BFO booklet Liszt - Strauss by Budapesti Fesztiválzenekar

MÁRCIUS 29–30. + ÁPRILIS 01. 2017

LISZT STRAUSS ÖKRÖS LAZIĆ FISCHER

MŰSOR

MÁRCIUS 29–30. + ÁPRILIS 01. BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM LISZT

1. (eredetileg: 14.) magyar rapszódia zenekarra, S. 359/1 (12' )

LISZT

2. (A-dúr) zongoraverseny, S. 125 (22' )

..... szünet

RICHARD STRAUSS

Imigyen szóla Zarathustra – hangköltemény Nietzsche nyomán szabadon, Op. 30 (35' ) (I. Bevezetés, avagy napfelkelte, II. A másvilágról álmodozókról, III. A nagy vágyakozásról, IV. Az örömökről és szenvedélyekről, V. Síri dal, VI. A tudományról, VII. A lábadozó, VIII. Táncdal, IX. Az éji vándor dala)

Ökrös Oszkár cimbalom Dejan Lazić zongora Vezényel Fischer Iván

LISZT FERENC

A MŰVEKRŐL LISZT FERENC 1. (EREDETILEG: 14.) MAGYAR RAPSZÓDIA ZENEKARRA, S. 359/1 VONÓSOK, 2 FUVOLA, PICCOLO, 2 OBOA, 2 KLARINÉT, 3 FAGOTT, 4 KÜRT, 3 TROMBITA, 3 HARSONA, TUBA, TIMPANI, 2 HÁRFA, ÜTŐHANGSZEREK Liszt Ferenc (1811–1886) már gyermekkorában hallotta Bihari Jánost, a híres cigányprímást, s később így emlékezett rá: „Mily hatalmas varázst gyakorolt, ha hegedűjét kezébe véve órákig, mintha feledné az idő múlását, hangzuhatagokat csalt ki belőle, amelyek hol vad eséssel zúgtak tova, hol szinte bársonyos lágyságú mohaágy felett csörgedeztek.” A közönségét gyakran rögtönzéssel elkápráztató Lisztben minden bizonnyal már ekkor is az előadói fantázia korlátlan szárnyalása, az egyéniség kifejeződésének ereje keltett ilyen életre szóló hatást. Amikor aztán immár felnőttként hazalátogatva ismét kapcsolatba került ezzel a muzsikával, az már lecsapódott zongoristarepertoárjában és zeneszerzői termésében is. 1840-es magyarországi tartózkodása idején maga kezdett lejegyezni hallott dallamokat, s ezt a – nem szisztematikus – gyűjtőmunkát még hosszú ideig folytatta; tanú erre a hagyatékában fennmaradt számos feljegyzés, illetve másoktól szerzett kéziratos és nyomtatott gyűjtemény. Természetes, hogy a megismert dallamokat át akarta ültetni hangszerére, a zongorára, így keletkezett még 1840-ben a Magyar Dallok című sorozat, a későbbi Magyar rapszódiák előfutára. Gróf Teleki Sándor 1877-es újságcikkében feljegyezte, hogy Liszt 1846-ban, első kolozsvári tartózkodása idején „jó cigányzenét szeretett volna hallani”. Olyannal szeretett volna muzsikáltatni, aki úgy igazából, „vadon húzza”, s mivel a kolozsváriak akkor már leginkább kottából játszottak, Teleki szekerén elhozatta Máramarosszigetről a hírneves Pócsi Laci bandáját. A zenekar egész éjjel húzta a talpalávalót, és a Koltói csárdás lázba hozta a mestert, „szemei kigyulladtak, ujjaival pattog-

A MŰVEKRŐL tatott s belekiáltott a nótába, zongorája mellé ült, apróztuk, s ameddig mi hajtottuk, ő megírta első ábrándját”. A cikkre Liszt egy Telekinek szóló levélben válaszolt: „Ön pompásan illusztrálta a mi magyar rapszódiánkat, elbeszélésével különös örömet szerzett.” A „mi magyar rapszódiánk” utóbb 14. sorszámmal jelent meg a Magyar rapszódiák kötetében; a Koltói csárdás elé Liszt a Magasan repül a daru kezdetű, a korban igen népszerű műdalra írott változatokat illesztett lassú szakaszként. E rapszódia ismertségéhez az is hozzájárult, hogy Liszt Magyar fantázia címen zongorára és zenekarra írt átdolgozást is készített belőle, amit 1853-ban Hans von Bülow Erkel Ferenc vezényletével mutatott be Pesten. A Magyar rapszódiák hangszerelése Lisztet is erősen foglalkoztatta, de végül Doppler Ferenc, a Magyarországról Bécsbe elszármazott fuvolista és zeneszerző dolgozott át hatot közülük zenekarra. Doppler munkáját Liszt átnézte, helyenként korrigálta, s azok így jelentek meg nyomtatásban 1874-ben.

A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK A ZENEKARI VÁLTOZAT MEGJELENÉSE 1874 UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2015. szeptember 19., Bonn, Fischer Iván (karmester)

MI TÖRTÉNT 1874-BEN? IRODALOM Megjelenik Paul Verlaine francia költő Szövegtelen románcok című verseskötete.

KÉPZŐMŰVÉSZET Pierre August Renoir francia festő megfesti Páholy című képét (a londoni Courtauld Institute of Art tulajdona). ZENE Budapesten kiadják az első cimbalomiskolát, amelyet szerzője, Allaga Géza Lisztnek ajánl. TÖRTÉNELEM Mocsáry Lajos vezetésével Budapesten megalakul a Függetlenségi Párt. TÁRSADALOM Megjelenik Friedrich Nietzsche német filozófus második „korszerűtlen elmélkedése”: A történelem hasznáról és káráról az élet számára.

A MŰVEKRŐL LISZT FERENC 2. (A-DÚR) ZONGORAVERSENY, S. 125 VONÓSOK, 3 FUVOLA (A 3. VÁLT PICCOLÓRA), 2 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 2 KÜRT, 2 TROMBITA, 3 HARSONA, TUBA, TIMPANI, ÜTŐHANGSZEREK „A 19. század címszereplője” – írta Szerb Antal Lord Byronról. Ha a zenetörténetben hasonló figurát keresünk, aligha találnánk alkalmasabbat Liszt Ferencnél. Pályája végigvezet a századon, nemcsak kronológiai, de eszmetörténeti értelemben is. 1848 előtt az ifjú romantikusok mozgalmaiért lelkesedik, 1848 után Weimarban megtelepedve gondos, aprólékos munkával kibontja és papírra veti mindazt, amit a korábbi évtizedekben a lelkében gyűjtött, majd az 1870-es évektől mindinkább idegenként bolyong Európa városai között, érzékeny idegszálaival tán előre megsejtve a 20. századnak azokat a kataklizmáit, amelyekhez a 19. század halmozta fel a gyúanyagot. A weimari „gyűjtés” terméke a két zongoraverseny is, noha az A-dúr koncert – hasonlóan ikertestvéréhez, az Esz-dúrhoz – még az 1830–40es évek fordulóján keletkezett. Liszt szüntelen átdolgozói hajlamára jellemző, hogy nem kevesebb, mint öt változat ismert belőle, és a szerző még az 1857-es bemutató után is finomított főként a zongoraszólam kidolgozásán, míg 1861-ben nyomdába adva véglegesítette alakját. A versenymű ajánlása Hans von Bronsartnak, egyik weimari tanítványának szól, aki az 1857. januári weimari bemutatón a zongoraszólamot játszotta a Mester vezénylete alatt. Egy évvel később Prágában nagy sikert ara tott a mű, ezúttal a talán legzseniálisabb Liszt-tanítvány, a fiatalon elhunyt Carl Tausig szólójával. Ez a siker ritkaságszámba ment Liszt többnyire kevés megértéssel találkozó zeneszerzői pályáján.

A MŰVEKRŐL Az A-dúr zongoraverseny – az Esz-dúr koncerthez, a szimfonikus költemények sorozatához vagy éppen a h-moll szonátához hasonlóan – megszakítás nélkül előadandó, egybekomponált alkotás, amelyben azonban egyaránt felismerhetők a szonátaforma, illetve a többtételes szonátaciklus nyomai. A mű egységét a tématranszformáció Liszt által tökélyre fejlesztett technikája garantálja, amellyel zenei alapgondolatait képes a legkülönbözőbb karakterek, érzések kifejezésének szolgálatába állítani. Joggal mondta róla egy kritikusa: „Ha címe lenne, az akár így is hangozhatna: Egy dallam élete és kalandjai.” Ez a dallam a mű kezdetén a fafúvókon csendül fel, majd a zongora finoman visszhangozza. Liszt a fődallamot a lassú tételként szolgáló szakaszban a cselló szólójával hozza vissza, amihez a zongora – mintha kamarazene, és nem versenymű lenne – csak a kíséretet szolgáltatja. Majd újabb átlényegülés után a korábban oly lírai hangvételű melódia feszes indulóritmusba szorítva egy diadalmenet aláfestőjévé válik. Ez utóbbi fordulatot a mű újabb kritikusai, mint a mű és a dallam szellemétől idegen, vulgáris szakaszt, fitymálóan szokták emlegetni, megfeledkezve arról, hogy Liszt szellemétől, sőt a 19. század egész világlátásától mennyire nem idegen ez a hangvétel. Közben persze más zenei anyagok is beleszövődnek e történetbe, így például a „scherzo” viharos, 6/8-os, leginkább Mazeppa vágtatására emlékeztető lendülete vagy az Allegro deciso lapidáris trombitafanfárja. E szövevényes dráma színpadán a zongora ugyan mindvégig főszerepet játszik, ám korántsem olyan egyeduralkodó, mint az Eszdúr zongoraversenyben. Joggal nevezték tehát a korban az A-dúr darabot „szimfonikus koncertnek”. HALÁSZ PÉTER

A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ 1857. január 7., Weimar, Hans von Bronsart (zongora), a szerző vezényletével

UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2016. június 10., Ravenna, Várjon Dénes (zongora), Fischer Iván (karmester)

MI TÖRTÉNT 1857-BEN? IRODALOM Megjelenik Charles Baudelaire francia költő korszakos jelentőségű kötete, A romlás virágai.

KÉPZŐMŰVÉSZET Jean-François Millet francia festő megfesti Kalászszedők című képét (ma a párizsi Musée d’Orsay-ban látható.

ZENE Március 12-én a velencei Teatro La Fenicében bemutatják Giuseppe Verdi Simon Boccanegra című operáját.

TÖRTÉNELEM December 31-én Viktória angol királynő Ottawát választja Kanada fővárosának.

TÁRSADALOM Március 8-án textiliparban dolgozó nők tüntetnek New York utcáin, emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelve (a tüntetés évfordulója a nemzetközi nőnap).

A MŰVEKRŐL RICHARD STRAUSS IMIGYEN SZÓLA ZARATHUSTRA – HANGKÖLTEMÉNY NIETZSCHE NYOMÁN SZABADON, OP. 30 VONÓSOK, 3 FUVOLA (A 2. ÉS 3. VÁLT PICCOLÓRA), 3 OBOA, ANGOLKÜRT, 2 KLARINÉT, ESZ-KLARINÉT, BASSZUSKLARINÉT, 3 FAGOTT, KONTRAFAGOTT, 6 KÜRT, 4 TROMBITA, 3 HARSONA, 2 TUBA, TIMPANI, ÜTŐHANGSZEREK, 2 HÁRFA, ORGONA A 19–20. század fordulóján szinte valamennyi gondolkodó elmére nagy hatást gyakorolt Friedrich Nietzsche filozófiája. Strauss idős korában így emlékezett vissza Nietzsche-élményére: „Amikor Egyiptomban Nietzsche műveivel megismerkedtem, akinek vitája a keresztény vallással különösen a szívemből jött, megerősítve és megalapozva éreztem azt az ellenszenvet, amelyet tizenöt éves koromtól fogva ez ellen a vallás ellen tápláltam, amelynek hívei a gyónással mintegy elhárítják maguktól minden cselekedetük felelősségét.” Strauss szavai összecsengenek Bartók, Schönberg vagy Stravinsky ez idő tájt tett ateista kijelentéseivel. Zarathustra valóságos történelmi személy, Buddha kortársa, az i. e. 6. században élt perzsa vallásalapító. Nietzsche csak kölcsönvette nevét, hogy az európai szellemtörténet talán legradikálisabb lázadóját ruházza fel vele. Az ő Zarathustrája azt hirdeti: Isten halott. Nincs túlvilág, nincs örök élet. Nemcsak a hagyományos vallásossággal kell tehát leszámolni, de gyökeres változtatásra szorul a teljes erkölcs, értékrend és világkép. A gyengék és betegek ideológiája, a kereszténység után következzék az erősek és veszedelmesek uralma. A lemondás és aszkézis után az extázis. Nietzsche főműve nem csupán ideológiai tartalmával, hanem költészetével is felgyújtotta Strauss alkotói képzeletét. Mesterien találta meg az egyensúlyt a Zarathustra-költemény egészének és részleteinek vis�szaadásában. A mintegy nyolcvan fejezet közül nyolcból formálta meg

A MŰVEKRŐL

a szimfonikus költemény egy-egy szakaszát: A másvilágról álmodozókról, A nagy vágyakozásról, Az örömökről és szenvedélyekről, Síri dal, A tudományról, A lábadozó, Táncdal, Az éji vándor dala. A fejezetek sorrendjét az eredeti mű beosztásától függetlenül, immár saját dramaturgiai érzékére hallgatva határozta meg, erről árulkodik a partitúra be jegyzése: „hangköltemény Nietzsche után szabadon”. Strauss Zarathustrájának cselekményét a következőkben foglalhatjuk össze. A felkelő nap lenyűgöző látványa felébreszti Zarathustra vágyát a mindenség titkainak megismerésére. Először a valláshoz fordul, de áhítatos érzéseit hamarosan legyőzi az élet örömei és szenvedélyei utáni vágy. Ám ezektől is megundorodik, s a síri dalban számol le mindazzal, amiért korábban lelkesedett. A tudományhoz fordul, azonban bölcsesség helyett csupán céltalanul tapogatózó tudálékosságot talál. Ekkor végre felharsan megtisztító, ellenállhatatlan nevetése, felismeri eddigi útjának hiábavalóságát, s minden korábbi kötöttségétől megszabadulva táncolni kezd. A kompozíció utolsó szakasza, Az éji vándor dala egyetlen hatalmas decrescendo: az igazi életbölcsességre rátalált Zarathustra lassan eltűnik a szemünk elől. Strauss partitúráját három vonása avatja korának egyik legizgalmasabb zenéjévé: először is tömör, rendkívül erőteljes motívumai, amelyek kőbe vésett kinyilatkoztatásként hatnak, de gyakran egymást ellenpontozó gazdag szövetben egyesülnek is. A Zarathustra második nagy újdonsága a hangnemek vakmerő kezelése: a természetet szimbolizáló C-dúr és az emberi szféra hordozója, a H-dúr (vagy moll) egyidejűsége, bitonalitása szétfeszíti az eddigi tonális zene kereteit, s világosan kijelöli a következő évszázad fejlődési irányát. A harmadik – talán legfontosabb – erény pedig a forradalmian új, fantasztikus ötletekben tobzódó hangszerelés, amely olyan erejű szellemet szabadít ki a palackból, amelynek létezéséről az eddigi legmerészebb hangszereléstankönyvek sem tudtak.

RICHARD STRAUSS

A MŰVEKRŐL

A kontrafagott, az orgona-pedálszólam, a nagydob és a bőgők feneketlen mélységéből ragyog fel a mindenség- vagy természettéma, amely mindössze három hangból — egymásra helyezett kvintből és kvartból — áll. Mindez üres keret csupán, nem tudjuk, dúr vagy moll terc tölti majd ki, s kérdésünkre ellentmondásos választ kapunk, hisz a mű harmóniavilága kétértelmű. Egyetlen hatalmas fokozás vezet a napfelkelte minden kétséget elsöprő, monumentálisan felrakott C-dúr akkordjához. A másvilágról álmodozókról: a felfelé törekvő, triolás vágyakozásmotívum bemutatkozása után kürtök intonálják a gregorián Credo elejét. A zenetörténetben még nem volt példa e hitvallásszimbólum cinikus értelmű alkalmazására. Az egyház a következő szakaszban (A nagy vágyakozásról) is jelen van még, azonban hamarosan brutális erejű mélyvonósmotívum tör be a színre, amely Az örömökről és szenvedélyekről formarészben nyer teljes kifejtést. A vihar csúcspontján a harsonák és fagottok zenéje már az undor, a kiábrándulás szimbóluma. A Síri dalban valamennyi korábban megismert téma leépül, és fokozatosan a semmibe hanyatlik. E mélyponton, a csellók és bőgők negyedik pultja felől indul A tudományokról szakasz tétován gomolygó fúgatémája, Strauss nagyszerű leleménye, amely a C és H tonalitások keverése által mind a tizenkét hangot felölelő, dodekafon képletté áll össze. E vakon tapogatózó, céltalanul fokozódó zenében harsan fel Zarathustra gúnyos nevetése: a magas fafúvók, a két hárfa és az éteri vonósok fantasztikus hangzásába öltöztetett, lendületes tánctéma. Zarathustra lelkében az undormotívum az őrjöngésig fokozódik, és összecsap a tudománytémával. A bonyodalmaknak a teljes zenekaron berobbanó, monumentálissá fokozott természettéma megjelenése vet véget. A lábadozó lélek megjelenítése tartogatja a legizgalmasabb hangszerelésű szakaszokat: a piccolók és fuvolák színeiből kikevert, fantasztikus kromatikus zsongás egy 20. század végi műben sem hangoznék korszerűtlenül. E vibráló hangzás közepette a klarinéton felharsan Zarathustra nevetése,

A MŰVEKRŐL amelyben Till Eulenspiegel témájára ismerhetünk. A Táncdal Strauss művének legtöbb ellenérzést, sőt felháborodást kiváltó része. Sokat ígérő felvezetések után meglehetősen földhözragadt keringődallam bontakozik ki. Tóth Aladár egyenesen „banális, a müncheni sörivó jókedvét sugárzó motívumként” jellemezte. A zeneszerző azonban magvasabb üzenetet tartogat a hallgató számára: Az éji vándor dala lassú leépülésében helyreáll a rend, ám az elcsendesedő H-dúr akkordok alatt makacsul kopognak a mélyvonósok C-G-C pizzicatói. A két világ, a természet és az ember szférája immár nem békíthető össze, s a H és C hang együttes jelenléte zárja a kor legmerészebb partitúráját. FARKAS ZOLTÁN

A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ 1896. november 27., Frankfurt am Main, a szerző vezényletével

UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2012. május 12., Barcelona, Fischer Iván (karmester)

MI TÖRTÉNT 1896-BAN? IRODALOM Megjelenik a később Nobel-díjjal kitüntetett lengyel író, Henryk Sienkiewicz Quo vadis című regénye.

KÉPZŐMŰVÉSZET A francia Camille Pissarro megfesti A Boieldieu-híd Rouenban, esős időben című képét.

ZENE Torinóban bemutatják Giacomo Puccini egyik legsikeresebb operáját, a Bohéméletet.

TÖRTÉNELEM Magyarországon a honfoglalás ezredik évfordulóján megrendezik a nagyszabású millenniumi ünnepségsorozatot.

TÁRSADALOM Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus beszámol az X-sugarakról, amelyek felfedezéséért 1901-ben ő részesült először a fizikai Nobel-díjban.

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR A Budapesti Fesztiválzenekar 1983-ban alakult, ma pedig már a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. A kritikusok elsősorban játékának intenzitását és érzelmileg magával ragadó voltát hangsú lyozzák. Fischer Iván több mint harminc éve, a zenekar alapítása óta zeneigazgatóként irányítja a BFZ művészi munkáját. Ő az egyik kulcsa az együttes folyamatos megújulásának, kísérletező szellemiségének. A zenekar a világ legfontosabb zenei központjaiban és hangversenytermeiben, többek között a New York-i Carnegie Hallban, a Párizsi Filharmóniában, a bécsi Musikvereinban, az amszterdami Concertgebouwban, valamint a londoni Royal Albert Hallban koncertezik. Állandó vendége továbbá olyan nemzetközi zenei fesztiváloknak, mint a Mostly Mozart Fesztivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál. A BFZ két alkalommal nyerte el a Gramophonedíjat, a klasszikus zene „Oscarját”, míg 2013-ban Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy-díjra jelölték. Mahler 5. szimfóniájának felvételéért 2014-ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason d’Ort, valamint az olasz Toblacher Komponierhäuschen-díjat. Az Argentin Zenekritikusok Szövetsége 2016-ban a legjobb külföldi szimfonikus zenekarnak járó elismeréssel jutalmazta a BFZ-t.

KARMESTER FISCHER IVÁN Fischer Iván a Budapesti Fesztiválzenekar alapítója és zeneigazgatója, a berlini Konzerthaus és a Konzerthausorchester zeneigazgatója. Zene szerzőként is tevékeny: műveit bemutatták az Egyesült Államokban, Hollandiában, Belgiumban, Magyarországon, Németországban és Auszt riában is. Nagysikerű operaelőadások rendezője. Vendégkarmesterként rendszeresen vezényli a Berlini Filharmonikusokat és a Concertgebouw Zenekart, és dolgozik a nagy amerikai zenekarokkal is. Újító személyiség, 2014 óta elhagyatott zsinagógákba szervez koncerteket a Fesztiválzenekarral. Rangos nemzetközi díjai mellett (Kristály-díj, Chevalier des Arts et des Lettres, a brit Királyi Filharmóniai Társaság Díja, Ovatie-díj, a Brit Royal Academy of Music tiszteletbeli tagja) Kossuthés Prima Primissima díjas. 2015. március 28-án az Abu-dzabi Fesztivál életműdíját vehette át. 2016-ban az Argentin Zenekritikusok Szövetsége a legjobb külföldi karmesternek választotta.

SZÓLISTÁK ÖKRÖS OSZKÁR Zenészcsaládban született 1957-ben, Szolnokon, hatéves korában nagy apja irányításával kezdett cimbalmozni. Tanulmányai befejeztével a legnagyobb népi együttesekhez (Budapesti Népi Együttes, Magyar Állami Népi Együttes, Honvéd Művészegyüttes) került, s velük szinte az egész világot bejárta az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. 1974-ben szólistaként meghívót kapott II. Erzsébet angol királynő születésnapi ünnepségére a londoni Palladiumba, ahol olyan neves művészekkel lépett fel, mint Josephine Baker, Tom Jones és Roger Moore. A koncertet követően a sajtókritikák „a cimbalom Liszt Ferenceként” emlegették. 1990-ben jelent meg első önálló felvétele A cimbalom varázslója címmel. Emellett számos felvétel készítésénél szerepelt közreműködőként, majd 2002ben a Hungaroton Classic gondozásában megjelent második önálló albuma: A cimbalom Paganinije. A Leonidas Kavakosszal és Andreas Ottensamerrel a Deutsche Grammophon gondozásában rögzített közös lemeze elnyerte az 2015-ös ECHO-díjat. Jelenleg a 100 Tagú Cigányzenekar szólamvezető szólistája. A zenekarral fellépett a lisszaboni világkiállításon, Hollywoodban és a párizsi Palais des congrès-ben. A Budapesti Fesztiválzenekarral több mint 20 éve koncertezik, játszott velük a New York-i Carnegie Hallban, az amszterdami Concertgebouw-ban, a tokiói Suntory Hallban, és több CD-felvételen is közreműködött Fischer Iván vezényletével. 2001-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, 2014-ben a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével, 2015-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

SZÓLISTÁK DEJAN LAZIĆ Dejan Lazićot friss szemléletű interpretációi nemzedéke egyik legegyénibb és legeredetibb szólistájává teszik. Olyan együttesekkel lépett fel, mint a Birminghami Szimfonikus Zenekar, az Északnémet Rádió Szimfonikus Zenekara (Hamburg), a Holland Filharmonikusok vagy a Chicagói Szimfonikus Zenekar. Lazić szorosan együttműködik a legkeresettebb karmesterekkel, köztük Giovanni Antoninivel, Fischer Ivánnal, Andris Nelsonsszal és Vaszilij Petrenkóval. Szólistaként gyakori vendége a Wigmore Hallnak, a Gilmore Fesztiválnak, a New York-i Le Poisson Rouge-nak és a melbourne-i Recital Centre-nek. Tucatnyi lemezfelvétele jelent meg a Channel Classicsnál, amelyek egyike a nagy kritikai sikert arató Liaisons-sorozat. Rachmaninov 2. zongoraversenyének élő felvételével – amelyen a Londoni Filharmonikus Zenekar és Kirill Petrenko karmester kíséri – 2009-ben elnyerte a tekintélyes német ECHO Klassik-díjat. Dejan Lazić saját kompozíciói is egyre nagyobb elismerésben részesülnek. Brahms Hegedűversenyéből készített zongoraverseny-átiratát 2009-ben mutatta be az Atlantai Szimfonikus Zenekarral, első zenekari műve – egy szimfonikus költemény – ősbemutatójára a 2016/2017-es évadban kerül sor. A Zágrábban, zenészcsaládban született művész Salzburgban nevelkedett, és a Mozarteum növendéke volt. Jelenleg Amszterdamban él.

ZENÉSZEK I. HEGEDŰ Eckhardt Violetta (koncertmester), Asztalos Bence, Bíró Ágnes, Bujtor Balázs, Czenke Csaba, Gál-Tamási Mária, Gulyás Emese, Hrib Radu, Illési Erika, Kádár István, Kostyál Péter, Lesták Bedő Eszter, Oláh Gyöngyvér, Pilz János, Sipos Gábor, Tuska Zoltán II. HEGEDŰ Iván Tímea, Bodó Antónia, Czirók Györgyi, Samuel Garcia, Gátay Tibor, Haják Krisztina, Jász Pál, Kovács Erika, Lezsák Zsófia, Molnár Noémi, Mózes Anikó, Nagy Gabriella, Selmeczi Gábor, Szabó Levente, Szefcsik Zsolt, Szlávik Zsuzsanna

BRÁCSA Gábor Ferenc, Bányai Miklós, Bodolai Cecília, Bolyki László, Csoma Ágnes, Fekete Zoltán, Gálfi Csaba, Juhász Barna, Polónyi István, Rajncsák István, Reinhardt Nikoletta, Yamamoto Nao

CSELLÓ Szabó Péter, Dvorák Lajos, Eckhardt Éva, Háry Péter, Kertész György, Liptai Gabriella, Mahdi Kousay, Markó György, Mód Orsolya, Sovány Rita

NAGYBŐGŐ Fejérvári Zsolt, H. Zováthi Alajos, Kaszás Károly, Lajhó Géza, Lévai László, Magyar Csaba, Martos Attila, Sipos Csaba

FUVOLA Sebők Erika, Jóföldi Anett, Zofia Neugebauer, Székely Edit OBOA Julien Scott, Berger Márta, Nehil Durak, Nir Gavrieli KLARINÉT Ács Ákos, Csalló Roland, Daniel Roscia, Szitka Rudolf FAGOTT Andrea Bressan, Tallián Dániel, Nikolaj Henriques, 22

Patkós Sándor

ZENÉSZEK KÜRT Szőke Zoltán, Bereczky Dávid, Erdei Péter, Keveházi János, Nagy Zsombor, Szabó András TROMBITA Czeglédi Zsolt, Horváth Bence, Póti Tamás, Tóth Zoltán HARSONA Szakszon Balázs, Justin Clark, Sztán Attila TUBA Bazsinka József, Székely Zsolt TIMPANI Dénes Roland ÜTŐ Herboly László, Kurcsák István, Nicolai Petersen HÁRFA Polónyi Ágnes, Szilágyi Kinga Katinka ORGONA Nagy László Adrián

INTERJÚ KÁDÁR ISTVÁN HEGEDŰMŰVÉSZ válaszol kérdéseinkre, aki 1992 óta játszik a Budapesti Fesztiválzenekarban. Marosvásárhelyen született, ahol a falusi élet természetességét és szépségeit szívta magába. A népzene és a néptánc az egyik szív ügye. 2004-ben Mendelssohn d-moll hegedűversenyével, 2007-ben Respighi Concerto Gregorianójával, 2011-ben Godard Concerto Romantique című művével, 2015-ben pedig Hindemith versenyművével nyert a zenekar Végh Sándor-versenyén. A zenetörténet mely alakjával beszélgetne egy üveg bor mellett? ... Szívesen meglesném az idős és vak Bachot, miközben még a szemműtéte előtt diktálja a Contrapunctus XIV-et A fúga művészetéből. Örömmel játszanék a Prágai szimfóniát bemutató zenekarban, és élvezném Mozart nagy sikerét. Eszterházán Haydn személyes tanácsai szerint muzsikálnám a kvartettjeit. Örömmel vigasztalnám Schubertet, hogy nemsokára az egyik legjátszottabb szerző lesz. Lisztet hallgatnám, ahogy növendékei körében valamelyik időskori darabját játssza, és biztatnám Bartókot, hogy mégiscsak kezdje el az indián zene gyűjtését. A sajátján kívül melyik hangszert tanulná meg szívesen? ... Nem is más hangszerrel, hanem egy másfajta, improvizációs zenei nyelvvel foglalkoznék, aminek célja a környezetünk élővilágára való nagyobb ráhangolódás. Már próbálkozom a macskámmal!

Melyik zeneszerző bőrébe bújna és miért? ... A saját bőrömet szokom. Néha egész jó benne. Mások levetett bőre nem vonz. A viccet félretéve: csodálatos, megrendítő munkásságot hagytak ránk zenészek és mások. Felemelő ebbe belegondolni. Mi volt a legnagyobb csalódása? ... Elég mimózalelkű vagyok, de meggyőződésem, hogy nem a csalódá sokon való kesergés a dolgunk. Folytassa! Életfilozófiája szerint… ... Mindent egybevetve az élet szép, és csodálatos, hogy itt lehetünk. Kanttal egyetértve: „Két dolog tölti el csodálattal a lelkemet: a csillagos ég felettünk és az erkölcsi törvény bennünk.”

BFZ-HÍREK EGY KARNYÚJTÁSNYIRA AZ ÚJ SZEZONTÓL Érdemes ráállni a startvonalra, hiszen nagyközönségünk számára pár nap múlva, április 3-án indítjuk a bérletárusítást a 2017–18-as évadra. Azt már elárultuk, hogy az operáknak és Johann Sebastian Bachnak is fontos szerepe lesz a következő szezonban. Újdonság ugyanakkor, hogy most először köszönthetünk női karmestert a zenekar élén! Éljük át az örömöt! www.bfz.hu

WEST SIDE STORY A HŐSÖK TERÉN A Budapesti Fesztiválzenekar idén is ingyenes koncertet ad a Hősök terén június 10-én, 18 órakor. Ezúttal egy Leonard Bernstein-darabbal készülünk a TérTáncKoncertre: a West Side Storyból készült Szimfonikus táncokra mozdul meg együtt több mint ötszáz hátrányos és szerencsésebb környezetből származó gyerek, a közös alkotás és a tolerancia jegyében. Töltsük meg együtt a teret! www.tertanc.hu

AJÁNLJUK MÉG ÁPRILIS 14–15.

Zeneakadémia

Mozart C-dúr („Linzi”) szimfónia, K. 425 Honegger Kamarakoncert fuvolára, angolkürtre és vonósokra, H 196 Schumann 1. (B-dúr, „Tavaszi”) szimfónia, Op. 38 Sebők Erika (fuvola) Clément Noël (angolkürt) Karmester: Victor Aviat

ÁPRILIS 26. + 28.

Zeneakadémia

Glinka Keringőfantázia Mozart C-dúr concertone, K. 190/186E Prokofjev 7. (cisz-moll) szimfónia Gál-Tamási Mária (hegedű) Mózes Anikó (hegedű) Karmester: Vladimir Fanshil

MÁJUS 12–13–14.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Bartók A csodálatos mandarin Bartók A fából faragott királyfi Gergye Krisztián (koreográfus) Közreműködik: Gergye Krisztián Társulata Karmester: Fischer Iván

A BFZ BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Művészeti vezetés: Zeneigazgató Fischer Iván A zeneigazgató személyi titkára Inga Petersen* Művészeti tervezési tanácsadó Jennifer Spencer* Ügyvezetés: Ügyvezető igazgató Stefan Englert Ügyvezetőigazgatóhelyettes Erdődy Orsolya Az ügyvezető igazgató személyi asszisztense Kóczán Zsófia

Produkciómenedzsment: Operatív menedzser Magyarszéky Dóra Operatív munkatárs, közösségiprogramkoordinátor Szani Szolongo Ifjúságiprogramkoordinátor Juszt Anita Turnémenedzser Pócs Bence Turnéasszisztens Wolf Ivett Technikai vezető Zentai Róbert

Technikai munkatárs Kathi Sándor, Siba István Zenekari titkár Kelemen Éva Marketing/ Kommunikáció/ Közönségkapcsolatok: Art director Andreas Schimert* Marketingmenedzser Tihanyi Kinga PR-menedzser Tossenberger Adél PR, kommunikáció Váradi Júlia* Közönségkapcsolatok Molnár Adél, Fejér Ágnes Szponzoráció: Vállalati támogatás és szponzoráció Garai Valéria Egyéni támogatás/ Támogatói Klub Deák Zsuzsanna* Pénzügy: Főkönyvelő Maglódi Györgyné Könyvelés Szalai Lászlóné Titkárság: Titkársági asszisztens Aranyosné Boros Angyalka *külsős tanácsadó

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNY Elnök Simor András Kurátorok Boros Ist ván Heal Edina Marschall Miklós Schimert, Konstantin Strohmayer János Szecskay András Tóth, Sylvia Varga Zoltán von Wulffen, Hubertus Zwack Izabella A felügyelő bizottság tagjai László Csaba (elnök) Jalsovszky Pál Juvancz Beáta Terták Ádám A Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület elnöke Bánffy Eszter

TÁMOGATÓI KLUB PLATINA FOKOZAT John és Caroline Flüh Isolde Schröder Simor András Tamiko Soros Sylvia Toth Jutta von Falkenhausen Hubertus von Wulffen

GYÉMÁNT FOKOZAT Balássy M. László és Petra Stephen és Radka Benko Bojár Gábor és Zanker Zsuzsanna dr. Bernhard Hulla

ARANY MECÉNÁS FOKOZAT Bencsik László és Kis Bernadett dr. Bottka Erzsébet dr. és Feldmájer Péter dr.

‫אליעזר יצחק בן אברהמ‬ Juhász Zoltán hang szerészmester Nicholas és Gudor Orsolya Kabcenell Meinczinger-Krug Zsuzsanna és Krug Armin Mosonyi György és Mosonyi Ágnes Szecskay Ügyvédi Iroda Varga Júlia Zsámboki Gabriella dr.

EZÜST MECÉNÁS FOKOZAT Bíró Ágnes Bognár Péter – Vaya Travel Kft. Richard Brasher Csík Gabriella dr. és Hudecz Ferenc dr. Élő Nóra John és Martin, Jeanne Farago Jalsovszky Ügyvédi Iroda David Kirkby Ruth Kirkby Kohlrusz Milán és Szabó Dária Marschall Miklós dr. Mécs Endre és Andrea Nyitrai István Richard és Michelle Pelly Reichardt Ibolya és Lengyel Péter Rényi Andrea és Straub Elek Rosta Ildikó dr. és Ferjentsik Miklós dr. Roszkopf Nyina SBGK Ügyvédi Iroda, Szamosi Katalin dr. Steiner László és Zsuzsa Szelényi Iván David és Petra Thompson Vámos György dr. Varga Ildikó dr. és Nagy Péter dr. Vihar Judit dr.

PATRÓNUS FOKOZAT Arriba Taqueria Bakró-Nagy Marianne Balázs Árpád és Dénes Andrea Berger Györgyné Loreta Bernabei-Reynolds Boros István Bőcs Ferenc és Sárdy Ágnes Bródy Péter dr. és Ildikó Cseszkó Magda Csépe Valéria dr. és Molnár Imre Dornbach Alajos dr. és Zachár Zsófia Faber Holland-Magyar Kereskedelmi Kft., Felkai Tamás Nancy és Stephen Fuzesi Göncz Kinga és Benedek László Gyarmati György dr. és Kuti Katalin György Pál dr. és Simon Ágnes Győri Zsuzsanna dr. és Garai Ferenc Hanák Gábor és Tatai Ágnes Havass Miklós Horváth Ágnes dr. Charles és Suzanne Huebner Jankovich József Béla Kalmár György Kelemenné dr. Visky Katalin Kertész Gabriella dr. Király Júlia

TÁMOGATÓI KLUB Királyfalvi György dr. Komáromy Péter és Pollák Katalin dr. Koráb Zsuzsanna Kökény Mihály dr. és Stiller Mária Marker Kft. Markovich György dr. és Sátai Anikó dr. Mártonfi Attila Mester Éva és Hancz László Molnár Gábor dr. Németvölgyi Ágnes Nyárádiné dr. Szabady Judit Pre-Tax Kft. Professional Orvosi Kft. Sárváry Mariann Sólyom Éva dr. Somfai Éva dr. – Somfai és Társai Iparjogi Kft. Surányi Sándor és Sándorné Szántó Csaba és Szántó-Kapornay Emőke Szauer Péter Székely Zoltán és Leposa Csilla Geoffrey Thomas Tóth Gábor és felesége Török Zoltán Varsányi Pál és Katalin Zoltán István és Ágnes

ARANY FOKOZAT B. Nagy András Bálint Andrásné dr. Bánáti Mária Baráth Barna és dr. Szemerédy Viktória Beghetto Oreste Paolóné Bitter Brunó és Iványi-Bitter Brigitta Bittner Péter Burger Balogh Ingeborg és Balogh Tibor Csillag György dr. és Keszthelyi Alexandra dr. Drexler Miklós és Lengyel Gabriella Eisler Péter dr. Fekete István és Horváth Jánosné dr. Gálné Győrfi Gabriella Anna és Gál György Hall, Karl Philip Hargitai Tibor és Ilona Holéci József Horváthné Szakonyi Mirella Kertész Viktor és Terézia Kocsány János Lantos István dr. és Misius Magdolna Madar Gyula és Batta Mária Matskási István dr. Nagy Károly dr. Pálfia Judit dr. Pallag Tibor és Karner Anikó

Palotai János és Soltész Anikó dr. Sáfár László Salgó Judit Sápi Hedvig Sápi Lajosné Seres Béla Sessler István és Judit Soltész + Soltész Kft. Szabó Gábor dr. Szabóné dr. Szomor Erika Szegvári Mária dr. Szever Zsuzsanna dr. és Dalos Mihály Szigeti Ágnes Szilágyi Béláné, Szilágyi Éva és Horváth Péter Szűcs András Tanos Zsuzsa Varga Péter Konrad Wetzker

EZÜST FOKOZAT Alföldi István Ambrus Ágnes dr. Apáthy István és Ármay Zsuzsanna dr. Bacher Gusztáv Barczikay László Barkóczi Jolán Barta Istvánné Bende Zoltán Benedek Andor Benedek János és Molnár Magdolna Bérczi Gábor Berényi Gábor és Pető Katalin dr.

2016-17 Bertalan Éva dr. Böszörményi Katalin dr. Csanádi Judit és Gyabronka József Csernay László dr. Doleschall György és Szabó Katalin Dögei Anna Elsner Miklós dr. Farkas Zoltán Feldmájer Lea és Kocsis Tamás Félegyházi Pál Feuer István és Feuer Mária Földényi Éva és Korda Péter Füredi Gábor Gabriel Szilvia dr. és Kalmár Lajos dr. Galambos Éva dr. Gálosi György és Júlianna Garai Péterné Géta Center Kft. Gordon Pál Görgényi Judit és Dénes Miklós Gosztákné Plank Mária és Madaras Olga Greiner Ákos Gyulai András Halmos Judit és Magyar Mihály Hámori Ferenc és Ács Éva Thomas G. Hardy Hegyes Erzsébet dr. és Szolnoki Gábor Hollay György

Hornung Hajnalka és János Horváth Anna Horváth László Ihász Márta és Spollár József Jáger Gyula Jáger Zsuzsanna Kabódi Erzsébet Kabódi Ferenc Kabódi Mátyás Kádi Anna és Sziráczky Zoltán Kenesei Gáborné Kertész Zsuzsanna Keviczky László Kis Ádám Kiss Erzsébet Klauber András dr. és Szigeti Éva dr. Komlósi Júlia és Zsolt Kőszegi László Kreiss Gábor és Hartai Gabriella Lastofka Péter és Patkós Katalin László János dr. és Péley Bernadette Lövenberg Gábor és Radó Júlianna dr. Makai Katalin dr. és Ungár János Malatinszky István Márton János Mitsányi Zoltán és Juvancz Beáta Müller György és Bárd Anna Nagy István

Nagy László Nagy Mária Éva Nagy Péter dr. és Varga Ildikó dr. Németh Erzsébet Németh György Paksy László dr. Pappné Radics Edit dr. Patyánik Mihály dr. Pék Mária Pelle Gáborné Pernesz Péterné Petrucz György Prágai Éva Radinkó Erzsébet dr. Révai Péter dr. és Maya Rimanóczy Zoltán és Csala Éva Rónai Márton és Bereczki Éva Rónai Tiborné Schagrin Tamás dr. Simó Judit és Bokor László Sitkei Éva dr. Sívó Róbert Somogyi Éva és Horváth László Spohn Ferenc Stenczer Noémi és Vámos Tibor dr. Szabó Klári Szalzika Károly Szentesi Péter dr. Tárnok Gyöngyi Thurzó Sándor dr. és Turcsányi Rozália Torma Kálmán és Halász Anna Tóth Katalin

TÁMOGATÓI KLUB Tóth Mihály és felesége Tóth Tamásné özv. Törő Andrásné dr. Váradi János Váradi Mónika dr. és Varjú Gabriella Várkonyi Vera Varsányi Gyula Végh György dr. és Karacs Ildikó dr. Végh Józsefné Vígh János Vörös Imre

BRONZ FOKOZAT

Abonyi Iván dr. és felesége Ábrahám Zoltán Albáné Feldmájer Lívia és Alba Mesulam Alföldy Zoltán és Szász Erika Almási József dr. Almási Józsefné Árvay Jánosné Balázs Gabriella Balázsné Szücs Judit Balogh Edit Bánki Ervinné Baranyi Éva dr. Barna István dr., Szabó Zsuzsanna és Barna Rebeka Eszter Barsi Gusztáv dr. Benkő Judit dr. Bérczi Gábor Berecz József Béres Károlyné Biksz Péter

Birman Erzsébet és Tóti Magda Bodor Aranka és Liliom Károly Bodor József Bogdán Istvánné Bogdány Éva Bognár Béla Bonta János és Nemes Katalin Borissza József és felesége Boryné Laczkó Ágnes Bölöni Eszter és Felsmann Balázs Bumberák József dr. Búzás Józsefné Buzás Viktória Csepregi Terézia Csillag Beáta Csurgó Ottóné dr. Dalmy Dénes Danziger György dr. Deák János Dorogi Gabriella Doubravszky Júlia Duba Andrea Duba Jenő dr. Egri István Eördögh Éva Fáberné Fejes Katalin Faragóné Ható Katalin Farkas Gábor Fazekas László Fábián András Fehéregyházi Zsuzsa Feldmájer Györgyi és Benedek Zsolt Feldmájer Benjámin

‫בנימין פלדמיר‬

Feldmájer Ágnes és Sándor Feldmájer Máté Félix László Fenyő Péter dr. Földi Antalné Francsicsné dr. Czinege Erzsébet Gadzsokova Kraszimira Gál Mátyásné Gál Nóra dr. Galambos Imréné Gallasz József és Edit Gecse Jolán Gecsey Dezsőné Gerő Judit és Reich Tamás Gidáli Júlia dr. Glatt Gábor Görög Tamásné Grósz György dr. Gurubi Imre és Jónás Katalin Guti Péter Gyarmati Béla és felesége Hajdu András dr. Halász Gábor Halász Péterné Halbrohr Pál Hámori Rudolf dr. Harkányi Mária Havas Ágnes Havas István dr. Hegedűs Andrásné Hetényi Ágnes és Bender Györgyné dr. Hlavács Éva dr. Hollós János Hollós Sándor Horváth István dr.

2016-17 Horváth Lajos Horváth László Horváth Sándor Horváth Vilmos és Kőszegi Anna Horváth-Lindberg Judit Hőnig Gábor Jáki János és Jáki Marika Jakob Károly Jankó Katalin és Béla Jeney Sarolta Jórend Judit dr. és Herczeg Ferenc Kardos István Kádár Lászlóné Kádár Zsuzsanna dr. Káldor Mária Kalivoda Imre Kálmán Istvánné dr. Kárpáti András Kelemen Antal Kerékgyártó Kálmán Kerényi Gyula Keve Károly és Urbán István Kirsch Bertalanné Kiss Andrea Kiss Mariann dr. és Szamarasz Theodorakisz Leonid Kitainik Klinga Ágnes Kocsis György és Hídvégi Gizella Komjáth Péter dr. Komlósné Hlatky Katalin Kónya Albert és Sárközi Alice Kónya Katalin dr.

Koós Ágnes Korda János Korodi Mihály dr. és Magyar Zsuzsanna Kósa Jánosné dr. Kovács Katalin Kovács Péter dr. Krausz András Kriston József dr. Kutas Magdolna Láner Judit Láng Béla Lantos Bálint dr. Lantos Gáborné dr. Lantos Zsolt dr. László Júlia Lázár József és Belényi Zsuzsanna Lehel E. Katalin Lellei György dr. Levente Péter és Döbrentey Ildikó Lovas Jánosné dr. Maár Judit dr. és Krokovay Zsolt dr. Magyar Iván dr. és Fadgyas Ildikó dr. Magyar Sylvia Major György Marosffy László dr. Marosi Judit dr. Máté András Matos Lászlóné dr. Matus László Merényi Gábor Mészáros Sándorné Mezei Katalin Mituszova Mila dr. Molnár Gáborné Monoki Klára

Nagy Ákos és Papp Izabella Nagy Anna Nagy Boldizsár Nagy Gábor Nagy Gyuláné Nagy Judit és Kis Róbert Gábor Nagy Margit és Lantos György Nagy Pál Németh Zsófia Németujvári Lászlóné Pálné Kutasi Éva és Banász Andrásné Palotai Valéria Pankotai Csaba Pankotainé Lux Margit Pap Ágnes Papp Adrienn dr. és Hámori Rudolf dr. Papp Szabolcs Pártos Oszkár dr. Pável Iván dr. és Pável Ivánné Piller Tibor Pongó Judit Potzmann János Prepeliczay Istvánné Rácz Zsuzsanna Radnóti István dr. Radó Andrásné Radó János dr. Réti Józsefné Rimanóczy Kálmán és Szomor Márta Rózsa Gyula Rudas Jánosné Ruttkai Ágnes

TÁMOGATÓI KLUB

Sáfár Judit és Kocsis Sándor Sárdi Gyula Sáska Géza Segesváry Gábor és felesége Sikóné dr. Horváth Ágnes Soltész András Szabó Márta Szabó Piroska dr. és Oláh Ruben dr. Szántó Gabriella Székely József dr. Szemenyei Klára dr. Szent-Martoni Mária Szepesi András Sziráki Edit Szőke András és Helga Szőke Mariann Szőnyi Péterné dr. Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség Thuróczy Györgyné dr. Török Ilona Turi Mária dr. Ujvári Tibor és Erika Vágó Júlia dr. Vajda János dr. és Radnai Mónika Vajda Julianna dr. Valis Éva Márta Varga Márta Várnai Magdolna és Kajtár István dr. Vas Ferenc Vass Gabriella Végh Anna Vidák Jánosné Volenszky Paula

Wéber László és Arányi Zsuzsanna dr. Zahorán Pál és Komáromi Éva Zeidler Gerdné Zelczerné Déri Erzsébet Zlatniczky Tamás dr. Zoltai Józsefné dr.

PROGRAMME MARCH 29–30 + APRIL 01 BÉLA BARTÓK NATIONAL CONCERT HALL LISZT

Hungarian Rhapsody No. 1 (originally No. 14) for orchestra, S. 359/1 (12' )

LISZT

Piano Concerto No. 2 in A major, S. 125 (22' )

..... interval

RICHARD STRAUSS

Thus Spoke Zarathustra – tone poem freely after Nietzsche, Op. 30 (35' ) (I. Introduction, or Sunrise, II. Of Those in Backwaters, III. Of the Great Longing, IV. Of Joys and Passions, V. The Song of the Grave, VI. Of Science and Learning, VII. The Convalescent, VIII. The Dance Song, IX. Song of the Night Wanderer)

Oszkár Ökrös cimbalom Dejan Lazić piano Iván Fischer conductor

ABOUT THE MUSIC FRANZ LISZT spent his childhood years in Hungary, but returned to the country for his first visit only in 1840. During his stay he started to notate the Hungarian melodies he heard from Gipsy musicians, and went on to arrange them in his Hungarian Rhapsodies. In 1846 the composer paid his first visit to Kolozsvár (Cluj-Napoca, now Rumania), and his friend Count Sándor Teleki invited Laci Pócsi’s famous Gipsy band from Máramarossziget to provide Liszt with some entertainment. Among others, the band played the ‘csárdás of Koltó’, which fascinated the composer so much that he decided to use the melody in his Hungarian Rhapsody No. 14, preceding the csárdás with a very popular song in folk style: Magasan repül a daru. The piano piece was orchestrated by Ferenc Dopp ler, whose work Liszt verified and at certain points revised. Both of Liszt’s piano concertos were completed in the 1850s, following the composer’s settling in Weimar, even though the musical ideas for them were notated already at the turn of the 1830s and ’40s. In view of Liszt’s notorious tendency to keep revising his works, it comes as little surprise that the Concerto in A major has survived in five versions, and Liszt kept refining the piano part even after the work’s first performance in 1857. The work is through-composed and should be performed without breaks between the movements; its structure combines features of sonata form with elements of a multi-movement sonata-cycle. The unity of the work is ensured by Liszt’s elaborate technique of thematic transformation, thanks to which his musical ideas can express various characters and emotions. It is not without reason that a critic used the following description: ‘if it had a title, it could read: the life and adventures of a melody’.

ABOUT THE MUSIC At the turn of the 19th and 20th centuries almost every creative mind was deeply influenced by the philosophy of Friedrich Nietzsche. In 1896 RICHARD STRAUSS composed a symphonic poem ‘freely after Nietzsche’. (Nietzsche himself defined his monumental work as a musical composition, even a ‘symphony’, in his autobiography entitled Ecce homo.) The plot of Strauss’s Zarathustra can be summarized as follows. The grandi ose spectacle of the rising sun arouses Zarathustra’s desire to learn the secrets of the universe. First he turns to religion, but his pious sentiments are soon overcome by his striving for the joys and passions of love. However, he is cloyed once again, and reckons with everything he once felt enthusiastic about in a grave song. For a change, he turns to science, but finds therein aimlessly groping pedantry rather than wisdom. Finally, we hear his purgative, irresistible laugh as he realizes that his journey was in vain, throws off all his earlier engagements and starts to dance. The final section of the work, entitled Song of the Night Wanderer, is one monumental decrescendo: having found true wisdom, Zarathustra gradually disappears from our sight.

ORCHESTRA BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRA Founded in 1983, the Budapest Festival Orchestra has established itself as one of the ten leading orchestras of the world. It is loved by audiences and praised by international critics for its intensive and emotionally gripping performances. Iván Fischer, as Music Director, has been directing the artistic work of the BFO for more than thirty years now. The Budapest Festival Orchestra has maintained its experimental spirit, shaping and reshaping orchestral work in the name of constant renewal. The Budapest Festival Orchestra regularly performs at Carnegie Hall, Philharmonie Paris, Konzerthaus Wien, Concertgebouw Amsterdam or Royal Albert Hall London. As a special guest the BFO is regularly invited to the Lucerne, Edinburgh and San Sebastian Festivals and to play at the BBC Proms and the Salzburger Festspiele. The BFO is also a returning guest to New York’s prestigious Mostly Mozart Festival. The BFO has won two Gramophone Awards, one of the most significant honours of the classical record industry and often referred to as the Oscar of classical music. The BFO was a Grammy award nominee in 2013 for its recording of Mahler’s Symphony No. 1 and received the Dutch Music Award in 2006 and in 2008. In 2014, the recording of Mahler’s Symphony No. 5 received wide acclaim, being awarded both the Diapason d’Or and Italy’s Toblacher Komponierhäuschen for Best Mahler Recording. In 2016, BFO won the award for the Best Foreign Symphony Orchestra granted by the Association of Music Critics of Argentina.

CONDUCTOR IVÁN FISCHER Iván Fischer is the founder and Music Director of the Budapest Festival Orchestra. He is also the Music Director of Berlin's Konzerthaus and Konzerthausorchester. On top of that, he has gained a reputation as a composer, with his works being performed in the United States, the Netherlands, Belgium, Hungary, Germany and Austria. He has directed a number of highly successful opera productions. As a guest conductor, he regularly conducts the Berlin Philharmonic Orchestra and the Concertgebouw Orchestra, as well as working with some of the great US orchestras. He is an innovator, and has been bringing the Festival Orchestra's concerts to abandoned synagogues since 2014. In addition to his international prizes (including the Crystal Award, Chevalier des Arts et des Lettres, the Royal Philharmonic Society Award, the Ovatie Prize and an honorary membership to the Royal Academy of Music) he has also received the Kossuth and Prima Primissima Awards. In 28 March, 2015 he received the Abu Dhabi Festival Award for Lifetime Achievement. In 2016, he won the Association of Music Critics of Argentina’s award for Best Foreign Conductor.

SOLOISTS OSZKÁR ÖKRÖS Born in 1957 to a family of musicians in Szolnok, he received his first cimbalom lesson at his age of six from his grandfather. Ökrös was eight years old when he won Hungarian Television’s folk music competition in the instrumental solo category. When he was ten he began his studies at the conservatory by special permission of the Minister of Education. After completing his studies, he toured the whole world, including the United States, Vietnam, and Australia, with famous folk ensembles (Budapest Folk Ensemble, Hungarian State Folk Ensemble, Honvéd Art Ensemble). In 1974, he was invited to play solo at the London Palladium at the birthday celebrations for Queen Elizabeth II, where he shared the stage with Josephine Baker, Tom Jones and Roger Moore. He has been a soloist on Hungarian radio and Hungarian television since he was fifteen. Ökrös’ albums were released in 1990 (‘The Magician of the Cimbalom’) and 2002 (‘The Paganini of the Cimbalom’) and he has contributed to several other recordings as an instrumentalist. During his career he has performed with the most famous gypsy band leaders, as well as with the Budapest Festival Orchestra, featuring on some BFO recordings too. Currently he is a member of the Board, principal cimbalom and soloist for the Budapest Gypsy Symphony Orchestra. As an orchestra member he performed at Expo ’98 in Lisbon, in Hollywood, at the Royal Concertgebouw in Amsterdam and in the Palais des congrès, Paris. In 2001 he received the Golden Cross of Merit of the Hungarian Republic, while in 2015 he was awarded the Kossuth Prize.

SOLOISTS DEJAN LAZIĆ Dejan Lazić’s fresh interpretations of the repertoire have established him as one of the most unique and unusual soloists of his generation. He appears with such orchestras as the City of Birmingham Symphony Orchestra, NDR Sinfonieorchester Hamburg, Netherlands Philharmonic, Chicago Symphony and Budapest Festival Orchestra. Lazić has built close collaborations with some of today’s most sought after conductors including Giovanni Antonini, Iván Fischer, Andris Nelsons and Vasily Petrenko. As a recital artist, he appears at such venues as Wigmore Hall, Gilmore Festival, Le Poisson Rouge in New York and Melbourne Recital Centre. With Channel Classics he has released a dozen recordings, including his critically acclaimed Liaisons series. His live recording of Rachmaninov’s Piano Concerto No. 2 with London Philharmonic Orches tra/Kirill Petrenko received the prestigious German Echo Klassik Award 2009. Dejan Lazić’s compositions are receiving increased recognition. His arrangement of Brahms’ Violin Concerto as a piano concerto was premiered with the Atlanta Symphony Orchestra in 2009, and he will have his first orchestral work, a tone poem, premiered in 2016/2017. He was recently signed as a composer by the Sikorski Music Publishing Group. Born into a musical family in Zagreb, Croatia, Lazić grew up in Salzburg, Austria, where he studied at the Mozarteum. He now lives in Amsterdam.

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Platina fokozatú partner

Arany fokozatú partner

Ezüst fokozatú partnerek

Támogató partnerek

Állami partnerek

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10.B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: info@bfz.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16. Honlap és online jegyvásárlás: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

2016-17