BFZ koncertfüzet - Bach, Rameau, Muffat, Händel by Budapesti Fesztiválzenekar

JÚNIUS 02–03. 2018

BACH RAMEAU MUFFAT HÄNDEL SAVALL

MŰSOR JÚNIUS 02–03. ZENEAKADÉMIA

J. S. BACH

4. (D-dúr) szvit, BWV 1069 (21' ) (I. Ouverture, II. Bourrée I–II, III. Gavotte, IV. Menuet I– II, V. Réjouissance)

RAMEAU

Les Boreádes (Boreász leszármazottjai) – szvit (29' ) (I. Ouverture – Entrée des peuples – Contredanse en rondeau, II. Gavotte I pour les heures et les Zéphirs – Gavotte II, III. Entrée – Menuets I–II., IV. Contredanse très vive) ..... szünet

MUFFAT

Impatientia-szvit – Florilegium Primum, Fasciculus IV (10' ) (I. Symphonie: Allegro – Grave – Presto – Grave – Presto, II. Balet, III. Canaries, IV. Gigue, V. Sarabande, VI. Bourrée, VII. Chaconne)

HÄNDEL

Tűzijáték-szvit, HWV 351 (21' ) (I. Ouverture: Adagio – Allegro – Lentement – Allegro, II. Bourrée, III. La paix: Largo alla siciliana, IV. La réjouissance: Allegro, V. Menuet I–II) Vezényel Jordi Savall

A MŰVEKRŐL JOHANN SEBASTIAN BACH 4. (D-DÚR) SZVIT, BWV 1069 VONÓSOK, 3 OBOA, 2 FAGOTT, 3 TROMBITA, TIMPANI, CSEMBALÓ

Bár napjainkban a „zenés kávéház” intézményéről leginkább melankolikus bárzongoraszóra asszociálunk, a 18. századi Lipcsében működő Zimmermannisches Caffe-Hauß a legmagasabb színvonalú kortárs zenei hangversenyek helyszíne volt évtizedeken át. Itt koncertezett ugyanis az 1702-ben Georg Philipp Telemann (1681–1767) által alapított, majd 1729-től 1737-ig Johann Sebastian Bach (1685–1750) által vezetett Collegium Musicum. Az együttes nyáron szerda délutánonként a kerthelyiségben, télen péntek esténként a kávéház akár 150 fő befogadására is képes nagytermében lépett fel, hangszeres és vokális műveket egyaránt előadva. Egy korabeli beszámoló szerint „e zenei koncerteken [közreműködőként] főként itteni diákok vesznek részt, és mindig akad közöttük több jó zenész, úgyhogy olykor-olykor, mint köztudomású, híres virtuózok is válhatnak belőlük. E hangversenyeken bármely muzsikus felléphet a nyilvánosság előtt, és többnyire a hallgatóság is értőn ítéli meg a rátermett muzsikusok érdemeit.” Az említettek mellett hivatásos zenészek és híres vendégművészek is rendszeresen közreműködtek a közönség körében igen népszerű esteken. Ugyan a Collegium Musicum repertoárjáról csupán vázlatos adatok állnak rendelkezésre, s azt sem tudjuk pontosan, hány művet írt Bach az együttes számára, bizonyos, hogy négy impozáns zenekari szvitje (BWV 1066–1069) szerepelt a Zimmermann-kávéház hangversenyeinek műsorán. Az azonos hangnemű, közkedvelt táncokat sorba fűző barokk szvit ekkoriban élte virágkorának utolsó negyedszázadát: nagyjából Bach halálával egyidejűleg szorította ki a divatból a szimfónia műfaja. Többféle elnevezése közül (ordre, partita, ouverture) Bach az utóbbit használta zenekari szvitjei megjelölésére. Az ouver-

JOHANN SEBASTIAN BACH

A MŰVEKRŐL ture itt tehát egyaránt utal a tánctételek sorát megelőző, Jean-Baptiste Lully (1632–1687) műhelyéből örökölt, úgynevezett francia stílusú nyitányra (amelyben a fenséges, pontozott ritmusokkal ékes lassú részek gyors, imitációs szakaszokkal állnak szemben), illetve magára a teljes szvitre. (Jellegzetes módon Bach zenekari szvitjeiben az „absztrakt” nyitányok általában majdnem olyan hosszúak, mint az utánuk következő tánctételek összesen.) Az 1725 körül komponált IV. (D-dúr) Ouverture nyitányának jelentőségét az is mutatja, hogy szerzője újrahasznosította egyik karácsonyi kantátájának nyitótételeként (Unser Mund sei voll Lachens, BWV 110). A nyitányt követően csupa francia eredetű tánc (bourré, gavotte, menuet) következik. A zárótétel azonban kakukktojás: az „örvendezést” jelentő réjouissance nem tánc, hanem jellegzetes szvitzáró, gyors karakterdarab.

JEAN-PHILIPPE RAMEAU LES BORÉADES (BOREÁSZ LESZÁRMAZOTTJAI) – SZVIT VONÓSOK, 2 FUVOLA/PIKOLÓ, 2 OBOA, 2 FAGOTT, 2 KÜRT, CSEMBALÓ

Jean-Philippe Rameau (1683–1764) a zenetörténet „hosszútávfutó” komponistáinak sorába tartozik: Stravinskyhoz vagy Richard Strausshoz hasonlóan nem csupán magas kort ért meg, de művészileg szinte végső pillanatáig aktív maradt. Utolsó operáját, a Les Boréades című tragédie en musique-et nyolcvanesztendős kora táján komponálta, feltehetően egy olyan privát előadás céljára, amelynek helyszíne a choisy-i királyi rezidencia lett volna. A bemutatóra azonban nem került sor: az 1763ban már javában zajló próbákat máig tisztázatlan okból (talán politikai motivációtól vagy muzsikusi intrikáktól vezérelve?) félbeszakították, s

A MŰVEKRŐL a darab hosszas kényszerpihenőre ítéltetett. A teljes mű színpadi premierjére közel kétszázhúsz évet kellett várni: John Eliot Gardiner 1982ben vitte sikerre az Aix-en-Provance-i Fesztiválon. Az ötfelvonásos Les Boréades szabadkőműves szimbolikával gazdagított cselekménye – a „komoly opera” tradícióinak megfelelően – mitológiai témájú. Alphisz királynőnek a hagyomány szerint az északi szél istene, Boreász leszármazottjához kellene férjhez mennie, ő azonban szerelmének, az ismeretlen származású Abarisznak nyújtja kezét. A feldühödött Boreász elragadja a menyegzőről Alphiszt, és birodalmába hurcolja. Abarisz egy mágikus nyíllal felfegyverezve indul a kiszabadítására. A konfliktus végül egy deus ex machina révén oldódik meg, amikor Apolló felfedi, hogy Abarisz az ő és egy boreád nimfa fia – így a szerelmesek egybekelhetnek. A Les Boréades – a francia barokk operáknál megszokott módon – bővelkedik a 18. században divatos táncokban, táncjelenetekben. Az ezekből összeválogatott szvit annak a Rameau-nak az invenciózus hangszerkezelésére irányítja figyelmünket, aki Franciaországban elsőként alkalmazott operáiban kürtöt és klarinétot, és olyan, akkoriban ritkaságszámba menő játékmódokat írt elő egyes partitúráiban, mint a pizzicato és a glissando. Tánctételeinek meghaladhatatlan eleganciája, franciás könnyedsége és robbanékony frissessége kiapadhatatlan örömforrás az előadók és a hallgatóság számára egyaránt. Az opera témája miatt különös figyelmet érdemel a IV. felvonásban felhangzó Gavotte I pour les heures et les Zéphirs (Az órák és a szellők I. gavotte-ja). A szóban forgó jelenetben Polühümnia, az imák és a himnuszok múzsája lép színre az évszakokat és órákat reprezentáló alle gorikus figurákkal. A jelenethez kapcsolódó bájos zene, amelyben a fenti szereplőkre a vonósok óraketyegést idéző játéka, a szellőre pedig az aláereszkedő-felrebbenő pikolótriolák sora utal, a mű egyik legismertebb részletévé vált. MIKUSI ESZTER

A MŰVEKRŐL GEORG MUFFAT IMPATIENTIA-SZVIT – FLORILEGIUM PRIMUM, FASCICULUS IV VONÓSOK, 2 FUVOLA, 2 OBOA, 2 FAGOTT, TIMPANI, CSEMBALÓ

A nyomtatott gyűjteményei élén álló, terjedelmes előszóknak köszönhetően Georg Muffat pályáját részletesebben ismerjük, mint legtöbb muzsikus kortársáét. Tudjuk, hogy elzászi születése dacára fiatalsága javát Párizsban töltötte, s közvetlenül Lullytől leste el a korabeli francia muzsika minden fortélyát – a Florilegium Secundum bevezetőjében (1698) éppen erre hivatkozva büszkélkedik azzal, hogy a dél-német területeken és cseh földön ő honosíthatta meg a francia stílust. (Ennek apropóján pedig kimerítő alapossággal ismerteti a francia előadásmód sajátosságait is, páratlanul értékes forrást kínálva a barokk zene mai kutatói és előadói számára.) Házasságot azonban Muffat már Bécsben kötött, majd 1678-ban a salzburgi hercegérseki udvar szolgálatába lépett. Alig néhány év múltán viszont immár Rómában ismerkedett a korabeli itáliai stílussal, többek között Corellivel is közeli ismeretséget kötve, s mint a Florilegium Primum ars poeticának is beillő előszavában (1695) megfogalmazta, későbbi műveiben e személyes tapasztalataira támaszkodva mindenekelőtt arra törekedett, hogy a francia, az olasz és a német stílus közötti háborúságot békés harmóniában oldja fel. A két florilegium azonban korántsem csupán informatív előszavaik miatt érdemes figyelmünkre, hanem a bennük afféle „virággyűjtemény” gyanánt közölt több tucat rövid zenekari tétel miatt is, amelyeket Muffat fasciculusoknak (azaz csokroknak) nevezett, kisebb szvitekbe rendezett, az utóbbiakat címekkel is ellátva. Az első florilegium ma elhangzó negyedik fasciculusa például az Impatientia címet viseli, de hogy pontosan milyen értelemben is volna „türelmetlen” a szvit zenéje, korántsem egyértelmű. Michael Robertson érdekes felvetése sze-

A MŰVEKRŐL rint azonban legalábbis a nyitány összhangban áll a kifejezni kívánt jellemvonással, hiszen a Florilegium Primum hét szvitje közül ötnek az élén pontozott ritmusú lassúval induló francia ouverture áll, míg az Impatientia gyors zenével indul, s csak ezt követően hangzik fel a Grave, amely karakterét tekintve bízvást lehetne egy ouverture kezdete – mintha a türelmetlen muzsikusok túlságosan korán kezdtek volna bele a gyors szakaszba.

GEORG FRIEDRICH HÄNDEL TŰZIJÁTÉK-SZVIT, HWV 351 VONÓSOK, 2 FUVOLA, 3 OBOA, FAGOTT, KONTRAFAGOTT, 3 KÜRT, 3 TROMBITA, TIMPANI, CSEMBALÓ „Händel most, azt hiszem, csak 12 trombitát és 12 kürtöt javasol. Először arról volt szó, 16–16 lesz mindkettőből, s emlékszem, akkor beszámoltam erről a királynak, aki ellenezte, hogy bármiféle zene legyen. De mikor tudattam vele a harci hangszerek tervezett mennyiségét és számát, elégedettebbnek tűnt, s abbéli reményét fejezte ki, hogy hegedűk nem lesznek. Händel most azt javasolja, csökkentsük a trombiták stb. számát, és legyenek vonósok. A legcsekélyebb kétségem sincs, hogy ha a király ezt meghallja, nagyon bosszús lesz. Amennyiben a király biztos tetszésére vágyunk, a dologban a harci hangszereken kívül semmi egyébnek nem kellene szerepelnie.” A II. György brit uralkodó tüzérségének parancsnoka által a királyi tűzijátékok felügyelőjéhez intézett fenti levél különösen élesen világít rá a zene viszonylag alárendelt szerepére a korabeli ünnepi ceremóniák dramaturgiájában. Amikor az osztrák örökösödési háború az aacheni béke megkötésével 1748. október 18-án lezárult, II. György – akit Hannover választófeje-

GEORG FRIEDRICH HÃ&#x201E;NDEL

A MŰVEKRŐL delmeként egészen közelről érintettek az események – mindenekelőtt zajos tűzijátékkal tervezte megünnepelni az eseményt. A levélben martial instruments-ként emlegetett rézfúvós hangszerek játszotta kísérőzene még könnyedén belesimult ebbe a koncepcióba, a szabadtéri muzsikálás hagyományain némileg túlmutató vonósegyüttes használata viszont már problematikusabbnak ígérkezett. A komponista e tekintetben végül kompromisszumra kényszerült: jóllehet a kéziratos partitúra ránk maradt formája egyértelműen utal a vonóshangszerek közreműködésére, ezek az ősbemutatón a források tanulsága szerint még nem szerepeltek. Mindemellett egyértelműnek tűnik, hogy az angol közönség sokkal nagyobb érdeklődést tanúsított Händel zenéje iránt, mint az uralkodó. Amikor a korabeli London legnépszerűbb szabadtéri koncerthelyszínének, a Vauxhall Gardensnek a tulajdonosa (a királyi tűzijátékhoz kölcsönzött lámpások bérleti díjának ellentételezéseként) 1749. április 21-ére meghirdette a szvitzene (tűzijáték nélküli) főpróbáját, az igencsak borsos árak ellenére is mintegy tizenkétezer ember – egy korabeli sajtóbeszámoló szerint „a valaha látott legragyogóbb és legnépesebb közönség” – gyűlt össze. A manapság többnyire zárt térben és pirotechnikai effektek nélkül megszólaltatott szvit és a valamikori tűzijáték kapcsolatáról annyit mégis érdemes feljegyeznünk, hogy a terjedelmes nyitány (Ouverture) a voltaképpeni attrakció előkészítéseként hangzott el, míg a rövidebb lélegzetű többi tétel már a tűzijáték (az ünnepi eseményt mintegy újrajátszó) dramaturgiájába illeszkedett, amint arról legközvetlenebbül a III. és a IV. tétel címe – „Béke”, illetve „Örvendezés” – is tanúskodik. (Händel zenéje az előbbit sicilianolüktetéssel tovaringó, ünnepi idillként, az utóbbit pedig fanfárokkal ábrázolja, az öröm parttalanságát háromszori ismétléssel is érzékeltetve.) A nyíltan programatikus magot körülölelő tánctételek narratívájának pontos értelmezésére csak a tűzijáték eredeti koreográfiájának ismeretében vállalkozhatnánk, bár csábítónak tűnik a feltételezés, hogy a

A MŰVEKRŐL „Békét” megelőző sejtelmes d-moll Bourrée talán az immár biztos távolba veszett háborúskodásra utalhat, amelynek veszteségeire utóbb az „Örvendezést” követő (ugyancsak d-moll hangnemű) menüett is visszatekint, hogy az élet a győzedelmes D-dúrrá világosodó második menüettel térjen vissza végképp a megszokott kerékvágásba. MIKUSI BALÁZS

ÉRDEKESSÉGEK KELETKEZÉS Bach D-dúr szvitje 1725, Rameau Les Boréades című operája 1763 körül keletkezett. Muffat Florilegium Primum című zenei gyűjteménye 1695-ben jelent meg, Händel Tűzijáték-szvitjét pedig 1749. április 27-én mutatták be Londonban.

UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS Bach: 4. (D-dúr) szvit – 1995. augusztus 19., Budapest, Fischer Iván (karmester). A többi művet először játssza a zenekar.

A MŰVEKRŐL MI TÖRTÉNT A MŰVEK KELETKEZÉSE IDEJÉN? IRODALOM 1749-ben Londonban megjelenik Henry Fielding regénye,

a Tom Jones.

KÉPZŐMŰVÉSZET 1695-ben befejezik a cambridge-i Trinity College könyvtárának

építését, Christopher Wren tervei alapján (Wren Könyvtár).

ZENE 1725-ben Amszterdamban megjelennek Antonio Vivaldi Négy évszak címmel írott hegedűversenyei.

TÖRTÉNELEM 1763. február 10-én a párizsi békeszerződéssel véget ér a hétéves angol-francia gyarmati háború, Franciaország elveszti észak-amerikai gyarmatait.

TÁRSADALOM 1725-ben megjelenik Giambattista Vico olasz történész Új tudomány című történelemfilozófiai alapműve.

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Fischer Iván saját álmát váltotta valóra, amikor több mint harminc évvel ezelőtt Kocsis Zoltánnal együtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes filozófiájának magva az átélt, igényes muzsikálás és az új utak keresése. A zenekar munkája a kockázatvállalásról, a kezdeményezésről, az eredeti ötletek megvalósításáról szól, amit a közönség vele együtt élhet át. Minden hangverseny élvezetes felfedezőút új horizontok felé, ahol a felcsendülő művek a meglepetés erejével hatnak, mintha először szólalnának meg. Az együttest az új és ismeretlen iránti nyitottság, a kíváncsiság és a részletekre történő odafigyelés igénye vezérli. A zenéhez való innovatív hozzáállás, a zenészek elhivatottsága, a megalkuvás nélküli igényesség eredményeképpen a BFZ – legfiatalabbként – bekerült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé. Kiváló hangversenyeiket, egyedi hangjukat számos elismeréssel jutalmazták. A zenekar két Gramophone-díjat nyert, és Grammy-díjra is jelölték. A világ legjelentősebb hangversenytermeiben elért sikerei mellett fő küldetése, hogy hazai közönségét szezononként több mint hetven koncerttel szolgálja ki. Mindezen túl a BFZ egyre többször lép fel alternatív helyszíneken – idősotthonokban, elhagyott zsinagógákban, kórházakban, nevelőotthonokban, börtönökben és iskolákban –, ahol közvetlen kapcsolatot teremthet közönségével.

KARMESTER JORDI SAVALL Jordi Savall, nemzedékének egyik legsokoldalúbb személyisége, több mint ötven éve tekinti feladatának, hogy zenei gyöngyszemeket mentsen ki a feledés homályából, és újra közkinccsé tegye őket. A régizene fáradhatatlan kutatója gambaművészként és karmesterként egyaránt ismert. Koncertező zenészként, pedagógusként, kutatóként, valamint új zenei és kulturális projektek szülőatyjaként végzett munkásságával a historikus zene újraértékelésének vezéralakjává vált. Montserrat Figuerasszal közösen több együttest is alapított, így például a Hespèrion XXI-et (1974), a La Capella Reial de Catalunyát (1987) és a Le Concert des Nations-t (1989). Több mint 230 középkori, reneszánsz, barokk és klasszikus zenei felvételéért – amelyek középpontjában a mediterrán zenei örökség áll – számos díjat és elismerést kapott, így többek között Midem Classical Awardot, International Classical Music Awardot és Grammy-díjat. 2008-ban kinevezték a kultúrák közötti párbeszéd európai uniós nagykövetének, valamint az UNESCO jószolgálati nagyköveti programja keretében Művész a Békéért címet nyert. Gazdag munkássága elismeréseként a legmagasabb nemzeti és külföldi elismerésekben részesült: megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagi fokozatát (Franciaország), Alsó-Szászország Kulturális és Tudományos Minisztériumának Praetorius-díját, a Katalán Kormány Aranyérmét és a zenei világ Nobel-díjának tartott Léonie Sonning Díjat. „Jordi Savall végtelenül színes közös kulturális örökségünk élő bizonyítéka. Erre az emberre van szükség ma.” (The Guardian, 2011)

ZENÉSZEK I. HEGEDŰ Manfredo Kraemer, Gulyás Emese, Kostyál Péter, Molnár Noémi, Oláh Gyöngyvér II. HEGEDŰ Lesták Bedő Eszter, Czirók Györgyi, Lezsák Zsófia, Mózes Anikó, Szefcsik Zsolt

BRÁCSA Csoma Ágnes, Fekete Zoltán, Reinhardt Nikoletta CSELLÓ Kertész György, Mahdi Kousay, Mód Orsolya NAGYBŐGŐ Sipos Csaba FUVOLA Charles Zebley, Eleonora Biscevic OBOA Susanne Regel, Aviad Gershoni, Alessandro Piqué FAGOTT Andrea Bressan, Maurizio Barigione KÜRT Szőke Zoltán, Bereczky Dávid, Nagy Zsombor TROMBITA Hara Fruzsina, Czeglédi Zsolt, Póti Tamás TIMPANI Dénes Roland CSEMBALÓ Dinyés Soma

Lépjen, hogy segíthessünk! Egyetlen találkozás is megváltoztathatja a hátrányos helyzetű térségekben élő gyerekek életét. Támogassa őket, hogy továbbléphessenek, és több százan táncolhassanak együtt június 17-én a Budapesti Fesztiválzenekarral a Bazilika előtti téren! Minden apró segítség számít.

Éljük át a találkozást!

Itt adományozzon: www.tertanc.hu/adakozas

BFZ-HÍREK NE MARADJON LE AZ ÉVAD UTOLSÓ KÖZÖSSÉGI KONCERTJEIRŐL! Újabb intenzív Közösségi Héttel búcsúzunk ettől a szezontól. Ingyenes Zsinagógakoncerteket adunk Szegeden, Békésen és Zalaegerszegen, emellett Apátfalva, Gyüre és Apostag templomaiban is zenélünk. A gyerekeknek szóló Zenevár Őcsénybe, Monorra és Szőlősgyörökre utazik, az időseknek összeállított Játékidő című program pedig többek között Karcagra, Jászladányba, Nagyszénásra és Pécsre is eljut. Karcag lesz az első olyan helyszín, ahol minden közösségi programunk megfordult már. Tájékozódjon koncertjeink időpontjáról és pontos helyszínéről honlapunkon! www.bfz.hu

A BAZILIKA ELŐTTI TÉREN SZÓLALNAK MEG BRAHMS MAGYAR TÁNCAI Brahms Magyar táncai és több meglepetés, a Budapesti Fesztiválzenekar, cigány muzsikusok és ötszáz táncoló gyerek egyetlen koncerten. Fischer Iván és zenekara idén új helyszínen, a Szent István-bazilika előtti téren köszönti a nyarat június 17-én 19 órakor. Újra TérTáncKoncert a toleranciáért! A koncertet a januárban elhunyt Kossuth-díjas cimbalomművész, Ökrös Oszkár emlékének ajánljuk. Szólistaként közreműködik Lendvai Csócsi József és Lendvay József hegedűművész, cimbalmon pedig Lisztes Jenőt, Vadász Károlyt és Farkas Mihályt hallhatja a közönség. Az eseményen a részvétel ingyenes. Találkozzunk idén is kint a téren!

AJÁNLJUK MÉG JÚNIUS 17.

Szent István tér, a Bazilika előtt 19 óra TérTáncKoncert Cigány muzsikusokkal a toleranciáért Brahms Magyar táncok Vezényel: Fischer Iván .....

VAN MÁR JEGYE VAGY BÉRLETE A KÖVETKEZŐ SZEZON KONCERTJEIRE?

SZEPTEMBER 21–22 + 24.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Čiurlionis Erdőben Pärt Como cierva sedienta Vasks Epifania Pärt Te Deum Sylvia Schwartz (szoprán) Cantemus Vegyeskar Vezényel: Fischer Iván Az Európai Hidak fesztivál keretében, a Müpával koprodukcióban.

A BFZ BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Művészeti vezetés: Zeneigazgató Fischer Iván A zeneigazgató személyi titkára Juliane Stansch* Művészeti tervezési tanácsadó Jennifer Spencer* Ügyvezetés: Ügyvezető igazgató Stefan Englert Ügyvezetőigazgatóhelyettes Erdődy Orsolya Az ügyvezető igazgató személyi asszisztense Kóczán Zsófia Produkciómenedzsment: Operatív menedzser Magyarszéky Dóra Operatív munkatárs, közösségiprogramkoordinátor Szani Szolongo Ifjúságiprogramkoordinátor Juszt Anita Turnémenedzser Pócs Bence Turnéasszisztens Wolf Ivett Technikai vezető Zentai Róbert

*külsős tanácsadó

Technikai munkatárs Kathi Sándor, Siba István Zenekari titkár Kelemen Éva Marketing/ Kommunikáció/ Közönségkapcsolatok: Art director Andreas Schimert* Marketingigazgató Kolesár Krisztián Marketingmenedzser Tihanyi Kinga Marketingmunkatárs Tiszolczi-Bertalan Anna PR-menedzser Tossenberger Adél PR, kommunikáció Váradi Júlia* Közönségkapcsolatok Molnár Adél Máthé Kiss Simona Egyéni támogatás/ Támogatói Klub Deák Zsuzsanna* Pénzügy: Főkönyvelő Maglódi Györgyné Könyvelés Szalai Lászlóné Titkárság: Titkársági asszisztens Aranyosné Boros Angyalka

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNY Elnök Simor András Kurátorok Boros Ist ván Heal Edina Marschall Miklós Konstantin Schimert Strohmayer János Szecskay András Sylvia Toth Varga Zoltán Hubertus von Wulffen Zwack Izabella A felügyelő bizottság tagjai László Csaba (elnök) Jalsovszky Pál Juvancz Beáta Terták Ádám A Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület elnöke Bánffy Eszter A BFZ Alapítvány a külföldről támogatott szervezetek átlátható ságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.

Fontos információ Az új adatvédelmi törvény miatt már csak azokkal tarthatjuk a kapcsolatot, akik erre engedélyt adnak. Ha továbbra is szeretne értesülni hangversenye inkkel kapcsolatos híreinkről, szeretné megkapni a koncert- és szezonfüzeteket, hírleveleinket, engedélyeznie kell, hogy adatait kezeljük. Ehhez webes regisztrációját követően be kell lépnie BFZ-s profil oldalára, és engedélyeznie kell, hogy adatait kezeljük. Ha ezt május 25-ig nem tette meg, korábbi regisztrációját törölnünk kellett, ezért újra regisztrálnia szükséges. Maradjunk kapcsolatban!

Éljük át a találkozást!

! 21

TÁMOGATÓI KLUB A KARMESTER KÖRE – ARANY FOKOZAT

EZÜST MECÉNÁS FOKOZATÚ TÁMOGATÓINK

Walter Katalin

Arriba Taqueria Besenyi Péter Bíró Ágnes Bognár Péter – Vaya Travel Kft. Richard Brasher Bródy Péter dr. és Ildikó Csépe Valéria dr. és Molnár Imre John Farago Garai Ferenc Kertész Gabriella dr., közjegyző Lengyel Péter Kohlrusz Milán és Szabó Dária Marschall Miklós Mártonfi Attila Mécs Endre Nyitrai István Rényi Andrea és Straub Elek Steiner László David és Petra Thompson Vámos György Varga Ildikó dr. Vihar Judit dr.

A KARMESTER KÖRE – EZÜST FOKOZAT John és Caroline Flüh Isolde Schröder Simor András Sylvia Toth Hubertus von Wulffen

A KÖRMESTER KÖRE – BRONZ FOKOZAT Stephen és Radka Benko Bojár Gábor és Zanker Zsuzsanna dr. Élő Nóra

ARANY MECÉNÁS FOKOZATÚ TÁMOGATÓINK Bottka Erzsébet dr. és Feldmájer Péter dr. Bernhard Hulla Juhász Zoltán hangszerészmester Nicholas Kabcenell és Gudor Orsolya Meinczinger-Krug Zsuzsanna és Krug Armin Mosonyi György és Mosonyi Ágnes Szecskay Ügyvédi Iroda Szelényi Iván Varga Júlia Zsámboki Gabriella dr.

BRONZ MECÉNÁS FOKOZATÚ TÁMOGATÓINK Bakró-Nagy Marianne Berger Györgyné Boros István Bőcs Ferenc és Sárdy Ágnes Cseszkó Magda Csillag György dr. Egervári Gábor dr. Göncz Kinga és

Benedek László Gyarmati György dr. és Kuti Katalin György Pál dr. és Simon Ágnes Hanák Gábor Hancz László Havass Miklós és neje Horváth Ágnes dr. Suzanne Huebner Kalmár György Kelemenné dr. Visky Katalin Király Júlia Komáromy Péter Kökény Mihály dr. és Stiller Mária Lantos István dr. Markovich György dr. Mészáros Balázs Molnár Gábor dr. Németvölgyi Ágnes Pre-Tax Kft. Professional Orvosi Kft. Salgó Judit Sarkadi Ágnes és Gergely Pál dr., Fortuna Galéria Sólyom Éva dr. Somfai Éva dr. – Somfai és Társai Iparjogi Kft. Surányi Sándor és Sándorné Szántó Csaba Szauer Péter Székely Zoltán Tóth Gábor Varsányi Pál Zachár Zsófia Zoltán István

Figyelem! Ha neve nem szerepel a listában, nem adta ehhez hozzájárulását a május 22-i lapzártáig. Ha Ön is büszke támogatására, és ennek szeretné itt nyomát látni, engedélyezze ezt a www.bfz.hu oldalon a személyes profiloldalán belüli adatvédelem fülön. Ha nem rendelkezik internet-hozzáféréssel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal!

ARANY FOKOZATÚ TÁMOGATÓINK Bálint Andrásné dr. Bánáti Mária Baráth Barna és dr. Szemerédy Viktória Bittner Péterné Burger Balogh Ingeborg Dalos Mihály Dögei Anna Drexler Miklós és Lengyel Gabriella Eisler Péter dr. Fekete István és Horváth Jánosné dr. Felkai Tamás és Felkai Judit Thomas Geoffrey Garics Zoltánné Göczőné Magyar Andrea Gyergyák György és Haiman Ágnes Karl Philip Hall Hargitai Tibor Holéci József Horváth Anna és Torma Kálmán Király Éva Kocsány János Lantos Mihály dr. Richard Lock Madách Zsuzsánna Madar Gyula és Batta Mária Nyárádiné dr. Szabady Judit Pálfia Judit dr. Palotai János és Soltész Anikó dr. Sáfár László dr.

Sápi Lajosné Soltész + Soltész Kft. Somogyi Éva Szabóné dr. Szomor Erika Szegvári Mária dr. Szilágyi Éva Tanos Zsuzsa Tárnok Gyöngyi Theatrum Mundi Irodalmi és Színházi Ügynökség

EZÜST FOKOZATÚ TÁMOGATÓINK Albáné dr. Feldmájer Lívia és Alba Mesulam Alföldi István Ambrus Ágnes dr. Apáthy István Bacher Gusztáv Bánki Katalin dr. Bárd Anna Barna Judit Barta Éva Barta Pál Beck Éva Bende Zoltán Benedek Andor Benedek János Bérczi Gábor Berecz József Berényi Gábor Bertalan Éva dr. Bokor László dr. Böszörményi Katalin Csernay László dr. Dalmy Dénes Dénes Miklós és Görgényi Judit Fülöp László dr.

Füredi Gábor Gadzsokova Kraszimira Gálosi György Géta Center Kft. Gordon Pál Goszták Mária és Madaras Olga Greiner Ákos Gyulai András Halász Anna Halász Gábor dr. Hegyes Erzsébet dr. és Szolnoki Gábor Hollay György Hornung Hajnalka és János Horváth Anna Horváth László Horváthné Szakonyi Mirella Hőnig Gábor Jáger Gyula Jáger Zsuzsanna Kabódi Erzsébet Kabódi Ferenc Kabódi Mátyás Keviczky László Kiss Attila Kiss Erzsébet Klauber András Komlósi Zsolt Lázár József Lebhardt Imre Makai Katalin és dr. Ungár János Malatinszky István Mitsányi Zoltán és Juvancz Beáta Mosonyi Annamária dr. Nagy István

TÁMOGATÓI KLUB Nagy Margit Nagy Mária Éva Németh György Ottó Mária Paksy László dr. Pappné dr. Radics Edit Patkós Katalin Patyánik Mihály dr. Péley Bernadette Pelle Gáborné Petrucz György Rimanóczy Zoltán Rónai Tiborné Sivó Róbert Spohn Ferenc Szabó Klári Szentesi Péter dr. Szent-Martoni Mária Szűcs András Tihanyi Ferenc Tokaji Nagy Erzsébet Tolcsvai Rózsa Tóth Katalin Valis Éva Márta Vámos Tibor dr. Váradi János Váradi Mónika dr. Varga Péter Varsányi Gyula Vígh János Vörös Imre Zeidler Gerdné

BRONZ FOKOZATÚ TÁMOGATÓINK

Abonyi Iván dr. és felesége Ábrahám Zoltán Almási József dr. Almási Józsefné dr.

Andrási Andor Árpási Krisztina Árvay Jánosné Bálint Ferencné Balogh Edit Baltay Mária Bánki Ervinné Baranyi Éva dr. Barczikay László Barsi Gusztáv dr. Benczédi Krisztina Benkő Judit dr. Béres Károlyné Biksz Péter Boda Zsuzsanna Bodor József Bogdán Istvánné Bogdány Éva Bognár Béla dr. Bolyó Ilona Aranka dr. Borissza József Borissza Józsefné Boródi Attila Bölöni Eszter Bumberák József dr. Buzás Józsefné Csurgó Ottóné dr. Danziger György dr. Deák Ágnes Deák János Dévai Tibor és felesége Dorogi Gabriella Dósai Tamara Duba Andrea Eörsi Anna Erdős Erzsébet dr. Fáberné Fejes Katalin és Fáber András Fábián András Falus András dr.

Falus Péter Faragóné Ható Katalin Farkas Ágnes Farkas Gábor Fehéregyházi Zsuzsa Félegyházi Pál Félix László Földényi Éva Földes Iván dr. és Zsuzsa Francsicsné dr. Czinege Erzsébet Gál Mátyásné Gál Nóra dr. Galambos Éva dr. Galambos Imréné dr. Gallasz József Garai Anikó Genti György dr. Gerő Judit Gerő Zsolt dr. Gervai Judit dr. Gidáli Júlia dr. Glatt Gábor Gurubiné Jónás Katalin Guti Péter Gyulai József dr. Hajdu András dr. Halász Péterné Halbrohr Pál Halmos Judit Hámori Ferenc Havas Ágnes Havas István dr. Havas Katalin Hegedűs Andrásné Hegyközi Ilona Herczeg Ferenc Hetényi Ágnes Hollós Sándor dr. Inkei Péter

Jáki János Jakob Károly Jankó Katalin Jászberényi Hanna Jenei Gábor Jeney Sarolta Kalivoda Imre Kálmán Istvánné dr. Kappelné Haraszty Noémi Kardos István Karikás Dávid Kárpáti András Kárpáti Margit Katonáné Halasi Ágnes Kazár András Kelemen Antal Kelemen Zsolt Kerékgyártó Kálmán Kerényi Gyula Kertész Zsuzsanna dr. Keve Károly Kiss Ferencné Kiss Lászlóné Kiss Mariann dr. Klinga Ágnes Kondor András Kónya Albert Kónya Katalin dr. Korda János dr. Kósa Jánosné Kovács Katalin Kovács Zsuzsanna dr. Kriston József dr. Kutas Magdolna Láner Judit Láng Béla Lantos Bálint dr. Lantos Zsolt dr. László Júlia dr.

Lehel Erzsébet Katalin Lendvayné dr. Győrik Gabriella Lévai Judit dr. Liliom Károly Liptay-Wagner Sándor Lovas Jánosné Lövenberg Gábor Maár Judit dr. és Krokovay Zsolt dr. Major György dr. Máté András Matskási István dr. Meitner Tamás Meleghegyi Józsefné Mélykuti Ilona Mezei Katalin Mituszova Ludmilla dr. Mohácsi Endréné Molnár Gáborné Monoki Klára Nagy Ákos Nagy Anna Nagy Boldizsár Nagy Gábor Nagy Judit dr. és Kiss Róbert Gábor dr. Nagy Károly dr. Nagy Krisztina Nagy László Nagy Pál Németh Zsófia Németujvári Lászlóné Novák József György Paksy Zoltán Pallag Tibor Pálné Kutasi Éva Pankotai Csaba Pankotainé Lux Margit Pap Ágnes

Papp Adrienn dr. és Hámori Rudolf dr. Pártos Oszkár dr. Pável Iván dr. Pernesz Péterné Pethő Anna dr. Petur Márta Pongó Judit Prágai Éva Ráday-Kiss Sarolta Ilona Radnóti István dr. Radó Andrásné Reich Tamás Réti Péter Pál Rudas Jánosné Rutkai Ágnes Sáfár Judit Schaffler György Segesváry Gábor és felesége Sikóné dr. Horváth Ágnes Simonné Madary Éva Soltész András Solti-bérletesek baráti köre Süveges Márta dr. Szabó Daniella Szabó László Szabó Márta Szabó Piroska Szabóné Farkas Anikó Szederjesi Zsigmondné dr. Székely Anna Szekeres Sándorné Szemenyei Klára dr. Szepesi László Szomor Márta Szőke Marianna Szőnyi Péterné

Sztrinkai László dr. Tábor István dr. Tardos Julianna Tarján András Teschler Mátyás Thúróczy Györgyné dr. Török Ilona Török Imre Ujvári Tibor Ungár Péter Vágó Júlia dr. Vajda János dr. Vajda Julianna dr. Varga Pál Varga Veronika Várkonyi Vera dr. Várnai Gyöngyi dr. Várnai Magdolna Vass Gabriella Végh Anna Veress Istvánné Mariann Vidák Jánosné Vince Ferencné Votin Veronika Wirth András Zelczerné Déri Erzsébet Zlatniczky Tamás dr. Zoltai Józsefné dr.

BFZ à la carte

Szabad döntés, szabad bérlet Újdonság a Fesztiválzenekarnál: állítsa össze saját bérletét kedvenc koncertjeiből megkötések nélkül! Május 28-tól a szólójegyek mellett már szabad bérletet is vásárolhat a 2018–19-es évadra. A kedvezmény a szólójegyek árához képest 15-20 százalékos is lehet. További információ: www.bfz.hu

PROGRAMME JUNE 02–03 LISZT ACADEMY

J. S. BACH

Orchestral Suite No. 4 in D major, BWV 1069 (21') (I. Ouverture, II. Bourrée I–II, III. Gavotte, IV. Menuet I– II, V. Réjouissance)

RAMEAU

Les Boréades Suite (29') (I. Ouverture – Entrée des peuples – Contredanse en rondeau, II. Gavotte I pour les heures et les Zéphirs – Gavotte II, III. Entrée – Menuets I–II., IV. Contredanse très vive) ..... interval

MUFFAT

Impatientia Suite – Florilegium Primum, Fasciculus IV (10') (I. Symphonie: Allegro – Grave – Presto – Grave – Presto, II. Balet, III. Canaries, IV. Gigue, V. Sarabande, VI. Bourrée, VII. Chaconne)

HANDEL

Music for the Royal Fireworks, HWV 351 (21') (I. Ouverture: Adagio – Allegro – Lentement – Allegro, II. Bourrée, III. La paix: Largo alla siciliana, IV. La réjouissance: Allegro, V. Menuet I–II) w

Jordi Savall conductor

ABOUT THE MUSIC JOHANN SEBASTIAN BACH The Zimmermannisches Caffe-Hauß was one of the most popular concert venues in 18th-century Leipzig. Its ‘resident orchestra’, so to speak, the famous Collegium Musicum, was established by Georg Philipp Telemann, and for a period of eight years headed by Johann Sebastian Bach (1685–1750). While the detailed programmes of their concerts have not survived, Bach’s four orchestral suites (BWV 1066–1069) were certainly performed there. Suite No. 4 opens with a typical French ouverture, followed by a series of stylized dances. The last movement, nonetheless, is a fast character piece entitled ‘Rejoicing’.

JEAN-PHILIPPE RAMEAU Similarly to Igor Stravinsky and Richard Strauss, Jean-Philippe Rameau (1683–1764) was one of those ‘long-distance composers’, who not only died full of years, but also kept composing to the very end of their lives. Rameau wrote his five-act tragédie en musique entitled Les Boréades around the age of 80, presumably for a private performance in the royal residence at Choisy, which was eventually cancelled, and the work was first performed on the stage in its entirety as late as 1982. As is usual with stage works of the French Baroque, Les Boréades includes a number of dances that could also be played separately in the form of a suite. Of particular interest is the Gavotte I pour les heures et les Zéphirs in which Rameau characterizes the allegorical figures of Hours by imitating the ticking of a clock, while the Breezes are represented by the triplet motives of the piccolo.

ABOUT THE MUSIC GEORG MUFFAT In the preface to his 1695 suite collection entitled Florilegium Primum, Georg Muffat (1653–1704) explained that his prime ambition was to reconcile the styles of French, Italian and German music, which many of his contemporaries saw as mutually exclusive. Each suite (in Muffat’s terminology: fasciculus) of the Florilegium has an apparently programmatic title, even though it is far from obvious in what sense the fourth of these may represent Impatientia. Michael Robertson has suggested that, at least in the case of the first movement, the ‘impatience’ of the musicians may be expressed through the fast opening – as if the musicians ran forward to the Allegro, rather than starting with the slow Grave section, as the traditional form of the French ouverture would have required.

GEORGE FRIDERIC HANDEL

The War of the Austrian Succession came to an end with the signing of the Treaty of Aix-la-Chapelle (Aachen) on 18 October 1748, and King George II decided to celebrate the event with a magnificent display of fireworks in London’s Green Park on 27 April 1749. The Music for the Royal Fireworks by George Frideric Handel (1685–1759), however, was first performed six days earlier at an open dress rehearsal at Vauxhall Gardens, attracting an audience of twelve thousand people, ‘the brightest and most numerous Assembly ever known at the Spring Garden.’ Nowadays the work is mostly performed indoors and without pyrotechnic effects, but it is worth keeping in mind that Handel’s music no doubt followed the original ‘programme’ of the fireworks, explicitly depicting ‘The Peace’ and ‘The Rejoicing’ in movements 3 and 4 (and perhaps also melancholically evoking the memories of the war in the Bourrée and the first Menuet).

ORCHESTRA BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRA When Iván Fischer founded the Budapest Festival Orchestra together with Zoltán Kocsis more than 30 years ago, he made a personal dream come true. The core of the orchestra’s philosophy is the total absence of daily routine. It is about risk-taking, initiative, and freedom to do things differently. Every concert is a joyful discovery, a journey to new horizons. It feels unexpected as if it were played for the very first time. BFO is driven by an openness towards the unknown, by curiosity and attention to details. It is the innovative approach to music, the musicians’ dedication, and their permanent striving for excellence that have made the Festival Orchestra the youngest of the top 10 ranked ensembles in the world. The orchestra’s outstanding performances, its inventiveness and its distinct ensemble tone have led to numerous accolades. It has won two Gramophone Awards and has been nominated for a Grammy. Even while attaining such honors and performing at some of the world’s most important venues, the orchestra lives by its driving mission of serving its home audience in over seventy concerts a year. What is more, BFO is making ever more frequent appearances at unusual venues – in nursing homes, abandoned synagogues, hospitals, child care institutions, prisons and schools – where it can create an intimate connection with the audience.

CONDUCTOR JORDI SAVALL For more than fifty years, Jordi Savall, one of the most versatile musical personalities of his generation, has rescued musical gems from the obscurity of neglect and oblivion and given them back for all to enjoy. A tireless researcher into early music, he interprets and performs the repertory both as a gambist and a conductor. His activities as a concert performer, teacher, researcher and creator of new musical and cultural projects have made him a leading figure in the reappraisal of historical music. Together with Montserrat Figueras, he founded the ensembles Hespèrion XXI (1974), La Capella Reial de Catalunya (1987) and Le Concert des Nations (1989). Savall has recorded and released more than 230 discs covering the Medieval, Renaissance, Baroque and Classical music repertories, with a special focus on the Mediterranean musical heritage, receiving many awards and distinctions such as the Midem Classical Award, the International Classical Music Award and the Grammy Award. In 2008 Jordi Savall was appointed European Union Ambassador for intercultural dialogue and was named “Artist for Peace” under the UNESCO “Good Will Ambassadors” programme. Jordi Savall’s prolific musical career has brought him the highest national and international distinctions, including the order of Chevalier de la Légion d’Honneur (France), the Praetorius Music Prize awarded by the Ministry of Culture and Science of Lower Saxony, the Gold Medal of the Generalitat of Catalonia and the prestigious Léonie Sonning Prize, which is considered the Nobel prize of the music world. “Jordi Savall testifies to a common cultural inheritance of infinite variety. He is a man for our time.” (The Guardian, 2011)

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Platina fokozatú partner

Gyémánt fokozatú partnerek

Ezüst fokozatú partnerek

Támogató partnerek

Állami partnerek

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10/B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: info@bfz.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16. Honlap és online jegyvásárlás: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

2017-18