Koncertfüzet - Korngold, R. Strauss by Budapesti Fesztiválzenekar

FEBRUÁR 12–13–14. 2018

KORNGOLD R. STRAUSS STEINBACHER JANOWSKI

MŰSOR

FEBRUÁR 12–13–14. BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM KORNGOLD

D-dúr hegedűverseny, Op. 35 (25' ) (I. Moderato nobile, II. Romanze, III. Allegro assai vivace)

..... szünet

R. STRAUSS

Alpesi szimfónia, Op. 64 (50' )

Arabella Steinbacher hegedű Vezényel Marek Janowski

A MŰVEKRŐL ERICH WOLFGANG KORNGOLD ÉS RICHARD STRAUSS A ma este reflektorfénybe állított két zeneszerző a komponisták külön leges csoportját képviseli: az önmagukat túlélő mesterekét. Az a zenei nyelv ugyanis, amelyet Richard Strauss (1864–1949) és Erich Korngold (1897–1957) utolsó leheletéig beszélt, alapvetően a 19. század végének, illetve a századfordulónak a késő romantikus beszédmódja volt – an nak minden szélsőséges, olykor iróniával, nosztalgiával vagy giganto mániával fűszerezett szenvedélyével együtt. Aligha lehet szétszálazni, hogy ez a romantikus „megállapodottság” mennyiben alkati kérdés, mennyiben múlik a környezet visszajelzésein, illetve a felvevőpiac igé nyein. Mindenesetre érdemes megfigyelni, hogy míg például a Strauss és Korngold közötti generációhoz tartozó Stravinsky hosszú élete so rán boldogan vetette rá magát az újabb és újabb irányzatokra és tech nikákra, addig a mai koncert főszereplőinek fogalmazásmódját (Rach maninovhoz vagy Dohnányihoz hasonlóan) alig befolyásolták a 20. szá zad stílustörténetének merész kanyarjai. A mai koncerten hallható művek a maguk idejében vegyes fogadta tásban részesültek, a 21. század publikuma viszont általában örömmel fogyasztja a „reakciós” kezektől származó darabokat, s ennyiben mint ha konzervatívabbnak mutatkozna az ősbemutatók hallgatóságánál. (Ez pedig aligha független attól a ténytől, hogy a manapság százmilli ókhoz eljutó és immár önálló szimfonikus estek keretében is előadott filmzenék tekintélyes hányada ugyanebben a késő romantikus stílus ban gyökerezik.)

A MŰVEKRŐL ERICH WOLFGANG KORNGOLD D-DÚR HEGEDŰVERSENY, OP. 35 VONÓSOK, 2 FUVOLA/PIKOLÓ, 2 OBOA/ANGOLKÜRT, 2 KLARINÉT + BASSZUSKLARINÉT, 2 FAGOTT/KONTRAFAGOTT, 4 KÜRT, 2 TROMBITA, BASSZUSHARSONA, TIMPANI, ÜTŐHANGSZEREK, HÁRFA Az imént említett filmzene Erich Korngold életében is meghatározó szerepet játszott, ahogy Korngold is a filmzene történetében. A szín padhoz, a drámai műfajokhoz való vonzódása már gyerekkorában meg mutatkozott: A hóember című balettpantomimjét 11 éves korában kom ponálta, s e mű két évvel későbbi bemutatója egy csapásra ismertté tette a nevét Ausztriában és Németországban egyaránt. „Ez a stiláris feszesség, ez a formai szuverenitás, ez az egyedi kifejezés, ez a harmóni ai szerkezet! Valósággal megborzongunk a félelemmel vegyes tiszte lettől, amikor rádöbbenünk, hogy ezeket a szerzeményeket egy kisfiú írta” – fogalmazott Richard Strauss Korngold zsengéi kapcsán. Ezzel a kijelentésével alighanem Gustav Mahler is egyetértett volna, aki már 1906-ban zseninek nevezte a fiúcskát, s elérte, hogy az ígéretes tehet ség – aki ráadásul a tekintélyes bécsi zenekritikus, Julius Korngold fia! – a Schönberget is tanító Alexander von Zemlinsky növendéke le hessen. Korngold még mindig csupán 17 esztendős volt, amikor meg komponálta első két operáját, a Polükratész gyűrűjét és a Violantát. Legemlékezetesebb színpadi sikerét azonban A halott város című ope rájával (1920) aratta, amelynek kapcsán Puccini „a német zene legna gyobb reménységének” nevezte. Korngold ismertségét jól mutatja, hogy egy népszerű bécsi napilap közvélemény-kutatása szerint az olvasók 1930-ban Schönberg mellett őt tartották a legnagyobb élő zeneszerzőnek. Zsidó származása miatt azonban egyre fogyott körülötte a levegő, s amikor Max Reinhardt, a neves rendező 1934-ben Hollywoodba hívta, hogy a Szentivánéji álom

ERICH WOLFGANG KORNGOLD

A MŰVEKRŐL filmadaptációjához alkalmazza Mendelssohn kísérőzenéjét, nem ha bozott élni a lehetőséggel. Bő másfél évtized alatt több mint tucatnyi filmhez komponált zenét a Warner Brothers számára, közülük a Robin Hood kalandjai és az Anthony Adverse zenéje elnyerte a legjobb ere deti filmzenéért járó Oscar-díjat. Korngold Wagner zenedrámáinak, va lamint Liszt és Richard Strauss szimfonikus költeményeinek örökségét hasznosította munkáiban: az általa „ének nélküli operaként” kezelt fil mekben a főbb szereplőknek saját leitmotivot komponált – így helyez ve új dimenzióba azt a műfajt, amely valaha csupán arra szolgált, hogy elnyomja a vetítőgép zörgését. Mire 1949-ben visszatért Bécsbe, a csodagyerekből felnövekvő te hetséges komponista hajdani népszerűsége köddé foszlott, sőt rosszal ló kritikákat kapott „álomgyári” karrierje és idejétmúlt zenei nyelve zete miatt. (Gondoljunk bele, mekkora szakadék tátongott ekkorra Korn gold késő romantikus stílusa és a dodekafónia nyomán sarjadt szeria lista irányzat szikár-racionális fogalmazásmódja között…) Miután az 1937-ben írott, de Bécsben csak 1950-ben bemutatott Die Kathrin című operája is kedvezőtlen fogadtatásra talált, Korngold végleg hátat for dított az operaszínpadnak és a mozivászonnak. Élete hátralévő évei ben kizárólag zenekari műveket komponált, amelyekben korábbi film zenéinek motívumait használta fel. Ez a kreatív újrahasznosítás figyel hető meg már az 1937 és 1939 között keletkezett, majd 1945-ben revi deált D-dúr hegedűversenyben is. Rögtön az első tételt nyitó téma az Asszony a sivatagban (1937) főcímzenéjéből származik, később pedig a Juarez (1939) című film egyik témája köszön vissza. A második tétel ben a már említett Anthony Adverse (1936), a harmadikban pedig a Koldus és királyfi (1937) című filmhez komponált zenéjéből merített a szerző. Az Alma Mahlernek dedikált hegedűverseny bemutatójára 1947ben, St. Louisban került sor Jascha Heifetz szólójával. Neki szólnak

A MŰVEKRŐL Korngold alábbi sorai: „A virtuozitást kívánó finálé ellenére ezt a dal lamos és lírai epizódokban bővelkedő művet inkább szántam egy Ca rusónak, mint egy Paganininek. Szükségtelen mondanom, mennyire boldog vagyok, hogy versenyművemet egy személyben adta elő Caruso és Paganini: Jascha Heifetz.”

ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ 1947. február 15., St. Louis, St. Louis-i Szimfonikusok, Jascha Heifetz (hegedű), Vladimir Golschmann (karmester) UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2006. április 30., Budapest, Nikolaj Znaider (hegedű), Pinchas Steinberg (karmester)

A MŰVEKRŐL MI TÖRTÉNT 1947-BEN? IRODALOM Megjelenik Thomas Mann Doktor Faustus című regénye. KÉPZŐMŰVÉSZET Napvilágot lát Hamvas Béla és Kemény Katalin Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyar országon című esszéje. ZENE Október 11-én Leningrádban bemutatják Szergej Prokofjev 6. (esz-moll) szimfóniáját Jevgenyij Mravinszkij vezényletével. TÖRTÉNELEM Február 17-én megkezdi sugározni adását az Amerika Hangja rádió Kelet-Európában és a Szovjetunióban.

TÁRSADALOM Megjelenik Rudolf Carnap német-amerikai filozófus szemantikai tárgyú könyve, a Meaning and Necessity (Jelentés és szükségszerűség). TÁRSADALOM Megjelenik David Hume angol–skót filozófus Érte kezés az emberi természetről című esszéje.

A MŰVEKRŐL RICHARD STRAUSS ALPESI SZIMFÓNIA, OP. 64 VONÓSOK, 4 FUVOLA/2 PIKOLÓ, 3 OBOA/ANGOLKÜRT + HECKELPHON, 2 KLARINÉT + BASSZUSKLARINÉT + ESZ-KLARINÉT, 4 FAGOTT/KONTRA FAGOTT, 8 KÜRT (4 WAGNER-TUBA), 4 TROMBITA, 4 HARSONA, 2 TUBA, TIMPANI, ÜTŐHANGSZEREK, 2 HÁRFA, CSELESZTA, ORGONA; KÜLSŐ MUZSIKUSOK: 12 KÜRT, 2 TROMBITA, 2 HARSONA

Ha Korngold Hegedűversenyét a mozi világához kapcsoltuk, ugyanezt Strauss Alpesi szimfóniájával is megtehetjük. Bár ebben nem szerepel nek konkrét filmzeneidézetek, egyik kritikusa az 1915-ös berlini bemu tató után egyszerűen „Kinomusik”-nak nevezte a darabot. Kivételes lát tató erejére utalva a műelemzések is minduntalan „zenés tájképalbum ként”, „fényképalbumként” vagy „turistakalauzként” jellemzik a kom pozíciót. Ugyanakkor nem téved, aki e metaforákból némi kritikát vél kihallani: a kompozíció korabeli és mai értékelői gyakran fanyalogva közelítenek az Alpesi szimfóniához annak „bombasztikus naivitása” miatt. Az 51 esztendős Strauss viszont – a kezdeti kompozíciós nehéz ségek ellenére – elégedetten jelentette ki a premiert megelőző főpró bán: „Végre megtanultam hangszerelni!” A szerző gondoskodott róla, hogy megfelelő apparátuson csillogtathassa meg hangszerelői tudását: az Alpesi szimfónia megszólaltatásához több mint 130 játékos szüksé ges, s a mamutzenekarban olyan hangszerek is helyet kapnak, mint a szélgép, a tehénkolomp, a cseleszta vagy az orgona. A szimfóniának keresztelt, ám műfajilag a szimfonikus költemények csoportjába tartozó mű keletkezéstörténete többrétegű. A legalsó síkot Strauss természetimádata képezi (s egy 1879-es leveléből azt is tudjuk, hogy már kamaszként „óriási hangfestésekkel és Wagner-szerű furcsa ságokkal” tűzdelt improvizációba foglalta egy „rettenetes viharban” megtett hegyi túra élményeit). A következő réteg A művész tragédiája

RICHARD STRAUSS

A MŰVEKRŐL

címmel 1900 körül felvázolt és befejezetlenül maradt szimfonikus köl temény, amelyet Strauss a tragikus sorsú svájci festőművész, Karl Stauf fer-Bern emlékének szentelt volna. Ennek alapanyagához többször is visszatért a következő évtized során, de csak Mahler 1911-ben bekövet kezett halála adta meg számára a végső kibontásához szükséges impul zust, amelynek révén hamarosan megszületetett az Alpesi szimfónia. Ekkor azonban már nem a bomlott elméjű Stauffer-Bern, hanem Az An tikrisztus – Átok a kereszténységre című esszéjének megírása után ugyancsak megbomló elméjű Friedrich Nietzsche határozta meg a szim fonikus költemény eszmei hátterét. „A zsidó Mahler még felemeltetést nyerhetett a kereszténységben… Számomra [azonban] teljesen világos, hogy a német nemzet csak a kereszténységtől való megszabadulás által nyerhet új tetterőt. Alpesi szimfóniámat Az Antikrisztusnak akarom ne vezni – úgymint: saját erőnkből való erkölcsi megtisztulás, a munka ál tal való megszabadulás, az örök fenséges Természet imádata” – írta nap lójában a komponista. Strauss nietzscheiánus bédekkere – amelynek címéből végül kike rült az Antikrisztus – számos rövid fejezetből áll; ezek címeit maga a komponista írta a partitúrába. A mű a sokszorosan osztott vonóskaron aláereszkedő b-moll skálában megtestesülő éjszakából indul, s oda is érkezik; a hangsor fekve maradó hangjai sejtelmesen zsongó hangfüg gönnyé olvadnak össze. A függönyt félrehúzva maga az Alpok tárul elénk: a fenséges hegytéma mély rézfúvós hangszereken szólal meg. E téma töredékein át jutunk el a napfelkelte A-dúrban felragyogó témá jához (amely dallamvonalát és ritmikáját tekintve egyaránt az „éjszaka skála” rokona). Az új nappal együtt egy indulójellegű téma kíséretében a vándor is nekivág a hegynek (Anstieg, vagyis „felfelé haladás”). A tá volból vadászkürtök hangját hallja, majd áhítattal belép az erdőbe, ahol madarak dala szól. A vándor motívumát hamarosan hullámzó dallamok ölelik körül: patak mellett visz az út, amely vízeséshez vezet. A szimfó

A MŰVEKRŐL nia ezen oldalai szinte 4D-s moziélményt kínálnak: a ragyogó hangsze relésnek köszönhetően valósággal a bőrünkön érezzük a felfröccsenő vizet, a párás levegőt. A cseppekként szétporladó hangok mögött furcsa jelenés tűnik fel – talán az alpesi hiedelemvilág egyik koboldja, tündé re. A fafúvósokkal pöttyözött, lírai dallamként elterülő, virágos mezőt elhagyva kolompszó, tücsökciripelés és jódlizás hangjai ütik meg a tu rista fülét az alpesi legelőn. A falusi turizmus idillje azonban hamaro san szertefoszlik: disszonanciák sűrű bozótján át tévútra tér a kirándu ló. A gleccsernél ráadásul veszélyes pillanatokat él át a brácsák és a csellók síkos futamain bukdácsolva (az indulószerű vándortéma is meg lehetősen „szétcsúszva” kerül ki a küzdelemből). A csúcson elé táruló látványtól azonban a lélegzete is elakad: a vonóstremolóktól vibráló, ritka levegőben szaggatott, tétova oboamotívumok hangzanak fel, mi előtt egy óriási ugrásokból álló dallamból és a naptémából Strauss fel építené a mű csúcspontját. A szemlélődő hegymászót trilláktól remegő vízió keríti hatalmába. Kisvártatva puhán gomolygó köd száll fel a vo nósokon, amely elhomályosítja a napot is. A vonósok beszédes uniszó nója felett sóhajszerű oboadallamok hangzanak fel (Elégia), majd beáll a vihar előtti csend, amelynek feszültségét elsősorban az elszórtan és kiszámíthatatlanul megszólaló magas oboastaccatók adják. Az ég az éjszakamotívum hangjaitól kísérve elsötétedik, a vonóskar ban feltámad a szél, egyre sűrűbben kopognak a fafúvósok esőcseppjei, dörög és villámlik – kitör a vihar, a vándor pedig rohanvást igyekszik lefelé a hegyről (Abstieg). Mire az égiháború elcsendesedik, a hegyek mögött lassan lemegy a nap, Strauss pedig egy orgona-trombita duóval indítja el a művet kicsendítő zárószakaszt (Ausklang), amely végül a MIKUSI ESZTER puhán alászálló b-moll éjszakaskálában oldódik fel.

A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ 1915. október 28., Berlin, Dresdner Hofkapelle, a szerző vezényletével ELSŐ BFZ-ELŐADÁS

MI TÖRTÉNT 1915-BEN? IRODALOM Megjelenik Franz Kafka német író Az átváltozás című novellája.

KÉPZŐMŰVÉSZET Henri Matisse francia festő megfesti A sárga függöny című képét. ZENE December 8-án Helsinkiben bemutatják Jean Sibelius 5. szimfóniájának első változatát, a szerző vezényletével.

TÖRTÉNELEM Május 5-én a központi hatalmak Gorlicénél és Tarnównál áttörik az orosz frontot. TÁRSADALOM Megjelenik Charlotte Perkins Gilman amerikai feminista szociológus, író Herland című utópikus regénye egy kizárólag nőkből álló társadalomról.

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Fischer Iván saját álmát váltotta valóra, amikor több mint harminc év vel ezelőtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes filozófiájának magva az átélt, igényes muzsikálás és az új utak keresé se. A zenekar munkája a kockázatvállalásról, a kezdeményezésről, az eredeti ötletek megvalósításáról szól, amit a közönség vele együtt élhet át. Minden hangverseny élvezetes felfedezőút új horizontok felé, ahol a felcsendülő művek a meglepetés erejével hatnak, mintha először szó lalnának meg. Az együttest az új és ismeretlen iránti nyitottság, a kí váncsiság és a részletekre történő odafigyelés igénye vezérli. A zené hez való innovatív hozzáállás, a zenészek elhivatottsága, a megalkuvás nélküli igényesség eredményeképpen a BFZ – legfiatalabbként – beke rült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé. Kiváló hangversenyeiket, egyedi hangjukat számos elismeréssel ju talmazták. A zenekar két Gramophone-díjat nyert, és Grammy-díjra is jelölték. A világ legjelentősebb hangversenytermeiben elért sikerei mellett fő küldetése, hogy hazai közönségét szezononként több mint hetven koncerttel szolgálja ki. Mindezen túl a BFZ egyre többször lép fel alternatív helyszíneken – idősotthonokban, elhagyott zsinagógák ban, kórházakban, nevelőotthonokban, börtönökben és iskolákban –, ahol közvetlen kapcsolatot teremthet közönségével.

KARMESTER MAREK JANOWSKI Marek Janowski a német zenei repertoár egyik legnagyobb mestere, Wagner, Richard Strauss, Bruckner, Brahms, valamint Hindemith és a második bécsi iskola világszerte elismert tolmácsolója. Művészi pályá ja aacheni, kölni, düsseldorfi és hamburgi asszisztensi pozícióin keresz tül vezetett freiburgi és dortmundi főzeneigazgatói kinevezéséig. Sike rei nyomán nemsokára számos vezető európai és észak-amerikai ope raház hívta vendégkarmesternek. 1984 és 2000 között a Francia Rádió Filharmonikus Zenekara zeneigazgatójaként Franciaországban és kül földön egyaránt előkelő helyet vívott ki az együttes számára. 1986 és 1990 között a kölni Gürzenich Zenekar vezető karmestereként, 1997 és 1999 között a berlini Német Szimfonikus Zenekar első vendégkarmes tereként dolgozott. 2000-től 2005-ig a Monte-carlói Filharmonikus Ze nekar zeneigazgatói posztját töltötte be, emellett 2001-től 2003-ig a Drez dai Filharmónia vezető karmestereként tevékenykedett. 2002 és 2016 között a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarának művészeti igazgatója volt; Wagner-operaciklusuk (2012–2013) a Berlini Filharmóniában új minőséget hozott a koncertszerű előadásban. Marek Janowski rangos diszkográfiája számos teljes operát és szimfóniaciklust tartalmaz. Wag ner teljes Ring-ciklusának a drezdai Staatskapellével készített felvétele (1980–1983) mai napig a legjelentősebbek közé tartozik.

SZÓLISTA ARABELLA STEINBACHER „Gyöngédség és lobogás egyensúlya […]. Kifinomult technikája és vál tozatosságával gyönyörködtető hangszíne nagyszerű hegedűművésszé teszi” – írta róla Allan Kozinn a The New York Timesban. Arabella Stein bacher napjaink egyik legjelentősebb hegedűművésze, széles reperto árjának köszönhetően világszerte ismert. Olyan zenekarokkal játszik, mint a Bostoni Szimfonikus Zenekar, a Bajor Rádió Szimfonikus Zene kara, a Clevelandi Zenekar, a lipcsei Gewandhausorchester, a New York-i Filharmonikus Zenekar, az NHK Szimfonikus Zenekar, az Orchestre de Paris és a drezdai Staatskapelle, valamint olyan karmesterekkel lép fel, mint Lorin Maazel, Christoph von Dohnányi, Riccardo Chailly, Herbert Blomstedt, Christoph Eschenbach, Charles Dutoit, Marek Janowski, Yan nick Nézet-Séguin és Thomas Hengelbrock. „Fantáziák, rapszódiák, ál modozások” című legújabb lemezfelvétele a Monte-carlói Filharmonikus Zenekarral és Lawrence Fosterrel 2016 őszén jelent meg a Pentatone Classics gondozásában. Számos nemzetközi és országos zenei díj és je lölés mellett kétszer nyerte el az Echo Klassik díjat. CARE-nagykövet ként folyamatosan segíti a rászorulókat. 2011 decemberében a cunami katasztrófa áldozatainak emlékére Japánban turnézott. A turné során készült felvételek később az „Arabella Steinbacher – A remény zenéje” című DVD-n jelentek meg a Nightberry kiadónál. Arabella Steinbacher egy 1716-ban készült „Booth” Stradivarin játszik, amelyet a Nippon Mu sic Foundation bocsátott rendelkezésére.

ZENÉSZEK I. HEGEDŰ Major Tamás (koncertmester), Bíró Ágnes, Bujtor Balázs, Czenke Csaba, Eckhardt Violetta, Gál-Tamási Mária, Gulyás Emese, Hrib Radu, Illési Erika, Iván Tímea, Kádár István, Kostyál Péter, Lesták Bedő Eszter, Oláh Gyöngyvér, Sipos Gábor, Tuska Zoltán II. HEGEDŰ Pilz János, Berentés Zsuzsanna, Bodó Antónia, Czirók Györgyi, Gátay Tibor, Haják Krisztina, Kovács Erika, Lezsák Zsófia, Molnár Noémi, Mózes Anikó, Nagy Gabriella, Szabó Levente, Szefcsik Zsolt, Szlávik Zsuzsanna

BRÁCSA Lukács Péter, Bodolai Cecília, Bolyki László, Csoma Ágnes, Fazekas György, Fekete Zoltán, Gálfi Csaba, Juhász Barna, Polónyi István, Rajncsák István, Reinhardt Nikoletta, Yamamoto Nao CSELLÓ Szabó Péter, Dvorák Lajos, Eckhardt Éva, Kertész György, Liptai Gabriella, Mahdi Kousay, Markó György, Mód Orsolya, Sovány Rita, Klara Wincor NAGYBŐGŐ Fejérvári Zsolt, Kaszás Károly, Lajhó Géza, Lévai László, Magyar Csaba, Martos Attila, Sipos Csaba, Tabányi Tibor

FUVOLA Sebők Erika, Bánki Berta, Jóföldi Anett, Varga Fruzsina OBOA Philippe Tondre, Berger Márta, Samuel Bastos, Nehil Durak KLARINÉT Ács Ákos, Csalló Roland, Daniel Roscia, Szitka Rudolf FAGOTT Tallián Dániel, Duffek Mihály, Kovács Zoltán, Patkós Sándor 20

ZENÉSZEK KÜRT Bereczky Dávid, Szőke Zoltán, Ambrus Károly*, Benyus János*, Borbély Balázs, Börzsönyi Máté*, Erdei Péter, Fröschl Éva*, Hamar Máté*, Keveházi Gergely, Kováts Imre*, Leiter János*, Boštjan Lipovšek, Molnár Gergely, Nagy Zsombor, Pálinkás László*, Szabó András, Szabó László*, Tekula Endre*, Tóth Gábor*, Zsupos Gábor* TROMBITA Czeglédi Zsolt, Kirsch Bence*, Victor Koch Jensen*, Kresz Richárd, Póti Tamás, Tóth Zoltán HARSONA Szakszon Balázs, Bencze Csaba, Stürzenbaum Róbert*, Sztán Attila, Wagner Csaba, Zakó Norbert* TUBA Bazsinka József, Diego Valls Ortega TIMPANI Dénes Roland, Fábry Boglárka ÜTŐHANGSZEREK Herboly László, Kurcsák István, Szente Gáspár HÁRFA Polónyi Ágnes, Rosanna Rolton CSELESZTA Báll Dávid ORGONA Nagy László Adrián

*Az Alpesi szimfónia külső muzsikusai.

INTERJÚ GÁBOR FERENC BRÁCSAMŰVÉSZ válaszol kérdéseinkre, aki 2007 óta vesz részt rendszeresen a Fesztivál zenekar produkcióiban. Erdélyben született, 1986 és 1994 között az Iz raeli Filharmonikusok tagja volt, majd 1994-től a Berlini Szimfonikus Zenekar szólamvezető brácsása. Az utóbbi években karmesterként is gyakran fellép kisebb, különleges összeállítású együttesekkel, mint pél dául az Ensemble Unitedberlin, a Konzerthausorchester Berlin, a Bochu mi Szimfonikusok, a Kolozsvári, Nagyváradi és Marosvásárhelyi Filhar mónia, az ankarai Elnöki Szimfonikus Zenekar és az isztambuli Állami Szimfonikus Zenekar. Számtalan 20–21. századi opera és zenekari mű ősbemutatója jelzi elkötelezettségét a kortárs zene iránt. 2007-ben meg alapította saját együttesét, a Solistensemble Ligatura Berlint. A berlini Hanns Eisler Zeneakadémia tanáraként több ifjúsági projekt ötletadója és művészeti vezetője, a berlini Művészeti Egyetem tanára. A zenetörténet mely alakjával beszélgetne egy üveg bor mellett? ... A legszívesebben Mozarttal. Legalább lenne miről beszélgetnünk: a borokról, mert zenéről nem merném kérdezni. Ha csak azt nem: Ho gyan csinálta? Mi volt a titka? A sajátján kívül melyik hangszert tanulná meg szívesen? ... Az én hangszeremen kívül énekelni tanulnék meg szívesen. Annál szebb számomra nincs. Melyik zeneszerző bőrébe bújna, és miért? ... Pucciniéba. Na, ő tudott élni! És közben írt egy pár szép slágert.

INTERJÚ Mi volt a legnagyobb csalódása? ... Az egyik nagy csalódás az életemben egy nemrég olvasott könyv volt, egy karmester írta. Arról szól többek között, hogy fiatalkorában kik, hányan és mennyire segítették, támogatták. Nélkülük nem ment volna semmire. Aztán végiggondoltam, hogy ő, amikor olyan helyzet be került, kiket, miben és mennyire segített. Nem sokat. Folytassa! Életfilozófiája szerint… ... Folytatom, a másik nagy csalódás az életemben Jeruzsálemben tör tént. Ott, akkor azt láttam, hogy a különböző vallások képviselői men� nyire utálják egymást. Hogy keresztény papok egymásra támadnak, és véresre verik egymást, hogy imámok harcra és gyilkolásra uszítják az imádkozó tömeget. Akkor és ott úgy döntöttem, hogy az én vallásom a zene lesz. Attól legalább nem hal meg senki, ha valami félremegy, ha csak nem az előadó.

BFZ-HÍREK VÉGTELEN BAROKK „A régizene végtelen élvezetet okoz. Ha folyamatosan ebben a világ ban fürdőzöl, megszereted a különlegességét. A kifejezőerejét, a sza badságát, a lehetőséget, hogy rendkívül kreatív lehetsz benne. A többi muzsikussal átélt szimbiózis és a közönség elragadtatott visszajelzései még jobban felerősítik az energiáidat. Ez a zenei stílus végtelen terepe az időnek, a nyelvnek, a színeknek – biztos, hogy nem unom meg egy hamar” – mondja Sophie Junker szoprán énekesnő, február 26-i és 27-i koncertjeink szólistája, aki Jonathan Cohennel és a BFZ barokk együt tesével muzsikál majd együtt a Zeneakadémián.

FISCHER IVÁN VERDIT RENDEZ A Mozart-operák sikere után Fischer Iván Verdihez nyúl, a Falstaffot Marco Gandinivel együtt rendezi meg. Verdi tisztelte és szerette Shakes peare-t, kötetei az éjjeliszekrényén pihentek. A windsori víg nőkből és a IV. Henrikből Arrigo Boito olyan egyedülálló librettót gyúrt, aminek nem tudott ellenállni. Szabadon, kötöttségek nélkül komponálva szüle tett meg egy teljesen új műfaj: a lírai komédia. Abban pedig egy poca kos, komikus, csábító és bölcsen önironikus Falstaff. A gazdag dallam világú és ötletekkel teli operaelőadásban több olasz énekes sztár is fel lép, Falstaffot Nicola Alaimo alakítja. A szcenírozott koncertek március 4-én, 6-án és 7-én lesznek a Müpában.

Bérletek április 9-től 2018–2019 Éljük át a találkozást! www.bfz.hu

AJÁNLJUK MÉG FEBRUÁR 25.

Budapest Music Center Cohen Trió furfangos klarinétra, bánatos csellóra és töprengő hárfára Boulez Derive 1 Orbán Zongorás trió Kurtág Bagatellek, Op. 14/d Usztvolszkaja Composition 1 („Dona nobis pacem”) Glass 2. vonósnégyes („Company”) Közreműködnek a Fesztiválzenekar művészei A koncertet Winkler Nóra és Topor Tünde képzőművészetbe is kitekintő, ingyenes ráhangoló előadása előzi meg 18:30-tól a BMC könyvtárában. .....

FEBRUÁR 26–27.

Zeneakadémia

Wassenaer 4. (G-dúr) concerto Avison 5. (d-moll) concerto grosso Händel Silete venti, HWV 242 Albinoni d-moll oboaverseny, Op. 9/2 Händel 3. (e-moll) concerto grosso; Piangero la sorte mia (ária); Da tempeste il legno infranto (ária) Sophie Junker (szoprán) Művészeti vezető: Jonathan Cohen

A BFZ BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Művészeti vezetés: Zeneigazgató Fischer Iván A zeneigazgató személyi titkára Juliane Stansch* Művészeti tervezési tanácsadó Jennifer Spencer* Ügyvezetés: Ügyvezető igazgató Stefan Englert Ügyvezetőigazgatóhelyettes Erdődy Orsolya Az ügyvezető igazgató személyi asszisztense Kóczán Zsófia Produkciómenedzsment: Operatív menedzser Magyarszéky Dóra Operatív munkatárs, közösségiprogramkoordinátor Szani Szolongo Ifjúságiprogramkoordinátor Juszt Anita Turnémenedzser Pócs Bence Turnéasszisztens Wolf Ivett Technikai vezető Zentai Róbert

*külsős tanácsadó

Technikai munkatárs Kathi Sándor, Siba István Zenekari titkár Kelemen Éva Marketing/ Kommunikáció/ Közönségkapcsolatok: Art director Andreas Schimert* Marketingigazgató Kolesár Krisztián Marketingmenedzser Tihanyi Kinga PR-menedzser Tossenberger Adél PR, kommunikáció Váradi Júlia* Közönségkapcsolatok Molnár Adél Máthé Kiss Simona Egyéni támogatás/ Támogatói Klub Deák Zsuzsanna*

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNY Elnök Simor András Kurátorok Boros Ist ván Heal Edina Marschall Miklós Konstantin Schimert Strohmayer János Szecskay András Sylvia Toth Varga Zoltán Hubertus von Wulffen Zwack Izabella A felügyelő bizottság tagjai László Csaba (elnök) Jalsovszky Pál Juvancz Beáta Terták Ádám A Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület elnöke Bánffy Eszter

Pénzügy: Főkönyvelő Maglódi Györgyné Könyvelés Szalai Lászlóné Titkárság: Titkársági asszisztens Aranyosné Boros Angyalka

TÁMOGATÓI KLUB A KARMESTER KÖRE – ARANY FOKOZAT Walter Katalin és Cornelius

A KARMESTER KÖRE – EZÜST FOKOZAT John és Caroline Flüh Isolde Schröder Simor András Sylvia Toth Jutta von Falkenhausen

A KARMESTER KÖRE – BRONZ FOKOZAT Stephen és Radka Benko Bojár Gábor és Zanker Zsuzsanna dr. Élő Nóra Bernhard Hulla Hubertus von Wulffen

ARANY MECÉNÁSAINK Bottka Erzsébet dr. és Feldmájer Péter dr.

‫אליעזר יצחק בן אברהמ‬

Juhász Zoltán hangszerészmester Nicholas Kabcenell és Gudor Orsolya Meinczinger-Krug Zsuzsanna és Armin Krug Mosonyi György és Mosonyi Ágnes Rosta Ildikó dr. és Ferjentsik Miklós dr. Szecskay Ügyvédi Iroda Szelényi Iván Varga Júlia Zsámboki Gabriella dr.

EZÜST MECÉNÁSAINK Bíró Ágnes Bognár Péter – Vaya Travel Kft. Richard Brasher Csík Gabriella dr. és Hudecz Ferenc dr. John Farago és Jeanne Martin Jalsovszky Ügyvédi Iroda Kertész Gabriella dr., közjegyző Kohlrusz Milán és Szabó Dária Marschall Miklós dr. Mártonfi Attila Mécs Endre és Andrea Mészáros János Nyitrai István Richard és Michelle Pelly Reichardt Ibolya és Lengyel Péter Rényi Andrea és Straub Elek SBGK Ügyvédi Iroda, Szamosi Katalin dr. Steiner László és Zsuzsa Thompson, David és Petra Varga Ildikó dr. és Nagy Péter dr. Vámos György dr. Vihar Judit dr.

BRONZ MECÉNÁSAINK Arriba Taqueria Bakró-Nagy Marianne Balázs Árpád és Dénes Andrea Berger Györgyné Loreta Bernabei-Reynolds Boros István Bőcs Ferenc és Sárdy Ágnes Bródy Péter dr. és Ildikó

Cseszkó Magda Csépe Valéria dr. és Molnár Imre Dornbach Alajos dr. és Zachár Zsófia Egervári Gábor dr. és Mezei Ilona Nancy és Stephen Fuzesi Göncz Kinga és Benedek László Gyarmati György dr. és Kuti Katalin György Pál dr. és Simon Ágnes Győri Zsuzsanna dr. és Garai Ferenc Hanák Gábor és Tatai Ágnes Havass Miklós és neje Horváth Ágnes dr. Huebner Charles és Suzanne Jankovich József Béla Kalmár György Kelemenné dr. Visky Katalin Király Júlia Kozula Zsuzsa és Mészáros Balázs David Kirkby Ruth Kirkby Komáromy Péter és Pollák Katalin dr. Kökény Mihály dr. és Stiller Mária Lantos István dr. és Misius Magdolna Markovich György dr. és Sátai Anikó dr. Mester Éva és Hancz László Molnár Gábor dr. Németvölgyi Ágnes

2017-18 Pre-Tax Kft. Professional Orvosi Kft. Salgó Judit Sarkadi Ágnes és Gergely Pál dr., Fortuna Galéria Sólyom Éva dr. Somfai Éva dr. – Somfai és Társai Iparjogi Kft. Surányi Sándor és Sándorné Szántó Csaba és SzántóKapornay Emőke Szauer Péter Székely Zoltán és Leposa Csilla Geoffrey Thomas Tóth Gábor és felesége Török Zoltán Varsányi Pál és Katalin Zoltán István és Ágnes

ARANY PÁRTOLÓ TAGJAINK Anonim támogató Bálint Andrásné dr. Bánáti Mária Baráth Barna és Szemerédy Viktória dr. Bársony Farkas dr. Beghetto Oreste Paolóné Bittner Péter Burger Balogh Ingeborg és Balogh Tibor Csillag György dr. és Keszthelyi Alexandra dr. Drexler Miklós és Lengyel Gabriella Eisler Péter dr. Fekete István és Horváth Jánosné dr. Gálné Győrfi Gabriella Anna és Gál György Gyergyák György és Haiman Ágnes

Karl Philip Hall Hargitai Tibor és Ilona Holéci József Kertész Viktor és Terézia Király Éva Kocsány János Richard és Julia Lock Madar Gyula és Batta Mária Matskási István dr. Nagy Károly dr. Nyárádiné dr. Szabady Judit Pálfia Judit dr. Pallag Tibor és Karner Anikó Palotai János és Soltész Anikó dr. Sáfár László dr. Sápi Hedvig Sápi Lajosné Seres Béla Somogyi Éva és Horváth László Soltész + Soltész Kft. Szabó Gábor dr. Szabóné dr. Szomor Erika Szegvári Mária dr. Szever Zsuzsanna dr. és Dalos Mihály Szilágyi Béláné, Szilágyi Éva és Horváth Péter Tanos Zsuzsa Varga Péter

EZÜST PÁRTOLÓ TAGJAINK Albáné Feldmájer Lívia dr. és Alba Mesulam Alföldi István Ambrus Ágnes dr.

Anonim támogató Apáthy István B. Nagy András Bacher Gusztáv Barczikay László Barkóczi Jolán Barta Andrásné Barta Éva Barta Pál Bende Zoltán Benedek Andor Benedek János és Molnár Magdolna Berecz József Bereczki Éva Bérczi Gábor Berényi Gábor és Pető Katalin dr. Bertalan Éva dr. Böszörményi Katalin dr. Csanádi Judit és Gyabronka József Csernay László dr. Dögei Anna Farkas Zoltán Feldmájer Lea és Kocsis Tamás Feuer István Feuer Mária Fogarasi Norbert Futó Judit Füredi Gábor Gabriel Szilvia dr. és Kalmár Lajos dr. Gadzsokova Kraszimira Galambos Éva dr. Gálosi György és Júlianna Garai Péterné Garics Zoltánné Géta Center Kft. Gordon Pál Gosztákné Plank Mária és Madaras Olga

TÁMOGATÓI KLUB

Görgényi Judit és Dénes Miklós Greiner Ákos Gyulai András Hámori Ferenc és Ács Éva Hegyes Erzsébet dr. és Szolnoki Gábor Hollay György Hornung Hajnalka és János Horváth Anna Horváth László Horváthné Szakonyi Mirella Ihász Márta és Spollár József Jáger Gyula Jáger Zsuzsanna Kabódi Erzsébet Kabódi Ferenc Kabódi Mátyás Kádi Anna és Sziráczky Zoltán Keviczky László Kiss Attila Kiss Erzsébet Klauber András dr. és Szigeti Éva dr. Komlósi Júlia és Zsolt Kőszegi László Krausz András Lastofka Péter és Patkós Katalin László János dr. és Péley Bernadette Lázár József és Belényi Zsuzsanna Lövenberg Gábor és Radó Júlianna dr. Madách Zsuzsánna Makai Katalin dr. és Ungár János Malatinszky István

Márton János Mitsányi Zoltán és Juvancz Beáta Müller György és Bárd Anna Nagy István Nagy Mária Éva Németh György Ottó Mária Paksy László dr. Pappné Radics Edit dr. Patyánik Mihály dr. Pártos Oszkár dr. Pelle Gáborné Pető Katalin dr. Petrucz György Révai Péter dr. és Maya Rimanóczy Zoltán és Csala Éva Rónai Márton és Bereczki Éva Rónai Tiborné Schagrin Tamás Sitkei Éva dr. Sívó Róbert Spohn Ferenc Szabó Klári Szegedi András Szőnyi Péterné dr. Szűcs András Tárnok Gyöngyi Tokaji Nagy Erzsébet Torma Kálmán és Halász Anna Tóth Katalin Tóth Mihály és felesége Valis Éva Márta Varga Péter Váradi János Váradi Mónika dr. és Varjú Gabriella Varsányi Gyula Végh Józsefné Vígh János

Vörös Imre Rolf Wessel

BRONZ PÁRTOLÓ TAGJAINK Abonyi Iván dr. és felesége Ábrahám Zoltán és Ábrahámné Hovancsák Éva Alföldy Zoltán és Szász Erika Almási József dr. Almási Józsefné Árvay Jánosné Balázs Gabriella Balázsné Szücs Judit Balogh Edit Banász Andrásné Bánki Ervinné Baranyi Éva dr. Barkóczi Jolán Barsi Gusztáv dr. Benedek Zsolt Benkő Judit dr. Béres Károlyné Biksz Péter Birman Erzsébet és Tóti Magda Boda Zsuzsanna és Kohut Tibor Bodor Aranka és Liliom Károly Bodor József Bogdán Istvánné Bogdány Éva Bognár Béla dr. Borissza József és felesége Boryné Laczkó Ágnes Bölöni Eszter és Felsmann Balázs Bumberák József dr. Búzás Józsefné

2017-18 Buzás Viktória Csillag Beáta Csurgó Ottóné dr. Dalmy Dénes Danziger György dr. Deák János Dorogi Gabriella Dósai Tamara Duba Andrea Duba Jenő dr. Egri István Erdős Gáborné Fadgyas Ildikó dr. és Magyar Iván dr. Fahidi Éva és Andrási Andor Fáberné Fejes Katalin Fábián András Faragóné Ható Katalin Farkas Gábor Fazekas László Fehéregyházi Zsuzsa Feldmájer Ágnes és Sándor Feldmájer Benjámin

‫בנימין פלדמיר‬

Feldmájer Györgyi és Benedek Zsolt Feldmájer Máté és Bán Petra Félegyházi Pál Félix László Földényi Éva és Korda Péter Francsicsné Czinege Erzsébet dr. Frank Péter Furmann Gergely Fülöp László dr. Gál Mátyásné Gál Nóra dr. Galambos Imréné Gallasz József és Edit Gecse Jolán

Gecsey Dezsőné Genti György dr. Gerő Judit és Reich Tamás Gidáli Júlia dr. Glatt Gábor Görög Tamásné Gurubi Imre és Jónás Katalin Guti Péter Gyulai József Hajdu András dr. Halász Gábor Halász Péterné Halbrohr Pál Halmos Judit és Magyar Mihály Hámori Rudolf dr. Harkányi Mária Havas Ágnes Havas István dr. Havas Katalin és Élő Sándor dr. Hegedűs Andrásné Hetényi Ágnes és Bender Györgyné dr. Hollós Sándor dr. és Marosi Judit dr. Horváth István dr. Horváth László Horváth Sándor Horváth Vilmos és Kőszegi Anna Horváth-Lindberg Judit Hőnig Gábor Jáki János és Jáki Marika Jakob Károly Jankó Katalin és Béla Jeney Sarolta Jórend Judit dr. és Herczeg Ferenc Kappelné Haraszty Noé mi és Kozmer Margit

Kardos István Kádár Lászlóné Kádár Zsuzsanna dr. Káldor Mária Kalivoda Imre Kálmán Istvánné dr. Kárpáti András és Fehér Márta Kelemen Antal Kerékgyártó Kálmán Kerényi Gyula Kertész Zsuzsanna Keve Károly és Urbán István Kirsch Bertalanné Kiss Andrea Kiss Mariann dr. és Szamarasz Theodorakisz dr. Kiss Róbert Gábor Klinga Ágnes Kocsis György és Hídvégi Gizella Komlósné Hlatky Katalin Kónya Katalin dr. Korda János Korodi Mihály és Magyar Zsuzsanna Kósa Jánosné Kovács Katalin Kovács Zsuzsanna dr. Kriston József dr. Kutas Magdolna Láner Judit Láng Béla Lantos Bálint dr. Lantos Gáborné dr. Lantos Zsolt dr. László Júlia Lehel Erzsébet Katalin Lellei György dr. Lendvayné dr. Győrik Gabriella

TÁMOGATÓI KLUB

Levente Péter és Döbrentey Ildikó Liptay-Wagner Sándor Lovas Jánosné dr. Maár Judit dr. és Krokovay Zsolt dr. Major György Máté András Matos Lászlóné dr. Meitner Tamás Meleghegyi Józsefné Merényi Gábor Mészáros Sándorné Mituszova Ludmilla dr. Mohácsi Endréné Molnár Gáborné Monoki Klára Mosonyi Anna Mária dr. Nagy Ákos és Papp Izabella Nagy Anna Nagy Boldizsár Nagy Ervinné dr. Nagy Gábor Nagy Gyuláné Nagy Károly Nagy Margit és Lantos György Nagy László Nagy Pál Németh Zsófia Németujvári Lászlóné Pálné Kutasi Éva és Banász Andrásné Palotai Valéria Pankotai Csaba Pankotainé Lux Margit Pap Ágnes Papp Adrienn dr. és Hámori Rudolf dr. Papp Szabolcs Pál József és Székely Anna

Pável Iván dr. és Pável Ivánné Pernesz Péterné Piller Tibor Pongó Judit Potzmann János Prágai Éva Rácz Zsuzsanna Radnóti István dr. Radó Andrásné Radó János dr. Rimanóczy Kálmán és Szomor Márta Rózsa Gyula Rudas Jánosné Ruttkai Ágnes Sáfár Judit és Kocsis Sándor Sárdi Gyula Segesváry Gábor és felesége Sikóné dr. Horváth Ágnes Soltész András Solti-bérletesek baráti köre (Sáska Géza) Süveges Márta dr. Szabó Daniella Szabó László Szabó Márta Szabó Piroska dr. és Oláh Ruben dr. Szabóné Farkas Anikó és Vértesné Bachler Ottilia Székely József dr. Szemenyei Klára dr. Szent-Martoni Mária Szepesi András Sziráki Edit Szőke András és Helga Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség

Thuróczy Györgyné dr. Török Ilona Törő Andrásné dr. Ujvári Tibor és Erika Ungár Péter Vágó Júlia dr. Vajda János dr. és Radnai Mónika Vajda Julianna dr. Varga Pál Varga Veronika Várnai Györgyi dr. Várnai Magdolna és Kajtár István dr. Vass Gabriella Végh Anna Vidák Jánosné Vince Ferencné Volenszky Paula Wéber László és Arányi Zsuzsanna dr. Zahorán Pál és Komáromi Éva Zeidler Gerdné Zelczerné Déri Erzsébet Zlatniczky Tamás dr. Zoltai Józsefné dr.

Várjuk a klubba! Kik vagyunk? A Fesztiválzenekar odaadó és hűséges barátai Miért támogatunk? Mert együtt megvalósíthatjuk Fischer Iván és a muzsikusok műfajteremtő, nagyszabású elképzeléseit Amit már elértünk: Autizmusbarát Kakaókoncert, TérTáncKoncert Amit tervezünk: Hangszerkóstolók, közösségi koncertek Amit kapunk: világszínvonalú zenei élmény hónapról hónapra, felejthetetlen találkozások, valódi felfedezések

Legyen részese a sikertörténetnek, csatlakozzon a klubhoz! Bővebb információ: www.bfz.hu/tamogatoiklub és tamogatoiklub@bfz.hu

PROGRAMME

FEBRUARY 12–13–14 BÉLA BARTÓK NATIONAL CONCERT HALL KORNGOLD

Violin Concerto in D major, Op. 35 (25' ) (I. Moderato nobile, II. Romanze, III. Allegro assai vivace)

..... interval

R. STRAUSS

An Alpine Symphony (Eine Alpensinfonie), Op. 64 (50' )

Arabella Steinbacher violin Marek Janowski conductor

ABOUT THE MUSIC Richard Strauss (1864–1949) and Erich Korngold (1897–1957) are two of the most prominent composers who preserved their late Romantic mu sical style until the middle of the 20th century. While the conservatism of their works prompted severe criticism at the premieres, many of their compositions find favour with 21st-century audiences, who grew accus tomed to the same style from the soundtracks of countless Hollywood films.

ERICH WOLFGANG KORNGOLD (1897–1957) grew up as a child prodigy: Gustav Mahler called him a genius as early as 1906, and the first perfor mance of his ballet-pantomime The Snowman made the 13-year-old Korn gold famous in Austria. Notwithstanding his successes, the increasing antisemitism of the 1930s prompted the composer to leave Vienna for America, where he composed music for over a dozen films by Warner Brothers. Korngold considered his film scores as ‘operas without sing ing’, an attitude that allowed him partially to recycle these scores in his compositions for the concert hall. His Violin Concerto in D major (com pleted in 1939 and revised in 1945) also borrows material from Anthony Adverse (1936), Another Dawn (1937), The Prince and the Pauper (1937) and Juarez (1939). The work was dedicated to Alma Mahler, and the first performance was given in 1947 in St. Louis by Jascha Heifetz whom the composer characterized as being ‘Caruso and Paganini in one person’. While RICHARD STRAUSS’S Eine Alpensinfonie (Op. 64, 1915) has no direct connections to film music, a critic of the Berlin premiere described the work as ‘Kinomusik’, and many other commentators have compared it to a photo album with musical landscapes or even a musical guide for tourists. Strauss was particularly proud of his colourful orchestration, which calls for no fewer than 130 players and such extravagant instru ments as celesta, cowbells, and even a wind machine. An Alpine Sym

ABOUT THE MUSIC phony is in fact a symphonic poem inspired by Friedrich Nietzsche’s es say The Antichrist. As the composer noted in his diary on the occasion of Mahler’s death: ‘It is clear to me that the German nation will achieve new creative energy only by liberating itself from Christianity … I shall call my alpine symphony: Der Antichrist, since it represents: moral pu rification through one's own strength, liberation through work, worship of eternal, magnificent nature.’ The programme of the work can be gathered from the characteristic section titles entered into the score by the composer himself: Night – Sunrise – The Ascent – Entry into the Forest – Wandering by the Brook – At the Waterfall – Apparition – On Flowering Meadows – On the Al pine Pasture – Through Thickets and Undergrowth on the Wrong Path – On the Glacier – Dangerous Moments – On the Summit – Vision – Mists Rise – The Sun Gradually Becomes Obscured – Elegy – Calm Before the Storm – Thunder and Tempest, Descent – Sunset – Quiet Settles – Night.

ORCHESTRA BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRA When Iván Fischer founded the Budapest Festival Orchestra more than 30 years ago, he made a personal dream come true. Core of the philo sophy of the orchestra is the total absence of daily routine. It is about taking the risk, the initiative and freedom to do things differently. Every concert is a joyful discovery, a journey to new horizons. It feels unexpected as if it was played for the very first time. BFO is driven by an openness towards the unknown, by curiosity and attention to details. It is the innovative approach to music, the musicians’ dedication and their permanent strive for excellence that made the Festival Orchestra the youngest of the top 10 ranked ensembles in the world. The orchestra’s outstanding performances, its inventiveness and the distinct ensemble tone have led to numerous accolades. It has won two Gramophone Awards and has been nominated for a Grammy. Concerts at the world’s most important venues and successes aside, the orches tra’s driving mission is to serve its home audience in over seventy con certs a year. What is more, BFO is making ever more frequent appear ances at unusual venues, such as senior centers, long-abandoned syn agogues, hospitals, child care institutions, prisons and schools, where it can create an intimate connection with the audience.

CONDUCTOR MAREK JANOWSKI Marek Janowski is one of the great masters of the music of the German tradition, he is recognised throughout the world for his interpretation of Wagner, Strauss, Bruckner and Brahms, Hindemith and the Second Viennese School. Mr. Janowski’s artistic path has led him from assis tant positions to his appointment as General Music Director in Freiburg and Dortmund. As his reputation grew, he was soon invited to conduct in many leading opera houses in Europe and the USA. Between 1984– 2000, as Musical Director of the Orchestre Philharmonique de Radio France, Mr. Janowski took the orchestra to a position of pre-eminence in France and abroad. He held the title of Chief Conductor of the Gür zenich-Orchester Cologne (1986–1990), and was also First Guest Con ductor of the Deutsche Symphonie-Orchester Berlin (1997–1999). From 2000–2005 he served as Music Director of the Orchestre Philharmonique de Monte-Carlo, and from 2001–2003 he held the position of Chief Con ductor with the Dresdner Philharmonie. From 2002–2016 he was Artis tic Director of the Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin; his Wagner opera cycle with the orchestra in Berlin’s Philharmonie (2012–2013) was held to have set a new standard of performance in concertante opera. Marek Janowski has built a distinguished discography including several com plete operas and symphonic cycles. His recording of Wagner’s complete Ring Cycle with the Staatskapelle Dresden (1980–1983) remains one of the most notable recordings that has been made.

SOLOIST ARABELLA STEINBACHER “Balanced lyricism and fire [...]. Among her assets are a finely polished technique and a beautifully varied palette of timbres“ (Allan Kozinn / The New York Times) Arabella Steinbacher is one of todays leading vi olinists worldwide, known for her extensive repertoire. She appears with orchestras such as the Boston Symphony Orchestra, Bavarian Radio Sym phony Orchestra, Cleveland Orchestra, Gewandhaus Orchestra Leipzig, New York Philharmonic, NHK Symphony Orchestra, Orchestre de Paris and Staatskapelle Dresden and performs with conductors such as the late Lorin Maazel, Christoph von Dohnányi, Riccardo Chailly, Herbert Blomstedt, Christoph Eschenbach, Charles Dutoit, Marek Janowski, Yan nick Nézet-Séguin and Thomas Hengelbrock. Her new recording with the Orchestre Philharmonique de Monte-Carlo and Lawrence Foster, “Fantasies, Rhapsodies and Daydreams”, was released in autumn 2016 by Pentatone Classics. Among many international and national music prizes and nominations, she was awarded with the Echo Klassik twice. As CARE ambassador Arabella Steinbacher continually supports people in need. In December 2011 she toured though Japan commemorating the tsunami catastrophe of the same year. The DVD “Arabella Steinbacher – Music of Hope” with her recordings of this tour was later released by the label Nightberry. Arabella Steinbacher plays the 1716 “Booth” Stra divari, generously loaned by the Nippon Music Foundation.

Tóth Krisztina

POKÉMON GO ŐSBEMUTATÓ

Szereplők: Tímár Éva, Bozó Andrea, Debreczeny Csaba, Sztarenki Pál, Hunyadi Máté e.h., Ladányi Júlia e.h. Rendező: Csizmadia Tibor Bemutató: február 20. További előadások: február 21., 25., március 3., 16. Művészeti Szalon és Kávéház 1052 Budapest, Szervita tér 5. Jegypénztár: 06-1-266-8337 jegy@rozsavolgyi.hu www.szalon.rozsavolgyi.hu

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Platina fokozatú partner

Gyémánt fokozatú partner

Arany fokozatú partner

Ezüst fokozatú partnerek

Támogató partnerek

Állami partnerek

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10/B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: info@bfz.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16. Honlap és online jegyvásárlás: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

2017-18