról, melyik pénztárba kíván átlépni, visszaléptetik a társadalombiztosítási nyugdíjrend szerbe. A pénztár megszűnését követően a társa dalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagot a magánpénztár-tagsági idő alatt elért reálhozam nem illeti meg, de társadalombiztosítási nyugdíját nem fogfák csökkenteni megszűnő magán nyugdíjpénztári tagsága miatt. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 12. § (6) és az 1997/LXXXII. törvény 83. § (7), 84. § (4) bekezdéseiben.]

Tagdíjfizetés

Változás 2011. decem ber 3 1 -é tő l. Nem szűnik meg 2011. november 30-ával a magán-nyugdíj pénztári tagok jogszerzése tb-nyugdíjra. Biz tosítási jogviszonyuk időtartama ezt követően is beleszámít a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati idő be, és a 2011 decemberétől kezdődően szerzett jövedelmeiket is figyelembe veszik a tb-nyugdíj kiszámítása során. (Az eddig érvényes, hatályon kívül helyezett szabály szerint a magán-nyug díjpénztári tagok 2011 decemberétől nem sze rezhettek volna szolgálati időt, és jövedelmük nem számított volna be a nyugdíjba.) [Lásd az 1997/LXXXI. törvény

2. § (6) bekezdésében.] Nem v á lto zo tt. A magán-nyugdíjpénztári tagok

társadalombiztosítási nyugdíjának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1-2011. november 30. közötti időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százaléká nak összegével kell megszorozni. [Lásd az 1997/LXXXI. törvény 12. § (1), (7), 20. § (l)-(2) bekezdéseiben.]

Visszalépő nyugdíjjogosu ltak Változás 2012. ja n u á r 1 -jétő l. A rokkantsági nyug ellátás megszűnése miatt megszűnik az ellátásra jogosultságot szerzett pénztártagok visszalépési lehetősége a társadalombiztosítási nyugdíjrend szerbe. Eddig a pénztártag dönthetett arról, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben járó rokkantsági nyugdíj megállapítását megelőző nap pal visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrend szerbe; ha így döntött, rokkantsági nyugdíjának mértékét nem csökkentették a pénztártagsága miatt. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 23.§ (1) d) pontjában.]

Változás 2011. decem ber 31-étől. A pénztártagok ezután maguk döntik el, mekkora mértékű vagy öszszegű tagdíjat fizetnek a magánnyugdíjpénztárba. Megszűnik tehát a pénztártagok nyugdíjjárulék köteles jövedelme utáni kötelező tagdíjfizetés. (A korábbi előírás szerint a pénztártagoknak a 2011 decemberétől megszerzett jövedelmük után 10 szá Tagsági viszony keletkezése zalékos mértékű tagdíjat kellett volna fizetniük, meg Nem v á lto z o tt. A leendő pénztártagoknak belé egyezően a nem pénztártagok nyugdíjjárulékával.) [Lásd az 1997/LXXX. törvény 33. § (1) bekezdé pési nyilatkozatot kell kitölteniük. A nyilatkozatot sében és az 1997/LXXXII. törvény 26. §-ában.] a pénztárnak 15 napon belül kell elfogadnia vagy A magán-nyugdíjpénztári tagok jövedelme utáni elutasítania (nem utasíthatja el, ha a jelentkező meg nyugdíjjárulék teljes összegét is a Nyugdíj-biztosítási felel a törvényben meghatározott, valamint a pénztár Alapba kell befizetni. szervezeti és működési szabályzatában foglalt köve [Lásd az 1997/LXXX. törvény 2. § (4), telményeknek). Ha a pénztár elfogadja a tag jelentke 18. § (2) bekezdésében, 33.zését, §-ában.] nyilvántartásba veszi, és erről értesíti is. A pénztár alapszabályában meg kell határozni A tagság kezdete a belépési nyilatkozat pénztár a kötelezően befizetendő legkisebb tagdíjösszeget, általi elfogadását -záradékolását -követő hónap első az úgynevezett egységes tagdíjat. (Eddigjiem kellett napja. A pénztártagnak a taggá válástól számított 15 előírni minimális tagdíjösszeget.) napon belül kell közölnie foglalkoztatójával a vá [Lásd az 1997/LXXX. törvény lasztott magánnyugdíjpénztár nevét, címét, bank 33. § (1) bekezdésében számlaszámát. A foglalkoztatónak ezt követően 15 és az 1997/LXXXII. törvény 26. §-ában.] napon belül kell tájékoztatnia a pénztárak központi

M A G Á N N Y U G DÍJ P É N Z T Á R A K

Magán-nyugdíjpénztári adózás 2012-ben zűnik 'Ugdíji. Bizetően -ugdíj ti időerzett -ugdíj ályon nyugn sze lniük mény 'ben.]

:agok ntése lított rzett

2010. kban

lékáilény m.]

pgásra pési

end-

iogy ¡áró nap-

end-

Személyi jövedelemadó Befizetés ■ Pénztártag saját befizetése 3. sz. mell. V. 8. Jövedelem, jogcím: Önál ló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által nem megállapo dás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj. Adózási szabály: A jövedelem megálla pításakor nem vehető figyelembe költség ként. 3. sz. mell. V. 9. Jövedelem, jogcím: Önál ló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által megállapodás alapján fizetett tagdíj. Adózási szabály: A jövedelem megálla pításakor nem vehető figyelembe költség ként. 11. sz. mell. IV. 9. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó tag által saját maga javára nem megállapodás alapján és nem kiegészítés ként fizetett tagdíj. Adózási szabály: A jövedelem megállapí tásakor nem vehető figyelembe költségként. 11. sz. mell. IV. 10. Jövedelem, jogcím: Egyé ni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján fizetett tagdíj. Adózási szabály: A jövedelem megállapí tásakor nem vehető figyelembe költségként. ■ Pénztártag helyett más által történő befizetés 7. § (1) ka) Jövedelem, jogcím: Tagdíjfize tésre kötött megállapodás alapján fizetett összeg.

Adózási szabály: Magánszemély pénz Adózási szabály: Egyéb jövedelem, eho nem tártagnál (aki kapta): nem számít bevétel terheli. nek. 84/L § Jövedelem, jogcím: A magánnyugdíjról 11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vál és a magánnyugdíjpénztárakról szóló, 1997/ lalkozó által más magánszemély javára, fizetett LXXXI1. törvény 123. § (6) bekezdése sze tagdíj. rinti (2011. március 1-jei) tagi visszalépések Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki esetén teljesített kifizetések (tagdíj-kiegé adta): költség. szítés visszafizetése, infláció feletti hozam kifizetése). Pénztári szolgáltatás Adózási szabály: A jövedelem kiszámítá sánál nem kell figyelembe venni. és haláleseti kifizetés 84/M § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi 3. § 23. c) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíj kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt pénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg. összege az 1997/LXXXII. törvény 123. § (6) Adózási szabály: Nyugdíjnak minősül. bekezdése szerinti (2011. március 1-jei) 1. sz. mell. 1. 2. Jövedelem, jogcím: Magán visszalépések esetén. nyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett Adózási szabály: A visszalépő tagi kifize összeg. tések önkéntes pénztárba utalt kiegészíté Adózási szabály.'’Adómentes. se az átutalt összeg 20 százalékával, leg 7. § (1) kb) Jövedelem, jpgcím: Haláleseti feljebb 300 ezer forinttal. A kiegészítés az (pénztári nyugdíjszolgáltatásnak nem minő összevont adóalap adókedvezménnyel és sülő) kifizetés kedvezményezett részére. az szja-törvény 44/A-C szerinti (tehát ön Adózási szabály: A magánszemély (aki kéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossákapta) jövedelmének kiszámításánál nem gi számlára teljesített tagi befizetés utáni) kell figyelembe venni. átutalással csökkentett összegének erejéig teljesíthető. Átutalás más pénztárba, Megjegyzés: A kiegészítést ugyanannak az visszalépés a tb-nyugdíjrendszerbe önkéntes pénztárnak a számlájára teljesíti 7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: A magánpénz az adóhatóság, ahová a visszalépő tagi kifi tári törvény szerint magánpénztárba, önkéntes zetést utalták. Az átutalás alapja a 2011. év nyugdíjpénztárba vagy a Nyugdíj-biztosítási adóbevallásában tett nyilatkozat. Alapba utalt összeg. Adózási szabály: A magánszemélynél (aki Társasági ás osztalékadó a megtakarítás magánnyugdíjpénztárba, ön 3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A munkál kéntes pénztárba, Nyugdíj-biztosítási Alapba tató által jogszabályi előírás vagy saját elhatá utalásáról rendelkezett) nem számít bevétel rozás alapján teljesített kifizetések (személyi nek. jellegű egyéb kifizetés). 28.§ (1) c), eho-tv. 5. § (1) b) Jövedelem, jogcím: Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség. Tagdíj-kiegészítés visszafizetése.

nak

Itt. ény

in.]

nyilvántartását a biztosított adatairól és pénztárvá lasztásáról. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 22. §-ában.]

Tagi jo g o k, kötelezettségek

eláitot Jgy

íeg-

:tár

Változás 2011. decem ber 1 -jé tő l. Ezentúl magánnyugdíjpénztári tag nem köthet megállapodást szol gálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzé secéljából a társadalombiztosítási szervekkel. Eddig ezt megtehette, és ez esetben a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék befizetendő mértékét csökkentették a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértékével. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 34. § (1) bekezdésében.] Változás 2011. decem ber 3 1-étől. Ezentúl a jöve delemmel nem rendelkező pénztártagoknak nem kell a tagdíjfizetés érdekében egyedi megállapodást kötniük a pénztárral, és ilyet nem is köthetnek. (Ed dig a járulékalapot képező jövedelemmel nem ren delkező - például fizetés nélküli szabadságot töltő

- pénztártagoknak megállapodást kellett kötniük, ha tagdíjat akartak fizetni.) [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 24. § (4) bekezdésében.] Nem vá lto z o tt. Ha a pénztártag 2009. július 8-a után két éven belül másodszor lép át másik pénztár ba, és ennek az elhagyott pénztárat terhelő költségei meghaladják a tag számlaegyenlegének 1 ezrelékét, akkor az átlépő tag nem csak az 1ezreléket köteles megfizetni, hanem az elhagyott pénztár további költ ségeit is, de legfeljebb 5 ezer forintot. Az 1 ezreléken felüli költségeket az újonnan vá lasztott pénztár nem vállalhatja át a tagtól, és azzal annak pénztári számlaegyenlege sem terhelhető meg (az 1 ezrelékkel viszont továbbra is azt kell megterhelni). [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 24. § (3) bekezdésében.] A pénztártag átlépése csak akkor válik ér vényessé, ha kitölti, és mind az elhagyott, mind az újonnan választott pénztárhoz eljuttatja az azok-

nál beszerezhető átlépési nyilatkozatot, és a pénz tárfelügyelet által kiadott átlépési útmutató három példányának aláírásával igazolja, hogy az útmuta tót megkapta. Az útmutató tartalmazza az átlépés feltételeit, lehetséges előnyeit és hátrányait, valamint azt, hogy a pénztártag a PSZÁF honlapján hol találja meg a pénztárak teljesítményének összehasonlítását. A pénztártag megteheti, hogy átlépését csak az újonnan választott pénztárnál kezdeményezi, s azt hatalmazza meg (írásban), hogy átlépési nyilat kozatát és az aláírt útmutató egyik példányát juttassa el az elhagyni kívánt pénztárhoz. A pénztár, ahol a tag az átlépést kezdeményezi, a tagnak átadott tájékoztatóhoz köteles csatolni egy összehasonlító kimutatást is a két - az elhagyott és az újonnan választott -pénztár legfőbb hozammuta tóiról (előző évi nettó hozam, a megelőző tíz év nettó átlaghozama és vagyonnövekedési mutatója). [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 24. § (1) bekezdésében.]

M A G Á N N Y U G DÍJ P É N Z T Á R A K

Ha a pénztártag 2009. december 31-e után aza pénztártag szerez jogosultságot szolgáltatásra, öt éven belül másodszor is pénztárat vált, a ma aki betöltötte a rá irányadó öregséginyugdíj-korgánnyugdíj igénybevételekor számára nem lesz határt, vagy öregségi nyugdíjban, a Magyar Alko érvényesíthető a hozamgarancia. tóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátá [Lásd az 1997/LXXXII. törvény sokról szóló kormányrendelet alapján folyósított 89. § (4) b) pontjában.] öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, valamint A pénztártag legkorábban hat hónapos pénz növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi jára tártagságot követően kezdeményezheti az átlépést dékban részesül. Eddig az a pénztártag is igénybe másik pénztárba. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény vehette a pénztári szolgáltatást, aki a - 2012. ja 23. § (4) 1-jétől bekezdésében.] nuár megszüntetett - korhatár alatti öreg Ha a pénztártag más pénztárba kíván átlép ségi típusú (például előrehozott, bányász- vagy ni, és az átlépését a hónap vége előtt legalább tíz rokkantsági) nyugdíjban részesült. Pénztári szol munkanappal bejelenti, az átadó pénztárnak már gáltatásra volt jogosult eddig az 50 százalékosnál a hónap utolsó napjával meg kell szüntetnie a tag magasabb mértékben egészségkárosodott, nem tagsági jogviszonyát. Későbbi bejelentés esetén rehabilitálható pénztártag is. a pénztár eldöntheti, hogy még az adott hónap vagy [Lásd az 1997/LXXXII. törvény csak a következő hónap végéig szünteti-e meg a jog 4. § (2) a)-b), j) pontjaiban.] viszonyt (a szabályzatában rögzítenie kell, melyik Nem v á lto z o tt. A magán-nyugdíjpénztári szol lehetőséggel él). gáltatások közül az életjáradék és az egyösszegű Ha a tag az átlépésre vonatkozó bejelentésében szolgáltatás nyugellátásnak minősül, ezért nem megjelöli azt az időpontot, amikor át szeretne lép kell utánuk jövedelemadót fizetni. ni, akkor az átadó pénztárnak a megjelölt időpont [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 27-28. §-aiban.] hónapjának utolsó napjával kell megszüntetnie a tag A törvény négyféle életjáradék-típust tesz tagsági jogviszonyát. Ha a tagi bejelentés időpontja lehetővé: „egy életre szóló”, az elején, valamint a megjelölt hónap utolsó tíz munkanapjának vala a végén „garanciatartamos”, illetve „két vagy több melyikére esik, a pénztár egy hónappal később is életre” szóló életjáradékot. Az életjáradék-típusok megszüntetheti a tagságot. közül legalább egynek szerepelnie kell a pénztár A tag átlépésekor a tagi követelést az átadó pénz szolgáltatásai között (vagyis nem kötelező mind tár az átvevő felszólítására, legkésőbb a tagsági nek szerepelnie). A pénztártagnak a belépésekor jogviszony megszűnését követő nyolcadik munka vagy a szolgáltatás megkezdésekor kell válasz napon utalja át. Az átadó pénztár az átutalandó ösztania az egyes járadéktípusok közül. A pénztár szeget csökkentheti az átlépés tényleges költségeivel, szolgáltatási szabályzatának tartalmaznia kell de maximum a tag követelésének 1ezrelékével. a választásra rendelkezésre álló időt, a választható [Lásd az 1997/LXXXII. törvény járadéktípusokat, azok várható összegét, továbbá 24. § (1), (3)az bekezdéseiben.] ezekről szóló kötelező tájékoztatás legkorábbi A pénztár tagjai jogosultak a pénztári tisztségvi és legkésőbbi időpontját, a garanciatartam idejét, selők megválasztására, illetve maguk is tisztségvise a járadékok emelésének mértékét, szabályait. lővé választhatók, részt vehetnek a pénztár stratégiai [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 27. §-ában.] döntéseinek meghozatalában, az éves beszámoló és a tervek jóváhagyásában. P én ztárta g halála A pénztártagok ezeket a jogaikat személyesen vagy választott küldöttek útján gyakorolhatják. Nem vá lto zo tt. A tagsági okiraton - a pénztártag A pénztártagnak eleget kell tennie adatszol halála esetére - szerepeltetni kell a kedvezménye gáltatási kötelezettségének. zett nevét, személyes adatait, a jogosultsága ará [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 21. §-ában.] nyát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megvál toztatni korábbi döntését. Tagdíj bevallása és befizetése Ha a pénztártag a felhalmozási időszak Változás 2011. decem ber 31-étől. A magán-nyugban - még a nyugdíjszolgáltatás megállapítása díjpénztári tagdíjat a pénztár részére, a szabályza előtt - meghal, megtakarításához a kedvezmé taiban foglaltak szerint kell bevallani és megfizetni. nyezett juthat hozzá. Ha a pénztártag nem jelölt (Eddig a tagdíjat a járulékkal együtt az adóhatóság ki kedvezményezettet, a törvényes örökös jogo hoz kellett részletes törvényi előírások szerint beval sult arra, hogy a pénztártag egyéni számláján lani és befizetni.) lévő pénzt egy összegben felvegye. A kedvezmé [Lásd az 1997/LXXX. törvény 50-51. §-aiban.] nyezett, illetve a törvényes örökös megteheti azt is, hogy nem veszi fel az örökölt követelést, ha nem átutaltatja azt saját magán-nyugdíjpénztári P énztári szolgáltatások számlájára. Emellett dönthet úgy is, hogy - a tbVáltozás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A korhatár alatti nyugdíj-törvény szerinti magasabb hozzátartozói nyugellátások megszűnése miatt ezután már csak nyugellátás megállapítása érdekében - az egyéni

számlán lévő, rá jutó összeget átutaltatja a Nyug díj-biztosítási Alapba. A hozzátartozói nyugellátás összegét ilyenkor úgy állapítják meg, mintha az elhunyt személy a biz tosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyug díjjárulékot fizetett volna. (A nem hozzátartozó ked vezményezett nem jogosult hozzátartozói ellátásra, következésképpen nem áll érdekében, hogy az öszszeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba utaltassa át.) Az egyéni számla nem része a hagyatéknak (vagyis a rajta lévő összeg felvétele illetékmentes). [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 29. §-ában.]

H ozam garancia Nem v á lto z o tt. A Pénztárak Garanciaalapja valamennyi korábbi tagdíjbefizetésre garantálja az inflációnak megfelelő hozamot a nyugdíj igénybevételekor (egyösszegű és járadékszolgáltatás igénybevételekor egyaránt). A hozamgarancia akkor érvényesíthető, ha a felhalmozott megtakarítás (azaz a befizetések és azok pénztári hozama együtt) kisebb, mint az egyes befizetések időközbeni inflációs rátával felszorzott értékeinek az összege. Ha egy pénztár tag 2012-ben például 14 évi pénztártagságot kö vetően megy nyugdíjba, egyösszegű szolgáltatást kíván igénybe venni, és felhalmozott megtakarí tása a számláján 3,7 millió forint, de a tagdíjbefi zetéseket az inflációval megnövelve 4 millió forint lenne, a pénztár 4 millió forintot köteles kifizetni neki, és a tag számlájáról hiányzó 300 ezer forintot a garanciaalaptól kapja meg. A hozamgarancia a pénztártagság kezdetétől a nyugdíj igénybevételéig tartó felhalmozási idő szak összesített befizetéseire vonatkozik, nem pedig az egyes befizetésekre vagy egyes évek hozamára. A hozamgarancia tehát csak akkor érvényesül, ha az összesített hozam az összesített infláció alatt marad, vagyis az önmagában kevés hozzá, hogy a befektetési hozam egy-egy évben nem éri el az infláció mértékét, ha a felhalmozási időszak többi esztendejében viszont meghaladja azt. Nem kaphat hozamgaranciás kiegészítést az, aki a magánpénztári nyugdíjat a nyugdíjkorhatár előtt veszi igénybe, vagy pedig 2009-et követően öt éven belül másodszor is magánnyugdíjpénztárat, illetve portfoliót váltott. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 89. §-ában, 3. mellékletében.]

P énztári garancia Nem v á lto z o tt. Ha a magánnyugdíjpénztár a pénztártag követelését nem tudja kifizetni, tehát a követelés - átlépés másik magánpénztárba, viszszalépés a társadalombiztosítás nyugdíjrendsze rébe, egyösszegű kifizetés, járadékszolgáltatás vagy a tag elhalálozása esetén - befagy, a hiányzó

M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K | 55

ö s s z e g e t a Pénztárak Garanciaalapjából kell kipó

tolni. A garanciaalap kötelezettsége a járadékfolyó sítási időszakban a szolgáltatások fedezetének megteremtése is: ki kell egészítenie a pénztár szol gáltatási tartalékát, ha az nem éri el a tagok elis mert felhalmozásának összegét, más, kötelezően felhalmozott tartalékok bevonása ellenére sem. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 89. §-ában.]

Panaszkezelés, ügyfélszolgálat Nem v á lto z o tt. A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett pana szokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus elérhetőséget pedig továbbra is folyamatosan kell fenntartania. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 77/C§ (2) bekezdésében.] A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszo kat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha erre nincs lehetősége - például mert az adott ügy ben más szerveket is meg kell keresnie -, a pénz tárnak jegyzőkönyvet kell felvennie a panaszról. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártagnak. írásbeli panasz esetén az an nak kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a megindokolt választ a pénztártagnak megkülde ni. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 77/C§ (5) bekezdésében.]

Pénztári m űködés Nem v á lto z o tt. A vagyonkezelővel kötött szer ződésben meghatározott vagyonkezelési díj és a pénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve va gyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyon 0,2 százalékát. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 66. § (6), 74. § (4)-(5) bekezdéseiben.] A befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak legfeljebb a 0,9 százaléka vonható le működési célokra. A levonást követően fennmaradó össze get teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni. Ha a pénztárnak kimerülnek a működési for rásai, az egyéni számlák befektetéséből szárma zó hozamból tagonként havi 265 forintot a hónap utolsó napján jóváírhat a működési tartalékban. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 62/A §-ában.] A magánnyugdíjpénztárnak elszámolóegység re épülő nyilvántartási rendszert kell működtetnie. A tagi számla pénzmozgásainak, valamint a ho zamjóváírásnak a kezelésében a befektetési ala pokéhoz hasonló logikát érvényesítő rendszerben a tag minden tagdíjbefizetéssel egységeket „vásá rol”, vagyis befizetéseit - a befektetésijegy-vásár-

Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra Magánnyugdíjpénztár 2002-ben 4 százalékos net tó - azaz a költségekkel csökkentett - hozamot ér el, 2010-ben 10 százalékos hozamot, 2011-ben azonban 6 százalékos veszteséget. 2003-2009ben a hozam 22 százalékos nyereség és 20 száza lékos veszteség között ingadozik. 2002 elején „A” pénztártag egyéniszámla-egyenlege 200 ezer forint, a 4 százalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 8 ezer forinttal gyarapszik. 2010 elejére egyéni számlájának egyenlege 3 mil lió forintra nő, a pénztári befektetések 2010. évi 10 százalékos hozamának eredményeként megtakarítása az évben további 300 ezer fo rinttal növekszik. A 2010 októberéig jóváírt befizetések eredményeként egyéni számlájá nak egyenlege 2011 elején/3 millió 400 ezer forint. (Novemberben és decemberben már nem írtak jóvá tagdíjat.) A pénztári befektetések 2011. évi 6 százalékos veszteségének következtében a tag megtakarítá sa az évben 204 ezer forinttal mérséklődött. Ezt egyáltalán nem kompenzálta ebben azivben tag-

lással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyénfezámláján. A hozam az egység ár folyamváltozásában jelenik meg, és a pénztárnak az aktuális árfolyamot minden egyes munkanap ra, valamint a hónap utolsó napjára is közzé kell tennie a honlapján. A tag a követelésének összegét (egyéni számlájának egyenlegét) bármely nap meg tudja határozni egységei darabszámának és egy egység aktuális árfolyamának összeszorzásával. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 69. § (i8)-(15), 70. § (10)-(11) bekezdéseiben.] Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét ké pező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már van ilyen ingatlana), hozamként a működési költségek fedezetére szol gáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 67/B§ (3) bekezdésében.] A pénztári beszámolót és mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell köz zétenni. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 39. A pénztár alapításával és működtetésével öszszefüggő legfontosabb szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban (szmsz) kell rögzíteni. A pénztár legfontosabb szervei a közgyűlés, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság. A köz gyűlés a pénztár legfőbb döntéshozó szerve (ame lyet a pénztár küldöttközgyűlés formájában is

díjbevétel, mivel 2011 évben egyáltalán nem írtak jóvá tagdíjat a számláján. így 2011 végén a szám laegyenleg 3 millió 196 ezer forint volt. A pénztár 2012. február végén jelenti a PSZÁFnak, hogy 2011. évi hozamrátája -6 százalék, 2002-2011 közötti, vagyis tízéves átlagos hozam rátája pedig 6 százalék (azaz tíz év átlagában ilyen hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrá tája azonos súllyal szerepel. A pénztár azt is jelenti a felügyeletnek, hogy a tízéves átlagos vagyonnövekedési mutató 5.5 százalék (ebben az egyes évi hozamrátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyon nal - hatványszámításos képlet alapján - súlyoz zák). A tízévi 6 százalékos átlagos hozamráta mel lett tehát „A” pénztártag vagyona átlagosan évi 5.5 százalékkal nő. Ezek a mutatók a nominális hozamot jelzik, tehát az inflációnak megfelelő és az a feletti hozamot is tartalmazzák. Az infláció feletti átlagos hozam meghatározásához a nomi nális hozamot el kell osztani a 2002-2011. közötti időszak átlagos inflációs rátájával.

megtarthat). A közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni; az egyiket azért, hogy elfogadja a tárgyévet követő évi pénzügyi tervet, a másikat azért, hogy jóváhagyja az előző évről készített pénzügyi beszámolót. A pénztár ügyvezető szerve a páratlan számú és legalább hét tagból álló igazgatótanács. Tagjait a közgyűlés választja. Az igazgatótanács hatás körébe tartozik az ügyvezető feletti munkáltatói jogok gyakorlása, az ügyvezető helyetteseinek kinevezése, felmentése. Az ellenőrző bizottság feladata a gazdálkodási tevékenység rendszeres ellenőrzése. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 36-48. §-aiban.] A pénztárnak 30 napon belül be kell jelentenie a PSZÁF-nek, ha megváltozik a neve, székhelye, vezető tisztségviselőinek, illetve pénztári vezető inek személye. Csatolni kell egyúttal az új vezetők erkölcsi bizonyítványát, és nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, továbbá a megfelelő végzettséget és gyakorlatot igazoló dokumentumaikat, valamint a vezető tisztségviselők nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény § (2) bekezdésében.] 44. § (5) bekezdésében.] A pénztár a bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A fedezeti tartalék a pénztári szolgáltatások finanszíro zását szolgálja, a likviditásit a pénztár fizetőképességének fenntartására, a fel nem használt pénztári eszközök gyűjtésére, a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére kell

56 | M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

elkülöníteni. A pénztár szmsz-e rendelkezhet egyéb tartalékok képzéséről is. A működéssel kapcsolatos bevételeket, költsé geket és ráfordításokat a pénztárnak elkülönítet ten kell nyilvántartania. [Lásdaz 1997/LXXXII. törvény 57-62. §-aiban.] A pénztár ügyvezetője, vagyonkezelője és le tétkezelője csak nyílt pályázaton választható ki. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 40. § (8) bekezdésében.]

Választható p o rtfo lió k Nem v á lto z o tt. A pénztár köteles felkínálni a tagnak, hogy válasszon háromféle összetételű befektetés közül. A három összetétel-változat: ■klasszikus portfolió: zömében - legalább 90 százalékban - állampapírokat és más alacsony kockázatú értékpapírokat tartalmaz; ■kiegyensúlyozott portfolió: mérsékelt - legfel jebb 40 százalékos - arányban foglal magában nagy kockázatú befektetési formákat (például részvényeket, vállalati kötvényeket, ingatlanokat); ■ növekedési portfolió: jelentős arányú benne a nagy kockázatú befektetés. Ha a pénztár felajánlja a portfólióválasztást, de a tag nem kíván élni vele, a pénztár automatikusan besorolja ■a növekedési portfóliósok közé, ha 15 évnél több van neki hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig; ■ a kiegyensúlyozott portfolióval rendelkezők közé, ha 5-15 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig; ■a klasszikus portfóliósok közé, ha öt éven belül lesz nyugdíjaskorú. A besorolást a tag felülbírálhatja, de ha a nyug díjkorhatáráig öt évnél kevesebb van hátra, nem lehet növekedési portfóliós. [Lásdaz 1997/LXXXII. törvény 68/A-C§-aiban.] A pénztárnak a portfoliók közötti kötelező át sorolásokat minden év január 1-jén kell elvégeznie. Portfólióváltási igény esetén a tag maga hatá rozhatja meg azt a fordulónapot, amellyel át kíván térni a más összetételű befektetésre. Az igényt leg később a fordulónapot megelőző 10. munkanapig kell benyújtani, és a pénztárnak a fordulónapot követő nyolc munkanapon belül kell azt teljesíte nie. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 68/A § (í8) bekezdésében.] A magánnyugdíjpénztáraknak 2012. december 31-étől kell megfelelniük a választható portfóliós rendszerben meghatározott részvénybefektetési limiteknek. 2012. december 31-étől a klasszikus portfoliót választók felhalmozásának befektetése kor a részvényalapú eszközök aránya maximum 10 százalék lehet, a kiegyensúlyozott portfolió ban a részvényhányad 10-40 százalék közötti, a növekedési portfolióban minimum 40 százalék. [282/2001. kormányrendelet 34. §, 2/A melléklet III. rész] H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

In fo rm a tik a i előírások Nem vá lto zo tt. A magánnyugdíjpénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár működtette információs rendszerrel szemben támasztott követelménye ket, a rendszer használatából adódó biztonsági kockázatokat és azok kezelését a tervezési, be szerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban. A pénztári informatikai rendszer kockázatelemzését legalább kétévente el kell végezni. Külön szabályzatban kell rendelkezni az infor matikai rendszer ellenőrzéséről. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 77/'A §-ában.] Ha a magánnyugdíjpénztár mással végezteti (kiszervezi) adatai kezelését, feldolgozását, az e tevékenységgel megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltétellel rendelkeznie kell, amely a pénztár számára elő #an írva. így példá ul rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges felszereltséggel, a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működést lehetővé tevő belső szabályzatokkal. A megbízott köteles ügyvezetőt és a kiszer vezett tevékenység ellátásáért felelős vezetőt alkalmazni (foglalkoztatni). A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell az adatvé delmi előírások érvényesítéséről, továbbá arról, hogy a kiszervezett hozzájárul, hogy ebbéli tevékenységét a pénztár és a Pénzügyi Szerve zetek Állami Felügyelete ellenőrizze, valamint hogy felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, illetve hogy a szerző dést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja. [Lásdaz 1997/LXXXII. törvény 77/B§-ában.]

Á talakulás, megszűnés Nem vá lto zo tt. A törvény lehetővé teszi vegyes pénztárak alakulását is, illetve ezek szétválá sát. Magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár egyesülhet, s ezzel magánnyugdíjpénz tárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá alakulhat, az pedig szétválhat magán- és ön kéntes nyugdíjpénztárra. [Lásdaz 1997/LXXXII. törvény 81/A-B §-aiban.] Ha a magánnyugdíjpénztár szétválik, beolvad, megszűnik - azaz átalakul -, a pénztártagoknak az átalakulásról határozó első közgyűlésen arról kell dönteniük, egyetértenek-e az átalakulási szán dékkal, és a másodikon kell elfogadniuk a vagyon mérleg-tervezeteket, valamint a vagyonleltárt. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 79/A-D, 84. §-aiban.] Az átalakulás (egyesülés, szétválás) napja a jog utód pénztár alapszabálya hatálybalépésének nap ja. A hatálybalépés legkorábbi időpontja a második

közgyűlés napja, a legkésőbbi az azt követő 30. nap lehet. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény 79/B § (11) bekezdésében.] Pénztár szétválásakor a tagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a létrejövök közül me lyik pénztárba kívánnak kerülni. Aki nem nyilat kozik, annak tagsága az átalakulási tervben rögzí tettek szerinti pénztárban folytatódik. [Lásdaz 1997/LXXXII. törvény 81. §(1) bekezdésében.]

Állam i fe lü g y e le t Nem változott. A pénztáraknak 2 millió forint alapdíjat, továbbá a vagyonuk piaci értékének 0,25 ezrelékével megegyező éves felügyeleti díjat kell fizetniük.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 116. §-ában.] A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyele te - a róla szóló, 1999. évi C X X 1V . törvény sze rint - a magánnyugdíjpénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy probléma rendezéséhez több szervezetnél is ellenőrzést kell tartania, úgynevezett témavizs gálatot. A magánnyugdíjpénztárak kötelesek az el lenőrzést lehetővé tenni, annak során a felügye lettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy az hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges infor mációkhoz. Az átfogó ellenőrzés gyakoriságát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozza meg. Ha a magánnyugdíjpénztár nem teljesíti a jog szabályokban, a felügyeleti határozatokban, illet ve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettsége ket, a felügyelet szankciókkal élhet. [Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 109/A-C, 109/G §-aiban.] Szankcióként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felszólíthatja a pénztárt a rendelkezé sek megtartására, az igazgatótanács vagy rend kívüli közgyűlés összehívására, illetve bírságot szabhat ki. Ha úgy látja, hogy a pénztár működé sének biztonsága megkívánja, ■tagfelvételi zárlatot vagy kifizetési tilalmat ren delhet el; ■felfüggesztheti a pénztár működését; ■felügyeleti biztost rendelhet ki; ■visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedé lyét; ■kezdeményezheti bírósági felszámolási eljárás megindítását (ha a pénztári működés helyreállí tására nem lát más lehetőséget, ha a pénztár tevé kenységi engedélyét visszavonta, vagy a pénztár végelszámolása az előírt határidőre - az arról szóló döntést követő egy éven belül, amit a PSZÁF további egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár nem található a bíróságon bejelentett székhelyén). [Lásdaz 1997/LXXXII. törvény 110-115. §-aiban.]

ÖNKÉNTES

penztarak

Mit kell tudni

az önkéntes pénztárakról? P énztártípusok Nem vá lto z o tt. A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé: ■nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltéte lek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat; ■önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a tár sadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást

hatja fel a pénztár érdekeit vagy a pénztártagok személyes adatait sértő módon. A pénztár szolgáltatásainak igénybevételére a tag a pénztár alapszabályában leírtak szerint jogosult. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 11. § (2), (4) bekezdéseiben, 16. §-ában.]

speciális előírás, hogy évente kell meghatározni az egységes tagdíj összegét. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 2. § (3) c) pontjában, 1 50. § (3) bekezdéseiben.] A tagsági jogviszony keletkezésekor a tag nak tagdíjfizetést kell vállalnia, később azon ban a tagdíj nemfizetése nem jelenti a tagsági viszony automatikus megszűnését. Arról, hogy a pénztártag számára milyen - az egyéni szám lát vagy a tagsági jogviszonyt érintő - követ kezményekkel jár a tagdíj nemfizetése, a pénz tár alapszabályában kell rendelkezni. [Lásd az 1993/XCVI. törvény

11. §(1) bekezdésében, 14. §-ában A pénztártag az általa vállalt tagdíj összegét az alapszabályban előírtak szerint köteles beje lenteni és befizetni a pénztárnak. A befizetett Pénztártagság > tagdíjnak a pénztár alapszabálya szerinti há nyada a pénztár működési költségei fedezetéül Nem v á lto z o tt. A világ bár/nely országának állampolgára azonos feltételekkel léphet be ma szolgál, az ennek levonása után megmaradó tagdíjrész - a szolgáltatások fedezete - a pénz gyar önkéntes pénztárba. Pénztártag lehet tehát nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgál tártag egyéni számlájára kerül. Az egyéni szám bármely legalább 16 éves ember, aki elfogadja tatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és la befektetéséből származó hozamot a számlán az adott pénztár alapszabályát, s vállalja a tagdíj gyógyászatisegédeszköz-vásárlás); jóvá kell írni. [Lqsd az 1993/XCVI. törvény fizetését. [Lásd az 1993/XCVI. törvény ■egészségpénztár, amely egészségvédelmi prog 13. §-ában, 18. § (1) g) pontjában. ramok szervezését, finanszírozását, egészség11. §(1) bekezdésében.] A tagok csak akkor vehetik igénybe a saját A tagság megszűnik a pénztártag halálával, ügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli befizetéseik után járó kedvezményt, ha egyúttal kilépésével vagy rendezetlen tagdíjhátralék ese ellátások nyújtását teszi lehetővé. rendelkeznek arról, hogy az adókedvezmény tén (az utóbbival kapcsolatos szabályokat - pél [Lásd az 1993/XCVI. törvény nek megfelelő összeget az adóhatóság utalja át 2. § (5)-(7) bekezdéseiben, dául a hátralékláegyenlítés határidejét - az alap önkéntes pénztári egyéni számlájukra. Ezen szabályban kell részletezni). 10., 47., 50/A, 51/A §-aiban.[ átutalás határideje az adóbevallás beérkezésé [Lásd az 1993/XCVI. törvény 15. §-ában.] től számított 30. nap, de legkorábbi időpontja Kizárható a pénztárból az a pénztártag, aki Tagi jo g o k az adóév utáni március 1-je. A pénztáriszámla nem tesz eleget az alapszabályban foglalt köve jóváírás mértéke és felső határa az éves befizetés telményeknek, és a pénztár írásbeli felszólítása Nem v á lto z o tt. A tagsági jogviszony kezdete 20 százaléka, de legfeljebb 120 ezer forint. A tel ellenére sem kezdeményezi átlépését más pénz általában a belépési nyilatkozat pénztár általi jes összeget csak az írhatja jóvá, aki egyszer tárba (például a zárt munkahelyi pénztárak ki elfogadásának (záradékolásának) időpontja. re nyugdíjpénztárnak is és önsegélyező vagy Az alapszabály azonban rendelkezhet ettől el zárhatják a munkahelyet váltó tagot). egészségpénztárnak is tagja; ha valaki csak azo [Lásd az 1993/XCVI. törvény térően úgy is, hogy a tagsági jogviszony az első nos típusú pénztárakba fizet tagdíjat, maximum 15. § (1), (3) bekezdéseiben.] havi tagdíj befizetésének napján kezdődik. Ha 100 ezer forint számlajóváírást érvényesíthet. Ha a pénztártag már nem tagja annak a pénz a pénztári alapszabály e rendelkezést tartalmaz Aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárnak, ahová a tagi befizetései utáni adókedvez za, s a belépni kívánó tag elmulasztja a tagdíj tárt 2020. január 1-je előtt betölti, 2012-ben is ményt utaltatja, csak akkor jogosult az adóked befizetését, a pénztár köteles felhívni figyel a befizetett tagdíj 20 százalékát írathatja jóvá, vezményre - a személyi jövedelemadóról szóló mét a mulasztásra. Ha a tagdíjat az értesítésben de maximum 150 ezer forintot (azonos típusú 1995. évi CXVII. törvény szerint ha tagsági jog megadott pótlólagos határidőre sem fizetik be, pénztárakba fizetés esetén 130 ezret). viszonya azért szűnik meg, mert átlép másik a pénztárnak nem kell létrehoznia a tagi jogvi [Lásd az 1993/XCVI. törvény pénztárba, vagy pénztári nyugdíjszolgáltatást szonyt (a nem fizető személy adatait törölheti a nyilvántartásából). A pénztártagnak joga van a pénztár szer veibe a (küldött)közgyűlésen tisztségviselőt választani, s alapesetben ő maga is választha tó ezen testületekbe. A pénztár alapszabálya azonban eltérhet ettől (rendelkezhet például úgy is, hogy a pénztártagok a pénztár vezető szerveibe nem választhatók meg tisztségvise lőknek). Bármely pénztártag jogosult betekinteni a pénztári iratokba és könyvekbe, kivéve a zárt tanácskozások jegyzőkönyveit és határozatait, de a megszerzett információkat nem használ

vesz igénybe, továbbá ha az adóhatóság elismeri, hogy a tagsági jogviszony nem a tagnak felróható okból szűnt meg. Egyéb esetekben a volt pénztár tag nem tarthat igényt a kedvezmény összegére (azt a pénztár köteles visszautalni az adóható ságnak).

Tagdíjfizetés Nem v á lto z o tt. A pénztártag által vállalt leg kisebb összegű, úgynevezett egységes tagdíj mértékét a pénztár alapszabályának kell tartal maznia. Az önsegélyező pénztárakra vonatkozó

2. § (3) g), 36. § (3) e) pontjaiban.]

M u n k á lta tó i hozzájárulás Új előírás 2012. ja n u á r 1-jétő l. Az önkéntes pénz tárakba befizetett, béren kívüli juttatásnak mi nősülő munkáltatói hozzájárulás 1,19-szorosa után 10 százalék (tehát 11,9 százalék) egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. így a személyi jövedelemadóval együtt összesen 30,94 száza lékos terhet kell fizetnie a foglalkoztatónak e juttatás után. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 3. § (4) bekezdésében.]

HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

ONKENTES PENZTA RAK

1 Példa elszámolóegységre épülő nyilvántartásra Választható portfóliós rendszert működtető ön kéntes nyugdíjpénztár 2012. január 1-jén elszá molóegységre épülő nyilvántartási rendszerre áll át. Az átálláskor „A” tagnak 500 ezer forint van a számláján. N övekedési p o rtfo lió

Tétel

Ja n u á rl-je 1. Egyéni számlák összege 2. Elszámolóegységek száma*

1 000 000 000 Ft 1 000 000 000 db

3. Egy egység értéke ( 1 . / 2.)

1 Ft

i+. „A " tag számlaegyenlege

500 000 Ft

5. „A " elszámolóegységeinek száma

500000 db

Január 9 -é n a pénztára ja n u á r 2-án b e fekte tett növekedési p o rtfo lió révén 0,1 százalékos nettó hozam ot ér el 6. Nettó hozam (1.x 0,1%)

1 000 000 Ft

7. Egyéni számlák összege

1 001 000 000 Ft

8. Elszámolóegységek száma 9. Egy egység értéke (7 ./8 .) 10. „A " számlaegyenlege (5 .x 9.)

1 000 000 000 db 1,001 Ft 500 500 Ft

Január 12-én a pénztár 500 ezer forintos befektetési veszteséget szenved el a növekedési p o rtfo liób a n 11. Befektetési veszteség 12. Egyéni számlák összege (7 .-1 1 .) 13. Elszámolóegységek száma 1*». Egy egység értéke (12. /13.) 15. „A " számlaegyenlege (5 .x m .)

500 000 Ft 1 000 500 000 Ft 1 000 000 000 db 1,0005 Ft 500 250 Ft

Január 13-án a pénztára növekedési p o rtfo liób a n jó vá ír 1 m illió 500 ezer fo rin t tagdíjat, „A " tagnak ebből 20 ezer fo rin to t. 16. Összes tagdíjjóváírás 17. „A " tagdíjjóváírása 18. Egyéni számlák összege (12.+ 16.) 19. Elszám olóegység-növekm é n y (l6 . / n . ) 20. Elszámolóegységek száma (13. +19.)

1 500 000 Ft 20 000 Ft 1 002 000 000 Ft 1 1+99 250 db 1 0011+99 250 db

21. Egy egység értéke (1 8 . 120.)

1,0005 Ft

22. „A ” elszámolóegység növekm énye (17. /H t.)

19990 db

23. „A " egységeinek száma ( 5 . + 22.)

519990 db

2i+. „A " számlaegyenlege (21.x 23.) 25. Az elszám olóegység-érték növekedése** (2 1 ./3 .-1 )

520 250 Ft 0,05%

* Indu láskor megegyezik a szám lák összegével, tehát m inden ta g n a k a n n y i egység ju t, am en nyi a szám laegyenlege. * * M eg egyezik a vizsgált - it t a ja n u á r 1-je és U -a közö tti - időszak h oza m rátájával.

kell, aki nála legalább hat hónapja munkaNem v á lto z o tt. A személyi jövedelemadóról viszonyban áll (nem teheti meg tehát, hogy szóló - 1995. évi CXVII. - törvény szerint a jut tatás 1,19-szorosa után számított 16 százalékos csak bizonyos „kiválasztott” munkavállalók (tehát 19,04 százalékos) mértékű adó terheli javára fizet be m unkáltatói hozzájárulást). az önkéntes pénztárakba befizetett munkáltatói Ha a munkáltatónál választani lehet az egyes hozzájárulás béren kívüli juttatásnak számí béren kívüli juttatások közül, vagyis cafetetó részét. Az adó az önkéntes nyugdíjpénztári riarendszer működik, a dolgozó lemondhat hozzájárulásnak továbbra is a minimálbér 50 a munkáltató önkéntes pénztári hozzájárulá százalékáig, 2012-ben 46 500 forintig terjedő sáról vagy annak egy részéről is, és helyette részét terheli, az önkéntes egészségpénztári és választhat más juttatást. önkéntes önsegélyező pénztári hozzájárulások [Lásd az 1993/XCVI. törvény 12. §-ában.] összegének pedig a minimálbér 30 százalékáig — .................................. (2012-ben havi 27 900 forintig) terjedő részét. P én ztártám o g ató A kedvezményes közteher feltétele, hogy a pénztártag nyilatkozzon a foglalkoztatójának Nem vá lto zo tt. Önkéntes kölcsönös pénztári tá mogató az a természetes vagy jogi személy, aki arról, hogy más foglalkoztató az adóévben nem nyújtott részére kedvezményesen adózó önkén ellenszolgáltatás nélkül nyújt a pénztárnak eseti tes pénztári hozzájárulást. vagy rendszeres pénzbeli, illetve nem pénzbeli szolgáltatást. A támogató meghatározhatja, hogy A munkáltatói hozzájárulásnak a kedvezmé nyes összeghatárt meghaladd része béren kívüli a támogatás milyen célra és módon használható fel. Támogatás a tagság egészének vagy a pénz juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott tár alapszabályában meghatározott tagsági kör juttatásnak minősül, így a foglalkoztatónak a jut nek nyújtható. tatás 1,19-szorosa után 16 százalékos (tehát 19,04 [Lásd az 1993/XCVI. törvény 17. §-ában.] százalékos) személyi jövedelemadót és 27 (tehát A pénztár az alapszabályában előírhatja, hogy 32,13) százalékos ehót kell fizetnie (összesen te a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát hát 51,17 százalékos terhet). ** A nyugdíjkorhatár előtt álló személyek ré a működési költségek fedezetére fordítja. [Lásd az 1993/XCVI. törvény szére nyújtott magasabb juttatástól eltekintve a munkáltatói hozzájárulásnak egységesnek, 17. § (3) bekezdésében.] minden munkavállalóra azonos összegűnek, illetve mértékűnek kell lennie. A munkáltató P én ztárta g h a lála , szám laöröklés pénztártípusonként (nyugdíj-, egészség- és ön Nem vá lto zo tt. A törvény mindhárom (tehát segélyező pénztár) fizethet eltérő összegű hoz a nyugdíj-, az egészség- és az önsegélyező) zájárulást - százalékos hozzájárulás esetén meg pénztártípusra meghatározza a pénztártag határozhatja a minimum- és a maximumösszeget halála esetén követendő eljárást, a kedvez is -, de azonos típusba tartozó pénztárak közt ményezett jelölésének módját, valamint azt, nem tehet különbséget. Nem választhatja tehát hogy a kedvezményezett hogyan férhet hozzá azt a megoldást, hogy az egyik nyugdíjpénztár az egyéni számlához. ban tag munkavállalóinak fizet hozzájárulást, de A kedvezményezett jelölését a pénztárnak egy másikban tagoknak nem (vagy kevesebbet). nyilvántartásba kell vennie, méghozzá a jelö A munkáltató az általános feltételeknél ma lés - nem pedig a nyilvántartásba vétel - idő gasabb mértékű munkáltatói hozzájárulást ál pontjára visszamenő hatállyal. A tagsági ok lapíthat meg azok részére, akik 15 évnél hama iraton meg kell jelölni a kedvezményezett(ek) rabb érik el a nyugdíjkorhatárukat. Az 1962-ben nevét, személyes adatait, a jogosultság arányát született önkéntes pénztári tagok részére - fel és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. téve, hogy 2009. december 31-én már pénztárta A pénztártagnak bármikor jogában áll megvál gok voltak - ezt a kedvezményt már év elejétől toztatni korábbi döntését, és új kedvezménye megadhatja, annak ellenére, hogy ők az 50 éves zettet jelölni. (tehát a nyugdíjkorhatárt 15 évvel megelőző) Ha a pénztártag meghal, a kedvezménye életkort csak az év folyamán fogják betölteni. zett (ennek hiányában a tag törvényes örököse) [Lásd az 1993/XCV1. törvény a saját nevén folytathatja a tagsági jogviszonyt, 12. § (3)-(4) bekezdésében.] vagy fel is veheti az összeget, de át is utaltathat Bármely természetes vagy jogi személy, illet ve nem jogi személy gazdasági társaság szerző ja másik, azonos típusú pénztárba. A pénztár a jogosultság igazolását követő három munka dést köthet a pénztárral arra, hogy részben vagy egészben átvállalja alkalmazottja tagdíjfizetési napon belül köteles intézkedni a kedvezménye kötelezettségét. A szerződés megkötésével létre zett döntésének teljesítése ügyében. jön a munkáltatói tagsági jogviszony. Az elhunyt pénztártag számláján lévő öszHa a munkáltatói tag hozzájárulást fizet, szeg után a kedvezményezettnek sem adót, sem ezt minden olyan alkalmazottja után fizetnie illetéket nem kell fizetnie.

_________________________________ I HVG

T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

ONKENTES PENZTA RAK

Kedvezményezett vagy örökös hiányában munka-

a pénztártag felhalm ozását a p énztár tagjai k ö

t, hogy

zött kell felosztani.

állalók rulást), z egyes cafeteDndhat íjáruláelyette -óban.]

'tári táily, aki k eseti nzbeli l>hogy álható i pénzgi köríban.] -hogy ilékát rvény ’ben.]

tehát rező) írtag Ivezt azt, ozzá rnak jelö•idő¡i ok:(ek) nyát át is. gválinyenyeöse) >nyt, Ihat-

ztár ka-

iye|zan

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 16/A §-ában.]

Pénztárszervezet Nem vá lto zo tt. A pénztár szervei a közgyűlés, az igazgatótanács (it) és az ellenőrző bizottság. A pénztár legfőbb szerve a (küldött)közgyűlés, amely a tagok vagy a küldöttek összességéből áll. Az it a pénztár ügyvezető szerve, amely gondos kodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a pénztári könyvek vezetéséről, a pénztár üzlet politikájának kialakításáról. Az ellenőrző bizott ságnak rendszeresen ellenőriznie kell a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét. Az ügy vezetőnek a pénztárral munkaviszonyban kell állnia, ő a felelős a közgyűlés és az it határoza tainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért és a folyamatos ügyvitelért. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 19-28. §-aiban.] A pénztár igazgatótanácsa ülés nélkül - tele fonos, faxos, telexes vagy e-mailes szavazással - is hozhat érvényes határozatot. Ez a határozat azonban csak akkor érvényes, ha az it-tagoknak a pénztár alapszabályában meghatározott há nyada, de legalább a fele a szavazatát teljes bizo nyító erejű magánokiratba (vagyis kézzel írt és aláírt, illetve géppel írt és tanúk előtt aláírt nyi latkozatba) foglalja. A határozatot nyolc napon belül meg kell küldeni a pénztár székhelyére. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 24. A pénztár a felügyelettől kapott jogerős te vékenységi engedély birtokában kezdheti meg a pénztártagok tagdíjainak fogadását, illetve az alapítókon kívüli - más tagok felvételét. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 11. A tagszervező e tevékenysége során nem kö zölhet ügyfeleivel megtévesztő információkat, más pénztárakra vonatkozó olyan megállapí tást, amely azokra nézve hátrányos, és köteles gondoskodni ügyfelei személyes adatainak vé [Lásd az 1993/XCVI. törvény delméről.

11/A-B §-aiban.]

Jogosultság n y u g d íjp én ztári szolgáltatásra Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Ezentúl a nyug díjkorhatár betöltésével azonos megítélés alá tartozik az önkéntes nyugdíjpénztári tag részé re folyósított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján fo lyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély,

a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítása. A pénztártag tehát az irányadó korhatár betöltésekor, illetve a felsorolt ellátások folyósítása esetén jogosult önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatásra. Eddig akkor szerezhetett a korhatár betöltését megelőzően jogosultságot, ha a 2012. január 1-jétől átalakított korhatár előtti nyugdíjak valamelyik formájában - például elő rehozott, rokkantsági, szolgálati vagy korenged ményes nyugdíjban - részesült. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 2. Nem jogosít az önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevételére a rokkantsági nyug díj átalakítását követően folyósított vagy újonnan megállapított rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás folyósítása. (A rokkantsági nyugdíjban részesülő személy ed^ig jogosultságot szer zett önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatásra.) [Lásd az 1$93/XCVI. törvény 2. Nem vá lto zo tt. A munkaképességét legalább 50 százalékban elvesztő vagy legalább 40 százalé kos egészségkárosodást elszenvedett pénztártag, ha az állapotában legalább egy évig nem várható javulás - ezt a Nemzeti Rehabilitációs és Szoci ális Intézetnek igazolnia kell az úgynevezett várakozási idő letelte (azaz legalább tízéves tag sági viszony) előtt továbbra is átviheti az egyéni számláján lévő összeget az önkéntes nyugdíjpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba, így a nyugdíjpénztári egyéni számláján felhal § (5) bekezdésében.] mozott összeget akár egészségügyi szolgáltatásra, gyógyszervásárlás támogatására, illetve egész ségkárosodás vagy keresőképtelenség esetén járó pénzbeli ellátásra fordíthatja. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 47. § (3) Azbekezdésében.] önkéntes nyugdíjpénztári tag az egyéni számlán lévő követeléséhez egy összegben és részletekben is hozzájuthat, ha a nyugdíjkorha tárt még nem töltötte be, de tízéves várakozási ideje letelt. A várakozási idő letelte előtti „rész letfelvételre” csak háromévente van lehetőség (vagyis aki 2012-ben felvesz a követeléséből, ezt 2015-ben teheti meg ismét). A nyugdíjkorhatárt elérő tag egy összegben vagy járadék formájában s a kettő kombinációjá ban is hozzájuthat követeléséhez. A pénztár választhat, hogy nyugdíjat csak egy összegben vagy csak járadékként, illetve a kettő kombinációjaként fizet. A választott kifizetési módozatot az alapszabályban kell rögzíteni. A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérését köve tően megteheti azt is, hogy a továbbiakban nem fizet tagdíjat, és nem vesz igénybe szolgáltatást sem - tehát megtakarítását a pénztárban hagyja erről azonban nyilatkoznia kell. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 47. §-ában.]

Az önkéntes pénztár csak akkor nyújthat férfiaknak és nőknek eltérő - mértékű, típu sú vagy formájú - szolgáltatást, ha a különb ségtételt biztosításmatematikai és statisztikai adatokkal tudja indokolni. így például járadék szolgáltató önkéntes nyugdíjpénztár ugyanak kora felhalmozás után a férfiaknak magasabb összegű életjáradékot állapíthat meg, mivel a férfiak átlagos várható élettartama alacso nyabb, mint a nőké (így a férfiak valószínűsít hetően előbb meghalnának, mint hogy teljesen megkapnák felhalmozásukat). § (5) bekezdésében.] [Lásd az 1993/XCVI. törvény 18/A§-ában, 64/C§ (2) bekezdésében.] A pénztárnak a kifizetést a jogosult kérésének megfelelően postai úton vagy átutalással kell tel jesítenie. Ha a pénztár ezt az alapszabályában le hetővé teszi, akkor a jogosult kérheti azt is, hogy a házipénztárból fizessék ki. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 48. §-ában.] Ha a pénztártag átlép egy másik önkéntes § (5) bekezdésében.]az elhagyott pénztár kö nyugdíjpénztárba, teles tájékoztatni a befogadó pénztárat arról, hogy az átutalandó számlaegyenleg mekkora része származik a befektetési hozamból, illetve a 2007. december 31-ét követő befizetésekből (azokat ugyanis a pénztártag csak akkor veheti fel, ha a befizetésük óta legalább tíz év eltelt). [Lásd az 1993/XCVI. törvény 47/B § (3) bekezdésében.] A nyugdíjpénztári tagnak a 2008. január 1-je előtt jóváírt, a tízéves várakozási idő leteltét kö vetően, de még a nyugdíjkorhatára elérését meg előzően felvett megtakarítása után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint - a felvétel időpontjától függően fokozato san csökkenő hányad után kell jövedelemadót és 27 százalékos ehót fizetnie. Ha a megtakarítást (3) bekezdésében.] a§várakozási idő lejártát követő évben veszi fel, akkor az teljes egészében adóköteles, ha a máso dik évben, a juttatás 90 százaléka után kell adót fizetnie, ha még egy évet vár, a juttatás 80 száza léka után, és így tovább. Ha a tízéves várakozási idő lejártát követő tíz évig nem nyúl a megtakarí tásához, azt a 11. évben teljes egészében adó- és ehomentesen veheti fel. Ha a tag hozamként elszámolt összeget vesz ki, akkor az - a jóváírás időpontjától függetlenül - teljes egészében adó- és ehomentes. A tízéves várakozási idő letelte előtt igénybe vett nyugdíjszolgáltatást sem terheli személyi jövedelemadó, az egyösszegű kifizetést és a já radékszolgáltatást viszont csak akkor nem, ha a tagsági viszony legalább hároméves, illetve a já radékszolgáltatás időtartama legalább három év, és összege nem csökken jelentősen. A várakozási időtől és a tagsági jogviszony időtartamától füg getlenül sem terheli adó a pénztári szolgáltatást, ha a tag tébés rokkantsági nyugellátásra a szol gáltatás megkezdésekor szerzett jogosultságot. HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

ÖNKENTES PENZTA RAK

A nyugdíjpénztári egyéni számlán 2007. de cember 31-e után jóváírt befizetések nyugdíjkor határt megelőző felvétele esetén az adókötelezett ség keletkezése és mértéke az egyes befizetések időpontjától függ. Ez azt jelenti, hogy ha a tagi számlán jóváírt összeget utóbb a tag felveszi, akkor a jóváírástól számított tíz évig a kivét idő pontjában érvényes adószabályok szerint adózik utána. Ha a befizetéstől eltelt a tíz év várakozási idő, akkor az adóköteles rész például egy 2008-as befizetés esetében 2029-re „fogy el”. A nyugdíjpénztárból a tag tízéves várakozási idejének leteltét követően, de még a nyugdíjkor határa elérése előtt felvett megtakarítás adóköte les részét - az adókötelezettség mellett - 27 szá zalék eho terheli, amit a tagnak kell megfizetnie. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében, 11. § (11) a) pontjában.]

E g y éniszám la-értesítő Nem v á lto zo tt. Az önkéntes pénztárnak min den évben egyéniszámla-értesítőt kell küldenie a pénztártag részére, melynek az egyéni számla év végi záróegyenlegét, évközi pénzforgalmát, valamint a tagsággal összefüggő egyéb pénz ügyi folyamatokat - például a még vissza nem fizetett tagi kölcsön összegét - kell tartalmaz nia. A tárgyévben már elszámolóegységes rend szert működtető nyugdíjpénztárnak a számla értesítőt a tárgyévet követő év február 28-áig, önkéntes önsegélyező pénztárnak, önkéntes egészségpénztárnak, valamint a tárgyévben elszámolóegységre épülő rendszert nem mű ködtető nyugdíjpénztárnak június 30-áig kell elküldenie a számlaértesítőt. [281/2001. kormányrendelet 30. §, 268/1997. kormányrendelet 21/D §]

Tagi lekötés h ite lfe d e ze tre Nem v á lto z o tt. Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja banki hitel felvétele esetén fedezetként fel ajánlhatja egyéniszámla-egyenlegéneklegfeljebb 50 százalékát. Előtte azonban rendelkeznie kell arról, hogy a hitel fedezetéül szolgáló összeget a pénztár tagi lekötésként tartsa nyilván, vagyis zárolja. E lekötésre a pénztártagnak csak akkor van lehetősége, ha a tízéves várakozási idő letelt - vagy ha a tag a nyugdíjkorhatárt betöltötte -, és nincsen tagikölcsön-tartozása. A hitelfedezetként szolgáló, lekötött (zárolt) összeget a tag a későbbiekben a várakozási idő letelte utáni kifizetésként, illetve szolgáltatás formájában csak akkor veheti fel, ha előtte a lekötéssel biztosított követelés megszűntének igazolása mellett - kezdeményezi a lekötés meg szüntetését. Ha a pénztártag meghalna, a kedvez ményezett is csak ezen igazolás bemutatásával kezdeményezheti a lekötés megszüntetését.

H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

Ha a hitelező bank a tagi lekötés terhére igényt érvényesít, azt adózási szempontból úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag felvette vol na az összeget. Ha tehát az összeg adóköteles, a pénztártagnak adót és ehót kell fizetnie utána. Az utóbbiakat a tárgyévről szóló bevallásban kell szerepeltetni és az adófizetés határidejéig megfi zetni. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 2. § (3) d) pontjában, 13. § (3), 47. § (7), 47/B § (3) bekezdéseiben.]

Tagi kölcsön Nem v á lto z o tt. Nyugdíjpénztári tagi kölcsön csak a várakozási idő harmadik évét követően nyújtható. Összege nem haladhatja meg a köl csönfelvétel időpontjában a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg 30 százalékát, lejárati ideje pedig legfeljebb 12 hónap lehet. Ha a tagi kölcsörft a tag felszólítás ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét s a pénz tár költségeit a pénztár leemelheti a tag egyéni számlájáról. A leemelt hátralék a hátralékos tag jövedelme, akinek adóelőleget, továbbá 27 száza lékos ehót kell fizetnie utána. Az egyéni számla megterheléséről a pénztárnak jövedelemigazo lást kell kiállítania. •* [Lásd az 1993/XCVI. törvény 46. § (l)b ) pontjában, (3) bekezdésében.] Nyugdíjpénztári tagi kölcsön akárhány ízben nyújtható. Nem adható viszont tagi kölcsön fenn álló tagikölcsön-tartozás, fennálló tagi lekötés esetén, továbbá ha a tag már bejelentette a pénz tárnak kilépési, átlépési szándékát. Nem adható tagi kölcsön akkor sem, ha a tag korábban nem fizette vissza felvett kölcsönét, és a hátralékot a pénztárnak az egyéni számláról kellett leemel nie. [281/2001. kormányrendelet 27. §]

Panaszkezelés, ü gyfélszolgálat Nem vá lto z o tt. A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha erre nincs lehetőség - például azért, mert a pénztárnak az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a panaszról jegyzőkönyvet kell felvennie a pénztárnak. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megkülde ni a pénztártag részére. írásbeli panasz esetén ugyancsak az annak közlésétől számított 30 na pon belül kell a megindokolt választ a pénztártag részére megküldeni. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 29/A §-ában.] A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy a pénztártagok részére nyitott ügy félszolgálati irodában vagy a pénztár székhe lyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefo nos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munka

napján 8 órától 20 óráig, elektronikus (e-mailes vagy internetes) elérhetőséget pedig továbbra is folyamatosan kell fenntartania. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 29/A §-ának (2) bekezdésében.]

H o zam m utatók nyilvánosságra hozatala Nem v á lto z o tt. A PSZÁF a nyugdíjpénztárak által február 28-áig bejelentett adatok alapján március 15-éig - a pénztárak teljesítményének bemutatásaként - az előző évi nettó (tehát a be fektetési költségek levonásával számított) hozam ráta mellett az előző tíz év átlagos hozamrátáját is nyilvánosságra hozza. A tízéves átlagos hozam ráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az idő pontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre jutó vagyon alakulását mérő hozamrátamérték, az úgynevezett vagyonnövekedési mutató pénz tárak által j elentett értékét is. A pénztár a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csator nán csak úgy teheti közzé az előző évben elért ho zamrátáját, ha egyúttal azonos méretben (példá ul azonos betűnagyságban) megjelenteti az előző tíz év átlagos hozamrátáját és vagyonnövekedési mutatóját is. A pénztár megteheti viszont, hogy csak a tízéves mutatókat teszi közzé. Ha a nyugdíjpénztár választható portfóliós rendszert működtet, a hozammutatókat csak vá lasztható portfoliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és azokat a tájékoztatóiban, hirdeté seiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé. A felügyelet is csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosság ra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hoza tal során a pénztárnak és a felügyeletnek is fel kell tüntetnie, hogy az egyes portfoliók vagyona a pénztári összvagyon mekkora hányada. [281/2001. kormányrendelet 24. § (2), 25. §)

H atáridők Változás 2012. ja n u á rl-jé tő l. A könyvszakértővel hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi évet követő ötödik hónap végéig, tehát május 31-éig kell a közgyűlés elé terjeszteni. (Eddig a pénz ügyi évet követő 150 napon belül, tehát legkésőbb egy, vagy két nappal május 31-e előtt kellett ezt megtenni.) [Lásd az 1993/XCVI. törvény 40. § (2) bekezdésében.] Nem vá lto zo tt. Ha az önkéntes nyugdíjpénztár nem működtet elszámolóegységre épülő nyilván tartási rendszert, a pénztártag vagy annak ha lála esetén a kedvezményezett részére az egyéni számlán lévő összeg maximum 85 százalékát utalhatja át. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha a tagsági jogviszony bármilyen okból (például másik pénztárba átlépés miatt) megszűnik, vagy is a pénztár ilyenkor is csak az egyéni számla

összí

fizeti ve a belül minc nekr utaln A: szert fordt az lej bejei zettji átlép utalá azig köve lül kt A amé: -a tál Közi juka ahor ahol honi kötél

nik vagy vagy a nyi forin utalí ző pt forin 29.

a táj von! forin azal a mű mar. szán A tett \ -a ni - elsí sem keze

ÖNKENTES P ENZ TA RAK

'-mailes

ö s s z e g é n e k legfeljebb 85 százalékát utalhatja át,

ábbrais

f iz e th e ti k i. Ezt a pénztárnak a bejelentéstől, illet ve a jogosultság igazolásától számított 15 napon

törvény ésében.j

atala

íztárak alapján nyének iát a behozamátájátis hozainaz időgy főre Tiérték, ó pénz-

tfóliós sak vá-

25. §] c

belül kell megtennie. A maradékot a pénztárnak minden esetben az átutalási igény bejelentésé nek negyedévét követő 50 napon belül kell majd utalnia. Az elszámolóegységes nyilvántartási rend szert működtető nyugdíjpénztárnak a kifizetés fordulónapját úgy kell meghatároznia, hogy az legfeljebb tíz munkanappal követheti az igény bejelentését. A pénztártag vagy a kedvezménye zettje részére járó kifizetéseket, valamint a tag átlépésével kapcsolatos pénzkifizetést vagy át utalást tehát a szabályzatában meghatározott (de az igénybejelentést legfeljebb tíz munkanappal követő) fordulónap után nyolc munkanapon be lül kell teljesítenie. A pénztáraknak a pénztári beszámolót és a mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenniük, éves beszámoló jukat pedig a tárgyévet követő év június 30-áig a honlapjukon is, s ezek adatait a PSZÁF is közli a honlapján. Ha a pénztárnak nincs internetes honlapja, akkor e közzététel kizárólag a PSZÁF kötelezettsége. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 40. § (5)-(6) bekezdéseiben.]

Számlalezárási költség Nemvá lto zo tt. Ha a tagsági jogviszony megszű nik - például mert a tag átlép másik pénztárba vagy ha a tag felveszi megtakarítása egy részét vagy egészét, a felhalmozott megtakarításból a nyugdíjpénztár költségként legfeljebb 3 ezer forintot vonhat le, és ezen felül a felvett összeg utalási költségét. Egészségpénztári és önsegélye ző pénztári jogviszony megszüntetésekor 4 ezer forint vonható le a felhalmozott megtakarításból. [281/2001. kormányrendelet 29. § (2), 268/1997. kormányrendelet 21/A § (2)]

Tagdíjból levo n h ató költségek Nem v á lto z o tt. A befizetett tagdíjból, illetve a tagok befektetési hozamából korlátozottan vonható le költség. Eszerint a tagdíj évi 10 ezer forintig terjedő részének legfeljebb 10 százaléka, az a feletti részének pedig 6 százaléka vonható le a működési és a likviditási tartalék javára. A fenn maradó összeget teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni. A vagyonkezelővel kötött szerződésben rögzí tett vagyonkezelési díj és a nyugdíjpénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség sem együtt, sem külön-külön nem haladhatja meg a tárgyévi kezelt átlagvagyon 0,8 százalékát). [Lásd az 1993/XCVI. törvény 49. §-ában.]

Az önkéntes nyugdíjpénztári igazgatóta nács bármikor dönthet úgy, hogy a pénztár áttér az úgynevezett elszámolóegységre épülő nyil vántartási rendszerre. A rendszer bevezetését követően a tag a tagdíjbefizetéseivel egységeket „vásárol”, vagyis befizetéseit - a befektetésijegy vásárlással analóg módon - egységekké konver tálva írják jóvá egyéni számláján. A rendszer elin dításakor a tag addig felgyűlt számlakövetelését is egységekben fejezik ki. Induláskor 1 forint egy egység lesz, vagyis az elszámolóegység induló árfolyama 1forint. Az elszámolóegység árfolyamát a pénztári be fektetések hozamai növelik (a tagdíjbefizetések nem). A hozamot az egység árfolyamváltozása jeleníti meg, ezt a pénztárnak minden munka napra és a hónap utolsó napjára - bármilyen napra essék is az - közzé kell tennie a honlapján. (A tagnak csak az egységei darabszámát és egy egység aktuális árfolyamát kell összeszoroznia ahhoz, hogy a követelése, vag/is egyéniszámla egyenlege értékét meghatározza.) [Lásd az 1993/XCVI. törvény 49/A § (5)-(8) bekezdéseiben, 49/E§-ában.]

In fo rm a tik a i előírások Nem v á lto z o tt. A pénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályza tot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár által mlíködtetett információs rendszer rel szemben támasztott követelményeket, vala mint az annak használatából adódó biztonsági kockázatokat a tervezési, beszerzési, üzemel tetési és ellenőrzési fázisokban. A rendszerkoc kázatokat legalább kétévente felül kell vizsgálni. A pénztáraknak külön szabályzatot kell készíte niük az informatikai rendszer ellenőrzéséről. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 40/C§-ában.] Ha a pénztár másra bízza (kiszervezi) ada tai kezelését, adatfeldolgozását, a megbízott nak minden olyan személyi és tárgyi feltételt teljesítenie kell, amely a pénztárra elő van írva. így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges irodahelyiséggel, adó számmal, lennie kell legalább mérlegképes könyvelői képesítésű alkalmazottjának, nyug díjpénztár esetén befektetési szakértőjének, járadékszolgáltató pénztár esetén pedig aktuáriusának. A kiszervezésről szóló szerződés ben rendelkezni kell arról, hogy a szolgáltató érvényesíti az adatvédelmi előírásokat, továbbá hogy a kiszervezett tevékenységet végző hoz zájárul, hogy munkáját a pénztár és a PSZÁF ellenőrizze, valamint hogy szerződéses tevé kenysége során ő a felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, s hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 40/D §-ában.]

Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra Önkéntes nyugdíjpénztár 2002-ben 5 száza lékos hozamot ér el, 2010-ben 12 százalékos hozamot, 2011-ben azonban 8 százalékos veszteséget. 2003-2009-ben a hozam 20 szá zalékos nyereség és 18 százalékos veszteség között ingadozott. 2002 elején „A” pénztártag egyéni szám lájának egyenlege 400 ezer forint, az 5 szá zalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 20 ezer forinttal gyarapszik. 2010 elejére egyenlege 2 millió forintra nő, a pénztári befektetések 2010. évi 12 százalékos hozama eredményeként megtakarítása ez év ben 240 ezer forinttal emelkedik. A 2010-ben teljesített tagdíjbefizetések következtében 2010. végi záróegyenlege további 100 ezer fo rinttal emelkedik, így 2 millió 340 ezer forint lesz. 2011-ben a 8 százalékos negatív hozam (veszteség) miatt 187 ezer forinttal mérséklő dik a megtakarítása, amit csak részben kom penzál a 100 ezer forintos tagdíjbefizetés. így 2011. végi záróegyenjpge 2 millió 253 ezer forint. A pénztár 2012. február végén jelenti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, hogy 2011. évi hozamrátája -8 százalék (tehát 8 százalékos veszteség), 2002-2011 közötti, vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 7 százalék (vagyis tíz év átlagában ilyen hoza mot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozam rátája azonos súllyal szerepel. A pénztártagok vagyona átlagos növekedésének mérésére 2009-től a vagyonnövekedési mutató szolgál, eszerint a pénztár 2012. február végén azt is jelenti a felügyelet részére, hogy a tízévi át lagos vagyonnövekedési mutató 6,5 százalék. Ebben a hozamrátákat úgy átlagolják, hogy az egyes évi rátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyonnal - hatványszámításos képlet alapján - súlyozzák. A tízévi 7 százalékos átlagos hozamráta mellett tehát „A” pénztártag vagyona átlago san évi 6,5 százalékkal nő.

P énztári alapok, vagyon Nem v á lto z o tt. A pénztárnak kötelező fedeze ti, működési és likviditási alapokat létrehoznia. A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a működési a költségek fedezetére, a likviditási az átmenetileg szabad pénzeszközök gyűjtésére s a pénztári fizetőképesség biztosítására szolgál. A pénztárak további alapokat is létrehozhatnak (például egyes kockázatok kezelésére).

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 36. §-ában.] HVG | T 8 - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

62 | Ö N K É N T E S P É N Z T Á R A K

Önkéntes pénztári adózás 2012-ben Személyi jövedelemadó

gánszemély nyilatkozata alapján, az ál tala meghatározott önkéntes kölcsönös

7. § (1) e) Jövedelem, jogcím: A magánsze mély nyilatkozata alapján az adóhatóság által kiutalt, az önkéntes kölcsönös bizto sítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg. A dózási szabály: Az önkéntes pén z tártagnál (akinek az önkéntes pénztári számláján jóváírták): a jövedelem kiszá mításakor nem bevétel. 7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár átutalása más önkéntes pénztár ba (átlépéskor, illetve a pénztártag halála esetén a kedvezményezett rendelkezése alapján). A dózási szabály: Az önkéntes pénz tártagnál vagy a kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számlájára átutalták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel. 7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének ren delkezése alapján a kedvezményezett egyéni számlája javára jóváírt összeg. Adózási szabály: A kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számláján a jóváírás megtörténik) a jövedelem ki számításakor nem bevétel.

biztosító-pénztári számlára utalja az adóévben a magánszemély által befize

7- § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének hiá nyában a pénztári tagok egyéni számlái nak javára jóváírt összeg. Adózási szabály: A pénztári tagoknál (akiknek az önkéntes pénztári számláján jóváírták) a jövedelem kiszámításakor nem bevétel. 28. § (1) f), eho-tv 5. (1) d) Jövedelem, jog cím : Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt támogatói adomány és más összegek (kivételekkel). Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül, eho nem terheli. Megjegyzés: Kivéve az alapszabály sze rint egyéni számlán jóváírt saját befize tés, az a jóváírás, amelyet bevételként nem kell elszámolni, vagy amelynek a forrását más jövedelemként kell figye lembe venni, a fedezeti alapból történő befektetések hozama (ideértve az értéke lési különbözetet is). 44/A § Jövedelem, jogcím: A magánszemély tag befizetése és az egyéni számláján jó váírt, az adóévben egyéb jövedelemnek minősülő összeg, ha azt az adóigazgatási előírások szerint igazolják. Adózási szabály: Az adóhatóság a ma

HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

tett összeg 20 százalékát, de maximum évi 120 000 Ft-ot. A pénztártag nyugdíjpénztári vagy egészség- és önsegélyező pénztári befizetése és jóváírása után az átutalás összege maximum 100 000 Ft. Az öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betöltők esetében a fel ső határ 150 000, illetve 130 000 Ft. Az átutalt összeg egyik esetben sem halad hatja meg az összevont adóalapra eső, adókedvezményekkel csökkentett adót. Megjegyzés: A pénztárnak - jogcímek szerint megbontva - igazolnia kell a ren delkezési jogosultságot megalapozó be fizetés-jóváírást. Az átutalást az adóha tóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint, illetve ha a magánszemélynek adótartozása van, ennek kiegyenlítését követő 30 na pon belül teljesíti. ' 46. § (2) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jö vedelemnek minősül (például támogatói

- a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén pedig az utalás hónapjának a kötelezettségeként kell bevallani és ki fizetni az adót. 70. § (4), eho-tv 3. § (1) ba) Jövedelem, jog cím: A magánszemély javára havonta átutalt önkéntes kölcsönös biztosító pénztári m unkáltatói hozzájárulásból a nyugdíjpénztári hozzájárulásnak a minimálbér 50 százalékát, egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás ese tén pedig az együttes befizetésnek a mi nimálbér 30 százalékát meghaladó része. Adózási szabály: Béren kívüli juttatás nak nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül. A foglalkoztatónak kell megfizetnie a juttatás 1,19-szorosa után a 16 százalékos (tehát a juttatás után számítva 19,04 százalékos) adót és a 27 százalékos elíót (tehát 32,13 százalé kot). 84/L § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések,önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege 2011. március 1-jei vissza lépés esetén. Adózási szabály: A jövedelem kiszámítá sánál nem kell figyelembe venni. 84/M § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi

adomány). Adózási szabály: Nem terheli adóelőleg

kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege 2011. március 1-jei vissza

(és eho sem). 69. § (l)-(2), 71. § (3) a)-b), eho-tv. 3. § (4)

lépés esetén. Adózási szabály: A visszalépő tagi ki fizetések önkéntes pénztárba utalt öszszegének kiegészítése az átutalt összeg

Jövedelem, jogcím: A magánszemély ja vára havonta átutalt önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári munkáltatói hozzájá rulásból a nyugdíjpénztári hozzájárulás nak a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó, valamint az egészség- és önsegé lyező pénztárba együttesen a m inim ál bér 30 százalékát meg nem haladó része. Adózási szabály: Béren kívüli juttatás nak m inősül. A foglalkoztatónak kell megfizetnie a juttatás 1,19-szorosa után a 16 százalékos (tehát a juttatás után

20 százalékával, legfeljebb 300 ezer fo rinttal. A kiegészítés az összevont adó alap adójának adókedvezménnyel és az szja-törvény 44/A-C §-ai szerinti (tehát önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesített tagi befizetés utáni) átutalással csökkentett összegé nek erejéig teljesíthető. Megjegyzés: A kiegészítést ugyanannak

számítva 19,04 százalékos) adót és a 10

az önkéntes pénztárnak a számlájára tel jesíti az adóhatóság, ahova a visszalépő

százalékos eho-t (tehát 11,9 százalékot). Megjegyzés: Az adó a hozzájárulást

tag kifizetését utalták. A teljesítés során az szja-törvény 44/A §-ának szabályait

befizető munkáltatót terheli. A hozzájá rulásban részesülő pénztártag előzetes nyilatkozatban köteles közölni a m un káltatóval, hogy az adóévben más mun káltató nem fizetett be a javára hozzájá rulást. A hozzájárulást a kifizető több

kell megfelelően alkalm azni. Az átuta lás alapja a 2011. év adóbevallásában tett nyilatkozat. 11. sz. mell. 1.5. Jövedelem, jogcím: Az egyéni vállalkozó alkalmazottja javára a pénztárba fizetett munkáltatói hozzájá

hónapra előre vagy legfeljebb három hó napra utólag utalhatja. Előre történő uta

rulás és közterhei. Adózási szabály: Költségként elszámol

lás esetén - beleértve a 2011. évi utalást is

ható.

Ö N K E N T E S P E N Z T A R A K ! 63

Pénztári szolgáltatás, kifizetés és jóváírás 1. sz. mell. 6.5. aa) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatása (A: egyösszegű nyugdíj, B: járadék, C: rokkantság, egészségkárosodás, megvál tozott munkaképesség miatt keletkezett ellátás esetén). Adózási szabály: Adómentes. Megjegyzés: A: ha a tagsági viszony a kifi zetést megelőző harmadik évben vagy azt megelőzően kezdődött; B: ha legalább há rom évre állapítják meg, és az első három évben a járadék éves szinten nem csökken jobban az előző évi összeg 15 százaléká nál; C: mindig. 28. § (1) d), eho-tv 5. § (1) b) Jövedelem, jog cím: Az önkéntes nyugdíjpénztár nem adómentes nyugdíjszolgáltatása. Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül, eho nem terheli. Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia és megfizetnie a pénztártagot terhelő adót. 28. § (8), eho-tv. 11. § (11) a) Jövedelem, jog cím: Az önkéntes nyugdíjpénztár egyöszszegű kifizetése a várakozási idő lejártát követően, a felhalmozási időszakban. Adózási szabály: A várakozási idő lejártá nak évében és az ezt követő esztendőben a kifizetés 100 százaléka, a várakozási időt követő második évben 90 százaléka, az ezt követő években folyamatosan továb bi 10 százalékponttal csökkenő mértéke adóköteles ( a ll. évtől a kifizetés teljesen adómentes). Az egyéni szám lán 2007. december 31-e után jóváírt tétel esetén a jóváírás naptári évét követő 10. évet kell a várakozási idő lejárta évének tekinteni. Azt megelőző kifizetés esetén az adott tétel 100 százaléka egyéb jövedelemnek számít (tehát adóköteles). A kifizetés adó köteles része után 27 százalékos ehót kell fizetni. Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia az adóelőleget, és a pénztártagnak kell megfizetnie az ehót. 1. sz. mell. 6.4 Jövedelem, jogcím: Egyéni számlán a fedezeti alapból történt befek tetések hozamaként jóváírt összeg (ideért ve az értékelési különbözet figyelembevé tele alapján jóváírt összeget is). Adózási szabály: Adómentes. 1. sz. mell. 7.3 Jövedelem, jogcím: Az önkén tes kölcsönös biztosítópénztár által a ked vezményezett részére kifizetett összeg. Adózási szabály: Adómentes.

Egészség- és önsegélyező pénztári szabályok 28. § (1) e), eho-tv 5. § (1) b), e) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegé lyező pénztár által kifizetett összeg, kivé ve, ha adómentesnek minősül. Adózási szabály: Egyéb jövedelem. Megjegyzés: Az egészség- és önsegélyező pénztári tagok által igénybe vett életmód javító szolgáltatások ellenértéke egyéb jö vedelem, eho nem terheli. 28. § (1) e), eho-tv 11. § (11) c) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegé lyező pénztárból jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás. Adózási szabály: Egyéb jövedelem, adó köteles, eho terheli. A pénztárnak kell megfizetnie a tagot terhelő adóelőleget, a tagnak kell megfizetnie az ehót. 44/A § (1) c) ca) Jövedelem, jogcím: Egész ségpénztári és önsegélyező pénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg (az adóigazgatás szabályai szerinti igazo lás alapján). Adózási szabály: A lekötött összeg 10 százalékát, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság^ magánszemély nyilatkoza ta alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét. Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 20 százalékának pénztá ri számlára utalásával és a prevenciós szolgáltatások utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamenynyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztárnak iga zolnia kell, hogy a lekötés a rendelkezé si jogosultságot megalapozó adóévben történt. 44/A § (4) Jövedelem, jogcím: Egészségpénz tári és önsegélyező pénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg lekö tésének akár részbeni megszüntetése (feltörése). Adózási szabály: A lekötés utáni, egyé ni számlán jóváírt adóhatósági átutalási összeget húsz százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban

bevallani, valamint az adóbevallás be nyújtási határidejéig megfizetni. Megjegyzés: A lekötött összeg feltörése mi att nem kell ehót fizetni. 44/A § (1) c) eb) Jövedelem, jogcím: Egész ségpénztári tag által igénybe vett, az önkéntes kölcsönös bizto sítópé nztá rakról szóló törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértéke (az adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján). Adózási szabály: Az igénybe vett szol gáltatás ellenértékének 10 százalékát, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári szám lára átutalja. Az átutalt összeg nem ha ladhatja meg az összevont adóalapra jutó, adókedvezményekkel csökkentett adót. Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 20 százalékának pénztári számlára utalásával és az egészség- és önsegélyező pénztári lekötés utáni átuta lással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befi zetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztár nak igazolnia kell, hogy a szolgáltatást a rendelkezési jogosultságot megalapozó adóévben igénybe vették. 1. sz. mell. 6.5. d) Jövedelem, jogcím: Egész ségpénztár által nyújtott kiegészítő egész ségbiztosítási szolgáltatások és az önse gélyező pénztár által nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatások. Adózási szabály: Adómentes bevételnek minősülnek. Megjegyzés: Nem adómentes az egészségés önsegélyező pénztári életmódjavító szolgáltatás.

Társasági és osztalékadó 20.

§ (1) c) Jövedelem, jogcím: Ha a pénztár ki egészítő vállalkozási tevékenységből szár mazó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének 20 százalékát. Adózási szabály: Adómentes. 3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A befize tett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (sze mélyi jellegű egyéb kifizetés). Adózási szabály: Költségnek, ráfordítás nak minősül.

ONKENTES PENZTARAK

Az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendel kező önkéntes nyugdíjpénztárakban az eszkö zöket naponta kell piaci áron értékelni. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 49/A § (1)~(2) bekezdéseiben.] Az önkéntes nyugdíjpénztárak több elté rő kockázatú portfolióba is befektethetnek. A pénztártagok ekkor választhatnak, hogy egyéni számlájuk melyik portfolióhoz tartoz zon. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 49/B-D §-aiban.] Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már vásárolt), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértéke lő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 38/A § (3) bekezdésében.]

Á talakulás, megszűnés Nem v á lto z o tt. A pénztár végelszámolással, illetve felszámolással szűnhet meg. Végelszá molásos megszűnésről kizárólag a közgyűlés dönthet. Ha a pénztártag végelszámoláskor másik pénztárba lép át, a rá jutó vagyonrészt átviheti oda, vagy egy összegben is felveheti (az utóbbi esetben a kifizetés nem minősül pénz tári szolgáltatásnak, vagyis adó- és ehoköteles jövedelemnek számít). [Lásd az 1993/XCVI. törvény 45-45/B §-aiban.] Az átalakulásról a pénztárnak két közgyűlé sen kell döntenie. Az első közgyűlésen az átala kulási szándékról kell és lehet határozni, a má sodikon a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a vagyonleltárt kell elfogadni. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 42. §-ában.] Felszámolási eljárás indul, ha a pénztár fi zetésképtelen, vagy ha az eljárást a felügyelet kezdeményezi (mert például a pénztár műkö désének súlyos szabálytalansága másként nem orvosolható, de ilyen eset az is, ha a felügyelet visszavonja a pénztár tevékenységi engedélyét). Ha a felszámolási eljárást a felügyelet kezdemé nyezi, a bíróság köteles azt elrendelni a pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül is. A tagok követelése csak a felszámolási eljárás költségeinek kifizetését követően egyenlíthető ki (a nyilvántartott egyéniszámla-egyenlegükkel arányosan). A felszámolás kezdőnapja a fel számolást elrendelő végzés meghozatalának a napj a. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 45/B§ (1), (4) bekezdéseiben, 69/A §-ában.] Pénztár szétválásakor a pénztártagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, melyik pénz tárban folytatják tagságukat. Nyilatkozat hi

H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

ányában a pénztártag az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban lesz tag. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 44. § (1) bekezdésében.] Az önkéntes nyugdíjpénztár magánnyug díjpénztárral is egyesülhet, ami nyomán ma gánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár jön létre. Magánnyugdíjpénz tárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár szét válhat önkéntes nyugdíjpénztárra és magánnyugdíjpénztárra. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 44/A-B §-aiban.]

Önsegélyező p é n ztá ri szolgáltatások Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Az önsegélyező pénztár ezentúl a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági ellátást és a bányászok egészség károsodási járadékellátását is kiegészítheti. A kiegészítés - legfeljebb a kiszámítás alapjáig - a tagi egyéni számla'megterhelésével is ad ható. Az ellátások megszűnése miatt már nem egészítheti ki viszont a pénztár a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti jára dék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint a rendszeres szociális já

radék ellátásokat. «• [Lásd a 1993/XCVI. törvény 50/B § d), vala mint 50/D§ c)-cc) pontjaiban.] Nem v á lto z o tt. Az önsegélyező pénztárak ál tal nyújtható szolgáltatások: ■gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások; természetgyógyászati szolgáltatás; ■munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások; ■tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek; ■betegséghez, egészségi állapothoz kapcsoló dó segélyek; ■hátramaradottak segélyezése halál esetén; ■tanévkezdési (beiskolázási) támogatás; ■gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása; ■az Országos Gyógyszerészeti Intézet által en gedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlá sának ártámogatása; ■látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyaté kos személy életvitelének támogatása. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 50/B §-ában.] Az önsegélyező pénztárak a szolgáltatáso kat valamennyi egyéni számla egyidejű meg terhelésével képzett úgynevezett szolgáltatási tartalékból is finanszírozhatják. A szolgáltatá si tartalék terhére finanszírozott úgynevezett közösségi szolgáltatások várakozási idő nélkül igénybe vehetők. A közvetlenül az egyéni szám lákról finanszírozható szolgáltatások jogcímeit a törvény tételesen felsorolja, a közösségi szol gáltatásként nyújtott támogatásoknál csak kate góriákat rögzít, azokon belül a pénztár döntheti el, mit nyújt. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 50., 50/D §-aiban.]

A kizárólag egyéni szám láról finanszí rozott önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részét a tag csak akkor veheti igénybe az egyéni számláján jóváírt - tagi, munkál tatói vagy támogatói - befizetés terhére, ha a befizetéstől számítva legalább 180 nap el telt. Nem korlátozza azonban várakozási idő az önsegélyező pénztár finanszírozta szolgál tatások közül ■a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának ártámogatását; ■a keresőképtelenség miatt kieső jövedelem pótlását; ■a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását; ■a vakoknak készült speciális könyvek vásár lásának támogatását; ■a vakvezető kutya költségeinek támogatását; ■a megváltozott munkaképességűek életvitele javítását célzó támogatásokat. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 50. § (2) bekezdésében.] Önsegélyező pénztár nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatásként a minimálbér 30 százalékáig terjedő összeget adhat, azaz 2012-ben tagonként 27 900 forin tot. (A szolgáltatás a tanév első napját megelő ző vagy az azt követő 60 napon belül kiállított számla alapján vehető igénybe.) [Lásd az 1993/XCVI. törvény 50/B § (l)g ) pontjában, 50/E§ (3) bekezdésében.] Csakúgy, mint az egészségpénztári, az ön segélyező pénztári tagok is rendelkezhetnek ar ról, hogy az egyéni számlájukon lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használják fel. Ebben az esetben a lekötött összeg 10 szá zalékát az adóhatóság a tag által - az adóbeval lásban - megjelölt önkéntes pénztári számlára utalja, és a pénztár az összeget a tag egyéni számláján jóváírja. Ha a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt „feltöri”, tehát annak terhére szol gáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig be fizetnie. (Ehót nem kell fizetnie utána.) [Lásd az 1993/XCVI. törvény 50. Az önsegélyező pénztárak valamennyi szol gáltatásukat finanszírozhatják közösségi szol gáltatásként (közösségi szolgáltatás továbbra is az egyéni számlák terhére létrehozott tartalék ból finanszírozott szolgáltatás), de közvetlenül az egyéni számlák terhére csak ■a gyermek születésekor, örökbefogadásakor nyújtható egyszeri támogatást; ■a táppénznek, a baleseti táppénznek, a bal eseti járadéknak, a terhességi-gyermekágyi se

§(

ONKENTES PENZTA RAK

g é ly n e k , a gyednek, az álláskeresési járadéknak

és s e g é ly n e k a folyósításuk időtartama alatti, le g f e lje b b az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig terjedő kiegészítését; ■a gyermekgondozási segélynek és a gyermek n e v e lé s i támogatásnak, a rokkantsági járadék nak a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátással megegyező mértékű kiegészítését; ■a pénztártag vagy közeli hozzátartozója ha lála esetén a temetés igazolt költségeinek támo gatását; ■a gyógy teák, a fog- és szájápolók, az Országos Gyógyszerészeti Intézet által minősített, gyógy szernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatását; ■a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának támogatását; ■a vakok speciális könyvei, a megváltozott egészségi állapotúak életvitelét megkönnyítő speciális eszközök vásárlásának, továbbá a la kókörnyezetük átalakítása, a vakvezető kutya költségeinek a támogatását. Kizárólag közösségi szolgáltatásként finan szírozhatók a fenti körbe nem tartozó szolgál tatások - például a munkanélküli-hozzájárulás, az álláskeresési járadék, illetve segély kiegészí tése -, ha a pénztártag ezek folyósításának le jártát követően is munkanélküli. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 50/D §-ában.]

Egészségpénztári szolgáltatások Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Az egészségpénz tár ezentúl a rehabilitációs ellátást, a rokkant sági ellátást és a bányászok egészségkárosodási járadék ellátását is kiegészítheti. Az ellátások megszűnése miatt viszont már nem szolgál tatható kiegészítés a rokkantsági, baleseti rok kantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a bá nyász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint a rendszeres szociális járadék után. [Lásd a 1993/XCVI. törvény 51/B § (1) j) pontjában.] Az egészségpénztárak ezentúl nem támo gathatják a gyógyfürdő vagy más intézet által nyújtott fürdőszolgáltatást, továbbá a gyógy- és az egészségügyi üdülést, valamint a sporttevé kenységet. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 51/B §-ában.] Életmódjavító szolgáltatásként sem támo gathatja az egészségpénztár a rekreációs üdü lést, valamint az életmódváltozást elősegítő kú rákat. Eddig ezeket a szolgáltatásokat igénybe vehették ugyan a pénztártagok, de az egyéni számláról ráfordított összeg után adót kellett fizetniük. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 51/C § b), d) pontjaiban.] Ha pénztártag 2011-ben olyan szolgáltatást vett igénybe, amelyet 2012-ben a pénztár már nem finanszírozhat, 2012. június 30-áig kér

heti a szolgáltatás ellenértékének elszámolá sát egyéni számlája terhére. Ebben az esetben a pénztártagnak a személyi jövedelemadót és az ehót minden esetben a 2011. évi szabályok szerint kell megfizetnie. Az általános elszámo lási szabályok szerint e szolgáltatásokat csak finanszírozhatósági idejük alatt, tehát 2011. de cember 31-éig lehetett volna elszámolni. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 81. § (9) bekezdésében.] Nem v á lto z o tt. Az egészségpénztárak által továbbra is szolgáltatható főbb ellátások: ■a tb keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás kiegészítése vagy helyettesítése;

■ otthoni gondozás; ■gyógytorna, gyógymasszázs igénybevételé nek támogatása; ■látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyaté kos személy életvitelének támogatása; ■gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása; > ■az Országos Gyógyszerészeti Intézet által en gedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlá sának támogatása; ■hátramaradottak segélyezése. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 51/B §-ában.] A pénztártag által igénybe vett úgynevezett életmódjavító szolgáltatás ellenértéke - tehát az az összeg, amennyit a pénztártag az egyéni számlájáról a szolgáltatásra fordít - adóköteles jövedelem, a pénztártagnak az éves adóbeval lásában egyéb jövedelemként kell azt bevalla nia és utána az adót megfizetnie. Életmódjavító szolgáltatás ■a tb-finanszírozási körbe nem tartozó termé szetgyógyászati szolgáltatás; ■a sporteszközvásárlás támogatása. Az egészség- és az önsegélyező pénztá raknál egyaránt életmódjavító szolgáltatás a gyógytea, a fog- és szájápoló vásárlásának támogatása. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 51/C§-ában.]

Egészség- és önsegélyező p é n ztá ri a d ó kedvezm ény Nem v á lto z o tt. A tagi befizetés, az egyéni számla kétéves lekötése, illetve az egészségpénztárak által nyújtott prevenciós szolgáltatás után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján - járó adókedvez mény egyéniszámla-jóváírás formájában vehető igénybe. Ha az egészség- vagy önsegélyező pénztár tagja úgy rendelkezik, hogy az egyéni számlá ján lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használja fel, a lekötött összeg 10 száza lékát az adóhatóság a tag által - az adóbeval lásban - megjelölt önkéntes pénztári számlán íratja jóvá.

Ha viszont a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt „feltöri”, tehát annak terhé re szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalé kával növelten kell az adott évről szóló bevallás ban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie. Ugyancsak a pénztári számlán lehet jóvá írni az egészségpénztári tag által igénybe vett prevenciós egészségügyi szolgáltatások (pél dául szűrések) ellenértékének 10 százalékát. A lekötés, illetve a prevenciós szolgáltatások igénybevétele után járó számlajóváírást be kell számítani a pénztártag saját befizetései után érvényesíthető jóváírás maximális öszszegébe.

P én ztárfe lü g y ele t Nem v á lto z o tt. Az önkéntes kölcsönös pénz tárak felügyeletére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény valamenynyi pénzügyi szervezetre egységes előírásai vonatkoznak. E szerint a felügyelet a pénz táraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetv ^ha egy adott ügyben több szervezetnél is ellenőrzést kell végeznie, témavizsgálatot. Az ellenőrzöttek kötelesek lehetővé tenni az ellenőrzést, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy a felügyelet hozzáférjen az ellenőr zéshez szükséges adatokhoz, információkhoz. Ha az ellenőrzött nem teljesíti a jogszabályok ban, a felügyeleti határozatokban, illetve a sa ját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 64/C-D §-aiban.] A felügyelet azzal is szankcionálhat, hogy az önkéntes pénztárat felszólítja intézkedés megtételére, tagfelvételi zárlatot rendel el, vagy rendkívüli közgyűlést hív össze. Ha a pénztár működésének biztonsága ezt meg kívánja, a felügyelet kifizetési tilalm at is elrendelhet, felfüggesztheti a pénztár m űkö dését, felügyeleti biztost rendelhet ki, illetve visszavonhatja a pénztár tevékenységi enge délyét. A felügyelet meghatározott esetekben felszámolási eljárást kezdeményezhet a bírósá gon, ha a pénztári működés helyreállítására más lehetőség nincs, valamint ha a felügyelet a pénztár működési engedélyét visszavonta, továbbá ha a pénztár végelszámolása az arról történő döntést követő egy éven belül - ame lyet a felügyelet egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár a bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel. [Lásd az 1993/XCVI. törvény 65-66., 68-70. §-aiban.] HV G | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

E G E S Z S E G B IZ T O S ÍT Á S I ELLÁTÁSOK

Mit kell tudni m n M M i

időtartamának, táppénze mértékének és folyamatos biztosítási idejének megállapításakor számolni keli

az egészségbiztosítási ellátásokról?

azzal az idővel is, amely alatt bármely tagállamban biztosított volt. A külföldi biztosítási időkről a szakigazgatási szerv a másik állam teherviselőjétől (az ottani biztosítótól) kéri meg az igazolást. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 48. § (l)-(5) bekezdéseiben.]

n Időszakfogalm ak

----------------------- Ellátásválasztás Nem vá lto zo tt. Az újonnan választott ellátás öszszegéből az ellátásfolyosító szerv levonhatja az addig folyósított nettó ellátás összegét. A gyermekgondozási segély (gyes) igénybevé tele mellett munkát vállaló, tekintettel folyamatos biztosítási idejére, akár egy évig is jogosult lehet táppénzre. [Lásd a 217/1997. kormányrendelet 25/B §-ában.] Aki egyidejűleg jogosult lenne táppénzre, bal eseti táppénzre, valamint terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre, gyesre, gyetre, az ezek közül csak egyet választhat. Ha a biztosított választott a pénzbeli ellátások közül, családtámogatási kérelmét a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságához kell benyújtania, más pénzbeli (terhességi-gyermekágyi segély) ellátási igényét pedig az egészségbiztosítás szakigazgatási szervéhez. Egyúttal be kell jelentenie, hogy kéri, szüntessék be másik ellátása folyósítását. [Lásd az 1997/LXXXUl. törvény 39. §-ában.]

Táppénzjogosultság Változás 2011. m ájus 1 -jé tő i. Megszűnt a passzív táppénz. Táppénz csak akkor jár a biztosítottnak, ha a biztosítási idő alatt válik keresőképtelenné. Ha jogviszonya a keresőképtelensége alatt szűnik meg, a megszűnés napját követő naptól táppénz nem illeti meg. [Lásd az 1997/LXXXIU. törvény 43. §(1) bekezdésében.] Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jétő l. A korhatár előtti el látásban, szolgálati járandóságban, illetve bányász járadékban részesülő munkát vállaló az ellátás, a járandóság, a járadék folyósítása mellett köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ezért táppénzre is jogosult lesz. A táppénzre jogosultság időtartamát és a táppénz összegét csak a járandóság melletti munkavégzés alapján lehet megállapítani. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 49. §(1) bekezdésében.] Nem vá lto zo tt. A munkanélküli-ellátásban, illet ve álláskeresési támogatásban részesülőknek akkor sem jár táppénz, ha ellátásuk folyósítása alatt válnak keresőképtelenné (mivel a munkanélküli-ellátásból nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot le vonni). [Lásd az 1997/LXXXIU. törvény 39., 43., 49. §-aiban.]

HV G I T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló biztosított diák pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett, így táppénzre is jogosult. A gyermeknevelési támogatás (gyet) és az ápolási díj igénybevétele mellett munkát vállaló is jogosult táppénzre, de csak annyi nap után, ahányat a támo gatás folyósítása mellett biztosítási jogviszonyban töltött (ahány napot dolgozott). [Lásd az 19&7/LXXXIII. törvény 31. § (3) bekezdésében.]

Többes jogviszony Változás 2012. ja n u á r 1-jétől. Aki többes biztosítá si jogviszonnyal rendelkezik, annak mirlden jogvi szonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie (korábban csak egy jogviszonyában kellett), ezért táppénzre is minden jogviszonya után jogosult lesz. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 31. §-ában.] Nem v á lto z o tt. Azok táppénz, illetve tes vagy gyed iránti igényét, akik többes jogviszonnyal ren delkeznek, annak a munkáltatónak kell elbírálnia, és utóbb az ellátást folyósítania, amelyiknél társa dalombiztosítási kifizetőhely működik. Több kifize tőhely esetén az a munkáltató állapítja meg és folyó sítja a táppénzt, amelyiknél a jogviszony korábban kezdődött. Kifizetőhely hiányában az igényt az ille tékes szakigazgatási szervnek kell elbírálnia, ahová a munkavállalónak kell benyújtania a munkáltatói igazolásokat. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 63. §-ában.]

A táppénzjogosultság id ő ta rta m a Nem v á lto z o tt. Táppénz annyi időre jár, amenynyi ideig a jogosultságot megelőzően folyamatos volt a biztosítás, de legfeljebb egy évre. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 46. § (1), (3) bekezdéseiben.] A táppénzt folyósító szerv az ellátás folyósításá nak 240. napját követő 15 napon belül köteles a kere sőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a táppénz lejártának időpontjáról. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 46. §-ában.] Más uniós állam Magyarországon biztosítási jogviszonyban álló, itt keresőképtelenné váló pol gára csak magyar táppénzre jogosult. Jogosultsága

Nem v á lto z o tt. A folyamatos biztosítási időbe

nem számít bele, ha valaki a munkanélküli-ellátás szünetelése alatt megy gyesre, részesül terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 5. §-ában.] A táppénzt az előző naptári év alatt szerzett jövedelmek alapulvételével kell kiszámítani. Ha a biztosított ezen idő alatt nem állt folyamatosan biztosítási jogviszonyban, illetve ebben az időszak ban nem volt legalább 180 naptári napi keresete, akkor a számítási időszak nem az előző év (illetve annak legalább 180 napja), hanem a táppénzre jo gosultság kezdetét közvetlenül megelőző 180 jöve delemtermelő naptári nap. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 48. § (2)-(3) bekezdéseiben.] Az úgynevezett irányadó időszak a táppénzre jogosultság napját megelőző naptári év első napjá tól a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjed, tehát ■ ha a biztosítás folyamatos: a megelőző naptári év első napjától a táppénzjogosultság kezdőnapjáig tar tó időszak; ■ ha a biztosítás az irányadó időszakban nem folya matos: az utolsó folyamatos biztosítás első napjától a táppénzjogosultság kezdőnapjáig tartó időszak. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 48. § (2)-(3) bekezdéseiben.] ^ ■ ^ f^ ^ :r ^ rr :,M r c k r ^ m m =assam m

Táppénzalap Nem v á lto z o tt. A táppénz alapja csak olyan rendszeres és nem rendszeres jövedelem lehet, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Rendszeres jöve delemnek a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), valamint az ehhez kapcsolódó pótlé kok, illetve azé helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, továbbá a szerződés szerint havonta járó díjazás számítanak. Minden más jövedelem nem rendszeres jövedelem. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 39/A §(1) és a 217/1997. kormányrendelet 31. Ha a biztosítottnak a táppénzre jogosultságot megelőző naptári évben nincs legalább 180 napra rendszeres jövedelme, a táppénzt a jogosultságtól' legfeljebb a megelőző naptári év első napjáig - viszszafelé számított 180 napi rendszeres jövedelemből

§ (1) bek

E G E S Z S E G B I Z T O S I T A S I E L L Á T Á S O K i 67

kell kiszámítani. Csak a jövedelemmel „ellátott” na pok vehetők számításba, azoknak kell elérniük a 180 napot. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 48. § (3) és a 217/1997. kormányrendelet 31. § (2), (5) bekezdéseiben.] Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban nincs 180 naptári napi rendszeres jövedelme, a táp pénzalapot nem a jövedelméből, hanem a minimál bérből kell kiszámítani. Kivétel ez alól, ha a bizto sított szerződéses vagy tényleges jövedelme kisebb a minimálbérnél, ilyenkor a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelem a táppénzszámítás alapja. Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban azért nincs 180 napi olyan jövedelme, amely beszá mítható pénzbeli egészségbiztosítási járuléka alap jába, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi se gélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, atáppénz alapja az utoljára folyósított ellátás alapját képező összeg. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 48. § (4)-(5) bekezdéseiben.] A táppénzalapba továbbra is beleszámít a bizto sított minden olyan, az irányadó időszakban szerzett jövedelme, amely pénzbeli egészségbiztosítási járu lékkal terhelt, függetlenül attól, hogy a jövedelmet hány foglalkoztató fizeti ki, illetve hogy azt a bizto sított egyéni vagy társas vállalkozóként szerezte-e. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 39/A §-ában.] Naptári éven belüli újabb táppénzjogosultság esetén nem kell újra kiszámítani a naptári napi táp pénzalapot, ha az előző táppénz alapja az irányadó időszakban megszerzett, legalább 180 napi rend szeres jövedelem volt. Értelemszerűen újra ki kell számítani viszont, ha az előző táppénz alapja a mi nimálbér volt, illetve ha azt korábbi ellátás alapján számították ki. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 48. § (6) bekezdésében.]

Osztószám Nem v á lto z o tt. A naptári napi rendszeres jöve delmet továbbra is úgy kell kiszámítani, hogy e jövedelmek összegét el kell osztani a táppénzjogosultságot megelőző év biztosításban töltött napjainak a számával, de úgy, hogy a biztosítotti napok számából le kell vonni a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a gyes és a gyet folyósítása, valamint a 3 évesnél fiatalabb gyermekgondozása és a 12 évesnél fiata labb gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság naptári napjait. Az így kiszámított napok száma az úgyneve zett osztószám. A naptári napi nem rendszeres jövedelem ki számításához az ilyen típusú jövedelmek összegét el kell osztani azon időszakok naptári napjainak a számával, amelyekre e jövedelmeket kifizet ték. Ha nem rendszeres jövedelmet a rendszeres jövedelem osztószámánál kevesebb napra szó lóan fizettek ki, e nem rendszeres jövedelmet is az osztószámmal kell osztani. Két vagy több nem

Példák táppénzre 1. Biztosított 2009. augusztus 1-jétől „A” munkál tatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, 2012.

5-én 50 ezer forint harmincéves törzsgárdajuta-

január 1-jétől „B” munkáltatóval újabb munkavi

tegszabadságon van.

szonyt létesít, 2012. február 7-étől mindkét jogvi szonyában keresőképtelen. A táppénzre való jogosultságot a két jogvi szonyára külön kell megállapítani. Az „A” mun káltatónál fennálló jogviszonya alapján a betegszabadság lejártát követő naptól kell az ellátást folyósítani, a 2011. évi jövedelem 60 százalékát. „B” munkáltatónál is jogosult lesz táppénzre, mert keresőképtelenné válásakor ott is kötelezett volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére. 2 . Biztosított 2005. január 1-jétől munkaviszony

ban áll. 2007. november 1-jétől 2010. november 1-jéig terhességi-gyerpiekágyi segélyen, majd gyeden és gyesen van, 2010. november 2-ától 2011. március 1-jéigdolgozik. 2011. níárcius 2-án üzemi baleset éri, 2011. március 2-a és 2011. december

lomban részesül. 2012. január 11-étől 31-éig be

Rendszeres jövedelem utáni tá p pénzalap (380 000 X 12 / 365)

12 493,15 Ft

Nem rendszeres jövedelem u tá ni táppénzalap (300 0 0 0/365)

821,91 Ft

Nem rendszeres jövedelem u tá ni táppénzalap (50 0 0 0 /1 0 957)

4,56 Ft

A táppénz alapja (12 «*93,15 + 821,91 + 4.56)

13 319,62 Ft

Atáppénz mértéke (13 319,62 Ft 60% -a, azaz 7991,77 Ft) A táppénz napi összege (m ivel ez nem lehet magasabb a m inim álbér kétszeresének harmincadrészénél)

6 200 Ft

4 . Biztosított 2008. november 1-jétől havi 40 órás

munkaviszonyban áll, emelletf2012. január 8-9-

31-e között baleseti táppénzen van. 2012. január 1-jétől újra munkába áll, 2012. március 1-jétől

én 200 ezer forintért megbízásos jogviszonyban

2012. március 10-éig gyermekápolási táppénzt igényel. Munkabére 2011. január 1-je és 2011.

telenné válik.

március 1-je között összesen 600 ezer, 2012. janu ár 1-je és február 29-e között pedig összesen 650

tolmácsolást vállal. 2012. január 10-én keresőkép A munkáltatónál - betegszabadsága lejártát követően - 2012. évi jövedelme után egy évig 60

ezer forint. Mivel a 201^. január 1-jétől 2012. február 29-

százalékos mértékű (de legfeljebb napi 6200 fo

éig tartó időszakban nincs 180 napi jövedelme, de

jövedelme után viszont nem jár neki táppénz, bár

naptári napi jövedelme 10416,66 forint -1250 000

jövedelmét terheli pénzbeli egészségbiztosítási

/ (60 + 60) -, ami meghaladja a havi minimálbér

járulék, de a jogviszony megszűnését követően

harmincadrészét (2012-ben a 3100 forintot), ezért

vált keresőképtelenné.

táppénzét a minimálbér után kell megállapítani, vagyis egy naptári napra 1860 forintot.

szonyban áll. 2011-ben munkabére havi 850 ezer

3. Biztosított 1982. január 15-étől közszolgálati

forint. 2012. március 8-án keresőléptelenné válik,

jogviszonyban áll. 2012. január 1l étől keresőképtelen. 2011-ben havi 380 ezer forint a munka

delme alapján egy naptári napi keresete 27 945,20

rint) táppénzre jogosult, tolmácsolásból szerzett

5. Biztosított 2008. november 1-jétől munkavi

betegszabadság lejártát követően 2011. évi jöve

bére, 2012. január 5-én 2011 második félévére 300

forint (850 000 x 12 / 365), naptári napi táppénze

ezer forint prémiumot kap, 2011. augusztus 17-én

ennek 60 százaléka lenne, de a táppénzmérték

1 millió 150 ezer forint jubileumi, 2011. december

maximálása következtében 6200 forint.

rendszeres jövedelem esetén tehát lehetnek olya nok, amelyeket a „saját napjaikkal” kell elosztani, s olyanok is, amelyeket az osztószámmal. Ha a rendszeres jövedelem táppénzszámítási alapja nem a jogosultságot megelőző évi, hanem a jogosultság kezdőnapját megelőző naptól vissza felé számított 180 napi jövedelem, a jövedelem 180ad részéhez kell hozzáadni az ugyanezen időszak ban kifizetett nem rendszeres jövedelem egy napra jutó összegét. Ha a nem rendszeres jövedelem 180 napnál kevesebbre szól, egynapi összegét akkor is 180-nal osztva kell kiszámítani. Ha az irányadó időszakban nincs 180 napi rendszeres jövedelem, az egy napra jutó táppénz alap a minimálbér harmincadrésze. Ha a szer ződés szerinti vagy tényleges kereset nem éri el

a minimálbért, akkor a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges kereset harmincadrésze az egy napra jutó táppénzalap. [Lásd a 217/1997. kormányrendelet 31. § (2)-(6) bekezdéseiben.]

Táppénzm érték Változás 2011. m ájus 1-jétő l. A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kez dőnapján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincadrészét, vagyis a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi összege 2012-ben legfeljebb 6200 forint lehet. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 48. § (8) bekezdésében.]

HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

E G E S Z S E G B I Z T O S I T A S I E L L Á T Á SOK

Nemváltozott. Keresőképtelenség esetén a táppénz ■ legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetén a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagá nak 60 százaléka, ■ ennél rövidebb biztosítási idő esetén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt az 50 szá zaléka. A naptári év folyamán ismételten keresőképtelen né vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a korábbi táppénzét a tényleges jövedelme alapján állapították meg. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 48. § (8) bekezdésében.]

G yerm ekápolási táp p én z Nem v á lto z o tt. A szülőnek beteg gyermek ápo lása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig: ■ a gyermek egyéves koráig korlátlan ideig; ■ 1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermeken ként 84 naptári napig (egyedülálló esetében is); ■ 3-6 éves gyermek esetén évenként és gyermeken ként 42, egyedülálló szülő esetében 84 naptári napig; ■ 6-12 éves gyermek esetén évenként és gyerme kenként 14, egyedülálló esetében 28 naptári napig. A gyermekápolásra igénybe vehető táppénzes napok száma nem naptári évre, hanem a gyermek két születésnapja közti időszakra vonatkozik (a két születésnap között igénybe nem vett napok nem vi hetők át a következő terminusra). A beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető na pok számát befolyásolja, hogy a szülő egyedülálló-e, vagy sem. Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, öz vegy, elvált, vagy házastársától külön él, és élettársa nincs (különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastár sával egyazon lakásban lakik, de a házasság felbon tására már megindult abírói eljárás). Egyedülállónak kell tekinteni azt is, akinek a házastársa I. vagy II. csoportos rokkant, illetve akinek a házastársa elő zetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, továbbá azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra jogosultak. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 46. és a 217/1997. kormányrendelet 27. §-aiban, 28. § (1) bekezdésében.] Az anya helyett az apa is igénybe veheti a gyer mekápolási táppénzt. Gyermekápolási táppénzt vehet igénybe továbbá a nevelő- és a helyettes szü lő is (helyettes az, aki az átmenetileg szülő nélkül maradt gyermeket a saját családjában gondozza). [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 44., 46. és a 217/1997. kormányrendelet 27 28. § aiban.]

Betegszabadság Új előírás 2011. m ájus 1 -jé tő l. Veszélyeztetett ter

hesként (9-es kóddal) betegállományba került nő HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

keresőképtelensége első napjától táppénzre jogosult a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tör vény 137. paragrafusa szerint. Nem vá lto zo tt. Munkaviszonyban, közalkalma zotti, köztisztviselői jogviszonyban a betegszabad ság időtartamára távolléti díjként a munkaszerző désben meghatározott havi személyi alapbér 70 százaléka jár - írja elő a munka törvénykönyvéről szóló, 1992. évi XXII. törvény 135. paragrafusa (a távolléti díjat a munkáltató fizeti, s társadalombiz tosítási járulékot kell utána fizetnie). A munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló biztosított betegsza badságának időtartama-a munka törvénykönyvé ről szóló, 1992. évi XXII. törvény 135. paragrafusa szerint - naptári évenként legfeljebb 15 munkanap lehet, és a „fel nem használt” napok nem vihetők át a következő évre. Ha a munkaviszony év közben kezdődik, a betegszabadság lehetséges, időtartama arányos a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel, s ugyanez érvényes a gyes utáni munkába állásra is. Évközi munkahely-változtatás esetén a biztosított az új munkáltatónál jogosult a betegszabadság még igénybe nem vett napjaira, de legfeljebb annyira, amennyi az új munkaviszonyában időarányosan jár neki. Ha a munkavállaló egy munkaviszonyban kimeríti a naptári évre járó betegszabadság-keretet, új munkaviszonyában ugyanazon évben nem jár neki betegszabadság. A munkaviszony megszűné se esetén a betegszabadságos napok számát rá kell vezetni a munkáltatói igazolásra. A munka törvénykönyve szerint a betegszabad ság idejét nem kell megszakítani az annak idejére jutó munkaszüneti nappal („fizetett ünneppel”). Szakképző iskola tanulójának - a szakképzés ről szóló, 1993. évi LXXVI. törvény 42. paragrafusa szerint -tíz munkanap betegszabadság jár, melyre díjazása után 75 százalékos ellátást kell a munkál tatónak fizetnie.

Táppénz az első beteg n ap tó l Nem v á lto z o tt. Nem kell a munkáltatónak be tegszabadságot fizetnie, azaz a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat, ha beteg gyermeke ápolása vagy üzemi baleset, illet ve foglalkozási megbetegedés miatt válik keresőképtelenné. Táppénz jár a keresőképtelenség első napjától

abban az esetben is, ■ha a dolgozó terhesség vagy szülés miatt nem tudja végezni a munkáját, és terhességi-gyermekágyi se gélyre nem jogosult; ■ ha a munkahelyén járványügyi, illetve állat egészségügyi zárlat miatt nem tud megjelenni, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. A betegszabadságra nem jogosultak - például egyéni és társas vállalkozók, segítő családtagok,

megbízásos jogviszonyban állók - keresőképtelen ségük első napjától kaphatnak táppénzt. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 46. § (2) bekezdésében.]

Baleseti ellátások Nem v á lto z o tt. Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása kö rében végzett munka közben vagy azzal összefüg gésben, illetve munkába vagy onnan hazamenet éri. Üzemi a baleset továbbá, ha a biztosítottat közcélú munka közben éri. Az egyes tb-ellátások igénybe vétele közbeni baleset akkor üzemi, ha az a biztosí tottat a keresőképtelenségének vagy a rokkantságá nak (egészségkárosodásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetve a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen való megje lenésével összefüggésben érte. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 51-52. §-aiban.j Nem tekinthető üzemin^a baleset, ha kizárólag a sérült ittassága, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás miatt következik be,továbbá ha a biztosított akkor szenvedte el, amikor a lakásáról (szállásáról) mun kába, munkából a lakására (szállására) indokolatla nul nem a legrövidebb útvonalon közlekedett, vagy amikor az utat indokolatlanul megszakította. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 53. §-ában.] Baleseti természetbeni ellátásként a sérültet - il letve a foglalkozási betegségben megbetegedettet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti pénzbeli ellátásként pedig baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 54-55., 57. §-aiban.] Az üzemi balesetből (foglalkozási megbetegedés ből) eredő egészségkárosodás miatt szükségessé vált

gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre 100 száza lékos ártámogatás jár, de csak ha az igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz tb-támogatott. A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi bal esetével közvetlenül összefüggő fogászati ellátásra is. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 54. §-ában.]

Baleseti tá p p é n z Nem vá lto zo tt. Baleseti táppénzre az jogosult, aki üzemi balesetből eredően vagy foglalkozási megbe tegedés miatt a biztosítás fennállása alatt vagy az an nak megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné. Nem jogosult baleseti táppénzre az a biztosított, aki ugyanazon üzemi balesetből ere dően baleseti, rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 55. §-ában.] A baleseti táppénz alapjába nem számít bele az igazolt távollétre fizetett átlagkereset és a tá volléti díj (a munkaszüneti napra járó távolléti díj

EGÉSZSÉGBI ZTOSÍ TÁSI ELLÁTÁSOK

<éptelentörvény ésében.)

--baleset i baleset zása kösszefügenet éri.

közcélú génybebiztosimtságá:éljából ikséges ) megje-

liban.]

zárólag dz nem igedély bontás t akkor

1) mun-

kolatlat, vagy

íban.] Itet - il lettet nzbeli íradék wvény

iban.] fedés sévált százae vett gatott. ni balísrais. bán.]

lt, aki

azanválik ?nzre álereleseti

fon.] bele ¡atá!ti díj

kivételével), továbbá a törzsgárdajutalom, a végH atá ro zat üzem i balesetről kielégítés, a jubileumi jutalom, valamint az a jut Nem v á lto z o tt. Az egészségbiztosítási szakigaz tatás, amelyet nem munkáért, tevékenységért gatási szervek és a társadalombiztosítási kifizetőhe hanem például munkáltatói segélyként, lakhatási támogatásként - fizetnek ki. lyek a meghozott jogerős határozatuk egy példányát A baleseti táppénz napi összegét a jogosultság - megtérítési eljárás megindításának vizsgálata cél kezdőnapját megelőző naptári hónapban végzett jából - megküldik az Országos Egészségbiztosítási munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt) Pénztárnak (OEP). A határozathoz mellékelni kell jövedelem alapulvételével kell megállapítani. a munka-, illetve üzemi baleseti jegyzőkönyvet, va A baleseti táppénz összegéhez alapul vett idő lamint a foglalkozási megbetegedés tényét igazoló értesítést. tartam alatt végzett munkáért járó nem rendsze [Lásd a 217/1997. kormányrendelet 45. §-ában.] res jövedelmet - például prémiumot, céljutalmat, túlóradíjat - be kell számítani a baleseti táppénz A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási be alapjába, függetlenül attól, hogy azt esetleg ké tegség tényét a táppénz folyósítására hatáskörrel és sőbb fizetik ki. illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási szerv Baleseti táppénz számításakor a nem rendsze nek kell elbírálnia abban az esetben is, ha a biztosí res jövedelmet azon időtartam naptári napjainak tott a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. a számával kell elosztani, amelyre azt kifizették. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés Hogy egyes nem rendszeres jövedelmeket mely vagy foglalkozási betegség pontos leírását. időszakra fizettek ki, azt jogszabály rendelkezése, Halált okozó üzemi baleset vagy foglalkozási be ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alap tegség esetén az üzemi baleset, illetve foglalkozási ján kell megállapítani (a 13. havi bér például jog betegség tényéről az egészségbiztosítási szakigaz szabályilag szól egész évre, de hogy egy-egy prémi gatási szerv dönt. ummal hány hónap teljesítményét ismerik el, arról [Lásd a 217/1997. kormányrendelet 43. §-ában.] a munkáltató nyilatkozik). A nem rendszeres jöve delem naptári napi összegének megállapításakor A baleseti tá p p é n z m é rtéke figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének Nem vá lto zo tt. A baleseti táppénz mértéke üzemi, megállapításakor figyelembe vett napok számánál. illetve munkabaleset esetén 100 százalék, úti baleset [Lásd a 217/1997. kormányrendelet esetén 90 százaié^. 33. § (l)-(2), (4) bekezdéseiben.] A baleseti táppénz a biztosított előzetes folya Ha a biztosított a baleseti táppénzre jogosult matos biztosítási idejétől függetlenül a keresőkép ság kezdőnapját megelőző hónapra jövedelem hiá telenség teljes időtartamára, de legfeljebb egy évig nyában nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási jár. Az egy évbe beleszámít a baleseti táppénznek járulékot, a baleseü táppénz napi összege a baleseti az e táppénzre jogosultság első napját megelőző táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül meg egy éven belüli folyósítási időtartama (de példá előzően elért egy napra jutó jövedelem. (Ha ez az idő ul a keresőképtelenségre vagy gyermekápolásra hat munkanapnál kevesebb, a jövedelmet heti ötna fizetett táppénz időtartama nem). A baleseti táp pos munkarend alapján teljes hónapra kell átszámí pénz folyósítását az országos szakértői és rehabi tani, és ennek az egy naptári napra jutó része a bal litációs tevékenységet végző bizottság maximum eseti táppénz napi összege.) Ha a baleseti táppénzre egy évvel meghosszabbíthatja. való jogosultságot megelőzően a biztosítottnak nincs [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény figyelembe vehető jövedelme, a baleseti táppénz ösz55. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet szegét a szerződés szerinti havi jövedelem harmin33. § (1), (3) bekezdéseiben.] cadrészének alapulvételével kell megállapítani. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 55. §-ában.] Kiegészítő tevékenységű vállalkozók A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésé Nem vá lto zo tt. A kiegészítő tevékenységet folyta re nem kötelezett - például a saját jogán nyugdíjas és jogviszonyban álló - biztosított baleseti táp tó egyéni, ületve társas vállalkozó, valamint a mezőpénzét is az előzőek szerint kell megállapítani, de gazdasági őstermelő által elszenvedett balesetet nem a munkavégzés helye szerint illetékes egészségbiz jövedelemként csak az az összeg vehető figyelem be, amely után a foglalkoztató egészségbiztosítási tosítási szakigazgatási szervnek kell kivizsgálnia és járulékot fizetett. arról baleseti jegyzőkönyvet felvennie, hanem a bal esetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes Az egyéni és társas vállalkozó baleseti táppén zének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezé egészségbiztosítási pénztárnak. Úti balesetnél az öregségi nyugdíj legkisebb öszsek szerint - vagyis az előző évi vagy a jogosult szege 150 százalékának (2012-ben 42 750 forintnak) ságtól visszafelé számított 180 napi jövedelemből -kell kiszámítani, azaz esetükben nem a balesetet megelőző hónap jövedelméből. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 55. §-ában.]

a 90 százaléka a baleseti ellátás. A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó baleseti el-

Példák baleseti táppénzre 1. Biztosított rokkantsági vizsgálaton vesz részt, s az egészségügyi intézetbe menet elüti egy autó. Balesete üzemi balesetnek számít, ezért megilleti a baleseti táppénz. 2. Biztosított 2012. április 11-én üzemi balesetet szenved. 2012. március havi munkabére 394 ezer forint, 2012. márciusra túlmunkáért 185 ezer forint juttatásban részesül. Baleseti táppénze egy naptári napra a 2012. már cius havi bére után 12 709,67 forint (394 000 / 31), a márciusi túlmunkáért kapott jövedelme után 5967,74 forint (185 000 / 31), összesen 18 677,41 forint. 3. Biztosított 2011. november 2-ától 2012. február 14-éig táppénzen van, 2012. március 7-én foglal kozási megbetegedés miatt baleseti táppénzt igé nyel. 2012. február 15-étől 29-éig 352 699 forintot keresett. A baleseti táppénz egy naptári napra a 2012. február 15-étől 29-éig elért jövedelem alapján 23513,26 forint (352 599 /15, felső korlát ugyanis nincs). 4. Biztosított 2012. február 12-én üzemi balesetet szenved, a következő naptól baleseti táppénzt igé nyel. 2012. januárban munkabére 580 ezer forint, és 2011-ben végzett munkájáért 300 ezer forint jutalmat kap. Baleseti táppénz csak a munkabére után jár, mivel a jutalmat nem az előző havi munkájáért kapta, így a baleseti táppénze egy naptári napra 18 709,67 forint (580 000/31).

látása az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 százaléka. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 56. §-ában.]

K ifizetői igazolás Nem vá lto zo tt. A baleseti táppénzt folyósító szerv (a szakigazgatási szerv vagy a kifizetőhely) az ellá tás folyósításának 240. napját követő 15 napon belül (a korábbi nyolc munkanap helyett) köteles a kere sőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a baleseti táppénz lejártának időpontjáról. [Lásd a 217/1997. kormányrendelet 42. § (1) bekezdésében.]

Baleseti já ra d é k Nem vá lto zo tt. Baleseti járadékra az jogosult, aki nek üzemi baleset következtében legalább 13 száza lékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de nem illeti meg baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabi litációs járadék. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okoz ta egészségkárosodás mértékétől függ. Az egészség

HVG

T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

70 | E G É S Z S É G B I Z T O S Í T Á S I E L L Á T Á S OK

károsodás mértékének megfelelően az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodá sa 14-20 százalék, a 2. baleseti fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, a 3. fokozat ba az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, a 4. baleseti fokozatba pedig az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 39 százalékot. A baleseti járadék összege a fokozatok sorrend jében a havi átlagkereset 8,10,15, a 4. fokozatban pedig 30 százaléka. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 58. §-ában.] Baleseti járadék attól a naptól jár, amelytől az igénylő 13 százalékot meghaladó munkaképes ség-csökkenését megállapították. Ha az igénylő ek kor még baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 57. §-ában.] A baleseti járadékra vonatkozó igény a foglalko zási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül, az üzemi baleset bekövetkezése napjától szá mítva pedig három éven belül - kérelem benyújtásá val - érvényesíthető. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 65. §-ában.[

Terhességi-gyerm ekágyi segély Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A gyám, valamint a vér szerinti apa és az örökbe fogadó apa is kérhe ti az ellátást abban az esetben, ha az anya (örökbe fogadó anya) egészségi állapota miatt nem tud gon doskodni a gyermekről, vagy meghalt. A gyermeket egyedülállóként örökbe fogadó apának is jár a tes. (Eddig a szülő nő és az örökbe fogadó nő volt jogosult a tesre.) [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 40. § (4) bekezdésében.] Nem v á lto z o tt. Annak jár terhességi-gyermek ágyi segély, aki a szülést megelőző (örökbe fogadó nő esetén az örökbefogadást megelőző) két éven be lül összesen legalább 365 naptári napon át biztosított volt. A 365 biztosítotti napba a közép- vagy felsőfo kú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap számítható be (vagyis a tanulmányi idő mellett legalább egy fél évet dolgozni is kell). [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 40. § (1) bekezdésében.] Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérel met a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban nyújtják be, a kérelemelbírálási határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kez dődik. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 40.

Továbbra is jár terhességi-gyermekágyi segély annak, aki a biztosítása időtartama alatt szül. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 40. A terhességi-gyermekágyi segély alapjába az a jö vedelem számít bele, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kellett fizetni. [Lásd az 1997/LXXXIIl. törvény 39/A §-ában.]

A terhességi-gyermekágyi segélyt a táppénzszabályok szerint kell megállapítani (ha a jogosult az irányadó időszakban legalább 180 napi járu lékköteles rendszeres jövedelemmel rendelkezik). Az irányadó időszak kezdete ez esetben a szülési szabadság - munka törvénykönyve szerint meghatá rozott -kezdőnapját megelőző naptári év első napja. Ha a jogosultnak az irányadó időszakban bár mely okból nincs 180 napi jövedelme, a napi terhességi-gyermekágyi segély alapja a jogosultság kez dőnapján érvényes havi minimálbér kétszeresének (2012-ben 186 ezer forintnak) a harmincadrésze. Ha a biztosított - pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező - jövedelme az irányadó idő szakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, az ellá tás alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem. A minimálbér kétszerese, de legfeljebb az ál láskeresési támogatás, illetve a vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincadrésze a ter hességi-gyermekágyi segély alapja annál, aki mun kanélküli-ellátása folyósításának a szünetelése alatt vagy az annak megszűnését követő 42 napon belül szül, és nincs 180 napi rendszeres jövedelme. Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényle ges jövedelem hiányában a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani. A terhességi-gyermekágyi segély mértéke tovább ra is a napi átlagkereset 70 százaléka. ¿[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 42. és a 217/1997. kormányrendelet 26. §-aiban.] Az ellátás adóköteles, de sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni utána. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 21. §-ában.] A terhességi-gyermekágyi segély az anyát a szü lési szabadságnak a munka törvénykönyvében meg határozott időtartamára, azaz 168 naptári napra illeti meg (a szülési szabadság előírásait a munka törvénykönyve tartalmazza). A várandós anya vá laszthat, hogy a szülési szabadságot a szülés várha tó időpontját megelőző 28 napon belül vagy a szülés napjától kezdi-e meg. A terhességi-gyermekágyi segély a szülést követő 42 napig akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetve ha a gyermeket állami gondozásba adják. Ha a gyermek a szülési szabadság időtartama alatt meghal, a terhességi-gyermekágyi segély a ha lált követő 15. napon szűnik meg, de ebben az eset ben sem lehet kevesebb 42 napnál (de több sem 168 napnál). §(3) Habekezdésében.] a gyermek a születését követő 42 napon túl elkerül az anya háztartásából (például állami gondo zásba), a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását a következő naptól meg kell szüntetni. I la a gyerme ket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben § (1) bekezdésében.] gondozzák, a szülési szabadság erre az időre meg szakítható, és a gyermek hazakerülése után - legfel jebb a születéstől számított egy évig - ismét igénybe vehető.

Annak is jár terhességi-gyermekágyi segély, aki más csecsemőjét örökbefogadási szándékkal kívánja nevelni (erről nyilatkoznia kell a gyámhatóságnak). Ilyenkor a terhességi-gyermekágyi segély a gondo zásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralé vő időtartamára jár, és a gondozásba vétel napjához képest kell vizsgálni a jogosultság feltételeit. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 40. §-ában.]

Gyerm ekgondozási díj Nem vá lto zo tt. Gyedre akkor jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyer meket szülő anya esetében a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. A szük séges 365 napba a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap számít bele (vagyis emellett legalább fél évet dolgozni is kell). [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 42/A §-ában.] A gyed idejére fizetés nélküli szabadságot kell kivenni. Ha a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya biztosítási jogviszonya a terhességigyermekágyi segély időtartama alatt megszűnik, jogosult marad a gyedre-, feltéve, hogy terhességigyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosí tási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a gyermeket a saját háztartásában neveli. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 42/A §-ában.] A gyedre jogosultság szempontjából szülőnek a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, a szülővel együtt élő házastársat kell tekinteni, továbbá azt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni -és az erre irányuló eljárás már folyamatban van valamint a gyámot. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 42/A §-ában.] Megállapítható a gyed akkor is, ha a jogosult ál láskeresési járadékban, segélyben, vállalkozói, illet ve munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban részesül. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 42/C §-ában.]

Gyedszám ítás Nem vá lto zo tt. Ha a gyedre jogosultnak az irány adó időszakban nincs figyelembe vehető jövedelme, az ellátás alapja maximum a minimálbér. Kivétel, ha agyedre jogosultnak azért nincs 180 napi rendszeres jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermek ágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban része sült, ilyenkor a gyermekgondozási díjat az előzőleg folyósított ellátás alapját képező jövedelem alapulvé telével kell megállapítani. [Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 42/D §-ában.] Ha a gyermekgondozási díj igénybevétele előtt a jogosult munkanélküli-ellátásban része sült, és az irányadó időszakban nem volt tény leges jövedelme, az ellátás alapja maximum a minimálbér (ha a munkanélküli-ellátás alapját

EGESZSEGBI ZTOSÍ TÁSI ELLÁTÁSOK

képező összeg a minimálbérnél kisebb, ez lesz a gyedalap). [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 42/D §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 26. § (2) bekezdésében.] A gyed szüneteltethető, de összege a szünetelte tést követően azonos a jogosultság kezdőnapján meg állapítottal (például az igény feltámasztása esetén, ha a mama mondjuk kiveszi gyerekét a bölcsődéből, smegint otthon marad vele). A g y erm ekgon dozási d íj adóköteles jöv ede lem , a b ból a z a dószab ály ok szerint adót (előleget) kell levo nni, de pé n zb e li egészségbiztosítási já ru lé k n e m terheli.

A gyermekgondozási díj legmagasabb összege továbbra is legfeljebb a minimálbér (2012-ben havi 93 ezer forint) kétszeresének a 70 százaléka lehet (vagyis 2012-ben havi 130 200 forint). [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 42/D §-ában.]

N yugd íjjáru lék gyedből Nem v á lto z o tt. A gyed összegéből 10 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. §-ában.]

Gyedigénylés Nem v á lto zo tt. Ha a gyermekgondozási díj iránti kérelmet a szülési szabadság vagy az annak meg felelő időtartam lejárta előtt nyújtják be, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülé si szabadság (illetve az annak megfelelő időtartam) lejártát követő nap. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 40. § (3) bekezdésében.] Ha a foglalkoztatónál nincs társadalombiztosí tási kifizetőhely, az igénybejelentő nyomtatványt afoglalkoztatói igazolással együtt a munkáltató öt napon belül köteles az illetékes egészségbiztosítá si szakigazgatási szervhez továbbítani. [Lásd a 217/1997. kormányrendelet 37. §-ában.] A gyed iránti igényt a foglalkoztatóhoz (mun káltatóhoz) kell - az előírt nyomtatványon - írás ban benyújtani. Az igény elbírálásához be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. A gyermekgondozási díj iránti igény elbírálásához benyújtott anyakönyvi kivonat hátoldalára nem kell rávezetni a díjigénylés tényét.

[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 39/A §-ában.]

G yedjogosulatlanság Nem v á lto zo tt. Nem jár gyermekgondozási díj, ha az egyébként jogosult ■ bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet végez (kivéve a szerzői díjas tevé kenységet);

■ munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét (ha a keresetét részben kapja meg, csak az elma radt keresetrész után jár a gyed);

Példák terhességi-gyermekágyi segélyre és gyedre 1.2006. február 1-jétől gazdasági társasági tag biztosított 2010. augusztus 27-én gyermeket szül. A gyermek után járó terhességi-gyermek ágyi segélye és gyermekgondozási díja - 2009. évi jövedelme alapján - naptári napi 11 814,68 forint 70 százaléka (azaz a gyed maximuma jár neki). 2012. május 17-én - még a gyed alatt - ismét szül. A terhességi-gyermekágyi segélyt ekkor tényleges jövedelem hiányában - a minimálbér harmincadrészének alapulvételével kell kiszá mítani, ez naptári napi (93 000 / 30 x 0,7) 2170 forint. 2. Biztosított 2010. január 14-én szül, a gyer mekgondozási segély ideje alatt 2012. június 15én újabb gyermeke születik. Szerződés szerinti munkabére ekkor havi 180 ezer forint. Mivel nincs legalább 180 ftaptári napi jöve delme, ellátásának alapja a szerződés szerinti keresete harmincadrésze (nem pedig a mini málbér harmincadrésze, mert szerződés sze rinti jövedelmének harmincadrésze nem éri el a minimálbér kétszeresének harmincadrészét). Terhességi-gyermekágyi segélye így naptári na ponként 4200 forint (180 000 / 30 x 0,7). 3.2006. május 1-jeés 2009. december 31-e között biztosított 2009. január 21-én szül. 2009. július 7-éig terhességfgyermekágyi segélyben, majd 2011. január 21-éig gyermekgondozási díjban, ezt követően 2012. január 10-éig gyermekgon dozási segélyben részesül. 2012. január 11-én elhelyezkedik, 2012. május 29-én pedig újabb gyermeke születik.

Terhességi-gyermekágyi segély jár neki, gyermekgondozási díj azonban nem, mert a gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szük séges biztosítási időbe a passzív jogon, vagyis a biztosítás megszűnését követően folyósított gyermekgondozási díj időtartama nem számít ható bele (ahhoz, hogy újfent gyedet kapjon, legalább 228 napot kellett volna még dolgoznia). 4. Egyetemi tanulmányait 2012. február 25-én befejező nő 2012. március 1-jén biztosítási jog viszonyt létesít, július 26-án szül. Az iskolai tanulmányok idejéből csak 180 nap számítható be, így 365 nap előzetes biztosí tási idő hiányában sem terhességi-gyermekágyi segélyre, sem gyermekgondozási díjra nem lesz jogosult. A szülés napjától gyes megilleti, 5. Biztosított nő 2012. március 12-én szül, 2012. június 2-ától 2012. június 18-áig kórházba kerül. Kezelőorvosa igazolja, hogy a gyermeket egész ségi állapota miatt nem tudja ellátni. A gyermek édesapja 2012. június 2-ától a szülési szabadság még hátralévő időtartamá ra - terhességi-gyermekágyi segélyre lesz jogo sult. Mivel az anya 2012. március 10-étől vette igénybe a szülési szabadságot, így az apát 2012. augusztus 24-éig illeti meg az ellátás. 6. Egyetemi tanulmányait 2011. június 25-én befejező nő 2011. szeptember 1-jén biztosítási jogviszonyt létesít, 2012. március 5-én szül.

■egyéb - a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. paragrafus (1) bekezdésének i) pontjá ban felsorolt - rendszeres pénzellátásban részesül; ■ előzetes letartóztatásban van, szabadságvesz tés- vagy elzárásbüntetését tölti. Nem jár gyed akkor sem, ha a gyermeket ■ gyermekvédelmi intézkedés keretében ideig lenes hatállyal állami gondoskodásba, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, illetve ha bentlaká sos szociális intézményben harminc napot megha ladó időtartamra helyezték el; ■ napközbeni ellátást nyújtó intézményben he lyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitációs fog lalkoztatást végző intézményt. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 42/C §-ában.]

■akinek közgyógyellátásra jogosító igazolványa van; ■ aki krónikus betegsége vagy állandósult egész ségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe; ■ akinek a kezelésére szakorvosi vélemény alap ján kijelölt egészségügyi szolgáltató távolabb van a lakóhelyétől (tartózkodási helyétől), mint a területi ellátására egyébként kötelezett egész ségügyi szolgáltató. A biztosított a következő orvos-beteg találko zón köteles átadni háziorvosának, házi gyermekorvosának - a „kiírt” egészségügyi szolgáltatás igénybevételének igazolásával együtt - a költ ségtérítési utalvány (például MÁV vagy Volán ál tal) lepecsételt pénztári és ellenőrző szelvényét. Ha ezt nem teszi meg, hat hónapon belül nem állítható ki neki újabb utazásiköltség-térítési utalvány.

U tazásiköltség-térítés Nem v á lto z o tt. A háziorvosnak, illetve a házi gyermekorvosnak távolsági közlekedési eszköz ingyenes igénybevételére jogosító, úgynevezett utazásiköltség-térítési utalványt kell kiállítania azon beteg részére,

Biztosítási ideje az iskolai tanulmányok idejé nek beszámításával (180 nap számítható be) meg haladja a 365 napot, így terhességi-gyermekágyi segélyre is, gyermekgondozási díjra is jogosult.

A legolcsóbb díjtételű, közigazgatási határtól közigazgatási határig szóló vasúti vagy buszme netjegy ára téríthető meg, vagyis a hely- és pótje

E G É S Z S É G B I Z T O S Í T Á S I E L L Á T Á SOK

gyek ára nem, az esetleges jegyárkedvezmények kel viszont csökkenteni kell a térítést. A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó in tézményi kezelésre utazás költségei után is jár a támogatás (de ő az esetét elbíráló szakértői és rehabilitációs bizottság utazási utalványával vá lik jogosulttá rá). A beteg magánjárművön is utazhat, ha egész ségi állapota, betegsége miatt nem ülhet közforgal mú közlekedési eszközre - a beutalásra jogosult orvosnak ilyenkor az utazási utalványon meg kell jelölnie, hogy milyen betegség indokolja a gépjár műhasználatot -, s utazásiköltség-térítésként ki lométerenként 21 forintot kaphat. Akkor is csak ennyit, ha az utazáshoz kísérőre van szüksége, a kísérő viszont a hazaútra, illetve amikor a biz tosítottért visszamegy, kilométerenként 18 forint utazásiköltség-térítést kaphat. Az útiköltségigényt a jogosultnak az utolsó igazolt utazástól számított hat hónapon belül kell beadnia a helyileg illetékes regionális egészségbiz tosítási szakigazgatási szervhez vagy a kormányhivatalok ügyfélszolgálatain. [Lásd a 217/1997. kormányrendelet 11. §-ában.]

Ha az ellátást a megadott határidőig nem fize tik ki, a folyósító szervnek az adózás rendjéről szó ló törvényben meghatá rozot t késedel mi pótlékkal azonos mértékű kamatot, azaz naponta a jegyban ki alapkamat kétszeresének a 365-öd részét kell fizetnie a jogosult részére. Nem kell e kamatot kifizetnie a folyósító szerv nek, ha az legfeljebb 1000 forint. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 69. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 39. § (3) bekezdésében.]

Visszafizetési, m egtérítési kö telezettség Nem vá lto zo tt. Az, aki az egészségbiztosítás el

látásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt viszszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték. [Lásd a 217/1997. kormányrendelet 49. § (4) bekezdésében.] Megtérítési ügyekben a fizetési meghagyás kibocsátásáról az OEP-nek 90 napon belül kell in tézkednie. [Lásd a 217/1997. kormányrendelet 49. § (4) bekezdésében.]

Jövedelem igazolás Nem vá lto zo tt. Az 1997. évi LXXX. törvényben

meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosí tási járulékkal terhelt jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványon köteles igazolni a megelőző nap tári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékának alapját képező jövedelmét, továbbá azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak nem volt ilyen jövedelme. A jövedelemigazolásban az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem mellett fel kell tüntetni annak jogcímét is, megjelölve a kifizetésre jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját. [Lásd a 217/1997. kormányrendelet 37/A § (1) bekezdésében.]

Ellátáskifizetés Nem vá lto zo tt. A biztosító a pénzbeli ellátások

iránti igényekről a beérkezésüket követő 30 napon belül köteles dönteni - írja elő a közigazgatási ha tósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. és 33/A paragrafu sa. Ha az ügyintézés időtartama a szakigazgatási szerv hibájából meghaladja a 30 napot, a késede lem miatt (továbbra is 2200 forint) illetéket kell a szakigazgatási szervnek fizetnie a központi költségvetés számára. A határidőt a hivatal veze tője indokolt esetben egyszer 30 nappal továbbra is meghosszabbíthatja.

Elektronikus ügyintézés Változás 201}. jú liu s 1 -jétő l. Csak az OEP honlap járól letölthető nyomtatványkitöltő programmal előállított ellátási igénybejelentést fogad el a szakigazgatási szerv (korábban kézzel kitöltött nyom tatványt is be lehetett nyújtani). A programmal előállított nyomtatvány - re gisztrációt követően - továbbítható elektronikus úton, vagy kinyomtatva személyesen vagy postán keresztül is benyújtható. Elektronikus kapcsolattartás esetén a pénzbe li ellátásra, illetve baleseti táppénzre vonatkozó igényérvényesítés során az egyes ellátásokhoz a törvényben meghatározott igazolásokat papír alapúból digitalizált dokumentumként csatolni kell az elektronikus űrlaphoz, kivéve a tb-kiskönyvet és a jövedelemigazolást, amelyeket továbbra is papíron kell csatolni. A papíralapúból digitalizált dokumentumon, elektronizált űrlapon, illetve az eredeti papíriga zoláson lévő adatok egyezőségéért a beküldő felel. A digitalizált igazolások eredeti példányát a ké relem benyújtásától számított öt évig meg kell őriz ni. Aki a megőrzéssel kapcsolatos kötelezettségét megszegi, 10 ezer forinttól 1millió forintig terjedő bírsággal sújtható. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 61. §(5) bekezdésében.] Nem vá lto zo tt. Kizárt az elektronikus kapcso lattartás az utazásiköltség-térítéssel, a külföldi gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a mél tányosságból igénybe vehető egészségügyi szol

gáltatásokkal és pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a tb-ellátásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény 13. paragrafusa alapján (szociális biz tonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletek és a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyekre vonatkozó szabályok) indult eljárásokban. Ez utóbbi alól kivétel az eu

ege szó köt nyc ny« sí egy kel'

rópai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos eljárás. [Lásd a 217/1997. kormányrendelet 38/B §-ában.] Ha az egészségkárosodásért felelős személy (vagyis a táppénz, baleseti táppénz és baleseti járadék megtérítésére kötelezett) az egészségkárosodást kiváltó balesetet gépkocsival okozza, és van kötelező felelősségbiztosítása, helyette - a gépjármű üzembentartójának kötelező felelős ségbiztosításáról szóló rendelkezések alapján a biztosítónak kell fizetnie. A biztosító átalányban is fizethet, ha az OEP erről, valamint az évenkén ti átalány összegéről és az elszámolás ügyviteli rendjéről megállapodik a kptelező gépjármű-fele lősségbiztosítást nyújtó biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével. [Lásd a 217/1997. kormányrendelet 49/D §-ának (l)-(2) bekezdéseiben.] Ha az egészségbiztosítási ellátásra jogosult egészsége károsodik, az emiatt nyújtott táppénzt, baleseti táppénzt és járadékot annak kell megtérí tenie az OEP számára, aki az egészségkárosodá sért felelős. A megtérítési kötelezettség olyan mér tékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősséget az OEP megállapítja. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 68. §-ában.] Az egészségbiztosító által a foglalkoztató, illet ve magánszemély terhére kiszámolt visszafizeten dő vagy megtérítendő összeget nem kell befizetni, ha az nem több 5 ezer forintnál. Az üzemi baleset vagy foglalkozási megbe tegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást a foglalkoztató akkor köteles megtéríteni az egészségbiztosító részére, ha a baleset vagy a megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja nem tett eleget a reá nézve kö telező munkavédelmi szabályoknak, illetve ha ő vagy alkalmazottja (tagja) szándékosan idézte elő a balesetet. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 68-68/A faiban.]

azl ■ latc tási tosí bal ■a zés azé szó ség ság ■c rak pár mii ■ í tás< ■a nyi ■ c

rek tás; ■a ■a dő\

sag

■ det ■a vég

tás Egészségügyi szolgáltatás

ség téri

Nem vá lto zo tt. A biztosítás szünetelése - példá ul fizetés nélküli szabadság (kivéve a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadságot, ha erre az időszakra ellátást is kap a szülő) esetén nem vehető igénybe térítésmentes egészségügyi leh szolgáltatás. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény aki 29. § (9)-(10) bekezdé tele Az egészségügyi szolgáltatónak ellenőriznie

kell, hogy a betegek jogosultak-e térítésmentes

eértve ekben, LXXX. lis bizuniós atálya ályok) l az euolatos ndelet dban.] emély ileseti szségkozza, lyette élelősPján ayban ;nkénfviteli ű-feleagyar idelet iben.] ;o s u lt

pénzt, -gtéríisodáiraériséget bán.] i, illetzetenzetni,

iítási ríteni vagy Dgyő 'e köhaő teelő vény ián.]

Aidá inekt, ha étén ügyi vény ien.] znie ntes

EGÉSZSÉGBI ZTOSÍ TÁSI ELLÁTÁSOK

egészségügyi ellátásra (van-e biztosítási jogvi szonyuk), s ha nem jogosultak, adataikat az OEP köteles átadni az állami adóhatóságnak. Ennek n y o m á n az adóhatóság vizsgálatot kezdemé n y e z , és ha elmaradt egészségügyi szolgáltatá si járulékot tár fel, azt - mulasztási bírsággal e g y ü tt - az elévülési idő figyelembevételével be kell hajtania. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 29. §-ában.]

Térítésköteles ellátások Nemváltozott. Továbbra sem vehetők igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére ■ a munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgá latok, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálta tások, ha azok nem az ellátást igénybe vevő biz tosított foglalkozási megbetegedése, illetve üzemi balesete miatt váltak szükségessé; ■ az orvosszakértői vizsgálat és szakvéleménye zés, kivéve, ha a vizsgálat és szakvéleményezés azért szükséges, hogy társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egész ségbiztosítási ellátásra állapítsanak meg jogosult ságot; ■ a különösen veszélyes (extrém) sportolás, szó rakoztató szabadidős tevékenység (például vidám parki szolgáltatás) közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások; ■ a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellá

Nem válto zo tt. A méltányossági ellátások alapját a törvény korlátozza; ■ terhességi-gyermekágyi segély esetén az ellátás legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes mi nimálbér kétszerese harmincadrészének alapján állapítható meg; ■ biztosítási idő tartama alatt az engedélyezetett naptári napi táppénz legfeljebb 5200 forint lehet. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 50. és a 217/1997. kormányrendelet 31/A-E §-aiban.] Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv méltányosságból évente egyszer segélyben része sítheti a biztosítottat. A méltányossági kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítónál vagy a kormányablaknál lehet benyújtani. Támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyá szati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer többlettámogatásához, illetve támogatással nem rendelhető, allopathiás (ho meopátiás) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer támogatásához a biztosítottnak az OEP-hez kell benyújtania a méltányossági kérelmet. A támogatás általában legfeljebb egy évre, gyó gyászati segédeszköz esetén az úgynevezett kihor dási - azaz elkopási - időre állapítható meg (a kü lön jogszabályban megállapított kihordási időtől eltérő, az ellátás biztonságát garantáló határozott időre csak kivételesen indokolt esetben). Az OEP főigazgatója méltányosságból az Egészségbiztosítási Alapban erre elkülönített összeg erejéig ■ a támogatott gyógyszerek, gyógyászati segéd eszközök, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek és a gyógyászati ellátás árához a társa dalombiztosítási támogatást meghaladó mértékű támogatást adhat; ■ gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához az előírás szerintinél gyakrabban nyújthat támo

tása; ■ a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások; ■ a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgálta tás; ■a látlelet; ■a nem egészségügyi indokból végzett művi med dővé tétel; ■a járművezetői alkalmassági vizsgálatok; ■ a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmasgatást; sági vizsgálatok; ■ a részleges térítési díjjal igénybe vehető egész ségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak ■ az alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állók egy részét átvállalhatja. detoxikálása; A méltányossági kérelmet a lakóhely szerint ■az alkohol-, illetve kábítószerszint kimutatására illetékes egészségbiztosítóhoz kell benyújtani. végzett vérvizsgálatok. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 26. §-ában.] [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 18. §-ában.] Nem nyújtható támogatás olyan gyógyszer A nem kötelező védőoltást az Egészségbiztosí hez vagy gyógyászati segédeszközhöz, amelyre tási Alap nem téríti meg, kivéve, ha az az egész a méltányossági kérelem benyújtását megelőző ségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint öt évben külön törvény szerinti támogatásba való térítésmentes. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény befogadást kérelmeztek, és az egészségbiztosítá 18. § (6) bekezdésében.] si szerv elutasító határozatot hozott (kivéve, ha az elutasítás költségvetési fedezet hiányán alapult), Ellátás m éltányosságból illetve olyan, Magyarországon az adott indikáci óra forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező Változás2011. júliusl-jétől. Méltányosságból sem gyógyszerhez, amely esetén a kérelem benyújtása lehet passzív táppénzt folyósítani azok részére, hónapját megelőző hónap kezdőnapját közvetle akik 2011. július 1-jét követően váltak keresőkép nül megelőző 12 hónapban az azonos hatóanyag telenné. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény tartalmú készítményekkel méltányosság alapján 50. § (3) bekezdésében.]

kezelt betegek száma elérte az 50 főt (kivéve azon gyógyszereket, melyekre vonatkozó azonos indi kációs területre benyújtott társadalombiztosítási támogatás iránti kérelem elbírálása az egészségbiztosítási szervnél már folyamatban van). [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 26. és a 217/1997. kormányrendelet ll/B-E§-aiban.]

Hazai kezelés h e ly e tt k ü lfö ld i Nem v á lto z o tt. Engedélyhez kötött külföldi gyógykezeléshez a szakmailag illetékes országos intézet javaslata szükséges. A kezelés indokoltsá gáról - a házi- vagy a kezelőorvos kezdeménye zésére - országos státusú gyógyintézet szakmai bizottsága dönt. A jóváhagyó döntés feltétele, hogy külföldön már eredményesen alkalmazzák a gyógymódot, és legyen esély a sikeres beavatko zásra, illetve az, hogy Magyarországon egészségügyi szolgáltatók nem alkalmazzák a gyógymódot, és a hazai kezelés külföldi szakember meghívásos közreműködésével sem oldható meg. A szakmai bizottság javaslatot tesz a gyógyintézetre, tájéko zódik annak fogadókészségéről, a kezelés kezdeté ről, várható időtartamáról és költségeiről. A javas latot, a külföldi gyógyintézet fogadónyilatkozatát és a költségbecslést a külföldi kezelést kezdemé nyezőnek kell benyújtania az OEP-hez. A támogatás felhasználására és az elszámo lásra az OEP megállapodást köt a támogatottal. A gyógykezelésről hazatérő beteg nyolc napon belül köteles eljuttatni a kórházi zárójelentést és a kapott számlákat a pénztárnak. A külföldi gyógykezeléssel kapcsolatos utazá si költséget a lakóhely szerinti egészségbiztosítási szakigazgatási szerv automatikusan megelőlegezi. A külföldi gyógyintézet által elrendelt kontrollvizsgálat költségeinek átvállalását külön kell kérelmezni az OEP-nél. Ha a kontrollra a gyógykezelés után több mint egy évvel kerül sor, a kontrolihoz is kérni kell a szakmai bizott ság javaslatát. Hazai intézményben végzett gyógykezeléshez külföldi szakember is meghívható. A betegnek, il letve kezelőorvosának szakmai bizottsági javas latot kell beszereznie a meghívott elszámolható költségeiről, honoráriumáról, a beavatkozáshoz szükséges eszközök áráról, a hazai egészségügyi költségekről. Ha a kérelmező nem ért egyet a szak mai bizottság döntésével, az Egészségügyi Tudo mányos Tanácstól kérheti annak felülvizsgálatát és megváltoztatását. Az ETT döntésével szemben nincs jogorvoslati lehetőség. Ha az OEP a szakmai bizottság által megaján lott költségeket vagy azok egy részét átvállalja, a hazai gyógyintézettel megállapodásban rögzíte nie kell a szervezési feladatokat és a költségátvál lalás mértékét. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 28. §-ában.] H V G . T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

CSALADTAMOGATAS

Mit kell tudni A

a családtámogatásról?

merő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 15. § (1) bekezdésében.] In tézm ényi e lk ü lö n íte tt szám lakezelés Változás 2012. január 1-jétől. A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés

Nevelési ellátás, iskoláztatási tám ogatás Nem változott. A családi pótléknak két típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 5. §-ában.] A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éjéig jár az el látásra jogosultnak. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 7. §-ában.]

Jogosultak Változás 2012. ja nu ár 1-jétől. Nevelési ellátásra jogosult ■a gyermekotthon vezetője is, a gyermekotthon ban nevelt gyermek után (eddig a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelői eseti gondnok volt jogosult az ellátásra). [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 7. §(1) b) pontjában.] Iskoláztatási támogatásra jogosult ■a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka is, a javítóintézet ben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézet ben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tanköte lezettség teljes időtartamára. (Eddig a vagyonke zelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyon kezelő eseti gondnok volt jogosult az ellátásra.) [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 8. § (1) b) pontjában.] Nem változott. Nevelési ellátásra jogosult to vábbá ■a gyermek vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője, ■a gyermek szülőjével együtt élő házastárs, ■az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irá nyuló eljárás már folyamatban van, ■a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, ■a gyám, akinél a gyermeket a gyermekvédelem ről szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték, ■a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett még nem tanköteles gyermek után. A nevelési ellátásra jogosultság elteltével a gyer mek után a jogosult iskoláztatási támogatásban részesül a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Ha a gyermek a tankötelezettség megszűnését követő en közoktatási intézményben folytat tanulmányo HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

kat, a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a 20. életévét (sajátos nevelési igényű gyermek a 23. életévét) betölti. Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnését követően saját jogán kérelmezhet nevelési ellátást az a 18. életévét betöltött személy, aki tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, s ennek tényét az országos szakértői és rehabilitáci ós tevékenységet végző bizottság (korábban az Or szágos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet) szakhatósági állásfoglalása a kérelem benyújtását követően igazolja. Az iskoláztatási támogatás megállapításá hoz a tankötelezettség vizsgálata is szükséges. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései szerint a gyermek akkor válik tan kötelessé, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a 6., legkésőbb, amelyben a 8. életévét betölti. A tanujó annak a tanévnek a végéig tankö teles, amelyben a 18. életévét betölti. A sajátos ne velési igényű tanuló tankötelezettsége meghoszszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti. A tankötelezettség kezdetéről, valamint annak meghosszabbításáról az iskola igazgatója dönt. [Lásdaz 1998/LXXXIV. törvény 7. §-ában.] Iskoláztatási támogatásra jogosult továbbá ■ a szülői házat engedéllyel elhagyó gyermek, a tankötelezetté válás évének november 1-jétől a 20. (fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű gyermek a 23.) életéve betöltéséig, ■a nevelési ellátásra jogosult szülő. Saját jogán az a személy kérelmezhet iskoláz tatási támogatást, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége meg szűnt, és akinek mindkét szülője (vagy vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy há zastársától külön élő szülője) elhunyt, illetve aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, vagy akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, s aki nem él egy háztartásban a vér szerinti, örökbe fogadó, nevelő-, hivatásos nevelőszülőjével, gyámjával. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 8. §-ában.] Sajátos nevelési igényű az a gyermek (tanuló), aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéle ménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfo gyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megis

végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézet ben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes öszszegét (a korábbi 50 százalék helyett) az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja an nak személyre szóló felhasználását. A szociális in tézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét (a korábbi 50 százalék helyett) az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és biztosítja annak személyre szóló felhasználását. [Lásd az 1998/LXXXIV .törvény 13. §-ában.]

Igazolatlan m ulasztás Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. A jegyzőnek tájékoz tatnia kell a kincstárt, ha a tudomására jut, hogy a még nem tanköteles gyermeket nevelő család kül földre távozott. (Ilyen esetben a kincstár felfüggesz ti a családi pótlék folyósítását.) [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 7. § (3), 12. § (2) bekezdéseiben és a 223/1998. kormányrendelet 11., 27/E§-aiban.] Nem változott. Ha a 18. életévét be nem töltött tanköteles gyermek az oktatási intézmény igazgató jának jelzése szerint az adott tanévben legalább tíz kötelező tanórát igazolatlanul mulaszt, a települési önkormányzat jegyzője (gyámhatóságként eljár va) végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a gyermek védelembe vételének lehe tőségére. Ha a tanévben az igazolatlanul mulasz tott kötelező tanórai foglalkoztatások száma eléri az ötvenet, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét (eseti gondnokot nevez ki), és felfüggeszti az iskoláztatási támogatás folyósítását. Az iskoláz tatási támogatás folyósításának felfüggesztése nem vonatkozik a nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszü lőnél, gyermekotthonban, szociális intézményben elhelyezett, illetve javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvé delmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre. A felfüggesztés időtartama alatt a támogatást a családtámogatási folyószámlán kell gyűjteni, majd a folyószámlán összegyűlt összeget a felfüg gesztés mcgszüntetcsct követően a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra eloszt va - havi részletekben, természetben kell a gyer mek számára nyújtani. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 15. §-ában, 37. §. (5)-(7) bekezdéseiben.]

CSALÁDTÁMOGATÁS

A családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak a szülők, ha jogerős bírósági döntés - ide értve az egyezséget is - alapján egyenlő időszakok ban felváltva gondozzák gyermeküket. [Lásd az 1998/LXXX1V. törvény 9. A családi pótlékra való jogosultság szempontjá ból saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek nek kell tekinteni azt, aki a szülővel életvitelsze rűen él együtt, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközben kerül ki. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki kül- és belföldi tanulmányai vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a jogosult háztartásán kívül, akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt csa ládok átmeneti otthonában tartózkodik. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 12. §-ának (2) bekezdésében.]

A családi p ótlék összege Nem válto zo tt. A havi családi pótlék összege (függetlenül attól, hogy nevelési ellátásként vagy iskoláztatási támogatásként állapítják-e meg): ■egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint, ■egyedülálló esetén 13 700 forint, ■kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint, ■kétgyermekes egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint, ■három vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16 000 forint, ■három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén gyermekenként 17 000 forint, ■tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyer meket nevelő személy esetén 23 300 forint, ■tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyer meket nevelő egyedülálló személy esetén 25 900 forint, ■a saját jogon járó (tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 18. életévét betöltött, közoktatási intéz ményben nem tanuló személyt megillető) nevelési ellátás összege 20 300 forint, ■gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gon doskodás alatt álló, illetve szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhe lyezett gyermek esetén, valamint az iskoláztatási támogatást saját jogon kérelmező esetén 14 800 forint. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében.] Az a 18. év alatti gyermek minősül tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak - és jár utána 18 éves koráig magasabb összegű pótlék aki a magasabb összegű családi pótlékra jogo sító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM-rendelet szerinti beteg

sége, fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. Ezt a rendelet melléklete szerinti, „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről” elneve zésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi § (4) bekezdésében.] gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban. Az igazoláson a szakorvos jel zi a legközelebbi - legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes - felülvizsgálat időpontját, illetve az állapot véglegességének tényét. A tar tósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék an nak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság tényét igazolták. [Lásdaz 1998/LXXXIV. törvény 11. § (3) bekezdésében.]

Egyedülálló

Új előírás 2012. január 1-étől. Egyedülállónak mi nősül az is, aki nyugellátásban, átmeneti járadék ban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandó ságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, hogy nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenko ri legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 12. § (3) d) pontjában.] Nem változott. Egyedülálló az, aki hajadon, nőt len, elvált, illetve házastársától külön él, és nincs élettársa. Egyedülállóságának tényéről az igénylő nek írásban kell nyilatkoznia. A családi pótlék öszszegének megállapítása szempontjából egyedülál lónak kell tekinteni azt a szülőt vagy gyámot is, aki saját maga vagy a házastársa, élettársa ■közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőok tatási intézmény első oklevelet szerző tanulója, és jövedelemmel nem rendelkezik, ■vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, ■időskorúak járadékában, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigon dozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogo sultságát megállapították, a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és jövedelme nincs. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 4. § a) pontjában, 12. § (3) bekezdésében.]

Anyasági tám ogatás Nem válto zo tt. Anyasági támogatásra az a nő jogosult, aki a terhessége alatt legalább négyszer koraszülés esetén legalább egyszer - részt vett ter hesgondozáson. Ha legalább öt hónapig külföldön tartózkodott -és ezt dokumentálni tudja -, a terhes gondozó igazolása nélkül is részesülhet anyasági támogatásban.

Anyasági támogatásra jogosult az örökbe fogadó szülő is, ha az örökbefogadást a születést követő 180 napon belül jogerősen engedélyezték. Anyasági támogatásra jogosult a gyám, ha a gyermek a szüle tését követő 180 napon belül - jogerős határozattal - a gondozásába kerül. Támogatásra jogosult az a nő is, aki az anyasági támogatás igénylésének időpontjában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és a terhes sége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - Magyarország területén terhesgondozáson vett részt. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 29. § (l)-(3) bekezdé Az anyasági támogatás összege gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregséginyugdíj-minimum -2012-ben 28 500 forint - 225 százaléka, ikergyermekekre 300 százaléka (te hát 64125, illetve 85 500 forint). [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 29. §-ában.]

Gyes, gyet______________'__________________ Nem v á lto zo tt. Gyermekgondozási segélyre az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki a háztartásában legfeljebb 3 éves gyermeket gon doz, vagy 10 évesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 20. §-ában.] A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba helyezésének időpontjától számított hat hónapig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbe fogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefoga dás kivételével -, ha a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba kihelyezéskor már betöltötte a gyesre jogosító életkort, de a 10. életévét még nem. [Lásd az 1998/ LXXXIV. törvény 20/B§ (l)-(2) bekezdéseiben.] Gyesen, gyeten lévők heti harminc órában vé gezhetnek keresőtevékenységet. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 21. §-ában.] Gyermeknevelési támogatás a gyermek 3 éves korától jár annak a szülőnek, illetve nevelőszülőnek vagy gyámnak, aki a háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a leg fiatalabb gyermek 3 éves korától 8 éves koráig jár. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 23. §-ában.] Gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő gyermekei időkorlát nélkül vehetnek igénybe nap közbeni ellátást. [Lásd a 223/1998. kormányrendelet 22. §-ában.] A gyermekgondozási támogatást - a gyermekgondozási segélyt és a gyermeknevelési támogatást - a közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti, de egyidejűleg csak egyikük (vagyis az nem osztható meg). [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 25. §-ában.] A 16. életévét betöltött kiskorú szülő is jogosult gyermekgondozási segélyre, ha nem él egy ház tartásban a nevelt gyermekének gyámjával. Ekkor HVG ] T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

76 | C S A L A D T A M O G A T A S

a gyest a kiskorú szülő számára kell megállapítani és folyósítani. Ikergyermekek esetén a gyes a gyer mekek tankötelessé válása évének végéig jár. Ha a gyermek 10 éves koráig nem kezdi el az is kolát, akkor azt az évet kell tankötelessé válása évének tekinteni, amelyikben betölti a 10. életévét. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 20. §-ában.] Ha a gyermekgondozási támogatásban részesü lő személy az általa nevelt gyermek halála miatt el veszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától számított három hónap múlva kell megszüntetni. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 28. §. (1) bekezdésében.] Méltányosságból engedélyezhető a gyes továbbfolyósítása a gyermek általános iskolai tanulmánya inak megkezdéséig - legfeljebb 8 éves koráig ha betegsége miatt nem járhat óvodába, más napközis intézménybe. (Gyet méltányosságból semmilyen címen nem engedélyezhető.) [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 22. §-ában.] Nem jár gyes vagy gyermekgondozási támoga tás annak a szülőnek - nevelőszülőnek, gyámnak aki a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tör vény szerinti rendszeres pénzellátásban (például gyedben, rendszeres segélyben) részesül. Nem jár gyermekgondozási támogatás, ha olyan gyermek után igénylik, akit ideiglenes hatállyal el helyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve napközbeni ellátásra vagy 30 napot megha ladóan szociális intézményben helyeztek el. (Nem számít napközbeni ellátást nyújtó elhelyezésnek, ha a gyermeket a gyermekgondozási támogatás mellett végezhető munka időtartamára adják be napközibe.) [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 27. §-ában.]

M unka gyes m e lle tt Nem változott. A gyesen lévő szülő a gyermek egyéves korától heti 30 órás elfoglaltságot jelentő állást vállalhat (ha a munkavégzés az otthonában történik, nincs időkorlát a gyesen lévő munkavég zésére). A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekkel gyesen lévő szülő a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Ikergyermekek esetében a gyer mekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül lehet dolgozni, azzal a megkötéssel, hogy ilyenkor a gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekek számától függetlenül egy gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre. A szülő jogosultságát nem zárja ki, ha a gyerme ket óvodában, bölcsődében helyezi el. [Lásdaz 1998/LXXXIV. törvény 21., 27. §-aiban.]

Nagyszülő gyesen Nem v á lto zo tt. A szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyest (a gyetet nem), ha a gyermek

elmúlt egyéves. A nagyszülő gyesjogosultságának további feltétele, hogy a gyermek szülei lemondjanak erről az ellátásról, és mindketten egyetértsenek azzal, hogy a gyest a nagyszülő kapja. Gyes abban az eset ben is folyósítható, ha a jogosult (szülő, nagyszülő) társadalombiztosítási nyugellátásban, illetve korha tár előtti ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesül. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 20/A, 21/A §-aiban.] A gyest igénybe vevő nagyszülő a gyermek 3 éves kora után vállalhat legfeljebb heti 30 órára ke resőtevékenységet, addig semmilyet. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 21/A §-ában.]

A gyes, g yet összege Nem v á lto zo tt. A gyes és a gyet megegyezik az öregséginyugdíj-minimummal (ez 2012-ben havi 28 500 forint). Hó a gyes vagy a gyet nem teljes hónapra jár, a naptári napon/ként kapható összeg a támogatás havi összegének harmincadrésze. Ikergyermekek esetén a gyes összege az öreg ségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két gyermek esetén 200 százaléka, három gyermek esetén 300, négy gyermek esetén 400, öt gyermek esetén 500, hat gyermek esetén 600 százaléka. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 26. §-ában.] Ha a gyermekgondozási támogatásban részesü lő személy az általa nevelt gyermek halála miatt el veszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától számított három hónap múlva kell megszüntetni. Ha a szülő ikergyermekei egyikének halála miatt veszti el jogosultságát a 200 százalékos gyermekgon dozási segélyre, a gyermekgondozási segély összegét a halálesetet követő három hónap múlva kell csök [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény kenteni . 28. § (l)-(2) bekezdéseiben.]

K ifizetőhelyek, igényérvényesítés Nem változott. A családtámogatásokat a kincs tári igazgatóság folyósítja, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig, bankszámlára utalás esetén 3-áig. Ha a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a ha táridő az azt követő első munkanap. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 37. § (l)-(2) bekezdéseiben.] Családtámogatási kifizetőhelyek csak ott mű ködnek, ahol a családtámogatásokkal kapcsolatos igazgatási feladatot - a törvény szerint nemzetbiz tonsági érdekből - továbbra is indokolt ellátni. Ezek a Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hiva tal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiz tonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, az Országgyűlés Hivatala. [Lásd a 223/1998. kormányrendelet 4/B § (4) bekezdésében.] Ha a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyed

iránti igényt elutasítják, és az igény benyújtását kö- , vetően az igénylő gyermekgondozási segély iránti kérelmet is benyújt, akkor úgy kell tekinteni, mint ha a gyermekgondozási segély iránti kérelmet is a tes vagy gyed iránti igény előterjesztésének idő pontjában nyújtotta volna be (vagyis a gyest eddig az időpontig visszamenőleg megkapja). [Lásd a 223/1998. kormányrendelet 19. §-ában.] Családi pótlék és gyet visszamenőleg az igény benyújtását megelőző legfeljebb két hónapra álla pítható meg. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 37. §-ában.] A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpont járól a név és a taj-szám közlésével az Oktatási Hivatal évente október 15-éig adatot szolgáltat a kincstár részére. Az adatok átadásának módjáról az Oktatási Hivatal és a kincstár megállapodást köt. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 36/A § (1) bekezdésében.] A szülő köteles a folyósító szervhez - írásban - bejelenteni a családtámogatási ellátásra jogo sultságával kapcsolatos adatokat. Ha a bejelentés elmulasztása miatt jogosulatlanul kapnak ellátást, a folyósító szerv azt visszafizetteti. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 39. és a 223/1998. kormányrendelet 3. §-aiban.] Családtámogatási ellátásokat nyomtatványon és az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton is lehet igényelni (az igénylési szabályokat a 2004. évi CXL., közigazgatási eljárási törvény tartalmazza). Az ügyfelet az ügyfélkapu-azonosítószáma igazolja. [Lásd a 223/1998. kormányrendelet 1. §-ában.]

Jogalap nélküli ellátás Nem változott. A jogalap nélkül - vagyis nem jo gosult által felvett - családtámogatási, nevelési ellá tás visszafizetése méltányosságból elengedhető, ha a felvett és a jogosultat egyébként megillető ellátást a felvevője átadta a jogosultnak, és az a saját jogán nem vette fel azt. Az elengedésre irányuló kérelem hez csatolni kell a családtámogatási ellátás átadója és átvevője által is aláírt nyilatkozatot arról, hogy az át [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény adás megtörtént. 43. és a 223/1998. kormányrendelet 26.§-aiban.]

Ellenőrzés Nem változott. A Magyar Államkincstár ellenőr zi, hogy az igényelbíráló szervek jogszerűen álla pítják-e meg, folyósítják-e az ellátásokat, látják-e el ügyviteli feladataikat, állítják-e ki a jogosultságot megalapozó igazolást. A kincstár a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél is ellen őrizheti. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 49. § (l)-(2) bekezdéseiben.]

M U N K A N EL K Ü L1-EL LÁ T Á S0I<

Mit kell tudni tását kö-

ly iránti ni, mint ámét is nek idő st eddig

a munkanélküli-ellátásokról?

-ában.] z igény )ra állaNyugdíj e lő tti álláskeresési segély

■ában.]

nyokat léséről,

iőpontktatási

lgáltat tájáról ást köt. irvény ében.] ásban

i jogolentés Hátast,

rvény idelet ;ban.] inyon tón is '4. évi azza). izolja. bán.]

I — -P

snjo-

Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jétő l. Nem jogosult álláskeresési segélyre, aki korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett művészeti életjáradékban, illetve átmeneti bányászjáradékban részesül. [Lásdazl991/lV. törvény 30. § (1) e) pontjában.] Változás 2012. ja nu ár 1-jétől. A nyugdíj előtti álláskeresési segély feltétele, hogy a munkanélküli 45 napon át álláskeresési járadékban részesült (korábban ez 90 nap volt) [Lásd az 1991,/IV. törvény 30. § (l)b) pontjában.]

Keresetpótló ju tta tá s összege Változás 2012. január 1-jétől. A keresetpótló jut tatás összege nem lehet alacsonyabb a megál lapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér (2012-ben havi 71 800 forint) 60 százalékánál (2012-ben havi 43 080 forintnál), és nem halad hatja meg a megállapításakori közfoglalkozta tási bér összegét. (2011-ben a keresetpótló jut tatás alsó határa a minimálbér 60 százaléka, 46 800 forint, felső határa pedig a minimálbér, 78 ezer forint volt.) [Lásd az 1991/IV. törvény 14. § (6) bekezdésében.]

Foglalkoztatást bővítő tám ogatások Új előírás 2012. január 1-jétől. Szociális szövet kezet munkaadónak legfeljebb a munkabér és járuléka 70 százalékáig terjedő támogatás adható, feltéve, hogy vállalja, hogy a hátrá nyos helyzetű személyt a támogatás folyósí tási időtartama után legalább ezen időtartam

feléig tovább foglalkoztatja. A támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év (maxim um nyolc hónap támogatott foglalkoztatás plusz négy hónap kötelező továbbfoglalkoztatás), legalább 24 hónapja álláskeresőként nyilvántartott sze mély foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet (maximum 16 hónap támogatott foglal koztatás plusz nyolo^hónap kötelező tovább foglalkoztatás). / A támogatás további feltétele, hogy a tá mogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a támogatott szövetkezet a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és kötelezettséget yállal rá, hogy a munkaviszony megszüntetésére a tá mogatás folyósításának időtartama alatt sem [Lásd az 1991/IV. törvény kerül sor. a 16. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Álláskeresési ellátások Változás 2011. szeptember 1-jétől. Jelentősen át alakult az álláskeresési támogatások rendsze re. Ennek elemei a következők: ■egy nap ellátásért tíz nap jogszerző időt kell felmutatni (korábban öt nap járulékfizetésért lehetett egynapi ellátást szerezni), ■90 napra rövidült a járadékban tölthető idő (korábban ez maximum 270 nap lehetett), ■a minimálbér összegére csökkent az álláske resési járadék felső határa (korábban ez a m i nimálbér 120 százaléka volt), ■megszűnt az álláskeresési segély azon biz tosítottak esetében, akik legfeljebb 200 nap, továbbá azokéban, akik 900 napnál hosszabb jogszerző idővel rendelkeznek,

■az ellátásra való jogosultsághoz m inim um 360 nap jogszerző idővel kell rendelkezni (ko rábban 365 nappal kellett), ■a jogszerző időt az álláskeresővé válást meg előző három év alatt lehet összegyűjteni (ko rábban öt év alatt lehetett). [Lásd az 1991/IV. törvény 25-29. §-aiban.] Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. „Álláskeresési ellátásokra” módosul az átmenetileg munka nélkül maradók juttatásaira (álláskeresési já radék, álláskeresési segély) eddigi „álláskere sési támogatások” gyűjtőfogalma. [Lásd az 1991/IV. törvény 24-38. §-aiban.]

Jogszerző idő Új előírás 2012. január 1-jétől. Az álláskeresési járadékra való jogosultság időtartam ának meghatározásánál jogszerző időnek minősül, ha az álláskereső önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés miatt volt fizetés nélküli szabadságon. [Láscfáz 1991/IV. törvény 25. § (4) d) pontjában.]

Együttm űködési kp telezettség Változás 2012. január 1-jétől. Az álláskeresőnek 15 napon belül kell bejelentenie az állami fog lalkoztatási szervhez az adataiban történt vál tozásokat (a korábbi nyolc nap helyett). [Lásd az 1991/IV. törvény 54. § (9) c) pontjában, 58. § (5) d) 1-5. alpontjaiban.]

N yilván tartás szünetelése Új előírás 2012. ja n u á rl-jé tő l. Az álláskereső ak tív munkahelykereső tevékenysége és álláske resőként való nyilvántartása szünetel ■a terhességi-gyermekágyi segélyre és gyer mekgondozási díjra való jogosultság meg állapítását követő naptól, továbbá a gyer m ekgondozási segélyre való jogosultság megállapításának napjától, ■ az önkéntes tartalékos katonai tényle ges szolgálatteljesítés időtartama alatt. [Lásd az 1991/IV. törvény 54. § (14a) d)-e) pontjaiban.]

H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

Mit kell tudni lyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön te lephellyel, fiókteleppel rendelkezik. [Lásd a 2011/CLV. törvény

■■

a szakképzési hozzájárulásról? 2012. január 1-től új törvény állapítja meg a szakképzési hozzájárulás szabályait.

A hozzájárulás a lap ja , m értéke Változás 2012. januárl-jétől. A szakképzési hoz zájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja (nem a társadalombiztosítási alap, mint korábban). A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást naptári évre állapítja meg (ko rábban az üzleti évre is megállapíthatta). A számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szo ciális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevé tele és az egészségbiztosítási szervtől származó

Megszűnő hozzájárulás csökkentési lehetőségek A bruttó kötelezettség 2012-től már nem csök kenthető ■ a gyakorlati képzéssel kapcsolatos elszá molható költségek (kiadások) összegével, ■ a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására stb. a tárgyévben for dított összeggel, ■ a szakmai alapképzést is szolgáló tanmű helyre a tárgyévben fordított, ellenőrizhető és arányos költségei (kiadásai) összegével, ■ a tanuló-, illetve a hallgatói szerződés alap ján foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gya korlati képzése során anyagköltségre fordított összeggel, ■ a saját munkavállaló számára felnőttképzé si szerződés, illetve a munka törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján meg szervezett képzés költségeivel, ■ a térségi integrált szakképző központ (TISZK) részét képező szakképző iskola, va lamint a felsőoktatási intézmény számára nyújtott - a gyakorlati képzés tárgyi feltételei javítását szolgáló - felhalmozási támogatással (fejlesztési támogatással).

H VG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

2. § (l)-(2) bekezdéseiben.] Az átalányadózónak nincs bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötele zettségét pedig az átalányadó megfizetésével teljesíti. Az evaalany adózó az egyszerűsített vállal kozói adóról szóló törvényben meghatározott

árbevétele arányában, minden más hozzájáru lás-kötelezettnek pedig-a közhasznú nonprofit gazdasági társaság kivételével - az éves bevéte le és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában kell megosztania. [Lásda20iyCLV. törvényi §-ában.] Nem v á lto z o tt. A szakképzési hozzájárulás mértéke: 1,5 százalék (bruttó kötelezettség). A közhasznú nonprofit gazdasági társaság nak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a társasági adóról és az osztalékadóról szóló tprvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján meghatáro zott kedvezményezett tevékenysége és a vállal kozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania. [Lásd a 2011/CLV. törvény 4. § (2), (4) bekezdéseiben.]

A hozzájárulás kö te le ze ttje i V á lto zá s 2012. ja n u á r 1 - jé tő l. Szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett a közjegy zői iroda is. [Lásd a 2011/CLV. törvény 2. §-ában.] Nem vá lto z o tt. Továbbra is hozzájárulás-fizetésre kötelezett a belföldi székhelyű ■gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett, ■szövetkezet, kivéve a lakás-, a szociális, vala mint az iskolaszövetkezetet, ■állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdál kodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvál

lalat, ■ügyvédi iroda, a végrehajtó iroda, a szabadal mi ügyvivő iroda, ■személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, ■egyéni cég, ■belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi szemé

módon teljesíti a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét. [Lásd a 2011/CLV. törvény 2. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Mentesség hozzájárulás alól V áltozás 2012. ja n u á rl-jé tő l. Bővül a mentesítet tek köre: nem fizet szakképzési hozzájárulást az egyéni cég, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda a tevékenységében személyesen közremű ködő tag után (a foglalkoztatottak után viszont továbbra is fizet hozzájárulást). [Lásd a 2011/CLV. törvény t .§ (1), (5) bekezdéseiben.] Nem v á lto z o tt. Továbbra sem kötelezett szak képzési hozzájárulásra: ■a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kö telező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, ■az egészségügyről szóló törvényben meghatá rozott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kö tött, és nem költségvetési szervként működik - az őt az egészségügyi közszolgáltatás ellátásá val összefüggésben terhelő szociális hozzájáru lási adó alapja után, ■az egyéni vállalkozó önmaga után (de az álta la foglalkoztatott után igen), ■ a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló tör vény melléklete alapján megállapított kedvez ményezett tevékenység ellátásával összefüggés ben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási

adó alapja után.

[Lásd a 2011/CLV. törvény 2. § (5) bekezdésében.]

A hozzájárulás teljesítése V áltozás 2012. ja n u á rl-jé tő l. A szakképzési hoz zájárulás teljesíthető ■a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint a szakközépiskola vagy szakiskola (együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulás ra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján vagy a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulás-kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi időt

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

Hozzájárulás-teljesítés gyakorlati képzéssel nap 60 százaléka) 110 nap a szorgalmi időben G yakorlati képzésre elszám olható norm atíva Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A gyakorlati képzésnek a szakképzési hozzájárulásra kö telezettek által elszámolható költségeire az is kolai rendszerben oktatható szakképesítések re differenciált normatíva kerül bevezetésre. Az alapnormatíva 440 000 forint/fő/év, amit 2012-re a szakképzési hozzájárulási törvény, az azt követő évekre pedig a mindenkori éves költségvetési törvény rögzít. [Lásd a 2011/CLV. törvény 8. § (1) bekez désében és a 280/2011. kormányrendelet 2. §-ában.] A szakképzésihozzájárulás-fizetési bruttó kötelezettséget csökkentő tétel a szakmai gya korlat idejével (napjaival) arányosan számít ható szakközépiskolával vagy szakiskolával kötött együttműködési megállapodás, illetve a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett gyakorlati képzés esetén. Az egyna pi gyakorlati képzési normatíva tanulók esetén az alapnormatíva 1/130 részével, hallgatók esetén 1/100 részével számolva határozha tó meg. A hozzájárulás-fizetési kötelezettség a napi normatíva, valamint a képzési napok és a tanulók (hallgatók) számának szorzatával csökkenthető. [Lásd a 280/2011. kormányrendelet 4. § (2), illetve 6. § (2) bekezdéseiben.] Osztószám eg yüttm űködési m eg állap o dásnál

és 20 nap a szorgalmi időt követő összefüggő szakmai gyakorlat idején, vagyis összesen 130 gyakorlati képzési nap évente. Ezzel az osz tószámmal került meghatározásra az egynapi gyakorlati képzési normatíva, melynek az öszszege 2012-ben (440 000 forint/fő/év osztva 130 nappal) napi 3385 forint. (40 százalékos nál kisebb arányú gyakorlati képzés esetén a teljes gyakorlati képzés megszervezhető együttműködési megállapodás keretében.) Tehát például az összefüggő szakmai gya korlat megszervezése esetén a gazdálkodók tanulónként (20 nap x 3385 forint) 67 700 fo rint csökkentő tételt számolhatnak el az adott szakmai gyakorlati hónapra. [Lásd a 280/2011. kormányrendelet 4. § (2) bekezdésében.]

követő összefüggő szakmai gyakorlatot is szervezésével; a 2012. augusztus 31-éig: a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, ha a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulás kötelezett - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CLXXXVII. törvény 31. paragrafus (1) bekez dése alapján - együttműködési megállapodást kötött;

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki szak képző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezé sével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségé nek, éves bruttó kötelezettségét a csökkentő tétel összegével csökkentheti. A csökkentő té tel éves összegét a tárgyévre - ha a tanulószer ződés a tárgyév egészére fennáll - tanulón ként, az alapnormatíva-összeg és a rendelet mellékletében szereplő, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szak macsoportos súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni. Ha a tanulószerződés hatálya nem áll fenn a tárgyév egészére, tanulónként az előlegfizetési szabályok szerint számított havi csökkentő tételek összege adja a csök kentő tétel éves összegét.

Osztószám felsőoktatásban

[Lásd a 280/2011. kormányrendelet

A felsőoktatási törvény alapján a félév öt hónapból álló oktatásszervezési időszak, át lagosan 20 hét, vagyis 100 nap évente, így az egynapi gyakorlati képzési normatíva öszszege 2012-ben (440 000 forint/fő/év osztva 100 nappal) 4400 forint/nap. így

például

keretében vezése

gyakorlatigényes

a szakmai

esetén

gyakorlat

gazdálkodók

szak

megszer hallgatón

ként (20 nap x 4400 forint) 88 000 forint csökkentő tételt számolhatnak el havonta. [Lásd a 280/2011. kormányrendelet 6. § (2) bekezdésében.] Előlegfizetés

A szakképző iskolákban egy tanítási évben átlagosan 183 tanítási nap és 20 nap összefüg gő szakmai gyakorlati nap van. A szakmai és vizsgakövetelményekben rögzített elméleti és gyakorlati oktatás arányát - az OKJ-ban sze replő szakképesítésekre átlagosan jellemző 40-60 százalékos arányt - figyelembe véve te hát a szakképesítések túlnyomó többségében az előírt gyakorlati képzési idő (183 oktatási

Tanulószerződéses g yako rlati képzés

A szakképzési hozzájárulási előleg fizeté sénél a tárgyév 1-11. hónapjára a csökkentő tétel havi összegét a gyakorlati képzési norma tíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának a szorzata képezi tanulónként, illetve hallgatónként. [Lásd a 280/2011. kormányrendelet 6. § (4) bekezdésében.]

■ 2012. szeptember 1-jétől: gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzá járulási kötelezettségének a gyakorlati képzés szervezésével nem (vagy csak részben, illetve csak időszakosan) tesz eleget, az állami adóha tóságnál vezetett számlára történő befizetéssel

5. § (l)-(3) bekezdéseiben.] A tárgyév teljes időtartamára fennálló ta nulószerződés esetén a szakképzési hozzájá rulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára tanulón ként a súlyszorzóval kiszámított csökkentő tétel éves összegének egytizenketted része képezi. Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a csökkentő tétel - az elő legszámítás szabálya szerint meghatározott - összege azon hónapra számolható el a ta nuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. Ha a tanulószerződés hónap közben szű nik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkentő tétel - az előlegszámítás szabálya szerint - számított összegét az adott hónap ból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári nap jai számának arányában kell meghatározni. [Lásd a 280/2011. kormányrendelet 5. § (4)-(6) bekezdéseiben.]

teljesíti bruttó - vagy a csökkentő tételként fi gyelembe vehető összegek levonását követően: nettó - kötelezettségét. [Lásd a 2011/CLV. törvény 5. §-jában.]

Visszatérítés Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A kötelezettségét gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hoz

zájárulás-kötelezett a bruttó kötelezettségét

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁR ULÁS

2012-re440 ezer forint/fő/év összegben rögzített alapnormatíva alapján - az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint - számított összeggel (csök kentő tétel) csökkentheti. Ha a hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szer vezésével teljesítőnél a csökkentő tétel összege meghaladja bruttó kötelezettsége mértékét, a meghaladó rész visszaigényelhető az állami adóhatóságtól. E szabály átmeneti szabályként (kifutó rendszerben) a hallgatói szerződés alap ján gyakorlati képzéssel teljesített hozzájárulási kötelezettségre is érvényes. Az állam i adóhatóság a visszatérítésnél az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni. A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulás-kötelezettet nem illeti meg viszszatérítés. Nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakkép zésről szóló törvényben meghatározott időtar tamot meghaladó mértékben vállal kötelezett séget, és tanulószerződéssel nem rendelkezik. Ha a hozzájárulás-kötelezett a tanulószer ződést határidő előtt jogellenesen felmondja, a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett szám lára visszatéríteni (az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint) a tanulószerződés alapján 2012. január 1-je után, a szakképzési hozzájárulási kötele zettsége terhére a tanulószerződés felmondásá ig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét. [Lásd a 2011/CLV. törvény 8■§ (l)-(4) és (8) bekezdéseiben.]

Tanuló á tirá n yítá sa - teljesítési m e g b ízo tt Új előírás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Aki tanulószer ződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló tör vényben meghatározott és a tanulószerződés ben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzésre jogosult szer vezettel vagy szakképző intézménnyel (teljesí tési megbízott), amelyhez gyakorlati képzésre átirányíthatja tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződés ben meghatározott gyakorlati képzési idő legfel jebb 50 százaléka lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettnek. A teljesítési megbízott az általa az átirányítottaknak vég HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

zett gyakorlati képzésre nem érvényesítheti a normatíva szerinti csökkentést. Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodásnak tartal maznia kell ■az együttműködési megállapodást kötő felek (a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési meg bízott) nevét (cégnevét), székhelyét, adószá mát, statisztikai számjelét, cégjegyzék- vagy nyilvántartási számát, kamarai nyilvántartási számát; ■a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakor lati képzésben részesülő tanulószerződéses ta nulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket más gyakorlatiképzés-szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz irányítanak át; ■ a szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a hoz zájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés ke retében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát s annak arányát tanévenként; ■a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszeré nek leírását; ■az együttműködési megállapodást kötő felek nek a gyakorlati képzés végrehajtásávaj kapcso latos jogait és kötelezettségeit; ■a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tör vény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának rendjét, a tanuló felelősségbizto sításának költségviselőjét; ■a gyakorlati képzéssel összefüggésben a telje sítési megbízottat megillető díjazást; ■a gyakorlati képzés időtartama alatt a tanu ló felügyeletéről gondoskodni köteles személy megnevezését. Ha a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati kép zés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50 százalékát meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, az adott tanulószerző déses tanuló után nem érvényesítheti a norma tíva szerinti csökkentést. [Lásd a 2011/CLV. törvény 8. § (5)-(7) bekezdéseiben.]

Bevallás, befizetés, h a tá rid ő k Változás 2012. január 1-jétől. A hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton bevallja és maga fizeti meg - a tárgyévet követő év február 25-éig - az állami adóható ságnak ■a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, ■a csökkentő tétel éves összegét, ■ az éves bruttó kötelezettség és a csökkentő tétel különbözeiéként megállapított éves nettó kötelezettségét.

A hozzájárulás-kötelezett az év 1-11. hónap jára havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó köte lezettség, azzal, hogy a csökkentő tétel az elő legbefizetésnél időarányosan figyelembe vehe tő, ha a kötelezett kizárólag tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesít, és a csökkentő tétel összege meghaladja bruttó kötelezettsége mértékét. Ez esetben a kötele zettséget meghaladó rész visszaigényelhető. E szabály átmeneti szabályként (kifutó rendszer ben) a hallgatói szerződés alapján gyakorlati képzéssel teljesített hozzájárulási kötelezett ségre is érvényes. Az előleg összegét a kötelezett havonta maga állapítja meg, elektronikus úton bevallja, és megfizeti - a tárgyhót követő hónap 12. napjáig - az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli az előzőek szerinti összeget. A befizetett előleg és az éves nettó kötele zettség különbözetét a tárgyévet követő év feb ruár 25-éig kell befizetni, iHetve a többletbefi zetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. A kettős könyvvitelt vezető, a naptári évtől eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának meghatá rozásához szükséges árbevétele összetételében bekövetkezett - a főszabály szerinti éves beval lásában figyelembe nem vett - változás esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üz leti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be (a társasági adóról készítendő bevallá sában), fizeti meg vagy igényli vissza. A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró öszszeg kiutalását vagy átvezetését a bevallás ese dékességének napjától kezdeményezheti. A hozzájárulásra kötelezettnek a szakkép zési hozzájárulás bevallásával, befizetésével, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségei során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia a szak képzési hozzájárulási törvény által nem szabá lyozott kérdésekben. Az ellenőrzés érdekében a gazdasági kamara az állami adóhatóságnak közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosít az ál tala a gyakorlatiképzés-szervezésre jogosult hozzájárulás-kötelezettekről, illetve a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásokhoz. [Lásd a 2011/CLV. törvény 9., 11. §-aiban.]

Képzés, képzési ren d szerfejlesztésén ek tám ogatása V áltozás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. A szakképzési hozzájárulásból származó bevételek a Nemze ti Foglalkoztatási Alapot illetik meg. E források felhasználhatók: ■kormánydöntés alapján szak-, illetve felnőttképzéssel összefüggő központi programra; to

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁ RULÁS

• hónap, előleget ttó köte'l az elő. be vehe?rződés Iteljesít, i bruttó kötet hető. E ndszerkorlati elezettamaga Hja, és lapjáig miára, szeget, köteleév febetbefiyelni. évtől )vagy tendő ?hatálében bevalsetén azüzPjáig valládösz -

esecképével, atos zóló zakabáben nak izálsult ulóz. m.]

esi izesok iőttto-

vábbá - kérelemre - képzési célú támogatásra legalább 50 fő részére munkahelyet teremtő, magyarországi székhelyű, fióktelepű befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelke ző gazdasági társaság számára; a kkv-s körbe nem tartozó hozzájárulás-kötelezett részére olyan tanműhely létesítésére, amelyben az - is kolai rendszerű szakképzés keretében - tanu lószerződés alapján gyakorlati képzés folyta tását tervezi; valamint az ilyen tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, szoftver felhasználási jog és szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék megszerzéséhez, ■hozzájárulásra nem kötelezett, a szakkép zésről szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet (egy házi fenntartású intézmény, költségvetési szerv, nonprofit szervezet, illetve az általuk fenntar tott intézmény) normatív támogatására, ■a közoktatási intézményben nappali rendsze rű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogvi szonyban álló, a gazdaság által az adott megyé ben igényelt szakképesítést tanulókat megillető - a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) kormányrendeletben meg határozott - szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására, ■a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség kereté ben szak- és felnőttképzési célokra, ■a decentralizált keretből finanszírozható cé lokra (az előző pontok levonását követően fenn maradó összeg 75 százalékáig), ■a központi keretből finanszírozható célokra (az előző pontok levonását követően fennmara dó összeg erejéig). [Lásd a 2011/CLV. törvény 12., 14§-aiban.] A decentralizált keret beruházási célú támo gatásokra használható fel ■a hozzájárulás-kötelezettnél folyó gyakorlati képzés támogatására azon tanulók esetében, akiknek az elméleti képzése a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakkép zést folytató intézményeiben folyik, ■ az iskolai rendszerű képzéssel összefüg gésben a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intéz ményeiben; a szak- és felnőttképzésért felelős miniszterrel szakképzési feladatellátásra meg állapodással rendelkező szakképzést folytató intézményben; speciális szakiskolában és kész ségfejlesztő speciális szakiskolában; a szakkép ző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján az iskolai rendszerű gyakorlati képzés ben részt vevő állami felnőttképzési intézmény nél; a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott

szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházáshoz; vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhaszná lási jog megszerzésére, illetve szellemi jogvéde lemben részesülő szoftvertermék beszerzésére. A támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik. [Lásd a 2011/CLV. törvény 17. §-ban, 19. § (l)-(3) bekezdéseiben.] A központi keretből a decentralizált keretnél megfogalmazott célokon (beruházási támoga tásokon) túlmenően ■beruházási célú támogatás nyújtható az álla mi szak- és felnőttképzési szervnek, ■támogatás nyújtható a szakképesítésért fele lős miniszter által a szakképzésről szóló törvény alapján működtetett kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetnek a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- $s taneszközfejlesztéshez, központi programok kidolgozásához, valamint az általa szervezett szakmai elméleti és gya korlati tantárgyakat oktató tanárok, szak- és gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez (az intézet a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot írhat ki), ■ támogatás nyújtható a gazdasági kamarák nak - a gazdasági kamaráknak nyújtott tá mogatási kereten belül, a gazdasági kamarák szakképzési feladatellátásában megállapodás alapján együttműködő országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek - a gazdasá gi kamarákról szóló törvényekben, valamint a szakképzésről szóló törvényben meghatáro zott feladataik, továbbá a szakképesítésért fele lős miniszterrel kötött megállapodásban foglalt szakképzési feladatok ellátására, ■kérelemre támogatás nyújtható az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzés fejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához, valamint - nyilvános pályázat útján - országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez, ■támogatható a beruházási célú támogatásra jogosultnál (lásd decentralizált keret) a szak képzés korszerűsítéséhez szükséges tananyagés taneszköz-fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakés gyakorlati oktatók akkreditált továbbkép zése, ■forrás biztosítható a felnőttképzésről szóló 2001. évi Cl. törvényben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra, vala mint ■ támogatás nyújtható az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő feladatai ellátásához, melyek a következők lehetnek: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ben szabályozott pályaorientáció, a szakiskolai

és szakközépiskolai általános műveltséget meg alapozó oktatás kerettanterveinek kialakítása és fejlesztése, valamint az e feladatok ellátásá hoz kapcsolódó kutatási, monitoringtevékeny ség; a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának előkészítéséhez, szervezé séhez kapcsolódó, valamint a szakképző iskolá kat érintő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos fej lesztési feladatok ellátása; a szakképző iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes körű mérése; a szakképző iskolákra vo natkozó adatfeldolgozás tekintetében a közok tatási információs rendszer fejlesztése. [Lásd a 2011/CLV. törvény 18-19. §-aiban.] A támogatások részletes feltételeiről szerző désben kell megállapodni. A szerződést az álla mi szak- és felnőttképzési szerv köti meg. A támogatási szerződés tartalmazza: ■a támogatásban részesülő nevét, székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartá si számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás esetén törzskönyvi nyilvántartási szá mát, szakképző iskola és felsőoktatási intéz mény esetében az intézmény OM-azonosítóját, ■ a támogatásban részesülő - állami adóha tóságnál bejelentett - pénzforgalmiszámlaszámát (a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot) és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható, ■a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását, ■a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését, ■ a támogatásban részesülőnek a támogatott programhoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszköz összegét, ■a beruházás, illetve a program megkezdésé nek és befejezésének tervezett időpontját, va lamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját, ■a beruházási célú támogatásoknál a fejlesz téssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hall gatói létszámot, ■a szerződésszegés, illetve a nem rendeltetésszerű támogatásfelhasználás jogkövetkezmé nyeit, ■a beruházási célú támogatásoknál a jelzálog jog megszűnésének feltételeit, ■ azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a támogatást nyújtó eláll a szerződéstől, ■mindazt, amit az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányren delet előír. Az alaprészből nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzését az állami szak- és felnőttképzési szerv, a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, HVG |T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

82 | S Z A K K É P Z É S I H O Z Z Á J Á R U L Á S

valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb szervek végzik. [Lásd a 2011/CLV. törvény 20-21. §-aiban.] A hozzájárulásra kötelezett az alaprészből a kormány egyedi döntésén alapuló támogatást, valamint a pályázat útján kapott beruházási célú támogatást a tőketartalékba helyezi, majd azt lekötött tartalékként mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni. Az alaprészből kapott beruházási célú támogatásból vásárolt és a támogatással létrehozott ingatlanra leg alább tízéves időtartamra - a támogatás mér tékéig - jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára. A jelzálogjog megszűnésé nek feltételeiről a támogatási szerződésben kell rendelkezni. Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a szerződésben meghatározott célra for dítja, vagy a kapott támogatásból beszerzett eszközt, megvalósított létesítményt nem a szer ződésben meghatározott rendeltetés szerint használja, illetve az a támogatási szerződésben meghatározott idő előtt kikerül birtokából, vagy a létesítményt megszünteti, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás folyósításától számítva a min denkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben vissza kell fizetni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára az alaprész javára. A viszszafizetett támogatás összegével a kedvezmé nyezettnél a tőketartalékot - a lekötött tartalék megszüntetése után - csökkenteni kell. [Lásd a 2011/CLV. törvény 22. §-ában.]

Á tm en eti rendelkezések A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze javára fennálló követelések és terhére vállalt kötelezettségek a Nemzeti Foglalkoztatá si Alap képzési alaprészét illetik meg és terhelik, ideértve az aktív és passzív elszámolásokat is. A hozzájárulási kötelezettség 2011-re vonat kozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimutatott visszatérítést is, a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályokat kell alkal mazni, az alábbiak figyelembevételével. A 2011-ben kezdődő üzleti évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettségét a naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kö telezett ■az üzleti év első napjától december 31-éig idő arányosan a szakképzési hozzájárulásról szóló (korábbi) 2003. évi LXXXVI. törvény szerint, ■ 2012. január 1-jét követően a szakképzési hozzájárulásról szóló (új) 2011. éviCLV. törvény szerint teljesíti. HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

eredeti rendeltetésének megfelelően nem mű ködtethető tovább, a létesítmény szükségessé ■ a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti hozzájárulás-kötelezett az állami szak- és fel meg az érintett szakképző iskola fenntartóját, nőttképzési szerv felé, ha az a létesítményt szakképző iskolai tanu ■a gyakorlati képzést nem szervező hozzájáru lók gyakorlati képzésére kívánja továbbmű lásra kötelezett az állami adóhatóság felé ködtetni. Ha nem él elővásárlási jogával, ak teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, 2012. kor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti február 25-ig benyújtandó soron kívüli beval meg, amelyik a legelőnyösebb vételi ajánlatot lásban. teszi, feltéve, hogy a létesítményt szakképző 2011-ben kezdődő üzleti év esetén, ha a 2011. iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja december 31-éig terjedő időszakban a hozzájá továbbműködtetni. A vételi ajánlatok elbírá rulásra kötelezett a kötelezettségét részben a sa lásáról a szak- és felnőttképzésért felelős m i ját munkavállalói számára a felnőttképzésről niszter dönt. Ha az elővásárlási jog jogosultjai szóló 2001. évi Cl. törvényben meghatározott e jogukkal nem élnek, az ingatlan vételárából felnőttképzési szerződés és a munka törvényaz ingatlanhoz nyújtott támogatást vissza kell könyve szerinti tanulmányi szerződés vagy fizetni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára. a tanulmányok folytatására történő munkáltatói [Lásd a 2011/CLV. törvény 28. §-ában.] kötelezés alapján megszervezett képzés költsé Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa 2012. gei elszámolásával teljesíti, 2lj)12. február 25-éig január 1-je előtt megkötött tanuló- vagy hallga a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötele tói szerződést az abban foglalt határidő lejárta zettségét is teljesítenie kell a fővárosi, megyei előtt, 2012. január 1-jét követően jogellenesen kormányhivatal munkaügyi központja részére. felmondja, a szerződés felmondását követő 15 [Lásd a 2011/CLV. törvény 25-26. §-aiban.] napon belül köteles a szakképzési hozzájáru Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, lási kötelezettsége terhére a szerződés alapján amelyik hozzájárulási kötelezettségé) 2012. ja annak felmondásáig " nuár 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében ■az elszámolt költségek teljes, az igénybevételi gyakorlati képzés szervezésével teljesítette, és kamattal növelt összegét az állami szak- és fel a gyakorlati képzésre nőttképzési szervnek a Magyar Államkincstár ■együttműködési megállapodás alapján került nál vezetett Nemzeti Foglalkoztatási Alap terü sor, 2012. január 1-jét követően az együttműkö leti előirányzat-felhasználási keretszámlájára dési megállapodás szerinti időtartamból még (EFK-számla) befizetni, hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége ■ a 2012. január 1-jétől érvényesíthető csök teljesítésénél a normatíva szerinti elszámolási kentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről szabályokat kell alkalmaznia, szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabá ■hallgatói szerződés alapján került sor, 2012. lyainak megfelelően az állami adóhatóságnál január 1-jét követően a hallgatói szerződésben vezetett számlára visszatéríteni. meghatározott időtartamból még hátralevő idő [Lásd a 2011/CLV. törvény 29. §-ában.] re a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél Az a hozzájárulásra kötelezett, amelyik a normatívára és a visszaigénylésre vonatkozó 2012. január 1-je előtt gyakorlati képzés szer szabályokat kell alkalmaznia. vezésével teljesítette szakképzési hozzájáru A felsőfokú szakképzés keretében folyó lási kötelezettségét, és a csoportos gyakorlati gyakorlati képzésre (akár együttműködési képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz be megállapodás, akár hallgatói szerződés alap szerzésére fordított kiadását, költségét a szak ján került rá sor) a képzésből 2012. január 1-jét képzési hozzájárulás terhére legkésőbb 2011. követően még hátralevő időre a hozzájárulási december 31-éig elszámolta, a tárgyi eszközt kötelezettség teljesítésénél a normatívára és köteles elkülönítetten nyilvántartani és öt évig a visszaigénylésre vonatkozó szabályokat, va ha a tárgyi eszköz ingatlan, tíz évig - gyakorlati lamint a korlátozó feltételeket is megfelelően képzés céljaira használni. alkalmazni kell. Ha a hozzájárulásra kötelezett megszünteti [Lásd a 2011/CLV. törvény 27. §-ában.[ a gyakorlati képzés vagy egy adott szakképesí 2012. január 1-je előtt a Munkaerő-piaci tés gyakorlati képzése szervezését, legkésőbb Alap képzési alaprészéből, valamint annak a megszüntetéssel egyidejűleg köteles az EFKjogelődjétől, a fejlesztési és képzési alap számlára befizetni a 2011. december 31-én ha részből kapott beruházási célú támogatással tályos szabályok szerint a szakképzési hozzá megvalósított, gyakorlati képzést szolgáló léte járulási kötelezettség terhére beszerzett tárgyi sítményt nem lehet az eredeti rendeltetéstől el eszközöknek és beruházásoknak - a képzés térő céllal működtetni, ha a támogatási szerző megszűnés időpontjában fennálló - a még hát désben meghatározott időtartam még nem telt ralévő használati kötelezettségi idővel arányos el. Ha a gyakorlati képzést szolgáló létesítmény bekerülési értékét. 2011-ben kezdődő üzleti év esetén a 2011. de cember 31-éig terjedő időszakra

BEVALLAS, BEFIZETÉS

Mit kell tudni iem műségessé og illeti tartóját, si tanúábbműval, aket illeti ánlatot kképző cívánja elbírálős mi)sultjai [árából za kell lávára. ában.] a2012. hallgalejárta nesen ető 15 ájárulapján vételi és felícstárteriilájára csökijéről zabáígnál bán.] lyik szeríjáruírlati beszak2011.

közt ,ig _ lati

teti esíDbb ¡FKhaízágyj iéshát-

/os

Mentesül e befizetési kötelezettség alól ■a jogutóddal m e g szűn ő gyakorlati képzést szervező hozzájárulás-kötelezett, ha jogutódja is hozzájárulás-kötelezett, és a gyakorlati kép zést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá a a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakor lati képzést szervező hozzájárulás-kötelezett, ha a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát térítésmentesen átadja térségi integrált szakképző központ keretében működő, nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek. Ez esetben az eszközátadást más adókötelezett ség nem terheli. [Lásd a 2011/CLV. törvény 30. §-ában.] 2011-ben nyújtott fejlesztési támogatás a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok sze rint legkésőbb 2012. december 31-éig használ ható fel a támogatási szerződésben meghatáro zott célokra; az ezen időpontig fel nem használt fejlesztési támogatási összeget 2013. január 30áig be kell fizetni az EFK-számlára. A fejlesztési támogatásban részesített 2012. január 1-jét megelőzően öt évre - ingatlan ese tén tíz évre - vonatkozóan köteles elszámolást készíteni, valamint 2013. március 15-éig adatot szolgáltatni az állami szak- és felnőttképzési szerv részére a 2011. december 31-éig hatályos szabályok szerint fogadott fejlesztési támoga tásból megvalósult fejlesztésekről. Az állami szak- és felnőttképzési szerv az elszámolást 60 napon belül ellenőrzi, és azt elfogadja, vagy jogszerűtlen felhasználás miatt befizetési köte lezettséget állapít meg. A megállapított összeget a fejlesztési támogatásban részesített 30 napon belül köteles befizetni az EFK-számlára. [Lásd a 2011/CLV. törvény 31. §-ában.] Az adózás rendjéről szóló törvényben meg határozott elévülés időtartama alatt - a benyúj tott elszámolás alapján - továbbra is az állami szak- és felnőttképzési szerv ellenőrzi a hozzá járulási kötelezettségüket a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint gya korlati képzés szervezésével teljesítők kötele zettségteljesítését. Nekik az önellenőrzést is az állami szak- és felnőttképzési szervhez kell benyújtaniuk. Az ellenőrzésre és az önellenőrzésre, továb bá az ezek alapján a kötelezettet terhelő befize tésre vagy a visszatérítési igény érvényesítésére a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabá lyok az irányadók. A 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint nyújtott fejlesztési támogatá sok, valamint a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások felhasználá sának elszámoltatását és ellenőrzését az állami szak- és felnőttképzési szerv végzi.

a bevallásról, befizetesrol, adatszolgáltatásról? Járulékbevallás Változás 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. Megszűnik a tb-járulék, így annak bevallása is (tb-járulék helyett szociális hozzájárulási adót kell bevallani). [Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. § p j bekezdésében.] Á tm e n e ti szabály. Még társadalombiztosítási járulékot kell - a 2011. decemberre benyújtott bevallásban - bevallani a 2011. december havi bér után, ha azt 2012. január 10-éig kifizetik. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 65. § (2) bekezdésében.] Nem v á lto z o tt. A foglalkoztatónak es a bizto sított egyéni vállalkozónak havonként, a tárgy hónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell járulékbevallást benyújtania és járulékada tokat szolgáltatnia. A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járu lékokat - elektronikus úton - bevallani. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 50. §-ában.] Nem kell a járulékot (és a 2012-ben a tbjárulékot felváltó szociális hozzájárulási adót sem) bevallania annak a munkavállalónak, aki magyarországi biztosítási jogviszonyára tekin tettel külfölditől kap járulékalapot képező jöve delmet (például belföldi munkáltatója külföldi anyavállalatától részvényopciós jövedelmet, bonuszt). E külföldi juttatótól származó jöve delmek után a magánszemély 27 százalékos ehót fizet, amelyet az éves bevallásában vall be. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.] A Magyarországon bejegyzésre nem köte lezett külföldi vállalkozás által foglalkoztatott, a magyar jog szerint biztosított munkavállaló után a járulékokat a tárgyhónapot követő hó nap 12-éig elektronikus úton, egyszerűsített, magyar-angol nyelvű űrlapon kell bevallani. A bevallást a külföldi vállalkozás nevében a bel földi fióktelep, ha nincs fióktelep, a pénzügyi képviselője - vagy az adózás rendjéről szóló tör vény szerint meghatalmazott más képviselője - nyújtja be. Ha a külföldi vállalkozásnak nincs fióktelepe, megbízott pénzügyi vagy más képvi selője belföldön, mint foglalkoztatónak kérnie

kell a magyar adóhatóságnál saját nyilvántartás ba vételét, és így közvetlenül teljesítheti bevallá si kötelezettségét. Ha a külföldi vállalkozás nem kérte az adóhatóságtól, hogy az foglalkoztató ként vegye nyilvántartásba, a munkavállalónak kell a járulékokat a saját nevében bevallania. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 56/A § (l)-(3) bekezdéseiben.] Ha a munkavállaló belföldi foglalkoztatá sára munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a járu lékokat a belföldön bejegyzett kölcsönbevevő vállalkozásnak kell bevallani. Ha a munkavállalót kirendelés alapján egy másik belföldi vállalkozás foglalkoztatja, és a munkáltatók megállapodása alapján a bért és annak közterheit az a vállalkozás fizeti, amely hez a dolgozót kirendelték, akkor e munkavál laló után a bevallást is ez utóbbi vállalkozás kö teles benyújtani. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 56/A § (4) bekezdésében.]

Járulékbefizetés Nem v á lto z o tt. A foglalkoztatónak és a biz tosított egyéni vállalkozónak a járulékokat a tárgyhónapot követő 12-éig kell megfizetnie. A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a ne gyedévet követő hónap 12-éig köteles megfizetni a járulékokat. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 50. § (l)-(4) bekezdéseiben.] A munkavállalónak nem járulékokat kell

fizetni, ha magyarországi biztosítási jogviszo nyára tekintettel külfölditől kap járulékalapot képező jövedelmet. A magánszemély e jövedel me után 27 százalék eho fizetésére köteles, ame lyet az adóelőleggel egyidejűleg, negyedévente fizet be. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]

Tagdíjbefizetés, tag d íjb e vallás V áltozás 2011. d e ce m be r 3 1 -é tő l. Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagok kötelező tagdíjfizetése, és így annak bevallása is. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]

HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

8ff

AZ ADOZAS RENDJE

BEV AL LA S, BEFIZETES

Mit kell tudni Nyugdíjas egyéni vállalko zó já ru lé k a Nem válto zo tt. A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási, illetve a nyug díjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és személyijövedelemadó-bevallásában bevallania - mond ja ki az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1-2. melléklete.

Evás egyéni vállalkozó já ru lé k a Nem v á lto z o tt. A főállású evás egyéni vál lalkozó a járulékot - az eváról szóló 2002. évi XLI11. törvény 22. paragrafusának (8) bekez dése alapján - havonta, a tárgyhónapot követő 12-éig köteles megfizetni és bevallani. A töb bes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedéven te, a negyedévet követő 12-éig kell megfizetnie és a tárgynegyedév utolsó hónapjának köte lezettségeként bevallania. A kiegészítő tevé kenységű (nyugdíjas) evás egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási és a nyugdíjjá rulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni és az éves evabevallásában bevallani.

Jövedelem k ü lfö ld itő l Nem v á lto z o tt. Nem kell a m unkavállaló nak járulékot fizetnie, ha biztosítási jogvi szonyával összefüggésben nem a foglalkoz tatójától, hanem külfölditől kap járulékalapot képező jövedelmet (például a munkáltatója külföldi anyavállalatától). A nem biztosítá si jogviszonyból származó jövedelem után a magánszemély, ha kifizetőnek nem m inő sülő külföldi a juttató, a negyedévet követő hónap 12. napjáig 27 százalékos ehót fizet (az adóelőleggel együtt), amelyet az éves beval lásában köteles bevallani. [Lásd az 1998/LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]

B ejelentés és ad atszolgáltatás Nem változott. A külföldi vállalkozás magyar jog szerint biztosított munkavállalóját a kül földi vállalkozás fióktelepe, pénzügyi képvi selője vagy az adózás rendjéről szóló törvény alapján meghatalmazott más képviselője, ezek hiányában a külföldi vállalkozás közvetlenül maga jelenti be, feltéve, hogy az adóhatóságtól előzetesen kérte nyilvántartásba vételét foglal koztatóként. Ha ezt a külföldi vállalkozás el mulasztja, a munkavállaló köteles saját magát bejelenteni. HVG |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

Ha a munkavállaló belföldi foglalkoztatá sára munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a mun kavállalót a belföldön bejegyzett kölcsönbeve vő köteles bejelenteni. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 56/A § (l)-(4) bekezdéseiben.] A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést köve tő napon köteles igazolást kiadni a biztosított nak a bejelentés időpontjáról, s arról, milyen adatokat jelentett be. A foglalkoztató a bizto sított kérésére ismételten is köteles - három munkanapon belül - kiadni az igazolást arról, hogy a biztosítottat bejelentette. Az igazolás nak ekkor is tartalmaznia kell a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját. Az igazolás kiadásának elmulasz tásáért a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal stújtható. [Lásd az 19^7/LXXX. törvény 44. § (5), 44/A § (7) bekezdéseiben.] Ha nem biztosított és egészségügyi szol gáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belföl ditől az egészségügyi szolgáltatási járulékot más - személy vagy szerv, szervezet - átvál lalja, ezt a fizetésre eredetileg kötelezett 15 napon belül köteles bejelenteni az adóha tóságnak; az átvállalás csak akkor válik ér vényessé, ha az adóhatóság azt jóváhagyja. Á [Lásd az 1997/LXXX. törvény 39. § (4)-(5) bekezdéseiben.]

Egyéni vállalkozói bejelentés Nem változott. Az egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóság nak, ha biztosítási, járulékfizetési kötelezettsé ge megváltozik, ha tehát ■saját jogú nyugellátást állapítottak meg részé re, vagy nyugellátása folyósítása megszűnt; ■legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen munkaviszonya megszűnt; ■közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmá nyokat folytat. [Lásd a 195/1997. kormányrendelet 18. §-ában.]

Egyéni já ru lé k elszám olása Nem változott. Ha a járulékkötelezettség nem pénzbeli jövedelem (hanem például részvényjuttatás) után áll fenn, a foglalkoztató által meg előlegezett egyéni járulékokat a biztosítottnak később kifizetett jövedelemből kell levonni. A foglalkoztató a biztosítottal terhelő járu lékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jö vedelemből nem lehetséges. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 50. § (5) bekezdésében.]

az adózás rendjéről a tb-ben? Bejelentés Változás 2012. ja n u á r 1-jétő l. Az iskolaszövet kezetnek - a munkaszerződés megkötésének napján - azokat a munkaviszonyban foglal koztatott tagokat is be kell jelentenie az állami adóhatóságnak, akik nem biztosítottak. [2003/XCII. törvény 16. § (11)] Nem v álto zo tt. A munkáltatónak, a kifizető nek az adóhatósághoz kell elektronikus úton vagy papíralapon bejelentenie a biztosítottját, a biztosított egyéni vállalkozónak és őster melőnek saját magát, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napjáig, de még a foglalkozta tás megkezdése előtt. E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, illetve az, amikor a biztosítás csak utólag - például meg bízásnál gyakran csak a kifizetéskor - álla pítható meg; ilyenkor a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni. A biztosítás megszűnését és szünetelését nyolc napon belül kell bejelenteni. Nem kell bejelentenie a kifizetőnek az ese ti megbízás keretében foglalkoztatott bizto sítottját, ha a foglalkoztatott igazolja, hogy másik biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik (vagyis másik foglalkoztató már bejelentette). [2003/XCII. törvény 16. § (4), (8)] A nem biztosított magánszemélynek a 2012-ben már havi 6390 forint - egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezett- ■ ) sége keletkezését és megszűnését 15 napon belül kell bejelentenie az adóhatósághoz. Nem kell bejelenteni a magánszemély e kötelezettségének megszűnését, ha az a biz tosítási jogviszony létesítése m iatt szűnt meg (az adóhatóság ilyenkor a foglalkoz tatói bejelentés alapján a biztosítási jogvi szony első napjától hivatalból intézkedik azegészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség törléséről). [2003/XCII. törvény 20. § (6), (7)]

A Z A D Ó Z Á S R E N D J E | 85

A bejelentés

ta rta lm a , k ö te le z e tti kör

Változás 2012. ja nu ár 1-jétől. A foglalkoztatónak a biztosítási jogviszony kezdetének bejelentése kor nem kell bejelentenie a magánnyugdíjpénztár-tag munkavállalója magán-nyugdíjpénztárának nevét és azonosítóját. [2003/XCII. törvény 16. § (4)] Nem v á lto z o tt. A biztosítás kezdetéről szóló bejelentésben közölni kell a bejelentő adóazo nosító számát, nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, lakóhelyét, továbbá jogelődje nevét és adószámát. A bejelentésnek tartalmaznia kell a foglalkoztatott biztosított természetes sze mélyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, biztosítási jogviszonya kezdetét, megszűnését, kódját, a biztosítás szünetelésének időtartamát, heti munkaidejét, FEOR-számát. A jogutód munkáltató köteles a jogelőd ada tait is feltüntetve bejelenteni a jogutódlással érintett biztosítottakat. [2003/XCII. törvény 16. § (4)]

já rulé kb evallás Változás 2012. ja n u á r 1 -jétő l. Nem kell magán nyugdíjpénztári tagdíjat bevallani a járulékbe vallásban, de a magán-nyugdíjpénztári tagság tényét továbbra is közölni kell. Társadalombiztosítási járulék helyett szoci ális hozzájárulási adót kell bevallani. A beval lásban adatot kell szolgáltatni a foglalkoztatási (Start, Start Plusz, Extra, Bonusz stb.) kedvezmé nyekkel összefüggésben a szociális hozzájárulási adóból igénybe vett részkedvezmények alapjáról és összegéről. A foglalkoztató, aki (amely) az adóév bármely hónapjára járulékbevallást nyújtott be, az ezt kö vető olyan hónapokra is köteles bevallást (vagy az azt helyettesítő nyilatkozatot) benyújtani, amelyekben járulékalapot képező jövedelem, jut tatás hiányában nem keletkezett járulékbevallási kötelezettsége. [2003/XCII. törvény 31. § (2)-(2a)] Nem változott. A járulékbevallásban a mun káltatónak, a kifizetőnek, a biztosított egyéni vállalkozónak havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig elektronikus úton az alábbi adatokat kell közölnie: s a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó adatai (neve, székhelye, adóazonosító száma); ■a magánszemély természetes személyazonosí tó adatai, neme, állampolgársága, adóazonosító jele; ■a biztosítás időtartama, az alkalmazás minősé gének, jogcímének kódja, nyugdíjas státus, ará nyos szolgálati idő napjai; ■ a korkedvezmény-biztosítási járulék alapja, összege; ■a nyugdíjjárulék alapja, összege;

■a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék alapja, a levont (befizetett) természetbeni egész ségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosí tási járulék és munkaerő-piaci járulék összege; ■a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási, a munkaerő-piaci, a nyugdíj járulék levonása elmaradásának oka; ■ a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartama, amelyre a tárgyhónapban járulékala pot képező jövedelmet fizettek ki, illetve az ezen időtartamra vonatkozó, levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapja, összege; ■a biztosítás szünetelése; ■a foglalkozás FEOR-száma, a heti munkaidő, a korkedvezményre jogosító munkakör időtar tama; / ■a százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja és összege, ■a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közremű ködő tagjának azon választása, hogy mely gazda sági társaságnál fizeti meg a járulékfizetési alsó határ utáni járulékokat; ■a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vál lalkozó azon választása, hogy mely vállalkozásá ban fizeti meg a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot; a a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjáru lék alapja és összege. [2003/XCII. törvény 31. § (2)]

Járulékkülönbözet elszámolása Nem változott. Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a ma gánszemélyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Ha a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb öszszegű járulék levonását eredményezte, a munkál tató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmu lasztott járulék után önellenőrzési pótlékot állapít

meg, vall be és fizet meg. A munkáltató, ha vele a magánszemély még munkaviszonyban áll, a rosszul megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét köve tően a járulékkülönbözetet a magánszemély ré szére visszatéríti, ha pedig kevesebb járulékot állapított meg, a következő kifizetéskor levon ja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, vala mint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon keresztül folytathatja. A munkáltató

a levont, illetve visszatérített járulékkülönbö zetet bevallja, befizeti, túlfizetés esetén vissza igényli. Ha a járulékkülönbözet nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély idő közben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennmaradó összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti az állami adóhatóságot, amely intézkedik a hát ralék beszedése érdekében. Késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határ idő lejártát követően számítható fel. A magánszemély csak akkor kérhet fizetési könnyítést az adóhatóságtól, ha az előzőek szerinti levonás meghiúsult. A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóha tóságához, és értesíti a magánszemélyt (kivéve, ha a magánszemély értesítéseimét nem ismeri). A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adóhatóság ha tározattal írja elő a magánszemély terhére, illetve járuléktúlfizetés esetén a javára. Ha a munkáltató a magánszeméllyel a járu lékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzésipótlék-megállapítási, -bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények (bírságok) alól. Ha a járulékkülönbözet elszámo lása meghiúsult, a munkáltató (kifizető) az önellenőrzésipótlék-megállapítási, -bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüg gő jogkövetkezmények alól. Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkavi szony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a járuléktörvény szabályai szerint bevallotta és megfizette, erről - a le nem vont járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével - ér tesíti az állami adóhatóságot. Az adóhatóság a le nem vont járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és intézkedik az előírt járulék beszedése érdekében. Ha a magánsze mélyt terhelő járulékot megfizették, beszedték, erről az adóhatóság értesíti a magánszemély volt munkáltatóját. Ez alapján a munkáltató az ál tala megelőlegezett és bevallott, a biztosítottat terhelő járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, és rendelkezik a visszajáró összegről. [2003/XCII. törvény 30. § (3)-(8)]

N yilatkozat a já ru lé k ró l Nem v á lto z o tt. A magánszemély a m unkál tatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően nyi HVG | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

AZ A D O Z A S RENDJE

latkozhat (a jogcímet is megjelölve), hogy a kifi zetést nem terheli járulékfizetési kötelezettség. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű. [2003/XCII. törvény 30. § (1)]

Nyugdíjjárulék visszaigénylése Nem vá lto zo tt. A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulé kot az önadózó magánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza, feltéve, hogy a különbözetet év közben a mun káltatójával (kifizetőjével) nem számolta el. [2003/XCII. törvény 30. § (2)]

Adatszolgáltatás Nem v á lto zo tt. Az állami adóhatóság megke resésre adatot szolgáltat a nyugdíj-biztosítási, az egészségbiztosítási, a foglalkoztatási szerv nek, a munkaügyi, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti hatóságnak, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzéséhez vagy az állami foglalkoztatá si szerv statisztikai célú adatfeldolgozásához szükséges. Az adóhatóság elektronikus úton átadja a tárgyévet követő év augusztus 31-éig - a Nyug díj-biztosítási Alapot kezelő szerv részére a magánszemélyek nyugdíjjogosultságához, nyugdíj-megállapításához szükséges éves össze sített adatokat. Az állami adóhatóság a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig átadja a nyugdíjfolyósító szerv részére a korhatár előt ti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő magánszemélyre vonatkozó, tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedel mi adatokat, ahhoz az időponthoz igazodva, ami kor a magánszemély tárgyévi nyugdíjjárulék-ala pot képező jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát. [2003/XCII. törvény 52. § (7)]

a külföldi vállalkozás foglalkoztatónak minősül, ennek ellenére nem tekinthető az adózás rend jéről szóló törvény szerinti kifizetőnek. Emiatt nem kell teljesítenie a kifizetőt terhelő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adminisztrációs kötelezettségeket, például igazolások kiállítását. (A külföldi foglalkoztató magyar biztosítottja utáni bevallási-befizetési szabályokat a járuléktörvény írja elő.) [2003/XCII. törvény 178. § 18. pont]

Becslés Változás 2012. ja n u á r 1-jétől. Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a munkáltató nem jelentette be a munkavállalóját - legalább háromhavi fog lalkoztatást vélelmezve legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után állapítja meg a járu lékokat. Ha az adóhatóság az elévülési időn belül ugyanannál a munkáltatónál ismételten be nem jelentett foglalkoztatást állapít meg, a járulékokat legalább a korábbi ellenőrzés kezdete és az újabb ellenőrzés kezdete közötti időszakra, a két ellen őrzés során fellelt be nem jelentett foglalkoztatot tak számának átlaga alapján állapítja meg. [2003/XCII. törvény 108. § (8)]

Méltányosságjáruléktartozásnál Nem v á ltq g o tt. Az adóhatóság a magánsze mély kérelmére mérsékelheti vagy elengedheti az adó- és járulék-, valamint bírság- és pótléktartozást, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [2003/XCII. törvény 134. § (1)]

Ismételt ellenőrzés Nem v á lto zo tt. Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak ismételt vizsgálatára kerülhet sor akkor is, ha az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok ból úgy látja, hogy az ismételt ellenőrzés eredmé nye ellátási jogosultságot teremt. [2003/XCII. törvény 115. § (1) c)]

Külföldi foglalkoztató Nem vá lto zo tt. Ha a külföldi vállalkozás mun kavállalója a járuléktörvény szerint biztosított, HVG I T B -K U L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

adózóna.hű adózásról mindennap REGISZTRÁLJONMOST! www.adozona.hu

Elszámolás a kifizetésekről Nem v á lto zo tt. A kifizető és a munkáltató kö teles olyan bizonylatot kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevé telének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, az adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a mun káltatót terhelő közteher alapja és összege, vala mint a levont adóelőleg, adó és járulék. [2003/XCII. törvény 46. § (1)]

■nem vagy hiányosan vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat; ■iratmegőrzési kötelezettségét elmulasztja; ■nyilatkozattételt, tanúvallomást megtagad. A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentés elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bír ság maximuma annyiszor 1 millió forint, ahány munkavállaló bejelentését mulasztotta el a mun káltató. Hibás bevallás esetén a nem magánszemély 100 ezer, a magánszemély 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal büntethető. Ha a későn be nyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késede lem miatt büntethető. Ha a foglalkoztató elmulasztja levonni a járulékot, vagy a levont járulékot nem fi zeti be, a késedelmi pótlék mellett a levonni, megfizetni elmulasztott járulék 50 százaléká ig terjedő mulasztási bírságot is fizetnie kell. A mulasztási bírság kiszabásakor az adóha tóságnak mérlegelnie kell az eset összes kö rülményét, a jogellenes magatartás súlyát és gyakoriságát. Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a járulékot az esedékességig nem fizették meg. A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. [2003/XCII. törvény 172. §]

Mulasztási bírság Nem v á lto zo tt. Magánszemély legfeljebb 200 ezer, más adózó legfeljebb 500 ezer forinttal bír ságolható. Mulasztási bírság fenyegeti az adózót, ha ■bejelentése, adatszolgáltatása késedelmes, va lótlan adatot tartalmaz, vagy hiányos; ■járulékbevallását késve - vagyis a bevallási határidőn túl, de még az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően - nyújtja be, és késedel mét nem menti ki; ■nem teljesíti bejelentési, bevallási kötelezett ségét;

14NA -os, ingyenes tesztlehetőségi

Éves előfizetési díj

9990 Ff+áfa

’ További csomagajánlatainkért és a részletekért keresse fel a www.adozona.hu weboidait

EU - S K O O R D I N Á C I Ó S R E N D E L E T E K

Mit kell tudni

az uniós koordinacios tb-rendeletekről?

Az Európai Unióban tagállamonként jelentő sen eltérnek a társadalombiztosítási rendszerek. A szociális biztonság koordinációjára vonatko zó uniós szabályok nem is törekednek a tagál lami tb-rendszerek összehangolására - csak koordinálják azokat, hogy az eltérő nemzeti szabályok alkalmazása ne hozza hátrányosabb helyzetbe a migráns munkavállalókat. így nem zeti hatáskörbe tartozik annak megállapítása, hogy kinek kötelező a társadalombiztosítás, és hogy a biztosítottak milyen feltételek mellett, milyen ellátásokra jogosultak. A 40 éves 1408/71/EGK rendelet és végre hajtási rendelete helyett 2010. május 1-jétől két új, minden tagállamban kötelező hatályú ren deletet kell alkalmazni. Az egyik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (röviden: koordinációs rendelet), a má sik a rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (röviden: végre hajtási rendelet). Az uniós rendeletekkel egy időben módosult a 195/1997. kormányrendelet, amely meghatá rozza az uniós előírások magyarországi végre hajtásával kapcsolatos részletszabályokat. A koordináció alapelvei: ■az egy állam tb-jogszabályai alkalmazásának elve, ■az egyenlő bánásmód elve, ■az ellátások exportálhatóságának elve és ■a biztosítási idők összeszámításának elve. A koordinációs rendelet hatálya minden uniós állampolgárra kiterjed, de még nem al kalmazható az EFTA-országokra, azaz Norvégi ára, Izlandra, Liechtensteinre, valamint Svájc ra. Az EU valamelyik tagállamában legálisan letelepedett, Közösségen belül mozgó harmadik országbeli állampolgárokra - az 1231/2010/EU rendelet alapján - 2011. január 1-jétől lehet a koordinációs rendeletet alkalmazni. Az EFTAországokra és állampolgáraikra nézve továbbra is a korábbi 1408/71/EGK rendeletet kell alkal mazni (mindaddig, amíg az EFTA-államokkal

meg nem állapodnak a koordinációs rendelet alkalmazásáról).

A lkalm azandó jog'"

A koordinációs rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam tb-jogszabályai alkalmazhatók. Több érintett tagállam esetén ezek közül meg kell határozni az illetékes tagállamot, és ennek szabályait kell alkalmazni a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségekre. Az alkal mazandó jogról az adott ország, intézmény (ez Magyarországon az OEP területileg illetékes szerve) állít kUgazolást arról, hogy a munkavállalónak és a munkáltatónak az illetékes tagállamon (ez esetben Magyarországon) kívül más tagállamban nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. A munkavállalóként vagy önálló vállalko zóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek főszabályként a munkavégzés helye szerinti állam tb-jogszabályainak a hatálya alá tartoznak. A főszabály alól kivétel a kiküldetés, a párhuzamos munkavégzés, valamint az az eset, amikor két tagállam illetékes szerve eltérően ál lapodik meg. [Lásd a 883/2004/EK rendelet 11. cikkében.]

Kiküldetés A koordinációs rendelet szerint ha egy munkavállalót a munkáltatója egy másik tag államba küld, hogy ott a kiküldő munkáltató nevében és javára munkát végezzen, továbbra is a kiküldő tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik. Kiküldetésnél a munkavégzés várható idő tartama nem haladhatja meg a 24 hónapot, és a kiküldetés célja nem lehet egy korábban ki küldött munkavállaló felváltása. A munkaerő kölcsönző vállalkozásokra nem vonatkoznak a kiküldetés uniós szabályai, az általuk kikölcsönzöttekre a fogadó országok tb-előírásait

A kiküldött több vállalkozásnál is dolgozhat ugyanabban a tagállamban. A fő követelmény az, hogy a munkavégzésre a kiküldő vállalkozás érdekében kerüljön sor. [Lásd a 883/2004/EK rendelet 12. cikkében] Magyarországon a járuléktörvény végrehaj tási rendelete előírja, hogy a kiküldő munkál tatónak belföldön (Magyarországon) jelentős gazdasági tevékenységet kell folytatnia. Ennek a feltételnek a munkáltató akkor tesz eleget, ha ■foglalkoztatott munkavállalóinak átlagos állo mányi létszámán belül a belföldön foglalkoztatot tak aránya eléri a 25 százalékot, vagy ■ külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételen belül a nem külföldi gazdálko dásból származó összes bevétel aránya elérte a 25 százalékot; egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevéte li nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételen belüta belföldi tevékeny ségből származó összes bevétel aránya elérte a 25 százalékot, vagy ■ olyan tényeket, körülményeket igazol, ame lyekből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (például hogy folyamatos terme lőtevékenységet végez belföldön), vagy ■legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal ren delkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél telje sül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy ■jogelődje teljesítette a jelentős gazdasági tevé kenység feltételét.

Koordinált tb-ellátások A koordinációs rendeletet a következő szo ciális és tb-ellátásokat érintő nemzeti jogszabá lyokra kell alkalmazni: ■betegségi ellátások, ■anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások, ■munkahelyi balesetek, ■foglalkozási betegségek, ■rokkantsági ellátások, ■öregségi nyugdíjak, ■túlélő hozzátartozónak nyújtott ellátások, ■haláleseti juttatások, ■munkanélküli-ellátások, ■családi ellátások, ■előnyugdíjak. A koordinációs rendeletet akkor kell alkal mazni az uniós polgárokra, ha jogszerzésük és ellátásuk, továbbá járulékfizetésük tekinteté ben több tagállam érintett (például ha a nyug díjjogosultság megállapításához különböző tagállamokban szerzett szolgálati időket kell összesíteni, vagy az uniós polgár másik tagálla mi ideiglenes tartózkodása alatt megbetegszik, és orvosi ellátásra szorul).

kell alkalmazni. HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

| E U-S KOORDINÁCIÓS RENDELETEK

Nem kell a jelentős gazdasági tevékenysé get vizsgálni, ha a munkáltató a munkavállalót a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki. Nem alkalmazható a magyar jog, ha ■ a foglalkoztató előtársaság, vagy a kikülde tés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával, adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el, ■ a munkáltató a kiküldetés helye szerinti ál lamban nem folytat a magyarországi tevékeny ségéhez hasonló (az 1893/2006/EK rendelet melléklete szerint azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó) tevékenységet, ■ a munkavállalónak nincs a kiküldetés kezdő napját megelőzően legalább 30 napos biztosítá sa (az azonban nem feltétel, hogy e biztosítási előzmény a kiküldő munkáltatóval álljon fenn, vagyis nincs tiltva a kiküldetés céljából történő munkaerő-felvétel), ■ a munkavállaló korábban ugyanabban az ál lamban 24 hónapig kiküldött volt, és a korábbi kiküldetés lejártától számítva nem telt el 60 nap, ■ a kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kikül detés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább, ■ a kiküldetésére azért került sor, hogy a kikül detés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót váltson fel, ■ a munkavállaló munkaszerződést köt azzal a vállalkozással, amelyhez kiküldték. ILásd a 987/2009/EK rendelet 14. cikk (l)-(2) bekezdéseiben ésa 195/1997. kormányrendelet 25. §-ában.]

A kik ü ld e tés igazolása A munkáltatónak a kiküldetést megelőzően az OEP honlapjáról letölthető nyomtatványon biztosítási igazolás iránti kérelmet kell benyúj tania a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez (e szervek a regionális egészségbiztosítási pénztárak jogutódai, és a fővárosi, megyei kormányhi vatalokon belül működnek). A szakigazgatási szerv a kérelmet 30 napon belül bírálja el, és a feltételek teljesülése esetén a magyarországi biztosítás fennállását - 2010. április 30-a után kezdődő kiküldetés esetén - az A1 jelű nyom tatványon igazolja (az igazolás legfeljebb 24 hónapra adható ki). [Lásd a 195/1997. kormányrendelet 27/A §-ában.] Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre, Svájcra 2010. május 1-je után is még a korábbi 1408/71/EGK rendeletet kell alkalmazni, ezért ha ide irányul a kiküldetés, vagy ezen országok állampolgára a kiküldött, továbbra is a koráb-

Példák kiküldetésre I. Magyarországi székhelyű vállalkozás (amely je lentős tevékenységet fejt ki Magyarországon) ideiglenes munkavégzésre Németországba, egy ottani székhelyű vállalkozáshoz küldi munkavállalóját, hogy elvégezze a német céggel kötött szerelési szerződésben meghatározott munkát. A munkavégzés nem haladja meg a 2k hónapot. Amunkavállaló magyar munkaszerződése továbbra is érvényes, munkabért kizárólag a magyar cégtől kap. Mivel a munkavállaló és a munkáltató között a kikül detés ideje alatt is fennmarad a közvetlen kapcso lat, a kiküldetés nem haladja meg a 2k hónapot, és a munkavállalót nem másik dolgozó leváltása céljá ból küldték ki, magyar biztosított marad a kikülde tés alatt is. A munkavállaló Németországban az EU-s egészségügyi kártya felmutatásával kaphat orvosilag szükséges egészségügyi ellátást. II. Magyar cég Ausztriába küldi munkavállalóját, hogy egy osztrák vállalkozásnál végezzen ideigle nesen munkát. A munkavállaló az osztrák céggel is munkaszerződést köt, és tőle is kap munkabért, így egyszerre két munkáltatója van.

bi nyomtatványok alkalmazandók (a kiküldő állam által kiadott E 101-es nyomtatvány legfel jebb 12 hónapra, amelyet E 102-es nyomtatvány kitöltésével a fogadó állam 12 hónappal meg hosszabbíthat). Ugyanazon munkavállaló ugyanazon célor szágba történő kiküldetése esetén a munkáltató akkor kérhet újabb Al-es igazolást, ha a korábbi kiküldetés vége és az újabb kiküldetés kezdete között legalább 60 nap eltelt (az igazolás ér vényessége ekkor is csak maximum 24 hónap lehet). Egymást közvetlenül követő, különböző tag államokba irányuló kiküldetések önálló kikül detéseknek számítanak, és az igazolás kiadása államonként külön-külön történik. [Lásd a 195/1997. kormányrendelet 27/A § (4) bekezdésében.]

Ö nálló vállalkozó kiküld etése A koordinációs rendelet nem definiálja, pon tosan kiket kell önálló vállalkozónak tekinte ni. A járuléktörvény végrehajtási rendelete vi szont kimondja, hogy a járuléktörvény szerinti egyéni vállalkozó, a biztosított mezőgazdasági őstermelő, valamint a külföldi jog szerint en nek megfelelő státusú személy minősül ön álló vállalkozónak. (Munkavállalónak pedig a munkaviszonyban foglalkoztatottak, a közal kalmazottak, köztisztviselők, a megbízási jog viszonyban foglalkoztatottak, a tiszteletdíjas tevékenységet végzők, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok, valamint a külföldi jogban hasonló jogállásúak számí tanak.)

A munkavállaló arra az időre, amely alatt csak Ausztriában dolgozik, az osztrák tb-jogszabályok hatálya alá kerül, és ha az osztrák jogszabályok úgy rendelkeznek, a magyarországi foglalkozta tójától kapott bére után is Ausztriában fizet já rulékokat, és az osztrák biztosító terhére veheti igénybe Ausztriában az ottani állampolgárokra érvényes teljes körű ellátásokat, más uniós tag államokban pedig az orvosilag szükséges ellátá sokat. Ha azonban a munkavállaló időről időre Magyarországra is visszatér munkát végezni, ab ban az államban lesz biztosított, ahol a lakóhelye található. III. Önálló vállalkozó, aki Franciaországban asz talosként dolgozik, 15 hónapra Németországba távozik, hogy ott nem asztalos önálló vállalkozói tevékenységet folytasson. Mivel Németországban más gazdasági ágazatban dolgozik, a két tevékenység nem minősül hasonló tevékenységnek, ezért nem alkalmazható rá a ki küldetési szabály, és így Németországban a német jog szerint lesz biztosított.

A tagállamok egyikében önálló vállalko zóként tevékenykedő személy, ha hasonló te vékenység végzése céljából 24 hónapnál nem hosszabb időre egy másik tagállamba távozik, továbbra is az első tagállam tb-jogszabályainak a hatálya alá tartozik. [Lásd a 883/2004/EK rendelet 12. cikkében.] Az önálló vállalkozó „kiküldetésének” fel tétele, hogy ■a letelepedése szerinti tagállamban a kikülde tést megelőzően legalább két hónappal érdem ben tevékenységet folytasson, és ■ a másik tagállamban történő munkavégzése alatt a letelepedése szerinti tagállamban üzlet szerűen továbbműködjön. Az önálló vállalkozó másik tagállamban folytatott átmeneti tevékenysége akkor minősül hasonlónak az „otthonihoz”, ha az ugyanabba a gazdasági ágazatba tartozik. [Lásd a 987/2009/EK rendelet 14. cikk (3)-(4) bekezdéseiben.] Az önálló vállalkozónak a lakóhelye, tartózko dási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szerv től kell kérnie Al-es igazolást. Ezzel biztosítható, hogy a fogadó államban ne kelljen járulékot fizet nie. A kérelmet az OEP által e célra rendszeresített (az OEP honlapján elérhető) nyomtatvány kitöl tésével kell benyújtani, még a kiküldetés kezdete előtt. [Lásd a 195/1997. kormányrendelet 27/A (1) bekezdéseiben.]

Tevékenység végzése tö b b ta g á lla m b a n Ha a munkavállaló, önálló vállalkozó egy idejűleg vagy folyamatosan váltakozva két vagy \

H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

EU-S KOORDINACIOS RENDELETEK

több tagállamban végez keresőtevékenységet, a biztosítási kötelezettsége főszabályként a la kóhelye szerinti országban állapítandó meg. Ha a munkavállaló a különböző tagálla mokban egy munkáltató javára végez munkát (feltéve, hogy a munkáltató az EU területén letelepedett), és a lakóhelye szerinti tagállam

jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amely ben a tevékenységet munkavállalóként végzi. [Lásd a 883/2004/EK rendelet 13. cikk (3) bekezdésében.] Több tagállamban végzett munkavégzés esetén is kérni kell az alkalmazandó jogról az Al-es igazolást a lakóhely, tartózkodási hely ban végzett tevékenysége nem jelentős, bizto vagy a munkáltató székhelye szerint illetékes sítási kötelezettsége a munkáltató székhelye egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél. Ha szerinti államban van. Ha a munkavállaló a szakigazgatási szerv alkalmazandó jogként különböző tagállamokban bejegyzett munkál a magyar jogot állapítja meg, A1 jelű igazolást tatóknak dolgozik, a lakóhelye szerinti ál állít ki, legfeljebb 24 hónapos érvényességgel. lam jogát kell rá alkalmazni (ez esetben nem Az igazolás kérelemre ismételten meghosszab számít, hogy ott jelentős-e a tevékenysége). bítható, ha a magyar jog alkalmazásának felté [Lásd a 883/2004/EK rendelet telei továbbra is fennállnak. 13. cikk (1) bekezdésében.] [Lásd a 195/1997. kormányrendelet 27/A § (1) bekezdésében.] Ha az önálló vállalkozó a lakóhelye szerinti tagállamban nem végez jelentős tevékenységet, annak a tagállamnak a joga alkalmazandó rá, Biztosítás ideiglenes m egállapítása ahol a tevékenységeinek központja található. Biztosítás ideiglenes megállapítására is lehe A tevékenység központja ott van, ahol az ön álló vállalkozó üzletvitelét szokásos jelleggel tőség van annak érdekében, hogy a munkavál folytatja, ahol a legtöbb szolgáltatást nyújtja, és laló ne maradjon ellátás nélkül. Ha nem egyértelmű, hogy melyik tagállam tervezi is nyújtani a következő 12 naptári hó tb-jogát kell alkalmazni, ezt a következő szem napban. [Lásd a 883/2004/EK rendelet 13. cikk (2) pontok alapján lehet eldönteni: .* ■ ha a munkavállaló vagy az önálló vállalko és a 987/2009/EK rendelet 14. cikk zó csak egy tagállamban végez munkát, akkor (8), (10) bekezdéseiben.] Magyarországon akkor jelentős a járulékennek a jogát, ■ ha az érintet^személy keresőtevékenysége törvény végrehajtási rendelete szerint a tevé kenység, ha a munkavállaló belföldön folytatott egy részét a lakóhelyén folytatja, vagy egyál talán nem folytat keresőtevékenységet, akkor tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy a lakóhely szerinti tagállam jogát, munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes mun kaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát; ■ ha az érintett több tagállamban végez mun illetve ha az önálló vállalkozó belföldön elért be kát, a biztosítási igazolás iránti kérelmében megjelölt tagállam jogát kell ideiglenesen al vétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát. [Lásd a 195/1997. kormányrendelet kalmazni. 27. § (3)Magyarországon bekezdésében.] a biztosítás ideiglenes megállapítására a lakóhely szerint illetékes Az a személy, aki különböző tagállamokban egészségbiztosítási szakigazgatási szerv hat szokásosan munkavállalóként és önálló vállal kozóként is végez tevékenységet, azon tagállam hónapig érvényes Al-es igazolást ad ki, mely-

Szociálpolitikai egyezmények Magyarország hatályos és alkalmazandó kétol dalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyez ményei (az uniós tagállamok polgáraira a koordi nációs tb-rendeleteket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy van-e kétoldalú egyezmény): ■magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (az 1959/20. törvényerejű rendelet hirdette ki; Szer biára, Macedóniára és Koszovóra alkalmazandó) ■ magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (az 1963/16. törvényerejű rendelet hirdette ki; Oroszországra és Ukrajnára alkalmazandó) ■ magyar-kanadai szociális biztonsági egyez mény (a 2003/LX1X. törvény hirdette ki) ■ magyar-horvát szociális biztonsági egyez mény (a 2005/CXXV. törvény hirdette ki)

■magyar-québeci szociális biztonsági megálla podás (a 2006/XVII. törvény hirdette ki) ■ magyar-dél-koreai szociális biztonsági egyezmény (a 2006/LXX1X. törvény hirdette ki) ■ magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény (a 2008/LXXI1. törvény hirdette ki) ■ magyar-bosznia-hercegovinai szociális biz tonsági egyezmény (a 2009/11. törvény hirdette ki) ■ magyar-indiai szociális biztonsági egyezmény (a 2010/XXIX. törvény hirdette ki, még nem hatályos) ■ magyar-ausztrál szociális biztonsági egyez mény (a 2011/CXVII. törvény hirdette ki, még nem hatályos) ■ magyar-mongol szociális biztonsági egyezmény (a2010/CXVIIl. törvény hirdetteki, mégnem hatályos)

nek egy-egy példányát megküldi a többi olyan tagállam intézményének, ahol az érintett sze mély keresőtevékenységet végez. A tájékozta tástól számított két hónap elteltével a biztosítást véglegesen meg kell állapítani, kivéve, ha egy másik tagállam a döntést vitatja. Vita esetén az intézményeknek egyeztetniük kell, és ha egy másik állam jogának alkalmazhatóságáról születik megegyezés, azt a tevékenység kezdő napjára visszamenőlegesen kell alkalmazni. /Lásd a 987/2009/EK rendelet 6. cikkében.]

Kivétel m egállapítása Egyes személyek vagy személycsoportok ér dekében a tagállamok illetékes hatóságai közös megállapodással eltérhetnek a koordinációs rendelet szabályaitól. A magyar biztosítás megállapítása érdeké ben kivételt kérhet az OEP-től a munkáltató és a munkavállaló, illetve az öiValló vállalkozó, ha ■ a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó át meneti külföldi tevékenységének időtartama előre láthatóan meghaladja a 24 hónapot, ■a kiküldetés feltételei fennállnak, de már eltelt 24hónap a kiküldetés kezdete óta, és különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják a kivétel megállapítását (például ha a munkavál laló korábban jellemzően Magyarországon szer zett nyugdíjjogosultságot, és a kivétel megadása nélkül csak rövid időre szerezne más tagállam ban jogosultságot). A kérelmező a kérelem benyújtásával egyide jűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri. Az Al-es igazolás kiadásához elengedhe tetlen, hogy az OEP a kérelmet támogassa, és hogy a kivétel megállapítására irányuló javas latot a másik érintett tagállam intézménye is elfogadja. Al-es igazolás ebben az esetben leg feljebb öt évre adható ki. [Lásd a 883/2004/EK rendelet 16., a 987/2009/EK rendelet 18. cikkeiben és a 195/1997. kormányrendelet 27/B §-ában. <

Külföldi gyógykezelés Ha a biztosított EGT-tagállam területén nem az uniós rendeletek alapján (EU-s egészségbizto sítási kártya nélkül) vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején ér vényes belföldi költség, de legfeljebb a ténvleges költség mértékének megfelelő összegben téríti meg. [Lásd az 1997/LXXXIll. törvény 27. §-ábar..J Az EU-kártya a kiállítástól számított 36 ho napig érvényes. A tartós külföldi szolgálato* teljesítő köztisztviselők és hozzátartozójuk HVG ! T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

90 | E U - S K O O R D I N Á C I Ó S R E N D E L E T E K

EU-kártyája továbbra is a külszolgálat idő tartamára, legfeljebb 48 hónapra érvényes. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 27. és a 217/1997. kormányrendelet 12/A §-aiban.[ EGT-államban átmenetileg tartózkodó ma gyar biztosított az európai egészségbiztosítási kártyával igazolhatja, hogy a magyar egész ségbiztosítás terhére jogosult ott orvosi ellátást igénybevenni. Az EU-kártya az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek ügyfélszolgálatán igényelhe tő személyesen vagy írásban, elektronikus úton személyesen vagy meghatalmazott útján, kisko rúak esetén a törvényes képviselő közreműkö désével. A kártya kiadása térítésmentes, kivéve ha megsemmisül, megrongálódik, elvész, vagy el lopják. Ilyenkor 2200 forint igazgatási szolgáltatá si díj fizetendő. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 27. és a 217/1997. kormányrendelet 12/A §-aiban.] Aki EU-kártyával valamely EGT-tagállamban jogosulatlanul vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást (például a kártyája még nem járt le, de a biztosítása már megszűnt), köteles meg téríteni az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit. Ezt az OEPnek határozatban kell elrendelnie. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 66-67. §-aiban.] A bármely jogcímen harmadik államban vagyis nem EGT- és nem szociálpolitikai egyez ményes országban - tartózkodó, például munkát vállaló vagy nyaraló magyar állampolgár által ott igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költsé gét az egészségbiztosítás forintban, az igénybe vételkor érvényes árfolyamon átszámítva meg téríti, ha a szolgáltatás elmaradása az élet vagy a testi épség súlyos veszélyeztetésével, illetve maradandó egészségkárosodással járt volna. A beavatkozás indokoltságáról, szükségességé ről utólag az egészségbiztosító ellenőrző főor vosai döntenek. Az egészségbiztosítási pénztár a tényleges és számlával igazolt költségeket téríti meg, de legfeljebb az igénybevétel idején érvé nyes itthoni finanszírozási mértékig. Harmadik államban tartósan foglalkoztatott - és a vele együtt külföldön élő házastárs és gyer mek - esetében az egészségbiztosítási pénztár a külföldi tartózkodás helyén indokoltan igény be vett fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti és szülészeti ellátás, valamint sürgősségi betegszállítás igazolt költ ségeit szintén az itthoni finanszírozás mértékéig téríti meg. Harmadik államban tartósan foglalkoztatott közalkalmazottnak, köztisztviselőnek cs kor mánytisztviselőnek a biztosító a külföldön indo koltan igénybe vett ellátás költségéből 85 százalé kot téríti meg (függetlenül a költség nagyságától). A költségtérítési igény bejelentésekor csatol ni kell az eredeti külföldi számlát, igazolást an nak kiegyenlítéséről, továbbá a számla magyar HVG ! T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

nyelvű fordítását. Ha a számlából nem állapít ható meg az igénybe vett egészségügyi szolgál tatás, csatolni kell a kórházi zárójelentés akár nem hivatalos fordítását vagy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó igazo lást és annak fordítását is. Az OEP akkor is engedélyezheti az összeg ki fizetését, ha a biztosított maga nem egyenlítette ki a számlát, ilyenkor az azon szereplő összeget a külföldi gyógykezelést végző intézmény ré szére kell átutalni. A másik uniós tagállamból érkezett ál lampolgárnak a helyben lakó biztosított ál lampolgárokkal azonos ellátásban kell része sülnie (az azonos elbírálásnak a 883/2004/ EK és a végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendeletekben foglalt uniós elve alapján). [Lásd cp 1997/LXXXIII. törvény 27. és a 217/1997. kormányrendelet 12. §-aiban.[ i K ülföldön szerzett biztosítási idők A szociálpolitikai egyezmények, illetve az EUszabályok szerinti nyugdíjat a Központi Nyugdíj nyilvántartási és Informatikai Igazgatóság állapít ja meg - mondja ki a 168/1997. kormányrendelet 1. paragrafus (2) bekezdés b) pontja. Kivétel, ha hozzátartozói ellátást állapítanak meg, és az el hunyt jogszerző részére már megállapítottak sa ját jogú vagy az ő jogán hozzátartozói ellátást. Ebben az esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság állapítja meg. A külföldön szerzett biztosítási idők az erről szóló nemzetközi egyezmények, illetve az Eu rópai Unió koordinációs rendelete szerint szá míthatók be a nyugdíjra jogosultság eldöntése kor, illetve a nyugdíj kiszámításakor. Az EU tagországaiban és az Európai Gazdasági Térség (EGT) további államaiban a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletek érvényesek. Az EU-tagországok maguk határozzák meg nyugdíjrendszerük szabályait, de a biztosítási idők összeszámítására létezik néhány közös előírás: ■ minden tagországban a saját szabályok sze rint kell igazolni a biztosítási időket; ■egyazon biztosítási idő nem ismerhető el kétszer; ■ a tagországok nem EU-tagállammal kötött szo ciálpolitikai egyezményeiben saját biztosítási idő nek elismert időt szolgálati időnek kell tekinteni; ■ a speciális biztosítási időket (például bányá szok, fegyveres szervek tagjai esetében) a másik ország hasonló rendszerében el kell ismerni; ahol ilyen speciális rendszer nincs, ott az általá nos rendszerben. Ha a biztosított több EGT-országban is szerzett szolgálati időt, a nyugdíjra jogosultság megállapí tásakor a biztosítási időket össze kell adni. Ha va laki például Franciaországban 15, Németország ban 10 és Magyarországon is 10 évet dolgozott,

akkor az itthoni szolgálati idő nem lenne elegendő a magyar nyugdíjhoz, de az együttes, vagyis a 35 év biztosítási idő már jogosulttá teszi (ha a nyug díjhoz előírt egyéb feltételeknek is megfelel). Több országban szerzett biztosítási idők esetén a magyar nyugdíjrész kétféleképpen számítható ki: ■ az összes biztosítási idő alapján, amikor is úgynevezett elméleti nyugdíjat kell megállapí tani, amelyből egy-egy országra az egyes szol gálati idők arányában kell kiszámítani a tény leges nyugdíjat (például 15 év német idő és 20 év magyar idő esetén a magyar nyugdíj a 35 év alapján járó 73 százalék nyugdíj 57,1 százaléka, vagyis 41,7 százalék); ■ az országonként szerzett biztosítási idők alap ján, azaz például 15 német év és 20 magyar év esetén a 20 év magyar idő alapján (ekkor a ma gyar nyugdíj a nettó átlagkereset 53 százaléka). Az érintettnek mindig a neki kedvezőbb nyugdíjat kell megkapnia (vagyis az előbbi példában itthon az arányos számítás helyett a nemzeti szabályokat kelf alkalmazni). Magyarország kétoldalú szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezményeinek két alapmegoldása a nyugdíj megállapítására: ■ a biztosítási időket össze kell adni (hason lóan az EU-szabályhoz), és a magyar nyugdíj részt a magyar biztosítási idő arányában kell kiszámítani (ez az arányos teherviselés elve ez szerepel Magyarországnak a jugoszláv utód államokkal, Dél-Koreával és Kanadával kötött egyezményeiben); ■ a lakóhely szerinti ország fizeti a nyugdíjat a másik országban szerzett biztosítási idő után is (ez a területi elv - ilyen egyezménye van Ma gyarországnak a szovjet utódállamokkal). Az utóbbi egyezménytípus esetében például az Ukrajnában szerzett 20 év és a Magyarországon szerzett 20 év alapján az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező az ottani szabályok és az ottani hason ló munkakörben elért kereset alapján kap 40 év szolgálati időnek megfelelő nyugdíjat, a Magyaror szágon lakó pedig itt kap 40 év alapján nyugdíjat (a magyar nemzeti szabályok szerint, a hasonló munkakör magyar átlagkeresete alapján). Akinek külföldi biztosítási ideje is van, a lakó helye szerinti ország nyugdíj-biztosítási szerveinél - az ott magyar nyelven is rendelkezésre álló formanyomtatványokon - kérheti a nyugdíjat (Magyaror szágon a területi igazgatóságokon). A szociálpoliti kai egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti nyugdíjat azonban a Központi Nyugdíj-nyilvántar tási és Informatikai Igazgatóság állapítja meg, és ó jár el a külföldi partnerbiztosítóknál is. Kivétel ez alól a hozzátartozói ellátás abban az esetben, ha az elhunyt a magyar jogszabályok szerinti nyug díjas volt. Ekkor ugyanis a Nyugdíjfolyósító Iga2' gatósághoz kell fordulni, ha viszont a nyugdíjazás előtt a biztosított fegyveres szervek tagja volt, akkor a saját nyugdíj-megállapító szervhez.

T Á R S A D A L O M B IZ T O S ÍT Á S I ELLÁTÁSOK

1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)’

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelettel (R.)

I. fe je ze t Á ltalános rendelkezések A törvény célja Tbj. l.§ E törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a tár sadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyo kat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biz tosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Megha tározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat. Alapelvek Tbj. 2. § íll A társadalombiztosítás Magyarország ál lampolgárait és e törvény külön rendelkezése alap ián más természetes személveket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magában foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség. Í21 A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint köte lező. (31 A kötelező társadalombiztosítás rendsze rében a biztosított - e törvény vagy társadalombiz tosítási ellátást megállapító törvény eltérő rendelkezése hiányában - az egyéni felelősség elvének megfelelően, az e törvényben meghatározott já rulékfizetési kötelezettség alapián szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátar-

• A 2011. n o v e m b e r 3 0 -á tó l h a t á ly o s v á lto z á s o k a t aláhúzott dőlt betűkkel, a 2011. d e c e m b e r 1-iétől h a tá ly o s a k a t a lá h ii zo tt h e te k k e l. a 2011. d e c e m b e r 31-étő l h a t á ly o s a k a t dőlt betűkkel, a 2012. ja n u á r 1-jétől h a t á ly o s a k a t kövér b etűk kel, a 2012. fe b ru á r 1-jétől h a tá ly o s a k a t M ts z e ra já h ú z o ttb M k k e lj a 2013. ja n u á r 1-jétől h a tá ly o s a k a t kövér d óit betűkkel je lö ljü k .

HVG í T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

tozóia javára az egves.társadalombiztosítási ellátá sokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás öszszege -ha törvény kivételt nem tesz -arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével. (4) Hatályát vesztette. (5) A biztosítás az annak alapjául szolgáló jog viszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkozta tót bejelentési, nyilvántartási, járulékmegállapítási és -levonási, járulékfizetési, valamint -bevallási kötelezettség tgrheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki Magyarország te rületén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki Magyarország terü letén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik. (6) A foglalkoztatót a társadalombiztosítás ke retében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék- és hozzájáru lás-fizetési kötelezettségek terhelik. Í6al A társadalmi szolidaritás elvének megfele lően - a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása ér dekében -törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megálla píthat. amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet. (7) A társadalombiztosítási rendszer műkö désében érvényesülő közteherviselés érdekében törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik rendszeres vagy eseti közlésére kötelezi, amelyek társadalombiztosításijárulék fizetési és hozzájárulás-fizetési kötelezettségeik megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzé séhez és érvényesítéséhez szükségesek. A közteher viselés érvényesítéséhez és a jogosultságok megál

lapításához létrehozott nyilvántartások törvényben meghatározott módon egységes rendszert alkotnak. Tbj. 3. § (1) Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről és a nemzetgazdaság lehetőségeivel összhangban álló fejlesztéséről a) a társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyes ellátások megállapításával, b) az ellátások fedezetére szolgáló fizetési köte lezettségek meghatározásával, c) az ellátások igénybevételére, a b) pont sze rinti fizetési kötelezettség megállapítására, beval lására, befizetésére és beszedésére, valamint nyil vántartására vonatkozó szabályok megalkotásával, d) az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és ellenőrző rendszer sza bályozásával gondoskodik. (2) Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombizto sítás kiadásai a bevételeket meghaladják.

II. fe je ze t Fogalm ak és érte lm e ző rendelkezések Tbj. 4. § E törvény alkalmazásában: a) Foglalkoztató: 1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egye sülés, ha biztosítottat foglalkoztat, 2. tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló eseten a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, 3. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, 4. az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző

T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í TÁ S I E L L Á T Á S O K

juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben

11. az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, 12. a végrehajtói iroda, 13. az egyéni cég. d) Társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkerese ti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működé sének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében tör ténik (tagsági jogviszony), 2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, 3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végre hajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközös ség, az oktatói munkaközösség tagja, 4. az egyéni cég tagja, ■ 10. a szociális igazgatásról és szociális ellátások 5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és ról szóló 1993. éviül, törvény szerinti munkarehabi a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes litáció (a továbbiakban: munkarehabilitáció) kere személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem tében munkarehabilitációs díjat folyósító szociális munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. intézmény. alpont szerint társas vállalkozónak minősül. b) Egyéni vállalkozó: e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, 1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékeny szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilván séget saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az tartásban szereplő természetes személy, az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá 2. a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlá irányadó öregségipyugdíj-korhatárt betöltötte. sára jogosító igazolvánnyal rendelkező magánf) Sajátjogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki személy, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevé 1. a társadalombiztosítási nyugellátásról kenység vagy szociális szolgáltató tevékenység szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény al folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező kalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pont magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, ügyi vállalkozó), a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) ré s z e s ü lő , biztosítottnak minősülő személy esetén a z ellátást folyósító szerv, 5. a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv, 6. a kincstár számfejtési körében a helyi önkor mányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tar tozó munkáltatók esetében a járulék megállapításá val, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak be jelentésével összefüggő, az e törvényben és az Art.ben előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár, 7. a munka törvénykönyve harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogsza bály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó,

3. az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tar tozó ügyvéd, európai közösségi jogász (atovábbiak ban együtt: ügyvéd), 4. az egyéni szabadalmi ügyvivő, 5. a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékeny kedő közjegyző, 6. a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenyke dő önálló bírósági végrehajtó. ba.) Hatályát vesztette. c) Társas vállalkozás: 1. a közkereseti társaság, 2. a betéti társaság, 3. a korlátolt felelősségű társaság, 4. 5. a közös vállalat, 6. az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, 7. az 1-6. pontban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is, 8. a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda, 9. a gépjárművezető-képző munkaközösség, 10. az oktatói munkaközösség,

folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, feleke zeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, 2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálá sáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendele tek, illetve az EGT-államjogszabályai alkalmazásá val saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, 3. az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont sze rinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel. g) Hatályát vesztette. h ) Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogvi szony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát Ma gyarország vagy a szociális biztonsági rendsze rek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.

i) Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, il letve társas vállalkozónak, és foglalkoztatója biz tosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. j) Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. k) Járulékalapot képezőjövedelem: 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerző désben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgá lójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borrava ló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas fog lalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

I) Járulék: az egészségbiztosítási és munka erő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiz tosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyug díjjárulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korked vezmény-biztosítási járulék. m) A magánnyugdíjpénztár tagja: 1. 2. a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntés sel csatlakozó személy. n) o) Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó: 1. a tagságra kötelezett pályakezdőnek nem mi nősülő természetes személy, aki az 1998. január 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelke zések értelmében önkéntes döntéssel taggá vált, és 2. azMpt. 3. §-ának (2) bekezdésében megha tározottszemély. p) Tanulószerződés: a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerinti tanulószerződés. Q) r) Igazgatási szerv: 1. a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kö telezettséggel, a járulék bevallásával, megfizeté sével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a tartozás beszedésével, behajtásával, a bevallás ellenőrzé sével kapcsolatos hatósági ügyben - a 34-35. §, 41. § (4)-(5) bekezdés, 42-43. § kivételével - az álla mi adóhatóság, az adózás rendjéről szóló törvény 88. §-ának (5) bekezdésében meghatározott fel adatkörében a vámhatóság, HVG

T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

T A R S A D A L O M B I Z T O S I T A S I E L L Á T Á S OK

2. a 34. § (1), (5), (8) bekezdésének, a 35. §-ának, 40. §-ának, a 41. §-ának (2) bekezdése és a 42-43. §-amak alkalmazásánál a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeteséert felelős nyugdíj-biztosítási szerv és a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv, 3. a 34. § (10) és (12) bekezdésének, a 35. §-ának, 40. *?-ának, a 41. §-a (2) és (4)-(5) bekezdésének, a 42-43. §-ainak alkalmazásánál az egészségbiztosí tási szerv, 4. a 40. §, a 41. § (2) és (3) bekezdése és a 4243/A § alkalmazásánál a rehabilitációs hatóság. s) Minimálbér: 1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részé re megállapított személyi alapbér kötelező legki sebb íiavi összege, és 2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járu lékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásá ban a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevé kenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középiokú szakképzettséget igényel. t) n) Belföldi: 1. Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhelylyei rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy, 2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával ren delkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szotó törvény hatálya alá tartozó személy (a további akban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával ren delkező személy), aki a szabad mozgás és a három hó napot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adata inak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint 3. a hontalan. v) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás ban részes más állam, továbbá az az állam, amely nek állampolgára az Európai Közösség és tagál lamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban ré szes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. w) Mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. 3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személy. x) Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült me zőgazdasági őstermelőnek. z) Harmadik állam: az Európai Gazdasági Tér ség és Magyarország által kötött kétoldalú szociá lis biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartózó állam. HVG ! T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

zs)

sítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglal nyugdíjra jogosultakról, valam int e szolgáltatások fede koztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, zetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskola58. § -á b a n , v a la m in t a kö te lező eg é szsé g bizto szövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében sítás e llá tá s a iró l szóló 1997. évi LXXXIII. tö rv é n y tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját 83. § (2) bekezdésének ^pontjában foglaltfelhatalmazás alap ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, ján a kormánya következőket rendeli el: vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében R. 1. § (1) Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, személyesen közreműködik, tárgyhónapra esőjövedelemegyrésze Magyarországon, másik c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai része külföldön adóztatható, járulékalapként tanulmányokat folytató tanuló, ója Tbj. 4. § k)pontjának 1. alpontjában meghatározott d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy, jövedelmet és ö ja T b jA § k) pontjának 2 . alpontjában említett szemé e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, lyi alapbér, illetve szerződésben meghatározott díj összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem amelyben a jövedelem külföldön adóztatható, minősülő társas vállalkozó, együttesen kellfigyelembevenni. g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló (2) A Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjában meghatározott egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbí személyialapbéra munkaszerződésalapjánfizetett.juttatott, az zási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) havi átlagos alapbére. Ennek hiányában a tárgyhavi személyi személyesen munkát végzői, személy - a külön alapbérajárulékalap. törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amenyR2.§0)-(6) (7) Amennyiben a pénztártag a magánnyugdíjról és a nyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra an továbbiakban: Mpt.) 23. §-a (1) bekezdésének g)pontja szerinti választási lehetőségével élve magán-nyugdíjpénztári tagsági nak harmincadrészét, jogviszonyátmeg kívánja szüntetni, éserrőlapénztárrészéreaTbj. h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi sze 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony vagy a Tbj. 34. § (1) bekez mély, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: dése szerinti megállapodás megszűnését követő 90 napon belül egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast, írásban nyilatkozik, a nyilatkozatában a biztosítási jogviszony, i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irány illetőleg a megállapodás megszűnésének napját is közölnie adó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már meg szerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kell. Amennyiben a pénztártag egyidejűlegtöbb biztosítási jogviszonyban áll, a nyilatkozat megtételekor a magánnyugdíj kivéve pénztárnak a tagot tájékoztatni kell arról, hogya magán-nyug 1. az őstermelői tevékenységet közös igazol díjpénztári tagdíjfizetési kötelezettsége a továbbiakban egyik vány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdál jogviszonyában sem áll fenn. kodó család kiskorú tagját, R. 2/A§ 2. az egyéb jogcímen - ide nem értve ag) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíj ban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregséIII. fe je ze t A társad alo m b izto sítás ellátásai és az ginyugdíj-korhatárt betöltötte. (2) A z (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl ellátásra jo go sultak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony kereté ben munkát végző személynek k e ll tekinteni azt is, A biztosítottak aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi Tbj. 5. § szervezetek szövetsége, társasházközösség, egye (1) E törvény alapján biztosított a) a munkaviszonyban (ideértve az ország sület, köztestület, kamara, gazdálkodó s z e rv e z e t vá lasztott tisztségviselője, gazdasági társaság társas gyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségvi közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgá selője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá lati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igaz a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szerveze ságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hi teinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a vatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas magánnyugdíjpcnztárak választott tisztségviselője, foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási a helyi (települési) önkormányzat választott képvi jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, selője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású arendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági polgármester, amennyiben járulékalapot képező szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatá jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) el sos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerző déses állományú tagja, a katonai szolgálatot telje éri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget. A tá rsa d a lo m b iztosítá s ellátásaira és a m agán-

a k i. Mag álisl köze tartc R oltalo talom együt nyúló vábbii jogiví szemé megbí lékala szerint figyelt R. kezdő Tbj. 7.! a bizto sítésér teljesít ma.sei kifizeti venni. (2) szakon sor, a b kesség sához; jövede figyele számáv (3)

w sánál fi megköt elóadá: (előadá (5) tisztség időszak díj fizet tésének megszű

(6) R .i alapján díjjárul« határ[TI (2)/ alapot ki (l) bekez sánál-i kellfigyf (3)/ néséret évreáth

T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í T Á S I ELLÁTÁSOK

)iakban: foglalrténik, íz iskola;retében tagját ~ iviszony, cetében 5iskolai szesülő iák nem ak nem

(3)

Biztosított az a természetes személy is, jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes

alu a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szoci

járulékfizetésifelső határnapi összegénekfigyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.

ális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló k ö z ö s s é g i rendelet alapján e törvény hatálya alá

pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedel

tartozik.

met akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a

3 . § Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi

(k) A járulékalap megállapításánál a Tbj.

§-ának k)

biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.

oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaol

(5) A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően,

talom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban

e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező

együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irá

jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe

nyuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a to

venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése

vábbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői

napján került volna sor.

jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész)

(6 ) A biztosítás szünetelése alatt - a szünetelést megelő

személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a

zően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján-kifizetett

megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járu

(juttatott) járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési

lékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás)

felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifi

szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell

zetésére a szünetelés kezdőnapját megelőző napon került

rányuló megbí

figyelembevenni.

volna sor.

R. ti. § (1) Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony

M / B § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.

zónak ayban) i külön íkéntes amenyrgyhavi imálbér Dkra an-

kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a

évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóIó.168/1997. (X. 6 .) kor

Tbj.7. §-a alapján nem állapítható megvagy az vitatott, akkor

mányrendelet 75/B §-ában meghatározott tájékoztató kereté

a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, telje

ben a nyugdíjfolyósító szerv arról is tájékoztatja az ellátásban

sítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a

részesülő személyt, hogy az egészségügyi szolgáltatások igény-

teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtarta

bevételérevalójogosultságigazolása céljából azOrszágos Egész

ma, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj

ségbiztosítási Pénztárhoz (a továbbiakban: OEP) bejelentette.

kifizetéséig(esedákességéig)elteltidőtartamot kellfigyelembe (2) Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem idő

ázi szeegyütt: iíjast, á irány ár megb 20 év,

szakonként, illetőlega tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedé kességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálá sához a kifizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyi jövedelemadó előlege alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.

igazolgazdál-

(3) (*0 Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálá sánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés

%) pont

megkötésétől, az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként

lyugdíj- : öregsé-

(előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe. (5) ATbj. 5. §-ának( 2) bekezdésében említett választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az

kon túl keretéii azt is, idalmi 5, egyeezetvátársas tségvi)vábbá ervezeárak,a isclője,

R.WC§

venni.

időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifize tésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáigeltelt. (6) Hatályát vesztette. R. «»/A § (l) A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetettjárulékalapot képező jövedelem után a nyug díjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ [Tbj. 24. § (2) bek.] figyelembevételével kell megállapítani. (2) Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulék alapot képező jövedelmet(elmaradt követelés) a Tbj. 2b. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapítá

:képvizatású ;épez<5

snál - a járulékfizetési felső határig - arra az évre (időszakra)

ása) el eget.

nésére tekintettel, e biztosítási időnek a következő naptári

kellfigyelembevenni, amely évre (időszakra) azt kifizették. (3) A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszű évre áthúzódó időtartamára kifizetett, járulékalapot képező

Tbj. 6. § (1) A biztosítottak - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. (2) Az a személy, aki az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meg határozott jogviszonyban áll, és egyidejűleg saját jogú nyugdíjas, baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt, d) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a bün tetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, e) az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvi vő kamarai tagságának szüneteltetése alatt, f) az egyéni vállalkozói tevékenység szünete lésének ideje alatt. Tbj. 9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogvi szonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbí rálni. (2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irá nyuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyan annál a foglalkoztatónál a naptári hónapban el ért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. (3) Az 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében említett személy biztosítása - a 7. § (1) bekezdésében említett időszakon belül - ak kor is fennáll, ha a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, b) gyermekgondozási segélyben, gyermekne velési támogatásban, ápolási díjban részesül, c) amennyiben az ellátások folyósítását közvetle nül megelőző napon biztosított volt.

Tbj. 7. § (1) A biztosítás - amennyiben e törvény eltérő en nem rendelkezik - az ennek alapját képező jog viszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. (2) A munka törvénykönyve szerinti munkavi szony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép.

Tbj. 10. § (1) Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfi zetési kötelezettsége: a) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilván tartásból való törlés napjáig, b) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő ese Tbj. 8. § tében a kamarai tagság kezdete napjától annak Szünetel a biztosítás: megszűnése napjáig, európai közösségi jogász a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak ha törlése napjáig, ad) a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekc) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén gondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyer e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig meknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét éves tart. nél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik (2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezett sége: igénybe, b) az igazolatlan távoliét időtartama alatt, c) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) köte

lezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkavi szonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár,

a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szaba dalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közre működési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az

T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í TÁ S I E L L Á T Á S OK

egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben c) az európai parlamenti képviselőre. fennálló tagság megszűnésének napjáig, d) b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál léte sített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségTbj. 12. § viselői jogviszony létrejötte napjától annak meg A 11. §-ban meghatározott személyek társada szűnése napjáig tart. lombiztosítási ellátására a 34-35. § rendelkezései (3) A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kö szerint megállapodást lehet kötni. telezettsége a) az őstermelői igazolványban feltüntetett idő Tbj. 13. § E törvény rendelkezéseit ponttól az igazolvány visszaadása napjáig, a) a szociális biztonsági rendszerek koordi b) gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyil nálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós vántartásból való törlés napjáig, illetőleg rendeletek, c) az 5. § (1) bekezdésének i) pontjában megha b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó tározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését személyre az egyezmény követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekö szabályai szerint kell alkalmazni. vetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a bizto Társadalombiztosítási ellátások sítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép Tbj. 14. § a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyúj R. 5. § (1) (2) ATbj. 10. § (2) bekezdés o^pontjánakalkalmazásánál a tott ellátások az egészségbizfosítás és a nyugdíjtársasági szerződésben meghatározott személyes közremű biztosítás keretében vehetők igénybe. ködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a (2) Egészségbiztosítási ellátások: személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyi a) egészségügyi szolgáltatás; ben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződés b) pénzbeli ellátások: ben meghatározottidőpontaz irányadó, ennek hiányában a ba) terhességi-gyermekágyi segély, személyes közreműködés kezdeténekazta napot kell tekinte bb) gyermekgondozási díj, ni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságok be) táppénz; ról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti. c) baleseti ellátások: ca) balesetiegészségügyi szolgáltatás, Tbj. 11. § eb) baleseti táppénz, A biztosítás nem terjed ki: cc) baleseti járadék; d) megváltozott munkaképességű szemé a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének lyek ellátásai: külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: da) rokkantsági ellátás, képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú ház db) rehabilitációs ellátás. (3) A nyugdíj-biztosítási ellátások: tartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával a) társadalombiztosítási sajátjogú nyugellátás: közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú aa) öregségi nyugdíj, családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az ab) hatályát vesztette, ac) hatályát vesztette; alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rend b) hozzátartozói nyugellátás: szere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi ba) özvegyi nyugdíj, szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjé bb) árvaellátás, re (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő be) szülői nyugdíj, családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve, hogy bd)baleseti hozzátartozói nyugellátások; kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biz c) rehabilitációs járadék. tonsági rendszere; b) a magyar jogszabályok szerint be nem A tá rsa d a lo m b izto sítá s egyes ellátásaira jegyzett külföldi munkáltató által Magyaror jo g o s u lta k szág területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek Baleseti ellátásra jogosultak minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsön zés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munka végzés a két évet nem haladja meg; e rendelke zés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi m unka végzés befejezésétől számítva három év nem telt el; HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

Eb. tv.) meghatározottak szerint - a biztosítot takon túl - az, aki egyéni, illetve társas vállal kozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagy saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszony ban áll. (2) Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogo sult, aki a) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakor lati képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi állampolgárt, b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elme beteg, illetőleg szenvedélybeteg, c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzá rásra utalt, szabadságvesztés-büntetést töltő sze mély (a továbbiakban: fogvatartott), d) közcélú munkát végez, különösen, aki élet mentés, baleset-, illetőleg katasztrófaelhárítás vagy véradás során szenved balesetet vagy egész ségkárosodást, ,. e) közérdekű munkát végez, f) külön törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végez.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak Tbj. 16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogo sult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki a) táppénzben, terhességi-gyermekágyi segély ben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénz ben, baleseti járadékban, b) a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyug díjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitáci ós járadékban, c) mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, nö velt összegű öregségi, munkaképtelenségi, öz vegyi járadékban), megváltozott m unkaké pességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyaté kossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempót lékban, d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadi gondozotti ellátásban, e) bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, f) gyermekgondozási segélyben, g) Magyarországon nyilvántartásba vett egy háztól, felekezettől nyugdíjban vagy a Magyar Tbj. 15. § (1) Baleseti ellátásra, baleseti hozzátar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján fo tozói nyugellátásra jogosult a társadalombiz lyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjse tosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. gélyben (nyugdíjban) részesül, törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló h) az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, idős 1997. évi LXXXII1. törvényben (a továbbiakban:

korúa

lésitá 0 tozó i felsői felsőt tatás magy polgá sért f( alapj; áll, í) egés2 ség-v, egész éri, v enné vonal k) és jö^ lékát D Mag; tózk< mag] orszí m sós s: (ide i meki báni azillí lyal e átme szem ff o, lis e 54. §Pj kébei r) szóig s)

véka képe zalék t) u szün szólj korh dósá

T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í T Á S I ELLÁTÁSOK

ztosítots vállal taiénak cént az ilamint uszony ba jogoézmény, gyakorója,ide

;lt elrae-

itt, elzájltő sze-

akí élethárítás yegész-

ikéntes

ak jogotőleg a jgosult segélyppénz-

nnyugDilitácigségi, in, nöigi, özkakéíszok gyaté?kban, ;mpótI, hadi vagy

ttegyagyar •sított ián fo¡díjseJltság ., idős

járadékában, ápolási díjban, gyermekneve c) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészséglési támogatásban részesül, ügyi ellátásra. vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató i) a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tar (3) Az (1) bekezdés a)-k), továbbá o), s) pontja társas vállalkozó után a társas vállalkozás, va tozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a esetében - az (1) bekezdés i) pontjában meghatá lamint a 39. § (2) bekezdésében említett személy felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatási járulékot, rozott ösztöndíjas kivételével - az egészségügyi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű ok szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az d) az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a tatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú érintett személy belföldinek minősüljön. külön törvényben meghatározott személy egész magyar állampolgár, valamint az a külföldi állam (4) Az egészségügyi szolgáltatásokra vonat ségügyi hozzájárulást, polgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatá kozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jog e) a foglalkoztató a külön jogszabályban megha sért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj címre tekintettel lehet megállapítani. Amennyi tározott korkedvezményre jogosító munkakörben alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban ben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minő is megállapítható, akkor a jogcímek (1) bekez sülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet áll, j) megváltozott munkaképességű, illetve désben foglalt felsorolása jogosultsági sorrendet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, egészségkárosodást szenvedett, és munkaképes jelent, azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatáro valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben ség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve zott jogcím az (1) bekezdésben felsorolt jogcíme vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni ket megelőzi. egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot el vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot éri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy (5) Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és e) 2013. január 1-jén hatályát veszti ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult szemé fizet. vonatkozó igazolásával rendelkezik, lyek által a biztosítástól függetlenül térítésmentesen, (2) Hatályát vesztette. k) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, valamint a biztosítás alakján térítésmentesen vagy (3) Hatályát vesztette. és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 száza térítés ellenében, továbbá a biztosításon felül térítés (4) A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hoz lékát, ellenében igénybe vehető ellátások körét külön tör zájárul. l) kiskorú, magyar állampolgársággal és vény határozza meg. (5) A járulékokat a járulékalapot képező jö Magyarország területén lakóhellyel vagy tar vedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek tózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem Tbj. 16/A § szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási magyar állampolgárságú kiskorú, aki MagyarA 16. § (1) bekezdésének i) pontjában em kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését kö ország területén lakóhellyel rendelkezik, lített tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, vetően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező m) személyes gondoskodást nyújtó bentlaká illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a di jövedelem után is meg kell fizetni. sos szociális intézményben elhelyezett személy ákigazolványra való jogosultság megszűnéséig (6) Hatályát vesztette. (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyer jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve mekvédelmi rendszerben utógondozási ellátás a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének Tbj. 19. § ban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá időtartamát is. (1) Hatályát vesztette. az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatály(2) A biztosított, a kiegészítő tevékenységet lyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében A m a g á n n yu g d íj kereté be n já ró szolgá lta tás folytató egyéni és társas vállalkozó által fizeten átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú és kifizetés dő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. személy, Tbj. 17. § (3) A biztosított által fizetendő egészségn) fogvatartott, A magánnyugdíj keretében a biztosított, illető biztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke o) a szociális igazgatásról és szociá leg a kedvezményezett 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási és munlis ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a) nyugdíjjáradékra vagy kaerő-piaci járulékon belül a természetbeni 54. §-a alapján szociálisan rászorult, b) egyösszegű kifizetésre egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénz p) egészségügyi szolgáltatás megszerzése érde szerezhet jogosultságot a magánnyugdíjról és beli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a kében kötött megállapodás alapján jogosult, a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. r) a 39. § (2) bekezdése szerint egészségügyi meghatározott feltételek szerint. (4) A kiegészítő tevékenységet folytató szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet s) nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e te folytató társas vállalkozó után a társas vál vékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot IV. fe je ze t lalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 szá meghatározott személy által fizetendő egész zalékát, naptári napokra annak harmincadrészét, Az e llá tá so k fe dezete J árulékfizeté sre ségügyi szolgáltatási járulék havi összege t) hajléktalan, v o n a tko zó á lta lá n o s szabályok 6390 forint (napi összege 213 forint). a) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak meg Tbj. 18. § (5) A foglalkoztató az 5. §-ban említett biztosí szüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a (1) A társadalombiztosítási ellátások és a mun tott betegsége miatti keresőképtelensége, valamint szolgálati járandóságról szóló törvény alapján kaerő-piaci célok fedezetére a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósí korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járan a) a biztosított természetbeni egészségbiztosí tott táppénz egyharmadát hozzájárulás címén dóságban részesül, tási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulé fizeti meg. v) az előadó-művészeti szervezetek támoga kot és munkaerő-piaci járulékot (a továbbiakban (6) A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által tásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól együtt: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mér szóló törvényben meghatározott balettművé járulék), valamint nyugdíjjárulékot, a kiegészítő téke 13 százalék. szeti életjáradékban részesül. tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó (6) 2013. január 1-jén hatályát veszti. (2) A 13. § hatálya alá tartozó külföldi személy nyugdíjjárulékot, (7) Hatályát vesztette. b) hatályát vesztette, az ugyanott hivatkozott külön jogszabály, illetőleg R. 5/A § (1) A társadalom biztosítási kifize tőh e llye l korúak

H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

100

I T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í TÁ S I E L L Á T Á S OK

a folyósítás időpontjáról - az ellátásban részesülő személy

b) pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a 4. § k) pont szerinti jövedelem (kivéve a külön jogszabály szerinti prémiumévek prog. 21. § szerinti jövedelmeket) alapulvételével ram és a különleges foglalkoztatási állomány korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, keretében járó juttatás után. ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint (2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járu mentesítették. (2) A korkedvezmény-biztosítási járulék fizeté lékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a központi költségvetésről szóló törvényben az sére és bevallására, az ezzel összefüggő nyilván egy naptári napra meghatározott összeg naptári tartási és adatszolgáltatási kötelezettségre az Art. évre számított összege után fizeti meg (a további szabályait megfeleló'en alkalmazni kell. akban: járulékfizetési felső határ). (3) A járulékfizetési felső határt évente január Tbj. 20/A § 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a bizto 2013. január 1-jén hatályát veszti. sítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn Járulékalapot nem képező jövedelem a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell Tbj. 21. § Nem képezi a nyugdíjjárulék és az egész megállapítani. A járulékfizetési felső határ szá ségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alap mításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá

nevének, taj-számának, valam int a foglalkoztató nevének,

ját:

adószámának m egjelölésével - az ellátás kifizetésével

a) a foglalkoztató által megállapított és folyó sított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő

rendelkező foglalkoztató a Tbj. 19. §-ának(5) bekezdése szerinti táppénz-hozzájárulás összegét m egállapítja, és az általa kifize tett ellátások terhére elszámolja. (2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendel kező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes fő városi, megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: egészségbiztosítási szakigazgatási szerv) állapítja meg. A foglalkoztató a határozat jogerőre emelkedését követően a táppénz-hozzájárulást15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) m unkáltatóltáppénzhozzájárulás-beszedési számlájára utalja át. (3) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifiz e te tt, más foglalkoztatónál fennállójogviszony alapján folyósított táppénz összegéről,

egyidejűlegtájékoztatja az egészségbiztosítási szakigazga tási szervet, illetve a fővárosi és megyei korm ányhivatalok m int kifizetőhelyek esetén az OEP-et, a táppénzhozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása céljából.

{k) Az e g é szsé g bizto sítá si sza kiga zg atá si szerv a jo g e rő s h a tá ro z a to k a d a ta it h a tá ro z a to n k é n t, a fo g la lk o z ta tó a zo n o sító szá m á t és a kö ve te lé s ö szsz e g é t, v a la m in t ese d é ke ssé g ét ta rta lm a z ó a d a t s z o lg á lta tá s t te lje s ít az á lla m i a d ó h a tó sá g részére. Az a d a ts z o lg á lta tá s t e le k tro n ik u s a n , a NAV és az OEP k ö z ö tti m e g á lla p o d á s b a n rö g z íte tt a d a tta rta lo m m al és rendszerességgel, de legkésőbb a tá rg y h ó n a p o t kö v e tő h ó n ap 1 5-éig ke ll te lje s íte n i. Az a d a ts zo l g á lta tá s s z e rin t fe n n á lló kö v e te lé st az a d ó h a tó sá g a fo g la lk o z ta tó a d ószám láján „tá p p é n z -h o z z á já ru lá s a d ó n e m " k ö te le z e tts é g k é n t írja elő. Az a d a ts zo lg á l

összege, b) az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás, c) a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), d) a szerzői jogi védelem, találmányi szaba dalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, va lamint az újítás hasznosítására irányuló felhasz nálási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, e) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó ka mat.

ta tá s a la p já t képező jo g e rő s h a tá ro z a to k kö zü l az eg é szsé g bizto sítá si sza kiga zg atá si szerv csak a zt a h a tá ro z a to t k ü ld i m eg k in y o m ta tv a és cégszerűen

Tbj. 22. § Hatályát vesztette.

a lá írva az ille té k e s á lla m i a d ó ha tó sá g részére, am e

Tbj. 23. § A 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett szervek a hivatásos, szerződéses állományú tag kérésére az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv jaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett a jo g e rő s h a tá ro z a to t 8 n apon b e lü l p a p íra la p o n is m e g k ü ld i. kifizetett pénzbeli juttatásokat a társadalombiz (5) Az e g é szsé g bizto sítá si sza kiga zg atá si szerv tosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszá ly e t a v é g re h a jtá s i k ifo g á s b e n y ú jtá s a ese té n az

a d ó ha tó sá g m e g k ü ld e n i kér. Az á lla m i a d ó h a tó sá g

és az á lla m i a d ó ha tó sá g - a k ö z ö ttü k lé tr e jö tt m eg

molhatják.

m in ő s ü lő sz e rv e k te k in te té b e n a fo g la lk o z ta tó a d ó a zo n osító szám ára, nevére (m egnevezésére), cí m ére (székhelyére) v o n a tk o z ó a d a to k te k in te té b e n kölcsönös a d a te g y e z te té s t v a ló s ít meg.

Tbj. 20. § Hatályát vesztette. Korkedvezmény-biztosítási járulék Tbj. 20/A § (1) A foglalkoztató a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után a HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

(5 )-(7 ) Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok Tbj. 25. § A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járu lékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbizto sítási járulékot is köteles fizetni. R. 5/B § (l)-(3) Hatályát vesztette. R. 5/C § (l) A sa já tjo g ú nyugdíjas fo g la lko zta to tt, va la m in t a kiegészítő tevékenységet fo ly ta tó egyéni és társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot a Tbj. 24. §-ának (3)

á lla p o d á s n a k m e g fe le lő e n - a n y ilv á n ta rtá s á b a n 2011. ja n u á r 1 -je i á lla p o t s z e rin t fo g la lk o z ta tó n a k

azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így kü lönösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben része sült, valamint a fizetés, díja'zas nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időköz ben csökkenteni kell az említett időszakok naptá ri napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. (4) Amennyiben a foglalkoztató a biztosítot tól több járulékot vont le az (l)-(2) bekezdésben előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legké sőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.

Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, valamint a nyugdíjjárulék Tbj. 24. § (1) A foglalkoztatott a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdésében meghatározott egész ségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg. A fog

bekezdésében fo g la lta k szerint m egállapított já ru lé kfi zetési felső h a tárlg fize ti meg. Ha a nyugdíj m egállapítá

(3 megh követ jedő i járó jc jöved számi kifize mege

T N z o tti

a, iban -ider sülő í keret b zéppalii folyt mun azt a gon\ c) kozó biztc megi korh

(1 dozá bán, reha kövt reha díj, s után díjbí díj-k szesi ápol, után adói nyuÉ hez hatjí

sára év közben kerül sor, a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a nyugdíj m egállapításának napjával kezdődően újra meg kell á lla p íta n i a Tbj. 2k. § -ának (3) bekezdé

szén

min (2) A Tbj. 25. §-ában e m líte tt saját jo g ú nyugdíjas bek( díjjá fo g la lko zta to tt a Tbj. 4. §-a f) pontjában m eghatározott ségl ellátás m egállapításának kezdőnapját követően létesí te tt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján közj lalkoztatott nem fizet szer a) nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosí a számára k ifiz e te tt já ru lé k a la p o t képező jövedelem ni és után fizetterm észetbeni egészségbiztosítási já rulé ko t és tási és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj

és a borravaló után,

sében foglaltak szerint.

nyugdíjjárulékot.

T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í TÁ S I E L L Á T Á S OK

Ulékot a

ek prog. Ilomány

(3)

Ha a sajátjogú nyugdíjas a Tbj. k. § -a /)p o n tjá b a n

meghatározott ellátás m egállapításának napján vagy azt követően az ellátás megállapításának kezdőnapjáig ter jedő időszakra vonatkozóan, a megszűnt biztosítással

o t a járu-

já r ó

jogviszonyára te kin te tte l kap járulékalapot képező

azonban lyben az

jövedelmet, e jö v e d e lm e t a já rulé kfize té si felső határ

:naptári további-

kifizetésére az ellátás m egállapításának kezdőnapját

e január i a bizto-

áll fenn ési felső' san kell itár szá-

ovábbá tottnak , így küíekágyi

,'ermekn része-

íszakot. időközcnaptási felső

tosítotlésben t legké1 belül

a járu?tbeni ilékot itjogú ¡bizto-

ta to tt, éni ás

iák (3)

Jlékfiapítái felső

időén

:ezdé-

¡díjas ózott étesí-

¡pján elem

(otés

s z á m ít á s á n á l úgy kell figyelem be venni, m intha annak

megelőző napon került volna sor.

Tbj. 25/A § Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatáro zott mértékű munkaerő-piaci járulékot a) az 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontja iban és (2) bekezdésében meghatározott személy -ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minő sülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot b) az az egyéni és társas vállalkozó, aki kö zép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nap pali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadsá gon van-, c) az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállal kozó, aki saját jogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott, reá irányadó öregséginyugdíj korhatárt betöltötte. Tbj. 26. § (1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgon dozási segélyben, gyermeknevelési támogatás ban, ápolási díjban, munkarehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék, ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyug díjban, valamint a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban ré szesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munkarehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá irány adó öregséginyugdíj-korhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szerv hez benyújtott nyilatkozatával azonban vállal hatja a nyugdíjjárulék fizetését. (2) Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet. (3) Az egyházi személy után az egyház a m inim álbér alapulvételével a 19. § (2)—(3) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot, valamint természetbeni egész ségbiztosítási járulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állam i adóhatóságnak bevalla ni és megfizetni. (4) Hatályát vesztette.

(5) A központi költségvetés a 16. § (1) be kezdés b) pontjában meghatározott - foglal koztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a gyer mekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o), s) és t) pontjában meghatározott személyek után havonta 5850 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fi zet. (6) Hatályát vesztette. (7) A külön jogszabály szerinti felszolgá lási díj után a foglalkoztató - a foglalkozta tott helyett - 15%-os m értékű nyugdíj járu lékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A ven déglátóüzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. (8) Hatályát vesztette. (9) Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) fizetését megalapozó jogviszonyból származó jöve delem után a biztosított az e törvény szerinti nyugdíjjárulék- és egészségbiztosításijárulék fizetési kötelezettségét az egyszerűsített közte her-viselési hozzájárulásról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti. (10)-(11) Hatályát vesztette. R. 5/D § (l) A Magyar Honvédség, a re n dvédelm i szervek, a NAV, a polgári nem zetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állom ányú ta g ja i, va la m in t a katonaiszolgálatotteljesítő önkéntestartalékos katonák részére a társadalom biztosítási ellátás helyett kifizetett a) pénzbeli ellátást, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás igénybevételére vonatkozó előző évi országos sta tisztika i á tlag, v a la m in t az a la p já t képező e g yé n iegészségbiztosításijárulék-alaphoz viszonyított átlagos arány alapján, az egyéniegészségbiztosításijárulék-alapot alapul véve az OEP-pel a közöttük lé tre jö tt m egálla podás alapján számolják el, b)a nyugállom ányba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifize tett ju tta tá s - ideértve a hivatásos állom ány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra jo g o su lt h ozzátartozónak n yugdíj, ille tv e árvaellátás helyett kifize tett ju tta tá s t is - esetében a jogosultat tö r vény szerint m egillető nyugellátásnak megfelelő össze get az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) a közöttük lé tre jö tt megállapodás alapján teljesítik. Az a) p o n tb a n m e g h a tá ro zo tt m egállapodásnak m egfelelően szám ított összeget a Magyar Honvédség, a rendvédelm i szervek, a NAV, valam int a polgári nem zetbiztonsági szolgálatok a fizetendő társadalom biztosítási já rulé k csökkentésével a NAV m in t állam i adóhatóság á l tal rendszeresített bevallásban számolják el.

(2) A Tbj. 26. § -ának (3) bekezdése szerinti já ru lé k fizetés szem pontjából azt a szem élyt kell egyházi sze m élynek, ille tő le g a szerzetesrend ta gjának te kin te n i, a kit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak m inősít. (3)-(6)

R. 5/E § H atályát vesztette. R. 5/F § Ha a korkedvezm ényre jogosító m unkakör ben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes időszakban (pl. a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jö v e d e lm e t k ifiz e tik vagy ju tta tjá k , a kk o ra k o rk e d ve zm é n y-b izto sítá si já ru lé k a la p ja k é n t a jöve de le m (tá rs a d a lo m b iz to s ítá s ijá ru lé k -a la p ) azon időszakra (naptári napokra) ju tó arányos részét kell figyelem be venni, am ely a la tt a bizto síto tt korkedvezm ényre jo g o sultságotszerez.

R. 5/G § (1) (2) A Tbj. 25/A § c) p o n tja alkalm azásában öregség in y u g d íj-k o rh a tá r a la tt a hivatásos á llo m á n y ta g ja i esetében a fegyveres szervek h iva táso s á llo m á n yú ta g ja in a k s z o lg á la ti vis z o n y á ró l szóló tö rv é n y b e n és a M agyar H onvédség hivatásos és szerződéses á l lo m á n yú k a to n á in a k jo g á llá s á ró l szóló tö rv é n y b e n m e g h a tá ro z o tt hivatásos szo lg á la t felső k o rh a tá rá t kell é rte n i. it

A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése Tbj. 27. § (1) Hatályát vesztette. (2) A biztosított társas v álla lk o zó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egész ségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműkö désére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és m un kaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a m inimálbér másfélszerese. A társas vállal kozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfi zetési felső határig fizet. (3) Abban az esetben, ha a biztosítási kötele zettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meg határozni. (4) A 4. § d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell te kinteni. (5) A társas v álla lk o zás a korkedvez ményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után a nyugdíj járulék alapjának alapulvételével korked vezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.

(5) 2013. január 1-jén hatályát veszti.

101

102 | T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í T Á S I E L L Á T Á S OK

Tbj. 28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalko zó a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhes ségi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyer meknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét szemé lyesen folytatja b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tarta lékos katona, c) fogvatartott, d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, köz jegyzőként kamarai tagságát szünetelteti. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben megha tározott körülmények nem állnak fenn a nap tári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27.§ (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincadrészét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az (1) be kezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biz tosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Az egyéni vállalkozók járulékfizetése Tbj. 29. § (1) Hatályát vesztette.

(2)

tartama alatt vállalkozói tevékenységét személye sen folytatja -, b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tarta lékos katona, c) fogvatartott, d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, köz jegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, ej a 31. § (4) bekezdésében említett egyéni vál lalkozó keresőképtelen. (5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatáro zott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ ki számításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni. A járulékfize tési felső határt csökkenteni kell a (4) bekezdés ben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vigy szűnt meg.

(6) (7) Hatályát vesztette. (8) A korkedvezményre jogosító munkakör ben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulék alapjának alapulvételével korkedvezmény-bfztosítási járu lékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.

(8) 2013Január 1-jén hatályát veszti. R. 6. § H a tá lyá t v e s zte tte .

Tbj. 29/A§ (1) Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a továbbiakban: evaadózó), a 19. § (2)-(3) bekez désében meghatározott járulékokat fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járu lék alapja havonta a minimálbér másfélszerese. (2) Az evaadózó egyéni vállalkozó já rulékfizetési kötelezettségének megállapí tásánál értelemszerűen alkalm azni kell a

(3) A biztosított egyéni v á lla lk o z ó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulé kot, valam int a 19. § (3) bekezdése szerin ti egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járu lék ot v álla lk o zói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugd íjjáru 29. § (4)-(5) és (8) bekezdésének rendelkezéseit. (3) Az evaadózó egyéni vállalkozó a lék alapja havonta legalább a m inim álbér, magasabb összegű társadalom biztosítá az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci si ellátások megszerzése érdekében egy járulék alapja havonta legalább a m in im ál oldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a bér másfélszerese. Az egyéni v állalko zó 19. § (2)-(3) bekezdés szerinti járulékokat az nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizeté egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék si felső határig fizet. alapjánál magasabb járulékalap után fizeti meg. (4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot adóévet megelőző év december 20-áig, azt követő és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járu en a november hónapra vonatkozó járulékbeval lékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhes- lásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végre ségi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának JT -.v H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

hajtható okiratnak minősül. (4) A (3) bekezdéstől eltérően a 31. § (4) bekez désében említett evaadózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jog

viszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni já rulékfizetést. R. 6/A §. (1) A Tbj. 29/A §

bekezdése szerint

m agasabb összegű já ru lé k a la p u tá n i já ru lé kfize té si kö te le z e tts é g e t v á lla ló evaadózó e g yé n i vállalkozó kö te le s a T b j. 29. § (**) bekezdésében fo g la lt kö rü l m én ye k s z e rin ti cs ö kk e n té sé t ig a zoló o km á n yo ka t az A rt. s z e rin ti e lé vülé si id ő n b e lü l m e g ő rizn i. (2)

Ha az e g y é n i v á lla lk o z ó e va a la n y is á g a év

közben m e g s zű n ik , a já ru lé k o k a t a m egszűnés h ó ' n a p já ig a n y ila tk o z a tá b a n v á lla lt já ru lé k a la p napi arányosítással s z á m íto tt összege u tá n fiz e ti meg.

Tbj. 30. § R. 6/B §

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése Tbj. 30/A § (1) A mezőgazdasági őstermelő - ide értve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a m inim ál bérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 19. § (3) bekezdésében meghatározott termé szetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járu lékot, valamint a gyugdíjjárulékot. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően az a me zőgazdasági őstermelő, akinek az e tevé kenységéből származó, tárgyévet megelő ző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az ősterme lői tevékenységből származó, tárgyévet meg előző évi bevételének 20 százaléka után a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerző dés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. (3) A mezőgazdasági őstermelő a maga sabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonat kozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (3) bekezdésében meghatározott termé szetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járu lékot, valamint a nyugdíjjárulékot az (l)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vo natkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül. (4) A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a 29. § (4) bekezdésében foglalta kat megfelelően alkalmazni kell. (5) Hatályát vesztette.

T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í TÁ S I E L L Á T Á S OK

őszakra utáni já-

r. 6/C § A Tbj. 30/A § (2) bekezdésének alkalm azá

sában a )a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként

e szerint

a tárgyévet megelőző évi bevétele 20 százalékának egy-

kfizetési

tizenketted részét,

illalkozó

b )a

mezőgazdasági kisterm előre vonatkozó bevételi

It körül,

értékhatár számításánál a tárgyévben érvényes bevételi

anyókát ni.

értékhatárt kell figyelem be venni.

sága év

inés hóap napi meg.

izetése

- ide kezdő nimálmega termé5i járu-

a me? tevéegelőíeg az nelőre termet megitán a értékű kot és Szja tv, itkozó i kívül ízerző'bként

aiagatások /onat-

)gy a erméi járu-

0-C2)

ípnál nezőtalap re voik az i Art. I.

vetési ílalta-

Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén Tbj. 31. § (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járu lékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. (2) A nyugdíjjárulékot a biztosítási kö telezettséggel járó jogviszonyokban és a 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső hatá rig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulé kot visszafizetni a biztosítottnak. (3) Hatályát vesztette. (4) A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Éva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az áta lányban megállapított jövedelem, ha a) az - átalányadózónak nem minősülő - egyé ni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanul mányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban elő írt munkaidőt össze kell számítani. (5) Amennyiben a társas vállalkozóként biz tosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e vá lasztásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. (6) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállal kozói járulékfizetési kötelezettsége a 29. § (3) be

kezdése, illetőleg 29/A § (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járu lékot megfizetni. (7) Hatályát vesztette.

103

kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a já ru lé k külőnbözetetelszám olni és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennektényét a nyilvántartásba bejegyezni. (íf) Ha az egyéni vállalkozó e g yide jű le g tö bb , egyéb biztosítással já ró jogviszonyban Is áll, az (l)-(3 ) bekez dés alkalmazása szem pontjából a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a fo g la lk o z ta tó t te rh e lik, ahol az egyéni vá lla lko zó fog la lko zta tá sa a heti 36 ó rá t eléri. Ennek hiányában az egyéni vállalkozó az A rt. 30. § (2) bekezdésének rendelkezései szerint számol el.

(5) R. 7/B § Hatályát vesztette.

Tbj. 32. §

R. 7. § (1) ATbj. 31. §-ának(5) bekezdésében em líte tt esetben a társasvállalkozóválasztásáról a tárgyévjanuár

Tbj. 33. §

31. napjáig írásban értesíti azokat a társas vállalkozáso

Hatályát vesztette.

kat, m elyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.

R. 7/C § Hatályát vesztette.

(2) Abban az esetben, ha a társas vállalkozó többes jogviszonya évközben keletkezik, vagy a Tbj. 31. §-ának (5) bekezdésére figyelem m el választott társas vállalkozói jogviszonya m egszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya továbbra is fe n ná ll, újra választ, és erről a tö b b i társas vállalkozást, m elyeknek ta g ja ké n t b iz to síto tt, a jo g viszo n y keletkezését, ille tv e megszűnését követő15 napon belül írásban értesíti. (3) Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó tá r sas vállalkozási jo g viszo n yt létesít, de választási lehe tőségét már kim erítette, az újabb vállalkozást a korábbi választásáról tájékoztatnia kell. R. 7/A § (1) ATbj.^1. §-a szerinti biztosított m indaddig köteles n yu g d íjjá ru lé ko tfize tn i, illetőlega foglalkoztató a járulékalapot képezőjövedelm eiből a nyugdíjjárulékot levonni, am eddig a biztosított nem nyilatkozik, hogy a járulékalapot képező ju tta tá sa i együttesen elérték a Tbj. 2k.

§-ának(2) bekezdésében m eghatározott összeget. (2) Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban

álló b iztosított a Tbj.

2k.

§-ának (2) bekezdésében, a Tbj.

27. § -ának (2) bekezdésében, a Tbj. 29. § -ának (3) be kezdésében, ille tve a Tbj. 31. § -ának (1) bekezdésében m eghatározott magasabb összeg után fize tett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a járulékkülönbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fiz e tn i. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettségazta fo g la lko zta tó tterhe li, amelynél a b izto síto tt biztosítási jogviszonya a naptári évbentovábbra is fennáll. (3) Ha az egyidejűleg fe n ná lló biztosítási jo g viszo nyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a n a p tá ri év utolsó napján is fe n ná lln a k, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a fo g la lko zta tó t te rh e li, am elyiknél magasabb v o lt a já rulé ka lap o t képező jö v e delem . A naptári évi összeghatár m egállapításánál - a naptári éven belül - az egyidejűleg fe n ná lló (fe n n á llt) biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a naptári napokat lehetfigyelem be venni, amely napokra abízto síto ttn akjá ru lé ka la p o t képező jövedelm e vo lt. Az igazolást a b iztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztató az igazolás

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra Tbj. 34. § (1) Az a belföldi nagykorú1’személy, aki nem magán-nvugdíipénztári tag és nem saját iogú nyugdíjas, és a) aki az 5. és a 13. ^-ban említett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, ille tőleg akire a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki, b) akinek biztosítása szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyug díjalapot képező jövedelem szerzése céliából 34 százalék nvugdíi-biztosítási és nvugdíiiárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. (1) Az a belföldi nagykorú személy, aki nem magán-nyugdíjpénztári tag és nem saját jogú nyugdíjas, és a) aki az 5. és a 13. §-ban említett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, ille tőleg akire a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki, b) akinek biztosítása szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése cél jából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szol gálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkere set megszerzésére külön-külön nem köthető meg. (3) (4) Az (1) bekezdés alapján kötött megálla podás esetén a járulékfizetés alapja a megálla podást kötő személy által megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megköté sekor érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével a naptári hó napokra számított összeg, de legalább a megál lapodás megkötése napján érvényes m inim ál bér összege. Amennyiben a megállapodást a minimálbér vagy a járulékfizetési felső határ összegének figyelembevételével kötik meg, anH V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í TÁ S I E L L Á T Á S OK

nak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alap ján megfizetni. így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött meg állapodás esetén a kedvezményezett a megál lapodás időtartama alatt biztosítási kötelezett séggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel. (51 Szolgálati idő szerzése érdekében megálla podást köthet a megállapodás megkötése napián érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíj-biztosítási és nvugdíiiárulék fizetésével az a nem magán-nyugdíipénztári tag nagykorú személv, aki a) felsőoktatási intézményben nappali rend szerű oktatás keretében folytatott tanulmányok nak a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét (ideértve a doktoranduszképzést is), b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő vagy - az igénylőre irányadó öregséginyugdíj-korhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, il letőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni. (5) Szolgálati idő szerzése érdekében megál lapodást köthet a megállapodás megkötése nap ján érvényes minimálbér alapulvételével szá mított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nem magán-nyugdíjpénztári tag nagykorú személy, aki a) felsőoktatási intézményben nappali rend szerű oktatás keretében folytatott tanulmányok nak a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét (ideértve a doktoranduszképzést is), b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő vagy - az igénylőre irányadó öregséginyugdíj-korhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, il letőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni. (6) A (5) bekezdés szerinti esetekben a megál lapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincadrészének szor zata. Ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti meg HVG

T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

állapodást a minimálbér alapján kötötték, és a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. (7) Az (5) bekezdés b) pont szerinti esetben a megállapodás megkötése a nyugdíjigény el bírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártá ig kezdeményezhető, és a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell megfizetni. A megálla podást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgá lati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legko rábban a járulék megfizetésének napjától álla pítható meg. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalofnmal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A 2000. január 1-je előtt jogerős határozattal elbírált igények esetében újabb szolgálati idő szerzésére megállapodás nem köthető. (8) Szolgálati idő szerzése érdekében megálla podás köthető, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alap ján, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyug díjjárulék megfizetésével a) 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejé vel megegyezd otthoni gondozás idejére, valamint b) hatályát vesztette. (9) A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásánál a járulékfizetést a megállapodás megkötése napján érvényes járulékmértékek figyelembevételével a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni. A (8) bekezdés b) pontja szerint megkötött megállapodás esetén, ha változik a gyermekgondozási segély összege vagy a nyugdíjjárulék mértéke, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hó nap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. (10) Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köt het a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. (11) A (10) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege: a) nagykorú állampolgár esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 50 százaléka, b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (4) be kezdés szerinti minimálbér 30 százaléka. (12) A Magyarország területén oktatási intéz ményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a (4) bekezdésben meghatározott minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járu

lék megfizetésének vállalása esetén köthet meg. állapodást.

szóigadata (13) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a szei nyugdíjalapot képező jövedelem, illetőleg a szol zettsf gálati idő, valamint az egészségügyi szolgáltatás időpc szerzése érdekében kötött megállapodást a ked (2 vezményezett személy javára a járulékfizetés át vállalásával más személy vagy szerv is megkötheti. Az előzőekben említett megállapodások alapján fizetendő járulékokat Magyarország hivatalos pénznemében és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni. R. 8. § (1) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem [Thj.

§-ának (l), (5)

és (8) bek.] szerzésére irányuló megállapodás megköté sére a m egállapodást kötő személy - kedvezményezett javára k ö tö tt megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes n yu g d íj-b izto sítá si igazga tóság, M a g y a ro rsz á g o n la kó he llye l nem rendelkező, k ü lfö ld ö n élő személy esetében [Tbj. 3k. § -á n a k (5) bek.] a Központi N y u g d íjn y ilvá n ta rtó és Inform atikai Igazgatóság illetékes.

(2) A Tbj. Ik. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti m egállapodás m egkötésére a m egállapodást kötő sze m élyre - ha a m egállapodást más javára kö tik, a ked vezm ényezettre - irányadó öregséginyugdíj-korhatár - figyelem m el a korkedvezm ényre is - betöltése után kerülhet sor. (3) Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött

podá hóna napr. lett ki re, a 12. n, elmi nik. fogls addi szói* meg: G pont legk targ pod. léke meg dás ( sült zik alk£

megállapodás [Tbj. 3k. § -ának (10) bekezdése] megkö tésére az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv jogo sult. [k) A Tbj. 3k. § - á n a k (10) bekezdésében m eghatá rozott egészségügyi szolgáltatás biztosítására irányuló m eg á lla p o d ás m egkötéséhez b e m u ta ta n d ó a ked ve zm ényezett szem élyazonosságát igazoló okmány, a la k ó -, ta rtó zk o d á s i, ille tő le g szálláshelyet igazoló d o ku m e n tu m , k ü lfö ld i á lla m p o lg á r esetében az ide genrendészeti hatóság á lta l k ia d o tt, tartózkodásra jogosító okm ány.

34. álla sür me jár, eg} sza ese lap jár

R. 8/A § A m egállapodás alapján m egfizetett já ru

lékot - az A rt. szerinti elévülési időn belül - vissza kell fizetni

vei

ojh a a megállapodás nem felel mega Tbj. 3^. § (1), (5) és (8) bekezdésében foglaltaknak (érvénytelen megálla podás), illetőleg b)arra az id ő ta rta m ra vonatkozóan, am ely időtarta m o ta nyugellátás m egállapításakorszolgálati időként nem vettek figyelem be, ejabban azesetben, ha utólaga m egállapodást kötő személy a 9/C § -b a n m eg h a tá ro zo tt o kira tta l igazolja, hogy a megállapodás időtartam a a la tt b izto síto tti jo g viszonyt eredményező jogviszonyban állt.

tá 19 ü§ 19 já

Tbj. 35. § (1) A megállapodásnak tartalmaznia kell a szerződő felek megnevezését, címét, valamint a megállapodást kötő személynek, illetőleg a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adat-

já Vt

T A R S A D A L O M B I Z T O S Í T Á S I E L L Á T Á S OK

íet meg.

s z o lg á lta tá s r a vonatkozó rendelkezések szerinti a d a ta it, a fizetendő járulék alapját vagy összegét,

ti idő és g a szoliáitatás ¡t a kedíetés át kötheti, alapján ratalos kötése vei kell ti idő és k(1), (5) egkötényezett nyezett igazgalelkező, nak (5) natikai szerinti jtő szea kedirhatár e után

kötött negköVjogo-

ghatányuló 3 kedmány, ;azoló íz idedásra

tjárn ia kell

(1), (5) gálla-

iőtaríként

:kötő zolja, 'jog-

ell a nint ega idat-

a s z e r z ő d é s keltét, s ha a járulékfizetési kötele

zettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek időpontját. (2) Az egészségügyi szolgáltatásra megálla podás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hó napra esedékes járulék egyidejű befizetése mel lett köthető. Ezt követően a járulékot havonta elő re, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás megszű nik a járulék esedékességének napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján, kivéve, ha addig a tartozást megfizetik. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll fenn. (3) A 34. § (1) bekezdése és a (8) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megálla podás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékoí a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáigkell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapo dás megszűnését vonja maga után. (4) A megállapodás alapján megszerzett jogo sultságra - ha e törvény másként nem rendelke zik -a Tny. tv., illetve az Eb. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 34. § (10) és (12) bekezdése szerint kötött meg állapodás alapján egészségügyi szolgáltatás - a sürgősségi ellátás kivételével - a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése viszszamenőleg hat hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megál lapodás megkötését követő hónap első napjától jár. (6) Megállapodás alapján egészségügyi szol gáltatásra jogosult külföldi részére az igazolást a vele megállapodást kötő igazgatási szerv adja ki.

fizetett, a személyes közreműködése alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot. (3) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg. Tbj. 37. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató egyé ni vállalkozó a 19. § (4) bekezdésében meghatá rozott egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyug díjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, áta lányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem. (2) Az egyszerűsített vállalkozói adózást vá lasztó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot - az (1) bekezdés ben meghatározott járulékalaptól eltérően - az Éva tv.-ben meghatározott adóalap ¥0 százaléka után fizeti meg. (3) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 10. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt köteles járulék fizetésére. (4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a>járulékfizetési felső határig fizeti meg. R. 9. § (1) A kiegészítő tevékenységet fo ly ta tó társas vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj. 10. § (2) bekez désében m eghatár6zott id ő ta rta m a la tt köteles egész ségügyi szolgáltatási já rulé ko t fizetni.

(2) Tbj. 37/A § Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészí tő tevékenységet folytató vállalkozó a) keresőképtelen, gyermekgondozási segély ben részesül, b) fogvatartott, c) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, köz jegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel, d) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

(7) Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése Tbj. 36. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíj járulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alap ján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jö vedelem. (2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után ki

Tbj. 38. § (1) Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint - csak egy jogviszonyban kell megfizetni. (2) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulé kot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. (3) Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vál lalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szol gáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

105

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adó év egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás - több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás - fizeti meg utána. Tbj. 39. § (1) A központi költségvetés a 16. § (1) bekez désének a)-o), s)-t) pontjában említett személyek egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a 26. § (5) bekezdésében meghatározott járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átuta lásával biztosítja. (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekez désének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § sze rint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulé kot fizetni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott kötele zettség további feltétele, hogy a természetes sze mély a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve^a polgárok személyi ada tainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXV1. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beszámít az a legfeljebb kilencvenna pos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel. Ha az állami adóhatóság az egyéves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartá sában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából megkeresi a pol gárok személyi adatainak és lakcímének nyilván tartását kezelő központi szervet a lakcímre vonat kozó adatok közlése érdekében. (4) A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is telje sítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adó hatóság jóváhagyásával válik érvényessé. (5) A járulékfizetés átvállalásáról a (2) bekez dés szerinti kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az egész ségügyi szolgáltatási járulékot a (2) bekezdés sze rinti kötelezett köteles megfizetni. (6) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés sze rint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett által az Art. 20. § (6) bekezdése szerint hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton megküldi az Egész biztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére. Tbj. 39/A § (1) A 39. § (2) bekezdésében meghatáro zott járulékfizetési kötelezettség az egész ségügyi szolgáltatásra való jogosultság HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

106

T A R S A D A L O M B I Z T O S I T A S I ELLÁTÁSOK

megszűnését követő naptól a biztosítási kötele zettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontjában meghatározott jogosultsági feltételek bekövetke zésének napjáig áll fenn. (2) Ha a biztosítási kötelezettség megál lapítására utólag kerül sor, a biztosítási jog viszony fennállásának időtartama alatt a 39. § alapján megfizetett járulékot a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett vissza lehet igényelni az állami adóhatóságtól.

V. fejezet

T á rsad alom b iztosítá si n y ilv á n ta rtá s o k Tbj. 40. § A társadalombiztosítási rendszerek és a ma gánnyugdíjrendszer hatékony működésének biz tosítása céljából az a)-c) pont szerinti nyilvántar tások tartalmazzák a befizetések nyilvántartását, beszedését és az ellátások megállapításához szük séges, e törvény szerinti adatokat, a) a nyugdíj-biztosítási nyilvántartás adatke zelője a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért fele lős nyugdíj-biztosítási szerv, b) az egészségbiztosítási nyilvántartás adatke zelője az egészségbiztosítási szerv, c) a járulék bevallását, befizetését, végrehaj tását tartalmazó nyilvántartás adatkezelője az állami adóhatóság.

(2) Az állami adóhatóság a jogosulatlan társa dalombiztosítási ellátások igénybevételének meg akadályozása, az ellátások összegének megálla pítása érdekében az e törvényben és az Art.-ben meghatározott adatokat a biztosítottak adóazono sító jelének feltüntetésével szolgáltatja. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosí tási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) az átadott nyilvántartás ada tait a saját nyilvántartásának adataival az 1996. évi XX. törvény szabályai szerinti kapcsolati kód alkalmazásával veti egybe. A társadalombizto sítási igazgatási szervek a jogosulatlan ellátások igénybevevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatják az állami adóhatóságot. (3) A társadalombiztosítási ellátások és a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások megálla pítása és jogszerű igénybevételének ellenőrzése érdekében az állami adóhatóság az Art. 52. § (7) bekezdésében foglaltak szerint adatot szolgáltat a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyug díj-biztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság és az egészségbiztosítási szerv, illetőleg a magán nyugdíjpénztár részére. (4) Hatályát vesztette. (5) Hatályát vesztette. (6) Az állami adóhatóság a (3) bekezdésben foglaltakon túl az Art. 16. §-ának (3) bekezdése a)-i) pontjában meghatározott adatokat a tár sadalombiztosítási igazgatási szervnek átadja. Amennyiben^ felhasználás során a felhasználó igazgatási szervnek eltérő tény, adat jut tudomásá ra, erről köteles az állami adóhatóságot értesíteni. (7) A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségét érintő, nyilvántartásában szereplő új adatokról, az adatok változásáról a járulékfizetési kötelezettség ellenőrzése érdekében negyedévenként, a negyed évet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. Az adatszolgáltatás tartal máról és módjáról az állami adóhatóság megálla podást köt a mezőgazdasági igazgatási szervvel.

e) az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek, f) jövedelemre vonatkozó adatok, g) társadalombiztosítási azonosító jel (a továb biakban: taj-szám).

(2) (3) Az igazgatási szerv, valamint a társada lombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztatók és egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasz nálás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölé se mellett - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak. (4) A bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldö zés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meg határozott célok és feltételek teljesülése esetén - e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak. Tbj. 43. §

(1) A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból a) állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont sze rinti adatok, a d) pontból a munkahelyre vonatko zó és az f) pont szerinti jövedelemre vonatkozó adatok, Tbj. 40/A § b) az állami adóhatóság, az önkormányzati A nyugdíj-biztosítási nyilvántartás és az egész adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az ségbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a nyilván adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében az tartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok a) pont szerinti adatok, valamint a d) pontból a ellátásával csak államigazgatási szervet vagy ki munkahelyre és a foglalkoztatási jogviszony idő zárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet tartamára vonatkozó adatok, támogatás megálla bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól az adatke pítása és ellenőrzése érdekében az e) pontból az zelő irányítására kijelölt miniszter előterjesztésére egészségkárosodás mértékére vonatkozó, a közigazgatási informatika infrastrukturális meg c) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei valósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter az ellátás megállapítása, folyósítása, munkaügyi a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyil ellenőrzés céljából az a)-d) és f)-g) pontjai, VI. fejezet vántartások fokozottabb védelméről szóló törvény d) az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (sze ben meghatározott egyedi felmentést ad. mélyek) az egészségügyi szolgáltatói feladataik el Az ad a ts zo lg á lta tá si kö te le ze ttsé g látása érdekében az a)-e) és g) pontjai, Tbj. 41. § te rje d e lm e , a d a tv é d e lm i rendelkezések e) az okmányirodák kijelöléséről és illetékes (1) A 40. §-ban említett nyilvántartások tar ségi területéről szóló kormányrendeletben meg talmazzák a foglalkoztatók és a biztosítottak Tbj. 42. § határozott - körzetközponti feladatokat ellátó törvényben előírt kötelezettségei teljesítésével (1) Az igazgatási szervek a nyilvántartási rend- települési (fővárosi kerületi) önkormányzatok szolgáltatott mindazon adatot, amelyből biztosí szerben az alábbi személyes adatokat tarthatják jegyzői és a cégbíróságok külön törvényben meg tottanként megállapítható a társadalombiztosítá nyilván és kezelhetik: határozottak, si-, egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci-, vala a) személyi adatok (név, leánykori név, anyja f) a menekültügyi hatóság az ellátások és tá mint nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, a neve, születési hely, születés éve, hónapja és nap mogatások megállapítása, folyósítása és a jogo biztosított után megfizetett, illetőleg a tőle levont sultság ellenőrzése céljából az a), d) és f) pontban ja), b) családi állapot, állampolgárság, egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék öszfoglalt adatokról, szege, a biztosítási jogviszony időtartama, vala c) lakóhely (tartózkodási hely), g) az egészségügyi államigazgatási szerv szer d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevé mint a biztosítottat megillető ellátások megállapí vei egészségfejlesztési tevékenységük ellátása cél tásához szükséges adat. kenység, jából aza)-e) és g) pontjai, HVG

T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í TÁ S I E L L Á T Á S OK

h) a köztartozás behajtására törvény által fel hatalmazott szervek e tevékenységük ellátása cél

VII. fe je ze t

jából az a)-d) és f) pontban foglaltak, i) a szociális hatóság a szociális igaz g a tá s ró l és szociális ellátásokról szóló 1993 . évi III. törvény 20/C §-a, valam int a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

A já ru lé k k ö te le z e tts é g te lje síté sé n e k eljárási szabályai

139. § (2) bekezdés szerinti feladata teljesítésé vel, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyer mekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával össze függésben a g) pont szerinti adatok igénylésére jogosultak. (2) A 42. § (1) bekezdése szerinti adatok statisz tikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók. (3) Az e törvényben nem szabályozott esetben adatok továbbításának csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult. (4) A társadalombiztosítási nyilvántartásba az érintett betekinthet, a róla nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet. (5) Az igazgatási szervek, továbbá a társada lombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztató, illetőleg egyéb szerv vezetője a polgárok sze mélyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert ki alakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. Tbj. 43/A § Az állami adóhatóság elektronikus úton átadja az 56/A § (6) bekezdésében meghatározott adatokat a) az álláskeresési támogatások m egál lapítása és ellenőrzése céljából az állam i foglalkoztatási szerv, az egészségbiztosítá si ellátások ellenőrzése céljából az egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság részé re a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig, b) éves szinten összesítve a nyugdíjjogo sultság és nyugdíj megállapítása céljából a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv részére a tárgyévet követő augusztus 31-éig. Tbj. 43/B § Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ah hoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igaz gatási szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése Tbj. 44. § (1) A 4. § szerinti foglalkoztató, az egyéni vállal kozó, az őstermelő, valamint az 56/A § szerinti mun kavállaló, foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) kötelesek a jogszabály ban meghatározott nyilvántartás vezetésére és az Art. 31. §-ának(2) bekezdésében meghatározott ada tokról a bevallásukban adatszolgáltatás teljesítésére. (2) A m ezőgazdasági őstermelő az 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott körülmények fennállásiról az őstermelői igazol vány igénylésével, illetőleg a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti bérelem benyújtá sával egyidejűleg nyilatkozik a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A mezőgazdasági őstermelő a biztosítási kötelezettségét érintő változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. (3) A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az Art. 16. §-ában foglaltaknak megfelelően az állami adóha tóságnak teljesít^ (4) A társadalombiztosítási igazgatási szervek az adatszolgáltatásra kötelezettől nem kérhetik olyan adat ismételt közlését, amely a nyilvántartásra kö telezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt. Nem esik az előző korlátozás alá, ha az egészségbiztosítási szerv a pénzbeli ellátások megállapítá sához az igénylő adatait a foglalkoztatótól, illetőleg a társadalombiztosítási igazgatási szervek a járulék fizetésére kötelezett jövedelemadatait az állami adó hatóságtól kérik. A társadalombiztosítás igazgatási szervei és a PSZÁF az Art. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az ellátásokra való jogosultság megállapításával, a járulékok alapjául szolgáló jö vedelemmel és a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggő adótitok megismerésére jogosultak. (5) A foglalkoztató és az egészségügyi szolgál tatásra jogosultak nyilvántartásába való bejelen tésre kötelezett más személy vagy szerv legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a

tási szerv részére a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági támogatásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az adatok átadásának módjáról a kincstár és az egész ségbiztosítási szerv megállapodást köt. (2) Az illetékes települési önkormányzat jegy zője a 42. § (1) bekezdésének a) pontjában megha tározott személyi adatok és a taj-szám megjelölésé vel bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek az aktív korúak ellátására való jogosultság kereté ben megállapított pénzbeli ellátásban, az ápolási díjban, az időskorúak járadékában és a hadigon dozotti pénzellátásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelke dését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az illetékes települési önkormányzat jegy zője bejelentést tesz arról a személyről is, akinek a szociális rászorultságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján megállapította. A bejelentést a szo ciális rászorultság megállapításáról szóló határo zat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül kell az egészségbiztosítási szerv részére teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a jogosultságot milyen időtartamra állapították meg. (3) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogo sultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést a) az egyházi, felekezeti nyugdíjban részesü lők esetén az egyházi, felekezeti nyugdíjat folyó sító szerv, b) a bányászati keresetkiegészítésben része sülők esetén a keresetkiegészítést folyósító szerv, c) hatályát vesztette, d) a személyes gondoskodást nyújtó bentla kásos szociális intézményben és gyermekotthon ban elhelyezettek esetén - az a) pontban és a (4) bekezdésben említett személyek kivételével - az intézmény, illetve a gyermekotthon vezetője, ne velőszülőnél elhelyezettek esetén a nevelőszülői hálózatot működtető, külső férőhelyen elhelyezet tek esetén a külső férőhelyet működtető, e) a 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanulók és hallgatók esetén a közoktatási informá ciós rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője, f) fogvatartottak esetén a fogvatartást fogana

tosító szerv, gj a rehabilitációs ellátásban, rokkantsá gi ellátásban részesülők esetében az ellátást megállapító szerv a jogosultság kezdetét és megszűnését követő 10 napon belül köteles teljesíteni az egészségbizto bejelentés teljesítésének időpontját. sítási szervnek. (4) A nyugdíj-biztosítási ellátásban (ideértve Tbj. 44/A § (1) A kincstár a 42. § (1) bekezdésének a) ponta saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásban részesülőket), rehabilitációs járadékban, kor jában meghatározott személyi adatok és a taj-szám határ előtti ellátásban, szolgálati járandó megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosí HVG

T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

107

108

T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í TÁ S I E L L Á T Á S OK

ságban, balettm űvészeti életjáradékban, átm eneti bán y ászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyó sított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), bá nyászati keresetkiegészítésben, rokkantsági járadékban, baleseti járadékban, polgármeste rek közszolgálati járadékában, házastársi pót lékban, házastársi jövedelempótlékban része sülő személyekről, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők esetén, a hadi gondozotti pénzellátás esetén a nyugdíjfolyó sító szerv legkésőbb az ellátás folyósításának megkezdését, illetve megszüntetését követő napon bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek. A nyugdíjfolyósító szerv bejelentési kötelezettségének teljesítésére a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv megállapodást köt az egészségbiz tosítási szervvel. (5) A 16. § (1) bekezdésének/) pontjában meg határozott személy az egészségügyi szolgáltatá sának biztosítására bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek, ezzel egyidejűleg az orvos szakértői szerv, a rehabilitációs szakértői szerv vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleményé vel, szakhatósági állásfoglalásával igazolja, hogy munkaképessége csökkenésének mértéke az 50 százalékot, illetve az egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri. (6) A 16. § (1) bekezdésének k) és sj pontjában említett személy az egészségügyi szolgáltatásá nak biztosítására bejelentést tesz az egészségbiz tosítási szervnek, ezzel egyidejűleg nyilatkozik ar ról, hogy a havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát. (7) Az egészségbiztosítási szerv a 44. § (5) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítására kötelezettet az igazolás kiállításának elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése miatt 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírság gal sújthatja. (8) Ha az egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosítási nyilvántartás adatkezelőjeként a nyil vántartás felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató, illetve egyéb bejelentésre kö telezett a bejelentési kötelezettségét nem vagy nem jogszabály szerint teljesítette, 15 napos határidő ki tűzésével felszólítja a bejelentésre kötelezettet, hogy igazolja a bejelentés szabályszerű teljesítését. Ha a bejelentésre kötelezett határidőben nem igazolja a bejelentés teljesítését, 100 ezer forintig terjedő mu lasztási bírsággal sújtható. A kiszabható bírság felső határa a be nem jelentett személyek számának és a bírság legmagasabb értékének szorzata. (9) A (7)-(8) bekezdésben meghatározott mu lasztási bírság kiszabásánál az egészségbiztosítási HVG | T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

szerv mérlegeli az eset összes körülményét, a kö telezett jogellenes magatartásának vagy mulasz tásának súlyát és gyakoriságát, amely alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. (10) A hajléktalan személyekről az egészségbiztosítási szervnek bejelentést tesznek az alábbi intézmények vezetői: a) hajléktalanok otthona, b) hajléktalanok átmeneti szállása, c) hajléktalanok rehabilitációs intézménye, d.) hajléktalanok éjjeli menedékhelye, e) hajléktalanok nappali melegedője. A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást ad ki a hajléktalan személy részére. A bejelentés és az igazolás érvényessége a bejelentés napját magában foglaló naptári hónapot követő hatodik naptári hónap utolsó napjáig tart. (11) A (10) bekezdésben meghatározott intéz mény a bejelentés vagy az igazolás kiállításának elmulasztása miatt nem bírságolható. Tbj. 44/B § (1) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, de az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő személyekről a bejelentési és járu lékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából - ^ülön megállapodásban foglaltak sze rint - havonta adatot szolgáltat az állami adóha tóságnak. (2) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultként nem szereplő szemé lyekről a bejelentési és járulékfizetési kötelezett ség teljesítésének ellenőrzése céljából - külön megállapodásban foglaltak szerint - adatot szol gáltathat az állami adóhatóságnak. (3) Az (l)-(2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás kiterjedhet az Art. 20. § (1) be kezdésében meghatározott természetes azonosító adatokra. (4) Az állami adóhatóság az (l)-(2) bekezdés ben, valamint a 44/C § (3) bekezdésében megha tározott adatszolgáltatás alapján ellenőrzi a beje lentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítését. (5) Ha az állami adóhatóság tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztató megszűnt, azonban a biztosítás megszűnéséről bejelentés nem történt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogo sultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhe lyéről és a foglalkoztatottak Art. 20. §-ának (1) be kezdése szerinti természetes azonosító adatairól tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató megszűnése mi att már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási szerv erről tájékoztatja az adóhatóságot.

(6)

Az idegenrendészeti hatóság az állami

adóhatóság kérésére a 39. § (2) bekezdésében előírt járulékfizetésre bejelentkező személyek ellenőrzése céljából adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak azokról, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek be utazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott tartózkodási feltételek teljesítését más EGT-államban fennálló biztosítással (euró pai egészségbiztosítási kártyával) igazolják. Az adatszolgáltatás az Art. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatokra terjed ki. Az adatszolgáltatás módjáról az állami adó hatóság megállapodást köt az idegenrendészeti hatósággal. Tbj. 44/C § (1) Ha az egészségügyi szolgáltatónak az Eb. tv. rendelkezései szerinti ellenőrzése során meg állapítást nyer, hogy az ellátást igénybe vevő sze mély nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, akkor a jogosultsá gának tisztázása érdekében az érintett személy hatósági eljárást kezdeményezhet az egészségbiztosítási szervnél. (2) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában az érintett személyt - a biztosítotti, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jo gosító jogviszony fennállásának tisztázásáig - az egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szerepel teti, ha az érintett személy okirattal valószínűsíti a jogviszony fennállását. (3) Az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdés ben meghatározott bejegyzést követően - az okirat másolatának megküldésével együtt - a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének el lenőrzése céljából a 44/B § (3) bekezdésében meg határozott adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóságnak. Tbj. 45. § (1) A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy [4. § o) pontja] a pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles a foglalkoztatójának bejelente ni az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét és pénzforgalmi szám lájának számát.

(2) (3) (4) Hatályát vesztette. R. 9 /A -B § H a tá lyá t ve s z te tte . R. 9/C § A Tbj. í+i+/C § -ában m eghatározott eljárás során felhasználható m inden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, valam int m inden más, erre alkalmas további bizonyítási eszköz, amely a biztosítás sal já ró jo g viszo n y fennállását, ille tve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot valószínűsíti. R. 10. § H a tá lyá t v e s zte tte .

T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í T Á S I ELLÁTÁSOK

T á r s a d a lo m b iz to s ítá s i

egyéni

nyilvántartás Tbj. 46. § (1) A foglalkoztató a tevékenységében sze mélyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba ven ni és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a mun kavégzés (tevékenység) megkezdésétől meg állapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. sze rint megállapítható mulasztási bírság - a nyil vántartásba nem vett személyenként - terheli. (2) A foglalkoztató a biztosítottakról - az egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő adatairól - köteles a külön törvényben megha tározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és sze mélyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a magán-nyugdíjpénztári tagságára vo natkozó adatot, a foglalkoztató adatait, a bizto sítási időre és a szolgálati időre vonatkozó ada tokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét. A munka törvénykönyve harmadik részének XI. fejezete alapján foglalkoztatott munkavállalót a kölcsönbeadó köteles nyilván tartásba venni.

A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése Tbj. 50. § 15. napján érvényes-devizaárfolyamának alkalmazásával (1) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgy kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetén, hónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam -lap képező jövedelem alapján köteles az egészségján, az MNB által közzétett, euróbán megadott árfolyamot biztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a nyug kell a forintra történő átszámításhozfigyelembe venni. (2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha a díjjárulékot megállapítani, és a biztosítottat ter helő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi k ü lfö ld i pénznem ben ke le tke ze tt bevé te lb ő l az Szja járulékot az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és tv. szerinti adóelőlegalap-szám ításnál fig ye le m be vett 2. számú mellékletében meghatározottak szerint jö vedelem képezi a já ru lé k a la p o t, a fo rin tra tö rté n ő kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig beval átszámítás megegyezik az adóelőlegalap-szám ításnál lani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóság figyelem be ve tt jövedelem m egállapításakor az Szja tv. szabályai szerint alkalm azott átszámítással. nak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az R. 17. § (1) A Tbj. k6. §-ának (l) bekezdése szerinti nyilvántartás tartalm azza a biztosítással járó jogviszony adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés - ideértve a magán-nyugmegnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, to díjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is vábbá az igazolás átvételének elismerését. (2) Igazolásnak m inősül a foglalkoztatási jogviszony- miatt fizetett vissza a biztosítottnak. (2) Az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási ra irányuló szerződés, a m ennyibe^ az a foglalkoztatás (tevékenység) megkezdésekor a fo g la lk o zta to tt részére és munkaerő-piaci járulékot, valamint a nyugdíj járulékot az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és átadásra került. R. 17/A § 2. számú mellékletében meghatározottak szerint a R. 18. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cég tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, ille ről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá nem tartozó tőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az evaadózó egyéni vállalkozó a járulékot az Éva tv.-ben egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a te le p h e lye (állandó lakhelye) szerint illetékes á llam i meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be. pot a Magyar Nemzeti Bank(a továbbiakban: MNB) hivata los - a jövedelem megszerzésének napját megelőző hónap

adóhatósághoz

Tbj. 47. § (1) A 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást a nyilvántartásra kötelezett havonta lezárja, archi válja, és arról az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz bevallást, a Tny. 97. §-a (2) bekezdésében előírtak esetén a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez adatszolgáltatást teljesít.

(2) (3) A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól-ig” tartamáról, a tárgyév re, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulé kok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. (4) Amennyiben a 47. § (1) bekezdése szerinti bevallási kötelezettség teljesítése vagy a már tel jesített adatszolgáltatás módosítása a 2008. évet megelőző időszakra, illetőleg az Art.-ben megha tározott elévülési időn túli év(ek)re vonatkozik, az adatszolgáltatást a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére kell teljesíteni. Tbj. 48-49. § R. 10/A-15. § R. 16. § (l) A (2) bekezdésben nem em lített esetben a külföldi pénznemben keletkezett bevételből a járulékala

| 109

a)a m agán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jo gosító igazolvány kiállításának, bevonásának, valam int a gyógyszerészi magántevékenység engedélyezésének, megszűnésének id ő p o n tjá t, b)az ügyvéd és az egyéni szabadalm i üg yvivő az ügyvédi, a szabadalm i ü g yv ivő i kam arai tagság kez detének, megszűnésének, va la m in t szüneteltetésének id őpontját, c)a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a szol gálat keletkezésének, megszűnésének id őpontját. A bejelentésnek tartalm aznia kell az egyéni vá lla lko zó személyi adatait (nevét, leánykori nevét, születési he lyét, taj-szám át, anyjának leánykori nevét), telephelyét (fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét, a vállalkozói igazolványt (engedélyt, jogosítványt) kiadó szerv megnevezését. (2) Az egyéni vállalkozó, ha ó ja Tbj. k. §-á n a k/J pontja szerinti ellátást á lla p íto t tak meg részére, ille tő leg annak folyósítását megszün te tté k (szüneteltették), a m egállapítás, m egszüntetés id ő p o n tjá t követő b) legalább heti 36 órás m unkaviszonyt léte síte tt, vagy ilyen jogviszonya megszűnt, a létesítéstől, a meg szüntetésétől számított c) kö zé p- vagy fe lső fo kú o kta tá si intézm ényben n a ppali rendszerű oktatás keretében ta n u lm á n y o ka t

(3) (4) A m e ző g a zd a ság i ősterm elő a 19. § (3) bekezdésében meghatározott termé szetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járu lékot, valamint a nyugdíjjárulékot az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti adattartalom mal elektronikus úton negyedévente, a negyed évet követő hónap 12-éig vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az ál lami adóhatóságnak. (5) A foglalkoztató a biztosítottat terhelő já rulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba. (6) A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésé vel egyidejűleg a biztosított jövedelméből le vont egészségbiztosítási és munkaerő-piaci já rulékról, valamint nyugdíjjárulékról, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról. (7)-(8) Hatályát vesztette. (9)-(10) Hatályát vesztette.

fo ly ta t, a ta n u ló i, hallgatói jogviszonyának kezdő id ő p o n tjá tó l szám ított, illetőleg a vállalkozói tevékenység

Tbj. 51. §

kezdetét követő

Hatályát vesztette.

napon belül az(l) bekezdésben e m lített igazgatási

szervnél bejelentést tesz. R. 19. § H a tá lyá t ve s zte tte .

Tbj. 51/A-B § Hatályát vesztette. HVG | T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

110 I T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í T Á S I E L L Á T Á S OK

R. 19/A—20/A § H a tá ly á t ve s zte tte

(k) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet m űködtető

h a táro za to t hoznak, ha a já ru lé k utólagos megállapí

foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedeze

tására elévülés m ia tt részben vagy egészben már nincs

(6) A Tbj. 5*f. § (2) bekezdés o) pontja szerint hozott

te érdekében az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv

lehetőség.

jogerős határozatot az OEP - a követelés- és az igényér

által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából

R. 21. § (1)—(5) H a tá ly á t ve s zte tte .

(2) bekezdés ö jp o n tja alapján hozottjogerős határozatot

A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás k ifi

A befizetések elszámolása Tbj 53. § (l)-(3) Hatályát vesztette.

az állam i adóhatóság közli az OEP-pel és a n y u g d íj-b iz -

zetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése

(4) Hatályát vesztette.

tosítási igazgatási szervvel.

teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizető-

vényesítésre m eghatározott határidőre is figyelem m el -

hitelintézetnél számlát n yithat. E számlára csak az előző

közli a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel. ATbj. 5k. §

ekben m eghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás.

R. 21/A-B § H a tá lyá t ve s zte tte .

hely gazdálkodási körülm ényeinek figyelem bevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harm adik sze

Tbj. 52. § (1) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató - ideértve a központosított illetményszámfejtő helyeket is - a táppénz-hozzá járulást az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel. (2) Ha a biztosított részére az (1) bekezdésben meghatározott táppénzt az egészségbiztosítási szerv állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyó sítását követően a táppénz-hozzájárulás összegét az igazgatási szerv érvényesíti. (3) Hatályát vesztette. (4) A társas vállalkozás köteles a társas vállal kozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt, a tárgyhó napot követő hónap 12. napjáig befizetni. Amenynyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek, és a tárgyév fo lyamán - a tárgyhónapig bezárólag - elszámolt já rulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni. (5H6) (7) A foglalkoztató által levont járulék a biztosí tottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkozta tó bevallani és/vagy befizetni elmulasztotta, és a vele szemben foganatosított hatósági intézkedések nem vezettek eredményre.

(8) R. 21/C § (1) A tá rsa d a lo m b iztosítá si k iflz e tő h e ly lyel rendelkező fo g la lko zta tó - a helyi önkorm ányzati kör kivételével - az általa k ifiz e te tt ellátások összegét az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél, ille tve a fővárosi és megyei korm ányhivatal m in t kifizetőhely esetén az OEP-nél igényelheti.

mélyekkel szemben fennálló tartozása m ia tt végrehajtási eljárás indul. R. 22. § (1) A Magyar Államkincstár területi szerve a Tbj. M A § (1) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyeket az OEP-nekjelenti be. Az adatok átadásának mód járól a MagyarÁllamkincstár az OEP-pel köt megállapodást.

(2)A települési önkorm ányzat jegyzője a Tbj. 4U/A § (2) bekezdésében m eghatározott ellátásban részesülő vagy szociálisan rászorult személyedet az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek jelenti be. (3) A bejelentésre kötelezett a Tbj. kklk § (3) bekezdé sében említettszemélyeket az OEP-nekjelenti be.

(1) A befizetett egészségbiztosítási és munka erő-piaci járulékból az állami adóhatóság százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 17^65 százalékot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utal át. (2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot meg illető járulékot naponta kell átutalni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára.

(k) A Tbj. 16. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatá Ellenőrzés it Tbj. 54. § teljesíti, egyidejűleg az orvos szakértői szerv szakvélemé (1) Az igazgatási szervek -jogszabályban meg nyével, szakhatósági állásfoglalásával igazolja jogosultsá határozott hatáskörükben eljárva - ellenőrzik a gát. ATbj. 16. § (1) bekezdésének k)és s) pontjában említett 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, személy a bejelentést az egészségbiztosítási szakigazgatási a biztosítási kötelezettség elbírálását és a szervnek teljesíti. 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás veze (5) A NAV az Art. 16. §-ának (k) bekezdésében előírt beje tését. lentés teljesítésére a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során szervekkel a szolgálati viszonyban állók vonatkozásában, a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra valam int a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal megálla való jogosultság utólagos megállapítása, törlése podást köt. tárgyában a határozat meghozatalára (6)ATbj.í*íf/A§W bekezdésében meghatározott ellátás a) a járulék utólagos megállapítása nélkül az ban részesülő személyekre vonatkozó bejelentés teljesítésé egészségbiztosítási szerv, b) a járulék utólagos megállapítása mellett az nek módjáról az ONYF és az OEP megállapodást köt. (7) Az (l)-(3) bekezdés szerinti bejelentést elektronikus állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni úton vagy gépi adathordozón az OEP által rendszeresített jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art. programmal, a (k) bekezdés szerinti bejelentést az erre a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. ATbj. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott W A § (10) bekezdése szerinti bejelentést elektronikus úton igazgatási szervek - igényelbírálási eljárásuk so vagy gépi adathordozón az OEP által rendszeresített prog rán - ellenőrizhetik a járulékfizetési kötelezettség rammal vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon teljesítését, és a mulasztásról értesítik az állami kell teljesíteni. adóhatóságot. bejelentést az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek

(8) Az OEP a nyilvántartása szerint taj-szám m al ren delkező személyek természetes személyazonosító adatairól,

tási szerv, illetve a fővárosi és megyei korm ányhivatalok

lakcíméről, taj-számáról, valamint azok változásáról adatot

m in t kifizetőhelyek esetén az OEP részére kell m egkülde

szolgáltat az ONYF-nek. Az adatok átadásának módjáról az

ni. Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, illetve az

OEP és az ONYF megállapodást köt.

OEP az adatokat felülvizsgálja, és az elszámolás beérke

(9) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

zését követő 8 napon belül rendelkezik a tá p p é n z -h o z -

megállapítása érripkéhpn a Tbj. 39. §-ának (2) bekpzdése

zájárulással csökkentett összeg m egtérítéséről.

szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozó

kifizetett ellátásokfedezetének igénylése és elszámolása

(1) A befizetett egészségbiztosítási és munka erő-piaci járulékból az állami adóhatóság 76,19 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 23,81 százalékot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utal át.

rozottszemély a T b j.M A i(5)bekezdésében meghatározott

(2) Az elszámolást az egészségbiztosítási szakigazga

(3) A helyi önkorm ányzatoknál és intézm ényeiknél

Tbj. 53/A §

adatok átadásának m ódjáról a NAV és az OEP megállapo dást köt.

a Magyar Állam kincstár te rü le ti szerveinek adatszolgál

(10) Az OEP a Tbj. 5<+. § (2) bekezdésének a) pontja

tatási kötelezettségére vonatkozó - a külön jogszabály

és (3) bekezdése szerinti ellenőrzése során a biztosítási

ban m eg h a tá ro zo tt-sza b á lyo k szerint tö rté n ik.

jo g viszo n y utólagos m egállapításáról vagy törléséről

Tbj. 55. § Az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogalany, aki (amely) a) valótlan adatok közlésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy b) a járulékokat jogellenesen a tényleges járu lékalapot képező jövedelemnél magasabb összeg után állapította meg és vallotta be, a jogsértés időtartamára - a bejelentés vagy bevallás megalapozatlanságától függetlenül - kö teles a járulékot, a b) pont szerinti esetben a ma gasabb összeg utáni járulékot megfizetni.

T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í TÁ S I E L L Á T Á S OK

Késedelem, mulasztás következményei Tbj. 56. § (1) Az adózás rendjéről szóló törvény rendel k e z é s e it az e törvényben, a Tny. és az Eb. tv.-ben, v a la m in t az Mpt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a a) járulékok megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkez ményeivel, b) járulékkötelezettség teljesítésével kapcsola tos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és v é g r e h a jtá s á r a , az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizeté si kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmu lasztásával kapcsolatban, c) Tny., az Eb. tv. és az Mpt. szerinti megtérítési és visszafizetési kötelezettség, mulasztási bírság, késedelmi kamat, korengedményesnyugdíj-tartozás megfizetésére, behajtására, végrehajtására, a behajthatatlan tartozás törlésére, a végrehajtás hoz való jog elévülésére, továbbá a fizetési halasz tás, részletfizetés engedélyezésére. (2) Hatályát vesztette. (3) Különös szabályok a járulék kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan Tbj. 56/A § (1) A magyar jogszabályok szerint bejegy zésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében m unkát végző foglalkoztatott ré szére kifizetett járulékalapot képező jövede lem alapulvételével a külföldi vállalkozás a 19. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott nyug díjjárulékot, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le. (2) A külföldi vállalkozás a biztosítási kötele zettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelen tési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelő zően köteles bejelentkezni az állami adóhatóság nál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság fog lalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. (3) Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötele zettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. sze rinti képviselővel, és a (2) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglal koztatott természetes személy biztosításával öszszefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jog következményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).

(4) Ha a munkavállaló magyarországi foglal koztatására a) kirendelés alapján kerül sor, és a munkál tatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték, b) munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, e foglalkoztatással összefüggésben a beje lentés és nyilvántartás, valamint a járulék meg állapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége az a) pont szerinti esetben azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, a b) pont szerinti esetben a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli. (5) A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezett a biz tosítási és járulékfizetési kötelezettséggel össze függő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követe hónap 12-éig - a (6) bekezdésben meghatározott adattartalommal - elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezet tet a 44. §-ban és a 46-47. §-ban, valamint az 50.§ (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartá si és igazolási kötelezettség nem terheli.«. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott járulék bevallástartalmazza: a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító száma*, b) a foglalkoztatott természetes személyazono sító adatait, nemét, állampolgárságát, c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét, d) a járulékfizetési felső határig terjedő és az a fölötti járulékalapra, a járulékok össze gére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő „tói—ig” tartamára vonatkozó adatot, e) annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékala pot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és f) a külföldi vállalkozásnak az illetősége sze rinti állam hatósága által megállapított adóazo nosító számát, ha a járulékkötelezettséget a (3) bekezdés szerint a foglalkoztatott teljesíti. (7) Az állam i adóhatóság a (2)-(3) bekez dése szerinti kötelezett által befizetett járulé kokból 54,05 százalékot a Nyugdíj-biztosítási Alapnak, 37,84 százalékot az Egészségbiztosí tási Alapnak, 8,11 százalékot a Nemzeti Foglal koztatási Alapnak utal át. Tbj. 56/B§ A kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek képviselőjeként a kincstár teljesíti a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgál tatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, e törvényben és az Art.-ben előírt kö telezettségeket.

111

Különös eljárási szabályok a magán nyugdíjpénztári visszalépésekre és a tagdíjak elszámolására vonatkozóan Tbj. 56/C§ íll A kincstár által vezetett masánnyusdíipénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-. késedelmi- és önellenőrzésipótlék-számlákra 2011. december 1-iét megelőző időszakra vonatkozóan teljesített valós túlfizetés és téves befizetés összesét a foglalkoztató az Art, szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. Az állami adóhatóság a téves befizetés, illet ve túlfizetés kiutalását a Magvar Államkincstárnál vezetett. Nvugdíi-biztosítási Alapot megillető bevé telek beszedési számla terhére teljesíti. A kiutalásról az adóhatóság az Art, szabályai szerint intézkedik. A tagnak visszajáró túlfizetést az állami adóható ság a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza. (2) A magán-nyugdíjpénztári számlára telje sített olvan befizetést, amely nem a pénztárt illeti meg, a pénztár havonta köteles átutalni közvetlenül a Nyugdíj-biztosítási Alap bevételi számlájára. *' Tbj. 56/D§ (1) Ha a biztosított pénztártagsági jogviszo nya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen meg állapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék-önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjá rulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjá rulék és tagdíj együttes összegéhez képest vál tozik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a biztosítottól a foglalkoztatója tagdíj címén vonta le a járulékot, annak ellenére, hogy a magánszemély nem volt magánnyugdíj pénztár tagja, feltéve, hogy tagdíj-kiegészítés miatt nem mutatkozik különbözet. (2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer be visszalépett pénztártag esetében a 2007. január 1-jétől kezdődő bevallási időszakra vonatkozó pót bevallásban nyugdíjjárulékot kell megállapítani. Tbj. 56/E § A foglalkoztató vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett foglalkoztatott (biztosított) kezdeményezésére a tagdíj-kiegészítéssel kapcsolatos eltérések tisztázására indult el járások lefolytatása a pénztárak feladata. Az egyez tetés eredményeképp kimutatott, a magánszemélyt jogszerűen megillető tagdíj-kiegészítés összegét a pénztár a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól ecélra visszaigényelt összeg terhére teljesíti. Tbj. 56/F § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 1998. ja nuár 1-jeés 2006. december 31-eközötti időszakra - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a foglalkoztató által a magánnyugdíjpénztárhoz benyújtott pótbe HVG | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

112 I T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í TÁ S I E L L Á T Á S OK

vallásokat, helyesbítő bevallásokat a magánnyug díjpénztár köteles feldolgozni és a feldolgozott adatokat az állami adóhatóság részére továbbítani a pótbevallás és a helyesbítő bevallás benyújtását követő hónap utolsó napjáig. A fizetési kötelezett séget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. (2) Amennyiben a magánnyugdíjpénztár a fog lalkoztató által elkészített pótbevallás, helyesbítő bevallás benyújtásának idejére már megszűnt, a foglalkoztató a pótbevallást, helyesbítő bevallást az eredeti esedékességig benyújtott alapbeval lással együtt az állami adóhatósághoz nyújtja be, amelyeket az állami adóhatóság köteles feldolgoz ni és a feldolgozott adatokat a Pénztárak Központi Nyilvántartása részére továbbítani a pótbevallás és a helyesbítő bevallás benyújtását követő hónap utolsó napjáig. A fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. (3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 2007. janu ár 1-jét követő időszakra a foglalkoztató által be nyújtott pótbevallásokat, helyesbítő bevallásokat az állami adóhatóság feldolgozza és a feldolgozott adatokat a Pénztárak Központi Nyilvántartása részére továbbítja. A fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. Tbj. S6/G § Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalé pése miatt már nem áll fenn, a pénztártagsági jog viszony idejére járó, meg nem fizetett tagdíj, bírság, pótlék tekintetében az eljárást az állami adóható ság a Nyugdíj-biztosítási Alap javára folytatja le. Tbj. 56/H § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrend szerbe visszalépett tagokhoz kötődő követelé sérvényesítés biztosítása végett a magánnyug díjpénztáraknak 2011. augusztus 31. napjáig vissza kell vonniuk az állami adóhatóságnak átadott mindazon - 2006. december 31. napja előtti biztosítási jogviszonyhoz kötődő köve telésükre irányuló - végrehajtási megkeresé seiket, melyekben az adott foglalkoztatóval szemben még van fennálló, végrehajtás alatti követelésük, és egyben nyilatkozatot tesznek, hogy ezen felül egyéb végrehajtásieljárás-kezdeményezéshez kapcsolódó követelésük nem áll fenn a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szem ben. (2) A magánnyugdíjpénztárak legkésőbb 2011. október 31. napjáig - foglalkoztatónkénti bontás ban - átadják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak végrehajtási eljárás lefolytatása végett a szerveze tük nyilvántartásába felvett hátralékos kötelezett ségekre vonatkozó adatokat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz csak olyan követelések adhatók át, melyekhez kötődően az adóvégrehajtás lefolytatá sához való jog még nem évült el. HVG

T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

(3) A magánnyugdíjpénztárak 2011. december 12-éig átadják az állam i adóhatóságnak - foglal koztatókra és biztosítottakra lebontva - azon még el nem évült tagdíj- (bírság-, pótlék-) hátralékra vonatkozó adatokat, amelyek a társadalombiz tosítási nvugdíirendszerbe visszalépett tagokat érintenek, és amelyekre irányuló végrehajtási meg kereséseiket az (1) bekezdés alapján visszavonták. A pénztár által átadott adatok alapján az állami adóhatóság végrehajtási eljárást folytat le. és a be folyt összeget a Nyugdíj-biztosítási Alap bevételi számlájára utalja át. (4) A felszámolási eljárás során a magánnvugdíipénztáráltal érvényesített cs a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére teljesített vagyonát adást követően - megtérült, a társadalombiztosítá si nyugdíjrendszerbe visszalépett tagot érintő. 2007. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíj jal (bírság, pótlék) összefüggő követelés jogosultja a Nyugdíj-biztosítási Alap. > Tbj. 56/1 § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 251. § (9) bekezdése a társadalombiztosítási nyug díjrendszerbe visszalépett tag esetében nem alkal mazható.

f) a 46. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás részletes szabályait, g)-h) hatályát vesztette, i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy biztosítási jogviszonyával, járulékfizetésével, valamint adatszolgáltatásával összefüggő rendelkezéseket, j) a 26. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményezetti kör évenkénti tájékoztatásának részletes szabályait, valamint a központi költségvetés által teljesítendő járulékfizetés összege ki számításának módszerét, k) a szociális biztonsági rendszerek koordi nálásáról szóló közösségi rendeletek és a szociá lis biztonságról szóló nemzetközi egyezmények alapján az alkalmazandó jogszabályokról szóló igazolás kiadásának részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rende letben határozza meg az e törvényben előírt felada tokat ellátó igazgatási szerveket, e körben felada tokat állapítson meg, szabályozza az igazgatási szervek közötti együttműködést, a biztosítottak és az egyes ellátásra jogosultak bejelentésére vonat kozó részletes szabályokat, a társadalombiztosítás nyilvántartási rendszerének működését, módsze reinek összehangolását. Tbj. 59-60. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés Tbj. 61. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok nak való megfelelést szolgálja: Hatálybaléptetés a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve Tbj. 57. § (2003. november 25.] a harmadik országok huza (1) E törvény hatálybaléptetéséről a magánmos tartózkodási engedéllyel rendelkező állam nyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló polgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) törvény rendelkezik. pont és 21. cikk; (2) b) az Európai Parlament és a Tanács (3) Az egyszerűsített foglalkoztatásra e törvény 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az unió rendelkezéseit az egyszerűsített foglalkoztatásról polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok szóló külön törvényben foglalt eltérések figyelemterületén történő szabad mozgáshoz és tartóz bevételével kell alkalmazni. kodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, Felhatalmazások a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, Tbj. 58. § (1) A kormány felhatalmazást kap arra, hogy a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kí rendeletben szabályozza a) a járulékalap megállapításához szükséges vül helyezéséről, 24. cikk.

VIII. fe je ze t Záró rendelkezések

számítási módot, b) a biztosítási jogviszony fennállásának rész letes szabályait, c) az előírt adatszolgáltatás teljesítésének mód ját, d) a biztosítottak és az egészségügyi szol gáltatásra jogosultak nyilvántartását és beje lentését, e) a 23. § szerinti elszámolás feltételeit, vala mint a 18. § (3) bekezdésében, a 26. § (3)-(5) be kezdésében meghatározott járulékfizetés rendjét és az adatszolgáltatás módját,

Tbj. 61/A § Ez a törvény a szociális biztonsági rend szerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-ei 883/2004/EK európai parlam enti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/ EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2008. szeptember 16ai 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendel kezéseket állapít meg.

sege ikra

1i*0i rent laló

140! szat ei 5 574, har polj kitc tan szól ti é: koc reh 200

est ren ság irá

po szc ás áll ka ta'

al ős

T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í T Á S I E L L Á T Á S OK

tartás

(3)

A m agyar jo g alkalm azandó jo g k é n t m eg h a tá

R. 23. § 0) A 24-27/B § rendelkezéseit

te vé ke n ysé g i je g yzé ke s z e rin ti ÖVTJ-kód), amelynek

a) a szociális b izto n sá g i rendszereknek a Közös

m egfelelő tevékenységre a k ik ü ld ö tt m un ka vá lla ló t a

rozható - a (2) bekezdésben m eghatározott fe lté te le k

ségen belül m ozgó m u n k a vá lla ló kra és c s a lá d ta g ja

kiküldetés ideje ala tt foglalkoztatja,

hiányában - akkor Is, ha a m un ká lta tó olyan tényeket,

ikra tö rté n ő alkalm azásáról szóló, 1971. jú n iu s 1 ^-e i

5 jogával anyával,

1lf0 8 / 71 /EGK tanácsi re n d e le t, a szociális b izto nsá g i

a k ü lfö ld i vállalkozás (szem ély) neve és címe, körülm ényeket igazol, am elyekből a je le n tő s b e lfö ld i gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, am elynél a k ik ü ld ö tt m un ká t végez, vagy ennek h iá

tatásával

rendszereknek a Közösségen b elül mozgó m u n k a vá l

nyában a kü lfö ld i foglalkoztatás helye (címe), és

lalókra és családtagjaikra tö rté n ő alkalm azásáról szóló

ej a kiküldetés tervezett időtartam a.

Jzottked-

1/+0 8 / 71/EGK E G K-rendelet végrehajtására vo natkozó

(2) A m unkáltató nyilatkozik továbbá arról, hogy

itásának

szabályok m e g á lla p ítá sá ró l szóló, 1972. m árcius 21-

a)a m unkavállaló a kiküldetés kezdőnapját m egelő

i költség

ej 57 íf/ 72 /EGI< tanácsi re n d e le t, az 1íf08/71/EGK és az

szege kj.

57/+/72 /EGK EGK-rendelet rendelkezéseinek va la m e ly

harmadik ország e rendelkezések á lta l pusztán á lla m -

< koordi- | a szociámények ól szóló

polgárságuk okán nem é rin te tt á lla m p o lgá ra ira való kiterjesztéséről szóló, 2003. m ájus H f-e i 859/2003/EK tanácsi rendelet, b)a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. á p rilis29-ei 883/2004/EK európai parlam en

;y Tende rt felada ti feladaizgatási ottakés e vonatztosítás nódsze-

ti és tanácsi rendelet, a szociális biztonsági rendszerek

eja kiküldetési időszak lejártával biztosítja a m un kavállalótovábbfoglalkoztatását,

gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rév. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK ta

(2)

A 26-27/B § alkalmazásában

nácsi rendelet, va la m in t egyes m eghatározott sta tiszti kai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról

ha a vállalkozás belföldön folyam atos term előtevékeny séget végez). (*+) A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos fe lté te lt teljesítettnek kell te kin te n i akkor is, ha a m un káltató a) legalább 25 százalékos tu la jd o n i hányaddal ren delkezik egy olyan vállalkozásban, am elynél teljesül a jelentős gazdasági vékenység feltétele, vagy b) a m unkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazda sági tevékenység feltételét. (5) Nem kell ajelentős gazdasági tevékenységet vizs gálni, ha a m unkáltató a m un ka vá lla ló t a szám vitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki. (6) Nem állapítható mega m agyarjogalkalm azandó jogként, ha ója foglalkoztató aa) a cégbíróság á lta l jogerőben nem je g y ze tt e lő társaság, ab) a kiküldetés teljes idő ta rta m a a la tt csak olyan

szóló, 2006. december 20-ai 1893/2006/EK európai par

m unkavállalókat fo g la lko zta t be lfö ld ö n , akik a cég irá

lam enti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint - azonos

nyításával vagy adm inisztratív tevékenységével kapcso

nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,

latos feladatokat látnak el, vagy

g) Magyarországon jelentős gazdasági tevékenysé get fo ly ta t, és

ac)a kiküldetés helye szerinti államban a magyaror szági tevékenységéhez képest - a gazdasági tevékeny

aj m unkavállaló: a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b),g), h)

h) belföldön ném csak a vállalat irányításában vagy

pontjában és (2) bekezdésében m egh a tá ro zo tt jo g v i

igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakatfoglalkoztat.

nek létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet,

(3) A jelentős be lfö ld i gazdasági tevékenység alá tá

va la m in t egyes m eghatározott statisztikai területekre

szonyban álló személy, a Tbj. szerinti társas vállalkozó és a kü lföldi jo g szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy, b) m unkaviszony: az a) p o n t szerinti személy m un kavégzésre irányuló jogviszonya, c) m unkáltató: az a) pont szerinti személy foglalkoz tatója,

masztására a m unkáltató közli a) k ü lfö ld i telephellyel rendelkező vállalkozás ese

ségek statisztikai osztályozása NACE Rév. 2. rendszeré

vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. d ecem ber20-ai 1893/2006/EK európai parlam enti éstanácsi

tén a kikü ld eté st megelőző adóévre vonatkozó összes

rendelet 7. m elléklete szerint - más nemzetgazdasági

bevételén belül a nem kü lföldi gazdálkodásból származó

ágazatba tartozó tevékenységet fo ly ta t, vagy

összes bevételeit,

b) egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett

d jö n á lló vállalkozó: a Tbj. szerinti egyéni vállalkozó,

gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi n yilvá nta rtá st

b)a m unkavállaló ba) nem rendelkezik a kiküldetés kezdőnapját meg előzően legalább 30 napi biztosítással,

a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti mezőgazdasági

vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó

bb) kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés

őstermelő és a k ü lfö ld i jo g szerint annak m egfelelő sze

adóalany esetén az előző adóévi összes bevételén belül

helye szerinti állam ban a m u n k á lta tó á lta l korábban

mély.

a belföldi tevékenységből származó összes bevételeit.

kild ö tt m unkavállalót felváltson, be)

korábban u g yanabban az álla m b a n v o lt - a

R. 2k. § (1) A koordinációs rendeletek és az egyez

R. 25. § (1) Kiküldetésnél a m agyarjogalkalm azandó

mény rendelkezései szerinti kiküldetés (a továbbiakban:

jo gkéntvaló m eghatározásánakfeltétele, hogy a kiküldő

koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben - a

kiküldetés) esetén az alkalm azandó jo g meghatározása

m unkáltató jelentős gazdasági tevékenységetfolytasson

kiküldetésre m eghatározott leghosszabb id ő ta rta m ig

érdekében a m unkáltató - az OEP által erre a célra rend

belföldön.

k ikü ld ö tt, és a korábbi kiküldetés le já rtá tól nem te lt el

szeresített és honlapján közzétett nyom ta tvá n yo n - a

(2)

székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigaz gatási szervnek az alábbi adatokatszolgáltatja: a jm u n ká lta tó neve (elnevezése), székhelye (lakóhe

rend»rilis ti és sági 004/ iárás :r 16lácsi ndel-

egy korábban k ikü ld ö tt m unkavállalót felváltson,

és tanácsi rendelet

irányuló eljárásban kell alkalm azni.

anács z unió lamok :artózVEGK ; /EGK, /EGK, GK, a fon ki- j

d)a m unkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy

2009. szeptember16-ai 987/2009/EK európai parlam enti

által e lő írt, az alkalm azandó jo g m eghatározására

(

c) a kiküldetés időtartam a a la tt Is folyam atosan te l jesíti a járulékkötelezettségeket,

szági tevékenységéhez hasonló, d£ legalább azzal - a

sági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény)

nyelve <huzaállam:dés d)

ta rtja a m unkaviszonyta k ik ü ld ö tt m unvállalóval,

rehajtására vonatkozó eljárás m egállapításáról szóló,

cja Magyar Köztársaságánál kö tö tt szociális b izto n

ktusok-

b)a kiküldetés időtartam a alattfolyam atosan fe n n

f) a kiküldetés helye s-zerinti állam ban a m agyaror

rendeletek] és

lelés

zően rendelkezik legalább 30 napi biztosítással,

koordinálásáról szóló 883/2004/EK E K -rendelet vég

[a továbbiakban a)és b) p o n t e g yü tt: koordinációs

lye), adóazonosító száma, b) a k ik ü ld ö tt m un ka vá lla ló természetes szem ély-

Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll 60 nap, vagy

fenn, ha

bd) kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés

a) a m u n k á lta tó vá lla lja , hogy a kiküldetés teljes

helye szerinti vállalkozás a m u n k a vá lla ló t egy m ásik

id ő ta rta m a a la tt a b e lfö ld i és a k ü lfö ld i gazdasági te

vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik ta g á l

vékenység (termelés, forgalmazás és egyéb szolgáltatói

lamba küldje tovább.

tevékenység) folytatása során fo g la lk o zta to tt m u n ka -

R. 26. § (1) Ha az önálló vállalkozó belföldön fo ly ta

azonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-szám a,

vállalók átlagos állom ányi létszámán belül a belföldön

to tt vállalkozói tevékenységét á tm enetileg a ko o rd in á

a kérelm et benyújtó m un ká lta tó va l fe n ná lló m un ka vi

fo g la lko zta to ttak aránya eléri, vagy b) a 2k. § (3) bekezdés a) p o n tjá b a n e m líte tt nem

ciós rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállam ban

szony kezdete,

vagy egyezm ényben részes m ásik állam ban (a to v á b

c)a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozá

k ü lfö ld i g a zd á lko dá sb ól szárm azó b e vé te l vagy a

biakban e g yü tt: m ásik állam ) fo ly ta tja , a m agyar jo g

sa NACE Rév. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006.

2k. § (3) bekezdés b) pontjában e m líte tt b e lfö ld i te vé

alkalm azásának m eghatározása érdekében választása

decem ber 2 0 -a i 1893/2006/EK európai p a rla m e n ti és

kenységből származó bevétel összes bevételen belüli

szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy v á lla lk o

tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni v á lla l

aránya elérte

zásának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási

kozó esetén a m in d e n k o r h a tá lyo s Ö nálló v á lla lko zó k

113

a 25 százalékot.

szakigazgatási szervnek - az OEP által erre a célra rend

; T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í TÁ S I E L L Á T Á S OK

szeresített ás honlapján közzétett nyom tatványon - az alábbi adatokat szolgáltatja:

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására a m un -

te lje sü ln e k, vagy eleve nem á llta k fe n n, az igazolást

kavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő

m ódosítja vagy visszavonja, és kezdeményezi a másik állam beli biztosítási kötelezettség m egállapítását.

a j természetes személyazonosító adatai, á lla m p o l

munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre irá

gársága, lakcíme, taj-szám a, vállalkozásának n y ilv á n

nyulójogviszony létesítéséről szóló szerződést, az önálló

R. 27/B § (1) A koordinációs re ndeletekben és az

tartásiszám a,

vállalkozónak az e tevékenysége fo lytatásához szüksé

egyezm ényben m eghatározott szabályok a ló li kivétel

b) a gazdasági tevékenységek sta tis z tik a i o sztá

ges vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot.

megállapítását a m unkáltató és a m unkavállaló, illetve

lyozása NACE Rév. 2. rendszerének létrehozásáról szóló,

(3) Ha a m unkavállaló, az önálló vállalkozó belföldön

2006. december 20-ai 1893/2006/EK európai parlam enti

és a másik állam ban is m unkavállaló, illetve önálló vá l

(2) A kivétel m egállapításának akkor lehet helye, ha

és tanácsi rendeleten alapulóTEÁOR-számokból képzett,

lalkozó, a magyar jo g alkalm azásának m egállapítására

a)a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti

az önálló vállalkozó az OEP-től kérheti.

a m in d e n k o r h a tá lyo s Ö nálló v á lla lk o z ó k te v é k e n y

a b e lfö ld ö n fe n n á lló la kó he ly alapján akkor kerülhet

k ü lfö ld i tevékenységének id ő ta rta m a előre láth a tó

ségi je g y zé ke s z e rin ti ÖVTJ-kód, amelynek megfelelő

sor, ha

an m eghaladja a koordinációs rendeletben, illetve az

tevékenységet a másik államban fo ly ta t,

a) a m un ka vá lla ló b e lfö ld ö n fo ly ta to tt te vé ke n y

egyezményben m eghatározott leghosszabb időtartamot,

c) annak a kü lfö ld i vállalkozásnak (személynek) a

ségéhez kapcsolódó m unkaidő vagy m unkabér (egyéb

ö jk iv é te l megállapítása hiányában a m unkavállaló

neve és címe, am elynél m unkát végez, vagy ennek h iá

díjazás) eléri az összes m unkaidő, ille tve m unkabér (dí

nyában a külföldön folytatotttevékenység helye (címe), és

jazás) 25 százalékát,

ra, önálló vállalkozóra egyszerre több állam jo g á t kellene alkalm azni, vagy

d) a másik államban történő munkavégzés tervezett időtartam a.

b)a z önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.

olyan egyéb, különös m éltánylást érdem lő körül

m ény áll fenn, am ely in d o ko lttá teszi a kivétel megál

(2) A ko o rd in áció s re n d e le te kb e n , ille tv e egyez

(k) Ha a m u n ka vá lla ló a koordinációs rendeletek

ményben előírt feltételek teljesítése esetén az egészség-

hatálya alá tarozik, a $ ) bekezdés akkor alkalm azható,

biztosítási szakigazgatási szerv alkalm azandó jo g k é n t

ha a m un ka vá lla ló b e lfö ld ö n ¿s a másik tagállam ban

igazolja azokat a tényeket, körülm ényeket, amelyekre

meghatározza a magyar jo g o t, és ezt igazolja.

egy olyan m un ká lta tó javára végez m unkát, am ely az

te kin te tte l a kivétel m egállapítását kéri.

(3) Nem a lkalm azható a m agyar jo g az ö n á lló v á l

Európai Unió területén letelepedett.

lalkozó másik állam ban fo ly ta to tt tevékenységének id ő

R. 27/A § (1) Ha az egészségbiztosítási szakigazgatási

tartam a a la tt, ha e tevékenységéhez - az (1) bekezdés

szerv alkalm azandó jogként a m agyarjogot megállapítja,

b) p o ntja szerint - hasonló b e lfö ld i tevékenységet az

erről - az erre irányuló kérelem benyújtásától szám ított

önálló vállalkozó a másik tagállam i munkavégzés m eg

30 napon belül - hatósági bizonyítványt.(a to vábbiak

kezdése e lő tt kevesebb m in t 60 napig fo ly ta to tt.

ban: igazolás) á llít ki, és m eghatározza annak id őbeli

R. 27. § (1) Ha a m un ka vá lla ló , az ö n á lló v á lla lk o

hatályá té sfe ltéte le it. Az ¡gazolás tanúsítja, hogy a m un

zó b e lfö ld i m unkavégzése m e lle tt, azzal e g yidejűleg

kavállaló, ö n álló vállalkozó a másik állam ban tö rté n ő

m u n k a vá lla ló ké n t vagy ö n á lló vá lla lko zó k é n t másik

m u n k a v é g z é s e d é n is a magyar társadalom biztosítási

állam ban is végez m unkát, a koordinációs rendeletek

jogszabályok hatálya a la tt áll.

vagy az egyezmény rendelkezései alapján a magyar jog

(2) Ha a korábbi kiküldetés lejártát követő 60 napon

alkalm azásának m eghatározása érdekében választása

belül a m unkáltató ugyanazon m unkavállalóját ugyan

szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy m u n k á lta

azon állam ba kívánja kik ü ld e n i, a m agyar jo g akkor

tójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási

alkalm azható az újabb kiküldetésre, ha annak id ő ta r

szakigazgatási szervnek - az OEP által erre a célra rend

tama a korábbi kiküldetéssel együttsem haladja mega

szeresített és honlapján közzétett nyom tatványon - az

koordinációs rendeletekben, illetve az egyezményben

alábbi adatokat szolgáltatja:

m eghatározott leghosszabb id ő ta rta m ot.

ajterm észetes szem élyazonosító adatai, á lla m p o l gársága, lakcíme, taj-szám a, az ö n álló vállalkozó n y il vántartási száma,

b) a m unkáltató(k) neve (elnevezése), székhelye (la kóhelye), adóazonosító száma, c)a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozá

(3) Ha a kiküldetés legfeljebb 2 hónapig megszakad, azt továbbra is folyam atos kiküldetésnek kell te kin te n i. [k) Ha a koordinációs rendeletek szerinti kiküldetés egym ást követően tö b b állam ba tö rté n ik , az a lka lm a zandójogelbírálása és az igazolás kiállítása állam onként kü lö n -kü lö n tö rté n ik.

sa NACE Rév. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006.

(5) Ha az alkalm azandó jo g m eghatározásának és

december 20-ai 1893/2006/EK európai parlam enti és ta

az a rró l szóló igazolás kiadásának a la p já u l szolgáló

nácsi rendeleten alapulóTEÁOR-szám vagya m in d e n ko r

körülm ényekben olyan változás következik be, am ely

h a tá lyo s Ö nálló v á lla lk o z ó k te vé ke n ysé g i je g y zé ke

m ia tt a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy

s z e rin ti ÖVTJ-kód, amelynek megfelelő tevékenységet

nem a magyar jo g alapján áll fenn, vagy pedig é rin ti az

végez a m unkavállaló a k ü lfö ld i m unkáltató részére, il

igazolás h a tá lyá t (így különösen, ha a kikü ld eté s te r

letve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló

vezett időtartam a a la tt a m unkaviszony szünetel vagy

vállalkozó a másik állam ban,

m egszűnik, vagy az ö n álló vállalkozó másik állam ban

d) ha a m unkavállaló belföldön és a másik államban

fo ly ta to tt tevékenységét m egszünteti), erről a m u n

is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához

k á lta tó és a m unkavállaló, ille tv e az ö n álló vállalkozó

kapcsolódó m unkaidő mértéke és m unkabér (egyéb d í

h a la d é k ta la n u l tá jé k o z ta tja az egészségbiztosítási

jazás) összege és azok egymáshoz viszonyított aránya, és

szakigazgatási szervet, am ely az igazolást a változás

e) ha az ö n á lló vá llalkozó belfö ld ö n és a másik á l lam ban is ö n á lló vállalkozó, a b e lfö ld ö n és kü lfö ld ö n

napjától ha tályta la nítja . (6) Ha az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv

e lé rt vá lla lko zó i bevétel összege és azok egym áshoz

h iva talb ó l m egállapítja, hogy a magyar jo g alkalm azá

viszonyított aránya.

sának feltételei az igazolás kiadását követően már nem

HVG

T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

16. jai ke

tö h« Cí d( IS fo el m el ja

lapítását. (3) A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg

Átmeneti rendelkezések Tbj. 62. § (1) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kama rai törvény, valamint az európai közösségi jog harmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal, hogy e törvény 2010. december 31-én hatályos 19. § (2) és (7) bekezdését és 30/A § (2) és (5) be kezdését kell alkalmazni a 2011. január 10-éig megszerzett és 2010. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2010. decem ber hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani. (2) Az adóellenőrzés során a Tbj. 2010. de cember 31-én hatályos 27., 29. és 29/A §-a alap ján járulékfizetésre kötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem állapítható meg mulasztási bírság és adóbírság a tevékenységre jellemző kereset jogellenes megállapításával öszszefüggésben. Tbj. 63. § A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 33. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdés b) pontját a 2011. február 1-jén és az azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Tbj. 64. § Az egészségügyben működő szakmai kama rákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításá ról szóló 2011. évi XXIII. törvénnyel megállapított

a: ti á éi

T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í T Á S I E L L Á T Á S OK

gazolást a másik át.

16. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat 2011.

illetve ilye, ha meneti á th ató etve az rtamot, vállalókellene ) körülm egállejűleg lyekre

nyék, camaJi jog:élzó sáról 3ÍtOtt 'tőén ulékzzal, ilyos ) be)-éig apót cem>ban . deilapigos neg -gre ösz-

§sét óló tott jén <ell

A 19. § szerinti adatszolgáltatási és m egfizetési decem ber 31-e kö zö tti bevallási időszakra tévesen az

kötelezettséget a táh (fákisz) számfejtési körébe ta rto

átadó pénztárhoz b e n y ú jto tt bevallásokat és beérke

kell.

zó önkorm ányzatok és intézm ények vonatkozásában a

zett befizetéseket az átadó pénztár feldolgozza, és azt

tá h ok (fákisz) teljesítik.

a tag egyéni számláján kim u ta tja . A tagsági jogviszony

?n és az kivétel

(6)

január 1-jére visszamenőlegesen alkalmazni

Tbj. 65. § (1) Az adó- és járuléktörvények, a szám viteli törvény és a könyvvizsgálói kam arai törvény, valamint az európai közösségi jog harmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények mó dosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 153. §-ával m egállapított 11. § b) pontban foglaltak alkalm azandók 2012. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal az eltéréssel, hogy a kétéves időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani. (2) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosí tásáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel meg állapított rendelkezéseit a 2012. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalm azni, azzal, hogy e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2012. január 10-éig megszerzett és 2011. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2011. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

R. 29. § (l) A fo g la lk o z ta tó á lta l k ü lfö ld ö n fo g

gét a pénztár a Pénztárak Központi N yilvántartásával

1996. decem ber 31-e és 1999. ja n u á r 1-je kö zö tti id ő

tö rté n t egyeztetést követően az átlépés szabályai sze

ta rta m á n a k szolgálati id ő kén t tö rté n ő elismerésére a

rin t á tu ta lja a p é n ztá rta g aktu á lis pénztárába, ille tő

megállapodás megkötésére irányuló kérelm et a fo g la l

leg a N yugdíj-biztosítási Alap részére. A rendezésről a

koztató székhelye szerint illetékes n yu g d íj-b izto sítá si

pén ztá r - az adatátadás m ód já ró l k ö tö tt m eg á lla p o

igazgatási szervnél lehet előterjeszteni. A kérelemben

dásban fo g la lta k n a k m egfelelően - értesíti az á lla m i

nyila tko zn i kell arra vonatkozóan, hogy a fo g la lk o zta

adóhatóságot.

tó m ely személy(ek) után, m ilyen időtartam ra (naptári

R. 30/B § (1) Az á lla m i adóhatóság a Tbj. 51. § (2)

évre, évekre, h ónapra, h ó n ap o kra , napra, napokra)

bekezdésében, továbbá a 20. § (2) bekezdésben fo g la lt

kívánja a m egállapodást m eg kö tni, ille tő le g vá lla ln i

adategyeztetés eredménye alapján a 2011. á p rilis30-áig

a n yu g d íj-b izto sítá si és a n yu g d íjjá ru lé k m egfizetését.

beérkezett - a 2007. ja n u á r 1. és 2010. szeptem ber 30.

Az előterjesztett kérelemben közölni kell

közötti bevallási időszakokra vonatkozó tagdíj, ta g d íj

a) a fo g la lk o zta tó nevét, cím ét, székhelyét (te le p

kiegészítésekre vonatkozó - fo g la lko zta tó i helyesbíté

helyét), folyószám laszám át (törzsszám át), a tá rsa d a

seket (önellenőrzés, adózói javítás) 2011. m ájus 31-éig

lom biztosítási kifize tőh e ly m űködésének tényét,

átadja az é rin te tt m agánnyugdíjpénztár részére, annak

b)a b iz to síto tta k személyi a d a ta it [ta j-szá m , szü letési év, hónap, nap, neve (előző név), leánykori neve,

R. 28. § (l) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben fo g la lt eltéréssel -1 9 9 8 . ja n u á rl-jé n lép hatályba. (2) A 3 -4 . § -o k felhasználási szerződésre vonatkozó

érdekében, hogy a tagok könyveletlen befizetései e lő írásra kerüljenek.

anyja neve, születési helye], a fe n ná lló (fe n n á llt) b izto

(2) A m agánnyugdíjpénztár az (1) bekezdésben fo g

sításijogviszony id ő ta rta m á t, ezen id ő ta rta m on belül

la lt adatátadás, va la m in t a rendelkezésére álló adatok

a k ü lfö ld i fo g la lko zta tá s id e jé t és té n yé t, a lka lm a zá

(pl. az állam i adóhatóság korábbi adatközlése) alapján

sának m inőségét,

a függő té te le k azonosítását elvégzi, és a tagi kö ve te

c) szem élyenként m ely „ t ó l- ig " terjedő id ő ta rta m

lés összegét a tag egyéni szám láján az M pt. 24. § (11)

ra [évre (évekre) hónapra (hónapokra), napra (napok

bekezdés szerinti átadás id ő p o n tjá ig n yilvá nta rtá sba

ra)] vonatkozóan kéri a m egállapodás m egkötését,

veszi (jóváírja).

d)a k ü lfö ld ö rrto g la lk o z ta to ttb iz to s íto tt(a k ) m u n kaszerződésében m eghatározott személyi alapbérét.

Tbj. 65/A § A pénztártag 2010. november 1-jét megelőző iáőszakra vonatkozó tagdíjának önellenőrzése (pótbevallása) esetén a bevallási adatokat az állam i adóhatóság az önellenőrzés (pótbeval lás) benyújtását követő hónap utolsó napjáig - a tagok folyószámlájának vezetéséhez - továbbítja a pénztár részére. Az önellenőrzés (pótbevallás) alapján a tagdíjat közvetlenül a magánnyug díjpénztár részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik.

m egszűnését követően kö n y ve lt tagi követelés össze

la lk o z ta to tt b iz to s íto tt esetében a fo g la lk o z ta tá s

(2) Az (1) bekezdésben m e g je lö lt a d a to ka t közölni

(3) Az á lla m i a d ó ha tó sá g a Tbj. 51. § (2) be ke z désében, to vá b b á a 20. § (2) bekezdésben fo g la lt a d a te g yezte tést a 2011. á p rilis 30-a után beérkezett

kell a b iz to s íto tt á lta l e lő te rje szte tt kérelem ben is, a

fo g la lk o zta tó i helyesbítések (önellenőrzés, adózói ja

fo g la lko zta tó igazolásának egyidejű benyújtásával.

vítás) esetén kizárólag a m ag á n -n yug d íjp é n ztá ri tagok

(3) A n yu g d íj-b izto sítá si igazgatási szerv a m egálla

vonatkozásában végzi el.

podás megkötése és a be fizete tt n yu g d íj-b izto sítá si és

R. 31. § Ez a rendelet a 23—27/B §-ban

nyugdíjjárulék alapján intézkedik a nyugdíj-biztosítási

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közössé

egyéni n y ilv á n ta rtó la p kiállításáról. (4) Ha a m egállapodást kötő fo g la lk o zta tó vagy a

gen belül mozgó m un ka vá lla ló kra és családtagjaikra tö rté n ő alkalm azásáról szóló, 1971. jú n iu s1 4 -e i 1408/71/

b iz to s íto tt a m egállapodás alapján v á lla lt já ru lé k fiz e

EGK tanácsi rendelet II. cím ének, a szociális b izto nsá

tési kötelezettségét az e lő írt h a tárn ap ig nem te lje síti,

gi rendszereknek a Közösségen belül mozgó m u n k a -

a m egállapodás érvé n ytele n né v á lik . A járulé kfize té s

vá lla ló k ra és családtagjaikra tö rté n ő alkalm azásáról

csak akkor te kin th e tő te ljesítettnek, ha a megállapodás

szóló 1408/71/EGK re n d e le t végrehajtására vonatkozó

szerinti n yu g d íj-b izto sítá si és n yu g d íjjá ru lé k m egfize

szabályok m egállapításáról szóló, 1972. március 21-ei

tése egyaránt m eg tö rté n t. R. 30. § A tá rs a d a lo m b iz to s ítá s e llá tá s a ira és a

574/72/EGKtanácsi rendelet III. címének, az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK re n d e le t rendelkezéseinek valam ely

rendelkezései 1997. decem ber 13-án lépnek hatályba,

m agá n n yu g d íjra jo g o s u lta k ró l, v a la m in t e s z o lg á lta

harm adik ország e rendelkezések á lta l pusztán á lla m -

azzal, hogy a biztosítás 1997. decem ber 12-ét követő

tá so k fe d e ze té rő l szóló 1997. évi LXXX. tö rv é n y vé g

polgárságuk okán nem é rin te tt á lla m p o lgá ra ira való

id ő ta rta m ra vo natkozó elbírálásánál e re n d e le t ren

re h a jtá sá ról szóló 195/1997. (XI. 5.) ko rm á n yre n d e le t

kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-ei 859/2003/EK

delkezéseit kell alkalm azni akkor is, ha a felhasználási

m ódosításáról szóló 107/2010. (IV. 9.) k o rm á n yre n d e

tanácsi re n d e le ti, é s2. cikkének, és

szerződés megkötésére az e m líte tt id ő p o n to t m egelő

le tte l m e g á lla p íto tt

zően került sor. (3) (4) E rendelet szabályait az 1997. évi LXXIV. tö rvé n y hatálya alá tartozó m u n ká lta tó k esetében nem kell a l kalmazni.

b) a szociális b izto n sá g i rendszerek k o o rd in á lá

5/G § (2) bekezdése a m u n k a vá lla ló választása sáról szóló, 2004. á p rilis 2 9 -e i 883/2004/EK e u ró p ai

szerint 2010. ja n u á r 1 -jé tő l visszam enőlegesen a lk a l

p a rla m e n ti és ta n ácsi re n d e le t II. cím é n e k, a szo

m azható,

ciá lis b iz to n s á g i rendszerek k o o rd in á lá s á ró l szóló

bj23-27/B § -t a 2010. április 3 0 -á t követően in d u lt ügyekben kell alkalm azni.

(5) A Tbj. alkalm azásában a gyerm ekgondozási se

R. 30/A § A19/A § -b a n fo g la lta k tó l e lté rő e n az

11a-

gélyösszege a la tt a 10/1982. (IV. 16.) M T-rendelet alapján

egyik p é n ztá rb ó l a m ásik pénztárba á tlé p e tt vagy a

isáott

fo ly ó síto tt gyerm ekgondozási segély esetén a jö v e d e

társadalom biztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett

lem pótlékkal növelt összeget kell érteni.

p é n ztá rta g ra vo n a tko zóa n 1998. ja n u á r 1-je és 2010.

883/2004/EK E K -ren d e le t vé grehajtására vo n a tko zó eljárás m eg á lla p ítá sá ró l szóló, 2009. sz e p te m b e r1 6 ai 987/2009/EK európai p a rla m e n ti és tanácsi rendelet II. címének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket á llapít meg. HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

115

116

S Z O C IÁ L IS H O Z Z Á J Á R U L Á S I A D Ó

2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete1

a szociális hozzájárulási adóról Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremté se, a gazdaság versenyképességének helyreállí tása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a következő törvényt alkotja:

IX. fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 453. § (1) A szociális hozzájárulási adó (a továb biakban e fejezet alkalmazásában: az adó) a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt e fejezet külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szük ségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötele zettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. (2) A szociális biztonsághoz, valamint a tes ti és lelki egészséghez való jog érvényesítését szolgáló egyes szociális ellátások fedezetéhez, továbbá az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási for rások biztosítása céljából az adóból származó ál lamháztartási bevétel a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint megoszlik a társadalombiztosítás egyes pénz ügyi alapjai és a törvényben meghatározott el különített állami pénzalap költségvetése között. (3) Az adóval összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. (4) Az adó megfizetése államháztartási for rásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskere sési ellátást) vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja.

• A z O r s z á g g y ű lé s á lt a l 2011. n o v e m b e r 21-én e lfo g a d o tt tö rv é n y b ő l c s a k a s z o c iá lis h o z z á j á r u lá s i a d ó ró l s z ó ló fe je ze te t k ö z ö ljü k .

HVG |T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

Az adó a la n y a 454. § (1) Az adó alanya: a) a kifizető; b) az egyéni vállalkozó; c) a mezőgazdasági őstermelő. (2) Kifizető a természetes személlyel e fejezet rendelkezése alapján adófizetési kö telezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy. Adóalanynak minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tar tózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkező kifizető (a továbbiakban: külföldi kifizető) is, ha a vele adófizetési kötelezettséget eredmé nyező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természeted személy a munkát Magyarorszá gon vagy a szociális biztonsági rendszerek ko ordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi. (3) Ha a külföldi kifizető az e fejezetben meghatározott kötelezettségei teljesítését el mulasztja, azokat a (2) bekezdés szerinti ter mészetes személyre is alkalmazni kell, azzal, hogy kifizető alatt a (2) bekezdés szerinti ter mészetes személyt kell érteni. (4) Az adófizetési kötelezettséget ered ményező jogviszonyban elrendelt kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személlyel fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kirendelést elrendelő kifizető. A természetes személyt a kirendelés alapján fog lalkoztató személy minősül azonban (kifize tőként) az adó alanyának, ha a kirendelést el rendelő kifizetővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek őt terhelik. (5) Az adófizetési kötelezettséget ered ményező jogviszony alapján munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizető, az adó alanyának a munkavállalót kölcsönbe vevő személy minősül. (6) Az adónak nem alanya: a) a sajátjogú nyugdíjas egyéni vállalkozó;

b) az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregségi, nyugdíj-korhatárt már betöltötte; c) a mezőgazdasági őstermelő abban az adó évben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilat kozatot; d) a mezőgazdasági őstermelő, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magán nyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgálta tások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. A kifizető által fizetendő adó alapja 455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja: a) a kifizető által a vele adófizetési köte lezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy reszére juttatott, kifize tett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevétel ből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szerve zet részére levont (befizetett) tagdíj összegével; b) a kifizető által a vele adófizetési köte lezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifize tett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövede lemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem; c) a tanulószerződésben meghatározott díj; d) a hivatásos nevelőszülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megillető nevelési díj; e) az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget ered ményező munkaviszonyt vagy más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldeté sét megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér. (2) Adófizetési kötelezettséget eredménye ző jogviszony: a) a munkaviszony; b) a szövetkezet és természetes személy tag ja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és

S Z OCI ÁL I S H O Z Z Á J Á R U L Á S I A D Ó

megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövet kezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt; c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a k o r lá t o lt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja kö zött fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb s z e r v e z e t tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony k e r e t é b e n ellátott vezető tisztségviselői jogvi szonyt is); d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony; e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony; f) az egyház és az egyházi szolgálatot tel jesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony; g) a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony; h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű ön kéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgaz dasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti kép viselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony. (3) Nem eredményez adófizetési kötelezett séget a) a (2) bekezdés c)-d), f)-g) pontjában meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan - a c)-d) pontban meghatározott jogvi szonyban álló - természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöl tötte; b) az iskolaszövetkezetnek a nappali rend szerű oktatás keretében tanulmányokat foly tató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogvi szony. (4) A kifizetőt terhelő adónak nem alapja: a) a külföldi állam Magyarországra akkre ditált diplomáciai és konzuli képviselete sze mélyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel; b) a külföldi állam Magyarországra akk reditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú

tagja által munkaviszony keretében háztar tási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben kifize tett, juttatott bevétel; c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szer ződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott be vétel; d) a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglal koztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett fel tételek szerinti korábbi foglalkoztatásától szá mítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az ál tala folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész; f) a szerzői jogi védelem, találmányi sza badalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irá nyuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenér tékeként kifizetett díj, g) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat, h) az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, i) az ingatlan bérbeadásából származó jö vedelem. A kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapja 456. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló tör vény rendelkezései szerint a vállalkozói jö vedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alap ja - figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is - a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállal kozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem. (2) Az egyszerűsített vállalkozói adó ala nyának m inősülő egyéni vállalkozót, vala

117

mint a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja: a) a magasabb összegű társadalombizto sítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg; b) az a) pont hatálya alá nem tartozó eset ben az adóalap megállapításának egyéni vál lalkozóra, illetve őstermelőre irányadó külö nös szabályai szerint meghatározott összeg. (3) Az egyszerűsített vállalkozói adó ala nyának m inősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsí tett vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha az adóalap megállapításának különös szabá lyai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül. Az adóalap megállapításának különös szabályai 457. § (1) A közkereseti társaságot, a betéti tár saságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvi vői irodát, a szabadalmi ügyvivői társasá got, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredmé nyező jogviszonyára tekintettel havonta ter helő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófize tési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a m in i málbér 112,5 százalékának harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. (2) Az egyházat és a szerzetesrendet az egyházi személlyel, illetőleg a tagjával fenn álló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófize tési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a m ini málbér harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. (3) Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a m i nimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze, ha a természe tes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. h v g

| T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

118 | SZOC I ÁL I S H O Z Z Á J Á R U L Á S I A D Ó

(4) A mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja a mezőgazdasági őstermelői jogállás fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincadrésze, ha a természe tes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának a hónap minden napján. (5) Az (l)-(4) bekezdés alkalmazásakor az egy hónapra fizetendő adó alapjának megálla pításakor a kifizető, valamint az egyéni vállal kozó, a mezőgazdasági őstermelő nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára, illetőleg egyéni vállalkozói, mezőgazdasági őstermelői jogállására tekin tettel e fejezet külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva egyház és szer zetesrend, valamint mezőgazdasági ősterme lő esetében a m inim álbér harmincadrésze, más kifizető és egyéni vállalkozó esetében legalább a m inim álbér 112,5 százalékának harmincadrésze. Mentesülés a különös szabályok alkalm azása alól 458. § (1) A kifizető a tagjával (ideértve az egy házi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számí tásba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a) táppénzben, baleseti táppénzben, ter hességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgon dozási díjban részesül; b) gyermekgondozási segélyben, gyer meknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi sze mély egyházi szolgálatát, illetőleg az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevé kenységét személyesen folytatja; (2) A kifizető a tagjával (ideértve az egy házi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös sza bályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

a) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; b) fogvatartott.

adóalap megállapításának különös szabályai

(3) Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvi vői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszo nya alapján őt terhelő adó alapjának megállapí tásakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)(2)bekezdésben meghatározottakon túlmenő en - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi kamarai, szaba dalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szaba dalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenysé get folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabá lyai hatálya alá tartozó esetben - az (l)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvi vői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tag sága szünetel. (4) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint vezetett nyilván tartásban szereplő egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapítá sakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (l)-(2) bekezdésben meghatározottakon túl menően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevé kenységét szünetelteti. (5) A kifizető a tagjával (ideértve az egy házi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, a nem evaadóalany egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhe lő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (l)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetőleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkavi szonyban áll, vagy közép- vagy felsőfokú okta tási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyide jűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapí tásánál össze kell adni. (6) A kifizető a tagjával (ideértve az egyhá zi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap m egállapításának különös szabá lyai hatálya alá tartozó esetben - az (l)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlm enő

vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a másik kifizető e napot a taggal fennál ló jogviszonya alapján őt terhelő adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után

en - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja más kifizetővel is az

hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, vagy egyéni

fizetendő adó alapjának megállapításakor számításba veszi. (7) Az (5)-(6) bekezdésben foglaltak alkal mazásának feltétele, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról, illetőleg a más kifizetővel fenn álló, az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyáról. A természetes személy az olyan változásról, amely az (5)-(6) bekezdésben foglalt rendel kezések alkalmazását érinti, haladéktalanul újabb nyilatkozatot tesz a kifizető részé re. A nyilatkozat tartalm azza a természe tes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya tí pusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a kifizető a nyilatkozatot elmulasztó természetes sze mélytől igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a kifizetőtől nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfize tésére az állam i adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti. (8) Az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor-az (l)-(5) bekez désben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba azt az időszakot, amelyen kifizetővel - a kifizető részére a tárgyév janu ár 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján - az adóalap megállapításának külö nös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor szá mításba veszi. Az adó mértéke és fizetendő összege 459. § (1) A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendel

ke ös sz se m cs zó cé zc m ke ki gi m hí

be ke

h te k ei h ai s; lé a.

SZOC I ÁL I S H O Z Z Á J Á R U L Á S I A D Ó | 119

abályaj íttséget egyéni ásának feltéve, fennálilletve ?a után ísakor k alkalészére tesz a aljáró lányai ‘1fennilönös íyáról. fásról, endelilanul részélészeíosító mnek iya tíimint lének ny és izető s szekozat .ezett jtani, gfizezatot :attal önös jyéni í adó ekeznem iyen januzata <ülö5tési 'bán )t az etes n őt szá-

rülmények között munkaviszony keretében egyetlen belföldi kapcsolt vállalkozása sem foglalkoztatott természetes személyt); foglalkoztatott természetes személyt munkaÖsszegével. faj 2011-ben a 2011. november 1-jén kezdődő (2) A fizetendő adó megállapításánál a viszonyban. E rendelkezés alkalmazását ter időszak bármely napján az adókedvezményt mészetes személy kifizető esetében kizárja, s z á m í t o t t adót - e törvény külön rendelkezé érvényesítő kifizető belföldi kapcsolt vállalko különösen, ha saját maga vagy közeli hozzá se alapján akár a számított adót meghaladó zásával - akár csak egyetlen napig - munkavi mértékben - a következő adókedvezmények tartozója (egyéni vállalkozóként, mezőgazdaszonyban állt (természetes személy kifizető ese sági őstermelőként vagy egyéb körülmények csökkentik: tében ideértve különösen az olyan egyéni cég a) a munkabérek értékének megőrzését célközött), vagy olyan egyéni cég, amelynek ő által munkaviszonyban foglalkoztatott termé vagy közeli hozzátartozója a tagja, foglal zó adókedvezmény; szetes személyt, amely egyéni cégnek a kifizető faj a Karrier Híd Program megvalósítását koztatott munkaviszonyban természetes sze vagy közeli hozzátartozója a tagja, valamint a mélyt. célzó adókedvezmény; közeli hozzátartozója által egyéni vállalkozó (4) Az adókedvezmény összegét a kifizető c) a munkaerő-piaci szempontból kedve ként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb zőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a havonta az adott hónap egészében fennál körülmények között munkaviszony keretében ló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaerőpiacról tartósan távol lévők foglal foglalkoztatott természetes személyt). munkaviszonyonként külön-külön - a rész koztatása, munkaerő-piaci versenyképességük (8) A kifizető jogosult a munkavállalója kedvezmény alapját és mértékét figyelembe kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok korábbi munkaviszonyával kapcsolatos, az (1) véve - kiszámított részkedvezmények össze gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének bekezdés szerinti elvárt béremelés mértéké megkönnyítése céljából más törvényben meg geként állapítja meg. # nek megállapításához szükséges adatok meg (5) A részkedvezmény alapja a kifizetővel határozott, annak rendelkezése szerint az adó ismerésére. A munkavállaló együttműködési munkaviszonyban álló természetes személyt ból érvényesíthető adókedvezmény; (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra kötelezettsége kiterjed ezen adatok közlésére. d) a szakképzettséget nem igénylő munka A kifizető az adatok közlése érdekében a mun megillető, az adó alapjának megállapításánál körökhöz kapcsolódó adókedvezmény. kavállaló (7) bekezdés faj pontja szerinti korábbi figyelembe vett, a munkavállalót terhelő köz terhekkel és más levonásokkal nem csökkentett munkáltatóját megkeresheti. (bruttó) munkabér, bármely esetben, kivéve az A dókedvezm ények A szakképzettséget nem igénylő egyszerűsített foglalkoztatásról szóló’törvény foglalkozásokban foglalkoztatott alapján létesített munkaviszony szerinti mun A munkabérek nettó értékének m unkavállalók után érvényesíthető megőrzését célzó adókedvezmény kabért (a továbbiakban: részkedvezményalap). adókedvezmény (6) A kedvezmény mértéke 460. § 461. § (1) A költségvetési szervnek, valam int a) a 2012. évre havonta (1) A szakképzettséget nem igénylő foglalko aa) a kedvezményalap 21,5 százaléka, de az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó záson a Foglalkozások Egységes Osztályozási legfeljebb 16 125 forint, ha a részkedvezmény egészségügyi, oktatási, szociális, valamint Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos közgyűjteményi és közművelődési szolgál alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, KSH-közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába ab) az aa) alpont szerint meghatározott ösztatást nyújtó intézménynek nem m inősülő tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a szegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap kifizető az őt az adófizetési kötelezettséget továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő 14 százalékát meghaladó része, ha a kedvez eredményező munkaviszonyra tekintettel ter munkakör) adókötelezettséget eredményező ményalap meghaladja a 75 ezer forintot; helő adóból adókedvezményt vehet igénybe, munkaviszonyban természetes személyt fog faja 2013. évre havonta amennyiben a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti elvárt béreme ba) a kedvezményalap 16 százaléka, de leg lalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra te kintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet feljebb 12 ezer forint, ha a részkedvezményalap lést - ide nem értve az elvárt béremelésnek igénybe. akár csak részben is béren kívüli juttatás for nem haladja meg a 75 ezer forintot, fafaj az a) pont szerint meghatározott ösz(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető' májában történő megvalósítását - valamennyi havonta, az adott hónapban fennálló, szakkép szegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója zettséget nem igénylő munkakörben történő 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a tekintetében végrehajtotta. foglalkoztatást szolgáló, adófizetési kötele kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot, (2) Az (1) bekezdés szerinti kifizető az azzal, hogy a 2013. évben az adókedvez zettséget eredményező munkaviszonyonként adókedvezményt az adóév egészében, de külön-külön kiszámított részkedvezmények mény a kifizetőt az (1) bekezdés szerinti felté csak az olyan hónapra fizetendő adó megál összegeként állapítja meg. A részkedvezmény telre tekintet nélkül illeti meg. lapításánál veheti igénybe, amelyre vonat egyenlő a szakképzettséget nem igénylő mun (7) E § alkalmazásában folyamatosan fog kozóan az (1) bekezdés szerinti feltétel (a lalkoztatott munkavállaló a kifizetővel az kakörben foglalkoztatott természetes személyt legalább a kormányrendelet szerint 2012-re (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra adókedvezmény alapjául szolgáló hónapban elvárt mértékű béremelés) valamennyi folya megillető, az adó alapjának megállapításánál adófizetési kötelezettséget eredményező mun matosan foglalkoztatott munkavállalóját az kaviszonyban álló olyan természetes személy, figyelembe vett, a munkavállalót terhelő köz adott hónapra megillető munkabér tekinte aki terhekkel és más levonásokkal nem csökkentett tében teljesül. a) 2011-ben a 2011. november 1-jén kezdődő (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimál (3) A 2011. november 1. és december 31. időszak bármely napján az adókedvezményt bérnek a 9 százalékával. Az egyszerűsített fog közötti időszakban természetes személyt érvényesítő kifizetővel munkaviszonyban állt lalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszonyban egyetlen napig sem foglal (természetes személy kifizető esetében ideért munkaviszony szerinti munkabért az adóked koztató kifizető az adókedvezményt az (l)-(2) ve különösen az általa egyéni vállalkozóként, vezmény összegének kiszámításánál nem lehet bekezdésben foglaltaktól függetlenül igénybe mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb kö figyelembevenni. veheti, feltéve, hogy az említett időszakban kezése alapján megillető adókedvezmények

HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

120

SZOC I ÁL I S H O Z Z Á J Á R U L Á S I A D Ó

A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény 462. § (1) A Karrier Híd Program megvalósítása ér dekében a (2) bekezdés szerint kiadott hatósági bizonyítvánnyal rendelkező természetes sze mélyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető az őt a mun kaviszonyra tekintettel terhelő adóból adóked vezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a természetes személy legkésőbb a munkába lépését megelő ző napon rendelkezzen a kérelmére a (2) szerint kiállított hatósági bizonyítvánnyal, és hogy an nak eredeti példányát átadja a kifizető részére. (2) Az (1) bekezdésben hivatkozott hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogo sult természetes személy által 2012. október 31éig benyújtott kérelem alapján állítja ki. A Karri er Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően kormánytisztviselői jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszony ban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, iga zságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. Törvény, kormányrendelet, valamint az adópolitiká ért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet a Karrier Híd Programban való részvételre további feltételeket is meg állapíthat, valamint törvény az e törvényben meghatározottakhoz képest bővítheti a részvé telre jogosultak körét. Az állami foglalkoztatási szerv - törvény, kormányrendelet vagy az adó politikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a hatósági bizonyítványt ugyan azon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki, valamint annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvé nyes. Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon feltünteti érvényességi idejé nek kezdő és utolsó napját. (3) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az (1) bekezdésben meghatározott ter mészetes személlyel az adott hónapban fenn álló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott természetes személyt (munkavállalót) a hatósági bizonyítványa érvényessé gi idején belül eső adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő köz terhekkel és más levonásokkal nem csökkentett

(bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimál bér kétszeresének a 13,5 százalékával. Az egy szerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alap ján létesített munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni. A foglalkoztatott m unkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása 463. § (1) A kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel csak e fejezet vagy az adókedvezményt megállapító törvény külön rendelkezése alapján vehet egy idejűleg igénybe több olyan adókedvezményt, amelynek igénybevételére egyébként jogosult. A több adókedvezmény egyidejű igénybevéte lét lehetővé tevő külön rendelkezés hiányában az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg. (2) A külön törvényben meghatározott Start Plusz, Start Extra vagy Start Bonusz adókedvez mény más, e törvényben szabályozott adóked vezménnyel együtt is érvényesíthető,*az - a leg feljebb két jogcímen érvényesíthető - együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoz tatott után fizetendő adó összegét. Ha a foglal koztató által az adott hónapra érvényesített adókedvezmények együttes összege meghaladja az adott hónapra számított adó összegét, a különbözetre az adózás rendjéről szóló törvénynek a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. (3) A Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megőrzését cél zó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthető legfeljebb az ezen munkavállalóval fennálló jogviszony alapján megállapított számított adó összegéig. Eljárási szabályok 464. § (1) Az adót az adóalany az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az adó összegét természetes sze mély részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes sze mély foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adataiból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege szemé lyenként megállapítható legyen. (2) Az egyéni vállalkozó az adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és

a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. (3) Az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó alapja figyelembevételével fi zetett adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot kö vető hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Ettől eltérően a legalább heti 36 órás foglalkozta tással járó munkaviszonnyal rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmá nyokat folytató evaadózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. (4) A külföldi kifizető az adóval összefüg gő adókötelezettséget az Art. 8. §-ában és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül személyesen teljesíti. A külföldi kifizető az adókötelezettségeit sze mélyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelent kezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette. (5) Ha a külföldi kifizető az adókötelezettsé gek teljesítésére nemjendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a (4) bekezdésben foglalt beje lentkezést is elmulasztja, az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a vele adófize tési kötelezettséget eredményező jogviszony ban álló természetes személy kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot). (6) A (4)-(5) bekezdés szerinti kötelezett az Art. 31. § (2) bekezdése szerint bevallási köte lezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hó nap 12-éig elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A bevallásban közölni kell: a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát, b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosí tó jelét, d) az adó alapjára és összegére vonatkozó adatot, e) a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha az adókötelezettséget a kifizető helyett a természetes személy teljesíti. (7) A mezőgazdasági őstermelő az adót ne gyedévente állapítja meg, és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal, a negyed évet követő hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg. (8) A kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képviselőjeként az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére - figyelemmel az Art. 176. § (11)-(12) bekezdé seire is - a kincstár kötelezett.

SZOC I ÁL I S H O Z Z Á J Á R U L Á S I A D Ó

állja be rűsített 'lével fj. szerint ipot kö. g- Ettől ilkozta:ő, vagy ényben nulmácozóaz i tárgya be és szefügin és 9, ennek ?ljesíti. eit sze?jelentzóként zettséíerinti lt beje-függő iófizeszony?tt, és ;ztása rtve a I ettaz i köte>tő hóllami i kell: lelyét, raélyát, )nosíkozó

¡sége t adógeta esíti. )t ne-

§ ( 2)

Red uton

tozó adó sére 'zdé-

(9) Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett adózó olyan nyil vántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint az annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá az adó megfi zetésének napja ellenőrizhető'. E nyilvántartá

gésben adókülönbözet megállapításának nem lenne helye. Ha a visszamenőleges béremelés

si kötelezettségét a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó kifizető a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartása (könyvvezeté se) megfelelő részletezésével, más kifizető a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló tör vény rendelkezése alapján vezetett külön nyil vántartás révén teljesíti.

Más jogszabályok alkalm azása 465. § (1) Az adózó az adóval összefüggő adóköte lezettségei teljesítése során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit e fejezet rendelke zéseit figyelembe véve alkalmazza. (2) Az egyszerűsített közteher-viselési hoz zájárulásról, valamint az egyszerűsített foglal koztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogvi szony esetében az adózó az adóval összefüggő adókötelezettségeit az érintett törvény rendel kezéseit figyelembe véve teljesíti. (3) Az Európai Unió kötelező jogi aktusának vagy a nemzetközi szerződésnek a rendelke zését kell alkalmazni, amennyiben az adóra kiterjedő hatályú jogi aktus, illetőleg nemzet közi szerződés e fejezettől eltérő rendelkezést tartalmaz.

464/A § (1) A munkabérek nettó értékének megőrzé sét célzó adókedvezmény jogosulatlan igénybevételével összefüggésben az állami adóható ság nem állapít meg adókülönbözetet abban az esetben, ha az adott hónapban a) a kedvezmény igénybevétele kizárólag a 460. § (1) bekezdésben meghatározott elvárt béremelés teljesítésének elmaradása miatt jo gosulatlan, és b) az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatot tak legalább 90%-ában teljes mértékben telje sítette, és c) az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem ha ladja meg az adott hónapban folyamatosan foglalkoztatottnak m inősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és d) a kedvezmény igénybe vevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott hatá rozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg vala mennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette. (2) Ha a kedvezményt igénybe vevő olyan, a vizsgált időszakban folyamatosan foglalkoz tatottnak minősülő munkavállalója tekinteté ben nem teljesítette a 460. § (1) bekezdésben meghatározott elvárt béremelést, aki az ellen őrzés megkezdésének időpontjában már nem munkavállalója, úgy a munkavállalót az (1) be kezdés d) pontja alkalmazása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. 464/B§ A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény igénybevevőjének nem kell bevallását önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét állapítja meg, de a 464/A § szerint a kedvez mény jogosulatlan igénybevételével összefüg

miatt a munkavállalónkénti részkedvezmény összege változik, az önellenőrzést a változás sal érintett munkavállalókkal összefüggésben teljesíteni kell.

Értelmező rendelkezések 466. § Á E fejezet alkalmazásában: 1. álláskeresési ellátás: az álláskeresési já radék, a keresetpótló juttatás, a vállalkozói járadék, valamint a munkanélküli-járadék, az álláskeresést ösztönző juttatás és nyugdíj előtti álláskeresési segély; 2. egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozó nak minősülő természetes személy (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy akkor is, ha a nyilvántartásban rögzített tevékenysége in gatlan-bérbeadás vagy egyéb szálláshely-szolgáltatás), valamint a gyógyszerészeti magántevékenységet, falugondnoki tevékenységet, tanyagondnoki tevékenységet végző termé szetes személy, a szociális szolgáltatótevé kenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező természetes személy; 3. egyházi személy: az egyház belső törvé nye vagy szabályzata alapján ilyennek m inő sülő természetes személy; 4. harmadik állam : a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló tör vényben ilyenként meghatározott állam; 5. mezőgazdasági őstermelő: a személyi jö vedelemadóról szóló törvény szerint mezőgaz dasági őstermelőnek minősülő természetes személy;

6. m inim álbér: a társadalombiztosítás el látásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben ilyenként meghatározott összeg; 7. munkaviszony: a) a munka törvénykönyvében meghatáro zott munkaviszony, b) a közalkalmazotti jogviszony, c) a közszolgálati jogviszony, d) a bírósági jogviszony, e) az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, f) az ügyészségi szolgálati jogviszony, g) a hivatásos nevelőszülői jogviszony, h) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, i) a közfoglalkoztatási jogviszony, j) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szer vek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állomá nyú tagjának e jogviszonya, k) a Magyar Honvédség szerződéses állomá nyú tagjának e jogviszonya, l) a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona e jogviszonya, m) az a)-l) alpont'szerinti jogviszonynak megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogvi szony; 8. sajátjogú nyugdíjas: a társadalombizto sítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosul takról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő természetes személy. Átmeneti rendelkezések 467. § (1) Ahol jogszabály - e fejezet kivételével a) a társadalombiztosítási járulékra, b) a társadalombiztosítási járulék részét képező egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra (természetbeni egészségbizto sítási járulékra, pénzbeli egészségbiztosítási járulékra, munkaerő-piaci járulékra), c) a társadalombiztosítási járulék részét képező munkáltatói nyugdíj-hozzájárulásra (nyugdíj-biztosítási járulékra) irányadó rendelkezést tartalmaz, azon jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e fejezetben meghatározott adót kell ér teni. (2) A 2011. december 31-ét követően kifi zetett, juttatott vagy megszerzett olyan jöve delem, amely után a kifizető, illetőleg e jog állására tekintettel az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a társadalombizto sítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosul takról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi szolgáltatási járu lék fizetésére kötelezett, nem képezi az adó alapját. HVG

T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

121

122

SZOC I ÁL I S H O Z Z Á J Á R U L Á S I A D Ó

299/2011. (XII. 22.) kormányrendelet átla kak

a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

A kormány a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi

legutóbbi tárgyévi változás időpo n tjá tó l-a n n a k hiányában

XXII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felha

2011. január 1-jétől - a 2011. október 31-ét követő változás

talmazás alapján, Magyarország alaptörvénye 15. cikk (3)

időpontjáigterjedő időszak;

bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

c)ha a személyi alapbét2011-ben nem változott, akkora 2011. ja n u á rl-je és december 31-e közötti időszak; d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően lé

a) a Mellékleti, pontja szerinti esetben az o tt szereplő mértékkel;

b)a Melleiden, pontja szerinti esetben a (2)vagy a (3) bekezdésben foglaltszámítás eredményeként adódó összeggel megemeli. (2) Az (l) bekezdés b) pontjában foglalt személyialapbér emelést úgy kell meghatározni, hpgy a Melléklet2. pontjá

1.§

tesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor, a személyi

(1) A rendelet hatálya a költségvetési szervek, valamint

alapbérváltozására tekintet nélkül, a munkaviszony léte

ban szereplőtáblázat másodikoszlopánaka munkavállaló2.

sítésének időpontja és 2011. december31-e közötti időszak.

§ (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bérének megfelelő

az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valam int közgyűjteményi és közművelő

(3) A munkavállaló 2011. évi munkabére (2) bekezdés sze

dési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével a munkál

rinti egész havi átlagát a munkavállaló munkarend szerinti

tatóra és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e

munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.

közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló

(4) A (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a munka

során szereplő összegét szorozni kell a 2. § (2) bekezdés sze rinti személyi alapbér és rendszeres bér hányadosával.

(3) A munkáltató választása szerint a munkabéremelést a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően úgy is végrehajthatja,

törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a további

hogy a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi sze

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb

akban: Mt.)l42. S ze rin ti személyi alapbért, rendszeres bér

mélyi alapbérét a Melléklet2. pontjában szereplő táblázat

törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460.

pótlékokon az Mt. 151/A § (2) bekezdés szerinti bérpótlékokat

második oszlopának a 2011. évi személyi alapbérnek megfe

§-a szerinti adókedvezmény igénybevétele szempontjából

kell érteni.

lelő sorában szereplő összeggel megemeli.

munkavállalóra terjed ki.

a rendelet hatálya kiterjed a törvény 460. § (7) bekezdés b)

(5) Teljesítménybér alkalmazása esetén a (2) bekezdés

pontjában foglalt folyamatos foglalkoztatási feltételeknek

szerinti személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez

megfelelő munkavállalóra is. (3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az egyszerűsített

(4) A munkáltató a (2) és a (3) bekezdésben foglalt mód szerek közül valamennyi munkavállalójára vonatkozóan

kapcsolódó 2011. évi teljesítménybér egész havi átlagos ösz-

egységesen választhat, és ezt a választását később nem

szegét kell érteni, beleértve a teljesítménybér időbér részét

változtathatja meg.

foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján fog

is. Jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a

lalkoztatott munkavállalóra.

ténylegesjutalékkifizetést kell figyelembe venni.

(5) Teljesítménybér esetén az (l)-(3) bekezdés alkalma zása során a teljesítménybér-tényezőket is szükséges úgy

(6) A munkavállaló napi, heti, havi munkaideje 2011. ok

módosítani, hogy százszázalékos teljesítést feltételezve a

2. §

tóber 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti

(1) A munkavállalók munkabére nettó értékének megőr

2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell

Mellékletszerinti munkabéremelés megtörténjen. (6) Amennyiben az (l)-(3) bekezdésben foglaltak vég

zéséhez szükséges 2012. évi munkabéremelés elvárt mérté két a M eM /eftartalm azza. 2011-ben - a (2) bekezdés szerint

a munkaidő-változás arányában. (7) A munkavállaló munkakörének egészségkárosodás

rehajtását követően a m unkavállaló személyi alapbére, teljesítménybér-tényezői vagy rendszeres bérpótlékainak

szám ított - átlagos havi 216 805 fo rin t fe le tti m unkabér

következtében 2011. október 31-ét követő változása esetén

mértéke a 2. § (6)-(7) bekezdésben foglalt esetek kivételével

esetén nincs elvárt munkabéremelés. A kötelező legkisebb

a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak

- ide nem értve az e bérelemek közötti átcsoportosítást - a

m unkabér (minimálbér) és a garantált bérm inim um meg

összetevőit a munkavállaló új munkakörével azonos vagy

munkavállaló számára hátrányosan megváltozik, akkor a

állapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) kormányrendeletben

hasonló munkakörben dolgozók átlagos béradatai alapján

változás időpontjától az elvárt béremelés nem teljesültnek

2012. ja n u á rl-je i hatállyal megállapított kötelező legkisebb

kell meghatározni.

minősül.

munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését

(8) A gyermek ápolása, gondozása céljából kapottfizetés

biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe

nélküli szabadságon, továbbá a közeli hozzátartozó ápolá

beszámít.

sára vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadsá

4. § (1)A2012. évi munkabéremelés elvárt mértékének a Mel lékletszerinti összege - az alacsony keresetű munkavállalók

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkabéremelés elvárt mér

gon lévő munkavállaló (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi

tékének kiszámításánál a munkavállaló 2011. évi munkabé

alapbérét az Mt. 84. §-ában foglaltak figyelembevételével

munkabérének emelését ösztönző egyes törvények módo

rén személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a

sításáról szóló 2011. évi XCIX. törvényben foglaltak alkalma

továbbiakban együtt: rendszeres bér) az alábbi időszakra

kell meghatározni. (9) Órabér esetén a havi személyi alapbért az Mt. M / A

vonatkozó egész havi átlagát kell érteni:

§-ánakértelemszerű alkalmazásával kell meghatározni.

1995. évi CXVII. törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás m unkavállalót érintő 2012. évi növekményével, legfeljebb

a)a személyi alapbér 2011. október31-ét megelőző, leg utóbbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-éigterjedő időszak; b) ha a személyi alapbér legutóbb 2011. október 31-ét követően változott, akkor a 2011. novem berl-jét megelőző, H VG | T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

zása során - csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló

3. § (1)

azonban az elvárt munkabéremelés munkavállalónkénti A munkáltató a 2012. évi elvárt munkabéremelésnek összegének 25%-ával.

akkortesz eleget, ha a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét2012-ben

(2) A béren kívüli juttatás (l) bekezdés szerinti 2012. évi növekményét a 2012. évre vonatkozó jogosultság egyhavi át-

sál, hoz kivi sült:

S Z OCI ÁL I S H O Z Z Á J Á R U L Á S I A D Ó

M egjelent! lagos nettó összege és a 2011. évi tényleges juttatás egyhavi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalé kaként kell meghatározni. (3)

különszam

A m unkáltató kollektív szerződéses szabályozás

sal, annak hiányában írásban a munkavállaló tudomására hozott egyoldalú kötelezettségvállalással igazolja a béren kívüli juttatásokra való munkavállalónkénti 2012. évi jogo sultságot.

Megteheti, hogy nem veszi meg, de megengedheti, hogy ne tegye?

5.§ Ez a rendelet2012. ja n u á rl-jé n lép hatályba.

Melléklet a 299/2011. (XII. 22.) kormányrendelethez zereplő a (3) be teggel

ilapbérpontjá-

1. Az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26% -a, ha a 2011. évi m unkabér nem haladja meg az 59 600 fo rin t/h ó összeget. 2. Az elvárt munkabéremelés mértéke, ha a 2011. évi havi munkabér meghaladja az 59 600 fo rin t/h ó összeget, de nem haladja meg a 216 805 fo rin t/h ó összeget:

állaló2. gfelelő

2Cin. évi munkabér (Ft/hó)

jésszeI.

59 601-62 500 62 501-66 500 66 501-701*00

melést jthatja,

70401-71*1*00

svisze-

71*1*01-80 300 80 301-86 200 86 201-92 100 92 101-98 100 98101-101*000

iblázat megfetm ó d ozóan d nem

<alma;s úgy ?zvea

- ....-tm te

A 2012. évi m un kab érem elés e lv á rt m értéke

101*001-109 900 109 901-115 800 115 801-121 700 121 701-129 600 129 601-137 500 137 501-11*7 1*00

2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó) 15 500 15 300 15100 11*900 11*700 11* 1*00

11*100

13 500 13 200 12 900 12 600 12 300 11900 11 500

11*7 1*01-157 200 157201-167100

11 0 0 0

167 101-177 000 177 001-181 500 181 501-183 300 183 301-185 100 185 101-186 800 186801-188 600 188 601-1901*00 1901*01-192 100 192 101-193 900 193 901-195 700 195 701-1971*00

10000

197 401-199 600 199 601-201 700 201 701-203 900 203901-206 000 206 001-208 200 208 201-210 300 210 301-212 500 212 501-211*600 211*601-216805

10 500

A tartalomból: • h elyi a d ó és s zá m v ite li k o m m e n tá r, • m e g s zű n ik az a d ó jó v á írá s , • k o rlá to z o tt v e s z te s é g -le írá s , • 2 7 % -o s áfaku lcs, • c é g a u tó a d ó -e m e lé s , • k u ltu rá lis és b a le s e ti ad ó , • 12 tö rv é n y eg y ség es s ze rk e ze tb e n .

5 000 1*500 1*000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1000

Rendelje meg a különszámot közvetlenül kiadónktól 0 Ft csomagolási és postaköltséggel!

, HVG Kiadó Zrt., 1300 Bp. 3., Pf. 20

'(06-1)436-2012 ((> ugyfelszolgalat@hvg.hu - . J s www.ugyfelpont.hvg.hu

Megújult a HVG Kiadó adózással foglalkozó weboldala, az Adózóna.hu Portálunkon az adózással kapcsolatos területeken dolgozó szakemberek gyakorlatias, megbízható és naprakész információkat találnak az év 365 napján.

HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

| 123

1998. évi LXVI. törvény* a (4) bekezdés alapján megállapított 10 százalé kos mértékű egészségügyi hozzájárulás.

az egészségügyi hozzájárulásról Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritá si elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fede zetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének érvényesítése érdekében az Országgyű lés a következő törvényt alkotja: l.§ (1) A külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében az e törvényben meghatározott egészségügyi hozzá járulást kell fizetni. (2) Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség.

bb) a kamatkedvezményből származó jö vedelem adóalapként meghatározott összege után. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jövede lem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénz beli juttatás esetén is meg kell fizetni. (3) A magánszemély az adóévben megszerzett a) vállalkozásból kivont jövedelem (Szja tv. 68. §), b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövede

lem (Szja tv. 65/A §), , c) osztalék (Szja'tv. 66. §), vállalkozói osz talékalap (Szja tv. 49/C §), 1 d) árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja tv. 67. §), e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) be kezdés] származó, egymillió forintot meghaladó A százalékos mértékű egészségügyi jövedelem esetén a teljes összeg hozzájárulás után 14 százalékos mértékű egészségügyi 2. § hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási Százalékos mértékű egészségügyihozzájáru jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján lás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjé megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: biztosítási járulék, az egyszerűsített közteher-viArt.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiak selési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény ban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátá 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiz saira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint tosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekez e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. dése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi ma járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási gánszemélynek juttatott, a 3. § (1) bekezdésében, a járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű § (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után. egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot 3.§ (1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). (4) A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját ké tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege pező jövedelem után adót (adóelőleget) nem után 10 százalékos mértékű egészségügyi hoz köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egész zájárulást fizet. (5) Mentes a százalékos mértékű egészségségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifi ügyi hozzájárulás alól az a jövedelem és járulék zetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról alapjául szolgáló azon összeg, amely után a Tbj. szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiak szabályai szerint járulékot kell fizetni, valamint ban: Szja tv.) szerinti a szociális hozzájárulási adó alapját képező a) összevont adóalapba tartozó jövedelem összeg, továbbá az a jövedelem, amely után az nél az adó (adóelőleg) alap számításánál figye adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. lembe vett jövedelem, (6) Az Szja tv. 70. § (4) bekezdés második b) külön adózó jövedelmek közül ba) a béren k ívüli juttatásnak nem m inő mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hoz sülő egyes meghatározott juttatások (Szja tv. zájárulás összegét az adóévet követő év május 70. §) adóalapként meghatározott összege, hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezett séget csökkenti az ugyanazon alap [Szja tv. 70. § ' A 2012 . ja n u á r 1 -jé íő l h a t á ly o s v á lto z á s o k a t k ö v é r b e t ű k k e l k ö (4)bekezdés második mondata] után számított, z ö ljü k . H V G IT B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

(7 ) -(9 ) 4. § (1) Az átalányadózó mezőgazdasági kis termelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka. (2) (3) A tételes költségelszámolást választó, egy szerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őster melő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka. (4) A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mérté kű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalány adó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a ma gánszemély nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti egyéni vállalkozónak.

(5) -***'

íj®

5-§ (1) Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcíme ken keletkező jövedelmek után: a) táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyer mekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyer mekgondozási díj, b) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes köl csönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifi zetett összeg, a kedvezményezett részére az Mpt. 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűné se esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társada lombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalé pése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, c) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege, d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, e) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 5 1 / C §-ában megha tározott szolgáltatás, f) az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetke zeti csoport nappali rendszerű oktatás keretében ta nulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közre működéséért a törvény hatálybalépését követően kapott ellenszolgáltatás, g) hatályát vesztette, h) bármely EGT-államban működő, a tőkepiac ról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) pi-

EG ÉSZSÉG Ü G YI HO ZZÁJÁRU LÁS

ázalé-

a c n a k minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak

az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama, i) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifl zetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg, (2) A kifizetőt és a bérbe adó természetes sze: mélyt nem terheli a 3. § (1) bekezdésében meg1határozott egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után.

ii kisrtékű yban ;a. 3, egyősterszségk a 15

ytató nértéilánya maDsítás akról,

(3) A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet i hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított i személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a termé; szetes személy az illetékes külföldi hatóság által ! kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

6-9. §

1997. ónak.

rtékű címe-

Eljárási szabályok 10. § (1) Az egészségügyi hozzájárulás bevallásá ra, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzé-

s költ kifiDt. 28. iszeg, zűné-

| sére, a kötelezettség megsértésével kapcsolatos i jogkövetkezmény megállapítására, a tartozás beszedésére, behajtására, illetőleg az ezekkel összefüggő hatósági ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az Art. rendelke zéseit kell alkalmazni, (2) Az Art. alkalmazásában az egészségügyi |hozzájárulás adónak minősül. ! (3) Az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

ztári

gyérgyér-

sada;zaléztári

TUDJON MEGMINDENTA2012-ESTB-VAL legfontosabb adó/tb-változások béremelési kompenzáció

(4)

növekszik a járulékfizetés alapja

11. § (1) (2) A kifizetőt, valamint a magánszemélyt ;ított terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzá:iális járulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő által hónap 12. napjáig fizeti meg, és az Art. 31. § (2) lány, bekezdésében meghatározottak szerint vallja be ikról az állami adóhatóságnak. Ha a 3. §-ban megha?gha-| tározott jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására étkenincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást ;n ta, a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallk az 1ja be a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő ?zeti [ alkalmazásával. őzre- ! (3) A magánszemély legkésőbb a kifizetés tőén időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan-bérbeadásból keletkező jövepiacj delme a naptári évben meghaladja az egymillió ti díforintot. ■

HVG

T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

új teher a béren kívüli juttatásokra

egészségbiztosítási járulék kötelező biztosítás társas vállalkozásoknál

29 900 Ft +áfa / fő, amely tarta,m“ ” n* TB-különszám 2012 kiadvanyt, val

* felszolgált frissítők árát,

konferencia.hvg.hu

Jelentkezés és további részletes program

r*.

________________________ HVG-klubkártya- tulajdonosoknak

kedvezr

Szakmai partner:

1MEX01M ! S l HVG Kiadó Zrt., 1300 Bp. 3., Pf. 20

(06-1)436-2033 @ konferencia@hvg.hu

www.konferencia.hvg.hu

126

EGESZSEGÜGYI H OZ ZÁ J Á R U L Á S

(4) Az adóév során az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájá rulást a kifizető, illetve a magánszemély előlegként az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jöve delem alapulvételével állapítja meg. (5) Az egyéni vál lalkozó e törvény al kai mazásá ban magánszemélynek minősül. (6) A kamatkedvezményből származó jövede lem után fizetendő százalékos egészségügyi hoz zájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a meg szűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni. A béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatás nak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egész ségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfi zetni. (7) A magánszemély egészségügyi hozzájáru lásának megállapításánál, illetőleg megfizetésénél az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatóak. (8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelő leg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg ál lapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyijövedelemadó-bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájáru lással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánsze mély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyijövedelemadó-bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a be vallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a száza lékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdé sében meghatározottak szerint vallja be, a kiegészí tő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a szemé lyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgy évre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg. (9) Ha az egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő jövede lemadóját a munkáltató az adóbevallást helyette sítő elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, a magánszemély a munkáltatónak tett, bevallást helyettesítő nyilatkozatában köteles nyilatkozni az e tevékenységből származó bevé teléről is. A nyilatkozat alapján a munkáltató az egészségügyi hozzájárulást megállapítja, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a jövedelemadó hátralék levonására vonatkozó szabályai megfelelő HVG

T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - RE

alkalmazásával megfizeti. Amennyiben a jövede lemadó-hátralék és az egészségügyi hozzájárulás együttes levonására - a levonható összeg százalé kos korlátozására tekintettel - nincs lehetőség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni.

(10) (11) E törvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek a) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, b) a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott szám latulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében, c) az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén.

egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az egészségügyi hozzájá rulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására. 11/B § E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói ka marai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények mó dosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedel mekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. Záró rendelkezések

12. §

(12)

/ 11/A § / (1) A 3. § (3) bekezdése szerinti jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egész ségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fize tési felső határig megfizette. (2) A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járu lék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járu lék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mér tékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövede lemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély a ll. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg, és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást. (3) Ha a magánszemély az egészségügyi hoz zájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg, vagy a fizetendő egészségügyi hozzá járulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egész ségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg. (4) Ha a magánszemély a 3. § (3) bekezdésé ben foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adó évről köteles bevallást benyújtani. Nem kell az

(1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba. (2) A százalékos mértékű egészségügyi hozzá járulást - figyelemmel a (6) bekezdésben foglal takra is - az 1999. január í-jétől juttatott (megszer zett) jövedelmek után kell megfizetni. (3) Az egészségügyi hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapot £a továbbiakban: E. Alap) illeti meg. Felhasználásának részletes szabályait külön törvény állapítja meg. A befizetett egészségügyi hozzájárulást az E. Alap javára az adóhatóság fo lyamatosan utalja át. (4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a mun kanélküliek ellátásáról szóló, többször módo sított 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésé nek ej pontjában meghatározott munkaadók a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint foglalkoztatáspolitikai érdekből - támogatásban részesülnek a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból az általuk foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő tételes mértékű egészségügyi hozzájá rulás megfizetéséhez. Felhatalmazást kap a fog lalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a támogatás feltételeit és részletes szabályait. (5) Ahol jogszabály egészségügyi hozzájáru lást említ, azon az e törvény szerinti egészségügyi hozzájárulást is érteni kell, továbbá az Szja-nak, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek a társadalombiztosí tási járulékkal összefüggő rendelkezéseit a tételes egészségügyi hozzájárulásra is alkalmazni kell. (6) A százalékos mértékű egészségügyi hozzá járulást a 3. § (1) bekezdésének ba) alpontja szerin ti jövedelmek után első ízben az 1999. évre vonat kozóan megállapított vállalkozói osztalékalapra, illetőleg az 1999. január 1-jétől kezdődő beszá molási időszakra elkészített eredménykimutatás, eredménylevezetés alapján kifizetett osztalékra kell megfizetni.

T Á tfS A D A L O M B IZ T O S IT A S I

nyugellátás

127

1997. évi LXXXI. törvény (T.)*

a társadalombiztosítási nyugellátásról egységes szerkezetben a 168/1997. (X. 6.) kormányrendelettel (R.)

Az Országgyűlés az alaptörvényben foglalt elveknek megfelelően az időskorúak és a tartósan vagy véglegesen munkaképtelenné válók, vala mint hozzátartozóik megélhetésének biztosítása érdekében a társadalombiztosítási nyugellátásról az alábbi törvényt alkotja. E törvény célja, hogy a biztosítottak és hoz zátartozóik részére nyújtandó társadalombizto sítási nyugellátásokat - figyelemmel a magánynyugdíjrendszerre is - egységes elvek alapján szabályozza.

(2) A szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés, illetve szociálpolitikai egyezmény ha tálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezé seit az adott nemzetközi szerződés (egyezmény) szabályai szerint kell alkalmazni. (3) Hatályát vesztette. (4) A nyugdíjbiztosítás szervezetéről külön törvény rendelkezik. * i T. 2. §

(1) A társadalombiztosítási nyugdíj fede zetére, a társadalombiztosítás ellátásaira és a LXXXI. törvény (a továbbiakban: T.)101. §-ában kapott fe l magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szol hatalmazás alapján a kormány a következőket rendeli el: gáltatások fedezetéről szóló törvény (a további akban: Tbj.) rendelkezései szerint járulékot kell fizetni. I. fe je ze t (2) Az állam a társadalombiztosítási nyugel Á ltalános rendelkezések látások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyug díj-biztosítási Alap kiadásai meghaladják a be Alapelvek vételeket. Ha a Nyugdíj-biztosítási Alap tervezett T. 1. § kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi (1) A kötelező társadalombiztosítási nyug költségvetés a különbség összegét előirányzat díjrendszer működtetése és fejlesztése az állam ként biztosítja. feladata. A társadalom biztosítási nyugdíj(3) A társadalombiztosítási nyugellátás a rendszer öregség esetén a biztosított részére, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövede lem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapián nyugellátást biztosít. igazodik. (4) Az, aki szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is * A z id ő k ö z b e n i m ó d o sítá so k k a l egy sé ge s szerkezetben. A 2011. m á r fizetett tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra cius 12-étől hatályos, a N y u g d íjre fo rm és A d ó ssá g c s ö k k e n tő A lappal, v a la m in t a sz a b a d n y u g d íjp é n z t á r -v á la sz t á s le b o n y o lítá sá v a l ö szjogosultságot szerzett, a kizárólag társadalomsz e fü g g ő tö rv é n y e k m ó d o s ítá sá ró l sz ó ló 2011. évi X III. tö rvé n y b e n biztosítási nyugellátásra (a továbbiakban: nyug szereplő m ó d o sítá so k a t kövér dőlt betűvel; a 2011. m á rc iu s 25-étől h a tá lyo s, a t á rs a d a lo m b iz t o s ít á s i n y u g e llá t á s ró l s z ó ló 1997. é vi ellátás) jogosultakhoz képest eltérő mértékű tár L X X X I. tö rv é n y vé g re h a jtá sá ró l sz ó ló 168/1997. (X. 6.) k o rm á n y rendelet m ó d o sítá sáró l sz ó ló 40/2011. (III. 22.) k o rm á n yre n d e le ib e n sadalombiztosítási nyugdíjra jogosult. szereplő m ó d o sítá so k at aláh ú z o tt betűvel: a 2011. a u g u sz t u s 11-étől (5) Ha a biztosított élt a Tbj.-ben biztosí hatályo s, a t á rsa d a lo m b iz to s ítá s i n y u g e llá t á s sa l ö s sz e fü g g ő e gy e s k o rm á n y re n d e le te k m ó d o s ítá sá r ó l s z ó ló 152/2011. ( V III. 10.) k o r tott azon jogával, hogy a társadalombiztosí m án y re n d e le tb e n s z e re p lő m ó d o sítá so k a t dőlt aláhúzott betűvel: a M a g y a r o r s z á g g a z d a s á g i st a b ilit á s á ró l sz ó ló 2011. é v i C X C IV . tör tási nyugdíjrendszerben, valamint a magánv é n y b e n , továb b á a 2012. ja n u á r 1-jétől ha tá lyo s, a z e g y e s a d ó tö r v é n y e k és a z z a l ö s s z e fü g g ő e gy é b t ö rv é n y e k m ó d o s ítá sá ró l sz ó ló nvugdíirendszerhen is részt vesz, és ennek 2011. évi C L V I. törvényben, a M a g y a r o rs z á g 2012. é vi költségvetését megfelelően a magánnyugdíjrendszerben m e ga la p o zó egy e s tö rv é n y e k m ó d o s ítá sá ró l s z ó ló 2011. évi C L X V I. törvényben, a k o rh a tá r előtti ö re g sé gi n y u g d íja k m egszüntetésé ről, tagdíjat fizetett, illetőleg azt a foglalkoztató a a k o rh a tá r előtti e llátásról és a sz o lg á la ti j á ra n d ó s á g ró l s z ó ló 2011. é vi C L X V 1 I. t ö rvé n y b e n , a z e g y e s e g é s z s é g ü g y i t á rg y ú törvé n y e k keresetéből, a jövedelméből levonta, majd en m ó d o sítá sáró l sz ó ló 2011. évi C L X X V I . törvé n y b e n és a m egváltozott nek összegét a társadalombiztosítási nyugdíj m u n k a k é p e s sé g ű sz e m é lye k e llátásairól és a z egy es t ö rvé n y e k m ó d osítá sáról sz ó ló 2011. é vi C X C I. tö rvé n y b e n szereplő m ód osítá sok at rendszer számára a biztosított döntése alapk ö v é r dlcílníy.utt b e tű ve l: a 2012. ja n u á r 1-jétől hatályos, a k o rlialái előtti ellátás, a s z o lg á la ti jára n d ó sá g, a balettm űvészeti életjáradék ján átutalták, akkor nyugellátását úgy kell és a z átm eneti b á n yá szjá ra d é k eljárási sz ab ály airól, v a la m in t egyes megállapítani, m intha biztosítási ideiének k a p c so ló d ó k o rm á n yre n d e le te k m ó d o sítá sá ró l sz ó ló 333/2011. (X II. 29.) k o rm á n yre n d e le tb e n és a n y u g e llá tá so k és e gy e s m á s e llátások teljes tartama alatt kizárólag nyugdíiiárulék 2012. j a n u á ri e m e lé sé rő l sz ó ló 325/2011 (X II. 29.) k o r m á n y r e n d e letben és a N e m z e ti M u n k a ü g y i H iva ta l létreh ozásá val ka p csolatos fizetésére lett volna kötelezett. e gye s k o r m á n y re n d e le te k m ó d o s ítá sá ró l s z ó ló 324/2011. (X II. 28.) (6) Hatályát vesztette. ko rm á nyrend e letben szereplő m ódosítá sokat kövér betűvel jelöljük. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi

T. 3. § (1) Az 1997. december 31-én hatályos jogsza bályok alapján megszerzett jogosultságot meg szüntetni, illetőleg korlátozni nem lehet. (2)-(4) Hatályát vesztette. Alapfogalmak T. 4. § (1) E törvény alkalmazásában a) saját jogú nyugellátás £S. a hozzátartozói nyugellátás: olyan, keresettől, jövedelemtől füg gő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosított nak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójá nak jár; b) öregségi nyugdíj: meghatározott életkor el érése és meghatározott szolgálati idő megszerzé se esetén járó nyugellátás; cl-d) hatályát vesztette: e) özvegyi nyugdíj: az elhunyt nyugdíjas, illet ve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosult ságot szerzett elhunyt személy házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó nyugellátás; f) árvaellátás: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosult ságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvéré nek, unokájának járó ellátás; g) szülői nyugdíj: az elhunyt biztosított (nyug díjas) szülőjének, nagyszülőjének, meghatáro zott feltételek fennállása esetén nevelőszülőjének járó ellátás; h) szolgálati idő: az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulé kot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezett ség nélkül szolgálati időnek minősülő időszako kat e törvény külön határozza meg; i) nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset: a biztosított nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsé gének külön törvényben meghatározott alapját képező keresetnek, jövedelemnek az e törvény rendelkezései szerint számított átlaga; j) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megálla podásban részes más állam, továbbá az az állam, HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

128

T A R S A D A L O M B I Z T O S I T A S I N YUGEL LÁTÁS

amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Tér ségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megálla podásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. k) megváltozott munkaképességű: az a sze mély, akinek a megváltozott munkaképessé gű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos. (2) A biztosítottak és foglalkoztatók körével, továbbá a járulékfizetéssel összefüggő fogalommeghatározásokra a Tbj. rendelkezései az irány adók. A törvény hatálya T. 5. § E törvény hatálya kiterjed: a) a Tbj. szabályai alapján biztosítottnak minősülő személyekre és a foglalkoztatókra; to vábbá b) az e törvényben meghatározott saját jogú és hozzátartozói nyugellátásban részesülő sze mélyekre; valamint c) a nyugdíj-megállapító szervre és a nyug díjfolyósító szervre (a továbbiakban együtt: nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv), valamint a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyug díj-biztosítási szervre. d) hatályát vesztette. A nyugdíjszolgáltatások T. 6. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások a) az öregségi nyugdíj, b)-c) hatályát vesztette. d) a külön jogszabály alapján járó rehabilitá ciós járadék. (2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások a) az özvegyi nyugdíj, b) az árvaellátás, c) a szülői nyugdíj, d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások, e) az özvegyi járadék. Í3) Az. aki egyidejűleg a) több saját jogú nyugellátásra vagy b) több hozzátartozói nyugellátásra is jogosult - ha törvény másként nem ren delkezik mind a saját iogú. mind a hozzátar tozói nyugellátások közül a számára kedvezőbbet választhatja, azzal, hogy a jogosultra kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása szü neteltetésre kerül. Í4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, a HVG

T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében iáró nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alk al mazottainak alkalm azási feltételeiről szó ló. 1968. február 29-ei 259/68/EGK. Euratom. ÉSZAK tanácsi rendelet fa továbbiakban: SR.) Vili, melléklet 11. cikk fi) bekezdése alapián erre jogosult személy kérheti a szerzett nyug díjjogosultság biztosításmatematikai egvenéi tekének a Nvugdíi-biztosítási A lapnak történő átadását. Az SR. VIII. melléklet 11. cikk fi) és Í2) bekezdésének végrehajtásához szükséges egyéb szabályokról külön törvény rendelkezik.

b) a n y u g e llá tá s t vagy más e llá tá s t szociális b iz to n sá g i (s z o ciá lp o litik a i) egyezm ény alkalm azásával ke ll m e g á lla p íta n i,

c) a ké re lm e ző m a g y a ro rsz á g i la k ó h e lly e l nem

20 ;

re n d e lk e z ik ,

d) az öregségi n y u g d íjra jo g o s u lt szem ély, ille t ve h o z z á ta rto z ó i n y u g e llá tá s esetén az e lh u n y t jo g szerző u to ls ó b izto sítá ssal já ró jo g v is zo n ya fe g y v e

szó

res sze rvve l, a M agyar H onvédséggel va g y a K atonai

iag: ség

N e m z e tb iz to n s á g i S z o lg á la tta l fe n n á llt s z o lg á la ti visz o n y v o lt, vagy

e) fe g y v e re s sz e rv h iv a tá s o s á llo m á n y ú ta g já n a k , v o lt ta g já n a k a k o r h a tá r e lő t t i ö re g sé g i n y u g d íja k m e g s z ü n te té s é rő l, a k o rh a tá r e lő t t i e l lá tá s ró l és a sz o lg á la ti já ra n d ó s á g ró l szóló 2011. évi CIXVII. tö rv é n y 19. § -a a la p já n rö g z íte tt n y u g d íja t k e ll m e g á lla p íta n i (a to v á b b ia k b a n : n y u g d íjrö g zítés). (3)

A N y u g d íjfo ly ó s ító Igazgatóság já r el első fo

kon a h o zz á ta rto z ó i n yu g e llá tá s o k m egállapításával

T. 6/A § Hatályát vesztette.

kapcsolatos h a tósá g i üg ye kb e n , ha a) az e lh u n y t jo g s z e rz ő ö re g sé g i n y u g d íjb a n , k o rh a tá r e lő tti ellá tásb a n, sz o lg á la ti járandóságban, b a le ttm ű v é s z e ti é le tjá ra d é k b a n va g y á tm e n e ti bá nyá szjá rad é kb a n ré sze sü lt, kivé ve, ha a jo g o s u lta

II. fe je ze t Az öregségi nyugdíj

h o z z á ta rto z ó i n y u g e llá tá s összegét a k o rh a tá r e lő t t i öregségi n yu g d íja k m eg szü n te tésé rő l, a ko rh a tá r e lő tti e llá tá s ró l és a s z o lg á la ti já ra n d ó s á g ró l szóló 2011. é vi CLXVII. tö rv é n y 18. § (3) bekezdése alapján

1. CÍM A NYUGDÍJJOGOSULTSÁG A

ké ri m e g á lla p íta n i, va g y

b) az e lh u n y t jo g s z e rz ő u tá n h o z z á ta rto z ó i

Az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időpont között megállapításra kerülő öregségi nyugdíj T. 7. § Hatályát vesztette.

n yu g e llá tá s m eg á lla p ítá sá ra m ár sor k e rü lt. R. 2. § A nyugellátások, va la m in t a külön jogsza bályban m eg h a tá ro zo tt ellátások folyósításával kap csolatos fe la d a to ka t a N yugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: nyugdíjfolyósító szerv) látja el. R. 3. § H a tá lyá t v e s zte tte .

T. 8-8/C § Hatályát vesztette.

R. í*-7 /A § Hatályát vesztette.

T. 9-11/A § Hatályát vesztette.

Hatáskör, illetékesség R. 1. § (1) A tá rs a d a lo m b iz to s ítá s i n yu g e llá tá s o k,

R. 8. § (1) A n y u g d íjrö g z íté s t h iv a ta lb ó l, a 2011.

v a la m in t a n y u g d íj-b iz to s ítá s i ig a z g a tá s i sze rve k

decem ber 31-én h a tályo s szabályok m eg fe lelő alkal

fe la d a t- és h a tá s k ö ré b e ta rto z ó e gyéb e llá tá s o k m egállapításával kapcsolatos ha tósá g i ügyekben - a (2) és (3) bekezdésben va g y más jo g s za b á ly b a n fo g la lt k iv é te le k k e l - első fo k o n az ig é n y lő la k ó h e lye , ille tv e a fo g la lk o z ta tó va g y egyéb szerv székhelye (te le p h e ly e ) s z e rin t ille té k e s n y u g d íj-b iz to s ítá s i (2)

A K özp o nti N y u g d íjn y ilv á n ta rtó és In fo rm a ti

R. 9/A § Az ö re g s é g i te lje s , ille t v e résznyug

kai Igazgatóság já r el első fo k o n a tá rs a d a lo m b iz to

d íj m e g á lla p ítá s a so rá n a tá rs a d a lo m b iz to s ítá s

sítási n yu g e llá tá s o k, v a la m in t a n y u g d íj-b iz to s ítá s i

e llá tá s a ira és a m a g á n n y u g d íjra j o g o s u l t a k r ó l,

ig a zga tá si szervek fe la d a t- és h a tá skö ré b e ta rto z ó

v a la m in t e s z o lg á lta tá s o k fe d e z e té rő l szó ló 199T.

egyéb e llá tá s o k m eg á lla p ítá sá va l kapcsolatos h a tó sági üg ye kb e n - a (3) bekezdésben va g y más jo g s z a

é vi LXXX. tö r v é n y (a to v á b b ia k b a n : T b j. ) 5. § 0) bekezdés e ) - f) p o n tja s z e rin ti jo g v is z o n y b a n álló

b á lyba n fo g la lt k iv é te le k k e l

s z e m é ly e se té n a b iz to s ítá s i jo g v is z o n y megszU'

öregs rozot nyugi ségin legki: azonc össze, (3)

(4} ti időp m azásával ke ll e lvégezni. (2) A n y u g d íjrö g z íté s e lv é g z é sé h e z az A lko t lő) örc (5) m á n yvé d e lm i H iv a ta l, a N e m ze tbizto n sá g i Szakszol lapítot g á la t és az In fo rm á c ió s H iv a ta l a n y u g d íj-m e g á lla alapjá p ító szerv részére a te rm észe te s szem élyazonosító időtől a d a to k h e ly e tt ka p cso la ti k ó d o t közöl. R. 9. § H a tá lyá t v e s zte tte .

igazgatóság já r el.

(2 öregj

a h a tósá g i ügy a szociális b iz to n s á g i rendsze nése n a p já n a k a z t a n a p o t m eg e lő ző n a p tá ri napot

rek ko o rd in á lá s á ró l és a n n a k v é g re h a jtá s á ró l szóló

k e ll te k in te n i, a m e ly tő l ke z d ő d ő e n a n y u g e llá tá s i

u niós re n d e le te k h a tá lya alá ta rto z ik ,

m e g á lla p ítjá k .

eznen szegét (6) nem ta bekezc (7) tag. az 32. § ( megáll kiszárr lékletbí

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS

T. 14. § (8) Ha a 39. §-ban előírt arányos beszámítás miatt a biztosított szolgálati ideje nem éri el a Az öregségi nyugdíjra jogosultság azon a na Az 1997. december 31-ét követő és tíz évet, az öregségi nyugdíj összegét - a (2)-(3) pon nyílik meg, amelyen a 18. §-ban meghatáro 2013 . január 1-jét megelőző időpont között zott feltételek mindegyike teljesült. bekezdés alkalmazása nélkül - úgy kell megha megállapításra kerülő öregségi nyugdíj tározni, hogy a havi átlagkeresetnek a tíz évhez T. 15. § tartozó (1) bekezdés szerinti százalékos mérté T. 12. § (1) Az öregségi nyugdíj összege az elismert két annyiszor 2 százalékponttal kell csökkenteni, Hatályát vesztette. szolgalati időtől és a figyelembe vehető havi át R. 11/A § H a tá lyá t v e s zte tte . ahány év a tíz év szolgálati időből hiányzik. lagkereset összegétől függ. Ezek alapján az öreg R. 10-10/A § H a tá lyá t ve s z te tte . A n y u g d íj összege

ségi nyugdíj összege:

R. 11. § A2007. december31-ét követő, de 2013. ja n u á rl-jé t megelőző id ő p o n ttól megállapításra kerülő öreg

Szolgálati

Havi á tla g

Szolgálati

Havi á tla g -

idő, év

kereset

idő, év

kereset

százaléka

10 ii

33 35

26 27

39 1*1

29 30

11» 15

1*3

16 17

i»5 i»7

1*9

73 71*

55 57

22 23 lb

59 61

61*

31 32

31*

75,5 77

78,5

és minden további évre 2-2 százalék

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított öregségi teljes nyugdíj nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatá rozott legkisebb összegénél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öreg ségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az ellátás összege azonos a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegével. (3) Hatályát vesztette. (4) A 21. § rendelkezéseit 2013. január 1-jeelőt ti időponttól megállapított (megállapításra kerü lő) öregségi nyugdíjra is alkalmazni kell. (5) A 10-19 évi szolgálati idő alapján megál lapított öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha ez nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb öszszegét. (6) Ha a biztosított magánnyugdíjpénztárnak nem tagja, az öregségi nyugdíj összegét az (l)-(5) bekezdés szerint kell meghatározni. (7) Ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tag, az öregségi nyugdíj összegét - figyelemmel a 2. § (6) bekezdésében foglaltakra is - úgy kell megállapítani, hogy az (l)-(5) bekezdés szerint kiszámított összeget meg kell szorozni az 1. mel lékletben meghatározott szorzószámmal.

ségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 fo rin t.

T. 13. § (1) A 2013. január 1-je előtti időponttól megál lapításra kerülő öregségi nyugdíj összegét a 22. § alapján meghatározott havi átlagkeresetből kell kiszámítani, azzal, hogy az 1987. december 31-ét követően és 2013. január 1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket - ideértve a minimál bér összegét is - naptári évenként csökkenteni kell a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabá lyokban meghatározott járulékmértékek figye lembevételével számított természetbeni és pénz beli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. janu ár 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével, továbbá b) a személyi ffevedelemadónak ba) - 2010. január 1-jét megelőzően elért kere setek, jövedelmek esetén - a keresetek, jövedel mek a) pont szerinti csökkentése után fennmara dó összegre képzett összegével, bb) - 2009. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén - a keresetek, jö vedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított - a személyi jövede lemadó szabályai szerinti - adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével. (2) Ha a 2013. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegé nek kiszámítása során a 22. § (5) bekezdését kell alkalmazni, az 1988. január 1-je előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell csök kenteni. (3) A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért ke resetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szint jéhez kell igazítani. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak tól eltérően 1991. évben munkavállalói járulék címén 0,2 százalékos, 2006. évben egészségbiz tosítási járulék címén 4,6 százalékos, munkavál lalói járulék címén 1,1 százalékos mértéket kell alkalmazni.

T. 16. § Ha az 1997. december 31-ét követő és 1999. ja nuár 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 35 000 forintnál több, ■a 35 001-40 000 forint közötti átlagkeresetrész kilencven százalékát, ■a 40 001-45 000 forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát, ■a 45 001-50 000 forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát, ■az 50 001-55 000 forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát, ■az 55 001-60 000 forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát, ■a 60 001-70 000 forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát, A ■a 70 001-80 000 forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát, ■a 80 001-90 000 forint közötti átlagkeresetrész húsz százalékát, ■a 90 000 forint feletti átlagkeresetrész tíz szá zalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításánál fi gyelembe venni. T. 17. § (1) 1999. január 1-jétől kezdődően a 16. § sze rinti összeghatárok a tárgyévet megelőző naptári év I—III. naptári negyedévi és az azt megelőző naptári év IV. negyedévi országos nettóátlagkereset-növekedés, továbbá az ehhez hozzászámí tott évenkénti nyolcszázalékos növelés együttes mértékének megfelelő - ezres számra kerekített - összeggel emelkednek. A járulékfizetési felső határt meghaladó átlagkeresetrészre a járulékfi zetési felső határnak megfelelő összegre vonatko zó százalékos mértéket kell alkalmazni. (2) 2003. január 1-jétől kezdődően az előző évi összeghatárok évente, a tárgyévet megelőző naptári év I. naptári félévi és az azt megelőző naptári év II. félévi országos nettóátlagkeresetnövekedés, továbbá az ehhez hozzászámított évenkénti nyolcszázalékos növelés együttes mértékének megfelelő - ezres számra kerekített - összeggel emelkednek. A járulékfizetési felső határnak a 13. § (1) bekezdése szerint csökken tett összegét meghaladó átlagkeresetrészre a já rulékfizetési felső határnak a 13. § (1) bekezdése szerint csökkentett összegére vonatkozó száza lékos mértéket kell alkalmazni. 2003. évben az

129

130

i T A RS AD AL OM BI ZT OS I TA SI NYUGELLÁTÁS

biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jog viszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támoga R. 11/B § (1) A já ru lé k fiz e té s i felső h a tá r - T. 13. tásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy §-ának (1) bekezdése szerint csökkentett - összegét a 15. örökbe fogadott gyermekére tekintettel megálla § megfelelő alkalmazásával kell m eghatározni. (2) Ha a 2011. d e c e m b e r 3 1 -é t k ö v e tő és 2013. pított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szol ja n u á r 1 -jé t m eg e lő ző id ő p o n ttó l m e g á lla p ítá s ra gálati idő. (2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi k e rü lő s a já tjo g ú n y u g e llá tá s a la p já t képező h a vi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kere á tla g ke re s e t 372 000 fo rin tn á l tö b b , sőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal a) a 372 001-421 000 fo r in t k ö z ö tti á tla g ke re s e t egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szol kile n cve n százalékát, gálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan b) a ¡*21001 f o r in t f e le tti á tla g ke re s e t n yo lcva n nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos százalékát vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére k e ll a s a já tjo g ú n y u g e llá tá s m e g á lla p ítá s á n á l tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a har fig y e le m b e v e n n i. összeghatárokat az (1) bekezdés szerint 2002. évre meghatározott összeghatárok alapján kell megállapítani.

R. 11/C-F § Hatályát vesztette.

2. CÍM A NYUGDÍJJOGOSULTSÁG A 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében T. 18. § (1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregséginyugdíj-korhatára annak, aki a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a be töltött 65. életév. (2) Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a) a születési évének megfelelő - az (1) bekez désben meghatározott - öregséginyugdíj-korhatárt (a továbbiakban: öregséginyugdíj-korhatár) betöltötte, és b) legalább húsz év szolgálati idővel rendel kezik, valamint c) azon a napon, amelytől kezdődően az öreg ségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítás sal járó jogviszonyban nem áll. (2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától füg getlenül jogosult az a nő is, aki a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az öreg ségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítás sal járó jogviszonyban nem áll. (2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsá gi időnek minősül a keresőtevékenységgel járó HVG

IT B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

minc évet. (2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsá gi idő - ha a jogosujt a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további e^y-egy évvel, de öszszesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját ház tartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfel jebb csak napközbeni időszakra kefült ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. éviLXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek^.

15. a kü lfö ld i m unkavállaló előadóművészként, 16. az ügyvédi m unkaközösségtagjaként, 17. a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, 18. a szabadalmi ü g yvivő i iroda vagy társaság tag jaként, 19. a közjegyzőként, 20. az önálló bírósági végrehajtóként, 21. a szerzői jogvédelem alá ta rto zó személyes al kotótevékenységet, e lő a d ó -m ű v é sz i tevékenységet fo lytató ké nt, 22 . a munkaviszonyban nem álló előadóművészként,

valam int 23. a 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján szerzett szolgálati idő m inősül. (2) AT. 18. §(2a)-(2d) bekezdése alapján megállapí to tt öregségi teljes nyugdíj összegét valam ennyi meg szerzettszolgálati id ő a lapján kell m egállapítani. (3) Ha a T. 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti öreg ségi teljes nyugdíjat a jo gosult súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbe fo g ad o tt gyermekére is tekintettel á lla p ítjá k meg, a kérelem hez csatolni kell az ápolási d íja t m egállapító határozat m asolatát, va la m in t - ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg - be kell m uta tn i a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot, vagy csatolni kell annak másolatát. (4) Ha az öregségi teljes nyugdíjat a T. 18. § (2d) be kezdésében foglaltakra is te kin te tte l állapítják meg, be kell m utatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot, vagy csatolni kell annak m ásolatát.

R. 12. § (l) AT. 18. § (2b)-(2c) bekezdése szerinti, kere

(5) Ha a kérelmező hatósági n yilvá nta rtá sba n sze

sőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy te kin te t

replő adatokat nem igazol, a nyugdíj-m egállapító szerv

alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek

a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása

а) az 1997. decem ber 31-ét követően a Tbj. 5. § (l)

iránti kérelemmel fordul az adatokról n yilvántartást ve

bekezdés a). b)és e)-i) pontjában, va la m in t (2)-(3) be

zető hatósághoz.

kezdésében m eghatározott jogviszonyban - ideértve az

(3) Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a) az öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendel kezik, valamint c) azon a napon, amelytől kezdődően az öreg ségi résznyugdíjat megállapítják, aTbj. 5. § (1) be kezdés a)~b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással

alkalm i m unkavállalói könyvvel tö rténőfoglalkoztatást, az egyszerűsített fo g la lko zta tá st és a Tbi. 1998. január 1-je és 1999. decem ber 31-e között hatályos 7.5 (2) be kezdése szerinti biztosítási id ő t is - : б )az 1998. január 1-jét megelőzően 1. az a) pont szerinti jogviszonyban, 2. a kisiparosként, 3. a magánkereskedőként, 4. az alkalm i fizikai m unkát végzőként, 5. a szerződéses üzem eltetésű üzlet b iz to síto tt ve zetőjeként, 6. a gépjárm űvezető-képző munkaközösség ta g ja ként, 7. a gazdasági munkaközösség tagjaként, 8. az ipari szövetkezettagiaként. ipari ésszolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként. 9. a kisszövetkezet tagjaként, 10. a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként. 11. a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, 12. az egyéni gazdálkodóként, 13. a nemzetközi szervhez tagként vagy m unkatárs ként kikü ld ö tt személyként, 14. a kü lfö ld i m unkavállalóként,

járó jogviszonyban nem áll. (4) Nem jogosult öregségi teljes, illetve rész nyugdíjra a) az a szociális biztonsági rendszerek koor dinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban, b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben ha táskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgálta tása alapján - azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogvi szonyban áll.

T Á R S A D A L O M B I ZT OS Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

íként,

nt, saság tag.

nélyes alenységet ¡vészként,

legállapínyi meg-

ii. n ti öregékos, vér kin tettel : ápolási

it-haa jpítható

í igazoló (2d) bemeg, be okiratot, )an szetó szerv íltatása tástve-

aki jtte, és rendel-

z öreg(1) be lássál

e rész-

;kooruniós letek) ; bán, ísági) ha az aki a

?nhagáltadően §-a ■rinti íogvi- ,

J J8/A-19. § p atálvát vesztette.

biztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, az igényérvényesítés időpont jától függetlenül a 12. § szerinti mértékű öregségi nyugdíjra jogosult.

h) a szociális igazgatásról és a szociális ellátá sokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka rehabilitációs díjat, Az öregségi nyugdíj összege i) a Tbj. 30/A § (2) bekezdésében meghatáro zott mezőgazdasági őstermelő esetében az éves A 2012. december 31-ét követően T. 21. § bevételének 6 százalékát. megállapításra kerülő nyugdíjak esetében (2) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi (1) Az öregségi nyugdíj összege - a (3) bekez désben foglalt kivétellel - az annak alapját képe átlagkereset meghatározásánál a munkanélkü T. 20. § (1) Az öregségi nyugdíj összege az elismert ző havi átlagkeresetnél több nem lehet. li-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi (2) Aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik, munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző és a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatár betöl juttatás, a keresetpótló juttatás, a gyermekgon bruttó átlagkereset összegétől függ. Ezek alap ján, ha a biztosított kizárólag a társadalombiz tése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább dozási segély, nyugdíjjárulék-köteles szociális 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjtosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyug ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási növelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke díjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban díj), a prémiumévek programról és a különle minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi százaléka. biztosítási Alaphoz átutalták, az öregségi nyug CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3-4. és 5. Í3) A Í2) bekezdésben meghatározott nyug díj összege: §-a szerinti prémiumévek program, illetőleg kü díjnöveléssel az öregségi nyugdíj a megálla lönleges foglalkoztatási állomány keretében járó pítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet juttatás, a rehabilitációs járadékról szóló 2007. Szolgálati A havi b ruttó A h avi b ruttó Szolgálati idő, év á tlagkereset á tlagkereset idő, év meghaladhatja. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) sze százaléka százaléka R.13. § Hatályátvesztette. * rinti rehabilitációs járadék és a rehabilitációs 31 20 33 51,15 ellátás összegét, valamint a felsorolt ellátások 32 52,8 34,65 21 T. 22. § folyósításának időtartama alatti biztosítással 22 36,3 33 54,45 (1) Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. janu járó jogviszonyból származó jövedelmet (kere 37,95 34 56,1 23 ár 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnap setet) - a kifizetésük (folyósításuk) időpontjától 39,6 2íf 35 57,75 jáig elért (kifizetett) - a kifizetés idején érvényes függetlenül - figyelmervkívül kell hagyni. Ha az 41,25 36 59,4 25 szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szol igénylőre kedvezőbb, 26 37 42,9 61,05 gáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, a) a gyermekgondozási segély, a gyermekne 27 44,55 38 62,7 csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi velési támogatás, az ápolási díj, a munkanélkü 46,2 28 39 64,35 átlaga alapján kelj meghatározni. Keresetként, jö li-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti 40 29 47,85 66 vedelemként kell figyelembe venni: munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző 30 49,5 és minden további évre a) az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e juttatás, a keresetpótló juttatás, a Péptv. 3-4. és 5. 1,65-1,65 százalék közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti kere §-a szerint prémiumévek program, illetőleg kü setek, jövedelmek esetén az 1996. december 31. lönleges foglalkoztatási állomány keretében járó napján érvényes társadalombiztosítási szabályok juttatás, továbbá az Rjtv. szerinti rehabilitációs (2) Ha a biztosítottnak a magánnyugdíjpénz szerint a főfoglalkozásban elért jövedelmet, az járadék és a rehabilitációs ellátás összegét, tárban az egyéni számláján lévő összeget saját ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, b) amennyiben az a) pontban meghatározott döntése alapján nem utalták át a Nyugdíj-bizto prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelem ellátás folyósításával egyidejűleg biztosítási jog sítási Alap részére, az öregségi nyugdíj összege mel azonos időre járó baleseti járadékot, viszonnyal is rendelkezik, az abból származó jö a következő: b) 1997. január 1-jétől az 1998. január 1-je előt vedelem (kereset) és az ellátás együttes összegét ti rendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január kell keresetként figyelembe venni. 1-jétől a Tbj.-ben meghatározott biztosítással járó (3) A havi átlagkereset megállapítása előtt a jogviszonyból származó - nyugdíjjárulék-alapot nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti nap Szolgálati A h avi bruttó Szolgálati A havi bruttó idő, év á tlagkereset idő, év átlagkereset képező - keresetet, jövedelmet, több biztosítással tári években elért keresetet, jövedelmet a bruttó százaléka százaléka járó jogviszony esetén a nyugdíjjárulék-fizetési átlagkereset egyes években történő növekedését 20 24,4 31 37,82 kötelezettségre meghatározott összeghatárig öszalapul véve a nyugdíjazást megelőző második 21 25,62 32 39,04 szeszámított keresetet, jövedelmet és 1997. évben naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. 22 26,84 33 40,26 a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó bal (4) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdés 23 28,06 34 41,48 eseti járadékot, ben meghatározott időszaknak - vagy ha ennél a 24 29,28 42,7 35 c) amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosí szolgálati idő kevesebb, e rövidebb időnek - leg 25 36 43,92 30,5 tási jogviszony keretében meghatározott összeg alább a felében rendelkezik a nyugdíjszámítás 26 31,72 37 45,14 után kellett fizetni, ezt az összeget, alapjául szolgáló keresettel, jövedelemmel, a havi 27 32,94 38 46,36 d) hatályát vesztette, átlagkeresetet a tényleges - a kifizetés időpontjá 28 34,16 39 47,58 ej a felszolgálási díj 81%-át, ban érvényes jogszabályok szerint nyugdíjjáru 29 35,38 40 48,8 f) a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fo~ lék-alapot képező - kereset, jövedelem alapján 30 36,6 és minden további évre gyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-át, kell meghatározni. 1,22-1,22 százalék g) azon egyszerűsítettközteherviselésihozzá(5) Ha a (4) bekezdés szerinti időszakban az járulás-(ekho-)alap 50 százalékát, 2008. január (3) Aki 2013. január 1-je előtt öregségi nyug 1-jétől 61 százalékát, amely után a magánsze díjra jogot szerzett, és kizárólag a társadalom mélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék,

átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, jövedelme, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jöve HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

131

132

T Á RS AD ALOM BI ZTOS ÍTÁ SI NYUGELLÁTÁS

delmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell a (3) bekezdés alkalmazásával növelten figyelembe venni. Ha ez sem áll rendelkezésre, keresetként - a nyugellátás megállapításának kezdőnapjától folyamatosan visszaszámítva - a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban általánosan meg határozott minimálbér harmincadrészét kell fi gyelembe venni azokra a naptári napokra, ame lyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt, és a (7)-(8) bekezdés alkalmazásánál e naptári napok is osztószámot képeznek. (6) A kereseteket naptári évenként kell megha tározni, és ezt követően kell a (3) bekezdés alap ján a nyugdíjazást megelőző harmadik naptári év előtti kereseteket a (3) és az (5) bekezdések szerint kiigazítani. (7) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az (1) bekezdés, illetőleg az (5) bekezdés szerinti időszak alatt elért és a (6) bekezdés szerint növelt keresetjövedelem együttes összegét el kell oszta ni az átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek az (1) és (5) bekezdésekben említett keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel. (8) Az osztószám megállapításánál a heti pi henőnapokat, a munkaszüneti napokat és a sza badnapokat is figyelembe kell venni. (9) A Péptv. 4/A §-a szerinti prémiumévek programban részt vevő biztosított esetében - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításá nál a részmunkaidőre megállapított, ténylegesen kifizetett kereset mellett a nyugdíjjárulék-, illetve nyugdíj-biztosítási járulék-kiegészítés alapjaként számított összeget is figyelembe kell venni. Ha a prémiumévek programba történő belépése és munkaviszonya megszűnése közötti időszakban a biztosított prémiumévek programhoz kapcsoló dó, részmunkaidőre szóló munkabérét emelték, akkor a járulékkiegészítés alapjaként számított összeget szintén ezen emelés százalékos arányá val megemelten kell figyelembe venni. Többszöri béremelés esetén a prémiumévek programba tör ténő bekerüléskor, illetve annak megszűnésekor érvényes bér közötti százalékos arány veendő alapul. A 39. §-ban szereplő rendelkezéseket eb ben az esetben nem kell alkalmazni.

kereset, jövedelem összege egytizenketted részé nek 0,5 százalékával növelni kell. A növelést meg előző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a növelést meg előző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. (2) A saját jogú nyugellátásban részesülő sze mély kérelmére a nyugellátását az (1) bekezdés szerint kell növelni akkor is, ha arra a jogosult ságot korábban, azóta megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék mellett szerezte. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. (3) A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet be nyújtani. Ha a növelés iránti kérelem több nap tári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, a növelés cjsszegét naptári évenként kell meghatározni.

(7) Ha az 1992. március 1-je e lő tt hatályos jogszabá lyok egyes személyek - így különösen a háztartási alkal m azottak, egyéni gazdálkodók - esetén a járulékalapul szolgáló jö ve de lm e t az e lért jö ve de le m tő l függetlenül konkrét összegben á lla p íto ttá k meg, erre az időszakra keresetként ezt az összeget kell figyelem be venni, azzal, hogy e keresetet a 15. § szerint csökkenteni nem kell. Az 1992. február 2 9 -é t követő ilyen időszakra keresetként - ha tényleges jövedelem m el a nyugdíjigénylő nem ren delkezik - a külön jogszabályban m eg h a tá ro zo tt, az a d o tt jogviszony fennállása a la tt érvényes m inim álbért kell figyelem be venni, és a 15. § szerint csökkenteni kell. (8) A (7) bekezdésben fo g la lta k a t kell alkalm azni az átlagszámítási időszaknak arra a tartam ára nézve is, amelyet az igénylő szigorított ja v ító -n e v e lő munkában tö ltö tt, vagy am ely a la tt a szakszövetkezeti tag 1992. m árciusl-je előtttársadalom biztosítási já rulé ko t fizetett, (9) H a tá lyá t ve s zte tte .

(10) Ha nemzetközi egyezmény szakmai átlagkereset figyelem bevételét írja elő, akkor ennek összegét a nyug díjigénylő nyugdíjazását megelőzően b e tö ltö tt munka körében, illetőleg ahhoz hasonló m unkakörben a nyug

A havi átlagkereset meghatározása

ellátás megállapításának időpontja szerinti - a Nemzeti

R. 14. § (1) A Tbj. 34. § -á n a k (1) bekezdése szerint

M unkaügyi H ivatal által közölt - kereset országos átlaga

m egállapodást kötő személy e minőségben e ltö ltö tt ide

alapján, de legfeljebb a nyugdíjjárulék-fizetési felső ha

jére a nyugellátás megállapításánál az az összeg számít

tárösszegének figyelembevételével kell meghatározni.

keresetnek, am ely után n y u g d íjjá ru lé k o t, ille tv e a

(11) A havi átlagkereset meghatározása során a kere

2012. ja n u á r 1 -jé t m egelőző id ő sza kra n y u g d íj-b iz

seti (jövedelm i) adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántar

to s ítá s i és n y u g d íjjá ru lé k o t fizet.

tása alapján kell számításba venni. A nyugdíj-biztosítási

(2) H a j nyugdíjigénylőt 1997. január 1-je e lő ttfő fo g -

nyilvántartásban nem szereplő keresetre (jövedelemre)

lalkozásában a teljes (törvényes) m unkaidőnél rövidebb

vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak, illetve jogutód

időben foglalkoztatták, a mellékfoglalkozásból szárma

jának az egykorú m unkaügyi, bérszámfejtési, könyvelé

zó keresetet is figyelem be kell venni a havi átlagkereset

si nyilvántartásai alapján k iá llíto tt írásbeli igazolásával, |

m eghatározásánál. (3) AT. 13. §-a alapján aT. 22. §-a (l) bekezdésének

ennek hiányában más egykorú o kira tta l - így különö- I sen a Tbj. 47. §-ának (3) bekezdése vagy 50. §-ának (6)

a)-b) p o n tja ib a n m egh a tá ro zo tt kereset (jövedelem )

bekezdése szerinti foglalkoztatói igazolással, a személyi

m egállapításánál a baleseti já ra d é k o t a n y u g d íjjá ru -

jövedelem adó m egállapításához a fo g la lko zta tó által

lék-köteles kereset, jövedelem összegén fe lü l akkor is

kia d o tt igazolással, a kereset (jövedelem ) kifizetését,

figyelem be kell venni, ha a naptári évre szám ított kere

elszámolását igazoló bizonylattal, m unkakönyvvel, sze-

se tjö ve d e le m ezzel a járulékfizetésifelső határösszeget

m élyijövedelem adó-bevallással - lehet igazolni.

m eghaladja. (4) Ha a havi átlagkereset m egállapításánál fig ye

R. 15. § (1) A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31-e u tá n i id ő p o n ttó l elért (kifizetett)

lem be vehető keresettel, jövedelem m el azonos időre

n yugdíjjárulék alapjául szolgáló b ru ttó keresetet, jöve

baleseti rokkantsági nyugdíj já rt, erre az időtartam ra a

delm et naptári évenként a T. 13. §-a (1) bekezdésének a)

4. fokozatú baleseti járadéknak m egfelelő összeget kell

p ontjában és (4) bekezdésében fo g la lta k szerint csök

figyelem bevenni.

kenteni kell.

(5) A Tbj. 30/A § (2) bekezdése s z e rin ti m ezőgaz

(2)

Az (1) bekezdés szerint kiszámított - a 2009. decem

dasági ő s te rm e lő esetén - a T. 22. § (l) bekezdés i)

ber 31-e utáni idő p o n ttól elért (kifizetett) nyugdíjjárulék

p o n tjá n a k a lk a lm a z á s á n á l - a n n a k a b e v é te ln e k

alapjául szolgáló b ruttó kereset, jövedelem esetében a

a 6 sz á za lé k á t k e ll k e re s e tk é n t, jö v e d e le m k é n t f i

keresetek, jövedelm ek (l) bekezdés szerint csökkentett

g ye le m b e v e n n i, a m e ly b e v é te l 20 százaléka u tá n

összege és az ezen összegre szám ított, a személyi jöve delemadó szabályai szerinti adóalap-kiegészítés együttes

a m e z ő g a z d a sá g i ő s te rm e lő a n y u g d íjjá r u lé k o t m e g fiz e tte . A felszolgálási díj, illetőleg a fogyasztótól T. 22/A § (1) A saját jogú nyugellátásban részesülő sze közvetlenül ka p o tt borravaló 81 százalékát kell a havi átlagkereset meghatározásánál keresetként, jövedelem mély - ideértve azt a személyt is, akinek nyugel látása a 83/A-B § szerint szünetel - nyugellátását ként figyelem be venni. (6) Az öregségi nyugdíj összegének m eghatározá kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt fog sánál a T. 22. §-ának (2) bekezdésében m eghatározott lalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalko ellátásokat, ju tta tá so kat keresetként a 15. § rendelkezé zóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a seinek m egfelelő alkalmazásával kell számításba venni. naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező

összegének m egfelelő - keresetet, jövedelm et, továbbá az 1987. december 31-ét követően m egállapított baleseti já rad é kot, va la m in t a m egváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó, 1987. december 31-e utáni és 1998. ja n u á r 1-je e lő tti időre eső keresetkiegészítést csökkenteni kell a személyi jövedelem adó e keresetekre eső képzett összegével. Az adó, illetve az alapjául szolgáló

T Á R S A D A L O M B I Z T OS Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

133

f) 1999-2001. évben a kereset 10 százalékát, de R. 17. § (1) A14-16. §-ok rendelkezéseit kell meg évente legfeljebb 36 000 forintot, továbbá a nyugdíj felelően alkalmazni a volt mezőgazdasági szövetkezeti járulék és a magánnyugdíjrendszer keretében - nem tag átlagkeresetének kiszámításánál is az 1993. január szerinti, összjövedelmet csökkentő tételeket és adóked v e z m é n y e k e t figyelmen kívül kell hagyni. kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 1-je előtti naptári évekre vonatkozóan, azzal az eltérés getlenül 25százalékát, sel, hogy az osztószám megállapításánál a 40. § (6) be (3) a (2) bekezdés szerinti keresetet a következők sze iőszakra r i n t kell m egállapítani: gj2002. évben a keresetlS százalékát, de legfeljebb kezdésben felsorolt, továbbá - ha munkanap-jóváírás ni, azzal, nem történt - azok a napok nem vehetők figyelembe, 60 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magán a)a naptári évben elért (2010. ja n u á r 1 -jét m egelő i kell. Az nyugdíjrendszer keretében - nem kiegészítésként - fize amelyeken a tag zően elért kereset esetén az a d o tt évben kifize te tt adó esetként tett tagdíj együttes összegének 25százalékát, a) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási kötelesjutalom és adóköteles év végi részesedés nélküli) lem ren>zott, az k e re s e t, továbbá az átlagszámítási, illetőleg a keresettel, /7J2003. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb segélyben részesült, 108 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magán jövedelemmel azonos időre já ró és 1987. december 31-e b) keresőképtelen volt, de betegségi segélyt, táp imálbért :eni kell. pénzt nem kapott, nyugdíjrendszer keretében - nem kiegészítésként-fize utáni id ő p o n ttó l m e g á lla p íto tt baleseti járadék, va la m i n t a m egváltozott munkaképességű dolgozók fo g la l cjjogszabály alapján kötelezően engedélyezett fize tett tagdíj együttes összegének 25 százalékát, almazni koztatásáról és a szociális ellátásról szóló rendelkezések nézve is, ¿>2004-2007. évben a keresetlS százalékát, de éven tés nélküli szabadságon volt, te legfeljebb 108 000 forintot, d) hatósági idézés alapján állampolgári kötelezett alapjánjáró, az 1998. ja n u á r 1-je e lő tti időre kifiz e te tt inkában ségét teljesítette, keresetkiegészítés összegét el kell osztani a biztosítás ag 1992. X)2008—2009. évben a keresetlS százalékát, de leg feljebb 136 080 forintot, ej házastársa, szülője, gyermeke temetése miatt volt ban tö ltö tt azoknak a napoknak a számával, amelyekre tfizetett. k) 2010. évben a (2) bekezdésnek az adóalap-kia biztosítottnak keresete vo lt, majd távol. egészítésre vonatkozó rendelkezésére is figyelemmel (2) A mezőgazdasági szövetkezeti tag 1993. január b)az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365gkereset :a nyugmegállapított kereset17százalékát, de legfeljebblSl 200 1-je előtti szolgálati idejének minden 30 napjára eső tel (szökőévben 3 6 6 -ta l), és 2010. ja n u á r i- jé t m egelő munkakeresetet egyhavi keresetnek kell tekinteni, és - az zően elért kereset esetén a szorzathoz hozzá kell adni a forintot a nyugI) 2011. évben a (2) bekezdésnek az adóalap-ki 1988. január 1-je előtti időszakbaij elért kereset kivé naptári évben kifiz e te tt adóköteles ju ta lo m (ju ta lo m lemzeti egészítésre vonatkozó rendelkezésére is figyelemmel telével - ugyanarra az időtartamra ezt a keresetet kell rész) és év végi részesedés összegét, isátlaga figyelembe venni a személyi jövedelemadó összegének c) majd - a (4 )-(5 ) bekezdésben fo g la lta k fig y e megállapított kereset 16 százalékát, de legfeljebb 145 első ha200 forintot meghatározásánál is. A naptári évenként figyelembe lembevételével - meg kell határozni az így kiszám ított 'oznl. kell levonni. vehető szolgálati idő naptári napjainak száma, az osz összegre eső, az a d o tt évben hatályos adótábla szerint í a kere(6) Az (l)-(5) bekezdés alapján meghatározott nap tószám, továbbá a JV2 szerint szükséges napok száma m egállapított adóösszeget, majd ezt el kell osztani 365Ivántartel (szökőévben 366-tal), tári évi kereseteket, valamint - ha az 1988. január 1-je nem haladhatja meg a szövetkezeti tagsági jogviszony tosítási előtti keresetet Isfigyelembe kell venni - a T. 13. §-ának időtartamát. d) az egy napra eső adóösszeget meg kell szorozni elemre) a biztosításban tö ltö tt azoknak a napoknak a számával, (2)bekezdése szerinti kereseteket a 2. számú melléklet(3) Az átlagszámítási időszaknak arra a tartamá Dgutódöen foglalt szorzószámok figyelembevételével kell nö ra, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag nem amelyekre a biztosítottnak keresete vo lt, és nyvelévelni. Atárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szor a szövetkezetben, hanem egyéb - biztosítással járó e) ezzel az összeggel kell a naptári évi, tényleges ke lásával, - jogviszony keretében dolgozott, azt a keresetet kell resetet csökkenteni, majd zószámok hatálybalépéséig - a tárgyévet megelőző évi (ülönö- 1 nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok figye számításba venni, amely után egyéb biztosítással járó f)a z így kiszá m íto tt összeghez hozzá kell adni az nak (6) adott naptári évben e lé rt, a dóalapot nem képező, de lembevételével - előleget kell megállapítani, ebben az jogviszonya alapján nyugdíjjárulékot fizetett. :emélyl nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet, vala m in t az át esetben a nyugdíj-megállapítás ügyintézési határideje tó által lagszámítási időszak a la ttfo ly ó síto tt és1988. ja n u á rl-je atárgyévi szorzószámok hatálybalépését követő tizedik vetését, . fe je ze t előtti id ő p o n ttó l m e g á lla p íto tt baleseti já rad é k a d o tt munkanapon jár le. ?el,szeR. 16. § (1) Az öregségi nyugdíj alapját képező át H atá lyá t ve sztette. naptári évre szóló összegét. (4) Az a d o tt évben elért, a (3) bekezdés b) pontja sze lagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási ánál az rint éves szintre szám ított keresetből időszak alatt elért - aT. 22. §-a, illetve e rendelet 14. §-a zetett) és 15. §-ának (2) bekezdése szerint figyelembe veendő T. 23-36/G § 0^1988-1990. évben évente 12 000 fo rin to t, t, jöve - keresetnek a 15. § (6) bekezdése szerint számított együt Hatályát vesztette. b) 1994. évben 10 százalékot tnek a) le kell vo n n i, és az erre eső, az a d o tt évben h a tá tes összegét el kell osztani az ez idő alatt biztosításban R. 18/A-28/B § it csöktöltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a lyos adótábla szerint m eg á lla p íto tt adóösszeget kell a Hatályát vesztette. nyugdíjat igénylőnek figyelembe vett keresete, jöve (3) bekezdés b) pontja szerint szám ított keresetből a (3) decemdelme volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell bekezdés c)-e) pontja szerint levonni. járulék IV. fe je ze t (5) Az éves szintű keresetekhez tartozó adó - (3) be szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel. ében a (2) AT. 39. §-a szerint számított arányosan elismert A szolgálati idő kezdés c) pontja szerinti - meghatározása során az adott :entett szolgálati idő alkalmazása esetén a naptári évi kereset évben elért kereset alapján kiszám ított adó összegéből f\ jöveT. 37. § hez tartozó osztószámként - aT. 22. §-a (7)-(8) bekezdé 0^1991. évben 3000 fo rin to t, ;yüttes seinek alkalmazásával - azokata napokat, amelyekreaz b) 1993. évben 2400 fo rin to t, (1) A Tbj.-ben biztosítottnak minősülő sze vábbá igénylőnek keresete, jövedelme volt, arányosítás nélkül mély biztosítással járó jogviszonyának 1997. cjl995. évben az egészségbiztosítási és nyugdíjjáru aleseti december 31. napját követő időtartama szolgála lék címén levont összeg 25 százalékát, kell figyelembe venni. ?sségű (3) Az 1996. december 31-ét követően az adott nap ti időnek számít, ha erre az időszakra az előírt d) 1997. óvbon a kereset 20 százalékát, de legfeljebb Iszóló tári éven belül egyidejűleg fennállt több biztosítási jog ^3 200 fo rin to t, nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve utáni viszony esetén osztószámként csak azok a napok vehe a 38. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában említett e jl9 9 8. évben a kereset 20 százalékát, de legfeljebb szítést tők figyelembe, amelyekre az igénylőnek az egyidejűleg személyek esetében megfizették. 50 400 fo rin to t, továbbá a nyu g d íjjá ru lé k és a m agánetekre fennállt több biztosítási jogviszony mindegyikében volt (21 A Tbi. 5. § ÍV) bekezdés t) pontiában nyugdíjrendszer keretében - nem kiegészítésként - fize olgáló keresete. tett tagdíj együttes összegének 25 százalékát, említett mezőgazdasági őstermelő biztosítási ogszabáási alkalékalapui

ereset kiszámításánál a (4)-(5) bekezdésben foglaltakon

felül további, a személyi jövedelem adóról szóló törvény

HVG

T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

T Á R S A D A LO M B IZ T O S ÍT Á S ! NYUGELLÁTÁS

ideje szolgálati időnek számít, ha erre az idő szakra nyugdíiiárulékot fizetett, illetőleg az előírt nvugdíiiárulékot megfizette. (3) Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosí tással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiak ban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett - a 43. § (2) bekezdés a)-b) pontok szerinti okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyít ható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell. (4) A biztosítással járó jogviszony 1998. ja nuár 1. napját megelőző időtartamát az 1997. de cember 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni. Az 1998. ja n u á r 1 -jé t m egelőzően s z e rz e tt sz o l

to t teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy m unka

R. 32. § (1) Szolgálati időként kell figyelem be venni

társként k ik ü ld ö tt, kü lfö ld ö n m un ká t vállaló, illetőleg

a) a tá p pé n z (betegszabadság idejére folyósított

kü lfö ld i ösztöndíjas ta n u lm á n y ú to n részt vevő házas társával kü lfö ld ö n ta rtó zkod jé k, feltéve, hogy erre az

juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási se gély, a terhességi-gyerm ekágyi segély, a gyógykezelési

időre a nyugdíjjárulékot m egfizette;

járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges

ej a b iz to síto tt a fizetés n é lküli szabadságot közeli hozzátartozója o tth o n i ápolása, ille tő le g gondozása vagy saját lakás m agánerőből tö rté n ő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a n yu g d íjjá ru lé ko t

R. 29. § (1) Szolgálati időnek számít a munkaviszony,

b)a szülési szabadságnak és ej a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondo zásisegélyfolyósításának

m egfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. de

időtartam át.

cember 31-éig vehető figyelem be.

(2) Szolgálati időként kell figyelem be venni a szolgá

(6) Szolgálati időnek számít az az idő, am ely a la tt a

lati idő ala tt vagy az ezt követő harm inc napon belül kez

b iztosított ja vító-n eve lő m unkát vagy szigorított ja v ító

d ő d ött kórházi ápolás idejét is. A biztosítás megszűnését,

nevelő m unkát végzett.

illetőleg az egyéb címen szerzett szolgálati id ő t követó

(7) Szolgálati id ő kén t kell figyelem be venni a neve-

kórházi ápolás alapján összesen egy évet - gumőkóros

Iőjelöltnek1962. jú nius 30-a e lő tt oktatási-nevelési in

megbetegedés esetén két évet - lehet szolgálati időként

tézményben e ltö ltö tt idejét (gyakorlóévét). Nevelőjelölt

figyelem bevenni.

az óvó n ő je lö lt, a ta n ító je lö lt, az általános iskolai és kö

(3) Szolgálati időként kell figyelem be venni a mező-

zépiskolai tanárjelölU 'G yakorlóév címén a ténylegesen

gazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szak

le tö ltö tt id ő ta rta m o t, de legfeljebb ]k h ó n ap o t lehet

csoport ta g já n a k, az egyéni gazdálkodónak, a kisipa

szolgálati időnek tekin te n i.

rosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak, az ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági munkaközösség, az

(8) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt a) a b iz to síto tt szerződéses üzem eltetésű üzlet ve

g á la ti id ő

rokkantsági járadékfolyósításának,

ipari szakcsoport ta g já n a k, a m unkaviszonyban nem álló előadóm űvésznek, ille tő le g a kisiparos, a magán-

zetője vo lt;

a közszolgálati jogviszony, a közalkalm azotti jogviszony,

b) a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni v á lla l

kereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkakö

a sz o lg á la ti viszony, a sz a k m u n k á s ta n u ló -v is z o n y

kozó, a gazdasági munkaközösségi tagsegítő családtagja,

zösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzletvezetője

alapján, va la m in t a tanulószerződés alapján szakképző

a szerződéses üzemeltetésű üzletvezetője közeli hozzá

házastársának

iskolai ta n u ló ké n t, a bedolgozóként, a megbízás a lap

tarto zó ja, a gazdasági társaság ta gjának segítő család

ojszülése esetén a szülése napját magában foglaló

ján, a választott tisztségviselőként, a vállalkozásjellegű

tagja b izto síto tt vo lt, feltéve, hogy erre az időre utána

hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap

jo g viszo n yb a n , egyéni vagy társas vá lla lko zó kén t, az

já rulé ko t fizettek.

utolsó napjáig, b)

halála esetén a hónap első napjától az elhalálozás

alkalm i fizikai m un ká t végzőként, az ösztöndíjas aspi

(9) Ha a kisszövetkezet tagja az a d o tt n a ptári évre

ránsként és ösztöndíjas do kto rjelö ltkén t, továbbá a szö

e lő írt legm agasabb já ru lé k a la p n a k m egfelelő n yu g

vetkezeti tagként - ipari és mezőgazdasági szövetkezeti

d íjjá ru lé ko t m egfizette, a naptári év hátralévő tartam a

ha ezt megelőző naptári hónapban szolgálati időt

tag ké n t - biztosításban tö ltö tt idő, va la m in t az az idő,

munkavégzés nélkül is szolgálati időnek számít, feltéve,

szerzett, illetőleg ezt megelőzően társadalombiztosítási

am elyre nézve az igénylő szolgálati idő megszerzésére

ha tagsága ez idő a la tt isfe n ná llt.

já rulé ko t fize tett, vagy a házastárs után társadalombiz

m egállapodást kö tö tt, és az erre előírt mértékű já rulékot m egfizette. (2) Szolgálati időnek számít a katonai szolgálatban és polgári szolgálatban e ltö ltö tt idő. (3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, szolgá

(10) Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati ide

napjáig e ltelt időt,

tosítási já rulé ko t fizettek.

jé t - az egyszeres számításra te kin te t nélkül - annyiszor

(4) Szolgálati időként kell figyelem be venni az átkép

365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968.

zési tám ogatás, a m un kanélküli-segély és az átmeneti

ja n u á rl-je e lő tt. Amennyiben az 1968. január 1-je előtt

m u n k a n é lkü li-já ra d é k folyósításának ide jé t, továbbá

született gyermeke (gyermekei) tartósan betegnek, ille t

azt az időt, amely a la tt a nyugdíjigénylő ápolási díjban

lati időként nem lehetfigyelem be venni a biztosításban

ve fogyatékosnak m inősült(ek) (m inősülnek), a növelés

tö ltö tt időnek a harm inc napot m eghaladó azt a ta rta

gyerm ekenként 550 naptári nap. Az 550 napi növelésre

részesült, illetőleg gyermeknevelési tám ogatást kapott, feltéve, hogy a díj vagy támogatás után nyugdíjjárulékot

m át, a m e lya latt

az az anya jo g o su lt, akinek a gyerm eke a 18. életévét

fize tett. 1991. március 1-jétől szolgálati időnek számíta

megelőző id ő p o n ttó l tartósan beteg vagy fogyatékos

m u n k a n é lkü li-já ra d é k , a képzési tám ogatás és pálya

(volt). A tartós betegséget, ille tő le g a fogyatékosságot

kezdők m unkanélküli-segélye folyósításának ideje, va-

a)a b iz to síto tt m unkabérben (díjazásban) nem ré szesült; b)a biztosítása szünetelt.

a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezéseinek

lam intaz az időtartam is, amelyre a Szolidaritási Alapból,

(k) Szolgálati id ő kén t kell figyelem be venni a szak-

m egfelelő alkalm azásával orvosi igazolással kell bizo

ille tő le g a M un ka erő -p ia ci A lapból nyugdíjjárulékot

nyítani.

fizettek.

érettségire előkészítő tanfolyam on, a kiem elt minősítésű szakérettségis kollégium ban tö ltö tt id ő t - a kapott ösz

R. 30. § (1) Ipari szövetkezet bedolgozó ta g ja ké n t

töndíjra te kin te t nélkül - akkor is, ha az akkor hatályos

1968. jú n iu s 1-je e lő tt e ltö ltö tt idő akkor vehető szolgá

rendelkezésekkel e llentétben a m un ká lta tó a dolgozó

lati időként figyelem be, ha a bedolgozó keresete a havi

m unkaviszonyát erre az időszakra m egszüntette.

220 fo rin to t m eghaladta, illetőleg a napi 9 fo rin to t elérte.

(5) A fizetés n é lküli szabadság harm inc napot m eg haladó tartam a szolgálati időnek számít, ha ó ja b iz to s íto tta t három évesnél - ta rtó sa n beteg

(2)

A bedolgozói jogviszonyban e ltö ltö tt időt egykori

okira ti bizonyíték alapján lehet szolgálati időként figye lembe venni. R. 31. § A rendszeres és személyes munkavégzésre

(5) Az egységes anyasági segélyben részesült nőnél szülési szabadság címén a)

1962. decem ber 2k-e e lő tti szülés esetén nyolc

vannégy napot, b jl9 6 2 . december 23-át követő szülés esetén száz negyven napot kell figyelem be venni.

évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél

irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként

(6) A m unkaterápiás intézetben kezelt alkoholistá nak ezt az idejét szolgálati időként kell figyelem be venni,

fiatalabb gyermek ápolása címén ille tte meg;

m unkában tö ltö tt id ő t legkorábban 1963. jú nius 1-jétől

ha intézeti kezelésének a kezdetekor biztosított volt.

vagy súlyosan fogyatékos gyerm ek esetén tiz e n ke ttő

a b iz to s íto tt a szabadságot 1992. március 1 -jét lehet - egykori o kira ti bizonyíték alapján - szolgálati

megelőzően azért kapta, hogy tartós k ü lfö ld i szolgála HVG 1T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

időként figyelem be venni.

R. 33. § A gépjárm űvezető-képző munkaközösség ta g ja ké n t e ltö ltö tt id ő t legkorábban 1975. jú liu s 1-jé'

(2)

Ha a szolgálati idő (l) bekezdés szerinti utólagos

(6) M unkanapnak számít - a heti pihenőnapok k i

(bevenni

tól lehet szolgálati id ő kén t figyelem be venni. Az 1988.

őlyósított lanítási sp-

decem ber

31-ét követően e ltö ltö tt időnek az a tartam a

beszámításának feltételei több jogcím en is fen ná lln a k,

vételével - az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szö

s z o lg á la t i

idő, am elyre a gépjárm űvezető-képző m u n

összesen legfeljebb öt év számítható be.

vetkezeti tag

gykezelésj íz időleges

kaközösségtagja a reá irányadó járulékfizetési kötele zettségnek eleget te tt. R. 34. § Szolgálati időként kell figyelem be venni azt

lekgondo-

R. 38. § A szolgálati idő számításánál figyelem be ó ja fegyveres erők és a fegyveres testületek, va la

az időt, amelyre a m unkaviszonyban nem álló előadó

m in t a honvédség (folyam őrség) sorozott állo m á n yú

művész 1975. jú n iu s 30-a után társadalom biztosítási

tagja első tényleges és tartalékos szolgálatának az idejét,

járulékot fizetett. R. 35. § (1) Szolgálati időként kell figyelem be venni li a szolga-

a kisiparosként, m agánkereskedőként kötelező b iz to

a) betegségi segélyben, táppénzben, baleseti tá p pénzben részesült, illetőleg betegszabadságon vo lt;

kell venni

b)a honvédelm i m unkaszolgálatban, továbbá a ha

ö jkórházi ápolás ala tt állt; ej szülési szabadságon vo lt; d)

gyerm ekgondozási d íjb a n , gyerm ekgondozási

segélyben részesült; ej háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy

difogságban tö ltö tt időt, eja deportálásban tö ltö tt időt.

tízévesnél fia ta la b b beteg gyerm ek ápolása m ia tt a

R. 39. § Szolgálati időkéntfigyelem be kell venni a 38.

munka végzése alól mentesítést kapott;

belül kez-

sításban, v a la m in t az egyéni vá lla lko zó kén t e ltö ltö tt

?szűnését,

időnek azt a ta rta m á t, amelyre a kisiparos 1962. ja n u á r

§-b a n e m líte tt szervek hivatásos vagy továbbszolgáló

f) katonai szolgálatot teljesített;

őt követó

1-jétől, ille tve a magánkereskedő 1970. ja n u á r 1-jétő l

állom ányában tö ltö tt időt, ha a szolgálat nem nyugállo

g jn é p i ülnöki tennivalókat végzett;

imőkóros

az előirt n yu g d íjjá ru lé ko t, 1975. jú liu s 1-jétől 1988. de

mányba helyezéssel szűnt meg, kivéve, ha rokkantsági

tüdőként

cember 31-éig a társadalom biztosítási já ru lé ko t, 1989.

nyugdíjat álla p íto tta k meg, és azt m egszüntették.

január 1-jétől 1991. március 31-éig a tá rsa d a lo m b iz to

R. 4 0 . § (1) A mezőgazdasági (halászati) te rm e lő -

ii a mezö-

sítási és n yu gdíjjárulékot, ille tő le g az egyéni vállalkozó

szövetkezetnél (a to vá b b ia kba n : term előszövetkezet)

sági szak-

1991. április 1-jétől 1995. december 31-éig a társadalom -

1967. ja n u á r 1-je e lő tt fe n n á llo tt tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

h)a szövetkezet hozzájárulásával közép- vagy felső fokú oktatási intézm ény nappali tagozatán ta n u lt, vagy egész napos tanfolyam on (iskolán, edzőtáborban stb.) ve tt részt; i)

jog sza b á lyba n b iz to s íto tt vagy a vezetőség á l

tal engedélyezett ta n u lm á n y i szabadságon v o lt, vagy

a kisipa-

biztosítási és n yu g díjjárulékot, 1996. ja n u á rl-jé tő l kez

Ikozónak,

dődően pedig a nyugdíj-biztosítási és n yu gdíjjárulékot

ejaz első belépés teljes naptári ¿ve,

munkavégzés nélkül a mezőgazdasági szövetkezettől

:össég,az

megfizette.

bjm in d e n további teljes naptári év, ha a tagság egész

díjazásban részesült;

bán nem

(2) Szolgálati id ő k é n t kell figyelem be ve n n i a gaz

3 magán-

dasági munkaközösség, az ip a ri és szolgáltató szövet

éven át fe n n á llo tt, és a ta g közös m unkával legalább százhúsz, nő nyolcvan munkaegységet teljesített, C>naptári évből annyiszor harm inc nap, ahányszora

lunkakö-

kezeti szakcsoport (a továbbiakban: ipari szakcsoport)

vezetője

tagjaként e ltö ltö tt id ő n e k azt a ta rta m á t, am elyre a

tag közös m unkával tíz, nő hét m unkaegységet teljesí

társadalom biztosítási já ru lé k , 1996. ja n u á r 1 -jé tő l a

te tt, ha a tagság egész éven át fe n n á llo tt,

n foglaló

nyugdíj-biztosítási já ru lé k és a n yugdíjjárulékfizetése

k hónap

m egtörtént. (3) Szolgálati id ő k é n t kell figyelem be venni a gaz

lalálozás

dasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjaként,

d)a tagsági időnek annyiszor harm inc napja, ahány

j) ille tő le g tagságának fennállása a la tt m u n k a v i szonyban á llt, vagy egyéb jogcím en is b iz to síto tt v o lt, továbbá e jogviszony alapján táppénzben (baleseti tá p pénzben) részesült.

(7) Termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállotttagságalapján szerzett szolgálati időnekszámít

szor a tag közös m unkával tíz, nő hét m unkaegységet

ó ja teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fe n n

te lje síte tt, de legfeljebb a tagsági idő naptári ta rta m a ,

á llo tt, és a tag közös munkával százötven, nő száz m un -

ha a tagság az egész naptári éven át nem á llo tt fenn.

kanapotteljesített;

továbbá gazdasági társaság ta g ja ké n t 1988. december

(2) A termelőszövetkezeti tag 1967. január 1-je e lő tti

b)a naptári évből annyiszor harm inc nap, ahányszor

ila ti időt '

31-ét követően e ltö ltö tt időnek azt a tartam át, amelyre

szolgálati idejének a számításánál fél m unkaegységet

a tag közös munkával tizenhárom , nő nyolc m unkanapot

ztosítási J

a tag nyugdíjjárulékot és amelyre utána társadalom biz

kell figyelem be venni m inden olyan m unkanap után,

teljesített, ha a tagság egész éven á tfe n n á llo tt;

alombiz-

tosítási járulékot, 1996. ja n u á rl-jé tő l nyugdíj-biztosítási

am elyneksorán

járulékot fizettek. jzátkép-

(4) A T. 38. §-a (2) bekezdésének alkalmazása eseté

tmeneti

ben a havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, m intha a

:ovábbá

szolgálati idő figyelem bevételét nem kellene korlátozni.

;i díjban

Ezvonatkozik az egyéni vállalkozó havi átlagkeresetének

t kapott,

meghatározására is.

árulékot

R. 36. § Szolgálati id ő k é n t kell fig ye le m be ve n n i

számít a

a kisiparos, a m agánkereskedő, az egyéni vá lla lko zó ,

s pálya-

a gazdasági m unkaközösség ta g ja és a szerződéses

a) keresőképtelensége, terhessége vagy szülése, to

cja tagsági időnek annyiszor harm inc napja, ahány szora tag közös m unkával tizenhárom , nő nyolc m unka

vábbá katonai szolgálata vagy tan folya m o n részvétele

napot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő tartam a, ha

m ia tt közös m unkát nem végzett,

a tagság naptári éven át nem á llo tt fenn.

b) m unkaviszonyban á llo tt, vagy ipari szövetkezet tagja volt. (3) A term előszövetkezeti tag 1966. december 31-ét követő szolgálati idejénekszámításánál közös munkával teljesített m unkanapként

(8) Nem lehet szolgálati id ő kéntfigyelem be venni a termelőszövetkezeti tagként e ltö ltö tt azt az időt, amely a la tt a tag 1960. szeptem ber 30-a után öregségi vagy m unkaképtelenségi járadékban részesült. (9) 1992. február 2 9 -é t követően szolgálati időként

a) a személyesen teljesített m unkanapokat és

kell figyelem be venni a szövetkezeti tagként biztosítás ban tö ltö tt időt.

Jeje, va

üzem eltetésű ü zle tve ze tő je házastársának, továbbá

b) m eghatározott terület családi vagy egyéni művelé

slapból,

1988. decem ber 31-ét követően a gazdasági társaság

se címén a terület megműveléséhez szükséges - m unka

R. 41. § A mezőgazdasági szövetkezeti ta g közös

rulékot

term észetes szem ély ta g ja házastársának azt az id e

napokban kifejezett - m unkaráfordításnak a mezőgazda-

m unkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a

jé t, a m elyre u tá n a tá rs a d a lo m b iz to s ítá s i já ru lé k o t

sági szövetkezet vezetősége által m egállapított hányadát

számításánál a 40. § (4) bekezdését kell alkalm azni arra

it nőnél í nyolcín száz-

kell figyelem bevenni.

az időtartam ra, amely a la tta családtag biztosítása m un

R. 37. § (1) Szolgálati id ő kén t kell figyelem be venni

(4) M unkanapokon Iegkésőbb1992. december31-éig

kamegállapodás alapján fe n n á llo tt.

azt az id ő ta rta m o t, am elynek utólagos já rulé kfize té s

tízórás m unkanapot kell érteni. M inden olyan m un ka -

R. 42. § (1) A mezőgazdasági szakszövetkezetnél (a

mellett történő beszámítását a mezőgazdasági szövetke

mennyiséget, amelynek mérése nem m unkanappal tö r

to vá b b ia kba n : szakszövetkezet) 1970. decem ber 31-e

zet tagjának a közös m unkában részt ve tt családtagja, a

té n t, m unkanapokra ke lle tt átszám ítani.

fizettek.

mezőgazdasági szakcsoport tagja, az egyéni gazdálkodó,

(5) M unkanapnak számít az a nap is, melyen a m e

után fennállotttagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

a szakszövetkezet tagja, ille tő leg a kisiparosnak, a m a

zőgazdasági szövetkezeti ta g szerződéses ü ze m e lte

ó ja teljes naptári év, ha a tagság egész éven á tfe n n

nolistá-

gánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak a házastársa

tésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzletet (egységet)

á llo tt, és a tag közös m unkával százötven, nő száz m un

? venni,

1992. március 1-jét megelőzően a lakóhelye (telephelye) szerint illetékes társadalom biztosítási igazgatási szervtől

üzem eltette, va la m in t am elyet a mezőgazdasági szö

kanapot teljesített;

'Olt.

vetkezet a tagjával kö tö tt külön megállapodás alapján

b)a naptári évből annyiszor harm inc nap, ahányszor

zösség

kérte, és az előírt társadalom biztosítási já rulé ko t legké

közös munkavégzés címén m unkanapként köteles v o lt

a tag közös munkával tizenhárom , nő nyolc m unkanapot

sőbb 1992. december31-éig m egfizette.

nyilvántartásba venni.

teljesített, ha a tagság egész éven á tfe n n á llo tt,

1 - jé -

HV G | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

136

TA R S A D A LO M B IZ T O S IT A S I NYUGELLÁTÁS

cja tagsági időnek annyiszor harm inc napja, ahány

R. 45. § (l) A szakszövetkezeti tag szolgálati idejének

(2) Az 1967. december 31-e után fe n n á llo tt kü lfö ld i

szor a tag közös m unkával tizenhárom , nő nyolc m u n

a számításánál alapul szolgáló m unkanapok fig ye le m -

m unkavállalás ta rta m á t szolgálati időként akkor lehet

kanapot te lje síte tt, de legfeljebb a tagsági idő naptári

bevételére a 42. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell

figyelem bevenni, ha a m agyarállam polgár

tartam a, ha a tagság az egész naptári éven át nem á llo tt

alkalm azni, hogy a n a p tá ri évnek azt a részét, am ely

fenn.

a la tt a tag egyéb jogviszony alapján is b izto síto tt vo lt,

(2) Szolgálati időként kell figyelem be venni az 1983.

vagy társadalom biztosítási já ru lé k o t fize te tt, ille tő le g

ja n u á r 1 -jé tő l tá rsa d a lo m b iztosítá si já ru lé k o t fiz e tő

utána tá rsa d a lo m b iztosítá si já ru lé k o t fiz e tte k , nem

mezőgazdasági szövetkezeti tagnak azt az idejét, amely

szakszövetkezeti tagság alapján szerzett szolgálati id ő

ala tt

ként kell számításba venni.

ó ja munkavállalásra 1989. október 25-e e lő tt az erre

jég ide dal

feljogosított szervtől engedélyt kapott, és b ja z elő írt n yu g d íjjá ru lé ko t (társadalom biztosítási járulékot) m egfizette. (3) A (2) bekezdés rendelkezéseit m egfelelően alkal

bír« toll vég

mazni kell arra a magyar állam polgárra is, aki külföldön

a jn ö v e lt összegű szakszövetkezeti já rulé ko t fize tett;

(2) Szolgálati időnek számít a szakszövetkezeti ta g

- a közép- és felsőfokú oktatás keretében fo ly ta to tt ta

nap

b) keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete,

ságnak az az ideje, amelyre a ta g a havi 1200 fo rin t társa

n u lm ányokat kivéve - olyan tevékenységet fo ly ta to tt,

(5)1

szülése m ia tta növelt összegű szakszövetkezeti já rulé k

dalom biztosítási já rulé k és a havi 200 fo rin t szakszövet

amelyre

igaa

fizetése alól m entesült;

kezeti járulék közötti különbözetet m egfizette.

űjállam közi egyezmény alapján kü lfö ld i alapítvány

R. 46 . § (l) Szakszövetkezet vagyjogelődje tagjaként 1971. ja n u á rl-je e lő tt e ltö ltö tt azoka naptári évek számí-

ból, nemzetközi szervezet által b iztosított keretből,

fiz e te tt, ha 1973. ja n u á r i- jé tő l nö ve lt összegű já ru lé k fizetésére vá lla lt kötelezettséget.

tanak szolgálati időnek, amelyeket a tag1973. december

lyázatelnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült.

Cy) 1973. ja n u á r 1-je e lő tt havi 85,50 fo rin t já ru lé ko t

(3) Szolgálati id ő k é n t kell figyelem be ve n n i azt az

31-éig előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős ha

id ő t is, am ely a la tt a mezőgazdasági szövetkezet tagja

tározattal az illetékes társadalom biztosítási igazgatóság

1982. december 31-éig növelt összegű szakszövetkezeti

(kirendeltség) nyugdíjévnek ismerte el.

6 j kü lfö ld i szervnél - magánkezdeményezésre - pá

köz köz -m a

(4) Ha a magyar állam polgár 1992. február 29-ét kö

meg

vetően vállal külföldön m unkát, illetőleg lesz ösztöndí

tani

já ru lé ko t fize te tt, ha ezt követően mezőgazdasági szö

(2) Szolgálati id ő ken t kell figyelem be ve n n i a v o lt

vetkezetitagként legalább egyteljes naptári évszolgálati

szakszövetkezeti tag tagsági idejéből azt az időszakot,

(5) Az előadóm űvész 1975. jú n iu s 30-a után fe n n

decf

id ő t szerzett.

am elyet a 70/1997. (IV. 18.) korm ányrendelet 14. §-ában

á llo tt kü lfö ld i m unkavállalásának a ta rta m á t szolgálati

szer

foglaltak szerint elismertek.

időként kell figyelem be venni akkor, ha

ken illet ései szes

(4) Szolgálati id ő k é n t kell figyelem be ve n n i a m e zőgazdasági szakszövetkezeti tagságnak azt a tartam át,

R. 47. § (l) A mezőgazdasági szövetkezeti tagsági

jas, szolgálati időt megállapodás alapján szerezhet.

amely a la tt a szakszövetkezet tagja növelt összegű szak

viszony megszűnését követő betegségi, illetőleg szülési

ó ja munkavállalásra 1989. október 25-e e lő tt az erre fe ljogosított szerv engedélye alapján vagy magyar imp-

szövetkezeti já rulé ko t fizetett.

segélyezés időtartam átszolgálati idő szempontjából úgy

resszáló szerv közreműködésével került sor,

(5) Nem lehetszolgálati időként figyelem be venni a szakszövetkezeti tagként e ltö ltö tt azt az időt, amely alatt a) a tag öregségi vagy m unkaképtelenségi já rad é k ban részesült, vagy b) a ta g ot 1975. jú liu s 1-je e lő tt a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás alól m entesítették. R. 43. § (1) Szolgálati időként kell figyelem be venni

kell tekinteni, m intha ezalatta tagsági viszcínyfennállott (2)

ó ja m unkavállalástartam a egyhuzam ban harminc napnál hosszabb, és

volna. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok szolgálati

id e jé n e k a szám ítására vo n a tko z ó rendelkezéseket

ej az e lő írt n yu g d íjjá ru lé ko t (társadalom biztosítási járulékot) m egfizette.

vág}

m egfelelően a'fkalm azni kell arra a tagra is, aki m e

(6) A (2)—(4) bekezdések szerint kell szolgálati időnek

zőgazdasági szövetkezetben ja v ító -n e v e lő m u n k á t

számításba venni az olyan országban fe n n á llo tt mun

tudc

végzett.

kavállalás idejét, am ely a Magyarországgal kö tö tt szo

ván^

veté

o j azt az időt, amely a la tt a mezőgazdasági szövetke

R. 4 8 . § Szolgálati id ő k é n t kell figyelem be venni

zeti tag1982. december31-ét követően társadalom bizto

a mezőgazdasági szakcsoport ta g ja ké n t, ille tő le g az

sítási já rulé ko t fize tett, vagy

egyéni gazdálkodóként e ltö ltö tt időnek azt a ta rta m á t,

R. 52. § (l) Szolgálati időként kell figyelem be venni:

a fo g la lko zta tá si kötelezettség szünetelésének amelyre a tag, az egyéni gazdálkodó tá rsa d a lo m b izto

ója m agángyakorlatotfolytató és az1954. m ájusl-je kam arai ta g ké n t e ltö ltö tt azt az id ejét, am elyre nyug

némi o e

d íjjárulékot fize tett;

azall

idejét, ha a mezőgazdasági szövetkezet és a tag írásbeli

sítási já rulé ko t fizetett.

megállapodása szerint a szünetelésre a tag közeli hoz

R. 49. § (1) Szolgálati időként kell figyelem be venni

zátartozójának o tth o n i ápolása, gondozása vagy saját

az egyházi személynek, ille tő le g a szerzetesrendi ta g

lakás magánerőből történő építése céljából került sor, és

nak e m inőségben, va la m in t a diakonissza nővérek és

a tag erre az időre a nyugdíjjárulékot m egfizette, szolgá

a Szociális Missziótársulat nővéreinek ilyen minőségben

lati idő legfeljebb azonban 1992. december31-éigvehető

munkában e ltö ltö tt idejét.

figyelem be. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában e m líte tt id őtartam

(2)

ciálpolitikai egyezmény alapján szolgálati időként nem

fent

vehető figyelem be.

előai

e lő tt ügyvédi m unkaközösségben m űködő ügyvédnek

ójaz ügyvédi m unkaközösségtagjaként 1954. április 30-a és 1983. december 31-e között e ltö ltö tt időt; ej az 1983. decem ber 31-e után ügyvédi m unkakö

Az egyházi szem élyként és a szerzetesrendi ta g zösség tag ja ké n t e ltö ltö tt azt az id ő t, amelyre a tag tár

ként szerzett szolgálati id ő t az egyházi szervek által kiá l

sadalombiztosítási já rulékot fizetett.

képg műv< művt f

azall

(2) Szolgálati id ő kén t nem lehet figyelem be venni

textil

R. 5 0 . § A n e m z e tkö zi szervhez ta g k é n t va g y

az ügyvédi m unkaközösségi tagság 1984. ja n u á r 1-je

mia, |

lezettség szünetelésének időtartam ára m u n k a n a p -jó

m u n k a tá rské n t k ik ü ld ö tt szem élynek ebben a m in ő

e lő tti harm inc napot m eghaladó azt a ta rta m á t, amely

műve

váírás nem tö rté n t.

ségben e ltö ltö tt id e jé t szo lg á la ti id ő k é n t kell fig y e

a la tt az ügyvéd neki fe lró h a tó o kb ó l m űködést nem

látvá

le m b e v e n n i.

fe jte tt ki.

anim

naptári n a p ja it a tag átlagkeresetének kiszámításánál figyelm en kívül kell hagyni, ha a foglalkoztatási kö te

R. 4 4 . § (1) Szolgálati időként kell figyelem be venni

líto tt igazolás alapján lehet figyelem be venni.

a közös gazdaságban családtagként végzett m unkával

R. 51. § (1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell

e ltö ltö tt azokat a n a ptári éveket is, am elyeket a m ező-

venni a magyarállampolgár1967. december31-e előtti idő

(3) Szolgálati id ő kén t kell figyelem be venni a jogta nácsosi munkaközösség tagjaként e ltö ltö tt időnek azta

gazdasági szövetkezet tagjának az 1975. jú liu s 1-je e lő tt

ben fennállott külföldi munkavállalásának a tartam át, ha

tartam át, amelyre a tag társadalom biztosítási járulékot

előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozat

a) a m unkavállalást az erre feljogosított szerv enge

tal az illetékes társadalom biztosítási igazgatóság (kiren deltség) nyugdíjévnek ism ert el. (2) A mezőgazdasági szövetkezet ta g já n a k a közös m unkában m unkam egállapodás nélkül résztvevő csa lá d ta g já n á l szolgálati id ő k é n t a biztosításban tö ltö tt napokat lehet figyelem be venni.

HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

m R

fizetett.

szemi

b)a munkavállalásra államközi egyezmény, illetőleg

(4) Szolgálati időként kell figyelem be venni az ügy' védi és jogtanácsosi m unkaközösség ta g ja ké n t 1988.

védel

magyar külkereskedelmi szervek által kö tö tt egyezmény

december 31-e utá n, továbbá az ügyvédi iroda, a sza

végrehajtásaként került sor, és

badalm i ü gyvivői iroda, va la m in t a szabadalmi ügyvi

délyezte;

cjaz állam polgár k ü lfö ld i m unkavállalását m egelő zően Magyarországon m unkaviszonyban á llo tt.

a szer fi 9) I számi

vői társaság ta g ja ké n t e ltö ltö tt időnek azt a tartamát,

dokur

amelyre a já rulé ko t m egfizették.

együt

T Á R S A D A L O M B IZ T O S Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

:külföld]

(5) Szolgálati id ő k é n t kell figyelem be venni a köz

létrehozása, va lam int az 54. § b) pontjában és e § (4) be

kor lehet

jegyzőként 1991. decem ber 31-ét követően e ltö ltö tt

kezdésében m eghatározott kivételek közé nem tartozó

¡dószaknak azt a ta rta m á t, am elyre a közjegyző tá rsa

előadások megtartása.

t t az erre

dalombiztosítási já rulé ko t fizetett.

ztosítási

a) a szerzői jo g i védelem alá eső személyes a lk o

végrehajtóként1995. március 31-ét követően el

tótevékenység esetében az 1996. decem ber 31-e utáni

b ír ó s á g i

töltött időnek azt a ta rta m á t, amelyre az önálló bírósági en alkal-

v é g r e h a jtó

Jlföldön

társadalom biztosítási já ru lé ko tfiz e te tt.

R. 53. § A k ü lfö ld i fe lső fo kú okta tá si intézm ény

a to tt ta

nappali tagozatán fo ly ta to tt ta n u lm á n yi id ő t a T. 41. §

rta to tt,

(5) bekezdésben em líte tt elismerés, illetőleg beszámítás ¡gazolása nélkül is figyelem be kell venni, ha a hallgató ű^magyar ösztöndíjasként vagy

pítványből,

(2) Az 54. § alkalmazásánál

(6) Szolgálati időként kell figyelem be venni az önálló

b)az illetékes magyar hatóság engedélyével á lla m

id ő p o n tb an kö tö tt felhasználási szerződés alapján k i fize tett, nyug d íjjá ru lé k-ala p o t képező cím m inden 3300 fo rin tja után - a töredék m aradványösszeg figyelm en kívül hagyásával - egy naptári napot, de naptári éven ként - függetlenül a felhasználási szerződések számától -le g fe lje b b 365 napot, b) az 54. § b) pontja szerinti, az (1) bekezdés hatálya alá eső előadások esetében - ha az előadás m egtartásá

sre-pá-

közi egyezmény alapján kü lfö ld i alapítványból, nemzet

ra 1996. december 31-e utáni időpontban kötöttek szer

ndíjban

közi szervezet által biztosított keretből, kü lföldi szervnél

ződést - előadásonként egy napot, de naptári évenként

- magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy

legfeljebb 365 napot

9 -é tk ö -

meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte

kell szolgálati időkéntfigyelem be venni.

sztöndí-

tanulmányait.

(3) Az 54. § a) pontjábag m eghatározott mű akkor

le t.

R. 54. § 1996. decem ber 31-ét követően és 1997.

tekintendő nyilvánosságra "hozottnak, ha

in fenn-

december 13-át megelőzően szolgálati időnek számít a

ojfelhasználására a szerzői jogról szóló 1969. évi III.

olgálati

szerzői jogvédelem alá ta rto zó személyes a lko tó te vé

tö rvé n y (a továbbiakban: Szjt.) 26-28. és 30. §-a, vala

t az erre /a rim p -

kenység, előadó-m űvészi tevékenység ideje, ha a mű,

m in t a végrehajtására kia d ott 9/1969. (XII. 29.) M M -re n-

illetőleg az előadás felhasználására szerződést kötöttek,

delet 21. §-a alapján felhasználási szerződést kötöttek, és

és ennek alapján a szerző, előadóművész díjazásban ré szesül, kivéve, ha a díjazás o)

íarminc

nyilvánosságra hozott irodalm i, kulturális, tu d o talnál tö rté n t nyilvántartásba vétellel vagy máS módon

mányos és ismeretterjesztő mű, m űfordítás, tosítási

bizonyítható, hogy a mű a felhasználás megkezdésekor

nyilvánosan ta rto tt ism eretterjesztő, ku ltu rá lis már létezett, valam int

vagy tudom ányos előadás - ha a díj kifizetője költségidőnek

b)a mű bárm ilyen hordozón rögzített példánya a fe l használónál rendelkezésre áll, és a Szerzői Jogvédő Hiva

vetési szerv vagy intézm ény, iro da lm i, ku ltu rá lis vagy

c) a mű felhasználási szerződés szerinti rendes fé l je

használása ténylegesen m egtörtént, és ennek alapján a

tt m un-

tudományos tevékenységet végző egyesület, közalapít

m űvet legalább 500 példányban kiadták, vagy legalább

ö ttszo -

vány, közhasznú társaság, amelynek fő tevékenysége a

10 példányban közkönyvtárban a mű bárki számára hoz

fent e m líte tt szerzői jo g i védelem alá tartozó m űvek és

záférhetővé vált.

ntnem

előadások felhasználása, venni:

cjirodalm i mű, színmű, zenés színmű, táncjáték vagy

ju s l-je

némajáték, zenemű szöveggel vagy anélkül,

/édnek

? nyug-

(2) bekezdés szerinti, az előadás m egtartását követő to

e^képzőművészeti alkotás vagy azokterve, valam int

vábbi felhasználására az Szjt. 26-28. § m egfelelő alka l

képgrafika, alkalm azottgrafika, könyvm űvészet, vid e ó művészet, m ultim édia, látványtervezés, interm édia és

nkakö-

művészeti kom m unikáció),

tag tár

f) iparm űvészeti alkotás vagy azok terve, va la m in t az alkotás restaurálása (belsőépítészet és bútortervezés,

venni

textilm űvészet, öltözködéskultúra, bőrművészet, kerá

ár 1-je

mia, porcelánművészet, üvegművészet, ötvösség, fé m

amely

művesség, színházi és film es kosztüm - és díszlettervezés,

;t nem

látványtervezés, ipari form atervezés, papírm űvészet, animáció, rajzfilm , alkalm azott grafika),

jo g ta -

g j fotó művészeti alkotás

k azt a

megjelenéséből vagy előadásából származik.

u lékot

R. 55. § (1) Az 54. § -b a n e m líte tt szo lg á la ti idő szempontjából elism erhető tevékenységnek te kin th e tő

íz ügy-

a j az előadás m egtartására és/vagy az Szjt. 49. § (1)-

c/jrá d ió -va gy televíziójáték, film alkotás, az alkotás restaurálása (festészet, szobrászat, érmészet,

, április

(4) Az előadás akkor te k in te n d ő nyilvánosan ta r to ttna k, ha

a szerzői jo g ró l szóló jogszabályok szerint szerzői jo g i

: 1988.

védelem alá ta rto zó m űvek közül az 54. § a), c), d), e),

a sza-

f), g) p ontjaiban nem e m líte tt m űvek [így különösen a

ü g yvi-

;

számítógépi program alkotások és a hozzájuk ta rto zó

tamát,

dokum entációk (szoftver), építészeti alkotások, é p ü le tegyüttesek, illetőleg városépítészeti együttesek tervei]

137

c) a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításá nak időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjá rulékot megfizették, d) a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt, e) a táppénz (betegszabadság) - ide nem ért ve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a bal eseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósí tásának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, f) a munkanélküli-járadék, a vállalkozói já radék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, , g) azt az időt, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősült, h) a szociális igazgatásról és a szociális ellá tásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti mun karehabilitáció keretében foglalkoztatott személy tekintetében a munkarehabilitációs díj folyósítá sának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, i) az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék folyó sításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulé kot megfizették. (2) Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a) az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezett ség alá tartozó jogviszonyának azt az időtarta mát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozó

nak 201L^ecMibeiL31iéigiennállóiMszalu^ nyugdíjbiztosításijárulék- vagy nvugdíjiárulék-, 2012. január 1-jétől nvugdíjjárulék-taröjazelőadás szerződés szerinti rendesfelhasználása ténylegesen m e g tö rté n t, és ennek alapján az előadás tozásavan. bárki számára hozzáférhetővé vált. b) a társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási T. 38. § kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az (1) Szolgálati időként kell továbbá figyelembe időtartamát, amelyre vonatkozóan a társas vál lalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori venni a) a Tbj.-ben meghatározott, nyugellátás tagjai után 2011. december 31-éig fennálló szerzése céljából megállapodást kötött személy időszakra nvugdíibiztosításijárulék- vagy esetében azt az időszakot, amelyre az előírt nyug nyugdíjjárulék-. 2012. január 1-jétől nvugdíijárulék-tartozása van. díjjárulékot megfizették, b) az egyházi szervek által kiállított igazolás c) az egyéni vállalkozó vagy jogi személyi alapján az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi séggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja személyként és szerzetesrendi tagként ilyen minő segítő családtagjának az e jogcímen fennállt ségben eltöltött, 1997. december 31-ét követően pe biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre dig azt az időtartamot, amelyre 2011. december vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetőleg a 31-éig az előírt nvugdíi-biztosítási és nvugdíi jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállal iárulékot, 2012. ianuár 1-iétől az előírt nvug kozásnak e segítő családtag után 2011. december díiiárulékot az egyházi szervek megfizették, 31-éig fennálló időszakra nvugdíibiztosításimazásával az 54. § ó^pontjában felsoroltszervezetekkel írásban felhasználási szerződést kötöttek, és

HVG |T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

138

T Á R S A D A L O M B IZ T O S Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

’''» ’•[,

járulék- vagy nvugdíiiárulék-, 2012. január lásakor rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg b) ha az a d o tt naptári időszakban ténylegesen el 1-iétől nvugdíiiárulék-tartozása van. a szolgálati idő ta rta m á t. A T. 38. § (2) bekezdés a)-c) ért n yu g d íjjá ru lé k-kö te le s kereset kevesebb, mint az d) a m ezőgazdasági őstermelő biztosí pontjában m eghatározott személyek nyugellátásának ugyanazon időszakra vonatkozó m in im á lb é r összege tási idejének azt az id ő ta rta m át amelyre m egállapításáról szóló ha táro za tá t a n yu g d íj-b izto sí akkor a n y u g d íjjá ru lé k -k ö te le s kereset (jövedelem) vonatkozóan nvugdíiiárulék-tartozása van. tási igazgatási szerv közli az állam i adóhatósággal. Ha összegét el kell osztani az a) pont szerint megállapított m inim álbérösszegével, majd az állam i adóhatóság a járulékbevallást követően nyug A tartozás utólag történő - a nyugdíj díj-biztosítási -, nyugdíjjárulék-tartozást állapít meg, a megállapítása utáni - megfizetése esetén az c)az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott így meghosszabbodott szolgálati időt legko tartozás behajtása irá n t közvetlenül intézkedik, azzal, időszak naptári napjainak számával. Ha az eredmény hogy a tartozás m egtérüléséről vagy törléséről értesíti nem egész szám, azt egész számra fel kell kerekíteni. rábban a befizetés napját magában foglaló a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet. naptári hónap első napjától lehet figyelembe (2) Az (1) bekezdésben e m líte tt időszakok teljes tar venni. Az a)-c) pontokban említett biztosítot (3) Az á lla m i a d ó h a tó sá g tó l á tv e tt já ru lé k fo ly ó - tam ára figyelem be vehető m in im á lb é r számításánál ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap (hónapok) tak szolgálati idejének figyelembevételénél a sz á m la -n yilv á n ta rtá s rendelkezésre á lló adatai ala p já n a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek kizárólag a nyugdíj-biztosítási járulék és nyugdíjjárulék teljes időtartam a a la ttfe n n á llt - naptári hónaponként szolgálati idő tartam áról, a nyugdíjalapot képező nyugmegfizetése tényének megállapítása, bizonyí a m in d e n ko r érvényes m in im á lb é r havi összegét, ha d íjjárulék-köteles keresetről (jövedelem ről) és az átlagtása, illetőleg vélelmezése tekintetében a 37. § pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hóna számítási időszakon b e lüli osztószám ként figyelem be (3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően pon á tá ll fenn, egy naptári napra a m indenkor érvényes vehető, ille tő le g az osztószám ot csökkentő napokról m inim álbér harm incadrészét kell figyelem be venni. Az alkalmazni kell. A tartozás összegét és azt az teljesítenek adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatás nem ado tt időszakra vonatkozó m inim álbér számításánál fi időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, terjed ki a bevallott^és a b e fizete tt já ru lé ko k egyezte gyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a nap az állami adóhatóság igazolja, ennek hiányá tésére, az esetleges'tartozások vizsgálatára, illetőleg az tá ri n a p ja it, am elyeken a biztosítás szünetelt, vagya ban a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni állam i adóhatóság által közölt egyenleg, tartozás fe lü l biztosítottnak nem vo lt nyugdíjjárulék-köteles keresete vállalkozó igazolása, nyilatkozata az irány vizsgálatára. (jövedelm e). , adó. Amennyiben az állami adóhatóság vagy R. 57. § Azoknál a dolgozóknál, a kik munkaviszo a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállal Arányosan elismerhető szolgálati idő nyuk keretében az üzem működése vagy foglalkozásuk kozó nem közli azt az időtartamot, amelyre a jellege fo ly tá n a naptári hétnek csak egyes napjain vé tartozás vonatkozik, akkor szolgálati időként T. 39. § geznek m unkát, a biztosításban tö ltö tt időből a tényle a biztosítási jogviszony időtartamából annyi (1) Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) be ges munkavégzés n a p ja it lehet csak szolgálati időként kezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése naptári nap nem vehető figyelembe, ahányszor számításba ve n n i. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tartozás megfelel a nyugdíj megállapításá szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jog azokra, a kiknek a heti m un ka id e je a m unkakörükre viszonya keretében - ide nem értve a munka nak kezdőnapját megelőző hónapban érvényes irányadó teljes heti m unkaidőnek legalább a felét eléri, törvénykönyve értelmében teljes m unkaidő minimálbér harmincadrésze után számított és a kereset (jövedelem) összege a minim ális bér összegét nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék össze ben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, m eghaladja. jogszabályban meghatározott munkaidőben gének. Ha az igény elbírálása után megállapí tásra kerül, hogy a társas vállalkozás vagy az foglalkoztatottakat - elért, nyugdíjjárulék T. 40. § alapot képező keresete, jövedelme a külön egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata nem Szolgálati időként kell figyelembe venni azt jogszabályban meghatározott minimálbérnél felelt meg a tényeknek, és ezáltal a nyugdíj ma az időt is, amely a munkaviszony (közalkal kevesebb, akkor a 12. § (l)-(2) bekezdésének gasabb mértékben (összegben) került megál mazotti, köztisztviselői jogviszony) jogellenes és 20. §-ának alkalmazása során - az 1996. lapításra, akkor a 84-86. §-ok rendelkezései megszűnésétől annak helyreállításáig vagy az december 31-ét követő időszak tekintetében - a alapján az érintett köteles a jogalap nélkül utóbbi mellőzése esetén a jogviszony jogelle biztosítási időnek csak az arányos időtartama megállapított és folyósított ellátás visszafize nes megszüntetésének jogerős megállapításáig vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben tésére, illetőleg megtérítésére. telt el. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkal az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő R. 58. § (1) Szolgálati időként kell figyelem be venni aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező mazni akkor is, ha az állami adóhatóság a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban említett személy kérelmére a nyugdíj-biztosítási járulék- vagy a nyugdíjjárulék-tartozást, illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a to vábbiakban: Art.) értelmében a magánszemély kérelmére a nyugdíjjárulék-tartozást mérsékli vagy elengedi. R. 55/A § (l) A T. 38. § (2) bekezdésének alkalm azá

kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Tbj. 30/A §-ának (2) bekezdése szerinti mezőgaz dasági őstermelő biztosítási idejének szolgá lati időként történő figyelembevétele során is

azt az időt, amely a m unkaviszony jogellenes megszün

alkalmazni kell.

megszüntetése esetén is. Arra az időre, am ely alatta

R. 56. § (l) Az arányos szolgálati Időt (T. 39. §) a nyug

mezőgazdasági szövetkezeti tag tagsági viszonyának a

sánál az állam i adóhatóság által közölt n yu g d íj-b izto sí

díj-biztosítási egyéni nyilvá nta rtó lap (a továbbiakban:

jogellenes megszüntetése m ia tt m unkát nem végezhe te tt, annyi m unkaegységet, ille tő leg m unkanapot kell

tetésétől annak helyreállításáig vagy utóbbi mellőzése esetén a m unkaviszony jogellenes megszüntetésének m egállapításáigteltel. (2)

Az (l) bekezdés rendelkezéseit m egfelelően al

kalmazni kell a szövetkezeti tagsági viszony jogellenes

tási - és n yu g díjjárulék-tartozást kell figyelem be venni.

n y ilv á n ta rtó lap) kiállítására és vezetésére kötelezett,

A nyugdíj-biztosítási és a nyugdíjjárulék után felszám í

ennek hiányában a n y u g d íj-b izto sítá s i igazgatósági

naptári évenként figyelem be venni, am e n n yit ez alatt

to tt késedelmi pótlék, a bírságok, az egyéb tartozások a

szerv számítja ki. A szolgálati id ő t az a d o tt naptári évre

az idő a la tt a vele azonos vagy hasonló munkakörben

szolgálati idő számítása szempontjából nem m inősülnek

(évben) - a biztosítási jogviszony időtartam ára - úgy

dolgozó tagok a szövetkezetben átlagosan teljesítettek.

tartozásnak.

kell kiszámítani, hogy

(2)

A m e n n yib e n a n y u g d íj-b iz to s ítá s i já r u lé k -,

n yu g d íjjá ru lé k -ta rto z á s összegének a T. 38. § (2) be

nyugdíjjárulék-köteles keresetet (jövedelm et) és az erre

kezdése sze rin ti közlésére nem k e rü lt sor, a n y u g d íj-

az időszakra - a (2) bekezdés szerint - szám ított m in i

biztosítási igazgatási szerv a nyugellátási igény elbírá

málbérösszegét,

HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

R. 59. § Az 5 6 -5 8 . § -okban fo g la lta ka t az 1997. de

meg kell álla p íta n i az e m líte tt időszak a la tt elért cember 31-ét követően szerzett szolgálati időre is alkal mazni kell. R. 59/A § A szolgálati időnek azt a ta rta m á t, amely alapján nyugellátást (baleseti rokkantsági nyugdíjat)

álla ha a mi

ide

poi

taí ké föl ide taí nu fél na na al zö ta eg id n; je hí n' di S5

ri h k s<

T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S | 139

-gesen el>. minta? r összege, vedelem) állapított lázadott red mény íteni. teljes tar tásánál ónapok) ponként egét, ha ári hónajrvényes enni. Az isánál fi lc a nap. vagya keresete kaviszokozásuk íjain vétényleIdőként átkozik őrükre lét eléri, sszegét

ni azt alkalllenes ‘gyaz >gelleásáig venni

meg, csak akkor le h e t fig ye le m be ve n n i,

(íf) A kü lfö ld i felsőfokú oktatási intézm ény nappali

ha a már m eg á lla p íto tt nyugellátásra való jogosultság

tagozatán fo ly ta to tt tanulm ányok idejéből legfeljebb a

m egszűnt.

képesítés megszerzéséhez - a ta n ulm án yo k folytatása

á lla p í t o t t a k

idején - k ü lfö ld ö n m egh a tá ro zo tt (szükséges) id ő ta r

Szolgálati idő a felsőfokú tanulm ányok

ta m o t lehet figyelem be ve n n i.

idejére Szolgálati időnek nem m inősülő idők T. 41. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni, T. 42. § (1) Szolgálati időként nem lehet figyelembe a) az öregségi nyugdíjra jogosultság szem venni a fizetés nélküli szabadság vagy a mun p o n t j á b ó l az 1998. január 1-je előtt, 7») hatályát vesztette kavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kere a felsőfokú oktatási intézmény nappali set-, jövedelemkifizetés nem történt. tagozatán folytatott - legfeljebb azonban a (2) A szolgálati idő számításánál nem lehet képesítés megszerzéséhez a tanulm ányok figyelembe venni az előzetes letartóztatás, a folytatása idején szükséges - tanulmányok szabadságvesztés tartamát. E rendelkezéstől el idejét. térően szolgálati időként kell figyelembe venni (2) A felsőfokú oktatási intézmény nappali a) az előzetes letartóztatás idejét, ha a letar tagozatán folytatott tanulmányok címén a ta tóztatottat az ellene etiielt vád alól jogerősen nulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi felmentették vagy a büntetőeljárást megszün félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. (3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak kö zötti tanulmányi szünet idejét is. (4) Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe. (5) Külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ide je szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizo nyítvány és oklevél Magyarországon a külföl di bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései sze rint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai fel sőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.

gszün-

R. 59/B § (1) AT. V\. §-a (2) bekezdésének a lk a l

lőzése

mazásakor a felsőfokú ta n u lm á n y o k kezdő és befeje

sének

ző id ő p o n tja m eghatározására a fe lsőoktatásról szóló

tették, b) a szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette. A szolgálati idő igazolása T. 43. § (1) A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni. (2) A szolgálati időt a társadalombiztosítá si szervek nyilvántartása alapján kell számí tásba venni. A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket - ha jogszabály másként nem rendelke zik - abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő a) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy b) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy c) egyéb hitelt érdemlő módon bizonyítja. (3) Hatályát vesztette.

tö rvé n y n e k a h a llg a tó i jo g v is z o n y keletkezésére és >en a l -

megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell fig ye le m

llene s

bevenni. (2) Az egyetem i ta n ulm án yo k idejébe - legfeljebb

la tta

naka

az e képesítés megszerzéséhez m eghatározott idő ta r

ezhe-

tam áig - az azt m egelőzően e lvégzett főiskolai ta n u l

Jt kell

mányi id ő t is be kell szám ítani. így kell eljá rn i akkor is,

a la tt

ha a felsőfokú tan ulm án yo k folytatása a la tt a hallgató

írben

egyik felsőoktatási intézm ényből más felsőoktatási in

ttek.

tézménybe átiratkozik úgy, hogy a korábbi tanulm ányi

7. d e -

időt vagy annak egy részét a felsőoktatási intézm ény

a lkal-

beszámítja.

m ely

sítés megszerzéséhez szükséges tanulm ányok idejébe a

(3) Ciklusokra b o n to tt, osztott képzés esetén a képe T. í+i. §-ában foglaltak szerint m ind az alapképzés, m ind

Jijat)

a mesterképzés ideje beleszámít.

T. 43/A § (1) A 43. § (1) bekezdés szerint számított szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítő szolgálati időként kell fi gyelembe venni a külön törvényben meghatá rozott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek - a munkáltató által munkaórában igazolt - 2004. május 1-jét kö vető - napi 8 óra alapulvételével átszámított - időtartamát. (2) Az (1) bekezdés és a 43. § (1) bekezdés szerint külön-kiilön számított szolgálati idő együttes időtartamát a 12. és 20. §-ok alkal mazásánál kell figyelembe venni. (3) Hatályát vesztette.

V. fejeze t A ho zzátarto zó i nyugellátások T. 44. § (1) Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította. Í2) Hatályát vesztette. T. 44/A § Az, aki hozzátartozója halálát - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékosan okozta, hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugel látásra nem jogosult. T. 44/B § Hozzátartozói nyugellátásra jogosult, aki nek elhunyt házastársa, szülője, gyermeke a mezőgazdasági szövetkezeti járadékhoz, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékhoz, illetve mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékához Szükséges szolgá lati időt megszerezte, illetve mezőgazdasági szövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékosként, mezőgaz dasági szakszövetkezeti tagok növelt össze gű járadékosaként halt meg. Hozzátartozói nyugellátással kapcsolatos egyéb rendel kezések az előzőekben felsorolt jogosultak esetében megegyeznek a jelen törvényben az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szü lői nyugdíj cím paragrafusaiban szereplő, az öregségi nyugd íjaso k h o zzáta rto zó i nyugellátása esetében meghatározott ren delkezésekkel. T. 44/C § (1) Ha az igénylőnek az elhunyt házastársa, élettársa, szülője, gyermeke (a továbbiakban: a jogszerző) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjá rulékot, vagy a jogszerzőnek a magánnyugdíj pénztárban az egyéni számláján lévő összeget a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénz tárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 123. § (2) bekezdés sze rinti saját döntése, illetőleg a jogszerzőnek a felhalmozási időszakban bekövetkezett halá la esetén a hozzátartozónak az Mpt. 29. § (9) bekezdés b) pontja szerinti döntése alapján a Nyugdíj-biztosítási Alapnak átutalták, a hoz zátartozói nyugellátások összegét a 12. § (6) bekezdésének alapulvételével kell meghatá rozni. (2) Ha a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összegét saját döntése, illetőleg ennek hiányában a jog szerző felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozó döntése [Mpt. 29. § (9) bekezdés b) pontja] alapján nem utalták HVG I T B -K Ü L Ö N SZ Á M 201 2-RE

140

T Á R S A D A LO M B IZ T O S ÍT Á S I NYUGELLÁTÁS

át a Nyugdíj-biztosítási Alap részére, a hoz a j a h o z z á ta rto z ó i n y u g e llá tá s m e g á lla p ítá s á t m eghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel zátartozói nyugellátások összegét a 12. § (7) va g y az özve gyi n y u g d íj fe lé le d é s é t a jo g o s u lt arra vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, az együttélést bekezdés alapján kell meghatározni. h iv a tko zv a ké relm ezi, ille tv e - fe lü lv iz s g á la t esetén b iz o nyíto ttn a k kell te kin te n i, am ennyiben az ellenke (3) Ha a jogszerző vagy annak halála esetén - a h o z z á ta rto z ó i n y u g e llá tá s t va g y az ö zve gyi n yu g zőjére utaló tény vagy körülm ény az eljárás során nem a hozzátartozója az egyéni számlán levő öszd íj fe lé le d é s é t a rra h iv a tk o z v a á lla p íto ttá k m eg, m erült fel. Ennek hiányában az együttélést egyéb hitelt szegnek a Nyugdíj-biztosítási Alaphoz történő ho g y a jo g o s u lt m e g v á lto z o tt m unkaképességű, és érdemlő módon igazolni kell. átutalását kérte, és az igény érvényesítésekor b) a jo g o s u lt ro k k a n ts á g i e llá tá s a v a g y re h a b i (3) AT. 45. § (2) bekezdésének alkalmazása során, ha ez a tény bizonyított, a hozzátartozói nyugel az élettársak korábban egymással litá c ió s e llátása ügyében h a t h ó n a p o n b e lü l h o z o tt látást a 12. § (6) bekezdés megfelelő alkalma h a tá ro z a t nem á lla p íto tta m eg, h o g y a jo g o s u lt a) házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói zásával kell megállapítani. egészségi á lla p o ta le g fe lje b b 50 százalékos. ítélet fe lb o n to tta , vagy R. 59/C § AT. 44/C § (1) és (3) bekezdése alkalmazása során a T. 12. § (6) bekezdésének alapulvételével meg határozott hozzátartozói nyugellátás akkor állapítható meg, ha a kérelmező hozzátartozó - legkésőbb a hoz zátartozói nyugellátás m egállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési idő lejártáig - a m a gánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítja, hogy a) kedvezm ényezettként a jogszerző egyéni számlá ján lévő összeg rá eső részének, vagy b)am ennyiben a kérelmező hozzátartozó nem ked vezményezett, valam ennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az M pt. 29. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerinti átutalását a m agánnyugdíjpénztár részére te tt írásbeli nyilatkozatával kezdeményezte. R. 59/D § (1) A T. 4 4 /D § -a s z e rin ti e se tb e n a h o z z á ta rto z ó i n y u g e llá tá s s z á m ítá sá n a k a la p já u l s z o lg á ló ö re g s é g in y u g d íj-ö s s z e g e t a n y u g d íjs z á m ítá s a la p já u l szo lg á ló á tla g k e re s e t és a 3. számú

m e llé kle t s z e rin ti szo rzó szá m ok s z o rz a ta k é n t k e ll

b) bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a be

T. 44/D § Ha az elhunyt jogszerző a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valam int b ) az öregséginvugdíi-korhatárt még nem töltötte be. és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet. / \ / / / / / / / a hozzátartoioi nyugellátás szám ításá nak alapjául szolgáló öfregséginvugdíi-öszszeget a 12. § fi) bekezdésében foglaltak helvett - a 61. § szerinti kivétellel - kor m ányrendeletben m eghatározottak sze rint kell m egállapítani, azzal, hogy a korm ánvrendeletben a havi átlagkeresetnek az egyes szolgálati évekhez meghatározott százalékos mértékei nem lehetnek alacso nyabbak az azonos szolgálati évekhez a 12. § íll bekezdésében meghatározott százalé kos mértétfeknél.

m e g á lla p íta n i. (2) A h o z z á ta rto z ó i n y u g e llá tá s s z á m ítá sá n a k a la p já u l s z o lg á ló ö re g s é g in y u g d íj-ö s s z e g (l) b e

1. CÍM AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJ

kezdésben fo g la lta k s z e rin t tö rté n ő m eg á lla p ítá sa

az (1) bekezdésben fo g la lta k s z e rin t ke ll m e g á l

T. 45. § (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az el vált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat. (2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastárs ra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. (3) Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki a (2) bekezdésben megjelölt együttélési időszak vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült. R. 6 0 . § (l) AT. alkalm azása során a Magyar Köz

la p íta n i a h o z z á ta rto z ó i n y u g e llá tá s szám ításának

társaság polgári tö rvé n y kö n yvé rő l szóló 1959. évi IV.

során a T. 39. § -á b a n fo g la lta k a t a lk a lm a zn i ke ll. (3) Ha az e lh u n y t jo g sze rző a h a lá la k o r a 35. é le t évé t m ár b e tö ltö tte , de a h o z z á ta rto z ó i n yu g e llá tás s z á m ítá s á n a k a la p já u l s z o lg á ló ö re g s é g in y u g d íjösszeg m eg á lla p ítá sa során fig y e le m b e v e h e tő szo l g á la ti id e je

a) a T. 39. § -á b a n fo g la lta k m ia tt nem é ri el a tíz é ve t, a tíz évhez ta rto z ó , 3. számú /ne//e7r/ef s z e rin ti s z o rzó s zá m o k a t a n n y is z o r k e ll to v á b b i 2 sz á za lé k p o n tta l cs ö kk e n te n i, a h á ny év a tíz év sz o lg á la ti id ő b ő l h iá n y z ik , és az így m e g h a tá ro z o tt szorzószám a la p já n ,

b) a T. 4 6 . § (2) be ke zd é séb e n fo g la lta k m ia tt nem é ri el a tíz é v e t, a tíz évhez ta rto z ó , 3. számú

m e lléklet s z e rin ti szorzószám a la p já n ,

a la p já u l szolgáló ö re g sé g in y u g d íj-ö ss ze g e t.

tö rvé n y 685/A §-ában m eghatározott személyeket kell

R. 59/E § A ko rm á n y a h o z z á ta rto z ó i n yu g e llá tá s

élettársnak te kin te n i. A T. 45. § (2) bekezdésének alka l

m eg á lla p ítá sa , fe lü lv iz s g á la ta és az özvegyi n yu g d íj

mazása során az együttélésnek a Magyar Köztársaság

fe lé le d é s é n e k m e g á lla p ítá sa ir á n ti e ljá rá sb a n - az

polgári tö rvé n y kö n yvé rő l szóló 1959. évi IV. tö rvé n y

egészségi á lla p o t kérdésében - e lső fokú eljárásban

m ódosításáról rendelkező 1996. évi XUI. tö rvé n y ha

a N em zeti R e h a b ilitá ció s és Szociális H iv a ta l k ire n

tá lyb alé p ésé t m egelőző id e jé t az élettársak nem étől

d e lts é g é t, m áso d fokú e ljárásban a N em zeti R ehabi

függetlenül figyelem be kell venni.

litá ció s és Szociális H iv a ta l re g io n á lis ig a zga tó ság á t sza kh a tó sá g ké n t je lö li ki, ha

(2)

Ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy

zonyítvánnyal igazolja, hogy a T. 45. § (2) bekezdésében

je g y z e tt é le ttá rsi kapcsolatot bírói íté le t felbontotta, vagy közjegyző nem peres eljárásban megszüntette, a házasság, ille tve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, m egszüntetését követő együttélési idő ve hető figyelem be.

T. 46. § fi) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki nek házastársa öregségi nyugdíjasként hah meg, vagy akinek ház^stársa a) a 22 éves életkor betöltését megelőző en hunyt el. és aa) az iskolai tanulm ányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy ab) összesen legalább 2 év. bl a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el. és legalább 4 év. c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el. és legalább 6 év. d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el. és legalább 8 év. e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el. és legalább 10 év. f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el. és legalább 15 év szolgálati időt szerzett. Í2) Özvegyi n yugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az fi) bekezdés szerint szükséges szolg álati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harm inc nap nál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszám ítani a keresőkép telenség idejét. Í31 Az fi) és f2) bekezdés alkalm azása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszer; zés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a) az elhunyt jogszerzőnek a felsőfo: kú oktatási intézm ény nappali tagozatán, folytatott - legfeljebb azonban a képzés. b i megszerzéséhez a tanulm ányok folytatása, idején szükséges - tanulm ányi idejét a 41..

TÁ R S A D A LO M B IZ T O S ÍT Á S I NYUGELLÁTÁS

kóhellyei yüttélést íellenke>rán nem féb hitelt ¡órán, ha írős bírói , és a be'ontotta, tette, apcsolat si idő ve-

It. aki; nt halt jielőzníinését

vetően. őzően fetően. őzően etően. őzően etően, őzően etően

osult, serint rezte előírt é tk o r e tő e n

cnapminc őkép-

g-han foglaltak szerint, de a tanulm ányok irinpnntiára tekintet nélkül, fi) azt az időtartam ot, am i alatt az el hunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, hgjpseti rokkantsági nyugdíjban vagy rok kantsági ellátásban részesült.

határának betöltése után - ismét házasságot kötöttek.

T. 49. § (1) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban ré T. 47. § (1) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házas szesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat ál lapított meg. társ halálától legalább egy évig, továbbá az (2) Az elvált, továbbá házastársától egy elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évnél hosszabb ideje külön élő személynek az évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegy 50. § (2)-(3) bekezdés szerinti özvegyi nyugdíj nek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig csak abban az esetben jár, ha a 47. § (2) bekez jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek désében meghatározott jogosultsági feltételek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos a különéléstől számított tíz éven belül bekövet feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig keztek, és a házastársától annak haláláig tar folyósítható. tásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság (2} Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszű nését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, tartásdíjat állapított meg. (3) Ha az elvált személy a házastársától már aki házastársa halálakor a házasság megszűnése előtt is külön élt, a (2) a) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosí bekezdés szerinti tíz évet a tényleges különélés tó korhatárt betöltötte, vagy kezdő időpontjától kell számítani. b) megváltozott munkaképességű, vagy c) házastársa jogán árvaellátásra jogosult T. 50. § fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy fi) Megözvegyülés esetén az ideiglenes legalább két árvaellátásra jogosult gyermek özvegyi nyugdíj hatvan százaléka annak eltartásáról gondoskodik. (3) Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette vagy megil jogosító feltételek valamelyike lette volna. ** a) a házastárs 1993. március 1-je előtt be következett halála esetén az elhalálozástól (2) Az özvegyi nyugdíj mértéke a) a 47. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti számított tizenöt éven belül, feltétellel rendelkező, de rokkantsági e llá b) a házastárs 1993. február 28-a után be tásban. rehabilitációs ellátásban, sajátjogú következett halála esetén az elhalálozástól nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, számított tíz éven belül szolgálati járandóságban, balettművészeti következik be. R. 60/A § Hatályát vesztette. életjáradékban és átm eneti bányászjára dékban nem részesülő özvegy esetében hat R. 61. § AT. 47. §-a (l) bekezdésének és (2) bekezdése cjpontjának alkalmazásánál van százaléka, a) a gyerm ek fogyatékosságát a fogyatékossági tá b) a 47. § (2) bekezdés a)-b) pont szerinti feltétellel rendelkező és egyidejűleg rokkant mogatásra vonatkozó rendelkezések alkalm azásával a sági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági á llásfogla saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti lásával, ellátásban, szolgálati járandóságban, ba b)a gyerm ek tartósan fennálló betegségét a családi lettművészeti életjáradékban vagy átmene pótlékra irányadó szabályok alkalmazásával szakorvosi ti bányásziáradékban részesülő, továbbá a 47. igazolással § (2) bekezdés c) pont szerinti feltétellel ren kell igazolni. delkező özvegy esetében harminc százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az T. 48. § elhunytat halála időpontjában megillette (1) Az, akinek házastársa a házasság megkö tésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogo sító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasság ból (a korábbi együttélésből) gyermek szárma zott, vagy a házastársak a házasság megköté sétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem al kalmazhatók, ha az irányadó öregséginyugdíj-korhatár betöltése előtt kötött házasságot felbontották, és - bármelyikük irányadó kor

vagy megillette volna. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerint hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. A (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

141

(4) Hatályát vesztette. (5) A 49. § alapján megállapított özvegyi nyugdíj a tartásdíj összegénél több nem lehet. (6) A házastárs 1998. január 1-je előtti ha lála esetén a saját jogú nyugellátást az özvegyi nyugellátással - a megállapításuk időpontjára tekintet nélkül - a kormány rendeletében meg határozott összeghatárig kell együtt folyósíta ni. Az özvegy kérelmére azonban a saját jogú nyugellátást a (2) bekezdés b) pontja szerinti mértékben az özvegyi nyugellátással kiegé szítve kell folyósítani, ha ez számára kedve zőbb. A (2) bekezdés b) pontja szerinti össze get abból a saját jogú nyugellátási összegből kell meghatározni, amely a jogszerzőt 1997. december 31-én megillette vagy megillette volna. Ha az özvegyi nyugdíjra az igény 1998. december 31-ét követően nyílik meg, olyan összegű saját jogú nyugdíjból kell az özvegyi nyugdíjat megállapítani, amely a jogszerzőt az özvegyi nyugdíj m egállapításának idő pontját megelőző naptári é$ december 31-én megillette volna. R. 61/A § (1) A T. 49. §-a alapján m e g á lla p íto tt öz vegyi n yu g d íj a kko r is csak le g fe lje b b az é ve n ké n ti rendszeres emelések összegével haladhatja meg a ta r tásdíj összegét, ha a sajátjogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttesen sem éri el a korm ány által évenként m eghatározott együttfolyósítási összeghatárt. AT. 50. § (2)-(3) bekezdés alkalmazása esetén m egállapításra kerülő özvegyi nyugdíj a ta rtá sd íjn a k a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezé sek alapján emelt összegénél több nem lehet. (2)

Az elvált, továbbá az egy évnél hosszabb ideje kü

lön élő személy ideiglenes özvegyi nyugdíjra és özvegyi nyugdíjra való jogosultságához a T. 49. § (l)-(2 ) bekezdé seiben előírt - tartásdíjban történő részesülés - fe lté te lt a tartásdíj fizetésére kö tö tt egyezségetjóváhagyó vagy a tartásdíjfizetésre kötelező jogerős bírósági határozattal, illetőleg közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell Igazolni. R. 62. § (1) H a tá lyá t v e s zte tte . (2) A T. 50. § (3) bekezdésének alkalm azásánál a 30 százalékos m értékű özvegyi nyugdíj összegét 2006. ja n u á r 1-jétő l az 55,2007. ja n u á r 1 -jétő l a 60 százalé kos m értékű özvegyi nyugdíj m egállapításánál alapul szolgáló - a jogszerző T. 50. § (6) bekezdése szerint k i szám ított nyugdíjának - összegéből kell m eghatározni. Az özvegyi nyugdíj m értékének változásáról a n yu g d íjfolyósító szerv hoz határozatot, azzal, hogy az özvegyi nyugdíj emelésére az (5) bekezdésben fo g la lta ka t m eg felelően alkalm azni kell. (3) AT. 50. § (6) bekezdés alapján özvegyi nyugdíj a T. 4 5 -4 9 ., ille tő le g a T. 53. §-a ib a n fo g la lt fe lté te le k fennállása esetén jár. (4) Ha az ö z v e g y az 1998. ja n u á r 1 -je e lő t t e l h u n y t jo g s ze rz ő jo g á n a s a já tjo g ú ö re g sé g i n y u g d íjá n a k fo ly ó sítá sa m e lle tt a T. 50. § (2) bekezdés b) p o n tja a la p ján özve gyi n y u g d íj fo ly ó s ítá s á t ké ri, az 1998. ja n u á r 1 -je e lő tt az e g y ü ttfo ly ó s ítá s i összeg H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

...

í* '

1íf2 | T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

h a tá rig részben fo ly ó s íto tt va g y te lje s egészében s z ü n e te lte te tt ö zve g yi n y u g d íj h e lyéb e lé p ő , 1998. ja n u á r l- jé tő l já ró özvegyi n y u g d íja t az 1998. ja n u á r 1 -jé tő l tö rté n ő em elés sz e m p o n tjá b ó l 1998. ja n u á r 1 -jé t m e g e lő ző id ő p o n ttó l m e g á lla p íto tt n y u g e l lá tá s n a k , b a le s e ti h o z z á ta rto z ó i n y u g d íjn a k k e ll te k in te n i.

(4) Am ennyiben a jogosultak szám a megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból meg kell osztani. A megosz tásra (újbóli megosztásra) legkorábban a jo gosultak számának a változását, illetőleg az igénybejelentést követő hónap első napjától kerülhet sor.

(5) Ha az 1998. ja n u á r 1 -jét megelőzően e lh u n yt jo g

R. 63. § Az özvegyi nyugdíj megosztásánál [T. 51. § (1)

szerző jo g á n az özvegyi n yu g d íja t első ízben 1997. d e -

bekezdés] azt az özvegyi nyu g d íja t kell egyenlő arány

cember31-ét követő id ő p o n ttól olyan összegű sajátjogú

ban m egosztani, am ely a jo g o s u lta t (jo g o su lta ka t) a

n yugellátásból á lla p ítjá k meg, am ely a jogszerzőnek

T. 50. § (1) bekezdése, va la m in t a T. 50. § (2) bekezdés

az özvegyi nyugdíj megállapítása id ő p o n tjá t megelőző

a)-b) pontja alapján m egilletné. Az ideiglenes özvegyi

(4) Az özvegyi nyugdíj feléledése esetén a jogosultat az özvegyi nyugdíj megszűnését kö vető emelések, kiegészítések megilletik. Í5) Ha 1997. december 31-ét követően a / 1998. január 1-ie előtt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság az (T)-(2) bekezdés szerint feléled, az özvegy az öregségi nyug díja, rokkantsági ellátása, rehabilitációs el látása mellett - a megállapítás időpontjára tekintet nélkül - kérheti az özvegyi nyugdíj 50. § Í2) bekezdés b) pontja szerinti folyósí tását. ha ez számára kedvezőbb. (6) Hatályát vesztette.

naptári év december 31-én já rt volna, az özvegyi nyug

nyugdíjra jo g o su lta t (jo go su lta ka t) a T. 50. § (1) bekez

díjh o z az emelés a m egállapítás kezdő id ő p o n tjá n a k

dése szerinti özvegyi nyugdíj arányos része, az özvegyi

naptári évére is jár.

nyugdíjra jogosultat (jogosultakat) a T. 50. §(2) bekezdé

R. 63/B § (1) AT. k m §-a alapján - a T. 45-53. §-ának

sének a)vag y b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj arányos

megfelelő alkalm azásával-özvegyi nyugdíjra jogosultaz a személy is, akinek házastársa (élettársa, elvált vagy egy

(6) A T. 50. § (6) bekezdésének alkalm azásánál a korm ány által m eghatározott összeghatár szem pontjá

része ille ti meg.

évnél hosszabb ideje különélő házastársa) mezőgazdasá

ból figyelm en kívül kell hagyni a sajátjogú nyugellátás m egállapítását követően elszenvedett üzemi baleset a lapján m e g á lla p íto tt baleseti já ra d é k o t, az ö sz tö n ző n yu g d íjp ó tlé ko t, az egyes sa já tjo g ú nyugellátások emeléséről szóló 93/1992. (V. 10.) korm ányrendelet k. § (1) bekezdése szerinti emelést, továbbá az egyes szemé lyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, va lam int a semmissé n y ilv á n íto tt elítéléssel összefüggésben járó emelést, ille tő leg a nem zeti helytállásért já ró p ótlékot és a méltányosságból engedélyezett emelést. (7) A s a já tjo g ú nyugellátás és az özvegyi n yugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2012. ja n u á rl-jé tő l havi 76 260 fo rin t összeghatárig folyósítható együtt. (8) A (6)-(7) bekezdésben fo g la lta k a t kell akkor is a lka lm a zn i, ha s a já tjo g ú n yu g e llá tást vagy özvegyi nyu g d íja t mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, m un

Az özvegyi nyugdíj megszűnése T. 52. § / (1) Az özvegyi nyugdíjra jogosultság meg szűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése előtt házasságot köt. (2) A 47. § (2) bekezdés b) pontja ala p já n m e g á lla p íto tt ö z v e g y k n v u g d íir a jogosultság m e g s z ű n ik , ha a z özvegyi nyugdíjas m ár nem megváltozott munkaképességű. (3) Az árvaellátásra jogosult gyermekek tar tása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jo gosultság megszűnik, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás.

kaképtelenségi, illetőleg özvegyijáradékkal folyósítanak együtt. (9) Az özvegyi nyugdíj m értékének a T. 50. §-a (2 )(3) bekezdése alapján tö rté n ő meghatározásánál a T. 73. §-a alapján m egá lla p íto tt előleg sajá tjo g ú nyugdíjnak m inősül. (10) Az ö zve g yi n y u g d íj T. 50. § -á n a k (2 )-(3 ) be kezdése s z e rin ti m é rté k é t a s a já tjo g ú n y u g e llá tá s i. 83/A -B § -a s z e rin ti szünetelése nem é rin ti.

Az özvegyi nyugdíj megosztása T. 51. § (1) Több jogosult esetén az özvegyi nyug díjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ha a különélő, illetőleg elvált házastársnak a rá eső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a kü lönbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíj ra jogosultat illeti meg. (2) Az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jo gosult ellen indított perben az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti. (3) Az özvegyi nyugdíjnak bírói ítélet alapján történő megosztását az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kell végrehajtani. HVG I TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

R. 63/A § Hatályát vesztette.

Az özvegyi nyugdíj feléledése T. 53. § (1) Feléled az özvegyi nyugdíja annak, aki nek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az arra jogosító feltételek valamelyike a) a házastárs 1993. március 1-je előtt be következett halála esetén az özvegyi nyug díj megszűnésétől szám ított tizenöt éven belül, b) a házastárs 1993. február 28-a után be következett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik. Az özvegyi nyugdíj feléledé se során az özvegyre irányadó öregséginyugdíj-korhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani. (2) Hatályát vesztette. (3) A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság a házasság megszűnése után feléled, ha a) az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezé sek alapján végkielégítést nem vett fel, és b) az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

gi szövetkezeti, illetőleg szakszövetkezeti növelt összegű öregségi, m unkaképtelenségi járadékosként h a lt meg, vagy ezekre az ellátásokra (járadékokra) a jogosultságot haláláig-az1997.decem ber?1-éig hatályosjogszabályok alapján - megszerezte. AT. 6. § (3) bekezdés alkalmazásá nál hozzátartozói nyugellátás a la tt az özvegyi járadékot és a növelt összegű özvegyi járadékot is érteni kell. (2) Az özvegyi nyugdíj összegét abból a mezőgazdasági szövetkezeti, ille tő leg szakszövetkezeti növelt öszszegű öregségi-, munkaképtelenségijáradék-összegből kell m egállapítani, amely a jogszerzőt halála időpontjá ban m egillette, vagy az 1997. december 31-éig hatályos jogszabályok alapján - a T. 50. § m egfelelő alkalm azá sával - m egillette volna.

, 2. CÍM AZ ÁRVAELLÁTÁS Az ellátásra jogosultság T. 54. § (1) Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek szülője megfelel a 46. §-ban az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek. (2) Az örökbe fogadott gyermeknek vér sze rinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. (3) Árvaellátás jár a testvérnek és az unoká nak (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hoz zátartozója nincs. R. 63/C § (1) AT. 5k. § (1) bekezdés alkalmazásánál a házastársi, élettársi közösségben e g yü tt élők egy ház tartásban, közösen nevelt gyermeke az a gyerm ek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyerm eket a házastársak, élettársak egy háztar tásban, közösen nevelik. (2) Hatályát vesztette.

T Á R S A D A L O M B IZ T O S Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

?setén a lé s é t kö. k.

T. 55. § (1) Az árvaellátás - a jogosultsági feltéte lek megléte esetén - legkorábban az 54. §-ban

to e n ^ jzvegyj

említett személy halála napjától kezdődően a gyermek tizenhatodik életévének a betöltése

kezdés Ínéiig. Iclós^eJ-

napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény n a p p a l i tagozatán tanul, az árvaellátás a ta nulmányok tartamára, de legfeljebb a huszon ötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott njiinkaképességűvé v á lik , ennek tartamára

míiára iBigdíi folyósí.

az árvaellátás életkorra tekintet nélkül meg

§-ának Josultaz ^ g y egy azdasáösszegű a lt meg, jltságot abályok nazásáradékot

I. Jgazdaelt öszzegből pontjáítályos Imazá-

osult társi sban ülője írsra r szevéve, ársa íokásj is, otta, hoz

illeti. (2) Nem érinti az árvaellátásra jogosultsá got, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják. (3) Iskolai tanulmányok címén azt a gyer meket is megilleti az árvaellátás, aki a) betegsége, testi vagy szellemi fogyaté kossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, b) huszonöt évesnél fiatalabb, és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat. (4) Iskolai tanulmányok címén az árvaellá tás a tanulmányok befejezése hónapjának vé géig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a közokta tási információs rendszer, illetve a felsőoktatá si információs rendszer működtetője a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresé sére, a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését - a tanuló, hallgató nevének, társadalombiztosí tási azonosító jelének és a szünetelés, megszű nés időpontjának közlésével - hivatalból iga zolja. Külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén féléven te, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolnia. (5) Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetőleg a felsőoktatási intéz mény hallgatójának a hallgatói jogviszonya a tanuló, illetőleg hallgató betegsége vagy szü lése miatt szünetel. R. § (1) AT. 5 k . §-ának(3) bekezdésében megha

íztar-

AT. 55. §(3) bekezdése b) p on tjá n a k alkalm azá

(5)

Az 1998. ja n u á rl-je e lő tt m egállapított és a meg

szüntetett árvaellátásra való jo g o s u lts á g i 56. §-ának (2)

a la tta nappali oktatás m unkarendje szerint szervezett

bekezdése alapján tö rté n ő ú jbóli megállapítása esetén

képzés id e jé t kell érteni a felnőttképzésre vonatkozó

az árvaellátás összegét a (4) bekezdés alkalm azásával

jogszabályok rendelkezéseinek m egfelelő alkalm azá

kell m egállapítani, azzal, hogy az árvaellátás összege

sával. Ha a felnőttképzés, illetve a felnőttképzést végző

nem lehet kevesebb a m egszüntetés id ő p o n tja szerin

intézm ény minősítése kérdésében vita m erülne fel, a fe l

ti - az 1998. ja n u á r 1-je e lő tt hatályos rendelkezések f i

nőttképzésért felelős m iniszter véleménye az irányadó.

gyelem bevételével m egállapított - árvaellátás időközi

(k) A felsőfokú tanulm ányok befejezésének id ő p o n t

emelésekkel növelt összegénél.

já t a felsőoktatásról szóló tö rvé n yn e k a h a llg ató i jo g viszony megszűnésére vonatkozó rendelkezései alapján kell m eghatározni.

T. 57. § Hatályát vesztette.

R. 6«WA § Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik,

R. 6íf/C § (1) A T. kklB §-a ala p ján - a T. 5 ^ -5 6 .

de a T. 55. §-ában m eghatározott jogosultsági feltételek

§-ának m egfelelő alkalm azásával - já r az árvaellátás

ism ét bekövetkeznek, az á rvaellátást a m egszüntetést

a mezőgazdasági szövetkezeti, ille tő le g nö ve lt összegű

követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben

szakszövetkezeti öregségi, m unkaképtelenségi já ra d é

kell újból m egállapítani.

kos vagy erre haláláigjogotszerzettszem ély árvájának is. (2) Az árvaellátás összegének m eghatározására a

Az ellátás összege/ T. 56. § ; f i ) Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harm inc százaléka, am i az elhunytat öregségi nyugdíjként halála idő pontjában megillette vagy megillette volna. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek, a) akinek mindkét szülője elhunyt, b) akinek életben lévő szülője m egválto zott munkaképességű . c) hatályát vesztette. (3) Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb. (4) Hatályát vesztette. R. 6WB § (1) H a tá lyá t v e s zte tte . (2) AT. 56. § (2) bekezdésének b) pontja alapján meg á lla p íto tt hatvanszázalékos m értékű árvaellátást, ha az é le tb e n lé v ő szülő m ár nem m in ő s ü l m e g v á lto z o tt m u n ka ké p e ssé g ű n e k, a folyósító szervnek a változás (megszűnés) id ő p o n tjá t követő hónap első napjától kez dődően kell - a T. 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával - harmincszázalékos m értékű árvaellátásra m ódosítani (csökkenteni). (3) Ha a T. 56. § (2) bekezdésének a)-b) pon tja i sze rin ti feltételek valamelyike a harmincszázalékos mértékű árvaellátás m egállapítását követően, de még az egyéb jogosultsági feltételek fennállása a la tt következik be, az ellátást a változás id ő p o n tjá t követő hónap első napjá

tározott gyerm ekekárvaellátásánakfolyósítása szünetel,

tó l kezdődően - a T. 56. § (2) bekezdés alkalmazásával

ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé

- hatvanszázalékos mértékűre kell m ódosítani (emelni).

válik.

nál a ház akit vitt,

(3)

sánál fe ln ő tto kta tá s keretében fo ly ta to tt tanulm ányok

1«

(4) A T. 56. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során az

A 16., ille tő le g a 25. életévének betöltése e lő tt árvaellátás összegét - ha azt a jogszerző elhalálozásának naptári évét követő időponttól állapítják meg - az elhunyt m e g v á lto z o tt m u n k a k é p e s s é g ű v é v á lt gyerm ek a (2)

T. 55. § (1) bekezdése rendelkezésének alkalm azásával

jogszerző olyan összegű sajátjogú nyugdíjából kell megha

arra az id ő s za kra , a m ik o r m e g v á lto z o tt m u n k a k é

tározni (megállapítani), amely a jogszerzőnek az árvaellátás

pességűnek m in ő s ü l, akkor jo g o su lt az árvaellátásra,

megállapítása időpontját megelőző naptári évdecember31-

ha a szülő halála a gyerm ek e m líte tt életkora betöltése

énjártvolna, azzal, hogyazárvaellátáshozazemelés mára

e lő tt következik be.

megállapítás kezdő időpontjának naptári évére is jár.

63/B § (2) bekezdésében fo g la lta k a t kell m egfelelően alkalm azni. R. 6i»/D § A 2007. december 31-ét követő, de 2013. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra ke rülő árvaellátás legkisebb összege havi 2 k 250 forint.

3. CÍM A SZÜLŐI NYUGDÍJ

A nyugdíjjogosultság T. 58. § (1) Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke megfelel a 46. §-ban az elhunyt házastársra meghatározott feltéte leknek. ha a) a szülő a gyermekének halálakor meg változott m unkaképességű , vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és b) a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta. (2) Az (1) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta. f3) A szülői nyugdíj - a jogosultsági fel tételek megléte esetén - legkorábban az fi). f2) és (5) bekezdésben említett személy ha lála napiától jár. A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott m u nk a ké pességű. ez az állapota m ár nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be. (4) A nnak a szülőnek, aki gyermeke ha lálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be. és nem megváltozott munkaképességű. szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül a1a hatvanötödik életévét betölti, vagy b) megváltozott munkaképességűvé váHk, és tartásra köteles és képes hozzátarto zója nincs. HVG |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

| T Á R S A D A LO M B IZ T O S ÍT Á S I NYUGELLÁTÁS

(5) E § rendelkezéseit a nagyszülőre és az unokára is megfelelően alkalmazni kell. (6) A szülői nyugdíjra jogosultság nem szű nik meg, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öreg ségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. R. 65. § (1) A szülői nyugdíjra jogosultság szem pontjából a szülő (nagyszülő) akkor m inősül tú ln yom ó részben e l ta rto ttn a k [T. 58. § (1) bekezdés ö jp o n t], ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalá lozásának id ő p o n tjá b a n nem haladja meg az öregségi nyugdíj m indenkori legkisebb összegét. (2) Hatályát vesztette.

A nyugdíj összege T. 59. § (1) A szülői nyugdíj mértéke azonos az 50. § (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj mértékével. Ha a szülői nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük - az özvegyi nyugdíj megosztására vonatkozó rendelkezések alkal mazásával - egyenlő arányban meg kell osztani. (2) A szülői nyugdíjat újból meg kell osz tani, ha a jogosultak száma megváltozik. Az újbóli megosztásra legkorábban a jogosultak számának a változását követő hónap első nap jától kerülhet sor. R. 65/A § Ha a szülői nyugdíjra jogosultság megszű nik, de a szülő (nagyszülő) a T. 58. §-ának (3) bekezdése

követően özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra és szülői nyugdíjra a hozzátartozói nyugellátás ra vonatkozó rendelkezések szerint azzal az eltéréssel jogosultak, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás a jogszerző szolgálati ide jére tekintet nélkül megilleti. (2) A baleseti hozzátartozói nyugellátás szám ításának alap jául szolgáló öregséginvugdíi-összeg a havi átlagkereset hatvan százaléka, ha az elhunyt jogszerző egy év szolgálati idővel sem rendelkezik. (31 A (2) bekezdés szerinti összeg az el hunyt jogszerző szolgálati idejének minden éve után a havi átlagkereset egy százaléká val emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet. 5. CÍM AZ ÖZVEGYI JÁRADÉK T. 61/A § (1) Az elhunyt biztosított társadalombizto sítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíj célú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy - mint az elhunyt biztosított különös jogutódja - számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege ma gasabb, mint az e törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege. (2) Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.

szerinti feltétellel rendelkezik, a szülői nyugdíjat a meg szüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból m egállapítani. R. 65/B § (1) A T. kklB §-a ala p ján - a T. 5 8 -5 9 . §-ának m egfelelő alkalmazásával - já r a szülői nyugdíj

VI. fejeze t A nyugellátások é v enkénti rendszeres em elése

a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti öregségi, m unkaképtelenségi já ra d é kos vagy erre haláláig jo g o t szerzett személy szülőjének,

1. CÍM

nagyszülőjének is.

A 2013. ja n u á r 1-je e lő tt m e g á lla p íto tt n yu g e llá tá so k é v e n ké n ti em elése

(2) A szülői nyugdíj összegének meghatározására

hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Am ennyiben az eltérés a z j százalékpontot nem éri el. akkor novemhpr hónapban az egész évre iáró különbözefpt egy összegben kell kiutalni. (4) A (3) bekezdés szerinti nyugdíjemelés nél a nyugdíjasok fogyasztóiár-növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztóiár-növekedés várható mértékét. (5) Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti jára dék összegét - az (1) bekezdés szerinti emelés végrehajtását megelőzően - meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egytizenketted részével. (6) Az Országgyűlés felhatalmazza a kor mányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok isme retében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen. 2. CÍM A 2012. d e ce m b e f3 1 -é t kö ve tő id ő p o n ttó l m e g á lla p íto tt n yu g e llá tá so k em elése T. 63. § A 2012. december 31-ét követően bruttó kereseti adatokból megállapított saját jogú nyugdíj-biztosítási nyugellátást, illetve hoz zátartozói nyugellátást a megállapítás naptári évét követő évben, legkorábban 2014. január 1-jétől kezdődően - évente egy alkalommal, ja nuár hónapban - az emelést megelőző naptári év I-III. negyedévében és az azt megelőző év negyedik naptári negyedévében mért fogyasztóiár-növekedés és az országos bruttóátlagkereset-növekedés 50-50 százalékos súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni.

a 63/B § (2) bekezdésében fo g la lta k a t kell megfelelően

T. 62. § (11A tárgyév január 1-ie előtti időponttól k. CÍM megállapított társadalom biztosítási nyug A BALESETI HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁSOK ellátást - ideértve a 6 . § (4) bekezdésében T. 60. § m eghatározott ellátásokat és a baleseti (1) A hozzátartozók részére baleseti hozzá járadékot is - a m egállapítás naptári évét tartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült az követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogvasztóiár-növeüzemi baleset következtében meghalt. (2) Hatályát vesztette. kedésnek megfelelő mértékben kell emelni. (21 A tárgyévi tervezett fogyasztói árnö (3) A baleseti sérült hozzátartozóit a balese vekedést a központi költségvetésről szóló ti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának tartama alatt törvény állapítja meg. (31 Ha a fogyasztói árak növekedésének nem az üzemi baleset következtében halt meg. tá r gyévben várható m értéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (11 bekez T. 61. § (1) A baleseti sérült hozzátartozói ideigle dés szerinti m értéket, ak k or november nes özvegyi nyugdíjra és ennek megszűnését hónapban - január 1-iére visszamenőleges alkalm azni.

HVG

TB -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

VII. fe je ze t Igényérvényesítési és eljárási szabályok T. 64. § (1) A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: igénybejelentő lap) kell igényelni. (2) Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jo gosultsági feltételek fennállása esetén legko rábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapíta ni. Az igényt az ellátás megállapításának kez dő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. (3) Hatályát vesztette.

T Á R S A D A L O M B IZ T O S ÍT Á S I N Y U G E L L Á T Á S

ÉMJteJi és az^ /embgr jözetet

(4) Az igénybejelentő lap benyújtásával e g y id e jű le g az igénylőnek közölnie kell az azo

nosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia k e ll a társadalombiztosítási nyilvántartásban

emelés lésének idatára elembe ogyasz'étkező éti járaemelés ;melni apjául írozott ?vel. 1 a kor-

árható c isme esetén n.

tói

)ruttó t jogú e hozaptári anuár iái, jaaptári ző év jjyaszlagkeozott ini.

igaz vagy yütt: bhat a jo?gkoílőző ipítakezpján

pontja szerinti feltétellel rendelkező özvegy részére kivételes nyugellátás-emelést, illető leg a 6. § szerinti nyugellátásban részesülő személyek részére egyszeri segélyt engedé lyezhet.

nem szereplő jogviszonyok bizonyításához fel használni kívánt iratokat, továbbá egészségi ¿Halottól függő ellátás esetén az egészségi állapottal összefüggő iratokat. (5) A nyugellátás iránti igényt a nyugdíj megállapító szervnél, illetve - ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban részesült -a nyugdíjfolyósító szervnél kell érvényesíteni. (6)-(7) Hatályát vesztette. (8) Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén az igénylő az igény elbírálása során, il letve a nyugdíjas a felülvizsgálat során - a jog következményekről való tájékoztatás mellett

(2) A kivételes nyugellátás összegét a ké relmező magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintet nélkül kell megállapítani. (3) A kivételes nyugellátás, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély irán ti kérelemről egyszerűsített döntést kell hozni. A döntés a meghozatalával jogerőssé és végre hajthatóvá válik, és nem kell hivatalos iratként kézbesíteni.

- a rehabilitáció szakértői szerv vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha az igénylő, illetve a nyugdíjas a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a nyugellátás megállapítása iránti eljárást meg kell szüntetni, illetve felül vizsgálat esetén az ellátást az erről szóló ha tározat keltét követő hónap első napjával meg

T. 68. § / fi) A biztosított fvolt biztosított) - leg feljebb naptári évenként egyszer - a nyug díj-megállapító szervtől kérheti a szolgálati idejének, nő esetén a 18. § Í2b)-Í2d) szerinti jogosultsági idejének megállapítását. Í2) A kérelemhez csatolni kell a biztosí tott által feltüntetett, a nyugdíj megállapító szerv nyilvántartásában nem, vagy eltérő tartalomm al szereplő szolgálati időre, jogo sultsági időre vonatkozó, az igénylő rendel kezésére álló igazolásokat, okiratokat. Í3) A nvugdíi-megállapító szerv az elis mert szolgálati időt, jogosultsági időt hatá rozatban állapítja meg.

kell szüntetni. (9) Egészségi állapottól függő nyugellá tás esetén a jogosultság felülvizsgálata soron kívül is elrendelhető, ha olyan tény, vagy kö rülmény jut a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított m unkaképesség csökkenés. egészségkárosodás, illetv e egészségiállapot-romlás nem áll fenn, vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű. (10) Hatályát vesztette. T. 65. § (1) Hatályát vesztette. (2) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv nek nem kell határozatot hoznia a nyugellátá sok évenkénti rendszeres emeléséről - ideértve a kiegészítő nyugdíjemelést és az egyösszegű

T. 67. § Hatályát vesztette.

T. 69. § (1) A nyugellátás attól a naptól állapítható meg, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeztek. (2) Ha a saját jogú nyugellátást igénylő ré szére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, a saját jogú nyugellátást legko rábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól le het megállapítani.

kifizetést is. T. 70. § ÍÍ1-Í2) Hatályát vesztette. T. 66. § (3) Az üzemi baleset következtében meg (1) Különös méltánylást érdemlő körülmé halt személy hozzátartozója a halál napját kö nyek fennállása esetén a Nyugdíj-biztosítási vető két éven belül érvényesítheti igényét. Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási Í4) A Í3) bekezdésben megjelölt határidő szerv, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv u tán akkor lehet az igényt érvényesíteni, vezetője ha egykorú okirat fbaleseti jegyzőkönyv, a) az öregséginyugdíj-korhatárt elérő társad a lo m b izto sítási vagy üze m i n y il személy, a megváltozott m unkaképességű v ántartás. rendőrhatósági eljárás során özvegy és az árva részére kivételes nyugel k észült irat, orvosi lelet, boncolási jegy látást (a továbbiakban együtt: kivételes nyug zőkönyv stb.l alap ján kétséget k izáróa n ellátás) állapíthat meg, bizonyított, hogy üze m i baleset történt, b) az a) pontban m eghatározott szemé továbbá a sérülés és a halál között okozati lyek. a rehabilitációs járadékban részesülő összefüggés van. személy, illetőleg a 47. § (2) bekezdésének c)

T. 70/A § A baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv az üzemi balesettel vagy foglalkozási be tegséggel kapcsolatos ténymegállapító határo zatának másolatát - megkeresésre - megküldi az eljáró nyugdíj-megállapító szervnek. T. 71. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a belföldi jogsegély iránti megkereséseket - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - tizenöt m un kanapon belül teljesíti. (2) Ha a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez érkezett belföldi jogsegély iránti megkeresés olyan adat szolgáltatására irányul, amely a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv nek nem áll rendelkezésére, de amelynek keze lésére törvény feljogosítja, és az adat más mó don nem szerezhető be, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a megkeresés megérkezésétől számított huszonkét munkanapon belül a 100. § (2) bekezdése szerint hatósági ellenőrzést folytat le, és annak eredményéről három mun kanapon belül értesíti a megkereső hatóságot. T. 72. § * Az egészségi állapottól függő nyugellátás iránti igény elbírálásához és az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatához a rehabilitációs szakértői szerv megvizsgálja az egészségi á l lapotot, és annak eredményéről szakhatósági állásfoglalást ad ki. T. 72/A § Hatályát vesztette. T. 73. § Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget ki záróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybe jelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzés ben előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számí tani. T. 74. § Ha az igénylő az igénybejelentését a ha tározat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonja, a felvett nyugellátást harminc napon belül köteles viszszafizetni. T. 75. § Ha az egészségi állapottól függő nyugel látásra irányuló igényt a 72. §-ban meghatá rozott rehabilitációs szakértői szerv szakha tósági állásfoglalására tekintettel utasították HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -RE

145

T Á R S A D A LO M B IZ T O S ÍT Á S I NYUGELLÁTÁS

el, az elutasító határozat jogerőre emelkedé sét követő egy éven belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha a háziorvos (szakorvos) igazolja, hogy az igény lő egészségi állapota az igény elutasítását kö vetően rosszabbodott. T. 76. §

A nyugellátásnak a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálata alapján történő megszüntetését az erről szóló elsőfokú határozat keltét követő második hónap első napjától kell végrehajtani.

(3) A n yu g d íj-b izto sítá si igazgatási szerv a T. 96. §

illetve egyszeri segély engedélyezésére az é rin te tt sze

(8) bekezdése szerinti igazolást a kérelem benyújtását

m ély kérelm e alapján ke rü lh e t sor. A kérelm et az eh'

követő tizenöt m unkanapon belül állítja ki.

hez rendszeresített n yom tatványon vagy elektronikus

R. 66/B § (l) H atályátvesztette.

fo rm an yo m ta tvá n yo n kell b e n yú jta n i. A kérelemben

(2) A jogosultsági feltételek fennállása esetén a szü

meg kell je lö ln i azokat a különös m éltánylást érdemlő

n e te lte te tt nyugellátás, baleseti járadék újb ó li folyósí

körülm ényeket, am elyek m egalapozhatják a kérelem

tására - a T. 64. § (2) bekezdésének alkalmazásával - a

teljesíthetőségét.

jogosult kérelmére kerülhetsor.

(1a) Kivételes nyugellátás megállapítása és kivételes

R. 66/C § H atályátvesztette.

nyugellátás-em elés engedélyezése iránti kérelem az Or

R. 67. § (l) Ha az érdekelt a rögzített nyugdíj m egál

szágos N yugdíj-biztosítási Főigazgatósághoz (a további

lapítása, ille tő leg a reá irányadó ö re g sé g in yug d íj-ko r-

akban: ONYF) nyú jtha tó be.

határ betöltése után 365 napi szolgálati idő megszerzé

(1b) Az (la) bekezdésben foglaltakon tú l

se nélkül nyugdíjat igényel, vagy mégis kéri a rögzített

a) kivételes nyugellátás m egállapítása irá n ti kérel

T. 77. §

n yu g d íj fo ly ó sítá sá t, kérését (ig én yé t) új ig é n yb e je

m et kivételes özvegyi nyugdíj és árvaellátás megállapí

Hatályát vesztette.

lentésnek te k in tv e az általános szabályok szerint kell

tása esetén, ha az elhunytjogszerző már nyugellátásban

e lb írá ln i. A határozatban a rö g zíte tt n yu g d íja t vissza

részesült, valam int a továbbtanuló árva árvaellátásának

kell vo n n i.

kivételes meghosszabbítása esetén a Nyugdíjfolyósító

T. 78. §

A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv ké relemre az ellátást megszüntető határozatá nak azonnali végrehajtását rendelheti el, ha a megszűnést követő naptól kezdődően más nyugellátásra vagy rendszeres pénzellátásra való jogosultságot állapít meg, és a két ellátás jogosultsági feltételei egymást kizárják.

(2) A rögzített nyugdíj megállapítása után m eghalt személy hozzátartozóinak igényét a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv bírálja el, ille tő leg hoz h atározatot az

b) kivételes n yu g e llá tá s -e m e lé s engedélyezése

általános szabályok szerint. H atározatából ki kell tű n

irá n ti ké re lm e t h o zz á ta rto z ó i n yu g e llá tás esetén a

nie, hogy a m eghalt személy vá laszthatott v o ln a -e két

Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, egyéb esetben a ké

nyugdíj között. Ha igen, a folyósítás m egindításakor az

relmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási

özvegy is választhat.

igazgatósághoz

R. 6 8 . § Ha a ko rábban m egszűnt ro kka n tsá g i, Tájékoztatási kötelezettség

Igazgatósághoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz,

is be lehet nyújtani.

baleseti ro kka n tsá g i n yu g d íj vagy re h a b ilitá ció s já

(1c) Egyszeri segély engedélyezése irá n ti kérelmet az ONYF-hez, a N yugdíjfolyósító Igazgatósághoz vagy a

R. 65/C § A nyug d íj-b izto sítá si igazgatási szervnek

radék m elle tt szerzett, T. 22/A § szerinti növelésre való

a határozat kibocsátásával egyidejűleg a rendelkezés

jo g o su ltsá g o t m ár m eg á lla p íto ttá k , újabb s a já tjo g ú

kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási

re álló adatok alapján tájékoztatást kell adnia m inden

nyugellátás megállapítása esetén a növelés összegét a

igazgatósághoz lehet benyújtani.

olyan tényről, amely a nyugellátást igénylő személy más

m egállapítását követő emelésekkel együtt, külön hatá

(ld)A T. 66. f - g alapján

- jogszabály rendelkezése szerint a nyu g d íj-b izto sítá si

rozat hozatala nélkül, az újabb sajátjogú nyugellátással

a) a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes

igazgatási szervek hatáskörébe u ta lt - ellátásra való jogosultságára és annak igénylésére vonatkozik. R. 65/D § Hatályátvesztette.

együtt kell folyósítani. R. 69. § (1) H atályátvesztette. (2) A nyugellátásnak a szo ciálp o litika i egyezmény

R. 66. § (l) Ha a hozzátartozói nyugdíjigény benyúj

alapján tö rté n ő megállapításáig a magyar n y u g d íj-b iz-

tásánál a jogszerző halálát bizonyító anyakönyvi kivonat

tosítási szerv által - kizárólag a Magyarországon szer

nem áll rendelkezésre, de az ellátást igénylő hozzátar

zett szolgálati idő és kereset alapján - m egállapított és

tozó bizonyítja, hogy az eltűnés megállapítását, a holttá

folyósított nyugdíj összegét előlegként kell kezelni, és az

nyilvánítást (halál tényének megállapítását) bíróságnál

egyezmény szerinti - a m agyar fe le t terhelő - nyugdíj

kezdem ényezte, az eljárást fel kell függeszteni. Ha az

összegébe be kell számítani.

ellátást igénylő hozzátartozó a h o lttá nyilvánító, illetve

(3)-(4) Hatályátvesztette.

a halál té n yé t m egállapító bírói ha táro za to t a jo g e rő

R. 70. § (1) Nemzetközi nyugdíjügyekben a n yugdíj-

meghosszabbítását aa) a (20) bekezdés szerinti esetben, továbbá ha a kérelmet hozzá nyújtották be. az ONYFfőigazgatója en gedélyezheti. ab) az aa) alpontban nem említett esetben a Nyug díjfolyósítóIgazgatóság igazgatója engedélyezheti; b) gz a) pontban nem említett esetben kivételes nyugellátást az ONYFfőigazgatója állapíthat meg; c) kivételes nvugellátás-emelést ca) a (20) bekezdés szerinti esetben, továbbá ha a kérelmet hozzá n váltották be. az ONYFfőiaazggtóia en gedélyezhet.

re em elkedést követő ha t hónapon belül ben yú jtja a

biztosítási igazgatási szerv e lte k in th e t egyes nem ma

nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek, a hozzátartozói

gyar nyelven kiá llíto tto k ira to k hitelesfordításától, ha az

eb) a ca) alpontban nem említett esetben hozzátar

nyugellátást az eredeti igénybejelentés n apját alapul

eljárásba bevont dolgozója az a d o tt nyelvből állam ilag

tozóinyugellátás esetén g NvuodíifoivósítóloozggtásáQ

véve, az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések alap

elism ert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelke

igazgatója engedélyezhet.

ján kell m egállapítani.

zik. A nyu g d íj-b izto sítá si igazgatási szerv a honlapján

cc) g ca)-cb) alpontban nem említett esetben a ké

(2) Hatályátvesztette.

közzéteszi azoknak az okira to kn a k és nyelveknek a fe l

relmező lakóhelye szerint illetékes nvuadíi-biztosítási

R. 66/A § (l) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek

sorolását, am elyek esetében hiteles fordítás csatolása

iaazggtóság vezetőjének javaslatára a fővárosi és me

nem szükséges.

gyei kormányhivatalt vezetőkormánymegbízott enaei

eljárásaiban - ha az a d o tt eljárás tekin te té b e n jogsza bály m ásként nem rendelkezik - az ügyintézési ha tár

(2)

Ha a kivándorolt, illetőleg külföldön élő vagy tar délvezhet: d) egyszerisegélyt

idő huszonkét m unkanap, am ely legfeljebb huszonkét

tózkodó személy a nyugellátás irá nti igényét postai úton

m unkanappal hosszabbítható meg.

terjeszti elő, az igénybejelentés céljára rendszeresített

da) a (20) bekezdés szerinti esetben, továbbá ha a_

Ha a T. 22/A § szerinti növelés esetén a növelést nyom tatványon az igénylő személyazonosságát és alá írását közjegyzővel vagy M agyarország külképviseleti megelőző n a ptári év e lő tt e lért keresetet, jö ve de lm e t

kérelmet hozzá nyújtották be. az ONYFfőiggzggtáia enz

(2)

a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell

szervével hitelesíttetni kell.

oedélvezhet. db) g da) alpontban nem említett esetben a Nvuadíii folyósítóIgazgatóság iggzggtáig engedélyezhet. vaava_

igazítani, és a kérelm et a tárgyévi valorizációs szorzó

R. 71-72. § H atályátvesztette.

számok hatálybalépését megelőzően n y ú jto ttá k be, az

R. 72/A § H atályátvesztette.

kérelmezőlakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási,

ügyintézési h atáridő a tárgyévi valorizációs szorzószá

R. 72/B § (1) AT. 66. §-a alapján kivételes nyu g e l

igazagtóság vezetőiének iavas/gtárg a fővárosi és mez

mok hatálybalépését követő tizedik m unkanapon já r le.

látás m egállapítására és kivételes nyugellátás-em elés,

gyei kormánvhivatglt vezető kormánymegbízott engei

TÁ R S A D A LO M B IZ T O S ÍT Á S I NYUGELLÁTÁS

rfélvezhet. attólfüggően, hoav a kérelmet melvszervnél

s z o lg á la ti id ő va g y a T. k6. § -á b a n m e g h a tá ro z o tt

nyújtották be.

szolgálati idő legalább felével, és az özvegy, ille tv e az

(le) Az (id ) bekezdés b) p o ntja szerinti ügyekben a

árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve árvaellátásra

N yugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója és a n y u g d íj-

való jogosultságfeltételeinek,

biztosítási igazgatóság vezetője - ha a kérelm et hozzá

ej h a tá ly á t ve s zte tte ,

n yú jtottá k be - közreműködő hatóságként já r el, azzal,

továbbá a kérelmező nem részesül az Szt. k. § (1) be

hogy a kivételes nyugellátás megállapítása irá nti kérel

kezdésének i) pontjában m egjelölt rendszeres pénzellá

m e t- a kérelem megérkezését követő naptól szám ított

tásban, ide nem értve az időskorúak járadékát.

a) a fé rfia k esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, vagy ó ja 70 éven fe lü li személyt, illetőleg c) h a tá ly á t v e s zte tte , d) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-em elésben korábban nem részesült. (12) A kivételes nyugellátás-em elés összege nem ha ladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban

tizenöt m unkanapon belül - akkor is elutasítja, ha a

(5) H a tá lyá t v e s zte tte .

m eghatározott legkisebb összegének 25 százalékát, de

kivételes nyugellátás m egállapításának jogszabályi fe l

(6) Rendkívül in d o ko lt esetben kivételes árvaellátás

nem lehet kevesebb annaklO százalékánál.

tételei nem állnak fenn. (if)Amennyiben a kérelmethozzá nyújtották be. a) a NyugdíjfolyósítóIgazgatóság igazgatóig dönt a továbbtanuló árvg árvaellátásának kivételes meahoszwabbítása. valamint a kivételes nvuaellátás-emelés és az egyszerisegély engedélyezése iránti ügyekben. b) a n vuadíi-biztosításiiggzgatóság vezetője dönt a

m egállapítható akkor is, ha a) az e lh u n yt az előírt szolgálati idő felével sem ren delkezett, vagy b)az árva közép-, felsőfokú oktatási intézm ény nem nappali tagozatán fo ly ta tta n u lm á n yo ka t. (7) A 25. életévét b e tö ltö tt, felsőfokú o kta tá si in té zm é n yb e n n a p p a li rendszerű o kta tá s keretében

(13) Nem e n gedélyezhető kivé te le s n y u g e llá tá s emelés a nyugellátás m egállapítását, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-em elést követő 3 éven belül. (1í+) A méltányossági jo g kör gyakorlásának részletes eljárási re n d jé t és a fe lh a szn á lh a tó kö ltsé g ve té sie lő irányzat-keret megosztását az ONYF főigazgatója h a tá rozza meg.

továbbtgnulá árva árvaellátásának kivételes meahosz-

ta n u lm á n y o k a t fo ly ta tó szem ély á rva e llá tá s á n a k

(15) A nyugellátásban részesülő személy részére - az

szabbítása iránti ügyekben.

meghosszabbítása az első*- a la p - és m ester- vagy osz

(id) bekezdés d) pontja szerinti személyek - egyszeri se

c) a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezetőkor

ta tla n - képzésben az oklevél megszerzésére irányuló

gély kifizetését engedélyezhetik, ha a kérelmező olyan

mánymegbízott dönt a kivételes nvuaellátás-emelés és

ta n u lm á n y o k fo ly ta tá s á n a k idejére, a képzési és k i

élethelyzetbe kerül, amely létfenntartásátveszélyezteti.

az egyszeriseaélvenaedélvezése iránti ügyekben.

m eneti követelm ényekben m eghatározott képzési id ő t

(16) Előnyben ke ll részesíte/ii a kérelm ezőt, ha

meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig

az egyszeri segélyt katasztrófa, elem i csapás, közeli

engedélyezhető.

hozzátartozó halála, ille tv e a kérelm ező vagy közeli

d) gz a)-c) pontban felsorolt személvek a kérelmet megküldik gz ONYFfőigazgatójának, ha megállgpítiák. hoav a kérelmező nem felel meg gz általuk engedélyez

(8) A kivé te le s n y u g e llá tá s e n g e d é lye ze tt ö sz-

hozzátartozójának betegsége m ia tt igényli. A kérelem elbírálásánál figyelem be kell venni a kérelmezővel közös

hetőárvaellátás-meghosszabbítás, nvuaellátás-emelés.

szege nem h a ladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj

illetve egyszeri seaélv feltételeinek, de a (20) bekezdés

jo gszabályban m e g h a tá ro zo tt legkisebb összegének

háztartásban élő, jövedelem m el nem rendelkező e lta r-

szerintifeltételekfennállnak.

m ásfélszeresét, de nem le h e t kevesebb annak ötven

tottakszám át is.

(lg) Ha az ONYF főigazgatójának vagy a N yugdíjfo lyósító Igazgatóság igazgatójának hatáskörébe tartozó

százalékánál. Az engedélyezett összeg megállapításánál

(17) Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a

figyelem m el kell le jjn i a hiányzó szolgálati idő tartam ára.

kérelmező Szt. k. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi

ügyekben - a különös m éltá n ylást érdem lő kö rü lm é

(8a) Az ONYF főigazgatója a kivételes nyugellátást

nyek fennállásának megítélése érdekében - helyszíni

m egállapító h a táro za tá t közli a nyugellátás ügyében

szemlét kell ta rta n i, a helyszíni szemlét az eljáró h a tó

e g yé b ké n t ille té k e s n y u g d íj-m e g á lla p ító szervvel,

ság megkeresésre a nyugdíj-biztosítási igazgatóság - a

am ely a kivételes nyugellátás m egállapítását követően

m egkereséstől szám ított tiz e n ö t m unkanapon belül -

ellátja a nyugdíj-m egállapító szerv hatáskörébe tartozó

folytatja le, ésannakeredményéről három m unkanapon

feladatokat.

belül értesíti a megkereső hatóságot.

(8b) A kivételes n yu g e llá tá s t kérelem re meg kell

jövedelm e nem haladja meg ó ja 70 000 fo rin to t, ha a kérelmező közeli hozzátar tozójával közös háztartásban él, ója 80 000 fo rin to t, ha a kérelmező egyedül él. (18) Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérel mében - az (l) bekezdésben m eghatározottakon tú l - n yi latkoznia kell azSzt.

§ (1) bekezdésének ojpontja szerinti

(2) Nem állapítható meg kivételes nyugellátás és nem

szüntetni. A kivételes sajátjogú nyugellátás m elle tt szer

havi jövedelméről is. A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv

engedélyezhető kivételes nyugellátás-em elés, ille tve

zett, a T. 22/A § szerinti növelés a kivételes nyugellátás

megkeresheti az Szt. szerint illetékes jegyzőt, hogy szol

egyszeri segély annak a szem élynek, aki előzetes le

m egszüntetését követően is érvényesíthető, illetve azt

gáltasson adatot a kérelmezőnekaz Szt.

tartóztatásban van, szabadságvesztés-büntetését tö lti,

a 68. § szerint folyósítani kell, ha a jogosultnak később

pontja szerinti, általa nyilvántartottjövedelm éről.

vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló

sajátjogú nyugellátást - ide értve a kivételes nyugellá

1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. §-a (2) be

tást is -á lla p íta n a k meg.

§ (1) bekezdés a)

(19) A kérelm ező számára egyszeri segély évente csak egy alkalom m al állapítható meg. Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 000 fo rin tn á l, de nem

kezdésének o j- c j pontja szerinti tartós bentlakásos in

(9) AT. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő

tézményben él, a gyermekek védelm éről és a gyám ügyi

számára kivételes nyugellátás-em elés akkorállapítható

haladhatja megazöregségi nyugdíj jogszabályban meg

igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti o tth o n t

meg, ha a fo ly ó síto tt nyugellátás és az Szt. 4. § (1) be

határozott legkisebb összegének másfélszeresét.

nyújtó ellátásban részesül, illetőlegjavítóintézetben van

kezdésének i) pontjában m eg je lö lt, számára esetlege

(20) Az ONYFfőigazgatója rendkívül in d o ko lt esetben

elhelyezve.

sen fo ly ó síto tt rendszeres pénzellátás - ide nem értve

ó ja (7), (9) és (13) bekezdésekben m e g h a tá ro zo tt

az időskorúak já rad é kát - együttes havi összege nem

fe lté te le k hiányában is engedélyezheti a nyugellátás

(3) A kivételes n yu g e llá tást m inden szem pontból úgy kell te kin te n i, m intha az - a jogosultsági feltételek

haladja meg a 70 000 fo rin to t.

méltányosságból tö rté n ő m egállapítását vagy emelését,

m egléte esetén - jogszerűen m egilletné az ellátásban

(10) A kiv é te le s n y u g e llá tá s -e m e lé s e n g e d é lye

azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellá

részesülőt. Kivételes nyugellátás megállapítása m egha

zése esetén a m ezőgazdasági s z ö ve tke z e ti já ra d é

tás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi

tározott időtartam ra vagy m eghatározott feltételekhez

k o t, a m ezőgazdasági sz a ks zö ve tke z e ti já ra d é k o t

összege meghaladja a 80 000 fo rin to t,

kötötten is engedélyezhető.

és a m ezőgazdasági sz a ks zö ve tke z e ti ta g o k n ö v e lt

b)a (17) bekezdésben m eghatározottfeltétel hiányá

összegű já ra d é k á t is tá rs a d a lo m b iz to s ítá s i n y u g e l

ban, illetőleg a (19) bekezdésben fo g la lta któl eltérően is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő

(k) AT. 66. §-a alapján akkor állapítható meg a j k iv é te le s ö re g sé g i n y u g d íj, ha a ké re lm e z ő

lá tá s n a k k e ll te k in te n i, a m e n n y ib e n az e llá tá s b a n

re n d e lk e z ik a n y u g d íj m eg á lla p ítá sá h o z szükséges

ré sze sü lő sz e m é ly az ö re g s é g in y u g d íj-k o rh a tá rt

kifizetését, azzal, hogy az engedélyezett segély összege

szo lg á la ti id ő leg a láb b fe lé v e l,

b e tö ltö tte .

nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban

kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás, ha a jo g

szerző rendelkezik ö re g sé g i n y u g d íjh o z szükséges

(11) A kivételes nyugellátás-em elés engedélyezésé nél előnyben kell részesíteni

m eghatározott - az évközi emelésekkel növelt - le g ki sebb összegének háromszorosát. HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

148

T Á R S A D A LO M B IZ T O S ÍT Á S I NYUGELLÁTÁS

R. 72/C § AT. 78. §-ának alkalmazása során az ügyfél

(2) Ha a jo g o s u lt részére korábban a n yugellátást

ban és az előző évben kiu ta lt összegéről - az erre a célra

új ellátás irá n ti igénybejelentése is a m egszüntető ha

pénzforgalm i számláról tö rté n ő készpénzkifizetés kéz

rendszeresített nyo m ta tvá n yo n - tájékoztatja az ellá

tározat azonnali végrehajtására irá nyu ló kérelem nek

besítése útjá n fo ly ó s íto ttá k , és a jo g o su lt nem kéri a

tásban részesülőket.

m inősül.

nyugellátásnak az (1) bekezdés szerinti folyósítását, a

R. 75/C § (1) Ha a m e g á lla p íto tt nyugellátás folyó

75/C § (l) bekezdését kell alkalm azni, azzal, hogy a nyug

sítására a nyugdíjfolyósító szerv ügykörén kívüli okból

ellátást az előzetes letartóztatás (őrizetbe vétel) és a sza

am ia ttn em kerülhet sor, m ert

R. 72/D § Hatályát vesztette.

A nyugellátások folyósítása T. 79. § (1) A saját jogú és a hozzátartozói nyugel látást, továbbá a nyugdíj-biztosítási igazgatá si szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást a nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj-folyósítási törzsszám mint azonosító szám alatt folyósítja. A nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósításának kezdetekor a nyugdíj-folyósítási törzsszám igazolására - az e célra rendszeresített nyomtatványon - az érintett személy részére díjmentesen igazo lást ad ki. (2) A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat vele való közlését követő tíz munkanapon belül a) pénzforgalmi számláról történő kész pénzkifizetés kézbesítése útján vagy a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgálta tónál vezetett fizetési számlájára, b) a valamely EGT-állam területén élők ré szére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti - ideigle nes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történő utalással teljesíti. A nyugellátást havonta kell folyósítani, leg korábban attól a naptól kezdve, amelytől azt megállapították, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de - ha jogsza bály eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját magában fog laló naptári hónap utolsó napjáig. (3) A nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátásokból történő levonásra a bírósági vég rehajtásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Hatályát vesztette. Í5) Hatályát vesztette. R. 73. § (1) Ha a jo g o s u lt előzetes le ta rtó z ta tá sá t vagy szabadságvesztés-büntetését tö lti, nyugellátását kérelmére a)az általa - visszavonásig érvényes - m eghatalm a zással e llá to tt személynek, b) az általa m egjelölt belföldi pénzforgalm i szolgál tatónál vezetett fizetési számlájára, vagy cja büntetés-végrehajtási intézethez kell folyósítani. HVG |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

badságvesztésteljes időtartam ára ki kell u talni. R. 73/A § (1) A sajá tjo g ú nyugellátás T. 83/A §-ának

a kiu ta lt ellátás a m egadott folyósítási címről vagy

fizetési számláról visszaérkezik, és az ellátás kiutalásá

(1) bekezdése szerinti szüneteltetéséről a nyugdíjas erre

hoz szükséges intézkedések sem vezetnek eredményre,

irányuló kérelme alapján a nyugdíjfolyósító szerv hatá

vagy

roz. A sajátjogú nyugellátás szüneteltetésére a) a kérelem benyújtását követő naptári hónap első

g á ze llá tá sb a n részesülő személy ismeretlen helyen tartózkodik,

napjától kerül sor, ha a kérelmező a szüneteltetés kezdő

a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás további folyósítá

Időpo n tját követő időre nyugellátást nem ve tt fel, vagy

sát m egszünteti. A nyugdíjfolyósító szerv a jogosultság

a fe lv e tt nyugellátást az elsőfokú határozat kézhezvéte

tényének későbbi bizonyítása esetén intézkedik az ellá

létől szám ított30 napon belül visszafizeti, b)az a) pontban előírt visszafizetés elmaradása ese tén a fizetési határidő lejártát követő hónap első napjától kerül sor.

tás újbóli folyósítása, va lam int a nem folyósított ellátás visszamenőleges - legfeljebb öt évre járó, időközi eme lésekkel növelt - összegének kiutalásáról. (2) Ha a m egállapított nyugellátás további folyósítá

(2) A sa já tjo g ú nyugellátás ú jb ó li folyósításáról a

sa jogszabályban előírt, rendszeres időközönkéntjelent-

nyugdíjas erre irá n y u ló kérelm e alapján a n y u g d íjfo

kező feltétel igazolásán alapul, az ellátást folyósító szerv

lyósító szerv határoz, ha a sa já tjo g ú nyugellátás jo g o

a jogosultság Igazolásáig a? eljárás felfüggesztésével

sultsági feltételei fen ná lln a k. Az ú jbóli folyósítás kezdő

egyidejűleg az ellátás folyósítását is felfüggeszti.

időpontja a kérelem benyújtását követő naptári hónap R. 74. § H a tá lyá t v e s z te tte .

R. 76. § (1) A nyugdíjfolyósító szerv a kü lfö ld ö n élő vagy ta rtó zk o d ó személyre nézve n a p tá ri évenként -

első napja. „

R. 75. § (1) A külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátását, baleseti járadékát kérelmére

március hónapban -'a d a te g ye zte té st végez. Az ebből a célból k ik ü ld ö tt n y o m ta tv á n y t a n yu g d íjfo lyó sító szervtől ellátásban részesülőnek m egfelelően kitöltve,

a) a T. 79. § (2) bekezdése a) és b) pontjában m egha

aláírva és közjegyző vagy kü lfö ld i hatóság, illetőleg Ma

tározottak szArinti pénzforgalm i szolgáltatónál vezetett

g ya ro rs zá g külképviseleti szerve által hitelesítve egy

fizetési számlára utalással, vagy b) belföldi m eghatalm azottja részére

hónapon belül vissza kell küldenie. Az egészségi állapota vagy szociális helyzete m iattszociális vagy egészségügyi

kell folyósítani.

intézm ényben tartózkodó, illetve ellátásban részesülő

(2) Ha a k ü lfö ld i tartózkodás várható időtartam a a

személy esetében az e m líte tt Intézm ények vagy azok

kilencven napot meghaladja, a nyugellátásban részesü

orvosa álta l, illetve a k ü lfö ld i közigazgatási szerv, bíró

lő erről, továbbá a k ü lfö ld i lakcíméről (tartózkodási he

ság, pénzforgalm i szolgáltató, nyugdíj-biztosítási szerv

lyéről) - a külföldre tö rté n ő utazás e lő tt - tájékoztatni

(nyugdíjpénztár) által igazolt adatokat és tényeket - az

köteles a nyugdíjfolyósító szervet.

ellenkező bizonyításig - h ite lt érdem lően b izo nyíto tt

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában az ellá tás külföldre történő utalása a) a T. 79. §-a (2) bekezdésének a) p o n tja szerinti esetben a belföldi pénzforgalm i szolgáltatótól, b) a T. 79. §-a (2) bekezdésének b) p o n tja szerinti esetben a nyugdíjfolyósító szervtől

nak, igazoltnak kell tekin te n i. (2)

Ha az (1) bekezdés szerinti k itö ltö tt nyom tatvány

az elő írt határidőn belül nem érkezik vissza, vagy viszszaérkezik, de abból a jogosultság fennállása nem ál lapítható meg, az ellátás folyósítását a határidő lejárta vagy a visszaérkezés napját követő m ásodik hónap első

kérhető.

napjával be kell szüntetni. A jogosultság tényének ké

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelemnek ta r

sőbbi bizonyítása esetén intézkedni kell az ellátás újbóli

talm aznia kell a kü lfö ld i pénzforgalm i szolgáltató elne

folyósításáról és a nem fo ly ó síto tt ellátás legfeljebb öt

vezését és pontos címét, a kü lfö ld i pénzforgalm i szolgál

évre visszamenőlegesen já ró - az időközi emelésekkel

tató számlaszámát, vala m in t annak a fizetési számlának

növelt - összegének kiutalásáról.

a nem zetközi pénzforgalom ban alkalm azandó számát (IBAN- és SWIFT-kód), amelyre a külföldön élő vagy tar tózkodó személy az ellátás utalását kéri. (5) Az (1) bekezdés b) p o ntja szerinti esetben a bel fö ld i m eghatalm azott nevét és címét az ellátásra jo g o suitnaka nyugdíjfolyósító szerv tudomására kell hoznia. R. 75/A § A n yu g d íjfo lyó sító szerva m eg á lla p íto tt nyugellátás folyósítását kizárólag a magyar törvényes fizetőeszközben teljesíti. R. 75/B § A n yugdíjfolyósító szerv m inden naptári év ja n u á r hónapban az ellátások tárgyév január hónap

Az igény érvényesítésének egyéb szabályai T. 80. § (1) Ha az igény elbírálása után megállapít ják, hogy a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv az eljárása során jogszabályt sértett, és emiatt az igényt elutasították, illetve az ellátást nem folyósították, vagy alacsonyabb összegű nyug ellátást állapítottak meg, illetve folyósítottak, akkor a jogszabálysértés megállapításától szá

TÁ R S A D A LO M B IZ T O S ÍT Á S I NYUG ELLÁTÁS

T. 82. § mított öt éven belül járó összeget, valamint az (5) bekezdés szerinti késedelmi kamatot ki kell (1) Az, aki a reá irányadó öregségi nyug díjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az idő fizetni. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti jogszabálypontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, sértés a foglalkoztató vagy egyéb szerv jog kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nél küli megállapítását (a továbbiakban: rögzített szabálysértése - különösen jogszabálysértő nyugdíj). Amennyiben a nyugdíjra jogosító adatszolgáltatása, eljárása, mulasztása vagy a korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy leg rehabilitációs szakértői szerv megalapozatlan alább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, szakhatósági állásfoglalása - miatt követke és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, zett be, a késedelmikamat-fizetési kötelezett a tényleges nyugdíjba menetel idején - amenység a foglalkoztatót vagy az egyéb szervet nyiben számára kedvezőbb - választhatja a terheli. nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíj (3) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés ként kiszámított és az évenkénti emelésekkel szerinti jogszabálysértésért a nyugdíj-biztosí növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonu tási igazgatási szervet, a foglalkoztatót vagy láskor kiszámított összeg helyett. Aki nyug egyéb szervet is felelősség terhel, a késedelmi díjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, kamatot közrehatásuk arányában kötelesek nem minősül öregségi nyugdíjasnak. megfizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem (2) Nem vonatkozik az (1) bekezdés arra, állapítható meg, a késedelmikamat-fizetési akinek a reá irányadó öregsé^inyugdíj-korhatár kötelezettség egyenlő arányban áll fenn. betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti kötelezet eltöltött idő legalább fele része alatt özvegyi nyug tet a késedelmi kamat megfizetésére a nyugdíjdíjat (állandó özvegyi nyugdíjat) folyósítottak. biztosítási igazgatási szerv - a (4a) bekezdés ben foglalt kivétellel - határozatban kötelezi. (4a) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti jogszabálysértést a rehabilitációs szakértői szerv megalapozatlan szakhatósági állásfog lalása vagy más jogszabálysértése miatt álla pítja meg, a késedelmi kamatot a rehabilitációs szakértői szerv a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek kimutatása alapján téríti meg. A meg térítés módjáról és az elszámolás rendjéről - ideértve azt is, hogy a kimutatásban foglal takat a rehabilitációs szakértői szerv milyen módon ellenőrizheti - a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv és a rehabilitációs szakértői szerv meg állapodást köt. (5) A késedelmi kamat naptári napokra számított mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. (6) Az esedékessé vált és fel nem vett nyug ellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet felvenni. T. 81. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos el járások, valamint az e törvény szerinti más eljárások - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - illeték- és költségmentesek. (2) Ha a 84. § (2) bekezdése alapján vissza fizetésre kötelezett, illetve a 85. §, a 87. § vagy a 88. § szerint megtérítésre kötelezett, továbbá a 91. § szerinti mulasztási bírságra kötelezett a tartozás mérséklése, elengedése vagy fizetési kedvezmény engedélyezése iránt nyújt be ké relmet, általános tételű eljárási illetéket köteles fizetni.

T. 83. § (1) Az e törvény alapján megállapított nyug ellátásról lemondani, azt - mint a jogosult sze mélyéhez kötött ellátást - átruházni (enged ményezni) nem lehet. (2) A jogosult halála esetén a fel nem vett nyugellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagy szülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé vá lása napjától számított egy éven belül. (3) Hatályát vesztette. T. 83/A § (1) Az öregségi, valamint a 6. § (4) bekez dése szerinti nyugdíj tárgyhónapra (tárgyhó napokra) járó folyósítását a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban álló jogosult kérel mére mindaddig szüneteltetni kell, amíg an nak újbóli folyósítását nem kéri. (2) A nyugellátás szüneteltetésének időtar tama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. (3) Az újbóli folyósítás során a jogosultat az (1) bekezdés szerinti ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A § szerinti növe léssel, továbbá az időközben végrehajtott eme lésekkel - a növelés időpontjának és az egyes emelések esedékességének figyelembevételé

149

korhatár előtti ellátásról és a szolgálati já randóságról szóló 2011. évi CLXV11. törvény 3. § Í2) bekezdés c) pontja alapján továbbfo lyósított öregségi teljes nyugdíjban részesü lő személy a tárgyévben a Tbi. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészí tő tevékenységet folytat, és az általa fize tendő nyugdíiiárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legki sebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31éig. de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorha tár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nvugdíijárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében ha ladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalm azásával - viszsza kell fizetni. Ha a nyugdíjas 2007. decem ber 31-én korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátás ról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 1. § c) pontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíjban része sült. a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe. (2) A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj fo lyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósí tásáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyug ellátás visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adó hatóság által közölt éves keretösszegre vonat kozó összesített adatok alapján - hivatalból dönt. (3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem al kalmazhatók arra a személyre, aki a nyugdíjá nak folyósítását a 83/A § alapján teljes naptári évre szünetelteti. (4) A nyugellátás szüneteltetésének időtar tama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az ellátás újbóli folyósítása során a 83/A § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkal mazni kell. Í51 Hatályát vesztette.

V III. fe je ze t Felelősségi szabályok, jo go rvoslat

vel - növelt összege illeti meg. T. 83/B § fi) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2al-(2dl bekezdése alapián megállapított, vagy a korhatár előt ti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség T. 84. § (1) Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvé teltől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.

150

! T Á R S A D A L O M B IZ T O S Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett nyugellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a nyugellá tás felvétele felróható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni a bírósági ítélet alapján folyósított nyugellátást, ha a Legfelsőbb Bíróság felül vizsgálat keretében úgy dönt, hogy a nyugellá tás megállapítása nem volt jogszerű. T. 85. § (1) A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellá tást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megálla pítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a nyugellátást a 84. § alap ján visszakövetelni nem lehet. (2) Ha nyugellátás jogalap nélküli megál lapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoz tatót vagy egyéb szervet és a nyugellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni. T. 86. § (1) A 84. § (1) bekezdésében megjelölt ha táridőn belül a jogalap nélkül felvett nyugel látással kapcsolatban a foglalkoztató és az egyéb szerv abban az esetben kötelezhető a megtérítésre, ha a) a nyugellátás jogalap nélküli felvevője meghal, mielőtt visszafizetési kötelezettségé nek eleget tett, vagy b) a nyugellátás jogalap nélküli felvétele kizárólag a foglalkoztató, illetőleg az egyéb szerv mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett nyugellátás nem hajtható be. (2) Ha a nyugellátás jogalap nélküli megál lapításáért, illetőleg a felvételéért több foglal koztatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett nyugellátás megtérítésé ért egyetemlegesen felelnek. (3) A jogalap nélkül felvett nyugellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megál lapított megtérítési kötelezettség nem módo sítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték vagy elengedték. T. 86/A § Az, aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre őt írásban kötelezték. HV G I T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

T. 87. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsási nyugdíjat, a baleseti hoz zátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 11-12. §-a szerinti - mun kavédelemre vonatkozó szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkozta tót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. (la) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíj vagy a baleseti hozzátartozói nyugellátás több fog lalkoztatónál elszenvedett balesetek (foglal kozási megbetegedések, szilikózis) együttes következménye alapján került megállapítás ra, az (1) bekezdés szerinti feltételek fennál lása esetén a foglalkoztatókat olyan arányban kell kötelezni a nyugellátás megtérítésére, amilyen az egyes üzemi balesetekből eredő egészségkárosodások, egészségiállapot rom lások mértékének egymáshoz viszonyí tott aránya. (2) Az (l)-(la) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a foglalkoztató^alatt a mun ka törvénykönyve 193/C §-ának c) pontjában meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell. T. 88. § Á fi) A ki a nyugellátásra jogosult haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott nyugellá tást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható. (2) A felelősség megállapítására a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban Ptk.) a szerződésen kívül oko zott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha a nyugellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs. (3) A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított üzemi balesetével kapcsolatban az (l)-(2) bekezdések rendelkezései alapján meg térítésre nem kötelezhető. T. 88/A § A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv jogo sult a 87-88. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljá rás során hozott, a megtérítési igény érvénye sítéséhez szükséges döntés megismerésére, a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet. Az eljáró nyug díj-biztosítási igazgatási szerv megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv har minc napon belül köteles megküldeni.

T. 89. § (1) A 87-88. § alapján megtérítésre kötele zett a ténylegesen nyújtott nyugellátásért fe lelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert a megtérítés alapját képező nyugel látás a jogosultat egyéb jogcímen is megilletné. (2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítési kö telezettségnek havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell eleget tenni. A kötele zett azonban kérheti, hogy a nyugellátásnak az évenkénti emeléseket tartalmazó összegét évente előre - első alkalommal a határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül, majd ezt követően minden év március 12-éig - téríthesse meg. Ha a megtérítendő el látás folyósítása az adott naptári hónap vagy év folyamán megszűnik, akkor a befizetett összeg arányos részét vissza kell fizetni. (3) Az (l)-(2) bekezdésben foglaltaktól el térően egyösszegű megtérítésre kerül sor, ha a) a megtérítésre kötelezett azt kéri, vagy b) a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) fel számolással, illetve végelszámolással jogutód nélkül megszűnik. (4) A (3) bekezdés szerinti egyösszegű meg térítés címén a megtérítési kötelezettség alap jául szolgáló a) ideiglenes özvegyi nyugdíj egyhavi öszszegének tizenkétszeresét, b) az árvaellátás egyhavi összegének az árva 25. életéve betöltéséig terjedő időtartamra számított összegét, cl özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, illetve baleseti hozzátartozói nyugellátás egyhavi összegének az ellátásban részesülő sze mélyre irányadó öregséginvugdíi-korhatár betöltéséig terjedő időtartamra, de legalább négy évre számított összegét, az irányadó öregséginvugdíj-korhatárt betöltött, ellá tásban részesülő személy esetén négy évre számított összegét kell megtéríteni. (5) Az egyösszegű megtérítés összegét a megtérítendő ellátásnak a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelem benyújtását megelőző hónapban, b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felszámolást, illetőleg a végelszámolást el rendelő végzés közzétételét megelőző hónap ban érvényes összege alapulvételével kell meg határozni. (6) A kötelezett az egyösszegű megtérítési kötelezettségnek a határozat jogerőre emel kedését követő 15 napon belül köteles eleget tenni. (7) A (3) bekezdés a) pontja szerinti eset ben a kötelezett kérheti, hogy megtérítési kötelezettségének az egyösszegű megfizetés helyett legfeljebb öt éven belül, évente fize

T Á R S A D A LO M B IZ T O S ÍT Á S I NYUG ELLÁTÁS

kötele sért fe nt hető íyugelHetné. ési köcövető <öteleásnak szegét irozat lapon ircius idő eligyév sszeg tói el•, ha

agy kodó v) fel jutód megalapi öszk az imra elve lavi szeatár ább adó ?llávre ét a ben i, ben t elíapleg:ési nelget

tendő részletekben tehessen eleget. Az első

n é lk ü li m egállapítása, ille tő le g folyósítása a fo g la l

r é s z l e t e t a határozat jogerőre emelkedését

koztató vagy egyéb szerv jogellenes intézkedésének a

követő 15 napon belül, a további részleteket minden év március 12-éig kell megfizetni. A kötelezettség egy összegben esedékessé válik, ha a kötelezett az esedékes részletet határidőn helül nem fizeti meg. Az évi részletekben tör

következménye.

ténő megfizetés esetén a 94. § (2) bekezdése s z e r i n t i fizetési kedvezmény egyidejűleg nem

alkalmazható. (8) Hatályát vesztette. (9) A (3) bekezdés a) pontja szerinti meg térítési kötelezettséget harmadik személy át vállalhatja. (10) A (2)-(9) bekezdés a) baleseti hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó rendelkezéseit a baleseti járadék megtérítésére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megtérítés összegének meghatározásánál az Eb. 58. §-a (1) bekezdésé

Mulasztási bírság T. 91. § (1) Az a kötelezett,ráki a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabály ban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, nek a) pontjában említett baleseti járadék ese adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíj-biztosí tében az Eb. 57. §-ának (2) bekezdése szerinti tási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kétévi időtartamot kell alapul venni, kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelme b) rendelkezéseit a rehabilitációs járadék sen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon ra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tesz eleget, 10 000 forinttól 100 OOOiorintig megtérítés összegének meghatározásánál azt terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt az időtartamot kell alapul venni, amelyre a re megállapítása esetén 200 000 forintig terjedő habilitációs járadékot megállapították. R. 76/A § (1) Hatályát vesztette. mulasztási bírságot köteles fizetni. (2) A vállalkozási tevékenységet folytató (2) A T. 89. § -ának (3) bekezdése alkalm azásánál a magánszemélyek 100 000, a foglalkoztatók, megtérítendő összegetaz ellátásban részesülőszemélyre egyéb szervek 200 000 forintig terjedő mulasz a felszámolást, illetőleg a végelszámolást elrendelő vég tási bírság megfizetésére kötelezhetők, ha zés közzététele hónapjában irányadó öregséginyugdíjkorhatár és az akkori életkora figyelem bevételével kell a) a jogszabályokban előírt bizonylatok, könyvelések, nyilvántartások, egyéb okmá meghatározni. nyok hiányában vagy azoknak az előírásoktól (3) Hatályát vesztette. R. 76/B § (l) AT. 8 7 -8 8 . §-a a lapján m e g té ríté s eltérő vezetésével, b) hibás vagy valótlan adatszolgáltatással, re kö te leze tt h e ly e tt a gépjárm ű ü ze m b en ta rtó ján a k c) nyilatkozattétel elmulasztásával (tanúkötelező felelősségbiztosításáról szóló rendelkezések alapján a bizto sító áll h e ly t, azzal, hogy e kö te leze tt vallomás jogosulatlan megtagadásával) vagy más módon az ellenőrzést akadályoz ségének átalányösszegben is eleget te h e t. Az é ve n kénti átalányösszeg m értékét, az elszámolás ü g yv ite li zák. rendjét az ONYF a b iztosítókkal és a Magyar Biztosítók (3) A mulasztási bírság kiszabásánál a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek mér Szövetségével m inden év jú liu s 31-éig m egállapodás legelnie kell a mulasztás körülményeit, így ban rendezi. (2) Ha M agyarország területén k ü lfö ld i telephelyű különösen a mulasztás súlyát, gyakoriságát, gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a T. 87 -8 8 . §-a továbbá azt, hogy a mulasztó - a magánsze mély, illetve a foglalkoztató, egyéb szerv ese alapján fennálló követelést a nyugdíj-biztosítási igazga tási szerv - a kötelező gépjárm ű-felelősségbiztosításról tén annak intézkedésre jogosult képviselője, szóló tö rvé n y b e n m e g h a tá ro zo tt Nemzeti Iroda köz alkalmazottja, tagja vagy megbízottja - az adott helyzetben a tőle elvárható körültekin rem űködésével - a kötelezett b iztosítójával szemben érvényesíti. Ha a kötelezett biztosítója a fizetési kötele téssel járt-e el. zettségének a kárszámla kézhezvételét követő kilencven (4) A mulasztási bírságot az elsőfokú nyugnapon belül nem tesz eleget, a nyugdíj-biztosítási igaz díj-biztosítási igazgatási szervhez kell befizet ni. gatási szerv a követelését a Nemzeti Irodával szemben megtérítésre kötelező határozattal érvényesíti. Az ONYF

setési tés ze-

Késedelmi kamat T. 90. § Ha a nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátást a határozat közlését követő tíz munkanapon belül nem folyósítja, a késedel mesen folyósított nyugellátás összege után - a határidő lejártát követő naptól - késedelmi kamatot fizet. A késedelmi kamat naptári na pokra számított mértéke a felszámítás időpont jában érvényes jegybanki alapkamat kétszere sének 365-öd része.

az eljárás rendjét a Nemzeti Irodával k ö tö tt m egállapo dásban rendezi. R. 76/C § A T. 85. § -ának rendelkezéseit kell alka l m azni abban az esetben is, ha a

n y u g e llá tá s

jogalap

T. 92. § Hatályát vesztette. A követelés érvényesítése T. 93. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv az e törvényen alapuló követelését öt éven belül érvényesítheti. (2) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a követelését - ha e törvény másként nem ren delkezik - fizetésre kötelező határozattal ér vényesíti. (3) Ha a nyugdíjfolyósító szervtől rendsze res pén zellátásban részesülő személy a fizetés re kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötele zettségét nem teljesíti, a követelést a pénzel látásból történő letiltással a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint. Egyéb eset ben a követelést a nyugdíj-biztosítási igazga tási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. (4) Az e törvényen alapuló követelés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. (5) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott végrehajtást az öregségi nyugdíj legkisebb összegét elérő vagy azt meghaladó követelésre kezdeménye zi. (6) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által a közigazgatási hatósági eljárás során kiszabott eljárási bírság jogcímen fennálló kö vetelés érvényesítésére a (2)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. R. 77. § A jo g o s u lt h a lálának h ó n a p já t követően b e lfö ld i pénzforgalm i szolgáltatónál ve ze te tt fizetési számlára á tu ta lt jo g a lap n é lk ü li ellátásnak a fizetési számla terhére tö rté n ő visszafizetésére - a T. 93. § (1)(2) bekezdésének alkalm azásával - a n yugdíjfolyósító szerv a pénzforgalm i szolgáltatót kötelezi, feltéve, hogy a fizetési számla fe le tti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a fizetési számla terhére meg történhet. Amennyiben a fizetési számla fe le tt rendelke zésre jogosult személy ismert, a nyugdíjfolyósító szerv a követelését - fizetésre kötelező határozat kibocsátásá val - akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jo g alap nélkül kiu ta lte llá tásta ze lh u n ytfize té si számlájáról még nem vették fel. R. 78-78/A § Hatályát vesztette. R. 79. § (l) AT. 93. § (3) bekezdése alapján a behajtási eljárás lefolytatására irányuló megkeresésben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tö rvé n y (a továbbiakban: Art.) 161. § (2) bekezdésében foglaltakon tú l fel kell tü n te tn i a behajtást kérő kincstárnál vezetett számlájának

(5) Aki a mulasztási bírságot a jogerős ha tározatban megállapított határidőn belül nem fizeti meg, - késedelmi pótlék helyett - a ki szabott mulasztási bírság kétszeresét köteles

számát, továbbá a megkereséshez csatolni kell a fizetésre

megfizetni.

összegét a m egtérüléstől szám ított tize n öt napon belül

kötelező jogerős határozat h itelesített m ásolatát. (2) Hatályát vesztette. (3) Az adóhatóság a követelés (tartozás) m egtérült

HVG | T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

151

152

T Á R S A D A L O M B IZ T O S I TASI N Y U G E L L Á T Á S

á tu ta lja a behajtást kérő á lta l - a behajtásra irányuló

bekezdése szerinti visszakövetelés érvényesítése érde

R. 83. § A visszafizetésre kötelezett halála esetén a

megkeresésben - m eg je lö lt, a kincstár te rü le ti szervé

kében értesíti az ellátást helytelenül m egállapító nyug

követelés meg nem té rü lt összegét - az örökség erejéig

nél vezetett számlára. Az adóhatóság a behajtási eljárás

díj-biztosítási igazgatási szervet a 90 napon tú li jogalap

- az örökössel szemben kell érvényesíteni, feltéve, hogy

befejezését követő tíz m unkanapon belül köteles értesí

nélkül fe lve tt ellátás összegéről.

teni a behajtást kérőt a tartozás behajthatatlanságának tényéről és a behajthatatlan tartozás összegéről.

az örökhagyó még é lt, am ikor ő t a nyugdíj-biztosítási

(k) A nyugdíjfolyósító szerv értesítése alapján az e l

igazgatási szerv jogerős határozattal az ellátás visszafi

látást helytelenül m egállapító szerv a T. 8 5 -8 6 . §-ainak

zetésére kötelezte. A hozzátartozó sajátjogú vagy hozzá

(k) A b e h ajtá st kérő köteles a végrehajtási eljárás

alkalmazásával a felróhatóságnak m egfelelően intézke-

tartozói nyugellátásából - ide nem értve a T. 83. §-ának

m egindítása után is m inden olyan kö rü lm é n y t az első

dika 90 n a p o n tú li, jogalap nélkül fe lve tt ellátás visszafi-

(2) bekezdése szerint kifiz e te tt összeget - a meg nem

fo ko n e ljá ró á lla m i a d ó ha tó sá g tu d om á sá ra h o zn i,

zettetése, megtéríttetése érdekében.

té rü lt tartozást levonni, ille tő leg azt a hozzátartozótól

a m e ly a kö vetelés fe n n á llá s á ra , a n n a k m eg szű n é

(5) A n yu g d íj-b izto sítá s i igazgatási szerv a (¿0 be

sére vagy csökkentésére v o n a tk o z ik . E tá jé k o z ta tá s

kezdés szerinti követelését a nyugellátásban részesülő

e lm u la sztá sá b ó l eredő esetleges ká ré rt a b e h a jtá st

személlyel szemben visszafizetésre kötelező határozat

kérő felel.

tal, a foglalkoztatóval és egyéb szervvel szemben pedig

(5) A n yu g d íj-b izto sítá si igazgatási szervnek a jo g erősen m egállapított tartozást törölnie kell, ha a)

a fizetésre kötelezett személy m eghalt, és a ta rto

megtérítésre kötelező határozattal érvényesíti. (6) Hatályátvesztette. (7) A m egállapított nyugellátás visszamenőlegesen

zásáért h e lytálln i kötelezettek m indegyikével szemben

já ró összegét csökkenteni kell annak az ellátásnak az

le fo lyta to tt behajtási eljárás nem vezetett eredményre,

összegével, amely ugyanarra az időszakra került folyósí

öja végrehajtási jo g elévült, c) a tartozást a T. 9k. § (l) bekezdése alapján az arra jogosult méltányosságból elengedte, d) a tartozásért h e ly tá lln i kötelezettek m indegyiké

tásra, feltéve, hogy a jog o su lta t a két ellátás egyidejűleg nem ille th e tte volna meg. A beszámítást a nyugdíjfolyó sító szerv határozattal rendeli el. Ha a visszam enőlege sen járó ellátás összege alacsonyabb, m in ta beszám ított

vel szemben le fo lyta ttá k a behajtási eljárást, de az nem

összeg, a jogalap nélkül fe lv e tt különbözet visszafizeté

vezetett eredményre,

sét a T. 8<+. §-ában m eghatározott feltételek fennállása

ej hatályát vesztette.

esetén el kell rendelni.

(6) A b e h a jth a ta tla n sá g szem pontjából behajtási

(8) A n yu gdíj-biztosítási igazgatási szerv az ellátás

eljárásnak kell te kin te n i a felszámolási és egyszerűsített

jogerős határozattal elrendelt egyösszegű megtérítését

felszámolási eljárásokat is. (7) Nem kell le fo lyta tn i a T. 93. §-a szerinti követelés érvényesítése irá n ti eljárást, ha a követelés összege az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét (11. §) nem éri el.

a felszám olási (végelszámolási) eljárásban - önállóan vagy az adóhatóság megkeresésével - hitelezői igény ként é rv é n y e s t. (9) A T. 8k. § -á n a k (2) bekezdése szerinti fe lró h a tóságot a n yu g d íj-b izto sítá si igazgatási szervnek kell

(8) Az (5) bekezdés a) és d) pontja szerinti behajtási eljárásra az A rt. 35. §-a (2) és (5) bekezdésének rendelke zéseit kell m egfelelően alkalm azni.

bizonyítania. (10) Az (l)-(8 ) bekezdések rendelkezéseitől eltérően a követelés érvényesítése iránti eljárást nem kell le fo lyta t

(9) Hatályátvesztette.

ni, ha a követelés összege a 79. §-ának (7) bekezdésében

R. 79/A § A tartozás 79. § (5) bekezdésének b) pontja

m eghatározott összeget nem éri el.

szerinti végrehajtáshoz (behajtáshoz) való jo g elévülé

R. 81. § (1) A n yu gellátás és a baleseti já ra d é k T.

sére az Art. ]6k. §-a (6)-(8) bekezdésének rendelkezéseit

87 -8 8 . §-a szerinti megtérítésére irányuló követelést az

kell m egfelelően alkalm azni. R. 80 . § (1) A T.

§ -á n a k (1) bekezdése szerinti

ügyben első fokon e ljá rt nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv érvényesíti. A m egtérítendő összeget a n yu g d íj-

visszafizetési kötelezettség az arról szóló elsőfokú hatá

biztosítási igazgatási szervnek a kincstár te rü le ti szervé

rozat m eghozatalától visszam enőlegszám ított kilencven

nél vezetett számlájára kell átu taln i.

napon belül jogalap nélkül fe lv e tt ellátásra vonatkozik.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti m egtérítési ig é n yt a

(2) Ha az ellátás helytelen megállapítása m ia tt tú lfi

nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti, a m egtérítendő ösz-

zetés (ellátás jogalap nélküli felvétele) keletkezik, az e l

szegeta Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a kincstár te rü

látást m egállapító nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a

leti szervénél vezetett számlájára kell átu taln i.

határozatát módosítja vagy visszavonja. A határozatban

(3) Az (l)-(2 ) bekezdés szerinti érvényesítésre kerülő

u ta ln i kell arra, hogy a kilencven napon belül jo galap

követelésekkel kapcsolatos n yilvá nta rtá sok, elszám o

nélkül fe lve tt ellátás visszakövetelése érdekében a nyug

lások vezetése a nyu g d íj-b izto sítá si igazgatási szervek

díjfolyósító szerv intézkedik. A módosítást (visszavonást)

feladatátképezi.

és a visszafizetésre kötelezést illetően abban az esetben

[k) Baleseti járadékkal kapcsolatos megtérítés ese

is k ü lö n -k ü lö n h a tá ro za to t kell hozni, ha az ellá tást

tén a követelés érvényesítésére a kötelező egészség-

helytelenül m egállapító határozatot a nyugdíjfolyósító

biztosítás e llá tása iró l szóló 1997. évi LXXXIII. tö rvé n y

szervnek kell m ódosítania (visszavonnia).

68. § (3) bekezdésében m e g je lö lt összeghatárt kell

(3) A T. 8k. §-ának (1) bekezdése szerinti 90 napon

alkalm azni.

belül jogalap nélkül fe lv e tt ellátás visszafizetése irá nti

R. 82. § AT. 93. § (1) bekezdésében m eghatározott öt

követelést a nyugdíjfolyósító szerv visszafizetésre köte

évet - a megtérítési követelés kivételével - a határozat

lező határozatban érvényesíti az ellátást jogalap nélkül

keltétől kell számítani. A megtérítési követelés az ellátás

felvevő személlyel szemben, egyidejűleg a T. 8k. § (2)

kifizetésétől szám ított ö t éven belül érvényesíthető.

H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

behajtani nem lehet. R. 8 3 /A -8 íj . § Hatályátvesztette.

Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény engedélyezése T. 94. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv vezetője a foglalkoztató, egyéb szerv és a ma gánszemély (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett) kérelme alapján a nyugellátás viszszafizetése, a megtérítés és annak késedelmi pótléka címén megállapított követelést, vala mint a mulasztásibírságl'-tartozást méltányos ságból mérsékelheti vagy elengedheti, illetve részletfizetést vagy fizetési halasztást engedé lyezhet, ha a) a körülményekből megállapítható, hogy a fizetésre kötelezett foglalkoztató (egyéb szerv), illetve annak intézkedésre jogosult kép viselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekin téssel járt el, vagy b) azok megfizetése a fizetésre kötelezett magánszemély és a vele együtt élő közeli hoz zátartozók megélhetését súlyosan veszélyez tetné. (2) Az (1) bekezdés szerinti részletfizetés, fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fi zetési kedvezmény) abban az esetben engedé lyezhető, ha a követelés későbbi teljesítése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kiala kulásának okait és körülményeit. (3) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv vezetője a fizetési kedvezményt feltételhez is kötheti. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti és a tartozás - annak járulékaival együtt - egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési kedvezmény en gedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti. (4) A mulasztási bírság mérséklésénél vagy elengedésénél az eset összes körülmé nyét mérlegelni kell, különösen a mulasztás keletkezésének körülményeit, annak súlyát, gyakoriságát. Nincs helye a mulasztási bírság mérséklésének vagy elengedésének, ha a mu lasztás a kötelezett szándékos magatartásának a következménye. (5) Hatályát vesztette.

TÁ R S A D A LO M B IZ T O S ÍT Á S I NYUGELLÁTÁS

Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat

a esetén a ;ég erejéig

T. 95. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a határozat jogerőre emelkedését követően ké relemre vagy hivatalból a tudomására jutott tények, adatok alapján a nem jogszabálysértő döntését az ügyfél javára korlátozás nélkül módosíthatja, azzal, hogy a magasabb össze gű ellátás legfeljebb hat hónapra visszamenő

éve, hogy biztosítási Ís VisszafiJgy hozzá3. §-ának meg nem artozótól

legjár. (2) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szer vek eljárásában újrafelvételi eljárásnak nincs

;i szerv 2S a mazetésre :ás viszedelmi 5t, valatányosilletve rngedé5, hogy 'egyéb ült kép'ízottja iltekin-

élezett ?li hoz- i íélyezizetés, ütt: fi- ! ngedétése a relem során ;kialaszerv elhez ényét aival ., ha a ny eníleket Bénél iilmésztás úlyát, írság a muának

helye. (3) Hatályát vesztette. (4) A méltányossági jogkörben - a kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugel látás-emelés és az egyszeri segély engedélye zése, valamint a 94. § rendelkezései alapján a tartozás mérséklése, elengedése, illetőleg a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak he lye nincs. (5) Ha a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv kérelemre vagy hivatalból megállapítja, hogy a fellebbezési vagy felügyeleti eljárás keretében, illetve a bíróság által el nem bírált döntése jog szabályt sért, döntését a) az ügyfél javára korlátozás nélkül, b) az ügyfél terhére egy ízben, a határozat közlésétől számított öt éven belül ba) ha a nyugellátás jogalap nélküli meg állapításáért a nyugellátásban részesülőt fele lősség nem terheli, a módosítást vagy vissza vonást elrendelő határozat keltét követő hónap első napjától, bb) ha a nyugellátás jogalap nélküli megál lapításáért a nyugellátásban részesülőt felelős ség terheli, az ellátás megállapításának kezdő időpontjáig visszamenőlegesen módosítja vagy visszavonja. (6) A határozat módosításának vagy vissza vonásának az (5) bekezdés ba) pontja szerinti kezdő időpontja nem érinti a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv - 84-89. §-ban foglalt rendelkezéseken alapuló, külön eljárásban ér vényesítésre kerülő - követelésének jogalapját, valamint annak a felelősségét és visszafizeté si, illetve megtérítési kötelezettségét, akinek a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása felróható. (7) A 87-88. § szerinti megtérítés ügyében hozott határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye. 18) A jogerős határozattal megállapított szolgálati idő tartam át a nyugellátás meg állapítása során - az (5) bekezdés b) pont jában foglaltaktól eltérően - a nvugdíi-bizípsítási iga zgatási szerv az ügyfél terhére H£in módosíthatja. R. 8U /A§ Hatályát vesztette.

IX. fe je ze t A n y ilvá n tartás i és adatszolgáltatási kö telezettség Adatvédelmi rendelkezések T. 96. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek - ideértve a foglalkoztatókat, illetve egyéb szer veket - a természetes személyről adatokat társa dalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: taj-szám) alkalmazásával a) a nyugellátások, illetőleg a nyugdíjbiz tosítás szerveinek hatáskörébe utalt más ellá tások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, továbbá b) a nyugdíjbiztosítást illető befizetések ér dekében tarthatnak nyilván. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott a) természetes személyazonosító adatok, b) családi állapot, állampolgárság, c) lakóhely (tartózkodási hely), d) foglalkozás, munkahely, munkakör, te vékenység, * ej a rokkantság fokára, az egészségkároso dás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre, a rehabilitálhatóságra, to vábbá az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot figyelembevételével történik, f) a keresetre, jövedelemre, valamint a le vont és befizetett járulékokra vonatkozó adatok, g) a hozzátartozókra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása a hozzátartozói minőség figyelembevételével történik,

h) a társadalombiztosítási egyéni számlá ra vonatkozó, a 96/A §(1) bekezdése szerinti állam i adóhatóság által nyilvántartott egyéb adatok tarthatók nyilván. (3) A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántar tásba vett adatokból a) az állami adóhatóság, valamint a vámhi vatal az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre vonatkozó, b) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdeké ben, a támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében az a)-d) pontjai, az e) pontból a rok kantság fokára vonatkozó, valamint az f) pont, c) a munkaügyi és szociális igazgatás szer vei, az állami foglalkoztatási szerv az ellá tás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, illetve munkaügyi ellenőrzés céljából a (2)

bekezdés a)-f) pontjai, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatás megállapítása céljából a (2) bekezdés a)-d) és f) pontjai, d) az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói fel adataik ellátása érdekében az a)-e) pontjai, e) az okmányirodák kijelöléséről és illeté kességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott - körzetközponti feladatokat el látó - települési (fővárosi kerületi) önkormány zatok jegyzői és a cégbíróságok külön törvény ben meghatározottak, f) a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jo gosultság ellenőrzése céljából az a), d) és f) pont, g) az egészségügyi államigazgatási szerv egészségfejlesztési tevékenysége ellátása céljá ból az a)-e) pontjai szerinti adatok igénylésére jogosultak. (4) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiz tonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a munkaügyi és szociális igazgatási szervek fel adataik ellátása érdekgben - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén - e törvény felhatalmazása alapján - tekintettel a Tbj. 43. §-ának (1) bekez désében foglaltakra is, a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak. (5) A (2) bekezdés szerinti adatok statiszti kai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkal matlan módon - átadhatók. (6) A (4) bekezdésben nem szabályozott esetben adatok közlésének csak akkor van he lye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult. (7) A Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való fe lelősségének körében köteles olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabály zatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. Az érintett személy vagy képviselője azonban a nyilvántartásba be tekinthet, az iratokról másolatot, illetőleg nyil vántartott adatairól felvilágosítást kérhet. (8) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a biztosított (volt biztosított) kérelmére igazo lást állít ki a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokra és a keresetekre, jövedelmekre vonatkozóan a nyilvántartásba bejelentett ada tokról. (9 ) A biztosított (volt biztosított) kérheti a bejelentésre kötelezett szerv vagy személy rá vonatkozó adatszolgáltatásának hatósági ellenőrzését, és a rendelkezésére álló bizo nyítékok figyelembevételével a nyilvántartás adatainak kiegészítését, javítását. HVG |T 8 -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

153

15í+ | T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

Í1Q1 Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektro nikus adatcserével érintett, a nvugdíi-biztosítási igazgatási szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

(10) A rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő szemé lyekre vonatkozó tárgyévi nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatást az előírt határidőig a nyug díjfolyósító szerv teljesíti.

Társadalombiztosítási egyéni számla T. 96/A § (1) A társadalombiztosítási egyéni számla természetes személyenként tartalmazza a) a 97. § alapján szolgáltatott adatokat, b) az Mpt. 120/A § (8) bekezdése alapján átvett adatokat, c) az Art. 52. § (7) bekezdés b) pont ba) és be) alpontja, d) pontda) és db) alpontja, valamint e)-g) pontja alapján átvett adatokat, d) a megállapított, illetve folyósított ellátás ra vonatkozó adatokat, e) a 96. § (2) bekezdés a)-g) pontjában meg határozott, valamint a nyugdíj-biztosítási igaz gatási szervek által a természetes személyről nyilvántartható egyéb adatokat. (2) A társadalombiztosítási egyéni számlát a kormány által rendeletben kijelölt államigaz gatási szerv vezeti. A társadalombiztosítási egyéni számla adataihoz a feladat- és hatás köre ellátása érdekében, az ahhoz szükséges mértékben a Nyugdíj-biztosítási Alap kezelésé ért felelős nyugdíj-biztosítási szerv, továbbá va lamennyi nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv közvetlenül hozzáférhet.

teljesíthetők. (2) A bejelentés teljesítésére megszabott határidő szempontjából az illetékes szervhez történő beérkezés időpontja az irányadó. Posta útján történő teljesítés eseten, ha a postára adást feladóvevénnyel (postakönyvvel) igazolják, a postára adás időpontja az irányadó.

Adatszolgáltatás és bejelentési kötelezettség T. 97. §

T. 98. § (1) A bejelentések közvetlenül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél vagy posta útján

R. 85. § (l) Hatályát vesztette.

R. 8 6 . § (1) A Tbj.

3k.

§-ában foglaltak alapján szol

gálati idő szerzésére irányuló m egállapodást kötött sze méllyel kapcsolatos adatszolgáltatást a megállapodást megkötő igazgatási szerv teljesíti. (2)-(3) Hatályát vesztette.

(k) H atályát ve szte tte . (5) Hatályát vesztette. (6) A re h a b ilitá ció s ellátásban vagy rehabilitációs já ra d é k b a n részesülő sz e m é lye krő l a n y ilv á n ta rtó lappal kapcsolatos adatszo lg álta tási kötelezettséget a n yu g d íjfo lyó sító szerv a tá rg y é v e t kö ve tő év április 3 0 -á ig te lje s íti. (7)-(9) Hatályát vesztette. R. 87. § H a tályá t ve szte tte . R. 88. § (1) A nyilvántartó lap kiállítására kötelezetta

(2) AT. 97. § (5) bekezdés szerinti esetben a nyugellátás

n yilvántartó lap adattartalm át az ONYF által rendszeresí

folyósítását érintőtén^t, adatot a Nyugdíjfolyósító Igazga

te tt számítógépes programmal állítja elő, és adatszolgál

tóságnak kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség te l

tatási kötelezettségét e számítógépes program felhaszná

jesítésének határideje a változást követő tizenötödik nap.

lásával, elektronikus úton teljesíti.

(3) A nyugdíjas halála esetén a nyugellátás felvételé-

(2)-(3) Hatályát vesztette."

rejogosultszem ély - a T. 97. § (5) bekezdésének második

(k) ki adatszolgáltatás és a nyilvántartás általánostól

m ondata alkalmazása során - a halál tényét anyakönyvi

eltérő rendjére az ONYF az Országos Egészségbiztosítási

kivo n a tta l vagy annak hiteles másolatával igazolja. Ha

Pénztárral és a Nemzejti A dó- és Vám hivatallal megálla

ezen iratokat a nyugellátás felvételére jogosult személy

podást köthet.

nem kü ld i meg, az adatokat a N yugdíjfolyósító Igazga tóság szerzi be. (k) AT. 83/B §-ának (l) bekezdésében em lített ellátás

(5) Hatályát vesztette. R. 88/A § (1) Hatályát vesztette. (2) A n yilv á n ta rtá s ra kö te le z e tt az elektronikus

ban részesülőí'kiegészítő tevékenységet fo ly ta tó egyéni

úton, valam intaz Art. rendelkezéseinek alkalmazásával

vállalkozó, am ennyiben az általa fizetendő nyug d íjjá ru

ado tt meghatalmazással tö rté n ő adatszolgáltatás telje

lék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első nap

sítéséhez szükséges adatokat az ONYF által erre a célra

ján érvényes kötelező legkisebb m unkabér (m inim álbér)

rendszeresített n yo m ta tvá n yo n köteles bejelenteni a

havi összegének tizennyolcszorosát, köteles erről 15 na

nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak. A nyom tatványt és

pon belül a nyugdíjfolyósító törzsszámára hivatkozással

a meghatalm azás eredeti példányát a nyugdíj-biztosí

bejelentést tenni a nyugdíjfolyósító szervhez.

tási igazgatóság részére az adatszolgáltatás teljesítését

(5) H a tá lyá t v e s zte tte .

T. 99. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíj-biztosítási feladatok el (1) Az adatszolgáltatást - ha jogszabály látásához szükséges adatokat tizenöt napon kivételt nem tesz - elektronikus úton, ügyfél belül kell közölni. kapun keresztül1kell teljesíteni. A nyilvántar (2)-(4) Hatályát vesztette. tások vezetésére, az adatszolgáltatásra, az e törvényben előírt bejelentés teljesítésére, az (5) A nyugellátásban részesülő személy ti igény érvényesítésére a Nyugdíj-biztosítási zenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellá szerv számítógépes program használatát írhat tásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósí ja elő, illetőleg nyomtatványt rendszeresíthet. tását érinti. A 83. § (2) bekezdésében megjelölt (2) A Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv az előírt nyil személyek vagy a nyugellátás felvételére jogo sított más személy a jogosult halálának tényét vántartási, adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség, továbbá rendszeresített nyom és annak időpontját tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. tatvány használata alól mentesítést adhat. A (6) Hatályát vesztette. nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a bejelen tés módjára és a határidőkre egyes foglalkoz f7)-f8) Hatályát vesztette. (9) A Tbj. 34. §-ában foglaltak alapján tatókkal és egyéb szervekkel eltérő megálla nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra irányuló podást köthet. megállapodást kötő igazgatási szerv adatszol gáltatási kötelezettsége nem tartozik az Art. 1 2012. á p r ilis 1-jével a 2011. é vi C L X X IV . tö rv é n y a lap já n hatályá l hatálya alá. v e s z ti a z ..ü g y fé lk a p u n k e re s z tü l" s z ö v e g ré sz . HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

N yilvá n ta rtá s i és a d a ts zo lg á lta tá si köte lezettsé g

legalább tiz e n ö t nappal megelőzően kell megküldeni. A nyilvántartásra kötelezett a meghatalm azásnak - az A rt. rendelkezéseinek alkalmazásával tö rté n ő - vissza vonásáról, va la m in t a közölt adatokban bekövetkezett változásról soron kívül köteles tá jé k o z ta tn i a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot. (3) Az elektronikus úton történő adatszolgáltatás ese tén a teljesítéssel m eghatalm azott személy az adatszol gáltatásra rendszeresítettszámítástechnikai programot(a továbbiakban: nyenyi-program ) az ONYF internetes hon lapjáról, a program működéséhez szükséges azonosító állom ányt az ONYF elektronikus ügyintézési rendszeréből tö lth e ti le, azzal, hogy a 2009. évről történő adatszolgál tatásnál nem szükséges az azonosító állomány letöltése. (k) Az adatszolgáltatás elektronikus úton történő tel jesítése a nyenyi-program által előállított exportállomány Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztüli feltöltésével valósul meg. (5) Az adatszolgáltatásnak a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztüli beérkezéséről, annak az ONYF nyilvántartási rendszerébe történő befogadásá ról, valam int - hibás adattartalom esetén vagy érvényes meghatalmazás hiányában - az adatszolgáltatás befo gadásának visszautasításáról, a nyilvántartásra kötele-

Zett és az adatszolgáltatást teljesítő személy elektronikus

b e lü l - be ke ll je le n te n ie a K özponti N yu g d íjn y ilvá n

levélben, a bejelentéshez rendszeresített nyom tatványon

ta rtó és In fo rm a tik a i Igazgatóságnak. Az a datlap és az

közölt elektronikus levelezési címre értesítést kap.

ele ktro niku s űrlap a d a tta rta lm á t a k. számú m elléklet

ján szól

R. 89. § (l)-(8) Hatályátvesztette.

íto tt sze-

(9 ) A N em zeti M u n k a ü g y i H iv a ta l a prém ium évek

R. 92. § (1) E re n d e le tn e k a tá rsa d a lo m b iz to s ítá si

apodást

programról és a különleges foglalkoztatási állom ányról

n yu g e llá tá s ró l szóló 1997. évi LXXXI. tö rv é n y v é g re

határozza meg.

szóló 200^. évi CXXil. törvény 2011. ja n u á r 1 -jé t m egelő

h a jtá s á ró l szóló 168/1997. (X. 6.) k o rm á n y re n d e le t

zően hatályos *t/A § -a szerinti biztosítottak esetében, a

m ó d o s ítá s á ró l, v a la m in t a ko re n g e d m é n ye s n y u g

munka világából való fokozatos kivonulással kapcsolat

díjb a v o n u lá s le h e tő sé g é n ek m eg h o ssza b b ítá sá ró l

ban a taj-szá m feltü ntetésével szem élyen ként a tá rgyévet

szóló 35*f/2010. (XII. 30.) k o rm á n y re n d e le tte l m eg

ilitációs

követő év március 31. napjáig adatszolgáltatást teljesít az

á lla p íto tt, Ille tv e m ó d o s íto ttlI/B § (2) bekezdését, 12.

ín ta rtó

ONYF részére a tám ogatás nyújtásának kezdetéről és

§ -á t, 15. § (5) bekezdés

(ttséget /á p rilis

megszűnéséről, a nyugdíj-biztosítási -, n yugdíjjárulék-

bekezdés c) p o n tjá t, 72/B § (5) bekezdését, 72/B § (9)

p o n tjá t, 68. § -á t, 72/B § (k)

kiegészítés alapjául szolgáló összegről, valam int a nyug

bekezdését, 72/B § (17) bekezdés a)és b) p o n tjá t, 72/B

díj-biztosítási - és nyugdíjjárulék-kiegészítés összegéről.

§ (20) bekezdés a) p o n tjá t, 85. § (2) és (5) b e ke zd é

(10) Nyugellátásra irányuló igényeseién a m unkaügyi

sét, v a la m in t 89. § (10) bekezdését a 2010. decem ber

központ a nyugdíj-biztosítási igazgatóság megkeresésére

3 1-ét kö ve tő id ő p o n ttó l kezdődően m eg á lla p ítá sra

’ lezetta

nyolc napon belül közli a nyugdíj megállapításához szük

k e rü lő e llá tá s o k , v a la m in t az e m líte tt id ő p o n to t

Jszeresí-

séges adatokat.

:szolgál-

(11) Az adatszolgáltatás rendjére a N em zeti M un ka

haszná-

ügyi H ivatal és az ONYF megállapodást köt.

kö v e tő a d a ts z o lg á lta tá s ,é s b e je le n té s esetén kell a lk a lm a zn i. (2) E rend e le tn e k a tá rsadalom biztosítási n yu g e l látásról szóló 1997. évi LXXXI. tö rvé n y végrehajtásáról

Ellenőrzés T. 100. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv szakés pénzügyi ellenőrzése kiterjed a nyugdíjbizto sítással kapcsolatos jogszabályok megtartására, illetőleg a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv hatáskörébe tartozó nyugellátás megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatásra. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, könyve lési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat ren delkezésre kell bocsátani. (2) Ha a szolgálati idő elismerésére irányu ló eljárásban, a nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban vagy a 96. § (9) bekezdése szerinti eljárásban a tényállás tisztázása ér dekében indokolt, az adatszolgáltatásra kö telezett, illetve az egykorú iratokat őrző más személy vagy szervezet birtokában lévő olyan adatok megismerése céljából, amelynek keze lésére törvény a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet feljogosítja, hatósági ellenőrzést kell lefolytatni.

á nőstől tosítási legálla-

onikus zásával ásteljea célra íiteni a ánytés biztosíisítését üldeni. a k -a z visszatkezett yugdíjtáseseatszolimot(a 9S honnősítő eréből zolgál-

ütése. in ő te lDmány esztüli Dnikus annak adásá/ényes ; befocötele-

szóló 168/1997. (X. 6.) korm ányrendelet m ódosításáról, vala m in t a korengedményes nyugdíjba vonulás lehető ségének meghosszabbításáról szóló 35^/2010. (XII. 30.) korm ányrendelettel m egállapított, illetve m ódosított l. § (1) és (2) bekezdését, 72/B § (la )-(lg ), (8a) és (8b) bekez

f) a nyugellátás emelésének részletes sza bályait, valamint évente az 1998. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj és árvaellátás évenkén ti legkisebb összegeit, továbbá az 50. § (6) be kezdése szerinti együttfolyósítási összeghatárt. g) az öregségi nyugdíj és a 6. § (4) bekezdé se szerinti ellátások szüneteltetésének részle tes eljárási szabályait, h) az igény érvényesítésével, az igény elbí rálásával, a megállapító és a folyósító szervek közötti adatszolgáltatással kapcsolatos eljá rást, továbbá a rögzített öregségi nyugdíj meg állapítására vonatkozó részletes szabályokat, i) a visszafizetési és megtérítési kötelezett ség teljesítésével, elmulasztásával, továbbá a követelés érvényesítésével, valamint a mérsék lés, elengedés, fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos eljárási rendel kezéseket, j) a nyugdíjbiztosításon belüli jogorvoslat rendjét, „. k) a szolgálati idő számításánál az előre hozott nyugdíjra jogosultsághoz a szüléssel és a gyermekneveléssel kapcsolatos beszámítási kedvezmények feltételeit, valamint részletes szabályait,

l) az adatszolgáltatásra és bejelentési köte lezettségre vonatkozó eljárási rendelkezéseket, (3) AT.97. § (3) bekezdésének - 2010. december 31-én m) a tizenharmadik havi nyugdíj megálla hatályos - b) p o ntja alapján teljesítendő adatszolgál pítására és folyósítására vonatkozó részletes tatást a rendelet 2010. december 31-én hatályos 8 5 -8 9 . szabályokat, §-ában fo g la lta k szerint kell teljesíteni. n) a kivételes nyugellátás megállapításá nak, továbbá a kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély engedélyezésének részletes X. fe je ze t szabályait, Vegyes és h atályba lé p tető rendelkezések o) a 18. § (2b)-(2c) bekezdés szerinti, ke resőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal T. 1 0 1 .§ egy tekintet alá eső jogviszonyokat, (1] A kormány felhatalmazást kap arra, p) az özvegyi járadék számítására vonatko hogy zó szabályokat, a) az öregségi nyugdíj alapját képező q) a 2. § (6) bekezdés szerinti esetben a havi átlagkereset, valam int a saját jogú társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben nyugdíjasként történt foglalkoztatás után szerzett jogosultságok meghatározásának, járó nyugdíjnövelés alapjául szolgáló kere beszámításának módját, R. 89/A § (1) A T. 6. § (5) bekezdése s z e rin ti n yu g set, jövedelem meghatározásánál a növelés r) a társadalombiztosítási egyéni számlával d íj-b iz to s ítá s i jo g o su ltsá g o k b izto sítá sm a te m a tik a i mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által kapcsolatos részletes szabályokat rendelet egyen é rté ké n e k a N y u g d íj-b iz to s ítá s i A lap részére közzétett adatok alapulvételével minden év ben határozza meg. tö rté n ő átadása (a to vá b b ia k b a n : n y u g d íj-b izto sítá s i márciusában, (2)-(3) Hatályát vesztette. visszautalás) esetén a n yu g d íj-b izto sítá s i visszautalás b) a külföldön élők nyugellátásának folyó (4) Annak a személynek, akinek az öregösszegének n y ilv á n ta rtá s á t a K özponti N y u g d íjn y il sítását, séginyugdíj-korhatár emeléséről és az ezzel vá n ta rtó és In fo rm a tik a i Igazgatóság végzi. c) a nyugellátás megállapítására és folyósí összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. (2) N yu g d íj-b izto sítá si visszautalás esetén a ké re l tására vonatkozó részletes szabályokat, évi LIX. törvény 21. § (7) bekezdése alapján mezőnek a jo g o su ltsá g n y ilv á n ta rtá s á h o z szükséges d) a nyugdíjprémium megállapítására és a megállapított átmeneti járadékot, előnyugdíjat a d a to ka t - az ONYF á lta l e célra re n d sz e re síte tt, az végrehajtásra vonatkozó részletes szabályokat, vagy korengedményes nyugdíjat folyósítanak ONYF, ille tv e a n yu g d íj-b iz to s ítá s i igazgatási szervek valamint a (6) bekezdés a) pontja szerinti szor vagy folyósítottak, az öregségi, illetőleg az öz h o n la p já n , v a la m in t a k o rm á n yz a ti p o rtá lo n közzé zószámot, vegyi nyugdíja megállapításánál a jogosultra te tt a d a tla p o n vagy e le k tro n iku s ű rlap o n , a Központi e) a 2013. január 1-je előtti nyugellátás öszirányadó öregséginyugdíj-korhatár alatt - a T. N y u g d íjn y ilv á n ta rtó és In fo rm a tik a i Iga zg a tó sá g szegének megállapításánál a személyi jövede rendelkezéseitől eltérően - az ott meghatáro felhívásának közlésétől s z á m íto tt húsz m unkanapon lemadó képzett összegét, zott életkor(oka)t kell érteni. dését, valam int 83. § -á t a 2011. ja n u á rl-jé n folyam atban lévő ügyekben is alkalm azni kell.

HVG i T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 01 2-RE

156 | T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

(5) Ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott - tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, a tárgyév novemberében nyugdíjprémiumot kell fizetni annak a személynek, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév novemberében a társadalombiztosítá si nyugdíjrendszer keretében járó vagy azzal a 6. § (4) bekezdése alapján egy tekintet alá eső a) hatályát vesztette. b) hozzátartozói nyugellátásban - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - része sül, vagy c) a b} pontban nem említett nyugellátás ban - ide nem értve a rehabilitációs járadékot - részesül, és a 18. § (1) bekezdése szerinti élet kort a tárgyévet megelőzően betöltötte. (6) A nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata: a) a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése - tárgyévben várható - mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4, b) a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint. (7) Ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének - a központi költségvetésről szóló törvényben - tárgyév re tervezett mértéke a 3,5 százalékot megha ladja, a nyugdíjprémium kiadásainak fedezeté re a Nyugdíj-biztosítási Alap költségvetésében céltartalékot kell képezni. (8) A nyugdíjprémiumot a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból, a november havi nyugellátás sal együtt folyósítja. A nyugdíjprémium megál lapításáról határozatot nem kell hozni. T. 101/A § Felhatalmazást kap a kormány, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szervet vagy szerveket, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki. Á tm e n e ti rendelkezés R. 90. § (1) A házastárs 1998. január 1-je előtti halála esetén a T. 50. §~a (6) bekezdésében foglaltak alkalm a zását nem kell kérnie annak, akinek sa já tjo g ú nyu g ellátása az özvegyi nyugdíj összege m iatt, vagy akinek özvegyi nyugdíja s a já tjo g ú nyugellátásának összege m ia tt szünetel, továbbá akinek sajátjogú nyugellátását az özvegyi nyugdíjjal, baleseti özvegyi nyugdíjjal a 62. § (7)bekezdésben meghatározott összeghatárig folyósítják. A kedvezőbb ellátást a nyugdíjfolyósító szervek 1998. ja n u á rl-jé tő l kezdődően hivatalból - külön kérelem nélkül - megállapítják és folyósítják. (2) Annak, aki 1998. ja n u á rl-je előtt megözvegyült, és H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

nem igényelte az özvegyi nyugdíj megállapítását, továbbá

jövedelmet a 13. § (3) bekezdése szerint kell a

növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani, egyebekben a növelés összegének ki (3) Az, a ki az 1998. ja n u á r 1-je e lő tt h a tályo s re n számítására a 22/A § (2) bekezdésének a) 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseit delkezések s z e rin t ö zv e g y i n y u g d íjb a n részesül, a kell alkalmazni, ha a nyugdíjnöveléshez szük s a já tjo g ú n yu g e llá tá s a m e g á lla p ítá sá n a k id ő p o n t séges foglalkoztatást 2007. január 1-je és 2009. já tó l kezdődően - le g korá bb a n 1998. ja n u á r 1 -jé tő l június 30-a között kezdték meg, - jo g o s u lt a T. 50. § (2) bekezdés b) p o n t s z e rin ti ö z b) 2010. december 31-én hatályos rendelke ve g y i n y u g d íjra . Ha számára kedvezőbb, választhatja aki azl997. évi LXXXI. törvény alapján váltjogosulttá özvegyi nyugdíjra, a T. 6<t. §-a szerint kell igényét előterjesztenie.

a sajátjogú nyugellátás és az özvegyi, baleseti özvegyi n yu g d íj e g yü ttfo ly ó s ítá s á t a korm ány rendeletében m eghatározott összeghatárig. (k) Az 1998. ja n u á r 1-je e lő tti id ő p o n ttó l m egállapí tottözvegyi nyugdíj feléledése esetén az özvegyi nyugdíj 2006. ja n u á rl-jé tő l 55,2007. ja n u á rl-jé tő l 60 százalékos m értékű, feltéve, hogy az özvegynek saját jogán nyugdí

zéseit kell alkalmazni, ha a nyugdíjnöveléshez szükséges foglalkoztatást 2009. június 30-át kö vetően kezdték meg. (3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti eset ben a figyelembe vehető foglalkoztatás 365 nap nál rövidebb, a növelés arányosan csökkentett összegben jár.

ja t nem állapítottak meg. (5) A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok és a nö veltösszegű szakszövetkezeti járadékok folyósítására és megszüntetésére az e"rendeletben fo g la lta ka t kell meg felelően alkalm azni. (6) H a tá lyá t v e s zte tte . (7) A73. § (1) bekezdésének -2010. ja n u á rl-jé n hatá

T.102/B§ E törvénynek az egyes nyugdíj-biztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosítá sáról szóló 2010. évi CLXX. törvénnyel megál lapított 93. § (3) bekezdését a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

lyos - rendelkezése alapján szüneteltetett nyugellátást a büntetőeljárás befejezése, ille tve a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül előterjesztett kérelemre a jo gosult részére egy összegben ki kell utaíni.

T. 102.§ E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szó ló törvény rendelkezik. E törvény rendelkezéseit - az 1998. január 1-je előtti időponttól megálla pított nyugellátások emelésére vonatkozó 62. §, továbbá a 38. § (2) bekezdése kivételével - az 1997. december 31-ét követő időponttól megálla pításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni. A 38. § (2) bekezdése e törvény kihirdetése napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit az 1995. december 31-e utáni időponttól megállapításra került (kerülő) ellátásokra is alkalmazni kell. T. 102/A § (1) E törvénynek az egyes nyugdíj-biztosí tási tárgyú és más kapcsolódó törvények mó dosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvénnyel megállapított 22/A § (1) bekezdését a 2010. december 31-ét követően saját jogú nyugdí jasként történt foglalkoztatásra, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenységre (a továbbiakban együtt: foglal koztatás) kell alkalmazni. (2) A 2011. január 1-jét megelőzően szerzett, a 22/A § - 2011. január 1-jét megelőzően hatályos - rendelkezéseinek hatálya alá tartozó, korábbi nyugdíjnövelésnél figyelembe nem vett kereset, jövedelem után - időbeli korlátozás nélkül elő terjeszthető kérelemre - a 2010. december 31-ei állapotnak megfelelően a nyugdíjat meg kell nö velni. A növelés naptári éve előtt elért keresetet,

T. 102/C§ Az egyéni vállalkozók nyilvántartását veze tő szerv a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szervnek 2011. feb ruár 28-áig elektronikus úton átadja azoknak az egyéni vállalkozóknak - az egyéni vállalko zóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti - adatait, akik az egyéni vállalkozói tevékenység meg kezdését, szünetelését, megszűnését, illetve az adatokban bekövetkező egyéb változást 2010. évben jelentették be. Az adatátadás rendjéről az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv és a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv megállapodást köt. T. 102/D § A 2012. jan u ár 1-iét megelőző időre fo lyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj visszafizetésére és megtérítésére a 2011. december 31-én hatályos szabályokat 2011. december 31-ét követően is alkalmaz-, ni kell. R. 91. § Ez a rendelet 1998. ja n u á ri, napján lép ha tályba. Rendelkezéseit az 1997. december 31-ét követó id ő p o n ttól m egállapított ellátásokra kell alkalm azni. R. 93. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet módosításáról szóló M/2011. (III. 22.1 kormányrendelettel m egállapította. ^ (l) bekezdés a) pont: ¡át. valam int b) pont 8. és10. alpontiát a társadalombiztosjz tási nyugellátásról szóló1997. évi LXXXI. törvénvvégrehaitá: sáról szóló168/1997. (X. 6.) kormányrendelet módosításáról szóló W/2011. (III. 22.) kormányrendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. R. 9k. § A társadalombiztosítási nyugellátássá

T Á R S A D A L O M B IZ T O S Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

g^TPfi'iaaő eaves kormányrendeletek módosításáról rjíin 1V/2011. (VIII. 10.)kormányrendelettelmeaáUaDÍlojW/B f (!d) és (Jf) bekezdését a társadalombiztosítási ym rjp!látással összefüggő eaves kormányrendeletek „»vlnv'tásárólszóló 152/2011. (VIII. 10.)kormánvrendeiptjiniálvbalépését követően indult eljárásokban kell glkalnmnL

T. 103. § E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nők kel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megva lósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével össze egyeztethető szabályozást tartalmaz. T. 104. § Ez a törvény a szociális biztonsági rendsze rek koordinálásáról szóló 2004. április 29-ei 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek ko ordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet vég rehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-ai 987/2009/EK euró pai parlamenti és tanácsi rendelet végrahaitásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

követően szerzett szolgálati idejének megálla pítása során kell alkalmazni. (7) Az özvegy a Tny. - e törvénnyel megál lapított - 47. §-a (3) bekezdésének a) pontja, il letve 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2008. január 1-jétől özvegyi nyugdíjra akkor is jogosult, ha az özvegyi nyugdíj megállapításá hoz, illetve feléledéséhez szükséges feltételek 1993. március 1-je és 2007. december 31-e között, a házastárs halálától, illetve az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven túl, de tizen öt éven belül következtek be, feltéve, hogy az özvegyi nyugdíjra a kérelem elbírálásakor is jogosult. (8) A (7) bekezdés szerinti esetben az özve gyi nyugdíj megállapításánál ki kell számítani azt az özvegyi nyugdíjat, amely az özvegyet az özvegyi nyugdíj megállapításához szükséges feltételek bekövetkezése időpontjában megil lette volna, majd ezt az összeget az időközben végrehajtott nyugdíjemelések összegével növel ni kell. (9) A (7) bekezdés szerinti özvegyet a nyug díjemelés és a tizenharmadik havi nyugdíj megállapítása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha 2007. évben is részesült volna nyugel látásban.

1. melléklet az 1997. évi LXXXI. törvényhez A m a g á n -n yug d íjp é n ztá ri tagok tá rsa d a lo m b izto sítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószám meghatározása A 12. § (7) bekezdésében, va la m in t a 28. § (2) bekez désében h ivatkozott szorzószámot a következők szerint kell kiszámítani: Sz = h + (1-h) * 0,75, ahol: Sz = az alkalmazásra kerülő szorzószám értéke, és

a 2010. o k tó b e ri, és 2011. novemberBO. között szerzett szolgálati idő -------------------------------------------------------------------------a teljes elism ert szolgálati idő A h értékének kiszámítása során a szám lálóban és

A kormány a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) rendelete Hatályát vesztette.1

1. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) kormányrendelethez2

K orkedvezm ényre jo g o s ító m u n kakö rök jegyzéke M unkakör Munkaköri leírás Korkedvezmény hatálya

1. Föld a la tt vé g ze tt m unka Vájár, segédvájár (a kn a vájá r, b á n ya m e n tő , b r i g á d -, csapat-, cs o p o rt-, fro n t-, harm advezető vájár, e lő fú ró e lő v á já r, e lőkészítő és fe jté s i vá já r, fe ltá ró v á já r, fe n n ta rtó v á já r, főtecsa \*a ro zó vá já r, f e jtő p a jzs- és v á n d o rb iz to s ító b erendezést kezelő vá já r, fro n tm e s te r, in je k tá ló v á já r, is z a p o ló v á já r, is za p mester, jövesztővájár, kőporövkészítő vájár, kőm űves vájár, lakatos vájár, medd'ős vá já r, m in ta ve vő vájár, m űszaki fejlesztési vá já r, o m la sztó vá já r, ré se lő g ép kezelő vájár, ro b b a nó a n ya g -szá llítá st ellenőrző vájár,

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éj^i LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény alapján: 8. § (4) Aki 2009. december 31-éig az öregsé gi teljes, illetve résznyugdíjhoz szükséges életkort betöltötte, és az előírt szolgálati időt megszerezte, e jogosultságát bármikor érvé nyesítheti. Ebben az esetben öregséginyugdíj-korhatárnak a Tny. 2009. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti életkort kell tekinteni. Í5) Hatályát vesztette. (71 Hatályát vesztette.

ro b b a n ó a n y a g -k ia d ó vájár, ro b b a n tó k a m ra -k e ze lő , vezető vájár, rob b a ntó vájá r, lőm ester, fro n tlő m e ste r, körzeti lőm ester, szénm aró- és széngyalukezelő vájár, T H -g y ű rű ra b ló vá já r, tö m e d é ke lő vá já r, tű z v é d e lm i vájár, vájár szakoktató) Gondoskodás a biztonságos munkavégzés fel tételeiről. A munka irányítása, termelés, jövesztés, rakodás, mintavétel. A különbözőfúró-, fejtő-, rako dó- és biztosítóberendezések kezelése, bányatérségek készítése, fenntartása, biztosítása. Omlasztás végzése, irányítása, biztosítószerkezetek visszanyerése. Rob bantóvizsgával rendelkező vájár részéről a robbanó anyagok tárolásával, szállításával és a robbantással kapcsolatos munkák ellátása. Kutatófúrás esetében a mélyfúró, feltörési fúrógépek kezelése. Vájár szak munkástanulók oktatása.

A ko rm á n y 266/2009. (XII. 1.) ren d e le te a la p já n : 9.

Bányászat Csapatcsillés (csapoló, e lő vájó , falazási, fe ltá ró ,

§ [k) ATnyR. e re n d e le ti—3. §-ával, valam int 10. § fe n n ta rtó , fro n t-, csapatcsillés, m űszaki fejlesztési

a nevezőben m e g je lö lt id ő ta rta m o t is napokban kell

(k) bekezdés b)-c) p ontjával m egállapított rendelkezé

csapatcsillés, csatlós vagy szállítócsillés m unkakörében

m eghatározni, és a hányadost ké ttize d e sjeg yre kell

seit a 2009. december 31-ét követő id ő p o n ttó l m egálla

szerzettgyakorlat után a csapatra kerültsegédm unkás)

kerekíteni.

p íto tt ellátásokra kell alkalm azni. (5) A TnyR. 55/A § (1 ) bekezdésének alkalmazása so

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLVI. törvény alapján: 22. § (3)-(5) Hatályát vesztette.

A vájár által rábízott termelőmunka végzése, biz tosítási anyag előkészítése, szállítóeszköz munkahelyre

rán az elévült, ille tve a b ehajthatatlanság m ia tt tö rö lt

továbbítása, gépek szerelése, áthelyezése, sínfektetés,

járuléktartozások a szolgálati idő szem pontjából akkor

rakodás, gyámlyukásás, szerszámtisztítás, a munka

m inősülnek tartozásnak, ha az elévülés, illetve a behajt hatatlanság m iatti t ö r lé s 2 0 0 9 . december 3 1 - c t követően

hely közvetlen és teljes kiszolgálása termelőmunka közben.

következik be. (6) ATnyR. 79. §-a - e rendelettel m egállapított - (l)

(6) A Tny. 39. §-a - e törvénnyel megállapí és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően m eghozott fizetésre kötelező tott - (2) bekezdésének rendelkezéseit a me zőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét határozatok esetében kell alkalm azni.

1 A k o rh a tá r előtti öre g sé g i n y u g d íja k m egszüntetésé ről, a k o rh a tá r előtti ellátásról és a sz o lg á la ti já ra n d ó sá g ró l sz ó ló 2011. é v i C I.X V I1. törv é n y a lap já n h atályá t vesztette. ; 200 6 . d e c e m b e r 3 1-é n h a tá ly á t vesztette, a z z a l, h o g y 2012. d e c em be r 31-éig a lk a lm a z n i kell.

157

158 | T Á R S A D A L O M B I Z T O S Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

Bányászat

A bánya beli vasútpályók építése, fenntartása, kar

bányalevegő-, -p o rm é rő , bányageológus, geofizikus,

Csatlós (aknánál, lejtős ás szintes pályánál fő -, m á-

bantartása. Részvétel a szállításban, a termelvények

bányafúró-vezető, biztonsági m egbízott, energetikus,

so d -, segéd-, vezetőcsatlós, aknakapcsos, buktatós,

csillébe rakásánál, betöltésénél, a főszállítóvágatokhoz

elővájási, feltárási, fejtési, fro n tfe jté s! gépmester, sza

csilleakasztó, csillekapcsoló, fra jo s, kapcsos, kuplis,

való továbbításánál, a TH-gyűrűk, vastámok és egyéb

kipari m unkahelyi vezető)

siklófékes)

biztosítóberendezések szétszedésénél. A biztosítási

A termelés biztonsági követelményeknek megfe

A bányaszállító vágatokban szállítás. Csillék össze

anyagok szállítása, a csavarok utánhúzása, munka

lelő szervezése, az előírt rendszabályok betartásának

kapcsolása, csatlakoztatása, átállítása, átkapcsolása,

helyekés vágatok stb. tisztítása, takarítása. Műszeres

ellenőrzése, a levegőellátás tervezése és elkészíttetése,

rendezése, forgatása, sikló/ékek, csillefogók kezelése.

bányafelmérési munkáknál segédkezés. Kutató-fúró-

a levegőnyomás, por állandó mérése, naplók vezetése,

Kötélhorgok, görgők, biztonsági berendezések kar

berendezések szállítása, kezelése, mintavétel.

jelentések készítése. Földtani szelvények, munkahelyi

bantartása és tisztítása. A munkahelyek takarítása és víztelenítése. Bányászat

Bányászat, ha a dolgozó teljes m unkaidejétföld alatt

geológiaifelvételek készítése.

Bányászat

kivitelezése, az ellátás ellenőrzése.

A bányagépek energiaellátásának megtervezése,

tö lti

Szállítócsillés [anyagbeadó, anyagmozgató, baligás,

Gépész, szállítógép-kezelő (csörlőkezelő, e le k tro

Az energiavezetékek ésfogyasztóhelyek védelme, a

cúgos, csapoló, csillebeadó, csilleforgató, csillekísérő,

m os-, dízel-, sűrítettlevegőjűm ozdony-vezető, segéd

villamos és gép üzemi munkák irányítása és ellenőrzése.

csilleszámláló, csillerendező, csilletoló, csilleürítő, fabe

vezető és -kezelő, függőszékpálya-kezelő, gumiszalag-

adó, fékes garatos, kocsis, kiskocsis, nagykocsis, kutyás

kezelő, kaparószalag-kezelő, láncosvonszoló-kezelő,

(facsilletoló), légajtós, lóvezető, m ozdonykísérő, ro b -

lejtősaknagép-kezelő, szivattyúkezelő, vitlakezelő)

banóanyag-szállító, sorom pónyitogató, urasági csillés, vipperes, vonatkísérő, vonatos]

Bányászat, ha a dolgozó m unkaidejének legalább 3lk részétföld a la tttö ltl

A gépek, szállítóberendezések kezelése, áttelepítése, tisztántartása, kenése és karbantartása. Fejtő-, rakodó-,

2. Fúrótoronynál vé g ze tt m unka

Jelzések adása ésfogadása valamennyi aknánál, a

réselőgépek kisebb hibáinak helyszínijavítása. Bánya

Fúrómester, főfúróm ester

vízszintes és lejtős pályáknál, a fősiklóknál, a főszállí

térségek világítóberendezéseinek javítása, jelzőberen

Afúró-, lyukbefejező, kútjavító, mentőmunkában

tóvágatoknál.

dezések kezelése. Gépterek, gépházak takarítása. A biz

való részvétel, a műszakhajmadok munkájának Irá

A gurítón leadott termék csapolása, csillébe raká

tonsági és óvó rendszabályok betartása és betartatása,

nyítása.

sa, szállítás elősegítése, üres csillének a munkahelyre

jelzések vétele, továbbítása és végrehajtása. Mozdony

leadása, csillék csatlakoztatása a kötélpályához, csille

vezetése, karbantartása, tisztítása, üzemanyaggal való

tolás kézi erővel, siklófék kezelése, fék- és egyéb szál

ellátása, kenőolaj cseréje. Szivattyúk, kompresszorok

lítóberendezés karbantartása. Jelzések adása, vétele. A

kezelése, karbantartása. Az üzemzavarfelentése.

termeléshez szükséges anyagok szállítása, biztonsági

Bányászat

berendezések karbantartása, takarítása, vágatok víz

Bányatechnikus, aknász, felvigyázó (alőr, felőr, fő -

telenítése, seprése, lehullott anyagok eltakarítása, telt

felőr, fő b án ya felő r, bányafelm érő, bányam entő, biz

Nehéziparban és a Környezetvédelm i és Területfej lesztési M inisztérium hoztartozóterületen a mélyfúrás Segédfúrómester* Csőszerelés, kisebb javítások, egyszerűbb alkatrészcserék végzése, irányítása. Nehéziparban és a Környezetvédelm i és Területfej lesztési M inisztérium hoz tartozó területen a mélyfúrás

csille egyengetése, válogatás, a csillében maradt anya

tonsági, légvezetéki bányatechnikus, bányam entő á llo -

Kapcsoló

gok kitakarítása, a csillék kitisztítása. Váltók, légajtók,

másparancsnok-helyettes, fro n t, főkörletvezető, revier-,

Csőszerelési tevékenység keretében a szállítószék

vonatjelző lámpák kezelése, vonatok kísérése, fékezése.

segéd-, szállításrendező aknász, hutm ann, főhutm ann,

kezelése a kapcsolóállásban. Az iszapszlvattyú üzemel

Mozdony karbantartásánál, olajozásánál, tisztításánál

o b e rh utm a n n , műszaki ellenőr, főellenőr, segédfelvi

tetése.

segédkezés.

gyázó, Steiger, Obersteiger, szállítási felvigyázó)

Bányászat

Afejtési, a frontfejtés'! és az elővájási, kutatófúrási

Nehéziparban és a Környezetvédelm i és Területfej lesztési M inisztérium hoztartozó területen a mélyfúrás

Bányaiparosok, szakmunkások, csapatra te le p íte tt

munkát végző dolgozók napi munkájának irányítása és

Kulcsos

vagy csapatokat kö zvetlenül kiszolgáló iparosok [ács,

ellenőrzése. A munka szervezése a biztonság figyelem-

A munkapadozaton csőszerelői tevékenység végzé

fú ró m e s te r, hegesztő, g u m isz a la g -, ka p a ró sza la g -,

bevételével, a műszaki akadályok elhárítása, baleseti

se, a gépkulcsok, szállítószékek kezelése, karbantartó és

légcsőszerelő, kovács, aknakovács, tűzikovács, kőműves,

források megszüntetése. Közreműködés az üzemeltetési

szerelőmunka végzése.

lakatos (e le k tro fro n t-, gépka rb a n ta rtó villanyszerelő,

és művelési tervek készítésénél, a feltárási és kutatási

m ozdonyszerelő lakatos), villanyszerelő, fro n tv illa n y

kérdések megoldásánál. Munkaátvétel, műszaki napló

szerelő, vízvezeték-szerelő, vulkanizáló]

vezetése, afolyamatos termelés és szállítás biztosítása.

A bányatérségek képzésével, felszerelésével, bizto

Bányászat

sításával, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos

Bányamérnök, bányamester (aknam élyítő m érnök,

szakmunkák végzése. Falazás, gépalapozás, aknakészí

aknavezető főm érnökhelyettes, bányam entő parancs

tés, hajtás, vezérlécekfelszerelése, járóosztályok, pihe

nok, bányagondnok, bányam érnök g yakornok, berg-

nők, létrák építése, sikló és ereszke készítése. Föld alatti

m eister, főbányam ester, fö ld a la tti műszaki tiszt I., II.,

szállítóberendezések helyszínre szállítása, szerelése, vil

III., légvezetési felelős bányam érnök, m űszakmester,

lamos berendezések szerelése, javítása és megelőző kar

segédmérnök, üzemmérnök)

bantartása. Hegesztőberendezések szállítása, szerelése,

A bányaüzemek biztonságos és gazdaságos terme

Nehéziparban és a Környezetvédelm i és Területfej lesztési M inisztérium hoztartozó területen a mélyfúrás Fúrási gépész Fúró és lyukbefejező berendezéseket meghajtó erő gépek üzemeltetése, javítások, alkatrészcserék és kar bantartási munkák végzése. Nehéziparban és a Környezetvédelm i és Területfej lesztési M inisztérium hoztartozó területen a mélyfúrás

3. S ű ríte tt levegőben vé g ze tt m unka

lésének megtervezése, művelési módok kidolgozása,

Keszonos

Bányászat, ha a dolgozó teljes m unkaidejétföld alatt

bevezetése, technológiaifolyamatok előírása, raciona

Tartósan sűrített levegőben végzett munka.

Csapatra te le p íte tt vagy csapatokat kö zve tle n ü l

dolgozása, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése,

kiszolgáló b e tan íto tt és segédmunkások (bányafarabló,

a termelésiprogramokteljesítésénekbiztosítása. Mentési

Búvár

bányanapszámos, csavarutánhúzó, figuráns, fú ró m u n

munkálatoknál a rájuk bízott egység vezetése.

Nehézbúvár-öltözékben, változó nyomású sű ríte tt

mozgatása és hegesztések végzése.

lizálása, korszerűsítése, fejlesztése, műszaki leírások ki

tö lti

kás, kőporövkészítő, m intavevő, operátor, penészsep-

Bányászat, ha a dolgozó m unkaidejének legalább

regető, szállító, TH -gyűrűrabló, űrszéktakarító, vasút

3/i* részét föld ala tt tö lti Műszaki m unkakörök (bányam érő, bányafelm érő,

fe n nta rtó , -ja vító , karbantartó) H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

A nemzetgazdaság egész területén, egy légköri nyo másnál magasabb nyomású légtérben dolgozóknál

levegőben, víz alatti munka végzése. A nemzetgazdaság egész területén, egy légköri nyo másnál magasabb nyomású légtérben dolgozóknál

T Á R S A D A L O M B IZ T O S Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

eofizikus,

k. Z á rtc sa to rn a-ka rb an ta rtá sn á l vé g ze tt

üzemeltetésének biztosítása a technológiai előírásoknak

ergetikus' ster, sza-

m unka

megfelelően, részvétel a fo ly é k o n y salakfeldolgozásá

Zártcsatorna-tisztító (zártcsatorna-javító, -tisztító ,

ban.

szak-, segéd- és b e tan íto tt munkás) k megfc rtásának

A zárt szennyvízcsatorna rendeltetésszerű üzemelte tésének ellenőrzése, folyamatos karbantartása.

ru-korm ányos, futódarus)

Kohó- és gépipar, nehézipar Kohóléghevító (forrószél-szerelvényes) Léghevítő berendezésfelfűtése, kezelése, átváltása, a

Vízügy, helyi ipar

füst-, gáz-, kupolahőmérséklet, kéményhuzatfigyelem-

vezetése, nkahelyi

Csatornabúvár

mel kísérése, a kohó zavartalan ellátásának biztosítása

A zárt csatornákban keletkezett hibákfeltérképezése,

előmelegített levegővel.

'nőrzése. legalább

Kokillák lehúzása az öntecsekről, öntecs kinyomása, a kokillák, anyagok szállítása gépi úton. Kohó- és gépipar (a Dunai Vasmű kivételével) Üstös (üstelőm unkás, üstkezelő, üstsegéd, nyersvasüstkezelő)

a hibák gyors megszüntetése, dugulásokfelszabadítása,

K ohó-és gépipar

a csatorna tmk-munkák kijelölése.

Kohótöm ítő (tömőgépkezelő)

vözet, salakszállításánál alkalmazott üstök előkészítése,

Tűzálló massza előkészítése, dugaszológépbe rakása,

tisztítása ésjavítása, szárítása, alaptábla falazása, állí

Vízügy, helyi ipar delme, a

K okilla té ri darus (k o k illa le h ú z ó d a ru -ko rm á n y o s, kokillalehúzó és öntecsátadó darus, kokillacsarnokida-

zíttetése,

ervezess,

Kohó- és gépipar

Zártcsatornaszűrőrács-tisztító (fő g yű jtőcsa to rn a befogadójában dolgozók) A zárt szennyvízcsatornákban a csatornahordalék, rácsszemét kiszűrése, összegyűjtése, eltávolítása. Vízügy, helyi ipar

Folyékony halmazállapotú nyersvas, acél, fém, öt

csapolónyílások dugaszológéppel lezárása a csapolás után.

tása, beöntőtölcsér, kokilla előkészítése, kezelése. Kohó- és gépipar, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi

K ohó-és gépipar

Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés

M artinberakó-darus (berakódarus)

Kemencekőműves (kemencetapasztó, kem encekő-

Szilárdhulladék-ötvöző és kikészítőanyagok gépi

m űve scso p o rt-ve zető , ke m e n ce -k a rb a n ta rtó , ö n tő

úton történő berakása a martinkemencébe (adagolás),

csarnoki, ö n tő g ö d ö r-fa la z ó , üstfalazó, kádépítő, ko

belső kemencejavításnál anyagok kemencébe rakása.

hócsarnoki, sa m o tt-, üvegolvasztókem ence-kőm űves,

5. M elegüzem ben vé g ze tt m unka

K ohó-és gépipar

nkában

A dagoló [d a ru ka p cs o ló (e le k tro k e m e n c e -b e ra -

Csapoló (kúpolócsapos, kúpolócsapoló, kú p o ló ke -

nak irá-

kásnál), anyagos (III. segéd), adagkészítő (sarzsás), kohóadagoló (ötvözetgyártásnál), g enerátorfűtő, zsu

Kemence előkészítése beolvasztásra, levegőfúvókák

csapolócsatornák, alaptáblák, tölcsérek, üstdugószer

rületfej-

gorítógép-kezelő, ingásszalag-kezelő, rostagépkezelő,

kezelése, próbavétel, folyékony halmazállapotú fémek,

kezetek bélelése, falazása és javítása tűzálló téglával.

lyfúrás

töltőkocsi-kezelő, keverődob-kezelő, schenkvályúke-

ötvözőanyagok csapolásának előkészítése és lecsapolá-

Üvegolvasztó kemencék és tartozékaikjavítása, építése,

zelő, vedresem elő-kezelő, szénporadagoló (érctöm ö

sa, salak leeresztése, csapolóteknő eltávolítása, megder

bontása.

rítésnél), csilla g tö rő -keze lő , visszatértiszalag-kezelő,

medt ötvözőanyagok kiszedése a csapolóteknőből.

'katrész-

töm örítvénykocsi-ürítő, zsugorítványürítő] rületfejly f ú r á s

Kézi erővel vagy gépi úton gépek, berendezések anyaggal ellátása, ürítésefeldolgozás céljából. Kohó- és gépipar, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi

lítószék üzemel- \

M inisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés

mence-kezelő, főcsapoló, alum ínium csapoló)

A nemzetgazdaság egész te rü le té n , ha a dolgozó m unkaidejének legalább 2/3 részét ebben a m unkakör ben tö lti

Ö ntőcsarnoki darus, ö n tő d a ru s [fé lp o rtá ld a ru s ,

kem encejavító-segéd, kemencekőműves-segítő) Tűzálló téglából készült kemencefalazatok, öntő gödrök építése, bontása és javítá§a. Üstök, salaktálak,

Kohó- és gépipar, nehézipar, építőipar, építőanyag ipar, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi M inisztérium hoz tartozó vasúti közlekedés Kemencés [kem ence-, g é p -, izzítókem ence-, ta r tó to ló ke m e n c e -, m élykem ence-, ö n tö d e ike m e n c e -,

konzoldarus, ko n zold a ru -ko rm á n yo s, nyersvasbeön-

lágyítókem ence-, edzőüzem ikem ence-kezelő, eszter-

Olvasztár (főolvasztár, acélgyártó, to rkre ttá ló , ke

tő d a ru -ko rm á n yo s, keverőcsarnokidaru-korm ányos,

gakés-forrasztó, forrasztár, kem encefűtő, ajtóhúzó, b e rakógurító-, lemeztoló-kezelő, melegítő, melegítősegítő,

m en ce-karbantartó, fe n ékja vító főolvasztár, kem en-

öntődaru-korm ányos, öntödei darus, üstfordító korm á

ületfej-

cefőmester, olvasztár II., III., IV., V., keverő-, e le k tro -,

nyos, m elegsalak-feldolgozó darus, kohócsarnoki darus,

hám or-előkovácsoláshoz, köpükovácsoláshoz, hám or

yfúrás

m etallo-, to rkre ttá ló olvasztár, olvasztár csapoló I., II.,

beöntődarus, nyom ócső-öntödei (öntőcsarnoki) darus]

szélesítéshez, panírozáshoz, kasza- és sarlószélesítés

végzé- ■ tartó és ületfej/fúrás

III. segéd, rácsfúvató olvasztár, III. segéd, keverősegéd,

Öntőcsarnokban gépi úton anyagok mozgatása,

olvasztár l. ( II. segéd, acélgyártó segéd, to rk re ttá ló o l

olvadékkal, folyékonyfémmel teli üstöknek az öntés he

vasztár I. segéd, keverőkem ence-m otor kezelő, salakle

lyére szállítása, öntés, keverőkemencefolyékony nyers

(puslihúzó, lem ezcsom aghúzó), tö m ö rítő g é p -, tö m ö -

húzó, alum ínium kohász, m etalloterm lkusötvözet-gyár-

vassal ellátása, salak és salakostól szállítása, salaküst

rítvénygép-kezelő, kem encevíz-ügyeletes, lakatoscso-

tó, bórkarbldgyártó)

és salaktál cserélése, üres üst előkészítéshez szállítása,

port-vezető, kemenceügyeletes, kemencevíz-ügyeletes,

Közreműködésfolyékony nyersvas, vas, acél, elektroacél és másfémek, ötvözetek előállításához szükséges

¡tó erőés kar-

technológiai berendezések üzemeltetésében. Kohó- és gépipar, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés

iile tfe jrfúrás

rí nyoál ürített ri nyo..

hez kifű tő, salakhúzó-m elegítő, salakos, salakzsáktisztító cso p o rt-ve ze tő , salakzsáktisztító, kemencesegéd

hulladék vagonba ürítése, törzsminta formába helye

kem ence-, melegüzemi karbantartó, kem ence-karban-

zése, kihúzása és összerakása.

tartó, karbantartó, kemence- és öntőcsarnoki ügyeletes

Kohó- és gépipar, nehézipar, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi M inisztérium hoz tartozó vasúti közlekedés M a rtin k o k illa -m u n k á s (k o k illa -e lő m u n k á s , k o -

lakatos, csatlakozófelrakó, anódkeret-csúsztató, tüske húzó, tüskeverő, anódköpenyező, anódrendszer-kezelő, masszázó, m illivoltm érő, kohócsarnoki karbantartó]

K ohóm unkás [b e g y ú jtó fe j-k e z e lő , g y ú jtó k o c s i

killasegéd I., II., III., IV., ko killá s, salakfazék- és k o -

Izzító-, olvasztókemence-berendezés üzemeltetése,

kezelő, nyersvasutókezelőcsoport-vezető, nyersvas-

killa ta p a s z tó , fe jta p a sz tó és fa la zó, fe lö n té s ja v ító ,

előírásszerű működtetésük biztosítása. Előmelegített anyagok továbbítása.

utókezelő, öntőgépész, öntőgépi vaslazító, hűtőszerel-

fe lö n tő fe j-ja v ító , fe lö n té sd ö n g ö lő , kokilla h e g esztő ,

vény-lakatos, hűtőszerelvény-m osó, hűtőszerelvényes

kokillahegesztő-segéd, ko killa h e g esztő - és oxigénes,

(lapmosó), hűtőlapm osó, vízőr, b e ta n íto tt vizes, m ű

öntőcsarnoki autogènes, autogénvágó, autogénvágó

szakos csőszerelő, kohógépész, n ye rsva s-u tó ke ze lő

segéd, lehúzómunkás)

K ohó- és gépipar, nehézipar Meleghengersori darus (m ásodm elegítő, kem enceberakódaru-vezető)

lakatos, m ulticyklonkezelő, szállópor-eresztő, g ra n u

Martin-öntőcsarnokban a kokillák, felöntőfejek,

A hengerelőanyagok kemencéhez szállítása izzítás

lálócsoport-vezető, granuláló öntőm unkás, salakgranu-

alaptáblák, beöntőtölcsérek előkészítése, kezelése, ja

céljából, előmelegítés után a hengersorra történő átszál

lálócsoport-vezető, folyékonysalaköntőcsoport-vezető,

vítása, mozgatása. Közreműködés az ürítésnél, kokillák

lítása. Hengersorijavításoknál, cseréknél közreműködés.

fo lyé ko n ysala kd ö n tő-, salakhabosítócsoport-vezető,

lehúzásánál, öntecsek kinyomásánál.

K ohó-és gépipar

salakhabosító segédmunkás, sínszerelő (a lum ín iu m ko

Kohó- és gépipar

hászatban), kohóüzemi általános segédmunkás (alum í

Fémkokillamunkás (kokillaöntő)

ge rlő m o to ro s, c s ő h e n g e rlő -re d u k á ló csőgyártásnál,

Kokillák előkészítése öntéshez, öntés, folyékony fé

csavarhajtó (csavarállító), duplázó, felfogó, kötélhúzó,

niumkohászatban), granuláló (kokillás)] Kohó-és segédberendezései zavartalan, folyamatos

mek szállítása, öntvények kiemelése kokillából.

M eleghengerész [h e n g e rm ű i ko rm á n yo s, h e n -

csapkenő, görgőkezelő, átvezetőkezelő I., II., III., IV., V.,

HV G I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

159

160

| TÁ R S A D A LO M B IZ T O S ÍT Á S I NYUGELLÁTÁS

lyukkenő, abroncssori csatornakezelő, csőkezelő, áth or dó, átvonszoló, triósori adagoló, szánka-, m elegrám a-

Öntödei rámoló (form aszekrény-ürítő, rámoló, kirá moló, ürítő, kiverő rámoló)

vonszoló-kezelő, szám lálógép-kezelő, egyengető, m o -

A leöntöttformáknak az öntvények dermedése után

tollás, abroncselhúzó, d rótkarika-rendező, selejthúzó,

kézi vagy gépi erővel történő kiszedése, szétbontása,

b lo kko lló -e lő m u nká s, anyagirányító, blokkollókezelő,

öntvények kikészítőbe, tárolóhelyre szállítása.

bugaoilósegéd I., II., blokkollósegéd I., II., hengersori

A nemzetgazdaság egész te rü le té n , ha a dolgozó

m ele g o lló-ke ze lő I., II., elővágó, m ele g o lló-elő vá g ó ,

m unkaidejének legalább 2/3 részét ebben a m unkakör

m ele g o llós, m ele g o llóse gé d , m e le g o lló -, m e le g fű -

ben tö lti

Munkadarab kemencében izzítása, szállítása, meg munkálás közben tartása, mozgatása, forgatása, ko vácsolással, sajtolással melegen alakítása, formálás zömítés, darabolás kézi vagy gépi úton. A nemzetgazdaság egész te rü le té n , ha teljes mun kaidejében gépi kovácsolást fo ly ta tó üzemben dolgozik Zománcégető (zománcolvasztó) A zománcozás alapanyagának olvasztókemencében

Ö ntvénytisztító (öntvényköszörűs)

tűzi úton történő előállítása, alapzománccal, zománc

m unkás (elővágó bélyegzős, réverő) ta rtó - és trióso ri

Munkadarabokról a homok, féder, valamint a belső

porral bevont munkadarab égetése kemencében, zo

fűrészsegéd, m e le g b u g a -k ih o rd ó , m eleghulladékos

magváz eltávolítása, az öntvények forgatása kézi vagy

végelhordó, lemezrajzoló I., II. segéd, revéző (revés, re

gépi erővel. A felöntések eltávolítása kézi kalapáccsal,

A nemzetgazdaság egész te rü le té n , ha a dolgozó

vés előmunkás), kalapácsoló (revesepregető)]

szalag- vagy körfűrésszel, hegesztőkészülékkel, kü

m unkaidejének legalább 2/3 részét ebben a munkakör ben tö lti

rész-kezelő, melegfűrészes, m ele g o lló-, m elegfűrész-

Előmelegített acélnak, fémnek hengerállványon,

lönböző gépi eszközökkel. Féderek, fáncok eltávolítása

hengersoron, hengerlőgépen vagy ezek segédberende

állványos, lengő- vagy légköszörűvel, nyeles, illetve

zésein történő melegalakítása, megmunkálása, kikészí

kézivágóval.

tése, méretre vágása. Kohó-és gépipar, nehézipar (hőhatásnak ki nem te tt m unkahelyek kivételével)

Pácoló [hengerm űi, horganyzói (ónozol), Siemagpácolói előm unkás, segéd, darus, daruvezető, hákos,

A nemzetgazdaság egész te rü le té n , ha a dolgozó m unkaidejének legalább 2/3 részét ebben a m unkakör ben tö lti

máncozott késztermék kemencéből kiszedése.

vizes, szárítós] Pácfürdő készítése, a pácolandó anyag előkészítése, pácfürdőbe helyezése kézi vagy gépi úton, a lepácolt

Meleghengerdei térdarus

Öntödei föld a la tti munkás^

anyagok fürdőből kiemelése, az elhasznált páclevek le

A hengerdében feldolgozásra kerülő anyagok ki- és

Föld alattiformahomok-alagútban homok lapáto

engedése, páckádak tisztítása, pácolt lemezek szárítása.

beszállítása gépi úton.

lása, vashulladék mágnessel történő eltávolítása.

K ohó- és gépiparban, k i^ ró la g lemezpácolás Horganyzó, ónozó [horganyzó (ónozó), kazánnál

K ohó-és gépipar

Formázó (héjform ázó, héjöntő, héjsütő, héjm agké-

Öntvényhegesztő (hengerfejkészítő)

fém olvasztó előm unkás, segéd, beadó, lemezhordó,

Öntvény előmelegítése, az öntvényben keletkezett

hamuelhúzó]

szítő, m elegmaggyártó) Héjformázó gépen formázás, héjforma sütése, héj forma előkészítése, leöntése, alakos maghéj sütése, gyantás homokkal megtöltött minták, illetve magszek rények sütése kályhában.

üreg, repedés kijavítása hegesztéssel. K ohó- és gépipar, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi M inisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés Edző, hőkezelő (edzőlágyító, cem entáló edző, ce-

Alapanyag kemencébe rakása, fémkokillák elő készítése, a fémolvasztó kemence tüzelésének ellen őrzése, a kiolvadt horgany (ón) kiöntése öntőkanállal fémkokilIákba, a kihűlt horgany(ón)téglák máglyázása,

K ohó-és gépipar

m en tá ló, csom agoló, nem esítő, n itrá ló , lá g y ító e lő

horgany(ón)fürdő készítése, a lemezek horgany(ón)

Formaszárítókemence-kezelő (szárítókezelő)

m unkás, daruláncos, hom okos, görgős és lángkem en-

fürdőbe merítése, a horganyozott (ónozott) lemezek ki

Formák és magok szárítókemencébe rakása, kemen

ce-előm unkás, görgős és lángkem ence-segéd, öntödei

emelése, hajlítása és tárolása, afürdőről salak lehúzása

hőkezelő)

és kiszedése.

cefelfűtése, a készformák kézi vagy gépi úton történő kirakása. K ohó- és gépipar, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi M inisztérium hoz tartozó vasúti közlekedés Öntő (csarnoki előm unkás, öntő előm unkás, fém ön tő -, vasöntő-, öntőform ázó, kéziformázó, gépiformázó,

Hőkezelő kemencébe anyag berakása, izzítása, hőn tartása, kiszedése vízben, olajban, sókályhában, gáz

Kohó- és gépiparban, kizárólag lemezkikészítés Generátoradagoló darus

ban, lángban, betétben, edzőprésben, készülékben,

A széntároló helyről a szénnek gépi úton a generátor

indukciós kemencében edzés, megeresztés, feszültség

adagolónyílása fölé továbbítása, generátorba adago

oldása, nemesítés, normalizálás, szénítés, nitrálás.

lása. Kohó- és gépipar

kokillaform ázó, folyékonyfém -, acélformázó, magvas-,

A nemzetgazdaság egész területén - az OFU- és A i-

acélform a-összerakó, c e n trifu g á l-, precíziós-, csap

chelin, Safed, Nasshauer, Ébner és H. C. T. P., SECO/War-

Klinkerégető (cementégető)

ágyöntő, öntőm agkészítő, öntő I., II., III. segéd, öntés

w ick és Chmitz+ A peltloi típusú hőkezelő berendezések

Égetőkemencében nyersanyagból a minőségi előírá

előkészítő, ön tőcsa rn o ki anyagkészítő, öntőcsarnoki

kezelőinek kivételével - , ha a dolgozó m unkaidejének

tisztogató segéd, gödrös segéd, darukapcsoló gödrös

legalább 2/3 részét ebben a m unkakörben tö lti

segéd, salakos, sala ko sko csi-tisztító , oxigénes, öntő szakoktató)

Kovács [kovácsoló m unkás, fogós, em elő, em e lő s zá llító , kis v illá s, nagy v illá s , fo rg a tó perem ező,

Öntőforma készítése, az öntés előkészítése, folyékony

p ö rö ly -, sajtoló korm ányos, kalapácsvezető, m a n ip u

halmazállapotú fém szállítása, formába öntése kézi

látorkezelő, tű z i-, p ró b a -, h á m o r-, szerszám-, ru g ó -,

vagy gépi úton. Szakmunkástanulók oktatása.

lem ez-, kézi-, henger-részsegítő-, csővéghegyező me

soknak megfelelő klinker égetése. É pítőanyag-ipar Mészégető (kemencefűtő) Mészégető kemencében a mészkőből a minőségi elő írásoknak megfelelő mész égetése. A nemzetgazdaság egész területén, ha teljes munka idejében kör- vagy aknakemencénél dolgozik

leg-, süllyesztékes, m eleg-, sorozati kovács, tűzi kovács

Kemencebehordó té g la - és cserépégetésnél

m unkaidejének legalább 2/3 részét ebben a m unkakör

segédm unkás, hám orvezető, h á m o r- és k ö p ü -e lő k o -

A tárolt félkész száraz tégla és cserépáru szállító-

ben tö lti

vácsoló, hám orszélesítő-, planírozó, h á m o r-m e le g k i-

eszközre rakása (karéval, kocsival). A megrakott szállí

A nemzetgazdaság egész te rü le té n , ha a dolgozó

Öntőcsoportnál segédmunkás (öntő m e lle tti segéd munkás, öntő segédmunkás) Formaszekrények összerakása, folyékony fémek

vágó, kaszarudacs-készítő (csoportm unka), kasza- és

tóeszköznek kézi erővel a kemencébe továbbítása és ott

sarlószélesítő, kaszaperemező, ka szam arkolat-hajlító,

a nyersterméknek a rakóval közösen falba, máglyába

kaszaalak-sajtoló, patkósarok-, boronafog-kovácsoló

rakása.

hordása, öntésnél közreműködés, formagázok gyújtása,

és -s a jto ló , pengekovácsoló, sarlóform ázó, sa rló h e

öntéskarikák eltávolítása, homokszórásával sugárzó hő

gyező, m elegsajtoló előm unkás, h id ra u likus kályhás,

Kemencekihordó té g la - és cserépégetésnél

csökkentése.

csavar-, szegecs-, frik c ió s -, k e n g y e l-, a n ya sa jto ló ,

A kiégetett téglaárunak, tűzálló anyagnak karéra

Építőanyag-ipar, ko h ó - és gépipar

K ohó- és gépipar, nehézipar, könnyűipar, Közleke

ívc ső h a jlító m elegpréselő, sajtolósegéd, ké sh ajlító ,

vagy kocsira rakása, majd a szállítóeszköznek kézi erővel

dési, Hírközlési és Vízügyi M inisztérium hoztartozó vasúti

kemencesegéd, kovácsolásnál revés, m elegdarus, ko

a kemenceajtón keresztül a tárolóhelyre továbbítása, és

közlekedés

vácsüzemi darus]

ott a késztermék máglyába rakása.

HVG IT B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

T Á R S A D A L O M B IZ T O S Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

ISO, meg-

É pítőan yag-ipar, ko h ó - és g é pipar

Építőanyag-ipar

nyílás elzárása, karbid mérése, kihűlés után karbidlap

tása, ko-

K em encerakó m u n k á s (k e m e n c é b e ra kó m u n k á s ,

Kemencében sa m o tt-to k-tisztító

kiemelése.

ormálás,

kemencerakó)

A keramitlapok égetésénél használt samott-tok tisz

Nehézipar

A kemencébe szállított száraz téglaáru szakszerű fel

títása a kemencében a keramitlapok berakásával egy

Karbidcsomagoló, -kiszerelő

jesm un-

rakása úgy, hogy a tűzjárata az áruégetéshez biztosított

idejűleg. A tisztítás elvégzése két tok összedörzsölésével.

Karbidlepények szállítása daruval, karbldlepény

dolgozik

legyenÉpítőanyag-ipar, ko h ó - és gépipar

encében

Tégla-, cserép- és tű z á lló a n y a g -ip a ri (m a g ne zit-,

Építőanyag-ipar

törése, karbid betöltése dobokba, azok lezárása, kon

Kamratisztító

ténerbe, vagonba rakása.

A téglaiparban az égetőkemence alján lerakódott

Nehézipar

szénsalak, téglatörmelék szállítóeszközre rakása, és kézi

Karbidkem ence- (m űszerterem -) kezelő

erővel a tárolótérre továbbítása.

Kemenceműszerek ellenőrzése, kemenceterhelés

zománc ben, 20-

samott-, szilika-) égető útkemencében. Széntüzelésű kemencénél kézi lapátolás

Építőanyag-ipar

szabályozása, részvétel az elektródahüvely hosszabbí

dolgozó

sal a tüzelönyíláson keresztül a szén beszúrása a tűztérbe,

Üvegolvasztó, berakó, üvegkiszedő-áruhordó, pác

tásában.

inkakör-

gáztüzelésnél a berendezés kezelése a tüzeléstechnikai

keverő, keverőgép-kezelő [kézi anyagkeverő (páckeverő),

Nehézipar

előírásoknak megfelelően. Az égetésnél a kemence hő

gépi anyagkeverő (előkeverő, szódaadagoló, mérlegelő,

Olvasztár m űkorundgyártásnál

fokánakfolyamatos ellenőrzése.

h om ok- és dolom itszárító), adagoló, kemencekezelő]

Siemag, hákos,

Égetés végzése körkemencében, kamrás vagyalag-

Építőanyag-ipar, ko h ó - és gépipar

Az üveggyártás alapanyagának tárolása, aprítá

ívfénykemencében korundtömb előállítása, kemen cekezelése, terhelés irányítása, kemencehűtés ellátása,

Kemence b e - és kihordó, mészhúzó mészégetésnél

sa, szitálása, szárítása, a nyersanyag keverése az előírt

észítése,

(körkemencénél kőberakó és mészkihordó, aknakem en

technológia szerint. A nyersanyagkeverék berakása a

Nehézipar

epácolt

cénél kemence b e- és kihordó, mészhúzó)

kemencébe kézi vagy gépi úton, a kemencejáratása, a

Áramszabályozó m űkorundgyártásnál

'evekle-

Égetőkemencébe mészkő berakása, égetett mész

árítása.

kihordása. Széntüzelésű aknakemencénél húzónyílás

felnyitása, égetett mész lazítása, kihúzása, a gáz- és

Építőanyag-ipar, ko h ó - és gépipar

Nehézipar

zánnál

olajtüzelésű aknakemencénél a mészhúzó berendezés

Üvegfúvó pipával [golyófúvó (bankafúvó), befúvó,

Őrlőműkezelő, -adagoló m űkorundgyártásnál

zhordó,

kezelése. A mész csillébe, szállítószalagra továbbítása

szár- és talpkészítő, korsó- és palacktágító, fülkészítő,

kézi erővel, húzónyílás lezárása.

melegítő, üvegm erítő]

ák elő< ellen-

A nemzetgazdaság egész területén, ha teljes m unka idejében kör- vagy aknakemencénél dolgozik

hőfok állítása, a kemence, az üvegolvadék ellenőrzése

ellenőrzése.

és próba vétele.

Az üvegolvasztó kemencéből fúvócsővel üvegolva

Az olvasztáshoz szükséges áram szabályozása mű szerekkel és kisegítő berendezésekkel. ,■

Pofástörő, henger, mágneshenger, vibrátor, elevátor, szita kezelése, szemcsék mérlegelése, csomagolása, tá rolóhelyreszállítása.

dék kiemelése, a kezdő gömb fújása, formázása, üveg

Nehézipar

test készrefújása. A kész üvegtestre szár, talp, fül rakása.

Szemcsekalcináló m űkorundgyártásnál

mállal

Finomkerámiai kemencemunkás (kemencemunkás,

yázása,

kerekkemence-rakó-szedő,folyamatosüzeműkemenceko-

Korsó, palack tágítása a beégetődoboknál.

ny(ón)

csi-rakó, leszedő, takarólap-tisztító, kátrányozó, salakozó)

É pítőanyag-ipa^ ko h ó - és gépipar

tása, kemence töltése, ürítése, porlasztópisztolyok sza bályozása, izzított anyag hűtése, csomagolása.

Műkorund vegyes szemcse izzítása, karbidos elbon

izek ki

Kerek vagy folyamatos üzemű kemence kiégetendő

Ü vegipari öntő [kikós, nyom ópréselő, m erítő, pré

húzása

tárgyakkal való feltöltése, kiégetés után a kerek ke

selő, fú jta tó , nyom óprésm erítő, nyom ó(fesz)préselő,

mencénél a késztermék kihordása, folyamatos üzemű

melegítő (heftoló ragasztó), perembeégető, gyűrű(ring)

D urvatörő-kezelő m űkorundgyártásnál

kemencénél a késztermék leemelése az égetőkocsiról. Az

rakó, lencsepréselő, b a llo n fú v ó , autom ata-főgépész,

Műkorund tömb leemelése kemencekocsiról, a tömb

égetőkocsinál a takaró samottlapok és kátránylefolyók

gépész, gépkezelő, gépbeállító, kezelő, olajozó, frittes]

tés

íerátor

tisztítása. A kerek kemencénél az égetés alatt a salak el

ídago-

távolítása a tűzszekrényből. A nemzetgazdaság egész területén Finomkerámiai égetőmunkás, csiszolókorong-égető

előírá-

A kemencéből az üvegolvadék vaskanállal kiemelése,

Nehézipar

törése előírt darabnagyságra, daru kezelése, anyag szál lítása, mérlegelése.

öntőasztalhoz szállítása, afolyékony üvegnek hengerek

Nehézipar

közé öntése. Hengerelés, majd a kész üvegtáblának a

Szitakezelő és karbantartó m űkorundgyártásnál

hűtőszalagra rakása. Formapréselés végzése, automata

Vegyes nagyságú szemcséből, porbólfinom szemcse

[finom kerám iai égető, szakaszosszéntüzelésűkemence-

gép üzemeltetése, kezelése, forma cserélése, fritt szállí

leválasztása, mérlegelése, csomagolása, szitaszövetek

égető (kerek és szögletes), szakaszosgáztüzelésűkemen-

tása.

tisztítása, szitakeretek cserélése.

ce-égető,folyam atosüzem űkem ence-égető]

Építőanyag-ipar, ko h ó -é s gépipar

Nehézipar

Szakaszos széntüzelésű (kerek és szögletes) kemence

Ö n töttüveg-gyári hengerlőgép-kezelő, síküveghú

Válogató m űkorundgyártásnál

előkészítése égetésre. A megrakott tokok behordása a

zó, gépkezelő (ö n tö ttüve g-g yá ri hengerlőgép-főgépész,

gielő-

kemence égetőterébe, illetve a kolonok elhelyezésével a

hengerlőgépész)

tűzjáratok kialakítása. Az égetés lefolytatása, az égetett

A kemencéből kilépő üvegolvadék táblává hen

unka-

áru kiszedése. Szakaszos gáztüzelésű kemencénél az áru

gerlése, a gép kezelése, javítása meleg állapotban.

val meg rakott samott-tokok behordása a kemencetérbe,

Üvegszalagon haladó anyag követése, törés kikezelése,

azok egymásba rakása, a kemencenyílás befalazása,

üvegszalag kezelése, húzókamra melegítése, kezelése

í llító-

gázégők begyújtása, hőfok ellenőrzése, gáz és levegő

és tisztítása, gép szerelése, gáz- és levegődobok váltása.

szállí-

szabályozása, a kiégett áruk kiszedése. Folyamatos üzemű

ésott 'yába

Műkorund tömb törésénél keletkezett kérges anyag és törési salak minőség szerinti osztályozása kézi erővel. Nehézipar Anódozó m űkorundgyártásnál Kemencekocsi újraépítése, anódmassza készítése, berakása, döngölési munkák végzése. Nehézipar

É pítőanyag-ipar

Olvasztár kádkőgyártásnál

kemencénél az égetéshez előkészített áruval megrakott

K arbidkem ence-fűtő

Timföldből ívfénykemencében korund olvasztása.

kemencekocsinak a tolóhídra tolása és rögzítése, égetése

A gyártáshoz szükséges nyersanyagok beadagolása

után az égetőkocsinak a tolóhíddal együtt a tároló vá

a kemencébe kézi vagy gépi erővel, elektróda hosszab

gányra tolása és a kiégett árunak tárolóhelyrejuttatása. A nemzetgazdaság egész terű létén

bítása, önsütő massza összetörése, utántöltése elektró dahüvelybe.

Nehézipar Öntő kádkőgyártásnál Forma készítése, beágyazása, szekrény összeállítása, ol vasztókemence billentése,folyékony korundformába öntése.

Samottmassza-készítő, égetésisegédeszköz-gyártó

Nehézipar

Az alapanyag előtörése, őrlése, hengerlése. Az őrölt

Karbidkemence-csapoló

Nehézipar Formázó kádkőgyártásnál

és hengerelt anyag keverése nedvesen, gépi úton, majd a

Csapolótál csapolónyílás elé tolása, a csapolónyílás

Kádkőforma készítése.

massza pihentetése, többszörös átgyúrása ésfeldolgozása.

megnyitása, a folyékony karbid lecsapolása, csapoló

Nehézipar (ha formakészítés m elle tt öntést is végez) HVG j T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

161

162

T Á R S A D A L O M B IZ T O S ÍT Á S I N Y U G E L L Á T Á S

B ontó- és tolópadkezelő kádkőgyártásnál Formaszekrények kibontása, szigetelőanyag eltávo lítása, köpeny leemelése, kádkő mérlegelése,formaszek

Könnyűipar, a vo lt Iparművészeti Vállalat (jogutód)

ka, preparátumok előkészítése, acélok és más fémanyagok

szövőüzeme és az ipari szövetkezetek mechanikai szövő

öntvények, varratok vizsgálata és minősítése. Elektronmik

ál

gépekkel működő közös műhelye

roszkópos vizsgálatokhoz metszetek előkészítése, ezek vizs

rények előkészítése, mozgatása.

gálata, fényképezése, elektronmikroszkóp és berendezések

Nehézipar

működtetése, karbantartása, szerviz végzése. Röntgengépek,

Hűtőtéri darukezelő kádkőgyártásnál

8 . S ütőiparban v é g ze tt m unka

röntgengenerátorok, terápiás, diagnosztikai berendezések

Bontásra kerülő szekrények és kádkövek szállítása

Magyar, gőzös és platnis kemencénél lapátos vető és kisütő

röntgencsövek próbája, a hibák megállapítása, beszabályo

hí

Nyerstermék lapátra helyezése, lemosása, kemen

zás, beállításjavítás, szerelés, átvizsgálás, felújítás, üzemi

cébe vetése, kemencéből kiszedése, lemosása, átsütő

gépi úton. Nehézipar Kádkőmegmunkáló

kemencébe helyezése. Késztermék kiszedése, lemosása,

próbák végzése, átadás, kutatómunkáknál közreműködés, laboratóriumi vizsgálati munkák végzése, műanyagok, ka

Kádkő megmunkálása gépi úton az adott méret

kisütőedénybe helyezése.

talizátorok anyagának vizsgálata, hibák röntgensugaras

alapján, kádkő szállítása a tárolóhelyre. Nehézipar

A nemzetgazdaság egész területén napi 7 tonna/16 óra fe le tti kapacitású üzemekben Kemencekőműves Falazott (magyar, gőzös) melegkemence-fenék

6. V illam o sen erg ia -ip arb a n v é g ze tt m unka

cseréje, kemencerepedés, kemence, kazánház, fűtőtér

Kazánüzemi belső salakos

javítása, gázcső beépítése és cseréje.

Tüzessalak- és pernyeeltávolító berendezés kezelé se, salak elhordása, salaktorlódás és szénpordugulás

(herd) javítása, cseréje, kemenceboltozat füst- és gőz

FöldművelésügyLMinisztérium irányítása alá tartozó S ütőiparivállalat

Nehéziparban, k o h ó - és gépiparban kizárólag az országos e n e rgiahálózatba bekapcsolt erőm űveknél,

9. H űtőházban v é g ze tt m unka Hűtőházi rakodó

N ehéziparban, k o h ó - és gépiparban kizárólag az országos e nergiahálózatba bekapcsolt erőm űveknél,

Hűtőházba szállított áru hűtőtérbe továbbítása, tá rolása, mozgatása, kirakása. A nemzetgazdaság egész területén legalább -2 0 °C hőm érséklettől

Kazánkőműves (kazánkőm űves-segéd, b e ta n íto tt munkás) Erőműben a kazánok belső falazatának javítása, karbantartása.

Sugárforrások felhasználásánál dozimetriai és egyéb

mérési feladatokkal foglalkozó fizikus Természetes vagy mesterséges radioaktív anyagokkal,

nyitott és zárt radioaktív izotópokkal, részecskegyorsítókkal,

nagy energiájú sugárzásokat kibocsátó egyébforrásokkal végzett kutatásokkal kapcsolatban a sugárforrások dozi

hatása alatt legalább napi 3 órán át végzett munka Ionizáló sugárforrásokat alkalmazó részlegekben doku mentációval és adatfelvétellel foglalkozó dolgozók Természetes és mesterséges ionizáló sugárforrásokat al

kö tó ár ve

\ lo pé

kalmazó részlegekben - azonos légtérben - dokumentáció

fo,

és adatfelvétel készítése.

lai

A nemzetgazdaság egész területén ionizációs sugárzás

v a la m in tfö ld a la tti erőm űtelepeknél

Mi eí

hatása alatt legalább napi 3 órán át végzett munka

A nemzetgazdaság egész területén ionizációs sugárzás

va la m in tfö ld alatti erőm űtelepeknél Kazánok és tartozékainak belső és külső tisztítása.

A nemzetgazdaság egész területén ionizációs sugárzás

metriai és egyéb mérésifeladatainak végzése.

elhárítása.

Kazántisztító

vizsgálata, ellenőrzése.

hatása alatt legalább napi 3 órán át végzett munka

vo esi be

10. Ionizációs sugárzás hatása a la tt vé g ze tt m unka

nül kapcsolódó munkakörökben dolgozók [dekontamináló

Sugárzó, radioaktív anyagokkal és készítményekkel dol

(szennyezettségmentesítő), dezaktiváló, ércdúsítói mintave

őr, ké

Az uránércdúsító technológiai folyamathoz közvetle

Nehéziparban, k o h ó - és gépiparban kizárólag az

gozók (orvos, biológus, vegyész, gyógyszerész, fizikus, mér

vő, ércdúsítói szakmunkás és gépkezelő laboráns, ércdúsítói

országos e nergiahálózatba bekapcsolt erőm űveknél,

nök, kutatóintézeti dolgozó, technikus, középfokú szakképe

karbantartó lakatos, ércdúsítói műszakvezető, művezető]

va la m in tfö ld alatti erőm űtelepeknél

sítéssel rendelkező egészségügyi, műszaki dolgozó, ápolónő, laboráns, asszisztens, szak-, betanított, segédmunkás)

Az üzem sugárszennyezett területérőljavítás vagy egyéb

célból kikerült gépnek, alkatrésznek sugárzó anyagtól men

Természetes és mesterséges radioaktív anyagokkal

tesítése. Sugárszennyezett épület, fal, berendezés sugár-

7. T extilip arb an v é g ze tt m unka

gyógykezelések, vizsgálatok, besugárzások, sugárkezelések

mentesítése. A technológiai keverő-, feltáró- stb. tartályok

E lőfonó, e lő fo n a to t g yá rtó v ig o n y k á rto ltg y a p jú -

végzése, preparátumok előkészítése, sterilizálás, radioaktív

ból anyagmintának végleges hányadolása laboratóriumi

bü

ipari kártoló [m inden te xtilip a ri (fésűs, kártolt, nyú jtott)

anyagokkal kezelt betegek ápolása, ellátása, kutató-, ana

vizsgálathoz. Folyamatos üzemelés biztosítása, üzemzavar

litikai és preparatív munkák végzése, előkészítése, műanya-

elhárítása teljes munkaidőben gép mellett. Afolyamatból

kis

goksugárzásos polimerizációjának tanulmányozása, mérési

vett minta laboratóriumban történő vizsgálása, elemzése.

szí

előfonó tevékenység] A gép folyamatos üzemelésének biztosítása, kézi erővel az előtétcsévék előkészítése és utánrakása, a kész

vizsgálatok, állatkísérletikutató-, izotópos nyomjelzés-tech-

Technológiai gép, berendezéskarbantartása,javítása, üzem

gó

előfonal leszedése, szakadás kijavítása, gép tisztítása.

nikai, „C" vagy annál magasabb szintű izotóplaboratórium

zavarelhárítása a technológiai helyiségekben. Zavartalan

Könnyűipar

ban munkákvégzése, tórium, volfrámiparifelhasználásával

üzemelés biztosítása, szervezése, irányítása. Közreműködés

Fonó, sze lfa kto rkö tő , szelfaktorkötöző, fo n ó g é p

kapcsolatos munkák végzése.

műszakifejlesztési, egészségvédelmi tervek üzemrészre vo

éti

kezelő, fo n ókö tö ző (m in d e n fonótevékenység: fésűs, k á rto lt, n y ú jto tt eljárás, harangfonás, gyűrűs és szelfaktorfonás)

A nemzetgazdaság egész területén ionizációs sugárzás hatása alatt legalább napi 3 órán át végzett munka Ionizáló sugárzást kibocsátó berendezéssel dolgozók

A gép kezelése, a berendezés anyaggal való ellátása,

[orvos, biológus, vegyész, gyógyszerész, fizikus, mérnök, ku

előfonal cseréje, készfonal leszedése, elrakása, szakadás

tatóintézeti dolgozó, technikus, középfokú szakképesítéssel

kijavítása, hulladék összegyűjtése, géptisztítás.

rendelkező egészségügyi, műszaki dolgozó, ápoló, asszisz

natkozófeladatainakgyakorlati végrehajtásában. Nehézipar, ionizációs sugárzás hatása alattlegalább napi 3 órán át végzett munka

ka mi eg_

11. Közlekedésnél végzett munka

Könnyűipar

tens, röntgenes, röntgengépkezelő, radiológus, anyagvizs

Mozdonykísérő [mozdonyvezető, dízel-, villamos-, gőz

Szövő [m alheurfűző (fű ző -fe jtő ) szalagszövő, heve

gáló, műszaki dolgozó, próbatermi bemérő, szerelő, szervize

mozdonyvezető, segédkezelő, fűlő, mozdonyfűtő, utazó ka

lő, meós (főállású), szak-, betanított, segédmunkás]

zánfűtő, utazó gépkezelő, mozdonyfigyelő, dízelgépkezelő,

tok

dízelgépkísérő, dízelmotorkenő, dízel- és gőzhajtásúdaru-

sár

vezető (kötött pályán), utazó, oktatómozdony-felvigyázó]

kai

dergyári szövő, azbesztszövő]

est

I/etülékcséve cseréje, vetélőváltás, lánc- és vetülék-

Röntgenvilágítással, -felvétellel, -átvilágítással vizs

fonal-szakadás kijavítása, egyéb géphibák kiküszöbölé

gálatok végzése, röntgenterápia alkalmazása, részecske-

se. A láncfonal, afonalőrtisztítása. Kész darab levágása,

gyorsítókkal végzett kutatás, nagy energiájú sugárzásokat

Mozdony(motor)vezető: a vontatójármű vezetése, vonat

tét,

leszedése, elszállítása, hulladékgyűjtés, géptisztítás.

kibocsátóforrásokkal végzett analitikai és preparatív mun

továbbítása, a gép továbbítása, műszaki kiszolgálása, ke

tat

HVG I T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

T Á R S A D A L O M B IZ T O S Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

'anyagól\

lelése, kocsik sorolása, berendezése, tolatása. Segédkezelő:

MagyarÁllamvasutak, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút,

ktronmik-

állomáson és pályaudvaron tolatás végzése. Utazó kazán

a Fertő-vidéki Helyiérdekű Vasút, a nemzetgazdaság egyéb területén pedig a normál és a széles nyomtávú vasútnál

ezekvizs-

fűtő: gőzmozdonyok, fűtőkocsik kazánjánakfűtése. Utazó

•ndezések

gépkezelő: korszerű vontatójármüveken (dízel, villamos)

?engépek,

a mozdony kezelése (olajozás, tisztítás, ellenőrzés), menet

ndezések, szabálya-

közben a pálya, jelző és gép megfigyelése. Dízel- és gőz-

Vasúti szállítás idejealatt mozgópostával továbbított va

hajtásúdaru-vezető:jármű vezetése, műszaki kiszolgálása,

lamennyi postai küldeménynek(levél, hírlap, csomag) menet

k , üzemi

kezelése, emelés végzése. Utazó oktatómozdony-felvigyázó:

közben rendeltetési hivatalok, illetőleg útirányok szerintifel

működés, agok, ka

mozdonyszemélyzet gyakorlati képzése, ellenőrzése, a gép

dolgozása és zárlatbafoglalása.

műszaki ellenőrzése.

Mozgópostás [mozgóposta-vezető (rovatoló), mozgópostaraktár-kezelő, hírlapfeldolgozó és -továbbító]

A nemzetgazdaság egész terű létén a jogszabályban meg határozott feltételekkel Hajózó távírász (rádiótávírász) Többszemélyzetű légi járművön annak vezetéséhez, irányításához és légi üzemeltetéséhez előírt rádió-távírászi feladatok ellátása a légi jármű üzemeltetési utasításában foglalt követelményekszerint. A nemzetgazdaság egész területén a jogszabályban meg határozottfeltételekkel

Vasúti közlekedés

Hajózó szerelő (mérnök, technikus, szerelő)

Járművezető, oktatójármű-vezető (autóbusz-, villamos-,

Többszemélyzetű légi járművön annak vezetéséhez,

nsugaras

Magyar Államvasutak Rt., a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút és a Fertő-vidéki Helyiérdekű Vasút, a nemzetgazdaság

metró-, trolibusz-, HÉV-motorvezető, fogaskerekű- és FAV-

irányításához és légi üzemeltetéséhez előírt hajózószerelői

sugárzás

egyéb területén pedig a normál és széles nyomtávú vasútnál.

vezető)

feladatok ellátása a légijármű üzemeltetési utasításában

és egyéb

nek legalább i lk részéttengelyen tölti

Utazó oktatómozdony-felvigyázónál, ha munkaidejé Vonatkísérő (vonatvezető, vonatkezelő, vonatlevelező, 'agokkal,

jegyvizsgáló, fékező, kirakó, személyvonat-vizsgáló főkala

rsítókkal,

uz, utazó takarítónő)

Kötött, részben kötött vagy nem kötöttpályán közlekedő járművezetése, utasokszállításajel- és leszállásfigyelemmel kísérése, teherszállítás lebonyolítása. Menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállítás ban) a jogszabályban meghatározottfeltételekkel

rásokkal

Vonatvezető: állomás területén kívül levő vonatnál a

Tengeri hajós, fedélzeti ^olgozók (matróz, kormányos

sok dozi-

közlekedéssel és tolatással kapcsolatos tevékenység irányí

matróz, fedélzetmester, rádiós, fedélzeti tiszt, hajóparancs

tása, bizonylatok vezetése,jelzők megfigyelése. Vonatkezelő:

nok, hajóács, szakács, pincér)

sugárzás

en doku-

árukezelés, áruk ki- és berakásának végzése, ha a vonat

Az úszóegység rendeltetésszerű működtetése érdekében

vezető más teendői miatt ezt afeladatot ellátni nem tudja.

végzettfedélzeti tevékenység. Az úszóegység naviatikailag

Vonatlevelező: avasát tevékenységével kapcsolatos levelezés,

irányítása, karbantartása, kormányzása, kötélmanőver

pénzszállítás, kisebb csomagok továbbítása. Jegyvizsgáló:

végrehajtása.

foglalt követelményekszerint. A nemzetgazdaság egész területén ajogszabályban meg határozott feltételekkel Ejtőernyős, ejtőernyős-kiképző Ejtőernyős ugrások végzése, ezeknek a személyeknek a hivatásszerűgyakorlati kiképzése, ellenőrzéseés vizsgáztatása. A nemzetgazdaságegész területén ajogszabályban meg határozottfeltételekkel Repülésnél gyakorlati oktató, kjj(épző, ellenőrző, vizs gáztató A repülésben sportolóként részt vevő légijármű-vezetők hivatásszerű repülési gyakorlati kiképzése, ellenőrzéseés vizs

sokatal-

jegyek vizsgálata, menetjegykiadása, utosokfelvilágosítása,

Hajózás

gáztatása, valamint a hivatásos légijármű-vezető, navigátor,

nentádó

forgalmi tevékenység végzése (jelzésadás, vonatfedezés, to-

Hajógépházi dolgozók (tengeri, folyami gépüzemve

hajózó távírász és hajózó szerelő képzésében részvétel.

latási munkában való részvétel). Fékező:fékkezelés, figyelés,

zető, első-, másodgéptiszt, tengeri hajón harmadik, ne

vonatfedezés, tolatási munkák, kocsik szét- és összekap

gyedik géptiszt, elektrikus, olajozó, gépmester, gépápoló,

¡ugárzás özvetle-

A nemzetgazdaság egész területén ajogszabályban meg határozottfeltételekkel

csolása. Kirakó: darabáru-kezelést is végző vonatnál ki- és

folyami hajón gépkezelő, hajókazán-kezelő, balatoni hajón

Légiutas-kísérő (stewardess)

berakodás végzése, szükség esetén kézifék kezelése. Személy

gépüzemvezető, gépvezető)

Légijárművön történő utasszállításnál az utasok kiszol

amináló

vonat-vizsgálófőkalauz: jegyvizsgálók munkájának ellen

Tengeri, folyami és tavi hajókon elkülönített, zárt hajó

gálása, ellátása, esetleges elsősegélynyújtás, az utastérben

nintave-

őrzése. Utazó takarítónő: menet közben takarítás, az utasok

géptérben (gépházban) a gépüzem, valamint a segédüzemek

rendszeresített utaskiszolgálásra szolgáló és mentőfelszere

cdúsítói

kényelmének biztosítása.

üzemeltetésének biztosítása.

lések, valamint -eszközök kezelése.

?zető]

Magyar Államvasutak Rt., a G yőr-Sopron-Ebenfurti

iy egyéb

Vasút és a Fertő-vidéki Helyiérdekű Vasút, a nemzetgazdaság

Hajózás Dokkmunkás

tólmen-

egyéb területén pedig a normál és széles nyomtávú vasútnál

s sugár-

Étszolgálati dolgozók és hálókocsi-kalauz (szakács,

irtályok-

konyhai kisegítő, felszolgáló, fizetőfelszolgáló, étszolgálati

Hajózás

itóriumi

büfés, kosaras, hálókocsi-kalauz)

Mentőgépkocsi-vezető (mentőállomáson, HM-, BM-,

Különböző áruknak, gépeknek, berendezéseknek a ha jótérből raktárba, vasúti kocsiba rakása gépi és kézi erővel.

1mzavar

Szakács: étkezőkocsin ételkészítése, tálalása. Konyhai

imáiból

kisegítő: étkezőkocsin szakács munkájánaksegítése, előké

Mentőgépkocsi vezetése (forgalmi elsőbbség igénybevé

lemzése.

szítés, konyhai munka végzése. Felszolgáló, fizetőfelszol

telével), hordágy vitele, részvétel a beteg kézi szállításában,

3, üzem-

gáló: étkezőkocsin étel, italfelszolgálása, gondoskodás

balesetnél közreműködés az elsősegélynyújtásban.

artalan

az utasok számlájának kiegyenlítéséről. Étszolgálati büfés,

wködés

kosaras: büféskocsiban az utasok kiszolgálása, az utasok

'szre iio-

étel-, italigényének helyben történő kielégítése. Hálókocsi

bb napi

MÁV-mentőgépkocsi-vezető)

megőrzése, jegyeladás, utasok elhelyezése, ébresztése és

Repülőgép-vezető (légijármű-vezető, gépparancsnok,

Kocsirendező (kocsimester, tolatásvezető, sarus, saruscsoport-vezető, kocsirendező gépkísérő) Kocsimester: több tolatócsapat munkájának irányítása és ellenőrzése. Tolatásvezető: tolatási (kocsirendezési)felada

Az ország légterében, a repülőterek körzeteiben az irányí tó illetékességi körzetén belüli repülőgép-forgalom irányítá sa és koordinálása hírközlő és radarberendezések, valamint egyéb eszközökfelhasználásával. A légiforgalom nemzetközi koordinálása. A nemzetgazdaság egész területén a légi forgalomban

13. Robbanóanyag-iparban végzett munka 12. Polgári repülésnél végzett munka

Vasúti közlekedésnél az utazó forgalomban

Polgári légiforgalmi irányító (repülési irányító, körzeti radarirányító, útvonal-radarlrányító)

Egészségügy, honvédelem, belügy és a MÁVterületén

kalauz: hálókocsi rendben tartása, ágyazás, fűtés, értékek egyéb igényeinek kielégítése.

A nemzetgazdaság egészterületén ajogszabályban meg határozottfeltételekkel

első pilóta, másodpilóta, pilóta)

Iniciáló robbanóanyag gyártása: durranóhigany, ólom azld, ta lliu m -a zid , triciná t, tetrazin, csappantyúelegy, gyutacselegy, kislőszerelegy

A légi jármű manuális és műszeres vezetése, légi üze

A technológiai anyagok bemérése, adagolása, szabá

meltetés és irányítás a légijármű üzemeltetési utasításában

lyozása, keverése, készülékekbe való beeresztésesorán kelet

foglalt követelmények szerint. Anemzetgazdaságegészterületénajogszabályban meg

működtetése.

határozottfeltételekkel

toknak a helyszínen történő irányítása és ellenőrzése. Sarus,

Navigátor

saruscsoport-vezető: irányvágányokra guruló kocsik saruk

Többszemélyzetű légijárművön annak vezetéséhez, irá

kal történőmegállítása. Kocsirendezőgépkísérő: személy- és

nyításához és légi üzemeltetéséhez előírt navigációsfelada

teherkocsik szét-, illetve összeakasztása, mozgó kocsik, von

tok ellátása a légijármű üzemeltetési utasításában foglalt

tatójárművek kísérése.

követelményekszerint.

kezett reakció levezetése, a berendezéseknek előírás szerinti A nemzetgazdaság egész területén Brizáns robbanóanyaggyártása: nitroglicerin, nitroglikol, nitropenta, nitrocellulóz.tetril, m ono-nitrotoluol, dinitrotoluol, trinitrotoluol A termékekszétválasztása, tisztítása, megfelelő halmazállapotúra való kidolgozása, nyers termék keverése, dogasz-

HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 01 2-RE

163

16^

T Á R S A D A L O M B IZ T O S Í T Á S I N Y U G E L L Á T Á S

tása, adalékanyagokkal való kiegészítése, különböző súlyér tékekre való osztályozása, kimérése, csomagolása. A nemzetgazdaság egészterületán Hexanitroxtilben, dinironaftalin, trinitrorezorin: hexogén, oktogén, robbanóolaj, pentritol, hexotol, amatol por alakú vagy plasztikus robbanóanyag, robbanózagy A technológiai műveleteknek megfelelő préselése, tö rése, paritása, osztályozása, különböző porok, folyadékok keverése, finomítása, kimérése, csomagolása. A keletkezett melléktermékek, hulladékok elvezetése, elszállítása, tárolása, semlegesítése, megsemmisítése. A nemzetgazdaság egész területén Tolóhatású robbanóanyagok gyártása: piroxilines lőpo rok, feketelőpor, oldószernélküli lőpor, pirotechnikai keverék. Robbanóanyagokvizsgálata A berendezések, készülékek, nyersanyagok, félkész ter mékek technológiai előírásszerintifolyamatának ellenőrzése, gyártásközi és végtermék-laboratóriumi vizsgálása, a mun kafolyamatok irányítása, szervezése, kötelező mennyiségű értékek, technológiai mutatók ellenőrzése és nyilvántartása. A nemzetgazdaság egész területén Robbanóanyag-gyártó technológiai berendezések, el lenőrzése, karbantartások A meghibásodott készülékek, berendezések anyagmen

Év

Sz o rz ó -

~Ev

1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1961» 1965 1966 1967 1968 1969

Év

Szorzó

szám

203,17tt 190,265 1*4-9,731 11*0,995 128,71*0 122,1*1*6 113,190 97,211* 95,067 91,166 89,01*5 87,852 85,720 82,1*86 79,856 79,579 75,813 73,1*68 71,933 68,91*5

h. számú

S zorzó szám

szám

1970 l 6i*,703 1971 61,857 1972 58,688 1973 5i*,695 1971* 50,785 1975 1*7,61*1 1976 1*5,1*59 1977 1*2,287 1978 39,155 1979 37,219 1980 35,212 1981 33,063 1982 31,01*5 29,708 1983 1981* 26,502 24,21*7 1985 1986 22,1*92 1987 20,711 1988, 18,863 16,136 1989

1990

13,269 10,573 8,717 7,1*06 5,818 5,167 1+,I*01 3,51*6 2,995 2,658 2,386 2,053 1,717 1,502 1,1*21 1,291 1,199 1,161* 1,088 1,069

1991 1992 1993 1991* 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2001* 2005 2006 2007 2008 2009

• H a t á l y o s 201 1. m á r c iu s 2 5 -é tő l. 201 1 . j a n u á r 1-je é s 2011. d e c e m b e r 3 1 -e k ö z ö t t i i d ő p o n t b a n m e g á l la p ít á s r a k e r ü l ő n y u g e llá t á s o k esetében kell a lk a lm a z n i. A ténya datok ism eretében 201 2 m á r c iu s á b a n k e r ü ln e k k ih ird e t é sre a 2011. d e c e m b e r 31-ét k ö v e t ő id ő p o n t t ó l m e g á l la p ít á s r a k e r ü lő e l lá t á s o k e s e té b e n a lk a lm a z a n d ó s z o rz ó s z á m o k .

melléklet

a 168/1997. (X. 6.) kormányrendelethez A nyugdíj-biztosítási visszautalási kérelemhez szükséges adatlap és elektronikus űrlap adattartalma 1. Az uniós tisztviselő természetes sze mélyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye, elérhetősége és a magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatok. 2. Ha a kérelmező a túlélő hozzátartozó, a túlélő hozzátartozó természetes személyazonosító adatai, társadalom biztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási he lye, elérhetősége és a magán-nyugdíjpénz tári tagságára vonatkozó adatok, az uniós tisztviselő halálának időpontja, továbbá az uniós tisztviselő és a túlélő hozzátartozó közötti, a kérelem alapját jelentő hozzátar tozói viszony. , 3. A visszautaláshoz való jog megnyílá sának időpontja.

tesítése, karbantartása, időszakos műszakifelülvizsgálata, hideg-meleg technológiával való kipróbálása. A nemzetgazdaság egész területén Vezetők A munka irányításával megbízott brigádvezetők, cso portvezetők, műszakvezetők, művezetők, műszaki irányítást ellátó vezetői kategóriába soroltak.

3. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) kormányrendeletbe? A T. 4 4 /D §-a szerinti esetben a hozzátartozói nyugellátások kiszámítása során alkalm azandó százalékos mértékek -------------------------* ------A

Havi atlagkereset szazaleka, ha az e lh u n yt jogszerzo

A nemzetgazdaság egész területén Szolgálati idő

1*t. A Magyar Honvédség polgári alkalm azottainak munkakörei:

(év)

35. életévének

betöltött

betöltését

3 5 -3 9 éves

4 0 - 4 4 éves

4 5 - 4 9 éves

5 0 - 5 4 éves

55. életévét

m egelőzően

életkorában

követően

halt m eg

Csoportvezető (főtávirász, főtávgépíró, tervtábla- és köz-

2 évnél kevesebb

51,0

pontfőkezelő), csoportvezető (főgépész), forgalmi alkalma

51,5

zott (távírász, távgépíró, központkezelő, megfejtő), tervtáb-

52,0

lakezelő(céljelleg-nyilvántartó), észlelő-rajzoló, tájékoztató

52,5

(repüléstájékoztató, adatközlő), harcálláspont-adatrögzítő,

53,0

repüléstervező, harcálláspont-diszpécser (diszpécser, re

53,5

pülésirányító), (fő)technikus (harcálláspont-technikus, erő

54,0

műtechnikus, elektrikus, adótechnikus, vegyésztechnikus),

54,5

szakmunkás(harcálláspont-szakmunkás, műszerész, gépész,

55,0

vegyipari szakmunkás), kutató (tudományos kutató), labo

55,5

54,0

51,0

46,5

42,0

ratóriumvezető, laboráns, főelőadó (aerológus), (fő)előadó

56,0

53,0

48,5

44,0

39,5

56,5

55,0

50,5

46,0

41,5

57,0

52,5

48,0

43,5

11*

57,5

54,5

50,0

45,5

58,0

56,5

52,0

47,5

58,5

54,0

49,5

59,0

56,0

51,5

59,5

58,0

53,5

60,0

55,5

60,5

57,5

61,0

59,5

61,5

62,0

21*

62,5

(átvevő), betanított (kazánfűtő), takarító (laboratóriumi takarító) Föld alatti munkahelyen foglalkoztatott, valamint a nagy hatású mérgező anyagokkal közvetlenülfoglalkozó alkalmazotti állomány. Külön meghatározott katonai szervezeteknél

2. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) kormányrendelethez A keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámok 2011. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapí tásra kerülő nyugellátások esetén* HVG

TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

37,5

! 165

2011. évi CLXVII. törvény (T.)1 B H W l ^ M f a —

es szeosítási i helye, nztári irtózó, emély•sítási ási he-

a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról egységes szerkezetben a 333/2011. (XII. 29.) kormányrendelettel (R.)

jpénzuniós >bá az irtózó zátarnyílá-

1. Általános rendelkezések T. 1. § E törvény alkalmazásában a) biztosítással járó jogviszony: aa) a társadalombiztosítás ellátásaira és a ma gánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgálta tások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony, ab) a szociális biztonsági rendszerek koordi nálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony, ac) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekez dés aj, b) ése)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony; b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megálla podásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagál lamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Euró pai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez; c) korhatár előtti öregségi nyugdíj: az öregséginyugdíj-korhatárt be nem töltött személynek járó ca) előrehozott öregségi nyugdíj, eb) csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, cc) korkedvezményes nyugdíj,

' A z O r s z á g g y ű l é s a t ö r v é n y i a 2011. n o v e m b e r 28 -ai ü lé s n a p o n fogadta el. A t ö rv é n y e k a m á s t ö r v é n y e k m ó d o s ítá sá ró l sz ó ló c ím e ib ől c s a k a k o rh a t á r előti e llá tá ssa l ö s s z e fü g g ő részeket kö zö ljü k .

cd) bányásznyugdíj/ ce) korengedményes nyugdíf, cf) az egyes művészeti tevékenységeket foly tatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (1.13.) kormányrendelet alapján megál lapított öregségi nyugdíj, cg) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tisz teletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj, eh) az Európai Parlament magyarországi kép viselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. tör vény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos ren delkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj, ci) az országgyűlési képviselők javadalma zásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj, ej) szolgálati nyugdíj; d) korhatár előtti öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság kezdő napja: az a nap, amelytől kezdődően a korhatár előtti öregségi nyugdíjat, a korhatár előtti ellá tást, illetve a szolgálati járandóságot megálla pítják; e) nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, illet ve szolgálati járandóságban részesülő személy: az a személy, akinek nyugdíjat, korhatár előtti ellá tást, illetve szolgálati járandóságot folyósítanak, vagy akinek a nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüne teltetik; f) öregséginyugdíj-korhatár: a társadalombiz tosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregséginyugdíj-korhatár; g) rendszeres pénzellátás: a szociális igazga tásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rend szeres pénzellátás az özvegyi nyugdíj, a baleseti

hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, vala mint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével. T. 2. § (1) A korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíj-megállapító szervek állapítják meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. (2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapítására, folyósítá sára, a szolgálati idő meghatározására és számí tására, a korhatár előtti ellátás igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idő, korkedvezményes idő megállapítá sára, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselé sére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkal mazni, azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon korhatár előtti ellátást, illetve szol gálati járandóságot kell érteni. (3) A korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni. (4) Ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a korengedményes nyugdíj és a helyébe lépő korhatár előtti ellátás folyósítására és megszüntetésére, valamint a munkáltató fizetési kötelezettségére és a viszszatérítésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokon túl a korengedményes nyugdíja HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

166

K O R H A T A R ELŐTTI ELLÁTÁ S

az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatko zásról szóló 181/1996. (XII. 6.) kormányrendelet bekezdésben fo g la lt kivételekkel - a kérelmező la kó zó szabályok figyelembevételével. és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehe helye szerint illetékes n yu g d íj-b izto sítá si igazgatóság já r el első fokon. (3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti eset tőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (2) A Központi N yu g d íjn yilvá n tartó és Inform atikai ben a jogosult 2011. december 31-én a fegyveres (XII. 11.) kormányrendelet 2011. december 31-én szervek hivatásos állományú tagjainak szolgaIgazgatóság já r el első fokon - a (3) és (k) bekezdésben hatályos rendelkezéseit is megfelelően kell alkal lati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a fo g la lt kivételekkel mazni. o )a szolgálati járandóság m egállapításával kapcso továbbiakban: Hszt.) vagy a Magyar Honvédség (5) A 3. § (2) bekezdése, a 4. § (1) és (3) bekez latos hatósági ügyekben, és dése, az 5. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 18. § hivatásos és szerződéses állományú katonáinak b) a korhatár e lő tti ellátás, a balettm űvészeti életjájogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továb (1)és (2) bekezdése szerinti esetekben a nyugdíj biakban: Hjt.) szerinti szolgálati viszonyban áll, radék és az átm eneti bányászjáradék megállapításával folyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyókapcsolatos hatósági ügyekben, ha a szolgálati nyugdíj összegét a Hszt., illetve a Hjt. sításról, illetve a korhatár előtti ellátás, szolgálati b aja kérelmező utolsó biztosítással járó jogviszonya 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint járandóság folyósított összegének módosításáról hivatásos szolgálati viszony vo lt, 2011. december 31-ével újra meg kell állapítani, nem hoz külön döntést. bb) a k o rh a tá r e lő tti e llá tá s t, a b a le ttm űvé sze ti és ha ez az összeg magasabb, mint a szolgálati R. P ream bulum nyugdíj 2011 decemberére járó havi összege, ezt é le tjá ra d é k o t, ille tv e az á tm e n e ti bányászjáradékot A korm ány az összeget kell 2012. január 1-jétől - a 2012. janu a szociális biztonsági rendszerek ko o rd in álá sá ró l és a ko rh a tá r e lő tti öregségi nyugdíjak m egszünteté annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek ári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben séről, a ko rh a tá r e lő tti ellátásról és a szolgálati já ra n vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani az öregsé dóságról szóló 2011. évi CLXVII. tö rvé n y 22. § -á b a n, a alkalmazásával kell m egállapítani, vagy gi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tö rvé n y 50/A § (l) bc)a kérelmező magyarországi lakóhellyel nem ren figyelembevételével. bekezdés v) pontjában, va la m in t az előadó-m űvészeti (4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel szervezetek támogatásáról és sajátosfoglalkoztatási sza delkezik. (3) A m iniszteri rendeletben k ije lö lt szerv já r el első fennállásáról a nyugdíj-m^gállapító szerv értesíti bályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény W. § (1) bekezdés fokon - a {k) bekezdésben fo g la lt kivé te lle l - szolgá a nyugdíjfolyósító szervet. c) pontjában, la tijá ra n d ó sá g m egállapítása esetén, ha a kérelmező, (5) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján a 7. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi jo g o su lt utolsó szolgálati viszonya a Magyar H onvéd megállapított öregségi nyugdíjat e törvény ren CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában, delkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi séggel vagy a Katonai N em zetbiztonsági Szolgálattal a 9. alcím te k in te té b e n a tá rsa d a lo m b izto sítá si á lltfe n n . nyugdíjként kell folyósítani. nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tö rv é n y iü l. § (1) bekezdés c),f), h), i), l)és n) pontjában, va la m in t a köz-

(k) A büntetőeljárásban részt vevők és az igazság

igazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános sza

szolgáltatást segítők védelm i program jában résztvevő

bályairól szóló 200**. évi CXL. törvény 17WA § (l) bekezdés

kérelmező esetén a korhatár e lő tti ellátás, a szolgálati

a) és b) pontjában, a 11. alcím te kin te té b e n a foglalkoztatás elősegíté séről és a m un kanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (6) bekezdés o jp o n t2 . alpontjában, a 12. alcím te kin te té b e n a polgárm esteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkorm ányzati kép viselők tiszteletdíjáról szóló 199*+. évi LXIV. törvény 19. § (3) bekezdésében, a 13. alcím te kin te té b e n a tá rsa d a lo m b iztosítá si nyugellátásról szóló1997. évi LXXXI. törvény101/A§-ában, kapott felhatalmazás alapján, az alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében m eghatározott feladatkörében, a 8., 10., 1ít. és15. alcím tekintetében az alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében m egállapított eredeti jo g a lko tó i hatáskörében, a 16. alcím te kin te té b e n a tá rsa d a lo m b iztosítá si n yugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tö rvé n y 101. § (1) bekezdés c) pontjában és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tö rvé n y 31. § (1) bekezdés a)és b) p o ntjában ka

T. 4. § (1) 2012. január 1-jétől - a 3. § (2) bekezdés járandóság, a balettm űvészeti életjáradék és az átm e c) pontja szerinti eset, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B § (2) bekezdése szerinti neti bányászjáradék (a to vá b b ia kba n e g yü tt: ellátás) m egállapításával kapcsolatos ügyekben a Tanúvédelmi eset és az előadó-művészeti szervezetek támoga Szolgálat já r el első fokon. tásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szó ló 2008. évi XCIX. törvény 43/A § (2) bekezdése 2. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak szerinti eset kivételével-az 1950. évben vagy azt követően született, továbbfolyósítása a) az 1. § c) pont ca)-ch) alpontja szerinti T. 3. § korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő (1) Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. de személynek a korhatár előtti öregségi nyugdíját cember 31-ét követő kezdőnaptól nem állapítható a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt meg. A 2012. január 1-jét megelőző kezdőnaptól megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi összegben, b) az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár nyugdíjak megállapítására a korhatár előtti öreg előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek ségi nyugdíj kezdőnapján hatályos szabályokat a korhatár előtti öregségi nyugdíját a (2) bekezdés kell alkalmazni. szerint számított és a 2012. januári nyugdíjeme (2) 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyug díjemelés mértékével növelt összegben - öregségi lés mértékével növelt összegben, korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósí nyugdíjként kell továbbfolyósítani tani az 5. alcímben foglaltak figyelembevételével. a) az 1949. évben vagy azt megelőzően szüle

tett, az 1. § c) pont ca)-ci) alpontja szerinti nyug díjban részesülő személynek ezt a nyugdíját, b) az 1954. évben vagy azt megelőzően szüle az alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében m egállapított tett, szolgálati nyugdíjban részesülő személynek eredeti jogalkotói hatáskörében, a szolgálati nyugdíja csökkentések nélküli teljes a következőket rendeli el: összegét, 1. Hatáskör, illetékesség c) annak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőnek a korhatár előtti öregségi nyug R.1. § (1) A k o rh a tá r e lő tti e llá tás, a b a le ttm ű v é s z e ti díját, aki 2011. december 31-én rendelkezik a Tny. é le tjá ra d é k és az á tm e n e ti bányászjáradék m eg á lla 18. § (2a)-(2d) bekezdésében meghatározott jo pításával kapcsolatos hatósági ügyekben - a (2) és [k) gosultsági idővel, p o tt felhatalm azás alapján, az alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében m eghatározottfeladatkörében, valam int

HVG |T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

(2) Az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő korhatár előt ti ellátás továbbfolyósított összegét úgy kell meg határozni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó, az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíj havi összegét csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. (3) Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a (2) bekezdés szerint c s ö k k e n te t t korhatár előtti ellátás folyósított összegét módo sítani kell.

kor sze me vét< kec sén jöv csa toz éle bei lás ad( rés kői kei

po vaj ba a(

jár be tai ös na ha

lel ad ne ke

hí n} el m ve

K O R H A T Á R ELŐ TTI ELLÁTÁ S

vonatko. inti eset-gyveres k szolgá. rvény (a nvédség onáinak

(atovábybanáll, tve a Hjt. i szerint lapítani, olgálati :ege, ezt 12. januíegbenz öregséabályok feltétel 'értesíti alapján ény renöregségi

'kezdés iló 1993. szerinti :ámogairól szó:ezdése agy azt zerinti izesülő ugdíját I növelt Drhatár élynek kezdés díjemefolyósítelével. irhatár :ár előt?11megberére irhatár ;enteni Értéke centett módo-

(4) Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett korhatár előtti ellátásban részesülő személy a s z e m é ly i jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybe vételére, illetve - a jogosultat megillető családi kedvezmény - megosztással történő érvényesíté sére jogosult, vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a c s a lá d i kedvezmény az összevont adóalapba tar tozó jövedelem adóalapja terhére - házastárssal, élettárssal megosztva sem - nem vagy csak rész ben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazo lása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár előtti ellátás (2) bekezdés szerinti csök kentésével szemben érvényesíthető. T. 5. § (1) 2012. január 1-jétől - a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével - az 1955. évben vagy azt követően született, szolgálati nyugdíj ban részesülő személynek a szolgálati nyugdíját a (2) és (3) bekezdés szerint számított és a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összeg ben szolgálati járandóságként kell továbbfolyósí tani az 5. alcímben foglaltak figyelembevételével. (2) A szolgálati járandóság továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosult nak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét - a (3) bekezdésben foglalt kivéte lekkel - csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. A szolgálati járandóság összege nem csökkenhet a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százaléka alá, ha a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összege - a 2012. január 1-jét meg előzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételé vel - ezt az összeget meghaladta. (3) A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha a) a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor, és az alkalmatlanság megállapí tását megalapozó baleset, betegség szolgálati kö telmekkel összefüggő jellegét a jogviszony meg szüntetésekor a Hszt. 180. §-avagyaHjt. 201. §-a alapján minősítő határozattal megállapították, b) a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj - a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabá lyok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével - nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelező legki sebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagy c) a jogosult önkéntes tartalékos szerződést kötött, a szerződés megkötését követő hónap első napjától a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig.

(4) Ha a személyi jövedelemadó mértéke meg változik, a (2) bekezdés szerint csökkentett szol gálati járandóság folyósított összegét módosítani kell. (5) Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóságban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybe vételére, illetve - a jogosultat megillető családi kedvezmény - megosztással történő érvényesíté sére jogosult, vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tar tozó jövedelem adóalapja terhére - házastárssal, élettárssal megosztva sem - nem vagy csak rész ben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazo lása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a szolgálati járandóság (2) bekezdés szerinti csök kentésével szemben érvényesíthető. T. 6. § Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát kor határ előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. x 3. A korhatár előtti ellátás megallapitása T. 7. § (1) A 4. § (1) bekezdésében foglaltakon túl 2011. december 31-ét követő kezdőnaptól - kor határ előtti ellátásra jogosult a) az, aki 2011. december 31-éig az előreho zott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges aa) életkort betöltötte, és ab) szolgálati időt megszerezte, b) az az 1953. évben született nő, aki 59. élet évét betöltötte, és a korhatár előtti ellátás kez dőnapjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett, c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdőnap jáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, d) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogo sultságot megszerezte, c) az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jo gosultságot szerzett,

167

f) az, aki esetében a biztosítással járó jogvi szonyának megszüntetéséhez szükséges egy oldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét meg előzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, fel téve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszű nését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. § c) pont ca), eb), cd), ce) vagy cf) alpontja szerinti korhatár előtti nyugellátásra jo gosult lett volna, feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregséginyugdíj-korhatárt nem töl tötte be, a korhatár előtti ellátás kezdőnapján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átme neti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdőnapján rendszeres pénzellátásban nem részesül. (2) Az (1) bekezdés c) pqntja szerinti eset ben a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregséginyugdíj-korhatár betöltése előtt anynyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny. 2011. december 3-1-én hatályos szabályai szerint a) a korhatár előtti ellátás kezdőnapját meg előző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdőnapja 2012. évben van, b) az a) pontban nem említett esetben 2012. december 31-éig szerzett. T. 8. § (1) Az ezen alcímben foglaltak alapján megál lapított korhatár előtti ellátás összegét az öregsé gi nyugdíjra vonatkozó, a korhatár előtti ellátás kezdőnapján alkalmazandó szabályok, valamint a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint kell meg állapítani. (2) 1950. vagy 1951. évben született nő ese tén a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a korhatár előtti ellátás (1) bekezdés szerint ki számított összegét a Tny. 2008. december 31-én hatályos 10. § (2) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosult a) a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig csak csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot, és b) a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt 2008. de cember 31-éig megszerezte. (3) A 7. § (1) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti esetben a korhatár előtti ellátás (1) bekezdés sze rint kiszámított összegét - a (2) bekezdésben fog lalt eset kivételével - a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/A § (3) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosult a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár előtti ellátás kezdő H VG |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

168 | K O R H A T Á R ELŐ TTI ELLÁTÁ S

napjáig csak csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra szerzett volna jogosultságot. (4) A 7. § (1) bekezdés aj és f) pontja szerinti esetben a korhatár előtti ellátás (1) bekezdés sze rint kiszámított összegét a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/B § (2), illetve (3) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosult a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig csak a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/B §-a szerin ti előrehozott öregségi nyugdíjra szerzett volna jogosultságot.

vezető) m unkaköreiben szerzett szolgálati idejéről, ha a kérelmező a korhatár e lő tti ellátás m egállapítását a T. 7. § (1) bekezdés d)p o n tja alapján kéri, d)a biztosítással já ró jogviszony megszüntetésének id ő p o n tjá t igazoló o kira t m ásolatát, ha a kérelmező a korhatár e lőtti ellátás m egállapítását a T. 7. § (1) bekezdés / ) pontja alapján kéri. R.if.§

(1) Ha kétség m erül fel a 2. § (2) bekezdés b) pontja, illetve a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat va ló sá g ta rta lm á t ille tő e n , az 1. § szerinti szerv (a to vábbiakban: m egállapító szerv) megkeresi a rendszeres pénzellátás folyósítására jo g o su lt szervet, hogy m egál

2. Az e llá tá s m egállapítása

lapítsa, a kérelmező nem részesül-e rendszeres pénz

R. 2. §

ellátásban.

(1) A korhatár e lő tti öregségi nyugdíjak m egszünte

(2) Ha a kérelmező a ko rh a tá r e lő tti ellátás m egál

téséről, a korhatár e lő tti ellátásról és a szolgálati já ra n

lapítását az egyes művészeti tevékenységeket fo lytató k

dóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban:

öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (1.13.)

T.) 9. § o jp o n tja szerinti esetben a szolgálati járandóság

korm ányrendelet 2012.január 1 -jét m egelőzően h a tá

megállapítása hivatalból tö rté n ik.

lyos 1. § c) pontja alapján szerzett jogra hivatkozva kéri,

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szolgálati já ra n

az eljárás során az Országos Sporíegészségügyi Intézetet

dóság m egállapításának eljárására a szolgálati nyugdíj

szakértőként kell kirendelni annak megállapítása érde

megállapításának eljárására vonatkozó, 2011. december

kében, hogy a kérelmező hivatásos artistaként kivételes

31-én hatályos szabályokat kell m egfelelően alkalm azni,

fizikai e rőkifejtést vagy pszichés koncentrálást igénylő

azzal, hogy

cirkuszi m űfajokban fo ly ta to tt-e tevékenységet.

a j ahol a szolgálati nyu g d íjra vo natkozó szabály szolgálati nyugdíjat em lít, azon szolgálati járandóságot kell érteni, és ó ja jogosultnak nyilatkoznia kell arról, h o g y a T .U

R. 5. §

(1) Az 0NYF - a fo g la lk o z ta tá s p o litik á é rt felelős m in iszte r á lta l ve ze te tt m in iszté riu m vélem ényének kikérésével - engedélyezheti a korkedvezm ényre jo g o

g) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban (a to vá b b i

sító m unkakörök (m unkahelyek) jegyzékében felsorolt

akban: rendszeres pénzellátás) nem részesül.

m unkakörben fb 0 8 . ja n u á r 1-je e lő tt e ltö ltö tt idő kor-

R. 3. §

kedvezményre jogosító időként tö rté n ő figyelem bevé

(1) A2. §-ban nem e m líte tt esetekben az ellátás meg

telét akkor is, ha a m unkakörök (m unkahelyek) jegyzéke

állapítása a jogosult kérelmére tö rté n ik. (2) A kérelm ező a ké re lm e t az Országos N yu g d íjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: 0NYF) által

szerint a korkedvezm ény ágazati hatálya az a d o tt m un kahelyre nem terjed ki. (2) Ha a m unkakör (m unkahely) azonosítása te k in

e célra rendszeresített és az 0NYF, va la m in t a n y u g d íj-

tetében vita m erülfel, a m unkakör (m unkahely) alapján

biztosítási igazgatási szervek honlapján, továbbá a kor

feladatkörrel rendelkező m iniszter által vezetett m inisz

m ányzati portálon közzétett adatlapon vagy e le ktro n i

térium és a szakmai, ágazati érdekképviselet, szakszer

kus űrlapon n yújthatja be.

vezet központi szerve véleményének kikérésével az 0NYF

(3) A (2) bekezdés szerinti a datlap és ele ktro niku s

dönt.

űrlap az öregségi nyugdíj irá n ti kérelem adatain kívül tartalm azza a jogosult nyilatkozatát

4. A szolgálati járandóság megállapítása

T. 9. § Az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - 2011. december 31-ét követő kezdőnaptól - szolgálati /^szolgálati járandóság esetén a T. 5. § (3) bekezdése járandóságra jogosult az a személy, szerinti mentesülési okokról. aj akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a fel (k) A kérelemhez az öregségi nyugdíj igényléséhez mentését, nyugállományba helyezését 2012. szükséges iratokon kívül csatolni kell a) balettm űvészeti életjáradék esetén a törvényben január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a m eghatározott b a le tt-tá rsula t igazolását a nála m agán Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos táncosként vagy tánckari tagként tö ltö tt időről, szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra ójá tm e n e ti bányászjáradék esetén a bányavállalko a)

a rról, hogy rendszeres pénzellátásban nem ré

szesül, és

lett volna jogosult, b) aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. e ltö ltö tt szolgálati idejéről és a műszakok számáról, c) a bányavállalkozó igazolását a kérelm ezőnek a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek szénkülfejtéses bányatérség fizikai és term elésirányító hivatásos állományának szolgálati viszonyáról (aknász, bányafelm érő, bányamester, bányatechnoló szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján gus, m élyfúrási vezető, műszaki vezető, üzem eltetési megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági m űvezető, karbantartó művezető, részlegvezető, szak zó igazolását a kérelmezőnek a föld alatti m unkakörben

HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

nyugdíjban részesült, ha a szolgálatinyugdíj-jogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgá lati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, bele számítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy ej aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálatinyugdíj jogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregséginyugdíj-korhatárt nem töl tötte be, a szolgálati járandóság kezdőnapján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdőnapján rendszeres pénzellátásban nem részesül. T. 10. § (1) A 9. § aj és ej pontja alapján megállapított szolgálati járandóság összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályainak és az 5. § (2) és (3) bekezdésének megfelelő alkal mazásával kell megállapítani, azzal, hogy ahol a rendelkezések aj a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét említik, azon a szolgálati járandó ságnak az 5. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak nélkül számított, megállapításkori havi összegét, b) a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabért említik, azon a szolgálati járandóság kezdőnapját megelőző napon hatá lyos kötelező legkisebb munkabért kell érteni. (2) A 9. § b) pontja alapján megállapított szol gálati járandóság összege megegyezik a koráb ban folyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjnak az 5. § (2) és (3) bekezdés megfele lő alkalmazásával számított összegével, azzal, hogy ahol a rendelkezések aj a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét említik, azon a 2011 decemberére járó a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj havi összegét, b) a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabért említik, azon a szolgálati járandóság kezdőnapját megelőző napon hatá lyos kötelező legkisebb munkabért kell érteni. (3) Az 5. § (4) és (5) bekezdésében foglalt ren delkezéseket az ezen alcímben foglaltak alapján megállapított szolgálati járandóságra is alkal mazni kell. R. 6. § Az ellátást megállapító határozat az öregségi nyug' díjat megállapító határozatban feltüntetendő adatokon túl tartalmazza ojszolgálati járandóság esetén a szolgálati já ra n d ó ságnak aT. 5. § (2) bekezdése szerinti csökkentések nélkül számított összegét és a folyósításra kerülő összeget,

K O R H A T A R E LŐ TTI ELLÁTÁ S

díj-jogo) szolgá ét, bele-

s z e rin ti

baleseti

sében és a 9. §-ban foglaltakról szóló tájékoztatást, és

agy ^illetett, szerinti nyugdíjvehető ?ri a 25 kezdőem tölnapján 11, és a Iszeres

apított letve a

fainak 5alkalahola yugdíj randó;laltak szegét, telező Igálati í hatá-

tt szolkorábntsági ?gfeleazzal,

^szo lg á la ti járandóság esetén aT. 5. § (3) bekezdése mentesülési okokat,

tózkodási helyét és társadalom biztosítási azonosítójelét, akik után az ellátásban részesülő vagy vele közös ház

d)tá jé ko zta tá st arról, hogy az ellátás a n yugdíjkor

n é lk ü l in té z k e d ik az e llá tá s jo g s z a b á ly o k n a k m eg

tartásban élő házastársa, élettársa az adóévben családi

betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kerül

fe le lő összegben tö rté n ő fo ly ó s ítá s a irá n t, egyéb

pótlékban részesült, va la m in t azoknak a hónapoknak a

esetben a ké re le m ről d ö n t.

számát, am elyekben az egyes kedvezm ényezett e lta r

h a tá r

továbbfolyósításra.

A korhatár előtti ellátás és a szolgálati megsértésével részére öregségi nyugdíj h e lyett ellátást folyósítanak, vagy részére nem a jogszabályok alapján járandóság folyósításának szüneteltetése

továbbá

T. 11. § (1) A korhatár előtti ellátásban vagy szolgá lati járandóságban részesülő személy keresőtevékenységére a Tny. 83/B § (1) és (2) bekezdé sének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni

járó ellátást folyósítják, a m egállapító szervtől kérheti a

szerinti e lta rto tta kn a k a természetes személyazonosító

részére járó nyugellátás, illetve ellátás megállapítását. A

a datait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és társadalom -

R .9.§

megállapítása szem pontjából az adóévben figyelem be

kell. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe, ha a korhatár előtti öregségi nyug díjat 2008. január 1-jét megelőző kezdőnaptól állapították meg.

(1) AT. 4. § (k) bekezdése, ille tve 5. § (5) bekezdése

v e tte k , v a la m in t azoknak a h ó n a p o k n a k a szám át,

lé lkü l

biztosítási azonosító je lé t, akiket a családok tám ogatá

kérelemről a m egállapító szerv dönt.

sáról szóló tö rvé n y szerint a családi pótlék összegének

szerinti, adóévre vonatkozó igazolást az á lla m i a d ó

amelyekben az egyes e lta rto tta ka t a családi pótlék ősz-

hatóság az adóévet követő év jú n iu s 3 0 -á t követően az

szegének m egállapítása szem pontjából az adóévben

ellátásban részesülő kérelrpére adja ki. A kérelem nek

figyelem bevették.

tartalm aznia kell a) az ellátásban részesülő természetes személyazo

(5) AT. k. § (k) bekezdése, ille tve 5. § (5) bekezdése alapján igényelhető összegfolyósítása irá nti kérelmetaz 0NYF által e célra rendszeresített $s,az 0NYF, va la m in t

b)ai ellátásban részesülővel közös háztartásban élő

a n yu gdíj-biztosítási igazgatási szervek honlapján, to

R. 7. §

házastárs, élettárs természetes személyazonosító adata

vábbá a korm ányzati portálon közzétettadatiapon vagy

Ha a T. 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feltételek

it, lakóhelyét és adóazonosító je lé t, valam int

elektronikus űrlapon a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz

teljesítése a n yu g d íj-m egállapító szerv rendelkezésére

a személyi jövedelem adóról szóló 1995. évi CXVII.

álló adatokból nem á llapítható meg, a n yu g d íj-m e g á l

törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 29/A § (k) bekezdése

kell benyújtani. Az a d a tla p is az elektronikus űrlap ta r talmazza

lapítószerv hivatalból tisztázza a jogosultságfeltételeit,

szerinti kedvezm ényezett e lta rto tta k (a továbbiakban:

a ja z ellátásban részesülő, vele közös háztartásban

ésennek eredményéről 2012. március 31-éigtájékoztatja

kedvezm ényezett e lta rto tt) term észetes szem élyazo

élő házastársa, élettársa és az e lta rto tta k természetes

a nyugdíjfolyósító szervet.

nosító a d a ta it, lakóhelyét és - ha adóazonosító je lle l

személyazonosító a datait, lakóhelyét, tartózkodási he

rendelkeznek - adoazonosító je lé t.

lyét és társadalom biztosítási azonosító jelét,

R. 8. § (1) A nyugdíjfolyósító szerv a társadalom biztosítási

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell

nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tö rvé n y végrehaj

az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő há

tásáról szóló 168/1997. (X. 6.) korm ányrendelet 75/B §-a

zastárs, élettárs közokiratba vagy teljes bizonyító erejű

szerinti tájékoztatással egyidejűleg értesítést küld azok

m agánokiratba fo g la lt hozzájárulását az a d ótitok kiadá

nak, akiknek a korhatár e lő tti öregségi nyugdíja ellátás

sához.

ként kerül továbbfolyósításra. Az értesítés a m egfelelő jogszabályi hivatkozásokkal tartalm azza a)a folyósításra kerülő ellátás megnevezését, tásának m ódját, cjszolgálati járandóság esetén aT. 5. §(3) bekezdése szerinti mentesülési okokat,

a nyilatkozatot a családi kedvezmény jogcím éről,

cja nyilatkozatot a családi kedvezmény feltételeinek való megfelelésről, és d)a T. k. § (k) bekezdése, ille tv e 5. § (5) bekezdése alapján igényelt összeget.

(3) AT. k. § (k) bekezdése, ille tve 5. § (5) bekezdése szerinti igazolás tartalm azza a) az ellátásban részesülő személy természetes sze m élyazonosító adatait és lakóhelyét, b)a z (1) bekezdés szerinti kérelemben az ellátásban

(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell ojazállam i adóhatóság(3) bekezdésszerinti igazolását, b) az Szja tv. 29/A § (k) bekezdés a) p o ntja szerinti kedvezményezett e lta rto tt esetén a családi p ótlékot fo lyósító szerv [k) bekezdés szerinti igazolását, és

részesülővel közös háztartásban élő házastársként, élet

c) az Szja tv. 29/A § (ít) bekezdés b) pontja szerinti ked

társként fe ltü n te te tt személy természetes személyazo

vezményezett e lta rto tt esetén a várandósságról kiá llíto tt

nosító adatait és lakóhelyét,

orvosi igazolást.

ló 1990. évi LVI. tö rvé n y 2012. ja n u á r 1-jét megelőzően

c)az a) és b) pontban m eghatározott személyek sze

(7) A T. k. § (k) bekezdése, ille tve 5. § (5) bekezdése

hatályos rendelkezései alapján m egá lla p íto tt öregségi

m élyi jövedelem adóról szóló bevallásában kedvezmé

alapján járó összeget az Szja tv. 29/A §-ánal< és 29/B. § (1)

nyugdíj helyébe lépő korhatár e lő tti ellátás esetén a T. k.

nyezett e lta rto ttk é n t m eg je lö lt személyek természetes

bekezdésének m egfelelő alkalm azásával kell m egálla

bekezdésében, szolgálatijárandóságesetén aT. 5. §

személyazonosító adatait és lakóhelyét, illetve a váran

p ítani, azzal, hogy ez az összeg nem lehet magasabb az

tájékoztatást, va lam int

dósságról szóló nyilatkozat tényét, valam int d)

az a) és b) pontokban m eg je lö lt személyek által

e jtájékoztatást arról, hogy az ellátás a n yugdíjkor

az adóévben igénybe ve tt családi kedvezmény összegét.

határ betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kerül

(íf) A családi p ó tlé ko t folyósító szerv az ellátásban

ellátás - a T. k. § (2) bekezdése, illetve 5. § (2) bekezdése szerinti - csökkentésének az adóévre szám ított teljes összegénél. (8) Az (5) bekezdés szerinti kérelem ről a N yugdíjfo

részesülőnek vagy vele közös háztartásban élő házas

lyósító Igazgatóság d ö n t. Az ellátásban részesülőnek a

(2) Ha a jo g o s u lt a k o rh a tá r e lő t ti ö re g sé g i

társának, élettársának - az adóévet követően be n yú j

T. k. § (k) bekezdése, ille tve 5. § (5) bekezdése alapján

nyugdíj e llá tá s k é n t to v á b b fo ly ó s íto tt összegét v i-

to tt - kérelmére igazolást á llít ki a családi pótlék adóévi

m egállapított összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatósága

tatja, a n y u g d íjfo ly ó s ító s z e rvtő l k é rh e ti az ellá tás

jogosultságáról. Az igazolás tartalm azza

határozat végrehajthatóvá válásától szám ított tíz m un

jogszabályoknak m e g fe le lő összegben tö rté n ő f o andó-

c) azoknak az Szja. tv. 29/A § (5) bekezdés b) pontja

kérelmet a nyugdíjfolyósító szervhez kell benyújtani. A

nosító adatait, lakóhelyét és adóazonosító jelét,

3. Az ellátás folyósítása

továbbfolyósításra. nyugtokon

Ha a jo gosult vita tja , hogy a T. rendelkezéseinek to tta k után az adóévben családi p ótlékot folyósítottak,

(3)

(5) bekezdésében, továbbá a 9. §-ban foglaltakról szóló

lt renapján alkal-

természetes személyazonosító a datait, lakóhelyét, ta r

fo g la lta k n a k h e ly t ad, k ü lö n d ö n té s m eg h o za ta la

d)ai országgyűlési képviselők javadalmazásáról szó

elező gálati hatá

b) azoknak a kedvezm ényezett e lta rto tta k n a k a

h a tá ro za t, ille tv e az ön ké n te s ta rta lé k o s szerződés m áso la tá t. Ha a n y u g d íjfo ly ó s ító szerv a kérelem ben

^szolgálati járandóság esetén a T. 5. § (5) bekezdé

b) az ellátás ja n u á ri összegét és az összeg kiszám í

'ugdíj )erére 'ugdíj

g á la ti kö te lm e kk e l összefüggő je lle g é t m e g á lla p ító

169

a)az ellátásban részesülő, illetve vele közös háztar

kanapon belül folyósítja.

lyósítását. A T. 5. § (3) bekezdés a) va g y c) p o n tja

tásban élő házastársa, élettársa természetes szem ély-

R .10.§

é r i n t i m entesülési okra tö rté n ő h ivatkozás esetén

azonosító a d a ta it, la kó he lyé t, ta rtózkodási helyét és

A szolgálati járandóság folyósítandó összegének az

a kérelemhez cs a to ln i ke ll a b aleset, betegség szo l

társadalom biztosítási azonosító jelét,

önkéntes tartalékos szerződés megkötése vagy annak

HV G I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

170

K O R H A T Á R ELŐTTI ELLÁTÁ S

ve a központi személyügyi nyilvántartást kezelő követett el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. szerv - az adattovábbítási kötelezettségének tel jesítését követően haladéktalanul - törli. n y ilv á n ta rtó szervének értesítése vagy a szolgálati já (2) A szolgálati járandóság folyósítását randóságban részesülő bejelentése a la p já n -h iv a ta lb ó l aj a 9. § alapján jogosult személy esetén, ha a (7) A szolgálati járandóság folyósításának határoz. jogosult már a szolgálati járandóságot megálla az (1) bekezdés szerinti szüneteltetése esetén a h. Az e llá tás fo ly ó sítá sá n a k sz ü n ete lteté se szolgálati járandóság a jogosult kérelmére és csak pító határozat jogerőre emelkedésekor az (1) be akkor folyósítható újból, ha a jogosult a bűnügyi R .11.§ kezdés szerinti, az elítéléshez fűződő hátrányos nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizo A T. 11. és 13. §-a szerinti szüneteltetési ok esetén jogkövetkezmények hatálya alatt állt, a szolgálati az ellátás folyósításának szüneteltetéséről és az ellátás járandóság kezdőnapjától, nyítvánnyal igazolja, hogy az (1) bekezdésben újbóli folyósításáról a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból b) az a) pontban nem említett esetben az (1) szüneteltetési ok már nem áll fenn. R.13. § határoz. bekezdés szerinti szüneteltetési oknak a nyugdíj(1) A T. 1<+. §-a szerinti szüneteltetési ok megállapí folyósító szerv általi megállapítását követő hónap tása érdekében T. 12. § első napjától (1) A szolgálati járandóság folyósítását szüne kell szüneteltetni. a) a m egállapító szerv a szolgálati járandóság megál lapítására irányuló eljárás m egindítását kővető öt napon teltetni kell, ha a jogosult a Hszt. 64. § (5) bekez (3) Az (1) bekezdés szerinti szüneteltetési ok belül küldi meg a kérelmező, jo g o su lt természetes sze dése, 264/C § (1) bekezdés c) pontja vagy a Hjt. 69. megállapítása céljából mélyazonosító adatait, § (5) bekezdése alapján kérelmezi. a) a nyugdíj-megállapító szerv a szolgálati já b)a nyugdíjfolyósító szerv m inden hónap harmadik (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szolgá randóság megállapítására irányuló eljárása során m unkanapjáig küldi meg a szolgálati járandóságban ré lati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor elektronikus úton továbbítja a jogosult természe szesülő személyek természetes személyazonosító adatait folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a szolgá tes személyazonosító adatait^ a bű n üg yi n y ilv á n ta rtó szervnek. Az adatszolgál b) a nyugdíjfolyósító szerv havonta elektronikus lati viszony megszűnését. tatás m ódjáról a bűnügyi n yilvá nta rtó szerv és az ONYF úton továbbítja a szolgálati járandóságban részesü R.12. § m egállapodást köt. lő személyek természetes személyazonosító adatait (1) AT. 12. §-a szerinti szüneteltetési ok esetén a szol (2) A b ű n üg yi n y ilv á n ta rtó szerv az (1) bekezdés gálatijárandóság szüneteltetése iránti kérelmet annál a a bűnügyi nyilvántartó szervnek. szerinti adatok megérkezését követő nyolc napon be m unkáltatónál kell b enyújtani, amellyel a szolgálati v i (4) A bűnügyi nyilvántartó szerv a (3) bekez lül küldi meg a T. 1^. § (k) bekezdése szerinti adatokat a désben meghatározott személyek természetes szony létrejön. A kérelm et a m unkáltató haladéktalanul központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerveknek. személyazonosító adatait összeveti a bűntet továbbítja a nyugdíjfolyósító szervnek. (3) A központi szem élyügyi n y ilv á n ta rtá s t kezelő (2) AT. 12. §-a szerinti szüneteltetési ok esetén a szol tesek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Ha szerv a (2) bekezdés szerinti adatok hozzá tö rté n ő meg gálati járandóságfolyósításának szüneteltetéséről és a az összevetés alapján a bűnügyi nyilvántartó érkezését követő ö t napon belül kü ld i meg a T. 1<+. § (5) szolgálati járandóság újb ó li folyósításáról a n yu g d íjfo szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdésben bekezdése szerinti adatokat lyósító szerv kérelemre határoz. meghatározott személy az (1) bekezdés szerin a)a z (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a meg ti bűncselekményt követett el, és az elítéléshez állapító szervnek, fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem T. 13. § b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nyug mentesült, e tényt, a bűncselekmény vagy bűnA korhatár előtti ellátás és a szolgálati járan díjfolyósító szervnek. dóság folyósítását szüneteltetni kell azokra a cselekmények elkövetésének idejét, valamint az {k) A szolgálati járandóság folyósításának szünetel érintett természetes személyazonosító adatait to hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési jára tetését vábbítja a Hszt. 199. §-ában és a Hjt. 225. §-ában dékban részesül. aj az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a megál meghatározott központi személyügyi nyilván lapító szerv a szolgálati járandóságot m egállapító hatá tartásokat kezelő szerveknek (a továbbiakban T. 14. § rozatában hivatalból rendeli el, (1) A szolgálati járandóság folyósítását szüne együtt: központi személyügyi nyilvántartást b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nyug teltetni kell, ha a jogosult a szolgálati jogviszo kezelő szerv). díjfolyósító szerv hivatalból rendeli el. (5) A központi személyügyi nyilvántartást nyának idó'tartama alatt (5) AT. Ht. §-a szerinti szüneteltetési ok esetén a szol kezelő szerv a bűnügyi nyilvántartó szervtől át a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb sza gálatijárandóság újbóli folyósításáról a nyugdíjfolyósító vett adatokat összeveti az általa kezelt központi badságvesztéssel büntetendő szándékos bűncse szerv kérelemre határoz. személyügyi nyilvántartás adattartalmával. Ha lekményt, vagy b) öt évet el nem érő szabadságvesztéssel az összevetés alapján a központi személyügyi büntetendő szándékos testi sértés [Btk. 170. § nyilvántartást kezelő szerv azt állapítja meg, T. 15. § Ameddig a jogosult az újbóli folyósítást nem hogy a (3) bekezdésben meghatározott személy (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése kéri, szüneteltetni kell a korhatár előtti ellátás az (1) bekezdésben meghatározott bűncselek [Btk. 175. § (1) bekezdés], emberkereskedelem és a szolgálati járandóság folyósítását, ha a kor- , ményt a szolgálati viszonyának időtartama [Btk. 175/B § (1) bekezdés], embercsempészés határ előtti öregségi nyugdíj folyósítását 2011. alatt követte el, és az elítéléshez fűződő hátrá [Btk. 218. § (1) bekezdés], hivatali visszaélés december 31-én a jogosult kérelmére szünetel (Btk. 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban nyos jogkövetkezmények alól nem mentesült, tették a 12. § (2) bekezdésében foglaltak figye e tényről, valamint az érintett személy termé [Btk. 226. § (1) bekezdés], vesztegetés [Btk. 251. lembevételével. szetes személyazonosító adatairól tájékoztat § (1) bekezdés, 253. § (1) bekezdés, 254. § (1) be kezdés], befolyás vásárlása (Btk. 256/A §), vesz ja a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nyugdíj-megállapító szervet, a (3) bekezdés b) T. 16. § tegetés nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/B § A szüneteltetést követően a korhatár előtti pontja szerinti esetben pedig a nyugdíjfolyósító (1) bekezdés, 258/C § (1) bekezdés] vagy befo ellátást és a szolgálati járandóságot az időközi szervet. lyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzet (6) A (3)-(5) bekezdés alapján átvett szemé nyugdíjemelésekkel növelt összegben kell újból közi kapcsolatban [Btk. 258/E § (2) bekezdés] lyes adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv, illet folyósítani. bűncselekményt megszűnése m ia tt tö rté n ő m ódosításáról a n y u g d íjfo lyó sító szerv - a Honvédség központi szem élyügyi

HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

K O R H A T Á R ELŐ TTI ELLÁTÁ S

171

kezelő n e k tel-

sának ¡étén a Bscsak ínügyi ;i bizolésben

gállapí; megálínapon tes szermadik ¡bán réadatait ¡zolgálj z ONVF

kezdés )on betokat a /eknek. kezelő iő megM (5 )

a meg3 nyug-

ünetelmegáló h a tá i nyuglaszollyósító

6. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnése T. 17. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati já r a n d ó s á g megszűnik, ha a) a jogosult meghal, b) a jogosult az öregséginyugdíj-korhatárt betölti, c) a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekez dése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg, d) a nyugdíj-megállapító szerv a jogosult ké relmére megszünteti, vagy e) a nyugdíj-megállapító szerv a (2) bekezdés szerinti esetben vagy korengedményes nyug díj helyébe lépő korhatár előtti ellátás esetén a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) kormányrendelet, illetve a korenged ményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meg hosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.] kor mányrendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései által meghatározott esetben hiva talból megszünteti. (2) Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgá lati járandóságban részesülő személy foglalkoz tatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, a) a nyugdíj-megállapító szerv a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelke dését követő hónaptól megszünteti, és b) a jogosultnak -ha a jogosult a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban keve sebb mint egy éve részesül - a folyósított korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság teljes összegének megfelelő összeget, egyéb esetben a korhatár előtti ellátásnak, illetve a szolgálati já randóságnak a megszüntetést megelőző egy évben folyósított összegének megfelelő összeget kell fi zetnie. (3) Akinek korhatár előtti ellátása vagy szol gálati járandósága megszűnik, annak korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság ismételten nem állapítható meg. 5. Az e llá tá s m egszüntetése R .m .§

tn e m llá tá s a k o r-

2011. n e te lfig y e -

előtti őközi

újból

szerinti csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (2) Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregséginyugdíj-korhatárt betölti, az öregséginyugdíj-korhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyó sítani. (3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekez dés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíj-megállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megál lapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét - az öregséginyugdíj-korhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapí tani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél. (4) A korhatár előtti ellátásban vagy szol gálati járandóságban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megálla pítása során az (l)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy ahol az (13—(3) bekezdés az öregséginyugdíj-korhatár betöltését említi, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteffli. 8. A szolgálati nyugdíj rögzítése T. 19. § A szolgálati nyugdíj összegét 2011. december 31-ével, a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szolgálatinyugdíj-megállapítási szabá lyai szerint, 2012. december 31-éig - annak folyó sítása nélkül - meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani (nyugdíjrögzítés) annak, aki a) 2011. december 31-én a Hszt., illetve a Hjt. szerinti hivatásos állomány tagja, b) a 3. § (3) bekezdésének hatálya alá nem

(2) E törvény rendelkezéseire hivatkozással a 2011. december 31-én hatályos szabályokban foglaltakhoz képest a korengedményes nyugdíj ra megállapodást megkötő munkáltató fizetési kötelezettsége nem növelhető, és a munkáltató visszatérítésre nem tarthat igényt. 10. Felhatalmazó rendelkezés T. 22. § Felhatalmazást kap a kormány, hogy rende letben szabályozza a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapításának, folyósí tásának, szüneteltetésének és megszüntetésének részletes eljárási szabályait. 11. Hatályba léptető rendelkezések T. 23. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2012. január 1-jén lép hatályba. (2) A 64. § (2) bekezdése és a 104. § (2) bekez dése 2013. január 1-jén lép hatályba. (3) A 12-28. alcím és a 30-42. alcím 2012. ja nuár 2-án hatályát veszti. A 29. alcím és a 43. al cím 2013. január 2-án hatályát veszti. 6. H atálybalépés R .15.§ (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben fo g la lt kivétellel - 2012. ja n u á rl-jé n lép hatályba. (2) A ífO. § (2) bekezdése 2013. ja n u á r 1-jén lép ha tályba. (3) A 7-15. alcím 2012. ja n u á r 2-án hatályát veszti. A 16. alcím 2013. ja n u á r2 -á n hatályátveszti.

jából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. de cember 31-én eléri a 25 évet.

15. A m unk a törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása T. 31. § A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 95. § (5) bekezdése helyébe a kö vetkező rendelkezés lép: „(5) A végkielégítésnek a (4) bekezdésben meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló mun kaviszonya az (1) bekezdésben meghatározott módon az öregségi nyugdíjra való jogosultság [87/A § (1) bekezdés a) pont] megszerzését meg előző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha az e bekezdésben foglaltak alapján korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.”

T. 20. § Azoknak a 3. § (2) bekezdés b) pontjának hatálya alá nem tartozó személyeknek, akik tájékoztatást ad az egy éven belül fo lyó síto tt ellátások folyósítás nélkül megállapított vagy rögzített összegéről. szolgálati nyugdíjjal rendelkeznek, az öregségi nyugdíj megállapítása során kérelemre a meg 7. A korhatár előtti ellátásban vagy szol állapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjnak gálati járandóságban részesülő személyek az időközi nyugdíjemelésekkel növelt össze öregségi nyugdíja gét, több megállapított vagy rögzített szolgá T. 18. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő lati nyugdíj esetén a magasabb összeget kell öregségi nyugdíjként megállapítani, illetve a személy az öregséginyugdíj-korhatárt betölti, az 18. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltak szerint öregséginyugdíj-korhatár betöltésének napjától továbbfolyósítani, és ezt az összeget kell a hoz a korhatár előtti ellátásnak a 4. § (2) bekezdése keresésének megérkezését követő öt m unkanapon belül

9. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság fedezete T. 21. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság költségeinek, valamint a korhatár előtti ellátással és a szolgálati járandósággal kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetét a központi költségvetés biztosítja.

tartozik, és c) a szolgálatinyugdíj-jogosultság szempont

Ha az ellátást a T. 17. § (2) bekezdése alapján szüntetik meg, a nyugdíjfolyósító szerv a m egállapító szerv meg

zátartozói nyugellátások megállapítása során figyelembe venni.

HV G

TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

172 j K O R H A T Á R ELŐ TTI ELLÁTÁS

T. 32. § Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 65. § (3) bekezdés c) pontjában az „, illetve a korengedményes nyug díjazásra” szövegrész. 16. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása T. 33. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha) ,,g) a társadalombiztosítási nyugellátásról szó ló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő letelte kor teljesítő köztisztviselő kérelmezi.” T. 34. § Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a) 17. § (2) bekezdés f) pontja, b) 17. § (9) bekezdése, c) 19. § (2) bekezdésében a „vagy a korkedvez ményes öregségi nyugdíjra” szöveg, d) 49/E § (7) bekezdésében az ,,f) vagy” szö vegrész. 17. A közalkalm azottak jogállásáról szó ló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása T. 35. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt a 30/A-B %-ban foglalt korlátozással -felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha) ,,f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szó ló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő letelte kor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.” T. 36. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásá ról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a) 16. § (2) bekezdés d) pontjában az „a koren gedményes nyugdíjazásra és” szövegrész, b) 30. § (1) bekezdés e) pontja, c) 37. § (7) bekezdésében a „vagy a korkedvez ményes öregségi nyugdíjra” szövegrész, d) 78. § (3) bekezdésében az „, e)" szövegrész. 18. A M u n k a v álla ló i R észtulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása T. 37. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Program ról szóló 1992. évi XLIV. törvény 1. § (4) bekez désében a „nyugdíjasnak minősülő” szövegrész

helyébe a „nyugdíjasnak minősülő vagy leg később a munkaviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti élet járadékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő (a továbbiakban együtt: nyugdíjas)” szöveg lép. 20. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása T. 39. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a a következő 46. és 47. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „46. Biztosítással járó jogviszony: a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerirfti biztosítással járó jogviszony, b) a szociális biztonsági rendszerek koordi nálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony, c) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén ha az egyezrffeny eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekez dés a), b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony. 47. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megálla podásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagál lamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Euró pai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez."

bányászatban elért műszakszámnak pedig az 1,25-szorosát kell a műszakszám meghatározása során figyelembe venni, b) az öregséginyugdíj-korhatárt nem töltötte be, c) azon a napon, amelytől kezdődően az átme neti bányászjáradékot megállapítják, biztosítás sal járó jogviszonyban nem áll, és d) azon a napon, amelytől kezdődően az át meneti bányászjáradékot megállapítják, a szo ciális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban - az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért el nevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével - nem ré szesül.

(2) 2012. január l-jét§l - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - átmeneti bányászjáradékként kell továbbfo lyósítani annak az 1950. évben vagy azt köve tően született, bányásznyugdíjban részesülő, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszünte téséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek a bányásznyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekez désben meghatározott szolgálati idővel vagy műszakszámmal, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével. (3) Az átmeneti bányászjáradékot a társa dalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni. 49/C § (1) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendel kezik, az igényérvényesítésre, az átmeneti bá nyászjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, T. 40. § az átmeneti bányászjáradékra jogosító idő meg A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény állapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek VI. része a következő 49/B és 49/C §-sal egészül viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizeté ki: sére és megtérítésére, a késedelmi kamat megté „49/B § (1) Átmeneti bányászjáradékra jogo rítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és sult az a személy, aki fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végre a) bányavállalkozónál föld alatti munkakörhajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi ben nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfele ad) legalább huszonöt év, a társadalombizto lően alkalmazni, azzal, hogy ahol az öregségi sítási nyugellátásról szóló törvény szerint figye nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy lembe vehető szolgálati időt szerzett, vagy nyugdíjat említ, azon átmeneti bányászjáradékot ab) legalább 5000 - a társadalombiztosítási kell érteni. nyugellátásról szóló törvény szerint szolgálati (2) Ha e törvény vagy a végrehajtására ki időként figyelembe vehető - műszakot töltött el, adott kormányrendelet másként nem rendelke azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért mű zik, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésé szakszámnak az 1,67-szorosát, a mecseki szén re, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel

K O R H A T Á R ELŐ TTI ELLÁTÁ S

kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülő szemé lyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellá tásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti el látást említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.” T. 41. § A bányászatról szóló 1993. éviXLVIII. törvény 50/A § (1) bekezdése a következő v) ponttal egé szül ki: (Felhatalmazást kap a kormány) ,,v) az átmeneti bányászjáradék megállapítá sának, folyósításának, szüneteltetésének és meg szüntetésének eljárására” (vonatkozó részletes szabályok rendeletben tör ténő megállapítására.) 25.A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása T. 46. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont a) és b) alpontja he lyébe a következő rendelkezések lépnek: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: nyugdíj:) „a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szó ló törvényben meghatározott saját jogú nyugellá tások és hozzátartozói nyugellátások, a rehabili tációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély, álláskeresési segély, ha an nak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregséginyugdíj-korhatár öt évet meg nem hala

173

c) szolgálatba hívása időtartamára a tényle h) a bányászatról szóló törvényben megha gesen betöltendő beosztása szerinti, de legalább tározott átmeneti bányászjáradék, a nyugdí az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jas bányászok szénjárandóságának pénzbeli jogosult, megváltásáról szóló kormányrendelet alapján d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szol folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint gálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az ugyanezen kormányrendelet szerint a pénzbeli éves szabadság időarányosan illeti meg. szénjárandóságra jogosult magánszemély - a jo (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről gosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak meghatározott közeli hozzátartozója - számára kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoz a jogosult volt munkáltatója vagy a munkáltató tatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandó illetmény emelésének mértéke megegyezik az ságnak a kormányrendeletben meghatározott öregséginyugdíj-emelés mértékével.” mértéket meg nem haladó része;” 26. A fegyveres szervek hivatásos állom á nyú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása T. 47. § A Hszt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: / „(2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerződéses állományú tagjaira, továb bá - a rájuk vonatkozó mértékben - a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerződéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira, to vábbá a szolgálati járandóságban részesülőkre és hozzátartozókra is alkalmazni kell.”

T. 48. § A Hszt. a „Pályázati rendszer” alcímet megelő zően a következő alcímmel és 44/A §-sal egészül ki: „Nyugdíj előtti rendelkezési állomány 44/A § (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt év dó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor; vel, kérelmére vagy - a munkáltató érdekkörében b) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak meg felmerült okból, beleegyezésével-a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése szüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben meg alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább 30 év szolgálati vi határozott korhatár előtti ellátás és szolgálati szonyban töltött idővel rendelkezik. járandóság;” (2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi (2) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendel kezési állományba helyezett tagja CXVII. törvény 3. § 23. pont g) és h) alpontja he lyébe a következő rendelkezések lépnek: a) csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak idején hívható szolgálatba, jelentése a következő: nyugdíj:) b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szol ,,g) a kiváló és érdemes művészeket, vala gálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok mint a népművészet mestereit és özvegyüket levonása után számított illetménye megegyezik megillető, törvényben meghatározott járadék azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendel (nyugdíj-kiegészítés), az előadó-művészeti szer kezési állományba helyezéskor öregségi nyug vezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási díjként megilletné - figyelembe véve a korhatár szabályairól szóló törvényben meghatározott előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a balettművészeti életjáradék, valamint a Magyar korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandó Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ságról szóló törvényben foglaltakat is -, ha az ellátásokról szóló kormányrendelet alapján fo öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte volna, lyósított ellátás;

T. 49. § A Hszt. 52. §-a helyébe a következő rendelke zés lép: „52. § A hivatásos szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási nyugellá tásról szóló törvényben meghatározott öregséginyugdíj-korhatárral.”

T. 50. § A Hszt. 56. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A hivatásos állomány nőtagjának szolgá lati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.” T. 51. § A Hszt. 59. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatá sos állomány tagjának a szolgálati viszonya) „a) a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése;” (miatt.) T. 52. § A Hszt. az „Az előmenetel feltételei” alcímet megelőzően a következő alcímmel és 70/A §-sal egészül ki: „Könnyített szolgálat 70/A § (1) A hivatásos állomány tagját, ha be töltötte 52. életévét, és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, kérelmére - amennyiben részére a fegyveres szervnél könnyített szolgálatban foglalkoztatot tak által betölthető munkakör felajánlható -könynyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a) a szolgálati viszonyban töltött időbe be kell számítani az 1996. augusztus 31-ét követő hiva tásos állományba vételt közvetlenül megelőzően fegyveres szervnél, a Magyar Honvédségnél vagy a miniszter által vezetett minisztériumnál 2012. január 1-jeelőtt megszakítás nélkül közszolgálati, HVG

T B-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

17^ i K O R H A T A R E LŐ TTI ELLÁTÁ S

közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszony sított szolgálati járandóságnak - a korhatár előtti ban eltöltött időt, azzal, hogy e jogviszonyokban öregségi nyugdíjakmegszüntetéséről, a korhatár eltöltött idő ötvenszázalékos mértékben vehető előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló figyelembe, továbbá 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2)-(5) bekezdése b) az e törvény alapján létesített szerződéses szerinti csökkentés nélkül számított - összegénél, jogviszonyban eltöltött időt is szolgálati viszony és el kell hogy érje a mindenkori kötelező legki ban töltött időnek kell tekinteni. sebb munkabér havi összegének 150 százalékát. (3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szol Az illetményemelés mértéke megegyezik az öreggálatteljesítési idő heti 35 óra, túlszolgálat nem séginyugdíj-emelés mértékével. rendelhető el. A könnyített szolgálatot 06.00 és (5) Szenior állományba vételkor a szolgálati 22.00 óra között kell teljesíteni. időt a szolgálati nyugállományba helyezéskor (4) A könnyített szolgálatban történő foglal elismert hivatásos szolgálati idő alapján kell koztatás megkezdésekor a hivatásos állomány megállapítani. könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának 264/D § (1) A szenior állomány tagja a (3) illetményét a könnyített szolgálatot megelőző bekezdésben foglalt kivétellel - fegyver nélküli utolsó havi illetménye alapján számított távolléti szolgálatot lát el. díjnak megfelelő összegben kell megállapítani. (2) A szenior állományban foglalkoztatott Az így megállapított illetmény a könnyített szol szolgálatteljesítési ideje heti 35 óra, részére túl gálat időtartama alatt nem csökkenhet. szolgálat nem rendelhető el, a szolgálatot 06.00 (5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatot és 22.00 óra között kell teljesíteni. tak által betölthető munkaköröket a miniszter (3) A szenior állomány tagját a szolgálati fel határozza meg.” adataira figyelemmel megállapított felszereléssel kell ellátni. T. 53. § (4) Kihirdetett veszélyhelyzet, megelőző AHszt. XVII. fejezete a következő 205/A §-sal védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szük egészül ki: ségállapot idején a szenior állományban foglal „205/A § A 204. és 205. §-ban meghatározott koztatottra a (2) bekezdésben foglaltak nem al rendelkezéseket a szolgálati járandóságban ré kalmazhatók. szesülőkre is megfelelően alkalmazni kell.” 264/E § A szenior állományban foglalkoz tatott a hivatásos szolgálati viszony létesítését T. 54. § követően, a tényleges szolgálat megkezdése előtt, A Hszt. 264/C §-át megelőző alcíme és 264/Ca szolgálati feladatok jellegének megfelelő kép 264/F §-a helyébe a következő alcím és rendelke zésben részesül. zések lépnek: 264/F § (1) A szenior állományban foglalkoz „Különleges foglalkoztatási állomány tatott szolgálati viszonya az öregséginyugdíj-kor 264/C § (1) Ha az öregséginyugdíj-korhatár határ elérése előtt is megszűnik elérése előtt a szolgálati járandóságra jogosult a) a szenior állomány tagjának kérelmére, vagy a) vállalja, hogy hivatásos szolgálati viszony b) ha a szenior állomány tagja nem felel meg keretében a különleges foglalkoztatási állomány a kifogástalan életvitel követelményének vagy a ban (a továbbiakban: szenior állomány) teljesít szenior állomány tagjára vonatkozó egészségi, szolgálatot, fizikai és pszichikai követelményeknek. b) megfelel a miniszter által meghatározott (2) A szenior állományban foglalkoztatott alkalmassági követelményeknek, és szolgálati viszonyának megszüntetésére irányu c) a szolgálati járandóságát a különleges fog ló kérelemben meg kell jelölni a szolgálati viszony lalkoztatási állomány idejére szünetelteti, megszüntetésének időpontját. A kérelmet a szol kérelmére - függetlenül attól, hogy melyik gálati viszony megszüntetésének időpontját meg fegyveres szervnél vagy a Magyar Honvédségnél előzően legalább 60 nappal be kell nyújtani. állt fenn szolgálati viszonya - a rendőrség külön (3) Ha a szenior állomány tagjának szolgálati leges foglalkoztatási állományába kell venni. viszonya kérelemre szűnik meg, a szenior állo (2) A szenior állományba tartozó szolgálati mányba egy alkalommal visszavehető. beosztást nem lát el. (4) Megüresedett szolgálati beosztás betölté (3) A szenior állományban történő foglalkoz tatásra a rendőrség és a szolgálati járandóságra jogosult határozott idejű szerződést köt, amely alapján az öregséginyugdíj-korhatár betöltéséig foglalkoztatható. (4) A szenior állományban foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye nem lehet alacsonyabb a részére a szenior állományba vétel előtt folyó HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

sénél a szenior állomány tagját - ha megfelel a 64. §-ban meghatározott feltételeknek-előnyben kell részesíteni.” T. 55. §

A Hszt. XXVI. fejezete a következő 341/D §-sal egészül ki: „341/D § A hivatásos állomány tagjának szolgá lati idejét 2011. december 31-ével az akkor hatályos

szabályok szerint meg kell állapítani, és rögzíteni kell. A szolgálati idő rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni, és erről a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni kell. Az így rögzített szolgálati időt a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a fel mentési idő, a végkielégítés, a könnyített szolgálat, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából kell szolgálati viszonyban töltött időnek elismerni.” T. 56. § (1) A Hszt. 342. § (2) bekezdés 20. pontja he lyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az álta la irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekinte tében rendeletben szabályozza:) „20. a szenior állományba vétel fizikai, pszi chikai és egészségi feltételeit, a ruházati ellátási normát és a felszerelést;” (2) A Hszt. 342. §-a a következő (6) bekezdés sel egészül ki: ff 1 „(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könnyített szolgálat teljesítésének feltételeit, a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesíté seket rendeletben - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a polgári hírszerző szolgá lat esetében utasításban - állapítsa meg.” T. 57. § AHszt. a) 56. § (1) bekezdés e) pontjában a „szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül”szöveg, b) 63. § (6) bekezdés a) pontjában a „nyugel látásra jogosult” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkal mazásával nyugdíjasnak minősül, szolgálati já randóságra jogosult, vagy az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte” szöveg, e) 64. § (1) bekezdésében a „felmentéssel szüntették meg” szövegrész helyébe a „felmen téssel vagy az 59/A § (1) bekezdése alapján közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel szüntették meg” szöveg, d) 64. § (5) bekezdésében a „nyugállományba helyezett” szövegrész helyébe a „szolgálati járan dóságban részesülő volt” szöveg, a „nyugellátá sának” szövegrész helyébe a „járandóságának” szöveg, ej 81. § (1) bekezdésében a „nyugállományba helyezéssel” szövegrész helyébe a „nyugállo mányba vonulással” szöveg, az „elérésével vagy azt követően” szövegrész helyébe az „elérésével” szöveg, f) 181. § (3) bekezdésében a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.

K O R H A T A R ELŐ TTI ELLÁTÁ S

törvény (a továbbiakban: Tny. tv.)” szövegrész helyébe a „Tny. tv.” szöveg, g) 204. § (1) bekezdésében a „nyugállomány ba helyezett” szövegrész helyébe a „nyugállo mányba helyezett vagy nyugállományba vonult”

35. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állom ányú katonáinak jogál lásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módo sítása T. 76. § A Hjt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő szöveg, rendelkezés lép: h) 7. számú melléklete XII. pontjában a „nyug „(2) E törvény rendelkezéseit - a rájuk vonatko állományba helyezés ideje” szövegrész helyébe zó mértékben - az önkéntes tartalékos katonákra, a „nyugállományba helyezés, nyugállományba a honvéd tisztjelöltekre, a honvéd altisztjelöltek vonulás ideje” szöveg re, az állományból nyugállományba helyezett lép. vagy nyugállományba vonult személyekre, a szolgálati járandóságban részesülő személyekre, T. 58. § Hatályát veszti a Hszt. valamint a törvényben meghatározott esetben és a) 43. § (3) bekezdésében a „szolgálati vagy” körben az állomány tagjainak hozzátartozóira és a nyugállományú vagy szolgálati járandóságban szövegrész, részesülő személyek hozzátartozóira is alkal bl 52/A §-a és az azt megelőző alcím, mazni kell.” c) 53. §-át megelőző alcímben az „egyéb” szö vegrész, d) 55. § (3) bekezdésében az a szolgálati nyugdíjra, valamint a szolgálati idő kedvezmé nyes számítására vonatkozó jog kivételével szövegrész, e) 56. § (4) bekezdése, f) 58/A §-ában a „ , ha szolgálati nyugdíjra még nem jogosult” szövegrész, g) 61. § (2) bekezdés e) pontja, h) 61/A§-a, i) 63. § (6) bekezdés b) pontjában az „és nyug díjjogosultságot nem szerzett” szövegrész, j) 64. § (1) bekezdésében a z , amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felső kor határ eléréséig a szolgálatinyugdíj-jogosultság 182. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint megszerezhető szövegrész, k) 182-184. §-a és a 182. §-t megelőző alcím, l) 192. §-a, m) 192/A § (1) bekezdése, n) 264/G-264/L §-a, o) 300. § (1) bekezdés d) pontja, p) 326. § (1) bekezdésében az „, a nyugdíjjogo sultság, a nyugdíj mértéke” szövegrész, q) 326. § (2) bekezdése, rj 326/A §-ában az „, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke” szövegrész, s) 328. § (l)-(3) bekezdése, t) 328. § (4) bekezdésében „az (1) bekezdés ben meghatározottakon túl” szövegrész, a) 329. §-a, v) 331. §-a, w) 341. §-a, x) 342. § (1) bekezdés d) pontjában a „, vala mint a szolgálati idő kedvezményes számítására jogosító, fokozott igénybevétellel járó szolgálati beosztások meghatározását - azonos megneve zésű szolgálati beosztások esetén a szakterület vagy az ellátandó feladat megjelölésével - a 329. § (1) bekezdés c) pontja alapján, valamint a jo gosultság megállapításának szabályait” szöveg rész.

T. 77. § * f (1) A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki: (A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töl tő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állo mányába tartozik,) ,,n) a hivatásos állomány legalább 30 év tényle ges szolgálati idővel rendelkező tagja, a szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5 évvel, de leg feljebb a szolgálat felső korhatáráig, a szolgálat érdekében vagy a hivatásos állomány tagjának kérelmére (a továbbiakban: nyugdíj előtti rendel kezési állomány).” (2) A Hjt. 48. §-a a következő (8) és (9) bekez

175

T. 78. § A Hjt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „55. § A szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregséginyugdíj-korhatárral.” T. 79. § A Hjt. 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A hivatásos állomány nőtagjának szol gálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.” T. 80. § A Hjt. 62. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A törvény erejénél fogva szűnik meg az állo mány tagjának a szolgálati vi^onya:) ,,f) fizikai alkalmatlansága megállapítása ese tén, az e törvényben megállapított kivételekkel,” T. 81. § * A Hjt. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A szolgálati járandóságban részesülő vagy rendvédelmi szervnél különleges foglalkoztatá si állományban lévő volt hivatásos katona állo mányba az (l)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén akkor vehető vissza, ha a szolgálati járandóságának folyósítá sát a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.”

déssel egészül ki: „(8) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendel kezési állományba helyezett tagja a) csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba, b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szol gálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendel kezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíj ként megilletné, ha az öregséginyugdíj-korhatárt

T. 82. § A Hjt. az „Az előmenetel általános szabályai” alcímet megelőzően az alábbi alcímmel és az azt követő 77/A §-sal egészül ki: „A könnyített szolgálat 77/A § (1) A hivatásos állomány tagját, ha be töltötte 52. életévét, és legalább 15 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, kérelmére - amennyiben részére a Honvédségnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkakör felajánlható - könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni. betöltötte volna, (2) A hivatásos állomány tagja, ha nem c) szolgálatba hívása tartamára a ténylegesen rendelkezik 15 év tényleges szolgálati idővel, betöltendő beosztása szerinti, de legalább az kezdeményezheti, hogy az állományba vételét utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra közvetlenül megelőzően, a Honvédségnél vagy jogosult, a rendvédelmi szerveknél 2012. január 1-je előtt, d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha megszakítás nélkül közszolgálati jogviszony szolgálatba hívják, amelynek tartamára te ban vagy munkaviszonyban eltöltött idők 50 kintettel az éves szabadság időarányosan illeti százalékos mértékben beszámításra kerüljenek. meg. (9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti összegről Az e számítási mód alkalmazásával elért 15 éves szolgálati idő esetében a hivatásos állomány 52. a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak életévét betöltött tagja a könnyített szolgálatra kérelmére a nyugdíj-megállapító szerv tájékoz jogosulttá válik. tatja.” HVG |T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

176

K O R H A T A R ELŐTTI ELLÁTÁ S

(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a hi vatásos állomány tagja fizikai alkalmasságának vizsgálata során a miniszter rendeletében megha tározott szabályokat kell alkalmazni. (4) A hivatásos állomány könnyített szolgá latot teljesítő tagja a rendeletben meghatározott szolgálati tevékenységben nem vehet részt, illet ménye azonban a könnyített szolgálatot megelő ző utolsó - vezetői pótlék nélkül számított - havi távolléti díjánál nem lehet alacsonyabb. (5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatot tak által betölthető munkaköröket a miniszter határozza meg.” T. 83. § A Hjt. 82. § (4) bekezdése a következő máso dik mondattal egészül ki: „Az állomány - a 77/A § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő - tagjának a fizikai kö vetelményeknek való megfelelését a megismételt ellenőrzésen kérelemre - ha van más, általa könynyített szolgálat formájában betölthető beosztás - a könnyített szolgálat követelményrendszere szerint kell megállapítani.” T. 84. § A Hjt. 114/A §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha az önkéntes tartalékos katona szolgá lati járandóságban részesül, a szerződés megkö téséről és megszűnéséről a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve értesíti a nyug díjfolyósító szervet.” T. 85. § A Hjt. 209. § (1) bekezdése helyébe a követke ző rendelkezés lép: „(1) Az állomány tagja, a hivatásos állomány ból nyugállományba helyezett vagy szolgálati járandóságban részesülő személy elhalálozása esetén özvegyének (élettársának) özvegyi nyug díj, gyermekének árvaellátás, szülőjének szülői nyugdíj jár.” T. 86. § A Hjt. XVII. fejezete a következő 234/A §-sal egészül ki: „234/A § Az e fejezet rendelkezéseit a szolgá lati járandóságban részesülőkre is megfelelően alkalmazni kell.” T. 87. § A Hjt. 235. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény rendelkezései alapján szociális gon doskodási körbe tartozik:) „a) az állomány, a nyugállomány tagja és a szolgálati járandóságban részesülő - kivéve, ha az utóbbiak szolgálati viszonya az 56. § e) és f) pontja, az 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 62. HVG |TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

§ (1) bekezdés d) vagy g)-k) pontja alapján szűnt meg, illetve a 230. § (5) bekezdése alapján az egyenruha viselésétől és rendfokozata haszná latától eltiltották valamint azok közeli hozzá tartozói;” T. 88. §

A Hjt. a következő 283. §-sal egészül ki: „283. § A szolgálati időt 2011. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint meg kell álla pítani, és rögzíteni kell. A szolgálati idő rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni, és erről a hi vatásos állomány tagját írásban tájékoztatni kell. Az így rögzített szolgálati időt a nyugdíj előtti ren delkezési állomány, a felmentési idő, a végkielé gítés, a könnyített szolgálat, a pótszabadság mér téke és a jubileumi jutalom szempontjából kell szolgálati viszonyban töltött időnek elismerni.” T. 89. §

A Hjt. 287. § (2) bekezdésének a) pontja a kö vetkező aa) alponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy ren deletben szabályozza a szolgálati viszony létesí tésének, módosításának, szünetelésének, meg szüntetésének, tartalmának részleges szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve:) ,,aa) a könnyített szolgálat teljesítésének felté teleit, a könnyített szolgálatban foglalkoztatot tak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket,” T. 90. §

A Hjt. a) 58. § (4) bekezdésében az „a szolgálati nyugdíjra, a szolgálati idő 262. § szerinti számí tására, valamint” szövegrész helyébe a „külön törvényben foglaltak szerint a rögzített nyugdíjra és”szöveg, b) 67. § (7) bekezdés a) pontjában a „nyugel látásra szerzett jogosultságot” szövegrész helyé be az „a munka törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, szolgálati járandóságra jogosult, vagy az 59. § (2a) bekezdése alapján a felmentését maga kérte” szöveg, c) 202. § (3) bekezdésében a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.)” szövegrész helyébe a „Tny. tv.” szöveg, d) 222. § (1) bekezdésében a „nyugdíj-” szö vegrész helyébe a „nyugdíj-, szolgálati járandó ság” szöveg, e) 224. § (7) bekezdésében a „helyezik” szö vegrész helyébe a „helyezték” szöveg, f) 225. § (3) bekezdés a) pontjában a „nyug állományba helyezettekről” szövegrész helyébe

a „nyugállományba helyezettekről és a szolgálati járandóságban részesülőkről” szöveg, g) 237. § (3) bekezdésében a „nyugállomány elhunyt tagját” szövegrész helyébe a „nyugállomány elhunyt tagját vagy a szolgálati járandóság ban részesült elhunytat” szöveg, h) 237. § (5) bekezdésében a „nyugállomány tagja” szövegrész helyébe a „nyugállomány tag ja vagy a szolgálati járandóságban részesülő sze mély” szöveg, i) 237. § (7) bekezdésében a „nyugállomány tagjának” szövegrész helyébe a „nyugállomány tagjának vagy a szolgálati járandóságban része sülő személy” szöveg, j) 259. § (1) bekezdésében a „ .jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke” szöveg rész helyébe az „és a jubileumi jutalom” szöveg lép. ✓ T. 91. § Hatályát veszti a Hjt. a) 47. § (2) bekezdésében a „szolgálati vagy” szövegrész, b) 58. § (5) bekezdése, c) 58. § (6) bekezdésében az „a 262. § szerinti szolgálati idő számítására, valamint” szövegrész, d) 59. § (1) bekezdés c) pontjában a „szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és” szöveg rész, e) 59. § (4) bekezdése, f) 60. § (4) bekezdése, g) 63. § (3) bekezdése, h) 65. § (2) bekezdés e) pontjában a „szolgá lati” szövegrész, i) 69. § (7) bekezdése, j) 78. § (2) bekezdésében a „legalább a szolgálatinyugdíj-jogosultság eléréséig terjedő” szö vegrész, k) 87. § (1) és (2) bekezdése, l) 122. § (1) bekezdésének b) pontjában az „önhibájából kívüli okból szolgálati, illetőleg rok kantsági (baleseti rokkantsági)” szövegrész, m) 126. § (2) bekezdésének b) pontjában a „szolgálati” szövegrész, n) 203-206. §-a, valamint a 203., 204. és 206. §-t megelőző alcímek, o) 213— 214/B §-a, p) 215. § (1) bekezdése, qj 261. és 262. §-a, r) 264. § (2) bekezdésében az „és a 261.” szö vegrész. 37. A prémiumévek programról és a k ü lönleges foglalkoztatási állom ányról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása T. 93. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a kö vetkező rendelkezés lép:

K O R H A T Á R ELŐTTI ELLÁTÁ S

[A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hatá ro z o tt időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogvi

szony nem szüntethető meg felmentéssel a 3. §(1) bekezdés c) pontjában szereplő okból A foglalkoz tatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabá lyokban foglaltakon túl a jogviszony megszűnik továbbá] „a) a programban részt vevő öregségi nyugdíj ra való jogosultsága életkori, valamint szolgálati időre vonatkozó feltételeinek megszerzésével, vagy” T. 94. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény a következő 8. §-sal egészül ki: „8. § A programban 2012. január 1-jén részt vevő személy munkavégzésre irányuló jogvi szonya - a kinevezés-, illetve munkaszerződés módosításban foglaltaktól eltérően - akkor is az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzé sének időpontjában szűnik meg, ha ez későbbi, mint a programba történő belépés miatt szüksé gessé vált kinevezés-, illetve munkaszerződés módosításban szereplő, a munkavégzésre irá nyuló jogviszony megszűnésére meghatározott időpont. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony ezen idő pont előtt valamely, e törvényben szabályozott egyéb okból megszűnjön.” 38. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása T. 95. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgál tatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdés i) pontjában az „ellátá saival” szövegrész helyébe az „ellátásaival, a kor határ előtti ellátással, a szolgálati járandósággal, a balett művészeti életjáradékkal és az átmeneti bányászjáradékkal” szöveg lép. 39. A foglalkoztatói nyugdíjról és intéz ményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása T. 96. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 25. pont b) al pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában nyugdíjkorhatár:) ,,b) az az időpont, amelytől a tag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátá sokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyug díjban) vagy növelt összegű öregségi, munka képtelenségi járadékban részesül,”

40. Az előadó-művészeti szervezetek tám ogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása T. 97. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatá sáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény V. fejezete a 43. §-t köve tően a következő 3. címmel, valamint 43/A § és 43/B §-sal egészül ki: „3. cím Balettművészeti életjáradék 43/A § (1) Balettművészeti életjáradékra jogo sult az a személy, aki a) a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Ba lettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Ba lettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át - ide nem értve a képzés idejét - magántáncosi vagy tanckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott/ b) legalább huszonöt év szolgálati időt szerzett, c) az öregséginyugdíj-korhatárt nem töltötte be, d) azon a napon, amelytől kezdődően a ba lettművészeti életjáradékot megállapítják, bizto sítással járó jogviszonyban nem áll, és.. e) azon a napon, amelytől kezdődően a ba lettművészeti életjáradékot megállapítják, a szo ciális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban - az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénz beli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján kül földi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével - nem részesül. (2) 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyug díjemelés mértékével növelt összegben - balett művészeti életjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követően született, az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (1.13.) kormányrendelet alapján öregségi nyug díjban részesülő és a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek az öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fel tétellel. (3) A balettművészeti életjáradékot a társa dalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni. 43/B § (1) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendel kezik, az igényérvényesítésre, a balettművésze ti életjáradék megállapítására, folyósítására, a

177

szolgálati idő meghatározására és számítására, a balettművészeti életjáradékra jogosító idő meg állapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizeté sére és megtérítésére, a késedelmi kamat megté rítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végre hajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfele lően alkalmazni, azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon balettművészeti életjáradé kot kell érteni. (2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, a balettművészeti életjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint a balettművészeti életjáradékban részesülő sze mélyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti el látásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy ahdl á korhatár előtti el látásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon művészjáradékot kell érteni.” T. 98. § * Az előadó-művészeti szervezetek támogatá sáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 44. §-a a következő 53. és 54. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „53. biztosítással járó jogviszony: a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony, b) a szociális biztonsági rendszerek koordi nálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony, c) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekez dés a), b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony, 54. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megálla podásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagál lamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Euró pai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

178 | K O R H A T Á R ELŐ TTI ELLÁTÁS

T. 99. §

Az előadó-művészeti szervezetek támogatá sáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdése a kö vetkező c) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a kormány, hogy rende letben) ,,c) határozza meg a balettművészeti életjára dék megállapításának, folyósításának, szünetel tetésének és megszüntetésének részletes eljárási szabályait.” 41. A korm ánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása T. 100. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (2) bekezdés h) pontja he lyébe a következő rendelkezés lép: (A kormánytisztviselőijogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha) ,,h) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekez dés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelme zi.” T. 101. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 57. § (2) bekezdésében a „(4)(6)” szövegrész helyébe az „(5) és (6)” szöveg lép. T. 102.§ Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállá sáról szóló 2010. évi LVIII. törvény a) 8. § (2) bekezdés g) pontja, b) 8. § (8) bekezdése, c) 10. § (4) bekezdése, d) 23. § (6) bekezdésében a ,,g) vagy” szöveg rész. 43. Egyéb hatályon k ívül helyező rendel kezések T. 104. § (1) Hatályát veszti a) az országgyűlési képviselők javadalmazá sáról szóló 1990. évi LVI. törvény 10. §-a, b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 1995. évi LII. törvény, c) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, ille tőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszünteté séről szóló 1991. évi XII. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXIV. törvény, d) az öregséginyugdíj-korhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. éviLIX. törvény, e) a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szó ló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 201 2-RE

igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyá ról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatke zelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szer vek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény mó dosításáról szóló 1999. évi LVI. törvény 38. § (3) bekezdése, f) a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jog állásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló^OOO. évi XXXIII. tör vény 23. § (4) bekezdése, g) a pénzügyeket szabályozó egyes jogsza bályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. tör vény 161. § (11) bekezdése, h) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szó ló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról ^ ó ló 2001. évi XCV. törvény, vala mint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény 139. §-a, i) az Európai Parlament magyarországi képvi selőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 7. § (3) és (4) bekezdése, j) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcso lódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény, k) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLVI. törvény 22. § (3)-(5) be kezdése, l) a társadalombiztosítási nyugellátásról szó ló 1997. évi LXXXI. törvénymódosításáról szóló 2009. évi XL. törvény 8. § (5) és (7) bekezdése, valamint 9. és 10. §-a, m) a Magyar Köztársaság 2010. évi költségve tését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 52. § (12) és (17) be kezdése, n) a társadalombiztosítási nyugellátásról szó ló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXXVII. törvény, u) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tisz teletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosí tásáról szóló 2010. évi XXIII. törvény, p) a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) kormányrendelet,

q) az egyes művészeti tevékenységeket foly tatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (1.13.) kormányrendelet, r) a korengedményes nyugdíjba vonulás lehe tőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) kormányrendelet. (2) Hatályát veszti a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés c) pont 4. al pontja, b) az egyes adótörvények módosításáról szó ló 2007. évi CXXVI. törvény Tizenötödik része és 396. §-a. 16. Egyéb h a tá ly u k a t vesztő rendelkezések R. i»0. § (1) Hatályát veszti a)a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) korm ányrendelet m ódosításáról szóló 145/1997. (IX. 5.) korm ányrendelet, b)a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) korm ányrendelet m ódosításáról szóló 251/1997. (XII. 20.) korm ányrendelet, c)a társadalom biztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló168/1997. (X. 6.) korm ányrendelet módosításáról szóló 201/1999. (XII. 26.) korm ányrendelet 23. § (2) bekezdése, d) az egyes m űvészeti te vé ke n ysé g e t fo ly ta tó k öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (1.13.) korm ányrendelet módosításáról szóló126/2001. (VII. 10.) korm ányrendelet, ej az egyes m űvészeti te vé ke n ysé g e t fo ly ta tó k öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (1.13.) korm ányrendelet m ódosításáról szóló 177/2003. (X. 28.) korm ányrendelet, / ja társadalom biztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) korm ányrendelet módosításáról szóló 365/2007. (XII. 23.) k o rm á n yre n d e le tit § (3) bekezdés második mondata, g)a társadalom biztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) korm ányrendelet módosításáról szóló332/2008. (XII. 30.) korm ányrendelet 1^. § (3) és (6) bekezdése, valam int 15.

§-a, h)a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) korm ányrendelet módosításáról szóló 334/2008. (XII. 30.) korm ányrendelet, i)

a fegyveres szervek hivatásos állom ányú tagjai és

hozzátartozói nyugellátása, va la m in t a hivatásos és a szerződéses állom ányúak baleseti járadéka megállapí tásának rendjéről szóló21/2011. (III. 2.) kormányrendelet. (2) Hatályát veszti ó ja ko rke d ve zm é n y-b izto sítá si já ru lé k m egfize tése alól tö rté n ő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) korm ányrendelet, ója korkedvezm ény-biztosítási já rulé k megfizetési kötelezettsége alól tö rté n ő m entesítéshez szükséges állapotfelm érésről, va la m in t a m entesítési eljárás sza kértői, illetve hatósági közvetítői díja iró l szóló 34/2007. (XII. 21.) SZMM-rendelet.

2011 . évi CXCI. törvény (T.)!

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról egységes szerkezetben a 327/2011. (XII. 29.) kormányrendelettel

változásait (a továbbiakban: egészségkárosodás) fi gyelembe véve meghatározott állapot; 2. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás ban részes más állam, tpvábbá az az állam, amely nek állampolgára az Európai Közösség és tagálla mai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazda sági Térségről szóló megállapodásban részes állam R. Preambulum állampolgárával azonos jogállást élvez; A kormány 3. havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő a m egváltozott munkaképességű személyek e llá tá napját közvetlenül megelőző naptári évben (a sairól és egyes törvények m ódosításáról szóló 2011. évi továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a)-c) pontjában és 28. § egészségbiztosítási járulék alapját képező jövede (2) bekezdésében, lem (a továbbiadban: jövedelem) napi átlagának az1. § (2) bekezdése tekintetében a közigazgatási ha 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban tósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jöve 2004. évi CXL. törvény 174/A § (l) bekezdés a)pontjában, delemmel, a jogosultság kezdőnapját közvetlenül a 30. § a) pontja tekin te té b e n a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés ó jp o n tjá b a n megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagá kapottfelhatalm azás alapján az a la p tö rv é n y t, cikk nak 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelke (3) bekezdésében m eghatározottfeladatkörében eljárva, zik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, vagy a 2k. §, a 26-29. §, va la m in t a 30. § b jp o n tja te kin te tében az alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében m egha egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a mini tározott eredeti jogalkotói hatáskörében málbér összege; 4. keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegí a következőket rendeli el: téséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Fit.) szerinti kere 1. Általános rendelkezések sőtevékenység, azzal, hogy az uniós rendeletek ha T. 1. § (1) E törvény rendelkezéseit a szociális bizton tálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a sági rendszerek koordinálásáról és annak végre szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: hatálya alá tartozó személy esetén az egyezmény ben részes államban végzett keresőtevékenységet uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személyre és ellátásra az uniós rendeletek, a szociális biztonsági -a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó

Magyarország alaptörvénye XII. cikkének végrehajtása érdekében az Országgyűlés a meg változott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás köz pontú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja:

személyre az egyezmény szabályai szerint kell al - szintén figyelembe kell venni; 5. megfelelő munkahely: az Fit. 25. § (2) és (3) kalmazni. bekezdése szerinti munkahely, azzal, hogy állás (2) Etörvény alkalmazásában: 1. egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, kereső alatt a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt, álláskeresési járadék alatt a rehabilitációs szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség követ ellátást kell érteni; 6. minimálbér: a társadalombiztosítás ellátá keztében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen saira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § s) pont 1. alpont A tö rv é n y n e k a z e g y e s tö rv é n y e k m ó d o s ítá s á ró l s z ó ló c ím e ib ő l csak a z e tö rv é n y h e z s z o ro s a n k a p c s o ló d ó ré sze k e t k ö z ö ljü k .

jában meghatározott minimálbér;

7. munkaadó: az Fit. 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó; 8. öregséginyugdíj-korhatár: a társadalombizto sítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregséginyugdíj-korhatár; 9. rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglal koztatási és egyéb tevékenységek komplex rendsze re, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felké szítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása; 10. rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatás ról és szociális ellátásokról szóló törvény által rend szeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pót lékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uni ós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat. 1. Kijelölés R. 1. § (1) A korm ány a m egváltozott munkaképességű sze mélyek ellátásaival összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban a rehabilitációs hatóságnaka megállapítással, megszüntetéssel, visszafizetéssel, megtérítéssel kapcso latos - a m egváltozott munkaképességű személyek ellá tásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: M mtv.) 10. § (2), (3) és (5) bekezdése, 13. § (2), (3) és (5) bekezdése, 14. §-a, 17. § (1) és (2) bekezdése, 20. §-a, 21. § (1) bekezdése, 30. §-a, 32. § (2) bekezdése, 33. § (k) és (7) bekezdése szerinti - feladatai ellátására a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervetjelöli ki. (2) A korm ány a m e g v á lto z o tt m unkaképességű személyek ellátásaival összefüggő közigazgatási h a tó sági eljárásban a rehabilitációs hatóságnak a kom plex minősítéssel kapcsolatos - az M mtv. 2. § (1) bekezdése, 3. §-a, 10. § (k) bekezdése, 13. § [k) bekezdése, 15. §-a, 16. §-a, 19. §-a, 21. § (1) bekezdése, 26. §-a, 33. § (6) bekez dése és 38. § (2) bekezdése szerinti - feladatai ellátására szakhatóságként a Nemzeti R ehabilitációs és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) je lö li ki. HVG | T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

180 | M E G V Á L T O Z O T T M U N K A K É P E S S É G Ű E K E LL Á TÁ S A I

(3)A korm ánya rehabilitációs hatóságnak a re habili tációs szolgáltatásokkal kapcsolatos - az Mmtv. 6. § (2) és (3) bekezdése, 8. §-a, 17. § (3) bekezdése, 21. § (1) bekez dése és 3*t. § (2) bekezdése szerinti - feladatai ellátására a m unkaügyi kö zp on to tje lö li ki.

b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági T.4. § nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkároso A rehabilitálható megváltozott munkaképessé gű személy rehabilitációs ellátásra jogosult. dott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításá R .^ .i nak idejét. A rehabilitációs ellátásra jogosult személy számára a

[k) A korm ány a rehabilitációs hatóságnak a m eg vá lto zo tt munkaképességű személyek pénzbeli e llá tá sának folyósításával, szüneteltetésével és meghosszab bításával kapcsolatos - az M mtv. 7. § (k) és (5) bekezdése, 18. § (1) bekezdése, 21. § (1) bekezdése, 31. §-a, 32. § (1) és (k) bekezdése, 33. § (1) és (2) bekezdése, va la m in t a § (1) és (3) bekezdése szerinti - feladatai ellátására a N yugdíjfolyósító Igazgatóságot je lö li ki. Az állam i adó

rehabilitációsszolgáltatásokata m unkaügyi központnak

T. 3. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősíté se keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően: a) rehabilitációs ellátás, vagy b) rokkantsági ellátás.

(2) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés vábbítási kötelezettségét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság során megállapítja, hogy a megváltozott munkaké felé teljesíti. pességű személy (5) A korm ány a rehabilitációs hatóságnak a reha a) rehabilitálható, ezen belül bilitációs kártyára való jogosultság megállapításával, a aa) foglalkoztathatósága rehabilitációval hely rehabilitációs kártya igénylésére és visszavonására irá reállítható, vagy / nyuló eljárás megindításával kapcsolatos - a pályakezdő ab) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel; fiatalok, az ötven év fe le tti m unkanélküliek, va lam int a b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását köve ba) egészségi állapota alapján foglalkoztatha tően m unkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, tósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi komplex minősítés szakmai szabályairól szóló ren CXXIII. tö rvé n y 16/A-16/B §-ában m eghatározott - fe l deletben meghatározott egyéb körülményei miatt adatai ellátására a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet foglalkozási rehabilitációja nem javasojt, je lö li ki. bb) egészségi állapota alapján tartós foglal kozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex 2. A megváltozott munkaképességű minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben személyek ellátásai meghatározott egyéb körülményei miatt foglalko T. 2. § zási rehabilitációja nem javasolt, (1) Megváltozott munkaképességű személyek be) kizárólag folyamatos támogatással foglal ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi álla koztatható, vagy pota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése bd) egészségkárosodása jelentős, és önellátásra alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a to nem vagy csak segítséggel képes. vábbiakban: megváltozott munkaképességű sze mély), és aki 2. H atásköri, illetékességi szabályok a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül R. 2. § legalább 1095 napon át a Tbj. 5. §-a szerinti bizto (1) A m eg vá lto zo tt munkaképességű személyek e l sított volt, látása m egállapításával, m egszüntetésével, visszafize b) keresőtevékenységet nem végez, és tésével, megtérítésével kapcsolatos hatósági ügyekben c) rendszeres pénzellátásban nem részesül. - a (2) bekezdésben fo g la lt kivételekkel - a kérelmező (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól la kó - vagy tartózkodási helye szerint illetékes n yu g d íjeltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül biztosítási igazgatóság já r el első fokon. jár a megváltozott munkaképességű személyek el (2) A m egváltozott m unkaképességű személyek e l látása annak, látása megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben hatóság az M m vt. 21. § (2) bekezdése szerinti a d a tto

a) aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem be nyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megsza kítás nélkül biztosított volt, vagy b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyug díjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitá ciós járadékban vagy az egészségkárosodott szemé lyek szociális járadékaiban részesült. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás fo lyósításának az idejét, H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

a jogosult la k ó -va g y tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) biztosítja.

3. Az eljá ró szervek e g yü ttm ű k ö d é se R. 5. §

(1) Az M m tv.-b en és e rendeletben m eghatározott feladatok végrehajtása érdekében a Hivatal, a Nemzeti M unkaügyi H ivatal és az Országos N yugdíj-biztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: 0NYF) az együttm űkö dés, valam int az adatok kölcsönös átadásának a rendjét megállapodásban határozza meg. (2) A m egváltozott munkaképességű személyek el látásai megállapításához és a folyósítás tartam a alatt a jogosultsági feltételek vizsgálatához szükséges adatok átadásának m ódját az 0NYF, a Nemzeti A dó- és Vámhi vatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megál lapodásban határozza meg.

T. 5. § (1) A megváltozoí't munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt. (2) Rokkantsági ellátást kell megállapítani an nak a megváltozott munkaképességű személynek is, a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitáció val helyreállítható, vagy b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregséginyugdíj-korhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg. k. A m e g v á lto z o tt m unkaképességű szem élyek e llá tá s a in a k m egállapítása R. 6. §

(1) A m egváltozott m unkaképességű személyek el látásainak megállapítása - az M mtv. 32. (1) és 33. § (l) bekezdésében fo g la lt kivétellel - kérelemre történik. (2) Az 0NYF által rendszeresített, a kérelem benyúj tására szolgáló adatlapot és elektronikus űrlapot azONYF,

a Központi N yugdíjnyilvántartó és Inform atikai Igazga

va la m in t a fővárosi és megyei ko rm ányhivatalok hon

tóságjár el első fokon,

lapján közzé kell tenni.

a j ha a kérelmező utolsó biztosítással járó jogviszo nya hivatásos szolgálati viszony vo lt, b) ha a szociális biztonsági rendszerek k o o rd in á

(3) Az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza a kérelmező ojtermészetes személyazonosító adatait,

lásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós

¿^társadalom biztosítási azonosító je lé t és

rendeletek vagy a szociális biztonsági (szociálpolitikai)

c) adóazonosító je lé t, am ennyiben a kérelmező re

egyezmények figyelem bevételével kell eljárni, vagy c)a külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén. R. 3. §

A kom plex minősítéssel kapcsolatosfeladatokatelső fokon a Hivatal regionális igazgatóságainak kire n d e lt

habilitációs kártyát igényel. (k) A kérelemhez csatolni kell ó ja keresőtevékenység megszűnése esetén a meg" szűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,

a tá rsa d a lo m b iztosítá si n yilvá nta rtá sba n nem

ségei, m ásodfokon a H ivatal regionális igazgatóságai

szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni ki'

szakhatóságként látják el.

vá n t iratot,

M E G V Á L T O Z O T T M U N K A K É P E S S É G Ű E K E LL Á T Á S A I

ej a kérelmező jövedelem éről szóló igazolást, d)

a kérelmező n yila tko z a tá t arról, hogy az M m tv.

szerinti rendszeres pénzellátásban (a to vá b b ia k b a n : rendszeres pénzellátás) nem részesül, ej a kérelmező nyila tko za tát arról, hogy a jo g o su lt-

5. A kom plex minősítéssel kapcsolatos eljárási szabályok

szolgáló folyósítási törzsszám a la tt havonta folyósítja a

R .11. §

A m egváltozott munkaképességű személyek ellátásainak

(1) A Hivatal kom plex minősítéssel kapcsolatos eljá rása során a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról,

döntés vele való közlését követő tíz m unkanapon belül. folyósítására az öregségi nyugdíj folyósítására vo n a tko zó szabályokat kell alkalm azni. (2)

A N yugdíjfolyósító Igazgatóság a társadalom biz

sági feltételek fennállása esetén a rehabilitációs kártya

valam inteljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010.

kiállítását igényli-e és

(XII. 27.) korm ányrendelet rendelkezéseit az e rendelet

tosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény vég

ben fo g la lt eltérésekkel kell alkalm azni.

rehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) korm ányrendelet 75/B

/ ja kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos, a 11.

(2) Komplex minősítés elvégzésére irányuló szakha

§-a szerinti tájékoztatással egyidejűleg értesítést küld a

R. 7. §

tósági eljárás esetén a megkereső hatóság a Hivatal ren

m egváltozott munkaképességű személyek ellátásában

Ha kétség m erül fel a 6. § [k) bekezdés d) p o n tja

delkezésére bocsátja a kom plex minősítés elvégzéséhez

részesülő személynek az ellátás tárgyévjanuár hónapban

szükséges iratokat, így különösen

járó összegéről és az előző évben kiu ta lt ellátás összegéről.

§ (2) bekezdése szerinti dokum entum okat.

szerinti n y ila tk o z a t v a ló s á g ta rta lm á t ille tő e n , a 2. § szerinti n y u g d íj-m e g á lla p ító szerv (a to vá b b ia k b a n :

ója kérelmező egészségi állapotára, gyógykezelésére,

n y u g d íj-m e g á lla p ító szerv) m egkeresi a rendszeres

rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló a d atokat ta r

pénzellátás folyósítására jo g o s u lt szervet, hogy m eg

talm azó háziorvosi, kezelőorvosi vélem ényt,

állapítsa, a kérelmező részesül-e rendszeres pénzellá tásban. R. 8. § A kérelem e lb írá lá sá h oz a n y u g d íj-m e g á lla p ító

R .15.§ (1) A re h a b ilitá ció s ellátásban részesülő személy keresőtevékenységéről, továbbá az M m tv. 7. § (3) be

ó j az a) pont szerinti vélem ényben fe ltü n te te tt kö

kezdése sze rin ti keresőképtelenség, a tá p p é n zb e n ,

rülményekkel összefüggő egészségügyi dokum entációt,

baleseti táppénzben való részesülése id ő ta rta m á ró l a

ej ha a kérelmező fo g la lk o z ta to tt, és a m egalapo

kirendeltség haladéktalanul értesíti a N yugdíjfolyósító

zottszakhatósági állásfoglalás kiadásához szükséges, a

Igazgatóságot.

szerv m egkeresi a H iv a ta lt, am ely szakértői b iz o tts á

foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az (1) bekezdésben

ga ko m p le x m in ő síté st végez, és szakhatósági á llá s-

tá jé k o z ta tó já t a kérelmező m unkaköri fe la d a ta iró l, a

m eghatározott esetben a rehabilitációs pénzbeli ellátás

m unkavégzés körü lm é n yeirő l, kockázati viszonyairól,

folyósítását szünetelteti. A szüneteltetésről rendelkező

R. 9. §

valam int arról, hogy a kérelmező egészségi állapota alap

határozatban a keresőtevékenység vagy a keresőképte

A jo g o s u lts á g i fe lté te le k fe n n á llá s a esetén, ha

ján jelenlegi m unkakörében továbbfoglalkoztatható-e,

lenségtartam ára k iu ta lt rehabilitációs pénzbeli ellátás

fo g la lá st ad az M m tv. 15. § -á b a n fo g la lta k ró l.

a m e g v á lto z o tt m un ka ké p e ssé g ű sze m é lye k e llá tá sá n a k összege a szükséges a d a to k h iá n ya m ia tt a kérelem b e n y ú jtá s á tó l s z á m íto tt h a rm in c n apon belül nem h a tá ro zh a tó meg, a n y u g d íj-m e g á lla p ító szerv végzésében a m e g v á lto z o tt m unkaképességű szem élyek e llá tása M m tv .-b e n m e g h a tá ro z o tt le g kisebb összegének m egfe lelő e lőleget á lla p ít m eg. A

a jogszabály vagy az eljáró hatóságáltal rendsze visszafizetését is előírja, - amennyiben ennek a feltételei

resített fo rm an yo m ta tvá n yt vagy nyilatkozatot. (3) Kom plex minősítés esetén a H ivatal eljárására irányadó ügyintézési határidő 60 nap.

fe n ná lln a k-in té zked ik a tá'rtozásnak a folyósításra kerülő rehabilitációs pénzbeli ellátásba történő beszámításáról. (3) A re h a b ilitá ció s ellátásra jo g o s u lt személy ke

R. 12.§

resőképtelenségének id ő ta rta m á t a N yugdíjfolyósító

(1) A Hivatal siö ké rtő i bizottsága a kom plex m inősí

Igazgatóság n yilvá n ta rtja , és az ellátás időtartam ának

tés során legalább négy tagból áll.

leteltét megelőzően a meghosszabbításról határozatban

m e g v á lto z o tt m unkaképességű szem élyek ellátása

(2) A kom plex minősítés során a szakértői bizottság

intézkedik. A N yugdíjfolyósító Igazgatósága meghosz-

m e g á lla p ítá sá t köve tő e n a fo ly ó s íto tt e lő le g össze

ojlegalább két tagja orvos szakértő,

szabbításról szóló döntését közli a kirendeltséggel is.

gét a visszam enőlegesen já ró e llá tás összegébe be

kell szám ítani.

legalább egy ta g ja foglalkozási re h a b ilitá ció s

(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósításának szüneteltetéséről és ú jb ó li folyósításáról a N yu g d íjfo

szakértő,

lyósító Igazgatóság határozattal dönt.

R. 10.§

c^legalább egy tagja szociális szakértő.

(1) A n y u g d íj-m e g á lla p ító szerv a m e g v á lto z o tt

(3) A Hivatal megkeresésére a szakértői bizottság szék

(5) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósításának

m unkaképességű szem élyek ellátása m egállapítása

helye szerinti m unkaügyi központvezetője kijelöli a szak

szüneteltetését követő újbóli folyósítás esetén az ellátást

esetén a döntésében fe lh ívja

értelemmel rendelkező foglalkozási rehabilitációs szakértőt.

az időközi emelésekkel növelt összegben kell folyósítani.

az e llá tásb a n részesülő szem élyt az értesítési

(k) A(3) bekezdés szerinti szakértő hiányában a Hiva

kö te le z e tts é g te lje s íté s é re , egyben tá jé k o z ta tja az

tal foglalkozási rehabilitációsszakértőkénta foglalkozási

értesítési kö te le z e ttsé g e lm u la s ztá sá n a k jo g k ö v e t

rehabilitációs szakértői névjegyzékben szereplő szakér

kezm ényeiről, és

tő t vehet igénybe.

ó ja re h a b ilitá c ió s e llá tásb a n részesülő sze m é lyt

(5)

A Hivatal a szakértői bizottság elnöke kivételével

7. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy együttm űködési kötelezettsége R .1 6 .§ (1) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a ha

az e g y ü ttm ű k ö d é s i kö te le z e tts é g - e n n e k k e re té

nem korm ány-tisztviselői jogállású szakértőt is igénybe

tározat közlésétől számított5 munkanapon belül felkeresi

ben a 16. § (1) bekezdése sz e rin ti kö te le z e ttsé g - te l

vehet. Ebben az esetben a Hivatal szociális szakértőként

a kirendeltséget az együttműködési kötelezettség teljesí

jesítésére, egyben tá jé k o z ta tja az e g y ü ttm ű k ö d é s i

az országos szociálpolitikai szakértői névjegyzékben sze

tése ésa rehabilitációsterv elkészítése érdekében. A határ

k ö te le z e ttsé g m egszegésének jo g k ö v e tk e z m é n y e

replő szakértőt vehet igénybe.

idő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.

irő l. (2) A ro k k a n ts á g i e llá tá s b a n részesülő szem ély

R. 13.§ A komplex minősítés során a Hivatal - belföldi jogsegély

(2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy az M mtv. 17. § (3) bekezdése szerinti értesítési kötelezettsé

az M m tv. 17. § (l) és (2) bekezdésében fo g la lt é rte sí

keretében - a települési önkormányzat jegyzőjétől tájékozta

gét a kirendeltség felé teljesíti. A keresőtevékenységről

tési és igazolási kö te le z e ttsé g é t a n y u g d íj-m e g á lla

tást kérhet a kérelmező szociális helyzetére, szociális ellátásra

szóló értesítéssel egyidejűleg a rehabilitációs ellátásban

p ító szerv fe lé te lje s íti.

való jogosultságára vonatkozó adatokról, körülményekről.

részesülő személy közli a m unkaadó, foglalkoztató meg nevezését, székhelyét, telephelyét.

(3) A n y u g d íj-m e g á lla p ító szerv a re h a b ilitá c ió s e llá tá s m e g á lla p ítá s a esetén a d ö n té s é t e g y id e jű leg k ö z li a k ire n d e lts é g g e l is. A n y u g d íj-m e g á lla p ító szerv h a la d é k ta la n u l é rte s íti a k ire n d e lts é g e t a d ö n té s n e k a re h a b ilitá c ió s e llá tá s b a n részesülő s z e m é lly e l tö rté n ő kö zlé sé n e k id ő p o n tjá ró l, v a la m in t a n n a k jo g e rő re e m e lke d é sé rő l.

6. A m egváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítása, szüneteltetése és meghosszabbítása

(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 3 m unkanapon belül értesíti a kirendeltséget az M mtv. 7. § (3) bekezdése szerinti keresőképtelenségéről, vagy ha

rendszeres pénzellátásban részesül. R. m . § (k) A re h a b ilitá ció s ellátásban részesülő személy (1) A m egváltozott munkaképességű személyek ellá tását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az azonosítás célját

181

30 napi egybefüggő keresőképtelensége esetén a k i HVG | T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

182 | M E G V Á L T O Z O T T M U N K A K É P E S S É G Ű E K E LL Á T Á S A I

rendeltség kezdeményezi a jo g o su lt fe lü lvizsg á latá t a

személy kérésére - annak beleegyezése esetén - hozzá

nyugdíj-m egállapító szervnél.

tarto zó ját is bevonhatja. (6) A m e n n yib en a re h a b ilitá ció s szo lg á lta tá so k

3. A rehabilitációs ellátás T. 6. § (1) A rehabilitációs ellátás keretében a megvál tozott munkaképességű személy a) a rehabilitáció sikeres megvalósulása érde kében szükséges szolgáltatásokra (a továbbiakban: rehabilitációs szolgáltatás), valamint b) pénzbeli ellátásra (a továbbiakban: rehabili tációs pénzbeli ellátás) jogosult. (2) A rehabilitációs ellátásban részesülő sze mély a rehabilitációs hatósággal történő együtt működésre köteles, amelynek keretében teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket. (3) A (2) bekezdés szerinti együttműködési kö telezettség keretében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles a) a rehabilitációs hatóságnál a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban megjelenni, b) értesítési kötelezettségét teljesíteni, c) aktívan munkahelyet keresni, d) a felajánlott da) rehabilitációs szolgáltatást, valamint a tá mogatott képzési lehetőséget elfogadni, db) megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és de) megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ideértve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.

nyújtásában akkre d itá lt m unkáltató is közrem űködik, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkre d itá lt m unkál tató képviselőjét is be kell vonni. (7) A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs terv kidolgozásába más szervet, szakértőt (képző intézmény, a kkre d itá lt m unkáltató, műszaki tanácsadó, rehabilitá ciós tanácsadó, foglalkozás- egészségügyi orvos, pszi chológiai, szociális szakértő) is bevonhat. (8) A rehabilitációs szolgáltatásokat n yújtó szolgál ta tó ka kirendeltség megkeresésére a rehabilitációs terv elkészítésében szükségszerint közreműködnek. R .1 8 .§ (1) A rehabilitációs terv tartalm azza a) a rehabilitáció - foglalkozást, m unkakört (m u n kaköröket) m egjelölő - irányát, b)a rehabilitációs szükségleteket, c)a rehabilitációs ellátásba^ részesülő személynek n yú jtan d ó rehabilitációs szolgáltatásokat, ezek id ő ta r tam át, időbeli sorrendjét, d) a rehabilitációval összefüggésben a fo g la lko zta táshoz n y ú jto tt tám ogatást, ennek m értékét és id ő ta r tam át, eja kirendeltségfoglalkozási rehabilitációs szolgál tatások biztosításával összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének határidejét, f)az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéüipz való segítségnyújtásnak és a zokfigyelemmel kísérésének a form áit, g ja sikeres rehabilitáció érdekében szükséges to vá b bi intézkedéseket,

8. A re h a b ilitá c ió s te rv

h)a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek

R. 17. §

a re h a b ilitá ció s szolgáltatások igénybevételével ösz-

(1) A kirendeltség legkésőbb a rehabilitációs ellátást

szefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének m ódját,

m egállapító határozat jogerőre emelkedésről szóló érte

/ja rehabilitációs ellátásban részesülő személynek

ellátásban részesülő személlyel ism erteti a rehabilitációs

a kirendeltségnél tö rté n ő jelentkezései gyakoriságát, a

tervre te tt javaslatát.

kapcsolattartás m ódját.

(2) A kirendeltség a rehabilitációs te rve t a kom plex

(2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a

minősítés során kia d ott szakhatósági állásfoglalás részét

rehabilitációs te rve t aláírja, egyben n yila tko zik arról,

képező rehabilitációs javaslatnak m egfelelően, a (3) be

hogy a rehabilitációs te rvb e n fo g la lta k a t m egism erte,

kezdés szerinti ko n zultá ciót és az a d o tt térség m un ka -

és vállalja az együttm űködési kötelezettségteljesítését.

(3) A re h a b ilitá ció s te rv elkészítése során a k ire n

rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre. (2) Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogo sult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben fog laltak alapján a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, a re habilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás meg szüntetésének napját követő naptól állapítható meg. (3) A rehabilitációs ellátás időtartama kere sőtevékenységet folytató ellátott esetén meghoszszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség (a továbbiakban: keresőképtelenség) időtartamával. A rehabilitáci ós ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőképtelenségére tekintettel - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló tör vényben meghatározottak szerint -táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. (4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra tekintettel, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, köz foglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen. Erre az időtartamra folyósított rehabilitációs pénz beli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomászszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése ese tén vissza kell követelni. (5) A rehabilitációs ellátás időtartamát - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - meg hosszabbítani nem lehet. (6) A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapít ható.

határidejét és

sítést követő 30 napon belül elkészíti és a rehabilitációs

erő-piaci felté te le it is figyelem be véve készíti el.

kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a

(3) A kirendeltség a rehabilitációs tervben azokat a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat tü n te ti fel,

deltség a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel

am elyek a rehabilitáció irányaként m eg je lö lt fo g la lk o

e g yü ttm ű kö d ik, ennek keretében személyes ko n zultá

zás, m unkakör betöltéséhez szükségesek. A kirendeltség

ciót fo ly ta t a reha b ilitá ció t érintő lényeges kérdésekről.

a rehabilitációs tervben az orvosi és a szociális re h a b ili

A konzultáció során a kirendeltség a rehabilitációs ellá

tációs szolgáltatásokat a rehabilitációs javaslat szerinti

tásban részesülő személyt tájékoztatja az irányadó jo g

rehabilitációs szükségletek alapulvételével tü n te ti fel.

szabályi rendelkezésekről, az őt m egillető jogokról és az

(4) A rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásá

őt terhelő kötelezettségekről, továbbá a kötelezettségek

ról a kirendeltség és a rehabilitációs ellátásban részesülő

T. 8. § (1) A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítani kell a megváltozott munkaképességű személy a) megfelelő munkahelyen történő munkavég zésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatáso kat és b) megfelelő munkahelyen történő elhelyezke dése érdekében a rehabilitációs célú munkaközve títést. (2) A rehabilitációs hatóság biztosítja a reha bilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatók kal, és együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel.

(3) A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében együttműködik az szélés alapján előkészíti a rehabilitációs terv módosítását. rehabilitációs te rv elkészítése során e g yü ttm ű k ö d ik a állami foglalkoztatási szervvel, a munkáltatókkal, kirendeltséggel, és részt vesz a szükséges foglalkozás munkaközvetítést végző, illetve a megváltozott egészségügyi vizsgálatokon. T. 7. § munkaképességű személyek rehabilitációjával (5) A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs (1) A rehabilitációs ellátás a jogosultsági felté foglalkozó szervezetekkel, és a bejelentett munka terv kidolgozásába a rehabilitációs ellátásban részesülő telek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a erőigény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző elm ulasztásának jogkövetkezm ényeiről.

(*t) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a

HVG |T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

személy a rehabilitációs tervben m egjelölt időközönként

értékelő megbeszélést fo ly ta t, szükség esetén a megbe

M E G V Á L T O Z O T T M U N K A K É P E S S É G Ű E K E LL Á T Á S A I

képességgel re n d e lk e z ő , e llá tá s b a n ré sz e sü lő sze m ély és a m u n k á lta tó k a p c s o la tfe lv é te lé t, szü kség sze rin t k ö z v e tít a z e llá tá s b a n részesülő sze m é ly és

a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka, és legfel

litációs szolgáltatások az egészségügyről szóló 1997. évi

jebb a minimálbér 40 százaléka, b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka, és legfeljebb a minimál bér 50 százaléka. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során minimál bér alatt a Tbj. 4. § s) pont 1. alpontjában megha tározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni. (3) A rehabilitációs ellátást a Tny. nyugdíjeme lésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező

CLIV. tö rvé n y 100. § [k) és (5) bekezdésében fo g la lt szol

arányban emelni kell.

a m u n k á lta tó k ö z ö tt.

9. A re h a b ilitá c ió s szolgá lta tások R. 19.§ (1) A rehabilitációs szolgáltatások az e rendeletben, illetve jogszabályban m eghatározott, rehabilitációs célú foglalkozási, orvosi és szociális szolgáltatások. (2) A foglalkozási és szociális rehabilitációs szükség leteket és a hozzájuk kapcsolódó rehabilitációs szolgál tatásokat az 7. me/Ze'/c/ef tartalm azza. Az orvosi rehabi

gáltatások, figyelem be véve a kötelező egészségbiztosí tás ellátásait meghatározó törvény által előírt, az orvosi rehabilitáció keretében n yú jtha tó szolgáltatásokat. (3) A kirendeltség a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a rehabilitációs ellátásban ré szesülő személynek rehabilitációs m e n to rt (a to vá b b i akban: m entor) je lö lh e t ki. (k) Kötelező a m entor kijelölése abban az esetben, ha a)a rehabilitációs ellátásban részesülő személy azt kéri, és a rehabilitációs te rv orvosi, ille tve szociális re habilitációs szolgáltatások szükségességét is m egjelöli, vagy b) a rehabilitációs te rv előkészítése keretében tö r ténő konzultáció során ennek szükségessége m egálla pításra került. (5) A m entori szolgáltatás keretében biztosítani kell ó ja rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele során tö r ténő in fo rm á ció nyú jtá st, az ö nálló m unkába álláshoz szükséges személyes tanácsadást, a beilleszkedéshez

T. 10. § (1) A rehabilitációs ellátás az ellátott halála ese tén a halál bekövetkezését követő hónap első nap jától megszűnik. / (2) A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő a) kérte, b) ellátásának időtartama eltelt, c) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósí tott táppénzt, baleseti táppénzt, d) egészségi állapotában olyan tartós rosszab bodás következett be, amely a rehabilitációt lehe tetlenné teszi, Á ej egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, f) az együttműködési, értesítési vagy a rehabili tációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható

okból nem teljesíti, g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy szolgáltatást n yú jtó szolgáltatókkal, szervezetekkel és h) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló személyekkel, b) a rehabilitációs tervben foglaltak szerint rendsze jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor. res ka p cso la tta rtá st a rehabilitációs ellátásban része (3) A rehabilitációs ellátást a (2) bekezdés a) sülő személlyel, am ely során figyelem m el kell kísérni a pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt idő mentális, fizikai és egészségi álla p otá t, a rehabilitációs ponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását tervben foglaltak megvalósulását, és közre kell m űködni az akadályok elhárításában, követő hónap első napjával, a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapí ej tá jé kozta tási kötelezettség te ljesítését a k ire n deltség felé, ha a rehabilitációs tervben fo g la lta k meg tását megelőző nappal, a (2) bekezdés d)-h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását valósulását ellehetetlenítő körülm ény m erült fel, vagy a követő hónap első napjával kell megszüntetni. rehabilitációs terv módosítása vá lt szükségessé, (4) A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak d) közreműködést a rehabilitációs te rv m ódosításá fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett ban. komplex minősítés alapján kell megállapítani. (6) A m entori szolgáltatást n yú jtó a rehabilitációs (5) Ha a rehabilitációs ellátás megszünteté tervben fo g la lta k megvalósulásáról és az (5) bekezdés sére a (2) bekezdés h) pontja alapján került sor, ben fo g la lt intézkedésekről rehabilitációs n aplót vezet, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra és tevékenységéről havonta beszámol a kirendeltségnek. - az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogo sultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjá T. 9. § (1) A re h a b ilitá c ió s p é n z b e li e llá tá s h a v i ösz- ra - tekintettel folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell szege a n n a k a re h a b ilitá c ió s e llá tá s b a n ré sz e sü lő fizetni. sz e m é lyn e k, tö rté n ő segítsé g n yú jtást, személyes közrem űködést

és szükség esetén e g y ü ttm ű k ö d é s t a re h a b ilitá ció s

183

10. A fe lü lv iz s g á la t R. 20.§ (1) Az M m tv. 19. §-ában m eghatározott esetben a nyugdíj-m egállapító szerv a felülvizsgálat lefolytatásához megkeresi a Hivatalt a komplex minősítés elvégzése céljából. (2) A kirendeltség a felülvizsgálat elvégzése céljából haladéktalanul értesíti a nyugdíj-m egállapító szervet az M mtv. 10. § (2) bekezdés d)és e) pontjában m eghatáro zott körülm ényekfennállásáról.

4. A rokkantsági ellátás T. 11. § (1) A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kére lem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg. (2) Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglal tak alapján a rokkantsági ellátás megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapíthat meg. T. 12. § (1) A rokkantsági ellátás összege a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a mini málbér 30 százaléka, és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka, faj a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka, és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka, ej a 3. § (2) bekezdés b) pont be) alpontja szerin ti esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka, és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka, d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerin ti esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka, és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során minimál bér alatt a Tbj. 4. § s) pont 1. alpontjában megha tározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni. (3) A rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelés re vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell. T. 13. § (1) A rokkantsági ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik. (2) A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő a) kérte, b) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósí tott táppénzt, baleseti táppénzt, HVG | TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

184 | M E G V Á L T O Z O T T M U N K A K É P E S S É G Ű E K E LL Á TÁ S A I

c) egészségi állapotában olyan tartós javulás köben érvényesíti, ha a jo galap nélkül k iu ta lt e llátást az vetkezett be, amely alapján a jogosultsági feltételek e lh u n yt személy fizetési számlájáról m égnem vették fel. már nem állnak fenn, d.) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 5. A megváltozott munkaképességű 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga személyek ellátásaival kapcsolatos meghaladja a minimálbér 150 százalékát, eljárási szabályok e) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló T. 14. § jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat (1) A megváltozott munkaképességű személyek hiányában került sor, ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rend f) az értesítési kötelezettségét neki felróható ok szeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrla ból nem teljesíti, vagy pon lehet kérelmezni. Az egészségi állapotra tekin g) a felülvizsgálat során neki felróható okból tettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését nem működik együtt. követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérel (3) A rokkantsági ellátást a (2) bekezdés a) pont met csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló ja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időpont egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, tól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hogy a kérelmező egészségi állapotában az eluta hónap első napjával, a (2) bekezdés b) pontja sze sítást követően tartós rosszabbodás következett be. rinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapí (2) A megváltozott munkaképességű szemé tását megelőző nappal, a (2) bekezdés c)-g) pontja lyek ellátásaival kaptsolatos e törvényben megha szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását tározott eljárás - ideértve a tartozás elengedésére, követő hónap első napjával kell megszüntetni. mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére (4) A (2) bekezdés c) pontjában foglaltak fennál irányuló eljárást is - költség- és illetékmentes. lását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex (3) A rehabilitációs hatóság megkeresésére - az minősítés alapján kell megállapítani. ellátás megállapítása céljából (5) Ha a rokkantsági ellátás megszüntetésére az a) a kérelem benyújtását megelőző öt éven belü (1) bekezdés e) pontja alapján került sor, a megszün li időszakban a biztosításban töltött napok számát tetés időpontját megelőző 12 hónapra - az ennél röaa) a 2010. január 1-jét megelőző időszakra videbb időtartamban fennálló jogosultság esetén vonatkozóan a nyilvántartásában szereplő adatok a jogosultság valamennyi hónapjára - tekintettel alapján a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv, folyósított ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak ab) a 2009.jldecember 31-ét követő időszakra az minősül, azt vissza kell fizetni. állami adóhatóság; b) a havi átlagjövedelem meghatározásához a 11.A m e g v á lto z o tt m unkaképességű 2010. december 31-ét követő időszakra vonatkozó, szem élyek e llá tá s a in a k m egszüntetése az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott be R. 21.§ vallásban bevallott pénzbeli egészségbiztosítási(1) A m eg vá lto zo tt munkaképességű személyek e l járulék-alapot képező havi jövedelmi adatokat az látása m egszüntetéséről a n yu g d íj-m e g á lla p ító szerv állami adóhatóság határozattal intézkedik. a megkereséstől számított tizenöt napon belül (2) A kirendeltség a rehabilitációs ellátás m egszünte közli. tése céljából haladéktalanul értesíti a n yugdíj-m egálla (4) A rehabilitációs hatóság megkeresésére - az pító szervet az M mtv. 10. §(2) bekezdés c jé s/) pontjában ellátás megállapítása céljából - a nyugdíj-biztosím eg h a tá ro zo tta k fe n ná llá sáról, vagy ha egyéb m eg tási igazgatási szerv tizenöt napon belül közli a szüntetési o k ju t a tudom ására. rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, (3) A nyugdíj-m egállapító szerv a rehabilitációs ellá rehabilitációs járadék, egészségkárosodott szemé tásnakaz ellátás időtartam a leteltét megelőző megszün lyek szociális járadékai folyósításának időtartamá tetéséről szóló döntéséről a határozat jogerőre emelke ra vonatkozó adatokat. dését követően értesíti a kirendeltséget. (5) A rehabilitációs hatóság megkeresésére - az R. 22.§ ellátás megállapítása céljából - az egészségbizto A m egváltozott munkaképességű személyek e llá tá sítási szerv sában részesülő személy halálának hónapját követően a) tizenöt napon belül közli a biztosítás megszű b e lfö ld i pénzforgalm i szolgáltatónál vezetett fizetési nését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi számlára á tu ta lt jo g a lap n é lk ü li ellátásnak a fizetési gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósí számla terhére tö rté n ő visszafizetésére a pénzforgalm i tásának időtartamára, szo lg á lta tó t a N yu g d íjfo lyó sító Igazgatóság kötelezi, b) 45 napon belül közli az uniós rendeletek ha teltéve, hogy a fizetési számla fe le tti rendelkezésre más tálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a személy nem jogosult, és a visszautalása fizetési számla terhére m eg tö rté n h e t. A m ennyiben a fizetési számla fe le tt rendelkezésre jo gosult személy ismert, a N yugdíjfolyósító Igazgatóság a követelését - fizetésre kötelező határozat kibocsátásával - akkor is e személlyel szem HVG |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezmény ben részes államban biztosításban töltött időtar tamra vonatkozó adatokat.

T. 15. § (1) A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi álla potának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít. (2) A rehabilitációs javaslatban meg kell álla pítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabi litációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A rehabilitációs hatóság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoporto kat, foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően - a rehabi litációs hatóság által meghatározott feltételek fenn állása esetén - alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztá lyozási Rendszerének figyelembevételével történik. (3) Amennyiben a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában komplex minősítés során szakhatósági állásfoglalást adott az (l)-(2) bekezdésben foglaltakról, a szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű sze mélyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést lefolytatni. T. 16. § A kérelmező a rehabilitációs hatóság vizsgála tán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettsé gének önhibájából nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni. T. 17. § (1) A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körül ményeiben változás következett be, vagy b) keresőtevékenységet folytat, és a jövedelmé nek 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átla ga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (2) A rokkantsági ellátásban részesülő a kere sőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg, valamint az abban bekövetkező változás esetén haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét. (3) A rehabilitációs ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha a) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, b) keresőtevékenységet folytat, vagy c) keresőtevékenysége megszűnt. T. 18. § (1) A rokkantsági és a rehabilitációs pénzbeli ellátást a kormány által kijelölt szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitáci ós ellátások előirányzatának terhére. Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését

M E G V Á L T O Z O T T M U N K A K É P E S S É G Ű E K E LL Á T Á S A I

akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások ag) keresőtevékenységére, foglalkoztatására, az Egészségbiztosítási Alapból nem fedezhetők. munkahelyére, munkakörére, (2) Az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközei ah) jövedelmére, nek hatékony felhasználása érdekében, ha a tény ai) keresőképtelenségére, . állás tisztázott, a megváltozott munkaképességű aj) társadalombiztosítási azonosító jelére, b) az ellátás megállapítására és megszüntetésé személyek ellátását megállapító és megszüntető döntés jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajtható re, kezdő és befejező időpontjára, és c) a komplex minősítés során megállapított kö vá nyilvánítható, a határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat rülményekre végrehajtása felfüggesztésének. vonatkozó adatokat kezelheti. (2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai folyósításának és a megszüntetési ok fenn T. 19. § A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés állásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény során megállapított körülményekre vonatkozóan 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás alapján az el felülvizsgálatot végez a) az ellátást megállapító döntésben meghatá látásban részesülő jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap rozott időpontban, utolsó napjáig továbbítja a rehabilitációs hatósághoz. b) a rehabilitációs ellátásban részesülő egészsé (3) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság gi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igaz tevő tartós rosszabbodás, vagy legalább 30 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén, gatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az c) olyan tényről vagy körülményről történő tudo állami adóhatóság, a munkaügyi hatóság, a bányafelügyelet, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a másszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a koráb bi komplex minősítés során megállapított körülmény gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiz tosítási szerv, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv, a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy valamint a személyes gondoskodást nyújtó szoci d) célzott vizsgálatok elrendelése esetén. ális intézmény feladatai ellátása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott adatok - törvényben T. 20. § A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbe meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén li ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a történő - igénylésére jogosult. A társadalombiztosí megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedel tási azonosító jel továbbítására a személyazonosító mes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tar jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosí tozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés tó kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit engedélyezésére - ha jogszabály másként nem ren kell alkalmazni. delkezik - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (4) Az e törvény szerinti eljárások során az uni ós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt egészségügyért felelős miniszter az uniós rendele tek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben a megváltozott munkaképességű személyek ellá és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, tásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs az igazgatási szervek által e törvény szerint kezelt hatóságot kell érteni. személyes és különleges adatokat. (5) Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt 6. Adatkezelés adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisz T. 21. § (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés tikai célú felhasználásra - személyazonosításra al kalmatlan módon - átadhatók. elvégzése, a megváltozott munkaképességű szemé (6) Az egészségügyi adatok kezelésére és az lyek ellátása megállapításának és ellenőrzésének, a adatok védelmére egyebekben az egészségügyi és kormány által kijelölt szerv az ellátás folyósítása a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésé céljából társadalombiztosítási azonosító jel alapján, társadalombiztosítási folyószámlaszámon vagy ről és védelméről szóló törvény rendelkezései az irányadók. nyugdíj-folyósítási törzsszámon a) a kérelmező, jogosult aa) természetes személyazonosító adataira, ab) biztosítási jogviszonyának időtartamára, ac) lakó- és tartózkodási helyére, ad) egészségi állapotára, munkavégző képessé gére, rehabilitálhatóságára és az abban bekövetke zett változásokra, ae) szociális helyzetére, szociális ellátásra való jogosultságára, af) iskolai végzettségére és szakképzettségére,

7. A rehabilitációs hozzájárulás és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása T. 22. § A 23-24. § alkalmazásában - a 2. § (1) bekez dés nyitó szövegrészében meghatározottakon túl - megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is,

a) aki legalább 40 százalékos egészségkároso dással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt, b) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül. T. 23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképessé gű személyek foglalkozási rehabilitációjának előse gítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizeté sére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint). (2) A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a) a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban fog lalkoztatott személyeket, b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót, c) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót, ideértve az ön kéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót is, és d) a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti mun kavégzés során foglalkoztatott munkavállalót. (3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. (4) Az (l)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi lét számot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve a ke rekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. (5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év. (6) Az (1) bekezdéstől eltérően mentesül a reha bilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tag jainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv, b) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet. (7) A megváltozott munkaképességű munkavál lalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzá járulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű HVG |TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

185

186 | M E G V Á L T O Z O T T M U N I< A I< E P E S S E G U E I< E LL A TÁ S A I

munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási adóazonosító jelét, a munka képességváltozásának, egészségi állapotának, egész ségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás meg szűnését követő öt évig köteles megőrizni. T. 24. § (1) A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára. (2) A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség huszonöt száza léka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egy idejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő köte lezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni. (3) A rehabilitációs hozzájárulás e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A re habilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi. T. 25. § (1) A rehabilitációs hatóság az akkreditált mun káltató részére a kormány rendeletében meghatáro zottak szerint pályázati úton a) támogatást nyújthat a munkahely rehabilitá ciós célú átalakításához, b) bér- és költségtámogatást nyújthat, ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komp lex minősítése szerinti megváltozott munkaképes ségű személy foglalkoztatását biztosítja. (2] Az (1) bekezdésben meghatározott támoga tás jogosulatlan igénybevételéből fakadó köztarto zást adók módjára kell behajtani. T. 26. § A rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy külön törvényben meghatározott rehabilitációs kártyára jogosult, ha a komplex minősítés alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállít ható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

b) nem áll foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltil tás alatt, és c) megfelel a társadalmi esélyegyenlőség elő mozdításáért felelős miniszter rendeletében meg határozott egyéb feltételeknek. (2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevé kenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kormány által kijelölt szervnek beje lenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő termé szetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn. A kormány által kijelölt szerv a bejelentés időtartama alatt kezeli az (1) bekezdésben megha tározott feltételek teljesülését alátámasztó adatokat. (3) A kormány által kijelölt szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántar tást (a továbbiakba]!: foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék) vezet/amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának álta lános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy elérhetőségét, valamint a végzettségére, képesítésére vonatkozó adatokat. A foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. (4) A kormány által kijelölt szerv a foglalkozási rehabilitációs &akértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés ke retében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését. A hatósági ellenőrzés céljából a kormány által kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szak értő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a foglalko zási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kormány által kijelölt szerv a hatósági ellenőrzés lefolytatásáig kezeli. 9. Záró rendelkezések T. 28. § (1] Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy a) a megváltozott munkaképességű személyek el látásai megállapításával, folyósításával, szüneteltetésé vel, megszüntetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, b) a komplex minősítésre vonatkozó részletes

eljárási szabályokat, c) a rehabilitációs szolgáltatásokra, a rehabilitá 8. A foglalkozási rehabilitációs szakértő cióval kapcsolatos eljárási szabályokra, az együtt T. 27. § működésre, továbbá a rehabilitációs tervre vonat (1) Foglalkozási rehabilitációs szakértőként -az kozó szabályokat, igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint iga d) a megváltozott munkaképességű személye ket foglalkoztató munkaadók akkreditációjának és zságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - kizárólag az a személy jogo ellenőrzésének szabályait, sult eljárni, aki e) a megváltozott munkaképességű személyek aj büntetlen előéletű, foglalkoztatásához nyújtható bér- és költségtámo HV G

T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

gatás feltételeit, mértékét, a támogatás megállapítá sával, folyósításával, nyilvántartásával, megszün tetésével, visszakövetelésével és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat, f) a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentesülés e törvényben nem szabályozott eseteit és részletes feltételeit rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a reha bilitációs hatóságot, a megváltozott munkaképessé gű személyek ellátásait folyósító szervet, a rehabili tációs szakértői szervet, az orvos szakértői szervet, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzéket vezető szervet rendeletben jelölje ki. (3) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyen lőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a komplex minősítésre vonatkozó részletes szakmai szabályokat rendeletben állapítsa meg. (4) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért^lelős miniszter, hogy a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzéfeszemélyes adatnak nem mi nősülő adattartalmát, a bejelentésre és a nyilván tartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, a foglalkozási rehabilitációs szakterületeket, továb bá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg. (5) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait ren deletben határozza meg. (6) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyen lőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az adó politikáért felelős miniszterrel egyetértésben foglal kozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg. T. 29. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglal tak kivételével -2011. december 31-én lép hatályba. (2) Az 1-13. §, a 14. § (l)-(3) bekezdése, a 14. § (5) bekezdése, a 15-28. §, a 30-73. §, a 75-89. §, a 90. § (1) bekezdése, a 91-119. §, a 120. § (1) bekezdése, a 121-189. §, a 191. §, valamint a 194-198. § 2012. január 1-jén lép hatályba. (3) A 74. §, 199. § (1) bekezdése, 200. § 2012. feb ruár 1-jén lép hatályba. (4) A 14. § (4) bekezdése és a 199. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba. (5) A 90. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

M E G V Á L T O Z O T T M U N I< A I< E P E S S E G U E I< E LL A T A S A I

(6) 2012. január 1-jénhatályát veszti a foglalkozta ja-e. Annak a személynek, aki az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét nem tartja fenn, a tás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szük 2012. január 1-jét megelőzően igényelt ellátását - a séges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény. jogosultsági feltételek fennállása esetén - a 2011. de 12. Záró rendelkezések cember 31-éigterjedő időtartamra kell megállapítani. (4) Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilat R. 23.§ kozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december Eza re n d e le t2012. ja n u á rl-jé n lép hatályba. 31-éig a komplex minősítést elvégezték, a jogosultR. 24. § Azon személy esetében, akinek rendszeres szociális sági feltételek fennállása esetén járadékra való jogosultságát a 2008. ja n u á r 1 -jét meg a) a 2011. december 31-éig terjedő időszakra I., előzően hatályos rendelkezések szerint á llapították meg, II., III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti vagy aki a rendszeres szociális járadék Iránti igényét2007. járadékot kell megállapítani a 2011. december 31-én december 31-éig benyú jto tta , a hozzátartozója után fo lyósított növelést a 2007. decem ber31-én hatályos ren

hatályos szabályok szerint,

b) 2012. január 1-jétől ba) az I— II. csoportos rokkantsági, baleseti rok kantsági nyugdíjban, az öregséginyugdíj-korhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregséginyugdíjkor-határt betöltött vagy 5 éven belül betöltő, rendszeres szo ciális járadékban, átmeneti járadékban részesülő sze mély részére az ellátást rokkantsági ellátásként kell folyósítani, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított -rokka ntsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt -ellátás havi összegével, bb) a ba) alpont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

delkezések szerint kell felülvizsgálni és folyósítani.

1. Foglalkozási rehabilitációs szükségletekés szolgáltatások 15. H a tá ly á t vesztő rendelkezések

F o g la lk o z á si re h a b ilitá c ió s s z o lg á lt a t á s o k 1

R. 30. § Hatályát veszti a)a kom plex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII. 5.)

F o g la lk o z á si re h a b ilitá c ió s s z ü k sé g le t e k

korm ányrendelet és ójaz egészségkárosodott személyek szociális járadé kairól szóló 387/2007. (XII. 23.) korm ányrendelet m ódosí tásáról szóló 309/2009. (XII. 28.) korm ányrendelet.

1 melléklet a 327/2011. (XII. 29.) k o rm á n y re n d e le th e z

A komplex rehabilitációval összefüggésben felmerülő foglalkozási és szociális rehabilitációs szükségletek és a hozzájuk kapcsolódó rehabilitá ciós szolgáltatások. T. 30. § (1) 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, bal eseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bá nyász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg. (2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegy veres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkant sági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő sze mély -azé törvény szerinti ellátások megszüntetését követően - szolgálati járandóság megállapítását kér heti, ha megfelel a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szol gálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek. (3) A 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a kérelmezőt tájékoztatja a jogszabályok megválto zásáról, és nyilatkoztatja arról, hogy az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét fenntart

E lő ze te s

M u n k a v á lla lá s t

szakm ai

és - m e g t a r tá s t

a lk a lm a s sá g i

t á m o g a tó s z o l

v iz s g á la t 2

g á lt a t á s o k 3

Eredeti munkakörben történő rehabili táció elősegítése

Korábban gyakorolt foglalkozásban történő rehabilitáció elősegítése

Szakképzettségnek megfelelő nem gyakorolt foglalkozásban történő rehabilitáció elősegítése

Új képzettséget, betanítást igénylő foglalkozásban történő rehabilitáció elősegítése

P á lya te rv k ia la k ít á sá t és

É le tve ze té st

K o m p le x

m e g v a ló s ít á sá t

t á m o g a tó s z o l

g á lt a t á s o k ’

g á lt a t á s o k 6

g á lta tá so k'*

»■

Afentiekben nem felstrolt, egyéb munkakörben történő foglalkoztatás elősegítése

1A + jel az t m utatja, h o g y a z adott so rb a n írt s z ü k sé g le t kie lé g íté sé h e z á lta lá b a n a z adott o s z lo p b a írt c so p o rtb a t a rto z ó sz o lg á lt a t á so k s z ü k sé g e s e k . A z e gy é n t éle th e ly ze te k m érleg elése a la p já n a bejelölt s z o lg á lt a t á so k b ő v ít h e t ő e k v a g y sz ű k íth e tő e k . ;A m u n k a k ö ri, sz a k m a i, illetve sz e m é ly i h ig ié n é s a lk a lm a s s á g o rv o si v iz s g á la t á ró l és v é le m é n ye z é sé rő l sz ó ló rendelet alapján. ■ 'M u n k a v á lla lá s t és -m e g ta rtá st tá m o g a tó sz o lg á lt a t á so k : m u n k a ta n á c s a d á s , á llá sk e re sé s i ta n á c sa d á s , m u n k a v á lla lá s t és -m e gta rtá st t ám ogató sz o lgá lta tá so k, m u n k a v á lla ló i ké sz sé ge k , ké p e ssé g e k felm érése, m u n k a v á lla lá s ra felkészítő és m u n k a v é g z é st tám o gató ön se g ítő c so p o rto k lé tre h o z á sa és m űkö d tetése, s z e m é ly re s z ó ló á llá sfe ltá rá s é s e lh e ly e z é s, m u n k a k ö z v e t íté s , m u n k a p ró b a , m u n k a h e ly i k ö r n y e zetb e történő b e ille sz k e d é s segítése, m u n k a h e ly m e g t a rt á s segítése, v á lla lk o z ó v á v á lá st e lő se g ítő t an ác sa d ás. ■'P ályaterv k ia la k ítá s á t és m e gva ló sítá sá t tám ogató sz o lgá lta tá so k: p á lya ta n á c sa d á s, t a n u lá s i k é p e ss é g e k é s k é s z sé g e k v izsg á la ta , k é p zé sre történő fe lkészítés, k é p zé sb e n r é s z e s ü lő k b e n n ta rtá s á n a k segítése, l e m o rz s o ló d á s e lkerülése. 'É le t v e z e t é st tám ogató sz o lg á lta tá so k : p s z ic h o ló g ia i t a n á c sa d á s, sz e m é lyisé gfe jle szté st, b e ille sz k e d é st és ö n á lló életvitelt se g ítő tré n in g. ‘ K o m p le x tám ogató sz o lg á lta tá so k : r e h a b ilitá c ió s ta n á c sa d á s, m u n k a e rő -p ia c i és fo g la lk o z á si i n fo rm á c ió k ny ú jtá sa, s z o c iá lis in fo rm á c ió nyújtá s, re h a b ilitá c ió s m entori szo lg á lta tá s, e setm enedzser.

2. Szociális rehabilitációs szükségletek és szolgáltatások A sz ü k sé g le t k ie lé g íté sé t se g ítő sz o c iá lis s z o lg á lt a tá s t íp u s a ' S z o c iá lis re h a b ilitá c ió s s z ü k sé g le t e k

Házi

C sa lá d se

T á m o ga tó

K ö z ö ssé g i

N ap p ali

Á tm e n e ti

se g ít s é g n y ú j

gíté s*

s z o lg á lt a tá s 1'

e llá t á s o k ’

e llá t á s6

s z á llá s7

tá s2

Fizikai biztonság (étel, ruházat, átmeneti szállás esetén ezen felül hajlék, egészség) biztosítása

Önellátási képesség (önálló életvitel és életvezetés) javítása

Érzelmi kapcsolatok erősítése, konf liktusok kezelése

Közlekedési nehézségek megoldása Közösségi kapcsolatok kialakítása, erősítése

+ +

1A + jel az t m utatja, h o g y a z adott s o rb a n írt sz ü k s é g le t kie lé g íté sé h e z a z adott o s z lo p b a n írt sz o lg á lta tá s á lta lá b a n sz ü k sé g e s . A z e gy é n i é leth elyzetek m érlegelése ala p já n a bejelölt sz o lg á lt a t á so k b ő v íth e tő e k v a g y szű k íth e tő e k . ; A sz o c iá lis ig a z g a tá s ró l és s z o c iá lis e llá tá s o k ró l sz ó ló 1993. é vi 111. törv é n y 63. §-a alapján. 3A s z o c iá lis ig a z g a t á s ró l és s z o c iá lis e llá tá so k ró l s z ó ló 1993. évi III. törv é n y 64. § -a alapján. 1A s z o c iá lis i g a z g a t á s ró l és s z o c iá lis e llá tá s o k ró l s z ó ló 1993. é vi I II. törv é n y 65/C §-a a lapján. ’ A s z o c iá lis ig a z g a tá s ró l és s z o c iá lis e llá tá s o k ró l s z ó ló 1993. é vi III. t ö rv é n y 65/A §-a alapján. ' A s z o c iá lis ig a z g a tá s ró l és s z o c iá lis e llá tá s o k ró l s z ó ló 1993. é vi III. t ö rv é n y 6 5/ F §-a a lapján. ' A s z o c iá lis ig a z g a t á s ró l é s s z o c iá lis e llá tá s o k ró l s z ó ló 1993. é v i III. tö rv é n y 80. §-a és 84. §-a alapján.

HVG

T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

187

188

M E G V Á L T O Z O T T M U N I< A I< E P E S S E G U E I< E LL A T A S A I

rendszeres szociális járadékban részesülő személy csökkentéséről (leszállításáról) szóló határozatot részére rehabilitációs ellátásként kell folyósítani, az abban foglalt időponttól kell végrehajtani úgy, hogy amennyiben a határozat alapján azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) a) II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsá pont szerint megállapított - rokkantsági, baleseti gi nyugdíj vagy a 2011. december 31-éig az 57. élet rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás havi összegével. évét betöltött személynekIII. csoportos rokkantsági, A b) pont ba) alpontja alkalmazásában az mi baleseti rokkantsági nyugdíj kerülne megállapítás nősül az öregséginyugdíj-korhatárt 5 éven belül ra, az ellátást rokkantsági ellátásként kell tovább folyósítani, betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az b) az a) pont alá nem tartozó III. csoportos 57. életévét betöltötte. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj kerülne (5) Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilat megállapításra, az ellátást rehabilitációs ellátásként kozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december kell tovább folyósítani 31-éig a komplex minősítést nem végezték el, a jogo a határozatban megjelölt összegben. sultsági feltételek fennállása esetén a) a 2012. január 1-jétől terjedő időszakra rok kantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást kell T. 31. § A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti megállapítani, rokkantsági nyugdíjban részesülő és az öregségib) a 2011. december 31-éig terjedő időszakra nyugdíj-korhatárt 2011, december 31-éig betöltő ba) rendszeres szociális járadékot, átmeneti személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyug járadékot kell megállapítani, ha a kérelmező fog díját 2012. január 1-jétől a nyugdíjfolyósító szerv lalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. vagy egészségi állapota alapján foglalkoztatható december havi - a 2012. januári nyugdíjemelés sága rehabilitációval helyreállítható, azonban a mértékével növelt - összegével megegyező öszkomplex minősítés szakmai szabályairól szóló ren szegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. E deletben meghatározott egyéb körülményei miatt bekezdés alkalmazása során a nyugdíjfolyósító foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósítasról nem bb) III. csoportos rokkantsági nyugdíjat kell hoz külön döntést. megállapítani, ha a kérelmező tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy egészségi állapota alap T. 32. § Á ján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azon (1) A 2011. december 31-én a 30. § (3)-(5) bekez ban a komplex minősítés szakmai szabályairól szó dése és a 31. § alá nem tartozó ló rendeletben meghatározott egyéb körülményei a) I— II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkant miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, be) II. csoportos rokkantsági nyugdíjat kell meg sági nyugdíjban, b) az öregséginyugdíj-korhatárt 5 éven belül be állapítani, ha a kérelmező kizárólag folyamatos tá töltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsá mogatással foglalkoztatható, és bd) I. csoportos rokkantsági nyugdíjat kell meg gi nyugdíjban, c) az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött vagy 5 állapítani, ha a kérelmező egészségkárosodása jelen éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban, tős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. (6) Aki rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkant d) átmeneti járadékban részesülő személy ellátását a kormány által sági nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rokkantsági el 22/A §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát a megváltozott munkaképességű sze látásként folyósítja tovább, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó mélyek ellátása esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalma - az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegé zásával. vel. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati (7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szó kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az ló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló minősül az öregséginyugdíj-korhatárt 5 éven belül 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet 2011. december betöltő személynek, aki 2011. december 31-éigaz 57. 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. de életévét betöltötte. cember 31-éig hozott, állapotrosszabbodásról szóló (2) Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátás határozat alapján a felemelt összegű rokkantsági, ban részesülő személy ellátását meg kell szüntet baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításáról 2011. ni, ha keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme december 31-ével kell intézkedni. 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga (8) A társadalombiztosítási nyugellátásról szó meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekez ló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló dés alkalmazása sorána 2012. július 1-jétől szerzett 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet 2011. december 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. december 31-éig hozott, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj állapotjavulás miatt történő HVG

T B -K Ü tÖ N S Z Á M 2012-RE

jövedelem vehető figyelembe. (3) Az (1) bekezdés szerint megállapított rok kantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatko

zó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell. (4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét be töltötte - kérelmére - az öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkant sági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja. T. 33. § (1) A 2011. december 31-én III. csoportos rok kantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendsze res szociális járadékban részesülő - a 30. § (3)-(5) bekezdése, a 31. § és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá nem tartozó - személyek ellátását a kor mány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rehabi litációs ellátásként folyósítja, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyug díjemelés mértékével növelt - eptás összegével. (2) Az (1) bekezdés szerinti rehabilitációs ellá tásra a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7-9. §-ban és a 10. § (2) bekezdés b) és f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ellátott a (7)bekezdésben meghatározott időpontig keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) kormányrendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet. (3) A nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti személyt arról, hogy a) az ellátás rehabilitációs ellátásként kerül fo lyósításra, b) rehabilitációs kártyával történő foglalkozta tásra jogosult, c) amennyiben keresőtevékenység végzésére re habilitáció nélkül nem képes, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyúj tott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését, d) a c) pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár. (4) Ha az (1) bekezdés szerinti személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés el végzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni. A 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem elő terjeszthető. (5) A rehabilitációs ellátás (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén - a 2012. március 31-én fo lyamatban lévő visszakövetelésre irányuló eljárá sok kivételével - nincs helye a jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelésének. (6) A rehabilitációs hatóság a komplex minő sítés elvégzését kérő személyeket az e törvényben meghatározott ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. A komplex minősítések s o r r e n d jé t

a köve határc a) b) C )‘

az későb (7) feltéte határc madik bilitác határc jogosi előzeti

(8)

a)\ állapít b): bd haajc helyre bbi ajogo: (9) díjemt megeg

T.l (1) 2011. részes nélkül tottidt folyós

(2) mélye litáció: (3) rehabi szóló; lombii törvén mányi szóló i cembe alkaln iránt 2 kivétel (4) tozott: rehabi T.

A2 ségkár január lombii 9.) kor károsc

lyban

érinti ét behatár >atási (kant

íjként

s rokídsze-

i)-(5) és ej akor;habillátás ajáró itsági nyűg ei. s elláj-ban

)glalt tott a ?resőodott '2007. 31-én

il-éig arról,

•ül fo-

(ozta-

?reresítási nyújisítés

ztása

2012. és eljus 1. 31-ei n elő-

?rinti én fo'ljáráslvett

ninőyben

iából ndjét

M EG VA LTO ZO T TM U N I<A I<EP ES SE G U E I<ELLA TAS AI

a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg: aj az életkor, b) a keresőtevékenység és ej az egészségkárosodás mértéke, azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál. (7) A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén az e törvényben meg határozott ellátást az erről szóló döntést követő har madik hónap első napjával kell megállapítani, reha bilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. A jogosultsági feltételek közül nem kell vizsgálni az előzetesen biztosításban töltött időt. (8) A (7) bekezdés alapján megállapított a) rokkantsági ellátás összege megegyezik a meg állapítást megelőző hónapra járó ellátás összegével, b) rehabilitációs ellátás összege megegyezik ba) a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, bb) a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával, ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. (9) A (8) bekezdés szerinti ellátást a Tny. nyug díjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell. T. 34. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek - felülvizsgálat elvégzése nélkül - az ellátás hatósági döntésben megállapí tott időtartamáig a rehabilitációs járadékot tovább folyósítja. (2) A rehabilitációs járadékban részesülő sze mély az együttműködési kötelezettségét a rehabi litációs hatóság felé teljesíti. (3) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a rehabilitációs járadékra a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXX1V. törvény, a Tny., a társada lombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXl. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) kor mányrendelet, valamint a komplex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII. 5.) kormányrendelet 2011. de cember 31-én hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell, azzal, hogy - a meghosszabbítás iránt 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyek kivételével -az ellátást meghosszabbítani nem lehet. (4) Más törvény alkalmazása során a megvál tozott munkaképességű személyek ellátásai alatt a rehabilitációs járadékot is érteni kell. T. 35. § A 2011. december 31-én bányász dolgozók egész

ségkárosodási járadékában részesülő személy 2012. január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társada lombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) kormányrendelet alapján bányászok egészség károsodási járadékára jogosult.

T. 36. § A 2011. december 31-én mezőgazdasági szö vetkezeti tag munkaképtelenségi, növelt öszszegű munkaképtelenségi járadékában, mun kaképtelenség címén megállapított özvegyi, növelt összegű özvegyi járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megál lapított rendszeres rokkantsági segélyben ré szesülő személy a továbbiakban is jogosult az ellátásra. T. 37. §

189

ság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. (3) E törvény a BusinessEurope, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-ai 2010/18/EU tanácsi irány elvnek való megfelelést szolgálja. 14. A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

(1) A 15. § (3) bekezdését a 2012. január 1-jét kö vetően kiadott szakhatósági állásfoglalásokra kell alkalmazni. (2) A 25. §-t 2012. július 1-jétől kell alkalmazni. 2012. június 30-áig a megváltozott munkaképes ségű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjával, el lenő/zésével, valamint a meg változott munkaképességű munkavállalók foglal koztatásához nyújtható költségvetési támogatások kal kapcsolatban az Fit. és végrehajtási rendeletei 2011. december 30-án hatályos rendelkezései sze rint kell eljárni.

58.§ Az Mt. 87/A § (1) és (2) bekezdése helyébe a kö vetkező rendelkezések lépnek: „(1) E törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha aj az öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), b) az öregséginyugdíj-korh^tár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy ej az öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyó T. 38. § sított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján (1) A 23-25. § alkalmazásában folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben aj a 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett sze (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba mélyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jog vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, erős döntést követő harmadik hónap első napjáig, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt b) az aj pont alá nem tartozó személyek eseté összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban ben 2012. december 31-éig vagy rokkantsági ellátásban részesül. megváltozott munkaképességű személynek (2) A munkavállaló akkor részesül az (1) bekez kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december dés b) vagy ej pontja szerinti ellátásban, ha az ellá 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkatást jogerősen megállapították.” nélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 42. és 42/B §-a szerint megváltozott munkaképességű 63. § munkavállalónak minősült, vagy foglalkoztatása Az Mt. a következő 211/B §-sal egészül ki: alapján a munkáltató 2011 decemberében meg „211/B § Ha a munkaviszony 2011. december változott munkaképességű munkavállalók foglal 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a fel koztatásához nyújtott költségvetési támogatásban mondást, a munkáltató jogutód nélküli megszűné részesült. sét vagy a munkavállaló a rendkívüli felmondást (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszünte komplex minősítését kérelmére a rehabilitációs ha téséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati tóság a kérelem benyújtását követő 60 napon belül járandóságról szóló törvény vagy a megváltozott elvégzi, és ennek eredményéről hatósági bizonyít munkaképességű személyek ellátásairól és egyes ványt állít ki. törvények módosításáról szóló törvény hatálybalé T. 39. § (1) Ez a törvény a szociális biztonsági rend szerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-ei 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi ren delet és a szociális biztonsági rendszerek koordi nálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtá sára vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-ai 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges ren delkezéseket állapít meg. (2) E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális bizton

pését megelőzően közölte, a munkavállaló a köz léskor hatályos szabályokban foglaltaknak meg felelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.” 15. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása 66. §

(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19/A § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: HVG | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2-RE

190 | M E G V Á L T O Z O T T M U N K A K É P E S S É G Ű E K E LL Á TÁ S A I

„(1) A 17. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a 19. § (8) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha a) az öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), b) az öregséginyugdíj-korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, c) az öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilván tartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíj ban, öregségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rokkantsági ellá tásban részesül, vagy d) a 17. § (2) bekezdés g) pontja alapján a fel

116. § A Pftv. a 16. §-t követően a következő 1II/B fejezettel egészül ki:

zeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi „lll/B fejeze t járadékban, növelt összegű öregségi, munkakép A m e g vá lto zo tt m unkaképességű telenségi járadékban vagy rokkantsági ellátásban szem élyek fo glalko ztatása részesül, vagy d) a felmentésére a 30. § (1) bekezdés f) pontja 16/A§ alapján kerül sor. (2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) (1) Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a reha bekezdés b) vagy ej pontja szerinti ellátásban, bilitációs hatóság által végzett komplex minősítés ha az ellátást jogerősen megállapították.” szerint a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyre 68 . § állítható, vagy A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. XXXIII. törvény a következő 93. §-sal egészül ki: (2) Rehabilitációs kártyára az a személy is jo „93. § Ha a közalkalmazotti jogviszony 2011. gosult, aki december 31-é-t követően szűnik meg, és a mentését kéri. a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkant (2) A köztisztviselő akkor részesül az (1) bekez munkáltató a felmentést, a munkáltató jogutód sági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a dés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellá szociális járadékban részesült vagy rendkívüli lemondást a korhatár előtti öregségi tást jogerősen megállapították.” b) rehabilitációs járadékban részesül. nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti (2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi (3) A rehabilitációs kártyára való jogosultság ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló tör XXIII. törvény a következő 77/A §-sal egészül ki: megszűnik, ha a rehabilitációs hatóság megálla vény vagy a megváltozott munkaképességű sze „77/A § Ha a közszolgálati jogviszony 2011. de pítja, hogy az (^bekezdés vagy a (2) bekezdés b) mélyek ellátásairól és egyes törvények módosítá cember 31-ét követően szűnik meg, és a munkálta pontja szerinti feltétel nem teljesül. sáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően tó a felmentést vagy a munkáltató jogutód nélküli (4) A jogosult kérelmére a rehabilitációs ható közölte, a közalkalmazott a közléskor hatályos megszűnését a korhatár előtti öregségi nyugdíjak ság gondoskodik a rehabilitációs kártya igénylé szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a sével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a meg keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság szabályokban foglaltaknak megfelelően minő változott munkaképességű személyek ellátásairól részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság sül nyugdíjasnak.” és egyes törvények módosításáról szóló törvény ha tálybalépését megelőzően közölte, a köztisztviselő, ügykezelő a közléskor hatályos szabályokban fog laltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.” (3) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a) 17. § (2) bekezdés e) pontja, b) 17. § (8) bekezdése, c) 19/A § (4) bekezdése. 16. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 67. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37/B § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha a) az öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), b) az öregséginyugdíj-korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, c) az öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által H V G |T B - K Ü I Ö N S 2 Á M 2 0 1 2 - R E

69. §

Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a) 37/B § (3) bekezdése, b) 78. § (4) bekezdésében az ,„ illetve (3)” szö vegrész. 38. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása 115. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondo zását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegíté séről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 1. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: [Etörvény hatálya kiterjed] ,,f) a 16/A § (1) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű személyre.”

fennállásáról. (5) A jogosult közli a rehabilitációs hatósággal az adóazonosító jelét, melyet a rehabilitációs ható ság kezelhet a rehabilitációs kártyára való jogosult ság fennállásával és megszűnésével kapcsolatos, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatás céljából. (6) A rehabilitációs kártya érvényességének a] kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította, b) záró időpontja a kártya visszavonásának napja. (7) A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén gondoskodik a rehabilitációs kártya visszavo násával kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a jogosultság megszűnésé ről, valamint a rehabilitációs kártyát letétbe helyező munkaadó nevéről, székhelyéről, te lephelyéről. (8) Az állami adóhatóság a rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése eseten a kártyát visszavonja. A rehabilitációs kártyával rendelkező személy a visszavont kártyát az álla mi adóhatóságnak visszaszolgáltatja. (9) A rehabilitációs kártyával kapcsolatos el járások során az adózás rendjéről szóló törvény

M E G V Á L T O Z O T T M U N I< A I< E P E S S E G U E I< E LL A T A S A I

rendelkezéseit e törvény rendelkezései figyelembe vételével kell alkalmazni. 16/B § (1) A munkaadó az őt az érvényes rehabili tációs kártyával rendelkező megváltozott mun kaképességű személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvez ményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más le vonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 szá zaléka. (2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a rehabilitáci ós kártyát letétben tartotta. (3) Ha az állami adóhatóság a rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a rehabilitá ciós kártyát letétben tartó munkaadót. A mun kaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ked vezményre.” 117. § A Pftv. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egé szül ki: „(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, valamint az egészségbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért felelős mi niszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a rehabilitációs kártya felhasználásának és az ehhez kapcsolódó kedvezmény érvényesíté sének részletes szabályait.” 41. A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének átalakításával kapcsolatos egyéb rendelkezések

(3) Nem lép hatályba az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 159. §-a. (4) Nem lép hatályba a közigazgatási hatósá gi eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcso lódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény 35. §-a.

51.A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CV1. törvény módosítása 191. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkozta táshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények mó dosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a további akban: Kftv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munká ra létesíthető, amely a) e törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat vagy b) a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy c) a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elő írt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy d) a helyi vagy azon túlmutató közösségi - így különösen - egészségmegőrzési, szociális, nevelé si, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állat védelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység ki vételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelmi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartá sához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy e) a kormány által meghatározott közösségi cé lok megvalósítását elősegítő feladat ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására tör vény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormány-tisztviselői jogviszonyt.” (2) A Kftv. 1. § (3) bekezdése helyébe az alábbi

120. § (1) Hatályát veszti a) a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény, b) a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2009. évi rendelkezés lép: CLVII. törvény, „(3) Közfoglalkoztató lehet: a) helyi és nemzetiségi önkormányzat, vala e) az egészségkárosodott személyek szociális mint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) kormányb) költségvetési szerv, rendelet. c) egyház, (2) Nem lép hatályba a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény d) közhasznú jogállású szervezet, és egyes kapcsolódó törvények módosításáról ej civil szervezet, f) az állami és önkormányzati tulajdon kezelé szóló 2011. évi CXLI. törvény 60. §-a és az azt sével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra megelőző alcím.

az állam, önkormányzat által létrehozott gazdál kodó szervezet, gj vízitársulat, h) erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglal koztatás keretében ha) az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására, hb) a természeti károkat szenvedett erdőterüle tek rehabilitációjára, he) erdészeti sétautak, turistautak és tanösvé nyek kijelölésére, karbantartására, hd) határjelek és környezetének karbantartá sára, he) tűzpásztákkészítését és tűzmegelőzést szol gáló feladatok ellátására, hf) kommunális hulladék gyűjtésére és elszál lítására, hg) az erdőterület kommunális szennyeződés től való tisztítására kerül sor, i) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok ellátása esetén a szociális szövetkezet, j) a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztán tartásával, a kap csolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsola tos feladatai ellátásában.” (3) A Kftv. 1. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki] ,,b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1 9 9 1 . évi IV. törvény szerinti álláskereső, vagy a megváltozott munkaké pességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül.” (4) A Kftv. 2. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A közfoglalkoztatottat megillető munkabér öszszege megegyezik a teljesítményhez kötött tevékenysé gek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási ga rantált bérrel, azzal, hogy] „a) a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkozta tási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoz tatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, reha bilitációs ellátás, illetve a foglalkoztatást helyette sítő támogatás havi összegét, és” (5) A Kftv. 2. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lep: [A közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 193/P §-ában foglaltakon túlmenően:] ,,i) az Mt. 100. §-át azzal az eltéréssel kell alkal mazni, hogy a közfoglalkoztatott nem kérheti a jog viszonyba történő visszahelyezését,” HV G

T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

191

192

M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

1997. évi LXXXII. törvény (T.)*

a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról A magánnvugdíirendszer létrehozása és működése érdekében az Országgyűlés a ma gánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról a következő törvényt alkotja:

I. fe je ze t Á ltalános rendelkezések A törvény célja T. 1. § E törvény célja, hogy egységesen szabályozza az állampolgárok tagdíjfizetésen és egyéni szám lán alapuló magánnyugdíját és magánnyugdíjpénztár-rendszerét. A törvény hatálya T. 2. § (1) E törvény hatálya alá tartoznak: a) az e törvény szerinti magánnyugdíjpénztá rak (a továbbiakban: pénztár), b) a pénztárak által e törvényben foglaltak szerint létrehozott szervezet, valamint a számuk ra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó termé szetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság-a 4. § (2) bekezdés z) pontja szerinti szolgáltató - a pénztárak részére végzett tevékenysége tekintetében, c) a pénztárak állami felügyeletét ellátó szervek, d) a pénztár tagjai. e) a pénztárakat alapító szervezetek.

'A z id ő k ö z b e n i v á lt o z á s o k k a l e g y sé g e s sz e rk e z e t b e n . A N y u g d íj r e fo r m é s A d ó s s á g c s ö k k e n t ő A la p p a l, v a l a m i n t a s z a b a d n y u g d í j p é n z t á r - v á l a s z t á s l e b o n y o lít á s á v a l ö s s z e f ü g g ő t ö r v é n y e k m ó d o s ítá s á r ó l s z ó ló 2011. X I I I . tö rv é n y b e n sz e re p lő , 2011. m á r c iu s 12-é lől h a t á ly o s v á lt o z á so k a t vastag betűvel, a sz a b a d n y u g d í j p é n z t á r - v á l a s z t á s l e b o n y o lít á s á v a l ö s s z e f ü g g ő e g y e s tö rv é n y e k m ó d o s ítá sá ró l s z ó ló 2011. é vi X L III. tö rv é n y b e n s z e re p lő, 2011. m á ju s 15-étől h a t á ly o s v á lt o z á so k a t vastag a láh ú zo tt betűvel, a z Á l la m i S z á m v e v ő s z é k r ő l s z ó ló 2011. é v i L X V I. tör vé n y b e n szereplő, j ú liu s 1-jétől h a tá ly o s v á lto z á so k a t dőlt betűvel, a z e g y e sü lé si jogról, a k ö z h a s z n ú jogá llásról, v a la m in t a c iv il s z e r vezete k m ű k ö d é sé rő l és tám o ga tá sá ró l s z ó ló 2011. é vi C L X X V . tör vé n y b e n szereplő, 2011. d ecem ber 22-étől hatályo s, a M a g y a ro rs z á g g a z d a sá g i stab ilitásáról sz ó ló 2011. é vi C X C IV . törvé n y b e n szereplő, 2011. d ecem ber 31-étől hatályos, v a la m in t a z egyes adó tö rvé n ye k és a z z a l ö ssz e fü g g ő egyéb törvények m ódosítá sáról sz ó ló 2011. évi C L V I. törvé nyben szereplő, a korhatárelótti öregségi n y u g d íja k m e g sz ü n te téséről, a ko rh atár előtti ellátásról és a sz olgálati já ra n d ó sá gró l szóló 2011. é vi C L X V II. törvény ben szereplő, a m egváltozott m u n k a k é p e s sé g ű sz e m é lye k ellátásairól és egyes törvé n y e k m ó d o sítá sá ró l sz ó ló 2011. é v i C X C I. sz á m ú t ö rvé n y b e n szereplő, a befektetésialap-kezelő k rő l és a k o lle ktív befektetési fo rm á kró l sz ó ló 2011. évi C X C III. tör vé n y b e n szereplő és a z egyes törvé n y e k a la p tö rvé n n ye l ö ssz e fü g g ő m ód osítá sáról sz ó ló 2011. évi C C I. törvényben szereplő, 2012. janu ár 1-jétől hatályo s változáso kat aláhúzott betfiypl jelöljük

(2) A nemzetközi szerződések hatálya alá tartozó személyekre e törvény rendelkezéseit a nemzetközi szerződésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre? befektetési vállalkozásokra és befektetésialap-kezelőj<re és az ilyen tevékeny séget végző egyéb szervezetekre a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.), a hitelintéze tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), a be fektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szol gáltatókról, valamint az általuk végezhető tevé kenységek szabályairól szóló 2007, évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.), a tőkepiacról szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény ren delkezéseit is alkalmazni kell. T. 3. § Természetes személv önkéntes döntése alap ján pénztártaggá válhat. Fogalmak T. 4. §

(1) A törvényben hivatkozott jogszabályok rö vidítését az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) E törvény alkalmazásában: a) társadalombiztosítási nyugdíj: amit a Tny. társadalombiztosítási nyugellátásként megjelöl; b) nvugdíikorhatár: 1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregséginyugdíj-korhatár. 2. azazidőpont. amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapít vány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nvugdíisegélvben (nyugdíjban) vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségijáradékban részesül: c) pénztártag: az a természetes személy, aki pénztárba belép, és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíj szolgáltatásban részesül; d) tagdíj: az az összeg, amelyet a pénztár tagja a pénztár számára megfizet: e) egyéni számla: az a nyilvántartás, amelyen a felhalmozási időszakban a pénztártag követe

lése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul; f) szolgáltatási tartalékok: a folyósítás alatt álló ellátások szolgáltatástípusonkénti fedezete és annak nyilvántartása; g) biztonsági tartalékok: az egyéni számlák hoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódó kockázatok kiegyenlítésére szolgáló tartalékok; h) felhalmozási időszak: a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak; i) járadékos időszak: a nyugdíjszolgáltatás megállapításától kezdődően a szolgáltatás igénybevételének tartamával megegyező időszak; /? nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor vagy a pénztártag kérése alapián a nyugdíjkorhatár elérése után, illetőleg a pénztár tag elhalálozása esetén hozzátartozója részére az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapián megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nvugdíiiáradék. a hozzá tartozó. illetve kedvezményezett ía továbbiak ban: kedvezményezett! járadéka és az e törvénvben szabályozott egv összegben történő pénzbeli kifizetés: k) társadalombiztosítási jogszabályok: a társa dalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezeté ről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szó ló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.), valamint a Tbj. 13. §-ában hivatkozott külön jog szabály és nemzetközi egyezmény; ü hatályát vesztette: m) hatályát vesztette; n) pénzügyi terv: a pénztár gazdálkodását és tartalékainak változását előre bemutató rövid távú (éves) és hosszú távú (öt évre szóló) terv; o) biztosításmatematikai mérleg (aktuáriusi értékelés): a pénztár tartalékainak értékelése, amelynek során a tervezett bevételeket és ki adásokat összevetik a tényleges eredményekkel, valamint megvizsgálják, hogy a szolgáltatási tartalékok elégséges fedezetet biztosítanak-e a nyugdíjszolgáltatások kifizetéséhez; p) szervezeti és működési szabályzat (a továb biakban: szmsz): a pénztárnak az a dokumentu

M A G A N N Y U G D I J ES M A G A N N Y I I G Dl J P E N Z T A R A K

ma, amely e törvény és más jogszabályok alapján a pénztár szervezetének és működésének legfon tosabb szabályait tartalmazza;

könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, illetve amely a pénztár részére tagszervezést vé gez, valamint a pénztár tagja részére járadékszol gáltatást teljesítő biztosítóintézet. Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral

q) szolgáltatási szabályzat: a pénztárnak az a szabályzata, amely szolgáltatástípusonként tartalmazza a pénztár által nyújtott járadékok és egyösszegű kifizetések megállapításának és folyósításának szabályait, valamint az erre vo kapcsolatos tevékenységet végez. natkozó számításokat, továbbá a szolgáltatásizs) értékelési különbözet céltartaléka: a ma tartalék-képzési szabályokat; gánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodá r) pénztárak részére történő vagyonkezelés: a si tevékenységéről szóló jogszabályban felsorolt pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meg üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyed határozott körben történő gyakorlása és kötele év utolsó napjára vonatkozóan meghatározott zettségek teljesítése; felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci érté s) nyílt pénztár: az a pénztár, amely a lehetsé ke és könyv szerinti értéke közötti különbözet ges pénztártagok körét - a területi pénztár mű összegében képzett céltartalék. Az értékelési ködési területének meghatározása kivételével különbözet az adott eszközcsoportokon belül -nem korlátozza; elkülönítetten, a forrásgk között a működési, a t) zárt pénztár: olyan pénztár, amely szakmai fedezeti (választható befektetési portfoliót biz vagy más szervezési elv alapján a pénztár lehet tosító rendszert működtető pénztárak esetén séges tagjainak körét meghatározza; választható befektetési portfoliónként), illetve a a) szakmai egyesület: olyan egyesület, amely likviditási céltartalékon belül értékelési különbö ben a taggá válás feltétele valamely szakmához zeiből képzett céltartalékként jelenik meg; való tartozás; zsa) kihelyezés: a pénztár feladatkörébe tar v) a tag követelése: a felhalmozási időszak tozó tevékenységének e tevékenység ellátásával ban a tag egyéni számlájának egyenlege, a üzletszerűen foglalkozó szervezet (szolgáltató) járadékos időszakban a tag által választott által, szerződés alapján történő megvalósítása, szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még zsb) kiszervezés: tevékenység olyan kihelyezé megillető szolgáltatás értéke, a társadalombiz se, melynek során adatkezelés vagy adatfeldolgo tosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés zás is megvalósulj esetén a tag egyéniszámla-egyenlege, valamint zsc) adatkezelés: a személyes adat, illetve a Pénztárak Garanciaalapja garanciális kifize pénztártitkot képező adat tekintetében végzett tésekre fordítható pénzeszközeinek az egy főre adatkezelési tevékenység. jutó összege; zsd) adatfeldolgozás: a személyes adat, illetve x) munkáltató: az. akivel a pénztártag mun pénztártitkot képező adat tekintetében végzett kaviszonyban. közalkalmazotti, közszolgálati adatfeldolgozási tevékenység. jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati zse) 11 elszámolóegység: a tagok felhalmozási viszonyban áll, illetve a Magyar Honvédség, a időszakban fennálló követelésének, valamint a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhi függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartásá vatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, ra szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység; a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában. zsf) ingatlanfejlesztés: minden épület és mű tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmun tárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési, kaidőben történik a foglalkoztatás, továbbá a 26. szerelési munkáival, elsődlegesen az építmény § (51 bekezdése alkalmazásánál a Tbi. 4. 5-a a) létrehozásával, átépítésével, felújításával kapcso pontjának 1-3. alpontja, a 22. § alkalmazásánál latos tervező, előkészítő és kivitelező munkálatok aThj. 4. 5-ánaka) pontja szerinti foglalkoztató. összessége; y) közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) zsg) ingatlankezelés: a pénztárral kötött szer pontjában megjelölt közeli hozzátartozó, vala ződés szerint az ingatlannal való gazdálkodás és mint az élettárs; az ingatlanhasznosítás, az esetleges befektetés z) szolgáltató: az a természetes személy, jogi kérdéseiben javaslatok kidolgozása, továbbá az személy és jogi személyiség nélküli gazdasági üzemeltetési és a karbantartási feladatok ellátása, társaság, amely a pénztárral kötött szerződés a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése, alapján a pénztár részére a pénztárüzem műkö valamint az ingatlan fenntartására vonatkozó désének részét képező, azt lehetővé tevő, előse tervajánlat elkészítése; gítő, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylege zsh) ingatlanüzemeltetés: az ingatlan napi sen nyújtó tevékenységet végez. Szolgáltatónak működésével és működtetésével összefüggő fel minősül különösen az, aki (amely) a pénztár adatok ellátása; részére letétkezelői tevékenységet folytat, amely zsi) minősített befolyás: a befektetési vállal kozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, va hez a pénztár a befektetési üzletmenetét, illetve a

193

lamint az általuk végezhető tevékenységek sza bályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalom; zsj) hozamgarantált tőke: a pénztártag élet járadékra váltandó egyéniszámla-egyenlegének 3. számú mellékletben foglaltak szerint kiszá mított legkisebb összege, melyet a Pénztárak Garanciaalapja a szolgáltatás megállapításakor az e törvényben meghatározott feltételek szerint garantál; zsk) visszalépő tagi kifizetések: a társada lombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő viszszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés össze gének felvételére vagy annak önkéntes kölcsö nös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján vagy a társadalombiztosítási nyug díjrendszerben létrejövő egyéni számláján tör ténő jóváírására. (3) E törvény alkalmazásában tagsági okirat: a pénztár által kiállított, legalább a belépési nyi latkozaton szereplő adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokirat. (41 Magán-nvugdíipénztári tevékenységnek minősül a pénztártagok felvétele, a tagok szá mára fizetendő tagdíjak gyűjtése, a tagdíjakból származó vagyon befektetése, nyugdíjszolgál tatás nyújtása és egyösszegű kifizetés teljesítése egvéniszámla-vezetés alapján. Működési alapelvek, alapvető rendelkezések T. 5. § (1) Az önkormányzati működés elvének meg felelően a pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosul tak. (2) A szabad pénztárválasztás joga abba a pénztárba való belépéssel, illetőleg átlépéssel gyakorolható, amelynek az szmsz-e ezt nem kor látozza. Tilos a pénztártagok vallási, faji, etnikai, illetőleg politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetése. (3) A kölcsönösség és az öngondoskodás elve alapján a pénztártagok közösen teremtik meg a pénztár működésének és szolgáltatásainak fede zetét, a pénztárak pedig az Alap létrehozásával és fenntartásával az e törvényben meghatározott módon gondoskodnak a pénztárak szolgáltatási kötelezettségének teljesítéséről. A pénztártagok a felhalmozási időszakban befektetői, a járadékos időszakban befektetői és biztosítási kockázatkö zösséget alkotnak. (4) A pénztártag követelése - a tulajdonlás elve szerint - a pénztártag tulajdona, amelyre az e törvényben foglaltak szerint kedvezmé HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

! M A G A N N Y U G D Í J ÉS M A G A N N Y U G D I J P E N Z T Á R A K

nyezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár és az e törvényben meghatározott felté telek szerint az Alap tartozik helytállni. (5) A zárt gazdálkodás elve az alábbiak egy idejű érvényesítését jelenti: a) a pénztár gazdálkodása kizárólag a tör vényben meghatározott nyugdíjszolgáltatás szervezésére és teljesítésére irányul; b) a pénztár bevételeiből és a bevételeiből kép zett tartalékokból finanszírozza kiadásait, vala mint a tartalékképzési követelmény teljesítését; c) a fedezeti tartalék az egyéni számlákból és a szolgáltatási tartalékokból áll. A pénztár az egyéni számlát a tagok részére a felhalmozási idő szakban vezeti, és a szolgáltatásokat szolgáltatási tartalékokból finanszírozza. A szolgáltatások fe dezetét az egyéni számlákon felhalmozott össze gekből kell képezni a szolgáltatási szabályzatban meghatározott járadékok, illetve egyösszegű kifi zetések szerinti szolgáltatási tartalékszámlákon; d) a pénztár nyugdíjszolgáltatásait kizárólag az e törvényben meghatározott természetes sze mélyek részére nyújthatja; e) a tagsági viszony megszűnése, illetve a pénztár felszámolása, végelszámolása esetén a pénztártag követelésére e törvény, illetőleg a pénztár szmsz-ében foglalt eljárási rend szerint tarthat igényt; f) az egyéni számla és a szolgáltatási tartalé kok, valamint a hozzájuk kapcsolódó biztonsági tartalékok kizárólag a pénztártagok követelése inek kielégítésére használhatók fel, a pénztár, il letve a pénztártagok más kötelezettsége fejében nem foglalhatók le, és nem zárolhatok; g) a pénztár a nyugdíjszolgáltatás fedezeté nek megteremtése érdekében e törvény keretei között, az szmsz felhatalmazása alapján a mű ködési bevételeinek és tartalékának, valamint saját tevékenységi tartalékának az éves pénzügyi tervben meghatározott mértékéig vállalhat köte lezettséget; h) a pénztár a működésével kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatainak ellátásával, illetőleg gazdálkodási és szolgálta tási tevékenységének végrehajtásával, továbbá vagyonkezelésének ellátásával megbízhat erre feljogosított szervezetet. (6) A pénztár gazdálkodásával és különösen befektetési tevékenységével - a biztonságos gaz dálkodás elvét érvényesítve - úgy köteles vagyo nát gyarapítani, hogy az szolgáltatási kötelezett ségének teljesítését ne veszélyeztesse. (7) A jó gazda gondosságának elvét megtartva a pénztár nevében eljáró személyek kötelesek a pénztártagok érdekében különös gondossággal eljárni. (8) A nyilvánosság és az adatvédelem elvé nek megfelelően a pénztár működésére vonat kozó adatok nyilvánosak, kezelésükről, megőr zésükről - a szolgáltatások teljesítését követően HÚG I T B - K U L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

- tíz évig az adatvédelmi jogszabályoknak meg felelően kell gondoskodni. Az egyes pénztárta gok részére nyújtott szolgáltatásról, valamint követelésük összegéről - az e törvényben meg határozott kivétellel - csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatok hozhatók nyil vánosságra. (9) Az összehasonlítható teljesítmény elve alapján a pénztáraknak tevékenységükről - e törvény szabályainak megfelelően - olyan nyil vántartásokat kell vezetniük és ezeket nyilvános ságra hozniuk, amelyek alkalmasak arra, hogy a pénztárak teljesítménye azonos adatokból és számításokból kiindulva összehasonlítható és megismerhető legyen, elősegítve ezzel a szabad pénztárválasztás elvének érvényesülését is. Az elnevezés védelme T. 6. § A „magánnyugdíjpénz.tár” elnevezést vagy annak idegen nyelvű meg/elelőjét kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működtetett szervezet, továbbá a pénztárak érdek-képviseleti szerve és az általa alapított szervezet használhat ja a nevében.

II. fe je ze t A p é n ztá r alapítása Az alapítók T. 7. § (1) Pénztárat alapíthatnak: a) a munkáltatók, illetve több munkáltató kö zösen, szakmai kamarák (a továbbiakban: kama ra) külön-külön vagy együttesen, továbbá szak mai egyesületek külön-külön vagy együttesen, illetőleg kamarával (kamarákkal) együttesen is, valamint munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletek külön-külön vagy együttesen, illetve az előzőekkel együttesen, b) hatályát vesztette, amennyiben valószínűsítik, hogy az alapítan dó pénztár taglétszáma eléri a kétezer főt. (2) Alapításnak minősül, ha az (1) bekezdés ben foglalt feltételek mellett a jogerős tevékeny ségi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése minősített (kétharmados) többséggel úgy dönt, hogy az e törvényben meg határozott pénztári feladatokat is ellát. Ebben az esetben a pénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár egy jogi személy, mely az e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően működik. Az alapítás során az önkéntes nyugdíjpénztár jár el alapítóként. Ahol a törvény alapító okiratot vagy szmsz-t említ, ott az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közös alapszabályát kell érteni. A közös alapszabály az önkéntes nyugdíjpénz tárra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően tartalmazza a m a g án - n y u g d íjp én ztári tevé

kenység megkezdésének időpontját, működési területét, tagsági körét, valamint a 35. §-ban foglaltakat. (3) A fővárosi, megyei önkormányzat (a to vábbiakban: önkormányzat) nyílt pénztárként területi pénztárat alapíthat, vagy részt vehet a (4) bekezdés szerinti regionális pénztár meg alapításában, vagy pályázat útján nyílt pénz tárat megbízhat a területi pénztár teendőinek ellátásával. Ha az önkormányzat illetékességi területére nem jön létre területi pénztári funk ciót ellátó pénztár, akkor a területi pénztári fel adatok ellátására az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) ír ki pályázatot. E pályázat eredménytelensége esetén a Felügyelet nyílt pénztárat jelöl ki a területi pénztári felada tok ellátására. (4) A főváros, a megyei jogú város, a megyei, illetve több megyei önkormányzat által alapított (regionális) területi pénztár működési területe megegyezik az önkormányzat(ok) közigazgatási területével. ,.

lé k'

te jo

P< ve

ri tá sz

tá sz ad

ze te’

be T. 8. § (1) Az alapító az alapítást megelőzően alapító okirat-tervezetet készít. (2) Az alapító okirat tervezetében - a 14. §-ban meghatározottakhoz igazodóan - meg kell hatá rozni, hogy az alapítás a tagsági kör szerint zárt vagy nyílt pénztár létrehozására irányul. A zárt pénztárat az alapító a saját érdekeltségi körébe tartozó természetes személyek részére hozza létre. (3) Zárt pénztár esetében az alapító okirat ter vezete a pénztár szerveződési elvével összhang ban a tagsági kör meghatározását a) munkahelyi pénztár esetében az alapító munkáltató által foglalkoztatottak, b) kamara által alapított pénztár esetében a kamarai tagság, illetve a kamara tagszervezetei által foglalkoztatottak, c) szakmai egyesület által alapított pénztár esetében az egyesület tagsága, d) önkéntes nyugdíjpénztári tagság, e) munkavállalói érdek-képviseleti tagság részére külön-külön vagy együttesen is tar talmazhatja. (4) A 7. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekez dése szerinti alapítók által alapított pénztár zárt vagy nyílt pénztár lehet. (5) A 7. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekez dése szerinti alapítók által alapított pénztár nyílt pénztár lehet.

m< ny

tál ge

sz<

dél pé:

dél tel rer köt az

si e irá len

ala T. 9. §

Az alapító az alapítást megelőzően a pénz tári tagságra jogosultak és kötelezettek között felmérést végezhet, és szándéknyilatkozatot

kív szí lek

kérhet tőlük arról, hogy a nyilatkozat aláírója a tervezett pénztár létrehozása esetén tagként be

dés

M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

lép-e a pénztárba. A nyilatkozatkérés során fel kell hívni a figyelmet a szabad pénztárválasz tás jogára, és tilos a szabad pénztárválasztási jog bármilyen formában történő korlátozása. T. 10. § (1) A pénztár első ízben a tevékenységi enge dély közlésétől számított 30 napon belül közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szer vezettel a pénztártagok 2. számú melléklet sze rinti személyes adatait. (2) A pénztár folyamatosan, az adatszolgálta tás módjára kiadott kormányrendeletben leírtak szerint közli a pénztárak központi nyilvántar tását végző szervezettel az új pénztártagok 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait. T. 11. § (1) A 7. § Cl)—(3) bekezdésében felsorolt szerve zetek a pénztár alapításának, valamint pénztári tevékenységének költségeit részben vagy egész ben átvállalhatják. (2) Az alapítási költségek között kell elszá molni: a) az alapítás közvetlen költségeit, beleértve a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és tárgyi feltételek költségeit, b) az első éves működéshez szükséges költsé geket, beleértve a pénztár szervezete, székhelye, személyi és tárgyi feltételeinek költségeit is. T. 12. § A területi pénztárat 1997. december 31-éig kell megalapítani. Az alapítási engedély T. 13. § (1) A pénztár alapításához a Felügyelet enge délye szükséges. Az önkéntes nyugdíjpénztárnak pénztári feladat vállalásához működtetési enge délyt kell kérnie a Felügyelettől, melynek felté telei azonosak az alapítási engedélyre irányadó rendelkezésekkel. (2) A Felügyeletnek az alapítási, illetve mű ködtetési engedélyt meg kell adnia, ha a kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel. (3) Az alapítási engedély, illetve a működteté si engedély (a továbbiakban: alapítási engedély) iránti kérelemhez - a 13/A §-ban foglaltak figye lembevételével - csatolni kell: a) az alapító okirat tervezetét, b) a tervezett taglétszámra vonatkozó meg alapozott becsléseket, c) annak bemutatását, hogy az alapító hogyan kíván gondoskodni a pénztár megalakulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltéte lekről, d) az alapító alapító okiratát (társasági szerző dését, alapszabályát stb.).

(4) Az alapítási engedély alapján az alapító alapító okiratot bocsát ki, továbbá a 15. § alapján összehívja az első küldöttközgyűlést, és megkez di a pénztárüzem szervezését. (5) Alapítási engedéllyel rendelkező alapítók közösen is alapíthatnak egy pénztárat. Ebben az esetben az alapítók megállapodásban hatá rozzák meg a képviseletükben eljáró alapítót, és ennek személyét az alapító okiraton is fel tüntetik. (6) Az alapítási engedély hatályát veszti, ha a közlésétől számított 180 napon belül a pénztár nem nyújtja be tevékenységi engedély iránti ké relmét a Felügyelethez - e határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye illetve ha tevé kenységi engedély iránti kérelmét a Felügyelet elutasítja. T. 13/A § Ha a Magyarországon bejegyzett vagy nyil vántartásba vett nem természetes személy ala pító esetében a kérelmező a kérelemhez nem csatolja a 13. § (3) bekezdés d) pontja szerinti ok iratot, a Felügyelet az alapító bejegyzéséért vagy nyilvántartásba vételéért felelős szervet a kére lem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi. Az alapító okirat T.14. § a (1) Az alapító okirat tartalmazza: a) az alapító nevét, székhelyét, b) a pénztár nevét, c) a pénztár megalakulásának időpontját, d) működési területét, székhelyét, e) tagsági körét, f) a működés megkezdésének időpontját, g) az alapító nevében eljáró felelős személy nevét és személyi adatait, a rendelkezésre bocsá tott költségvetést, h) az alapító okirat kibocsátásának dátumát, i) az alapító szervezet cégszerű aláírását. (2) A pénztár az alapító okirat kibocsátását követő 15 napon belül köteles számlavezetésre feljogosított pénzforgalmi szolgáltatónál pénzfor galmi számlát nyitni. A pénzforgalmi szolgáltató a számlanyitást nem tagadhatja meg arra hivat kozva, hogy a pénztárat a bíróság még nem vette nyilvántartásba. A pénztár első küldöttközgyűlése T. 15. § (1) A pénztár első küldöttközgyűlését az ala pító hívja össze, az alapítási engedély közlésétől számított 60 napon belül. A küldöttközgyűlésen a döntés nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel történik. (2) A küldöttközgyűlés küldötteinek jelölését jelölőbizottság végzi. A jelölőbizottság 3-5 tag ból áll. A jelölőbizottságot az alapító állítja össze.

A pénztár küldöttközgyűlése 19-35 küldöttből állhat. (3) A munkáltatók által alapított pénztár kül döttközgyűlésének tagjait az azonos munkáltató nál foglalkoztatott leendő pénztártagok választ ják. Ha több munkáltató alapít pénztárat, azonos személyek jelölését kell előterjeszteni. Több mun káltató közös pénztáralapítása esetén minden munkáltatónál külön is alakulhat jelölőbizottság, és több munkáltató is alakíthat közösen egyetlen jelölőbizottságot. Ha nem egy időben tartják a munkáltatóknál a küldöttközgyűlési tagokat vá lasztó gyűléseket, az új jelölt felmerülése esetén sem kell a már előzőleg megtartott gyűléseket megismételni. (4) A kamarák, illetőleg a szakmai egyesü letek által alapított pénztár küldöttközgyűlé sének tagjait azon leendő pénztártagok közül választják, akik a kamara (kamarák), illetőleg a szakmai egyesület (szakmai egyesületek) tagjai, illetve a tagszervezeteknél alkalmazásban álló leendő pénztártagok. A jelölőbizottság állítását és a választást a kamara elnöksége, az egyesület vezetősége a kamarai, egyesületi szabályok figye lembevételével végzi. (5) A területi pénzfar küldöttközgyűlésé nek tagjait a területi önkormányzat közgyű lése választja. A jelölőbizottságot a területi önkormányzat közgyűlésének elnöke, illet ve a főpolgármester állítja össze. Regionális pénztár küldöttközgyűlésének tagjait az érin tett önkormányzatok közgyűlései arányosan választják. (6) Az önkéntes nyugdíjpénztár által alapított pénztár első küldöttközgyűlésének tagjait az ön kéntes nyugdíjpénztár közgyűlése (küldöttköz gyűlése) választja. Az önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése a törvény 7. § (2) bekezdésében meg határozott döntésével egyidejűleg határozhat ar ról is, hogy e törvényben biztosított hatáskörének gyakorlását az alapítás tekintetében az igazgatótanácsra ruházza.

III. fe je ze t A pén ztári tevékenység m egkezdésének fe lté te le i A pénztár nyilvántartásba vétele T. 16. § íl) A pénztárat a székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilván tartásba vétel iránti kérelmet az alapító okirat ki bocsátásától számított 30 napon belül az alapító nvúitia be a bírósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az alapító okiratot, az alapítási engedélyt, a kérelem beadását követően pedig az adószámról és a társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számról szóló igazolást, továbbá a pénzforgalmi szolgáltató igazolását pénzforgalmi számla meg HVG

TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

195

196

M A G A N N Y U G D I J ES M A G A N N Y U G D I J P É N Z T Á R A K

nyitásáról. A bíróság a nyilvántartásba vételről nem peres eljárásban határoz, és határozatáról egyidejűleg az illetékes ügyészséget és a Felügye letet is értesíti. (2) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vé tellel jön létre, az alapító okirat kibocsátásának időpontjára visszaható hatállyal. T. 17. § (1) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vé telt megelőzően a pénztár szervezésével össze függésben jogokat szerezhet, és kötelezettséget vállalhat. Ha a bírósági nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár kötelezettséget vállal, har madik személyekkel szemben a nyilvántartásba vétel hiányára nem hivatkozhat. (2) A bírósági nyilvántartásba vétel megtör ténte előtt az alapítók egyetemlegesen felelnek a pénztár nevében vállalt kötelezettségekért. E felelősség korlátozása vagy kizárása harmadik személlyel szemben semmis. (3) A pénztár nyilvántartásba vételének meg hiúsulása esetén a jogviták rendezésére a Ptk.nak a polgári jogi társaságra vonatkozó rendel kezéseit kell alkalmazni. A tevékenységi engedély T. 18. § (1) A pénztár tevékenységét - a pénztári működés előkészítése kivételével - a Felügye let tevékenységi engedélye birtokában kezd heti meg. (2) A pénztárnak - a 18/A §-ban foglaltak figyelembevételével - a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez csatolni kell: a) az alapító okiratot, b) az szmsz-t, c) a bírósági nyilvántartásba vétel iránti ké relem benyújtásának igazolását, illetőleg a bíró sági nyilvántartásba vételről rendelkező jogerős határozatot, d) igazolást arról, hogy a pénztár adószám mal, pénzforgalmi számlával és társadalombiz tosítási nyilvántartásba vételi számmal rendel kezik, e) hatályát vesztette, f) a pénzügyi tervet, g) a vagyonkezelési, a szolgáltatási szabályza tot, és, amennyiben a pénztár a jogszabály által előírton túl, annál részletesebb vagyonértékelési szabályzatot is használ, e vagyonértékelési sza bályzatot, h) az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgáló személyi adatait, i) a pénztártevékenységhez a törvényben elő írt személyi és tárgyi, pénzügyi feltételek meglé tét igazoló okiratokat, j) nyilatkozatot arról, hogy tevékenységét mi kor kívánja megkezdeni, HVG ! T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

k) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban T. 20/A § (1) A tevékenységi engedély közlésétől számí meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére tott 1 éven belül a pénztár köteles igazolni, hogy felkészült, l) a pénztár belső ellenőrzési rendszerére votaglétszáma eléri a 7. § (1) bekezdésében megha natkozó szabályzatot, tározott taglétszámot. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. m) ha a pénztár ügyviteli és adminisztrációs (2) Amennyiben a pénztár a fenti határidőt tevékenységének ellátásával más szervezetet bíz elmulasztja, vagy a taglétszám nem éri el a 7. § (l) tak meg, az erről szóló szerződést, bekezdésében meghatározott számot, úgy a Fel n) a letétkezelővel kötött szerződést, o) nyilatkozatot arról, hogy a pénztár a ügyelet a pénztár tevékenységi engedélyét viszFelügyelet által nyilvántartásba vett független szavonja. A tevékenységi engedély visszavonása esetén a pénztár köteles a tevékenységi engedély minősítő szervezet számára hozzáférhetővé visszavonásáról szóló határozat közlését követő teszi a pénztár teljesítménye megítéléséhez 30 napon belül végelszámolás útján történő meg szükséges, az üzleti titkokat nem tartalmazó szűnéséről dönteni. adatokat. (3) Az adóhatóság, amennyiben az alapítási engedély jogerőre emelkedett, nem tagadhatja IV. fe je ze t meg az adószám kiadását arra való hivatkozás A tagsági viszony sal, hogy a pénztár tevékenységi engedéllyel nem rendelkezik.

. A pénztártagok jogai és kötelességei

T. 18/A § Ha a pénztárt a bíróság nyilvántartásba vet te, és a kérelmező az ezt igazoló jogerős hatá rozatot a kérelemhez nem csatolja, a Felügyelet a kérelem elbírálásához szükséges adatok szol gáltatása vagy igazolása iránt megkeresi a nyil vántartást vezető bíróságot. T. 19. § ^ (1) A pénztár tevékenységi engedély iránti kérelmét a Felügyelet akkor utasíthatja el, ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jog szabályi előírásoknak, és a pénztár határidőre nem tesz eleget az esetleges hiánypótlási fel hívásnak. (2) A Felügyelet a benyújtott okiratok mó dosítását írhatja elő, ha azokból valószínű síthető, hogy a pénztár működése nem biz tonságos, illetve az okiratok szakszerűtlen rendelkezéseket tartalmaznak. (3) Amennyiben a Felügyelet elutasítja a tevékenységi engedély iránti kérelmet, a pénztár 30 napon belül köteles új alapítási, majd tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtani vagy megszűnéséről dönteni. T. 20. § (1) A tevékenységi engedély jogerőre emelkedéséig a pénztár a hozzá bármilyen jogcímen befizetett összegekből kizárólag a pénztár szervezésével összefüggő kifizetése ket teljesíthet. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése esetén a pénztár ncvcbcn eljáró személyek korlátlanul és egyetemlegesen felelősek az okozott kárért. E személyekkel szemben a Felügyelet százezertől egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság megfizetését a pénztár nem vállalhatja át.

T. 21. § (1) A pénztártagokat - e törvényben foglalt kivételekkel - azonos jogok illetik, és azonos kö telezettségek terhelik. (2) A pénztártag, ha törvény másképp nem rendelkezik, csak egyetlen pénztár tagja lehet. (3) A pénztártag a) részt vehet a pénztár szervei megválasz tásában, b) megválasztható a pénztár szerveinek tag jává, illetve tisztségviselővé, c) jogosult a pénztár működésére és gazdálko dására, valamint saját követelésének mértékére vonatkozó rendszeres tájékoztatásra, d) az szmsz szerint jogosult a pénztári nyug díjszolgáltatások igénybevételére, valamint a pénztár ezzel összefüggő tevékenységének meg ismerésére. (4) A pénztártag köteles a) tagsági viszonyát valamely általa választott pénztárban folyamatosan fenntartani. b) adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni, c)-d) hatályát vesztette. e) a jogalap nélkül felvett szolgáltatás össze gét, ezek kamatait, határidőben, maradéktalanul a pénztárnak visszafizetni, f) betartani az szmsz előírásait. Tagsági viszony keletkezése T. 22. § (1) A tagsági jogviszony kezdő időpontja a) hatályát vesztette, b) önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolás) nap ját követő hónap első napja. (2) A biztosított által választott pénztár ral történő tagsági jogviszony létesítését a

M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

biztosított írásban tett belépési nyilatkozat tal kezdeményezi. (3) Hatályát vesztette. (4) A pénztár a belépési nyilatkozat elfoga dását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a tör vény, illetve az szmsz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak (záradékoltnak) kell tekinteni. A pénztár a zá radékolt belépési nyilatkozat egy példányának vagy a tagsági okiratnak - a záradékolást követő 8 napon belül történő - megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létre jöttéről. (5) A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a pénztártag gá válásától számított 15 napon belül köte les a foglalkoztatójának bejelenteni az általa választott m agánnyugdíjpénztár megneve zését, címét, pénzforgalm i szám láján ak számát. (6) Hatályát vesztette. (7) Ha a pénztár a belépési nyilatkozat el fogadását elutasította, az elutasító döntéstől számított 3 m unkanapon belül az elutasítás tényéről egyidejűleg értesítést küld a m u n káltatónak, a biztosítottnak és a pénztárak központi nyilvántartásának. (8)-(10) Hatályát vesztette. T. 22/A § (1) Pénztár részére történő tagszervezést természetes személy, jogi személy, jogi szemé lyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: tagszervező) a pénztárral kötött szerződés alapján végezhet. (2) A tagszervezésre vonatkozó szerződés nek tartalmaznia kell a tagszervezéshez kap csolódójuttatás mértékét, a juttatás nyújtásának feltételeit, valamint a tagszervezéshez kapcso lódó károkozásáért való felelősség viselésének kérdéseit. (3) Tagszervezésért juttatást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat. (4) A pénztáritag-szervezés során a tagszerve zőnek tilos olyan módszert alkalmazni: a) amellyel más személyek terhére ígér elő nyöket a pénztártaggá váló személy részére arra az esetre, ha az más személyt pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra bír rá, vagy b) amely a pénztártaggá vagy tagszervezővé váló személytől olyan befektetést igényelne, me lyet részben vagy egészben olyan más személyek re hárít át, akiket pénztártaggá vagy tagszervező vé válásra kell rábírnia. (5) Tilos olyan módszer alkalm azása, amellyel a tagszervező vagy harmadik sze mély a közreműködésével tagsági viszonyt

létesített pénztártag tagsági viszonyának fennmaradása alapján előnyhöz jut (megtar tásijutalék). (6) Hatályát vesztette. T. 22/B § (1) A tagszervező a tagszervezés során tudo mására jutott, valamely természetes személyre vonatkozó személyes adatokat csak az adott természetes személy pénztártaggá válása érde kében használhatja fel. (2) A tagszervező - ha törvény másként nem rendelkezik - korlátlan ideig köteles megőrizni a tudomására jutott pénztár-, illetve üzleti titkot. A tagsági viszony megszűnése T. 23. § (1) A pénztártag tagsági jogviszonya a) más pénztárba v^aló átlépéssel, az átlépés napját megelőző nappal, b) elhalálozással, az elhalálozás napjával, c) zárt pénztárban a tagsági viszony szmsz szerinti feltételének megszűnésével, vagy d) hatályát vesztette. e) hatályát vesztette, f) a törvény 123. §-ának (6) bekezdése szerinti visszalépéssel, a visszalépés nap jával, g) a törvény 3. § alapján magánnyugdíjpénz tárba belépett s^mély - amennyiben a Tbj.-ben foglaltak alapján harmadik állam állampolgárá nak vagy hontalannak minősül - döntése szerint, a nyugdíj-biztosítási jogviszonya megszűnésé nek napjával, h) hatályát vesztette, i) a 28. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyösszegű szolgáltatás igénybevételével, ?) a törvény 24. § (151 bekezdésben foglalt megszüntetéssel, a megszüntetés napiával szűnik meg. (2) A tagdíjfizetés elmulasztása nem szünteti meg a tagsági viszonyt. (3) A pénztár a tagsági jogviszony megszűné séről és módjáról értesíti a Felügyeletet. (4) A tagsági viszony átlépéssel való meg szüntetésére legkorábban a pénztárbeli tagsági viszony kezdő időpontjától számított hat hónap eltelte után kerülhet sor, kivéve az (1) bekezdés c) pontja alatti esetet.

197

feltéve, hogy a tag erre irányuló bejelentése az abban meghatározott hónap utolsó napját leg alább 10 munkanappal megelőzően beérkezik a pénztárhoz. Amennyiben az átlépésre vonat kozó bejelentés az átlépés hónapját nem hatá rozza meg, és a hónap fordulónapját megelőző en 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz, az átlépés időpontja a bejelentés hónapjának utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező, az előzőekben nem említett írásbeli bejelentés alapján - a bejelentés tartalmától függetlenül - a pénztár a tag tagsági jogviszo nyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának utolsó napjával vagy az azt követő hónap utolsó napjával szüntetheti meg. A beje lentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani. (2) Az (1) bekezdés szabályait nem kell alkal mazni, ha az átlépésre a pénztárak egyesülé sével, szétválásával vagy a pénztár megszűné sével összefüggésben kerül sor. (3) Az átlépéskor a pénzíár a tag követelé sének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. A pénztár a tagsági jogviszony megszünte tésével kapcsolatos téhyleges költségeket, leg feljebb azonban a tag követeléséből annak egy ezrelékét vonhatja le. Amennyiben a) az átlépés költségei meghaladják a tag követelésének egy ezrelékét, és a tag az átadó pénztárba történt belépést követő két éven belül lép át másik pénztárba, az átadó pénztár az átlépés tényleges költ ségeinek fedezetére a tag követelésének egy ez reléket meghaladó részét, de legfeljebb ötezer forintot átlépési díjként érvényesít. Az átlépési díj nem engedhető el, a tag számára a befogadó pénztár által nem téríthető meg, a tagot illető tagdíjbefizetésből vagy a tag egyéni számlájá nak egyenlegéből nem vonható le. Í41-Í61 Hatályát vesztette.

(7) A 23. § (1) bekezdés dj pontja szerin ti esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a pénztártag a társadalombiztosításinyugdíj-igény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a benyújtást követően írásban értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat a pénztártag T. 24. § visszalépési szándékának bejelentéséről és a (1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irá nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáról, nyuló írásbeli bejelentése alapján, a 23. § (4) valamint a megállapítást követően a társada bekezdésében foglalt feltételek fennállása, va lombiztosítási nyugellátás összegének a Tny. lamint a Felügyelet által kiadott, az átlépéssel 12. § (7) bekezdése alapján számított összegé kapcsolatos ismeretekre vonatkozó módszer ről. A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek tani útmutató átvételének aláírással történő a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről igazolása esetén kerül sor. Az írásbeli bejelen szóló értesítését követően a magánnyugdíj tésben a tag meghatározhatja azt a hónapot, pénztár haladéktalanul, írásban tájékoztatja amelynek utolsó napján az átlépésre sor kerül, a pénztártagot az egyéniszámla-követelés HVG |TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

198 | M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

alapján számított életjáradék várható összegé b) a függő téte le k ből beazonosított, meghatározott hozamgarantált tőke összegp feletti összegének és a pénztártagságának irig. pénztártagot illető tagdíjbefizetések és ah ről. Amennyiben a pénztártag a visszalépés ip alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegének ről dönt, a pénztárhoz benyújtja visszalépési hoz kapcsolódó hozamok összegét havonta, felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy an az adott hónapot követő hónap 8. napiáig kérelmét, melyet az haladéktalanul továbbít a nak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetptt igényli vissza a Nyugdíjreform és Adós nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére. A tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási ságcsökkentő Alaptól. visszalépési kérelem a nyugdíjigény elbírálása nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlá (13) A pénztár 2011. máius 31-én jogosult tárgyában hozott elsőfokú határozat közlését ján történő jóváírásra. A tag a tagsági jogvi a visszalépő tag egyéni szám láját 795 Ft-tal követő legfeljebb 30 napon belül nyújtható be. szony megszűnésének napiától (2012. máius csökkenteni és azt a m űködési tartalék (8) A társadalombiztosítási nyugellátás 31.) kérheti a visszalépő tagi kifizetés átuta javára jóváírni. A pénztár a működési tar összegének - a Tny. 12. §-a (6) bekezdésén lását. Amennyiben a tag tagsági jogviszonya talék javára jóváírt összeget a 2011. m ájus alapuló - megállapításáról a nyugdíj-biztosí megszüntetésének időpontjáig nem rendelke 30-án meglévő m űködési és likviditási tar tási igazgatási szerv értesíti a magánnyugdíj talék kim erülését követően használhatja zik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a pénztárat. A pénztár a tag tagdíj-kiegészítéssel társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben fel. A pénztár a fel nem használt összeget csökkentett követelését a Tbj. 45. § (4) bekez lévő egyéni számláján kell jóváírni. 2011. szeptember 15-éig átutalja a Nyugdíjdésében foglaltak szerint köteles átutalni a reform és Adósságcsökkentő Alap pénzfor Nyugdíj-biztosítási Alap részére. galmi számlájára. T. 24/A § (9) Hatályát vesztette. (1) Amennyiben a pénztártag a 23. § (1) be (14) A visszalépő tagi kifizetések megá l (10) A 23. § (1) bekezdés f) pontjában meg kezdésének g) pontja szerinti választási lehe lapításánál a hozamgarantált tőke összegét határozott esetben a magán-nyugdíjpénztári tőségével élve magán-nyugdíjpénztári tagsági a 3. szám ú m ellékletben ^zereplő képlet al tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló kalm azásával kell szám ítani, azzal, hogy jogviszonyát meg kívánja szüntetni és az egyéni tagsági jogviszonya fenntartásának szándé számlán felhalmozott összeget - bármely or a) a szám ítás ford ulónap jak ént 2011. káról - ha e törvény eltérően nem rendelkezik szágban működő - időskori megélhetést szolgá m áius 31-ét, - személyazonosságának ellenőrzése céljából b) 2011. m ájus hónapra a KSH által köz ló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a személyesen, a nyugdíj-biztosítási igazgatási pénztár részére a nyugdíj-biztosítási jogviszony zétett. 2011. áprilisra vonatkozó inflációs szervnél kell nyilatkoznia. Azt a magán-nyug megszűnését követő 90 napon belül írásban rátát kell alkalm azni. díjpénztári tagot, aki a nyugdíj-biztosítási nyilatkozik. A nyilatkozatban meg kell jelöl (15) Az a társadalombiztosítási nyugellá igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi ni a pénztártag által választott megtakarítási tásban nem részesülő, e törvény hatálybalé fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt formát, valamint az ezt működtető intézmény pését követően pénztártaggá vált természetes vagy azért akadályozott, mert személyi sza személy, akutelies összegű társadalombizto címét és pénzforgalmi számlájának számát. badságát korlátozó büntetés vagy intézkedés (2) A pénztár a pénztártag egyéni szám sítási nyugellátásban kíván részesülni. 2012. hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé láján nyilvántartott, az (1) bekezdés szerinti március 31. napjáig kezdeményezheti tagsá tétele érdekében - kérésére - a nyugdíj-biztosígi jogviszonyának megszüntetését és egyéni nyilatkozat pénztárhoz történő megérkezé tási igazgatási szerv felkeresi (a továbbiakban: számlaegyenlege 4. § Í2) bekezdés zsk) pontja sének napját magában foglaló negyedév for helyszíni nyilatkozattétel). A helyszíni nyilat dulónapi követelésének összegét - a (3) be szerinti visszalépő tagi kifizetéssel csökken kozattétel lehetőségét a magán-nyugdíjpénzkezdésben foglaltak figyelembevételével - a tett összegének a Nyugdíjreform és Adósság tári tag 2011. január 21-éig írásban kérheti a csökkentő Alap részére történő átutalását. fordulónapot követő 50 napon belül köteles nyugdíj-biztosítási igazgatási szervtől. A nyi átutalni a tag nyilatkozatában megjelölt intéz Í16) A 23. § íll bekezdés ?) pontiában meg latkozattételre rendelkezésre álló időtartam mény részére. Az átutalt összeg más jogszabá határozott esetben a tag tagsági jogviszonya alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós lyok alkalmazásában a magánnyugdíjpénztár megszüntetésének szándékát a (15) bekez külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanul désben meghatározott időpontig annak a ma által nyújtott nyugdíjszolgáltatással esik egy mányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag gánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, ametekintet alá. (a továbbiakban: tartósan külföldön tartózkodó lvikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik. A (3) A (2) bekezdés szerinti követelés össze pénztártag) nyilatkozatát személyesen a Ma pénztár a tag tagsági jogviszonyát 2012. május gét a pénztár a tagsági jogviszony megszün gyar Köztársaság külképviseletén is megteheti. 31-ével szünteti meg (a megszüntetés napja). tetésének tényleges költségeivel csökkentheti. (11) A pénztár a függő tételként nyilván (17) A 23. § (1) bekezdés ?) pontjában meg tartott tagdíjbefizetéseket és azok hozama T. 25. § határozott esetben a tagokkal való elszámolás it. valam int a visszalépő tagok 2011. május A pénztártag egyéni számláján nyilvántar során az átlépés szabályait kell megfelelőn 31-ere m int fordulónapra vonatkozó piaci tott összegre sem a pénztártag, sem a pénztár alkalmazni. Az eszközöket - jogszabály ellen értékelés szerint számított követeléseinek hitelezői nem tarthatnak igényt. értékét egy tételben, a tagok portfoliójában kező rendelkezése hiányában - a tagsági jog viszonyát megszüntető tag portfolióján belüli a fordulónapon meglévő eszközökben 2011. A tagdíj eszközök arányának megfelelően kell átadni. jú n iu s 12-éig adja át a Nyugdíjreform és (18) A pénztár a tagsági jogviszony meg T. 26. § Adósságcsökkentő Alap részére. Az eszkö szüntetésével kapcsolatos tényleges költsége A tagdíj a pénztár szolgáltatásainak fedei zöket - jogszabály ellenkező rendelkezése zetére. valamint a pénztárszervezet működte: ket. legfeljebb azonban a tag követeléséből hiányában - a visszalépő tagok portfolió tésére a pénztártagok által önkéntesen vállalt ján belüli eszközök arányának megfelelően annak egy ezrelékét vonhatja le rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás^ iig) A tagsági jogviszonyát megszüntető tag kell átadni. jogosult a követelésének részét képező egvéniA tagdíj minden pénztártagra kötelező, lefc (12) A pénztár kisebb mértékét (a továbbiakban: egységes, a) a visszalépő tagi kifizetések összegétszámla-egvenleg tagdíjbefizetése alapián ki számított. 4.5 (2) bekezdésének zsi) pontjában tagdíj) a pénztár alapszabálya határozza meg. 2011. július 20-áig. HV G | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

M A G A N N Y U G D I J ES M A G A N N Y U G D I J P E N Z T A R A K | 199

jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (ha láleseti kedvezményezett). Járadékszolgáltatás (2) A kedvezményezettjelölés a pénztár tu T. 27. § domásulvételével, a jelölés megtételének idő (1) A pénztár a pénztártag részére a nyugdíj pontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A szolgáltatást a pénztártag által választott típusú pénztár a kedvezményezett jelöléséről a tagot a járadékszolgáltatásként nyújtja, vagy a 28. §-ban záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy foglaltak szerint egyösszegű kifizetésként tel megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásjesíti. A pénztár szolgáltatásainak jogcímét és szerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat mértékét, valamint időpontját e törvény alapján a megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg. tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által A 28. § (1) bekezdés aj pontja szerinti egyösszegű megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, kifizetés nem szolgáltatás. jogosultsága arányát, a kedvezményezettjelölés (2) A járadékszolgáltatás (szolgáltatási típus) időpontját. (3) Amennyiben a pénztártag egyidejűleg lehet: a) a tag számára élete végéig havonta előre több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenke folyósított járadék (életjáradék), ző rendelkezése hiányában a megjelölt személyek b) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a egyenlő arányban válnak jogosulttá. nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpont (4) A pénztártag az (1) bekezdésben meghatá jától számított, előre meghatározott időtartam rozott formában bármikor új kedvezményezettet (határozott időtartam) lejártáig a pénztártagnak, jelölhet. illetve kedvezményezettjének (örökösének), a (5) A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, meghatározott időtartam lejárta után a pénztár ha tag élete végéig folyósít (elején határozott időtar a) a pénztártag a korábbi kedvezményezettje tamos életjáradék), lölését visszavonja, vagy helyette másik kedvez c) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a ményezettet jelöl, pénztártag részére élethosszig folyósít, majd b) a kedvezményezett a tag halála előtt meg annak halála után kedvezményezettje részére hal, a pénztár szolgáltatási szabályzatában előre c) a tag a kedvezményezett - a bíróság jogerős meghatározott időtartam (határozott időtartam) ítélete szerint - szándékos cselekménye követ lejártáig folyósít (végén határozott időtartamos keztében hal meg. Ebben az esetben a kedvez életjáradék), ményezett az egyéni számlából nem részesülhet. d) kettő vagy több életre szóló életjáradék: a (6) Több kedvezményezett esetén, ha vala pénztártag és kedvezményezettje(i) részére járó mely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, számla rá eső részére a pénztártag halála idő ameddig legalább egyikük életben van. pontjában még életben lévő kedvezményezettek a részesedésük arányában lesznek jogosultak. Egyösszegű kifizetés (7) Ha a pénztártag kedvezményezettet nem T. 28. § jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdésben foglaltak (1) A pénztár egyösszegű kifizetést teljesít: alapján hatályát vesztette, akkor kedvezménye a) a pénztártag felhalmozási időszakban zettnek a tag természetes személy örökösét kell bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jog részére, állása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a b) annak a pénztártagnak a kérésére, akinek tagnak a törvényes öröklés rendje szerint termé a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztá szetes személy örököse nincs, akkor az egyéni rakban eltöltött és összeszámított tagsági jogvi számlán lévő összeg a pénztárra száll, és a pénz szonya nem haladja meg a 180 hónapot. tár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpont (2) Az (1) bekezdés b) pontjában a 180 hónap számításánál - nem teljes naptári hónap esetén jában fennálló egyenlegek figyelembevételével 30 naptári napot kell egy hónapnak tekinteni. kell elszámolni. (8) A kedvezményezett(ek) a pénztártag a (3) Ha a pénztártag nem az egyösszegű kifi zetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell meg felhalmozási időszakban bekövetkező halálá nak időpontjában az egyéni számla kizárólagos állapítani. tulajdonosává válik (válnak). A pénztára kedvez Kedvezményezett ményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását T. 29. § (1) A pénztártag halála esetén az egyéni követően 3 munkanapon belül megteszi a ked számla hagyatékának nem része. A tag a halála vezményezett (9) bekezdés szerinti választásá esetére természetes személy kedvezményezettet nak teljesítéséhez szükséges intézkedést. V. fe je ze t A pén ztári szolgáltatás

(9) A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt a) egy összegben felveszi, b) a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatja a Nyugdíj-bizto sítási Alap részére, c) ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájára átvezetteti, d) más pénztárnál vezetett egyéni számlájára átutaltatja. (10) A (9) bekezdés b) pontjában meghatá rozott esetben a hozzátartozói nyugellátás öszszegének a Tny. 12. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti megállapításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti a magán nyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár a pénztártag tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles a Nyugdíj-biztosítási Alap részére átutalni. 0' A szolgáltatás alapvető feltételei, a járadék legkisebb összege T. 30. § (1) A járadékszolgált-atásra jogosult a társada lombiztosítási nyugdíj iránti igényével egyidejű leg vagy azt követően kérheti a nyugdíjszolgálta tás folyósítását. (2) Hatályát vesztette. A szolgáltatás fedezete és a szolgáltatás megállapítása T. 31. § (1) A pénztár járadékos időszakban lévő tag jai járadékszolgáltatását a járadék 32. § szerinti folyósításával vagy biztosítóintézettől vásárolt já radékkal teljesítheti. A folyósítás módja a pénztár szolgáltatási szabályzata szerint járadékonként különböző lehet. (2) A járadékszolgáltatás megállapítása az egyéni számla egyenlegének - aktuáriusi mód szerek alapján - a pénztártag által választott életjáradékra, illetőleg a 28. § b) pontjában meg határozott feltételek szerint egy összegre való át váltásával történik. A járadék megállapításánál alkalmazott egységes halandósági táblában a férfi- és női halandóságot egyaránt figyelembe kell venni. A járadékot a biztonsági tartalékok képzésére és a folyósítás várható költségeire is figyelemmel kell megállapítani. (3) A pénztár tagságára és halandósági vi szonyaira vonatkozóan a pénztárnak évente biztosításmatematikai statisztikai jelentést kell készítenie a Felügyelet részére. A pénztárnak a pénztárra vonatkozó biztosításmatematikai statisztikai jelentéseit figyelembe kell venni az aktuáriusi számításoknál. A halandósági tábla összeállításának és alkalmazásának feltételeit, valamint a biztosításmatematikai statisztikai HVG I T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

200

| M A G A N N Y U G D Í J ÉS M A G A N N Y U G D I J P E N Z T A R A K

jelentés szabályait a kormány rendeletben hatá

tékelés készítésével ellenőrzi, és hiány esetén a Felügyeletet és az Alapot értesíti. rozza meg. (4) A választott szolgáltatás fedezetének kép zése a szolgáltatás teljes fedezetének az egyéni Biztosítóintézettől vásárolt számláról a választott szolgáltatás tartalékszám járadékszolgáltatás lájára egy összegben való átvezetésével történik. T. 33. § (1) A pénztár járadékszolgáltatási kötelezett A pénztár szolgáltatási tevékenységének sége a Bit. hatálya alá tartozó, valamely, az ügy félvédelmi alapban tagsággal rendelkező bizto feltételei T. 32. § sítóintézettől történő járadék vásárlása útján is teljesíthető. A járadék vásárlásának forrása a (1) A pénztár szolgáltatási tevékenységét a Felügyelet által jóváhagyott szolgáltatási sza pénztár erre vonatkozó szolgáltatási tartaléka. A biztosítóintézettől vásárolható járadékok azono bályzat alapján kezdheti meg. A pénztár által sak azzal, amelyet a pénztár maga is felajánlhat folyósított járadékszolgáltatást is tartalmazó 127. § (2) bekezdés], szolgáltatási szabályzatot a Felügyelet a (3) be kezdésben meghatározott feltételek teljesülése (2) A járadékszolgáltatást teljesítő biztosítóin tézetet a pénztár, illetve a szolgáltatást igénybe esetén engedélyezi. vevő tag egyaránt kiválaszthatja. A pénztártag (2) A pénztár szolgáltatási szabályzatának legalább az életjáradékra és valamelyik, a ked abban az esetbe^ is választhat más biztosítóin tézet által nyújtott járadékszolgáltatást, ha pénz vezményezettre is kiterjedő szolgáltatásra vonat tára is nyújtja ugyanazí a járadékszolgáltatást. kozó előírásokat, valamint a szolgáltatásokhoz A biztosítóintézettel a járadék szolgáltatására kapcsolódó biztonsági tartalék képzésének és felhasználásának szabályait kell tartalmaznia. vonatkozó szerződést a pénztár köti meg, illetve A tevékenységét kezdő pénztár szolgáltatási eljár az érintett pénztártag(ok) nevében. (3) A biztosítóintézettől vásárolt járadékkal szabályzata nem tartalmazhat saját folyósítáteljesített járadékszolgáltatásra (járadékmeg sú járadékot. Amennyiben a pénztár valamely járadékát saját maga kívánja folyósítani, úgy állapítás, egyösszegű kifizetés,'öröklés) a Bit. ehhez huszonötezer fő alatti taglétszám esetén rendelkezései az irányadóak, azzal, hogy a jára dékszolgáltatásra jogosultat legalább élethosszig legalább 3 évvel, egyéb esetben 1 évvel a szol gáltatás megkezdése előtt be kell szereznie a Fel tartó járadékban kell részesíteni. A biztosítóin tézettől vásárolt életjáradékot a tag nem szün ügyelet engedélyét. (3) A pénztár által nyújtott saját járadékszol tetheti meg. (4) Hatályát vesztette. gáltatási tevékenység feltételei: a) a pénztár saját demográfiai viszonyaira vonatkozó, e törvényben előírt statisztikákat ve VI. fe je ze t zette, ebből a pénztárra vonatkozó halandósági A p é n ztá r szervezetére és m űködésére táblát elkészítette, valamint a járadék biztonsá vo natko zó szabályok gos nyújtásához szükséges számú nyugdíjaskorú tagja van, és az ezeket alátámasztó számításokat a Felügyeletnek benyújtotta, b) az 58. § szerinti saját tevékenységi tarta léka van, c) biztonsági tartalékot képez, d) a 47. § (2) bekezdésében meghatározott ké pesítéssel rendelkező aktuáriust alkalmaz. (4) A Felügyelet a saját folyósítási járadék feltételeit tartalmazó szolgáltatási szabályzatot a járadékosok várható létszáma és a szolgáltatá sok előre látható fedezete és biztonsági tartalékai alapján engedélyezi. A szolgáltatási szabályzat részletes szabályait a kormány rendeletben ha tározza meg. (5) A Felügyelet előírhatja a szolgáltatási sza bályzat megváltoztatását, illetőleg intézkedhet és bírságot szabhat ki, ha a szabályzat valótlan ada tokát tartalmaz, illetőleg a szabályzattal szem ben támasztott jogszabályi követelményeknek nem felel meg. (6) A pénztár a folyósítás alatt álló járadékok fedezetének rendelkezésre állását aktuáriusi ér HVG I T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

Szervezeti és működési szabályzat

T. 34. § (1) A pénztár jogi személy. (2) A pénztár szervei: a) a közgyűlés, részközgyűlés vagy küldöttközgyűlés (a továbbiakban együtt: közgyűlés), b) az igazgatótanács, c) az ellenőrző bizottság, d) az szmsz szerint létrehozott szakértői bi zottságok. (3) A pénztárban vagy közgyűlés (részköz gyűlés), vagy küldöttközgyűlés működik. (4) A közgyűlés formáját, megtartásának módját és részletes szabályait az szmsz határoz za meg. (5) A közgyűlés a pénztártagok összességéből áll. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. (6) A részközgyűlés a pénztár tagságából kép zett csoportokban külön megtartott közgyűlés. A részközgyűlésen minden tag egy és csakis egy

csoportba tartozik, és a részközgyűlés határoza tait az egyes gyűlések szavazatainak összesíté sével hozza. A részközgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A részközgyűlés hatásköri és eljárási szabályait az szmsz tartalmazza. (7) A küldöttközgyűlés a pénztártagok kül dötteken keresztüli képviseletével megtartott közgyűlés. (8) A pénztár vezető tisztségviselői: a) az igazgatótanács elnöke és tagjai, b) az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai, c) minden olyan, az szmsz-ben meghatározott tisztségviselő, aki tisztségét a közgyűlés hatáskö rébe tartozó választás alapján tölti be. (9) A vezető tisztségviselői megbízás az érin tett személy által való elfogadással jön létre. A ve zető tisztségviselők megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálo zással, illetve a pénztártagsági viszony megszű nésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg. (10) Az igazgatótanács és az ellenőrző bi zottság tagjait az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közös közgyűlése választja. Az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közgyűlése a mind két szervezetet éíintő kérdésekben közösen dönt. (11) A (10) bekezdésben meghatározott közös közgyűlésen a tagoknak tagsági viszonyonként egy szavazata van. Egyebekben a közös közgyű lés szabályairól az alapszabályban kell rendel kezni. (12) Vezető tisztségviselővé nem választható olyan személy, aki a) büntetett előéletű, b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelős ségét a bíróság a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpár tolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszerve zetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény el követése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rend szerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott íté letek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) elrendeli,

M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K | 201

c) a b) pontban meghatározott bűncselek mény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy d) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró fog lalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. T. 34/A § A vezető tisztségviselőnek jelölt személy a megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn. T. 35. § Az szmsz-nek tartalmaznia kell: a) a pénztár jogállására és alapítására vonat kozó adatokat, b) a taggá válás feltételét, a pénztár szerve ződési elvét, c) a taggá válással, az átlépéssel, a társada lombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalé péssel és a tagsági viszony megszűnésével kap csolatos eljárásokat, d) a tagok, a kedvezményezettek, illetve az örökösök jogait és kötelezettségeit, é) a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvé nyesülését biztosító előírásokat, f) a pénztári bevételek tartalékok közötti meg osztási arányait és elveit - a pénztár működési szükségleteinek megfelelően -, a tagdíj fizetésé nek rendjét, ideértve a tagdíjátvállalással kapcso latos szabályokat is, g) a pénztári szolgáltatások típusait, h) a járadékszolgáltatásokkal és más tagi kö veteléssel kapcsolatos eljárási rendet, beleértve a viták rendezésének pénztáron belüli rendjét, i) a pénztár szervezetére, a közgyűlés for májára, illetve ahol küldöttközgyűlés működik, a küldöttek megválasztására és visszahívására vonatkozó szabályokat, j) az igazgatótanácsra, az ellenőrző bizott ságra, ezek választására, szakértői bizottságok ra, az ügyvezetőre, illetőleg ezek tevékenységére, hatáskör-átruházásra és a pénztár képviseletére irányadó főbb szabályokat, k) a pénztár gazdálkodására, pénzügyi ter vére, üzemvitelére vonatkozó főbb szabályokat, l) a pénztár vagyonkezelésére, adminiszt rációs és nyilvántartási, valamint beszámolási, továbbá a járadékszolgáltatási kötelezettsége ire irányadó alapvető előírásokat, ideértve azt is, hogy a pénztár e tevékenységeket maga kí vánja-e ellátni, illetőleg azokat részben vagy egészben pénztári szolgáltatóra bízza e; ez esetben a tevékenységek kihelyezésével kap csolatos előírásokat is tartalmazza a szabály zat, továbbá m) mindazt, amit e törvény meghatároz, és amit a közgyűlés szükségesnek tart.

A közgyűlés T. 36. § (1) A pénztár legfőbb szerve a közgyűlés. (2) Küldöttközgyűlés esetén a küldöttközgyű lés létszáma 25-100 küldött lehet. A küldötteket a tagok a tagok köréből létszámarányosan öt évre választják. (3) A küldöttek választásának és visszahí vásának eljárási szabályait a pénztár szmsz-e tartalmazza. Az szmsz-ben rendelkezni kell az újonnan belépő, átlépő tagok képviseleté ről is. (4) A küldöttek megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálo zással, illetve a pénztártagsági viszony megszű nésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg. T. 37. § íí) A közgyűlést legalább évente kétszer össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. A beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napiáig, a pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta előtti 90 napos időszakban kell a közgyűlés elé terjeszte ni és elfogadni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság vagy a Felügyelet elrendeli. vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztárta gok. illetve küldötteik legalább 10 százaléka - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványoz za. illetve az igazgatótanács szükségesnek látja. Az szmsz más esetekben is előírhatja a közgyűlés összehívását. (2) A közgyűlés összehívásának módjáról a pénztár szmsz-ében kell rendelkezni. A köz gyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napi rendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A közgyűlés összehívását - a közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően - egy országos napilapban, illető leg a helyi és munkahelyi időszakos lapban is legalább egy alkalommal meg kell hirdetni. A hirdetmény tartalmazza a közgyűlés helyét, időpontját, tervezett napirendjét, az előterjesz tések megtekintésének módját. A közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő napirendi pontokat az Mpt. 39. §-ának (1) be kezdésében meghatározott, a közgyűlés kizá rólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén csak akkor tárgyalhatja meg, ha az ülésen va lamennyi tag jelen van, illetve képviselve van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához. (3) A küldöttközgyűlés összehívásáról szóló értesítést a küldöttközgyűlést megelőzően leg alább 15 nappal előbb el kell juttatni a küldöt teknek. A bíróság vagy a Felügyelet az értesítés tekintetében az e törvényben foglaltnál rövidebb határidőt is előírhat.

(4) A közgyűlés összehívása az igazgatóta nács feladata. Amennyiben az igazgatótanács a közgyűlés összehívása iránt nem intézkedik, az indítványozók a Felügyelethez, annak elutasító döntése után 30 napon belül a bírósághoz fordul hatnak. A közgyűlést a bíróság vagy a Felügyelet is összehívhatja. (5) A közgyűlésre a Felügyelet képviselőjét is meg kell hívni. A Felügyelet képviselője a köz gyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. T. 38. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a pénztártagok felének képvisele te biztosított. (2) Ha a közgyűlés határozatképtelen, akkor a határozatképtelenség esetére összehívott, meg ismételt közgyűlés a meghívóban (hirdetmény ben) szereplő kérdésekben a jelenlévők, illetve képviseltek számától függetlenül határozatké pes. Amennyiben az eredeti közgyűlés meghí vója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt közgyűlés egy napon is megtartható. (3) A közgyűlésen minden küldöttnek annyi szavazata van, ahánypénztártagot képvisel. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyet tesítheti. (4) A közgyűlés a határozatait, ha az szmsz eltérően nem rendelkezik, egyszerű szavazattöbbséggel hozza. T. 39. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tar tozik: a) az alapító okirat módosítása, b) az szmsz elfogadása, illetőleg módosítása, c) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megál lapítása, valamint annak ellenőrzése, hogy az igazgatótanács tagjával és elnökével szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatá rozott kizáró ok, d) az ellenőrző bizottság tagjainak és elnö kének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, valamint annak ellenőrzése, hogy az ellenőrző bizottság tagjával és elnökével szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok, e) az igazgatótanács éves beszámolójának - ezen belül a mérleg és az aktuáriusi értékelés - elfogadása, döntés az egyes tartalékokban mu tatkozó hiány rendezéséről, f) a pénztár pénzügyi tervének elfogadása, g) a tevékenységi engedély jogerőre emelke dése előtt a pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, HVG

TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

202

M A G A N N Y U G D I J ÉS M A G A N N Y U G D I J P E N Z T A R A K

továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletéről, h) döntés érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról, i) döntés a pénztár megszűnéséről, szétválás ról vagy más pénztárral történő egyesülésről, j) döntés mindazon ügyekben, amelyeket e törvény vagy más jogszabály a hatáskörébe utal, k) a könyvvizsgáló megválasztása és felmen

Az igazgatótanács

T. 40. § (1) Az igazgatótanács a pénztár ügyvezető szerve. Az igazgatótanács létszáma páratlan számú, legalább 7 fő. Az igazgatótanácsban biz tosítani kell a pénztártagok képviseletét. Az igaz gatótanács megbízatása a megválasztásától szá mított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően az új közgyűlés alakuló ülésén új igazgatótanácsot nem választ. Az igazgatóta tése, l) döntés a tagdíjak behajtásának módjáról. nács elnökének csak olyan személy választható (2) A közgyűlésen jelenléti ívet és jegyzőköny meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. (2) Az igazgatótanács vet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az a) gondoskodik a közgyűlés hatáskörébe tar elhangzott felszólalások lényegét és a hozott ha tozó döntések előkészítéséről, a közgyűlési hatá tározatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az rozatok végrehajtásáról; igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszá b) gondoskodik a pénztár könyveinek sza molójának egy példányát. A jegyzőkönyv egy pél bályszerű vezetéséről; dányát a csatolt iratokkal együtt - a közgyűlést c) meghatározza a pénztár üzletpolitikáját; követő 30 napon belül - meg kell küldeni a Fel d) elfogadja a vagyonkezelési és vagyonérté ügyeletnek. Az elfogadott beszámolót és mérleget kelési, továbbá a szolgáltatási szabályzatot; a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló e) dönt a vagyonértékelés módjáról, vagyon könyvvizsgálói záradékával együtt a Pénzügyi kezelő, ingatlanfejlesztő, ingatlanüzemeltető, Közlönyben közzé kell tenni. Í31 A közgyűlési határozatok ellen a pénztár ingatlankezelő kiválasztásáról, valamint a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási te tagok. illetve a küldöttek, valamint a Felügyelet vékenysége végzésének módjáról, - szükség a határozat meghozatalától számított 90 napon szerint - az e tevékenységet végző szervezet belül keresetet nyújthat be a pénztár székhelye szerint illetékes törvényszéken. kiválasztásáról; f) gondolkodik a pénztár zavartalan mű ködéséről. Ennek érdekében a közgyűlés által T. 39/A § elfogadott pénzügyi terv és a jogszabályok ke (1) A vezető tisztségviselői jogviszony fenn retei között átcsoportosításokat hajthat végre. állása alatt a közgyűlés írásban, a mulasztás jog Az átcsoportosítás nem csökkentheti a fedezeti következményeinek ismertetésével felhívhatja a vezető tisztségviselőt annak igazolására, hogy a tartalékot; g) a jogszabályok keretei között dönt a saját te 34. § (12) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői vékenységi és a biztonsági tartalékok feltöltéséről, tisztség betöltéséből. illetve felhasználásáról; (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott fel h) elfogadja ügyrendjét. hívásra a vezető tisztségviselő igazolja, hogy a (3) Az igazgatótanács gyakorolja az ügyve 34. § (12) bekezdésben meghatározott feltételek zető felett a munkáltatói jogokat, kinevezi és fel menti az ügyvezető helyettesét (helyetteseit) és alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, a közgyűlés az igazolásra a főkönyvelőt. szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti el (4) Az igazgatótanács az szmsz-ben megha járásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat tározott időközönként, de legalább háromhavonként ülést tart. Ülést kell tartania ezen időszakon részére megtéríti. (3) A közgyűlés a 34/A § alapján megismert belül akkor is, ha azt közgyűlési határozat vagy a Felügyelet előírta, illetve az ellenőrző bizottság, személyes adatokat a vezető tisztségviselő meg az igazgatótanács tagjainak egyharmada vagy az választásáról meghozott döntésig, az (1) bekez dés alapján megismert személyes adatokat a ügyvezető kéri. Az ügyvezető az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz. vezető tisztségviselői jogviszony megszűnéséig (5) Az igazgatótanács ülés megtartása nélkül kezeli. távbeszélőn, telefaxon, telexen, elektronikus le (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az a sze vélben (e-mail) is hozhat érvényes határozatot, mély, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól ha az igazgatótanácsi tagok szmsz ben megha számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha tározott hányada, de legalább a fele szavazatát e határidőn belül rajta kívül álló ok miatt nem teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, lehetséges, az ok megszűnését követően hala és az szmsz-ben meghatározott időtartamon, déktalanul - nem igazolja, hogy vele szemben a de legfeljebb 8 napon belül megküldi a pénztár vezető tisztségviselői tisztség betöltését kizáró ok nem áll fenn. HV G | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

székhelyére.

(6) Az igazgatótanács ülése határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. (7) Az igazgatótanács határozatait - amennyiben az szmsz másként nem rendelkezik - a jelen lévő igazgatótanácsi tagok szavazatainak egysze rű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (8) Az igazgatótanács minősített többséggel - az igazgatótanács tagjai kétharmadának egyet értésével - határoz: a) a közgyűlés elé terjesztendő éves beszámo ló elfogadásáról, b) az ügyvezető, a vagyonkezelő, az ingatlan értékelő, az ingatlanfejlesztő, a műszaki ellenőr és a letétkezelő - nyílt pályázat útján történő kiválasztásáról, c) hatáskörei gyakorlásának átruházásáról. (9) Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók, illetve más dokumentumok egy-egy példányát. (10) A pénztár igazgatótanácsa dönthet arról, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összes sége, illetve a szolgáltatási tartalékok összessé ge) javára más tartalék(ok) befektetési hozamát jóváírja. T. 41. § Az igazgatótanács a 4 0 . § (2) bekezdés a)-b) és g) pontjaiban foglalt hatáskörének gyakorlását felelősségének érintetlenül hagyása és rendsze res beszámolási kötelezettség előírása mellett az ügyvezetőre átruházhatja. A hatáskör gyakorlá sának módjáról és mértékéről az igazgatótanács ügyrendjében kell rendelkezni. A pénztár képviselete T. 42. § (1) A pénztárat a) az igazgatótanács elnöke és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott alkalmazottja, b) az igazgatótanács 2 tagja, c) a pénztár 2 képviseleti joggal felruházott alkalmazottja, d) az ügyvezető és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott tisztségviselője együttesen képviseli. (2) A pénztár tisztségviselőjét vagy alkalma zottját az igazgatótanács ruházhatja fel képvise leti joggal. Az ellenőrző bizottság feladata és hatásköre T. 43. § (1) A közgyűlés legalább 5, legfeljebb 7 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bi zottságban a pénztártagoknak kell többségben lenniük. Az ellenőrző bizottság megbízatása a

M A G A N N Y U G D I J ES M A G A N N Y U G D I J P E N Z T A R A K I 203

képes, i. ennyii jelen gyszeísetén

egyetzámo;atlan:lenőr ténőiról. zetni, levét, ozott ell az imok arról, sszessesséamát

i)-b)

lását ősze i t az <orlánács

regy L, ízott :eleti

ilma>vise-

tagú ;ő bi;ben isa a

megválasztásától számított öt évig, illetőleg ad dig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően az új küldöttközgyűlés alakuló ülésén új ellenőrző bizottságot nem választ. Az ellenőrző bizottság elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. (2) Az ellenőrző bizottság feladata, hogy rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a jogsza bályi előírások, a pénztár pénzügyi terve, alap szabályában, szmsz-ében és szabályzataiban foglaltak megvalósulása érdekében a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénz tár fizetőképességének, bevételeinek és kiadása inak, eszközeinek és kötelezettségvállalásainak összhangját, a pénztár működését. Az ellenőrző bizottság nyílt pályázat alapján tesz javaslatot a közgyűlésnek a könyvvizsgáló személyére. (3) Az ellenőrző bizottság a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására évente ellen őrzési tervet készít, és gondoskodik annak vég rehajtásáról. (4) Az ellenőrző bizottság megállapításait évente a közgyűlés elé terjeszti. Az ellenőrző bizottság kérheti az igazgatótanács soron kívüli összehívását, ha ezt az ellenőrzés során tapasz taltak szükségessé teszik. (5) Az ellenőrző bizottság köteles megvizs gálni a hatáskörébe tartozó, a közgyűlés elé ter jesztendő jelentéseket és az igazgatótanács éves beszámolóját. Az ellenőrző bizottság hatásköré be tartozó kérdésekben az ellenőrző bizottság je lentése nélkül a közgyűlés érvényesen nem hatá rozhat. Az ellenőrző bizottság jelentését az éves beszámolóról és a pénzügyi tervről a közgyűlés előtt azokkal együtt megtekinthetővé kell tenni a tagság számára. Személyi és tárgyi feltételek T. 44. § (1) A pénztár a pénztártevékenységet csak a szolgáltatás nyújtásához, illetve a gazdálkodási, tagfelvételi tevékenység megkezdéséhez szüksé ges személyi feltételek, technikai, informatikai, műszaki felszereltség és a tevékenység végzésé re alkalmas helyiségek birtokában kezdheti meg, továbbá rendelkeznie kell a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működéshez szükséges belső szabályzatokkal, valamint az egyes tevékenységek végzésében előírt pénzügyi követelmények teljesítéséhez szükséges pénzeszközökkel, tartalékokkal. (2) A pénztár köteles a) ügyvezetőt (helyettes ügyvezetőt), b) a számviteli rendért felelős vezetőt (főköny velőt), c) befektetésekért felelős vezetőt, d) biztosításmatematikust (aktuáriust), e) könyvvizsgálót, f) jogászt,

g) belső ellenőrt alkalmazni, illetőleg foglalkoztatni. Az aj, b), c) és g) pontokban felsorolt személyeket a pénz tár kizárólag munkaviszony keretében alkalmaz hatja. (3) Az ügyvezető elláthatja a (2) bekezdés c), f) pontban meghatározottak feladatát is, amenynyiben a vonatkozó feltételeknek egyébként meg felel. (4) A pénztárnak a Felügyelet, illetve az Alap részére teljesítendő információszolgáltatás érde kében a beszámolási rendszerhez, nyilvántartási követelményekhez igazodó számítástechnikai eszközökkel, valamint a tájékoztatási kötelezett ségei teljesítése érdekében internetes honlappal kell rendelkeznie. (5) A pénztár a nevében, székhelyében, a bevételek tartalékok közötti megosztásának ará nyában, vezető tisztségviselőiben és a (2) bekez désben meghatározott személyekben bekövetke ző változást annak időpontját követő 30 napon belül a Felügyeletnek bejelenti. A pénztár a meg alakulásakor és a vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén - ideértve azok újraválasztását vagy újbóli kinevezését is -, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra, csatolja az érintett személy a) vonatkozásában a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványának eredeti példányát, b) nyilatkozatát arról, hogy vele szemben jog szabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, c) a jogszabály által előírt végzettségét vagy gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles má solatát, d) vezető tisztségviselők esetén nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról. (6) A vezető tisztségviselők, illetve a kötele ző alkalmazottak, megbízottak újraválasztása vagy újbóli kinevezése esetén az (5) bekezdés c) pontjában foglaltak ismételt igazolására nincs szükség. Az ügyvezető T. 45. §

(1) A pénztár ügyvezetője a pénztárral mun kaviszonyban álló személy. Az ügyvezető nem lehet a pénztár igazgatótanácsának elnöke, illet ve más választott tisztségviselője. (2) Ügyvezetőként (helyettes ügyvezetőként) az alkalmazható, aki a) büntetlen előéletű, nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok, b) felsőfokú pénzügyi, közgazdasági, jogi, államigazgatási vagy közhasznú menedzseri

végzettséggel rendelkezik, és legalább 2 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik. (3) Hatályát vesztette. (4) Az ügyvezető felelős az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a pénztár ered ményes működéséért, folyamatos ügyviteléért, gyakorolja a pénztár alkalmazottai felett a mun káltatói jogokat, azok kivételével, amelyeket e törvény, illetőleg az szmsz a közgyűlés vagy az igazgatótanács hatáskörébe utal. (5) Az igazgatótanács jogsértő határozata, il letve utasítása esetén az ügyvezető az ellenőrző bizottsághoz, illetve a Felügyelethez fordulhat. A könyvvizsgáló T. 46. § (1) A pénztár köteles könyvvizsgálót igény be venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizs gáló (könyvvizsgáló társaság'részére megbízás, ha a könyvvizsgáló rendelkezik pénztári minő sítéssel. (2) Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár alapí tója, tagja, a pénztár ügyvezetője, igazgatótaná csának, ellenőrző bizottságának tagja, az alapító tulajdonosa, az alapító könyvvizsgálója (kivéve, ha önkéntes nyugdíjpénztár az alapító), az ala pító vezető tisztségviselője, vezető beosztású alkalmazottja, illetve a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálója és a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgáló jának közeli hozzátartozója. (3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékeny ség folytatására jogosult szervezet, könyvvizsgá ló társaság is elláthatja. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a társaságnak a könyvvizsgálói tevékenységet végző dolgozójára kell alkalmazni. (4) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hoszszabbítható meg. A könyvvizsgáló megbízatá sának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja. Ugyanazon könyvvizsgá ló egyidejűleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és az egy pénz tártól származó jövedelme (bevétele) nem ha ladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. (5) A könyvvizsgáló társaság által végzett könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálati tevé kenységet végző dolgozó egyidejűleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladato kat, és a könyvvizsgáló társaság egy pénztártól származó bevétele nem haladhatja meg éves net tó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaság dolgozójának megbízatása egy pénztár HVG | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 201 2-RE

204 i M A G A N N Y U G D Í J ÉS M A G A N N Y U G D I J P É N Z T Á R A l <

nál legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg, azzal, hogy megbíza tásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja. (6) A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottai tól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerződéseit, pénzforgalmi számláját, értékpa pír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni. (7) A könyvvizsgáló - az alakuló közgyűlésen elfogadott pénzügyi terv kivételével - a 39. § (1) bekezdésének e)-f) pontjaiban megjelölt, a pénz tár közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelel nek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véle ményét ismertetni. E nélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat. (8) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tar talék jelentős csökkenése várható, köteles az el lenőrző bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni és a Felügyeletnek bejelenteni. (9) Ha a pénztár közgyűlését az igazgatótanács - a tudomására jutástól számított nyolc napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot. (10)-(17) Hatályát vesztette.

d) szükség szerint javaslatot tesz a pénztár egyéb szabályzatainak módosítására, közremű ködik azok elkészítésében. (2) A pénztár biztosításmatematikusaként az alkalmazható, aki a) szakirányú felsőfokú végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű biztosításmatematikusi (aktuáriusi) szakképesítéssel rendelkezik, b) legalább hároméves - biztosítónál, pénz tárnál, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnál, a Felügyeletnél (az Önkéntes Kölcsönös Biztosítópénztárak Felügyeleténél), az Állami Biztosítás felügyeletnél, felsőoktatási intézményben, a biz tosításmatematikusok szakmai érdek-képviseleti szervénél vagy biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál vagy biztosítási szaktanácsadóként szerzett - szakmai gyakor lattal rendelkezik, c) a pénztárral munkaviszonyban vagy meg bízási viszonyban áll, d) büntetlen előéletű, nem áll biztosításma tematikus foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok. (3) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül azon szakok oklevele, amelynek meg szerzéséhez tudományegyetemen, pénzügyi és számviteli főiskolán legalább négy féléves, szigorlattal lezárt matematikai és statisztikai képzés szükséges. Ilyennek minősül különösen a tudományegyetemen, pénzügyi és számviteli főiskolán fakultáció vagy posztgraduális képzés során szerzett legalább négy féléves biztosításmatematikai képzés. (4) A (2) bekezdés b) pontjában meglévő felté telek fennállását az érintett szervek igazolják. A Felügyelet az aktuáriusi szakképesítés, illetőleg a gyakorlati idő követelménye alól 3 évre felmen

A biztosításmatematikus tést adhat. T. 47. § (5) A megbízási jogviszony létesítését meg (1) A biztosításmatematikus az alábbi felada előzően a biztosításmatematikusként megbízási tokat látja el: jogviszonyt létesíteni kívánó személy a pénztár a) ellenjegyzi részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy - a pénztár pénzügyi tervét, vele szemben a (2) bekezdés d) pontjában megha - a biztosításmatematikai statisztikai jelentést, - a pénztár szolgáltatási szabályzatát, tározott kizáró ok nem áll fenn. (6) A megbízási jogviszony fennállása alatt a - a tagok pénztárak közötti átlépésére vonat biztosításmatematikus a pénztár írásbeli, a mu kozó szabályzatot, lasztás jogkövetkezményeit ismertető felhívásá - a biztosítóintézettel kötendő, a szolgáltatá sokhoz kapcsolódó szerződéseket; b) elkészíti - az éves beszámolóhoz az aktuáriusi értéke lést, - a tartalékok képzésére és megfelelőségére vonatkozó számításokat, értékeléseket; c) elvégzi - a járadékok meghatározásához szükséges számítási módszerek kidolgozását, - a tagok tájékoztatásához kapcsolódó biztosí tásmatematikai feladatokat;

ra, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül a biztosításmatema tikuson kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn. (7) A pénztár a megbízási jogviszony fenn állása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkez ményének ismertetésével felhívhatja a biztosí tásmatematikust annak igazolására, hogy vele

szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjá ban meghatározott kizáró ok. (8) Ha az (7) bekezdésben meghatározott felhívásra a biztosításmatematikus igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, a pénz tár az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány ki adása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a biztosításmatematikus ré szére megtéríti. (9) A pénztár a kizáró ok fennállásának meg állapítása céljából kezeli a) a biztosításmatematikusként megbízási jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, b) a biztosításmatematikus azon személyes adatait, amelyeket a (2) be kezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizo nyítvány tartalmaz. (10) A (9) bekezdésben meghatározott szemé lyes adatokat a pénztár a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén - a megbízási jogviszony megszűnéséig kezeli. (11) A megbízási jogviszonyt a pénztár azon nali hatállyal megszünteti, ha a) a biztosításmatematikus a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabálysze rű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon, b) ha a (2) bekezdés d) pontjában meghatáro zott kizáró ok fennállását az üzemben tartó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv ál tal kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alap ján megállapítja, e megállapításnak a biztosításmatematikus részére történő kézbesítése napján. Befektetésekért felelős vezető T. 48. § (1) A pénztár köteles befektetésekért felelős vezetőt alkalmazni abban az esetben is, ha a va gyonkezelői tevékenység ellátásával vagyonkeze lő szervezetet bíz meg. (2) A pénztár a befektetések irányítására olyan, vele munkaviszonyban álló személyt kö teles alkalmazni, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok, külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalma zói vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kettő év szakmai gyakorlattal rendel kezik, valamint megfelel a Tpt. 11. mellékletében meghatározott személyi feltételeknek. (3) Szakirányú felsőfokú végzettség az egyete men vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási,

M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K | 205

közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, il letőleg könyvvizsgálói végzettség. A pénztár vezetőire vonatkozó felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok T. 49. § (1) A pénztár vezető állású személye a 44. § (2) bekezdésében, valamint az szmsz-ben meg határozott más munkakört betöltő személy, ha a pénztárral munkaviszonyban áll, és választása, kinevezése nem a közgyűlés hatáskörébe tarto zik. (2) A pénztár vezető tisztségviselője és vezető állású személye, valamint a pénztár aktuáriusi, könyvvizsgálói, jogászi feladatait nem munkaviszony keretében ellátó személy az ilyen tiszt séget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a pénztárnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a pénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak. (3) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizott ság, valamint az szmsz-ben meghatározott más testületi szerv tagjai az adott testület döntéseiért egyetemleges felelősséget viselnek. Nem terheli a felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy in tézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban az igazgatótanácsnak és az ellenőrző bizottság nak, igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági tag esetében a közgyűlésnek bejelentette. (4) Nem választható meg a pénztár vezető tisztségviselőjének, illetve nem alkalmazható a pénztárban vezető állásúként az a személy, a) aki 10 százalékot elérő vagy azt meghala dó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézmény ben, biztosítóban, amely öt éven belül fizetéskép telenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak fel ügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét az illetékes felügyelet visszavonta; b) aki vezető tisztségviselő volt olyan önkén tes kölcsönös biztosítópénztárban, pénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét állami felügyelete viszszavonta; c) aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jog szabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította. E tekintetben súlyos szankciónak minősül, ha a Felügyelet, más ha tóság jogerős határozatban a kiszabható legma

gasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott; d) aki vezető tisztségviselője volt olyan, a Gt. hatálya alá tartozó vállalkozásnak vagy szövet kezetnek, amelyben 5 éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni; e) akinek egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége veszélyeztetné a pénztár biztonságos működését. (5 ) A (4) bekezdés e) pontja alkalmazása szempontjából a pénztár biztonságos működé sét veszélyezteti különösen, ha a leendő vezető tisztségviselő a) tevékenysége, illetve a pénztárra gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénztár független, meg bízható és körültekintő irányítását, b) üzleti tevékenységének, illetve kapcsolata inak jellege, vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni réázesedésének szerkezete olyan, hogy a vezető és/vagy ellenőrző tevékeny séget akadályozza. (6) A vezető tisztségviselő köteles a pénztár igazgatótanácsának és a Felügyeletnek haladék talanul bejelenteni, ha a) egy másik pénztárnál, befektetési vállal kozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnál vezető tisztségviselővé választják, vagy ekként alkal mazzák, illetve ilyen tisztségét megszünteti, b) valamely, Az a) pont szerinti vállalkozás ban minősített befolyást vagy szavazati jogot sze rez, vagy ilyen befolyását megszünteti, c) ellene büntetőeljárás indult. (7) A vezető tisztségviselő nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hoz zátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik. (8) A pénztár vezető tisztségviselője, a befek tetésekért felelős vezetője, a befektetési döntésho zatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazott ja, valamint önálló vagyonkezelési tevékenység folytatása esetén a 66. § (5 ) bekezdésének e) pontjában meghatározott szakértői nem lehetnek közvetlenül a portfoliókezeléshez kapcsolódó te rületen tevékenykedő alkalmazott személyek a) a letétkezelőnél, b) a befektetetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónál, így különösen a befektetési szolgáltatónál, az ingatlanértékelőnél, ingatlanforgalmazónál. A pénztárak gazdálkodása T. 50. § (1) A pénztár gazdálkodása keretében a) gondoskodik a pénztárvagyon befektetésé ről és kezeléséről, b) a pénztár működtetése, illetve a pénztár vagyon befektetése keretében a működési tarta

lék forrásai terhére tulajdont szerezhet a pénztár részére ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemel tetést, ingatlankezelést végző, a pénztár va gyonának befektetését és kezelését, a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszol gáltatási, behajtási feladatait ellátó gazdálkodó szervezetben, c) teljesíti az Alappal szemben fennálló fize tési kötelezettségeit, és igénybe veszi azok szol gáltatásait. (2) A pénztár a gazdálkodása során elért be vételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költ ségeinek fedezetére fordíthatja, abból tartaléko kat képez. A pénztár vagyona sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizethető ki. (3) A pénztár gazdálkodásából származó be vétel a társaságiadó- és helyiiparűzésiadó-kötelezettség tekintetében nem minősül vállalkozási bevételnek. (4) Az önkéntes nyugdíjpéfi£tár által működ tetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodását, va gyonkezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüze meltetését, ingatlankezelését, szolgáltatását, nyilvántartásait és könyvvezetését az önkéntes nyugdíjpénztárétól elkülönítetten kell végezni, illetve vezetni. T. 51. § Amennyiben a pénztár indulásakor vagyon nal rendelkezik, azt az alakuló közgyűlés határo zatával a tartalékok között fel kell osztani. T. 52. § (1) A pénztár köteles pénzforgalmát pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani. A számlavezetőjét és számlájának számát köteles a számlamegnyitást követően haladéktalanul bejelenteni a Felügye letnek és az Alapnak. A pénztár a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek kö zött a szolgáltatási tevékenységéhez, a tagsági viszony megszűnéséhez, a tagdíj gyűjtéséhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat. A folyamatos működéshez szük séges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközeit a pénztár a letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalja. A számlavezető a pi aci értékeléshez közli a letétkezelővel a pénzfor galmi számla és alszámlái egyenlegét. (2) A pénztár a befektetési tevékenységéhez kapcsolódó pénzforgalmát a számára letétkeze lői szolgáltatást végző hitelintézetnél kizárólag külön e célra nyitott befektetési számlán köteles bonyolítani. A pénztár a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetet és befektetési számlájának számát köteles a számlanyitást követően haladéktalanul bejelenteni a Felügye letnek. HV G

T B-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

206 í M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

(3) A pénztár köteles a pénzforgalmi számla (2) Az önkéntes nyugdíjpénztár munkaszer és a befektetési számla közötti pénzáramlások vezetét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az lehetővé tegye az önkéntes nyugdíjpénztárhoz szabályait pénzkezelési szabályzatában rögzí és a pénztárhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasá teni. gi események kihatásainak a különböző pénztári A pénztár pénzügyi terve tevékenységre történő elszámolását és folyama T. 53. § tos nyilvántartását. (1) Az igazgatótanács évente a közgyűlés (3) Azokat a bevételeket, költségeket és ráfor elé terjeszti a pénztár rövid távú és hosszú távú dításokat, amelyek mindkét típusú pénztári tevé pénzügyi tervét. A pénztár hosszú távú pénzügyi kenységhez kapcsolódnak, vagy bevételarányotervet első ízben a működés megkezdését követő san egyikhez sem rendelhetők, belső elszámolási ötödik évben készít. A pénzügyi terv nem lehet szabályok alkalmazásával kell a források között ellentétes a pénztárakra vonatkozó gazdálkodási megosztani. (4) A pénztár pénzügyi tervének tartalmaz és beszámolási szabályokkal, valamint a pénztár szabályzataival. nia kell a közös kiadásoknak és bevételeknek az (2) A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell egyes pénztári tevékenységekre eső részét is. (5) A pénztárnak a közös tevékenységére lennie arra, hogy a pénztártagok meggyőződ vonatkozóan olyan tervet kell készítenie, amely hessenek a pénztár pénzügyi céljainak megva lósíthatóságáról, a pénztár működőképességéről. tartalmazza a közös feladatok ellátása érdekében A pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottságfelmerülő kiadásokat és bevételeket. gal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a (6) Hatályát vesztette. pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó ada A pénztári tartalékok és működésük tokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíj-

ingatlan hasznosítási díjaként a működési tarta lékból átvezetett összeg, d) a fedezeti tartalék eszközeinek értékesíté séből származó bevételek, e) hatályát vesztette, f) az átlépő tagok által a más pénztárból ho zott, a tag követelésének megfelelő összeg.

T. 57. § (1) A pénztár bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. Ajartalékok ki zárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel. (2) A pénztár a törvényben meghatározott kö telező tartalékok mellett az szmsz-ben meghatá rozott további tartalékokat is képezhet.

T. 60. § (1) A likviditási tartalék az időlegesen fel nem használt eszközök' gyűjtésére, illetőleg a befek tetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, valamint a pénztár fizetőképességének biztosí tására szolgál. (2) Amennyiben a pénztár nem helyezi ki a járadékszolgáltatási tevékenységét, úgy köteles a likviditási alapon belül a pénztár által alkalma zott módozatok szerint elkülönítve járadéktartalék-alapot képezni. (3) A likviditási tartalék bevételei: a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ide iglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett, tagdíjcélú támogatás az szmsz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatáro

bevételeket, működési és szolgáltatási kiadáso kat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot. (3)-(8) Hatályát vesztette. T. 54. § (1) Az éves pénzügyi terv legalább negyed éves ütemezésben készül. (2) A hosszú távú terv elsődlegesen a pénz tár várható működési költségei és szolgáltatásai fedezete alakulását mutatja be. A hosszú távú pénzügyi terv az időszakon belül legalább éves ütemezésben készül, kiegészítve a hosszú távra alkalmazott feltételezésekkel. (3) Az éves pénzügyi terv időtartama meg egyezik a számviteli jogszabályokban meghatá rozott üzleti év időtartamával. T. 55. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás, valamint az ellenőrzés során megvizsgál ja a pénztár pénzügyi tervét. (2) A Felügyelet a pénzügyi terv átdolgozására kötelezheti a pénztárat, ha az nem tölti be a célját, nem tartalmazza az 53. § (2) bekezdésében előír takat, illetve nem felel meg a pénztár szmsz-ében foglaltaknak. A pénztár a Felügyelet észrevétele inek figyelembevételével köteles 60 napon belül a pénzügyi tervet átdolgozni.

T. 58. § (1) A pénztárnak bevételeiből elkülönített tartalékot - saját tevékenységi tartalékot - kell képeznie abban az esetben, ha járadékszolgálta tási tevékenységét nem helyezi ki. E tartalék a fel sorolt tevékenységek működési zavarai esetén, a biztonsági tartalékok kimerülése után, a fedezeti tartalék feltöltésére szolgál. (2) A saját tevékenységi tartalék mértéke 100 millió forint. T. 59. § (1) A fedezeti tartalék a szolgáltatások fedeze tének gyűjtésére és finanszírozására szolgál. (2) A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell kezelni az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékokat. (3) A fedezeti tartalék bevételei: a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ide iglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag

Az önkéntes nyugdíjpénztár által részére befizetett, tagdíjcélú támogatásnak az működtetett pénztár pénzügyi tervére vonatkozó külön szabályok szmsz-ben meghatározott része, T. 56. § b) hatályát vesztette, (1) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működ c) a fedezeti tartalék befektetéséből szárma zó realizált hozam és az eszközök értékeléséből tetett pénztár gazdálkodására és pénzügyi tervé származó pozitív különbözet, a fedezeti tarta re az 50-55. § rendelkezéseit a (2)-(5) bekezdé lékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló sekben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. HVG |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 201 2-RE

(4) A fedezeti tartalék terhére elszámolható kiadások: a) a szolgáltatások típusonkénti kiadásai, b) az átlépő tagok által a más pénztárba átvitt, a tag követelésének piaci értéken meghatározott összege, c) az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalé kok befektetésének kiadásai, d) a tagoknak piaci értéken visszatérített öszszegek, e) a fedezeti tartalék eszközeinek értékelésé ből származó negatív különbözet. (5) A fedezeti tartalék terhére a pénztártagok kal kapcsolatos kifizetések piaci értéken történ nek. "'

zott része, b) hatályát vesztette, c) a likviditási tartalék befektetéséből szárma zó realizált hozam és az eszközök értékeléséből származó pozitív különbözet, d) a likviditási tartalék eszközeinek értékesí téséből származó bevételek, e) hatályát vesztette, f) az 50. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ad minisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgál tatási feladatokat ellátó, valamint vagyonkezelő, ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingat lankezelést végző szervezetben meglévő része sedéséből származó, a likviditási tartalékot illető bevétel, g) egyéb bevételek likviditási tartalékot illető része. (4) A likviditási tartalék terhére a) a likviditási tartalék befektetésével kapcso latban felmerült kiadás,

M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K | 207

b) a likviditási tartalék eszközeinek értékelé séből származó negatív különbözet, c) a jogszabályok szerint a fedezeti tartalékba és működési célra történt átcsoportosítás számolható el. T. 61. § (1) A pénztárnak elkülönítetten kell nyilván tartania a működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat. (2) A működéssel kapcsolatos bevételek: a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ide iglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett, tagdíjcélú támogatásnak az szmsz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatáro zott része, b) hatályát vesztette, c) a működéssel kapcsolatos bevételek befek tetéséből származó realizált hozam, d) a működéssel kapcsolatos eszközök értéke sítéséből származó bevételek, e) a támogató rendelkezése szerint működési célra juttatott adomány, f) vagyonkezelő, ingatlanfejlesztést, ingat lanüzemeltetést, ingatlankezelést végző szer vezetben meglévő részesedésből származó, a működésre fordítható bevétel, g) az adminisztrációs és nyilvántartási, jára dékszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetben meglévő részesedésből származó, a működésre fordítható bevétel, h) egyéb működésre fordítható bevételek. (3) A működéssel kapcsolatos költségek, ráfor dítások között kell elszámolni: a) folyó működési kiadásokat költségnemen ként, b) az Alappal, Felügyelettel kapcsolatos fize tési kötelezettségeket, c) a tagdíj behajtásával és a jogosulatlanul felvett járadék behajtásával kapcsolatos költsé geket, d) működéssel kapcsolatos tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, valamint felújítására szükséges kiadásokat, e) a működéssel kapcsolatos bevételek befek tetésével kapcsolatos kiadásokat, valamint a fede zeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a fedezeti tartalékba átvezetett összeget, f) a működési célú befektetések értékelési különbözeiének céltartalékaként megképzett összegét.

(2) A fedezeti tartalék eszközeinek befekteté séből származó eredményt (beleértve az eszkö zök piaci értéken történő értékelésekor megálla pított különbözetet is) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára negyedévente kell jóváírni. Az elszámolóegységekre épülő nyilván tartási rendszert alkalmazó pénztárnak a fede zeti tartalék eszközeinek befektetéséből - kivéve a szolgáltatási tartalékot - származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő érté kelésekor megállapított különbözetet is) a tagok egyéni számlái javára naponta kell jóváírni. (3) A befektetésekkel kapcsolatos bevételek és költségek elszámolása során a bruttó elszámolás számviteli alapelvének érvényesülését biztosíta ni kell. (4) A pénztártagokkal kapcsolatos eseti el számolásokban (tagsági viszony megszűnése, szolgáltatás megállapítása, folyósítása esetén) a pénztár szmsz-ében, illetve szolgáltatási sza bályzatában meghatározott költségeket az egyé ni számlákat, illetve a szolgáltatási tartalékot terhelő működési bevételekként kell elszámolni. (5) A nyugdíjszolgáltatás és az azzal kapcso latos költségek teljes fedezetét képező forrásokat, vagyis a pénztártag egyéni számlájának egyenle gét egy összegben kell átcsoportosítani a tag által választott szolgáltatás tartalékába. (6) A fedezeti tartalékon belül az egyéni szám lákkal és a szolgáltatási tartalékkal, likviditási tartalékkal szemben kell elszámolni a részükre teljesített befizetéseket és a hozzájuk kapcsolha tó kiadásokat. (7) A likviditási és fedezeti tartalékokhoz, ezen belül az egyéni számlákhoz és a szolgálta tások tartalékához külön-külön befektetési port folió tartozik. A fedezeti tartalékban piaci értéken kimutatott tagi követelések együttes összegének és a függő tételek piaci értéken kimutatott állomá nyának meg kell egyeznie a velük szemben álló portfolió piaci értékelés szerinti (felhalmozott kamatot is tartalmazó) eszközértékével. (8) A felhalmozási időszakban lévő tagok öszszes nyilvántartott követelése megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével. A járadékos időszakban lévő tagok követeléseinek összege megegyezik a szolgáltatások tartalékával. A fel halmozási időszakban levő tagok egyéni számlá in nyilvántartott elszámolóegységeik darabszá mának és árfolyamának szorzata megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével.

T. 62/A § A fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,S T. 62. § (1) A tartalékok, valamint a működéssel kap százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni. A 2010. november 1-je és 2011. decem csolatos bevételek és kiadások elszámolását, ide ber 31-e közötti időszakban a pénztár jogosult értve az egyéni és szolgáltatási tartalékok bevé a működési és a likviditási tartalék forrásainak teleinek és kiadásainak elszámolását is, legalább kimerülését követően a tag egyéni számlájának havonta kell elvégezni.

befektetéséből származó pozitív hozamát havon ta, a hónap utolsó napján 265 Ft-tal csökkenteni, és azt a működési tartalék javára jóváírni. Ettől a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet. T. 63. §

(1) A pénztár befektetési teljesítményének hozamrátáját negyedévente kell meghatározni. (2)-(8) Hatályát vesztette. T. 64. §

Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik a lik viditási tartalék, és ha a pénztár képzett, a mű ködési tartalék előirányzott szintet meghaladó részének felhasználásáról történő döntés, azzal, hogy a fedezeti tartalék részét képező szolgálta tási tartalékok előirányzott szintet meghaladó részét nem lehet a fedezeti tartalékon kívül fel használni. T. 65. §

(1) Ha a nyugdíj folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalékok szintje az aktuáriusi értékelés szerint tago»ként vagy összesen nem éri el a járadékos tagok követelésével meghatá rozott szolgáltatáshoz szükséges szintet, akkor a különbséget az aktuáriusi értékelés szerint a biztonsági tartalékokból kell a fedezeti tartalék megfelelő szolgáltatási tartalékába átcsoportosí tani. Ha e tartalékok a veszteséget nem fedezik, erről a Felügyeletet tájékoztatni kell. (2) A pénztár a fedezeti tartalék terhére - a befektetési tevékenység és a szolgáltatások telje sítése kivételével - harmadik személyekkel szem ben kötelezettséget nem vállalhat. A pénztár vál tót, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, hitelt, illetőleg kölcsönt a fedezeti tartalék terhére nem vehet fel. A hitel- és kölcsön felvétel részletes szabályait a kormány rendelete tartalmazza. (3) A pénztár más szervezetekért, szemé lyekért pénzügyi kockázatot nem vállalhat, így nem adhat kölcsönt - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlását, kivéve a 66-68. § keretei között végzett befektetési tevé kenységet nem fogadhat el váltót és csekket vagy egyéb kötelezvényt, nem vállalhat pénztartozásra kezességet, ezekhez biztosítékot nem nyújthat. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a pénztár tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyil vántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a vagyonkezelési tevékenységet vég ző szervezet részére nem üzletszerűen nyújtott hitelre. (4) A pénztári szolgáltatások biztonsága ér dekében a kormány rendeletben további biztonságitartalék-képzési kötelezettséget is meghatá rozhat.

208 | M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

Vagyonkezelés T. 66. § (1) A pénztár a kockázatok mérséklése és az egyoldalú függőség megelőzése érdekében befektetéseit minden esetben köteles befektetésieszköz-csoportok szerint megosztani (befektetésiportfólió-szabályok). A befektetések megosz tása nem veszélyeztetheti a pénztár folyamatos fizetőképességét és a pénztári szolgáltatások teljesítését. (2) A pénztári befektetéseknek összhangban kell lenniük a pénztár rövid lejáratú (éven belü li) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét. (3) A befektetéseket úgy kell megválaszta ni, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától. (4) A pénztár vagyonkezelését: a) maga végezheti, ti) szerződésben részben vagy egészben külső vagyonkezelőre bízhatja. (5) A pénztár a vagyonkezelését abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nél kül önállóan, ha a) ezt a pénztár szmsz-e tartalmazza, b) vagyonkezelési és vagyonértékelési sza bályzattal rendelkezik, c) hatályát vesztette, d) hatályát vesztette, e) a vagyonkezelési tevékenység irányítására a 48. § (2) bekezdésében meghatározott képesí téssel rendelkező szakembert és - ha befektetési portfoliója ingatlant is tartalmaz - ingatlanérté kelőt is alkalmaz. Az ingatlan értékelésével olyan személy bízható meg, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meg határozott kizáró ok, és nem áll agrár-, műszaki, gazdasági vagy jogi egyetemi, illetve főiskolai végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő (a továbbiakban: ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró) foglalkozástól eltiltás hatá lya alatt. Amennyiben a pénztár ingatlanfejlesz tést végez, és az adott fejlesztés tervezett értéke meghaladja az ötmillió forintot, akkor a pénztár az építési, szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete el látásával építési műszaki ellenőrt köteles megbíz ni. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni. (6) Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 száza lékát. (7) Hatályát vesztette. HVG I T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

(8) Hatályát vesztette. (9) Pénztári vagyonkezelő csak olyan befek tetési vállalkozás, pénzügyi intézmény, biztosító részvénytársaság vagy befektetésialap-kezelő lehet, amely a) tevékenységét a Felügyelet engedélye alap

nak megszüntetéséről szóló (6) bekezdés szerinti értesítésének a Felügyelethez történő megérkezé

ján végzi, vagy b) az Európai Unió más tagállamában ren delkezik székhellyel, rendelkezik nyugdíjalapok kezelésére engedéllyel, és tevékenységét egyéb jogszabályban foglaltaknak megfelelően hatá ron átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja.

(12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, vagy az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a pénztárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az ingatlanértékelővel fennálló jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt mun kanapon belül szüntesse meg, és erről a Felügye letet értesítse.

T. 66/A § (1) Ha a pénztár a 66. § (5) bekezdés e) pontja alapján ingatlanértékelőt bíz meg, az ingatlanér tékelő a pénztár részére hatósági bizonyítvány nyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll ingatlanér tékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalko zástól eltiltás hatálya alatt. (2) Az (1) bekezdés alapján megismert szemé lyes adatokat a pénztár az ingatlanértékelő alkal mazásáról meghozott döntésig, ingatlanértékelő alkalmazása esetén a jogviszony fennállásáig kezeli. (3) A pénztár az ingatlanértékelő megbízását követő tizenöt munkanapon belül a Felügyelet nek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő sze mélyét, és csatolja a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát, .az ingatlanértékelő hatósági bizonyítványát annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevé kenységgyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (4) A Felügyelet hatósági ellenőrzés kereté ben ellenőrizheti, hogy az ingatlanértékelővel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll-e a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (5) A Felügyelet az ingatlanértékelő a) (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő megbízásának jóvá hagyásáig, b) a (4) bekezdés alapján megismert szemé lyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a pénztár az ingatlanértékelő jogviszonyá

séig kezeli. (6) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll a 34. §

T. 67. §

(1) A pénztár - a pénztár vagyonának keze lését, illetve nyilvántartásának, szolgáltatásá nak és adminisztrációjának, továbbá behajtó szervezetének végzését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését ellátó, a pénztár tulajdonában lévő szervezetek kivéte lével - nem szerezhet gazdálkodó szervezetben egy évnél hosszabb időtartamra annak jegyzett tőkéje 10 százalékáfrneghaladó mértékű közvet len tulajdoni részesedést. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott része sedés átmeneti megszerzését a Felügyeletnek - a részesedés megszerzésétől számított 15 napon belül-be kell jelenteni. (3) A pénztár nem szerezhet tulajdoni részese dést olyan gazdálkodó szervezetben, amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző 2 évben csőd- vagy felszámolási eljárást folytattak. (4) A pénztár a) az általa alapított vagy tulajdoni részesedé se mellett működő szolgáltatók kivételével nem szerezhet tulajdoni részesedést olyan gazdálko dó szervezetben, melyben a pénztárat alapítók, a pénztár tagjainak munkáltatói, illetve a pénztár részére támogatást nyújtó személy, szervezet és pénztári szolgáltató tulajdoni részesedése meg haladja a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéjé nek 10 százalékát, b) az állampapírok kivételével az egy kibo csátó által kibocsátott értékpapírba a pénztári eszközök legfeljebb 10 százalékát fektetheti be, c) az állampapírok és a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek, valamint a jelzálogle velek kivételével nem szerezheti meg az egy kibo csátó által kibocsátott értékpapírok tíz százalékot meghaladó mértékű részét, d) hatályát vesztette. (5) Egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézet nél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi számla kivételével -, valamint az ugyanazon bankcso porthoz tartozó szervezet által kibocsátott ér-

, \ |

M A G A N N Y U G D I J ES M A G A N N Y U G D Í J P E N Z T A R A K I 209

in ti

;ezéinti

ogy 14. § zott /ség álya esíti logy it az nunigye-

cezetásálajtó ését, llátó, vétetben /zett zvetészek-a ípon zesesllen tban, v'ben

sedénem álkoók,a íztár ;et és megíkéjékiboztári theti ;etési loglekibolékot

tézetámla kcso-

)tt ér

tékpapír együttes értéke nem haladhatja meg a pénztári eszközök 20 százalékát. (6) Hatályát vesztette. (7) Azt a pénznemet, amelyben a pénztár a saját maga által végzett járadékszolgáltatásban részesülő tagok számára történő kifizetések fedezetéül szolgáló tartalékot tartani köteles, a mindenkori devizaszabályoknak megfelelően a következők szerint kell meghatározni: a) a devizamegfeleltetési szabályok szem pontjából a pénztárak kötelezettségeit abban a pénznemben fennállónak kell tekinteni, amely ben a pénztár szolgáltatási kötelezettsége kelet kezik, b) a pénztár szolgáltatási tartalékai fedezeté ül szolgáló eszközöket az a) pontban meghatá rozott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni, c) a pénztárnak lehetősége van arra, hogy egy bizonyos pénznemben fennálló kötelezett ségei 30 százalékát meg nem haladó összeget ne a b) pont szerinti eszközben tartson, a kü lönböző pénznemekben tartott eszközök öszszege azonban nem lehet kisebb a különböző pénznemekben lévő összes kötelezettség őszszegénél. T. 67/A § A pénztár az általa alapított vagy tulajdoni részesedése mellett működő szolgáltatók kivéte lével a pénztári eszközöket kizárólag az alábbi eszközökben tarthatja: a) tőzsdén vagy más elismert piacon jegyzett értékpapír; b) olyan értékpapír, melynek kibocsátója kö telezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli, bármely, az a) pont szerinti piacok vala melyikére történő bevezetésére, és a bevezetés nek nincs törvényi vagy egyéb akadálya; c) olyan, az a)-b) pontokban meghatározott feltételeknek meg nem felelő tagsági jogokat meg testesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon vissza vonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolya mot tesz közzé; d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; e) befektetési jegy, kockázatitőkealap-jegy, il letőleg kollektív befektetési értékpapír; f) jelzáloglevél; gj ingatlan; h) határidős ügyletek; i) opciós ügyletek; j) lekötött betét; k) folyószámla; l) házipénztár; m) repó-(fordítottrepó-)ügyletek;

T. 67/B § (1) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességéhez a letétkezelő ellenjegyzése szükséges. A letétkezelő az adott ügy letet csak a pénztárakra vonatkozó jogszabályok szerint minősítheti, ellenjegyzése során a pénz tár döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli. (2) A pénztár a tulajdonában álló biztosítható ingatlanokra köteles teljes körű vagyonbiztosí tást kötni. (3) A pénztár a tulajdonában álló ingatlanokat kizárólag bérbeadás, továbbértékesítés, valamint fejlesztés útján hasznosíthatja. Amennyiben a pénztár a fedezeti tartalékból vásárolt ingatlant a pénztár elhelyezésére hasznosítja, akkor az ingatlan hasznosítási díjaként (hozamaként) a pénztár köteles legalább az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjat a működé si tartalékból a fedezeti tartalékba negyedévente átvezetni. (4) A pénztár az ingatlant vállalkozási tevé kenység folytatására harmadik személy részére bérbe adhatja, azonban a pénztár maga azzal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli koc kázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenységet nem végezhet. (5) Az ingatlanok bérbeadása, forgalmazása és fejlesztése (a továbbiakban: ingatlanhaszno sítás) a pénztár|befektetési tevékenység részét képezi. A befektetési üzletmenet kihelyezése az ingatlanok tulajdonjogával és hasznosításá val kapcsolatos döntések meghozatalára nem vonatkozik, azt a pénztár kizárólag saját maga végezheti. T. 67/C § (1) A pénztár a tulajdonában lévő értékpapírt kölcsönadhatja. Az értékpapír kölcsönbe adásá ra a Tpt. értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó sza bályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Értékpapír kölcsönbe adása esetén a pénz tár köteles megfelelő óvadékot kikötni. Ha az óva dék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének (4) bekezdésben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani. (3) Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikö tött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a pénztár a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet. (4) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke.

eszközcsoportokat, ezekből befektetésiportfólió-osztályokat képezni, és meghatározni azok egymás közötti arányát, továbbá az e tör vényben, valamint a törvényhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban meghatározott szabályokat és keretelőírásokat ezen osztályok szerint érvényesíteni. (2) A 67. §-ban és az (1) bekezdésben meg határozott befektetési korlátok részletes szabá lyait, a 70. § figyelembevételével, a kormány rendeletben szabályozza. A befektetési alapok által kibocsátott jegyekre vonatkozóan az alap kezelési szabályzatában meghatározott befektetésieszköz-csoport tekintetében a rendelet eltérhet a 67. § (4) bekezdésben meghatározott korlátoktól. A pénztártagok által választható portfolió T. 68/A § (1) A nyugdíjpénztár választható befektetési portfoliót biztosító rendszert (^ továbbiakban: vá lasztható portfóliós rendszer) működtet, melyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjai nak egyéni nyugdíjszámláján lévő megtakarítá sa - a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, illetve a tag döntése alapján - a portfoliók valamelyikébe kerül elhelyezésre. (2) A választható portfóliós rendszerben há rom portfoliót lehet és kell létrehozni, amelyek az alábbiak: a) klasszikus, b) kiegyensúlyozott, c) növekedési. (3) A (2) bekezdés a)-c) pontjában alkalma zott kategóriákat a pénztár választható portfolió inak megnevezéseiben alkalmazni kell. (4) A választható portfóliós rendszer indítása kor a pénztár a tagok egyéni számláit a nyugdíjkorhatárukig hátralévő idő alapján: a) amennyiben a hátralévő idő a 15 évet meg haladja, akkor a tag egyéni számláját a növeke dési portfolióba, b) amennyiben a hátralévő idő 5-15 év között van, akkor a tag egyéni számláját a kiegyensúlyo zott portfolióba, c) amennyiben a hátralévő idő 5 évnél keve sebb, akkor a tag egyéni számláját a klasszikus portfolióba sorolja be. (5) A (4) bekezdésben meghatározott besoro lásokat a pénztár rendelkezésére álló informáci ók alapján kell elvégezni.

(6) Hatályát vesztette. (7) A (4) és (6) bekezdésben meghatározott be sorolások, átsorolások kapcsán a pénztártagokra költséget terhelni nem lehet. T. 68. § (8) A pénztártag a nyugdíjkorhatárának eléré n) swapügyletek; (1) A pénztár befektetései nyilvántar séig hátralévő idő alapján meghatározott besoro o) értékpapír-kölcsönzési ügyletből származó tásában köteles a befektetett eszközökből lástól eltérhet (egyedi portfólióváltás), azonban a követelések. HVG

TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

210 ! M A G A N N Y U G D I J ES M A G A N N Y U G D Í J P E N Z T A R A K

nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben a növekedési portfoliót nem választhatja. A tagnak a pénztár felé írásban nyilatkoznia kell az egyedi portfolióváltási igényéről. Az egyedi portfólióváltási igény nem vonható vissza. A pénztárnak a tag nyilat kozatában meghatározott fordulónapot követő 8 munkanapon belül a portfólióváltást végre kell hajtania. A tag portfólióváltási igénye az előző portfólióváltástól számított 6 hónap elteltével teljesíthető. A nyilatkozatot a fordulónapot meg előzően a pénztár által meghatározott, de legfel jebb a megelőző 10. munkanapig kell benyújtani. Amennyiben a nyilatkozat fordulónapot nem jelöl meg, akkor a pénztár legkésőbbi fordulónapként a kézhezvételt követő 10. munkanapot tekintheti. Amennyiben a tag ilyen jellegű nyilatkozatot tett, akkor a pénztárnak a (6) bekezdés szerinti beso rolásaktualizálást - az adott tagra nézve - nem kell elvégeznie. (9) A befektetési teljesítmény mérését, illetve nyilvánosságra hozatalát választható portfolión ként kell elvégezni. (10) A választható portfóliós rendszert mű ködtető pénztárnak a választható portfoliók és a függő tételek közötti értékpapír-átvezetés során külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint kell eljárni. T. 68/B § (1) A választható portfóliós rendszer beveze tésére, megszüntetésére vonatkozó döntés, illet ve a rendszer szabályait tartalmazó szabályzat induláskori elfogadása a pénztár közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A választható portfóliós rendszer megindulása után a szabály zatot, illetve a befektetési politikát az igazgatótanács módosíthatja, azonban erről a következő közgyűlést tájékoztatni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a választható portfoliók megnevezését, összetételét, az egyes portfoliókhoz kapcsoló dó befektetési politika és a várható kockázatok leírását, a portfoliókra jellemző referenciaindex ismertetését, b) a rendszer működtetési költségeinek rész letes leírását, c) a rendszer működtetésének, illetve a portfólióváltásnak a tagokra és a pénztárra vonatkozó részletes eljárási szabályait, d) a tagok tájékoztatásának tartalmát és sza bályait, ej a rendszer működtetéséhez kapcsolódó számviteli, nyilvántartási és informatikai háttér leírását. (3) A pénztár befektetési politikáját a (2) be kezdésben meghatározott szabályzatba kell fog lalni. A befektetési politikára megfogalmazott előírásoknak a választható portfóliós szabályzat vonatkozásában is érvényesülniük kell. H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

T. 68/C § A portfólióváltási igényeket a pénztár szint jén összegezni kell. Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek nem haladhatják meg az egyéniszámla-követelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 2000 fo rintnál, amelyet a pénztár az egyéni számlával szemben érvényesíthet. A pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, valamint beszámolási kötelezettsége T. 69. § (1) A pénztár üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitelt vezet. A pénztár nyilvántar tása tartalmazza az eszközöket és az eszközök értékében bekövetkezett változásokat. A befek tetési portfolió eszközeit fedezeti, likviditási és működési célú befektetett eszközök szerint kell elkülöníteni. / (2) A pénztár jelentéseiben a pénztár bevé telei és kiadásai, továbbá eszközei értékváltozá sa alapján kell a fedezeti és likviditási tartalék alakulását, valamint a működéssel kapcsolatos eredmény alakulását bemutatni. (3) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni. (4) A pénztári vagyon piaci értéken történő ér tékelése a könyvviteli nyilvántartásokban az esz közöknél értékelési különbözetként, a források nál értékelésitkülönbözet tartalékaként jelenik meg. Az értékelési különbözetet a befektetések felhalmozott kamattal együttes értéke alapján kell meghatározni. (5) A pénztár a befektetési tevékenységének eredményét és a kiadások költséghatékonysá gát bemutató mérőszámokat (a pénztári telje sítménymérés mutatóit) a pénztártagok és a nyilvánosság tájékoztatása, az összehasonlítha tóság és a pénztárrendszer egészének áttekint hetősége érdekében nyilvánosságra hozza. A befektetési teljesítményt az eszközök piaci érté kelésére épülő hozamszámítással kell mérni. A költséghatékonyság mérőszámai között meg kell különböztetni a befektetésekre, a pénztár belső működtetésére és a külső szolgáltatókra fordított kiadásokat. (6) Az eszközértékelés célja, hogy valós képet adjon a pénztár portfoliójában található eszközökről, illetve az azon alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alapuló és a piac értékítéletét figyelembe vevő, egyenkénti érté kelésével. (7) Az eszközértékelés részletes szabályait a 70. §-ra is tekintettel, valamint a pénztári teljesít ménymérés mutatóinak számítási módszereit a kormány rendeletben határozza meg. (8) A pénztár a tagi követelések egyéni szám lán történő elsődleges nyilvántartását, valamint a függő tételek nyilvántartását elszámolóegysé gekben végzi.

(9) A tagot az egyéni számláján nyilvántar tott elszámolóegység mennyisége után a hozam

- amely az elszámolóegység árfolyamváltozá sában jelenik meg - olyan arányban illeti meg, ahogy elszámolóegységei összesített névértéke a hozam felosztásakor az elszámolóegységek öszszesített névértékéhez viszonyul. (10) A pénztárnak az elszámolóegységek ár folyamának számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás árfolyamot a hiba feltárását követő legközelebbi árfolyam-megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítania kell. A javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosítani min den olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett. (11) Ha hibás árfolyamon került sor elszámo lásra, a hibás és a helyes árfolyam szerint szá mított különbséget az érintettekkel legfeljebb 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha: a) a hibás árfolyamszáifiítás miatt előállt, egy elszámolóegységre vonatkozó árfolyamkülönb ség mértéke nem éri el az elszámolóegység helyes árfolyamának egy ezrelékét, illetve - ha az elszámolóegység-kezelésí'szabályzat ennél kisebb ér téket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket; b) a hibás és a helyes árfolyam különbségé ből származó elszámolási kötelezettség összeg szerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megál lapított értéket; c) a különbséget az érintetteknek kellene a pénztár részére visszatéríteniük, de a pénztár az elszámolóegység-kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy az árfolyamok különbségé ből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán az érintetteket terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint, és a keletkezett hiányt a működési vagy a likviditási tartalék terhére rendezi. (12) Az elszámolóegységekre épülő nyilván tartási rendszerre történő átállás napját a pénz tár közgyűlése határozza meg. Az átállás napja csak a negyedév utolsó napja lehet. Az átállás napjára vonatkozóan a pénztár valamennyi tag egyéniszámla-követelésének minden egyes fo rintját egy-egy elszámolóegységnek felelteti meg. A töredékforintok két tizedesjegy mértékig feleltethetők meg töredék-elszámolóegységeknek. A fedezeti tartalék portfoliója piaci értékének és az egyéniszámla-követelések piaci értékének (az egyéni számlán az átállás napjáig jóváírt szol gáltatási célú bevételek, felosztott hozamok és értékelési különbözet) átállás napjára vonatkozó különbözeiét a hozamfelosztást követően az ak tuális árfolyamon kell a tagok egyéni számlájára jóváírni.

M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

(13) Az elszámolóegységek árfolyamának megállapítása munkanaponta és a hónap utolsó napjára a letétkezelő által történik. Az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapra kell elvégezni. (14) A pénztárnak az értékelés alapján megál lapított árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia. (15) Az elszámolóegységekkel kapcsolatos tranzakciókat a pénztár kizárólag elháríthatat lan külső ok miatt, a tagok érdekében, rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékozta tása mellett felfüggesztheti, ha a portfoliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg. T. 70. § (1) Hatályát vesztette. (2) Az értékelés szabályainak, valamint a portfólióosztályok kialakításánál figyelembe kell venni a kibocsátó kockázatát, valamint azt, hogy a portfólióelem tőzsdén jegyzett-e, vagy sem, il letve az ügylet megkötésére elismert értékpapírpiacon került-e sor. (3) Az értékelés elsődlegesen az elismert piacon megállapítható árból indul ki. Ennek hiányában olyan óvatos becslést kell alkalmaz ni, amely a nyilvánosság szerinti piac hasonló értékítéletén alapul. Ha a piaci ár nem állapít ható meg, az értéket a várható bevételek figye lembevételével kell meghatározni. Hosszú távú befektetések esetében a piac rövid távú inga dozásait kiküszöbölő, a megszolgált hozamot összesítő vagy átlagoláson alapuló módszer alkalmazandó. (4) A pénztári jelentésekhez és hozamszá mításhoz a befektetési portfoliót a 62. § (7) be kezdése alapján a tartalékok, valamint a műkö déssel kapcsolatos befektetett eszközök szerint, a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok szerint külön kell értékelni. (5) A piaci eszközértékelésen alapuló vagyon értékelést tartalmazó jelentést munkanaponként, az aktuáriusi értékelést és biztosításmatematikai statisztikai jelentést évente kell elkészíteni. El kell készíteni az értékelést a nem munkanapokra eső negyedéves fordulónapra is. A vagyonértéke lést a letétkezelő végzi. (6) Nyilvánosságra kell hozni: a) a pénztár működése megkezdésének idő pontját, önkéntes nyugdíjpénztár által működ tetett magánnyugdíjpénztár esetén az önkéntes nyugdíjpénztár működése megkezdésének idő pontját is; b) a pénztár tisztségviselőinek nevét és beosz tásának megnevezését, c) hatályát vesztette, d) a pénztár taglétszámát, e) hatályát vesztette,

f) a bevételek tartalékok közötti megosztását, g) a pénztár által nyújtott szolgáltatások érté két (változását), h) a pénztár működési költségeit, i) a pénztár teljesítménymérésének főbb mu tatóit (változását), j) a pénztár vagyonkezelőjének nevét (válto zásokat), k) a kiszabott felügyeleti bírságokat, megne vezve azok okait, l) az Alap igénybevételét, m) és minden olyan fontosabb mutatót, amely a pénztárak teljesítményének összehasonlítását lehetővé teszi. (7) A pénztár által közölt kereskedelmi kom munikáció nem tartalmazhat félrevezető infor mációkat, abban a pénztár teljesítményének leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becsléseket kell alkalmazni, különösen a jövő beni hozamok vonatkozásában, és fel kell tüntet ni, hogy ezek nem kötelező érvényű előírások, és teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az e törvény alapján egyébként is nyil vánosságra hozandó adatok és tények szerepeltet hetők. A pénztár teljesítményének bemutatása kor az ugyanazon időszakra vonatkozó hivatalos fogyasztóiár-növekedést (inflációs ráfát) is fel kell tüntetni. (8) A (6) bekezdésben meghatározott ada tokat a pénztáj- szmsz-ében meghatározott módon megtekinthetővé kell tenni, és a pénz ügyi év lejártát követő 180 napon belül a Pénz ügyi Közlönyben nyilvánosságra kell hozni. A pénztár köteles alapszabályának, szmsz-ének, ezen belül a bevételek tartalékok közötti meg oszlásának változását a változásról hozott döntést követő két munkanapon belül - a vál tozások kiemelésével - internetes honlapján közzétenni. (9) A pénztár köteles éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék meg adásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt internetes hon lapján évente, a tárgyévet követő év június 30-áig nyilvánosságra hozni. (10) Az elszámolóegységekre épülő nyil vántartási rendszert működtető pénztár az elszámolóegységek árfolyamát választható portfoliónként honlapján naponta közzéteszi. A pénztárnak honlapján jelezni kell, hogy a Fel ügyelet honlapján az elszámolóegységek árfolya mára vonatkozóan összehasonlító adatok talál hatók. A közzététellel egy időben a pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamát be kell jelentenie a Felügyeletnek, és azt a Felügyelet a honlapján közzéteszi. (11) A pénztárnak biztosítania kell, hogy az elszámolóegységek árfolyama honlapján bár mikor visszakereshető és honlapjáról letölthető legyen.

T. 71. §

(1) A könyvvizsgáló által hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig a közgyűlés elé kell terjesz teni. A beszámoló tartalmazza a vagyonértékelé si és teljesítménymérési jelentéseket, valamint az aktuáriusi értékelést. (2) A pénztár likviditási helyzetének ellenőr zése érdekében a Felügyelet a pénztárat év köz ben is beszámoltathatja. (3) A pénztár beszámolási kötelezettségére, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési köte lezettségére, valamint az aktuáriusi értékelésre irányadó szabályokat a kormány rendeletben állapítja meg. T. 72. §

(1) Amennyiben a beszámoló valamelyik tartalékban olyan hiányt mutat, amely a biz tonsági tartalékokból, illetve a likviditási tarta lékból vagy a saját tevékenységi tartalékból nem pótolható, az igazgatótanács^köteles tájékoztat ni a veszteségről és az annak megszüntetését célzó stabilizációs tervéről a Felügyeletet és az Alapot. (2) A Felügyelet a demográfiai, valamint az egyéb biztonsági és jogszabály által előírt tarta lékok szintjét folyamatosan ellenőrzi, és hiányuk esetén felügyeleti intézkedést kezdeményez. (3) A (2) bekezdésben foglaltakkal azonos elbírálás alá esik az ott megnevezett tartalékok igénybevétele, valamint ha a beszámoló a kiin duló állapothoz képest a befizetésekkel növelt egyéni számlák, valamint a szolgáltatások csök kenésének, illetve a kiadásoknak az e törvényben előírt mértékénél magasabb szintjét mutatja. (4) Ha a Felügyelet az igazgatótanács stabili zációs tervét nem tartja megalapozottnak, annak átdolgozását írhatja elő. A pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatainak, valamint vagyonkezelésének kihelyezése T. 73. § (1) A pénztárak adminisztrációs és nyilván tartási, biztosításmatematikai feladataik teljesí tésével, illetve a vagyonkezelés lebonyolításával e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó és arra feljogosított, valamint a Felügyeletnek bejelentett szervezeteket bízhatnak meg. Az adminisztráci ós és nyilvántartási, biztosításmatematikai fel adatok ellátását egyetlen szervezet is végezheti. (2) A vagyonkezelés ellátásával nem bízható meg az adminisztrációs és nyilvántartási, illetve a biztosításmatematikai feladatok elvégzésével megbízott szervezet. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szer vezet a pénztárakra vonatkozó gazdálkodási, számviteli, biztosításmatematikai és befektetési előírások szerint végzi tevékenységét, és - a va HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

211

212

M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

gyonkezelő kivételével - a pénztár nevében és érdekében jár el. T. 74. § (1) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaz nia kell: a) a kezelésre átadott vagyon meghatározását; b) a pénztár által kezelésre átadott vagyonnak a vagyonkezelő vagyonától, illetve más megbízás alapján kezelt vagyontól elkülönített kezelésének szabályait; c) a befektetési korlátok és a vagyonkezelési előírások betartásának biztosítékait; d) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a va gyonkezelő olyan nyilvántartásokat vezet, ame lyek a pénztár jelentési és beszámolási kötele zettségéhez szükséges adatokat hitelt érdemlően tartalmazzák; e) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a vagyonkezelő a pénztár részére, illetve a pénz tár nyilatkozata alapján más szolgáltatók és a Felügyelet részére a jogszabályok szerinti for mában biztosítja azok jogszabályokban előírt nyilvántartási és beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, a pénztárra vonatkozó adatokat. (2) A vagyonkezelő megbízása esetén is a pénztár gondoskodik arról, hogy a vagyonkeze lési előírások ellenőrzéséhez szükséges informá ciók a Felügyelet rendelkezésére álljanak. (3) Semmis a vagyonkezelői szerződés akkor, ha a) a vagyonkezelő nem rendelkezik a va gyonkezelési tevékenység végzéséhez szüksé ges felügyeleti engedéllyel és a Felügyelet által jóváhagyott, a tevékenységére vonatkozó üzletszabályzattal, valamint nem felel meg a 66. § (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott felté teleknek, b) a vagyonkezelési szerződés nem tartalmaz za az (1) bekezdésben foglaltakat. (4) A vagyonkezelési tevékenység szerződés ben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves öszszege 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát. Az előzőekben meghatáro zottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis. (5) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell al kalmazni, ha a pénztár nyilvántartásba vétele a tárgyévben vagy az azt megelőző három naptári évben történt.

annak megszüntetéséről a pénztár 3 munkana pon belül tájékoztatja a Felügyeletet, a Felügyelet által meghatározott tartalmú adatlap megküldé sével. (2) Hatályát vesztette. (3) Valamely pénztári tevékenység szolgálta tóhoz történő kihelyezése, a kihelyezési szerző dés módosítása vagy a kihelyezés megszüntetése esetén arról a pénztártagot tájékoztatni kell. Letétkezelés, letétkezelő T. 76. § (1) A pénztár a letétkezeléssel kapcsolatos feladatai ellátásával olyan hitelintézetet köteles megbízni, amely a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti „letétkezelés” szolgáltatás nyúj tására jogosult. A pénztár csak egy letétkezelőt bízhat meg. A pénztár köteles minden befekte tési tevékenységét olyan módon végezni, hogy a pénztár tulajdonában lévő és a vagyonkezelést végző szervezet vagy szervezetek rendelkezésére bocsátott eszközök teljes egészében és folyamato san a letétkezelő birtokában maradjanak. (2) A pénztáriletét-kezelő a pénztár megbí zása alapján végzett befektetési szolgáltatások tekintetében megbízásának ellátásához szüksé ges mértékben ellenőrzi a pénztári szolgáltatót, valamint a pénzforgalmi számlát vezető szerve zetet. (3) A letétkezelő a pénztár nevében eljárva tevékenységét a pénztár érdekében a letétkeze lésre vonatkozó megbízásnak megfelelően köte les végezni. Köteles felhívni a pénztár, illetőleg a vagyonkezelő figyelmét arra, ha a befektetési megbízás végrehajtása sérti (sértené) vagy veszé lyezteti (veszélyeztetné) a pénztár érdekeit. (4) A letétkezelőnek vissza kell utasítania minden olyan rendelkezést, amely a pénztári be fektetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes. (5) Abban az esetben, ha a letétkezelő a befek tetési előírások megsértését észleli, azt legkésőbb a következő munkanapon köteles a Felügyelet nek és a pénztárnak jelenteni és a pénztári szol gáltatót (szolgáltatókat) értesíteni. (6) Hatályát vesztette.

T. 77. § (1) A 76. § (1) bekezdésben meghatározott fel adatokkal a pénztár nem bízhatja meg a vagyon kezeléssel, illetve a szolgáltatási feladatokkal megbízott gazdálkodó szervezetet. (2) A pénztári szolgáltató és a letétkezelő kö zött sem közvetlen, sem 10 százalékot meghaladó T. 75. § közvetett tulajdonosi, sem egyéb olyan gazdasági (1) A letétkezelővel, vagyonkezelővel, a szám kapcsolat nem lehet, amely összeférhetetlen a le lavezetővel, kiszervezett tevékenységet végzővel, tétkezelői feladatok ellátásával. a biztosításmatematikai feladatokat ellátóval kö (3) A pénztár által a befektetések irányítására tött szerződés és annak módosítása csak írásban alkalmazott személy és a befektetéssel kapcsola érvényes. A szolgáltatóval kötött szerződésről és tos szervezeti egység dolgozója nem lehet a pénz

HVG í T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

tár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan feladatkörben dolgozó személy, aki a letétkezeléssel kapcsolatosan uta sításokat adhat. (4) A pénztár vagyonkezelőjénél a vagyonke zelést irányító és a vagyonkezeléssel foglalkozó személy nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan beosztásban dolgozó személy, aki a letétke zeléssel foglalkozó szervezeti egységet irányítja, vagy annak közvetlen utasításokat adhat. (5) A (2) bekezdés alkalmazásában a közve tett tulajdon mértékének számítására a Hpt.-nek a közvetett tulajdon számítására vonatkozó ren delkezéseit kell alkalmazni. Informatikai rendszer védelme T. 77/A § (1) A pénztárnak ki kell alakítania a tevé kenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét, és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről, amely kiterjed a bűncselekményekkel kapcso latos kockázatok kezelésére is. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnoló giával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok fel mérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén. (2) A pénztár köteles az informatikai rendszer biztonságikockázat-elemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktuali zálni. (3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási sza bályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követel ményeket és szabályokat. (4) A pénztárnak ki kell dolgoznia az infor matikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert, és azt folyamatosan működtetnie kell. (5) A biztonságikockázat-elemzés eredmé nyének értékelése alapján a biztonsági kockázat tal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról: a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszkö zök, folyamatok, személyek) egyértelmű és viszszakereshető azonosításáról, b) az informatikai biztonsági rendszer önvé delmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárá sokról, c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminiszt rációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultsá gok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáfé rés-naplózás, rendkívüli események),

M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjá ból kritikus folyamatok eseményeit naplózza, és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve le hetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére, e) a távadatátvitel, valamint a kizárólag elekt ronikus úton megvalósuló pénzügyi tranzakciók bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességé

reállíthatóan megőrizzék, olyan módon, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadá lyozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel. (7) A pénztárnál mindenkor rendelkezésre kell állnia: a) az általa fejlesztett, megrendelésére ké szített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek, ről, f) az adathordozók szabályozott és biztonsá b) az általa fejlesztett, megrendelésére készí gos kezeléséről, tett informatikai rendszernél az adatok szintak g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos tikai szabályainak, az adatok tárolási szerkeze vírusvédelméről. tének, c) az informatikai rendszer elemeinek a pénz (6) A pénztárnak tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezeté tár által meghatározott biztonsági osztályokba séhez meg kell valósítania a biztonságikockázat sorolási rendszerének, elemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket, d) az adatokhoz történő hozzáférési rend és rendelkeznie kell legalább a következőkkel: meghatározásának, a) informatikai rendszerének működtetésére e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, vala tartalmazó okiratnak, mint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel, f) az alkalmazott szoftvereszközök jogtiszta b) minden olyan dokumentációval, amely az ságát bizonyító szerződéseknek, üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, illetőleg nyilvántartásának. a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése (8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak után is-biztosítja, kell lenni legalább: c) a szolgáltatások ellátásához szükséges in a) a működéshez szükséges és jogszabályban formatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások előírt adatok nyilvántartására, b) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasz folytonosságát biztosító tartalék berendezések kel, illetve e berendezések hiányában az ezeket nálására, helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve c) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére. szolgáltatások folytonosságát biztosító - megol (9) A pénztár belső szabályzatában meg kell dásokkal, d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehe határozni az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet. tővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezet től, valamint a megfelelő változáskövetés és vál Kiszervezés tozáskezelés fenntartását, e) az informatikai rendszer szoftverelemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, viszszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus hely reállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen men téseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondos kodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés-védelméről, f) jogszabályban meghatározott nyilván tartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább az adott tag tagsági jogviszo nyának megszűnését követő 5 évig, bármikor visszakereshetően, eredeti állapot szerint hely-

T. 77/B §

(1) A pénztár a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan te vékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, kiszervezheti. A kiszervezett tevékenységet végző a 79. § alapján adatkezelést végezhet. (2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek - a kockázattal arányos mértékben - rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági fel tételekkel, amelyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a pénztárra vonatkozóan előír. (3) A nyilvántartás kiszervezésére vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell: a) az adatvédelemre vonatkozó előírások ér vényesítését, b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzá járulását a kiszervezett tevékenységnek a pénz tár ellenőrző bizottsága, külső könyvvizsgálója

és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez, c) a kiszervezett tevékenységet végző felelős ségét az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások érvényesítéséért, a tevékenység megfelelő szín vonalon történő végzéséért, illetve a szerződés pénztár részéről történő azonnali felmondási le hetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos meg sértése esetére, d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől el várt, a tevékenység végzésének minőségére vo natkozó részletes követelményeket, e) a pénztár és a kiszervezett tevékenységet végző szervezet közötti adatátadás, -átvétel rend jét. (4) A pénztárnak rendelkeznie kell a kiszerve zésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyze tek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel. A nyilvántartást végző szervezet köteles negyed évente az adatállomány teljes körű mentésének egy példányát a pénztár részéig, átadni. (5) A pénztár ellenőrző bizottsága köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglal taknak megfelelő végzését legalább évente meg vizsgálni. ít (6) A pénztár felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabá lyi előírások betartásával és az ilyen tevékenysé get végző személyektől általában elvárható gon dossággal végezze. Amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerző désbe ütközik, a pénztár az általa szükségesnek tartott intézkedést megteszi, és erről a Felügyele tet haladéktalanul értesíti. (7) A Felügyelet a pénztár (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja, illetve más szolgálta tóval való szerződéskötésre kötelezhet. (8) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több pénztár részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudo mására jutott tényt, adatot, információt elkülö nítetten - az adatvédelmi előírások betartásával -kezelni. (9) A kiszervezett tevékenységet végző köz reműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha az igénybe vett közreműködő megfelel a (2) bekezdésben előírtaknak, és a közöttük lét rejövő szerződés - melyet a pénztárnak jóvá kell hagynia - biztosítja a kiszervezett tevé kenységnek a Felügyelet, a pénztár ellenőrző bizottsága, valamint könyvvizsgálója által történő ellenőrzését. (10) A pénztár vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója a kiszervezett tevé kenységet folytató társaságban tulajdoni részese déssel vagy szavazati joggal nem rendelkezhet, illetve a kiszervezett tevékenység végzésével HV G

T B-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

213

211+

M A G A N N Y U G D I J E5 M A G A N N Y U G D I J P E N Z T A R A K

nem bízható meg. A pénztár ellenőrző bizottsá gának tagja nem állhat alkalmazotti vagy megbí zási jogviszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel. (11) A pénztár a kiszervezett tevékenységek körét az alapszabályban köteles feltüntetni. (12) A pénztár, illetve a pénztár nyilvántartá sát végző szolgáltató informatikai rendszerének üzemeltetésére megbízott szervezet, illetve sze mély - kizárólag az informatikai rendszer üze meltetésével kapcsolatban, e célból és az ehhez szükséges mértékben - az informatikai rendszer ben tárolt adatokat megismerheti.

Vl/A fe je ze t Panaszkezelés T. 77/C § (1) A pénztár biztosítja, hogy a pénztártag a pénztár magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (sze mélyesen, telefonon) vagy írásban (személye sen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. (2) A pénztár a) a szóbeli panaszt valamennyi, a pénz tártagok számára nyitva álló helyiségben, an nak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, b) a telefonon közölt szóbeli panaszt leg alább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig, c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folya matosan fogadja. (3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. (4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár és a pénztártag közötti telefonos kom munikációt a pénztár hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről a pénz tártagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájé koztatni kell. A pénztártag kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyző könyvet. (5) A pénztár a szóbeli panaszt - a (6) be kezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a pénztártag a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénztár a panaszról és az azzal kapcso latos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7) bekezdésben foglal HVG I T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

takkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. (6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénztár a panaszról jegyzőköny vet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7) bekez désben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. (7) A pénztár az írásbeli panasszal kap csolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon beiül megküldi a pénztártagnak. (8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Á llam i Felügye letéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állam i Felügyeleténél fogyasztóvé delmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerző dés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegés sel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénztárnak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét. (9) A pénztár a panaszt és az arra adott vá laszt három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja. (1 0 ) A pénztár a pénztártagok panaszai ha tékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásá ról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésé nek szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénztár a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja a pénztártagot a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról. (11) A pénztár az ügyfelek panaszairól, va lamint az azok rendezését, megoldását szolgá ló intézkedésekről nyilvántartást vezet. (1 2 ) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartás nak tartalmaznia kell a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képe ző esemény vagy tény megjelölését, b) a panasz benyújtásának időpontját, c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát, d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésé nek határidejét és a végrehajtásért felelős sze mély megnevezését, továbbá e) a panasz megválaszolásának időpontját. (1 3 ) A pénztár a panaszkezelési szabályza tot a pénztártagok számára nyitva álló helyi

ségében, ennek hiányában a székhelyén kifüg geszti, és a honlapján közzéteszi. (14) A pénztár a panasz kivizsgálásáért a fo gyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. (15) A pénztár köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kap csolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

VII. fe je ze t T ito k tartás Az üzleti titok és pénztártitok T. 78. § (1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fo galma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében megha tározott fogalmat kell érteni. (2) Pénztártitok minden olyan, a pénztártag ról a pénztár vagy a pén#ári szolgáltató szerve zet rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag személyére, adataira, vagyo ni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, járulékbefizetéseire és a részére járó nyugdíjszolgáltatásra vonatko zik. A pénztártagok nyilvántartható személyes adatainak körét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza. A pénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet. (3) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és közérdekből nyilvános adat ra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén. (4) A pénztár igazgatótanácsának és az ellen őrző bizottságának tagja, a pénztár alkalmazott ja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek al kalmazottait is, köteles a pénztár működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot - időbeli korlátozás nélkül, ezen minősége megszűnését követően is - megtartani. (5) A (4) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő információhoz jutott. (6) A Felügyelet - az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával - a pénztárak egyedi azo nosítására alkalmas adatokat szolgáltat: a) statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal, b) a gazdaságpolitikai és költségvetés-poli tikai feladatok ellátása céljából az államháztar

M A G A N N Y U G D I J ES M A G A N N Y U G D I J P E N Z T A R A K

tásért felelős miniszter és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért felelős mi niszter, c) a gazdasági, pénzpiaci folyamatok elemzése, a pénztárak befektetési tevékeny ségének eredményesebbé tétele, valamint a pénztárak szolgáltatási kötelezettsége telje síthetőségének értékelése céljából az Alap, d) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 63. § íll bekezdés g) pontiában és azzal összefüggésben i) pontiában meghatározott fel adatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szerv

lenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőr zési szervvel

szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén. (2) A pénztártitok csak akkor adható ki har madik személynek, ha a) a pénztártag vagy annak törvényes képvi selője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatal mazást ad, b) a törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, részére. c) a pénztár érdeke ezt a pénztártaggal szem (7) A Felügyelet a pénztárak egyedi azonosí ben fennálló követelése behajtásához (eladá tására alkalmas adatokat szolgáltat a feladatkö sához) vagy lejárt követelése érvényesítéséhez rében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére. szükségessé teszi. (3) Aki üzleti titok vagy pénztártitok birto T. 79. § (1) A pénztártitok és üzleti titok megtartásá kába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak nak kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében révén saját maga vagy más személy részére köz vetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, eljáró továbbá hogy a pénztárnak vagy a pénztártagok a) Felügyelettel, nak hátrányt okozzon. b) az Alappal, (4) A pénztár a nyomozó hatóságot a „ha c) az Állami Számvevőszékkel, laszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, kü d) a pénztárak törvényességi felügyeletét el lön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást látó ügyészséggel, nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztat e) a folyamatban lévő büntetőeljárás kereté ni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, ben eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel, adatokról. f) külön törvényben meghatározott feltételek (5)-(7) Hatályát vesztette. megléte esetén a titkosinformáció-gyűjtésre fel hatalmazott szervvel, g) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, va lamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, h) a főigazgató eseti engedélye alapján a tör vényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, i) a büntető-, valamint polgári ügyben, továb bá csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkor mányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal. j) az adó-, vám- és társadalombiztosítási köte lezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás kereté ben eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel, k) a Gazdasági Versenyhivatallal, l) a gazdálkodás nyilvántartásához szükséges adatok tekintetében a gazdálkodás nyilvántartá sát végző szolgáltatóval, továbbá a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, m) külön törvényben meghatározott feltéte lek megléte esetén az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések fo ganatosításáért felelős szervvel, n) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 63. § fi) bekezdés g) pontiában és azzal összefüggésben i) pontiában meghatározott el

V III. fe je ze t A p é n ztá ra k átalaku lása, megszűnése Az átalakulás közös szabályai T. 79/A § (1) Pénztár átalakulásának minősül a pénztá rak egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szét válása (különválás, kiválás), továbbá az ágazatok vegyes pénztárrá alakulása és szétválása. (2) A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó ren delkezések az irányadóak az alábbi eltérésekkel: a) a jogutód pénztárnak a szolgáltatási kötele zettségeit a bírósági nyilvántartásba vétel, illetve a tevékenységengedély nélkül is teljesítenie kell; b) az átalakulással létrejövő pénztár a tevé kenységi engedély iránti kérelmet valamennyi érintett pénztárra vonatkozó melléklettel együtt, a második közgyűlés napját követő - ha az érin tett pénztárak a közgyűlésüket különböző napon tartották, akkor a később megtartott közgyűlés napját követő - 30 napon belül köteles három pél dányban a Felügyeletnek benyújtani; c) a tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbiakat kell csatolni: ca) az átalakulási szándékot kinyilvánító, va lamint a második közgyűlések jegyzőkönyveit,

ahhoz csatolva az előterjesztéseket és a jelenléti íveket; eb) a nyilatkozatot a tevékenységi engedély feltételeinek meglétéről; cc) az átalakulással létrejövő pénztár szmszét; cd) a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezeteket - ideértve az átalakuló és az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg tervezetét - és a kötelezettségek és követelések állományát tartalmazó dokumentumokat; d) a Felügyelet a tevékenységi engedélyezés re irányuló eljárásban a pénztárat ellenőrzi, és a kérelemhez csatolt dokumentumok, valamint az ellenőrzés alapján dönt az engedély megadásáról; e) a bíróság az átalakulást a Felügyelet által adott tevékenységi engedély(ek) jogerőre emel kedését követően, a jogelőd(ök) törlésével és a jogutód(ok) bejegyzésével vezeti át a nyilvántar táson. (3) Az e fejezet alapján történő átalakuláskor - törvény eltérő rendelkezése hiányában - külön adó- és illetékfizetési kötelezettség nem keletke zik. (4) Nem alakulhat át az a pénztár, amely fel számolás alatt áll. b T. 79/B §

(1) Az érintett pénztár átalakulásáról a pénz tár közgyűlése két alkalommal - a jelenlévők két harmados szavazattöbbségével - határoz. (2) A pénztár közgyűlése első ízben a pénz tár igazgatótanácsa és ellenőrző bizottsága előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a pénztár tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával (első közgyűlés). Az első közgyű lésen ismertetni kell az átalakulás módját, okát, annak célját és következményeit, különös tekin tettel a várható költségekre és a tagsági viszony folytatásának lehetőségeire. Az átalakulási szándékkal való egyetértés esetén meg kell hatá rozni a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, az átalakulás módját és az átalakulással érintett pénztárakat. (3) Ha az érintett pénztár közgyűlése egyet ért az átalakulással, a pénztár igazgatótaná csa - a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra - elkészíti az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, az átalakulással létrejövő pénztár (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, valamint az érintett pénztár alapító ok iratának, illetve alapító okirata módosításának tervezetét. (4) A vagyonmérleg-tervezeteket a számviteli jogszabályok szerinti éves beszámolómérlegével azonos bontásban kell elkészíteni. Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezeteként a számvite li jogszabályok szerinti éves beszámolómérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak for HV G í T B - K Ü L Ö N S Z Á M 201 2- R E

215

216

M A G A N N Y U G D Í J ÉS M A G A N N Y U G D I J P E N Z T A R A K

(2) A bíróság az átalakulás átvezetéséről, a rán létrejövő új pénztárak az alapító okiratukat hiánypótlás elrendeléséről a kérelem beérkezé elfogadják. A szétválásról szóló határozatban rendelkezni kell a jogutódlásról és a pénztári va sétől számított 8 napon belül határoz. A nyilván tartásba vételt elrendelő határozatot a bíróság gyon (eszközök és források) megosztásának el a Felügyeletnek és az illetékes ügyészségnek is járásáról. A pénztár valamennyi tagjának írásos nyilatkozatát beszerzi arról, hogy a tag melyik megküldi. Az átalakulás a bírósági nyilvántar pénztárban kívánja tagsági jogviszonyát folytat tásba vétellel történik meg az átalakulás napjára ni. Ha a tag a nyilatkozatot a kitűzött időpontig visszamenőleges hatállyal. A bíróság a határoza tában az átalakulás napját feltünteti. a pénztár közvetlen írásos megkeresése ellenére sem teszi meg, akkor a jogviszonya az átalakulási tervben meghatározott elvek szerinti pénztárban T. 79/D § folytatódik. (1) Az átalakulás meghiúsul, ha a) a közgyűlés az átalakulásról szóló döntését (2) A szétválás különválással vagy kiválással a 79/B § (3) bekezdésében foglalt tervezetek elfo történhet. gadása előtt megváltoztatja, (3) Különválás esetén a különváló pénztár b) a Felügyelet a tevékenységi engedély iránti megszűnik, és legalább két új pénztár jön létre. (4) Kiválás esetén az a pénztár, amelyből a kérelmet elutasítja, c) a bíróság a nyilvántartásba vétel iránti ké kiválás történik, fennmarad, és legalább egy új pénztár jön létre. relmet elutasítja. '' (2) Az átalakulás meghiúsulása esetén az ar (5) Kiválás esetén a fennmaradó pénztár a ról való tudomásszerzést követő 30 napon belül számviteli jogszabályok szerinti beszámolómér valamennyi érintett pénztár köteles az e törvény legében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit nem értékelheti át. ben előírt személyi és tárgyi feltételeknek, vala mint az egyéb jogszabályi követelményeknek Ágazatok vegyes pénztárrá alakulása, eleget tenni és a rendes működéshez szükséges intézkedéseket megtenni, szerződéses kapcsola szétválása * T. 81/A § tokat kialakítani. (1) Tevékenységi engedéllyel rendelkező ön A pénztárak egyesülése kéntes nyugdíjpénztár, valamint tevékenységi engedéllyel rendelkező magánnyugdíjpénztár T. 80. §* (1) Az azonos szerveződési elv alapján műkö magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes dő pénztárak egyesülhetnek, ha azt az érintett nyugdíjpénztárrá (vegyes nyugdíjpénztár) ala pénztárak közgyűlései elhatározzák. Az egyesü kulhat át (ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása). Az átalakulás során a bírósági be lés beolvadással vagy összeolvadással történhet. A területi pénztárba az eltérő szervezési elven jegyzéssel a magánnyugdíjpénztár önálló jogi személyisége megszűnik, valamennyi joga és felépülő pénztár is beolvadhat. (2) Beolvadás esetén a beolvadó pénztár jo kötelezettsége általános jogutódként az újonnan gai és kötelezettségei a másik pénztárra (átvevő létrejövő vegyes pénztár magán-nyugdíjpénztári pénztárra) mint általános jogutódra szállnak át. ágazatát illeti, illetve terheli. Beolvadás esetén az átvevő pénztár alapító okira (2) Ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alaku lása esetén a tevékenységi engedély iránti kére tát és szmsz-ét módosítani kell. (3) Összeolvadás esetén az egyesülő pénztá lemhez mellékelni kell az 50. § (4) bekezdésében, rak megszűnnek, és jogaik és kötelezettségeik valamint az 56. §-ban előírtaknak való megfele mint egész az új pénztárra mint jogutódra száll lést igazoló dokumentumokat is. nak át az új pénztár alapító okiratának elfogadá T. 79/C § T. 81/B § (1) A Felügyelet tevékenységet engedélyező sával. határozatának közlését követő 30 napon belül (4) Beolvadás esetén az átvevő pénztár a (1) Tevékenységi engedéllyel rendelkező ve az átalakulással létrejövő pénztár a bírósághoz számviteli jogszabályok szerinti beszámolómér gyes nyugdíjpénztár ágazatai szétválhatnak, és az egyes ágazatok külön-külön önálló jogi sze benyújtja a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét. legében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit mélyként működhetnek tovább (ágazatok szétvá A kérelemhez az alábbiakat kell mellékelni: nem értékelheti át. (5) Az egyesüléssel érintett pénztárak köz lása). A vegyes pénztár önkéntes nyugdíjpénztári a) az átalakulási szándékot kinyilvánító köz gyűlésének döntése alapján a vagyonmérleg-ter ágazatának valamennyi joga és kötelezettsége ál gyűlések, valamint a második közgyűlések jegy vezetek ellenőrzése során valamennyi pénztár talános jogutódként a létrejövő önkéntes nyugdíj zőkönyveit és jelenléti íveit, esetében ugyanaz a független könyvvizsgáló pénztárat illeti, illetve terheli. A vegyes pénztár b) a Felügyelet tevékenységet engedélyező magán-nyugdíjpénztári ágazatának valamennyi határozatát, eljárhat. joga és kötelezettsége általános jogutódként az c) a módosított szmsz-t (a módosítások megje újonnan létrejövő magánnyugdíjpénztárat illeti, A pénztárak szétválása lölésével, egységes szerkezetben), T. 81. § d) a jogutód képviseletére jogosult személyek illetve terheli. (1) Pénztár több pénztárrá szétválhat, ha (2) Az ágazatok szétválásának elhatározásá listáját vagy nyilatkozatot arról, hogy abban nem ezt a közgyűlés elhatározza, és a szétválás so hoz az szükséges, hogy a vegyes nyugdíjpénztár történt változás. dulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg. (5) Az átalakuló pénztár a számviteli jogsza bályok szerinti beszámolómérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti. (6) A vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére és az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat a számviteli jogszabályok tartalmazzák. (7) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyon leltár-tervezeteket könyvvizsgálóval és a pénztár ellenőrző bizottságával ellenőriztetni kell. Az át alakulási vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonlel tár tervezeteket az átalakuló pénztár könyvvizsgá lója nem ellenőrizheti. Az átalakulással létrejövő pénztár könyvvizsgálójává a pénztár bírósági nyil vántartásba vételétől számított három éven belül nem választható meg az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. (8) A (3) bekezdésben meghatározott terve zetek elfogadásáról azok elkészítését követően a közgyűlés határoz (második közgyűlés). A va gyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés időpontjáig legfeljebb hat hónap telhet el. (9) Azt a munkáltatót, amelyik az átala kulás miatt újabb pénztárral való kapcsolat kialakítására kényszerül, az átalakulásról, a kapcsolat kialakításához szükséges informá ciókról és teendőkről az átalakulási vagyon mérleg-tervezetek elfogadásáról határozó köz gyűlést követő 30 napon belül értesíteni kell. A munkáltatót a vele újonnan kapcsolatba kerülő pénztár értesíti. (10) A végleges vagyonmérleg tekintetében a vagyonmérleg-tervezetre vonatkozó megfelelő rendelkezések figyelembevételével a számviteli jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni. (11) Az átalakulás napja a jogutód pénztár alap szabálya hatálybalépésének időpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejűleg a második közgyűlés határoz meg. Az átalakulás napja legko rábban a második közgyűlés napja lehet, de nem lehet későbbi, mint az azt követő 30. nap.

HV G

T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

mindkét ágazata külön-külön a közgyűlésén a szétválás mellett döntsön. (3) Vegyes nyugdíjpénztár ágazatainak szét válása esetén a szétválásról szóló határozatban rögzíteni kell a közös vagyon, illetve közös köte lezettségek megosztását. (4) A vagyonmérleg-tervezeteket elfogadó közgyűlésen ágazatonként külön-külön el kell fogadni mindkét ágazat alapszabályát, illetve szmsz-ét, továbbá meg kell választani a vezető tisztségviselőket. (5) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül köteles a jogutód magánnyugdíjpénztár az e törvényben előírt személyi és tárgyi feltételek nek, valamint egyéb jogszabályi előírásoknak való megfelelésre, valamint a szükséges szerző déses kapcsolatok kialakítására. A pénztár megszűnése T. 82. § A pénztár megszüntetésére irányuló szándé kot a Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet a pénztár jogutód nélküli megszűnésekor - a fel számolás kivételével -, amennyiben a közgyűlés ezt határozatban kéri, végelszámolót nevezhet ki. A végelszámoló költségeit a pénztár viseli. T. 83. § (1) A pénztár, a felszámolás esetét kivéve, csak végelszámolást követően, a Felügyelet előze tes tájékoztatásával szűnhet meg. A végelszámo lási eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cég eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ctv.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. (2) A pénztár megszűnését az illetékes bíró ságnak be kell jelenteni. A végelszámolás kezdő időpontjában a pénztár vezető tisztségviselői közül az ellenőrző bizottsági tagok megbízatá sa nem szűnik meg. A bíróság a végelszámoló nyilvántartásba vételéről rendelkező, illetve az igazgatótanácsi tagok nyilvántartásból törléséről rendelkező végzésének meghozatalát követően a Cégközlönyben a Ctv. 102. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közleményt tesz közzé. A Felügyelet a végelszámolás lefolytatását köteles ellenőrizni. A bíróság a pénztárat a nyilvántartás ból a Felügyelet tevékenységet lezáró határozatá nak jogerőre emelkedését követően törli. (3) A pénztár végelszámolása esetén az el lenőrző bizottsági tagok megbízatása a pénztár megszűnésével egyidejűleg ér véget. (4) A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt átlépés útján más pénztárba átviszi. (5) A végelszámolás elhatározását követően a pénztár új tagot nem vehet fel, és köteles a végel számolási eljárást lefolytatni. (6) A végelszámolás kezdő időpontját követő en kezdeményezett átlépések esetén az átlépés

napja a befogadó pénztár befogadó nyilatkoza tának napja, azonban a tagi követelések átuta lása csak a végelszámolás lezárásával történik meg. (7) A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben a pénztár tagjait a pénztár jogutód nél küli megszűnéséről és 30 napos határidővel nyi latkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Amennyiben a tag nyilatkozik a más pénztárba történő átlépéséről, akkor a követelését a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell átutalni. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a végelszámoló intézkedik a tag társadalombizto sítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében. (8) A végelszámolást az arról való döntéstől számított 1 éven belül le-kell folytatni. A Felügye let a pénztár kérésére a határidőtyegy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja. (9) Amennyiben a (8) bekezdésben meghatá rozott időpontig a végelszámolás zárómérlegét nem fogadják el, és a végelszámolási eljárást nem fejezik be, akkor a Felügyelet a bíróságnál kezde ményezheti a pénztár felszámolását. „ T. 84. § (1) A pénztár felszámolási eljárására a csőd eljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszá molásról szóló 1991. évilL. törvény rendelkezése it az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) A pénztár ellen felszámolási eljárásnak van helye, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha a Fel ügyelet azt az Mpt. 112/C § alapján kezdeménye zi. A pénztár akkor minősül fizetésképtelennek, ha esedékes elismert kötelezettségeinek 60, illet ve a tagok javára vállalt szolgáltatási kötelezett ségeinek az esedékességtől számított 90 napon belül nem tesz eleget. A bíróság a felszámolást Felügyelet által kezdeményezett felszámolási el járásban a pénztár fizetésképtelenségének meg állapítása nélkül köteles elrendelni. b) A pénztár ellen nincs helye csődeljárásnak. c) A bíróság a pénztár felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Á llam i Felügyeletéről szóló törvényben meghatá rozott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazda sági társaság rendelhető ki. d) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított 8 napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárás esetében a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elren

217

b) új tag nem vehető fel, a folyamatba tett kifi zetéseket szüneteltetni kell, c) a tagdíjak beszedéséről az Alap gondosko dik. (3) A Felügyelet köteles a felszámolás kezdő időpontjában a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonni. (4) A felszámoló a felszámolás kezdő időpont jától számított 30 napon belül kiküldött levélben tájékoztatja a pénztár tagjait a felszámolás tényéről, és egyúttal 30 napos határidővel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztár ba kívánnak átlépni. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, akkor a felszámoló intézkedik a tag társadalombizto sítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében. (5 ) A felszámolás kezdő időpontjában a tarta lékokhoz tartozó eszközök listáját azonnal le kell zárni, és azt a felszámolónak át kell adni. A felszámolási eljárás során ezek az eszközök külön kezelendők, és azok csak a fedezeti tartalékkal szemben fennálló tagi, illetve hozzátartozói kö vetelések kielégítése után használhatók fel egyéb kötelezettségek kielégítésére. (6) A pénztárak felszámolása esetén a Cst. 62. §-a (1) bekezdésében meghatározott, az állam járadék jellegű követelésekért fennálló felelőssé gére vonatkozó rendelkezés a pénztártagi követe lések tekintetében nem alkalmazható. (7) Pénztár felszámolása esetén az eljárás fel függesztésének nincs helye.

IX. fe je ze t A pén ztá ra k szövetsége T. 85. § (1) A pénztárak érdekeik képviseletére és kö zös céljaik megvalósítására szövetséget hozhat nak létre. Í21 A szövetség jogi személyként működő egyesület. (3) A szövetség a pénztárak működésére vo natkozóan szakmai ajánlásokat adhat ki. (4) A pénztárak fizetőképességük biztosításá ra, tagi követeléseik és szolgáltatásaik biztonsága érdekében a szövetségen keresztül garanciarend szert hozhatnak létre.

X. fe je ze t A p én ztárak garanciaalapja T. 86. § (1) Az Alap e törvény hatálybalépésével jön létre.

delő végzés meghozatalának napja. (2) A pénztári tevékenység folytatására enge (2) A felszámolás kezdő időpontjától: a) intézkedést az Alap előzetes tájékoztatása déllyel rendelkező pénztár az Alap tagjává válik, és garanciadíjat fizet. mellett csak a felszámoló hozhat, HV G

T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

218

M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

Az Alap jogállása T. 87. § (1) Az Alap jogi személy, székhelye Budapest. (2) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel. (3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jöve delme után társasági, helyi adó, illeték fizetésére nem köteles. (4) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel. (5) Az Alapot harmadik személyekkel szem ben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnö ke vagy az ügyvezető igazgató képviseli. (6) Az Alap működésének törvényességi fel ügyeletét a Felügyelet látja el. (7) Az Alap viseli a kezelésével felmerülő költ ségeket. Az Alap feladata T. 88. § (1) Az Alap feladata: a) a 89. §-ban meghatározott kifizetések tel jesítése, b) szükség szerint, de legalább évente biztosí tásmatematikai előrejelzés készítése az Alap ga ranciális kifizetési kötelezettségeinek a tárgyévet követő időszakban várható alakulásáról, c) a pénztártagtól kapott megbízás esetén a károsult egyezségi tárgyaláson, illetve felszámo lási eljárásban való képviselete, d) külön megállapodás alapján működteti a pénztárak szövetségének erre irányuló kezdemé nyezése esetén a 85. § (4) bekezdésében meghatá rozott garanciarendszert, e) hatályát vesztette. (2) Az Alap a Felügyeletet az Alaphoz benyúj tott igényről tájékoztatja. Az Alapból történő kifizetés T. 89. § (1) Az Alap pénzeszközeit az Alapból történő garanciális kifizetésre akkor kell felhasználni: a) ha az Alap tagjánál a pénztártag vagy ked vezményezett követelése átlépés, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés vagy járadékszolgáltatás, valamint a tag elhalá lozása esetén befagyott, b) ha a tag magánnyugdíjpénztár által veze tett egyéni számlájának egyenlege a nyugdíjszol gáltatás megállapításakor nem éri el a hozamga rantált tőke összegét, c) ha a nyugdíj folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalékának szintje a szolgál tatási kötelezettségek teljesítését nem teszi lehetővé. (2) Befagyott követelésnek minősül, ha a pénztár a tag követelését az szmsz-ben meghatá rozott esedékességet követő öt napon belül nem tudja teljes egészében teljesíteni. (3) Az Alap az (1] bekezdés szerint: HVG

T B-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

a) a tagnak a felhalmozási időszak és a járadé kos időszak alatti átlépése, a társadalombiztosítá si nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a pénztár által teljesített kifizetést a Nyugdíj-biz tosítási Alap, illetve a választott pénztár részére kiegészíti a tag követelésének mértékéig, b) a tag magánnyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlegét - amennyiben az a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét - a hozamgaran tált tőke mértékéig kiegészíti, c) kiegészíti a szolgáltatási tartalékot, ha az aktuáriusi értékelés szerint a járadék folyósításá nak időszakában a szolgáltatási tartalék szintje a likviditási tartalék demográfiai tartalékának felhasználása után sem éri el a szolgáltatásra jogosult pénztártagok tagonként meghatározott követelésének összegét. (4) Az Alap a $) bekezdés b) pontjában foglalt kifizetést nem teljesíti, amennyiben a tag a) a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt nem töl tötte be, vagy b) a felhalmozási időszakban kezdeménye zett pénztárak közötti átlépések között nem telt el legalább öt év, vagy c) a felhalmozási időszakban az általa kezde ményezett egyedi portfólióváltások között nem telt el legalább öt év. (5) Az Alap a befagyott követelés kifizetését a követelés befagyását követő 30 napon belül kez di meg. Ha az Alap tagjával szemben felszámo lási eljárást kezdeményeztek, az Alapot terhelő kifizetést a bíróság felszámolást elrendelő vég zésének közzétételét követő 15 napon belül kell megkezdeni. (6) Az Alap köteles egy országos napilapban és a Magyar Közlönyben közzétenni az igényérvé nyesítés legelső napját, helyét és módját, továbbá a kifizetés teljesítésével megbízott szervezet nevét. (7) A felszámolás alatt álló pénztár járadékos tagja számára az Alap a járadék teljes összegé nek folyósítását garantálja. Minden más esetben az Alap garanciája a felszámolás kezdő időpont jában vagy, a tag kérésére, a felszámolás kezdő időpontját megelőző üzleti évről készített éves beszámoló mérlegfordulónapján a tag követelé sének összegéig áll fenn. (8) Az Alap a magánnyugdíjpénztár adatszol gáltatása alapján kormányrendeletben meghatá rozottak szerint átadja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatko zó garanciális kifizetésekre fordítható eszközö ket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap számára.

sített, az Alap igazgatósága által meghatározott módon ennek összegét és az ezzel összefüggés ben felmerült költségeket az Alap részére meg téríti, és az Alap a Felügyeletnél hivatalból kez deményezi a személyes felelősség megállapítását. (2) Az Alap által teljesített kifizetés mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át. (3) Az Alap szükség szerint a felszámolási el járás során érvényesíti az (1) bekezdésben meg határozott igényét. Az Alap tagja, garanciadíj T. 91. § Az Alap tagja garanciadíjat fizet az Alapnak. A minden pénztárra nézve azonos elvek szerinti befizetés mértékét az Alap igazgatósága határoz za meg. T. 92. § A garanciadíj alapja a pénztár éves beszámo lója szerinti tagdíjbevétel. A garanciadíj mértéke a tagdíjbevétel 0,4 százalékát nem haladhatja meg. A garanciadíj mértékét és a befizetés rendjét az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg, azzal, hogy a garanciadíjat a pénztáraknak negyedévente kelt az Alap számlájára átutalni. T. 93. § (1) Az Alap eszközeinek évi átlagos értéke nem lehet kevesebb a pénztárak összesített esz közei értékének 0,1 százalékánál, és nem halad hatja meg az 1,5 százalékot. Amennyiben az Alap eszközeinek éves átlagos értéke az előírt határ alá csökkenne, az Alap köteles a feltöltésre vonatko zó javaslatot kidolgozni. A javaslatot a Felügyelet hagyja jóvá. (2) Az Alap igazgatósága rendkívüli befize tést rendelhet el, ha az Alap eszközei az Alap e törvényben előírt fizetési kötelezettségének tel jesítését nem fedezik. A pénztárnak a rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesítenie. (3) Ha az Alap eszközeinek mértéke az (1) be kezdésben meghatározott legmagasabb mértéket meghaladja, az Alap igazgatósága a garanciadíj befizetését szünetelteti. (4) A pénztár a rendkívüli befizetés mértéké vel a 62/A §-ban meghatározott jóváírási mértéket csökkentheti, amennyiben annak elrendelésére a 89. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatáro zott kötelezettség következtében kerül sor.

Az Alap szervezete T. 94. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja. (2) Az igazgatóság tagja: T. 90. § a) az Alap ügyvezető igazgatója, (1) Az a pénztár, amelynek fizetési kötelezett b) a Pénztárak Szövetsége által delegált két fő, sége miatt az Alap - a 89. § (3) bekezdésének b) vagy ha több szövetség működik, általuk közösen pontjában foglaltak kivételével - kifizetést telje delegált két fő,

ároz-

ámotéke latja ídjét )zza ;nak ni.

téke eszílad\lap

ralá itko'elet

fizeap e ctelvüli Utal nie. ) be iket

adíj

eké iket reá áro-

c) az Alap tagjaitól független szakemberek közül a Felügyelet javaslata alapján a nyugdíjjá rulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabá lyozásáért felelős miniszter által kinevezett négy személy. (3) Az igazgatósági tagsági kinevezés vagy jelölés 3 évre szól. (4) Az igazgatóság tagjának csak olyan sze mély delegálható, javasolható, illetve nevezhető ki, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekez désében meghatározott kizáró ok. (5) Megszűnik az igazgatósági tagság: a) a (3) bekezdésben meghatározott idő eltel tével, b) a kijelölés visszavonásával vagy visszahí vással, c) felmentéssel, d) a tag halálával, e) a tisztségről történő lemondással. (6) Az igazgatóság a tagjai közül elnököt vá laszt. (7) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére az Alap szabályzatában meghatáro zott, jelentősebb összegű kifizetési kötelezettség gel járó helyzet állott elő vagy annak bekövetkezé se várható, illetőleg ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze. (8) A Felügyelet képviselője és az Alap ügyve zető igazgatója az igazgatóság ülésein tanácsko zási joggal vesz részt. (9) Az igazgatóság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgató ság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Alap által történő kötelezettségvállalás hoz az igazgatóság legalább négy tagjának igenlő szavazata szükséges. T. 94/A § (1) Az igazgatóság tagjának delegált vagy ja vasolt személynek azt, hogy a 94. § (4) bekezdés ben meghatározott feltételek alapján nincs kizár va az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből, a) a delegálást megelőzően a Pénztárak Szö vetsége részére, b) a kinevezést megelőzően a nyugdíjjárulékés nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozá sáért felelős miniszter részére, c) az igazgatósági tagsági tisztség fennállása alatt a közgyűlés felhívására, a felhívástól számí tott tizenöt munkanapon belül hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia. (2) Nem lehet az igazgatóság tagja az a sze mély, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy a 94. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek alapján

Az ellenőrző bizottság feladata nincs kizárva az igazgatósági tagsági jogviszony fenntartásából. T. 96. § (1) Az Alap működését háromtagú ellenőrző (3) Az (1) bekezdés alapján megismert szemé lyes adatokat bizottság felügyeli. (2) Az ellenőrző bizottság tagjait - a Felügye a) a Pénztárak Szövetsége, illetve a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabá let javaslata alapján - a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért fele lyozásáért felelős miniszter az igazgatósági tag sági jogviszony létesítéséről meghozott döntésig, lős miniszter nevezi ki. (3) Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan b) a közgyűlés az igazgatósági tagsági jogvi személy nevezhető ki, akivel szemben nem áll szony megszűnéséig kezeli. fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok. Az igazgatóság feladata (4) Az ellenőrző bizottság megbízatása 3 évre T. 95. § szól, és időtartama megegyezik az igazgatóság megbízatásának időtartamával. (1) Az igazgatóság (5) Az ellenőrző bizottság rendszeresen vizs a) elfogadja az Alap szabályzatait; b) irányítja az Alap gazdálkodási és egyéb gálja és elemzi az Alap gazdálkodását, számvite tevékenységét; lét és ügyvitelét, és javaslatot tesz az Alap könyvc) meghatározza az Alap munkaszervezeté vizsgálójára. Megállapításairól és javaslatairól értesíti az Alap igazgatóságát, valamint - szük nek feladatait; d) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető ség szerint - a Felügyeletet. igazgatóját, főkönyvelőjét és vezető matemati (6) Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga kusát (aktuárius), meghatározza feladatait, dí határozza meg. jazását; (7) Az ellenőrző bizottság tagja nem lehet az é) meghatározza az igazgatóság üléseinek Alap igazgatóságának tagja, alkalmazottja, és e ügyrendjét, helyét, időpontját; jogviszonyon kívül nem-állhat az Alappal mun f) meghatározza az alaptagok számára az kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, nem alaptagok által nyújtandó jelentések, tájékozta lehet pénztárszövetség vezető tisztségviselője, valamint a pénztárak részére szolgáltatást nyúj tók tartalmát, gyakoriságát; g) meghatározza az Alap éves költségvetését, tó szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője és megállapítja az Alap éves beszámolóját; vagy vezető beosztású munkatársa. h) meghatározza az Alap által a törvény sze rint teljesítendő kifizetések rendjét; T. 96/A § i) negyedévente jelentést küld a Felügyeletnek (1) Az igazgatósági tagság fennállása alatt az és az Alap tagjainak az Alapban kezelt pénzesz ellenőrző bizottság írásban, a mulasztás jogkö vetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az közök állományáról és felhasználásáról; j) éves tevékenységéről a tárgyévet követő év igazgatósági tagot annak igazolására, hogy a 94. július 31. napjáig jelentést készít, amelyben be § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alap mutatja az Alap vagyoni helyzetét, pénzeszközeit, ján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség valamint ezek felhasználását, és az erről szóló betöltéséből. jelentést megküldi a Felügyeletnek, az alaptagok (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott fel nak és az Állami Számvevőszéknek. Az éves je hívásra az igazgatósági tag igazolja, hogy a 94. lentés része a biztosításmatematikai számításon § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alap ján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség alapuló értékelés; k) dönt a tag kizárásáról; betöltéséből, az ellenőrző bizottság az igazolásra l) ellátja a törvényben meghatározott egyéb szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti el feladatokat. járásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat (2) Az Alap igazgatósága szabályzatban ha részére megtéríti. (3) Az ellenőrző bizottság a 94. § (4) bekezdés tározza meg a) a tagok által fizetendő éves díj, a rendkívüli ben meghatározott körülmények igazolása céljá befizetés mértékét, a díjfizetés megállapításának ból kezeli az igazgatósági tag azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilván eljárási szabályait, b) az Alap kezelésének szabályait, tartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány c) az Alapból történő kifizetés rendjét, tartalmaz. d) a kártalanításként nyújtott összeg megtérí T. 96/B § tésének szabályait, (1) Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan e) az igazgatóság ügyrendjét. (3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazga személyt javasolhat a Felügyelet, aki hatósági bi tóság nyilvános határozatait a Pénzügyi Közlöny zonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alap ben nyilvánosságra hozni. HVG

T B-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

220 j M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

ján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből. (2) Az ellenőrző bizottsági tagság fennállása alatt a Felügyelet írásban, a mulasztás jogkövet kezményeinek ismertetésével felhívhatja az el lenőrző bizottsági tagot annak igazolására, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tag ság betöltéséből. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott fel hívásra az ellenőrző bizottság tagja igazolja, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tisztség betöltéséből, a Felügyelet az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti el járásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (4) A Felügyelet a 96. § (3] bekezdésben meg határozott körülmények igazolása céljából kezeli a) az ellenőrző bizottsági tagság betöltésére javasolt személy, b) az ellenőrző bizottsági tag azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított ható sági bizonyítvány tartalmaz. (5) A (4) bekezdésben meghatározott szemé lyes adatokat a Felügyelet az ellenőrző bizottsági tagságról meghozott döntés időpontjáig, illetve - az ellenőrző bizottsági tagságra történő kine vezés esetén - az ellenőrző bizottsági tagságot megszüntető ok bekövetkeztéig kezeli. (6) Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja az a személy, aki a Felügyelet felhívására, a felhívás tól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből. Az Alap ügyvezető igazgatója és munkaszervezete T. 97. § (1) Az Alap munkaszervezettel rendelkezik. (2) Az Alap tevékenységének operatív irányí tását az ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató gyakorolja az Alap alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. (3) Az ügyvezető igazgató az igazgatóság egyetértésével egyes feladatok ellátására meg bízási szerződést köthet, illetve együttműködési megállapodásokat köthet. Ezekben az esetek ben az e törvényben meghatározott összeférhe tetlenségi szabályokat megfelelően alkalmazni kell. (4) Az Alapnál könyvvizsgáló működik. (5) Az ügyvezető igazgató, a főkönyvelő, valamint az Alapnál alkalmazásban álló - az igazgatóság által meghatározott feladatkör HVG ! TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

ben foglalkoztatott - ügyintéző csak olyan személy lehet, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott ki záró ok. T. 97/A § (1) A főkönyvelő, valamint az Alapnál alkal mazásban álló ügyintéző azt a tényt, hogy a 97. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek alap ján nincs kizárva főkönyvelői, illetve ügyintézői munkakör betöltéséből, a) a munkakör betöltését megelőzően az ügy vezető igazgató részére vagy b) a munkakör betöltése ideje alatt az ügyve zető igazgató felhívására hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (2) Az ügyvezető igazgató azt a tényt, hogy 97. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kijárva az ügyvezető igazgatói munkakör betöméséből, a) a kinevezését megelőzően az ellenőrző bi zottság részére vagy b) az ügyvezetői igazgatói tisztség betöltése idején az ellenőrző bizottság felhívására hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (3) A 97. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok igazolására, illetve ellenőrzésére egye bekben az ellenőrző bizottság tagjaira vonatko zó rendelkezéseket [96/B § (2)-(6) bekezdés] kell megfelelően alkalmazni. Az Alap számlavezetése, pénzkezelése és befektetései T. 98. § (1) Az Alap számláját az Alap letétkezelője vezeti. A letétkezelésre, illetve a letétkezelőre a 76. § és a 77. § rendelkezéseit megfelelően alkal mazni kell. (2) Az Alap szabad pénzeszközeit kizárólag pénzben vagy állampapírban tarthatja. (3) Hatályát vesztette. (4) Az Alap évesbeszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a kormány rendeletben állapítja meg. (5) Hatályát vesztette. Az Alapból történő kilépés és kizárás T. 99. § (1) Az Alapból az Alap tagja önkéntes elhatá rozással csak a végelszámolást követően és akkor léphet ki, ha minden pénztári tevékenységét meg szüntette, és igazolja, hogy a pénztártagokkal és az Alappal szembeni kötelezettségeinek eleget tett. (2) Az Alap a tagot kizárja, ha a) annak tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, vagy b) az Alap tagja az igazgatóság felszólítása ellenére sem tett eleget az Alappal szemben fenn álló fizetési kötelezettségének.

(3) Az Alapból történő kizárás nem érinti a tagság fennállása alatt keletkezett követelésekért való helytállást. (4) A kizárásról az Alap a Felügyeletet egy munkanapon belül értesíti. A Felügyelet a kizárt pénztár tevékenységi engedélyét azonnali ha tállyal visszavonja, s erről haladéktalanul, legké sőbb 5 munkanapon belül 2 országos napilapban hirdetményt tesz közzé.

XI. fejeze t A p é n ztá ra k állam i felü g ye lete T. 100. § A magánnyugdíjrendszer működését az állam a Pénzügyi Szervezetek Á llam i Fel ügyelete útján felügyeli. T. 101. § A pénztárak törvényességi felügyeletét az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint, fel ügyeletét a Pénzügyi ¿Szervezetek Állami Fel ügyelete látja el. A Felügyelet jogállása és feladatköre T. 102. § /, A Felügyelet hatáskörét és jogállását külön törvény határozza meg. T. 103-103/B § Hatályát vesztette. A Felügyelet elnöke T. 104. § (l)-(3) Hatályát vesztette. (4) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyele te vezető matematikusának kinevezése esetében az e törvény 47. § (2)-(4) bekezdéseiben foglalta kat kell alkalmazni. (5)-(7) Hatályát vesztette. Összeférhetetlenség T. 105. § Hatályát vesztette. A Felügyelet feladatai T. 106. § (1) Hatályát vesztette. (2) A Felügyelet az egyes pénztárak alábbi do kumentumait, adatait az érdeklődők számára folya matosan és térítésmentesen hozzáférhetővé teszi: a) alapító okirat, b) szmsz, c) szolgáltatási szabályzat, d.) közgyűlések jegyzőkönyvei, e) székhely, telephelyiek), fiókfok), kirendelt ségiek), f) adószám, g) a pénztár negyedéves jelentésekben szerep lő adatok szerinti taglétszáma, vagyona (bet'ek-

M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

tetések negyedév végi záró állományának piaci T. 109/C § értéke), A pénztár és a szolgáltató köteles a Felügyelet h) vezető tisztségviselők neve, számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg i) könyvvizsgáló neve, lakcíme, segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges ada j) az éves beszámolók. tokhoz, információkhoz való hozzáférést. (3) A Felügyelet az önkéntes kölcsönös biz tosítópénztárakkal kapcsolatos feladatait külön T. 109/D-109/F § törvényben foglaltak szerint látja el. Hatályát vesztette. T. 107. § (1) Hatályát vesztette. (2) A Felügyelet jogköre gyakorlása során az átmeneti fizetésképtelenség esetét kivéve nem kötelezheti a pénztárat szmsz-étől és jóváhagyott pénzügyi tervétől eltérő gazdálkodásra. T. 107/A § A pénztárak az alapítási és a tevékenységi engedély iránti kérelemhez; a pénztár, illetve a vezető tisztségviselők, kötelező alkalmazottak és megbízottak, a könyvvizsgáló, illetve a szol gáltatók adatainak bejelentését a Felügyelet által meghatározott formában kötelesek elkészíteni. Engedélyezési hatáskörök T. 108. § A Felügyelet engedélye szükséges a) a pénztár alapításához, b) a pénztár tevékenységének megkezdésé hez, c) a szolgáltatási szabályzat hatálybalépésé hez és a szolgáltatási tevékenység megkezdésé hez.

T. 109/G § A Felügyelet információs rendszert működtet, amelyen keresztül közvetlen kapcsolatban áll a pénztárak, az Alap információs rendszerével. A közös információs adatbázis adataira vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg. A Felügyelet intézkedési és bírságolási jogköre T. 110. § (1) A Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a kö vetkező intézkedéseket teheti: a) felszólítást bocsáthat ki - a szükséghez képest határidő kitűzésével - az e törvényben és a pénztártevékenységre vonatkozó más jog szabályban foglalt rendelkezések maradéktalan

megtartására; b) előírhatja intézkedési terv meghatározott határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat; c) kezdeményezheti a pénztár vezetőinek fe Felügyeleti ellenőrzés lelősségre vonását vagy felmentését; d) összehívhatja az igazgatótanácsot; T. 109. § ej rendkívüli közgyűlést hívhat össze; Hatályát vesztette. f) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet; g) a pénztártevékenységre adott engedélyt T. 109/A § visszavonhatja, ennek keretében és felszámolási (1) A pénztár és a szolgáltató a Felügyelet nek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, eljárás esetén átmenetileg elrendelheti, hogy a pénztártagok a tagdíjat az Alapnak fizessék, és illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti gondoskodik arról - megfelelő pénztár kijelölé adatszolgáltatást teljesít. sével -, hogy legkésőbb 60 nap elteltével a pénz (2) A pénztár és a szolgáltató köteles a tártag meghatározott pénztár tagjává válhassék; tevékenységéről külön jogszabályban előírt h) a pénzügyi terv átdolgozását, illetve az módon, formában, tartalommal és gyakori szmsz módosítását kezdeményezheti; sággal a Felügyeletnek adatot szolgáltatni. i) felügyeleti biztost nevezhet ki; T. 109/B § j) tagfelvételi zárlatot rendelhet el; k) kifizetési tilalmat rendelhet el; (1) A Felügyelet kérésére a pénztár köteles l) a pénztár működését felfüggesztheti; megküldeni részére m) kezdeményezheti a pénztár felszámolását. a) az szmsz-t és annak módosításait, (2) A tevékenységi engedély visszavonására b) a szolgáltatási szabályzatot; c) a közgyűlési jegyzőkönyvet a csatolt iratok akkor kerülhet sor, ha a pénztár a) tevékenységének folytatását az engedély kal együtt, d) a jogszabályban felsorolt szolgáltatókkal jogerőre emelkedésének napjától számított 180 napon belül nem kezdi meg, vagy azt a Felügyelet kötött szerződéseket és azok módosításait, e) a jogszabályban rögzített személyi és tárgyi hozzájárulása nélkül szünetelteti; b) az engedélykérelemben valótlan adatot feltételekben történő változást igazoló dokumen vagy nyilatkozatot közölt, és felszólítás ellenére tumokat.

221

30 napon belül az adatot vagy nyilatkozatot meg felelően nem módosította; c) nem tesz eleget az engedélyben foglalt fel tételeknek; d) a pénztártevékenységre vonatkozó jogsza bályok rendelkezéseit súlyosan megsérti, a Fel ügyelet határozataiban foglaltaknak nem tesz eleget, és ezáltal a pénztártagok érdekeit súlyo san veszélyezteti; e) engedély nélküli tevékenységet végez; f) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók; g) jogutód nélkül megszűnik; h) taglétszáma 6 hónapot meghaladó időtar tamban nem éri el a 7. § (1) bekezdésében megha tározott taglétszámot. T. 111. §

Hatályát vesztette. T. 112.§ Hatályát vesztette. T. 112/A § (1) A Felügyelet határozott időtartamra, leg feljebb 180 napra kifizetési tilalmat rendelhet el, ha a pénztár megsérti a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályokat, vagy a Felügyelet in tézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal veszé lyezteti a pénztártagok érdekeit, illetve a pénztárvagyon biztonságát. A Felügyelet a kifizetési tilalom időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja. (2) A kifizetési tilalom ideje alatt a pénztár ne vében kifizetések - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a pénztár pénzforgalmi számlája, befektetési számlája, illetve házipénztára terhére nem teljesíthetők. (3) A kifizetési tilalom ideje alatt a Felügyelet engedélyével kizárólag olyan kifizetés teljesít hető, amely a pénztártagoknak a kifizetési tila lomból eredő érdeksérelme elkerülése érdeké ben szükséges - ideértve különösen a közüzemi számlák teljesítését, a befektetéseket, illetve a be fektetések eszközléséhez szükséges kifizetéseket -, és nem veszélyezteti a pénztártagság egészének biztonságát. (4) Átlépés, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés vagy járadékszol gáltatás, valamint a tag elhalálozása esetén a pénztártag vagy a kedvezményezett követelése a kifizetési tilalom elrendelése miatt a 89. § (2) be kezdés szerinti befagyott követelésnek minősül. T. 112/B § (1) A Felügyelet a pénztár működését hatá rozott időtartamra, legfeljebb 180 napra felfüg gesztheti, ha a pénztár a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályokat súlyosan vagy ismétel HVG

TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

222

M A G A N N Y U G D I J ES M A G A N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

ten megsérti, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal a pénztártagok érdeke it, illetve a pénztárvagyon biztonságát súlyosan veszélyezteti. A Felügyelet a pénztár működése felfüggesztésének időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja. (2) A pénztár a működésének felfüggesztése alatt új tagokat nem vehet fel, átlépő tagokat és tagdíjbefizetéseket nem fogadhat, valamint a (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem teljesít het kifizetéseket, és nem eszközölhet befekte téseket. (3) A pénztár működésének felfüggesztésé nek idejére alkalmazni kell a kifizetési tilalomra vonatkozó szabályokat. A pénztár új befektetési ügyleteket csak a Felügyelet előzetes engedé lyével eszközölhet, azzal, hogy a befektetés ki zárólag az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott állampapírba, illetve olyan értékpapírba történ het, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal. (4) A befolyó tagdíjak fogadásáról az Alap gondoskodik. A tagok a működés felfüggeszté sének idején kezdeményezhetik átlépésüket az átlépésekre vonatkozó szabályok szerint. Az át lépés időpontját követően a tagdíjakat a befogadó pénztár fogadja.

valamint ha a pénztár igazgatótanácsa nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a pénztárta gok érdekeit. f3) Hatályát vesztette. (4) A felügyeleti biztos feladata a pénztár helyzetének feltárása, a pénztárvagyon felméré se, a pénztár beszámoltatásának előkészítése. A felügyeleti biztos a vizsgálatának lezárása után 15 napon belül köteles a közgyűlést összehívni. (5) A felügyeleti biztos tevékenysége a pénz tár működőképességének helyreállítását célozza. A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatótanács és az ügyvezető e törvényben és az alapszabályban rögzített feladatait, képvisele tijogait nem gyakorolhatja. A kirendelés tartama alatt a pénztár a felügyeleti biztos rendelkezései szerint működik, a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatótanács és az ügyvezető törvényben és alapszabálybanjnegállapított jogait és köte lezettségeit. (6) Az (5) bekezdéstől Eltérően az igazgatóta nács, az ellenőrző bizottság tagja, illetve az ügy vezető a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a pénz tárral szemben hozott határozat ellen. E jogor voslati eljárásban az igazgatótanács,'’az ellenőrző bizottság tagja, illetve az ügyvezető a pénztárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbí zást adhat. (7) A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.

T. 112/C § A Felügyelet a pénztár felszámolását kezde ményezheti a bíróságnál, ha a) a pénztár pénzügyi helyzete nem teszi lehe tővé az szmsz szerinti működését, vagy b) a pénztárnál fennálló súlyos jogsértések másként nem orvosolhatók, vagy T. 114. § c) a Felügyelet a pénztár tevékenységi enge (1) A felügyeleti biztos megbízólevelében délyét visszavonta, vagy a tevékenységi engedély meg kell határozni a feladatait. A felügyeleti biz iránti kérelmét elutasította, vagy tos kirendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a d.) megkezdett végelszámolási eljárást a 83. § felügyeleti biztos hatásköréről, amely kizárólag e (7) bekezdésében meghatározott időpontig nem törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok zárta le, vagy e) a pénztár a nyilvántartó bíróságon bejelenbetartására és betartatására terjed ki. (2) A felügyeleti biztos kirendeléséről a pénz tett székhelyén nem lelhető fel. tár igazgatótanácsát értesíteni kell. (3) A felügyeleti biztos az általa megtett intéz Felügyeleti biztos kedésekről a pénztár igazgatótanácsát kérésre 3 T. 113. § napon belül írásban köteles tájékoztatni. (1) A Felügyelet intézkedési terv készítését (4) Hatályát vesztette. rendelheti el a pénztár számára, ha fennáll a ve szélye, hogy a pénztár nem tud eleget tenni köte T. 115.§ lezettségeinek. (1) A Felügyelet jogosult arra, hogy a szolgál (2) Ha a pénztár az intézkedési tervben fog tatónak a pénztárakkal kapcsolatos tevékenysége laltaknak nem tesz eleget, vagy az intézkedési körében a szolgáltatónál ellenőrzést végezzen. A terv a pénztár biztonságos működését nem se Felügyeletnek a szolgáltató ellenőrzésére irányu gíti elő, a Felügyelet felügyeleti biztost nevezhet ló eljárására a pénztárak ellenőrzésére vonatkozó ki. A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy átfogó abban az esetben is, ha a pénztár számvitelében vagy belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiá nyosságok olyan mértékűek, hogy lehetetlen a pénztár valódi pénzügyi helyzetének értékelése, HÚG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

ellenőrzésnek helye nincs. (2) A Felügyelet a szolgáltatóval szemben az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:

a) a jogszabályokban és a pénztárral kötött szerződésben előírtak betartására és a pénztár tagok érdekének, valamint a pénztárvagyon biz tonságának érdekében szükséges intézkedések megtételére - esetleg határidő kitűzésével - fel szólíthat; b) hatályát vesztette; c) felszólíthatja a pénztárat a szolgáltatóval kötött szerződés módosítására, illetve felbontá sára, ha a szolgáltató a jogszabályokban, illet ve a pénztárral kötött szerződésben előírtakat megsérti, a pénztártagok érdekeit vagy a pénz tárvagyon biztonságát veszélyezteti, illetve ha a szolgáltató nem rendelkezik a tevékenység biztonságos folytatásához szükséges személyi, tárgyi és szakmai feltételekkel, vagy alaposan feltehető, hogy a tevékenység biztonságos folyta tására alkalmatlan. (3) A Felügyelet (2) bekezdésben foglalt jogkö re nem érinti és nem zárja ki más hatásköreinek gyakorlását. 0» A felügyeleti díj T. 116. § (1) A pénztár működési költsége terhére fel ügyeleti díjat fizet, a (2) A felügyeleti díj a (3)-(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5) bekezdés sze rint számított változó díj összege. (3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekez dés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíjegy ség ötvenezer forint. (4) A szorzószám magánnyugdíjpénztár ese tén: negyven. (5) A pénztár által fizetendő változó díj éves mértéke a pénztári vagyon piaci értékének 0,25 ezreléke. Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén T. 117. § E törvény a fogyasztókkal szembeni keres kedelmi gyakorlatra, így különösen a nyilvá nosságra hozatalra vonatkozó rendelkezése inek, valamint az e törvény végrehajtására a 134. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály nyilvánosságra hozandó adatokra vonatko zó rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen ke reskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el az ott meghatá rozott szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. T. 118. § Hatályát vesztette.

M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

A Felügyelet adatkezelése Felügyelet hozzáférést biztosít a magánnyug T. 119. § díjpénztárak számára a nyilvántartásban tárolt (1) A Felügyelet az e törvényben szabályozott pénztártagok adataihoz, amennyiben az felada feladata ellátásához - ideértve az e törvényben taik ellátásához szükséges. A hozzáférés kereté meghatározott személyes adatokat is - adatot ben a magánnyugdíjpénztárak lekérdezési jogo kezelhet. sultsággal rendelkeznek. A hozzáférés részletes (2) A Felügyelet feladata ellátása érdekében szabályairól külön jogszabály rendelkezik. kezelheti a pénztártagok és a pénztárak vezető (2) A központi nyilvántartásból a Felügyelet a tisztségviselőinek 2. számú mellékletben megha tagdíjbevételek alakulásáról, az államháztartás tározott adatait, továbbá a pénztár tisztségvise információs szükségleteihez igazodva, a minisz lőinek és alkalmazottainak összeférhetetlenségé tériumok, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi vel és képesítési feltételeivel összefüggő adatokat. Statisztikai Hivatal, a kincstár, valamint egyéb (3) A pénztárak központi nyilvántartása állami szervek részére, amennyiben az az állama m agánnyugdíjpénztárak, valam int az ál háztartás információs rendszerével kapcsolatos, lami adóhatóság adatszolgáltatása alapján jogszabályban meghatározott feladataik ellátásá - a társadalombiztosítási egyéni nyilvántar hoz szükséges, egyedi azonosításra alkalmatlan tás teljes körű kialakítása céljából - kezeli és információt szolgáltat. nyilvántartja: (3) A központi nyilvántartásban tárolt ada a) a magán-nyugdíjpénztári tagok azonosító tokból > adatait; a) a Pénztárak Garanciaalapja a pénztári b) a tagokat terhelő tagdíjbevallási adatok tel rendszer tagjaival kapcsolatos feladatai ellátása jesítését kiegészítve a jóváírt tagdíj (tagdíj-kiegécéljából, szítés) összegére vonatkozó adatokkal; b) az állami adóhatóság az adókötelezettség c) a tagok egyéniszámla-követelését; ellenőrzése céljából, d) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe c) a bíróságok, az ügyészségek a bűnüldözé visszalépő tagok 4. § (2) bekezdése v) pontja sze si és büntetés-végrehajtási szervek, valamint a rinti, visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátá követelését a tagsági jogviszony megszűnésével; sa céljából e) 2010. október 1. napja és 2011. november az általuk törvény alapján kezelhető adatok 30. napja közötti időszakban megszerzett jöve igénylésére jogosultak. delmekre vonatkozó valamennyi nyilvántartott (4) A központi nyilvántartás adatai statiszti személyre meghatározott, magán-nyugdíjpénzkai célra felhasználhatók, és statisztikai célú feltári tagdíjelőíráshoz kapcsolódó járulékfizetési használásra személyazonosításra alkalmatlan kötelezettségeket; módon átadhatók. f) 2010. október 1. napja és 2011. november (5) Az (1) és [3) bekezdésekben nem szabá 30. napja közötti időszakban valamennyi magánlyozott esetben személyes adatok továbbításának személyre vonatkozóan teljesített járulékfizetési csak akkor lehet helye, ha ahhoz az érintett írás kötelezettségekre vonatkozó, az Art. 31. § (2) be ban hozzájárult. kezdése 1-7., 9-15., 24-28. pontjai szerinti részle (6) A központi nyilvántartásba saját adatai te tezettséggel bevallott adatokat. kintetében az érintett pénztár, foglalkoztató vagy természetes személy betekinthet, a róla nyilván T. 120. § tartott adatokról felvilágosítást kérhet. A pénztárak központi nyilvántartását a Fel (7) A központi nyilvántartásból a foglalkoz ügyelet saját szervezetében végzi. Ha a Felügyelet tató a vele a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogvi az adatokból megállapítja, hogy valamely pénz szonyt létesített pénztártag adatainak szolgálta tárban, annak működési zavarai miatt veszélyez tását igényelheti, ha arra a pénztártagot terhelő tetett a szolgáltatások biztonsága, a társadalomtagdíjbevallási és -befizetési kötelezettség telje biztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok sítése érdekében van szükség. Az adatokat - az követeléseinek kielégítése, vagy a pénztárak tel adatkérés céljának és jogalapjának egyidejű jesítménymérésének adatai feltűnő aránytalan igazolása mellett - írásban kell kérelmezni, a ságot mutatnak, vagy jogszabálysértés gyanúja központi nyilvántartásból teljesíthető adatszol merül fel, megteszi a szükséges intézkedéseket. gáltatás a pénztártagsági jogviszony fennállá sára és az érintett pénztár adatainak átadására T. 120/A § terjedhet ki. A kincstár a számfejtési körébe tar (1) A 120. §-ban meghatározott központi tozó munkáltatóknál Tbj. 5. §-a szerinti biztosí nyilvántartásból a Felügyelet adatokat szolgál tási jogviszonyban álló pénztártagok adatainak tat - törvényben meghatározott feladata teljesí szolgáltatását igényelheti, ha arra a pénztártagot téséhez - a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért terhelő tagdíjbevallási és -befizetési kötelezettség felelős nyugdíj-biztosítási szervnek és az állami teljesítése érdekében van szükség. Az adatkérés adóhatóságnak. A központi nyilvántartásból a ben az érintett pénztártag és munkáltató adatai

223

mellett fel kell tüntetni az adatkérést kezdemé nyező kincstár azonosító és leíró adatait. (8) A társadalombiztosítási egyéni szám la teljes k örű k iala kítása céljából - 2011. december 1-jét követően, legkésőbb 2012. március 31-ig - a Felügyelet átadja a közpon ti nyilvántartásból a) a társadalombiztosítási nyugdíjrend szerbe visszalépő tagok 119. § (3) bekezdés a) és d.) pontjában meghatározott adatait pénztárak szerinti bontásban és tagi szin ten, továbbá b) a valamennyi ott meghatározott sze mélyre vonatkozó, a 119. § (3) bekezdés a), e) és f) pontja alapján nyilvántartott adatokat személyenkénti bontásban a társadalombiztosítási egyéni szám la vezetéséért felelős állam igazgatási szerv részére. (9) A 120. §-ban meghatározott központi nyil vántartásból a Felügyelet adatot szolgáltat - a visszalépő tagok követelésének’pénztárankénti összegéről - a Nyugdíjreform és Adósságcsök kentő Alap kezelője számára. (10) A magánnyugdíjpénztárak a visszalépő tagok összesített követdése portfolió-összetéte léről adatot szolgáltatnak a Felügyelet és a Nyug díjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelője számára.

XII. fe je ze t A pénztártanács T. 121. § Hatályát vesztette.

X III. fe je ze t Záró rendelkezések Hatálybalépés T. 122. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben fog lalt eltéréssel - 1997. szeptember 1. napján lép hatályba. (2) Hatályát vesztette. (3) Hatályát vesztette. Átmeneti rendelkezések T. 123. § (l)-(5) Hatályát vesztette. (6) A magán-nyugdíjpénztári tagnak a ma gánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogvi szonya fenntartásának szándékáról 2011. január 31. napjáig kell nyilatkoznia. A társadalombizto sítási nyugellátásban nem részesülő, e törvény alapján magán-nyugdíjpénztári taggá vált sze mély magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszo nya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. nap HV G

TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

22í+

M A G Á N N Y U G D Í J ÉS M A G Á N N Y U G D Í J P É N Z T Á R A K

jával megszűnik. A helyszíni nyilatkozattételre jogosult személy, illetve a tartósan külföldön tartózkodó pénztártag [24. § (10) bekezdés], ha nyilatkozatát 2011. január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta megtenni, akkor az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de leg később 2011. február 28-áig a nyilatkozat 24. § (10) bekezdése szerinti módon való pótlásával egyidejűleg igazolási kérelmet terjeszthet elő. (6a) A (6) bekezdés szerinti igazolási kére lemről a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv annak előterjesztését követő 15 napon belül, a közigazgatási hatósági eljárás szabályai sze rint eljárva dönt. (6b) Az igazolási kérelem jogerős elbírálá sáig a kérelmező pénztártag követelésének ér téke a 24.§ (11) bekezdése szerint nem adható át. Ha az igazolási kérelemnek helyt adnak, a magánnyugdíj-pénztári tagság nem szűnik meg, illetve 2011. március 1-jére visszamenőlegesen helyreáll. (6c) Az a természetes személy, aki e tör vény 1998. január 1-je és 2010. november 2-a között hatályos rendelkezései szerint pálya kezdőnek minősült, de pénztártagsága 2010. november 2-áig nem jött létre, a 3. § (2) bekez dése alapján már csak önkéntesen létesíthet pénztártagságot. (7) Az 58. §-ban meghatározott saját tevé kenységi tartalékot - a pénztár tevékenységi engedélyének jogerőre emelkedését követő első 3 évben - akkor kell képezni, ha a pénz tár befektetett eszközeinek az éves beszámoló jelentése szerinti értéke a 2 milliárd forintot eléri. (8)-(9) Hatályát vesztette. (10) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosítópénz tárak Felügyelete 1997. szeptember hó 1. nap ján megszűnik, e naptól kezdve jogutódja az Állami Pénztárfelügyelet. (11) Ahol jogszabály az Önkéntes Kölcsö nös Biztosítópénztárak Felügyeletét említi, azon az e törvény szerinti Állami Pénztárfel ügyeletet kell érteni. (12) A Felügyelet az érintettek írásbeli tá jékoztatása céljából a pénztártagi azonosí táshoz szükséges adatokat (pénztártag neve, lakcíme, valamint a pénztártag társadalombiztosítási azonosító jele) átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére. (13)-(16) Hatályát vesztette.

január 31-éig kérheti nyugellátása összegének

egy alkalommal kérni a pénztártól a 68/A §

a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történő módosítását. (2) Az (1) bekezdés szerinti módosítási ké

(4) bekezdésétől eltérő portfolióba történő sorolásukat, amennyiben erre vonatkozó ké relmük a pénztárhoz a választható portfóliós rendszer bevezetését megelőző 30. napig be

relmet (a továbbiakban: módosítási kérelem) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyúj tani, amelytől az érintett személy nyugdíjszol gáltatásban részesült, vagy amelynek tagja. A magánnyugdíjpénztár a kérelmet annak beérkezésétől számított 8 napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben az (1) bekezdés ben foglalt feltételek nem állnak fenn, a ma gánnyugdíjpénztár erről értesíti a kérelmezőt. (3) Amennyiben a kérelmező már részesült magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban, az igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 60 napon belül a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetni. Ar,magánnyugdíjpénztár a viszszafizetési kötelezettség teljesítését követően, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételé től számított 90 napon belül köteles a magán nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás megál lapításának vagy biztosítóintézettől történt megvásárlásának időpontjában a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű köve telésének megfelelő összeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba átutalni és erről a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet - a módosítási kérelem máso latának megküldésével együtt - értesíteni. T. 123/B § (1) A pénztáraknak a likviditási tartalék igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékaként 2003. január 1-jén kimutatott összegét a 2002. december 31. napját követő első hozamfelosztás során a hozamfelosztás szabályai szerint kell az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékokra felosztani. (2) A pénztári minősítésű könyvvizsgálói névjegyzékbe történő nyilvántartásba vétel 46. § (10) bekezdés a)-c) pontjában megha tározott feltételeinek első ízben 2007. január 1-jén kell megfelelni. (3) A 46. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamot 2002. december 31-ét követően kell számítani. A 2003. január 1-jén hatályban lévő, könyvvizsgálatra kötött szerződések legfeljebb ötéves időtartamra meghosszabbít

hatók. (4) A 2003. december 31-én hatályos ked vezményezettjelölés a 29. § (1) és (2) bekezdés ében foglaltaktól függetlenül 2004. január 1-je után is érvényes, azonban ebben az esetben is T. 123/A § (1) Az a személy, akinek 2011. február 1-jétalkalmaznikell a 29. § (3)—(10) bekezdéseinek megelőzően a Tny. 12. § (7) bekezdése és a 28. előírásait. § (2) bekezdése alapján a Tny. 6. § (1) bekez dés a)-c) pontjában - ideértve a Tny. 6. § (4) T. 123/C§ A pénztártagok jogosultak a választható bekezdésében felsorolt ellátásokat is - meg portfóliós rendszerbevezetését megelőzően határozott nyugellátást állapítottak meg, 2011. HV G

T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

érkezett. A pénztár köteles a pénztártagokat fenti kérelmük alapján az általuk választott portfolióba átsorolni. A választható portfóliós rendszer 2007. január 1-jei bevezetése esetén a 2007. január 31-éig beérkezett kérelmeknek megfelelően kell a besorolást elvégezni. A választható portfóliós rendszer 2007. január 1-jét követő időponttól való bevezetése esetén a bevezetés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a bevezetést megelőzően a pénztártagok által kért besorolásra meghatározott határidő teljesíthető legyen. T. 124. § A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 25. §-ával megállapított 119. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt adatok nyilvántartását 2011. július 30-áig kell'kialakítani. T. 125-131. § Hatályát vesztette. Kapcsolódó törvények hatálybaléptetése T. 132. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 1998. január 1-jén lép hatály ba. (2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba. (3) A kötelező egészségbiztosítás ellátá sairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba. (4) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módo sításáról szóló 1997. éviLXXXIV. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba. T. 133. § (l)-(5) Hatályát vesztette. (6) a) Az (1) bekezdés 1997. december 13. napján, b) a (2) bekezdés 1997. szeptember 1-jén lép hatályba; c) a (3)-(5) bekezdés e törvény kihirdeté se napján lép hatályba, azzal, hogy a (3)-(5) bekezdés rendelkezéseit 1997. január 1-jétől alkalmazni kell; d) hatályát vesztette.

M A G A N N Y U G D I J ES M A G A N N Y U G D I J P É N Z T Á R A K

Felhatalmazó rendelkezések k) a piaci eszközértékelésen alapuló va 9. Ktv.: az1992. éviXXIII. törvény a köztisztviselőkjogT. 134. § gyonértékelést és teljesítménymérést tartalma állásáról; (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy zó letétkezelői jelentés megküldésére vonatko 10. Öpt.: az 1993. évi XCVI. törvény az önkéntes kölcsö rendeletben állapítsa meg: zó határidőt; nös biztosítópénztárakról; a) a pénztárak egyes gazdálkodási szabá 11. Ptk.: az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság l) a magánnyugdíjpénztárak közötti átlépés lyait, ideértve a hitelfelvételre, a befektetési részletes szabályait; polgári törvénykönyvéről; és értékpapír-kölcsönzési tevékenységre, a 12. Tbj.: az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombizto m) a pénzforgalmi számla és a befektetési beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, sítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosul számla közötti pénzáramlások pénzkezelési a vagyonértékelésre, a teljesítménymérésre és szabályzatban rögzítendő részletes szabályait. takról, valamint eszolgáltatások fedezetéről; a tervkészítési kötelezettségre vonatkozó ren n) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 13. Tny.: az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombizto delkezéseket, továbbá a pénztárak minősítését be átlépő magán-nyugdíjpénztári taggal össze sítási nyugellátásról; végző szervezetekre vonatkozó előírásokat; függő elszámolások és kifizetések rendjét; 14. Szja.: az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövede b) a pénztárak szolgáltatási szabályzatának o) a 24. § (10) bekezdése szerinti nyilatko lemadóról. kötelező tartalmára, az aktuáriusi értékelésre, zattétel részletes eljárási szabályait; a szolgáltatások biztosításmatematikai tartal p) a 123. § (6) bekezdése szerinti igazolási mára, más biztonságitartalék-képzésre vonat 2. számú melléklet kérelem részletes eljárási szabályait. kozó rendelkezéseket, valamint a hozamszá (2) Felhatalmazást kap a nyugdíjjárulék- és az 1997. évi LXXXII. törvényhez mításra, annak módjára, továbbá a befektetési kockázatokat kiegyenlítő tartalékra vonatkozó szabályokat, illetőleg a halandósági tábla alkal mazásának feltételeire vonatkozó rendelkezé seket és a szolgáltatás engedélyezésének és a tartalékolásnak a részletes szabályait; c) a Felügyelet információs adatbázisára, pénztárakkal kapcsolatos feladataira irányadó rendelkezéseket, ideértve a Felügyelet közpon ti nyilvántartással kapcsolatos feladatának és hatáskörének szabályait, illetve a pénztárak ál tal a Felügyelet részére elektronikus úton telje sítendő adatszolgáltatási kötelezettségek körét; d) az Alap szmsz-ének, évesbeszámoló-készítési és könyvvezetésének sajátosságait; e) a munkáltatónak a pályakezdőkre és a pénztárban taggá válókra vonatkozó adatszol gáltatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat; f) a pénztárak, valamint a pénztárak szol gáltatóinak e tevékenységére vonatkozó, nyil vánosságra hozandó adatok körét; g) a vagyonkezelési szerződések általános szerződési feltételeit; h) a pénztári tartalékokhoz tartozó befek tetési portfoliók kialakításának, kezelésének, módosításának a pénztár által szabályozandó kérdéseinek körét (befektetési politika), illetve ennek egyes szabályait, a választható portfo liókban elhelyezhető befektetési eszközök körére, illetve azok megengedhető mértékére vonatkozó egyes szabályokat, valamint a pénz tártag választható portfolióba történő besorolá sa aktualizálásának, illetve a pénztártag egyik portfolióból a másikba történő átsorolásának részletes szabályait; i) a 28. § c) pontjában meghatározott tagsági viszony időtartama kiszámításának részletes szabályait; j) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer be történő visszalépés, továbbá az egyéniszámla-követelés átadásának és elszámolásának részletes szabályait,

nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozásá ért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa , meg: ' a) hatályát vesztette, b) az Alap igazgatósága által elrendelhető rendkívüli fizetési kötelezettség szabályait és legmagasabb mértékét. 134/A § Hatályát vesztette. 135.§ Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a pénztári tagsági jogviszony létesítésére irányuló belépési nyilatkozat megtétele előtt, tagsági jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájé koztatás formájára és módiára, az ügvfélpanaszok kezelésére vonatkozó részletes szabályo kat rendeletben állapítsa meg.

P é n ztá rtito k k é n t kezelendő személyes ad ato k 0' 1. Személyi adatok:

o^természetes személyazonosító adatok, b) hatályát vesztette, ej hatályát vesztette, •> d) hatályát vesztette, ^elhalálozás időpontja. 2. Családi állapot 3. Állampolgárság k. Lakóhely (tartózkodási hely) 5. Munkahely neve, címe 6. Keresetre, jövedelemre vonatkozó adatok 7. Nyilvántartási azonosító jel, illetve társadalombizto sítási azonosító jel 8. Az egyéni számlára vonatkozó adatok

3. számú melléklet 1. számú melléklet

az 1997. évi LXXXII. törvényhez

az 1997. évi LXXXII. törvényhez Apénztárnaka pénztártagot megillető hozamgarantált tőke összegét a következő képlet szerint kell kiszámítania: A tö rvén yb en h iv a tk o zo tt jogszabályok rövidítései 1. Áht.: 2. Átt.: 3. Bat.: it . Bit.:

5. Cstv.:

6. Dtv.: 7. Tpt.: 8. Hpt.:

az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztar tásról; az 1994. évi XXXIX. törvény az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről; az 1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapok ról; 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és biztosí tási tevékenységről; az 1991. évi XLIX. törvény o csődeljárásról cs a felszámolási eljárásról; az 1995. évi XCV. törvény a devizáról; a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény; az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról;

ht „

(bi • cpii)

i=1 ahol: HTn = a hozamgarantált tőke összege, ha a pénztártagság n naptári hónapon keresztül állt fenn (azokat a hónapokat is beleértve, amelyeknek nem teljes idősza kában álltfenn a tagsági jogviszony); bi = a pénztártagság i. hónapjában a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetés összege; cpii = a pénztártagság i. hónapjának utolsó napja és a tagsági jogviszony utolsó napját megelőző hónap közötti időszakra vonatkozó, a KSH által közölt, előző hónaphoz mért fogyasztóiár-indexek szorzatával kép zettinflációs ráta értéke. HVG |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

225

1993. évi XCVI. törvény (T.)!

az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról

lyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat (a továbbiakban: szolgáltatások) szervező és finanszírozó társu lás. A pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéniszámla-vezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja. A pénz tártevékenységhez kapcsolódó gazdálkodási és felelősségi szabályokat és jogosultságokat e törvény szabályozza; b) kiegészítő pénztár: önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, amely a társadalombiztosítá si ellátásokat kiegészíti, pótolja és tagjai igénye szerint szervezi; c) elismert pénztár: önkéntes kölcsönös biz tosítópénztár, amely az (1) bekezdésben foglalt alkalmazni. (3) A pénztárak részére vagyonkezelési és jogszabályok szerint, külön törvény által feljo gosítva az adott társadalombiztosítási, szoci letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi in tézményekre, befektetési vállalkozásokra és beális ágazatban társadalombiztosítási ellátást szervez és helyettesít, illetve azokat kiegészítő fektetésialap-kezelőkre és az ilyen tevékenysé get végző egyéb szervezetekre a biztosítókról és szolgáltatásokat nyújt; I. fe je ze t d) szolgáltató: az a természetes személy, jogi a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Á ltalános rendelkezések személy és jogi személyiség nélküli gazdasági tár törvényben (a továbbiakban: Bit.), a hitelintéze saság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. A törvény hatálya a pénztár részére a pénztárüzem működésének évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), a T. 1. § részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő, illetve (1) E törvény hatálya alá tartozik valamennyi, tőkepiacról szóló törvényben foglaltakon kívül e a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. aj a természetes személyek elhatározásából, tevékenységet végez - ide nem értve az egész (4) E törvény hatálya és a Pénzügyi Szerve illetve a munkáltató kezdeményezésére munkaségpénztári szolgáltatót. Szolgáltatónak minősül zetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: vállalók által alapított olyan pénztári szervezet, különösen az, aki (amely) a fentiekben meghatá Felügyelet) intézkedési jogköre az (1) bekezdés amely tagjai - vagy a pénztártag jogán annak rozott pénztár részére letétkezelői tevékenységet a) pontjában meghatározott szervezetekre az közeli hozzátartozói - részére társadalombizto folytat, amelyhez a pénztár a befektetési üzletme alakuló közgyűlések időpontjával kezdődően sítási vagy más szociális ellátást kiegészítő, pót netét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai veze terjed ki. ló, illetve - külön törvényben meghatározott fel tését kihelyezte, amely a pénztár részére tagszer tételek szerint - azt helyettesítő szociális, illetve vezést végez, illetve amely az egészségpénztárak Fogalmak egészségügyi - egészségvédelmi - szolgáltatást részére szolgáltatásszervezési tevékenységet lát T. 2. § szervez és nyújt, el. Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az (1) E törvény alkalmazásában a társadalome pontban meghatározott szolgáltatóval kötött biztosítás és más szociális ellátás (a továbbiak • A z id ő k ö z i v á lt o z á s o k k a l e g y sé g e s s z e rk e ze tb e n . A 2011. fo lya szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral m á n h a tá ly b a lépett re n d e lk e z é se k e t a lá h ú z o t t b e tű ve l k ö z ö ljü k . ban együtt: társadalombiztosítási ellátások) A z e g y e s a d ó tö r v é n y e k és a z z a l ö s s z e fü g g ő e gy é b tö rv é n y e k m ó kapcsolatos tevékenységet végez; mindazokat a szociális ellátásokat jelenti, ame d o s ítá sá r ó l sz ó ló 2011. é vi C L V I. törv é n y által m ódosíto tt, 2012. ja n u á r 1-jétől é rvé n y e s v á lto z á so k a t, a z in fo rm á c ió s ö n re n d e lk e z é si e) egészségpénztári szolgáltató: az egészséglyeket jogszabály társadalombiztosítási vagy jo g ró l é s a z in fo r m á c ió s z a b a d s á g ró l sz ó ló 2011. é v i C X II. törv é n y álta l m ódosíto tt, 2012. j a n u á r 1-jétől h a tá ly o s ren d e lke z é se ke t, a z pénztárral szerződésben vagy tulajdonában álló, más szociális ellátásként megjelöl. ü g y é sz sé g r ő l sz ó ló 2011. é vi C L X II1 . tö rv é n y által m ódosíto tt, 2012. illetve általa üzemeltetett, az egészségügyről (2) E törvény alkalmazásában ja n u á r 1-jén h a t á ly b a lé p ő re n d e lk e z é se k e t, v a la m in t a k o rh a t á r előtti ö re g sé g i n y u g d íja k m e gsz ü n te té sé rő l, a k o rh a t á r e lőtti e llá a) önkéntes kölcsönös biztosítópénztár (a toszóló törvényben meghatározott egészségügyi tásró l és a sz o lg á la t i já r a n d ó s á g ró l sz ó ló 2011. é vi C L X V II. törv é n y által m ódosított, 2012. ja n u á r 1-jétől h a tá lyb a lépő rendelkezéseket szolgáltató, valamint az a természetes személy, vábbiakban: pénztár): természetes személyek (a kövér b etűk kel, a c ső d e ljá rá sró l és a fe lsz á m o lá s i e ljárásról s z ó jogi személy és jogi személyiség nélküli gazda továbbiakban: pénztártag) által a függetlenség, ló 1991. é v i X L I X . törvény, a g a z d a s á g i t á rs a s á g o k ró l s z ó ló 2 00 6. é v i IV. törvény , a c é g n y ilv á n o s s á g ró l, a b író s á g i c é ge ljá rásró l és a sági társaság, amely a pénztárral kötött szerző kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség v é g e lsz á m o lá s o k r ó l s z ó ló 200 6. é vi V. törvény, to vá b b á a z e z e k k e l ö s s z e fü g g ő e g y e s t ö r v é n y e k m ó d o s ítá sá ró l s z ó ló 2011. é vi C X C V I1 . dés alapján a pénztártagok számára egészségelve alapján létrehozott, társadalombiztosítási t ö r v é n y 201 2. m á r c iu s 1-jétől h a t á ly b a lé p ő re n d e lk e z é s e it dőlt pénztári szolgáltatást ténylegesen nyújt. ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket he bet ükkel k ö zö ljü k .

A szociális biztonság erősítése sürgető tár sadalmi érdek. A szociális biztonságot szolgáló rendszerek újjáépítése a szolidaritás, a rend szerszerűség, a kiszámíthatóság és az önkén tesség elve alapján a szociális piacgazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen. Az ezt szolgáló önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak új, in tézményes formát adnak az öngondoskodásnak, s a tartósan befektethető források bővítésével elősegítik a hazai tőkepiac fejlődését. Az ön kéntes kölcsönös biztosítópénztárak meghono sítása Magyarországon a társadalombiztosítás reformjának szerves része. A pénztárszervezet és működési forma beve zetése, új intézménytípusként a hazai jogrend be történő illesztése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

HVG |TB -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

b) a pénztárak által e törvényben foglaltak szerint létrehozott szervezet, valamint a szá mukra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személy, valamint jogi sze mélyiség nélküli gazdasági társaság - a 2. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltató - a pénz tárak részére véglett tevékenysége tekintetében, c) a pénztárak állaijii felügyeletét ellátó szerv, d) természetes személy, aki az e törvény alapján létrehozott pénztári szervezet tagja. (2) A nemzetközi szerződések hatálya alá tartozó személyekre e törvény rendelkezéseit a nemzetközi szerződésben foglalt eltéréssel kell

Ö N K É N T E S KÖL CSÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

(3) E törvény alkalmazásában a) alapszabály: a taggá válás feltételeit, a tagok jogait és kötelezettségeit, a pénztár szol gáltatásait, önkormányzati működését és gaz dálkodási rendjét a jogszabályok keretei között az alapszabály határozza meg. A pénztártagok, illetve a pénztártagok és a pénztár közötti vitás kérdéseket a pénztár gazdálkodására és felelős ségi viszonyaira vonatkozó jogszabályok és az adott pénztár alapszabálya alapján kell eldön teni. Az alapszabály a pénztár alkalmazottaira, a munkáltatói tagra és a támogatókra nézve is kötelező érvényű; b) tagdíj: a pénztár szolgáltatásainak fedeze tére, valamint a pénztárszervezet működtetésé re a pénztártagok által vállalt kötelezettségként rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás, amelyet a munkáltató e törvényben meghatáro zott szabályok szerint, munkáltatói hozzájáru lás jogcímen részben vagy egészben átvállalhat. A tagdíj - minden pénztártagra kötelező - legki sebb mértékét (a továbbiakban: egységes tagdíj) a pénztár alapszabálya határozza meg; c) egységes tagdíj: az alapszabályban megje lölt azon összeg, amelyet valamennyi pénztár tag a pénztárnak rendszeresen megfizet; d) egyéni számla: az az alapnyilvántartás, amelyen a pénztár gazdálkodása és üzemvitele alapul, és amelyet a pénztár - számviteli rendjé vel összhangban - a pénztártagok részére vezet. A pénztár gazdálkodása során az egyéni számla tartalmazza (elszámolóegységekre épülő nyil vántartási rendszert vezető pénztárak esetén elszámolóegységben és forintban kifejezve) a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, egyéb befizetéseinek és a munkáltatói tag hoz zájárulásának azt a részét, amelyet a pénztár a tagjai számára a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a tagnak a pénztárral szembeni követeléseként az alapszabályban rögzítettek szerint elismer, továbbá a támogató rendelkezé se szerint az általa nyújtott adományból a tag számára jóváírandó összeget. A pénztár szol gáltatásait az egyéni számlák megterhelésével, az alapszabályban rögzített tevékenységi rend hez igazodó szolgáltatási számlákról teljesíti. A pénztár felszámolásakor, illetve végelszámo lásakor az egyéni számla a pénztár kötelezett ségekkel nem terhelt közös vagyona tagok kö zötti felosztásának eszköze. Az egyéni számla a pénztártag rendelkezése szerint az egyéni nyugdíjszámlán lekötött összeg (tagi lekötés) ki vételével követelés biztosítékául nem szolgálhat. Az egyéni számlát a pénztár csak e törvényben, illetve felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt rendelkezések alapján terhelheti meg; ej haláleseti kedvezményezett: a pénztártag által megjelölt természetes személy, aki a pénz tártag halála esetén az e törvényben meghatáro zott módon az egyéni számlára jogosulttá válik;

f) tagsági okirat: a pénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplő ada tokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magán okirat; g) pénztári befizetések kedvezménye: a sze mélyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44/A §-a szerint a magánszemély ren delkezése alapján az adóhatóság által a magánszemély javára a pénztárhoz átutalt összeg. (4) E törvény alkalmazásában a) közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában megjelölt közeli hozzátartozó és az élettárs; b) hozzáférhetőség: a pénztár által szervezett és nyújtott szolgáltatásokra a pénztár alapsza bályában meghatározott módon kizárólag a pénztártagok, illetve a pénztártag jogán a kö zeli hozzátartozók jogosultak; c) várakozási idő: a. tagsági viszonynak a belépéstől számított alapszabály szerinti azon időszaka, amelynek elteltéveí az egyéni szám laköveteléshez, illetve a szolgáltatáshoz a pénz tártag hozzájuthat; d) kiegészítő vállalkozási tevékenység: a pénztár szervezetében folytatott mindazon gazdálkodási tevékenység, amelyet az alapte vékenységként megjelölt szolgáltatások szer vezéséhez és nyújtásához kapcsolódóan, arra visszahatóan, a pénztár szolgáltatási kötele zettségén felül, ellenszolgáltatás fejében nyújt; e) kihelyezés: a pénztár feladatkörébe tarto zó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet (szolgáltató) által, szerződés alapján történő megvalósítása; f) kiszervezés: tevékenység olyan kihelyezé se, melynek során adatkezelés vagy adatfeldol gozás is megvalósul; g) adatkezelés: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében vég zett adatkezelési tevékenység; h) adatfeldolgozás: a személyes adat, il letve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett adatfeldolgozási tevékenység. (5) E törvény alkalmazásában a kiegészítő

227

időtartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra; b) felhalmozási időszak: a tagsági viszony nak a belépéstől a c) pont szerinti nyugdíjszol gáltatás megnyílásáig terjedő időszaka; c) nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj): a nyugdíjkorhatár elérése után a pénztártag részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg terhére, az alapszabályban rögzített módozatoknak megfelelően választása szerint egy összegben vagy járadék formájában, illető leg e kettő kombinációjaként történő pénzbeni kifizetés; d) értékelési különbözet céltartaléka: az ön kéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló jogsza bályban felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérlegforduló napjára, illetve a negyedév utolsó napjára meg határozott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti kü lönbözet összegében képzett»céltartalék. Az ér tékelési különbözet az adott eszközcsoportokon belül elkülönítetten, a források között a működé si, a fedezeti (választható befektetési portfoliót biztosító rendszert működtető pénztárak esetén választható befektetési portfoliónként), illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési külön bözeiből képzett céltartalékként jelenik meg; e) egyéni nyugdíjszámla: a nyugdíjpénztár által vezetett egyéni számla; f) ingatlanfejlesztés: minden épület és mű tárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési, szerelési munkáival, elsődlegesen az építmény létrehozásával, átépítésével, felújításával kap csolatos tervező, előkészítő és kivitelező mun kálatok összessége; g) ingatlankezelés: a pénztárral kötött szer ződés szerint az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, az esetleges befekte tés kérdéseiben javaslatok kidolgozása, továb bá az üzemeltetési és a karbantartási feladatok ellátása, a tervezett felújítások irányítása és el lenőrzése, valamint az ingatlan fenntartására nyugdíjpénztárnál vonatkozó tervajánlat elkészítése; a) nyugdíjkorhatár: a társadalom bizto h) ingatlanüzemeltetés: az ingatlan napi sítási nyugellátásról szóló törvény szerinti működésével és működtetésével összefüggő öregséginyugdíj-korhatár, továbbá az az feladatok ellátása; időpont, am elytől a pén ztártag öregségi i) elszámolóegység: a tagok felhalmozási nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szol időszakban fennálló követelésének, valamint gálati járandóságban, balettművészeti élet a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántar járadékban, átmeneti bányászjáradékban, tására szolgáló, napi árfolyammal rendelkező a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány egység. által folyósított ellátásokról szóló kormány(6) E törvény alkalmazásában az egészségrendelet alap ján folyósított öregségi, rok pénztárnál kantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), a) egyéni egészségszámla: az egészségpénz növelt összegű öregségi, munkaképtelensé tár által vezetett egyéni számla; gi járadékban vagy nyugdíj előtti álláskere b) szolgáltatásszervezés: egészségpénztári sési segélyben részesül. A nyugdíjkorhatár szolgáltató által nyújtott szolgáltatások elérhe betöltése után a pénztártag a várakozási idő tőségének biztosítása a pénztártagok részére;

228 | Ö N K E N T E S K ÖL CSÖNÖS B I Z T O S I TO P É N Z T Á R A K

c) egészségügyi szolgáltatás: az egészség ügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a további akban: Eütv.) 3. § e) pontjában meghatározott szolgáltatás; d) egészségügyi hatóság: az Eütv. 3. § h) pont jában meghatározott hatóság; e) egészségügyi szolgáltató: az Eütv. 3. § f) pontjában meghatározott szolgáltatók; f) minőségi tanúsítványok kiadására jogo sult intézmény: az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti kijelölt szervezet; g) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árá nak támogatása: 1. az emberi alkalmazásra kerülő gyógysze rek forgalomba hozataláról szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítmé nyeket is) árának támogatása; 2. az emberi felhasználásra kerülő gyógy szerek rendeléséről és kiadásáról szóló jog szabályban meghatározott egyedi gyógyszerbeszerzés keretében alkalmazásra kerülő gyógyszerek és immunológiai készítmények árának támogatása; 3. orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása; 4. a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formuláé Normalesben meghatáro zott, közvetlen lakossági felhasználásra alkal mas gyógyszeranyagok árának támogatása; 5. az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meg határozott tápszerek megvásárlásának támo gatása; 6. a speciális gyógyászati célra szánt tápsze rekről szóló jogszabályban meghatározott táp szerek megvásárlásának támogatása; 7. társadalombiztosítási támogatással ren delhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása a társadalombiz tosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásá nak, valamint javításának támogatása; 8. közvetlen lakossági felhasználásra al kalmas, minőségi tanúsítványok kiadására jo gosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező, illetve CE jelöléssel ellátott, az or vostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti orvostechnikai esz köz megvásárlásának támogatása; 9. egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek megvásárlá sának támogatása; H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

e) a pénztár a tartozásaiért saját vagyonával 10. gyógyvizek és gyógyiszap megvásárlásá felel; nak támogatása; f) a tagsági viszony megszűnése, illetve a 11. az Országos Gyógyszerészeti Intézet által pénztár felszámolása esetén a pénztártag az kiadott engedélyszámmal és forgalomba hoza egyéni számláján levő összeget az alapszabály tali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem szerint követelheti a pénztártól; minősülő gyógyhatású termékek; g) a pénztár szolgáltatásait rendszeres 12. az 1-11. pontokban felsorolt termékek tagdíjbefizetésekből és egyéb bevételekből, a házhoz szállítása; h) fogyatékos személy: a fogyatékos szemé pénztártípusok sajátosságainak figyelembe vételével, a közgyűlés által elfogadott pénz lyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításá ügyi terv alapján szervezi, finanszírozza és ról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjá teljesíti. ban meghatározott személy. (3) Kölcsönösség: a pénztártagok közösen te (7) E törvény alkalmazásában önsegélyező remtik meg a szolgáltatások fedezetét. A pénz pénztárnál: tárak szolgáltatásaira jogosultakat az igénybe a) szociális kockázat: gyermek születé vétel szempontjából azonos jogok illetik meg. sével, beiskolázásával, egészségi állapottal Minden pénztártag egyben tulajdonosa is a kapcsolatos pénzügyi helyzettel, munkanél pénztárnak. küliséggel, halálozással és a Bit.-ben megha (4) Önkéntesség: természetes személyek sza tározott tűz- és elemi károkkal kapcsolatos bad akaratukból hozhatnak létre pénztárakat, kockázatok; . és a pénztár alapszabályának rendelkezései b) időszaki járadék: a pénztártag részére szerint csatlakozhatnak, illetve léphetnek ki nyújtott rendszeres pénzbeli szolgáltatás, amely azokból. az alapszabályban meghatározott esetekben és (5) Függetlenség: a pénztárak a jogszabályok feltételek szerint határozott időtartamig, illetve keretei között szabadon alakítják ki szolgáltatá legfeljebb a kiváltó esemény megszűnéséig tart; si körüket és üzletpolitikájukat. c)-d) hatályát vesztette. (6) Szolidaritás: a pénztártagok egységes (8) E törvény alkalmazásában a 3. § (2) be elvek alapján megállapított tagdíjat fizetnek, kezdésének b) pontjában és a 36. § (1) bekezdé mely a nem kárarányos tehermegosztás alap sében, illetve azok alapján meghatározott ala ján független egyéni kockázatuk mértékétől. A pok tartaléknak minősülnek. tagsági feltételeknek eleget tevő természetes (9) Önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári te személy felvételi kérelme nem utasítható el. vékenységnek minősül a társadalombiztosítási és szociális ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve (7) Társulási elv: a tagsági kör meghatáro ezeket helyettesítő szolgáltatások, továbbá az zásakor nem alkalmazható vallási, faji, etnikai, egészség védelmét elősegítő ellátások e törvény politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti ben foglaltak szerinti szervezése, finanszírozása megkülönböztetés. (8) Nonprofit (nem haszonelvű) működés: a és nyújtása, amely rendszeres tagdíjbefizetések pénztár gazdálkodásának eredményét sem osz ből, egyéniszámla-vezetés útján történik. talék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki, azt csak az alaptevékenység érdekében hasz Működési alapelvek nálhatja fel. T. 3. § (1) Önkormányzati működés: a pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára Az elnevezés védelme T. 4. § kizárólag a pénztártagok jogosultak. A döntés (1) Az „önkéntes kölcsönös biztosítópénz meghozatala során a pénztártagok azonos jo tár”, valamint a „nyugdíjpénztár”, „önsegélye gokkal rendelkeznek. ző pénztár” és „egészségpénztár” elnevezést (2) A zárt gazdálkodás elve: a) a pénztár gazdálkodása kizárólag csak az vagy idegen nyelvű megfelelőjét kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működte alapszabályban meghatározott szolgáltatások tett szervezet, továbbá a pénztárak érdek-kép szervezésére és teljesítésére irányulhat; viseleti szerve és az általa alapított szervezet b) a pénztár gazdálkodásához alapokat ké használhatja a nevében. pez, és a tagok részére egyéni számlát vezet; (2) A pénztár köteles a nevében a „pénztár” c) a pénztár szolgáltatásaira kizárólag a 2. § szót a pénztár típusára utaló kiegészítéssel (4) bekezdésének b) pontja szerinti személyek együtt feltüntetni. jogosultak; (3) Abban a kérdésben, hogy egy szervezet d) a pénztár gazdálkodása során az alap jogosult-e a nevében az (1) bekezdés szerinti szabály felhatalmazása alapján, a jogszabályi előírások keretei között a pénztárvagyon erejéig vállalhat más jogi, illetve természetes szemé lyekkel szemben kötelezettséget;

elnevezések valamelyikének használatára, a nyilvántartásba vétel helye szerint illetékes bí róság határoz.

Ö N K E N T E S K ÖL CSÖNÖS B I Z T O S I T O P É N Z T Á R A K

nával ■tve a ag az abály zeres bői, a ?mbepénz;za és sen tepénzmybecmeg. a is a ?k szá rakat, ?zései íek ki >ályok áltatáséges etnek, 3 alap itól. A ;zetes el. latárotnikai, :erinti idés: a m osz:etheti nhasz-

5pénzsgélyevezést igazé iködte?k-képrvezet mztár" ítéssel rvezet jerinti tára,a ?kes bí-

A pénztár alapítása T. 5. § (1) Pénztárat kizárólag természetes szemé lyek alapíthatnak. Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges. (2) A pénztárak alapítását az alakuló köz gyűlés határozza meg. Az alakuló közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály és az induló gazdálkodási terv elfogadása, a tiszt ségviselők és a könyvvizsgáló megválasztása, valamint a tisztségviselők díjazásának megál lapítása, döntés az alapítással kapcsolatos, az alakuló közgyűlés időpontjáig felmerült költsé gek viseléséről. (3) Az alakuló közgyűlésről készült jegyző könyvet a közgyűlés által választott elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és az erre a tisztség re megválasztott két tag hitelesíti. A közgyűlé sen felvett jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. (4) Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. T. 6. § (1) A pénztár jogi személy. (2) A pénztárt a székhelye szerint illeté kes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alakuló közgyűlést követő 30 napon belül kell benyújtani a bí rósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az alakuló közgyűlés által elfogadott alapsza bályt, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, a jelenléti ívet, valamint a kérelem beadását követően a számlavezetésre feljogosított pénzforgalmi szolgáltató igazolását pénzforgalmi szám la megnyitásáról. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljá rásban határoz, és határozatát a kérelmező vel egyidejűleg kézbesíti az ügyész részére, továbbá m egküldi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Fel ügyelet). (3) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vé tellel jön létre, az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal. A pénztár nyilvántartásba vételének meghiúsulása esetén a felek egymás közötti jogviszonyaira a polgári törvénykönyv ről szóló többször módosított 1959. évi IV. tör vény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

(2) A nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár nevében vállalt kötelezettségekért az (1) bekezdés szerint fennálló felelősség megszű nik, ha a pénztár közgyűlése a kötelezettségvál lalásokat utólag jóváhagyja. Erről a közgyűlés a tevékenységi engedély (60. §) jogerőre emelke dése előtt érvényesen nem határozhat. (3) Ha a pénztár a nyilvántartásba vétel előtt jogot szerez vagy kötelezettséget vállal, a nyilvántartásba vétel hiányára nem hivat kozhat. T. 8. § A pénztárak működésének törvényessé gét az ügyészség az irányadó jogszabályok szerint ellenőrzi. Ha a működés törvényessé ge másképpen nem biztosítható, az ügyész ség keresettel a bírósághoz fordulhat. A pénztárak állam i felügyeletét e törvény VI. fejezete alapján a Pénzügy^ Szervezetek Ál lam i Felügyelete látja el. T. 9. § (1) A pénztár a 10. § (1) bekezdésében meg határozott tevékenységet a Felügyelet jogerős tevékenységi engedélye birtokában kezdheti meg. A tevékenység engedélyezésének eljárási szabályait a 60-64. §-ok tartalmazzák. (2) A pénztár az alakuló közgyűlést követő 15 napon belül j^öteles számlavezetésre feljogo sított pénzforgalmi szolgáltatónál pénzforgalmi számlát nyitni. (3) A tevékenységi engedély jogerőre emel kedéséig a pénztár a hozzá bármilyen címen befizetett összegekből kizárólag a pénztár szervezésével összefüggő kifizetéseket teljesít het, egyebekben pedig a pénztár megalakulását követően a pénztár gazdálkodására és befekte téseire az e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Hatályát vesztette. (5) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése esetén a pénztár nevében eljáró személyek, ha a tevékenység megkezdése kárt okozott, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az okozott kárért. E személyekkel szemben a Felügyelet 5 ezertől 100 ezer forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki a tevékenység enge dély nélküli megkezdése miatt.

Felügyeleti díj T. 9/A § (1) A pénztár működési alapja terhére fel T. 7. § ügyeleti díjat fizet. (1) A bírósági nyilvántartásba vétel megtör (2) A felügyeleti díj a (3)-(5) bekezdés sze ténte előtt a pénztár nevében eljáró természetes rint számított alapdíj, valamint a (6) bekezdés személyek egyetemlegesen felelnek a pénztár szerint számított változó díj összege. nevében vállalt kötelezettségekért. E felelősség (3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) be korlátozása vagy kizárása harmadik személlyel kezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alap szemben semmis. díjegység ötvenezer forint.

(4) A szorzószám önkéntes nyugdíj-, önsegé lyező és egészségpénztár esetén: kettő. (5) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően azon önkéntes nyugdíj-, önsegélyező- és egész ségpénztár esetén, melynek fedezeti alapja a tárgyévet megelőző év végén nem haladja meg az 50 millió forintot, a szorzószám 0,5. (6) A pénztár által fizetendő változó díj éves mértéke a pénztári vagyon piaci értékének 0,25 ezreléke. A pénztárak típusai és tevékenységük T. 10. § (1) A pénztár az általa gyűjtött és kezelt be fizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja: a) a 2. § (5) bekezdésének c) pontjában meg határozott nyugdíjszolgáltatás (nyugdíjpénz tár); b) szociális kockázat bekövetkezte esetén, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, valamint a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása (önsegélyező pénztár); c) az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása (egészségpénztár). (2) A nyugdíjpénztár kizárólag nyugdíj szolgáltatást nyújthat, az önsegélyező pénz tár kizárólag önsegélyező feladatokat láthat el. Az egészségpénztár elláthatja az (1) bekezdés b) pontjában felsoroltak közül a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatá sát, a pénztártag betegség miatti keresőkép telensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását (a továbbiakban: egészségügyi célú önsegélye ző feladat) is. (3) A devizakülföldi pénztártagnak a devi zajogszabályok betartásával nyújthatók az (1) bekezdésben felsorolt szolgáltatások. A tagsági viszony T. 11. § (1) Pénztártag lehet az a 16. életévét betöl tött személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és tagdíjfizetést vállal. (2) A tagsági viszony, a tagdíjfizetési köte lezettség és a várakozási idő a pénztárhoz be nyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtás tól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát vagy a tagsági ok iratot az alapszabállyal együtt a pénztártagnak át kell adni. HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

229

w 230

I1Ö N K É N T E S K Ö L C S Ö N Ö S B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

(3) A tevékenységi engedély jogerőre emel kedése előtt a pénztár tagdíjat nem fogadhat, az alapító tagokon kívül új tagokat nem vehet fel. Az alapító tagok tagdíjfizetési kötelezettsé ge és várakozási ideje a tevékenységi engedély jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. A pénztár a tevékenységi engedély jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül átadja az alapító tagok részére a pénztár alapszabályát és a tagsági okiratot. (4) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a pénztártagsági jogviszony az első havi tagdíj befizetésével jön létre. Ebben az esetben az első havi tagdíj megfizetésének elmulasztása esetén a belépni kívánó tagot az alapszabályban rög zített eljárási szabályoknak megfelelően értesí teni kell a mulasztás jogkövetkezményeiről. A befizetés pótlására előírt határidő eredményte len elteltét követően a személy adatai a nyilván tartásból kivezethetők. T. 11/A § (1) Pénztár részére történő tagszervezést természetes személy, jogi személy, jogi szemé lyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: tagszervező) a pénztárral kötött szerződés alapján végezhet. A tagszer vező alvállalkozót igénybe vehet, azonban az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tevékeny séget saját maga végezte volna. A tagszervező által igénybe vett alvállalkozóra a tagszervező re vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, az zal, hogy az alvállalkozó további alvállalkozót nem vehet igénybe. (2) A tagszervezésre vonatkozó szerződés nek tartalmaznia kell a tagszervezéshez kap csolódó díjazás mértékét, a díjazás nyújtásának feltételeit, valamint a tagszervezéshez kapcso lódó károkozásáért való felelősség viselésének kérdéseit. (3) Tagszervezésért díjazást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat. (4) A pénztári tagszervezés során a tagszer vezőnek tilos olyan módszert alkalmazni: a) amellyel más személyek terhére ígér elő nyöket a pénztártaggá váló személy részére arra az esetre, ha az más személyt pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra bír rá, vagy b) amely a pénztártaggá vagy tagszervező vé váló személytől olyan befektetést igényelne, melyet részben vagy egészben olyan más sze mélyekre hárít át, akiket pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra kell rábírni. (5) Hatályát vesztette.

természetes személy pénztártaggá válása érde kében használhatja fel. (2) A tagszervező - ha törvény másként nem rendelkezik - korlátlan ideig köteles megőriz ni a tudomására jutott pénztár-, illetve üzleti titkot. T. 12. § (1) Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem ren delkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). (2) A munkáltatói hozzájárulási kötelezett séget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzá járulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja mun kaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszonyban^ áll. A munkáltató munkavállalóként mindhárom típusú pénz tárban egyidejűleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget. (3) A munkáltatói hozzájárulás - a (4) bekez désben foglaltak kivételével - minden pénztár tag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által válasz tott pénztártól függetlenül egységesen megálla pítani. A myjikáltató a hozzájárulás megállapí tásakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékában meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. (4) A munkáltató a munkáltatói hozzájáru lás (3) bekezdésben meghatározott mértékétől - az életkorral növekedő mértékben - korcsopor tonként egységesen eltérhet azon alkalmazot tai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottak esetében a munkáltatói hozzá járulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött alkalmazottak részére megálla pított munkáltatói hozzájárulást. (5) A munkáltató és a pénztár között létrejö vő szerződésben rendelkezni kell: a) a munkáltatói hozzájárulás mértékéről és

a teljesítés ütemezéséről; b) a munkáltatói hozzájárulás szünetelteté sének lehetőségéről és feltételeiről; c) a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmekről. (6) A munkáltatói tag és a pénztár közötti szerződés, a szerződés módusítása - ha az alap szabály másként nem rendelkezik - a közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé. T. 11/B § (7) A pénztár a munkáltatói hozzájárulásról (1) A tagszervező a tagszervezés során tudo rendelkező szerződésekről naprakész nyilván mására jutott valamely természetes személyre tartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia vonatkozó személyes adatokat csak az adott HVG I TB -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

kell a szerződéseknek a pénztár működéséhez szükséges főbb adatait, így különösen a mun káltatói tag adatait, a munkáltatói hozzájárulás mértékét, a szerződés hatályát, esetleges módo sítását. (8) Amennyiben a tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljes összegének vagy egy részének teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás tel jesítését kizárólag valamennyi pénztártag al kalmazottjára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. E rendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni. (9) A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérő en a munkáltató szüneteltetheti a munkálta tói hozzájárulás fizetését azon időszakokra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltétele it a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézv« azonos módon kell meghatároznia. (10) Nem kell alkalmazni a (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit abban az esetben, ha a munka törvénykönyvéről fcóló 1992. évi XXII. törvény 193/H § (10) bekezdés rendelkezései alapján a munkáltatói hozzájárulás fizetésére a kölcsön beadó a kölcsönvevőnél fennálló feltételek sze rint kötelezett. T. 13. § (1) A pénztártag az általa vállalt tagdíj öszszegét a pénztárnak az alapszabályban előírt módon bejelenti, és fizetési kötelezettségének határidőre eleget tesz. A tagdíj összege az egy séges tagdíjnál kevesebb nem lehet. (2) A befizetett tagdíjak szolgáltatásokra for dítandó részét, valamint a tagok javára jóváírt egyéb összegeket egyénileg, az egyéni számlán kell nyilvántartani a pénztárakra vonatkozó számviteli és gazdálkodási szabályok szerint. (3) A pénztártag számláján elhelyezett öszszegekre sem a pénztártag hitelezői, sem kívül álló harmadik személy hitelezői nem tarthat nak igényt, kivéve a pénztártag rendelkezése szerint az egyéni számlán lekötött összeget, amelyet a 47. § (7) bekezdés szerint a Hpt. hatá lya alá tartozó hitelintézettel kötött szerződés ében fedezetként felajánl (tagi lekötés). (4) A pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről, ideértve a felügyeleti bírságot is, a pénztártagokat, a munkáltatói tagokat és a tá mogatókat évente egyszer - az alapszabályban rögzített közzétételi szabályok szerint - tájé koztatni kell. A pénztártagok tájékoztatásának tartalmaznia kell az egyéni számla alakulását is. A pénztártagot az egyéni számla állásáról kérésére az alapszabály szerinti rendben év közben is tájékoztatni kell.

Ö N K É N T E S K ÖL C SÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

éhez munulás lódotótól 5 tag eljes t szű kben is telag alvagy esen Itérőcáltaokra, letve ételeírtag kell zdés unka vény jána csönk sze

lj oszslőírt ének zegyra foriváírt mlán kozó rint. :t öszkívülrthat?zése seget, hatá:ődéssügyi t is, a s a tá[yban - tájélának ílását .sáról en év

(5) Az alapszabályban az egyéni számla, T. 16. § (1) A pénztártag választhat és - ha e törvény valamint a pénztár alapképzési és költségel számolási rendjének figyelembevételével kell vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik rendelkezni a kilépő taggal való elszámolásról, választható a pénztár szerveibe. illetve a jogutód nélkül megszűnő pénztár va (2) A pénztártag jogosult - a zárt tanácsko zásokról készült jegyzőkönyvek és az azokon gyonának a tagok közötti felosztásáról. tárgyalt határozattervezetek kivételével - az T. 14. § alapszabályban meghatározott módon a pénz (1) A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztá tár irataiba és könyveibe betekinteni, továbbá sa esetén alkalmazandó eljárásokat és a tagnak jogosult a pénztár működésével kapcsolatban az ezen időszak alatt történő tagsági jogainak felvilágosítást kérni. A pénztártag a megszer gyakorlására vonatkozó előírásokat az alapsza zett információt nem használhatja fel a pénztár bály tartalmazza. érdekeit, illetve a pénztár tagjai személyes ada (2) Az alapszabályban rendelkezni kell ar tait és személyiségi jogait sértő módon. ról is, hogy azon időszakban, amíg tagdíjfizetés (3) A pénztártag az alapszabály rendelkezé nem történik, a pénztártag milyen szolgáltatá sei alapján veheti igénybe a pénztár szolgálta sokra jogosult. tásait. (3) A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár jogosult nyugdíjpénz T. 16/A § tár esetében a tag egyéni nyugdíjszámlájának, (1) A tag halála esetén az Egyéni számla ha egészségpénztár esetében a tag egyéni egész gyatékának nem része. A tag a halála esetére az ségszámlájának, önsegélyező pénztár esetében alapszabályban foglaltak szerint természetes a tag egyéni számlájának befektetéséből szár személy kedvezményezettet jelölhet a belépési mazó hozamát - a mindenkori pénztári egysé nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizo ges tagdíjnak a működési és likviditási alapra nyító erejű magánokiratban (haláleseti ked jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfel vezményezett). „ jebb a hozam összegével - csökkenteni és azt a (2) A kedvezményezettjelölés a pénztár tu működési, illetve likviditási alap javára jóváírni. domásulvételével, a jelölés megtételének idő pontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a tagot T. 15. § (1) A pénztártag tagsági viszonya megszű a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával nik vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a a) halálával; tudomásszerzést követő 15 napon belül a tag b) kilépésével; sági okirat megküldésével értesíti. A tagsági c) ha a tag a tagdíjat az alapszabályban meg okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül jelölt időtartamon túl nem fizeti, és az alapsza a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, bály szerint a tagdíjhátralék utólagos rendezé adatait, jogosultsága(ik) arányát, a kedvezmé sére nincs lehetőség, vagy a tag e lehetőséget nyezettjelölés időpontját. elmulasztja; (3) Amennyiben a tag egyidejűleg több d) más pénztárba történő átlépéssel; kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező e) kizárással. rendelkezése hiányában a megjelölt személyek (2) A tagsági viszony megszűnése esetén a egyenlő arányban válnak jogosulttá. pénztártaggal, illetve kedvezményezettjével (4) A tag az (1) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettség keletkezik. formában bármikor új kedvezményezettet je (3) A pénztár a tagot az alapszabály ilyen lölhet. értelmű rendelkezése esetén akkor zárhatja ki, (5) A kedvezményezettjelölés hatályát vesz ha a tag a pénztár alapszabályában meghatáro ti, ha zott tagsági feltételnek már nem tesz eleget, és a) a tag a korábbi kedvezményezettjelölését a pénztár írásbeli felszólítására nem kezdemé visszavonja, vagy helyette másik kedvezménye nyezte az átlépését másik pénztárba. zettet jelöl, (4) A pénztártag csak azonos típusú pénz b) a kedvezményezett a tag halála előtt meg tárba léphet át, az alábbi kivételekkel: hal, a) a 47. § (3) bekezdésében foglalt esetet; c) a tag a kedvezményezett - a bíróság jog b) önsegélyező pénztár tagja a 2. § (5) be erős ítélete szerint - szándékos cselekménye kezdésének a) pontjában meghatározott nyug következtében hal meg. Ebben az esetben a díjkorhatár betöltésekor nyugdíjpénztárba kedvezményezett az egyéni számlából nem átléphet. részesülhet. (5) A tagsági jogviszony megszűnésének (6) Több kedvezményezett esetén, ha vala jogkövetkezményeit és a követendő eljárást az mely kedvezményezett meghal, akkor az egyé ni számla rá eső részéből a tag halála időpont alapszabályban kell rögzíteni.

231

jában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. (7) Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdésben foglal tak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezmé nyezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll, és azt a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyé ni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. (8) A kedvezményezett(ek) a tag halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A pénztár a ked vezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül meg teszi a kedvezményezett (9/bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intéz kedést. (9) A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írasban nyilatkozik, hogy a rá eső részt a) egy összegben felveszi, b) az alapszabály rendelkezésének megfele lően saját nevén a pénztárban hagyja tagdíjfize tés folytatásával vagy anélkül, c) más, azonos típusú pénztárba átutaltatja. (10) Amennyiben a kedvezményezett a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott válasz tási lehetőséggel él, a várakozási idejébe be kell számítani az elhunyt pénztártag várakozási idejét is. (11) Amennyiben a pénztár írásbeli felhívá sára a kedvezményezett a felhívás igazolt kéz hezvételétől számított 30 napon belül nem teszi meg a (9) bekezdés szerinti nyilatkozatot, akkor a pénztárnak úgy kell eljárnia, mintha a ked vezményezett a követelés egyösszegű felvétele mellett döntött volna, és a követelés összegét - az esetlegesen felmerülő költségek és követelé sek összegével csökkentve - a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál a negyedévet követő 50. napig bírói letétbe kell helyeznie. A támogató jogállása T. 17. § (1) A pénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy - kivéve az adó hatóságot a pénztári befizetések kedvezmé nyének átutalása tekintetében -, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (a továbbiakban: adomány) a pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül. HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

232 | Ö N K É N T E S K ÖL C SÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

(2) A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt a pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel, de a támogatás csak a pénztártagság egészének, az 50. § (1) bekezdé sében meghatározott szolgáltatási tartalék javára vagy az alapszabályban meghatározott tagsági körnek nyújtható. (3) A pénztár alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalé kát a működési alapban kell jóváírni. Az alapszabály T. 18. § (1) Az alapszabálynak tartalmaznia kell: a) a pénztár elnevezését; b) a pénztár székhelyét és telephelyeit; c) a pénztár által nyújtott szolgáltatások kö rét és az igénybevétel feltételeit, az egyes szol gáltatásokra vagy a szolgáltatások teljes körére előírt várakozási idő tartamát; d) a tagsági kör meghatározását és a taggá válás feltételeit, a tag jogait a pénztár szerve iben; e) a pénztártagok, a szolgáltatásra jogosult közeli hozzátartozóik, a kedvezményezettek, illetve örökösök jogait és kötelezettségeit; f) a tagsági viszony megszűnésének feltéte leit, jogkövetkezményeit és a követendő eljárást; g) a pénztári bevételek (tartalékok) közötti megosztás arányait és elveit, az egységes tagdíj mértékét és a díjfizetésre vonatkozó szabályo kat; h) a tagdíjfizetés elmulasztásának joghatá sait és az eljárás rendjét; i) a tagdíjhátralék kiegyenlítésére rendelke zésre álló határidőt és a tagsági jogviszony díj nemfizetés miatti megszűnésének joghatásait, valamint a követendő eljárást; j) a pénztárvagyon kezelésének és befekte tésének szabályait; k) a pénztári gazdálkodás eredménye felhasználásának alapelveit; l) a pénztár megszűnése esetén a vagyon felosztásának elveit; ni) a pénztár szervezetét és szerveinek mű ködését; n) a pénztár képviseletének módját, a hatás körök átruházásának módját és mértékét; o) a közgyűlés összehívásának módját; p) a közgyűlés (ha van: a részközgyűlés, illetve küldöttközgyűlés) működését, küldöttközgyűlés esetén a küldöttek megválasztásá nak szabályait; r) azon esetek meghatározását, amelyeknél a határozathozatalhoz minősített többség szük séges; sj a közgyűlési határozatok közzétételének módját; t) mindazt, amit a törvény vagy a törvény fel hatalmazása alapján kiadott jogszabály a pénz H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

tár alapszabályába utal, vagy amit a közgyűlés szükségesnek tart. (2) A tagsági kört a társulási elv [3. § (7) be kezdés] betartásával kell meghatározni. (3) A módosított alapszabályt - a módosí tások megjelölésével - a közgyűlés időpontját követő 30 napon belül meg kell küldeni a bíró ságnak és a Felügyeletnek. A nemek közötti megkülönböztetés tilalm a T. 18/A § (1) A pénztár a nemi hovatartozás alapján kizárólag az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A §-ában meghatározott felté telek teljesülése esetén nyújthat eltérő mértékű, típusú vagy formájú szolgáltatásokat. (2) A pénztár,köteles az adott típusú vagy formájú szolgáltatás elstjí alkalommal történő nyújtásával egyidejűleg nyilvánosságra hozni és évente a 64/C § (2) bekezdésében foglaltak szerinti adatszolgáltatás teljesítésekor aktuali zálni azokat a biztosításmatematikai és statisz tikai adatokat, amelyek alapján a nemek között arányos különbségeket alkalmazna szolgáltatá sokban. Ezek az adatok folyamatosan hozzáfér hető módon kerülnek közzétételre.

II. fe je ze t A p é n ztá r szervezetére és m űködésére vo natko zó szabályok A pénztár szervezete T. 19. § (1) A pénztár szervei: a) a közgyűlés, alapszabályban meghatáro zott esetekben küldöttközgyűlés, részközgyű lés; b) az igazgatótanács; c) az ellenőrző bizottság. (2) Az alapszabály szakértői bizottságok lé tesítését is előírhatja. (3) Az igazgatótanács, valamint az ellenőrző bizottság létszáma páratlan számú, 3-7 fő. Az alapszabály a taglétszámra tekintettel ennél na gyobb létszámot is meghatározhat. (4) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizott ság tagjait (a továbbiakban együtt: vezető tiszt ségviselők) a közgyűlés titkosan választja meg legfeljebb 5 évre. A vezető tisztségviselői meg bízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. Az igazgatótanács és az ellenőrző bi zottság elnöke a megválasztott igazgatótanácsi, illetve ellenőrző bizottsági tagok közül titkos szavazás útján kerül megválasztásra. Az igaz gatótanács és az ellenőrző bizottság elnökének csak olyan személy választható meg, aki felső fokú végzettséggel rendelkezik.

(5) Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában az igazgatótanács a folyamatos feladatok ellátásával ügyvezetőt alkalmazhat. Az ügyvezetőt - a személyét érintő kérdések ki vételével - az igazgatótanács üléseire meg kell hívni. Az ügyvezető az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt. T. 20. § (1) A vezető tisztségviselők, valamint az ügyvezető (helyettes ügyvezető) mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a tagok és a pénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogsza bályok szerint kötelesek eljárni. A vezető tiszt ségviselők, valamint az ügyvezető (helyettes ügyvezető) a kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a pénztárral mun kaviszonyban álltak, illetve állnak. (2) Vezető tisztségviselőkre vonatkozó fel tételek: »• a) nem lehet az igazgatótanács tagja olyan személy, aki aa) nem pénztártag, és nem töltötte be 18. életévét, * ab) büntetett előéletű, ac) büntetlen előéletű, de büntetőjogi fele lősségét a bíróság a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. cím ében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félreveze tése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben rész vétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselek mény, a XVII. fejezetben meghatározott gaz dasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapítot ta, addig az időpontig, amíg az e tényre vonat kozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszer ről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartá sáról szóló 2009. évi XLVII. törvény elrendeli, ad) az ac) alpontban meghatározott bűncse lekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, valamint ae) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasá gi társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll; b) az ellenőrző bizottság tagja pénztártag ként vagy a munkáltató(k) képviselőjeként az

Ö N K É N T E S KÖL CSÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

a személy lehet, akivel szemben az a) pontban meghatározott kizáró ok nem áll fenn;

| 233

b) a befektetetési döntések végrehajtásában megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. közreműködő szolgáltatónál, így különösen a c) nem lehet vezető tisztségviselő, valamint befektetési szolgáltatónál, az ingatlanértékelő (4) A közgyűlés a vezető tisztségviselőnek a pénztár ügyvezetője (helyettes ügyvezetője) az (1) bekezdés alapján megismert személyes nél, ingatlanforgalmazónál. az a személy sem, adatait a megválasztásáról meghozott döntésig, ca) aki vezető tisztségviselő volt olyan T. 20/A § a (2) bekezdés alapján megismert személyes önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban, ma adatait a vezető tisztségviselői jogviszony meg (1) A pénztár a nevében, székhelyében, a gánnyugdíjpénztárban, biztosítóintézetben, szűnéséig kezeli. bevételek tartalékok közötti megosztásának pénzügyi intézményben vagy befektetési vál arányában, a vezető tisztségviselők, illetve az (5) Nem lehet vezető tisztségviselő a sze lalkozásban, amely öt éven belül fizetésképte mély, aki a közgyűlés felhívására a felhívástól ügyvezető (helyettes ügyvezető) személyében lenné vált, illetve amelynek tevékenységi enge bekövetkező változást annak időpontját követő számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha délyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, 30 napon belül a Felügyeletnek bejelenti. e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem vagy amelynek a felszámolását a bíróság jog (2) A pénztár megalakulásakor és a vezető lehetséges, azok megszűnését követően hala erősen elrendelte, tisztségviselők, az ügyvezető (helyettes ügyve déktalanul - nem igazolja, hogy vele szemben a eb) aki súlyosan vagy ismételten megsértette zető), illetve a kötelező alkalmazottak, megbízot vezető tisztségviselői tisztség betöltését kizáró a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve ok nem áll fenn. tak változása esetén - ideértve azok újraválasztá e törvények felhatalmazása alapján kiadott jog sát vagy újbóli kinevezését is - figyelemmel a (3) szabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 bekezdésben foglaltakra a pénztár csatolja A közgyűlés feladata és hatásköre évnél nem régebben az illetékes felügyelet vagy a) a 20. § (2) bekezdésében meghatározott T. 21. § más hatóság a kiszabható legmagasabb összegű kizáró ok hiányát igazoló hatósági bizonyít (1) A pénztár legfőbb szerve a tagok összes bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szank vány eredeti példányát, ségéből álló közgyűlés vagy a tagok által - az ciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős íté b) az érintett személy nyilatkozatát arról, alapszabályban meghatározottak szerint - köz letével büntetőjogi felelősségét megállapította. hogy vele szemben jogszabályban meghatáro vetlenül vagy közvetett úton választott testület (3) Az igazgatótanács és az ellenőrző bi zott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, (küldöttközgyűlés). Az alapszabály a hatásköri zottság tagjai, ha az alapszabály erre módot ad, c) a jogszabály által előírt végzettségét vagy és eljárási szabályok rögzítése mellett részköz díjazásban részesülhetnek a közgyűlés határo gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles má gyűlések tartásáról is rendelkezhet. zatának megfelelően. solatát és (2) A közgyűlést évente legalább kétszer (4) Az ellenőrző bizottságnak nem lehet tag d) a vezető tisztségviselő esetén annak nyi össze kell hívni az éves beszámoló, illetve a ja a pénztár ügyvezetője, alkalmazottja, illetve latkozatát a tisztség elfogadásáról. pénzügyi terv elfogadására. A közgyűlés öszaz igazgatótanács tagja, valamint ezen szemé (3) A vezet» tisztségviselők, az ügyveze szehívásának módjáról az alapszabályban kell lyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]. tő (helyettes ügyvezető), illetve a kötelező rendelkezni. A hirdetmény közzététele vagy a (5) a) az igazgatótanács és az ellenőrző alkalmazottak, megbízottak újraválasztása meghívó elküldése, valamint a közgyűlés idő bizottság tagjaira, valamint az ügyvezetőkre vagy újbóli kinevezése esetén a (2) bekezdés c) pontja között legalább 15 napi időköznek kell vonatkozó további összeférhetetlenségi szabá pontjában foglaltak ismételt igazolására nincs lennie. A közgyűlés összehívásáról szóló érte lyokat az alapszabályban kell meghatározni; szükség. sítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, ide b) az ügyvezető a bére és a közgyűlés által jét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó jóváhagyott juttatásai kivételével a pénztárral T. 20/B § iratok megtekintésének helyét és idejét. kapcsolatos tevékenységéért ellenszolgáltatást (1) Az igazgatótanács tagjának jelölt személy (3) A közgyűlést a (2) bekezdésben megha nem fogadhat el. azt, hogy a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, az tározott eseteken kívül akkor is össze kell hívni, (6) Amennyiben a pénztártag alkalmazottja ellenőrző bizottság tagjának jelölt személy azt, ha azt a bíróság elrendeli, a Felügyelet vagy az a pénztárnak, nem választható az igazgatóta hogy a 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatá ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok leg nács és az ellenőrző bizottság tagjának. rozott feltételek alapján nincs kizárva a vezető alább tíz százaléka - az ok és a cél megjelölésé (7) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizott tisztségviselői tisztség betöltéséből, megválasz vel - írásban indítványozza, illetve ha az igaz ság, valamint az alapszabályban meghatározott tását megelőzően a közgyűlés részére hatósági gatótanács szükségesnek látja. Az alapszabály más testületi szerv tagjait az adott testület dön bizonyítvánnyal igazolja. más esetekben is előírhatja közgyűlés összehí téseiért egyetemleges felelősség terheli. Nem (2) A vezető tisztségviselői tisztség betöl vását. A közgyűlés összehívása az igazgatóta terheli felelősség azt a személyt, aki a határozat tésének ideje alatt a közgyűlés írásban, a mu nács feladata. Amennyiben az igazgatótanács a vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását lasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével közgyűlés összehívása iránt nem intézkedik, az írásban az igazgatótanácsnak és az ellenőrző felhívhatja indítványozók bírósághoz fordulhatnak. bizottságnak, igazgatótanácsi és ellenőrző bi a) az igazgatótanács tagját annak igazolásá (4) A közgyűlésre a Felügyelet képviselőjét is zottsági tagság esetében a közgyűlésnek a dön ra, hogy a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, meg kell hívni. A Felügyelet képviselője a köz tés meghozatalától vagy tudomására jutásától b) az ellenőrző bizottság tagját annak igazo gyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. számított 8 napon belül írásban bejelentette. lására, hogy a 20. § (2) bekezdés b) pontjában (5) A közgyűlés a meghívóban (hirdetmény (8) A pénztár vezető tisztségviselője, a meghatározott feltételek alapján nincs kizárva ben) nem szereplő napirendi pontokat az Öpt. befektetésekért felelős vezetője, a befektetési a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből. 23. §-ának (ÍJ bekezdésében meghatározott, a döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő (3) Ha az (2) bekezdésben meghatározott közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó alkalmazottja nem lehet közvetlenül a portfo felhívásra a vezető tisztségviselő igazolja, hogy kérdések esetén csak akkor tárgyalhatja meg, liókezeléshez kapcsolódó területen tevékenyke nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség ha az ülésen valamennyi tag jelen van, illetve dő alkalmazott személy betöltéséből, a közgyűlés az igazolásra szolgáló képviselve van, és egyhangúlag hozzájárul a a) a letétkezelőnél, hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért napirendi kérdés megtárgyalásához. HV G | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

23k

| Ö N K É N T E S KÖLCSÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

----------------------------------

T. 22. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a pénztártagok legalább fele jelen van vagy képviselete biztosított. A közgyűlésen a tagot meghatalmazott is képviselheti. A megha talmazást közokiratba vagy teljes bizonyító ere jű magánokiratba kell foglalni. Küldöttközgyű lés működtetése esetén minden küldött annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagot képvisel. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem he lyettesítheti. (2) Amennyiben a közgyűlés határozatkép telen, úgy a 21. § (2) bekezdése szabályainak fi gyelembevételével összehívott új közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megje lentek számától függetlenül határozatképesnek tekintendő. Amennyiben az eredeti közgyűlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, ak kor az eredeti és a megismételt közgyűlés egy napon is megtartható. (3) A közgyűlésen mindegyik pénztártag nak egy szavazata van. (4) A közgyűlés a határozatait - ha a törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik a jelen lévő tagok egyszerű szavazattöbbségével hozza. (5) A jelenlévők kétharmados szavazattöbb sége szükséges a 23. § (1) bekezdés a), d), i) és j) pontjaiban írt esetekben.

i) döntés érdek-képviseleti szervhez történőhatározatot, ha az igazgatótanácsi tagok az alapszabályban meghatározott hányada, de csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról; legalább a fele szavazatát teljes bizonyító erejű j) döntés a pénztár megszűnéséről, szétvá magánokiratba foglalja, és az alapszabályban lásáról vagy más pénztárral történő egyesülé meghatározott időtartamon, de legfeljebb 8 na séről; pon belül megküldi a pénztár székhelyére. k) a könyvvizsgáló társaság és a könyvvizs (6) Az ülés akkor határozatképes, ha azon a gáló természetes személy megválasztása és tagoknak legalább a fele jelen van. felmentése; (7) Az igazgatótanács határozatait - amenyl) döntés mindazon ügyekben, amelyeket e nyiben az alapszabály másként nem rendel törvény vagy jogszabály hatáskörébe utal. (2) A közgyűlésen jelenléti ívet kell felvenni kezik - a jelen lévő igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Sza és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv vazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. tartalmazza az elhangzott felszólalások lénye gét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyv (8) Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, höz csatolni kell az igazgatótanács és az ellen az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott őrző bizottság beszámolójának egy példányát. határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal az írásos beszámolók egy példányát. együtt - a közgyűlést követő harminc napon belül - meg kell küldeni a Felügyeletnek. A je lenléti ívre és a jegyzőkönyvre az 5. § (3) bekez désében foglaltak irányadók. T. 23/A § A közgyűlési határozatok ellen a pénztár tagok, illetve a küldöttek, valamint a Felügye let a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthatnak be a pénz tár székhelye szerint illetékes törvényszéken. Az igazgatótanács feladata és hatásköre

T. 24. § (1) Az igazgatótanács a pénztár ügyvezető szerve. T. 23. § (2) Az igazgatótanács gondoskodik a köz (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe gyűlés határozatainak végrehajtásáról, a tartozik: pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, a) az alapszabály elfogadása és módosítása; a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról, a b) az igazgatótanács tagjainak és elnökének pénztár zavartalan működéséről. megválasztása, visszahívása, díjazásuk megál (3) Az igazgatótanács gyakorolja az ügy lapítása; vezető és - amennyiben a pénztár ügyvezetőt c) az ellenőrző bizottság tagjainak és elnö nem alkalmaz - a pénztár alkalmazottai felett kének megválasztása, visszahívása, díjazásuk a munkáltatói jogokat. megállapítása; (4) Az igazgatótanács az alapszabályban d) az igazgatótanács éves beszámolójának meghatározott időközönként, de legalább háelfogadása, a mérleg megállapítása, döntés az romhavonként ülést tart. Ülést kell tartania eredmény felhasználásáról vagy az egyes ala ezen időszakon belül akkor is, ha azt közgyű pokban mutatkozó hiány rendezéséről; lési határozat vagy a Felügyelet előírta, illetve e) a pénztár éves és hosszú távú pénzügyi ha az ellenőrző bizottság, az igazgatótanács tervének elfogadása; tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kéri. f) az alapszabály által meghatározott kör Amennyiben az igazgatótanács, az ellenőrző ben a munkáltatói taggal (tagokkal) kötött szer bizottság tagjainak egyharmada vagy az ügy ződés jóváhagyása; vezető kérése ellenére az igazgatótanácsi ülés g) a tevékenységi engedély jogerőre emelke nem kerül összehívásra, abban az esetben a dése előtt kötött szerződések jóváhagyása; kezdeményezők jogosultak az igazgatótanácsi h) a tevékenységi engedély jogerőre emelke ülés összehívására. Az igazgatótanácsi ülés öszdése előtt a pénztár nevében eljáró személyek, szehívása elmaradásának tényét a kezdeménye az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság zők kötelesek bejelenteni a Felügyeletre. tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, (5) Az igazgatótanács ülés megtartása továbbá intézkedés a pénztár képviseletére nélkül távbeszélőn, telefaxon, telexen, elekt jogosultak ellen indított perekben a pénztár ronikus levélben (e-mail) is hozhat érvényes képviseletéről; HVG |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

T. 25. § Az igazgatótanács feladata, hogy elkészítse és a közgyűlés elé terjessze a pénztár a) éves és hosszú távú pénzügyi tervét; va lamint b) mérlegét és éves beszámolóját. T. 26. § (1) A pénztárat a) az igazgatótanács elnöke önállóan; b) az igazgatótanács elnökön kívüli két tagja együttesen; c) a pénztár két képviseleti joggal felruhá zott alkalmazottja együttesen; d) amennyiben a pénztár alkalmaz ügyve zetőt, az igazgatótanács által kijelölt egy igazga tótanácsi tag az ügyvezetővel együttesen képviseli. (2) Az igazgatótanács hatáskörének gyakor lását - felelősségének érintetlenül hagyása mel lett - az ügyvezetőre átruházhatja. A hatáskör gyakorlása átruházásának módjáról és mérté kéről az alapszabályban rendelkezni kell. Az ellenőrző bizottság feladata és hatásköre T. 27. § (1) A pénztár köteles tagjai közül ellenőrző bizottságot választani. (2) Az ellenőrző bizottság feladata, hogy a jogszabályi előírások, a pénztár pénzügyi terve, az alapszabályában és szabályzataiban foglaltak megvalósulása érdekében rendsze resen vizsgálja és ellenőrizze a pénztár gaz dálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetőképességének, bevételeinek és kiadásai nak, eszközeinek és kötelezettségvállalásainak összhangját, a pénztár működését. (3) Az ellenőrző bizottság megállapításait évente a közgyűlés elé terjeszti; kérheti az igaz gatótanács vagy a közgyűlés soron kívüli ősz-

Ö N K É N T E S K ÖL CSÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

szehívását, ha az ellenőrzés során tapasztaltak szükségessé teszik. (4) Az ellenőrző bizottság köteles megvizs gálni a közgyűlés elé terjesztett valamennyi jelentést és a pénztár éves beszámolóját. Az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozó kérdé sekben az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés érvényesen nem határozhat. (5) Az ellenőrző bizottság a (2) bekezdés ben meghatározott feladatok ellátására évente ellenőrzési tervet készít, és gondoskodik annak végrehajtásáról. Az ügyvezető feladata és hatásköre T. 28. § (1) A pénztár ügyvezetője (helyettes ügy vezetője) a pénztárral munkaviszonyban álló személy lehet. Az ügyvezető munkaviszonyára az e törvényben foglalt eltérésekkel a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ügyvezetőként (helyettes ügyvezető ként) az alkalmazható, aki a) büntetlen előéletű, nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban ve zető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok, b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik; c) legalább 3 éves, a pénztári tevékeny ségben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik, melyet gazdálkodó szervezetnél, államigazgatási szervnél vagy költségvetési intézménynél szerzett meg. (3) A pénztár köteles ügyvezetőjének al kalmazását - a 20/A §-ban meghatározott ha táridőn belül - a Felügyeletnek bejelenteni. A pénztár kérésére a Felügyelet a (2) bekezdés b) és c) pontja alól felmentést adhat. (4) Az ügyvezető felelős a közgyűlés és az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért, folyamatos ügyviteléért, gyakorolja a pénztár alkalmazot tai felett a munkáltatói jogokat. (5) Az igazgatótanács jogsértő határozata, il letve utasítása esetén az ügyvezető az ellenőrző bizottsághoz fordulhat, és kezdeményezheti a közgyűlés összehívását is. A m unkáltatói taggal működő pénztárra vonatkozó külön szabályok T. 29. § (1) A munkáltatói tag jogosult tanácskozási joggal a közgy ülésen részt venni. (2) Ha a munkáltatói hozzájárulás eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltató(k) képviselője jogo sult az ellenőrző bizottságban szavazati joggal részt venni.

| 235

Í8) A panasz elutasítása esetén a pénztár vá (3) Amennyiben a természetes személy laszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy munkáltatói tag egy személyben pénztártag is, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről az alapszabályban rögzíteni kell a jogait érintő szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendel összeférhetetlenségi szabályokat. kezések megsértése esetén a Pénzügyi Szerve zetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi Panaszkezelés T. 29/A § eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival (1) A pénztár biztosítja, hogy a pénztártag és megszűnésével, továbbá a szerződésszegés a pénztár magatartására, tevékenységére vagy sel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita mulasztására vonatkozó panaszát szóban (sze esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi mélyesen, telefonon) vagy írásban (személye sen vagy más által átadott irat útján, postai úton, Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. pénztárnak meg kell adnia a Pénzügyi Békélte tő Testület levelezési címét. (2) A pénztár a) a szóbeli panaszt valamennyi, a pénztár (9) A pénztár a panaszt és az arra adott vá tagok számára nyitva álló helyiségben, annak laszt három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet nyitvatartási idejében, ennek hiányában a szék kérésére bemutatja. helyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, (10) A pénztár a pénztártagok panaszai haté b) a telefonon köbölt szóbeli panaszt leg kony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, alább a hét egy munkanapjánp órától 20 óráig, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folya szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: matosan panaszkezelési szabályzat) készít. A pénztár fogadja. a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja a (3) Telefonon történő panaszkezelés esetén pénztártagot a panaszügyintézés helyéről, leve a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn lezési címéről, elektroíiikus levelezési címéről, belüli hívásfogadást és ügyintézést. telefonszámáról és telefaxszámáról. (4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a (11) A pénztár a pénztártagok panaszairól, pénztár és a pénztártag közötti telefonos kom valamint az azok rendezését, megoldását szol munikációt a p^iztár hangfelvétellel rögzíti, és gáló intézkedésekről nyilvántartást vezet. a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről a pénztár (12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartás tagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoz nak tartalmaznia kell tatni kell. A pénztártag kérésére biztosítani kell a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésesemény vagy tény megjelölését, mentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfel b) a panasz benyújtásának időpontját, vételről készített hitelesített jegyzőkönyvet. c) a panasz rendezésére vagy megoldására (5) A pénztár a szóbeli panaszt - a (6) be szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén kezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal annak indokát, megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha d) a ej pont szerinti intézkedés teljesítésének a pénztártag a panasz kezelésével nem ért egyet, határidejét és a végrehajtásért felelős személy a pénztár a panaszról és az azzal kapcsolatos megnevezését, továbbá álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak e) a panasz megválaszolásának időpontját. egy másolati példányát a személyesen közölt (13) A pénztár a panaszkezelési szabályza szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, tot a pénztártagok számára nyitva álló helyiség telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénz ében, ennek hiányában a székhelyén kifüggesz tártagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egy ti, és a honlapján közzéteszi. idejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli pa (14) A pénztár a panasz kivizsgálásáért a fo naszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. gyasztóval szemben külön díiat nem számíthat fel. (6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem (151 A pénztár köteles fogyasztóvédelmi lehetséges, a pénztár a panaszról jegyzőkönyvet ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős vesz fel, és annak egy másolati példányát a szemé kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 lyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártag napon belül a felelős személvét, illetve annak nak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén változását írásban bejelenteni. a pénztártagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli A pénztárak gazdálkodása panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. T. 30. § (7) A pénztár az írásbeli panasszal kapcso (1) A pénztár e törvény 3. § és 10. §-ának latos, indokolással ellátott álláspontját a panasz keretei között szolgáltatásai szervezéséhez, fi közlését követő harminc napon belül megküldi nanszírozásához és teljesítéséhez kapcsolódó a pénztártagnak. pénzügyi feltételek megteremtése érdekében HVG | T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

236 | Ö N K É N T E S K ÖL C SÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

jogosult gazdálkodási tevékenységet folytatni. A pénztár gazdálkodása keretében: a) a 10. § (1) bekezdés szerinti tevékenységet; b) a pénztárvagyon befektetését és kezelését végzi, valamint c) kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat. (2) A pénztár a fedezeti alap terhére - a be fektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesí tése kivételével - harmadik személyekkel szem ben kötelezettséget nem vállalhat. (3) A pénztári vagyon kizárólag a pénztári tagság érdekében fektethető be. A pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesz tésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. (4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában szerep lő tevékenységekből származó jövedelem nem minősül vállalkozási jövedelemnek. (5) Hatályát vesztette. T. 31. § (1) A pénztár kiegészítő vállalkozási tevé kenységet kizárólag a Felügyelet engedélyével folytathat. (2) A Felügyelet a pénztár kiegészítő vállal kozási tevékenységével kapcsolatban beszámo lási kötelezettséget külön is megállapíthat. (3) A kiegészítő vállalkozási tevékenység engedélyezési rendjét a Felügyelet állapítja meg. (4) A pénztár köteles kiegészítő vállalkozási te vékenységét részben vagy egészben megszüntetni vagy jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásba kihelyezni, amennyiben a kiegészítő vállalkozási te vékenységből származó bevételei az adóévben meg haladják a pénztár összes bevételének 20 százalékát. T. 32. § (1) Amennyiben a pénztár indulásakor va gyonnal rendelkezik, azt az alakuló közgyűlés határozatával az alapok között fel kell osztani. Az induló vagyon felosztásakor e törvény 17. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. (2) Az induló vagyon nem pénzbeli része csak tehermentesen, vagyonszakértővel felbecsültetett piaci értéken vehető nyilvántartásba. T. 33. § A pénztár köteles pénzforgalmát számlave zetésre feljogosított pénzforgalmi szolgáltató nál vezetett számlán bonyolítani. A pénztárnak egy számlája lehet. T. 33/A § (1) A szolgáltatókkal kötött szerződés és an nak módosítása csak írásban érvényes. (2) Hatályát vesztette. HVG ! T B -K Ü L Ö N 5 Z Á M 2012-RE

T. 33/B§ Az önsegélyező pénztárak, illetve az egész ségpénztárak pénztári kártyát bocsáthatnak ki, és szolgáltatásaik elszámolását kártyás elszá moló rendszeren keresztül bonyolíthatják. A pénztár pénzügyi terve T. 34. § (1) A pénztár következő évi pénzügyi ter vét a tárgy pénzügyi év lejárta előtti 90 napos időszakban kell a közgyűlés elé terjeszteni és elfogadni. A három évre, nyugdíjpénztár esetén öt évre vonatkozó hosszú távú pénzügyi tervet első ízben az alakuló közgyűlés állapítja meg, és annak lejártakor a közgyűlés új hosszú távú tervet határoz meg. (2) A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok meggyőződ hessenek a pénztár pénzügyi céljainak megva lósíthatóságáról, a pénztár működőképességé ről. (3) Az éves pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadá sait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket (munkáltatói hozzájárulásokat), adományokat, működési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befekteté seken elérendő hozamot. (4) A működési költségek, továbbá a dologi eszközök beszerzésére, valamint a felújításra fordított ráfordítások mértékét a közgyűlés ha tározza meg. Ezeknek arányban kell állniuk a pénztár általános anyagi helyzetével. (5) Az éves pénzügyi terv legalább negyed éves bontásban, a hosszú távú terv legalább éves bontásban készül, kiegészítve a hosszú távú számításoknál használt feltételezésekkel. (6) Az éves pénzügyi terv időtartama meg egyezik a számviteli jogszabályokban meghatá rozott üzleti év időtartamával.

azokat a törvény előírásai szerint felhasználni. A fedezeti alapon belül elkülönítetten kell ke zelni az egyéni és a szolgáltatási számlákat. A pénztárak e törvénnyel és a pénztárak számvi teli rendjét szabályozó jogszabállyal összhang ban a pénztártípusok szolgáltatási rendjéhez igazodóan további alapokat is képezhetnek. (2) A fedezeti alap a szolgáltatások finanszí rozására, a működési alap, a működési költsé gek fedezésére, a likviditási alap az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és - a másik két alap általános tartalékaként - a pénz tár fizetőképességének biztosítására szolgál. (3) A pénztár bevételeit a következők szerint kell az (1) bekezdés szerinti gazdálkodási tarta lékokba elhelyezni: a) a tagok által fizetett tagdíjat, a munkál tatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hoz zájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és a tagok egyéb befizetéseit az alap szabályban meghatározottak szerint - a pénz tár működési szükségleteinek megfelelően - fe dezeti, működési és likviditási tartalékba, b) a befektetések hozamát abba a tartalékba, amelynek befektetéséből származik, azonban a pénztár igazgatótanácsa dönthet úgy, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összessége, il letve a szolgáltatási tartalékok összessége) javá ra más tartalékfok) befektetési hozamát jóváírja, c) a rendszeres támogatóktól befolyó össze get, valamint az adományokat a támogató ren delkezése szerinti tartalékba, ennek hiányában a likviditási tartalékba, d) a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételt, valamint az egyéb bevétele ket a működési tartalékba, e) a belépő tagok által hozott egyéni fedeze tet, valamint a pénztári befizetések kedvezmé nyét a fedezeti tartalékba kell helyezni. (4) A kiadások a következők szerint teljesít

hetők: a) a szolgáltatási kiadásokat a fedezeti alapból; b) a működési kiadásokat, ideértve a tárgyi eszközök beszerzését, létesítését, felújítását, a működési alapból; c) a tagoknak visszatérített összeget a fede zeti alapból kell fedezni; d) a befektetések vagyonarányos költsége it annak az alapnak a terhére kell elszámolni, amellyel kapcsolatban felmerült, ideértve a be fektetett, illetve a forgóeszközök között kimuta tott kamatozó értékpapírok beszerzési árában felhalmozott kamat összegét is. A befektetések átdolgozni. további költségeit a működési alap terhére kell elszámolni. A befektetésekkel kapcsolatos be A pénztár üzemviteli és beszámolási vételek és költségek elszámolása során a bruttó szabályai elszámolás számviteli alapelvének érvényesü T. 36. § (1) A pénztár bevételeiből köteles fedezeti, lését biztosítani kell. A fedezeti tartalék befek tetéséből származó hozamnak kell tekinteni a működési és likviditási alapot létrehozni, és T. 35. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélye zési eljárás, valamint az általános ellenőrzés során megvizsgálja a pénztár pénzügyi tervét. (2) A Felügyelet a pénzügyi terv átdolgozá sára kötelezheti a pénztárat, ha az nem tölti be a célját, nem tartalmazza a 34. § (3) bekezdés ében előírtakat, illetve nem felel meg a pénz tár alapszabályában foglaltaknak. A pénztár a Felügyelet észrevételeinek figyelembevételével köteles az előírt időn belül a pénzügyi tervet

Ö N K É N T E S K ÖL CSÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

iái ni. 11keat. A ámviliangéhez k. mszíöltséesen

§s-a pénz ál. érint tartankálhoziazó alap)énzi-fe?kba, íban gya ?e, iljaváiírja, sszereniban gből telelezesmé-

esítiból; rgyi ít, a edeége)lni, ibeutaoan sek kell beíttó esüfekli a

fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelye zésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a működési tartalékból átvezetett összeget. (5) A közgyűlés dönt arról, hogy milyen módon kell a likviditási és a működési alap nak az előirányzott szintet meghaladó részét felhasználni. A fedezeti alap részét képező szolgáltatási számlák előirányzott szintet meg haladó részét nem lehet a fedezeti alapon kívül felhasználni. (6) A pénztárak gazdálkodásuk nyilvántar tását e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó szervezethez (szolgáltatóhoz) kiszervezhetik. (7) A pénztár váltót, hitelviszonyt megtes tesítő értékpapírt nem bocsáthat ki; hitelt vagy kölcsönt a fedezeti alap terhére nem vehet fel. A hitelfelvétel részletes szabályait a 78. §-ban foglalt felhatalmazás alapján kormányrendelet tartalmazza. (8) A pénztár - a (9) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - hitelt nem nyújthat, váltót nem fogadhat el, pénzügyi garanciát és kezessé get nem vállalhat. (9) A nyugdíjpénztár a pénztárak befekte téseiről rendelkező jogszabály és a pénztár alapszabályának keretei között tagjai részére kölcsönt nyújthat. (10) A nyugdíjpénztár a tulajdonában lévő értékpapírt kölcsönadhatja. Az értékpapír köl csönbe adására a Tpt. értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (11) Értékpapír kölcsönbe adása esetén a nyugdíjpénztár köteles megfelelő óvadékot kikötni. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsön be adott értékpapír piaci értékének (13) bekez désben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani. (12) Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a nyugdíjpénztár a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvet len kielégítést kereshet. (13) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke. T. 37. § (1) A pénztárak a kockázatok mérséklése és az egyoldalú függőség megelőzése érdekében befektetéseiket kötelesek befektetési formák és -üzletmenet-kihelyezés kivételével - befektetési közvetítők szerint is megosztani. (2) A pénztári befektetések kockázatok szerinti megosztására, valamint állomány-öszszetételére vonatkozó biztonsági szabályokat és keretelőírásokat a tőkepiac fejlődéséhez és szerkezeti változásaihoz igazodóan a kormány rendeletileg szabályozza.

(3) A pénztári befektetésekre vonatkozó biztonsági szabályok és keretelőírások rendeleti meghatározása és változása nem veszélyeztet heti a pénztárak folyamatos fizetőképességét, indokolatlanul nem korlátozhatja a pénztárak gazdálkodási önállóságát, nem akadályozhatja a pénztár alapszabályában meghatározott szol gáltatások teljesíthetőségét. (4) Hatályát vesztette. (5) A pénztár - kihelyezett kiegészítő vállalkozása, a pénztár vagyonának befek tetését és kezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését végző vagy adminisztrációs és nyilvántar tási, járadékszolgáltatási feladatait ellátó szervezetben lévő, a működési alap forrásai terhére megszerzett tulajdoni részesedés ki vételével - sem a pénztárvagyon befektetése, sem adományok révén nem szerezhet egy vállalkozásban egy évnél Rosszabb időtar tamot meghaladóan olyan arányú közvetlen tulajdoni részesedést, amely nagyobb, mint a vállalkozás jegyzett, illetve törzstőkéjének 10 százaléka. Ilyen részesedés átmeneti meg szerzésének a tényéről a Felügyeletet - a ré szesedés megszerzésétől számított 1£ napon belül - tájékoztatni kell. (6) A pénztár vagyonának összesen 10 szá zalékát fektetheti a munkáltatói tag(ok) va gyonába, illetvoiazon vagyoni érdekeltségeibe, amelyekben a munkáltatói tag(ok) részesedése meghaladja a 10 százalékot. (7) Hatályát vesztette. T. 38. § (1) A pénztár befektetési üzletmenetét saját maga végezheti vagy kihelyezheti. (2) A befektetési üzletmenet kihelyezése ese tén pénztári vagyonkezelő csak olyan befekte tési vállalkozás, pénzügyi intézmény, biztosító részvénytársaság vagy befektetésialap-kezelő lehet, amely a) tevékenységét a Felügyelet engedélye alapján végzi, vagy b) az Európai Unió más tagállamában ren delkezik székhellyel, rendelkezik nyugdíjala pok kezelésére engedéllyel, és tevékenységét az egyéb jogszabályban foglaltaknak megfelelően határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja. (3) A befektetési üzletmenet kihelyezése ese tén a pénztár köteles gondoskodni arról, hogy a befektetési előírások ellenőrzéséhez szükséges információk folyamatosan a Felügyelet rendel kezésére álljanak. (4) A befektetési üzletmenet kihelyezésekor szerződésben kell gondoskodni a befektetési állomány befektetési kockázatokat megosztó összetételéről és a befektetési előírások betar tásának biztosításáról.

| 237

(5) Ha a pénztár a vagyonkezelést vagyon kezelő megbízása nélkül, önállóan végzi, és a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya megha ladja a százmillió forintot, a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan személy alkal mazható, aki büntetlen előéletű, nem áll jogi, államigazgatási, közgazdasági, pénzügyi vagy könyvvizsgálói végzettséghez kötött m unka körnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meg határozott kizáró ok, valamint megfelel a külön jogszabályban meghatározott képesítési felté teleknek. T. 38/A § (1) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességéhez a letétkezelő el lenjegyzése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak a pénztárakra vonatkozó jogsza bályok szerint minősítheti, ellenjegyzése során a pénztár döntését üzleti megfontolások szem pontjából nem értékeli. (2) A pénztár a tulajdonában álló biztosítha tó ingatlanokra kötelei; teljes körű vagyonbiz tosítást kötni. (3) A pénztár a tulajdonában álló ingatlano kat kizárólag bérbeadás, továbbértékesítés, va lamint fejlesztés útján hasznosíthatja. Amenynyiben a pénztár a fedezeti tartalékból vásárolt ingatlant a pénztár elhelyezésére hasznosítja, akkor az ingatlan hasznosítási díjaként (hoza maként) a pénztár köteles legalább az ingatlan értékelő által meghatározott minimális bérleti díjat a működési tartalékból a fedezeti tartalék ba negyedévente átvezetni. (4) A pénztár az ingatlant vállalkozási tevé kenység folytatására harmadik személy részére bérbe adhatja, azonban a pénztár maga azzal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli koc kázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló üzleti tevékenységet nem végezhet. (5) Az ingatlanok bérbeadása, forgalmazása és fejlesztése (a továbbiakban: ingatlanhaszno sítás) a pénztári befektetési tevékenység részét képezi. A befektetési üzletmenet kihelyezése az ingatlanok tulajdonjogával és hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatalára nem vo natkozik, azt a pénztár kizárólag saját maga végezheti. (6) Ha a pénztár befektetési portfoliója in gatlant is tartalmaz, ingatlanértékelőt köteles megbízni. Az ingatlan értékelésével kizárólag olyan személy bízható meg, aki büntetlen elő életű, nem áll agrár-, műszaki, gazdasági vagy jogi egyetemi, illetve főiskolai végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő (a továbbiak ban: ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró) foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, va HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

238 I Ö N K E N T E S K ÖL C SÖNÖS B I Z T O S I T O P É N Z T Á R A K

lamint akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meg határozott kizáró ok. Amennyiben a pénztár ingatlanfejlesztést végez, és az adott fejlesztés tervezett értéke meghaladja az ötmillió forintot, a pénztár az építési, szerelési munka szaksze rűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt köteles megbízni. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vo natkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni.

(5) A Felügyelet az ingatlanértékelő a) (3) bekezdés alapján megismert szemé lyes adatait az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyásáig, b) a (4) bekezdés alapján megismert szemé lyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a pénztár az ingatlanértékelő jogviszo nyának megszüntetéséről szóló (6) bekezdés szerinti értesítésének a Felügyelethez történő megérkezéséig kezeli. Í61 Ha a Felügyelet a Í4) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlanértékelő büntetett előéletűvé vált, T. 38/B § az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, (1) Ha a pénztár a 38. § (5) bekezdés alapján vagy vele szemben fennáll a 20. § (21 bekezdés a vagyonkezelést önállóan végzi, valamint ha a a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott 38/A § (6) bekezdése alapján ingatlanértékelőt kizáró ok. erről a tényről haladéktalanul értesíti bíz meg, a vagyonkezelői tevékenység irányító a pénztárt, és eZzel egyidejűleg felhívja, hogy ja, illetve az ingatlanértékelő a pénztár részére az ingatlanértékelővelj.fennálló jogviszonyát hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy hogy büntetlen előéletű, nem áll ingatlanértéke napon belül szüntesse meg, és erről a Felügye lő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozás letet értesítse. tól eltiltás hatálya alatt, és vele szemben nem (7) A pénztár önálló vagyonkezelésének áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) ideje alatt a pénztár írásban, a mulasztás jog alpontjában meghatározott kizáró ok. következményeinek ismertetésivel felhívhatja (2) Az (1) bekezdés alapján megismert sze a vagyonkezelői tevékenység irányítóját annak mélyes adatokat a pénztár a vagyonkezelői igazolására, hogy büntetlen előéletű, nem áll tevékenység irányítójának alkalmazásáról, il vagyonkezelői munkakörnek megfelelő foglalletve ingatlanértékelő megbízásáról meghozott kozástóUltiltás hatálya alatt, és vele szemben döntésig, a vagyonkezelő alkalmazása vagy in nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és gatlanértékelő megbízása esetén a jogviszony ad) alpontjában meghatározott kizáró ok. fennállásáig kezeli. (8) Ha az (1) bekezdésben meghatározott Í31 A pénztár az ingatlanértékelő megbízá felhívásra a vagyonkezelői tevékenység irányí sát követő huszonegy napon belül a Felügye tója igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll letnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő vagyonkezelői munkakörnek megfelelő foglal személvét, és csatolja az ingatlanértékelő ható kozástól eltiltás hatálya alatt, és vele szemben sági bizonyítványát - annak igazolására, hogy nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) büntetlen előéletű, nem áll az ingatlanértékelő és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok, a tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól pénztár az igazolásra szolgáló hatósági bizo eltiltás hatálya alatt, vele szemben nem áll fenn nyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett a 20. § Í2l bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjá igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. ban meghatározott kizáró ok valamint a vég (9) A pénztár a vagyonkezelői tevékenység zettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok irányítójának a [7) és (8) bekezdés alapján meg hiteles másolatát. (4) A Felügyelet hatósági ellenőrzés kere ismert személyes adatait a vagyonkezelői tevé kenység irányítójának a pénztárral fennálló tében ellenőrizheti, hogy az ingatlanértékelő jogviszonyának megszűnéséig kezeli. büntetlen előéletű, nem áll az ingatlanértékelő Í101 Nem lehet a vagyonkezelői tevékeny tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól ség irányítója az a személv, aki a pénztár (7) eltiltás hatálya alatt, és vele szemben nem áll bekezdésben meghatározott felhívására, a fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) al felhívástól számított huszonegy napon belül pontjában meghatározott kizáró ok. A hatósági - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ellenőrzést folytató Felügyelet adatot igényelhet ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatkövetően haladéktalanul - nem igazolja ható igénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy sági bizonyítvánnyal, hogy büntetlen előéletű, az ingatlanértékelő büntetlen előéletű-e, az in nem áll a vagyonkezelői munkakörnek meg gatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró felelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e, vala vele szemben nem áll fenn a 20. § Í2] bekezdés mint fennáll-e vele szemben a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontiában meghatározott a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok. H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

kizáró ok.

T. 39. § (1) Amennyiben a beszámoló olyan vesz teséget mutat, amely a likviditási alapból nem pótolható, az igazgatótanácsnak javaslatot kell tennie a közgyűlés számára a veszteségmeg szüntetés módjára. A javaslattétel előtt köteles tájékoztatni a veszteségről és a stabilizációs tervéről a Felügyeletet és a Pénztárszövetséget. (2) Amennyiben az igazgatótanács javasla tát a megkeresett szervek a veszteség megszün tetésére nem tartják szakmailag megalapozott nak, ettől eltérő szakmai ajánlásokat tehetnek. Indokolt esetben a 69. § szerint a Felügyelet és a Pénztárszövetségaközgyűlésnekjavasolhatjaa pénztár átmeneti államigazgatási irányítás alá helyezését. T. 40. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötele zettségét - e törvény alapján és a számviteli tör vényben foglaltakra figyelemmel - kormányrendelet szabályozza. (2) A könyvszakértővel hitelesített pénz tári beszámolót a pénzügyi év lejártát köve tő ötödik hónap utolsó napjáig közgyűlés elé kell terjeszteni. (3) Járadékszolgáltatást is nyújtó nyugdíjpénztárnak, valamint közösségi szolgáltatást nyújtó önsegélyező pénztárnak kormányrende letben megállapított rendszerességgel és tarta lommal az éves beszámoló részeként biztosításmatematikai mérleget kell készítenie, amelyet biztosításmatematikus ír alá. (4) A pénztár likviditási helyzetének ellen őrzése érdekében a Felügyelet a pénztárat év közben is beszámoltathatja. (5) Az internetes honlappal rendelkező pénztár köteles éves beszámolóját a könyvvizs gálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizs gálói jelentéssel együtt internetes honlapján évente, a tárgyévet követő év június 30-áig köz zétenni. (6) A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást a tárgy évet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Pénzügyi Köz lönyben köteles közzétenni. (7) Az internetes honlappal rendelkező pénztár köteles alapszabályának, ezen belül a bevételek tartalékok közötti megosztásának változását a változtatásról hozott döntést követő 2 munkanapon belül - a változások kiemelésé vel - honlapján közzétenni. (8) Az elszámolóegységekre épülő nyilván tartási rendszert működtető pénztár az elszá molóegységek árfolyamát (amennyiben vá lasztható portfóliós rendszert működtet, akkor választható portfoliónként) honlapján naponta

Ö N K E N T E S K ÖL CSÖNÖS B I Z T O S I T O P E N Z T A R A K

közzéteszi. A pénztárnak honlapján jelezni kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámolóegy ségek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók. A közzététellel egy időben a pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamát be kell jelentenie, és azt a Felügyelet a honlap ján közzéteszi. (9) A pénztárnak biztosítania kell, hogy az elszámolóegységek árfolyama honlapján bár mikor visszakereshető és honlapjáról letölthető legyen. (10) A pénztár által közölt kereskedelmi kommunikáció nem tartalmazhat félrevezető információkat, abban a pénztár teljesítményé nek leírásakor óvatos és szakmailag megalapo zott becsléseket kell alkalmazni, különösen a jövőbeni hozamok vonatkozásában, és fel kell tüntetni, hogy ezek nem kötelező érvényű elő írások, és teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az e törvény alapján egyébként is nyilvánosságra hozandó adatok és tények szerepeltethetők. A pénztár teljesítmé nyének bemutatásakor az ugyanazon időszakra vonatkozó hivatalos fogyasztóiár-növekedést (inflációs rátát) is fel kell tüntetni. Az üzleti titok és pénztártitok T. 40/A § (1) Üzleti titok minden olyan, a pénztár te vékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban mara dásához a pénztárnak méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a pénztár üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a pénztár a szükséges intézkedése ket megtette. (2) Pénztártitok minden olyan, a pénztár tagról és a munkáltatói tagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag, a pénztártag kedvezményezettjének, örökö sének, közeli hozzátartozójának személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékeny ségére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, vala mint egyéni számláján nyilvántartott összegre, illetve amely a munkáltatói tag, illetve a támo gató adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevé kenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira vonatkozik. A pénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet. (3) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű ada tok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatá rozott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötele zettség esetén. (4) Az üzleti titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

239

(5) A pénztár igazgatótanácsának és az el lenőrző bizottságának tagja, a pénztár alkal mazottja, ideértve a megbízás alapján foglal koztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek alkalmazottait is, köteles a pénztár mű ködésével kapcsolatban tudomására jutott üz leti titkot és pénztártitkot - időbeli korlátozás nélkül, ezen minősége megszűnését követően is-megtartani. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő információhoz jutott. (7) A Felügyelet - az üzleti titokra vonatko zó szabályok betartásával - a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat: a) statisztikai célokra a Központi Statiszti kai Hivatal, > b) a gazdaságpolitikai és kpltségvetés-politikai feladatok ellátása céljából az államháztar tásért felelős miniszter és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért felelős m i niszter, c) a gazdasági, pénzpiaci folyamatok elem zése, a pénztárak befektetési tevékenységének eredményesebbé tétele, valamint a pénztárak szolgáltatási kötelezettsége teljesíthetőségének értékelése céljából a Pénztártanács részére. (8) A Felügyelet a pénztárak egyedi azo nosítására alkalmas adatokat szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhi vatal részére.

vántartását végző szolgáltatóval, továbbá a ki szervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenysé get végzővel, j) az adókötelezettség teljesítésének ellen őrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében, valamint a pénztá ri befizetések kedvezménye tekintetében eljáró adóhatósággal, k) a Gazdasági Versenyhivatallal, l) külön törvényben meghatározott feltéte lek megléte esetén az Európai Unió által elren delt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedé sek foganatosításáért felelős szervvel szemben, e szerveknek a pénztárhoz inté zett írásbeli megkeresése esetén. (2) A pénztártitok csak akkor adható ki har madik személynek, ha a) a pénztártag vagy annak törvényes képvi selője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatal mazást ad, b) a törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felrríentést ad. (3) Aki üzleti titok vagy pénztártitok birto kába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére köz vetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá hogy a pénztárnak vagy a pénztárta goknak hátrányt okozzon. (4) A pénztár a nyomozó hatóságot a „ha laszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, kü T. 40/B § lön jogszabályban előírt, ügyészi jóváhagyást (1) A pénztártitok és az üzleti titok megtar nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztat tásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkö ni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, rében eljáró üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő a) Felügyelettel, adatokról. b) az Állami Számvevőszékkel, (5)-(7) Hatályát vesztette. c) a pénztárak működése törvényességé (8) A pénztártitok megtartásának kötelezett nek ellenőrzésére jogosult ügyészséggel, sége nem áll fenn abban az esetben sem, ha d.) a folyamatban levő büntetőeljárás kereté a) a pénztár a pénzmosás és a terrorizmus ben eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését finanszírozása megelőzéséről és megakadá végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel, lyozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: e) külön törvényben meghatározott feltéte Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettsé lek megléte esetén a titkos információgyűjtésre gét teljesíti; felhatalmazott szervvel, b) a pénzügyi információs egységként f) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, működő hatóság - a Pmt.-ben meghatározott valamint a feladatkörében eljáró gyámhatóság feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése telje gal, gj a főigazgató eseti engedélye alapján a tör sítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a vényben meghatározott feladatkörében eljáró külföldi adatkérő által aláírt titoktartási zára nemzetbiztonsági szolgálattal, dékot - írásban kér pénztártitoknak minősülő h) a büntető-, valam int polgári ügyben, adatot a pénztártól. továbbá a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkorm ányzatok adósságrendezési Informatikai rendszer védelme eljárása keretében a bírósággal, i) a gazdálkodás nyilvántartásához szük séges adatok tekintetében a gazdálkodás nyil

T. 40/C § (1) A pénztárnak ki kell alakítania a tevé kenységének ellátásához használt informati HV G I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

2^0

| Ö N K É N T E S KÖL CSÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

kai rendszer biztonságával kapcsolatos sza bályozási rendszerét, és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről, amely kiterjed a bűncselekmé nyekkel kapcsolatos kockázatok kezelésére is. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biz tonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén. (2) A pénztár köteles az informatikai rend szer biztonságikockázat-elemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni. (3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájé koztatási szabályokat, a folyamatba épített el lenőrzési követelményeket és szabályokat. (4) A pénztárnak ki kell dolgoznia az infor matikai rendszerének biztonságos működteté sét felügyelő informatikai ellenőrző rendszert, és azt folyamatosan működtetnie kell. (5) A biztonságikockázat-elemzés eredmé nyének értékelése alapján a biztonsági kocká zattal arányos módon gondoskodni kell leg alább az alábbiakról: a) a rendszer legfontosabb elemeinek (esz közök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról, b) az informatikai biztonsági rendszer ön védelmét, kritikus elemei védelmének zártsá gát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról, c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói ad minisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés-naplózás, rendkívüli ese mények), d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjá ból kritikus folyamatok eseményeit naplózza, és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve le hetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére, e) a távadatátvitel, valamint a kizárólag elektronikus úton megvalósuló pénzügyi tranz akciók bizalmasságáról, sértetlenségéről és hi telességéről, f) az adathordozók szabályozott és bizton ságos kezeléséről, g) a rendszer biztonsági kockázattal ará nyos vírusvédelméről. (6) A pénztárnak tevékenysége ellátásá hoz, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsá HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

gikockázat-elemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket, és rendelkeznie kell legalább a következőkkel: a) informatikai rendszerének működtetésé re vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, va lamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel, b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, ille tőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének meg szűnése után is - biztosítja, c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgál tatások folytonosságát biztosító tartalék beren dezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító megoldásokkal, / d) olyan informatikai Rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biz tonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskö vetés és változáskezelés fenntartását, e) az informatikai rendszer szoftverelemei ről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállít hatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé te szik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés-védelméről, f) jogszabályban meghatározott nyilván tartás ismételt előhívására alkalmas adat tároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban megha tározott ideig, de legalább az adott tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő 5 évig, bármikor visszakereshetően, eredeti állapot szerint helyreállíthatóan megőrizzék, olyan módon, amely kizárja az utólagos módosítás

c) az informatikai rendszer elemeinek a pénztár által meghatározott biztonsági osztá lyokba sorolási rendszerének, d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának, e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölé sét tartalmazó okiratnak, f) az alkalmazott szoftvereszközök jogtisz taságát bizonyító szerződéseknek, g) az informatikai rendszert alkotó ügyvite li, üzleti szoftvereszközök teljes körű és napra kész nyilvántartásának. (8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább: a) a működéshez szükséges és jogszabály ban előírt adatok nyilvántartására, b) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, c) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére. (9) A pénztár belső szabályzatában meg kell határozni az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

Kiszervezés T. 40/D § * (1) A pénztár a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan te vékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, kiszervezheti. A kiszervezett tevékenységet végző a 40/B § alap ján adatkezelést végezhet. (2) A kiszervezett tevékenységet végző nek - a kockázattal arányos mértékben - ren delkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a pénztárra vonatkozóan előír. (3) A nyilvántartás kiszervezésére vonatko zó szerződésnek tartalmaznia kell: a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesítését, b) a kiszervezett tevékenységet végző hoz zájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénztár ellenőrző bizottsága, külső könyvvizs gálója és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszí nen kívüli ellenőrzéséhez, lehetőségét, c) a kiszervezett tevékenységet végző fe g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadá lelősségét az adatvédelmi és adatbiztonsági lyozó rendkívüli események kezelésére szolgá előírások érvényesítéséért, a tevékenység meg ló tervvel. (7) A pénztárnál mindenkor rendelkezésre felelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés pénztár részéről történő azonnali fel kell állnia: mondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy a) az általa fejlesztett, megrendelésére ké súlyos megsértése esetére, szített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges d) a kiszervezett tevékenységei végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére rendszerleírásoknak és modelleknek, vonatkozó részletes követelményeket, b) az általa fejlesztett, megrendelésére e) a pénztár és a kiszervezett tevékenysé készített informatikai rendszernél az adatok get végző szervezet közötti adatátadás-átvétel szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

rendjét.

Ö N K É N T E S K ÖL CSÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

(4) A pénztárnak rendelkeznie kell a kiszer vezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel. A nyilvántartást végző szervezet köte les negyedévente az adatállomány teljes körű mentésének egy példányát a pénztár részére átadni. (5) A pénztár ellenőrző bizottsága köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben fog laltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni. (6) A pénztár felelős azért, hogy a kiszer vezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és az ilyen tevékenységet végző személyektől általában elvárható gondossággal végezze. Amennyi ben a kiszervezett tevékenység végzése jog szabályba vagy a szerződésbe ütközik, a pénz tár az általa szükségesnek tartott intézkedést megteszi, és erről a Felügyeletet haladéktala nul értesíti. (7) A Felügyelet a pénztár (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékeny ség kiszervezését megtilthatja, illetve más szol gáltatóval való szerződéskötésre kötelezhet. (8) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több pénztár részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudo mására jutott tényt, adatot, információt elkülö nítetten - az adatvédelmi előírások betartásával -kezelni. (9) A kiszervezett tevékenységet végző köz reműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha az igénybe vett közreműködő megfelel a (2) bekezdésben előírtaknak, és a közöttük létre jövő szerződés - melyet a pénztárnak jóvá kell hagynia - biztosítja a kiszervezett tevékeny ségnek a Felügyelet, a pénztár ellenőrző bizott sága, valamint könyvvizsgálója által történő ellenőrzését. (10) A pénztár vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenységet folytató társaságban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal nem rendel kezhet, illetve a kiszervezett tevékenység vég zésével nem bízható meg. A pénztár ellenőrző bizottságának tagja nem állhat alkalmazotti vagy megbízási jogviszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel. (11) A pénztár a kiszervezett tevékenységek körét az alapszabályban köteles feltüntetni. (12) A pénztár, illetve a pénztár nyilvántar tását végző szolgáltató informatikai rendszeré nek üzemeltetésére megbízott szervezet, illetve személy - kizárólag az informatikai rendszer üzemeltetésével kapcsolatban, e célból és az ehhez szükséges mértékben - az informatikai rendszerben tárolt adatokat megismerheti.

I 2W

(2) A pénztár közgyűlése első ízben a pénz tár igazgatótanácsa és ellenőrző bizottsága előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a pénztár tagjai egyetértenek-e az átalakulás Az átalakulás közös szabályai szándékával (első közgyűlés). Az első köz T. 41. § gyűlésen ismertetni kell az átalakulás módját, (1) Pénztár átalakulásának minősül a pénz okát, annak célját és következményeit, különös tárak egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és tekintettel a várható költségekre és a tagsági vi szétválása (különválás, kiválás), továbbá az ága szony folytatásának lehetőségeire. Az átalaku zatok vegyes pénztárrá alakulása és szétválása. lási szándékkal való egyetértés esetén meg kell (2) A pénztárak egyesülése, illetve szétválása határozni a vagyonmérleg-tervezetek forduló esetén a pénztárak alakulására vonatkozó ren napját, az átalakulás módját és az átalakulással delkezések az irányadóak az alábbi eltérésekkel: érintett pénztárakat. a) a jogutód pénztárnak a szolgáltatási kö (3) Ha az érintett pénztár közgyűlése egyet telezettségeit a bírósági nyilvántartásba vétel, ért az átalakulással, a pénztár igazgatótaná illetve a tevékenységengedély nélkül is teljesí csa - a pénztár közgyűlése által meghatározott tenie kell; fordulónapra - elkészíti az átalakuló pénztár b) az átalakulással létrejövő pénztár a tevé vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-terve kenységi engedély iránti kérelmet valamennyi zetét, az átalakulással létrejövő pénztár (nyitó) érintett pénztárra vonatkozó melléklettel együtt, vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tera második közgyűlés napját kpvető - ha az érin vezetét, valamint az érintett pénztár alapsza tett pénztárak a közgyűlésükét különböző napon bályának, illetve alapszabálya módosításának tartották, akkor a később megtartott közgyűlés tervezetét. napját követő - 30 napon belül köteles három pél (4) A vagyonmérleg-tervezeteket a számvi dányban a Felügyeletnek benyújtani; teli jogszabályok szerinti éves beszámolómér c) a tevékenységi engedély iránti kérelemhez legével azonos bontásban kell elkészíteni. Az az alábbiakat kell csatolni: átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezeteként ca) az átalakulási szándékot kinyilvánító, a számviteli jogszabályok szerinti éves beszá valamint a második közgyűlések jegyzőköny veit, ahhoz csatolva az előterjesztéseket és a molómérlege is elfogadható abban az esetben, jelenléti íveket,^ ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hó eb) a nyilatkozatot a 64. §-ban foglalt felté nappal előzte meg. telek meglétéről, cc) az átalakulással létrejövő pénztár alap (5) Az átalakuló pénztár a számviteli jogsza bályok szerinti beszámolómérlegében kimuta szabályát, cd) a könyvvizsgáló által hitelesített vagyon tott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti. (6) A vagyonmérleg-tervezetek és vagyonlel mérleg-tervezeteket - ideértve az átalakuló és tár-tervezetek elkészítésére és az átértékelésre az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmér leg-tervezetét - és a kötelezettségek és követe vonatkozó részletes szabályokat a számviteli lések állományát tartalmazó dokumentumokat; jogszabályok tartalmazzák. (7) A vagyonmérleg-tervezeteket és a va d) Felügyelet a tevékenységi engedélyezésre gyonleltár-tervezeteket a pénztár könyvvizs irányuló eljárásban a pénztárat ellenőrzi és a ké relemhez csatolt dokumentumok, valamint az el gálójával és a pénztár ellenőrző bizottságával lenőrzés alapján dönt az engedély megadásáról; ellenőriztetni kell. Az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket e) a bíróság az átalakulást a Felügyelet által az átalakuló pénztár könyvvizsgálója nem el adott tevékenységi engedélyiek) jogerőre emel kedését követően, a jogelőd(ök) törlésével és a lenőrizheti. Az átalakulással létrejövő pénztár könyvvizsgálójává a pénztár bírósági nyilván jogutód(ok) bejegyzésével vezeti át a nyilván tartásba vételétől számított három éven belül tartáson. (3) Az e fejezet alapján történő átalakulás nem választható meg az a könyvvizsgáló, aki kor - törvény eltérő rendelkezése hiányában az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket el külön adó- és illetékfizetési kötelezettség nem lenőrizte. (8) A (3) bekezdésben meghatározott terve keletkezik. (4) Nem alakulhat át az a pénztár, amely fel zetek elfogadásáról azok elkészítését követően a közgyűlés határoz (második közgyűlés). A számolás alatt áll. vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a T. 42. § második közgyűlés időpontjáig legfeljebb hat (1) Az érintett pénztár átalakulásáról a hónap telhet el. pénztár közgyűlése két alkalommal - a jelen (9) Azt a munkáltatót, amelyik az átalakulás lévők kétharmados szavazattöbbségével - ha miatt újabb pénztárral való kapcsolat kialakítá tároz. sára kényszerül, az átalakulásról, a kapcsolat III. fe je ze t

A pén ztá ra k átalakulása, megszűnése

2k2

I Ö N K É N T E S K Ö L C S Ö N Ö S BIZTOSITOPENZTARAK

kialakításhoz szükséges információkról és teen dőkről az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek elfogadásáról határozó közgyűlést követő 30 napon belül értesíteni kell. A munkáltatót a vele újonnan kapcsolatba kerülő pénztár értesíti. (10) A végleges vagyonmérleg tekintetében a vagyonmérleg-tervezetre vonatkozó meg felelő rendelkezések figyelembevételével a számviteli jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni. (11) Az átalakulás napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejű leg a második közgyűlés határoz meg. Az átala kulás napja legkorábban a második közgyűlés napja lehet, de nem lehet későbbi, mint az azt követő 30. nap. T. 42/A § (1) A Felügyelet tevékenységet engedélyező határozatának kézhezvételét követő 30 napon belül az átalakulással létrejövő pénztár a bíró sághoz benyújtja a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét. A kérelemhez az alábbiakat kell mel lékelni: a) az átalakulási szándékot kinyilvánító közgyűlések, valamint a második közgyűlések jegyzőkönyveit és jelenléti íveit, b) a Felügyelet tevékenységet engedélyező határozatát, c) a módosított alapszabályt (a módosítások megjelölésével, egységes szerkezetben), d) a jogutód képviseletére jogosult szemé lyek listáját vagy nyilatkozatot arról, hogy ab ban nem történt változás. (2 ) A bíróság az átalakulás átvezetéséről, a hiánypótlás elrendeléséről a kérelem beér kezésétől számított 8 napon belül határoz. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozatot a bíróság a Felügyeletnek megküldi, és az illetékes ügyésznek kézbesíti. Az átalakulás a bírósági nyilvántartásba vétellel történik meg, az átalakulás napjára visszamenőle ges hatállyal. A bíróság a határozatában az átalakulás napját feltünteti. T. 42/B § (1) Az átalakulás meghiúsul, ha a) a közgyűlés az átalakulásról szóló dön tését a 42. § (3) bekezdésben foglalt tervezetek elfogadása előtt megváltoztatja, b) a Felügyelet a tevékenységi engedély irán ti kérelmet elutasítja, c) a bíróság a nyilvántartásba vétel iránti ké relmet elutasítja. (2) Az átalakulás meghiúsulása esetén, az arról való tudomásszerzést követő 30 napon belül valamennyi érintett pénztár köteles az e törvényben előírt személyi és tárgyi feltételek nek, valamint az egyéb jogszabályi követelmé H V G | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 ‘ RE

nyeknek eleget tenni és a rendes működéshez szükséges intézkedéseket megtenni, szerződé ses kapcsolatokat kialakítani. A pénztárak egyesülése T. 43. § (1) Azonos típusú pénztárak egyesülhetnek, ha azt az érintett pénztárak közgyűlései elha tározták. (2) Beolvadás esetén a beolvadó pénztár jo gai és kötelezettségei a másik pénztárra (átvevő pénztárra) mint általános jogutódra szállnak át. (3) Beolvadás esetén az átvevő pénztár alap szabályát módosítani kell. (4) Beolvadás esetén az átvevő pénztár a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezett ségeit nem értékelheti át. (5) Összeolvadás esetén az egyesülő pénz tárak megszűnjek, jogaik és kötelezettségeik mint egész a létrejövő'új pénztárra mint jog utódra szállnak át, az új pénztár alapszabályá nak elfogadásával. A pénztárak szétválása T. 44. § (1) Pénztár több pénztárrá Szétválhat, ha ezt a közgyűlés elhatározza, és a szétválás so rán létrejövő új pénztárak az alapszabályukat elfogadják. A szétválásról szóló határozatban rendelkezni kell a jogutódlásról és a pénztári vagyon (eszközök és források) megosztásának eljárásáról. A pénztár valamennyi tagjának írá sos nyilatkozatát beszerzi arról, hogy a tag me lyik pénztárban kívánja tagsági jogviszonyát folytatni. Ha a tag a nyilatkozatot a kitűzött idő pontig a pénztár közvetlen írásos megkeresése ellenére sem teszi meg, akkor jogviszonya az átalakulási tervben meghatározott elvek szerin ti pénztárban folytatódik. (2) A szétválás különválással vagy kiválás sal történhet. (3) Különválás esetén a különváló pénztár megszűnik, és legalább két új pénztár jön létre. (4) Kiválás esetén az a pénztár, amelyből a kiválás történik, fennmarad, és legalább egy új pénztár jön létre. (5) Kiválás esetén a fennmaradó pénztár a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezett ségeit nem értékelheti át.

kulhat át (ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása). Az átalakulás során a bírósági be jegyzéssel a magánnyugdíjpénztár önálló jogi személyisége megszűnik, valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként az újon nan létrejövő vegyes pénztár magán-nyugdíj pénztári ágazatát illeti, illetve terheli. (2) Ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá ala kulása esetén a tevékenységi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a magánnyugdíj ról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXX1I. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 50. §-ának (4) bekezdésében, valamint 56. §-ában előírtaknak való megfelelést igazoló dokumen tumokat is. T. 4 4 /B §

(1) Tevékenységi engedéllyel rendelkező vegyes nyugdíjpénztár ágazatai szétválhatnak, és az egyes ágazatok külön-külön önálló jogi személyként működhetnek tovább (ágazatok szétválása). A vegyes»pénztár önkéntes nyug díjpénztári ágazatának valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként a létrejö vő önkéntes nyugdíjpénztárat illeti, illetve ter heli. A vegyes pénztár magán-nyugdíjpénztári ágazatának valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként az újonnan létrejövő ma gánnyugdíjpénztárat illeti, illetve terheli. (2) Az ágazatok szétválásának elhatározásá hoz az szükséges, hogy a vegyes nyugdíjpénz tár mindkét ágazatának közgyűlése a szétválás mellett döntsön. (3) Vegyes nyugdíjpénztár ágazatainak szét válása esetén a szétválásról szóló határozatban rögzíteni kell a közös vagyon, illetve közös kö telezettségek megosztását. (4) A vagyonmérleg-tervezeteket elfogadó közgyűlésen ágazatonként külön-külön el kell fogadni mindkét ágazat alapszabályát, illetve szmsz-ét, továbbá meg kell választani a vezető tisztségviselőket. (5) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül köteles a jogutód önkéntes nyug díjpénztár az e törvényben előírt személyi és tárgyi feltételeknek, valamint egyéb jogszabá lyi előírásoknak való megfelelésre, valamint a szükséges szerződéses kapcsolatok kialakítá sára. A pénztárak megszűnése T. 45. §

Ágazatok vegyes pénztárrá alakulása,

(1) A pénztár - a felszámolás esetét kivéve szétválása csak végelszámolást követően szűnhet meg. (2) Az e törvényben meghatározott eltérések T. 44/A § (1) Tevékenységi engedéllyel rendelkező önkel a pénztár felszámolására a csődeljárásról és kéntes nyugdíjpénztár, valamint tevékenységi a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. engedéllyel rendelkező magánnyugdíjpénztár törvény rendelkezéseit, végelszámolási, kény magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes szer-végelszámolási vagy kényszertörlési eljárá nyugdíjpénztárrá (vegyes nyugdíjpénztár) ala sára pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cég

Ö N K É N T E S K ÖL CSÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban Ctv.) kell megfelelően alkalmazni. T. 45/A § (1) A pénztár megszűnését az illetékes bíró ságnak be kell jelenteni. A végelszámolás kezelő időpontjában a pénztár vezető tisztségviselői közül az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása nem szűnik meg. A bíróság a végelszámoló nyil vántartásba vételéről rendelkező, illetve az igaz gatótanácsi tagok nyilvántartásból törléséről rendelkező végzésének meghozatalát követően a Cégközlönyben a Ctv. 102. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közleményt tesz közzé. A Felügyelet a végelszámolás lefolytatását köte les ellenőrizni. A bíróság a pénztárat a nyilván tartásból a Felügyelet tevékenységet lezáró hatá rozatának jogerőre emelkedését követően törli. (2) A pénztár végelszámolása esetén az el lenőrző bizottsági tagok megbízatása a pénztár megszűnésével egyidejűleg ér véget. (3) A pénztár megszüntetésére irányuló szándékot a Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet a pénztár jogutód nélküli megszűné sekor - a felszámolás kivételével -, amennyiben a közgyűlés ezt határozatban kéri, végelszámo lót nevezhet ki. A végelszámoló költségeit a pénztár viseli. (4) A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt a) átlépés esetén a másik pénztárba átviheti, ez esetben a pénzösszeget a tag e másik pénz tárban meglévő egyéni számláján kell jóváírni, vagy b) egy összegben veheti fel. Felhalmozási időszakban lévő pénztártag esetében ez a ki fizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak. (5) A végelszámolás elhatározását követően a pénztár új tagot nem vehet fel, és köteles a végelszámolási eljárást lefolytatni. (6) A végelszámolás kezdő időpontját kö vetően kezdeményezett átlépések esetén az átlépés napja a befogadó pénztár befogadó nyi latkozatának napja, azonban a tagi követelések átutalása csak a végelszámolás lezárásával tör ténik meg. (7) A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kikül dött levelében tájékoztatja a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről, és 15 napos határidő tűzésével felszólítja a tagokat a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére. Amennyiben a tag a kitűzött időpontig, illetve legkésőbb a végelszámolást lezáró közgyűlés időpontjáig nem nyilatkozik, akkor a követelé sét a pénztár székhelye szerint illetékes helyi bíróságon bírósági letétbe kell helyezni. Ebben az esetben a letétbe helyezés költségeit a tag kö veteléséből kell megelőlegezni.

(8) A végelszámolást az arról való döntés től számított 1 éven belül le kell folytatni. A Felügyelet a pénztár kérésére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszab bíthatja. (9) Amennyiben a (8) bekezdésben meghatá rozott időpontig a végelszámolás zárómérlegét nem fogadják el, és a végelszámolási eljárást nem fejezik be, akkor a Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár felszámolását. (10) A (4) bekezdésben meghatározott átuta lásokat, illetve kifizetéseket a pénztár a vagyon felosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni, míg a végelszámolás lefolytatását követően fennmaradó vagyont a pénztár - a 13. § (5) bekezdésének megfelelő en - az alapszabályban foglaltak szerint a nyil vántartásból való törlést követő 15 napon belül

(8) A felszámolási eljárás során a (7) be kezdésben meghatározott eszközök külön ke zelendők, és azok csak a fedezeti tartalékkal szemben fennálló tagi, hozzátartozói, illetve kedvezményezetti követelések kielégítése után használhatók fel egyéb kötelezettségek kielégí tésére. (9) A tagsági viszonyból származó kötele zettségeket a felszámolási költségeket követően kell kielégíteni. (10) Pénztár felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

fizeti ki, illetve utalja 4t.

A kiegészítő nyugdíjpénztárra vonatkozó szabályok T. 46. § (1) A nyugdíjpénztár alapszabályának a 18. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a) legalább 10 év kötelező várakozási idő előírását; b) a tagi kölcsön szabályait; c) a pénztár szolgáltatásainak megfelelően a pénztártag más pénztárba történő átlépésének, illetve befogadásának szabályait; d) a várakozási idő elteltét követő, de még a felhalmozási időszakban lévő pénztártaggal kapcsolatos elszámolási eljárást. (2) A nyugdíjpénztár pénzügyi tervének a 34. § és 35. §-ban foglaltakon túlmenően tartal maznia kell a pénztár befektetéseire vonatkozó rövid és hosszú távú hozamelvárásokat. (3) Amennyiben a pénztártag az (1) bekez dés b) pontja alatti tagi kölcsönt az alapszabály ban meghatározott feltételek szerint, a pénztár erre vonatkozó felszólítása ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét, valamint a pénztár költségeit a tag egyéni nyugdíjszámlájával szem ben - legkésőbb a kölcsön lejáratától számított 180 napon belül - érvényesítheti. A hátralék összege a tag jövedelme, nem minősül pénztári szolgáltatásnak, és a tag olyan adóköteles jöve delme, amely után a pénztár az egyéni nyugdíj számla megterhelésének időpontjával egyidejű leg kiadott igazolás alapján az Szja tv. szerint adóelőleg-fizetési kötelezettség, valamint az Eho. tv. szerint százalékos egészségügyihozzá járulás-fizetési kötelezettség is terheli.

T. 45/B § ' (1) A pénztár ellen felszámolási eljárásnak van helye, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha a Felügyelet azt a 69/A § alapján kezdeményezi. A pénztár akkor minősül fizetésképtelennek, ha esedékes kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 60, illetve a tagok javára vállalt szolgáltatási kötelezettségeinek az esedékes ségtől számított 90 napon belül nem tesz eleget. A bíróság a felszámolást a Felügyelet által kez deményezett felszámolási eljárásban a pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles elrendelni. (2) A pénztár ellen nincs helye csődeljárás nak. Í3) A bíróság a pénztár felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Fel ügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelhet ki. (4) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított 8 napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárás esetében a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának napja. (5) A felszámolás kezdő időpontjától a) intézkedést csak a felszámoló hozhat; b) új tag nem vehető fel, a folyamatba tett kifizetéseket szüneteltetni kell; c) tagdíjak nem szedhetők be. (6) A Felügyelet köteles a felszámolás kezdő időpontjában a pénztár tevékenységi engedé lyét visszavonni. (7) A felszámolás kezdő időpontjában a pénztári tartalékokhoz tartozó eszközök listá ját azonnal le kell zárni, és azt a felszámolónak át kell adni.

IV. fe je ze t A kiegészítő p é n ztá ra k típusaira vonatkozó részletes szabályok

T. 47. § (1) A pénztártag az egyéni nyugdíjszámlá ján nyilvántartott összeghez a várakozási idő letelte, a nyugdíjszolgáltatáshoz a nyugdíjkor határ elérése után juthat hozzá. (2) A tagsági jogviszony a várakozási idő letelte előtt a 15. § (1) bekezdésének rendelke HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 201 2-RE

2Mf

O N K E N T E S K ÖL C SÖNÖS B I Z T O S I TO P É N Z T Á R A K

zéseivel ellentétben csak a pénztártagnak más pénztárba való átlépése, illetve a pénztár meg szűnése esetén szüntethető meg. (3) A várakozási idő letelte előtt a pénztártag egészség- vagy önsegélyező pénztárba átléphet, ha munkaképességét legalább ötven százalék ban elvesztette, illetve legalább negyvenszáza lékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ebben az állapotában legalább egy évig javu lás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja. (4) A pénztártag a várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakban az egyéni nyugdíjszámlán lévő összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy a) a pénztárban változatlan feltételek mel lett tag marad, b) a pénztártagságát folytatja, és - legfel jebb háromévente egy alkalommal - az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi, c) a pénztárból kilép, d) tagdíj fizetése nélkül az egyéni nyugdíj számláján lévő összeget a pénztárban hagyja. (5) A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag írás ban nyilatkozik arról, hogy a) egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást, és a tagdí jat tovább nem fizeti, vagy b) az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fenn maradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe, és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy c) a tagdíjat fizeti, és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy d) az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja, és a tagdíjat to vább nem fizeti. (6) Amennyiben a tag az (5) bekezdés a) vagy b) pont szerinti választással él, tagsági viszonya akkor szűnik meg, amikor a pénztár a taggal szembeni szolgáltatási kötelezettségé nek maradéktalanul eleget tett. (7) A pénztártag - a várakozási idő letelte, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után - egyéniszámla-követelésének legfeljebb 50%-át a Hpt. hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött szerző désben fedezetként felajánlhatja, amennyiben rendelkezik arról, hogy a pénztár az egyéni nyugdíjszámlájára tagi lekötést vezessen fel. A tagi lekötés a pénztár által kiadott, a tagi lekö tésnek a tag egyéni nyugdíjszámlájára vezetésé ről szóló nyilatkozattal jön létre. A tagi lekötés törlését a pénztárnál a tag, a tag halála esetén a kedvezményezett, valamint a hitelszerződés ben foglalt feltételek teljesülése esetén a tagi lekötés jogosultja kezdeményezheti a tagi lekö téssel biztosított követelés megszűntének egy idejű igazolása mellett. A tagi lekötés szabályai HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

egyebekben a jogon és követelésen alapított zá logjog szabályaival azonosak. Ha a hitelintézet a tagi lekötésből származóan igényt érvényesít, azt úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg ből felvételt teljesített volna. (8) Amennyiben a nyugdíjpénztár a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szó ló törvényben meghatározott feladatokat is ellát, úgy az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagja nem pénztártag magánszemély is lehet. (9) Amennyiben a nyugdíjpénztár a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szó ló törvényben meghatározott feladatokat is ellát, a pénztár a két tevékenység ellátásához egy-egy pénzforgalmi számlával rendelkezik. T. 47/A § (1) Ha a tag a,'Várakozási idő letelte előtt a tagdíjat az alapszabályiban megjelölt időtarta mon túl nem fizeti (a tagdíjnemfizetés kezdő időpontja), úgy a tagdíjnemfizetés kezdő idő pontjával kezdődő időszak a várakozási időbe beszámít, és a tag tagsági viszonya a várakozási idő leteltével megszüntethető. (2) Hatályát vesztette. T. 47/B § (1) Pénztárak közötti átlépés esetén - ideért ve a 45/A 4 (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetet is -, illetve amennyiben valamely okból különböző nyugdíjpénztárakban fennálló tag sági jogviszonyok alatt eltelt várakozási idők összeszámítása szükséges, akkor az érintett tagsági jogviszonyok alatt eltelt várakozási idők összeszámítandók, azzal, hogy a párhuzamo san fennálló tagsági jogviszonyok alatt egyide jűleg eltelt várakozási idők csak egyszeresen vehetők figyelembe. (2) Hatályát vesztette. (3) Pénztárak közötti átlépés esetén az át lépő tag egyéniszámla-követeléséről tőke és hozam bontásban, a 2007. december 31-ét kö vető befizetésekről az értéknap megjelölésével, illetve az átlépő tag egyéni számlájára vezetett tagi lekötésről, annak mértékéről és jogosult járól a befogadó pénztárat az egyéni számlát vezető pénztár köteles értesíteni. A tagi lekötés jogosultját az átlépésről és a tagi lekötés egyéni számlára vezetéséről a befogadó pénztár köte les értesíteni a befogadó nyilatkozat kiállításá val egyidejűleg. T. 48. § A 47. § (4)-(5) bekezdései alapján történő kifizetéseket pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján vagy a jo gosult kérésére az általa megjelölt belföldi vagy külföldi fizetési számlára történő utalással teljesíti. Amennyiben a pénztár alapszabálya

lehetővé teszi, a kifizetés házipénztárból való kifizetéssel is teljesíthető. T. 49. § (1) A fedezeti alapon a nyugdíjpénztár a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befize tésnek az évi 10 000 forint összeghatárig terjedő része legalább 90 százalékát, az azt meghaladó része legalább 94 százalékát köteles jóváírni. E szabálytól a pénztár a tag belépésétől számított első két befizetés esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet. (2) A vagyonkezelési tevékenység szerződés ben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves öszszege nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát. Az előzőekben meg határozottaknál magasabb ellenérték esetén a szerződés ellenértékre vonatkozó kikötése semmis. (3) Amennyiben a nyugdíjpénztár vagyon kezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésben lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg á' saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát. (4) A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztárak a napi bruttó piaci értékek számtani átlaga helyett az éves nyitó és záró piaci érték számtani átlagát is használhatják. (5) A (2)-(4) bekezdésekben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a pénztár nyilvántartásba vétele a tárgyévben vagy az azt megelőző há rom naptári évben történt. T. 49/A § (1) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni. El kell végezni az értékelést a nem munkanapokra eső negyedéves fordulónapra is. A vagyonérté kelést a letétkezelő végzi. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését ne gyedévente kell elvégezni mindaddig, amíg a pénztár nem működtet választható portfóliós rendszert, és piaci értéken számolt befektetett eszközei a negyedéves jelentés szerint még nem haladták meg az egymilliárd forintot. A napi ér tékelés első időpontja az e mértéket meghaladó értéket mutató negyedéves fordulónapot követő harmadik negyedév első napja. (3) Az eszközértékelés célja, hogy valós ké pet adjon a pénztár portfoliójában található esz közökről, illetve az azon alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alapuló és a piaci értéke lést figyelembe vevő, egyenkénti értékelésével. (4) A fedezeti tartalék eszközeinek befek tetéséből származó eredményt (beleértve az

Ö N K É N T E S KÖL CSÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

raló

eszközök piaci értéken történő' értékelésekor megállapított különbözet összegét is) a tagok egyéni nyugdíjszámlái és a szolgáltatási tarta lékok javára kell jóváírni.

tag, fizeedő adó

(5) A felhalmozási időszakban levő tagok összes egyéni számlán nyilvántartott elszá molóegységeinek darabszámának és árfolya mának szorzata megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével és a fedezeti alapon kimutatott tagi követeléssel. (6) Az elszámolóegységek árfolyamának megállapítása munkanaponta és a hónap utolsó napjára, a letétkezelő által történik. Az értéke lést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapon kell elvégezni. (7) A pénztárnak az értékelés alapján megál lapított árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia. (8) Az elszámolóegységekkel kapcsolatos tranzakciókat a pénztár kizárólag elhárítha tatlan külső ok miatt, a tagok érdekében, rend kívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan

ií .E

tott bán désiési osz lott ani negtén ése ^ongzi, roniem ?sz) iák üett ani ték em sba há-

;no .El kra rtéári nega iós tett em i ér tdó ető

tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a port foliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg. A pénztártagok által választható befektetési portfolió T. 49/B § (1) A nyugdíjpénztár pénztártagok által választható befektetési portfoliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtethet, melyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjai az egyéni nyugdíjszámlájukon lévő összeget a tag válasz tása szerinti, a pénztár által kialakított portfoli ók valamelyikébe fektethetik. (2) A választható portfoliók mindegyikének meg kell felelnie a pénztári befektetésekre és az azok kezelésére vonatkozó előírásoknak. (3) A választható portfóliós rendszer beve zetésére, módosítására, megszüntetésére vo natkozó döntés, illetve a rendszer szabályait tartalmazó szabályzat elfogadása a pénztár közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tarto zik. (4) A (3) bekezdésben foglalt szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a választható portfoliók számát, megne vezését, összetételét, az egyes portfoliókhoz kapcsolódó befektetési politika és a várható kockázatok leírását, b) új portfolió bevezetésének, illetve meglé vő portfolió megszüntetésének szabályait, c) a rendszer működtetési költségeinek, il letve a portfólióváltáshoz kapcsolódó költségek meghatározásának részletes leírását, d) a rendszer működtetésének, illetve a portfólióváltásnak a tagokra és a pénztárra vonatko zó részletes eljárási szabályait,

e) a tagok tájékoztatásának tartalmát és sza bályait, f) a rendszer működtetéséhez kapcsolódó számviteli, nyilvántartási és informatikai hát tér leírását, g) a rendszer bevezetésének, működtetése szüneteltetésének, illetve megszüntetésének szabályait. (5) A választható portfóliós rendszert mű ködtető pénztárnak a választható portfoliók és a függő tételek közötti értékpapír-átvezetés során külön jogszabályban meghatározott sza bályok szerint kell eljárnia.

T. 49/C § (1) A szabályzatban meghatározott idősza kokban jelentkező portfólióváltási igényeket a pénztár szintjén összegezni kell. Az igények tel jesítéséhez kapcsolódó költségeket az érintett pénztártagok viselik. Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek nem haladhatják meg az egyéni számlakövete lés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 2000 forintnál. (2) A portfólióváltásnak az (1) bekezdés sze rinti költségeit az érintett tagok között a 36. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelelő en kell elszámolni. (3) Az érintett tagokat a portfólióváltás hoz kapcsolódban érvényesített költségekről portfólióváltásonkénti bontásban, legalább az egyéni nyugdíjszámlára vonatkozó tájékozta tási kötelezettséghez kapcsolódóan tájékoztat ni kell. (4) A választható portfóliós rendszer m ű ködtetésének nem vagyonarányos költségeit a pénztár működési alapja terhére kell elszá molni. T. 49/D § (1) A választható portfóliós rendszer működ tetése a Felügyelet erre vonatkozó engedélye birtokában kezdhető meg, folytatható, illetve módosítható. A rendszer működtetésének szü neteltetését, illetve folytatását a Felügyeletnek bekell jelenteni. (2) A választható portfóliós rendszer működ tetésének megkezdésére, folytatására, illetve módosítására vonatkozó kérelemhez mellékel ni kell: a) a szabályzatot vagy a módosított szabály zatot a módosítások megjelölésével, valamint b) az azt elfogadó közgyűlés jegyzőkönyvét. (3) A Felügyelet a benyújtott szabályzat mó dosítását írhatja elő, ha: a) hiányos, b) nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, c) a rendszer működtetésének költsége, il letve a portfólióváltás költségének mértéke,

| 2k5

képzésének alapja, elszámolásának módja el lentmond a pénztári működési alapelveknek, illetve sérti a tagok érdekeit, d) a szabályzat alapján a rendszer megbíz ható és biztonságos működtetése nem biztosít ható, e) a rendszer működtetése veszélyezteti a tagok megtakarításainak biztonságát. (4) A Felügyelet a választható portfóliós rendszer működtetésének megkezdésére, folytatására, illetve módosítására vonatkozó engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a (módo sított) szabályzat a (3) bekezdés alapján előírt módosításra vonatkozó ismételt felszólítás után sem felel meg a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek vagy a pénztár a kérelmet ismételten hiányosan nyújtja be. (5) A Felügyelet a választható portfóliós rendszer működtetésére kiadott engedélyt viszszavonja, ha a) a pénztár a rendszert nem a jogszabályok ban vagy a szabályzatában foglaltaknak megfe lelően működteti, b) a pénztár a rendszer folyamatos, szabályszerű működését nem képes biztosítani, c) a rendszer működtetése veszélyezteti a tagok megtakarításainak biztonságát, d) a pénztár a rendszer működtetésének megszüntetését a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a Felügyeletnek bejelenti. (6) Az (5) bekezdés d) pontja szerinti be jelentésnek tartalmaznia kell a rendszer meg szüntetésének időpontját. A rendszer működte tésére kiadott engedélyt a Felügyelet a rendszer megszüntetésének időpontjára vonatkozóan vonja vissza. A bejelentéshez csatolni kell a rendszer megszüntetéséről határozó közgyűlés jegyzőkönyvét. Az elszámolóegységekre épüló' nyilvántartási rendszer T. 49/E § (1) Az elszámolóegységekre épülő nyilván tartási rendszerbevezetéséről a nyugdíjpénztár igazgatótanácsa dönt. (2) A tagot az egyéni számláján nyilvántar tott elszámolóegység mennyisége után a hozam - amely az elszámolóegység árfolyamváltozásá ban jelenik meg - olyan arányban illeti meg, ahogy elszámolóegységei összesített névértéke a hozam felosztásakor az elszámolóegységek összesített névértékéhez viszonyul. (3) A pénztárnak az elszámolóegységek ár folyamának számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás árfolyamot a hiba feltárását kö vető legközelebbi árfolyam-megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszame nőleges hatállyal javítania kell. A javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosí tani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen

2*4-6

Ö N K E N T E S KÖL CSÖNÖS B I Z T O S I T O P É N Z T Á R A K

árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett. (4) Ha hibás árfolyamon került sor elszámo lásra, a hibás és a helyes árfolyam szerint szá mított különbséget az érintettekkel legfeljebb 30 napon belül el kell elszámolni, kivéve, ha: a) a hibás árfolyamszámítás miatt előállt, egy elszámolóegységre vonatkozó árfolyamkü lönbség mértéke nem éri el az elszámolóegység helyes árfolyamának egy ezrelékét, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámoló egység-kezelési szabályzatban megállapított értéket; b) a hibás és a helyes árfolyam különbségé ből származó elszámolási kötelezettség összeg szerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket; c) a különbséget az érintetteknek kellene a pénztár részre visszatéríteniük, de a pénztár az elszámolóegység-kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy az árfolyamok különbségé ből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán az érintetteket terhelő visszatérítési kötelezettség től eltekint, és a keletkezett hiányt a működési vagy a likviditási alap terhére rendezi. (5) Az elszámolóegységekre épülő nyil vántartási rendszerre történő átállás napját a pénztár igazgatótanácsa határozza meg. Az átállás napja csak a negyedév utolsó napja le het. Az átállás napjára vonatkozóan a pénztár valamennyi tag egyéniszámla-követelésének minden forintját egy-egy elszámolóegységnek felelteti meg. A töredékforintok két tizedesjegy mértékig feleltethetők meg töredék-elszámolóegységeknek. A fedezeti alap portfoliója piaci értékének és az egyéni számlakövetelések piaci értékének (az egyéni számlán az átállás napjá ig jóváírt szolgáltatási célú bevételek, felosztott hozamok és értékelési különbözet) átállás nap jára vonatkozó különbözetét a hozamfelosztást követően az aktuális árfolyamon kell a tagok egyéni számlájára jóváírni.

(2) A tagi befizetés, munkáltatói hozzájáru lás, támogatás, adomány - az egészségügyi célú önsegélyező feladatok ellátását képező szolgál tatások, valamint az 50/B § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatások kivételével - a befizetést követő 180 napon belül nem használ ható fel egyéni szolgáltatás finanszírozására. (3) Az önsegélyező pénztárakban az egysé ges tagdíjak összegét, a szolgáltatások értékét és a szükséges alapok nagyságát évente kalkulálni kell. A szolgáltatások lehetséges értékének öszszegét és az alapok nagyságát a pénztár által vállalt szolgáltatások összetétele és a megfize tett tagdíjak szolgáltatásra fordítandó részének összege határozza meg. (4) Az időszakijáradék-szolgáltatást nyújtó önsegélyező pénztárak kötelesek alapszabá lyukban rendelkezni a járadékjogosultságról, a járadékfizetés feltételeiről, a követelések hor dozhatóságáról, valamin) a járadékszolgáltatás gazdálkodási és üzemviteli szabályairól. (5) Amennyiben a pénztár közösségi szol gáltatást nyújt, akkor az alapszabálynak ren delkeznie kell az egyes közösségi szolgáltatásra jogosultak köréről, az egyes szolgáltatási tar talékok létrehozásáról, azok mértékéről, fede zetéről, felhasználásának módjáról, az e tarta lékok közötti átcsoportosítás lehetőségéről és módjáról, valamint a közösségi szolgáltatási kör változisa esetén a tartalékban található pénzeszközök egyéni számlákra történő átcso portosításáról. (6) A pénztártag - az önsegélyező pénztár alapszabályában foglaltak szerint - rendelkez het arról, hogy egyéniszámla-követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelke zéstől számított két évre leköti. A pénztártag e rendelkezéssel vállalja, hogy a kétéves időtarta mon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe a pénztári szolgáltatások finanszírozására. T. 50/A § Az önsegélyező pénztár kiegészítő önse gélyező pénztári szolgáltatásokat, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgálta tásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendel kezésük alapján a közeli hozzátartozók részére.

fogadása, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgon dozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe; b) munkanélküliségi ellátások, melyeket a pénztár azon személyek részére nyújthat, akik nek jövedelemszerző tevékenysége megszűnt, és nyugellátásra nem jogosultak; c) tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segé lyek, melyeket a pénztár a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott tűz- és elemi károk bekövetkezte esetén nyújthat; d) betegséghez, egészségi állapothoz kap csolódó segélyek, melyek a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szó ló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. §-ában meghatározott keresőképte lenség, valamint a külön jogszabályban megha tározottak szerinti megváltozott munkaképes ség, illetve egészségkárosodás miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók; e) hátramaradottak segélyezése halál esetén, mely szolgáltatást a pénztár a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátra maradottak részére nyújthatja; [) hatályát vesztette; g) nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beisko lázási) támogatás, mellyel a közoktatásról szó ló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára, a rá tekintettel a családok támogatá sáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogo sult személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, ruházat árának megtérítése biztosítható. A be iskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér harminc szá zaléka lehet; h) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása. (2) Az önsegélyező pénztár az 51/B §-a (1) bekezdésének f)-g) pontjaikban foglalt szolgál tatásokat is nyújthatja kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként.

Az önsegélyező pénztárak által A kiegészítő önsegélyező pénztárra nyújtható életmódjavító önsegélyező vonatkozó szabályok Az önsegélyező pénztárak által szolgáltatások köre T. 50. § nyújtható kiegészítő önsegélyező T. 50/C § (1) Az önsegélyező pénztár egyéni szolgál szolgáltatások köre Az önsegélyező pénztárak életmódjavító tatásokat és közösségi szolgáltatásokat nyújt T. 50/B § önsegélyező pénztári szolgáltatások körében hat. A pénztár az egyéni szolgáltatásokat a tag (1) Az önsegélyező pénztár kiegészítő önseaz 51/C § e) pontjában meghatározott szolgál egyéni számlájának megterhelésével, az egyes gélyező szolgáltatásként a következő szolgálta tatásokat nyújthatják. közösségi szolgáltatásokat pedig a fedezeti tásokat nyújthatja: tartalékon belül létrehozott szolgáltatási tar a) gyermek születéséhez kapcsolódó ellá Az önsegélyező pénztárak által talék terhére teljesíti. A pénztár egy vagy több tások, melyeket a pénztár a gyermeket nevelő nyújtható szolgáltatások igénybevétele T. 50/D § szolgáltatási tartalékot hozhat létre, melyeket szülő, örökbe fogadó szülő vagy gyám részére a pénztártagok egyéni számlái terhére kell ké pezni.

biztosíthat. A gyermek születéséhez kapcsoló dó ellátások a gyermek megszületése, örökbe

(1) Az önsegélyező pénztár szolgáltatásait - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kizá

Ö N K É N T E S K ÖL CSÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

rólag az 50. § (1) bekezdésében meghatározott közösségi szolgáltatásként nyújthatja. (2) Az önsegélyező pénztár az 50/B-C §-ban meghatározott szolgáltatások közül a követke zőket az 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja: a) az 50/B § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ellátások közül aa) a gyermek megszületése, illetve örökbe fogadása alapján nyújtható egyszeri, egyössze gű támogatás; ab) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig; ac) a gyermekgondozási segély és a gyer meknevelési támogatás összegének kiegészí tése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben; b) az 50/B § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellátások közül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskeresési járadék, álláskeresési segély összegének kiegé szítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig; c) az SO/B § (1) bekezdésének d) pontjá ban meghatározott ellátások közül ca) a táppénz, baleseti táppénz, a baleseti járadék, valamint a megváltozott m unkaké pességű személyek ellátásai kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig; eb) a bányász dolgozók egészségkáro sodási járadéka, v a la m in t a bányászok egészségkárosodási járadéka összegének kiegészítése a folyósítás időtartam a alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig; cc) a rokkantsági járadék, valam int az ápolási díj összegének kiegészítése a folyósí tás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben; d) az 50/B § (1) bekezdésének ej pontjában meghatározott ellátások közül a temetés igazolt költségeinek támogatása; e) hatályát vesztette; f) az 50/B § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott ellátás; g) az 50/B § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ellátások; h) az 50/B § (2) bekezdésében meghatáro zott szolgáltatások; i) az 50/C §-ban meghatározott ellátások.

a) esemény bekövetkezése után, vagy b) állapot fennállása idején nyújthat. (2) A szolgáltatás iránti igényt a szolgáltatás alapjául szolgáló esemény bekövetkezését, ál lapot kialakulását, illetve a szolgáltatásra való jogosultságot igazoló dokumentum kézhezvé telét követő 120 napon belül kell a pénztárhoz benyújtani. Az igény bejelentésének minősül a pénztári kártya használata. (3) A 50/B § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott szolgáltatás a tanév első nap ját megelőző 60 napon belül vagy a tanév első napját követő 60 napon belül kiállított és telje sített számla (egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum) alapján nyújtható. A számla, egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum tartalmát kormányrendelet határozza meg. (4) A pénztár alapszabályában meg kell ha tározni, hogy a pénztár a szolgáltatási igény be jelentését követően hány napon belül teljesíti az eseti szolgáltatásokat, illetve hány napon belül kezdi meg a járadékok folyósítását. (5) A valamely nem végleges állapoton ala puló szolgáltatásra való jogosultság megszű nését a jogosultnak a megszűnés időpontját, illetve a szolgáltatásra való jogosultság meg szűnését igazoló dokumentum kézhezvételét követő 30 nap^i belül be kell jelentenie a pénz tárnak. Amennyiben a jogosultság megszű nése rendszeres (járadék jellegű) szolgáltatás folyósításának tartama alatt következik be, a járadék folyósítását a jogosultság megszűnésé nek bejelentését követő 30 napon belül be kell szüntetnie a pénztárnak. (6) A feltételek bekövetkeztét, fennállását a szolgáltatás igénylésekor vagy azt megelőzően kell igazolni. A szolgáltatások igénybevételét megalapozó dokumentumokat az önsegélyező pénztár a szolgáltatás folyósításának napjától számított 8 évig megőrzi. A kiegészítő egészségpénztárra vonatkozó szabályok T. 51. § (1) Az egészségpénztár szolgáltatásait saját maga szervezheti vagy e célra szolgáltatásszer vező intézményt is igénybe vehet. (2) A pénztár szolgáltatásszervezési tevé kenységet - kiegészítő vállalkozási tevékenysé ge keretében - más pénztárak tagjai, valamint más magánszemélyek, illetve intézmények ré szére is végezhet. (3) Az egészségpénztár a természetbeni

szolgáltatásokat egészségpénztári szolgáltatón T. 50/E § (1) A pénztár szolgáltatást kizárólag a szol keresztül nyújthatja. (4) Az egyes szolgáltatások kiadásainak gáltatásra jogosult személy erre vonatkozó írás kiegyenlítését - az alapszabályban foglaltak beli igénylése alapján, az egyes szolgáltatások szerint - a szolgáltatásra jogosult tag egyéni alapjául szolgáló

| 2k7

egészségszámlájának megterhelésével, vagy több pénztártag egyéni egészségszámlájá nak egyidejű megterhelésével kell biztosítani. Amennyiben a pénztár nyújt olyan szolgálta tást, amelynek fedezetét több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével biztosítja, akkor az alapszabálynak rendelkez nie kell a fedezeti alapon belül elkülönítetten az egyes szolgáltatások fedezetének létreho zásáról, annak mértékéről, felhasználásának módjáról, illetve az egyéni számláknak a közös szolgáltatás fedezetéül szolgáló együttes és ará nyos megterheléséről is. (5) A pénztártag - az egészségpénztár alap szabályában foglaltak szerint - rendelkezhet arról, hogy egyéni egészségszámla-követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezéstől számított két évre leköti. A pénztártag e rendelkezéssel vállalja, hogy a kétéves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe pénztári szolgáltatások fi nanszírozására. ,■ T. 51/A § Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiz tosítási szolgáltatásokat, valamint életmódjaví tó egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére. Az egészségpénztárak által nyújtható kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre T. 51/B § (1) Az egészségpénztár kiegészítő egész ségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továb biakban: OEP) által nem vagy csak részben fi nanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja: a) egészségügyi szolgáltatás, mely a társa dalombiztosítási ellátás keretében igénybe ve hető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése vagy helyettesítése az egészségügyi szolgálta tónál megkötött szerződés alapján; b) hatályát vesztette; c) otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi ön kormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat; d) gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása; e) hatályát vesztette; f) látássérült személyek életvitelét elősegí tő szolgáltatás, mely a Braille-írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet; HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

2 ^ 8 | Ö N K É N T E S K ÖL C SÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

g) életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árá nak, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazo dó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszkö zök beszerelése) lehet; h) a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, mely igénybe vehető egészségügyi szolgáltatónál, illetve az 51/C § a) pontjában foglalt szolgál tatásként; i) a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása; j) pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jöve delmének teljes vagy részbeni pótlásaként az Ebtv. 44. §-a szerinti keresőképtelenség esetén, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók; k) hátramaradottak segélyezése a pénztár tag halála esetén; l)-n) hatályát vesztette. (2) Hatályát vesztette. Az egészségpénztárak által nyújtható életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások köre T. 51/C § Az egészségpénztár életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként a következő szolgálta tásokat nyújthatja: a) természetgyógyászati szolgáltatás, amely a természetgyógyászati tevékenység gyakorlá sának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott - az 51/B § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó - szolgáltatások igénybevé telének támogatása lehet; b) hatályát vesztette; c) sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő esz közöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható; d) hatályát vesztette; e) gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlá sának támogatása. T. Sl/D § (1) Az 51/B-C §-ban meghatározott szol gáltatások igénybevételéről - a (2)-(3) bekez désekben foglalt eltérésekkel - a pénztártag rendelkezik. (2) Az 2. § (6) bekezdés g) pontjának 7. alpontjában meghatározott szolgáltatások

bekezdésének d) pontjában felsorolt szol k ö zü l a hallásjavító eszközök, v alam int g álta táso k prevenciós szo lg álta tásn a k a látás javítását elősegítő fénytani eszkö m inősülnek. zök megvásárlásának támogatása (feltéve, (5) Prevenciós szolgáltatásnak minősülnek hogy a vásárlás társadalom biztosítási tá az elkerülhető megbetegedések korai felisme mogatás igénybevétele n élkü l történik, és résére irányuló, az 51/B § (1) bekezdésének a) a megvásárolt termék nem vényköteles), pontjában foglaltaknak megfelelő orvosi javas v a lam in t az 51/B § (1) bekezdésének c) latra igénybe vett szűrővizsgálatok, ideértve az pontjában nevesített szolgáltatások orvosi OEP által nem finanszírozott, működési enge javaslat vagy - k izárólag a látás javítását déllyel rendelkező szakorvos által végzett szű elősegítő fénytani eszközök megvásárlása rést, így különösen esetén - működési engedéllyel rendelkező, a) méhnyakrákszűrés; szakképzett optometrista javaslata alapján b) emlőrákszűrés; vehetők igénybe. c) vastagbélrákszűrés; (3) Az 51/B § (1) bekezdésének f)-g) pontjá d) prosztatarákszűrés; ban meghatározott szolgáltatások az indokolt e) mozgásszervi szűrés; ságot alátámasztó hatósági igazolás alapján f) AIDS-szűrés; vehetők igénybe. g) mentális zavarok korai felismerését célzó szűrés; T. 51/E§ h) fogászati szűrés. (1) Az egészségpénztárak által nyújtott (6) Ha az a (2) bekezdés alapján készített szolgáltatások a (2)- (7) bekezdésben foglaltak személyes egészségterv alap ján indokolt, szerint minősülnek prevenciós szolgáltatásnak. prevenciós szolgáltatásnak m inősülnek az (2) A pénztárral szűrési, állapotfelmérési te 51/B § (1) bekezdésének h) pontjában felso vékenységre szerződött egészségügyi szolgál rolt szolgáltatások is. tató által végzett egészségügyi állapotfelmérő (7) A (2), (4) és (6) bekezdésben meghatáro vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasz zott szolgáltatások csak akkor minősülnek pre nálásával személyes egészségterv készül, pre venciós szolgáltatásnak, ha a pénztártag a (3) venciós szolgáltatásnak minősülnek. bekezdés f) pontja szerinti javaslat megértését, (3) A személyes egészségtervet az állapotfel a javaslatok elfogadását és a megvalósításban mérést végzői, e célra szerződött egészségügyi való együttműködő készségét aláírásával iga szolgáltató szakorvosa készíti. Az egészségterv zolja, és - a (4) és (6) bekezdésben meghatáro kötelező tartalmi elemei: zott szolgáltatások esetén - a (2) bekezdésben a) a beteg állapotát, panaszait felmérő kér meghatározott személyes egészségterv a szol dőíves előszűrés eredményének összefoglalása; gáltatás igénybevételének időpontját megelőző b) a pénztár alapszabályában meghatáro két éven belül készült. zott alapszűrések eredménye; c) az állapotfelmérést végző szakorvos ál tal az a) és b) pont vizsgálatai alapján javasolt V. fe je ze t további állapotfelmérő vizsgálatok eredmé A p é n ztá ra k szövetsége nye; d) az a)-c) pontban végzett vizsgálatok öszszefoglaló értékelése; e) a d) pont alapján készült javaslat a további vizsgálatokra és ellenőrzésekre, esetleges gon dozásba vételre; f) a d) pont alapján készült életvezetési ja vaslat, amely kiterjed 1. a táplálkozási javaslatokra; 2. az esetlegesen javasolt sporttevékenysé gekre; 3. az esetlegesen javasolt gyógyászati szol gáltatásokra; 4. az esetlegesen javasolt, az 51/B § (1) be kezdésének h) pontjában és az 51/C § d) pontjá ban felsorolt kúraszerű ellátásokra. (4) A személyes egészségterv alap ján in d o k o lt, az egészség m egőrzését és a m egbetegedések m egelőzését e lő se g í tő - az orvosi javaslat a lap ján - igénybe vehető szolgáltatások k ö zü l az 51/B § (1)

T. 52. § (1) A pénztárak érdekeik képviseletére és közös céljaik megvalósítására szövetsége(ke)t hozhatnak létre. (2) A szövetség jogi személyként működő egyesület. (3) A szövetség a pénztárak működésére vo natkozóan szakmai ajánlásokat adhat ki. (4) A pénztárak a szövetségnél fizetőképes ségük biztosítására és szolgáltatásaik bizton sága érdekében garanciaalapot, a szolgáltatási szintek és körök közötti különbségek kiegyen lítésére, a pénztárak közötti átlépés segítésére és az ezen törvényben meghatározott további feladatok ellátására általános alapot hozhatnak létre. (5) A garanciaalap és az általános alap mű ködtetésére az érintett pénztárak megállapodá sa az irányadó.

Ö N K É N T E S K ÖL C SÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

VI. fe je ze t A p é n ztá ra k fe le tti fe lü g y e le t T. 53. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) jogállását külön törvény határozza meg. T. 54-57. § Hatályát vesztette. T. 58. § (1) Hatályát vesztette. (2) A Felügyelet jogköre alkalmazása során - az átmeneti és tartós fizetésképtelenség esetei kivételével - nem kötelezheti a pénztárat alap szabályától és jóváhagyott pénzügyi tervétől eltérő gazdálkodásra. T. 59. § A Felügyelet engedélye szükséges a) a pénztár tevékenységének megkezdésé

(5) Az induló gazdálkodási tervnek tartal f) büntetlen előélet, maznia kell g) betöltött tisztség. a) a pénztár alapításkori vagyonát tételes és (3) A (2) bekezdésben felsorolt adatokat a értékkel ellátott bontásban és az alapok közötti Felügyelet kérésére a pénztár, illetve az érintett felosztását; személy köteles a Felügyelet rendelkezésére b) a tevékenységi engedély jogerőre emelke bocsátani. désének napjáig tervezetten felmerülő költsé gek fajtáit és mértékét, valamint ezek várható T. 59/D § fedezetét; A pénztárak a tevékenységi engedély iránti c) a pénztárnak a pénzügyi év lejártáig, va kérelmet; a pénztár, illetve a vezető tisztséglamint a következő pénzügyi évre szóló pénz viselők, az ügyvezető, a kötelező alkalmazot ügyi tervét. tak és megbízottak, a könyvvizsgáló, illetve a (6) Az induló gazdálkodási tervnek az (5) szolgáltatók adatainak bejelentését a Felügyelet bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia által meghatározott formában kötelesek elké kell mindazokat az adatokat és feltételeket, szíteni. amelyeket a pénztár alapszabályban vállalt szolgáltatásainak teljesítéséhez, a pénztár Tevékenységi engedély hosszú távú és a tervezett taglétszámához T. 60. § igazodó működőképességéhez, a tagokkal E törvény 10. § (^bekezdésében meghatá szemben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez rozott tevékenység kizárólag ^ Felügyelet enge a pénztár igazgatótanácsa szükségesnek tart, délyével végezhető. illetve amit a Felügyelet előír.’

hez; b) hatályát vesztette; c) a pénztárak ideiglenes tagzárlatához, te vékenységének szüneteltetéséhez; d) a pénztár kiegészítő vállalkozási tevé

T. 61. § A Felügyelet a tevékenységi engedélyt a 10. § (2) bekezdése szerint szervezetenként elkü lönítve adja meg.

kenységéhez.

T. 62. § (1) A pénztár köteles a bírósági nyilvántar tásba vétel iránti kérelem benyújtását követő 60 napon belül a Felügyelettől a tevékenységi engedélyt kérelmezni. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a) az alakuló közgyűlés helyét, időpontját, a részt vevő személyek számát; b) a pénztártagok számát a kérelem beadá sának napján; c) a pénztár tervezett alapképzési elveit. (3) Hatályát vesztette. (4) A kérelemhez mellékelni kell a) az alakuló közgyűlés által elfogadott in duló gazdálkodási tervet és alapszabályt; b) az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és

T. 59/A-B § Hatályát vesztette. T. 59/C § (1) A Felügyelet az egyes pénztárak alábbi dokumentumait, adatait az érdeklődők számá ra folyamatosan és térítésmentesen hozzáférhe tővé teszi: a) alapszabály, b) közgyűlések jegyzőkönyvei, c) székhely, telephely(ek), fiók(ok), kiren deltségek), d) adószám, é) a pénztár negyedéves jelentésekben sze replő adatok szerinti taglétszáma, vagyona (be fektetések negyedév végi záró állományának piaci értéke), f) vezető tisztségviselők neve, g) könyvvizsgáló neve, lakcíme, h) az éves beszámolók. (2) A Felügyelet a vezető tisztségviselők, a kötelező alkalmazottak és megbízottak, vala mint természetes személy szolgáltatók az aláb biakban felsorolt személyes adatait a pénzügyi szervezetek felügyeleti tevékenységének ellátá sa céljából kezelheti: a) természetes személyazonosító adatok, b)-c) hatályát vesztette, d) lakcím (tartózkodási hely), e) szakképzettség, végzettség, szakmai gya korlat,

| 2W

jelenléti ívét; c) igazolást arról, hogy a pénztár adószám mal és pénzforgalmi számlával rendelkezik; d) a gazdálkodási vagy befektetési üzlet menet kihelyezése esetén az erre vonatkozó szerződést; é) hatályát vesztette; f) az egészségpénztáraknak, amennyiben kötöttek, az egészségbiztosítási szervvel, illet ve a helyi önkormányzattal (önkormányzatok kal) kötött szerződést; g) a nyugdíjpénztáraknak, amennyiben kötöttek, a Nyugdíj-biztosítási Alap kezelésé ért felelős nyugdíj-biztosítási szervvel kötött szerződést; h) a bírósági nyilvántartásba vétel iránti ké relem benyújtását igazoló iratot.

T. 63. § Hatályát vesztette. o T. 64. § (1) A pénztártevékenység folytatásának tár gyi és személyi feltétele: a) valamennyi pénztártípusnál a pénztárte vékenység biztonságos folytatására alkalmas irodahelyiség, adószám, elnevezés és legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező alkalmazott, ha a pénztár nem helyezi ki gaz dálkodásának nyilvántartását; b) a nyugdíjpénztárnál befektetési szak értő vagy érvényes szerződés olyan szolgál tató szervezettel vagy vállalkozással, mely jogosult a pénztár befektetési üzletmeneté nek végzésére vagy alapjainak befektetésé re; c) közösségi szolgáltatást nyújtó önsegé lyező pénztárnál, valamint járadékszolgáltató nyugdíjpénztárnál megbízott aktuárius (bizto sításmatematikus). (2) Több pénztár azonos típusú feladat el látására közösen is alkalmazhat szakértőket, ügyintézőket. (3) A pénztár csak büntetlen előéletű szakér tőt alkalmazhat. Indokolt esetben a Felügyelet kifogást emelhet a szakértők alkalmazásával szemben. (4) A pénztár az Í11-Í31 bekezdések szerin ti személyi és tárgyi feltételekben, valamint a letétkezelő, számlavezető, szolgáltatás szervező. valamint a kiszervezett tevékeny séget végző személvében történt változást a szerződés megkötését követő öt napon belül a Felügyeletnek a rendszeresített adatlapon bejelenti. HVG

T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

250

Ö N K E N T E S K ÖL CSÖNÖS B I Z T O S I T O P E N Z T A R A K

T. 64/A § (1) A pénztár köteles könyvvizsgálót igény be venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizs gáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbí zás, ha a könyvvizsgáló rendelkezik pénztári minősítéssel. (2) Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár tag ja, a pénztár ügyvezetője, igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának tagja, illetve a vagyon kezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgá lója és a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzá tartozója. (3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevé kenység folytatására jogosult szervezet, könyvvizsgáló társaság is elláthatja. Ebben az esetben a (2), (4) bekezdésben meghatározott rendelke zéseket a társaságnak a könyvvizsgálói tevé kenységet végző dolgozójára kell alkalmazni. (4) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hoszszabbítható meg. A könyvvizsgáló megbízatá sának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja. (5) A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottai tól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerződéseit, pénzforgalmi számláját, értékpa pír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülése in, a közgyűlésen köteles részt venni. (6) A könyvvizsgáló a 23. § (1) bekezdé sének d)-e) pontjaiban megjelölt, a pénztár közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfe lelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. E nélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat. Az alakuló közgyűlésen elfogadott dokumentumokat nem kell könyvvizsgálónak megvizsgálni. (7) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez ar ról, hogy a pénztár vagyonának vagy fedezeti tartalékának jelentős csökkenése várható, kö teles az ellenőrző bizottságot és a pénztár igaz gatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni. (8) Ha a pénztár közgyűlését az igazgatóta nács - a tudomásra jutástól számított nyolc na pon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgá ló jogosult. Ha a pénztár közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot. (9)-(16) Hatályát vesztette. HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

Felügyeleti ellenőrzés

T. 64/B § Hatályát vesztette.

T. 64/C § (1) A pénztár és a szolgáltató a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszol gáltatást teljesít. (2) A pénztár köteles a nemi hovatartozás szerint eltérő mértékű, típusú vagy formájú szolgáltatások alapjául szolgáló arányos kü lönbségeket alátámasztó adatokat a Felügyelet nek éves rendszerességgel megküldeni. Í31 A pénztár és a szolgáltató köteles a tevé kenységéről külön jogszabályban előírt módon. formában, tartalommal és gyakorisággal a Fel ügyeletnek adatot szolgáltatni.

T. 64/D §

(1) A Felügyelet kérésére a pénztár köteles megküldeni részére a) az alapszabályt és annak módosításait, b) a közgyűlési jegyzőkönyvet a csatolt ira tokkal együtt, c) a jogszabályban felsorolt szolgáltatókkal kötött szerződéseket és azok módosításait, d) a 64. § (l)-(3) bekezdések szerinti sze mélyi és tárgyi feltételekben történő változást igazoló dokumentumokat.

T. 64/E-H § Hatályát vesztette. A Felügyelet intézkedési és bírságolási jogköre

T. 65. § (l)-(2) Hatályát vesztette. (3) A Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a következő intézkedéseket - akár együttesen is - alkalmazhatja: a) az e törvényben és a pénztártevékenység re vonatkozó más jogszabályban meghatáro zott feltételeknek való megfelelésre, valamint a jogsértő magatartás abbahagyására - esetleg határidő kitűzésével - felszólíthat; b) előírhatja intézkedési terv meghatározott határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat; c) jelentős vezetői vagy működési hiba esetén kezdeményezheti az érintett vezető felmentését; d) t a g fe lv é te li z á r la t o t r e n d e lh e t el; e) rendkívüli közgyűlést hívhat össze; f) felügyeleti bírság megfizetésére kötelez het; g) a pénztártevékenységre adott engedélyt visszavonhatja;

h) felszólíthat a pénzügyi terv átdolgozására, illetve az alapszabály módosítására; i) korlátozhatja a pénztár tevékenységét; j) kifizetési tilalmat rendelhet el; k) felfüggesztheti a pénztár működését; l) felügyeleti biztost rendelhet ki; m) a bíróságnál kezdeményezheti felszámo lási eljárás megindítását. (4) A pénztártevékenység folytatására adott engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a pénztár a) tevékenységének folytatását az engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 180 napon belül nem kezdi meg vagy azt a Felügye let hozzájárulása nélkül szünetelteti; b) az engedélykérelemben valótlan adatot vagy nyilatkozatot közölt; c) nem tesz eleget a 64. §-ban foglalt engedé lyezési feltételeknek; d) a pénztártevékenységre vonatkozó jog szabályok rendelkezéseit súlyosan megsérti, a Felügyelet e törvényen elapuló határozatainak nem tesz eleget, és ezáltal a pénztártagok érde keit súlyosan veszélyezteti; e) az engedélyezetten túlmenően egyéb, en gedély nélküli tevékenységet végez; f) taglétszáma 6 hónapot meghaladó időtar tamban nem éri el a 15 főt. (5) A tevékenységi engedély visszavonását követően a Felügyelet köteles minden olyan in tézkedés megtételére, amely a pénztártagok ér dekének védelmét szolgálja, korlátozhatja vagy megtilthatja a pénztár eszközei feletti szabad rendelkezést. (6) A Felügyelet a pénztár tevékenységének korlátozásával megtilthatja a pénztár szolgálta tási körében szereplő egyes szolgáltatások nyúj tását, ha valamely szolgáltatás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A tevékenységet kor látozó határozatban megjelölt szolgáltatáson kívül a pénztár a többi szolgáltatását továbbra is nyújthatja.

T. 66. § Hatályát vesztette. T. 67. § Hatályát vesztette. T. 68. § (1) A Felügyelet intézkedéssel élhet, ha a pénztár tevékenysége során eltér az alapsza bályában, illetve jóváhagyott pénzügyi terv ében rögzítettektől, valamint e törvény és a kiegészítő kormányrendeletek előírásaitól, és e tevékenységével vélelmezhetően a pénztár likviditását veszélyezteti. (2) A Felügyelet a) figyelmeztetést alkalmazhat, ha a pénz tár a jóváhagyott pénzügyi tervétől vagy alap

Ö N K É N T E S K ÖL CSÖNÖS B I Z T O S Í T Ó P É N Z T Á R A K

szabályától eltérő gazdálkodást folytat vagy nem felel meg a tárgyi, illetve személyi felté teleknek; b)-c) hatályát vesztette; d) új pénzügyi terv kidolgozását írhatja elő; e) hatályát vesztette. (3) A pénztár működésének átmeneti zavara - 60 napnál nem hosszabb fizetésképtelenség szakmai vagy vezetői alkalmatlanság, illetve Összeférhetetlenség esetén a Felügyelet intéz kedésként kezdeményezheti a) az ügyvezetők, illetve más alkalmazottak munkaviszonyának megszüntetését; b) a tisztségviselők felmentését; c) új pénzügyi terv kidolgozását; d) rendkívüli közgyűlés összehívását. T. 68/A § (1) A Felügyelet határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra kifizetési tilalmat rendel het el, ha a pénztár súlyosan vagy ismételten megsérti a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályokat, vagy a Felügyelet intézkedésé nek nem tesz eleget, és ezáltal veszélyezteti a pénztártagok érdekeit, illetve a pénztárvagyon biztonságát. A Felügyelet a kifizetési tilalom időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja. (2) A kifizetési tilalom ideje alatt a pénztár nevében kifizetések - a (3) bekezdésben foglal tak kivételével - a pénztár pénzforgalmi szám lája, befektetési számlája, illetve házipénztára terhére nem teljesíthetők. (3) A kifizetési tilalom ideje alatt a Felügye let engedélyével kizárólag olyan kifizetés telje síthető, amely a pénztártagoknak a kifizetési tilalomból eredő érdeksérelmének elkerülése érdekében szükséges - ideértve különösen a pénztári szolgáltatások kifizetését, a közüze mi számlák teljesítését, a befektetéseket, illetve a befektetések eszközléséhez szükséges kifize téseket -, és nem veszélyezteti a pénztártagság egészének biztonságát. (4) Más pénztárba való átlépés vagy a pénz tárból történő kilépés esetén a tag követelése átutalásának, illetve kifizetésének határideje a kifizetési tilalom lejárta után nyílik meg.

(2) A pénztár a működésének felfüggeszté se alatt új tagokat nem vehet fel, átlépő tagokat és tagdíjbefizetéseket nem fogadhat, valamint a (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem teljesíthet kifizetéseket, és nem eszközölhet befektetéseket. (3) A pénztár működése felfüggesztésének idején történő kivételes kifizetésekre alkal mazni kell a kifizetési tilalomra vonatkozó szabályokat. A pénztár új befektetési ügylete ket csak a Felügyelet előzetes jóváhagyásával eszközölhet, azzal, hogy a befektetés k izá rólag az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsá tott állampapírba, illetve olyan értékpapírba történhet, amelyben foglalt kötelezettség telje sítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal. (4) A pénztár működésének felfüggesztése alatt a tagsági jogviszony és a tagdíjfizetési kötelezettség szünetel, azzal, hogy ez az idő a várakozási időbe beszámít. A beérkező tag díjakat a pénztár pénzforgalmi számlájának vezetője a felfüggesztés időpontjától a befize tőnek visszautalja. **

T. 69. § (1) Amennyiben a pénztár működésében olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a megtakarítások vagy a szolgálta tások biztonságát fenyegeti, a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a pénztár tagok érdekében szükségintézkedést tehet. A szükségintézkedések megtételét indokolja különösen, ha a pénztár a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy valamely - különösen pénzügyi, könyvvezetési, beszámolási vagy tájékoztatási - kötelezettségének nem tud ele get tenni, vagy b) szám vitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mérté kűek, hogy lehetetlenné vált a pénztár valódi pénzügyi helyzetének feltárása, vagy c) alapszabálynak vagy a vonatkozó jog szabályoknak megfelelő működése nem biz tosítható. (2) A Felügyelet az íl) bekezdésben megha T. 68/B § tározott veszélyhelyzet feloldása érdekében (1) A Felügyelet a pénztár működését ha szükségintézkedésként - felügyeleti biztos tározott időtartamra, legfeljebb 180 napra kirendeléséről határozhat. (3) A felügyeleti biztos kirendelése a m ű felfüggesztheti, ha a pénztár súlyosan vagy ismételten megsérti a pénztártevékenységre ködőképesség helyreállítását célozza, tarta vonatkozó jogszabályokat, vagy a Felügye ma alatt a pénztár a Felügyelet által kineve let intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal zett felügyeleti biztos rendelkezései szerint működik. veszélyezteti a pénztártagok érdekeit, illetve (4) A felügyeleti biztos kirendeléséről ren a pénztárvagyon biztonságát. A Felügyelet a pénztár működése felfüggesztésének időtar delkező határozat kézhezvételéig a pénztár vezető tisztségviselőinek felelőssége fenn tamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal marad. A felügyeleti biztos kirendelésének meghosszabbíthatja.

251

ideje alatt a pénztár vezető tisztségviselői e törvényben és az alapszabályban rögzített feladataikat, képviseleti jogaikat nem gyako rolhatják. Ezen jogokat a kirendelés tartama alatt a felügyeleti biztos gyakorolja. (5) A (4) bekezdéstől eltérően a vezető tisztségviselő a felügyeleti biztos kirende lésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a pénztárral szemben hozott határozat ellen. E jogorvoslati eljárásban a vezető tisztségviselő a pénztárat képvisel heti, vagy a képviselet ellátására megbízást adhat. (6) Ha nincs lehetőség a pénztár ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző, il letőleg rendőrség közreműködését veheti igénybe. >' (7) A felügyeleti biztost kirendelő hatá rozatban meg kell határozni feladatait, s ki rendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a hatásköréről. Í81-Í91 Hatályát vesztette. (10) A felügyeleti biztos legfeljebb 180 nap ra jelölhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart. T. 69/A § A Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár elleni felszámolási eljárás megindí tását, ha a) a szükséghelyzetben hozott intézkedé sek ellenére a 69. § (1) bekezdésében meghatá rozott feltételek valamelyike fennmarad, b) a pénztár működésének súlyos szabály talansága másképp nem orvosolható, c) a Felügyelet a pénztár tevékenységi en gedélyét visszavonta vagy a tevékenységi en gedély iránti kérelmét elutasította, d) a pénztár a megkezdett végelszámolási eljárást a 45/A § (7) bekezdésében meghatáro zott határidőre nem zárja le, vagy a e) a pénztár a nyilvántartó bíróságon beje lentett székhelyén nem lelhető fel. T. 70. § (1) A Felügyelet jogosult arra, hogy a szol gáltatónak a pénztárakkal kapcsolatos tevé kenysége körében a szolgáltatónál ellenőrzést végezzen. A Felügyeletnek a szolgáltató el lenőrzésére irányuló eljárására a pénztárak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell al kalmazni, azzal, hogy átfogó ellenőrzésnek helye nincs. (2) A Felügyelet a szolgáltatóval szemben az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja: a) a jogszabályokban és a pénztárral kö tött szerződésben előírtak betartására és a HVG |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 20 1 2 -R E

252 I Ö N K E N T E S K ÖL C SÖNÖS B I Z T O S Í TÓ P É N Z T Á R A K

(3) A pénztárak elismert pénztárként való tetése nem m inősül tevékenységi engedély pénztártagok érdekének, valamint a pénztárnélküli tevékenységnek. működésének feltételeiről külön törvényben vágyon biztonságának érdekében szükséges kell rendelkezni. intézkedések megtételére - határidő kitűzé T. 81. § sével - felszólíthat; T. 73-77. § b) hatályát vesztette; (1) A pénztáraknak e törvény hatálybalépé Hatályát vesztette. sekor a likviditási tartalék igénybe vett értéke c) felszólíthatja a pénztárat a szolgálta lési különbözetre képzett céltartalékaként ki tóval kötött szerződés módosítására, illetve T. 78.§ felbontására, ha a szolgáltató a jogszabá mutatott összegét az e törvény hatálybalépését (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy követő első hozamfelosztás során a hozamfel lyokban, illetve a pénztárral kötött szerző osztás szabályai szerint kell az egyéni szám rendeletben szabályozza a pénztárak egyes désben előírtakat megsérti, a pénztártagok gazdálkodási szabályait, a pénztárak beszá lákra és a szolgáltatási tartalékokra felosztani. érdekeit vagy a pénztárvagyon biztonságát molási és könyvvezetési kötelezettségét, a (2) Hatályát vesztette. veszélyezteti, illetve ha a szolgáltató nem felügyeleti eljárási szabályokat, a felügyeleti (3) A 64/A § (4) bekezdésben meghatáro rendelkezik a tevékenység biztonságos eljárási igazgatási díjak kiszabásának felté zott időtartamot jelen törvény hatálybalépé folytatásához szükséges személyi, tárgyi és teleit, valamint az egészségpénztárak és az sét követően kell számítani, és az időtartam szakmai feltételekkel, vagy alaposan feltehe számításánál e törvény hatálybalépése előtti önsegélyező pénztárak által finanszírozható tő, hogy a tevékenység biztonságos folytatá időszakot nem kell figyelembe venni. szolgáltatások nyújtására és ezen szolgáltatá sára alkalmatlan. (4)-(6) Hatályát vesztette. (3) A Felügyeletnek az (1) és (2) bekezdés sok szakmai ellenőrzésére vonatkozó egyes (7) Az egészségpénztáraknak biztosítani ben foglalt jogköre nem érinti és nem zárja ki szabályokat. kell, hogy a tagsági jogviszony 2003. decem (2) Felhatalmazást kap a kormány, hogy más hatásköreinek gyakorlását. az egészségpénztáraknak az egészségügyi ber 31-ét követő megszűnése esetén a jogosult intézményekre vonatkozó működési és üze részére az egyéni szám lán nyilvántartott Eljárás a fogyasztókkal szembeni meltetési szabályait rendeletben szabályoz - egyéb jogszabályban meghatározott mérté kereskedelmi gyakorlatra ket meg nem haladó összeggel csökkenthető za. vonatkozó rendelkezések megsértése (3) Felhatalmazást kap a kormány, hogy - teljes összeg kifizetésre, illetve átutalásra esetén a pénztári vagyon piaci értéken történő ér kerüljön. T. 70/A § (8) A nyugdíjpénztár tagja által tett, 2003. tékelésének részletes szabályait, a pénztári E törvény, valamint a végrehajtására ki december 31-én hatályos kedvezményezett teljesítménymérés m utatóinak szám ítási adott jogszabályok fogyasztókkal szembeni jelölés a 16/A §-a (1) és (2) bekezdésében fog módszerét, valamint a piaci eszközértékelé kereskedelmi gyakorlatra, így különösen a laltaktól függetlenül 2003. december 31-e sen alapuló vagyonértékelést tartalmazó le nyilvánosságra hozatalra vonatkozó rendel után is érvényes, azonban azokra is alkal tétkezelői jelentés megküldésére vonatkozó kezéseinek megsértése esetén a fogyasztók m azandók a 16/A § (3)-(10] bekezdéseinek határidőt rendeletben meghatározza. kal szembeni tisztességtelen kereskedelmi előírásai. (4) Felhatalmazást kap a kormány, hogy az gyakorlat tilalm áról szóló 2008. évi XLVII. (9) Az e törvény 2011. december 31-én önsegélyező és az egészségpénztári pénztári törvényben (a továbbiakban: Fttv.) megha hatályos 51/B § (1) bekezdés e), l), m) és kártya kibocsátására, felhasználására, vala tározott hatóság jár el az ott meghatározott n) pontjaiban és az 51/C § b) és d) pontjai mint a kártyás elszámoló rendszerek működ szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. ban említett, 2012. jan u ár 1-je előtt igény tetésére vonatkozó szabályokat rendeletben §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót be vett szolgáltatások szám lái az önkéntes szabályozza. érint. egészségpénztárban 2012. jú n iu s 30-áig (5) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a az e törvény 2011. december 31-én hatályos nemi hovatartozás szerint eltérő szolgáltatá rendelkezései szerint elszám olhatók. E sok alapjául szolgáló arányos különbségeket VII. fejezet szolgáltatások adókötelezettségére az Szja alátámasztó adatok szolgáltatásának rendjét, Záró rendelkezések tv. és az Eho. tv. 2011. december 31-én ha tartalmát rendeletben szabályozza. tályos rendelkezéseit kell értelemszerűen T. 71. § Ez a törvény kihirdetése napján lép ha tályba. T. 72.§ (1) A törvény hatálybalépésekor egye sületként m űködő és pén ztárrá átszerve ződő, valam int a pénztárak átalakulásával létrejövő pén ztárak nak az átszerveződés, illetve áta la k u lás révén bekövetkező va gyonszerzése illetékmentes. (2) Ahol jogszabály munkavállalói nyug díjalapot, illetve munkavállalói nyugdíjalap ra vonatkozó külön törvényt említ, azon a továbbiakban az e törvény szerint létrehozott bármely típusú kiegészítő pénztárat, illetve e törvényt kell érteni. HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

T. 79. § Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a pén ztári tagsági jogviszony létesí tésére irán y u ló belépési nyilatkozat meg tétele előtt, tagsági jogviszony fennállása alatt, valam int an n a k megszűnése esetén alk a lm a za n d ó tájékoztatás form ájára és m ódjára, az ügyfélpanaszok kezelésére vo natkozó részletes szabályokat rendeletben

alkalm azni.

T. 82. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktus nak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 1998. június 29-én kelt 98/49/ EK irányelve a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegé szítő nyugdíjra való jogosultságának védel méről, állapítsa meg. b) a Tanács 2004. december 13-án kelt 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közöt T. 80. § ti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és (l)-(2) Hatályát vesztette. (3) A tevékenység folytatására vonatkozó szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekinteté engedély megadásának vagy a kérelem el ben történő végrehajtásáról. utasításának időpontjáig a rendszer működ

1991. évi IV. törvény’ edély

alépértéke'nt kipését mfel-

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

izámstani. itárolépérta m

?lőtti

ítani cem-

A munka és a foglalkozás szabad megvá lasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdeké ben az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

DSUlt

rtott értéhető ásra :003. zett; fog31-e Ikalnek

1. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK l.§ A foglalkoztatás elősegítése a munkanélküli ség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a kormány, a helyi önkor mányzatok, továbbá a munkaadók és a mun kavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdek-képviseleti szervezetei együttműködnek.

2. § -én ) és tjaiényítes áig yos í. E izja ha lén

tus49/ :gó ?gédel:elt zöt; és int ?té-

(1) A foglalkoztatás elősegítése és az álláske resők támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hát rányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg. (2) A menekültként, oltalmazottként vagy me nedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalma zott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kor mányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelke ző személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekinte tében eltérő szabályokat állapíthat meg.

(2)-(3) (4) Az állami foglalkoztatási szerv tevékeny ségét humánszolgáltatásként, a munkanélkü liség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével vé’gzi. (5) Az állami foglalkoztatás; szerv a tevékeny sége során együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Euró pai Koordinációs Hivatallal. 4. § (1) Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van az állami foglalkoztatási szerv e törvény 13/A §-a (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott szolgáltatásának in gyenes igénybe\íételéhez. (2) A munkaerő-piaci szerv a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvé nyesítéséhez segítséget nyújt. 5. § (1) A foglalkoztatási feszültségek megszün tetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére a III. fejezetben, valamint más jogszabályokban meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, illetőleg egyéb eszközöket kell alkalmazni. (2) A foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint időtar tamának csökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a munkahelyteremtést támo gató, elkülönített pénzalapok felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatáspolitika összehangolásával) is elő kell segíteni.

közvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami fog lalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben -ha a bejelentő egyéni vállalkozó -meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoz tatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelen tő természetes személyazonosító adatait. (2) Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó or szág jogszabályainak nfegfelelő munkavállalásra irányulhat. (3) Az, aki magán-munkaközvetítő tevékeny séget folytat, a munkát kereső személytől - kivé ve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogsza bály eltérően nem rendelkezik - díjat, költséget nem igényelhet. (4) A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerin ti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a kormány rendeletben határozza meg. Ennek során a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgál tatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltak tól eltérően rendelkezhet, továbbá b) vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő. (5) A magán-munkaközvetítő tevékenység ha tósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a mun kaadók és a munkavállalók érdek-képviseleti szer vei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek.

7.§ (1) A harmadik országbeli állampolgárok be utazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampol gár) a Magyarország területén a 2. § (2) bekez 3. § (1) A törvényben meghatározott célok megva 6. § désében, valamint a (2) bekezdésben meghatáro (1) Az állami foglalkoztatási szerven kívül zott kivétellel a munkavállalási engedély vagy a lósulását állami foglalkoztatási szerv segíti elő. munkaközvetítést (a továbbiakban: magán magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az és tartózkodás céljából kiállított engedély (a továb * A t ö r v é n y t a z O r s z á g g y ű l é s 2 0 1 1 -b e n t ö b b s z ö r m ó d o s íto tt a . A 2012. j a n u á r 1-jétől h a tá ly o s, e g y sé g e s sz e rk e z e tű s z ö v e g b e n e e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogsza biakban: EU-s kék kártya) alapján létesíthet foglal v á lto z ta tá so k a t kövér betűk kel jelöljük. bályban előírt feltételeknek. Aki magán-munka koztatásra irányuló jogviszonyt. Az engedélyezési HV G | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

25*+

FOG L A L K OZ T A T A S S E G I TE S

kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak a munkavállalási engedély vagy az EU-s kék kár tya beszerzését követően köthető meg. (2) A kormány a 2. § (2) bekezdésében foglal takon túlmenően, rendeletben mentességi esete ket határozhat meg. (3) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a Ma gyarország nemzetközi kötelezettségeire, a har madik országbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel, valamint munkaerő-piaci szempontok alapján egyes tevé kenységeket érintően az (1) bekezdés szerinti en gedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit rendeletben állapítsa meg. (4) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a sza bad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében, nemzetkö zi szerződésben vagy európai közösségi jogi ak tusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelmé nyétől eltérő szabályokat állapítson meg. (5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspoliti káért felelős miniszter (a továbbiakban: minisz ter), hogy - a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben - rendeletben határozza meg a) a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén, továbbá az egyes foglalko zásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok - ideértve az EU-s kék kártya alap ján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is - legma gasabb számát, b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a

magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár - ideértve az EU-s kék kártya alap ján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is - nem foglalkoztatható, c) az engedélyezési eljárás részletes szabályait, d) EU-s kék kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő har madik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját. (6) Az egyes állami foglalkoztatási szervek il letékességi területén foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számá nak meghatározásához az illetékes munkaügyi tanács előzetes véleményét be kell szerezni. (7) A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából előzetes megállapodást köt - legfeljebb négyéves határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlat nak minősül. Amennyiben az EU-s kék kártya ki állításra kerül a harmadik országbeli állampolgár H V G | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - RE

részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelő en kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megálla podása érvénytelen. (8) A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapo dásnak tartalmaznia kell a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR), b) a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szüksé ges felsőfokú szakmai képesítése megnevezését, c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét, d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését, e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony idő tartamát. (9) A felek a ( $ bekezdés c) pontja szerinti dí jazás mértékétől kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el. 8. § (1) Az Országgyűlés szabályozza a munkanél küliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket meg illető juttatásokat, a munkaerő-piaci szervezetrend szert, valamint ezek finanszírozásának módját. (2) A kormány döntéseinek előkészítése, va lamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és követ kezményeit. Ennek megfelelően gondoskodik e döntések összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűző dő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérel met. A kormány az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan nemzeti foglalkoztatá si akciótervet készít. A kormány meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.

megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöl tés esedékességekor - a miniszter által meghatáro zott módon - tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet, c) szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájárul az álláskeresők ellátásához. (7) A munkavállaló a) képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben, b) együttműködik a munkaerő-piaci szolgál tató szervvel, valamint a munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetősé geket, együttműködik új munkahely felkutatá sában, c) álláskeresők támogatásának biztosítására járulékot fizet. (7)

II. fe je ze t

FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS SZERVEZETE

Országos É rdekegyeztető Tanács it

9-13. §

III. fe je ze t

MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐTÁMOGATÁSOK

M u n k a e rő -p ia c i szolgá lta tások

13/A § (1) Az állami foglalkoztatási szerv és az ál lami felnőttképzési intézmény a munkahelyke resést, a munkához, valamint megfelelő munka erőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását (3) (4) A helyi önkormányzat a külön törvényben szolgáltatások nyújtásával is elősegíti. meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellá (2) A munkaerő-piaci szolgáltatások formái a tása során következők: a) külön jogszabályban meghatározott köz a) munkaerő-piaci és foglalkozási információ foglalkoztatást szervez, nyújtása, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitáci viszonyok alakulását, ós, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) döntéseinek előkészítése, valamint végre c) munkaközvetítés. hajtása során figyelembe veszi azok foglalkozta (3) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekez táspolitikai következményeit, dés a)-b) pontjában meghatározott munkaerő-pi aci szolgáltatást a (4) bekezdés szerinti jogsza d) e) az állami foglalkoztatási szerv működési bályban meghatározott feltételekkel az alábbiak feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. szerint biztosítja: a) pályázati eljárás eredményeként támoga (5) (6) A munkaadó: tást nyújt, vagy a) érdek-képviseleti szervei útján részt vesz a b) a 41. § (3)-(4) bekezdése szerinti uniós for foglalkoztatási érdekegyeztetésben, rások bevonásával megvalósuló programok ese b) segíti az állami foglalkoztatási szerv munká tében a 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezései ját, ennek keretében munkaerőigényéről és annak alapján, közbeszerzési eljárás keretében vásárol.

F O G L A L K O Z T A T Á S S E G Í T É S | 255

babetöl'ghatáro;oztatási tésével íz. Dztatási szolgálérlegeli ;hetőséIkutatá-

(4) Felhatalmazást kap a a) kormány, hogy rendeletben határozza meg a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szerve zetek akkreditációjának, valamint az akkreditált szervezetek ellenőrzésének szabályait, b) miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egyes munkaerő-piaci szolgáltatásokat - ide értve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat -, a szolgál tatások szakmai követelményeit, a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és a szolgáltatások, valamint a (3) bekezdésben meghatározott támo gatás nyújtásának feltételeit.

ítására Képzések elősegítése 14.

\S0K

az ál?lykeunkatását náia íáció itáci-

(1) Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek, a) aki álláskereső, b) aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot, c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyer mekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, d) aki rehabilitációs ellátásban részesül, e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és a) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egyéves - gyermekgondozási díj fo lyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követően kezdődik meg, valamint b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet nem folytat.

b) az (1] bekezdés c)-d) pontjában meghatáro a) a képzésben részt vevő álláskeresők kivá zott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő lasztásának módját, támogatásra jogosult álláskereső részére az álta b) a munkaerőigényben meghatározott, betöl lános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a tésre váró munkakör megjelölését, szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzé amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv tá séhez szükséges képzésben történő részvételhez a mogatást nyújt, képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkoza adható. tát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel (5) A keresetkiegészítés a képzést megelőzően mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset létesíteni, különbözetéig terjedhet. e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatko (6) A keresetpótló juttatás összege nem le zóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, het alacsonyabb a megállapításakor hatályos illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és szakmai és tárgyi feltételek biztosításához. nem haladhatja meg a megállapításakor köz foglalkoztatási bér összegét. 15. §

(7H8) (9) Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken ^ képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az eset ben a keresetpótló juttatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani. (10) (11) A képzéssel kapcsolatos költségek rész ben vagy teljes mértékben megtéríthetők. a

14/A§ (1) Az állami foglalkoztatási szerv a - külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező - munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy a) az állami foglalkoztatási szerv a munka erőigény kielégítése érdekében képzési támo gatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szüksé ges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti köz lekedés C, D és E jármű-kategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez, b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés meg kezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a (3) (4) Képzési támogatásként képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint követően munkaviszonyt létesít. e)-g) pontjában meghatározott személy részére a (2) Az (1) bekezdésben meghatározott állás b) pontban foglaltak kivételével keresőket a munkaadó választja ki a munkaerőad) keresetkiegészítés vagy keresetpótló jut igényében foglaltaknak megfelelő, álláskereső tatás, valamint ként nyilvántartott személyek közül. ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megté (3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglal rítése; takon kívül tartalmazza

F oglalkoztatás b ő víté s é t szolgáló tá m o g a tá so k 16. § (1) A munkaadó részére külön jogszabály ban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatá sához a munkabér és /áruléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százaléká nak megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó a) a foglalkoztatást legalább a támogatás fo lyósításának időtartama alatt vállalja, és b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felme rülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támo gatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támo gatás legfeljebb egyévi időtartamra, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántar tott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható. (3) Ha a m unkaadó a szövetkezetekről szóló törvény szerinti szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet, feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos hely zetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalé kának megfelelő időtartamra. (4) A (3) bekezdésben megfogalmazott tá mogatás esetén a támogatás és a továbbfoglal koztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, a legalább huszonnégy hónapja álláskereső ként nyilvántartott személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet. HVQ |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

256 | F O G L A L K O Z T A T Á S S E G Í T É S

Közhasznú m unkavégzés tá m og atása 16/A § Rendelkezésre állási tá m o g a tá sra jo g o s u lt szem ély fo g la lk o z ta tá s á n a k tá m og atása 16/B § Az álláskeresők v á lla lko zó vá válá sá t elősegítő tá m og atás 17. § Támogatás nyújtható annak az álláskereső nek, valamint rehabilitációs ellátásban része sülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoz tatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít vagy vállalkozáshoz csatlakozik. M u n ka h e ly te re m té s és m u nkah elym e gő rzés tá m og atása 18. § Támogatás nyújtható új munkahelyek terem téséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítésé hez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájá nak korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspo litikai célok elérése érdekében.

(3) Munkaerő-piaci program keretében a mun kaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz szá zalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható. (4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért fe lelős miniszter, valamint az egyenlő bánásmód biztosításáért és a társadalmi felzárkózásért fele lős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit. Egyes á lta lá n o s tó l e lté rő fo g la lk o z ta tá s i fo rm á k tá m og atása 19/C § Támogatás nyújtható a részmunkaidős, vala mint olyan foglalkoztatáshoz, amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, te lephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechni kai eszköz felhasználásával történik. A fo g la lk o z ta tá s t elősegítő tá m o g a tá so k közös szabályai

20.§ (1) A13/A § (3) bekezdésében, a 14-16/A §-ban, a 17-19/C §-ban, valamint a 22. §-ban meghatá rozott támogatások a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.

(2) A fo g la lk o z ta tá s h o z kapcsolódó já ru lé k o k átvá lla lása 18/A- 19/A § M u n k a e rő -p ia c i p ro g ra m o k tá m og atása 19/B § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biz tosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoz tatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munka erőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek fog lalkoztatásának elősegítésére irányulnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott progra mok keretében a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyide jűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A prog ramokon aktívan részt vevő álláskereső számára a különböző jogcímeken megállapítható támo gatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglal koztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól - a 20. § (2) bekezdése szerinti jog szabályban meghatározott feltételekkel és módon - a támogatást nyújtó szerv eltekinthet. HVQ |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

(3) A 13/A § bekezdésében meghatáro zott szolgáltatások, a 14. §-ban, a 16-18. §-okban, valamint a 19/B-19/C §-okban meghatározott támogatások a társadalmi megújulás operatív program keretében az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével megvalósításra kerülő munkaerő-piaci programokban is nyújthatók. (4) A miniszter rendeletben határozza meg a 14-19. §-ban, valamint a 19/B-19/C §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszaköve telésének részletes szabályait. A miniszter a 45. életévüket betöltött, valamint a roma származá sú személyek munkaerő-piaci helyzetének javí tása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg. (5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy ren deletben határozza meg a) a keresetpótló juttatás összegének differenciált megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint b) a 14/A §-ban meghatározott megállapodás esetén a kötelezően nyúj tandó képzési támogatás szabályait. (6) Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása - jogszabály alapján - a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást - annak teljes időtartama alatt - a megállapításkor figyelembe vett munka

bér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, akkor az azt követő időszakra az álla mi foglalkoztatási szerv - a munkaadó kérelmére - a támogatás összegét a kötelező legkisebb munka bér emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.

21.

(1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazá sa alapján kiadott jogszabályban meghatározott, foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósá gi szerződés tartalmazza: a) a szerződést kötő közigazgatási hatóság nevét, székhelyét, az ügy számát, b) a támogatásban részesülő természetes sze mély esetében a nevét, lakó-, tartózkodási vagy szálláshelyét, anyja nevét, nem magyar állampol gár esetében állampolgárságát, az érvényes úti okmány számát is, c) a támogatásban részesülő szervezet ese tében a megnevezését (székhelyét, telephelyét), adószámát, a képviseletre jogosult személy meg nevezését, valamint a szervezet pénzforgalmi számlaszámát és a számláját vezető pénzforgal mi szolgáltató megnevezését, d) a közigazgatási hatóság által nyújtott tá mogatás formáját, mértékét, folyósításának idő tartamát, módját, a folyósítás egyéb feltételeit, ej az EK-szerződés 87-88. §-a szerint állami tá mogatásnak minősülő támogatás nyújtása esetén ed) a támogatás kategóriájának megnevezését, a támogatás tartalmát, eb) a támogatásban részesülő tájékoztatását arról, hogy a csekély összegű, de minimis támo gatásként nyújtott támogatásokkal kapcsolatos iratokat 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azo kat bemutatni, f) a támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölését, g) a szerződésszegésnek minősülő magatartá sokat és azok jogkövetkezményeit, h) a jogszabály által meghatározott, valamint a felek által szükségesnek tartott jognyilatkoza tokat, i) a szerződéssel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben közigazgatási perben eljáró bíróság megnevezését. (3) Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támoga tás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafi zetni. (4) Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak

FOGLALKOZTATÁSSEGÍTÉS

alapján vissza kell követelni, a támogatást a kö telezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatósági eljárás általános sza bályairól szóló törvénynek a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó rendelkezése szerint kiszá mított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafi zetési kötelezettségének a visszakövetelésről ren delkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a támogatás összegének ala pulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles fizetni. (5) A támogatást nyújtó hatóság vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös mél tánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedel mi pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá - a mun kaadónak nem minősülő természetes személy ré szére nyújtott támogatás esetén - a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egész ben történő elengedéséről. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltá nyosság szempontjából, természetes személy ese tében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támoga tás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné. (7) Aki foglalkoztatást elősegítő támogatás ban részesül, köteles a támogatást megállapító hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a tá mogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.

IV. fejezet A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEINEK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI 22.§ A munkaadó részére támogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítés nek a munkavállaló számára hátrányos követ kezményeit enyhítő intézkedések megtételéhez. 23. §

V. fejezet ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA 24. § Az álláskereső részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - álláskeresé si ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségté rítés jár.

Álláskeresési já ra d é k 25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki a) álláskereső, b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekez désében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik, c) megváltozott munkaképességű szemé lyek ellátására nem jogosult, továbbá táppénz ben nem részesül, d) munkát akar vállalni, de önálló álláske resése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási 3zerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt felté telek alkalmazásában a munkahely akkor meg felelő, ha » a) ' , b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas, c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabér nél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri, d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyer meket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg, e) az álláskereső foglalkoztatása munkavi szonyban történik. (3) A megváltozott munkaképességű állás kereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső ál tal igénybe vehető közlekedési eszközzel - tör ténő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatá rozott jogosultsági idő időtartamába nem szá mítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére a) háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondo zási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolá sa [a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.], valam int. b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá

c) saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.] d) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés miatt kerül sor. (5) Az álláskereső részére a (2] bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség felajánlható. (6) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkozta tásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kime rítését vagy megszüntetését követően megálla pított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként. Álláskeresési já ra d é k m é rtéke

26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét a kére lem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláske resőként való nyilvántartásba' vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári ne gyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszo nyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) be kezdésében meghatározott munkaerő-piaci járu lék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átla gos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen idő szak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jö vedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járu lékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredék hónapként kell figye lembe venni. (2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válá sát megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevé kenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulék alap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani. (3) Megelőző négy naptári negyedévi járulék alap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a meg előző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogo sultság kezdőnapján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka. HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

257

258

| F O G LA L K O Z T A T Á S S E G ÍT É S

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része. (5) Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdőnapján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi öszszegének megfelelő összeg. (6) (7) A szociális biztonsági rendszerek koordi nálásáról és annak végrehajtásáról szóló rende letek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagke resetet az (1) bekezdésben meghatározott járu lékalapként kell figyelembe venni. (8) A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásá nak időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

a bányászok egészségkárosodási járadéka folyó sításának, f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabad ságvesztés- és az elzárásbüntetés, g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támo gatás folyósítása, h) a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának időtartamával. (2) Az álláskeresési járadék folyósítási idejé nek számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a ki számítás során töredéknap keletkezik, a kerekí tés szabályait kell alkalmazni. (3) Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap. (4) Az álláskeresési járadék folyósításának kezdőnapja az álláskeresőnek az állami foglal koztatási szervnél-torténő jelentkezésének napja.

(5)

(6) A folyósítási idő számítása szempontjából Álláskeresési já ra d é k fo lyó sítá s á n a k a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyó id ő ta rta m a sításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt 27. § (1) Az álláskeresési járadék folyósításának folyósításnál a járadékfolyósítás, időtartamá nak alapját képező jogosultsági időt a tényleges időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően - a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelemcsökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni bevételével - annak az időtartamnak az ala kell a szoci&lis biztonsági rendszerek koordiná pulvételével kell megállapítani, amely alatt az lásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek álláskereső az álláskeresővé válást megelőző hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gaz három év alatt munkaviszonyban, közfoglal dasági Térség másik tagállamában igénybe vett koztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, munkanélküli-ellátás tekintetében is. illetőleg társas vállalkozói tevékenységet foly (7) Az álláskeresőnek az állami foglalkozta tatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállal tási szervnél történő jelentkezése és az álláske kozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötele resési járadék folyósításának az (5) bekezdésben zettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: foglaltak szerint megállapított kezdőnapja közöt jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába ti időtartam az álláskeresési járadék folyósításá nem számítható be az az időtartam, amely alatt nak idejébe nem számít be. az álláskereső álláskeresési járadékban vagy (8) Ha az álláskeresési járadékban részesülő vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiek személy a járadék folyósítási idejének kimerítését ben meghatározott ötéves időtartam meghoszmegelőzően határozatlan időtartamú, legalább szabbodik a következő időtartamokkal vagy napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekez nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsá désben meghatározott mértékét egy összegben ki gi időnek minősülő vállalkozói tevékenységet kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az nem folytatott: álláskeresési járadékban részesült személy a jára a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgá dék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyama lat, továbbá a polgári szolgálat, tosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony b) a keresőképtelenséggel járó betegség, fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táp álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát pénzes állomány, követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyer a kérelem benyújtásától számított két hónapon mekgondozási díj, a gyermekgondozási segély belül kell kifizetni. folyósítása, (9) A (8) bekezdésben meghatározott egy e) a megváltozott munkaképességű sze összegben kifizetendő juttatás mértéke a még mélyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a hátralévő időtartamra járó juttatás összegének rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, HVG |T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

80 százaléka.

(9a) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási ide jének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkavi szonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mérté kűjuttatást a részére - kérelmére - egy összegben a keresőtevékenységre vonatkozó bejelentési kö telezettség teljesítését követő legközelebbi szám fejtés alkalmával kell kifizetni. (10) A (9) bekezdésben foglaltak nem alkal mazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési jára dék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára mun kaviszonyban állt. (11) Ha az álláskereső részére az állami foglal koztatási szerv (illetőleg annak kirendeltsége) a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláske resési járadék folyósítási idejét kimerítette. (12) Ha az állami foglalkoztatási szerv a szoci ális biztonsági rendszerek koordinálásáról és an nak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást álla pít meg, az ellátás átidig folyósítható, amíg az - ál láskeresési járadék vagy álláskeresési segély meg állapításához szükséges - az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre vagy átlagkeresetre, valamint az igénybe vett munka nélküli-ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelke zésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 60 napot. Álláskeresési já ra d é k fo lyó sítá s á n a k m egszüntetése és szün ete lte tése

28 . § (1)

Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék

folyósítását, ha az álláskereső: a) kéri, b) álláskeresési járadékban részesül, és törlik a nyilvántartásból, c) megváltozott munkaképességű szemé lyek ellátására válik jogosulttá, d) keresőtevékenységet folytat, kivéve a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatotta kat, e) olyan képzési lehetőséget fogad el, amely nek során a mindenkori kötelező legkisebb mun kabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, f) oktatási intézmény nappali tagozatán foly tat tanulmányokat, g) meghalt, h) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette,

F O G LA L K O Z T A T Á S S E G ÍT É S

Ülő ideagy Den avi?rtében ikö:ámkaliára)val sési lunglal¡e) a ette, iskezoci3 anl

alá álla-

-álmegsági sági 'agy nkaelkeinak

adék

őrlik emé-

i) (2) Ha az álláskeresési járadék folyósításá nak megszüntetése az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt, valamint a keresőtevé kenység folytatása miatt úgy történik, hogy az ál láskereső 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentést elmulasztotta, az álláskereső részére álláskere sési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdőnapjától számított 90 nap elteltével folyósít ható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik. 29. § (1) Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső a) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgon dozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától, b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoz tatása miatt állapították meg, c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, d) rövid időtartamú, legfeljebb kilencven na pig tartó keresőtevékenységet folytat - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivé telével feltéve, hogy bejelentési kötelezettségé nek eleget tett, e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott ke resetpótló juttatásban részesül, f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára. (2) Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határo zatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.

29. § mint

(3)

almi totta-

N yugdíj e lő tti álláskeresési segély

nelymunsban i foly-

dejét

| 25 9

c) az álláskeresési járadék folyósításának ki valamint az állami foglalkoztatási szerv által merítését követően három éven belül betöltötte a kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi b) pontjában meghatározott életkort, és szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szük is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételé séges szolgálati idővel, és vel felmerült indokolt helyközi utazási költsé e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati já get meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső randóságban, balettművészeti életjáradékban részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, és átmeneti bányászjáradékban nem részesül. indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről (2) Az álláskeresési segély összege a kérelem is rendelkezhet. benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § 33-34.§ (1)-(3) bekezdése szerinti járadékalap az előb bi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresé 35. § si segély összege a járadékalappal megegyező összeg. Az ellátásokra vonatkozó közös (3) Az álláskeresési segély az álláskereső rendelkezések öregséginyugdíj-, megváltozott m unk aké pességű személyek ellátása jogosultságának 36. § megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható. (1) Az e törvény alapján ellátásban részesülő (4) Az álláskeresési segély fc/lyósításának kez személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges dőnapja az álláskeresési segély iránti kérelem be tények, körülmények megváltozásáról a tudo nyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az másszerzéstől számított 15 napon belül köteles egy napra járó álláskeresési segély összege a (2) értesíteni az ellátást megállapító szervet. bekezdésben meghatározott összeg harmincad(2) része. (3) A szociális biztonsági rendszerek koordiná (5) Meg kell szüntetni az álláskeresési segély lásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi folyósítását a 28. § (1) bekezdésének a)-c) pontjá rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső legalább ban, e) pontjában vagy g) pontjában meghatáro huszonegy nappal a távozást megelőzően köteles zott feltételek fennállása esetén. bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha (6) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Tér (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkal ség másik tagállamába kíván távozni. mazni kell. (7) Szüneteltetni kell az álláskeresési segély 36/A § folyósítását A munkaadó - az alkalmi foglalkoztatásnak a) a 29. § (1) bekezdésében meghatározott minősülő munkaviszony esetét kivéve - a mun esetben, kaviszony megszűnése, illetve megszüntetése b) a keresőtevékenység időtartamára, függet esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles lenül az időtartam mértékétől, a munkanélküli-igazolólapot a munkavállalónak c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekez átadni. Az igazoló lap kiállítására, valamint an désében meghatározott bejelentési kötelezettsé nak tartalmára vonatkozó szabályokat a minisz get elmulasztotta, ter rendeletben állapítja meg. d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott kere 36/B § sőtevékenység eredményeként álláskeresési jára Az állami adóhatóság az ellátásra való jogo dékra szerzett jogosultságot. sultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad (8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatáro ki az egyéni és társas vállalkozó részére a mun zott esetben az álláskeresési járadék folyósítási kaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befize idejének kimerítését követően az álláskeresési téséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség segélyt kell tovább folyósítani. alól mentes időszakokat is.

30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti ál K öltségtérítés láskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha 31. § a) rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában meghatározott feltételekkel, és 32. § b) a kérelem benyújtásának időpontjában a Az álláskereső részére járó álláskeresési reá irányadó öregséginyugdíj-korhatár betöltésé járadék, álláskeresési segély megállapításával, hez legfeljebb öt év hiányzik, és 45 napon át állásvalamint a munkahelykereséssel kapcsolatos keresési járadékban részesült, és az álláskeresési (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoz járadék folyósítása időtartamát kimerítette, és tatási szervhez történő oda- és visszautazást,

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség 37. § (1) Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köte les azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított hat hónapon belül írásban kötelezték. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő el teltével a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő. HVG | T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

260

| F O G L A L K O Z T A T Á S S E G ÍT É S

(3) Ha a munkanélküli-ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat keresőtevékenységet, köteles az adóévben felvett munkanélküli-ellátást visszafizetni. (4) Az, aki az álláskereső halálát követően a munkanélküli-ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni. (5) Az állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltány lást érdemlő esetben dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt munkanélküli-ellátás visszafizetésének részben vagy egészben törté nő elengedéséről. (6) Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszo nyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelke déséig az érintett részére kifizetett munkanélkü li-járadék és annak járulékai összegét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az ál lami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely ennek alapján határoz. (7) Az (5) bekezdésben meghatározott méltá nyosság szempontjából a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. (8) Az álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint az álláskeresési segély visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel. 38. § (1] A munkaadó és egyéb szerv köteles meg téríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése, mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak kö vetkezménye és az ellátást a 37. § alapján vissza követelni nem lehet. (2) Ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosultat is felelősség terheli, a jogalap nélkül fel vett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közremű ködés aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg viszszafizetésre kötelezni.

VI. fejezet A MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁSOK ÉSA FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE

(2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a kép zési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzesz közök összevonásával, egységes kezelésével a) az álláskeresők ellátásának biztosítása, b) a munkaerő alkalmazkodásának, az állás keresők munkához jutásának támogatása, c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szer vezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése, d) a képzési rendszer fejlesztésének támoga tása, e) f) hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésé nek részbeni finanszírozásához, g) az egyes alaprészekből finanszírozott ellá tások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint h) i) az Európai Foglalkoztatási Szolgálat műkö dési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás. (3) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint a következő alaprészeket kell elkülöníteni: a) szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a munkanélküli-jára dék, a pályakezdők munkanélküli-segélye, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására; b) c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglal koztatási szerv által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoz tatási szerv által az alap- és középfokú oktatási intézményben pályaválasztás elősegítése érde kében szervezett munkaerő-piaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finan szírozására; d) bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alap ról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatáro zott támogatás finanszírozására; e) a képzési alaprészt, a szakképzési hozzájá rulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, tá mogatási programok finanszírozására;

f)~h) (4) Az egyes alaprészek terhére elszámol hatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap beszá molóját megalapozó informatikai szolgáltatás 39. § (1) A Munkaerő-piaci Alap mint elkülöníés könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támo tett állam i pénzalap elnevezése Nemzeti Fog gatások igénybevételének hirdetésével, közzé lalkoztatási Alapra módosul. N em zeti F o gla lkoztatá si Alap

HVG I T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

tételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakö vetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerü lő díjak és költségek, elszámolható továbbá az alaprészből finanszírozott ellátásokkal, támo gatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működ tetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költsége. (5) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadásokra, szakértői díjakra az alaprészekből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos ilyen jellegű kiadásukra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6)-(7) (8) Az állami foglalkoztatási szervek közre működésével, uniós források bevonásával meg valósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglal koztatási Alap mint központi programok ked vezményezettje finanszírozza az előbbiekben említett intézkedések végrehajtása érdekében teljesített kifizetéseket. (9) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevé telét képező járulék, szociális hozzájárulási adó költségvetési törvényben meghatározott hányada, illetőleg hozzájárulás beszedése érde kében igénybe vett szolgáltatás díja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése történik. (10) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap alap részeinek központi pénzügyi kerete által finan szírozott program esetében a programhoz köz vetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból meg téríthetők. (11) Az elkülönített alaprészek bevételeit és ki adásait az éves költségvetési törvény címenként, illetve alcímenként tartalmazza. (1 2 ) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap költ ségvetésében külön előirányzat tartalmazza: a) a külön jogszabályban meghatározott já rulékkedvezmény megtérítésére szolgáló pénz eszközöket, b) az európai uniós operatív programok elő finanszírozásának céljára szolgáló pénzeszkö zöket, c) az európai uniós társfinanszírozásra szol gáló pénzeszközöket, d) a külön jogszabályban meghatározott köz foglalkoztatás támogatására fordítható pénzesz közöket, e) f) a Nyugdíj-biztosítási Alapnak átadandó pénzeszközöket, g) a tranzakciós díjak finanszírozására szol gáló pénzeszközöket,

FO G LA L K O Z T A T Á S S E G ÍT É S

h)-i) j) uniós forrás terhére - előleg bevonásával megvalósuló operatív programok finanszírozásá ra szolgáló pénzeszközöket, k) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap elő- és társfinanszírozására szolgáló pénz eszközöket. (13) 39/A § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alappal - a képzési alaprész kivételével - a miniszter rendel kezik. A miniszter rendelkezési jogát a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirány zat tekintetében a (2) bekezdés szerint a közfog lalkoztatásért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze feletti rendelkezési jogra, va lamint a képzési alaprész felhasználására vonat kozó szabályokat a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény határozza meg. (2) A 39. § (12) bekezdés d) pontjában meg határozott előirányzat fő felhasználási céljait - kormányrendeletben foglaltak alapulvéte lével - a foglalkoztatáspolitikáért felelős m i niszter és a közfoglalkoztatásért felelős m i niszter együttesen határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatos egyedi kötelezettségválla lásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult. (3)-(7) (8) A miniszter a Nemzeti Foglalkoztatási Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében dönthet

ha erre az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az elő irányzatoktól való elmaradása várhatóan fedeze tet nyújt.

(2H4) (5) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglal koztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fize tési kötelezettség a miniszter által meghatáro zott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40 szá zalékát. (6) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfog lalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a minisz ter által meghatározott mértékben, legfeljebb a tárgyévi költségvetésLtámogatás összegének 40%-os mértékéig vállalható. . 39/C § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele: a) a Tbj.-ben meghatározott munkaerő-piaci járulék; b) szociális hozzájárulási adónak a költ ségvetési törvényben meghatározott száza léka;

c)-d) e) a szakképzési hozzájárulásról és a képzé si rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzá járulás; f) a központi költségvetési támogatás; g) az állami foglalkoztatási szervek közre működésével, uniós források bevonásával meg valósuló programok, támogatások, valamint já rulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek;

| 261

szervek döntése alapján behajthatatlannak mi nősíthetők. E szervek a behajthatatlan követelé seket törlik a nyilvántartásaikból. (5) A (4) bekezdés alkalmazásában az a köve telés behajthatatlan, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás során behajtott forrás nem nyújt fedezetet, b) amelyre a felszámolás, az adósságrende zési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási ja vaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, c) amelyet eredményesen nem lehet érvénye síteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várha tóan behajtható összegével, d) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, *■ f) amely a hatályos jogszabályok alapján el évült, g) amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján iríigráns ellátásként kifize tett, és az ellátás megtérítése érdekében tett intéz kedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre. (6) A (4)-(5) bekezdésben foglaltakat megfe lelően alkalmazni kell a 39. § (3) bekezdésében meghatározott alaprészekkel szemben a Nemze ti Foglalkoztatási Alap létrejöttét megelőzően keletkezett követelésekre is.

(7)

39/D § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap rendel kezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záró állománya nem lehet kevesebb a tárgyévi költ h) i) egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztaségvetési támogatással fedezett kiadások nélkül tási Alap javára teljesített visszafizetés, a ható számított kiadási főösszeg eredeti előirányzatá sági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi nak 25/365 részénél (a továbbiakban: likviditási pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkozta tartalék). tási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, (2) Amennyiben a Nemzeti Foglalkoztatási támogatás, valamint a működésével összefüggő Alap záróállománya nem éri el az (1) bekezdés bevétel; ben meghatározott minimális szintet, úgy ennek j) uniós forrás terhére megvalósuló operatív eléréséhez fel kell tölteni a likviditási tartalékot. program finanszírozására szolgáló előleg; (3) A feltöltés ütemezése a költségvetési tör k) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási vény előírásai szerint történik. A feltöltés további Alaptól az 1927/2006/EK rendelet alapján társfi lehetséges forrásai: nanszírozás címen befolyó bevétel. a) tervezett mértéket meghaladó bevételek; (2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba telje b) kiadási előirányzatok tárgyévben fel nem sített visszafizetések azt az alaprészt növelik, használt része. amelyből a támogatást, illetőleg az ellátást folyó (4) Amennyiben a tárgyévet megelőző év vé sították. gén a Nemzeti Foglalkoztatási Alap megállapí (11) (3) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba ön tott záró állománya a likviditási tartalék szintjét 39/B § kéntes befizetések is teljesíthetők, amelyek közér meghaladta, úgy az e szint fölötti rész tárgyévi (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes dekű kötelezettségvállalásnak minősülnek. felhasználásáról a miniszter az államháztartásért alaprészeinek pénzeszközei a miniszter döntése (4) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára felelős miniszter egyetértésével dönt az (1) bekez szerint egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, fennálló követelések a követelést nyilvántartó désben foglaltakra figyelemmel.

a) a keletkezett többletbevételek felhasználá sának mértékéről, b) a kiadások évközi ütemezésének módosí tásáról, c) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 39. § (3) bekezdésének c) és e) pontjában meghatározott alaprészek tekintetében a kiadások csökkenté séről. (9) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénz eszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szervek gondoskodnak. (10) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevé teli és kiadási előirányzatát és annak alaprészek közötti megosztását az Országgyűlés címenként és alcímenként a költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a miniszter állapítja meg.

262

| F O G L A L K O Z T A T Á S S E G ÍT É S

(5) A Társadalmi megújulás operatív prog ram keretében uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záró állományában je lentkező, tárgyévben fel nem használt pénz eszköz - a miniszternek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben meghozott döntése alapján - a tárgyévet követően felhasz nálható. A Nem zeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészei felhasználására vo natko zó sajátos szabályok 40. § (1) A foglalkoztatási alaprész központi keretre és az állami foglalkoztatási szervek által felhasz nálható (decentralizált) keretre osztható fel. (2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglal koztatási alaprészének központi kerete felhasz nálható a) központi foglalkoztatási, képzési és mun kaerő-piaci integrációs programok és kutatások támogatására; b) a 18. §-ban meghatározott munkahely-te remtési támogatásra; c) foglalkoztatási és képzési célú közalapítvá nyok támogatására; d) foglalkoztatást elősegítő támogatások to vábbfejlesztésére vonatkozó kutatások és prog ramok támogatására; e) a PHARE, majd az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására; f) 1996. január 1-jeelőtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adó dó kifizetésekre. (3) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfog lalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfog lalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a költségvetési támogatás 0,5%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetés sel kapcsolatos kiadás. (4) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszíroz ható további, törvényben nem szabályozott támo gatásokat rendeletben állapítson meg. (5) Felhatalmazást kap a kormány, hogy ren deletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználá sával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támo gatásokat.

zési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek. (2) Az állami foglalkoztatási szervek köz reműködésével, az Európai Globalizációs Al kalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Nemzeti Foglalkoz tatási Alap a támogatásokat elő- és társfinan szírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás. (3) Az állami foglalkoztatási szervek közre működésével, uniós források bevonásával meg valósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Fog lalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezetne a támogatásokat előfinan szírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedé sek végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszá molt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Nemzeti Foglal koztatási Alapot terheli. (4) A rendszeres szociális segéjy átalakításá val összefüggő, a Társadalmi megújulás operatív program keretében, az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével megvalósuló prog ramot a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint a központi program kedvezményezettje előfinan szírozhatja, illetve az uniós források terhére fi nanszírozhatja. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített össze gek közötti különbözet a Nemzeti Foglalkozta tási Alapot terheli.

Vl/A fe je ze t 41/A -46/B §

V II. fe je ze t 47. § (1) A kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki az állami foglalkoztatási szervet. Az állami foglalkoztatási szervek fel adataira, egymás közötti kapcsolatára vonatko zó szabályokat a kormány rendeletben határozza

meg. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy ren deletben állapítsa meg az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területét. (3) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a fog lalkoztatási és közfoglalkoztatási adatbázis ve 41. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap kép zetésére, az abban nyilvántartásba veendő ada tok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő zési alaprészének forrása a szakképzési hozzá adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási járulásról és a képzési rendszer fejlesztésének szabályokat rendeletben állapítsa meg. támogatásáról szóló törvényben előírt szakkép HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

(4)

Felhatalmazást kap a kormány, hogy ren

deletben határozza meg az állami foglalkozta tási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személyek létszáma megállapítására, valamint közzétételének módjára vonatkozó részletes szabályokat. 48. § Annak a személynek az esetében, akinek a települési önkormányzat közfoglalkozta tást ajánlott fel, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állam i foglalkozta tási szerv téríti meg - a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból - a vizsgálatot végző szerv részére. 49-51. §

51/A § (1) Az állami foglalkoztatási szerv és a tele pülési önkormányzat megállapodhat a munka nélküli-járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő álláskeresők ellenőrzéséről. A megállapodás alapján a települési önkormány zat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) hatósági ellenőrzést végez arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező, munkanélküli-járadék ban, pályakezdők munkanélküli-segélyében ré szesülő álláskereső folytat-e e törvénybe ütköző keresőtevékenységet. (2) Megállapodás esetén az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő, az önkor mányzat területén állandó vagy ideiglenes la kóhellyel rendelkező álláskeresőkről az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatja a jegyzőt. (3) A jegyző az (1) bekezdésben meghatáro zott ellátás folyósítása alatt történő keresőtevé kenység folytatásáról és annak bizonyítékairól írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet. (4) Am ennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés eredményeként a munkanélküli-járadék, a pályakezdők mun kanélküli-segélyének folyósítását az állami foglalkoztatási szerv megszünteti, a települé si önkormányzat ezen ellátások - a 28. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra járó - összegének megfelelő támogatásban része sül. A támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi keretéből kell folyósítani, és az a 16/A §-ban, valamint 17. §-ban meghatározott célokra használható fel. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásban az önkormányzat vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülöní tetten kezeli, és félévenként tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet annak felhasz nálásáról.

'renoztartott mint ietes

inek jztaiigyi azta2SdJ 1-a

. telemkalküliséről lányjsági ;y az .enes adék?n réköző sben nkores lalami itároítevéairól atási sben irnt a munlami pülé§ (2) i járó észe-

atási Dönti

az a ozott DZOtt

lalja, Honi ja az hasz-

(6) Ha az önkormányzat a támogatást a (4) bekezdésben meghatározott céltól eltérően hasz nálja fel, az állami foglalkoztatási szerv a megál lapodást felbontja, és az önkormányzat köteles a támogatás visszafizetésére. (7) A támogatást a települési önkormányzat részére az ellátást megszüntető határozat jogerő re emelkedésétől számított 60 napon belül kell folyósítani. A folyósítás lebonyolítása a miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megállapodása szerint történik.

alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jog szabály ettől eltérően rendelkezik. (4) A közösségi jogszabályok szerinti migráns munkavállaló munkanélküli-ellátásával, vállal

kozói járadékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot két hónapon belül kell meghozni. (5) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által szabályozott a) kérelemre indult közigazgatási eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni, b) hivatalból folytatott közigazgatási eljárás (8) (9) Az álláskeresőt az (1) bekezdésben meghaban az ügyfélnek az eljáró hatóság felhívására tározott ellenőrzés során a jegyzővel szemben is közölnie kell az érdemi döntéshez szükséges terheli a jelentkezési és rendszeres kapcsolattar adatokat, valamint a természetes személyazono tási kötelezettség. sító adatait. (6) Az e törvényben, valamint a felhatalmazá 52. § sa alapján kiadott jogszabályban meghatározott Felhatalmazást kap az egyenlő bánásmód közigazgatási hatósági ügyben a hiánypótlási fel biztosításáért és társadalmi felzárkózásért fele hívást a kérelem beérkezésétőí számított tizenöt lős miniszter, hogy rendeletben meghatározza napon belül kell kibocsátani, a végrehajtás fo az állami felnőttképzési intézmény feladatait, az ganatosításáról az önkéntes teljesítés elmaradá állami felnőttképzési intézmény irányítását el sának megállapításától számított tizenöt napon látó szervet, az állami felnőttképzési intézmény belül kell dönteni. vezetőjének jogállását, kinevezésének rendjét, (7) Az e törvényben meghatározott nyilván az állami felnőttképzési intézmény irányítá tartásokat magyar nyelven kell vezetni. Az e sának rendjét és szabályait. Az állami felnőtttörvényben meghatározott szerv a hatósági bizo képzési intézmény és az állami foglalkoztatási nyítványt magyar nyelven állítja ki. szerv - a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból (8) A külföldiek magyarországi foglalkozta támogatott - munkaerő-piaci képzések lebonyo tására vonatkozó szabályok megtartásának el lításával kapcsolatos együttműködését, az állami lenőrzésére és az ennek alapján indult eljárásra felnőttképzési intézmény feladatai ellátásának a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény eljárási finanszírozását, a képzési keret felhasználásá szabályait kell alkalmazni. nak szabályait a miniszter az egyenlő bánásmód (9) Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. al biztosításáért és társadalmi felzárkózásért fele pontjában meghatározott együttműködési köte lős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben lezettség keretében - a (10)-(10c) bekezdésben állapítja meg. foglaltak figyelembevételével - az ügyfél 53-53/A §

V III. fe je ze t ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 54. § (1) (2) A 40. § (2) bekezdésének aj pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elő segítő támogatások esetében a pályázati felhívás ban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb három hónapban állapítható meg. Ha e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jog szabályban meghatározott támogatásban termé szetes személy részesül, a hatósági szerződést csak személyesen kötheti meg. (3) Ha az állami foglalkoztatási szerv nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támoga tást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljá rására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően

a.) b) az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább három havonta jelentkezik, és c) az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-4. alpontjaiban bekövetkezett változást - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti az állam i foglalkoztatási szervnek, és d) maga is aktívan keres munkahelyet, és e) az állami foglalkoztatási szerv által fel ajánlott munkaerő-piaci szolgáltatást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget elfogadja, illetőleg igénybe veszi, f) részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban, g) a megfelelő munkahelyre szóló állásaján latot elfogadja. (10) Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együtt

működési kötelezettség keretében a 25. § (2) be kezdésében meghatározott megfelelő munkahe lyet köteles elfogadni. (10a) Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, a 25. § (2) bekez désében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfog lalkoztatási jogviszonyban történik. (10b) A közfoglalkoztatási jogviszony kereté ben történő foglalkoztatás esetében a munkahely akkor megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta tör ténő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyerme ket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egye dül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy t, b) a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes és megyei kormányhivatal népegész ségügyi szakigazgatási szerve által kiadott en gedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről a foglalkoztató gondoskodik. (10c) Ha a közfoglalkoztatási jogviszony ke retében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenőidő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfo gadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következmé nyekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó. (11) Az állami foglalkoztatási szerv álláske resőként - kérelmére - azt a személyt veszi nyil vántartásba, aki a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-5. alpontjaiban meghatározott feltételeknek, és b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9)-(10) bekezdésben foglaltak szerint együttműködik. (12)—(13) (14) Az állami foglalkoztatási szerv - külön jogszabályban meghatározott időponttól - törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskere sőt, ha a) kéri, vagy b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-4. alpont jaiban meghatározott feltételek bármelyike meg szűnt, vagy c) meghalt, vagy d) jelentkezési kötelezettségének ismételten, felszólítás ellenére nem tesz eleget, vagy HV G

T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

26k

F O G L A L K O Z T A T A S S E G IT E S

e) a (9) bekezdés e)-g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötele zettségének nem tesz eleget, vagy f) a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető külön jogszabályban meg határozott aktív munkahelykeresőnek, vagy g) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy ezek folyósítási idejét kimerítet te, és rendszeres szociális segélyben részesül, vagy h) külön törvény szerint az aktív korúak el látására jogosult, de egészségkárosodottnak mi nősül, ezért a külön törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli, vagy i) álláskeresési járadékra, álláskeresési se gélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogo sult vagy annak folyósítási idejét kimerítette, és külön törvény szerint aktív korúak ellátásának megállapítását kéri, feltéve, hogy a Szoc. tv. 37/B § (1) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervvel nem köteles együttműködni. (14a) Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántar tása szünetel, ha az álláskereső a) a munkaügyi központ által támogatott kép zésben vesz részt, b) rövid, 90 napot meg nem haladó időtarta mú keresőtevékenységet (kivéve az egyszerűsí tett foglalkoztatást) folytat, továbbá c) - az időtartamtól függetlenül - közfoglal koztatásban vesz rész, d) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyer mekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgon dozási segély esetén a jogosultság megállapí tásának napjától, e) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés idő tartama alatt. (15) Az állami foglalkoztatási szerv hatósági ellenőrzési tevékenységére a közigazgatási ható sági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az állami foglalkoz tatási szerv a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány felmutatására szólíthatja fel azt az ügyfelet, akinek személyazonosságát meg kell állapítania. (16) A nemzetközi egyezmény hatálya alá tar tozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyez mény szabályai szerint kell alkalmazni. (17) Az állami foglalkoztatási szerv a (14) be kezdés g)-i) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - nem törli az ál láskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel

a (9) bekezdésben foglaltak szerint együttműkö dik. 54/A § (1) A munkanélküli-ellátást, vállalkozói já radékot, valamint foglalkoztatást elősegítő tá mogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó ma gatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül. (2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. (3) Az igény elévülése az esedékessé válás napján kezdődik. A z igény elévülését hivatal ból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet. (4) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésé től számított hat hónapon belül ezt akkor is meg teheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra. (5) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvénye sítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megsza kadása, illetőleg az elévülés megszakítását elő idéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újrakezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. 55. § (1) Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási tá mogatások előirányzatának a) központi kerete szolgál, a miniszter vagy az állami foglalkoztatási szerv, b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.

(2) 56. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló - a jogszabályban meghatározott kis összegű követelés értékhatárát meghaladó - tar tozás adók módjára behajtandó köztartozás. (2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinekhatékony felhasználására, valamint az azokból történő téves kifizetések elkerülése érdekében, ha a tényállás tisztázott,

a) az álláskeresési járadék és álláskeresési segély iránti kérelemnek helyt adó, b) az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósítását szüneteltető, valamint meg szüntető, továbbá ej a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyó sítását megszüntető határozat fellebbezésre tekintet nélkül végre hajthatóvá nyilvánítható. (3) Az e törvényben és a felhatalmazása alap ján kiadott jogszabályban meghatározott ügyek ben mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen kérelem alapján - a kijavítás kivételével - akkor van helye jogorvoslatnak, ha a kérelem elutasí tására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, vagy a határozatot hozó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat meg sértette.

(4) 56/A§ (1) Rendbírságot köteles fizetni a) az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, az Mt. 94/D §-ában és 193/D §-ának (1) bekez désében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott bejelenté si [kivéve a 8. § (5) bekezdés b) pontjában, va lamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat; b) az a felszámoló, aki a Bérgarancia-alapról szóló 1994. éviLXVI. törvény 2. §-ának (1) bekez désében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendbírságot munkavállalónként kell kiszabni. (3)-(4) 57. § Az állami foglalkoztatási szerv határozata ide nem értve az 56. § (3) bekezdése szerinti ha tározatot - bíróság által megváltoztatható. Az 56. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a bíró ság a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. A d a tv é d e lm i rendelkezések 57/A § (1) A miniszter, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság az álláskeresési ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támoga tásokkal, a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, továbbá a külföldiek magyarországi foglalkozta

FO G LA L K O Z T A T Á S S E G ÍT É S

sesi sési

megolyó-

égrealap;yekíllen £kor itasí-

:elek íozó /adó

meg-

zerv, int a bán, ?kez:ban, entéi, va)ZOtt atási )don

ipról skez-

nem ittól §s b)

iágot

;atati ha>.z56. bírólyezi, lá

tásával kapcsolatos tevékenysége, valamint ha tósági ellenőrzése során, valamint a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevé kenységével összefüggésben a külön jogszabály ban meghatározott taj-számot alkalmazhatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szer vek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak: a) természetes személyazonosító adatok, b) állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállás, c) lakóhely (tartózkodási hely), d) foglalkozás, munkahely, munkakör (tevé kenység), e) a munkanélküli-ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatás megállapításához és igénybevételé hez e törvényben és más törvényben meghatá rozott adatok, f) iskolai végzettség(ek), szakképzettségiek), g) jövedelemre vonatkozó adatok, h) a megváltozott munkaképességgel kapcso latos adatok, i) munkáltató adatai (név, cím, székhely, te lephely, gazdálkodási forma, adószám, tb-nyilvántartási szám, taj-szám, KSH-szám), j ) az arra vonatkozó adatok, hogy az állás kereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradék ban vagy átmeneti bányászjáradékban része sül-e. (3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból a) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv az ellátás megállapí tása, folyósítása, ellenőrzése céljából a taj-szám alkalmazásával az a)-c), e) és g) pontjai, b) a szociális igazgatás szerve az aktív korú ak ellátása megállapítási és folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából a taj-szám alkalmazásával az a)-c) és é) pontjai, c) a központi és területi idegenrendészeti ha tóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásá hoz kapcsolódó, törvényben meghatározott fel adataik ellátása céljából az a)-d) és f)-h) pontjai, d) az állami adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a munkaerő-piaci járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése céljá ból az a), c), d), e) és g) pontjai szerinti adatok igénylésére jogosultak.

(4) (5) Az (1) bekezdésben megjelölt szervek más szerv és természetes személy részére adatot csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltat hatnak. (6) A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jo gosult szervek felé az állami foglalkoztatási szerv kapcsolati kódot képezhet, a nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkozó adatszolgálta

tás igénylése, teljesítése, valamint az adatszol gáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából. (7) A kapcsolati kód tartalmát és képzési sza bályait az állami foglalkoztatási szerv határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesülése után az állami foglalkoztatási szerv és az adatkérő nyilvántartásából törölni kell. (8) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasz nálásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. (9) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek adatvédelmi szabályzatot kiadni.

(10) (11) Az állam i foglalkoztatási szerv - a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatok és a táj megküldésével - hivatalból értesíti a nyugdíj folyósító szervet, ha korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, ¿alettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjára dékban részesülő személynek állapít meg vagy szüntet meg álláskeresési járadékot. (11) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot m űködtető egészségügyért felelős m iniszter az uniós rendeletek szerinti cél ból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az (1) bekezdés szerinti szervek által e tör vény szerint kezelt személyes és különleges adatokat. Fo gla lkoztatá si és kö zfo g la lko z ta tá s i adatbázis 57/B § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Szt. szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatás ra jogosult személyekről, rehabilitációs ellá tásban részesülő személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban részt vevő személyekről a munkaerő-piaci helyzetük javítása, a közfog lalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfog lalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfog lalkoztatásért felelős miniszter, az állami fog lalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, valamint a jegyző ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való jogosultságot megál lapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiak ban: adatbázis). (2) Az állami foglalkoztatási szerv az adat bázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szer vezetet bízhat meg.

26 5

(3) Az adatbázis tartalmazza 1. a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek tekintetében a) az alábbi adatokat: aa) a jogosult természetes személyazonosító adatai, ab) a jogosult állampolgársága, illetőleg be vándorolt, letelepedett vagy menekült státusa, ac) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartóz kodási helye, ad) az ellátás megállapítására, megváltoztatá sára és megszüntetésére vonatkozó adatok, ae) a jogosult társadalombiztosítási azonosító jele (taj-szám), af) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettsége, szakképe sítése, b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4)-(5) bekezdése alapján az állami foglalkozta tási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilván tartott személyekre vonatkozó adatokat, c) a munkaerő-piaci helyzetükkel összefüggő következő adatokat: ca) munkaerő-piaci képzésben történő rész vétel, eb) munkaerő-piaci programban történő rész vétel, cc) bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatás, cd) közfoglalkoztatásban való részvétel, ce) munkaviszony - támogatás nélkül történő - létesítése, cf) állami foglalkoztatási szerv szolgáltatása inak igénybevétele, cg) egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvétel, d) az álláskeresőként történő nyilvántartással összefüggő következő adatokat: da) a nyilvántartásba vétel időpontja, db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és in doka; 2. a közfoglalkoztatottak tekintetében a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében aa) az adatbázisba való felvétel időpontját, ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státusát), bevándo rolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, menedékes, befogadotti, szabad mozgás és tar tózkodás jogával rendelkező státusát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét, ac) legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét, ad) foglalkozás-egészségügyi alkalmassága mértékét, és ez alapján esetleg kizárt munkakört, ae) eddig betöltött munkaköreit,

266

| F O G LA L K O Z T A T Á S S E G ÍT É S

af) a munkaügyi központtal történő együtt működésére vonatkozó adatokat, ag) a (4) bekezdés alapján megállapított pri oritási szintjét, ah) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető m unkakörök leírá sát (FEOR-kód), b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatko zó adatok körében ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azazhogy 1. tényleges közfoglalkoztatott-e, 2. képzésben vesz-e részt, 3. foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e, 4. rehabilitációs ellátásban részesül-e, bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtarta

valamennyi gazdasági ágazatára jellemző át kében az 57/B § (3) bekezdésének 2-3. pontjai ban meghatározott adatokba betekinthet. lagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy (3) A települési önkormányzat jegyzője a szo f) egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek zik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai szakmai tapasztalatának megerősítésére van érdekében az adatbázisnak az 57/B § (3) bekez szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási dés 1. pont b), ca)-ce), cg) és d) alpontjában, va esélyei egy biztos munkahelyen. lamint a 2. pont ab) és af) alpontjában szereplő 2. Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, adataiba tekinthet be. aki legalább 24 hónapja munkanélküli. (3a) A rehabilitációs hatóság a rehabilitáci ós ellátásra való jogosultság feltételeinek meg 3. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elis állapításához szükséges ellenőrzési feladatai mert, vagy ellátása érdekében az adatbázisnak az 57/B § b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszicho (3) bekezdés 2. pont a) és b) pontjában szerep lő adataiba tekinthet be. lógiai károsodásban szenved. 4. Megváltozott munkaképességű munka(4) Az állam i felnőttképzési intézmény a mát, vállaló, aki képzési igények felmérése és a képzések szer a) rehabilitáció^ellátásban részesül, be) a napi munkaidő mértékét (4,6 vagy 8 óra), vezésének területi összehangolása, valamint a bd) a közfoglalkoztatási bér összegét, b) aki 2011. december 31-én III. csoportos közfoglalkoztatás szervezése érdekében az adat be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöl rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj bázisnak az 57/B § (3) bekezdés 2. pont a)-b) al tött munkakört, ban, rendszeres szociális járadékban része pontjaiban és 3. pont a)-e) alpontjaiban szereplő bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adó sült. adataiba tekinthet be. számát; (5) A közfoglalkoztatott bérének a központi (5) A (3) bekezdés adatait a (6) bekezdésben 3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok megjelölt adatok kivételével az állami foglalkoz költségvetés által finanszírozott része folyósítá sa feltételeinek ellenőrzése érdekében a Magyar tatási szerv rögzíti az adatbázisban. tekintetében a) a munkát felajánló, a munkát szervező és (6) A (3) bekezdés 1. pont a) alpontja sze Államkincstár az adatbázisnak az 57/B § (3) be a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegy kezdés 2. pont ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, rinti adatokat a települési önkormányzat zékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzs továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplő adata jegyzője rögzíti az adatbázisban. A települé számát), elérhetőségét, si önkormájpyzat jegyzője rögzítheti a (3) iba tekinthet be. b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEORbekezdés 3. pont g) alpontja szerinti ada (6) Az adatbázisban rögzített adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai cél tokat is. kód), leírását, c) a munkavégzés helyét, ra felhasználhatóak és statisztikai célú felhasz (7) A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot, nálásra átadhatóak. és 3. pontjában szereplő adatok a közfoglalkozta e) a munkavégzés időtartamát, tott, illetve korlátozottan cselekvőképes személy f) a napi munkaidő mértékét, esetén törvényes képviselője írásbeli kérésére, 57/D-57/E § g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkozta önkéntes adatszolgáltatása alapján vehetők fel F o galom m eghatározások tás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vo az adatbázisba. és záró rendelkezések natkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, (8) Felhatalmazást kap a kormány, hogy (3) elhelyezés), h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát, i) a közreműködő szerv azonosítóját, megne vezését, elérhetőségét, j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét. (4) A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempon

bekezdés 3. pontg] alpontja szerint az adatbá zisba felvételre kerülő adatok körét rendeletben állapítsa meg.

tok: 1. Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki a) az előző 6 hónapban nem állt munkavi szonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogvi szonyban, vagy b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy c) 50 éven felüli személy, vagy d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal na gyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam

(4) E törvény a) 36. § (1) bekezdése, 37. § (3)-(4) és (8) be kezdése, 46/A § (4) bekezdése, 54. § (4) bekezdése tekintetében munkanélküli-ellátáson az álláske resők támogatását, b) 37. § (6) bekezdése tekintetében munka nélküli-járadékon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt is érteni kell. szükséges hozzáférést. (5) E törvény alkalmazásában (2) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya az adatkezelő tevékenysége feletti felügyelet alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jog gyakorlása és a közfoglalkoztatás szervezésével viszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági kapcsolatos feladatai eredményes ellátása érde

HV G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

57/C § Az állam i foglalkoztatási szerv az 57/B § (1) bekezdésében meghatározott célok telje sülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja a telepü lési önkormányzat jegyzője számára az 57/B § (6) bekezdésében meghatározott adatrög zítéshez és a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, valam int az állam i fel nőttképzési intézmény számára a (4) bekez désben meghatározott adatbetekintéshez

58. § (1) Ez a törvény 1 9 9 1 . március hó 1. napján lép hatályba. (2) A törvény hatálybalépésekor juttatásban vagy támogatásban részesülők esetében a jutta tást, illetve a támogatást a megállapításkor hatá lyos jogszabályok szerint kell tovább folyósítani.

(3)

I |

FO G LA L K O Z T A T Á S S E G ÍT É S

és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói és - az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy te kintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatá sos nevelő szülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát - ide nem értve az iskolai szövet kezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati vi szonyát kell érteni, b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meg határozott munkaviszonyban áll, c) munkaadó: az a jogi személy, jogi személyi séggel nem rendelkező gazdasági társaság, illet ve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat vagy foglalkoztatni kíván, d) álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellá tásban nem részesül, és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem foly tat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglal koztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskereső ként nyilvántart. e) keresőtevékenység: - az 1-4. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá ke resőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közremű ködés vagy mellékszolgáltatás keretében törté nő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kö telezettsége/joga fel van tüntetve. 1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogsza bály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kere sőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány nyal folytatott tevékenység akkor minősül kere sőtevékenységnek, ha az abból származó bevé telt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. 3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül keresőtevé kenységnek.

| 267

4. A külön törvény alapján nevelőszülői jogvitörvény által szabályozott alkalmi munka, vala szony keretében végzett tevékenység nem minő mint idénymunka, sül keresőtevékenységnek. o) közhasznú tevékenység: az egyesülési f) magas szintű képzettséget igénylő mun jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil kavállalás: a harmadik országbeli állampolgá szervezetek működéséről és támogatásáról szóló rok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. törvény szerinti közhasznú tevékenység, évi II. törvény 2. § p) pontja szerinti munkap) háztartás: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének f) vállalás, pontjában meghatározott személyek, g) kötelező legkisebb munkabér, minimálbér: q) jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a jogszabályban meghatározott kötelező legki a) pontjában meghatározott jövedelem, sebb havi munkabér legmagasabb mértéke, r) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőt h) öregséginyugdíj-korhatár: a személyre len, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs irányadó öregséginyugdíj-korhatár, élettársa, i) öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki s) egyéni vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdé ia) az öregségiuyugdíj-kurhatárt elérte és sének ej pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati b) pontjában meghatározott személy, idővel rendelkezik, vagy t) társas vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdé ib) az öregséginyugdíj-korhatár betöltése sének f) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy d) pontjában meghatározott személy, ic) a Magyar Alkotóm űvészeti K özala u)-v) pítvány által folyósított ellátásokról szóló (6) A törvény alkalmazásában a kormányrendelet alapján folyósított öregsé a) a munkavállaló rendes ^mondásán, a közgi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyaror tisztviselő, a közalkalmazott, valamint a Magyar szágon nyilvántartásba vett egyháztól egyhá Honvédség, a fegyveres testületek és rendészeti zi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban szervek hivatásos állományú tagjának lemondá vagy növelt összegű öregségi járadékban ré i, sát; szesül, “ b) munkaviszonynak a munkáltató részéről j) munkaközvetítő tevékenység: olyan szol rendkívüli felmondással történő megszünte gáltatások összessége, amelynek célja a munkát tésén a közszolgálati jogviszony hivatalvesz keresők és a munkát kínálók találkozásának elő téssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsá segítése, Á tással, valamint a hivatásos és szerződéses k) pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - fel állományú jogviszonynak a fegyveres szer sőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét vek hivatásos állományú tagjainak szolgálati - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. szükséges feltételekkel rendelkező, az állami §-a e)-f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének foglalkoztatási szerv által nyilvántartott állás b) pontjában, valamint a Magyar Honvédség kereső, feltéve, ha munkanélküli-járadékra a ta hivatásos és szerződéses állományú katonái nulmányainak befejezését követően nem szerzett nak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő állás 56. §-ának e)-f) pontjában, és 59. §-a (2) bekez keresőnek, aki désének c) pontjában, 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyer c) a munkaviszonynak a munkaadó részéről mekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondo rendes felmondással történő megszüntetésén a zási segélyben részesül, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságnak felmentéssel történő megszüntetését is érte vesztés-, illetve elzárásbüntetését tölti, ni kell; 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, to d) vábbá polgári szolgálatot teljesít, (7) Ahol jogszabály munkaügyi szakigazga l) rövid időtartamú munka: olyan, az állami tási szervet, munka- vagy munkaerő-közvetítő foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy az szervet, munkaügyi szolgáltató irodát említ, álláskereső által megtalált munka, amelynek ezen az állami foglalkoztatási szervet kell ér időtartama összefüggően a 90 napot nem haladja teni. meg, (8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy ren m) megváltozott munkaképességű személy: deletben határozza meg aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az a) - az államháztartásért felelős miniszterrel orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és egyetértésben - az álláskeresési járadék össze munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi ge kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) károsodása miatt csökkennek, bekezdésében meghatározott járulékalap havi n) alkalmi foglalkoztatásnak minősülő mun átlagos összege meghatározásának, valamint kaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási az álláskeresési járadék és álláskeresési segély munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló folyósításának,

HVG | T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

268

| F O G L A L K O Z T A T Á S S E G ÍT É S

b) az álláskeresőként való nyilvántartásba vé tel, valamint a nyilvántartásból való törlés részle tes feltételeinek, c) az EGT tagállamaiban történő munkahelykereséssel kapcsolatos költségtérítés feltételeinek és odaítélésének, d) a rendbírság kiszabásának, megfizetésé nek és kezelésének, e) az e törvényben meghatározott nyilvántar tások vezetésének

munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, vala mint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályai szerint kell al kalmazni. (3) E törvény alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gaz dasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek f) g) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyet állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, értésben a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyúj valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között lét tó szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj rejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban szabályait. (8a) részes állam állampolgárával azonos jogállást (9) Ahol e törvény élvez. a) gyermekgondozási díjat, gyermekgondo (4) E törvénynek , zási segélyt, terhességi-gyermekágyi segélyt, a) az álláskeresőként való nyilvántartásba gyermeknevelési támogatást, ápolási díjat, öreg vétel feltételeire, 1 ségi nyugdíjat, rokkantsági, valamint baleseti b) az álláskeresési járadékra, valamint az ál rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális jára láskeresési segélyre vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gaz dékot, átmeneti járadékot, megváltozott m un kaképességű személyek ellátásait, továbbá dasági Térségről szóló megállapodásban nem bányászok egészségkárosodási járadékát, részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival b) munkaviszonyt nemzetközi szerződést kötött állam állampolgá említ, azon az Európai Unióhoz történő csat rára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint lakozást követően az EGT tagállamaiban hatá kell alkalmazni. lyos jogszabályok szerinti megfelelő ellátásokat és jogviszonyokat is érteni kell. 59/A § Á (10) Felhatalmazást kap a kormány, hogy 2011. január 1. előtt a Munkaerő-piaci Alap az e törvény szerinti magán-munkaközvetítési rehabilitációs alaprész terhére megkötött támo tevékenység folytatásának részletes feltételeit, gatási szerződésekből eredő követelések, illetve a tevékenység bejelentésének és az e tevékeny az alaprészt terhelő kötelezettségek a XX. Nemze séget folytatók nyilvántartásának személyes ti Erőforrás Minisztérium fejezet „Megváltozott adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint munkaképességűek foglalkoztatásával összefüg a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vo gő bértámogatás” nevű fejezeti kezelésű előirány natkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá zatot illetik meg, illetve terhelik. a magán-munkaközvetítői tevékenységre jog 59/B § szabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén al kalmazandójogkövetkezményeket rendeletben 59/C § szabályozza. (1) A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot, álláskeresési (11) segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani. Az álláskeresési 59. § járadék - folyósítási idő lejártát megelőzően (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gaz létesített munkaviszony miatt - egy összeg dasági Térség tagállamai tekintetében az Európai ben történő kifizetésére az álláskeresési jára Közösségben migráns munkavállalókról, önálló dék megállapítása idején hatályos szabályo vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és ma kat kell alkalmazni. gukat önerőből eltartókról, valamint családtag jaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell (2) A 25. § (1) bekezdés b) pont és a 26. § (5) bekezdés rendelkezéseit, a 27. § (1) bekezdésének alkalmazni. bevezető szövegrészét, a 27. § (2) és (3) bekezdése (2) E törvénynek az álláskeresési járadék öszés a 30. § rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-jét szegének kiszámítására vonatkozó, valamint az követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési A hatályba lépést megelőzően, álláskeresési jára segélyre való jogosultsági időt meghatározó ren dék, valamint álláskeresési segély megállapítása delkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagálla iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtá mai tekintetében az Európai Közösségek migráns HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

sának időpontjában hatályos szabályok szerint ' kell elbírálni. (3) A 2011. december hónapra vonatkozó an kifizetett ellátások után a Tbj. 2011. decem ber 31-én hatályos 22. §-a alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékot a szolidaritá si alaprészből kell megfizetni. 59/D § (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis ban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkozta táshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. éviCVI. törvény hatály balépése napján lévő adatállomány tekintetében jogutód az állami foglalkoztatási szerv. Az adatállományból történő adatszolgáltatásra az 57/A § (3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók. (2) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig működteti. (3) A települési önkormányzat jegyzője az általa 2011. december 31-éjg megállapított jogo sultságokat 2012. április 30-áig rögzíti az adat bázisban. Az Európai U nió jQ gának va ló m egfelelés 60. § (1) Ez a törvény a) a harmadik országok huzamos tartózkodá si engedéllyel rendelkező állampolgárainak jog állásáról szóló, 2003. november 25-ei 2003/109/ EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése aj pont jának és 21. cikkének, b) az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgás hoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, to vábbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/ EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-ei 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, c) a harmadik országbeli állampolgárok ma gas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételei ről szóló, 2009. május 25-ei 2009/50/EK tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdés a) pontjának, 7. cikk (4) bekezdés b) pontjának (2) Ez a törvény a) a szociális biztonsági rendszerek koordi nálásáról szóló, 2004. április 29-ei 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) a szociális biztonsági rendszerek koordiná lásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtásá ra vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-ai 987/2009/EK európai parlamen ti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

200if. évi CXXIII. törvény*

a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról A munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a mun kaerőpiactól tartósan távol lévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, a munkáltatóknak ezen csoportok foglalkoztatásá ra való hajlandósága növelése, továbbá a pályakez dő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésé nek megkönnyítése, az oktatás és a munka világa közötti átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja. l.§ (1) E törvény hatálya kiterjed a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Fit.) hatálya alá tartozó munkaadó ra, b) a (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távol lévő személyre, c) a kedvezmény érvényesítése során eljáró hatóságra, d) az ösztöndíjas foglalkoztatottra, valamint az őt foglalkoztatóra, e) a 8/B § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalókra, f) a 16/A § (1) bekezdése szerinti megválto zott munkaképességű személyre. (2) E törvény alkalmazásában 1. munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy: a) a pályakezdő fiatal, b) az a személy, aki a gyermekgondozási segély (a továbbiakban: gyes), a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: gyed), a gyermeknevelési támoga tás (a továbbiakban: gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jog viszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves ko rának betöltését követően, egyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszony ban nem áll, c) a tartósan álláskereső,

‘ A 201 2 . j a n u á r 1-jétól h a t á ly o s v á lt o z á s o k a t köv ér b e tű k k e l k ö zö ljü k .

d) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső; 2. pályakezdő fiatal: a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmin cadik életévét - be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges fel tételekkel és érvényes Start kártyával rendelkező személy; 3. foglalkoztatásra irányulójogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgála ti jogviszony, kormány-tisztviselői jogviszony, köz alkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a fegyveres és rendvédel mi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya; 4. ösztöndíjé foglalkoztatási jogviszony: az e törvény szerinti, szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony; 5. négy órát elérő részmunkaidő: a napi négy órát, illetve - munkaidőkeret megállapítása esetén a munkaidőkeret átlagában - a heti húsz órát elérő munkaidő; 6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesíté sének időpontjában - a 30. életévét még nem töltötte be, és - akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és - munkaviszonyban - ide nem értve az egysze rűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. tör vény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogvi szonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll; 7. foglalkoztató: a munka törvénykönyvéről szó ló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a közalkalmazot tak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a to

vábbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég; 8. munkaügyi törvény: az Mt., a Ktv., a Kjt. és a Ktjv.; 9. tartósan álláskereső: az a személy, akit az állami foglalkoztatási szerv a Start Plusz kártya külön jogszabályban meghatározott módon törté nő - igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig - az Fit. 58. §-a (5) bekez désének k) pontjában meghatározott pályakezdő álláskereső esetében 8Jiónapon belül legalább 6 hónapig - álláskeresőként nyilvántartott; 10. öregségi nyugdíjrajogosult személy: az Fit. 58. §-a (5) bekezdésének i) pontjában meghatározott személy; 11. rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső: az a személy, akit a Start Extra kár tya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontjában az állami fog lalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül. (3) Az álláskeresőként történő nyilvántartás nak a (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott idő tartamába a külön jogszabályban meghatározott rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében be kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a rendszeres szociális segélyben része sülő személy a települési önkormányzat által kije lölt szervvel együttműködött. (4) Hatályát vesztette.

1. fejezet A pályakezdő fiatalok, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően, továbbá a gyermekgondozása mellett munkát keresők és a tartósan álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye

2. § Kedvezmény illeti meg a munkaadót a mun kaerőpiactól tartósan távol lévő, e törvény 1. §-a (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott sze mélynek e törvény 3-4. §-a szerint történő foglal koztatása esetén. HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 201 2-RE

270 | F O G L A L K O Z T A T Á S B Ő V Í T É S

Pályakezdő fiatal foglalkoztatásának kedvezménye 3.§ (1) A munkaadót a pályakezdő fiatal foglalkoz tatásának időtartamára a Start kártya érvényességi idején belül illeti meg a 4/A §-ban meghatározott kedvezmény, függetlenül a foglalkoztatás időtarta mától, határozatlan vagy határozott idejű jellegétől. (2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tör vény (a továbbiakban: Art.) szerinti Start kártya kiváltására az jogosult, aki a) a huszonötödik életévét, felsőfokú végzett ség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, és b) tanulmányait befejezte vagy megszakította, és c) a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szer ződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. (3) A (2) bekezdés c) pontjában a foglalkoztatás ra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésé nek megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszű nése után alkalmi munkavállalói könyvvel, vala mint 2010. április 1-jét követően az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített jogviszonyt. (4) Start kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség, ide nem értve a Start kártya elvesztése és megsemmisülése miatti új igénylését, valamint megrongálódása miatti cseréjét. (5) A pályakezdő fiatal foglalkoztatására tekin tettel kedvezményt e törvény szerint érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoz tatás időtartama alatt köteles a Start kártyát meg őrizni és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére vissza szolgáltatni.

Art. szerinti Start Plusz kártya kiváltására jo gosult. (2) A munkaadót az 1. § (2) bekezdése 1. pont jának b)-c) alpontjaiban meghatározott személy foglalkoztatásának időtartamára a Start Plusz kár tya érvényességi idején belül illeti meg az 5. §-ban meghatározott kedvezmény abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama azt meghaladja. (3) A Start Plusz kártya a gyermekgondozási se gély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési tá mogatás, valamint az ápolási díj folyósításának meg szűnését követő foglalkoztatáshoz - e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - annyi szor váltható ki, ahányszor különböző személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került. (4) A gyermekgondozási segély melletti foglal koztatáshoz igénybe vett Start Plusz kártya érvé nyességi idejének lejártát követően a gyermekgon dozási segély folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz űjabb Start Plusz kártya nem váltható ki. * (5) Ha a Start Plusz kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor. (6) Az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának b)-c) alpontjában meghatározott személy'az öregséginyugdíj-jogosultság megszerzéséig jogosult Start Plusz kártya kiváltására. Ebben az esetben a Start Plusz kártya - törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - több alkalommal is kiváltható. (7) A Start Plusz kártyával rendelkező személyt foglalkoztató és e törvény szerint kedvezményt érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Plusz kártyát megőrizni és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.

I/A fejezet A kedvezményre vonatkozó részletes szabályok A pályakezdő fiatal foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény szabályai

kentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét szá zalékával a foglalkoztatás első évében, illet ve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá b) felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes Start kártyával rendelkező termé szetes személyt (munkavállalót) az adómegál lapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavál lalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizen hét százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglal koztatás azt követő három hónapjában. (2) A munkaadó által az (1) bekezdés alap ján befizetett összeget az állami adóhatóság a költségvetési törvényben meghatározott arány ban utalja át Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nyugdíj-biztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ked vezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a pályakezdő a munkába lépést megelő ző napon rendelkezik Start kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. (4) Az (1) bekezdésben említett részkedvez ményként érvényesített összeget meg kell téríte ni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíj-biz tosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésének „Aktív támogatások” cím „Szociális hozzájáru lási adókedvezmény megtérítése” alcíme tar talmazza.

Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valam int ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás, a gyermekgondozási segély folyósítása m elletti foglalkoztatás, valam int a tartósan álláskeresők foglalkoztatása kedvezményének szabályai

4/A§ (1) Pályakezdő fiatal foglalkoztatása után 5. § (1) Az érvényes Start Plusz kártyával ren a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból delkező személy foglalkoztatása után a mun igénybe vehető részkedvezmény illeti meg a kö kaadót - a 6. §-ban meghatározott kivétellel vetkezők szerint: a) alap- és középfokú végzettséggel ren szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény legfeljebb 2013. december 31delkező vagy végzettséggel nem rendelke éig a következők szerint illeti meg: ző pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes Start a részkedvezmény egyenlő az érvényes 4. § Start Plusz kártyával rendelkező természetes (1) 2011. december 31-éig az 1. § (2) bekezdé kártyával rendelkező természetes személyt személyt (munkavállalót) az adómegállapítási (munkavállalót) az adómegállapítási időszak se 1. pontjának b)-c) alpontjában meghatáro időszakra megillető, az adó alapjának megál ra megillető, az adó alapjának megállapításá zott személy - az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának lapításánál figyelembe vett, a munkavállalót nál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő c) alpontjában szereplő személyek vonatkozá terhelő közterhekkel és más levonásokkal közterhekkel és más levonásokkal nem csök sában a 6. §-ban meghatározott kivétellel - az Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás, a gyermekgondozási segélyfolyósítása m elletti foglalkoztatás, valamint a tartósan álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye

HVG |T B -K Ü L Ö N 5 Z Á M 2012-RE

F O G LA L K O Z T A T Á S B Ő V ÍT É S

nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizen hét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás máso dik évében. (2) A munkaadó az (1) bekezdésben megha tározott kedvezményre abban az esetben jogo sult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja, és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. (3) Ha a Start Plusz kártya érvényességé nek időtartama két évnél rövidebb, az érvé nyességi időtartam első tizenkét hónapjára az (1) bekezdésben a foglalkoztatás első évé ben meghatározott részkedvezmény vehető igénybe. (4) A Start Plusz kártyával rendelkező sze mélyt foglalkoztatóra a 4/A § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (5) A munkaadó által az (1) bekezdés alap ján befizetett összeget az állami adóhatóság a költségvetési törvényben meghatározott arány ban utalja át a Munkaerő-piaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára. (6) Az (1) bekezdésben említett részkedvez ményként érvényesített összeget meg kell téríte ni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíj-biz tosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetése, valamint az Európai Szociális Alap forrásai biztosítják.

II. fejezet A munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye 6.§ (1) 2011. december 31-éig az Art. szerinti Start Extra kártya kiváltására jogosult a) a Start Extra kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját megelőzően legalább 3 hónapig állás keresőként nyilvántartott személy, ha ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy b) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső. (2) A munkaadót az (1) bekezdésben meghatá rozott személy foglalkoztatásának időtartamára a Start Extra kártya érvényességi idején belül illeti meg a 7. §-ban meghatározott kedvezmény abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama azt meghaladja. (3) Ha a Start kártya, valamint a Start Plusz kár tya tulajdonosa a kártya érvényességi idején belül Start Extra kártyára válik jogosulttá, kérelmére az

érvényességi időtartamból hátralévő időre Start Extra kártyát kell részére biztosítani. (4) A Start Extra kártya kiváltására a 4. § (6) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (5) A Start Extra kártyával rendelkező sze mélyt foglalkoztató munkáltatóra a 4. § (7) be kezdésében, valamint a 4/A § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. 7. § (1) Legfeljebb 2013. december 31-éig az érvé nyes Start Extra kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a követke zők szerint illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény: a részkedvezmény egyenlő az érvényes Start Extra kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megál lapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfel jebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében, il letve tizenhét százalékával a foglalkoztatás második évében. ^ (2) A Start Extra kártyával rendelkező sze mély foglalkoztatásához kapcsolódó, a szociá lis hozzájárulási adóból igénybe vehető rész kedvezmény érvényesítésére, a kedvezmény megtérítésére, valamint a munkaadó által befizetett szociális hozzájárulási adó, illetve részkedvezmény elszámolására az 5. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkal mazni kell. 7/A§ (1) 2012. december 31-éig az Art. szerinti Start Bonusz kártya kiváltására jogosult a) a Start Bonusz kártya - külön jogszabály ban meghatározott módon történő - igénylé sének időpontját közvetlenül megelőzően leg alább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, vagy b) az 1 § (2) bekezdésének 1 b) pontjában meghatározott személy, feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes Start, Start Plusz vagy Start Extra kártyával. (2) A munkaadót az (1) bekezdésben meg határozott személy foglalkoztatásának idő tartamára a Start Bonusz kártya érvényességi idején belül illeti meg a (4)-(6) bekezdésben meghatározott, szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. E rendelke zést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama a Start Bonusz kár tya érvényességi időtartamát meghaladja. (3) A Start Bonusz kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkaadóra a 4. § (7)

| 271

bekezdésében foglaltakat megfelelően alkal mazni kell. (4) A részkedvezmény egyenlő az érvényes Start Bonusz kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megál lapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfel jebb a minimálbér másfélszeresének huszon hét százalékával a foglalkoztatás első évében. (5) A Start Bonusz kártyával rendelkező sze mély foglalkoztatásához kapcsolódó részked vezmény érvényesítésére, a részkedvezmény megtérítésére, valamint a munkaadó által befi zetett szociális hozzájárulási adó elszámolásá ra az 5. § (2), valamint (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (6) A (4) bekezdésben meghatározott ked vezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a foglalkoztatott személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Bo nusz kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. 8.§

III. fe je ze t

8/A§ (1) Az önkormányzati közfoglalkoztatás, va lamint az országos közfoglalkoztatási program keretében költségvetési szerv által történő foglal koztatás esetén a munkaadót a szociális hozzá járulási adóból igénybe vehető részkedvezményt illeti meg. A részkedvezmény egyenlő a közfog lalkoztatott természetes személyt (munkaválla ló) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munka bérnek, de legfeljebb a minimálbér 130 százalé kának tizenhárom és fél százalékával. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ked vezmény és egyéb, törvény alapján járó fog lalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe. (3) A kedvezmény jogosulatlan érvényesí tése esetén a szociális hozzájárulási adó meg állapítására, befizetésére és bevallására, a mu lasztási bírság, pótlék megállapítására az Art. alapján kerül sor. A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény 8/B§ (1) A munkaadót a (2)-(6) bekezdésben meg határozottak szerint szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti HVG | T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

272

| F O G L A L K O Z T A T Á S B Ő V ÍT É S

meg, ha a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 138. § (5) bek. a) pont] visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló an nak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült - közvetle nül a visszatérését követően a) a gyermekgondozási szabadságról vissza térő munkavállaló és emellett b) az a) pontban meghatározott munkavál laló gyermekgondozási szabadságának ba) időtartama alatt e munkavállaló mun kakörének ellátására létesített munkaviszony ban foglalkoztatott munkavállaló, vagy bb) lejártát követően vele azonos vagy ha sonló munkakör ellátására létesített munkavi szonyban foglalkoztatott munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős m unkavi szony keretében látják el. (2) A részkedvezmény egyenlő az (1) bekez désben meghatározott két természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő köz terhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimál bér kétszeresének hét százalékával. Ugyanab ban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha az (1) bekezdésben meghatáro zott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását köve tően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény az (1)—(4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár. (3) Az adókedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét meg előző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmun kaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. (4) Nem minősül az állományi létszám csök kentésének, ha a létszám olyan munkavállaló val csökken, aki a) a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy b) munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg. (5) Ez a részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvez mény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe. (6) A részkedvezmény jogosulatlan érvénye sítése esetén az adó befizetésére és bevallására, a bírság és pótlék megállapítására az Art. sza bályai alapján kerül sor. (7) A részkedvezmény megtérítésére a 4/A § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően al kalmazni kell. HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 20 1 2 -RE

Ill/A fejezet Az ösztöndíjas foglalkoztatás 9.§ (1) Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony az 1. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott foglal koztatónál ösztöndíjas foglalkoztatottal létesíthető. (2) Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt az ösztöndíjas foglalkoztatott a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határo zott időre létesíthet. (3) Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre. (4) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szer ződés alapján a) az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj ellené ben köteles a foglalkoztató által kiadott feladatokat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai,'Valamint a foglalkoztató utasí tásai alapján ellátni, valamiftt a foglalkoztató által munkatapasztalat céljából előírt szakmai megbeszé léseken, képzésben, egyéb programokon részt venni; b) a foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglal koztatottat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint az egyéni programban foglaltak szerint munkata pasztalat-szerzés céljából feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét. A foglalkoztató köteles továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatott szá mára ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. (5) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szer ződésnek tartalmaznia kell: a) a felek nevét, illetve megnevezését és az ösz töndíjas foglalkoztatási jogviszony szempontjából lényeges adatait, b) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony ke letkezésének és megszűnésének napját, c) az ösztöndíjat és annak kifizetése időpontját, módját, d) a munkavégzés helyét, feltételeit, e) a munkatapasztalat-szerzés egyéni program ját, f) a munkatapasztalat-szerzést segítő, a fog lalkoztató által alkalmazottai közül kijelölt szak mai segítő megjelölését, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő jogait és kötelezettségeit. (6) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szer ződést írásba kell foglalni. Az ösztöndíjas foglal koztatásról szóló szerződés írásba foglalásáról a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az írásba fog lalás elmulasztása miatt a szerződés érvénytelen ségére csak az ösztöndíjas foglalkoztatott - legké sőbb a jogviszony létesítését követő ha rminc napon belül - hivatkozhat. (7) Az ösztöndíjas foglalkoztatott a jogviszony létesítésekor köteles jognyilatkozatot tenni, mely

ben vállalja, hogy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt tartózkodik olyan magatartás ta núsításától, amely veszélyeztetheti a foglalkoztató jogos gazdasági érdekeit, b) a tevékenysége során tudomására jutó minő sített adatot külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi. (8) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szer ződést a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoz tatott csak közös megegyezéssel módosíthatja. Erre a (6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell. 10.§ -

(1) A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat az ösz töndíjas foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korláto zására, illetve csorbítására. (2) Az (1) bekezdés alapján az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztSíat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz. Az ösztöndíjas foglal koztatott önálló munkakör ellátásával nem bízható meg. A Ktv. és a Kjtv. hatálya alá tartozó foglalkoz tató által létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogvi szony keretében hatósági, igazgatási tevékenység nem látható el. (3) A munkatapasztalat-szerzés egyéni prog ramját a törvény melléklete alapján kell meghatá rozni. 11.§ A szakmai segítő a) kapcsolatot tart a foglalkoztató és az ösztön díjas foglalkoztatott között, a foglalkoztató nevé ben utasítást ad, b) az ösztöndíjas foglalkoztatott számára szak mai támogatást nyújt, c) folyamatosan irányítja és értékeli az ösztön díjas foglalkoztatott tevékenységét, d) elkészíti az ösztöndíjas foglalkoztatott egyé ni programját és ajánlólevelét. 12. § A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta - az Mt. 117/B § (1) bekezdésében meghatározott teljes munkaidő esetén - nem lehet kevesebb a min denkori legkisebb kötelező munkabérnél. 13. § Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alap ján nem kerülhet sor a munkaügyi törvények szerin ti próbaidő kikötésére, az ösztöndíjas foglalkoztatás ról szóló szerződéstől eltérően való foglalkoztatásra, munkakörbe történő átirányításra, helyettesítésre, más munkáltatóhoz való kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.

F O G LA L K O Z T A T Á S B Ő V ÍT É S

14. § (1) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnik: a) az ösztöndíjas foglalkoztatott halálával, b) a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésé vel, c) az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerző désben meghatározott időpontban. (2) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntethető: a) a felek közös megegyezésével, b) azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél a jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan ma gatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott azonnali hatályú felmondása esetén a szerződés megszűnéséig még hátralévő időre járó ösztöndíjat egy összegben megfizeti. (3) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. (4) Az (l)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezé sektől érvényesen eltérni nem lehet. (5) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató az ösztöndíjas fog lalkoztatott részére a) kifizeti foglalkoztatási ösztöndíját, esetleges egyéb járandóságait, b) a (6) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást, továbbá c) a (7) bekezdésben meghatározott ajánlólevelet ad ki. (6) Az igazolás tartalmazza: a) az ösztöndíjas foglalkoztatott személyi ada tait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap); b) az ösztöndíjas foglalkoztatott taj-számát; c) a foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő tartamát; d) a foglalkoztatási ösztöndíjból jogerős hatá rozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát vagy azt, hogy az ösz töndíjat tartozás nem terheli; e) az ösztöndíjas foglalkoztatott pénztártag ál tal választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, pénzforgalmiszámla-számát. Ha a tagságra kötelezett ösztöndíjas foglalkoztatott nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét. (7) Az ajánlólevél tartalmazza: a) az egyéni programban kitűzött, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatott által ellátott feladatok leírását, b) az ösztöndíjas foglalkoztatott kérésére tevé kenységének értékelését, c) a foglalkoztató döntésétől függően az ösz töndíjas foglalkoztatott munkavégzésre való aján lását más munkáltatók részére.

15.§ (1) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra a) megfelelően alkalmazni kell az Mt. Első ré sze 3. §-ának (l)-(4) bekezdését, 4-12. §-át, Har madik részének 73. §-át, 75. §-ának (1) bekezdését, 76. §-ának (3), valamint (7)-(8) bekezdését, 76/B §-át, 76/C §-ának (l)-(3) bekezdését, 77-78/A §-át, 80. §-át, 84/A §-a (1) bekezdésének a) pontját, (2) bekezdését, 85-85/A §-át, 97. §-át, 102-104. §-át, 107. §-át, 108. §-ának (1) bekezdését, 110-115. §-át, 117. §-ának (1) bekezdését, 117/B §-ának (l)-(2) bekezdését, 118. §-át, 118/A §-ának (1) és (4)-(5) bekezdését, 119. §-ának (1)-(2) bekezdését, (3) bekezdésének első mondatát és (4)-(5) bekezdé sét, valamint (8) bekezdését, 120-122. §-át, 123. §-ának (1) bekezdését, 124. §-ának (l)-(5) bekez dését, valamint (7) bekezdésének első és második mondatát, 124/A §-ának (l)-(2) bekezdését, (3) be kezdésének első és második mondatát, valamint (4) bekezdését, 125. §-áf, 130. §-át, 131. §-ának (1) bekezdését és (2) bekezdésének a)-b) pontját, to vábbá (3) bekezdését, 132. §-ának (2)-(7) bekez dését, 133. §-át, 134. §-ának (1) bekezdését, (3) be kezdésének első mondatát és b) pontját, valamint (4)-(6) bekezdését, 135-136. §-át, 138-139. §-át, 140/A §-a (1) bekezdésének a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó, yalamint ab)és c) pontjában foglalt szabályokat, 151. §-a (2) bekezdésének a)-f) pontját, 153. §-át, 154. §-ának (1) bekezdését, 155. §-ának (1) és (3) bekezdé sét, 157. §-ának4l)-(2) bekezdését, 158-160. §-át, 161. §-ának (l)-(3) bekezdését, 162-163. §-át, 164. §-ának (l)-(2) és (4) bekezdését, 165-165/A §-át, 166. §-át, 167. §-ának (l)-(3) bekezdését, 168-169. §-át, 172. §-át, 173. §-ának (1) bekezdését, 174-187. §-át, valamint a X/A fejezetében foglalt szabályo kat, b) az Mt. 74. §-át az e törvény 11. §-ában foglalt eltéréssel kell alkalmazni, c) az Mt. 105. §-át azzal az eltéréssel kell alkal mazni, hogy kiküldetés elrendelésére csak a mun katapasztalat-szerzés érdekében kerülhet sor, d) az Mt. 119. § (7) bekezdését az „illetve ké szenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a napi 24 órát” szövegrész figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni, e) és az ösztöndíjas foglalkoztatottra a foglal koztatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés hatálya nem terjed ki, f) ahol az Mt. átlagkeresetet, továbbá távolléti díjat említ, azon ösztöndíjat kell érteni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a) Kjt. hatálya alá tartozó foglalkoztatóval lé tesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni kell a Kjt. 43. §-át, valamint 55. §-át; b) a Ktv. és a Kjtv. hatálya alá tartozó foglal koztatóval létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni kell a Ktv. és a Kjtv. 7. § (1) bekezdésének első mondatát, (8) bekezdését, 37. §-át, 39. § (1) és (4) bekezdését.

| 273

16. § Az ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját az ösztöndíjas Start kártyájának érvényességi ideje alatt megilleti a 4/A §-ban meghatározott kedvezmény.

Ill/Bfejezet A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása 16/A § (1) Rehabilitációs kártyára az a megválto zott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. (2) Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki a) 2011. december 31-én III. csoportos rok kantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy b) rehabilitációs járadékban részesül. (3) A rehabilitációs kártyára való jogosult ság megszűnik, ha á'rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesül. (4) A jogosult kérelmére a rehabilitációs hatóság gondoskodik a rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításá ról, ennek keretében adatot szolgáltat az álla mi adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. (5) A jogosult közli a rehabilitációs hatóság gal az adóazonosító jelét, melyet a rehabilitá ciós hatóság kezelhet a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásával és megszűnésé vel kapcsolatos, az állami adóhatóság felé tör ténő adatszolgáltatás céljából. (6) A rehabilitációs kártya érvényességének a) kezdő időpontja az a nap, amikor az álla mi adóhatóság a kártyát kiállította, b) záró időpontja a kártya visszavonásának napja. (7) A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén gondoskodik a rehabilitációs kártya vissza vonásával kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állam i adóhatóság részére a jogosultság megszűné séről, valamint a rehabilitációs kártyát letétbe helyező munkaadó nevéről, adószámáról, szék helyéről, telephelyéről. (8) Az állami adóhatóság a rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát visszavonja. A rehabilitációs kártyával rendelkező személy a visszavont kártyát az ál lami adóhatóságnak visszaszolgáltatja. HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

27k | F O G L A L K O Z T A T Á S B Ő V Í T É S

—

(9) A rehabilitációs kártyával kapcsolatos eljárások során az adózás rendjéről szóló tör vény rendelkezéseit e törvény rendelkezései figyelembevételével kell alkalmazni. 16/B § (1) A munkaadó az őt az érvényes rehabili tációs kártyával rendelkező megváltozott mun kaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvez ményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más le vonásokkal nem csökkentett (bruttó) munka bér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. (2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a rehabilitá ciós kártyát letétben tartotta. (3) Ha az állami adóhatóság a rehabilitáci ós kártyát visszavonja, erről értesíti a rehabi litációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményre.

—

1. számú

---------------------------------------------------------------------------------

■

melléklet a 2004. évi CXXIII. törvényhez

A munkatapasztalat-szerzés egyéni programja

Az ösztöndíjas fo g la lko zta to tt neve: Az ösztöndíjas fo g la lko zta to tt születési helye és ideje: Az ösztöndíjas fo g la lko zta to tt legmagasabb iskolai végzettsége: Az ösztöndíjas fo g la lko zta to tt szakképzettsége: A felsőfokú végzettséget igazoló oklevél száma: Afelsőfokú végzettséget kibocsátó felsőoktatási in té z m é n y:.. A legmagasabb iskolai végzettség megszerzésének időpontja: Szakképzettség megszerzésének időpontja: A m unkatapasztalat-szerzést biztosító m unkaadó: A m unkaadónak a m unkatapasztalat-szerzés során é rin te tt szervezeti egységei: Szakmai segítő neve:

I. Az egyéni program célkitűzései A m unkatapasztalat-szerzés általános c é lja :.................................................................................. „ ......... A m unkatapasztalat-szerzés részletes cé lja i:............................................................................................... Az ösztöndíjas fo g la lko zta to tt kialakítandó, fejlesztendő képességei:................................................ Az ösztöndíjas fo g la lko zta to tt által tanulm ányozásra és gyakorlásra javasolt m unkafolyam atok:

II. Az egyéni program végrehajtásának értékelése

IV. fejezet Záró rendelkezések

A gyakorlat értékelése: Az ösztöndíjas fo g la lko zta to tt képességeinek, Ismereteinek, valam int azok gyakorlat alatti fejlődésének értékelése:

17. § (1) E törvény 2005. január 1-jén lép hatályba. (2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért fe lelős miniszter, hogy a) az állami adóhatóság és Nemzeti Foglal koztatási Alap, a Nyugdíj-biztosítási Alap, vala mint az Egészségbiztosítási Alap közötti elszá molás tartalmát és részletes szabályait, b) a Start kártya, a Start Plusz kártya, a Start Extra kártya és a Start Bonusz kártya felhasz nálásának és - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az azokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa. (3) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a 8. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kis térségek, települések körét -a 2. számú mellékletben meghatározott szempontok alapján - rendeletben állapítsa meg. (4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspo litikáért felelős miniszter, hogy a 8/A §-ban meg határozott adókedvezmény érvényesítésének és ellenőrzésének részletes feltételeit és szabályait, valamint az érvényesítés során elkövetett szaHVG |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 20 1 2 -RE

Szakmai segítő véleménye: M unkaadó ajánlása: Dátum

Munkaadó (cégszerű) aláírása

bálytalanság jogkövetkezményeit rendeletben megállapítsa. (5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, valamint az egészségbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért felelős mi niszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a rehabilitációs kártya felhasználásának és az ehhez kapcsolódó kedvezmény érvényesí tésének részletes szabályait. (6)-( 8)

állapodást kötött munkaadó a megállapodás érvényességi idejének lejártáig jogosult a járu lékkedvezmény igénybevételére e törvény 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint. (2) A 7. §-ban meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez e törvény 2010. de cember 31-én hatályos rendelkezései szerint kell eljárni, ha a Start Extra kártya kiváltására jogosult személy a kártya iránti igényét 2010. december 31éig benyújtja az állami adóhatósághoz. (3) A 8/B §-ban meghatározott járulékked vezmény a 2010. december 31-ét követően gyer mekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók esetén alkalmazható.

Átmeneti rendelkezések 17/A§ (1) A 8. §-ban meghatározott foglalkoztatá 2. számú melléklet si kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi a 2004. évi CXXIII. törvényhez központtal 2011. január 1-jét megelőzően meg

2011. évi CLV. törvény* b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör vény (a továbbiakban: Eü. tv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával öszszefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadóalap után, c) az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkozta tottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevé kenységében a személyesen közreműködő tag a szo 2. A szakképzési ho zzájárulásra k ö te le z e tte k ciális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az köre " / általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális ✓ / 2. § hozzájárulási adó alapját, valamint (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a ej a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi > belföldi székhelyű LXXXI. törvény 6. számú mellékletE) fejezete alapján a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szómegállapított kedvezményezett tevékenység ellátá ló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonsával összefüggésben a társaságot terhelő szociális profit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény hozzájárulási adó alapja után. által alapított társaságot, valamint az olyan társasá got, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést 3. Értelm ező rendelkezések szerzett, * 3. § bj szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szo Etörvény alkalmazásában: ciális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet, a) gyakorlati képzés: c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös 1. a szakképzésről szóló törvényben meghatáro vállalat, erdőbirtdkossági társulat, vízgazdálkodási zott gyakorlati oktatási tevékenység, társulat - kivéve a víziközmű-társulatot egyes jogi 2. a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében személyek vállalata és a leányvállalat, folytatott gyakorlati képzés részeként szervezett min d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi den olyan oktatási forma, amely a hallgatókat vala ügyvivő iroda, mely munkakör ellátásához szükséges készségek, ej közjegyzői iroda, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon meghatározott egyéni vállalkozó, kívül, a munkavégzéshez hasonló feltételek között, g) egyéni cég. a szükséges eszközökön sajátítanak el, azzal, hogy a (2) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföl szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgadön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi szék követelmények, a képzési és kimeneti követelmények helyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendel tartalmazzák, és a képzés az ehhez szükséges képzési kező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet programok alapján folyik; is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik b) szociálishozzájárulásiadó-alap: az egyes adó [az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a továbbiakban törvények és azzal összefüggő egyéb törvények mó együtt: hozzájárulásra kötelezett]. dosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) (3) Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adó bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófi fizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével zetési kötelezettséget eredményező jogviszony alap tesz eleget (atovábbiakban: átalányadózó), szakképzé ján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a si hozzájárulás tekintetében e törvény alapján nem ke455. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatá letkezikbevallási éselszámolási kötelezettsége, fizetési rozott adóalap, valamint a 457. § (1) bekezdésében kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti. meghatározott adóalap. A 457. § (1) bekezdés alkal (4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá mazása során e törvény szempontjából figyelmen tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról kívül kell hagyni azon jogi személyt, aki a 2. § (5) szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a bekezdése szerint szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett; szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét. (5) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra c) egészségügyi közszolgáltatás: az Eü. tv. 3. § e) a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak pontjában meghatározott, részben vagy egészben az kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó államháztartás terhére támogatott szolgáltatótevé szervezet, kenység.

a szakképzési hozzajarulasrol ás a képzés fejlesztésének támogatásáról A nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követel ményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az infor mációs társadalom igényeihez igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési és felnőttképzési rendszer fejlesztési forrásainak, valamint az európai uniós társfinanszí rozási kötelezettség teljesítéséhez szükséges forrás biztosítása céljából az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatá sáról a következő törvényt alkotja:

I. fe je ze t Általános rendelkezések 1. A szakképzési hozzájárulás célja l.§ A szakképzés költségeihez való hozzájárulást (ato vábbiakban: szakképzési hozzájárulás) e törvény sze rint kell teljesíteni. A szakképzési hozzájárulás célja a) a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tarto zó, iskolai rendszerű képzések támogatása, b) a felsőoktatásról szóló törvényben megha tározott, az államilag támogatott létszám tekin tetében a gyakorlatigényes alapképzési szak ke retében folytatott gyakorlati képzés támogatása (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak), c) a nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló tör vényben meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat támoga tása fa továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szaki. d) az a)-b) pont szerinti képzés fejlesztésének támogatása, e) az a) és c) pont szerinti képzés fejlesztésének támogatása. f) az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló törvény alapján történő támo gatása.

’ A tö rv é n y t a z O r s z á g g y ű l é s a 2011. n o v e m b e r 21-ei ü lé sn a p já n fogadta el. A 2012. j a n u á r 1-jétől 2012. a u g u s z t u s 31-é ig h a tá ly o s sz ö v e g ré sz e k e t kövér b etűk kel, a 2012. sz e p te m b e r 1-jétől h a t á ly o s s z ö v e g ré sz e k e t a lá h ú z o tt b e tű k k e l jelöljük.

276

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

•'-V*

II. fe je ze t A szakképzési hozzájárulás teljesítése íf. A szakképzési hozzájárulás ala p já n a k m egá lla pítása és m é rtéke

6. § Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének nem, vagy részben, vagy idősza kosan tesz eleget az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével, a bruttó kötelezettségét vagy a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nettó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befi zetéssel teljesíti.

4. § (1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájá rulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. (2) A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociá7.§ A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesí lishozzájárulásiadó-alap 1,5 százaléka (a továbbiak ban: bruttó kötelezettség). tésének módját - e törvény keretei között - a hozzájá (3) A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hoz rulásra kötelezett maga választja meg. zájárulást a naptári évre állapítja meg. 6. A szakképzési ho zzájárulás te lje sítéséne k (4) A szakképzési hozzájárulás kiszámításához részletes szabályai aj a számviteli törvény hatálya alá tartozó egész ségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájá Bevallás és visszatérítés rulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási 8. § (1) A szakképzésiáozzájárulást az 5. § szerinti szervtől származó árbevétele arányában, gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájáru ti) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulás lásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét ra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási a) 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év öszadó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szegben meghatározott alapnormatíva alapján, szervtől származó bevétele arányában, b) a 2012. évet követően a mindenkori éves költ c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak ségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a alapján, * számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, árbevételéből a 2. § (5) bekezdés e) pontjában megha gyakorlati képzési normatívák szerint számított ösztározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalko szeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentzási tevékenysége árbevétele arányában heti. * kell megosztania. (2) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájáru lási kötelezettségét kizárólag az 5. § aj pont ab) alpont 5. A szakképzési hozzájárulás te lje sítéséne k ja alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és m ó dja a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó köte 5. § lezettsége mértékét, az azt meghaladó részt a 9. § (1) A szakképzési hozzájárulás teljesíthető és (3) bekezdése szerinti eljárás során az állami adó a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak hatóságtól visszaigényelheti. Az állami adóhatóság a szerint visszatérítés tekintetében az adózás rendjéről szóló aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (a további törvény (a továbbiakban: Art.) szerint jár el. A kapott akban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni. kötelezett között létrejött együttműködési megálla (3) A gyakorlati képzést szervező átalányadózó podás alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a (2) be a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, kezdés szerinti visszatérítés. (4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem vagy csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az a ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulás hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával ra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján kötött együttműködési megállapodásban az 5. § aj folytatott gyakorlati képzés -ideértve a szorgalmi pont aa) alpontjától eltérően, a szakképzésről szóló idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorla törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó tot is -szervezésével, szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó b) a gyakorlatigényes alapképzési szak kere mértékben vállal kötelezettséget, és tanulószerződés tében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény 31. § (1) bekezdése alap ján együttműködési megállapodást kötött, c) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, amennyiben a szak mai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kö tött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor. HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

sel nem rendelkezik. (5) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az 5. § a) pont ab) alpontja szerint kötött tanulószerződés alap ján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájá rulási kötelezettségét, és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást

köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jo gosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (a továbbiakban együtt: teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerző déses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a teljesítési meg bízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvé nyesítheti az (1) bekezdésben foglaltakat. (6) Az átirányítással megvalósuló gyakorlati kép zésre vonatkozó megállapodás tartalmazza: aj a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési meg bízott (a továbbiakban együtt: együttműködési meg állapodást kötő felek) aa) nevét (cégnevét), abj székhelyét, ✓ ac) adószámát, ad) statisztikai számjelét, ae) cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, af) kamarai nyilvántartási ázámát, b) a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket másik gyakorlati képzést szervezőhöz, teljesítési meg bízotthoz átirányítanak, c) a szakképző iskola szakmai programjában sze replő gyakorlati képzés időtartamát, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát, annak arányát tanévenként, d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítását az együttműködési megállapodást kötő felek részéről, ej az együttműködési megállapodást kötő felek nek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, f) a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló törvény szerint megillető termé szetbeni juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának a költségviselőjét, g) a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesí tési megbízottat megillető díjazást, h) a gyakorlati képzés időtartama alatt a tanuló felügyeletéről gondoskodni köteles személy megne vezését. (7) Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a meg kötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghala dó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, ak kor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesítheti az (1) bekezdésben foglaltakat. (8) Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa meg kötött tanulószerződést az abban foglalt határidő le járta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettségeterhére atanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az Art. önel

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

lenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően a szer ződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.

vel kötött megállapodása alapján adatot szolgáltat az alapkezelőnek.

11.§ 9. § (1) A hozzájárulásra kötelezett a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, b) a 8. § (1) bekezdés szerinti csökkentő tétel éves összegét, c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kö telezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti mega tárgyévet követő év február 25. napjáig az állami adóhatóságnak. (2) A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónap jára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. (3) Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezett ség, azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) bekezdésében foglalt feltétel telje sülése esetén visszaigényelhető. (4) Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy viszszaigényli a (3) bekezdés szerinti összeget. (5) A befizetett előleg és az éves nettó kötelezett ség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni, vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. (6) A kettős könyvvitelt vezető, eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alap jának a 2. § (5) bekezdés b) pontja, valamint e) pontja szerinti meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett - az (1) bekezdés szerinti éves bevallásában figyelembe nem vett -változása esetén a szakképzési hozzájárulás kü lönbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utol só napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza. (7) A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését legkorábban a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti.

10. § (1) Az állami adóhatóság a Nemzeti Foglalkoztatá si Alapot megillető szakképzési hozzájárulást havon ta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig átutalja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Magyar Államkincstár nál vezetett számlájára. (2) Az állami adóhatóság a hozzájárulásra kötele zett szakképzési hozzájárulási alapjáról és mértéké ről, az e törvény szerinti csökkentő tételről a bevallási időszakot követően, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hozzájárulások átutalásáról az alapkezelő

(1) A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzésihozzájárulás-bevallási, -befizetési és -elszámo lási kötelezettsége e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzés végre hajtásának céljából a gazdasági kamara közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosít az állami adóhatóság részére az általa vezetett, a szakképzésről szóló tör vényben meghatározott, a gyakorlati képzés szervezé sérejogosult hozzájárulásra kötelezettekről, valamint a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásaihoz.

III. fe je ze t / A képzés, v a la m in t a képzési rendszer fejlesztésének tám ogatása

12.§

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alapré szének (a továbbiakban: alaprész) éves költségvetési törvényben meghatározott, „Szakképzési és felnőttképzési támogatások” elnevezésű eredeti kiadási elő irányzata tartalmazza: a) a kormánydöntésén alapuló, aa) a 14. § szerinti támogatásra, ab) a szakképzéssel, illetve a felnőttképzéssel összefüggő, központi program teljesítésére szolgáló keretösszeget, b) a hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzés ről szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet normatív támogatását szolgáló keretösszeget, c) a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakisko lai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban álló, a gazdaság által az adott megyében igényelt szakképe sítést tanulókat megillető - a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatáro zott - szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására a költségvetési évre megállapított keretösszeget, d) a költségvetési törvény által előírt európai uni ós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szak képzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított keretösszeget, e) a decentralizált keretösszeget, amely az a)-d) pont levonását követően fennmaradó összeg 75%-a, f) a központi keretösszeget, amely az a)-e) pont levonását követően fennmaradó összeg.

| 277

(2) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - a 12. § a) pontjában szereplő támogatási döntések figyelembevételével - meghatározza a 12. § szerinti keretösszegek mértékét. (3) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős mi niszter -a (2) bekezdésben foglaltakon túl a) dönt -a 18. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak figyelembevételével -az alaprész központi keretének elosztásáról, szakképzési és - miniszteri rendeletben meghatározott - felnőttképzési célú felhasználásáról, a decentralizált keret megyénkénti felosztásáról, a decentralizált keret terhére kiírandó pályázati célok prioritásairól, a központi és decentralizált keret terhé re nyújtandó támogatásokról, b) felelős az alaprész ba) pénzeszközei nyilvántartásáért, felhasználá sának jogszerűségéért és ellenőrzéséért, bb) bevételei beszedésének elrendeléséért, be) követeléseinekbehajtásáért, a pénzügyi garan ciák érvényesítéséért, c) határoz az alaprész felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról, d) kezdeményezi az alaprész pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat, e) ellátja az alaprésszel kapcsolatos, külön tör vényben meghatározott egyéb feladatokat. 14. § A kormány döntése alapján - erre irányuló kére lem eseténa) képzési célú támogatás nyújtható a legalább 50 fő részére munkahelyet teremtő, Magyarország terüle tén székhellyel, fiókteleppel rendelkező befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazda sági társaság számára, b) támogatás nyújtható a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. mellékletében meghatározott vállalkozások körébe nem tartozó hozzájárulásra kötelezett részére olyan tanműhely létesítéséhez, amelyben a hozzájáru lásra kötelezett az iskolai rendszerű szakképzés kere tében az 5. § aj pont ab) alpontjában meghatározottak szerint gyakorlati képzés folytatását tervezi, c) a b) pont alapján támogatásban részesített hoz zájárulásra kötelezett részére a tanműhelyben folyta tott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jogának a megszerzéséhez és a szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez.

15. § Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtha tó a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szer 13. § vezet részére, az általa kötött tanulószerződés alap (1) Az alaprész feletti rendelkezési jogot a szakképján folytatott gyakorlati képzésre a 12. § b) pontjában zésért és felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja. meghatározott keretösszeg mértékéig. HVG I T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

27 8

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

16.§ Az állam az alaprész pénzeszközeiből a közokta tási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás ban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban álló, a gazdaság által az adott megyében igényelt szakképesítést ta nulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj biz tosításával a 12. § c) pontja szerint rendelkezésre álló költségvetési évre megállapított keretösszeg mérté kéig támogatást nyújthat. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat az iskola látja el.

(2) Az alaprész központi keretéből az iskolai rend szerű képzéssel összefüggésben -az (1) bekezdésben foglaltakon túl - támogatható a) a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményeiben, b) a szakképzésről szóló törvényben meghatáro zott szakképzési megállapodással rendelkező szak képzést folytató intézményben, c) a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában, d) a szakképző iskola fenntartójával kötött megál lapodás alapján az iskolai rendszerű gyakorlati kép zésben részt vevő állami felnőttképzési intézménynél, 17. § e) a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigé A 12. § e) pontja szerinti decentralizált keret nyes alapképzési szak keretében a) a 19. § (l)-(3) bekezdése szerinti célokra folytatott szakképesítést, illetve szakképzettséget használható fel. és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fej I lesztésére irányuló beruházás. 18. § (3) Az alaprész központi keretéből az iskolai rend (1) Az alaprész központi kerete szerű képzéssel összefüggésben támogatás nyújtható a) a 19. §-ban meghatározott szakképzési cé vagyoni értékű jogok közé porolható szoftverfelhasz lokra, nálási jog megszerzésére, illetve szellemi termékek b) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatá közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülő rozott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra, szoftvertermék beszerzésére is [az (l)-(3) bekezdés valamint ben foglaltak a továbbiakban együtt: beruházási célú c) az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel támogatás]. összefüggő, a (2) bekezdésben meghatározott felada (4) Az (l)-(3) bekezdés, valamint„a 17. § szerinti tai ellátásához - az oktatásért felelős miniszter és a támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján tör szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter ténik. által évente megkötött külön megállapodás alapján (5) Az alaprész központi keretéből támogatás - szükséges forrás biztosítására, illetve támogatás nyújtható aizakképesítésért felelős miniszter által a nyújtására szakképzésről szóló törvény alapján működtetett ku használható fel. tató és fejlesztő-szolgáltató intézetnek a szakképzés (2) Az oktatásért felelős miniszter (1) bekezdés c) korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz pontja szerinti feladatai: fejlesztéshez és központi programok kidolgozásához, a) a köznevelésről szóló törvényben szabályozott valamint az általa szervezett szakmai elméleti és pályaorientáció, a szakiskolai és szakközépiskolai gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, általános műveltséget megalapozó oktatás kerettangyakorlati oktatók továbbképzéséhez, az országos terveinek kialakítása és fejlesztése, valamint ezen szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez. Az feladatok ellátásához kapcsolódó kutatási, monito intézet a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános ringtevékenység, pályázatot írhat ki. b) a középfokú beiskolázás központi írásbeli fel (6) Az alaprész központi keretéből beruházási vételi vizsgájának előkészítéséhez, szervezéséhez célú támogatás nyújtható az állami szakképzési és kapcsolódó, valamint a szakképző iskolákat érintő felnőttképzési szervnek. hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos fejlesztési felada (7) Az alaprész központi keretéből támogatás tok ellátása, nyújtható a gazdasági kamaráknak - a gazdasági c) a szakképző iskolai tanulói létszámarány alap kamaráknak nyújtott támogatási kereten belül, a gaz ján az alapkészségek teljes körű mérése, dasági kamarák szakképzési feladatellátásában meg i) a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgo állapodás alapján együttműködő országos gazdasági zás tekintetében a közoktatási információs rendszer érdek-képviseleti szervezeteknek -a gazdasági kama fejlesztése. rákról szóló törvényekben, valamint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladataik, továbbá 19. § a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megál (1) Az alaprész központi keretéből az iskolai rend lapodásban foglalt szakképzési feladatok ellátására. szerű képzéssel összefüggésben támogatható a tanu (8) Az (5)-(7) bekezdés alapján kapott támogatá lószerződéssel a hozzájárulásra kötelezettnél az 5. § a) sokat egyéb bevételként kell elszámolni. pont ab) alpontjában foglaltak szerint folyó gyakorlati (9) Az alaprész központi keretéből - kérelemre képzés azon tanulók esetében, akiknek a (2) bekez támogatás nyújtható az országos gazdasági érdekkép dés a) pontjában felsorolt intézményekben folyik az viseletek, a szakképzés fejlesztésében közreműködő elméleti képzése. közalapítványok és szakmai szervezetek részére a HVG | T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

szakképzésfejlesztéssel összefüggő feladataik ellátá sához, valamint -nyilvános pályázat útján -országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez. (10) Az alaprész központi keretéből támogatható az (l)-(3) bekezdés szerint beruházási célú támoga tásra jogosultnál a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált tovább képzése. 20.§ (1) Az alaprészből nyújtott támogatások részletes feltételeiről -ha jogszabály másként nem rendelkezik -szerződésben kell megállapodni. A szerződést -a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, az alaprész kezelésére vonatkozó eljárásrendben meghatározot tak szerint - az állami szakképzési és felnőttképzési szerv köti meg. ✓ (2) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek nyújtott támogatásra vonatkozóan -a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntése alapján -a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy az állami szakképzési és felnőttképzési szerv köti meg a szerződést. (3) Az alaprészből nyújtott támogatásról kötött támogatási szerződés tartalmazza: a) a támogatásban részesülő aa) nevét, ab) székhelyét, ac) adószámát, ad) statisztikai számjelét, ae) cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkor mányzati társulás esetén törzskönyvi nyilvántartási számát, szakképző iskola, valamint felsőoktatási in tézmény esetében az intézmény OM-azonosítóját, b) a támogatásban részesülő állami adóhatóság nál bejelentett pénzforgalmiszámla-számát (a fenn tartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot) és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható, c) a támogatás célját, a felhasználás részletes le írását, d) a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését, e) a támogatásban részesülőnek a támogatott prog ramhoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszköz összegét, f) a beruházás, illetve a program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a tá mogatás felhasználásáról történő szakmai és pénz ügyi elszámolás módját és időpontját, g) a beruházási célú támogatásoknál a fejlesz téssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot, h) a szerződésszegés, illetve a támogatás nem ren deltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményeit,

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

sllátáságos tható nogaéhez ábbá lárok, vább-

:letes <ezik ■a (2) )rész :ozotpzési lelős Itségzóan szter ésért >yaz meg ötött

¡étén ikorrtási si int, óságfennímlaItató ható, es leátés

prog-

?yéb

?nek a tá>énzlesz;atói írenyeit,

| 279

vel az etörvény hatálybalépését megelőzően hatályos i) a beruházási célú támogatásoknál a jelzálogjog IV. fejezet szabályokat kell alkalmazni. megszűnésének feltételeit, Záró rendelkezések j) azon körülményeket, amelyek fennállása esetén (2) A 2011. évben kezdődő üzleti évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettségét a naptári évtől eltérő üz a támogatást nyújtó a szerződéstől való elállás jogát 7. Felhatalmazó rendelkezések leti évet választó hozzájárulásra kötelezett 23. § gyakorolja, aj az üzleti év első napjától december 31. napjáig k) mindazt, amit az államháztartás működési (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendelet időarányosan az etörvény hatálybalépését megelőző rendjéről szóló kormányrendelet előír. ben állapítsa meg en hatályos szabályok szerint, aj a 8. § (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzési (4) Az alaprészből nyújtott támogatások felhasz b) e törvény hatálybalépését követően e törvény nálásának ellenőrzését az állami szakképzési és fel normatívák mértékét és a csökkentő tétel számításá szerint nőttképzési szerv, a szakképzésért és felnőttképzésért nak szabályait, teljesíti. felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint b) a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal, az ösz (3) A 2011. évben kezdődő üzleti év esetén a (2) töndíj folyósításával kapcsolatban felmerült költsé a jogszabályokban meghatározott egyéb szervek vég bekezdés a) pontjában meghatározott időszakban gektérítésével, valamint az ösztöndíjban részesülő és zik. a) a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hoz tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztató zájárulásra kötelezett a hozzájárulási kötelezettségét oktatását vcgző tanárok díjazásával kapcsolatos sza 21.§ az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felé, bályokat, (1) Az alaprész központi kerete terhére nyújtott b) a gyakorlati képzést nem szervező hozzájá támogatások kedvezményezettjeinek a támogatási ej az alaprészből a 14. § alapján nyújtott támogatá rulásra kötelezett a hozzájárulási kötelezettségét az sok mértékére, feltételeire, folyósítására, elszámolásá program végrehajtásával összefüggésben felmerülő állami adóhatóság felé működtetési költségei finanszírozására a támogatási ra és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. 2012. február 25-éig benyújtandó soron kívüli be (2) Felhatalmazást'kap a szakképzésért és fel összeg legfeljebb 5százaléka használható fel. vallásban teljesíti. nőttképzésért felelős miniszter, hogy - az állam(2) Az alaprészből kifizetések az adott naptári (4) A 2011. évben kezdődő üzleti év esetén, ha a (2) háztartásért felelős miniszterrel és az adópolitiká évben csak a ténylegesen befolyt bevételek erejéig bekezdés a) pontjában meghatározott időszakban a ért felelős miniszterrel egyetértésben, az oktatásért teljesíthetők. felelős miniszter és a szakképesítésért felelős mi hozzájárulásra kötelezett a kötelezettségét részben a (3) Tárgyéven túli fizetési kötelezettséget a szak saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló niszter véleményének kikérésével - rendeletben képzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az alap 2001. évi Cl. törvény 20. jj-ában meghatározott felnőttállapítsa meg rész 40 százaléka mértékéig vállalhat. képzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló a) az alaprészből nyújtott támogatásokkal össze 1992. évi XXII. törvény szerinti tanulmányi szerződés függésben - a 14. §-ban meghatározott támogatások 22. § vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kivételével - a támogatás mértékére, feltételeire, fo (1) A hozzájárulásra kötelezett az alaprészből a 14. kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogsza lyósítására, valamint a támogatás felhasználásáról § b) és ej pontja szerint a kormány egyedi döntésén bályban meghatározott költségei elszámolásával tel történő elszámolásra és ellenőrzésre, továbbá a támo alapuló támogatást, valamint a 19. § (l)-(3) bekezdé jesíti, 2012. február 25-éig a jogszabályban előírt adat gatásra irányuló pályázatok kiírására és elbírálására se alapján pályázat útján kapott beruházási célú tá szolgáltatási kötelezettségét is teljesíteniekell a fővárosi, vonatkozó szabályokat, mogatást a tőketartalékba helyezi, majd azt lekötött megyei kormányhivatal munkaügyi központja részére. b) az alaprészből felnőttképzési célra nyújtott tá tartalékként mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés (5) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős mi mogatások részletes szabályait, időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendel niszter a 12. § szerinti keretösszegeket a (2)-(4) bekez ej a 31. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás kezni. désre, valamint a 32. § (1) bekezdésében foglaltakra részletes szabályait. (2) Az alaprészből kapott beruházási célú támo figyelemmel tervezi. gatásból vásárolt és a támogatással létrehozott in 8. Hatályba léptető rendelkezések gatlanra legalább tízéves időtartamra jelzálogjogot, 27. § 24. § valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell beje (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az etörvény (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatá gyezni a támogatást nyújtó szerv javára a támogatás hatálybalépése előtt felsőfokú szakképzés keretében rozott kivétellel -2012. január 1-jén lép hatályba. mértékéig. A jelzálogjog megszűnésének feltételeiről gyakorlati képzés szervezésével teljesítette hozzájáru (2) Az 1. § ej és ej pontja, valamint az 5. § ej pontja a támogatási szerződésben kell rendelkezni. lási kötelezettségét, és a gyakorlati képzésre 2012. szeptember 1-jénlép hatályba. (3) Ha a támogatásban részesülő a támogatást aj együttműködési megállapodás alapján került (3) A 17. § b) és c) pontja 2013. január 1-jén lép ha nem a támogatási szerződésben meghatározott cél sor, e törvény hatálybalépését követően az együttmű tályba. ra fordítja, vagy a kapott támogatásból beszerzett ködési megállapodás szerinti időtartamból még hátra (4) A 37. § 2014. január 1-jénlép hatályba. eszközt, illetve megvalósított létesítményt nem a lévő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél támogatási szerződésben meghatározott rendelteté a 8. § (1) bekezdését kell alkalmazni, 9. Á tm eneti rendelkezések sének megfelelően használja, továbbá a beszerzett b) hallgatói szerződés alapján került sor, etörvény 25. § eszköz a támogatási szerződésben meghatározott idő hatálybalépését követően a hallgatói szerződésben A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alap előtt kikerül a kedvezményezett birtokából, illetve a része javára fennálló követelések és terhére vállalt kö meghatározott időtartamból még hátralévő időre a létesítményt megszünteti, a kapott összeget visszafi hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a 8. § (l)-(2) telezettségek a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési zetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás alaprészét illetik meg és terhelik, ideértve az aktív és bekezdését kell alkalmazni. folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat (2) A felsőfokú szakképzés keretében folyó gya passzív elszámolásokat is. kétszeresével növelt összegben a Nemzeti Foglal korlati képzésre akár együttműködési megállapodás, koztatási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett 26. § akár hallgatói szerződés alapján került sor, a képzés számlájára az alaprész javára vissza kell fizetni. A (1) A hozzájárulási kötelezettség 2011. évre vonat ből az e törvény hatálybalépését követően még hátra visszafizetett támogatás összegével a tőketartalékot kozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimuta lévő időre a hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél a - a lekötött tartalék megszüntetése után - csökken tott visszatérítést is, a (2) bekezdés figyelembevételé 8-§ (3)-(7) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell. teni kell. HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

280

| SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

28. § (1) E törvény hatálybalépése előtt a Munka erő-piaci Alap képzési alaprészéből, valamint annak jogelődjétől, a fejlesztési és képzési alaprészből kapott beruházási célú támogatás sal megvalósított gyakorlati képzést szolgáló létesítményt, ha a támogatási szerződésben meghatározott időtartam még nem telt el, az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni nem lehet. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzést szolgáló létesítmény ere deti rendeltetésének megfelelően tovább nem működtethető, a létesítmény szükségessé váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti az érintett szakképző iskola fenntartóját, feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtet ni. Amennyiben a szakképző iskola fenntartó ja elővásárlási jogával nem él, akkor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, aki a le gelőnyösebb vételi ajánlatot teszi, feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gya korlati képzésére kívánja továbbműködtetni. A vételi ajánlatok elbírálásáról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter dönt. Ha az elővásárlási jog jogosultjai e jogukkal nem él nek, akkor az ingatlan vételárából a 22. § (3) be kezdésében meghatározottak szerint az ingat lanhoz nyújtott támogatást vissza kell fizetni. 29. § Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa e törvény hatálybalépése előtt megkötött tanulószerződést vagy hallgatói szerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt, e törvény hatály balépését követően jogellenesen felmondja, a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles a szakképzési hozzájárulási kötelezett sége terhére a szerződés alapján annak felmon dásáig a) az elszámolt költségek teljes, az igénybe vételi kamattal növelt összegét az állami szak képzési és felnőttképzési szervnek a Magyar Államkincstárnál vezetett Nemzeti Foglalkoz tatási Alap területi előirányzat-felhasználási keretszámlájára (a továbbiakban: EFK számla) befizetni, b) a 8. § (1) bekezdés szerinti csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően az állami adóható ságnál vezetett számlára visszatéríteni.

sére fordított kiadását, költségét a szakképzési hozzájárulás terhére legkésőbb 2011. december 31-éig elszámolta, a tárgyi eszközt köteles elkü lönítetten nyilvántartani és 5 évig - ha a tárgyi eszköz ingatlan, 10 évig - gyakorlati képzés cél jaira használni. (2) Ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakor lati képzés szervezését vagy az adott szakké pesítés gyakorlati képzésének a szervezését megszünteti, az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint a szak képzési hozzájárulási kötelezettség terhére be szerzett tárgyi eszköznek és beruházásnak - a képzés megszűnése időpontjában fennálló - az (1) bekezdés szerint még hátralévő használati kötelezettség idejével arányos bekerülési érté két legkésőbb a megszüntetéssel egyidejűleg be kell fizetnie az EFK számlára. (3) Mentesül a (2) bekezdés szerinti befizeté si kötelezettség alóri a) a jogutóddal megszűnő gyakorlati kép zést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha jogutódja hozzájárulásra kötelezett, és a gya korlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá b) a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakor lati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakor lati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát a szak képzésről sióló törvényben meghatározott térségi integrált szakképző központ keretében működő nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek térítésmentesen átadja. (4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti eszközátadást más adókötelezettség nem terheli. 31. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint a 2011. évben nyúj tott fejlesztési támogatás a támogatási szerző désben meghatározott célokra legkésőbb 2012. december 31. napjáig használható fel; az ezen időpontig fel nem használt fejlesztési támoga tási összeget 2013. január 30-áig be kell fizetni

az EFK számlára. (2) A fejlesztési támogatásban részesített e törvény hatálybalépését megelőzően 5 évre, ingatlan esetén 10 évre vonatkozóan köteles el számolást készíteni és 2013. március 15. napjáig adatot szolgáltatni az állami szakképzési és fel nőttképzési szerv részére az e törvény hatályba lépését megelőzően hatályos szabályok szerint fogadott fejlesztési támogatásból megvalósult 30. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az e fejlesztésekről. Az állami szakképzési és fel nőttképzési szerv az elszámolást 60 napon belül törvény hatálybalépését megelőzően hatályos ellenőrzi, a fejlesztési támogatásban részesített szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés szervezésével elszámolását elfogadja, vagy a jogszerűtlen felhasználás miatti befizetési kötelezettségét meg teljesítette, és a csoportos gyakorlati képzést állapítja. A megállapított összeget a fejlesztési közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzé

HVG | T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

támogatásban részesített 30 napon belül köteles befizetni az EFK számlára. 32. § (1) Az Art.-ban meghatározott elévülés idő tartama alatt a hozzájárulási kötelezettségét az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint gyakorlati képzés szervezésé vel teljesítő kötelezettnek a) e kötelezettsége teljesítését a benyújtott elszámolás alapján továbbra is az állami szak képzési és felnőttképzési szerv ellenőrzi, vala mint b) az önellenőrzést is az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez kell benyújtania. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre és az önellenőrzésre, továbbá az ezen eljárások alap ján a hozzájárulásra kötelezettet terhelő befize tésre vagy a visszatérítési igény érvényesítésére értelemszerűen az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok az irányadók. (3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint nyújtott fejlesztési támogatások, valamint a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások felhasználásának az/lszámoltatását és ellenőr zését az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi. 33. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint a régiónként meg határozott hiány-szakképesítések a régiókba tartozó megyékben is hiány-szakképesítésnek minősülnek. 10. Hatályon kívül helyező rendelkezések 34. § (1) Hatályát veszti a) a szakképzési hozzájárulásról és a kép zés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény, b) a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló 2007. évi CII. törvény, c) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XLIV. törvény. (2) Hatályát veszti a felnőttképzésről szóló 2001. évi Cl. törvény aj 21. § (5) bekezdése, b) 25. §-a és az azt megelőző alcím. (3) Hatályát veszti a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szak képzési hozzájárulás terhére történő elszámo lásáról szóló 15/2009. (VII. 24.) SZMM-rendelet, azzal, hogy a rendeletet a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

vonatkozóan 2009. szeptember 1-jéig kiírt pályá fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek zatok keretében megvalósuló képzésekre - a saját nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-ai munkavállalók részére szervezett képzés költsé 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá geinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő tartozó támogatásokra vonatkozóan kiírt pályá elszámolásáról szóló 15/2009. (VII. 24.) SZMMzatok keretében megvalósuló képzésekre 2013. rendelettel hatályon kívül helyezett - a szakkép december 31-éig alkalmazni kell. (4) A Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazá zési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra köte sában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös lezett költségei elszámolásának feltételeiről és az piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról elszámolás szabályairól szóló 13/2006. (XII. 27.) szóló, 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizott SZMM-rendelet szabályait kell alkalmazni. sági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra

| 281

35. § Az 1. § b) és d) pontja, valamint az 5. § b) pontja 2012. szeptember 1-jén hatályát veszti. 36. § A 17. § a) pontja 2013. január 1-jén hatályát veszti. 37. § A 34. § (3) és (4) bekezdése 2014. január 1-jén hatályát veszti.

280/2011. (XII. 20.) kormányrendelet 6. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szer

a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról

vezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét a (2)-[k) bekezdésben meghatáro zott módon számított csökkentő tétel összegével csökkentheti. (2) A hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatí va napi összegét az alapnormatíva összegéneklOO-zal történő elosztásával kell kiszámítani. (3) A tárgyévre vonatkozó csökRéntő tétel éves összegét hallgatónként a (2) bekezdés szerinti gyakorlati képzési norma tíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napokszámánakszorzata képezi.

A kormány a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fej

(¿r) A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csök

[k) A szakképzési hozzájárulási előlegfizetésénél a tárgyév

lesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (1)

kentőtétel havi összegétatárgyévl-11. hónapjára vonatkozóan

1-11. hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét

bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az alap

tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a

hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a

törvény 15. cikkének (3) bekezdésében foglalt feladatkörében

tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának

eljárva a következőket rendeli el:

szorzata képezi.

1. § A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezé sével teljesítő hozzájá rulásra kötelezett képzésre fordított költsé-

§ (l) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző Iskola

szorzata képezi. 7. § Ez a rendelet2012. januárl-jén lép hatályba.

tanulójávalkötötttanulószerződésalapjánfolytatott gyakorlati

geihezazállam e rendeletben meghatározottmódon járul hozzá.

képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségé

Melléklet a 280/2011. (XII. 20.)

2. § A gyakorlati képzési normatíva számításához figye

nek, éves bruttó kötelezettségét a (2) bekezdés szerint megha

kormányrendelethez

lembe vehető alapnormatíva 2012. évre vonatkozó összege a

tározott csökkentő tétel összegével csökkentheti.

szakképzési hozzájárulásról és a képzésfejlesztésénektámoga-

(2) A csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozó

tásáról szóló 2011. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Szht.), a

an - amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes

2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési törvény

időtartamára fennáll-tanulónként az alapnormatíva összege

ben meghatározott összeg.

és a mellékletben szereplő, a tanulószerződésben megnevezett

3. § A szakképzési hozzájárulást az Szht. 5. § szerint gya korlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét az e rendeletben meghatá rozott módon számított csökkentő tétel figyelembevételével csökkentheti. k. § (l) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakközépis kolával vagy szakiskolával (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) kötött együttműködési megállapodás alapján folytatott

szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni. (3) Amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév tel jes időtartamára nemállfenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel éves összege a [k) és (6) bekezdés szerint számított havi csökkentő tételek összege. {k) A szakképzési hozzájárulási előlegfizetésénél a csök kentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozó

gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kö

an tanulónként a (2) bekezdés szerintszámított csökkentő tétel

telezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét a [íj-(k)

éves összegének egy tizenketted része képezi.

bekezdésben meghatározott módon számított csökkentő tétel összegével csökkentheti.

(5) Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a csökkentő tétel [k) bekezdés szerint meghatározott ősz-

(2) Az együttműködési megállapodással érintett tanuló

szege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után

esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra

először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap

meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő

gyakorlati képzést teljesített. (6) Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az

elosztásával kell kiszámítani.

Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmacsoport sorszáma

megnevezése

Szakmacsoportos súlyszorzó

Egészségügy

0,9933

Szociálisszolgáltatások

0,6279

Oktatás

0,6it88

Művészet, közművelődés, kommunikáció

0,8245

Gépészet

1,2882

Elektrotechnika-elektronika

1,2476

Informatika

0,7872

Vegyipar

0,8347

Építészet

1,2781

Könnyűipar

1,2359

10. 11.

Faipar

1,2011

12.

Nyomdaipar

0,7871 0,7609

13.

Közlekedés

14.

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

15.

Közgazdaság

16.

Ügyvitel

1,1143

17.

Kereskedelem

1,0513

0,616 0,7118

(3) A tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét

adott hónapra vonatkozóan a csökkentő tétel (k) bekezdés

18.

Vendéglátás

1,2846

tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és

szerintszámított összegétaz adott hónapból a tanulószerződés

19.

Egyéb szolgáltatás

0,8406

a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának

megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári

20.

Mezőgazdaság

1,1819

napjai számának arányában kell meghatározni.

21.

Élelmiszeripar

1,2622

szorzata képezi.

HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

282

K Ö T E LE ZŐ E G E S Z S E G B IZ T O S ÍT Á S

1997. évi LXXXIII. törvény (T.) i)

rendeltetés szerintifixcsoport: rendeltetési csoport

szintjén m egképzett támogatási csoport,

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelettel (R.) egységes szerkezetben

j) rendeltetési csoport: az MSZ EN ISO 9999 szabvány szerinti negyedik szintű nyolcjegyű besorolási csoport (IS08), k) rövid használati idejű eszköz: hat hónapnál nem hosszabb kihordási idejű, egyszer használatos eszköznek nem minősülő gyógyászati segédeszköz, I) kombinált kiszerelés: olyan gyógyászati segédesz köz, amely úgy jö n létre, hogy a forgalom ba hozó kettő vagy több, általa forgalom ba h ozott, azonos kihordási idejű, egyszer használatos vagy rövid használati idejű eszközt - az eszközök csomagolására vonatkozó szabá lyok b e ta rtá s á va l-g yá rila g egy kiszerelésbe helyez, és e kiszerelésre vonatkozóan a Gyftv. 32. §-a szerinti külön

Az Országgyűlés az alaptörvényben foglalt elvekből kiindulva, az esélyegyenlőség érdeké ben az állampolgárok számára az egészségük megőrzéséhez, helyreállításához és egészségi állapotuk javításához szükséges egészségügyi ellátásra, továbbá a foglalkoztatottak betegsége miatt kieső jövedelmük részleges pótlására a kö telező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint azok igénybevételének szabályairól a következő

e llá tó s z a k ig a z g a tá s i s z e rv e ire (a to v á b b ia k b a n :

törvényt alkotja:

to s íto ttfo g la lk o z ta tó já ra és a n n a k k ifiz e tő h e ly é re .

I. fe je ze t Á ltalános rendelkezések

egészségbiztosítási szakigazgatási szerv), to vá b b á a

T. 1. §

(1) A törvény hatálya a) társadalombiztosítás ellátásaira és a ma gánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgál tatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosított, továb bá egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, valamint baleseti ellátásra és szerződés alapján egyes egészségbiztosítási ellátásokra jogosult személyekre, b) a Tbj. szerint társadalombiztosítási járulé kot fizető személyekre és szervezetekre, c) az egészségbiztosítási ellátások teljesíté sében szerződés alapján részt vevő szolgáltatókra, d) az Egészségbiztosítási Alapból (a továb biakban: E. Alap) finanszírozott ellátásokra terjed ki. (2) A m egváltozott m unkaképességű személyek egészségbiztosítási ellátások körébe tartozó ellátásairól külön törvény rendelkezik.

(3)

A(2) bekezdésben foglaltakon tú l e rendelet alkal

kö te lező egészségbiztosítás kere té b e n s z o lg á lta tá st

mazásában az Ebtv. 5/B §-ában fo g la lt fogalom m egha

n y ú jtó egészségügyi s z o lg á lta tó k ra , g y ó g y s z e rt és

tározásokat kell figyelem be venni.

gyó g yá sza ti segédeszközt fo rg a lm a zó , ille tv e k isz o l

M A korm ány egészségbiztosítóként - ha korm ány-

g á lta tó , g y ó g yá s za ti e llá tá s t n y ú jtó egészségügyi

rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-etjelöli

s z o lg á lta tó k ra , a g yó g yá s za ti segédeszközt egyedi

ki az Ebtv. 5/B § n) pontjában, 9. §-ában, 20. § (l) bekez

m é re tv é te l a la p já n g y á rtó - egészségügyi sz o lg á lta

désében, 20/A § (3) és (8) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés

tó n a k nem m in ő s ü lő - szem élyekre, to vá b b á a b iz

a) p o n t aa)a lpontjában, b)és e)po n tjában, 26. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (10) bekezdésében, 30. §-ában,

(2) E rendeletalkalm azásában

30/A §-ában, 31. § (2) js (7) bekezdésében, 32. §-ában, 35.

a) gyógyfürdő: az a létesítmény, arríit a természetes

§ (4)-(5) és (7) bekezdésében, 36. § (l)-(2 ) és (6 )-(9 ) be

g yógytényezőkről szóló re n d e le t alapján az Országos

kezdésében, 38. § (l)-(2 ) és (íf)-(6 ) bekezdésében, 38/A

Tisztifőorvosi Hivatal annak nyilvánít,

§-ában, 38/B §-ában, 38/C §-ában. 65.5 (2) bekezdésé

A törvény hatálya

kérelmet n yú jt be az OEP-hez.

jövedejem:

ben. 68/A § [k) bekezdésében, 70. § (1) bekezdés b)-c)

M á z egészségbiztosítás pénzbeli e llá tása i ösz-

pontjában és (k)-(5) bekezdésében, 79/A §-ában, 80. §

szegének kiszám ításánál az Ebtv. á lta l m eghatározott

(1) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében fo g la lt felada

időszakban a b iztosított által elért, a Tbj. 19. § (3) bekez

tok ellátására.

dése szerintfizetendő egészségbiztosítási já rulé k alapját képező jövedelem , bb)

(5) A korm ány egészségbiztosítóként az egészségbiz tosítási szakigazgatási szervet jelöli ki az Ebtv. 27.5 (1) és

az Ebtv. 26. §-a és 50. §-a alapján b e n y ú jto tt (2) bekezdésében a 12.5 (k) bekezdésében m eghatározott

m éltányossági kérelm ek elbírálásánál a szem élyi jö

feladatok kivételével, 27. S (5)-(7) bekezdésében. 62. § (2)

vedelem adóról szóló törvényben jö ve de le m ké nt meg

bekezdés c)pontjában. 69. S-ában. 70.5 (1) bekezdés a)

határozott vagyoni érték (bevétel) m unkavállalói já ru

pontjában és (3) bekezdésében. 72. § (1) bekezdésében.

lékkal, személyi jövedelem adóval, egészségbiztosítási

80. § (5) bekezdésében. 81.5 (1) bekezdésében fo g la lt

és nyugdíjjárulékkal, m agán-nyugdíjpénztári tagdíjjal,

feladatok ellátására.

va la m in t a jövedelem adóról szóló törvényben elism ert

(6) A korm ány egészségbiztosítóként az OEP-et és az

költségekkel csökkentett része, függetlenül a ttó l, hogy

egészségbiztosítási szakigazgatási szervet együtt jelöli ki

adóm entesnek vagy adókötelesnek m inősül,

az Ebtv. 5. §-ában. 27. § (11) bekezdésében. 5 0 .5-ában. 72.

c) irányadó időszak: az ellátásra jogosultságot meg előző naptári év első napjától az ellátásra jogosultságot megelőző napigterjed, ha a biztosítás folyam atos, d) számítási időszak: az Ebtv. ¿*8. § (2)-(3) bekezdé sében m eghatározott időszak, e) funkcionális alcsoport: az MSZ EN ISO 9999 szab vány szerinti h a to d ik szintű tize n ké t jegyű besorolási csoport (IS012),

S (2) bekezdésében. 79.5 (l) és (3) bekezdésében. 80. S(2) bekezdésében fo g la lt feladatok ellátására. (7) A korm ány vasutas egészségbiztosítási szervként a fővárosi korm ányhivatal egészségbiztosítási szakigaz gatási szervét je lö li ki az Ebtv. 70. § (3) bekezdésében fo g la ltfe la da to k ellátására. (8) A 38/A § (1) és (3) bekezdésében, a 40. § (2) bekez désében, a

§ (2) bekezdésében és a 49/A § -b a n , va

R. 1. § (1) E re n d e le t h a tá lya k ite rje d a b iz to s íto t

f)funkcionális csoport: az MSZ EN ISO 9999 szabvány

la m in t az Ebtv. 81. § (1) bekezdésében fo g la lt esetekben

ta k ra , az Országos Egészségbiztosítási P én ztárra (a

szerinti ötö dik szintű tízjegyű besorolási csoport (IS010),

a fővárosi és megyei korm ányhivatalok m in t kifizetőhe

to v á b b ia k b a n : OEP), a fő v á ro s i és m egyei k o rm á n y -

g) funkcionális elv szerintipxcsoport: funkcionális lyek tekintetében az OEP já r el. csoport vagy funkcionális alcsoport szintjén megképzett (9) A kifizetőhelyek eljárására - az Ebtv.-ben fo g la lt

h iv a ta lo k e gészségbiztosítási p é n z tá ri fe la d a to k a t

HVQ |T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

Alapelvek T. 2. § (1) Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások - e törvény keretei között és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendek figyelembevételével a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben foglalt ki vételekkel - az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe. (2) A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások az e törvényben foglalt kivételekkel - a pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség gel arányosan vehetők igénybe. T. 3. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal illetik meg az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosult személyeket. (2) Az egészségügyi szolgáltatásra hajlékta lanként jogosult személyt az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint illetik meg. T. 4. §

Az állam az e törvényben meghatározott ellá tások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az E. Alapból nem fedezhe tők. T. 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítot tat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. T. 5/A § Az utazásiköltség-térítéssel, a külföldön történő gyógykezeléssel összefüggő eljárások kal, a méltányosságból igénybe vehető egész ségügyi szolgáltatásokkal, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a Tbj. 13. §-a alapján indult eljárá sokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt, kivéve ez utóbbi esetben az európai egész ségbiztosítási kártyával és az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.

bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, ab) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, ac) a baleseti táppénz és baleseti járadék te kintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított és a Tbj. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személy, ad) a baleseti egészségügyi szolgáltatás tekin tetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 15. §-ának (1) és (2) bekezdésében megha tározott személy, b) egészségügyiszolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jo gosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, c) gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános sza bályairól szóló, 2006. évi XCVIIlf. törvény hatálya alá tartozó gyógyszertár, d) gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot sza bályozó törvények módosításáról szóló, 2005. évi XCV. törvény 1. §-ának 1. pontjában meghatáro zott termék és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, e) gyógyászati segédeszköz: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédesz köz-ellátás, valámint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló, 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 3. §-ának 6. pontja szerinti eszköz, f) hatálytalan 2010. január 1-jétől, g) gyógyászati ellátás: az orvosi rehabilitá ció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló rendeletben meghatározott ellátás, h) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, i) közös háztartás: a Tbj. 4. §-ánakxJ pontjá ban foglaltak szerinti szállás-, lakó- és tartózko dási hely, j) központi várólista: a külön jogszabályban meghatározott nagy költségű ellátások igénybe vételére váró betegek jegyzéke, továbbá a szerv, illetve vérsejtképző őssejt átültetésére váró bete gek listája (transzplantációs várólista), k) intézm ényi előjegyzés: a fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgálta tónál vezetett, a 20.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti fekvőbeteg-szakellátások igénybe vételének sorrendjét meghatározó jegyzék, l) egészségbiztosító: az egészségbiztosítási szerv,

Fogalommeghatározások T. S/B § E törvény alkalmazásában a) biztosított: aa) az egészségbiztosítás egészségügyi szol m) betegfogadási lista: az adott járóbeteg szakellátó intézményben - amennyiben a biztosí gáltatásai tekintetében a Tbj. 5. §-a szerint bizto tott egészségi állapota nem indokolja az azonnali sított, valamint a Tbj. 13. §-a és a 16. §-ának (1)

| 28 3

ellátást - a betegellátás sorrendjét szakrendelé senként, az ellátás igénybevételének időpontjával meghatározó lista, n) próbavásárlás: az egészségbiztosító által végzett olyan helyszíni ellenőrzés, melynek során az ellenőrzést végző személy vásár lói szerepben vagy - a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás kivételével - szolgálta tást igénybe vevő szerepben lép fel, o) gyógyító-megelőző eljárások során alkal m azott egészségügyi technológia: az egészség megőrzésére, helyreállítására, illetve az egész ségi állapot diagnosztizálására irányuló tevé kenységek, illetve ezek kapcsán felhasznált eszközök, anyagok összessége, ide nem értve az E . Alap által támogatott azon gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök alkalmazását, amelyek vényen rendelhetők, és ártámogatás sal vehetők igénybe, p) szülő: pa) a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs, pb) az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, pc) a gyám, pd) a nevelőszülő és a helyettes szülő, r) egészségügyi térség: az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló kor mányrendeletben meghatározott térség, s) térségi várólista: az egészségügyi térség ben a 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátások igénybevételének sorrendjét megha tározó - a térségi betegútszervezésért felelős szerv által vezetett - jegyzék. Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak T. 6. § (1) A Tbj. szerint biztosított személy vala mennyi, e törvényben szabályozott ellátásra jo gosult. (2) AII. és III. fejezet alkalmazásában a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket, ideértve azokat a személyeket is, akik után a központi költségvetés egészségbizto sítási járulékot fizet. (3) A baleseti ellátás tekintetében a Tbj. sze rinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint baleseti ellátásra jogosult személyeket. (4) A baleseti egészségügyi szolgáltatások tekintetében a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket. T. 7. § Azok a személyek, akik az egészségbiztosítás körébe tartozó egyes ellátásokra a Tbj. szerint megállapodást kötöttek, a megállapodás tárgyát HVG ! T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

28*+

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

képező ellátás tekintetében a Tbj.-ben, illetőleg azé törvényben foglalt kivételekkel a biztosítottal esnek egy tekintet alá. T. 8. § Államközi vagy kormányközi egyezmény, illetve viszonosság alapján igénybe vett egész ségbiztosítási ellátások tekintetében e törvény rendelkezéseit az abban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A viszonosság fennállása tekinteté ben a külpolitikáért felelős miniszter állásfogla lása irányadó. T. 8/A § (1) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendele tek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatá lya alá tartozó személyekre és ellátásokra az uniós rendeletekben meghatározott módon kell alkalmazni. (2) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Egészségügyi szolgáltatók T. 9. § Az e törvényben foglalt egészségügyi szolgál tatások egészségbiztosítóval az adott szolgálta tásra finanszírozási szerződéssel rendelkező (a továbbiakban: finanszírozott) egészségügyi szol gáltatónál vehetők igénybe. A finanszírozott egészségügyi szolgáltató feladata a 18. § (6) bekezdésében foglalt ellátások közül azok végzése is, amelyek a központi költségvetés terhére az E. Alapon keresztül kerülnek fi nanszírozásra.

II. fe je ze t Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai 1. cím Térítésm entesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások

ba) életkoruknak megfelelően az anyagcseré re, az érzékszervek működésére, az értelmi ké pességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra, bb) a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati stá tus rögzítésére, be) az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra, bd) a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra; c) a 6-18 éves korosztály - ideértve a 18 év feletti, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő személyeket is - a b) pontban foglaltakon túl ca) az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokra; eb) hatályát vesztette 2001. július 5-étől; d) a 18 éven felüli korosztály da) az életkornak és nemnek megfelelő rizi kófaktorok által indukált betegségek tekinteté ben az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokra az ott meghatározott gyakorisággal, valam int a rizikó-magatartást befolyásoló csoportos és egyéni egészségfejlesztési szolgáltatásokra, db) a bd) pontban foglalt vizsgálatokra, ide nem értve a foglalkozás-egészségügyi szolgá lat orvosa áltjjl végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat és az ahhoz szükséges további járóbeteg-szakellátá sokat, de) évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra; e) életkortól függetlenül sportegészségügyi vizsgálatokra, kivéve a hivatásos sportoló sport egészségügyi ellátását. (2) A biztosított az (1) bekezdésben foglalta kon túl jogosult a betegsége várható következmé nyeinek, illetve szövődményeinek korai felisme rését célzó vizsgálatok elvégzésére is. (3) Jogszabály a térítésmentes ellátásra való jogosultságot az (1) bekezdésben foglalt szűrővizsgálaton való részvételhez kötheti, illetve azok elmulasztása esetén az azzal összefüggő ellátások igénybevételét részleges térítési díjhoz

kötheti. (4) Az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatá sok közül a biztosított az egészség fejlesztését, a betegségek megelőzését és korai felismeré sét célzó szolgáltatásokat a biztosított kez deményezésére vagy egészségügyi ellátása T. 10. § (1) A biztosított a betegségek megelőzését és során, illetve a háziorvos vagy a kezelőor vos beutalása, továbbá a szolgáltatást végző, korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgál szervező egészségügyi szolgáltató értesítése tatások keretében az alábbi vizsgálatokra jogo alapján veheti igénybe. Az egészségbiztosítá sult: sért felelős miniszter rendeletében nevesített a) az újszülött egészséges fejlettségét ellenőr szűrővizsgálatokat a biztosított az egészségző, az esetleges károsodások korai felismerését biztosításért felelős miniszter rendeletében szolgáló szűrővizsgálatokra; meghatározott gyakorisággal veheti igénybe. b) a 0-6 éves korosztály I. A betegségek m egelőzését és korai fe lism e ré sé t szolgáló egészségügyi s zo lg á lta tá s o k

HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 'R E

A népegészségügyi célú, behívásos-követéses rendszerű célzott szűrővizsgálatok esetében az értesítést a szűrővizsgálatot végző egész ségügyi szolgáltató vagy az egészségügyi ál lamigazgatási szerv küldi ki. II. G yógykezelés céljábó l v é g z e tt e llátások Háziorvosi ellátás T. 11. § (1) A biztosított a háziorvosi, házi gyermekor vosi (a továbbiakban együtt: háziorvosi) ellátás keretében a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult a) az egészséges életmód segítését szolgáló ta nácsadásra és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére, b) betegsége esetén a háziorvosi rendelőben, illetve, amennyiben egészségi állapota indokol ja, az otthonában történő orvosi vizsgálatra és gyógykezelésre - ideértve az ellátás során fel használt, az elsősegély keretében alkalmazott gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszert), illetve kötszert is -, c) a háziorvos álj^l kezdeményezett, a bizto sított otthonában történő szakorvosi vizsgálatra és véleményre, d) krónikus betegsége esetén háziorvosi gon dozásra, életvezetési tanácsadásra és a gyógyke zeléshez szükséges, a biztosított vagy a gondozá sát végző személy által használt diagnosztikus és terápiás eszközök használatának megtanítására, e) a háziorvos rendelése szerint az alapellátás keretében végzett szakápolásra, f) keresőképességének elbírálására, g) egyéb orvos szakértői vizsgálatra és szakvéleményre, amennyiben az társadalombiztosí tási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve kü lön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására irányul. (2) A biztosított az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat a) a külön jogszabály szerint választott házi orvosánál veheti igénybe, b) amennyiben választott háziorvosát fel keresni nem tudja, annál a finanszírozott szol gáltató háziorvosánál veheti igénybe, amelynek ellátási területén tartózkodási helye van. Fogászati ellátás T. 12. § (1) A biztosított - ide nem értve a megállapo dás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt - a fogászati ellátás keretében jogosult a) 18 éves életkorig, ezt követően a középisko la, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig teljes körű alap- és szakellátásra, ide nem értve a tech nikai költségeket,

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

;ses ben észi ál-

:korátás ekei ó tá ltos

b) 18 éves életkor felett sürgősségi ellátásra, fogsebészeti ellátásra, fogkő-eltávolításra és az ínyelváltozások kezelésére, c) 60 éves életkor felett a b) pontban foglalta kon túl teljes körű alapellátásra és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket, d) az életkortól függetlenül az alapbetegség gel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresésre, e) külön jogszabály szerinti fogmegtartó ke zelésre. (2) A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellá tás keretében térítésmentesen jogosult sürgősségi ellátásra. Járóbeteg-szakellátás

ben, >kola és fel zott 'ási ztoatra gonykeozásés ára, ítás

zak:osíküyre

T. 13. § A biztosított betegsége esetén jogosult járó beteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, ideértve az ellátás során felhasz nált - az ellátás finanszírozása során figyelembe vett - gyógyszert (kivéve a különleges táplálko zási igényt kielégítő tápszert), illetve kötszert is, továbbá a gyógykezeléséhez szükséges orvosi szakvéleményre, gondozásra és külön jogsza bályban meghatározott esetekben a keresőké pességének elbírálására a) a háziorvos, a járóbeteg-szakellátás és a kü lön jogszabályban meghatározott egyéb orvos (a továbbiakban: beutaló orvos) beutalása alapján, b) az a) pontban foglaltak hiányában is, amennyiben jogszabály az adott szakellátás be utaló nélkül történő igénybevételét lehetővé teszi, c) egyéb orvos szakértői vizsgálatra és szakvélemény adására, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott ked vezményre való jogosultság megállapítására, an nak ellenőrzésére irányul.

lalt ázifelzolnek

ipo5lllt Ült 5kOtott ség Ijes ?ch-

Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás T. 14. § (1) A biztosított betegsége esetén a külön jog szabályban meghatározott orvos beutalása alap ján jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra. (2) A biztosított a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretén belül a 19. § (1) bekezdésében fog laltak szerint jogosult a) a betegsége megállapításához szükséges vizsgálatokra, b) az orvos előírása szerinti gyógykezelésre - ideértve a műtéti beavatkozásokat és az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket is - és gyógyászati ellátásra, c) a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszer re - ideértve a vérkészítményeket is kötszerre és ideiglenes gyógyászati segédeszközre, továbbá a gyógyászati segédeszköz használatának beta nítására,

d) a gyógykezeléséhez szükséges ápolásra, szakápolásra, továbbá az otthonába történő távo zást követő időre vonatkozó életvezetési tanács adásra, valamint diétás tanácsadásra, e) étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is, f) a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezésre arra az időtartamra, amíg az ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti körülmények között indokolt. (3) A biztosított külön jogszabályban foglal tak szerint jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti el látást kiváltó otthoni szakápolásra (ideértve az otthoni rehabilitációs ellátást is) és otthoni hospice ellátásra. (4) A biztosított jogosult társadalombiztosítá si ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapításá/a, annak ellenőr zésére irányuló orvos szakértői véleményt meg alapozó kivizsgálásra.

| 28 5

Betegszállítás, mentés T. 17. § (1) A biztosított - beutalás szerinti intézmény ben végzendő - orvosi vizsgálata vagy gyógyke zelése, illetve egészségügyi intézményből tar tózkodási helyére történő elbocsátása céljából jogosult betegszállításra, a) amennyiben egészségi állapota miatt szál lítása másként nem oldható meg, és a szállításra beutalásra jogosult orvos rendelése alapján kerül sor, b) a szállítás külön jogszabályban foglalt kú raszerű kezelés céljából történik. (2) A biztosított jogosult a külön törvényben meghatározott mentés igénybevételére. A beutalás nélkül igénybe vehető ellátások és a beutalásra jogosult orvosok R. 2. § (1) A biztosított - az Ebtv. 20. § ( k ) be kezdésében meghatározott eset kivételével - orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybevenni aj szakorvosi rendelő által nyújtott

III. Egyéb egészségügyi s zolgá lta tások Szülészeti ellátás T. 15. § (1) A biztosított a 14. § rendelkezései szerint jogosult a magzat méhen belüli gyógykezelésére, továbbá szülészei ellátásra és terhességének or vosi indikáció alapján történő megszakítására. A biztosított külön jogszabály rendelkezései szerint jogosult anyatejellátásra. (2) A biztosított orvosi indikáció alapján, kü lön jogszabályban foglalt feltételekkel jogosult a meddőség kezelésére.

aa) bőrgyógyászati, ab) nőgyógyászati és gyermek-nőgyógyászati, ac) urológiai, ad) pszichiátriai és addiktológiai, ae) fül-orr-gégészeti, valam int csecsemő- és gyermek-fül-orr-gégészeti,

af) szemészeti és gyermekszemészeti, a g ) általános sebészeti és baleseti sebészeti, a h ) onkológiai szakellátást, b) az első alkalommal beutalás alapján igény be vett bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátást.

Orvosi rehabilitáció T. 16. § (1) A biztosított az orvosi rehabilitáció kere tében jogosult a) orvos előírása szerinti vizsgálatra, gyógy kezelésre, gyógyászati ellátásra és foglalkoztatásterápiára, b) az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben szanató riumi ellátásra, c) amennyiben az orvosi rehabilitációra fek vőbeteg-gyógyintézetben kerül sor, illetve a b) pontban foglalt esetben a 14. § (2) bekezdés c)-f) pontjaiban foglalt ellátásokra és gyógyászati el látásra, d) szenvedélybetegsége esetén a külön jogsza bályban meghatározott rehabilitációs ellátásra. (2) A biztosított - külön jogszabályban foglal tak szerint - jogosult egészségügyi beavatkozást követő rekonstrukcióra, továbbá funkciózavart okozó veleszületett vagy szerzett testi rendelle nességek korrekciójára a 13-14. §-ban foglaltak szerint.

Az a) pont szerinti szakellátások körébe - az ott felsoroltakon kívül - nem tartoznak a szakmai főcsoporthoz sorolt, de ráépített szakképesítéssel ellátható szakellátások.

(2)

Az (l) bekezdésben nem e m líte tt járóbeteg-szak

ellátásokra a b iztosítottat a)a háziorvos, a házi gyermekorvos (a továbbiakban eg yü tt: háziorvos), va la m in t szakkonzílium céljából a fogorvos, ö ja járóbeteg-szakellátás - ideértve az (1) bekezdés b) po ntjában fo g la lt gondozókat és a genetikai tanács adókat is -o rv o s a , c)a pszichiátriai betegek és a fogyatékosok o tth o n á nál, illetve rehabilitációs intézm ényénél fog la lko zta to tt orvos, ideértve a fekvőbeteg-gyógyintézetek orvosát, d) az isko la - és ifjúság-egészségügyi szolgálat o r vosa, e) a rendészetért felelős m iniszter, va la m in t a ka tasztrófák elleni védekezésért felelős m iniszter által ve zetett és irá nyíto tt szervek, a honvédelem ért felelős m i niszter irányítása és vezetése alá tartozó szervek orvosa, f) a büntetés-végrehajtás orvosa, g)a sorozóorvos,

HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 01 2-RE

286

| KÖ TELEZŐ E G E S Z S É G B IZ T O S IT A S

h)ai orvos szakértői szerv szakértői bizottságai or vosa,

m o lh a tó s á g i fe lté te le k rő l és s za b á lyo kró l, v a la m in t

ha a beutaló orvos háziorvos, akkor az a) és b)

a te lje s ítm é n y e k e ls z á m o lá s á ró l szóló m in is z te ri

pontban m eghatározottakon tú l a háziorvos telephelye

i)a z OEP ellenőrző főorvosi hálózatának orvosa,

re n d e le ti sza b á lyo kb a n m eghatározott esetekben k i

(ennek hiányában székhelye) szerint

j)a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szo

zárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógy

ciális intézm ény orvosa,

in té zet szakorvosa u ta lh a tja be. Azon la b o ra tó riu m i

ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe lehet beutalni.

k) az Ebtv. 10. §-a (l) bekezdésének ej alpontja alap

vizsgálatok megismétlése, amelyekre az Egészségbizto

(2) A b eutaló orvos a b iz to síto tt kérésére az (1) be

ján saját feladatkörében az országos sportegészségügyi

sítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási

kezdésben m eg h a tá ro zo ttó l e lté rő , az a d o tt szakel

hálózat orvosa, /Ja vá m - és pénzügyőrség orvosa, hatálytalan 2007. ja n u á r 1-jétől

tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során

látás te kin te té b e n a b iz to s íto tt ellátására területileg

alkalm azandó elszám olhatósági fe lté te le krő l és szabá

nem kötelezett egészségügyi szolgáltatóhoz utalja be

lyokról, va la m in t a teljesítm ények elszámolásáról szóló

a bizto síto ttat, ha a szolgáltató a beutaló orvos vagy a

(a továbbiakban e gyütt: beutaló orvos) u talhatja be.

m iniszteri rendeleti szabály rendelkezéseket tartalm az,

b iztosított felé írásban nyila tko zo tt arról, hogy fogadja

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok orvosa

azabban előírt gyakorisággal kezdeményezhető, kivéve,

a biztosítottat.

járób e te g -sza ke llá tá sra a b iz to s íto tta t a foglalkozás

ha az ettő l való eltérést a biztosított egészségi állapota

egészségügyi szo lg á lta tá sról szóló 27/1995. (VII. 25.)

indokolja.

N M-rendeletben foglaltfeladatai keretében utalhatja be.

(3) A b iz to s íto tta t fe k v ő b e te g -g y ó g y in té z e ti e l

(4) Az intézeten kívü li szülés szakmai szabályairól,

lá tá sra a 2. § (2) bekezdésében m e g h a tá ro z o tt orvos

fe lté te le irő l és kizáró oka iró l szóló ko rm á n yre n d e le t szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató orvosa a 0 -4 napos életkorban jogszabály szerint kötelező szű rővizsgálatok elvégzése érdekében jogosult beutalásra. (5) A társadalom biztosítási ellátásra, a külön jo g szabályban m e g h a tá ro zo tt szociális ju tta tá s ra vagy kedvezményre való jogosultság megállapítása céljából

(3) A (2) bekezdésben m eghatározott esetben a szak ellátást nyújtó szolgáltató a beutaló orvos megkeresésé re 48 órán belül írásban (postai vagy elektronikus úton) nyilatkozik arról, hogy fogadja-e a biztosítottat. (4) Az egészségügyi szolgáltató a (3) bekezdés sze

u ta lh a tja be. (4) A b iztosítottat }

rin ti előzetes megkeresés során az ellátást csak az Ebtv.

o jfe kvőbeteg-gyogyintézeti ellátást kiváltó o tth on i

18. § -á n a k (3) bekezdésében m eg h a tá ro zo tt esetben

szakápolásra, o tth o n i h o spice^llátásra - a b) p o n t k i vételével - a külön jogszabályban m eghatározott ke

tagadhatja meg. (5) A beutaló orvos vagy a b iztosított felé a (2) bekez dés szerint te tt nyilatkozat tényét, illetve a (3) bekezdés

zelőorvos, b ja z o tth o n i szakápolás körébe tartozó szakirányú

szerinti megkeresés tényét és a megkeresésre kapott vá-

a b izto síto tt orvosi beutaló nélkül jo g o su lt felkeresni a

szolgáltatásokra kizárólag a megbetegedés gyógykeze

laszta biztosított egészségügyi dokum entációjában kell

vonatkozó jogszabály szerint a szakvélemény (igazolás)

léséhez szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos vagy

rögzíteni, valam inta (2j bekezdés szerinti nyilatkozat egy

elkészítésére jo gosult egészségügyi szolgáltatót.

annak kezdeményezésére háziorvos,

példányát a biztosított rendelkezésére kell bocsátani.

(6) A szakellátásra b e u ta lt b iz to s íto tt ism éte lt or

cjkrónikus ápolás finanszírozására szerződött egész

(6) A beutalás szerinti egészségügyi szolgáltató a

vosi beutalás nélkül jo g o s u lt igénybe ve n n i a já ró b e -

ségügyi szolgáltatónál tö rté n ő intézeti ápolásra a házi

b izto síto ttat abban az esetben u talhatja tovább maga

teg-szakellátást, ha annak keretében ism ételt ellátása

orvos és a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa

sabb progresszivitási szintű ellátást nyújtó egészségügyi

orvosszakmai szempontból in d o ko lt. Az ism ételtellátás

utalhatja be.

szolgáltatóhoz, ha a b iz to síto tt ellátásához szükséges

indo ko ltsá g á t a járóbeteg-szakellátás orvosa rögzíti a

(5) A b iztosítottat rehabilitációs ellátásra kizárólag a

feltételekkel nem rendelkezik.

b iz to síto tt egészségügyi dokum entációjában, és erről

rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezelé

(7) Ha a já rób e te g -sza ke llá tá s orvosa a nála meg

írásban tájékoztatja a biztosítottat, azzal, hogy ez nem

séhez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező

je le n t beteg további szakorvosi vizsgálatát ta rtja szük

érinti az ellátás beutaló nélkül történő igénybevételének

orvos és e megbetegedéshez kapcsolódó esetleges szö

ségesnek, orvosi konzílium ot kérhet, illetőleg a beteget

jogosultságát.

vődm ények te kin te té b e n illetékes szakorvos, ille tve a

- a 2. § (8) bekezdésében m eg á lla p íto tt eset kivételével

rehabilitáció vagy fizikoterápia szakorvosa utalhatja be.

-to v á b b u ta lja a szakmailag illetékes másik szakrendelés

(8) Am ennyiben a biztosítottaz (l) bekezdésben meg

(6) A bizto síto ttat szenvedélybetegsége esetén - az

re. Amennyiben a járóbeteg-szakellátás orvosa a beteg

nem nevezett já ró b e te g -sz a ke llá tá st b e u ta ló n é lkül

akut elvonási időszakot követően - pszichiáter, a d d ik-

fe kv ő b e te g -g yó g yin té z e ti elhelyezését ta rtja szüksé

vesz igénybe, és a 4. § (1) bekezdésének b) p o ntjában

tológus szakorvos vagy háziorvos u talhatja be re h a b ili

gesnek, a beteget fekvőbeteg-gyógyintézetbe utalja.

m eghatározott eset nem áll fenn, az a d o tt szakellátás

tációs ellátásra.

(7) H atálytalan 2009. ja n u á rl-jé tő l.

keretében további szakellátás a biztosított részére nem

(7) A (6) bekezdés sze rin ti szenvedélybeteg reha

(8) Ha a beutaló szerinti fekvőb e te g -g yó g yin téze t orvosa a gyógyintézet szolgáltatásait m eghaladó vizs

bilitációja tö rté n h e t a szociális igazgatásról és szociális

gálat szükségességét á llapítja meg, a beteget átutalja

R. 3. § A b iz to síto tta t MRI (mágneses m agrezonan

ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó, az egész

a vizsg ála to k, ille tő le g a gyógykezelés elvégzéséhez

cia), CT(komputertomográfia), DSA (digitális szubtrakciós

ségügyi állam igazgatási szerv á lta l k ia d o tt m űködési

m egfelelő személyi és tá rg yi fe lté te le k ke l rendelkező

angiográfia) vizsgálatra kizárólag a járóbeteg-szakellá

engedéllyel rendelkező személyes gondoskodást nyújtó

szakellátást végző intézetbe.

tás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja

intézm ényben is.

kezdeményezhető.

be. A PET-CT (pozitronem issziós to m o g rá fia -k o m p u

(8) Az Ebtv. 20. § (4) bekezdése alapján a 3/A 5 (10a)

(9) A (6 )-(8 ) bekezdésben fo g la lt esetekben nem kell alkalm azni az (l)-(5 ) bekezdésben fo g la lta k a t, azzal,

terto m o g rá fia) vizsgálat várólistájára való felvételre a

bekezdése szerinti beuta ló t - a m iniszteri rendeletben

hogy a beteg szakellátásra utalásáról, ille tő leg átu talá

já ró b e te g -sza ke llá tá s és a fe kv ő b e te g -g yó g yin té z e t

m eghatározott esetben - a keresőképtelen állom ányba

sáról a beutaló orvos tájékoztatja a beteg háziorvosát.

klin ika i onkológus, hematológus, idegsebész, va lam int

vevő orvos vagy a felülvélem énvező főorvos állíthatja k i.

neurológus szakorvosa te h et ja vaslatot a külön jogsza bályszerinti indikáció esetén.

(9) Laborvizsgálat és képalkotó diagnosztikai ellátás nem végezhető beutaló nélkül, kivéve, ha a 4. § (1) be

A b izto síto ttat a járóbeteg-szakellátás keretében kezdés b) pontjában m eghatározott eset áll fenn. R. 3/A § (1) A b izto síto ttat - a (2) bekezdésben meg igénybe vehető la b o ra tó riu m i vizsgálatokra az egész (2)

(10) A beutalónaktartalm aznia kell: a)a beutaló orvos és m unkahelyének azonosítására szolgáló adatot, ^ h a tá ly ta la n 2008. á p rilis l-jé tő l, cjaz ellátás tényét igazoló adatokat.

ségügyi szakellátás tá rsa d a lo m b iztosítá si fin a n sz íro

határozott kivétellel - az a do tt szakma tekintetében - a

(10a) Az Ebtv. 20. § (4) bekezdése szerinti esetben a

zásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) N M -ren-

progresszivitás figyelem bevételével - a b izto síto tt vá

b e utalónak - a kötelező ta rta lm i elem ein tú l - ta rta l

d ele t2 . mellékletében külön jelzéssel e llá to tt, továbbá

lasztása alapján

maznia kell

az E gészségbiztosítási A lap te rh é re fin a n s z íro z h a tó

a j a biztosított b ejelentett lakóhelye szerint, vagy

já ró b e te g -s z a k e llá tá s i te vé ke n ysé g e k m e g h a tá ro

b)a biztosított b ejelentetttartózkodási helye szerint,

zásáról, az ig é n yb e v é te l során a lk a lm a za n d ó e lszá HVG |T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

illetve

azt a té n v t. hogy a beutaló orvos a b izto síto ttat

a keresőképtelenségével összefüggő betegsége m ia tt soron kívül utalja be.

KÖ TELEZŐ E G E S Z S E G B IZ T O S ÍT Á S

28 7

c) a külön jogszabályban meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, fenn, valam int amennyiben azok nem az ellátást igénybe vevő niszter rendelete tartalm azza. c)a biztosítotttáppénzesnapló-szám át. (5) Az Ebtv. 17. §-ának alkalmazásában a fogyatékos biztosított foglalkozási megbetegedése, illetőleg (11) Az Ebtv. 18. § (l) bekezdésében fo g la lta k vizsgá üzemi balesete miatt váltak szükségessé, gyerm ekek te kin te té b e n egészségügyi intézm ényen latához az OEP rendszeresen tájékoztatja a finanszírozott d) a külön jogszabály által elrendelt orvos a fogyatékos gyerm ek ellátását, korai fejlesztését és egészségügyi szolgáltatót a beutalásra jogosult orvosok gondozását, fejlesztő felkészítését végző, rehabilitációs szakértői vizsgálatok és szaikvéleményezés, ki kódjáról. célú szolgáltatást n yújtó intézm ényeket és a konduktív véve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre tár (12) Az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatá sadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, ked pedagógiai intézm ényt is érteni kell, am ennyiben az in tézmény egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére ban nevezi meg azon szem élyt, aki a (2) bekezdésben vezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra m eghatározott n yilatkozatot m egteheti. a mozgásszerveket érintő kórállapot m ia tt kerül sor. való jogosultság megállapítása céljából kerül sor, R. k. § (1) A b izto síto tt a 2 -3 . § rendelkezéseitől e l e) a külön jogszabályban meghatározott külö térően IV. Az egészségügyi s zo lg á lta tá so k nösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakozta o)azO EP-pel egészségügyi szolgáltatás nyújtására ig é n yb e vé te lé re v o n a tko zó közös tó-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett finanszírozási szerződést nem kö tö tt egészségügyi szol baleset miatt szükségessé vált ellátások, rendelkezések gáltató orvosa beutalása alapján is jogosult fekvőbetegf) hivatásos sportolók sportegészségügyi el gyógyintézeti ellátásra, ha az orvos megállapítása szerint T. 18. § látása, közvetlen életveszély áll fenn, és az életveszély csakfek(1) A biztosítottat az e törvény szerint járó g) a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vőbeteg-gyógyintézetben alkalm azható gyógym óddal egészségügyi szakellátásra a finanszírozott vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi hárítható el, egészségügyi szolgáltató orVosa vagy e tör szolgáltatás, b) orvosi b e u ta ló n é lk ü l is jo g o s u lt a já ró b e te g vény végrehajtásáról szóló kormányrende h) a nem egészségügyi indokból végzett művi szakellátás és a fe k v ő b e te g -g y ó g y in té z e ti e llá tás letben meghatározott feladatot ellátó orvos meddővé tétel, a k ü lön jogszabályban m eghatározottak kezdeményezésére, ha azt vélelm ezi, hogy egészségi i) az egészségi állapotot pozitív irányban á llapota az azo n n a li e llá tá s á t In d o k o lja , és a b e u ta szerint utalhatja be, azzal, hogy a beutalás alapvetően nem befolyásoló, szakmailag nem lásra jo g o su lt orvos felkeresése az ellátását jelentősen során a biztosított számára lehetővé kell ten bizonyítottan hatásos ellátás, késlelteti. ni az egészségügyi térségen belüli - külön j) a g)-i) pontban meghatározott ellátások kö (2) Az (l) bekezdés a) pontjá b a n fo g la lt esetben az jogszabályban meghatározott esetekben a vetkezményeinek elhárítására, illetve az eredeti orvos a beteget azonnal fe kvő b e te g -g yó g yin té ze tb e térséghatáron túli - szolgáltatóválasztás le állapot visszaállítására irányuló egészségügyi hetőségét. szállíttatja, és a magánorvosi rendelvényen fe ltü n te ti a szolgáltatások, (2) A biztosított ellátását nem tagadhatja k) a méltányosságból igénybe vehető egész kórism ét, va la m in t az azonnali felvétel szükségességé nek indokait. meg ségügyi szolgáltatások kivételével a Magyaror a) a beutalóhoz kötött szakellátások ese (3) Az (1) bekezdés b) pontjába n fo g la lt esetben azaz szágon szakmailag elfogadott, de a finanszíro egészségügyi szolgáltató, am elynél a b iztosított az ellá zásba még be nem fogadott eljárás, gyógyszer, tében a beutaló szerinti egészségügyi szolgál tását kezdeményezi, a b izto síto tt vizsgálatát követően gyógyászati segédeszköz alkalmazása, illetve a tató, dönt az azonnali ellátás szükségességéről. Am ennyiben b) a beutalóhoz nem kötött - nem sürgős befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadás a vizsgálat megállapítása szerint a biztosított egészségi ségi - szakellátások esetében a biztosított ál tól eltérő alkalmazása, tal külön jogszabályban foglaltak szerint az állapota nem in dokolja az azonnali ellátását, az egész l) a kizárólag orvostudományi kutatás kereté ségügyi szolgáltató orvosa egészségügyi térségen belül - külön jogsza ben nyújtott ellátások, bályban meghatározott esetekben a térségha a) a b iz to s íto tta t a beutalására jo g o su lt orvoshoz m) a biztosított kísérőjének részére az egész táron túl - választott egészségügyi szolgáltató. irányítja, ségügyi szolgáltató által biztosított szállás és (3) Hatálytalan 2012. január 1-jétől. b) ha a b iz to s íto tt to vá b b ra is kezdem ényezi az étkezés, kivéve, ha a biztosított a fogyatékos sze (4) A szolgálati jogviszonyban álló és egyes azonnali ellátását, tájékoztatja a bizto síto ttat az orvosi mélyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításá külön jogszabályban meghatározott tevékeny beutaló nélkül Indokolatlanul igénybe ve tt egészségügyi ról szóló törvény szerint fogyatékos személynek ellátásért fizetendő térítési díjról. séget végző biztosítottak külön jogszabályban minősül, R. 5. § (1) A szülészeti ellátás keretébe tartozó ge meghatározott rendben, valamint a fogva tartott n) a járművezetői alkalmassági vizsgálatok, személyek külön jogszabályban meghatározott netikai tanácsadást és az ehhez szükséges diagnosztikai o) a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkal rendben és feltételek szerint jogosultak az egész vizsgálatokat, továbbá a m eddőségtényének és okának massági vizsgálatok, ségügyi szolgáltatás igénybevételére. megállapításához szükséges vizsgálatokat a b izto síto tt p) alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állás (5) A gyógyító céllal rendelhető finanszírozott szülész-nőgyógyász vagy urológus szakorvos beutalása esetén a detoxikálás, q) hatósági eljárásban alkohol, illetve kábí ellátások keretében - a (6) bekezdésben foglalt alapján veheti igénybe. tószer szintjének kimutatása érdekében végzett kivételekkel - valamennyi szakmailag indokolt (2) A terhesség orvosi in d ik á c ió ala p ján tö rté n ő vérvizsgálatok, vizeletvizsgálatok, megszakítására a bizto síto tt az 1992. évi LXXIX. törvény beavatkozás elvégezhető. r) látlelet kiadása, (6) Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére: 6. § -ának és 12. §-ának (l)-(4 ) bekezdésében fo g la lta k szerint jogosult. s) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi a) azEtitv. 142. §-a III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 307. §-ának (2) aa) (2) bekezdése a) pontjában meghatározott (3) A csecsemő 8 hónapos koráig az egészségügyért bekezdése szerinti, az alperes elmeállapotára vo felelős m iniszter rendeletében m eghatározott esetek ellátások, natkozó szakorvosi véleményezés, ab) (3) bekezdésének c)~i) pontjában megha ben fe kvőbeteg-gyógyintézeti ellátása során, továbbá t) a biztosított nem kötelező védőoltással tör járóbeteg-szakellátása során a gyermekgyógyász szak tározott ellátások, ténő immunizálása, kivéve, ha a külön jogsza b) a külön jogszabályban meghatározott orvos, ille tv e házi(gyerm ek)orvos rendelése alapján bály szerinti védőoltás térítésmentes, munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, jogosult térítésm entesen anyatejellátásra. ftJazt. hogy a b iztosított keresőképtelensége ugyan

[k) Az anyatej társadalom biztosítási támogatás alap

azon betegségből adódóan folyamatosan hány napja áll

já t képező literenkénti árátazegészségügyértfelelős m i

HV G | T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

288

K Ö T EL EZ Ő E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

u) az a)-t) pontban meghatározott ellátások keretében, annak részeként kezdeményezett to vábbi járóbeteg-szakellátások. (7) A (6) bekezdésben meghatározott ellátá sok körébe tartozó beavatkozásokat az egész ségbiztosításért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. (8) Hatálytalan 2009. február 19-étől. (9) A járóbeteg-szakellátást, valamint a fogá szati alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató - e törvény végrehajtására kiadott kormányren deletben meghatározott esetek kivételével - a biztosítottat kérésére köteles - magyar nyelven, közérthetó'en megfogalmazott - elszámolási nyi latkozatban tájékoztatni a) a biztosított által igénybe vett ellátásról (az egészségügyi szakellátás társadalombiz tosítási finanszírozásának egyes kérdéseiró'l szóló miniszteri rendelet szerinti OENO-kóddal együtt), b) az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszí rozásának egyes kérdéseiről szóló miniszteri rendelet alapján igényelhető legmagasabb finan szírozási összeg mértékéről, c) az ellátásért fizetendő, a térítési díj ellené ben igénybe vehető egyes egészségügyi szolgál tatások térítési díjáról szóló kormányrendelet szerinti térítési díjról, amennyiben az az ellátás igénybevételének feltétele. (10) A fekvőbeteg-gyógyintézet a biztosítottat kérésére köteles az elbocsátásakor - magyar nyel ven, közérthetően megfogalmazott - elszámolási nyilatkozatban tájékoztatni a) a biztosított által igénybe vett ellátásról (az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló mi niszteri rendelet szerinti BNO- és HBCS-kóddal együtt), b) az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszí rozásának egyes kérdéseiről szóló miniszteri rendelet alapján igényelhető legmagasabb finan szírozási összeg mértékéről, c) az ellátási napok számáról, d) az ellátásért fizetendő, a térítési díj elle nében igénybe vehető egyes egészségügyi szol gáltatások térítési díjáról szóló kormányrendelet szerinti térítési díjról, amennyiben az az ellátás igénybevételének feltétele. (11) Az elszámolási nyilatkozatot egy pél dányban kell kiállítani, amelyen a kiállító orvos aláírásával igazolja, hogy a biztosított az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt el számolási nyilatkozatot a biztosítottnak át kell adni, ennek tényét az egészségügyi szolgáltató elektronikus formában rögzíti. (12)-(14) Hatálytalan 2008. július 1-jétől. HVG | TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

T. 18/A § Hatálytalan 2008. július 1-jétől.

az Ebtv. 18. §-ának [k) bekezdése szerinti külön jogsza

R. 5/A § A beutalásra jogosult orvosnak a biztosított

á lla p o ta á lta l in d o k o lt, az ágazati jo g sza b á lyukb an

bályban fo g la lta k figyelem bevételével - az egészségi

beutalása során figyelem be kell vennie az egészségügyi

m e g h a tá ro zo tt egészségügyi sz o lg á lta tó n á l kell kez

állam igazgatási szerv beutalási rendre vonatkozó elő

deményezni.

írásait.

(2) Az őrizetbe ve tt, az előzetesen le ta rtó z ta to tt, az

R. 5/B § (l) Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének ej pontja

elzárásra u ta lt és a szabadságvesztés büntetését tö ltő

alkalmazásában különösen veszélyes (extrém ) sportok

(a to vá b b ia k b a n e g y ü tt: fo g v a ta rto tt) személyek az

nak, szórakoztató-szabadidőstevékenységnek m inősül:

egészségügyi szolgáltatásra - a személyes szabadságuk

a) vízisízés,

korlátozásából adódóan - a fogva ta rtó szerv keretén

b) je t-ski,

belül, Illetve, ha o tt nem biztosítható az egészségi álla

c) vadvízi evezés,

potuknak m egfelelő ellátásuk, a fogva ta rtó szerv által

d) h e g y-é s sziklamászás az V. fo któ l, e) magashegyi expedíció,

kije lö lt egészségügyi szolgáltatónál jogosultak.

f) barlangászat,

repülés dolgozói egészségügyi szolgáltatások igénybe

g) bázisugrás, mélybe ugrás (bungeejum ping),

vételére való jogosultságát nem érinti a külön jogszabály

h) falmászás,

rendelkezése alapján kije lö lt egészségügyi szolgáltató

i) roncsautó-(autocrash-) sport, rali,

igénybevételével kapcsolatos kötelezettség.

(3) A vasúti és a hajózási dolgozók, továbbá a polgári

j) h ő lé g b a llo n o d , k) félkezes és n yílt tengeri vitorlázás, I)

sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés,

műrepülés. (2) Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének m)p o n tja alkal mazásában nem m inősül kísérő személynek az ellátás ban részesülő bizto síto tt szülője, törvényes képviselője és közeli hozzátartozója, a m e nnyiberra b iz to síto tt az ellátás igénybevételének megkezdésekor a 14. életévét nem tö ltö tte be. A szülő, törvényes képviselő és közeli hozzátartozó részére biztosított szállás és étkezés fin a n szírozása küfhn jogszabályban foglaltak szerinttörténik. A szülő, törvényes képviselő és közeli hozzátartozó te kintetében az Ebtv. 2k. § (k) bekezdését alkalm azni kell. (3) Amennyiben a b iztosított az ellátás igénybevéte le során elhalálozik, az Ebtv. 18. §-ának (10) bekezdése szerinti elszámolási n yilatkozatot a közeli hozzátartozó részére kell átadni, ha azt a közeli hozzátartozó kéri. R. 5/C-G § H atálytalan 2008. április 1-jétől. R. 5/H § (l)-(5 ) H atálytalan 2008. jú liu s 1-jétől. R. 5/H § (6 )-(l4 ) H atálytalan 2008. augusztusl-jétől. R. 5/1 § Hatálytalan 2008. április 1-jétől. R. 511 § Hatálytalan 2008. szeptember 1-jétől. Különleges h e lyzetekből a dódó eltérő rendelkezések R. 6. § (1) A M agyar Honvédség és a rendvédelm i szervek (a Rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelm i szervek, a Vám - és Pénzügyőrség, a b ü n te té s -vé g re hajtási szervezet, a hivatásos önko rm á n yza ti tű z o ltó ság, va la m in t a polgári nem zetbiztonsági szolgálatok) (a továbbiakban együ tt: fegyveres szervek) hivatásos és szerződéses állom ányú ta g ja i az egészségügyi szolgál tatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendel kezései alapján jogosultak, azzal, hogy e jogosultságuk nem é rin ti a külön jo gszabály vagy a fegyveres szerv rendelkezése alapján k ije lö lt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget. A fe g y veres szervek hivatásos, szerződéses, köztisztviselő, kö z a lka lm a z o tt és n yu g á llo m á n yú , ka to n a i in té zeti ha llg ató ta g já n a k, továbbá ig é n yjo g o su lt közeli hoz zátartozójának vizsgálatát és gyógy kezelését-kérésére,

T. 19. § fi) Az egészségügyi ellátás keretében a bizto sított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, az egészségbiztosításért felelős miniszter által az adott ellátásra meghatározott finanszírozási eljárási rend, valamint a vizsgálati és terápiás el járási rend szerinti szolgáltatásokra jogosult. Ha a biztosított állapota és a gyógyítás szempontjai azt szükségessé teszik, a kezelőorvos a finanszí rozási eljárási rendben, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rendben foglaltaktól eltérhet. Az egészségügyi szolgáltató a biztosított kérésére a 23/A § a) pontiának figyelembevételével térhet el a finanszírozási eljárási rendben, illetve a vizsgá lati és terápiás eljárási rendben foglaltaktól. (2) Amennyiben az adott ellátás tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter nem határoz meg finanszírozási, illetőleg vizsgálati és terápiás eljárási rendet, a biztosított a kezelő orvos által gyógyító céllal rendelt, a szolgáltató nál rendelkezésre álló mindazon finanszírozott vizsgálati és terápiás ellátásra jogosult, amely egészségi állapotának lehetséges mértékű hely reállításához szükséges. (3) Az egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele során a biztosított - a 23. § b) pontjában foglaltak figyelembevételével - a finanszírozott egészségügyi szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos helyett másik orvost igényelhet, amennyiben azt a biztosított egészségi állapo ta által indokolt ellátás szakmai tartalma és az ellátás sürgőssége nem zárja ki, azzal, hogy ezt a szabályt az egészségügyi szolgáltatónál nem munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jog viszonyban foglalkoztatott orvos választására is alkalmazni kell. (4) A biztosított, amennyiben a vizsgálatok eredményét vitatja, vagy a javasolt vizsgálati, illetve terápiás módszerrel nem ért egyet, egy további orvosi szakvéleményre és javaslatra jo gosult.

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

T. 19/A §

személyazonosító adatait, a szükséges ellátás megjelölését, és amennyiben a bizto sított a (3) bekezdés a) pontja alapján előre választott szolgáltatót, annak megnevezését. (2a) Amennyiben a biztosított - az orszá gos várólista-nyilvántartást vezető szerv erre irányuló vizsgálatának eredménye szerint - a rendelt ellátás tekintetében nem szerepel egyetlen térségi várólistán, illetve intézményi előjegyzésen sem, az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv a 20/A § (5) bekezdése szerinti egyedi azonosítót generál a biztosított számára, és a (2) bekezdés szerinti adatok megérkezését követő napim a külön jogsza bályban foglaltak szerint kezdeményezi a térségi betegútszervezésért felelős szervnél a térségi várólistára, az intézményi előjegyzést vezető szolgáltatónál az előjegyzésbe vételét. A biztosítottat az országos várólista-nyilván tartást vezető szerv kezdeményezését követő napon kell felvenni a térségi várólistára, illet ve az intézményi előjegyzésre. T. 20. § (3) A biztosított az (1) bekezdés szerinti (1) A finanszírozási szerződéssel rendelke ellátásra a térségi várólistára, az intézményi ző szolgáltató előjegyzésre, illetve a betegfogadási listára a) térségi várólista alapján teljesíti a vá történő felkerülés időpontja szerint jógosult, rólista alapján nyújtható ellátásokról szóló azzal, hogy kormányrendeletben csak térségi várólista a) a biztosított - a 18. § (1) bekezdés szerin alapján végezhető ellátásként meghatározott ti lehetőségével élve - az (1) bekezdés a), illet fekvőbeteg-szakellátások végzését, ve b) pontja szerinti esetben a külön jogsza b) térségi várólista alapján teljesíti az a) bályban foglaltak alapján dönthet arról, hogy pontban foglaltakon túl azoknak a fekvőbe az adott térségben az ellátást a térségi vá teg-szakellátásoknak a végzését, amelyek rólista alapján nyújtó szolgáltatók közül me tekintetében a térségi betegútszervezésért lyiknél veszi igénybe, felelős szerv az adott térségben m űködő b) az intézményi előjegyzésre a kormány egyes egészségügyi szolgáltatókra - az adott rendeletében meghatározott időtartamon be fekvőbeteg-szakellátás vonatkozásában lül felkerülő biztosítottak közül a területen jellemző kapacitáskihasználtsági mutatók kívüli beteggel szemben elsőbbséget élvez az, és várakozási idők figyelembevételével el aki az egészségügyi szolgáltató ellátási terü rendeli az adott térségben a térségi várólista letéhez tartozik. vezetését, (3a) A (3) bekezdés alapján meghatározott c) intézményi előjegyzés alapján teljesíti időponttól eltérni az a) és b) pont alá nem tartozó fekvőbeteg a) az ellátás szakmai indokoltsága alapján, szakellátások végzését, amennyiben a biz b) az ellátás várható eredménye alapján, tosított azonnali ellátására nincs lehetőség; c) a (4) bekezdés szerinti esetben, d) betegfogadási lista alapján teljesíti a já d) az azonnali ellátásnak a biztosított álla róbeteg-szakellátások végzését, feltéve, hogy pota miatti indokoltsága esetén, a biztosított egészségi állapota nem indokolja e) a biztosítottnak a (3) bekezdés a) pontja az azonnali ellátását. szerinti döntése alapján, (2) Amennyiben a kezelőorvos a biztosított f) a biztosított hátrányára a biztosított ké részére az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalrése alapján lehet. tak szerinti ellátást rendel, az egészségügyi szolgáltató külön jogszabályban foglaltak Az eltérés lehetőségének feltételeit és sza bályait az egészségbiztosításért felelős m i szerint jelzi ennek tényét a térségi vá rólistákkal és intézményi előjegyzésekkel niszter rendeletben határozza meg. kapcsolatos adatok országos nyilvántartását (4) A keresőképtelen biztosítottat - a (3a) (a továbbiakban: országos várólista-nyilván bekezdés szerinti m iniszteri rendeletben meghatározott esetben - a beutaló orvos kez tartás) vezető szerv részére, és egyidejűleg továbbítja számára a biztosított 20/A § (1) be deményezése alapján az ellátásra kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés d) pontja szerinti kezdése szerinti (1) A gyógyító-megelőző eljárások során al kalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadása külön jogszabály szerinti eljárásban történik. (2) A gyógyító-megelőző eljárások során alkal mazott egészségügyi technológiák egészségbiz tosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért - az egészségbiz tosításért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rende letében meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (3) A z egészségügyi technológiák egész ségbiztosítási finanszírozásba történő be fogadására irányuló eljárásban, valam int a már befogadott technológiák egészségbiz tosítási finanszírozásra való alkalm assá gának megállapítására irányuló eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezés nek.

i j i ,

' 1 > ■

| 289

ellátások tekintetében a (3a) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a várólista alapján nyújtható ellátások szabályairól szóló kor mányrendeletben foglaltak figyelembevételé vel - köteles soron kívül fogadni, amennyiben a keresőképtelen biztosított az ellátást a kere sőképtelenségét okozó betegsége miatt diag nosztikus vagy terápiás célból veszi igénybe. A keresőképtelenség miatti soron k ívüli ellá tás nem előzheti meg a (3a) bekezdés a), b) és d) pontja alapján soron kívüli ellátásokat. (5) A transzplantációs várólistára való felvé telre jogosult: a) a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, b) a Tbj. 16. §-ának (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, c) az a)-b) pont hatálya alá nem tartozó személyek közül az, akinek egészségbizto sítója az ellátás igénybevételét az uniós ren deletek, illetve kétoldalú egyezmény alapján előzetesen vagy az egyezményben meghatá rozottak szerint engedélyezte. (6) A biztosított jogosult a kezelőorvosánál mindazon vizsgálatok kezdeményezésére és - a kezelőorvos javaslata alapján - elvégeztetésé re, amelyek a várakozás sorrendjét befolyásoló egészségiállapot-változás megállapításához szükségesek. (7) A térségi betegútszervezésért felelős állam igazgatási szerv kezdeményezésére az egészségügyi állam igazgatási szerv kö teles megvizsgálni, hogy az egészségügyi szolgáltató megfelel-e a működési engedély kiadásának feltételéül külön jogszabályban meghatározott szakmai minimumfeltételek nek, amennyiben a várólista szakember, gép, műszer, orvostechnikai eszköz hiánya miatt hosszú. (7a) Az egészségügyi állam igazgatási szerv a (7) bekezdés szerinti vizsgálat ered ményéről 15 napon belül tájékoztatja a térségi betegútszervezésért felelős szervet. (7b) Amennyiben a térségi várólisták hoszsza egyes ellátások esetében aránytalanul el tér egymástól, a térségi betegútszervezésért felelős szerv kezdeményezheti az egészségügyi államigazgatási szervnél az érintett egész ségügyi szolgáltató kapacitásainak és ellátási területének a külön törvény szerinti módosí tását. (8) A biztosítottat a várólistáról vagy betegfo gadási listáról törölni kell, ha egészségi állapotá ban olyan változás áll he, amely az adott beavat kozás elvégzését véglegesen lehetetlenné vagy orvosszakmai szempontból indokolatlanná teszi. (9) A térségi várólista alapján történő ellá tás-igénybevétel, az annak érdekében szük séges kapcsolattartás és a térségi várólista alapján történő szolgáltatóválasztás szabá HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

290

| KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

lyait, valamint a térségi várólista alapján, az intézményi előjegyzés alapján, illetve a be tegfogadási lista alapján végzett ellátásokkal kapcsolatos jelentés szabályait a kormány rendeletben határozza meg. T. 20/A § (1) A várólista és az intézményi előjegyzés az adott egészségügyi ellátásra besorolt biz tosítottak legfontosabb személyazonosító adatait (családi és utónév, anvja neve, nem, születési év. lakóhely, társadalombiztosítá si azonosító iell. az ellátásra való jogosult ság sorrendiét, valam int az ellátás várható, illetve - am int ismertté válik - pontosan meghatározott időpontját tartalm azza. A biztosítottak egvéb adatait az egészségügyi dokum entáció tartalm azza. A várólistán, intézményi előjegyzésen szereplő adatokat és a biztosítottak egvéb adatait az egészség ügyi és személyazonosító adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint kell kezelni. (2) A központi várólistát kormányrendeletben kijelölt szerv működteti. A kormányrendeletben kijelölt szerv a működtetéshez a külön jogsza bályban meghatározott közreműködőt vehet igénybe. Az intézményi előjegyzést az adott el látást nyújtó egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában e feladatra kijelölt személy vezeti. (3) A várólista adatai központi várólista esetén a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapján, térségi várólista esetében a térségi betegútszervezésért felelős szerv honlapján, az intézményi előjegyzés adatai az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapján kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon - hozzáférhetőek. A transzplantációs várólista kivételével az ellátás igénybevéte lének várható időpontját is közzé kell tenni. A térségi várólista alapján ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapjáról a térsé gi betegút szervezéséért felelős szerv honlap jának is közvetlenül elérhetőnek kell lennie. Az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv honlapjáról a térségi várólistáknak és az intézményi előjegyzéseknek is elérhetők nek kell lenniük. (4) A várólista, intézményi előjegyzés ada tait a honlapon - folyamatosan, de legkésőbb a változást követő 3 napon belül - úgy kell közzé tenni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen az adott biztosított számára a várólistán, intézm ényi előjegyzésen elfoglalt helye. A közzétételre vonatkozó részletes szabályokat az egészségbiztosításért felelős miniszter rendelet ben határozza meg. (5) A (3) bekezdés rendelkezéseinek alkal mazása érdekében a központi várólista tekin HVG |T 8 -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

tetében a kormányrendeletben kijelölt szerv, a térségi várólista és az intézményi előjegyzés tekintetében az országos várólista-nyilván tartást vezető szerv egyedi azonosítót határoz meg. Az egyedi azonosító nem tartalmazhat a biztosított egészségügyi és személyazonosító adataival összefüggő, továbbá a várólistára, intézményi előjegyzésre történő felvétel idő pontjára vonatkozó adatot. Az egyedi azono sítót az azt meghatározó szerv a biztosított kezelőorvosa útján közli a biztosítottal. (6) Amennyiben a kormányrendeletben kijelölt szerv, illetve az egészségügyi szolgál tatónál az intézményi előjegyzés kezeléséért felelős személy vagy a térségi betegútszer vezésért felelős szerv észleli, hogy az adott várólistára, intézményi előjegyzésre érkező biztosított egyedi azonosítója egy másik, az adott várólistán, intézményi előjegyzésen levő biztosított egyedi Azonosítójával meg egyezik, akkor a később beérkezett egyedi azonosítót olyan sorszámmal látja el, amely egyértelműen alkalmas az egyedi azonosítók megkülönböztetésére. Erről a biztosítottat a kezelőorvos útján a központi várólista eseté ben a kormányrendeletben kijelölt szerv, tér ségi várólista esetében a térségi betegútszer vezésért felelős szerv, intézményi előjegyzés esetében a j egészségügyi szolgáltatónál az intézm ényi előjegyzés kezeléséért felelős személy tájékoztatja. (7) A betegfogadási lista az adott egészségügyi ellátásra előjegyzett biztosítottak családi és utónevét, társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint az ellátásra történő jelentkezés és az el látás igénybevételének pontosan meghatározott időpontját és helyét tartalmazza. (8) A betegfogadási lista k ülön jogsza bályban meghatározottak szerint összesített statisztikai adatait - kizárólag személyazo nosításra alkalm atlan módon - az egészségbiztosító honlapján közzé kell tenni. (9) Az országos várólista-nyilvántartás a térségi várólista, illetve az intézményi elő jegyzés alapján ellátást igénybe vevő bizto sítottnak az (1) bekezdés szerinti személyazonosító adatait, egyedi azonosítóját, az igénybevételre kerülő ellátás megjelölését, az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megnevezését és az ismertté válása esetén az ellátás igénybevételének időpontját tartal mazza. Az országos várólista-nyilvántartás az adatokat betegútszervezés céljából az ellá tás elvégzésének az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató általi - külön jogszabályban foglaltak szerinti - jelentéséig tartalmazhatja. Betegútelemzés és a kapacitáskihasználtság elemzése céljából személyazonosításra alkal matlan módon további négy évig kezelhetőek az adatok.

2. cím Árhoz n y ú jto tt tám ogatással igénybe ve h ető szolgáltatások T. 21. § (1) A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti ke zelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati se gédeszközjavítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben a) árához aa) forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer esetében az egészségbiztosító, ab) magisztrális gyógyszerek esetében a kü lön jogszabály, támogatást állapít meg, b) azt a finanszírozott egészségügyi szolgálta tó e jogosultságra kijelölt orvosa, illetve az egész ségbiztosítóval e jogosultságra szerződést kötött orvos rendeli, és c) a rendelés a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint történik, és d) az adott gyógyászati segédeszköz árához, illetve kölcsönzési díjához az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint támogatást állapít meg, továbbá javítási díjához, illetőleg a gyógyászati ellátás árához kü lön jogszabály támogatást rendel, és e) a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásá ról. javításáról és kölcsönzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyes gyógyászati se gédeszköz kiszolgáltatásához az egészségbizto sító ellenőrző főorvosa a miniszteri rendeletben foglaltak szerint ellenjegyzésével hozzájárult, és f) a kiszolgálásra, kölcsönzésre vagy javításra az egészségbiztosítóval e feladatra szerződött ía továbbiakban: szerződött! forgalmazónál vagy gyártónál kerül sor. (2) A biztosított az (1) bekezdésben foglalta kon túl akkor is jogosult a külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatásra, ha annak kiszolgáltatásá ra egészségügyi ellátás keretében a külön jogsza bályban meghatározott egészségügyi szolgálta tónál kerül sor. (3) Amennyiben a biztosított a gyógyásza ti segédeszköz árához, kölcsönzési díjához társadalombiztosítási támogatást vett igény be, köteles az eszköz használata során a tőle elvárható gondossággal eljárni, az eszközt rendeltetésszerűen használni, valam int az eszköz állagának megóvására törekedni. (4) Gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segéd

KÖ TELEZŐ E G E S Z S E G B IZ T O S IT A S

Hatás yszer, pszer, llátás ?ti keíszati ati seújtott

eszköz és gyógyászati ellátás társadalombiz tosítási támogatással történő rendelése során, illetve gyógyászati segédeszköz javításának és kölcsönzésének társadalombiztosítási tá mogatással történő rendelése során a) a rendelésre vonatkozó jogszabályok ban foglaltaknak, és b) a finanszírozási eljárásrendekben, en nek hiányában az érvényes szakmai protokol lokban foglaltaknak, vagy c) az a) és b) pontban foglaltak hiányában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör vény 119. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt szakmai előírásoknak megfelelően kell eljár ni. (5) Hatálytalan 2005. július 1-jétől.

ezett

a kü-

gálta?gészcötött )glalt ához, sító a >rend /ítási

3Z küalomsáról, izásá;zteri atisebizto;tben ílt. és ’tásra ött fa vagy ¡laltayban ához itásáigszagáltaászaíhoz ®ényitőle közt it az izási ígéd-

T. 21/A § (1) Az egészségbiztosító által - a külön jog szabály szerint - kiemelt, indikációhoz kötött tá mogatásban részesített gyógyszerért a biztosított dobozonként a külön jogszabályban meghatáro zott összegű díjat fizet. (2) A 21. § (1) bekezdés ab) pontjában meg határozott magisztrális gyógyszerek árához nyújtott támogatás megállapítására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg. R. 7. § H atálytalan 2008. május 16-ától.

sének szakmai követelm ényeiről szóló m iniszteri rende

amelynek az OEP határozatában szereplő közfinanszíro

c) egyedi m ére tvé te l ala p ján egyedileg készített

zás alapjául e lfo g a d o tt ára a referenciaeszközénél a la

kontaktlencse árához n y ú jto tt tám ogatásra, ha ennek

csonyabb, az eszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott

kiszolgáltatására szemészeti szakellátást n yú jtó egész

árának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R.

ségügyi szolgáltatónál vagy

szerinti támogatási m értéknek a szorzata.

elegyedi méretvétel alapján egyedileg g yá rto tt pro

{k) A 7/A § (3) bekezdés b) pont bb) a lpontja szerinti,

tézis, ortézis árához, valam int mozgásszervi rehabilitáció

az eszköz valam ely fizikai paraméterének fajlagos egysé

és team rendszerű felírás keretében rendelhető eszköz

gére m eghatározottfix összegű támogatási csoportban a

árához n y ú jto tt támogatásra, ha ennek kiszolgáltatására

fajlagos egységre ju tó támogatás összege

se alapján fekvőb e te g -g yó g yin téze ti (a továbbiakban:

a referenciaeszköz esetében a referenciaeszköz

fajlagos közfinanszírozás alapjául e lfogadott árának és

ellátás keretében kerül sor.

az eszköz tám ogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti

(3)

Az OEP a gyógyászati segédeszközök közfinanszí támogatási m értéknek a szorzata,

rozás alapjául e lfogadott árához vagy közfinanszírozás

bjazon eszköz esetében, amelynek egy fajlagos egy

alapjául m egállapított kölcsönzési napidíjához n yú jto tt

ségére ju tó , az OEP határozatában szereplő közfinanszí

tám ogatást a következő tám ogatási technikákkal á lla

rozás alapjául elfo g a d o tt ára (a továbbiakban: fajlagos

píthatja meg:

közfinanszírozás ala p jáu l e lfo g a d o tt ár) a referencia

ojszázalékos mértékű támogatás vagy

eszközével azonos vagy annál magasabb, megegyezik

¿»^támogatási csoportra m eghatározott fix összegű

a referenciaeszköz fajlagos egységére ju tó tám ogatás

támogatás, ezen belül ba) eszközre m eghatározott fix összegű támogatás,

összegével, ej azon eszköz esetében, a m elynek fajlagos kö zfi nanszírozás alapjául e lfo g a d o tt ára a referenciaeszkö

vagy bb) az eszköz valam ely fiz ik a i param éterének fa j lagos egységére m eghatározott fix összegű támogatás. (k) Önálló fu n kcio n á lis elv szerinti fixesoport á lla p íth a tó meg a d o tt fun kcio n á lis alcsoportra, va la m in t funkcionális csoportra vonatkozóan.

zénél alacsonyabb, az eszköz fajlagos közfinanszírozás alapjául e lfogadott árának és az eszköz tám ogatási cso portjára vonatkozó, R. szerinti tám ogatási m értéknek a szorzata. (5) A kizárólag kölcsönzés keretében kiszo lg á lta t

Önálló rendeltetés szerinti fixesoport állapítható ható gyógyászati segédeszköz közfinanszírozás alapjául

meg ado tt rendeltetési csoportra. R. 7/B § (1) A zokban a tá m o g a tá s i cs o p o rto k b a n , a m e ly e k b e n az OEP a 7/A § (3) bekezdés a j v a g y b)

R. 7/A § (1) A b iz to síto tt az Ebtv. 21. § (2) bekezdé

szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál n yú jto tt

(5) A gyógyászati e llátások árához, v a la m in t a gyógyászati segédeszközök árához, ja vítási és kölcsönzési d íjá h o z n y ú jto tt tám ogatás

e jazon eszköz árához n y ú jto tt tám ogatás összege,

letben fo g la ltfe ltéte le kke l audiológiai szakrendelésen,

ortopédiai, traum atológiai, rehabilitációs vagy sebészeti

e lfogadott kölcsönzési napidíjához n y ú jto tt támogatás összege a)

a referenciaeszköz esetében a referenciaeszköz

b o n tja s z e rin ti tá m o g a tá s i te c h n ik á k a t alkalm azza,

közfinanszírozás alapjául e lfo g a d o tt kölcsönzési na p i

a kö ve tke ző tá m o g a tá si m é rté k e k a lk a lm a z h a tó k :

díjának és az eszköz tám ogatási csoportjára vonatkozó,

g yó g yin té ze ti) kezelése a la tt vagy elbocsátása e lő tt

a) 9 8 % -o s tá m o g a tá si m é rté k ,

akkor jogosult árhoz n y ú jto tt támogatással gyógyászati

/^ 9 0 % -o s tá m o g a tá si m é rté k ,

ö ja z o n eszköz esetében, am elynek az OEP h a táro

segédeszközre, ha számára az eszköz használata a re

c j8 0 % -o s tá m o g a tá si m é rté k ,

zatában szereplő közfinanszírozás alapjául elfo g a d o tt

habilitációjához, betanításához, végleges ellátásához,

d ) 7 0 % -o s tá m o g a tá s i m é rté k , e) 6 0 % -o s tá m o g a tá si m é rté k ,

annál magasabb, megegyezik a referenciaeszköz közfi

intézetben tartózkodása a la tt indokolt, és a gyógyászati

fj5 0 % -o s tá m o g a tá si m é rté k ,

nanszírozásalapjául elfogadott kölcsönzési napidíjához

segédeszköz alkalm azása vagy használata a fe kv ő b e

n y ú jto tt támogatás összegével,

teg-ellátás keretében nem finanszírozott. Agyógyászati

g)k5°/o -o s tá m o g a tá si m é rté k va g y h) 0 % -o s tá m o g a tá si m é rté k .

segédeszközt a gyógyintézet orvosa rendeli, ha a felírói

(2) Az eszköz árához n y ú jto tt tám ogatás összege a

tában szereplő közfinanszírozás alapjául elfogadott köl

ideiglenes protézissel tö rté n ő ellátásához már a gyógy

R. szerinti támogatási m értéknek a szorzata,

kölcsönzési napidíja a referenciaeszközével azonos vagy

ejazon eszköz esetében, am elynek az OEP határoza

körre vagy a szakorvosi javaslat tételére m eghatározott

7/A § (3) bekezdés a) pontja szerinti, százalékos m érté

csönzési napidíja a referenciaeszközénél alacsonyabb, az

szakképesítés valam elyikének m egfelelő szakvizsgával

kű támogatásban részesített tám ogatási csoportban az

eszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési

rendelkezik.

eszköz közfinanszírozás alapjául e lfo g a d o tt árának és

napidíjának és az eszköz tám ogatási csoportjára vo n a t

(2)

A b izto síto tt az Ebtv. 21. § (2) bekezdése alapján az eszköz tám ogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti

akkor is jo g o s u lt a gyógyászati segédeszközök tá rsa

támogatási m értéknek a szorzata.

kozó, R. szerinti támogatási m értéknek a szorzata. (6) A ko m b in á lt kiszerelések árához n y ú jto tt tá m o gatás összege a kom binált kiszerelésben foglalt eszközök

dalom biztosítási tám ogatásba tö rté n ő befogadásáról,

(3) A 7/A § (3) bekezdés b) p o n t ba) alpontja szerinti,

tám ogatással tö rté n ő rendeléséről, forgalm azásáról,

eszközre m eghatározott fix összegű támogatási csoport

k ü lö n -kü lö n ve tt tám ogatási összegeinek számtani ösz-

javításáról és kölcsönzéséről szóló m iniszteri rendelet

ban

szegét nem haladhatja meg.

ben (a továbbiakban: R.) fo g la lt feltételek szerint tá m o gatásban részesülő

a) a referenciaeszköz árához n y ú jto tt tám ogatás

R. 7/C § (1) Referenciaeszköz az a m eghatározott fix

összege a referenciaeszköz közfinanszírozás a lapjául

összegű tám ogatási csoportba tartozó, legalacsonyabb

a)fo g p ó tlá s és fogszabályozó készülék, v a la m in t

e lfo g a d o tt árának és az eszköz tám ogatási csoportjára

közfinanszírozás ala p jáu l e lfo g a d o tt árú gyógyászati

ta rto zé ka i árához n y ú jto tt tám ogatásra, ha ezek k i

vonatkozó, R. szerinti támogatási m értéknek a szorzata,

segédeszköz, vagy a term ék valam ely fizikai param éte

b) azon eszköz árához n y ú jto tt tám ogatás összege,

rének egy fajlagos egységére m eghatározott fix összegű

szolgáltatására fogászati ellá tást n yú jtó egészségügyi

am elynek az OEP határozatában szereplő közfinanszí

tám ogatás esetén a legalacsonyabb fajlagos kö zfin a n

hallásjavító készülék és tartozékai árához n yúrozás jto tt ala p jáu l e lfo g a d o tt ára a referenciaeszközével

szírozásalapjául elfogadott árú gyógyászati segédeszköz,

szolgáltatónál, b)

291

támogatásra, ha ezek kiszolgáltatására a gyógyászati se

azonos vagy annál magasabb, megegyezik a referencia-

gédeszközök forgalm azásának, javításának, kölcsönzé

összeggel,

am ely nem áll h iva talb ó l vagy kérelemre törlési

eljárás a latt, és

HV G | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

292

| KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

¿ ^a m e lyn e k tá m o g a tá si cs o p o rto n b e lü li fo rg a l

60% -ának m egfelelő összeg, a külön jogszabály szerinti

m i részesedése a fix e síté si eljá rá s k e z d ő n a p já t köz

egyedi m éretvétel alapján készített term ék javítási díja

v e tle n ü l m egelőző h ó n a p k e z d ő n a p já t k ö z v e tle n ü l

legfeljebb az a d o tt term ék árához a javítás idején n yú j

m eg e lő ző tiz e n k é t h ó n a p o t vizsg álva le g a lá b b h é t

to tt társadalom biztosítási tám ogatás összegének meg

hón ap b a n az összes tá m o g a tá si jo g c ím e t e g yü tte se n

felelő összeg lehet,

fig y e le m b e véve az e ls zá m o lt g yógyászatisegédeszkö z -m e n n y isé g te k in te té b e n az 5 % -o t e lé rte . (2) A referenciaeszköz használatához elengedhetet

a) a javításhoz felhasznált, beszerzési számlával igazolt alkatrészek nettó ára, bja javítás munkadíja, mely a javítás munkafázisainak

m értéke a javítás Idő po n tjáb a n már nem, de k i órában kifejezett Időszükséglete szorozva a rezslóradíj ősz-

váltáskor tám o g a to tt term ék esetében ba)

(7) Atársadalom blztosítási támogatás alapját képező nettó javítási díj összetevői:

azonos az a d o tt term ék árához a társadalom biz

szegével. (8) Az egy évnél hosszabb kihordási idejű eszközök,

tosítási tám ogatás megszűnését közvetlenül megelőző

esetében a term ék gyá rtó ján a k vagy m eghatalm azott

kell a legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfoga

napon n yú jto tt támogatás m értékével, ha a term ék szá

képviselőjének a term ék javítását dokum entáló szerviz

d o tt árral, vagy a term ék valamely fizikai paraméterének

zalékos támogatásban részesült,

lenül szükséges tartozékoknak a term ékkel együttesen

egy fajlagos egységére m eghatározott fix összegű tá m o

öójazonos az a d o tt term ékcsoport referenciaterm é

könyvet kell biztosítania, amelyben a ja vítást végzőnek rögzíteni kell a gyártó vagy m eghatalm azott képviselője

gatás esetén a legalacsonyabb fajlagos közfinanszírozás

kére a ja v ítta to tt eszköz társadalom biztosítási tám oga

nevét és címét, az eszköz megnevezését, típusát, gyártá

alapjául e lfogadott árral rendelkezniük.

tása megszűnését közvetlenül megelőző napon n yú jto tt

si számát, hibáját, az elvégzett javításokat, annak nettó

százalékos tám ogatás m értékével, ha a term ék ere d e ti-

díjösszegeit és id ő p o n tja it.

(3) Az R. szerint támogatással kizárólag kölcsönzés keretében kisz o lg á lta th a tó gyógyászati segédeszköz

legfixtám ogatásban részesült,

R. 9. § (1) A G yftv. 32. § (k) bekezdése s z e rin ti e l

esetében - az (1) bekezdéstől eltérően - referenciaesz

de legfeljebb az a d o tt gyógyászati segédeszközre

já rá s t kö ve tő e n a tá m o g a tá sb a b e fo g a d o tt gyógyá

köz az a m eghatározott fix összegű támogatási csoportba

m eghatározott legutolsó tám ogatási érték 6 0 % -ának

szati segédeszköz esetében a g yó g yá sza ti segédesz

tartozó, legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául e lfo

m egfelelő összeg, a Jtülön jo gszabály szerinti egyedi

kö zö k tá rs a d a lo m b iz to s ítá s i tá m o g a tá sb a tö rté n ő

gadott kölcsönzési napidíjú gyógyászati segédeszköz,

m éretvétel a lapján készített^eszköz ja v ítá s i díja leg

b e fo g a d á sá ró l, tá m o g a tá ss a l tö rté n ő re ndeléséről,

feljebb az a d o tt eszköz árához a társadalom biztosítási

fo rg a lm a zá sá ró l, ja v ítá s á ró l és kölcsönzéséről szóló

támogatása megszűnését közvetlenül megelőző napon

m in is z te ri re n d e le tb e n fo g ja lt a d a to k a t a fo rg a lo m

n y ú jto tt társadalom biztosítási tám ogatás összegének

ba hozó a tá m o g a tá s ke z d ő n a p já t kö v e tő 30 napon

m egfelelő összeg lehet,

b e lü l az OEP rendelkezésére bocsátja.

a ja m e ly nem áll h iv a ta lb ó l vagy kérelemre törlési eljárás a la tt, és ö,) am elynek tám ogatási csoporton b e lüli forgalm i részesedése a fixesítési eljárás kezdőnapját közvetlenül megelőző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző t i

cjtöbb javítás esetén az első javítást követő egy éven

zenkét hónapot vizsgálva legalább hét egymást követő

belül összesen nem haladhatja meg az a d o tt term ékre

hónapban az összes tám ogatási jogcím et együttesen

m eghatározott, illetve a kiváltáskor érvényes támogatás

figyelem be véve az elszám olt kölcsönzéslnapidíj-tám o-

összegét,

gatás tekintetében az 5 % -o t elérte. (k) A Gyftv. 32/A §-a szerinti eljárásokban az OEP k i

d) h a tá ly ta la n 2012. ja n u á r 1 -jé tő l. (2) A rendeltetésszerű használat során m eghibá

(2)

A G y ftv. 21/A § (3) bekezdése s z e rin ti bírság

összege e szkö zö n kén t 100 ezer fo r in t. R. 10. § H atálytalan 2007. de ce m be rl-jé tő l. R. 10/A § (1) Hatályát vesztette 2003. ja n u á rl-jé tő l. (2) A Társadalom biztosítási Á r- és Tám ogatási Bi zottság (a továbbiakban: TÁTB) az egészségbiztosításért

sodott egyedi m éretvétel alapján g yá rto tt gyógyászati

felelős m iniszter, az állam háztartásért felelős miniszter,

(5) A m egh a tá ro zo tt eszközre vagy eszközökre irá

segédeszközök javítási díjához az eredeti kihordási idő

a gazdaságpolitikáért felelős m iniszter, va la m in t a szo-

nyuló felülvizsgálat kivételével a Gvftv. 32/A 5-a szerinti

le te lté t követően a kihordási idővel azonos ideig az (1)

ciál- és nyugdíjpolitikáértfelelős m iniszter véleményező,

eljárásokban és egy a d o tt funkcionális csoportra vonat

bekezdés o j-b jp o n tja szerinti támogatás vehető igénybe.

javaslattevő szerve. ATÁTB-nak a gazdaságpolitikáért felelős m iniszter, va la m in t a szociál- és n y u g d íjp o liti

lencven napon belül dönt.

kozó követelm ényjegyzék összeállításakor az OEP kikéri

(3) A (2) bekezdésben fo g la lta k esetén a b izto síto tt

az illetékes szakmai kollégium , va la m in t a Gyógyszeré

részére a ja v íto tt eszközzel azonos rendeltetésű esz

káért felelős m iniszter által javasolt ta g ja it, továbbá az

szeti és Egészségügyi M inőség- és Szervezetfejlesztési

közcsoportba tartozó új term éket rendelni nem lehet,

egészségbiztosításért felelős m iniszter által vezetett mi

kivéve a kihordási időn belüli felírhatóság szabályaival

nisztérium , az állam háztartásért felelős m iniszter által

(6) A Gyftv. 32. § (k) bekezdése szerinti eljárásokban

azonos esetben. Ha a kihordási idő le te ltét követően az

vezetett m in iszté riu m , va la m in t az egészségbiztosító

az OEP kikérj a kérelem tárgya szerinti illetékes szakmai

eszközzel azonos rendeltetésű eszközcsoportba tartozó

képviselőiből á lló ta g ja it és e ln ö ké t az egészségbizto

kollégium vélem ényét.

új term éket rendeltek, a (2) bekezdésben fo g la lt javítási

sításért felelős m iniszter - az állam háztartásért felelős

díjhoz n y ú jto tt támogatás nem vehető Igénybe.

miniszterrel egyetértésben - nevezi ki.

Intézet véleményét.

R. 7/D § A külön jogszabály szerint különleges tá p

(3) A TÁTB fe la d a t- és hatásköréről, va la m in t m űkö

lálkozási ig é n yt kielégítő tápszerek árára és az árához

[k) A tám ogatásban nem részesülő cochleáris im p -

n y ú jto tt tám ogatásra a gyógyszerek közfinanszírozási

lantátum alkalmazása során az egyes tartós fogyasztási

dési rendjéről külön jogszabály rendelkezik.

árára és az árához n y ú jto tt támogatásra vonatkozó ren

cikkekre vonatkozó kötelező jó tá llá sról szóló korm ány-

(k) Hatályát vesztette 2005. jú liu s 1-jétől.

delkezéseket értelemszerűen alkalm azni kell.

rendeletben fo g la lt kötelező jó tá llá si id ő ta rta m on tú li

(5)-(6) Hatályát vesztette 2003. január 1-jétől.

R. 8. § (1) A rendeltetésszerű használat során a külön

meghibásodás esetén az alkatrészek cseréjéhez és ja v í

R. 10/B § H atálytalan 2007. ja n u á rl-jé tő l.

jogszabályban fo g la lt kötelező jótállási időtartam on túl,

tási díjához n y ú jto tt tám ogatás m értéke a csere vagy a

R. 10/C § (l) Az OEP a honlapján folyam atosan köz

a kihordási időn belül m eg hibásodott gyógyászati se

javítás díjának 9 0 % -a , m elynek elszámolására az OEP

zéteszi a tá m o g a to tt gyógyszerek, gyógyászati segéd

gédeszközök javítási díjához n yú jto tt támogatás

m egállapodást köthet a szolgáltatóval.

eszközök és gyógyászati ellátások tárgyában m egkötött

a) mértéke tá m ogatott term ék esetében

(5) Az árhoz n y ú jto tt tám ogatásban nem részesülő

aa) azonos az a d o tt term ék árához n y ú jto tt, a ja v í

gyógyászati segédeszközök kölcsönzési díjához n y ú jto tt

tás idején érvényes támogatás m értékével, ha a term ék

tám ogatás mértéke a kölcsönzési díj áfával n övelt ösz-

százalékos tám ogatásban részesül,

szegének külön jogszabályban meghatározottszázaléka.

ab) azonos az a d o tt te rm ékcso po rt refe re n cia te r

(6) Egy term ék javítására a kihordási időn belül m a

mékére vonatkozó, a javítás idején érvényes százalékos

xim um a term ék közfinanszírozás alapjául elfogadott ára

támogatás m értékével, ha a term ék m eghatározott (fix)

130% -ának m egfelelő összeg fordítható. Az ezt m egha

tám ogatásban részesül,

ladójavítási Igény esetén az eszközt a gyártó vagy saját

de legfeljebb a javítás id ő p o n tjá b a n az a d o tt g yó gyászati segédeszközre m eghatározott támogatási érték HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 01 2-RE

és hatályos tám ogatásvolum en-szerződések következő ta rta lm i elem eit: ója szerződő felek megnevezése, a szerződés tárgyát képező term ékek neve, b)a szerződés időbeli hatálya, c)gyógyszer esetén a szerződés által é rin te tt indiká ciós pont(Eü. pont) száma, d)

a szerződésben m eg je lö lt befizetés m egállapítá

költségére ja v ítja , vagy a kihordási idő végéig csereké

sának a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyó-

szüléket biztosít.

gyászatisegédeszköz-ellátás, va la m in t a gyógyszerfor

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

galmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII.

v e h e tő g yó g y á s z a ti e llá tá s sa l ka p cso la to s jo g s z a

tö rvé n y (a to vá b b ia k b a n : G yftv.) 26. § (5) bekezdése

b á ly i v á lto z á s k ih ird e té s é t k ö v e tő 90 n a p o n b e lü l

szerinti módja,

b o n y o lítja le . A kö zfin a n szírozá s a la p já t képező ár

ej hatálytalan 2010. május 1-jétől.

k ia la k ítá s á ra irá n y u ló e ljá rá s során a (3) bekezdés

(2) A közzétételi kötelezettség a szerződés időbeli ha

m á s o d ik m o n d a tá t, v a la m in t a (ka )-(7 ) b e kezdés

tályának le já rtá t követő második hónap utolsó napjáig

ben fo g la lta k a t m e g fe le lő e n a lk a lm a z n i k e ll, azzal,

áll fenn.

h o g y a (6) bekezdésben fo g la lta k tó l e lté rő e n a ja

(3) A G y ftv. 26. § (5) bekezdés c) p o n tja s z e rin ti

v a s o lt á ra t a tá rg y a lá s le z á rá s á t k ö v e tő 15 n a p o n

ese tb e n - a sze rző d ő fe le k e lté rő m e g á lla p o d á s a

b e lü l k e ll az e g é szs é g ü g y é rt fe le lő s m in is z te r elé

h iá n y á b a n - a te rá p ia e re d m é n y e s s é g i és b e te g

te rje s z te n i, és a k ia la k íto tt á r és tá m o g a tá s i m é rté k

e g y ü ttm ű k ö d é s i m u ta tó k s z á m ítá s á h o z , ille tv e

a (7) bekezdésben fo g la lta k tó l e lté rő e n le gkésőbb

te lje s ü lé s ü k n yo m o n kö ve té sé he z az OEP a d a ttá r

a tá rg y a lá s le zá rá sá t k ö v e tő m á s o d ik h ó n ap v é g é ig

házában és a B e te g sé g re g iszte rb e n szereplő fin a n

ke rü l k ih ird e té s re .

szírozási a d a to k a t ke ll a la p u l v e n n i.

(k) Társadalom biztosítási tám ogatással igénybe

10/D § A g yó g ys ze re k és g yó g yá s za ti segédesz

vehető gyógyászati ellátások esetében a (3) bekezdés

közök közbeszerzésének részletes és sajátos szabá

szerinti tárgyaláson való részvétel fe ltétele, hogy a kü

ly a iró l szóló k o rm á n y re n d e le t a la p já n beszerzésre

lön jogszabályban fo g la lta k szerint gyógyászati ellátás

ke rü lő g yó g ysze re k és g yó g yá s za ti segédeszközök

támogatással történő nyújtására jogosult szolgáltató az

esetében a kö zfin a n szírozá s a la p já u l e lfo g a d o tt ár

alka lm a zo tt szám ítások egyidejű bem utatásával n y i

a közbeszerzési eljá rá s során ke rü l m egh a tá ro zá sra .

latkozzon arról, hogy az általa te tt ^ra iá n lat kialakítása

R. 10/E § A m agyar állam és a gyógyszergyártók,

során figyelem be vette, hogy a fajlagos költségeket és

-forgalm azók között lé tre jö tt szerződésben m eghatáro

az üzleti kockázatot csökkenti, ha a gyógyászati ellátást

zott gyártói befizetési kötelezettség Egészségbiztosítási

támogatással nyújtja.

Alap javára tö rté n ő teljesítése, a tényadatokon alapuló

faa) Azon gyógyászati ellátások esetében, amelyek

végleges elszámolás szerinti rendezés a szerződésben

tekintetében az árhoz nvú jtotttá m og a tá s mértéke az (l)

m e g á lla p íto tt sza b ályo kna k m eg fe lelő e n sz á m íto tt

bekezdés szerinti rendeletben még nem ke rü lt m egál

összegben, az o tt részletezett ütemezésben és feltételek

lapításra. a (3) bekezdés szerinti tárgyaláson való rész

sze rin ttö rté n ik.

vétel feltétele, hogy a szolgáltató rendelkezzen az a dott

R. 10/F § (1) A társadalom biztosítási tám ogatással

szolgáltatás nyújtására jogosító m űködési engedéllyel,

igénybe vehető gyógyászati ellátások körét, vala m in t az

va la m in t m egfeleljen az orvosi re h a b ilitá ció céljából

árukhoz n y ú jto tt tám ogatás m értékét az egészségbiz

tá rsa d a lo m b iztosítá si tám ogatással igénybe vehető

tosításért felelős m iniszter az állam háztartásért felelős

gyógyászati ellátásokról szóló m iniszteri rendeletben

miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.

fo g la lt követelm ényeknek, és az a lka lm a zo tt szám ítá

(2) A tám ogatás kezelésfajtánként százalékos m ér

sok egyidejű bemutatásával nyilatkozzon arról, hogy az

tékben, ille tve fix összegben á lla p íth a tó meg. A száza

általa te tt árajánlat kialakítása során figyelem be vette,

lékos m értékű, ille tve fix összegű tám ogatás alapja az

hogy a fajlagos költségeket és az üzleti kockázatot csök

OEP által a (3)-(5) bekezdésben m eghatározottak szerint

kenti. ha a gyógyászati ellátást támogatással nvúitia.

elfogadott ár (a továbbiakban: a közfinanszírozás alapját képező ár). (3) A kö zfin a n szírozá s a la p já t képező á r k ia la k í

(5) A tá rg y a lá s o k o n d ö n té s i jo g g a l k iz á ró la g az OEP k o rm á n y tis z tv is e lő i, ta n ácsko zá si jo g g a l az OEP fő ig a z g a tó ja á lta l fe lk é r t s z a k é rtő k v e h e tn e k

tására irá n y u ló tá rg y a lá s o k a t az OEP - a (3a) bekez

ré szt. Az á rtá rg ya lá so n kö z re m ű k ö d ő szem élyekkel

désben m e g á lla p íto tt eseteken tú l-s z ü k s é g s z e rin ti

szem ben a közbeszerzési e ljá rá s n á l a lk a lm a za n d ó

gyakorisággal b o n y o lítja le. Az á rtá rg ya lá si fe lh ívá s t

ö s s z e fé rh e te tle n s é g i s z a b á ly o k a t m e g fe le lő e n a l

az OEP fő ig a z g a tó ja - a TÁTB vé le m é n yé n e k előzetes

ka lm a zn i ke ll.

kikérése u tá n - le g a láb b n é g y h é tte l a tá rg y a lá s o k

(6) Az OEP a tárgyalások során k ia la k íto tt, a kö zfi

m egkezdése e lő tt a M agyar K özlöny m e llé k le te k é n t

nanszírozás a la p já t képező á ra k a t és a tá m o g a tá s i

m e g je le n ő H iva talo s É rte sítő b en közzéteszi.

m é rté k e k e t a tá rg ya lá s lezárását követő 30 napon be

(3a) A m e n n y ib e n a tá rs a d a lo m b iz to s ítá s i t á

lül az egészségügyért felelős m iniszter elé terjeszti.

29 3

a) ha orvos szakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be; vagy b) ha a beutalás olyan egészségügyi szolgál tatóhoz történik, ba) amely a biztosított területi ellátására kö telezett, vagy bb) amely a ba) pont szerinti egészségügyi szolgáltatónál a biztosított lakóhelyéhez (tartóz kodási helyéhez) közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett; vagy c) a megfelelő feltételekkel rendelkező, bár mely más - a biztosított lakóhelyéhez (tartózko dási helyéhez) legközelebb eső - egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biz tosítására a b) pont szerinti egészségügyi szolgál tatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak. (2) Amennyiben a biztosított az (1) bekez désben említett egészségügyi ellátást azért veszi beutaló nélkül igénybe, mert egészségi állapota az azonnali ellátását indokolta, az egészségügyi szolgáltatótól otthonába (tartózkodási helyére) történő utazási költségeihez való támogatásra jogosult. (3) A biztosított a gyógyászati segédeszköz próbájával, illetve kiszolgáltatásával kapcsolatos utazási költségeinek támogatására akkor jogo sult, ha a gyógyászati segédeszközt a tartózkodá si helyéhez legközelebb eső, a rendelt gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására az egészségbizto sítóval szerződött forgalmazónál szerzi be. (4) A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intéz mény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár. (5) A betegségek megelőzését és korai fel ismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez támogatás jár. A biztosított a támo gatásra akkor jogosult, ha a jogszabályban meg határozott szűrővizsgálatot behívás alapján vette igénybe. (6) Az utazási költséghez nyújtott támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint illeti meg a) a 16 éven aluli gyermek kísérőjét, b) a 16 éven felüli biztosított kísérőjét, amenynyiben egészségi állapota miatt a kíséretet a be utaló orvos szükségesnek tartja. Í71 Helyi utazás költségeihez támogatás nem

m og a tá ssa l ig é n yb e v e h e tő g yó g y á s z a ti e llá tá s o k

(7) A k ia la k íto t t á ra k és tá m o g a tá s i m é rté k e k

kö re kie g é s zü l egy ú j e llá tá s s a l, ille tv e a tá rs a d a

le g k é s ő b b a tá rg y a lá s le z á rá s á t k ö v e tő m á s o d ik

já r

lo m b iz to s ítá s i tá m o g a tá s s a l m á r ig é n y b e v e h e tő

negyedév vé g é ig - az (1) bekezdésben fo g la lta k n a k

g y ó g y á s z a ti e llá tá s s a l k a p c s o la to s jo g s z a b á ly i

m e g fe le lő e n - k ih ird e té s re ke rü ln e k.

(8) Az utazási költséghez nyújtott támogatás mértékét és módját külön jogszabály tartalmazza.

vá lto zá s a z t szükségessé te s z i, az OEP az ú j e llá tá s ,

R. 10/G—H § Hatályát vesztette 2007. ja n u á rl-jé tő l.

ille tv e a m ódosulással é r in te tt e ljárás te k in te té b e n a kö z fin a n sz íro z á s a la p já t képező á r k ia la k ítá s á ra ir á n y u ló tá rg y a lá s o k a t az ú j e llá tá s n a k a tá r s a d a lo m b iz to s ítá s i tá m o g a tá s s a l ig é n y b e v e h e tő g y ó g y á s z a ti e llá tá s o k ró l sz ó ló m in is z te ri re n d e le tb e n tö r té n ő sza bályozása k ih ird e té s é t, ille tv e a tá rs a d a lo m b iz to s ítá s i tá m o g a tá ss a l m á r ig é n yb e

U tazásiköltség-térítés

Utazásiköltség-térítés T. 22. § R. 11. § (1) Az utazásiköltség-térítés m értéke m eg (1) A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg egyezik az a d o tt tá vo n m enetrend szerint közlekedő gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, kö zforg alm ú közlekedési eszközök igén yb e véte lé re rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költ m egszabott, a helyközi já ra to k o n érvényes, a biztosí ségeihez támogatás illeti meg, to tt á lta l igénybe vehető, a szem élyszállítási utazási HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

29k

| KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

kedvezm ényekről szóló jogszabályban m eghatározott

je b b négy m egjelenés ig a zolh a tó. Utólagos kiá llítás

vány együttes benyújtása alapján, a kérelmező részére

kedvezmény összegével csökkentett legolcsóbb díjtételű

esetén a kérelm etel kell utasítani.

járó vite ld íj árát utólag m egtéríti.

m enetjegy árával. A h e ly - és pótjegyek árához nem já r

(5) Azt a biztosítottat, a ki a beuta lásra jogosu It orvos

(11) Tömegközlekedési eszközzel tö rté n ő utazás ese

utazáslköltség-térítés. A G yőr-S opron-E benfurtí Vasút

döntése alapján betegsége, egészségi állapota m ia tt tö

tén legfeljebb egy kísérő jo g o su lt az (l)-(4 ), (6 )-(l0 ) és

m agyarvonalán, továbbá a BKV-HÉVvonalain Budapest

megközlekedési eszközön utazni nem képes - m elynek

(l^)-(2 0 ) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kap

közigazgatási határain kívül történő utazás esetén já r az

tényét és in d o ká t a beutalásra jo gosult orvos az utazási

csolatban fe lm e rü lt utazási költségei (oda- és visszaút)

utazási támogatás.

u ta lv á n y o n fe ltü n te ti - , u ta zá sikö ltsé g -té ríté ské n t

megtérítésére, am ennyiben az egészségügyi szolgálta

(2) Az utazási tám ogatás igénybe vehető a (k) be

k ilo m é te re n k é n t 21 fo rin t ille ti meg. A m ennyiben a

tás beutalás szerinti igénybevételének helyén az orvos a

kezdésszerinti utazási utalvánnyal, gépkocsival történő

b iz to síto tt egészségi álla p ota m ia tt kísérő szükséges,

kijelöltszem ély m egjelenését igazolja. Több biztosított

utazás esetén az (5) bekezdésben m eghatározottak sze

a fe n ti összeg együttesen ille ti meg a b iz to s íto tta t és

egyidejű kísérete során csak egyszeri utazási költsé g té ríthető mega kísérő részére.

rin t, illetve a (l*f) bekezdés szerinti utazásiköltség-téríté-

kísérőjét. Az útvonal hosszának m eghatározásánál az

si utalvánnyal. Az utazásiköltség-térítési utalvány az OEP

a d o tt viszonylatban legrövidebb távon közlekedő tö

(12) Nem tömegközlekedési eszközzel tö rté n ő utazás

á ltal rendszeresített olyan szigorú számadású nyo m ta t

megközlekedési eszköz útvonalát kell figyelem be venni.

esetén legfeljebb 1 kísérő jo g o s u lt az (5) bekezdésben

vány, amely két pénztári és egy ellenőrző szelvényből áll.

Az utazási költség megtérítésére a (10) bekezdésben fog

fo g la lta k szerint a kísérettel kapcsolatban fe lm e rü lt

(3) Az utazási u ta lván y kiállítására és a szolgáltatás

laltak az irányadók, azzal, hogy az utazási utalványhoz

utazási költség m egtérítésére. A kísérőt hazautazása,

a m enetjegyet nem kell csatolni. (6) A korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felké

illetve a kísért biztosítottért tö rté n ő visszautazása során u ta zá sikö ltsé g -té ríté ské n t kilo m é te re n k é n t 18 fo rin t ille ti meg, am ennyiben a kísért b izto síto tt egészségi ál

igénybevételének az utazási utalványon tö rté n ő igazo lására kötelezett ó ja 2. § (2)-(3) bekezdése, továbbá a 3. § (1) és (3) be

szítést nyújtó intézm ényigénybevételével kapcsolatban

kezdése szerint beutalásra jogosultorvos a szakellátásra,

fe lm e rü lt utazási köKség m egtérítéséhez utazási u ta l

lapota, illetve elhúzódó kezelése m ia tt rövid időn belül

illetve az orvos szakértői vizsgálatra történő beutaláskor,

vány kiállítására a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.

nem tu d lakóhelyére távozni. A kísérő részére - a kísért

az egészségügyi szakellátás orvosa - ideértve a törvény 34. §-ának cjp o ntja szerinti tevékenységet vég

b iz to síto tt n é lk ü li utazás esetén - ugyanazon napra

gondozóintézet szakorvosát is - a vizsgálat, a kezelés, a

ző Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetőjejogosult.

legfeljebb 2 ú t (1 oda-visszaí szám olható el akkor, ha a

fekvőbeteg-gyógyintézetből való elbocsátás - ideértve

Az em líte tt szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást

kísérő az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek a

az adaptációs szabadságra való elbocsátás és visszaren

n yújtó intézm ényvezetője az erre a célra rendszeresített

kísért biztosított ellátásának igénybevételére vonatkozó,

delés esetét is - és az ism ételt kezelés elrendelésekor,

nyom tatványon igazolja.

rendelkezésére álló hivatalos d o kum entum m al igazol

továbbá az egészségügyi szakellátás illetékes főorvosa

(7) Az Ebtv. 22. §-ának alkalmazásában a fogyatékos

ja az utazás szükségességének in d o ká t. Ezen igazolás

által k ije lö lt személy, ha a bizto síto tt kezelését nem or

gyerm ekek ellátását biztosító gyógypedagógiai in té z

hiányában nyila tko za tot kell tennie a többszöri utazás

vos végzi,

mény a fogyatékos gyerm ekek korai fejlesztését és gon

szükségességének indokáról. Igazolás vagy nyilatkozat

dozását n yújtó intézm énnyel azonos elbírálás alá esik.

n é lk ü l, v a la m in t va ló tla n té n ye k közlése esetén té

ej az orvosi re h a b ilitá ció keretében szanatórium i ellátás rendelésére jo g o su lt orvos a beutaláskor, e lb o csátáskor pedig a szanatórium által k ije lö lt orvos,

(8) Nem jjjr utazásiköltség-térítés annak, aki a külön

rítés nem á lla p íth a tó meg. A kísérő részére akkor sem

jogszabály alapján díjm entes utazásra jogosult, ide nem

á lla p íth a tó meg ugyanazon napra vonatkozóan 2 útra

gyógyászati ellátás igénybevétele esetében az értve az (5) bekezdésben fo g la lt esetet. Ha a b e u ta lt d íj

költségtérítés, ha az egészségügyi szolgáltató vagy a

annak rendelésére jo g o s u lt orvos az elrendelésekor -

mentes utazásra jogosult és - beutalásra jo gosult orvos

(6), illetve (7) bekezdésben m eghatározott szolgáltatást

m egjelölve az igénybevétel számát vagy id ő ta rta m á t

javaslata alapján - kísérőre van szüksége, akkor az u ta

n yú jtó intézm ény és a b izto síto tt lakóhelye egymástól

is - , az ellátás igénybevételét követően pedig a gyógyá

zási u ta lván yt a b e utalt részére kell kiállítani.

való távolsága a 100 kilom étert meghaladja.

szati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató - ideértve

(9) Az Ebtv. 22. §-ának(5) bekezdése szerinti esetben

(13) Ha az utazásiköltség-térítés irá n ti eljárásban a

a gyógyászati ellátást n yújtó közfürdőt, g yó g yfü rd ő t is

a helyi ö n ko rm á n yza to t ille ti meg a szűrővizsgálaton

(k) bekezdés szerinti n yo m ta tv á n y több utazás igazo

- á lta l kije lö lt személy, ej egyedileg, m éretre készített gyógyászati segéd

tö rté n ő részvétel céljából általa szervezett csoportos

lását tartalm azza, akkor az igényérvényesítésre nyitva

utazáson részt v e tt b izto síto ttn a k já ró utazásiköltség

álló időtartam az e nyom tatványon igazolt valam ennyi

eszközöknél a rendelő orvos, va lam int a szükséges pró

térítés, am ennyiben a közlekedési eszközt térítésm ente

utazás tekintetében az utolsó igazolt utazás időpontjától

bára való berendeléskor és kiszolgáltatáskor, továbbá

sen bárm ilyen form ában az önkorm ányzat biztosítja, és

szám ított hat hónap.

a gyógyászati segédeszközök ja v ítá s a ko r személyes

a biztosított a szűrővizsgálat igénybevételének idő p o n t

(1k) Utazásiköltség-térítési utalvány igénybevételére

m egjelenés esetén a gyógyászati segédeszközt gyártó

já ról szóló, a szűrővizsgálat során érvényesített értesítőt

a (15) bekezdésben fo g la lta k szerint jogosult személy és

(forgalmazó) által kijelöltszem ély,

a szűrővizsgálatot követően átadja a helyi önkorm ány

kísérője az egészségbiztosítóval szerződést k ö tö tt köz

zatnak. Ezzel egyidejűleg az utazásiköltség-térítés irán

lekedési társaságok vonalain az utazásiköltség-térítési

je által kije lö lt személy a vizsgálat elrendelésekor, illetve

ti igény m in t követelés a helyi önkorm ányzatra száll át,

utalvánnyal díjfizetés nélkül utazhat.

a vizsgálatot követően,

aki az a d o tt csoportos utazáson részt v e tt biztosítottak

/ja z orvos szakértői szerv illetékes szervének vezető

g) a Szakértői R ehabilitációs Bizottság vezetője a vizsgálaton történő megjelenéskor,

á ltal részére á ta d o tt értesítők alapján összesített köve teléseket - a polgári tö rvé n y kö n yv engedményezésre

(15) A utazásiköltség-térítési utalvány igénybevéte lére jogosult az a biztosított, aki o j közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal rendel kezik, vagy

h)a z Ebtv. 22. § (5) bekezdésében e m líte tt esetben -

vo n a tko zó sza b álya in ak fig y e le m b e v é te lé ve l - egy

a szűrővizsgálat igénybevételekor - a szűrővizsgálatot

összegben érvényesítheti az OEP által erre rendszeresí

végző egészségügyi szolgáltató.

tettform anyom tatványon az E. Alappal szemben. A helyi

állapota m ia tt legalább havi egy alkalom m al kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe, vagy

krónikus betegsége vagy á lla n d ó su lt egészségi

(k) Az utazási költség megtérítésére való jogosultság

önkorm ányzat valam ennyi érvényesített és rendelkezé

abban az esetben állapítható meg, ha a (3) bekezdésben

sére bocsátott értesítő után az (1) bekezdésben foglaltak

^szakorvosi vélem ény alapján olyan egészségügyi

m eg je lö lt orvos az utazás szükségességét igazolja. Ha

szerint szá m íto tt összeg hatva n százalékára jo g o su lt

szolgáltatóhoz utazik, amely lakóhelyétől (tartózkodási

az orvos javaslata alapján a b iztosítottnak kísérőre van

utazásiköltség-térítésként.

szüksége, akkor azt a b iztosított részére k iá llíto tt u talvá

(10) Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a me

nyon kell je lö ln i. A jogosultság igazolása az erre a célra

netjegy, valam int a (3) bekezdésben felsorolt beutalásra

rendszeresített szigorú számadású, „Utazási u ta lv á n y "

jogosult által k iá llíto tt és az egészségügyi szolgáltatónál

elnevezésű n yo m ta tvá n yo n tö rté n ik , am elyen le g fe l

tö rté n ő megjelenés leigazolásával e llá to tt utazási u ta l

HVG |T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

helyétől) az Ebtv. 22. §-a ( 1) bekezdése ba) pontjában m egh a tá ro zo tt egészségügyi szolgáltatónál nagyobb távolságra található. (16) Az utazásiköltség-térítési utalvány kiállítására kizárólag háziorvos és házi gyermekorvos jogosult.

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

| 29 5

esetben vállalható át, ha a kérelmező a kérelm ezettszol-

(2) A kérelemnek tartalm aznia kell a biztosított nevét,

utazás lehetőségéről és az igénybevétel feltételeiről a biz

g áltatást finanszírozási szerződéssel rendelkező egész

címét, tá já t, va la m in t - a b ) p o n t bb) a lp o n tjá t kivéve

tosítottat a háziorvos vagy házi gyermekorvostájékoztatja. (18) A b iztosított a pénztári és ellenőrző szelvényt az

ségügyi szolgáltatónál (a továbbiakban: finanszírozott

- a gyógyszer kiadására a beteg á lta l m e g je lö lt gyó g y

egészségügyi szolgáltatás igénybevételének leigazolását

(2) Az (l) bekezdés szerinti méltányossági kérelmet az

(17) Az utazásiköltség-térítési utalvánnyal tö rté n ő

követően, a következőorvos-betegtalálkozóalkalm ával háziorvosánál, házi gyerm ekorvosánál köteles leadni. (19) A m ennyiben a b iz to s íto tt a (18) bekezdésben előírt kötelezettségének az o tt m eghatározott Id ő po n t ban nem tesz eleget, úgy a (18) bekezdésben m egha tá ro zo tt id ő p o n ttó l szá m íto tt 6 hónapon belül újabb u ta zá s ik ö lts é g -té ríté s i u ta lv á n y t a há ziorvo s, házi gyermekorvos nem á llíth a t ki részére.

szertárnak, egyedi gyártású gyógyászati segédeszköz

egészségügyi szolgáltató) veszi Igénybe.

esetén a beteg által m egjelölt gyógyászati segédeszköz gyártójának vagy forgalm azójának a megnevezését, és

OEP-nél n yújthatja be. (3) A kérelemnek tartalm aznia kell a biztosított tá r sadalombiztosítási azonosító je lé t (a továbbiakban: táj),

- a (3) bekezdés a j pontjában fo g la lt eset kivételével - a kérelemhez m ellékelni kell: a j három hónapnál nem régebbi kó rtö rté n e ti össze

továbbá a kérelemhez m ellékelni kell: a j az ellátás (beavatkozás) szakmai in d o ko ltsá g á t

fo g la ló t, amely Igazolja, hogy a kérelmező kizárólag az igényeltterm ékkel kezelhető vagy lá th a tó é i;

alátámasztó egészségügyi dokum entációt, b) az e llá tást (beavatkozást) végző egészségügyi s z o lg á lta tó m egnevezését, to vá b b á n y ila tk o z a tá t a

öjgyógyszerre vonatkozó kérelem esetén az a jp o n tban foglaltakon kívül:

(20) A háziorvos, házi gyerm ekorvos a k iá llíto tt

beavatkozás elvégzésének, Ille tve az orvosszakm ai

ba) a b iz to s íto tta t kezelő szakorvos ja v a s la tá t,

utazási u ta lv á n y o kró l az egészségügyi szolgáltatások

szem pontból In d oko lt ellátásnak a vállalásáról, annak

am elyből m egállapítható a kért gyógyszer neve, kisze relése, pontos dózisa, a gyógyszerváltás, tápszerváltás

Egészségbiztosítási Alapból tö rté n ő finanszírozásának

várható költségéről, vala m in t im plantátum vagy egyéb

részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) korm ányren

speciális eszköz esetén a m agyarországi forgalm azó ár

indokoltsága, az eddigi terápiák, illetve az új kezelések

deletben szabályozott, a „H áziorvosi betegforgalm i te -

ajánlatát,

várható hatékonysága, a támogatás időtartam a,

c) fogászati rekonstrukció esetén a kezelési te rve t,

bb)a Magyarországon és az Európai Gazdasági Tér

ron jelentésttesz. Az utazásiköltség-térítési utalványon

vala m in t a megyei szakfőorvos vélem ényét a beavatko

ség (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel

a m egjelenést az egészségügyi szolgáltató leigazolja.

zás szakmai indokoltságáról,

vagy az EGT-vel m egkötött nemzetközi szerződés alapján

vékenységtételesjelentése" „továbbküldés eszköze" so

(21) Az utazásiköltség-térítési utalvány kiállítására,

d) a b izto síto tt n yila tko za tát a saját és a vele közös

az EGT-tagállamával azonos jogáltóst élvező állam (a to

felhasználására és a szolgáltatás Igénybevételének iga

háztartásban élők által - a kérelem benyújtását m eg

vábbiakban: EGT-tagállam) területén forgalom ban nem

zolására az (l)-(3 ) és (6)-(8) bekezdésben fo g la lt rendel

e lő z ő d hónapban - m egszerzettjövedelem ről.

kezéseket a (14)-(20) bekezdésben fo g la lt eltérésekkel

(4) H atálytalan 2009. október 1-jétől.

kell alkalm azni.

(5) H atálytalan 2011. ja n u á rl-jé tő l.

lévő gyógyszer esetén - a kezelőorvos kérelmére - az 0GYI á lta l k ia d o tt engedélyt, a M agyarországon nem,

„

viszont valam ely EGT-tagállam te rü le té n forgalom ban

(22) Az utazási utalványok elszámolása a közlekedési

R. 11/C § (1) A 11/B § szerinti kérelem elbírálása során

lévő gyógyszer esetén az 0GYI által - a kezelőorvosnak

társaságok és az egészségbiztosító között lé tre jö tt szer

figyelem m el kell lenni a kérelmező jövedelm i viszonyá

a gyógyszer rendelését megelőző kérelmére - kia d o tt,

ra, és kie m e lt szem pont az orvosszakm ai in dokoltság

külön jogszabályban m eghatározott n yilatkozatot;

ződés alapján tö rté n ik.

vizsgálata. Az egészségügyi in té z m é n ye n b e lü li o rvosválasztás

(2) Im pla n tátu m , egyéb speciális eszköz árának á t vállalására Irányuló kérelemnél vizsgálni kell, hogy a j az a születési vagy később bekövetkezett rendel

ej gyógyászati segédeszközre vonatkozó kérelem esetén az a jp o n tb a n foglaltakon kívül: caj az Ebtv. 26. § (1) bekezdés ej pontja esetében a b iz to s íto tta t kezelő szakorvos ja v a s la tá t, a m e lyb ő l

R. 11/A § (1) Az Ebtv. 19. §-ának (3) bekezdése ala p

lenesség korrekciója során vagy üzemi balesetből, fo g

m e g á lla p íth a tó a gyógyászati segédeszköz neve, az

ján tö rté n ő orvosválasztás akkor érvényes, ha azt írásba

lalkozási m egbetegedésből eredő egészségkárosodás

eszköz szükségességének in d o ko ltsá g a , a tám ogatás

foglalták (orvosválasztási nyilatkozat), és annak három

esetén ke rül-e felhasználásra,

időtartam a,

példányát a biztosított, va la m in t a választott orvos kéz jegyével ellátta. (2) Az orvosválasztási nyila tko za tba n meg kell ha tá ro zn i a ka p cso la tta rtá s m ó d já t, a vá la szto tt orvos

b) a fejlődési rendellenesség egyéb terápiával o rvo solható-e, c) a deform itás kialakulását okozta-e orvosi beavat kozás vagy valam ilyen traum a.

eb) tám ogatásba be nem fo g a d o tt gyógyászati se gédeszköz esetén a m agyarországi fo rg a lo m b a hozó gyártói, Illetve Im portbeszerzési árajánlatát, az eszköz megfelelőségét igazoló dokum entációt, va la m in t a fo r galom ba hozó n yila tko za tát az eszköz hasznos te ch n o

közrem űködésével n y ú jto tt ellátás igénybevételének

(3) Az 0EP a ké re lm e t érdem i vizsg ála t n é lk ü l e l

ren d jé t, az orvosválasztásért fizetendő részleges té rí

utasító végzését, az eljárást m egszüntető végzését és

tési díj m értékét és várható összegét, a nyilatkozatban

határozatát közli a beavatkozást elvégző egészségügyi

ccja rendelésre jo g o su lt orvos Igazolását, ha a biz

fo g la lta k m ódosítására és visszavonására vonatkozó

szolgáltatóval. A kérelem elutasítása esetén a határoza

to síto tt ellátásához az ado tt kihordási időre rendelhető

rendelkezéseket.

to t közölni kell a kezelőorvossal Is.

gyógyászatlsegédeszköz-mennyiség nem elegendő;

lógiai élettartam áról,

cd)

az Ebtv. 26. § (1) bekezdés d) pontja esetében a

(3) Az aláírt orvosválasztási nyilatkozat egy példánya

(4) Az á tv á lla lt té ríté si d íj összegét az 0EP a be

a biztosított egészségügyi dokum entációjának részét ké

avatkozás elvégzése utá n, a kórházi zárójelentés vagy

pezi, egy-egy példányát pedig az azt aláíró b iztosított és

a klin ika i összefoglaló, va la m in t a beavatkozás, Illetve

korábban m éltányosságból tá m o g a to tt gyógyászati se

a választott orvos kapja.

a felhasználásra került anyag, eszköz költségét igazoló

gédeszközt, am elyjavítási díjához kéri a tám ogatást, és

b iz to s íto tt n y ila tk o z a tá t, m elyben m egnevezi azt a

(4) Az egészségügyi szolgáltatónak jó l látható hely

számla - szolgáltató által tö rté n ő - m egküldését köve

m egjelöli, hogy a ja vítan d ó eszköz tekin te té b e n m ikor

re ki kell függesztenie az orvosválasztás lehetőségéről

tően utalványozza az egészségügyi szolgáltató részére.

részesült méltányosságból támogatásban;

szóló tá jé kozta tót, m elynek tartalm aznia kell az orvos-

A számlának tartalm aznia kell a biztosított nevét, tá já t,

választásért fizetendő részleges térítési díj m értékét is.

valam int a beavatkozás Id ő po n tját és az azt végző orvos

(5)-(6) H atálytalan 2010. ja n u á rl-jé tő l.

aláírását, pecsétjét.

a b izto síto tt jövedelm éről szóló jövedelem igazo

lást, e j az Ebtv. 26. § (1) bekezdés c) és d) p o n tja sze r in ti m éltá n yo ssá gi k é re lm e k n é l a kezelő szakorvos

M éltá n yo ssá gb ó l e n g e d é lye zh e tő egészségügyi

M éltányosságból engedélyezhető gyógyszerek,

á lta l, ille tv e az Ebtv. 26. (2) bekezdése s z e rin ti m é l

sz o lg á lta tá so k

gyógyászati segédeszközök köre és ártám ogatása

tányossági ké re lm e k n é l a rendelésre jo g o s u lt o rvos

R. 11/B § (l) Az Ebtv. 26. § (1) bekezdés a) p o n tja

R. 11/D § (l) A biztosított az Ebtv. 26. §-a szerinti m él

á lta l k ü lö n jo g s za b á ly s z e rin t k iá llíto tt v é n y t. alapján egészségügyi szolgáltatás térítési díja abban az

tányossági kérelmet az OEP-nél n yújthatja be.

(3) A külön jogszabály szerinti indikáción tú li gyógy szerrendelés szabályai alapján rendelt, Illetve a fekvőbe

296

| KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

teg-ellátás során alkalm azott gyógyszer méltányossági kérelméhez ojabban az esetben, ha az adott

(5) A11/D § (2) bekezdése alapján m egjelölt közforgal mú gyógyszertár m űködésének ideiglenes szünetelése, illetve megszűnése esetén a gyógyszertár vezetője

aOy) já rób e te g -e llá tás keretében rendelt gyógyszer

a)a szünetelést, ille tve megszűnést megelőző u to l

valam ely forgalom ba hozatalra engedélyezett in d ik á

só adag gyógyszer kiadásakor tájékoztatja a gyógyszer

cióban társadalom biztosítási tám ogatásban - a külön

tám ogatására m éltányosságból jo g o su lt beteget vagy

jogszabály szerinti érték n é lkü li tám ogatási kategória

hozzátartozóját

kivételével - norm atív jogcímen részesül, ab)

fe k v ő b e te g -e llá tá s keretében a lka lm a zh a tó

aa) szünetelés esetén a szünetelés vá rh a tó id ő ta r tam áról,

gyógyszer valam ennyi forgalom ba hozatalra engedélye

ab) a b) pont szerinti, a beteg á ltali gyógyszertárvá

zettindikációjában a finanszírozásba befogadásra került,

lasztás hiányában a legközelebbi közforgalm ú gyó g y

a (2) bekezdéstől eltérően kizárólag a külön jogsza

szertár helyéről és elérhetőségéről, ahol a jogosult vagy

bály szerinti, az indikáción tú li gyógyszerrendelés iránti

hozzátartozója a gyógyszert kivá ltha tja ;

kérelm et - az o tt m eghatározott m ellékletek kivé te lé

b jé rte síti a beteg választása szerinti, ennek hiányá

vel - , az OGYI által kia d o tt engedélyt, va la m in t az aa)

ban pediga legközelebbi közforgalmú gyógyszertárat, és

p o n ts z e rin ti esetben a rendelésre jo g o su lt orvos által

ezzel egyidejűleg lebélyegezve és aláírva á tkü ldi a 11/D

k iá llíto tt vényt,

§ (b) bekezdése szerinti határozat m ásolati példányát.

az a) p o n t alá nem tartozó gyógyszer esetén a (2)

(6) A kérelem elbírálását követően a beteg a 11/D §

bekezdésben-a fekvőbeteg-ellátás során alkalmazható

(2) bekezdése a la p já n ,tfie g je lö lt gyógyszertár, ille tv e

gyógyszer esetében a (2) bekezdés d) pontja kivételével

gyógyászatisegédeszköz-gyárty vagy -forgalm azó he

-fo g la lta k a tk e ll m ellékelni. (k) Az OEP határozatát m egküldi a kezelőorvosnak, a

lye tt in d o ko lt esetben az OEP részére történő bejelentést követően m ásikatjelölhet meg.

beteg által a (2) bekezdés alapján m eg je lö lt gyógyszertárnak, gyártónak vagy forgalm azónak. A határozatban fel kell tü n te tn i a beteg számára k i vá lth ató gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz ada ta it, m ennyiségét, a m eg á lla p íto tt tám ogatás alapjául figyelem be v e tt árát, a méltányosságból m egállapított

3. cím A b iz to s íto tt á lta l részleges téríté s m e lle tt igénybe v e h ető egészségügyi szolgáltatások

támogatás összegét, a fizetendő térítési díj m értékét és a méltányosságból m egállapított támogatás időtartam át. A kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy a (2) bekezdés b) po n t b b ja lp o n tja esetén a gyógyszert m elyik gyógy szertárban válthatja ki. (5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet az 0EP12 napon belül, az indikáción tú li gyógyszerrendelésnek az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló különjogszabályszerintsürgős szükség gé tö rté n t minősítése esetén pedig soron kívül bírálja el. (6) H atálytalan 2010. ja n u á rl-jé tő l. R. 11/E § (1) A kérelem elbírálása során az OEP a be teg kortörténete, a betegség súlyossága, a kérelemben m e g je lö lt gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz kérelm ező á lta li haszná la tán a k orvosszakm ai in d o koltsága, költsége és költséghatékonysága, va la m in t a várható egészségnyereség alapján, a kórkép előfordulási gyakoriságának és a b iztosított jövedelm i helyzetének a figyelem bevételével, az OEP által fe lké rt illetékes szak orvos véleményének ismeretében dönt. (2) A kérelem elbírálásakor figyelem m el keli lenni a tám ogatással rendelhető kom parátor te ch n o ló g iá k ra, va la m in t arra, hogy a kérelmező azokkal m ié rt nem lá th a tó é i. (3) A kérelm ezett gyógyszerár-tám ogatás m egál lapítása bárm ely kérelmező esetében első alkalom m al legfeljebb egy évre tö rté n he t. ((*) A kérelm ezett gyógyászatisegédeszköz-tám ogatás m egállapítása bárm ely kérelmező esetében első alkalom m al legfeljebb a gyógyászati segédeszköznek a forgalom ba hozó által m eg je lö lt technológiai é le tta rta mára tö rté n he t. HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

T. 23. § a A biztosított részleges térítés mellett jogosult a) 18 éves életkor alatt fogszabályozó készü lékre; b) a külön jogszabály szerinti terhesgondozás és a szülészeti ellátás kivételével az ellátást vég ző orvos 19. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti megválasztására; c) a rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpótlásra; d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha azt a biztosított beutaló nélkül veszi igénybe, kivéve az Eütv. 3. §-ának i) pontja szerinti sürgős szük ség körébe tartozó - külön jogszabályban megne vezett - ellátásokat; e) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásnak a beutalási rendtől eltérő igénybevételére, ide nem értve az Eütv. 3. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség körébe tartozó - külön jogszabályban megnevezett - ellátásokat; f) hatálytalan 2011. január 1-jétől; g) hatálytalan 2007. július 1-jétől; h) hatálytalan 2011. január 1-jétől; i) az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében foglalt esetekben szanatóriumi el látásra; j ) hatálytalan 2011. január 1-jétől; k) külsődleges nemi jellegek megváltoztatá sára irányuló beavatkozásra, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatáro zott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél.

T. 23/A § A biztosított kiegészítő térítési díj mellett jo gosult a) saját kezdeményezésére az ellátás 19. § (1) bekezdésében foglaltaktól - többletköltséget oko zó - eltérő tartalommal történő igénybevételére, b) az egészségügyi ellátás keretében saját kezdeményezésére igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra, és c) amennyiben állapota indokolja, az e fel adatra finanszírozott szolgáltatónál ápolás céljá ból történő elhelyezésre és ápolásra, ideértve a szükséges gyógyszereket és az étkezést is. T. 24. § (1) A biztosított által is csak részleges vagy ki egészítő térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díját arra te kintettel kell megállapítani, hogy az adott ellátás keretében a biztosított részére nyújtanak-e olyan szolgáltatást, amelyre a biztosított térítésmente sen jogosult. »■ (2) Az e fejezetben foglaltak szerint megál lapított részleges és kiegészítő térítési díjak az egészségügyi szolgáltató bevételét képezik, az zal, hogy a szolgáltató a finanszírozási szerződés alapján nem számolhatja el a részleges térítési díj ellenében nyújtott szolgáltatás részleges térítési díjjal fedezett részét. A 23. § b) pontja alapján fizetett részleges térítési díjból az egészségügyi szolgáltató a térítési díj ellenében végzett ellátás ban közreműködő személyeket a szabályzatában meghatározott módon külön juttatásban része sítheti. (3) Hatálytalan 2011. január 1-jétől. (4) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató a 23/A § b) pontja alapján a biztosított részére annak kezdeményezése alapján, az egészségügyi ellátás szakmai színvonalának érintése nélkül kiegészítő térítési díj ellenében egyéni igénye szerinti étkezést, valamint az egészségi állapota által nem indokolt, a 14. § (2) bekezdés f) pontja szerinti elhelyezéstől eltérő, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhe lyezést nyújthat, amennyiben a) a többletszolgáltatáshoz szükséges feltéte lek rendelkezésre állnak, b) a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál az ellátást a többletszolgáltatás nélkül is igénybe vehetné, és c) az egészségügyi szolgáltató a többletszol gáltatás nyújtása mellett a finanszírozási szerző dése szerinti kapacitáson folyamatosan és teljes körűen tud ellátást nyújtani. T. 25. § (1) Az egészségügyi szolgáltató jól látható he lyen kifüggeszti a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét, továbbá a szol

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

gáltatás megkezdése előtt a biztosítottat tájékoz tatja az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról. (2) A (3) bekezdésben említett szolgáltatások kiegészítő térítési díját a szolgáltató állapítja meg, azzal, hogy ez nem tartalmazhat az ellátással kapcsolatban olyan beavatkozásra számított dí jat, amelyet a biztosított térítésmentesen jogosult igénybe venni. (3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján a ki egészítő térítési díj számításánál a) hatályát vesztette 2001. november 9-étől, b) a 23/A § a) pontja tekintetében a vizsgálati és terápiás rend szerinti és az attól eltérő ellátás hoz szükséges diagnosztikus és terápiás anyagés gyógyszerköltség különbözeiét, valamint fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén az ebből eredő többlet ápolási időt is, az ápolási naponkén ti étkezési és elhelyezési költséggel, c) a 24. § (4) bekezdésében foglalt egyéni igény szerinti étkezés tekintetében az intézeti nyersanyagnorma és a többlet-nyersanyagkölt ség különbözetét kell alapul venni. (4) A 24. § (4) bekezdésében foglalt magasabb színvonalú elhelyezés tekintetében a szolgáltató ápolási naponkénti díjat állapít meg. (5) A részleges térítési díjat a térítési díj ellené ben igénybe vevő egyes egészségügyi szolgálta tások térítési díjáról szóló kormányrendelet álla pítja meg a 23. § a), c), i) és k) pontjában és a 23/A § c) pontja alapján foglalt ellátások tekintetében. (6) A biztosított által a 23. § b), d) és e) pont ja alapján fizetendő részleges térítési díj mérté ke annak az összegnek a 30 százaléka, ami az adott ellátásért a külön jogszabályban foglaltak szerint az egészségbiztosító felé elszámolható, azzal, hogy a biztosított által fizetendő összeg nem haladhatja meg a külön jogszabályban meg határozott összeget.

c) a társadalombiztosítási támogatásba még be nem fogadott, támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához támogatást nyújthat, d) támogatást nyújthat méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási dí jához. (2) Az egészségbiztosító méltányosságból a gyógyászati segédeszközök árához a külön jog szabályban foglaltaktól eltérő gyakorisággal tá mogatást nyújthat. (3) A méltányossági jogkör gyakorlása nem terjed ki a) a 23. § b), d)-e) és 23/A § a)-b) pontjai alap ján, valamint b) a szakmai szempontok figyelembevételével összeállított várólista alapján igénybe vehető ellátásokra; c) a külön jogszabály alapján háromhavi terápiás (HTL) alapú támogatásban részesített, illetve az egyszerűsített támogatási jegyzékben felsorolt funkcionális csoportokba (alcsoportok ba) tartozó gyógyászati segédeszközök körére, d) az (1) bekezdés c) pontja szerinti gyógyá szati segédeszközre, amennyiben a biztosított adott indikációban a gyógyászati segédeszközt - külön jogszabály alapján - támogatással köl

térítési díj megfizetése mellett az egészségbiz tosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy ré szét átvállalhatja, b) hatálytalan 2010. január 1-jétől,

a) gyógyszerhez az E. Alap Méltányossági gyógyszertámogatás jogcím időarányos előirány zatának terhére, b) gyógyászati segédeszközhöz az E. Alap Gyógyászatisegédeszköz-támogatás jogcím

csönzi. (4) Nem nyújtható az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás a) olyan gyógyszerhez vagy gyógyászati se gédeszközhöz, amelyre vonatkozóan a Gyftv. szerinti támogatásba való befogadást a méltá nyossági kérelem benyújtását megelőző 5 évben kérelmezte, és az egészségbiztosítási szerv eluta sító határozatot hozott, kivéve, ha az elutasítás költségvetési fedezet hiányán alapult, b) olyan, Magyarországon az adott indiká cióra forgalomba hozatali engedéllyel rendel kező gyógyszerhez, amely esetén ba) a kérelem benyújtása hónapját megelő ző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző h. cím tizenkét hónapban az azonos hatóanyag-tarM éltányosságból ig é n y b e v e h e tő talmú gyógyszerekkel méltányosság alapján egészségügyi szolgáltatások kezelt betegek száma elérte az 50 főt, vagy bb) egy beteg tekintetében elérte az enge T. 26. § (1) Az egészségbiztosító - az E. Alap költség- dély időtartamára vonatkozóan a 8 m illió Ft támogatás összeget, kivéve azon gyógyszere vetésében meghatározott keretek között - mél ket, melyekre vonatkozó azonos indikációs tányosságból területre benyújtott társadalombiztosítási a) a Magyarországon szakmailag elfogadott, támogatás iránti kérelem elbírálása az egész de finanszírozásba még nem be nem fogadott ségbiztosítási szervnél már folyamatban van. eljárások, a befogadott egészségügyi szolgál (5) Az (1) bekezdés alapján méltányosságból tatás befogadástól eltérő alkalmazása, illetve támogatás a biztosított által részleges, illetve kiegészítő

csoport előirányzatának a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén felhasználható öszszeg időarányos részének terhére nyújtható. Amennyiben a méltányosságból megítélt tá mogatás adott hónapban meghaladja az a), illetve b) pontban meghatározott keretet, az a következő havi időarányos részt terheli.

5. cím K ülföldön tö rté n ő gyógykezelés

T. 27. § (1) Amennyiben a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat - az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közös séggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT-tagállamával azonos jogállást élvező állam (a továbbiakban: EGT-tagállam) területén kívüli állam (a továbbiakban: harmadik állam) területén átmenetileg tartóz kodik munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb jogcímen, 6s a 12-14. §-okban, továb bá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott vala mely egészségügyi szolgáltatást - a feltétlenül szükséges mértékig -, továbbá sürgősségi be tegszállítást azért vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve maradandó egészségkáro sodáshoz vezetne, az egészségbiztosító a felme rült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összeget a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvé nyes középárfolyamon számított forintösszeg ben megtéríti. (2) Amennyiben a biztosított munkáltatója a Tbj. szerinti biztosítási jogviszony fenntartása mellett egybefüggően három hónapot meghaladó időtartamra a biztosítottat harmadik állam terü letén foglalkoztatja, és ez idő alatt a biztosított, illetve a vele együtt harmadik állam területén tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke a 12-14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgál tatást, továbbá sürgősségi betegszállítást indo koltan vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket, az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének meg felelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvé nyes középárfolyamon számított forintösszegben megtéríti. HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

29 7

298

KÖ TELEZŐ E G E S Z S E G B IZ T O S IT A S

>,vv

(3) Am ennyiben a biztosított az uniós rendeletek hatálya alá tartozik, EGT-tagállam területén egészségügyi szolgáltatást az uniós rendeletek rendelkezései szerint vehet igénybe. (4) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás ese tében a biztosított és a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke nem Magyaror szágon történő egészségügyi ellátása akkor fo gadható el indokoltan igénybe vettnek, ha eleget tettek a külön jogszabályban foglaltak szerint a nem Magyarországon történő munkavégzésre való alkalmasság megállapítását célzó orvosi vizsgálati kötelezettségüknek. (5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony ban álló tartósan harmadik államban foglalkoz tatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás kül földön felmerült és igazolt költségének 85 száza lékát az egészségbiztosító megtéríti. Í6) Amennyiben a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgálta tásra jogosultakat - EGT-tagállam területén a ll. § íll bekezdésének b) és c) pontjaiban, a 12. § fii bekezdésében és a 13. 5 a) és b) pontjaiban meg határozott tervezett ellátást nem az uniós rende letek alapján vesz igénybe, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség, legfeljebb azon ban a tényleges költség mértékének megfelelő összegben megtéríti. (7) A (3) bekezdéstől eltérően a közszol gálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan valam ely EGT-tagállamban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke választhat, hogy a kiküldetés helye szerinti EGT-tagállamban az egész ségügyi szolgáltatást az uniós rendeletek rendelkezései szerint veszi igénybe, vagy az általa indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás felmerült és igazolt költsége 85 százalékának megtérítését kéri az egészségbiztosítótól. (8) Az (l)-(2) és (6) bekezdés szerinti belföl di költségek - ideértve az egészségbiztosításért felelős miniszter által elismert határon átnyúló egészségügyi együttműködés keretében nyúj tott szolgáltatások költségeit is - megtérítésének módját és feltételeit a kormány rendeletben álla pítja meg. (9) A határon átnyúló egészségügyi szolgál tatói és szolgáltatási együttműködések finan szírozásának részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja meg. A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó együtt működési megállapodásokat az egészségbiztosí tásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé. HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

(10) Amennyiben a biztosított valamely EGT-tagállam területén ellátást vesz igénybe, az egészségbiztosító engedélyezheti a magyarorszá gi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítás megtérítését. (11) A biztosított által valamely EGT-tagállam területén történő ideiglenes tartóz kodása során igénybe vett egészségügyi szolgáltatásra - az uniós rendeletek szerint - jogosító, az egészségbiztosító által k ib o csátott európai egészségbiztosítási kártyát (a továbbiakban: EU-kártya), illetve az azt helyettesítő nyomtatványt az egészségbiz tosító a biztosított kérelmére, a (12) bekez désben foglaltak kivételével díjmentesen, a k ülön jogszabályban foglaltak figyelembe vételével bocsátja a biztosított rendelkezé sére. (12) Az EU-kártya kiadásáért az általános téte lű eljárási illetéknek megfejelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a biztosítottnak, ha annak kiadása a még érvényes EU-kártyának a jogosult birtokából való kikerülése (lopás, elvesz tés, megsemmisülés) vagy megrongálódása miatt vált szükségessé.

dáshoz ve ze tn e , és a b e teg szá llítá s nem já r a beteg helyszínen tö rté n ő e llá tásá va l szem ben a rá n yta la n költsé g e kkel. A sürgősségi be teg szá llítá s engedélye zéséről és a kö ltsé g e k m e g té ríté sé rő l az OEP d ö n t. (5) Az OEP engedélyezheti a számla kiegyenlítése nélkül is az Ebtv. 27. §-ának (1) és (2) bekezdésében meg határozott esetben a (6) bekezdés szerint m egállapított költség összegének m egtérítését. A m egtérítendő öszszeget az OEP a gyógykezelést végző kü lfö ld i intézmény részére utalja át. (6) Az Ebtv. 27. §-ának (l), (2) és (6) bekezdése szerinti belföldi költséget külön jogszabályban foglaltakszerint kell m egállapítani az igénybevétel hónapja szerinti el számoláskor érvényes értéken. (7) Harm adik állam területén fo g la lk o zta to tt bizto sított, továbbá a vele közös háztartásban élő házastársa és gyermeke által harm adik állam területén igénybe vett sürgősségi betegszállítás esetén az OEP - nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyam on számított forintösszegét té ríti meg. »• (8) A közszolgálati vagy közalkalm azotti jogviszony ban álló, tartósan harm adik állam területén foglalkoz ta to tt b iz to síto tt, Illetve a vele e g yü tt o tt tartózkodó e lta rto tt házastársa,'élettársa és gyerm eke által a har

K ü lfö ld i ta rtó zkod á s közben szükséges gyógykezelés m egtérítése

m ad iká lla m terüle té n igénybevett egészségügyi ellátás

R. 12. § (1) Az E btv. 27. § (1) és (2) bekezdésében

kell az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat.

költségének megtérítése esetén m egfelelően alkalmazni

m e g h a tá ro z o tt e se te kb e n a h a rm a d ik á lla m te r ü

(9) A (8) bekezdésben foglaltakat m egfelelően alkal

le té n ig é n y b e v e t t e g é szs é g ü g y i s z o lg á lta tá s és

mazni kell abban az esetben is, ha a közszolgálati vagy

sü rg ő ssé g i b e te g s z á llítá s , to v á b b á az E btv. 27. §

közalkalm azotti jogviszonyban álló, tartósan valamely

(6) b e ke zd é s é b e n m e g h a tá ro z o tt e g é szs é g ü g y i

EGT-tagállamban fo g la lk o z ta to tt b iz to síto tt, ille tv e a

s z o lg á lta tá s kö ltsé g é n e k m e g té ríté sé re vo n a tko z ó

vele együtt o tt tartózkodó e lta rto tt házastársa, élettársa

kérelem hez csa to ln i ke ll az e re d e ti k ü lfö ld i szám lát,

és gyermeke az Ebtv. 27. §-ának (7) bekezdése alapján az

a szám la fo rd ítá s á t és az a n n a k k ie g ye n líté sé re v o

in d okoltan igénybe ve tt egészségügyi ellátás felm erült

n a tko zó igazolást, to vá b b á a m e n n yib e n a szám lából

és igazolt költsége 85 százalékának m egtérítését kéri.

nem á lla p íth a tó m eg az ig é n yb e v e tt egészségügyi

(10) Az egészségügyi ellátás az Ebtv. 27. §-ának (4)

s z o lg á lta tá s, az e rre v o n a tk o z ó ig a z o lá st v a g y k ó r

bekezdésében fo g la lta k m e lle tt a kk o rte k in th e tő indo

házi zá ró je le n té s t és ezek fo rd ítá s á t.

koltnak, ha

(2) H atálytalan 200**. május 1-jétől.

ojsürgős szükség m ia tt m erül fel, vagy

(3) Az Ebtv. 27. § -ának (2) bekezdése alapján ta rtó

b) a kü lfö ld i ellátás költsége nem haladja meg a bel

san az Ebtv. 27. §-ának (l) bekezdésében m eghatározott

fö ld i ellátás, va lam int a haza-és visszaszállítás (utazás)

h a rm ad ik állam te rü le té n fo g la lk o z ta to tt b iz to s íto tt

költségét, vagy

és a vele e g y ü tt o tt ta rtó zkod ó e lta rto tt házastársa és

c)a haza- és visszaszállítás - a sürgős szükség esetét

gyermeke á lta l a harm adik állam területén in dokoltan

nem kim erítve - a biztosított állapotában rosszabbodást

igénybe ve tt egészségügyi ellátás költségének m egtérí

okoz.

tése iránti kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl

(11) Az Ebtv. 27. §-ának (5) bekezdése szerinti költsé

mellékelni kell az igazolástarról, hogy az Ebtv. 27. §-ának

gek megtérítése, továbbá am ennyiben az arra jogosult

[k) bekezdésében em lített orvosi vizsgálaton resztvettek,

az Ebtv. 27. §-ának(7) bekezdésében b izto síto tt válasz

va la m in t a m un ká lta tó igazolását arról, hogy az egész

tási lehetőségével élve az á lta la in d o ko lta n igénybe

ségügyi szolgáltatás igénybevételére a harm adik állam

v e tt egészségügyi ellátás fe lm e rü lt és igazolt költsége

területén történő foglalkoztatás a la tt került sor.

85 százalékának m egtérítését kéri, annak megtérítése

(k) Az E btv. 27. § (1) és (2) bekezdése a la p já n a b iz to s íto tt k ü lfö ld i e g é szs é g ü g y i s z o lg á lta tó tó l

is a fővárosi ko rm á n yh iva ta l egészségbiztosítási szak igazgatási szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A

m a g y a ro rsz á g i s z o lg á lta tó h o z tö rté n ő sürgősségi

megtérítési igény érvényesítésére a foglalkoztató a fővá

b e te g s zá llítá sa k ö lts é g e in e k m e g té ríté s é re abban

rosi korm ányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási

az e se tb e n k e rü lh e t sor, ha a b e te g s z á llítá s e lm a

szervével m egállapodást köthet.

radása a b e te g é le té t v a g y te s ti épségét súlyosan

(12) A fővárosi korm á n yh iva ta l egészségbiztosítási

ve s zé ly e zte tn é , va g y m a ra d a n d ó egészségkároso

szakigazgatási szerve az igazolt költség 85 százalékát a

KÖ TELEZŐ E G E S Z S E G B IZ T O S IT A S

299

b) amennyiben a jogosultsági feltétel fenn amennyiben az ellátásra - azonnali ellátás szük állásának az időtartama 45 napnál rövidebb ségessége miatt -beutaló nélkül került sor, a szol volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik forintösszeg alapulvételével té ríti meg. gáltató orvosa által kiállított igazolással meg, (13) Az Ebtv. 27. §-ának (6) bekezdése szerinti egész igazolja. c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági fel ségügyi e llátások - a h a táron á tn y ú ló egészségügyi (2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja tétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi együttm űködések keretében n y ú jto tt ellátások kivé te szerinti ellátásokat árhoz nyújtott támogatással jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt lével - költségeinek megtérítése irá nti igény bejelenté rendelik, a biztosított a kezelőorvos kérelmére fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági fel nyilatkozik arról, hogy a kezelőorvoson kívül séhez az (1) bekezdésben foglaltakon tú l csatolni kell az tétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági egészségügyi szolgáltató által az igénybe ve tt ellátásról más orvos által rendelt gyógyászati ellátást az feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap kia d ott egészségügyi dokum entáció eredeti példányát, adott naptári évben hány alkalommal vett igény telt el. valam int a nnakfordítását. be, illetve hogy a kezelőorvoson kívül más orvos (10) A (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás a betegségével összefüggésben 30 napon belül (14) Az Ebtv. 27. §-ának (10) bekezdése alapján tö rté szünetelése esetén nem alkalmazhatók. milyen gyógyszert, milyen mennyiségben, vagy nő engedélyezés során az OEP az ellátásra szoruló beteg R. 12/A § (1) Az igényérvényesítéshez szükséges tá jt ségének súlyosságát, az egészségügyi ellátás jellegét és annak kihordási idején belül milyen gyógyászati - a (3) bekezdésben fo g la lt k iv é te lle l-a társadalom bizto várható id ő ta rta m át mérlegeli. segédeszközt rendelt számára. sítás ellátásaira és a m agánnyugdíjra jogo su lta kró l, va (3) A közösségi rendelet hatálya alá tartozó la m in t e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. személy a közösségi rendelet szerinti formaT. 28. § törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti be lfö ld i személy (1) A Magyarországon nem hozzáférhető nyomtatvány, illetve hatósági igazolvány bemu kezdeményezésére az ország te rü le té n bárm ely egész gyógyító eljárások más országban való igénytatása esetén jogosult az,«gészségügyi szolgálta ségbiztosítási szakigazgatási szerv, ille tve OEP hatósági bevételéhez a biztosítottaknak - ide nem tás igénybevételére. igazolványon igazolja. Am ennyiben a Tbj. szerinti bel (4) ATbj. szerint biztosított vagy egészségügyi értve a megállapodás alapján egészségügyi fö ld i személy m agyarországi tartóskodása vagy egész ellátásra jogosultakat - az E. Alap terhére tá szolgáltatásra jogosult személy az egészségügyi ségügyi szolgáltatásokra való jogosultsága határo zo tt szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály el mogatás nyújtható. idejű, az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, illetve térően nem rendelkezik - a társadalombiztosítási (2) Az egészségbiztosító megtéríti OEP a hatósági igazolvány h a tá lyá t ezen id ő ta rta m ra a) a biztosított recipiensbe való átültetés azonosító jelét (a továbbiakban: taj-szám) igazoló korlátozza. A tá jt igazoló hatósági igazolvány kiadását hatósági igazolványát köteles bemutatni. céljából külföldön történő szerv- és szövetel az erre a célra rendszeresített n yo m ta tv á n yo n vagy (5) A 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellá távolításnak, elektronikus űrlapon kell kérelmezni. b) az a) pont szerinti szerv és szövet ma tások költségeinek megtérítése iránti igényt leg (2) H atálytalan 2009. jú nius 2 8-ától. később a hazaérkezést követő harminc napon gyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz tör (3) A gyerm ek lakóhelye - a szülő kérelmére a gyer belül, a 27. § (6) Jpekezdése szerinti ellátások ténő szállításának, ideértve a külföldi donor mekszületési helye - szerint illetékes egészségbiztosítási külföldön történő kivizsgálásának, valamint költségeinek megtérítése iránti igényt pedig a szakigazgatási szerv a szem élyiadat- és la kcím nyilván c) a biztosított recipiens külföldi vagy nem hazaérkezést követő tizenöt napon belül kell az tartás szervének az újszü lött adataira vonatkozó adat egészségbiztosítónál bejelenteni. zetközi várólistára helyezésének igazgatási szolgáltatása alapján az adatszolgáltatás teljesítését költségeit, amelyek máshonnan nem térül (6) Hatálytalan 2009. október 1-jétől. követően soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül (7) A 22. § szerinti utazási költséghez nyúj nek meg. kiadja, és a gyermek lakóhelyére vagy a szülő kérelm é tott támogatás iránti, valamint a 27. § (1) és (2) (3) A külföldi donor külföldi ellátásával ben m eghatározott címre postán m egküldi az újszülött kapcsolatban az Eütv. 207. § (2) bekezdése bekezdéseiben említett ellátások költségeinek tá já t igazoló hatósági igazolványt. megtérítése iránti kérelem elbírálására a 61. § ren nem alkalmazható. (k) Gyógyszertámogatással tö rté n ő rendelése során delkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A 27. § (4) A támogatás és a megtérítés rendjét a a b izto síto tt az Ebtv. 29. § -ának (2) bekezdése szerinti (3) bekezdésben említett ellátások költségeinek kormány rendeletben szabályozza. nyilatkozatát az egészségügyi dokum entáción aláírásá utólagos megtérítésére vonatkozó igény az ellá val megerősíti. Az egészségügyi szolgáltató a n y ila tk o tás igénybevételétől számított hat hónapon belül zathoz n yo m ta tv á n yt rendszeresíthet, am it annak k i III. fe je ze t érvényesíthető. A 27. § (6) bekezdésében említett töltése céljából az ellátás megkezdése e lő tt a biztosított Az egészségbiztosítás egészségügyi ellátások költségeinek megtérítése iránti igény rendelkezésére bocsáthat. A b iztosított által k itö ltö tt és szolgáltatásaira való igény érvényesítése a külföldi gyógykezelés befejezésétől számított aláírt nyilatkozat az egészségügyi dokum entáció részét harminc napon túl nem érvényesíthető. képezi, és az egészségügyi szolgáltató köteles azt a k itö l (8) A nemzetközi egyezmény vagy a közössé T. 29. § tésétől szám ított öt évig m egőrizni. (1) A biztosított - a (2) bekezdésben foglaltak gi rendelet hatálya alá tartozó külföldi az egyez (5) Gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati e l figyelembevételével ményben vagy a közösségi rendeletben megha látás támogatással tö rté n ő rendelése során a biztosított tározott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó a) hatálytalan 2007. április 1-jétől, Ebtv. 29. § -ának (2) bekezdése szerinti n yila tko z a tá t b) az árhoz nyújtott támogatással igénybe ve jogosultságát az egyezményben vagy a közösségi külön jogszabályban foglaltak figyelem bevételével - a hető ellátásokra való jogosultságát rendeletben meghatározott módon igazolja. vény hátoldalára kell feljegyezni, am it a biztosított alá ba) a gyógyászati ellátások tekintetében a (9) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevéte írásával igazol. külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény és lére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, (6) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról kezelőlap bemutatásával, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pont és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti bb) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz jában meghatározott jogosultsági feltételnek a form anyom tatványt, illetve az európai egészségbiztosí tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi megszűnését követően rendelvény bemutatásával, a) 45 napig marad fenn, amennyiben a jogotási kártyát (a továbbiakban: EU-kártva) az érvényes jog viszonnyal rendelkező biztosított részére az egészségbizsultsági feltétel a megszűnést megelőzően meg c) az utazási költségeihez nyújtott támogatás tosítási szakigazgatási szerv vagy az OEP bocsátja ki. ra való jogosultságát a beutaló orvos által, illetve szakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, szolgáltatás igénybevételekor érvényes, a Magyar Nem zeti Bank á lta l közzétett középárfolyam on szá m íto tt

HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

300

| KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

(7) Az EU-kártya hatálya: a)

a d) pontban meghatározott esetek kivételével har

minchathónap,

(15)-(16) H atálytalan 2011. ja n u á rl-jé tő l. R. 12/C SA3/A5 (10a) bekezdése szerinti beutaló ki

állítása e lő tt a 3.5 (8) bekezdése szerinti beutaló orvos

Z?y)hatálytalan2009. októberl-jétől,

az OEP 12/B § sze rin ti n y ilv á n ta rtá s á b a n kö zvetlenül

^hatálytalan 2010. ja n u á rl-jé tő l,

elektronikus úton ellenőrzi, hogy a biztosított a beutaló

ű[)a köztisztviselőktartós külszolgálatáról szólól0W2003.

kiállításakortáppénzre jogosultságot szerezhet-e.

(VII. 18.) kormányrendelet alapján a kihelyezőokiratban sze replő, tartós külszolgálatot teljesítő személy és ellátm ánypótlékra jogosult hozzátartozója esetében a külszolgálat várható időtartama, de legfeljebb 48 hónap. (8) A Tbj. szerint kü lfö ld in e k minősülő biztosított ré szére a foglalkoztatója a foglalkoztatás megkezdése előtt -

IV. fe je ze t Az egészségbiztosítás keretéb en igénybe ve h ető egészségügyi szolgáltatások biztosítása

az erre rendszeresített nyom tatványon vagy elektronikus űrlapon - az egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől kéri a táj kiadását. Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a tá jt az „Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról" elnevezésű nyom tatvány (a to vá b biakban: Igazolás) kiállításával igazolja. A kiá llíto tt Igazo lást a foglalkoztató a kézhezvételt követően haladéktala nul átadja a foglalkoztatottnak. Ajogosultsági jogviszony utolsó napján a fo g la lko zta tó bevonja az Igazolást, a jogviszony megszűnése időpontjának feltüntetésével. A bevont Igazolást 8 napon belül a foglalkoztató az egész ségbiztosítási szakigazgatási szervhez to vá b b ítja . Ha a fo g lalkoztató az Igazolást nem tu d ja bevonni 5 napon belül, erről írásban értesíti a az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet. Az értesítésnek tartalm aznia kell a volt biztosított nevét, tá já t az Igazolás nyom tatványszám át és a jogviszony megszűnésének id ő p o n tjá t. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a foglalkoztató az Ebtv. 66. §-ának (3) bekezdése szerint felel. (9) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének i) és m) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jo g o su lt kü lfö ld i te kin te té b e n a középfokú ne ve lé si-o ktatá si vagy fe l sőoktatási intézm ény, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező m agyar hatóság á lta l ideiglenes h a tállya l elhelyezett, o tth o n t n yú jtó ellátás keretében átm eneti és tartós nevelésbe v e tt k ü lfö ld i kiskorú személy te k in tetében pedig az elhelyezésében eljáró intézm ény a kü l fö ld i részére történő tá j és az Igazolás kezelése során a (8) bekezdés szerinti foglalkoztatónak m inősül. (10) M egállapodás a lapján egészségügyi szolgál tatásra jo g o su lt k ü lfö ld i részére az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv á llítja ki az Igazolást. A já ru lé k fi zetést a befizetés helyén vagy az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél igazolják. A m egállapodáson alapuló jogosultság megszűnését követő 5 napon belül

Szerződéses kapcsolatok T. 30. § (1) Az egészségbiztosító az egészségügyi szol gáltatások nyújtására - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - finanszírozási szerződést köt az? adott szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egész ségügyi szolgáltatóval, amennyiben az nem rendelkezik olyan, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának20. pontjában meghatározott köztartozással (a továbbiakban: köztartozás), amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl gyógy szerárhoz nyújtott támogatással történő kiszol gáltatására, gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő forgalmazására, kölcsönzésére, javítására, és amennyiben a gyártó az eszköz kiszolgáltatását is végzi, egyedi méretvétel alapján történő gyártására (a továb biakban együtt: forgalmazás), valamint gyógyá szati ellátás támogatással történő nyújtására az egészségbiztosító szerződést köt a szolgáltatóval, amennyiben az a) erre külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult, valamint b) megfelel a külön jogszabályban meghatáro zott személyi és tárgyi feltételeknek, így különö sen a finanszírozással kapcsolatos adatkezelés sel, adatellenőrzéssel és a társadalombiztosítási támogatás elszámolásával kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeknek, és c) nem rendelkezik olyan köztartozással, amely esedékességének időpontja 60 napnál

régebben lejárt. (3) Az egészségbiztosító külön jogszabályban (11)-(12) H atálytalan 2009. ja n u á rl-jé tő l. meghatározott esetben külön jogszabály szerinti (13) A nem szabályozott esetekben az Igazolást az hatósági bizonyítvánnyal rendelkező nem egész ségügyi szolgáltatóval is köthet szerződést gyó egészségbiztosítási szakigazgatási szerv érvényesíti. (1*0 A ta jja l nem rendelkező, belföldinek nem m in ő gyászati segédeszköz egyedi méretvétel alapján sülőegyszerűsítettfoglalkoztatás keretében alkalm azott társadalombiztosítási támogatással történő gyár természetes személy részére - az állam i foglalkoztatási tására, illetve ezen eszközök társadalombiztosí szerv megkeresésére - az egészségbiztosítási szerv tá jt tási támogatással történő javítására. (4) Az (1) bekezdés szerinti szerződés képez, és erről az Igazolás kiadásával értesíti az é rin te tt megkötésének, az egészségügyi szolgáltató szem élyt. Az OEP az Igazoláson a „k iz á ró la g baleseti által kezdeményezett módosításának, illetve egészségügyi szolgáltatásra jo g o su lt" szöveggel a jo g o az egészségügyi szolgáltató általi felmondá sultságot korlátozza. az Igazolást az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv nél le kell adni.

HVG 1 T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

sának érvényességi feltétele az egészségügyi szakellátások esetében az egészségügyi szol gáltató fenntartója általi jóváhagyás. T. 30/A § Az egészségbiztosító szerződést köthet a gyógyszer forgalomba hozatalára jogosulttal, a gyógyászati segédeszközt forgalomba hozóval, illetve a gyógyászati ellátást nyújtóval az árhoz nyújtott támogatással forgalmazható termék és ellátás áráról, mennyiségéről, minőségi követel ményéről, illetve a felek által lényegesnek ítélt egyéb kérdésről. T. 31. § (1) Az egészségügyi szolgáltatóval kötött fi nanszírozási szerződésben meg kell határozni a) a lekötött kapacitáson nyújtandó szolgál tatásokat szakmánkénti bontásban, a területi ellátási kötelezettség és a rendelkezésre állás megjelölésével, ideértve azt is, hogy az adott szol gáltatást saját maga vagy közreműködő egészségügyi szolgáltató igénybevételével nyújtja, b) a tárgyi és személyi feltételek azonosítására szolgáló, a hatáskörrel és illetékességgel rendel kező hatóság áltcfl vezetett nyilvántartás szerinti adatot, valamint a szolgáltatás nyújtásához ren delkezésre álló, a finanszírozás szempontjából meghatározó feltételeket, c) az egészségügyi szakellátásra történő beutalásra jogosult, a táppénzfizetés alapjául szolgáló keresőképesség elbírálására, továbbá a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellá tás támogatással történő rendelésére jogosult orvos családi és utónevét, orvosi bélyegzőjének számát, d)az egészségügyi szolgáltató adatszolgálta tási kötelezettségét, e) a külön jogszabály rendelkezései szerinti feltételeket, f) a külön jogszabályban meghatározott eset ben az elszámolható szolgáltatások mennyiségi korlátjait, g) hatálytalan 2010. október 1-jétől, h) a szerződés hatályát, a módosítására és felmondására vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés megszegése esetén követendő eljárást, ideértve a szerződésszegésen alapuló igények ér vényesítési rendjét is, i) hatálytalan 2010. január 1-jétől. (2) Az egészségügyi szolgáltató gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, valamint gyógyászati ellátást árhoz nyújtott támogatással az egészségbiztosító által minősített, a minőségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelést elősegítő számítógépes rendszer alkalmazásával rendelhet. (3) A finanszírozási szerződés részét képezi a) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély,

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

b) amennyiben az egészségügyi szolgáltató a külön törvény szerinti egészségügyi közszol gáltatásért felelős szervvel egészségügyi ellátási szerződést kötött az egészségügyi közszolgálta tás nyújtására, e szerződés másolata, c) az egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (1) bekezdése szerinti lejárt esedékességű köztartozása, d) a külön jogszabályban meghatározott egyéb okirat, irat, adat, e) hatálytalan 2010. október 1-jétől. (4) A finanszírozási szerződés módosítását - a kapacitásokat szabályozó külön jogszabályokra figyelemmel - bármelyik fél kezdeményezheti. (5) Az egészségügyi szolgáltató köteles beje lenteni, a) ha a működési engedélyét módosították, b) a személyi és tárgyi feltételek változását, amennyiben azok a finanszírozott feladatkör ellátását érintik. (6) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét elmu lasztja, köteles az ebből eredő finanszírozási többletet visszatéríteni. (7) Az egészségügyi szolgáltató köteles beje lenteni az egészségbiztosítónak, ha köztartozása esedékességének időpontja lejárt, illetve ha lejárt esedékességű köztartozásában változás követ kezik be. (8) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (7) bekezdésben meghatározott kötelezettségé nek legkésőbb a köztartozás esedékessége idő pontjának lejártától, illetve a lejárt esedékességű köztartozásában bekövetkezett változás időpont jától számított 30 napon belül nem tesz eleget, illetőleg ha a lejárt esedékességű köztartozását 90 napon belül nem egyenlíti ki, a finanszírozási szerződését fel kell mondani. (9) Az egészségügyi szakellátást nyújtó, ér vényes finanszírozási szerződéssel rendelke ző egészségügyi szolgáltató negyedévente, a tárgyidőszakot követő 45 napon belül köteles a) a bevételeire, b) a ráfordításaira, c) a követeléseire, d) a kötelezettségei állom ányára, azok korosítására, e) a pénzeszközállományára, f) a készletállományára és g) a beruházásaira vonatkozó - a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. §-a alapján üzleti titoknak nem minősülő - adatokat az egészségbiztosító számára megküldeni. Az egészségbiztosító köteles a beérkezett ada tokat a beérkezést követő 10 napon belül továbbítani az egészségbiztosításért felelős miniszter részére. (10) Amennyiben az egészségügyi szolgál tató a (9) bekezdés szerinti kötelezettségét

határidőn belül nem teljesíti, az egészségbiz tosító új határidő kitűzésével és a mulasztás (11), illetve (12) bekezdés szerinti következ ményeiről történő tájékoztatással felszólítja az egészségügyi szolgáltatót a (9) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítésére. A felszó lítással egyidejűleg - annak tényéről - érte síteni kell az egészségügyi szolgáltató fenn tartóját is. (11) Amennyiben az egészségügyi szolgál tató a (10) bekezdés szerinti felhívására sem teljesíti az abban megadott határidőn belül a (9) bekezdésben előírt kötelezettséget, az egészségbiztosító - az e törvény végrehaj tásáról szolgáló kormányrendeletben meg határozott összegű - bírságot szab ki, azzal, hogy az nem mentesíti az egészségügyi szol gáltatót a (9) bekezdés szerinti kötelezettségé nek teljesítése alól. / (12) Amennyiben az egészségügyi szolgál tató a (11) bekezdésben foglalt bírság kisza bását követő 15 napon belül sem tesz eleget a (9) bekezdés szerinti kötelezettségének, az egészségbiztosító - az egészségbiztosí tásért felelős miniszter egyetértésével - fel mondja a szolgáltató finanszírozási szerző dését. T. 32. § (1) A nem finanszírozott egészségügyi szol gáltató orvosával az egészségbiztosító - külön jogszabályban foglaltak szerint - gyógyszer, illet ve gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt, amennyiben az orvos a) a külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ren delésére jogosult, b) a szerződés megkötését kezdeményezi, c) a szerződéskötés feltételéül a külön jogsza bályban meghatározott kötelezettségének eleget tesz, d) nem áll gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártóval, -forgalmazóval, -nagykeres kedővel gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-ismertető tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban, e) nem rendelkezik gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó, -forgalmazó, -nagyke reskedő vagy gyógyszertárat, illetve gyógyászatisegédeszköz-szaküzletet működtető gazdasági társaságban ötven százalékot meghaladó tulaj doni hányaddal, és f) gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó, -forgalmazó, -nagykereskedő vagy gyógyszertárat, illetve gyógyászatisegédeszközszaküzletet működtető gazdasági társaságnak nem vezető tisztségviselője, (2) A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa gyógyszert, gyógyászati

segédeszközt, valamint gyógyászati ellátást árhoz nyújtott támogatással az egészségbiz tosító által előzetesen minősített, a minőségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelést elősegítő számítógépes rendszer alkalmazásával rendelhet. (3) A támogatással történő rendelésre jogosító szerződésben meg kell határozni a) az orvos szakorvosi szakképesítését, b) azokat a jogcímeket, amelyek alapján az orvos támogatással történő rendelésre válik jo gosulttá, c) a szerződés hatályát, a módosítására és felmondására vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés megszegése esetén követendő eljárást, ideértve a szerződésszegésen alapuló igények ér vényesítési rendjét is, d) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, vala mint gyógyászati ellátás árhoz nyújtott támoga tással történő rendeléséhez alkalmazott számítógépes rendszer minősítéséről szóló jóváhagyást. (4) Hatálytalan 2010. januái*l-jétől. (5) Az egészségbiztosító a külön jogszabály ban meghatározottak figyelembevételével gyó gyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az orvossal, amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdés b)-c) pontjá ban foglalt feltételeknek, és külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyászati ellátás rendelésére jogosult. (6) Az egészségbiztosító külön jogszabályban foglaltak szerint anyatej, gyógyszer, gyógyásza ti segédeszköz saját maga vagy a polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátar tozója részére (pro família) támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az orvossal, amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdés ben foglalt feltételeknek. (7) Az az orvos, aki rendelkezik a (6) bekezdés szerinti szerződéssel, jogosult saját maga vagy a Ptk. szerinti hozzátartozója részére a) szakorvosi vizsgája vagy szakorvos javas lata alapján olyan szakorvosi szakképesítéshez vagy szakorvosi javaslathoz kötött gyógyszer rendelésére, amelynek rendelési feltételeként mi niszteri rendeletben meghatározott munkahelye megkötés nélküli, valamint amelyet járóbeteg szakrendelésen vagy fekvőbeteg-gyógyintézet ben az adott szakorvosi szakképesítéssel rendel kező orvos rendelhet vagy javasolhat, b) szakorvosi szakképesítéshez vagy szakor vosi javaslathoz kötött gyógyászati segédeszköz rendelésére szakorvosi vizsgája vagy szakorvos javaslata alapján a rendelés feltételeként minisz teri rendeletben meghatározott munkahelyi kö vetelménytől függetlenül, c) szakorvosi szakképesítéshez vagy szakor vosi javaslathoz nem kötött gyógyszer, gyógyá szati segédeszköz támogatással történő rendelé sére, és HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

301

30 2

KŐTELEZŐ E 6E S ZS E G B IZ T O S IT A S

(3) A gyógyászati ellátás szolgáltatójának te (4) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató d) szakorvosi ellátásra jogosító beutaló kiállí részére - a biztosítási jogviszony keretében igény tására, ha e törvény végrehajtására kiadott kintetében a 31. § (6)-(7) bekezdésében foglalta kormányrendelet másként nem rendelkezik. kat értelemszerűen kell alkalmazni. be vehető egészségügyi szolgáltatások igénybeve (8) Az egészségbiztosító a külön jogszabály hetőségét veszélyeztető - kritikus gazdálkodási Az egészségügyi szolgáltatások ban meghatározott feladatot ellátó nem finanszí helyzet esetén, amennyiben annak megelőzésére, finanszírozása rozott egészségügyi szolgáltatóval a 18. § (1) be illetve elhárítására saját hatáskörben bizonyítha tóan minden lehetséges intézkedést megtett, va kezdés szerinti beutalásra jogosító szerződést köt. T. 34. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások finanszí lamint a tulajdonos - amennyiben jogszabály (9) Az orvos 8 napon belül köteles bejelenteni rozása eltérően nem rendelkezik - saját forrásaiból az egészségbiztosítónak, ha az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok valamelyike íelmerül a a) a ráfordítások alapján meghatározott nor meghatározott arányú konkrét hozzájárulást és garanciát vállal, az egészségbiztosító - az E. vényírási szerződés hatálya alatt. Az egészségbiz mán, tosító a kizáró okról történt tudomásszerzést köve b) az ellátandó feladatokon, Alap éves költségvetésében e célra megjelölt elő c) az ellátott esetek számbavételén, irányzat terhére - egyszeri, kamatmentes finan tően a vényírási szerződést 30 napos határidővel szírozási előleget nyújthat. felmondja. Amennyiben az egészségügyi szolgál d) fejkvótán, e) a nyújtott szolgáltatások teljesítményará (5) Azon gyógyszertár számára, amely járóbe tató a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, köte les megtéríteni a kizáró ok felmerülését követően nyain, teg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek árához f) egyes szolgáltatások tekintetében teljesít támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz után a lakosság biztonságos ellátása érdekében az ményegységének mennyiségén, folyósított társadalombiztosítási támogatást. g) az a)-f) pontban foglaltak kombinációján egészségbiztosító - az E. Alap éves költségvetés ében e célra megjelölt előirányzat terhére - ka h) hatálytalan 2005. júljus 1-jétől T. 33. § alapuló rendszerben történik. matmentes finanszírozási előleget nyújthat. (1) A gyógyszer kiszolgáltatójával, gyógyásza (2) Az (1) bekezdésben foglalt elveken alapuló (6) Ha az (1) bekezdés szerinti egészségügyi ti segédeszköz forgalmazójával kötött ártámoga tási szerződésben meg kell határozni finanszírozás szabályait külön törvény és a vég szolgáltató, illetőleg a (3) bekezdésben szabályo rehajtására kiadott jogszabályok tartalmazzák, zott helyi önkormányzat a finanszírozási szerző a) az elszámolási gyakoriságot, azzal, hogy az egészségügyi szolgáltató legfel dés alapján az E. Alapból kapott összeget nem b) az általánostól eltérő vagy jogszabályban jebb annyi havi finanszírozásra lehet jogosult, a finanszírozási szerződésben meghatározott nem szabályozott rendelkezéseket. (2) A szerződés részét képezi ahány hónapig a hatályos szerződése alapján egészségügyi szolgáltatásokra használja fel, köte a) a forgalmazás és a kiszolgáltatás végzésére szolgáltatást nyújtott. les a kapott összeget - a szerződésszegés esetére kikötött egyéb jogkövetkezmények mellett - az E. jogosító - külön jogszabály szerinti - engedély (3) A finanszírozásra vonatkozó jogszabályo kat a bevezetésük előtt 30 nappal ki kell hirdetni. Alap számára megtéríteni. másolata, b) a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata ar (7) Ha az egészségbiztosító a szolgáltató ré ról, hogy van-e a 30. § (2) bekezdésének ej pontja T. 35. § szére járó havi finanszírozási összeg utalványo szerinti lejárt esedékességű köztartozása, (1) Az egészségügyi szolgáltató fenntartója zását nem a szolgáltató hibájából külön jogsza c) a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata, vagy működtetője - amennyiben több egészségbályban meghatározott határidőig nem teljesíti, ügyi szolgáltatót is működtet - a finanszírozás a határidő lejártát követő naptól köteles a szolgál amelyben vállalja, hogy a társadalombiztosítási tató részére a Ptk. szabályainak megfelelően azE. keretében kapott összeget minden általa fenn támogatással történő kiszolgáltatás, illetve for galmazás valamennyi tárgyi, személyi feltételét tartott egészségügyi szolgáltató tekintetében Alap ellátási költségvetés egyéb kiadásai terhére késedelmi kamatot fizetni, amennyiben a kamat folyamatosan biztosítja. külön számlán kezeli. Az egészségügyi szolgál (3) A gyógyszer kiszolgáltatójának és a gyó tató a finanszírozás keretében kapott összeget összege meghaladja az 1000 forintot. gyászati segédeszköz forgalmazójának tekin más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli. Az tetében a 31. § (6)-(7) bekezdésében foglaltakat egészségügyi szolgáltató elkülönített számlájá T. 35/A § értelemszerűen kell alkalmazni. nak megterheléséhez szükséges az egészségügyi Hatálytalan 2008. április 1-jétől. R. 12/B § (l) Az Ebtv. 30. § (l) bekezdésében meghatá szolgáltató és fenntartójának előzetes jóváha rozott finanszírozási szerződéssel rendelkező egészséggyása. A finanszírozás keretében járó összegnek T. 33/A § ügyi szolgáltató - a m entést, betegszállítást, védőnői (1) A gyógyászati ellátás szolgáltatójával kö legfeljebb 10%-a engedményezhető. szolgáltatást, o tth o n i szakápolást, isko la - és ifjúság tött szerződésben meg kell határozni (2) Az E. Alapból a finanszírozási szerződés egészségügyi ellátást, mozgó szakorvosi szolgálatot tel a) az ellátás nyújtására és elszámolására vo ben foglalt feladatokra folyósított összeg nem jesítő szolgáltató, valam int a beteg közvetlen jelenlétét natkozó rendelkezéseket, valamint mentesíti a szolgáltató fenntartóját (tulajdonos, nem igénylő diagnosztikai és kórszövettani vizsgálat és b) a 32. § (3) bekezdésének c) pontjában fog kezelő) az egyéb jogszabályokban előírt fenn boncolás kivételével - (e § alkalm azásában a további laltakat. tartási és fejlesztési kötelezettségek alól. A fi akban: egészségügyi szolgáltató) az egészségügyi szol (2) A szerződés mellékletét képezi nanszírozás keretében folyósított összeg csak a gáltatás igénybevételét megelőzően, transzplantáció finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra a) a gyógyászati ellátás végzésére jogosító esetén a transzplantáció céljából tö rté n t fekvőbeteg külön jogszabály szerinti - engedély másolata, használható fel. gyógyintézeti felvételkor az ellátás igénybevételét meg (3) Abban az esetben, amikor a finanszíro b) a szolgáltató nyilatkozata, amelyben vállal előzően, a tá jt igazoló hatósági igazolvány bemutatását, zási szerződés megkötésének szempontjából a ja, hogy az ellátás nyújtásához kapcsolódó - kü vagy ennek hiányában az egészségügyi szolgáltatások lön jogszabályban meghatározott - feltételeket helyi önkormányzat minősül egészségügyi szol Egészségbiztosítási Alapból tö rté n ő finanszírozásának gáltatónak, a finanszírozás keretében kapott öszfolyamatosan biztosítja, részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) kormányren szeg az egészségügyi szolgáltatók működésével c) a szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e delet k. § (5) bekezdésében m eghatározott adatok hitelt kapcsolatos igazgatási kiadásaira nem használ a 30. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti lejárt esedékességű köztartozása. HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

ható fel.

érdemlő igazolását követően az OEP nyilvántartásában

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

| 30 3

R. 13/B-D § H atálytalan 2002. április 10-étől.

közvetlenül elektronikus úton (online) ellenőrzi, hogy

a) az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot

az Ebtv. 29. § (k) bekezdésében m eghatározott személy

m egalapozó jogviszonyok felsorolását és az azok m eg

R. 14. § (1) A 15—21. § szerinti finanszírozási szerző

a nyilvántartásban az egészségbiztosítás egészségügyi

szerzésének lehetőségére, a jogviszony igazolására v o

déseket az OEP határozatlan időre köti meg. A dott szol

szolgáltatásaira jo g o su ltké n t szerepel-e. A 14. életévét

natkozó inform ációkat,

gáltatás nyújtásához szükséges feltételek hiányosságai

be nem tö ltö tt személy esetében az ellenőrzést m inden egészségügyi szolgáltatónak egyszer, az a d o tt személy

b) az egészségbiztosítás keretében fe n n á lló kö zteher-viselési kötelezettségre való utalást, valam int

első alkalom m al tö rté n ő ellátása során kell elvégeznie.

c)az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság h i

Az ellenőrzést a d o tt ellátási form ában egy napon n yú j

ánya esetén a jogkövetkezm ényekről szóló tájékoztatást,

to tt szolgáltatások szám ától fü g g e tle n ü l egyszer kell elvégezni. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést a szolgáltató nem köteles elvégezni abban az esetben, ha az ellátásra nem az egészségügyi szolgáltató székhelyén, illetve te

esetén az azok pótlására az egészségügyi állam igazga tási szerv á lta l e lő írt vagy a szolgáltató által vá lla lt ha táridőre figyelem m el, határozott időre köthető a fin a n szírozási szerződés.

az egészségügyi szolgáltató a betegforgalom szá

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152.

mára n yitva álló helyiségében közzéteszi, és erről az

§-a értelm ében a települési önkorm ányzatok kötelező

egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személyt szó

feladatátképező egészségügyi alapellátás körébe tartozó

ban tájékoztatja.

egészségügyi szolgáltatások (háziorvosi, házi gyermekor

(11) Ha az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi

vosi, területi védőnői és fogorvosi) tekintetében a feladat

ellátás igénybevételekor az (1) bekezdés szerinti a d a t-

ellátására kötelezett települési önkorm ányzat m inősül

(3) H atálytalan 2011. ja n u á rl-jé tő l.

kapcsolatnak az egészségügyi szolgáltató felelősségi

egészségügyi szolgáltatónak, am ennyiben nem hozott

[k) Abban az esetben, ha a jogosultsági ellenőrzés

körén kívü li okból eredő üzemzavara m ia tt nem tudja

létre a feladatellátására önkorm ányzati intézm ényt.

lephelyén kerül sor.

nek a lávetett személy az ellenőrzés eredménye alapján

ellenőrizni, hogy az ellátást igénybe vevő személy a n y il

(3) A te rü le ti ellátási kötelezettséggel rendelkező

az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira az

vántartásban ellátásra jo g o su ltké n t szerepel-e, m ente

egészségügyi alapellátás finanszírozására vonatkozó

OEP nyilvántartása szerint nem jogosult, az ellenőrzést

sül az ellenőrzés elmulasztásához külön jogszabályban

szerződést az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

végző szolgáltató az OEP honlapjáról letölthető értesítést

m eghatározott finanszírozási jogkövetkezm ények alól,

152. §-a (2) bekezdésében m eghatározott körzet székhe

átadja a szolgáltatásra nem jo gosult személynek.

feltéve, hogy az üzemzavart igazolni tu d ja , és a hiba té

lye - k ije lö lt székhely hiányában az alapellátást nyújtó

nyét annak észlelését követően azonnal, de legkésőbb

szolgálat te lephelye - szerint, a j o tth o n i szakápolás

a következő m unkanapon írásban vagy elektronikusan

esetén az OEP köti meg a szolgáltatóval.

(5) A (4) bekezdésben m eghatározott értesítés ta r talmazza a) azt a té n yt, hogy az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatását igénybe vevő személy az OEP n yilván tartásában jo gosultként nem szerepel,

jelzi az illetékes OEP-nek. (12) E § alkalmazásában az egészségügyi szolgáltató felelősségi körén kívüli okból eredő üzemzavar az adat-

(k) A 22-25. § szerinti szerződéseket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az OEP határozatlan időre köti meg.

kapcsolat létesítéséhez igénybe ve tt, nem az'egészség-

R. 15. § (1) A m ennyiben az OEP a finanszírozási

tisztázása érdekében keresse meg az ország területén

ügyi szolgáltató ellenőrzése a la tt álló távközlési vagy

szerződés adatai alapján m egállapítja, hogy az egész

bárm ely egészségbiztosítási szakigazgatási szervet,

tápellátási rendszer üzemzavara.

ségügyi szolgáltató valam ely szakmai szervezeti egy

b)a felhívást arra, hogy a jogosultság fennállásának

c) a jo gosultság hiányának jogkövetkezm ényeiről szóló tájékoztatást, valam int d)a z arra vonatkozó inform ációt, hogy bővebb tá jé koztatás az OEP honlapján érhető el. (6) Ha az (l) bekezdés szerinti személy á lla p ota az ellátás azonnali megkezdését in d o ko lja , az ellenőrzést

(13) Am ennyibe^ az értesítés alapján az OEP megálla

sége nem rendelkezik az egészségügyi szolgáltatások

pítja, hogy az üzemzavar a (12) bekezdésben m eghatáro

nyújtásához szükséges szakmai m in im u m felté tele krő l

zottokból á lltfenn, az egészségügyi szolgáltatás - a külön

szóló külön jogszabályban m eghatározott feltételekkel,

jogszabályban meghatározottfinanszírozási jogkövetkez

30 napos h atáridő tűzésével felszólítja a hiányosságok

mények alkalmazása nélkül - az ellátásra meghatározott

pótlására, és ezzel egyidejűleg a hiányosságokat jelzi az

finanszírozási szabályok szerint kerül elszámolásra.

egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési

kö zve tle n ü l az egészségügyi szolgáltatás ig é n yb e vé

(14) Ajogviszony-ellenőrzés elm ulasztásánakjogkö-

engedélyt kiadó hatóság felé. Am ennyiben az egészség-

te lé t követően kell elvégezni. Ism eretlen, az (1) bekez

vetkezménye az adott, 30 napot m eghaladóan folyam a

ügyi szolgáltató valam ely szakmai szervezeti egysége a

dés szerinti ellenőrzéshez szükséges a d a to ka t igazolni

tosan, nem kúraszerűen végzett egészségügyi ellátásra

h a tárid ő e lte lté t követően sem rendelkezik az egész

nem tu d ó szem élynél - fe kv ő b e te g -sz a ke llá tá s ese

vonatkozóan az első finanszírozási jelentés beküldésé

ségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai

tén - legkésőbb az in té zm é n yb ő l tö rté n ő elbocsátás

ben foglaltak tekintetében alkalm azható.

m in im u m felté tele krő l szóló külön jogszabályban m eg

napján kell te lje síte n i a jo g v is zo n y-e lle n ő rzé s i kö te

(15) H atálytalan 2009. jú liu s 15-étől.

határozottfeltételekkel, az OEP - ha nem áll fenn ellátási

lezettséget.

R. 12/C § Hatálytalan 2007. decem ber31-jétől.

érdek - az egészségügyi szolgáltató é rin te tt szervezeti

(7) Kúraszerű ellátás esetén az e llátást - ideértve a

R. 13. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásainak

dialíziskezelést is - végző szolgáltatónak - a kúra teljes

biztosítását szolgáló, 14—25. § és az Ebtv. 30/A § -a sze

ideje a la tt - havonta egy alkalom m al, a kezelés m eg

rin ti szerződések nem m inősülnek a közbeszerzésekről

kezdése e lő tt ellenőriznie kell az (1) bekezdés szerint az

szóló 2003. évi CXXIX. tö rvé n y szerinti értelem ben ve tt

ellá to tt személy jogosultságát.

visszterhes szerződésnek.

(8) Az ellenőrzés eredm énye az egészségügyi szol

egysége te kin te té b e n fe lm o n d h a tja a finanszírozási szerződést. (2)

Ha egészségügyi szolgáltatónak m inősülő k ö lt

ségvetési szerv megszüntetésére a fe ladatellátás más, nem költségvetési szervezeti fo rm ában tö rté n ő m eg

R. 13/A § A kötelező egészségbiztosítás ellátásainak

valósítása érdekében kerül sor, a m egszüntetést m eg

biztosítását szolgáló, a 14-20. § és a 22-25. § szerinti

előzően az a la p ító n ak - az álla m h á zta rtá s m űködési

(9) A jogosultság-ellenőrzési rendszer jogosultsági

szerződéssel - ide nem értve a pro fam ilia rendelésre jo

rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) korm ányrendeletben

ellenőrzés elvégzését nem engedő, az egészségügyi

gosító szerződést - rendelkező egészségügyi szolgáltató

m eghatározottakon tú l - az új egészségügyi szolgáltató

szolgáltató tevékenységére vagy m ulasztására vissza

a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati-

cégnyilvántartásba tö rté n ő bejegyzése irá n ti kérelme

gáltatás biztosításának kötelezettségét nem é rinti.

nem vezethető hibája esetén az ellenőrzés elm ulasztá

segédeszköz-ellátás, va la m in t a gyógyszerforgalmazás

előterjesztésével egyidejűleg kezdeményeznie kell az új

sához kapcsolódó, külön jogszabályban m eghatározott

általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény kk.

finanszírozási szerződés megkötését annak érdekében,

finanszírozási jogkövetkezm ények nem érvényesíthe

§-ának (l) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettsé

hogy a m egszüntetett szolgáltató helyébe az új egész

tők, am ennyiben a jo g viszony-ellenőrzés elmaradása

ge keretében az OEP által készített és a biztosítottaknak

ségügyi szolgáltató lépjen. Ilyen esetben a finanszírozási

az egészségügyi szolgáltató által bizonyítható m ódon a

szóló - egészségbiztosítási jogviszony keretében igény

szerződés megkötését az OEP nem tagadhatja meg.

hiba időtartam ára esett.

be vehető egészségügyi ellátással kapcsolatos - in fo r

R. 16. § (l) Az OEP az Ebtv. 10. §-a szerint a betegségek

m atív és tá jé kozta tó anyagokat, kia d vá n yo ka t b e teg -

megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi

forgalom számára nyitva álló helyiségében közzéteszi.

szolgáltatások közül az egészségügyértfelelős m iniszter

(10) Az OEP honlapjáról le tö lthe tő tájékoztatót, mely közérthető m ódon tartalm azza

HVG |T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

304

I KÖ TELEZŐ E G E S Z S E G B IZ T O S IT A S

rendelete alapján az Iskola- és Ifjúság-egészségügyi el

ződést azzal az egészségügyi szolgáltatóval kö ti meg,

látásfinanszírozására azzal az egészségügyi szolgáltató

amely arra külön jogszabály alapján jogosult.

val köt finanszírozási szerződést, amely a közoktatásról

R. 20. § A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó

(2)

A mentésfinanszírozására a külön jogszabályban

előírt feltételek fennállása esetén az OEP szerződést köt az Országos M entőszolgálattal, am ely a mentési felada

szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó nevelési

o tth o n i szakápolás és o tth o n i hospice ellátás finanszíro

to k ellátására szerződést köthet a m entést végző egész

és oktatási intézm énnyel a feladat ellátására m egálla

zására az OEP a lakosság számának arányában felosztott

ségügyi szolgáltatókkal.

podást kötött.

megyei kereten belül köthet szerződést olyan egészség-

(2) H atálytalan 2003. ja n u á rl-jé tő l. (3) Az Ebtv. 10. §-a szerint a betegségek megelőzését és korai felism erését szolgáló egészségügyi szolgáltatá

R. 21/A § Az Ebtv. 35. § (4) bekezdése szerinti hozzá

ügyi szolgáltatóval, am ely a fela d a t ellátására jogosító

já rulá st, illetve garanciát a tu la jdo n o s a finanszírozási

működési engedéllyel rendelkezik, és m egfelel a külön

előlegről szóló szerződésben v á lla lja . Ennek mértéke

jogszabályban fo g la lt követelm ényeknek.

nem lehet kevesebb az igényelt előleg tíz százalékánál.

sok közül az egészségügyért felelős m iniszter rendelete

R. 20/A § (1) Az Ebtv. 32. § (8) bekezdése szerinti szer

R. 22. § (1) Az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése alapján

alapján a te rü le ti védőnői szolgálat finanszírozására az

ződést az OEP azzal a szolgáltatóval köti meg, amely a 2.

gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve (4) bekezdé

OEP a finanszírozási szerződést a te rü le ti védőnői szol

§ (2) bekezdés e)-f), illetve i)-l) pontjában megnevezett

se alapján gyógyászati ellátás támogatással történő ren

gálatot m űködtető települési önkorm ányzattal köti meg.

orvost a feladatkörébe tartozó egészségügyi tevékeny

delésére jogosító szerződésben meg kell határozni, hogy

(k) Amennyiben a (3) bekezdésben em líte tt te le p ü lé

ség végzésére foglalkoztatja, és nincs az ado tt feladatra

az orvos m ilyen tevékenysége keretében válikjogosulttá a támogatással tö rté n ő rendelésre.

si önkorm ányzat nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy

érvényes finanszírozási szerződése. Az OEP a fo g la lk o -

a finanszírozási szerződést a te rü le ti védőnői szolgálatot

zás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó egészségügyi

(2) A (3) bekezdésben fo g la lt kivé te lle l az Ebtv. 32.

m űködtető egészségügyi szolgáltató kösse meg, az OEP

szolgáltatóval a biztosítottak foglalkozási megbetegedé

§ -á n a k(l) bekezdése alapján a nem finanszírozott egész

a finanszírozási szerződést a n yilatkozatban fo g la lta k

se és üzemi balesete m ia tt szükségessé v á lt já ró b e te g

ségügyi szolgáltató orvosával, továbbá a 32. § -á n a k (6)

szerint köti meg.

szakellátásokra törtérje beutalásra köti mega szerződést.

bekezdése alapján a pro fa m ília rendelésre jo g o su lt

(2) Am ennyiben a szolgáltató nem fo g la lko zta t a 2.

orvossal gyógyszer és gyógyászati segédeszköz általá

(5) Az (l)-(4 ) bekezdésben nem szereplő és az Ebtv. 10. §-a szerint a betegségek megelőzését és korai fe l

§ (2) bekezdés e)-f), illetve i)-l) pontja szerinti orvost a

nos és különleges jogcímen tö rté n ő rendelésre egyaránt

ismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásra az OEP

feladatkörébe ta rto zó egészségügyi tevékenység vég

jogosító szerződés köthető. »■ (3) H atálytalan 2011. ja n u á rl-jé tő l.

az egészségügyért felelős m iniszter rendelete szerint a

zésére, hanem azt szerződés alapján más szolgáltatóval

szolgáltatás nyújtására kötelezett egészségügyi szolgál

láttatja el, az Ebtv. 32. § (8) bekezdése szerinti szerződés

(4) Az OEP a gyógyászati e llátások közül - külön

tatóval, a szolgáltató egyéb finanszírozotttevékenysége

az egészségügyi tevékenységet ténylegesen végző szol

jo gszabály szerinti - fü rd ő g yó g yá sza ti e llátások tá

keretében köt finanszírozási szerződést.

gáltatóval köthető meg.

m ogatással tö rté n ő-fen d e lé sé re jo g o sító szerződést

(3) A szerződésnek tartalm aznia kell

köt az Ebtv. 30. §-ának (2) bekezdése szerinti szerződés

vábbiakban: háziorvosi) ellátás finanszírozására az OEP

ó ja beutalásra jogosult orvos

alapján fürdőgyógyászati ellátás támogatással történő

a szerződést

oojazo n o sító a d a tait,

nyújtására jogosult szolgáltató orvosával, amennyiben a

o b jfe la d a jp ré t, engedélyezett szaktevékenységét,

szolgáltató - külön jogszabályszerinti - ko m p le xfü rdő -

vosi szolgálatok esetében, am ennyiben a fe la d a to t az

o cjá lta l ellátandó biztosítottak körét,

gyógyászati ellátás nyújtására jogosult vagy rendelkezik

önkorm ányzat

ad)

R. 17. § (1) Háziorvosi és házi gyerm ekorvosi (a to

o jte rü le ti ellátási kötelezettséggel m űködő házior

aa)egészségügyi intézménye látja el, az intézm ény

beutalási jo gosultságának megszűnésére, fe l az ahhoz szükséges - külön jogszabályban m eghatáro

függesztésére vonatkozó rendelkezéseket, oe,)adatszolgáItatási kötelezettségét;

nyel,

átadta háziorvosi szolgáltatás nyújtására job) go

ab)

z o tt-fe lté te le k k e l. (5) A (4) bekezdés alapján fürdőgyógyászati ellátás

a szerződés h atályát, módosítására és fe lm o n dá rendelésére jo g o su lt orvos, ille tv e az az egészségügyi

sult egészségügyi szolgáltatónak, a fe la d a to t á tvállaló

sára vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés megszűné

szolgáltató, akivel az orvos m unkavégzésre irányuló

egészségügyi szolgáltatóval,

se esetén követendő eljárást.

jogviszonyban áll, az ellátás rendeléséhez kapcsolódó

ocjnem az aa)-ab) pontban foglaltak szerint látja el, az önkorm ányzattal, ^ t e r ü le ti ellátási kötelezettség nélkül m űködő há ziorvosi szolgálat esetében a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltatóval köti meg. (2)

(4) A szerződés m ellékletét képezi a j az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító működési engedély, b)a (2) bekezdés szerinti esetben a feladat ellátására kö tö tt szerződés hiteles másolata. (5) A polgári nem zetbiztonsági szolgálatok szerző

A háziorvosi ellátás finanszírozására m egkötött désére - figyelem m el a nemzetbiztonsági szolgálatokról

vizsgálatért nem kérhet a betegtől térítést. (6) Ha az Ebtv. 37. § (11) bekezdése szerinti összeg a tárgyhónapban ó ja 300 ezer fo rin to t meghaladja, az OEP fél évre fel függeszti a szerződést, b)

a 600 ezer fo rin to t m eghaladja, az OEP egy évre

felfüggeszti a szerződést,

szerződésben vagy m ellékletében - az Ebtv. 31. § (1) be

szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (5) bekezdésére - a (3)

cja 900 e zerforintot meghaladja, azOEPa szerződést

kezdésének ej pontja s z e rin t- m egkell határozni

bekezdés a)pont o cja lp o n tjá t nem kell alkalm azni, va

felm ondja, és a felm ondást követő 1 évig nem köthető

la m in t a (4) bekezdés o jp o n tja szerinti m elléklet alatt az

új szerződés,

ó ja te rü le ti ellátási kötelezettséggel m űködő házi orvosi szolgálatok körzetenkénti helyettesítési rendjét, b)a háziorvosi feladatot ellátó egészségügyi szolgál tatónak az ügyeleti ellátásban történő részvételi rendjét. R. 18. § (l) H atálytalan 1999. április 1-jétől. (2)

egészségügyi tevékenységvégzésére jogosító működési engedélyszám át kell érteni. R. 20/B § Az intézeten kívü li szülés szakmai szabá lyairól. feltételeiről és kizáró okairól szóló korm ányren

A fogászati ellátás finanszírozására m e g kö tö tt delet szerinti ellátást nvúitó egészségügyi szolgáltatóval

szerződésben vagy m ellékletében - az Ebtv. 31. § (1) be kezdésének ej pontja szerint - meg kell határozni ó ja fogászati ellátási szolgálatok körzetenkénti he

- am ennyiben az korm ányrendeletben fo g la lta k szerint befogadásra k e rü lt-a z OEP finanszírozási szerződést köt az ú jszülött 0 - 4 napos korban tö rté n ő ellátására.

d ja z 1 m illió 200 ezer fo rin to t m eghaladja, az OEP a szerződéstfelm ondja, és a felm ondást követő 2 évig nem köthető új szerződés, e)

az 1 m illió 500 ezer fo rin to t m eghaladja, az OEP a

szerződéstfelm ondja, és a felm ondást követő 3 évig nem köthető új szerződés. (7) A (6) bekezdés sze rin ti összeghatárokat és a hozzájuk kapcsolódó jo g köve tke zm é n yt a gyógyszer,

R. 21. § (1) Betegszállításra az OEP a külön jogsza

gyógyászati segédeszköz, ille tv e gyógyászati ellátás

bjaz ügyeleti ellátásban történő részvétel rendjét.

bályban fo g la lta k szerint finanszírozási szerződést köt

tám ogatással tö rté n ő rendelésére való jogosultság te

R. 19. § A já rób e te g -sza ke llá tá s és a fe kv ő b e te g

azzal a működési engedéllyel rendelkező szolgáltatóval,

kintetében k ü lö n -kü lö n kell alkalm azni.

szakellátás - ideértve a re h abilitációs és a szülészeti

am ely a külön jogszabályban m eghatározottak szerint

(8 )-(9 ) H atálytalan 2009. o k tó b e rl-jé tő l.

ellátást is - finanszírozására az OEP a finanszírozási szer

befogadásra került.

(10)

lyettesítési rendjét,

HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

H atálytalan 2011. ja n u á rl-jé tő l.

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

(11) Az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése szerinti szerző dés m ellékletét képezi

b) m egfelel a külön jogszabályban fo g la lt fe lté te leknek, am ennyiben jogszabály az a d o tt gyógyászati

o)az a külön jogszabály szerinti működési engedély

segédeszköz(ök) forgalm azását, ja vítását, kölcsönzését

vagy annak hiteles másolata, ami alapján a nem fin a n

m eghatározott személyi vagy tá rg yi feltételek m eglété

szírozott egészségügyi szolgáltató orvosa a gyógyszer,

hez köti,

gyógyászati segédeszköz rendelésére való jogosultságát gyakorolja, továbbá b)

c) a szerződéskötést megelőző két éven belül nem vo lt olyan egyéni vállalkozó, illetve olyan gazdasági tá r

a nem fin a n sz íro zo tt egészségügyi szolgáltató saságtulajdonosa, vezető tisztségviselője, tagja, akinek

orvosának nyilatkozata arról, hogy az a) p o n t szerinti

a szerződése az Ebtv. 38. §-ának (<+) bekezdésében fo g

tevékenységet hol fe jti ki.

laltak m ia tt szűnt meg.

(12) A (11) bekezdésben fo g la lta k változásáról a v á l

R. 25. § (1) Az Ebtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján

tozást követő 10 napon belül a nem finanszírozott egész

az 0EP a gyógyászati ellátások közül a fürdőgyógyásza

ségügyi szolgáltató orvosa tájékoztatja az OEP-et.

ti ellátások tám ogatással tö rté n ő nyújtására annak a

R. 22/A § (1) A gyógyszer és gyógyászati segédesz köz támogatással tö rté n ő rendelésére való jogosultság tekintetében - az E. Alap terhére társadalom biztosítási finanszírozásra jogosultakon kívül - nem finanszírozott

közfürdőnek, ille tve gyógyfürdőnek a m űködtetőjével köthet szerződést, am elyik a jz á rt területen épített, és rendelkezik medencével, valam int

egészségügyi szolgáltató orvosának m inősül a külön

b) re n delkezik az a d o tt fü rd ő g yó g yá sza ti ellátás

jo g sza b á ly á lta l e lő írt fe la d a tkö ré b e n egészségügyi

nyújtására jogosító, külön jogszabály szerinti működési

szolgáltatást n yú jtó , központi költségvetésből no rm a

engedéllyel, továbbá

tív hozzájárulásban részesülő külön jogszabály szerinti

c)az orvosi re h a bilitáció céljából tá rsa d a lo m b izto

bentlakásos szociális in té zm é n yb e n fo g la lk o z ta to tt

sítási tám ogatással igénybe vehető gyógyászati e llá

orvos, am ennyiben gyógyszer, ille tv e gyógyászati se

tásokról szóló m in iszte ri rendeletben m eghatározott

gédeszköz tám ogatással tö rté n ő rendelésére jogosító

fürdőgyógyászati ellátások közül legalább nég yfa jta

érvényes szerződéssel rendelkezik.

nyújtására alkalmas, és

(2) Az (1) bekezdésben m eghatározott intézm ényeknektájékoztatniuk kell az OEP-et azon orvosok köréről és

d) megfelel a külön jogszabályban fo g la lt egyéb fe l tételeknek.

azonosító adatairól, akiket a jogszabályban előírt egész

(2) Az 0EP az (1) bekezdésben foglaltakon tú l szerző

ségügyi fe ladataik ellátása céljából foglalkoztatnak, és

dést köthet a biztosítottak gyógyúszására alkalmas köz

az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése szerinti érvényes szer

fü rd ő m űködtetőjével vagy a gyógyúszás szervezésére

ződés alapján gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz

m űködési engedéllyel rendelkező szervezettel, illetőleg

támogatással tö rté n ő rendelésére jogosultak.

személlyel ezen gyógyászati ellátás támogatással tö rté

(3) A(2) bekezdés szerinti adatok változásáról a külön

nő nyújtására.

jogszabály szerinti bentlakásos szociális intézm énynek

(3) Az 0EP a tá rsa d a lo m b iz to s ítá si tám ogatással

a változást követő 10. napig tájékoztatni kell az OEP-et.

külön jogszabály szerint igénybe vehető, egyéb term é

R. 23. § (1) H atálytalan 2006. jú liu s 1-jétől.

szetes gyógytényezőkön alapuló gyógyászati ellátások

( 2) Az Ebtv. 38. §-ának [k) bekezdése szerinti összeg

támogatással tö rté n ő nyújtására a külön jogszabály sze

a kiszo lg á lta to tt gyógyszer, a forgalm azott gyógyásza

rin ti engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval

ti segédeszköz és a n y ú jto tt gyógyászati ellátás után

köthet szerződést.

fo ly ó s íto tt tá rsa d a lo m b iztosítá si tám ogatás - utolsó elszám olt h a tha vi forgalom alapján szá m íto tt - havi

A szerződés teljesítésének ellenőrzése

T. 36. § (1) Az egészségbiztosító ellenőrzi az egész ségügyi szolgáltatás nyújtására kötött szerződés a gyártó által egyedi m éretvétel alapján rendelésre ké teljesítését. szített gyógyászati segédeszköz után fo ly ó síto tt társa (2) Az egészségbiztosító jogosult a szolgálta dalom biztosítási támogatás - utolsó elszám olt hathavi tásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek forgalom alapján szám ított - havi átlagának 10 százalé vizsgálatára - ideértve a helyszíni ellenőrzést ka, de legfeljebb 400 000 Ft. is a biztosított ellátására vonatkozó doku R. 2 k . § Gyógyászati segédeszközök árához n yú jto tt mentumokba és az elszámolás alapjául szolgá tám ogatással tö rté n ő forgalm azására, javítására, kö l ló nyilvántartásokba való betekintésre, a külön csönzésére az 0EP azzal a gyógyászatisegédeszköz-forjogszabályban foglaltak szerint a biztosított galmazóval (gyártóval) köt szerződést, aki a) az általa fo rg a lm a zo tt gyógyászati segédeszköz vizsgálatára, a biztosított ellátása orvosszakmai indokoltságának felülvizsgálatára, valamint a (3) te kin te té b e n m egfelel az o rvostechnikai eszközökről bekezdésben foglaltak ellenőrzésére. szóló jogszabályban m egh a tá ro zo tt előírásoknak, v a (3) Az egészségbiztosító ellenőrzi a finanszí la m in t egyedi m éretvétel alapján készített gyógyászati rozott egészségügyi szolgáltatások elszámolási segédeszköz vonatkozásában a gyártásra a kk re d itá lt rendjét, az elszámolások valódiságát, a folyósí m inőségm egfelelőségi eljárással rendelkezik, továbbá tott pénzeszközök felhasználásának pénzügyi m egfelel a forgalm azóra (gyártóra, gyártásra) a külön átlagának 10 százaléka, de legfeljebb *+00 000 Ft.

(3) Az Ebtv. 38. §-ának (5) bekezdése szerinti összeg

jogszabályban előírtfe lté te lekn e k, és

szabályszerűségét és elkülönítését.

30 5

(4) Az egészségbiztosító ellenőrzi az egész ségügyi dokumentáció vezetésére, a beutalás rendjére, továbbá a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére, készletben tartására, kiszolgáltatására és nyil vántartására, valamint gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére és nyújtására vonatkozó elő írások megtartását, érvényesülését. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére a 32. § alapján jogosult orvos az ellenőrzést végző személy ren delkezésére bocsátja az érintett biztosítottra vo natkozó, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges egészségügyi dokumentációt. (5) Az (l)-(4) bekezdésben foglaltak során az ellenőrzéssel érintett személyes és egészségügyi adatok kezelésére az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és vé delméről szóló 1997. évi XLVII. törvény vonatko zó rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) Az egészségbiztosító ^z. ellenőrzés megál lapításairól és javaslatairól tájékoztatja a szolgál tatót és a közszolgáltatásért felelős szervet, továb bá az egészségügyi szolgáltató fenntartóját, ha az nem a közszolgáltatásért felelős szerv. (7) Amennyiben gyógyszer, gyógyászati se gédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támoga tással történő rendelésére jogosult orvos az ellen őrzés során megállapított jogosulatlan rendelés tényét vitatja, akkor az egészségbiztosítónál a jogosulatlan rendeléssel érintett személlyel tör ténő adategyeztetést kezdeményezhet, amelyre a 38/B §-ban foglaltakat értelemszerűen alkal mazni kell. (8) Amennyiben az egészségbiztosító az (1)(7) bekezdés szerinti ellenőrzés során a szakmai előírások be nem tartását állapítja meg, erről tájé koztatja a szakmai felügyeletet ellátó szervezetet. (9) Az egészségbiztosító az (l)-(7) bekez désekben foglalt ellenőrzések során a 30. § és a 31-33/A §-ok szerinti szerződések alapján mint szerződő fél jár el. T. 37. § (1) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti az elszámolt ellátás finanszírozási öszszegének 150 százalékát, amennyiben az egész ségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató el nem végzett ellátást vagy a finanszírozási szerződésében nem szereplő ellá tást számolt el. (2) A finanszírozott egészségügyi szolgálta tó megtéríti az elszámolt ellátás finanszírozási összegét, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a) vagy a beutalásra jogosult orvosa nem a hatályos jogszabályoknak vagy szakmai előírá soknak megfelelően járt el az egészségügyi szol gáltatások rendelésénél, HVG | T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

306 r f

KŐ TELEZŐ E G E S Z S E G B IZ T O S IT A S

•

b) a miniszteri rendeletben kihirdetett finan szírozási eljárásrendeknek, ennek hiányában az érvényes szakmai protokolloknak vagy mind ezek hiányában az Eütv. 119. § (3) bekezdésében foglalt szakmai előírásoknak (a továbbiakban együtt: orvosszakmai előírások) nem megfelelő en nyújtott ellátást számolt el, vagy c) más forrásból megtérülő ellátást számolt el. (3) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a kifizetett finanszírozási többletet, ha az egészségbiztosító az ellenőrzése során meg állapítja, hogy egy ellátást több vagy magasabb összegű finanszírozásra jogosító jogcímen szá molt el. (4) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató - az (l)-(3) bekezdés alá nem tartozó esetekben - megtéríti az elszámolt ellátás finanszírozási öszszegének 20 százalékát, amennyiben az egész ségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató orvosszakmai szempontból indokolt ellátást nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően számolt el. (5) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének 150 százalékát, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató vagy a szol gáltató orvosa a) valótlan mennyiségű gyógyszert, gyógyá szati segédeszközt, gyógyászati ellátást, b) el nem végzett ellátás keretében gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást, vagy c) a szerződésében nem szereplő gyógyászati ellátást társadalombiztosítási támogatással ren delt. (6) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegét, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megálla pítja, hogy a szolgáltató vagy a szolgáltató orvosa az orvosszakmai előírásoknak nem megfelelően, indokolatlanul rendelt társadalombiztosítási támogatással gyógyszert, gyógyászati segédesz közt vagy gyógyászati ellátást, vagy más forrás ból megtérülő gyógyszert, gyógyászati segédesz közt, gyógyászati ellátást társadalombiztosítási támogatással rendelt. (7) A finanszírozott egészségügyi szolgálta tó - az (8) bekezdésben foglalt kivétellel - meg téríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társada lombiztosítási támogatás összegének 20 száza lékát, amennyiben az egészségbiztosító az el lenőrzése során megállapítja, hogy a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történt ren delése a hatályos jogszabályoknak nem felelt HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

meg, de orvosszakmai szempontból indokolt, szükséges és az orvosszakmai előírásoknak megfelelő volt. (8) A finanszírozott egészségügyi szolgál tató megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segéd eszköz után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult, amennyiben az egészségbiztosító az ellen őrzése során meg állapítja, hogy a szolgáltató vagy a szolgáltató orvosa gyógyszert, gyógyászati segédeszközt a kiemelt és emelt társadalombiztosítási támo gatásra jogosító indikációnak nem megfelelően rendelt. Amennyiben a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelése a rendelés időpontjában érvényes szakorvosi javaslat alapján történt, a szakorvosi javaslatot adó, finanszírozási szer ződéssel rendelkező szolgáltató megtéríti a folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult. (9) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támo gatással való rendelésére a 32. § szerinti szerző dés alapján jogosult orvos tekintetében a (5)-(8) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni

Í14) Amennyiben a gyógyszerek és gyógyá szati segédeszközök rendelésére jogosult orvn^ a Gvftv.-ben és annak felhatalmazása alapiá_n kiadott jogszabályban foglalt, a társadalomhi7tosítási támogatással rendelhető gyógyszerek pg gyógyászati segédeszközök reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályokat megszegj úgy - az eljáró hatóság kezdeményezésére - a tá mogatással történő rendelésre való jogosultságát legfeljebb egv hónapra fel kell függeszteni.

kell. (10) Az (l)-(9) bekezdés, a (12) bekezdés, vala mint a 31. § (5) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szerinti követelés az igénybe vett finanszírozás, illetve az ártámogatás folyósítását követő öt éven belül a finanszírozás és az ártámogatás elszámo lása során is érvényesíthető. (11) Amennyiben a (9) bekezdés alapján meg állapított megtérítési kötelezettség összege meg haladja a tárgyhónapban az e törvény végrehajtá sára kiadott kormányrendeletben meghatározott mértéket, a támogatással történő rendelésre való jogosultságot - a megtérítési kötelezettség ér vényesítése mellett - legfeljebb egy évre fel kell függeszteni vagy fel kell mondani, és a szerződés megszűnésétől számított legalább egy, legfeljebb három évig az érintett orvossal a 32. § szerinti szerződés nem köthető. (12) Amennyiben gyógyszer, gyógyászati se gédeszköz, gyógyászati ellátás (5)-(6) bekezdés szerinti jogosulatlan rendelése közgyógyellátás jogcímen történt, a jogosulatlanul rendelt gyógy szerre, gyógyászati segédeszközre, gyógyászati ellátásra vonatkozóan az (5)-(6) bekezdésben megállapított összegen túl a közgyógyellátás jog címcsoport előirányzatból finanszírozott össze get is meg kell téríteni. (13) A (2) -(4) bekezdés, a (6)-(9) bekezdés, a (12) bekezdés, a (16) bekezdés, valamint a 31. § (5) bekezdés és a 35. § (6) bekezdése szerinti követelés összege után a fizetési kötelezettség megállapításakor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresét kell fizetni, amennyiben a kamat öszszege meghaladja az 1000 forintot.

esetén az elszám olási n y ila tk o z a to t az egészségügyi

(15) Amennyiben az (l)-(4) bekezdés alapján az egészségügyi szolgáltató megtérítési kötele zettsége meghaladja az ellenőrzött időszak alatt az egészségügyi szolgáltatónak járó teljes finan szírozási összeg húsz százalékát, az egészségbiz tosító a finanszírozási szerződést felmondhatja. (16) Amennyiben a 32. § (8) bekezdés sze rinti szerződés alapján a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa nem a hatályos jogszabályoknak vagy szakmai szabályoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatá sokra történő beutalás scjrán, a nem finanszíro zott szolgáltató köteles megtéríteni az elszámolt ellátás finanszírozási összegét. R. 25/A § 0 )-(2 ) H atálytalan 2009. jú liu s 15-étől.

(3)

Járóbeteg-szakellátás és fogászati alapellátás

szolgáltató az ellátást követően adja át a biztosítottnak. (k) Az elszámolási nyilatkozatot a) kúraszerű ellátás esetén a teljesítm ényelszám o lás szem pontjából egy ellátási esetnek m inősülő ellátás befejezésekor, b) injekciós kúra, infúziós kúra, kötözés, gyógytor nakezelés, fizikoterápiás kezelés esetén a teljesítm ényel számolás szem pontjából egy ellátási esetnek minősülő ellátás befejezésekor köteles kiá llíta n i és átadni az egészségügyi szolgál tató, am ennyiben a biztosított azt kéri. (5) Dialíziskezelés esetén az elszámolási nyilatkoza to t havonta, a tá rg yh ó n a p o t követő első dialíziskeze léskor a tá rgyhónapban elvégzett dialíziskezelésekről, va la m in t a kúra befejezésekor a még el nem szám olt dialíziskezelésekről köteles kiá llítan i és átadni az egész ségügyi szolgáltató, am ennyiben a b iztosított azt kéri. (6) Az egészségügyi szolgáltatónak nem kell elszá molási nyila tko za tot kiállítania és átadnia a biztosított részére a) az ellátást követően a beteg közvetlen jele n lé té t nem igénylő diagnosztikai vizsgálat esetén, b) mozgó szakorvosi szolgálat által végzett ellátás esetén, cjszövettani vizsgálat és citológiai vizsgálat esetén, d)iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás keretében n y ú jto tt szolgáltatás esetén. (7) A fogászati a la p - cs szakellátás, va la m in t a labo ratórium i ellátás esetében, az igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg m eghatározásánál a finanszírozó á lta l az egészségügyi szolgáltató részére m e g kü ld ö tt utolsó teljesítm ényelszám olásnál alkalm azott fix pont fo rin t értéket kell figyelem be venni.

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

(8)

Az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, nem köthető. Nem köthető továbbá a szerződés

hogy az Ebtv. 18. § (9)-(l0) bekezdése szerinti lehetőség ről szóló tájékoztató az ellátást igénybe vevők számára jó l látható helyen kifüggesztésre kerüljön.

T. 38. § (1) Gyógyszer támogatással történő kiszol gáltatásának, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő forgalmazásának ellenőr zése során az egészségbiztosító vizsgálja a) az egyéves leltáridőszakon belüli beszer zésre, készletváltozásra és értékesítésre vonatko zó okmányokat, valamint a támogatott termékek re vonatkozó leltár termékenkénti adatait, b) a tényleges készlet összhangját a támogatás alapjául elszámolt vényekkel, ej a támogatási összeg kiszámításának jogsze rűségét és pontosságát, d) az elszámolás alapját képező adatok nyil vántartására vonatkozó előírások megtartását, e) az egyedi méretvétel alapján rendelésre ké szített gyógyászati segédeszköz hibás teljesítése esetén a szavatossági igény külön jogszabály sze rinti érvényesítéséhez kapcsolódó adatokat, f) a 30. § (2) bekezdése szerinti, és a kiszol gáltatásra, valamint a forgalmazásra vonatkozó külön jogszabályban foglalt feltételek teljesülését, g) az egészségbiztosító és a szolgáltató közötti szerződésben foglalt feltételek teljesülését. (2) Gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtásának az ellenőrzése során az egészségbiz tosító az (1) bekezdés c)-d) pontjában foglaltakat vizsgálja. (3) Ha az (l)-(2) bekezdés alapján megálla pításra kerül, hogy a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolá sára vonatkozó szabályokat megszegte, az így elszámolt támogatásnak a fizetési kötelezettség megállapításakor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszatéríti. Nem kell megfizetni a kamatot, ha annak összege az 1000 forintot nem éri el. A visszatérítési kötele zettség a támogatás jogalap nélküli elszámolását követő 2 éven belül támogatás elszámolása során is érvényesíthető. (4) Amennyiben a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolásá ra vonatkozó előírásokat a) megszegi, vagy két éven belül ismételten megszegi, és b) az előírások megszegése vagy az a) pont szerinti időtartamon belül az előírások ismételt megszegése következtében kifizetett támoga tás összege meghaladja a külön jogszabályban foglalt mértéket, a támogatással történő kiszol gáltatásra, forgalmazásra, illetve ellátás nyúj tására jogosító szerződést az egészségbiztosító felmondja. Az érintett egészségügyi szolgálta tóval a 30. § (2) bekezdés alapján új szerződés a szerződés megszűnésétől számított egy évig

megszűnésétől számított egy éven belül olyan egészségügyi szolgáltatóval sem szerződés, amelyben a felmondással érintett egészségügyi szolgáltató tagja vagy vezető tisztségviselője tag vagy vezető tisztségviselő. (5) Amennyiben az egészségbiztosító a vég zett ellenőrzés során az egyedi méretvétel alapján rendelésre készített gyógyászati segédeszköz vo natkozásában olyan hibás teljesítést állapít meg, amely szavatossági igény érvényesítésével nem szüntethető meg, és a gyógyászati segédeszköz készítéséért elszámolt támogatás összege meg haladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket, akkor a társadalombiztosítási támoga tás elszámolására vonatkozó szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani. (6) A közgyógyellátás jogcímén történő gyógy szer-kiszolgáltatás, gyógyászatisegédeszköz-forgalmazás, illetőleg egyéb közgyógyellátás kereté ben nyújtott ellátás esetében az/egészségbiztosító az (1) bekezdés szerinti ellenőrző tevékenysége során - az ott megjelölteken túl - vizsgálja a) a kiszolgáltatás, forgalmazás, ellátásnyúj tás jogcímét, b) a gyógyszer-kiszolgáltatás gyógyszerkeret összegéig terjedő mértékét, c) a közgyógyellátás keretében elszámolt té rítési díj kiszámításának jogszerűségét és pon tosságát. (7) Ha megállapításra kerül, hogy a kiszolgál tató, forgalmazó, ellátást nyújtó a közgyógyel látásra vonatkozó szabályokat megszegte, az elszámolt támogatásnak a (3) bekezdés szerinti összegén túlmenően a közgyógyellátás jogcím csoport előirányzatból finanszírozott összegnek a fizetési kötelezettség megállapításakor érvé nyes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét is visszatéríti. (8) Amennyiben a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök forgalmazására jogosult személy a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletben foglalt, a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályokat megszegi, úgy - az eljáró hatóság kezdeményezésére - a tá mogatással történő forgalmazást legfeljebb egy év időtartamra fel kell függeszteni. T. 38/A § Ha az egészségbiztosító az ellenőrzés során megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató a) a finanszírozási szerződés szerinti, b) más forrásból megtérülő, c) el nem végzett ellátásért a biztosítottal térítési díjat fizet tetett, kötelezi az egészségügyi szolgáltatót a térítési díjnak a biztosított részére történő viszszafizetésére.

| 30 7

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének ellenőrzése T. 38/B § (1) Az egészségbiztosító összesíti az egészségügyi szolgáltatóknál és forgalmazóknál vezetett hiteles dokumentációk és a rendelkezésére álló adatok alapján a biztosított által a kötelező egész ségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat. (2) Az egészségbiztosító a biztosított lakó helyén, tartózkodási helyén - az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével - a biztosított személyes adataira és egészségügyi adataira vonatkozóan adategyez tetést kezdeményezhet, helyszíni ellenőrzést végezhet (a továbbiakban együtt: adategyeztetés). (3) Az adategyeztetésen az egészségbiztosító képviselőjén túl kizárólag az érintett biztosított, valamint az általa erre felhatalmazott személy vehet részt. A biztosítottnak az adategyeztetésen közreműködési kötelezettsége van. (4) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdés szerinti összesítésben szereplő valamely egész ségügyi szolgáltatás igénybevételét az adategyez tetés során vitatja, az egészségbiztosító az adott egészségügyi szolgáltatást elrendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál rendelke zésre álló, a vitatott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi dokumentációt ellenőrzi. (5) Az adategyeztetés során az egészségbiz tosító a 36. § (2)-(3) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével jár el. T. 38/C § Záró ellenőrzés Ha az egészségügyi szolgáltató 30. § Í11-Í21 bekezdése szerinti szerződése megszűnik, az egészségbiztosító záró ellenőrzést végezhet. amelyet a szerződés megszűnését követő 90 na pon belül indít meg. A záró ellenőrzés tekinteté ben a 35. 5 Í21 és {6} bekezdés, a 36. $. a 37. § íllÍ81 és Í121-Í14] bekezdés, a 38. § (11-Í3) és Í6H71 bekezdés, valamint a 38/A 5 szerinti, a szerződés teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó szabályok alkalmazandók. Ha a záró ellenőrzés megállapít ja. hogy az egészségügyi szolgáltató az E. Alapból kapott összeget nem a megszűnt finanszírozási szerződésében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használta fel, vagy azt nem használta fel, köteles a kapott összeget - a szer ződésszegés esetére kikötött egyéb jogkövetkez mények mellett - az E. Alap számára megtéríteni. A záró ellenőrzést követően az egészségbiztosító a szolgáltató által kezelt adatokat az esetleges elszámolásokkal kapcsolatos igényérvényesítés határidejének lejártáig és kizárólag az igényérvé nyesítés elbírálásának érdekében kezelheti. T. 38/D § Hatálytalan 2009. január 1-jétől. HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

308

| KÖTELEZŐ EG ÉSZSÉG B IZT OSÍTÁ S

V. fe je ze t

választása esetén a családok tám ogatásáról szóló 1998.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai

évi LXXXIV. törvény 35. §-a szerint illetékes szervhez kell

Általános rendelkezések T. 39. §

vonatkozó kérelemmel együtt.

benyújtani a folyósítás ala tt álló ellátás megszüntetésére

(1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segély re, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. (2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továb biakban együtt gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgon dozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelenségére tekintettel táp pénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. (3) A szülők közös háztartásában élő gyerme ke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra. (4) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lenné nek az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyer mekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. (5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerez het jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapí tásra. (6) Az (l)-(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetve a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a balese ti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátásra való jo gosultságot a biztosított, illetve a szülő által meg jelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultság feltételeivel már ekkortól rendelkezik. (7) A választott újabb ellátást a korábban meg állapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. A választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökken teni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósí tása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével. Az ellátások közötti különbözet kamatmentes kifizetésére a csökkentés teljesíté sét követő három munkanapon belül kerül sor. R. 25/B § (1) Az Ebtv. 39. § (1) bekezdése szerinti választás esetén a vá la szto tt ellátás irá n ti kérelm et az Ebtv. 62. § (1) bekezdése, gyermekgondozási támogatás HVG | T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

(2) A korábban fo lyó síto tt ellátás megszüntetésének napjáról a folyósító szerv értesíti a választott újabb ellá tás megállapítására jo gosult szervet. A folyósító szerv a korábban fo lyó síto tt ellátás m egszüntetéséről szóló ha tározatát m egküldi a választott ellátást folyósító szerv nek. A határozatnak ta rta lm a zn ia kell azt az összeget, am ellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell. (3) A választott e llátást az értesítésben szereplő na pot követő naptól kell folyósítani. (k) A v á la s z to tt ú ja b b e llá tás te k in te té b e n visz szamenőleges az az összeg, ami a b iz to síto tt, ille tv e a szülő á lta l választott id ő p o n ttó l a korábban fo ly ó síto tt ellátás m egszüntetésének n a p já ig já r az ellátásra jo gosultnak.

(5) A korábban fo lyó síto tt ellátás megszüntetéséről szóló határozat beérkezését követi) 30. napon a csökken tést teljesítettnek kell te kin te n i. (6) A gyerm ekgondozási tám ogatást folyósító szerv és az egészségbiztosító külön m egállapodás keretén belül elszámol az Ebtv. 39. §-a szerinti választás ered m ényeképpen tú lfo lyó síto tt és levont összeggel. (7) A kifize tőh e lye k te kin te té b e n az OEÍ, ille tv e az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek gondoskod nak a gyermekgondozási támogatás és a pénzbeli ellátás közötti különbözet elszámolásáról attó l függően, hogy a kifizetőhely a kifizetőhelyi elszámolását mely szervnek köteles benyújtani.

T. 39/A § (1) Az egészségbiztosítási pénzellátás (terhes ségi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál jövede lemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbizto sítási járulék fizetésére kötelezett volt. (2) A biztosítás megszűnését követően járó pénzellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendel kezéseket kell alkalmazni. Terhességi-gyermekágyi segély T. 40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 na pon át biztosított volt, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követően negy venkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideie alatt vagy a folyósítás megszűnését köve tő huszonnyolc napon belül szül. (2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogo sultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosí tási időbe be kell számítani

n) a biztosítás mpgs/.űnését követő baleseti táppén?, terhességi-gyermekágyi segély, gyer mekgondozási díi folyósításának az ideiét, b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje foly tatott tanulmányok idejéből 180 napot, c) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. (3) A terhességi-gyermekágyi segély a szü lési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A terhességi-gyermekágyi segély legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig ¿ár. ki véve a m unka törvénykönyvében a koraszü lött gyermek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés vár ható időpontját megelőző 28. napon kezdődik. (4) Terhességi-gyermekágyi segély a szü lési szabadságnak még hátralévő tartamára a) annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától, b) annak a gyámrí'ak is jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától, c) a csecsemőt gondozó vér szerinti apjá nak is jár, ha a szülőnő az egészségügyi szol gáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazol tan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészsé gi állapot fennállásáig, d) a csecsemőt gondozó vér szerinti apjá nak is jár, ha a szülőnő meghal, az elhalálozás napjától,

e) annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a ház tartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig, f) annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától, g) annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal ne velésbe, a gondozásba vétel napjától, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

T. 41. § (1) Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, b) ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alko tásért járó díjazást és a személyijövedelemadómentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevé kenységét személyesen folytatja. (2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező á tla g kereset harmincadrészét. R. 26/A § (1) Ha a gyerm ekgondozási díjra jo g o su lt terhességi-gyerm ekágyi segélyt nem v e tt igénybe, a gyerm ekgondozási díjra jogosultság m egállapításánál a terhességi-gyerm ekágyi segélynek m egfelelő id ő ta r tam kezdőnapjaként a gyermek születésének napját kell figyelem bevenni. (2) Az Ebtv. 40. § (4) bekezdés c) és e) p o n tja sze r in ti te rh e s s é g i-g y e rm e k á g y i s e g é ly t az OEP h o n la p já n e rre re n d sz e re síte tt, a (2a) bekezdés s z e rin ti a d a tta rta lm ú n y o m ta tv á n y b e m u ta tá s á v a l e g y ü tt le h e t ig é n y e ln i. (2a) Az E btv. 4 0 . § (4) bekezdés c) és e) p o n tja s z e rin ti te rh e s s é g i-g y e rm e k á g y i segély ig é n yb e v é

T. 42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70% -a. (2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (l)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell meg állapítani. (3) A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes mi nimálbér kétszerese harmincadrészének figye lembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszere sét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figye lembevenni. (4) A terhességi-gyermekágyi segély naptá ri napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a kormány állapítja meg. (5) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell meg felelően alkalmazni.

te lé h e z szükséges n y o m ta tv á n y az a lá b b i a d a to k a t ta rta lm a z z a :

b)a z egészségügyi sz o lg á lta tó OEP-kódja; c) a v é r s z e rin ti anya va g y az ö rö kb e fo g a d ó anya neve, lakcím e, születési id e je , ta ja ;

d) az egészségügyi s z o lg á lta tó h o z v a ló fe lv é te l id ő p o n tja , a távozás id ő p o n tja ;

e) az e g é s z s é g ü g y i s z o lg á lta tó n y ila tk o z a ta a rró l, h o g y az e llá tá s a n y o m ta tv á n y k iá jlítá s a k o r fe n n á ll-e ;

f )a z e llá tá s B NO -kódja; g) a v é r s z e rin ti apa va g y az ö rö kb e fo g a d ó apa neve, ta ja ;

h)az egészségügyi sz o lg á lta tó n yila tko z a ta a rró l, h o g y a n y o m ta tv á n y a g) p o n tb a n m e g h a tá ro z o tt sz e m é ly ré szé re te rh e s s é g i-g y e rm e k á g y i se g é ly ig é n yb e véte le cé ljá b ó l ke rü l kiá llítá s ra ;

i) a n y o m ta tv á n y kiá llítá s á n a k d á tu m a ; j)a z o rvo s a láírása, b é ly e g z ő le n yo m a ta . (3) A gyerm ekgondozási díjra - ha jogszabály e lté rően nem rendelkezik - a táppénzre vonatkozó rendel R. 26/B § A gyerm ekgondozási d íj legm agasabb

és a g ye rm e kg o n d ozá si d íj a la p já u l szolgáló

naptári napi összegét a T. 42/D § (1) bekezdésében meg

jö v e d e le m m e g á lla p ítá sá n a k részletes szabályai

határozott összeg harmincadrészében kell megállapítani.

R. 26. § (l) Tényleges jövedelem hiányában az e llá

ágyi segélyt vagy gyerm ekgondozási d íja t nem lehet

R. 26/C § A bedolgozó részére terhességi-gyerm ek tásra való jogosultság kezdőnapján érvényes szerződés

folyósítani addig, amíg a feldolgozásra á tv e tt anyagot

szerinti jö ve d e lm e t kell figyelem be venni. A tényleges,

vissza nem adta.

illetőlega szerződés szerinti jövedelem naptári napi ösz-

Gyermekgondozási díj T. 42/A § ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság (1) Gyermekgondozási díjra jogosult kezdőnapján érvényes m inim álbérfigyelem bevételével a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási kell m egállapítani. díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a (2) Annak, aki álláskeresési tám ogatás vagy v á lla l szülést - megelőzően két éven belül 3 6 5 napon át kozói járadékfolyósításának szünetelése a la tt vagy ezek biztosított volt, megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges b) a terhességi-gyermekágyi segélyben ré jövedelem m el nem rendelkezik, a terhességi-gyerm ekszesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a ágyi segély összegét az Ebtv. 42. § (3) bekezdése szerint, terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének a gyermekgondozási díj összegét pedig az Ebtv. 48. § (4) időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a ter bekezdése szerint kell m egállapítani, azonban a pénz hességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága beli ellátás alapja nem haladhatja meg az álláskeresési a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt ke szegét a 31. § (7)-(8) bekezdésének m egfelelő a lkalm a

és a gyermeket saját háztartásában neveli. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazá sakor nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő. (3) Hatálytalan 2001. január 1-jétől. (4) A gyermekgondozási díjra történő jogo sultsághoz szükséges előzetes 3 6 5 napi biztosí tási időbe be kell számítani a) a biztosítás megszűnését követő halespti táppénz ideiét. b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intéz mény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot, c) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

a) a n y o m ta tv á n y t k iá llító egészségügyi sz o lg á l ta tó neve, cím e, bélyegző le n y o m a ta ;

kezéseket m egfelelően alkalm azni kell. A te rh e s s é g i-g y e rm e k á g y i segély

letkezett és a szülést megelőzően két éven belül 3 6 5 napon át biztosított volt,

T. 42/B § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartamú lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot meg előző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betölté séig jár. (2) A bban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási d íj ra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartam a nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartam ánál, és ezen gyer mekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhessé gi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével. (3) Hatálytalan 2012. január 1-jétől. (4) Amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelem a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő nap.

zásával kell kiszámítani. Az egyéni és társas vállalkozók

T. 42/C § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díja zás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja; b) a jogosult - munkavégzés nélkül - megkap ja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj; HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

3 09

310

| KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és se gélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - ré szesül [1993. évilll. törvény 4. § (1) bek. i) pont]; d) a gyermeket - a külön jogszabályban fog laltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociá lis intézményben helyezték el; e) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést; f) a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti. T. 42/D § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 szá zaléka. (2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekez dése szerint kell megállapítani. (3) Hatálytalan 2010. május 1-jétől. (4) A 48. § (2)-(3) bekezdése alapján maximá lis összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes öszszeghatár figyelembevételével január 1-jei idő ponttól újra meg kell állapítani. (5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára is mételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekez désben foglaltak szerint korrigált díj összegével. (6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak öszszegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.

T. 44. § Keresőképtelen, a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermek ágyi segélyre nem jogosult; c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; d) hatályát vesztette 2004. május 1-jétől; é) a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, és a gyermeket a saját háztar tásában neveli; f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül; g) akit közegészségügyi okból foglalkozásá tól eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkü lönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (mun kakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. T. 45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott^ (2) A keresőképesség elbírálására az egész ségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálásá ra jogosító szerződést kötött orvos jogosult. (3) A keresőképtelenség a vizsgálatra jelent kezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható. (4) Kivételesen indokolt esetben - a (3) bekez désben foglaltaktól eltérően - az orvos szakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelent kezés időpontjától legfeljebb hat hónapra vissza menőleg is igazolhatja.

gyermekenként tizennégy, egyedülállónak hu szonnyolc naptári napon át. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosított, ha részére külön törvény rendelke zése szerint betegszabadság jár, a 4 4 . § a) és f) pontjában említett keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. (3) Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyama tosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biz tosításának megfelelő időn át kaphat. (4) Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki a) tizennyolc éves kora előtt válik keresőkép telenné, vagy b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőkép telenségéig megszakítás nélkül biztosított. (5 ) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtarta mát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biz tosított a) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, b) beteg gyermek ápolása, c) közegészségügyi okból foglalkozástól el tiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt részesült táppénzben. (7) A biztosításban töltött idő akkor folyama tos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje. T. 4 7 . §

(1) A táppénz - a (2) bekezdésben foglaltak T. 46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára kivételével - minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munka jár, legfeljebb azonban Táppénz a) a biztosítási jogviszony fennállásának idő szüneti napot is. T. 43. § tartama alatt egy éven át. (2) Nem jár táppénz (11 Táppénzre jogosult az. aki a biztosítás b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, a) a keresőképtelenségnek arra az időtarta fennállása alatt keresőképtelenné válik, és a Tbi.illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves korá mára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogo ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségsult, illetőleg amely alatt a biztosítás szünetel, biztosítási járulék fizetésére kötelezett. ig! c) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiata munkavégzési kötelezettség hiányában kereset(2) Egyidejűleg fennálló több biztosítási jog labb gyermek ápolása címén évenként és gyerme veszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejár viszony esetén a keresőképtelenséget és a táp kenként nyolcvannégy naptári napon át; tát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az pénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az d) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiata azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik labb gyermek ápolása címén évenként és gyerme a keresőképtelenség már nem áll fenn, jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. kenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvanb) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a négy naptári napon át; amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglal e) hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél illetve ha a keresetét részben kapja meg, a rész koztatónál áll fenn. fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és (31 Hatálytalan 2011. július 1-iétől. ben megkapott kereset után, HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) c) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi se munka alapján járó táppénzt, gélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a d) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára, táppénz naptári napi összegét a korábban folyó sított ellátás alapját képező összeg figyelembevé e) a saját jogú nyugdíj folyósításának időtar tamára, telével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés f ) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati já szerint megállapított összegnél kedvezőbb. randóság, a balettművészeti életjáradék és az (6) A naptári év folyamán ismételten keresőátmeneti bányászjáradék folyósításának az képtelenné vált biztosított táppénzét a képező idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellá kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, tás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti ha életjáradék, illetve az átmeneti bányászjára a) a korábbi keresőképtelensége is az újabb dék mellett végzett m unka alapján járó táp keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és pénzt. b) a korábbi táppénzét a (2)-(3) bekezdésben (3) A táppénz folyósítását meg kell szüntet ni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton foglaltak alapján állapították meg. (7) A táppénz alapjaként figyelembe vehető; a elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy (2) bekezdésben meghatározott jövedelem naptá a keresőképesség elbírálását külön jogsza ri napi átlagának kiszámítására vonatkozó rész bályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos letes szabályokat a kormány álfapítja meg. vizsgálatához nem járult hozzá. Az ellenőrző (81 A táppénz összege folyamatos, legalább (fő)orvos - a kezelőorvos jelenlétében - a ke kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehe resőképességet a jogosult tartózkodási helyén tő jövedelem naptári napi átlagának hatvan szá is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor zaléka. ennél rövidebb biztosítási idő esetében is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult vagy a fekvőbeteg-gvógvintézeti ellátás tartama a keresőképességét elbíráló orvos utasításait alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyó napra járó összege nem haladhatja meg a jogo gyulását tudatosan késlelteti. sultság kezdőnapján érvényes minimálbér 200 százalékának h^rmincadrészét. T. 48. § (1) Hatálytalan 2003. január 1-jétől. (2) A táppénz összegét a táppénzre jogosult ság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jöve delem) naptári napi átlaga alapján kell megálla pítani. (3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megje lölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő fo lyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. (4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként megha tározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppén zét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

(2) Ha a b izto síto tt egyidejűleg fe n ná lló tö b b jo g v i szony alapján jogosulttáppénzre, az egy-egy biztosítási jo gviszony alapján já ró táppénz összegének m egálla pításánál az irányadó időszakban m egszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem nek a számítási id ő szakra ju tó részét annak a táppénznek az alapjába kell beszám ítani, ahol az egyidejűleg fe n n á lló tö b b jo g v i szony közül a jogviszony korábban kezdődött. Egyidejű leg kezdődő több jogviszony esetén abba a jogviszonyba kell beszám ítani, am ely alapján az igényt korábban ér vényesítették. (3) Ha az irányadó időszakban a b iz to s íto ttn a k a jogosultságot m egalapozó jogviszonyában azért nincs 180 napi jövedelm e, m ert az egyidejűlegfennálló másik jogviszonyára vonatkozóan írja elő a pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget, az (1) be kezdésben fo g la lta któl eltérően az irányadó időszakban m egszűnt biztosítási jo g viszo n yá b ó l származó, a szá m ítási időszakra ju tó jö ve de lm e t és osztószám ot kell a táppénz alapjának m egállapításánál figyelem be venni. R. 28. § (l) A tizenkét évesnél fia ta lab b beteg gyer m ek ápolása címén já ró tá p p é ijz m eg á lla p ítá sá n á l előzm ényként azt az id ő ta rta m ot kell figyelem be venni, amelyre ugyanazon gyerm ekápolása címén a gyermek első születésnapjáig születésének napját, azután pedig a legutóbbi születésnapját követően tá p p é n z t fo lyó sí to ttak. (2) A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap ésa munkaszüneti nap kivételével egy nap megszakítás sincs. (3) Ha a folyam atos biztosítás időtartam a egy évnél

T. 48/A § Hatálytalan 2011. július 1-iétől.

rövidebb, a táppénzre valójogosultságidőtartam ánaka m egállapításánál előzm ényként csak a folyam atos biz tosítás ideje a la tti táppénzfolyósítás id ő ta rta m át lehet

Táppénzre való jo g o su ltsá g

figyelem bevenni.

R. 27. § (1) E gyedülálló az, aki h a ja d o n , n ő tle n ,

(k) A táppénzre való jogosultság id ő ta rta m án a k és

özvegy, e lv á lt vagy házastársától külön él, kivéve, ha

m értékének m egállapításánál figyelem be kell ve n n i a

élettársa van.

b iz to síto tta t te rh e lő pénzbeli egészségbiztosításijáru-

(2) Az egyedülállóság szem pontjából különélőnek

lék-fizetési kötelezettség nélkül fennálló jogviszonynak

kell te kin te n i azt is, aki házastársával ugyanabban a la

azt a korábbi időtartam át, amely a la tt a b iztosított pénz

kásban lakik, ha a házasságfelbontása irá nt bírói eljárás

beli egészségbiztosítási járulékfizetésére kötelezett vo lt.

van folyam atban. (3) Egyedülállónak kell te kin te n i továbbá ^ h a tá ly ta la n 2005. fe b ru á r2 0-átó l, b)

R. 29. § (1) Hatályát veszti 2007. ja n u á rl-jé tő l. (2) Ha a bedolgozónál a keresőképtelensége első napján feldolgozásra á tve tt anyag van, táppénz csak az

azokat a házastársakat, akik a vakok személyi já anyag visszaszolgáltatásának a napjától jár, kivéve, ha

radékában részesülnek, vagy arra egyébkéntjogosultak, cjaklnek a házastársa ra j m unkaképtelen, és az orvos szakértői szerv szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása szerint I. vagy II. csoportos rokkant, eb) előzetes letartóztatásban van, szabadságveszté s-b ü n te té s é ttö lti.

(k)A (3) bekezdés rendelkezéseit m egfelelően alkal mazni kell az élettársakra is.

a foglalkoztató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje a la tta bedolgozó bedolgozói m unkát nem végez. (3) H atálytalan 2003. ja n u á rl-jé tő l. R. 30. § Az Ebtv. ki. §-ának (3) bekezdése szerinti esetben a táppénzfolyósítás m egszüntetéséről a tá p pénzfolyósító szerv in té zke d ik a b iz to s íto tta t keresőképtelen állom ányban ta rtó orvos, va la m in t az ellenőr ző főorvos külön jogszabály szerinti vizsgálatot követő javaslatára.

R. 27/A § (l) A táppénz összegének megállapításánál

R. 31. § (1) A táppénz összegének kiszám ításánál

a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jö ve d e l

rendszeres jö v e d e le m a havi rendszerességgel já ró

m et akkor lehet figyelem be ve n n i, ha azt az irányadó

m unkabér (illetm ény), pótlékok, továbbá a m unkabér

időszakban megszűnt biztosításból származó, rendsze

(illetm ény) h e lyett kifiz e te tt tá v o llé ti díj vagy átlagke

resjövedelem ként a számítási időszakra vagy nem rend

reset, ille tő leg a szerződés alapján havonta járó díjazás

szeres jövedelem ként a számítási időszakban fizették ki.

vagy egyéb jö ve de le m . Annak vizsg ála tá ná l, hogy a HVG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 01 2-RE

311

312 | K Ö T E L E Z Ő E G É S Z S É G B I Z T O S Í T Á S

biztosított rendelkezik-e180 naptári napi jövedelem m el,

(9) A 27/A § (1) bekezdésének alkalmazása esetén a

csak a rendszeres jö ve de lm e t kell figyelem be venni. Az

m egszűnt jo gviszonyból származó rendszeres jö v e d e l

egyéni és társas vállalkozók részére e jogcímen járó tá p

m et egy összegben kell hozzáadni a táppénzre való jo g o

pénz összegének megállapításánál a vállalkozóként elért,

sultságot megalapozó jogviszonyból származó rendsze

bevallott pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot ké

resjövedelem hez. Az összesített rendszeres jövedelem

pezőjövedelm et rendszeres jövedelem nek kell tekinteni. (2) A táppénz alapját képező naptári napi átlagjöve

naptári napi összegéhez kell hozzáadni a nem rendszeres jövedelem (jövedelm ek) naptári napi összegét.

delem kiszámításánál a T. 48. §-ának (2) bekezdésében

(10) Az elm ebetegek adaptációs szabadsága idejére

em líte tt időszakra járó rendszeres jövedelm et el kell osz

- esetenként legfeljebb 60 napra - vonatkozó keresőkép

ta n i az ebben az időszakban biztosításban tö ltö tt napok

telenséget a kórház igazolja. Az adaptációs szabadság

nak a (3) bekezdésben m eg je lö lt napokkal csökkentett

idejére já ró táppénz m értékét az általános szabályok

számával (osztóval).

szerint - és nem a fe kvőb e te g -g yó g yin téze ti ellátásra

(3) Az osztószám m egállapításánál a T. 48. §-ának (2) bekezdésében m eg je lö lt időszakban biztosításban tö ltö tt napok számát csökkenteni kell:

előírtak szerint - kell m egállapítani. (11) A biztosítási jogviszony megszűnését követően m eg á lla p íto tt ellátások esetében az Ebtv. 48. § (4) be

a) a tá p p é n z , a ba le se ti tá p p é n z , a te rh e ssé g i

kezdésének alkalm azásakor a megszűnt biztosítási jo g

gyerm ekágyi segély, a gyerm ekgondozási d íj, a gyer

viszony alapjául szolgáló szerződés szerinti jövedelm et

mekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás

kell figyelem be venni.

folyósítása, b) hatálytalan 2006. január 1-jétől, cja tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek o tth on i ápolása címén igénybe ve tt fizetés nélküli szabadság időtartam a naptári napjainak számával. (4 ) Az Ebtv. 48. §-a (3) bekezdésének alkalmazásánál a figyelem be vett180 naptári napra kifize tett rendszeres jövedelem egy naptári napi összegét kell m egállapítani. (5) AT. 48. §-ának(2), ille tő leg (3) bekezdésében emlí te tt időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem nap tári napi összegének megállapításánál a nem rendszeres jövedelem összegét annak az időtartam nak naptári napi napjai számával kell elosztani, amelyre tekintettel azt ki fizették. A nem rendszeres jövedelemre való jogosultság időtartam át a jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a m unkáltató nyilatkozata alapján kell m egállapítani. A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének meg állapításánál figyelem be vett napok száma nem lehet ke vesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelem be vett napokszámánál. (6) A táppénz a la p ját képező n a p tá ri napi jö v e d e lem kiszámításánál a rendszeres jövedelem naptári napi összegéhez hozzá kell adni a nem rendszeres jövedelem (5) bekezdés szerint m egállapított naptári napi összegét. (7) Az Ebtv. 48. § (4) bekezdésének alkalmazásánál a táppénz alapját képező naptári napi jövedelem a m in i

T. 49. § , (1) A gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járan dóság, a balettművészeti életjáradék vagy az át meneti bányászjáradék mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezé seket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a táppénzfolyósítás időtartamának megál lapításánál biztosítási időként csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balett művészeti életjáradék vagy az átmeneti bá nyászjáradék folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembevenni, b) a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban megha tározott időtartam alatt elért, biztosítási jogvi szonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkal mazni arra a saját jogú nyugdíjas foglalkozta tottra, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

szerződésben m e g á lla p íto tt jö v e d e le m h a rm in c a d részében kell m e g á lla p íta n i. Szerződés h iányában a tényleges jövedelem naptári napi összegét az irányadó időszak ala tt elértjövedelem ből a (2) és (4)-(6) bekezdés alkalmazásával kell kiszámítani. Amennyiben a táppénz összegének számításánál figyelem be vehető időtartam 6m unkanapnál kevesebb, úgy ezen időtartam ala tt elért rendszeresjövedelmet - heti 5 napos m unkarend szerint - teljes hónapra kell átszám ítani, és ezen összeg egy nap tá ri napra ju tó része képezi a táppénz alapját. (8) Az Ebtv. 48. §-a (4 ) bekezdésének a lka Imazásá ná I az egyéni éstársas vállalkozóktáppénzének megállapításánál szerződés szerintijövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes m inim álbért kell érteni. HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

M éltányosságból engedélyezhető pénzbeli e llátások

»• R. 31/A § Az Ebtv. 50.5 (l) bekezdése szerinti m éltá nyossági jogkörben kizárólag a Tbj. 5. §-a szerint biz to síto ttn a k m inősülő személv részére engedélyezhető pénzbeli ellátás.

R. 31/B § (1) H atálytalan 2009. augusztus 15-étől. (2) A táppénz fo lyósításának id ő ta rta m a a m éltá nyosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtar tam ával e g yü tt sem haladhatja meg az egy évet. (3) Nem engedélyezhető m éltányosságból táppénz, ha a b izto síto tt jogszabály alapján egyéb ellátásra szer ze ttjo g o s u ltsá g o t, ille tv e ellátásban (p l. rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék) részesül. R. 31/C § H atálytalan 2009. augusztus 15-étől. R. 31/D ^ (l) A b iztosított a méltányossági kérelm et a foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez vagy a korm ánvablakhoz nyújthatja be. Atáppénzfolvósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, va la m in t az orvosi szakvélem ényt a keresőképtelenség várható időtartam áról. (2) Táppénz m éltányosságból tö rté n ő engedélyezé sére irányuló kérelem az igényjogosultság megszűnését, illetve az arról történő tudomásszerzést I<övető15 napon

málbér harmincadrésze. A szerződés szerinti jövedelm et a táppénzre va ló jo g o su ltsá g kezdőnapján érvényes

ffl Hatálytalan 2011. július 1-iétől. (4) A méltányosságból megállapítható pénz beli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kére lem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg a) terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42, § (3) bekezdése szerinti összeget, b) gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4] be kezdése szerinti összeget, c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget, dl hatálytalan 2011. július 1-iétől. (5) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben része sítheti.

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások T. 50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek kö zött - méltányosságból terhességi-gyermekágyi se gélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor ál lapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott idő tartamot meghaladóan is állapíthat meg gyer mekápolási táppénzt a 44. § e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.

belül nyú jtha tó be. (3) Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a h i ányosan b e n yú jto tt kérelem esetén a 37. § (4) bekezdé sében fo g la lta k m egfelelő alkalmazásával já r el. (4) A pénzbeli ellátások folyósítására vonatkozó ké relmek elbírálásánál figyelem m el kell lenni a b iztosított a) biztosításban tö ltö tt idejére, b)30 napnál hosszabb megszakítást megelőző b izto sítási idejének tartam ára, ej jö v e d e lm i viszonyára és egyéb, m é ltá n ylá st ér demlő körülményeire. (5) A tá p pé n z id ő ta rta m á n a k m eghosszabbítása irá n ti kérelem kizárólag az illetékes orvos á lta l kia d o tt igazolásban fo g la lta k figyelem bevételével engedélyez hető.

K Ö T E L E Z Ő E G É S Z S É G B I Z T O S Í T Á S | 313

(6) H atálytalan 2012. iú liu s l-ié tő l. (7) A tá p p é n z t m éltányosságból legkorábban az ig é n yjo g o su ltság m egszűnését követő n a p tó l le h e t m egállapítani. R. 31/E § Az Ebtv. 50. §-ának (l) bekezdése alapján m éltányosságból engedélyezett pénzellátás összegé nek megállapítása és folyósítása az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv feladata. A méltányosságból enge délyezett ellátásfolyósításának időtartam a újabb ellátás megállapítására nem jogosít. A méltányosságból enge délyezett táppénz folyósításának id ő ta rta m át azonban az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz fo ly ó sításának időtartam ába be kell számítani. M éltányosságból engedélyezhető egyszeri segély R. 31/F § (1) Az Ebtv. 50. §-a (k) bekezdésének a l kalmazásánál b izto síto ttna k kell te kin te n i a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jo gosult személyt is. (2) Egyszeri segélyben részesíthető az a bizto síto tt, akinek a j az egészségi álla p otá b a n kedvezőtlen változás, egészségkárosodás kö ve tke ze tt be, és a kérelm ében előadottak az egészségbiztosítás által n yú jto tt ellátással vannak összefüggésben, vagy b)

részére a táppénz, terh e sség i-g ye rm e ká g yi

T. 52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biz tosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított mun kába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. (2) A társadalombiztosítási ellátás igénybevé tele során bekövetkezett balesetek közül üzemi nek az számít, amely a biztosítottat keresőkép telenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizs gálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. » (3) Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. (4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üze mi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben se megbetegedettet is érteni kell.

gély, gyerm ekgondozási díj fo lyósítását az Ebtv. 50. §

(2) H atálytalan 2009. augusztus 15-étől.

T. 53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely a) kizárólag sérült ittassága miatt, vagy b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, en gedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, in dokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közle kedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. (2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illető leg a baleset bejelentésével szándékosan késle kedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira

(3) Az egészségbiztosító a kérelem elbírálása során

nem jogosult.

(1) bekezdése a lapján m éltányosságból sem engedé lyezték. (3) Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a b iz to s íto tt jö v e d e lm i h e ly ze té t, to vá b b á hogy a ké relem b e n y ú jtá s á t m egelőző egy évben részesült-e segélyben. R. 31/G 5 (1) A 31/F § szerinti segély irá nti kérelm et a b iz to síto tt a lakóhelye szerint illetékes egészségbizto sítási szakigazgatási szervnél vagy a korm ánvablaknál n yú jtha tja be. A kérelem nek tartalm aznia kell a biztosí to tt ta iá t. A kérelemhez csatolni kell a bizto síto tt egész ségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi d o ku m e n tá ció t, továbbá a b iz to s íto tt n y ila tk o z a tá t a saját és a vele közös ház tartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett jövedelem ről.

megvizsgálja a b iz to síto tt jö v e d e lm i helyzetét és é le tkörülm ényeit.

VI. fe je ze t Baleseti ellátás Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés T. 51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglal kozási betegség esetén jár. (2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

Baleseti egészségügyi szolgáltatás T. 54. § (1) Az üzem i balesetből vagy foglalkozá si megbetegedésből (a továbbiakban együtt: üzem i baleset) eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyó gyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához - amennyiben a támogatás mértéke a n ulla százalékot meghaladja százszázalékos mértékű támogatás jár. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege azonos a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyó

gyászati ellátás - az igénybevételkor érvényes, külön jogszabály szerint a támogatás alapjául elfogadott - árával, illetve a gyógyászati se gédeszköz javítási díjával. (3) A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő, a 23. § c) pontjában meghatározott fogászati ellátásra. Baleseti táppénz T. 55. § (1) Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. (2) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hi ányában munkát végezni nem tud. (3) A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár, azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy é\jvel meghosszabbít ható. (4) Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből baleseti járadék ban részesül. * (5) A baleseti táppénzre való jogosultság meg állapításánál a betegszabadságra vonatkozó ren delkezéseket nem kell alkalmazni. (6) A baleseti táppénz összegét annál a mun káltatónál elért jövedelem alapján kell megálla pítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, ille tőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll. (7) A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetle nül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset ese tén annak kilencven százalékával. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, an nak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelem, úti baleset esetén annak kilencven százaléka. (8) Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó ren delkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem száz százaléka, úti baleset esetén annak kilenc ven százaléka. (9) Ha a biztosított a (7) bekezdésben említett időtartam alatt -jövedelem hiányában - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a bal eseti táppénz összege azonos a szerződés szerin ti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

| KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

r T. 56. § (1) A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri. (2) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizeté sére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénzét az 55. § (7)(8) bekezdése szerint kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a foglalkoz tató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetett. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó baleseti ellátását az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150 százalékának alapulvételével kell megállapítani. (3) A sajátjogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és a (2) bekezdésben emlí tett jövedelmet lehet figyelembe venni. (4) A baleseti táppénzre - ha eltérő rendelke zés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezése ket kell megfelelően alkalmazni. (5) Ha a sérült az első ízbeni baleseti táp pénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következ tében újból keresőképtelenné válik, a baleseti táp pénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet. (6) Ha a biztosított foglalkozási betegség alap ján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag meg állapított napját kell tekinteni.

legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egész ségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nél (3) Az Ebtv. 18. § (6) bekezdés ej p o n tja , 52. és 53. kül jár. (3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból § -a, to vá b b á e re n d e le t alkalm azásában balesetnek és azbesztózisból eredő és húsz százalékot meg m inősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a hatás, am ely a sérült akaratától fü g g e tle n ü l, hirte le n vagy aránylag rövid idő a la tt következik be, és sérülést, baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár. mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, il (4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhá letőleg halált okoz. R. 33. § (1) A baleseti tá p pé n zre jog o su ltsá g id ő rom százalékot meghaladó egészségkárosodását ta rta m á n a k m egállapításánál figyelem be kell venni a megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül m egelőző egy éven belül a baleseti táppénz fo lyó sítá táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. sának id ő ta rta m á t, fü g g e tle n ü l a ttó l, hogy a baleseti A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól táppénz folyósítása egy éven át vagy m eghosszabbított a naptól kell számítani, amelytől az 58. § (1) be kezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot meg időtartam ra tö rté n t. (2) Az Ebtv. 55. §-a alapján a baleseti táppénz össze állapították. m unkáltató által kezdeményezett, irá n y íto tt vagy jó v á hagyott társadalm i m unka.

gének kiszámításakor nem vehető figyelem be a)

az átla g ke re ső , a tá v o llé ti díj - ide nem értve a

m unkaszüneti napra járó tá vo llé ti d í ja t - t va lam int az az időtartam , amelyre azt kifizették, ö ja törzsgárdajutalom , a ju b ile u m i ju ta lo m , a végkielégítés, valam int azon ju tta tá s, amely nem a végzett m unkáért, tevékenységért került kifizetésre. (3) Ha a baleseti táppénz összegének számításánál figyelem be vehető időtartam 6 m unkanapnál kevesebb, úgy ezen id őtartam a la tt e lért rendszeres jö ve de lm e t heti 5 napos m unkarend szerint - teljes hónapra kell átszám ítani, és ezen összeg egy naptári napra ju tó része képezi a b a l^ ie ti táppénz alapját. (b) Ha a baleseti táppénz számításánál figyelem be vehető időszakban végzett m unkáért nem rendszeres jövedelm et fizetnek ki, a baleseti táppénz alapját képe

Baleseti ellátásra va ló jo g o su ltsá g

ző nem rendszeres jö ve de lm e t azon időtartam naptári napi n a p ja in a k szám ával kell e lo szta n i, am elyre te

R. 32. § (1) A Tbj. 15. § -ának (2) bekezdése szerinti

T. 58. § (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi bal eset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően aj az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű. (2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdés ben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

kin te tte l azt kifizették. A nem rendszeres jövedelem re

T. 59. § (1) A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga a) ne velési-oktatási és felsőoktatási intézm ény, is kell m egállapítani. A nem rendszeresjövedelem naptári napi összegének m egállapításánál figyelem be v e tt na alapján kell megállapítani. kola, iskolarendszeren kívüli oktatásban, gyakorlati ok pok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem tatásban, g yakorlati képzésben részesülő ta n uló já n a k (2) A foglalkozási betegség alapján járó bal naptári napi összegének m egállapításánál figyelem be (hallgatójának) az a balesete, am elyet gyakorlati képzés eseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyé ve tt napok számánál. nek kitett munkakörben (munkahelyen) elért közben vagy ezzel összefüggésben szenvedett el; öjszocioterápiás intézetben gyógykezelt elm ebeteg (5) Ha a baleseti táppénz számításánál figyelem be utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján kell vehető időszakban végzett m unkáért nem rendszeres megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék nél, illetőlegszenvedélybetegnél a szocioterápiásfoglaljövedelm et fizetnek ki, akkor a baleseti táppénz alapját megállapítását megelőző öt éven belül ilyen mun koztatás közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett képező naptári napi jövedelem kiszámításánál a rend kakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb baleset; szeresjövedelem naptári napi összegéhez hozzá kell adni időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset ej őrizetbe ve tt, előzetesen le ta rtó z ta to tt, elzárásra a nem rendszeres jövedelem (k) bekezdés szerint m egál havi átlagát kell alapul venni. u ta lt, ille tő le g szabadságvesztés-büntetést tö ltő sze la p íto tt naptári napi összegét. mély esetén a fogva tartás ideje a la tt végzett munka köz (3) A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis ben vagy azzal összefüggésben, va lam int a fogva tartást vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakör foganatosító szerv közege által ad o tt utasítás teljesítése Baleseti járadék T. 57. § ben az öt évnél korábban elért keresetet is figye közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset; (1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek lembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül G/ja közcélú, illetőleg közérdekű m unkát végző sze üzem i baleset következtében tizenhárom m élynek az a balesete, am elyet a közcélú, illetőleg köz ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig százalékot meghaladó egészségkárosodása érdekű munka végzése során vagy azzal összefüggésben dolgozott, és a kereset így megállapított átlaga keletkezett, de a megváltozott munkaképes kedvezőbb. szenvedettel. (2) A z(1) bekezdés c/jpontja alkalmazásában közcélú ségű személyek ellátásai nem illetik meg. (4) A baleseti járadék alapját képező havi át (2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz lagkereset megállapításánál - az (5) bekezdésben munka a Tbj. 15. § (2) bekezdésének d) pontjában fo g la l százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék takon tú l az állam i szerv vagy önkorm ányzat, illetőleg a foglalt eltéréssel - a nyugdíj alapját képező havi baleseti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

való jogosultság id őtartam át a jogszabály rendelkezése,

szem pontjából üzemi balesetnek számít:

ennek hiányában a m u n k á lta tó nyila tko za ta alapján

HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelke zéseket kell megfelelően alkalmazni. (5) A havi átlagkereset megállapításánál a) a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet kell figyelembe venni, b) a figyelembe vett keresetet nem kell csök kenteni a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adójával). (6) Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként el szenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

Iet28/A §-ának megfelelő alkalmazásával - a kedvezőbb alapján kell m egállapítani. (3) H atálytalan 2002. ja n u á rl-jé tő l. R. 36/A § (1) Az Ebtv. 60. § (1) bekezdésének végre hajtása során a baleseti járadéknak az állapotváltozás id ő p o n tja szerinti összegét az Ebtv. 58. § (2) bekezdés ben m eghatározott fokozatok eltérésének arányában kell em elni, ille tő le g csökkenteni. Az á lla p otvá lto zá s nak m egfelelő a rá n yt úgy kell m eghatározni, hogy az állapotváltozás szerinti fokozatnak m egfelelő m értéket el kell osztani az állapotváltozás e lő tti fokozat szerinti m értékkel. Az álla p otvá lto zá sna k m egfelelő baleseti járadék m ód o síto tt összegét a kiszá m íto tt arányszám

T. 60. § (1) A baleseti fokozat változása esetén a bal eseti járadék összegét az új fokozatnak megfele lően módosítani kell. (2) A baleseti járadékra jogosultság meg szűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból megha ladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled. (3) Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghalad ja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára - legfeljebb két éven át - újból jár. (4) A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították. Baleseti já rad é kra va ló jo g á lla p otvá lto zá s, ille tv e ú ja b b üzem i baleset esetén

és az állapotváltozás időpontja szerinti baleseti járadék összegének szorzásával kell m egállapítani. (2) A baleseti járadékra jogosultságnakaz Ebtv. 60. § (3) bekezdése szerinti feléledése (ú jbó li megállapítása) esetén a korábban m egállapított baleseti járadék m eg szűnésének id ő p o n tjá tó l esedékes emelésekkel, kiegé szítésekkel növelten kell az összeget/neghatározni. R. 36/B § Ha a kérelmező nem rendelkezik az Ebtv. 59. § (2) bekezdésében m eghatározott egyévi (365 napi) keresettel, a baleseti já rad é k a rövidebb időre v o n a t kozó keresetek havi átlaga alapján is m egá lla p íth ató . Ha azonban a kérelm ezőnek az Ebtv. 59. § (l)-(3 ) be kezdése szerinti időszakokra vonatkozóan egyáltalán nincs figyelem be vehető keresete, a baleseti járadékot a m egállapítás kezdőnapját megelőző hónapban érvé nyes - külön jogszabályban m eghatározott - m inim ális

| 315

(6) Az igényelbíráló szerv az ügyfelet szemé lyes megjelenésre is felhívhatja az igény elbírá lása érdekében. Ha az ellátásban részesülő az orvosi vizsgálaton vagy a kórházban a jogkö vetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, vagy az or vosi felülvizsgálatnak, kórházi megfigyelésnek elfogadható indok nélkül nem veti magát alá, és emiatt a kérelmet elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni. (7) Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a jogsza bálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó - a Tbj.ben meghatározott - késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni. (8) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. (9) Hatályát veszti 2007. jarfüár 1-jétől. (10) A jogosult halála esetén a fel nem vett el látást a vele közös háztartásban együtt élt házas társ, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyaté ki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül.

bér alapulvételéveLkeil m egállapítani.

V II. fe je ze t A pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos igény érvényesítése

Általános rendelkezések T. 61. § R. 3 k . § A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság (1) Hatálytalan 2009. október 1-jétől. (2) Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megszűnése esetén a m unkaképesség-csökkenés mér iránti igény az igénybejelentés napjától vissza tékének m egfelelő baleseti járadékot kell m egállapítani. R. 35. § (1) Baleseti járadék helyett baleseti rokkant menőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját sági nyugdíj m egállapítása esetén, va la m in t a nyugdíj megelőző 6. hónap első napjától lehet megálla m ódosításánál, ille tő le g ú jb ó li m egállapításánál, to vábbá baleseti ro kka n tsá g i n yu g d íj h e ly e tt já ra d é k pítani. (3) Az igénybejelentés napja a kérelem benyúj m egállapítása esetén azt a keresetet kell fig ye le m be tásának - vagy ha a kérelmet posta útján terjesz venni, am elynek alapján a baleseti rokkantsági nyug tették elő, a kérelem postára adásának - igazolt díja t (járadékot) utoljára m egállapították. (2) Baleseti já ra d é k h e ly e tt baleseti rokkantsági napja. (4) Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás nyugdíj megállapítása esetén a havi átlagkeresetet - a tárgyában benyújtott kérelem érdemi elbírálása kérelmező kérelmére - az öregségi, illetőlega rokkantsági tárgyában kizárólag az e törvényben meghatáro nyugdíj alapját képező kereset alapján kell megállapítani. zott esetekben nem kell határozatot hozni, ha a R. 36. § (1) Újabb üzemi baleset esetén va la m e n yhatóság a kérelemnek teljes mértékben helyt ad. nyi baleset következm ényét együttesen kell figyelem be (5) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkál venni, és a baleseti já rad é kot akkor kell ú jból m egálla tató a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermek pítani, ha a sérült az újabb baleset következtében m a gondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti gasabb baleseti fokozatba kerül. (2) Az (1) bekezdésben m eg je lö lt esetben a baleseti kérelmeket kizárólag az OEP honlapián közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és járadékota korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó állíthatja elő. átlagkeresetek közül - a 168/1997. (X. 6.) korm ányrende-

Betegség és anyaság esetére járó pénzbeli ellátások iránti igény T. 62. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély, a gyer mekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglal koztatónál kell bejelenteni. (2) A terhességi-gyermekágyi segély, a gyer mekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, b) hatálytalan 2007. január 1-jétől, c) egyéb esetben az egészségbiztosító bírálja el és folyósítja. (3) Hatályát veszti 2007. január 1-jétől. (4) A kérelemben foglaltak teljesítése esetén nem kell határozatot hozni. (5) A táppénzt utólag kell folyósítani, a (2) be kezdés a) pontjában említett esetben a bérfizetési napon. (6) A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyer mekgondozási díjat havonta utólag kell folyósíta ni, a (2) bekezdés aj pontjában említett esetekben a bérfizetési napon, egyéb esetekben a tárgyhó napot követő hónap 10. napjáig. T. 63. § (1) Annak, aki egyidejűleg több -biztosítással járó -jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítá si járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhes H V G 1 T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - RE

316

| KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

ségi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozá si díj iránti kérelmét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél tár sadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező - munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás annál a mun káltatónál történik, ahol a biztosítási jogviszony előbb kezdődött. Amennyiben a biztosítási jogvi szonyok ugyanazon a napon kezdődnek, a pénz beli ellátás iránti kérelmet annál a munkáltatónál működő kifizetőhely bírálja el, ahol a biztosított szerződés szerinti jövedelme magasabb. (2) A táppénzfolyósítás időtartamát és a táp pénz összegét jogviszonyonként kell megállapí tani. (3) A kifizetőhellyel nem rendelkező mun káltatóknak az igénybejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a táppénz, a bal eseti táppénz megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő részletes feladatait és eljárási szabályait a kormány rendeletben hatá rozza meg. Baleseti ellátások iránti igény T. 64. § (1) A bejelentett üzemi baleset tényét a balese ti táppénz megállapítására jogosult szerv határo zattal állapítja meg. (2) Hatálytalan 2009. október 1-jétől. (3) A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségká rosító következményekkel jár. (4) Hatálytalan 2003. január 1-jétől. (5) Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot közölni kell a biztosítottal, a kezelő orvossal, továbbá a keresőképtelenséget elbíráló orvossal. T. 65. § (1) Az üzemi balesettel összefüggésben egész ségbiztosítási baleseti ellátás csak az üzemi bal eset tényét megállapító határozat bemutatása esetén állapítható meg. (2) Az üzemi baleset jogerős megállapításáig a biztosítottnak az általános szabályok szerint rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához, továbbá az 54. § (3) bekezdésében foglalt fogászati ellátásért a biztosított által kifi zetett térítési díjat a megállapítást követően, a biz tosított kérelmére az egészségbiztosító, vasutas dolgozók esetén a vasutas egészségbiztosítási szerv soron kívül megtéríti. (3) A baleseti táppénz iránti kérelem benyúj tására, elbírálására és folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően al kalmazni, azzal, hogy a baleseti táppénz meg hosszabbítása esetén az orvos szakértői szervet szakértőként kell igénybe venni. HVG |T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

(4) A baleseti járadék iránti igényt a nyugdíj megállapító szervnél kell bejelenteni. (5) A baleseti járadék iránti kérelem elbírá lására és folyósítására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a nyugellátások megállapí tására és folyósítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a ké relem benyújtásával érvényesíteni.

szerv az igényt az igazolt biztosítási idő és a rendelkezés re álló jövedelem adatok alapján bírálja el.

R. 37/A§ (1) A Tbj.-ben m eghatározott m értékű pénz beli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a „Jöve delemigazolás az egészségbiztosítási ellátás m egállapí tásához" elnevezésű nyom tatványon (a továbbiakban: jövedelemigazolás) köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a b izto síto tt pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelm ét és azon időtartam okat, amelyekre a b iztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelm e nem vo lt. A jövedelemigazolásra

R. 37. 5 (1) Ha a fo g la lko zta tó n ál tá rsa d a lo m b izto

külön fel kell vezetni az irányadó időszakban kifizetett

sítási kifizetőhely (a to vábbiakban: kifizetőhely) nincs,

nem rendszeres jövedelem végösszegét. A jö ve de le m -

a fo g la lk o zta tó a terhességi-gyerm ekágyi segélyre, a

igazolás m ellékletét képező pótlapon kell szerepeltetni

gyedre, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó

a nem rendszeres jövedelem összegét, jogcím ét, megje

kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói ig a z o lá s '-t állít

lölve a kifizetésre való jogosultság időtartam át, valam int

ki. és azt a b iz to s íto tt á lta l b e n y ú jto tt igazolásokkal

a kifizetés id ő p o n tjá t.

e g y ü tt - gyerm ekgondozási díj irá n ti kérelem esetén ezzel a kérelemmel - öt napon belül a (2a) bekezdésben

(2)

Pénzellátás irá n ti kérelem benyújtása esetén a

b iz to síto tt a fo g la lko zta tó rendelkezésére bocsátja az

fo g laltaknak m egfelelően a székhelye (telephelye) sze

irányadó időszakjövedelm ét igazoló jövedelemigazolást

rin t illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási

(jövedelem igazolásokat). Ha a foglalkoztatónál társada

szervnek m egküldi. A fo g la lko zta tó a kérelem, ille tve

lom biztosítási kifizetőhely nem m űködik, a biztosított

igazolások átvételét, beérkezését h ite lt érdemlő módon

a jövedelem igazolást közvetlenül az illetékes egészség-

köteles igazolni.

biztosítási szakigazgatási szervhez is benyújthatja.

(2) Az „Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyer

R. 38. § (1) A biztosított a biztosítási kötelezettséggel

mekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz

járó jogviszony létesítésekoraz „Igazolványa biztosítási

igényléséhez" elnevezésű nyom tatvány kiállítására kö

jogviszonyról és az egészségbiztosítási e llátásokról" (a

te le zett a (2^) bekezdésben fo g la lta kn a k m egfelelően

továbbiakban: igazolvány) elnevezésű nyo m ta tvá n yt a

nyújthatja be a pénzbeli ellátás iránti igényét a székhelye

fo g la lko zta tó n ak átadja. A fo g la lko zta tó az á tv e tt iga

(telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári

zolványba 3 napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony

szakigazgatási szervhez.

kezdetét, és az igazolványt a jogviszony megszűnéséig

(2a) Az Ebtv. 61.5 (5) bekezdése szerinti kérelem

m egőrzi. A fo g la lko zta tó a biztosítási jo gviszony meg

kin yo m tatva és aláírva személyesen vagy postai úton

szűnésekor az igazolványba a megszűnést bejegyzi, és

nyú jtha tó be. vagy regisztrációt követően elektronikus

az ig a zolvá n yt a b iz to s íto ttn a k az u tolsó m unkában

úton - ügvfélkapun keresztül - küldhető meg az egész

tö ltö tt napon átadja, aki az á tvé te lt igazolja. A b izto

ségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez.

sítás fennállása ala tt újabb biztosítással járó jogviszony

(3) Ha a b iztosított a keresőképtelenség vagy a gyed

létesítése esetén az újabb fo g lalkoztató az igazolvány

igénybevétele, ille tő le g a szülés n apját megelőző két

ba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és

éven b elül más fo g la lk o z ta tó (k )n á l biztosítási jo g v i

az igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz,

szonyban á llt, ezt a té n y t a „Foglalkoztatói igazoláson"

ahol a biztosítás előbb kezdődött.

jelezni kell, továbbá a)

(2) A kifize tőh e llye l rendelkező fo g lalkoztató a biz

a biztosítási id ő t a 38. § szerint k iá llíto tt „Ig a zo l tosítási jogviszony megszüntetésekor az (l) bekezdésben

ványa biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási

e m líte tt adatokon kívül az igazolványon feljegyzi a biz

ellátásokról",

tosításijogviszony megszűnését közvetlenül megelőző

öjaz ellátás alapját képező jövedelm et pediga 37/A §

két éven belül fo ly ó s íto tt táppénz, baleseti táppénz,

szerint k iá llíto tt, a „Jövedelemigazolás egészségbiztosí

terhességi-gyerm ekágyi segély, gyerm ekgondozási díj

tási ellátás megállapításához" elnevezésű n yo m ta tv á n yo kk a l kell ig a zoln i, m e

Időtartam át. Ha a b izto síto tt a jogviszony megszűnése évében a T. 48. § -ának (2) vagy (3) bekezdése alapján

lyet a fo g la lko zta tó a „Foglalkoztatói igazolás"-sal, az

táppénzben részesült, az igazolványra fel kell jegyezni a

egyéni vállalkozó pedig a kérelem m el e g yü tt köteles

táppénz alapját képező naptári napi jövedelm et.

benyújtani.

(3) Ha a biztosítás m egszüntetését követően a bizto

(4) Ha a b iz to s íto tt nem bocsátja a fo g la lk o zta tó

síto tt baleseti táppénz, terhességi-gyerm ekágyi segély

rendelkezésére a (3) bekezdés szerinti igazolásokat, ezt

vagy gyerm ekgondozási díj irá n ti kérelm et n y ú jt be. a

a té n y t a „Fo g lalko ztató i ig a zolás"-on je le zn i kell. Az

korábban á tv e tt igazolványt a kérelemhez m ellékelni

egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a pénzellátás

kell. A folyósító szerv a pénzellátás folyósításának be

irá nti igény elbírálása e lő tt a b iztosítottat hiánypótlásra

fejezésekor az igazolványba bejegyzi a passzív jogon

felszólítja, 15 napos határidő m egjelölésével. A határidő

fo ly ó s íto tt ellátás id ő ta rta m á t, és azt ö t napon belül

le já rtá t követően az egészségbiztosítási szakigazgatási

visszaadja (visszaküldi) a biztosítottnak.

KÖ TELEZŐ E G E S Z S E G B IZ T O S ÍT Á S

(k) Ha az igazolvány b etelt, új igazolványt kell k iá l líta n i, és ahhoz csatolni kell a visszam enőleg két éven belüli biztosítási id ő ketta rta lm a zó igazolványokat. (5) Ha a b iz to síto tt az újabb biztosítási kö te leze tt séggel já ró jogviszonyának kezdetekor az igazolványt

a) a 37/A § szerint k iá llíto tt jövedelemigazolás, b)a 38. § szerint k iá llíto tt igazolvány. (3)

(5)

Annak, akinek a keresőképtelensége közegész

ségügyi okból tö rté n t hatósági elkülönítés, fo g la lko z

A pap íra la p ú d ig ita liz á lt d o ku m e n tu m o n , az tatástól eltiltás vagy já rvá n yü g yi, ille tő le g á llat-egész-

e le k tro n izá lt ű rlapon, ille tve a papíralapú eredeti iga

ségügyi zárlat m ia tt áll fe n n, azt, hogy m unkahelyén

zoláson lévő adatok egyezőségéért a beküldő felel.

m egjelenni nem tu d , és más m unkakörben (m unkahe

nem adja át, a fo g la lko zta tó köteles a b izto síto tta t fe l

(k) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén az igazolás

kérni, hogy az igazolványt az előző fo g la lko zta tó já tó l

eredeti példányát a kérelem benyújtásától szám ított öt

lönítést, a foglalkoztatástól eltiltá st, illetőleg a zárlatot

szerezze be, kivéve, ha a biztosítás kezdetétől szám ított

évig meg kell őrizni. Aki a megőrzéssel kapcsolatos köte

elrendelő határozattal kell bizonyítani.

két éven belül nem á llt biztosítási kötelezettséggel járó

lezettségét megszegi, annak tekintetében az Ebtv. 80. §

jogviszonyban. Ez utóbbiról írásban kell nyilatkoznia. A

(6) bekezdését alkalm azni kell.

nyilatkozatot a foglalkoztató köteles ö t évig megőrizni.

| 317

R. 39. § (1) Hatálytalan 2010. ja n u á rl-jé tő l.

lyen) átm enetileg sem foglalkoztatható, a hatósági elkü

R. M /A § A g ye rm e kg o n d ozá si d íja t írásban „Igénybejelentés gyerm ekgondozási díjh o z" elnevezésű nyom tatványon - kell kérelmezni. Az igénybejelentést

(6) A pénzbeli ellátás irá n ti kérelem hez m ellékelt

(2) Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a n y il

két példányban kell kiá llíta n i és a foglalkoztatóhoz be

igazolványt - a kérelem első fokon tö rté n ő elbírálását

vántartás adataival egyezteti a „Foglalkoztatói igazolás"

n yú jta n i, abban az esetben is, ha az anya a biztosítás

követően - a fo g la lko zta tó h oz, fo g la lko zta tó h iá n yá

adatait.

megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat.

ban a kérelmezőhöz vissza kell ju tta tn i. A kifizetőhellyel

(3) A pénzbeli ellátás irá n ti kérelm et elbíráló kifize

nem rendelkező fo g la lko zta tó a pénzbeli ellátás irá n ti

tőhelyvagy az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a

kérelemhez az ig azolványt abban az esetben csatolja,

pénzbeli ellátás jo g o su ltjá t - kérelmére - tájékoztatja

R. k2. 5 (1) A táppénz és baleseti táppénz fo lyó sí

ha a b izto síto tt e fo g lalkoztatónál első alkalom m al kér

a m egállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása

tásának 240. napját követő 15 napon belül a tá p pé n zt

pénzbeli ellátást, és a kétévi folyam atos biztosítási időn

során figyelem be ve tt adatokról.

belül más foglalkoztatója is vo lt. R. 38/A § (l) A társadalom biztosítási kifizetőhelyet

R. 39/A § (1) A g y e rm e kg o n d o z ó i díjra vonatkozó kérelem elbírálásához a díjra jogosító gyermek személy-

A foglalkoztató m egbízottja az igénybejelentés másola tán az átvételt igazolja.

folyósító szerv köteles a keresőképtelenséget igazoló or vost értesíteni a b izto síto tt tá ppénz-, balesetitáppénziogosultsága megszűnésének id őpontjáról.

fe n n ta rtó fo g la lk o zta tó á lta l a bérfizetés napján k ifi

azonosító ig a zolvá n yát, ennek h iá n yá b a n születési

ze te tt, ille tő le g a kifizetésre elszám olt pénzbeli e llá

anyakönyvi kivo n a tá t be kell m u ta tn i az igényelbíráló

biztosítási szakigazgatási szerv folyósítja, és a biztosítási

tásokról, baleseti táppénzről, továbbá a kifizetőhelyet

szervnél.

jogviszonya táppénzfolyósításának időtartama alattm eg

m egillető egyszázalékos m értékű költségtérítés össze

(2)

(2) Ha a b izto síto tt részére a tá p pé n zt az egészség-

Ha az ügyfél a születési a n yakönyvi k ivo n a to t szűnik, a foglalkoztató köteles haladéktalanul értesíteni a

géről havonta - az erre rendszeresített nyom tatványon

nem csatolja, az egészségbiztosító a kérelem elbírálása

folyósító egészségbiztosítási ftakigazgatási szerveta bizto

- elszám olást n y ú jt be az egészségbiztosítási szakigaz

érdekében adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az

sításijogviszony megszűnésének időpontjáról, valam int a

adatokról nyilvá nta rtá st vezető hatósághoz.

megszűnéskor kifizetettjövedelm ekről és azok jogcíméről.

gatási szervhez. Az elszámoláson kell fe ltü n te tn i a tá p pénz-hozzájárulás összegét is. Az egészségbiztosítási

R. 4 0 . § (l) A társadalom biztosítási kifizetőhellyel

(3) A baleseti járadékkal kapcsolatban az egészség-

szakigazgatási szerv az elszám olást - a beérkezésétől

rendelkező fo g la lk o z ta tó a te rh e sség i-g ye rm e ká g yi

károsodás m értékét az orvos szakértői szerv szakhatósá

szám ított nyolc napon belül - felü lvizsg á lja , és az e l

segély, a gyerm ekgondozási d íj, a táppénz, a baleseti

gi állásfoglalásban állapítja meg.

szám olt táppénz-hozzájárulással csökkentett összegre

táppénz megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál),

(k) Az orvos szakértői szerv a szakhatósági állásfog

vonatkozóan intézkedik a Magyar Á llam kincstáron ke

elszámolásánál az ezzel kapcsolatos nyom tatványok és

lalásáról tájékoztatja az orvost, a vizsgálat lefolytatásá

resztül az átutalásról.

n yilvántartások vezetésénél az 0EP által kia d o tttá jé ko z

ról pedig a táppénzfolyósító szervet.

(2) Az elszám olás b e n yú jtá sá t követően m egálla p íto tt e llátások csak a következő havi elszámolással

tató szerint köteles eljárni. (2)

(5)

Ha a tá rsa d a lo m b iztosítá si h atározat bírósági

A tá jékoztatóban fo g la lta k b etartását az egész felülvizsgálata során a bíróság a keresetet elutasította

téríthetők meg, m égabban az esetben is, ha a kifizetés a

ségbiztosítási szakigazgatási szerv helyszíni vizsgálat

ugyan, de a munkaképesség-csökkenésnek utóbb bekö

m unkabérrel együtt már m egtörtént.

során ellenőrzi.

vetkezett, a rokkantsági fokot elérő változását, illetőleg

(3) Ha a kifize tőh e ly elszámolása nem felel meg az

R. 41. § (1) A táppénz megállapítása irá n ti kérelem

a rokkantság fo ká t vagy a m unkaképesség-csökkenés

(1) bekezdésben fo g la lta k n a k , az egészségbiztosítási

ben a keresőképtelenséget külön jogszabály rendelkezé

m értékét az íté le t indokolásában té n yké n t rögzítette,

szakigazgatási szerv azonnal megvizsgálja a bejelentett

sei szerint k iá llíto tt orvosi igazolással, a kórházi (klinikai)

akkor az újabb kérelem alapján in d u lt eljárásban az or

adatokat. Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a

ápolást a kórház (klinika) által k iá llíto tt igazolással kell

vos szakértői szerv szakvéleményét, szakhatósági állás-

vizsgálat befejezését követően hozott határozat alapján

igazolni.

foglalását már nem kell beszerezni.

intézkedik a m egállapított összeg utalására. Az elszámo

(2) A terhességi-gyerm ekágyi segélyre jogosultságot

R. W /A § A terhességi-gyerm ekágyi segélyben, Illet

lás a d a ta it az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv

a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy

ve a gyermekgondozási díjban részesülő személy a fo lyó

nem módosítja. Ha az eltérés összege a 100 fo rin to t nem

ha a szülőnőt nem vették terhesállom ányba, akkor ter

sító szervhez köteles nyolc napon belül bejelenteni, ha

éri el, az elszám olt összeget nem kell á tu taln i.

hesgondozási könyvvel, a szülés bekövetkezésének id ő

az Ebtv. y . § -á n a k(l) bekezdésében, illetve az Ebtv. U2IC

(k) A hiányosan vagy sza b á lyta la n u l b e n y ú jto tt

p o n tjá t pedig a gyermek születését igazoló anyakönyvi

§-ban felsorolt körülm ények bekövetkeznek.

elszámolás esetén a fo g la lko zta tó az Ebtv. 80. §-ának

kivonattal kell igazolni. A jogosultságot a külön jogsza

R. 43. § (1) A b iztosított üzemi balesetnek minősülő

(<+) bekezdése alapján m ulasztási bírság fizetésére kö

bály szerinti perinatális halottvizsgálati bizonyítvánnyal

m unkabalesetéről a „M unkabaleseti je g yző kö n yv" fe l

telezhető.

is lehet igazolni. Ha az ügyfél a születési anyakönyvi

vételére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

R. 38/B § (1) Elektronikus úton tö rté n ő kapcsolat-

kivo n a to t nem csatolja, az egészségbiztosító a kérelem

(2) A m un ka ba le se t fo g a lm i körébe nem ta rto zó

tartás esetén a pénzbeli ellátásra, ille tve baleseti tá p

elbírálása érdekében adatszolgáltatás iránti kérelemmel

üzemi balesetet a m un ká lta tó köteles kivizsgálni, és a

pénzre vo n a tko zó igényérvényesítés során az egyes ellátásokhoz e rendeletben m eghatározott igazolásokat

fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

vizsgálat eredm ényét „Üzem i baleseti je g y z ő k ö n y v "-

papíralapú d ig italizá ltd o ku m e ntu m ké n t kell csatolni az

sített nyom tatványon kell igazolni.

elektronikus űrlaphoz.

(3) A kórházi (klinikai) ápolást az 0EP által rendszere (k) A szanatórium i ápolás ideje a la tt fe n ná lló kere

ben rögzíteni. (3) A foglalkozási megbetegedés tényét a külön jo g szabály szerint kiá llíto tt értesítéssel kell bizonyítani.

Nem lehet papíralapú d ig ita liz á lt d o ku m en tu m sőképtelenséget a keresőképtelenség elbírálására külön

(k) A külön jogszabály szerint m unkaképtelenséget

ként az e le ktro niku s űrlaphoz az alábbi igazolásokat

jogszabály rendelkezése szerint jo g o su lt orvos igazol

nem okozó m unkabaleseteket a m unkáltatónak - a biz

csatolni:

hatja.

to síto tt kérésére - az egészségbiztosító által rendszere

(2)

HVG [ T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

318

| KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

síte tt, a kü lö n jogszabályban m eg h a tá ro zo tt m u n k a -

(5) A baleset üzem i té n yé n e k jogerős m e g á lla p í

kölcsönbeadót te rh e lik. E rendelkezést kell alkalmazni

baleseti nyilvántartás adattartam ával azonos adatokat

tásáig a tá rsa d a lo m b iztosítá si tám ogatással re n d e lt

akkor is, ha a kölcsönvevőnél társadalom biztosítási ki-

tartalm azó nyom tatványon kell rögzítenie.

gyó g ysze rh e z, g yó g yá s za ti segédeszközhöz, g y ó

fizetőhely m űködik.

(5)

Az üzemi balesetet, ille tő leg a foglalkozási meg gyászati ellátáshoz, ille tv e az Ebtv. 23. § b)-c) pontja

betegedést - az (l) - ( 4 ) bekezdésben szereplő je g y

szerint részleges térítés m e lle tt igénybe v e tt fogászati

zőkönyvek, n yo m ta tvá n y, ille tő le g értesítés m eg kü l

ellátáshoz a térítési díj a b izto síto ttat te rh e li. A jogerős

désével, a m unkabalesetek bejelentésére vonatkozó

határozat bem utatását követően a biztosított kérelmére

szabályok szerint kell az egészségbiztosítási szakigazga

az OEP a biztosított által m egfizetett térítési díia t soron

tási szervnek bejelenteni. R. W /A § (1) A M ag ya ro rszá gg a l szociális b iz to n sági e g ye zm é n yt k ö tö tt orszá g na k a M agyarország

V III. fe je ze t Felelősségi szabályok

kívül visszafizeti. A kérelem hez csatolni kell a kezelő orvos igazolását az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról.

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

T. 66. § (1) Az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül b iztosított az OEP a biztosított lakóhelye szerint illetékes pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táp k ív ü l e ls ze n ve d e tt üzem i balesetére te k in te tte l be pénzt vagy utazási költséghez nyújtott támoga te rü le ti szervezeti egységéhez nvúithatia be. n y ú jto tt b a le se ti tá p p é n z ir á n ti k é re lm é t fő v á ro s i tást (e szakasz alkalmazásában együtt: ellátás) (8) A baleseti já rad é k irá n ti kérelm et a kérelmező k o rm á n y h iv a ta l e gészségbiztosítási szakigazgatási jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, lakóhelye szerint illetékes n yu g d íj-m e g á lla p ító szerv szerve b írá lja el. ha erre a felvételtől számított kilencven napon (2) A kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást, va bírálja el. belül írásban kötelezték. R. U6. § A baleseti táppénz folyósítása egy éven túl la m in t az üzemi baleset elismerésére vonatkozó bizonyí (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő az orvos szakértői szerv szaljvélem énye alapján hosztékok magyar nyelvű fordítását. elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól szabbítható meg. R. kk. § (1) A Tbj. k. § e) p o n tjá b a n, az 5. § (1) be lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele R. 47. § (1) A táppénzben részesülő biztosítottnak az kezdés e j,/J é s i) p o n tjá b a n, va la m in t az 56/A § (l) be felróható. üzemi balesetnek nem m inősülő balesetéről - az előírt kezdésében m eghatározott személy által elszenvedett (3) A foglalkoztató és egyéb szerv, valamint nyom tatványon - nyilatkoznia kell. A nyilatkozatnak a balesetet - bejelentése alapján - a balesetet szenvedett az egészségügyi szolgáltató köteles megtéríteni következő adatokat kell tartalm aznia: személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási a jogalap nélkül'felvett ellátást, ha az ellátás a) a sérült nevét, természetes személyazonosító ada szakigazgatási szerv kivizsgálja, és felveszi a baleseti jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyó ta it, lakcímét, je g yző kö n yve t. Szükség esetén a munkavégzés helye sítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő b) hol, m ikor és hogyan tö rté n t a sérülés, szerinti egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a vizs adatszolgáltatásának a következménye, és az cjam ennyiben a sérült erről nyilatkozni kíván, a bal gálatban közrem űködik. ellátást az (1) bekezdés alapián visszakövetelni (2) Az üzemi baleseti jegyzőkönyv felvételére köte eset okozója^fnév, lakcím), d) g é p já rm ű ve l kapcsolatos sérülés esetén ki az nem lehet. lezett a 32. § (1) bekezdés a) pontjában em líte tt esetben Í4) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapí üzemben tartó, vo lt vagy va n -e folyam atban a baleset az oktatási intézm ény, a b) pontban a szocioterápiás in tásáért. illetőleg felvételéért a foglalkoztatót tel kapcsolatban hatósági (rendőrségi, ügyészségi, bíró tézet, a c) pontban a fogva tartást foganatosító szerv, a vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgál sági stb.) eljárás, az eljáró szerv nevét és az ügy számát; d) pontban pedig a közcélú m unkát szervező, illetőleg a tatót és az ellátásban részesülőt is felelősség ej a balesetből eredő betegsége, sérülése m ia tt hol közérdekű m unkát elrendelő szerv. terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közre lá ttá k el, ille tő le g kezelték (egészségügyi szolgáltató R .W . §(1) A bejelentett üzemi baleset vagy foglalko hatásuk arányában kötelesek megtéríteni, ille neve, címe). zási betegség tényét a táppénzfolyósítására hatáskörrel tőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya (2) Az (l) bekezdésben e m líte tt n y ila tk o z a to t a és illetékességgel rendelkező szervnek kell elbírálnia nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő tá p pé n zfolyó sító szerv megkeresésére a táppénzben abban az esetben is, ha a b iz to síto tt a balesetből ere arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafi részesülő személv kiá llítja , és tize n öt napon belül viszdően nem v á lt keresőképtelenné. A határozatnak ta r zetésre kötelezni. szaiuttatia a folyósító szervhez. Ha a táppénzt folyósító a talm aznia kell a baleseti sérülés vagy foglalkozási be Í5) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapítá nyilatkozatban foglaltak alapján azt állapítja meg, hogy tegség pontos leírását. Halált okozó üzemi baleset vagy sáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót a balesetet nem a biztosított, hanem más személy okozta, foglalkozási betegség esetén az üzemi baleset, ille tve vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgál a n yila tko za tot további intézkedésre az OEP-nek küldi foglalkozási betegség tényéről az egészségbiztosítási tatót terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett meg, a baleset m ia tt fo ly ó síto tt táppénzre vonatkozó szakigazgatási szerv dö n t. ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek. adatok közlésével együtt. (2) Az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek és a (6) A jogalap nélkül felvett ellátással kapcso (3) Az (1) bekezdésben e m líte tt n y ila tk o z a to t az társadalom biztosítási kifizetőhelyek az (1) bekezdés sze latban a közrehatás arányában megállapított egészségbiztosítási szakigazgatási szervek és a társada rin t m eghozott jogerős határozatuk egy példányát - az megtérítési kötelezettség nem módosítható azon lom biztosítási kifizetőhelyek - az Ebtv. 67-68. §-a sze Ebtv. 67-68. §-a szerinti m egtérítési eljárás m egindítá a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt rin ti megtérítési eljárás m egindítása szükségességének sa szükségességének vizsgálata céljából - m egküldik az terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsé vizsgálata céljából - m egküldik az OEP-nek. OEP-nek. A határozathoz m ellékelni kell a m u n ka b a l R. kS. § A m unka tö rvé n ykö n yvé n e k 193/C §-a a) kelték vagy elengedték. esetijegyzőkönyvet, üzemi baleseti jegyzőkönyvet vagy (7) Az a személy, aki EU-kártyával vagy az p o n tjá b a n m e g h a tá ro zo tt m u n k a vá lla ló a pénzbeli a i*3. § (3) bekezdése szerinti értesítést, illetve a 43. § (k) e llátások irá n ti kérelm ét az e lő írt igazolások b e n yú j azt helyettesítő nyomtatvánnyal, valamint a kö bekezdése szerinti n yom tatványt. tásával a kölcsönvevőnél je le n ti be. A kölcsönvevö a zösségi rendelet szerinti egyéb nyomtatvánnyal (3) A h atározatot a b izto síto tt köteles m egőrizni és b e n y ú jto tt igazolásokat az E btv.-ben, ille tő le g e ren úgy vett igénybe egészségügyi szolgáltatást vala a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor deletben m egh a tá ro zo tt és rendelkezésre álló adatok mely EGT-tagállamban, hogy a 6-7. §-ok és a 8/A § bem utatni. közlésével a kölcsön b e a d ó részére ö t napon b e lü l alapján nem volt jogosult annak igénybevételére, (í+) Az üzem i b a le se tte l összefüggésben baleseti to v á b b ítja . Egyebekben az igény érvényesítésével köteles az egészségügyi szolgáltatás E. Alapot egészségügyi szolgáltatás csak az (1) bekezdésben em lí összefüggő, a fo g la lko zta tó ra e lő írt kötelezettségek a terhelő költségeit megtéríteni. te tt határozat bemutatása esetén rendelhető. te rü le té n b iz to s ítá s i jo g v is z o n y b a n á lló á lla m p o l

(6) Hatálytalan 2009. október 1-jétől.

g ára á lta l a k o rá b b a n a M a g y a ro rsz á g te rü le té n

(7) Az Ebtv. 65. S (2) bekezdése szerinti kérelm et a

HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

KÖ TELEZŐ E G É S Z S É G B IZ T O S ÍT Á S

T. 67. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni az üze mi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következmé nye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettsé gének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalma zottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. (2) Munkaerő-kölcsönzés esetén az (1) bekez dés rendelkezéseinek alkalmazása során a fog lalkoztató alatt a munka törvénykönyve 193/C §-ának c) pontjában meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.

ban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti. (4) Az egészségbiztosító jogosult a 67-68. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó esemény nyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés megisme résére. Biztosítani kell az egészségbiztosító ré szére, hogy a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthessen és arról másolatot készíthessen. Az egészségbiztosító megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv harminc napon belül megküldi a megkereső részére.

| 319

R. 49/A § Ha az Ebtv. 81. 5 -a szerint le fo ly ta to tt ellenőrzés során m egállapításra kerül, hogy a társada lom biztosítási kifizetőhellyel rendelkező m unkáltató a ténylegesnél magasabb összegben számolta el az e llá tásokat. ille tve a ténylegesnél alacsonyabb összegben á lla p íto tta meg a tá p pénz-hozzáiárulást. az egészségbiztosítási szakigazgatási szerva különbözetetfizetésre kötelező határozatban állapítja meg. A különbözet után a m u n k á lta tó t a felszám ítás id ő p o n tjá b a n érvényes jegybanki alapkam at kétszeresének megfelelő m értékű kamatfizetési kötelezettségterheli. R. 49/B § A kifize tőh e lyn e k, továbbá a Magvar Á l la m kin cs tá rte rü le ti szervének a betegségi és anyasági ellátással, vala m in t a baleseti táppénzzel kapcsolatban hozott döntése ellen a m un ká lta tó székhelye (telephe

T. 68. § (1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogo sult betegségéért, keresőképtelenségéért, egész ségkárosodásáért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást meg téríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mér tékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható. (2) A felelősség megállapítására, ha jogsza bály kivételt nem tesz, a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vo natkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs. (3) A 66. § (3)-(6) bekezdése, a 67. § és az (1)(2) bekezdés alapján megállapított 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefoly tatni. (4) A 66. § (1), (2) és (4) bekezdése alapján megállapított, 1000 forintot meg nem haladó viszszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

T. 68/B § A biztosított köteles megtéríteni a neki felró ható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógy szer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összegét, köz gyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén pedig a közgyógyellátás jogcímcsoport előirány zatból finanszírozott összeget is, ha arra a 38/B § alapján lefolytatott eljárást követően írásban kötelezték. R. k9. § (1) Az Ebtv. 68/A §-a (2) és (3) bekezdésében

szervhez lehet fellebbezni. R. M /C § Hatálytalan 2009. o k tó b e rl-jé tő l. R. 49/D § (l) Az Ebtv. 68—68/A §-a alapján a kö te lező gépjárm ű-felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó m egtérítésre kötelezett h e ly e tt a gépjárm ű üzem ben ta rtó já n a k kötelező felelősségbiztosításáról szóló ren delkezések alapján a biztosító áll h e lyt, azzal, hogy e kötelezettségének átalányösszegben is eleget tehet. Az évenkénti átalányösszeg m értékét, az elszámolás ü gy v ite li re n d jé t az OEP a kötelező g é p já rm ű -fe le lő ssé g -

e m líte tt kam atot a pénzbeli ellátás, ille tő leg a baleseti

biztosítást n yú jtó biztosítókkal és a Magyar Biztosítók

táppénz folyó sítá sá n a k n a p já tó l, egészségügyi szol

Szövetségével m egállapodásban rendezi.

gáltatás esetén a fin a n sz íro zo tt összeg átutalásának id ő p o n tjá tó l kell felszám ítani, a határozathozatalakor irányadó m értékben. (2) Az (l) bekezdésben fo g la lta k tó l eltérően, ha a k i

(2)

Az Ebtv. 67—68/A § alapján fe n ná lló m egtérítési

kötelezettségteljesítésére a H onvédelm i M inisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynöksége az OEP-pel meg állapodást köthet.

fizetőhellyel rendelkező fo g la lko zta tó t te rh e li az általa fo ly ó síto tt ellátás megtérítése, az Ebtv. 68/A §-a ala p ján járó kam atot az ellátás fedezetének az OEP. illetve az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv által tö rté n t átutalását követő harm adik naptól kell felszám ítani. (3) Az Ebtv. 68/A §-a (2) és (3) bekezdésében em lített kam atot nem kell felszám ítani, ha annak összege azIOOO fo rin to t nem éri el. (k) Az Ebtv. 67. §-án és 68. § -á n a la p u ló fizetési

T. 68/A § (1) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre köte lezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egész ségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszíro zott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A meg térítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás. (2) A 66. § (2)-(6) bekezdése alapján vissza fizetésre, megtérítésre kötelezettet a visszafize tésre vagy megtérítésre előírt összeg után az Art.ben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. (3) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötele zettet a megtérítésre előírt összeg után kamatfi zetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tu domásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írás

lye) szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási

meghagyás kibocsátásának ügyintézési határideje há

Az ellátások késedelmes kifizetése T. 69. § Ha az egészségbiztosító a pénzbeli ellátási igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ben meghatározott ké sedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köte les fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot, ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.

rom hónap. (5) Az Ebtv. 70. § a)(3) bekezdése szerinti eljárásban az Ebtv. 66. §-án alapuló m egtérítésre kötelező fizetési meghagyás kiadá sára a fo g la lko zta tó vagy egyéb szerv székhelye (telep helye) szerinti egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, b)(k) bekezdése szerinti eljárásban a foglalkoztató székhelye szerinti egészségbiztosítási szerv, c)

(5) bekezdése szerinti eljárásban az ellátásban

részesült személy lakóhelye szerinti egészségbiztosítási szerv illetékes. (6) A pénzbeli egészségbiztosítási ellátást m egállapí tó határozatban az ü gyfe le ttá jé ko zta tn i kell arról, hogy a jogerős határozatban fo g la lta k a t a bírósági fe lü lvizs gálat iránt b e n yú jto tt keresetre te kin te t nélkül teljesíte ni kell, ha a kereset csak a m egállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik.

A követelés érvényesítése T. 70. § (1) Az egészségbiztosító a követelését a) a 66. § szerinti visszafizetésre kötelező ha tározattal, illetőleg megtérítésre kötelező fizetési meghagyással, b) a 67-68. §-ok szerinti megtérítésre kötelező fizetési meghagyással, c) a 68/B § szerinti megtérítésre kötelező ha tározattal érvényesíti. A fizetési meghagyás fellebbezés sel meg nem támadható hatósági határozat. (2) A 66-68. §-on alapuló követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybe vételétől számított öt éven belül, míg a 68/B §-on alapuló követelés a gyógyszerhez, gyógyászati HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

320

| KÖTELEZŐ EGÉ SZ SÉ GBIZT OS ÍTÁ S

segédeszközhöz vagy gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás igénybevételétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a 66-68. §-on alapuló követelés öt éven túl, a 68/B §-on alapuló követelés pedig öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül. (3) A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás és baleseti táppénz visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely az ellátást folyósította. A 66. §-on alapuló megtérítésre kö telező fizetési meghagyást az egészségbiztosító vagy a vasutas egészségbiztosítási szerv hozza. Ez utóbb említett igazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel a visszafizetésre kötelező határozat meghozatalára is, ha a visszafizetési kötele zettség mellett a foglalkoztató vagy egyéb szerv (személy) megtérítési kötelezettsége is megálla pítható. (4) A 67. §-on alapuló, fizetési meghagyást az egészségbiztosító vagy a vasutas egészségbizto sítási szerv hozza. (5) A 68. §-on alapuló fizetési meghagyást és a 68/B §-on alapuló határozatot az egészségbiz tosító hozza. (6) A 66-68/B §-on és a 80. § (6) bekezdésén alapuló követelés és az érvényesítéséhez kapcso lódó járulékos költség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. (7) Nem kell behajtani a kamat- és késedelmipótlék-tartozást akkor, ha a kötelezett terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg. T. 71. § (1) Amennyiben a fizetésre kötelezett a fi zetésre kötelező döntés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezett ségét nem teljesíti, az egészségbiztosítási szerv a követelését a) a bankszámlával rendelkező kötelezett ese tében azonnali beszedési megbízással, b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rend szeres járandóságból történő letiltással érvénye síti. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott vég rehajtási eljárás nem vezet eredményre, a követe lést az egészségbiztosítási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. (3) A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban táppénzből, baleseti táp pénzből kell levonni. A levonás a táppénz, bal eseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg. (4) A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni. HVG | T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

Határozat bírósági felülvizsgálata (5) A visszafizetésre kötelezett halála esetén T. 76. § a követelés meg nem térült összegét - az örökség Hatálytalan 2009. október 1-jétől. erejéig - az örököstől kell behajtani. A hozzá tartozót megillető egészségbiztosítási ellátásból T. 77. § - ide nem értve a jogosult halála hónapjában ál (1) A biztosított keresőképessé nyilvánítása tala már fel nem vett és a hozzátartozónak járó miatt panasszal fordulhat az orvos szakértői ellátást - a meg nem térített összeget levonni, il szervhez. A z orvos szakértői szerv döntése ellen letőleg tőle behajtani nem lehet. jogorvoslatnak helye nincs. (2) A méltányossági jogkörben hozott hatá Mérséklés, elengedés rozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A mél T. 72. § tányossági jogkörben hozott határozat bírósági (1) A magánszeméllyel szemben jogalap felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivat nélkül felvett, illetőleg igénybe vett ellátás viszkozva lehet kérni. szatérítése, illetőleg megtérítése címen fennálló követelést az egészségbiztosító méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet. (2) A z egészségbiztosító méltányosságból a kirótt kamatot, késedelmi pótlékot, illetve mu lasztási bírságot mérsékelh/eti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet. T. 73. § A baleseti járadékkal összefüggő felelősség érvényesítésére a Tny.-nek a nyugellátásokkal kapcsolatos felelősségi szabályait k£ll alkalmaz ni, azzal, hogy a visszafizetéssel, illetőleg megté rítéssel kapcsolatos feladatokat a nyugdíj-biztosí tási igazgatási szerv látja el. A

IX. fe je ze t Jogorvoslat Visszavonás, módosítás T. 74. § Ha a kérelem elbírálása vagy követelés érvé nyesítése után megállapítást nyer, hogy a felleb bezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált határozat jogszabályt sért, vagy a kérelmet tévesen uta sították el, illetve az ellátás összegét tévesen állapították meg, vagy az ellátást tévesen folyó sították, a hatóság a határozat közlésétől számí tott öt éven belül a határozatot módosítja vagy visszavonja. T. 75. § Hatályát vesztette 2007. január 1-jétől. Illeték- és költségmentesség T. 7S/A § A Tbj.-ben meghatározott egészségbizto sítási és baleseti ellátások (beleértve a mél tányosságból igénybe vehető ellátásokat is) biztosított általi igénybevételével kapcsolatos eljárások, a bírságok kiszabásával kapcsolatos eljárások, valam int a 72. § (l)-(2) bekezdé sében szereplő eljárások illeték- és költségmentesek.

T. 78. § A baleseti járadékkal kapcsolatos jogorvos latokra a Tny.-nek a nyugellátások esetében érvényesíthető jogorvoslatokra vonatkozó ren delkezéseit kell alkalmazni.

X. fe je ze t N yilvá n ta rtá si és a d a tszo lgáltatási kötelezettség T. 79. § (1) A z egészségbiztosító - ideértve a társa dalombiztosítási feladatokat külön jogszabály vagy megállapodás alapján ellátó munkáltató kat és egyéb szerveket - természetes személyről adatokat az egészségbiztosítás pénzbeli ellátá sai, illetőleg a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése cél jából taj-számon, társadalombiztosítási folyó számlaszámon, illetőleg nyugdíj-folyósítási törzsszámon tarthat nyilván. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván: a) természetes személyazonosító adatok, b) családi állapot, állampolgárság, eltartott hozzátartozó és élettárs esetén a hozzátartozói minőség, c) lakóhely és tartózkodási hely, d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevé kenység, e) az egészségbiztosítási ellátások megállapí tásához szükséges egészségügyi adatok, f) jövedelemre vonatkozó adatok. (3) Az egészségbiztosító nem társadalombiz tosítási feladatokat ellátó szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve tör vény felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölé sével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat. (4) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valam int a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellá

KÖTELEZŐ EG ÉS ZS É GBIZT OS ÍTÁS

tása érdekében a rájuk vonatkozó törvények segélyről és gyermekgondozási díjról az Art. 16. ben meghatározott célok és feltételek teljesü 5-ának (41 bekezdésében meghatározott adatok lése esetén, e törvény felhatalmazása alapján feltüntetésével a folyósított ellátás kezdő és befe a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének jező időpontiát követő 8 napon belül elektronikus igénylésére - figyelemmel az egészségügyi és úton köteles bejelentést tenni az egészségbizto a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok ke sítónak. zeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. (5) Ha az uniós rendeletek vagy a Magyartörvény rendelkezéseire is - jogosultak. ország á lta l kötött n e m ze tk ö zi egyezm ény (5) A Központi Statisztikai Hivatal a sta hatálya alá tartozó személy, valam in t a Tbj. tisztikáról szóló törvényben meghatározott 11. §-a a) pontjának hatálya alá tartozó m a adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai ellátása gyar á lla m p olg ár taj-szám m al ren delkezik, érdekében, statisztikai célból e törvény fel köteles a k ü lfö ld ö n , ille tv e a n e m ze tk ö zi hatalmazása alapján a nyilvántartásba fel szervezet szociális biztonsági rendszerében vett adatok közül a (2) bekezdés a) és c) pont létrejött biztosítását és a nn ak megszűnését ja szerinti adatok igénylésére - figyelemmel 15 napon b e lü l bejelenteni az egészségbiz az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó tosítónak. személyes adatok kezeléséről és védelméről (6) A z e törvényben meghatározott bejelentési, szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezése nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget ire is - jogosult. nem vagy késedelmesen teljesítő, annak nem az előírt módon eleget tevő vagy yalótlan adatokat T. 79/A § közlő (1) A z egészségbiztosító az e törvény alap a) természetes személy 10 ezertől 100 ezer ján kötött szerződésekhez kapcsolódóan az forintig, Eüak. 4. §-a (2) bekezdésének g) pontjában b) a Tbj. 4. § a) pontjában meghatározott fog foglalt célok teljesítése érdekében kezeli az lalkoztató és a Tbj. 4. § b) pontjában meghatáro Eüak. 22. §-ának (5) bekezdésében meghatá zott egyéni vállalkozó 10 ezer forinttól 1 m illió rozott adatokat. forintig terjedő összegű, (2) A z egészségügyi szolgáltató az (1) be az elkövetett mulasztással arányos mulasz kezdésében meghatározott adatok kezelését, tási bírság fizetésére kötelezhető. A mulasztási az egészségbiztosító felé történő továbbítását a bírságot kiszabg elsőfokú végzés ellen önálló külön jogszabályban és a szerződésében előírt fellebbezésnek van helye. formában és módon teljesíti. R. W /E § Az Ebtv. 80. § ( ^ - ( 5 ) bekezdésében m eg (3) Hatálytalan 2010. január 1-jétől. határo zo tt bejelentésre kötelezett a bejelentést az OEP T. 80. § (1) A foglalkoztatók, az egyéni vállalkozók és egyéb szervek az egészségbiztosítás pénzbeli és baleseti ellátásainak megállapításához szüksé ges nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezhetők. A foglalkoztatók és egyéb szervek nem kezelhetnek egészségügyi adatot. A nyilvántartások vezetése, illetve az adatszolgáltatás az egészségbiztosító által meg határozott esetben és módon elektronikus adat hordozón is teljesíthető. A foglalkoztató e tör vényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeit a felszámolás és a végelszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, illetve a végel számoló teljesíti. (2) A z egészségbiztosító felhívására a társa dalombiztosítási feladatok ellátásához szüksé ges adatokat tizenöt napon belül kell közölni. (3) A z ellátásban részesülő - ha a jogszabály kivételt nem tesz - köteles az egészségbiztosító nak bejelenteni minden olyan tényt, illetőleg ada tot, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. (41 A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a biztosítás megszűné sét követően folyósított terhességi-gyermekágyi

| 321

T. 81/A § Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot m űködtető egészségügyért felelős m iniszter az uniós rendeletek szerinti cél ból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcsere körébe tartozó, az egészségbiztosító által e törvény szerint kezelt személyes és különleges ada tokat.

XI. fe je ze t Á tm e n e ti rendelkezések T. 82. §

(1) A kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, illetőleg baleseti ellátásra való jogo sultság megállapítása iránti ügyekben e törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépését köve tően induló ügyekben kell alkalmazni. (2) A külföldi állampolgárságú munkaválla lókra vonatkozó adatok összeállításáról szóló 311/76/EGK rendelet által előírt adatszolgálta tási kötelezettség teljesítéséhez szükséges ada tokat az egészségbiztosító a rendelkezésre álló társadalombiztosítási nyilvántartások alapján szolgáltatja a Központi Statisztikai Hivatal ré szére. (3) A z egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvény nyel megállapított 37. §-t a 2011. január 1-jét kö vetően keletkezett jogsértések vonatkozásában által rendszeresített nyom tatványon vagy elektronikus kell alkalmazni. űrlapon az egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez (4) A z egyes egészségügyi tárgyú törvények teljesíti. módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvény R. k 9 l f § (1) Az Ebtv. 72. §-a alapján előterjesztett ké nyel megállapított 66. § (1) bekezdést a 2011. ja relm et az egészségbiztosító által rendszeresített nyom nuár 1-jét követően jogalap nélkül igénybe vett tatványon kell benyújtani. pénzbeli ellátásra, baleseti járadékra, baleseti (2) Az egészségbiztosító a kérelem elbírálásánál táppénzre vagy utazási költséghez nyújtott tá m egvizsgálja a m agánszemély jö v e d e lm i helyzetét és mogatásra kell alkalmazni. é letkörülm ényeit, egyéb kötelezettnél annak pénzügyi (51 A z állam háztartásról szóló 1992. évi helyzetét. XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvénnyel megállapított 48. § (81 bekez T. 81. § dést a 2011. április 30-át követően bekövetkező (1) A z egészségbiztosító szak- és pénzügyi keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás (61 A z egyes egészségügyi tárgyú törvények pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival öszmódosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénvszefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási nvel megállapított 20. § (11 és (41 bekezdést. 43. kötelezettség teljesítésére, a társadalom bizto § (11 és (31 bekezdést. 46. § (11 bekezdés a) pont sítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe iát. 48. 5 (81 bekezdést. 48/A 5-át. 50. § (31 be tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a kezdést. 50. § (41 bekezdés d) pontiát, valamint jogosultak részére történő m egállapítására, 80. § (41 bekezdést a 2011. július 1-iét követően folyósítására, továbbá az ezekkel összefüg bekövetkező keresőképtelenség esetén kell al gő ü g yviteli feladatok ellátására. A z ehhez kalmazni. szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi (71 A z egves egészségügyi tárgyú törvények szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvény okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre nyel megállapított 40. § (11 bekezdés b) pontiát kell bocsátani. a 2011. augusztus 31-ét követően bekövetkező (2) Hatálytalan 2005. január 1-jétől. szülések esetén kell alkalmazni. HV G | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

322

KÖTELEZŐ EG ÉSZSÉ GBIZTOS ÍTÁS

Í8) A z egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénvnvel megállapított 40. $ Í21 bekezdés a) pontiát, valamint a 42/A5 (4) bekezdése) pontiát a 2013. július 31-ét követően bekövetkező szülések ese tén kell alkalmazni. (9) A z egyes e g é s z s é g ü g y i t á r g y ú tö r v é n y e k m ó d o s ít á s á r ó l s z ó ló 2011. é v i C L X X V I. tö rv é n n y e l m e g á lla p íto tt 20. § (2) bekezdés sze rin ti országos várólista - n y ilv án ta rtást, v a la m in t a 20. § (1) be k ezd és a) p o n tja s z e r in ti térségi v á ró lis tá k a t a z adott térségben a z adott e llá tá s o k te k in te té b e n a térségben m ű k ö d ő e g é szsé g ü g y i s z o lg á lta tó k á lt a l vezetett in té z m é n y i v á r ó lis tá k a la p já n - korm án yren de le tbe n m eg határozo ttak s ze rin t - 2012. á p r ilis 30-áig k e ll létre h o zn i. R. 50. § (1) A 12. § rendelkezéseit az e rendelet ha tálybalépését követően igénybe ve tt egészségügyi szol gáltatások te kin te té b e n kell alkalm azni, az e rendelet hatálybalépése e lő tt n y ú jto tt egészségügyi szolgáltatá sok költségeinek megtérítése a szolgáltatás igénybevé telekor hatályos rendelkezések szerint tö rté n ik. (2) E re n d e le t rendelkezéseit a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében a h a tálybalé pését követően b e n yú jto tt igények érvényesítése során kell alkalm azni. A rendelet hatálybalépését megelőzően b e n yú jto tt és el nem bírált igényeket az igényléskor ha tályban lévő rendelkezések alapján kell elbírálni, kivéve, ha e rendelet az ellátás feltételeként vagy az igény érvé nyesítésére kedvezőbb szabályt állapít meg. (3) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tö rvé n y végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) korm ányrendelet m ódosításáról szóló 151/2010. (IV. 30.) korm ányrendelettel m e g á lla p íto tta § (2) bekez dés

e ) - l)

p o n tjá t és 7/A-7/C § -t a 2010. május 31-e után

in d u lt eljárásokban kell alkalm azni. (k ) Az egyes egészségbiztosítási és egészségügyi

tárgyú kormányrendeletek m ódosításáról szóló 325/2011. (XII. 28.) kormányrendelettel (a további akban: Mód.R.) megállapított 9. § hatálybalépésekor

Záró rendelkezések T. 83. § (1) E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szó ló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezik. (2) Felhatalmazást kap a kormány a) a finan szírozási szerződések megköté sére és tartalmára, valam int az egészségügyi szolgáltatások fin an szírozására vonatkozó szabályok, b) a keresőképesség elbírálásával kapcsola tos eljárásrendjének, c) a gyógyszerek, gyógyászati segédeszkö zök és a gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás, illetve a gyógyászati segédeszkö zök javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás formájának, alapjának, mértékének megállapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályok, / dj a külföldön történp gyógykezelés feltéte leinek és elszámolási rendjének, e) a b e u ta ló n é lk ü l ig én y b e vehető sza k e llátáso k , a b e u ta lásra jog osult or vosok k ö ré n e k és a b e u ta lá s i re n dn ek , a s z o lg á lta tó v á la s z tá s feltéte le in ek és eljárási s za b ály a in a k , f) a magánszemély által jogalap nélkül fel vett, igénybe vett ellátás visszatérítése, illetve megtérítése irá n ti követelés mérséklése, elengedésejiesetén gyakorolható méltányosság szempontjainak, valam int a kirótt kamat, ké sedelmi pótlék, mulasztási bírság mérséklése, elengedése során gyakorolható méltányosság szempontjainak, g) az utazási költségekhez nyújtott támoga tás mértékének és módjának, h) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, i l letve gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése esetén a támogatással történő rendelésre jogo sító, illetőleg a támogatással történő kiszolgál tatásra, forgalmazásra vagy a gyógyászati el látás támogatással történő nyújtására jogosító szerződés felfüggesztését, illetve felmondását

megalapozó értékhatár, i) a kizárólag baleseti egészségügyi szolgál tatás igénybevételére jogosultságot megalapozó foglalt kötelezettségének a gyógyászati segédesz köz forgalomba hozójának legkésőbb 2012. március üzemi balesetek, j) a szolgálati viszonyban álló személyek, a 1-jéig kell eleget tennie. (5) Abban az esetben, ha egy új gyógyászati ellá Magyar Honvédség állományába tartozó sze mélyek, valam int egyes meghatározott tevé tásnak a Mód.R. által megállapított 10/F § (3a) bekez kenységet végző személyek és a fogvatartottak dése hatálybalépésekor a társadalombiztosítási tá egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vo mogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról a támogatásba már befogadott gyógyászati segéd eszközök esetében a Gyftv. 21/A § (2) bekezdésében

szóló miniszteri rendeletben történő szabályozására már sor került, és a közfinanszírozás alapját képező árának kialakítása a 10/F §-ban foglaltak szerint még nem történt meg, a közfinanszírozás alapját képező ár kialakítására irányuló tárgyalást az OEP a Mód.R. kihirdetését követő 90 napon belül bonyolítja le, amelynek során a 10/F § (3a) bekezdésében foglal takat kell alkalmazni.

HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

natkozó szabályainak, k) a pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti ellátások megállapítására és folyósítására vo natkozó részletes szabályok, l) a kifize tőh ellye l nem rendelkező mun káltatóknak a táppénzigény-bejelentésével kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a k ifiz e tőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély,

a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapítására, folyósítására és elszá molására vonatkozó feladatai, m) a foglalkoztatóknak és egyéb szerveknek az egészségbiztosítási ellátások megállapításá hoz szükséges nyilvántartási és adatszolgálta tási feladatainak, n) az eltartott hozzátartozók jövedelemszá mítási szabályainak, o) a részleges és kiegészítő térítési díjak megállapítási módszerének, az egyes díjtételek képzésénél számításba vehető költségelemek nek, valam int a díjak befizetésére és elszámo lására vonatkozó szabályoknak, a térítési díjak egészségügyi szolgáltató általi megállapítása szabályainak, illetve egyes ellátások részleges kiegészítő térítési díjának, p) az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételének, az igényjogosultság igazolásának, valamint a külön jogszabályban meghatározott személyek tekintetébe» fennálló egészségügyi ellátási rend szabályainak, q) a szolgáltató teljesítményjelentésére az ártámogatás elszámolására kötött szerződések alapján történő elszámolásra, továbbá a szerző désekkel kapcsolatos egyes bejelentések elekt ronikus aláírással ellátott formában történő megküldésére vonatkozó részletes szabályok, r) az egészségbiztosítást érintő hatásköri és eljárási szabályok, s) a gyógyszerek árához nyújtott támogatás sal igénybe vehető szolgáltatást nyújtók számá ra folyósítható előleg feltételeinek és folyósítása szabályainak, t) a gyógyító-megelőző eljárások során al kalm azott egészségügyi technológiák egész ségbiztosítási finanszírozásba történő befoga dásának alapelvei, feltételrendszere és részletes szabályai, valamint a már befogadott technoló giák körének felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó szabályok, n) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással törté nő rendelésére, illetőleg támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, egyedi mé retvétel alapján történő gyártására és az ilyen eszköz javítására, valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szer ződésekre vonatkozó szabályok, v) a 37. § szerinti megtérítésre, visszatérítés re, felfüggesztésre és felmondásra vonatkozó részletes szabályok, w) az egészségügyi ellátás keretében társa dalombiztosítási támogatással kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének és az ezek kiszolgáltatására jogosult egészségügyi szolgál tatók körének, x) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás árához nyújtott tár-

KŐTELEZŐ EGE SZSE GBIZT OS ÍTÁS

sadalombiztosítási támogatás elszámolására és tá m o g a tá s b a v a ló b e fo g a d á s á n a k és folyósítására vonatkozó szabályok, a tá m o g a tá s m é r té k e m e g á lla p ít á s á y) az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos n a k s z e m p o n tre n d sz e ré t, v a la m in t a részletes szabályok, t á r s a d a lo m b iz t o s ít á s i t á m o g a t á s b a z) az európai egészségbiztosítási kártya ér b e fo g ad o tt gy óg y sze re k , g y ó g y á sz a ti vényességi idejének és kibocsátása szabályai segédeszközök h iv a ta lb ó l történ ő fe lü l nak, v iz s g á la tá n a k sze m p o n tja it és e ljárási zs) a z országos v áró lista - n y ilv án ta r szab ály ait, tásra, a k ö z p o n ti v á r ó lis tá r a , a tr a n s z d) a nagy értékű, országosan nem elterjedt p la n tá c ió s v á r ó lis tá r a , a térség i v á r ó műtéti eljárások, beavatkozások díjtételeit, listára, az in té z m é n y i előjegyzésre és a valam int az aktív fekvőbeteg-szakellátásban betegíogadási lis tá r a v o n a tk o zó s z a b á a sürgősségi ellátási formák havi fix összegű lyok m e g h atáro zására . díjazását, (2a) F e lh a ta lm a z á s t k a p a k o rm án y , e) a biztosítottnak a gyógyászati segédesz hogy rendeletben köz ára után járó támogatás betegségtől függő a) h a tá r o z z a m eg a z országos várókeretösszegben történő megállapítására vonat lis ta - n y ilv án ta rtás , v a la m in t a térségi kozó szabályokat, v á r ó lis tá k n a k a k o ráb b i in té z m é n y i v á f) az európai egészségbiztosítási kártya, i l ró lis ták a la p já n történő létre h o zásán a k letve a taj-számot igazpló okmány kiadásával szab ály ait, kapcsolatos igazgatási szolgáltatásért fizetendő b) je lö lje k i a térség i betegútszerveigazgatási szolgáltatási díjak Megfizetésére vo zésért felelős szervet, natkozó rendelkezéseket, c) je lö lje k i a z o rszág o s v á r ó lis t a g) a m unkáltató által kezdeményezett, a n y ilv á n ta rtá s t vezető szervet, m u nkavállaló keresőképtelenségének fe lü l d) h a t á r o z z a m eg a térség i v á r ó lis vizsgálatára irá n yu ló külön jogszabály sze ta a la p já n tö r té n ő e llá tá s - ig é n y b e v é rin ti eljárásért fizetendő igazgatási szolg ál tel, a z a n n a k é r d e k é b e n s z ü k s é g e s tatási d íja k körét, mértékét, v alam int a díj k a p c s o la tta r tá s és a térség i v á r ó lis ta fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket, a la p já n tö r té n ő s z o lg á lta tó v á la s z tá s , h) a gyógyító-megelőző eljárások során al v a la m in t a térségi v á ró lis ta a la p já n , az kalmazott egészségügyi technológiák egészségin té z m é n y i előjegyzés a la p já n , ille tv e biztosítási finanszírozásba történő befogadá a b e te g fo g a d ás i lis ta a la p já n v ég ze tt sához kapcsolódó egyes eljárásokért fizetendő e llá t á s o k k a l k a p c so la to s je le n tés s z a igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, b ály a it. valam int a díjak fizetésére vonatkozó egyéb (2b) F e lh a ta lm a z á s t k a p a k o r m á n y rendelkezéseket. arra, hogy rende letbe n h a tá r o z z a m eg (4) Felhatalmazást kap az egészségbiztosí a z e g é szsé g b izto sító á lt a l a 31. § (11) tásért felelős miniszter, hogy rendeletben hatá be k ezd ése a la p já n k is z a b h a tó b írs á g rozza meg m értékét. a) a betegségek megelőzését és korai felis (3) Felhatalmazást kap az egészségbiztosí merését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokat, tásért felelős miniszter, hogy az államháztartá b) a szűrővizsgálatok igazolására vonatkozó sért felelős miniszterrel egyetértésben rendelet rendelkezéseket, ben határozza meg c) az egyes főbb betegségcsoportok fin an a) a gyógyászati ellátások körét, az árukhoz szírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendje, nyújtott támogatás alapját és mértékét, vala valam int a gyógyszerterápiás ajánlások kidol mint a támogatott gyógyászati segédeszközök gozásának, szerkesztésének, valamint az eze körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját ket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának és mértékét, a támogatási csoportra vonatkozó egységes szabályait, kihordási időket, a kihordási időre m axim áli d) a meddőség kezelésére vonatkozó rendel san felírható mennyiségeket, rendelhetőségi kezéseket, feltételeket, e) a szanatóriumi ellátásokat, b) a társadalom biztosítási támogatással f) a betegszállításra jogosító kúraszerű ke kölcsönözhető, kizárólag kölcsönzés kereté zeléseket, ben kiszolgáltatható vagy a beteg tulajdonába g) a k ö z p o n ti v árólista, a tr a n s z p la n csak a kölcsönzési időszakot követően adható tációs v á ró lis ta , a térség i v á ró lis ta , az gyógyászati segédeszközök körét, valam int a in té z m é n y i előjegyzés, v a la m in t a b e kölcsönzési díjhoz nyújtott támogatás alapját tegfogadási lista tek intetében a sorrend és mértékét, k ia la k ítá s á n a k és a z eltérés lehetőségé c) a g y óg y sze re k és a g y ó g y á s z a ti n e k feltételeit és s z a b á ly a it, to v áb b á a s e g éd e szk özök tá r s a d a lo m b iz to s ítá s i v árólista, illetve a z in té z m é n y i előjegy

323

zés a d a ta in a k h o n la p o n történ ő k ö z z é tételére v o n atk o zó szabály okat, h) a beutalás szakmai szabályait, i) az egyes egészségügyi szolgáltatások kö rébe tartozó beavatkozásokat, j) a gyógyászati ellátások körébe tartozó szolgáltatásokat, k) a z eg észség üg y i s z a k e llá tá s t á r s a d a lo m b iz to s ítá s i fin a n s z ír o z á s á n a k k ö ré b e n a h a tá r n a p o n b e lü li ism é te lt felvételre v o n a tk o z ó ö s s ze v o n ás i s z a b á ly a ló li k iv é te le k e t, a tételes e ls z á m o lás a lá eső egyszer h a s z n á la to s esz k ö z ö k és im p la n t á t u m o k je g y zék ét; a tételes e lszám o lás a lá eső hatóany ago k k ö ré t és k ó d já t; a JO e llá tá s i s z in tű la b o ra tó riu m o k b ó l jelenthető eljárások at (OENO); a m e g h a tá ro z o tt in té z e ti k ö r ben végezhető e llá tá s o k a t t a r ta lm a z ó ho m o gén betegségcsoportokat; a z egy napos b e a v a tk o záso k a t (kivéve 1 éves k or alatt); az a k tív fekvpbeteg-ellátási h á tté r m e lle tt a m b u lá n s fo r m á b a n is n y ú jth a tó k ú r a s z e r ű kezeléseket; a dia liz á lá s i eljáráso k at; és a v é rk é s z ítm é nyek térítési díját, I) a finanszírozás alapjául szolgáló homo gén betegségcsoportokat és azok súlyszámértékét, m) a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok pontértékét, valam int a járóbeteg-szakellátás egyes tevé kenységeinek m inim ális ellátási idejét, n) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésének szakmai köve telményeit és a rendelésre jogosultak körét, o) a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak rendelésére vonatkozó szabályokat, p) az egészségügyi szolgáltatók által k iá llí tott igazolások kiadási rendjét, q) az anyatejellátásra való jogosultság fel tételeit, rj az anyatejellátás szakmai és közegészségügyi követelményeit, s) az anyatej társadalombiztosítási támoga tás alapjául szolgáló literenkénti árát, valamint a támogatás elszámolási módját, t) a magyar egészségbiztosítási jogszabá lyok alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, a Magyarország területén tartózkodó személyek betegellátásának szabályait, u) a gyógyászati segédeszközök forgalma zásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeit, v) az egyes gyógyászati segédeszközök egészségügyi ellátás keretében történő kiszol gáltatásának szakmai feltételeit, x) a gondozóintézeti gondozás szakmai sza bályait, HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

32 4

\K Ö T E L E Z Ő E G E S Z S É G B I Z T O S I T A S

z) szenvedélybetegségek esetén a társada lom biztosítási támogatással igénybe vehető rehabilitációs ellátások körét, zs) az egészségügyi ellátás keretében igény be vehető egyéb kényelmi szolgáltatásokra vo natkozó részletes szabályokat. (5) Felhatalmazást kap a kormány, hogy ren deletben jelölje ki az egészségbiztosítási szervet vagy szerveket, valam int a vasutas egészségbiztosítási szervet vagy szerveket. (6) Felhatalmazást kap az egészségbiztosí tásért felelős miniszter, hogy rendeletben hatá rozza meg a) a [41 bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletben előírt szabályoknak megfelelően a finanszírozási eljárásrendeket, b) a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokat, c) az orvosi bélyegzők formai és tartalmi ele meire vonatkozó részletes szabályokat, d) a gyógyító-megelőző eljárások során al kalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadá sához kapcsolódó eljárás során alkalmazandó szakm ai szempontrendszert és szakm apoliti kai prioritásokat, e) a h á z io rv o s i in d ik á to rre n d s ze rre v o n atko zó részletes szabályokat, a z egyes in d ik á to ro k m eghatározását, a h á z io rv o s o k gyógyító -m e ge lő ző tevékenységének érté kelési m ódszerét és ennek a la p já ul szolg á ló célértékeket, f ) a z e g é s z s é g ü g y i e llá tá s f in a n s z ír o z á s á b a n h a s z n á lt k ó d re n d s z e r e k m e g h a tá r o z á s á t és a l k a l m a z á s a i n a k r é s z le t s z a b á ly a it .

g) a z egészségbiztosítói ellenjegyzés sel k is z o lg á lta th a tó g y ógy ászati segéd e s z k ö z ö k k örét, a z eg észség b izto sítói ellen jeg yzés feltételeit és a m érlegelés szem po ntjait, v a la m in t a z ellenjegyzés sel kapcsolatos e ljárási szab ály ok at. (7) Hatálytalan 2010. január 1-jétől. (8) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt európai megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban össze egyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács 1978. december 19-ei 79/7/EGK irányelvével a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról. T. 83/A § Ez a tö rv é n y a s z o c iá lis b iz to n s á g i rendszerek k o o r d in á lá s á r ó l szóló 2004. á p r ilis 29-ei 883/2004/EK e u ró p ai p a rla m e n ti és ta n ác s i rendelet és a s zo c iális b izto n s ág i rendszerek k o o rd in á lá s á ró l HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

szóló 883/2004/EK rendelet v ég rehajtá sára v onatkozó eljárás m eg álla pításáró l szóló 2009. szeptem ber 16-ai 987/2009/ EK e u r ó p a i p a r la m e n ti és ta n á c s i re n delet végrehajtásáho z szükséges rendel kezéseket á lla p ít meg. R. 51. § (l) E rendelet1998. ja nuár1-jén lép hatályba.

A 217/1997. (XII. 1.) k o rm á n y re n d e le ti. § -á n a k (2) bekezdését, 7/C § -á n a k (1) és (3) bekezdését és 19, § -á t m ó d o s íto tta ; a 13/A-13/D § -a it, v a la m in t a 3. és 4. számú mellékletet m e g á lla p íto tta a 77/2001. (V. 9.) ko rm ányrendelet, hatályos 2001. jú liu s 1 -jé tő l. A 217/1997. (XII. 1.) k o rm á n y re n d e le t 13. § -á n a k (2) bekezdése c) és d) p o n tjá t, a 13/C § -á n a k (3) be

(2)-(4) H atálytalan 2008. május 16-ától.

kezdését m ó d o s íto tta ; 13/A § (6 )-(7 ) bekezdését és a

(5) H atálytalan 2009. ja n u á rl-jé tő l.

13/C § (4 )-(5 ) bekezdését m e g á lla p íto tta a 174/2001. (IX. 26.) k o rm á n y re n d e le t, h a tá lyo s 2001. szeptem

Módosító jogszabályok A z 1997. évi LXXXIII. törvényt 2000. janu ár 1-jétől módosította: a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosítások ról szóló 1999. évi XCVII. törvény és az adókra, járulékok és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 123-125. §-ai. A 217/1997. (XII. I.Lkorm ányrendeletet m ódosította a 203/1999. (XII. 26.) kormányrendelet.

ber 2 6 -á tó l. A 217/1997. (XII. 1.) ko rm á n yre n d e le t 13. § -ának (2) bekezdését m ód o síto tta a 187/2001. (XI. 12.) korm ányrendelet 9. §-a, hatályos 2001. novem ber 1 -jé tő l. A 217/1997. (X II.1.) korm ányrendelet12/A §-ának(4) bekezdését, 16. § -á n a k (l)-(2 ) bekezdését, 26. §-ának (1) bekezdését, 31. § -á t, 36. § -á n a k (2) bekezdését, 37/A § -á n a k (1) bekezdését m ó d o síto tta , a 33. §-ának (2 )-(4 ) bekezdését, 36. § -á n a k (2)-(3) bekezdését, 37. § -á n a k (1) bekezdését, 38. § -á n a k (6) bekezdését, 45.

A 217/1997. (XII. 1.) korm ányrendeletet 2000. jú liu s

§ -á n a k (6) bekezdését, 49. § -á n a k (2)-(3) bekezdését

1-jétől módosította a 111/2000. (VII. 29.) kormányrendelet.

m e g á lla p íto tta a 228/2001. (XI. 30.) korm ányrendelet.

A z 1997. évi LXXXIII. törvényt 2001. január 1-jétől módosították az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 231-242. §-ai. A 217/1997. (XII. 1.) korm ányrendeletet 2001. ja n u á r 1 -jé tő l m ódosította a 207/2000. (XII. 11.) ko rm á n yre n delet.

A z 1997. évi LXXXIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdését megállapította a 2001. évi XVI. tör vény 38. §-a, hatályos 2001. július 1-jétől. A z 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (5) be kezdésének ej pontját, 26. § (1) bekezdésének aj pontját és (2) bekezdését, 27. § (l)-(3) bekezdé sét, 30. § (1) bekezdését, 31. § (1) bekezdésének a) pontját és (2) bekezdésének c] pontját módo sította és a 83. § (2) bekezdését kiegészítette a 2001. évi XXXIV. törvény 9. §-a, hatályos 2001. június 12-étől. A z 1997. évi LXXXIII. törvény 12. §-ának (1) bekezdését, 42/B §-át, 42/D §-át, 48. §-ának (1) és (5) bekezdését, 72. §-át módosította a 2001. évi LXX. törvény, hatályos a 12. § (1) bekezdé sének módosítása 2001. november 8-ától, a többi rendelkezés 2001. november 24-étől. A 42/D § (4) bekezdését visszamenőleg 2001. január 1-jé től kell alkalm azni. 2001. évi LXX. törvény át meneti rendelkezése [42. § (9) bekezdés]: „A z e törvény 20. §-a szerint m aximális öszszegben megállapított gyed összegére vonat kozó felülvizsgálatot és a gyed új összegének megállapítását 2001. évre vonatkozóan legké sőbb e törvény kihirdetését követő 90. napon kell elvégezni.” A z 1997. évi LXXXIII. törvény 35. §-át módo sította és 83. §-ának (2) bekezdését kiegészítet te a 2001. évi LXXXIV. törvény, hatályos 2002. január 1-jétől.

Hatályos 2001. novem ber 3 0 -á tó l, a 16. § m ód o síto tt 0 )-(2 ) bekezdése 2002. ja n u á r 1-jén lé p e tt hatályba. Á tm eneti rendelkezés: a re n d e le t 26. § -á n a k m ódosí to tt (1) bekezdését,

31. § -t és a 33. § (2 )-(4 ) bekezdé

sét 2001. novem ber 23-át követően kezdődő ig é n yjo gosultság esetén kell alkalm azni. A 217/1997. (XII. 1.) korm ányrendeletet 36/A-B ¡¡-ok kal kiegészítette a 2001. decemberben e lfo g a d o tt kor m ányrendelet.

A z Ebtv. 23. §-ának az e törvény 11. §-ának (1) bekezdésével m eg á lla p íto tt b) pontját 2007. június 30-áig nem kell a lk a lm a z n i ab ban az esetben, ha a biztosított az e törvény h atálybalépését m egelőzően igénybe vett e llátásh oz kapcsolódó további ellátást az egészségügyi szolgáltató ugyanazon orvosá nál veszi igénybe.

1. számú melléklet a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelethez Hatálytalan 2008. április 1-jétől.

1/A számú melléklet a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelethez Hatálytalan 2007. december 31-étől.

2. számú melléklet a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelethez Hatálytalan 2008. május 16-ától.

3 -k. számú melléklet a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelethez Hatálytalan 2008. szeptember 1-jétől.

CSALADTAMOGATAS

325

1998. évi LXXXIV. törvény (T.)* ának és 19.

3. és \l.

9.)

ának i) b e -

a családok támogatásáról a végrehajtásáról szóló 22B/1998. (XII. 30.) kormányrendelettel (R.) egységes szerkezetben

tésa 2001. ite m -

Jk(2) lá n y -

jk(if) ának ését, ának -t, 37. t, k5.

A z Országgyűlés a családok és gyermekek jólétéért érzett felelősségtől vezérelve az a l kotm ányban, továbbá a nem zetközi egyez ményékben rögzített szociális jogok érvény re juttatása érdekében a következő törvényt alkotja: y

lését Jelet, n'tott

I. fe jezet Á ltalános rendelkezések

lyba. dosí3zdén y jo -

§-okt kor nak ltját i abrény vett t az osá-

I I I

A törvény célja T. 2. § E törvény célja, hogy a családok szociális biz tonságának elősegítése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése érdekében meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátá sok rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatás köri és eljárási szabályokat. A törvény hatálya T. 2. § E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nem zetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyarország területén élő a) magyar állampolgárra, b) bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személyekre, c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózko dásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meg határozottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyaror szág területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelke zik,

■A z id ő k ö z b e n i m ó d o s ít á s o k k a l e g y sé g e s s z e rk e z e tb e n . A 2012 . ja n u á r 1-jétől h a tá ly o s m ó d o s ítá s o k a t kövér b etűkkel, a 2011. é v i v á lto z á s o k a t a lá h ú z o tt b e tű k k e l k ö z ö ljü k .

d) - az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével - a szociális biztonsági rendsze reknek a Közösségen belül mozgó m unkavál lalókra és családtagjaikra történő alkalm azá sáról szóló, 1971. június 14-ei 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személ/re, amennyiben az ellá tás igénylésének időpontjábafi az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország te rületén gyakorolja, és - a határ menti ingázó m unkavállalókat kivéve - a polgárok szemé ly i adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, e) - az anyasági támogatás ÍIV. fejezet) kivételével - a magas szin tű képzettséget igénylő m unkavállalás és tartózkodás céljá ból kiállított engedéllyel ÍEU-s kék kártyával) rendelkező és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózko dási hellyel rendelkező harm adik országbeli állampolgárra. Alapelvek T. 3. § (1) A családnak mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltétele inek javítása az állam egyik legfontosabb fel adata. (2) A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, har monikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése. (3) A családnak nyújtott ellátások az á l lam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyerm ekvál lalás fontosságát - jövedelm i helyzettől füg getlenül - a gyermeket nevelő szülőt ille tik meg. (4) A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyo san fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továb bá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a

családtámogatási rendszer egyes elemei diffe renciáltak. * Értelmező rendelkezések T. 4. § E törvény alkalmazásában a) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, és nincs élettársa; *• b) hatálytalan 2008. január 1-jétől; c) tanköteles: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése értelmében az a gyermek, akit az iskola igazgatója tankötelesnek nyilvánított; d) keresőtevékenység: munkaviszonyban, közalkalm azotti, közszolgálati jogviszony ban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szol gálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nem zetbiz tonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vám hivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, ille tőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tag jaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenység; e) szociális intézmény: a szociális igazgatás ról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) szabályozott ápolást-gondozást, rehabilitációt, valam int átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intéz mény; f) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy: fa) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyer mek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt á lla n dó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szo rul, fb) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesz tette, illetve legalább 50%-os mértékű egész ségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll; HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

326

| CSALÁDTÁMOGATÁS

g) nevelőszülő: az a személy, aki nevelőszülői jogviszonya keretében saját háztartásában gon dozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesü lő fiatal felnőttet; h) hivatásos nevelőszülő: az a személy, aki spe ciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tar tós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet; i) jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meg határozott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét; j) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövede lem; k) saját háztartásban nevelt, gondozott gyer mek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelsze rűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

be kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyerme kek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztar tásában nevelt, b) a gyermekotthon vezetője a gyermekott

jo gosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek

honban nevelt, c) a szociális intézmény vezetője az intéz ményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintet tel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. (2) Saját jo g á n jo g o s u lt n e v e lé si e llá tá sra a t iz e n n y o lc a d ik életévét be tö ltö tt ta rtó s a n beteg, ille tv e s ú ly o s a n fo g ya té kos szem ély a z is k o lá z ta tá s i tám ogatásra va ló jo g o su ltsá g m e g szű n é sé n e k id ő p o n t

kell m egtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanu

R. 11. § (l) a ) 7. § (1) bekezdése és 8. § (1) bekezdése alkalmazásában gyermekotthonban nevelt gyermek a gyermekotthonban ideiglenes hatállyal elhelye zettként, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekként ellátott, zetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézet

T. 5. §

ben lévő é£gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló

A családtámogatási ellátások a következők:

gyermek a javítóintézetben vagy a büntetés-végre

aj családi pótlék aa) nevelési ellátás (7. §), ab) iskoláztatási támogatás (8. §); b) gyermekgondozási támogatás ba) gyermekgondozási segély (20. §), bb) gyermeknevelési támogatás (2 3 . §); c) anyasági támogatás (29. §).

hajtási intézetben lévő, ideiglenes hatállyal elhe lyezett, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek.

(2) Az intézm ényi jo gviszony megszűnéséről - ide értve az intézményi áthelyezést is

ha az érinti a családi

pótlékra jo g o su lt személyt, úgy az intézm ény vezetője tize n öt napon belül értesíti a családi p ótlékot folyósító szervet. (3) Ha az intézm ényben e lhelyezett gyerm ek, sze

II. fe je ze t Családi p ó tlé k

m ély egybefüggően harm inc napot meghaladóan a csa ládjánál tartózkodik, a családi pótlékra jogosult személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek, illetőlega

T. 6. § (1) A gyerm ek nevelésével, is k o lá z ta tá sával járó költségekhez a z á lla m h av i rend szerességgel járó nevelési ellátást vagy is k o láztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt. ( 2 ) A csa lá d i p ó tlé k te rm é szetb en i fo r m á ban történő n yú jtá sá ró l a gyerm ek v é delem be vételéről határozatot hozó jegyző gyám hatóságként dönthet.

családi pótlékra saját jo g o n jo g o su lt személynek kész pénzben kifizeti. (if) Aszociális intézm ényben elhelyezett gyerm ekre (szem élyre) te k in te tte l já ró családi p ó tlé k személyre szóló felhasználásának m inősül a személyi térítési d íj ra, a költőpénzre, va la m in t a személyes szükségletekre tö rté n ő felhasználás. A g ye rm e ko tth o nb a n , va la m in t a szociális in té zm é n yb e n e lh e lye ze tt á tm e n e ti vagy ta rtó s nevelésbe v e tt gyerm ek után já ró családi pótlék felhasználása a gyerm ekek védelm éről és a gyám ügyi igazgatásról szóló tö rvé n ybe n fo g la lta k szerint tö rté

Nevelési ellátás

T. 7. §

n ik. (5)-(6) H atálytalan 2010. ja n u á rl-jé tő l.

R. 7/A § (l) A sajátos nevelési igényű tanuló esetében (1) Nevelési ellátásra jogosult a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a a családi pótléknak a Cst. 8. § (1) bekezdés b ) pontjában m eghatározott magasabb életkorig való folyósításához szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a ta n u ló i jogviszony fennállásának igazolása m elle tt a a saját háztartásában nevelt gyermeket örök HVG j T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-R6

szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, va la m in t a szakértői vélemény számát. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést - feltéve, hogy a ta n uló a középiskolai ta n ulm án yo ka t az a d o tt tanév végén nem fejezi be - előszörannaka tanévneka végéig ló a 20. életévét be tölti, ezt követően m inden tanévnek a végéig, ha a ta n uló i jogviszony a következő tanévben isfennáll. (3) Amennyiben a ta n uló i jogviszony megszűnt, és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos neve lési igényű tanuló ism éttanulói jogviszonyt létesít, akkor az (1) bekezdés szerinti bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg meg kell tenni.

Iskoláztatási támogatás

jától.

b) 8. § (1) bekezdése alkalmazásában javítóinté Családtámogatási ellátási formák

a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként m űködő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos

T. 8. §

(1) Iskoláztatási támogatásra jogosult aj a 7. § (1) bekezdés aj-cj pontjában megha tározott személy, továbbá a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy aaj a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint ab) a tankötelezettsége megszűnését köve tően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyer mek (személy) a huszadik - a fogyatékos szemé lyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatás ra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti; to vábbá b) a javítóintézet igazgatója vagy a bün tetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-vég rehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtarta mára. (2) A súlyos és halmozottan fogyatékos ta nuló (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30/A §) szülője a tankötelezettség tel jesítésének formájától függetlenül a tankötele zettség teljesítésének végéig jogosult iskolázta tási támogatásra. (3) Saját jogán jogosult iskoláztatási támoga tásra az a közoktatási intézményben a tankötele zettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, a) akinek mindkét szülője elhunyt,

CSALÁDTÁMOGATÁS

ervnek agógiai izsgáló szágos zottság emény a, hogy t tanév végéig ű ta n u íévnek lévben nt, és a 1került, s neve ik k o r k iránti

íe g h a á lta l a a tb a n tte l a ;m b e r m á ra ,

b ) akinek a vele egy háztartásban élő haja (k) Hatálytalan 20l0.szeptember 16-ától. don, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő R. 12. § Ha a ta rtó sa n beteg, súlyosan fogyatékos szülője elhunyt, személy után - á lla p otá n a k javulása m ia tt - a m aga c) aki kikerült az átmeneti vagy tartós neve sabb összegű családi pó tlé k m ár nem já r, a magasabb lésből, összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő d ) akinek a gyámsága nagykorúvá válása m i hónaptól a családi p ótlékot új összeggel kell folyósítani, att szűnt meg, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság é) aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti fennáll. személlyel nem él egy háztartásban, vagy f) ha az iskoláztatási támogatást - a gyámhi Családi pótlékra vonatkozó közös vatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező ha szabályok tározatában foglaltak szerint - a nagykorúságát T. 9. § megelőzően is a részére folyósították, (1) Ugyanazon gyermek (személy) után járó annak a tanévnek az utolsó napjáig, amely családi pótlék - a (4) bekezdés szerinti kivétellel ben a huszadik - a fogyatékos személyek j ogairól - csak egy jogosultat illet meg. és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. (2) A z után a gyermek (személy) után, akire évi X X V I. törvény alapján fogyatékossági támo tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláz gatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tatási támogatás nem folyósítható. tanuló esetében huszonharmadik - életévét be (3) Ha a gyermek,együtt .élő szülők háztar tölti. tásában él, a családi pótlékot - együttes nyilat (3a) Amennyiben a (3) bekezdés a)-f) pont kozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, ja szerinti körülmény a nagykorúvá válást kö mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. vetően, de a tankötelezettség megszűnésének Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szü időpontját megelőzően következik be, a (3) be lő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt. kezdés szerinti személy a nagykorúvá válásának (4) Ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget - alapján a szülők egyenlő időszakok időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra. ban f elváltva gondozzák gyermeküket, a családi (4) A z iskoláztatási támogatást a tankötele pótlékra, 50-50%-os arányban, mindkét szülő zettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szü jogosult. netelésének időtartamára is folyósítani kell. R. 13. § (1) Ha^a nem tanköteles gyermek ta n uló i jo g

(2) A c s a lá d i p ó tlé k o t fo ly ó s ító s z e rv a k i z á ró la g a z e llá tá s m e g n e v e z é s é b e n - a t a n k ö t e le z e tts é g k e z d e té v e l v a g y m e g s z ű n é s é v e l ö s s z e fü g g é s b e n - b e k ö v e tk e z ő , a c s a lá d i p ó tlé k öss ze g é t és a z a rra v a ló jo g o s u lts á g fe n n á llá s á t n e m é r in tő v á lto z á s o k ró l h a tá ro z a t m e g h o z a ta la n é lk ü l d ö n t. R. 5. § (1) A családi pótlék megállapítása irá n ti ké relmet ó ja b ) - c ) pontok hatálya alá nem tartozó kérelm e zőnek az 7. s z á m ú m e llé k le tb e n , b)

a vagyonkezelői joggal fe lru h á zo tt gyám nak, a

vagyonkezelő eseti gondnoknak, va la m in t a szociális intézm ény vezetőjének a 6. s z á m ú m e llé k le tb e n , c )a családi pótlékra a Cst. 7. §-ának(2) bekezdésében foglaltak szerint saját jogán jogosult személynek a 7. s z á m ú m e llé k le t b e n

m eghatározott adattartalom m al rendelkező fo rm a nyom tatványon kell benyújtani. (2) Ha az igazgatóság által fo lyósított családi pótlék folyósítására más szerv vá lik illetékessé, az e llátást ko rábban folyósító igazgatóság az/igyben keletkezett ira to ka t haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezését követő naptól, illetve az illetékesség hiányának m egállapításától számított nyolc napon belül átteszi az illetékessé vált-szervhez. (3) Ha az igazgatóságnál b e n yú jto tt kérelem olyan gyerm ekre te k in te tte l kerül benyújtásra, aki után más szem élynek más igazgatóság fo ly ó s íto tt családi p ó t lékot, a kérelem alapján eljáró igazgatóság az e llátást

R. 9. § (1) A tartósan beteg, illetve súlyosan fo g ya

viszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik,

korábban fo lyó sító hatóság megkeresésével beszerzi

tékos gyerm ek (személy) esetében a magasabb összegű

de az új tanítási évre ta n u ló i jo g viszo n yt létesít, akkor

a kérelm ező jo g o su ltsá g á t m egalapozó ira to k a t, v a la m in t az ellátásra va ló jo g o su ltsá g o t m egszüntető

köve-

családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb

utána arra az időre, am ely a la tt nem á llt ta n u ló i jo g

yokat

összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fo

viszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartam ra

h a tá ro z a to t. A m eg ke re se tt igazgatóság az e llá tás

in n a k

gyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást. Ha

utólag iskoláztatási tám ogatást kell m egállapítani.

m eg szü n te tésé rő l h o z o tt h a tá ro za t jo g e rő re e m e l

i g y e r-

a gyerm ek (személy) a nem magasabb összegű családi

(2) Ha a nem tanköteles gyermek ta n uló i jogviszonya

kedésének té n yé rő l és id ő p o n tjá ró l, ille tv e az ellátás

ze m é -

pótlék folyósításának ideje a la tt vá lik tartósan beteggé,

az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új

m egszüntetéséről h o zo tt h a tá ro za tta l szembeni jo g

ís á ró l

illetve súlyosan fogyatékossá, és ennek tényét az igazo

képzési időszakra h allgatói jo g viszo n yt létesít, akkor a

o rvo sla ti eljárásról h a la d é kta la n u l értesíti a kérelem

'gatás-

lás benyújtásával a családi pótlékotfolyósító hatóságnak

ta n uló i jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony

alapján eljáró igazgatóságot.

a n u ló

bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő

keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap

lt i; to -

megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.

időtartam ra utólag a családi pótlék összegének számí

i bünika a s-véglelmi lekre tarta

go su ltsá g ot m e g á lla p ító h a tá ro z a tta l e g yide jű le g a

(2) A magasabb összegű családi pótlékra va ló jo

tása szem pontjából figyelem be kell venni. R.

10.§ Hatálytalan 2009. szeptember 1-jétől.

(b )

A (3) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező

családi pótlékra való jogosultsága csak a megkeresett igazgatóság ellátás m egszüntetéséről hozott határoza tának jogerőre emelkedését követően állapítható meg.

magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek - il

R. 10/A § (l) A jogosultsági feltételek teljesülése ese

(5) Az igazgatóság a természetben n y ú jto tt családi

letve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék

tén a szülő részére a családi p ó tlé ko t akkor is meg kell

pótlék, va la m in t a jo g o su ltn a k való folyósítása te k in

megállapításra került - a közforgalm ú személyszállítási

á llapítani, ha a szülő előzetes letartóztatásban van vagy

tetében felfü g g e szte tt iskoláztatási tám ogatás család-

utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti u ta

szabadságvesztés-büntetését tö lti.

tám ogatási folyószám lára tö rté n ő utalásáról a tá rg y

zási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani.

(2) Az előzetes letartó zta tá sb a n lévő vagy szabad-

hónapot követő hónap harm adik napjáig gondoskodik.

ságvesztés-büntetését tö ltő szülő családi pótlékra jo g o

Az első tá rg yh ó n a p a term észetbeni n yújtás vagy a

s s ta -

(3) A hatósági igazolványnak tartalm aznia kell a ma

X X IX .

gasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek

ég te l-

- illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék

(3) A (2) bekezdés szerint eljáró igazgatósága csalá

nap vagy m unkaszüneti nap, a határidő az azt követő

ö te le -

került m egállapításra - a nevét, a lakcímét, a magasabb

di pótlékra való jogosultságot m egállapító határozatát

lá z ta -

összegű családi pó tlé k m egállapításának té n yé t, a (2)

a jo g o su lt lakóhelye szerint illetékes igazgatósággal is

első m unkanapon já rle . (6) A családi p ó tlé kra jo g o s u lt szem élyében be

bekezdésben m eghatározott jogosultságfennállásának

közli.

m oga-

sultságának m egállapítására a büntetés-végrehajtási

felfüggesztés kezdő id ő p o n tjá t magában foglaló hónap.

intézet székhelye szerinti igazgatóság az illetékes.

Am ennyiben a hónap harm adik napja szombat, vasár

következett változást, továbbá a családi pótlékra való

tényét, továbbá a hatósági igazolvány hatályosságának

jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést az

;ö te le -

id ő ta rta m át. A hatósági igazolvány a külön jogszabály

yokat

szerinti igazolásban, szakvélem ényben, ille tv e szak-

igazgatóság közli a családi pótlék természetben történő T. 10. § (1) A családi pótlékot - függetlenül az igénylés nyújtását vagy a folyósítás tekintetében felfüggesztett iskoláztatási tám ogatás felfüggesztését elrendelő je g y és a megszüntetés időpontjától - teljes hónapra zővel. kell megállapítani és folyósítani.

hatósági állásfoglalásban m eghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.

hvg

I t b - k ü l ö n s z á m 2012-RE

327

328

| CSALÁDTÁMOGATÁS

(7)

(3) A családi pótlék összegének m egálla pítása szem pontjából e g y e d ü lá lló n a k ke ll (4) H a a k is k o r ú s z ü lő g y e rm e ké n e k te kin te n i a zt a szülőt, gyám ot is, a k i saját maga, illetve a kin e k a házastársa, élettársa n in cs gyám ja, vagy ha a tiz e n h a to d ik élet a) k ö zo k ta tá si in té zm é n y ta n uló ja, fel évét betöltött k is k o rú s z ü lő a saját h á z ta r tásában nevelt gyerm ekének gyám jával a sőoktatási in tézm ény első oklevelet szerző h áza sság ró l, a csa lá d ró l és a g yám sá g ról hallgatója, és jövedelme nincs, b) vako k sze m é lyi járadékában vagy fo szóló 1952. évi IV. törvény 77. §-ának (2) be kezdése szerint nem él egy háztartásban, a gyatékossági támogatásban részesül, családi pótlékot a k isk o rú szülő részére ke ll c) megváltozott munkaképességű szemé m egállapítani. lyek ellátásában részesül, és egyéb jövedel R. 6. § (1) Arra a hónapra, am elyben a családi p ó t me nincs, lékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást fo lyó d) nyugellátásban, korhatár előtti ellátás sítani kell. ban, szolgálati járandóságban, balettművé (2 ) Ha ugyanabban a hónapban a gyerm ek után szeti életjáradékban vagy átmeneti bányász más személy vá lik jo g o su lttá a családi pótlékra, az új járadékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, jo g o su ltn ak a jogosultság be á lltá t követő hónaptól já r ellátásának összege nem haladja meg az öreg az ellátás. ségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, (3) Ha a gyerm ek gyámjg egyben a nevelőszülője Is, és egyéb jövedelme nincs, úgy számára a Cst. 11. § (1 ) bekezdésének/) pontja szerinti e) időskorúak járadékában, rokkantsági összegben já ra családi pótlék. ! járadékban, hadigondozási járadékban ré szesül, és egyéb jövedelme ¿tincs, illetve az T. 12. § aktív korúak ellátására való jogosultságát (1) A családi pótlék összegének megállapítása megállapították, szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott f) a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, betöltötte, és jövedelmeíiincs. a) a ki az igénylő háztartásában él? és R. 8. § (1 ) A Cst. 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja ad) a kire tekintettel a szülő, a nevelőszü szerinti - családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba lő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi beszámító - gyermek esetében pótlékra jogosult, aj a kérelem benyújtásakor, továbbá ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy b) az ellátás folyósításának Időtartama alatt - az Igényel felsőoktatási intézményben első felsőfokú szak bíráló szervfelhívására képzésben, első alapképzésben, első mesterkép ba) tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30zésben vagy első egységes, osztatlan képzésben áig, részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel bb) hallgatói jogviszony esetén minden évoktóber15-éig nem rendelkezik, igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását. ac) a k i a családi pótlékra - a 8. § (3) bekez (2 ) A Cst. 12. § (1 ) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolatdés e) pontja sze rin ti eset kivételével - saját tartásnak a rendszeres találkozás minősül. Nem tekinthető jogán jogosult; vagy rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, b) a ki fogyatékosként s z o c iá lis in té zm é levélírás, illetve telefonhívás. n y i e llátá sba n részesül, feltéve, hogy őt a (3) A (2) bekezdésben m e g je lö lt ka p cso la tta rtá s gyám hivatal nem vette átmeneti vagy tartós teljesítését - a családi p ó tlé ko t kérelmező kérésére - a nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő - a szociális intézm ényvezetője a kérelem benyújtásakor, a korm ányrendeletben foglaltak szerint - vele továbbiakban évente egy alkalom m al írásban Igazolja. kapcsolatot tart fenn. ( k ) Az (1) bekezdés szerinti felhívást (2) A c sa lá d i p ó tlé kra való jo gosu ltság ajazlgazgatóságszeptem ber15-éig, szem po n tjából, v a la m in t a z (1) bekezdés, b) a családtámogatási kifizetőhely augusztus 31-élg, a 20. és a 23. § a lk a lm a z á s a so rá n saját a 7. § (1) bekezdésében m eghatározott feladatának te lje h á z ta rtá s b a n nevelt, g on dozott gye rm e k sítésével egyidejűleg n e k k e ll te k in te n i a z t a g y e rm e ke t (sze kü ld i meg a jo g o su lta kn a k. A m ennyiben a jo g o m élyt) is, sult nyila tko za ta szerint az (1) bekezdés szerinti gyer a) a k i k ü l- és b e lfö ld i ta n u lm á n y a i fo ly mek ta n u ló i, ille tv e h a llg ató i jogviszonya fe n n á ll, de tatása vagy gyógykezelése okán átm eneti az igazolást nem csatolja, a hatóság adatszolgáltatási jelleggel ta rtó zk o d ik a h ázta rtá son k ív ü l, kérelemm el fo rd u l az Oktatási H ivatalhoz. A beszámí b) akit s zo ciá lis in tézm ényben 30 napot to tt gyermekek után járó csalödipótlék-különbözetet a meg nem haladóan helyeztek el, vagy hatóság az október hónapra járó családi pótlékkal egy c) a ki a szü lő kérelm ére átm eneti gondo idejűlegfolyósítja. zásban részesül, vagy szülőjével együtt csa (5) Hatálytalan 2011. január 1-jétől. ládok átmeneti otthonában (Gyvt. 49-51. §) R. 8/A § A ta n u ló i vagy h a llg a tó i jo g viszo n y fe n n tartó zkodik. állásának igazolására b e n y ú jto tt, nem m agyar n ye l

A családi pótlékra jo gosult személyének a családi fennállását a k ü lö n jo gszabályban e lő írtak

pótlék összegét nem érintő megváltozása a jegyző eltérő döntése hiányában a családi pótlékfolyósításának az (5) bekezdés szerinti m ódját nem é rinti.

T. 11. § (1) A családi pótlék havi összege a) egygyermekes család esetén 12 200 Ft, b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 Ft, c) kétgyermekes család esetén gyermeken ként 13 300 Ft, d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 Ft, e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 Ft, f) három vagy több gyermeket nevelő egye dülálló esetén gyermekenként 17 000 Ft, g ) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyaté kos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézm ényben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 Ft, h ) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 Ft, i) a 7. § (1) bekezdése s z e rin ti szem ély esetén - (2) bekezdésében foglaltak kiv éte lével - 20 300 Ft, j) a gyerm ekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szo c iá lis intézm ényben élő, továbbá nevelőszü lőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g ) és h ) pontok alá nem tartozó, továbbá a G yvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes h atálly al elhelyezett gyerm ek, a g y á m h iv a ta l á lta l a s z ü lő i h á z elhagyását e n g edé lye ző h a tá ro za tb a n m egjelö lt s ze mély, v alam in t a 8. § (3) bekezdése alá tartozó szem ély esetén 14 800 Ft. (2) A közoktatási intézményben a tizennyol cadik életévének betöltését követően tanulmá nyokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig az (1) bekezdésgj vagy h ) pontja szerinti összegben fo lyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskolázta tási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb öszszegű családi pótléknak minősül az (1) bekezdés g)-i) pontja szerinti, valamint az e bekezdés alap ján folyósított ellátás. (3) A ta rtó sa n beteg, ille tv e sú ly o sa n fogyatékos gyerm ekre tekintettel vagy sze m ély részére já ró m agasabb összegű csa lá d i pótlék a n n a k a h ón ap n a k a végéig jár, am eddig a betegség, sú lyos fogyatékosság HVG |T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

ven kié

szerin tig a zo ltá k.

sával is azon n h a llg a líto tt i kell csí

T. A zet ig intéz vítóii intéz kodá csalá költs a gy< szíté ló íe veze intés keze felhí R düláll csatol évfeb a‘

közöl !

lását,

rinti

élőt' bán; '

gű s: szer

ossz

I lis és 1

szólt

zolá

irán zato

3 0 -; 31-é

bel vai

á ll d il an As szí

CSALÁDTÁMOGATÁS

ven k iá llíto tt ira t nem h iteles m agyar ford ítá s csatolá sával is e lfo g a d h ató . A hatóság h o n la p já n közzéteszi azon nye lve k lis tá já t, am e ly nyelven a ta n u ló i vagy h a llg a tó i jo g v is zo n y fe n n á llá s á n a k igazolására k iá l líto tt ira t m agyar nye lvű fo rd ítá s á t e g yá lta lá n nem kell csa toln i.

T. 13. § A gyermekotthon vezetője, a javítóinté zet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, ja vítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondos kodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és a gyermek teljes körű ellátásának kiegé szítésére biztosítja an na k személyre szó ló felhasználását. A szociális intézm ény vezetője a családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és biztosítja annak személyre szóló felhasználását. R. 11». § (1) A Cst. 12. § (3) bekezdése szerinti egye dülállóság igazolására a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell, illetve - a b ) pont szerinti esetben - m inden é vfe b ru á r2 8 -á ig be kell nyú jtan i öntanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a közoktatási, felsőoktatási intézm ény erről szóló igazoj

lását,

b) a Cst. 12. § (3) bekezdés c) és d) pontja sze rinti nyugellátás, rehabilitációsjáradék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átm eneti bányászjáradék, m egváltozott m unkaképessé gű személyek ellátása esetén a nyugdíjfolyósító '

szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről, c)

a Cst. 12. § (3) bekezdés ej p o n tja szerinti szociá-

lis és egyéb ellátás esetén az ellátás m egállapításáról

szóló h a táro za t m áso la tá t vagy a fo ly ó sító szerv ig a -

zolását.

(2) Az (l) bekezdés szerinti esetekben a családi pótlék

A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések T. 15. § (1) Ha a tanköteles, továbbá a tanköte lezettsége megszűnését követően közokta tási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a köz oktatási intézm ény igazgatójának jelzése alapján a települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva a) az adott tanévben igazolatlanul m u lasztott tizedik kötelező tanórai foglalko zás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatá rozott jogkövetkezményekre, b) az adott tanévben igazolatlanul m u lasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalko zás után - a jelzés beérkezésétől számított 15 napon b e lü lba) felfüggeszti az iskoláztatási tám o gatás folyósítását, ha a gyermek az a) pont szerinti végzés meghozataláig a 16. életévét nem töltötte be, vagy bb) kezdeményezi az iskoláztatási tám o gatást folyósító szervnél az ellátás szüne teltetését, ha a gyermek az a) pont szerinti végzés m eghozataláig a 16. életévét betöl tötte. Á (2) A z (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében a) nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, b ) gyermekotthonban elhelyezett, c) javítóintézetben nevelt vagy büntetés-vég rehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gon doskodás alatt álló, d ) szociális intézményben elhelyezett tanköteles gyermek mulasztott.

irá n ti kérelemhez m ellékelni kell a jö v e d e le m n y ila tk o -

eljáró jegyző az iskoláztatási tám ogatás felfüg

zatot is.

gesztése iránti eljárást azért szünteti meg, mert a

(3) Az (1) bekezdés

pontja szerinti igazolást

30-áig, b)

h a llg ató i jo g viszo n y esetén m inden év októ b e r

31-éig bekell n yújtani.

család külföldre távozott, erről a tényről az eljárást megszüntető végzésének megküldésével értesíti a kincstárt. (2) Amennyiben a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi jelzőrendszer valamely tagja fel adatának ellátása során értesül arról, hogy a nem tanköteles gyermeket nevelő család külföldre távo

T. 14. § A m e n n y ib e n a tiz e n n y o lc a d ik életévét betöltött szem élynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére meg állapított családi pótlék folyósítását a negye d ik hónaptól m in d a d d ig szün eteltetni kell, am íg rendszeres jövedelem m el rendelkezik. A szüneteltetés a 12. § (1) bekezdése szerin ti szám ítást nem érinti.

támogatási kifizetőhelyhez. (2) Amennyiben az a gyermek, aki után vagy aki részé re a tárgyév augusztus hónapjára iskoláztatási támogatást folyósítottak, a tanulmányokat folytatók Oktatási Hivatal által közölt állományában nem szerepel, az igazgatóság a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező forma-

nyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának igazolására. R. 15. § Hatálytalan 2010. szeptemberló-ától. R. 16-18. § H atálytalan 2002. novem ber 8 -á tó l.

III. fe je ze t Gyerm ekgondozási tá m o g a tá so k T. 19. § , A gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel - havi rendszerességgel járó - gyermekgondozási se gélyre, gyermeknevelési támogatásra (a további akban együtt: gyermekgondozási támogatás) jo gosult. A nagyszülő gyermekgondozási segélyre a szülő jogán szerezhet jogosultságot. 4r Gyermekgondozási segély T. 20. § (1) Gyermekgondozási segélyre jogosult a szü lő-ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésé ben meghatározott esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt a) gyermek 3. életévének betöltéséig, b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (2) Amennyiben ikergyermekek esetén a tan kötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésőbb tankö telessé váló gyermeket kell figyelembe venni.

R. 28. § (1) Amennyiben a gyám hatóságként

öntanulói jogviszony esetén m inden év szeptember

Az igazolást szeptember 30-áig kell benyújtani a család-

zott, erről a tényről tájékoztatja a jegyzőt. A jegyző a külföldre távozás fényéről értesíti a kincstárt.

T. 16-18.§ Hatálytalan 2002. november 8-ától. R. 7. § (1) A családtámogatási kifizetőhely a ta n uló i jogviszony fennállásának igazolására szolgáló m e llé k le t

9. s z á m ú

szerinti a d a tta rta lo m m a l rendelkező fo rm a -

n yom tatványt augusztus 31-éig küldi meg a jogosultnak.

T. 20/A § (1). A 20. §-ban megjelölt jogosultakon k í vül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek a) az első életévét betöltötte, továbbá b) gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint c) szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével. (2) A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő (1) bekezdés c) pontja szerinti egyetértő nyilatkozatát - kérelemre - a gyámhatóság pó tolhatja. HVG i T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

329

330

CSALADTAMOGATAS

‘Sí*

(3) Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát viszszavonja, és azt a (2) bekezdés alapján a gyám hatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát megszünteti. A z ellátást az egyetértés visszavo nását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását követő hónap utol só napjától kell megszüntetni. (4) A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság az (1) bekezdésben fog lalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha a) ő maga megfelel az ellátásra való jogosult ság feltételeinek, és b) a jogosultsági feltételek - ide nem értve a keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt - a szülő esetében is fennállnak. (5) A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságá nak elvesztését vonná maga után. (6) Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagy szülő gyermekgondozási segélyre vonatkozó jo gosultságát nem érinti. R. 19. § (1) A gyerm ekgondozási segélyre vo n a tko

(6) Az OEP, ille tv e a tá rs a d a lo m b iz to s ítá s i k if i ze tő h e ly a te rh e sség i-g ye rm e ká g yi segély, ille tv e a gyerm ekgondozási d íj m egállapítása irá n ti kérelem e lu ta sítá sáról h o zo tt h a tá ro za tá t az igazgatósággal, ille tv e a k i B § ( k ) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhellyel is közli, am ely hivatalból eljárást in d ít az ügyfél gyermekgondozási segélyre valójogosultságának megállapítása irá nt. A gyermekgondozási segélyre való jogosultságfeltételeinekfennállása esetén a Cst. 37. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása id ő p o n tjá n a k a terhességi-gyerm ekágyi segély, illetve a gyerm ekgondozási díj irá n ti kérelem benyújtásának id ő p o n tjá t kell te kin te n i. (7) Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyaté kos gyermekre te kin te tte l családi pótlék iránti kérelmet még nem n yú jto tta k be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű csa ládi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságok ról szóló jo g s za b á ly jze rin ti igazolást a gyerm ekgondo zási segély iránti kérelem hez^satolni kell. Ha a gyermek a gyerm ekgondozási segély folyósításának ideje ala tt vá liktartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá, és ennek té n yé t az igazolás benyújtásával az ellá tást fo lyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő m egállapítása, illetve a gyerm ekgon dozási segélyre valójogosultságidőtartam ának m egvál toztatása irá nt [Cst. 20. § (1) bek. ej p ontja] új kérelmet nem kell benyújtani. (8) H atálytalan 2009. jú nius 2 8-ától.

zó kérelm et - a (2) bekezdésben fo g la lt kivétellel - a 2. s z á m ú m e llé k le t

(9) A Cst^O. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során

szerinti a d a tta rta lo m m a l rendelkező

form anyom tatványon kell benyújtani.

(2) A Cst. 20/A §-ában fo g la lta k szerinti nagyszülő a gyerm ekgondozási segély irá n ti kérelm ét a 3 . m e llé k le t

szám ú

a gyermek tankötelessé válásának időpontjaként

legfeljebb a gyermeklO. életéve betöltésének napját kell érteni;

b) a jo gosult köteles b e n yú jta n i a hatósághoz az is

szerinti a d a tta rta lo m m a l rendelkező fo rm a -

nyom tatványon nyújtja be. (3) Ha az igazgatóság által fo ly ó síto tt g yerm ekgon

jo gosult gyermeke tankötelezettségének kezdetét a köz oktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény 6. § -á n a k (2 )-

ellátást korábban folyósító igazgatóság az ügyben kelet

(k )

bekezdésében fo g la lta któl eltérően határozza meg.

kezettiratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre

(10) Ha az ikergyerm ekek után járó gyerm ekgondo

irányuló kérelem beérkezését követő naptól, ille tve az

zási segély a gyermek vagy gyermekek tartós betegségé

illetékesség hiányának m egállapításától szám ított nyolc

re, ille tve súlyos fogyatékosságára te kin te tte l a Cst. 20.

(ír) Ha az igazgatóságnál b e n y ú jto tt kérelem olyan

T. 21. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 2 0 / B § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - keresőtevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után a b) pont szerinti korláto zás nélkül folytathat, azzal, hogy az e pont szerinti feltételekkel keresőtevékenységet folytató személy az ikergyermekek számától függetlenül az egy gyermek után járó össze gű gyermekgondozási segélyre jogosult. (2) A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlá tozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.

kola igazgatója azon döntésének másolatát, amelyben a

dozási segélyfolyósítására más szerv válik illetékessé, az

napon belül átteszi az illetékessé vált szervhez.

dó szülő 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgon dozási segélyre való jogosultsága a gyermek 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkorának be töltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik. (3) A z (1) és (2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

§-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti id ő p o n tig jár, a gyermekgondozási segélyt a jogosultság fennállásának

gyerm ekre te k in te tte l kerül benyújtásra, aki után más

teljes időtartam a a la tt a Cst. 26. §-ának (2) bekezdése

személynek más igazgatóság fo lyó síto tt gyerm ekgondo

szerinti összegben kell folyósítani.

T. 21/A § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek há roméves kora után, a 21. § (1) bekezdés b) pontjá ban meghatározottak szerint folytathat. (2) A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülő nek, ha - kormányrendeletben meghatározott ki vétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosí tó intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.j helyezik el.

zási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást, a kérelem

T. 20/B § (1) A gyermek örökbefogadás előtti gondo zásba történő kihelyezésének időpontjától szá sultságát megalapozó iratokat, valam int az ellátásra való mított hat hónap időtartamig gyermekgondozá jogosultságot m egszüntető határozatot. A megkeresett si segélyre jogosult az örökbe fogadó szülő - a igazgatóság az ellátás m egszüntetéséről h o zo tt h a tá házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével rozatjogerőre emelkedésének fényéről és idő p o n tjá ró l, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti ille tve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal gondozásba történő kihelyezéskor a 20. § (1) be szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti kezdés a)-b) pontjai szerinti életkort már betöl a kérelem alapján eljáró igazgatóságot. (5) A ( k ) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező tötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. (2) Amennyiben a gyermek a 20. § (1) bekez gye rm e kg o n d ozá si segélyre való jo g o su ltsá g a csak dés a)-c) pontjai szerinti életkort az örökbefoga a m egkeresett igazgatóság ellátás m egszüntetéséről dás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hozott határozatának jogerőre emelkedését követően hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbe foga á llapítható meg. alapján eljáró igazgatóságaz ellátást korábban folyósító

igazgatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jo g o

HÚG I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

T. 22. § A kincstár vezetője méltányossági jogkörben eljárva - a 27. §-ban foglalt rendelkezések figye lembevételével - a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a) megállapíthatja a gyermeket nevelő sze mélynek, ha a gyermek szülei a gyermek neve lésében három hónapot meghaladóan akadályoz tatva vannak; b) megállapíthatja, illetőleg meghosszabbít hatja a gyermek általános iskolai tanulmányai nak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító

CSALÁDTÁMOGATÁS

intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem gondoz ható.

személynek más igazgatóság fo lyó síto tt gyerm eknevelé

R. 23. § (1) A Cst. 22. §-a szerinti, a gyerm ekgondo

alapján eljáró igazgatóságaz ellátást korábban folyósító

si tám ogatástvagy gyermekgondozási segélyt, a kérelem

zási segély megállapítására, illetve meghosszabbítására

hatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jo g o su lt

irá n y u ló kérelm et a

szerinti a d a t-

ságát m egalapozó ira to ka t, va la m in t az ellátásra való

ta rta lo m m a l rendelkező fo rm an yo m ta tvá n yo n kell az

jogosultságot m egszüntető határozatot. A megkeresett

2. s z á m ú m e l l é k l e t

igazgatósághoz benyújtani.

igazgatóság az ellátás m egszüntetéséről h o zo tt h a tá

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a) a Cst. 22. §-ának

rozatjogerőre emelkedésének fényéről és idő p o n tjá ró l,

pontjában m egjelölt esetben

illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal

a szülők n yila tko za tát a gyerm eknevelésben való aka

szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti

dályoztatásukról;

a kérelem alapján eljáró igazgatóságot.

b )a

Cst. 22. §-ának

b ) pontja

szerinti esetben a fek

v ő b e te g -g y ó g y in té z e t gyerm ekgyógyász vagy g ye rm okpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy

(k )

A (3) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező

gyerm eknevelési tám ogatásra va ló jogosultsága csak a m egkeresett igazgatóság ellátás m egszüntetéséről

a gyerm ek gyerm ekek napközbeni ellátását biztosító

hozott határozatának jogerőre emelkedését követően

intézm ényben nem gondozható, nevelhető.

állapítható meg.

(3) H atálytalan 2006. ja n u á rl-jé tő l. (<+) A gyerm ekgondozási segély m éltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására irányuló eljárásban az igazgatóság közreműködő hatóságkéntjár el. Ha a kérelmező az e § szerinti eljárásban az Igazga tósághiánypótlási felhívásának az abban m egállapított határidőben nem tesz eleget, és a m egá lla p íto tt határ

T. 24. § A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet héti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés ottho nában történik.

idő m ódosítását sem kérte, az eljárást az igazgatóság jo g o su lt m egszüntetni. Am ennyiben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszün tetésére nem kerül sor, az igazgatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot m egfelelően előkészíti, és azt m egküldi a Magyar Á llam kincstár elnökének. A Magyar Á llam kincstár elnöke által hozott határozatota kérelme zővel az igazgatóság közli. (5) H atálytalan 2009. o k tó b e rl-jé tő l. (6) Az igazgatóság az egy évnél hosszabb id ő ta rta m ra m egállapított gyerm ekgondozási segély jogosultsági felté te le it évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során m egállapítást nyer, hogy a gyerm ekgondozási segély méltányossági alapon történő m egállapításának - jo g o

A gyermekgondozási támogatási formák közös szabályai * T. 25. § (1) A gyermekgondozási támogatást a gyer mekkel közös háztartásban élő szülők bárme lyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről - kérelem re - a gyámhatóság dönt. (2) Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formá jára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

R. 20. § Hatályát vesztette 2006. ja n u á rl-jé tő l.

Gyermeknevelési támogatás T. 23. § Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, ne velőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. R. 21. § (l) A gyermeknevelési támogatásra vo n a tko

zó kérelm et a 4.

s z á m ú m e llé k le t

szerinti a d a tta rta lo m

mal rendelkező form anyom tatványon kell benyújtani.

sultságot nem érinti, ha a gyerm eket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy a gyer mekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézm ény ben a nappali oktatás m unkarendje szerint ta n ul, ille tő legfelsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. (2) A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti.

sultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja a Magyar Á llam kincstár elnökét.

sa mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 4 3 / A §-a szerinti - az Szt. 4 4 . §-ának (2) bekez désében meghatározott összegű - ápolási díjat; a b ) a gyermekgondozási segélyre való jo gosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyug ellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, a Magyarországon nyilvántartásba vett egy háztól egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korha tár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, az átmene ti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát; b) olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhe lyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 3 0 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el; c) hatálytalan 2 0 0 6 . január 1-jétől; d) előzetes letartóztatásban van, illetve sza badságvesztés-büntetését tölti. (2) Hatálytalan 2 0 0 4 . május 1-jétől. R. 22. § (1) A gyerm ekgondozási segélyre való jo g o

T. 26. § (1) A gyermekgondozási támogatás havi öszszege - függetlenül a gyermekek számától - azo nos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincadrésze jár. (2) A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyug díj mindenkori legkisebb összegének két gyer mek esetén 200%-ával, három gyermek esetén 300%-ával, négy gyermek esetén 400%-ával, öt gyermek esetén 500%-ával, hat gyermek esetén 600%-ával.

ha a napközbeni ellátást biztosító intézm ényben

elhelyezett gyermek aa)

a Cst. 20.5 (1) bekezdése szerinti személv esetén

egyévesnél idősebb, vagy a b )a

Cst. 20/A § (l) bekezdése szerinti személy esetén

háromévesnél idősebb, és az intézm ényi elhelyezés a napi 7 órás id ő ta rta m ot nem haladja meg, továbbá b)

ha az ellátásra a Cst. 20/B 5-a alapián jogosult sze

mély esetén a napközbeni ellátást biztosító intézm ényi elhelyezés a napi 7 órás id ő ta rta m ot nem haladja meg. (3) Hatálytalan 2009. ja n u á rl-jé tő l. (k )

A Cst. 27. §-a (l) bekezdésének

pontja alkalm a

zásában nem m inősül szociális intézményi elhelyezésnek

(2) Ha a gyerm eknevelési tám ogatás folyósítására

a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatá

más igazgatóság vá lik illetékessé, az ellátást korábban

sára irányuló napközbeni intézm ényi elhelyezése. T. 27. § (5) Ha a gyerm eket napközbeni e llá tást biztosító (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás an intézm ényben helyezik el - ide nem értve az ( i ) - ( k ) be nak a személynek, aki a) az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában kezdésben m egjelölt esetet - , úgy az ellátás folyósítása szünetel. megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében (6) H atálytalan 2009. sze p te m b e rl-jé tő l. részesül, ide nem értve R. 22/A § (1) A kötelező egészségbiztosítás el aa) a gyermekgondozási támogatást, vala

fo lyó sító igazgatóság az ügyben keletkezett ira to k a t h a ladéktalanul, de legkésőbb az á ttételre irányuló ké relem beérkezését követő naptól, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi az illetékessé vá lt igazgatósághoz. (3) Ha az igazgatóságnál b e n y ú jto tt kérelem olyan gyerm ekre te k in te tte l kerül benyújtásra, aki után más

mint a gyermekgondozási támogatás folyósítá

látásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a

HVG I TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

331

332

CSALÁDTÁMOGATÁS

alapján választott családtámogatási ellátás iránti kérelmet - a folyósítás alatt álló ellátás megszün tetésére vonatkozó kérelemmel együtt - a i»/B § (1) és (2) bekezdése szerint illetékes szervhez kell benyújtani. (2) A családtámogatási ellátást a kérelmező által megjelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a kérelmező a jogosultság feltételeivel már ekkor rendelkezik. A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. (3) A korábban folyósított ellátás megszünteté sének napjáról a folyósító szerv értesíti a választott újabb ellátás megállapítására jogosult szervet. A folyósító szerv a korábban folyósított ellátás meg szüntetéséről szóló határozatát megküldi a válasz to tt ellátást folyósító szervnek. A határozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amellyel a válasz tott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét

a) az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt; b ) az örökbe fogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; c) a gyám, ha a gyermek a születését követő hat hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül. (2) A z anyasági támogatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. (3) E fejezet hatálya a 2. §-ban meghatáro zottakon túl kiterjed arra az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyarország te rületén jogszerűen tartózkodó nőre, aki a terhes sége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - a Magyarország terüle tén terhesgondozáson vett részt.

( k ) A választott családtámogatási ellátás havi

gosultság kezdőnapjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifi zetett ellátás nettó összegével, addig, amíg a már felvett ellátás meg nem térül. A családtámogatási el látás megszüntetésekor még meg nem térült egész

a terhesgondozást végző orvos igazolásának másolatát a rról, hogy a szülőnő - a terhesgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükséges alkalom m al részt ve tt a terhesgondozáson; a Cst. 29. § (1) bekezdésében m eg je lö lt esetben

a gyerm ek örökbefogadását engedélyező jogerős hatá rozat m ásolatát; eja Cst. 29. § (1) bekezdésében m egjelölt esetben a jogerős gyám rendelő határozat m ásolatát. (2a) A Cst. 29. § (3) bekezdése szerinti személy az anyasági támogatás megállapítására irányuló kére lemhez csatolja a részére a Magyarország területén való jogszerű tartózkodás igazolása céljából kiállí tott, a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát.

(3) Amennyiben a szülőnő - ide nem értve a Cst. 29. § (3) bekezdése szerinti személyt - hitelt érdem lően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt leg alább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön

csökkenteni kell. összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jo

(2) A kérelemhez csatolni kell ó ja Cst. 29. § (l) bekezdésében m eg je lö lt esetben

T. 30. § Amennyiben az anyasági támogatásra jogo sult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy ház tartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja.

tartózkodott, úgy a (2) bekezdés a ) pontja szerinti igazolást nem kell a kérelméhez csatolnia.

Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával

(k )

egyidejűleg be kell m uta tn i, vagy csatolni kell a)

halva szü le te tt gyerm ek esetén a halvaszületés

tényét bizonyító okirat m ásolatát, b) az anya h a lo tti anyakönyvi kivo n a tá n ak máso

ségbiztosítási pénzbeli ellátás összegéről a folyósító

la tá t, ha az anya a tám ogatás fe lv é te lé t megelőzően

szerv öt napon belül értesíti az egészségbiztosítási

m eghalt,

T- 31' § * A z anyasági támogatás - gyermekenkénti összege azonos a gyermek születésének időpont behajtásáról. (5) Ha a megszüntetni kért vagy a választott jában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb össze gének 225%-ával, ikergyermek esetén 300%-ával. ellátás folyósítására más szerv rendelkezik ha

esetben a gyermek örökbefogadásához való hozzájáru

táskörrel, az ellátás megszüntetésére vonatkozó

esetben a családból kikerülést eredményező gyerm ek-

szervet, amely intézkedik a meg nem térült tartozás

kérelmet a választott ellátásra irányuló kérelem elbírálásával egyidejűleg öt napon belül a hatás körrel rendelkező, illetékes szervhez kell továb bítani.

eja Cst. 33. §-a (2) bekezdésének

pontja szerinti

lás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát, á,la Cst. 33. §-a (2) bekezdésének b ) pontja szerinti

T. 32. § Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő hat hónapon belül lehet benyúj tani.

védelm i gondoskodás megszüntetéséről szóló gyám ha

T. 33. § (1) Nem jár anyasági támogatás, ha a) a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbe

jogosultsági feltételeiről.

tósági határozat m ásolatát. (5)

A hatóság a határozat közlésével egyidejűleg írás

ban tájékoztatja a kérelmezőt a gyermekkel kapcsolatos családi, illetve biztosítási alapú ellátások legfontosabb

T. 28. §

(1) Am ennyiben a gyermekgondozási tá mogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni. (2) A z (1) bekezdés rendelkezéseit megfele lően alkalm azni kell, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személy az általa nevelt ikergyermekek egyikének halála miatt a 26. § (2) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultsá gát veszti el.

IV. fe je ze t Anyasági tám ogatás

fogadásához; b ) a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban

V. fe je ze t A családtám ogatási ellátásokra vonatko zó h atásköri ás eljárási szabályok

részesül. (2) A z anyasági támogatás - a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén - meg

Az igényelbírálás szabályai T. 34. § (1) A családtámogatási ellátás (a továbbiak ban: ellátás) iránti kérelmet írásban kell előter jeszteni. Egyidejűleg az igényhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását. (2) Hatálytalan 2009. október 1-jétől. (3) A kincstár - a fiatalok életkezdési támoga tásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény szerint az életkezdési támogatás érvényesítése érdekében az állam i adóhatóság által átadott természetes személyazonosító és lakcímadatok alapján - a 2007. december 31-e után született gyermek tör

illeti a jogosultat, ha a) a gyermek örökbefogadásához való hozzá járulásról szóló nyilatkozatot visszavonták; b ) a családból kikerülést eredményező gyer mekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.

T. 29. §

R. 2 k . § (1) Az anyasági támogatásra irányuló kérel

(1) Anyasági támogatásra jogosult a szülést m et az 5. számú /?7e//éWefszerinti a dattalom m al rendel kező form anyom tatványon kell benyújtani. követően HVG |T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

R. 25. § Hatályon kívül helyezve 2005. ja n u á rl-jé tő l.

CSALADTAMOGATÁS

vényes képviselője részére megküldi a családi pótlék iránti kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatványokat, valamint az ellátásokról szóló tájékoztatást. R. 1. § (1) A családtámogatási ellátásra való jo gosult ság megállapítása iránti kérelmeta MagyarÁllamkincstár

(8) Am ennyiben a családtám ogatási ellátás m egál lapítására a Cst. 2. §-ának ej vagy

pontjában m egha

tározottszem ély n yú jt be kérelmet, a 8 .

s z á m ú m e llé k le t

szerinti a d a tta rta lo m m a l rendelkező fo rm a n y o m ta t vá n yt is ki kell töltenie. (9) Hatálytalan 2009. sze p te m b e rl-jé tő l.

á ltal e célra rendszeresített form anyom tatványon vagy az annak m egfelelő adatta rta lo m m a l rendelkező elekt ronikus űrlapon kell benyújtani. A M agyarÁllam kincstár a hatáskörébe tartozó ügyekben az elektronikus kapcso lattartás lehetőségét önálló portálon m egjelenő, de az ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással biztosítja. (2) H atálytalan 2009. sze p te m b e rl-jé tő l. (3) A családtám ogatási ellátást igénylő, va la m in t a gyerm ek term észetes szem élyazonosító a d a ta it é rvé nyes személyazonosító igazolvány vagy a személyazo nosság igazolására alkalm as más hatósági igazolvány bem utatásával, a személyi azonosítóról és a lakcím ről szóló hatósági igazolványnak a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről (a továbbiakban: lakcímigazolvány) készült másolatának bemutatásával vagy csatolásával, a társadalom biztosítási azonosító je le t és az adóazonosító je le t hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány bem u tatásával vagy m ásolatának csatolásával kell igazolni. [k )

Ha a kérelmező az e rendeletben m eghatározott

n yilvános, illetve hatósági, bírósági n yilvántartásban vagy a M agyar Országos Közjegyzői Kamara n y ilv á n tartásában szereplő a datokat nem igazolja, a hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása irá n ti kérelem m el fo rd u l az a d a to kró l n y ilv á n ta rtá s t vezető hatósághoz, bírósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához. (5) A családtámogatási ellátásra való jogosultságot a)

a szülővel együtt élő házastárs a házassági anya

könyvi kivonata, b )a

nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek

nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat, c)a

gyám a gyám rendelő határozat,

az a személy, aki a saját háztartásában ne ve lt

gyerm eket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás m árfolya m a tba n van - ideértve a Cst. 20/B §-a szerinti örökbefogadó szülőt is - , a gyám hivatal kötelező gondozásba tö rté n ő kihelyezést elrendelő határozata, e)

az a személy, akihez a gyerm eket ideiglenes ha

tá llya l elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat bem utatásával vagy m ásolatának csatolásával iga zolja. (6) Amennyiben a kérelmező több családtámogatási ellátás m egállapítása irá n t egyidejűleg n yú jt be kérel met, akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalom m al kell fe ltü n te tn ie , és azon iratokat, amelyek az e rendeletben foglaltak szerint több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia. (7) A Cst. 11. § W bekezdése szerinti esetekben a csa ládtám ogatási ellátások megállapítására a 16. életévét betöltö tt kiskorú szülő a saját nevében n yújthat be kérel met. A 16. életévét be nem tö ltö tt kiskorú szülő nevében a kérelmeta törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

(3)

333

A jegyző a fo rm a n yo m ta tvá n yo ka t, továbbá az

ellátásokról szóló tá jé ko zta tó t a polgárm esteri h ivatal közforgalom számára nyitva álló h iva tali helyiségében hozzáférhetővé teszi. R. 5/A § (1) Az iskoláztatási támogatásra saját jogán a

Cst. 8. § (3) bekezdés

pontja szerint jo g o su lt személy

nek az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője

T. 35. § (1) Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv a ) a kincstár, b ) a külön jogszabályban meghatározott csa ládtámogatási kifizetőhely. (2) Hatálytalan 2008. január 1-jétől. (3) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra távozik az Európai Unió tagállamá nak vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak, illetve annak az állam nak a területére, amelynek ál lampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági^Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között lét rejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó mun kavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagja ikra történő alkalmazásáról szóló, 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel, kü lön jogszabályban'meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. Amennyiben a) a jogosult az előbbi körbe nem tartozó ál lamba távozik három hónapot meghaladó időtar tamra, távolléte alatt, b ) a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel külön jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak, a folyósítás ideje alatt az ellátás szünetel. (4) Amennyiben a m unkavállalók Közössé gen belüli szabad mozgásáról szóló, 1612/68/ EGK tanácsi rendelet vagy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó mun kavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagja ikra történő alkalmazásáról szóló, 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján a magyar állam a családi ellátások vonatkozásában a különbözet kifizeté sére kötelezett, a kifizetést az éves költségvetés ről szóló törvény családipótlék-előirányzatának terhére kell teljesíteni.

ojlakcím igazolványának másolatát, b)

arra vonatkozó nyila tko za tát, hogy a kérelmező

életvitelszerűen nem él a háztartásában. (2) Az (1) bekezdés szerinti személy a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lak cím az a bejelentett la kó - vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él. (3) A szülő (l) bekezdés ö jp o n tja szerinti nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkorm ányzat jegyzőjétől hatósági bizonyít vány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy é le tv i telszerűen nem a szülő háztartásában él. R. 5/B 5 A szülők által egyenlő időszakokban fe lv á lt va gondozott gyermek (személv) u tá ji iá ró családi pótlék megosztására irá n y u ló igény esetén a családi pó tlé k irá nti kérelemhez csatolni kell a Cst. 9 .5

(k )

bekezdése

szerinti jogerős bírósági döntést. i*

T. 36. § Hatálytalan 2009. október 1-jétől. T. 36/A § (1) A közoktatási intézm ényben ta n ulm á nyokat folytatók tan uló i jo g viszo n yá n a k lé tesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a taj-szám kö z lésével az O ktatási H iv a ta l évente október 15-éig adatot szolgáltat a k in c s tá r részére. A z adatok átadásának m ódjáról a z Oktatási H ivatal és a k in cstá r m egállapodást köt. (2) K ü lö n jogszabály szerint k e ll ig a zo ln i a ta n u lm á n y o k k özokta tá si in tézm ényben történő folytatását a) ha az ellátás irá n ti igényt családtám o gatási k ifize tő h e ly bírálja el, b) a k in cs tá r h iá n yp ótlá sra való fe ls z ó lí tása alapján, a családi pótlékban részesülő, azonban a z (1) bekezdés s z e rin ti adatszol gáltatásban nem szereplő gyerm ek, ille tve szem ély esetében. T. 37. §

(1) A z ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás idő R. 27. § (1) A családtámogatási ellátás m egállapításá pontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. ra irányuló kérelem benyújtására szolgáló form anyom A z ellátást a kérelem késedelmes benyújtása tatványtérítésm entes. A form anyom tatványok előállítá esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a sáról a Magyar Állam kincstár gondoskodik. kérelem benyújtásának napját megelőző máso (2) Az (l) bekezdés szerinti form an yo m ta tvá n yo ka t, dik hónap első napjától kell megállapítani, ha a továbbá az ellátásokról szóló tájékoztatót az igazgatóság jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve továbbítja fennállnak. ó ja családtámogatási kifizetőhelyekhez, (2) A z ellátás folyósításáról az igényelbíráló b ) hatálytalan 2009. sze p te m b e rl-jé tő l. szerv gondoskodik. HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

33<+

CSALADTAMOGATAS

(3) A z ellátást - a (4) bekezdésben szabályo zott eltéréssel - utólag, a tárgyhónapot követő hó nap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani. (4) A z anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését kö vető naptól számított nyolc napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon k i utalja. (5) Ha a gyámhatóságként eljáró jegyző a családi pótlék természetbeni nyújtását vagy az iskoláztatási támogatás felfüggesztését rendeli el, a kincstár a jegyző határozatában foglaltak szerint intézkedik az ellátás természetbeni nyúj tását, illetve a felfüggesztést elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiak ban: családtámogatási folyószámla) utalásáról. (6) A családi pótlékot az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell ter mészetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani. (7) A felfüggesztett iskoláztatási támogatást a felfüggesztés elrendelését, illetve megszüntetését követő második hónaptól kell a családtámogatási folyószámlára, illetve a jogosult számára folyó sítani. (8) A 15. § (1) bekezdés b) pont bb) a l pontja szerinti esetben az isk o lázta tási támogatás szüneteltetését a gyámhatóság ként eljáró jegyző jelzésének beérkezését követő m ásodik hónap első napjától kell elrendelni.

zást követően az ellátásra jogosító gyermek neve léséről saját háztartásában gondoskodik. (3) A z esedékessé vált és fel nem vett ellátást - az anyasági támogatás kivételével - az esedé kességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

R. 27/A § (1) A m ennyiben a tá rg yh ó n a p o t követő hónap harm adik napja szombat, vasárnap vagy m un

a Cst. 2. § -ának

és

pontja szerinti személyi

kör tekintetében a a )a

gyermeknevelési tám ogatás, va la m in t a nagy

szülői gyermekgondozási segély iránti kérelem esetén az Igazgatóság,

R. 2 § (1) A Cst. 38. §-a (3) bekezdésének a lkalm a

ab)

aa)

a lp o n t h atálya alá nem ta rto zó ellátás

zásában esedékesség napja a la tt annak a hónapnak az

irá nti kérelem esetén, am ennyiben a kérelm et benyújtó

utolsó n apját kell é rte n i, am ely hónapban a családtá

személy m unkahelyén m űködik családtám ogatási k ifi

mogatási ellátást ki kellett volna fizetni, át kellett volna

zetőhely, a családtám ogatási kifize tőh e ly, ennek hiá

u talni.

nyában az Igazgatóság;

(2)

A Cst. <+. § d ) pon tjá n a k alkalm azásában kereső-

tevékenységnek m inősül, ha a Cst. <+. § d jp o n tja szerinti jogviszonyban álló személy munkavégzés nélkül meg kapja a teljes keresetét, vagy tá vo llé ti díjban részesül. R. k. § (1) A családtámogatási ellátást - ide nem ért

a Cst. 2. § -á n a k

és

pontja szerinti személyi

kör tekintetében b a ) az

anyasági tám ogatás irá nti kérelem esetében

az Igazgatóság, a

bb)

ba)

a lp o n t hatálya alá nem ta rto zó esetben,

ve a természetben n y ú jto tt családi pótlékot, va lam int a

a m e n n yib e n a kérelm ező vagy a családtám ogatási

jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett

ellátás irá n ti kérelem elbírálása szem pontjából fig ye

iskoláztatási tám ogatást - a M agyarÁllam kincstárnak a

lembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban

jo g o su lt la k ó - vagy tartózkodási helye szerint illetékes

fo ly ta t keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok

te rü le ti szerve a jo g o su lt,/va g y - am ennyiben a jo g o

valam elyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban

sult nevében az ellátás m egállapítása irá n ti kérelm et a

ta rtó zkod ik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához

törvényes képviseletét e llátó személy n yú jto tta be - a

osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Magyar Ál

jogosult ló . életévének betöltéséig a törvényes képviselő

lam kincstár a G yőr-M oson-Sopron Megyei Igazgatósá

pénzforgalm i szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára

ga, egyéb esetben a Magyar Állam kincstár Budapesti és

utalja, vagy postai utalványon folyósítja.

Pest Megyei Igazgatósága (a továbbiakban együtt: EGT-s

A családtámogatási kifizetőhely a családtámogaIgazgatóság).

(2)

tási ellátások jogosult részére tö rté n ő kifizetéséről - ide

(3)

Am ennyiben első fokon a családtám ogatási k i

nem értve az anyasági tám ogatást, továbbá a te rm é

fiz e tő h e ly já r el, a fellebbezés elbírálására jo g o su lt ha

szetben n y ú jto tt családi p ótlékot és a jo g osultnak való

tósága Központ.

folyósításé tekintetében felfüggesztett iskoláztatási tá mogatást - a munkabér kifizetésével megegyező módon

(k)

A Cst. 35. §-a (1) bekezdésének

pontja alkalm a

zásában családtámogatási kifizetőhely: o j- /) hatálytalan 2010. ja n u á r 1-jétől,

gondoskodik. R .í»/A §(l) A M agyarÁllam kincstár Központ havonta ellenőrzi, hogy a családi pótlékra, a gyermekgondozási

g )a

Honvédelmi M inisztérium ,

/?jaz Információs Hivatal,

tám ogatásra jogosító gyerm ek után egyidejűleg nem

/Jaz Alkotm ányvédelm i Hivatal,

tö rté n t-e többszöri kifizetés.

) ) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,

kaszüneti nap, a Cst. 37. § -ának (3) bekezdése szerinti

(2)-(3) H atálytalan 2008. ja n u á rl-jé tő l.

k ) hatálytalan 2012. január 1-jétől,

határidő az azt követő első m unkanapon já r le.

R. í */B § (1) A Cst.

í)azOrszággyűlés Hivatala.

§-ának, k 3 . §-a (5)-(6) bekezdésének és k 5 . §-a

(5) Am ennyiben a családtám ogatási ellátás Iránti

tá rg yh ó n a p b a n k ifiz e te tt (fo ly ó síto tt) családi pó tlé k,

(1) bekezdésének alkalmazásában a kincstár vezetője a

kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően a kérel

gyermekgondozási segély és a tárgyhónapban kifize tett

Magyar Állam kincstár elnöke,

mező részére vagy ugyanazon gyerm ekre te k in te tte l

(2)

A családtám ogatási kifize tőh e lye k az á lta lu k a

anyasági tám ogatás összegéről havonta - a tá rg y h ó

a ) 22.

b )3 k .

§-a (3) bekezdésének, 36/A §-a (1) bekezdé

más - a

(k )

bekezdés sze rin ti - k ifiz e tő h e ly fo ly ó sít

vagy fo ly ó s íto tt családtám ogatási ellátást, az ügyben

n apot követő hónap tize n ötö d ik napjáig - elszámolást

sének és k 9 . §-a (1) bekezdésének alkalm azásában a

n yú jtan a k be a K özponthoz. A Központ az elszámolást

kincstár a Magyar Á llam kincstár Központ (a to vábbiak

ke le tke ze tt ira to k beszerzése irá n t a K özpontot kell

fe lülvizsgálja, és intézkedik a m e g á lla p íto tt összeg á t

ban: Központ),

megkeresni.

utalásáról. Az elszámolásra, nyilvántartásra és az adat

c ) 35.

§ (1) bekezdése

pon tjá n a k, 36/A §-a (2) be

(6) H atálytalan 2009. szeptember 1-jétől.

szolgáltatásra vonatkozó további fe lté te le ket m egálla

kezdésének, 37. §-a (5) bekezdésének, va lam int W . §-a

(7) A m ennyiben a családtám ogatási ellátás irá n ti

podásban kell rendezni.

(2) bekezdésének alkalm azásában a kincstár a Magyar

kérelem családtámogatási kifizetőhelynél kerül benyúj

Á llam kincstárnak a kérelmező, ille tve a jo g o su lt la kó

tásra, és az igény benyújtását közvetlenül megelőzően

R. 1/A § H atálytalan 2009. szeptember 1-jétől.

vagy tartózkodási helye szerint illetékes te rü le ti szerve,

T. 38. § (1) Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt jogszabálysértő módon el utasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jog szabálysértés megállapításától visszafelé számí tott három éven belül járó összeget ki kell fizetni. (2) A jogosult halála esetén - az anyasági tá mogatás kivételével - az esedékes és fel nem vett ellátás azt a személyt illeti meg, aki az elhalálo HVG |T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

d ) k 3.

§-a

(k )

bekezdésének alkalmazásában a kincs

tá r a Magyar Á llam kincstárnak a határozatot hozó, il letőleg a fizetési meghagyást kibocsátó te rü le ti szerve, eJí+8. §-a (l)-(3 ) bekezdésének alkalmazásában az egészségbiztosítási szerv az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban 0EP), f ) i +8.

ugyanazon gyermekre te kin te tte l az igazgatóságfolyósít vagy fo lyó síto tt családtámogatási ellátást, akkor a ) családi

pótlék iránti kérelem esetén az 5. § [ 3 ) - ( b )

bekezdését, ¿»^gyermekgondozási segély irá nti kérelem esetén a 19. § [ k ) - ( 5 ) bekezdését kell megfelelően alkalm azni.

§-a (2)-(3) bekezdésének alkalm azásában a

kincstár a Központ, illetve az Igazgatóság. (2) A családtámogatási ellátás iránti kérelmet elbíráló

T. 39. § A z ellátásra jogosult az igényelbíráló szerv nek 15 napon belül köteles bejelenteni minden

CSALÁDTÁMOGATÁS

olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosult ságát vagy annak összegét érinti. R. 3. § A Cst. 39. §-a alapján - írásban - be kell je

lenteni a)

időtartam ban fo ly ta t keresőtevékenységet, b f)

a családi pótlékfolyósításának, szüneteltetésének

vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartam a alatt a gyerm eknekaz ellátásra jogosult háztartásából

aa)

ha az ellátásra jogosult a Cst. 27. § (1) bekezdés

pontjában m egjelölt rendszeres pénzellátás va la m e lyi kében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi gyerm ekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül,

történő kikerülését, gyerm ek, személy ta rtó s betegségére, ille tve

ab) a

ha a gyerm ekgondozási segélyre a Cst. 20/B §

be)

alapján jo g o su lt személy heti harm inc órát m eghaladó

a gyerm ek napközbeni e llá tásá t b iztosító in

bg)

súlyos fogyatékosságára okot adó körülm ény megszű

tézm ényben tö rté n ő elhelyezését, ide nem értve a 22. §

nését,

(l)-(4 ) bekezdésében m egjelölt eseteket, a gyerm ek ta n u ló i, h a llg a tó i jo g viszo n yá n a k

ac)

ad) a

18 éven fe lü li személy rendszeres jövedelm ét,

az ellátásra jo g o su lt 3 hón ap o t m eghaladó kü l

ae)

fö ld i tartózkodásának tényét,

a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján m egállapított,

egyedülállóságot meghatározó körülm ény megszűnését, az ellátásra jo g o s u lt nevének, fizetésiszám la-

ah)

számának vagy lakcímének m egváltozását, az Európai Unió tag álla m á b an vagy az Európai

a i)

b j)

Gazdasági Térségről szóló m egállapodásban részes más

visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele fel róható, feltéve, hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el. (4) Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha a) az ellátásban részesülő tudta, hogy az el látás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette; b ) az ellátásban részesülő a saját gondatlansá gából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna.

R. 26. § (l) A jogalap nélkül fe lv e tt ellátásokról a ha tóság nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalm azza a visszafizetésre kötelezett személy törvényben

ellátásra jo gosult három hónapot meghaladó,

b i) a z

nagyszülő által igénybe v e tt gyermekgondozási

segély esetében m indazokat a körülm ényeket, amelyek

szűnését, ag)

kezdését, egybefüggő kü lfö ld i tartózkodásának tényét,

az ellátásra jo g o su lt egyedülállóságának m eg

a f)

az ellátásra jo g o s u lt előzetes le ta rtó zta tá sb a

bh)

vé te lét, ille tv e szabadságvesztés-büntetésének m eg

megszűnését, szüneteltetését,

m eghatározott, a hatóság á lta l az ügyfél azonosítása céljából kezelhető személyes adatait, ó ja jo ga la p nélkül igénybe ve tt ellátás összegét, id ő tartam át, okát,

akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő v o n a t

c)a

visszafizetésre kötelező jogerős határozat keltét,

kozásában a segélyre valójogosults^gelvesztésétvonják

d )a

visszafizetés rendezésének m ódját.

maguk után,

(2) A Cst. 43. §-ának (3) bekezdése alkalm azásában,

b l< ) a z

ellátásra jo g o su lt nevének, fizetésiszám la-

szám ánakvagy lakcímének m egváltozását, b l) a

gyerm eknek az ellátásra jogosult háztartásából

„hosszabb idő a la tt m egtérülő követelésen" a 12 naptári hónap a la tt meg nem térülő követelést kell érteni. (3) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot családtám ogatási kifize tőh e ly hozta és a kötelezett a fizetési

állam ban, ille tve abban az állam ban, a m e lyn e ká lla m -

tö rté n ő kikerülését, továbbá - gyerm eknevelési tá m o

polgára az Európai Közösség és tagállam ai, va la m in t az

gatás esetében - ha a háztartásba a 3. életévét még be

kötelezettségének a Cst.

Európai Gazdasági Térségről szóló m egállapodásban

nem tö ltö tt kiskorú kerül,

e lő írt határidőben nem tesz eleget, továbbá a tartozás

§ -ának (4) bekezdésében

ha a gyerm eknevelési tám ogatásra jo g o s u lt

a keresetből sem vo n h a tó le, a kifize tőh e ly a visszafi

alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga te k in te

személy fo ly ta t keresőtevékenységet, kivéve, ha a ke

zetésre kötelező határozatát h a ladéktalanul m egküldi

tében az Európai Gazdasági Térségről szóló m egállapo

resőtevékenység a jíst. 24. §-ában m eg je lö lt m ódon és

a Központnak.

dásban részes állam állam polgárával azonos jo g á llá st

időtartam ban tö rté n ik, va lam int

nem részes állam között lé tre jö tt nemzetközi szerződés

élvez (a tová b b ia kba n : EGT-állam), tö rté n ő m un ka vá l lalás vagy önálló vállalkozói tevékenységfolytatásának

bm )

b n ) az

EGT-államban tö rté n ő m unkavállalás vagy

önálló vállalkozói tevékenységfolytatásának tényét; ej a m éltányossági jo g körb en m e g á lla p íto tt gyer

tényét, a j ) az ellátásra jogosult Cst.

45. § (2) bekezdés c) pont

m ekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésé

ja szerinti adatában be kö ve tkeze tt változást, to v á b

nek időtartam a a la tt a

bá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett

bejelentési kötelezettségen tú l

élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére te kin te tte l következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs Cst. 45. § (2) bekezdés

és

p ontjában meg

h a táro zo ttad a tá t; b)

a gyerm ekgondozási tám ogatás folyósításának,

ca)

pont a lp o n tja ib an m eg je lö lt

a gyerm ek szüleinek a gyerm ek nevelésében tö r

ténő akadályoztatásának megszűnését, eb)

a gyerm ek - méltányossági gyerm ekgondozási

segély megállapítására okot adó - betegségének meg

ba) a

gyerm ek tartós betegségére, illetve súlyos fo

gyatékosságára okot adó körülm ény megszűnését, bb)

ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú

szülő gyerm ekének gyám ját - a gyerm ek egyéves kora

ha a gyerm ekgondozási segélyre jo g o su lt - ide

ha a közös háztartásban élő családban a)

az egy főre ju tó havi jövedelem nem haladja meg

az öregségi nyugdíj m in d e n ko ri legkisebb összegének kétszeresét, vagy b)

magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyer

mek, ille tv e magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él, c)

három vagy tö b b gyerm ek e lta rtá sáról kell g o n

T. 40. § A z ellátás iránti igény érvényesítésével kap csolatos valamennyi eljárás illeték- és költség-

teles m egtéríteni a jogalap nélkül fe lv e tt ellátást, ha az

(5) Az igényelbíráló szerv, illetve az egyéb szerv kö

mentes.

ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítá sa m ulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásánaka következménye, és az ellátást a (2) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.

Jogalap nélkül igénybe vett ellátás

T. 41. § (1) Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az nem értve a kiskorú szülő gyerm ekének gyám ját, vala a személy, aki m in t a ta rtó sa n beteg vagy súlyosan fogyatékos gyer mekre te k in te tte l gyerm ekgondozási segélyre jo g o su lt a) arra nem jogosult, vagy szem élyt - a gyerm ek egyéves kora után heti 30 ó rát b ) kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. m eghaladó időtartam ban fo ly ta t keresőtevékenységet, (2) Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, kö kivéve, ha azt az otthonában végzi, bd) ha a gyerm ekgondozási segélyre jo g o su lt nagy teles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számí tott 30 napon belül határozattal kötelezték. szülő a gyerm ek hároméves kora után fo ly ta t keresőte (3) A (2) bekezdésben meghatározott idő el vékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 21/A teltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet §-ában m egjelölt m ódon és időtartam ban tö rté n ik, be)

különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést,

doskodni.

e lő tt, nagyszülő esetében a gyerm ek hároméves kora e lő tt fo ly ta t keresőtevékenységet,

(4) A Cst. 43. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában a visszakövetelt családtám ogatási ellátás megfizetése

szűnését.

szüneteltetésének időtartam a a la tt

335

(6) Ha az ellátás jo galap n é lk ü li m egállapításáért, ille tő le g fe lvé te lé é rt az igényelbíráló vagy egyéb szer vet ésaz ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül fe lv e tt ellátást közrehatásuk arányában kötelesek m egtéríteni, ille tő leg visszafizetni. Ha a köz rehatásuk aránya nem álla p íth a tó meg, akkor a fe le lő söket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni. (7) Ha az ellátás jo g a lap n é lk ü li m egállapításáért, felvételéért az igényelbíráló szervet és az egyéb szervet is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül fe lv e tt ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek. HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

33 6

| CSALÁDTÁMOGATÁS

T. 42. §

(1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizeté séről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megté rítésről fizetési meghagyással kell intézkedni. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végre hajtható közigazgatási határozat. (2) A z igényelbíráló szerv a követelést a jog alap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jog erős ítélete szerint bűncselekmény, úgy a követe lés három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

(5) A megtérítésre kötelezett szerv az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bíró (3) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot család- sághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen ha tám ogatási kifizetőhely hozta, és a kötelezett a fizetési táridőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg kötelezettségének a Cst. k 3 . § -ának ( k ) bekezdésében erejéig halasztó hatálya van.

12 n a ptári hónap a la tt meg nem té rü lő követelést kell érteni.

e lő írt határidőben nem tesz eleget, továbbá a tartozás zetésre kötelező h atározatát haladéktalanul m egküldi a Központnak. (k )

A Cst. k i . §-ának (5) bekezdése alkalmazásában

(1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizeté sére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. (2) A jogalap nélkül felvett ellátást elsősor ban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, úgy a jogalap nélkül fel vett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. A levonás a folyósított el látás harminchárom százalékát nem haladhatja meg. (3) A levonást a visszafizetésre kötelező hatá rozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt meg térülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni. (4) Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meg hagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a kincstár a követelést adók módjára hajtatja be. (5) A jogalap nélkül kifizetett és jogerős ha tározat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője kivételes méltányosságból elen gedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti, és a behaj tási eljárás eredménytelen volt. (6) A jogalap n élkü l kifize te tt és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámo gatási ellátás összegét a m agánszem ély ké relmére a kincstár vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jo gosult személynek átadta, a felvett ellátás öszszege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyide jűleg az ellátásban. R. 26. § (2) A Cst. 43. §-ának (3) bekezdése alkalm a

zásában „hosszabb idő a la tt m egtérülő követelésen" a HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

VI. fe je ze t A datvédelem

a visszakövetelt családtám ogatási ellátás megfizetése különösen akkor veszélyezteti súlyosan a m egélhetést, ha a közös háztartásban élő családban a)

az egy főre ju tó havi jövedelem nem haladja meg

az öregségi nyugdíj m in d e n ko ri legkisebb összegének kétszeresét, vagy

T. 43. §

R. 26/A § Hatálytalan 2009. sze p te m b e rl-jé tő l.

a keresetből sem vo n h a tó le, a kifize tő h e ly a visszafi

magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyer

m ek, ille tv e magasabb összegű családi pótlékra vagy

T. 45. § (1) A z igényelbíráló szerv - ideértve a kincstár vezetőjét is a méltányossági jogkörének gyakor lása során - természetes személyről adatokat a családtámogatási ellátások megállapítása, folyó sítása és ellenőrzése céljából - taj-számon - tart nyilván.

(3) Hatályát vesztette 2001. január 1-jétől.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván: a) a jogosult, az ellátásra jogosító gyermek, továbbá a jogosult házástársának, bejegyzett élettársának, élettársának természetes személyazonosító adatai;.. b) a jogosult állampolgárságára, illetőleg be vándorolt, letelepedett vagy menekült jogállására vonatkozó adat; c) a jogosult családi állapotára, élettársi kap csolatára vonatkozó adat; d) az ellátásra jogosító gyermek tanulói, hall gatói jogviszonyára vonatkozó adat; é) a jogosult, a jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa és az ellátásra jogosító gyer mek lakó-, illetőleg tartózkodási helyére vonat kozó adat; f) a jogosult munkahelyére és heti munkaide jére, valamint fizetésiszámla-számára vonatkozó adat; gj a jogosult, a jogosult házastársának, be jegyzett élettársának, élettársának, továbbá a nagykorú gyermek jövedelmére vonatkozó adat; h) az ellátásra jogosító gyermek tartós beteg ségére, súlyos fogyatékosságára vonatkozó adat; i) a magasabb összegű családi pótlékban ré szesülő, 18. életévét betöltött jogosult munkaké pesség-csökkenése, illetve egészségkárosodása mértékére vonatkozó adat. (3) A z igényelbíráló szerv a (2) bekezdés sze rinti adatot törvény alapján adatkezelésre jogo sult szervnek - a felhasználás céljának és jogalap jának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat. (4) A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelésre jogosult szerv csak az adott támogatás elbírálásához szükséges adato kat kezelheti. (5) A z igényelbíráló szerv az állami adóható ság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettsé gének teljesítése érdekében kezelheti a jogosult

(4) Hatálytalan 2009. október 1-jétől.

adóazonosító jelét.

fogyatékossági támogatásra jo gosult személy él, c)

három vagy tö b b gyerm ek eltartásáról kell g o n

doskodni. (5) A Cst. í +3. § -á n a k (6) bekezdése szerinti m é ltá nyossági kérelm et a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell b e n yú jta n i. A kérelem hez csatolni kell a jogalap nélkül fe lv e tt ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló ->az á ta d o tt öszszeg m egjelölését és az átadás id ő p o n tjá t is tartalm azó - n yila tko za to t. A n yila tko za to t m agánokirati form ába kell fo glalni, va lam int el kell lá tn i az átadó és az átvevő személy aláírásával. (6) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot a)

Igazgatóság hozta, az Igazgatóság,

öjcsaládtám ogatási kifizetőhely hozta, a Központ az (5) bekezdés szerinti méltányossági kérelemre in duló eljárásban közreműködő hatóságként já r el. (7) Ha a kérelmező a (6) bekezdés szerint eljárásban a közreműködő hatóság hiánypótlási felhívásának nem tesz eleget és a ha tárid ő m ódosítását sem kérte, az e l já rást a közrem űködő hatóság jo g o su lt m egszüntetni. Am ennyiben a kérelem érdem i vizsgálat n é lküli e lu ta sítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a közrem űködő hatóság a m éltányossági döntésre az Iratanyagot megfelelően előkészíti és m egküldi a Magyar Állam kincstárelnökének. A M agyarÁIIamkincstár elnöke által hozott határozatot a kérelmezővel a közreműködő hatóság közli.

Jogorvoslat

T. 44. § (1) Ha az ügyfél az igényelbíráló szerv dönté sével vagy a határozathozatal mellőzése esetén intézkedésével nem ért egyet, úgy a kézhezvé teltől, illetve az intézkedésről való tudomásszer zéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. (2) A 22. § és a 4 3 . § (5)-(6) bekezdése sze rin ti határozat ellen nincs helye fellebbezés nek.

CSALÁDTÁMOGATÁS

T. 46. § Ha törvény másként nem rendelkezik, a 45. § (2) bekezdés szerinti adatok alapján vezetett nyilvántartásból a családtámogatási ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - törölni kell az adott személyre vo natkozó adatokat.

érintett, az igényelbíráló szerv által e tör vény szerint kezelt személyes és k ü lö n le ges adatokat. R. 27/B § Ha a Cst. 49. §-ának (1) bekezdése alapján

le fo lyta to tt ellenőrzés során m egállapításra kerül, hogy a k i B § (k ) bekezdése szerinti kifizetőhely a jogszerűnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, a köz pont a különbözet megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik. A jo g ta la n u l elszám olt összeg után a kifize

T. 47. § Az e törvény felhatalmazása alapján nyilván tartást vezető szervek a nyilvántartásban szerep lő adatokat személyazonosító adatok nélkül sta tisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.

tő h e lye t m űkö d tető m u n k á lta tó t az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pó tlé k megfizetésének kötelezettsége is te r heli. R. 27/C § H atálytalan 2008. ja n u á r 1-jétől. R. 27/D § Hatálytalan 2009. sze p te m b e rl-jé tő l. R. 27/E § (1) A m eg á lla p íto tt ellátás folyósítása b e l

T. 48. § (1) A családtámogatási igazgatási eljárás so rán az igényelbíráló szerv a 45. § (l)-(2) bekez désében meghatározott körben adatot kérhet az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől, illetve az egészségbiztosítási szervtől, továbbá a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől a családtámogatási ellátás ra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából. (2) A kincstár megkeresésére az Egészségbiz tosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv a családtámogatási ellá tásra való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából taj-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít nyilvántartásából az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban részesülő személyekről. (3) A z egészségbiztosítás pénzbeli ellátása ira való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából a kincstár az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv megkeresésére a 45. § szerinti nyilvántartásból taj-számon csoportos adatszol gáltatást teljesít a gyermekgondozási támogatás ban részesülő személyekről.

földre fo rin tb a n , míg EGT-államba a kifizetés helye sze rin ti állam hivatalos pénznemében, a szociális biztonsági rendszerek koo rd i n á ciójá ró kizó Ió közösségi rendeletben, va la m in t az annak felhatalm azása .alapján a szociális biztonsági rendszerek koo rd in áció ját ellátó igazgatási bizottság á lta l h o zo tt ha táro za tb an fo g la lta k szerint tö rté n ik. (2) A kifizetés napja és az ellátás folyósításának id ő po ntja a la tt a fizetési számlára utalás, ille tve a postai utalvány feladásának napját kell érteni. (3) Hatálytalan 2012. január 1-jétől. R. 27/F § (1) A szociális biztonsági rendszerek koor

din á ció já ró l szóló közösségi re ndeletek alkalm azása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (2) Hatálytalan 2010. m á ju sl-jé tő l. (3) Amennyiben a 9. § (1) bekezdésében m eghatáro zott igazolást kü lfö ld i szerv á llíto tta ki, az EGT-s Igazga tóság a betegség, ille tve fogyatékosság jellege szerinti orvos szakértő vélem énye alapján d ö n t a kü lfö ld i iga zoláselismeréséről. {k )

Az EGT-s Igazgatóság a kérelem b e nyújtásától

szá m íto tt három hónapon belül h a tá ro za tta l d ö n t a kérelem ről. Ezt a h a tá rid ő t a regionális igazgatóság vezetője legfeljebb egy a lkalom m al három hónappal

T. 49. § (1) A kincstár ellenőrzése kiterjed az igényel bíráló szervek hatáskörébe tartozó ellátások meg állapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására, vala mint az ellátásra való jogosultságot megalapozó igazolás jogszabályi követelményeknek való megfelelőségének vizsgálatára. (2) A kincstár a jogosultsági feltételek meglé tét az ellátást igénylőknél ellenőrizheti. T. 49/A. § Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot m űködtető egészségügyért felelős m in iszte r az u n iós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével

meghosszabbíthatja. R. 27/G § Az EGT-állam illetékes hatóságának meg

keresésére a családtám ogatási ellátás fo lyó sítá sá ró l, va la m in t annak id ő tartam áról az EGT-s Igazgatóság ad ki igazolást. R. 27/H 5 (1) A Cst. 35. S fa) bekezdése szerinti kü lö n

bözet megállapítása iránti eljárásban az EGT-s Igazgató ság iár el. Különbözet kifizetésére akkor kerül sor, ha az

j 337

R. 2 8 -3 0 . § H atálytalan 2008. m ájus16-ától.

Átmeneti és záró rendelkezések T. 50. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy az iskoláztatási támogatásra vonat kozó 9., 16-18. §-okat 1999. október 1-jétől kell alkalmazni. (2) Hatálytalan 2007. január 1-jétől. (3) A kin ek 1998. december 31-éig családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást folyósítottak, az ellátást amennyiben új igénylést nem nyújtanak be - az 1998. december 31-én hatályban lévő szabályok alapján, de az e törvényben megjelölt összegek alapulvételével kell tovább folyósítani. (4) A z 1998. december 31-ét megelőzően be nyújtott és a törvény hatálybalépéséig el nem bírált igények esetében, amennyiben az igény érvényesítés 1999. január 1-je előtti időre is vo natkozik, az erre az időre járó ellátást az 1998. december 31-én hatályban lé^Ő, jogosultságot megalapozó szabályok alapján kell megállapíta ni és folyósítani. (5) A z egyes szociális, gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú törvények módosításá ról szóló, 2010. évi CLXXI. törvénnyel megálla pított 20. § (1) bekezdés a) pontját és 23. §-át a 2010. április 30-át követően született gyermekek esetében is alkalmazni kell. (6) A z egyes szociális, gyermekvédelmi és családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglal koztatási tárgyú törvények módosításáról szóló, 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 11. § (2) bekezdését - 2010. augusztus 30-ára visszame nőleges hatállyal - a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanul mányokat folytató azon személyre is alkalmazni kell, aki után 2010. augusztus hónapjára a családi pótlékot a 11. § (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósították. (7) A 2010. december 31-én keresőtevékeny séget folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett keresőtevékenységet a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek meg felelően 2011. március 31-éig folytathat. (8) Hatálytalan 2007. január 1-jétől. R. 31. § (l) Ez a rendelet 1999. ja n u á r 1-jén lép ha tályba.

ügyfél családja számára a m agyar jogszabályok szerint

(2) A családi p ó tlé kn a k a Cst. 50. § (6) bekezdése

nyújtható pénzbeli családi ellátások összege magasabb,

szerint visszam enőlegesen já ró összegének m eg á lla

m int az az összeg, am it ilyen jogcímen a családnak más

pításáról és folyósításáról nem kell h a tá ro za to t hozni.

EGT-állam folyósít.

Az ig é n ye lb írá ló szerv a visszam enőlegesen já ró ősz-

(2) H atálytalan 2010. m á ju s l-ié tő l.

szeget a 2011. ja n u á r hónapjára já ró családi p ó tlé kka l

(3) Am ennyiben a különbözet összegének m egálla

e g y ü tt - ha a családi p ó tlé kra va ló jo g o s u lts á g id ő

pításához a gyermekgondozási díj napi összegének vagy

közben m egszűnt, 2011. ja n u á r 31-éig - , egy összeg

a jogosultság időtartam ának ismerete szükséges, annak

ben fo lyó sítja .

m egállapítása - az EGT-s Igazgatóság megkeresésére azOEPfeladata.

(3)-(6) bekezdések h a tályu ka t vesztették 2002. no vember 8 -á tó l. HVG ! T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

T---------------------------------- — —— — 33 8

| C SALÁ DTÁM O G ATÁS

T. 50/A § E törvénynek a megváltozott m unkaké pességű személyek ellátásairól és egyes tör vények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel módosított 15. § (1) bekezdését alkalm azni kell a) azon ügyekben, amelyekben a közok tatási intézmény igazgatójának az igazolat lan mulasztásokról szóló, 15. § (1) bekezdés a) pontja, ennek hiányában 15. § (1) bekez dés b) pontja szerinti jelzése 2012. január 31-ét követően érkezik meg a települési ön kormányzatjegyzőjéhez, és b) az iskoláztatási támogatás folyósítása felfüggesztésének 2012. január 31-ét követő, Gy vt. szerinti felülvizsgálata során. T. 51. § Felhatalmazást kap a) a kormány arra, hogy a családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósí tásával és aj ogalap nélkül felvett ellátások vissza fizetésével, megtérítésével, valamint az igényel bíráló szervek adatfeldolgozásával kapcsolatos, továbbá a hatáskörátadásból adódó végrehajtási szabályokat rendeletben szabályozza; b ) a családpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza; b a ) - az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a magasabb összegű családi pót lékra jogosító betegségek körét, valamint az erről szóló igazolások kiadásának rendjét, b b ) a családtámogatási ellátások igényléséhez szükséges formanyomtatványok tartalmát; cl a kormány arra, hogy a 2. § c) és e) pontjá ban meghatározott személyekre vonatkozó csa ládtámogatási ellátások igénylésével, megállapí tásával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos végrehajtási szabályokat rendeletben határozza meg. T. 52. § Hatálytalan 2007. július 1-jétől. Az Európai Unió jogának való megfelelés T. 53. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok nak való részleges megfelelést szolgálja: a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huza mos tartózkodási engedéllyel rendelkező állam polgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d ) pont és 21. cikk, b ) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/ EK irányelve (2004. április 29.) az unió polgára inak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EG rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/ EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK,

HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikke.

megállapította a 2001. évi XII. törvény, hatályos 2001. május 1-jétől. A családok támogatásáról szóló, 1998. évi c) a Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. má LXXXIV. törvény 12. §-ának b) pontját és 22. §-át jus 25.) a harmadik országbeli állampolgárok módosította a 2001. évi LXX. törvény, hatályos 2002. január 1-jétől. magas szintű képzettséget igénylő munkaválla lás céljából való belépésének és tartózkodásának A családok támogatásáról szóló, 1998. évi feltételeiről, 14. cikk (1) bekezdés e) pont. LXXXIV. törvény 44. §-ának (2) bekezdését és 49. R. 32. § (1) H atálytalan 2008. május 16-ától. §-át módosította a 2002. évi LXXXIV. törvény, ha (2) E rendelet 27/E-27/H §-a tályos 2002. január 1-jétől. 1. a szociális b izto n sá g i rendszereknek a Közös A családok támogatásáról szóló, 1998. évi ségen b e lü l m ozgó m u n k a vá lla ló kra és c s a lá d ta g ja LXXXIV. törvény 5-8., 12. §-ait 2002. november ikra tö rté n ő alkalm azásáról szóló, 1971. jú n iu s 14-ei 8-ától módosították a 2002. évi XXXIII. törvény 1W8/71/EGKtanácsi re n d e le ti, cikk t/Jpontja, va la m in t 1-6. §-ai. A z 5. §-sal módosított Cst. 20. §-a 2002. 76. cikke, szeptember 1-jén lépett hatályba. A 2002. évi 2. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen XXXIII. törvény 7-9. §-ai és 10. §-ának (4) bekez belül mozgó m unkavállalókra és családtagjaikra történő dése 2003. január 1-jén lépnek hatályba. alkalm azásáról szóló, 1408/71/EGK rendelet végrehajtá 10. § (3) Annak a jogosultnak, akinek e tör sára vonatkozó szabályok m egállapításáról szóló, 1972. vény hatálybalépését megelőző napon iskoláz március 21-ei 57^/72/EGI< tanácsi rendelet107. cikke, tatási támogatást folyósítottak, az ellátást - a 3. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról feltételek fennállása esetén - a hatálybalépést kö szóló, 2004. á p rilis 2 9 -e i 883/2004/EK európai p a rla vetően családi pótlékkénfkell tovább folyósítani. m enti és tanácsi re n d e le ti, cikk z ) pontja, va la m in t 68. (4) A z után a gyermek után, aki 2002. január cikke és 1. és 2002. december 31. közötti időtartam alatt 4. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról töltötte be a 20. életévét, és a Cst.-ben foglalt fel szóló, 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó tételeknek egyebekben megfelel, visszamenőleg eljárás m egállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-ai családi pótlékot kell megállapítani. Ezt a rendel 987/2009/EK európai parlam enti és tanácsi rendelet 60. kezést értelemszerűen a Cst. 8. §-a (3) bekezdésé és 90. cikke nek b) pontjában megjelölt, saját jogon ellátásra végrehajtásához szükséges rendelkezéseket álla p ít jogosult személyre is alkalmazni kell. meg. A z egyes munkaügyi és szociális törvények (3)—(4) H atálytalan 2006. jú liu s 1-jétől. módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: T.) 53. §-a2002. november 5-én ha Módosító jogszabályok tályát vesztette. E törvény 58. §-ának (2) bekezdé A családok tám ogatásáról szóló, 1998. évi LXXXIV. se b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: tö rvé n y végrehajtásáról szóló, 223/1998. (XII. 30.) kor [(2) A törvény] m ányrendeletet 2000. ja n u á rl-jé tő l a 211/1999. (XII. 26.) bj 51-52. §-a, valamint e § (3)-(4) bekezdése korm ányrendelet m ódosította. 2004. január 1-jén A családok támogatásáról szóló, 1998. évi [lép hatályba.] LXXXIV. törvényt módosította az egyes munka (2) A T. 58. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe ügyi és szociális törvények módosításáról szóló, a következő rendelkezés lép: 1999. évi CXXII. törvény VII. fejezete. A módo (3) 2003. december 31-ét követő időponttól ti sító törvény 2000. szeptember 1-jén, azonban a zennyolc éven felüli személy részére magasabb VII. fejezet rendelkezései 2001. július 1-jén léptek összegű családi pótlékra való új jogosultság nem hatályba. állapítható meg, kivéve azt az esetet, ha a jogo A családok támogatásáról szóló, 1998. évi sultság 2004. január 1-jét megelőzően keletkezik, LXXXIV. törvényt 2001. január 1-jétől az adókra, és az ellátás megállapítására irányuló kérelmet járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre 2003. december 31-éig benyújtják. vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló, (4) Annak a tizennyolc évesnél idősebb sze 2000. évi CXIII. törvény módosította. mélynek, aki 2003. december 31-én magasabb A családok tám ogatásáról szóló, 1998. évi LXXXIV. összegű családi pótlékban részesül, az ellátást tö rvé n y végrehajtásáról, szóló 223/1998. (XII. 30.) kor a 2003. december 31-én hatályban lévő jogsza m ányrendeletet 2001. ja n u á rl-jé tő l a 204/2000. (XII. 11.) bályok alapulvételével - ide nem értve az ellátás korm ányrendelet m ódosította. mértékére vonatkozó rendelkezést - kell megál A családok támogatásáról szóló, 1998. évi lapítani. LXXXIV. törvény 4. § i) és k) pontjait, 7. §-a (1) be Ha a családtámogatási rendszer átalakításáról kezdésének d) pontját, (3) bekezdését, 8. §-ának szóló 2005. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: (2) bekezdését, 12. §-át, 14. §-ának (1) bekezdését, T.) 28. §-ának (2) bekezdése szerinti kérelmet be 21. §-át, 27. §-ának (2) bekezdését és 35. §-ának nyújtó személy családi pótlékának folyósítására (2) bekezdését módosította; 20/A §-át, 21/A §-át a családtámogatási kifizetőhely az illetékes, a

CSALÁDTÁMOGATÁS

Magyar Állam kincstár lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes területi igazgatósága - a fő városban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság -, illetőleg ezek kirendeltsége a T. 28. §-ának (3) bekezdése sze rinti hatósági bizonyítvány másolatát legkésőbb 2006. január 31-éig megküldi az illetékes családtámogatási kifizetőhelynek.

m e g á lla p íto tt

k iB

§ -á n a k

(k )

bekezdése sze rin ti k if i

a neve

zetőhelyet - a családtám ogatási ellátásoknak az Észt.

a születési helye

81. § -ának (15)-(17) bekezdése szerinti folyósításával

a születési ideje

egyidejűleg tájékoztatja az ügyfelet az új folyósító szerv

az anyja neve

megnevezéséről és elérhetőségéről.

a taj-szám a

A 2009. december 23-án elfo g a d o tt korm ányrende le te . §-ának (6) bek.:

339

a háztartásba kerülés időpontja a gyermek családi jogállása;

Az a vagyonkezelői joggal fe lru h á zo tt gyám, ille tő

- n yila tko z a ta g ye rm ek(ek)tartósan beteg, ille tve

A2008. ja n u á rl-jé v e l hatályba lépő rendelet h atály

leg vagyonkezelő eseti gondnok, aki 2010. ja n u á r 1-jén

balépése napján fogyatékossági tám ogatásban, maga

gyerm ekotthonban elhelyezett gyerm ekre (személyre)

sabb összegű családi pótlékban részesülő személynek,

te k in te tte l jo g o su lt a családi pótlékra, 2010. ja n u á r 15-

illetve annak, aki után a magasabb összegű családi pót

éig közli a Magyar Á llam kincstárnak a családi p ó tlé ko t

neve

lék m egállapításra került, kérelemre az ellátást folyósí tó szerv kiállítja az R. - e rendelettel m egállapított - 9.

folyósító igazgatóságával a gyerm ekotthon azon fizetési

születési helye

(pénzforgalm i) számlájának számát, am elyre a családi

születési ideje

§-ának (2) bekezdése, ille tő leg a súlyos fogyatékosság

pótlék összegének a gyermek teljes körű ellátásának k i

anyja neve

m inősítésének és felülvizsgálatának, va la m in t a fogya

egészítésére felhasználható részét folyósítani kell.

tékossági tám ogatás folyósításának szabályairól szóló,

súlyosan fogyatékos állapotáról; - a családi pótlékösszegének megállapításánál figye lembe veendő gyermek(ek)

taj-szám a a beszámítás jogcíme.

141/2000. (VIII. 9.) korm ányrendelet 19. §-a szerinti ha

1. számú melléklet /

tósági bizonyítványt. (3)

Az igényelbíráló szerveknél e rendelet h a tályba

III.

a 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelethez

lépése napján folyam atban lévő és az e rendelet h a tály balépését követően in d u lt, a gyerm eknevelési tám oga tásra való jogosultság fennállásának m egállapítására

- n y ila tko z a t a rró l, hogy a II. p o n t szerinti azon

A családi p ó tlé k irá n ti kérelem a d a tta r talm a

irányuló ellenőrzések során a gyermek napközbeni ellá tást biztosító intézm ényi elhelyezése tekintetében az R. - e rendelettel m egállapított - 22. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalm azni. [k )

A 2007. decem ber 31-én m űködő csa lá d tá m o

gyermek(ek) után, akikre te kin te tté l a kérelmező a csa ládi pótlék megállapítását kéri, folyósít vagyfolyósított-e valamelyszervvalamely személyszámára családi pótlékot,

I. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcso latos adatok

- a jogosultság jogcíme;

gatási kifize tőh e ly - ide nem értve az R. e rendelettel

Ajogosultság megállapításához szükséges egyéb

adatok és nyilatkozatok

- a kérelmező neve

illetve nyú jtott-e be valamely személy családi pótlék iránti kérelmet; amennyiben igen, a jogosult (kérelmező) neve, valam int a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, címe; - n yila tko z a t a kérelm ező egyedülállóságának té nyéről;

m egállapított 4/B §-ának(4) bekezdése szerinti kifize tő -

születéskori névé

helyet - a családtámogatási ellátásoknak az egyes szoci

születési helye, ideje

ális tárgyú törvények módosításáról szóló, 2007. évi CXXI.

anyja neve

törvény (a továbbiakban: Észt.) 81. §-ánal< (15)-(17) be

lakcíme

megállapításánál figyelem be veendő valam ely gyermek

- n yila tko za t az egyedülállóság jogcím éről, kezde téről; - nyilatkozat arról, hogy a családi pótlék összegének

kezdése szerinti folyósítását és az elszámolást az R. 2007.

taj-szám a

rendelkezik-e rendszeres jövedelem m el, és ha igen, a

decem ber 31-én hatályos 27/A és 27/C §-a szerint végzi,

adóazonosítójele

rendszeresjövedelemmel rendelkezőgyerm ek(ek) neve;

azzal, hogy elszámolás 2008. április15-ét követően nem

állampolgársága;

nyú jtha tó be.

- a kérelmező házastársának, bejegyzett é lettársá

(5) A 2007. december 31-én m űködő családtám oga

nak, élettársának

- n yila tko z a ta kérelemhez csatolt ira to kró l, ille tve a m ennyiben a kérelm ező az a n ya kö n y vi n y ilv á n ta r tásban, gyám hatósági nyilvántartásban vagy a jegyzői

tási kifizetőhelyeknél - ide nem értve az R. e rendelettel

neve

szociális nyilvántartásban szereplő a datot nem igazolta,

m egállapított 4/B §-ának (4) bekezdése szerinti kifize tő -

születési helye, ideje

annak a hatóságnak a megnevezése és címe, am ely az

helyet - a Cst. 49. §-ának (1) bekezdése szerint le fo lyta -

anyja neve

eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemm el meg

to tt ellenőrzés során az R. 2007. december31-én hatályos

lakcíme

kereshető;

27/B §-ában fo glaltakat kell alkalm azni.

taj-szám a

(6) Az Észt. 81. § -ának (15)-(17) bekezdése szerinti adatállom ány a la tta 2007. decem ber 31-éig m egállapí

adóazonosító jele; - a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett é le ttá r

- n yila tko za ta családi pótlék folyósítását é rintő vá l tozások - azok bekövetkezésétől szá m íto tt 15 napon belül tö rté n ő - bejelentésére e lő írt kötelezettségnek,

to tt családtámogatási ellátásoknaka m egszüntetett igé

sa, élettársa által az EU (EGT) valam elyik tagállam ában

va la m in t annak tudom ásulvételéről, hogy a kötelezett

nyekkel csökkentett á llom ányát kell érteni. A családtá

fo ly ta to tt kereső- vagy vállalkozási tevékenységre vo

ségelmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg

mogatási kifizetőhely - ide nem értve az R. e rendelettel

natkozó adat;

visszakövetelésének van helye;

m egállapított k i B §-ának

[k )

bekezdése szerinti kifize tő -

helyet - az adatállom ányt jogcím szerinti bontásban, az igénylők lakóhelye szerint csoportosítva adja át. anyagot a családtámogatási kifizetőhely - ide nem értve k i B §-ának ( k )

- a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye.

dő időpontja; - a családi pótlék folyósítása m ódjának megválasztá

(7) Az Észt. 81. § -ának (19) bekezdése szerinti ira t az R. e rendelettel m eg á lla p íto tt

- a családi pótlék m egállapításának kérelmezett kez

bekez

sára vonatkozó nyilatkozat; - a kérelmező bankszámlaszáma (fizetésiszám la-száma) vagy - postai úton (pénzforgalm i számláról történő

dése szerinti kifizetőhelyet - fo ly ó síto tt családtám oga

készpénzkifizetés kézbesítése útján) tö rté n ő folyósítás

tási ellátások és három évnél nem régebben megszűnt

kérelmezése esetén - a folyósítási cím.

igények szerinti bontásban, az igénylő lakóhelye szerint csoportosítva adja át. (8) A 2007. decem ber 31-én m űködő csa lá d tá m o gatási kifize tőh e ly - ide nem értve az R. e rendelettel

számú melléklet

a 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelethez A gyerm ekgondozási segély irá n ti kérelem a d a tta rta lm a

II. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok - azon gyerm ek(ek)nek, aki(k) után a kérelmező a családi pótlék m egállapítását kéri,

A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcso

latos adatok HV G

TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

3kO

| CSALÁDTÁMOGATÁS

- a jogosultság jogcíme; - a kérelmező

- n y ila tk o z a t a rró l, h o g y a rá irá n y a d ó ö re g sé -

II. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

g in y u g d íj-k o rh a tá rt b e tö ltö tt ö zve gyi n yu g d íjb a n

- azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermekgondozási segély megállapítását kéri,

neve

részesülő ké re lm e ző a n y u g d íjfo ly ó s ító szervhez

születéskori neve

b e n y ú jto tt n yila tko z a tb a n v á lla lta -e a g ye rm e kg o n

a neve

születési helye, ideje

dozási segély összege u tá n n y u g d íjjá ru lé k (ta g d íj)

a születési helye

anyja neve

fizetését;

a születési ideje

lakcíme

- a kérelmező nyilatkozata a keresőtevékenységének

taj-szám a

a gyermekgondozási segély folyósítási ideje a la tti korlá

adóazonosító jele

tozásának tudom ásulvételéről;

állampolgársága; - a kérelmező házastársának, bejegyzett é lettársá nak, élettársának

- nyilatkozat a kérelemhez csatolt ira to kró l, illetve amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot

neve

nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe,

taj-szám a;

amelyazeljáró hatóságáltal adatszolgáltatási kérelemmel

- a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett é le ttá r sa, élettársa által az EU (EGT) va lam elyik tagállam ában

az anyja neve a taj-szám a; - nyila tko za t a gyerm ek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról; - nyila tko za t a rról, hogy a gyerm ek a szülő háztar tásában él-e. III. Ajogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

megkereshető; - n y ila tk o z a ta gyerm ekgondozási segély fo ly ó s í

- n y ila tk o z a t a rró l, hogy a II. p o n t sz e rin ti azon

fo ly ta to tt kereső- vagy vállalkozási tevékenységre vo

tá sá t é rin tő változások - azok bekövetkezésétől szá

gyermek(ek) után, akikre te kin te tte l a kérelmező a gyer

natkozó adat;

m íto tt 15 napon b e lü l tö rté n ő - bejelentésére e lő írt

mekgondozási segély m egállapítását kéri, folyósít vagy

kötelezettségnek, va la m in t annak tudom ásulvételéről,

fo lyó síto tt-e valam ely szerv valam ely személy számára

- a gyerm ekgondozási segély m egállapításának ké relmezett kezdő időpontja; - a gyerm ekgondozási segélyfolyósítása m ódjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat; - a kérelmező bankszámlaszáma (fizetésiszám la-szá-

hogy a köte leze ttsé g elm ulasztása esetén a jo g a la p

gyerm ekgondozási segélyt, ille tve b e n y ú jto tt-e kérel

n élkül kifiz e te tt összeg visszakövetelésének van helye;

met gyermekgondozási segély megállapítására; am eny-

- a kérelm ező vagy a tö rvé n ye s képviselő a lá író

nyiben igen, a jogosult (kérelmező) neve, va la m in t a fo lyósító (eljáró) szerv megnevezése, címe;

helye.

- a kérelm ező m a g á n -n y u g d íjp é n z tá ri tagságára

ma) vagy - postai úton (pénzforgalm i számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) tö rté n ő folyósítás

vonatkozó adat; - arra vonatkozó adat, hogy a kérelmező részesül-e

kérelmezése esetén - a folyósítási cím.

3. II. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

számú melléklet

a 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelethez

- azon gyerm eknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermekgondozási segély megállapítását kéri, a neve

az anyja neve

- a gyermek(ek) szüleinek születéskori neve

állampolgársága

latos adatok - a jogosultságjogcím e

a háztartásba kerülésének időpontja

- a kérelmező

- n yila tko za t a gyerm ek(ek) tartósan beteg, Illetve súlyosan fogyatékos állapotáról. III. Ajogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok - a kérelm ező m a g á n -n y u g d íjp é n z tá ri tagságára vonatkozó adat; - n y ila tk o z a t a rró l, ho g y a kérelm ező részesül-e tá p p é n z b e n , te rh e s s é g i-g y e rm e k á g y i se g é ly b e n , g ye rm e kg o n d o z á si d íjb a n , g ye rm e kg o n d o z á si se gélyben, gyerm eknevelési tám ogatásban vagy egyéb rendszeres pénzellátásban, vagy b e n y ú jto tt-e ké re l m et ezen ellátások va lam elyikének m egállapítására;

neve anyja neve lakcíme

A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcso

a taj-szám a a gyerm ek családi jogállása;

és amennyiben igen, annak megnevezése;

A gyerm ekgondozási segély nagyszülő részére tö rté n ő m egállapítására irá n yu ló kérelem a d a tta rta lm a

a születési helye a születési ideje

nyugellátásban vagy nyugdíjnak m inősülő ellátásban,

neve

taj-szám a az EU (EGT) va lam elyik tagállam ában fo ly ta to tt ke reső- vagy vállalkozási tevékenységére vonatkozó adat; - arra vonatkozó adat, hogy - olyan gyermekre tekin

születéskori neve

tettel, aki után a nagyszülő nem igényel gyerm ekgondo

születési helye, ideje

zási segélyt - valam elyik szülő vagy más személy részesül-

anyja neve

e terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási

lakcíme

díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési

taj-szám a

támogatásban, vagy b e n yú jto tt-e kérelmet Ilyen ellátás

adóazonosító jele

megállapítására; amennyiben igen, az ellátás típusa, ellá

állampolgársága;

tásban részesülő (kérelmező) neve, taj-szám a, a folyósító

- a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársá nak, élettársának

(eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve; - a szülők nyilatkozata arról, hogy a gyermekgondozási

neve

segélyről a nagyszülő javára lemondanak, és egyetértenek

taj-szám a;

a gyermekgondozási segély nagyszülő részére történő fo

- a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által az EU (EGT) valamelyiktagállam ában folyta

lyósításával, továbbá a nyilatkozatot tevő szülők aláíró helye;

- n yila tko z a t a rró l, hogy a közös háztartásban élő

to tt kereső- vagy vá Ila Ikozási tevékenységre vonatkozó adat;

- a kérelmező nyilatkozata arról, illetve a rá irányadó

m ásik szülő vagy más szem ély részesül-e te rh e sség i

- a gyerm ekgondozási segély m egállapításának ké

öregséginyugdíj-korhatárt b e töltö tt özvegyi nyugdíjban

g ye rm e ká g yi segélyben, gye rm e kg o n d ozá si d íjb a n , g y e rm e k g o n d o z á s i s e g é ly b e n , g y e rm e k n e v e lé s i

relmezett kezdő Időpontja; - a gyerm ekgondozási segélyfolyósítása m ódjának

nyilatkozatában v á lla lja -e a gyerm ekgondozási segély

tá m o g a tá s b a n , va g y b e n y ú jto tt-e k é re lm e t ezen

megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

összege után nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetését;

e llátások va la m e lyiké n ek m egállapítására; a m e n n yi

- a kérelmező bankszámlaszáma (fizetésiszám la-szá-

részesülőként a n yu g d íjfo lyó sító szervhez b e n y ú jto tt

- a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a jogosultság

ben igen, az ellá tásb a n részesülő (kérelm ező) neve,

ma) vagy - postai úton (pénzforgalm i számláról történő

megállapítása szem pontjából figyelem be veendő rend

ta j-s z á m a , a fo ly ó sító (e ljáró) szerv m egnevezése, a

készpénzkifizetés kézbesítése útján) tö rté n ő folyósítás

szeres pénzellátásban nem részesül;

gyerm ek neve;

kérelmezése esetén - a folyósítási cím.

HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

- a kérelm ező nyila tko za ta a keresőtevékenységé

CSALADTAMOGATAS

nek a gyerm ekgondozási segély folyósításának ideje

a neve

- a jogosultság jogcíme

a la tti kizárásának, ille tv e korlátozásának tu d o m á su l

a születési helye

- a kérelmező

vételéről;

a születési ideje

neve

az anyja neve

születéskori neve

ellátást biztosító intézm ényben tö rté n ő elhelyezésére

a taj-szám a

születési helye, ideje

irányuló korlátozás tudom ásulvételéről;

a háztartásba kerülés időpontja

anyja neve

- a kérelmező n yilatkozata a gyerm ek napközbeni

- nyila tko za t a kérelemhez csatolt ira to k ró l, illetve

a gyermek családi jogállása.

ban vagy a gyám hatóság n yilvá nta rtá sáb a n szereplő se és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

lakcíme taj-szám a

am ennyiben a kérelmező az anyakönyvi n yilvá nta rtá s adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezé

III.

Ajogosultság megállapításához szükséges egyéb

adatok és nyilatkozatok - n y ila tk o z a t a rró l, hogy a II. p o n t sze rin ti azon gyerm ek(ek) u tá n , akikre te k in te tte l a kérelm ező a

adóazonosítójele állampolgársága - az anyasági tám ogatás folyósítása m ódjának meg választására vonatkozó nyilatkozat; - a kérelm ező bankszám laszám a (fize té siszá m la -

-n y ila tk o z a ta gyermekgondozási segélyfolyósítását

gyerm eknevelési tám ogatás m egállapítását kéri, fo ly ó

érintő változások - azok bekövetkezésétől szám ított 15

sít vagy fo ly ó s íto tt-e valam ely szerv valam ely személy

száma) vagy - po sta i ú to n (p é n zfo rg a lm i szám láról

napon belül tö rté n ő - bejelentésére e lő írt kö te leze tt

számára gyermeknevelési tám ogatást, és am ennyiben

tö rté n ő készpénzkifizetés kézbesítése ú tjá n ) tö rté n ő

ségnek, va la m in t annak tu d o m á su lvé te lé rő l, hogy a

igen, a jo g o su lt neve, va la m in t a fo lyó sító szerv neve,

folyósítás kérelmezése esetén - a fo lyó sítá si cím.

kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül k ifi

címe

zetett összeg visszakövetelésének van helye; - a kérelmező aláíróhelye.

- a m a g á n -n y u g d íjp é n z tá ri tagságra vo n a tko zó

A gyerm eknevelési tám ogatás irá n ti kére lem a d a tta rta lm a

II. Gyermek(ek)re vonatkozó adatok - azon g ye rm e kn e k (ike rg ye rm e ke k n e k ), a ki(k)

adat; - n y ila tk o z a t a rró l, hogy a kérelm ező részesül-e

k. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelethez

341

u tán a kérelm ező az anyasági tá m o g a tá s m e g á lla p í

táppénzben, terhességi-gyerm ekágyi segélyben, gyer

tását kéri,

m ekgondozási d íjb a n , gyerm ekgondozási segélyben,

a neve

gyermeknevelési tám ogatásban vagy egyéb rendszeres

a születési helye

pénzellátásban, vagy b e n y ú jto tt-e kérelm et ezen e llá

a születési ideje

tások valam elyikének m egállapítására;

az anyja neve

- n yila tko za t arról, hogy a közös háztartásban élő m ásik szülő vagy más személy részesül-e terhességi

a taj-szám a a háztartásba kerülésének időpontja.

gye rm e ká g yi segélyben, gye rm e kg o n d ozá si d íjb a n , I. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcso latos adatok

gyerm ekgondozási segélyben, gyermeknevelési tá m o gatásban, vagy b e rty ú jto tt-e kérelm et ezen ellátások

III. Ajogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

- a jogosultság jogcíme

valam elyikének megállapítására; am ennyiben igen, az

- n y ila tk o z a t a kérelem hez cs a to lt ira to k ró l, ille t

- a kérelmező

ellátásban részesülő (kérelm ező) neve, ta j-szá m a , a

ve a m e n n yib e n a kérelm ező az a n ya kö n y vi n y ilv á n

neve születéskori neve

folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve; - nyila tko za ta keresőtevékenységnek a gyerm ekne

ta rtá s b a n va g y a g yá m h a tó s á g n y ilv á n ta rtá s á b a n szereplő a d a to t nem ig azolta, annak a hatóságnak a

születési helye, ideje

velési támogatás folyósításának ideje a la tti korlátozásá

m egnevezése és címe, am ely az e ljá ró hatóság á lta l

anyja neve

nak tudom ásulvételéről;

adatszolgáltatási kérelem m el m egkereshető;

lakcíme taj-szám a

- nyila tko za t a kérelemhez csatolt ira to kró l, illetve

adóazonosítójele

ban vagy a gyám hatóság nyilvá nta rtá sáb a n szereplő

állampolgársága

adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezé

- a kérelmező házastársának, bejegyzett é lettársá nak, élettársának neve taj-szám a - a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett é le ttá r

se és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási

6. számú melléklet

kérelemmel megkereshető;

a 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelethez

- nyilatkozat a gyermeknevelési támogatás folyósítását érintő változások - azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő - bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint

sa, élettársa által az EU (EGT) va lam elyik tagállam ában

annaktudomásulvételéről, hogya kötelezettség elmulasztása

fo ly ta to tt kereső- vagy vállalkozási tevékenységre v o

esetén ajogalap nélkül kifizetett összegvissza követelésén ekva n

natkozó adat;

helye;

- a gyerm eknevelési tám ogatás m egállapításának

- a kérelmező neve

megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

5.számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelethez Az anyasági tám ogatás irá n ti kérelem a d a tta rta lm a

kérelmező a gyermeknevelési támogatás megállapítását kéri,

- a gyerm eket ellátó intézm ény neve címe vezetőjének neve;

II. Agyerm ek(ek)re vonatkozó adatok - azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a

taj-szám a; típusa

készpénzkifizetés kézbesítése útján) tö rté n ő folyósítás kérelmezése esetén - a folyósítási cím.

A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcso

latos adatok -a jo g o su ltsá g jo g cím e ;

-agyerm eknevelésitám ogatásfolyósítása módjának

ma) vagy - postai úton (pénzforgalm i számláról történő

A családi p ó tlé k irá n ti kérelem a d a tta rta lm a in té zm é n yi elhelyezés esetén I.

- a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye.

kérelmezett kezdő időpontja;

- a kérelmező bankszámlaszáma (fizetésiszám la-szá-

- a kérelmező aláíróhelye.

am ennyiben a kérelmező az anyakönyvi n yilvá nta rtá s

A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcso

latos adatok

- a kérelem benyújtását m egelőzően az intézm ény ben élő gyerm ek után családi pótlékban részesülő HVG ! T B -K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

342

i CSALÁDTÁMOGATÁS

neve

mára családi p ó tlé ko t, és am ennyiben igen, a jo g o su lt

taj-szám a;

neve, va la m in t a folyósító szerv megnevezése, címe;

- a kérelem benyújtását megelőzően az intézm ény

- n y ila tk o z a t a rró l, hogy a kérelm ezőnek v a n -e

ben élő gyerm ek után családi p ó tlé ko t fo lyó sító szerv

gondnoka, és am ennyiben igen, a gondnok neve, lak

megnevezése és címe;

címe, bankszámlaszáma;

- a családi pótlék m egállapításának kérelmezett kez dő időpontja; - a fizetési(pénzforgalm i)szám la-szám (ok) *

- a családi pótlék m egállapításának kérelmezett kez

II.

- a kérelm ező bankszám laszám a (fize té siszá m la -

Gyermek(ek)re vonatkozó adatok, a jogosultság tö rté n ő készpénzkifizetés kézbesítése ú tjá n ) tö rté n ő

zatok - azon gyerm ek(ek)nek, aki(l<) után a kérelmező a

tató megnevezése, címe. III.

A kérelm ezővel, a házastársával (be je g yze tt

élettársával, élettársával), va la m in t a gyerm ek(ek)kel kapcsolatos további adatok

dő időpontja; száma) vagy - postai ú to n (p é n zfo rg a lm i szám láról

m egállapításához szükséges egyéb adatok és n yila tko

- nyilatkozat arról, hogy a kérelmező kiküldetésben fogla lko zta to tt-e , am ennyiben igen, a kiküldő m unkál

folyósítás kérelmezése esetén - a folyósítási cím; - n yila tko z a ta kérelemhez csatolt ira to kró l, illetve am ennyiben a kérelmező az anyakönyvi n yilvá nta rtá s

- azon tagállam (ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs társada lom biztosítási já ru lé ko tfiz e t; - azon tagállam (ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs nyugel látásban részesül;

ban vagy a gyám hatóság n yilvá nta rtá sáb a n szereplő

- azon tagállam (ok) megnevezése, ahol a kérelmező,

a neve

a datot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezé

illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs családi

az anyja neve

se és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási

ellátásban részesül, am ennyiben van ilyen, a folyósító

a taj-szám a

kérelemmel megkereshető;

szerv megnevezése, az ügy száma, a folyósítás kezdő

családi pótlék m egállapítását kéri,

az intézményben tartózkodás kezdő időpontja; - nyilatkozat a családi pótlék folyósítását érintő v á l

- nyila tko za ta családi pótlék folyósítását é rintő vá l tozások - azok bekövetkezésétől szá m íto tt 15 napon

időpontja;

- a kérelmező, vala m in t a házastárs, bejegyzett élet társ, élettárs aláíróhelye;

tozások - azok bekövetkezésétől szá m íto tt 15 napon

belül tö rté n ő - b e je le n té sé r^e lő írt kötelezettségnek,

belül tö rté n ő - bejelentésére e lő írt kötelezettségnek,

va la m in t annak tudom ásulvételéről, hogy a kötelezett

ségelmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg

neve

ségelmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg

visszakövetelésének van helye;

életvitelszerű tartózkodási helye.

visszakövetelésének van helye;

- az ellátásra jogosító gyermek(ek) '

- a kérelmező aláíróhelye.

- n yila tko z a ta gye rm e k(e k)ta rtó sa n beteg, ille tve

9. számú melléfclet

súlyosan fogyatékos állapotáról; - a kérelmező aláíróhelye.

számú melléklet

a 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelethez

7. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelethez A családi p ó tlé k irá n ti kérelem a d a tta rta lm a saját jo g o n tö rté n ő kérelem esetén

Az 1<t08tf1/EGK tanácsi re n d e le t hatálya alá ta rto z ó szem élyek családtám ogatási e llátásra va ló jo g o su ltsá g á n a k m egállapításához szükséges fo rm a n y o m ta tv á n y a d a tta rta lm a

latos adatok

- a tanuló neve születési helye születési ideje

I. A kérelmezővel kapcsolatos adatok I. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcso

A ta n u ló i jo g v isz o n y fe n n á llá sá ró l szóló igazolás a d a tta rta lm a

-u to ls ó kü lfö ld i lakcím; - az EGT-tagállam te rü le té n fe n n á lló tá rsa d a lo m -

anyja neve lakcíme; - a z iskola

- a jogosultságjogcím e;

b izto sítá sra kö te le z e tt jo g v is z o n y (a i)ra vo n a tko z ó

neve

- a kérelmező

adatok

címe

neve

a jogviszony megnevezése

születéskori neve

a m unkáltató címe/székhelye

születési helye, ideje anyjának neve

a jogviszony kezdete és vége; - nyilatkozat arról, hogy a kérelmező kiküldetésben

lakcíme

fo g la lko zta to tt-e ; am ennyiben igen, a kiküldő m unkál

taj-szám a

tató megnevezése, címe. II. A kérelmező házastársával, bejegyzett élettársá

adatok és nyilatkozatok - n yila tko za t a rról, hogy a kérelmező után fo lyó sít vagy fo ly ó síto tt-e valam ely szerv valam ely személy szá

val, élettársával kapcsolatos adatok - életvitelszerű tartózkodási hely; - a letelepedési, bevándorlási engedély, illetve ta r tózkodási kártya kiadásának időpontja; - az EGT-tagállam te rü le té n fe n n á lló tá rsa d a lo m -

* A g y e rm e k o tt h o n b a n lé v ő s z e m é ly r e t e k in te tte l v a g y o n k e z e lő i jo g g a l f e lr u h á z o t t g y á m , ille t ő le g a v a g y o n k e z e lő e s e ti g o n d n o k á l t a l b e n y ú j t o t t k é r e le m e s e té n a g y e r m e k g y á m h a t ó s á g i fe n n ta rtá s o s f iz e té s i s z á m lá ja s z á m á n a k , ille t v e a g y e rm e k o tth o n c s a l á d i p ó t lé k k e z e lé s é r e s z o l g á ló f iz e t é s i ( p é n z f o r g a lm i) s z á m lá ja s z á m á n a k k é r e lm e z ő á lt a li e g y id e jű m eg ad ását le h e tő v é te v ő m ó d o n .

HVG |T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

- a ta n u ló i jogviszony megszűnésének várható id ő pontja; - érettségi vizsga, szakmunkásvizsga id ő p o n tja ; - a tanulói jogviszony szünetelése esetén a szünetelés időtartam a;

állampolgársága. II. A jogosultság m egállapításához szükséges egyéb

OM-azonosítója; - a képzés időtartam a;

- a ta n u ló i jo g v is zo n y megszűnése esetén annak időpontja; - az iskola igazgatójának aláíróhelye; - a családi pótlék iránti kérelmet benyújtó, illetve arra jogosult neve

b izto sítá sra k ö te le z e tt jo g v is z o n y (a i)ra vo n a tko zó

lakcíme

adatok

taj-szám a;

a jogviszony megnevezése

- a gyermek (tanuló) taj-szám a;

a m unkáltató címe/székhelye

- a kérelmező aláíróhelye.

a jogviszony kezdete és vége

Az Európai Parlament és a Tanács 883/200WEK rendelete (200*». április 29.)’

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, I ^ tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 42. és 308. cik kére, tekintettel a Bizottságnak a szociális part nerekkel és a migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottsággal folytatott konzultációt követően kidolgozott ja vaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, a Szerződés 251. cikkében megállapított eljá rásnak megfelelően, mivel: (1) A nemzeti szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó szabályok a szemé lyek szabad mozgásának keretébe tartoznak, és hozzá kell járulniuk az életszínvonal és az alkal mazási feltételek javításához. (2) A Szerződés a 308. cikkben szereplőkön kí vül a szociális biztonság területén a munkaválla lóktól eltérő személyek vonatkozásában nem biz tosít egyéb hatásköröket a megfelelő intézkedések meghozatalára. (3) A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, ön álló vállalkozókra és családtagjaikra történő al kalmazásáról szóló, 1971. június 14-ei 1408/71/ EGK tanácsi rendeletet többször módosították és tették naprakésszé abból a célból, hogy ne csak a közösségi szinten zajló fejleményeket vegye fi gyelembe - beleértve a Bíróság ítéleteit hanem a jogszabályokban nemzeti szinten bekövetkezett változásokat is. Ezek a tényezők szerepet játszot tak a közösségi koordinációs szabályok összetetté és terjedelmessé válásában. Ezért fontos e szabá lyok felváltása, egyben korszerűsítése és egyszerű sítése a személyek szabad mozgására vonatkozó célkitűzés megvalósítása céljából. (4) Fontos a nemzeti szociális biztonsági jog

• A rendeletet hatálya jelenleg a z EU -tagállam o k állam p o lg áraira, b árm e ly ik tagállam ban lak óh elly el rendelkező hontalan okra és m enekültekre, b á rm e ly ik tagállam ban leg álisan letelepedett, Közösségen belül m ozgó h arm a dik o rszágbeli állam p olg árokra, v alam in t e szem élyek családtag ja ira, túlélő h o zzá ta rto zó ira terjed k i. A rendelet m elléklete it a http:// ec.europa.eu/social/ portálo n lehet elolvasni.

szabályok különleges sajátosságainak tiszteletben tartása és kizárólag egyetlen koordinációs rend szerkidolgozása. (5) Egy ilyen koordináció keretében a Közössé gen belül biztosítani kell a különböző nemzeti jog szabályok szerinti egyerflő bánásmódot az érintett 1 személyek számára. (6) A szociális biztonsági jogszabályok és az ilyen jogszabályokat kiegészítő vagy felváltó és a hatóságok által hozott, a rendelkezéseket kötele zővé tevő vagy hatályukat kiterjesztő határozat tárgyát képező szerződéses rendelkezések közöt ti szoros kapcsolat a szóban forgó rendelkezések alkalmazását tekintve hasonló védelmet igényel, mint az e rendelet által biztosított. Első lépésként az ilyen rendszereket már bevezető tagállamok tapasztalatát lehefkiértékelni. (7) A nemzeti jogszabályokban a személyi hatály vonatkozásában előforduló jelentősebb különbségek miatt célszerű azt az elvet megálla pítani, hogy ezt a rendeletet egy tagállam állam polgáraira, valamint a tagállam területén lakó hellyel rendelkező hontalanokra és menekültekre, akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági jogszabályai alá tartoznak vagy tartoztak, illetve azok családtagjaira és túlélő hozzátartozóikra kell alkalmazni. (8) A z egyenlő bánásmód elve különösen azoknak a munkavállalóknak a szempontjából fontos, akik nem a munkavállalás helye szerinti tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, beleértve a határ menti munkavállalókat. (9) A Bíróság számos esetben kifejtette vélemé nyét az ellátásokra, jövedelmekre és tényállásokra vonatkozó egyenlő bánásmód lehetőségéről; ezt az elvet kifejezetten el kell fogadni, és fejleszteni kell a bírósági határozatok lényegének és szellemé nek tiszteletben tartása mellett. (10) Ugyanakkor, az az elv, hogy egy másik tagállam területén felmerülő bizonyos tényeket vagy eseményeket úgy kezeljenek, mintha annak a tagállamnak a területén történtek volna, amely nek a jogszabályait alkalmazni kell, nem sértheti az egy másik tagállam jogszabályai szerint szer zett biztosítási, szolgálati, önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi vagy tartózkodási idők és az illetékes tagállam jogszabályai szerint szerzett

idők összesítésének elvét. Egy másik tagállam jog szabályai szerint szerzett időszakokat kizárólag az időszakok összesítése elvének alkalmazásával kell figyelembe venni. (11) Egy tagállamban felmerülő tények vagy események asszimilációja semmilyen esetben sem teszi a másik tagállamot illetékessé vagy jogszabá lyait alkalmazandóvá. . (12) Az arányosság fényében ügyelni kell an nak biztosítására, hogy a tényállásokkal vagy ese ményekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód elve ne vezessen objektíve indokolatlan eredményekhez vagy ugyanarra az időszakra vonatkozó azonos típusú ellátások halmozódásához. (13) A koordinációs szabályoknak biztosíta niuk kell, hogy a Közösségen belül mozgó munkavállalók, valamint eltartottaik és túlélő hozzátar tozóik megtartsák szerzett jogaikat és előnyeiket, valamint ezek várományát. (14) E célkitűzéseket különösen a különböző nemzeti jogszabályok szerint figyelembe vett, az ellátáshoz való jogosultság megszerzéséhez és fenntartásához, valamint az ellátások összegének kiszámításához szükséges időszakok összesíté sével, továbbá a rendelet hatálya alá tartozó kü lönböző csoportokba tartozó személyek számára nyújtott ellátásokkal kell elérni. (15) Szükséges, hogy a Közösségen belül moz gó személyek csak egyetlen tagállam szociális biztonsági rendszere alá tartozzanak az alkalma zandó nemzeti jogszabályok halmozódása és az ebből eredő bonyodalmak elkerülése érdekében. (16) A Közösségen belül elvileg nem indokolt, hogy a szociális biztonsági jogokat az érintett sze mély lakóhelyétől tegyék függővé; ugyanakkor bizonyos esetekben - főként az érintett személy gazdasági és szociális környezetéhez kapcsolódó különleges ellátások tekintetében - figyelembe vehető a lakóhely. (17) Egy tagállam területén foglalkoztatott személyek részére az egyenlő bánásmód lehető leghatékonyabb biztosítása céljából fő szabály ként azon tagállam jogszabályait kell alkalma zandónak meghatározni, ahol az érintett személy tevékenységét munkavállalóként vagy önálló vál lalkozóként végzi. (17a) Amikor valamely tagállami jogszabály t e HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

3kk

| UNIÓS KO OR DINÁ LÁSI RENDELET

rendelet II. címének megfelelően egy személyre al kalmazni kell, a betegbiztosításra és az ellátásokra való jogosultságának feltételeit az illetékes tagál lam jogszabályai határozzák meg, a közösségi jog tiszteletben tartásával. (18) Olyan különleges esetekben, amelyek más alkalmazandósági kritériumokat indokol nak, szükség lehet az említett fő szabálytól való eltérésre. (18a) A z egységes alkalmazandó jog elve na gyon fontos, és azt érvényre kell juttatni. Ez nem jelenti azonban, hogy pusztán azé rendelet szerin ti ellátás nyújtása - amely biztosítási járulék fize tését vagy a kedvezményezett számára biztosítás nyújtását is magában foglalja - azzal jár, hogy az érintett személy esetében azon tagállam joga az alkalmazandó jog, amely tagállam intézménye az ellátást nyújtja. (19) Bizonyos esetekben az anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások igénybe vehetők az anya vagy az apa által, és ezért az utóbbit illető en ezek az ellátások különböznek a szülői ellátá soktól, és szigorú értelemben az anyasági ellátá sokhoz hasonlíthatók, mivel azokat az újszülött életének első néhány hónapjában nyújtják, ezért helyénvaló az anyasági és azzal egyenértékű apa sági ellátások közös szabályozása. (20) A betegségi, anyasági és azzal egyenér tékű apasági ellátások területén az illetékes tag államtól eltérő tagállamban élő vagy tartózkodó biztosított személyek és családtagjaik részére vé delmet kell biztosítani. (21) A betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátásokra vonatkozó rendelkezéseket a Bíróság joggyakorlatának figyelembevételével dol gozták ki. Az előzetes hozzájárulásról szóló ren delkezéseket a Bíróság vonatkozó határozatainak figyelembevételével fejlesztették tovább. (22) A nyugdíjigénylők, a nyugdíjasok és csa ládtagjaik különleges helyzete az adott helyzet hez igazított betegbiztosítási rendelkezéseket tesz szükségessé. (23) Tekintettel a különböző nemzeti rend szerek közötti különbségekre, helyénvaló - ahol lehetséges -, hogy a tagállamok rendelkezéseket hozzanak a határ menti munkavállalók családtag jainak abban az országban történő egészségügyi ellátását illetően, ahol a határ menti munkavállaló a tevékenységét végzi. (24) Külön rendelkezéseket szükséges megál lapítani a természetbeni betegségi ellátások és a pénzbeli betegségi ellátások halmozódása elke rülésének szabályozására, amelyek ugyanolyan természetűek, mint amelyek a C-215/99. sz. Jauchés a C-160/96. sz. Molenaar-ügyben a Bíróság íté letének tárgyát képezték, feltéve, hogy az ellátások ugyanarra a kockázatra terjednek ki. (25) A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések esetén járó ellátások tekintetében szabályokat kell megállapítani az illetékes tagál H V G |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - R E

lamtól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy tartózkodó személyek védelmének biztosítá sa céljából. (26) A rokkantsági ellátás vonatkozásában koordinációs rendszert kell kidolgozni, amely fi gyelembe veszi a nemzeti jogszabályok sajátos jel lemzőit, különösen ami a rokkantság elismerését és súlyosbodását illeti. (27) Az öregségi ellátások és a túlélő hozzátar tozói ellátások odaítélése tekintetében rendszer kidolgozására van szükség abban az esetben, ha az érintett személy egy vagy több tagállam jogsza bályainak hatálya alá tartozott. (28) Szükség van egy adott, az összesítés és arányosítás módszere alapján számított és a kö zösségi jog által garantált nyugdíj összegének meghatározására abban az esetben, ha a nemzeti jogszabályok alkalmazása'- beleértve a csökken tésre, felfüggesztésre vagyvisszavonásra vonatko zó szabályokat - kedvezőtlenebb, mint a fentiek ben említett módszer. (29) A migráns munkavállalók és túlélő hoz zátartozóik védelmezése a csökkentésre, felfüg gesztésre vagy visszavonásra vonatkozó nemzeti szabályok különösen szigorú alkalmazásával szemben szükségessé teszi az ilyen szabályok al kalmazását szigorúan szabályozó rendelkezések bevezetését. (30) M iat azt a Bíróság már többször is meg erősítette, a Tanács nem rendelkezik hatáskörrel olyan szabályok meghozatalára, amelyek a kü lönböző tagállamokban megszerzett két vagy több nyugdíj halmozódását a kizárólag a nemzeti jogszabályok szerint szerzett nyugdíj összegének csökkentése által korlátozzák. (31) A Bíróság szerint az ilyen szabályok meg hozatala a nemzeti jogalkotás feladata, szem előtt tartva, hogy a közösségi jogalkotásnak kell rögzí tenie azokat a határokat, amelyeken belül a csök kentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vo natkozó nemzeti rendelkezéseket alkalmazni kell. (32) A munkavállalók mobilitásának előmozdí tása érdekében különösen szükséges a munkake resés megkönnyítése a különböző tagállamokban; ezért minden tagállamban szükség van a munka nélküli-biztosítási rendszerek és a foglalkoztatá si szolgálatok közötti szorosabb és hatékonyabb együttműködés biztosítására. (33) A törvényi előnyugdíjrendszereket e ren delet alkalmazási körébe kell vonni, így biztosítva e rendelet rendelkezéseivel összhangban mind az egyenlő bánásmódot és az előnyugdíjak expor tálásának lehetőségét, mind a családi és egész ségügyi ellátások folyósítását az érintett személy számára; ugyanakkor az időszakok összesítésére vonatkozó szabályt nem kell tartalmaznia, mivel csak nagyon kevés tagállam rendelkezik törvényi előnyugdíjrendszerrel. (34) Mivel a családi ellátások köre nagyon ki terjedt, védelmet biztosítva mind a klasszikusnak

minősülő, mind pedig a jellegüknél fogva sajátos helyzetekben - ez utóbbi típusú ellátás képezte a Bíróságnak a C-245/94. sz. és C-312/94. sz. Hoever és Zachow egyesített ügyekben és a C-275/96. sz. Kuusijárvi-ügyben hozott ítéleteinek tárgyát -, az összes ilyen ellátás szabályozására szükség van. (35) Az ellátások indokolatlan halmozódásának elkerülése érdekében elsőbbségi szabályok megha tározására van szükség az illetékes tagállam jogsza bályai szerinti és a családtagok lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai szerinti családi ellátásokra vonatkozó jogosultságok halmozódása esetén. (36) A tartásdíjelőleg megtérítendő előleg, amely egy szülő saját gyermeke iránti, a család jogból eredő törvényes tartási kötelezettségének elmulasztását hivatott ellensúlyozni. Ebből adó dóan ezeket az előlegeket nem lehet családok ja vára szolgáló köztámogatásból nyújtott közvetlen ellátásnak tekinteni. A z adott sajátosságok miatt a koordinációs szabályokat az ilyen tartásdíjakra nem lehet alkalmazni. »' (37) Mint azt a Bíróság már többször is kijelen tette, azok a rendelkezések, amelyek a szociális biztonsági ellátások exportálhatóságának elvétől eltérnek, szigorúafí értelmezendők. Ez azt jelenti, hogy csak azokra az ellátásokra alkalmazhatók, amelyek teljesítik a meghatározott feltételeket. Ebből következik, hogy e rendelet III. címének 9. fejezete csak azokra az ellátásokra alkalmazható, amelyek egyszerre különleges és nem járulékala pú ellátások, és a rendelet X. mellékletében szere pelnek. (38) Szükség van egy igazgatási bizottság létrehozására, amely minden tagállam részéről egy kormányzati képviselőből áll, és amelynek elsődleges feladata, hogy az igazgatási, illetve az e rendelet rendelkezéseiből eredő értelmezési kér désekkel foglalkozzon, és elősegítse a tagállamok közötti további együttműködést. (39) Megállapították, hogy az információcserét szolgáló adatkezelési szolgáltatások fejlesztése és használata megköveteli egy technikai bizottság létrehozását az igazgatási bizottság égisze alatt, amely az adatkezelés területén rendelkezik fel adatokkal. (40) A z adatkezelési szolgáltatások haszná lata az intézmények közötti adatcsere céljából olyan rendelkezések meglétét igényli, amelyek biztosítják, hogy az elektronikus úton cserélt vagy kiállított okmányokat a papíron kiállított okmányokkal egyenértékűnek fogadják el. Az ilyen adatcseréket a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése és szabad mozgá sa tekintetében történő védelméről szóló közös ségi rendelkezésekkel összhangban kell végezni. (41) A koordinációs szabályok alkalmazásá nak megkönnyítése érdekében szükség van olyan különös rendelkezések megállapítására, amelyek megfelelnek a nemzeti jogszabályok sajátos jel lemzőinek.

UNIOS KOO R DINÁLÁSI RENDELET

(42) A z arányosság elvével összhangban, az e rendeletnek az Európai Unió valamennyi polgá rára történő kiterjesztésére vonatkozó tételnek megfelelően, továbbá annak érdekében, hogy megoldás szülessen a lakóhelyen alapuló rend szerek különleges jellemzőivel esetlegesen össze függő megszorítások figyelembevételére, a dán rendszer sajátos jellemzői miatt, valamint annak a ténynek a fényében, hogy az említett nyugdíjak a hatályban lévő dán jogszabályok (nyugdíjtörvény) szerinti 10 éves tartózkodási időt követően expor tálhatóvá válnak, helyénvalónak találták egy kü lönleges eltérés bevezetését a XI. melléklet- „DÁ NIA” bejegyzés révén, amely a szociális nyugdíjra való jogosultságra korlátozódik kizárólag azon inaktív személyek új kategóriáját illetően, akikre a rendeletet kiterjesztették. (43) A z egyenlő bánásmód elvével összhang ban, a finn szociális biztonsági jogszabályok sajátos jellemzői miatt helyénvalónak találták egy különleges eltérés bevezetését a XI. melléklet - „FINNORSZÁG” bejegyzés révén, amely a lakó hely szerinti nemzeti nyugdíjakra korlátozódik, amely eltérés célja annak biztosítása, hogy a nem zeti nyugdíj összege ne lehessen kevesebb, mint a nemzeti nyugdíj összege úgy számolva, mintha a tagállamok bármelyikében szerzett összes biztosí tási időt Finnországban szerezték volna. (44) Új rendelet bevezetésére van szükség, amely az 1408/71/EGK rendelet helyébe lép. Ugyanakkor a jogbiztonság biztosítása érdeké ben az 1408/71/EGK rendeletnek hatályban kell maradnia, és továbbra is joghatással kell bírnia meghatározott közösségi jogi aktusok és olyan megállapodások céljából, amelyekben a Közösség részes fél. (45) Mivel a tervezett intézkedés céljait, neve zetesen a személyek szabad mozgására vonatkozó jog hatékony gyakorlását biztosító koordinációs intézkedéseket a tagállamok nem tudják kielégí tően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme és hatásai miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. A z arányos ság elvének megfelelően, amint azt az említett cikk meghatározza, ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

az ilyen tevékenység vagy azzal egyenértékű hely zet fennállásának helye szerinti tagállam szociális biztonsági jogszabályai ilyenként kezelnek; b) „önálló vállalkozói tevékenység”: bármely tevékenység vagy azzal egyenértékű helyzet, ame lyet az ilyen tevékenység vagy azzal egyenértékű helyzet fennállásának helye szerinti tagállam szo ciális biztonsági jogszabályai ilyenként kezelnek; c) „biztosított személy”: a III. cím 1. és 3. feje zete alá tartozó szociális biztonsági ágazatok te kintetében az a személy, aki az ellátásokhoz való jogosultság tekintetében a II. cím szerint illetékes tagállam jogszabályaiban meghatározott feltéte leknek megfelel, e rendelet rendelkezéseinek figye lembevételével; d) „köztisztviselő”: az a személy akit az őt fog lalkoztató közigazgatási szerv tagállama annak tekint, vagy ilyenként kezel; e) „köztisztviselőkké vonatkozó különleges rendszer”: az érintett tagállambán a munkaválla lókra alkalmazandó általános szociális biztonsági rendszertől különböző szociális biztonsági rend szer, amelybe a köztisztviselők összessége vagy azok bizonyos kategóriái közvetlenül tartoznak; f) „határ menti munkavállaló”: a tagállamban munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenységet végző személy, akinek a lakóhelye egy másik tagállamban található, ahová rendsze rint naponta vagy hetente legalább egyszer viszszatér; Á g) „menekült”: a menekültek jogállásáról szó ló, 1951. július 28-án Genfben aláírt egyezmény 1. cikkében meghatározott személy; h ) „hontalan”: a hontalanok jogállásáról szóló, 1954. szeptember 28-án New Yorkban aláírt egyez mény 1. cikkében meghatározott személy; i) „családtag”: 1. i. családtagként meghatározott vagy elismert személy, illetve olyan személy, akit a háztartás tag jának tekintenek azok a jogszabályok, amelyek szerint ellátást nyújtanak; ii. a betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátásokról szóló III. cím 1. fejezete szerin ti természetbeni ellátások tekintetében családtag ként meghatározott vagy elismert személy, illetve a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai által a háztartás tagjának tekintett személy; 2. ha egy tagállamnak az 1. pont értelmében al kalmazandó jogszabályai nem különböztetik meg ELFOGADTA EZTA RENDELETET: a családtagokat és a hatályuk alá tartozó egyéb személyeket, a házastársat, a kiskorú gyermeke ket és a nagykorú eltartott gyermekeket családta I. CÍM goknak kell tekinteni; ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3. ha az 1. és 2. pont értelmében alkalmazandó jogszabályok szerint egy személy csak akkor te l.c ik k kinthető családtagnak vagy a háztartás tagjának, Fogalommeghatározások ha a biztosított személlyel vagy a nyugdíjassal kö E rendelet alkalmazásában: zös háztartásban él, e feltétel akkor tekinthető tel a) „munkavállalói tevékenység”:bármely tevé jesítettnek, ha a szóban forgó személyt nagyrészt a biztosított személy vagy a nyugdíjas tartja el; kenység vagy azzal egyenértékű helyzet, amelyet

34 5

j) „lakóhely”: a személy szokásos tartózkodási helye; k) „tartózkodási hely”: a személy ideiglenes tartózkodási helye; l) „jogszabályok”: az egyes tagállamok tekinte tében a 3. cikk (1) bekezdése alá tartozó szociális biztonsági ágazatokhoz kapcsolódó törvények, rendeletek és egyéb kötelező rendelkezések, vala mint minden egyéb végrehajtási intézkedés. Ez a kifejezés kizárólag azokat a szerződéses rendelkezéseket foglalja magában, amelyek az előző albekezdésben említett törvényekből és rendeletekből eredő biztosítási kötelezettség vég rehajtását szolgálják, vagy amelyek hatósági ha tározat tárgyát képezték, amely határozat azokat kötelezővé tette, vagy alkalmazási körüket kiter jesztette, feltéve, hogy az érintett tagállam erre vo natkozó nyilatkozatot tett, és értesítette az Európai Parlament elnökét és az Európai Unió Tanácsának elnökét. Az ilyen nyilatkozatot az Európai Unió Hi vatalos Lapjában közzé kell tenni; m) „hatáskörrel rendelkező hatóság”: az egyes tagállamok vonatkozásában a kérdéses állam te rületének egészén vagy annak egy részén a szoci ális biztonsági rendszerért felelős miniszter, m i niszterek vagy velük egyenértékű egyéb hatóság; n) „igazgatási bizottság”:a 71. cikkben említett bizottság; o) „végrehajtási rendelet”: a 89. cikkben emlí tettrendelet; p) „intézmény”: az egyes tagállamok tekinteté ben a jogszabályok összességének vagy részének alkalmazásáért felelős testület vagy hatóság; q) „illetékes intézmény”: i. az az intézmény, amelynél az ellátás igény lésének időpontjában az érintett biztosítással ren delkezik, vagy ii. az az intézmény, amelynél az érintett sze mély ellátásra jogosultságot szerzett, vagy jogo sultságot szerezne, ha annak a tagállamnak a területén, ahol az intézmény található, saját maga vagy egy vagy több családtagja lakóhellyel rendel kezne, vagy iii. az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény, vagy iv. a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott ellátások vonatkozásában a munkáltató köte lezettségeivel kapcsolatos rendszer esetében a munkáltató vagy az érintett biztosító, vagy azok hiányában az érintett tagállam hatáskörrel rendel kező hatósága által kijelölt testület vagy hatóság; r) „lakóhely szerinti intézmény” és „tartózko dási hely szerinti intézmény”: az az intézmény, amely jogosult az általa alkalmazott jogszabá lyok szerint ellátást nyújtani azon a helyen, ahol az érintett személy lakóhellyel rendelkezik, vagy ahol tartózkodik, illetve ilyen intézmény hiányá ban a kérdéses tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény; s) „illetékes tagállam”: az a tagállam, amely HVG |T B -K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

346

! UNIOS K O O RD INÁ LÁSI RENDELET

ben az illetékes intézmény található; t) „biztosítási idő”: az a járulékfizetési idő szak, szolgálati idő vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszak, amelyet azok a jogszabályok, amelyek szerint az adott időszakot megszerezték vagy az megszerzettnek tekintendő, biztosítási időként határoznak meg vagy ismernek el, valamint más hasonló időszak, amelyet az em lített jogszabályok a biztosítási idővel egyenérté kűnek tekintenek; u) „foglalkoztatásban töltött időszak” és „önál ló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszak”: az az időszak, amelyet azok a jogszabályok, ame lyek szerint az adott időt megszerezték, szolgálati időként vagy önálló vállalkozóként folytatott te vékenységi időszakként határoznak meg vagy is mernek el, valamint más hasonló időszak, amelyet az említett jogszabályok a szolgálati idővel vagy az önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszakkal egyenértékűnek tekintenek; v) „tartózkodási idő”: az az időszak, amelyet azok a jogszabályok, amelyek szerint az adott idő szakot megszerezték vagy az megszerzettnek te kintendő, ilyen időszakként határoznak meg vagy ismernek el; va. „természetbeni ellátások”: i. a III. cím 1. fejezetének alkalmazásában (be tegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági el látások) valamely tagállam jogszabályai alapján előírt természetbeni ellátások, amelyek célja az orvosi ellátás és az ezen ellátáshoz kapcsolódó ter mékek és szolgáltatások biztosítása, rendelkezésre bocsátása, közvetlen kifizetése vagy költségeinek visszatérítése. Idetartoznak a tartós ápolást bizto sító ellátások is; ii. a III. cím 2. fejezetének alkalmazásában (munkahelyi balesetek és foglalkozási megbete gedések) a természetbeni ellátások magukban foglalnak a fenti i. pontban meghatározott és a tagállamok munkahelyi balesettel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos rendszereiben meghatározott munkahelyi balesetekkel és foglal kozási megbetegedésekkel kapcsolatos valamenynyi természetbeni juttatást; w) „nyugdíj”: nemcsak a nyugdíjakat foglalja magában, de azokat az átalányösszegű ellátáso kat is, amelyek azokat helyettesíthetik, valamint a járulékok visszatérítésének formájában történt kifizetéseket, illetve a III. cím rendelkezéseire is figyelemmel az értékállóságot biztosító növekmé nyeket vagy kiegészítő támogatásokat; x) „előnyugdíj”: a munkanélküli-ellátás vagy korengedményes öregségi ellátás kivételével minden, egy meghatározott életkortól az olyan munkavállalók részére járó pénzbeli ellátás, akik csökkentették, megszüntették vagy felfüggesz tették jövedelemszerző tevékenységüket, addig az életkorig, amelyben jogosulttá válnak az öreg ségi nyugdíjra vagy korengedményes nyugdíjra, amely nyugellátásnak a folyósítása nem függ attól, H V G | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - RE

hogy az érintett személy az illetékes állam fog lalkoztatási szolgálatának rendelkezésére áll-e; „korengedményes öregségi ellátás”: a mindenkori nyugdíj-jogosultsági életkor elérését megelőzően nyújtott ellátás, amelynek folyósítását vagy foly tatják az említett életkor elérésével, vagy annak helyébe egy másik öregségi ellátás lép; y) „haláleseti juttatás”: egyszeri kifizetés halál esetén a w) pontban említett pénzbeli ellátások kivételével; z) „családi ellátás”: minden olyan természetbe ni vagy pénzbeli ellátás, amelynek célja a családi kiadások fedezése, az I. mellékletben említett tar tásdíj megelőlegezése cs különleges szülési jutta tások és örökbefogadási támogatások kivételével. 2. cikk A rendelet személyi hatálya (1) Ezt a rendéletet a tagállamok állampolgára ira, egy tagállamban lakóhellyel rendelkező hon talanokra és menekültekre - akik egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak -, valamint ezek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira kell alkalmazni. (2) Ezt a rendeletet ugyancsak alkalmazni kell azoknak a személyeknek a túlélő hozzátartozóira, akik egy vagy több tagállam jogszabályainak a ha tálya alá tartoztak, függetlenül az ilyen személyek állampolgárságától, ha túlélő hozzátartozóik egy tagállam állampolgárai vagy a tagállamok egyi kében tartózkodó hontalanok vagy menekültek. 3. cikk A rendelet alkalmazási köre (1) Ezt a rendeletet a következő szociális biz tonsági ágakra vonatkozó valamennyi jogszabály ra kell alkalmazni: a) betegségi ellátások; b) anyasági és azzal egyenértékű apasági el látások; c) rokkantsági ellátások; d) öregségi ellátások; e) túlélő hozzátartozói ellátások; f) munkahelyi balesetekkel és foglalkoztatási megbetegedésekkel kapcsolatos ellátások; g) haláleseti juttatások; h) munkanélküli-ellátások; i) előnyugdíjak; j) családi ellátások. (2) A XI. melléklet eltérő rendelkezései hiányá ban, ezt a rendeletet az általános és különleges, járulékalapú vagy nem járulékalapú szociális biztonsági rendszerekre, valamint a munkáltató vagy hajótulajdonos kötelezettségeihez kapcsoló dó rendszerekre kell alkalmazni. (3) Ezt a rendeletet ugyancsak alkalmazni kell a 70. cikk alá tartozó különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokra. (4) E rendelet III. címének rendelkezései azon ban nem befolyásolják a tagállamoknak a hajótu

lajdonosok kötelezettségeire vonatkozó jogszabá lyi rendelkezéseit. (5) Ez a rendelet nem alkalmazandó: a) a szociális és egészségügyi támogatásokra; vagy b) az olyan ellátásokra, amelyek esetében a tagállam a személyi kárért kártérítési felelősséget vállal, és előírja - például a háború és egyéb kato nai cselekmények vagy ezek következményeinek áldozatai, bűncselekmények, merénylet vagy ter rorcselekmények áldozatai, tagállami tisztviselők által feladatuk ellátása során okozott károk elszen vedői, vagy politikai vagy vallási okokból, vagy származásuk miatt hátrányt szenvedő személyek részére - kártérítés nyújtását. 4. cikk Egyenlő bánásmód E rendelet eltérő rendelkezései hiányában az e rendelet hatálya alá tartozó személyeket bármely tagállam jogszabályai szerint ugyanolyan jogok il letik meg, és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott tagállam állampolgárait. 5. cikk í* Az ellátásokkal, jövedelmekkel, tényállásokkal és eseményekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód E rendelet eltérő rendelkezései hiányában és a megállapított különös végrehajtási rendelkezések fényében a következőket kell alkalmazni: a) ha az illetékes tagállam jogszabályai szerint a szociális biztonsági ellátások és egyéb jövedel mek kézhezvétele meghatározott jogkövetkezmé nyekkel jár, az ilyen jogszabályok vonatkozó ren delkezéseit ugyancsak alkalmazni kell az olyan egyenértékű ellátások kézhezvételére, amelyeket egy másik tagállam jogszabályai alapján szerez nek, illetve egy másik tagállamban szerzett jöve delemre; b) ha az illetékes tagállam jogszabályai szerint a jogkövetkezmények meghatározott tényállás vagy események bekövetkezésének tulajdonítha tók, az említett tagállamnak a hasonló tényállá sok vagy események bármely tagállamban történő bekövetkezését oly módon kell figyelembe vennie, mintha azok a saját területén következtek volna be. 6. cikk Időszakok összesítése E rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában egy tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai: - az ellátásokra való jogosultság megszerzését, fenntartását, időtartamát vagy feléledését, - a jogszabályok alkalmazását, vagy - a kötelező, szabadon választható folytatólagos vagy önkéntes biztosításhoz való hozzáférést vagy azok alóli mentességet a biztosítási, szolgálati, ön álló vállalkozóként folytatott tevékenységi vagy

U N I Ó S K O O R D I N Á L Á S I R E N D E L E T | 347

tartózkodási idő megszerzésétől teszik függővé, a szükséges mértékben oly módon veszi figyelembe a más tagállam jogszabályai szerint szerzett bizto sítási, szolgálati, önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi vagy tartózkodási időket, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna meg. 7. cikk Mentesség a lakóhelyre vonatkozó szabályok alól E rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában az egy vagy több tagállam jogszabályai vagy e rendelet értelmében fizetendő pénzbeli ellátások nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem füg geszthetők fel, nem vonhatók vissza vagy foglal hatók le azzal az indoklással, hogy a jogosult vagy családtagjai nem az ellátások nyújtásáért felelős intézmény helye szerinti tagállamban rendelkez nek lakóhellyel.

(2) Ezeket az értesítéseket évente kell benyúj a személy, akit egy tagállam lobogója alatt köz lekedő hajó fedélzetén alkalmaznak, és aki az e tani az Európai Közösségek Bizottságához, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. munkáért járó javadalmazást olyan vállalkozástól vagy személytől kapja, amelynek vagy akinek a 10. cikk székhelye vagy lakóhelye más tagállamban talál Az ellátások halmozódásának ható, az utóbbi tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha e tagállamban rendelkezik lakó megakadályozása E rendelet nem adhat és nem tarthat fenn hellyel. Az említett jogszabályok alkalmazásában a javadalmazást fizető vállalkozás vagy személy ugyanazon kötelező biztosítási idő tekintetében munkáltatónak tekintendő. több, azonos jellegű ellátáshoz való jogosultságot.

II. CÍM AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA

11. cikk Általános szabályok (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó személyek re csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandó ak. E jogszabályokat e cím renáelkezései szerint 8. cikk kell meghatározni. Kapcsolat e rendelet és egyéb koordinációs (2) E cím alkalmazásában a munkavállalói jogi eszközök között vagy önálló vállalkozói tevékenységük miatt vagy következtében pénzbeli ellátásokban részesülő (1) E rendelet az alkalmazási körébe tartozó, a tagállamok között alkalmazandó valamennyi személyeket úgy kell tekinteni, mint akik folytat ják az említett tevékenységet. Ez nem vonatkozik szociális biztonsági egyezmény helyébe lép. A a rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozói tagállamok által e rendelet alkalmazását meg előzően megkötött szociális biztonsági egyez nyugdíjakra, illetve munkahelyi balesetek vagy mények egyes rendelkezéseit azonban továbbra foglalkozási me^etegedések miatt nyújtott nyug is alkalmazni kell, ha azok a kedvezményezettek díjakra vagy határozatlan időtartamú kezelést fe számára kedvezőbbek, vagy ha azok meghatáro dező pénzbeli betegségi ellátásokra. (3) A 12-16. cikkre is figyelemmel: zott történelmi körülményekből következnek, és hatályuk időben korlátozott. E rendelkezések al a) a munkavállalóként vagy önálló vállalko zóként egy tagállamban tevékenységet folytató kalmazhatóságának fenntartása érdekében azok személyek az adott tagállam jogszabályainak a a II. melléklet részét képezik. Meg kell határozni, ha objektív okokból e rendelkezések némelyikét hatálya alá tartoznak; nem lehet kiterjeszteni az e rendelet hatálya alá b) a köztisztviselők azon tagállam jogszabá tartozó személyekre. lyainak hatálya alá tartoznak, amely tagállam (2) Két vagy több tagállam szükség esetén jogszabályainak hatálya alá az őket alkalmazó e rendelet elvei alapján és annak szellemében közigazgatási szerv tartozik; egyezményeket köthet egymással. c) a 65. cikk értelmében a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alapján munkanélküli-el9. cikk látásban részesülő személyek az adott tagállam A tagállamok nyilatkozatai e rendelet jogszabályainak a hatálya alá tartoznak; alkalmazási köréről d) egy tagállam fegyveres erőibe szolgálatra (1) A tagállamok írásban értesítik az Európai vagy polgári szolgálatra behívott vagy újból behí Közösségek Bizottságát az 1. cikk (1) bekezdésé vott személyek e tagállam jogszabályainak hatálya ben említett nyilatkozatokról, a 3. cikkben em alá tartoznak; lített jogszabályokról és rendszerekről, a 8. cikk e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó bár (2) bekezdésében említettek szerint megkötött mely személyre a lakóhely szerinti tagállam jog egyezményekről és az 58. cikkben említett m i szabályai vonatkoznak, e rendelet egyéb olyan nimumellátásokról, valamint az utólag végzett rendelkezéseinek sérelme nélkül, amelyek szerint jelentős módosításokról. A z ilyen értesítéseknek az ilyen személyeknek egy vagy több tagállam jog tartalmazniuk kell a szóban forgó jogszabályok és szabályai alapján ellátásokat biztosítanak. rendszerek hatálybalépésének időpontját, illetve (4) E cím alkalmazásában a munkavállaló vagy önálló vállalkozó által szokásosan egy tagál az 1. cikk (1) bekezdésében előírt nyilatkozatok esetében azt az időpontot, amelytől kezdve e ren lam lobogója alatt közlekedő tengeri hajó fedélze tén végzett tevékenység az említett tagállamban deletet kell alkalmazni a tagállamok nyilatkozata végzett tevékenységnek minősül. Ugyanakkor az iban meghatározott rendszerekre.

12. cikk Különös szabályok (1) Az a személy, aki a tagállamok egyikében munkavállalóként végzi tevékenységét olyan munkáltató alkalmazásában, aki tevékenységeit szokásosan abban a tagállamban végzi, és akit az említett munkáltató egy másik tagállamba küld, hogy a munkáltató nevében ott munkát végezzen, továbbra is az előbb említett tagállam jogszabálya inak a hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az ilyen munkavégzés várható időtartama nem haladja meg a huszonnégy hónapot, és a szóban forgó sze mély kiküldetése nem egy másik személy leváltása céljából történik. (2) A tagállamok egyikében szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő olyan személy, aki hasonló tevékenység végzése céljából egy másik tagállamba távozik, továbbra is az első tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az ilyen tevékenység várható időtartama nem haladja meg a huszonnégy hónapot. 13. cikk Tevékenység végzése két vagy több tagállamban (1) A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a követ kezők hatálya alá tartozik: a) a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai, ha a személy a tevékenységének jelentős részét abban a tagállamban végzi, vagy ha a személyt olyan különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamok ban található, vagy b) annak a tagállamnak a jogszabályai, amely ben a személyt alkalmazó vállalkozás vagy mun káltató bejegyzett székhelye vagy lakóhelye talál ható, ha a személy a tevékenység jelentős részét nem a lakóhelye szerinti tagállamban végzi. (2) A két vagy több tagállamban szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő személy a következők hatálya alá tartozik: aj a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai, ha tevékenységének jelentős részét abban a tagállam ban végzi; vagy b) annak a tagállamnak a jogszabályai, amely ben a személy tevékenységeinek központi érde keltsége található, ha nem azon tagállamoknak HVG 1 T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

348

UNIÓS K O O R DINÁ LÁSI RENDELET

az egyikében rendelkezik lakóhellyel, amelyben a tevékenység jelentős részét végzi. (3) A z a személy, aki különböző tagállamok ban szokásosan munkavállalóként és önálló vál lalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi, illetve ha az ilyen tevékenységet két vagy több tagállamban végzi, akkor az (1} bekezdésnek megfelelően meg határozott jogszabályok hatálya alá tartozik. (4) A z a személy, akit a tagállamok egyike köztisztviselőként alkalmaz, és aki egy vagy több másik tagállamban munkavállalóként és/vagy önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelynek hatálya alá az őt alkalmazó közigazga tási szerv tartozik. (5) A z e rendelkezésekkel összhangban meg határozott jogszabályok alkalm azásában az (l)-(4) bekezdésben említett személyeket úgy kell tekinteni, mintha valamennyi tevékenységüket munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végeznék, és összes jövedelmüket az érintett tag államban kapnák. 14. cikk Önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítás (1) A 11-13. cikk nem alkalmazható az ön kéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosításra, kivéve - a 3. cikk (1) bekezdésében említett ágazatok valamelyikének tekintetében -, ha egy tagállamban kizárólag önkéntes biztosítási rendszer működik. (2) Ha egy tagállam jogszabályai alapján az érintett személy annak a tagállamnak a kötele ző biztosítása alá tartozik, az ilyen személy egy másik tagállamban nem tartozhat önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítás hatálya alá. Minden más esetben, ahol egy adott ágazatban több önkéntes vagy szabadon választ ható folytatólagos biztosítási rendszer közül lehet választani, az érintett személy csak a választása szerinti rendszerhez csatlakozik. (3) A rokkantsági, öregségi és túlélő hozzá tartozói ellátások tekintetében azonban az érin tett személy csatlakozhat egy tagállam önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosí tási rendszeréhez, még ha kötelező jelleggel egy másik tagállam jogszabályainak a hatálya alá is tartozik, feltéve, hogy az előmenetele során va lamikor munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység miatt vagy annak következtében az első tagállam jogszabályainak a hatálya alá tarto zott, és ha az ilyen halmozódást az első tagállam jogszabályai kifejezetten vagy hallgatólagosan lehetővé teszik. (4) Ha az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási rendszerbe történő be lépést valamely tagállam jogszabályai ahhoz a HVG |T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -R E

feltételhez kötik, hogy az adott tagállamban lakó hellyel kell rendelkezni, illetve munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként előzőleg tevékenységet kellett folytatni, az 5. cikk b) pontja csak azokra a személyekre vonatkozik, akik egy korábbi idő szakban munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység alapján e tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoztak. 15. cikk Az Európai Közösségek segédszemélyzete A z Európai Közösségek szerződéses személyze tének tagjai választhatnak, hogy azon tagállamnak, amely területén őket alkalmazzák, vagy a legutolsó olyan tagállamnak, amely jogszabályainak hatálya alá tartoztak, illetve az állampolgárságuk szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozzanake, a családi támogatásra vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyek biztosítása az e személyzetre alkalmazandó rendszer szerint történik. Ez a csak egy alkalommal igénybe vehető választási jogosult ság a munkába állás napjától hatályos. 16. cikk Kivételek a 11-15. cikk alól (1) Két vagy több tagállam, e tagállamok hatás körrel rendelkező hatóságai, vagy az ilyen hatósá gok által kijelölt testületek közös megállapodással meghatározott személyek vagy személyek cso portjai érdftkében rendelkezhetnek a 11-15. cikk alóli kivételekről. (2) A z a személy, aki egy vagy több tagállam jogszabályai alapján kap nyugdíjat vagy nyugdí jakat, és egy másik tagállamban rendelkezik lakó hellyel, saját kérésére mentesíthető az utóbbi állam jogszabályainak alkalmazása alól, ha az ilyen sze mélyre a jogszabályok munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység miatt nem vonatkoznak.

III. CÍM AZ ELLÁTÁSOK EGYES CSOPORTJAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET BETEGSÉGI, ANYASÁGI ÉS AZZAL EGYENÉRTÉKŰ APASÁGI ELLÁTÁSOK 1. szakasz Biztosított személyek és családtagjaik, a nyugdíjasok és családtagjaik kivételével 17. cikk Az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban fennálló lakóhely A z a biztosított személy vagy családtagjai, aki az illetékes tagállamon kívüli tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, a lakóhely szerinti tag államban részesülnek természetbeni ellátásban,

amelyet az illetékes intézmény nevében a lakóhely szerinti tagállam intézménye nyújt az általa alkal mazott jogszabályoknak megfelelően, mintha a személy ott lenne biztosított. 18. cikk Tartózkodás az illetékes tagállamban, ha a lakóhely egy másik tagállamban található - A határ menti munkavállalók családtagjaira vonatkozó különleges szabályok (1) A (2} bekezdés eltérő rendelkezéseinek hiányában a 17. cikkben említett biztosított sze mély és családtagjai a természetbeni ellátásokra az illetékes tagállamban való tartózkodásuk alatt is jogosultak. A természetbeni ellátásokat az ille tékes intézmény nyújtja saját költségén, az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezéseinek meg felelően, mintha az érintett személyek annak a tag államnak a területén rendelkeznének lakóhellyel. (2) A határ menti munkavállaló családtagjai természetbeni ellátásra„jogosultak az illetékes tagállamban töltött tartózkodásuk alatt. Ha azonban az illetékes tagállam szerepel a III. mellékletben, a határ menti munkavállaló azon családtagjai/'akik ugyanazon tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, mint a határ menti mun kavállaló, az illetékes tagállamban csak a 19. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek szerint jogosultak természetbeni ellátásra. 19. cikk Tartózkodás az illetékes tagállam területén kívül (1] A (2) bekezdés eltérő rendelkezései hiányá ban az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban tartózkodó biztosított személy és családtagjai jogosultak a tartózkodásuk alatt orvosi okokból szükségessé váló természetbeni ellátásokra, fi gyelembe véve az ellátások jellegét és a tartózko dás várható időtartamát. Ezeket az ellátásokat az illetékes intézmény nevében a tartózkodási hely szerinti intézmény nyújtja, az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint, mintha az érintett személyek az említett jogszabályok szerint lennének biztosítva. (2) Az igazgatási bizottság meghatározza azon természetbeni ellátások jegyzékét, amelyekhez gyakorlati okokból az érintett személy és az el látást nyújtó intézmény előzetes megállapodása szükséges, azért, hogy egy másik tagállamban való tartózkodás során azokat biztosítani lehessen. 20. cikk Utazás természetbeni ellátás igénybevétele céljából - Engedély megfelelő kezelés igénybevételére a lakóhely szerinti tagállamon kívül (1) E rendelet eltérő rendelkezései hiányában annak a biztosított személynek, aki egy másik tag

1 U N I Ó S K O O R D I N Á L Á S I R E N D E L E T | 349

államba utazik azzal a céllal, hogy a tartózkodás időtartama alatt természetbeni ellátást vegyen igénybe, engedélyt kell kérnie az illetékes intéz ménytől. (2) A z a biztosított személy, akit az illetékes intézmény feljogosít arra, hogy az állapotának megfelelő kezelés igénybevétele céljából egy másik tagállamba utazzon, az illetékes intézmény nevé ben a tartózkodási hely szerinti tagállam intézmé nye által az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően nyújtott természetbeni ellátásban részesül, mintha az említett jogszabályok szerint lenne biztosított. Az engedélyt akkor adják meg, ha a szóban forgó kezelés szerepel az érintett sze mély lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai által előírt ellátások között, és ha az ilyen kezelést az orvosilag indokolt határidőn belül nem tudják biz tosítani, figyelembe véve a személy aktuális egész ségi állapotát és betegségének várható lefolyását. (3) Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni a biztosított személy családtagjaira. (4) Ha a biztosított személy családtagjai nem abban a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, ahol a biztosított személy lakóhelye található, és ez a tagállam rögzített összegek alapján történő visszatérítést választott, a (2) bekezdésben em lített természetbeni ellátások költségeit a család tagok lakóhelye szerinti intézmény viseli. Ebben az esetben, az (1) bekezdés alkalmazásában, a családtagok lakóhelye szerinti intézményt kell az illetékes intézménynek tekinteni. 21. cikk Pénzbeli ellátások (1) A z illetékes tagállamtól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy tartózkodó biztosított személy és családtagjai pénzbeli ellátásokra jogo sultak, amelyeket az illetékes intézmény nyújt az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően. Az illetékes intézmény és a lakóhely vagy tartóz kodási hely szerinti intézmény megállapodása alapján azonban az ilyen ellátásokat nyújthatja a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intéz mény az illetékes intézmény költségére, az illeté kes tagállam jogszabályainak megfelelően. (2) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai előírják, hogy a pénzbeli ellátásokat az átlagjövedelem vagy az átlagos já rulékalap alapján kell kiszámítani, az átlagos jö vedelmet vagy átlagos járulékalapot kizárólag az említett jogszabályok szerint szerzett időszakban igazoltan kifizetett jövedelem vagy alkalmazott járulékalapok alapján határozza meg. (3) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai előírják, hogy a pénzbeli ellátásokat a szokásos jövedelem alapján kell k i számítani, kizárólag a szokásos jövedelmet, vagy adott esetben az említett jogszabályok szerint szer zett időszaknak megfelelő szokásos jövedelem át lagát veszi figyelembe.

(4) A (2) és (3) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni azokra az esetekre, amikor az illeté kes intézmény által alkalmazott jogszabályok egy meghatározott referencia-időszakot állapítanak meg, amely a szóban forgó esetben részben vagy egészben megfelel az érintett személy által egy vagy több másik tagállam jogszabályai alapján szerzett időszakoknak. 22. cikk Nyugdíjigénylők (1) Az a biztosított személy, akinek a nyugdíj igénylésekor vagy annak elbírálása során megszű nik a legutóbb illetékes tagállam jogszabályai sze rinti természetbeni ellátásokra való jogosultsága, változatlanul jogosult marad a természetbeni ellá tásokra a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai alapján, feltéve, hogy a nyugdíjigénylő megfelel-a (2) bekezdésben említett tagállam jogszabályai szerinti biztosítási feltételeknek. A lakóhely sze rinti tagállamban a természetbeni ellátásokhoz való jogosultság a nyugdíjigénylő családtagjaira is vonatkozik. (2) A természetbeni ellátások költségeit annak a tagállamnak az intézménye viseli, amely a 23-25. cikk értelmében illetékessé válna a nyugdíj oda ítélése esetén. 2. szakasz Nyugdíjasok é^családtagjaik 23. cikk Természetbeni ellátásokra való jogosultság a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai szerint A z a személy, aki két vagy több tagállam jogszabályai szerint részesül nyugdíjban vagy nyugdíjakban, amelyek közül az egyik a lakóhely szerinti tagállam, és aki az említett tagállam jog szabályai alapján természetbeni ellátásokra jogo sult, az ilyen természetbeni ellátásokat a család tagjaival együtt a lakóhely szerinti intézménytől és annak költségére kapja, mintha olyan nyugdíjas volna, akinek a nyugdíja kizárólag az említett tag állam jogszabályai szerint lenne fizetendő. 24. cikk Természetbeni ellátásokra való jogosultság hiánya a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai szerint (1) Az a személy, aki egy vagy több tagállam jogszabályai szerint részesül nyugdíjban vagy nyugdíjakban, és aki a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai alapján nem jogosult természetbeni ellátásokra, ennek ellenére részesül ezekben az el látásokban a családtagjaival együtt, amennyiben azokra jogosult lenne a nyugdíjai tekintetében il letékes tagállam vagy az illetékes tagállamok leg alább egyikének jogszabályai szerint, ha abban a tagállamban rendelkezne lakóhellyel. A termé

szetbeni ellátásokat a lakóhely szerinti intézmény nyújtja a (2) bekezdésben említett intézmény költségére, mintha az érintett személy annak a tagállamnak a jogszabályai alapján lenne jogosult nyugdíjra és természetbeni ellátásokra. (2) A z (1) bekezdés alá tartozó esetekben a természetbeni ellátások költségeit a következő szabályok szerint meghatározott intézmény viseli: a) ha a nyugdíjas egyetlen tagállam jogszabá lyai szerint jogosult természetbeni ellátásokra, a költségeket annak a tagállamnak az illetékes in tézménye viseli; b) ha a nyugdíjas két vagy több tagállam jog szabályai szerint jogosult a természetbeni ellá tásokra, azok költségét annak a tagállamnak az illetékes intézménye viseli, amely tagállam jog szabályainak a hatálya alá a személy a legtovább tartozott; ha ennek a szabálynak az alkalmazása következtében több intézmény válik felelőssé az ellátások költségeinek viseléséért, a költségeket az az intézmény viseli, amely a nyugdíjasra legutoljá ra vonatkozó jogszabályokat alkalmazza. 25. cikk A lakóhely szerinti tagállamtól eltérő egy vagy több tagállam/jogszabályai szerinti nyugdíjak, ha a természetbeni ellátásokra való jogosultság a lakóhely szerinti tagállamban áll fenn Ha az egy vagy több tagállam jogszabályai alap ján nyugdíjban vagy nyugdíjakban részesülő sze mély olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel, amelynek jogszabályai szerint a természetbeni ellátásokhoz való jogosultság nem függ biztosítá si, illetve munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységre vonatkozó feltételektől, és attól a tagállamtól nyugdíjban nem részesül, az érintett személy és családtagjai részére nyújtott természet beni ellátások költségét a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően megállapított nyugdíjak tekintetében illetékes tagállamok egyikének intézménye viseli, addig a mértékig, amennyire a nyugdíjas és család tagjai jogosultak lennének az ilyen ellátásokra, ha abban a tagállamban rendelkeznének lakóhellyel. 26. cikk A családtagok lakóhelye a nyugdíjas lakóhelyétől eltérő tagállamban Az egy vagy több tagállam jogszabályai alapján nyugdíjban vagy nyugdíjakban részesülő személy családtagjai, akik a nyugdíjas lakóhelyétől eltérő tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, jogosultak természetbeni ellátásokra a lakóhelyük szerinti in tézménytől az intézmény által alkalmazott jogsza bályok rendelkezéseinek megfelelően, amennyi ben a nyugdíjas egy tagállam jogszabályai alapján természetbeni ellátásokra jogosult. A költségeket a nyugdíjasnak a lakóhelye szerinti tagállamban nyújtott természetbeni ellátások költségeiért fele lős illetékes intézmény viseli. HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

35 0

UNIÓS KOO R DINÁLÁSI RENDELET

27. cikk A nyugdíjasnak vagy családtagjainak tartózkodása a lakóhelyüktől eltérő tagállamban - Tartózkodás az illetékes tagállamban - Engedély megfelelő kezelés igénybevételére a lakóhely szerinti tagállamon kívül (1) A 19. cikket értelemszerűen kell alkalmaz ni az egy vagy több tagállam jogszabályai alapján nyugdíjban vagy nyugdíjakban részesülő, és a nyugdíj(ak)at nyújtó egyik tagállam jogszabályai alapján természetbeni ellátásra jogosult személyre vagy családtagjaira, akik a lakóhelyük szerinti tag államtól eltérő tagállamban tartózkodnak. (2) A 18. cikk (1] bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott személyekre, ha azok abban a tagállamban tartóz kodnak, amelyben a nyugdíjasnak a lakóhelye sze rinti tagállamban nyújtott természetbeni ellátások költségeiért felelős illetékes intézmény található, és az említett tagállam ezt a megoldást választotta, valamint szerepel a IV. mellékletben. (3) A 20. cikket értelemszerűen kell alkalmazni az olyan nyugdíjasra és/vagy családtagjaira, akik a lakóhelyüktől eltérő tagállamban tartózkodnak, az állapotuknak megfelelő kezelés igénybevétele céljából. (4) A z (5) bekezdés eltérő rendelkezései hiá nyában az (l)-(3) bekezdésben említett természet beni ellátások költségeit a nyugdíjasnak a lakóhe lye szerinti tagállamban nyújtott természetbeni ellátások költségeiért felelős illetékes intézmény viseli. (5) A (3) bekezdésben említett természetbeni ellátások költségét a nyugdíjas vagy családtagjai lakóhelye szerinti intézmény viseli, ha ezek a személyek olyan tagállamban rendelkeznek lakó hellyel, amely rögzített összegek alapján történő visszatérítést választott. Ezekben az esetekben a (3) bekezdés alkalmazásában a nyugdíjas vagy családtagjai lakóhelye szerinti intézményt kell az illetékes intézménynek tekinteni. 28. cikk Nyugdíjba vonuló határ menti munkavállalókra vonatkozó különleges szabályok (1) A z öregségi vagy rokkantsági nyugdíjba vonuló határ menti munkavállaló betegség esetén továbbra is jogosult természetbeni ellátásokra ab ban a tagállamban, ahol munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként legutóbb tevékenységét vé gezte, amennyiben ez egy olyan kezelés folytatása, amely abban a tagállamban kezdődött. A „kezelés folytatása” a betegség kivizsgálásának, diagnosz tizálásának és kezelésének folytatását jelenti an nak teljes időtartama alatt. A z első albekezdést értelemszerűen alkalmaz ni kell a korábbi határ menti munkavállaló család tagjaira is, kivéve, ha a tagállam, amelyben a határ HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

menti munkavállaló a tevékenységét utoljára foly tatta, szerepel a III. mellékletben. (2) A z a nyugdíjas, aki az öregségi vagy rok kantsági nyugdíj esedékességének időpontját meg előző öt évben legalább két éven keresztül határ menti munkavállalóként végzett munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet, jogosult természetbeni ellátásokra abban a tagállamban, amelyben az ilyen tevékenységet határ menti munkavállalóként végezte, ha ez a tagállam és a nyugdíjasnak a lakóhelye szerinti tagállamban nyújtott természetbeni ellátások költségeiért fele lős illetékes intézmény tagállama ezt választotta, és mindkét tagállam szerepel az V. mellékletben. (3) A (2) bekezdést értelemszerűen kell alkal mazni a korábbi határ menti munkavállaló csa ládtagjaira vagy túlélő hozzátartozóira, ha a (2) bekezdésben említett időszakokban a 18. cikk (2) bekezdése szerint jogosultak voltak természetbeni ellátásokra, akkor is, ha a határ menti munkavál laló a nyugdíj esedékességét megelőzően elhalá lozott, feltéve, hogy a halálát megelőző öt évben legalább két évig határ menti munkavállalóként végzett munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet. (4) A (2) és (3) bekezdést addig kell alkalmazni, amíg az érintett személy munkavállalói vagy ön álló vállalkozói tevékenysége alapján egy tagállam jogszabályainak a hatálya alá nem kerül. (5) A za(1)-(3) bekezdésben említett természet beni ellátások költségét a nyugdíjasnak, illetve túlélő hozzátartozóinak a lakóhelyük szerinti tagállamokban nyújtott természetbeni ellátások költségeiért felelős illetékes intézmény viseli. 29. cikk Pénzbeli ellátások nyugdíjasok részére (1) A z egy vagy több tagállam jogszabályai alapján nyugdíjban vagy nyugdíjakban részesülő személy részére annak a tagállamnak az illetékes intézménye nyújt pénzbeli ellátást, amelyben a nyugdíjasnak a lakóhelye szerinti tagállamban nyújtott természetbeni ellátások költségeiért fe lelős illetékes intézmény található. A 21. cikket értelemszerűen kell alkalmazni. (2) A z (1) bekezdést a nyugdíjas családtagjaira is alkalmazni kell. 30. cikk Nyugdíjasok által fizetendő járulékok (1) Egy tagállam azon intézménye, amely az általa alkalmazott jogszabályok szerint felelős a betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások fedezeteként fizetendő járulékok levo násáért, abban a mértékben követelheti és szed heti be az általa alkalmazott jogszabályok szerint számított levonásokat, amennyire az említett tag állam egy intézményének az ellátások költségét viselnie kell a 23-26. cikk alapján. (2) Ha a 25. cikkben említett esetekben a beteg

ségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellá tások fedezeteként az érintett nyugdíjas lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai alapján járulékot kell fizetni, vagy hasonló összegeket vonnak le, az ilyen járulékokat nem lehet beszedni azon az ala pon, hogy a nyugdíjas ott rendelkezik lakóhellyel. 3. szakasz Közös rendelkezések 31. cikk Általános rendelkezés A 23-30. cikk rendelkezései nem alkalmazha tók azokra a nyugdíjasokra vagy családtagjaikra, akik egy tagállam jogszabályai szerint munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységük alapján ellátásokra jogosultak. Ilyen esetben az érintett személy e fejezet alkalmazásában a 17-21. cikk hatálya alá tartozik. 32. cikk A természetbeni eljátásokhoz való jog rangsorolása - A lakóhely szerinti tagállamban a családtagok ellátásokhoz való jogosultságára vonatkozó különleges szabály /. (1] Egy tagállam jogszabályain vagy e fejeze ten alapuló, természetbeni ellátásokhoz való ön álló jogosultság előnyt élvez a családtagoknak az ellátásokhoz való származtatott jogosultságával szemben. A természetbeni ellátásokhoz való származ tatott jogosultság azonban előnyt élvez az önálló jogosultságokkal szemben, ha a lakóhely szerinti tagállamban az önálló jogosultság közvetlenül és kizárólag az érintett személynek az abban a tagál lamban található lakóhelyén alapul. (2) Ha a biztosított személy családtagjai olyan tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek jogszabályai szerint a természetbeni ellátásokhoz való jogosultság nem függ biztosítási vagy mun kavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységre vonatkozó feltételektől, a természetbeni ellátáso kat a lakóhelyük szerinti tagállamban található illetékes intézmény költségére nyújtják, ha a biz tosított személy házastársa vagy a gyermekek gon dozásáért felelős személy az említett tagállamban munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként te vékenykedik, vagy az ilyen tagállamtól munkavál lalói vagy önálló vállalkozói tevékenysége alapján nyugdíjat kap. 33. cikk Jelentős természetbeni ellátások (1) Az a biztosított személy vagy családtagja, aki protézisre, jelentős segédeszközre vagy más jelentős természetbeni ellátásra volt jogosult, amit egy tagállam intézménye azt megelőzően ismert el, mielőtt az ilyen személy egy másik tagállam in tézménye által alkalmazott jogszabályok alapján

UNIÓS KO OR DINÁ LÁSI RENDELET

biztosítottá vált, az ilyen ellátásokat az első intéz mény költségére kapja meg, abban az esetben is, ha azokat azt követően ítélik meg, hogy az említett személy a második intézmény által alkalmazott jogszabályok alapján biztosított lett. (2) A z igazgatási bizottság összeállítja az (1) bekezdés körébe tartozó ellátások jegyzékét. 34. cikk Tartós ápolást biztosító ellátások halmozódása (1) Ha egy személy, aki tartós ápolást bizto sító pénzbeli ellátásokban részesül, amelyeket betegségi ellátásként kell kezelni, és ezért azokat a 21. vagy a 29. cikk alapján a pénzbeli ellátások tekintetében illetékes tagállam nyújtja, egyide jűleg és e fejezet szerint jogosult ugyanabból a célból természetbeni ellátásokat igényelni egy másik tagállamban található lakóhelye vagy tar tózkodási helye szerinti intézménytől, és az első tagállamban található intézménynek is meg kell térítenie ezeknek a természetbeni ellátásoknak a költségét a 35. cikk szerint, a 10. cikkben az el látások halmozódásának megelőzéséről szóló általános rendelkezést alkalmazni kell, az alábbi egy megkötéssel: ha az érintett személy igényli és megkapja a természetbeni ellátást, a pénzbeli ellátás összegét csökkenteni kell a természetbeni ellátás azon összegével, amelyet a költségek meg térítésére kötelezett első tagállam intézményétől igényel vagy igényelhet. (2) A z igazgatási bizottság összeállítja az (1) bekezdés körébe tartozó pénzbeli ellátások és ter mészetbeni ellátások jegyzékét. (3) Két vagy több tagállam, illetve azok hatás körrel rendelkező hatóságai megállapodhatnak olyan további vagy kiegészítő intézkedésekről, amelyek az érintett személyek tekintetében nem kedvezőtlenebbek az (1) bekezdésben megállapí tott elveknél. 35. cikk Az intézmények közötti megtérítések (1) A z egyik tagállam intézménye által egy má sik tagállam intézménye nevében e fejezet szerint nyújtott természetbeni ellátások teljes összegét meg kell téríteni. (2) Az (1) bekezdésben említett megtérítéseket a végrehajtási rendeletben megállapított szabá lyoknak megfelelően határozzák meg és hajtják végre, a tényleges kiadások igazolása alapján vagy rögzített összegek alapján az olyan tagállamok esetében, amelyek jogi vagy közigazgatási rend szere nem teszi lehetővé a tényleges kiadásokon alapuló megtérítés alkalmazását. (3) Két vagy több tagállam, illetve azok ha táskörrel rendelkező hatóságai előírhatnak más megtérítési módszereket is, illetve lemondhatnak a joghatóságuk alá tartozó intézmények közötti valamennyi megtérítésről.

2. FEJEZET MUNKAHELYI BALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK ESETÉBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK

36. cikk Természetbeni és pénzbeli ellátásokra való jogosultság (1) E cikk (2) vagy (2a) bekezdése bármely kedvezőbb rendelkezésének sérelme nélkül, a 17. cikket, a 18. cikk (1) bekezdését, a 19. cikk (1) bekezdését és a 20. cikk (1) bekezdését a munka helyi balesetekkel vagy foglalkozási megbetege déssel kapcsolatos ellátásokra is alkalmazni kell. (2) A z a személy, akit munkahelyi baleset ér, vagy foglalkozási megbetegedésben szenved, és aki az illetékes tagállamtól eltérő tagállam ban rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, jogosult a m unkahelyi baleseteket és foglalkozási megbetegedéseket fedező rendszer különleges természetbeni ellátásaira, amelyeket az illetékes intézmény nevében a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően nyújt, mintha a személy az említett jogszabályok sze rint lenne biztosított. (2a) A z illetékes intézmény nem tagadhatja meg a 20. cikk (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását azon munkavállalótól vagy önfoglalkoztatotól, aki m unkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedést szerzett és aki az adott intézménytől ellátásra jogosult, ha az állapotának megfelelő kezelés az érintett személy tartózkodása szerinti tagállam ban az orvosilag indokolt határidőn belül nem biztosítható, figyelembe véve pillanatnyi egész ségi állapotát és betegsége várható lefolyását. (3) A z ebben a fejezetben szereplő ellátások ra a 21. cikket is alkalm azni kell. 37. cikk Szállítási költségek (1) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai előírják a mun kahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedésben szenvedő személy lakóhelyé re vagy kórházba szállítása költségeinek viselé sét, viseli az érintett személy lakóhelye szerinti tagállamban található megfelelő helyre való szállításának költségeit, feltéve, hogy a s zá llí tásra az említett intézmény előzetesen engedélyt adott, az okok kellő figyelembevételével. Határ menti m unkavállaló esetében nincs szükség ilyen engedélyre. (2) A zo n tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai előírják a munka helyi balesetben elhunyt személynek a temetés helyére való elszállítási költségei viselését, az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelő

en viseli az elhunytnak abban a másik tagállam ban található megfelelő helyre való szállításá nak költségeit, amelyben az érintett személy a baleset idején lakóhellyel rendelkezett. 38. cikk Foglalkozási megbetegedés esetén nyújtott ellátások, ha az ilyen megbetegedésben szenvedő személy több tagállam területén volt kitéve ugyanannak a kockázatnak Ha a foglalkozási megbetegedésben szenve dő személy két vagy több tagállam jogszabályai alapján végzett olyan tevékenységet, amelyről jellegéből adódóan feltételezhető, hogy a meg betegedést előidézte, az általa vagy túlélő hoz zátartozói által igényelhető ellátásokat k izáró lag az utolsó olyan állam jogszabályai szerint biztosítják, amelyben a jogosultság feltételei teljesültek. 39. cikk „ Foglalkozási megbetegedés súlyosbodása Ha a foglalkozási megbetegedés, amely m i att az e megbetegedésben szenvedő személy egy tagállam jogszabályai szerint már ellátásban ré szesült vagy részesül, súlyosbodik, a következő szabályokat kell alkalmazni: a) ha az érintett személy - amikor ellátásban részesül - nem végez más tagállam jogszabályai szerint munkavállalóként vagy önálló vállalko zóként olyan tevékenységet, amely a megbete gedést vagy annak súlyosbodását valószínűsít hetően előidézte, az ellátások költségeit az első tagállam illetékes intézménye viseli az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint, a súlyosbodás figyelembevételével; b) ha az érintett személy - amikor ellátás ban részesül - egy másik tagállam jogszabályai szerint végzett ilyen tevékenységet, az ellátások költségeit az első tagállam illetékes intézménye viseli az általa alkalmazott jogszabályok szerint, a súlyosbodás figyelembevétele nélkül. A má sodik tagállam illetékes intézménye az érintett személy számára kiegészítést fizet a megbete gedés súlyosbodását követően nyújtandó ellátás összegének és a súlyosbodás bekövetkezését megelőzően az intézmény által alkalm azott jogszabályok rendelkezései szerint biztosított ellátás összegének különbségével megegyező összegben, ha a kérdéses megbetegedés e tag állam jogszabályainak rendelkezései szerint következett be; c) egy tagállam jogszabályai által a csök kentésekre, felfüggesztésre vagy visszavonásra megállapított szabályok nem alkalmazhatók az olyan személyekkel szemben, akik a b) pontnak megfelelően két tagállam intézményeitől része sülnek ellátásban. HVG I T B - K Ü IÖ N S Z Á M 2012-RE

351

352

UNIOS KO O RD INÁ LÁSI RENDELET

40. cikk Szabályok egyes jogszabályok sajátosságainak figyelembevételére (1) Ha abban a tagállamban, ahol az érintett személy lakóhellyel rendelkezik vagy tartózko dik, nincs munkahelyi balesetekkel vagy foglal kozási megbetegedésekkel szembeni biztosítás, illetve ha van ilyen biztosítás, de nincs olyan in tézmény, amely felelős a természetbeni ellátások nyújtásáért, ezeket az ellátásokat az a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény nyújt ja, amely betegség esetén nyújt természetbeni ellátást. (2) Ha az illetékes tagállamban nincs mun kahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetege dések ellen biztosítás, e fejezet természetbeni ellátásokra vonatkozó rendelkezéseit ennek elle nére alkalmazni kell az olyan személyre, aki be tegség, anyaság vagy azzal egyenértékű apaság esetén az említett tagállam jogszabályai szerint jogosult az ilyen ellátásokra, ha az ilyen személyt munkahelyi baleset éri vagy foglalkozási megbe tegedésben szenved, miközben a lakóhelye vagy tartózkodási helye egy másik tagállamban van. A költségeket az az intézmény viseli, amelyik az illetékes tagállam jogszabályai szerint a termé szetbeni ellátások nyújtása tekintetében illetékes. (3) A munkaképtelenség mértékének, az ellá tásokra való jogosultság vagy azok összegének megállapításakor az 5. cikket kell alkalm azni a tagállamban az illetékes intézményre az olyan munkahelyi balesetek és foglalkozási megbete gedések egyenértékűsége tekintetében, amelyek egy másik tagállam jogszabályai szerint később következtek be, vagy amelyek tényét egy másik tagállam jogszabályai szerint később állapították meg, azzal a feltétellel, hogy: a) nem jár kártérítés az olyan munkahelyi balesetért vagy foglalkozási megbetegedésért, amely az általa alkalmazott jogszabályok alapján korábban következett be, vagy amelynek tényét korábban állapították meg; és b) nem jár kártérítés az olyan munkahelyi bal esetért vagy foglalkozási megbetegedésért, amely később következett be, vagy amelynek tényét ké sőbb állapították meg azon tagállam jogszabályai szerint, amely szerint a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés bekövetkezett, illetve annak tényét megállapították. 41. cikk Az intézmények közötti megtérítések (1) A 35. cikket az e fejezet alá tartozó ellá tásokra is alkalm azni kell, és a megtérítésnek a tényleges költségeken kell alapulnia. (2) Két vagy több tagállam, illetve azok ha táskörrel rendelkező hatóságai előírhatnak más megtérítési módszereket is, illetve lemondhatnak a joghatóságuk alá tartozó intézmények közötti valamennyi megtérítésről.

3. FEJEZET HALÁLESETI JUTTATÁSOK

42. cikk Juttatásra való jogosultság, ha a haláleset az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban következik be, vagy ha a jogosult az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik lakóhellyel (1) Ha a biztosított személy vagy egy család tagja az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban halálozik el, a halálesetet az illetékes állam terüle tén bekövetkezettnek kell tekinteni. (2) A z illetékes intézmény köteles az általa alkalmazott jogszabályok szerint fizetendő halál eseti juttatás biztosítására, akkor is, ha a jogosult az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban rendel kezik lakóhellyel. , (3) Az (1) és (2j bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a halál oka munkahelyi baleset vagy fog lalkozási megbetegedés. 43. cikk Ellátás biztosítása nyugdíjas halála esetén (1) Azon nyugdíjas halála esetén, aki egy tag állam jogszabályai alapján nyugdíjfa volt jogosult, illetve aki két vagy több tagállam jogszabályai alapján nyugdíjakra volt jogosult, ha az említett nyugdíjas a 24. és 25. cikkben előírt természetbeni ellátások költségeiért felelős intézmény tagállamá tól eltérő tagállamban rendelkezett lakóhellyel, az említett intézmény által alkalmazott jogszabályok szerint fizetendő haláleseti juttatást ez az intéz mény biztosítja saját költségén, mintha a nyugdí jas halálakor az intézmény szerinti tagállamban rendelkezett volna lakóhellyel. (2) Az (1) bekezdést értelemszerűen alkalmaz ni kell a nyugdíjas családtagjaira.

k. FEJEZET ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSOK

44. cikk Kizárólag az A típusú jogszabályok hatálya alá tartozó személyek (1) E fejezet alkalmazásában az „A típusú jog szabályok” azok a jogszabályok, amelyek értelmé ben a rokkantsági ellátás összege a biztosítási vagy tartózkodási idők tartamától független, és amelye ket az illetékes tagállam a VI. me/Ze/cíeíöea kifeje zetten megjelöl, míg a „B típusú jogszabályok” az összes többi jogszabály. (2) Az a személy, aki egymást követően vagy váltakozva két vagy több tagállam jogszabályai nak a hatálya alá tartozott, és kizárólag az A tí pusú jogszabályok szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időt, az ellátásokra kizárólag

annak a tagállamnak az intézményétől jogo sult, amelynek jogszabályait akkor alkalm az ták, amikor a munkaképtelenséget követően a rokkantság bekövetkezett, szükség esetén figyelembe véve a 45. cikket, és az ilyen ellátáso kat az említett jogszabályokkal összhangban kapja. (3) Az a személy, aki a (2) bekezdés szerint nem jogosult ellátásra, részesül azokban az ellátások ban, amelyekre egy másik tagállam jogszabályai szerint továbbra is jogosult, szükség esetén figye lembe véve a 45. cikket. (4) Az 53. cikk (3) bekezdését és az 55. cikk (3) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni, ha a (2) vagy (3) bekezdésben említett jogszabályok a rokkantsági ellátások csökkentésére, felfüggeszté sére vagy visszavonására vonatkozó szabályokat tartalmaznak más jövedelemmel vagy az 53. cikk (2) bekezdése értelmében vett más típusú ellátá sokkal való halmozódás esetén. 45. cikk Az időszakok összesítésére vonatkozó különleges rendelkezések Azon tagállam illetékes intézménye, amely tag állam jogszabályi biztosítási vagy tartózkodási idő teljesítésétől teszik függővé az ellátásokhoz való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését, szükség esetén értelemszerűen alkal mazza az 51. cikk (1) bekezdését. 46. cikk Csak B típusú jogszabályok vagy A és B típusú jogszabályok hatálya alá tartozó személyek (1) A z a személy, aki egymást követően vagy váltakozva két vagy több olyan tagállam jogsza bályainak hatálya alá tartozott, amelyek közül legalább az egyik nem alkalmaz A típusú jogsza bályokat, az 5. fejezet szerint jogosult ellátásokra, amely fejezetet értelemszerűen kell alkalmazni, a (3) bekezdés figyelembevételével. (2) Ha azonban az érintett személy korábban B típusú jogszabályok hatálya alá tartozott, és akkor szenved el rokkantságot eredményező munkakép telenséget, amikor A típusú jogszabályok hatálya alá tartozik, a 44. cikknek megfelelően részesül ellátásban a következő feltételekkel: - eleget tesz kizárólag az említett jogszabályok vagy más azonos típusú jogszabályok feltételeinek, szükség esetén a 45. cikk figyelembevételével, de a B típusú jogszabályok szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időre való visszautalás mellő zésével, és - öregségi ellátásokat nem igényel, az 50. cikk (1) bekezdésének figyelembevételével. (3) Egy tagállam intézménye által az igénylő rokkantsági fokával kapcsolatban hozott határozat kötelező más érintett tagállamok intézményei számára, feltéve, hogy e tagállamok jogszabálya-

— b HVG |T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 -RE

U N I Ó S K O O R D I N Á L Á S I R E N D E L E T | 353

inak egyezését a rokkantság fokával kapcsolatos feltételek tekintetében a VII. melléklet elismeri. 47. cikk A rokkantság súlyosbodása (1) Ha a rokkantság, amely miatt a személy egy vagy több tagállam jogszabályai szerint ellátásban részesül, súlyosbodik, a súlyosbodás figyelembe vételével a következő rendelkezéseket kell alkal mazni: a) az ellátásokat az értelemszerűen alkalma zott 5. fejezetnek megfelelően kell nyújtani; b) ha azonban az érintett személy két vagy több A típusú jogszabály hatálya alá tartozott, és az ellátás folyósításától kezdve nem tarluzoll másik tagállam jogszabályainak a hatálya alá, az ellátást a 44. cikk (2) bekezdésének megfelelően biztosítják. (2) Ha az (1) bekezdés szerint fizetendő ellátás vagy ellátások teljes összege alacsonyabb annak az ellátásnak az összegénél, amelyben az érintett személy a korábban a kifizetés tekintetében ille tékes intézmény költségén részesült, az említett intézmény e személy részére a két összeg különbözetének megfelelő kiegészítést fizet. (3) Ha az érintett személy más tagállam intéz ményének költségén nem jogosult ellátásra, a ko rábban illetékes tagállam illetékes intézménye az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően nyújt ellátást, a súlyosbodás, valamint szükség esetén a 45. cikk figyelembevételével. 48. cikk Rokkantsági ellátások átváltása öregségi ellátásokra (1) A rokkantsági ellátásokat szükség esetén az 5. fejezetnek megfelelően, és azon egy vagy több jogszabályban megállapított feltételek szerint kell átváltani öregségi ellátásokra, amely jogszabályok szerint az ellátást biztosították. (2) Ha egy rokkantsági ellátásban részesülő személy egy vagy több más tagállam jogszabályai szerint öregségi ellátásra tarthat igényt az 50. cikk nek megfelelően, bármely olyan intézmény, amely egy tagállam jogszabályai szerint rokkantsági ellá tások biztosításáért felelős, az általa alkalmazott jogszabályok szerint továbbra is biztosítja azokat a rokkantsági ellátásokat az érintett személynek, amelyekre az jogosult, mindaddig, amíg az emlí tett intézmény tekintetében az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, vagy más esetben amíg az érintett személy megfelel az ilyen ellátásokra vonatkozó feltételeknek. (3) Ha a 44. cikknek megfelelően egy tagál lam jogszabályai szerint biztosított rokkantsági ellátásokat öregségi ellátásokra váltják át, és az érintett személy még teljes mértékben nem felel meg az ilyen ellátások igénybevételéhez egy vagy több más tagállam jogszabályai által megállapított feltételeknek, az érintett személy az említett tag

államtól vagy tagállamoktól az átváltás napjától rokkantsági ellátásokra jogosult. A z említett rok kantsági ellátásokat az 5. fejezetnek megfelelően nyújtják oly módon, mintha azt a fejezetet kellett volna alkalmazni akkor, amikor a rokkantságot eredményező munkaképtelenség bekövetkezett, amíg az érintett személy eleget nem tesz az érintett nemzeti jogszabályok által megállapított, öregsé gi ellátásra vonatkozó feltételeknek, vagy - ha az ilyen átváltásról nem rendelkeznek - amíg az ilyen személy az utóbbi jogszabály(ok) értelmében rok

(4) Automatikusan új számítást végeznek, ha és amennyiben az egyéb jogszabályok szerinti teljesítendő feltételeknek eleget tesznek, vagy ha a személy az (1) bekezdés szerint elhalasztott öregségi ellátás megállapítását kéri, kivéve, ha a más jogszabályok szerint szerzett időszakokat már figyelembe vették a (2) vagy (3) bekezdés ér telmében.

51. cikk Az időszakok összesítésére vonatkozó különös rendelkezések kantsági ellátásokra jogosult. (4) A 44. cikk szerint biztosított rokkantsági el (1) Ha egy tagállam jogszabályai egyes ellátá látásokat az 5. fejezetnek megfelelően újraszámít sok nyújtását attól teszik függővé, hogy a biztosí ják, amint a kedvezményezett megfelel a B típusú tási időt kizárólag egy meghatározott tevékenység jogszabályokban a rokkantsági ellátásokra való ben munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként kell megszerezni, illetve olyan szakma keretében, jogosultság tekintetében megállapított feltételek nek, vagy amint egy másik tagállam jogszabályai amely a munkavállalók vagy önálló vállalkozók szerint öregségi ellátásban részesül. különleges rendszerébe tartozik, az említett tag állam illetékes intézménye csak akkor veszi figye 49. cikk s f' 1 lembe egy másik tagállam jogszabályai szerint Köztisztviselőkre vonatkozó különös szerzett időszakokat, ha azokaj hasonló rendszer szabályok ben, vagy - ennek hiányában - ugyanazon szak A 6., 44., 46., 47. és 48. cikket, valamint a 60. ma, vagy adott esetben munkavállalóként vagy cikk (2) és (3) bekezdését értelemszerűen kell al önálló vállalkozóként ugyanazon tevékenység kalmazni a köztisztviselőkre vonatkozó különle keretében szerezték. Ha/az így szerzett időszako ges rendszerbe tartozó személyekre. “ kat figyelembe véve az érintett személy a külön leges rendszerben nem felel meg az ellátásokra előírt feltételeknek, ezeket az időszakokat az álta 5. FEJEZET lános biztosítási rendszer vagy annak hiányában ÖREGSÉGI ÉSÍÖLÉLŐ HOZZÁTARTOZÓI adott esetben a fizikai dolgozókra vagy szellemi NYUGDÍJAK munkavállalókra vonatkozó rendszer szerint kell figyelembe venni az ellátások nyújtásához, feltéve, hogy az érintett személy csatlakozott e rendszerek 50. cikk valamelyikéhez. Általános rendelkezések (2) Egy tagállam különleges rendszere kereté (1) A z összes illetékes intézmény megállapítja ben szerzett biztosítási időket egy másik tagállam az ellátásra való jogosultságot azoknak a tagálla általános rendszerre vagy ennek hiányában adott moknak valamennyi jogszabálya szerint, amelyek esetben fizik ai dolgozókra vagy szellemi mun hatálya alá az érintett személy az ellátás megál kavállalókra vonatkozó rendszere szerint kell lapításra vonatkozó kérelem benyújtásakor tar figyelembe venni az ellátások nyújtásához, fel tozott, kivéve, ha az érintett személy kifejezetten téve, hogy az érintett személy a fenti rendszerek kéri az öregségi ellátásokhoz való egy vagy több közül egyhez vagy többhöz csatlakozott, abban az tagállam jogszabályai szerinti jogosultság megál esetben is, ha az ilyen időszakokat az utóbbi tag lapításának elhalasztását. államban már figyelembe vették egy különleges (2) Ha egy adott pillanatban az érintett sze rendszer keretében. mély nem felel meg, illetve már nem felel meg az (3) Ha valamely tagállam jogszabályai vagy olyan tagállamok valamennyi jogszabálya által egyedi rendszere az ellátásokhoz való jogosultság megállapított feltételeknek, amelyek hatálya alá megszerzését, megtartását vagy feléledését attól tartozott, az 52. cikk (1) bekezdése a) vagy b) teszi függővé, hogy az érintett személy a biztosítá pontjának megfelelő számítás végzésekor azok si esemény bekövetkeztekor biztosítással rendel az intézmények, amelyek azokat a jogszabályokat kezzen, ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, alkalmazzák, amelyek feltételeit teljesítették, nem ha az érintett személy e tagállam jogszabályai veszik figyelembe az azon jogszabályok szerint vagy egyedi rendszere szerint korábban biztosítás szerzett időszakokat, amelyek feltételeit nem vagy sal rendelkezett, és a biztosítási esemény bekövet már nem teljesítik, ha emiatt az ellátás összege keztekor egy másik tagállam jogszabályai szerint csökkenne. ugyanezen biztosítási eseményre vonatkozó bizto (3) A (2) bekezdést értelemszerűen kell alkal sítással rendelkezik, vagy - ennek hiányában - ha mazni, ha az érintett személy kifejezetten kérte az egy másik tagállam jogszabályai szerint ugyan öregségi ellátások megállapításának elhalasztását. ezen biztosítási esemény tekintetében ellátásra HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

35k

UNIÓS K O O R DINÁ LÁSI RENDELET

jogosult. Ez utóbbi feltétel azonban az 57. cikkben említett esetekben teljesítettnek tekintendő. 52. cikk Ellátások megállapítása (1) Az illetékes intézmény kiszámítja az ellá tásnak azt az összegét, amely a következők szerint járna: a) az általa alkalmazott jogszabályok alapján, csak akkor, ha az ellátásra való jogosultság felté teleit kizárólag a nemzeti jog szerint teljesítették (független ellátás); b) az elméleti összeg kiszámításával és ezt kö vetően a tényleges összeg kiszámításával (arányos ellátás) a következőképpen: i. az ellátás elméleti összege megegyezik azzal az összeggel, amelyet az érintett személy akkor igényelhetne, ha a más tagállamok jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási és/vagy tartóz kodási időt az ellátás megállapításának időpont jában alkalmazott jogszabályok szerint szerezte volna. Ha e jogszabályok alapján az összeg nem függ a szerzett időszakok tartamától, azt az össze get kell az elméleti összegnek tekinteni; ii. az illetékes intézmény ezt követően megál lapítja az arányos ellátás tényleges összegét úgy, hogy az elméleti összegre az általa alkalmazott jogszabályok szerint a biztosítási esemény bekö vetkeztét megelőzően szerzett időszakok tarta mának és az összes érintett tagállam j ogszabályai szerint a biztosítási esemény bekövetkeztét meg előzően szerzett időszakok tartamának hányado sát alkalmazza. (2) Szükség esetén az illetékes intézmény az (1) bekezdés a) és b) pontjával összhangban kiszámí tott összegre alkalmazhatja az általa alkalmazott jogszabályok szerint a csökkentésekre, felfüggesz tésekre vagy visszavonásokra vonatkozó összes szabályt, az 53-55. cikkben előírt korlátokon belül. (3) Az érintett személy az egyes tagállamok illetékes intézményeitől az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint kiszámított összegek közül a maga sabb összegre jogosult. (4) Ha a tagállamok egyikében az (1) bekez dés a) pontja szerinti számítás eredményeként a független ellátás változatlanul megegyező vagy magasabb, mint az (1) bekezdés b) pontja szerint kiszámított arányos ellátás, az illetékes intézmény eltekint az arányos számítástól, feltéve, hogy i. az ilyen helyzeteket a V I I I . melléklet 1. része meghatározza; ii. nem alkalmazandó semmilyen, az 54. és 55. cikkben említett halmozódásokat megelőző szabályokat tartalmazó jogszabály, kivéve, ha teljesülnek az 55. cikk (2) bekezdésében megha tározott feltételek; és iii. az adott esetben az 57. cikk nem alkalma zandó egy másik tagállam jogszabályai szerint szerzett időszakokra vonatkozóan. (5) A z (1), (2) és (3) bekezdés rendelkezései HVG 1 TB-K Ü L Ö N SZ Á M 2012-RE

ellenére az arányos számítás nem alkalm azan dó az olyan ellátást nyújtó rendszerekre, ame lyek esetében a kiszám ításnál az időtartamok nem játszanak szerepet, figyelemmel arra, hogy ezek a rendszerek szerepelnek a VIII. melléklet 2. részében található felsorolásban. Ilyen esetek ben az érintett személy az érintett tagállam jog szabályainak megfelelően kiszámított ellátásra jogosult. 53. cikk A halmozódás megakadályozását szolgáló szabályok (1) A z ugyanazon személy által szerzett biz tosítási és/vagy tartózkodási idő alapján kiszámí tott vagy nyújtott rokkantsági, öregségi vagy túl élő hozzátartozói ellátások halmozódását azonos típusú ellátások halmozódásának kell tekinteni. (2) Azon ellátások halmozódását, amelyek az (1) bekezdés értelmeben nem tekinthetők azonos típusúaknak, különböző típusú ellátások halmo zódásának kell tekinteni. (3) A következő rendelkezéseket kell alkalmaz ni egy tagállam jogszabályai által a halmozódások megakadályozása céljából megállapított szabá lyokra a rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzá tartozói ellátásoknak azonos típusú ellátásokkal vagy különböző típusú ellátásokkal, illetve egyéb jövedelemmel történő halmozódása esetén: a) az illetékes intézmény egy másik tagállam ban szerzett ellátást vagy jövedelmet csak akkor vesz figyelembe, ha az általa alkalmazott jogsza bályok előírják a külföldön szerzett ellátások vagy jövedelmek figyelembevételét; b) az illetékes intézmény egy másik tagállam által fizetendő ellátások összegét az adók, szociá lis biztonsági járulékok és egyéb hozzájárulások levonását megelőzően veszi figyelembe, kivéve, ha az általa alkalmazott jogszabályok a halmozó dások megakadályozására vonatkozó szabályok alkalmazását az ilyen levonások utánra írják elő, a végrehajtási rendeletben megállapított feltételek és eljárások szerint; c) az illetékes intézmény nem veszi figyelembe egy másik tagállam jogszabályai szerint önkéntes biztosítás vagy szabadon választható folytatóla gos biztosítás alapján szerzett ellátások összegét; d) ha a halmozódás megakadályozása céljából egyetlen tagállam alkalmaz szabályokat, mivel az érintett személy egy másik tagállam jogszabályai szerint azonos vagy különböző típusú ellátásokat vagy másik tagállamokban szerzett jövedelmet kap, a neki járó ellátást csak az ilyen ellátás vagy jövedelem összegével lehet csökkenteni.

megakadályozására megállapított szabályok nem alkalmazhatók az arányos ellátásra. (2) A halmozódás megakadályozására szolgáló szabályok csak akkor vonatkoznak független ellá tásra, ha a szóban forgó ellátás: a) olyan ellátás, amelynek összege a biztosítási vagy tartózkodási idő tartamától független, vagy b) olyan ellátás, amelynek összegét egy fiktív időszak alapján határozták meg, amelyet a biztosí tási esemény bekövetkezte és egy későbbi időpont között teljesítettnek tekintenek, és ez halmozódik: i. egy azonos típusú ellátással, kivéve, ha két vagy több tagállam megállapodást kötött arról, hogy elkerülik a fiktív időszak figyelembevételét egynél több alkalommal, vagy ii. az a) pontban említett ellátással. Az a) és b) pontban említett ellátásokat és meg állapodásokat a IX. melléklet tartalmazza.

55. cikk Különböző típusú ellátások halmozódása (1) Ha a különböző típusú ellátások vagy egyéb jövedelmek felvétele az érintett tagállamok jogsza bályai által a halmozódások megakadályozására előírt szabályok alka-lmazását igényli: a) két vagy több független ellátás esetében, az illetékes intézmények az ellátás vagy ellátások vagy egyéb jövedelem összegét, azok figyelembevétele szerint, elosztják az említett szabályok hatálya alá tartozó ellátások számával; ennek az albekezdésnek az alkalmazása azonban nem foszthatja meg az érintett személyt a nyugdíjasi jogállásától e cím egyéb fejezeteinek alkalmazá sában, a végrehajtási rendeletben megállapított feltételek és eljárások szerint; b) egy vagy több arányos ellátás esetében, az illetékes intézmények az 52. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett számításhoz meghatározott biztosítási és/vagy tartózkodási idő arányának függvényében figyelembe veszik az ellátást vagy ellátásokat, illetve egyéb jövedelmet, valamint a halmozódás megakadályozását szolgá ló szabályok alkalmazásához előírt összes elemet; c) egy vagy több független ellátás és egy vagy több arányos ellátás esetében, az illetékes intéz mények az a) pontot értelemszerűen alkalmazzák a független ellátások tekintetében, és a b) pontot az arányos ellátások tekintetében. (2) Az illetékes intézmény nem alkalmazza a független ellátások esetében előírt felosztást, ha az általa alkalmazott jogszabályok előírják a külön böző típusú ellátások és/vagy egyéb jövedelmek és más elemek figyelembevételét az 52. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett biztosítási és/vagy tartózkodási idők arányának 54. cikk Azonos típusú ellátások halmozódása függvényében megállapított részösszegek kiszá (1) Ha két vagy több tagállam jogszabályai sze mításához. (3) Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen kell rint járó azonos típusú ellátások halmozódnak, alkalmazni, ha egy vagy több tagállam jogszabá az egy tagállam jogszabályaiban a halmozódás

UNIÓS KO O RD INÁ LÁSI RENDELET

lyai előírják, hogy nem szerezhető ellátásra való jogosultság abban az esetben, amikor az érintett személy egy másik típusú, másik tagállam jog szabályai szerint fizetendő ellátásban vagy egyéb jövedelemben részesül.

biztosítási vagy tartózkodási időnek az érintett személy lakóhelye annak az államnak a területén nyugdíjrendszerben megfelelő időegységekkel. található, e személy számára az e fejezet szerint (2) Egy tagállam által alkalmazott jogszabá járó ellátások teljes összege és a m inim ális ellá lyoknak az ellátások kiszámításához figyelembe tások összege közötti különbözettél egyenértékű vett elemek értékállóságának biztosításával kap kiegészítést fizet. csolatos rendelkezéseit adott esetben az említett 56. cikk tagállam illetékes intézménye által figyelembe 59. cikk Az ellátások kiszámítására vonatkozó veendő elemekre kell alkalmazni az (1) bekezdés Az ellátások újraszámítása és további rendelkezések sel összhangban, a másik tagállam jogszabályai értékállóságának biztosítása (1) A z 52. cikk (1) bekezdésének b) pontjában szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő (1) Ha az ellátások meghatározásának mód említett elméleti és arányos összegek kiszámítá tekintetében. szere vagy az ellátások kiszámítási szabályai egy sakor a következő szabályokat kell alkalmazni: tagállam jogszabályai értelmében módosulnak, a) ha az összes érintett tagállam jogszabályai 57. cikk vagy ha az érintett személy állapotában olyan ér szerint a biztosítási esemény bekövetkezését meg Egy évnél rövidcbb biztosítási vagy demi változás következik be, amely a vonatkozó előzően szerzett biztosítási és/vagy tartózkodási tartózkodási idő jogszabályok szerint az ellátás összegének kiiga idő teljes tartama hosszabb, mint az ilyen tagál (1) Az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontja elle zításához vezetne, az újraszámítást az 52. cikknek lamok egyike által a teljes ellátás folyósításához nére a tagállam intézménye nem köteles ellátást megfelelően kell elvégezni. megkövetelt leghosszabb időtartam, az említett nyújtani az általa alkalmazott jogszabályok sze (2) Másrészről, ha a megélhetési költségek tagállam illetékes intézménye a megszerzett idő rint szerzett olyan időszakok tekintetében, ame emelkedése, a keresetek színvonalának emelkedé szakok tartama helyett ezt a leghosszabb időtar lyeket a biztosítási esemény bekövetkezésekor se vagy más kiigazítást igénylő körülmény miatt tamot veszi figyelembe; ez a kiszámítási módszer figyelembe vesznek, ha: az érintett államok ellátásait meghatározott ösznem eredményezheti azt, hogy az ellátás nagyobb - az említett időszakok tartama egy évnél röszeggel vagy százalékos arányban megváltoztat költséggel járjon az illetékes intézményre nézve, videbb, ják, ezt a meghatározott összeget vagy százalékos mint az általa alkalmazott jogszabályokban elő és arányt közvetlenül kell alkalmazni az 52. cikknek írt teljes ellátás. Ez a rendelkezés nem vonatkozik - kizárólag az ilyen időszakok figyelembe megfelelően meghatározatt ellátásokra, az újra azokra az ellátásokra, amelyek összege független vételével az említett jogszabályok szerint nem számítás szükségessége nélkül. a biztosítási idő tartamától; keletkezik ellátásokra való jogosultság. E cikk b) az egybeeső időszakok figyelembevételére alkalmazásában az „időszakok” jelentése az ösz60. cikk szolgáló eljárást a végrehajtási rendeletben álla szes biztosítási, szolgálati, önálló vállalkozóként Köztisztviselőkre vonatkozó különleges pítják meg; folytatott tevéke n yei vagy tartózkodási időszak, rendelkezések c) ha egy tagállam jogszabályai előírják, hogy amely az érintett ellátásra jogosít, vagy azt köz (1) A 6. cikket, az 50. cikket, az 51. cikk (3) be az ellátásokat a jövedelmek, járulékok, a járulék vetlenül növeli. kezdését és az 52-59. cikket értelemszerűen kell alapok, növekmények, keresetek, egyéb (átlagos, (2) Az egyes érintett tagállamok illetékes in alkalmazni a köztisztviselők különleges rendsze arányos, átalány- vagy fiktív) összegek vagy ezek tézményei figyelembe veszik az (1) bekezdésben rébe tartozó személyekre. közül egynél több kombinációja alapján kell k i említett időszakokat az 52. cikk (1) bekezdése b) (2) Ha azonban az illetékes tagállam jogsza számítani, az illetékes intézmény: pontja i. alpontjának alkalmazásában. bályai a köztisztviselőkre vonatkozó különleges i. az ellátások kiszámításának alapját kizá (3) Ha az (1) bekezdés alkalmazásának követ rendszerben nyújtott ellátásokhoz való jogosult rólag az általa alkalmazott jogszabályok szerint keztében az érintett tagállamok összes intézmé ság megszerzését, megszüntetését, fenntartását szerzett biztosítási időnek megfelelően határozza nye mentesülne kötelezettsége alól, az ellátásokat vagy feléledését attól teszik függővé, hogy az öszmeg; kizárólag a legutóbbi tagállam olyan jogszabályai szes biztosítási időt abban a tagállamban egy vagy ii. a többi tagállam jogszabályai szerint szer alapján nyújtják, amelynek feltételei teljesültek, több, a köztisztviselőkre vonatkozó különleges zett biztosítási és/vagy tartózkodási idő szerint mintha a 6. cikk és az 51. cikk (1) és (2) bekezdése rendszerben szerezzék meg, vagy az összes bizto kiszámítandó összeg meghatározása céljából, az szerint szerzett és figyelembe vett összes biztosí sítási időt azon tagállam jogszabályai ezzel egyen általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett tási és tartózkodási időt annak a tagállamnak a értékű időszakoknak tekintsék, az említett állam biztosítási időkre megállapított vagy rögzített jogszabályai szerint szerezték volna. illetékes intézménye csak azokat az időszakokat ugyanazon elemeket használja fel; az érintett (4) Ez a cikk nem alkalmazandó a VIII. mellék veszi figyelembe, amelyek az általa alkalmazott tagállam tekintetében az adott esetben a XI. mel leti. részében felsorolt rendszerekre. jogszabályok alapján elismerhetők. Ha az így meg lékletben megállapított eljárásokkal összhang szerzett időszakokat figyelembe véve az érintett ban; 58. cikk személy nem elégíti ki az ellátások igénybevéte d) ha a c) pont nem alkalmazható, mivel a Kiegészítés biztosítása léhez előírt feltételeket, ezeket az időszakokat az tagállam jogszabályai előírják, hogy az ellátást a (1) Az ellátás kedvezményezettje, akire e feje általános biztosítási rendszer, vagy annak hiányá biztosítási vagy tartózkodási időtől eltérő, az idő zet vonatkozik, a lakóhelye szerinti tagállamban, ban adott esetben a fizikai dolgozókra vagy a szel vel össze nem függő más elemek alapján kell k i amelynek jogszabályai szerint a részére ellátást lemi munkavállalókra vonatkozó rendszer szerint számítani, az illetékes intézménynek figyelembe kell biztosítani, nem részesülhet az azon jogsza kell figyelembe venni az ellátások nyújtásához. kell vennie a más tagállamok jogszabályai szerint bályok által az e fejezetnek megfelelően a kifize (3) Ha egy tagállam jogszabályai szerint a közszerzett biztosítási vagy tartózkodási idő tekin téshez figyelembe vett valamennyi idő tartamával tisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerben tetében a felhalmozott tőke összegét, a felhal megegyező biztosítási vagy tartózkodási időszak nyújtott ellátásokat az utolsó jövedelem vagy egy mozottnak tekintett tőke összegét vagy az általa ra megállapított minimális ellátásnál kisebb öszreferencia-időszakban kapott jövedelmek alapján alkalmazott jogszabályok szerinti kiszámításhoz szegű ellátásban. számítják ki, annak a tagállamnak az illetékes in szükséges bármely más elemet, osztva az ezen (2) Ezen állam illetékes intézménye, amíg e tézménye a számításhoz csak azokat a megfelelő H VG | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

355

356

! UNIOS K O O R DINÁ LÁSI RENDELET

en átértékelt béreket veszi figyelembe, amelyeket a személy abban az időszakban vagy időszakokban kapott, amikor az említett jogszabályok hatálya alá tartozott.

6. FEJEZET MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁSOK

61. cikk A biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő összesítésére vonatkozó különös szabályok (1) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai az ellátásokra való jogo sultság megszerzését, fenntartását vagy feléledé sét, illetve tartamát a biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő megszerzésétől teszik függővé, a szükséges mértékben a bármely más tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időt úgy ve szi figyelembe, mintha azt az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna. Ha azonban az alkalmazandó jogszabályok az ellátásokhoz való jogosultságot a megszerzett biztosítási idő től teszik függővé, a másik tagállam jogszabályai szerinti szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időt nem lehet figyelembe venni, kivéve, ha az ilyen időket biztosítási időnek tekintették volna, ha az alkalmazandó jogszabá lyoknak megfelelően szerezték volna meg. (2) A 65. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett esetek kivételével e cikk (1) bekezdésének alkalmazása, az érintett személy által az ellátások igénylése szerinti jogszabályoknak megfelelően legutóbb szerzett: - biztosítási időktől függ, ha az említett jogsza bály biztosítási időt ír elő, - szolgálati időktől függ, ha az említett jogsza bály szolgálati időt ír elő, vagy - önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időktől függ, ha az említett jogszabály önálló vál lalkozóként folytatott tevékenységi időt ír elő. 62. cikk Az ellátások kiszámítása (1) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai az ellátásoknak a korábbi bér vagy szakmai jövedelem összegén alapuló ki számítását írják elő, kizárólag az érintett személy által az említett jogszabályok szerint munkavál lalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott legutolsó tevékenysége tekintetében kapott bérét vagy szakmai jövedelmét veszi figyelembe. (2) A z (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha az illetékes intézmény által alkalmazott jogsza bályok a jövedelem megállapítására egy referen HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

cia-időszakot határoznak meg, amely az ellátások kiszámításának alapjául szolgál, és ha az érintett személy az említett időszak egészében vagy egy részében egy másik tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozott. (3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, a 65. cikk (5) bekezdésének a) pontja alá tartozó munkanél küli személyek tekintetében a lakóhely szerinti in tézmény figyelembe veszi az érintett személy által abban a tagállamban kapott bért vagy szakmai jövedelmet, amely tagállam jogszabályainak ha tálya alá tartozott a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végzett legutóbbi tevékenysége so rán, a végrehajtási rendelettel összhangban.

feltéve, hogy az ellátások időtartama nem haladja meg az utóbbi tagállam jogszabályai szerint neki járó ellátások időtartamát; az illetékes szolgálatok vagy intézmények ezt a három hónapos időszakot legfeljebb hat hónapra hosszabbíthatják meg; d.) az ellátásokat az illetékes intézmény nyújtja az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelő en és saját költségére. (2) Ha az érintett személy visszatér az illetékes tagállamba azon időszak eltelte előtt vagy lejárta kor, amely során az (1) bekezdés c) pontja szerint ellátásra jogosult, továbbra is jogosult ellátásra az említett tagállam jogszabályai alapján. Az érintett személy elveszíti az illetékes tagállam jogsza bályai szerinti ellátásra való jogosultságot, ha a jogosultsági időszak lejártát megelőzően vagy le 63. cikk A lakóhelyhez kapcsolódó szabályok jártakor nem tér vissza oda, kivéve, ha az említett jogszabályok rendelkezései kedvezőbbek. Kivéte alóli mentességre vonatkozó különös les esetben az illetékes szolgálatok vagy intézmé rendelkezéseik nyek engedélyezhetik az érintett személy későbbi E fejezet alkalmazásában a 7. cikket csak a 64. visszatérését a jogosultság elvesztése nélkül. és 65. cikkben meghatározott esetekben és az ott (3) Kivéve, ha az illetékes tagállam jogszabá megállapított mértékben lehet alkalmazni. lyai kedvezőbbek, két munkavállalási időszak kö zött az (1) bekezdés szerint a leghosszabb időszak, 64. cikk amíg az ellátáshoz való jogosultság fenntartható, Más tagállamba távozó munkanélküliek (1] A z a teljes munkanélküli, aki az illetékes három hónap; az illetékes szolgálatok vagy intéz mények ezt az időszakot legfeljebb hat hónapra tagállam jogszabályai szerint megfelel az ellátásra hosszabbíthatják meg. való jogosultság feltételeinek, és aki munkakere (4) Az illetékes tagállam és az érintett személy sés céljából egy másik tagállam területére távozik, fenntartja ^jogosultságát pénzbeli munkanélküli által munkakeresés céljából felkeresett tagállam intézményei és szolgálatai között az információellátásokra a következő feltételek és korlátozások cseréről, az együttműködésről és a kölcsönös se mellett: gítségnyújtásról szóló rendelkezéseket a végrehaj a) indulását megelőzően a munkanélküli sze tási rendelet állapítja meg. mélynek munkakeresőként nyilvántartásba kell vetetnie magát az illetékes állam foglalkoztatási 65. cikk szolgálatánál, és munkanélkülivé válását követő Munkanélküliek, akik az illetékes en legalább négy héten keresztül a szolgálat ren tagállamtól eltérő tagállamban delkezésére kell állnia. Ugyanakkor az illetékes rendelkeztek lakóhellyel szolgálatok vagy intézmények engedélyezhetik e (1) A z a részlegesen vagy időszakosan mun személy távozását a négy hét leteltét megelőzően kanélküli személy, aki a legutóbbi munkavállalói is; vagy önálló vállalkozói tevékenysége során az b) a munkanélküli személynek munkakere sőként nyilvántartásba kell vetetnie magát annak illetékes tagállamtól eltérő tagállamban rendelke zett lakóhellyel, a munkáltatója vagy az illetékes a tagállamnak a foglalkoztatási szolgálatánál, tagállam foglalkoztatási szolgálata rendelkezé amely tagállamban munkát keres, alá kell vetnie sére áll. A z ilyen személy az illetékes tagállam magát az ott alkalmazott ellenőrzésnek, és be kell jogszabályainak megfelelően jogosult ellátásokra, tartania az említett tagállam jogszabályaiban mintha abban a tagállamban rendelkezne lakó megállapított feltételeket. Ezt a feltételt teljesített hellyel. Ezeket az ellátásokat az illetékes tagállam nek kell tekinteni a nyilvántartásba vételt megelő ző időszakban, ha az érintett személy hét napon intézménye biztosítja. (2) A z a teljes munkanélküli személy, aki a leg belül nyilvántartásba veteti magát attól a naptól számítva, amikor megszűnt az általa elhagyott utóbbi munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevé állam foglalkoztatási szolgálata rendelkezésére kenysége során az illetékes tagállamtól eltérő tag államban rendelkezett lakóhellyel, és aki továbbra állni. Kivételes esetben az illetékes szolgálatok is abban a tagállamban rendelkezik lakóhellyel, vagy intézmények ezt az időtartamot meghoszvagy oda visszatér, a lakóhely szerinti tagállam szabbíthatják; foglalkoztatási szolgálatának rendelkezésére áll. c) az ellátásra való jogosultság három hónapig áll fenn attól a naptól számítva, amikor az érintett A 64. cikk sérelme nélkül a teljes munkanélküli személy megszűnt az általa elhagyott tagállam személy - kiegészítő lépésként - azon tagállam foglalkoztatási szolgálata rendelkezésére állni, foglalkoztatási szolgálatának is rendelkezésére

U N I Ó S K O O R D I N Á L Á S I R E N D E L E T | 357

állhat, amelyben legutóbb munkavállalóként vagy ellátások időszakát levonják az e bekezdés máso b) a több tagállam által azonos alapon fize önálló vállalkozóként tevékenységet folytatott. dik mondatában említett időszakból. A megtérítés tendő ellátások esetében az elsőbbségi sorrendet A határ menti munkavállalók kivételével az a szabályozását a végrehajtási rendelet állapítja meg. a következő kiegészítő kritériumok alapján hatá munkanélküli személy, aki nem tér vissza a lakó (7) A (6) bekezdésben említett megtérítési idő rozzák meg: helye szerinti tagállamba, azon tagállam foglal szak azonban öt hónapra hosszabbítható, ha az i. munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevé koztatási szolgálatának rendelkezésére áll, amely érintett személy az előző 24 hónap során legalább kenységalapján megnyílt jogosultságok esetében: tagállam jogszabályainak a hatálya alá legutóbb 12 hónap szolgálati vagy önálló vállalkozóként a gyermekek lakóhelye, feltéve, hogy ott ilyen te tartozott. folytatott tevékenységi időt szerzett abban a tag vékenységet folytatnak, továbbá kiegészítésként, (3) A (2) bekezdés első mondatában em lí államban, amely jogszabályainak a hatálya alá megfelelő esetben az összeütköző jogszabályok tett m unkanélküli személy munkakeresőként legutóbb tartozott, ha az ilyen időszakok a mun által előírt ellátások közül a legmagasabb összeg. nyilvántartásba veteti magát a lakóhelye sze kanélküli ellátásokra jogosítanak. Az utóbbi esetben az ellátások költségeit a végre rinti tagállam illetékes foglalkoztatási szolgá (8) A (6) és (7) bekezdés alkalmazásában két hajtási rendeletben megállapított kritériumok sze latánál, aláveti magát az annál a szolgálatnál vagy több tagállam, illetve azok hatáskörrel ren rint megosztják; delkező hatóságai előírhatnak más megtérítési szervezett ellenőrzési eljárásnak, és betartja az ii. nyugdíjfolyósítás alapján megnyílt jogosult említett tagállam jogszabályaiban megállapított módszereket is, illetve lemondhatnak a joghatósá ságok esetében: a gyermekek lakóhelye, feltéve, feltételeket. Ha az ilyen személy úgy dönt, hogy guk alá tartozó intézmények közötti valamennyi hogy az ottani jogszabályok szerint nyugdíj fize munkakeresőként abban a tagállamban is n yil megtérítésről. tendő, továbbá kiegészítésként, megfelelő esetben vántartásba veteti magát, amelyben munkaaz összeütköző jogszabályok szerint a leghoszvállalóként vagy önálló vállalkozóként legutóbb szabb biztosítási vagy tartózkodási idő; tevékenykedett, eleget kell tennie az abban az ál 7. FEJEZET / iii. a lakóhely alapján megnyílt jogosultságok lamban alkalmazandó kötelezettségeknek. ELŐNYUGDÍJAK esetében: a gyermekek lakóhelye. (4) A (2) bekezdés második mondatának és a (2) Halmozódó jogosultságok*esetében a csalá (3) bekezdés második mondatának a végrehajtását, di ellátásokat az (1) bekezdés szerint elsőbbséget valamint a lakóhely szerinti tagállam és a legutol 66.cikk élvezőként kijelölt jogszabályoknak megfelelően só foglalkoztatás szerinti tagállam intézményei és Ellátások nyújtják. Az egyéb összeütköző jogszabály (ok) szolgálatai közötti információcserére, együttműkö A 6. cikk nem alkalmazható, ha az alkalma ból adódó családi ellátásokra való jogosultságot désre és kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó ren zandó jogszabályok az előnyugdíjakat biztosítási, az előbb említett jogszabályok által előírt össze delkezéseket a végrehajtási rendelet állapítja meg. szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott gig felfüggesztik, és szükség esetén különbözeti (5) a) A (2) bekezdés első és második monda tevékenységi idők megszerzésétől teszik függővé. kiegészítést nyújtanak az ezt meghaladó összegre. x tában említett munkanélküli személy a lakóhely A z ilyen különbözeti kiegészítést azonban nem szerinti tagállam jogszabályainak megfelelően kell biztosítani egy másik tagállamban la k ó h e l 8 . FEJEZET jogosult ellátásokra, mintha munkavállalóként lyel rendelkező gyermekek után, ha a szóban forgó CSALÁDI ELLÁTÁSOK vagy önálló vállalkozóként folytatott legutóbbi ellátásra való jogosultság kizárólag a lakóhelyen tevékenysége során azon tagállam jogszabályai alapul. nak a hatálya alá tartozott volna. A z ellátásokat a (3) Ha a 67. cikk alapján családi ellátások irán 67. cikk lakóhely szerinti intézmény biztosítja. ti kérelmet nyújtanak be azon tagállam illetékes b) A határ menti munkavállalók kivételével Másik tagállamban lakóhellyel intézményéhez, amelynek a jogszabályait alkal azonban azok a munkavállalók, akik azon tagál rendelkező családtagok mazni kell, de nem az e cikk (1) és (2) bekezdése lam illetékes intézményének költségére részesül Egy személy az illetékes tagállam jogszabá szerinti elsőbbség alapján: tek ellátásban, amely tagállam jogszabályainak a lyainak megfelelően jogosult családi ellátásokra a a) az intézmény haladéktalanul továbbítja a hatálya alá legutóbb tartoztak, a lakóhely szerinti másik tagállamban lakó családtagjai után is, mint kérelmet azon tagállam illetékes intézményéhez, tagállamba történő visszatérésükkor először a 64. ha a családtagok is az előbb említett tagállamban amelynek a jogszabályai az elsőbbség alapján al rendelkeznének lakóhellyel. A nyugdíjas azonban cikk szerint részesülnek ellátásokban, az a) pont kalmazandók, tájékoztatja az érintett személyt és szerinti ellátások folyósítását pedig felfüggesztik a nyugdíja tekintetében illetékes tagállam jogsza - a végrehajtási rendeletnek az ellátások ideiglenes mindaddig, amíg az ilyen személy az olyan jog bályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra. folyósítására vonatkozó rendelkezéseinek sérelme szabályok szerinti ellátásokban részesül, amelyek nélkül - szükség esetén biztosítja a (2) bekezdés hatálya alá legutóbb tartozott. 68. cikk ben említett különbözeti kiegészítést; (6) A lakóhely szerinti intézmény az (5) bekez Halmozódás esetén alkalmazandó b) azon tagállam illetékes intézménye, amely dés szerint biztosított ellátásokat továbbra is saját elsőbbségi szabályok nek a jogszabályait az elsőbbség alapján alkal költségén nyújtja. A (7) bekezdésre is figyelemmel (1) Ha ugyanazon időszak és ugyanazon csa mazni kell, a kérelmet úgy kezeli, mintha azt azonban, azon tagállam illetékes intézménye, ládtagok tekintetében egynél több tagállamjogszaközvetlenül hozzá nyújtották volna be, és az ilyen amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá a bályai alapján nyújtanak ellátásokat, a következő kérelemnek az első intézményhez történő benyúj személy legutóbb tartozott, a lakóhely szerinti elsőbbségi szabályokat kell alkalmazni: tása napját az elsőbbségi intézményhez történő intézmény részére megtéríti az utóbbi intézmény a) a több tagállam által különböző alapokon fibenyújtás napjának tekintik. által nyújtott ellátások teljes összegét az első három zetendő ellátások esetében az elsőbbségi sorrend hónapban. A fenti időszak alatt nyújtott megtérítés a következő: először a munkavállalói vagy önálló 68a. cikk összege nem lehet magasabb, mint a munkanél vállalkozói tevékenységeken alapuló jogosultsá Ellátások nyújtása küliség esetén az illetékes tagállam jogszabályai gok, másodszor a nyugdíj folyósításán alapuló Amennyiben az, akit családtagjai eltartásához jogosultságok, és végül a lakóhely szerint szerzett alapján fizetendő összeg. Az (5) bekezdés b) pont ellátásban kell részesíteni, e családi ellátásokat jában említett esetben a 64. cikk szerint nyújtott jogosultságok; nem veszi igénybe, az illetékes intézmény mente H VG i T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

358

| UNIÓS KOO RD INÁLÁSI RENDELET

sül jogi kötelezettségei alól, ha ellátást nyújt azok nak a természetes vagy jogi személyeknek, akik vagy amelyek az érintett családtagok eltartásáról ténylegesen gondoskodnak a lakóhelyük szerinti tagállami intézmény, illetve a lakóhelyük szerinti tagállam illetékes hatósága által e célból kijelölt intézmény vagy szerv kérelmére és közvetítésével. 69.cikk Kiegészítő rendelkezések (1) Ha a 67. és 68. cikk alapján kijelölt jogsza bályok szerint az árvák részére folyósított kiegé szítő vagy különleges családi ellátásokra nem szereznek jogosultságot, az ilyen ellátásokat alapértelmezésüknél fogva folyósítják, a fent említett jogszabályok szerint szerzett egyéb családi ellá tásokon felül, annak a tagállamnak a jogszabályai alapján, amelyek hatálya alá az elhunyt munkavállaló a leghosszabb időn át tartozott, ha a jogo sultságot azon jogszabályok szerint szerezték. Ha az ilyen jogszabályok szerint nem szereztek jogo sultságot, meg kell vizsgálni az ilyen jogosultság megszerzésének feltételeit a többi tagállam jogsza bályai alapján, és az ellátásokat az azon tagálla mok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idők hosszának csökkenő sorrendjé ben kell nyújtani. (2) A nyugdíj vagy nyugdíj-kiegészítés formá jában fizetett ellátásokat az 5. fejezettel összhang ban kell biztosítani és kiszámítani.

9. FEJEZET KÜLÖNLEGES, NEM JÁRULÉKALAPÚ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

70.cikk Általános rendelkezések (1) Ezt a cikket kell alkalmazni a különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokra is, amelyek olyan jogszabályokban kerülnek megállapításra amelyek - személyi hatályuk, célkitűzéseik és/ vagy a jogosultságra vonatkozó feltételeik miatt - a 3. cikk (1) bekezdésében említett szociális bizton sági jogszabályok, valamint a szociális segélyezés jellegzetességeit egyaránt magukban hordozzák. (2) E fejezet alkalmazásában a „különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátás” az az ellátás, amelynek: a) célja, hogy: i. a 3. cikk (1) bekezdésében említett szociális biztonsági ágak által fedezett kockázatok kiegészí tő, helyettesítő vagy járulékos fedezetéül szolgál jon, és az érintett személyeknek minimum megél hetési jövedelmet biztosítson az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetére is figyelemmel; vagy ii. a fogyatékossággal élők részére kifejezetten különös védelmet biztosítson, szoros kapcsolat HVQ | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

ban az érintett személy szociális környezetével az érintett tagállamban, és b) amely esetében a finanszírozás kizárólag a kötelező, az általános közkiadások fedezésére szolgáló adóbevételből származik, valamint az ellátások nyújtásának és kiszámításának feltéte lei a kedvezményezett tekintetében nem függnek semmiféle járulékfizetéstől. A járulékalapú ellá tások kiegészítésére szolgáló ellátások azonban egyedül ezen az alapon nem minősülnek járulékalapú ellátásnak, és c) amely szerepel a X. melléklet felsorolásában. (3) A 7. cikk és e cím más fejezetei nem vonat koznak az e cikk (2) bekezdésében említett ellá tásokra. (4) A (2) bekezdésben említett ellátások kizáró lag abban a tagállamban nyújthatók, az ilyen tag állam jogszabályainak íjiegfelelően, amelyben az érintett személy lakóhellyel rendelkezik. A z ilyen ellátásokat a lakóhely szerint illetékes intézmény nyújtja, saját költségén.

IV. CÍM AZ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG 71. cikk Az igazgatási bizottság összetétele és működése (1} A z Európai Közösségek Bizottsága mellett működő, a szociális biztonsági rendszerek koordi nációjával foglalkozó igazgatási bizottság (a továb biakban: az igazgatási bizottság) minden egyes tagállam részéről egy kormányzati képviselőből áll, akiket szükség esetén szakértő tanácsadók se gítenek. Az igazgatási bizottság ülésein az Európai Közösségek Bizottságának képviselője tanácsadói minőségben vesz részt. (2) A z igazgatási bizottság tagjai kölcsönös megállapodása alapján állapítja meg alapszabá lyát. A 72. cikk a) pontjában említett értelmezési kérdésekről szóló döntéseket a Szerződésben meg állapított szavazási szabályok szerint fogadják el, és azoknak biztosítják a szükséges nyilvánosságot. (3) Az igazgatási bizottság részére a titkárságot az Európai Közösségek Bizottsága biztosítja.

azon jogának sérelme nélkül, hogy a tagállamok jogszabályaiban, valamint e rendeletben vagy a Szerződésben előírt eljárást kezdeményezzenek, illetve bíróságokhoz forduljanak; b) elősegíti a közösségi jog egységes alkalma zását, különösen a tapasztalatok és a legjobb igaz gatási gyakorlatok cseréjének támogatása útján; c) erősíti és fejleszti a tagállamok és intézmé nyeik közötti együttműködést szociális biztonsági ügyekben, többek között a személyek egyes cso portjaira vonatkozó egyedi kérdések figyelembe vétele céljából; a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának területén elősegíti a határokon átnyúló együttműködési tevékenységek megva lósítását; d) a lehető legnagyobb mértékben ösztönzi az új technológiák alkalmazását a személyek szabad mozgásának elősegítése céljából, különösen az információcseréhez szükséges eljárások korsze rűsítésével és az intézmények közötti információáramlásnak az elektronikus eszközökkel történő információcseréhez történő hozzáigazításával, fi gyelembe véve az egyes tagállamokban az adatke zelés fejlődését; az igazgatási bizottság elfogadja az adatkezelési szolgáltatásokra vonatkozó közös strukturális szabályokat, különösen a biztonság ra és a szabványok használatára vonatkozókat, és megállapítja az ilyen szolgáltatások közös része inek működtetésére vonatkozó rendelkezéseket; e) ellátja az e rendelet és a végrehajtási rendelet, illetve az azok szerint megkötött megállapodások rendelkezései szerint a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat; f) az Európai Közösségek Bizottsága elé ter jeszti a vonatkozó javaslatokat a szociális bizton sági rendszerek koordinációjával kapcsolatban, a közösségi vívmányok javítása és korszerűsítése érdekében további rendeletek kidolgozása vagy a Szerződésben előírt egyéb jogi eszközök útján; g) megállapítja a tagállamok intézményei által e rendelet alapján viselendő költségekkel kapcso latos elszámolások elkészítése során figyelembe veendő tényezőket, és elfogadja az ilyen intézmé nyek közötti éves elszámolást a 74. cikkben emlí tett könyvvizsgáló bizottság jelentése alapján.

73. cikk Adatkezelési Technikai Bizottság (1) Az igazgatási bizottság mellett Adatkezelé si Technikai Bizottság (a továbbiakban: technikai bizottság) működik. A technikai bizottság javas latot tesz az igazgatási bizottság felé az adatkeze 72. cikk Az igazgatási bizottság feladatai lési szolgáltatások kiépítésére vonatkozó közös Az igazgatási bizottság a következő feladatokat szabályokra, különös tekintettel a biztonságra és látja el: a szabványok alkalmazására; jelentéseket és in a] foglalkozik az igazgatási jellegű kérdésekkel dokolással ellátott véleményt nyújt be, mielőtt az és az e rendelet vagy a végrehajtási rendelet rendel igazgatási bizottság a 72. cikk d) pontja alapján kezéseiből, illetve az azok szerint megkötött meg döntést hoz. A technikai bizottság összetételét és állapodásokból eredő értelmezési kérdésekkel, munkamódszereit az igazgatási bizottság hatá az érintett hatóságok, intézmények és személyek rozza meg.

UNIÓS KO O RD INÁ LÁSI RENDELET

(2) E célból a technikai bizottság: összegyűjti az irányadó technikai dokumen tumokat, és elkészíti a feladatainak végrehajtásá hoz szükséges tanulmányokat és más munkákat; b) az igazgatási bizottság részére benyújtja az a)

(1) bekezdésben említett jelentéseket és indoklás sal ellátott véleményeket; c) végrehajtja az igazgatási bizottság által a ha táskörébe utalt ügyekre vonatkozó minden más feladatot és tanulmányt; d) adatkezelési szolgáltatások alkalmazásával biztosítja a közösségi kísérleti projektek és - a Kö zösség részéről - az adatkezelési szolgáltatásokat használó operációs rendszerek irányítását. 74. cikk A könyvvizsgáló bizottság (1) Az igazgatási bizottság mellett egy könyvvizsgáló bizottság működik. A könyvvizsgáló bizottság összetételét és munkamódszereit az igazgatási bizottság határozza meg. A könyvvizsgáló bizottság: a) ellenőrzi a tagállamok által benyújtott éves átlagköltségek meghatározásának és kiszámításá nak módszerét; b) összegyűjti a szükséges adatokat, és elvégzi az egyes tagállamok éves követeléskimutatásai nak megállapításához szükséges számításokat; c) rendszeresen beszámol az igazgatási bizott ságnak e rendelet, valamint a végrehajtási rendelet végrehajtásának eredményeiről, különösen azok pénzügyi vonatkozásai tekintetében; d) biztosítja az igazgatási bizottság által a 72. cikk g) pontja alapján meghozandó döntésekhez szükséges adatokat és jelentéseket; e) megteszi esetleges releváns javaslatait az igazgatási bizottság felé, beleértve az e rendeletre vonatkozókat, az a), b) és c) ponttal kapcsolatban; f) elvégzi az igazgatási bizottság által elé ter jesztett ügyekkel kapcsolatos összes munkát, ta nulmányt és feladatot. 75. cikk A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság (1) Létrejön a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság (a továbbiakban: tanácsadó bizottság), amelynek tagjai az egyes tagállamokból: a) a kormány egy képviselője; b) a szakszervezetek egy képviselője; c) a munkáltatói szervezetek egy képviselője. A fent említett csoportokba minden tagállam esetében egy póttagot neveznek ki. A tanácsadó bizottság tagjait és póttagjait a Tanács nevezi ki. A tanácsadó bizottság elnöke az Európai Közössé gek Bizottságának képviselője. A tanácsadó bizott ság megállapítja eljárási szabályzatát. (2) A tanácsadó bizottságnak az Európai Kö

zösségek Bizottsága vagy az igazgatási bizottság felkérésére vagy saját kezdeményezésére joga van: a) megvizsgálni a szociális biztonsági rendsze rek koordinációjára vonatkozó közösségi rendelke zések különösen a személyek egyes csoportjai te kintetében történő végrehajtásából eredő általános kérdéseket vagy elvi kérdéseket vagy problémákat; b) az ilyen ügyekre vonatkozó véleményt kialakítani az igazgatási bizottság számára, és javaslatokat tenni az említett rendelkezések felül vizsgálatára.

V. CÍM ■' VEGYES RENDELKEZÉSEK 76. cikk Együttműködés , / (1) A tagállamok hatáskörrel rendelkező ható ságai minden információt közölnek egymással a következőkről: a) az e rendelet végrehajtása érdekében tett intézkedések; b) jogszabályaik olyan változásai, amelyek be folyásolhatják e rendelet végrehajtását. (2) E rendelet alkalmazásában a tagállamok hatóságai és intézményei kölcsönösen segítik egymást, és úgy járnak el, mintha saját jogszabá lyaikat hajtanák v£gre. Az említett hatóságok és in tézmények által nyújtott igazgatási segítségnyúj tás általában díjmentes. A z igazgatási bizottság azonban megállapíthatja a megtérítendő kiadások jellegét és azt az összeghatárt, amely felett a meg térítés igénybe vehető. (3) A tagállamok hatóságai és intézményei e rendelet végrehajtása érdekében egymással és az érintett személyekkel vagy azok képviselőivel köz vetlen kapcsolatot tarthatnak fenn. (4) Az e rendelet hatálya alá tartozó intézmé nyek és személyek kötelesek egymást kölcsönösen tájékoztatni és egymással együttműködni a ren delet helyes végrehajtásának biztosítása céljából. A z intézmények a helyes igazgatás elvének megfelelően kötelesek ésszerű időn belül válaszol ni minden megkeresésre, és ezzel összefüggésben kötelesek az érintett személyeket ellátni minden olyan információval, amely az e rendelet által rá juk ruházott jogok gyakorlásához szükséges. A z érintett személyek kötelesek a lehető legha marabb értesíteni az illetékes tagállamok és a lakó hely szerinti tagállamok intézményeit a személyi vagy családi helyzetükben bekövetkezett minden olyan változásról, amely befolyásolja az e rendelet szerint az ellátásokra való jogosultságukat. (5) A (4) bekezdés harmadik albekezdésében megállapított tájékoztatási kötelezettség tisztelet ben tartásának elmulasztása a nemzeti jog szerin ti arányos intézkedések alkalmazását vonhatja maga után. Mindazonáltal ezek az intézkedések egyenértékűek a hazai jog szerint hasonló hely

zetekben alkalmazandó intézkedésekkel, és az igénylők számára nem tehetik lehetetlenné, illet ve túlzottan bonyolulttá az e rendelet által rájuk ruházott jogok gyakorlását. (6) A z e rendelet értelmezésével vagy alkal mazásával kapcsolatos olyan nehézségek esetén, amelyek egy, a hatálya alá tartozó személy jogait veszélyeztethetik, az illetékes tagállam vagy az érintett személy lakóhelye szerinti tagállam in tézménye kapcsolatba lép az érintett tagállam(ok) intézményével (intézményeivel). Ha ésszerű időn belül nem sikerül megoldást találni, az érintett hatóságok kérhetik az igazgatási bizottság be avatkozását. (7) Egy tagállam hatóságai, intézményei és bí róságai nem utasíthatják el a hozzájuk benyújtott kérelmeket vagy egyéb dokumentumokat azon az alapon, hogy azokat egy másik tagállamnak a Szerződés 290. cikkével összhangban a közösségi intézmények egyik hivatalos nyelveként elismert hivatalos nyelvén készítették. ». 77. cikk Személyes adatok védelme (1) Ha e rendelet vagy a végrehajtási rendelet értelmében egy tagállam hatóságai vagy intézmé nyei személyes adatokat közölnek egy másik tag állam hatóságaival vagy intézményeivel, az ilyen közlésre a küldő tagállam adatvédelmi jogszabá lyai vonatkoznak. A fogadó tagállam hatósága vagy intézménye részéről történt minden közlésre, valamint az említett tagállam által közölt adatok tárolására, megváltoztatására és megsemmisíté sére a fogadó tagállam adatvédelmi jogszabályai vonatkoznak. (2) Az e rendelet és a végrehajtási rendelet alkalmazásához szükséges adatokat egyik tagál lamból egy másik tagállamba a személyes adatok kezelése és szabad mozgása tekintetében a ter mészetes személyek védelméről szóló közösségi rendelkezésekkel összhangban kell továbbítani. 78. cikk Adatkezelés (1) A tagállamok progresszív módon használ ják az új technológiákat az e rendelet és a végre hajtási rendelet alkalmazásához szükséges adatok cseréje, kezelése és az azokhoz történő hozzáférés céljából. Az Európai Közösségek Bizottsága támo gatást nyújt a közös érdekű tevékenységekhez, amint a tagállamok létrehozzák az ilyen adatke zelési szolgáltatásokat. (2) A z egyes tagállamok felelősek az adatke zelési szolgáltatások saját részükről, a személyes adatok kezelése és szabad mozgása tekintetében a természetes személyek védelméről szóló közössé gi rendelkezéseknek megfelelően történő irányí tásáért. (3) Az e rendelettel és a végrehajtási rendelet tel összhangban egy intézmény által küldött vagy HVG ! T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

35 9

360

UNIÓS K O O R DINÁ LÁSI RENDELET

kiadott elektronikus dokumentum nem utasítha zásában e tagállam hatóságához, intézményéhez tó vissza egy másik tagállam bármely hatósága vagy bíróságához meghatározott időn belül be kellett volna nyújtani, el kell fogadni, ha azokat az vagy intézménye által azon az alapon, hogy azt előírt határidőn belül egy másik tagállam hasonló elektronikus úton kapták, ha a fogadó intézmény hatóságához, intézményéhez vagy bíróságához kinyilvánította, hogy képes elektronikus doku benyújtották. Ez esetben az a hatóság, intézmény mentumokat fogadni. A z ilyen dokumentumok megjelenítése és rögzítése az eredeti dokumentum, vagy bíróság, amelyhez az igény, nyilatkozat vagy fellebbezés beérkezik, késedelem nélkül, közvetle illetve az általa érintett információ helyes és pon nül vagy az érintett tagállamok hatáskörrel rendel tos megjelenítésének számít feltéve, hogy nincs kező hatóságainakközvetítéséveltovábbítjaazt az bizonyíték az ellenkezőjére. (4) Az elektronikus dokumentum akkor tekint először említett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, intézménye vagy bírósága számára. Az hető érvényesnek, ha a rögzítéséhez használt szá ilyen igény, nyilatkozat vagy fellebbezés hatáskör mítógépes rendszer megfelelő biztonsági elemeket rel rendelkező hatósághoz, intézményhez vagy bí tartalmaz ahhoz, hogy a rögzített anyag módosí tását, felfedését, vagy az ahhoz való jogtalan hoz rósághoz történő benyújtása napjának azt a napot záférést meg lehessen akadályozni. Lehetőséget kell tekinteni, amelyik napon azt a másodszor em lített tagállam hatóságához, intézményéhez vagy kell teremteni a rögzített információ bármikori megjelenítésére azonnal olvasható formában. Ha bíróságához benyújtották. * ' egy szociális biztonsági intézmény elektronikus 82. cikk dokumentumot továbbít egy másik intézménybe, Orvosi szakvélemény megfelelő biztonsági intézkedéseket kell hozni Egy tagállam jogszabályaiban előírt orvosi a személyes adatok kezelése és szabad mozgása szakvéleményeket az illetékes intézmény kérel tekintetében a természetes személyek védelméről mére más tagállamokban is el lehet készíteni az szóló közösségi rendelkezésekkel összhangban. igénylő vagy az ellátásra jogosult személy lakóhe lye vagy tartózkodási helye szerinti intézmény ál 79. cikk tal, a végrehajtási rendeletben megállapított vagy A szociális biztonság területén végzett az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező tevékenységek finanszírozása hatóságai közötti megállapodásban rögzített fel E rendelettel és a végrehajtási rendelettel kapcsolatban az Európai Közösségek Bizottsága részben vagy egészben finanszírozhatja a követ kezőket: a) a tagállamok szociális biztonsági hatóságai és intézményei közötti információcsere - különö sen az elektronikus adatcsere - javítására irányuló tevékenységek; b) az e rendelet hatálya alá tartozó személyek és képviselőik részére az e rendeletből származó jogaikról és kötelezettségeikről szóló információ nyújtását célzó bármely egyéb tevékenység, a leg megfelelőbb eszközök használatával. 80. cikk Mentességek (1) Egy tagállam jogszabályai alkalmazásában bemutatandó iratok és okmányok tekintetében e tagállam jogszabályaiban előírt adó-, bélyegilleték-, eljárási- vagy bejegyzésiilleték-mentességet vagy -csökkentést ki kell terjeszteni a más tagállamok jogszabályai, illetve e rendelet alkalmazásában bemutatandó hasonló iratokra és okmányokra is. (2) A z e rendelet alkalmazásában bemutatan dó nyilatkozatok, okmányok és iratok mentesek a diplomáciai vagy konzuli hatóságok általi hitele sítéstől. 81. cikk Igények, nyilatkozatok vagy fellebbezések Azt az igényt, nyilatkozatot vagy fellebbezést, amelyet egy tagállam jogszabályainak alkalma H VG ! T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

tételek szériát. 83. cikk A jogszabályok végrehajtása A z egyes tagállamok jogszabályainak vég rehajtására vonatkozó különös szabályokat a XI. melléklet tartalmazza. 84. cikk A járulékok beszedése és az ellátások visszatérítése (1) Az egyik tagállam intézményének járó járu lékok beszedése és az egyik tagállam intézménye által nyújtott, de nem járó ellátások visszatérítése végrehajtható egy másik tagállamban az utóbbi tagállam megfelelő intézményének járó járulékok beszedésére és a jogosulatlanul felvett ellátások visszatérítésére vonatkozó eljárásoknak megfele lően és az alkalmazandó garanciák és kiváltságok alapján. (2) A bíróságoknak és közigazgatási hatósá goknak a járulékok, kamat és egyéb díjak beszedé sére, illetve az egyik tagállam jogszabályai szerint jogosulatlanul felvett ellátások visszatérítésére vo natkozó végrehajtható határozatait el kell ismerni, és végre kell hajtani a másik tagállam illetékes intézményének kérelmére, az utóbbi tagállam jogszabályaiban megállapított korlátokon belül és eljárásoknak megfelelően, valamint a hasonló határozatokra alkalmazandó egyéb eljárások sze rint. Ezeket a határozatokat végrehajthatónak kell

tekinteni az említett tagállamban, ha azt annak a tagállamnak a jogszabályai és egyéb eljárásai megkövetelik. (3) Az egyik tagállam intézményének köve telései egy másik tagállamban zajló végrehajtási, csőd- vagy elszámolási eljárásokban ugyanazon kiváltságokat élvezik, mint amilyeneket az utób bi tagállam jogszabályai a hasonló követelésekre megállapítottak. (4) A z e cikk végrehajtására vonatkozó eljárást, a költségek megtérítésével együtt, a végrehajtási rendelet vagy - szükség esetén és kiegészítő intéz kedésként - a tagállamok közötti megállapodások szabályozzák. 85.cikk Az intézmények jogai (1) Ha egy személy egy tagállam jogszabályai szerint egy másik tagállamban bekövetkezett eseményekből eredő kár tekintetében ellátásban részesül, az ellátások nyújtására kötelezett intéz mény jogaira a kártérítésre kötelezett harmadik személlyel szemben a következő szabályok vo natkoznak: a) ha az ellátások nyújtására kötelezett intéz ményt az általa alkalmazott jogszabályok érteimé: ben a kedvezményezettnek a harmadik személlyel szemben fennálló jogaival ruházzák fel, ezt a jo gátruházást az egyes tagállamok elismerik; b) ha az ellátások nyújtására kötelezett intéz mény közvetlen jogokkal rendelkezik a harmadik személlyel szemben, e jogokat az egyes tagálla mok elismerik. (2) Ha egy személy egy tagállam jogszabályai szerint egy másik tagállamban bekövetkezett ese ményekből eredő kár tekintetében ellátásban ré szesül, az említett személy vagy az illetékes intéz mény tekintetében az említett jogszabályok azon rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek meghatá rozzák azokat az eseteket, amikor a munkáltatók vagy alkalmazottaik polgári jogi felelősségét ki kell zárni. Az (1) bekezdést kell alkalmazni az ellátások nyújtására kötelezett intézmény munkáltatókkal vagy azok alkalmazottaival szemben fennálló jo| gaira is, ha felelősségük nem zárható ki. (3) Ha a 35. cikk (3) bekezdésével, illetve a 41. cikk (2) bekezdésével összhangban két vagy több tagállam vagy azok hatáskörrel rendelkező ható ságai megállapodást kötöttek arról, hogy a jogha tóságuk alá tartozó intézmények lemondanak az egymás közötti megtérítésekről, vagy ha a megté rítés nem függ a ténylegesen nyújtott ellátások öszszegétől, a felelős harmadik személlyel szembeni jogokra a következő szabályokat kell alkalmazni: a) ha a lakóhely vagy ideiglenes tartózkodási hely szerinti tagállam intézménye a területén be következett kár után ellátást nyújt egy személy részére, az ilyen intézmény az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezéseivel összhangban jog-

U N I Ó S K O O R D I N Á L Á S I R E N D E L E T | 361

átruházást gyakorol, vagy közvetlen keresetet indít a kár megtérítésére kötelezett harmadik sze méllyel szemben; b) az a) pont alkalmazásában: i. az ellátásokban részesülő személyt úgy kell tekinteni, mintha a lakóhely vagy ideiglenes tar tózkodási hely szerinti intézménynél lenne bizto sítva, és ii. az említett intézményt kell az ellátások biz tosításáért felelős intézménynek tekinteni; c) az (1) és (2) bekezdés alkalmazandó marad az olyan ellátásokra nézve, amelyek nem tartoz nak a lemondásról szóló megállapodás vagy olyan megtérítés hatálya alá, amely nem függ a ténylege sen nyújtott ellátások összegétől. 86. cikk Kétoldalú megállapodások A z egyrészről Luxemburg és másrészről Fran ciaország, Németország és Belgium közötti kap csolatok tekintetében a 65. cikk (7) bekezdésében említett időszak alkalmazása és tartama kétoldalú megállapodások megkötésének függvénye.

VI. CÍM ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 87. cikk Átmeneti rendelkezések (1) Ez a rendelet az alkalmazását megelőző időszakra vonatkozóan nem keletkeztet jogot. (2) E rendelet hatálybalépése előtt egy tag állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási, szükség esetén szolgálati, önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi vagy tartózkodási időt fi gyelembe kell venni az e rendelet szerinti ellátásra való jogosultság meghatározásánál. (3) A z (1) bekezdés rendelkezéseire is figye lemmel, e rendelet szerint jogosultság keletkezik arra az eseményre vonatkozóan is, amely e rende letnek az érintett tagállamban történő alkalmazá sát megelőző időszakban következett be. (4) Azt az ellátást, amelyet az érintett személy állampolgársága vagy lakóhelye miatt nem állapí tottak meg, vagy amelyet felfüggesztettek, az érin tett személy kérelmére a rendeletnek az érintett tagállamban való alkalmazásától folyósítani kell, feltéve, hogy az előzőleg meghatározott jogosult ságokat egy összegben nem váltották meg. (5) Azon személy jogosultságait, akinek e ren deletnek egy tagállamban történő alkalmazását megelőzően nyugdíjat folyósítottak, az érintett személy kérelmére e rendelet figyelembevételével felül lehet vizsgálni. (6) Ha a (4) és (5) bekezdésben említett kérel met a rendeletnek egy tagállamban történő alkal mazása napjától számított két éven belül nyújtják be, az e rendelet szerint szerzett jogosultságok

ettől az időponttól hatályosak, és más tagállamok jogszabályainak e jogosultság elvesztésére vagy elévülésére vonatkozó rendelkezései az érintett személlyel szemben nem érvényesíthetők. (7) Ha a (4) vagy az (5) bekezdésben említett kérelmet a rendeletnek az érintett tagállamban való alkalmazása napjától számított két éven túl nyújtják be, a nem elveszett és nem elévült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától hatályosak, más tagállamok jogszabályainak ked vezőbb rendelkezéseire is figyelemmel. (8) Ha egy személy e rendelet következtében az 1408/71/EGK rendelet II. címével összhangban megállapítottól eltérő tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, azokat a jogszabályokat kell alkalm azni, amíg az adott helyzet változatlan marad, de legfeljebb az e rendelet alkalm azá sának napjától szám ítotttíz évig, kivéve, ha az érintett személy kérelmezi, hogy az e rendelet alapján alkalmazandó jogszabáíyok hatálya alá tartozzon. A kérelmet attól a naptól számított három hónapon belül kell benyújtani, hogy ezt a rendeletet alkalmazzák annak a tagállamnak az illetékes intézményére, amelynek jogszabályai e rendelet alapján alkalmazandók, ha az érintett személynek az említett tagállam jogszabátyai alá kell tartoznia e rendelet alkalmazásának napjától. Ha a kérelmet a kijelölt határidőn túl nyújtják be, az alkalmazandó jogszabályváltozás a következő hónap első napján történik meg. (9) E rendelet 55. cikkét csak azokra a nyugdí jakra kell alkalmazni, amelyek e rendelet alkal mazásának napján nem tartoznak az 1408/71/ EGK rendelet 46c. cikkének hatálya alá. (10) A 65. cikk (2) és (3) bekezdése második mondatának rendelkezéseit e rendelet alkalmazá sának napjától számított legkésőbb két éven belül alkalmazni kell Luxemburgban. (10a) A III. melléklet Észtországra, Spanyolországra, Olaszországra, Litvániára, Magyaror szágra és Hollandiára vonatkozó bejegyzései e rendelet alkalmazásának napjától számított négy év elteltével hatályukat vesztik. (10b) A III. mellékletben foglalt listát legkésőbb 2014. október 31-éig az igazgatási bizottság jelen tése alapján felül kell vizsgálni. A jelentés tartal maz egy hatásvizsgálatot, mely elemzi a 111. mel lékletben foglalt rendelkezések végrehajtásának abszolút és relatív értelemben vett jelentőségét, gyakoriságát, mértékét és költségeit. A jelentés felméri továbbá a rendelkezések esetleges hatá lyon kívül helyezésének hatásait azon tagállamok esetében, amelyek a (10a) bekezdésben említett határidőt követően még szerepelnek a melléklet ben. E jelentés fényében a Bizottság határoz ar ról, hogy javaslatot tesz-e a lista felülvizsgálatára, azzal az elvi céllal, hogy a lista hatályon kívül kerüljön, hacsak az igazgatási bizottság jelentése meggyőző bizonyítékkal nem szolgál arra, hogy az nem célszerű.

(11) A tagállamok biztosítják a megfelelő tájé koztatást a jogok és kötelezettségek tekintetében az e rendelet és a végrehajtási rendelet által beve zetett változásokról. 88. cikk A mellékletek naprakésszé tétele E rendelet mellékleteit rendszeresen felül kell vizsgálni. 89. cikk Végrehajtási rendelet A z e rendelet végrehajtására vonatkozó eljá rást egy további rendelet állapítja meg. 90. cikk Hatályon kívül helyezés (1) A z 1408/71/EGK tanácsi rendelet e rende let hatálybalépésének napjától hatályát veszti. Az 1408/71/EGK rendelet azonban hatályban marad és továbbra is joghatással bír a következők alkal mazásában: a) az 1408/71/EGK- és az 574/72/EGK rende let rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állam polgáraira való kiter jesztéséről szóló, 2003. május 14-ei 859/2003/ EK tanácsi rendelet, amíg az említett rendeletet nem helyezik hatályon kívül, vagy nem módo sítják; b) Grönland tekintetében a migráns munkavállalók szociális biztonságára vonatkozó közös ségi szabályok technikai kiigazításainak megál lapításáról szóló, 1985. június 13-ai 1661/85/EGK tanácsi rendelet, amíg az említett rendeletet nem helyezik hatályon kívül, vagy nem módosítják; c) az Európai Gazdasági Térségről szóló meg állapodás, és az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövet ség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás és más megállapodások, amelyek hivatkoznak az 1408/71/EGK rendeletre, amíg az említett megállapodásokat e rendelet fényében nem módosítják. (2) A Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jo gosultságának védelméről szóló, 1998. június 29ei 98/49/EK tanácsi irányelvben az 1408/71/EGK rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni. 91. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjá ban való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet a végrehajtási rendelet hatály balépésének napjától kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és köz vetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

362

U N IÓ S K O O R D IN Á L Á S I V É G R E H A J T Á S I R E N D E L E T

Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.)*

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 42. és 308. cik kére, tekintettel a szociális biztonsági rendsze rek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-ei 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi ren deletre és különösen annak 89. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, a Szerződés 251. cikkében megállapított eljá rásnak megfelelően, mivel: (1) A 883/2004/EK rendelet korszerűsíti a tag államok nemzeti szociális biztonsági rendsze reinek koordinálására vonatkozó szabályokat, megállapítva a végrehajtáshoz szükséges intéz kedéseket és eljárásokat és egyszerűsítve azokat minden érintett szereplő számára. A végrehajtási szabályokat meg kell állapítani. (2) A szociális biztonsági intézmények közöt ti eredményesebb és szorosabb együttműködés kulcsfontosságú tényező abból a szempontból, hogy a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személyek a lehető legrövidebb idő alatt és opti mális feltételek mellett élhessenek jogaikkal. (3) A z elektronikus kommunikáció megfelelő eszköze a tagállami intézmények közötti gyors és megbízható adatcserének. A z adatok elektro nikus feldolgozása várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy az eljárások minden érintett számára gyor sabbá váljanak. A z érintett személyek számára lehetővé kell tenni, hogy élhessenek a személyes adatok kezelése és szabad mozgása tekintetében a természetes személyek védelméről szóló közös

• A rendeletet hatály a je le n le g a z E U -ta g á lla m o k á lla m p o lg á ra ira , b á r m e ly ik tag álla m b an la k ó h e lly e l re n d elk ező h o n ta lan ok ra és m en e kü l tekre, b á rm e ly ik tag álla m b an le g á lisa n letelepedett, K özösségen b elül m ozgó h a rm a d ik o rsz á g b e li á lla m p o lg á ro k ra , v a la m in t e s ze m ély ek családtag jaira, túlélő h o z z á ta rto z ó ira terjed k i. A rendelet m elléklete it a http ://ec.euro p a.eu /so cial/ p o rtálo n lehet elo lv asn i.

H V G I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2011-RE

ségi rendelkezésekben meghatározott valamenynyi biztosíték által nyújtott előnyökkel. (4) A 883/2004/EK rendedet végrehajtásában valószínűleg részt vevő tagállami szervek ada tainak - beleértve az elektronikus adatokat is olyan formában történő rendelkezésre bocsátása, amely lehetővé teszi azok valós idejű frissítését, megkönnyíti a tagállami intézmények közötti in formációcserét. Ez a megközelítés, amely a tisztán ténybeli információk helytállóságát helyezi a kö zéppontba, valamint azok azonnali elérhetőségét a polgárok számára, egyike az e rendelet által be vezetendő jelentős egyszerűsítő intézkedéseknek. (5) A szociális biztonsági rendszerek össze hangolására vonatkozó szabályok végrehajtására szolgáló összetett eljárások lehető legzavartala nabb működése és az eljárások hatékony irányí tása az e rendelet 4. mellékletének haladéktalan felülvizsgálatára szolgáló rendszert igényel. Az erre irányuló rendelkezések előkészítése és alkal mazása szoros együttműködést követel meg a tag államok és a Bizottság között, továbbá - tekintve a késedelem állampolgárokra és a közigazgatásra gyakorolt hatásait - e rendelkezéseket gyorsan kell végrehajtani. A Bizottságot ezért fel kell ha talmazni egy adatbázis létrehozására és kezelé sére, valamint biztosítani kell, hogy az legalább e rendelet hatálybalépésének időpontjától működő képes legyen. A Bizottságnak lépéseket kell tennie különösen a 4. mellékletben felsorolt adatoknak az adatbázisba való bevitele érdekében. (6) Bizonyos eljárások megerősítése révén nagyobb jogbiztonságot és átláthatóságot kell biztosítani a 883/2004/EK rendelet alkalmazói számára. Például az egyes kötelezettségek telje sítésére vagy bizonyos adminisztratív feladatok végrehajtására szabott határidőknek elő kell segí teniük a biztosított személyek és az intézmények közötti kapcsolatok tisztázását és strukturálását. (7) A z e rendelet hatálya alá tartozó személyek nek az illetékes intézménytől időben választ kell kapniuk kéréseikre. A választ legkésőbb a kérdéses tagállam társadalombiztosítási jogszabályaiban

előírt határidőkön belül kell megadni, amennyiben ilyen határidők léteznek. Kívánatos lenne, hogy azon tagállamok, amelyek társadalombiztosítási jogszabályai nem írnak elő ilyen határidőket, fonto lóra vegyék azok elfogadását, és azt, hogy szükség esetén az ilyen határidőket az érintett személyek számára hozzáférhetővé tegyék. (8) A tagállamoknak, azok illetékes hatósá gainak, valamint a szociális biztonsági intézmé nyeknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy egymás között megállapodjanak az általuk eredményesebbnek és a saját szociális biztonsági rendszereik körülményeinek leginkább megfele lőnek ítélt egyszerűsített eljárásokról és igazga tási intézkedésekről. A z ilyen megállapodások azonban nem érinthetik a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személyek jogait. (9) A szociális biztonság területére jellemző összetettség a tagállamok minden intézményétől a biztosítottak támogatására irányuló különös erőfeszítést követel annak elkerülése érdekében, hogy szankciókkal sújtsák azokat, akik nem jut tatták el a kérelmüket vagy bizonyos információ kat a 883/2004/EK rendeletben és az e rendeletben meghatározott szabályok és eljárások alapján az e kérelem kezelésére felhatalmazott intézménynek. (10) A z illetékes intézmény - azaz amely jogszabályai alkalmazandók, vagy amelynek bizonyos ellátásokat ki kell fizetnie - meghatá rozásához a biztosított és családtagjai objektív helyzetét egynél több tagállam intézményeinek kell megvizsgálnia. Annak érdekében, hogy az érintett személy az intézmények közötti szüksé ges kommunikáció időtartama alatt kellő véde lemben részesüljön, gondoskodni kell arról, hogy ideiglenes jelleggel valamely szociális biztonsági rendszer tagja legyen. (11) A tagállamoknak együtt kell működniük az e rendelet és a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személyek lakóhelyének megállapítá sa érdekében, és vita esetén minden vonatkozó ismérvet figyelembe kell venni a vita megoldása érdekében. Ez magában foglalhatja az e rendelet

U N I Ó S K O O R D I N Á L Á S I V É G R E H A J T Á S I R E N D E L E T | 36 3

megfelelő cikkében említett kritériumok figye lembevételét. (12) Az e rendelet által meghatározott számos intézkedésnek és eljárásnak az a célja, hogy na gyobb átláthatóságot biztosítson a tagállamok által a 883/2004/EK rendelet keretében alkalmazandó előírások vonatkozásában. Ezek az intézkedések és eljárások az Európai Közösségek Bíróságának ítélkezési gyakorlatából, az igazgatási bizottság ha tározataiból, valamint a Szerződésben meghatáro zott alapvető szabadságok keretén belül a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának több mint harmincéves tapasztalatából erednek. (13) A rendeletben szereplő intézkedések és eljárások célja a munkavállalók és munkanélküli személyek mobilitásának előmozdítása. Egy tel jesen munkanélkülivé vált határ menti munkavállaló rendelkezésre állhat a lakóhelye szerinti ország, valamint azon tagállam foglalkoztatási szolgálatánál is, ahol utoljára tevékenykedett. Ugyanakkor mindkét esetben kizárólag a lakó helye szerinti tagállamtól igényelhet ellátást. (14) Bizonyos egyedi szabályokra és eljárások ra van szükség azon alkalmazandó jogszabályok meghatározása céljából, amelyek figyelembe veszik azokat az időszakokat, amelyeket a biz tosított személyek a különböző tagállamokban a gyermeknevelésre fordítottak. (15) Bizonyos eljárásoknak tükrözniük kell a költségek tagállamok közötti kiegyensúlyozott megosztásának követelményét is. Különösen a betegbiztosítás területén az ilyen eljárások nak figyelembe kell venniük egyrészről azon tagállamok helyzetét, amelyek az abból adódó költségeket viselik, hogy a biztosított személyek számára hozzáférést biztosítanak egészségügyi rendszerükhöz, másrészről pedig azon tagálla mokét, amelyeknek intézményei a biztosítottjaik által a lakóhelyüktől eltérő tagállamban kapott természetbeni ellátások költségét viselik. (16) A 883/2004/EK rendelet egyedi összefüg gésrendszerében tisztázni kell a tervezett gyógy kezelések - nevezetesen, a biztosított személy által a biztosítása vagy lakóhelye szerinti tagál lamtól eltérő tagállamban igénybe vett kezelések - részeként nyújtott természetbeni betegségi el látások költségeinek viselésére vonatkozó felté teleket. Meg kell határozni a biztosított előzetes engedélykérési kötelezettségeit csakúgy, mint az intézménynek a beteggel szembeni kötelezettsé geit az engedélyezési feltételek tekintetében. Az engedély alapján másik tagállamban kapott ellá tások költségeinek felszámíthatóságával kapcso latos következményeket szintén pontosítani kell. (17) Ez a rendelet és különösen az illetékes tag államon kívüli tartózkodásra, valamint a tervezett gyógykezelésre vonatkozó rendelkezések nem aka dályozzák meg a kedvezőbb nemzeti rendelkezé sek alkalmazását, különösen a más tagállamban felmerült költségek megtérítésének tekintetében.

(18) A z ezen követelések tagállami intézmé nyek közötti kifizetéséhez szükséges idő csök kentése céljából elengedhetetlen a szigorúbb eljárások bevezetése annak érdekében, hogy az információcsere során fennmaradjon a bizalom, és teljesüljön a tagállamok szociális biztonsági rendszereinek hatékony és eredményes igazgatá sa iránti igény. Ezért meg kell erősíteni a betegsé gi és munkanélküli-ellátásokhoz kapcsolódó kö vetelések feldolgozására vonatkozó eljárásokat. (19) A behajtás eredményességének fokozása és a koordinációs szabályok zavartalan működésének érdekében meg kell erősíteni az intézmények kö zött a szociális biztonsági követelések behajtására vonatkozó kölcsönös segítségnyújtással kapcsola tos eljárásokat. A z eredményes behajtás egyben a visszaélések és csalások megelőzésének és keze lésének is eszköze, és a szociális biztonsági rend szerek fenntarthatóság^biztosításának módja. Ez azzal jár, hogy új eljárásokat kell^lfogadni az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intéz kedésekből eredő követelések behajtására irányu ló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2008. május 26-ai 2008/55/EK tanácsi irányelv egyes meglévő rendelkezései alapján. Az ilyen új behajtási eljárá sokat, a tapasztalatok alapján öt évvel a bevezetést követően felül kell vizsgálni, és szükség szerint ki kell igazítani, különösen azok teljes körű működőképességének biztosítása érdekében. (20) A jogosulatlanul felvett ellátások behaj tására, az ideiglenes folyósítások és járulékok behajtására és a beszámítással és a behajtással kapcsolatos segítségnyújtásra vonatkozó rendel kezések alkalmazásában a megkeresett tagállam joghatósága a végrehajtási intézkedésekkel kap csolatos cselekményekre korlátozódik. Minden más cselekmény a megkereső tagállam jogható sága alá tartozik. (21) A megkeresett tagállamban hozott végre hajtási intézkedések nem jelentik azt, hogy az adott tagállam elismeri a követelés tárgyát vagy alapját. (22) A z érintett személyek tájékoztatása jo gaikról és a kötelezettségeikről kulcsfontosságú eleme az illetékes hatóságokkal és a tagállami intézményekkel fenntartott, bizalmon alapuló kapcsolatnak. A tájékoztatásnak az adminisztra tív eljárásokkal kapcsolatos iránymutatásokra is ki kell terjednie. A helyzettől függően az érintett személyek körébe tartozhatnak a biztosított sze mélyek, családtagjaik és/vagy azok túlélői, vagy más személyek. (23) M ivel e rendelet célját - nevezetesen a személyek szabad mozgása eredményes gya korlásának biztosítására irányuló koordinációs intézkedések elfogadását - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az a rendelet léptéke és hatásai miatt közösségi szin ten jobban megvalósítható, a Közösség intézke déseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett

cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szük séges mértéket. (24) E rendeletnek a szociális biztonsági rend szereknek a Közösségen belül mozgó munkavál lalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vo natkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-ei 574/72/EGK tanácsi rendelet helyé be kell lépnie, ELFOGADTA EZTA RENDELETET:

I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET Fogalom m eghatározások

1. cikk Fogalommeghatározások (1) E rendelet alkalmazásában: a) „alaprendelet”: a'883/2004/EK rendelet; b) „végrehajtási rendelet”: ez a rendelet; va lamint c) az alaprendeletben meghatározott fogal mak alkalmazandók. (2) A z (1) bekezdésben említett fogalommeg határozásokon kívül: a) „hozzáférési pont”: az alábbi funkciókat ellátó szerv: i. elektronikus kapcsolattartó pont; ii. automatikus útválasztás a cím alapján; iii. intelligens útválasztás olyan szoftver se gítségével, amely lehetővé teszi az automatikus ellenőrzést és útválasztást (például mesterségesintelligencia-alkalmazás) és/vagy emberi beavatkozás; b) „összekötő szerv”: valamely tagállam illetékes hatósága által az alaprendelet 3. cikkében említett egy vagy több szociális biztonsági ágazat tekintetében ki jelölt szervezet, amelynek feladata az alaprendelet és a végrehajtási rendelet alkalmazásának céljával kap csolatos tájékoztatási és segítségnyújtási kérelmekre való válaszadás, és a végrehajtási rendelet IV. címe alapján ráruházott feladatok ellátása; c) „dokumentum”: az adathordozótól függet lenül, szerkezeténél fogva elektronikus úton tör ténő adatcserére alkalmas adatcsoport, amelynek közlése az alaprendelet és a végrehajtási rendelet megvalósulása érdekében szükséges; d) „strukturált elektronikus dokumentum”: a tagállamok közötti elektronikus információcsere céljára tervezett strukturált dokumentum; e) „elektronikus úton történő továbbítás”: elektronikus adatkezelési eszközök (beleértve a digitális tömörítést is) útján történő adattovábbí

36 í f

! UNIOS KOO RD INÁ LÁSI VEGREHAJTASI RENDELET

tás vezetéken, rádión, optikai vagy más elektro mágneses eljárással; f) „könyvvizsgáló bizottság”: az alaprendelet 74. cikkében említett szerv.

II. FEJEZET Az e gyüttm ű kö d é sre és az adatcserére vo natko zó rendelkezések

2. cikk Az intézmények közötti adatcsere hatálya és szabályai (1) A végrehajtási rendelet alkalmazásában a tagállami hatóságok és intézmények és az alaprendelet hatálya alá tartozó személyek közötti kommunikációnak különösen a fogyatékkal élők és az idősek számára biztosított közszolgálatiság, hatékonyság, aktív segítségnyújtás, gyors szol gáltatásnyújtás és hozzáférhetőség - ideértve az e-hozzáférhetőséget is - elvein kell alapulnia. (2) A z intézmények haladéktalanul rendelke zésre bocsátanak vagy kicserélnek minden olyan adatot, amely azon személyek jogainak és kötele zettségeinek megállapításához és meghatározásá hoz szükséges, akikre az alaprendeletet alkalmaz ni kell. A tagállami intézmények közötti adatközlés közvetlenül, maguk az intézmények között, vagy közvetve, az összekötő szerven keresztül történik. (3) Amennyiben egy személy tévedésből a végrehajtási rendelet alapján kijelölt intézmény szerinti tagállamtól eltérő tagállam területén lévő intézménybe küldött információt, doku mentumokat vagy igényeket, úgy ezen informá ciót, dokumentumokat vagy igényeket az első intézménynek haladéktalanul továbbítania kell a végrehajtási rendelet alapján kijelölt intézmény nek, feltüntetve azt az időpontot, amikor azokat eredetileg benyújtották. A z utóbbi intézményre nézve ez az időpont kötelező. M indazonáltal valamely tagállam intézményei nem vonhatók felelősségre, illetve az általuk hozott határozat nem tekinthető a mulasztásuk folytán hozott határozatnak kizárólag a más tagállamok intéz ményei általi késedelmes információ-, dokumen tum- vagy igényléstovábbítás miatt. (4) Amennyiben az adatok továbbítása köz vetve, a rendeltetési hely tagállamának összekötő szervén keresztül történik, az igénylésekre való válaszadás határidejét az igénynek az összekötő szerv általi kézhezvétele napjától kell számítani, úgy tekintve, mintha ezen tagállam intézménye vette volna őket kézhez.

vé tétele érdekében - rendelkezésre bocsássák a szükséges információkat az alaprendelet és a végrehajtási rendelet által bevezetett változtatá sokról való tájékoztatásuk érdekében. A tagálla mok a szolgáltatások felhasználóbarát jellegéről is rendelkeznek. (2) Bármely, az alaprendelet hatálya alá tarto zó személy köteles továbbítani a megfelelő intéz ménynek minden tájékoztatást, dokumentumot vagy bizonyítékot, amely a helyzete, a családja helyzete, továbbá a jogai és kötelezettségei meg állapításához, azok fenntartásához, valamint az alkalmazandó jog és az annak alapján fennálló kötelezettségei meghatározásához szükséges. (3) Am ikor a tagállamok jogszabályaik alap ján, az alaprendelet végrehajtása érdekében eze ket az adatokat összegyűjtik, továbbítják vagy feldolgozzák, biztosítaniuk kell, hogy az érintett személyek teljes mércékben gyakorolhassák a személyes adatok védelméhez kapcsolódó joga ikat, a személyes adatok kezelése és az adatok szabad mozgása tekintetében a magánszemélyek védelmére vonatkozó közösségi rendelkezések betartásával. (4) A z alaprendelet és a végrehajtási rendelet alkalmazása által megkívánt mértékben az ille tékes intézmények a kérdéses tagállam jogszabá lyaiban előírt valamennyi határidőn belül minél hamarabb és minden esetben továbbítják az in formációkat, é^Jciállítják a dokumentumokat az érintett személyek számára. A megfelelő intézménynek közvetlenül, illet ve a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti tag állam összekötő szervén keresztül értesítenie kell döntéséről a más tagállamban lakó vagy tartóz kodó igénylőt. A z ellátás elutasítása esetén meg kell neveznie az elutasítás okait, a jogorvoslati lehetőségeket és fellebbezési határidőket. E ha tározat egy példányát megküldik a többi érintett intézmény számára.

4. cikk Az adatcserék formátuma és módja (1) A z igazgatási bizottság megállapítja a do kumentumok és a strukturált elektronikus doku mentumok szerkezetét, tartalmát, formátumát és a kicserélésükre vonatkozó részletes megállapo dásokat. (2) A z intézmények vagy a kapcsolattartási szervezetek közötti adattovábbítás elektronikus úton történik, közvetlenül vagy közvetve, a hoz záférési pontokon keresztül, egy közös, bizton ságos kereten belül, amely alkalmas az adatok titkosságának és az adatcsere védelmének biz tosítására. 3. cikk (3) A z érintett személyekkel való kapcsolatAz érintett személyek és az intézmények tartás során a megfelelő intézmények az adott közötti adatcserék hatálya és szabályai esetnek megfelelő megállapodást alkalmazzák, (1) A tagállamok biztosítják, hogy az érintett és amennyire lehetséges, előnyben részesítik az személyeknek - jogaik érvényesítésének lehető elektronikus eszközök alkalmazását. A z igazga HÚG | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

tási bizottság megállapítja az információk, doku mentumok vagy határozatok elektronikus úton, az érintett személy részére történő megküldésére vonatkozó gyakorlati intézkedéseket. 5. cikk Más tagállamban kiállított dokumentumok és bizonyítékok jogi értéke (1) A valamely tagállam intézménye által az alaprendelet és a végrehajtási rendelet alkalma zása céljából egy személy helyzetének bemuta tására kiállított dokumentumokat, valamint a dokumentumok kiállításának alapjául szolgáló bizonyítékokat a többi tagállam intézményei mindaddig elfogadják, amíg azokat a kiállító tag állam vissza nem vonja vagy érvénytelenné nem nyilvánítja. (2) Amennyiben a dokumentum érvényessége vagy az abban szereplő bejegyzések alapját képe ző tények pontossága tekintetében kétség merül fel, a dokumentumot átvevő tagállami intézmény kéri a kiállító intézménytől a szükséges pontosí tásokat, valamint adott esetben a dokumentum visszavonását. A kiállító intézmény felülvizsgálja a dokumentum kiállításának alapját képező in dokokat és szükség esetén visszavonja a doku mentumot. (3) A (2) bekezdés értelmében az érintett sze mély által szolgáltatott információ, a dokumen tum vagy bizonyíték megalapozottsága vagy az azokban szereplő bejegyzések alapját képező tények tekintetében felmerült kétség esetén a tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény az illetékes intézmény kérésére - ha ez lehetsé ges - elvégzi ezen információ vagy dokumentum szükséges ellenőrzését. (4) Am ennyiben az érintett intézmények között nem születik megállapodás, az ügyet az illetékes hatóságokon keresztül az igazgatási bizottság elé lehet terjeszteni, legkorábban egy hónappal azon napot követően, hogy a dokumen tumot kézhez vevő intézmény benyújtotta a ké relmet. Az igazgatási bizottság hat hónapon belül azon napot követően, hogy az ügyet elé terjesztet ték, megkísérli az álláspontok összeegyeztetését. 6. cikk Jogszabályok ideiglenes alkalmazása és ellátások ideiglenes nyújtása (1) Ha a végrehajtási rendelet eltérően nem rendelkezik, amennyiben az alkalmazandó jog szabályok azonosítása tekintetében két vagy több tagállam intézményeinek vagy hatóságainak ál láspontja eltér, az érintett személyre átmenetileg e tagállamok valamelyikének jogszabályait kell alkalmazni, az elsőbbséget az alábbiak szerint megállapítva: a) ha a munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység gyakorlása kizárólag egy tagállamban

U N I Ó S K O O R D I N Á L Á S I V É G R E H A J T Á S I R E N D E L E T j 365

történik, azon tagállam jogszabályai alkalmazan dók, ahol a személy munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységét ténylegesen gyakorolja; b) ha az érintett személy a tevékenysége vagy tevékenységei egy részét a lakóhelye szerinti tagállamban gyakorolja, vagy ha nem gyakorol munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékeny séget vagy tevékenységeket, a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alkalmazandók; c) ha az érintett személy két vagy több tagál lamban gyakorol tevékenységet vagy tevékeny ségeket, akkor azon tagállam jogszabályai al kalmazandók, amelyben először kérték az adott tagállam jogának alkalmazását. (2) Amennyiben két vagy több tagállam intéz ményei vagy hatóságai között véleménykülönb ség alakul ki azzal kapcsolatban, hogy melyik intézménynek kell pénzbeli vagy természetbeni ellátást nyújtania, az az érintett személy, aki, ha nem merült volna fel vita, jogosult lenne az ellá tások igénylésére, ideiglenesen jogosult a lakóhe lye szerinti intézmény által alkalmazott jog által előírt ellátásra, vagy - ha az érintett személy nem az érintett tagállamok valamelyikének területén rendelkezik lakóhellyel - az azon intézmény ál tal alkalmazott jogszabályokban előírt ellátásra, amelyhez a kérelmet először benyújtották. (3) Amennyiben az érintett intézmények vagy hatóságok között nem születik megállapodás, az ügyet az illetékes hatóságokon keresztül az igaz gatási bizottság elé lehet terjeszteni, legkorábban egy hónappal azon napot követően, amikor az (1) vagy a (2) bekezdésben említett álláspontbeli különbség felmerült. Az igazgatási bizottság hat hónapon belül azon napot követően, hogy az ügyet elé terjesztették, megkísérli az álláspontok összeegyeztetését. (4) Amennyiben megállapítják, hogy nem az ideiglenes tagság szerinti tagállam jogszabályai alkalmazandók, vagy ha az ellátást ideiglenes alapon nyújtó intézmény nem az illetékes in tézmény, az illetékesnek bizonyuló intézményt - visszaható hatállyal, úgy tekintve, mintha az álláspontbeli különbség nem állt volna fenn - az ideiglenes tagság időpontjától vagy a kérdéses ellátás első ideiglenes folyósításától kezdődően illetékesnek kell tekinteni. (5) Szükség esetén az illetékesként megjelölt intézmény és az az intézmény, amely ideiglene sen folyósított pénzbeli ellátásokat vagy amely nek ideiglenesen járulékokat fizettek, a végrehaj tási rendelet IV. címének III. fejezetében szereplő szabályoknak megfelelően rendezi az érintett személy pénzügyi helyzetét az ideiglenesen befi zetett járulékok és adott esetben az ideiglenesen folyósított pénzbeli ellátások tekintetében. Az illetékes intézmény a végrehajtási rendelet IV. címével összhangban a valamely intézmény által a (2) bekezdéssel összhangban ideiglenesen nyújtott valamennyi természetbeni ellátást megtéríti.

7. cikk Az ellátások és járulékok ideiglenes számítása (1) A végrehajtási rendelet eltérő rendelkezé se hiányában, ha egy személy az alaprendelettel összhangban ellátásra jogosult vagy járulékfize tésre kötelezett, és az illetékes intézmény nem rendelkezik a másik tagállambeli helyzetre vonat kozó valamennyi, az ellátás vagy a járulék végle ges összegének kiszámításához szükséges infor mációval, ezen intézmény az ellátást az érintett személy kérelmére ideiglenesen megadja, illetve ideiglenes járulékot számít ki, ha a kiszámítás az intézmény rendelkezésére álló információk alap ján lehetséges. (2) A kérdéses ellátás vagy járulék új szám í tását azonnal el kell készíteni, amint az érintett intézmény hozzájutott valamennyi szükséges bizonyítékhoz vagy igazoló dokumentumhoz. !

III. FEJEZET Az a la p re n d e le t to v á b b i általános vé grehajtási rendelkezései

8. cikk Két vagy több tagállam közötti igazgatási megállapodások (1) A végrehatási rendelet rendelkezései az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett egyezmények alkalm azására vonat kozó megállapodások rendelkezései helyébe lépnek, kivéve azon rendelkezéseket, amelyek az alaprendelet II. mellékletében említett egyez ményekre vonatkozó megállapodásokat érintik, amennyiben az említett megállapodások ren delkezései szerepelnek a végrehajtási rendelet 1. mellékletében. (2) A tagállamok szükség esetén az alaprende let 8. cikkének (2) bekezdésében említett egyez mények alkalmazására vonatkozó megállapodá sokat köthetnek egymás között, amennyiben e megállapodások nem sértik az érintett személyek jogait és kötelezettségeit, és szerepelnek a végre hajtási rendelet 1. mellékletében. 9. cikk Hatóságok és intézmények közötti további eljárások (1) Két vagy több tagállam, illetve azok ille tékes hatóságai a végrehajtási rendeletben előír taktól eltérő eljárásokban is megállapodhatnak, amennyiben ezek az eljárások nem sértik az érin tett személyek jogait vagy kötelezettségeit. (2) A z e célból kötött megállapodásokat az igazgatási bizottság tudomására kell hozni, és azokat a végrehajtási rendelet 1. mellékletében fel kell sorolni. (3) A két vagy több tagállam között ugyanezen

célból kötött végrehajtási megállapodásokban foglalt olyan rendelkezéseket, illetve a (2) bekez désben említett rendelkezésekhez hasonló olyan rendelkezéseket, amelyek a végrehajtási rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályosak és az 574/72/EGK rendelet 5. mellékletének részét képezik, továbbra is alkalmazni kell az ezen tag államok közötti kapcsolatok céljából, amennyi ben azokat a végrehajtási rendelet 1. melléklete is tartalmazza. 10. cikk Az ellátások halmozódásának megakadályozása Az alaprendelet egyéb rendelkezései ellenére, amennyiben a két vagy több tagállam jogszabá lyai alapján járó ellátásokat kölcsönösen csök kentik, felfüggesztik vagy visszavonják, azokat az összegeket, amelyeket az érintett tagállamok jogszabályai által előírt csökkentési, felfüggesz tési vagy eltörlési szabályok szigorú alkalmazása esetén nem fizetnének ki, el kell osztani a csök kentendő, felfüggesztendő vagy visszavonandó ellátások számával. 11. cikk A lakóhely meghatározásának elemei (1) Amennyiben két vagy több tagállam in tézményeinek álláspontja eltér az alaprendelet hatálya alá tartozó személy lakóhelyének megha tározását illetően, ezen intézmények közös meg egyezéssel meghatározzák az érintett személy érdekeltségeinek központját, a releváns tényekre vonatkozóan rendelkezésre álló összes informá ció átfogó értékelése alapján, amely adott esetben az alábbiakat tartalmazhatja: a) az érintett tagállamok területén való jelen lét időtartama és folyamatossága; b) a személy helyzete, beleértve az alábbiakat: i. a személy által gyakorolt bármely tevé kenység jellege és sajátos jellemzői, különösen a tevékenység gyakorlásának szokásos helye, a tevékenység stabilitása és a munkaszerződés időtartama; ii. a személy családi állapota és családi köte lékei; iii. nem jövedelemszerző tevékenységek gya korlása; iv. tanulók esetében a jövedelmük forrása; v. a személy lakhatási körülményei, különö sen a lakás állandósága; vi. a tagállam, amelyben a személy adózási szempontból lakóhellyel rendelkezik. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben szereplő, releváns tényeken alapuló különböző ismérvek figyelembevétele nem vezet az intézmények közötti megállapodáshoz, a személynek az e tényekből és körülményekből, különösen a sze mély adott területre költözésének indokaiból k i következtethető szándékát kell meghatározónak H VG | T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2012-RE

366

I UNIOS K O O RD INÁ LÁSI VEGREHAJTASI RENDELET

tekinteni a tényleges lakóhelyének megállapítása tekintetében. 12. cikk Időszakok összesítése (1) A z alaprendelet 6. cikke alkalmazásában az illetékes intézmény kapcsolatba lép azon tag állam intézményeivel, amely jogszabályainak hatálya alá az érintett személy szintén tartozott, az utóbbi jogszabályai alapján megszerzett vala mennyi időszak meghatározása érdekében. (2) A valamely tagállam jogszabályai alap ján megszerzett vonatkozó biztosítási, m un kavállalási, önálló v állalkozói vagy helybenlakási időszakokat hozzá kell adni a bármely más tagállam jogszabályai alapján megszerzett ilyen jellegű időszakokhoz, amennyiben az az alaprendelet 6. cikkének alkalmazása céljából szükséges, feltéve, hogy ezek az időszakok nem fedik egymást. (3) Amennyiben a biztosítási vagy helyben lakási időszak, amelyet valamely tagállam jog szabályai alapján kötelező biztosítás keretében szereztek meg, egybeesik egy másik tagállam jogszabályai alapján önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítás keretében megszerzett biztosítási időszakkal, csak a köte lező biztosítás alapján megszerzett időszakot kell figyelembevenni. (4) Am ennyiben a valamely tagállam jog szabályai alapján megszerzett biztosítási vagy helybenlakási, egyenértékűnek nem minősülő időszak egybeesik egy másik tagállam jogszabá lyai szerint egyenértékűnek minősülő időszakkal, kizárólag a nem egyenértékű időszakot kell figye lembe venni. (5) Bármely, kettő vagy több tagállam jog szabályai alapján egyenértékűnek tekintett időszakot csak azon tagállam intézménye veszi figyelembe, amely jogszabályainak hatálya alá az érintett személy az említett időszak előtt utol jára kötelezően tartozott. Abban az esetben, ha az érintett személy az említett időszak előtt nem tartozott kötelezően valamely tagállam jogszabá lyainak hatálya alá, azon tagállam intézménye veszi figyelembe az említett időszakot, amely jogszabályainak hatálya alá az érintett személy az említett időszak után először tartozott köte lezően. (6) Abban az esetben, ha nem lehet ponto san meghatározni azt az időszakot, amelyben bizonyos biztosítási vagy helybenlakási idősza kokat egy tagállam jogszabályai alapján meg szereztek, vélelmezni kell, hogy ezek az idősza kok nem fedik át egymást egy másik tagállam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási vagy helybenlakási időszakokkal, és - ha az az érintett személy számára előnyös - figyelembe kell őket venni, amennyiben ésszerűen szám í tásba vehetők. r H VG | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

13.cikk Az időszakok átváltásának szabályai (1) Am ennyiben a valamely tagállam jog szabályai alapján megszerzett időszakokat egy másik tagállam jogszabályaiban megállapítottól eltérő egységekben fejezik ki, az alaprendelet 6. cikke szerinti összesítés céljából szükséges át váltást a következő szabályok szerint kell elvé gezni: a) az átváltás alapjául az azon tagállam in tézménye által közölt időszak szolgál, amelynek jogszabályai alapján az időszakot megszerezték; b) az időszakokat napokban kifejező rendsze rek esetében a napokról más egységekre, illetve fordítva történő átváltás, valamint a napokon alapuló különböző rendszerek közötti átváltás számítása az alábbi táblázat szerint történik:

érintett jogszabályok szerinti éves lehetséges ma ximális mennyisége. (3) A z átváltást vagy egyetlen, valamennyi összesítetten közölt időszakot lefedő műveletben kell végrehajtani, vagy minden egyes év vonat kozásában, amennyiben az időszakokat éves alapon közölték. (4) Ha egy intézmény az időszakokat napok ban fejezi ki, egyúttal azt is jelzi, hogy az általa alkalmazott rendszer ötnapos, hatnapos vagy hétnapos.

II. CÍM AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA

14. cikk Az alaprendelet 12. és 13. cikkére 1 n a p n a k m e gfelelő vonatkozó pontosítások p óra 8óra 6óra id ő t a rt a m (1) Az alaprendelet 12. cikkének (1) bekezdése 1 h é t n e k m e gfe le lő 6nap 7 nap 5 nap id ő ta rta m alkalmazásában az „a személy, aki a tagállamok 1 h ó n a p n a k m e gfe le lő egyikében munkavállalóként végzi tevékeny 22nap 30 nap 26 nap id ő ta rta m ségét egy munkáltató alkalmazásában, aki te 1 n e g y e d é v n e k m e g fe le lő 78 nap 66nap 90 nap vékenységeit szokásosan abban a tagállamban id ő ta rta m végzi, és akit az említett munkáltató egy másik N a p o k m a x im á lis sz ám a 31?nap 360 nap 26tf nap e g y n a p tá ri évbe n tagállamba küld”, lehet olyan személy, akivel egy másik tagállamba való kiküldetés céljából léte sítettek munkaviszonyt, feltéve, hogy az érintett c) az időszakokat a napoktól eltérő egységek személy - közvetlenül a foglalkoztatás kezdetét ben kifejezőirendszerek esetében: megelőzően - már azon tagállam jogszabályai i. három hónap vagy tizenhárom hét egy ne nak hatálya alá tartozott, amelyben munkáltatója gyedévnek felel meg, és fordítva; letelepedettnek tekinthető. ii. egy év négy negyedévnek, 12 hónapnak (2) A z alaprendelet 12. cikke (1) bekezdésének vagy 52 hétnek felel meg, és fordítva; alkalmazásában az „aki tevékenységeit szokáso iii. a hetek hónapokra való átváltása esetében, san abban a tagállamban végzi” kifejezés olyan illetve fordítva, a heteket és a hónapokat a hat munkáltatóra utal, aki a letelepedése szerinti napos rendszereknek a b) pont táblázata szerinti tagállam területén szokásos jelleggel a kizárólag átváltási szabályai szerint kell napokra átváltani; belső igazgatási tevékenységektől eltérő érdemi d) törtszámokban kifejezett időszakok eseté tevékenységet folytat, figyelembe véve az adott ben a számokat a b) és c) pontban meghatározott vállalkozás által folytatott tevékenységek minden szabályok alkalmazásával a legközelebbi kisebb jellemző ismérvét. A releváns ismérveknek kap egész számra kell váltani. A tört éveket hónapok csolódniuk kell az egyes munkáltatók egyedi jel ra kell átváltani, kivéve, ha az adott rendszer ne lemzőihez és a tevékenységek valódi jellegéhez. gyedéveken alapul; (3) Az alaprendelet 12. cikke (2) bekezdésének é) amennyiben az ezen bekezdés alapján vég alkalmazásában a „szokásosan önálló vállalko zett átváltás eredménye egy egység törtrésze, a zóként tevékenykedő olyan személy” kifejezés legközelebbi magasabb egész számot kell az e be olyan személyre utal, aki a letelepedése szerinti kezdés szerinti átváltás eredményének tekinteni. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása az egy naptá tagállam területén szokásos jelleggel érdemi tevé kenységet folytat. Különösen, a személynek egy ri év alatt szerzett időszakok teljes összegére vo bizonyos idő óta gyakorolnia kellett tevékenysé natkozóan nem haladhatja meg az (1) bekezdés gét már azon nap előtt, amikor a cikk rendelkezé b) albekezdésében foglalt táblázat utolsó oszlo seiből számára fakadó előnyöket igénybe kívánja pában jelzett napok számát, 52 hetet, 12 hónapot venni, és bármely, valamely másik tagállamban vagy négy negyedévet. Amennyiben az átváltandó időszakok megfe átmenetileg folytatott tevékenység ideje alatt a le telepedése szerinti tagállamban teljesítenie kell a lelnek az időszakok azon tagállam jogszabályai szerinti éves maximális mennyiségének, amely tevékenysége gyakorlásához szükséges követel ményeket, hogy visszatértekor folytatni tudja azt. ben megszerezték őket, az (1) bekezdés alkalma (4) A z alaprendelet 12. cikke (2) bekezdésé zása nem eredményezhet egy naptári éven belül nek alkalmazásában az az ismérv, amely alapján rövidebb időszakokat, mint az időszakoknak az R e n d sze r ala pja

5 nap

6nap

7 nap

UNIÓS KOO RD INÁLÁSI VÉGREHAJTÁSI RENDELET

megállapítható, hogy egy önálló vállalkozó által az egyik tagállamban megkezdett tevékenység „hasonló”-e a rendesen gyakorolt önálló tevékeny séghez, a tevékenység tényleges jellege, és nem az, hogy e tevékenység a másik tagállamban eset legesen foglalkoztatotti vagy önálló vállalkozói tevékenységnek minősül. (5) A z alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a „két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő sze mély” különösen olyan személy, aki: a) valamely tagállamban folytatott tevékeny sége fenntartása mellett egy vagy több másik tag államban egyidejűleg különálló tevékenységet folytat, e különálló tevékenység időtartamától és jellegétől függetlenül; b) két vagy több tagállamban egymással fo lyamatosanváltakozó tevékenységeket folytat, az elhanyagolható tevékenységek kivételével, tekin tet nélkül a váltakozás gyakoriságára, rendszeres vagy rendszertelen jellegére. (6) A z alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a „két vagy több tagállamban szo kásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő sze mély” különösen olyan személy, aki két vagy több tagállamban egyidejűleg vagy váltakozva egy vagy több különálló, önálló vállalkozói tevékenységet folytat, tekintet nélkül ezen tevékenységek jellegére. (7) A z (5) és (6) bekezdés hatálya alá tartozó tevékenységeknek az alaprendelet 12. cikkének (1) és (2) bekezdése alá tartozóktól való megkü lönböztetése érdekében az egy vagy több tagál lam területén folytatott tevékenység időtartama (azaz állandó vagy esetleges, illetve átmeneti jellege) a meghatározó. E célból az összes rele váns tényt, beleértve a munkavállalók esetében különösen a munkavégzés munkaszerződésben megjelölt helyét, meg kell vizsgálni. (8) A z alaprendelet 13. cikke (1) és (2) bekez désének alkalmazásában a „munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység lényeges része” valamely tagállamban való gyakorlása azt jelen ti, hogy a munkavállaló vagy önálló vállalkozó tevékenységeinek mennyiségileg jelentős részét ott gyakorolja, anélkül, hogy szükségszerűen e tevékenységek főbb részéről lenne szó. Annak meghatározásakor, hogy a tevékenysé gek jelentős része egy adott tagállamban zajlik-e, az alábbi iránymutató jellegű ismérveket kell fi gyelembe venni: a) munkavállalói tevékenység esetén a mun kaidőt és/vagy a díjazást; valamint b) önálló vállalkozói tevékenység esetén a forgalmat, a munkaidőt, a nyújtott szolgáltatások számát és/vagy a jövedelmet. A fent említett ismérvek tekintetében a 25%ánál kisebb arányú megfelelés - amit átfogó ér tékelés keretében kell megállapítani - azt jelzi, hogy a tevékenységek jelentős része nem az adott tagállamban folyik.

(9) A z alaprendelet 13. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában egy önálló vál lalkozó „érdekeltségeinek központját” úgy kell meghatározni, hogy figyelembe veszik szakmai tevékenységei valamennyi elemét, különösen az üzletvitel rögzített és állandó helyét, a szokásos jelleget vagy a gyakorolt tevékenység időtarta mát, a nyújtott szolgáltatások számát, valamint az érintett személynek az összes körülményből kikövetkeztethető szándékát. (10) A (8) és (9) bekezdés szerint alkalmazan dó jogszabályok meghatározásához az érintett intézmények figyelembe veszik a következő 12 naptári hónapra előre jelzett helyzetet. (11) Abban az esetben, ha egy személy a mun kavállalói tevékenységét két vagy több tagállam ban, az unió területén kívül letelepedett munkál tató számára végzi, és amennyiben ez a személy valamely tagállamban^rendelkezik lakóhellyel anélkül, hogy ott érdemi tevékenységet folytatna, akkor a lakóhelye szerinti tagállam jogszabálya inak hatálya alá tartozik. 15. cikk Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése b) és d) pontjának, valamint 11. cikke (4) bekezdésének és 12. cikkének'’ alkalmazására irányuló eljárás (az érintett intézmények tájékoztatása) (1) Amennyiben a végrehajtási rendelet 16. cikke másképp nem rendelkezik, ha egy sze mély az alaprendelet II. címe szerint illetékes tagállamtól eltérő tagállamban folytatja tevé kenységét, a m unkáltató vagy - tevékenysé gét nem m unkavállalóként gyakorló személy esetében -az érintett személy erről tájékoztat ja - lehetőleg előzetesen - az alkalm azandó jogszabályok szerinti tagállam illetékes intéz ményét. Ezen intézmény az érintett személyre az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének b) pontja vagy 12. cikke szerint alkalmazandó jog szabályokra vonatkozó információt haladékta lanul hozzáférhetővé teszi az érintett személy és a tevékenység gyakorlása szerinti tagállam illetékes hatósága számára. (2) A z (1) bekezdés értelemszerűen alkalma zandó az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése d) pontjának hatálya alá tartozó személyekre. (3) A z alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti munkáltató, akinek egy másik tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén mun kavállalója van, amennyiben lehetséges, előre tájékoztatja annak a tagállamnak az illetékes intézményét, amelynek jogszabályait a munkavállalóra alkalmazni kell. A z említett intézmény haladéktalanul hozzáférhetővé teszi az alapren delet 11. cikkének (4) bekezdése szerint az érin tett személyre alkalmazandó jogszabályokra vo natkozó információt az azon tagállam illetékes hatósága által kijelölt intézmény részére, amely

nek a lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén a munkavállalót foglalkoztatni fogják. 16. cikk Az alaprendelet 13. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárás (1) A z a személy, aki két vagy több tagállam ban végez különböző tevékenységeket, értesíti erről a lakóhelye szerinti tagállam illetékes ható sága által kijelölt intézményt. (2) A tevékenységet végző személy lakóhelye szerinti kijelölt intézmény haladéktalanul meg határozza az érintett személyre alkalmazandó jogszabályokat, tekintettel az alaprendelet 13. cikkére és a végrehajtási rendelet 14. cikkére. E kezdeti meghatározás ideiglenes jellegű. A z in tézmény az általa ideiglenesen meghatározott jogszabályokról tájékoztatja minden olyan tag állam kijelölt intézményét, amelyben az érintett személy tevékenységet folytat. (3) A z alkalmazandó jogszabályok (2) bekez désben előírt ideiglenes meghatározása két hóna pon belül véglegessé válik azt követően, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt intézmények arról a (2) bekezdésnek megfelelően értesítést kaptak, kivévg, ha az alkalmazandó jog szabályokat a (4) bekezdés alapján már előzőleg véglegesen meghatározták, vagy ha az érintett in tézmények legalább egyike e két hónapos időszak végéig tájékoztatja a lakóhely szerinti tagállam ille tékes hatósága által kijelölt intézményt arról, hogy a meghatározást nem tudja még elfogadni, vagy az azzal kapcsolatos álláspontja eltérő. (4) Amennyiben az alkalmazandó jogszabá lyok meghatározásával kapcsolatos bizonyta lanság két vagy több tagállam intézményei vagy hatóságai közötti kapcsolatfelvételt igényel, az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kije lölt intézmények vagy maguk az illetékes ható ságok közül egy vagy több kérelmére az érintett személyre alkalmazandó jogszabályokat közös megegyezéssel kell meghatározni, tekintetbe véve az alaprendelet 13. cikkét és a végrehajtási rendelet 14. cikkének vonatkozó rendelkezéseit. Amennyiben az érintett intézmények vagy il letékes hatóságok álláspontja különböző, e szer vek a fent meghatározott feltételeknek megfelelő en megállapodásra törekednek, és a végrehajtási rendelet 6. cikke alkalmazandó. (5) Azon tagállam illetékes intézménye, amelynek jogszabályait akár ideiglenesen, akár véglegesen alkalmazandóként határozták meg, haladéktalanul értesíti erről az érintett személyt. (6) Amennyiben az érintett személy elmu lasztja közölni az (1) bekezdésben említett in formációt, e cikket a lakóhelye szerinti tagállam illetékes hatósága által kijelölt intézmény kez deményezésére alkalm azni kell, amint az intéz mény lehetőleg más érintett intézményen keresz tül tudomást szerez az adott személy helyzetéről. H VQ | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

367

368

| UNIÓS KO O RD INÁ LÁSI VÉGREHAJTÁSI RENDELET

17. cikk Az alaprendelet 15. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárás A z Európai Közösségek szerződéses személy zete a munkaszerződés megkötésekor gyakorol ja az alaprendelet 15. cikkében meghatározott választási jogot. A szerződés megkötésére fel hatalmazott hatóság tájékoztatja az Európai Kö zösségek szerződéses személyzete tagjának jog választása szerinti tagállam kijelölt intézményét. 18. cikk Az alaprendelet 16. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárás A munkáltatónak vagy az érintett személynek az alaprendelet 11-15. cikke alóli kivételek iránti kérelmét azon tagállam illetékes hatóságához vagy e hatóság által kinevezett szervhez kell lehetőség szerint előzetesen - benyújtani, amely tagállam jogszabályainak alkalmazását a foglal koztatott vagy az érintett személy kéri. 19. cikk Az érintett személyek és a munkáltatók tájékoztatása (1) A zon tagállam illetékes intézménye, amelynek jogszabályai az alaprendelet II. címe szerint alkalmazandóvá válnak, értesíti az érin tett személyt - valam int adott esetben annak munkáltatóját vagy munkáltatóit - az e jogsza bályok szerinti kötelezettségeiről. Megadja szá mukra a jogszabályokban előírt alakiságok telje sítéséhez szükséges segítséget. (2) A z érintett személy vagy a munkáltató kérésére azon tagállam illetékes intézménye, amelynek jogszabályai az alaprendelet II. címe szerint alkalmazandók, tanúsítja, hogy ezeket a jogszabályokat kell alkalmazni, és adott esetben jelzi, hogy mely időpontig és milyen feltételekkel. 20. cikk Az intézmények közötti együttműködés (1) A megfelelő intézmények közlik az alap rendelet II. címe szerint valamely személyre alkalmazandó jogszabályok szerinti tagállam il letékes intézményével az azon időpont megállapí tásához szükséges információt, amelytől kezdve a jogszabályokat alkalm azni kell, valamint az azon járulékok megállapításához szükséges in formációt, amelyek fizetésére a személy és annak munkáltatója vagy munkáltatói e jogszabályok alapján kötelezettek. (2) A zo n tagállam illetékes intézménye, amelynek jogszabályai valamely személyre vo natkozóan az alaprendelet II. címe szerint alkal mazandóvá válnak, az ezen jogszabályok hatály balépésének időpontjára vonatkozó információt elérhetővé teszi azon tagállam illetékes hatósága számára, amely jogszabályainak hatálya alá a személy a legutóbb tartozott.

21. cikk A munkáltató kötelezettségei (1) A munkáltató, amelynek bejegyzett szék helye vagy üzletviteli helye nem az illetékes tagállam területén található, a munkavállalóira vonatkozó jogszabályok szerinti valamennyi kötelezettségét teljesíti, beleértve különösen az e jogszabályok által előírt járulékfizetési kötele zettséget, úgy, mintha bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye az illetékes tagállamban lenne. (2) A z a munkáltató, amely nem rendelke zik telephellyel az alkalmazandó jogszabályok szerinti tagállamban, valamint a munkavállaló megállapodhat, hogy ez utóbbi a munkáltató járulékfizetési kötelezettségeit annak nevében végrehajthatja, nem érintve a munkáltató alap kötelezettségeit. A munkáltató az ilyen megál lapodásról értesítést küld e tagállam illetékes intézményének. /

III. CÍM AZ ELLÁTÁSOK EGYES CSOPORTJAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET Betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági e llá tá so k a

22. cikk Általános végrehajtási rendelkezések (1) A z illetékes hatóságok vagy intézmények gondoskodnak arról, hogy a biztosítottak meg kapják a szükséges tájékoztatást a természetbeni ellátások nyújtásával kapcsolatos eljárásokról és feltételekről, amennyiben az ilyen ellátásokat az illetékes intézmény szerinti tagállamtól eltérő tagállam területén kapják. (2) A z alaprendelet 5. cikkének a) pontja el lenére egy tagállam az alaprendelet 22. cikke szerint csak akkor válhat felelőssé az ellátások költségeinek megtérítéséért, ha a biztosított vagy e tagállam jogszabályai szerint nyugdíjat igényelt, vagy az alaprendelet 23-30. cikkével összhang ban e tagállam jogszabályai szerint nyugdíjat kap. 23. cikk A lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti tagállamban egynél több rendszer létezése esetén alkalmazandó rendszer Ha a lakóhely vagy a tartózkodási hely sze rinti tagállam joga a biztosítottak egynél több kategóriája tekintetében egynél több betegségi, anyasági és apasági biztosítási rendszert is magá ban foglal, az alaprendelet 17. cikke, 19. cikkének (ÍJ bekezdése, valamint 20., 22., 24. és 26. cikke alapján alkalmazandó rendelkezések a munka-

vállalókra vonatkozó általános rendszerrel kap csolatos jogszabályok rendelkezései. 24. cikk Az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban levő lakóhely (1) Az alaprendelet 17. cikkének alkalmazása céljából a biztosított és/vagy annak családtagjai kötelesek bejelentkezni a lakóhely szerinti intéz ménynél. A természetbeni ellátásokhoz a lakó hely szerinti tagállamban való jogosultságukat a biztosított vagy a lakóhely szerinti intézmény kérésére az illetékes intézmény által kibocsátott dokumentum igazolja. (2) Az (1) bekezdésben említett dokumentum mindaddig érvényes, amíg az illetékes intézmény nem értesíti a lakóhely szerinti intézményt annak érvénytelenítéséről. A lakóhely szerinti intézmény tájékoztatja az illetékes intézményt minden, az (1) bekezdés sze rinti nyilvántartásba vételről, valamint az abban történt változtatásokról v^gy annak törléséről. (3) E cikket értelemszerűen kell alkalmazni az alaprendelet 22., 24., 25. és 26. cikkében emlí tett személyekre." ' l* 25. cikk Az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban való tartózkodás A. Eljárás és a jog hatálya (1) A z alaprendelet 19. cikkének alkalmazása céljából a biztosított bemutatja a tartózkodás he lye szerinti tagállam egészségügyi ellátást nyújtó intézményének a biztosított illetékes intézménye által kibocsátott dokumentumot, amely igazolja a biztosított természetbeni ellátásokhoz való jo gosultságát. Ha a biztosított nem rendelkezik az említett dokumentummal, a tartózkodási hely szerinti intézmény - kérelemre, vagy ha szüksé ges, anélkül - az illetékes intézményhez fordul a dokumentum beszerzése érdekében. (2) E dokumentum igazolja, hogy a biztosított ugyanazon feltételek mellett jogosult az alapren delet 19. cikkében meghatározott feltételek sze rinti természetbeni ellátásokra, mint amelyek a tartózkodási hely szerinti tagállam joga szerint biztosítottakra vonatkoznak. (3) A z alaprendelet 19. cikkének (1) bekez désében említett természetbeni ellátások azokat az orvosi okokból szükségessé váló természetbe ni ellátásokat jelentik, amelyeket a tartózkodási hely szerinti tagállamban, ennek jogszabályai alapján nyújtanak annak érdekében, hogy a biztosított a szükséges kezelés céljából ne kény szerüljön tervezett tartózkodásának vége előtt visszatérni lakóhelyére. B. A természetbeni ellátások költségeinek viselé sére és megtérítésére vonatkozó eljárás és szabályok (4) Amennyiben az alaprendelet 19. cikke ke retében biztosított természetbeni ellátásoknak

_________________________________ 4_

UNIÓS KO OR DINÁLÁSI VÉGREHAJTÁSI RENDELET

vagy azok egy részének költségét ténylegesen a biztosított viselte, és a tartózkodási hely szerinti intézmény által alkalmazott jogszabályok lehető vé teszik e költségek biztosítottnak való visszaté rítését, a biztosított a visszatérítés iránti kérelmét a tartózkodási hely szerinti intézménynek küld heti el. Ebben az esetben ez az intézmény az ellá tások költségének összegét - a jogszabályaiban a visszatérítésre vonatkozóan előírt mértékben és feltételekkel - közvetlenül a biztosított személy nek téríti vissza. (5) Ha az ilyen költségek megtérítését nem köz vetlenül a tartózkodási hely szerinti intézménytől kérték, akkor a felmerült költségeket az illetékes intézmény téríti vissza az érintett személynek, mégpedig a tartózkodási hely szerinti intézmény által alkalmazott visszatérítés mértékében, vagy annak az összegnek megfelelően, amely a végre hajtási rendelet 62. cikkének a kérdéses esetben való alkalmazása esetén a tartózkodási hely sze rinti intézménynek lenne visszatérítendő. A tartózkodási hely szerinti intézmény kérésre minden szükséges felvilágosítást megad az illetékes intézménynek az említett mértékről vagy összegről. (6) A z (5) bekezdéstől eltérve, az illetékes intézmény megtérítheti a felmerült költségeket saját jogszabályainak megfelelően és az azok ban megállapított visszatérítési mérték feltételei szerint, feltéve, hogy a biztosított hozzájárult e rendelkezés alkalmazásához. (7) Ha a tartózkodási hely szerinti tagállam joga nem rendelkezik a kérdéses esetben a (4) és (5) bekezdés szerinti visszatérítésről, az illetékes intézmény a biztosított beleegyezése nélkül a sa ját jogszabályainak keretein belül és az azokban megállapított visszatérítési mérték feltételei sze rint térítheti meg a költségeket. (8) A biztosítottnak nyújtott visszatérítés sem milyen esetben sem haladhatja meg a biztosított ténylegesen felmerült költségeinek összegét. (9) Nagy összegű kiadások esetén az illetékes intézmény megfelelő előleget folyósíthat a bizto sítottnak, amint az visszatérítés iránti kérelmét benyújtotta ezen intézménynek. C. Családtagok (10) A z (l)-(9) bekezdést értelemszerűen al kalmazni kell a biztosított családtagjaira.

tagállamban biztosított természetbeni ellátáso kat rögzített összegek alapján térítik vissza, az illetékes intézmény a lakóhely szerinti intézmény. (2) Amennyiben a biztosított személy lakóhe lye nem az illetékes tagállam területén van, az en gedélyt a lakóhely szerinti intézménytől igényli, amely azt haladéktalanul továbbítja az illetékes intézménynek. Ebben az esetben a lakóhely szerinti intéz mény nyilatkozatban igazolja, hogy a lakóhely szerinti tagállamban teljesülnek-e az alaprende let 20. cikke (2) bekezdésének második mondatá ban foglalt feltételek. Az illetékes intézmény csak akkor tagadhatja meg a kért engedélyt, ha a lakóhely szerinti in tézmény értékelése szerint az alaprendelet 20. cikke (2) bekezdésének második mondatában foglalt feltételek a biztosított lakóhelye szerinti tagállamban nem teljesülnek, vagy ha ugyanaz a kezelés az illetékes tagállamban^ orvosilag indo kolt határidőn belül, figyelembe véve az érintett személy aktuális egészségi állapotát és betegsé gének várható lefolyását - is biztosítható. Az illetékes intézmény döntéséről tájékoztatja a lakóhely szerinti intézményt. Amennyiben az intézmény államának nem zeti jogszabályaiban megállapított határidőkön belül nem érkezik válasz, az engedélyt az illeté kes intézmény által megadottnak kell tekinteni. (3) Amennyiben egy biztosítottnak, akinek la

intézmény által a tartózkodás helye szerinti in tézménynek vagy a biztosítottnak a (6) bekezdés értelmében visszatérítendő költség (tényleges költség) alacsonyabb, mint amelyet ugyanazon kezelésért az illetékes tagállamban kellett volna fizetnie (fiktív költség), az illetékes intézmény a biztosított gyógykezelésének költségeit, annak kérésére, visszatéríti azon összeg erejéig, amenynyivel a fiktív költség meghaladja a tényleges költséget. A visszatérített összeg azonban nem haladhatja meg a biztosított számára ténylegesen felmerült költségeket, és megállapításánál figye lembe veheti azt az összeget, amelyet a biztosí tottnak akkor kellett volna fizetnie, ha a kezelést az illetékes tagállamban veszi igénybe. C. A tervezett gyógykezelés részét képező uta zás és tartózkodás költségeinek viselése (8) Ha az illetékes intézmény nemzeti jog szabályai rendelkeznek a biztosított kezelésétől elválaszthatatlan utazás és tartózkodás költsége inek megtérítéséről, az érintett személy, valamint szükség esetén a kísérő személy költségeit ezen intézmény vállalja, amennyiben egy más tagál lamban való kezelésre engedélyezte. D. Családtagok (9) A z (l)-(8) bekezdést értelemszerűen alkal mazni kell a biztosítottak családtagjaira.

27. cikk Keresőképtelenség esetén járó pénzbeli ellátások az illetékes tagállamtól eltérő kóhelye nem az illetékes tagállamban van, sürgős, tagállamban való tartózkodás vagy életmentő ellátásra van szüksége, és az engedély lakóhely esetén az alaprendelet 20. cikke (2) bekezdésének má A. A biztosított által követendő eljárás sodik mondatával összhangban nem tagadható (1) Amennyiben az illetékes tagállam jogsza meg, az engedélyt az illetékes intézmény nevé bályai előírják, hogy a biztosítottnak keresőkép ben a lakóhely szerinti intézmény adja meg, és telensége esetén igazolást kell bemutatnia ahhoz, erről azonnal értesíti az illetékes intézményt. hogy az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdése A z illetékes intézmény elfogadja az engedélyt szerinti pénzbeli ellátásokra legyen jogosult, a kiadó, lakóhely szerinti intézmény által jóvá biztosítottnak kérnie kell az egészségi állapotát hagyott orvosoknak a sürgős, életmentő ellátás elbíráló orvost a lakóhelye szerinti tagállamban, szükségességét alátámasztó megállapításait és hogy igazolja keresőképtelenségét és annak vár kezelési módszereit. ható időtartamát. (4) A z illetékes intézménynek bármikor joga (2) A biztosított az illetékes tagállam jogsza van ahhoz, hogy az engedélyezési eljárás során bályaiban megállapított határidőn belül elküldi a biztosítottat a tartózkodási vagy lakóhely sze az igazolást az illetékes intézménynek. rinti tagállamban az általa kiválasztott orvossal (3) Ha a lakóhely szerinti tagállamban az ellá bármikor megvizsgáltassa. tást nyújtó orvosok nem állítanak ki keresőkép (5) A lakóhely szerinti intézmény - az enge telenségre vonatkozó igazolást, és ha az illetékes délyezést érintő bármely döntés sérelme nélkül 26. cikk tagállam jogszabályai igénylik ezt az igazolást, az Tervezett gyógykezelés - értesíti az illetékes intézményt, amennyiben a érintett személy közvetlenül a lakóhelye szerinti in meglévő engedélyben szereplő kezelésen kívüli A. Engedélyezési eljárás tézményhez fordul. Ez az intézmény azonnal intéz (1) A z alaprendelet 20. cikke (1) bekezdésének kiegészítő kezelés tűnik orvosilag indokoltnak. B. A természetbeni ellátásoknak a biztosított kedik az érintett személy keresőképtelenségének alkalmazása céljából a biztosított az illetékes in orvosi elbírálásáról és az (1) bekezdésben említett számára felmerülő költségeinek viselése tézmény által kibocsátott dokumentumot mutat igazolás kiállításáról. A z igazolást haladéktalanul (6) A (7) bekezdés sérelme nélkül a végrehaj be a tartózkodási hely szerinti intézménynek. továbbítani kell az illetékes intézménynek. tási rendelet 25. cikkének (4) és (5) bekezdése ér E cikk alkalmazásában az illetékes intézmény (4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben szereplő do telemszerűen alkalmazandó az alábbiakra: azon intézmény, amely a tervezett gyógykezelés kumentum továbbítása nem mentesíti a biztosí (7) Amennyiben az engedélyezett gyógykeze költségeit viseli; az alaprendelet 20. cikkének (4) tottat az alkalmazandó jogszabályok értelmében lés költségét részben vagy egészben a biztosított bekezdésében és 27. cikkének (5) bekezdésben fennálló kötelezettségeinek teljesítése alól, külöszemély ténylegesen maga viselte, és az illetékes említett esetekben, amikor a lakóhely szerinti H V G I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2012- R E

369

370

j UNIÓS K O O R DINÁ LÁSI VÉGREHAJTÁSI RENDELET

nősen a munkáltatójával szemben. Adott esetben a munkáltató, illetve az illetékes szerv olyan te vékenységekben való részvételre szólíthatja fel a munkavállalót, melynek célja a munkába történő visszailleszkedés elősegítése és támogatása. B. A lakóhely szerinti tagállam intézménye ál tal követendő eljárás (5) A z illetékes intézmény kérésére, a lakóhely szerinti intézmény elvégzi az érintett személylyel kapcsolatos bármely szükséges igazgatási ellenőrzést és orvosi felülvizsgálatot, az utóbbi intézmény által alkalmazott jogszabályokban előírtak szerint. A z ellenőrzést végző orvos je lentését - különösen a keresőképtelenség várható időtartamát - a lakóhely szerinti intézmény hala déktalanul továbbítja az illetékes intézményhez. C. Az illetékes intézmény által követendő eljárás (6) A z illetékes intézménynek joga van ahhoz, hogy a biztosítottat az intézmény által választott orvossal vizsgáltassa meg. (7) A z alaprendelet 21. cikke (1) bekezdése második mondatának sérelme nélkül az illetékes intézmény a pénzbeli ellátásokat közvetlenül az érintett személynek folyósítja, és amennyiben szükséges, értesíti erről a lakóhely szerinti intéz ményt. (8) A z alaprendelet 21. cikke (1) bekezdésé nek alkalmazása céljából, a biztosított részére a vizsgálatot végző orvos vagy intézmény megál lapítása alapján egy másik tagállamban kiállított keresőképtelenségi igazolásban szereplő adatok jogilag egyenértékűek az illetékes tagállamban kiállított igazolással. (9) Ha az illetékes intézmény úgy dönt, hogy elutasítja a pénzbeli ellátás iránti kérelmet, dön téséről értesíti a biztosítottat és ezzel egyidejűleg a lakóhely szerinti intézményt is. D. Az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban való tartózkodás esetén követendő eljárás (10) A z (l)-(9) bekezdést értelemszerűen al kalm azni kell, amennyiben a biztosított az ille tékes tagállamtól eltérő tagállamban tartózkodik.

állapotát a tartós ápolás szükségessége szem pontjából. A z illetékes intézmény megad minden olyan információt a lakóhely szerinti intézmény nek, amely e vizsgálat elvégzéséhez szükséges. C. Az illetékes intézmény által követendő eljárás (3) A tartós ápolás szükségessége mértékének meghatározása érdekében az illetékes intézmény jogosult a biztosítottat az általa választott orvos sal vagy egyéb szakértővel megvizsgáltatni. (4) A végrehajtási rendelet 27. cikkének (7) be kezdését értelemszerűen alkalmazni kell. D. Az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban való tartózkodás esetén követendő eljárás (5 ) A z (l)-(4) bekezdés rendelkezéseit érte lemszerűen alkalm azni kell, amennyiben a b iz tosított az illetékes tagállamtól eltérő tagállam

intézmény által alkalmazandó jog olyan tartós ápolást biztosító természetbeni ellátásokról ren delkezik, amelyek szerepelnek az alaprendelet

ban tartózkodik. xE. Családtagok ' (6) A z (l)-(S) bekezdést értelemszerűen alkal mazni kell a biztosított családtagjaira.

32. cikk Különleges végrehajtási rendelkezések (1) Ha egy személy vagy csoport kérésre mente sül a kötelező betegbiztosítás alól, és így ezekre a személyekre nem érvényes valamely olyan betegbiztosítási rendszer, amelyre ^.alaprendeletet alkal mazni kell, kizárólag e mentesség miatt más tagál lam intézménye nem válik felelőssé az alaprendelet III. címe I. fejezetének értelmében e személyeknek vagy családtagjuknak nyújtott természetbeni vagy pénzbeli ellátások költségeinek viseléséért. (2) A 2. mellékletben említett tagállamok ese tében az alaprendelet III. címe I. fejezetének a természetbeni ellátásokra vonatkozó rendelke zéseit az egyedül a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer alapján ellátásokra jogosult személyekre kizárólag az ott meghatározott mér tékben kell alkalmazni. Más tagállam intézménye kizárólag ezen ok ból nem válik felelőssé az e személyeknek vagy családtagjuknak nyújtott természetbeni vagy pénzbeli ellátások költségeinek viseléséért. (3) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett sze mélyek és családtagjaik olyan tagállamban lak nak, amelyben a természetbeni ellátásra való jogosultságnak nem feltétele a biztosítás, vagy a

28.cikk Hosszú távú kezelés esetén járó pénzbeli ellátások az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban való tartózkodás vagy lakóhely esetén A. A biztosított által követendő eljárás (1) A z alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdé se szerinti tartós ápolással kapcsolatos pénzbeli ellátásokra való jogosultság megszerzése érde kében a biztosítottnak az illetékes intézményhez kell fordulnia. Az illetékes intézmény szükség esetén értesíti erről a lakóhely szerinti intéz ményt. B. A lakóhely szerinti intézmény által követen dő eljárás (2) Az illetékes intézmény kérésére a lakóhely szerinti intézmény megvizsgálja a biztosított

31. cikk Az alaprendelet 34. cikkének alkalmazása A. Az illetékes intézmény által követendő eljárás (1) A z illetékes intézmény tájékoztatja az érintett személyt az alaprendelet 34. cikkében foglalt, az ellátások halmozódásának tilalmáról szóló rendelkezésről. A z ilyen szabályok alkal mazásának biztosítania kell, hogy a nem az ille tékes tagállamban lakó személy legalább olyan összegű vagy értékű ellátásra legyen jogosult, mint amilyenre akkor lenne jogosult, ha abban a tagállamban lakna. (2) A z illetékes intézmény értesíti továbbá a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti intéz ményt a tartós ápolást biztosító pénzbeli ellátá sok fizetéséről olyan esetben, amikor az utóbbi

HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

29. cikk Az alaprendelet 28. cikkének alkalmazása Amennyiben az a tagállam, amelyben a koráb bi határ menti munkavállaló legutóbbi tevékeny ségét folytatta, megszűnik illetékes tagállamnak lenni, és a korábbi határ menti munkavállaló vagy családtagja abból a célból utazik oda, hogy az alaprendeleJ^S. cikke szerinti természetbeni ellátásokban részesüljön, az illetékes intézmény által kibocsátott dokumentumot kell bemutatnia a tartózkodási hely szerinti intézménynek. 30. cikk Nyugdíjasok által fizetendő járulékok Ha egy személy egynél több tagállamból kap nyugdíjat, a kifizetett összes nyugdíjból levont já rulékok összege semmilyen körülmények között nem lehet magasabb, mint az olyan személytől levont összeg, aki az illetékes tagállamtól azonos összegű nyugdíjat kap.

34. cikke (2) bekezdésében említett felsorolásban. B. A lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti intézmény által követendő eljárás (3) A (2) bekezdésben előírt értesítés kézhezvé telét követően a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti intézmény haladéktalanul értesíti az ille tékes intézményt a jogszabályai alapján az érin tett személynek nyújtott, ugyanolyan célú, tartós ápolást biztosító természetbeni ellátásról, vala mint az alkalmazandó visszatérítés mértékéről. (4) A z igazgatási bizottság szükség esetén megállapítja e cikk végrehajtási intézkedéseit.

munkaviszony keretében vagy önálló vállalkozó ként végzett tevékenység, a tartózkodás szerinti országban nyújtott természetbeni ellátás teljes költségét meg kell téríteniük.

II. FEJEZET M unkahelyi balesetek és foglalkozási m egbetegedések esetén n y ú jto tt ellátások

33. cikk Természetbeni és pénzbeli ellátásokra való jogosultság az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban lévő lakóhely vagy tartózkodás esetén (1) Az alaprendelet 36. cikkének alkalmazása céljából a végrehajtási rendelet 24-27. cikkében

UNIÓS KO ORDINÁLÁSI VÉGREHAJTÁSI RENDELET

meghatározott eljárásokat értelemszerűen kell alkalmazni. (2) A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a lakóhely vagy tartózko dási hely szerinti tagállam nemzeti jogszabályai alapján nyújtott különleges, természetbeni ellátá sok esetén az adott tagállam intézményének hala déktalanul értesíteni kell az illetékes intézményt. 34. cikk Intézmények közötti együttműködés az illetékes tagállamtól eltérő tagállam területén bekövetkezett munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén (1) Amennyiben az illetékes tagállamtól elté rő tagállam területén történik a munkahelyi bal eset, vagy a foglalkozási megbetegedést először ott állapítják meg, a munkahelyi balesetről vagy a foglalkozási megbetegedésről - amennyiben a nemzeti jogszabályokban létezik ilyen nyilatko zat vagy értesítés - az illetékes tagállam jogsza bályainak megfelelően kell nyilatkozatot vagy ér tesítést benyújtani - adott esetben azon tagállam egyéb alkalmazandó hatályos jogszabályi ren delkezéseinek sérelme nélkül -, ahol a munka helyi baleset bekövetkezett, vagy a foglalkozási megbetegedést orvosilag először megállapították, mely utóbbi rendelkezéseket az ilyen esetekben továbbra is alkalmazni kell. A nyilatkozatot vagy értesítést az illetékes intézményhez kell címezni. (2) Azon tagállam intézménye, amelynek te rületén a munkahelyi baleset bekövetkezett vagy a foglalkozási megbetegedést először megállapí tották, tájékoztatja az illetékes intézményt az e tagállam területén kiállított orvosi igazolásokról. (3) Ha az illetékes tagállamtól eltérő tagállam területén a munkahelyre való utazás vagy az on nan való hazatérés közben elszenvedett baleset következtében vizsgálatot kell indítani ez utóbbi tagállam területén a megfelelő ellátásokra való jogosultság megállapítása céljából, az illetékes intézmény e célra kijelölheti a vizsgálatot végző személyt, és erről tájékoztatja a másik tagállam hatóságait. A z intézményeknek együtt kell mű ködniük valamennyi lényeges információ öszszegyűjtése érdekében, és meg kell vizsgálniuk a balesettel kapcsolatos jelentéseket és minden egyéb dokumentumot. (4) A kezelést követően az illetékes intézmény kérésére a baleset vagy a megbetegedés tartós kö vetkezményeire - és különösen a sérülést szen vedett személy aktuális állapotára, valamint a gyógyulásra vagy a sérülések stabilizálódására - vonatkozó orvosi igazolásokkal kísért részletes jelentést kell küldeni. A fizetendő díjakat a lakó hely vagy a tartózkodási hely szerinti intézmény fizeti, adott esetben saját térítési díjai szerint, az illetékes intézmény terhére. (5) Adott esetben a lakóhely vagy a tartózko

dási hely szerinti intézményt, kérésére az illeté kes intézmény értesíti a gyógyulás vagy a sérülés stabilizálódása időpontjára vonatkozó határozat ról, valamint adott esetben a nyugdíj megállapítá sára vonatkozó határozatról. 35. cikk A baleset vagy a megbetegedés foglalkozási jellegének vitatása (1) Amennyiben az illetékes intézmény v i tatja az alaprendelet 36. cikkének (2) bekezdése szerinti munkahelyi balesetekre vagy foglalko zási megbetegedésekre vonatkozó jogszabályok alkalmazását, erről haladéktalanul értesíti a természetbeni ellátásokat nyújtó lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézményt, és ezt kö vetően az ellátásokat betegségi ellátásoknak kell tekinteni. (2) Am int e tárgyban végleges határozatot hoznak, az illetékes intézmény haladéktalanul értesíti a természetbeni ellátásokat nyújtó, lakó hely vagy tartózkodási hely szerinti intézményt. Amennyiben munkahelyi baleset vagy fog lalkozási megbetegedés nem állapítható meg, ezt követően a természetbeni ellátásokat betegségi ellátásként kell nyújtani, ha az érintett személy jogosult rá. Amennyiben megállapítható a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés, akkor az érintett személynek nyújtott természetbeni betegségi ellátásokat munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén járó ellátás nak kell tekinteni attól a naptól kezdve, amikor a munkahelyi baleset megtörtént, vagy a foglal kozási megbetegedést először orvosilag megálla

(2) Amennyiben azon utolsó tagállam intéz ménye, amely jogszabályai szerint az érintett személy a szóban forgó foglalkozási megbetege dést feltételezhetően okozó tevékenységet utol jára gyakorolta, megállapítja, hogy az érintett személy vagy annak túlélői nem teljesítik e jog szabályok előírásait - többek között azért, mert az érintett személy sosem gyakorolta az adott tagállamban a foglalkozási megbetegedést oko zó tevékenységet vagy azért, mert az a tagállam nem ismeri el a megbetegedés foglalkozási jelle gét - az említett intézmény a nyilatkozatot vagy értesítést és az azt kísérő valamennyi igazolást az első intézmény által elvégzett orvosi vizsgálatok alapján született megállapításokkal és jelentések kel együtt haladéktalanul továbbítja azon előző tagállam intézményének, amely jogszabályai szerint az érintett személy előzőleg gyakorolta a szóban forgó megbetegedést feltételezhetően okozó tevékenységet. (3) Adott esetben az intézmények megismét lik a (2) bekezdés szerinti eljárást, azon tagállam megfelelő intézményéhez utalják az ügyet, amely jogszabályai szerint az érintett személy először gyakorolta a szóban forgó foglalkozási megbete gedést feltételezhetően akozó tevékenységet.

37. cikk Információcsere az intézmények között, valamint előleg folyósítása elutasító határozat elleni fellebbezés esetén (1) Abban az esetben, ha fellebbezés történik valamely olyan tagállam intézményének az ellá tások elutasításáról szóló határozata ellen, amely jogszabályai szerint az érintett személy a szóban forgó foglalkozási megbetegedést feltételezhe pították. tően okozó tevékenységet folytatott, ez az intéz (3) A végrehajtási rendelet 6. cikke (5) bekez désének második albekezdését értelemszerűen mény erről értesíti azt az intézményt, amelyhez a nyilatkozatot vagy az értesítést a végrehajtási kell alkalmazni. rendelet 36. cikke (2) bekezdésében szereplő el járás szerint megküldték, majd értesíti a végleges 36. cikk Eljárás az egynél több tagállamban határozatról is. (2) Ha valamely személy azon intézmény által foglalkozási megbetegedés kockázatának alkalmazott jogszabályok alapján jogosult ellátá való kitettség esetén (1) A z alaprendelet 38. cikkében említett esetsokra, amelynek a nyilatkozatot vagy értesítést elküldték, akkor ennek az intézménynek előleget ben a foglalkozási megbetegedésről szóló n yi kell folyósítania, amelyek összegét adott esetben latkozatot vagy értesítést azon utolsó tagállam azon intézménnyel folytatott konzultációt köve foglalkozási betegségek esetében illetékes ható tően állapítják meg, amelynek határozata ellen ságának kell megküldeni, amely jogszabályai a fellebbezést benyújtották és oly módon, hogy nak hatálya alatt az érintett személy az említett ne kerüljön sor túlfizetésre. Ez utóbbi intézmény betegséget feltételezhetően okozó tevékenységet megtéríti a kifizetett előlegeket, amennyiben a folytatott. fellebbezés eredményeképpen köteles az em lí Ha azon intézmény, amelynek a nyilatkozatot tett ellátásokat biztosítani. A z említett összeget vagy értesítést megküldték, megállapítja, hogy a ekkor a végrehajtási rendelet 72. és 73. cikkében szóban forgó megbetegedést feltételezhetően szereplő eljárásnak megfelelően levonják az érin okozó tevékenységet utoljára egy másik tagállam tett személynek járó ellátások összegéből. jogszabályai szerint gyakorolták, akkor a nyilat (3) A végrehajtási rendelet 6. cikke (5) bekez kozatot vagy értesítést és az azt kísérő valamenydésének második albekezdését értelemszerűen nyi igazolást továbbítja azon tagállam megfelelő intézményének. kell alkalmazni. HVG |T 8-K Ü LÖ N S ZÁ M 2012-RE

371

372 ! U N I O S K O O R D I N Á L Á S I V E G R E H A J T A S I R E N D E L E T

38. cikk Foglalkozási megbetegedés súlyosbodása Az alaprendelet 39. cikkében szereplő esetek ben az igénylőnek a szóban forgó foglalkozási megbetegedés tekintetében korábban megálla pított ellátásokról részletesen tájékoztatnia kell azon tagállam intézményét, amelyhez ellátás iránti igényével fordul. Ez az intézmény az általa szükségesnek ítélt tájékoztatásért bármely koráb ban illetékes intézményhez fordulhat. 39. cikk A keresőképtelenség mértékének megállapítása a korábbiakban vagy a későbbiekben bekövetkező munkahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések esetén Amennyiben egy korábbi vagy későbbi mun kaképtelenséget egy akkor bekövetkezett bal eset okozott, amikor az érintett személy olyan tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozott, amely nem tesz különbséget a munkaképtelen ség eredete szerint, az illetékes intézmény vagy a szóban forgó tagállam illetékes hatósága által kijelölt szerv: a) egy másik tagállam illetékes intézményé nek kérésére tájékoztatást ad a korábbi vagy ké sőbbi munkaképtelenség mértékéről, valamint - amennyiben lehetséges - megadja azon infor mációkat, amelyek alapján megállapítható, hogy a munkaképtelenség a másik tagállam intézmé nye által alkalmazott jogszabályok értelmében munkahelyi baleset következménye-e; b) az alkalmazandó jogszabályoknak megfe lelően az ellátásokra való jogosultságnak és az ellátás összegének meghatározásakor figyelem be veszi az ilyen korábbi vagy későbbi esetek által okozott munkaképtelenség mértékét.

rendelkezéseit az egyedül a köztisztviselőkre alkalmazott jogszabályok nem teszik lehetővé vonatkozó különleges rendszer alapján járó ellá ezen összeg közvetlen meghatározását amiatt, tásokra jogosult személyekre és kizárólag az ott hogy ezen jogszabályok a biztosítási időszakokat meghatározott mértékben kell alkalmazni. különbözően értékelik, fiktív összeg állapítható (2) A végrehajtási rendelet 32. cikke (2) be meg. A z igazgatási bizottság meghatározza a fik kezdésének második albekezdését és 32. cikke tív összeg megállapításának módjára vonatkozó (3) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni. részletes szabályokat.

III. FEJEZET H aláleseti ju tta tá s o k

42. cikk Haláleseti juttatás iránti kérelem Az alaprendelet 42. és 43. cikkének alkalma zásában a haláleseti juttatás iránti kérelmet vagy az illetékes intézményhez vagy az igénylő lakóhe lye szerinti intézményhez kell benyújtani, mely utóbbi elküldi azt az illetékes intézménynek. A kérelemnek tartalmaznia kell az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályok szerint szükséges információkat.

IV. FEJEZET Rokkantsági e llá tá so k, v a la m in fö re g s é g i és tú lé lő h o zzá ta rto zó i n yu g d íja k

43. cikk Á Az ellátások kiszámítására vonatkozó további rendelkezések (1) A z ellátás elméleti és tényleges összegének az alaprendelet 52. cikke (1) bekezdése b) pontjá nak megfelelő kiszámítására a végrehajtási ren delet 12. cikkének (3), (4), (5) és (6) bekezdésében előírt szabályokat kell alkalmazni. (2) Amennyiben az önkéntes vagy szabadon 40. cikk választható folytatólagos biztosítási időszakokat Nyugdíj vagy kiegészítő juttatás iránti a végrehajtási rendelet 12. cikkének (3) bekezdé kérelmek benyújtása és vizsgálata se alapján nem vették figyelembe, azon tagállam Ahhoz, hogy az érintett személy, illetve túlélő intézménye, amelynek jogszabályai alapján ezen hozzátartozói, aki vagy akik egy másik tagállam időszakokat megszerezték, az általa alkalmazan területén rendelkeznek lakóhellyel, valamely dó jogszabályok alapján számítja ki az ezen idő tagállam jogszabályai alapján nyugdíjban vagy szakoknak megfelelő összeget. A z ellátás tényle kiegészítő juttatásban részesüljenek, kérelmü ges, az alaprendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) ket vagy az illetékes intézményhez, vagy adott pontja alapján számított összegét növelni kell az esetben a lakóhely szerinti intézményhez kell be önkéntes vagy szabadon választható folytatóla nyújtaniuk, amely intézmény továbbítja azt az gos biztosítási időszakoknak megfelelő összeggel. illetékes intézménynek. (3) Minden tagállam intézménye az általa al A kérelemnek tartalmaznia kell az illetékes kalmazott jogszabály alapján kiszámítja az ön intézmény által alkalmazott jogszabályok szerint kéntes vagy szabadon választható folytatólagos szükséges információkat. biztosítási időszakoknak megfelelő, azok után járó összeget, amely időszakokra az alaprende 41. cikk let 53. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján Különleges végrehajtási rendelkezések más tagállam visszavonásra, csökkentésre vagy (1) A 2. mellékletben említett tagállamok vo felfüggesztésre vonatkozó szabályainak hatálya natkozásában az alaprendelet III. címe 2. feje nem terjedhet ki. zetének a természetbeni ellátásokra vonatkozó Am ennyiben az illetékes intézmény által

44. cikk A gyermekneveléssel töltött időszakok figyelembevétele (1) E cik k alkalm azásában a „gyermekne veléssel töltött időszak” bármely olyan időszak, amelyet valamely tagállam nyugellátásra vonat kozó jogszabályai jogosultsági időként ismernek el, vagy amely kimondottan gyermeknevelés miatt nyugdíj-kiegészítést biztosít, függetlenül ezen időszakok kiszám ításának módszerétől, illetve attól, hogy ezen időszakok a gyermek ne velésének idején halmozódnak-e fel, vagy azok elismerésére visszamenőlegesen kerül sor. (2) Amennyiben az alaprendelet II. címe ér telmében illetékes tagállam jogszabályai szerint a gyermeknevelési időszakokat nem veszik szá mításba, annak a tagállamnak az intézménye, amelynek jogszabályait az alaprendelet II. címe értelmében az érintett személyre alkalmazni kel lett, azon az alapon, hogy az munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenysé get abban az időpontban, amikor e jogszabályok értelmében a gyermeknevelési időszak beszámí tása az érintett gyermek tekintetében megkez dődött, e gyermeknevelési időszakot a saját jog szabályai szerinti gyermeknevelési időszakként kell továbbra is figyelembe vennie, úgy, mintha a gyermeknevelésre saját területén került volna sor. (3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó, amenynyiben az érintett személy a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenysé ge miatt valamely más tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik vagy kerül. 45. cikk Ellátások iránti kérelem A. A z ellátások iránti kérelem benyújtása az alaprendelet 44. cikkének (2) bekezdése szerinti A típusú jogszabályok alapján (1) A z alaprendelet 44. cikkének (2) bekezdé se szerinti A típusú jogszabályok szerinti ellátás érdekében az igénylőnek vagy azon tagállam in tézményéhez kell kérelmet benyújtania, amely nek jogszabályai a rokkantsággal vagy e rok kantság súlyosbodásával járó munkaképtelenség bekövetkeztekor vonatkoztak rá, vagy a lakóhely szerinti intézményhez, amely majd továbbítja a kérelmet az előbbi intézményhez. (2) Ha pénzbeli betegségi ellátásokat állapítot tak meg, ezen ellátások folyósítási időszakának lejártát adott esetben a nyugdíj iránti kérelem benyújtási időpontjának kell tekinteni.

U N I Ó S K O O R D I N Á L Á S I V É G R E H A J T Á S I R E N D E L E T | 373

(3) A z alaprendelet 47. cikke (1) bekezdésében említett esetben az az intézmény, amelynél az érintett személy utoljára biztosított volt, értesíti az ellátásokat kezdetben nyújtó intézményt az alkalmazandó jogszabályok szerinti ellátások összegéről és a folyósítás megkezdésének idő pontjáról. Ezen időponttól számítva a rokkant ság súlyosbodása előtt járó ellátásokat vissza kell vonni, vagy az alaprendelet 47. cikke (2) be kezdésében említett kiegészítés mértékére kell csökkenteni. B. Ellátások iránti egyéb kérelmek benyújtása (4) A z (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben, az igénylő a lakóhelye szerinti intéz ményhez vagy azon tagállam intézményéhez nyújt be kérelmet, amelynek jogszabályai hatá lya alá utoljára tartozott. Amennyiben az érintett személy soha nem tartozott az említett, lakóhely szerinti intézmény által alkalmazott jogszabá lyok hatálya alá, ez az intézmény továbbítja a kérelmet azon tagállam intézményéhez, amely nek jogszabályai hatálya alá az érintett személy utoljára tartozott. (5) A kérelem benyújtásának időpontját minden érintett intézménynél irányadónak kell tekinteni. (6) A z (5) bekezdéstől eltérően, ha az igénylő a felhívás ellenére sem tünteti fel, hogy valamely más tagállamban vállalt munkát vagy valamely más tagállamban lakott, azt az időpontot kell a kérelemnek a szóban forgó jogszabályt alkalma zó intézményhez való benyújtása időpontjának tekinteni, amikor az igénylő az eredeti kérelmét kiegészíti, vagy új kérelmet nyújt be a más tagál lamban való munkavállalás vagy/és tartózkodás hiányzó időszakai tekintetében, e jog kedvezőbb rendelkezéseire is figyelemmel. 46. cikk Az igénylő által a kérelemhez csatolandó igazolások és információk (1) A z igénylő a kérelmet a végrehajtási rende let 45. cikk (1) és (4) bekezdésében említett intéz mény által alkalmazott jogszabályok rendelkezé seivel összhangban nyújtja be, és csatolja hozzá az e jogszabályok által előírt igazoló dokumen tumokat. A z igénylőnek be kell nyújtania külö nösen minden olyan lényeges, rendelkezésre álló információt és igazoló dokumentumot, amely olyan biztosítási (intézmények, azonosítószá mok), munkavállalási (munkáltatók) vagy önál ló vállalkozói (a tevékenység jellege és helye) és tartózkodási (lakcímek) időszakokra vonatkozik, amelyeket más jogszabályok szerint szerezhetett meg, továbbá az igénylőnek fel kell tüntetni ezen időszakok tartamát. (2) Amennyiben az alaprendelet 50. cikke (1) bekezdésének megfelelően az igénylő az egy vagy több tagállam jogszabályai szerinti öregsé gi ellátások megállapításának elhalasztását kéri,

intézményt a saját jogszabályai szerinti biztosítá kérelmében meg kell jelölnie ezt a tényt, vala si vagy tartózkodási időszakokról. Továbbá jelzi, mint azt, hogy mely állam joga alapján kéri az hogy mely dokumentumok benyújtására kerül elhalasztást. Annak érdekében, hogy az igénylő sor későbbi időpontban, és a kérelmet a lehető élhessen e jogával, az érintett intézmények - az leghamarabb kiegészíti. igénylő kérésére - értesítik a rendelkezésükre (5) A z érintett intézmények mindegyike a le álló valamennyi információról, hogy lehetővé hető leghamarabb értesíti a kapcsolattartó intéz tegyék az általa kért ellátások egyidejű vagy egy ményt és valamennyi egyéb érintett intézményt mást követő megállapítása következményeinek az általa alkalmazott jogszabályok szerinti bizto megismerését. (3) Ha az igénylő visszavonja egy adott tag sítási vagy tartózkodási időszakokról. állam jogszabályai alapján járó ellátások iránti (6) A z érintett intézmények mindegyike az alaprendelet 52. cikke alapján kiszámítja az el kérelmét, ez a visszavonás nem minősül a más látások összegét, és döntéséről, a megállapított tagállamok jogszabályai szerinti ellátások iránti ellátások összegéről, valamint bármely, az alap kérelmek egyidejű visszavonásának. y rendelet 53-55. cikke alkalmazásában előírt in formációról értesíti a kapcsolattartó intézményt 47. cikk és az egyéb érintett intézményeket. A kérelmek intézmények általi (7) Amennyiben egy intézmény az e cikk (4) megvizsgálása és (5) bekezdésében említett információk alapján A. Kapcsolattartó intézmény megállapítja, hogy az alaprendelet 46. cikkének (1) Azon intézményre, amelyhez a 45. cikk (1) vagy (4) bekezdésének megfelelően benyújt (2) bekezdése vagy 57. cikkének (2) vagy (3) be kezdése alkalmazandó, értesíti a kapcsolattartó ják vagy továbbítják a kérelmet, a továbbiakban intézményt és az egyéb érintett intézményeket. „kapcsolattartó intézményeként kell hivatkozni. A lakóhely szerinti intézményt nem lehet kapcso lattartó intézménynek tekinteni, amennyiben az érintett személy soha nem tartozott az ezen intéz mény által alkalmazott jogszabályok hatálya alá. A z intézmény - az általa alkalmazott jogsza bályok szerinti ellátás iránti kérelem megvizsgá lása mellett - kapcsolattartó intézményi m inő ségében előmozdítja az adatcserét és a kérelem érintett intézmények általi megvizsgálásához szükséges határozatokról és műveletekről folyó kommunikációt, továbbá az igénylő számára - annak kérésére - a vizsgálat közösségi aspek tusaira vonatkozó bármely lényeges információt megadja, és tájékoztatja az igénylőt a vizsgálat előrehaladásáról. B. Az alaprendelet 44. cikke szerinti A típusú jogszabályok szerinti ellátások iránti kérelem meg vizsgálása (2) A z alaprendelet 44. cikkének (3) bekezdésé ben említett esetben a kapcsolattartó intézmény az érintett személyre vonatkozó valamennyi do kumentumot továbbítja annak az intézménynek, amelynél az érintett korábban biztosított volt, és ez utóbbi intézmény megvizsgálja az esetet. (3) A végrehajtási rendelet 48-52. cikkét nem kell alkalmazni az alaprendelet 44. cikkében em lített kérelmek vizsgálatára. C. Ellátások iránti egyéb kérelmek vizsgálata (4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben a kapcsolattartó intézmény haladék talanul megküldi az ellátás iránti kérelmeket, a rendelkezésére álló valam ennyi dokumentu mot és adott esetben az igénylő által benyújtott megfelelő dokumentumot valamennyi kérdéses intézménynek annak érdekében, hogy azok egy idejűleg megkezdhessék a kérelem megvizsgálá sát. A kapcsolattartó intézmény értesíti a többi

48. cikk A határozatok közlése az igénylővel (1) Minden intézmény értesíti az igénylőt az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban ho zott határozatáról. Minden határozatnak tartal maznia kell nevezni a jogorvoslati lehetőségeket és fellebbezési határidőket. Miután a kapcsolattartó intézmény az egyes intézmények által hozott valamennyi határozatról megkapta az értesítést, e határozatokról összefoglalót küld az igénylőnek és a többi érintett intézménynek. Az összefogla ló mintáját az igazgatási bizottság készíti el. A z összefoglalót vagy az intézmény nyelvén kell az igénylőnek megküldeni, vagy - az igénylő kérésé re - az általa választott, a Szerződés 290. cikkével összhangban a közösségi intézmények hivatalos nyelveként elismert valamely nyelven. (2) Amennyiben az igénylő az összefoglaló kézhezvételét követően úgy véli, hogy a két vagy több intézmény határozata közötti kölcsönhatás esetleg sértheti a jogait, az igénylőnek jogában áll a határozatok érintett intézmények általi felül vizsgálatát kérni az adott nemzeti jogszabályok ban meghatározott határidőn belül. A határidőt az összefoglaló kézhezvételének időpontjától kell számítani. A z igénylőt a felülvizsgálat eredmé nyéről írásban kell tájékoztatni. 49. cikk A rokkantság fokának meghatározása (1) Abban az esetben, ha az alaprendelet 46. cikkének (3) bekezdését alkalm azn i kell, az igénylő rokkantsági fokáról kizárólag a kapcso lattartó intézmény jogosult határozatot hozni, amennyiben az ezen intézmény által alkalmazott jogszabály az alaprendelet VII. mellékletében sze HVG | T 8 - K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

374

UNIOS KO OR DINÁ LÁSI VEGREHAJTASI RENDELET

repel, ennek hiányában a határozatot az említett mellékletben foglalt jogszabályokat alkalmazó azon intézmény hozza meg, amely jogszabálya inak hatálya alá az igénylő utoljára tartozott. A kapcsolattartó intézmény azonnal meghozza ezt a határozatot, amint meg tudja állapítani, hogy teljesülnek-e az alkalmazandó jogszabályokban megállapított jogosultsági feltételek, figyelembe véve adott esetben az alaprendelet 6. és 51. cikkét is. A határozatról haladéktalanul értesíti a többi érintett intézményt. Ha a rokkantsági fokra vonatkozó feltételektől eltérő, a vonatkozó jogszabályokban meghatáro zott egyéb jogosultsági feltételek nem teljesülnek, figyelemmel az alaprendelet 6. és 51. cikkére, a kapcsolattartó intézmény erről haladéktalanul értesíti azon tagállam illetékes intézményét, amely jogszabályainak hatálya alá az igénylő utoljára tartozott. Ez utóbbi intézmény jogosult az igénylő rokkantsági fokára vonatkozó határo zat meghozatalára, ha a vonatkozó jogszabályok ban megállapított jogosultsági feltételek teljesül nek. A határozatról haladéktalanul értesíti a többi érintett intézményt. Amennyiben szükséges, a jogosultság meg állapítása során az ügy változatlan feltételek mellett visszautalható azon tagállam rokkant ság tekintetében illetékes intézményéhez, amely tagállam jogszabályainak hatálya alá az igénylő először tartozott. (2) Ha az alaprendelet 46. cikke (3) bekezdése nem alkalmazandó, valamennyi intézménynek lehetősége van arra, hogy - az általa alkalm a zott jogszabállyal összhangban - a rokkantság fokának meghatározása céljából az igénylőt az általa választott orvossal vagy más szakértővel megvizsgáltassa. M indazonáltal, a tagállami intézmények a bármely más tagállam intézmé nye által összegyűjtött dokumentumokat, orvo si jelentéseket és adminisztratív információkat ugyanúgy figyelembe veszik, mintha azokat a saját tagállamukban állították volna ki. 50. cikk Ellátások ideiglenes kifizetése és előlegek fizetése (1) A végrehajtási rendelet 7. cikke ellenére bármely intézmény, amely az ellátások iránti kérelem vizsgálata folyamán megállapítja, hogy az alkalmazandó jog szerint az igénylő önálló ellátásra jogosult, az alaprendelet 52. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően haladék talanul folyósítja ezen ellátást. Ezt a folyósítást ideiglenesnek kell tekinteni, ha az igényelbírálási eljárás eredménye befolyásolhatja az összeget. (2) Amennyiben a rendelkezésre álló informá ciók alapján nyilvánvaló, hogy az alaprendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az igénylő jogosult az ellátás valamely intézmény ré széről történő kifizetésére, az érintett intézmény HVG | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

előleget folyósít számára, amelynek összege a lehető legközelebb áll ahhoz az összeghez, ame lyet az alaprendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján valószínűleg fizetni kell. (3) Az (1) vagy a (2) bekezdés szerint ideiglenes ellátások vagy előleg folyósítására kötelezett va lamennyi intézmény erről haladéktalanul értesíti az igénylőt, és kifejezetten felhívja a figyelmét az intézkedés ideiglenes jellegére és az általa alkal mazottjogszabályok szerinti fellebbezési jogokra. 51. cikk Az ellátások újbóli kiszámítása (1) A z alaprendelet 4 8 . cikke (3) és (4] bekez désének, 50. cikke (4) bekezdésének, valamint 59. cikke (1) bekezdésének alapján az ellátások újbó li kiszámítása esetében a végrehajtási rendelet 50. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni. (2) A z ellátás újbóli kiszámítása, visszavoná sa vagy felfüggesztése esetéi) a határozatot meg hozó intézmény haladéktalanul értesíti az érin tett személyt, és értesít valamennyi intézményt, amely tekintetében az érintett jogosultsággal rendelkezik. 52. cikk A nyugdíj kiszámításának felgyorsítására irányuló intézkedések (1) A kérelmek kivizsgálásának és az ellátá sok kifizetéséuek megkönnyítése és felgyorsítása érdekében az intézmény, amelynek joghatósága alá valamely személy tartozott: a) a többi tagállam intézményeivel kicseréli vagy azok rendelkezésére bocsátja azokat az adatokat, amelyek egy alkalmazandó nemzeti jogszabály hatálya alól egy másik nemzeti jog szabály hatálya alá átkerülő személy azonosí tásához szükségesek, és az intézmények együtt biztosítják az azonosító adatok megőrzését és megfelelőségét, vagy ennek hiányában az érin tett személyek számára biztosítják az azonosító adataikhoz való közvetlen hozzáférés eszközeit; b) a nyugdíjjogosultság megnyílásának alsó korhatárát megfelelő idővel megelőzően, vagy a nemzeti jogszabályok által meghatározott élet kor előtt, az érintett személlyel és az egyéb tagál lamok intézményeivel kicseréli vagy azok rendel kezésére bocsátja azon információkat, amelyek az olyan személyek nyugdíjjogosultságaira vo natkoznak, akik egy alkalmazandó jogszabály hatálya alól egy másik jogszabály hatálya alá kerültek át, vagy ennek hiányában tájékoztatják e személyeket a várható nyugdíjjogosultságaik megismeréséhez szükséges eszközökről, vagy biztosítják számukra azokat. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az igaz gatási bizottság meghatározza a kicserélendő vagy rendelkezésre bocsátandó in form áció kat, és megállapítja a megfelelő eljárásokat és mechanizmusokat, figyelembe véve a nemzeti

nyugdíjrendszerek sajátosságait, azok igazga tási és technikai szervezetét, valam int a ren delkezésükre álló technológiai eszközöket. Az igazgatási bizottság a meghozott intézkedések és azok alkalmazása nyomon követésének meg szervezésével gondoskodik e nyugdíjrendszerek végrehajtásáról. (3) A z (1) bekezdés alkalmazásában az első tagállam intézménye számára, amelyben vala mely személynek szociális biztonsági igazgatási célból személyi azonosítószámot (PIN) adtak, az intézmény számára biztosítani kell az e cikkben említett információkat. 53. cikk Tagállami koordinációs intézkedések (1) A z alaprendelet 51. cikkének sérelme nél kül, amennyiben a nemzeti jogszabályok tartal maznak szabályokat a felelős intézmény vagy az alkalmazandó rendszer meghatározására, vagy valamely különleges rendszer tekintetében a biz tosítási időszakok megállapítására vonatkozóan, akkor ezeket a szabályokat kizárólag azon b iz tosítási időszakok figyelembevétele mellett kell alkalmazni, amelyek megszerzésére az érintett tagállam jogszabályainak hatálya alatt került sor. (2} Am ennyiben a nem zeti jogszabályok tartalm aznak a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszereknek és a munkavállalók általános rendszerének koordinációjára vonat kozó szabályokat, azokat az alaprendelet és a végrehajtási rendelet rendelkezései nem érintik.

V. FEJEZET M u n k a n é lk ü li-e llá tá s o k

54. cikk Az időszakok összesítése és az ellátások kiszámítása (1) A végrehajtási rendelet 12. cikkének (1) bekezdését az alaprendelet 61. cikkére értelem szerűen kell alkalmazni. A z érintett személy - az érintett intézmények kötelezettségeinek sérelme nélkül - benyújthat az illetékes intézménynek olyan dokumentumot, amelyet azon tagállam intézménye állított ki, amely jogszabályainak hatálya alá az adott személy legutóbbi munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenysége te kintetében tartozott, és amely megjelöli az ezen joghatóság alatt teljesített időszakokat. (2) Az alaprendelet 62. cikke (3) bekezdésé nek alkalmazása céljából azon tagállam illetékes intézménye, amely jogszabályainak hatálya alá az érintett személy a legutóbbi munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenysége tekinteté ben tartozott, a lakóhely szerinti intézménnyel annak kérésére haladéktalanul közöl a mun kanélküli-ellátások kiszámításához szükséges

UNIÓS KO ORDINÁLÁSI VÉGREHAJTÁSI RENDELET

minden olyan adatot, különösen a kapott bér vagy szakmai jövedelem összegét, amelyet a lakóhely szerinti tagállamban be tud szerezni. (3) A z alaprendelet 62. cikkének alkalm a zása céljából, és annak 63. cikke ellenére egy olyan tagállam illetékes intézménye, amelynek jogszabályai szerint az ellátások kiszámítása a családtagok száma szerint változik, az érintett személy más tagállamban lakó családtagjait is úgy veszi számításba, mintha azok az illetékes tagállamban laknának. Ez a rendelkezés nem al kalmazandó, ha a családtagok lakóhelye szerinti tagállamban egy másik személy olyan munka nélküli-ellátásokra jogosult, amelyek kiszámítá sához figyelembe veszik e családtagok számát. 55.cikk Másik tagállamba távozó m unkanélküli személyek ellátásokra való jogosultsága megtartásának feltételei és korlátai (1) Ahhoz, hogy egy valamely másik tagállam ba távozó munkanélküli személyre vonatkozzon az alaprendelet 64. cikke, e személynek távozása előtt értesítenie kell az illetékes intézményt, és igazolást kell kérnie arról, hogy az alaprendelet 64. cikke (1) bekezdésének b) pontjában megál lapított feltételek szerint továbbra is jogosult az ellátásokra. Ez az intézmény tájékoztatja az érintett sze mélyt a kötelezettségeiről, és rendelkezésére bocsátja az említett dokumentumot, amely tar talmazza az alábbi információkat: a) az az időpont, amikor a munkanélküli sze mély megszűnt az illetékes állam foglalkoztatási szolgálatainak rendelkezésére állni; b) az alaprendelet 64. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően arra a célra biztosított idő tartam, hogy a munkanélküli személy munkake resőként nyilvántartásba vetesse magát abban a tagállamban, ahová távozott; c) az a maximális időtartam, amíg az ellátá sokra való jogosultság az alaprendelet 64. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően megőrizhető; d) azok a körülmények, amelyek az ellátásra való jogosultságot befolyásolhatják. (2) A munkanélküli személy az alaprendelet 64. cikke (1) bekezdésének b) pontjának megfe lelően munkakeresőként regisztráltatja magát azon tagállam foglalkoztatási szolgálatainál, ahová távozik, és az (1) bekezdésben említett dokumentumot e tagállam intézményének ren delkezésére bocsátja. Am ennyiben az (1) be kezdésnek megfelelően tájékoztatta az illetékes intézményt, de e dokumentum rendelkezésre bocsátását elmulasztja, azon tagállam intézmé nye, ahová a munkanélküli távozott, az illetékes intézményhez fordul a szükséges információk megszerzése céljából. (3) Azon tagállam foglalkoztatási szolgálatai, ahová a m unkanélküli munkakeresés céljából

távozott, tájékoztatják a munkanélküli személyt a rá háruló kötelezettségekről. (4) Azon tagállam intézménye, ahová a mun kanélküli személy távozott, az illetékes intéz ménynek azonnal megküldi a m unkanélküli személynek a foglalkoztatási szolgálatoknál tör tént nyilvántartásba vételének időpontját és az új címét tartalmazó dokumentumot. Amennyiben azon időszakban, amelyben a m unkanélküli személy továbbra is jogosult az ellátásokra, bármiféle olyan körülmény lép fel, amely befolyásolhatja az ellátásokra való jogo sultságát, azon tagállam intézménye, ahová a munkanélküli személy távozott, haladéktalanul megküldi az illetékes intézménynek és az érintett személynek a vonatkozó információt tartalmazó dokumentumot. A z illetékes intézmény kérésére azon tagál lam intézménye, ahová>a munkanélküli személy távozott, havonta tájékoztatást ad a munkanél küli személy helyzetével kapcsolatos releváns fej leményekről, különösen arra vonatkozóan, hogy továbbra is szerepel-e a foglalkoztatási szolgála tok nyilvántartásában, és teljesíti-e a rendszeres

szolgálatok elküldik a m unkanélküli személy nyilvántartásba vételére és munkakeresésére vonatkozó releváns információkat. (2) Amennyiben az érintett tagállamban al kalmazandó jogszabályok bizonyos kötelezettsé gek, illetve munkakeresési tevékenységek teljesí tését követelik meg a munkanélküli személytől, a m unkanélküli személyre a lakóhely szerinti tagállamban háruló kötelezettségek és m unka keresési tevékenységek élveznek elsőbbséget. A lakóhely szerinti tagállamban nyújtott el látásokat nem befolyásolja, ha a m unkanélküli személy abban a tagállamban, ahol legutóbbi tevékenységét végezte, nem teljesíti mindezeket a kötelezettségeket, illetve a munkakereső tevé kenységeket. (3) Az alaprendelet 65. cikke (5) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából azon tagállam intézménye, amely jogszabályainak hatálya alá a munkavállaló a legutóbb tartozott, jelzi a lakó hely szerinti intézménynek - annak kérésére -, hogy a munkavállaló jogosuJt-e ellátásokra az alaprendelet 64. cikke alapján.

57. cikk Az alaprendelet Gh, 62., 64. és 65. cikkének alkalmazására vonatkozó rendelkezések, a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerbe tartozó személyek vonatkozásában (1) A végrehajtási rendelet 54. és 55. cikke ér telemszerűen alkalmazandó a köztisztviselőkre vonatkozó különleges m unkanélküliségi rend szerbe tartozó személyekre is. (2) A végrehajtási rendelet 56. cikke nem al kalmazandó a köztisztviselőkre vonatkozó kü lönleges munkanélküliségi rendszerbe tartozó személyekre. A z a részleges vagy teljes munkanélküli, aki a köztisztviselőkre vonatkozó külön leges munkanélküliségi rendszerbe tartozik, és aki utolsó munkaviszonya folyamán az illetékes államon kívüli más tagállam területén rendelke zett lakóhellyel, az illetékes tagállam jogszabá lyainak rendelkezései szerint olyan módon ré 56. cikk szesül a köztisztviselőkre vonatkozó különleges Munkanélküli személyek, akik az munkanélküliségi rendszer szerinti ellátásban, illetékes tagállamtól eltérő tagállamban mintha e tagállam területén rendelkezne lakó rendelkeztek lakóhellyel (1) Amennyiben a m unkanélküli személy hellyel; ezeket az ellátásokat az illetékes intéz mény nyújtja saját költségén. az alaprendelet 65. cikke (2) bekezdésével össz hangban úgy határoz, hogy azon tagállam foglal koztatási szolgálatai számára is elérhetővé teszi VI. FEJEZET magát - munkakeresőként ott is regisztráltatva Családi ellátások magát -, ahol legutóbbi munkavállalói vagy ön álló vállalkozói tevékenységét folytatta, arról ér tesíti a lakóhelye szerinti tagállam intézményét 58. cikk és foglalkoztatási szolgálatait. Halmozódás esetén alkalmazandó Azon tagállam foglalkoztatási szolgálatainak

ellenőrzési eljárásokat. (5) Azon tagállam intézménye, ahová a mun kanélküli személy távozott, úgy végzi el az ellen őrzéseket, vagy gondoskodik azok elvégzéséről, mintha az érintett személy az általa alkalmazott jogszabály szereti ellátásokban részesülő mun kanélküli lenne. A z (1) bekezdés d) pontjában említett bármely körülmény bekövetkeztéről szükség esetén haladéktalanul értesíti az illeté kes intézményt. (6) Két vagy több tagállam illetékes hatóságai vagy illetékes intézményei egymás között meg határozhatnak a m unkanélküli személy hely zetének nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárásokat és határidőket, valam int olyan in tézkedéseket, amelyek célja az alaprendelet 64. cikke szerint e tagállamok valamelyikébe távozó munkanélküliek munkakeresésének elősegítése.

kérésére, ahol az érintett személy utoljára mun kavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytatott, a lakóhelye szerinti foglalkoztatási

elsőbbségi szabályok A z alaprendelet 68. cikke (1) bekezdése b) pontja i. és ii. alpontjának alkalmazása céljából, H VG | T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2012-RE

375

376

UNI OS K OO RD IN ÁL ÁSI V EGREHAJT ASI RENDELET

amennyiben a gyermekek lakóhelye alapján nem állapítható meg elsőbbségi sorrend, minden érin tett tagállam kiszámítja az ellátások összegét, szá mításba véve a nem a területén lakó gyermekeket is. A 68. cikk (1) bekezdése b) pontja i. alpontjá nak alkalmazása esetén azon tagállam illetékes intézménye, amelynek joga a legmagasabb össze gű ellátást írja elő, ezen ellátások teljes összegét folyósítja, a másik tagállam illetékes intézménye pedig - a saját jogszabályában előírt összeg hatá ráig - megtéríti számára ezen összeg felét. 59. cikk Az alkalmazandó jogszabályok és/vagy a családi ellátások nyújtására vonatkozó illetékesség változása esetén alkalmazandó szabályok (1) Ha a tagállamok között a családi ellátások nyújtására alkalmazandó jogszabályok, illetve az azzal kapcsolatos illetékesség egy naptári hónapon belül megváltozik, a családi ellátások folyósításának e tagállamok jogszabályai sze rinti esedékességétől függetlenül az adott hónap végéig azon intézmény folytatja ezen ellátások folyósítását, amely azokat a családi ellátásokat biztosító jogszabályok alkalmazásában a hónap elején folyósította. (2) A z említett intézmény értesíti a másik tagállam vagy tagállamok intézményét azon időpontról, amikortól a szóban forgó családi el látásokat megszüntetik folyósítani. A z ellátások másik tagállam vagy tagállamok által történő fo lyósítása e dátumtól veszi kezdetét. 60. cikk Az alaprendelet 67. és 68. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárás (1) A családi ellátások iránti kérelmet az ille tékes intézményhez kell címezni. A z alaprende let 67. és a 68. cikke alkalmazásának céljából az egész család helyzetét úgy kell figyelembe venni, mintha valamennyi érintett személy az érintett tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozna és ott tartózkodna, különösen az ilyen ellátások igénylésére való jogosultság szempontjából. A m i kor az ellátások igénylésére jogosult személy nem él e jogával, a másik szülő vagy szülőnek tekin tett személy, vagy a gyermek, illetőleg gyerme kek gyámjaként eljáró személy vagy intézmény által benyújtott, családi ellátásokra vonatkozó kérelmet figyelembe kell vennie azon tagállam illetékes intézményének, amelynek a joga alkal mazandó. (2) A z (1) bekezdésnek megfelelően megkere sett intézmény a kérelmező állal nyújtott részle tes információk alapján megvizsgálja a kérelmet, teljes egészében figyelembe véve a kérelmező családjának tényleges és jogi helyzetét. Ha az intézmény úgy határoz, hogy az alaprendelet 68. cikkének (1) és (2) bekezdésével össz HVG | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

hangban az elsőbbségi jogszabály alapján saját jogszabályai alkalmazandók, az általa alkalma zott jogszabályoknak megfelelően kell nyújtania a családi ellátásokat. Ha az intézmény úgy látja, hogy az alapren delet 68. cikke (2) bekezdésével összhangban egy másik tagállam jogszabályainak értelmében lehetőség van különbözeti kiegészítésre való jogosultságra, a kérelmet az intézmény hala déktalanul továbbítja a másik tagállam illetékes intézményéhez, és erről tájékoztatja az érintett személyt; értesíti továbbá a másik tagállam in tézményét a kérelemről hozott határozatáról, va lamint a folyósított családi ellátások összegéről. (3) Ha a kérelemmel megkeresett intézmény úgy határoz, hogy jogszabályai alkalmazhatóak, de nem az alaprendelet 68. cikkének (1) és (2) be kezdése szerinti elsőbbség alapján, haladéktala nul ideiglenes határozatot hoz az alkalmazandó elsőbbségi szabályokról, é^a kérelmet az alap rendelet 68. cikke (3) bekezdésének megfelelően továbbítja a másik tagállam intézményéhez, érte sítve erről a kérelmezőt is. A z intézmény az ide iglenes határozattal kapcsolatban két hónapon belül állást foglal. Ha a kérelem beérkezésétől számított két hó napon belül nem foglal állást az az intézmény, amelyhez a kérelmet továbbították, a fent em lí tett ideiglenes határozatot kell alkalmazni, és ez az intézmény^olyósítja a jogszabályaiban előírt ellátásokat, valamint tájékoztatja a megkeresett intézményt a folyósított ellátások összegéről. (4) Ha az érintett intézmények véleménye eltér arra vonatkozóan, hogy mely jogszabályok alkal mazandók elsőbbséggel, a végrehajtási rendelet 6. cikkének (2)-(5) bekezdését kell alkalmazni. E célból a 6. cikk (2) bekezdésében említett lakó hely szerinti intézmény a gyermek, illetve gyer mekek lakóhelye szerinti intézmény. (5) Amennyiben az az intézmény, amely ide iglenes ellátást biztosított, többet fizetett a végső soron általa fizetendő összegnél, a végrehajtási rendelet 73. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően a többlet megtérítéséért az elsődle gesen felelős intézményhez fordulhat. 61. cikk Az alaprendelet 69. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárás Az alaprendelet 69. cikkének alkalmazásában az igazgatási bizottság összeállítja az említett cikk hatálya alá tartozó, árvák részére folyósí tott kiegészítő vagy különleges családi ellátások jegyzékét. Ha az elsőbbségi illetékességgel bíró intézmény az általa alkalmazott jogszabály értel mében nem köteles ilyen, árvák részére folyósított kiegészítő vagy különleges családi ellátásokat nyújtani, valamennyi vonatkozó dokumentum mal és inform ációval együtt haladéktalanul továbbít minden családi ellátás iránti kérelmet

azon tagállam intézményének, amely jogának hatálya alá az érintett személy a leghosszabb ide ig tartozott, és amely biztosít ilyen, árvák részére folyósított kiegészítő vagy különleges családi ellátásokat. Egyes esetekben ez azt is jelenthe ti, hogy ugyanilyen körülmények között azon tagállam intézményéig kell visszanyúlni, amely jogszabályainak hatálya alatt az érintett személy a legrövidebb biztosítási vagy helyben lakási idő szakot töltötte.

IV. CÍM PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET Az e llá tá so k költsé g e in e k m egtérítése az a la p re n d e le t 35. és 41. cikkének alkalm azásában

1. szakasz M egtérítés a té nyleg es kiad ások a lap ján 62. cikk * Alapelvek (1) A z alaprendelet 35. és 41. cikkének alkal mazása céljából a természetbeni ellátások költ ségeinek az azokat nyújtó intézmény elszámo lásában szereplő tényleges összegét az illetékes intézmény visszatéríti az intézménynek, kivéve ahol a végrehajtási rendelet 63. cikke alkalm a zandó. (2) Ha az (1) bekezdésben említett ellátások költségének tényleges összege részben vagy egészben nem szerepel azon intézmény nyilván tartásában, amely azokat nyújtotta, a megtéríten dő összeget a rendelkezésre álló adatokból nyert valamennyi hivatkozási alapból kiindulva szá mított átalányfizetés alapján kell megállapítani. A z igazgatási bizottság felméri, hogy melyek az átalány kiszámításának alapjai, és megállapítja annak összegét. (3) A z (1) bekezdésben említett ellátásokat nyújtó intézmény által alkalm azott jogszabá lyok hatálya alá tartozó biztosítottaknak nyújtott természetbeni ellátásokra alkalmazandónál ma gasabb díjak nem vehetők figyelembe a megté rítéskor. 2. szakasz Visszatérítés rö g z íte tt összegek a lap ján 63. cikk Az érintett tagállamok felsorolása (1) A z alaprendelet 35. cikkének (2) bekez désében említett azon tagállamok felsorolását, amelyek jogi vagy igazgatási struktúrái követ keztében a tényleges költségek alapján történő

UNIÓS KO O RD INÁLÁSI VÉGREHAJTÁSI RENDELET

megtérítés nem alkalmazható, a végrehajtási rendelet 3. melléklete sorolja föl. (2) A végrehajtási rendelet 3. mellékletében fel sorolt tagállamok esetében az alábbi személyek nek nyújtott természetbeni ellátások összegét: a) az alaprendelet 17. cikke szerint azon csa ládtagok, akik a biztosított lakhelye szerinti tag államtól eltérő tagállamban laknak; valamint b) az alaprendelet 24. cikkének (1) bekezdése és 25-26. cikke szerinti nyugdíjasok és család tagjaik, az illetékes intézmény az egyes naptári évekre megállapított rögzített összegek alapján téríti meg az említett ellátásokat nyújtó intéz ménynek. E rögzített összegnek a lehető legköze lebb kell állnia a tényleges kiadásokhoz. 64. cikk A havi rögzített összegek és a teljes rögzített összeg kiszámításának módszere (1) Minden egyes hitelező tagállam esetében valamely naptári évre vonatkozóan az egy főre eső havi rögzített összeg (Fi) meghatározása úgy történik, hogy a korcsoportok (i) szerint bontott, egy főre jutó éves átlagos költséget (Yi) elosztják 12-vel, és a kapott eredményt az alábbi képletnek megfelelően (X-szel) csökkentik:

Fj = Yj * 1/12 • (1 —X) ahol: - az index (i = 1,2 és 3) a rögzített összegek kiszámítására alkalmazott három korcsoportot jelzi: i = 1:20 évnél fiatalabb személyek i = 2:20 és 64 év közötti személyek i = 3:65 éves és annál idősebb személyek, - Y j a (2) bekezdésben meghatározott, az i korcso portra vonatkozó, egy főre jutó éves átlagos költség, - az X együttható (0,20 vagy 0,15) a (3) bekez désben meghatározott csökkentést mutatja. (2) Az i korcsoportban felmerülő, egy főre jutó éves átlagos költség (Yi) úgy számítható ki, hogy a hitelező tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó és annak területén lakóhellyel rendelke ző valamennyi, az érintett korcsoportba tartozó személy számára az e tagállam intézményei ál tal nyújtott természetbeni ellátásokra fordított éves kiadást elosztjuk az érintett naptári évben az adott korcsoportba tartozó személyek átlagos számával. A számításnak a végrehajtási rendelet 23. cikkében említett rendszerek keretében fel merülő kiadásokon kell alapulnia. (3) A havi rögzített összeget érintő csökkentés általában20% (X = 0,20). Nyugdíjasok és családtagjaik esetében a csökkentés 15% (X = 0,15), amennyiben az illetékes tagállam nem szerepel az alaprendelet IV. mellékletében található felsorolásban. (4) Minden adós tagállam esetében az egy naptári évre vonatkozó teljes rögzített összeg

az olyan módon kapott szorzatok összegével egyenlő, hogy az egyes i korcsoportokban az egy főre meghatározott havi rögzített összeget meg szorozzák az adott korcsoportba tartozó érintett személyek által a hitelező tagállamban eltöltött teljes hónapok számával. A z érintett személyek által a hitelező tagál lamban eltöltött teljes hónapok száma valamely naptári év azon naptári hónapjainak száma, ame lyek során az érintett személyek - mivel lakóhe lyük a hitelező tagállam területén volt - e terü leten az adós tagállam költségére természetbeni ellátásokra voltak jogosultak. A hónapok számát a lakóhely szerinti intézmény által e célból az ille tékes intézmény által megadott, az érdekeltek jo gaira vonatkozó igazoló dokumentumok alapján vezetett jegyzék alapján határozzák meg. (5) A z igazgatási bizottság legkésőbb 2015. május 1-jéig külön jelentést nyújt be e cikk alkal mazásáról, különös tekintettel ^(3) bekezdésben említett csökkentésekre. E jelentés alapján az igazgatási bizottság olyan módosításokat tartal mazó javaslatot nyújthat be, amelyek szüksége sek lehetnek ahhoz, hogy a számított rögzített összegek a lehető legjobban megközelítsék a ténylegesen felmerült kiadásokat, és a (3) bekez désben említett csökkentések ne eredményezze nek a tagállamok számára kiegyensúlyozatlan vagy kettős kifizetéseket. (6) A z igazgatási bizottság megállapítja az (l)-(5) bekezdésben említett rögzített összegek kiszámításához szükséges elemek meghatározá sának módszereit. (7) A z (l)-(4) bekezdés ellenére a tagállamok 2015. május 1-jéig továbbra is alkalmazhatják az 574/72/EGK rendelet 94-95. cikkét a rögzített öszszeg kiszámítására, feltéve, hogy a (3) bekezdés ben előírt csökkentést alkalmazzák. 65. cikk Az éves átlagos költségek jelentése (1) A különböző korcsoportok meghatározott évre vonatkozó, egy főre jutó, éves átlagos költ ségét legkésőbb a tárgyévet követő második év végéig jelenteni kell a könyvvizsgáló bizottság nak. Ha a költséget a fenti határidőn belül nem jelentik, az igazgatási bizottság által egy előző évre meghatározott, egy főre jutó éves átlagos költséget kell figyelembe venni. (2) A z (1) bekezdéssel összhangban megha tározott éves átlagos költségeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában évente ki kell hirdetni.

377

kell. Valam ennyi érintett intézmény köteles a követeléseket az e szakaszban említett ha táridőkön belül - amint lehetősége n y ílik rá megtéríteni. Egy adott követelés vitatása nem lehet akadálya egyéb követelés(ek) megtéríté sének. (2) A z alaprendelet 35. és 41. cikkében meg határozott, a tagállamok intézményei közötti visszatérítésre az összekötő szerven keresztül kerül sor. Külön összekötő szerv működhet az alaprendelet 35. és 41. cikke szerinti visszatérí tések rendezésére. 67. cikk A követelések benyújtásának és rendezésének határideje (1) A tényleges kiadáson alapuló igényeket azon naptári félév végétől számított 12 hónapon belül kell benyújtani az adós tagállam össze kötő szervéhez, amelyben ezek a követelések a hitelező intézmény nyilvántartásában meg jelentek. »■ (2) Valamely naptári év tekintetében a rög zített összegekre vonatkozó igényeket az azon hónapot követő 12 hónapon belül kell benyújtani az adós tagállam összekötő szervéhez, amelyben az érintett évi átlagköltségeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdették. A végrehajtási rendelet 64. cikkének (4) bekezdésében említett nyilvántartásokat a tárgyévet követő év végéig kell benyújtani. (3) A végrehajtási rendelet 6. cikke (5) be kezdésének második albekezdésében említett esetben az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírt határidő nem kezdődhet az illetékes hatóság k i jelölését megelőzően. (4) A z (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőkön túl benyújtott követeléseket nem veszik figyelembe. (5) A követeléseket az adós intézmény azon hónap végétől számított 18 hónapon belül téríti meg a hitelező tagállam - a végrehajtási rende let 66. cikke szerinti - összekötő szerve számára, amelyben az érintett igényeket az adós tagállam összekötő szervéhez benyújtották. Ez a rendelke

zés nem vonatkozik azokra a követelésekre, ame lyeket az adós intézmény az említett időszakban elfogadható okból elutasított. (6) A valamely igényre vonatkozó esetleges vitát az azon hónap végét követő 36 hónapon belül kell rendezni, amelyben a követelést be nyújtották. (7) A könyvvizsgáló bizottság segítséget nyújt az elszámolások végleges lezárásához olyan ese 3. szakasz tekben, amikor az ügyet nem lehel a (6) bekez Közös rendelkezések désben előírt határidőn belül rendezni, valamint - valamely fél indokolt kérésére - vitás kérdések 66. cikk ben véleményt nyilvánít, mégpedig azon hóna Az intézmények közötti megtérítési eljárás (1) A z érintett tagállamok közötti megtérí pot követő hat hónapon belül, amelyben az ügyet hozzá utalták. tést a lehető legrövidebb időn belül rendezni HVG | T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

378

UNIÓS KOO RDINÁLÁSI VÉGREHAJTÁSI RENDELET

68. cikk Késedelmi kamat és előleg (1) A végrehajtási rendelet 67. cikke (5) bekez désében előírt 18 hónapos időszak végétől a fennálló igényekre a hitelező intézmény kamatot számíthat fel, kivéve, ha az adós intézmény - az azon hónap végétől számított hat hónapon belül, amelyben a követelést benyújtották - a végrehajtási rendelet 67. cikkének (1) vagy (2) bekezdése alapján benyújtott összigény legalább 90%-ának megfelelő előleget fi zetett. A követelésnek az előleg által nem fedezett részére vonatkozóan kamatot csak a végrehajtási rendelet 67. cikkének (6) bekezdésében előírt 36 hó napos időszak végétől lehet felszámítani. (2) Ezt a kamatot az Európai Központi Bank által az elsődleges refinanszírozó műveleteire alkalmazott referencia-kamatláb alapján kell k i számítani. Az alkalmazandó referencia-kamat láb a fizetés esedékességi hónapjának első napján hatályban lévő referencia-kamatláb. (3) A z összekötő szervek nem kötelesek az (1) bekezdésben előírt előleget elfogadni. Ha azonban egy összekötő szerv visszautasít egy ilyen ajánlatot, a hitelező intézmény a további akban - az (1) bekezdés második mondatában foglaltaktól eltérően - nem jogosult késedelmi kamatot felszámítani a szóban forgó követelés sel kapcsolatban. 69. cikk Az éves elszámolások kimutatása (1) A z igazgatási bizottság az alaprendelet 72. cikke g) pontjának megfelelően a könyvvizsgáló bizottság jelentése alapján minden naptári évre vonatkozóan megállapítja a követelések hely zetét. E célból az összekötő szervek értesítik a könyvvizsgáló bizottságot - az általa megállapí tott határidőn belül és eljárásoknak megfelelően - egyrészről a benyújtott, rendezett vagy vitatott követelések összegéről (hitelezői pozíció), más részről a kapott, rendezett vagy vitatott követelé sek összegéről (adósi pozíció). (2) A z igazgatási bizottság bármilyen meg felelő ellenőrzést elvégezhet az (1) bekezdésben meghatározott éves igénykimutatás elkészítésé nek alapjaként felhasznált statisztikai és szám viteli adatokon, különösen, hogy meggyőződjön arról, hogy azok megfelelnek-e az e címben meg állapított szabályoknak.

II. FEJEZET M u n k a n é lk ü li-e llá tá s o k m egtérítése az a la p re n d e le t 65. cikke alapján

70. cikk Munkanélküli-ellátások megtérítése A z alaprendelet 65. cikkének (8) bekezdésében meghatározott megállapodás hiányában a lakó

hely szerinti intézmény az alaprendelet 65. cik kének (6) és (7) bekezdése szerint azon tagállam intézményét, amely jogszabályainak hatálya alá a kedvezményezett a legutóbb tartozott, felkéri a munkanélküli-ellátások megtérítésére. A kérelmet azon naptári félév végét követő hat hónapon belül kell megküldeni, amelyben a kérelem tárgyát ké pező munkanélküli-ellátásból a legutolsó kifizetés megtörtént. A kérelemben fel kell tüntetni az alaprendelet 65. cikkének (6) és (7) bekezdésében emlí tett három vagy öt hónapos időszak alatt folyósított ellátások összegét, azon időszakot, amelyre ezeket az ellátásokat folyósították, valamint a munkanél küli személy azonosító adatait. A kérelmeket az érintett tagállamok összekötő szervein keresztül kell benyújtani és kifizetni. A z első bekezdésben említett határidő után benyújtott kérelmeket nem kell figyelembe venni. A végrehajtási rendelet 66. cikke (1) bekezdé sét és 67. cikke (5)-(7) bekezdését értelemszerű en kell alkalmazni. A végrehajtási rendelet 67. cikke (5) bekezdé sében előírt 18 hónapos időtartam végétől a hite lező intézmény a ki nem fizetett igények összegét kamattal terhelheti. A kamatokat a végrehajtási rendelet 68. cikke (2) bekezdésével összhangban kell kiszámítani. A z alaprendelet 65. cikke (6) bekezdésének harmadik mondatában említett legnagyobb meg téríthető összeg minden esetben azon ellátás öszszege, amelyre az érintett személy azon tagállam jogszabályai szerint lenne jogosult - amennyiben e tagállam foglalkoztatási szolgálatánál regiszt ráltatná magát -, amelyek hatálya alá utoljára tartozott. Mindazonáltal a végrehajtási rendelet 5. mellékletében felsorolt tagállamok közötti kap csolatokban valamely érintett tagállam - amely jogszabályainak hatálya alá az érintett személy utoljára tartozott - illetékes intézményei minden egyes konkrét esetben az e tagállam jogszabályai alapján az előző naptári évben nyújtott munkanélküli-ellátások átlagos összege alapján hatá rozza meg a legnagyobb összeget.

III. FEJEZET Jogosulatlanul fe lv e tt ellá tá so k behajtása, az ideiglenes fo lyó sítá so k és já ru lé k o k behajtása, beszám ítás és a behajtással kapcsolatos segítségnyújtás

1. szakasz A la pe lve k 71.cikk Közös rendelkezések Az alaprendelet 84. cikkének alkalmazásában és az abban meghatározott kereten belül a követe lések behajtását lehetőség szerint az érintett tag

állami intézmények között vagy az érintett termé szetes vagy jogi személlyel szembeni beszámítás útján kell végezni, a végrehajtási rendelet 72-74. cikkének megfelelően. Amennyiben a követelést vagy annak egy részét nem lehetséges behajtani ezzel a beszámítási eljárással, az esedékes összeg fennmaradó részét a végrehajtási rendelet 75-85. cikkével összhangban kell behajtani. 2. szakasz Beszámítás 72. cikk Jogosulatlanul felvett ellátások (1) Ha egy tagállam intézménye valamely személynek jogalap nélkül folyósított ellátást, ez az intézmény az általa alkalmazott jogszabá lyokban meghatározott feltételekkel és kereteken belül felkérheti annak a tagállamnak az intézmé nyét, amely az ellátásoknak a személy részére tör ténő kifizetéséért felelős, hogy vonja le a jogalap nélkül folyósított összeget az érintett személynek járó hátralékokból vagy olyan összegekből, ame lyek kifizetése folyamatban van, függetlenül attól, hogy az ellátás mely szociális biztonsági ágaza ton belül kerül folyósításra. Ez utóbbi tagállam intézménye a szóban forgó összeget ugyanúgy az általa alkalmazott jogszabályokban az ilyen beszámítási eljárásokra meghatározott feltételek és korlátozások alapján vonja le, mintha egy saját maga által folyósított túlfizetésről lenne szó, és a levont összeget átutalja annak az intézménynek, amely a jogalap nélküli ellátást folyósította. (2) A z (1) bekezdéstől eltérően, ha az alaprendelet III. címének 4-5. fejezete értelmében a rokkantsági ellátások, öregségi és túlélő hozzá tartozói nyugdíjak megállapításánál vagy felül vizsgálatánál valamelyik tagállam intézménye valamely személy részére jogalap nélkül fizetett ellátást, akkor ez az intézmény felkérheti a má sik tagállam azon intézményét, amely a megfelelő ellátásoknak az érintett személy részére történő kifizetéséért felelős, hogy vonja le a túlfizetett összeget az érintett személynek járó hátralékok ból. Miután az utóbbi intézmény tájékoztatta a jogalap nélküli összeget folyósító intézményt az általa fizetendő e hátralékokról, a jogalap nélküli összeget folyósító intézmény két hónapon belül közli a jogalap nélküli folyósítás összegét. Ha az az intézmény, amelynek hátralékot kell fizetnie, ezt az információt a határidőn belül kézhez kapja, a levont összeget átutalja a jogalap nélküli össze get folyósító intézménynek. Amennyiben a határ idő lejár, az intézmény haladéktalanul folyósítja a hátralékot az érintett személy részére. (3) Amennyiben valamely személy egy tagál lamban szociális jóléti támogatásban részesült egy olyan időszak alatt, amelynek folyamán egy másik tagállam jogszabálya alapján ellátásokra volt jogo sult, úgy a támogatást nyújtó szerv, ha jogosult az J -

HVG I T B -K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

UNIÓS KOO RDINÁLÁSI VÉGREHAJTÁSI RENDELET

srménítás 2-74. elést ¡tani szeg 5-85.

ely ást, ibá;en nétö r -

ap ek ne:ól, iá ra

iy ;n ;k át

a k,

a í1t

érintett személynek járó ellátások visszaigénylésé re, felkérheti a másik tagállam azon intézményét, amely az ellátásoknak az érintett személy részére történő kifizetéséért felelős, hogy vonja le a kifizetett támogatás összegét azokból az összegekből, ame lyeket e tagállam az említett személynek folyósít. Ezt a rendelkezést értelemszerűen kell a l kalm azn i az érintett személy minden olyan családtagjára, aki valamely tagállam területén támogatásban részesült egy olyan időszak alatt, amelynek során a biztosított személy egy másik tagállam joga alapján e családtag tekintetében ellátásokra volt jogosult. Annak a tagállamnak az intézménye, amely jogalap nélkül folyósított támogatást, az esedé kes összegről nyilatkozatot küld a másik tagál lam inézményének, amely aztán az összeget az általa alkalmazott jogszabályokban az ilyen be számítási eljárásokra meghatározott feltételek és korlátozások alapján levonja, és haladéktalanul átutalja annak az intézménynek, amely a jogalap nélküli támogatást folyósította. 73. cikk Ideiglenesen folyósított pénzbeli ellátások vagy járulékok (1) A végrehajtási rendelet 6. cikkének alkal mazása céljából azaz intézmény, amely a pénzbe li ellátásokat ideiglenesen folyósította, legkésőbb az alkalmazandó jogszabályok vagy az ellátások folyósításáért felelős intézmény meghatározását követő három hónapon belül kimutatást készít az ideiglenesen folyósított összegről, és azt elküldi az illetékesként megjelölt intézménynek. Az ellátások folyósítása szempontjából illeté kesként megjelölt intézmény az ideiglenes folyó sítás tekintetében esedékes összeget levonja az általa az érintett személynek fizetendő megfelelő ellátások hátralékából, és a levont összeget hala déktalanul átutalja a pénzbeli ellátásokat ideigle nesen folyósító intézménynek. Ha az ideiglenesen folyósított ellátások öszszege meghaladja a hátralékok összegét, vagy nincs hátralék, az illetékesként megjelölt intéz mény ezt az összeget az általa alkalmazott jog szabályokban az ilyen beszámítási eljárásokra meghatározott feltételek és korlátozások alapján levonja a folyamatban levő folyósításokból, és a levont összeget haladéktalanul átutalja annak az intézménynek, amely a pénzbeli ellátásokat ideiglenesen folyósította. (2) A z az intézmény, amelynek egy jogi és/ vagy természetes személy ideiglenesen járulékot fizetett, mindaddig nem téríti vissza a szóban for gó összegeket az azokat fizető személynek, míg az illetékesként megjelölt intézménytől meg nem bizonyosodott a végrehajtási rendelet 6. cikkének (4)bekezdése alapján neki járó összegekről. Az illetékesként megjelölt intézmény kérésére - amelyet legkésőbb az alkalmazandó jogszabály

megállapítását követő három hónapon belül meg kell tenni - az az intézmény, amelynek ideigle nesen járulékot fizettek, a járulékokat átutalja az adott időszakra illetékesként megjelölt intéz ménynek annak érdekében, hogy a jogi és/vagy természetes személy a járuléktartozást rendezze. Az átutalt járulékokat visszamenőlegesen úgy te kintik, mintha azokat az illetékesként megjelölt intézménynek fizették volna. Amennyiben az ideiglenesen fizetett járulé kok összege meghaladja azt az összeget, amelylyel a jogi és/vagy természetes személy az ille tékesként megjelölt intézmény felé tartozik, az az intézmény, amelynek ideiglenesen járulékot fizettek, a túlfizetés összegét megtéríti az érintett jogi és/vagy természetes személy részére. 74. cikk A beszámítással kapcsolatos költségek Nem kell költségtérítést fizetni, amennyiben az adósságot a végrehajtási rendelet 72. és a 73. cikkében megállapított beszámítási eljárással hajtják be. 3. szakasz Behajtás 75. cikk Fogalommeghatározások és közös rendelkezésék (1) E szakasz alkalmazásában: - „követelés”: minden olyan követelés, amely jogalap nélkül befizetett járulékokra vagy jog alap nélkül folyósított vagy nyújtott ellátásokra vonatkozik, ideértve a követeléssel fellépő tag állam jogszabályainak megfelelő, a követeléssel kapcsolatos kamatokat, pénzbírságokat, közigazgatási pénzbüntetéseket és minden egyéb terhet és költséget, - „megkereső fél”: minden egyes tagállam esetében az az intézmény, amely a fentiekben meghatározott követelést illetően tájékoztatást, értesítést vagy behajtást kér, - „megkeresett fél”: minden egyes tagállam esetében az az intézmény, amelyhez tájékozta tásra, értesítésre vagy behajtásra irányuló meg kereséssel lehet fordulni. (2) A tagállamok közötti kérelmek és az ezek kel kapcsolatos közlemények feldolgozását fősza bályként a kijelölt intézmények végzik. (3) A gyakorlati végrehajtási intézkedéseket, többek között a végrehajtási rendelet 4. cikkével, valamint a behajtási kérelmek minimális összeg határának megállapításával kapcsolatos intézke déseket az igazgatási bizottság hozza meg.

379

a megkereső fél számára követelésének behajtá sához hasznos lehet. A z ezen információkhoz való hozzájutás ér dekében a megkeresett fél élhet a saját tagállamá ban felmerülő hasonló követelések behajtására alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatá si rendelkezések által ráruházott hatáskörökkel. (2) A tájékoztatás iránti kérelemben fel kell tüntetni annak a jogi vagy természetes személy nek a nevét, utolsó ismert címét és az azonosítá sával kapcsolatos egyéb lényeges információkat, akit a kért tájékoztatás érint, valamint annak a követelésnek a természetét és összegét, amelyre a kérelem vonatkozik. (3) A megkeresett fél nem köteles olyan infor mációt szolgáltatni: a) amelyet saját tagállamában felmerülő ha sonló követelések behajtása érdekében nem tud na beszerezni; b) amely kereskedelmi, ipari vagy szakmai titkokat fedne fel; vagy c) amelynek megismeréseVérthetné a tagál lam biztonságát, vagy a tagállami közérdekkel lehetne ellentétes. (4) A megkeresett félnek tájékoztatnia kell a megkereső felet a tájékoztatás iránti kérelem megtagadásának okáról. 77. cikk Értesítés (1) A megkereső fél kérésére a megkeresett fél a saját tagállamában hatályban lévő, hasonló jogi aktusokkal vagy határozatokkal kapcsolatos ér tesítésekre vonatkozó szabályoknak megfelelően értesíti a címzettet mindazon jogi eszközökről és határozatokról - beleértve a bírósági határoza tokat is -, amelyek a megkereső fél tagállamából származó követelésekre és/vagy azok behajtásá ra vonatkoznak. (2) Az értesítés iránti kérelemben fel kell tüntetni a címzett nevét és címét, valamint a címzettre vo natkozó minden egyéb olyan információt, amely hez a megkereső fél általában hozzáfér, az értesítés tárgyát képező jogi eszköz vagy határozat jellegét és tárgyát, adott esetben az adós nevét és címét, va lamint az adós azonosítására vonatkozó minden más lényeges információt, továbbá azt a követelést, amelyre az adott jogi aktus vagy határozat vonatko zik, és minden egyéb hasznos információt. (3) A megkeresett fél haladéktalanul tájékoz tatja a megkereső felet az értesítési kérelemmel kapcsolatban hozott válaszintézkedésről és külö nösen azon időpontról, amikor a határozatot vagy jogi eszközt a címzetthez továbbították.

78. cikk Behajtás iránti kérelem 76. cikk (1) Követelés behajtása iránti kérelemhez Információkérés (1) A megkereső fél kérésére a megkeresett amelyet a megkereső fél a megkeresett félnek címez - csatolni kell a megkereső fél tagállamáhatóság minden olyan információt megad, amely H V G I T B - K Ü I Ö N S Z Á M 2012- R E

380

í UNIOS KOO RD INÁ LÁSI VEGREHAJTASI RENDELET

bán kiadott, a követelés végrehajtását engedé lyező okirat egy hivatalos példányát vagy annak hitelesített másolatát, valamint adott esetben a behajtáshoz szükséges egyéb okmányok eredeti példányait vagy hitelesített másolatait. (2) A megkereső fél csak akkor élhet behajtás iránti kérelemmel, ha: a) a követelést és/vagy az annak végrehaj tását engedélyező okiratot saját tagállamában nem vitatják, kivéve, ha a végrehajtási rendelet 81. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó; b) saját tagállamában az (1) bekezdésben em lített okirat alapján rendelkezésére álló behajtási eljárást lefolytatta, és az így foganatosított intéz kedések nem eredményezik a követelés teljes kifizetését; c) az elévülési határidő saját jogszabályai sze rint még nem járt le. (3) A behajtás iránti kérelem a következőket tartalmazza: a) az érintett jogi vagy természetes személy neve, címe és minden más, az azonosítására és/ vagy a javait birtokló harmadik személy azono sítására vonatkozó bármely egyéb információ; b) a megkereső fél neve, címe, valamint minden, az azonosítására vonatkozó lényeges információ; c) a megkereső fél tagállamában kiadott, a kö vetelés végrehajtását engedélyező okirat; d) a követelés jellege és összege, beleértve a tőkeösszeget, a kamatot, a pénzbírságokat, a közigazgatási pénzbüntetéseket és m inden egyéb fizetendő terhet és költséget a megkereső és a megkeresett fél tagállamának pénznemében feltüntetve; e) az okiratról a címzettnek a megkereső fél és/vagy a megkeresett fél által küldött értesítés időpontja; f) az az időpont, amelytől kezdve, és az az időszak, amely alatt a megkereső fél tagállamá ban hatályos jogszabályok szerint a végrehajtás lehetséges; g) bármely egyéb hasznos információ. (4) A behajtás iránti kérelem ezenkívül a megkereső fél azon nyilatkozatát is tartalmazza, amely megerősíti, hogy a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek. (5) Am int a megkereső félnek bármely, a be hajtás iránti kérelem tárgyát képező üggyel kap csolatos lényeges információ a tudomására jut, továbbítja azt a megkeresett félnek.

elismerni, illetve automatikusan ilyen okiratként benyújtani, ez utóbbi tagállam hatályos jogsza kell kezelni. bályainak megfelelően. Erről a lépésről a megke (2) A z [1) bekezdés ellenére a követelés vég reső fél haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett rehajtását engedélyező végrehajtási okirat adott felet. A lépésről az érdekelt fél is tájékoztathatja a esetben, a megkeresett fél tagállamában hatá megkeresett felet. lyos rendelkezéseknek megfelelően elfogadható, (2) Am int a megkeresett fél megkapja az (1) bekezdésben említett értesítést vagy tájékoz elismerhető, kiegészíthető vagy az e tagállam területén a követelés érvényesítését engedélyező tatást a megkereső féltől vagy az érdekelt féltől, végrehajtási okirattal helyettesíthető. felfüggeszti a végrehajtási eljárást az ügyben A tagállamok a behajtás iránti kérelem kéz illetékes szerv döntéséig, kivéve, ha a megkere ső fél másként nem rendelkezik az e bekezdés hezvételétől számított három hónapon belül igye keznek teljesíteni az okirat elfogadását, elisme második albekezdésének megfelelően. A vég rését, kiegészítését vagy helyettesítését, kivéve rehajtási rendelet 84. cikkének sérelme nélkül, azokat az eseteket, amikor e bekezdés harmadik és amennyiben a megkeresett fél szükségesnek albekezdése alkalmazandó. A végrehajtási okirat tartja, óvintézkedéseket tehet a behajtás bizto szabályos megfogalmazása esetén ezen intézke sítására, amennyiben a tagállamában hatályban dések nem tagadhatok meg. A megkeresett fél ér lévő törvények és rendelkezések hasonló igények tesíti a megkereső felet a három hónapos határidő esetében ilyen intézkedést lehetővé tesznek. esetleges túllépésének okairól. A z első albekezdés ellenére a megkereső fél A végrehajtási rendelet §1. cikkét kell alkal a tagállamában hatályos törvényeknek, rendele mazni, ha az intézkedések bármelyike az követe teknek és közigazgatási gyakorlatnak megfelelő léssel és/vagy a megkereső fél által kiállított vég en felkérheti a megkeresett felet a vitatott köve rehajtási okirattal kapcsolatos jogvitával járna. telés behajtására, feltéve, hogy a megkeresett fél tagállamában hatályos törvények, rendeletek és közigazgatási gyakorlat ezt lehetővé teszik. Ha 80. cikk A fizetésre vonatkozó szabályok a jogvita eredményezz adósnak kedvez, a meg és határidők kereső fél köteles megtéríteni minden behajtott (1) A követeléseket a megkeresett fél tagálla összeget a megkeresett fél tagállamában hatályos mának pénznemében kell behajtani. A megkere jogszabályokkal összhangban fizetendő esetle sett fél az által* behajtott követelés teljes összegét ges kártérítéssel együtt. átutalja a megkereső fél részére. (3) Amennyiben a jogvita a megkeresett fél (2) A megkeresett fél - ha a saját tagállamában tagállamában hozott végrehajtási intézkedések hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási ren re vonatkozik, a keresetet - saját törvényi és ren delkezések lehetővé teszik, és miután konzultált deleti rendelkezéseinek megfelelően - e tagállam a megkereső féllel - fizetési haladékot adhat az illetékes szervéhez kell benyújtani. (4) Am ennyiben az az illetékes hatóság, adósnak, vagy részletfizetést engedélyezhet. A megkeresett fél által e fizetési haladékért felszá amelyhez az (1) bekezdésnek megfelelően a ke resetet benyújtották, rendes vagy közigazgatási mított esetleges kamatokat szintén át kell utalni a megkereső félnek. bíróság, e bíróság határozata - amennyiben az a Azon időponttól kezdve, amikor a követelés megkereső fél számára kedvező, és lehetővé teszi behajtásának végrehajtását engedélyező okiratot a megkereső fél tagállamában a követelés behaj a végrehajtási rendelet 79. cikke (1) bekezdésé tását - a végrehajtási rendelet 78. és 79. cikke ér nek megfelelően közvetlenül elismerték, vagy a telmében „végrehajtási okiratnak” minősül, és az végrehajtási rendelet 79. cikke (2) bekezdésének igény behajtását e határozat alapján hajtják végre. megfelelően elfogadták, elismerték, kiegészí tették vagy helyettesítették, a megkeresett fél 82. cikk tagállamában hatályos törvényi, rendeleti és A segítségnyújtás korlátai közigazgatási rendelkezések szerint a fizetési (1) A megkeresett fél nem köteles: késedelemért kamatot kell felszámítani, és azt aj a végrehajtási rendelet 78-81. cikkében szintén át kell utalni a megkereső félnek. meghatározott segítséget nyújtani, amennyiben a követelés behajtása az adós helyzete miatt a 81. cikk megkeresett fél tagállamában súlyos gazdasági 79. cikk A követelés vagy a behajtását engedélyező vagy társadalmi nehézségeket okozna, amenyA behajtás végrehajtását engedélyező végrehajtási okirat és a végrehajtási nyiben a megkeresett fél tagállamában hatályos okirat intézkedések vitatása törvények, rendeletek és közigazgatási gyakorlat (1) A z alaprendelet 84. cikkének (2) bekez (1) Ha a behajtási eljárás során valamely ér hasonló belföldi követelések esetében ilyen intéz désével összhangban a követelés végrehajtását dekelt fél vitatja a követelést és/vagy az annak kedést lehetővé tesz; engedélyező okiratot közvetlenül a megkeresett végrehajtását engedélyező, a megkereső fél tagál b) a végrehajtási rendelet 76-81. cikkében lamában kiállított okiratot, a keresetet a megkere meghatározott segítséget nyújtani, am ennyi hatóság szerinti tagállam követelésének érvénye sítését engedélyező végrehajtási okiratként kell ső fél tagállamának illetékes intézményéhez kell ben a végrehajtási rendelet 76-78. cikke szerinti

HVG | T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2012-RE

UNIÓS KOO R DINÁLÁSI VÉGREHAJTÁSI RENDELET

eredeti kérelem öt évnél régebbi követelésekre visszatartja, a hasonló követelésekre vonatkozó, az általa alkalmazott jogszabályokban megálla vonatkozik, a behajtást engedélyező okiratnak pított eljárások szerint. a megkeresett fél tagállamában hatályos törvé a megkereső fél tagállamában a megkeresés idő nyeknek és rendeleteknek megfelelően. Az adós intézmény közli a tartózkodási vagy pontjában hatályos törvények, rendeletek vagy (2) A z e szakasz alapján nyújtott kölcsönös lakóhely szerinti intézménnyel a követendő szük közigazgatási gyakorlat szerinti kiállításának segítségnyújtás főszabályként térítésmentes. séges különleges követelményeket, valamint azo időpontjától számítva. Amennyiben azonban a Amennyiben azonban a behajtás különös nehéz kat a pontokat, amelyekre az orvosi vizsgálatnak követelés vagy az okirat jogvita tárgyát képezi, a séggel jár, vagy nagyon nagy összegű költséget ki kell terjednie. határidő számítása attól az időponttól kezdődik, érint, a megkereső és a megkeresett fél a szóban (2) A tartózkodási vagy lakóhely szerinti in amikor a megkereső fél tagállama megállapítja, forgó ügy tekintetében egyedi megtérítési módo tézmény jelentést küld az orvosi vizsgálatot kérő hogy a követelés vagy a behajtást engedélyező adós intézménynek. Az adós intézmény számára zatról állapodhatnak meg. végrehajtási okirat már nem vitatható. (3) A megkereső fél tagállama a megkeresett a tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény (2) A megkeresett félnek tájékoztatnia kell a fél tagállamával szemben felelősséggel tartozik megállapításai kötelező érvényűek. megkereső felet a segítségnyújtás céljából való A z adós intézmény fenntartja a jogot arra, minden olyan költség vagy veszteség tekinteté megkeresés megtagadásának okairól. ben, amelyek a követelés tárgyát vagy a megkere hogy a kedvezményezettet egy saját választása szerinti orvossal vizsgáltassa meg. A kedvezmé ső fél által kiállított okirat érvényességét illetően 83. cikk nyezett azonban csak akkor szólítható fel az adós megalapozatlannak ítélt eljárások eredménye Elévülési határidő intézmény szerinti tagállamba való visszatérésre, ként merülnek fel. (1) Az elévülési határidőkkel kapcsolatos kér ha az egészségi állapota az út megtételét lehetővé désekre az alábbiak az irányadók: teszi, valamint, ha a kapcsolódó utazási és tar 86. cikk a) a megkereső fél tagállamában hatályos jog tózkodási költségeket az adós intézmény viseli. Felülvizsgálati záradék / szabályok, amennyiben a követelésre és/vagy az (3) Amennyiben az ellátásban részesülő, ellá (1) Legkésőbb a végrehajtási rendelet hatály annak végrehajtását engedélyező okiratra vonat tást igénylő vagy ezek családtagja az adós intéz balépésétől számított negyedik teljes naptári koznak; valamint mény helye szerinti tagállamtól eltérő tagállam évben az igazgatási bizottság a végrehajtási ren b) a megkeresett fél tagállamában hatályos területén tartózkodik vagy lakik, az igazgatási delet 67. cikke (2), (5) és (6) bekezdésében előírt jogszabályok, amennyiben a megkeresett tagál ellenőrzést az adós intézmény kérésére a kedvez határidőkről összehasonlító jelentést nyújt be. lamban végrehajtási intézkedésekre vonatkoznak. ményezett tartózkodási vagy lakóhelye szerinti E jelentés alapján az Európai Bizottság szük A megkeresett fél tagállamában hatályos jog intézmény végzi el. ség szerint megfelelő javaslatokat terjeszthet elő e szabályok szerinti elévülési határidő a végrehaj A (2) bekezdést ebben az esetben is alkalmaz határidők jelentős csökkentése érdekében. tási okirat közvetlen elismerésének időpontjától, ni kell. (2) Legkésőbb az (1) bekezdésben említett illetve a végrehajtási okiratnak a végrehajtási (4) A (2) és (3) bekezdést arra is alkalm azni időpontig az igazgatási bizottság megállapítja a rendelet 79. cikke szerinti elfogadásának, elisme kell, hogy megállapítsák vagy ellenőrizzék az 13. cikkben meghatározott, az időszakok átváltá résének, kiegészítésének vagy helyettesítésének alaprendelet 34. cikkében említett, tartós ápolást sára vonatkozó szabályokat, azok egyszerűsítése időpontjától kezdődik. biztosító ellátásban részesülő vagy azt igénylő céljából, amennyiben az lehetséges. (2) A követelések behajtásával kapcsolatban rászorultságának mértékét. (3) A z igazgatási bizottság legkésőbb 2015. a segítségnyújtás céljából való megkeresés értel (5) Két vagy több tagállam illetékes hatóságai május 1-jéig jelentést nyújt be, amely kifejezetten mében a megkeresett fél által tett lépések, ame vagy illetékes intézményei különös rendelkezé a végrehajtási rendelet IV. címének I. és III. feje lyek - ha azokat a megkereső fél hozta volna meg sekben és eljárásokban állapodhatnak meg az zete alkalmazását értékeli, különös tekintettel a - a megkereső fél tagállamában hatályos jogsza igénylők és az ellátásban részesülők munkaerő végrehajtási rendelet 67. cikk (2), (5) és (6) be bályok szerint megállapított elévülési határidőre piaci alkalmasságának teljes körű vagy részleges kezdésében említett eljárásokra és határidőkre, felfüggesztő vagy megszakító hatással lennének, javítására, valamint az igénylők és az ellátásban valamint a végrehajtási rendelet 75-85. cikkében e hatást illetően úgy tekintendők, mintha ez utób részesülők tartózkodási vagy lakóhelye szerinti említett behajtási eljárásokra. bi államban hajtották volna végre azokat. tagállamban e célra rendelkezésre álló rendsze A z Európai Bizottság e jelentés fényében rekben vagy programokban való részvételének szükség szerint megfelelő javaslatokat terjeszthet 84. cikk teljes körű vagy részleges fejlesztésére. elő ezen eljárások hatékonyabbá és kiegyensúlyo Óvintézkedések (6) A díjmentes kölcsönös igazgatási segít zottabbá tétele érdekében. A megkereső fél indokolt kérésére a megkere ségnyújtásra vonatkozó, az alaprendelet 76. cik sett fél óvintézkedéseket tesz a követelésbehaj kének (2) bekezdésében foglalt elvtől eltérően, V. CÍM tás biztosítására olyan mértékben, amennyiben az (l)-(5) bekezdésben említett ellenőrzések VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK a megkeresett fél tagállamában hatályos törvényi tényleges költségeit az ellenőrzéseket kérő adós és rendeleti rendelkezések azt lehetővé teszik. intézmény megtéríti az ellenőrzések elvégzésére Az első bekezdés végrehajtásához a végrehaj 87. cikk felkért intézménynek. Orvosi felülvizsgálat és igazgatási tási rendelet 78., 79., 81. és 82. cikkében foglalt ellenőrzések rendelkezéseket és eljárásokat értelemszerűen 88. cikk (1) A z egyéb rendelkezések sérelme nélkül, kell alkalmazni. Értesítések amennyiben az ellátásban részesülő, ellátást (1) A tagállamok értesítik az Európai Bizottsá 85. cikk igénylő vagy ezek családtagja az adós intézmény got az alaprendelet 1. cikkének m), q) és r) pont szerinti tagállamtól eltérő tagállam területén tar A behajtással kapcsolatos költségek jában és a végrehajtási rendelet 1. cikke (2) be (1) A megkeresett fél a nála a behajtással kap tózkodik vagy lakik, az orvosi vizsgálatot ezen kezdésének a) és b) pontjában szereplő szervek, intézmény kérésére a kedvezményezett tartózko csolatosan felmerülő összes költséget behajtja az valamint a végrehajtási rendelettel összhangban dási vagy lakóhelye szerinti intézmény végzi el érintett természetes vagy jogi személytől, és azt kijelölt intézmények adatairól.

38 2

UNIÓS KOO RD INÁ LÁSI VÉGREHAJTÁSI RENDELET

I |

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szer veket - azonosítási kód és elektronikus cím for májában - elektronikus azonosítóval kell ellátni. (3) Az igazgatási bizottság megállapítja az (1) bekezdésben meghatározott adatokról való értesítés tekintetében alkalmazandó struktúrát, tartalmat és részletes szabályokat, beleértve a közös formátumot és a mintát is. (4) A végrehajtási rendelet 4. melléklete leírást tartalmaz az (1) bekezdésben szerepló' informá ciókat tartalmazó nyilvános adatbázisról. Az adatbázist az Európai Bizottság hozza létre és üzemelteti. A tagállamok felelősek azonban a nemzeti kapcsolattartási adataiknak ezen adat bázisban való rögzítéséért. Továbbá, a tagállamok garantálják a nemzeti kapcsolattartási adatok (1) bekezdésben előírt rögzítésének pontosságát. (5} A tagállamok biztosítják az (1) bekezdésben szereplő információk állandó naprakésszé tételét. 89. cikk Tájékoztatás (1) Az igazgatási bizottság kidolgozza az ah hoz szükséges tájékoztatást, hogy az érdekeltek megismerhessék jogaikat, valamint az azok érvé nyesítéséhez szükséges alakiságokat. Amennyi ben lehetséges, biztosítani kell ezen információk elektronikus úton, a nyilvánosság számára hoz záférhető internetes oldalakon történő közzété tellel történő terjesztését. A z igazgatási bizottság gondoskodik az információk rendszeres napra késszé tételéről, és figyelemmel kíséri az ügyfelek részére nyújtott szolgáltatások minőségét. (2) A z alaprendelet 75. cikkében említett ta nácsadó bizottság véleményeket és ajánlásokat adhat ki a tájékoztatás és annak közzététele ja vításáról. (3) A z illetékes hatóságok gondoskodnak ar ról, hogy intézményeik ismerjenek és alkalm az zanak minden közösségi, jogalkotási vagy egyéb rendelkezést az alaprendelet és a végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó területeken és azok feltételei szerint, az igazgatási bizottság határo zatait is beleértve. 90. cikk Pénznemek átváltása A z alaprendelet és a végrehajtási rendelet al kalmazásában a két pénznem közötti mindenko ri átváltási arány az Európai Központi Bank által közzétett referencia-árfolyam. A z átváltási arány meghatározásához figyelembe veendő dátumot az igazgatási bizottság rögzíti. 91. cikk Statisztikák Az illetékes hatóságok statisztikákat állítanak össze az alaprendelet és a végrehajtási rendelet al kalmazásáról, és továbbítják azokat az igazgatási bizottság titkárságának. Ezeket az adatokat az igaz H V G I T B - K Ü L Ö N S Z Á M 2 0 1 2 - RE

gatási bizottság által meghatározott terv és módszer alapján gyűjtik össze és rendszerezik. Az informáci ók terjesztése az Európai Bizottság feladata.

93. cikk Átmeneti rendelkezések A végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó ese tekben az alaprendelet 87. cikkét kell alkalmazni.

Ez az átmeneti időszak nem haladhatja meg a végrehajtási rendelet hatálybalépése időpontjától számított 24 hónapot. Ha azonban a szükséges közösségi in fra stru k tú ra (E le ctro n ic Exchange of Social Security Information - EESSI) kiépítése a vég rehajtási rendelet hatálybalépéséhez képest jelentősen késik, az igazgatásw i bizottság megállapodhat az időszakok ennek megfelelő meghosszabbításáról. (2) Az (1) bekezdésben említett szükséges át meneti időszakokra vonatkozó gyakorlati szabá lyokat az igazgatási bizottság határozza meg az alaprendelet és a végrehajtási rendelet alkalma zásához szükséges adatcsere biztosítása céljából

94. cikk Nyugdíjakra vonatkozó átmeneti rendelkezések (1) Ha a biztosítási eseijiény a végrehajtási rende letnek az érintett tagállam területén történő hatály balépése előtt következik be, és a nyugdíjkérelmet a fenti időpont előtt nem bírálták el, ez a kérelem kettős megállapítást von maga után, amennyiben az ellátásokat e biztosítási esemény következtében a fenti időpont előtti időszakban kell nyújtani: a) a végrehajtási rendelet érintett tagállam területén történő hatálybalépését megelőző időszakra, az 1408/71/EGK rendelettel vagy az érintett tagállamok közötti hatályos megállapo dásokkal összhangban; b) a végrehajtási rendelet érintett tagállam területén történő hatálybalépésének napján kez dődő időszakra, az alaprendelettel összhangban. Mindazonáltal, ha az a) pontban említett ren delkezések szerint kiszámított összeg magasabb a b) pontban említett rendelkezések szerint k i számított összegnél, az érintett személy továbbra is jogosult az a) pontban említett rendelkezések szerint kiszámított összegre. (2) A végrehajtási rendelet érintett tagállam területén történő hatálybalépése kezdetének idő pontját követően e tagállam valamely intézményé hez benyújtott rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozóknak járó ellátások iránti kérelem szükségessé teszi azon ellátások hivatalból történő felülvizsgálatát az alaprendeletnek megfelelően, amelyeket a fenti időpont előtt egy vagy több más tagállam intézménye vagy intézményei ugyan azon biztosítási esemény kapcsán már megállapí tottak; ez a felülvizsgálat nem eredményezheti a megállapított ellátás összegének csökkenését.

96. cikk Hatályon kívül helyezés (1) Az 574/72/EGK rendelet 2010. május 1-jétől hatályát veszti. A z 574/72/EGK rendelet azonban hatályban marad és továbbra is joghatással bír a következők alkalmazásában: a) az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések áftal pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állam polgáraira való kiter jesztéséről szóló, 2003. május 14-ei 859/2003/EK tanácsi rendelet, amíg az említett rendeletet nem helyezik hatályon kívül, vagy nem módosítják; b) Grönland tekintetében a migráns munkavállalók szociális biztonságára vonatkozó közös ségi szabályok technikai kiigazításainak megál lapításáról szóló, 1985. június 13-ai 1661/85/EGK tanácsi rendelet, amíg az említett rendeletet nem helyezik hatályon kívül, vagy nem módosítják; c) az Európai Gazdasági Térségről szóló meg állapodás, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás és más, az 574/72/EGK rendeletre hivatkozást tartalmazó megállapodások, amíg az említett megállapodásokat a végrehajtási ren delet függvényében nem módosítják. (2) A Közösségen belül mozgó munkaválla lók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről szóló, 1998. június 29-ei 98/49/EK tanácsi irányelvben és általánosságban valamennyi egyéb közösségi jogszabályban az 574/72/EGK rendeletre való hivatkozásokat a végrehajtási rendeletre való hivatkozásokként kell értelmezni.

92. cikk A mellékletek módosítása A végrehajtási rendelet 1 ,2., 3., 4. és 5. mellék lete, valamint az alaprendelet VI., VII., VIII. és IX. melléklete az igazgatási bizottság kérésére bizott sági rendelettel módosítható.

95. cikk 97. cikk Az elektronikus adatcsere alkalmazására Kihirdetés és hatálybalépés vonatkozó átmeneti időszak Ezt a rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lap (1) A zé rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében jában ki kell hirdetni. Ez a rendelet 2010. május említett, elektronikus úton történő adatcsere al 1-jén lép hatályba. kalmazása tekintetében az egyes tagállamok át Ez a rendelet teljes egészében kötelező és köz meneti időszakot vehetnek igénybe. vetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.