Jogászvilág - VI. Wolters Kluwer Jogászdíj by Wolters Kluwer Kft.

www.jogaszvilag.hu

Jogászvilág

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

Kiadja a Wolters Kluwer Hungary Kft.

Tartalom

Felelős vezető: Kézdi Katalin, a Wolters Kluwer Hungary Kft. ügyvezetője

A kiadványok szerkesztéséért felelős: dr. Váci Tímea, dr. Krizsán Brigitta Olvasószerkesztő: Kis Erika Layout: Tikviczki Erika Elérhetőségünk: info-hu@wolterskluwer.com Hirdetésfelvétel: +36 (1) 464-5656; hirdetes-hu@wolterskluwer.com ISSN 1789-2430 Termékkód: YOV0595-2023

Bevezető

4 A VI. Wolters Kluwer Jogászdíj nyertesei 15 Interjú Dr. Megyeri Andreával 18 A VI. Wolters Kluwer Jogászdíj további nyertesei 23 Interjú Dr. Tilesch Györggyel 26 A VI. Wolters Kluwer Jogászdíj további nyertesei 32 Interjú Dr. Aczél-Partos Adriennel 34

Közönségdíj

36 Mit jelent a Jogászdíj elismerése? 38 A Mentorokat kérdeztük 42 Interjú Dr. Bánáti Jánossal 44 Jogtár 30 46

Révkalauz ökoszisztéma

A jövő jogásza kutatás 2023

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

Kedves Olvasó! A frissen elvégzett „A jövő jogásza” (Future Ready Lawyer) kutatás szerint a megkérdezett jogászok 73%-a arra számít, hogy az elkövetkező 12 hónapban a generatív AI-t használni fogja a munkájában. Bár nincs egyetértés közöttük abban, hogy ez lehetőséget vagy veszélyt jelent a szakma számára, de az ügyfelek elvárásainak – miszerint olyan technikai ismeretekkel rendelkezzenek, amelyek segítenek nekik eligazodni a digitális világ útvesztőiben – csak így tudnak megfelelni. A digitális korban elkerülhetetlen, hogy a jogászok lépést tartsanak a technológia fejlődésével – ebben legaltech vállalatként segíteni fogunk. Innovatív megközelítéseket és új technológiákat ösztönzünk, hogy hatékonyabban szolgálhassuk ügyfeleinket. A fiatal joghallgatók és kezdő jogászok tehetséggondozása kiemelten fontos számunkra. Ők az iparág jövője, és kötelességünk támogatni őket az innováció és a változás terén. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a mentorprogramjaink fejlesztésére is, hogy tapasztalt jogászok segíthessenek a fiatalabb generációknak az iparági kihívások megértésében. Az idén rekordszámú pályázat érkezett a Jogászdíjra, amelyek mindegyike tükrözi a jogi szakma változatosságát és kreativitását. A zsűri munkája eredményeként 50 pályázatot választottunk ki, hogy részt vegyenek a döntőben. Ez a szám önmagában is tanúbizonysága annak, hogy a jogászi közösségben rendkívül élénk és innovatív gondolkodás uralkodik. Az idei évben a nyilvánosságot is bevonva, közönségdíjat is kiosztottunk. Az Önök véleménye is számít, és ezáltal szeretnénk hangsúlyozni a közösség fontosságát az innováció előmozdításában. Hiszünk abban, hogy a változás és innováció a jogi szakmában is nélkülözhetetlen a fejlődéshez. Kérem, fogadják szeretettel kiadványunkat, olvassanak a VI. Jogászdíj kiválóságairól! Kézdi Katalin ügyvezető, Wolters Kluwer Hungary Kft.

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

BEVEZETŐ

A VI. Wolters Kluwer Jogászdíj díjazottjai

Generatív mesterséges intelligencia, nagy nyelvi modellek, ChatGPT – csak kapkodtuk a fejünket az elmúlt egy évben, hogy mi hallucinálunk-e, vagy az algoritmus: mintha hirtelen egy teljesen új szakmát kellett volna megtanulnunk a jogászi hivatás mellett. És ez valóban így is van: a folyamatos tanulás szükségessége mellett nemcsak a jogszabályok ismeretének naprakészsége, hanem digitális készségeink folyamatos (és további) fejlesztése is elkerülhetetlenné vált, melynek immár egyre szervesebb részét képezi a mesterséges intelligencián (MI) alapuló megoldások ismerete. Az intelligencia szó megtévesztő: nem szabad elfelejteni, hogy nem helyettesíti az emberi kreativitást és szakértelmet, a gép nem gondolkodik, azonban a jogi szakmában is nagy segítség lehet a LegalTech eszközök használata. Valójában már ma is sokkal több olyan eszközt használunk a mindennapi életben, mely részben valamelyik MI-módszert alkalmazza, még ha az nem is annyira látványos, mint egy „beszélő” chatbot. „A jövő jogásza” (Future Ready Lawyer) kutatás eredményei alapján a jogászok közel háromnegyede állítja, hogy tisztában van a generatív mesterséges in-

telligencia munkájukban történő alkalmazásának módjával, és egyre nagyobb nyomást éreznek arra, hogy befektessenek és nagyobb mértékben alkalmazzák a technológiai eszközöket. Látható, hogy a jogász szakma is felbolydult, a cél azonban továbbra is az, hogy a jogászok a tisztesség, etika és társadalmi felelősség szem előtt tartásával az ügyfelek döntéseit precíz szakmai tanácsokkal segítsék, ügyeikben a legmagasabb színvonalon járjanak el, és minél gördülékenyebbé tegyék a kommunikációt és a saját munkájukat. Ebből a szemszögből tekintve a technológia további segítséget nyújthat a válaszok gyorsabb megtalálásában, vagy a sablonfeladatok elvégzésében azért, hogy több idő maradjon a valódi jogászi, ügyvédi, jogtanácsosi munka tartalmas, kreativitást, emberi nézőpontot igénylő feladataira, és általánosan csökkentse a jogászokra nehezedő mindennapi munkaterhet. Az innováció azonban nem korlátozódik a technológiára, ahogy a példaértékűség és ügyfélközpontúság sem: a Jogászdíj ezen szempontjai alapján a bírálóbizottság a jogászi hivatás művelésének minden spektrumát figyelembe véve díjazta azokat a megoldásokat, ügyeket,

projekteket és tehetségeket, akik kiemelkedőt alkottak a saját területükön. A pályázatokon egyértelműen látszik, hogy a befektetett emberi munka, a kitartás, és magas szintű szakértelem nem helyettesíthető, nem megkerülhető. A pályázatok rendkívül változatosak voltak, a bírálóbizottságnak nem volt könnyű dolga: egyéni történetek, vállalati ügyfelekért vívott tárgyalótermi csaták, digitális innovációk, jó és nehéz ügyek, valamint fiatal és még fiatalabb tehetségek versenyeztek az idei kategóriákban. Az idei évben először a szakmai kategóriák mellett Közönségdíj is kiosztásra került, továbbá a már hagyományosnak számító Életműdíjjal is méltóképpen elismerték a szakma egyik kiemelkedő alakját az eseményen. A következő oldalakon olvasható VI. Jogászdíj jelöltjei és díjazottjai olyan pályázatokkal indultak, melyek büszkévé tehetik a jogásztársadalmat, inspirációt nyújthatnak a szakmai közösségnek, és példaképet állíthatnak az eljövendő jogászoknak.

Jó olvasást kívánunk! Wolters Kluwer Hungary Kft.

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

Az VI. Wolters Kluwer Jogászdíj nyertesei

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

Adatvédelem és compliance kategória

Precursor Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Adójog kategória

Csővári Legal

Digitális szakértői megoldások a jogi szakmában kategória

Magyar Telekom Nyrt. Csoport Jogi Igazgatósága, Legal Service Evolution Squad

ESG kategória

Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

Szellemi alkotások joga kategória

Oppenheim Ügyvédi Iroda

Társasági jog, vállalatfelvásárlás és versenyjog kategória

Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

Az év fiatal jogász tehetsége

Dr. Biró Zsófia

Az év joghallgató tehetsége

Bálint János

A közönségdíj nyertese

Dr. Kósa Ferenc

Életműdíj

Dr. Bánáti János

Mentor: Dr. habil. Berke Gyula

Mentor: Dr. Gosztonyi Gergely

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

VI. WOLTERS KLUWER JOGÁSZDÍJ NYERTESEI

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

VI. WOLTERS KLUWER JOGÁSZDÍJ NYERTESEI

Az év csapata adatvédelem és compliance kategóriában

Precursor Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A szakértői csapat: Dr. Kollárné Dr. Dombi Flóra Dr. Kollár Gergő Dr. Hohmann Balázs (képünkön) A pályázat címe:

Élen a szakterületi jó gyakorlat kialakításában – a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat SCOPEDIS archivált mintagyűjtemény szervezeti és működési jellegű belső szabályozásának kialakítása

A díjazottak a pályázatukról: A Precursor Kft. a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat által üzemeltetett SCOPEDIS Archivált Gyűjtemény szervezeti és működési szabályainak innovatív kialakításához kötődő projektjével pályázott. Az érintett projektben a megbízás alapján segítettük a biobank indulási szakaszát, biztosítottuk a jogi megfelelőséghez szükséges információkat, és létrehoztuk a biobank működésére vonatkozó belső szabályozást, szervezeti és működési szabályok formájában. Ezzel a megbízó nemcsak a saját szűkebb szolgáltatási területein, hanem a teljes iparági szakterület vonatkozásában irányt mutathat

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

versenytársainak. A szakterületen mutatkozó versenyt ugyanis áttöri egy még fontosabb működési elv: a biobankok hazai és nemzetközi hálózatba szerveződnek, s részben orvostudományi, részben pedig menedzsment és jogi megfelelőség irányában folyamatosan segítik egymást a fejlődésben. A projekt eredményeként feltárásra került, hogy az európai és hazai jogszabályok speciális kollízióban állnak egymással, s amíg európai fogalomkészlet mellett biobanki tevékenységről beszélünk, addig azt a magyarországi jogi szabályozás archivált mintagyűjteményként kezeli, s hoz létre olyan speciális

követelményeket, amelyek megnehezítik egy Magyarországon honos jogalany számára, biobanki tevékenységének bekapcsolását az európai piacra.

érő sorozatos kihívásokat is figyelembe véve – hatékonyan, a versenyképességet és piaci pozíciót támogató módon tegyük meg.

A követelményeknek megfelelve, egy olyan nemzetközi standardeknek is megfelelő, összetett irányítási struktúrát hoztunk létre a projekt eredményeként, amelyben el lehet különíteni az üzemeltetést végző szervezet vezetését a mintagyűjtemény vezetésétől, és további, a biobank szempontjából kritikus jelentőségű testületek szabályozott felállításán és működtetésén keresztül garantálja a magas színvonalú működést.

A bírálóbizottság a pályázatról: A pályázó a teljes szakterület számára irányadó innovatív, hiánypótló belső szabályozást dolgozott ki, mellyel megfelelő szintézist alakított ki a konkrét hazai és európai jogszabályi követelmények és a biobankos egészségügyi szakmai protokoll között. Kiemelt célja volt továbbá

Szakmai szempontból a projekt igazi súlyát a jogszabályi és soft law elvárások arányainak megfelelő kialakítása adta. A projekt eredményei nemcsak a megbízó működésének magas színvonalát és versenyelőnyét garantálják, hanem az egészségügyi projektekkel foglalkozó jogász kollégák számára is újszerű, innovatív megoldásokat adhatnak. Megoldásunk ugyanis annak megbízó döntéshozó szervei által történő elfogadását követően széles körben és nyilvánosan elérhető lesz.

A NYERTEST KÉRDEZTÜK

Vállalkozásunkat az ügyfélközpontúság, tudományos igényességű szakértelem/ szakképzettség jellemzi, ugyanakkor praktikus, gyakorlatban jól alkalmazható megoldásokat kínál. Stratégiai célkitűzéseink között szerepel a közjó szolgálata, általános figyelemfelkeltés és tudatosságnövelés, valamint az információvédelmi és adathasznosítási előírásoknak való megfelelés támogatása. Meggyőződésünk, hogy egy adatvédelmi és információbiztonság-irányítási rendszer felépítésével, továbbá az ezekhez kapcsolódó minőségirányítás, kockázatmenedzsment és szervezetfejlesztés lépéseinek megtételével minden szervezet képessé válik az alapvető emberi jogok és eur ópai értékek érvényesítése mellett, az egyéb ágazati vagy szakmai szabályoknak is megfelelni. Célunk pedig az, hogy mindezt – a mindnyájunkat

a genetikai adatok védelme, biztonságos kezelése. A példaértékűség területén kiemelendő, hogy a pályázó a honlapján elérhetővé teszi innovatív megoldását, a kialakított szabályok gyűjteményét, mellyel széles körben segíti a szakterületen dolgozó jogászok munkáját. A díjat átadta: Dr. Sükösd Péter, a Magyar Vállalati Compliance Társaság elnöke, az Extreme Digital–eMAG Kft. Jogi, Compliance és Kormányzati Kapcsolatok Igazgatója.

Mi teszi egyedivé a pályázatukat? A Magyar Gyermekonkológiai Hálózattal közös projektünk során egy belső szabályzat kialakításában vállaltunk közreműködést, ami ahhoz volt szükséges, hogy a biobank üzemelni tudjon, az orvostudományi kutatások, illetve az egyedi kezelésekhez szükséges adatigénylések megvalósuljanak. Úgy éreztük, hogy ez az eset túlmutat azon, amikor hagyományos értelemben véve segítjük a partnereinket, mivel egy olyan nemes társadalmi ügy húzódik meg mögötte, amely nemcsak az ügyfelet, hanem a teljes magyar társadalmat segíti. Ebbe a biobankba Magyarországról és Európából is érkeznek minták, amelyeket a gyakorlatban kutatások, illetve egyedi szolgáltatásnyújtás kapcsán hasznosítanak, például amikor egy daganatos megbetegedést kell kivizsgálni. Milyen utóélete lehet véleményük szerint a projektnek? Komoly elismerést jelent számunkra, hogy ezt a megoldást az BBMRI (Biobanking and BioMolecular Resources Research Infrastructure), az európai biobankokat tömörítő szövetség „jó gyakorlatként” azonosította. Ezt a mintát át tudják venni az európai biobankok, és ezáltal Európa-szerte segíteni tudjuk ezen intézmények működését. A Jogászdíj Díjátadó Gálán is szó esett a technológiai beruházás fontosságáról a jogászszakma vonatkozásában. Milyen mértékben támaszkodnak Önök a digitális megoldásokra munkájuk során? Alkalmazunk digitális megoldásokat, sőt, bizonyos szempontból úttörő szerepet is vállalunk. Hol az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, hol a dokumentumok generálásában szerepet kap már a mesterséges intelligencia, de nyilván ott van mögötte az emberi kontroll. Úgy gondoljuk, hogy jogászként talán éppen az a szerepünk, hogy ne favágás jellegű tevékenységet lássunk el – ezt ma már megoldja az algoritmus és a mesterséges intelligencia –, hanem sokkal inkább azt biztosítsuk, hogy ennek a jogi jellegű megfelelőségét mi magunk, jogászokként áttekintsük.

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

VI. WOLTERS KLUWER JOGÁSZDÍJ NYERTESEI

Az év csapata adójog kategóriában

Csővári Legal A szakértői csapat: Dr. Csővári István Dr. Dankó Tamás A pályázat címe: KKV holding-struktúra 2.0: beruházások egész évben óriási kedvezménnyel! Képünkön: Dr. Csővári István Dr. Dankó Tamás

A díjazottak a pályázatukról: Ügyvédi irodánk egy adójogi és M&A boutique, amely 2021-ben jött létre. Az alapítónak már korábban, egy másik iroda adójogi csoportjának vezetőjeként is sikerült elvinnie a Jogászdíjat adójog kategóriában. Adójogi csoportunk munkájában viszonylag alacsony arányt képvisel a klasszikus, pusztán adójogra kiterjedő megbízások száma, ami alól a nemzetközi adózási tárgyú megkeresések kivételt jelentenek. Ügyeink nagy részét ugyanis olyan „interdiszciplináris” projektek teszik ki, ahol minimum nagyon hasznos, de inkább azt mondhatnánk, hogy megkerülhetetlen, ha a szakértő kolléga egyszerre látja át a projekt adózási, számviteli és jogi vonatkozásait, ideértve minden adónemet és minden lényegesebb jogterületet. Nem állítjuk, hogy adójogászaink számviteli vagy társasági jogi tudása minden tekintetben versenyez könyvvizsgálók, számviteli szakértők, társasági jogászok szakértelmével. Azonban igaz mindez azoknak a projekttípusoknak a területére, amelyeknél szükségünk van ezeknek a határterületeknek az ismeretére. Adó jogászokként/jogászokként tehát a szakmánkat nem egy-egy adónem vagy egyéb jogterületre, hanem projekttípusokra specializáltan gyakoroljuk, és így adójogi csapatunk tagjai sem egy-egy

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

adónem szakértői, illetve nem általánosabb értelemben vett adószakértők, hanem bizonyos projekttípusok valamennyi jogi, adózási és számviteli kérdésére kiterjedő specialistái. Jogászdíj pályázatunk tárgya is egy ilyen megközelítést igénylő projekt. Kollégáinkkal olyan speciális, innovatív cégcsoportos működési modellt dolgoztunk ki, amelynek révén a kis- és középvállalkozások széles köre számára többszörösére emelkedhet a társasági adóban elérhető és széles körben alkalmazott „KKV beruházási kedvezmény” tényleges adó előnye, a cégcsoportos működés egyéb előnyei mellett. A kkv szektorban általánosságban alkalmazott és potenciálisan jelentős adómegtakarítást biztosító, kkv beruházási kedvezmény igénybevételének lehetőségétől ugyanis a klasszikus cégcsoportstruktúrák bevezetésével teljes mértékben elesnek a vagyonvédelmet, biztonságot kereső vállalkozások és tulajdonosaik. A kedvezményre való jogosultságnak a vagyonvédelemmel kényszerűen együtt járó elvesztésére ke resett választ az egyik, nemzetközi piacon is elismert, nagy múltú hazai borászat. Vagyonvédelmi célból történő cégcsoporttá alakítása során ismertük fel és fejlesztettük ki ezt az innovatív modellt. Ez azonban

ugyanis az igénybe vehető kedvezménynek lényegében kiiktatja az egyik felső korlátját. Innovatív cégcsoportmodellünk alkalmazásával lényegében bármely olyan KKV, amely beruházást kíván megvalósítani, 9%-kal „olcsóbban” teheti ezt meg, bizonyos, jellemzően teljesülő pénzügyi mutatószámok elérésével. A bírálóbizottság a pályázatról: A pályázat tárgya egy speciális, innovatív cégcsoportmodell, melynek révén a kkv-k magasabb összegben vehetnek igénybe automatikusan társaságiadókedvezményt. E modell egyik legfőbb előnye a profitot termelő „operatív” cég saját vagyonának biztonságba helyezése. A pályázó bemutatta: lehetővé válik bármely, akár kisebb vállalkozás számára, hogy optimalizálhassa a beruházási költségeket, anélkül, hogy a fenntartás jelentősebb többletköltséggel járna. A működési modell kifejlesztése kiváló példa arra, hogy a határterületekre is kiterjedő, innovatív gondolkodásmód és projektszemlélet elengedhetetlen a sikeres és hatékony munkavégzéshez. nemcsak megoldást nyújt erre a problémára, de az igénybe vehető kedvezmény mértékét, és így a megvalósított beruházásokkal elérhető tényleges adómegta-

karítást is a többszörösére növeli. Ez a beruházás összértékétől függően akár több tízmillió forintot is jelenthet. Az általunk kifejlesztett cégcsoportstruktúra

A díjat átadta: Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, címzetes egyetemi tanár, ELTE ÁJK

A NYERTEST KÉRDEZTÜK Fiatal ügyvédi irodaként sikerült egy olyan kategóriában díjat nyerniük, amely minden évben igen népszerű a pályázók körében. Mi teszi egyedülállóvá az önök által bemutatott modellt? Valóban, irodánk viszonylag új szereplője a hazai jogi szakmának, hiszen szűk három éve jött a Csővári Legal. Egy olyan megoldást találtunk fel, ami innovatív, és egyúttal nagyon széles körben is alkalmazható. Valójában nem egy annyira izzadságos munkának volt az eredménye, mint inkább egy szikrának volt köszönhető. Az a fajta felismerés volt, amikor az ember még szinte bosszankodik is, miszerint húsz éve

van ebben a szakmában, és miként lehetséges, hogy ezt az adójogi megoldást eddig nem vette észre. Mennyire gyakoriak ezek a véletleneknek köszönhető innovatív megoldások ebben a szakmában? Azt gondolom, hogy nem igazán. Ebben a szakmában egyre nehezebb újat alkotni, nagyon sok remek szakember tevékenykedik most már az adójog területén, éppen ezért évről évre nehezebb valami újdonsággal megjelenni. Ezért is örülünk különösen annak, hogy valami olyan megoldásra találtunk rá, amire korábban senki nem gondolt.

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

VI. WOLTERS KLUWER JOGÁSZDÍJ NYERTESEI

Az év csapata digitális szakértői megoldások a jogi szakmában kategóriában

Magyar Telekom Nyrt. Csoport Jogi Igazgatósága, Legal Service Evolution Squad A szakértői csapat: Vezető: Dr. Ungváry Botond Dr. Demény Péter Dr. Keresztury Marcell László Dr. Mikó Lilla Pénzes Éva A pályázat címe: A Legal Magic Book: a jogtanácsosok digitális jogi szolgáltatásait összefogó intranetes portál és digitális megoldásainak bemutatása

A díjazottak a pályázatukról: A cég jogi igazgatóságán 2022. január elseje óta működik kis működésfejlesztéséért felelős innovációs csapatunk. Megalakulásunkkor azt a feladatot kaptuk, hogy digitalizáljuk (update) és fejlesszük tovább (upgrade) a jogtanácsosi munkafolyamatokat, és képezzük a jogi csapat tagjait (upskill), hogy könnyebben és hatékonyabban szolgálhassák ki a belső ügyfeleink igényeit (a belső ügyfeleink a cégcsoport munkavállalói, akiknek jogászként segítséget nyújtunk). Az önkéntes belső pályázat alapján alakult ötfős csapat igen sokszínű. Minden csapattag más tudást és tapasztalatot hozott munkánkba. A csapat működésének ezért elengedhetetlen része a folyamatos informatikai önképzés. A különleges összetételű és rendkívül lelkes csapatunk a megalakulása óta több mint húsz sikeres innovációs projektet valósított meg, amelyek közül a legnagyobbat – és a csapat számára legkedvesebbet – mutattuk be pályázatunkban: ez a Legal Magic Book. A Legal Magic Book egy intranetes ügyfélportál, amelyen keresztül belső ügyfeleik részére elérhetők a jogászok digitális szolgáltatásai, például tájékoztatók, iratminták, önkiszolgáló felületek, jogi nyilvántartások és más jogi munkaeszközök (pl. Jogtár). A tartalmak között jogi

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

chatbot segít navigálni az oldalra látogatóknak. A 2022. november 4. óta elindult portálunkat már közel 30 000 alkalommal kereste fel több mint 1000 egyedi felhasználó. Bevezetése óta mindennapjaink szerves részévé vált. Működésfejlesztési projektjeinken túl egyéb izgalmas feladatokat is kap a csapatunk, amelyet örömmel osztunk meg a szélesebb szakmai közönséggel. A csapatunk felel többek között a Green Legal Hub elnevezésű kezdeményezés keretében olyan környezettudatos programok szervezéséért, amelyeken a jogi csapat tagjai a mindennapi munkából kiszakadva közelebb kerülhetnek a természethez és a természetvédelemhez. Az egyik legkedvesebb ilyen programunk 2023 tavaszán került megrendezésre, amikor a Budapest környéki erdők egyik túraútvonalának jelzéseit újítottuk fel a Naplás Természetjáró, Természetvédő, Kulturális és Szabadid ősport Egyesület szakembereinek segítségével. A már lekopott túraútvonal-jelzések újrafestésével a jogi csapat tagjai szó szerint segítettek helyes úton járni a túrázóknak. A bírálóbizottság a pályázatról: A Legal Magic Book című pályázat a jogtanácsosok digitális jogi szolgáltatásait összefogó intranetes portált és digitális megoldásokat tárta a bírálóbizottság elé. Ez a forradalmian új platform kifeje-

zetten belső ügyfelek számára készült, hogy optimalizálja és modernizálja a jogászok munkafolyamatait. A Legal Magic Book nem csupán egy egyszerű portál, hanem egy teljes körű digitális megoldás, amely átalakítja a jogi szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a munkavégzést. A pályázat kiemelkedik

a hasonló megoldások közül a széles körű funkcionalitásával, felhasználóbarát felületével és a modern technológiák hatékony integrációjával.

Képünkön: Dr. Demény Péter Dr. Ungváry Botond Pénzes Éva

A díjat átadta: Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke

A NYERTEST KÉRDEZTÜK Ez volt a legnépszerűbb kategória, mit gondolnak, miért kaphatták Önök a díjat? Kiváló pályázókkal és remek projektekkel versenyeztünk ebben a kategóriában, kellemes meglepetés volt, hogy végül mi kaptuk a díjat. A jogász szakma digitális megoldásai a jogászság heterogén jellege miatt nagyon eltérő célok és igények mentén jelennek meg, ezért nehéz egy olyan megoldást létrehozni, ami tényleg mindenki számára hasznosítható eredményeket tud elérni. Úgy látjuk, hogy a jogi munka megkönnyítésére bármely jogásznak inspirációként szolgálhat a csapatunk által létrehozott Legal Magic Book, mint a jogászok és ügyfeleik számára elérhető platform, mely gyors és egyszerű segítséget nyújt a gyakran felmerülő kérdésekre. A jogi szolgáltatások digitalizálása és egységes platformon

történő közzététele bevált megoldás a jogtanácsosi munka modernizálására. Meggyőződésünk, hogy a bemutatott projektünk ezt igazolja. Meséljenek a pályázatról és a megoldásukról. Mennyire volt ez hiánypótló a szakmában? Nem tudunk róla, hogy lenne olyan platform vagy szoftver, ami egyszerre tenné lehetővé, hogy a jogtanácsosok és jogi előadók, valamint a belső ügyfeleink egy helyen pár kattintással hozzáférjenek a munkájukhoz elengedhetetlen, egységesített információkhoz, sablonokhoz és önkiszolgáló felületekhez. A jogi szolgáltatások digitalizálása és a jogászok digitális munkakörnyezetének egységes platformra költöztetése együtt nagyon erős koncepciónak bizonyult.

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

VI. WOLTERS KLUWER JOGÁSZDÍJ NYERTESEI

Complist Szoftver a jogszabályi megfelelés támogatására

Csökkentse a manuális munka mennyiségét és minimalizálja a megfelelőségi feladatok elmulasztásából fakadó kockázatokat!

complist.hu

Kérjen bemutatót! →

INTERJÚ

„A ma és a jövő jogászainak meg kell ismerniük a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket”

Dr. Megyeri Andreával, a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési igazgatójával beszélgettünk a Jogtár fejlesztéseinél alkalmazott legújabb technológiákról, a digitális ökoszisztéma kialakításáról, legaltechről.

2023. különleges év volt a Wolters Kluwer számára, hiszen az idén ünnepelte a kulcstermékének számító Jogtár 30. évfordulóját, és épp a Jogászdíj Díjátadó Gála zárta a jubileumi év rendezvénysorozatát. Mi a Jogtár sikerének a titka, mi az, ami miatt ilyen hosszú ideje a piac vezető termékének számít? Véleményem szerint a Jogtár sikerének 3 kulcseleme van. Az első, hogy a felhasználók igényeit szem előtt tartva fejlesztjük, a második, hogy mindig – a kezdetekben a CD-olvasók telepítésével, manapság pedig a mesterséges intelligencia használatával – a legfejlettebb technológia alkalmazásával készül, a harmadik kulcselem pedig a csapat, azok a csodálatos kollégák, akiknek a munkája, elkötelezettsége, szorgalma és szakértelme lehetővé teszi, hogy ez mind egy remek, kerek egésszé álljon össze. Az előfizetőknek, felhasználóknak valószínűleg sejtelmük sincs a Jogtár előállításához, üzemeltetéséhez és folyamatos fejlesztéséhez kapcsolódó háttérmunkákról. Ez mennyire volt számodra világos, amikor jogi

szerkesztőként elkezdted munkádat a Jogtárnál? Beavatnád az olvasókat a részletekbe, hogy mi is folyik ott a háttérben? Szerencsés voltam, tudtam, hogy körülbelül mire számíthatok, hiszen amikor a Wolters Kluwerhez kerültem, már több éve dolgoztam jogász-nyelvészként, majd hatályosító jogászként, azaz már foglalkoztam jogi szövegek feldolgozásával, adatbázisok építésével és fejlesztésével. Munkánk kulcsa az adat. A Jogtár adatbázisa olyan kincs, amelyet nagyon gondosan építünk és bővítünk. Az adatállományunk minőségével, tisztításával, rendszerezésével, metaadatokkal és kapcsolatokkal való ellátásával összefüggő munka rendkívüli precizitást igényel. Ez nagyrészt saját belső fejlesztéseinknek köszönhetően automatizált, és a felhasználók számára a keresési, szűkítési, figyeltetési és egyéb fejlett funkciók működésében mutatkozik meg. Az általam közvetlenül vezetett 25 fős csapatban adatelőkészítők, metaadat- és jogi szerkesztők dolgoznak

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

szorosan együtt, egymásra épülő munkafolyamatok során. Kezükön átmegy a Jogtárra és egyéb digitális platformjainkra kerülő valamennyi ún. elsődleges tartalom, valamint a kiváló szerzőink által megírt szakmai tartalmak. A termékfejlesztési folyamatok során együtt dolgozunk ezen tartalmak technológiával való ötvözésén a fejlesztői csapatunkkal, és alkalmazzuk a Wolters Kluwer nemzetközi csapataitól származó legjobb gyakorlatokat is. A digitalizáció térnyerésére, az innovációk, mesterséges intelligencia térhódítására milyen válaszokat adott a Jogtár? Hogyan tudja alkalmazni a csapatod ezeket az egyes folyamatokban? Stratégiánk egyik fő eleme, hogy öntanuló, önfejlesztő szervezetté váljunk. A mai gazdasági és technológiai környezetben ez elengedhetetlen, így kiemelt figyelmet fordítunk kollégáink képzésére, folyamatosan nyomon követjük a legújabb technológiai trendeket, bátorítunk mindenkit, hogy szerezzen ismereteket a munkaköréhez kapcsolódó új technológiákról, a Jogtár esetében például az NLP, ML, GenAI területén. Ezen túlmenően olyan szakértőket is bevonunk a munkába, akik ebben Magyarországon élen járnak és tanulhatunk tőlük, valamint kihasználjuk a nemzetközi cég mivoltunkból eredő előnyöket, és ahol lehet, átültetjük a legjobb nemzetközi gyakorlatokat. A Jogtáron már több éve elkezdtünk (nem generatív) AI-t alkalmazni az adatok automatizált klasszifikációjára, valamint extaktív szövegkivonatok előállítására. Ezen technológiára épülő funkcióink már elérhetőek felhasználóink számára, és a további felhasználási eseteket – különös tekintettel a generatív mesterséges intelligenciában rejlőket – az ő közreműködésükkel keressük és tervezzük megvalósítani. A Jogtár lehetővé tette, hogy olyan digitális megoldások épülhessenek rá, mint a Complist, a Praetor, az SDB, azaz kialakulhasson egyfajta digitális ökoszisztéma. Mi a jelentősége az integrációk kiépítésének? A legfontosabb terveink közé tartozik az integrált jogi platformok fejlesztése, amelyek egyszerre szolgálják a jogi kutatómunkát, dokumentumszerkesztést és analitikát. Felhőalapú, valós idejű együttműködési eszközöket és tudásbázisokat kívánunk létrehozni, amelyeket a jövőben akár személyre szabott, specifikus jogi területekre vonatkozó mesterségesintelligencia-alapú megoldásokkal tudunk majd kiegészíteni. Mindezt az ügyfeleink igényei és munkafolyamataik elemzése alapján gondoljuk a legaltech-fejlesztések következő években megvalósítandó fókuszának. Ezt alapozzák meg a Jogtárra épülő, már most 16

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

elérhető integrációk, ilyen a Complist, amely a jogszabályi megfelelés követését és dokumentálását támogatja, a Praetor, amely egy ügyviteli rendszer, valamint az SDB, amely egyedi adatbázisok létrehozását és összekapcsolását valósítja meg. A Wolters Kluwer 2023-ban is elkészítette „A jövő jogásza” kutatást, amelyből az idén is kitűnik, hogy a jogászok, ügyvédek zöme tisztában van azzal, hogy a technológiai megoldások alkalmazása javítaná a munkájuk hatékonyságát, de nem használják ezeket, illetve, ha alkalmazzák is, akkor sem aknázzák ki az ebben rejlő lehetőségeket. Mi ennek az oka? Úgy gondolom „A jövő jogásza” kutatásunk eredményeiből kiindulva, hogy az abban adott válaszok sokkal optimistább képet mutatnak, mint amit magyarországi jogász kollégákkal beszélgetve tapasztalok. Az alapvető technológiák (szövegszerkesztő, online jogi adatbázis, e-mail és távoli kommunikációt/közös munkát támogató eszköz) már használatban vannak, azonban tapasztalatom szerint hazánkban a jogászok „adatírástudása” (data literacy, az adatok olvasásának, elemzésének, kommunikációjának képessége) még gyerekcipőben jár, és így még korántsem használják ki a jogi technológia által már most nyújtott előnyöket. Fontos lenne belátni, hogy a technológia lehetővé teheti az egyszerűbb folyamatok automatizálását, például a jogi dokumentumok összefoglalását, eredményesebbé teheti a jogi kutatómunkát, például fókuszálja a találatokat és kiemeli az addig rejtett összefüggéseket az egyre növekvő méretű adatbázisokból és egyre összetettebb dokumentumokból, és akár az ügyfelekkel való kommunikációt is elősegítheti, például adatvizualizálás révén. Ezek nem ördöngösségek, hanem már létező és még csak nem is generatív AI-t használó megoldások. A diszruptív technológiák, mint például a generatív mesterséges intelligencia alkalmazása még jelenleg inkább ellenérzést vált ki a jogi szakmában, amely amúgy is aggályosabb, és lassabban alkalmazkodik a digitális transzformáció kihívásaihoz, mint például a pénzügyi területek. Mi miatt válhatnak „nyitottabbá” a hazai jogászok, ügyvédi irodák az innovációk irányába? Mi kényszerítheti őket, hogy technológiai beruházásokat hajtsanak végre? Szerintem nem kérdés, hogy a ma és a jövő jogászainak meg kell ismerniük és ki kell használniuk a digitalizáció és az innovatív megoldások nyújtotta lehetőségeket, hogy azok tudatos és sikeres alkalmazóivá válhassanak. Véleményem szerint a következő lépés a szemléletváltás, a nyitás az új

felé. A kutatásunk szerint a legaltech alkalmazásának egyik fő akadálya a szükséges ismeretek és készségek hiánya. Ezek azonban fejleszthetők, az AI-ba vetett bizalom kialakítható, amihez az kell, hogy kipróbáljuk és saját szakterületünk, és munkafolyamataink szempontjából megvizsgáljuk, hogy valóban hasznos segítő-e. A jövő jogászait is érinti a kutatás: milyen igényeik lehetnek az ügyvédi irodákkal, vállalati jogi osztályokkal szemben, és ezt jelenleg milyen mértékben tudják kielégíteni a fiatal tehetségeket kereső szervezetek? A kutatás szerint a megfelelő szakemberek megtalálásának nehézsége valószínűleg komoly kihívást jelent majd a következő években, különösen az emelkedő munkaterhek

és a hatékonyság javulásának növekvő igénye miatt. A frissen végzett jogászok gyakran elvárják az ügyvédi irodáktól és vállalati jogi osztályoktól, hogy biztosítsanak számukra változatos és kihívást jelentő projekteket, mentorálási lehetőségeket, valamint rugalmas munkakörülményeket. A felmérésből az is egyértelműen kiderült, hogy támogatást igényelnek a sikerhez, tehát elvárják a munkáltatójuktól, hogy egyértelműen ruházzon be a munkájuk elvégzését segítő eszközökbe és technológiákba. A munkáltatók ennek az igénynek annak függvényében tudnak megfelelni, hogy saját digitális transzformációs útjukon éppen hol járnak, ez tehát nagyban függ a vezető jogász stratégiájától is. Úgy látom, hogy ez, vagyis a fiatal tehetségek bevonzása és megtartása a jövő záloga, amire a legnagyobb hangsúlyt érdemes fektetni.

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

VI. WOLTERS KLUWER JOGÁSZDÍJ NYERTESEI

Az év csapata ESG kategóriában

Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda A szakértői csapat: Dr. Szalóki Gergely Dr. Bodó Bálint Dr. Csiki Noémi A pályázat címe: Miből lesz a Zöld Ingatlan? avagy a fenntartható fejlődés ösztönzése az ingatlaniparban zöldkötvény-befektetések révén Képünkön: Dr. Kovács Márk Dr. Magyar Viktória Dr. Szalóki Gergely Dr. Bognár Alexandra Dr. Turi Anna

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

A díjazottak a pályázatukról: Ügyfelünk, az OTP Bank Nyrt., kiemelkedő szerepet játszott a Biggeorge Property Zrt. zöldkötvény-kibocsátásában mint szervező (arranger) és befektető. A Biggeorge Magyarország egyik vezető, vertikálisan integrált ingatlanvállalata, mely számos területen tevékenykedik, úgymint az ingatlanfejlesztés, üzemeltetés, értékesítés és pénzügyi szolgáltatások. A zöld kötvények kibocsátására rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott. A magánbefektetők túljegyzéssel vásárolták meg a jegyzett részt, meghaladva a meghirdetett összeget. Így a magyar gazdaságba kerültek a Biggeorge által kibocsátott, 7 milliárd forint névértékű, 10 éves futamidejű zöld kötvények, melyek átlagosan 5,01% hozamot nyújtanak. A Biggeorge zöld kötvény keretrendszere vonatkozik a kibocsátott kötvényekre, és a befolyt összegből elsősorban olyan lakóingatlan-fejlesztési projekteket és logisztikai projekteket finanszíroznak, melyek megfelelnek mind a Biggeorge, mind az Európai Unió zöld-célkitűzéseinek. A Scope Ratings végzett hitelminősítést a Biggeorge Property Zrt.-re és a kötvényekre, amelyek B+ besorolást kaptak. Ez a zöldkötvény-kibocsátás jelentős mérföldkő volt a Biggeorge számára, hiszen lehetővé tette számukra, hogy további tőkepiaci eszközökkel bővítsék finanszírozási lehetőségeiket, ki-

egészítve a Biggeorge Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapokat. Az ügy zászlóshajóként szolgált a teljes magyar gazdaság számára is, hiszen elindította azt a trendet, ami elvezetett oda minket, hogy Magyarország a Green Finance-ben élen tud járni a régióban. Egy 7 milliárd Ft értékű zöld kötvény által generált tőke lehetővé tette a Big george számára, hogy reálgazdaságot befolyásoló mértékben beruházzanak fenntartható infrastruktúra projektekbe. Az ügy jelentősen hozzájárult a magyar gazdaság környezeti fenntarthatóságához, csökkentve ezzel az ország környezeti terhelését és támogatva az alacsony szénlábnyomú gazdasági modell kialakítását. A kibocsátás új lehetőségeket teremtett az ingatlanszektorban és a kapcsolódó iparágakban, pozitív hatást gyakorolt a munkahelyteremtésre és a gazdasági aktivitás növekedésére, és Magyarország finanszírozási K+F szektorába is pozitív hatást hozott. Célunk nem csupán az optimális feltételek és keretrendszer biztosítása volt, hanem ügyfelünk igényeinek és céljainak teljes körű megvalósítása, miközben sikeresen megtartottuk az egyensúlyt és átláthatóságot. Végcélunk az volt, hogy elősegítsük a Big george sikeres pozicionálását és megerősítését Magyarország ingatlanpiacának vezető erejeként. Arra is töre-

A NYERTEST KÉRDEZTÜK Mi adja a projekt egyediségét? Amikor megláttuk a pályázati kiírást, rögtön úgy éreztük, hogy jó eséllyel indulnánk a megmérettetésen. Úgy gondoljuk, hogy a fenntartható finanszírozásé a jövő. Globális szinten folyamatosan nő a zöld kötvények állománya, márpedig a zöld kötvényekkel támogatott projektek ösztönzik a zöld innovációt és a technológiai fejlődést is. A pályázatunkban bemutatott zöldkötvény-kibocsátás jelentős mérföldkő volt a kibocsátó számára, hiszen lehetővé tette, hogy további tőkepiaci eszközökkel bővítse finanszírozási lehetőségeiket. Megoldásaikat mennyire tudja hasznosítani a szakma? Nemcsak a szokásos legaltech újításokat vetettük be, de jogilag innovatív megoldásokat is alkalmaztunk a befektetett zöld projektek monitorozására és jelentési követelményekre vonatkozóan. Eddig nem látott adatgyűjtési és riportálási eljárást dolgoztunk ki, valamint külső ellenőrzési mechanizmusokat építettünk be a monitorozásba. Az ilyen megoldások elősegítik a projektek hatékonyságának és fenntarthatóságának nyomon követését, valamint a befektetők és más érdekelt felek tájékoztatását. Milyen mértékben alkalmazzák a legaltech, digitális megoldásokat mindennapi munkájuk során? A Schönherr kiemelt figyelmet fordít a digitális megoldások fejlesztésére és alkalmazására, ezért saját innovation hub-ot működtet, mely IT- és jogi szakemberekből áll, akik folyamatosan azon dolgoznak, hogy a napi ügyvédi munkát hatékonyabbá tegyék, illetve az ügyfelek számára jobb ügyfélélményt kínáljanak. Számos saját fejlesztésű digitális megoldásunk van, különböző szoftverek segítik a munkánkat, legyen szó az ügyfelekkel való kapcsolattartásról, nagy méretű fájlok megosztásáról, jogi szövegek fordításáról, dokumentumok szerkesztéséről, szerződések automatizálásáról. Ezek gyorsítják és hatékonyabbá teszik a munkánkat, de természetesen nem váltják ki az ügyvédi feladatokat, az emberi kreativitást. A digitális eszközök bevetésével készített dokumentumok esetében is a végső változatot az ügyvéd adja ki a kezei közül, vállalva a felelősséget.

kedtünk, hogy Magyarországot a zöldebb és fenntarthatóbb finanszírozás felé mozdítsuk, hozzájárulva a globális fenntarthatósági célok megvalósításához. A bírálóbizottság a pályázatról: A „Miből lesz a Zöld Ingatlan?” projekt a fenntarthatóság előmozdításában az ingatlaniparon belül rendkívül figyelemre méltó. A zöld kötvényekkel támogatott projektek ösztönzése révén a pályázók nemcsak pénzügyi forrásokhoz juttatják az ingatlanfejlesztéseket, hanem aktívan részt vesznek a fenntartható fejlődés elősegítésében is. Az innovatív megoldások terén kiemelkednek a legaltech alkalmazásokkal, amelyek segítik az ingatlanfejlesztőket a zöld kötvényekhez kapcsolódó jogi folyamatokban. Ez gyorsabb, hatékonyabb ügymenetet biztosít, növeli az átláthatóságot, és segíti a felelős pénzügyi döntéseket. A projektorientált szemlélettel a pályázók sikeresen navigáltak az összetett kibocsátási folyamatokon, szorosan együttműködve az érintett felekkel. Ez a projektorientáltság kulcsfontosságú volt a nagy értékű zöldkötvény-kibocsátás sikeréhez, és jelzi a csapat elkötelezettségét a fenntartható fejlődés előmozdítása iránt az ingatlaniparban. A díjat átadta: Dr. Fábián Ágnes a Joint Venture Szövetség elnöke, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

VI. WOLTERS KLUWER JOGÁSZDÍJ NYERTESEI

Az év csapata szellemi alkotások joga kategóriában

Oppenheim Ügyvédi Iroda A szakértői csapat: Dr. László Áron Márk Dr. Ormos Kristóf A pályázat címe: Ki nevet a végén? – Egy humorcsatorna nevének története Képünkön: Dr. László Áron Márk Dr. Ormos Kristóf

A díjazottak a pályázatukról: Az Oppenheim Ügyvédi Iroda Közép-Kelet Európa egyik leginnovatívabb ügyvédi irodája. Célunk, hogy egyszerű, világos és érthető jogi megoldásokat kínáljunk ügyfeleink számára. A több mint 50 főből álló sikerorientált és előrelátóan gondolkodó jogi szakértőből álló csapatunk teljes körű támogatást nyújt a magyar és a nemzetközi gazdasági jog minden területén. Tradíciónk, hogy sikeresen tartjuk meg legtehetségesebb kollégáinkat, így ügyfeleink a legtehetségesebb, és több mint húszéves komoly iparági 20

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

szakmai tapasztalattal rendelkező jogi szakértőkkel végzett munka eredményét élvezhetik. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy jogi tanácsaink maximálisan megfeleljenek ügyfeleink üzleti elvárásainak. Az IP praxisunk számos külföldi és magyar jogosultat képvisel különféle oltalmak megszerzésével és érvényesítésével kapcsolatban. A pályázatunkban egy olyan ügyet mutattunk be, ahol az ügyvédi iroda egyik ügyfele olyan megjelölést kívánt használni humorra tematizált televíziós csatornája neveként,

amiben megjelent az a „comedy” szó is, amivel egy másik szereplő azonosítja magát és televíziós csatornáit. Ez utóbbi fél igyekezett eltiltatni az iroda ügyfelét a megjelölés használatától, azonban az iroda innovatív érvelése meggyőzte az eljárt fórumokat arról, hogy nem jogsértő a kifogásolt csatornanév. Dr. László Áron Márk tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezte, ahol 2004-ben diplomázott. Áron az Oppenheim Ügyvédi Iroda védjegy- és mintaoltalmi praxisának vezetője, számos szakcikk írója, gyakori előadó szakmai fórumokon, 2017-től az iroda partnere, 2022-től az iroda menedzsmentjének tagja. Áron munkáját a Chambers and Partners, a Legal500 és a Who’s Who Legal mellett a World Trademark Review is elismeri. Dr. Ormos Kristóf jogi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol 2018-ban diplomázott. Már a diploma megszerzését megelőzően csatlakozott az Oppenheim Ügyvédi Irodához, ahol 2022 óta ügyvédként dolgozik. Kristóf korábban előadott a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület konferenciáján, munkáját a Legal500 is elismeri. A bírálóbizottság a pályázatról: Bár a pályázat témája könnyednek tűnhet, nagyon is komoly ügyről van szó, aminél nem volt mindegy, hogy „ki nevet a végén”, vagyis mi lesz a sorsa egy már széles körben beharangozott humor tematikájú csatornának. A pályázó a magyar televíziós piac egyik szereplőjét képviselte példaértékű módon egy védjegyjogi jogvitában, ahol innovatív érvelésével nemcsak ügyfelének ért el sikereket, hanem a hazai védjegyjogi gyakorlat fejlődéséhez is hozzájárult. A díjat átadta: Dr. Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogi, nemzetközi és innovációs ügyekért felelős elnökhelyettese

A NYERTEST KÉRDEZTÜK Mi teszi különlegessé az Önök pályázatát? Az ügy lényege, hogy két ismert védjegyet kívánt összekombinálni egy piaci szereplő, amiből az egyik a saját esernyőmárkája, a másik pedig egy versenytárs piaci szereplő márkája. A kérdés az volt, hogy a kettőnek a kombinációját jogszerűen lehet-e használni. Ebben az esetben az úgynevezett neutralizáció fogalmához nyúltunk, ami azt takarja, hogy ha van egy nagyon ismert márka, akkor hiába jelenik meg előtte vagy mögötte egy másik ismert brand, az ismertsége neutralizálja az összetéveszthetőséget. Lehet, hogy ez kicsit szárazan hangzik, de az ügyben tévécsatornákról volt szó. Sok mindennel kellett foglalkozni, sok szempontból kellett körbejárnunk a témát, megnéztük, mások is használtak-e ilyen összetett neveket, mit mondott ezzel kapcsolatban az európai bíróság, a magyar bíróság. Ez az ügy egyúttal rávilágított arra is, hol húzódnak a határok. Számunkra kedvező döntés született ugyan, de kiderült az is, hogy pontosan meddig érvényesül az, amit mi mondunk, és mikor van már az ellenfélnek igaza. A Jogászdíj Díjátadó Gálán többször is szóba került a mesterséges intelligencia alkalmazása a jogász szakmán belül. Hogyan használják a mindennapi munkájuk során? Ez egy új eszköz, amely segíti a termelékenységet, a produktivitást. Mi ezt már valójában alkalmazzuk bizonyos szövegírások – nem a beadványok – esetén. Illetve már ilyen körben is adtunk tanácsot ügyfeleinknek, akik különböző területeken alkalmazzák, mint például tervezés, szöveggenerálás, képalkotás, vagy egy recept megtervezése. A cégen belül is született egy olyan kezdeményezés, hogy ezzel a témával foglalkozzunk többen. Ez úgy gondolom szükséges, hiszen a napi munka során is felmerül már, és elengedhetetlen, hogy a jogászok képben legyenek ezzel, az ezzel kapcsolatos kérdéseket megértsék. A ChatGPT, a generatív mesterséges intelligencia azonban véleményem szerint nem az utolsó lépés, minden bizonnyal jön majd egy következő, ami még nem tudjuk mi lesz. A saját szakterületünkből fakadóan is az innováció pártján állunk. Azt gondolom, ami lehetőség van a jogászok kezében ezen a területen, azzal érdemes élni. Fontosnak tartom ugyanakkor kiemelni, hogy a legtöbb esetben a jogászi kontroll elengedhetetlen azokhoz az eredményekhez és sikerekhez, amit potenciálisan el lehet érni. Minden innováció egy eszköz, de a nap végén a jogászok emberi és természetes személyi kvalitásai döntenek bizonyos kérdésekben, és azt hiszem, ezeket nem lehet elhanyagolni a döntéshozatal során.

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

VI. WOLTERS KLUWER JOGÁSZDÍJ NYERTESEI

Praetor

Egy szoftverben minden, amire egy ügyvédnek szüksége van A Praetor egy olyan praxismenedzsment szoftver, amit kifejezetten ügyvédi irodák számára fejlesztettek. Kíváncsi a szoftver működésére? Kollégáink örömmel tartanak személyre szabott, online bemutatót Önnek és munkatársainak. • Egy virtuális túra keretében megnézheti a szoftver működését. • Megismerheti a személyre/irodára szabható funkciókat. • Felteheti kérdéseit és egyeztethet egyedi igényekről.

praetor.hu

Kérjen bemutatót! →

INTERJÚ

„Tanulni, tanulni és tanulni!”

Interjúnkban dr. Megyeri Andrea a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója beszélgetett dr. Tilesch György mesterséges intelligencia szakértővel, a PHI INSTITUTE for Augmented Intelligence elnökével, a mesterséges intelligencia jogi szakmára gyakorolt hatásáról.

M. A.: Szeretném a beszélgetést egy viszonylag evidensnek tűnő kérdéssel kezdeni, méghozzá azzal, hogy mi az a mesterséges intelligencia? A köztudatban leginkább az „Artificial Intelligence” terjedt el, Te viszont gyakran „Augmented intelligence”-ként beszélsz róla. Mit takar pontosan ez a két kifejezés, és miért tartod fontosnak a különbségtételt? T. Gy.: Ez nem egy triviális kérdés, mert azt tapasztalom, hogy minél többet beszél róla a média, annál jobban összezavarodnak az emberek. Az elmúlt időszakban annyiféle definíció jött létre, hogy azok között eligazodni kivételes tehetséget vagy tájékozottságot igényel. A legegyszerűbb definíció – amit általában használni szoktam – az, hogy a mesterséges intelligencia a gondolkodni és tanulni képes gépek felé vezető út. Azért érdemes kihangsúlyozni az „út” részét, mert ez az út már közel 70 éve tart, tehát nagyon komoly múltja van annak ellenére, hogy a publikumnak csak a ChatGPT berobbanása óta van ez frontálisan az agykérgében. Amit érdemes megjegyezni, hogy

ez egy technológiai gyökerű szociokulturális, szociotechnikális erő, ami most alapjaiban formálja át a világunkat. A XXI. századnak az egyik legmeghatározóbb tényezője lesz, és erre mindannyiunknak fel kell készülni. Az „artificial” – tehát a mesterséges intelligencia – 1956-ban született meg, mint tudományos célkitűzés, Amerikában, a keleti parton. Ennek a kifejezésnek voltak olyan benne rejlő negatívumai, ami azt idézte elő, hogy a közvéleményben indokolatlan méretű félelmek jelentkeztek, hogy ennek az emberi képességek lecserélése a célja. A tudóscsoport tagjai, eredeti definíciójuk szerint ugyanis, az emberi kognitív képességek teljes spektrumának replikálására törekedtek. Én azért használom az Augmented Intelligence, tehát a kiterjesztett intelligencia kifejezést, mert úgy gondolom, hogy ebben benne van az a morális vízió, hogy az embernek ne lecserélője, hanem kiterjesztője, kiteljesítője legyen. Magyarán az emberi képességek, tulajdonságok, értékek

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

mellé adjunk egy olyan gépi eredetű társat, amitől az ember még jobbá, hatékonyabbá, értékesebbé tud válni, és úgymond az emberi létezésnek és a civilizációs prosperitásnak a kiterjesztését szolgálja. Ez szerintem egy nagyon fontos morális distinkció, ezért szoktam ismételgetni az Augmented Intelligence kifejezést. M. A.: Nagyon sok területen, így a jogi szakmában is vannak, akik félnek attól, hogy lecserél bennünket a mesterséges intelligencia. Lesznek szerinted olyan munkakörök a jogi szakma területén, amelyeket ilyen negatív módon érinthet? T. Gy.: Minden technológiai forradalommal együtt jár egy ilyen átalakulás. Minden állás, minden munkakör alapvetően az adott kor technológiájának a lenyomata, de azt gondolom, hogy nem lesz természetes a jogi szakmák lecserélődése. Inkább úgy kellene tekinteni erre az új erőre, hogy megtaláljuk az előnyeit, vagyis az Augmented Intelligence szemléletet tegyük magunkévá. Például egy ügyvédnek – aki ingatlan-adásvételi szerződéseket szerkeszt és jegyez ellen – azt kellene benne meglátnia, hogy sokkal könnyebben és gyorsabban tud adott idő alatt szerződéseket elkészíteni a mesterséges intelligencia segítségével. Lesz mellette egy olyan „asszisztens”, ami szerintem később már arra is alkalmas lesz, hogy átvilágítsa ezeket a szerződéseket, kiszűrje bennük a hibákat. Sőt, már sok tekintetben most is alkalmas erre a mesterséges intelligencia.

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

Ha általánosságban a jogi szakmáról beszélünk, akkor azt látom, hogy a világban már bizony a mesterséges intelligencia egy korábbi fázisában, még a generatív AI robbanása előtt – tehát a mostani ChatGPT és nyelvi generáló modellek előtt – a nagy amerikai ügyvédi irodák elindultak abba az irányba, hogy például a teljes szerződési állományukat, tudásbázisukat könnyen, intelligensen elérhetővé és a cégen belül mindenki számára átláthatóvá tették. Például egy 25 ezer ügyvéddel rendelkező amerikai cég arra törekedett, hogy a szenior ügyvédek tudása minél gördülékenyebben kerüljön át a junior ügyvédekhez. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy számos felmérés volt az elmúlt 6–9 hónapban, a generatív modellek megjelenése óta, melyek azt mutatják, hogy ha valaki nem használja a mesterséges intelligenciát, hanem csak olvas róla, abban alapvetően a félelmek fognak dominálni. Azoknál, akik már elkezdték használni, ott kvantitatíve és kvalitatíve is az figyelhető meg, hogy inkább a pozitívumot látják benne, hogy gyorsabban, hatékonyabban tudják végezni a munkájukat. Tehát összefoglalva, alapvetően a domináns erő az lesz, hogy akik használják, azok sokkal jobbá válnak ezáltal, és nem a lecserélődés lesz az automatikus válasz. M. A.: Én is azt gondolom, hogy a félelem helyett a kíváncsiság, a nyitottság jobb a mi szakterületünkön is. Van esetleg valamilyen tanácsod a jövő jogászainak, hogy milyen készségeket érdemes elsajátítaniuk, hogy felkészüljenek ennek a technológiának az alkalmazására?

T. Gy.: Erre van egy nagyon általános válaszom, amit még Vlagyimir Iljics Lenin mondott anno: „Tanulni, tanulni és tanulni!”. Minden a szemléletváltással indul el, vagyis hogy képesek vagyunk-e haladni a korral és elfogadni, hogy ez a szakma is folyamatos változásban van. A jogászságon belül ezt a fajta gondolkodásmódot kellene alapvetően erősíteni. Ne kapaszkodjunk a régibe, hanem találjuk meg az újdonságokban a magunk számítását, ha kell, akkor értékeljük át az üzleti modelleket és a saját tevékenységünket. Ezeknek az erőknek az előretörését nem lehet megállítani, ezért mindenkit arra biztatnék, hogy először is lássa be, hogy ez egy nagyon fontos dolog. Az AI akkor működik jól, ha láthatatlan. Ez nagyon-nagyon lényeges, mert ha az ember az IT-val meg az informatikával azonosítja, akkor abból fog kiindulni, hogy informatikai szakember szükséges hozzá. Az AI ebből a szempontból nem egészen így működik. Minden nagy cég, aki a mesterséges intelligencia használatára törekszik, azt célozza, hogy a lehető legtermészetesebb módon tudjon vele kommunikálni, parancsot adni neki. Abban a tekintetben tehát nagy forradalom történt, hogy nem kell IT szakembernek lenni ahhoz, hogy a vonatkozó eszközöket jól tudjuk használni. Hogy adjak nagyon konkrét tanácsot is: Ezek a generatív modellek úgy működnek, hogy van hozzájuk egy úgynevezett prompting, ami azt jelenti, hogy már közel természetes,

hogy valamennyire kódnyelven legyünk képesek megfogalmazni azt, hogy pontosan mit is akarunk a géptől. Ez jóval könnyebb, mint megtanulni bármilyen programnyelvet. Rengeteg ilyen kurzus van már az interneten – ingyenes és nem ingyenes is –, amely megtanítja azokat a szabályokat, melyekkel egyetlenegy parancssorral a legoptimálisabb végeredményt tudjuk kihozni ezekből a mesterséges intelligencia modellekből. El fog tartani még pár évig, hogy mindenki promptingot tanul, aztán már gyorsabban fogunk oda elérni, hogy a gép valóban képes lesz segíteni azzal, hogy például visszakérdez. Ez a legjobb módszer arra, hogy megtanuljuk, milyen vezérelvek és működési elvek állnak egy ilyen mesterséges intelligencia modell mögött. Hol hibázhat, mire lehet tőle számítani, mire nem lehet számítani, miben jó, miben nem jó. Felhasználói szinten egyrészről ebben az experimentális fázisban vagyunk, másrészről egy gazdasági robbanásnak a közepén tartunk, amikor a vállalatoknak a 80 százaléka már elkezdte beépíteni ezeket a generatív modelleket a stratégiai folyamataiba. M. A.: György, nagyon köszönöm, hogy megosztottad velünk ezeket az értékes gondolatokat, és bízzunk benne, hogy a jogász társadalom is magáévá teszi az Augmented Intelligence szemléletet, ezáltal még többen meglátják, megtapasztalják a mesterséges intelligencia előnyeit.

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

VI. WOLTERS KLUWER JOGÁSZDÍJ NYERTESEI

Az év csapata társasági jog, vállalatfelvásárlás és versenyjog kategóriában

Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda (versenyjogi csapata) A szakértői csapat: Dr. Kovács Márk Dr. Turi Anna A pályázat címe: Győzelem a Kúria előtt – avagy közreműködés a versenyjogi mögöttes felelősség új szabályrendszerének bírósági lefektetésében Képünkön: dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán dr. Turi Anna dr. Kovács Márk

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

A díjazottak a pályázatukról: A Schönherr az egyik jelentős ügyvédi iroda Közép- és Kelet-Európában, mely a gazdasági élet minden területén nyújt jogi tanácsot. Proaktív, innovatív és megbízóink üzleti érdekeit mindenkor szem előtt tartó jogi megoldások, ezek a Schönherr-filozófia alapjai. Minőség, rugalmasság, innováció és praktikus problémamegoldás az összetett gazdasági jogi megbízásokban, ez az elképzelés vezet minket a megbízástól egészen azok sikeres lezárásáig. Magyarországi irodánk 2008-ban alakult, amikor egy tapasztalt jogi szakemberekből álló csapat csatlakozott a Schönherr nemzetközi hálózatához. Irodánk jelentős tapasztalatokkal bír elsősorban külföldi befektetők, nagyvállalatok és bankok képviseletében. A Schönherr versenyjogi csoportja a gazdaság szinte összes iparágából képvisel ügyfeleket fúziós, kartell- és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előtt folyó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmával kapcsolatos eljárásokban, ágazati vizsgálatokban, valamint bíróságok előtt a GVH határozatok felülvizsgálata során. Jelentős tapasztalattal rendelkezünk antitröszt ügyekben, valamint más, nem konkrét versenyhatósági eljárásokhoz kapcsolódó versenyjogi tanácsadásban, úgymint versenyjogi kártérítési ügyekben.

Egy társulási (szövetségi) döntéssel kapcsolatos bírósági felülvizsgálati eljárásban képviseltük ügyfelünket, a szövetség tagvállalkozását a Gazdasági Versenyhivatallal szemben, annak érdekében, hogy az ügyfelünkre mögöttes felelősként megállapított jelentős mértékű bírságösszeg elengedésre vagy csökkentésre kerüljön (amellett, hogy az egyes jogsértések elkövetése is érdemi felülvizsgálatra és megdöntésre kerüljön). Az elsőfokú eljárásban sikerrel értük el a mögöttes felelősség mértékének megosztásával kapcsolatos GVH-döntés hatályon kívül helyezését, és a további sikeres eljárás érdekében „out of the box” megközelítést alkalmazva képviseltük ügyfelünket. Ennek keretében innovatív, precedens nélküli jogi érveléssel mutattuk be a bíróságnak, hogy a GVH által vizsgált újszerű magatartások nem minősíthetők mechanikusan cél szerinti jogsértésnek. Valamint a GVH ne csak jelen ügy vonatkozásában, hanem általában is el legyen tiltva attól, hogy a mögöttes felelősség mértékének előzetes (és megalapozatlan módszerrel történő) meghatározásával a mögöttes felelős vállalkozásokra is kvázi bírságot szabjon ki, valamint, hogy társulási döntés esetén a sikertelen engedékenységi kérelmezőket előnyben részesítse. A Kúria helyt adott érveinknek, így a GVH által felépített logikai érvelés és az álta-

luk a jövőben követni tervezett gyakorlat megdőlt, melynek hatása jelentősen túlmutat a jelen ügyön. A Schönherr csapata az ügy során nemcsak kiemelkedő és haladó szellemiségű képviseleti tevékenységet valósított meg, de egyben a versenyjog elkövetkező években történő hatósági értelmezését is fontos garanciális keretek közé szorította, mely ügyfelünkön túl minden jelenleg és jövőben eljárás alá vont vállalkozás érdekeit szolgálja. A bírálóbizottság a pályázatról: A pályázó jelentős sikereket ért el a versenyjog területén egy komplex ügyben, amelyben vállalta a bíróság előtt a kevésbé esélyes, de ügyfélközpontúbb megközelítést, és az ügyet a Kúriáig vitte. Az ügyben a jogsértés, a mögöttes felelősség mértékének előzetes megosztása, a bírság és annak mértéke volt a kérdés. Ügyfelük számára nemcsak megnyerték az ügyet, hanem újszerű érveiket a Kúria teljes mértékben elfogadta, és általánosságban is megtiltotta az érintett Hatóságnak ezen gyakorlatát – ezzel példaértékű képviseleti tevékenységet valósítottak meg, amiből a versenyjog területén más, hasonló esetben érintett vállalkozások is profitálhatnak. A díjat átadta: Dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke

A NYERTEST KÉRDEZTÜK A pályázati anyagukban kiemelték az „out of the box” megközelítést. Milyen speciális kihívások merültek fel az ügyben? Egy jogi munkában mindig a „dobozon kívül” kell gondolkozni. Jelen ügyben ez azt jelentette, hogy nem adtuk fel. Versenyjogi ügyekben, tipikusan a bírósági szakaszban gyakori a kedvezőtlen elsőfokú ítélet. Mi tovább mentünk a legfelsőbb jogi szintekre, és olyan nemzetközi esetjoggal tudtuk alátámasztani az érveinket, illetve a nemzetközi esetjogból olyan konklúziókat tudtunk levonni, ami abszolút újdonságnak számított. Ez segített abban, hogy a végső eredményt elérjük, és ezzel az egész magyar jogrendszert, a GVH jogalkalmazási gyakorlatát is befolyásolni tudjuk. A Kúria is kiemelte, hogy olyan sok érdekes jogkérdést tartalmazott az ügy, amely 15 ítéletre is elegendő lett volna. Az innovatív megoldások milyen mértékben jelennek meg a munkájuk során? Számos innovatív rendszerünk van a Schönherr ügyvédi irodán belül, nem csak a versenyjog terén. Többek között kifejlesztettünk egy saját fordítóprogramot, dokumentumtovábbítási programok vannak, amely megoldásokat ebben az ügyben is alkalmaztuk, illetve számos más ügyben is, napi munkáink során. Fejlesztések folynak jelenleg is, például azt vizsgáljuk, hogy a ChatGPT programot az irodán belül hogyan lehet átültetni jogi felhasználásra. A digitalizáció térnyerését látva mennyire fontos a jogász munka megújulása? Azon a véleményen vagyunk, és szerintem most ez a többség álláspontja a jogász szakmában, hogy a mesterséges intelligencia egy nagyon hasznos eszköz, de nem tudja helyettesíteni a jogi munkát. Az eset megoldása, a keretek felállítása változatlanul az ügyvéd dolga kell, hogy legyen. Kiváló eszköz ugyanakkor arra, hogy az esetleges finomhangolásokban a segítségünkre legyen, rengeteg időt tudunk ezáltal megspórolni, ami végeredményben hatékonyabb munkához és költségmegtakarításhoz vezet az ügyfél oldalán.

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

VI. WOLTERS KLUWER JOGÁSZDÍJ NYERTESEI

Az év ﬁatal jogász tehetsége

Dr. Biró Zsófia A pályázat címe: Stratégia – Innováció – Szabályozás: interdiszciplináris megközelítésben az energiajog Mentor: Dr. habil. Berke Gyula Képünkön: Dr. Biró Zsófia és Dr. habil. Berke Gyula

A díjazott a pályázatáról: 2017-ben summa cum laude végeztem a PTE ÁJK-n jogászként, majd doktori (PhD) tanulmányaimmal párhuzamosan, 2019-ben a PTE KTK-n gazdálkodási és menedzsment BA, illetve a Pénzügy MSc diplomáimat vehettem át. Érdeklődésem 2017 végén fordult az energia-gazdaságtan felé, energiajoggal 2018 vége óta foglalkozom és e két terület tudása ötvözésének köszönhetem szakmai sikereimet. Hiszek az élethosszig tartó tanulásban, így ösztöndíjas PhD-tanulmányaim mellett 2020–2021-ben elvégeztem a Budapesti Corvinus Egyetem energiagazdálkodási szakközgazdász képzését, közben pedig a PTE ÁJK-n akkreditáltattam az Energy 28

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

Law LL. M., Energy Law Specialist Consultant angol nyelvű, valamint az energiajogi szakjogász és energiajogi szaktanácsadó képzéseket. Doktori fokozatomat 2023 februárjában szereztem meg. 2021–2022 között a Women In Energy mentoráltja voltam, ahol testközelből ismerhettem meg az energiaipar működését olyan kiváló nőknek köszönhetően, akik energiaipari nagyvállalatoknál vezetői pozíciókat töltenek be. Idén a III. Károly brit király által alapított, Hungarian Business Leaders Forum Nemzetközi X Mentorprogramjában veszek részt, ahol egy energiaipari vezető nagyvállalat vezérigazgató-helyettese mellett szerzek további iparági tapasztalatokat.

Régóta vallom, hogy a XXI. század az energiáról és az űrkutatásról fog szólni (illetve tény, hogy energia nélkül még Elon Musk sem megy a világűrbe), ezért részese vagyok az UNISPACE világűr-politikai tanácsadó képzés (NKE) első évfolyamának. Célom kettős: a két terület tudományos, gazdasági és ipari kapcsolódási pontjaival kívánok foglalkozni, illetve a hazai világűrjog-szabályozás kialakítása terén is javaslatokat fogok megfogalmazni. Számos tudományos tevékenység, együttműködés, kutatómunka és projekt közreműködőjeként energiaipari tapasztalatokkal is rendelkezem. Részt vettem a nagykanizsai energiaközösség

előkészítésében, emellett tanulmányoztam a munka hátterében húzódó Urbact-Vilawatt spanyol–holland–magyar–görög projektet. Tagja voltam annak a kutatócsoportnak, akik az NKFI Alap, 2020-2.1.1-ED-2020-00077. sz. projekt: „A technológiai fejlődés jogi kihívásai” című anyagon dolgoztak. Minthogy a Nemzeti Energiastratégia szemlélete a fogyasztót helyezi a középpontba, én is e mentén készítettem el kutatásomat, ami tananyagként is szolgál. Nem csupán az energiaközösségek európai uniós és hazai szabályozásával foglalkozom, de a hozzá kapcsolódó innovatív és digitális megoldások regulációjával is, úgymint a blockchain alapú belső elszámolás, az okosmérők és okoshálózatok, valamint az energiatárolás kérdéskörei. 2021–2022-es szakirányú tevékenységemet illetően az egyik hazai nagy energiaipari vállalattal folytatott közös munka és megvalósíthatósági tanulmány elkészítését emelem ki: a Biohidrogén projekt energiajogi oldalról történő teljes körű támogatását. Okkal választottam pályázatom címéül a következőt: „Stratégia – Innováció – Szabályozás: interdiszciplináris megközelítésben az energiajog”. Energiajoggal foglalkozó jogászként és energiagazdálkodási szakközgazdászként olyan egyéni, különleges látásmóddal és összetett gondolkodásmóddal rendelkezem, ami elemző készségeimmel kiegészülve segít meglátni az egyes projektekben és stratégiákban a rejtett összefüggéseket. Munkám és kutatásaim során mindig egy adott stratégiai anyagból indulok ki, megvizsgálom, hogy abban milyen energiaipari innovációk lennének szükségesek, vagy éppen milyen, már létező megoldásokat tartalmaz az anyag, majd ezt követően az uniós és hazai joganyagra, nemzetközi jogi, gazdasági és innovációs benchmarkokra támaszkodva dolgozom ki, hogy hazánkban milyen konkrét szabályozást vagy szabályozási rendszert lenne célszerű kialakítani egy

adott energiaipari innováció vonatkozásában. Fontos, hogy a szabályozás ne gátolja az innováció organikus fejlődését, épp ellenkezőleg, a szabályozási keretrendszer is ösztönzőleg kell, hogy hasson az egyes innovációk kialakulására és rendszerbe ágyazódására. A bírálóbizottság a jelöltről: A jelöltnek már pályázata címe is jól tükrözi a tudását, szakmai hozzáállását és egyedi gondolkodásmódját. Energiajogászként és energiagazdálkodási szakközgazdászként olyan összetett tudással rendelkezik, amely ritka a jogi szakmában, és különösen a fiatal jogászok között. Elemzői képességeivel és interdiszciplináris tudásával képes olyan új összefüggéseket és stratégiákat felismerni, melyek mások számára rejtve maradnak. Kutatásaiban és mun-

káiban vizsgálja az energiaipari innovációk szükségességét, és szabályozási javaslatokat dolgoz ki. A jelölt sajátos gondolkodásmódja és módszertana például a „Biohidrogén projekt” esetében is megmutatkozott, ahol sikeresen megoldotta a jogi szakkérdéseket és lefedte a megvalósításhoz szükséges jogi hátteret, annak ellenére, hogy hazánkban még nem létezik kiforrott hidrogénszabályozás. Szakmai tudása, innovatív gondolkodásmódja és elkötelezettsége az energiajog és a digitális fejlődés területén kiemelkedő és példaértékű, így érdemes a Jogászdíj elnyerésére. A díjat átadta: Dr. Herczegh Zsolt, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozatának elnöke

A NYERTEST KÉRDEZTÜK Egy viszonylag kevésbé népszerű területtel pályáztál, az energiajoggal, ami – valljuk be – a nők között meglehetősen ritkaságszámba megy. Miért pont ezt a szegmenst választottad? Minden területnek megvan a maga szépsége és persze a nehézsége is. Ami itt engem megfogott, az az energiajog interdiszciplináris jellege. Itt ugyanis nem elég jó jogásznak lenni, itt érteni kell a műszaki alapokhoz, meg kell látni a közgazdasági összefüggéseket. Úgy lehet megfelelő jogi szabályozást alkotni, esetleg egy mintaprojektet létrehozni, ha jogászként az ember a társterületeket is ismeri. Kiemelted a pályázatoddal kapcsolatban, hogy fontos számodra az élethosszig tartó tanulás, olyan készségek elsajátítása is, amik nem feltétlenül a jogi témakörbe tartoznak. Ez mennyire segíti a pályádat? A Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem energiagazdálkodási szakközgazdászként, ami hatalmas segítség volt a munkám során. Az energiapiaci működéstől egészen egy erőmű felépítésének a gazdasági hátteréig ismerni kell mindent ahhoz, hogy valóban jó jogi megoldás szülessen az adott helyzetre. Jelenleg is két szakképzésre járok, amelyből az egyik a szívem csücske, a világűr-politikai tanácsadó képzés, amelynek az energiával is megvannak a közös határterületei. Ez a döntés egy sajátos gondolatból született. Nagyon keveset nézünk felfelé, pedig lehet, hogy épp a világűrben van a megoldás. Itt most nem a jogra gondolok, hanem az élet nagy kérdéseire: lehet, hogy ott van valahol a válasz, ha itt a Földön nem találjuk. Rá két évre láttam ezt a képzést, és azonnal jelentkeztem.

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

VI. WOLTERS KLUWER JOGÁSZDÍJ NYERTESEI

Az év joghallgató tehetsége

Bálint János (képünkön) A pályázat címe: Uniós platformszabályozás komplex szemlélettel Mentor: Dr. Gosztonyi Gergely

A díjazott a pályázatáról: Jogi diplomámat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szereztem. Mindig is érdekeltek az új technológiák által jelentett társadalmi kihívások, valamint a rájuk adható jogalkotói és jogalkalmazói megoldások. Szabadon választható kurzusaimat az elektronikus kereskedelem, média- és versenyjog, az adatvédelem, adatgazdaság és adatvagyon, valamint az internet és a mesterséges intelligencia szabályozásának témakörében teljesítettem. Tagja voltam a Monroe E. Price Media Law Moot Court nemzetközi médiajogi és szólásszabadsági 30

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

perbeszédversenyen részt vevő ELTE ÁJK csapatnak, amely a regionális döntőn 3. helyezést ért el, és elnyerte a Best Memorial díjat is. Ezen túlmenően egyéniben nekem ítélte a nemzetközi jogászokból álló zsűri a legjobb szóbeli teljesítményért járó Best Oralist díjat is. Ezzel bejutottunk a világ legjobb 24 csapata közé a University of Oxford által szervezett Világdöntőbe, ahol 10. helyezést értünk el. A fiktív jogeset számos aktuális kérdés megvizsgálására adott lehetőséget, mint például letilthatja-e egy közösségimédia-oldal egy adott ország elnökét vagy prominens influencerét,

vagy mennyiben tekinthetők jogforrásnak egy közösségimédia-oldal közösségi alapelvei. Az eset megoldása közben megismerkedhettem a nemzetközi emberi jogi bíróságok jogesetalapú ítélkezési gyakorlatával, valamint az írásbeli beadványok szerkesztése és a szóbeli védés során magas fokú és biztos angol nyelv ismeretre is szert tehettem. Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasként a 36. OTDK Infokommunikációs Jogi Tagozatán „Platformszabályozás az online szólásszabadság védelmében” címmel bemutatott dolgozatomat kü-

löndíjban részesítette a zsűri. Az elkészült pályamű az NMHH által hírközlési és médiajogi témakörben OTDK dolgozatok elismerésére meghirdetett pályázaton is díjazásban részesült. Dolgozatomban kiterjedt magyar és nemzetközi szakirodalom, európai uniós bírósági és versenyhatósági esetek feldolgozásával elemeztem az online platformok szólásszabadságra gyakorolt hatásait, a digitális piacokon elfoglalt dominanciájuk kialakulását, valamint a DSA és DMA rendelkezéseit. Az uniós platformszabályozás és az online szólásszabadság kölcsönhatását elemző dolgozatommal pedig az Országgyűlés elnöke, az igazságügyi miniszter és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője által meghirdetett, „Magyaror-

szág és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban” című pályázat 1. helyét nyertem el. Már másodéves koromtól vállaltam gyakornoki munkát, először egy nemzetközi televíziós vállalat jogi osztályán, majd egy nemzetközi ügyvédi iroda technológiai és médiajoggal foglalkozó részlegén. Ez utóbbi helyen megismerkedhettem az adatvédelem gyakorlati oldalával, proaktívan követhettem az új technológiák szabályozására kialakulófélben lévő uniós és hazai jogszabályokat, hatósági és bírósági gyakorlatot, valamint több cikk és prezentáció elkészítésében is közreműködhettem. A záróvizsgákat követően itt kezdtem meg ügyvédjelölti karrieremet, folytatva a közös munkát.

A NYERTEST KÉRDEZTÜK Említetted, hogy az egyetem mellett már tartósan vállaltál gyakornoki munkát. Mi az, ami motivációt ad számodra, hogy többet letegyél az asztalra, mint az átlaghallgató? Úgy gondolom, ilyenkor nagyon hasznos megalapozni már egy szakmai életutat. Nagyon sok lehetőség, szakmai és tanulmányi programok vannak, amelyeket az egyetem és az egyetemen kívüli szakmai szervezetek, illetve irodák ajánlanak a hallgatók számára. Igyekeztem mindenfajta tanulmányi tevékenységből kivenni a részemet, mint például perbeszédversenyek, publikációk, és a már említett szakmai gyakorlatok. Minden joghallgatót arra buzdítanék, hogy érdemes ilyen irányba elmozdulnia. Az uniós platformszabályozást választottad a pályázati anyagodban, ami nem egy tipikus ágazat. Mi jelentette a szakmai kihívást számodra ebben a témakörben? Az uniós platformjog egy nagyon aktuális kérdéskör, mindannyiunkat érinti, hiszen regisztrálunk online platformokra, és napi szinten, az újabb generáció már inkább óránként használja azt. A vonatkozó jogi keretek jelenleg a formálódás szakaszában vannak, így szerintem lehetőség van arra, hogy mi is hozzárakjunk a kialakulóban lévő jogi szabályozáshoz, illetve, hogy azt időben megértsük, és a jövőben hozzáértőként tudjunk megszólalni a témában. Mi a célkitűzésed a közeljövőben? Az ügyvédi szakvizsgát három éven belül szeretném letenni, a PhD-szakdolgozatomat pedig négy éven belül megvédeni. Úgy gondolom, az ügyvédi pályán helyezkednék el, azonban az akadémiai életben is aktívan részt kívánok majd venni.

Doktori tanulmányaimat az ELTE Államés Jogtudományi Doktori Iskolában kezdtem meg, kutatási témám címe az „Uniós platformszabályozás: társadalmi kihívások a 21. században”. Joghallgatóként tudományos tevékenységem alapján a kialakulófélben lévő „platformjog” vagy „felhasználóvédelmi jog” alapvető jellemzőjeként azonosítottam a konvergenciát, vagyis a klasszikus jogágak közötti határok elmosódását. Doktori kutatásom célja az eddigi kutatásom kiterjesztése olyan új jogterületekre, mint az adatvédelem és a fogyasztóvédelem, valamint az olyan kér déskörök részletes vizsgálata, mint a sötét mintázatok, valamint a generatív mesterségesintelligencia-megoldások. A bírálóbizottság a jelöltről: A jelölt az ELSA Budapest diákszervezetben segítette a joghallgatók kapcsolatépítését és karrierlehetőségeit, mellette pedig egyetemi évei alatt számos innovatív megoldást és ötletet dolgozott ki, valamint digitális készségeket fejlesztett. Kutatásaiban az online platformok felelősségét és a tartalommoderáció kérdéseit vizsgálta, valamint versenyjogi és közgazdaságtani szempontból is elemezte a technológiai óriások hatását az online szólásszabadságra. Számos versenyen és pályázaton nyert elismeréseket. Doktori tanulmányait idén az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolán kezdte meg, ahol az „Uniós platformszabályozás: társadalmi kihívások a 21. században” című kutatását folytatja. Célja a kutatás kiterjesztése új jogterületekre, valamint olyan kérdéskörök részletes vizsgálata, mint a sötét mintázatok és a generatív mesterségesintelligencia-megoldások. A Jelölt érdemes a Jogászdíj elnyerésére, hiszen munkássága és tevékenységei jelentős mértékben hozzájárulnak a jogászi közösség fejlődéséhez. A díjat átadta: Prof. Dr. Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

INTERJÚ

A jogi technológiák ismeretének elsajátítása elengedhetetlen a jövő jogászainak sikeréhez

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara 2023 szeptemberében vezette be a legaltech tantárgyat, az elsők között a hazai egyetemek körében. Dr. Aczél-Partos Adrienn, az egyetem Jogi Informatikai Oktatási Csoportjának vezetője az interjúban a legaltech-ismeretek fontosságáról, a jogászképzés jövőjéről beszél.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Kara az elsők között vezette be a legaltech tantárgyat a joghallgatók számára. Miért tartották fontosnak, hogy a hallgatók már az egyetemen elsajátíthassák a legaltech alapjait? Richard Susskind „Az ügyvédség vége? A jogi szolgáltatások természetének újragondolásáról” című műve, amely a jogi szakma jövőjét elemzi, nagy hatással volt rám. Könyvében arra ösztönzi a jogászokat, gondolják át, melyek azok a feladatok, amelyeket hatékonyabban, olcsóbban, gyorsabban, vagy magasabb minőségben el lehetne végezni alternatív munkamódszerekkel. A könyv hangsúlyozza a technológiai változások és az információtechnológia fejlődésének és elfogadásának szükségességét a jogi

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

szakmában. Teljesen egyetértettem azzal a gondolattal, hogy a jogászoknak jogtechnikusokká kell válniuk, mert az a jövő. Az egyetemen ez a fajta gondolkodás abban öltött testet, hogy informatika helyett elkezdtünk jogi informatikát oktatni. A tárgy keretében elsősorban a jogi információ fogalmát járjuk körbe, és gyakorlati jelleggel a jogi információkeresés módszertani lehetőségeit nézzük végig. Ingyenes és előfizetett jogi adatbázisokat ismertetünk meg a joghallgatókkal az egyetem első évében. Néhány éve azt is felismertük, hogy a digitalizáció térhódítása és a gyorsan változó jogi környezet miatt a jövő jogászainak alkalmazkodniuk kell a technológiai innovációkhoz és megoldásokhoz. A legaltech tantárgy bevezetésével

azt tűztük ki célul, hogy a hallgatók ismerjék meg a digitális kor jogi kérdéseit, a jogi innováció jelentőségét és a technológiai eszközöket. Amennyiben a joghallgatók már az egyetemen elsajátítják a jogi technológiai tudást, úgy a jövő jogászai képesek lesznek a technológiai eszközök és megoldások hatékony alkalmazására. Emellett a legaltech tantárgy bevezetése segít megszerezni a hallgatóknak azt a kritikus tudást és készséget, amely szükséges a modern jogi környezetben való sikeres működéshez. Milyen mélységű tudást kívánnak átadni a hallgatóknak a legaltech tantárgy keretében? Mire helyezik a hangsúlyt? A mesterséges intelligencia, mint a jövő meghatározó technológiája, a jogi területen is egyre fontosabbá válik. Ez a trend elkerülhetetlen, de lehetőséget kínál arra, hogy a fejlődést a társadalmi, jogi, etikai és informatikai normák keretei között irányítsuk. Ennek érdekében növekszik az igény azon szakemberek iránt, akik egyaránt ismerik a legaltech jogi és technológiai dimenzióit, és képesek híd-szerepet betölteni a technológia és a jog között. A legaltech tantárgy célja, hogy a hallgatókat felkészítse a digitális kor jogi kihívásaira. A tantárgy mélyreható tudást nyújt a digitális kor jogi kérdéseiről, a jogi innováció jelentőségéről és a technológiai eszközökről, mint például az adatelemzés, a mesterséges intelligencia, és a dokumentumautomatizáció. A tanterv kialakításánál a hangsúlyt elsősorban a gyakorlati készségek fejlesztésére helyeztük. A Wolters Kluwer Hungary munkatársai által tartott kurzus részeként a hallgatók olyan képességekre tesznek szert, mint a prototípusok készítése és tesztelése, a designgondolkodás alkalmazása, és a technológia etikus használata a jogi gyakorlatban. Továbbá igyekeztünk hangsúlyossá tenni a jogi szolgáltatások működésének menedzselését, a digitális eszközök és stratégiák alkalmazását a jogi szolgáltatások promóciójában és az ügyfelekkel való kommunikációban. A tanterv összeállításának fő célja az volt, hogy a tárgy elsajátítását követően a jövő jogászai rendelkezzenek mindazokkal a szükséges ismeretekkel és készségekkel, amelyek a gyorsan változó jogi környezetben való eligazodást és boldogulást segítik. Pár szót a Wolters Kluwer Hungaryvel történő együttműködésről: mit jelent az egyetem számára a céggel való együttműködés? A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Wolters Kluwer Hungary közötti együttműködés jelentősége abban rejlik,

hogy lehetővé teszi a joghallgatók számára, hogy a digitális kor jogi kihívásaival kapcsolatos mélyreható ismereteket szerezzenek. A hazai piac egyik vezető legaltech szolgáltató szervezete, a Wolters Kluwer szakértőitől a joghallgatók olyan konkrét készségeket tanulhatnak meg, amelyek a jogi technológiai és innovációs gyakorlatban létfontosságúak, a hagyományos jogi oktatás azonban nélkülözi azokat. Ez az együttműködés nemcsak elméleti tudást, hanem gyakorlati képességeket is biztosít a joghallgatók számára, elősegítve őket abban, hogy alkalmazkodjanak a gyorsan változó jogi környezethez. Az új kurzus iránt nagy az érdeklődés, amit a gyorsan betelt létszám is mutat. Ez arra utal, hogy a hallgatók pozitívan fogadják ezt az innovatív és releváns képzést. Teljes a hallgatói egyetértés abban, miszerint a legaltech tantárgy teljesen új perspektívába helyezi a jogi tanulmányokat. A hallgatói visszajelzések nagyon pozitívak: nagyon élvezik a tantárgy interaktív és gyakorlatorientált megközelítését. Kézzelfogható projektjeik vannak, amelyek valódi jogi problémákra adtak innovatív megoldásokat. Hogyan látja, a jogászképzésre milyen hatással lehet digitalizáció térhódítása, az ügyféligények változása – erre hogyan tudja az egyetem felkészíteni a joghallgatókat? Milyen új készségek elsajátítására van szükségük a hallgatóknak, hogy eredményesen indulhassanak el a jogi pályán? Büszkék vagyunk arra, hogy a Pázmány élen jár a hazai jogi egyetemek között a jogi technológia bevezetésében. A jogi szolgáltatások világa változik, és a joghallgatóknak erről tudniuk, tanulniuk kell. Egyre nagyobb szükség van olyan jogászokra, akik nemcsak általános jogi ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek, hanem az innovatív folyamatokat és technológiákat is ismerik. A digitális kor kihívásaira való felkészülés, a jogi technológiák ismeretének elsajátítása, valamint a versenyképesség növelése elengedhetetlen a jövő jogászainak sikeréhez. A technológia a társadalom szerves részévé vált, így az egyetemeknek fel kell készíteniük a hallgatókat arra, hogy képesek legyenek kezelni a modern technológiákat és digitális eszközöket, amelyek egyre inkább beépülnek a jogi gyakorlatba. Fontos, hogy a hallgatók megismerjék a designgondolkodást és a felhasználói kutatást, és ezeket a jogi problémák megoldásában is alkalmazni tudják. Véleményem szerint a legaltech tantárgy bevezetésével proaktívan tudunk reagálni ezekre a változásokra, biztosítva, hogy a hallgatók felkészültek legyenek a digitálisan orientált jogi pályára.

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

VI. WOLTERS KLUWER JOGÁSZDÍJ NYERTESEI

A Közönségdíj nyertese

Dr. Kósa Ferenc (képünkön) A pályázat címe: Elektronikus ingatlan-adásvétel (egyéb ingatlant érintő jognyilatkozat) az E-ING előtt

A díjazott a pályázatáról: Pécsett végeztem el a jogi egyetemet, 2002-ben szereztem diplomát. Már az egyetemen is hallgattam jogi informatikát – és ennek részeként tanultam az elektronikus aláírásokról –, illetve (ugyan nem elektronikus aláírásokról, de) ezen tárgyban készítettem diplomamunkámat. 2006-ban sikeres szakvizsgát tettem és 2007 óta saját ügyvédi irodámat vezetem. Elektronikus aláírást 2008 – azaz a kötelező elektronikus cégeljárás bevezeté34

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

se – óta használok, bár bevallom: a többi ügyvéd kollégához hasonlóan 2020-ig csak „betanított munkásként”. Akkor a pandémia és az új polgári perrendtartási törvény alkalmazása új kihívásokat és jogalkalmazási kérdéseket vetett fel, melynek eredményeképp beleástam magam az eIDAS Rendelet és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseibe – jogalkalmazói gyakorlati szemszögből. Ennek eredményeképp született meg – először a DocuSign agresszív marketingstratégiájára válaszul a – „Miért nem jó

a DocuSign?” című jegyzetem, majd ezt átdolgozva, az „Elektronikus Dokumentumok” című jegyzetem. Ezzel egyidejűleg – illetve azóta is – figyelemfelhívó bejegyzéseket teszek közzé az interneten az elektronikus okiratok és eljárások alkalmazására, valamint a várhatóan 2024. február 1-jével hatályba lépő új (elektronikus) ingatlan-nyilvántartási törvényre. 2021 őszén elértem, hogy a földhivatalok már most kötelesek befogadni elektronikus okiratokat. 2021. május óta vagyok a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület tagja, 2022. május 19. óta az Egyesület elnöke, 2022. február óta a Magyar Ügyvédi Kamara elektronikus ingatlan-nyilvántartás (E-ING) be-

vezetéséért felelős munkacsoportjának, valamint az elektronikus okiratokról és kézbesítésről szóló törvény (E-OKIRAT) tervezetének megalkotásáért felelős munkabizottság tagja, illetve dr. Havasi Dezső elnök úr megtisztelő felkérésének eleget téve a MÜK Informatikai Tanácsadó Bizottságának tagja. 2022 februárja óta a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán megbízott egyetemi oktatóként tartok kurzust „Elektronikus okiratok a gyakorlatban” címmel nappali tagozatos joghallgatók részére. A jogi egyetem elvégzése során mindvégig az a cél vezérelt, hogy a jövőben tu-

dásomat és képességeimet ügyvédi kamarai tagként, egyéni ügyvédi vagy ügyvédi irodai státuszban ügyvédként hasznosíthassam. Az etika, a hivatástudat, és a jogszabályok betartásának, valamint a szakmai nyitottság elve figyelembevételével folytatott ügyvédi tevékenységem során olyan praxist alakítottam ki és folytatok, amelynek révén tudásommal, a rendelkezésemre álló valamennyi jogszerű eszközzel segíteni tudom ügyfeleimet, és egyben öregbíteni tudom az ügyvédi hivatás hírnevét. A díjat átadta: Dr. Megyeri Andrea LL. M., a Wolters Kluwer Hungary Kft. Innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója

A NYERTEST KÉRDEZTÜK A Közönségdíj egy új kategória volt a 2023. évi Wolters Kluwer Jogászdíj pályázatban. Milyen érzés volt átvenni ezt a díjat? Elsősorban nagy megtiszteltetés, másodsorban elismerése a munkámnak, amit az elektronikus okiratok, elektronikus ingatlan-nyilvántartás kapcsán végeztem. Az eddigi visszajelzések alapján is azt láttam, sokan figyelik munkámat, és bíztam abban, hogy ez nem csupán valamilyen lufi, hanem ez a valóság is. A Közönségdíj bebizonyította ezt. Hálával tartozom azoknak, akik rám szavaztak, és büszke vagyok arra, hogy a díjazottak között szerepelhetek én is. Miért tartotta fontosnak, hogy elinduljon a Jogászdíj pályázaton, mi az, ami inspirálta Önt? A pandémia idején számos megkeresés érkezett az ügyfelektől, érdeklődtek, hogyan lehet szerződést kötni találkozásmentesen. Korábban is foglalkoztam az elektronikus aláírások kérdéskörével, és ha úgy vesszük, valójában mindig is érdekelt ez a terület. A pandémia pedig lehetőséget adott arra, hogy mélyebben beleássam magam a témába, és a gyakorlatban is alkalmazni tudjuk azt, ami egyébként jogszabályi alapokon már évek óta létezett, csak az emberek nem tudtak róla, vagy nem érdeklődtek iránta. Persze az is hozzátartozik, hogy nagyon sokat fejlődött ebből a szempontból a technológia, korábban kártyaolvasó, kártyaszámítógép kellett hozzá, most már mobillal tudunk elektronikusan iratokat hitelesíteni. Másrészt egy jogsza-

bályváltozás is lehetővé tette ezt: korábban nem volt lehetőség arra, hogy elektronikusan nyújtsunk be iratokat az ingatlan-nyilvántartáshoz, míg a módosítással megnyílt a kapu, hogy akár ingatlant lehessen venni, illetve eladni elektronikus okirattal. Az innováció, a digitális megoldások, és mint ahogy a Díjátadó Gálán is elhangzott, a mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret nyer a jogász szakmán belül. Ön hogyan érzékeli ezt a munkája során? Úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencia túlságosan előtérben van, és sok esetben eltereli a fókuszt más fontos területekről, mint például a digitalizációról. Miközben ez épp előfeltétele az AI-nak, hiszen csak azokkal a dolgokkal tud valamit kezdeni, ami digitalizálva van. Ugyancsak komoly hangsúlyt kap jelenleg egy másik téma, az ESG, ami a Jogászdíj esetében külön pályázati kategória is volt. Ezen belül a digitalizáció ugyancsak megjelenik, hiszen, ha egy vállalat elkötelezi magát a digitalizáció mellett, akkor gyakorlatilag a papír felhasználását is csökkenteni tudja, mint ahogy a papír logisztikájával járó költségeket és a környezetszennyezést. Az elektronikus hitelesítés is egy ilyen digitális megoldás, hiszen sokkal egyszerűbbé teszi a munkát, mivel mindent számítógépen hozunk létre, illetve nem használunk papírt, amivel nemcsak jelentős költséget tudunk megtakarítani, hanem a környezetért is teszünk valamit.

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

VI. WOLTERS KLUWER JOGÁSZDÍJ NYERTESEI

Mit jelent a Jogászdíj elismerése?

Bálint János

Csővári Legal

„Nagyon nagy meglepetés volt számomra a Jogászdíj, joghallgatói éveim alatt elért teljesítményem csúcspontjaként tekinthetek rá.”

„Büszkék vagyunk erre az elismerésre, hiszen a Jogászdíj egy nagyon magas presztízsű díjjá nőtte ki magát a magyar jogász szakmában. Hatalmas megtiszteltetés ennyi kiváló szakember között kiemelkedni egy ilyen projekttel, és külön öröm számunkra, hogy olyan projekttel szereztük meg ezt az elismerést, amely pontosan meghatározza a mi irodánkat, és szívügyünkként is tekinthetünk rá.”

Dr. Biró Zsófia „Hatalmas szakmai elismerés számomra, főként, hogy a fiatal tehetségek számára ez a legmagasabb jogi szakmai elismerés. Energiajoggal foglalkozó ifjú tehetségként azt mondhatom, hogy ez az elismerése annak is, hogy egy kevésbé érintett jogterület is előtérbe tudott kerülni. A műszaki és a gazdasági tudományok uralják az energetikát, de ahogy az elmúlt három év is bebizonyította, a jogra itt is kiemelkedő szükség van. A díj tehát azt mutatja, hogy olyan szakmai eredményt sikerült elérni itt, ami van annyira hasznos és példaértékű, hogy azt egy ilyen nagy presztízsű díjjal elismerik. Másrészt, amikor az ember a kezében tartja a díjat, akkor további motivációt jelent, hogy a jövőben is társadalmilag hasznos, de ugyanakkor egyéni szakmai kihívást is jelentő feladatokat keressen magának.”

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

Magyar Telekom Nyrt. Csoport Jogi Igazgatósága, Legal Service Evolution Squad „A díj elnyerése büszkeséget és köszönetet is jelent számunkra: büszkeség, mert magunk hoztunk létre egy olyan, cégen belül használható eszközt, ami megkönnyíti a munkavégzést a jogászok és az ő céges belső ügyfeleik számára is. Ezentúl köszönet, hogy az erőfeszítéseink és munkánk megkapta ezt az elismerést úgy is, hogy a széles publikum a díjazott projekt eredményét egyébként nem tudja használni, kipróbálni. Mindenkinek őszintén kívánjuk, hogy egy nap hasonló digitális megoldások segítsék a munkáját.”

Oppenheim Ügyvédi Iroda – dr. László Áron Márk, dr. Ormos Kristóf

Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda – versenyjogi csapat

„Nagyon szép évforduló alkalmával lehettünk itt a Díjátadó Gálán, és nagy mosollyal az arcunkon távozunk, hiszen tulajdonképpen „mi nevettünk a végén”, a saját kategóriánkban mindenképpen. Azt gondoljuk, hogy mindenkinek érdemes magát megmérettetni egy ilyen esemény keretében, hiszen egy ilyen cím komoly értékkel bírhat az elkövetkező években. A mi jogterületünkön ez a fajta ismertség, vizibilitás különösen fontos, hiszen ilyen jelentőségű ügy nem gyakori. Ám ha ilyen adódik, akkor fontos, hogy mindenképp mi jussunk eszébe az ügyfélnek róla, a mi irodánkat keresse fel.”

„Nagy meglepetés számunkra, hogy megkaptuk ezt a díjat, különösen, hogy ez egy olyan kategória volt, amely számos jelöltet tartalmazott. Különösen azért is fontos számunkra, mert Magyarországon ez az egy komolyabb díj van a szakmában, ellentétben a nemzetközi poronddal. Nemcsak a díjnak vagyunk hálásak, hanem nagyon jólesik látni azt is, hogy a munkánknak eredménye van, az ügyfelek is értékelik. Ez a díj lehetőséget ad arra, hogy az erőfeszítéseinket a kicsit szélesebb közönség előtt is megmutassuk.”

Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda – ESG csapat Precursor Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – dr. Hohmann Balázs „Hatalmas elismerés ez a Precursor Kft. számára, aki háromfős jogi csapattal nevezett erre a díjra. A díj mutatja, hogy egy dél-dunántúli, adatvédelemmel és compliance jellegű tanácsadással foglalkozó kkv is elnyerhet egy ilyen magas szakmai díjat. Fiatal jogászként jelentős pillanata ez az életünknek, és egyúttal megbízóink számára is egyfajta visszacsatolást ad, hogy érdemes minket választani, amikor hasonló jellegű adatvédelemi vagy compliance tanácsadásra keresnek megbízható tanácsadó partnert.”

„Büszkék vagyunk arra, hogy két témában is a Schönherr pályázatát találta a legjobbnak a zsűri. Örülök, hogy a nyertes ESG ügyünk kapcsán felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság és a társadalmi szerepvállalás mellett, és ügyfeleinket is segíteni tudjuk ezen az úton. Sokat jelent irodánknak a Jogászdíj, a jogi közösség elismerése. Szeretném kiemelni, hogy a remek csapatmunka nagyon fontos volt a siker elérésében, és ezúttal is köszönöm ügyfeleinknek a kitartó bizalmat és a kihívást jelentő feladatokat.”

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

INTERJÚ

A Mentorokat kérdeztük Mit nyújt a Jogászdíj a fiatal tehetségek számára, miért érdemes részt venniük ezen a pályázaton?

Dr. Erdős Csaba A tehetséggondozás szempontjából minden pozitív visszacsatolás és ösztönző roppant fontos, kezdve az első szárnypróbálgatásokra – például helyi versenyeken való részvételre – kapott bátorító szavaktól egészen az olyan elismerésekig, amelyek eleinte csak távlatokban jelennek meg. A Jogászdíj kétségkívül ez utóbbiba tartozik. Pályázásra buzdít a Jogászdíj presztízse, amelyet a megmérettetés országos jellege, a Wolters Kluwer brandjének ismertsége és elismertsége, a korábbi évek jelöltjeinek és nyerteseinek kiválósága egyaránt alátámaszt. Mindemellett a Jogászdíj egyéni kategóriáiban már a jelöltség is komoly értéket képvisel a személyes karrier és az „énmárka” építésében, hiszen ez a jogászság klasszikus értékeinek képviseletét és egyúttal az innovatív megoldásokra való nyitottságot is kifejezi.

Prof. Dr. Fábián Adrián A Jogászdíj mindenekelőtt egy kimagasló szakmai elismerés, másrészt pedig egy visszaigazolás a nyertes pályázó számára, hogy jó úton járt és jár már jogászi karrierje kezdetén is. Minden pályázat megmérettetés, tapasztalatszerzés és a kibontakozás egyik megvalósulási formája. Ez különösen igaz a Jogászdíjra, ennél nagyobb ösztönzés, ösztönző erő talán nem is kell.

Dr. Gosztonyi Gergely Minden olyan lehetőséget meg kell becsülni, ami az egyetemi hallgatók által elért kiemelkedő eredményeket díjazza. Ezek közül az egyik a Jogászdíj, amelynek évről évre nagyobb presztízse van a hallgatók között. Szerencsére egyre nagyobb a merítés, ami azt bizonyítja, hogy a magyarországi jogi karokon magas színvonalú szakmai munka folyik. Ebben az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara mindig is élen járt. Fontos, hogy a hallgatóknak legyen

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

lehetőségük nemzetközi és hazai versenyeken részt venni, megkezdeni publikációs tevékenységüket, hazai és nemzetközi kapcsolatokat építeni. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a végzett hallgatók jobb eséllyel lépjenek ki a munkaerőpiacra.

Dr. Hegedűs Andrea Azt gondolom, hogy a Jogászdíj egyfajta elismerése annak a megfeszített munkának, amit a jelöltek végeznek, hiszen a háttérben rengeteg időt és energiát szánnak egy-egy kutatásra. Amennyiben annak eredménye nyilvánosságot kap, és adott esetben érdemesnek találják a gyakorlatban történő továbbgondolásra, az mindig nagy örömmel tölt el. Egyetemi oktatóként számos alkalommal találkoztam tehetséges hallgatókkal, akiket mindig arra buzdítottam, hogy fontos lehet időnként megmérettetni magukat. Ezáltal hatalmas tudásra, tapasztalatra tehetnek szert, így haladva az általuk kitűzött tudományos úton. A Jogászdíj az egyik ilyen „verseny”, amelyben érdemes részt venni, hiszen a szakmai zsűri által véleményezett pályázat remek visszacsatolás és motiváló erő lehet a jelölt számára, aki ezáltal lendületet kaphat további tudományos tevékenységének folytatásához.

Dr. Kiss Kelemen Bence Egyfelől azt gondolom, hogy kevés olyan országos díj létezik, amelyet egy tehetséges fiatal jogász elnyerhet, nem számítva az egyes egyetemekhez köthető, vagy esetleg a doktori képzés végeztével pályázható szakmai elismeréseket. Másfelől pedig emberek lévén, szükség van arra, hogy valami nagyobb jelentőségű külső visszacsatolás is érjen bennünket. Fiatal jogászként az életünket a hosszú munkanapok, a stressz és az új ismeretek folyamatos elsajátítása jellemezte, jellemzi, és egy ilyen kompetitív

világban rendkívül fontos, hogy legyen valami, ami átlendít bennünket a nehézségeken. A Jogászdíj szerintem pontosan ezt szimbolizálja ebben a kategóriában, azaz, hogy érdemes küzdeni és kiváló munkára törekedni minden egyes nap.

Dr. Krüpl László Az ügyvédek szempontjából a szolgáltatói-tanácsadói szerepkör mellett kiemelten fontos az, hogy egy szakmai közösség tagjai vagyunk, akik tudnak egymásról és folyamatosan naprakészen tartják a tudásukat, nemcsak a jogi, hanem az iparág-specifikus tudásukat is. A szakmai közösség jellegéből következik, hogy van egyfajta szakmai versengés az ügyvédek között, amelynek egyik jó példája a Jogászdíj. Külföldön már régóta vannak ilyen díjak, és nagyon örülök, hogy a hazai jogászok is megmérettethetik magukat a Jogászdíjon való részvétellel.

Dr. Molnár Erzsébet A Jogászdíj csodás elismerése a fiatal tehetségek munkájának, egyúttal inspirálja is őket arra, hogy kutatásaikat folytassák. Megtapasztalhatják azt is, milyen felemelő érzés az, amikor munkájukat és annak gyümölcsét a nagy nyilvánosság is megismeri, átélhetik azt az érzést, hogy munkájukkal és tehetségükkel immáron ők is inspirálhatnak másokat. A Jogászdíj szakmai önbizalmat ad, és a tudományos munka iránti elhivatottságot erősíti. A fiatal tehetségeket a munkájuk folyamatos segítésével és elismerésével ösztönzöm arra, hogy pályázzanak.

Dr. Pauker Zoltán Ha egy egyénnek alkalma nyílik arra, hogy nyílt versenyben megmérettesse magát, számot tud vetni saját képességeivel. A hétköznapok kihívásai közepette ezek az értékelések kiemelten fontosak, hiszen tisztázza,

milyen erősségei vannak kollégáinknak, milyen fejlődési lehetőségeket látunk, és motiválóan hatnak. Ezen versenyek közül a Jogászdíj kiemelkedik, hiszen széles közönség számára adott a pályázás lehetősége, így a díj elnyerése valódi értékkel bír. A díj ezáltal alkalmas arra többek között, hogy a fiatalok láthatóvá váljanak a piacon, így az ügyfelek is felfigyelnek a jövő vezetőire, szakértőire.

Sulyok Gábor A Jogászdíj üzenete fontos és sokrétű. Megerősítést nyújt abban, hogy a színvonalas munka, a többletfeladatok vállalása és a tehetséggondozásban való részvétel megtérül, és a kiválóság nem marad észrevétlen. Mindemellett a díj motivációs forrás, mely a szakmai tudás elmélyítésére, a szakmai integritás megőrzésére és példamutató emberi magatartásra sarkall. Ilyenformán az érintett hallgatókat nem is szükséges motiválni a pályázásra: a díj jelentőségét azonnal felismerik, és már a jelölés tényét is megtiszteltetésnek érzik. Egy jelölés, vagy a díj elnyerése mindig a szakmai önéletrajz tiszteletet parancsoló eleme marad.

Dr. Tallér Péter A Magyarországon kialakult struktúrákban meglehetősen nehéz fiatal jogászként kitűnni vagy érvényesülni. Ebben segíthet egy hasonló díj. Nálunk házon belül nem volt szükség külön ösztönzésre, mert a fiatal tehetségek – az én legnagyobb elégedettségemre egyébként – maguktól fordulnak hozzám hasonló iniciatívákkal. Irodán belül nem félünk teret adni a tehetséges és fiatal kollégáknak. Ennek az egyik vetülete, hogy hasonló díjakra történő jelentkezés során maximális támogatást kapnak. Emellett viszont a mindennapokban is igyekszünk aktívan támogatni a tehetség érvényesülését.

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

INTERJÚ

A Mentorokat kérdeztük Milyen módon tudja a mentor támogatni, felkészíteni a pályázót egy ilyen megmérettetésre?

Dr. Erdős Csaba A Jogászdíjra pályázást leginkább egy hosszú út fontos állomásaként lehet leírni, ily módon a mentor feladata túlmutat azon, hogy kizárólag erre, az út egy megmérettetésére koncentrálva készítse fel a tanítványát. Sokkal inkább arra kell fókuszálnia, hogy az újabb és újabb kihívások megoldásához szükséges ismereteket, képességeket és attitűdöt próbálja meg átadni és fejleszteni. Meglátásom szerint a jó mentor elsősorban lehetőséget próbál teremteni a tanítványnak arra, hogy kibontakoztathassa tehetségét, a munka dandárja azonban a tanítványé marad. A mentorálás sikerében meghatározók a környezet és az adott közösség értékei, hagyományai.

Prof. Dr. Fábián Adrián A mentor feladata a biztatás, és az „előszűrés” a pályázat benyújtása előtt: vajon minden feltétel fennáll-e, mire kell különösen odafigyelni, mit kell hangsúlyozni, kiemelni a pályázatban stb. A Jogászdíj egy olyan megmérettetés, amelyen a legfelkészültebb, legrátermettebb fiatal kollégák indulnak, akik eddig is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, de már nagyrészt „önjáróak” a hivatásukban. Ilyen körülmények között a mentor a feladatának nagy részét már korábban – olykor éveken át – elvégezte. A „fiatal tehetség” már nem annyira útmutatást vár, hanem konkrét kérdésekre keresi a választ, amelyek megválaszolásában a mentor folyamatosan tud segíteni.

Dr. Gosztonyi Gergely Mentorként – legyen ez akár egy egyetemi szakdolgozat vagy ügyvédi irodában, gyakornoki munka mellett – elsődlegesnek tartom a hivatás hagyományai és alapelvei, valamint a hivatás iránti alázat átadását. Fiatal kollégáinkat

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

gyakornoki éveik alatt folyamatosan újabb tapasztalatok megszerzésére, saját maguk fejlesztésére sarkalljuk. Versenypiaci előnyt ad nekik, hogy a képzésük végére jellemzően már több hivatásrend műhelyeiben is próbálgathatták karmaikat. Álláspontom szerint a Jogászdíj épp ezt a fajta szakmai fókusz iránti kitartó és átlagon felüli elkötelezettséget, hivatástudatot és igényességet reprezentálja.

Dr. Hegedűs Andrea Mentorként feladatom, hogy a hallgatóval együtt, őt segítve és támogatva, közösen érjük el a kitűzött célt. Ehhez rendszeres szakmai kapcsolatra van szükség, melynek során láthatom a kutatás fő irányait és mélységét, és szükség esetén jobbító szándékú észrevételeket teszek. A Jogászdíjon történő részvételt megelőzően több alkalommal beszéltük át, hogy az eddig elvégzett kutatásaiból melyek azok a potenciális eredmények, amelyeket kisebb átdolgozással a nyilvánosság elé tárhat. Nincs annál nagyobb öröm, amikor a mentor saját szemével tapasztalja mentoráltja fejlődését. Vallom azt is, hogy egy ilyen megmérettetésre való felkészítés során elengedhetetlen a bizalom és a kölcsönös együttműködés, ami a mi esetünkben teljes mértékben megvalósult.

Dr. Kiss Kelemen Bence Úgy gondolom, hogy egy fiatal jogász számára a legnagyobb segítséget az tudja adni, ha lehetősége van kérdezni, és megvitatni a szakmai kérdéseket. A legjobb ötletek általában nem egy szobába zárva, magányos gondolkodás során születnek, hanem olyankor, amikor oktatok, és próbálok egy konkrét érvet megosztani a hallgatóimmal, vagy amikor szűkebb szakmai közegben leülünk,

és megpróbáljuk meggyőzni a másikat saját jogi érvelésünkkel. Szerintem egy mentor szerepe abban ragadható meg és emelhető ki, hogy lehetővé tegye ezeket a szakmai beszélgetéseket, és bátorítsa a fiatal tehetségeket arra, hogy kérdezzenek, érveljenek, vitatkozzanak.

Dr. Krüpl László A legfontosabb az ügyvédi értékek átadása és a fiatal kollégák felkészítése az ügyvédi szakmai életre, tehát kettős a felkészítés. Ügyvédként szem előtt kell tartani, hogy szolgáltatók és ún. „trusted advisor”-ok vagyunk, akik nemcsak jogilag helyes, hanem egyébként üzletileg optimalizált és hatékony tanácsot tudnak nyújtani. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos szakmai fejlődés és a csapatmunka. Ezt próbáljuk nap mint nap átadni a fiatalabb kollégák számára, hiszen az egyetemen jó elméleti alapokat lehet szerezni, de ezek önmagukban nem alkalmasak még a fenti szerepkörök ellátására.

Dr. Molnár Erzsébet Tehetséggondozási arc poeticám, hogy a kiváló, tehetséges hallgatókat nemcsak szakmailag szükséges támogatni és mentorálni, hanem lelkileg is erősíteni és támogatni. Fiatal tehetséges hallgatóimra nem kizárólag az oktató, a mentor szemével tekintek, hanem számomra szakmai partnerek, nemritkán barátokká válunk. Úgy vélem, hogy az őszinte bizalmi kapcsolat nagyon fontos abban, hogy a fiatal tehetség valóban elhiggye nekem, képes arra, amit közösen célként kitűzünk. Ha mentorként szívvellélekkel foglalkozom a hallgatóval mint emberrel és mint kutatóval, úgy ő is szívvel-lélekkel dolgozik és emellett életszemléletévé válik az érzés, miszerint a tudományos kutatás nem munka, hanem élvezet.

Dr. Pauker Zoltán Tapasztalataim szerint segítséget jelent a folyamatban lévő projektek áttekintése, illetve minél több személyes egyeztetés a kollégáink jövőképéről, személyes motivációiról. Ezen beszélgetések révén lehet kialakítani egy olyan mentor-mentorált kapcsolatot, amely motiválóan hat a kollégákra. Mi nem díjakra készítjük fel a kollégákat, hanem a folyamatos, magas minőségű munkavégzésre. Ez végső soron – reményeink szerint – a legjobb út a díjak elnyerésére is.

Sulyok Gábor Egy mentor leginkább a hallgatói kiválóság felismerésével, a tehetség lelkiismeretes gondozásával, a hallgató autonómiáját és érdekeit tiszteletben tartó bátorítással és tanácsokkal, a kudarcok feldolgozásának elősegítésével és a megnyíló lehetőségek ismertetésével tud hozzájárulni a Jogászdíj elnyeréséhez. Mivel a díj elnyerése nem egy verseny eredménye, hanem egy hosszú folyamat kiteljesedése, külön felkészítésre aligha van szükség és lehetőség.

Dr. Tallér Péter Jogászdíjtól függetlenül is elérendő cél, hogy egy megfelelő bizalmi kapcsolat alakuljon ki, amelynek a keretében a „mentorált” biztos lehet abban, hogy bármilyen kérdéssel bizalommal fordulhat a mentorhoz. Azt tudom mondani, hogy a mindennapokban történt általános felkészítés, felkészültség adja a legjobb alapot a sikeres pályázásra is.

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

INTERJÚ

„A szenvedély tart mai napig a jogi pályán”

A VI. Wolters Kluwer Jogászdíj Díjátadó Gálán Életműdíjban részesült dr. Bánáti János, akinek a neve az elmúlt több mint három évtizedben szinte összeforrt a hazai ügyvédi hivatásrenddel. A díjazottal a Jogászdíj Gálán beszélgettünk a pálya iránti szenvedélyéről, a jövő jogászairól. Amikor meghívást kapott a Jogászdíj Díjátadóra, sejtett valamit? Abszolút meglepetés volt számomra, és nagyon meghatódtam. A Wolters Kluwer Hungary vezetése sikeresen titkolta ezt előttem. Bár így visszagondolva kétségtelen, hogy különös volt az a kérés, hogy mindenképp jöjjek el. Az elmúlt időszakban több díjat is kaptam, de ezekről előre tudtam, hiszen egy testület ítélte oda, és meghívtak az átadására. Erről nem tudtam, és nyilván ezért is érintett érzelmileg másként ez a díj, mint amikor az ember tudja, mire készül. Mit érzett, amikor meghallotta a nevét életműdíjasként? A díj mögött a szakmát, és nemcsak az ügyvédi szakmát, hanem a jogászi hivatásrendek közösségét és a Wolters Kluwert érzem, ami egy pluszörömöt jelent számomra. Az életpálya-kitüntetés azt mutatja, hogy talán sikerült valamit letenni az asztalra, amellyel a magyar jogásztársadalmat segíteni tudtam. Ez év februárjában lezárult az életemnek egy nagyon jelentős időszaka: 199242

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

ben lettem először a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, amely tisztséget – többszöri újraválasztás után – 2006 márciusáig töltöttem be. 2006 májusától pedig ez évig a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke voltam, ami így összességében több mint 30 év szolgálatot jelentett. Egy életpályát aligha lehet röviden összefoglalni, ám azt mindenképp ki szokták Önnel kapcsolatban emelni, hogy a meggyőzés mestere. Hogyan lett a büntetőjog szerelmese, jóllehet ügyészi szakmára készült? Amikor bekerültem a jogi karra, az viszonylag hamar eldőlt, hogy a büntetőjoggal szeretnék foglalkozni. Kádár Miklós büntetőjogi professzor úr tanszékén lehettem demonstrátor, ahol Györgyi Kálmán fiatal tanársegéd volt, és azt a perbeszédversenyt szervezte meg, amely életem meghatározója és pályám szempontjából – ha fogalmazhatok így – sorsfordító volt. Ügyésznek készültem, így elvárták tőlem a tanszéken, hogy a perbeszédversenyben az ügyészi oldalon induljak el, ám úgy döntöttem, az ügyvédi oldalon indulok a megmérettetésben, mert védő szeretnék lenni. Ez egyetlen embernek köszönhető, a legendás védőügyvédnek, Schirilla

Györgynek, aki nevelőapám tarokkpartnere volt. Egy tarokkparti közben megkérdezte tőlem, hogy minek készülök. Azt válaszoltam, hogy ügyésznek. Erre azt mondta, hogy nagyon szép hivatás az ügyészi, még szebb a bírói, de talán csak egy szebb van nála, a védőügyvédi, mert itt te vagy az, aki egy szem emberként valamilyen ellensúlyt jelenthetsz az állami hatalommal szemben. Ezzel a pár mondattal rávezetett a védőügyvédi pályára, így lettem ügyvédjelölt, majd később védő. Mi az, ami a mai napig a pályán tartja? A szenvedély, maga a büntetővédői munka tart a pályán, amelyet gyakorlok még ma is. Nemrégiben született egy 2007-es ügyben felmentő ítélet, és ezúttal is megtapasztalhattam, hogy annál nagyobb öröm nincs, mint amikor azt láthatom egy emberen, mit érez, amikor meghallja, hogy felmentették. Ez tart az ügyvédi pályán. De talán van még teendőm másutt is. A Magyar Ügyvédi Kamarában tiszteletbeli elnökként tudok segíteni, illetve a Magyar Jogász Egylet társelnökévé is beválasztottak most dr. Trócsányi László professzor mellé, és biztos vagyok benne, hogy a hivatásrendek kapcsolatát erősíteni tudom majd. A Wolters Kluwer Jogászdíj keretében a fiatal tehetségeket is díjazzák. Egyetemi oktatói tapasztalata szerint mennyire mutatkozik meg ilyen fiatal korban már a tehetség?

Nagyon nehéz így általánosságban megfogalmazni. Jogi oktatóként, sőt, egyidőben az egyik jogi karnak a gazdasági tanács elnökeként rálátásom volt az oktatásra, és úgy vélem, a jogi karokon még mindig nem elég gyakorlatias az oktatás. Ezért tulajdonképpen az ügyvédjelöltekre van bízva, hogy a kötelező egyetemi anyag mellett milyen tudást szereznek, amely őket a gyakorlati pályára – legyen az ügyvédjelölti vagy fogalmazói, vagy bármilyen más pálya –, felkészíti. Tehát az egyetemi oktatásnak, ha szabad tanácsot adnom, többet kellene a gyakorlat felé orientálódni. Nagyon fontosak a fiatalok számára a pályázatok is, mint a Jogászdíj, hiszen, ha pályájuk kezdetén látják a pozitív visszajelzést, az egyértelműen ösztönző lehet számukra. A Díjátadó Gálán is szó esett a digitális megoldásokról, amelyet én csak ámulattal tudok követni, mint olyan, aki ennek nyilvánvalóan nem lesz a tudója vagy ismerője. De látom a saját unokámon, aki harmadéves joghallgató, és a többi pályatársán, hogy ők már ebbe nőnek bele. Lehetőségük van arra, hogy külön ismereteket is szerezzenek. A legtöbb hallgató él is ezzel, legyen az egy ösztöndíj, és itt nem kell feltétlenül külföldire gondolni, országon belül is lehet ismereteket szerezni. A mesterséges intelligencia például, hogy kiragadjak egy témát, amely ma is elhangzott, nyilvánvalóan szükségessé teszi, hogy ezekkel az ismeretekkel is rendelkezzenek ma már az egyetemről kikerülve.

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

ÉVFORDULÓ

Jogtár 30 2023-ban ünnepeltük a Jogtár® 30. születésnapját, számos rendezvényen vettünk részt előadóként, támogattuk a fiatal joghallgatók versenyeit, ingyenes webináriumokat tartottunk és új termékekkel jelentünk meg. Bár a jubileumi év lezárult, mi ezután is elkötelezetten fejlesztjük tovább a Jogtárat és a rá épülő, a Jogtárral összekapcsolt digitális megoldásainkat, melyek segítik Önöket a jogi kihívások kezelésében és a hatékonyabb munkafolyamatok kialakításában.

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

AJÁNLÓ

Révkalauz ökoszisztéma: 2024 őszén érkezik az egyedülálló digitális megoldás a kkv-szektor számára

A hazai kis- és középvállalkozások munkafolyamatainak digitális transzformációját segíti a 2024 őszén megjelenő Révkalauz ökoszisztéma. A Wolters Kluwer Hungary Kft. és a Pécsi Tudományegyetem ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási jogi tanszék közös projektjének célja egy olyan megoldás létrehozása, amely különösen munkajogi, versenyjogi és adatvédelmi kérdésekben segíti a kkv-kat, így a jog útvesztői helyett a fő tevékenységükre tudnak figyelni. A digitalizáció térnyerése a kis- és középvállalkozásokat is lépéskényszerbe hozta. A versenyképességük záloga lett a technológiai megoldások alkalmazása, hiszen ez támogatja a gyors, megalapozott döntéshozatalt, növeli a termelési, ügyviteli hatékonyságot, és javítja az ügyfélszerzési és megtartási képességet. A 2024 őszén megjelenő Okos Révkalauzzal a kkv-k számára olyan digitális megoldás válik elérhetővé, amely kimondottan a szektor igényeire van szabva.

Révkalauz: komplex megoldás a kkv-k számára A 2021-ben elindult együttműködés keretében a Wolters Kluwer Hungary és a Pécsi Tudományegyetem olyan innovatív foglalkoztatási, munkajogi és versenyjogi mechanizmusok fejlesztésén dolgozik, amelyek célja a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt hasznosítható digitális jogi ökoszisztéma kialakítása. Ez magában foglalja a foglalkoztatási, munkajogi és versenyjogi „okos” iratok, valamint innovatív mechanizmusok kifejlesztését, a munkahelyi adatvédelem és versenyjogi megfelelés megvalósulásának elősegítését. További cél a könnyen és hatékonyan alkalmazható automatizált szerződéskötési folyamatok, iratminták, 46

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

munkajogi compliance audit, belső szabályzattár megvalósítása, illetve olyan megoldás kifejlesztése, amely a jogszabályok, szabályzatok elemzését, iratminták, magyarázatok és szakértői megoldások kidolgozását támogatja.

Milyen előnyei származhatnak a kkv-knak a Révkalauz használatából? • Elősegítheti a foglalkoztatással, munkajoggal és versenyjoggal összefüggő jogi kérdések megoldását. • Támogatja a munkahelyi adatvédelem és versenyjogi megfelelés megvalósulását. • Csökkentheti az adminisztrációra szánt időt. • Költséghatékonyabbá teheti a vállalatok működését.

Több modulból épül fel a digitális ökoszisztéma Az Okos Révkalauz platform olyan, több modulból álló szolgáltatáscsomagból áll, amely – a digitalizáció, az automatizáció és az adott vállalattípusra szabott tartalom segítségével – leegyszerűsíti és meggyorsítja a jelenleg manuálisan végzendő, jogi tapasztalattal rendelkező munkavállalót igénylő feladatokat.

Az ökoszisztéma moduljai Jogi tudástár – Révkalauz CompLex A Révkalauz CompLex jogi tudástár a vállalati környezetben könnyen és hatékonyan alkalmazható automatizált szerződéskötési folyamatok, iratminták, munkajogi compliance audit, belső szabályzattár használatához nélkülözhetetlen jogi háttéranyag elérését teszi lehetővé. Használatával a kis és közepes méretű települési önkormányzatok, illetve vállalatok hatékony segítséget kapnak rendeleteik, szabályzataik elemzéséhez, iratmintáik, magyarázataik és szakértői megoldásaik kidolgozásához, sikeresen menedzselhetik a tudástermelést, tudásáramlást, tudásfelhasználást a vonatkozó releváns joganyagok, joggyakorlat és jogszabály-magyarázatok elérésével. Okos Irat eszköz A modul segítségével automatizálttá válik a szerződéskötési folyamat, előre elkészített vagy akár önállóan szerkeszthető szerződéskötési workflow-k hozhatók létre, létrejönnek az „okos” iratminták, melyek segítik a munkavállalókat az irat kitöltésében és benyújtásában a belső szabályzattár alapján, emellett kidolgozásra kerülnek az ezekhez kapcsolódó képzések, e-learning a munkáltatók számára. Jogszabályváltozás-monitoring eszköz A jogszabályváltozások nyomon követésében nyújt segítséget a jogszabályok változásinformációinak lekérdezését lehetővé tévő eszköz, mellyel egyszerre több, a szervezet működése szempontjából fontos jogszabály változása monitorozható. Ezáltal biztosítható a változások utánkövetése vagy a változásokra való előzetes felkészülés. Vállalati compliance-t támogató szoftver A munkaviszony teljes ciklusán keresztül rendkívül fontos az adatok védelme. Erre a problémára kíván megoldást nyújtani a Jogtár GDPR modul, amely a Révkalauz ökoszisztéma egyik eleme lesz. A modul szakmai tartalma lehetőséget nyújt a munkaügyi adatkezelések teljes életcikluson keresztülvezetett áttekintésére, gyakorlati magyarázatokkal és példákkal segíti az alkalmazásukat, illetve folyamatábrákat, jogeset-feldolgozást és e-learning anyagot tartalmaz.

folyamatábrák segítségével kísérhetők végig, biztosítva a folyamatban résztvevők támogatását. Online belső szabályzattár készítő eszköz Az online belső szabályzattár készítő eszköz lehetővé teszi a belső szabályozók egységes felületen, egységes formátumban és egységes szerkezetben történő elérését. Így egyszerűen biztosíthatja a szervezete szabályozó dokumentumainak módosítását és a változásainak követését, valamint lehetővé teheti szervezete számára a szabályozók rugalmas elérését. Dokumentumok jogszabályi megfelelését támogató eszköz A Dokumentumfigyelő megoldással automatikusan követheti a vállalat a dokumentumokban hivatkozott jogszabályok változásait. Így egyszerűen biztosíthatja szervezete dokumentumainak (belső szabályzatok, szerződések stb.) folyamatos jogszabályi megfelelését. Dokumentumanalitika, kockázatelemző eszköz A megoldás jogi és egyéb dokumentumok szövegeiben található kockázati tényezők kiszűrésére alkalmazható. A dokumentumhalmazokban a felhasználók által megadott kulcsszavak alapján csoportosítja a dokumentumokat, aszerint, hogy melyekben lelhető fel jogi kockázat, illetve melyekben nem. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) közreműködésével a 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00306 számon az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával a Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása pályázati program finanszírozásában valósul meg. A digitális munkajogi ökoszisztéma szakterületi paramétereit a PTE ÁJK kutatói határozzák meg (empirikus és kontextuális kutatás révén) dr. Berke Gyula kutatásvezető vezényletével, az informatikai megoldások, a termékfejlesztés és a piacra vitel pedig Kézdi Katalin (Wolters Kluwer Hungary Kft. ügyvezető igazgató) irányításával történik.

Vállalati jogi workflow eszköz A vállalatok tevékenysége során számos jogszabályhoz kapcsolódó folyamatot kell nap mint nap vagy eseti jelleggel végigkövetni. Fontos, hogy a folyamatok egyes lépései ne maradjanak ki, ismertek legyenek a döntési pontok és a jogszabályoknak megfelelő döntések meghozatalához szükséges információk, a szükséges dokumentumok és a határidők betartása. Mindebben segít a jogi workflow eszköz, mellyel jogi folyamatok interaktív

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

• Mindig biztos abban, hogy a szervezete szabályzattárában az éppen hatályos időállapotú szöveget olvassa? • Mennyi időt szánnak általában a belső joganyagok naprakészen tartására? • Milyen gyorsan kerülnek fel a szervezet tárhelyébe az újonnan megalkotott joganyagok? A Jogtár® Saját Adatbázis-készítés és Hatályosításszolgáltatás ezt a terhet veszi le a szervezete válláról: segít naprakészen tartani az adatbázist, mentesíti a munkaerőt a dokumentumok gondozásának adminisztrációs terhe alól. Kérjen személyre szabott bemutatót!

Kérjen bemutatót! →

KUTATÁS

A jövő jogásza 2023 „A jövő jogásza” című 2023-as kutatás: a jogi szektor a generatív mesterséges intelligenciát örömmel fogadja, de nincs felkészülve az ESG-vel kapcsolatos igényekre

A Wolters Kluwer 2023-ban immár ötödjére kérdezte meg a jogi szakembereket „A jövő jogásza” című nemzetközi kutatásában, melynek idei eredménye szerint a jogi szektor jól fogadja a generatív mesterséges intelligenciát, de továbbra is erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy napi munkájuk hatékonyabbá tételére jogi szoftvereket vezessenek be. Az ügyvédi irodák és a vállalati jogi osztályok további változásokkal is szembesülnek, mint például a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) követelmények kiszolgálásának növekvő igénye, valamint a jövőre kész munkaerő megszerzésének és megtartásának fokozódó szükségessége.

Martin O’Malley CEO, Wolters Kluwer Legal&Regulatory Divízó

A jogászok 73%-a úgy gondolja, hogy a generatív MI-t jövőre saját jogi munkájában használni fogja.

A jogi szakemberek 87%-a állítja, hogy a technológia hatékonyabbá tette munkájukat.

Az ügyvédi irodák 69%-a és a vállalati jogi osztályok 61%-a állítja, hogy nincsenek felkészülve arra, hogy ESG-területen az elvárásokat teljeskörűen teljesítsék.

A szervezetek 43%-ánál nincs hivatalos DEIB-szabályzat.

„Még egy olyan világban is, amelyre egyre inkább a ChatGPT és más mesterséges intelligencián alapuló megoldások hatnak, a jogi szakma továbbra is emberi kapcsolataiból meríti erejét” – mondta Martin O’Malley, a Wolters Kluwer Legal & Regulatory üzletág vezérigazgatója. „Azonban a 2023-as »A jövő jogásza« kutatás is mutatja, hogy a jogászok elfogadják a technológia kulcsfontosságú szerepét. Legyen szó a közös munka hatékonyabbá tételéről, a kapcsolatok erősítéséről vagy a munkafolyamatok fejlesztéséről, a technológia kulcsfontosságú a teljes szektor jövőjének alakításában.”

www.jogaszvilag.hu | www.wolterskluwer.com/hu-hu

Magabiztosan a generatív mesterséges intelligencia felé

Kézdi Katalin ügyvezető igazgató Wolters Kluwer Hungary Kft.

„A Jövő Jogásza” kutatás eredményei megerősítik küldetésünket – hangsúlyozta Kézdi Katalin, a Wolters Kluwer Legal & Regulatory magyarországi ügyvezető igazgatója. „Az egyetemi LegalTech-képzések támogatása, az ügyvédi ügyvitel, a jogi compliance, az ESG kapcsán útjára indított innovatív fejlesztéseink és a legaltech meetupok szervezése mind arra szolgálnak, hogy a jövő jogászait segítsük, közösséget építsünk. Meggyőződésem, hogy az új technológiák alkalmazása és az emberi kapcsolatok egyaránt kulcsfontosságúak a jogi szektor fejlődése szempontjából. Büszkék vagyunk arra, hogy a 30 éves Jogtár tudásbázisára építve segíthetjük a magyar jogi szakmát az új kihívások és lehetőségek kezelésében.”

VI. Wolters Kluwer Jogászdíj

Az ügyvédek csak most kezdték elfogadni a generatív mesterséges intelligenciát (GenAI). A kutatás során megkérdezett jogászok 73%-a arra számít, hogy az elkövetkező évben jogi munkája során már használni fogja a GenAI-t. Sok válaszadó magabiztosan várja ezt az új technológiát – 68% kijelentette, hogy felkészült a GenAI használatára, míg 73% azt mondta, hogy érti, hogyan alkalmazható munkájában. Ennek ellenére nincs konszenzus a jogászok között arról, hogy GenAI-ra lehetőségként vagy veszélyként tekintsenek-e. A megkérdezett jogi szakemberek közel fele (43%) a GenAI-t lehetőségként látja, míg minden negyedik szakember (25%) veszélyként, 26%-uk pedig egyszerre lehetőségként és veszélyként is értékeli.

A jogi szektor még nincs teljesen felkészülve arra, hogy eleget tegyen az ESG-igényeknek és követelményeknek Bár az ügyvédi irodák többsége (68%) az elmúlt három évben szolgáltatásai közé felvette az ESG-tanácsadást, mind az irodák, mind a vállalati jogi osztályok előtt még sok munka áll, hogy meg is feleljenek az utóbbi két évben folyamatosan növekvő ESG szakértői és tanácsadási igényeknek. A felmérés szerint az irodák 69%-a, illetve a vállalati jogi osztályok 61%-a nincs még teljesen felkészülve az ESG területén megjelenő elvárások teljesítésére. Az ESG továbbra is fontos stratégiai növekedési terület marad, a megkérdezett ügyvédek fele (50%) arra számít, hogy növekedni fog a kereslet az ESG jogi szolgáltatások iránt, 45%-uk pedig arra számít, hogy ez ugyanolyan szinten marad majd (2022-ben ez 36% volt).

A jogászokon egyre erősebb a nyomás, hogy nagyobb mértékben használják a technológiai eszközöket A technológia a jogi szakma részévé vált, szinte az összes ügyvéd (87%) szerint a technológia javította napi munkájuk hatékonyságát. Azonban kevesebb mint a felük (46%) gondolja úgy, hogy teljes mértékben kihasználják a technológiában rejlő lehetőségeket, 50%-uk átmeneti fázisban van és 4%-uk úgy érzi, hogy nem használja ki a technológiát olyan mértékben, ahogyan kellene. Ugyanakkor az ügyvédeken továbbra is erős a nyomás, hogy növeljék technológiai beruházásaikat és a technológiai megoldások használatát ügyfeleik igényeinek jobb kielégítése érdekében. Az ügyvédi irodák közel felének (46%) az a meglátása, hogy a technológia használata a hatékonyság javítása érdekében a legfontosabb, ezzel megfelelve ügyfeleik igényeinek, valamint a közös munka és munkafolyamatok javítása érdekében. Az ügyvédi irodák (85%) és a jogi osztályok (84%) jogászai arra számítanak, hogy nagyobb mértékben fogják használni a hatékonyságot javító technológiai megoldásokat.

A jövő jogászának megtalálása és megtartása A megfelelő emberek megtalálása a megfelelő pozícióba nagy kihívás jelenleg, ez valószínűleg komoly akadályt jelent majd a nagy munkaterhek kezelésében és a hatékonysági elvárások teljesítésében. Az ügyvédi irodák és vállalati jogi osztályok jogászainak túlnyomó többsége (81%) úgy látja, hogy a tehetségek toborzása és megtartása kulcsfontosságú feladatuk lesz a jövőben. Mégis a legtöbben (80%) azt mondják, hogy fel vannak készülve a toborzási feladatok kezelésére. A tehetségek részéről érkező igények között a legjelentősebb – az ügyvédek 89%-a szerint –, hogy olyan technológiával rendelkezzen az iroda, mely támogatja a távmunkát. A technológia mellett maga a munka természete is változni látszik, mivel a legtöbb jogász (78%) mind az irodákból, mind a jogi osztályokról arra számít, hogy növekedni fog a szakosodás iránti és csökkenni az általános tudás iránti igény. A tét magas: az ügyvédi irodák válaszadói azt mondták, hogy a szakosodás lesz az egyike azoknak a tényezőknek, melyek alapján az ügyfelek értékelik majd külső jogi partnereiket a következő három évben. Szerencsére a vállalatok és ügyvédi irodák többsége (75%) azt állítja, hogy fel vannak készülve arra, hogy nagyobb szakosodást kínáljanak ügyfeleiknek.

A DEIB-szabályzatok kialakítása még folyamatban van A diverzitás, egyenlőség, befogadás és összetartozás (DEIB) alacsony helyen szerepel a munkahelyi elégedettségi listákon. Mindazonáltal a felmérés azt mutatja, hogy a legtöbb jogi szakember (88%) elégedett munkaadójának erőfeszítéseivel, amit a sokszínű munkaerő és kultúra kialakítása érdekében tett. Emellett sok jogász (82%) dolgozik olyan szervezetnél, amely azt állítja, hogy sikeresen teremtett sokszínű és befogadó környezetet. Azonban ez nem tükrözi a DEIB-szemlélet elősegítéséhez vezető formalizáltabb megközelítést. A megkérdezett ügyvédi irodáknak és vállalati jogi osztályoknak csak 55%-a rendelkezik jelenleg hivatalos DEIB-szabályzattal. A további 22% tervezi, hogy DEIB-szabályzatot vezet be a következő 12 hónapban, 15% pedig a következő néhány évre tervezi mindezt.

A kutatásról A Wolters Kluwer „A jövő jogásza” című 2023-as kutatása során ügyvédi irodákban, jogi osztályokon és jogi szolgáltató vállalkozásoknál dolgozó 700 jogászt kérdezett meg kvantitatív interjúk segítségével 9 európai országban – Magyarországon, Németországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban – és az USA-ban. A felmérés ötödik éve vizsgálja, hogyan befolyásolják az ügyféligények, a technológiai változások és a piaci trendek a jogi szakma jövőjét, illetve hogy a jogi szervezetek, szakemberek fel vannak-e készülve az ezen kihívásoknak való megfelelésre.

Töltse le „A jövő jogásza” című 2023-as kutatás részletes eredményét ezen az oldalon! →