SZEPTEMBER 25. 2016
EURÓPAI HIDAK
GRISEY DUTILLEUX APERGHIS WIEDERATHERTON RIVALLAND VOLKOV
SZEPTEMBER 25. FESZTIVÁL SZÍNHÁZ GRISEY
Modulations (Modulációk) (17' )
DUTILLEUX
Mystère de lʼinstant (A pillanat misztériuma) (15' ) (I. Hívások, II. Visszhangok, III. Prizmák, IV. Távoli terek, V. Litániák, VI. Korál, VII. Suttogások, VIII. Monológok, IX. Átváltozások [a Sacher névre], X. Tűzfény)
..... szünet
APERGHIS
Le Reste du temps (A hátralévő idő) (15' )
GRISEY
Partiels (Parciálisok) (23' )
Sonia Wieder-Atherton cselló Françoise Rivalland cimbalom Vezényel Ilan Volkov
Az Európai Hidak a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénye.
A MŰVEKRŐL GÉRARD GRISEY MODULATIONS; PARTIELS 5 HEGEDŰ, 3 BRÁCSA, 2 CSELLÓ, 2 NAGYBŐGŐ, 2 FUVOLA (PIKOLÓ, ALTFUVOLA), 2 OBOA (ANGOLKÜRT), 2 KLARINÉT, BASSZUSKLARINÉT (KONTRABASSZUSKLARINÉT), 2 FAGOTT (BASSZUSFAGOTT), 2 KÜRT, 2 TROMBITA, 2 HARSONA, TUBA, HÁRFA, HAMMOND-ORGONA, ZONGORA, CSELESZTA 2 HEGEDŰ, 2 BRÁCSA, CSELLÓ, NAGYBŐGŐ, 2 FUVOLA (PIKOLÓ, ALTFUVOLA), OBOA (ANGOLKÜRT), 2 KLARINÉT (ESZ KLARINÉT), BASSZUSKLARINÉT (KONTRABASSZUSKLARINÉT), 2 KÜRT, HARSONA, ÜTŐ, ELEKTROMOS ORGONA
2
A francia komponisták közül hagyományosan sokan jeleskedtek a hangszínek mesteri kikeverésében és a kifinomult hangszerelésben. Gérard Grisey (1946–1998) zeneszerzéstanáraitól, Messiaentól és Dutilleux-től is megörökölhette a hangzás és a harmónia iránti érzékenységét. Darmstadtban Iannis Xenakis és Ligeti György kurzusait látogatta, később elektroakusztikát és akusztikát is tanult, majd maga is befolyásos zeneszerzéstanárrá vált. Széles érdeklődési köre a távol-keleti és afrikai folk lórtól a 20. századi zene olyan kevésbé központi alakjaiig terjedt, mint Janáček és Sibelius. Ez a stiláris sokféleség termékenyítőleg hatott tanítványaira is, akik közül Eric Tanguy vagy Magnus Lindberg vált ismertebbé. Grisey tanított a darmstadti nyári kurzusokon, később Berkeleyben a Kalifornia Egyetem, majd a párizsi Conservatoire hangszerelésés zeneszerzéstanára lett. Váratlan halálát ütőértágulat okozta ötvenkét éves korában. A római Villa Mediciben töltött ösztöndíjas évek (1972–74) alatt kötött barátságot Tristan Murail-jal, akivel (Michäel Levinas zongorista-zeneszerző társaságában) 1973-ban megalapította a Groupe de L’Itinéraire-t, amely az 1970–80-as évek legjelentősebb francia kortárszenei együttesé-
A MŰVEKRŐL vé vált. Ez a művészeti társulás lett egyúttal az úgynevezett „spektralista zeneszerzés” legfontosabb műhelye is. Az 1970-es évek elején a hang akusztikai tulajdonságainak felfedezése és az emberi hallásérzékelés vizsgálata került Grisey érdeklődésének középpontjába. Erre alapította zeneszerzéstechnikáját, s Murail-jal együtt ők tekinthetők a spektrális zene (musique spectrale) feltalálóinak. Grisey ezáltal vált a Boulez utáni francia zeneszerzőnemzedék legeredetibb és legnagyobb hatású alakjává: az 1980-as évektől az általa kifejlesztett zeneszerzéstechnika (vagy stílus) számított az uralkodó francia irányzatnak. Grisey 1980-tól a párizsi IRCAM (Institut de Re cherche et Coordination Acoustique/Musique) gyakornokaként folytatta kutatásait, amelyeket alkotómunkájában kamatoztatott. Pályájának nagy részét a hangszínek fizikai paramétereinek megragadásával, a harmonikus felhangok és zajok közötti spektrum felfedezésével töltötte. A spektrális zeneszerzés a hang fizikai tulajdonságainak elemzéséből indul ki, és magát a hangspektrumot teszi meg a zeneszerzés alapanyagául. Grisey így fogalmazta meg zeneszerzői attitűdjét: „Zenészek vagyunk, és mintánk a hang, és nem az irodalom; a hang és nem a matematika; a hang és nem a színház, képzőművészet, kvantumfizika, geológia, asztrológia vagy akupunktúra.” A spektrális zeneszerzők az akusztikus hangszerek által létrehozott hangszín minőségét számítógépes analízisnek vetik alá, s e művelet tapasztalatai alapján mesterségesen szintetizálnak hangszíneket. Technikai nyelven fogalmazva: a spektrális zene olyan akusztikus zenei gyakorlat, amelyben a kompozíciós döntéseket a hangspektrumok szonografikus megjelenítése és matematikai elemzése befolyásolja. Maga Grisey elutasította a „spektrális zeneszerzés” terminust, amelyet egy Dufourt nevű zenetudós vezetett be egy 1979-es tanulmányában. Dufourt ugyanis túlhangsúlyozza magának a hangspektrumnak a jelentőségét a zeneszerzéstechnikára nézve, míg Grisey szerint a spektrális
3
A MŰVEKRŐL
4
gondolkodás a zenei forma kialakítását és a zenei idő kezelését is befolyásolja. Nem véletlen, hogy saját elméleti munkájának a következő címet adta: Tempus ex machina: egy zeneszerző reflexiói a zenei időről. Grisey első jelentős műve, amelyben az általa kifejlesztett zeneszerzéstechnikát használta a két zenekari csoportra komponált Dérives volt (1973–74). Ebben az Esz hang visszatérő felhangspektruma képviseli a stabilitást és a „konszonanciát”, amelyet a zeneszerző különböző transzformációkkal állít szembe. A konszonanciának ebben az új (egyáltalán nem a hagyományos tonalitás szerinti) értelme arra bátorította Grisey-t, hogy egy Les espaces acoustiques (Akusztikus terek) című, hatalmas ciklusban tárja fel további lehetőségeit. E műcsoport tizenegy évig foglalkoztatta (1974–85), és számos egyedi kompozícióból áll, amelyek előadó apparátusa a szólóbrácsától a nagyzenekarig terjed, és amelyek egyenként vagy egybefüggően is előadhatók. (A teljes sorozat összterjedelme mintegy másfél óra.) Ha az összes darab elhangzik, Grisey megkomponálta az átvezetéseiket. Eszerint minden mű befejezéséből nő ki a következő darab, és a sorozat a be- és kilégzés periodikus váltakozásához hasonlítható. A hangversenyen elhangzó mindkét kompozíció a Les espaces acoustiques-ciklus része, de ezúttal egymástól függetlenül hangzanak el. A Modulations (1976–77) partitúrája harminchárom zenészt foglalkoztat. Első hallásra teljesen lemond a zene olyan hagyományos paramétereiről, mint a „dallam”, vagy a „harmónia”, és ritmus helyett is inkább egyfajta pulzálást, energiaimpulzusok szabálytalan hullámzását érzékeli a hallgató. A hangzás szinte az elektronikus zenéhez hasonlítható, ami részben annak a következménye, hogy Grisey számos esetben a hagyományos temperált hangoláshoz képest „hamis” hangok megszólaltatását írja elő, ráadásul differenciáltan: hol pontosan egy negyedhanggal kell a temperált skála alá vagy fölé intonálni, hol pedig csak „kissé” magasabbra vagy mélyebbre („1/6 hanggal” – írja a partitúra).
A MŰVEKRŐL Az előadó apparátus egyetlen elektronikus hangszere a Hammond-orgona. A zenei folyamat annyiban emlékeztet Ligeti György ’60-as, ’70-es években keletkezett műveire, hogy leginkább egyfajta kémiai vagy fizikai folyamattal lehetne leírni hasonlatként. Ám e látszólag minden ízé ben újszerű zenei nyelv mégis hagyományos és „átélhető” dramaturgia szolgálatában áll. Az ütőhangszerek által meghatározott kezdet után az egyes hangszercsoportok felelgetései, a teljes csend, a mű közepén kezdődő, fenyegető nagydobtremolók, az éteri magasságban megszólaló „panaszdal”, az egyre bonyolultabbá váló és kaotikus „katasztrófába” torkolló folyamatok s az erőteljes befejezés egyaránt a stabilitással és instabilitással való játék mesterének mutatják a komponistát. A mű hallatán világossá válik, miért tartják Grisey-t a Boulez utáni francia zeneszerzőnemzedék legjelentősebb alakjának. A harmónia és hangszín közötti különbség „elhomályosításának” technikája különösen jellegzetes eszköze Grisey-nek, aki „hangszeres szintézisnek" nevezte ezt az eljárást. A Partiels című kompozíció (1975) egy harsona mély E-hangjának „élveboncolása”, azaz a hangspektrumának rekonstruálása az együttes többi hangszerének segítségével. A kompozíció első harmadát ez a folyamat rendezi be: az újra és újra megszólaló E-hangot újra és újra szintetizálja az együttes, persze a hangzó végeredmény izgalmasan változik. A Partiels kiváló példája annak, hogy a spektrális zene hogyan mossa el a határokat, az elektronikus és a „hagyományos” akusztikus zene közötti különbségeket, hiszen a mű a ringmodulálás technikáinak utánzása akusztikus hangszerekkel. Persze itt sem csupán egy tudományos akusztikai kísérletnek lehet tanúja a hallgató, hanem egy drámai folyamatnak, amely ezúttal zörejekbe, effektusokba, suttogásokba torkollik, s végképp kitágítja azt a fogalomkört, amelyet korábban megkomponált műzenének neveztek.
5
HENRI DUTILLEUX
A MŰVEKRŐL HENRI DUTILLEUX MYSTÈRE DE LʼINSTANT SZÓLÓCIMBALOM, 14 HEGEDŰ, 4 BRÁCSA, 4 CSELLÓ, 2 NAGYBŐGŐ, TIMPANI Henri Dutilleux (1916–2013) francia arisztokrata családban született, amely rendkívül előkelő kapcsolatokkal dicsekedhetett. Dédnagyapja festőművész volt, Delacroix barátja, anyai nagyapja pedig orgonistaként és zeneszerzőként Fauréval ápolt szoros baráti viszonyt. Dutilleux zongora-, összhangzattan- és ellenponttanulmányait hamarosan ütőhangszeres tapasztalatok egészítették ki; ezzel is magyarázható számos későbbi zene kari művének különös műgonddal kidolgozott timpaniszólama. Dutilleux a párizsi Conservatoire-ban alapos, de rendkívül konzervatív iskolázottságra tett szert, melynek korlátaival maga is tisztában volt. E hiányt a világháborús években Vincent d’Indy zeneszerzéstankönyvének tanulmányozásával próbálta orvosolni, és megismerkedett Stravinsky, valamint Roussel műveivel. Az új bécsi iskola vagy Bartók műveit viszont csak 1945 után hallotta először. A II. világháború alatt behívták szanitécnek, majd frontszolgálata után a német megszállás alatt a párizsi Operánál dolgozott, 1945-től pedig a Francia Rádió zenei vezetője volt. Csak 1963-tól szentelte magát teljesen a zeneszerzésnek, amikor rádiós pozíciójától visszavonult. Akárcsak a 20. század oly sok remekműve (köztük Bartók Zenéje), a Mystère de l’instant is Paul Sacher felkérésére készült, s ajánlása is a ne ves svájci karmesternek szól, aki a zürichi Tonhalléban vezényelte a mű ősbemutatóját 1989. október 22-én a Collegium Musicum Zürich élén. A tíz rövid tételből álló kompozíció a magyar hallgatót leginkább Szőllősy András műveire emlékezteti – a sokszorosan osztott vonósok kezelése, a finom ízlés, a nagy ívű, érzelmes dallamok, a zenei karakterek és textúrák gazdagsága egyaránt erre a rokonságra utal. (Nota bene, Dutilleux-t kései pályakezdése és fiatalkori műveihez fűződő erősen kritikus viszonya is a magyar komponistával rokonítja.)
7
A MŰVEKRŐL Dutilleux kedvenc eljárása volt, hogy egy zenei témát a mű elején nem mindjárt a teljes alakjában mutatott be, hanem egy általa „progresszív növekedésnek” nevezett folyamat céljaként a végére tartogatta a végérvényes forma megjelenését. (Proust írói technikájából eredeztette ezt az eljárását.) A Mystère de l’instant-ban a zeneszerző tudatosan eltávolodik a „progresszív fejlődés” technikájától és az egyes tételek tematikus ös�szekapcsolásától, amely korábbi műveit ugyancsak jellemezte. A tíz rövid tétel semmilyen zenei kapcsolatban nem áll egymással (a kompozíció eredetileg a Pillanatfelvételek címet viselte). A mű utolsó előtti tétele a megrendelő karmester nevének zenei hangokká kódolt témáival játszik (SACHER = Esz-A-C-H-E-D; az utolsó hanghoz talán külön magyarázat is kívánkozik: R = „re” = D). Dutilleux az egész mű folyamán nagyon takaré kosan bánik a cimbalommal, ezért annak minden megszólalása eseményszámba megy, ugyanis a tételek zenei anyaga a cimbalom által bemutatott hangsorból táplálkozik.
8
A MŰVEKRŐL GEORGES APERGHIS LE RESTE DU TEMPS SZÓLÓCSELLÓ, SZÓLÓCIMBALOM, HEGEDŰ, BRÁCSA, CSELLÓ, 2 KLARINÉT, FAGOTT, KÜRT, ÜTŐ, ZONGORA Ha Dutilleux-t Szőllősy Andráshoz hasonlítottuk, a görög származású Aperghis magyar megfelelője talán Sáry László lehetne. A színházzal és a színészekkel való szoros kapcsolata, valamint rendkívül termékeny kompozíciós munkája rokonítja a két mestert egymással. Aperghis 1945ben született Athénben, de 1963 óta Párizsban él. Tevékenységét megosztja a hagyományos zeneszerzői pálya és az improvizációra épülő zenés színházi alkotói működés között. A színház világa 1971-től tartja bűvkörében, amikor az Avignoni Fesztivál számára megkomponálta La tragique histoire du nécromancien Hiéronimo et de son miroir (A szel lemidéző Jeromosnak és az ő tükrének tragikus históriája) című művét, s a fesztivál azóta rendszeresen műsorán tartja kompozícióit. 1976-ban megalapította az ATEM-et (Atelier Théâtre et Musique), s ennek kapcsán teljesen újragondolta zeneszerzői attitűdjét is. A színészek éppoly kedves partnerei, mint a zenészek. Zenés színházi produkcióit a mindennapi élet inspirálja, és a leghétköznapibb társadalmi jelenséget is képes saját költői világába transzformálni, amely igen gyakran abszurd vagy szatirikus. A művek – akárcsak egy kísérleti prózai színház esetében – sokszor a próbafolyamat során nyerik el végső alakjukat. Az énekes és hangszeres teljesítménnyel egyenrangú a művek gesztikája és színpada. 1976 és 1996 között több mint húsz efféle művet alkotott. (Öt női hangra és egy szál csellóra komponált zenés színházi darabját, a Sextuor című és A fajok eredete alcímet viselő, rendkívül szellemes „vizuális kamaraoperáját” húsz évvel ezelőtt a budapesti közönség is láthatta a Korunk zenéje fesztiválon.) „Igazi” operáinak szövegkönyveit is széles
9
A MŰVEKRŐL körből választja: Verne, Diderot, Freud, Edgar Allan Poe szerepel „librettistái” sorában, de könnyen formál operai alapanyagot Bettina Brentano egyik, Goethéhez írt leveléből is. A termékeny mester ezenkívül csak úgy ontja magából a kamara- és zenekari műveket, és számos szólóhangszeres darabot is írt hozzá közel álló előadók számára. Nem meglepő, hogy gyakran ezek a művek is tartalmaznak színházi elemeket. Aperghis életművét nem lehet beskatulyázni: bár komoly, mégis tele van humorral, a zenetörténeti hagyomány kiváló ismerője, de mentes minden intézményes korláttól. Legjellemzőbb vonása az elevenség és előadóinak „helyzetbe hozása” virtuóz feladatok kitalálásával. A Le rest du temps sűrű és mozgalmas darab, amely Aperghis főhajtása a bécsi „zeneszerző-atyák”, elsősorban Haydn és Mozart művészete előtt. A cselló és a cimbalom nem gyakran találkozott a zenetörténet során, de Aperghis az ilyen meglepő társításoknak is mestere. A két szólóhangszert olyan apparátus kíséri (két klarinét, fagott, kürt, zongora, hegedű, brácsa, cselló), amelyet akár a régi bécsi mesterek is alkalmazhattak volna egy versenyműben – talán csak a nagydobtól tartózkodtak volna. FARKAS ZOLTÁN
10
GEORGES APERGHIS
A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓK Grisey: Modulations – 1978. március 9., Párizs, Ensemble intercontemporain, Michel Tabachnik (karmester) Dutilleux: Mystère de lʼinstant – 1989. október 22., Zürich, Collegium Musicum Zürich, Paul Sacher (karmester) Aperghis: Le Reste du temps – 2003. május 10., Marseille, Nouvel Ensemble Moderne de Montréal, Sonia Wieder-Atherton (cselló), Françoise Rivalland (cimbalom), Lorraine Vaillancourt (karmester) Grisey: Partiels – 1976. március 4., Párizs, Ensemble l’Itinéraire, Boris de Vinogradov (karmester)
MIND A NÉGY MŰVET ELŐSZÖR JÁTSSZA A FESZTIVÁLZENEKAR
MI TÖRTÉNT A MŰVEK KELETKEZÉSE IDEJÉN?
12
IRODALOM 1976-ban Will You Please Be Quiet, Please? címmel megjelenik Raymond Carver első novelláskötete. KÉPZŐMŰVÉSZET 1989-ben megrendezik a brit afrikai, karibi és ázsiai modernizmus első retrospektív kiállítását a londoni Tate Galleryben. ZENE 1978. április 12-én Stockholmban bemutatják Ligeti György Le Grand Macabre című operáját. TÖRTÉNELEM 1989. november 9-én megszűnik a határellenőrzés Kelet- és Nyugat-Berlin között, pár nap múlva megkezdik a berlini fal lebontását. TÁRSADALOM 2003-ban megjelenik Hannah Arendt német zsidó származású amerikai filozófus posztumusz könyve, a Responsibility and Judgment.
ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR A Budapesti Fesztiválzenekar 1983-ban alakult, ma pedig már a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. A kritikusok elsősorban játékának intenzitását és érzelmileg magával ragadó voltát hangsúlyozzák. Fischer Iván több mint harminc éve, a zenekar alapítása óta zeneigazgatóként irányítja a BFZ művészi munkáját. Ő az egyik kulcsa az együttes folyamatos megújulásának, kísérletező szellemiségének. A zenekar a világ legfontosabb zenei központjaiban és hangversenytermeiben, többek között a New York-i Carnegie Hallban, a Párizsi Filharmóniában, a bécsi Musikvereinban, az amszterdami Concertgebouwban, valamint a londoni Royal Albert Hallban koncertezik. Állandó vendége továbbá olyan nemzetközi zenei fesztiváloknak, mint a Mostly Mozart Fesztivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál. A BFZ két alkalommal nyerte el a Gramophonedíjat, a klasszikus zene „Oscarját”, míg 2013-ban Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy-díjra jelölték. Mahler 5. szimfóniájának felvételéért 2014-ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason d’Ort, valamint az olasz Toblacher Komponierhäuschen-díjat. Az Argentin Zenekritikusok Szövetsége 2016-ban a legjobb külföldi szimfonikus zenekarnak járó elismeréssel jutalmazta a BFZ-t.
13
KARMESTER ILAN VOLKOV Az 1976-ban, Izraelben született karmester pályafutása 19 évesen kezdődött. A londoni Királyi Zeneakadémián folytatott tanulmányait követően a Londoni Filharmonikus Ifjúsági Zenekar vezető karmestere lett, a Bostoni Szimfonikus Zenekartól pedig másodkarmesteri megbízást kapott. 2003-ban a BBC Skót Szimfonikus Zenekarának első karmesterévé, 2009-től első vendégkarmesterévé nevezték ki. 2011 és 2014 között zeneigazgatóként és vezető karmesterként dolgozott az Izlandi Szimfonikus Zenekarnál. Izlandi megbízatása idején létrehozta a Tektonikus Fesztivált, amelyen a modern komolyzenei programokat más új zenei műfajokkal – improvizáció, elektronikus zene, rock – elegyítette. 2014 óta a Tektonikus Fesztivál tovább terjeszkedett: olyan új helyszíneken rendezték meg, mint Glasgow, Adelaide, Oslo, New York, Tel-Aviv és London. Ilan Volkov gyakori vendége a világ zenekarainak, több együttessel is rendszeresen dolgozik, és fellép a világ legjelentősebb fesztiváljain: Salzburgban, Edinburgh-ban, a BBC Promson, Luzernben és Berlinben. Partnerei között olyan nevek szerepelnek, mint a BBC Szimfonikus Zenekara és a stuttgarti Operaház, valamint a City of Birmingham Szimfonikus Zenekar, a stuttgarti Dél-német Rádió Szimfonikus Zenekara és az Ensemble Intercontemporain. Az opera iránt is érdeklődő karmester 2016-ban Gerald Barry Bunbury című operáját vezényli a New York-i Lincoln Centerben.
14
SZÓLISTÁK SONIA WIEDER-ATHERTON Sonia Wieder-Atherton világéletében laboratóriumként tekintett a zene világára. Határtalan kutatókedve a zeneirodalmi repertoár újabb és újabb darabjaihoz, egyik felfedezéstől a másikig vezette. A csellóművész San Franciscóban született, gyermekkora New Yorkban, majd Párizsban telt. 19 évesen átkelt a vasfüggönyön, és Moszkvában telepedett le, ahol a Csajkovszkij Konzervatóriumban Natalja Sahovszkaja növendéke lett. Franciaországba visszatérve 25 éves korában megnyerte a Rosztropovics Versenyt. Sonia Wieder-Atherton legkedvesebb időtöltése a kortárs zeneszerzők – Pascal Dusapin, Georges Aperghis vagy Wolfgang Rihm – zenei nyelvének megfejtése. Műveiket lelkesen népszerűsíti, s a komponisták is írtak már darabokat neki. Szólistaként jónevű zenekarok kíséretével lép fel, köztük az Orchestre de Paris-val, a Francia Nemzeti Zenekarral, a Belga Nemzeti Zenekarral és a Liège-i Filharmonikus Zenekarral. Számára Bachot és Beethovent játszani, zsidó dalokat vagy Nina Simone-számokat előadni egyazon gesztushoz, egyazon problémakörhöz tartozik: ahhoz, hogy egy hang soha nem lesz érthető, ha elszigetelve szól. Sonia Wieder-Atherton szüntelenül feszegeti a határokat, csellójával más és más művészi formákat hódít meg. 2011-ben elnyerte a Bernheim Alapítvány díját, amellyel évente egy-egy művész, irodalmár és tudós kreatív teljesítményét ismerik el.
16
SZÓLISTÁK FRANÇOISE RIVALLAND Gérard Hiéronimus tanítványa, emellett az ütőhangszeres játékot Francis Brannától, Gaston Sylvestre-től és Jean-Pierre Drouet-tól, a tombakot Dariush Taritól, a vezénylést pedig Dominique Rouits-tól és Jean-Louis Giltől tanulta. A kortárs zene előadójaként főként kisegyüttesekben és szólistaként lép fel; számos zeneszerzővel dolgozik együtt műveik megalkotásában és tolmácsolásában. 1987 óta Georges Aperghis több produkciójában vett részt rendezőként, asszisztensként és előadóként. Újabban tevékenysége középpontjában a cimbalom, a tombak, a szantur és az énekhang áll. Improvizatív szólóprogramok során, valamint külön böző előadások és koncertek keretében együttműködött többek között Hans Tutschkuval, Rozemarie Heggennel, Kamilya Jubrannal, Jooseon Chóval, a Les Witches-zel, Elena Andreyevvel, Suzanne Doppelttel, Jos Houbennel, Sonia Wieder-Athertonnal. 2004 óta oktat zenés színművészetet a Berni Művészeti Főiskolán.
17
ZENÉSZEK I. HEGEDŰ Major Tamás (koncertmester), Asztalos Bence, Czenke Csaba, Eckhardt Violetta, Gál-Tamási Mária, Illési Erika, Kádár István, Selmeczi Gábor
II. HEGEDŰ Bíró Ágnes, Bodó Antónia, Gátay Tibor, Haják Krisztina, Lezsák Zsófia, Szefcsik Zsolt
BRÁCSA Gálfi Csaba, Bányai Miklós, Juhász Barna, Reinhardt Nikoletta
CSELLÓ Dvorák Lajos, Eckhardt Éva, Liptai Gabriella, Markó György
NAGYBŐGŐ Fejérvári Zsolt, Lévai László
FUVOLA Jóföldi Anett, Varga Fruzsina
OBOA Clément Noël, Nehil Durak
KLARINÉT Ács Ákos, Pápai Ákos, Szitka Rudolf
FAGOTT Tallián Dániel, Patkós Sándor
18
ZENÉSZEK KÜRT Bereczky Dávid, Szabó András
TROMBITA Czeglédi Zsolt, Póti Tamás
HARSONA Szakszon Balázs, Justin Clark
TUBA Bazsinka József
ÜTŐ Herboly László, Kurcsák István, Maros Ádám
TIMPANI Dénes Roland
HÁRFA Polónyi Ágnes
ZONGORA, CSELESZTA, ELEKTROMOS ÉS HAMMOND-ORGONA Báll Dávid
19
INTERJÚ ECKHARDT ÉVA CSELLÓMŰVÉSZ válaszol kérdéseinkre, aki 1998 óta játszik a Budapesti Fesztiválzene kar hazai és külföldi produkcióiban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett Botvay Károly és Devich Sándor tanítványaként. A zenetörténet mely alakjával beszélgetne egy üveg bor mellett? ... Nehezen tudok választani, többen is ott lehetnének az asztal mellett. Legszívesebben talán Jascha Heifetz, Gregor Piatigorsky, valamint Arthur Rubinstein mellett borozgatnék. Hátradőlve hallgatnám anekdotáikat, koncertélményeiket, és biztosan meghallgathatnám őket élőben is. A sajátján kívül melyik hangszert tanulná meg szívesen? ... Zenekari művész létemre nagyon sok hangszert szeretek, de ami igazán kedves számomra, az a rézfúvós hangszerek családjába tartozó, itthon nagyon ritkán hallható eufónium. Bársonyos és puha hangja van, olyan, mint a csellónak. Akár nevezhetném a rézfúvósok csellójá nak is. Ezen a hangszeren nagy örömmel muzsikálnék. Melyik zeneszerző bőrébe bújna és miért? ... Szerencsére rengeteg zeneszerző bőrébe bújhatok azáltal, hogy zenész vagyok, de ha választanom kell, akkor Johann Sebastian Bach. Új fejezetet nyitott a zenetörténetben, amelyhez az utána élő zeneszerzők sokszor visszatértek, és merítkeztek belőle. Különösen azért választanám a mestert, mert hat csodálatos csellószvitet komponált az utókornak, melyek a mai napig az egyetemes zenetörténet remekművei közé tartoznak.
20
INTERJÚ Mi volt a legnagyobb csalódása? ... Szerencsés embernek tartom magam, hogy zenész lehetek, és azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek. Ez olyan erőt tud adni, amely képes átlendíteni a nehezebb időszakokon. Életfilozófiája szerint… ... Örök gyerek vagyok, és remélem, az is maradok!
21
belépő a bfz családba MIT NYÚJT A BFZ KÁRTYA? º Koncertjegyeket kedvezménnyel º BFZ-élményre váltható hűsegpontokat º Tetszőleges összeggel feltölthető ajándékot → Igényelje honlapunkon, a koncerteken vagy irodánkban
BFZ-HÍREK ADJUNK ÖSSZE EGY HANGSZERKÓSTOLÓRA! Egyik legnépszerűbb edukációs programunkat, a Hangszerkóstolót iskolások sokasága várja az új tanévben is, de a sorozatot idén csak magántámogatók adományaival tudjuk folytatni. Segítsenek bevezetni a gyerekeket a tubák, nagybőgők és hárfák titokzatos világába! Ha most támogatnak, adományuk kétszeresen számít, mert a beérkező összeget a zenekar amerikai baráti köre megduplázza. További információt honlapunkon talál: www.bfz.hu
DUPLA NEMZETKÖZI DÍJ A FESZTIVÁLZENEKARNAK Míg a zenekar nyári pihenőjét töltötte, két kitüntetést is kapott az Argentin Zenekritikusok Szövetségétől. Fischer Iván karmesternek ítélték oda a legjobb külföldi karmesternek szóló kitüntetést, a Fesztiválzenekarnak pedig a legjobb külföldi szimfonikus zenekarnak járó elismerést. Emellett a BFZ a brit Gramophone és az amerikai New York Observer rangos listáira is felkerült koncertjeivel és lemezfelvételeivel.
23
AJÁNLJUK MÉG OKTÓBER 23.
Zeneakadémia
Albinoni G-dúr szonáta, Op. 2, No. 1 Galuppi c-moll concerto grosso Platti D-dúr concerto grosso (A. Corelli Op. 5, No. 1-es műve nyomán), D-WD 538 Vivaldi e-moll hegedűverseny, RV 278; g-moll concerto két csellóra, RV 531; A-dúr concerto vonósokra, RV 158 Scarlatti „Ombre tacite e sole” – kantáta alt hangra Terry Wey (alt) Sigrid T’Hooft (barokk gesztika) Művészeti vezető és koncertmester: Midori Seiler
NOVEMBER 19.+ 21.
Zeneakadémia
Berlioz A kalóz – nyitány, H. 101, Op. 21 Hindemith Hegedűverseny Beethoven 2. (D-dúr) szimfónia, Op.36 Kádár István (hegedű) Karmester: Dubóczky Gergely
DECEMBER 02–03–04–05.
Zeneakadémia
Schubert A varázshárfa-nyitány, D. 644 Bartók 2. (h-moll) hegedűverseny, Sz 112, BB 117 Bartók Magyar képek, Sz. 97, BB 103 Schubert 5. (B-dúr) szimfónia, D. 485 Leonidas Kavakos (hegedű) Karmester: Fischer Iván
24
s t i e ka r e s p da álzenközö u a b sztiv pa e fe a mü vény és dez ren
i a p ó r eu hidak
ában p ü m a k o p a n francia 28. – 1 2 r e b m e t p e 2016. sz u és mupa.hu bfz.h
A BFZ BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Zeneigazgató Fischer Iván Ügyvezető igazgató Englert, Stefan Ügyvezetőigazgató-helyettes Erdődy Orsolya Fejlesztési igazgató Gáspár Máté Gazdasági vezető Maglódi Györgyné Könyvelés Szalai Lászlóné Operatív menedzser Magyarszéky Dóra Operatív munkatárs Szani Szolongo Turnémenedzser Pócs Bence Turnéasszisztens Wolf Ivett PR-menedzser Tossenberger Adél Marketingmenedzser Tihanyi Kinga Kapcsolatfejlesztési munkatárs Garai Valéria Közönségkapcsolatok Bagi Orsolya Titkársági és ifjúságiprogram-koordinátor Balogh Adrienn Titkársági asszisztens Aranyosné Boros Angyalka Zenekari titkár Kelemen Éva Zenekari asszisztens Sára Éva Technikai vezető Zentai Róbert Technikai munkatárs Kathi Sándor / Siba István Tanácsadóink Deák Zsuzsanna (támogatói klub) / Fejér Ágnes (közönségkapcsolatok) / Petersen, Inga (a zeneigazgató személyi titkára) / Váradi Júlia (PR, kommunikáció)
BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNY Elnök Simor András Kurátorok Boros István / Granasztói György (†) / Heal Edina / Marschall Miklós / Schimert, Konstantin / Soros, Tamiko/ Strohmayer János / Szecskay András / Tóth, Sylvia / Varga Zoltán / von Wulffen, Hubertus / Zwack Izabella A felügyelő bizottság tagjai László Csaba (elnök) / Jalsovszky Pál / Juvancz Beáta / Terták Ádám A Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület elnöke Bánffy Eszter
26
TÁMOGATÓI KLUB KIEMELT PLATINA FOKOZAT
EZÜST MECÉNÁS FOKOZAT
Soros, Tamiko
Bíró Ágnes Bognár Péter – Vaya Travel Kft. Brasher, Richard Csík Gabriella dr. és Hudecz Ferenc dr. Farago, John és Martin, Jeanne Jalsovszky Ügyvédi Iroda Kirkby, David Kirkby, Ruth Kohlrusz Milán és Szabó Dária Marschall Miklós dr. Mécs Endre és Andrea Nyitrai István Pelly, Richard és Michelle Reichardt Ibolya és Lengyel Péter Rényi Andrea és Straub Elek Rosta Ildikó dr. és Ferjentsik Miklós dr. Roszkopf Nyina SBGK Ügyvédi Iroda, Szamosi Katalin dr. Steiner László és Zsuzsa Szelényi Iván Thompson, David és Petra Vámos György dr.
PLATINA FOKOZAT Benko, Stephen és Radka Flüh, John és Caroline Simor András Toth, Sylvia von Falkenhausen, Jutta von Wulffen, Hubertus
GYÉMÁNT FOKOZAT Balássy M. László és Petra Bojár Gábor és Zanker Zsuzsanna dr. Hulla, Bernhard
ARANY MECÉNÁS FOKOZAT Bencsik László és Kis Bernadett dr. Bottka Erzsébet dr. és Feldmájer Péter dr. אליעזר יצחק בן אברהמ Juhász Zoltán hangszerész mester Kabcenell, Nicholas és Gudor Orsolya Meinczinger-Krug Zsuzsanna és Krug Armin Mosonyi György és Mosonyi Ágnes Szecskay Ügyvédi Iroda Varga Júlia Zsámboki Gabriella dr.
PATRÓNUS FOKOZAT Arriba Taqueria Bakró-Nagy Marianne Balázs Árpád és Dénes Andrea Berger Györgyné Bernabei-Reynolds, Loreta Boros István Bőcs Ferenc és Sárdy Ágnes Bródy Péter dr. és Ildikó Cseszkó Magda Csépe Valéria dr. és Molnár Imre Dornbach Alajos dr. és Zachár Zsófia Faber Holland-Magyar Kereskedelmi Kft., Felkai Tamás Fuzesi, Nancy és Stephen Göncz Kinga és Benedek László Gyarmati György dr. és Kuti Katalin György Pál dr. és Simon Ágnes Győri Zsuzsanna dr. és Garai Ferenc Hanák Gábor és Tatai Ágnes Havass Miklós Horváth Ágnes dr. Huebner, Charles és Suzanne Jankovich József Béla Kalmár György Kelemenné dr. Visky Katalin Kertész Gabriella dr. Király Júlia
27
TÁMOGATÓI KLUB Királyfalvi György dr. Komáromy Péter és Pollák Katalin dr. Kökény Mihály dr. és Stiller Mária Marker Kft. Markovich György dr. és Sátai Anikó dr. Mártonfi Attila Mester Éva és Hancz László Molnár Gábor dr. Németvölgyi Ágnes Nyárádiné dr. Szabady Judit Pre-Tax Kft. Professional Orvosi Kft. Sárváry Mariann Sólyom Éva dr. Somfai Éva dr. – Somfai és Társai Iparjogi Kft. Surányi Sándor és Sándorné Szántó Csaba és SzántóKapornay Emőke Szauer Péter Székely Zoltán és Leposa Csilla Tóth Gábor és felesége Török Zoltán Varga Ildikó dr. és Nagy Péter dr. Varsányi Pál és Katalin Vihar Judit dr. Zoltán István és Ágnes
28
ARANY FOKOZAT B. Nagy András Bálint Andrásné dr. Bánáti Mária Beghetto Oreste Paolóné Bitter Brunó és Iványi-Bitter Brigitta Bittner Péter Burger Balogh Ingeborg és Balogh Tibor Csernay László dr. Csillag György dr. és Keszthelyi Alexandra dr. Drexler Miklós és Lengyel Gabriella Eisler Péter dr. Gálné Győrfi Gabriella Anna és Gál György Hall, Karl Philip Hargitai Tibor és Ilona Holéci József Horváthné Szakonyi Mirella Kertész Viktor és Terézia Kocsány János Lantos István dr. és Misius Magdolna Madar Gyula és Batta Mária Matskási István dr. Nagy Károly dr. Pálfia Judit dr. Pallag Tibor és Karner Anikó Palotai János és Soltész Anikó dr. Salgó Judit Sápi Hedvig Sápi Lajosné Seres Béla
Sessler István és Judit Soltész + Soltész Kft. Szabó Gábor dr. Szabóné dr. Szomor Erika Szever Zsuzsanna dr. és Dalos Mihály Szigeti Ágnes Szilágyi Béláné, Szilágyi Éva és Horváth Péter Szűcs András Tanos Zsuzsa Varga Péter Wetzker, Konrad
2016-17 EZÜST FOKOZAT Alföldi István Ambrus Ágnes dr. Apáthy István és Ármay Zsuzsanna dr. Bacher Gusztáv Barczikay László Barkóczi Jolán Barta Istvánné Bende Zoltán Benedek Andor Benedek János és Molnár Magdolna Bérczi Gábor Berényi Gábor és Pető Katalin dr. Bertalan Éva dr. Böszörményi Katalin dr. Csanádi Judit és Gyabronka József Doleschall György és Szabó Katalin Dögei Anna Elsner Miklós dr. Farkas Zoltán Feldmájer Lea és Kocsis Tamás Félegyházi Pál Feuer István és Feuer Mária Földényi Éva és Korda Péter Füredi Gábor Gabriel Szilvia dr. és Kalmár Lajos dr. Galambos Éva dr. Gálosi György és Júlianna Garai Péterné Géta Center Kft.
Gordon Pál Görgényi Judit és Dénes Miklós Gosztákné Plank Mária és Madaras Olga Greiner Ákos Gyulai András Halmos Judit és Magyar Mihály Hámori Ferenc és Ács Éva Hardy, Thomas G. Hegyes Erzsébet dr. és Szolnoki Gábor Hollay György Hornung Hajnalka és János Horváth Anna Horváth László Ihász Márta és Spollár József Jáger Gyula Jáger Zsuzsanna Kabódi Erzsébet Kabódi Ferenc Kabódi Mátyás Kádi Anna és Sziráczky Zoltán Kenesei Gáborné Kertész Zsuzsanna Keviczky László Kis Ádám Klauber András dr. és Szigeti Éva dr. Komlósi Júlia és Zsolt Kőszegi László Kreiss Gábor és Hartai Gabriella Lastofka Péter és Patkós Katalin
László János dr. és Péley Bernadette Lövenberg Gábor és Radó Júlianna dr. Makai Katalin dr. és Ungár János Malatinszky István Márton János Mitsányi Zoltán és Juvancz Beáta Müller György és Bárd Anna Nagy István Nagy László Nagy Mária Éva Nagy Péter dr. és Varga Ildikó dr. Németh Erzsébet Németh György Paksy László dr. Pappné Radics Edit dr. Patyánik Mihály dr. Pék Mária Pelle Gáborné Pernesz Péterné Petrucz György Prágai Éva Radinkó Erzsébet dr. Révai Péter és Maya Rimanóczy Zoltán és Csala Éva Rónai Márton és Bereczki Éva Rónai Tiborné Simó Judit és Bokor László Sitkei Éva dr. Sívó Róbert Somogyi Éva és Horváth László Spohn Ferenc
29
TÁMOGATÓI KLUB Stenczer Noémi és Vámos Tibor dr. Szabó Klári Szentesi Péter dr. Tárnok Gyöngyi Thomas, Geoffrey Thurzó Sándor dr. és Turcsányi Rozália Torma Kálmán és Halász Anna Tóth Katalin Tóth Mihály és felesége Tóth Tamásné özv. Törő Andrásné dr. Váradi János Váradi Mónika dr. és Varjú Gabriella Várkonyi Vera Varsányi Gyula Végh György dr. és Karacs Ildikó dr. Végh Józsefné Vígh János Vörös Imre
30
BRONZ FOKOZAT Abonyi Iván dr. és felesége Ábrahám Zoltán Albáné Feldmájer Lívia Alföldy Zoltán és Szász Erika Almási József dr. Almási Józsefné Árvay Jánosné Balázs Gabriella Balázsné Szücs Judit Balogh Edit Bánki Ervinné Baranyi Éva dr. Barna István dr., Szabó Zsuzsanna és Barna Rebeka Eszter Barsi Gusztáv dr. Benkő Judit dr. Bérczi Gábor Berecz József Béres Károlyné Biksz Péter Birman Erzsébet és Tóti Magda Bodor Aranka és Liliom Károly Bodor József Bogdán Istvánné Bogdány Éva Bognár Béla Bonta János és Nemes Katalin Borissza József és felesége Boryné Laczkó Ágnes Bölöni Eszter és Felsmann Balázs Bumberák József dr. Búzás Józsefné Buzás Viktória
Csepregi Terézia Csillag Beáta Csurgó Ottóné dr. Dalmy Dénes Danziger Éva dr. Deák János Doubravszky Júlia Duba Andrea Duba Jenő dr. és felesége Dvorák Lajos Egri István Eördögh Éva Fáberné Fejes Katalin Elsner Miklós dr. Faragóné Ható Katalin Farkas Gábor Fazekas László Fábián András Fehéregyházi Zsuzsa Feldmájer Györgyi és Benedek Zsolt Feldmájer Benjámin
בנימין פלדמיר Feldmájer Ágnes és Sándor Feldmájer Máté Félix László Fenyő Péter dr. Földi Antalné Francsicsné dr. Czinege Erzsébet Gadzsokova Kraszimira Gál Mátyásné Gál Nóra dr. Galambos Imréné Gallasz József és Edit Gecse Jolán Gecsey Dezsőné Gerő Judit és Reich Tamás
2016-17 Gidáli Júlia dr. Görög Tamásné Grósz György dr. Gurubi Imre és Jónás Katalin Guti Péter Gyarmati Béla és felesége Hajdu András dr. Halász Gábor Halász Péterné Halbrohr Pál Hámori Rudolf dr. Harkányi Mária Havas Ágnes Havas István dr. Hegedűs Andrásné Hetényi Ágnes és Bender Györgyné dr. Hlavács Éva dr. Hollós János Horváth István dr. Horváth Jánosné dr. Horváth Lajos Horváth László Horváth Sándor Horváth Vilmos és Kőszegi Anna Horváth-Lindberg Judit Hőnig Gábor Jáki János és Jáki Marika Jakob Károly Jankó Katalin és Béla Jeney Sarolta Jórend Judit dr. és Herczeg Ferenc Kardos István Kádár Lászlóné Kádár Zsuzsanna dr. Káldor Mária
Kalivoda Imre Kálmán Istvánné dr. Kárpáti András Kelemen Antal Kerékgyártó Kálmán Kerényi Gyula Keve Károly és Urbán István Kirsch Bertalanné Kiss Andrea Kiss Mariann dr. és Szamarasz Theodorakisz Kitainik, Leonid Klinga Ágnes Kocsis György és Hídvégi Gizella Komjáth Péter dr. Komlósné Hlatky Katalin Kónya Albert és Sárközi Alice Kónya Katalin dr. Koós Ágnes Korda János Korodi Mihály dr. és Magyar Zsuzsanna Kósa Jánosné dr. Kovács Katalin Kovács Péter dr. Krausz András Kriston József dr. Kutas Magdolna Láner Judit Láng Béla Lantos Bálint dr. Lantos Zsolt dr. László Júlia Lázár József és Belényi Zsuzsanna Lehel E. Katalin Lellei György dr.
Levente Péter és Döbrentey Ildikó Lovas Jánosné dr. Maár Judit dr. és Krokovay Zsolt dr. Magyar Iván dr. és Fadgyas Ildikó dr. Magyar Sylvia Major György Marosffy László dr. Máté András Matos Lászlóné dr. Matus László Merényi Gábor Mészáros Sándorné Mezei Katalin Mituszova Mila dr. Molnár Gáborné Monoki Klára Nagy Ákos és Papp Izabella Nagy Anna Nagy Boldizsár Nagy Gábor Nagy Gyuláné Nagy Judit és Kis Róbert Gábor Nagy Margit és Lantos György Nagy Pál Németh Zsófia Németujvári Lászlóné Pálné Kutasi Éva és Banász Andrásné Palotai Valéria Pankotai Csaba Pankotainé Lux Margit Pap Ágnes Papp Adrienn dr. és Hámori Rudolf dr.
31
TÁMOGATÓI KLUB
32
Papp Szabolcs Pártos Oszkár dr. Pável Iván dr. és Pável Ivánné Piller Tibor Pongó Judit Potzmann János Prepeliczay Istvánné Rácz Zsuzsanna Radnóti István dr. Radó Andrásné Radó János dr. Réti Józsefné Rimanóczy Kálmán és Szomor Márta Rózsa Gyula Rudas Jánosné Ruttkai Ágnes Sáfár Judit és Kocsis Sándor Sáfár László Sárdi Gyula Sáska Géza Segesváry Gábor és felesége Sikóné dr. Horváth Ágnes Soltész András Szabó Márta Szabó Piroska dr. és Oláh Ruben dr. Szántó Gabriella Szegvári Mária dr. Székely József dr. Szemenyei Klára dr. Szent-Martoni Mária Szepesi András Sziráki Edit Szőke András és Helga Szőke Mariann Szőnyi Péterné dr.
Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség Thuróczy Györgyné dr. Török Ilona Turi Mária dr. Ujvári Tibor és Erika Vágó Júlia dr. Vajda János dr. és Radnai Mónika Vajda Julianna dr. Valis Éva Márta Varga Márta Várnai Magdolna és Kajtár István dr. Vas Ferenc Vass Gabriella Végh Anna Vidák Jánosné Volenszky Paula Wéber László és Arányi Zsuzsanna dr. Zahorán Pál és Komáromi Éva Zeidler Gerdné Zelczerné Déri Erzsébet Zlatniczky Tamás dr.
SEPTEMBER 25 FESTIVAL THEATRE GRISEY
Modulations (17' )
DUTILLEUX
Mystère de lʼinstant (15' ) (I. Appels, II. Échos, III. Prismes, IV. Espaces lointains, V. Litanies, VI. Choral. VII. Rumeurs, VIII. Soliloques, IX. Métamorphoses [sur le nom Sacher], X. Embrasement)
..... interval
APERGHIS
Le Reste du temps (15' )
GRISEY
Partiels (23' )
Sonia Wieder-Atherton cello Françoise Rivalland cimbalom Ilan Volkov conductor
Bridging Europe is presented by the Budapest Festival Orchestra and Müpa Budapest.
ABOUT THE MUSIC GÉRARD GRISEY (1946–1998) studied composition under Messiaen and Dutilleux. In the early 1970s he made friends with Tristan Murail and the two of them founded L’Itinéraire, the most significant of contemporary French music ensembles. He and Murail are regarded as the inventors of what is called ‘spectral music’. Grisey focused his attention on discovering the acoustic features of sound and on surveying the human percep tion of it – it was on this that he based his composition technique. Most of his career was devoted to grasping the physical parameters of timbres and discovering the spectrum between harmonic overtones and sounds. Spectral composition takes the analysis of the physical features of the sound as its starting point, making the sound spectrum the basic material of composition. As Grisey said of his attitude to composers: “We are musicians and our model is sound not literature, sound not mathematics, sound not theatre, visual arts, quantum physics, geology, astrology or acupuncture.” The score of his work ‘Modulations’ (1976–1977) employs thirty-three musicians. The sound of the piece resembles that of electronic music. Quite often, he requires ‘false’ notes as opposed to traditionally-tempered tuning. This entirely new musical idiom serves a traditional and emotionally easy-to-follow scenario. The piece shows why Grisey is con sidered the most significant, original and influential personality of the post-Boulez generation of French composers. In ‘Partiels’ (1975), one can observe what Grisey himself termed “instrumental synthesis”, one of his most important compositional techniques. The spectrum of the trombone’s low E note is reconstructed by the rest of the instruments in the ensemble. Another interesting feature of the piece is that real acoustic instruments produce an acoustic manipulation similar to ring modulation. 34
ABOUT THE MUSIC HENRI DUTILLEUX (1916–2013) was born into a French family of aristocrats. His great-grandfather, a painter, was a friend of Delacroix while his maternal grandfather considered Fauré a close friend. Henri found his own style after World War II, and it was only after 1963 that he fully devoted himself to composition. Just like a number of 20th century masterpieces (Bartók’s Music for strings, percussion and celesta among them), ‘Mystère de l’instant’ was commissioned by, and dedicated to, the renowned Swiss conductor Paul Sacher. The ten short movements of Mystère de l’instant have no connection whatsoever with each other (originally, the work was entitled Snapshots). The penultimate movement plays with the musically-coded letters of the commissioning conductor’s name (SACHER = E flat-A-C-B-E-D). Born in Athens in 1945, GEORGES APERGHIS has lived in Paris since 1963. The hallmark of his activities is musical theatre based on improvisation. Actors are just as important partners for him as musicians. His productions at the musical theatre are inspired by everyday life, and his perspective is often absurd or satirical. He picks his opera librettos from a wide range of sources: Verne, Diderot, Freud, Edgar Allan Poe and Bettina Brentano are all among his ‘librettists’. Theatrical elements can even be traced through the instrumental works of this prolific master. ‘Le rest du temps’ is Aperghis’s homage to the Viennese ‘forefathers’ of composition; primarily the art of Haydn and Mozart.
35
ORCHESTRA BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRA Founded in 1983, the Budapest Festival Orchestra has established itself as one of the ten leading orchestras of the world. It is loved by audiences and praised by international critics for its intensive and emotionally gripping performances. Iván Fischer, as Music Director, has been directing the artistic work of the BFO for more than thirty years now. The Budapest Festival Orchestra has maintained its experimental spirit, shaping and reshaping orchestral work in the name of constant renewal. The Budapest Festival Orchestra regularly performs at Carnegie Hall, Philharmonie Paris, Konzerthaus Wien, Concertgebouw Amsterdam or Royal Albert Hall London. As a special guest the BFO is regularly invited to the Lucerne, Edinburgh and San Sebastian Festivals and to play at the BBC Proms and the Salzburger Festspiele. The BFO is also a returning guest to New York’s prestigious Mostly Mozart Festival. The BFO has won two Gramophone Awards, one of the most significant honours of the classical record industry and often referred to as the Oscar of classical music. The BFO was a Grammy award nominee in 2013 for its recording of Mahler’s Symphony No. 1 and received the Dutch Music Award in 2006 and in 2008. In 2014, the recording of Mahler’s Symphony No. 5 received wide acclaim, being awarded both the Diapason d’Or and Italy’s Toblacher Komponierhäuschen for Best Mahler Recording. In 2016, BFO won the award for the Best Foreign Symphony Orchestra granted by the Association of Music Critics of Argentina.
36
CONDUCTOR ILAN VOLKOV Born in Israel in September 1976, Ilan Volkov began his conducting career at the age of nineteen. Following studies at London’s Royal College of Music, he secured positions as Principal Conductor of the London Philharmonic Youth Orchestra and Assistant Conductor of the Boston Symphony. In 2003 he was appointed Principal Conductor of the BBC Scottish Symphony Orchestra and subsequently became its Principal Guest Conductor in 2009. Between 2011 and 2014 he has held the post of Music Director and Principal Conductor of the Iceland Symphony Orchestra. During his tenure in Iceland, he created the Tectonics Festival, featuring programmes of classical modern music combined with other new music genres such as improvisation, electronics and rock. Since 2014, Tectonics expanded even further with residencies in cities like Glasgow, Adelaide, Oslo, New York, Tel Aviv and London. A frequent guest with leading orchestras worldwide, Ilan Volkov works regularly with a wide range of ensembles, and appears in many of the foremost Festivals of the world, including Salzburg, Edinburgh, BBC Proms, Lucerne and Berlin. Highlights of his recent and forthcoming schedule include performances with the BBC Symphony and Stuttgart Opera, as well as CBSO, SWR Stuttgart and Ensemble Intercontemporain. Equally interested in opera, Volkov is conducting Barry’s Importance of being Earnest at the Lincoln Centre in New York in 2016.
37
SOLOISTS SONIA WIEDER-ATHERTON For Sonia Wieder-Atherton, music has always been a laboratory. Her unbounded research has taken her from one repertoire to another, from one discovery to the next. She was born in San Francisco and grew up in New-York and then Paris. At 19 she crossed the iron curtain to live in Moscow, where she studied with Natalia Shakhovskaya at the Tchaikovsky Conservatory. Returning to France, she won the Rostropovich Competition at the age of 25. Sonia Wieder-Atherton enjoys nothing better than to decipher the language of contemporary composers like Pascal Dusapin, Georges Aperghis, and Wolfgang Rihm, all of whom she has been prompt to champion and who have written for her. She performs as a soloist under the guidance of numerous conductors, notably: the Paris Orchestra, the French National Orchestra, the Belgian National Orchestra and the Liège Philharmonic. For her, playing Bach, Beethoven, Jewish songs or Nina Simone, is the same movement, asking the same questioning: that of a voice that can never be understood if it is heard in isolation. Sonia Wieder-Atherton constantly pushes back the boundaries, venturing with her cello into other artistic forms. In 2011, she received the Bernheim Foundation Award, which each year acknow ledges three creative works in the fields of the arts, literature and science.
38
SOLOISTS FRANÇOISE RIVALLAND A student of Gérard Hiéronimus, Françoise Rivalland studied percussion with Francis Branna, Gaston Sylvestre and Jean-Pierre Drouet, specialised in the tonbak under Dariush Tari and completed her masters in conducting under the tutelage of Dominique Rouits and Jean-Louis Gil. As a performer of contemporary music, Rivalland mostly plays solo or with small ensembles; she has collaborated with a number of composers, helping them write their works as well as playing their pieces. Since 1987, Rivalland has participated in a number of Georges Aperghis’ productions, be it as director, assistant or performer. Her recent activities have focused on the cimbalom, the tombac, the santur and the human voice. At her improvised solo performances, as well as at various events and concerts, she has worked with Hans Tutschku, Rozemarie Heggen, Kamilya Jubran, Jooseon Cho, Les Witches, Elena Andreyev, Suzanne Doppelt, Jos Houben and Sonia Wieder-Atherton, to mention but a few. She has been teaching musical theatre at the Bern University of the Arts since 2004.
39
TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Arany fokozatú partner
Ezüst fokozatú partnerek
Bronz fokozatú partner
Támogató partnerek
Állami partnerek Emberi Erőforrások Minisztériuma
Stratégiai partnerek
Médiapartnerek
40
A BFZ ELÉRHETŐSÉGE
Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10.B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: bfofound@mail.datanet.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16. Honlap: www.bfz.hu Online jegyvásárlás: www.jegymester.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert
BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR
2016-17
WWW.BFZ.HU