Wagner, Strauss, Bruckner

FEBRUÁR 24–25.+ 27.

2017

WAGNER STRAUSS BRUCKNER VLATKOVIĆ TICCIATI

MŰSOR

FEBRUÁR 24–25. + 27.

BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM WAGNER

Lohengrin – előjáték (10' )

RICHARD STRAUSS

2. (Esz-dúr) kürtverseny, TrV 283 (19' ) (I. Allegro, II. Andante con moto, III. Rondo – Allegro molto)

..... szünet

BRUCKNER

6. (A-dúr) szimfónia, WAB 106, (57' ) (I. Maestoso, II. Adagio. Sehr feierlich, III. Scherzo. Nicht schnell — Trio. Langsam, IV. Finale. Bewegt, doch nicht zu schnell)

Radovan Vlatković kürt Vezényel Robin Ticciati

RICHARD WAGNER

A MŰVEKRŐL RICHARD WAGNER LOHENGRIN – ELŐJÁTÉK VONÓSOK, 3 FUVOLA, 3 OBOA, 3 KLARINÉT, 3 FAGOTT, 4 KÜRT, 3 TROMBITA, 3 HARSONA, TUBA, TIMPANI, ÜTŐ Wagner sokat emlegetett és elemzett operareformjának egyik központi kérdése volt a hangszeres és az énekelt zene egymáshoz való viszonya, beleértve a nyitány kapcsolatát az azt követő mű színpadi cselekményével. Már 1840–41 táján rövid tanulmányt szentelt a témának A nyitányról (Über die Ouvertüre) címmel, amelyben a régi színdarabok hagyományos szöveges prológusához képest az operaműfajban meghonosodott tisztán hangszeres bevezetést lényegében dramaturgiai visszalépésként értelmezte: „A nyitány, úgy látszik, nem akart mást jelenteni a publikumnak, mint hogy ma este énekelni fognak.” Ez a fajta semlegesség azonban idővel háttérbe szorult, s a 18. században egyre népszerűbbé váló (két gyors szakasz közé egy lassút ékelő) sinfonia forma egyre inkább lehetővé tette az elkövetkezendő cselekmény hangulati előkészítését – ezen a Gluck és Mozart által megkezdett úton utóbb Cherubini, Beethoven és Weber is tovább haladt. E folyamat során Wagner szerint végül is két alaptípus fejlődött ki: az egyik megragadja ugyan a dráma körvonalait, de tisztán zenei formában (ennek paradigmatikus példája szerinte Mozart Don Giovanni-nyitánya), míg a Wagner szívéhez közelebb álló típus a Leonóra-nyitányban jut tetőpontjára: „Beethoven e hatalmas művében olyan zenedrámát alkotott, amelynek megírására a darab késztette ugyan, de amely mégsem egyszerű vázlata egy gondolatnak vagy előkészítő bevezetése a drámai cselekvésnek, hanem magában is a legideálisabb értelemben vett dráma.”

Wagner operáiban (illetve zenedrámáiban) e gondolatmenet tanulságait is levonva távolodott egyre határozottabban a hagyományos nyitány funkciójától és formájától, bevezető zenéit már az „előjáték” (Vor-

5

A MŰVEKRŐL spiel) terminussal is megkülönböztetve a korábbi évtizedek uralkodó hagyományától. S amint az 1840-es évek második felében komponált Lohengrin egészében is afféle felemás búcsú a 19. század olasz és a francia operatradíciójának jellegzetes, zárt típusformáitól, a teljes művet be­ vezető mintegy tízperces zenekari darab is új utakra lép. A magas fek­ vésben játszó hegedűk és fuvolák leheletfinom, éteri dallama mindegyre változó hangszerelésben szólal meg újra és újra, majd emlékezetes csúcspontra érve lassacskán elcsendesedik. A Wagner iránt sokáig rajongó Friedrich Nietzsche egyfajta hipnotikus hatást emlegetett e zene történelmi újdonságaként, kétségkívül e szokatlanul statikus, voltaképpen egyetlen dallam ismételgetésére épülő struktúrára is utalva. Ez a szo­katlan szerkesztési mód pedig mintha valóban közvetlenül a drámából merítene inspirációt, a Wagnertől ránk maradt programleírás szerint ugyanis az előjáték a Szent Grált jeleníti meg, amelyet egy angyalsereg hoz le a mennyből, egyre lejjebb és lejjebb ereszkedve. „S mikor végre feltárul a Grál, és nem rejtőzik többé a hozzá méltó szeme elől, belsejéből a legmagasztosabb szeretet napsugarait árasztja, messze látszóan ragyog, mint égi tűz, s örök izzásának lángragyogásába minden szív be­ lereszket.”

6

A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ 1850. augusztus 28., Weimar, Liszt Ferenc (karmester) UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2009. október 12., Fischer Iván (karmester)

MI TÖRTÉNT 1850-BEN? IRODALOM Megjelenik Nathaniel Hawthorne amerikai író A skarlát betű című regénye.

KÉPZŐMŰVÉSZET Gustave Courbet francia festő megfesti Kőtörők című képét, amely a második világháborúban megsemmisült.

ZENE December 9-én Robert Schumann befejezi 3. („Rajnai”) szimfóniáját, amelyet a rá következő évben mutatnak be.

TÖRTÉNELEM November 29-én megkötik az olmützi szerződést, amelyben Poroszország elfogadja Ausztriát a Német Szövetség vezetőjének.

TÁRSADALOM Megjelenik Karl Marx német filozófus könyve, az Osztályharcok Franciaországban 1848-tól 1850-ig.

7

A MŰVEKRŐL RICHARD STRAUSS 2. (ESZ-DÚR) KÜRTVERSENY, TRV 283 SZÓLÓ KÜRT, VONÓSOK, 2 FUVOLA, 2 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 2 KÜRT, 2 TROMBITA, TIMPANI

8

A zenetörténet nagyjai közül csak kevesen gyarapították a kürtösök koncertrepertoárját, Richard Strauss azonban két versenyművet is komponált a hangszerre: az elsőt egészen fiatalon (1882–83), a másodikat pedig hat évtizeddel később, már jószerével aggastyánként (1942). E külön­ leges érdeklődésnek azonban valójában nagyon is egyszerű a magyarázata: a zeneszerző édesapját, Franz Strausst Bajorország legkiválóbb kürtöseként tartották számon, akinek játékáról még a vele amúgy hadilábon álló Wagner is elragadottan nyilatkozott: „Ez a Strauss kiállhatatlan fickó, de ha fúj, nem lehet rá haragudni.”

Az első kürtverseny megírása e családi háttér fényében szinte kézenfekvőnek tűnhet – az azonban már a 18 éves ifjú különleges tehetségéről árulkodik, hogy a kürtjáték a családon belül ellesett fogásait nagy fantáziával kiaknázó mű a 19. század legjátszottabb kürtversenyévé vált.

Ekkor még édesapja ízléséhez igazodott Strauss hangszerválasztása is: mint a partitúra élén álló Waldhornkonzert felirat is jelzi, a szólista „natúr” – azaz szelepek nélküli – kürtön is eljátszhatja szólamát (szimfonikus költeményeinek néhány évvel később induló sorozatában viszont a zeneszerző már szelepes hangszert alkalmaz a zenekarban).

Az életmű utolsó periódusába tartozó második kürtverseny megszületése azonban már aligha kapcsolható ilyen szorosan az édesapa személyéhez – hacsak nem egyfajta múltba merengést hallunk kicsengeni a műből, az élettől lassan elbúcsúzó s eközben gyermekkorát is megidéző, idős komponista keserédes visszatekintéseként értelmezve azt.

Ez az interpretáció pedig aligha légből kapott, hiszen a mű szomszédságában született kompozíciókban – így a Fúvósszonatinában vagy az

RICHARD STRAUSS

A MŰVEKRŐL Oboaversenyben – ugyancsak egyfajta nosztalgikus egyszerűsödés, szinte Mozartot idézően klasszikus visszafogottság figyelhető meg.

Mint Batta András szépen megfogalmazta, ezek „az utolsó Strauss-kompozíciók műhelytanulmányok, naplójegyzetek. Bár a legtöbbjüket még a zeneszerző életében bemutatják, mégis inkább saját magának – néha szkatjáték helyett szórakozásból, máskor sírás helyett bánatában – komponálja őket Strauss.”

Az első tételt a szólista indítja, a kürttel hagyományosan asszociált, tért ölelő hármashangzat-gesztusokkal, a harmóniák azonban csakhamar egyfajta „elhangolt” érzetet keltve emlékeztetnek arra, hogy valójában nem Mozart, hanem Strauss világában járunk. Az attacca (tehát szü­ net nélkül) kezdődő lassú tétel nyitótémáját szóló fagott és oboa szólaltatja meg a vonósok lágyan hullámzó kísérete fölött. A puszta intermezzo hatását keltő lassút követő záró rondó ismét a kürt hármashangzatbontásos szólójával indul, amelyet az első tételből már ismert dramaturgia szerint egyre határozottabban söpör el a zenekar tobzódása, s a mű szinte a Till Eulenspiegel világát idéző, féktelen zenekari tumultussal ér véget. Annál is inkább, mivel az utolsó szakaszban immár a zenekar kürtjei is a szólista társául szegődnek.

10

A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ 1943. augusztus 11., Salzburg, Gottfried von Freiberg (kürt), Karl Böhm (karmester)

UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2007. március 20., Zempléni Szabolcs (kürt), Fischer Iván (karmester)

MI TÖRTÉNT 1943-BAN? IRODALOM Megjelenik Szerb Antal A királyné nyaklánca című regénye.

KÉPZŐMŰVÉSZET M. C. Escher holland képzőművész elkészíti Hüllők című litográfiáját.

ZENE Június 23-án Londonban bemutatják Benjamin Britten Prelúdium és fúga 18 szólamú vonószenekarra című művét.

TÖRTÉNELEM Február 2-án Sztálingrádnál a szovjetek döntő vereséget mérnek a tengelyhatalmak csapataira; Paulus marsall kapitulál.

TÁRSADALOM Megjelenik Jean-Paul Sartre francia filozófus A lét és a semmi című műve.

11

A MŰVEKRŐL ANTON BRUCKNER 6. (A-DÚR) SZIMFÓNIA, WAB 106 VONÓSOK, 2 FUVOLA, 2 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 4 KÜRT, 3 TROMBITA, 3 HARSONA, TUBA, TIMPANI

12

Anton Bruckner művei mindmáig erősen megosztják a közönséget – bizonyára nem függetlenül attól, hogy a közkézen forgó életrajzokból a zeneszerző afféle városba tévedt vidéki agglegényként lép elénk, akinek csetlését-botlását nehéz összeegyeztetni a tolla alól kikerült szimfóniák monumentális ambícióival. Amikor például a győri születésű Richter János 1881 februárjában először vezényelt Bruckner-művet a Bécsi Filharmonikusok élén, a zeneszerző (a karmester visszaemlékezései szerint) „ragyogott a lelkesedéstől és a boldogságtól. Éreztem, hogy valamit a kezembe nyom. »Tegye el« – mondta –, »és igyon egy pohár sört az egészségemre.«” Bruckner hálája persze érthető, hiszen (megint csak Richter szavai szerint) „akkoriban már öreg ember volt, zeneszerzőként azonban még nem élvezte a megérdemelt hírnevet – műveit alig játszották.” Az immár a világhír küszöbén álló karmesternek – akárha egy kávéházi muzsikusnak – egy tallérnyi „sörrevalót” ajándékozó komponistában mégis nehezünkre esik felismerni a 4. (a zeneszerző által is „Romantikus”-ként emlegetett) szimfónia szellemi atyját, s a kompozíciók szinte folyamatos, újabb és újabb műalakokat eredményező revíziója is elkerülhetetlenül az emberi és alkotói bizonytalanság árnyékát veti Brucknerre.

A 6. szimfónia azonban több szempontból is kivételnek tűnik Bruckner pályáján. A 4. szimfónia imént emlegetett bemutatója idején már nagy­obbrészt készen álló kompozíciót a Richter-féle előadás tomboló sikere nyomán 1881 őszére be is fejezte a zeneszerző, nyilvánvalóan erőt merítve a vele addig nem éppen kesztyűs kézzel bánó sajtó váratlan pál­ fordulásából. A Wiener Abendpost például a „Romantikus” szimfónia

ANTON BRUCKNER

A MŰVEKRŐL

14

bemutatója után egyenesen úgy vélte, Brucknert „ettől a naptól fogva leg­tekintélyesebb komponistáink között kell számon tartanunk”. Tény mindenesetre, hogy a 6. szimfóniát a zeneszerző sosem revideálta, jólle­ het a két középső tételt már 1883. február 11-én előadták a Bécsi Filharmonikusok, Wilhelm Jahn vezényletével. (A teljes mű ősbemutatójára csak Bruckner halála után, 1899. február 26-án került sor, immár Gustav Mahler irányításával.) És talán az sem véletlen, hogy a zeneszerző e művét szívesen jellemezte a „die Sechste ist die keckste” szójátékkal – feltehetőleg mindenekelőtt a „Hatodik” harmóniavilágának merészségére utalva a rá rímelő „legkekkebb” (azaz „legpimaszabb”) jelzővel. A Bruckner által kétségkívül sikerültnek érzett művel azonban az utókor nem bánt kegyesen: a 6. szimfónia mindmáig ritkábban szólal meg, mint környező társdarabjai.

Az első tétel a maestoso utasításnak megfelelően „fenséges” karakte­ rű nyitótémája jellegzetesen bruckneri az ütemek kettős és hármas osztásának szembeállításával, míg a melléktéma, a zeneszerző egy másik kedvelt eszközét felelevenítve, a hegedűk legmélyebb, G-húrján szólal meg. Fontos újdonság, hogy a nyitótéma a kidolgozási rész tetőpontján tér vissza teljes pompájában – ezt a dramaturgiai megoldást Bruckner későbbi szimfóniáiban is előszeretettel használta. A felirata szerint „nagyon ünnepélyes” lassú tétel témáját ismét a hegedűk G-húrján halljuk az oboa ereszkedő sóhajaitól kísérve, s a tétel egy pontján (a mélyvonósok pengetett hangjai és az üstdob ütései által támogatva) a magasztos vonulás szinte gyászinduló jelleget ölt. A „nem gyors” Scherzo talán a legrendhagyóbb a mű négy tétele közül: a korábbi szimfóniákra jellemző rusztikus hangulat helyett ezúttal mintha egyfajta tündértáncot hallanánk (még ha kissé tenyeres-talpas tündérek előadásában is). Az immár kifejezetten „lassú” triót a vonósok pengetett akkordjai vezetik be, majd a három kürt mintha vadászatra csábítana. A „mozgalmasan, de nem túl gyorsan” megszólaltatandó finálé a zenekari hangzás minden

lehetőségét kiaknázva kerekíti le a művet, s a végső lezárás előtt nem sokkal (megint csak Bruckner kedvelt szokása szerint) egy gesztus erejéig az első tétel kezdetét is megidézi.

MIKUSI BALÁZS

ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ 1899. február 26., Graz, Gustav Mahler (karmester) ELSŐ BFZ-ELŐADÁS

MI TÖRTÉNT 1899-BEN? IRODALOM Megjelenik Lev Tolsztoj orosz író Feltámadás című regénye.

KÉPZŐMŰVÉSZET Paul Gauguin francia festő megfesti Két tahiti nő című képét (ma a New York-i Metropolitan Múzeumban látható).

ZENE Április 26-án Helsinkiben bemutatják Jean Sibelius 1. szimfóniáját.

TÖRTÉNELEM Március 27-én Guglielmo Marconi olasz mérnökfeltalálónak először sikerül rádiójeleket továbbítania Franciaor­ szágból Nagy-Britanniába.

TÁRSADALOM Megjelenik Sigmund Freud Álomfejtés című könyvének első kiadása.

15

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR A Budapesti Fesztiválzenekar 1983-ban alakult, ma pedig már a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. A kritikusok elsősorban já­tékának intenzitását és érzelmileg magával ragadó voltát hangsú­ lyozzák. Fischer Iván több mint harminc éve, a zenekar alapítása óta zeneigazgatóként irányítja a BFZ művészi munkáját. Ő az egyik kulcsa az együttes folyamatos megújulásának, kísérletező szellemiségének.

A zenekar a világ legfontosabb zenei központjaiban és hangversenytermeiben, többek között a New York-i Carnegie Hallban, a Párizsi Filharmó­niában, a bécsi Musikvereinban, az amszterdami Concertgebouwban, valamint a londoni Royal Albert Hallban koncertezik. Állandó vendége továbbá olyan nemzetközi zenei fesztiváloknak, mint a Mostly Mozart Fesztivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Edinburgh-i Nem­zetközi Fesztivál. A BFZ két alkalommal nyerte el a Gramophonedí­jat, a klasszikus zene „Oscarját”, míg 2013-ban Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy-díjra jelölték. Mahler 5. szimfóniájának felvételéért 2014-ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason d’Ort, valamint az olasz Toblacher Komponierhäuschen-díjat. Az Argentin Zenekritikusok Szövetsége 2016-ban a legjobb külföldi szimfonikus zenekarnak járó elismeréssel jutalmazta a BFZ-t.

16

KARMESTER ROBIN TICCIATI Robin Ticciati 2009 óta a Skót Kamarazenekar első karmestere, 2014 nyarától pedig a Glyndebourne-i Fesztiválopera zeneigazgatója. A 2017/18-as szezontól átveszi a berlini Német Szimfonikus Zenekar zeneigazgatói posztját. Vendégkarmesterként a következő két évadban visszahívásoknak tesz eleget többek között a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekaránál, a Bécsi Szimfonikusoknál, a drezdai Staatskapellénél és a Londoni Szimfonikusoknál. Glyndebourne mellett legutóbbi operai megbízatásai közé tartozik a Peter Grimes bemutatója a milánói Scalában, a Figaro házasságáé a Salzburgi Fesztiválon, az Anyeginé a Covent Gardenben és bemutatkozása a New York-i Metropolitan Jancsi és Juliskájában. Lemezfelvételei közül kiemelkednek Berlioz művei (Rómeó és Júlia, Krisztus gyermekkora), Dvořák 9. szimfóniája, Bruckner 3. miséje, valamint számos operafelvétel az Opus Arte és a Glyndebourne-i Fesztivál gondozásában. A londoni születésű karmester hegedülni és zongorázni tanult, továbbá ütőhangszeres képzésben részesült. NagyBritannia Országos Ifjúsági Zenekarának tagja volt, amikor 15 éves korában érdeklődése a vezénylés felé fordult; Sir Colin Davis és Sir Simon Rattle voltak a mesterei. A londoni Királyi Zeneakadémia nemrég a „Sir Colin Davis Fellow of Conducting” címmel jutalmazta.

18

SZÓLISTA RADOVAN VLATKOVIĆ Radovan Vlatković nemzedékének vezető hangszeres művésze. Világszerte fellép szólistaként, hallható hangfelvételeken, és tanárként is népszerűsíti a kürtöt. Számos első díjat nyert országos és nemzetközi zenei versenyeken, köztük az 1983-as müncheni ARD-versenyen, ahol tizennégy év után először fordult elő, hogy kürtös kapta az elismerést.

1982 és 1990 között a berlini Rádiózenekar (a mai Német Szimfonikus Zenekar) első kürtöse volt Riccardo Chailly és Vladimir Ashkenazy kar­ mesteri irányítása alatt. Szólistaként sok kiváló szimfonikus és kamarazenekar vendége volt, játszott a Bajor Szimfonikus Zenekarral, a BBC Szimfonikus Zenekarával, a Saint Martin-in-the-Fields Kamarazenekar­ ral, a salzburgi Camerata Academicával és a Bécsi Kamarazenekarral.

2000-től 2003-ig a Szeptemberi Kamarazenei Fesztivál művészeti vezetője volt a szlovéniai Mariborban. Rendszeresen fellép Schiff András, Heinz Holliger, Elmar Schmid és Klaus Thunemann kamarapartnereként. 2008 májusában Radovan Vlatković játszotta Krzysztof Penderecki neki dedikált Kürtversenyének magánszólamát a darab ősbemutatóján. A Brémai Filharmonikusokat a zeneszerző vezényelte. 2014-ben a londoni Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagságával tüntették ki – ezt az elismerést világszerte csupán 300 kiváló muzsikus kaphatja meg.

20

21

ZENÉSZEK I. HEGEDŰ Eckhardt Violetta (koncertmester), Asztalos Bence, Bíró Ágnes, Berentés Zsuzsanna, Bujtor Balázs, Czenke Csaba, Gál-Tamási Mária, Gulyás Emese, Hrib Radu, Illési Erika, Kádár István, Kostyál Péter, Lesták Bedő Eszter, Oláh Gyöngyvér, Selmeczi Gábor, Sipos Gábor

II. HEGEDŰ Iván Tímea, Bodó Antónia, Czirók Györgyi, Gátay Tibor, Jász Pál, Haják Krisztina, Kovács Erika, Lezsák Zsófia, Molnár Noémi, Mózes Anikó, Nagy Gabriella, Szabó Levente, Szefcsik Zsolt, Szlávik Zsuzsanna

BRÁCSA Lukács Péter, Bányai Miklós, Bodolai Cecília, Bolyki László, Csoma Ágnes, Fekete Zoltán, Gálfi Csaba, Juhász Barna, Polónyi István, Rajncsák István, Reinhardt Nikoletta, Yamamoto Nao

CSELLÓ Szabó Péter, Dvorák Lajos, Eckhardt Éva, Háry Péter, Kertész György, Liptai Gabriella, Mahdi Kousay, Markó György, Mód Orsolya, Sovány Rita

NAGYBŐGŐ Fejérvári Zsolt, H. Zováthy Alajos, Kaszás Károly, Lajhó Géza, Lévai László, Magyar Csaba, Martos Attila, Sipos Csaba

FUVOLA Pivon Gabriella, Jóföldi Anett, Varga Fruzsina

22

ZENÉSZEK OBOA Clément Noël, Berta Beáta, Eva Neuszerova

KLARINÉT Ács Ákos, Csalló Roland, Szitka Rudolf

FAGOTT Tallián Dániel, Duffek Mihály, Patkós Sándor

KÜRT Nagy Miklós, Bereczky Dávid, Nagy Zsombor, Szabó András, Tóth Gábor

TROMBITA Czeglédi Zsolt, Póti Tamás, Tóth Zoltán

HARSONA Szakszon Balázs, Sztán Attila, Zakó Norbert

TUBA Bazsinka József

TIMPANI Dénes Roland

ÜTŐ Herboly László

23

INTERJÚ YAMAMOTO NAO BRÁCSAMŰVÉSZ válaszol kérdéseinkre, aki Japánban, Tokióban született. A tokiói Képzőművészeti és Zeneművészeti Egyetemen Nakatuka Yoshiakinál tanult, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol Bársony László volt a tanára. Később Londonban, Rivka Golaninál képezte magát tovább. 1999 óta a Budapesti Fesztiválzenekar tagja.

A zenetörténet mely alakjával beszélgetne egy üveg bor mellett? ... Takemitsu Torut választanám. Szeretem az érzékenységét, az ele­ ganciáját és a nyugalmát. Egyszer volt alkalmam Fischer Iván karmester úrral és a Fesztiválzenekarral eljátszani a Keringőjét. Nagy öröm volt nekem, hogy a különleges lelkivilágát együtt élhettük át.

A sajátján kívül melyik hangszert tanulná meg szívesen? ... A szüleim zenészek, először a hegedűt adták a kezembe, később zongoráztam, és csak ezután ismerkedtem meg a brácsával. Azóta is ezen a hangszeren és ebben a szólamban szeretek a legjobban zenélni. Ezért nincs is más kívánságom.

Melyik zeneszerző bőrébe bújna és miért? ... Brahmséba, mert az ő műveit játszani igazi öröm számomra. Annak ellenére, hogy egy másik kultúrában nőttem fel, nagyon közel érzem magamhoz azt a korszakot, amiben élt.

24

INTERJÚ Mi volt a legnagyobb csalódása? ... Voltak csalódásaim, de hála istennek megoldódtak. Örülök annak, ami most van. Életfilozófiája szerint…

... Érezzük magunkat mindig jól, én igyekszem ezért sokat tenni.

25

BFZ-HÍREK BÉRLETÁRUSÍTÁS ÁPRILIS 3-TÓL A 2017–18-as szezon műsora még titkos március 29-ig, de annyit biztosan megígérhetünk, hogy izgalmakban nem lesz hiány. Egyrészt az operák évada áll előttünk, másrészt Johann Sebastian Bach is nagyon fontos szerephez jut. Hamarosan minden kiderül, addig is ne feledjék: a bérletárusítást közönségünk számára április 3-án indítjuk!

ÚJRA JÖNNEK A FIÚK! A FIÚK (Fischer Iván Új Karmestereket mutat be) című sorozat első karmestere, Dubóczky Gergely ősszel lendületesen debütált a Zeneakadémián, áprilisban pedig másik két társát, a francia Victor Aviat-t és az auszt­ rál Vladimir Fanshilt is megismerhetjük. Mozart, Schumann, Glinka, Prokofjev és Honegger – ahogy azt az új generáció hallja és látja! További információ és jegyvásárlás: www.bfz.hu

26

AJÁNLJUK MÉG MÁRCIUS 16–17. + 19.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Mendelssohn 4. (A-dúr, „Olasz”) szimfónia Mahler Dal a Földről Gerhild Romberger (alt) Robert Dean Smith (tenor) Karmester: Fischer Iván

MÁRCIUS 29–30. + ÁPRILIS 1.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Liszt 1. magyar rapszódia Liszt 2. (A-dúr) zongoraverseny Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra Ökrös Oszkár (cimbalom) Dejan Lazić (zongora) Karmester: Fischer Iván

ÁPRILIS 14–15.

Zeneakadémia

Mozart C-dúr („Linzi”) szimfónia, K. 425 Honegger Kamarakoncert fuvolára, angolkürtre és vonósokra, H 196 Schumann 1. (B-dúr, „Tavaszi”) szimfónia, Op. 38 Sebők Erika (fuvola) Clément Noël (angolkürt) Karmester: Victor Aviat

27

A BFZ BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Zeneigazgató Fischer Iván Ügyvezető igazgató Englert, Stefan Ügyvezetőigazgató-helyettes Erdődy Orsolya Főkönyvelő Maglódi Györgyné Könyvelés Szalai Lászlóné Operatív menedzser Magyarszéky Dóra Operatív munkatárs Szani Szolongo Turnémenedzser Pócs Bence Turnéasszisztens Wolf Ivett PR-menedzser Tossenberger Adél Marketingmenedzser Tihanyi Kinga Kapcsolatfejlesztési munkatárs Garai Valéria Közön­ség­kapcsolatok Molnár Adél / Fejér Ágnes Titkársági és ifjúságipro­gram-koordinátor Juszt Anita Ügyvezető igazgató személyi asszisztense Kóczán Zsófia Titkársági asszisztens Aranyosné Boros Angyalka Zenekari titkár Kelemen Éva Technikai vezető Zentai Róbert Technikai mun­katárs Kathi Sándor / Siba István Tanácsadóink Deák Zsuzsanna (támogatói klub) / Petersen, Inga (a zeneigazgató személyi titkára) / Váradi Júlia (PR, kommunikáció)

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNY Elnök Simor András Kurátorok Boros István / Heal Edina / Marschall Miklós / Schimert, Konstantin / Strohmayer János / Szecskay András / Tóth, Sylvia / Varga Zoltán / von Wulffen, Hubertus / Zwack Izabella A felügyelő bizottság tagjai László Csaba (elnök) / Jalsovszky Pál / Juvancz Beáta / Terták Ádám A Budapesti Fesztiválzenekar Egye­­ sület elnöke Bánffy Eszter

28

Szezonfüzetigénylés KEDVES KÖZÖNSÉGÜNK! Annak érdekében, hogy időben tudjanak tájékozódni a következő, 2017–18-as szezon koncertjeiről és prog­ ramjairól, már most szeretnénk felmérni igényeiket.

Kérjük, segítsék munkánkat, és jelezzék előre, milyen formában szeretnék megkapni szezonfüzetünket!

A visszajelzés kiemelten fontos, mert a Budapesti Fesztiválzenekar az Önök gördülékenyebb kiszol­gálása érdekében a következő évadtól új jegyértékesítő rend­ szeren keresztül árulja jegyeit és bérleteit.

Azért, hogy biztosan megkapják új szezon­füze­tünket, írják meg kívánságukat a RENDELES@BFZ.HU e-mail címre, vagy látogassanak el a WWW.BFZ.HU/ SZEZONFUZET oldalra, és jelezzenek vissza online, a +36 1 489 4330-as telefonszámon vagy kon­certjeink hely­színén a BFZ-PULTNÁL. 29

TÁMOGATÓI KLUB PLATINA FOKOZAT Flüh, John és Caroline Schröder, Isolde Simor András Toth, Sylvia von Falkenhausen, Jutta von Wulffen, Hubertus

GYÉMÁNT FOKOZAT Balássy M. László és Petra Benko, Stephen és Radka Bojár Gábor és Zanker Zsuzsanna dr.

Hulla, Bernhard

ARANY MECÉNÁS FOKOZAT Bencsik László és Kis Bernadett dr.

Bottka Erzsébet dr. és Feldmájer Péter dr. ‫אליעזר יצחק בן אברהמ‬ Juhász Zoltán hangszerész mester Kabcenell, Nicholas és Gudor Orsolya Meinczinger-Krug Zsuzsanna és Krug Armin Mosonyi György és Mosonyi Ágnes Szecskay Ügyvédi Iroda Varga Júlia Zsámboki Gabriella dr.

30

EZÜST MECÉNÁS FOKOZAT Bíró Ágnes Bognár Péter – Vaya Travel Kft. Brasher, Richard Csík Gabriella dr. és Hudecz Ferenc dr. Élő Nóra Farago, John és Martin, Jeanne Jalsovszky Ügyvédi Iroda Kirkby, David Kirkby, Ruth Kohlrusz Milán és Szabó Dária Marschall Miklós dr.

Mécs Endre és Andrea Nyitrai István Pelly, Richard és Michelle Reichardt Ibolya és Lengyel Péter Rényi Andrea és Straub Elek Rosta Ildikó dr. és Ferjentsik Miklós dr.

Roszkopf Nyina SBGK Ügyvédi Iroda, Szamosi Katalin dr.

Steiner László és Zsuzsa Szelényi Iván Thompson, David és Petra Vámos György dr.

PATRÓNUS FOKOZAT Arriba Taqueria Bakró-Nagy Marianne Balázs Árpád és Dénes Andrea Berger Györgyné Bernabei-Reynolds, Loreta Boros István Bőcs Ferenc és Sárdy Ágnes Bródy Péter dr. és Ildikó Cseszkó Magda Csépe Valéria dr. és Molnár Imre Dornbach Alajos dr. és Zachár Zsófia Faber Holland-Magyar Kereskedelmi Kft., Felkai Tamás Fuzesi, Nancy és Stephen Göncz Kinga és Benedek László Gyarmati György dr. és Kuti Katalin György Pál dr. és Simon Ágnes Győri Zsuzsanna dr. és Garai Ferenc Hanák Gábor és Tatai Ágnes Havass Miklós Horváth Ágnes dr.

Huebner, Charles és Suzanne Jankovich József Béla Kalmár György Kelemenné dr.

Visky Katalin Kertész Gabriella dr.

Király Júlia

2016-17 Királyfalvi György dr.

Komáromy Péter és Pollák Katalin dr.

Kökény Mihály dr. és Stiller Mária Marker Kft. Markovich György dr. és Sátai Anikó dr.

Mártonfi Attila Mester Éva és Hancz László Molnár Gábor dr.

Németvölgyi Ágnes Nyárádiné dr.

Szabady Judit Pre-Tax Kft. Professional Orvosi Kft. Sárváry Mariann Sólyom Éva dr.

Somfai Éva dr. – Somfai és Társai Iparjogi Kft. Surányi Sándor és Sándorné Szántó Csaba és SzántóKapornay Emőke Szauer Péter Székely Zoltán és Leposa Csilla Thomas, Geoffrey Tóth Gábor és felesége Török Zoltán Varga Ildikó dr. és Nagy Péter dr.

Varsányi Pál és Katalin Vihar Judit dr.

Zoltán István és Ágnes

ARANY FOKOZAT B. Nagy András Baráth Barna és dr. Szemerédy Viktória Bálint Andrásné dr.

Bánáti Mária Beghetto Oreste Paolóné Bitter Brunó és Iványi-Bitter Brigitta Bittner Péter Burger Balogh Ingeborg és Balogh Tibor Csillag György dr. és Keszthelyi Alexandra dr.

Drexler Miklós és Lengyel Gabriella Eisler Péter dr.

Gálné Győrfi Gabriella Anna és Gál György Hall, Karl Philip Hargitai Tibor és Ilona Holéci József Horváthné Szakonyi Mirella Kertész Viktor és Terézia Kocsány János Lantos István dr. és Misius Magdolna Madar Gyula és Batta Mária Matskási István dr.

Nagy Károly dr.

Pálfia Judit dr.

Pallag Tibor és Karner Anikó Palotai János és Soltész Anikó dr.

Salgó Judit Sápi Hedvig Sápi Lajosné

Seres Béla Sessler István és Judit Soltész + Soltész Kft. Szabó Gábor dr.

Szabóné dr. Szomor Erika Szever Zsuzsanna dr. és Dalos Mihály Szigeti Ágnes Szilágyi Béláné, Szilágyi Éva és Horváth Péter Szűcs András Tanos Zsuzsa Varga Péter Wetzker, Konrad

31

TÁMOGATÓI KLUB EZÜST FOKOZAT

32

Alföldi István Ambrus Ágnes dr.

Apáthy István és Ármay Zsuzsanna dr.

Bacher Gusztáv Barczikay László Barkóczi Jolán Barta Istvánné Bende Zoltán Benedek Andor Benedek János és Molnár Magdolna Bérczi Gábor Berényi Gábor és Pető Katalin dr.

Bertalan Éva dr.

Böszörményi Katalin dr.

Csanádi Judit és Gyabronka József Csernay László dr.

Doleschall György és Szabó Katalin Dögei Anna Elsner Miklós dr.

Farkas Zoltán Feldmájer Lea és Kocsis Tamás Félegyházi Pál Feuer István és Feuer Mária Földényi Éva és Korda Péter Füredi Gábor Gabriel Szilvia dr. és Kalmár Lajos dr.

Galambos Éva dr.

Gálosi György és Júlianna

Garai Péterné Géta Center Kft. Gordon Pál Görgényi Judit és Dénes Miklós Gosztákné Plank Mária és Madaras Olga Greiner Ákos Gyulai András Halmos Judit és Magyar Mihály Hámori Ferenc és Ács Éva Hardy, Thomas G. Hegyes Erzsébet dr. és Szolnoki Gábor Hollay György Hornung Hajnalka és János Horváth Anna Horváth László Ihász Márta és Spollár József Jáger Gyula Jáger Zsuzsanna Kabódi Erzsébet Kabódi Ferenc Kabódi Mátyás Kádi Anna és Sziráczky Zoltán Kenesei Gáborné Kertész Zsuzsanna Keviczky László Kis Ádám Kiss Erzsébet Klauber András dr. és Szigeti Éva dr.

Komlósi Júlia és Zsolt Kőszegi László Kreiss Gábor és Hartai Gabriella

Lastofka Péter és Patkós Katalin László János dr. és Péley Bernadette Lövenberg Gábor és Radó Júlianna dr.

Makai Katalin dr. és Ungár János Malatinszky István Márton János Mitsányi Zoltán és Juvancz Beáta Müller György és Bárd Anna Nagy István Nagy László Nagy Mária Éva Nagy Péter dr. és Varga Ildikó dr.

Németh Erzsébet Németh György Paksy László dr.

Pappné Radics Edit dr.

Patyánik Mihály dr.

Pék Mária Pelle Gáborné Pernesz Péterné Petrucz György Prágai Éva Radinkó Erzsébet dr.

Révai Péter dr. és Maya Rimanóczy Zoltán és Csala Éva Rónai Márton és Bereczki Éva Rónai Tiborné Simó Judit és Bokor László Sitkei Éva dr.

Sívó Róbert

2016-17 Somogyi Éva és Horváth László Spohn Ferenc Stenczer Noémi és Vámos Tibor dr.

Szabó Klári Szentesi Péter dr.

Tárnok Gyöngyi Thurzó Sándor dr. és Turcsányi Rozália Torma Kálmán és Halász Anna Tóth Katalin Tóth Mihály és felesége Tóth Tamásné özv.

Törő Andrásné dr.

Váradi János Váradi Mónika dr. és Varjú Gabriella Várkonyi Vera Varsányi Gyula Végh György dr. és Karacs Ildikó dr.

Végh Józsefné Vígh János Vörös Imre

BRONZ FOKOZAT Abonyi Iván dr. és felesége Ábrahám Zoltán Albáné Feldmájer Lívia és Alba Mesulam Alföldy Zoltán és Szász Erika Almási József dr.

Almási Józsefné Árvay Jánosné Balázs Gabriella Balázsné Szücs Judit Balogh Edit Bánki Ervinné Baranyi Éva dr.

Barna István dr., Szabó Zsuzsanna és Barna Rebeka Eszter Barsi Gusztáv dr.

Benkő Judit dr.

Bérczi Gábor Berecz József Béres Károlyné Biksz Péter Birman Erzsébet és Tóti Magda Bodor Aranka és Liliom Károly Bodor József Bogdán Istvánné Bogdány Éva Bognár Béla Bonta János és Nemes Katalin Borissza József és felesége Boryné Laczkó Ágnes Bölöni Eszter és Felsmann Balázs Bumberák József dr.

Búzás Józsefné

Buzás Viktória Csepregi Terézia Csillag Beáta Csurgó Ottóné dr.

Dalmy Dénes Danziger Éva dr.

Deák János Doubravszky Júlia Duba Andrea Duba Jenő dr. és felesége Dvorák Lajos Egri István Eördögh Éva Fáberné Fejes Katalin Elsner Miklós dr.

Faragóné Ható Katalin Farkas Gábor Fazekas László Fábián András Fehéregyházi Zsuzsa Feldmájer Györgyi és Benedek Zsolt Feldmájer Benjámin

‫בנימין פלדמיר‬ Feldmájer Ágnes és Sándor Feldmájer Máté Félix László Fenyő Péter dr.

Földi Antalné Francsicsné dr. Czinege Erzsébet Gadzsokova Kraszimira Gál Mátyásné Gál Nóra dr.

Galambos Imréné Gallasz József és Edit Gecse Jolán Gecsey Dezsőné

33

TÁMOGATÓI KLUB

34

Gerő Judit és Reich Tamás Gidáli Júlia dr.

Görög Tamásné Grósz György dr.

Gurubi Imre és Jónás Katalin Guti Péter Gyarmati Béla és felesége Gyulai József dr.

Hajdu András dr.

Halász Gábor Halász Péterné Halbrohr Pál Hámori Rudolf dr.

Harkányi Mária Havas Ágnes Havas István dr.

Hegedűs Andrásné Hetényi Ágnes és Bender Györgyné dr.

Hlavács Éva dr.

Hollós János Horváth István dr.

Horváth Jánosné dr.

Horváth Lajos Horváth László Horváth Sándor Horváth Vilmos és Kőszegi Anna Horváth-Lindberg Judit Hőnig Gábor Jáki János és Jáki Marika Jakob Károly Jankó Katalin és Béla Jeney Sarolta Jórend Judit dr. és Herczeg Ferenc Kardos István

Kádár Lászlóné Kádár Zsuzsanna dr.

Káldor Mária Kalivoda Imre Kálmán Istvánné dr.

Kárpáti András Kelemen Antal Kerékgyártó Kálmán Kerényi Gyula Keve Károly és Urbán István Kirsch Bertalanné Kiss Andrea Kiss Mariann dr. és Szamarasz Theodorakisz Kitainik, Leonid Klinga Ágnes Kocsis György és Hídvégi Gizella Komjáth Péter dr.

Komlósné Hlatky Katalin Kónya Albert és Sárközi Alice Kónya Katalin dr.

Koós Ágnes Korda János Korodi Mihály dr. és Magyar Zsuzsanna Kósa Jánosné dr.

Kovács Katalin Kovács Péter dr.

Krausz András Kriston József dr.

Kutas Magdolna Láner Judit Láng Béla Lantos Bálint dr.

Lantos Gáborné dr.

Lantos Zsolt dr.

László Júlia

Lázár József és Belényi Zsuzsanna Lehel E. Katalin Lekant Natália Lellei György dr.

Levente Péter és Döbrentey Ildikó Lovas Jánosné dr.

Maár Judit dr. és Krokovay Zsolt dr.

Magyar Iván dr. és Fadgyas Ildikó dr.

Magyar Sylvia Major György Marosffy László dr.

Máté András Matos Lászlóné dr.

Matus László Merényi Gábor Mészáros Sándorné Mezei Katalin Mituszova Mila dr.

Molnár Gáborné Monoki Klára Nagy Ákos és Papp Izabella Nagy Anna Nagy Boldizsár Nagy Gábor Nagy Gyuláné Nagy Judit és Kis Róbert Gábor Nagy Margit és Lantos György Nagy Pál Németh Zsófia Németujvári Lászlóné Pálné Kutasi Éva és Banász Andrásné Palotai Valéria

2016-17 Pankotai Csaba Pankotainé Lux Margit Pap Ágnes Papp Adrienn dr. és Hámori Rudolf dr.

Papp Szabolcs Pártos Oszkár dr.

Pável Iván dr. és Pável Ivánné Piller Tibor Pongó Judit Potzmann János Prepeliczay Istvánné Rácz Zsuzsanna Radnóti István dr.

Radó Andrásné Radó János dr.

Réti Józsefné Rimanóczy Kálmán és Szomor Márta Rózsa Gyula Rudas Jánosné Ruttkai Ágnes Sáfár Judit és Kocsis Sándor Sáfár László Sárdi Gyula Sáska Géza Segesváry Gábor és felesége Sikóné dr. Horváth Ágnes Soltész András Szabó Márta Szabó Piroska dr. és Oláh Ruben dr.

Szántó Gabriella Szegvári Mária dr.

Székely József dr.

Szemenyei Klára dr.

Szent-Martoni Mária

Szepesi András Sziráki Edit Szőke András és Helga Szőke Mariann Szőnyi Péterné dr.

Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség Thuróczy Györgyné dr.

Török Ilona Turi Mária dr.

Ujvári Tibor és Erika Vágó Júlia dr.

Vajda János dr. és Radnai Mónika Vajda Julianna dr.

Valis Éva Márta Varga Márta Várnai Magdolna és Kajtár István dr.

Vas Ferenc Vass Gabriella Végh Anna Vidák Jánosné Volenszky Paula Wéber László és Arányi Zsuzsanna dr.

Zahorán Pál és Komáromi Éva Zeidler Gerdné Zelczerné Déri Erzsébet Zlatniczky Tamás dr.

35

PROGRAMME FEBRUARY 24–25 + 27 BÉLA BARTÓK NATIONAL CONCERT HALL WAGNER

Lohengrin – prelude (10' )

RICHARD STRAUSS

Horn Concerto No. 2 in E flat major, TrV 283 (19' ) (I. Allegro, II. Andante con moto, III. Rondo – Allegro molto)

..... interval

BRUCKNER

Symphony No. 6 in A major, WAB 106, (57' ) (I. Maestoso, II. Adagio. Sehr feierlich, III. Scherzo. Nicht schnell — Trio. Langsam, IV. Finale. Bewegt, doch nicht zu schnell)

Radovan Vlatković horn Robin Ticciati conductor

ABOUT THE MUSIC RICHARD WAGNER’S much-discussed reform of opera was based on his thorough analysis of the relationship between music and drama. The function of the overture seemed of particular interest to Wagner: in his 1840–41 essay On the Overture he suggested that the purely instrumental introduction that had become fashionable in the Baroque Era was a step back from the dramaturgical point of view, and the improvements

by Mozart and Beethoven could not fully resolve the problem, either.

Accordingly, in his own works Wagner sought to create a more dramatic link between the introduction and the following drama, even introducing the new term Vorspiel (Prelude) to indicate the new aesthetic ambitions of these pieces. In the famous Prelude to Act I of Lohengrin (1850) the hypnotic repetitions of a single theme seem to evoke the magic of the Holy Grail.

Few great composers had much to offer to horn virtuosos, but RICHARD STRAUSS wrote two concertos for the instrument. The first (an early work composed in 1882–83) was undoubtedly inspired by the playing of his father, one of the best horn players of his time; while the second concerto (1942) belongs in Strauss’s final creative period, and may be understood as a nostalgic look back at earlier times. The first movement opens with characteristic triadic horn gestures, while the main theme of the slow movement (which starts without a break) is played by solo bassoon and oboe over the gently undulating accompaniment of the strings. The final rondo once again evokes the triadic motifs of the horn, but with the entrance of the orchestra the music starts increasingly to evoke the boisterous carnival atmosphere familiar to us from Till Eulenspiegel and Strauss’s other symphonic poems.

37

ABOUT THE MUSIC In early 1881, when Hans Richter and the Vienna Philharmonics first performed ANTON BRUCKNER’S Symphony No. 4, the composer was hardly known even in Vienna. Richter’s performance, however, proved a breakthrough – the reviewer of the Wiener Abendpost suggested that ‘Bruckner should from now on be counted among our most revered composers’. Inspired by this success, Bruckner went on to complete his next symphony (now known as No. 6), which he never revised – a rare case with him, suggesting that he was rather happy with the result. The work abounds in characteristically Brucknerian features: the majestic first subject of the opening movement (with its contrast of triple and duple divisions inside the bar), the recapitulation of this subject at the very climax of the development section in the same movement, the return of the same subject close to the end of the finale, or the use of the deepest (G) string of the violins for lyric melodies in both the first and the second movements.

At the same time, the third movement is rather atypical in the composer’s oeuvre: whereas most of his symphonies include rustic scherzos, this one sounds more like a fairy dance (even if these are unmistakeably Brucknerian fairies, from the huskier type).

38

ORCHESTRA BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRA Founded in 1983, the Budapest Festival Orchestra has established itself as one of the ten leading orchestras of the world. It is loved by audien­ces and praised by international critics for its intensive and emotio­nally gripping performances. Iván Fischer, as Music Director, has been directing the artistic work of the BFO for more than thirty years now. The Budapest Festival Orchestra has maintained its experimental spirit, shaping and reshaping orchestral work in the name of constant renewal. The Budapest Festival Orchestra regularly performs at Carnegie Hall, Philharmonie Paris, Konzerthaus Wien, Concertgebouw Amsterdam or Royal Albert Hall London. As a special guest the BFO is regularly invited to the Lucerne, Edinburgh and San Sebastian Festivals and to play at the BBC Proms and the Salzburger Festspiele. The BFO is also a returning guest to New York’s prestigious Mostly Mozart Festival. The BFO has won two Gramophone Awards, one of the most significant honours of the classical record industry and often referred to as the Oscar of classical music. The BFO was a Grammy award nominee in 2013 for its recording of Mahler’s Symphony No. 1 and received the Dutch Music Award in 2006 and in 2008. In 2014, the recording of Mahler’s Symphony No. 5 received wide acclaim, being awarded both the Diapason d’Or and Italy’s Toblacher Komponierhäuschen for Best Mahler Recording. In 2016, BFO won the award for the Best Foreign Symphony Orchestra granted by the Association of Music Critics of Argentina.

39

CONDUCTOR ROBIN TICCIATI Robin Ticciati has been the Scottish Chamber Orchestra’s Principal Conductor since 2009 and the Music Director of Glyndebourne Festival Opera since 2014. From the 2017/18 season he will assume the Music Directorship of the Deutsches Symphonie-Orchester Berlin. Guest conducting projects over the next two seasons include return engagements with Symphonieorchester des Bayerischen Rundfunks, Wiener Symphoniker, Staatskapelle Dresden and London Symphony Orchestra among numerous others. Aside from Glyndebourne, recent opera pro­ jects include new productions of Peter Grimes at La Scala, Le nozze di Figaro at the Salzburg Festival, Eugene Onegin at the Royal Opera House, and a Metropolitan Opera debut with Hänsel und Gretel. Robin Ticciati’s discography includes Berlioz’ Roméo et Juliette and L’enfance du Christ, Dvořák’s Symphony No. 9, Bruckner’s Mass No. 3, as well as several opera releases on Opus Arte and on Glyndebourne’s own label.

Born in London, Robin Ticciati is a violinist, pianist and percussionist by training. He was a member of the National Youth Orchestra of Great Britain when he turned to conducting, aged 15, under the guidance of Sir Colin Davis and Sir Simon Rattle. He was recently appointed ‘Sir Colin Davis Fellow of Conducting’ by the Royal Academy of Music.

40

SOLOIST RADOVAN VLATKOVIĆ One of the leading instrumentalists of his generation, Radovan Vlatković has travelled the globe performing extensively as a soloist and popularising the horn as recording artist and teacher. He is the recipient of many first prizes in national and international competitions, including the ARD Competition in Munich in 1983 – the first to be awar­ ded to a horn player for fourteen years. From 1982 until 1990 Radovan Vlatković served as Principal Horn with the Radio Symphony Orchestra Berlin (now Deutsches Symphonie Orchester) under Maestros Riccardo Chailly and Vladimir Ashkenazy. He has appeared as soloist with many distinguished symphony and chamber orchestras including the Bavarian Symphony Orchestra, BBC Symphony Orchestra, Academy of Saint Martin-in-the-Fields, Camerata Academica Salzburg and Vienna Chamber Orchestra. From 2000–2003 he has been Artistic Director of the September Chamber Music Festival in Maribor, Slovenia. He regularly performs with András Schiff, Heinz Holliger, Elmar Schmid and Klaus Thunemann. In May 2008 Radovan Vlatković premiered the Horn Concerto written for him by Krzysztof Penderecki together with the Bremen Philharmonic and the composer conducting. In 2014 he was awarded an Honorary Membership of the Royal Academy of Music (Hon RAM), an honour bestowed upon only 300 distinguished musicians worldwide.

41

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Platina fokozatú partner

Arany fokozatú partner

Ezüst fokozatú partnerek

Támogató partnerek

Állami partnerek Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10.B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: bfofound@mail.datanet.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16.

Honlap és online jegyvásárlás: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

2016-17

WWW.BFZ.HU