BFZ koncertfüzet - Bartók by Budapesti Fesztiválzenekar

MÁRCIUS 21.+ 23. + ÁPRILIS 01. 2019

BARTÓK SEBESTYÉN VIZIN CSER FISCHER

MŰSOR MÁRCIUS 21. + 23. + ÁPRILIS 01. BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM BARTÓK Román népi táncok, BB 76 – az eredeti népi táncokkal (10’) (I. Bottánc. II. Öves körtánc, III. Topogó, IV. Bucsumi tánc, V. Román polka, VI. Aprózó) MAGYAR NÉPDALOK (10’) (Angoli Borbála; Hervadj, rózsám, hervadj; Arra gyere, amerre én; Fölmentem a szilvafára; Komáromi kisleány; Zöld erdőben a prücsök; Duna-parton van egy malom; Öszvegyűltek, öszvegyűltek az izsapi lányok) BARTÓK Magyar parasztdalok, BB 107 (9’) (I. Ballada, II. Magyar paraszttáncok)

..... szünet A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10/B BARTÓK A kékszakállú herceg vára, Telefon: BB 62 (57’) +36 1 489 43 30 E-mail: info@bfz.hu Népi hangszereken közreműködik Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: Kádár István, Szabó András, Fejérvári Zsolt 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16. Sebestyén Márta ének Honlap és online jegyvásárlás: Vizin Viktória mezzoszoprán www.bfz.hu

Cser Krisztián basszus Vezényel Fischer Iván

Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ ügyvezető igazgatója, Martin Hoffmann

A MŰVEKRŐL BARTÓK BÉLA ROMÁN NÉPI TÁNCOK, BB 76 VONÓSOK, 2 FUVOLA/PIKOLÓ, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 2 KÜRT

Bár gyűjtőszenvedélye magyar népdalokkal kezdődött, Bartók rájött, hogy „egymagában a magyar anyag a tudományos vizsgálódáshoz korántsem elég, föltétlenül szükséges legalább a környező népek anyagának lehető legalaposabb ismerete”. Érdeklődési körébe ezért hamar bekerült a szlovák és a román népzene is, sőt utóbbit mélyebben megismerve úgy tartotta, hogy a román népzene gazdagabb is a magyarnál, mert „a gyűjtő itt [a románok lakta vidékeken] még olyan ősi állapotokat talált […], amelyekben az életkörülmények távol tartották a parasztoktól az »áldásos« modern városi kultúrát. […] Messze földön falvak csupa írástudatlan lakossággal; mérföldeken át nincs vasút, sőt sokszor még út sincs” – írja egy svájci újságban megjelent cikkében. Az első világháború nagyban nehezítette a terepen végzendő munkát, ami a trianoni békeszerződés után lehetetlenné vált, de rengeteg feladatot adott számára a fonográffelvételek aprólékos lejegyzése, a rendszerezés és az anyag tudományos kiértékelése is. „Már régóta akartam írni Önnek, de az események olyan izgalmat váltottak ki belőlem, hogy szinte megbénítottak. Amit leginkább óhajtanék, az, hogy legalább köztünk és Románia között maradjon fenn a béke. De akármi történjék is, megkezdett munkámhoz hű maradok: életem céljának tekintem, hogy folytassam és befejezzem a román népzene tanulmányozását, legalább Erdélyben” – írja 1914 szeptemberében román kollégájának és barátjának. A háború után a jobboldali magyar sajtó le is árulózta, mondván a román nacionalizmus támogatója (ez évekkel később nem akadályozta meg a román hatóságokat abban, hogy magyar revizionistaként vádolják meg). Egy 1918-as összesítés szerint a Bartók által gyűjtött mintegy tízezer népi dallam között a legtöbb – majdnem 3500 – román dallam

BARTÓK BÉLA

A MŰVEKRŐL volt, a később még gazdagodott magyar anyag mellett tehát ez a legtekintélyesebb gyűjtése. Monumentális összefoglaló munkában rendszerezte az énekelt és hangszeres román dallamokat – ezen dolgozott még amerikai emigrációjában is –, illetve utóbbiak közül fűzött egybe hetet Magyarországi román népi táncok zongorára címmel 1915-ben, abban az esztendőben, amikor több más, román népzene ihlette sorozatot komponált. Az 1917-ben kiszenekarra átírt, később Román népi táncok címmel kiadott ciklus dallamai Erdély négy különböző tájáról származnak, mindet 1910 és 1912 között gyűjtötte az akkori Bihar, Torda-Aranyos, Maros-Torda és Torontál vármegyékben.

MAGYAR PARASZTDALOK, BB 107 VONÓSOK, 2 FUVOLA/PIKOLÓ, OBOA, ANGOLKÜRT, 2 KLARINÉT, BASSZUSKLARINÉT, 2 FAGOTT, 2 KÜRT, 2 TROMBITA, 2 HARSONA, TUBA, TIMPANI, ÜTŐHANGSZER, HÁRFA

„Most új tervem van: a magyar népdalok legszebbjeit összegyűjtöm, és a lehető legjobb zongorakísérettel mintegy a műdal nívójára emelem. Ez arra volna jó, hogy a külföld ilyen gyűjteményből megismerhesse a magyar népzenét” – írta az ifjú Bartók 1904 decemberében húgának, nem sokkal az után, hogy a Budapesttől kétszáz kilométerre fekvő, ma Szlovákiához tartozó Gerlicén élete sorsfordító eseményeként hallotta egy erdélyi cselédlány énekét. Bartók és Kodály alighogy megkezdték a magyar népdalok gyűjtését, feltárását, hamar megfogalmazódott bennük a legszebb darabok közkinccsé tételének vágya. Ahhoz azonban, hogy az európai műzenéhez szokott közönség pozitívan fogadja a különleges hangzású, egyszólamú és a nyugati harmóniavilágtól idegen zenét, megfelelő „csomagolásban” kellett tálalni. Céljuk volt továbbá a

A MŰVEKRŐL magyar népzene „emancipálása” is a nyugati műzenével, ezért döntöttek úgy, hogy a kiválasztott darabokat a hagyományos zongorakíséretes dal műfajába oltják: 1906-ban megjelent a Magyar népdalok című kötet, amelynek húsz dalát fele-fele arányban Bartók és Kodály látta el zongorakísérettel (a dalok között akadt még az előd Vikár Béla gyűjtéséből származó is). A kotta előszavában olvashatjuk: „Népdalok kiadásának kétféle a célja, kétféle a módja. Egyik cél, hogy minden, a néptől került dal együtt legyen, itt a teljesség nézőpontja uralkodik, a dalok kisebb vagy nagyobb értéke nem határoz. Afféle »népdalok nagy szótára« az ilyen. […] A másik cél, hogy a nagy közönség megismerje és megkedvelje a népdalt. Erre nem alkalmas a »nagy szótár«, mert remek és gyenge vegyesen van benne. Válogatni kell a javából és valamilyen zenei földolgozással közelebb vinni a közönség ízléséhez. Kell rá a ruha, ha már behozzuk a mezőről a városba. De a városi öltözetben félszeg, szorongó. Úgy kell rászabni a köntöst, hogy el ne akassza a lélegzetét. Akár énekkarra, akár zongorára dolgozzunk, a kíséret mindig csak az elvesztett mezőt és falut igyekezze pótolni. […] A magyar népdal a hangversenyteremben! – különösen hangzik ma még. Hogy egy sorba kerüljön a világirodalom remekeivel és a külföldi népdallal. De megjön az ideje ennek is.” Ez jelentette tehát a kiindulópontot, és ebbe a vonalba illeszkedik a Magyar parasztdalok sorozata is, amely a zongorára írott Tizenöt magyar parasztdal kilenc tételének zenekari változata. (Bartók a paraszt zene kifejezést tartotta pontosabbnak a népzene elnevezéssel szemben, ezért nem használja a címben a népdal szót.) A zongoramű 1914 és 1918 között készült abban az időben gyűjtött népdalokból, a zenekari változat 1933 nyarán született, és novemberben mutatta be a Rotterdami Filharmonikus Zenekar. Bartók elhagyta a zongoraciklus első öt, illetve tizenharmadik dalát, és két szakaszra – Ballada és Magyar paraszttáncok – osztotta a tételeket: az Angoli Borbála kezdetű dal variációs fel-

BARTÓK NÉPDALGYŰJTÉSEN

A MŰVEKRŐL dolgozását rövid tételek, hangulatképek követik. „A parasztdallamot minden változtatás nélkül vagy csak alig variálva, kísérettel látjuk el, esetleg még elő- és utójáték közé foglaljuk” – így jellemezte az általa követett feldolgozási elvet Bartók, hozzátéve, hogy „az elő-, utó- vagy közjáték másodrangú dolog; nem más, mint keret, amibe a fődolgot: a parasztdallamot beléillesztjük, mint drágakövet a foglalatába.” Bartók ragyogó hangszereléssel „öltöztette fel” a népdalokat – ekkor már gazdag hangszerelő tapasztalat állt a háta mögött –, és szokásához híven nem dalcsokorszerűen rendezte el azokat, hanem ciklust formált belőlük, jó érzékkel ügyelve arra, hogy a pompás zenekari színek között is világosan felismerhetőek maradjanak.

A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA, BB 62 VONÓSOK, 4 FUVOLA/PIKOLÓ, 2 OBOA, ANGOLKÜRT, 3 KLARINÉT/ BASSZUSKLARINÉT, 4 FAGOTT/KONTRAFAGOTT, 4 KÜRT, 4 TROMBITA, 4 HARSONA, TUBA, TIMPANI, ÜTŐHANGSZEREK, 2 HÁRFA, CSELESZTA, BILLENTYŰS XILOFON, ORGONA

A feleséggyilkos herceg legendájának eredete a múlt homályába vész, az addig szájhagyomány útján élő történetet XIV. Lajos francia király magas rangú irodalmár könyvtárosa, Charles Perrault foglalta írásba. Történetek, avagy elmúlt idők meséi címmel jelent meg gyűjteménye 1697-ben, ebben olvasható Kékszakáll története is, olyanok mellett, mint a Csipkerózsika, a Csizmás Kandúr, a Piroska és a farkas és a Hamupipőke. A mese dióhéjban: élt egy dúsgazdag ember, akitől ronda kék szakálla és a róla szóló hiedelem miatt – állítólag meggyilkolja a feleségeit – minden nő elszörnyedve fordul el, messze elkerülve őt. Mégis akad egy lány, aki a férfi vidéki birtokán eltöltött hétnapos vigalom után már

AZ ŐSBEMUTATÓ PLAKÁT JA

A MŰVEKRŐL

nem is látja olyan kéknek a szakállát, rendes, becsületes embernek is tartja, és férjhez megy hozzá. Kékszakáll elutazik, feleségének otthon hagyja a szobák kulcsát. Minden teremben szabadon jöhet-mehet, drágakövek között, arany és ezüst étkészletek, drága szőnyegek, bútorok között, csupán egyetlen szobába nem szabad belépnie, különben ura éktelen haragra gerjed. Hiába kap meg mindent a fiatalasszony, csak a tiltott szobán jár az esze. Belépve oda megtalálja Kékszakáll régi feleségeit, a padlón lévő vérben tükröződik a felakasztott testek sziluettje. A rémülettől holtra vált nő be akarja zárni a szobát, de a kulcs kiesik a kezéből, és véres lesz. Sehogy sem tudja lemosni a kezét, a hazatérő férj előtt rögtön világos lesz, mi történt. Kis időt kér imádkozásra, ez alatt jelt ad magáról a külvilágnak, és az utolsó pillanatban, amikor Kékszakáll éppen le akar sújtani a fejére, megérkeznek a bátyjai. Megölik a férfit, akinek mesés vagyonát a nő örökli, újból férjhez megy, és boldogságban éli le az életét. A Perrault-mese végén álló megverselt tanulság: a kíváncsiság sokba kerülhet az embernek. Ezt a történetet dolgozta át kétszereplős pszichodrámává – saját szavaival „a belső élet balladájává” – a huszonéves Balázs Béla 1910-ben, a mese elemeit megtartva, de új értelmet adva nekik. Műfaját misztériumnak jelölte meg, és Bartóknak és Kodálynak ajánlotta. Hagyományos értelemben nincs cselekménye, a szereplők jellemei nincsenek kidolgozva, tulajdonképpen a klasszikus dráma szinte minden eleme hiányzik belőle – ebben Balázs Béla Maurice Maeterlincket követi. „Vontatott csend, és nem történik semmi. De. Az élet történik” – írja példaképe műveiről, és ez az ő alkotására is érthető. Formailag a színdarab a székely népballadákhoz hasonlóan ősi nyolcasokban, rövid sorokban íródott, gondolatvilága és stílusa viszont a korabeli európai irodalmi áramlatokba illeszkedik. A szimbolizmus szellemében ebben a drámában mindennek jelentése van, minden szó mögött további jelentések és sejtések húzódnak meg. „Képzeljünk el

A MŰVEKRŐL már most akkordot, melyből az alaphangok hiányzanak, akkordot csupán csak az alig hallható nüánszokból, felhangokból összeállítva” – írja Balázs Béla Maeterlinck világáról. Színdarabjában fontos szerep jutott az akkoriban komoly fejlődésen keresztülment színpadi világítástechnikának, a fényeknek, a sötétség árnyalatainak is: minden ajtóhoz-jelenethez más-más szín társult a színpadon. Mit jelentenek az ajtók mögött feltáruló világok? Mit lát a férfilélek mélyébe ereszkedő nő? Mit jelent a mindenütt jelenlévő vér? A szeretet, a segítő szándék, a részvét, a kalandvágy vagy a konok kíváncsiság űzi a vőlegénye (!) kastélyából elszökött nőt a vesztébe? A kékszakállú pedig miért próbálkozik újra, ha több nőben is csalódott már? Még mindig remél, vagy a csillapíthatatlan Don Juan-i vágy hajtja a gyengébb nemhez? Minden elem szimbólum és utalás, megfejtésre váró titok, felfejtést igénylő jel. A zene nem hangsúlyozza, de Balázs Béla misztériumában Judit akkor lepődik meg igazán, amikor kiderül: a nők nem halottak, hanem élnek, „felemelkednek az álomhoz hasonlóan szunnyadó emlékezet mély tárnáiból” – írja Balázs Béla egy magyarázó szövegében. Arról azonban nem beszél, és a bemutató óta eltelt bő száz év alatt is elsikkadt a kérdés: miért éppen Judit a nő neve? Judit az apokrif iratok egyik hősnője, istenfélő zsidó özvegy, aki az ellenség táborába ment, ott megbűvölte szépségével a hadvezér Holofernészt, a kegyeibe férkőzött, majd amikor az lerészegedett, lefejezte. Visszatért városába, a fejet pedig dicsőségesen felmutatta népének, amely így megszabadult az elnyomás alól. A 19. század közepén Hebbel írt drámát Judith címmel – Balázs Béla ebből a szerzőből írta doktori dolgozatát –, ebben a két főszereplő pszichológiai csatát vív, a bibliai történet a két nem közötti harccá lényegül át. Ez a szexualizált Judit-kép élt Bartók századfordulóján, Juditot olyan végzetasszonynak (femme fatale) mutatva, aki szexuális vonzerejével hatalmat gyakorol a férfin, és uralma alá hajtja őt. (Akárcsak Salome alakja, akinek törté-

A MŰVEKRŐL netét Richard Strauss vitte operaszínpadra 1905-ben, Bartókra ez az egyfelvonásos elementáris erővel hatott.) Jól kifejezi ezt Gustav Klimt érzéki-erotikus Judit-ábrázolása 1901-ből, amelyen a nő – enyhén nyitott ajkak, átszellemült-kielégült arc, élénk rózsaszín bőr, az egyik mell fedetlen, a másik vonalai átsejlenek a finom fátyolon – egy férfi fejét tartja, akárcsak zsákmányát a ragadozó. Balázs Béla tehát a szereplők érdekes kombinációját hozta létre a színpadon, még ha szimbolikusan is: egy férfigyilkos nő és egy nőgyilkos férfi vív meg egymással, kapcsolatuk negatív szerelmi beteljesedésben végződik, mintha csak Wagner Trisztán és Izoldáját látnánk kifordítva. Bartók zenei ideálja tökéletesen megfelel Balázs Béla elképzelései nek: a magyar népzenei elemeket az akkori avantgárd zene elemeivel ötvözte. Debussy Pelléas-operája mintájára az énekszólamokat a beszédhez és a magyar hanglejtéshez idomította, a hangzás központi eleme a népzenéből ismert ötfokúság, pentatónia. Ugyanakkor hangnemileg szigorúan megkomponált ív vezet végig az operán, a sötétségből (fisz-moll) eljutunk az ötödik ajtó szemkápráztató pompájáig (C-dúr), majd vissza az örök sötétség birodalmába (fisz-moll). A hangszerelés is fantasztikusan változatos, néhol kísérletezően újszerű, ebből a szempontból a legizgalmasabb talán a Könnyek tava-jelenet. Ugyanakkor amit Balázs Béla csodált Maeterlincknél („azokat a gondolatokat akarja megfogni, melyeket »gondolatok nélkül gondolunk«”), az operában talán még jobban kivitelezhető, hiszen a zene tökéletesen alkalmas arra, hogy az emberi beszéd szavakon túli-mögötti dimenzióját is megjelenítse. A hosszabb-rövidebb közjátékok szavaknál pontosabban érzékeltetik a dráma feszültségét, izzását, a szereplők érzéseit, a bennük VÁRKONYI TAMÁS munkáló erőket.

A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ Román népi táncok (zenekari változat) – 1918. február 11., Budapest, Budapesti Zenekar-Egyesület, Lichtenberg Emil (karmester); Magyar parasztdalok (zenekari változat) – 1933. november 18., Rotterdam, Rotterdami Filharmonikus Zenekar, Eduard Flipse (karmester); A kékszakállú herceg vára – 1918. május 24., Budapest, Magyar Királyi Operaház, Kálmán Oszkár (basszus), Haselbeck Olga (mezzoszoprán), Egisto Tango (karmester) LEGUTÓBBI BFZ-ELŐADÁS Román népi táncok – 2013. szeptember 8., Luzern, Fischer Iván (karmester); Magyar parasztdalok – 2017. május 23., London, Fischer Iván (karmester); A kékszakállú herceg vára – 2017. május 23., London, Cser Krisztián (basszus), Komlósi Ildikó (mezzoszoprán), Fischer Iván (karmester)

MI TÖRTÉNT A MŰVEK BEMUTATÁSA IDEJÉN? IRODALOM 1933-ban megjelenik Móricz Zsigmond Egyszer jóllakni című elbeszélése.

KÉPZŐMŰVÉSZET George Grosz német expresszionista festő 1918-ban megfesti Temetés című képét.

ZENE George Enescu román zeneszerző 1918-ban megírja 3. szimfóniáját.

TÖRTÉNELEM 1933. január 30-án Németországban Paul von Hindenburg birodalmi elnök kancellárrá nevezi ki Adolf Hitlert.

TÁRSADALOM Ludwig Wittgenstein német filozófus 1918-ban befejezi Logikai-filozófiai értekezés című művét.

SZUBJEKTÍV „Bár sokszor játszottuk Bartók Kék szakállúját, nincs olyan zenekari pró bafolyamat, hogy ne fedeznék fel benne valami újdonságot. Lenyűgöző a komplexitása. Minden egyes megírt hangnak oka van, a hangok együtt állása és egymásutánisága pedig olyan logikus rendszert képez, amely messze túlmutat a zenén. A hihetetlen energiaáramlás következtében az egyik pillanatban még minden izzik, robban, majd nem sokkal később fázunk a ridegségtől, lefagyunk. És ez mégsem »szeretem – nem szeretem«, »tetszik – nem tetszik« kategória. Ez egy őrületes, tömény intellektuális élmény – még akkor is, ha csak apránként haladok a darab teljes megismerése felé.” Herboly László ütőhangszeres művész

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Fischer Iván saját álmát váltotta valóra, amikor több mint harmincöt évvel ezelőtt Kocsis Zoltánnal együtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes filozófiájának magva az átélt, igényes muzsikálás és az új utak keresése. A zenekar munkája a kockázatvállalásról, a kezdeményezésről, az eredeti ötletek megvalósításáról szól, amit a közönség vele együtt élhet át. Minden hangverseny élvezetes felfedezőút új horizontok felé, ahol a felcsendülő művek a meglepetés erejével hatnak, mintha először szólalnának meg. Az együttest az új és ismeretlen iránti nyitottság, a kíváncsiság és a részletekre történő odafigyelés igénye vezérli. A zenéhez való innovatív hozzáállás, a zenészek elhivatottsága, a megalkuvás nélküli igényesség eredményeképpen a BFZ – legfiatalabbként – bekerült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé. Kiváló hangversenyeiket, egyedi hangjukat számos elismeréssel jutalmazták. A zenekar két Gramophone-díjat nyert, és Grammy-díjra is jelölték. A világ legjelentősebb hangversenytermeiben elért sikerei mellett fő küldetése, hogy hazai közönségét szezononként több mint hetven koncerttel szolgálja ki. Mindezen túl a BFZ egyre többször lép fel alternatív helyszíneken – idősotthonokban, elhagyott zsinagógákban, kórházakban, nevelőotthonokban, börtönökben és iskolákban –, ahol közvetlen kapcsolatot teremthet közönségével.

KARMESTER FISCHER IVÁN Fischer Iván a Budapesti Fesztiválzenekar alapítója és zeneigazgatója, a berlini Konzerthaus és a Konzerthausorchester tiszteletbeli karmestere. Zeneszerzőként is tevékeny: műveit bemutatták az Egyesült Államokban, Hollandiában, Belgiumban, Magyarországon, Németországban és Ausztriában is. Nagysikerű operaelőadások rendezője. Vendégkarmesterként rendszeresen vezényli a Berlini Filharmonikusokat és a Concertgebouw Zenekart, és dolgozik a nagy amerikai zenekarokkal is. Újító személyiség, 2014 óta elhagyatott zsinagógákba szervez koncerteket a Fesztiválzenekarral. Rangos nemzetközi díjai mellett (Kristály-díj, Chevalier des Arts et des Lettres, a brit Királyi Filharmóniai Társaság Díja, Ovatie-díj, a Brit Royal Academy of Music tiszteletbeli tagja) Kossuth- és Prima Primissima díjas. 2015. március 28-án az Abu-dzabi Fesztivál életműdíját vehette át. 2016-ban az Argentin Zenekritikusok Szövetsége a legjobb külföldi karmesternek választotta.

SZÓLISTÁK SEBESTYÉN MÁRTA Sebestyén Márta születése óta a zene bűvöletében él, nem utolsósorban édesanyja, Kodály Zoltán egykori tanítványa révén. Különösen a népdalok világa ragadta meg – népdaléneklési tehetségére már kislány korában felfigyeltek. Egyike azon kevés magyar előadóművészeknek, akik a hamisítatlan, tradicionális magyar kultúrát képviselik itthon és világszerte egyaránt. Koncertjein életre kelti a Bartók Béla és Kodály Zoltán által rögzített, mára szinte feledésbe merült hagyományos népdalokat. Tehetsége, képzett hangja és varázslatos lénye páratlan jelenséggé teszi. Szinte nincs olyan ország, ahol Sebestyén Márta ne képviselte volna a magyar kultúrát szólóban vagy zenésztársaival. Énekelt már magyar népdalokat a japán császár, a spanyol király és az angol uralkodó előtt is. Valódi kulturális nagykövete hazájának. Minden magyarországi díjat megkapott, amit művész csak elnyerhet: Az év énekesnője (1984), Liszt Ferenc-díj (1991), Kossuth-díj (1999), Prima Primissima díj (2003), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2005). Olaszországban a Diploma alla Carriera és a Chianciano/Fellini elnevezésű díjakkal tüntették ki. Énekelt a többszörös Oscar-díjas Az angol beteg című filmben és a Deep Forest Grammy-díjas világzenei albumán is. Az UNESCO Artist for Peace címének birtokosa és a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

SZÓLISTÁK VIZIN VIKTÓRIA Vizin Viktória az egyik legszenvedélyesebb mezzoszoprán énekesnő. Neve gyakran látható a világ olyan rangos operaházainak színlapjain, mint a Metropolitan Opera, a Magyar Állami Operaház vagy a londoni Királyi Operaház. Kecskeméten született, a szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult. 1996-ban megnyerte a kolozsvári Nicolae Bretan Nemzetközi Énekversenyt. 2001-ben szerzett mesterdiplomát és PhD-fokozatot Romániában. Az elmúlt három évadban izgalmas drámai mezzoszoprán-repertoárt épített ki. Nagy sikerrel énekelte Flosshilde (A Rajna kincse, Az istenek alkonya), az első Norna (Az istenek alkonya) és Schwertleite (A valkür) szerepét. Új repertoárja mellett 2012-ben énekelte századszor Carment a Magyar Állami Operaházban, és fellépett A kékszakállú herceg vára Juditjaként a 2013-as Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon. Nagy kritikai sikert aratott, amikor bemutatta A boszorkány című kortárs operát, amelyben nemcsak énekelt, de a létrehozásában librettistaként is közreműködött (Nemzetközi Kodály Fesztivál, 2013).

SZÓLISTÁK CSER KRISZTIÁN A szegedi születésű basszista érettségi után a Szegedi Tudományegyetemen szerzett fizikusi diplomát. 2002 és 2006 között a szegedi Zeneművészeti Főiskolai Kar magánének szakán tanult, énekmestere Andrejcsik István volt. 2008-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operaszakán végzett Marton Éva növendékeként. Oratóriumszólistaként 1998ban debütált. Olyan neves magyar és külföldi karmesterekkel dolgozott együtt, mint Pierre Cao, Eötvös Péter, Helmuth Rilling, Peter Schreier, Muhai Tang, Hollerung Gábor, Kirill Karabits, Kocsis Zoltán, Fischer Ádám, Fischer Iván, Peskó Zoltán, Vashegyi György, Vásáry Tamás. Rendszeresen koncertezik Magyarországon és külföldön is. Számos nemzetközi énekverseny döntőse, különdíjasa, nyertese. Operaénekesként 2008ban Olaszországban debütált. 2008-tól a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa, majd állandó fellépője. Bartók Kékszakállújának kínai ősbemutatóján őt kérték fel a címszerepre. A Kékszakállút azóta is rendszeresen hallhatjuk tőle mind Magyarországon, mind külföldön. A Budapesti Fesztiválzenekar gyakori vendégszólistája, több európai turnéjuk közreműködője: Mozart Varázsfuvolájában Sarastro szerepében lépett fel velük, illetve Bartók Kékszakállújának címszerepét is énekelte Fischer Iván vezényletével. 2014-ben Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki.

ZENÉSZEK I. HEGEDŰ Steven Copes (koncertmester), Biró Ágnes, Czenke Csaba, Eckhardt Violetta, Gál-Tamási Mária, Emma Gibout , Gulyás Emese, Hrib Radu, Illési Erika, Iván Tímea, Kádár István, Kostyál Péter, Lesták Bedő Eszter, Sophia Mockler, Oláh Gyöngyvér, Sipos Gábor II. HEGEDŰ Pilz János, Bodó Antónia, Czirók Györgyi, Gátay Tibor, Haják Krisztina, Rosa Hartly, Jász Pál, Kovács Erika , Lezsák Zsófia, Molnár Noémi, Mózes Anikó, Szabó Levente, Szefcsik Zsolt, Szlávik Zsuzsanna BRÁCSA Gábor Ferenc, Bányai Miklós, Bodolai Cecília, Bolyki László, Csoma Ágnes, Fazekas György, Fekete Zoltán, Gálfi Csaba, Juhász Barna, Polónyi István, Reinhardt Nikoletta, Yamamoto Nao CSELLÓ Szabó Péter, Dvorák Lajos, Eckhardt Éva, Kertész György, Liptai Gabriella, Mahdi Kousay, Markó György, Mód Orsolya, Sinéad O’Halloran, Sovány Rita NAGYBŐGŐ Fejérvári Zsolt, Kaszás Károly, Lajhó Géza, Lévai László, Magyar Csaba, Martos Attila, Naomi Shaham , Sipos Csaba FUVOLA Sébastian Jacot, Bán Máté, Bánki Berta, Jóföldi Anett OBOA Philippe Thondre, Eva Neuszerova, Marie-Noëlle Perreau KLARINÉT Ács Ákos, Csalló Roland , Szitka Rudolf FAGOTT Bogányi Bence, Gordon Fantini, Patkós Sándor, Tallián Dániel KÜRT Szőke Zoltán, Bereczky Dávid, Nagy Zsombor, Szabó András TROMBITA Pálfalvi Tamás, Czeglédy Zsolt, Póti Tamás, Tóth Zoltán HARSONA Szakszon Balázs, Sztán Attila, Wagner Csaba, Zakó Norbert TUBA Bazsinka József TIMPANI Dénes Roland ÜTŐHANGSZEREK Herboly László, Kurcsák István HÁRFA Polónyi Ágnes, Rosanna Rolton CSELESZTA, BILLENTYŰS XILOFON Báll Dávid ORGONA Nagy László Adrián

Éljük át a közösséget!

Budapesti Fesztiválzenekar

tek Bérle 9-től s áprili

2019–2020 25

BFZ-HÍREK NE FELEDJÉK: BÉRLETEK ÁPRILIS 9-TŐL! Új operaprodukció, nemzetközi szólisták Patricia Kopatchinskajától Vilde Frangon át Elisabeth Leonskajáig, izgalmas karmesterek a fiatal izraeli Lahav Shanitól az orosz zene tapasztalt nagymesetréig, Dmitrij Kitajenkóig, Beethoven-maraton, mini Mahler-ünnep és rengeteg zenei műfaj. Biztosítsa be helyét az új, 2019–20-as szezonra, vásárolja meg bérletét április 9-től! Addig is ismerkedjen az új évad programjaival honlapunkon! www.bfz.hu

ISMÉT INGYENES KONCERTEK A FESZTIVÁLZENEKARRAL! Végre újra itt az április, amikor kamaraformációink útra kelhetnek, hogy egy egész héten át ingyenes koncertekkel kedveskedjenek a közönségnek országszerte. Szeretjük ezeket a találkozásokat és ezeket a különleges hangulatú, családias koncertélményeket. Hogy hol találnak meg minket? Templomi koncertjeink ezúttal Pannonhalmán, Szobon és az Óbudai evangélikus templomban lesznek, míg Zsinagógakoncertjeinkre Mádon, Makón és Balatonfüreden várjuk önöket! Természetesen ezúttal is utazik a Zenevár (most Pusztamonostor, Kiskunfélegyháza és Debrecen az úti cél), és az idősotthonok lakóit sem hagyjuk magára. Tájékozódjon koncertjeinkről a honlapunkon! www.bfz.hu

AJÁNLJUK MÉG ÁPRILIS 27–28–29.

Zeneakadémia

Verdi A végzet hatalma – nyitány Mozart C-dúr zongoraverseny, K. 467 Csajkovszkij 5. (e-moll) szimfónia Leif Ove Andsnes (zongora) Vezényel: Manfred Honeck

.....

MÁJUS 09–10–11.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Mozart G-dúr zongoraverseny, K. 453 Bruckner 4. (Esz-dúr, „Romantikus”) szimfónia Emanuel Ax (zongora) Vezényel: Fischer Iván

.....

MÁJUS 31. + JÚNIUS 01–02.

Zeneakadémia

Mendelssohn Hebridák-nyitány Schumann a-moll csellóverseny Csajkovszkij 6. (h-moll, „Patetikus”) szimfónia Gautier Capuçon (cselló) Vezényel: Leonidasz Kavakosz

A BFZ BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Művészeti vezetés: Zeneigazgató Fischer Iván Művészeti tervezési tanácsadó Jennifer Spencer* Ügyvezetés: Ügyvezető igazgató Martin Hoffmann Ügyvezetőigazgatóhelyettes: Erdődy Orsolya Az ügyvezető igazgató személyi asszisztense Szántó Ildikó Produkciómenedzsment: Operatív menedzser Zöld Krisztina Operatív munkatárs, közösségiprogramkoordinátor Szani Szolongo Ifjúságiprogramkoordinátor Melisko Krisztina Turnémenedzser Pócs Bence Turnéasszisztens Wolf Ivett Technikai vezető Zentai Róbert Technikai munkatárs Kathi Sándor, Siba István

*külsős tanácsadó

Zenekari titkár Kelemen Éva

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNY

Marketing/ Kommunikáció/ Közönségkapcsolatok: Marketingigazgató Kolesár Krisztián Marketingmunkatárs Ondok Csilla Tiszolczi-Bertalan Anna PR-menedzser Tossenberger Adél PR, kommunikáció Váradi Júlia* Közönségkapcsolatok Molnár Adél Máthé Kiss Simona

Elnök Simor András Kurátorok Besenyi Péter Boros István Heal Edina Bernhard Hulla Illés Gábor Nicholas Kabcenell Strohmayer János Szecskay András Sylvia Tóth Vámos György Varga Zoltán Tiszteletbeli kuratóriumi tag Marschall Miklós A felügyelő bizottság tagjai László Csaba (elnök) Jalsovszky Pál Juvancz Beáta Terták Ádám Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület elnök: Bánffy Eszter

Egyéni támogatás/ Támogatói Klub Deák Zsuzsanna* Pénzügy: Főkönyvelő Maglódi Györgyné Könyvelés Szalai Lászlóné Titkárság: Titkársági asszisztens Aranyosné Boros Angyalka

A BFZ Alapítvány a külföldről támogatott szervezetek átlátható ságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.

1 =

végtelen zene A Budapesti Fesztiválzenekar rengeteget tesz azért, hogy a fiatalokhoz is közel vigye a klasszikus zene varázslatos világát. Kakaókoncerteket, Autizmusbarát Kakaókoncerteket, Hangszerkóstolókat, filmversenyt, próbalátogatásokat és mesterkurzusokat szervezünk azért, hogy a gyerekek is megérezzék, mit adhat a zene. Kérjük, adója 1 százalékának felajánlásával támogassa zenei-nevelési programjainkat! A Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány adószáma: 18005488-2-41

TÁMOGATÓI KLUB 2018-19 A KARMESTER KÖRE – ARANY FOKOZAT Walter Katalin

A KARMESTER KÖRE – EZÜST FOKOZAT 220volt.hu Simor András Hubertus von Wulffen és 4 anonim támogató

A KARMESTER KÖRE – BRONZ FOKOZAT Stephen Benko Bojár Gábor és felesége, dr. Zanker Zsuzsanna Élő Nóra

ARANY MECÉNÁSAINK Bottka Erzsébet dr. és Feldmájer Péter dr.

‫אליעזר יצחק בן אברהם‬

John Farago Juhász Zoltán hangszerészmester Nicholas Kabcenell és Gudor Orsolya Meinczinger-Krug Zsuzsanna és Krug Armin Mosonyi Ágnes Rényi Andrea és Straub Elek Szecskay Ügyvédi Iroda Szelényi Iván Vámos György Varga Júlia Zsámboki Gabriella dr. és 1 anonim támogató

EZÜST MECÉNÁSAINK

Arriba Taqueria Bíró Ágnes

Bognár Péter – Vaya Travel Kft. Richard Brasher Bródy Péter dr. és Ildikó Csépe Valéria dr. Csík Gabriella dr. Garai Ferenc és Győri Zsuzsanna dr. György Pál dr. és Simon Ágnes Kertész Gabriella dr., közjegyző Kohlrusz Milán és Szabó Dária Lengyel Péter Marschall Miklós Mártonfi Attila Mécs Endre Mészáros János és Mészárosné dr. Bende Hedvig Mária Nyitrai István SBGK Ügyvédi Iroda, Szamosi Katalin dr. Sólyom Éva dr. Steiner László David és Petra Thompson Varsányi Katalin és Pál Vihar Judit dr. Zoltán Ágnes és István és 1 anonim támogató

BRONZ MECÉNÁSAINK Bakró-Nagy Marianne Beghetto Klára Berger Györgyné Boros István Bőcs Ferenc Csillag György dr. Drexler Miklós

Egervári Gábor dr. Gergely Pál dr., Fortuna Galéria Göczőné Magyar Andrea Göncz Kinga és Benedek László dr. Gyarmati György Hanák Gábor Hancz László Havass Miklós Horváth Ágnes dr. Horváth Jánosné dr. és Fekete István Huebner Suzanne Kalmár György Kelemenné dr. Visky Katalin Király Éva Király Júlia Komáromy Péter Kökény Mihály dr. és Stiller Mária Lantos István dr. Markovich György dr. és Sátai Anikó dr. Mészáros Balázs Molnár Gábor dr. Németvölgyi Ágnes Pre-Tax Kft. Salgó Judit Sápi Lajosné Soltész + Soltész Kft. Somfai Éva dr. – Somfai és Társai Iparjogi Kft. Surányi Sándor és Sándorné Szántó Csaba Szauer Péter Székely Zoltán Szilágyi Béláné, Szilágyi Éva és Horváth Péter Tóth Gábor

Figyelem! Ha neve nem szerepel a listában, nem adta ehhez hozzájárulását a március 8-i lapzártáig. Ha Ön is büszke támogatására, és ennek szeretné itt nyomát látni, engedélyezze ezt a www.bfz.hu oldalon a személyes profiloldalán belüli adatvédelem fülön. Ha nem rendelkezik internet-hozzáféréssel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal!

Vámos Tibor Zachár Zsófia és 6 anonim támogató

ARANY PÁRTOLÓ TAGJAINK Bálint Andrásné dr. Bánáti Mária Baráth Barna és dr. Szemerédy Viktória Barta Pál Batta Mária Bittner Péterné Burger Balogh Ingeborg Dalos Mihály és Szever Zsuzsanna dr. Dögei Anna Eisler Péter dr. Erős András James és Maria Eliason Esztervári Adrienn Felkai Tamás Gala Tours Garics Zoltánné Karl Philip Hall Hargitai Tibor Holéci József Kelemen László dr. Kiss Erzsébet Kocsány János Lantos Mihály és dr. Berkes Zsuzsanna Richard Lock Madách Zsuzsánna Nyárádiné dr. Szabady Judit Paksy László dr. Pálfia Judit dr. Sáfár László dr. Soltész Anikó dr. Somogyi Éva és Horváth László Spohn Ferenc Szegvári Mária dr.

Tanos Zsuzsa Tárnok Gyöngyi Geoffrey Thomas és 8 anonim támogató

EZÜST PÁRTOLÓ TAGJAINK Alföldi István Ambrus Ágnes dr. Apáthy István Bálint Péter Bárd Anna Barta Éva Beck Éva Bende Zoltán Benedek Andor Benedek János Bérczi Gábor Berecz József Berényi Gábor és Pető Katalin dr. Bertalan Éva dr. Böszörményi Katalin dr. Csanádi Judit Csernay László dr. Dalmy Dénes Falus András dr. Farkas Gábor Feldmájer Ágnes és Sándor Feldmájer Máté Földényi Éva Füredi Gábor Galambos Imréné dr. Gadzsokova Kraszimira Gálosi György Gálosi Juli, Géta Center Kft. Greiner Ákos Gyulai András Halász Anna Halász Gábor dr.

Hegyes Erzsébet dr. és Szolnoki Gábor Hornung Hajnalka és János Horváth Anna Horváth László Horváthné Szakonyi Mirella Jáger Gyula Kabódi Erzsébet Kabódi Ferenc Kabódi Mátyás Kádár Lászlóné dr., Kádár Zsuzsanna Kádi Anna Keviczky László Kiss Attila Komlósi Zsolt Kőszegi László Ladányi Viktória Lázár József Lebhardt Imre Lövenberg Gábor és dr. Radó Julianna Makai Katalin dr. és Ungár János Malatinszky István Matskási István dr. Mohácsi Endréné Mosonyi Annamária dr. Nagy István Nagy Margit Nagy Mária Éva Németh György Ottó Mária Pappné dr. Radics Edit Patkós Katalin Patyánik Mihály dr. Péley Bernadette Pelle Gáborné Petrucz György Prágai Éva Ráduly-Kiss Sarolta Ilona Révai Péter dr.

TÁMOGATÓI KLUB 2018-19 Rimanóczy Zoltán Rónai Tiborné Sitkei Éva dr. Sivó Róbert Szabó Klári Szentesi Péter dr. Szigeti Éva dr. Szűcs András Tátrai Zsuzsanna Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség Tihanyi Ferenc Tokaji Nagy Erzsébet Tolcsvai Rózsa Torma Kálmán Tóth Katalin Tóth Kinga Tóth Mihály és neje Valis Éva Márta Váradi János Váradi Mónika dr. Varga Péter Vígh János Vörös Imre Zeidler Gerdné és 28 anonim támogató

BRONZ PÁRTOLÓ TAGJAINK

Abonyi Iván dr. Ábrahám Zoltán Agócs Ágnes Alaxai Rózsa Almási Józsefné dr. Andrási Andor Árpási Krisztina Bálint Ferencné Balogh Edit Baltay Mária Banai Endréné Bánki Ervinné Baranyi Éva dr. Barczikay László

Benczédi Krisztina Benkő Judit dr. Boda Zsuzsanna Bodor József Bogdán Istvánné Bogdány Éva Bognár Béla dr. Bolyó Ilona Aranka dr. Borissza József Bölöni Eszter Bumberák József dr. Csillag Beáta Csurgó Ottóné dr. Danziger György dr. Deák Ágnes Deák János Dévai Tibor és felesége Dorogi Gabriella Dósai Tamara Duba Andrea dr. Eörsi Anna Erdős Erzsébet dr. Fábián András Falus Péter Faragóné Ható Katalin Fehéregyházi Zsuzsa Feldmájer Györgyi és Benedek Zsolt Félegyházi Pál Félix László Földes Zsuzsa Francsicsné dr. Czinege Erzsébet Gál Mátyásné Gál Nóra dr. Galambos Péter Gallasz József Garai Anikó Genti György dr. Gerő Judit Gerő Zsolt dr. Gervai Judit dr. Gidáli Júlia dr. Glatt Gábor

Guti Péter Gyarmati Béla Gyulai József dr. Hajdu András dr. Halász Péterné Halbrohr Pál Halmos Judit és Magyar Mihály Hámori Ferenc Havas Ágnes Havas István dr. Havas Katalin Hegedűs Andrásné Hegyközi Ilona Heller Judit Herczeg Ferenc Hetényi Ágnes Hollós Sándor dr. Horváth István dr. Inkei Péter Jáki János Jakob Károly Jankó Katalin Jászberényi Hanna Jenei Gábor Jeney Sarolta Kálmán Istvánné dr. Kappelné Haraszty Noémi Kardos István Kárpáti András Kárpáti Margit Katonáné Halasi Ágnes Kelemen Zsolt Kerékgyártó Kálmán Kerényi Gyula Keve Károly Kis Ádám Kiss Balázsné Kiss Lászlóné Klinga Ágnes Kondor András Kónya Albert

Kónya Katalin dr. Korodi Mihály és Magyar Zsuzsanna Kósa Jánosné Kovács Katalin Kovács Zsuzsanna dr. Kriston József dr. Kutas Magdolna Láner Judit Lantos Gáborné dr. Lantos Zsolt dr. Lehel Erzsébet Katalin Lendvayné dr. Győrik Gabriella Lévai Judit dr. Liliom Károly Liptay-Wagner Sándor Lovas Jánosné Maár Judit dr. és Krokovay Zsolt dr. Major György dr. Máté András Matos Lászlóné dr. Meitner Tamás Meleghegyi Józsefné Mélykuti Ilona Mészáros Sándorné Mezei Katalin Molnár Gáborné Monoki Klára Nagy Ákos Nagy Boldizsár Nagy Ervinné Nagy Gábor Nagy Károly dr. Nagy Pál Németh Zsófia Novák József György Paksy Zoltán Pallag Tibor Pálné Kutasi Éva és Banász Andrásné Pankotai Csaba Pankotainé Lux Margit

Pável Iván dr. Pernesz Péterné Pethő Anna dr. Petur Márta Pongó Judit Rácz Zsuzsanna Radó János dr. Réti Péter Pál Rózsa Gyula Rudas Jánosné Rutkai Ágnes Sáfár Judit Schaffler György Sikóné dr. Horváth Ágnes Soltész András Solti-bérletesek baráti köre (Sáska Géza, Wollák Katalin és Laki Mihály) Somogyi Éva dr. Süveges Márta dr. Szabó Daniella Szabó Márta Szabó Piroska Szabóné Farkas Anikó Székely Anna Székely Józsefné dr. Szekeres Sándorné Szepesi László Szomor Márta és Rimanóczy Kálmán Szőke Helga és András Szőnyi Péterné Szörcsei Zsuzsa Sztrinkai László dr. Tábor István dr. Tardos Julianna Török Ilona Törökné Halász Zsuzsanna Ujvári Tibor Vágó Júlia dr. Vajda János és Radnai Mónika

Vajda Julianna dr. Varga Pál Varga Veronika Várkonyi Vera dr. Várnai Györgyi dr. Várnai Magdolna Vass Gabriella Veress Istvánné Mariann Vidák Jánosné Vojtek Zsuzsanna Volenszky Paula Wirth András Zelczerné Déri Erzsébet Zlatniczky Tamás dr. Zoltai Józsefné dr. és 72 anonim támogató

Várjuk Önt is a

klubba! Kik vagyunk? A Fesztiválzenekar odaadó és hűséges barátai Miért támogatunk? Mert együtt megvalósíthatjuk Fischer Iván és a BFZ mindig megújuló ötleteit Amit kapunk: világszínvonalú zenei élmény hónapról hónapra, felejthetetlen találkozások, valódi felfedezések Legyen részese a sikertörténetnek, csatlakozzon a Támogatói Klubhoz! Ha Ön már támogatónk, klubtagságát január és február során újíthatja meg. Bővebb információ: www.bfz.hu/tamogatoiklub és tamogatoiklub@bfz.hu

PROGRAMME MARCH 21 + 23 + APRIL 01 BÉLA BARTÓK NATIONAL CONCERT HALL BARTÓK Romanian Folk Dances, BB 76 – with the original folk dances (10’) (I. Stick Dance, II. Sash Dance, III. In One Spot, IV. Dance from Bucsum, V. Romanian Polka, VI. Fast Dance) HUNGARIAN FOLK SONGS (10’) (The ballad of Borbála Angoli; Fade my rose; Come this way, come my way; I went up the plum tree; Little girl from Komárom; The cricket in the green woods; By the Danube there is a mill; The Girls of Izsap Have All Together) BARTÓK Hungarian Peasant Songs, BB 107 (9’) (I. Ballade, II. Hungarian Peasant Dances)

..... interval BARTÓK Bluebeard’s Castle, BB 62 (57’) Musicians on folk instruments: István Kádár, András Szabó, Zsolt Fejérvári Márta Sebestyén vocal Viktória Vizin mezzo-soprano Krisztián Cser bass Iván Fischer conductor

ABOUT THE MUSIC BÉLA BARTÓK

Béla Bartók’s work as a composer is inseparable from his interest in collecting folk songs. His first contact with peasant music in the early 1900s proved a source of inspiration that he relied on until his death. Before the Treaty of Trianon (1920) Hungary was a true melting pot of diverse nationalities, ethnic groups, providing folklore researchers a unique opportunity to study their cultures. Bartók’s attention was first focused on Hungarian folk music, but he soon realised that ‘the Hungarian material alone is far from enough for scholarly investigation; it is absolutely necessary to know the material of at least the neighbouring peoples most thoroughly.’ Thus, he started to study Slovakian and Rumanian folk music, finding the latter especially intriguing since, in the areas populated by Rumanians, ‘the collector found ancient conditions […] under which the circumstances of life kept the “beneficial” modern urban culture apart from the peasants.’ In 1915, the second year of World War I, he completed several arrangements of Rumanian folk music, including Rumanian Folk Dances originally written for the piano but arranged for small orchestra in 1917. The cycle presents instrumental melodies that Bartók collected from 1910 to 1912 in four different regions of Transylvania: Stick Dance, Sash Dance, In One Spot, Dance from Bucsum, Rumanian Polka, Fast Dance. The set of Hungarian Peasant Songs was also written for piano in this period; the orchestral version was prepared in the summer of 1933 and first performed by the Rotterdam Philharmonics the same year. The work consists of nine folk song arrangements divided by Bartók into two sections: a ballad is followed by a group of dances. Bartók, who already had some experience in instrumentation, carefully preserved the outlines of the original melodies while enhancing them with brilliant colours, and followed his usual practice in producing less a ‘bouquet’ than a true cycle.

ABOUT THE MUSIC Bartók’s only opera Bluebeard’s Castle is an intriguing and complex work. Béla Balázs’s 1910 libretto (which he may originally have inten ded for Zoltán Kodály) is a masterwork of its kind, retelling a 17th-century tale with many early 20th-century interferences. An ugly and repelling prince who keeps murdering his wives leads home his new spouse who wants to open all doors – a perfect subject for a psychodrama, which Balázs presented in the form of Székely folk ballads but at the same time impregnated with Western European symbolism. Bartók worked along similar lines, combining elements of Hungarian folk music with the avant-garde style of Debussy’s Pelléas et Mélisande. As one contemporary, the writer Frigyes Karinthy put it: ‘Man and woman – how could they understand each other? Both want something different: the man the woman, the woman the man.’ One of the most significant theatrical works of the 20th century adumbrates exactly this conflict: the fight between a man and woman with each other, for each other.

ORCHESTRA BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRA When Iván Fischer founded the Budapest Festival Orchestra together with Zoltán Kocsis more than 35 years ago, he made a personal dream come true. The core of the orchestra’s philosophy is the total absence of daily routine. It is about risk-taking, initiative, and freedom to do things differently. Every concert is a joyful discovery, a journey to new horizons. It feels unexpected as if it were played for the very first time. BFO is driven by an openness towards the unknown, by curiosity and attention to details. It is the innovative approach to music, the musicians’ dedication, and their permanent striving for excellence that have made the Festival Orchestra the youngest of the top 10 ranked ensembles in the world. The orchestra’s outstanding performances, its inventiveness and its distinct ensemble tone have led to numerous accolades. It has won two Gramophone Awards and has been nominated for a Grammy. Even while attaining such honors and performing at some of the world’s most important venues, the orchestra lives by its driving mission of serving its home audience in over seventy concerts a year. What is more, BFO is making ever more frequent appearances at unusual venues – in nursing homes, abandoned synagogues, hospitals, child care institutions, prisons and schools – where it can create an intimate connection with the audience.

CONDUCTOR IVÁN FISCHER Iván Fischer is the founder and Music Director of the Budapest Festival Orchestra. He is also the Honorary Conductor of the Konzerthaus and Konzerthausorchester Berlin. On top of that, he has gained a reputation as a composer, with his works being performed in the United States, the Netherlands, Belgium, Hungary, Germany and Austria. He has directed a number of highly successful opera productions. As a guest conductor, he regularly conducts the Berlin Philharmonic Orchestra and the Concertgebouw Orchestra, as well as working with some of the great US orchestras. He is an innovator, and has been bringing the Festival Orchestra’s concerts to abandoned synagogues since 2014. In addition to his international prizes (including the Crystal Award, Chevalier des Arts et des Lettres, the Royal Philharmonic Society Award, the Ovatie Prize and an honorary membership to the Royal Academy of Music) he has also received the Kossuth and Prima Primissima Awards. On 28 March 2015 he received the Abu Dhabi Festival Award for Lifetime Achievement. In 2016 he won the Association of Music Critics of Argentina’s award for Best Foreign Conductor.

SOLOISTS MÁRTA SEBESTYÉN Márta Sebestyén has been captivated by music since childbirth, not least because her mother was once a student of Zoltán Kodály. Marta was especially taken by folk songs and her talents as a folk singer were obvious from a young age. She is one of the few Hungarian performers to give an unadulterated, traditional representation of Hungarian culture both at home and around the world. She makes the almost-forgotten folk song tradition, as recorded by Béla Bartók and Zoltán Kodály, come alive at her concerts. Her talent, trained voice and charming personality make her a unique phenomenon. There’s barely a single country where Márta Sebestyén has not represented Hungarian culture, either as a soloist or alongside an ensemble. She has sung Hungarian folk songs for the Emperor of Japan, the King of Spain and the Queen of England. She is truly a cultural ambassador for Hungary. She has received every possible award for a performing artist in Hungary, including: Singer of the Year (1984), the Franz Liszt Award (1991), the Kossuth Award (1999), the Prima Primissima Award (2003) and the Order of Merit Commander’s Cross of the Republic of Hungary (2005). In Italy, she was decorated with the Diploma alla Carriera and the Chianciano/Fellini Award. She sang in the multiple Academy Award-winning film The English Patient and on Deep Forest’s Grammy Award-winning world music album. Márta has been named UNESCO’s Artist for Peace and she is a member of the Hungarian Academy of Arts.

SOLOISTS VIKTÓRIA VIZIN Passion is guaranteed when it comes to Viktória Vizin, the internationally acclaimed mezzo-soprano whose name is often seen in the world’s most prestigious houses such as the Metropolitan Opera, Hungarian State Opera House or Royal Opera House Covent Garden. Viktória Vizin, a Kecskemét (Hungary) native, studied at the Franz Liszt Conservatory in Szeged. She won the International Singing Competition Nicolae Bretan in Cluj-Napoca, Romania in 1996. In 2001 she completed her Master’s and Ph.D in Romania. Ms. Vizin has embarked on an exciting dramatic mezzo-soprano repertory in her past three seasons. Ms. Vizin sang the highly acclaimed supporting roles Flosshilde (Das Rheingold, Gotterdammerung), 1st Norn (Gotterdammerung) and Schwertleite (Die Walkure). In addition to her new repertory, she completed her 100th Carmen performance (2012) at the Budapest State Opera House, performed Judit in Bluebeard’s Castle in the Miskolc International Opera Festival (2013). Ms. Vizin received critical acclaim for a successful world premier of her contemporary opera piece – The Witch – where she not only debuted as a singer, but also as a co-writer of the operatic piece. (International Kodály Festival, Hungary 2013).

SOLOISTS KRISZTIÁN CSER Krisztián Cser was born in Szeged to a family of musicians. After gradu ation, he received a degree in physics from the University of Szeged. Between 2002 and 2006, he studied singing at the Szeged Academy of Music under István Andrejcsik. In 2008, he graduated from the opera faculty of the Liszt Academy. He made his debut as an oratory soloist in 1998. He has sung under the baton of renowned Hungarian and foreign conductors such as Pierre Cao, Péter Eötvös, Helmuth Rilling, Peter Schreier, Muhai Tang, Gábor Hollerung, Kirill Karabits, Zoltán Kocsis, Ádám Fischer, Iván Fischer, Zoltán Peskó, György Vashegyi and Tamás Vásáry. He regularly gives recitals both in Hungary and worldwide. He is a finalist, special prize winner and winner of several international singing competitions. He made his debut as an opera singer in 2008 in Italy. In 2008, received a scholarship from and later became a resident performer with the Hungarian State Opera. He was asked to sing the title role for the premiere of Bartók’s Bluebeard’s Castle in China. He has been performing Bluebeard regularly in Hungary as well as in other major cities around Europe and the world. He is a regular Budapest Festival Orchestra guest solo performer and a contributor to several of its European tours, singing Sarastro in Mozart’s The Magic Flute and the title role of Bartók’s Bluebeard’s Castle under the baton of Iván Fischer. In 2014, he received the Silver Cross of Merit of the Hungarian Republic.

Élmény! Minden tekintetben.

Soron kívüli büféélmény az Átriumban Rendeljen előre, és fogyasszon a szünetben kényelmesen, sorban állás nélkül!

mupa.hu Stratégiai partnerünk:

Stratégiai médiapartnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Jegyek kaphatók a Müpa jegypénztáraiban, valamint online a www.mupa.hu oldalon. További információ: +36 1 555 3300, +36 1 555 3310

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Gyémánt fokozatú partnerek

Támogató partnerek

Állami partnerek

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10/B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: info@bfz.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16. Honlap és online jegyvásárlás: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ ügyvezető igazgatója, Martin Hoffmann

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

2018-19