2019 ÁPRILIS
ZSINAGÓGAKONCERTEK
MŰSOR 2019. ÁPRILIS 15. 18:00 MÁD, ZSINAGÓGA
2019. ÁPRILIS 16. 17:00 MAKÓ, ORTODOX ZSINAGÓGA
2019. ÁPRILIS 17. 18:30 BALATONFÜRED, ZSIDÓ KIVÁLÓSÁGOK HÁZA
..... FRANZ SCHUBERT a-moll („Rosamunda”) vonósnégyes, Op. 29, D. 804 – I. Allegro ma non troppo WOLFGANG AMADEUS MOZART Esz-dúr szerenád – eredeti verzió, K. 375 (I. Allegro maestoso, II. Menuetto, III. Adagio, IV. Menuetto, V. Allegro)
..... A KAMARAZENEI KONCERTEKEN KÖZREMŰKÖDŐ MŰVÉSZEK: Bujtor Balázs, Eckhardt Violetta – hegedű Sipos Gábor – brácsa Sovány Rita – cselló Ács Ákos, Szitka Rudolf – klarinét Falusi Melinda, Patkós Sándor – fagott Szőke Zoltán, Szabó András – kürt A Budapesti Fesztiválzenekar, az EMIH és a Mazsihisz közös rendezvénye A Zsinagógakoncertek platina fokozatú támogatója az Art Mentor Foundation Lucerne
Kรถszรถntล k
FISCHER IVÁN
KÖSZÖNTŐK
A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR azokba a községekbe és városokba látogat el, ahol a házak között egy elhagyatott zsinagóga áll. Egykor imádkoztak ezek között a falak között, ma már az üresen maradt épületek többnyire más célt szolgálnak. Akad köztük raktár, kiállítóterem, néhányat szépen felújítottak, de van bizony romos is. A sok száz vidéki magyar zsinagógában csak elvétve, itt-ott tartanak istentiszteletet, a zsidó közösségek döntő többségét 1944-ben kiirtották. Pedig azelőtt békében éltek itt keresztények és zsidók. A gyerekek együtt játszottak, egy iskolába jártak. A szomszédok köszöntek egymásnak, elbeszélgettek, ismerték egymást, hiszen egy közösségben éltek. Ma az egykori zsidó polgárok emlékét a temető mellett csak a megmaradt zsinagóga őrzi. Ide, a zsinagógába hívjuk most egy ingyenes koncertre szeretettel az itt lakókat. A zenehallgatás közben kis ismertetőt fognak hallani az épület történetéről, és arról az életről, ami egykor ezeket a falakat megtöltötte. Ismerkedjünk meg egykori szomszédjaink emlékével, mindennapjaival. Hozzon a zene a szívekbe békét, megértést, toleranciát, megbecsülést. Fogadják szeretettel ajándék hangversenyünket.
FISCHER IVÁN, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója
4
KÖSZÖNTŐK „A ritmus a széttartót egységbe fogja…” Yehudi Menuhin A Budapesti Fesztiválzenekar és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség együttműködése keretében „Koncert és beszélgetés vidéki zsinagógákban” címmel programsorozat indult 2014 júniusában. Mád, Albertirsa, Keszthely, Szekszárd, Szolnok, Kisvárda, Nagykanizsa, Mezőcsát, Pápa, Gyöngyös, Cegléd, Dombóvár, Karcag, Eger, Apostag, Mátészalka, Bonyhád, Kunszentmárton, Orosháza, Tokaj, Esztergom, Mezőtúr, Várpalota, Pannonhalma, Baja, Jánoshalma, Balatonfüred, Szentes, Szeged, Békés, Zalaegerszeg, Kiskőrös és Gyula után ezúttal Makón, valamint újra Mádon és Balatonfüreden folytatódik a figyelemfelkeltő, emlékeztető kulturális programsorozat. Az előadások keretében Franz Schubert és Wolfgang Amadeus Mozart darabjait hallhatjuk, valamint felcsendülnek klezmer dallamok is. A nagy múltú magyar zsidóságra nemcsak a mai napig élettel teli, fővárosi zsidó vallási és kulturális élet emlékeztet, hanem a szomorúbb sorsra jutott, kiüresedett, elárvult épített örökség is a különböző vidéki városokban. A több tucat magára hagyott – építészetileg is különleges értéket képviselő – vidéki zsinagóga közül ezúttal három olyan helyszínre látogatunk el, ahol az elpusztított közösségre emlékeztető templomok részben más, profán célokat szolgálnak. Az ő sorsuk is a holokauszt utáni 70 év Magyarországának szomorú történetét szimbolizálja. A vészkorszakban kiirtották a vidéki zsidó közösségek majd mindegyikét, és a vidéki városok és falvak zsinagógáiba azóta sem tért vissza az élet. Akkor legalább szólaljon meg bennük a zene, egy koncert, melyet ajándékul kínálnak a helyi lakosoknak. Jöjjenek el a koncertekre zsidók és nem zsidók, hozzák magukkal emlékeiket, melyeket szívesen megosztanának. Elevenítsék fel, hogyan éltek együtt valaha zsidók és keresztények, milyen volt az élet akkor, ami-
5
KÖSZÖNTŐK
kor ezeket a csöndes falakat még élet töltötte meg. A koncerteket követő beszélgetések nemcsak a holokausztról mint tények összességéről szólnak, hanem a veszteségekről is. A meg nem értés, a tudatlanság ugyanis újabb katasztrófákhoz vezet. Ha ez ellen tenni akarunk, nem elég beszélni róla. Kell a zene is: főképp zsidó szerzők nem vallásos alkotásaiból tevődik majd össze a műsor. Yehudi Menuhin szavaival szólva: „A zene a káoszból rendet teremt, a ritmus a széttartót egységbe fogja, a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti.” A helyszínek, a zsinagógák pedig a megmutatkozást szolgálják, a misztikum, a félelemkeltő ismeretlen közelebb hozását, megismertetését, ami elvezet a tudatlanság, az előítéletek és a félreértések tisztázásához.
KÖVES SLOMÓ, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija
6
KÖSZÖNTŐK „A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér.” Claude Debussy Egykor a teremtett világot egy ősi tenger fedte be. Ahogyan a víz vis�szahúzódott, a szárazföldek mélyén tengerszemek alakultak ki. A tudomány szerint e tavak olyan mélyek, hogy a földkéreg lemezei alatt a vizeik összeérnek. Napjainkban, ha kirándulás közben egy tengerszem mellett vezet az utunk, s a szélcsendben a tó vize fodrozódik és hullámzik, biztosak lehetünk abban, hogy a tenger mélyén – amely akár kilométerek ezrei távolságában lehet tőlünk – óriási vihar tombol. A teremtett ember olyan, mint ezek a bizonyos tengerszemek. A víz keltette hullámok pedig a nyelvek, a kommunikáció eszközei, melyekkel megismerhetjük önmagunkat, embertársunkat, hogy mi az, amit szeret, hogy mit jelent neki a világosság és az árnyék, hogy mit jelent az élet és az elmúlás. Az elmúlt évezredek során egy nyelv maradt csak, amit mindenki ért, érez, átél. A zenének a hullámai ezek. Egy új, közös út köszöntésének a pillanata ez Fischer Iván zeneigazgató úrral és a Budapesti Fesztiválzenekarral, akik oly sok ajándékot adnak számunkra. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével közösen próbáljuk elvinni a hangjait egy eltűnt zsidó közösségnek a vidéki városok lakói számára. Az így épülő híd alakíthatja ki az értékes jövendőt.
DR. RÓNA TAMÁS, az Alföldi Régió vezető rabbija, Mazsihisz
7
A MŰVEKRŐL A Budapesti Fesztiválzenekar évadról évadra többet tesz azért, hogy muzsikája ne szoruljon a koncerttermek falai közé. Egyedi hangversenyformákat vezetünk be, és egyre több szokatlan helyszínen zenélünk, hogy új kapcsolatot teremtsünk a közönséggel. Közösségi Hetünk keretében 2014 nyara óta koncertezünk elhagyatott vagy funkcióját vesztett vidéki zsinagógákban – az első ilyen hangversenyünket a 220 éves mádi zsinagógában adtuk. Magyarországon egykor élettel teli zsidó közösség volt, a zsinagógák jelentős része azonban a holokauszt következtében elnéptelenedett. Célunk, hogy az üresen maradt épületek újra megteljenek élettel, zenével és kultúrával. A helyi közösségek az így megszólaló dallamokon, történeteken és ízeken keresztül megismerhetik azt a sokszínűséget és toleranciát, amely egykor Magyarországot jellemezte. Koncertjeinken főleg zsidó származású szerzők művei, illetve klezmer dallamok hangzanak el. Áprilisban újabb három zsinagógában koncerteznek a BFZ művészei: Mádon Makón és Balatonfüreden. Mostani Zsinagógakoncertjeinken a közönség Franz Schubert és Wolfgang Amadeus Mozart szerzeményeit hallgathatja meg, majd Mádon és Balatonfüreden Köves Slomó rabbi, Makón pedig Róna Tamás rabbi invitálja történelmi visszatekintésre és beszélgetésre a hallgatóságot, akik végül egy zsidó édességet is megkóstolhatnak. Hogy milyen zene illik egy zsinagógába? Kötődjön-e, és ha igen, hogyan kötődjön a műsor a zsidósághoz és a zsidó zenei hagyományokhoz? A Fesztiválzenekar műsora ennek a kapcsolódásnak többféle lehetőségét mutatja meg.
FRANZ SCHUBERT
8
A híres Schubert-kutató, Otto Erich Deutsch mintegy húszra teszi a komponista által írott vonósnégyesek számát. Ezekből három elkallódott, négy pedig befejezetlen, vagy csak tételei maradtak fenn. Schubert életének alkotó éveit végigkíséri a műfaj, a leg-
FRANZ SCHUBERT
A MŰVEKRŐL korábbi kvartett keletkezési ideje 1811–12, a szerző ekkor 14–15 éves, az utolsó 1826-ból való, vagyis két évvel halála előtt írta. A hangversenyünkön elhangzó kvartett-tétel az érett zeneszerző műve: 1824 februárjában és márciusában vetette papírra. Az egész darab nagy sikerű bemutatójára 1824. március 14-én, a Vörös sünhöz címzett fogadó hangversenytermében, a Schuppanzigh-kvartett koncertjén került sor. A címben szereplő Rosamunda név arra utal, hogy Schubert a vonósnégyes II. (Andante) tételében az azonos című drámához írott kísérőzenéjének egyik népszerű témáját idézi.
WOLFGANG AMADEUS MOZART A zeneszerző ifjú, salzburgi évei ben szerenádok és divertimentók sorát írta, amelyek ünnepi alkalmak, a salzburgi hercegérsek által adott lakomák és fogadások zenei aláfestéséül szolgáltak. Ezek az alkalmi, „szórakoztatózenei” kompozíciók jelentőségükben nem vetekedhetnek az életmű nagy műveivel, de érdekesek, jól mutatják a szerző fejlődését, és lenyűgöznek színvonalukkal. E bőséges termésből kiemelkedik néhány alkotás, mindenekelőtt a K. 361-es Gran Partita és a hangversenyünkön is elhangzó K. 375-ös Esz-dúr szerenád. Mint arról Mozart apjának írott, 1781. november 3-i levelében beszámol, ezzel a darabbal őt magát is meglepték muzsikuskollégái: „Éjjel 11-kor két klarinétos, két kürtös és két fagottos éji zenét kaptam – mégpedig a saját kompozíciómat. […] A hat úr, aki előadta, szegény ördögök, de egész csinosan együtt fújták. […] Éppen vetkőzni készültem, amikor az első esz-akkorddal a lehető legkellemesebb módon megleptek.” Az eredeti fúvósszextett-változatot Mozart 1782-ben áthangszerelte, oktetté bővítette, abban a reményben, hogy a frissen alapított császári fúvósegyüttes is műsorára tűzi majd, ám az együttes repertoárjába Mozart műve nem illett. Csak sajnálhatják… 10
WOLFGANG AMADEUS MOZART
A HELYSZÍNEKRŐL „A zene lelkünkben olyan múltat kelt életre, amelyet mi nem is ismerünk, és lelkünkben a szenvedésnek oly sejtését ébreszti föl, amely ről könnyeink sem tudnak semmit.” Oscar Wilde MÁD A zsidók a 17. század elején érkeztek Hegyaljára, és azonnal be-
12
kapcsolódtak a szőlő- és borkereskedelembe. Amíg az 1726-os népszámlálás csak egyetlen zsidót említ Mádon, 1736-ban már nyolc letelepült családról tudunk. A század második felében hitközséget és Chevra Kadisát alapítottak a településen. Az 1848–49-es szabadságharc során a zsidók itt is, ahogy máshol, Kossuth Lajost támogatták, és az első világháború mádi hősi halottai között is 12 zsidó nevét találjuk a település emlékművén. Mégis, már 1940-ben, az első deportálások idején elvittek Mádról három családot, 1941-től pedig ukrajnai munkaszolgálatra vitték a katonaköteles zsidó fiúkat. 1944-ben a zsidó lakosságot összegyűjtötték a sátoraljaújhelyi központi gettóba, ahonnan három csoportban Auschwitzba szállították őket. A néhány tucat vis�szatérő az ötvenes évek elején elhagyta a községet, 1956-ra már csak három zsidó család maradt, 1994-ben pedig meghalt az utolsó állandó mádi zsidó lakos is. A zsinagógát a borkereskedő és -termelő zsidó családok építették fel. Egyes adatok szerint már 1771-ben volt a faluban zsidó templom, de az a gyönyörű, barokk stílusú zsinagóga, amely több mint 150 éven keresztül szolgálta a helyi zsidókat, csak 1795-ben készült el. Stílusa olasz mesterek kezét dicséri, belső harmóniáját a négy tartóoszlop biztosítja. Közepén kupola borul a tóraolvasó asztal fölé. A középső négyszög körül két oszlopban padok állnak. A bejárati kapura faragott évszámot (1795) az építés hiteles dátumának tekinthetjük. Szép formája a hajdani magyarországi zsidóság leghagyományosabb csoportját, a Galíciával szomszédos északkeleti megyék ortodoxait képviseli.
MÁD
A HELYSZÍNEKRŐL A második világháború után a zsinagóga elvesztette eredeti funkcióját, mivel Mád zsidó lakosságának 90 százaléka elpusztult. Ingatlanaikat tanácsi kezelésbe vették. A zsinagóga épületét veszni hagyták, majd az 50-es évek elején végleg bezárták. Oromfala ledőlt, beszakította az északkeleti boltmezőket, és a tetőszerkezetben is súlyos károkat okozott. Az ezután bekövetkező beázások tönkretették a még megmaradt mennyezeti festéseket is. 1978-ban a beszakadt boltozatokat újjáépítették, új tetőszerkezet készült, a ledőlt oromfalat is helyreállították. A teljes felújítás csak 2003 augusztusában kezdődött. A zsinagóga szakszerű restaurálását 2005-ben Europa Nostra-díjjal jutalmazták.
„Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.” John Lennon MAKÓ A makói volt az Alföld első és legősibb zsidó közössége. 1752-
14
ben 20-25 zsidó család élt itt, 1828-ban már 158. Az 1910-es népszámlálás szerint 1928 fő, az 1920-as szerint 2380 fő, az 1930-as szerint 2052 fő, a gettósításkor 2001 fő alkotta a makói zsidóságot. 1984-ben 30 fős volt a közösség. Az 1872-ben önállósult ortodox zsidó közösség 1895-ben építtette zsinagógáját. Az építész nevét nem ismerjük, a tervek sem maradtak ránk. A romantikus, lépcsőzetes homlokzatú zsinagóga hármas tagolású homlokzata gazdagon díszített. Bal és jobb oldalához egy-egy toldalék csatlakozik: a kórusfeljáró és az udvari bejáró. Az imatér közepén, téglaemelvényen áll a kovácsoltvas ráccsal körülvett tóraolvasó asztal. A zsinagóga különlegessége a férfiak imaterétől faráccsal elválasztott, kétszintes női karzat. A szokásnak megfelelően az épület keleti falához építették a tóraemelvényt, benne a tóraszekrénnyel. A fö-
MAKÓ
A HELYSZÍNEKRŐL lötte lévő falfestményen Júda oroszlánjai tartják Mózes kőtábláit. Az égboltot utánzó mennyezetet arany csillagokkal díszítették. A 2000-ben kezdődött rekonstrukció során bebizonyosodott, hogy a zsinagógát két szakaszban építették. Először a főépület készült el magas, attikafalas homlokzatával az utca vonalától valamivel beljebb. Az építés második szakaszában, valamikor az 1910-es évek végén készült el az utcafronton az előcsarnok, illetve az oldalsó bejáratok. Valószínűleg ekkor alakították át a női karzatot is: megépült a karzat második szintje. A műemlék jellegű épület a 20. század végére válságos állapotba került, a tetőzet megrongálódott, az épület beázott, a karzatot alá kellett dúcolni. 1999-ben döntés született a helyreállításáról. A kormány, a Mazsihisz és Makó város önkormányzata támogatásával, valamint az ortodox hívek adakozásából 2000-ben megkezdődhetett a felújítás. A megújult, patinás épület hitközségi tulajdonban maradt, ünnepélyes felavatása 2002-ben volt. A zsinagóga udvarán emlékparkot alakítottak ki, ahol a mártírok emléktábláit helyezték el.
„Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene.” Heinrich Heine BALATONFÜRED A műemlék épület alapja a középkori Füred falu
16
temploma volt, első említése egy 1267-ben kiadott oklevélből ismert. A török korban szinte teljesen elpusztult templomot a reformátusok 1710-ben újjáépítették, majd később bővítették. 1855-ben az addigra már üresen álló épületet eladták a füredi zsidó hitközségnek, a hagyomány szerint azért, hogy az osztrák hatóságok ne tudják raktárként használni. Az épület keleti végében lépcsős, díszes tórafülke épült. A
BALATONFÜRED
A HELYSZÍNEKRŐL zsinagóga 1944-ig, a füredi zsidók elhurcolásáig töltötte be szakrális szerepét. Sorsa a második világháború utáni vidéki zsinagógákéval osztozott: a benne őrzött Tóra-tekercseket elvitték, szakrális funkciója megszűnt. Az 50-es, 60-as években hajógyári raktárként, garázsként használták. 1991-ben magánkézbe került, étteremként működött, az elmúlt években azonban magára hagyatva, üresen állt. Balatonfüred város önkormányzata a műemlék épületet 2017-ben felújíttatta. Az egykori zsinagóga épülete a renoválást követően Zsidó Kiválóságok Háza néven nyílt meg 2018 tavaszán. A templomépület egybeépült egy új, modern 21. századi látogatóközponttal, amely egy egyedülálló kiállítási tematika mentén megálmodott, teljesen digitális kiállításnak ad otthont. A zsidóság tudományos és technikai kultúráját bemutató, „Einsteintől napjainkig – Zsidók és a csúcstechnika” című, magyar, angol és héber nyelven elérhető állandó kiállításon több mint 110 zsidó származású Nobel-díjas, valamint a szakterületén maradandót alkotó, világhírű kutató, feltaláló élete és munkássága ismerhető meg. Őket – ahogy a Zsidó Kiválóságok Háza küldetése is megfogalmazza – nem pusztította el a gyűlölet, megmenekültek, és „gondolatokból építettek és építenek palotát”. Az intézmény ugyanakkor nemcsak a tudományos vívmányok bemutatását szolgálja, hanem Balatonfüred új közösségi tereként is funkcionál: az ismeretterjesztésen túl kellemes hangulatú koncerteknek, előadói esteknek, családias rendezvényeknek is otthont ad.
18
ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Fischer Iván saját álmát vál totta valóra, amikor több mint harmincöt évvel ezelőtt Kocsis Zoltánnal együtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes filozófiájának magva az átélt, igényes muzsikálás és az új utak keresése. A zenekar munkája a kockázatvállalásról, a kezdeményezésről, az eredeti ötletek megvalósításáról szól, amit a közönség vele együtt élhet át. Minden hangverseny élvezetes felfedezőút új horizontok felé, ahol a felcsendülő művek a meglepetés erejével hatnak, mintha először szólalnának meg. Az együttest az új és ismeretlen iránti nyitottság, a kíváncsiság és a részletekre történő odafigyelés igénye vezérli. A zenéhez való innovatív hozzáállás, a zenészek elhivatottsága, a megalkuvás nélküli igényesség eredményeképpen a BFZ – legfiatalabbként – bekerült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé. Kiváló hangversenyeiket, egyedi hangjukat számos elismeréssel jutalmazták. A zenekar két Gramophone-díjat nyert, és Grammy-díjra is jelölték. A világ legjelentősebb hangversenytermeiben elért sikerei mellett fő küldetése, hogy hazai közönségét szezononként több mint hetven koncerttel szolgálja ki. Mindezen túl a BFZ egyre többször lép fel alternatív helyszíneken – idősotthonokban, elhagyott zsinagógákban, kórházakban, nevelőotthonokban, börtönökben és iskolákban –, ahol közvetlen kapcsolatot teremthet közönségével.
19
TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! A Zsinagógakoncertek platina fokozatú támogatója
Gyémánt fokozatú partnerek
Támogató partnerek
P
Állami partnerek
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Stratégiai partnerek
Médiapartnerek
20
I
N
C
E
A BFZ ELÉRHETŐSÉGE
Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10/B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: info@bfz.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16. Honlap és online jegyvásárlás: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ ügyvezető igazgatója, Martin Hoffmann
BUDAPESTI 2018-19 WWW.BFZ.HU FESZTIVÁLZENEKAR A KÖZÖSSÉGÉRT