BFZ 2016. március – Mahler by Budapesti Fesztiválzenekar

MÁRCIUS 10–11–12. 2016

MAHLER ROMBERGER FISCHER

MŰSOR MÁRCIUS 10–11–12. BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM MAHLER

3. (d-moll) szimfónia (100’) I. Kräftig. Entschieden II. Tempo di Menuetto. Sehr mässig III. Comodo. Scherzando IV. Sehr langsam. Misterios V. Lustig im Tempo und keck im Ausdruck VI. Langsam. Ruhevoll. Empfunden

Gerhild Romberger alt A Bajor Rádió Énekkara (művészeti vezető: Peter Dijkstra) Cantemus Gyermekkar (művészeti vezető: Szabó Dénes) Vezényel Fischer Iván

GUSTAV MAHLER

A MŰRŐL GUSTAV MAHLER 3. (D-MOLL) SZIMFÓNIA VONÓSOK, 4 FUVOLA, 4 OBOA, 5 KLARINÉT, 4 FAGOTT, 8 KÜRT, 4 TROMBITA (POSTAKÜRT A SZÍNFALAK MÖGÜL), 4 HARSONA, TUBA, 2 TIMPANI, 2 HÁRFA, ÜTŐHANGSZEREK Gustav Mahler (1860–1911) két és fél évnyi budapesti operaigazgatás után 1891 tavaszán távozott Hamburgba, ahol hat évig maradt mint az ottani operaház első karmestere. Számos dal mellett két további szimfónia származik a hamburgi évekből. A színházi szezon kényszere miatt Mahler csupán a nyári szünet rövid hónapjai alatt tudott zavartalanul komponálni. Így vetette papírra 1893 és 1894 nyarán a 2. szimfóniát, amelyet 1895 decemberében mutattak be Berlinben. A bemutató idején azonban Mahler már javában dolgozott a 3. szimfónián. 1895 nyarán születtek meg a mű belső tételei, míg a nyitótétel csak a következő évben, 1896 júliusában nyerte el érvényes formáját. A partitúrát a szünidő lejártával, 1896 novemberében fejezte be a zeneszerző. A 3. szimfónia előmunkálatai azonban évekkel előbbre nyúlnak vis�sza. Mahlernek pályája kezdetétől szokása volt, hogy korábban komponált dalait beépítse szimfóniáiba. Így bukkannak fel a Vándorlegénydalok részletei az 1. szimfóniában vagy a Páduai Szent Antal prédikál a halaknak hangszeres változata a 2. szimfóniában. Hasonló megoldást találunk a 3. szimfóniában is, ahol a Nyári őrségváltás című dalból származnak a harmadik tétel főbb fordulatai. A 3. szimfónia egy másik előképe viszont egy olyan dal, amely végül nem is került be a szimfóniába: A mennyei élet című vers megzenésítése 1892-ben keletkezett, és 1895 őszéig Mahler úgy tervezte, hogy ez a dal fogja zárni a 3. szimfóniát. Ekkor azonban úgy döntött, hogy hangszeres tétellel csendíti ki a mintegy másfél órányi művet, és az említett dal csak az 1901-ben befejezett 4. szimfónia fináléjaként talált magának végleges helyet.

A MŰRŐL Úgy tetszhet, a 3. szimfóniával könnyű dolguk van azoknak, akik Mahlert programzeneszerzőként akarják beállítani. 1895–96-ból, vagyis a komponálás éveiből ugyanis nyolc különféle programvázlatot ismerünk Mahler levelezéséből és a hozzá közel állók visszaemlékezéseiből. Ezek ugyan nem részletező „cselekményleírások”, hanem csupán az egyes tételekhez szánt feliratok, mégis elégséges bizonyítékok lehetnek a feltevéshez: konkrét, képszerű gondolatok vezették a zeneszerző tollát. Ha azonban felütjük az 1899-ben megjelent partitúrát, nyomát sem találjuk a feliratoknak. Mire véljük, hogy Mahler, aki kezdetben lelkesen tárta barátai elé programvázlatait, néhány évvel később már titkolni akarta ezeket az információkat? Feltehetőleg nem arról van szó, hogy alapvetően változott volna felfogása a zene alkotásának motívumairól. Inkább azt kell sejtenünk, hogy óvatosabbá vált a zene befogadá sának módjával kapcsolatban. Úgy érezhette: a közölt programok inkább félrevezetik, mintsem tájékoztatják a hallgatóságot, amely a túlzottan konkretizált gondolati világot a szimfónia egyedül érvényes tartalmának fogja tartani. Mégis, óvatosságra intve, közöljük a 3. szimfónia programját, mégpedig legkésőbbi fennmaradt alakjában:

Cím: Nyárdéli álom I. rész Bevezetés: Pán ébredése 1. tétel: A nyár bevonulása (Bakkhosz-menet) II. rész 2. tétel: Amit a mezők virágai mesélnek nekem (menuetto) 3. tétel: Amit az erdő állatai mesélnek nekem (scherzando) 4. tétel: Amit az ember mesél nekem (nagyon lassan) 5. tétel: Amit az angyalok mesélnek nekem (vidáman) 6. tétel: Amit a szeretet mesél nekem (lassan)

A MŰRŐL Rögtön szembeötlik, hogy a szimfónia két nagy részre oszlik. A bevezetéssel ellátott nyitótétel, amely utolsóként íródott, Mahler beosztásában önálló szakaszként áll szemben a többi öt tétellel. Zenei szempontból indokolja ezt a nyitótétel kivételes hosszúsága, hiszen ez a szakasz egymagában félórányi. A program tartalma okán is elválik e tétel a többitől, minthogy mitológiai képet ábrázol: az alvó Pán istenséget és a nyár, illetve a bacchánsok bevonulását. A második rész viszont valamiféle catalogus rerumot, a természet fejlődési sorba szedett jelenségeit ábrázolja. E felsorolás azonban túlvezet a „teremtés koronáján”, az emberen, hogy az angyalok és a – joggal feltételezhetjük: isteni – szeretet zenei párhuzamaiba torkolljék. A katalógus felépítése feltehetőleg Arthur Schopenhauer filozófiájára megy vissza, amelyben „az eszmék lépcsőfokai” hasonló fejlődési vonalban sorakoznak. Térjünk ismét vissza a 3. szimfónia tervezett címéhez. A Nyárdéli álom természetes párhuzama a Shakespeare-től ismert Nyáréji (vagyis Szentivánéji) álomnak, s valóban, az első programvázlatban még az utóbbi cím szerepelt (megtoldva a gunyoros kiegészítéssel: „nem Shakespeare nyomán – megjegyzés zenekritikusok és Shakespeare-szakértők számára”). Ezt a címet később kiegészítette Az én vidám tudományom alcím. Ez a fogalmazás árulkodó, hiszen A vidám tudomány Friedrich Nietzsche egy híres könyvcíme. S valóban, a 3. szimfónia programjának nagy része visszavezethető Nietzschére, mégpedig többnyire az Imigyen szóla Zarathustra egyes gondolataira. Nietzschénél találjuk például a Nyárdéli álom értelmezését is: a Nyarat, amely Mahler szavaival „győztesként vonul be”, és „a Telet kön�nyedén legyűri”, Nietzschénél a „jégolvasztó szél” helyettesíti, amely „szüntelen a tél felett aratott győzelemre emlékeztet”. Az álom Zarathust ra világában az az állapot, amelyben „az összes ősi ember- és állatvilág továbbköltetik, továbbszeret, továbbsiet, továbbzárul”. Ez az a tétlen boldogság, amelyet „tovább kell álmodni, miként az alvajárónak is to-

A MŰRŐL

vább kell álmodnia, nehogy lezuhanjon”. Végül a dél órája a nietzschei „időszámítás” azon pontja, amikor Zarathustra pusztulását sejtve végigtekint mindazon, amit már elért: „Nem volt-e a világ épp most tökéletes? Az öreg dél alszik, éppen most szürcsölt a boldogságból egy cseppnyit.” A világnak ebbe a zavartalan, napsütéses, mediterrán nyugalmába, ebbe az apollói álmodozásba tör be aztán a pusztítás dionüszoszi szelleme – és ezzel ismét egy nietzschei gondolathoz jutunk. Az emberi természet törvénytisztelő és törvénytagadó alapvonásait testesítik meg az egymással szembeszegülő és egymást kiegészítő görög istenségek, akik mindketten a művészet hagyományos patrónusai is. Mahlernél pedig Dionüszosz egyik kísérője, Pán ébredezik a szimfónia elején; Pán, aki a mitológiában egyúttal a világmindenséget is jelképezi. Ám a mindent felzaklatóan bemasírozó Nyárral együtt maga Bakkhosz (azaz Dionüszosz) is megjelenik a színen, hogy működésbe hozza a szimfónia gépezetét. Innen kezdve járjuk aztán végig – ezúttal nem Nietzsche, hanem Schopenhauer nyomdokán – a lét lépcsőfokait; a növényeken és állatokon keresztül eljutunk az emberig. Ezen a ponton Mahler különös öntükrözéssel az egészében Nietzsche alapján álló szimfóniába egy Nietzsche-költemény megzenésítését iktatja be. Az Éjféli dal a szenvedésre és gyönyörre kárhoztatott embert szólítja. És ez az ember pontosan az ellentettje az önmagában nyugvó, tökéletes és boldog természetnek. Zarathustra napja ekkorra déltől éjfélig haladt előre. Hová vezethet tovább az út? Immár elhagyva az istentagadó Nietzsche szellemét, az angyalokhoz és a szeretethez. Mahler nem akar elszakadni a hitétől, és a zárótételben „valamennyi lénnyel szembeni érzéseinek összefoglalását” adja. Erről a fináléról írja egy levelében: „Akár nevezhettem volna a tételt így is: Amit Isten mesél nekem! Mégpedig éppen abban az értelemben, hogy Istent csak mint a szeretetet ragadhatjuk meg.”

A MŰRŐL Az előbbiekből láthattuk, hogy a 3. szimfónia Nietzschétől legtávolabb álló pontja az 5. tétel „angyali kórusa”. Az itt feldolgozott szöveg – sok más Mahler-daléhoz hasonlóan – az Achim von Arnim és Clemens Brentano által 1808-ban kiadott német népdalgyűjteményből, A fiú csodakürtjéből (Des Knaben Wunderhorn) származik. A Csodakürt-versekhez fűződő vonzalmát a zeneszerző így foglalta össze: „Dalszövegeimet negyvenéves koromig kizárólag ebből a gyűjteményből válogattam, hacsak nem magam írtam őket, de még akkor is valamilyen értelemben idetartoznak. Vagyis szőröstül-bőröstül elköteleztem magam e versek jellege és hangja mellett, amely minden másfajta »irodalmi verstől« lényegesen különböző, és inkább természet és élet – vagyis minden költészet forrása –, semmint művészet.” Utolsó lépésben meg kell kísérelnünk Mahler irányításával feltérképezni: miféle útvesztőkön át haladva válik az elvont filozófiai „program” érzékeinket elbódító szimfóniává. Nyolc kürt átható erejű fanfárja nyitja meg az első tételt. A melódia egy német diákdal hangjait idézi, és egyúttal – mint Mahler a partitúra kéziratában jelzi – „az ébresztő” szerepét tölti be. A téli dermedtség uralkodik a bevezetés következő szakaszában: egy gyászinduló ritmusa, egy fanyar trombitafanfár, a fagottok, az oboák vagy a mély vonósok játszotta dallamszilánkok keverednek szinte véletlenszerűen egymás mellé, mígnem lassanként egy töredezett dallam is összeáll. Ez még az élettelen természet hangja, rend és értelem nélkül való. Ekkor különös harmóniák felett megszólal egy kis dal: „Pán alszik” – áll itt a kéziratban. Nem sokkal később felzendül „a hírhozó harsonája”, amelynek hosszan kibontott melódiája végül meghozza az ébredést. A távolból közeledő indulót hallunk, amely mind feszesebb lüktetéssel, mindinkább növekvő hangerővel vezet el az első nagy tetőpontig: ez „a nyár bevonulása”. A lecsillapodás után ismét a harsonáé a szó, majd némi

FRIDERICH NIETZSCHE

A MŰRŐL lírai megpihenés után “megkezdődik a csata”. Az évszakok harca végül “a déli szél viharába” torkollik, majd a szélvész elültével újra felzendül a tételt nyitó kürtfanfár, és mintegy emlékeztetőül ismét leperegnek előttünk az eddig hallott események. A többi tételnél persze nem számíthatunk ennyire részletező, eredeti kommentárokra, hiszen azok nem cselekményt, hanem állóképeket öntenek zenei formába. A virágok menüettje Mahler szerint „olyan gondtalan, amilyenek csak a virágok lehetnek”. A derűs főrészt zaklatott, egyre gyorsuló trió követi, amely után ismét visszatér a nyugalom, majd még egyszer megismétlődik ez a váltakozás. Az édesen áradó oboadallam, a hegedűk cizellált fordulatai nem nélkülöznek némi behízelgő érzelmességet. Nem véletlenül volt ez a darab a századelő legsikeresebb Mahler-tétele. Úgy érezhetjük, hogy a szimfónia második nagy részében nemcsak a program jellege, de a zenei stílus is gyökeresen megváltozik. Az első rész szaggatott, triviális, gesztikuláló hangvétele a menüettben szinte a haydni szimfónia, a korai koncertmuzsika egyszerűségének ad helyet. A következő tételben, a Csodakürt-dalra visszanyúló scherzóban tovább folytatódik a stílusjáték. Van elemző, aki „az alsóbb néprétegek zenéjét, úgymond a szegény emberek muzsikáját” véli itt felismerni. Valóban sok minden felsejlik itt a Mahler hazájában, Morvaországban dívó kocsmai talpalávalóból. A zeneszerző maga azonban a program jegyében egy másik aspektusra is rámutat: „A scherzo, vagyis az állat-tétel a legkülönösebb és egyben a legtragikusabb. Olyan, akárha az egész természet grimaszokat vágna és nyelvet öltene.” Schopenhauer adja meg ennek az irtózatnak a magyarázatát, amikor azt írja, hogy „az állatok életén keresztül mindenki meggyőződhet arról, hogy lényegében minden élet – szenvedés”. Ám ebben a világban már megszólalhat az ember is: a scherzo középrészébe egy távolról felhangzó postakürt szövi bele nosztalgikus énekét.

A MŰRŐL

Az ember méltó zenébe foglalásához azonban Mahlernek már a szót és az énekhangot is segítségül kell hívnia. A negyedik tételben megzenésített Nietzsche-költemény központi szavai (álom, mélység, kín, gyönyör és öröklét) egytől egyig emberi fogalmak, az öntudatra ébredés jelei. Zarathustra délben elért boldogsága éjfélre kihunyt; most, az éjszakai álomban minden erejét megfeszítve kell akarnia az új nap feljövetelét. Miután Mahler a zenei múltat előbb zavartalanul felidézte (menüett), majd könyörtelenül szétzúzta (scherzo), most itt az ideje, hogy meglelje a jövő zenéjének a hangját. Mahler számára ez a jövő azonban még nem a végcél, csak köztes állomás, amelyet követnie kell az emberi álomból való felébredésnek. S valóban, hirtelen megkondulnak a reggeli harangok, friss gyerekhangok és női kar dalolja a bűnös Szent Péter megváltásáról szóló vidám éneket A fiú csodakürtjéből. Hogy kerül ez a naiv népi vallásosság Nietzsche ateista filozófiájának közepébe? Egyes elemzők úgy vélik, hogy Mahler Nietzsche-kritikájának adott volna hangot ebben a tételben. Mintha ez a zene azt sugallaná, hogy a gyermeki hit felülkerekedhet minden szenvedésen. Azonban maga Nietzsche fogalmazza meg, hogy: „Ártatlanság a gyermek és feledés, újrakezdés ő és játék (…), szent igenlés.” Úgy tetszik, Mahler ehhez a gondolathoz kapcsolódik itt, amikor az újraébredéskor a megbékítő humorhoz fordul. A gyerekdal és a templomi ének hangjai összefonódnak, míg az „égi öröm” fölötti boldogság – először a szimfóniában – zavartalan D-dúr hangzásban cseng ki. Hátra van még a zárótétel, egy nagyszabású, lassú finálé. Kivételes eset, hogy ne egy a feszültségeket feloldó, gyors tétel zárjon egy szimfóniát. Mahler nem programatikus, hanem zenei meggondolásokkal indokolja döntését: „Egy adagióban minden nyugalomban oldódik fel, a gyors tételekben ezzel szemben minden folyik, mozog, változik. Ezért zárok a szokással ellentétben adagióval mint az alacsonyabbakkal

A MŰRŐL szembeállított, magasabb rendű formával.” Ebben a tételben kell tehát keresnünk a szimfónia hosszú történetének végső célját. Felfoghatjuk e célt a keresztény megváltás hangoztatásaként (ezt jeleznék a Parsifal hangvételét idéző utalások), de fordulhatunk ismét Nietzschéhez: újra dél van, és az örök visszatérés jegyében a világ ismét tökéletesnek látszik, benne az emberrel, akinek éjfélkor kimondott vágyai most beteljesedhetnek. Mahler így hasonlítja össze szimfóniája első és utolsó tételét: „Ami ott tompa és dermedt volt, az itt a legmagasabb öntudatra jutott, a tagolatlan hangzók a legmagasabb tagoltsággá váltak.” A végtelen dallam, Wagner öröksége tölti be ezt a szerepet. Megszakítatlan folyamban hömpölyög tova ez a melódia, újra és újra hullámaira vesz, egyszer a magasba emel, másszor a mélybe süllyeszt, hogy aztán mindent egy elemi erővel sugárzó D-dúr akkordban oldjon fel.

HALÁSZ PÉTER

A MŰRŐL ÉRDEKESSÉGEK A TELJES MŰ BEMUTATÓJA 1902. június 9., Krefeld, Allgemeine Deutsche Musikverein, a szerző vezényletével

UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2008. október 7., Birmingham, Birgit Remmert (szólista), City of Birmingham Symphony Chorus, Fischer Iván (karmester)

MI TÖRTÉNT 1902-BEN? IRODALOM Megjelenik Hugo von Hofmannstahl esszéje, a Lord Chandos levele, amelyben elutasítja az élettől elidegenedett szépség eszményét.

KÉPZŐMŰVÉSZET Gustav Klimt megfesti Emilie Louise Flöge portréját (a Wien Museum tulajdona). ZENE Április 30-án a párizsi Opéra-Comique-ban bemutatják Claude Debussy Pelléas és Mélisande című operáját. TÖRTÉNELEM Május 31-én békekötéssel ér véget a búr háború, a búr köztársaságok angol uralom alá kerülnek.

TÁRSADALOM Magyarországon megalakul a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ).

LIBRETTÓ ALSO SPRACH ZARATHUSTRA O Mensch! Gib Acht! Was spricht die tiefe Mitternacht? „Ich schlief, ich schlief –, aus tiefem Traum bin ich erwacht: – Die Welt ist tief, und tiefer als der Tag gedacht. Tief ist ihr Weh –, Lust – tiefer noch als Herzeleid, Weh spricht: Vergeh! Doch all’ Lust will Ewigkeit –, – will tiefe, tiefe Ewigkeit!”

IMIGYEN SZÓLA ZARATHUSTRA Ó, ember! Figyelj! Mit mond a mélységes éjfél? „Aludtam, aludtam –, mély álomból ébredtem: – A világ mély, és még mélyebben elgondolt, mint a nappal. Mély a világ kínja –, gyönyör – még mélyebb, mint a szívfájdalom, a kín mondja: Pusztulj! De minden gyönyör öröklétet akar –, – mélységes mély öröklétet akar!” (Friderich Nietzsche)

LIBRETTÓ VON DES KNABEN WUNDERHORN Es sungen drei Engel einen süßen Gesang, mit Freuden es selig in dem Himmel klang. Sie jauchzten fröhlich auch dabei: dass Petrus sei von Sünden frei! Und als der Herr Jesus zu Tische sass, mit seinen zwölf Jüngern das Abendmahl ass, da sprach der Herr Jesus: „Was stehst du denn hier? Wenn ich dich anseh’, so weinest du mir!” „Und sollt’ ich nicht weinen, du gütiger Gott? Ich hab’ übertreten die zehn Gebot! Ich gehe und weine ja bitterlich! Ach komm und erbarme dich über mich!” „Hast du denn übertreten die zehen Gebot, so fall auf die Knie und bete zu Gott! Liebe Gott in alle Zeit! So wirst du erlangen die himmlische Freud’.” Die himmlische Freud’ ist eine selige Stadt, die himmlische Freud’, die kein Ende mehr hat! Die himmlische Freude war Petro bereit’t, durch Jesum und Allen zur Seligkeit.

LIBRETTO A FIÚ CSODAKÜRTJÉBŐL Három angyal énekelt egy édes éneket, örömmel zengett az égben. Vidáman dalolták, hogy Péter a bűnöktől szabaddá lett! És amikor Jézus urunk asztalhoz ült, és tizenkét tanítványával vacsorázott, azt mondta Jézus urunk: „Mit állsz te itt? Csak sírsz nekem, ha rád nézek!” „Hogy is ne sírnék, te jóságos úr? Megszegtem a tízparancsolatot! Megyek, és sírok keservesen! Ó, gyere, és kegyelmezz meg nekem!” „Ha megszegted a tízparancsolatot, hullj térdre, és imádkozz Istenhez! Szeresd az Istent mindenkor! Így eléred majd az égi örömöket.” Az égi öröm egy áldott város, az égi öröm már véget nem ér! Az égi öröm Péternek készíttetett Jézus által és valamennyiünk boldogságára. (nyersfordítás)

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR A Budapesti Fesztiválzenekar 1983-ban alakult, ma pedig már a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. A kritikusok elsősorban játékának intenzitását és érzelmileg magával ragadó voltát hangsúlyozzák. Fischer Iván több mint harminc éve, a zenekar alapítása óta zeneigazgatóként irányítja a BFZ művészi munkáját. Ő az egyik kulcsa az együttes folyamatos megújulásának, kísérletező szellemiségének. A zenekar a világ legfontosabb zenei központjaiban és hangversenytermeiben, többek között a New York-i Carnegie Hallban és Lincoln Centerben, a bécsi Musikvereinban, az amszterdami Concertgebouw-ban, valamint a londoni Royal Albert Hallban koncertezik. Állandó vendége továbbá olyan nemzetközi zenei fesztiváloknak, mint a Mostly Mozart Feszt ivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál. A BFZ két alkalommal nyerte el a Gramophone-díjat, a klasszikus zene „Oscarját”, míg 2013-ban Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy-díjra jelölték. Mahler 5. szimfóniájának felvételéért 2014-ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason d’Ort, valamint az olasz Toblacher Komponierhäuschen-díjat.

KARMESTER FISCHER IVÁN A BFZ alapítója és zeneigazgatója Bécsben tanult, Hans Swarovsky karmesterosztályában. Vendégkarmesterként rendszeresen vezényli a Berlini Filharmonikusokat, a Királyi Concertgebouw Zenekart, és dolgozik a nagy amerikai zenekarokkal. 2012-től Fischer Iván tölti be a Berlini Konzerthaus zeneigazgatói és a Konzerthaus Zenekar vezető karmesteri posztját. Zeneszerzőként és operarendezőként is aktív. 2014 júniusában Berlinben is bemutatták A Vörös Tehén című operáját. Újító személyiség, 2014-ben elhagyatott zsinagógákba szervezett koncerteket a Fesztiválzenekarral. Rangos nemzetközi díjai mellett (Kristály-díj, Chevalier des Arts et des Lettres, a brit Királyi Filharmóniai Társaság díja, Ovatie-díj, a Brit Royal Academy of Music tiszteletbeli tagja) Kossuth- és Prima Primissima díjas.

SZÓLISTA GERHILD ROMBERGER A német énekesnő a Detmoldi Zeneakadémián végzett, amelynek évek óta népszerű énektanára. Széles repertoárja felöleli a koncertirodalom nagyobb kontraalt és mezzoszoprán szólamait a barokk, klasszikus és romantikus művektől egészen a kortárs darabokig. Pályafutása jelentős állomásai közé tartozik Mendelssohn Éliása, Beethoven Missa solemnise, Dvořák Rekviemje, Mahler szimfóniái, Walter Braunfels Grosse Messéje és Franz Schmidt A hétpecsétes könyv című oratóriuma, olyan karmesterek pálcája alatt, mint Manfred Honeck, Riccardo Chailly, Thomas Hengelbrock, Herbert Blomstedt, Kent Nagano vagy Gustavo Dudamel. Gerhild Romberger az idei évadban is jelentős zenekarok meghívásainak tesz eleget: énekel többek között a Bécsi Szimfonikusokkal (Daniel Harding), a La Scala zenekarával (Franz Welser-Möst), a Gulbenkian Zenekarral (Susanna Mälkki) és a Bambergi Szimfonikusokkal (Daniel Harding). Mahler 3. szimfóniájával – amelyet Bernard Haitink vezényletével a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarával is előad az idén – Budapest után Rómában, Brüsszelben és Barcelonában is fellép majd a Fesztiválzenekar produkciójában, amelyből lemezfelvétel készül.

KÓRUS A BAJOR RÁDIÓ ÉNEKKARA A kórust 1946-ban alapították, művészi fejlődése a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekaráéval párhuzamosan haladt. 2003 óta mindkét együttes vezető karmestere Mariss Jansons, aki mellé 2005-ben nevezték ki Peter Dijkstrát az énekkar művészeti igazgatójának. A kórus tevékenységének fókuszpontjai között egyaránt megtaláljuk a kortárs zenei produkciókat, és az olyan régizenei együttesekkel való együttműködést, mint a Concerto Köln vagy a berlini Akademie für Alte Musik. Stiláris sokoldalúsága folytán, amely a kóruséneklés minden területét magában foglalja a középkori motettáktól a kortárs darabokig, az oratóriumtól az operáig, a legkiválóbbak között tartják számon a világon. Nemzetközi színpadok gyakori vendége Japántól a vezető európai fesztiválokig. Sikerrel működött közre a Berlini Filharmonikusok, az amszterdami Concertgebouw Zenekar és a drezdai Sächsische Staatskapelle koncertjein, valamint kiváló karmesterek irányítása alatt, mint például Andris Nelsons, Bernard Haitink, Daniel Harding és Christian Thielemann. Lemezfelvételei számos rangos díjat nyertek el, köztük az ECHO Klassik díjat („Az Év Együttese”) 2014-ben. A 2016/17-es szezontól Howard Arman tölti be a kórus művészeti igazgatójának posztját.

KÓRUS CANTEMUS GYERMEKKAR A nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskolában 1958 óta folyik az ének-zene tanítása Kodály zenepedagógiai elképzelése szerint. Az iskola növendékeiből több kórus is szerveződött. Közülük a legnagyobb létszámú (120 fő) és a legtöbb sikerrel büszkélkedő a Cantemus Gyermekkórus, amely Szabó Dénes karnagy vezetésével 1974 óta énekli hangversenyein a világ zeneirodalmának legszebb műveit. Hangjukat hanglemezek, rádió- és televíziófelvételek őrzik. Több kortárs mű bemutatója fűződik nevükhöz. Számos országban hangversenyeztek Európától Amerikáig, a Távol-Kelettől Ausztráliáig, világhírű karmesterekkel dolgozva, mint például Leonard Bernstein, Doráti Antal, Seiji Ozawa, Joó Árpád vagy Giuseppe Patane. Több mint ötven díjat szereztek a világ legjelentősebb kórusversenyein, ebből több mint húsz első és nagydíjat. 1989-ben elnyerték a Magyar Művészetért Alapítvány Nagydíját, 1993-ban a Bartók Béla – Pásztory Ditta-díjat. 2012-ben az énekkar több évtizedes kiemelkedően magas színvonalú munkáját az Arezzói Nemzetközi Kórusverseny Guidoneum-díjával ismerték el. A kórus vezetője, Szabó Dénes, kiemelkedő művészi tevékenysége elismeréséül 1985-ben Liszt Ferenc-díjat, 1993-ban Bartók Béla – Pásztory Ditta-díjat, 2000-ben Kossuth-díjat kapott.

ZENÉSZEK I. HEGEDŰ Eckhardt Violetta (koncertmester), Asztalos Bence, Bíró Ágnes, Bujtor Balázs, Czenke Csaba, Gál-Tamási Mária, Gulyás Emese, Hrib Radu, Illési Erika, Iván Tímea, Kádár István, Kostyál Péter, Lesták Bedő Eszter, Oláh Gyöngyvér, Sipos Gábor, Tuska Zoltán II. HEGEDŰ Pilz János, Bodó Antónia, Czirók Györgyi, Samuel Garcia Garcia, Gátay Tibor, Haják Krisztina, Jász Pál, Kovács Erika, Lezsák Zsófia, Molnár Noémi, Mózes Anikó, Szabó Levente, Szefcsik Zsolt, Szlávik Zsuzsanna BRÁCSA Csoma Ágnes, Bányai Miklós, Bodolai Cecília, Bolyki László, Fazekas György, Fekete Zoltán, Gálfi Csaba, Juhász Barna, Polónyi István, Rajncsák István, Reinhardt Nikoletta, Yamamoto Nao CSELLÓ Szabó Péter, Bánk László, Dvorák Lajos, Eckhardt Éva, Kertész György, Liptai Gabriella, Mahdi Kousay, Markó György, Mód Orsolya, Sovány Rita NAGYBŐGŐ Fejérvári Zsolt, H. Zováthy Alajos, Kaszás Károly, Lajhó Géza, Lévai László, Martos Attila, Andrei Mihailescu, Sipos Csaba FUVOLA Sebők Erika, Fazekas Anna, Jóföldi Anett, Nagy Bernadett OBOA Victor Aviat, Nir Gavrieli, Eva Neuszerova, Clément Noël KLARINÉT Ács Ákos, Csalló Roland, Pápai Ákos, Szitka Rudolf, Szűcs Zoltán FAGOTT Andrea Bressan, Nina Ashton, Patkós Sándor, Tallián Dániel

ÉS KÓRUSTAGOK KÜRT Szőke Zoltán, Bereczky Dávid, Borbély Balázs, Dávida Péter, Erdei Péter, Keveházi János, Molnár Gergely, Nagy Zsombor, Szabó András TROMBITA Czeglédi Zsolt, Victor Koch Jensen, Póti Tamás, Tóth Balázs, Tóth Zoltán HARSONA Szakszon Balázs, Justin Clark, Sztán Attila, Zakó Norbert TUBA Bazsinka József TIMPANI Dénes Roland, Kurcsák István ÜTŐ Herboly László, Ulf Breuer, Fábry Boglárka, Pusztai Gábor, Szente Gáspár HÁRFA Polónyi Ágnes, Szilágyi Kinga Katinka SZOPRÁN Hilke Brosius, Simona Brüninghaus, Magdalena Dijkstra, Priska Eser, Barbara Fleckenstein, Beate Gartner, Masako Goda, Michaela Knab, Annette Mühlhans, Margit Pennartz, Sonja Philippin, Konstanze Preuss, Isabella Stettner, Monika Stockmeier, Atsuko Suzuki, Claudia Ulbrich ALT Theresa Blank, Mareike Braun, Ute Feuerecker, Lori Liebelt, Silvia Mödden, Barbara Müller, Jutta Neumann, Merit Ostermann, Marion Rambausek, Kerstin Rosenfeldt, Sabine Staudinger, Gisela Uhlmann, Patricia Wagner, Gabriele Weinfurter

INTERJÚ TÓTH BALÁZS TROMBITAMŰVÉSZ válaszol kérdéseinkre, aki 2008 óta rendszeresen közreműködik a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyein. Első díjasa és nagydíjasa a düsseldorfi Aeolus Fúvósversenynek, első díjasa a Brnói Rézfúvósversenynek, a Csedzsui Rézfúvósversenynek (Dél-Korea), valamint a 2008-as Országos Főiskolai és Egyetemi Trombitaversenynek. A Fesztiválzenekar 2008-as Végh Sándor Versenyének egyik győztese. A zenetörténet mely alakjával beszélgetne egy üveg bor mellett? ... Ha csak egy választásom lehet, akkor Gustav Mahlert mondanám. Rengeteg kérdésem lenne. A zenéje alapján, és amiket olvastam róla, nagyon érdekes személyiség lehetett. A sajátján kívül melyik hangszert tanulná meg szívesen? ... Ez a kürt. Mindig irigykedve hallgatom, milyen szép szólóik vannak a kürtösöknek. Esetleg még a cselló, de akárhogy is próbálom, nem tudom magam elképzelni, ahogy csellózom. Ezért valószínű, hogy megmaradok trombitásnak. Melyik zeneszerző bőrébe bújna, és miért? ... Itt is Mahlert mondanám. Nagyon kíváncsi vagyok, mi játszódhat le az emberben, miközben ilyen „csodákat” komponál.

INTERJÚ Mi volt a legnagyobb csalódása? ... Hál’ istennek ilyenből nem sok volt, és ha voltak is, igyekeztem a javamra fordítani őket. Szerintem a kudarcokból tanul csak igazán az ember. Igyekszem – amilyen gyorsan csak lehet – felállni, leporolni magam, és csinálni tovább. Folytassa! Életfilozófiája szerint… ... Nem is filozófia ez, inkább egy megállapítás az eddigi tapasztalataim alapján: merjünk nagyot álmodni, mert ha az ember igazán szeretne valamit, kellő alázattal és munkával minden elérhető. Ez az, ami előre visz.

BFZ-HÍREK CSÚCSKÍSÉRLET – DUPLA SIKER Igazi örömhír, hogy mindkét benevezett projektünk bekerült a Super Chanel által szervezett Highlights of Hungary tíz legkreatívabb kezdeményezése közé. A Midnight Music koncertsorozat az 5., a Nemzetközi Cseperedő Alapítvánnyal közösen szervezett Autizmusbarát Kakaókoncert pedig a 6. helyen végzett. Köszönjük a kurátoroknak, Winkler Nórának és Bodnár Bencének a jelölést és minden támogató szavazatot. Jó érzés, hogy munkánkat nemcsak a művészeti életben, hanem az innovációs szektorban is elismerik. Ahogy Fischer Iván nemrég egy interjúban fogalmazott: a BFZ a világ legbátrabb zenekara, s ennek eredményeit egyre szélesedő közönségünkkel együtt élvezzük.

HALLGATUNK EGYMÁSRA – AZ ÚJ ÉVADBAN IS Nem titkoljuk tovább a 2016–17-es évad koncertprogramját, így megújult honlapunkon már mindenki kedvére válogathat gondosan összeállított hangversenyeink között. A következő szezonban több új sorozatot is indítunk: az egyik a FIÚK (Fischer Iván Új Karmestereket mutat be), a másik pedig egy kamarazenei sorozat. Nagyzenekari koncertjeinken találkozhatnak Beethoven, Liszt, Bartók, Mahler, Strauss, Wagner, Debussy, Ravel és Muszorgszkij dallamaival is. Műveiket olyan világklas�szisok interpretációjában hallhatják, mint Dmitrij Kitajenko, Richard Goode, Leonidas Kavakos, Paavo Järvi vagy Midori Seiler. A bérlet árusítást március 18-án (pénteken) indítjuk.

AJÁNLJUK MÉG ÁPRILIS 1–2.

Zeneakadémia

Haydn 4. (D-dúr) szimfónia, Hob. I:4 Mozart 1. (B-dúr) hegedűverseny, K. 207 Mozart c-moll adagio és fúga, K. 546 Mozart D-dúr („Haffner”) szimfónia, K. 385 Baráti Kristóf (hegedű) Karmester: Takács-Nagy Gábor

ÁPRILIS 8.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Liszt II. magyar rapszódia Bartók Brácsaverseny Adams Harmonielehre Kim Kashkashian (hegedű) Karmester: David Robertson A Budapesti Tavaszi Fesztivál programja.

MÁJUS 4. ÉS 8.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Mozart Per questa bella mano, K. 612; A-dúr klarinétverseny, K. 622; Requiem, K. 626 Norma Nahoun (szoprán) Barbara Kozelj (alt) Bernard Richter (tenor) Hanno Müller-Brachmann (basszus) Collegium Vocale Gent Ács Ákos (klarinét) Fejérvári Zsolt (nagybőgő) Karmester: Fischer Iván

A BFZ BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Zeneigazgató: Fischer Iván Ügyvezető igazgató: Englert, Stefan Ügyvezetőigazgató-helyettes: Erdődy Orsolya Fejlesztési igazgató: Gáspár Máté Gazdasági vezető: Maglódi Györgyné Könyvelés: Szalai Lászlóné Operatív menedzser: Magyarszéky Dóra Operatív asszisztens: Szani Szolongo Turnémenedzser: Pócs Bence Turnéasszisztens: Wolf Ivett PR-menedzser: Tossenberger Adél Marketingasszisztens: Tooth Gabriella Kapcsolatfejlesztés: Bukvai Beáta Közönségkapcsolatok: Bagi Orsolya Titkársági és ifjúságiprogram-koordinátor: Balogh Adrienn Titkársági asszisztens: Aranyosné Boros Angyalka Zenekari titkár: Kelemen Éva Technikai vezető: Zentai Róbert Technikai munkatárs: Kathi Sándor, Siba István Tanácsadóink: Deák Zsuzsanna (támogatói klub), Petersen, Inga (a zeneigazgató személyi titkára), Váradi Júlia (PR, kommunikáció)

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNY

Elnök Simor András . Kurátorok Boros István . Granasztói György . Heal Edina . Marschall Miklós . Schimert, Konstantin . Soros, Tamiko . Strohmayer János . Szecskay András . Tóth, Sylvia . Varga Zoltán . von Wulffen, Hubertus . Zwack Izabella . A felügyelő bizottság tagjai László Csaba (elnök) . Jalsovszky Pál . Juvancz Beáta . Terták Ádám . A Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület elnöke Bánffy Eszter

TÁMOGATÓI KLUB KIEMELT PLATINA FOKOZAT Soros, Tamiko

PLATINA FOKOZAT Benko, Stephen és Radka . Flüh, John és Caroline . Simor András . Toth, Sylvia . von Falkenhausen, Jutta . von Wulffen, Hubertus

GYÉMÁNT FOKOZAT Balássy M. László és Petra . Bojár Gábor és Zanker Zsuzsanna dr. . Bernhard Hulla . Markovich György dr. és Sátai Anikó dr.

ARANY MECÉNÁSI FOKOZAT Bencsik László és dr. Kis Bernadett . Bottka Erzsébet dr. és Feldmájer Péter dr. ‫ מהרבא ןב קחצי רזעילא‬. Juhász Zoltán hangszerész mester . Kabcenell, Nicholas és Gudor Orsolya . Meinczinger-Krug Zsuzsanna és Krug Armin . Mosonyi György és Mosonyi Ágnes . Szecskay Ügyvédi Iroda . Varga Júlia . Zsámboki Gabriella dr.

EZÜST MECÉNÁSI FOKOZAT Bíró Ágnes . Bognár Péter Vaya Travel Kft. . Csík Gabriella dr. és Hudecz Ferenc dr. . Farago, John és Martin, Jeanne . Gala Tours Kft. . Jalsovszky Ügyvédi Iroda . Kálmán, Szilasi, Sárközy és Társai Ügyvédi Iroda . Kirkby, David . Kirkby, Ruth . Marschall Miklós dr. . Mécs Endre és Andrea . Nyitrai István . Rosta Ildikó dr. és Ferjentsik Miklós dr. . Roszkopf Nyina . SBGK Ügyvédi Iroda / Szamosi Katalin dr. . Steiner László és Zsuzsa . Rényi Andrea és Straub Elek. Thompson, David és Petra . Vámos György dr.

PATRÓNUS FOKOZAT Arriba Taqueria . Bakró-Nagy Marianne . Balázs Árpád és Dénes Andrea . Berger Györgyné . Bernabei-Reynolds, Loreta . Boros István . Bőcs Ferenc

TÁMOGATÓI KLUB és Sárdy Ágnes . Brasher, Richard . Bródy Péter dr. és Ildikó . Csépe Valéria dr. és Molnár Imre . Dornbach Alajos dr. és Zachár Zsófia . Dulin Bence . Faber Holland-Magyar Kereskedelmi Kft. / Felkai Tamás . Fráter Loránd dr.

. Fuzesi, Nancy és Stephen . Göncz Kinga és Benedek László . Gyarmati György dr. és Kuti Katalin . György Pál dr. és Simon Ágnes . Győri Zsuzsanna dr. és Garai Ferenc . Hanák Gábor és Tatai Ágnes . Havass Miklós . Horváth Ágnes dr. . Huebner, Charles és Suzanne . Kalmár György . Kelemenné dr. Visky Katalin . Kertész Gabriella dr. . Király Júlia . Királyfalvi György dr. . Komáromy Péter és Pollák Katalin dr. . Kökény Mihály dr. és Stiller Mária . Marker Kft. . Mártonfi Attila . Mester Éva és Hancz László . Molnár Gábor dr. . Németvölgyi Ágnes . Nyárádiné dr. Szabady Judit . Péter József . PreTax Kft. . Professional Orvosi Kft. . Sárváry Mariann . Sólyom Éva dr. . Somfai Éva dr., Somfai és Társai Iparjogi Kft. . Surányi Sándor és Sándorné . Szántó Csaba és Szántó-Kapornay Emőke . Szauer Péter . Székely Zoltán és Leposa Csilla . Tóth Gábor és Felesége . Török Zoltán . Varga Ildikó dr. és Nagy Péter dr. . Varsányi Pál és Katalin . Zoltán István és ÁgnesLoránd dr. . Fuzesi, Nancy és Stephen . Göncz Kinga és Benedek László . Gyarmati György dr. és Kuti Katalin . György Pál és Simon Ágnes dr. . Győri ARANY FOKOZAT B. Nagy András

. Bálint Andrásné dr. . Bánáti Mária . Beghetto Oreste

Paolóné . Bitter Brunó és Iványi-Bitter Brigitta . Bittner Péter . Burger Balogh

. Csernay László dr. . Csillag György dr. és Keszthelyi Alexandra dr. . Drexler Miklós és Lengyel Gabriella . Eisler Péter dr. . Gálné Győrfi Gabriella Anna és Gál György . Hall, Karl Philip . Horváthné Szakonyi Mirella . Kertész Viktor és Terézia . Kis Balázs . Kocsány János . Lock, Richard és Julia . Matskási István dr. . Mika János dr. . Nagy Károly dr. . Pálfia Judit dr. . Pallag Tibor és Karner Anikó . Palotai János és Soltész Anikó dr. . Salgó Judit . Sápi Lajosné . Sápi Hedvig . Seres Béla . Sessler István és Judit . Soltész + Soltész Kft. . Szabó Gábor dr. . Szabóné dr. Szomor Ingeborg és Balogh Tibor

2015-16 Erika . Szelényi Iván . Szever Zsuzsanna dr. és Dalos Mihály . Szigeti Ágnes

Szilágyi Béláné, Szilágyi Éva és Horváth Péter

. Szivós Péter . Szűcs

András . Tanos Zsuzsa . Varga Péter . Wetzker, Konrad

EZÜST FOKOZAT Alföldi István . Ambrus Ágnes dr. . Bacher Gusztáv . Barczikay László . Barkóczi Jolán . Barta Istvánné . Batta Mária és Madar Gyula . Bende Zoltán

. Benedek Andor . Berényi Gábor és Pető Katalin dr. . Bertalan Éva dr. . Böszörményi Katalin dr. . Csanádi Judit és Gyabronka József . Doleschall György és Szabó Katalin . Dögei Anna . Feldmájer Lea és Kocsis Tamás . Félegyházi Pál . Feuer István és Feuer Mária . Földényi Éva és Korda Péter

. Füredi Gábor . Gabriel Szilvia dr. és Kalmár Lajos dr. . Galambos Éva dr. . Gálosi György és Júlianna . Garai Péterné . Géta Center Kft. . Gordon Pál . Görgényi Judit és Dénes Miklós . Gosztákné Plank Mária és Madaras Olga . Greiner Ákos . Gyulai András . Halmos Judit és Magyar Mihály . Hámori Ferenc és Ács Éva . Hardy, Thomas G. . Hargitai Tibor és Ilona . Harkányi Mária . Hegyes Erzsébet dr. és Szolnoki Gábor . Holéci József . Hollay György . Hornung Hajnalka és János . Horváth Anna . Horváth László . Ihász Márta és Spollár József . Jáger Gyula . Jáger Zsuzsanna . Kabódi Ferenc . Kabódi Mátyás . Kádi Anna és Sziráczky Zoltán Kenesei Gáborné . Kertész Zsuzsanna . Keviczky László . Kis Ádám . Kiss Andrea . Klauber András dr. és Szigeti Éva dr. . Komlósi Júlia és Zsolt . Kőszegi László . Kreiss Gábor és Hartai Gabriella . Lantos István dr. . Lastofka Péter és Patkós Katalin . László János dr. és Péley Bernadette . Lövenberg Gábor és Radó Júlianna dr. . Márton János . Mezei Katalin . Mitsányi Zoltán és Juvancz Beáta . Müller György és Bárd Anna . Nagy László . Nagy Mária Éva . Nagy Péter dr. és Varga Ildikó dr. . Németh Erzsébet . Németh György . Paksy László dr. . Pappné Radics Edit dr. . Páris György és Felesége . Patyánik Mihály dr. . Pék Istvánné . Pelle Gáborné . Pernesz Péterné . Petrucz György . Prágai Éva . Radinkó Erzsébet dr. . Révai Péter és Maya . Rimanóczy Zoltán és

TÁMOGATÓI KLUB Csala Éva . Rónai Márton és Bereczki Éva . Rónai Tiborné . Simó Judit és Bokor László . Sitkei Éva dr. . Sívó Róbert . Somogyi Éva és Horváth László

. Spohn Ferenc . Stenczer Noémi és Vámos Tibor dr. . Szabó Klára . Szentesi Péter dr. . Tárnok Gyöngyi . Thomas G. Hardy . Thomas, Geoffrey . Thurzó Sándor dr. és Turcsányi Rozália . Torma Kálmán és Halász Anna . Tóth Katalin . Tóth Mihály és felesége . Tóth Tamásné özv. . Törő Andrásné dr. . Váradi János . Váradi Mónika dr. és Varjú Gabriella . Várkonyi Vera . Varsányi Gyula . Végh Józsefné . Vígh János . Vörös Imre . Zlatniczky Tamás dr. BRONZ FOKOZAT Abonyi Iván dr. és Felesége . Ábrahám Zoltán . Albáné Feldmájer Lívia . Alföldy Zoltán és Szász Erika . Almási József dr. . Almási Józsefné . Apáthy

. Arany Andrea . Ármay Zsuzsanna dr. . Árvay Jánosné . Balázs Gabriella . Balázsné Szücs Judit . Bánki Ervinné . Bánki Iván . Baranyi Éva dr. . Barna István dr., Szabó Zsuzsanna és Barna Rebeka Eszter . Barsi Gusztáv dr. Benkő Judit dr. Bérczi Gábor . Béres Károlyné . Biksz Péter . Birman Erzsébet és Tóti Magda . Bodor Aranka és Liliom Károly . Bodor József . Bogdán Istvánné . Bogdány Éva . Bognár Béla . Bonta János és Nemes Katalin . Borissza József és Felesége . Bölöni Eszter és Felsmann Balázs . Brunner Boglárka . Budaházy Miklósné . Bumberák József dr. . Búzás Józsefné . Buzás Viktória . Chabada Kinga . Csepregi Terézia . Cseszkó Magda . Csillag Beáta . Csurgó Ottóné dr. . Dalmy Dénes . Danziger Éva dr. . Deák János . Doubravszky Sándorné . Duba Jenő dr. és Felesége . Dvorák Lajos . Egri István . Elsner Miklós dr. . Faragóné Ható Katalin . Farkas Gábor . Fazekas László . Fábián András . Fehéregyházi Zsuzsa . Feldmájer Györgyi és Benedek Zsolt . Feldmájer Benjámin – ‫ ןימינב רימדלפ‬. Feldmájer Ágnes és Sándor . Feldmájer Máté . Félix László . Fendler Judit . Fenyő Péter dr. . Francsicsné dr. Czinege Erzsébet . Fülöp Annamária . Gadzsokova Kraszimira . Gál Mátyásné . Gál Nóra dr. . Galambos Imréné . Gallasz József és Edit . Gecse Jolán . Gecsey Dezsőné . Gerő Judit és Reich Tamás . Gidáli Júlia dr. István

2015-16 . Görög Tamásné . Grósz György dr. . Gurubi Imre és Jónás Katalin . Guti Péter . Gyarmati Béla és Felesége . Hajdu András dr. . Halász Gábor . Halász Péterné . Halbrohr Pál . Hámori Rudolf dr. . Havas Ágnes . Havas István dr.

. Hazai Judit és László . Hetényi Ágnes és Bender Györgyné dr. . Hlavács Éva dr. . Hollós János . Horváth István dr. . Horváth Jánosné dr. . Horváth Lajos . Horváth László . Horváth Sándor . Horváth Vilmos és Kőszegi Anna . Hőnig Gábor . Jáki János és Jáki Marika . Jakob Károly . Jankó Katalin és Béla . Jeney Sarolta . Jórend Judit dr. és Herczeg Ferenc . Kardos István . Kádár Lászlóné . Kádár Zsuzsanna dr. Káldor Mária . Kalivoda Imre . Kálmán Istvánné dr. . Kárpáti András . Kelemen Antal . Kerékgyártó Kálmán . Kerényi Gyula . Keve Károly és Urbán István . Kirsch Bertalanné . Kiss Andrea . Kiss Mariann dr. és Szamarasz Theodorakisz . Kitainik, Leonid . Klinga Ágnes . Kocsis György . Komlósné Hlatky Katalin . Kónya Albert és Sárközi Alice . Kónya Katalin dr. . Koós Ágnes . Korda János . dr. Korodi Mihály és Magyar Zsuzsanna . Kósa Jánosné dr. . Kovács Katalin . Kovács Péter dr. . Krausz András . Kriston József dr. . Kutas Magdolna . Láner Judit . Láng Béla . Lantos Bálint dr. . Lantos Zsolt dr. . László Júlia . Lehel E. Katalin . Lellei György dr. . Lovas Jánosné dr. . Maár Judit dr. és Krokovay Zsolt dr. . Magyar Iván dr. és Fadgyas Ildikó dr. . Magyar Sylvia . Major György . Marosffy László dr. . Máté András . Matos Lászlóné dr. . Matus László . Meitner Tamás . Meleghegyi Józsefné . Merényi Gábor . Mituszova Mila dr. . Molnár Gábor dr. . Molnár Gáborné . Monoki Klára . Nagy Ákos és Papp Izabella . Nagy Anna . Nagy Boldizsár . Nagy Ervinné dr. . Nagy Gábor . Nagy Gyuláné . Nagy István . Nagy Judit és Kis Róbert Gábor . Nagy Margit és Lantos György . Nagy Pál . Németh Zsófia . Németujvári Lászlóné . Pálné Kutasi Éva és Banász Andrásné . Palotai Valéria . Pankotai Csaba . Pankotainé Lux Margit . Papp Szabolcs . Pártos Oszkár dr. . Pável Iván dr. és Pável Ivánné . Piller Tibor . Pongó Judit . Prepeliczay Istvánné . Rácz Zsuzsanna . Radnóti István dr. . Radó Andrásné . Radó János dr. . Réti Józsefné . Rimanóczy Kálmán és Szomor Márta . Rózsa Beáta dr. . Rózsa

TÁMOGATÓI KLUB Gyula . Rudas Jánosné . Sáfár Judit és Kocsis Sándor . Sáfár László . Sárdi Gyula . Sáska Géza . Segesváry Gábor és felesége . Sikóné dr. Horváth Ágnes

. Soltész András . Szabó Márta . Szabó Piroska dr. és Oláh Ruben dr. . Szántó Gabriella . Szegvári Mária dr. . Székely József dr. . Szemenyei Klára dr. . Szent-Martoni Mária . Szepesi András . Sziráki Edit . Szőke András és Helga . Szőke Mariann . Szőnyi Péterné dr. . Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség . Thuróczy Györgyné dr. . Török Ilona . Turi Mária dr. . Ujvári Tibor és Erika . Vágó Júlia dr. . Vajda Julianna dr. . Valis Éva Márta . Varga Márta . Várnai Magdolna és Kajtár István dr. . Vas Ferenc . Vass Gabriella . Végh Anna . Vida Edit . Volenszky Paula . Wéber László és Arányi Zsuzsanna dr. . Zahorán Pál és Komáromi Éva . Zelczerné Déri Erzsébet

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR FISCHER IVÁN 2016-17-ES ÉVAD HALLGATUNK EGYMÁSRA

BÉRLETEK MÁRCIUS 18-TÓL KAPHATÓK

WWW.BFZ.HU

PROGRAMME MARCH 10–11–12 BÉLA BARTÓK NATIONAL CONCERT HALL MAHLER

Symphony No. 3 in D minor (100’) I. Kräftig. Entschieden II. Tempo di Menuetto. Sehr mässig III. Comodo. Scherzando IV. Sehr langsam. Misterios V. Lustig im Tempo und keck im Ausdruck VI. Langsam. Ruhevoll. Empfunden

Gerhild Romberger alt Chor des Bayerischen Rundfunks (artistic director: Peter Dijkstra) Cantemus Children’s Choir (artistic director: Dénes Szabó) Fischer Iván conductor

ABOUT THE MUSIC While working on his Third Symphony in 1895–96, GUSTAV MAHLER (1860–1911) sketched eight different programmes, none of which found its way into the final version published in 1899. Even if the composer may have felt that such programmes tend to mislead the audience, rather than inform it, it seems worthwhile to quote the latest surviving version: Title: A Summer’s Midday Dream – Part I: Introduction: Pan awakes, 1st movement: Summer marches in (Bacchic procession) – Part II: 2nd movement: What the flowers in the meadow tell me (menuetto), 3rd movement: What the animals in the forest tell me (scherzando), 4th movement: What man tells me (very slowly), 5th movement: What the angels tell me (cheerfully), 6th movement: What love tells me (slowly). The internal divisions suggest that the opening movement (together with its slow introduction) constitutes an independent formal unit as opposed to the remaining five movements. Such an interpretation is confirmed by the length of the first movement and its use of mythological imagery (the sleeping Pan and the entrance march of summer and the bacchants). Part II, on the other hand, enumerates natural phenomena in an evolutionary order – an idea probably inspired by the philosophy of Arthur Schopenhauer. Mahler also referred to this symphony as ‘my Joyful Science’, a hint at Friedrich Nietzsche’s famous book. In fact, much of the programme of the Third Symphony can be traced back to Nietzsche, primarily his ideas formulated in his Thus spoke Zarathustra. The first movement is opened by a fanfare of eight horns. The melody evokes a German student song and serves to awake the dormant winter world. The arrival of summer is indicated by an approaching march, following which the seasons fight their grand battle. After this stirring opening movement both the character of the programme and the musi-

ABOUT THE MUSIC cal style change radically: the minuet of the flowers hints at Haydn’s symphonies, while the scherzo of the animals evokes the rural dance music of Mahler’s homeland Moravia. The fourth movement is a musical portrait of man, in which the composer apparently sought to forecast the sound of 20th-century music by setting a poem by Nietzsche. This imaginary future, nevertheless, is not the final goal but merely an intermediary step followed by the inevitable awakening from human dream. We hear the sound of bells, children and women sing a merry song (taken from the collection Des Knaben Wunderhorn) about the redemption of the sinful Saint Peter, reminding one of a choir of angels. In the endlessly tranquil final movement, however, the singers fall silent, and Mahler tells us about his belief in God, love and art exclusively in the language of instruments. The composer compared the starting and ending points of the Third Symphony as follows: ‘What was dull and rigid there has grown here to highest consciousness, from unarticulated sounds to highest articulation.’

ORCHESTRA BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRA Founded in 1983, the Budapest Festival Orchestra has established itself as one of the ten leading orchestras of the world. It is loved by audiences and praised by international critics for its intensive and emotionally gripping performances. Iván Fischer, as Music Director, has been directing the artistic work of the BFO for more than thirty years now. The Budapest Festival Orchestra has maintained its experimental spirit, shaping and reshaping orchestral work in the name of constant renewal. The Budapest Festival Orchestra regularly performs at Carnegie Hall, Lincoln Center, Konzerthaus Wien, Concertgebouw Amsterdam or Royal Albert Hall London. As a special guest the BFO is regularly invited to the Lucerne, Edinburgh and San Sebastian Festivals and to play at the BBC Proms and the Salzburger Festspiele. The BFO is also a returning guest to New York’s prestigious Mostly Mozart Festival. The BFO has won two Gramophone Awards, one of the most significant honours of the classical record industry and often referred to as the Oscar of classi cal music. The BFO was a Grammy award nominee in 2013 for its record ing of Mahler’s Symphony No. 1 and received the Dutch Music Award in 2006 and in 2008. In 2014, the recording of Mahler’s Symphony No. 5 received wide acclaim, being awarded both the Diapason d’Or and Italy’s Toblacher Komponierhäuschen for Best Mahler Recording.

CONDUCTOR IVÁN FISCHER Founder and musical director of BFO, Iván Fischer studied in Vienna, in Hans Swarovsky’s conducting class. As a guest conductor, he regularly works with great American orchestras and leads the Berlin Philharmonic and Concertgebouw Orchestra. Since 2012, he has served as musical director for the Konzerthaus in Berlin and lead conductor of the Konzerthaus Orchestra. He is also active as a composer and opera director. In June 2014, his opera entitled The Red Heifer was also presented in Berlin. In the spirit of renewal, Iván Fischer began organising concerts in abandoned synagogues in 2014. Besides prestigious international awards (Crystal Prize, Chevalier des Arts et des Lettres, the British Royal Philharmonic Society Award, the Netherlands’ Ovation Award, and an honorary membership on the British Royal Academy of Music), he won the Kossuth Prize and the Prima Primissima Award.

SOLOIST GERHILD ROMBERGER The German singer, Gerhild Romberger, graduated from the University of Music Detmold where was also a popular singing teacher for several years. Her wide repertoire ranges from the most renowned contralto and mezzosoprano roles, to performing baroque, classical, romantic and contemporary works. Her major career landmarks include Mendelssohn’s Elijah, Beethoven’s Missa solemnis, Dvořák’s Requiem, the symphonies of Mahler, Walter Braunfels’ Grosse Messe, and Franz Schmidt’s oratory The Book With Seven Seals. She has performed under the baton of such conductors as Manfred Honeck, Riccardo Chailly, Thomas Hengelbrock, Herbert Blomstedt, Kent Nagano and Gustavo Dudamel. This season, once again, Gerhild Romberger will be guest performing alongside such major orchestras (and conductors) as the Vienna Symphony Orchestra (Daniel Harding), the orchestra of La Scala (Franz Welser-Möst), the Gulbenkian Orchestra (Susanna Mälkki) and the Bamberg Symphony Orchestra (Daniel Harding). In 2016 she will be performing Mahler’s Third Symphony with the Bavarian Radio Symphony Orchestra under the baton of Bernard Haitink, after which she will be singing the piece in Budapest, Rome, Brussels and Barcelona in the Festival Orchestra’s production, also to be released as a recording.

CHOIRS CHOR DES BAYERISCHEN RUNDFUNKS The Chor des Bayerischen Rundfunks was founded in 1946. Its artistic advancement has run in close parallel with the growth of the Symphonieorchester des Bayerischen Rundfunks, and, since 2003, Mariss Jansons has served as the Chief Conductor of both ensembles, supplemented by Peter Dijkstra, who was appointed Artistic Director of the chorus in 2005. Among the main points of concentration in the chorus’s work are contemporary music as well as its collaborations with such early music ensembles as Concerto Köln and the Akademie für Alte Musik in Berlin. Thanks to its stylistic versatility, which covers every area of choral singing from medieval motets all the way to contemporary works, from oratorio to opera, this ensemble enjoys the highest regard worldwide. Guest appearances have taken the chorus to Japan as well as to top European festivals. Major European orchestras like the Berliner Philharmoniker, the Concertgebouworkest in Amsterdam and the Sächsische Staatskapelle in Dresden hold their collaborations with the BRChor in high regard. The chorus has performed in the past under the direction of such distinguished conductors as Andris Nelsons, Bernard Haitink, Daniel Harding and Christian Thielemann. It has been awarded a vast number of prestigious accolades for its CD recordings, among them the ECHO Klassik in 2014 („Ensemble of the Year”). At the beginning of the 2016/17, Howard Arman will assume his position as the chorus’s new Artistic Director.

CHOIRS CANTEMUS CHILDREN’S CHOIR The Kodály Zoltán Primary School in Nyíregyháza has been applying Kodály’s approach to musical education since 1958. Students at the school have formed numerous choirs over the years. Among them, the Cantemus Children’s Choir is the most popular, with 120 members, and has had the most success. Choir master Dénes Szabó took over in 1974, and has since directed his singers through the most beautiful works in music history. Their concerts have been preserved on several CDs, as well as radio and television recordings. They have premiered several contemporary works and performed concerts in many countries, from Europe to America, from the Far-East to Australia. They have worked with conductors such as Leonard Bernstein, Antal Doráti, Seiji Ozawa, Árpád Joó and Giuseppe Patane. They have won over 50 awards at the world’s most significant choir competitions, more than 20 of which were first and grand prizes. The Foundation for Hungarian Arts awarded the choir with their Grand Prize in 1989, and the Bartók Béla – Pásztory Ditta Prize followed in 1993. In 2012, the choir’s decades of top quality work was recognised when they received the Guidoneum Prize at the Arezzo International Choir Competition. The choir’s director, Dénes Szabó, was awarded the Franz Liszt Prize in 1985, the Bartók Béla–Pásztory Ditta Prize in 1993 and the Kossuth Prize in 2000, in recognition of his outstanding artistic contribution.

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Arany fokozatú partner

Ezüst fokozatú partnerek

Bronz fokozatú partnerek

Támogató partnerek

Állami partnerek Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10.B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: bfofound@mail.datanet.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16. Honlap: www.bfz.hu Online jegyvásárlás: www.jegymester.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

2015-16