RÉZ
a szakszerű választás víz-, gáz- és fűtési rendszerekhez
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
Copper Connects Life.TM
Kiadó: Magyar Rézpiaci Központ Egyesület 1053 Budapest, Képíró u. 9. Tel: (1) 266 48 10 Fax: (1) 266 48 04 e-mail: info@hcpcinfo.org web: www.rezinfo.hu A német eredeti kiadója: Deutsches Kupferinstitut (Német Rézintézet) Die fachgerechte Installation von thermischen Solaranlagen A réz és rézötvözetek alkalmazásával kapcsolatos információs és tanácsadó iroda. Am Bonneshof 5 D-40474 Düsseldorf, Németország Telefon: +49 211 4 79 63 00 Telefax: + 49 211 4 79 63 10 info@kupferinstitut.de www.kupferinstitut.de Koncepció és tervezés: Solarpraxis AG © 2006 Képek szerzői joga: Deutsches Kupferinstitut Minden jog fenntartva, beleértve az anyag kivonatos utánnyomását, valamint a fénymásolást vagy elektronikus másolást is. A tananyag megjelenését az International Copper Association (ICA) támogatta. 1. magyar nyelvű kiadás, 2009
Napkollektoros rendszerek szakszerű telepítése
RÉZ
Tartalom: 1. 1.1 1.2
Bevezetés Lehetőség a szerelőipar számára A nap, mint energiaforrás
2.
Napkollektoros berendezések működése és felhasználása Hogyan működik egy napkollektoros berendezés? Napkollektorok alkalmazási területei Ivóvíz melegítés napenergiával Fűtésrásegítés Úszómedence felmelegítés Ipari hő előállítás
2.1 2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.2.4 3. 3.1 3.2 3.3 3.4 4. 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.5.1 4.5.2 4.5.3 4.6 4.6.1 4.6.2 4.7 4.7.1 4.7.2 4.7.3 4.8 4.9 4.9.1 4.9.2 4.9.3
A szolárrendszerek egységei Melyik kollektortípust milyen alkalmazásra? Uszoda abszorber alkalmazása Síkkollektor alkalmazása Vákuumcsöves kollektor alkalmazása
2 2 2 3 3 4 4 4 5 5 6 6 6 6 6
Napkollektoros rendszerek tervezése és méretezése 7 Méretezési útmutató szolár berendezésekhez 7 Szolár berendezések tájolása csak déli irányba? 7 Helyes méretezés 7 Egyszerű berendezés választás 8 Tároló 8 Használati melegvíz tároló 8 Puffertároló 8 Kombitároló 8 Kollektorkör 9 Nyomás és hőmérséklet a kollektorban és a kollektorkörben 10 Elgőzölgés a kollektorkörben 11 Tágulási tartályok, szivattyúk és szerelvények a kollektorkörben 11 Tágulási tartályok 11 Szerelvények 12 Szivattyúk 13 Hőhordozó közeg 13 Szabályozás 14 Az egytárolós rendszer szabályozása 14 A kéttárolós rendszer szabályozása 14 A kombitárolós rendszer szabályozása 15
5. 5.1 5.1.1 5.1.2 5.1.2.1 5.1.2.2 5.1.2.3 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 6. 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 7. 7.1 7.2 7.3
Napkollektoros rendszerek telepítése és szerelése 16 Szerelési elemek 16 Rézcsövek 16 Idomok 16 Kapillárisan forrasztható idomok 16 Présidomos kötések 16 Roppantógyűrűs kötések 17 Forraszanyagok és folyósítószerek 17 Megmunkálási és kötéstechnikák 18 18 Hőtágulás Rögzítések 18 Réz összeépítése egyéb anyagokkal, zárt rendszerben 18 Napkollektoros rendszerek üzembe helyezése és karbantartása A berendezés nyomáspróbája és öblítése A kollektorkör betöltése A berendezés átfolyásának beállítása A szolárszabályzás felülvizsgálata A kollektorkör légtelenítése Üzembehelyezés, karbantartás, átadás A kollektorok élettartama és elszennyeződése Függelék Szabványok és előírások Szakirodalom és hivatkozások Ellenőrzési lista a gyártói dokumentációk kiegészítéséhez
19 19 19 19 20 20 21 21 22 22 23 25
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
3
1. Bevezetés
RÉZ 1.1 Lehetőség a szerelőipar számára Bevezetés A napenergia hasznosítása manapság az épületgépészet egyik leggyorsabban növekvő ágazata. A 20 %-os, vagy is annál nagyobb mértékű éves növekedési üteme egyre nagyobb jelentőséget biztosít e piacnak. Két tényt kell szem előtt tartani e hatalmas növekedési potenciálnál: 1. Az ivóvíz szoláris felmelegítéséhez szükséges kollektor felület Magyarországon 1 – 1,5 m²
(kWh/m²-év)
személyenként. 10 millió lakos esetén ez a szerelőipar számára kb. 10 – 15
1325
1310
1295
1280
1265
1250
1235
1220
1. ábra: Vízszintes felületre érkező napsugárzás (kWh/m²-év) Kép: Naplopó Kft.
millió m² elméletileg installálandó összes kollektor felületet jelent. 2. A rendelkezésre álló tetőfelület mintegy 80 -100 millió m². Magyarországon a napenergia felhasználás ugyan már messze nem
Üvegezett Kollektorok 2005. évi helyzet
Teljes installált felület (millió m²)
Teljes installált felület (m²/1000 lakos)
a kezdeti fázisában van, de növekedési potenciálja még igen jelentős. Az előrelátó szerelők, épületgépészeti szakemberek
Németország
6,72
Ausztria
80
2,34
300
1. táblázat: Kitekintés szomszédainkhoz - installált kollektor összfelület, 2005. évi állapot
felismerik annak a lehetőségét, hogy modern, környezetbarát technikákkal vevőiket megtartsák és újakat is nyerjenek a maguk üzleti sikere és valamennyiünk környezete előnyére. 1.2 A Nap, mint energiaforrás
besugárzás (wattóra/m²/nap)
A Nap 20 percenként annyi energiát 9 000
sugároz a földre, mint amennyit az egész
8 000
emberiség 1 év alatt felhasznál. A Nap
7 000
csupán Németország területére a német energiafelhasználás 100-szorosát
6 000
sugározza, hasonló arányok igazak
5 000
Magyarországra is. A napenergia a
4 000
legnagyobb és legbiztosabb
3 000
energiaforrás, ami fölött rendelkezünk.
2 000
Ha 1 m² nagyságú felületet a napsugárzásra merőlegesen helyezünk
1 000
el, ezen akár 1.000 watt teljesítményt
0 Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. közvetlen sugárzás
diffúz sugárzás
2. ábra: Napi besugárzás vízszintes felületre, grafika: Solarpraxis AG.
4
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
lehet nyerni.
2. Napkollektoros berendezések működése és felhasználása
RÉZ
Összehasonlítva ezt az egyenlítői
2.1 Hogyan működik egy napkollektoros
Az abszorberen hőhordozó folyadék
sivatagzónával, ott az évente kereken
berendezés?
áramlik keresztül, amely a kollektor és a
2200 kilowattóra, vagyis csupán a kétszerese a hazánkban és Európában rendelkezésre álló napenergiának. Magyarországot tehát szolárisan jól besugárzottnak kell tekinteni. Olajegyenértéket számítva: 1 liter olaj 10 kilowattóra fűtőértékű, tehát több mint
melegvíztároló között cirkulál. A folyadék
A szolárberendezés lelke a kollektor. A síkkollektor, a kollektorok legelterjedtebb építési formája, egy szelektív módon
típusnál tiszta víz is lehet.
abszorbeálja („felvegye”) a beeső napsugárzást, és hővé alakítsa azt.
A napkollektoros berendezéseket szolár
A hőveszteség minimalizálása céljából ez
méterenként az energia, amelyet
az abszorber szigetelt házba van
Magyarországon évente
beépítve, fedele átlátszó. A fedél
négyzetméterenként a Napból
rendszerint vasszegény biztonsági
Ezen a szélességi körön a rendelkezésre álló napenergia az évszakok ritmusa szerint ingadozik. A közepes napi
hőmérsékletét, a szabályzó bekapcsolja szállítására szolgáló folyadék szállítani kezdi a kollektorban felvett hőt a
légüres üvegcsőbe kerül beépítésre
tárolóba.
(lásd a 6.2. ábrát). A vákuum közel veszteségmentes szigetelése különösen magas
napon is 3 – 4 kilowattóra nyerhető
munkahőmérsékletet tesz lehetővé,
négyzetméterenként.
amely független a külső hőmérséklettől.
Modern kollektoroknál a leadott teljesítmény közelítőleg független a környezeti hőmérséklettől. A piac
Amennyiben a kollektor hőmérséklete
a szolárkör szivattyúját, és a hő
üvegből készül. A vákuumcsöves
lehet a télinek. De egy felhőtlen téli
szabályzóval helyezik üzembe. néhány fokkal átlépi a tároló
kollektoroknál minden abszorber csík
besugárzás nyáron több mint ötszöröse
szempontjából nem káros fagyálló folyadék keveréke, néhány berendezés
bevont rézabszorber. Arra szolgál, hogy
100 liter fűtőolajat jelent négyzet-
nyerhetünk.
általában víz és környezet
Így ez a kollektortípus különösen alkalmas téli fűtéstámogatás céljára. (lásd a 4. ábrát).
minőségi kollektorok és rendszerek széles palettáját kínálja különféle alkalmazásokra, mint ivóvíz melegítésére, fűtés támogatására, úszómedence melegítésére, ipari hő nyerésére. Ipari hő alatt különösen magas hőmérsékletű hőt értünk, amelyet az ipari és technikai folyamatok, eljárások használhatnak fel. Ide tartozik a mosás, öblítés, tisztítás, szárítás, fertőtlenítés, stb.
14 12
kwh/nap
10 8 6 4 2 0 Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Igény Szolárberendezés, kollektorfelület 7 m²
6 m²
Szept. Okt. Nov. Dec.
5 m²
4 m²
3 m²
3. ábra: Melegvízigény és napbesugárzás, grafika: Solarpraxis AG.
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
5
RÉZ A modern épületek energia-
Hatásfok
veszteségének folyamatos csökkentése
1,0
révén a napkollektor egyre nagyobb
0,9
fűtésenergia-hányadot képes fedezni.
0,8
Annak érdekében, hogy a szolár berendezés hatékonyan beépülhessen a
0,7
rendelkezésre álló fűtési rendszerbe,
0,6
fontos az alacsony fűtési hőmérséklet.
0,5
Ezen kívül a kollektorfelület megnövelése és egy kiegészítő tároló térfogat
0,4
szükséges. Ezen fejlesztés kezdetén a
0,3
kollektor felület megnövelése mellett az ivóvíz melegítésre szolgáló szolár tárolót
0,2
egy puffer tárolóval egészítették ki. Egy
0,1
ilyen berendezés kialakításának, szerelésének, helyigényének
0 0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
200
A kollektor és a környezet hőmérséklete közötti különbség (K) síkkollektor vákuumcsöves kollektor uszoda abszorber
0-20 K 20-100 K >100 K
uszodavíz melegítés melegvíz és helyiségfűtés ipari hő
egyszerűsítése érdekében az utóbbi években nagy hatékonyságú kombitárolókat fejlesztettek. Ezek az ivóvíz-és puffertárolókat egyesítették a lehető legkisebb térfogatra. Energiamegtakarítás és fedezeti mérték
4. ábra: Felhasználási terület és hatékonysági adatok különböző kollektor típusoknál, 1000 W/m² besugárzás esetén, grafika: Solarpraxis AG.
Általában érvényes: minél nagyobb egy épület hőigénye, annál több tüzelőanyagot lehet
2.2
Napkollektorok alkalmazási
területei 2.2.1
Ivóvíz melegítés napenergiával
Az ivóvíz melegítés a napkollektor felhasználás ideális területe. A feltételek itt különösen kedvezőek, miután egy háztartás melegvíz igénye egész éven át nagyjából egyenletes. Az ivóvíz melegítésére szolgáló szolár berendezések egyszerű felépítésűek, és műszakilag kiérleltek. A napenergia rendelkezésre állása és az energiaigény jobban fedi egymást, mint a helyiség fűtésére történő használat esetén, mert a fűtési felhasználás inkább a téli hónapokra esik. Helyesen méretezett berendezéssel évente a melegvízigény 50-65 %-a napenergiával fedezhető. Sőt nyáron legtöbbször a teljes melegvíz igény szolár berendezéssel biztosítható. A rendelkezésre álló napenergia még jobban hasznosítható, ha a szokásos berendezések mellett a mosógépeket és mosogatógépeket melegvíz
2.2.2
Törvényi intézkedések, mint az energiatakarékossági rendeletek, vagy egyszerűen a folyamatosan növekvő olaj – és gázárak következtében a beruházók és építési vállalkozások egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak az
megtakarítani napkollektoros berendezéssel. Azonban minél rosszabb egy épület hőszigetelése, tehát minél nagyobb az egységnyi felületre eső hőigény, annál csekélyebb egyidejűleg a napenergia lehetséges százalékos fedezeti mértéke.
energiatakarékosságot szolgáló
Tipikus például az, hogy míg egy
intézkedések felé. A napkollektorok
alacsony energiájú háznál ez a fedezeti
manapság olyan fejlettségi szinten
mérték 30 – 40 %, addig csak 10 % egy
vannak, hogy a helyiségfűtést az
rosszul szigetelt régi épületben.
átmeneti időben biztosítják, télen hatékonyan támogatják, kiegészítik. Emiatt a napenergia ezen alkalmazási területe egyre fontosabbá válik. Egy 1980 előtt épült régi épület kb. 400 kilowattóra energiát használ fel évente és négyzetméterenként.
15 m² méretű kollektor felülettel és 1000 literes puffertárolóval jól szigetelt családi házakban 30% szoláris fedezeti mérték érhető el. Ez gyakran elegendő arra, hogy a fűtést és az ivóvíz felmelegítést az átmeneti évszakokban is teljes mértékben napenergiával lehessen
A 2004-es év szerinti
fedezni. Ilyen berendezés tulajdonosa
energiatakarékossági előírásoknak
meg lehet elégedve, mert
megfelelően épített ház, ezzel szemben
hagyományos fűtőberendezését akár
csak 100 kilówattórát, egy alacsony
be sem kell még kapcsolnia, míg a
energiaigényű ház (passzív ház) pedig
szomszédok már a gáz – vagy
csak mintegy 40 kilówattórát évente és
olajfűtésüket kell, hogy használják.
négyzetméterenként.
Továbbá jelentős CO2 kibocsátás
csatlakozóval látják el. 6
Fűtésrásegítés
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
csökkentést is el lehet ezzel érni.
RÉZ A szoláris fedezeti mérték olyan mértékben növekszik, ahogyan a fűtési hőmérséklet csökken. A napenergiás fűtéstámogatás kedvező hatékonyságához jól kiegyenlített és elosztott fűtés, alacsony térfogatáram és mindenekelőtt alacsony visszatérő hőmérséklet szükséges. Utólagos
Jan.
beszerelés esetén ezért érdemes utólagos beszabályozást, „hidraulikai kiegyenlítést” elvégezni.
Febr. Márc. Ápr. Máj.
Jún.
Júl.
Aug. Szept. Okt. Nov.
Dec.
melegvíz igény
A napkollektor szoláris hozadéka
fűtési energia
Hőfelesleg, amely pl. uszoda felmelegítéséhez használható
A felületfűtések, miután teljes éven át alacsony a visszatérő hőmérséklet, különösen alkalmasak szolár berendezésekkel történő kiegészítő
5.1 ábra: Hasznos szoláris hozadék az energiaigény és a napenergia rendelkezésre állás függvényében ivóvíz melegítésre és fűtéstámogatásra szolgáló berendezésekre, példaként 8 m² kollektor felületre, grafika: Solarpraxis AG.
fűtésre. Egyébként a napenergiás fűtésrásegítés a hagyományos fűtési rendszerek kiegészítéseként működik. Előnyös elképzelések az EnEV keretei között
Jan.
Febr. Márc. Ápr. Máj.
Jún.
Júl.
Dec.
melegvíz igény
szoláris hozadék
Az aktuális német energiatakarékossági
Aug. Szept. Okt. Nov.
rendelkezés: „Rendelkezés épületek energiatakarékos hővédelméről és energiatakarékos berendezéstechnikáról” lehetővé teszi az épületek
5.2 ábra: Hasznos szoláris hozadék az energiaigény és a napenergia rendelkezésre állás függvényében ivóvíz melegítésre szolgáló berendezésekre, példaként 4 m² kollektor felületre, grafika: Solarpraxis AG.
elsődleges energiaigényénél a szoláris nyereség figyelembevételét. Így van ez Magyarországon is, az épületek kötelező energetikai tanúsításánál a napkollektor
2.2.3
Úszómedence felmelegítés
2.2.4
Ipari hő előállítás
A napenergia egy igen elterjedt és
Ipari hő alatt ipari műszaki eljárásokhoz
költségkímélő alkalmazása a szabadban
és folyamatokhoz valamint a kézműipar
Ökölszabályként az EnEV/DIN V 4701 – 10
elhelyezett uszodák vizének
számára alkalmazott szoláris hőenergiát
szerint a szükséges kollektorfelület a
felmelegítése egyszerű abszorber
értjük. A napenergia primer energia
lakófelület függvényében a következő:
segítségével.
megtakarítást és a leginkább
előnyt jelent.
100/150/200 négyzetméter lakófelületre 6,5/9/11,5 négyzetméter kollektor felület szükséges. Eredményként jelentősen csökken a
A maximális napenergia rendelkezésre
költségtakarékos megoldást jelenti.
állás időben egybeesik a fürdési szezon hőigényével. Az uszoda felmelegítés kiválóan alkalmas az ivóvíz
szükséges hővédelmi intézkedések köre,
felmelegítésre és fűtéstámogatásra
az építészek, épületgépészek tervező és
szolgáló szolár berendezések nyári
cselekvési lehetősége bővül.
hőfeleslegének felhasználására.
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
7
3. A szolárrendszerek egységei
RÉZ Amennyiben a hőmérséklet-különbség a kollektor és a környezet között ilyen módon kicsi, a szolár berendezés hővesztesége jelentéktelen és a szoláris hatásfok különösen magas. A gyakorlatban ezen esetre egy egyszerű, olcsó, üvegfedél nélküli, hátoldalon hőszigetelt műanyag abszorber kínálkozik. 3.3 Síkkollektor alkalmazása A síkkollektor (6.1 ábra) a legelterjedtebb építési mód. Alkalmazzuk ivóvíz felmelegítésére és fűtésrásegítésre is. A két alkalmazással kombinálva a síkkollektor uszoda felmelegítésére történő alkalmazása 6.1 ábra: A síkkollektor energianyerésének és - veszteségének sematikus ábrázolása, grafika: Solarpraxis AG.
ésszerű, miután a nyári időszakban beeső hőfelesleg erre felhasználható. A fűtésrásegítés során fontos, hogy a
üveg
3.1 Melyik kollektortípust milyen
kollektorok meredekebben legyenek
alkalmazásra?
felállítva, mint amennyire az ivóvíz
A megfelelő kollektortípusok kiválasztása szempontjából fontos mindenekelőtt a szükséges hőmérséklettartomány. Így például egy fedél nélküli uszodai
CPC tükör
réz hőátadó lemez
vákuumcső az abszorberrel
6.2.a ábra: Vákuumcsöves kollektor
abszorber ivóvíz melegítéshez és
2. 3.
6.2.b ábra: Síkkollektor
8
7.
5.
6.
alacsonyan áll, lehetőség szerint nagyobb legyen.
hőmérséklet előállítására nem alkalmas.
alkalmazása
Részleteiben azonban figyelembe kell
A vákuumcsöves kollektoroknak (6.2.a
időjárás, helyigény.
4.
irányított felület télen, amikor a nap
3.4 Vákuumcsöves kollektor
helyi tényezőket, mint a besugárzás,
1.
szöge kb. 45 fok, hogy a Nap felé
fűtésrásegítéshez szükséges magas
venni a kollektorok kiválasztásánál olyan
8.
felmelegítés esetén szükséges. A felállítás
ábra) sokkal kisebb a veszteségük, mint a síkkollektoroknak, és könnyebbek is. Azon kívül egyes típusokat lapostetőkre
A jó kollektor azonban még nem nyújt
vízszintesen is el lehet helyezni. Így a szél
garanciát arra, hogy jó a szolár
támadási felülete csökken, kisebb a
berendezés. Valamennyi berendezési
helyigény, és a felszerelés jelentősen
egységnek jó minőségűnek és
olcsóbb. A vákuumcsöves kollektorok
optimálisan összeállítottnak kell lennie.
azonban lényegesen drágábbak, mint a
3.2 Uszoda abszorber alkalmazása
síkkollektorok. Azonkívül az effektív abszorbeáló felület a teljes kollektor
A mi szélességi köreinken a szabadon
felülethez viszonyítva valamivel kisebb,
lévő uszodák felmelegítése a fürdési
mivel az egyes csövek bizonyos
szezon idején nagyon kedvező
távolságra vannak egymástól.
1. abszorberbevonat
alkalmazási területe a
2. rézabszorber
napkollektoroknak. A fűtési energiaigény
3. kapilláris rézcső
és a napenergia rendelkezésre állása
4. kollektorszigetelés
időben optimálisan esik egybe. Ezen
5. kollektorhátfal
kívül csupán csekély
6. elosztócső rézből
kollektorhőmérséklet szükséges ahhoz,
7. kollektorkeret
hogy a fürdő hőmérséklete érezhetően
8. speciális üveg
növekedjék.
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
A vákuumcsöves kollektorok alkalmazása különösen ésszerű és gazdaságos, ha a cél magas hőmérséklet előállítása. Ezért mindenekelőtt HMV felmelegítésre és fűtésrásegítésre alkalmazzák.
4. Napkollektoros rendszerek tervezése és méretezése
RÉZ
4.1 Méretezési útmutató szolár
Az ésszerű méretezés alsó határa az
berendezésekhez.
HMV felmelegítésre számolt
hónapokban jelentős hőfelesleg
kollektorfelület kétszerese. Szokásosan ez
keletkezik. Ha nyáron nincs egyéb
4.2 Szolár berendezések tájolása csak déli irányba?
Igen nagy kollektor felület esetén a nyári
legalább 8 négyzetméter csőkollektort
hőfelhasználás, mint például egy kültéri
vagy 10 négyzetméter síkkollektort jelent.
uszoda, a tágulási tartály és az
Egy tetőfelületnek nem feltétlenül
Ha azonban a kollektor felület nagysága
előkapcsoló tartály méretezésére
szükséges tökéletesen déli irányban állni
felfelé „nyitott”, akkor jó érzék szükséges
különös figyelmet kell szentelni.
ahhoz, hogy a szolár berendezés
a továbbiakban.
elhelyezésére megfeleljen. Legfeljebb 30 fokos eltérés a déli iránytól nem okoz
Érvek a rézcsövek felületfűtésekhez
különösebb problémát. Sőt teljesen
történő alkalmazására
nyugati vagy keleti tájolást megfelelően megnövelt kollektorfelülettel ki lehet egyenlíteni. A tetőfelület hajlási szöge 20 -tól 60 fokig terjedhet. Kisebb hajlásszög a szolár berendezés energiakihasználását nyáron javítja, a meredekebb pedig télen előnyös. Lapostetőkön állvány lehetősége adott. A kollektorokat nem szabad beárnyékolni. A tervezői szemrevételezésénél különös tekintettel kell lenni a fákra, a szomszédos épületekre, kéményre vagy a tető egyéb építményére. 4.3 Helyes méretezés Megfelelően méretezett napkollektoros berendezés a legjobb garancia a tulajdonos elégedettségére. A használati melegvíz (HMV) felmelegítésére használt napkollektor helyes méretezésének előfeltétele a melegvíz felhasználás lehetőleg pontos ismerete. Családi ház HMV felmelegítésének méretezésénél irányadó az, hogy a kollektorfelület személyenként 1-1,5 négyzetméter legyen. Ily módon 60% fedezeti mérték érhető el, és így a nyár nagyobbik részében a bojler kikapcsolt állapotban marad. Határesetben valamivel nagyobb felülettel kell számolni igényesebb felhasználó esetén.
Higiénia A felületfűtésnél lévő magas sugárzási
A napkollektoros fűtéstámogatás
hányad csökkenti a porcirkulációt.
különösen hatékony, ha a fűtés
Azoknál a felületfűtéseknél, amelyek az
alacsony rendszerhőmérsékletet igényel.
épületbe beépítettek (integráltak), a
Különösen alkalmas erre a felületfűtés,
fűtőcsövek anyagának kiválasztása
mivel ez alacsonyabb
fontos szerepet játszik. A hosszú
rendszerhőmérséklettel (pl. 40/30 fok)
élettartam mellett – legalább 50 évről
működik, mint a radiátorok vagy
beszélhetünk – az egyéb költségek,
lapfűtőtestek (70/55 fok vagy 55/45 fok). A felületfűtések, vagyis a padló-, fal-, mennyezetfűtés sugárzófűtések.
amelyek a csőanyagból következnek, fontos szempontot jelentenek, amelyet a gyakorlatban gyakran elhanyagolnak.
Teljesítményüket a
Az alábbi szempontok miatt a
helyiséghőmérséklethez képest már
felületfűtés számára a réz az ideális
kismértékben megnövelt fűtőfelület-
anyag:
hőmérséklet esetén is tökéletesen
•
leadják. Az előremenő hőmérséklet
tulajdonságai az idő folyamán nem
kisebb, vagy egyenlő 45 fok használatos általánosan, és a fűtési periódus legnagyobb részében lényegesen ez
változnak.
•
alkalmazásával hőcserélő beépítési
fűtési rendszer valamennyi
költsége vagy inhibitorok
követelményét teljesítik. A már említett mellett a felületfűtések a következő
A réz, mint fémes anyag 100%-ban oxigéndiffúzió mentes. Rézcsövek
alatt marad. A felületfűtések a modern
igényeket kielégítő fűtési teljesítmény
A réz nem öregszik, mechanikai
alkalmazása megtakarítható.
•
A rézcsövek kötése forrasztással, préseléssel vagy csavaros kötéssel
további előnyöket is kínálják.
elismerten biztonságos. Esztrichben
Jó energiahasznosítás
és vakolat alatt is szerelhető,
Azonos hőérzet már alacsonyabb
kedvező költségű és hulladékmentes
helyiség hőmérsékleten elérhető, mint a
szerelést tesz lehetővé.
konvekciós fűtéseknél (fűtőtest fűtések).
•
A réz 100%-ig és minőségcsökkenés nélkül, tetszőleges gyakorisággal
Önszabályozó hatás
újrahasznosítható. A rézcső nem
A felületfűtés teljesítmény leadása
veszélyes hulladék, környezetünket
Használati melegvíz felmelegítésére és
önmagától csökken külső hőhatás,
nem terheli.
fűtéstámogatásra szolgáló napkollektor
például napsugárzás jelenlétében.
méretezése mindenképpen több tényezőtől függ. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy nincs úgynevezett
A környezet nagyméretű felülettel
„helyes” irányelv klasszikus értelemben,
történő felmelegítése az ember számára
hanem csupán ésszerű alsó és felső
kellemes érzetet kelt. Ez a komfort,
határ. Nem ritkán a méretezés a
ahogyan sok felületfűtés használó
gyakorlatban az építtető beruházási
igazolja, nem elhanyagolható tényező.
hajlandóságától függ.
•
A rézcsöves felületfűtések évek múlva, tetszőleges gyakorisággal és
Kellemes érzés
minden nehézség bővíthetők. A helyiség fűtésére szolgáló napkollektorok rézcsöves felületfűtéssel történő együttes alkalmazása biztos beruházás a jövő számára.
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
9
RÉZ 4.4 Egyszerű berendezés választás
4.5.1
Minden berendezésre elvi szempont,
A HMV tároló térfogata a napi
hogy lehetőleg kevés tárolót, szivattyút
melegvízfogyasztásnak mintegy 1,5 – 2-
és szelepet használjunk.
szerese kell, hogy legyen, vagyis
Németországban majdnem kizárólag
mintegy 75 – 100 liter személyenként. Egy
egytárolós berendezéseket építenek be.
átlagos ivóvíztároló egy családi házban
Ezek igen hosszú életűek, és érzéketlenek
ezért 300 – 400 liter térfogatú.
bárminemű zavarra. Egy HMV felmelegítésére szolgáló egyszerű berendezés lényegében kollektorokból, egy szivattyúból, a szabályzóból és a szolártárolóból áll.
Használati melegvíz tároló
A HMV felmelegítésnél anyagként zománcozott acéltárolók jöhetnek szóba. Ezek korrózióvédelem miatt mindig magnézium védőanóddal vannak felszerelve. Nemesacél tárolók
A szolártároló fagykárosodásának
hosszabb élettartamúak, azonban
elkerülésére a kollektorkört víz – fagyálló
valamivel drágábbak.
keverékkel töltik fel. Ily módon megkülönböztetünk fagyállóval töltött kollektorkört és használati melegvíz kört. A hőleadáshoz a forró kollektorból a hőhordó folyadékot szivattyú szállítja a
A HMV tároló felső része a készenléti rész. Amennyiben a napenergia nem elégséges, csupán ez a tárolórész kerül a kazán által utánmelegítésre.
tárolóba. Ott egy hőcserélőn át adja le
A tárolón belül 2 csőhőcserélő található,
hőjét (a napenergiát) a tárolóban lévő
ahol a szolárkört mindig alul
ivóvíznek. A felmelegített ivóvíz azután a
csatlakoztatják. A szolárkör hőcserélő az
HMV körben folyik tovább a fogyasztási
alsó, hidegebb tárolórészen hat, hogy a
helyekre. Fűtéstámogatásra szolgáló
kollektor alacsonyabb belépő
berendezések kiegészülnek egy
hőmérsékleten is nagyobb
fűtővízzel töltött fűtőkörrel.
hatékonysággal dolgozzon. Annak
4.5 Tároló
elkerülésére, hogy a beáramló hidegvíz a tárolórészek nemkívánatos
A szolártárolók a napközben nyert
keveredését okozza, speciális
napmeleget akkumulálják. Ezeket
csőkonstrukció vagy egy ütközőlemez
mindig álló helyzetben kell beépíteni, és
kerül beépítésre.
karcsú hengerformájúak, hogy a tárolóban hőmérsékleti rétegeződés
4.5.2
Puffertároló
7. ábra: Ivóvíztároló 2 hőcserélővel („bivalent” tároló), grafika: Solarpraxis AG.
4.5.3
Kombitároló
A puffertárolóban a hő nem az
A kombitárolók kombinálják a használati
ivóvízben, hanem „holt” fűtővízben
melegvíz és puffervíz készletet. Ezáltal a
tárolódik. Miután ez a víz nem tartalmaz
berendezés helyigénye csökken, és az
oxigént, nem szükséges a tároló belső
installáció egyszerűbbé válik. Általában
felületét zománcozni vagy egyéb
egy kombitároló belsejében nagyobb
módon védeni. Puffertárolók mindenek-
mennyiségű puffervíz van, amelyet
előtt olyan, fűtésrásegítésként szolgáló
napenergia melegít fel, és a HMV egy
szolár berendezéseknél jön szóba, ahol a
belül elhelyezett ivóvíztartályban vagy
A tároló gravitációs cirkulációval történő
fűtési hőmérséklet szintje tartósan 50 fok
átfolyatással melegedik fel.
kiürülésének elkerülése céljából a
felett van. Másik tipikus eset a fafűtés,
csatlakozók hurkokkal láthatók el. A
ahol a hő tárolásához nagy víztérfogat
függőleges, a tároló fedélen keresztül
szükséges. Egyébként a gyakorlatban a
felfelé futó melegvíz kilépőket lehetőség
költségtakarékos kombitárolót
szerint el kell kerülni, mivel túl sok energia
használják.
alakulhasson ki. A tárolót teljes felületén szorosan illeszkedő és tökéletes, jó minőségű hőszigeteléssel kell ellátni. Különösen arra kell ügyelni, hogy a csatlakozásoknál a csőszigetelés ehhez a hőszigeteléshez hiánytalanul kapcsolódjon.
megy veszendőbe.
A kombitároló alkalmazásakor arra kell ügyelni, hogy a hőmérséklet rétegeződés a tárolóban a be- és kifolyás folyamán fennmaradjon. Tipikusan felülről lefelé 3 réteg különböztethető meg: ivóvíz tartomány, fűtési tartomány és szolár tartomány.
10
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
RÉZ Anyagként ezért kültérben csak vízzáró fémborítású ásványgyapot és magas hőmérsékletálló, habosított EPDM jöhet szóba. Belső térben a fémborítás nélküli ásványgyapot alkalmazható még. A hagyományos fűtési technikáknál alkalmazott habszigetelő anyagok a kollektorkör egyetlen helyén sem használhatók. Üzemleállásoknál (pl. a felhasználó szabadságolása alatt) a kollektorban keletkező, jelentősen 100 fok feletti gőz a pince térben lévő csővezetékekbe nyomul. Nem megfelelő szigetelés esetén a szigetelőanyag összezsugorodhat, lecsöppenhet, leolvadhat. A hagyományosan használt rézcső, szigetelés és elektromos kábel mellett a kereskedelemben olyan csővezetékek is kaphatók, amelyek hőszigetelést és a kollektor érzékelőhöz szükséges elektromos kábelt is tartalmazzák (lásd 10. ábra).
8. ábra: Puffertároló, grafika: Solarpraxis AG.
9. ábra: Kombitároló, grafika: Solarpraxis AG.
50 foknál jelentősen magasabb
4.6 Kollektorkör
visszatérő fűtési hőmérséklet esetén a kombitároló a gyakorlatban korlátozottan alkalmazható, miután a középső tartomány túl forró lenne ahhoz, hogy érezhető szoláris melegedést eredményezhessen a felső tartományban. Az olyan fűtőberendezésekben, amelyek sem felületfűtést, sem pedig jól kiegyenlített radiátorkörökkel nem rendelkeznek, szoláris fűtéstámogatás esetén két, különválasztott tároló berendezést, egy HMV tárolót és egy puffertárolót kell használni.
A kollektorkör a napenergiának a kollektortól a HMV tárolóhoz történő szállítására szolgál. Hogy a hőveszteség alacsony legyen, a kollektor és a HMV tároló közötti út lehetőleg rövid kell legyen. Az egy- és kétcsaládos családi házaknál alkalmazott berendezéseknél legtöbbször elegendőek 15-től 18 mm
10. ábra: Szolár rézcsövek a kollektorkör bekötéséhez, egy- és kétcsöves kivitelben
átmérőjű rézcsövek ahhoz, hogy optimális hőtranszportot
Átfolyás
eredményezzenek.
A kollektorkörben 3 átfolyási változatot
Csövek és szigetelés
különböztetünk meg. High Flow (nagy
A kollektorkör szigetelése az energia-
átfolyás, nagy térfogatáram), amelynél
A HMV utánmelegítése a tároló felső
takarékossági rendeletnek (EnEV)
30-tól 50 liter óránként és kollektorfelület
tartományában történik, a fűtés tároló-
megfelelően a csőátmérőt 100%-osan
négyzetméterenként az átfolyás
csatlakozása fölött, hagyományos
kell borítsa. Tartósan 110 fokot ki kell
mértéke. Ezt a viszonylag magas
kazánnal. Ehhez nagyobb tároló
álljon. Kültérben UV sugárzásnak,
átfolyási mértéket a szivattyú
térfogat és kollektorfelület kell, mintha
éghajlatnak, madárürüléknek ellen kell
csak szoláris HMV melegítés lenne.
állnia. NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
11
RÉZ
Előremenő (a kollektorból)
A felszálló vezeték (strang) felső pontján
légtelenítő
légtelenítési lehetőséget kell beépíteni. Fontos, hogy a levegő ez alatt
Visszacsapó szelep
csap
hőmérő
gyűlhessen össze, mert különben a szivattyú újra magával ragadja. Egy 10 20 cm hosszú függőleges cső ehhez
a hőcserélőhöz
a kollektorból
elégséges. A légtelenítő későbbi hozzáférhetőségére ügyelni kell.
Biztonsági szelep
Használatos fémből készült kézi légtelenítő, az un. „fűtőtest légtelenítő”
Visszatérő (a kollektorhoz)
nyomásmérő
vízmennyiség mérő
a hőcserélőtől
csap
gyűjtőedény
visszacsapó szelep
keringetőszivattyú
vagy lezárható és hőálló automata légtelenítő. Itt azt kell figyelembe venni, hogy a kollektorkörben 200 foknál is magasabb hőmérsékletek léphetnek fel.
csap
a kollektorhoz
A tágulási tartály a nyomást állandó értéken tartja a berendezésben, és a hőhordozó folyadék hőmérséklet különbségtől függő térfogatváltozását
töltőSzivattyú tágulási tartály
felveszi. A kollektorkör áramlásának leállása esetén néhány percen belül a kollektorban és a vele szomszédos
11. ábra: Szerelvények és biztonsági berendezések a szolárkörben, grafika: Solarpraxis AG.
csőtartományban található folyadék forrásba jön. A tágulási tartályt úgy kell méretezni, hogy a táguló folyadék
a kisebb szivattyúteljesítmény és
csőkeresztmetszet elegendően nagy és
egyszerűbb kollektor kapcsolás
a kollektorterek kicsik. A kollektor
előnyöket jelentenek. A kollektorkör
előremenő és visszatérő hőmérséklet
keringető szivattyújának a kívánt
különbsége a nagy átfolyás miatt
átfolyást biztosítani kell. Erre a célra
Amennyiben teljes napsugárzás esetén
viszonylag kicsi, 12 Kelvin fok, a
általában hagyományos fűtési
nincs hőleadás, a napkollektor egy
hőveszteség a kollektorban ennek
szivattyúkat alkalmaznak, amelyeknek
gyárilag meghatározott maximális
megfelelően csekély mértékű. Low Flow
elektromos teljesítményfelvétele 40 és 80
hőmérsékletet ér el, az un. nyugalmi
(alacsony átfolyás, alacsony
watt között van. A szivattyút mindig a
hőmérsékletet. A berendezés nyugalmi
térfogatáram) áll fenn, ha az átfolyás
kollektorkör hidegebb visszatérőjébe kell
hőmérséklete normál üzemállapot, ezért
4.6.1 Nyomás és hőmérséklet a kollektorban és a kollektorkörben
mértéke 12-től 20 liter óránként és
beépíteni, hogy azt az előremenőben
a kollektorkör valamennyi elemét erre
kollektor felület négyzetméterenként.
lévő magas hőmérsékletnek
méretezni kell, ezt el kell viselje. A
Ilyen alacsony átfolyás esetén a kollektor
szükségtelenül ne tegyük ki.
manapság használt lapkollektorok
előremenő hőmérséklete magasabb. Matched Flow (illesztett átfolyás,
Szerelvények és idomok
nyugalmi állapotú hőmérséklete 200 fok felett is lehet. Vákuumcsöves kollektorokban a hőmérséklet 350 fokot is
illeszkedő térfogatáram) esetén a
Amiatt, hogy egy meghibásodott
kollektor szivattyú fordulatszám
szivattyú cseréje miatt az egész rendszert
elérhet, így az összekötő csővezetékek
szabályzója változtatja a térfogati
ne kelljen kiüríteni, a szivattyú előtt és
300 fokig terhelődhetnek.
áramot. A cél az, hogy a szolártároló
után golyóscsapot szerelnek be. A
egyenletesen magas hőmérséklettel
hőmérők az előremenő és visszatérő
töltődjön. A kis, 10 négyzetméter alatti
körben a berendezés üzemmenetének
kollektor felületű szolár berendezéseknél
ellenőrzésére szolgálnak. A gravitáció
magas folyás üzemmód működik.
következtében fellépő cirkuláció
Nagyobb berendezéseknél kizárólag
megakadályozására legalább a
alacsony folyással dolgoznak. A törekvés
visszatérő körbe, de előnyösen még az
arra irányul, hogy a kisebb
előremenő körbe is egy-egy visszacsapó
berendezések is lassú folyással
szelepet kell beépíteni.
üzemeljenek, mivel a kisebb csőkeresztmetszet, 12
térfogatát felvegye.
folyamatos üzemével lehet elérni, ha a
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
Amennyiben egy ilyen magas hőmérsékletű lekapcsolás után a berendezést ismét működésbe helyezik, a kollektorkörben a hőmérséklet rövid ideig 110 fok fölé emelkedhet. A nyári szabadságolások idején hosszabb idővel is számolni kell, amikor is a kollektorkörök elemeiről gőzfelcsapódások következhetnek be. A szolár berendezések tipikus nyomása 1,5 és 3 bar között van.
RÉZ A berendezést egy biztonsági szelep biztosítja, egy nyomásmérő szolgál a nyomás ellenőrzésére. A tágulási tartály térfogatának és árának alacsonyan tartása érdekében a biztonsági szelepet a lehető legmagasabb nyomásfokozatra választják meg. Korlátozó tényező itt a leggyengébb berendezés egység nyomásállósága. A gyakorlatban ez a
A tágulási tartály számítása A tágulási tartály számításához a következő adatok szükségesek: A folyadék tágulási térfogata: Vtág.foly. A gőz tágulási térfogata: Vtág.gőz A berendezés végnyomása: pv A tartály kezdeti nyomása hideg állapotban (töltési nyomás): p0 A tágulási tartály Vnévl. névleges térfogata a következőképpen számítható: pv + 1
tágulási tartály, a szivattyú és a kollektor. 4.6.2 Elgőzölgés a kollektorkörben A kereskedelmi forgalomban kapható napkollektoroknál és alkatrészeiknél a gyártók és a tervezők a kollektorkörben
Vnévl. = (Vtág.foly. + Vtág.gőz) pv – p0 A folyadék Vtág.foly. tágulási térfogata a berendezés Vb folyadéktérfogatából és a ß tágulási együtthatójából számítható
a nyomást maximum 6, illetve 10 bar-ra
Vtág.foly. = Vb * ß
korlátozzák. Ilyen nyomásoknál a
A ß tágulási együttható függ a fagyálló folyadék keverékviszonyaitól és a szolárkör
gőzképződést a kollektortérben nem
hőmérsékletétől. Egyszerűség kedvéért kis berendezéseknél 0,09 értékkel (9%)
lehet megakadályozni. A kollektorok ki
számolhatunk. 10 liter szolárfolyadék tehát mintegy 1 liter térfogattágulást
vannak téve a hőhordó folyadék
eredményez.
elgőzölgésének és az azt követő kondenzációnak. Erős besugárzás esetén a kollektor teljes tartalma
Amennyiben a berendezés nyugalmi
a csővezetékek térfogatát a 2. táblázat
elgőzölög, valamint a csatlakozó
állapotban van, mert például a tároló a
adja meg.
vezetékeknek a felépítéstől függően
maximális hőmérsékletet elérte, és nincs
kisebb nagyobb részében is ez történik.
fogyasztás, további napbesugárzás
Ezt a gőztérfogatot a tágulási tartály
során a kollektorokban gőz képződhet.
számításánál figyelembe kell venni. (lásd. 4.7.1)
A gőztérfogat általában megfelel a kollektor térfogatnak, a kollektor
A gőz tágulási térfogata: Vtág.gőz a Vkoll kollektor térfogatból és a csatlakozó csövezés egy részének Vcső térfogatából adódik.
Az automata légtelenítő és a biztonsági
összekötő vezetékek, valamint a felszálló
Hogy a csatlakozó csövezés
szelep szerelésénél feltétlenül figyelembe
vezeték egy része térfogatának.
folyadékából mennyi gőzölög el, a
kell venni a gőzképződés tartományában a gőzkitörés veszélyét. Az automatikus légtelenítőt ezért a lezárt légtelenítő után feltétlenül egy elékapcsolt golyósszeleppel kell lezárni. A biztonsági szelepek kilépő nyílásait a fal felé vagy egy elvezető tölcsérbe kell irányítani.
Abból a célból, hogy egy ilyen esetben ne legyen üzemzavar, be kell tartani az MSZ EN 12977 előírásait. Ez a
méretezzük, hogy mind a hőhordó folyadék hőmérsékletfüggő
biztonsági szelep működésbe lépését
tágulását felmelegedéskor felvegye, és a berendezés nyugalmi állapotában és gőzképződés esetén is a biztonsági szelep működésbe lépését elkerüljük.
berendezésnél és kis tárolóknál - a kisberendezéseknél általában - a kollektorkör 100 %-os elgőzölgése sem
térfogatváltozását, mind pedig a gőztérfogatot képes legyen felvenni és a
feladata az, hogy a szolár folyadék
adnia. Ezen a helyen csak azt kell mint például nagy kollektorfelületű
teljesül, ha a tágulási tartályt úgy
szerelvények a kollektorkörben.
A kollektorkörök tágulási tartályának
és a tervezőnek esetről esetre meg kell megemlíteni, hogy egyes estekben -
követelmény többek között akkor
4.7 Tágulási tartályok, szivattyúk és
4.7.1 Tágulási tartályok
kollektor típustól és a csővezetéstől függ,
kizárható. E kérdésben figyelembe veendők a gyártók használati utasításai.
megakadályozhassa.
Vtág.gőz = Vkoll + Vcső
A tágulási tartály méretezésénél
A berendezés pv végnyomása adódik a
mindenekelőtt a berendezés térfogatát
biztonsági szelep névleges nyomásából,
(Vb) kell meghatározni. Ez adódik a
levonva abból 0,5 bar értéket 5 bar
kollektor, a csővezetékek, a hőcserélők
névleges nyomásig. E fölötti névleges
és a szerelvények térfogatának
nyomásértékű biztonsági szelepek
összegéből. Míg a kollektor és a
esetén 10 % vonandó le. Egy 6 bar
hőcserélők térfogata a kollektor- illetve
értékű biztonsági szelep tehát elvileg és
tároló gyártók leírásából vehető,
a gyakorlatban 5,4 bar nyomáson nyithat. (6 bar-ból 10 % levonandó) NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
13
RÉZ A berendezés kezdeti p0 nyomása hideg
Hőszállító folyadék
állapotban (töltőnyomás) a statikus nyomásból áll, hozzáadva ehhez egy un. vízelőnyomást. A statikus nyomás a kollektor és az alatta lévő tágulási tartály közötti, méterben számolt magasságkülönbségből adódik. 1 méter 0,1 bar nyomásnak felel meg. A vízelőnyomás szerepe pedig az, hogy hideg évszakban, minimális berendezés térfogat esetén a berendezés legmagasabb pontján túlnyomást létesítsen. Közép-európai teleken a
szállítási állapot
berendezés feltöltve
maximális nyomás
tágulási tartály 3%-a, és a tervezőnek ezt nagyobb tágulási tartály esetén nyomásegyenértékbe kell átszámolnia.
12. ábra: Különböző működési állapotok a membrános tágulási tartálynál, grafika: Solarpraxis AG.
Kisebb berendezéseknél ez 0,5 - 0,8 bar értékre tehető. A tágulási tartály kiszámított névleges térfogata alapján a gyártó használati
Különösen vonatkozik ez minden olyan
utasításából kiválasztható az a tágulási
berendezéseknél, amelyek igen rövid
tartály, amely legalább a számított
vezetékkel, és/vagy igen csekély
névleges térfogattal rendelkezik.
vezeték keresztmetszettel, vagy nagy
A tágulási tartály előnyomását az üzembe helyezésnél illeszteni szükséges lekapcsolt állapotban a berendezés töltőnyomásához, amely megfelel a statikus nyomásnak. Egy 10 méter magas épületnél a berendezést 1,5 - 1,8 bar
kollektor felülettel ill. nagy térfogatú kollektorokkal rendelkeznek (pl. vákuumcsöves kollektorok). Fűtéstámogatás céljára szolgáló berendezéseket elvileg szintén előkapcsolt tartállyal kell ellátni.
nyomásra töltik, és a tágulási tartály
5 literes előkapcsoló tartály általában 20
előnyomása is 1 bar kell, hogy legyen.
négyzetméteres kollektorhoz elegendő.
A tágulási tartályt úgy kell elrendezni,
4.7.2 Szerelvények
hogy azt a 70 fok fölötti tartós hőmérséklettől védjük. A tágulási tartályt ezért feltétlenül a szolárkör visszatérő vezetékébe kell beépíteni. Ezen kívül egy előkapcsoló tartály beépítése is szükséges. Mivel az előkapcsoló tartály feladata a hő leadása, nem szabad, hogy szigetelt legyen. Az előkapcsoló tartály mindig szükséges, ha a kollektorok
Mint ahogyan a fűtésszerelésnél, a
Fajlagos vezetéktérfogat V (l/m)
12 x 0,7
0,088
12 x 1,0
0,079
15 x 0,8
0,141
15 x 1,0
0,133
18 x 0,8
0,211
18 x 0,1
0,201
22 x 1,0
0,314
28 x 1,0
0,531
28 x 1,5
0,491
35 x 1,5
0,804
42 x 1,5
1,257
54 x 2,0
1,963
kollektorkörbe is hőmérőt, manométert, biztonsági szelepet, légtelenítőt, elzáró egységeket és visszafolyást megakadályozó egységeket szerelnek be. Minden alkatrésznek a napkollektor közelében jelentősen 110 fok feletti hőállósággal kell rendelkeznie.
több gőzt termelnek, mint amennyit a csatlakozó vezetékek ismét kondenzálni tudnak. Általánosan érvényes: előkapcsoló tartály beépítése a tágulási tartály védelmére minden szolár berendezésnél javasolt.
14
Rézcső mérete külső átm. * falvast. (mm)
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
2. táblázat: A rézcső méretei és vezetéktérfogatok
RÉZ A vízmennyiség-mérővel ellátott „strang” szabályozó szelepnek hőhordozó közegés hőmérsékletállónak kell lenni. A mérőnek illeszkednie kell a felhasznált hőhordó közeghez. Elzárónak megfelel a golyóscsap. A biztonsági szelepeket a kollektor- vagy rendszergyártó adatainak megfelelően kell betervezni és kiválasztani. A biztonsági szelep nyitó nyomásának legfeljebb a berendezés leggyengébb egysége nyomásfokozatának kell megfelelnie, biztonsági tényezővel. Általában ez a tágulási tartály, ritkábban a napkollektor, a szerelvények vagy a
13. ábra: légtelenítés csillapítás nélküli automata légtelenítővel és golyóscsappal, grafika: Solarpraxis AG.
szivattyú. A biztonsági szelepek kivitelére és jelölésére vonatkozó AD 2000-A2 munkalap (AD2000 Merkblatts) meghatározására figyelemmel kell lenni. A biztonsági szelep buborék elvezetését úgy kell kialakítani, hogy gőzkilépés esetén személyi veszélyeztetés kizárt legyen. Az elvezetés a glikol-víz keverék felfogó tartályba történik. Ez a tartály hőmérsékletálló, és fel kell tudni vennie legalább a kollektortér térfogatát. Lehetőség szerint ésszerű, ha a teljes berendezés térfogatot fel tudja venni, tekintettel a feltöltésre, illetve a javításra és karbantartásra. A berendezés újratöltését egy szivattyú segítségével manuálisan el kell tudni végezni. 4.7.3 Szivattyúk A kollektorkörbe épített szivattyúknak hőmérsékletállóknak kell lenniük. A beépítés helyét úgy kell kiválasztani,
14. ábra: légtelenítés csillapítással: golyóscsap kézi légtelenítéssel (balra) és automata légtelenítővel (jobbra), grafika: Solarpraxis AG. 4.8 Hőhordozó közeg
tegye, a következő pontokat kell figyelembe venni:
Hőhordó közegként manapság többnyire a nem mérgező víz-propilén-
•
glikol keveréket használjuk.
berendezésekhez alkalmas fagyálló
csak kifejezetten a szolár
közeget kell használni.
hogy a szivattyú túlmelegedése kizárt
Erősen toxikus hatása miatt napjainkban
legyen. A szivattyú védelme céljából a
csak ritkán használunk etilén-glikolt.
•
fagyálló adalék aránya a hőhordó
Alkalmazása a nem ivóvíztartalmú
anyagoknak glikollal szemben
közegben nem lépheti túl az 50 %-ot.
tárolók feltöltésére korlátozódik. 40%
ellenállóknak kell lenni (gyártó
Egyébként beállhat a motor
glikol tartalmú fagyálló biztonságosan
engedélye).
túlmelegedésének a veszélye, továbbá
megakadályozza a berendezés
alacsony kollektorkör hőmérsékleteknél
károsodását, és a berendezés -24°C
a szivattyú a nagy nyomásveszteség
hőmérsékletig üzemképes marad. Ezen
miatt a hőhordó közeget egyébként
hőmérséklet alatt egy jégtartalmú
nem tudja mozgásba hozni.
folyadék (jégkása) képződik, ez azonban
•
nem fogja a csővezetéket felrepeszteni,
nem szabad alkalmazni, mert ez a
károsítani.
tágulási tartály sérüléséhez vezet,
A szivattyú beépítése feltétlenül a gyártó előírásának megfelelő kell, hogy legyen.
•
a kollektor körben felhasznált
A kollektorkörbe tilos horganyt vagy
horganyzott alkatrészt beépíteni, mivel a glikol a horganyt feloldja. 50%-nál magasabb glikol tartalmat
magasabb szivattyúteljesítményt igényel
A szivattyú károsodásának elkerülése
Azért, hogy a hőhordó közeg a
érdekében a kollektorkört gondosan át
berendezés biztos üzemmódját lehetővé
és csökkenti a berendezés hatásfokát.
kell öblíteni. (lásd „Üzembe helyezés”). NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
15
RÉZ 4.9 Szabályozás A napkollektoros berendezés szabályozása az alábbi komponensekből áll: •
hőmérsékletérzékelő a kollektor-
térben, •
hőmérsékletérzékelő a tároló(k)ban,
•
szabályzóeszköz.
A szabályozás (egyszerű különbség szabályzó) legalább két bemenettel és egy kimenettel rendelkezik. Egy további hőmérsékletérzékelő (harmadik bemenet) kizárólag jelzőként szolgál, például a felső tároló tartományban, és
15. ábra: a cirkulációs visszatérő bekötése a keverő termosztát hidegvíz előremenőbe, grafika: Solarpraxis AG.
nincs szabályzó funkciója. A legfontosabb szabályzó-paraméter a két érzékelő közötti hőmérsékletkülönbség. Amennyiben a bekapcsolási különbség (pl. 5-8 Kelvin) létrejön, a szivattyú bekapcsol. A kikapcsolási különbségnél kisebb hőmérséklet különbség esetén (pl. 2 Kelvin fok) a szivattyú kikapcsol. Termosztatikus keverő beépítése A napkollektoros berendezések ivóvizes részében 60°C-nál magasabb hőmérsékletek léphetnek fel. A felhasználó leforrázás elleni védelme itt különleges jelentőségű. Ezért kötelező egy termosztatikus keverőszelep alkalmazása, amely 60°C-ra korlátozza a hőmérsékletet. A tároló hőmérsékletének kollektorkör oldali korlátozása 60°C-ra a magas szolárhozadék elérése érdekében egyáltalán nem javasolt.
Ha ezzel szemben a cirkuláció
A kollektorban lévő hőmérséklet ez
visszatérője be van kötve, egy bypass
esetben a tároló alsó tartományának
jön létre a cirkulációs rendszerben, amíg
hőmérsékletével kerül összehasonlításra.
az ivóvíz hőmérséklete ismét a kb. 60°C-
Egy harmadik érzékelő mutathatja a
ra beállított hőmérsékletet el nem éri.
tároló felső tartományának
Vízkőkiválás A múltban, a szolár tárolóban a hőmérsékletet gyakran 60-65°C-ra korlátozták, hogy a vízkőkiválást elkerüljék. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a vízkőkiválás veszélye az esetek túlnyomó többségében használt zománcozott, sima felületű csőhőcserélőknél gyakorlatilag elhanyagolható. Az ok a sima és az állandó hőtágulásnak kitett felületben
hőmérsékletét. Amennyiben a hőmérséklet a kollektorban magasabb, mint a tárolóban, a kollektorkör szivattyúja működésbe lép. Leggyakrabban a paramétereket úgy állítják be, hogy a szivattyú beindulásához 5-8 Kelvin hőmérsékletkülönbség legyen szükséges. Ha a hőmérsékletkülönbség kisebb, mint 2-3 fokra esik vissza, a szolárszabályzó leállítja a kollektorkör szivattyúját.
keresendő, amely a vízkőlerakódás
Amennyiben nem áll rendelkezésre
megtapadását hatékonyan
elegendő napenergia, a kazán
akadályozza. A vízkő azonban iszap
gondoskodik az ivóvíz felmelegítéséről.
formájában a tároló tartomány alsó részébe ülepszik le, és onnan a
4.9.2 A kéttárolós rendszer szabályozása
Fontos: amennyiben a termosztatikus
karbantartás idején, szükség szerint
Tipikus példa a rendszerre a HMV tároló
keverőszelepet az ivóvíz vezetékekben
eltávolítandó.
és az uszodavíz tároló valamint az HMV
cirkulációval szerelték, ügyelni kell a cirkuláció visszatérő és a termosztát keverő hidegvíz előremenő hidraulikus
A következőkben 3 alapvető szabályozási változatot mutatunk be.
tároló és a puffertároló kombinációja. Minden egyes tárolóhoz saját, önálló hőmérsékletkülönbség szabályzó
összekapcsolására. Különben a
4.9.1. Az egytárolós rendszer
szükséges. A szükséges szabályzót ezért
cirkuláció szokásos üzemmenete során,
szabályozása
ugyancsak kéttárolós szabályzónak
egyidejű fogyasztás nélkül a keverő „túlfutása” következik be. Ekkor a keverő hideg vizet akarna bekeverni, fogyasztás nélkül azonban nem kap betáplálást. Ha egy ilyen esetben például 90°C-os víz éri el a keverőt, nem tud lehűlni.
A egytárolós rendszer szabályozása, az úgynevezett egytárolós berendezés a
nevezik. Mindenkor az egyik tárolót töltik fel
leggyakrabban alkalmazott szabályozás.
elsőként. Az első tároló töltéséről a
Összesen egy hőmérsékletkülönbség-
második tároló töltésére az átkapcsolást
szabályzóból valamint 2 hőmérséklet-
egy 3 utas átkapcsoló szelep vagy egy
érzékelőből áll.
szivattyú végzi. Mindenekelőtt az elsőként feltöltött tárolót egy beállított hőmérsékletig felmelegítik.
16
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
RÉZ Ezután, illetve abban az esetben, ha az első tároló töltése nem lehetséges, következik a második tároló töltése. Külső hőcserélők alkalmazása esetén figyelembe kell venni azt, hogy a tárolótöltő szivattyú a szekunderkörben a kollektorkör szivattyúval párhuzamosan van kapcsolva. 4.9.3 A kombitárolós rendszer szabályozása Kombitárolós rendszerekben a puffertároló és a HMV tároló egy kompakt egységet képez. A szabályozás szempontjából döntő, hogy 16. ábra: Tipikus egytárolós rendszer, grafika: Solarpraxis AG.
a fűtéstámogatás bekötése állandóra vagy szabályozottra történik. Egész éves, 35 fok alatti fűtési visszatérő hőmérséklet esetén, mint például padlófűtésnél, állandó bekötéssel kell dolgozni, miután itt nincs szükség szerelvényekre és szabályzó egységekre. A szabályzástechnika itt egy egyszerű egytárolós szabályozás. Olyan berendezéseknél, ahol a visszatérő hőmérséklet 35 fok fölötti, ez a variáció nem jöhet szóba. Különben hővisszaáramlás következik be a fűtőkörből a puffertartományba. Ezáltal csökken a szolár berendezés hatásfoka. Itt az úgynevezett „szabályozott visszatérő bekötés” megvalósításához egy kiegészítő hőmérsékletkülönbség
17. ábra: Tipikus puffertárolós rendszer, grafika: Solarpraxis AG.
szabályzó szükséges. Az elv egyszerű: ha a visszatérő melegebb, mint a kombitároló, a 3 utas szelep a szolárpuffernél lévő fűtés visszatérőt közvetlenül a fűtőkazánba kapcsolja. Ha a visszatérő a tárolóból hőt tud elvenni, akkor azt a szolárpufferbe vezetik. Így a tároló nemkívánatos felmelegedése a kazán révén elkerülhető. Ebben az esetben a kéttárolós szabályzás különleges esetéről van szó, miután minden esetben egy hőmérséklet különbség szabályzó szükséges a tároló feltöltéséhez, egy pedig a kivételhez, illetve a fűtés visszatérő fenntartásához. A fűtőkazán így az előmelegített visszatérő hőmérséklete szerint vagy nem kapcsol
18. ábra: Tipikus kombitárolós rendszer, grafika: Solarpraxis AG.
be, vagy alacsony teljesítményértéken dolgozik. NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
17
RÉZ
5. Napkollektoros rendszerek telepítése és szerelése
5.1 Szerelési elemek
Annak biztosítására, hogy csakis
Általánosan érvényes: A csővégeket a
minőségi szerelési anyagok kerüljenek
levágás után alaposan és mindig belül
felhasználásra, a szerelő, a tervező és a
és kívül sorjátlanítani, a lágy rézcsövek
A napkollektoros berendezésekben az
beruházó felé legfontosabb javaslatunk
végeit (tekercses csövek) mindig
MSZ EN 1057 szerinti installációs
kizárólag minőségjellel ellátott, a
kalibrálni kell. A csővégek forrasztandó
rézcsöveket használunk. Ez a szabvány a
minőségi feltételeknek megfelelő rézcső,
felületeit fémesen fényesre előkészíteni,
varratmentes, kör keresztmetszetű
idom, forraszanyag és folyósítószer
tisztítani. (szennyezés- és oxid-
rézcsövek tulajdonságaira, összetételére,
alkalmazása.
mentesség). A tisztításhoz fémmentes
5.1.1 Rézcsövek
szállítási feltételeire és vizsgálatára vonatkozó feltételeket írja elő 6 és 267 mm közötti átmérőtartományban.
minden felhasznált alkatrészre és termékre a mindenkori gyártó adatait
Ezenkívül a felhasználásra kiszemelt
kell figyelembe venni, ami a termék
rézcsőnek teljesíteni kell a Gütege-
alkalmazási területére, annak korlátaira
meinschaft Kupferrohr e. V. (RAL -
vonatkozik.
minőségjel) minőségi feltételeit, amelyek az MSZ EN 1057 szabványhoz képest
Csavaros kötéseknél tilos PTFE (teflon)
tisztítókendő, finom szemcséjű csiszolóvászon vagy huzalszálas kefe alkalmazható. A tisztítás maradványait el kell távolítani. 5.1.2.2 Présidomos kötések Szolárberendezésekben a rézcsövek présidomokkal történő kötéséhez
tömítőszalagot használni, mert a víz-
használhatunk standard tömítő elemeket
glykol keverék eltérő viszkozitási
vagy nagyobb kollektor teljesítménynek
tulajdonságai miatt tömítetlenség léphet
is megfelelő tömítőelemeket, ez az
fel. Szakszerűen kivitelezett kender-
üzemi körülmények függvénye. FONTOS:
5.1.2 Idomok
tömítés megengedett.
présidomok alkalmazásakor mindig a
A rézcsövek kötésére
5.1.2.1 Kapillárisan forrasztható idomok
kiegészítő követelményeket és előírásokat tartalmaznak a rézcsövek minőségi vizsgálatára.
szolárberendezésekben az alábbi idomok használhatók: •
minőségjellel ellátott kapillárisan
a megengedett nyomás- és hőmérsékletviszonyokra!
ellátva 6-tól 108 mm-es
-4 szerint
EN 1254-4 szerinti átmeneti idomok
présidomok prEN 1254-7 szerint
•
fémesen tömítő roppantógyűrűs,
kell figyelembe venni, különös tekintettel
forrasztható idomok RAL minőségjellel átmérőtartományban kaphatók, az MSZ
•
mindenkori gyártó szerelési útmutatóját
Az MSZ EN 1254-1 szerinti kapillárisan
forrasztható fittingek az MSZ EN 1254-1 és
menetes kötések MSZ EN 1254-2 szerint
(forrasztásos és egyéb vég kombinációja) pedig 4 coll menetes csatlakozó méretig.
Lényegében az alábbi utasítások érvényesek: A présidomok felhasználása előtt ellenőrizni kell, hogy a tömítőelemek a helyükön vannak-e. A csővégek sorja- és szennyeződésmentesek (pl.
A rézcsövek lágy- és
vakolatdarabok) kell legyenek, hogy
A napkollektoros berendezésekben
keményforrasztásánál a kapilláris
elkerüljük a tömítőelem sérülését a
esetlegesen fellépő, igen magas
forrasztási technikát alkalmazzuk, vagyis
présidom csőre történő rátolásánál. A
hőmérsékletek a szokásos
a forrasztási hézag egyenletes kell
biztonságos szerelés érdekében az idom
fűtéstechnikához képest jelentősen
legyen, és megfelelően szűk, hogy a
betolási mélységét (pl. filctollal) a
magasabb követelményeket
kapilláris hatás létrejöjjön, és a forrasz a
csövön jelölni kell. Ez a jelölés a betolási
támasztanak a felhasználandó
nehézségi erő ellenében is befolyhasson
mélység optikai ellenőrzését teszi
alkatrészekkel szemben. A rézcsövek,
a résbe. Ezek a feltételek az MSZ EN 1057
lehetővé a préselési folyamat
kapillárisan forrasztható rézidomok,
szabvány szerinti rézcsövek és az MSZ EN
megkezdése előtt. Támasztóhüvely nem
speciális tömítőelemekkel ellátott szolár
1254 szerinti forrasztásos idomok esetén a
szükséges. A préselés az idom gyártója
présidomok, roppantógyűrűs kötések
szűk, egymáshoz illesztett mérettűrések
által meghatározott speciális
azonban ezen különleges
következtében adottak.
présszerszámmal történik. Ennek során az
követelményeknek megfelelve, szakszerű tervezés és kivitelezés mellett korlátozás nélkül alkalmazhatók.
18
Általánosan érvényes szabály, hogy
A forrasztás szakszerű előkészítése és kivitele döntő befolyást gyakorol a berendezés későbbi üzembiztonságára.
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
idom és a cső oldhatatlan módon kerülnek összekötésre.
RÉZ 5.1.2.3 Roppantógyűrűs kötések A fémesen tömítő roppantógyűrűs kötések a sima csővégek számára szolgáló oldható kötések csoportjába tartoznak. A roppantógyűrűs kötések az MSZ EN 1254-2 szerint 108 mm csőátmérőig alkalmazhatók. A menetes
Keményforraszok összetétele MSZ EN 1044 szerint
Olvadási tartomány (°C)
CP 203 (L – CuP6)
710 - 890
CP 105 (L - Ag2P)
645 - 825
Ag 106 (L - Ag34Sn)
630 - 730
Ag 104 (L - Ag45Sn)
640 - 680
Ag 203 (L - Ag44)
675 - 735
Folyósítószer MSZ EN 1045 szerint
Folyósítószer hatástartománya (°C)
végű átmenetek az egyéb kötési rendszerekhez történő kompatibilitást
FH 10 (F - SH1)*
550 - 800
biztosítják. 5.2 Forraszanyagok és folyósítószerek A napkollektoros berendezések létesítésénél az MSZ ENV 12977-1 szerint arra kell ügyelni, hogy a csővezetékekben felhasznált anyagoknak „a legmagasabb üzemi hőmérsékletet és a legnagyobb üzemi nyomást (stagnálási körülmények között) ki kell állniuk.” Ezt különösen a nagy
3. táblázat: A szolárrendszerek szereléséhez engedélyezett keményforraszok és folyósítószer * Réz-foszfor forraszanyagnál (CP 203 és CP 105) a réz-réz kötésekhez nem szükséges folyósítószer. A réz sárgarézhez vagy vörösöntvényhez történő kötéséhez azonban folyósítószert kell használni.
hőterhelésnek kitett részeknél kell figyelembe venni. A lágyforrasztás az épületgépészetben
Külső átmérő (mm)
12
Rögzítési távolság (m)
1,25
15
18
22
28
35
42
54
1,25
1,5
2
2,25
2,75
3
3,5
110°C üzemi hőmérséklet alatt engedélyezett. Mivel az olyan lágyforraszanyagokat és pasztákat, amelyek a gyártó adatai alapján 110°C fölötti hőmérsékletet is tartósan elviselik, Németországban nem ajánlják, ezért a
4. táblázat: Irányértékek a rögzítési távolságokhoz vizet szállító rézcső vezetékekhez a DIN 1988 2. rész szerint
lágyforrasztás, mint kötőtechnika a várható magasabb hőmérsékletek miatt nem javasolt (az osztrák példát lásd a
Kitekintés a szomszédba
és ezt a forraszt tartalmazó forrasztópasztával. Ezt az M7826-1 és -2
keretes írásban).
(Osztrák előírások)
Ezen okok miatt az egyéb, alkalmas
Ausztriában a 200°C alatti normál
engedélyezi. Egyéb forrasztópaszta
kötéstechnikák javasoltak:
nyugalmi hőmérsékletű, és 6 bar
használata nem engedélyezett. A
keményforrasztás, hegesztés, préselés,
biztonsági szelep nyitási nyomás alatti
magasabb nyugalmi hőmérsékletű,
roppantógyűrűs kötés. A
szolárrendszerek esetében
vagy nagyobb üzemi nyomású
keményforraszokat az MSZ EN 1044, a
engedélyezett a lágyforrasztás,
rendszerek esetében Ausztriában is csak
folyósító szereket az MSZ EN 1045
mégpedig S-Sn97Cu3 típusú
az eddigiekben felsorolt kötésmódok
szabvány írja le, és e termékek RAL
forraszanyaggal (MSZ EN 29453 szerint)
engedélyezettek.
számú osztrák szabvány (Ö-Normen)
minőségjel tanúsítottak. (3. táblázat). Ezek a termékek a napkollektoros rendszerekben fellépő hőmérsékletekre
Megjegyzés (MRK): Az S-Sn97Cu3 típusú lágyforrasz olvadási tartománya 230 - 250°C
és nyomásokra korlátozás nélkül
között van, tehát látható, a 200°C maximális megengedett hőmérsékletre ügyelni
alkalmazhatók.
kell, magasabb hőmérséklet előfordulását biztosan ki kell tudni zárni (rövid ideig is!), ugyanis közel vagyunk a forrasz olvadási tartományához. Az épületgépészetben a lágyforraszok általában 110°C üzemi hőmérsékletig engedélyezettek, biztonsági tényezőt is figyelembe véve.
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
19
RÉZ 5.3 Megmunkálási és kötéstechnikák
5.5 Rögzítések
Magyarországon a rézcsövek
A szolárvezetékeket nem szabad gáz- és
gázszereléshez való alkalmazására a
vízvezetékekhez rögzíteni. Nem
GMBSZ ill. a gázszolgáltatók előírásai
szolgálhatnak egyéb vezetékek
érvényesek, ivóvíz- és fűtésszerelésre
tartójaként, egyéb módon sem
ajánlások léteznek. Németországban a
terhelhetők. Vízszállító vezetékekben a
DVGW–munkalap GW 2 „Rézcsövek
rögzítésnek hangvédelmet is kell
kötése a gáz- és ivóvízszerelésben,
biztosítania, melegvizet szállító
épületen kívül és belül” meghatározásai
vezetékekben a csővezetékek
érvényesek. Egyéb területre a GW 2
hőtágulásával is számolni kell. A
alkalmazása nem kötelező. Ezen
csőrögzítések kiválasztásánál és
munkalap kijelentései azonban
elrendezésénél ezeket a tényezőket kell
általánosan érvényes szabályok a
figyelembe venni.
rézcsövek kötésére és ezért a napkollektoros rendszerek szerelése területén is alkalmazhatók. Hazánkban a Magyar Rézpiaci Központ kiadványai tartalmazzák a német előírásokat, ezeket ajánljuk betartani rézcsövek kötésekor a napkollektoros rendszerek szerelésénél is. Ajánlott kiadványok: Szakszerű rézcsőszerelés oktatási program, Rézcsövek az épületgépészetben – szerelési segédlet, Épületgépészeti tervezési segédlet rézcsöves szerelésekhez. Minden kiadvány letölthető a www.rezinfo.hu weboldalról. 5.4 Hőtágulás 1 méter rézcső tágulása a csőátmérőtől független, jóllehet lényegesen kisebb mértékű, mint a nemfémes anyagoké,
5.6 Réz összeépítése egyéb anyagokkal, zárt rendszerben Zárt rendszerekben, a VDI 2035 szerint szakszerűen kivitelezett melegvíz előállító berendezésekben rézcsövek és egyéb fémes anyagú csövek illetve berendezések összeszerelésekor semmilyen korróziós veszély nem léphet fel. A korrózióhoz fontos reakciópartnert, az oxigént a víz első felhevítése kihajtja, és eltávozik a légtelenítőn keresztül, vagy pedig lekötésre kerül. Oxigén beáramlás lehetséges tömítetlenségeknél vagy oxigéndiffúzió mentes műanyagcsöveknél, amelyet szakszerű szereléssel el kell kerülni. Horganyzott csöveket és idomokat szolárberendezésekben egyáltalán nem szabad felhasználni.
azonban 100K fok hőmérséklet különbségre értéke 1,7 mm (a réz lineáris hőtágulási együtthatója α=0,017mm/ m.K). Amennyiben ezt a tényt a szerelésnél nem vesszük figyelembe, és a csöveknek nincs tágulási lehetősége (kompenzátorok, ívek, stb.), a keletkező feszültségek révén repedések keletkezhetnek a csőben, az idomokban, vagy a kötés helyén, ami tömítetlenséget eredményez.
20
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
6. Napkollektoros rendszerek üzembe helyezése és karbantartása
RÉZ
6.1 A berendezés nyomáspróbája és öblítése A kollektorkört az elkészítést követően nyomáspróbának kell alávetni. Az MSZ EN 12976-1 szerint ezt a nyomáspróbát a maximális üzemi nyomás 1,5-szeres nyomásértékén kell végezni. A nyomás a vizsgálati időn belül (lehetőleg min. 2 óra) nem csökkenhet. A nyomáspróba
szolárállomás
után a nyomást lecsökkentjük, és kezdődik a berendezés öblítése. Ez a szennyezési maradványoknak a berendezésből való eltávolításához feltétlenül szükséges. Az öblítéshez a vízöblítő tömlőt a „c” töltőcsaphoz kell csatlakoztatni, a „b” csapot zárni, és az „a” csapból kilépő vizet pedig el kell
Előremenő (a kollektorból)
vezetni (lásd a 19. ábrát). Az öblítés vége felé a „b” csapot rövid időre ki kell nyitni, hogy ezt a rövidre záró szakasz is
Visszatérő (a kollektorba)
öblítésre kerüljön. A folyadék
b
kollektorban történő forrásának elkerülésére nem szabad az öblítést erős
a
napsugárzás mellett végezni, vagy
c
folyadékkal feltölteni. Ilyen esetekben a kollektort le kell fedni. Fagy esetén
töltőszivattyú
semmiképpen sem szabad vízzel öblíteni. Figyelem, fagyveszély: Sok kollektor és csővezeték a nyomáspróba és az öblítés után nem ürül ki. Ezért fagykár veszélye áll fenn. Egy vízzel egyszer feltöltött szolárberendezést ezért fagyveszély esetén közvetlenül az öblítés után a hőhordozó közeggel fel kell tölteni és jól
felfogóedény (pl. üres kanna)
manométer
átfolyásmérő
szelep
visszacsapó szelep
membrános tágulási tartály
hőmérő
230 V
KFE-csap
szivattyú
biztonsági szelep
el kell keverni. 6.2 A kollektorkör betöltése A kollektorkör teljes tartalmát a 2. táblázat és a gyártó adatai alapján meg lehet becsülni. Egyszerűség kedvéért készre kevert fagyálló keveréket kell használni. A koncentrátumot először a beépítés helyén be kell keverni. Ehhez egy tiszta edényben vagy egy keverő tartályában a hígítatlan koncentrátumot vízzel össze
19. ábra: A kollektorkör betöltése, grafika: Solarpraxis AG. •
A töltőtömlőt a „c” töltőcsaphoz
ürítőcsapnál, és még egyszer a
lévő záró golyóscsapot lezárni, és egy
fagybiztonságot ellenőrizni.
további tömlőt az „a” ürítőcsaptól a keverőtartályba vezetni. •
szivattyúval, vagy centrifugál vagy egyéb szivattyúval a „c” töltőcsapon át feltölteni.
gyártójának a keverékarányra
•
berendezésben történő keverés nem ajánlatos. Az előkevert szolárfolyadékot közvetlenül a berendezésbe lehet betölteni.
6.3 A berendezés átfolyásának beállítása
A berendezést fúrógépre szerelt
kell keverni. Ennek során a berendezés vonatkozó adatait kell használni. A
hőhordó közeget kiengedni a töltő-/
csatlakoztatni (lsd. 19. ábra). A mellette
Napkollektoros berendezések kb. 10 négyzetméter kollektorfelületig High Flow (magas átfolyás) (30 - 50 liter négyzetméterenként és óránként)
A berendezés üzemi nyomását a
üzemben kell működjenek, miután ezek
manométer beépítési helyén a
a berendezések így üzemelnek
berendezés statikus magassága plusz 0,5
gazdaságosan. A gyakorlatban
– 0,8 bar túlnyomásra beállítani. •
előfordulnak azonban kivételek,
A kollektorkör szivattyút üzembe
állítani, elegendő átkeverés után csekély
amelyeknél a Low Flow (alacsony átfolyás) értelmes variáció lehet.
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
21
RÉZ A maradék, gázformájú levegő csak a
érzékelő
szivattyú nyugalmi állapotában száll felfelé a vezetékekben, és gyűlik megfelelő gyűjtőlehetőséget feltételezve - a légtelenítő alatt. Ott azután kézzel vagy automata légtelenítővel el kell távolítani. A folyadékban oldott levegő ilyen
meleg
hideg
módon nem távolítható el. 10 liter folyadékban még mindig mintegy 0,5 liter levegőről van szó. Ez először akkor távozhat el, ha a berendezés legelőször felmelegszik. Azt a berendezést, amelyet ősszel helyeztek üzembe, tavasszal kell tehát ismételten légteleníteni, mivel az oldott levegő csak a napos márciusi
20. ábra: a hőmérsékletérzékelő pozícionálása, grafika: Solarpraxis AG.
illetve áprilisi hónapokban válik le. A berendezés üzemi nyomással való feltöltésénél a tágulási tartály szolgál
Ide tartoznak mindenekelőtt a rétegtöltő
Amennyiben a két hőmérséklet
arra, hogy egész évben csekély
rendszerek, a sok sorba kapcsolt
különbsége nagyobb, mint az
túlnyomás álljon elő a berendezés
kollektorok, és természetesen a
úgynevezett bekapcsolási
legfelső részén is. Amennyiben ott
fordulatszám szabályozott
hőmérsékletkülönbség, a szolárszabályzó
csekély „alulnyomás” lenne, a levegő
berendezések. Elvileg tehát a kis
a szivattyút működésbe hozza.
berendezésekben sem kizárható a Low Flow üzemmód. Ahogyan egyre hatékonyabbak a kollektorok és jobbak a szigetelések, a kis berendezéseknél is a Low Flow lehet a normális üzemmód.
A kollektorérzékelő elhelyezésénél arra kell figyelni, hogy az a legutoljára áramoltatott kollektorban (= a
oda szívódhatna. A levegő a rendszerben zavaró üzemzajokat okoz, nagyobb levegőmennyiségnél a kollektorkör keringése leáll.
kollektorok meleg kimenete, lásd 20.
Szolárberendezésekben a levegő a
ábra), pontosan a kollektorgyártó által
leggyakoribb berendezés hiba. Okát
10 négyzetméter feletti kollektor
előírt helyre a kollektorba vagy a
késedelem nélkül fel kell tárni és meg kell
felületeknél mindig az Low Flow
kollektorra kell felszerelni. Különben a
szűntetni. Különben a fagyálló közeg
üzemmódot (15 – 20 liter/négyzetméter
szabályzó hibásan működik, miután a
gyors oxidációja következik be. Az
és óra) kell használni, miután itt ezen
változásra rossz ütemben: túl későn,
oxidációval összefüggésben a pH – érték
üzemmód előnyei egyértelműek. Az
vagy egyáltalán nem reagál. A tároló-
csökkenése áll elő, amely savak
átfolyást a kollektorkörben egy
hőmérséklet érzékelőt a kollektorkör
képződéséhez vezethet. Ha hosszabb
mennyiség-mérőn lehet leolvasni és
hőcserélő közepes magasságába kell
ideig a hiba feltáratlan, akkor a kollektor
beállítani. Minden esetben a
elhelyezni, különben a szabályzó a
is sérülhet.
legalacsonyabb szivattyúállással kell
szolárszivattyút túl későn vagy túl korán
kezdeni, nehogy a szivattyú
kapcsolja be.
teljesítménye lecsökkenjen. Csak ha a megkívánt térfogatáram nem érhető el a legalacsonyabb szivattyúállással, kell a magasabb fokozatot választani. 6.4 A szolárszabályzás felülvizsgálata
6.5 A kollektorkör légtelenítése Már a kollektorkör feltöltésénél a buborékformájú levegő nagyobb része elegendően hosszú öblítés révén a rendszerből eltávozik. Ezt hallani is lehet,
A legtöbb szabályzásnál a kollektortérből
ha a szolárszivattyú kézi üzemmódjánál a
kilépő hőmérséklet kerül
vezetékekben semmilyen levegőzaj nem
összehasonlításra a szolártároló alsó
lép fel.
részén lévő hőmérséklettel.
A levegő a kollektorkör – szivattyút is károsíthatja, mivel száraz csapágyai miatt ilyen esetben nem kellően hűtöttek. A tömítetlen berendezéseket ezért feltétlenül tömíteni kell. Semmiképpen sem elegendő, ha az állandóan behatoló levegőt az úgynevezett központi légtelenítő a rendszerből eltávolítja. Az automatikus légtelenítő szennyeződés elleni védelmére azokat a nyomáspróba alatt, és nyomásnövelés során egy előkapcsolt golyóscsapon át le kell zárni.
22
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
RÉZ
É1
szolárszabályzó
szolárállomás É3 b
Éfűt
c
É2 a
felfogó edény
nyomásmérő
légtelenítő
membrános tágulási tartály
KFE-csap
szivattyú
visszacsapó szelep
biztonsági szelep felfogóval
átfolyásmérő
szelep
időkapcsoló óra
érzékelő vezeték
hőmérő
melegvíz fogyasztó
termosztát
230 V
termosztatikus használativíz keverő
cirkulációs vezeték
21. ábra: Tipikus ivóvíz melegítő szolár berendezés példaszerű kapcsolási terve, grafika: Solarpraxis AG. 6.6 Üzembehelyezés, karbantartás,
mérni kell, és a gyártó adataival össze
A vizsgálatok világosan azt mutatják,
átadás
kell hasonlítani. Amennyiben a pH-érték
hogy a szolárberendezések várható
Jóllehet a szolárberendezések csekély karbantartás igényűek, javasolható,
alacsonyabb 7-nél, minden esetben az
élettartama szakszerű karbantartás és
egész szolárfolyadékot ki kell cserélni.
rendszeres ellenőrzés mellett lényegesen
hogy a berendezés működése és
A kezelés és karbantartás menetét jól
meghaladja a 20 évet.
állapota rendszeres időközönként
látható helyen a berendezés
E kérdés mellett szóba kerül a kollektorok
vizsgálatra kerüljön. Évente max. egy óra
felállításának terében ki kell helyezni a
elszennyeződése is. A vizsgálatok itt is
munkaráfordítással számolhat a
falra. A vizsgálati terv kiegészíti a gyártói
világos választ adnak: városokban és
szakember.
utasításokat, megkönnyíti a szolár-
vidéken átlagos körülmények között
Különös figyelmet kell fordítani a berendezés nyomására. A minimális nyomás alá kerülés esetén
berendezés szerelését és üzembe-
működő berendezések szennyeződés
helyezését, valamint a korrekt
révén legfeljebb kb. 2%-ot veszítenek
karbantartást.
tömítetlenséget kell gyanítani, és az okot
6.7 A kollektor élettartama és
megszüntetni. Adott esetben ehhez
elszennyeződése
újabb nyomáspróbát szükséges elvégezni. A karbantartás keretében legalább két évig a fagyálló koncentrációt és a folyadék pH-értékét
teljesítőképességükből, legtöbbször ez a kis érték nem is mérhető. A kollektorok tisztítása ezért nem szükséges.
A gyakorlatban gyakran felvetődik a szolárberendezés élettartamának kérdése. NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
23
7. Függelék
RÉZ 7.1. Szabványok és előírások
MSZ ENV 12977-2
Pr EN 1254-7
Energiatakarékossági rendelet 2004
Termikus napenergia-hasznosító
Réz és rézötvözetek; Csővezeték
(EnEv)
rendszerek és részegységeik. Egyedi
armatúra. 7. rész: Présidomos végű
kivitelezésű rendszerek. 2. rész: Vizsgálati
szerelvények fémcsövekhez
MSZ EN 12975-1 Termikus napenergia-hasznosító rendszerek és szerkezeti részeik.
módszerek MSZ ENV 12977-3
Napkollektorok. 1. rész: Általános
Termikus napenergia-hasznosító
követelmények
rendszerek és részegységeik. Egyedi
MSZ EN 12975-2 Termikus napenergia-hasznosító rendszerek és szerkezeti részeik.
Keményforrasztás. Folyósítószerek keményforrasztáshoz. Osztályba sorolás
MSZ EN 1057
módszerek.
szelvényű rézcsövek vízhez és
rendszerek és szerkezeti részeik. Előre
gázhoz,egészségügyi és fűtési alkalmazásra. MSZ EN 1254-1
és műszaki szállítási feltételek MSZ EN ISO 9488 Napenergia. Szakszótár (ISO 9488:1999). ISO/TR 10217 1989 1989 évi kiadás: Szolárenergia; vízmelegítő rendszerek; Irányelvek az
gyártott rendszerek. 1. rész: Általános
Réz és rézötvözetek. Csővezeték-
anyagválasztásra, tekintettel a belső
követelmények
armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz
korrózióra
MSZ EN 12976-2 Termikus napenergia-hasznosító rendszerek és szerkezeti részeik. Előre gyártott rendszerek. 2. rész: Vizsgálati módszerek MSZ ENV 12977-1 Termikus napenergia-hasznosító rendszerek és szerkezeti részeik. Egyedi
kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel MSZ EN 1254-2 Réz és rézötvözetek. Csővezetékarmatúra. 2. rész: Összenyomható végű szerelvények rézcsövekkel való felhasználásra MSZ EN 1254-4
kivitelezésű rendszerek. 1. rész: Általános
Réz és rézötvözetek. Csővezeték-
követelmények.
armatúra. 4. rész: Kapilláris vagy összenyomható véget más véggel összekötő szerelvény
24
MSZ EN 1045
napenergia-hasznosító rendszerek.
Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör
Termikus napenergia-hasznosító
Keményforrasztás. Keményforraszok
kivitelezésű rendszerek. 3. rész: A
Napkollektorok. 2. rész: Vizsgálati
MSZ EN 12976-1
MSZ EN 1044
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
ISO 9459 Szoláris melegítés – házi vízmelegítő rendszerek
RÉZ 7.2 Szakirodalom és hivatkozások A Magyar Rézpiaci Központ rézcsőszerelési kiadványai •
Szakszerű rézcsőszerelés, Oktatási
program •
Épületgépészeti tervezési segédlet
rézcsöves szerelésekhez •
Rézcsövek az épületgépészetben -
Szerelési útmutató, Videó, DVD •
A rézcsőszerelés ABC-je
Minden kiadvány és videó
Solarwärme optimal nutzen – Technik, Planung und Montage
Fakten, Argumente, Strategien.
Schreier, N., Wagner, A., Orths, R.,
Energieagentur Regio Freiburg GmbH
Rotarius, T., 17. Aufl age, 2002, Wagner &
(Hrsg.), 2004, Ökobuch-Verlag, 2004,
Co. Solartechnik GmbH, ISBN 3-923129-
ISBN 3-936896-02-X, EUR 19,90
36-X, EUR 19,80
Solaradressbuch 2004. Das
Langzeiterfahrung Solarthermie –
Anwenderbuch für die Branche.
Wegweiser für das erfolgreiche Planen
Praxisratgeber, Förderung,
und Bauen von Solaranlagen Peuser, F. A., Remmers, K. H., Schnauss, M., 2001,
Marktübersichten, Anschriften und Leistungsverzeichnis
Solarpraxis AG, ISBN 3-934595-01-4, EUR
Johnsen, B. (Hrsg.): SunMedia
49,-
Verlagsund Kongressgesellschaft fur
megtekinthető, letölthető a
Große Solaranlagen – Einstieg in Planung
www.rezinfo.hu weboldalról, illetve
und Praxis
postai úton igényelhető
Das Solarbuch.
Erneuerbare Energien mbH, Hannover (Hrsg.) 2004. 223 S., 5., überarb. Aufl ., ISBN 3-9807957-5-6, EUR 10,- Vertrieb:
Remmers, K. H., 2. überarbeitete Aufl
SunMedia Verlags- und
age 2001, Solarpraxis AG, ISBN 3-934595-
Kongressgesellschaft fur Erneuerbare
KÜLFÖLDI IRODALOM
06-5, EUR 65,-
Energien mbH, Querstr. 31, 30519
Szakkönyvek:
Sonnenwärme für den Hausgebrauch:
elérhetőségeinken!
Deutsches Solarfirmen-Verzeichnis Energiewende Verlag und Vertrieb, Freilassing (Hrsg.): Im Internet abrufbar unter: www.solarenergie.com Das
Ein Ratgeber für Auswahl und Kauf der eigenen Solaranlage
ISBN 3-934595-01-4, EUR 19,Tragkonstruktionen für Solaranlagen,
über 1.700 Eintragen ist zu einer sehr
Planungshandbuch zur Aufständerung
umfangreichen und gefragten
von Solarkollektoren
angewachsen. Es wird monatlich aktualisiert. Man kann nach verschiedenen Rubriken suchen. Solarstrom – Solarthermie Hadamovsky, H. F.; Jonas, D.: Wurzburg: Vogel, 2004. 256 S. + CD-ROM, ISBN 38023-1937-0, EUR 29,80 Beratungspaket Solarthermie, Kunden
info@sunmediaverlag.de,
Thermische Solaranlagen Kartchenko, N.:. Berlin : Verl. für Wissenschaft und Forschung GmbH, 2004. 514 S., 2., überarb. u. verb. Aufl., ISBN 3-89700-372-4, EUR 59,90
Erfurth + Partner, Steinbeis-Transferzen trum, Solarpraxis, 2001, Solarpraxis AG, ISBN 3-934595-11-1, EUR 59,-
Marktübersicht Solarspeicher 2004 solid Solarenergie Informations- und Demonstrationszentrum, Fürth (Hrsg.);
Solare Wärme – Vom Kollektor zur
(Hrsg.):. Juni 2004. CD-ROM, ISBN 3-
Hausanlage
934595-22-7, EUR 69,- Vertrieb: solid
BINE, ISBN 3-934595-56-1, EUR 17,80 Das Solarbuch, Fakten, Argumente, Strategien
Solarenergie Informationsund Demonstrationszentrum, Heinrich-Stranka -Str. 3-5, 90765 Fürth, Tel.: 0911/ 8 10 27-0, Fax: 0911/ 8 10 27-11
kompetent beraten– Solartechnik
Witzel, W., Seifried, D. Okobuch Verlag,
erfolgreich verkaufen
2000, EUR 15,30
2006, Solarpraxis AG, ISBN 3-934595-63-4,
Vertrieb: solid Solarenergie
EUR 49,-
0511/ 8 44- 2576 www.erneuerbareenergien
Dr. Sonne Team, 2000, Solarpraxis AG,
„Deutsche Solarfi rmen-Verzeichnis“ mit
Informationsquelle im Solarbereich
Hannover, Tel.: 0511/ 8 44-1932, Fax:
Expert Praxislexikon Sonnenenergie und solare Techniken. 1750 Begriffe von A-Z zum Verstandnis
Informations- und
der solaren Techniken und zur Nutzung
Marktübersicht Solarkollektoren CD-ROM
Demonstrationszentrum, Heinrich-Stranka
der Sonnenenergie für eine
Datenbank mit ca. 250 Solarkollektoren
-Str. 3–5, 90765 Fürth, Tel.: 0911/81027-0,
umweltschonende Energiebereitstellung
Fax: 0911/81027-11
Weik, H.:. Renningen-Malmsheim: expert-
2003, Solarpraxis AG, EUR 69,Marktubersicht Solarspeicher 2004 Juni 2004. CD-ROM, ISBN 3-934595-22, EUR 7,69
Verl., (Nachdruck geplant zum 1. Quartal 2006). 340 S., ISBN 3-8169-2538-3, EUR 38,-
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
25
RÉZ Strategien Witzel, W.; Seifried, D.: Energieagentur
TGA-Fachplaner, Das Magazin für die technische Gebäudeausrüstung
Regio Freiburg GmbH (Hrsg.) Staufen:
Gentner Verlag, Forststraße 131, 70193
Ökobuch, 2004. 197 S. + CD-ROM, 2.,
Stuttgart, erscheint monatlich, Einzelpreis
überarb. u. erg. Aufl ., ISBN 3-936896-02-
EUR 13,-
X, EUR 19,90 Multi-SOL 3.0
Gebäude-Energieberater Gentner Verlag, Forststraße 131, 70193
Lernprogramm für Solarthermie, 2007,
Stuttgart, erscheint monatlich, Einzelpreis
CD-ROM, ECONSULT, Bestellung:
EUR 15,-
www.multi-sol.de, EUR 149,90
Solarthermische Anlagen Leitfaden für SHK-, Elektro- und Dachdeckerhandwerk, für Fachplaner, Architekten und Weiterbildungsinstitutionen F. Antony, K. Heidler, C. Hindenburg u.a. Vollständig überarb. Neuaufl. 2004, Deutsche Gesellschaft für Sonnenenergie e.V. (DGS), Landesverband Berlin (Hrsg. und
Moderne Energie & Wohnen, Ratgeber
Vertrieb) Erich-Steinfurth-Str. 6, 10243
Szakmai folyóiratok:
Heizung-Lüftung-Solarenergie
Berlin ISBN 3-9805738-7-7, EUR 79,-
Sonnenenergie – Zeitschrift für
Solarpraxis AG, Zinnowitzer Straße 1,
Wirtschaftlichkeit der solaren
regenerative Energiequellen und
10115 Berlin, erscheint 4 x jährlich,
Warmwasserbereitung
Energieeinsparung
Einzelpreis EUR 2,90
offizielles Fachorgan der DGS e.V.,
Szakanyagok:
Solarpraxis AG, Zinnowitzer Straße 1, 10115 Berlin, erscheint 6 x jährlich, Einzelpreis EUR 5,Moderne Energie & Wohnen Ratgeber Heizung-Lüftung-Solarenergie, Solarpraxis AG, Zinnowitzer Straße 1, 10115 Berlin Neue Energie – Das Magazin für erneuerbare Energien Organ des Bundesverbandes
Solare Weltwirtschaft Scheer, H., 2002, Verlag Antja Kunstmann, ISBN 3-888972-28-0, EUR 16,90 Jahrbuch Erneuerbare Energien 2002/2003, Steiß, Fithjof, Stifung Energieforschung Baden Württenberg, 2003, EUR 35,20 Regenerative Energiesysteme
WindEnergie e.V. (BWE), und des
Quaschning, V., Hauer, 2. Auflage 1999,
Bundesverbandes Erneuerbare Energie
Verlag Carl Hauser, ISBN 3-446193-69-3,
e.V. (BEE), Marienstraße 19/20, 10117
EUR 40,-
Berlin, erscheint monatlich, Einzelpreis EUR 6,50 Sonne, Wind & Wärme Das Branchenmagazin für alle erneuerbaren Energien, BVA Bielefelder Verlag GmbH & Co. KG, Ravensburger
BINE-Informationspakete Wärmespeicher Fisch, N., Köbler, R., 3. Auflage, 1998,TÜV Verlag GmbH, ISBN 3-8249-0442-8 Solare Nahwärme
Straße 10 f, 33602 Bielefeld, erscheint
Hahne, E., TÜV Verlag GmbH, 1998, ISBN
monatlich, Einzelpreis EUR 5,60
3-8249-0470-5
SBZ, Sanitär-, Heizungs-, Klima- und
Aus dem Verlagsprogramm des
Klempnertechnik
Deutschen Kupferinstitutes. Architektur &
Fachorgan des Zentralverbandes
Solarthermie
Sanitar-, Heizungs-, Klima- und
Dokumentation zum Architekturpreis,
Klempnertechnik Gentner Verlag,
2002, ISBN 3-935243-12-x, EUR 25,-
Forststraße 131, 70193 Stuttgart, erscheint 2 x monatlich, Einzelpreis EUR 9,-
CD-ROM Solares Heizen Neues Informationsmedium zur Motivation von Planern und Handwerkern für solares Heizen, EUR 10,-
26
Segédletek:
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
Herausgeber und Vertrieb: Fraunhofer Informationszentrum Raum und Bau (IRB), Nobelstr. 12, 70569 Stuttgart, Tel.: 0711/970-2500, Fax: 0711/ 9702508 ISBN 3 -8167-1287, EUR 8,47
RÉZ
7.3 Ellenőrzési lista a gyártói dokumentációk kiegészítéséhez
Karbantartási jegyzőkönyv A berendezés telepítési helye: Üzemeltető:
o. k. Kollektorkör Berendezés nyomása ……... bar .…….. °C előremenő hőmérsékletnél Kollektorkör tömítettsége vizsgálva Biztonsági szelep vizsgálva Fagyvédelem ……... C fokig vizsgálva Kollektorkör légtelenítve Térfogatáram vizsgálva ......... l/min Visszacsapó szelep üzemel Szennyezésfogó tisztítva (amennyiben van) Napkollektor Kollektor szemrevételi ellenőrzése Kollektortartó szemrevételi ellenőrzése Tetőszigetelés (tömítettség) szemrevételi ellenőrzése Hőszigetelés szemrevételi ellenőrzése Zománcozott szolártároló Anód védelmi árama ……… mA Az anód kóboráram ellenőrző lámpája zölden világít Szabályzás Szivattyúfunkció Be/ Ki/ Auto állapotban vizsgálva Szabályzás ……... üzemórát mutat ……... -tól ……… -ig Minden hőmérsékletérzékelő ellenőrizve Utánfűtés működőképes Elvárt hőmérséklet betartva Termosztatikus keverőszelep üzemel Hőmennyiségmérő (amennyiben van) Hőmennyiségmérő ……… kWh értéket mutat ……… időponttól ……… -ig
dátum
név
aláírás/ pecsét
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
27
RÉZ
Üzembehelyezési - /Átadási jegyzőkönyv A berendezés telepítési helye: Üzemeltető:
o. k. Berendezés feltöltése Berendezés átöblítve Nyomáspróba ……... bar vizsgáló nyomásnál Hőszállító közeg, gyártó: Betöltési mennyiség ……... l, ……… % keverék, vizsgálva -…...... °C-ig Tágulási tartály előnyomása .....…. bar Berendezés üzemi nyomása ……... bar ……… °C előremenő hőmérsékletnél A biztonsági szelepnél mért nyomás …...... bar Felfogótartállyal való elvezetés a kollektorkör biztonsági szelepénél lezárva Kollektorkör légtelenítve Automatikus légtelenítő előkapcsolt golyóscsappal lezárva Magnézium-anód üzembeállítása Szivattyú Forgási irány ellenőrizve Térfogatáram ……… l/óra Visszacsapó szelep üzemállapotban Szabályzás A kollektorkör szabályzók hőmérsékletkülönbsége ……... K-re állítva A szabályzás működési ellenőrzése végrehajtva Utánfűtési hőmérséklet ……… C fokra beállítva A tároló hőmérséklet maximális határhőmérsékletének beállítása …...... °C-ra Termosztatikus keverőszelep max. 60 °C-ra beállítva A berendezés üzemeltetőjének felvilágosítása A szolárszabályzó alapfunkciója és használata Az utánfűtés használata és funkciója Az anód funkciója Karbantartási intervallum A szolárberendezés dokumentumainak kézbesítése Kezelési utasítás átadása
dátum 28
NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE
név
aláírás/ pecsét
MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT
www.rezinfo.hu
Copper Connects Life.TM