a BFZ hangversenye – 2016. február 5–6, 8 by Budapesti Fesztiválzenekar

FEBRUÁR 05–06–08. 2016

WEBER BRAHMS PROKOFJEV FISCHER SGOUROS

MŰSOR FEBRUÁR 05–06–08. BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM WEBER

A bűvös vadász – nyitány (10’)

BRAHMS

1. (d-moll) zongoraverseny, Op. 15 (48’) (I. Maestoso, II. Adagio, III. Rondo – Allegro non troppo)

..... szünet

PROKOFJEV

5. (B-dúr) szimfónia, Op. 100 (45’) (I. Andante, II. Allegro marcato, III. Adagio, IV. Allegro giocoso)

Dimitris Sgouros zongora Vezényel Fischer Iván

CARL MARIA VON WEBER

A MŰVEKRŐL CARL MARIA VON WEBER A BŰVÖS VADÁSZ – NYITÁNY VONÓSOK, 2 FUVOLA, 2 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 4 KÜRT, 2 TROMBITA, 3 HARSONA, TIMPANI Mi a német a zenében? A 19. század számára Carl Maria von Weber ze néje, és mindenekelőtt A bűvös vadász. Wagner is Webert tartotta a legnémetebb komponistának, holott maga is egész életében azon fára dozott, hogy ezt a megtisztelő jelzőt elhódítsa nagy elődjétől, akiért gyermekkorától kezdve rajongott. Weber tudatosan készült erre a tör ténelmi szerepre. Amikor 1817-ben Drezdába költözött, hogy a szász udvari opera irányítását átvegye, a német operajátszás felvirágoztatá sának céljával foglalta el e kulcsfontosságú pozíciót. Mindössze kilenc évig tartó drezdai tevékenysége során, amelynek 1826-ban bekövetke zett korai halála vetett véget, nem kevesebb mint hetven különböző o perát tanított be, mindenekelőtt Gluck és Mozart műveit, saját operáit és Beethoven Fidelióját. Drezdában a német nemzeti opera megteremtésének ügyében E. T. A. Hoffmann egyengette előtte az utat, aki nemcsak íróként és köl tőként harcolt az ügyért, hanem megkomponálta Undine című operáját is, amelyet 1816-ban mutattak be, akárcsak a romantikus opera másik zsengéjét, Spohr Faustját. Weber jóformán Drezdába érkezésének első napjától együtt dolgozott a helyi librettistával, Friedrich Kinddel új o peráján, amely először a Próbalövés majd A vadász menyasszonya címet viselte. A borzongató kísértethistória már évek óta foglalkoztatta kép zeletét. Kind szerencsés befejezéssé kanyarította a történet eredetileg tragikus végkifejletét. Ebben Weber ifjú felesége, Caroline is szerepet játszott, hiszen a komponálás időszaka, 1818–19, házasságuk legboldo gabb első éveivel esett egybe. A történet szerelmi szálát tehát a zene szerző magánélete ihlette, s talán nem véletlen, hogy az opera legár

A MŰVEKRŐL

nyaltabban jellemzett, leggazdagabb zenéjű szereplője Agathe lett. A komponálás másik ihletője a Drezdához közeli, csodálatos természeti környezet, a Szász-Svájc sziklás vidéke – a nyári hónapokra ugyanis ide vonult alkotni a zeneszerző. Az opera méltatói a Farkasszakadék-je lenetben vélik fölfedezni e vadregényes környezet hatását. Weber 1820 májusában fejezte be a partitúrát – a kor szokásai sze rint épp a nyitány készült el utoljára. A komponista a német művészre jellemző példás formai fegyelmet képes egyesíteni a romantikus ope raszerző drámai erényével: miközben a nyitány szabályos szonátafor májú, a zenei folyamat az opera minden fontos elemét is felidézi. Az erőteljes, szinte torkon ragadó, egyszólamú bevezető gesztusok után, zsongó vonóskíséret felett bontakozik ki a négy kürt párbeszéde: a né met romantika erdőhangja. Ám a természeti idill hirtelen elsötétül. Sejtelmes vonóstremolók, nagybőgő-pizzicatók és szűkített szeptimak kordok vetítik előre a gonosz földöntúli erők árnyékát, s egy baljós mo tívum az ördöggel szövetkező Kaspar és a fekete vadász, Samiel alakját idézi. A szenvedélyes szinkópáktól űzött, gyors téma Max kétségbeesé sét festi, s az első fortissimo felcsattanás zenei anyaga a Farkasszaka dék-jelenet borzalmának lesz majd megkoronázása az operában. Ám a démoni erők uralma csak időleges, a négy kürt immár diadalmas fel harsanása jelzi, hogy megtört a gonosz varázs. A vonószenekar tremo lója fölött feledhetetlen szépségű klarinétszóló ereszkedik le: a tiszta nő megváltást hozó motívuma. S mi más is fejezhetné be ezt a drámai képsort, mint Agathe második felvonásbeli nagyáriájának dallama, az egész zeneirodalom egyik legellenállhatatlanabbul áradó éneke? Az ősbemutatón Weber maga vezényelte az operát, a nézőtéren pe dig ott ült egy kilencéves kisfiú, a drezdai Kreuzschule diákja, Richard Wagner, aki így emlékezett arra az estre: „Ettől a pillanattól kezdve úgy éreztem, nem az a vágyam, hogy király vagy császár legyek, hanem hogy ott álljak a karmesteri pulpituson, és úgy vezényeljek, mint Ő.”

A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ 1821. június 18. Berlin, Schauspielhaus, a szerző vezényletével.

UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2008. december 26., Zeneakadémia, Fischer Iván (karmester).

MI TÖRTÉNT 1821-BEN? IRODALOM Megjelenik Johann Wolfgang von Goethe Wilhelm Meister tanulóévei című regénye.

KÉPZŐMŰVÉSZET Théodore Géricault francia festő megfesti Az 1821-es epsomi derbi című képét (a párizsi Louvre tulajdona).

ZENE Ludwig van Beethoven megkomponálja Asz-dúr zongoraszonátáját (Op. 110).

TÖRTÉNELEM Május 5-én Szent Heléna szigetén száműzetésben meghal Napóleon.

TÁRSADALOM Napvilágot lát Hegel A jogfilozófia alapvonalai című műve.

A MŰVEKRŐL JOHANNES BRAHMS 1. (D-MOLL) ZONGORAVERSENY, OP. 15 VONÓSOK, 2 FUVOLA, 2 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 4 KÜRT, 2 TROMBITA, TIMPANI

Minden mű magán viseli keletkezésének körülményeit: a d-moll zon goraversenyen is nyomot hagyott, hogy eredetileg kétzongorás szoná tának, de még inkább szimfóniának készült 1854 és 1859 között. Ezzel magyarázható, hogy a kompozíció teljesen nélkülözi a korabeli ver senyművek csillogó virtuozitását, és hogy a szólóhangszer teljesen be épül a vele egyenrangú zenekar szimfonikus fejlesztésének folyamatá ba. A Brahms-kortárs közönség nyilván főképp ezért fogadta értetlenül. Ma már ellenőrizhetetlen, hogy a nyitótétel főtémáját valóban Schu mann öngyilkossági kísérletének hatására vetette-e papírra Brahms. Tény, hogy egész életművének egyik legdrámaibb zenei gondolatára talált rá. Páratlanul feszült az első ütemek hangütése, melyben a d hang orgonapontját harsogó üstdobpergés kürtöli világgá. Nem kevésbé drá mai a folytatás, amely egymáshoz kapcsolódó trillák láncával szövi to vább a témafej markáns gesztusát. Ezt a trillaláncot méltán hasonlítot ta Brahms első életrajzírója, Kalbeck „az egész zenekaron végigborzon gó hidegrázáshoz”. A főtématerület harmóniailag is izgatott s lezáratlan marad, csak a hegedűkön belépő fájdalmas espressivo szilárdítja meg a mű alaphangnemét. Egy harmadik téma – immár b-mollban – elégikus szomorúsággá szelídíti a második dallam vigasztalhatatlan fájdalmát, s az újra berobbanó főtéma, most már belső imitációkkal feldúsulva, azt is elárulja, hogy nem csupán a lelki megrendülés ellenállhatatlan erejű zenei képe, hanem a szimfonikus fejlesztés és az ellenpontos fel dolgozás anyagául is pompásan használható. Ebből az önmagában is teljes zenekari bevezetésből egyetlen elem hiányzik: a melléktéma, amely a 19. század szonátaértelmezésének megfelelően, eltérő karak

JOHANNES BRAHMS

A MŰVEKRŐL

terével képes lenne hangulati egyensúlyt biztosítani a drámai főtémá hoz. Ilyen zenei gondolatra azonban a szólóhangszer expozíciójának közepéig kell várnunk, amikor egy szélesen éneklő F-dúr dallam oldja fel a tétel indításának feszültségét. A zenekari bevezetés végén felhar sanó, katonás fanfárból így válik a zongoraszóló melléktémájához kap csolódó, szelíd dallamfordulat, melynek csodálatos békéjét a későbbi ekben hozzákapcsolódó kürthangzás is aláhúzza. A lassú középtétel eredeti kéziratának feliratát („Benedictus qui ve nit in nomine Domini”) a zongoraverseny elemzői különbözőképpen értelmezik. Van, aki Joachim József megjegyzéséből indul ki, mely szerint Robert Schumannt egy időben „Mynheer Dominénak” nevez ték szűk baráti körben. A liturgikus szöveg értelme ebben az esetben tehát az lehetne: „Áldott, aki Schumann nevében jön”. Talán Brahms saját magára gondolt? Mindez felettébb valószínűtlen, még akkor is, ha Brahms tényleg Schumann művészi örökösének vallhatta magát. Valószínűbb, hogy a felirat Clara Schumannra vonatkozhatott, s ráadá sul Brahms őróla festett portrénak nevezi az Adagiót. Az sem kizárt azonban, hogy a bejegyzés kapcsán nem kell konkrét jelentés után ku tatnunk, hanem csupán a tétel áhítatos hangulatára akart utalni Brahms. A rendkívül egyszerű háromrészes nagyforma igen érzékenyen és fino man kidolgozott belső szerkezetet takar. A főrész két témát vonultat fel: az első egy korálszerű, himnikus, elmélkedő dallam, amely akkordikus jellegével és a Brahmsra oly jellemző szinkópás ritmusokkal válik jel legzetessé. Ha nem lenne a szélsőségesen lelassított tempó, talán ráis mernénk a Clara számára kedves zenei portrékra, amelyeket Schumann alkotott ciklikus zongoraműveiben. A második téma viszont hamisítat lanul brahmsi, titokzatos hangulatot áraszt. Ez a lebegő dallam a fiatal Brahms legvarázslatosabb zenei gondolatainak egyike. A Rondo pompás témájának berobbanásakor Schumann Brahms-jel lemzése juthat eszünkbe, aki hannoveri látogatásakor „sürgölődő dé

A MŰVEKRŐL monnak” nevezte fiatal pályatársát. A téma felfelé törekvő motívuma valóban ellenállhatatlan démonikus erőt hordoz, ugyanakkor a bal kéz ben hozzátársuló tizenhatodok sürgölődő ellenpontja egyedülálló ka raktert kölcsönöz a dallamnak. A tétel formája a rondó és a szonáta el vét egyesíti. A második epizód espressivo B-dúr dallama éneklő jellege után hamarosan egy másik arcát is megmutatja, amikor nagyszabású fugatónak válik alanyául. Brahms zseniális szerkesztésmódjára jellem ző, hogy a sürgölődő tizenhatod-motívum, amely eredetileg a rondóté mát kísérte, most a fúgatéma ellenpontjává válik. A tétel befejezésének nagy meglepetése s egyszersmind a mű megannyi tematikus átváltozá sának utolsó példája, amint a démoni rondótéma a kódában a várt apo teózis helyett hirtelen kedélyes, bukolikus jelleget ölt, s a világos D-dúrban a jókedv hangján zárja a kompozíciót.

ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ 1859. január 22., Hannover, Hoftheater, a szerző szólójával, Joachim József vezényletével.

UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2015. december 10., Bécs, Schiff András (zongora),

Fischer Iván (karmester).

A MŰVEKRŐL MI TÖRTÉNT 1859-BEN? IRODALOM Megjelenik Ivan Goncsarov orosz író Oblomov című regénye.

KÉPZŐMŰVÉSZET Jean-François Millet francia festő elkészíti Angelus című képét (ma a párizsi Musée d’Orsay-ban látható).

ZENE Február 17-én Rómában bemutatják Giuseppe Verdi Álarcosbál című operáját.

TÖRTÉNELEM Június 24-én Solferinónál az osztrák csapatok súlyos vereséget szenvednek III. Napóleon francia császártól a szárd–francia–osztrák háborúban.

TÁRSADALOM Megjelenik Charles Darwin A fajok eredete című könyve, az evolúcióelmélet alapja.

A MŰVEKRŐL SZERGEJ PROKOFJEV 5. (B-DÚR) SZIMFÓNIA, OP. 100 VONÓSOK, 3 FUVOLA, 3 OBOA, 4 KLARINÉT, 3 FAGOTT, 4 KÜRT, 3 TROMBITA, 3 HARSONA, TUBA, TIMPANI, ÜTŐHANGSZEREK, ZONGORA 1936 körül gyökeres változás állt be Prokofjev életében. Döntenie kel

lett, visszatér-e a Szovjetunióba, ahová 1918 óta csak vendégként járt haza, vagy Stravinskyhoz és Rachmaninovhoz hasonlóan emigránsként marad Nyugaton. Prokofjev a hazatérés mellett döntött. A honvágyra hivatkozott, de bizonyára azt is felmérte, hogy Amerikában nem tud versenyezni Rachmaninov népszerűségével, Európában pedig Stravin sky mögött csak második lehet. Egyetlen hazai riválisa, Sosztakovics viszont épp 1936-ban esett ki a szovjethatalom kegyeiből. Prokofjev nem számolt a lépés politikai következményeivel. Soha nem voltak erő teljes politikai nézetei. Bizonyára azt feltételezte, hogy a szovjet ható ságok respektálni fogják mint hosszas távollét után hazatérő, világhírű művészt, és őt nem fogja elérni az a nyomás, amelyet általában a zene szerzőkre gyakoroltak. S habár a „nagy honvédő háború” alatt valóban viszonylag szabadon alkothattak a szovjet művészek, a zsdanovizmus Prokofjevet is tönkretette. 1948-ban művei egy részét betiltották, spa nyol származású első feleségét munkatáborba deportálták, s az állandó rettegés a zeneszerző alkotómunkáját és egészségét is tönkretette. Az emigráns Szerov egyenesen ezt az alcímet adta Prokofjev-életrajzának: „Egy szovjet tragédia”. E tragédia végére mindenesetre a sors iróniája tett pontot: Prokofjev épp azon a napon halt meg, mint Sztálin, s a dik tátor pusztulása utáni enyhülést már nem érhette meg. Még javában zajlott a második világháború, amikor Prokofjev 1944 nyarán megírta 5. szimfóniáját. „5. szimfóniám alkotói pályám egy hos� szú szakaszának csúcspontja” – írta a mű bemutatója után. „Az emberi szellem nagyságát fogalmaztam meg, magasztalva a szabad és boldog

A MŰVEKRŐL

embert: erejét, nemeslelkűségét és lelkének tisztaságát.” Az Andante nyitótétel szélesen éneklő témái mintha nem is a legnagyobb világégés idején fogalmazódtak volna meg (igaz, megírásuk idején már az egész Szovjetunió területe felszabadult a német megszállás alól, s a hadije lentések napról napra újabb sikerekről tudósítottak). A zene nagyságot és hősiességet sugall, s a fuvolán és oboán bemutatkozó melléktémát a hegedűk vibráló kísérettel festik alá. Felejthetetlen a tétel zseniális befejezése, a kóda. Harsonafanfár és a zongora legmélyebb regiszteré vel is erősített, hatalmas dobütések hirdetik meg az egyetlen óriási nya lábbá fogott zenekar hatalmas erejű menetelését. Szinte megjelenik lelki szemeink előtt az Európa útjain ellenállhatatlanul özönlő, diadal mas szovjet hadsereg képe. Gúnnyal és jókedvvel teli, gyors tétel követ kezik (Allegro marcato): Prokofjev ellenállhatatlan scherzóinak egyi ke. A zeneszerző ebben a tételben mintha egyesítené Ravel hangszere lési virtuozitását, Nino Rota legviccesebb dallamait, Stravinsky parti túráinak ritmikai izgalmát és Hacsaturján szemérmetlen hatásosságát. Prokofjev nagyszerű és kifogyhatatlan invenciójú dallamszerző, ráadá sul melódiái annyira karakteresek, hogy rájuk ismerünk, ha felére le lassítva, megváltoztatott hangszerelésben vagy egyes hangszerekre szétdobálva halljuk is őket. A komponista a lassú harmadik tétel (Ada gio) nemes dallamában kerül a leginkább közel Stravinsky neoklasszi cista korszakához. Ám ez az elegáns líraiság sem nélkülöz tragikus fel hangokat. Akárcsak a scherzóban, Prokofjev itt is kamatoztatja zenéjé nek láttató erejét, kiváló karakterizáló képességét, mint balettjei és filmzenéi megírásakor. A finálé a nyitótétel egy témájának felidézésével kezdődik, amely a csellók és a nagybőgők nemesen éneklő kórusán is felcsendül, majd hamisítatlan prokofjevi gesztussal egy játékos rondótéma mutatkozik be a klarinét főszereplésével, amely később számtalan különböző alak ban tér vissza a tétel folyamán. Az első tétel fenséges befejezése helyett

A MŰVEKRŐL

13 SZERGEJ PROKOFJEV

A MŰVEKRŐL itt most szédítő vidámság uralkodik, melybe még a szándékosan „el hangolt” pillanat iróniája is belefér. Az 5. szimfónia hatalmas sikert aratott 1945. január 13-i moszkvai bemutatóján. A közönség megérezte a történelmi pillanat nagyságát. Minden haditudósításnál hatásosabbnak bizonyult Prokofjev pompás zenéje, amely a háború megnyerésének biztos előérzetét sugározta. FARKAS ZOLTÁN

ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ 1945. január 13., Moszkva, Moszkvai Konzervatórium, a szerző vezényletével.

UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2008. október 26., Zeneakadémia, Vaszilij Petrenko (karmester).

A MŰVEKRŐL MI TÖRTÉNT 1945-BEN? IRODALOM Megjelenik George Orwell politikai szatírája, az Állatfarm.

KÉPZŐMŰVÉSZET Salvador Dalí megfesti Kenyereskosár – inkább a halál, mint a szé gyen című képét (a figueresi Dalí Színház és Múzeum tulajdona).

ZENE November 3-án Leningrádban bemutatják Dmitrij Sosztakovics 9. szimfóniáját.

TÖRTÉNELEM Németország május 8-án feltétel nélkül kapitulál, majd a szeptember 2-i japán fegyverletétellel véget ér a második világháború.

TÁRSADALOM Megjelenik Karl Popper A nyitott társadalom és ellenségei című könyve.

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR A Budapesti Fesztiválzenekar 1983-ban alakult, ma pedig már a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. A kritikusok elsősorban játékának intenzitását és érzelmileg magával ragadó voltát hangsúlyozzák. Fischer Iván több mint harminc éve, a zenekar alapítása óta zeneigazgatóként irányítja a BFZ művészi munkáját. Ő az egyik kulcsa az együttes folyamatos megújulásának, kísérletező szellemiségének. A zenekar a világ legfontosabb zenei központjaiban és hangversenyter meiben, többek között a New York-i Carnegie Hallban és Lincoln Cen terben, a bécsi Musikvereinban, az amszterdami Concertgebouw-ban, valamint a londoni Royal Albert Hallban koncertezik. Állandó vendége továbbá olyan nemzetközi zenei fesztiváloknak, mint a Mostly Mozart Feszt ivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Edinburgh-i Nemzet közi Fesztivál. A BFZ két alkalommal nyerte el a Gramophone-díjat, a klasszikus zene „Oscarját”, míg 2013-ban Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy-díjra jelölték. Mahler 5. szimfóniájának felvételé ért 2014-ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason d’Ort, valamint az olasz Toblacher Komponierhäuschen-díjat.

KARMESTER FISCHER IVÁN A BFZ alapítója és zeneigazgatója Bécsben tanult, Hans Swarovsky karmesterosztályában. Vendégkarmesterként rendszeresen vezényli a Berlini Filharmonikusokat, a Királyi Concertgebouw Zenekart, és dol gozik a nagy amerikai zenekarokkal. 2012-től Fischer Iván tölti be a Berlini Konzerthaus zeneigazgatói és a Konzerthaus Zenekar vezető karmesteri posztját. Zeneszerzőként és operarendezőként is aktív. 2014 júniusában Berlinben is bemutatták A Vörös Tehén című operáját. Újító személyiség, 2014-ben elhagyatott zsinagógákba szervezett kon certeket a Fesztiválzenekarral. Rangos nemzetközi díjai mellett (Kris tály-díj, Chevalier des Arts et des Lettres, a brit Királyi Filharmóniai Társaság díja, Ovatie-díj, a Brit Royal Academy of Music tiszteletbeli tagja) Kossuth- és Prima Primissima díjas.

SZÓLISTA DIMITRIS SGOUROS „Köszönöm Istennek, hogy életben tartott, és saját fülemmel hallhattam játszani Sgourost. Ő a legjobb zongorista, akit valaha ismertem, maga mat is beleértve” – mondta Arthur Rubinstein. Az 1969-ben Athénben született Sgouros tizenkét évesen debütált a Carnegie Hallban a Msztyiszlav Rosztropovics vezényelte washingtoni Nemzeti Szimfoni kus Zenekarral Rachmaninov 3. zongoraversenyében. A nem minden napi pályakezdés után egymás után kapta a meghívásokat a vezető szimfonikus zenekaroktól, fesztiváloktól és karmesterektől Karajantól Maazelig, Masurtól Jansonsig. A csodagyereknek szóló megkülönböz tetett figyelem elmúltával Sgouros ma is egyike a legegyénibb hangú, a művekhez mindig friss szemmel közelítő zongoristáknak. Őt földrész számtalan országában koncertezett, szólóestjei mellett olyan zeneka rokkal, mint a Berlini, Londoni, Bécsi, Szentpétervári Filharmonikusok, a BBC Szimfonikusok, a lipcsei Gewandhaus Zenekar, a Szovjetunió Ál lami Szimfonikus Zenekara, a Suisse Romande, a Salzburger Kammer philharmonie vagy az Angol és a Zürichi Kamarazenekar. Többször is nagy sikerrel lépett fel a Fesztiválzenekarral, utoljára 2015. december 9-én Rotterdamban Brahms 1. (d-moll) zongoraversenyében.

ZENÉSZEK I. HEGEDŰ Eckhardt Violetta (koncertmester), Bíró Ágnes, Bujtor Balázs, Czenke Csaba, Emily Davis, Gál-Tamási Mária, Gulyás Emese, Hrib Radu, Illési Erika, Kádár István, Kostyál Péter, Lesták Bedő Eszter, Oláh Gyöngyvér, Pilz János, Sipos Gábor, Tuska Zoltán II. HEGEDŰ Iván Tímea, Bodó Antónia, Czirók Györgyi, Gátay Tibor, Haják Krisztina, Jász Pál, Kovács Erika, Lezsák Zsófia, Molnár Noémi, Mózes Anikó, Nagy Gabriella, Szabó Levente, Szefcsik Zsolt, Szlávik Zsuzsanna BRÁCSA Gábor Ferenc, Bányai Miklós, Bodolai Cecília, Bolyki László, Csoma Ágnes, Fekete Zoltán, Gálfi Csaba, Juhász Barna, Polónyi István, Rajncsák István, Reinhardt Nikoletta, Yamamoto Nao CSELLÓ Antoaneta Emanuilova, Bánk László, Dvorák Lajos, Eckhardt Éva, Kertész György, Liptai Gabriella, Mahdi Kousay, Markó György, Mód Orsolya, Sovány Rita NAGYBŐGŐ Fejérvári Zsolt, Kaszás Károly, Lajhó Géza, Lévai László, Martos Attila, Sipos Csaba, Wouter Swinkels, Tabányi Tibor FUVOLA Sebők Erika, Jóföldi Anett, Pivon Gabriella OBOA Philippe Tondre, Nehil Durak, Clément Noël KLARINÉT Ács Ákos, Csalló Roland, Pápai Ákos, Szitka Rudolf FAGOTT Tallián Dániel, Nina Ashton, Patkós Sándor KÜRT Szőke Zoltán, Bereczky Dávid, Nagy Zsombor, Szabó András TROMBITA Czeglédi Zsolt, Póti Tamás, Victor Koch Jensen HARSONA Szakszon Balázs, Justin Clark, Stürzenbaum Róbert TUBA Bazsinka József TIMPANI Dénes Roland ÜTŐ Herboly László, Ulf Breuer, Kurcsák István, Maros Ádám HÁRFA Polónyi Ágnes ZONGORA Báll Dávid

INTERJÚ LEZSÁK ZSÓFIA HEGEDŰMŰVÉSZ válaszol kérdéseinkre, aki 2001 májusa óta játszik a Bu dapesti Fesztiválzenekarban, amelynek 2003 őszétől tagja. 1990-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárképző tagozatán kapott kamaraművészi diplomát. A zenetörténet mely alakjával beszélgetne egy üveg bor mellett? ... Azt hiszem, sokan helyet kapnának az asztal körül. Ha lehetőségem lenne rá, egymástól teljesen eltérő karakterű és lelki alkatú embereket hívnék meg erre az alkalomra, én pedig a háttérből csendben figyelném a beszélgetésüket. Biztosan ott lenne Bach, Mozart, Mahler és Bartók. Ha mégis választanom kellene közülük, akkor Mozart mellett dönte nék. Az ő társaságában tartózkodni érdekes és felszabadító érzés lehe tett. Ő áll a szívemhez legközelebb. A sajátján kívül melyik hangszert tanulná meg szívesen? ... Sokszor álmodom, hogy csellózom. Mindig is vonzott mély, bárso nyos hangja. A legutóbbi hangszerkóstolón, amin részt vettem, alkal mam volt egy picit kézbe venni ezt a csodálatos hangszert. Biztosan foglalkoznék vele komolyabban is, ha lehetőségem és időm lenne rá. A fúvós hangszerek közül az oboával ismerkednék meg szívesen köze lebbről is.

Melyik zeneszerző bőrébe bújna, és miért? ... Ismét Mozartot említeném. Minden embert – kicsit és nagyot – arra buzdítanék, hogy kerüljön kapcsolatba az érzelmeivel, és merje megél ni azokat! Mozart rövid és nem túl könnyű élete során képes volt erre, s így születhetett meg benne az a gyönyörű, élettel teli, minden emberi

INTERJÚ érzelmet kifejezni tudó zene, amelyet végül papírra vetett. Jó volna az ő bőrébe bújva is megtapasztalni mindezt. Mi volt a legnagyobb csalódása? ... A komoly csalódásaimról nem szívesen beszélek. Ezek is életem szerves részei, és bármennyire is nehéz volt átélni őket, az idő múlásá val átértékelődtek, értelmet nyertek. Az apró dolgok miatt pedig nem bánkódom. Folytassa! Életfilozófiája szerint… ... Az élet küzdelmeire és kihívásaira jó úgy tekinteni, hogy azok le hetőséget adnak az egónk mögé pillantani, utat nyitnak a fejlődéshez, és segítenek megtalálni magunkban az Örökkévalót. Élj nyitott szívvel mindenki felé, hiszen a másik ember is ezen az úton jár valahol! Min den találkozás válasz egy kérdésünkre.

BFZ-HÍREK CSÚCSKÍSÉRLET AZ ÖNÖK SZAVAZATÁVAL Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, a Budapesti Fesztiválze nekar két projektjét, a Midnight Music koncertet és az Autizmusbarát Kakaókoncertet is jelölték a Super Channel Highlights of Hungary ne vű versenyén, melynek célja, hogy minden évben bemutassák a hazai kreatív szektor legizgalmasabb, legkiemelkedőbb eredményeit. Febru ár 10-ig még van lehetőség arra, hogy értékes szavazatukkal segítsék programjainkat. Kérjük, támogassanak minket egy gombnyomással! Szavazataikat a Highlights of Hungary weboldalán (www.highlightsof hungary.hu) adhatják le.

LÁSD, AMIT HALLASZ Február 26-án 17 órakor ingyenesen hallgathatja meg a közönség Sosz takovics Hamlet-szvitjét a Budapesti Fesztiválzenekar előadásában, Takács-Nagy Gábor vezényletével. Akkor tartjuk ugyanis a Müpában középiskolásoknak szóló filmversenyünk gáláját, amelyen muzsikusa inkkal együtt önök is szavazhatnak a kedvenc kisfilmjükre. Az ese mény előtt délután 16 órától Ujj Mészáros Károly, a Liza, a rókatündér rendezője, a zsűri elnöke mesél a film és a zene érzékeny kapcsolatáról és a filmkészítés titkairól. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kö tött. Jelentkezni az adrienn.balogh@bfz.hu címen lehet.

AJÁNLJUK MÉG FEBRUÁR 25–26–28.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Sosztakovics Hamlet – szvit, Op. 32 Prokofjev 2. (g-moll) zongoraverseny, Op. 16 Csajkovszkij 2. (c-moll) szimfónia, Op. 17 Nyikolaj Luganszkij (zongora) Karmester: Takács-Nagy Gábor

MÁRCIUS 10–11–12.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Mahler 3. (d-moll) szimfónia Gerhild Romberger (alt) Bajor Rádió Énekkara Cantemus Gyermekkar (művészeti vezető: Szabó Dénes) Karmester: Fischer Iván

ÁPRILIS 01–02.

Zeneakadémia

Haydn 4. (D-dúr) szimfónia, Hob. I:4 Mozart 1. (B-dúr) hegedűverseny, K. 207 Mozart c-moll adagio és fúga, K. 546 Mozart D-dúr („Haffner”) szimfónia, K. 385 Baráti Kristóf (hegedű) Karmester: Takács-Nagy Gábor

A BFZ BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Zeneigazgató: Fischer Iván Ügyvezető igazgató: Englert, Stefan Ügyvezetőigazgató-helyettes: Erdődy Orsolya Fejlesztési igazgató: Gáspár Máté Gazdasági vezető: Maglódi Györgyné Könyvelés: Szalai Lászlóné Operatív menedzser: Magyarszéky Dóra Operatív asszisztens: Szani Szolongo Turnémenedzser: Pócs Bence Turnéasszisztens: Wolf Ivett PR-menedzser: Tossenberger Adél Marketingasszisztens: Tooth Gabriella Kapcsolatfejlesztés: Bukvai Beáta Közönségkapcsolatok: Bagi Orsolya Titkársági és ifjúságiprogram-koordinátor: Balogh Adrienn Titkársági asszisztens: Aranyosné Boros Angyalka Zenekari titkár: Kelemen Éva Technikai vezető: Zentai Róbert Technikai munkatárs: Kathi Sándor, Siba István Tanácsadóink: Deák Zsuzsanna (támogatói klub), Petersen, Inga (a zeneigazgató személyi titkára), Váradi Júlia (PR, kommunikáció)

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNY

Elnök Simor András . Kurátorok Boros István . Granasztói György . Heal Edina . Marschall Miklós . Schimert, Konstantin . Soros, Tamiko . Strohmayer János . Szecskay András . Tóth, Sylvia . Varga Zoltán . von Wulffen, Hubertus . Zwack Izabella . A felügyelő bizottság tagjai László Csaba (elnök) . Jalsovszky Pál . Juvancz Beáta . Terták Ádám . A Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület elnöke Bánffy Eszter

TÁMOGATÓI KLUB KIEMELT PLATINA FOKOZAT Soros, Tamiko PLATINA FOKOZAT Benko, Stephen és Radka . von Falkenhausen, Jutta

. Flüh, John és Caroline . Simor András . Toth, Sylvia . von Wulffen, Hubertus

GYÉMÁNT FOKOZAT Balássy M. László és Petra . Bojár Gábor és Zan-

ker Zsuzsanna dr. . Hulla, Bernhard . Markovich György dr. és Sátai Anikó dr.

ARANY MECÉNÁSI FOKOZAT Bencsik László és dr. Kis Bernadett . Bottka Erzsébet dr. és Feldmájer Péter dr. – ‫ אליעזר יצחק בן אברהמ‬. Juhász Zoltán hangszerész mester . Kabcenell, Nicholas és Gudor Orsolya . Mosonyi György és Mosonyi Ágnes . Varga Júlia . Zsámboki Gabriella dr. EZÜST MECÉNÁSI FOKOZAT Bíró Ágnes . Bognár Péter / Vaya Travel Kft. . Farago, John és Martin, Jeanne . Gala Tours Kft. . Jalsovszky Ügyvédi Iroda . Jankovich Béla József . Kálmán, Szilasi, Sárközy és Társai Ügyvédi Iroda . Kirkby, David . Kirkby, Ruth . Marschall Miklós dr. . Mécs Endre és Andrea . Meinczinger-Krug Zsuzsanna és Krug Armin . Nyitrai István . Rosta Ildikó dr. és Ferjentsik Miklós dr. . Roszkopf Nyina . SBGK Ügyvédi Iroda / Szamosi Katalin dr. . Steiner László és Zsuzsa . Rényi Andrea és Straub Elek . Szecskay Ügyvédi Iroda . Thompson, David és Petra . Vámos György dr.

PATRÓNUS FOKOZAT Arriba Taqueria . Bakró-Nagy Marianne . Balázs Árpád és Dénes Andrea . Bernabei-Reynolds, Loreta . Boros István . Bőcs Fe renc és Sárdy Ágnes . Brasher, Richard és Deák Zsuzsanna . Bródy Péter dr. és Ildikó . Csépe Valéria dr. és Molnár Imre . Csík Gabriella dr. és Hudecz Ferenc dr. . Dornbach Alajos dr. és Zachár Zsófia . Dulin László és Dulin Bence . Faber Holland-Magyar Kereskedelmi Kft. . Felkai Tamás . Fráter Loránd dr. . Fuzesi, Nancy és Stephen . Göncz Kinga és Benedek László . Gyarmati György dr. és Kuti Katalin . György Pál és Simon Ágnes dr. . Győri

TÁMOGATÓI KLUB Zsuzsanna dr. és Garai Ferenc . Hanák Gábor és Tatai Ágnes . Hancz Lász ló és Mester Éva . Havass Miklós . Homonnay Géza . Horváth Ágnes dr. . Huebner, Charles és Suzanne . Kalmár Györg y . Kelemenné dr. Visky Kata lin . Kertész Gabriella dr. . Király Júlia . Királyfalvi György dr. . Komáromy Péter és Pollák Katalin dr. . Kökény Mihály dr. és Stiller Mária . Marker Kft. . Molnár Gábor dr. . Nagy Péter dr. és Varga Ildikó dr. . Németvölgyi Ágnes . Nyárádiné dr. Szabady Judit . Péter József . Pre-Tax Kft. . Professional Orvosi Kft. . Sárváry Mariann . Soltész + Soltész Kft. . Sólyom Éva dr. . Som fai és Társai Iparjogi Kft. / Somfai Éva dr. . Surányi Sándor és Sándorné . Szántó Csaba és Szántó-Kapornay Emőke . Szauer Péter . Székely Zoltán és Leposa Csilla . Tóth Gábor és Felesége . Török Zoltán . Varsányi Pál és Ka talin . Zoltán István és Ágnes

ARANY FOKOZAT B. Nagy András . Bálint Andrásné dr. . Bánáti Mária . Beghetto Oreste Paoloné . Berger Györgyné . Bitter Brunó és Iványi-Bitter Brigitta . Bittner Péter . Burger Balogh Ingeborg és Balogh Tibor . Csernay László dr. . Csillag György dr. és Keszthelyi Alexandra dr. . Drexler Miklós és Lengyel Gabriella . Eisler Péter dr. . Gálné Győrfi Gabriella Anna és Gál György . Hall, Karl Philip . Horváthné Szakonyi Mirella . Kertész Viktor és Terézia . Kis Balázs . Kocsány János . Lock, Richard és Julia . Matskási István dr. . Mika János dr. . Nagy Károly dr. . Pálfia Judit dr. . Pallag Tibor és Karner Anikó . Palotai János és Soltész Anikó dr. . Salgó Judit . Sápi La josné . Sápi Hedvig . Sessler István és Judit . Szabó Gábor dr. . Szabóné dr. Szomor Erika . Szelényi Iván . Szever Zsuzsanna dr. és Dalos Mihály . Szigeti Ágnes . Szilágyi Béláné, Szilágyi Éva és Horváth Péter . Szivós Péter . Szűcs András . Tanos Zsuzsa . Varga Péter . Wetzker, Konrad

EZÜST FOKOZAT Abonyi Iván dr. és Felesége . ÁGA Consulting Tanácsadó és Szolgáltató Bt. . Ágostházi László és Felesége . Alföldi István . Ambrus Ágnes dr. . Bacher Gusztáv . Bánffy Eszter dr. . Barczikay László . Barkóczi Jolán . Barta Istvánné . Batta Mária és Madar Gyula . Bende Zoltán . Benedek Andor . Berényi Gábor és Pető Katalin dr. . Bertalan Éva dr. . Böszörményi Katalin dr. . Csanádi Judit és Gyabronka József . Doleschall György és Szabó Katalin . Dögei Anna . Feldmájer Lea és Kocsis Tamás . Félegyházi Pál .

2015-16 Feuer István . Földényi Éva és Korda Péter . Gabriel Szilvia dr. és Kalmár Lajos dr. . Galambos Éva dr. . Gálosi György és Júlianna . Garai Péterné . Gerő Zsuzsa és Ágnes . Géta Center Kft. . Gordon Pál . Görgényi Judit és Dénes Miklós . Gosztákné Plank Mária és Madaras Olga . Greiner Ákos . Gyulai András . Halmos Judit és Magyar Mihály . Hámori Ferenc és Ács Éva . Hardy, Thomas G. . Hargitai Tibor és Ilona . Harkányi Mária . Hegyes Erzsébet dr. és Szolnoki Gábor . Holéci József . Hollay György . Hornung Hajnalka és János . Horváth Anna . Horváth László . Ihász Márta és Spollár József . Jáger Gyula . Jáger Zsuzsanna . Kabódi Ferenc . Kabódi Mátyás . Kádi Anna és Sziráczky Zoltán . Kenesei Gáborné . Kertész Zsuzsanna . Keviczky László . Kis Ádám . Klauber András dr. és Szigeti Éva dr. . Komlósi Júlia és Zsolt . Kőszegi László . Kreiss Gábor és Hartai Gabriella . Lantos István dr. . Lastofka Péter és Patkós Katalin . László János dr. és Péley Bernadette . Lövenberg Gábor és Radó Júlianna dr. . Márton János . Mezei Katalin . Mitsányi Zoltán és Juvancz Beáta . Müller György és Bárd Anna . Nagy László . Nagy Mária Éva . Németh Erzsébet . Németh György . Paksy László dr. . Pappné Radics Edit dr. . Páris György és Felesége . Pat yánik Mihály dr. . Pék Istvánné . Pelle Gáborné . Pernesz Péterné . Petrucz Györg y . Prágai Éva . Radinkó Erzsébet dr. . Révai Péter és Maya . Rimanóczy Zoltán és Csala Éva . Rónai Tiborné . Rudas Jánosné . Simó Judit és Bokor László . Sitkei Éva dr. . Sívó Róbert . Somogyi Éva és Horváth László . Spohn Ferenc . Stenczer Noémi és Vámos Tibor dr. . Szabó Klára . Szentesi Péter dr. . Tárnok Gyöng yi . Thomas, Geoffrey . Thurzó Sándor dr. és Turcsányi Rozália . Torma Kálmán és Halász Anna . Tóth Katalin . Tóth Mihály és felesége . Tóth Tamásné özv. . Törő Andrásné dr. . Valér Éva dr. . Váradi János . Vá radi Mónika dr. és Varjú Gabriella . Várkonyi Vera . Varsányi Gyula . Végh Józsefné . Vígh János . Vörös Imre

BRONZ FOKOZAT Ábrahám Zoltán . Albáné Feldmájer Lívia . Alföldy Zoltán és Szász Erika . Almási József dr. . Almási Józsefné . Amoser Erika dr. . Apáthy István . Arany Andrea . Árvay Jánosné . Balázs Gabriella . Balázsné Szücs Judit . Bánki Ervinné . Bánki Iván . Baranyi Éva dr. . Barna István dr., Szabó Zsuzsanna és Barna Rebeka Eszter . Barsi Gusztáv dr. . Benkő Judit dr. . Bérczi Gábor . Béres Károlyné . Biksz Péter . Birman Erzsébet és Tóti

TÁMOGATÓI KLUB

Magda . Bodor Aranka és Liliom Károly . Bodor József . Bogdány Éva . Bognár Béla . Bonta János és Nemes Katalin . Borissza József és Felesége . Bölöni Eszter és Felsmann Balázs . Brunner Boglárka . Budaházy Miklósné . Bumberák József dr. . Búzás Józsefné . Buzás Viktória . Chabada Kinga . Cocron János . Csepregi Terézia . Cseszkó Magda . Csillag Beáta . Csurgó Ottóné dr. . Dalmy Dénes . Danziger Éva dr. . Deák János . Doubravszky Sándorné . Duba Jenő dr. és Felesége . Dvorák Lajos . Egri István . Elsner Miklós dr. . Faragóné Ható Katalin . Farkas Gábor . Fazekas László . Fábián András . Fehéregyházi Zsuzsa . Feldmájer Györgyi és Benedek Zsolt . Feldmájer Benjámin – ‫ פלדמירבנימין‬. Feldmájer Ágnes és Sándor . Félix László . Fendler Judit . Fenyő Péter dr. . Földesi Erzsébet és Fendler Kornél . Francsicsné dr. Czinege Erzsébet . Fülöp Annamária . Füredi Gábor . Gadzsokova Kraszimira . Gál Mátyásné . Gál Nóra dr. . Galambos Imréné . Gallasz József és Edit . Gecse Jolán . Gecsey Dezsőné . Gerő Judit és Reich Tamás . Gidáli Júlia dr. . Görög Tamásné . Grósz György dr. . Guti Péter . Gyarmati Béla és Felesége . Hajdu András dr. . Halász Péterné . Halbrohr Pál . Hámori Rudolf dr. . Havas Ágnes . Havas István dr. . Hazai Judit és László . Hetényi Ágnes és Bender Györgyné dr. . Hlavács Éva dr. és Bölcsföldi István . Hollós János . Horváth István dr. . Horváth Jánosné dr. . Horváth Lajos . Horváth László . Horváth Sándor . Horváth Vilmos és Kőszegi Anna . Hőnig Gábor . Jáki János és Jáki Marika . Jakob Károly . Jankó Katalin és Béla . Jeney Sarolta . Jórend Judit dr. és Herczeg Ferenc . Kapronczai Gabriella . Kardos István . Kádár Lászlóné . Kádár Zsuzsanna dr. Káldor Mária . Kalivoda Imre . Kálmán Istvánné dr. . Kárpáti András . Kecskés Lajos . Kele men Antal . Kerékgyártó Kálmán . Kerényi Gyula . Keve Károly és Urbán István . Kirsch Bertalanné . Kiss Andrea . Kiss Mariann dr. és Szamarasz Theodorakisz . Kitainik, Leonid . Klinga Ágnes . Kocsis György . Komlósné Hlatky Katalin . Kónya Albert és Sárközi Alice . Kónya Katalin dr. . Koós Ágnes . Korda János dr. . Korodi Mihály és Magyar Zsuzsanna . Kósa Jánosné dr. . Kovács Katalin . Kovács Péter dr. . Kovács Viktorné . Krausz András . Kriston József dr. . Kutas Magdolna . Láner Judit . Láng Béla . Lantos Bálint dr. . Lantos Zsolt dr. . László Júlia . Lehel E. Katalin . Lellei Györg y dr. . Lissák Kálmán és Lissákné Kovács Éva . Loránd Ferenc . Loránd Gábor .

2015-16 Lovas Jánosné dr. . Maár Judit dr. és Krokovay Zsolt dr. . Magyar Iván dr. és Fadgyas Ildikó dr. . Magyar Sylvia . Major György . Marosffy László dr. . Mátay Lászlóné . Máté András . Matos Lászlóné dr. . Meitner Tamás . Meleghegyi Józsefné . Merényi Gábor . Mészáros Sándorné . Mituszova Mila dr. . Molnár Gábor dr. . Molnár Gáborné . Monoki Klára . Nagy Ákos és Papp Izabella . Nagy Anna . Nagy Boldizsár . Nagy Ervinné dr. . Nagy Gábor . Nagy Gyuláné . Nagy István . Nagy Judit és Kis Róbert Gábor . Nag y Margit és Lantos György . Nagy Pál . Németh Zsófia . Németujvári Lászlóné . Pálné Kutasi Éva és Banász Andrásné . Palotai Valéria . Pankotai Csaba . Pankotainé Lux Margit . Pap Ágnes . Papp Szabolcs . Pártos Oszkár dr. . Pável Iván dr. és Pável Ivánné . Piller Tibor . Pongó Judit . Prepeliczay Istvánné . Rácz Zsuzsanna . Radnóti István dr. . Radó Andrásné . Radó János dr. . Réti Józsefné . Rimanóczy Kálmán és Szomor Márta . Rónyai Imre . Rózsa Beáta dr. . Rózsa Gyula . Sáfár Judit és Kocsis Sándor . Sáfár László . Sárdi Gyula . Sáska Géza . Segesváry Gábor és felesége . Sikóné dr. Horváth Ágnes . Soltész András . Szabó Márta . Szabó Piroska dr. és Oláh Ruben dr. . Szántó Gabriella . Szegvári Mária dr. . Székely József dr. . Szemenyei Klára dr. . Szemler Mihály . Szent-Martoni Mária . Szepesi András . Sziráki Edit . Szőke András és Helga . Szőke Mariann . Szőnyi Péterné dr. . Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség . Thuróczy Györgyné dr. . Tímár Éva . Török Ilona . Turi Mária dr. . Ujvári Tibor és Erika . Valis Éva Márta . Varga Márta . Várnai Magdolna és Kajtár István dr. . Vas Ferenc . Vass Gabriella . Végh Anna . Vida Edit . Volenszky Paula . Wéber László és Arányi Zsuzsanna dr. . Zahorán Pál és Komáromi Éva . Zilahi Nóra . Zelczerné Déri Erzsébet

PROGRAMME FEBRUARY 05–06–08 BÉLA BARTÓK NATIONAL CONCERT HALL WEBER

Der Freischütz (The Marksman) – overture (10’)

BRAHMS

Piano Concerto No. 1 in D minor, Op. 15 (48’) (I. Maestoso, II. Adagio, III. Rondo – Allegro non troppo)

..... interval

PROKOFIEV

Symphony No. 5 in B flat major, Op. 100 (45’) (I. Andante, II. Allegro marcato, III. Adagio, IV. Allegro giocoso)

Dimitris Sgouros piano Iván Fischer conductor

ABOUT THE MUSIC What does it mean to be German, when it comes to music? In the 19th century it meant the music of CARL MARIA VON WEBER, and especially Der Freischütz (The Marksman). Weber moved to Dresden in 1817 when he became the director of the Saxon State Opera. In taking the presti gious position, he was determined to revive German opera and make it blossom once more. He began work on his new opera the very day he arrived in Dresden. The chilling ghost story had been on his mind for years. The wonderful nature surrounding Dresden, the ‘Switzerland of Saxony’, was a major source of inspiration in composing the work. The effect of this wild and romantic landscape can be felt first and foremost in the opera’s famous Wolf’s Glen scene. Weber finished the orchestral score in May 1820; as was usual at the time, he completed the overture last. Weber had the ability to combine the exemplary structural discip line typical of German artists, with the dramatic virtues of the Romantic opera composer. While the overture takes a standard sonata form, the musical themes evoke every important element of the opera; the Ger man-romantic sounds of the forest; the ominous motifs of supernatural evil; the despair of Max the hunter; and finally, the redeeming melody of Agathe, the pure woman.

JOHANNES BRAHMS spent five years, between 1854 and 1859, writing a symphony that would become his Piano Concerto in D minor. This ex plains why the composition completely lacks the brilliant virtuosity of other concertos written around that time. Supposedly, Brahms penned the main theme of the opening movement after hearing news of Schu mann’s attempted suicide. What is certainly true, however, is that he conjured up one of the most dramatic themes of his entire oeuvre. While the first movement grieves for the demise of Robert Schumann, the slow middle movement is a musical portrait of Clara Schumann. The theme of the closing Rondo brings to mind Schumann’s description of Brahms,

ABOUT THE MUSIC when he visited Hannover and called his young colleague a “bustling demon”. The theme’s ascending motif does indeed carry an irresistible, demonic force, while at the same time the bustling counterpoint of left hand semiquavers gives the melody a unique character. At the end of the work, instead of the expected festive climax, the main theme makes a sudden return with a cheerful voice that releases the built-up tension. World War II was still raging in the summer of 1944, as SERGEI PROKOFIEV composed his Fifth Symphony. From the sound of the opening Andante, you wouldn’t guess that it had been composed during times of such strife (although by that time the entire Soviet Union had been freed from German occupation and victories filled the daily war reports). Towards the end, the grandiose and heroic music builds into an awe somely powerful march. This is arguably the musical symbol for the un stoppable, victorious Soviet forces pouring onto the roads of Europe. The second movement (Allegro marcato) is one of Prokofiev’s irresistible Scherzos, while the slow third (Adagio) movement’s theme can be com pared to the finest melodies of Stravinsky’s neo-classicist period. Here, just as in the Scherzo, Prokofiev's music marries poetic strength with his outstanding abilities in visual writing, recalling his ballets and film scores. The finale is dazzlingly happy and even includes an ironic mo ment as the orchestra deliberately falls ‘out of tune’. When the Fifth Symphony premiered in Moscow on 13 January 1945, it was an imme diate success. The audience got the sense that this music was the stuff of Victory.

ORCHESTRA BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRA Founded in 1983, the Budapest Festival Orchestra has established itself as one of the ten leading orchestras of the world. It is loved by audiences and praised by international critics for its intensive and emotionally gripping performances. Iván Fischer, as Music Director, has been di recting the artistic work of the BFO for more than thirty years now. The Budapest Festival Orchestra has maintained its experimental spirit, shaping and reshaping orchestral work in the name of constant renewal. The Budapest Festival Orchestra regularly performs at Carnegie Hall, Lincoln Center, Konzerthaus Wien, Concertgebouw Amsterdam or Royal Albert Hall London. As a special guest the BFO is regularly invited to the Lucerne, Edinburgh and San Sebastian Festivals and to play at the BBC Proms and the Salzburger Festspiele. The BFO is also a returning guest to New York’s prestigious Mostly Mozart Festival. The BFO has won two Gramophone Awards, one of the most significant honours of the classical record industry and often referred to as the Oscar of classi cal music. The BFO was a Grammy award nominee in 2013 for its record ing of Mahler’s Symphony No. 1 and received the Dutch Music Award in 2006 and in 2008. In 2014, the recording of Mahler’s Symphony No. 5 received wide acclaim, being awarded both the Diapason d’Or and Ita ly’s Toblacher Komponierhäuschen for Best Mahler Recording.

CONDUCTOR IVÁN FISCHER Founder and musical director of BFO, Iván Fischer studied in Vienna, in Hans Swarovsky’s conducting class. As a guest conductor, he regu larly works with great American orchestras and leads the Berlin Phil harmonic and Concertgebouw Orchestra. Since 2012, he has served as musical director for the Konzerthaus in Berlin and lead conductor of the Konzerthaus Orchestra. He is also active as a composer and opera director. In June 2014, his opera entitled The Red Heifer was also pre sented in Berlin. In the spirit of renewal, Iván Fischer began organising concerts in abandoned synagogues in 2014. Besides prestigious inter national awards (Crystal Prize, Chevalier des Arts et des Lettres, the British Royal Philharmonic Society Award, the Netherlands’ Ovation Award, and an honorary membership on the British Royal Academy of Music), he won the Kossuth Prize and the Prima Primissima Award.

SOLOIST DIMITRIS SGOUROS “I thank God for keeping me alive so that I would be able to hear with my own ears Sgouros play. He is the best pianist I have ever heard, in cluding myself” said Arthur Rubinstein. Dimitris Sgouros was born in Athens in 1969 and debuted at Carnegie Hall at the age of twelve, when he played Rachmaninoff’s Third Piano Concerto, accompanied by the Washington National Symphony Orchestra and directed by Mstislav Rost ropovich. After this extraordinary start to his career, he was swamped with invitations from leading symphony orchestras, festivals and conductors from Karajan to Maazel, Masur to Jansons. Now, long after the special attention he received as a child prodigy has given way, Sgouros remains a unique pianist who continually approaches works with a fresh eye. He has performed in numerous countries across five continents; as well as his solo performances he has played with orches tras including the Berlin, London, Vienna, and St Petersburg Philhar monics, the BBC Symphony Orchestra, the Leipzig Gewandhaus Or chestra, the Soviet Union State Symphony Orchestra, the Suisse Roman de, the Salzburger Kammerphilharmonie, not to mention the English and the Zurich Chamber Orchestras. He has had several highly success ful outings with the Festival Orchestra, the last time on 9 December 2015 in Rotterdam when they played Brahms’ Piano Concerto No. 1 in D minor.

összejátszunk FISCHER IVÁN BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR BFZ.HU/OSSZEALLAKEP

tรถbbszรถrรถs siker K&H TeleCenter (06 1/20/30/70) 335 3355

kh.hu

bank@kh.hu

Lajkó Félix

hegedűművész

Szeretek itt lenni! #szeretekittlenni

mupa.hu

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Arany fokozatú partner

Ezüst fokozatú partnerek

Bronz fokozatú partnerek

Támogató partnerek

Állami partnerek Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10.B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: bfofound@mail.datanet.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16. Honlap: www.bfz.hu Online jegyvásárlás: www.jegymester.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

2015-16