BFZ koncertfüzet – Mozart, R. Strauss, Haydn by Budapesti Fesztiválzenekar

NOVEMBER 08 + 10. 2018

MOZART R. STRAUSS HAYDN BERECZKY TAKÁCS-NAGY

MŰSOR NOVEMBER 08 + 10. ZENEAKADÉMIA MOZART

D-dúr divertimento, K. 136 (13’) (I. Allegro, II. Andante, III. Presto) G-dúr szimfónia, K. 318 (8’) (I. Allegro spiritoso, II. Andante, III. Primo tempo)

RICHARD STRAUSS

1. (Esz-dúr) kürtverseny, Op. 11 (17’) (I. Allegro, II. Andante, III. Allegro)

..... szünet

HAYDN

A BFZ A lakatlan sziget – nyitány, Hob. XXVIII:9 (8’)ELÉRHETŐSÉGE Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10/B c-moll szimfónia, Hob. I:52 (23’) Telefon: +36 1 489 43 30 III. Menuetto. (I. Allegro assai con brio, II. Andante, E-mail: info@bfz.hu Allegretto – Trio – Menuetto, IV. Finale. Presto) rendeles@bfz.hu Jegyrendelés: Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16. Honlap és online jegyvásárlás: www.bfz.hu Bereczky Dávid kürt Karmester: Takács-Nagy Gábor

Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ megbízott ügyvezető igazgatója, Erdődy Orsolya

WOLFGANG AMADEUS MOZART

A MŰVEKRŐL WOLFGANG AMADEUS MOZART D-DÚR DIVERTIMENTO, K. 136 VONÓSOK A ma elhangzó D-dúr kompozíció 1772 elején keletkezett két testvérdarabjával, a B-dúr (K. 137) és az F-dúr (K. 138) divertimentóval együtt. Mozartnak bizonyára alapos oka lehetett három ennyire egyívású darab megkomponálására, de eredeti szándékát nem ismerjük – jóllehet egyesek szerint Leopold Mozart 1772. február 7-én kelt levelében talán éppen ezt a kvartettsorozatot ajánlhatta fel Johann Gottlob Immanuel Breitkopf zeneműkiadónak némi honorárium reményében. Az azonban legalábbis kérdéses, hogy a műveket valóban vonósnégyesre szánta-e az ifjú komponista, hiszen a kéziratok címlapján a „divertimento” műfajmegjelölés nem a zeneszerző kézírásával szerepel. Ráadásul a korabeli divertimentók jellemzően legalább öttételes (a középen álló lassút kétfelől egy-egy menüettel közrefogó) ciklusok, míg a K. 136 –138 háromtételes modelljében menüettnek se híre, se hamva. Minthogy a D-dúr darabban (amint az F-dúrban is) a tételrend gyors – lassú – gyors, inkább az olasz sinfoniával való hasonlóság ötlik szembe – ha viszont Mozartnak valóban ilyesféle minták jártak a fejében, a zenekari előadás tűnne hitelesebbnek. Akárhogyan is, a komponista itt már egyértelműen túllép az itáliai utazása során megismert „tucatszimfóniákon”, legfőképp az első és az utolsó tétel középső szakaszának igényes kidolgozásával. Előbbi „feldolgozási szakasza” nem csupán terjedelmesebb a szokásosnál, de jól felismerhetően a nyitótéma variált formájával indul; míg a finálé középrészében az egyes szólamok egymást „utánozva”, ugyanazt a rövid dallamtöredéket ismételve lépnek be.

A MŰVEKRŐL WOLFGANG AMADEUS MOZART G-DÚR SZIMFÓNIA, K. 318 VONÓSOK, 2 FUVOLA, 2 OBOA, 2 FAGOTT, 4 KÜRT, 2 TROMBITA, TIMPANI

Míg az imént elhangzott divertimentóval kapcsolatban gyakran hallható „salzburgi szimfónia” elnevezés apokrif, semmilyen korabeli dokumentum sem támasztja alá, a Köchel-jegyzékbe utóbb 318-as számmal felvett G-dúr művet már maga a komponista nevezte szimfóniának a szerzői kézirat szerint. A darab születésének körülményei azonban ezúttal is zavarba ejtenek, a hosszú párizsi útjáról 1779 januárjában Salzburgba visszatérő komponistát ugyanis Hieronymus Colloredo érsek udvari orgonistaként fogadta szolgálatába. A poszt nem csupán az orgonajátékot és a kóristafiúk oktatását foglalta magában, hanem különféle művek komponálását is, de értelemszerűen mindenekelőtt a templomi használat céljára. A következő időszakban Mozart ennek megfelelően valóban írt többek között két misét (a K. 317-es „Koronázási”-t és a K. 337-es Missa brevist), emellett azonban egy sor hangszeres kompozíció is kikerült a keze alól, így például a hegedűre és brácsára szánt Sinfonia concertante (K. 364), a „Postakürt”-szerenád (K. 320) és három szimfónia (K. 318, 319, illetve 338). Minthogy az érsek környezetében efféle világi hangszeres kompozíciók előadása alig jöhetett szóba, Mozart ekkortájt tanúsított lenyűgöző zeneszerzői termékenysége nemhogy dicséretet, de éppenséggel rosszallást váltott ki az udvarban, és elkerülhetetlenül előrevetítette a két évvel később véglegessé vált szakítást Colloredo érsekkel. Éppen a G-dúr szimfónia esetében néhány kutató egyébként azt is tudni véli, milyen – az udvari orgonista pozíciójával a legcsekélyebb módon sem összefüggő – megbízás inspirálhatta Mozartot. Ugyanez idő tájt ugyanis Johann Andreas Schachtner Zaide című librettójának megzenésítésével is foglalkozott, amelyet II. Józsefnek kívánt bemutat-

A MŰVEKRŐL ni. A partitúra azonban sosem készült el, a zeneszerző hagyatékában talált kéziratból pedig többek között a nyitány is hiányzik. A prózai magyarázat erre az lehet, hogy a zenekari bevezető megkomponálására – a korabeli praxisnak megfelelően – eleve csupán a mű befejezését követően, a bemutató előkészítésekor került volna sor. Egy valamivel romantikusabb hipotézis szerint viszont a kéziratból „hiányzó” nyitány valójában a G-dúr szimfónia lehetett, amelynek formája kétségkívül emlékeztet valamelyest a zeneszerző párizsi operalátogatásai alkalmával megismert ouverture-ökre. Nevezetesen, a nyitótétel jó darabig a szokásos formamodell szerint épül fel: a témák egyenkénti bemutatását azok „feldolgozása” követi, amikor azonban már a nyitótéma ünnepélyes visszatérésére számítanánk, váratlanul egy egészen más karakterű Andante szakasz jelenik meg, amely – terjedelmét tekintve – végül egy komplett lassú tételnek bizonyul. A megnyugtató befejezés azonban ezúttal is elmarad, az Andante zárógesztusainak hallgatása közben váratlanul viszszatér a gyors tétel (Primo tempo), de nem a korábban remélt nyitótémával. Előbb harcias átvezető anyagot hallunk, majd annak zárása után a kecses második téma jelenik meg. A régóta várt nyitótéma így csupán a tétel vége felé, a kódában (azaz – az olasz coda szó alapján – a „farokban”) jelenik meg újra.

A MŰVEKRŐL RICHARD STRAUSS 1. (ESZ-DÚR) KÜRTVERSENY, OP. 11 SZÓLÓKÜRT – VONÓSOK, 2 FUVOLA, 2 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 2 KÜRT, 2 TROMBITA, TIMPANI

Richard Strauss hangszerelőtehetségének titkát sokféleképpen próbálták megfejteni az életrajzírók, a családi indíttatás azonban kétségkívül fontos szerepet játszhatott e különleges képesség kifejlődésében, hiszen a zeneszerző édesapja maga is nagyzenekari muzsikus és egyszersmind Bajorország legkiválóbb kürtöse volt. Ennek megfelelően Strauss a zenetörténet nagyjai között szinte egyedülállóan szoros kapcsolatba került magával a kürttel is: alig 14 évesen egy Ein Alphorn hör’ich schallen („Egy alpesi kürt hangját hallom”) kezdetű dal kíséretéül komponált ördöngös nehézségű kürtszólót, illetve egy variációsorozatot is írt kifejezetten édesapjának szóló ajánlással. A hangszer iránti életre szóló elkötelezettségét 2. (Esz-dúr) kürtversenyével koronázta meg 1942-ben, 78 esztendős korában. Az alig 18 éves ifjú 1. kürtversenye ugyancsak Esz-dúr hangnemű, és a zenekari partitúrában szereplő bejegyzés szerint Waldhornkonzert, a szólistának tehát szelepek nélküli, „természetes” hangszeren kell játszania. Egyesek szerint azonban ez a szerzői bejegyzés leginkább afféle gyermeki csínytevésnek tekinthető, hiszen az amúgy is meglehetősen virtuóz szólam ezzel a nehezítéssel már csaknem játszhatatlannak tűnik – Johanna Straussnak, a zeneszerző húgának beszámolója szerint a natúrkürthöz valóban ragaszkodó édesapjuk alaposan meg is szenvedett a művel annak előadásakor. Talán ezért is ajánlotta a komponista a koncertet inkább a legismertebb korabeli kürtiskola szerzőjeként is számon tartott Oscar Franznak, míg a nyilvános bemutatón végül Gustav Leinhos, a Hans von Bülow által dirigált meiningeni zenekar első kürtöse fújta a szólót, akinek „kolosszális magabiztossá-

RICHARD STRAUSS

A MŰVEKRŐL ga”a komponistát is lenyűgözte. Míg a versenymű maradéktalanul kiaknázza a korabeli kürttechnikában rejlő lehetőségeket, harmóniai szempontból (Strauss későbbi zenekari kompozícióihoz mérve) kifejezetten konzervatívnak mondható, és formailag sem szakad el a klasszikusoktól hagyományozódott háromtételes, gyors–lassú–gyors formamodelltől. Az első két tétel mindazonáltal szünet nélkül játszandó egymás után, és a tempó fokozatos lassításával Strauss szinte észrevétlenné teszi a kettejük közötti határvonalat.

JOSEPH HAYDN A LAKATLAN SZIGET – NYITÁNY, HOB. XXVIII:9 VONÓSOK, FUVOLA, 2 OBOA, FAGOTT, 2 KÜRT

Amikor Haydn 1779-ben Esterházy „Fényes” Miklós névnapjára készült operát írni, Pietro Metastasio egyik klasszikus librettója, a L’isola disabitata megzenésítése mellett döntött. A kétfelvonásos azione teatrale főhőse egy testvérpár, Costanza és Silvia, akik 13 éve élnek egy elhagyatott szigeten, miután – mint ők hiszik – Costanza férje, Gerando lelkiismeretlenül magukra hagyta őket. Valójában Gerando ez idő alatt kalózok fogságában sínylődött, ahonnan csak most sikerült megszabadulnia, és kísérőjével, Enricóval rögvest hitvese keresésére siet. A kor operáiból jól ismert naiv félreértések sorozata után nem csupán a hűséges Costanza és a nemes szívű Gerando talál ismét egymásra, hanem az egyszerűbb lelkületű Silvia és Enrico között is szerelem szövődik, s így minden jóra fordul. Talán az idilli természeti környezetre való tekintettel Haydn zenéje mindvégig a „nemes egyszerűség” ideálját tartja szem előtt. Az énekszámok közül ezúttal hiányoznak a kor komoly tárgyú operáiban meg-

A MŰVEKRŐL szokott, nagyobb lélegzetű, virtuóz koloratúrákban és tempóváltásokban bővelkedő áriák. Ebbe a rousseau-ista esztétikai keretbe illeszkedik a már Haydn idejében önállóan is publikált és koncertszámként azóta is népszerű nyitány, amelynek g-moll hangneme és szélsőséges hangulatváltásai már egyértelműen az opera nyitójelenetét készítik elő (ennek kezdetén a végsőkig kétségbeesett Costanza elhatározza, hogy véget vet életének). A sok szenvedély közepette azonban felsejlik a későbbi idill is egy terjedelmes, némileg menüettkarakterű epizódban, amelynek beékelése a szenvedélyes vivace közepébe meglehetősen emlékeztet a Mozart G-dúr szimfóniájában hallott megoldásra.

JOSEPH HAYDN C-MOLL SZIMFÓNIA, HOB. I:52 VONÓSOK, 2 OBOA, FAGOTT, 2 KÜRT Az 1771. második felében komponált 52. szimfónia zenei világa meglehetősen közel áll az imént hallott operanyitányéhoz. Jóllehet ez esetben nincs tudomásunk olyan konkrét „programról”, amely indokolná a szenvedélyes alaptónust és a szélsőséges hangulatváltásokat, a színpadias gesztusokat hallva korántsem tűnik légből kapottnak a közismert hipotézis, miszerint Haydnnak az 1770-es évek elején született szimfóniái közül jó néhány olyan anyagokat hasznosít újra, amelyek eredetileg színművek kísérőzenéjének készültek. Vagy talán ezeket a műveket is az Észak-Németországban éppen ekkortájt divatos irodalmi irányzat, a Sturm und Drang összefüggésében kellene értelmeznünk, egyfajta antiklasszicista lázadást sejtve bennük? Korabeli dokumentumokat egyik hipotézis mellett sem tudunk felsorakoztatni, az azonban még-

A MŰVEKRŐL sem lehet véletlen, hogy Haydn szimfóniaéletművén belül éppen ez a néhány moll hangnemű művet magában foglaló csoport ihlette a történészeket efféle „irodalmi” magyarázatokra. A c-moll szimfónia első tételében mindenesetre mintha valóban a „vihar és előretörés” hangjait hallanánk, s ennek megfelelően egyik meglepetés követi a másikat: a nyugalmasabb hangulatú melléktéma kétszer is megjelenik, vagy a nyitótéma a tétel végén először „rossz hangnemben” tér vissza. Az Andante egészében megnyugvást hoz, de egy-egy motívum ismétlésének kiszámíthatatlan irányváltásai, a hegedűk dallamának indázása mindvégig leköti a figyelmet. A menüett a halk dinamika dacára mindvégig feszültséggel terhes, s bár a triószakasz dúr hangneme mintha tompítani próbálná az indulatokat, itt éppen a sorozatosan ismételt, de a váratlan hangsúlyok folytán mégis kissé labilis zárlati fordulatok keltenek bizonytalanságot. A finálétól az ellentétek végső kibékítését várnánk, a megint csak halk indítás azonban inkább fokozza, majd hosszú ideig fenn is tartja a feszültséget. Csak meglepően sokára érkezik meg az erőtől duzzadó zárószakasz, s a tétel végső soron nem állítja helyre a „klasszikus egyensúlyt”, hanem a – hallgatói szempontból persze legalább annyira élményszerű – romantikus feloldatlanság állapotában hagy. MIKUSI BALÁZS

A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK KELETKEZÉS MOZART a D-dúr divertimentót 1772-ben, a G-dúr szimfóniát 1779-ben írta; R. STRAUSS 1. kürtversenyének zenekari változatát 1885. március 4-én Meiningenben mutatták be Gustav Leinhos szóló-

jával és Hans von Bülow vezényletével; HAYDN A lakatlan sziget című operájának bemutatóját 1779. december 6-án tartották Eszterházán, c-moll szimfóniája pedig 1771-ben keletkezett.

UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS MOZART: D-dúr divertimento, K. 136 – 2008. február 23., Budapest, Eckhardt Violetta (koncertmester); HAYDN: c-moll szimfónia, Hob. I:52 – 1996. november 2., Budapest, Szüts Péter (koncertmester); a többi darabot először játssza a zenekar.

MI TÖRTÉNT A MŰVEK KELETKEZÉSE IDEJÉN? IRODALOM 1885-ben megjelenik Guy de Maupassant francia író A szépfiú című regénye. KÉPZŐMŰVÉSZET Francisco de Goya spanyol festő 1772-ben megfesti Az angyalok Isten nevét dicsőítik című freskóját a zaragozai Pilari Szűzanya-székesegyházban. ZENE Luigi Boccherini 1771-ben megkomponálja egyik leghíresebb művét, az Op. 11-es E-dúr vonósötöst. TÖRTÉNELEM 1779. április 23-án Mária Terézia Magyarországhoz csatolja Fiumét a magyar koronához tartozó külön testként. TÁRSADALOM 1779-ben megjelenik Gotthold Ephraim Lessing német esztéta vallási toleranciáról szóló drámai költeménye, a Bölcs Náthán.

SZUBJEKTÍV „Richard Strauss édesapja neves kürtművész volt – minden egyes leírt hangján érződik, hogy gyermekkorában otthon nagyon sok kürtszót hallott. Későbbi nagyzenekari darabjaiban is látjuk, hogy a kürtszólamnak különös figyelmet szentelt, és nagyon értett hozzá. Épp ezért a legtöbb kürtösnek ő az egyik kedvenc komponistája. Hálás vagyok neki, mert olyan dolgokat írt kürtre, amelyekkel érdemes külön foglalkozni. Sokszor nem könnyű, de mindig kivitelezhető a hangszer természetének határain belül. Ez az 1. (Esz-dúr) kürtversenye is ilyen. Elegendő időt rászánva különleges hármas harmónia jön létre a zenemű, a hangszer és a zenész között. Richard Strauss 18 évesen írta ezt a darabot, én pedig, amikor szintén 18 évesen először játszottam, végérvényesen beleszerettem a vadászkürtbe.” Bereczky Dávid, a Budapesti Fesztiválzenekar kürtművésze

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Fischer Iván saját álmát váltotta valóra, amikor harmincöt évvel ezelőtt Kocsis Zoltánnal együtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes filozófiájának magva az átélt, igényes muzsikálás és az új utak keresése. A zenekar munkája a kockázatvállalásról, a kezdeményezésről, az eredeti ötletek megvalósításáról szól, amit a közönség vele együtt élhet át. Minden hangverseny élvezetes felfedezőút új horizontok felé, ahol a felcsendülő művek a meglepetés erejével hatnak, mintha először szólalnának meg. Az együttest az új és ismeretlen iránti nyitottság, a kíváncsiság és a részletekre történő odafigyelés igénye vezérli. A zenéhez való innovatív hozzáállás, a zenészek elhivatottsága, a megalkuvás nélküli igényesség eredményeképpen a BFZ – legfiatalabbként – bekerült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé. Kiváló hangversenyeiket, egyedi hangjukat számos elismeréssel jutalmazták. A zenekar két Gramophone-díjat nyert, és Grammy-díjra is jelölték. A világ legjelentősebb hangversenytermeiben elért sikerei mellett fő küldetése, hogy hazai közönségét szezononként több mint hetven koncerttel szolgálja ki. Mindezen túl a BFZ egyre többször lép fel alternatív helyszíneken – idősotthonokban, elhagyott zsinagógákban, kórházakban, nevelőotthonokban, börtönökben és iskolákban –, ahol közvetlen kapcsolatot teremthet közönségével.

KARMESTER TAKÁCS-NAGY GÁBOR Budapesten született, nyolcéves korában kezdett hegedülni tanulni. 1979-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendékeként megnyerte a Hubay Jenő Hegedűversenyt, ezután Nathan Milsteinnél tanult tovább. 1975-től 1992-ig alapító tagja és vezetője volt a világhírű Takács Vonósnégyesnek. 1996-ban megalapította a Takács Zongoratriót; olyan zeneszerzők műveiből készített a világon elsőként lemezfelvételt, mint Liszt Ferenc, Lajtha László és Veress Sándor. Takács-Nagy Gábort ma a magyar zene, különösen Bartók Bála műveinek egyik legautentikusabb elődójaként tartják számon. 2017-ben Bartók–Pásztory-díjjal tüntették ki. 1998-ban Tuska Zoltánnal, Papp Sándorral és Perényi Miklóssal együtt megalapította a Mikrokosmos Vonósnégyest. Karmesteri működését 2002-ben kezdte meg. 2007-ben a Verbier-i Fesztivál Kamarazenekara, 2011-ben a Manchester Camerata zeneigazgatója lett. 2012 óta a Fesztiválzenekar első vendégkarmestere. Rendszeresen vezényli többek között a Lyoni Nemzeti Zenekart, a Monte Carló-i, a Bolognai Filharmonikusokat, a Touloni Operaház zenekarát, a Maláj és a Calgaryi Filharmonikusokat, a Dijon Bourgogne Zenekart, a Liszt Ferenc Kamarazenekart és a Detroiti Szimfonikusokat. Keresett kamarazeneoktató, a Genfi Zenei Főiskola vonósnégyestanára. 2012-ben beválasztották a londoni Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagjai közé.

SZÓLISTA BERECZKY DÁVID 1972-ben született Budapesten. Kisiskolásként öt évig hegedülni tanult,

majd 1985-ben kezdett el kürtön játszani. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol 1996-ban diplomázott Magyari Imre és Friedrich Ádám tanítványaként. 1995-ben és 1996-ban megnyerte a Debreceni Országos Rézfúvósversenyt. 1993 és 2001 között a Matáv Szimfonikus Zenekar első kürtöse volt, 2001 októbere óta a Budapesti Fesztiválzenekar tagja. Többször fellépett a BFZ szólistájaként, többek között Haydn kürt kettősversenyével, Saint-Saëns kürtversenyével és Schumann négy kürtre írt versenyművével. Rendszeresen tart mesterkurzusokat Magyarországon és külföldön egyaránt.

ZENÉSZEK I. HEGEDŰ Eckhardt Violetta (koncertmester), Czenke Csaba, Gál-Tamási Mária, Hrib Radu, Illési Erika, Kádár István, Kostyál Péter, Lesták Bedő Eszter, Oláh Gyöngyvér, Sipos Gábor

II. HEGEDŰ Iván Tímea, Bodó Antónia, Czirók Györgyi, Gátay Tibor, Lezsák Zsófia, Molnár Noémi, Szabó Levente, Szlávik Zsuzsanna

BRÁCSA Gálfi Csaba, Bodolai Cecília, Csoma Ágnes, Fekete Zoltán, Reinhardt Nikoletta, Yamamoto Nao

CSELLÓ Kertész György, Liptai Gabriella, Mahdi Kousay, Mód Orsolya

NAGYBŐGŐ Fejérvári Zsolt, Kaszás Károly, Lévai László FUVOLA Jóföldi Anett, Bánki Berta OBOA Berger Márta, Eva Neuszerova KLARINÉT Ács Ákos, Szitka Rudolf FAGOTT Tallián Dániel, Patkós Sándor KÜRT Szőke Zoltán, Berki Sándor, Nagy Zsombor, Szabó András TROMBITA Czeglédi Zsolt, Póti Tamás TIMPANI Dénes Roland

BFZ-HÍREK DRÁMAI DALLAMOK: ISMERJE MEG A VÖRÖS HEGEDŰ TITKÁT! A Fesztiválzenekar hegedűművésze, Sipos Gábor mély és fájdalmas darabbal készül decemberben. Corigliano A vörös hegedű című Oscar-díjas zenéjén keresztül egy családját pillanatok alatt elveszítő emberről mesél, aki azért küzd, hogy mégis átadhassa szeretteit valamiképpen az örökkévalóságnak. A dél-afrikai születésű Gérard Korsten vezényelte koncerten Schumann 2. szimfóniája is elhangzik, melyben a zeneszerző kreatív életerejével önmagát és szerzői nyelvét újradefiniálva győzi le a fájdalmat. A koncerten hallhatjuk még Reinecke Manfréd király című romantikus vígoperájának a maga korában rendkívül népszerű nyitányát is. A koncertek helyszíne és időpontja: Müpa, december 8–9.

KARÁCSONYI SZÜLETÉSNAP: ÜNNEPELJEN DECEMBERBEN A BFZ-VEL! Karácsonyi koncertünk programja színtiszta meglepetés. December 26-án újra a számunkra legfontosabbak, vagyis a Fesztiválzenekar közönségének tagjai választhatják ki, milyen műsor hangozzon el ünnepi hangversenyünkön. Egy lehetetlent nem ismerő csapat és egy olyan este várja a közönséget, ami egyszerre lesz klasszikus és ünnepélyes, izgalmas és szokatlan. Hab a tortán, hogy ezen a napon ünnepeljük 35. születésnapunkat is. Tartsanak velünk a Budapest Kongresszusi Központban! További információ: www.bfz.hu

AJÁNLJUK MÉG DECEMBER 14–15.

Zeneakadémia

Geminiani d-moll concerto grosso, „La Follia” Torelli g-moll („Karácsonyi”) concerto grosso, Op. 8/6 Vivaldi Esz-dúr triószonáta, Op. 1/7, RV 65 – Allemanda; Sarabanda Hasse Larinda e Vanesio – intermezzo Yeree Suh (szoprán) Fulvio Bettini (bariton) Barokk gesztika: Sigrid T’Hooft Művészeti vezető és koncertmester: Midori Seiler

.....

JANUÁR 17–18–19.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem R. Strauss Don Juan Ravel G-dúr zongoraverseny Debussy Pelléas és Mélisande – szvit Wagner Előjáték és szerelmi halál a Trisztán és Izoldából Bertrand Chamayou (zongora) Vezényel: Robin Ticciati

A BFZ BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Művészeti vezetés: Zeneigazgató Fischer Iván A zeneigazgató személyi titkára Juliane Stansch* Művészeti tervezési tanácsadó Jennifer Spencer* Ügyvezetés: Megbízott ügyvezető igazgató Erdődy Orsolya Az ügyvezető igazgató személyi asszisztense Szántó Ildikó Produkciómenedzsment: Operatív menedzser Magyarszéky Dóra Operatív munkatárs, közösségiprogramkoordinátor Szani Szolongo Ifjúságiprogramkoordinátor Melisko Krisztina Turnémenedzser Pócs Bence Turnéasszisztens Wolf Ivett Technikai vezető Zentai Róbert

*külsős tanácsadó

Technikai munkatárs Kathi Sándor, Siba István Zenekari titkár Kelemen Éva Marketing/ Kommunikáció/ Közönségkapcsolatok: Marketingigazgató Kolesár Krisztián Marketingmunkatárs Ondok Csilla Tiszolczi-Bertalan Anna PR-menedzser Tossenberger Adél PR, kommunikáció Váradi Júlia* Közönségkapcsolatok Molnár Adél Máthé Kiss Simona Egyéni támogatás/ Támogatói Klub Deák Zsuzsanna* Pénzügy: Főkönyvelő Maglódi Györgyné Könyvelés Szalai Lászlóné Titkárság: Titkársági asszisztens Aranyosné Boros Angyalka

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNY Elnök Simor András Kurátorok Boros Ist ván Heal Edina Marschall Miklós Schimert, Konstantin Strohmayer János Szecskay András Sylvia Toth Varga Zoltán von Wulffen, Hubertus Zwack Izabella A felügyelő bizottság tagjai László Csaba (elnök) Jalsovszky Pál Juvancz Beáta Terták Ádám A Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület elnöke Bánffy Eszter A BFZ Alapítvány a külföldről támogatott szervezetek átlátható ságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.

Figyelem! Ha Ön büszke arra, hogy támogatja a Budapesti Fesztiválzenekar munkáját, és tagja Támogatói Klubunknak, nevét örömmel feltüntetjük weboldalunkon és kiadványainkban. Ehhez azonban az új adatvédelmi törvény miatt Önnek is hozzá kell járulnia. Ha nem találja a nevét a listában, ezt még nem tette meg. Ha szeretne megjelenni a BFZ leghűségesebb támogatói között, vagy továbbra is szeretne tőlünk hírlevelet kapni, kérjük, engedélyezze neve feltüntetését és a hírlevélküldést a www.bfz.hu oldalon, a személyes profiloldalán belüli adatvédelem fülön. Ha nem rendelkezik internet-hozzáféréssel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal – szívesen segítünk!

TÁMOGATÓI KLUB 2018-19 A KARMESTER KÖRE – ARANY FOKOZAT Walter Katalin

A KARMESTER KÖRE – EZÜST FOKOZAT

Simor András

A KARMESTER KÖRE – BRONZ FOKOZAT Bojár Gábor és felesége, dr. Zanker Zsuzsanna Élő Nóra

ARANY MECÉNÁS FOKOZATÚ TÁMOGA TÓINK Bottka Erzsébet dr. és Feldmájer Péter dr.

‫אליעזר יצחק בן אברהם‬

Juhász Zoltán hangszerészmester Nicholas Kabcenell és Gudor Orsolya Meinczinger-Krug Zsuzsanna és Krug Armin Mosonyi Ágnes

Szecskay Ügyvédi Iroda Szelényi Iván Varga Júlia Zsámboki Gabriella dr.

EZÜST MECÉNÁS FOKOZATÚ TÁMOGA TÓINK Arriba Taqueria Besenyi Péter Bíró Ágnes Bognár Péter – Vaya Travel Kft. Richard Brasher Bródy Péter dr. és Ildikó Csépe Valéria dr. Csík Gabriella dr. John Farago Garai Ferenc Kertész Gabriella dr., közjegyző Kohlrusz Milán és Szabó Dária Lengyel Péter Marschall Miklós Mártonfi Attila Mécs Endre Mészáros János és Mészárosné dr. Bende Hedvig Mária Nyitrai István Rényi Andrea és Straub Elek SBGK Ügyvédi Iroda, Szamosi Katalin dr. Steiner László David és Petra Thompson Vámos György Vihar Judit dr.

BRONZ MECÉNÁS FOKOZATÚ TÁMOGA TÓINK Bakró-Nagy Marianne Beghetto Klára Berger Györgyné Boros István Bőcs Ferenc Csillag György dr.

Egervári Gábor dr. Gergely Pál dr., Fortuna Galéria Göczőné Magyar Andrea Göncz Kinga és Benedek László dr. Gyarmati György György Pál dr. és Simon Ágnes Hanák Gábor Hancz László Havass Miklós Horváth Ágnes dr. Huebner Suzanne Kalmár György Kelemenné dr. Visky Katalin Király Júlia Komáromy Péter Kökény Mihály dr. és Stiller Mária Lantos István dr. Markovich György dr. Mészáros Balázs Molnár Gábor dr. Németvölgyi Ágnes

TÁMOGATÓI KLUB 2018-19 Salgó Judit Sólyom Éva dr. Somfai Éva dr. – Somfai és Társai Iparjogi Kft. Surányi Sándor és Sándorné Szántó Csaba Szauer Péter Székely Zoltán Tóth Gábor Varsányi Pál Zachár Zsófia Zoltán István

ARANY FOKOZATÚ TÁMOGATÓINK Bálint Andrásné dr. Bánáti Mária Baráth Barna és dr. Szemerédy Viktória Bittner Péterné Burger Balogh Ingeborg Dalos Mihály Drexler Miklós Eisler Péter dr. James és Maria Eliason Esztervári Adrienn

Felkai Tamás

Holéci József

Bárd Anna

Kocsány János Lantos Mihály és dr. Berkes Zsuzsanna Richard Lock Madách Zsuzsánna

Barta Éva Barta Pál Beck Éva

Nyárádiné dr. Szabady Judit Pálfia Judit dr. Sáfár László dr.

Benedek Andor Benedek János Bérczi Gábor Berecz József Berényi Gábor Bertalan Éva dr.

Sápi Lajosné Soltész + Soltész Kft. Soltész Anikó dr. Somogyi Éva

Csanádi Judit Csernay László dr. Dalmy Dénes

Szegvári Mária dr. Szilágyi Béláné, Szilágyi Éva és Horváth Péter Tanos Zsuzsa Tárnok Gyöngyi Theatrum Mundi Irodalmi és Színházi Ügynökség Geoffrey Thomas Torma Kálmán

Földényi Éva Füredi Gábor Gadzsokova Kraszimira Gálosi György Gálosi Juli, Géta Center Kft.

EZÜST FOKOZATÚ TÁMOGATÓINK

Greiner Ákos Gyulai András Halász Anna Halász Gábor dr.

Garics Zoltánné Alföldi István Ambrus Ágnes dr. Apáthy István

Karl Philip Hall Hargitai Tibor

Hornung Hajnalka és János Horváth Anna Horváth László

Figyelem! Ha neve nem szerepel a listában, nem adta ehhez hozzájárulását a október 25-i lapzártáig. Ha Ön is büszke támogatására, és ennek szeretné itt nyomát látni, engedélyezze ezt a www.bfz.hu oldalon a személyes profiloldalán belüli adatvédelem fülön. Ha nem rendelkezik internet-hozzáféréssel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal!

Horváthné Szakonyi Mirella

Jáger Gyula

Kabódi Erzsébet Kabódi Ferenc Kabódi Mátyás Keviczky László Kiss Attila Kiss Erzsébet Komlósi Zsolt Lázár József Lebhardt Imre Lövenberg Gábor és dr. Radó Julianna Makai Katalin és dr. Ungár János Malatinszky István Mosonyi Annamária dr. Nagy István Nagy Margit Nagy Mária Éva Németh György Ottó Mária Paksy László dr. Pappné dr. Radics Edit Patkós Katalin Patyánik Mihály dr. Péley Bernadette Pelle Gáborné Petrucz György Prágai Éva Rimanóczy Zoltán

Rónai Tiborné Sivó Róbert Spohn Ferenc Szabó Klári Szentesi Péter dr. Szigeti Éva dr. Szűcs András Tihanyi Ferenc Tokaji Nagy Erzsébet Tolcsvai Rózsa Tóth Katalin Tóth Mihály és neje Valis Éva Márta Vámos Tibor Váradi János Váradi Mónika dr. Varga Péter

Vígh János Vörös Imre Zeidler Gerdné

BRONZ FOKOZATÚ TÁMOGATÓINK Abonyi Iván dr. Ábrahám Zoltán Almási Józsefné dr. Andrási Andor

Bánki Ervinné Baranyi Éva dr. Barczikay László Benczédi Krisztina Benkő Judit dr.

Boda Zsuzsanna Bodor József Bogdán Istvánné Bogdány Éva Bognár Béla dr. Bolyó Ilona Aranka dr. Borissza József

Bölöni Eszter Bumberák József dr.

Csurgó Ottóné dr. Danziger György dr. Deák Ágnes Deák János Dévai Tibor és felesége Dorogi Gabriella Dósai Tamara Duba Andrea dr. Eörsi Anna Erdős Erzsébet dr.

Bálint Ferencné Balogh Edit Baltay Mária

Fábián András Falus András dr. Falus Péter Faragóné Ható Katalin

TÁMOGATÓI KLUB 2018-19 Fehéregyházi Zsuzsa

Félegyházi Pál Félix László Francsicsné dr. Czinege Erzsébet Gál Mátyásné Gál Nóra dr. Galambos Imréné dr. Gallasz József Garai Anikó Gerő Judit Gerő Zsolt dr. Gervai Judit dr. Gidáli Júlia dr. Glatt Gábor

Inkei Péter Jáki János Jakob Károly Jankó Katalin Jászberényi Hanna Jenei Gábor Jeney Sarolta

Kappelné Haraszty Noémi Kardos István Kárpáti András Kárpáti Margit Katonáné Halasi Ágnes

Kelemen Zsolt Kerékgyártó Kálmán Kerényi Gyula Keve Károly

Guti Péter

Gyulai József dr. Hajdu András dr. Halász Péterné Halbrohr Pál Halmos Judit Hámori Ferenc Havas Ágnes Havas István dr. Havas Katalin Hegedűs Andrásné Hegyközi Ilona Herczeg Ferenc Hetényi Ágnes Hollós Sándor dr.

Lantos Gáborné dr. Lantos Zsolt dr. Lehel Erzsébet Katalin Lendvayné dr. Győrik Gabriella Liliom Károly Liptay-Wagner Sándor Lovas Jánosné

Major György dr. Máté András Matskási István dr. Meitner Tamás Meleghegyi Józsefné Mélykuti Ilona Mészáros Sándorné Mezei Katalin Mohácsi Endréné Molnár Gáborné Monoki Klára

Kiss Lászlóné Nagy Ákos Klinga Ágnes Kondor András Kónya Albert Kónya Katalin dr. Kósa Jánosné Kovács Katalin Kovács Zsuzsanna dr. Kriston József dr. Kutas Magdolna Láner Judit

Nagy Boldizsár Nagy Ervinné Nagy Gábor

Nagy Károly dr. Nagy Krisztina Nagy Pál Németh Zsófia

Novák József György Paksy Zoltán Pallag Tibor Pálné Kutasi Éva Pankotai Csaba Pankotainé Lux Margit

Szabó Piroska Szabóné Farkas Anikó

Székely Anna Székely Józsefné dr. Szekeres Sándorné Pável Iván dr. Pernesz Péterné Pethő Anna dr.

Volenszky Paula

Wirth András Zelczerné Déri Erzsébet Zlatniczky Tamás dr. Zoltai Józsefné dr.

Szepesi László Szomor Márta Szőke Helga és András

Petur Márta Pongó Judit Rácz Zsuzsanna Ráday-Kiss Sarolta Ilona

Szőnyi Péterné Szörcsei Zsuzsa Sztrinkai László dr. Tábor István dr. Tardos Julianna

Radó János dr. Réti Péter Pál Török Ilona Ujvári Tibor Rudas Jánosné Sáfár Judit Schaffler György

Sikóné dr. Horváth Ágnes Soltész András Solti-bérletesek baráti köre (Sáska Géza) Süveges Márta dr. Szabó Daniella Szabó Márta

Vágó Júlia dr. Vajda János dr. Vajda Julianna dr. Varga Pál Varga Veronika Várkonyi Vera dr. Várnai Gyöngyi dr. Várnai Magdolna Vass Gabriella

Veress Istvánné Mariann Vidák Jánosné

PROGRAMME NOVEMBER 08 + 10 LISZT ACADEMY MOZART

Divertimento in D major, K. 136 (13’) (I. Allegro, II. Andante, III. Presto) Symphony in G major, K. 318 (8’) (I. Allegro spiritoso, II. Andante, III. Primo tempo)

RICHARD STRAUSS

Horn Concerto No. 1 in E-flat major, Op. 11 (17’) (I. Allegro, II. Andante, III. Allegro)

..... interval

HAYDN

The Desert Island – Overture, Hob. XXVIII:9 (8’) Symphony in C minor, Hob. I:52 (23’) (I. Allegro assai con brio, II. Andante, III. Menuetto. Allegretto – Trio – Menuetto, IV. Finale. Presto)

Dávid Bereczky horn Gábor Takács-Nagy conductor

ABOUT THE MUSIC While MOZART’S K. 136 is usually described as a ‘divertimento’, this term appears in a foreign hand on the original manuscript. Therefore, it also remains an open question what orchestration the composer might have had in mind: performance by a string quartet or an orchestra seems equally appropriate. The lack of a minuet movement, however, suggests a closer link with Italian sinfonie, and the three works K. 136 –138 are in fact often described as ‘Salzburg symphonies’. By contrast, K. 318 was labelled as a symphony by Mozart himself. However, the work’s structure is quite atypical: the opening fast movement seems unproblematic up to the point where the listener would expect the recapitulation of the opening material, instead of which we nevertheless hear a slow movement, which eventually yields to the continuation of the opening movement (Primo tempo) just as unexpectedly. Some believe that this curious dramaturgy might reflect the work’s theatrical origins, and Mozart may originally have intended K. 318 as an overture to his incomplete setting of Johann Andreas Schachtner’s Singspiel entitled Zaide.

RICHARD STRAUSS’S father was an excellent horn player, inspiring his son to compose virtuoso music for the instrument already at the age of 14. Four years later, however, when the young Richard completed his first horn concerto, its dedication went to Oscar Franz, arguably because Franz Strauss was no longer able to cope with the virtuosic passages his son composed for the soloist. Even worse, Richard actually described this work as a Waldhornkonzert, suggesting that the soloist should use an instrument without valves – in which case the solo part proves even more difficult to tackle.

ABOUT THE MUSIC HAYDN composed his L’isola disabitata (a setting of a Classic libretto by Pietro Metastasio) in 1779 for the name-day of Prince Nicholas Esterházy. This two-act azione teatrale portrays the sufferings of two sisters, Costanza and Silvia, on a desolate island until the husband of the former returns to save them. The opera’s highly dramatic overture prepares the audience for the opening scene, in which Costanza gives up all hopes and decides to commit suicide. By contrast, a long episode in the middle of the overture, with somewhat minuet-like character, seems to evoke the idyll that will await the lovers in the end. Haydn’s Symphony No. 52 was written in 1771, and its style comes rather close to that of the overture we have just heard. Musicologists have tended to explain this similarity in two ways: either by suggesting that several of Haydn’s symphonies composed in the early 1770s may have been recycling music originally written as incidental music for plays, or by arguing that in this period a North-German literary movement called ‘Storm and stress’ (Sturm und Drang) inspired many German-speaking musicians to write in a (for want of a better word) pre-Romantic style. While neither theory can be supported with much contemporary evidence, it is hardly a coincidence that Haydn’s early-1770s symphonies (especially in the minor mode) have invited such interpretations. Symphony No. 52 is a particularly successful essay in this peculiar, stormily passionate style.

J O S E P H H AY D N

ORCHESTRA BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRA When Iván Fischer founded the Budapest Festival Orchestra together with Zoltán Kocsis 35 years ago, he made a personal dream come true. The core of the orchestra’s philosophy is the total absence of daily routine. It is about risk-taking, initiative, and freedom to do things differently. Every concert is a joyful discovery, a journey to new horizons. It feels unexpected as if it were played for the very first time. BFO is driven by an openness towards the unknown, by curiosity and attention to details. It is the innovative approach to music, the musicians’ dedication, and their permanent striving for excellence that have made the Festival Orchestra the youngest of the top 10 ranked ensembles in the world. The orchestra’s outstanding performances, its inventiveness and its distinct ensemble tone have led to numerous accolades. It has won two Gramophone Awards and has been nominated for a Grammy. Even while attaining such honors and performing at some of the world’s most important venues, the orchestra lives by its driving mission of serving its home audience in over seventy concerts a year. What is more, BFO is making ever more frequent appearances at unusual venues – in nursing homes, abandoned synagogues, hospitals, child care institutions, prisons and schools – where it can create an intimate connection with the audience.

CONDUCTOR GÁBOR TAKÁCS-NAGY Born in Budapest, Gábor Takács-Nagy began studying the violin at the age of eight. As a student of the Liszt Academy, he won First Prize in 1979 in the Jenő Hubay Violin Competition and later pursued studies with Nathan Milstein. From 1975 to 1992, he was founding member and leader of the acclaimed Takács Quartet. In 1996 he founded the Takács Piano Trio and made world-premiere recordings of Hungarian composers Franz Liszt, László Lajtha and Sándor Veress. Gábor Takács-Nagy is considered one of today’s most authentic exponents of Hungarian music, and in particular, that of Béla Bartók. In March 2017 he was awarded the prestigious Béla Bartók–Ditta Pásztory Prize. In 1998 he established the Mikrokosmos string quartet with compatriots Zoltán Tuska, Sándor Papp and Miklós Perényi. In 2002 Gábor Takács-Nagy turned to conducting. He was named Music Director of the Verbier Festival Chamber Orchestra in 2007 and Music Director of Manchester Camerata in 2011. In 2012 he was appointed Principal Guest Conductor of the Budapest Festival Orchestra. He is regularly invited to conduct the Orchestre National de Lyon, the Orchestre Philharmonique de Monte Carlo, the Orchestra Filarmonica di Bologna, the Orchestre de l’Opéra de Toulon, the Malaysian Philharmonic, the Calgary Philharmonic, the Orchestre Dijon Bourgogne, the Franz Liszt Chamber Orchestra and the Detroit Symphony Orchestra amongst others. Gábor Takács-Nagy is a highly sought-after chamber-music teacher. He is Professor of String Quartet at the Haute École de Musique in Geneva. In 2012 he was awarded honorary membership of the Royal Academy of Music in London.

SOLOIST DÁVID BERECZKY Dávid Bereczky was born in Budapest in 1972. He learned the violin for 5 years while in primary school, and started playing the horn in 1985. Having completed his studies at the Béla Bartók Conservatory, he studied at the Liszt Ferenc Academy of Music under Imre Magyari and Ádám Friedrich until his graduation in 1996. He won the Debrecen National Brass Competition both in 1995 and in 1996. He played principle horn with the Matáv Symphony Orchestra from 1993 to October 2001, when he joined the Budapest Festival Orchestra. He performed solo with the BFO on several occasions, including Haydn’s Concerto for Two Horns, Saint-Saëns’s Horn Concerto and Schumann’s Concertpiece for Four Horns and Orchestra. He regularly holds master classes, both in Hungary and abroad.

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Gyémánt fokozatú partnerek

Ezüst fokozatú partner

Támogató partnerek

Állami partnerek

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10/B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: info@bfz.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16. Honlap és online jegyvásárlás: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ megbízott ügyvezető igazgatója, Erdődy Orsolya

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

2018-19