BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR WWW.BFZ.HU
BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT
A BFZ ELÉRHETŐSÉGE
Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10. B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: info@bfz.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16. Honlap: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert
MŰSOR 2017. MÁJUS 03. 18.00 OROSHÁZA, MŰVÉSZETEK HÁZA
2017. MÁJUS 04. 19.00 TOKAJ, KULTURÁLIS ÉS KONFERENCIAKÖZPONT
2017. MÁJUS 07. 17.00 ESZTERGOM, A MŰVELŐDÉS HÁZA
..... ANTON WEBERN Langsamer Satz PAUL BEN-HAIM Klarinétkvintett, Op. 31a – 1. tétel (Molto moderato) CHARLES GOUNOD Kis szimfónia
..... A KAMARAZENEI KONCERTEN KÖZREMŰKÖDŐ MŰVÉSZEK: Bujtor Balázs, hegedű Eckhardt Violetta, hegedű Sipos Gábor, brácsa Sovány Rita, cselló Fejérvári Zsolt, nagybőgő Pivon Gabriella, fuvola Berger Márta, oboa Nehil Durak, oboa Ács Ákos, klarinét Szitka Rudolf, klarinét Patkós Sándor, fagott Tallián Dániel, fagott Bereczky Dávid, kürt A Budapesti Fesztiválzenekar, az EMIH és a Mazsihisz közös rendezvénye
KÖSZÖNTŐ
FISCHER IVÁN
KÖSZÖNTŐ
A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR azokba a községekbe és városokba látogat el, ahol a házak között egy elhagyatott zsinagóga áll. Egykor imádkoztak ezek között a falak között, ma már az üresen maradt épületek többnyire más célt szolgálnak. Akad köztük raktár, kiállítóterem, néhányat szépen felújítottak, de van bizony romos is. A sok száz vidéki magyar zsinagógában csak elvétve, itt-ott tartanak istentiszteletet, a zsidó közösségek döntő többségét 1944-ben kiirtották. Pedig azelőtt békében éltek itt keresztények és zsidók. A gyerekek együtt játszottak, egy iskolába jártak. A szomszédok köszöntek egymásnak, elbeszélgettek, ismerték egymást, hiszen egy közösségben éltek. Ma az egykori zsidó polgárok emlékét a temető mellett csak a megmaradt zsinagóga őrzi. Ide, a zsinagógába hívjuk most egy ingyenes koncertre szeretettel az itt lakókat. A zenehallgatás közben kis ismertetőt fognak hallani az épület történetéről, és arról az életről, ami egykor ezeket a falakat megtöltötte. Ismerkedjünk meg egykori szomszédaink emlékével, mindennapjaival. Hozzon a zene a szívekbe békét, megértést, toleranciát, megbecsülést. Fogadják szeretettel ajándék hangversenyünket.
FISCHER IVÁN, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója
4
„A RITMUS A SZÉTTARTÓT EGYSÉGBE FOGJA…” Yehudi Menuhin A Budapesti Fesztiválzenekar és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség együttműködése keretében „Koncert és beszélgetés vidéki zsinagógákban” címmel programsorozat indult 2014 júniusában. Az első három helyszín (Mád, Albertirsa és Keszthely) után 2014 novemberében Szekszárdon, Szolnokon és Kisvárdán folytatódott a figyelemfelkeltő, emlékeztető kulturális programsorozat. Legutóbb Mátészalkán, Bonyhádon és Kunszentmártonban járt a zenekar, most pedig Esztergomba, Orosházára és Tokajba látogatnak. Az előadások keretében Anton Webern, Paul Ben-Haim és Charles Gounod darabjai lesznek hallhatók, valamint felcsendülnek klezmer dallamok is. A nagy múltú magyar zsidóságra nemcsak a mai napig élettel teli, fővárosi zsidó vallási és kulturális élet emlékeztet, hanem a szomorúbb sorsra jutott, kiüresedett, elárvult épített örökség is a különböző vidéki városokban. A több tucat magára hagyott – építészetileg is különleges értéket képviselő – vidéki zsinagóga közül ezúttal három olyan helyszínre látogatunk el, ahol az elpusztított közösségre emlékeztető templomok más, profán célokat kaptak. Az ő sorsuk is a holokauszt utáni 70 év Magyarországának szomorú történetét szimbolizálja. A vészkorszakban kiirtották a vidéki zsidó közösségek majd mindegyikét, és a vidéki városok és falvak zsinagógáiba azóta sem tért vissza az élet. Akkor legalább szólaljon meg bennük a zene, egy koncert, melyet ajándékul kínálnak a helyi lakosoknak. Jöjjenek el a koncertekre zsidók és nem zsidók, hozzák magukkal emlékeiket, melyeket szívesen megosztanának. Elevenítsék fel, hogyan éltek együtt valaha zsidók és keresztények, milyen volt az élet akkor, amikor ezeket a csöndes falakat még élet töltötte meg. A koncerteket követő beszélgetések nemcsak a
5
KÖSZÖNTŐ holokausztról, mint tények összességéről szólnak, hanem a veszteségekről is. A meg nem értés, a tudatlanság ugyanis újabb katasztrófákhoz vezet. Ha ez ellen tenni akarunk, nem elég beszélni róla. Kell a zene is: főképp zsidó szerzők nem vallásos alkotásaiból tevődik majd össze a műsor. Yehudi Menuhin szavaival szólva: „A zene a káoszból rendet teremt, a ritmus a széttartót egységbe fogja, a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti.” A helyszínek, a zsinagógák pedig a megmutatkozást szolgálják, a misztikum, a félelemkeltő ismeretlen közelebb hozását, megismertetését, ami elvezet a tudatlanság, az előítéletek és a félreértések tisztázásához.
KÖVES SLOMÓ, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija
6
„A ZENE OTT KEZDŐDIK, AHOL A SZÓ HATALMA VÉGET ÉR.” Claude Debussy Egykor a teremtett világot egy ősi tenger fedte be. Ahogyan a víz vis�szahúzódott, a szárazföldek mélyén tengerszemek alakultak ki. A tudomány szerint e tavak olyan mélyek, hogy a földkéreg lemezei alatt a vizeik összeérnek. Napjainkban, ha kirándulás közben egy tengerszem mellett vezet az utunk, s a szélcsendben a tó vize fodrozódik és hullámzik, biztosak lehetünk abban, hogy a tenger mélyén – amely akár kilométerek ezrei távolságában lehet tőlünk – óriási vihar tombol. A teremtett ember olyan, mint ezek a bizonyos tengerszemek. A víz keltette hullámok pedig a nyelvek, a kommunikáció eszközei, melyekkel megismerhetjük önmagunkat, embertársunkat, hogy mi az, amit szeret, hogy mit jelent neki a világosság és az árnyék, hogy mit jelent az élet és az elmúlás. Az elmúlt évezredek során egy nyelv maradt csak, amit mindenki ért, érez, átél. A zenének a hullámai ezek. Egy új, közös út köszöntésének a pillanata ez Fischer Iván zeneigazgató úrral és a Budapesti Fesztiválzenekarral, akik oly sok ajándékot adnak számunkra. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével közösen próbáljuk elvinni a hangjait egy eltűnt zsidó közösségnek a vidéki városok lakói számára. Az így épülő híd alakíthatja ki az értékes jövendőt.
DR. RÓNA TAMÁS, az Alföldi Régió vezető rabbija, Mazsihisz
7
BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT A Budapesti Fesztiválzenekar évadról évadra többet tesz azért, hogy muzsikája ne szoruljon a koncerttermek falai közé. Egyedi hangversenyformákat vezetünk be, és egyre több szokatlan helyszínen zenélünk, hogy új kapcsolatot teremtsünk a közönséggel. Közösségi Hetünk keretében 2014 nyara óta koncertezünk elhagyatott vagy funkcióját vesztett vidéki zsinagógákban – az első ilyen hangversenyünket a 220 éves mádi zsinagógában adtuk. Magyarországon egykor élettel teli zsidó közösség volt, a zsinagógák jelentős része azonban a holokauszt következtében elnéptelenedett. Célunk, hogy az üresen maradt épületek újra megteljenek élettel, zenével és kultúrával. A helyi közösségek az így megszólaló dallamokon, történeteken és ízeken keresztül megismerhetik azt a sokszínűséget és toleranciát, amely egykor Magyarországot jellemezte. Koncertjeinken főleg zsidó származású szerzők művei, illetve klezmer dallamok hangzanak el. Júniusban ismét három zsinagógában koncerteznek a BFZ művészei: Orosházán, Tokajban és Esztergomban. Mostani Zsinagógakoncertjeinken a közönség Webern, Ben-Haim és Gounod szerzeményeit hallgathatja meg, majd Esztergomban Róna Tamás rabbi, Orosházán és Tokajban pedig Köves Slomó rabbi történelmi visszatekintésre és beszélgetésre invitálja a hallgatóságot, akik végül egy zsidó édességet is megkóstolhatnak. Hogy milyen zene illik egy zsinagógába? A műsor kötődjön-e, és ha igen, hogyan kötődjön a zsidósághoz és a zsidó zenei hagyományokhoz? A Fesztiválzenekar műsora ennek a kapcsolódásnak többféle lehetőségét mutatja meg.
ANTON WEBERN (1883-1945) jól ismert zeneszerző, a második bécsi 8
iskola egyik alapítója. Az 1905-ben komponált Langsamer Satz (Lassú tétel) című művét a Bécs környéki hegyekben tett kirándulásai ihlették, ahol társa Wilhelmine Mörtl volt, aki nem sokkal ezután a meny-
ANTON WEBERN
PAUL BEN-HAIM
10
BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT asszonya, majd később a felesége lett. Bár teljes vonósnégyest akart írni, a darabot végül az első tétel után félretette. Webern a naplójában így áradozott élményeiről: „Szerelmünk végtelen magasságokba emelkedett és betöltötte a világegyetemet. Két lélek bűvöletbe esett.” Ezt a szenvedélyes ihletettséget tükrözi a leginkább szerelmi zeneként aposztrofálható darab, amelyben az érzelmek egyszer szélsőséges magasságokba emelkednek, máskor bensőséges, intim pillanatokba torkollanak. A szó szerint „lassú tételt” jelentő „Langsamer Satz” találó cím. A tempó nyugodt, komótos, ez a korai, körülbelül tízperces mű egyike Webern leghosszabb darabjainak. A kompozícióban a századforduló romantikus zenéjének jellemzői, a túlzott dagályosság és a kromatikus harmónia olyan zeneszerzők hatását tükrözik, mint Mahler és Wagner, ugyanakkor felidéznek bizonyos korai Schönberg-darabokat is.
PAUL BEN-HAIM (1897-1984) izraeli zeneszerző Paul Frankenburger néven született, és pályáját szülővárosában, Münchenben kezdte. A vészterhes idők előjeleit a többségnél korábban felismerve 1933-ban Palesztinába emigrált. Hamarosan a megalakuló Izrael Állam zenei kultúrájának egyik vezető személyisége lett. Körülményeinek megváltozását tükrözi a zenéje is: míg a korai Vonósötöse (1919) a későromantika gazdag világát idézi és Richard Strauss hatását mutatja, a rapszodikus Első vonósnégyest (1937) közel-keleti melizmatika és népzenei ritmusok színesítik. A Klarinétkvintettet 1941-ben komponálta, már Izraelben.
11
BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT CHARLES GOUNOD (1818-1893) francia zeneszerzőt talán leginkább operájáról, a Faustról és az Ave Mariáról ismerik. Művészcsaládból származott, apja festőművész volt, anyja és egyben első tanára pedig zongorista. Később Anton Reichánál, majd a Párizsi Konzervatóriumban tanult. A papi hivatást is fontolgató, mélyen hívő emberként számos egyházzenei vokális és kórusművet is írt. A Kis szimfóniát pályája késői szakaszában, 1885-ben komponálta Paul Taffanel fuvolaművész-impresszárió és az általa alapított Societé de Musique de Chambre pour Instruments a Vent (Fúvós Kamarazenei Társaság) részére. A művet ugyanabban az évben, április 30-án mutatták be Párizsban. A darab hangszerelése egyszerű: fúvós kamarazenekar és szólófuvola, ami egyszerre utal a Társaság kissé konzervatív filozófiájára és Taffanel fontosságára. Semmi sem áll távolabb operája, a Faust felkavaró drámájától, mint a vidám, dallamos Kis szimfónia. Ellenállhatatlan könnyedsége és bája az amatőr és a hivatásos fúvósok körében egyaránt vonzóvá teszi. Bár a zeneszerző 70 éves volt a mű komponálásakor, és a darab a klasszikus szimfóniák formai szerkezetét követi, mind a négy tételéből fiatalos jókedv és franciás kellem árad. A második, Adagio tétel lírai, finoman végigvezetett, elsősorban fuvolára írt dallam. Az utolsó, Scherzo tétel a csillogó, staccatókra és szinkópákra épülő témájával feltűnően „modern” a maga korához képest, és arról árulkodik, hogy Gounod árgus szemekkel figyelte fiatalabb kortársait.
12
CHARLES GOUNOD
13
OROSHÁZA
14
A HELYSZÍNEKRŐL „A zene lelkünkben olyan múltat kelt életre, amelyet mi nem is ismerünk, és lelkünkben a szenvedésnek oly sejtését ébreszti föl, amelyről könnyeink sem tudnak semmit.” Oscar Wilde
OROSHÁZA Az eklektikus orosházi zsinagóga a Főtér közelében épült fel 1890-ben. A 13,20 x 21,20 méteres külsőméretű, 1904-ben kibővített, eklektikus stílusú épület párkányának magassága csak hét méter. Kissé előugró főkapuját többek között a fölötte elhelyezett bájos, szamárhátíves díszítéssel hangsúlyozzák. Efölött az oromzatot körablakos timpanon zárja, melyen valamikor héber felirat volt látható. A timpanon belső csúcsán korábban a mózesi kőtáblák kettőse állt. A párkányon magyar nyelvű feliratot találhattak az ide látogatók, mely így hangzott: „Boruljatok le az egy Isten előtt”. A főkaputól jobbra és balra található pillérek kupolával koronázott tornyocskákban végződnek. A főhomlokzat szélső tagozatain egy-egy neogótikus, szamárhátíves ablak nyílik. A falfestékkel gazdagított, dongaboltozatos belső térben valamikor 248 férfi és 240 női ülőhely volt. Az öntöttvas oszlopokkal alátámasztott karzat U alakú volt. A II. világháború alatt mintegy 1800 főnyi, orosházi és környékbeli zsidó került a Drucker-fatelepen felhúzott gettóba. 1945-ben a békéscsabai gyűjtőtáborba, majd Debrecenbe szállították őket. Innen egyeseket egy bécsi téglagyárba vittek munkaszolgálatra, a többiek Auschwitzban vesztették életüket. 1944-45-ben munkaszolgálat teljesítése közben 42, útközben, illetve a gázkamrákban 146 orosházi zsidó halt meg. 1945-ben 60 családdal alakult újjá a hitközség. 1956-ban a megmaradt zsidóság 40 százaléka kivándorolt, 1967-ben pedig a zsinagógát
15
A HELYSZÍNEKRŐL eladták a városnak. A kis létszámú közösség ezután egy kis imaházban gyakorolta a vallást, ám 1981-ben, amikor már nem volt meg a fenntartáshoz szükséges 10 férfi, az egyházat felszámolták. A zsinagógával szemben 1972-ben Nagy István János sztéléjével emlékkövet állítottak az áldozatok emlékére. A zsinagógaépület a rendszerváltásig az orosházi ÁFÉSZ tulajdonában volt, amely méregraktárként használta. Az 1990-es évek elején az ingatlant az orosházi önkormányzat vásárolta meg. A zsinagógában jelenleg a Művészetek Háza nevű közösségi központ működik. KLEIN RUDOLF: ZSINAGÓGÁK MAGYARORSZÁGON
„Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.” John Lennon TOKAJ Az első zsidó borkereskedők a 17. században telepedtek le
16
a festői szépségű Tokajon. Iratokkal bizonyítható, hogy 1750-ben már temetkezési egyletet alapítottak. A gazdag zsidó polgárok a Fő utca szép nagy kereskedőházaiban laktak. (A környékbeliek még ma is jó néhányat „zsidóházként” emlegetnek.) A templom és a hitközség épületei a Kispiac, az Alsó utca környékén voltak. A hitközség rabbijai közül az 1899-ben meghalt Schück Dávid a legnevesebb: 1864-től haláláig működött Tokajon. A II. világháború előtt mintegy 1000 fős zsidó közösség élt a városban és környékén, de ma már csak néhány családot találunk. Az egykori Alsó utca elején volt az egykori zsidó közösség központja: itt állt a templom, a tanház, a hitközségi épületek, a hússzék, a vágo-
TOKAJ
A HELYSZÍNEKRŐL da, a sütöde és a fürdő. Itt lakott a közösség szellemi vezetője, a rabbi és a hitközségi alkalmazottak is. Ma itt találjuk Tokaj egyik nevezetességét, a nagy zsinagógát. A kupolával, kerek tetőablakokkal ellátott tetejű zsinagógaépület a város dísze. Ezt a nagyméretű, arányos, díszes portikuszú reprezentatív épületet az 1890-es tűzvészben leégett régi, 18. századi kis templom helyett még 1890-ben emelték, romantikus (mór) stílusban. Az épület átvészelte a II. világháborút, amikor a német csapatok istállónak használták, de a felszabadulás utáni évtizedekben állapota folyamatosan romlott, a töredékére fogyott zsidóság nem tudta fenntartani. A központi hitközség által eladott épületről a végén még a tetőt is elbontották. Az 1980-as évek végén egy helybéli hívő kezdeményezésére a műemlékvédelem és az önkormányzat segítségével megkezdődött a műemlék megmentése. Szépen rendbe hozták az állagmegóvást szolgáló tetőt, az őrizetlenül hagyott épületben azonban gyerekek gondatlanul tüzet gyújtottak, így leégett az egész tetőszerkezet, amelyet másodszor is fel kellett építeni. A helyi zsidó közösség számára az 1830-as években Schmoll Dávid gazdag kereskedő építtette meg az első zsinagógát Tokajban. Amikor 1890-ben a város csaknem teljesen elpusztult, a megsegítésére adományokat gyűjtöttek. Olyan nagy összeg jött össze az újjáépítésre, hogy a „maradék” pénzből 1896-ban felépíthették a mai neomór stílusú zsinagógát is. A holokauszt által elnéptelenedett zsinagóga azonban később gazdátlanná vált. Viszontagságos múlt után ma Kulturális és Konferenciaközpontként működik.
18
„Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene.” Heinrich Heine ESZTERGOM Esztergom egyetlen zsinagógája a második világháború óta nem eredeti funkcióját tölti be. Sokáig a Technika Háza volt a műemléképületben, 2006-ban pedig az önkormányzat vette meg – azóta művelődési házként működik. A városban az Árpád-kor óta folyamatosan nagyszámú zsidó közösség élt. Az okleveles források már 1050-ben megemlítik az esztergomi zsinagógát. A reformkorban Esztergom befogadott zsidó kereskedőket, iparosokat, akik templomot emeltek maguknak, majd a mai zsinagóga helyén, a volt Szenttamás község területén 1858-ban egy újabb imaházat húztak fel. Kereken harminc évvel később Lechner Ödön építész egy munkatársát, Baumhorn Lipótot bízták meg egy új zsinagóga megtervezésével. Baumhornnak ez volt az első önálló műve. A zsinagógát a késő romantika jegyében tervezte, eredetileg egyszintesre, csak karzat volt benne a nők számára. 1888-ban Weisz Ignác esztergomi és Lőw Immánuel szegedi rabbi avatta fel. A második világháborúig rendeltetésszerűen használta a városi és a környékbeli zsidóság. A világháborúban a zsinagógát bombatámadás érte, és erősen megrongálódott. A zsidóság nagy részét, mintegy ötszáz főt elhurcoltak, azóta sincs számottevő közösségük a városban. Az épület eredeti rendeltetésére azóta már csak az Imaház utca név emlékeztet. Az addig üresen álló, funkcióját vesztett épületet 1964-ben az MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) városban alakuló szervezete kapta meg. Ekkor kezdődtek meg az első jelentősebb felújítások. A teret vasbeton födémmel osztották meg, elbontva a női karzatot és az eredeti berendezést. 1980–1981-ben a Tech-
19
A HELYSZÍNEKRŐL nika Házát alakították ki benne, amely 2006-ig konferenciaközpontként üzemelt. Az elkövetkező években a szervezet folyamatosan felújította, és teljesen átalakította, hogy alkalmas legyen konferenciák, előadások megrendezésére. Előadótermeket, tolmácsfülkéket, fogadásokra alkalmas szobákat alakított ki benne, és bevezették a távfűtést. 1996-ban felújították a tetőt és a kupola héjazatát. Ennek megfelelően több rangos esemény zajlott az egykori zsidótemplom falai között. 2006-ban a városi önkormányzat 70 millió forintért megvette a Technika Házát. A kétszintes műemlék zsinagóga 1216 négyzetméteres. A homlokzat két oldalán, egy-egy hasáb alakú, torony jellegű épületrész áll. Ezeket hármas ívű, árkádos előcsarnok köti össze. Az emeleten található a konferenciaterem a tolmácsfülkékkel, ahova még az eredeti 1888-as márványlépcső vezet fel. Az épület előtti Mártíremlékmű Martsa István tervei alapján készült. Az eredeti, 2,5 méteres bronz alkotás a mauthauseni emlékműpályázatra készült, és az auschwitzi lágermúzeum magyar barakkjába került. A mai szobrot 1985-ben állították. Talapzata vasúti talpfákból rakott máglya. Az épület falán egy tábla emlékezik meg az elhurcoltakról.
20
ESZTERGOM
21
ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR A Budapesti Fesztiválzenekar 1983-ban alakult, ma pedig már a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. A kritikusok elsősorban játékának intenzitását és érzelmileg magával ragadó voltát hangsúlyozzák. Fischer Iván több mint harminc éve, a zenekar alapítása óta zeneigazgatóként irányítja a BFZ művészi munkáját. Ő az egyik kulcsa az együttes folyamatos megújulásának, kísérletező szellemiségének. A zenekar a világ legfontosabb zenei központjaiban és hangversenytermeiben, többek között a New York-i Carnegie Hallban és Lincoln Centerben, a bécsi Musikvereinben, az amszterdami Concertgebouw-ban, valamint a londoni Royal Albert Hallban koncertezik. Állandó vendége továbbá olyan nemzetközi zenei fesztiváloknak, mint a Mostly Mozart Fesztivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál. A BFZ két alkalommal nyerte el a Gramophone-díjat, a klasszikus zene „Oscarját”, míg 2013-ban Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy-díjra jelölték. Mahler 5. szimfóniájának felvételéért 2014-ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason d’Ort, valamint az olasz Toblacher Komponierhäuschen-díjat. Az Argentin Zenekritikusok Szövetsége 2016-ban a BFZ-nek ítélte oda a legjobb külföldi szimfonikus zenekarnak járó elismerést.
23
TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! A Zsinagógakoncertek platina fokozatú támogatója
Platina fokozatú partner
Arany fokozatú partner
Ezüst fokozatú partnerek
Támogató partnerek
Állami partnerek
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Stratégiai partnerek
Médiapartnerek