BFZ koncertfüzet - Sosztakovics, Rachmaninov, Csajkovszkij web

NOVEMBER 09–10.

2017

SOSZTAKOVICS RACHMANINOV CSAJKOVSZKIJ ZILBERSTEIN KITAJENKO

MŰSOR NOVEMBER 09–10.

ZENEAKADÉMIA

SOSZTAKOVICS

1. (f-moll) szimfónia, Op. 10 (32' ) (I. Allegretto – Allegro non troppo, II. Allegro – Meno mosso, III. Lento – Largo, IV. Allegro molto – Lento – Allegro molto)

..... szünet

RACHMANINOV

Rapszódia egy Paganini-témára, Op. 43 (23' )

CSAJKOVSZKIJ

Francesca da Rimini – szimfonikus fantázia Dante nyomán, Op. 32 (24' ) Lilya Zilberstein zongora Vezényel Dmitrij Kitajenko

A MŰVEKRŐL DMITRIJ SOSZTAKOVICS 1. (F-MOLL) SZIMFÓNIA, OP. 10 VONÓSOK, 3 FUVOLA, 2 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 4 KÜRT, 3 TROMBITA, 3 HARSONA, TUBA, TIMPANI, ÜTŐHANGSZEREK, ZONGORA

4

Szolomon Volkov Testamentumának megjelenése (1979) óta Sosztako­ vics életműve politikai természetű csatározások tárgya lett: hivatásos kutatók és laikus rajongók folytatnak heves vitát arról, hogy a zeneszer­ ző vajon hű alattvalója volt-e a szovjet rezsimnek, avagy kompozíciói­ ban nagyon is rendszerkritikus mondanivaló rejlik (még ha csak kódolt formában is). Bár az utóbbi évtizedek „Sosztakovics-vitája” erősen meg­ növelte a komponista nemzetközi játszottságát, az életmű esztétikai és történeti jelentőségével kapcsolatban inkább csak a kérdőjelek számát gyarapította. A Sosztakovicsot „belső emigránsként” ünneplő antikom­ munista tábor ugyanis előszeretettel sorolja a komponistát a zenetör­ ténet legelső vonalához – míg a szkeptikusok (tekintettel az életmű egyenetlenségére) inkább csak sajátos színfoltnak tekintik őt a 20. szá­ zadi zene palettáján. Az igazság azonban most is valahol középen van.

Még ha a Volkov által „Dmitrij Sosztakovics emlékei” alcímmel kiadott kötet bizonyítottan hamisítvány is, Sosztakovics semmiképp sem volt a szovjet rendszer olyan lelkes híve, mint az életében megjelent hiva­ talos életrajzok sugallták, félreismerhetetlen stílusa révén pedig mind több szakember szentel neki önálló fejezetet a 20. század zenéjét átte­ kintő munkákban.

A fentebb említett palettán Sosztakovics rögtön 1. szimfóniájával he­ lyet biztosított magának. A művet a 19 éves zeneszerző diplomamunka­ ként komponálta, és partitúrájával olyannyira lenyűgözte a leningrádi konzervatórium professzorait, hogy a szimfónia bemutatására rögtön a helyi filharmonikusokat kérték fel. Az óriási sikerű bemutató időpont­ ját (1926. május 12.) Sosztakovics élete végéig mint „második születés­

DMITRIJ SOSZTAKOVICS

A MŰVEKRŐL

6

napját” ünnepelte, s e naptól fogva egyértelműen ő számított az orosz zeneélet nagy ígéretének. A konzervatórium legtekintélyesebb tanárát, Alekszandr Glazunovot különösen a mű áttetsző, kamarazenét idézően arányos hangszerelése nyűgözte le – másfelől viszont őszintén beval­ lotta: „Semmit sem értek. A mű persze nagy tehetségről tanúskodik, de nem értem.” Sosztakovics saját tanára, Makszimilian Steinberg valami­ vel konkrétabban fogalmazta meg fenntartásait, amikor nyilvánvaló ros�­ szallással rákérdezett: „Mi ez a megszállott vonzódás a groteszkhez?”

Valóban: a groteszk karakter már az első tétel (lassú bevezetést kö­ vetően induló) főrészének főtémájában meghatározó, felsejlik a mellék­ téma bágyadtan botladozó keringőjében is, majd a második tétel kez­ detén már egyenesen a szatíra világába csöppenünk, ahol a „mackós” mélyvonósok igen hamar átengedik a megszólalás lehetőségét a moz­ gékonyabb klarinétnak. A scherzo végével azonban mintha váratlan katasztrófa köszöntene be: a harmadik tételt nyitó oboaszóló már egy másik, borúsabb világból szól (amint azt nem sokkal később Wagner Siegfriedjének rövid idézete is megerősíti). A zárótételhez átvezető dobpergés pedig éppúgy egy kivégzés hangulatát idézi, mint utóbb az üstdob fenyegető szólója (előtte újabb Wagner-idézettel). Groteszk és tragikum egyidejű jelenléte: a magabiztos Volkov-hívők többek között ezt a párhuzamosságot eredeztetik a sztálini időkből, amelyek olyan�­ nyira tragikusak voltak, hogy az erővel megkövetelt vidámságot csak harsány és őszintétlen formában lehetett megélni és kifejezni.

Csakhogy semmi jele annak, hogy a lenyűgözően koraérett 1. szim­ fónia „bipolaritását” a politikai helyzet inspirálta volna – a fiatal kon­ zervatóriumi növendék életét ekkortájt még egészen más jellegű prob­ lémák árnyékolták be. Mint Sosztakovics egyik közeli barátja feljegyez­ te: „Kamaszkorában Sosztakovicsnak nehézségekkel kellett szembe­ néznie: apját korán elveszítette, nélkülözött és betegeskedett, és hét­ köznapi munkákat kellett elvállalnia, hogy hozzájáruljon a család fenn­

A MŰVEKRŐL tartásához. Ezek a szenvedések tükröződtek 1. szimfóniájában a maga drámai összeütközéseivel.” Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy Sosztakovics későbbi műveinek hasonló karakterű szakaszai nem re­ flektálhatnak a sztálinizmus időszakára is – a groteszk és a tragikus hangvétel azonban nyilvánvalóan már e tapasztalatokat megelőzően is meghatározó volt számára. Gyakori használatuk tehát korántsem csu­ pán a politikai körülményekből, hanem sokkal inkább a zeneszerző személyiségéből, kivételes művészi egyéniségéből fakadt.

7

A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ 1926. május 12., Leningrád, Leningrádi Filharmonikusok, Nyikolaj Malko (karmester) ELSŐ BFZ-ELŐADÁS

MI TÖRTÉNT 1926-BAN? IRODALOM Megjelenik Iszaak Babel orosz író Lovashadsereg című elbeszéléskötete.

KÉPZŐMŰVÉSZET Czóbel Béla megfesti Akt piros turbánnal című képét (magántulajdon).

ZENE November 27-én Kölnben bemutatják Bartók Béla A csodálatos mandarin című daljátékát, amely a kitört botrány hatására az első előadás után lekerül a műsorról.

TÖRTÉNELEM Józef Piłsudski marsall államcsínnyel átveszi a hatalmat Lengyelországban.

TÁRSADALOM Megjelenik Max Scheler német filozófus A tudásfor­ mák és a társadalom című műve.

8

A MŰVEKRŐL SERGEY RACHMANINOV RAPSZÓDIA EGY PAGANINI-TÉMÁRA, OP. 43 VONÓSOK, 3 FUVOLA, 3 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 4 KÜRT, 2 TROMBITA, 3 HARSONA, TUBA, TIMPANI, ÜTŐHANGSZEREK, ZONGORA A klasszikus zene történetének színpadán az elmúlt évszázadokban átvonult gigantikus tömegből a posztmodern előtti muzikológia szinte kizárólag a komponistákra irányította a fejgépet: jellemzően bennük kereste azt a potenciált, amelynek köszönhetően a nyugati világ zene­ kultúrája időről időre új irányt vehetett. Ezért is érdemes felfigyelnünk rá, hogy az a figura, aki a 19. század első felében új távlatokat nyitott a klasszikus zene (és a show-biznisz) történetében, éppenséggel nem zene­szerzői minőségében, hanem előadóművészként fejtette ki máig tartó hatását. Niccolò Paganini (1782–1840), a boszorkányos techniká­ járól híres-hírhedtté vált hegedűs játéka révén a virtuozitás immár ön­ álló esztétikai minőséggé lépett elő, s ez mintegy „demokratizálta” is művészetét: a hegedűjén űzött „extrém sport” külsődleges elemei a kö­ zönség kevésbé iskolázott rétegei számára is könnyen hozzáférhető, átélhető élménnyel szolgáltak. (Az „ördög hegedűsének” alakját övező sötét legendák pedig csak tovább szították a publikum hisztérikus lel­ kesedését.)

Paganini játéka ugyanakkor a kor legnagyobb zeneszerzőire is mély­ reható benyomást tett. Liszt és Schumann pályája például gyökeresen másképp alakult volna, ha ifjúkorukban nem kerülnek az itáliai mester hatása alá, aki Chopin és Berlioz életművén is kitörölhetetlen nyomott hagyott. Az a Paganini viszont, aki virtuózként korábban elképzelhe­ tetlen magasságokba jutott, zeneszerzőként legfeljebb annyiban jelen­ tős, amennyiben művei által önmaga bravúros játékát dokumentálta.

Mégis, az 1805 körül komponált 24 Caprices című sorozat utolsó darab­ ja révén „múzsaként” is bebiztosította helyét a zenetörténetben: az

9

A MŰVEKRŐL a-moll caprice-t többek között Liszt, Brahms, Rachmaninov, Szymanow­ ski és Lutosławski, sőt Andrew Lloyd Webber is feldolgozta, nem be­ szélve a darab számtalan jazzadaptációjáról. A fenti lajstromból az ön­ magát „az utolsó romantikusként” definiáló Sergey Rachmaninov szim­ fonikus zenekarra és zongorára írott (s utóbb Paganini címen baletté is átdolgozott) műve hangzik el a mai estén.

Az orosz komponista legutolsó darabjai közé tartozó, 1934-ben írott és ugyanebben az évben Baltimore-ban bemutatott Rapszódia egy Pa­ ganini-témára címe kissé félrevezető. A „rapszódia” itt inkább hozható kapcsolatba a műfaj irodalmi definíciójával (amely szenvedélyes, sza­ badon csapongó költeményre utal), mint zenei meghatározásával. Utób­ bi ugyanis (Liszt nyomán) egy „lassú és friss” egységből álló tételpár létét feltételezi, Rachmaninov darabja azonban egy „hibrid” műfajt kép­ visel: olyan variációsorozatot, amelyben a különféle karakterű variáci­ ók egy versenymű három tételévé rendeződnek össze. A Paganinitől kölcsönzött témától a 10. variációig terjed a nyitótétel, a 11–18. variáció alkotja a középső, nagyobbrészt lírai karakterű lassú tételt, a 19–24. va­ riáció és a kóda pedig a nyaktörő zárótételt. Rendkívül érdekes – és Beethoven Eroica-szimfóniájának fináléjáig visszanyúló – technika, hogy Rachmaninov nem a témával, hanem üres „foglalatának” (kísére­ tének) bemutatásával indítja a művet, s csak ezután helyezi bele magát az „ékkövet”. E teremtő gesztus súlyos ellenpólusát képezi a számos Rachmaninov-műben felhasznált és itt is fel-felbukkanó híres gregori­ án „haláldallam”, az utolsó ítélet rettenetét megéneklő Dies irae (a „nyi­ tótétel” 7. és 10. variációjában, valamint a „zárótétel” legvégén). A „kö­ zépső tétel” is tartogat egy emlékezetes megoldást: utolsó variációjában az eredeti témafej tükörfordításos alakjából minden idők egyik legszív­ facsaróbb Rachmaninov-dallama születik meg.

10

SERGEY RACHMANINOV

A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ 1934. november 7., Baltimore, Philadelphia Zenekar, Sergey Rachmaninov (zongora), Leopold Stokowski (karmester) UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2010. november 1., Budapest, Stephen Hough (zongora), Mihail Pletnyov (karmester)

MI TÖRTÉNT 1934-BEN? IRODALOM Megjelenik József Attila Medvetánc című válogatott kötete, benne olyan versekkel, mint az ebben az évben írt Eszmélet vagy a Mama.

KÉPZŐMŰVÉSZET Salvador Dalí spanyol festő megfesti A delfti Vermeer szelleme, amely asztalként is használható című képét (a floridai Salvador Dalí-múzeum tulajdona).

ZENE November 26-án a svédországi Nyköpingben bemutatják Alekszandr Glazunov Op. 109-es Szaxofonversenyét.

TÖRTÉNELEM Paul von Hindenburg német birodalmi elnök halálával Adolf Hitler felveszi a „vezér és birodalmi kancellár” címet, egy kézben egyesítve az államfő és a miniszterelnök hatáskörét.

TÁRSADALOM Megjelenik Karl Popper osztrák–brit filozófus A tudományos kutatás logikája című műve.

12

A MŰVEKRŐL PJOTR CSAJKOVSZKIJ FRANCESCA DA RIMINI – SZIMFONIKUS FANTÁZIA DANTE NYOMÁN, OP. 32 VONÓSOK, 3 FUVOLA, 3 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 4 KÜRT, 4 TROMBITA, 3 HARSONA, TUBA, TIMPANI, ÜTŐHANGSZEREK, HÁRFA Ha Csajkovszkij egy kicsit is több lelkesedést tanúsított volna Wagner operai reformtörekvései iránt, mint amennyit az emberélet útjának fe­ lén éppen túlhaladva, azaz 36 éves korában mutatott, Francesca da Ri­ mini című művének komor szépségében ma talán nem a hangverseny­ teremben, hanem az operaházban gyönyörködhetnénk. Az Isteni szín­ játékban Dante által is megénekelt 13. századi szerelmespár, Paolo és Francesca tragikus históriáját ugyanis az 1870-es évek derekán ope­ raként tervezte feldolgozni a zeneszerző, ám librettistája, Konsztantyin Zvancov olyan erőszakosan próbálta „wagneriánussá” tenni a darabot, hogy Csajkovszkij inkább lemondott tervéről. A téma ugyanakkor to­ vábbra is intenzíven foglalkoztatta, s érdeklődése végül egy zenekari fantázia formájában öltött testet ugyanebben az évben. Nagy sikerű be­ mutatójára 1877-ben Moszkvában került sor (ahol egyébként majd 30 évvel később Rachmaninov Francesca da Rimini című operáját is bemu­ tatták). Csajkovszkij életművében tehát újabb darabbal gyarapodott a balcsillagzatú szerelmesekről szóló alkotások sora (Manfréd-szimfónia, Rómeó és Júlia nyitányfantázia, Anyegin, A pikk dáma stb.) – s közülük Paolónak és Francescának jutott a legkegyetlenebb vég.

Az előkelő származású Francesca da Polentát 1280 táján feleségül kényszerítették Rimini hercegéhez, Giovanni Malatestához, így pecsé­ telve meg a viszálykodó famíliák között nemrég megkötött békét. Fran­ cesca azonban férje öccsébe, Paolóba volt szerelmes, s érzelmei viszon­ zásra is találtak. A fiatalok éveken át folytatták titkos viszonyukat, míg­ nem Giovanni rajtakapta és meggyilkolta őket. A botrányos eset nagy

13

PJOTR CSAJKOVSZKIJ

A MŰVEKRŐL visszhangot váltott ki, s még az Isteni színjáték ötödik énekébe is beke­ rült, ahol a házasságtörőkre a „húsban vétkezők” büntetése vár: iszonyú szélvihar űzi-sodorja őket az idők végeztéig.

A Dante-szöveg nyomán Csajkovszkij részletes programot fogalma­ zott a Francesca da Riminihez; később ezt tömör címekkel, utalásokkal helyettesítette. A zenekari fantázia első szakasza eszerint: „Bevezetés.

A Pokol kapuja (»Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel«); a kárho­ zottak kínjai és szenvedései”. A lassú tempójú bevezetést a fenyegető­ en morajló mélyvonósgesztusra felelő fúvóssóhajok teszik kísértetiessé (a motívumalkotásban központi szerepet kap a hagyományosan kínin­ dikátornak tekintett kromatika és a középkori zeneelméletírásban di­ abolus in musicaként emlegetett tritonus hangköz is). Az ezt követő gyors szakasz a romantika által oly kedvelt viharzenék impozáns pél­ dája, melyben a dantei Pokol második körének szűnni nem akaró szél­ vihara söpör végig a teljes zenekaron: a fel-le száguldozó kromatikus menetek szuggesztív erővel jelenítik meg az örvénylő légtömegeket.

A mű elején hallott mélyvonós-fúvós párbeszéd visszaidézése után melankolikus klarinétszóló vezeti be a mű második, középső részét: „Francesca elbeszéli Paolo iránt érzett tragikus szerelmének történe­ tét”. A klarinétszólóból egy fájdalmas és nosztalgikus vonósdallam bomlik ki („Nincs semmi szomorítóbb, mint emlékezni régi szép időkre nyomorban”). A középső szakasz további része főként a most megismert dallamok variációira épül, csúcspontján a nosztalgikus vonósdallam rézfúvósokra hangszerelt, heroikus alakjával. A „régi szép idők” felidé­ zésének vadászkürtszignál vet véget, amely Francesca férjének várat­ lan és kettős vérbosszúba torkolló felbukkanására utal. A kompozíció utolsó szakasza („Hádész zűrzavara; konklúzió”) az első rész viharze­ néjének visszaidézésével foglalja keretbe a művet.

MIKUSI ESZTER

15

A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ 1877. március 9., Moszkva, Orosz Zenei Társaság, Nyikolaj Rubinstein (karmester) UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 1996. március 16., Budapest, Rudolf Barshai (karmester)

MI TÖRTÉNT 1877-BEN? IRODALOM Arany János elkezdi írni az Őszikék ciklus verseit a „kapcsos könyvbe”.

KÉPZŐMŰVÉSZET Claude Monet francia festő megfesti A Saint-Lazare pályaudvar című képét, amely a párizsi Musée d’Orsayban látható.

ZENE December 30-án Bécsben Richter János vezényletével bemutatják Johannes Brahms 2. (D-dúr) szimfóniáját.

TÖRTÉNELEM A Balkánon megkezdődik az orosz–török háború, amely a következő évben orosz győzelemmel végződik.

TÁRSADALOM Thomas Alva Edison amerikai feltaláló bemutatja a fonográfot, az első hangfelvételre és -lejátszásra alkalmas készüléket.

16

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Fischer Iván saját álmát váltotta valóra, amikor több mint harminc év­ vel ezelőtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes filozófiájának magva az átélt, igényes muzsikálás és az új utak keresé­ se. A zenekar munkája a kockázatvállalásról, a kezdeményezésről, az eredeti ötletek megvalósításáról szól, amit a közönség vele együtt élhet át. Minden hangverseny élvezetes felfedezőút új horizontok felé, ahol a felcsendülő művek a meglepetés erejével hatnak, mintha először szó­ lalnának meg. Az együttest az új és ismeretlen iránti nyitottság, a kí­ váncsiság és a részletekre történő odafigyelés igénye vezérli. A zené­ hez való innovatív hozzáállás, a zenészek elhivatottsága, a megalkuvás nélküli igényesség eredményeképpen a BFZ – legfiatalabbként – beke­ rült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé.

Kiváló hangversenyeiket, egyedi hangjukat számos elismeréssel ju­ talmazták. A zenekar két Gramophone-díjat nyert, és Grammy-díjra is jelölték. A világ legjelentősebb hangversenytermeiben elért sikerei mellett fő küldetése, hogy hazai közönségét szezononként több mint hetven koncerttel szolgálja ki. Mindezen túl a BFZ egyre többször lép fel alternatív helyszíneken – idősotthonokban, elhagyott zsinagógák­ ban, kórházakban, nevelőotthonokban, börtönökben és iskolákban –, ahol közvetlen kapcsolatot teremthet közönségével.

17

KARMESTER DMITRIJ KITAJENKO Dmitrij Kitajenko korunk egyik kiemelkedő karmestere. Szentpétervá­ ron (Leningrád) született. A Rimszkij-Korszakov Konzervatórium elvég­ zése után Moszkvában Leo Ginzburg, majd Bécsben Hans Swarowsky és Karl Österreicher tanítványa volt. 1969-ben díjat nyert az első Nem­ zetközi Herbert von Karajan Karmesterversenyen, és huszonkilenc éve­ sen kinevezték a moszkvai Sztanyiszlavszkij Színház első karmesteré­ nek. 1976-ban átvette a Moszkvai Filharmonikusok első karmesteri posztját. 1990-ben Nyugatra költözött, ahol a Frankfurti Rádió Szimfo­ nikus Zenekara, majd a Bergeni Filharmonikusok első karmestere, va­ lamint a Dán Nemzeti Szimfonikusok első vendégkarmestere lett. 2012 és 2017 között a berlini Konzerthaus zenekarának is első vendégkar­ mestere volt. A kölni Gürzenich Zenekarral – amelynek 2009 óta tiszte­ letbeli karmestere – lemezre vette Sosztakovics, Prokofjev, Csajkovszkij és Rachmaninov teljes szimfonikus életművét. Dmitrij Kitajenko több mint 250 felvételt készített, többségében a Moszkvai Filharmonikusok­ kal, a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekarával, a Bergeni Filharmo­ nikusokkal és a Dán Nemzeti Szimfonikusokkal. Életműve és kiváló felvételei elismeréséül 2015-ben megkapta az ICMA (International Clas­ sical Music Awards – Nemzetközi Klasszikus Zenei Díjak) életműdíját.

18

SZÓLISTA LILYA ZILBERSTEIN Ötévesen kezdett zongorázni. 1985-ben 1. díjat nyert az Orosz Föderá­ ció Versenyén. A nemzetközi sikert 1987-ben ízlelhette meg először, amikor megnyerte a bolzanói Busoni Zongoraversenyt. A moszkvai szü­ letésű zongoraművésznő 1988-ban már nagy nyugati hangversenyköru­ takon léphetett fel. 1990 óta Németországban él. 1991-ben debütált a Claudio Abbado vezette Berlini Filharmonikus Zenekarral, ami meg­ alapozta hosszú távú együttműködésüket. Számos nemzetközi hírű együttessel lépett már fel, többek között a Chicagói Szimfonikus Zene­ karral, a moszkvai Csajkovszkij Szimfonikus Zenekarral, a Londoni Szimfonikus és a Királyi Filharmonikus Zenekarral, a milánói La Sca­ la zenekarával és a drezdai Staatskapellével. Claudio Abbado mellett olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint John Axelrod, Paavo Berg­ lund, Szemjon Bicskov, Gustavo Dudamel, Christoph Eschenbach, Dmitrij Kitajenko, James Levine és Vaszilij Szinajszkij. 1998 augusz­ tusában Sienában az Accademia Musicale Chigiana díjával tüntették ki. Az utóbbi években vendégszerepelt az Egyesült Államokban, Ázsi­ ában, Dél-Amerikában, Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Svédországban, Spanyolországban és Lengyelor­ szágban, valamint Maxim Vengerov kamarapartnereként nemzetközi turnékon vett részt. Teljes állásban tanít a Bécsi Zenei Egyetemen, il­ letve mesterkurzusokat tart a sienai Accademia Musicale Chigianán.

21

ZENÉSZEK I. HEGEDŰ Eckhardt Violetta (koncertmester), Asztalos Bence, Berentés Zsuzsanna, Bíró Ágnes, Bujtor Balázs, Czenke Csaba, Gál-Tamási Mária, Hrib Radu, Illési Erika, Iván Tímea, Kádár István, Kostyál Péter, Lesták Bedő Eszter, Oláh Gyöngyvér, Selmeczi Gábor, Sipos Gábor II. HEGEDŰ Pilz János, Bodó Antónia, Czirók Györgyi, Gátay Tibor, Haják Krisztina, Jász Pál, Kovács Erika, Lezsák Zsófia, Molnár Noémi, Mózes Anikó, Nagy Gabriella, Szabó Levente, Szefcsik Zsolt, Szlávik Zsuzsanna

BRÁCSA Lukács Péter, Bányai Miklós, Bodolai Cecília, Bolyki László, Csoma Ágnes, Fekete Zoltán, Gálfi Csaba, Juhász Barna, Polónyi István, Reinhardt Nikoletta, Yamamoto Nao

CSELLÓ Szabó Péter, Dvorák Lajos, Eckhardt Éva, Kertész György, Liptai Gabriella, Mahdi Kousay, Markó György, Mód Orsolya, Theresa Schneider, Sovány Rita

NAGYBŐGŐ Fejérvári Zsolt, Kaszás Károly, Lajhó Géza, Lévai László, Magyar Csaba, Martos Attila, Rui Rodrigues, Sipos Csaba

FUVOLA Pivon Gabriella, Jóföldi Anett, Nagy Bernadett OBOA Johannes Grosso, Nehil Durak, Jeremy Sassano KLARINÉT Ács Ákos, Csalló Roland, Szitka Rudolf FAGOTT Tallián Dániel, Patkós Sándor 22

ZENÉSZEK KÜRT Szőke Zoltán, Bereczky Dávid, Nagy Zsombor, Szabó András TROMBITA Czeglédi Zsolt, Könyves-Tóth Mihály, Póti Tamás, Tóth Zoltán

HARSONA Szakszon Balázs, Sztán Attila, Wagner Csaba TUBA Bazsinka József TIMPANI Dénes Roland ÜTŐK Herboly László, Kurcsák István, Nikolai Petersen, Szente Gáspár HÁRFA Polónyi Ágnes ZONGORA Báll Dávid

23

BFZ-HÍREK BFZ-T KARÁCSONYRA Az idei karácsonyból sem hiányozhat a legnagyobb ajándék: az élő mu­ zsika. A Budapesti Fesztiválzenekar december 26-án meglepetéskon­ certtel várja az egész családot a Budapest Kongresszusi Központba, ahol a közönség választhatja ki, milyen művek csendüljenek fel kará­ csony másnapján. Formálja az ünnepet a saját hangulata és ízlése sze­ rint, a világ egyik legjobb zenekarával! Éljük át a meglepőt! www.bfz.hu

ÚJABB VILÁGKLASSZIST VÁRUNK BUDAPESTRE Emanuel Ax, Piotr Anderszewski és Lilya Zilberstein után egy újabb fantasztikus zongoraművészt köszönthetünk a Fesztiválzenekar partne­ reként: a Grammy-díjas Radu Lupu Robert Schumann a-moll zongora­ versenyét játssza január 21-én, 22-én és 23-án a Müpában. Schumann maga is a zongora virtuózának készült, ám a túlzott gyakorlás és egy állítólagos ujjnyújtó szerkezet miatt lebénult az egyik ujja, és már „csak” zeneszerzésben gondolkodhatott. Rengeteg zongoradarabot írt, de több elkezdett zongoraversenyéből csak egyet fejezett be – ezt hallhatja most a közönség. A koncerten elhangzik a „fuvolisták szent darabja”, Bach könnyed és bájos 2. (h-moll) szvitje és Rachmaninov filmszerű és roman­ tikus 2. szimfóniája is. www.bfz.hu

24

BFZ Barátok Tartozzon Ön is a BFZ nagy családjához!

Regisztrációját követően gyűjtsön jegy- és bérlet­ vásárlásával pontokat, melyekért cserébe exkluzív élményeket és kedvezményeket kínálunk. A hűségprogram részleteiért látogasson el honlapunkra: WWW.BFZ.HU

INTERJÚ KOVÁCS ERIKA HEGEDŰMŰVÉSZ válaszol kérdéseinkre, aki 2010 ősze óta játszik a Budapesti Fesztivál­ zenekar produkcióiban, és az együttes kamarazenei hangversenyein is rendszeresen részt vesz. 1995-től 2015-ig tagja volt a Danubia Szim­ fonikus Zenekarnak, ahol szólamvezetőként és koncertmesterként dol­ gozott. Számos színházi előadásban szerepelt, többek között a Nemze­ ti Színházban és a Vígszínházban is.

A zenetörténet mely alakjával beszélgetne egy üveg bor mellett? ... Ha tehetném, egy időgéppel elutaznék sorban az összes zsenihez, és elszegődnék a zenekarába – ha van neki – muzsikusnak. Így boroz­ ni is sokkal könnyebben tudnánk együtt, a próbák után nagyokat be­ szélgetnénk, és ki tudja, talán még a műhelytitkaiba is beavatna az adott komponista.

A sajátján kívül melyik hangszert tanulná meg szívesen? ... Legszívesebben – a hegedű mellett – énekelni tanulnék meg jó tech­ nikával. Ha hangszert kellene választanom, mert az éneket nem enge­ di a szerkesztőség, akkor a cselló lenne az áldozatom, közvetlenül utá­ na pedig a fuvola.

26

INTERJÚ Melyik zeneszerző bőrébe bújna, és miért? ... Majd ha jobban megismertem őket, eldöntöm. Ha mindenképpen választanom kellene személyes ismeretség nélkül, az introvertált szer­ zőkre voksolnék: Schubert, Brahms és Csajkovszkij.

Mi volt a legnagyobb csalódása? ... Amikor először szembesültem érdektelenséggel a zenében. Akkor fogadtam meg magamban, hogy soha nem fogok belefásulni a zenélés­ be, ha mégis, akkor azonnal abbahagyom. A másik, amikor hároméves koromban a cumival kitörtem a fogam.

Folytassa! Életfilozófiája szerint… ... Az élet legnagyobb ajándéka egy zenemű részesévé válni hallga­ tóként vagy előadóként. Egy-egy előadás során óriási energiák szaba­ dulnak fel mindkét részről, és ezt átélni maga a csoda.

27

AJÁNLJUK MÉG DECEMBER 02–03–04.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem J. S. Bach 3. (G-dúr) brandenburgi verseny, BWV 1048 Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, Sz. 106, BB 114 Brahms 3. (F-dúr) szimfónia, Op. 90 Karmester: Fischer Iván .....

DECEMBER 26.

Budapest Kongresszusi Központ Karácsonyi koncert – a közönség választ Karmester: Fischer Iván .....

JANUÁR 21–22–23.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem J. S. Bach 2. (h-moll) szvit, BWV 1067 Schumann a-moll zongoraverseny, Op. 54 Rachmaninov 2. (e-moll) szimfónia, Op. 27 Radu Lupu (zongora) Karmester: Fischer Iván

28

A BFZ BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Művészeti vezetés: Zeneigazgató Fischer Iván A zeneigazgató személyi titkára Juliane Stansch* Művészeti tervezési tanácsadó Jennifer Spencer* Ügyvezetés: Ügyvezető igazgató Stefan Englert Ügyve­zetőigazgatóhelyettes Erdődy Orsolya Az ügyvezető igazgató személyi asszisztense Kóczán Zsófia Produkció­menedzsment: Operatív menedzser Magyarszéky Dóra Operatív munkatárs, közösségiprogramkoordinátor Szani Szolongo Ifjúságiprogramkoordinátor Juszt Anita Turnémenedzser Pócs Bence Turnéasszisztens Wolf Ivett Technikai vezető Zentai Róbert *külsős tanácsadó

Technikai munkatárs Kathi Sándor, Siba István Zene­kari titkár Kelemen Éva Marketing/ Kommu­nikáció/ Közönség­kapcsolatok: Art director Andreas Schimert* Marketingmenedzser Tihanyi Kinga PR-menedzser Tossenberger Adél PR, kommunikáció Váradi Júlia* Közönségkapcsolatok Molnár Adél, Fejér Ágnes Egyéni támo­gatás/ Támogatói Klub Deák Zsuzsanna* Pénzügy: Főkönyvelő Maglódi Györgyné Könyvelés Szalai Lászlóné

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNY Elnök Simor András Kurátorok Boros Ist ­ván Heal Edina Marschall Miklós Schimert, Konstantin Stroh­mayer János Szecskay András Tóth, Sylvia Varga Zoltán von Wulffen, Hubertus Zwack Izabella A felügyelő bizottság tagjai László Csaba (elnök) Jalsovszky Pál Juvancz Beáta Terták Ádám A Budapesti Fesztiválzenekar Egye­­sület elnöke Bánffy Eszter

Titkárság: Titkársági asszisztens Aranyosné Boros Angyalka

29

TÁMOGATÓI KLUB KIEMELT PLATINA FOKOZAT

EZÜST MECÉNÁS FOKOZAT

Walter Katalin és Cornelius

Bíró Ágnes Bognár Péter – Vaya Travel Kft. Richard Brasher Csík Gabriella dr. és Hudecz Ferenc dr. Élő Nóra John Farago és Jeanne Martin Jalsovszky Ügyvédi Iroda Kohlrusz Milán és Szabó Dária Marschall Miklós dr.

Mécs Endre és Andrea Mészáros János Nyitrai István Richard és Michelle Pelly Reichardt Ibolya és Lengyel Péter Rényi Andrea és Straub Elek Rosta Ildikó dr. és Ferjentsik Miklós dr.

Roszkopf Nyina SBGK Ügyvédi Iroda, Szamosi Katalin dr.

Steiner László és Zsuzsa Szelényi Iván Thompson, David és Petra Varga Ildikó dr. és Nagy Péter dr.

Vámos György dr.

Vihar Judit dr.

PLATINA FOKOZAT John és Caroline Flüh Isolde Schröder Simor András Sylvia Toth Jutta von Falkenhausen Hubertus von Wulffen

GYÉMÁNT FOKOZAT Stephen és Radka Benko Bojár Gábor és Zanker Zsuzsanna dr.

Bernhard Hulla

ARANY MECÉNÁS FOKOZAT Bottka Erzsébet dr. és Feldmájer Péter dr.

‫אליעזר יצחק בן אברהמ‬ Juhász Zoltán hangsze­ részmester Nicholas Kabcenell és Gudor Orsolya Meinczinger-Krug Zsu­ zsanna és Armin Krug Mosonyi György és Moso­ nyi Ágnes Szecskay Ügyvédi Iroda Varga Júlia Zsámboki Gabriella dr.

30

PATRÓNUS FOKOZAT Arriba Taqueria Bakró-Nagy Marianne Balázs Árpád és Dénes Andrea Berger Györgyné Loreta Bernabei-Reynolds Boros István Bőcs Ferenc és Sárdy Ágnes Bródy Péter dr. és Ildikó Cseszkó Magda Csépe Valéria dr. és Molnár Imre Dornbach Alajos dr. és Zachár Zsófia Egervári Gábor dr. és Mezei Ilona Faber Holland-Magyar Kereskedelmi Kft., Felkai Tamás Göncz Kinga és Benedek László Gyarmati György dr. és Kuti Katalin György Pál dr. és Simon Ágnes Győri Zsuzsanna dr. és Garai Ferenc Hanák Gábor és Tatai Ágnes Havass Miklós Horváth Ágnes dr.

Huebner Charles és Suzanne Jankovich József Béla Kalmár György Kelemenné dr. Visky Katalin Kertész Gabriella dr.

2017-18 Király Júlia Királyfalvi György dr.

David Kirkby Ruth Kirkby Komáromy Péter és Pollák Katalin dr.

Kökény Mihály dr. és Stiller Mária Lantos István dr. és Misius Magdolna Markovich György dr. és Sátai Anikó dr.

Mártonfi Attila Mester Éva és Hancz László Molnár Gábor dr.

Németvölgyi Ágnes Nyárádiné dr.

Szabady Judit Pre-Tax Kft. Professional Orvosi Kft. Sólyom Éva dr.

Somfai Éva dr. – Somfai és Társai Iparjogi Kft. Surányi Sándor és Sándorné Szántó Csaba és Szántó-Kapornay Emőke Szauer Péter Székely Zoltán és Leposa Csilla Geoffrey Thomas Tóth Gábor és felesége Török Zoltán Varsányi Pál és Katalin Zoltán István és Ágnes

ARANY FOKOZAT Anonim támogató Bálint Andrásné dr.

Bánáti Mária Baráth Barna és.

Szemerédy Viktória dr.

Bársony Farkas dr.

Beghetto Oreste Paolóné Bittner Péter Burger Balogh Ingeborg és Balogh Tibor Csillag György dr. és Keszthelyi Alex­andra dr.

Drexler Miklós és Lengyel Gabriella Eisler Péter dr.

Fekete István és Horváth Jánosné dr.

Gálné Győrfi Gabriella Anna és Gál György Gyergyák György és Haiman Ágnes Karl Philip Hall Hargitai Tibor és Ilona Holéci József Kertész Viktor és Terézia Kocsány János Kozula Zsuzsa és Mészáros Balázs Richard és Julia Lock Madar Gyula és Batta Mária Matskási István dr.

Nagy Károly dr.

Pálfia Judit dr.

Pallag Tibor és Karner Anikó Palotai János és Soltész Anikó dr.

Salgó Judit Sáfár László dr.

Sápi Hedvig Sápi Lajosné Seres Béla Sessler István és Judit Soltész + Soltész Kft. Szabó Gábor dr.

Szabóné dr. Szomor Erika Szegvári Mária dr.

Szever Zsuzsanna dr. és Dalos Mihály Szilágyi Béláné, Szilágyi Éva és Horváth Péter Tanos Zsuzsa Varga Péter

EZÜST FOKOZAT Albáné Feldmájer Lívia dr. és Alba Mesulam Alföldi István Ambrus Ágnes dr.

Anonim támogató Apáthy István B. Nagy András Bacher Gusztáv Barczikay László Barkóczi Jolán Barta Andrásné Barta Éva Barta Pál Bende Zoltán Benedek Andor Benedek János és Molnár Magdolna Berecz József Bereczki Éva Bérczi Gábor

31

TÁMOGATÓI KLUB

32

Berényi Gábor és Pető Katalin dr.

Bertalan Éva dr.

Böszörményi Katalin dr.

Csanádi Judit és Gyabronka József Csernay László dr.

Doleschall György és Szabó Katalin Dögei Anna Elsner Miklós dr.

Farkas Zoltán Feldmájer Lea és Kocsis Tamás Feuer István Feuer Mária Fogarasi Norbert Futó Judit Füredi Gábor Gabriel Szilvia dr. és Kalmár Lajos dr.

Gadzsokova Kraszimira Galambos Éva dr.

Gálosi György és Júlianna Garai Péterné Garics Zoltánné Géta Center Kft. Gordon Pál Gosztákné Plank Mária és Madaras Olga Görgényi Judit és Dénes Miklós Greiner Ákos Gyulai András Hámori Ferenc és Ács Éva Hegyes Erzsébet dr. és Szolnoki Gábor Hollay György

Hornung Hajnalka és János Horváth Anna Horváth László Horváthné Szakonyi Mirella Ihász Márta és Spollár József Jáger Gyula Jáger Zsuzsanna Kabódi Erzsébet Kabódi Ferenc Kabódi Mátyás Kádi Anna és Sziráczky Zoltán Keviczky László Kiss Attila Kiss Erzsébet Klauber András dr. és Szigeti Éva dr.

Komlósi Júlia és Zsolt Kőszegi László Krausz András Lastofka Péter és Patkós Katalin László János dr. és Péley Bernadette Lázár József és Belényi Zsuzsanna Lövenberg Gábor és Radó Júlianna dr.

Madách Zsuzsánna Makai Katalin dr. és Ungár János Malatinszky István Márton János Mitsányi Zoltán és Juvancz Beáta Müller György és Bárd Anna

Nagy István Nagy Mária Éva Németh György Ottó Mária Paksy László dr.

Pappné Radics Edit dr.

Patyánik Mihály dr.

Pártos Oszkár dr.

Pelle Gáborné Petrucz György Révai Péter dr. és Maya Rimanóczy Zoltán és Csala Éva Rónai Márton és Bereczki Éva Rónai Tiborné Schagrin Tamás Sitkei Éva dr.

Sívó Róbert Somogyi Éva és Horváth László Spohn Ferenc Szabó Klári Szalzika Károly Szegedi András Szőnyi Péterné dr.

Szűcs András Tárnok Gyöngyi Tokaji Nagy Erzsébet Torma Kálmán és Halász Anna Tóth Katalin Tóth Mihály és felesége Valis Éva Márta Varga Péter Váradi János Váradi Mónika dr. és Varjú Gabriella Varsányi Gyula Végh Józsefné

2017-18 Vígh János Vörös Imre Rolf Wessel

BRONZ FOKOZAT Abonyi Iván dr. és felesége Ábrahám Zoltán és Ábrahámné Hovan­csák Éva Alföldy Zoltán és Szász Erika Almási József dr.

Almási Józsefné Árvay Jánosné Balázs Gabriella Balázsné Szücs Judit Balogh Edit Banász Andrásné Bánki Ervinné Baranyi Éva dr.

Barkóczi Jolán Barsi Gusztáv dr.

Benedek Zsolt Benkő Judit dr.

Béres Károlyné Biksz Péter Birman Erzsébet és Tóti Magda Boda Zsuzsanna és Kohut Tibor Bodor Aranka és Liliom Károly Bodor József Bogdán Istvánné Bogdány Éva Bognár Béla dr.

Borissza József és felesége

Boryné Laczkó Ágnes Bölöni Eszter és Felsmann Balázs Bumberák József dr.

Búzás Józsefné Buzás Viktória Csillag Beáta Csurgó Ottóné dr.

Dalmy Dénes Danziger György dr.

Deák János Dorogi Gabriella Duba Andrea Duba Jenő dr.

Egri István Erdős Gáborné Fadgyas Ildikó dr. és Magyar Iván dr.

Fahidi Éva és Andrási Andor Fáberné Fejes Katalin Fábián András Faragóné Ható Katalin Farkas Gábor Fazekas László Fehéregyházi Zsuzsa Feldmájer Ágnes és Sándor Feldmájer Benjámin

‫בנימין פלדמיר‬ Feldmájer Györgyi és Benedek Zsolt Feldmájer Máté és Bán Petra Félegyházi Pál Félix László Földényi Éva és Korda Péter Francsicsné Czinege Erzsébet dr.

Frank Péter Furmann Gergely Gál Mátyásné Gál Nóra dr.

Galambos Imréné Gallasz József és Edit Gecse Jolán Gecsey Dezsőné Gerő Judit és Reich Tamás Gidáli Júlia dr.

Glatt Gábor Görög Tamásné Gurubi Imre és Jónás Katalin Guti Péter Gyulai József Hajdu András dr.

Halász Gábor Halász Péterné Halbrohr Pál Halmos Judit és Magyar Mihály Hámori Rudolf dr.

Harkányi Mária Havas Ágnes Havas István dr.

Havas Katalin és Élő Sándor dr.

Hegedűs Andrásné Hetényi Ágnes és Bender Györgyné dr.

Hollós Sándor dr. és Marosi Judit dr.

Horváth István dr.

Horváth Lajos Horváth László Horváth Sándor Horváth Vilmos és Kőszegi Anna

33

TÁMOGATÓI KLUB

34

Horváth-Lindberg Judit Hőnig Gábor Jáki János és Jáki Marika Jakob Károly Jankó Katalin és Béla Jeney Sarolta Jórend Judit dr. és Herczeg Ferenc Kardos István Kádár Lászlóné Kádár Zsuzsanna dr.

Káldor Mária Kalivoda Imre Kálmán Istvánné dr.

Kárpáti András és Fehér Márta Kelemen Antal Kerékgyártó Kálmán Kerényi Gyula Kertész Zsuzsanna Keve Károly és Urbán István Kirsch Bertalanné Kiss Andrea Kiss Mariann dr. és Szamarasz Theodo­ rakisz dr.

Kiss Róbert Gábor Klinga Ágnes Kocsis György és Hídvégi Gizella Komlósné Hlatky Katalin Kónya Katalin dr.

Korda János Korodi Mihály dr. és Magyar Zsuzsanna Kovács Katalin Kriston József dr.

Kutas Magdolna

Láner Judit Láng Béla Lantos Bálint dr.

Lantos Gáborné dr.

Lantos Zsolt dr.

László Júlia Lehel Erzsébet Katalin Lellei György dr.

Lendvayné dr. Győrik Gabriella Levente Péter és Döbrentey Ildikó Liptay-Wagner Sándor Lovas Jánosné dr.

Maár Judit dr. és Krokovay Zsolt dr.

Magyar Iván dr. és Fadgyas Ildikó dr.

Major György Máté András Matos Lászlóné dr.

Meitner Tamás Meleghegyi Józsefné Merényi Gábor Mészáros Sándorné Mituszova Ludmilla dr.

Mohácsi Endréné Molnár Gáborné Monoki Klára Mosonyi Anna Mária dr.

Nagy Ákos és Papp Izabella Nagy Anna Nagy Boldizsár Nagy Ervinné dr.

Nagy Gábor Nagy Gyuláné Nagy Károly Nagy Margit és Lantos György

Nagy László Nagy Pál Németh Zsófia Németujvári Lászlóné Pálné Kutasi Éva és Banász Andrásné Palotai Valéria Pankotai Csaba Pankotainé Lux Margit Pap Ágnes Papp Adrienn dr. és Hámori Rudolf dr.

Papp Szabolcs Pável Iván dr. és Pável Ivánné Pernesz Péterné Piller Tibor Pongó Judit Potzmann János Prágai Éva Rácz Zsuzsanna Radnóti István dr.

Radó Andrásné Radó János dr.

Rimanóczy Kálmán és Szomor Márta Rózsa Gyula Rudas Jánosné Ruttkai Ágnes Sáfár Judit és Kocsis Sándor Sárdi Gyula Sáska Géza Segesváry Gábor és felesége Sikóné dr. Horváth Ágnes Soltész András Süveges Márta dr.

Szabó László Szabó Márta

2017-18 Szabó Piroska dr. és Oláh Ruben dr.

Szabóné Farkas Anikó és Vértesné Bachler Ottilia Székely József dr.

Szemenyei Klára dr.

Szent-Martoni Mária Szepesi András Sziráki Edit Szőke András és Helga Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség Thuróczy Györgyné dr.

Török Ilona Törő Andrásné dr.

Ujvári Tibor és Erika Vágó Júlia dr.

Vajda János dr. és Radnai Mónika Vajda Julianna dr.

Varga Pál Varga Veronika Várnai Györgyi dr.

Várnai Magdolna és Kajtár István dr.

Vass Gabriella Végh Anna Vidák Jánosné Vince Ferencné Volenszky Paula Wéber László és Arányi Zsuzsanna dr.

Zahorán Pál és Komáromi Éva Zeidler Gerdné Zelczerné Déri Erzsébet Zlatniczky Tamás dr.

Zoltai Józsefné dr.

35

PROGRAMME NOVEMBER 09–10 LISZT ACADEMY

SHOSTAKOVICH

Symphony No. 1 in F minor, Op. 10 (32' ) (I. Allegretto – Allegro non troppo, II. Allegro – Meno mosso, III. Lento – Largo, IV. Allegro molto – Lento – Allegro molto)

..... interval

RACHMANINOV

Rhapsody on a Theme of Paganini, Op. 43 (23' )

TCHAIKOVSKY

Francesca da Rimini – Symphonic Fantasy after Dante, Op. 32 (24' ) Lilya Zilberstein piano Dmitrij Kitajenko conductor

36

ABOUT THE MUSIC DMITRI SHOSTAKOVICH wrote his First Symphony in 1924–25 as his graduation piece at the Leningrad Conservatory, but the success of the 12 May 1926 premiere catapulted him to international fame. The sym­ phony falls in two distinct halves: in the first two movements the Gro­ tesque plays a prominent role, whereas much of the last two movements evoke a tragic atmosphere. This stark contrast is particularly relevant, since many have argued that Shostakovich’s grotesque gestures and tragic atmosphere reflect on his political views on the Stalin era. How­ ever, in his First Symphony the political thread does not seem to play a central role. As one of the composer’s friends has suggested: ’In his ad­ olescence, Shostakovich experienced hardship: he lost his father early, suffered deprivation and ill health, and had to take mundane jobs to help support his family. These sufferings were reflected in his First Sym­ phony, with its dramatic collisions.’

Niccolò Paganini’s devilish playing fascinated his contemporaries, but his works prove of interest primarily as sounding documents of his virtu­ osity. The last one of Paganini’s 24 Caprices, however, proved a source of inspiration for a number of composers, prompting arrangements by Liszt, Brahms, Szymanowski, Lutosławski and even Andrew Lloyd Webber.

SERGEY RACHMANINOV composed his Rhapsody on a Theme of Pagani­ ni for piano and orchestra in 1934. In contrast to Liszt’s rhapsodies, which are based on two sections in contrasting tempi (slow vs. fast), Rachmani­ nov’s work consists of a series of variations, which nevertheless adum­ brate the three basic formal units of a concerto: a fast movement (vars.

1–10), a slow one (vars. 11–18) and a racing finale (vars. 19–24 with coda).

The ’middle movement’ includes one of Rachmaninov’s most memorable melodies (derived from an inversion of the original theme), while the fa­ mous Dies irae tune makes threatening occurrences in both the ’first movement’ and close to the very end.

37

ABOUT THE MUSIC Around 1280 Francesca da Polenta was forced to marry Giovanni Ma­ latesta, Duke of Rimini, to seal the peace between the two families. How­ ever, Francesca fell in love with his husband’s younger brother Paolo, and when their affair was discovered, Giovanni killed both lovers. This famous story (best known from Dante’s Divina Commedia) provided in­ spiration for PYOTR ILYICH TCHAIKOVSKY’S symphonic fantasy enti­ tled Francesca da Rimini. According to the composer’s succinct descrip­ tions, the first section of the fantasy represents ’the gateway to the In­ ferno’ and the ’Tortures and agonies of the condemned’. Following a storm scene illustrating the lovers’ eternal punishment one hears the middle section in which ’Francesca tells the story of her tragic love for Paolo.’ But the idyllic recollection is cut short by the unexpected return of Francesca’s husband (accompanied by a hunting signal), who mur­ ders the lovers, thus introducing the final section (’The Turmoil of Ha­ des’) which recalls the storm music once again.

38

ORCHESTRA BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRA When Iván Fischer founded the Budapest Festival Orchestra more than 30 years ago, he made a personal dream come true. Core of the philo­ so­phy of the orchestra is the total absence of daily routine. It is about taking the risk, the initiative and freedom to do things differently.

Every concert is a joyful discovery, a journey to new horizons. It feels unexpected as if it was played for the very first time. BFO is driven by an openness towards the the unknown, by curiosity and attention to details. It is the innovative approach to music, the musician’s dedica­ tion and their permanent strive for excellence that made the Festival Orchestra the youngest of the top 10 ranked ensembles in the world.

The orchestra’s outstanding performances, its inventiveness and the distinct ensemble tone have led to numerous accolades. It has won two Gramophone Awards, and has been nominated for a Grammy. Concerts at the world’s most important venues and successes aside, the orches­ tra’s driving mission is to serve its home audience in over seventy con­ certs a year. What is more, BFO is making ever more frequent appear­ ances at alternative venues – in nursing homes, abandoned synagogues, hospitals, child care institutions, prisons and schools – where it can create an intimate connection with the audience.

39

CONDUCTOR DMITRIJ KITAJENKO Dmitrij Kitajenko is one of the great maestros of our time. Born in St Pe­ tersburg (Leningrad), he studied at the Rimsky-Korsakov Conservatory before leaving to study with Leo Ginzburg in Moscow as well as Hans Swarowsky and Karl Österreicher in Vienna. In 1969 he won a prize at the first International Herbert von Karajan Conducting Competition and at the age of twenty-nine he was appointed principal conductor of the Stanislavsky Theatre in Moscow. In 1976 he assumed the post of principal conductor of the Moscow Philharmonic. In 1990 he moved to the West, successively becoming principal conductor of the Frankfurt Radio Symphony and the Bergen Philharmonic Orchestra, as well as principal guest conductor of the Danish National Symphony Orchestra.

From 2012–2017 he was also principal guest conductor of the Berlin Konzerthausorchester. Dmitrij Kitajenko and the Cologne Gürzenich Orchestra, of which he has been honorary conductor since 2009, have together recorded the complete symphonic works of Shostakovich, Proko­ fiev, Tchaikovsky and Rachmaninov. Dmitrij Kitajenko’s discography encompasses more than 250 recordings, mostly with the Moscow Phil­ harmonic Orchestra, the Frankfurt Radio Symphony, the Bergen Phil­ harmonic Orchestra and the Danish National Symphony Orchestra. In recognition of his life’s work and outstanding recordings, he received the “Lifetime Achievement Award” at the ICMA (International Classi­ cal Music Awards) in 2015.

40

SOLOIST LILYA ZILBERSTEIN Lilya Zilberstein started playing the piano at five years old. In 1985 she won first prize in the Competition of the Russian Federation. She got her first taste of international success in 1987, when she won the Busoni Competition in Bolzano. By 1988, the Moscow-born pianist was able to perform at big tours abroad in the West. She has been living in Germany since 1990. In 1991, Lilya Zilberstein debuted with the Berlin Philhar­ monic Orchestra under Claudio Abbado, which formed the basis of a long-term cooperation. She performed concerts with many famous in­ ternational orchestras, including the Chicago Symphony Orchestra, the Tchaikovsky Symphony Orchestra in Moscow, the London Symphony and the Royal Philharmonic Orchestras, the Orchestra della Scala in Milan, the Staatskapelle Dresden, and many others. Alongside Claudio Abbado, she has worked with conductors such as John Axelrod, Paavo Berglund, Semyon Bychkov, Gustavo Dudamel, Christoph Eschenbach, Dmitrij Kitajenko, James Levine and Vassily Sinaisky. In 1998 she was awarded the Accademia Musicale Chigiana prize in Siena. In the past few years she has given guest performances in the USA, Asia, South America, Italy, the UK, France, Sweden, Spain and Poland, and has played world tours as the chamber music partner of Maxim Vengerov.

She is teaching as a full time Professor at University of Music in Vien­ na, and giving masterclasses at Accademia Chigiana in Siena, Italy.

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Platina fokozatú partner

Arany fokozatú partner

Ezüst fokozatú partnerek

Támogató partnerek

Állami partnerek

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10/B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: info@bfz.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16.

Honlap és online jegyvásárlás: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

2017-18

WWW.BFZ.HU