BFZ-koncertfüzet – Zsinagógakoncert 2018. április – Balatonfüred, Szentes by Budapesti Fesztiválzenekar

BUDAPESTI 2017-18 WWW.BFZ.HU FESZTIVÁLZENEKAR A KÖZÖSSÉGÉRT

2018 ÁPRILIS

ZSINAGÓGAKONCERTEK

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10/B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: info@bfz.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16. Honlap és online jegyvásárlás: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

MŰSOR 2018. ÁPRILIS 9. 18.00 BALATONFÜRED, ZSIDÓ KIVÁLÓSÁGOK HÁZA

2018. ÁPRILIS 11. 18.00 SZENTES, VÁROSI KÖNYVTÁR

..... FELIX MENDELSSOHN-BARTHOLDY 10. (h-moll) vonósszimfónia LOUIS THÉODORE GOUVY Kis gall szvit, Op. 90 (I. Introduction [Adagio] et Menuet [Allegro moderato], II. Aubade. Moderato, III. Ronde de nuit. Allegretto moderato, IV. Tambourin. Presto)

..... A KAMARAZENEI KONCERTEKEN KÖZREMŰKÖDŐ MŰVÉSZEK: Eckhardt Violetta, Iván Tímea, I. hegedű Bujtor Balázs, Haják Krisztina, II. hegedű Sipos Gábor, Bányai Miklós, brácsa Sovány Rita, cselló Sipos Csaba, nagybőgő Jóföldi Anett, fuvola Berger Márta, Berta Beáta, oboa Ács Ákos, Szitka Rudolf, klarinét Tallián Dániel, Patkós Sándor, fagott Bereczky Dávid, Nagy Zsombor, kürt A Budapesti Fesztiválzenekar, az EMIH és a Mazsihisz közös rendezvénye. A Zsinagógakoncertek támogatója az Art Mentor Foundation Lucerne.

Kรถszรถntล

FISCHER IVÁN

KÖSZÖNTŐ

A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR azokba a községekbe és városokba látogat el, ahol a házak között egy elhagyatott zsinagóga áll. Egykor imádkoztak ezek között a falak között, ma már az üresen maradt épületek többnyire más célt szolgálnak. Akad köztük raktár, kiállítóterem, néhányat szépen felújítottak, de van bizony romos is. A sok száz vidéki magyar zsinagógában csak elvétve, itt-ott tartanak istentiszteletet, a zsidó közösségek döntő többségét 1944-ben kiirtották. Pedig azelőtt békében éltek itt keresztények és zsidók. A gyerekek együtt játszottak, egy iskolába jártak. A szomszédok köszöntek egymásnak, elbeszélgettek, ismerték egymást, hiszen egy közösségben éltek. Ma az egykori zsidó polgárok emlékét a temető mellett csak a megmaradt zsinagóga őrzi. Ide, a zsinagógába hívjuk most egy ingyenes koncertre szeretettel az itt lakókat. A zenehallgatás közben kis ismertetőt fognak hallani az épület történetéről, és arról az életről, ami egykor ezeket a falakat megtöltötte. Ismerkedjünk meg egykori szomszédjaink emlékével, mindennapjaival. Hozzon a zene a szívekbe békét, megértést, toleranciát, megbecsülést. Fogadják szeretettel ajándék hangversenyünket.

FISCHER IVÁN, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója

„A ritmus a széttartót egységbe fogja…” Yehudi Menuhin A Budapesti Fesztiválzenekar és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség együttműködése keretében „Koncert és beszélgetés vidéki zsinagógákban” címmel programsorozat indult 2014 júniusában. Az első három helyszín (Mád, Albertirsa és Keszthely) után Szekszárdon, Szolnokon, Kisvárdán, Nagykanizsán, Mezőcsáton, Pápán, Gyöngyösön, Cegléden, Dombóváron, Karcagon, Egerben, Apostagon, Máté szalkán, Bonyhádon, Kunszentmártonban, Orosházán, Tokajban, Esztergomban, Mezőtúron, Várpalotán és Pannonhalmán folytatódott a figyelemfelkeltő, emlékeztető kulturális programsorozat. Legutóbb Albertirsán, Baján és Jánoshalmán járt a zenekar, most pedig Balatonfüredre és Szentesre látogatnak. Az előadások keretében Felix Mendelssohn és Louis Théodore Gouvy darabjai lesznek hallhatók, valamint felcsendülnek klezmer dallamok is. A nagy múltú magyar zsidóságra nemcsak a mai napig élettel teli, fővárosi zsidó vallási és kulturális élet emlékeztet, hanem a szomorúbb sorsra jutott, kiüresedett, elárvult épített örökség is a különböző vidéki városokban. A több tucat magára hagyott – építészetileg is különleges értéket képviselő – vidéki zsinagóga közül ezúttal két olyan helyszínre látogatunk el, ahol az elpusztított közösségre emlékeztető templomok más, profán célokat szolgálnak. Az ő sorsuk is a holokauszt utáni 70 év Magyarországának szomorú történetét szimbolizálja. A vészkorszakban kiirtották a vidéki zsidó közösségek majd mindegyikét, és a vidéki városok és falvak zsinagógáiba azóta sem tért vissza az élet. Akkor legalább szólaljon meg bennük a zene, egy koncert, melyet ajándékul kínálnak a helyi lakosoknak. Jöjjenek el a koncertekre zsidók és nem zsidók, hozzák magukkal emlékeiket, melyeket szívesen megosztanának. Elevenítsék fel, hogyan éltek együtt valaha zsidók és

KÖSZÖNTŐ

keresztények, milyen volt az élet akkor, amikor ezeket a csöndes falakat még élet töltötte meg. A koncerteket követő beszélgetések nemcsak a holokausztról mint tények összességéről szólnak, hanem a veszteségekről is. A meg nem értés, a tudatlanság ugyanis újabb katasztrófákhoz vezet. Ha ez ellen tenni akarunk, nem elég beszélni róla. Kell a zene is: főképp zsidó szerzők nem vallásos alkotásaiból tevődik majd össze a műsor. Yehudi Menuhin szavaival szólva: „A zene a káoszból rendet teremt, a ritmus a széttartót egységbe fogja, a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti.” A helyszínek, a zsinagógák pedig a megmutatkozást szolgálják, a misztikum, a félelemkeltő ismeretlen közelebb hozását, megismertetését, ami elvezet a tudatlanság, az előítéletek és a félreértések tisztázásához.

KÖVES SLOMÓ, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija

„A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér.” Claude Debussy Egykor a teremtett világot egy ősi tenger fedte be. Ahogyan a víz vis�szahúzódott, a szárazföldek mélyén tengerszemek alakultak ki. A tudomány szerint e tavak olyan mélyek, hogy a földkéreg lemezei alatt a vizeik összeérnek. Napjainkban, ha kirándulás közben egy tengerszem mellett vezet az utunk, s a szélcsendben a tó vize fodrozódik és hullámzik, biztosak lehetünk abban, hogy a tenger mélyén – amely akár kilométerek ezrei távolságában lehet tőlünk – óriási vihar tombol. A teremtett ember olyan, mint ezek a bizonyos tengerszemek. A víz keltette hullámok pedig a nyelvek, a kommunikáció eszközei, melyekkel megismerhetjük önmagunkat, embertársunkat, hogy mi az, amit szeret, hogy mit jelent neki a világosság és az árnyék, hogy mit jelent az élet és az elmúlás. Az elmúlt évezredek során egy nyelv maradt csak, amit mindenki ért, érez, átél. A zenének a hullámai ezek. Egy új, közös út köszöntésének a pillanata ez Fischer Iván zeneigazgató úrral és a Budapesti Fesztiválzenekarral, akik oly sok ajándékot adnak számunkra. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével közösen próbáljuk elvinni a hangjait egy eltűnt zsidó közösségnek a vidéki városok lakói számára. Az így épülő híd alakíthatja ki az értékes jövendőt.

DR. RÓNA TAMÁS, az Alföldi Régió vezető rabbija, Mazsihisz

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT A Budapesti Fesztiválzenekar évadról évadra többet tesz azért, hogy muzsikája ne szoruljon a koncerttermek falai közé. Egyedi hangversenyformákat vezetünk be, és egyre több szokatlan helyszínen zenélünk, hogy új kapcsolatot teremtsünk a közönséggel. Közösségi Hetünk keretében 2014 nyara óta koncertezünk elhagyatott vagy funkcióját vesztett vidéki zsinagógákban – az első ilyen hangversenyünket a 220 éves mádi zsinagógában adtuk. Magyarországon egykor élettel teli zsidó közösség volt, a zsinagógák jelentős része azonban a holokauszt következtében elnéptelenedett. Célunk, hogy az üresen maradt épületek újra megteljenek élettel, zenével és kultúrával. A helyi közösségek az így megszólaló dallamokon, történeteken és ízeken keresztül megismerhetik azt a sokszínűséget és toleranciát, amely egykor Magyarországot jellemezte. Koncertjeinken főleg zsidó származású szerzők művei, illetve klezmer dallamok hangzanak el. Áprilisban két zsinagógában koncerteznek a BFZ művészei: Balatonfüreden és Szentesen. Mostani Zsinagógakoncertjeinken a közönség Felix Mendelssohn és Louis Théodore Gouvy szerzeményeit hallgathatja meg, majd Balatonfüreden Köves Slomó rabbi, Szentesen pedig Róna Tamás rabbi történelmi visszatekintésre és beszélgetésre invitálja a hallgatóságot, akik végül egy zsidó édességet is megkóstolhatnak. Hogy milyen zene illik egy zsinagógába? Kötődjön-e, és ha igen, hogyan kötődjön a műsor a zsidósághoz és a zsidó zenei hagyományokhoz? A Fesztiválzenekar műsora ennek a kapcsolódásnak többféle lehetőségét mutatja meg.

FELIX MENDELSSOHN-BARTHOLDY „Csodálatraméltó, hogy 8

milyen produktív – számol be egyik barátnőjének Lea Mendelssohn fia, az ifjú Felix előrehaladásáról. – Az utóbbi évben két operát írt, a harmadiknak már majdnem a felénél tart; négy- és ötszólamú zsoltárt

FELIX MENDELSSOHN-BARTHOLDY

10 LOUIS THÃ&#x2030;ODORE GOUVY

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT komponált az Akadémiának egy nagy kettős fúgával; és hat szimfóniát a régiek mintájára: fúvós hangszerek nélkül.” A levél 1821 októberében kelt. Felix Mendelssohn ekkor tizenkét éves. A levélben említett vonósszimfóniák száma 1823 végére, Mendelssohn tizennégy éves korára elérte a tizenkettőt (illetve a tizenkettő és negyedet, mert a tizenharmadikból csak a nyitótétel készült el). Mendelssohn ekkor Carl Friedrich Zelter irányításával tökéletesítette tudását, tanulta a mesterséget. Egytételes 10. (h-moll) szimfóniája, amely már az 1823-as év termése, szemléletesen mutatja a csodagyermek egyedülálló tehetségét.

LOUIS THÉODORE GOUVY Ma már jobbára csak a 19. századi zene kutatói ismerik, a maga korában azonban viszonylag ismert és sokat játszott zeneszerzőnek számított a Saar-vidéki francia család gyermekeként született Louis Théodore Gouvy (1819–1898). Sokoldalú tehetség volt, zongorázni és komponálni tanult, szenvedélyesen érdekelte az ókori Görögország, és sok nyelven beszélt. Egyaránt otthonosan mozgott a francia és német kultúrában, zenéjében Mendelssohn és Schumann hatását fedezhetjük fel. Kamarazenéje Európa-szerte rendszeresen megszólalt, de különösen a német, osztrák, angol, skandináv és orosz zenekedvelők körében vált népszerűvé. Életművének legnagyobb részét hangszeres kompozíciók alkotják, mindenekelőtt zenekari és kamaradarabokat írt. A főleg az operáért bolonduló 19. századi párizsi közönségből nem váltott ki különösebb érdeklődést, a német hangversenylátogatók viszont nagyra becsülték. Elismerően nyilatkozott róla többek között Brahms, Reinecke és Joachim, valamint – mint az egy 1851-es írá sából kiderül – Berlioz is nagyra tartotta kollégáját. Halála után Gouvy műveit elfeledte a világ, mígnem az 1990-es években többen is műsorra tűzték, sőt lemezre is vették őket. Egyebek mellett a hangversenyünkön megszólaló Op. 90-es, fafúvósokra komponált Kis gall szvitjét.

A HELYSZÍNEKRŐL „A zene lelkünkben olyan múltat kelt életre, amelyet mi nem is ismerünk, és lelkünkben a szenvedésnek oly sejtését ébreszti föl, amely ről könnyeink sem tudnak semmit.” Oscar Wilde

BALATONFÜRED A műemlék épület alapja a középkori Füred falu temploma volt, első említése egy 1267-ben kiadott oklevélből ismert. A török korban szinte teljesen elpusztult templomot a reformátusok 1710ben újjáépítették, majd később bővítették. 1855-ben az addigra már üresen álló épületet eladták a füredi zsidó hitközségnek, a hagyomány szerint azért, hogy az osztrák hatóságok ne tudják raktárként használni. Az épület keleti végében lépcsős, díszes tórafülke épült. A zsinagóga 1944-ig, a füredi zsidók elhurcolásáig töltötte be szakrális szerepét. Sorsa a második világháború utáni vidéki zsinagógákéval osztozott: a benne őrzött Tóra-tekercseket elvitték, megszűnt szakrális funkciója. Az 50-es, 60-as években hajógyári raktárként, garázsként használták. 1991-ben magánkézbe került, étteremként működött, az elmúlt években azonban magára hagyatva, üresen állt. Balatonfüred Város Önkormányzata a műemlék épületet 2017-ben felújíttatta. Az egykori zsinagóga épülete a renoválást követően Zsidó Kiválóságok Háza néven nyílt meg 2018 tavaszán. A templomépület egybeépült egy új, modern 21. századi látogatóközponttal, amely egy egyedülálló kiállítási tematika mentén megálmodott, teljesen digitális kiállításnak ad otthont. A zsidóság tudományos és technikai kultúráját bemutató, „Einsteintől napjainkig – Zsidók és a csúcstechnika” című, magyar, angol és héber nyelven elérhető állandó kiállításon több mint 110 zsidó származású Nobel-díjas, valamint a szakterületén maradan-

BALATONFÜRED

A HELYSZÍNEKRŐL dót alkotó világhírű kutató, feltaláló élete és munkássága ismerhető meg. Őket – ahogy a Zsidó Kiválóságok Háza küldetése is megfogalmazza – nem pusztította el a gyűlölet, megmenekültek, és „gondolatokból építettek és építenek palotát”. Az intézmény ugyanakkor nemcsak a tudományos vívmányok bemutatását szolgálja, hanem a jövőben Balatonfüred új közösségi tereként is funkcionál majd: az ismeretterjesztésen túl kellemes hangulatú koncerteknek, előadói esteknek, családias rendezvényeknek is otthont ad.

„Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene.” Heinrich Heine SZENTES Szentesen a 18. század közepén jelentek meg az első zsidók, az 1817. évi összeírás 17 családról, összesen 92 személyről tesz említést. Ekkoriban alakult meg a hitközség, amely imaház céljára Sarkadi Sámuel asztalos házát vette bérbe. Az épület 1829-ben a tulajdonukba került, de az átalakítás és bővítés ellenére csakhamar kinőtték. 1848-ban már 92 család 509 tagja alkotta a közösséget. 1868-ban határozták el az új zsinagóga építését. A tervezésre Knábe Ignácot, a budai zsinagóga építőjét kérték fel, az építkezés 1869-ben kezdődött, és 1870 novemberében fejeződött be. Az 1871-es őszi nagyünnepeket már a templomban tartották, az ünnepélyes avatásra 1872-ben került sor. Az új, romantikus stílusú építmény a környék legnagyobb zsinagógái közé tartozott. A gazdagon tagolt homlokzat és a belsőépítészet míves, romantikus stílusegységet alkotott.

A HELYSZÍNEKRŐL 1944-ben a szentesi zsidóságot is deportálták. A templom az 1960-as évektől jobbára üresen állt, állaga egyre romlott. Az idő múlásával a födém több helyen beszakadt, az épület életveszélyessé vált, és felmerült az elbontása is. Az egyre romosabb zsinagóga 1987-ben vétel útján a város tulajdonába került. Hamarosan elbontották az életveszélyes tetőt és a belső tartozékokat. A munkát avatatlan kezek végezték, ezáltal számos művészettörténeti érték ment veszendőbe. 1992-ben végre tető került az épület fölé, de csak 1996-ban döntöttek a hasznosításáról. Kimondták, hogy az egykori zsinagógában a Szentes Városi Könyvtár kap helyet, s ennek megfelelően írták ki a tervpályázatot. A felmerülő költségek biztosítását a város vállalta magára. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével egyeztetve úgy döntöttek, hogy az épület az eredetinek megfelelő architektúrát külsőleg őrizze meg, belső kiképzése azonban az ezredvég könyvtári kívánalmait elégítse ki.

SZENTES

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

Fischer Iván saját álmát váltotta valóra, amikor több mint harminc évvel ezelőtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes filozófiájának magva az átélt, igényes muzsikálás és az új utak keresése. A zenekar munkája a kockázatvállalásról, a kezdeményezésről, az eredeti ötletek megvalósításáról szól, amit a közönség vele együtt élhet át. Minden hangverseny élvezetes felfedezőút új horizontok felé, ahol a felcsendülő művek a meglepetés erejével hatnak, mintha először szólalnának meg. Az együttest az új és ismeretlen iránti nyitottság, a kíváncsiság és a részletekre történő odafigyelés igénye vezérli. A zenéhez való innovatív hozzáállás, a zenészek elhivatottsága, a megalkuvás nélküli igényesség eredményeképpen a BFZ – legfiatalabbként – bekerült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé. Kiváló hangversenyeiket, egyedi hangjukat számos elismeréssel jutalmazták. A zenekar két Gramophone-díjat nyert, és Grammy-díjra is jelölték. A világ legjelentősebb hangversenytermeiben elért sikerei mellett fő küldetése, hogy hazai közönségét szezononként több mint hetven koncerttel szolgálja ki. Mindezen túl a BFZ egyre többször lép fel alternatív helyszíneken – idősotthonokban, elhagyott zsinagógákban, kórházakban, nevelőotthonokban, börtönökben és iskolákban –, ahol közvetlen kapcsolatot teremthet közönségével.

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! A Zsinagógakoncertek platina fokozatú támogatója

Platina fokozatú partner

Gyémánt fokozatú partnerek

Ezüst fokozatú partnerek

Támogató partnerek

Állami partnerek

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek