Szakszerű rézcsőszerelés - Oktatási program középszintű szakiskolák részére by Copper in Built Environment

SZAKSZERŰ RÉZCSŐSZERELÉS

Oktatási program középszintű szakiskolák részére

Szakszerű rézcsőszerelés Oktatási program középszintű szakiskolák részére

Kiadó: ERI Európai Réz Intézet Kft. 1053 Budapest, Képíró u. 9. Tel: (1) 266 48 10 Fax: (1) 266 48 04 e-mail: info@copperalliance.hu www.rezcsoinfo.hu

A német eredeti kiadója: Deutsches Kupferinstitut (Német Rézintézet) A réz és rézötvözetek alkalmazásával kapcsolatos információs és tanácsadó iroda. Am Bonneshof 5 D-40474 Düsseldorf, Németország Telefon: +49 211 4 79 63 00 Telefax: + 49 211 4 79 63 10 www.kupferinstitut.de

Képek szerzői joga: Deutsches Kupferinstitut Minden jog fenntartva, beleértve az anyag kivonatos utánnyomását, valamint a fénymásolást vagy elektronikus másolást is. A tananyag megjelenését az International Copper Association (ICA) támogatta. Koncepció és tervezés: Solarpraxis Supernova AG Torstraße 177 D 10115 Berlin, Németország Telefon: (0 30) 28 38 75 31 Telefax: (0 30) 28 38 75 40 www.solarpraxis.de info@solarpraxis.de 2. magyar nyelvű kiadás, 2018.

Előszó A réz az emberi kultúrát jelentős mértékben befolyásolta. Már több mint tízezer évvel ezelőtt, a közép kőkorszakban, a neandervölgyiek utódai felfedezték, hogy ez a különös anyag kalapáccsal alakítható és keményíthető, anélkül, hogy megrepedne. Így keletkeztek az első fémes szer számok, fegyverek és kultikus tárgyak. A réz ötezer éven át az egyetlen használatos fém volt. Csak időszámítás előtt mintegy háromezer évvel ezelőtt tanulták meg az emberek az ezüst és az ólom használatát és a réz ónnal való ötvözését. Ekkor kezdődött el a bronzkorszak. Évszázadokon keresztül az ónbronz határozta meg az emberiség kultúrtörténetét. Már időszámításunk előtt 2500 körül az egyiptomi kirá lyok palotájukban, kőcsövekben hajlított rézlemezből víz vezetéket fektettek le. Egy darab az ilyen vezetékből ma a berlini Állami Múzeumban megtekinthető. A réz nevét mégis csak később nyerte el; a rómaiak nevezték el „aes cyprium” kifejezéssel, ami annyit jelent, hogy érc Ciprusból, később a név „cuprum”-ra változott. A réz végleges bevonulása az egyes emberek életébe az újkorra tehető, miután felfedezték elektromos vezetőképességét. Réz nélkül nem lenne elektromos áram, nem lenne ipar, autó és elektronika. Csak a sokkal drágább nemesfém ezüst rendelkezik hasonlóan magas vezetőképességgel. A réz a modern korban mindennapi anyaggá vált, és a korábbi időkkel ellentétben többé nem a gazdagok és a hatalom birtokosainak privilégiuma. Az Európai Réz Intézet (ERI) elődjét Budapesten alapították 1992-ben. Az ERI a réztermelők és feldolgozók által támogatott szervezet, tevékenységének fő célja a réz használatának, valamint helyes és hatékony alkalmazásának elősegítése. A szolgáltatások, beleértve a műszaki tanácsadást és információs adatközlést, mindazok rendelkezésére állnak, akik bármilyen vonatkozásban érdekeltek a réz felhasználásában. Az Európai Réz Intézet Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Romániában dolgozik a rézpiac-fejlesztését szolgáló, a réztermékek egyre szélesebb körű alkalmazását támogató projekteken. Ezen oktatási program aktuális kiadása valamennyi, jelenleg ismert információt felhasznál, és az összes új kötéstechnikát, szabványt, szabályozást figyelembe vesz. A szakszerű rézcsőszerelés minden lényeges szempontját egyszerűen magyarázza, és áttekinthető módon mutatja be.

A továbbképző szakmai tananyagokat rövid, áttekinthető részekre osztottuk, és tudatosan helyet hagytunk a személyes megjegyzések leírására. Javasoljuk, hogy ezt a könyvet és a hozzá tartozó mellékletet a képzés után tartsák meg, hogy a jövőben a gyakorlati munka végzésénél is segítségként rendelkezésre álljon. A képzéshez és további szakmai életéhez kívánunk Önnek sok sikert! Európai Réz Intézet

Amennyiben a rézről, ötvözeteiről vagy az Európai Réz Intézetről többet szeretne tudni, forduljon hozzánk bizalommal: ERI Európai Réz Intézet 1053 Budapest, Képíró u. 9. Tel: (1) 266 48 10 Fax: (1) 266 48 04 E-mail: info@copperalliance.hu Web: www.rezcsoinfo.hu

Jelen kiadvány és az oktatási csomag további 2 kiadványa (Megoldófüzet és Metodikai útmutató) letölthető a www.rezcsoinfo.hu oldalról. A Megoldófüzet és a Metodikai útmutató CSAK az Internetről tölthető le elektronikusan PDF-ben.

Igen fontos megjegyzéseket ezzel a szimbólummal jelezzük

Háttérismeretek azok számára, akik többet szeretnének tudni. A háttérismeretekre a feladatok nem kérdeznek rá.

Tartalom 1. Alapelvek 6 1.1

3. Kötéstechnika 17

A réz tulajdonságai ............................................8

3.1. Kötéstechnika – áttekintés................................34

1.2. A rézcsövek előállítása.......................................10

3.2. Kapilláris forrasztás . ........................................35

1.3. A rézcsövek előnyei...........................................11

3.3. A lágy és keményforrasztás különbsége..........36

1.4. A rézcső szállítási formái...................................12

3.4. Kapillárisan forrasztható fittingek.................. 37

1.5. MSZ EN 1057.......................................................13

3.5. Forraszanyag és folyósítószer lágyforrasztáshoz...............................................38

1.6. Minőségjel..........................................................14 1.7. Csatlakozó idomok............................................15

3.6. Forraszanyag és folyósítószer keményforrasztáshoz.........................................40

Feladatok......................................................................16

3.7. Forrasztó eszközök............................................41 3.8. Munkafolyamatok lágy- és keményforrasztásnál..........................................42

2. Vágás és hajlítás 18

Feladatok......................................................................44 3.9. Forrasztás fitting nélkül....................................46 3.10. Tokkészítés..........................................................47 3.11. Elágazás kézi előállítása....................................48

2.1. A rézcső vágása..................................................20 3.12. A rézcső hegesztése...........................................51 2.2. A vágás munkafázisai........................................21 3.13. A présidomos kötés............................................52 2.3. Kalibrálás............................................................22 3.14. A gyorscsatlakozós kötés . ................................54 2.4. A rézcső hajlítása................................................23 3.15. Roppantógyűrűs kötés.......................................56 2.5. Kézi hajlítás.........................................................24 3.16. Csövek menetes kötése......................................58 2.6. Hajlítás szerszámmal..........................................25 3.17 Karimás kötés.....................................................59 2.7. Méretre hajlítás..................................................26 Feladatok......................................................................60 2.8. Meleghajlítás és lágyítás....................................27 Feladatok......................................................................29

4. Szereléstechnika 62

Függelék 86

4.1. Bevezetés............................................................64

Hasznos címek..............................................................84

4.2. A Z-mérték módszer..........................................65

Műszaki adatok...........................................................88

4.3. A csővezetékek hőszigetelése...........................66

A rézcsövek méretsora................................................89

4.4. Kondenzáció hidegvizes vezetékeknél............67

Forraszanyagok és folyósítószerek.............................90

4.5. Rögzítés...............................................................68

A rézcsövek hosszirányú tágulása..............................91

4.6. Hőtágulás............................................................70

Az „A” dilatációs méret a csőméret és megnyúlás függvényében...........................................92

4.7. A hőtágulás kiegyenlítése.................................71 Az „U” kompenzátor méretezése..............................93 4.8. A nyúláskiegyenlítés szakszerű számítása.............................................................74 4.9. Réz és acél kombinációja ivóvízes rendszerekben....................................................76 4.10. Réz és acél összeépítése fűtési rendszerekben....................................................78 4.11. A réz alkalmazása a szolártechnikában...........79 Feladatok......................................................................80

A Magyar Rézpiaci Központ kiadványai....................94

Alapelvek 1.1 A réz tulajdonságai..............................................8 1.2 A rézcsövek előállítása.......................................10 1.3 A rézcsövek előnyei...........................................11 1.4

A rézcsövek szállítási formái............................12

1.5 MSZ EN 1057.......................................................13 1.6 Minőségjel..........................................................14 1.7 Idomok-és kötőelemek......................................15

Feladatok............................................................16

1.1 A réz tulajdonságai A rezet sokoldalú előnye következményeként valamennyi ágazatban és az élet valamennyi területén alkalmazzák. Ismeretes a réz kitűnő elektromos vezetőképessége, ezért alkalmazzuk elektromos vezetékekként, elektromotorokban és generátorokban. A hőcserélőkben a réz jó hővezető képessége játszik fontos szerepet. A csőszerelésnél a sima felület, a nagy szilárdság, kis falvastagság mellett a jó megmunkálhatóság, amely a sokoldalú kötéstechnikával is kapcsolatos, a gáztömörség, valamint a környezeti befolyásokkal szembeni érzéketlenség, és a korrózióállóság a döntő előnyök. Valamennyi felhasználási területen a hosszú élettartam is nagy jelentőségű.

Rézcsőszerelés szálcsővel

Padlófűtés fektetése tekercses rézcsővel (műanyag szigetelésű)

Hőcserélő rézből

Napkollektor rézcsőből, és rézabszorber

Jóllehet a réz szilárd anyag, többek között jó alakíthatósága miatt a kézműiparban nagyra értékelik. A réz szilárdsági tulajdonságai hidegalakítással és hőkezeléssel befolyásolhatók. Így a rézcsöveket három szilárdsági állapotban: lágy, félkemény és kemény állapotban gyártják. A lágy rézcsöveket tekercsben szállítják, a csövek szerszám nélkül hajlíthatók és kitekercselhetők, ahogyan ezt például a padlófűtéseknél teszik. A jó alakíthatóság mellett a réz nagyon jó hővezető képességgel is rendelkezik. Ebből erednek fontos alkalmazási területei: hőszivattyúk kondenzátorai és elpárologtatói legtöbbször rézből készülnek. Számítógép processzorok nagy értékű hűtőtesteit rézmaggal látják el. A hőcserélők és a napkollektorok csövei és lamellái is döntően rézből készülnek.

Tulajdonság

Érték

Sűrűség

8,93 g/cm3

Hővezetőképesség 20 °C-on

293-364 W/m × K

Hőtágulási együttható

0,017 mm/m × K

Olvadáspont

1083 °C

A réz anyagtulajdonságai

És még egy tulajdonság fontos: a réz olyan higiéniai feltételeknek felel meg, amelyek az ivóvíz és élelmiszerek terén megkövetelendők, és amelyeket az ivóvízvezetékekben ki is használhatók.

Rézüst egy sörfőzdében

A réz újrafelhasználása A réz értékes anyag. Érdemes tehát nemcsak környezetvédelmi okokból a rézhulladékot visszanyerni. A rézfeldolgozó iparban, csakúgy, mint minden felhasználási helyen szelektív módon kell a rézhulladékot gyűjteni és a hulladékkereskedőknek eladni. Manapság az Európában felhasznált réznek már több mint 40%-a újrahasznosított anyagból származik. Az újrafelhasználás döntő előnye az, hogy értékcsökkenés nélkül történik. Nem szükséges különösebb infrastruktúra, mert a réz a mindenkori előállítótól vagy feldolgozótól függetlenül, jó térkitöltéssel összegyűjthető.

Az újrahasznosítás folyamata

A réz újrahasznosításánál az idegen anyagok egyszerűen eltávolíthatók, sőt le is választhatók, és ismét felhasználhatók. Szokásos eljárás szerint a rézhulladékot megolvasztják, és úgynevezett anódlapokká öntik, amelyet azután az elektrolízis folyamatába kapcsolják be. E folyamatban a rezet kioldják, és a tiszta réz a katódon kiválik. Az idegen anyagok salakba kerülnek, majd elkülönítve feldolgozzák. A visszanyerésnél az energiamegtakarítás az ércből való kinyeréssel összehasonlítva 80-92%.

1.2 A rézcsövek előállítása A rézcsövek előállítása izzó réztuskók rögzített tüskén történő meleghengerlésével vagy melegsajtolásával kezdődik.

Meleg ferdehengerlés

A további munkafázisok több lépésben történő hideghúzásokból állnak, miközben repülődugót használnak a belső átmérő beállításához. Ily módon történik a varratmentes, kör keresztmetszetű csövek gyártása. A réz szilárdsága hidegalakítással növelhető és hevítéssel ismét csökkenthető. Lágy és félkemény csövek előállításához a szilárdság közbenső hőkezeléssel, majd ezt követő hidegalakítással tudatosan beállítható.

Melegsajtolás

A rézcsöveket három szilárdsági fokozatban állítják elő: • Lágy rézcsövek (tekercsben) • Félkemény rézcsövek (szálban) • Kemény rézcsövek (szálban)

A repülő dugó a rézcső belsejében található, anélkül, hogy a matricával érintkezne, és alakjánál fogva a falvastagság ellenőrzött csökkenéséről gondoskodik.

Hideghúzás repülő dugóval

1.3 A rézcsövek előnyei Miután a réz az ivóvízzel való érintkezésével védő és fedőréteget képez, hosszú élettartamú, és lehetővé teszi azt, hogy a csövek viszonylag kis falvastagsággal alkalmazhatók legyenek. Rézcsőnél nincs menetvágás. Ezért is elegendő a kis falvastagság. A vékony csőfal ellenére a rézcsövek igen nyomásállók. A belső felület használat alatt éveken keresztül sima marad. Gáz, víz és olaj könnyen áramlik benne. A sima belső fal miatt csak kis áramlási ellenállás lép fel. A kötőhelyeknél sincs keresztmetszet csökkenés, így itt is csak kismértékű áramlási ellenállás lép fel. Rézcsövekből készült vízvezetékekben lerakódás nem képződik, még több évtizedes használat után sem.

Ez a lágyforrasztott rézcső kombináció (méret: 22x1 mm) csak 280 bar nyomásra repedt fel.

Ellentétben egyéb anyagokkal szemben a rézcsövek az épületgépészet szinte minden területén alkalmazhatók: • Ivóvízszerelés (hideg és meleg vízre) • Fűtésszerelés • Gáz-és folyékony gáz szerelése • Olajfűtés vezetékei • Napenergia hasznosítás, szolárrendszerek • Esővízelvezetés, csatornák • Sűrített levegő vezetékei

A rézcsövek hossszú élettartamúak. Rézcsövekben a folyadékok jól áramlanak. Rézből készült vízvezetékekben lerakódás nem képződik. A rézcsövek az épületgépészet minden területén felhasználhatók.

Védő-és fedőréteg képződés rézcsöveknél különböző hideg ivóvizek esetén és többévi használat után.

1.4 A rézcső szállítási formái • Tekercsben (50 m hosszúságig), lágy kivitelben, 22 mm csőátmérőig, azon a területekre, ahol a jó hajlíthatóság előnyös (pl. padlófűtésnél és vakolat alatti vezetésnél). • 5 m-es szálban, kemény vagy félkemény kivitelben, egyenes vezetékek számára vakolat felett és alatt. 22 mm átmérő felett csak szálcsövek vannak. • Műanyagbevonatos kivitelben, a páralecsapódás elkerülésére, és különösen agresszív közegekben (pl. istállókban vagy galvanizáló üzemben), valamint föld alatti vezetékeknél. Melegvizes és padlófűtési vezetékeknél is.

Rézcsövek tekercsben és szálban

Műanyagbevonatos rézcsövek tekercsben

Hőszigetelt rézcső

Belső felületén ónozott rézcső

• Gyárilag hőszigetelt kivitelben, melegvíz szállító vezetékekhez, a hőszigetelésre vonatkozó szabványelőírások szerint. • Belső felületén ónozott kivitelben, amelyek a rézcső mellett ivóvíz- és esővíz vezetésére alkalmazhatók. Belső felületén ónozott rézcsövek bármely minőségű ivóvízhez használhatók, korlátozás nélkül.

Ivóvíz-és gázszerelésnél a 12x1 mm a legkisebb méret

Szállítási forma Tekercsben** Szálban

Külső átmérő (mm)

Szilárdság Rm Mpa*

Szállítási hossz

6 -22

R 220 (lágy)

25 m vagy 50 m

12-28

R 250 (félkemény)

6-133

R 290 (kemény)

159, 219, 267

R 290 (kemény)

3 vagy 5 m

Szállítási forma/Külső átmérő/Szilárdsági állapot/Csövek szállítási hossza az MSZ EN 1057 szerint. *1 Mpa megfelel 1 N/mm2-nek **A tekercs külső átmérője 500-900 mm

1.5 MSZ EN 1057 A szakszerű szereléshez megfelelő minőségű rézcső tartozik. Az MSZ EN 1057 európai szabványban kerültek rögzítésre a rézcsövek minőségére vonatkozó követelmények. Ez a szabvány a 6-276 mm külső átmérőjű rézcsövekre (a szigeteltekre is) érvényes:

• Hideg-és melegvizes hálózatokban • Melegvizes fűtési rendszerekben, beleértve a padlófűtési rendszereket • Gáznemű és folyékony háztartási tüzelőanyagok hálózatában • Vízelvezetési rendszerekben

Az MSZ EN 1057 Európában érvényes szabvány, a műszaki állapot elismert szabályainak tekinthető; ebből ered az a követelmény, hogy az épületgépészetben a meghatározott területeken csak az MSZ EN 1057 szerinti rézcsövek kerüljenek alkalmazásra.

Abból a célból, hogy azonnal felismerhető legyen, hogy a minőségi jegyek ezt a szabványt teljesítik, az MSZ EN 1057 kifejezetten előírja, hogy a csöveket az alábbi adatokkal kell jelölni:

A rézcsövek jelölése az MSZ EN 1057 szerint

Az MSZ EN 1057 a rézcsövek számára a Cu-DHP (CW024A) anyagminőséget írja elő. Cu a réz kémiai jele (latinul cuprum). DHP oxigénmentes (dezoxidált) rezet jelent, magas, de korlátozott mennyiségű visszamaradó foszfortartalommal. (angolul: deoxidized high residual phosphor) A foszfort a gyártás során adagolják a rézhez, hogy az oxigént eltávolítsák. A réz oxigénmentessége mindenekelőtt a keményforrasztásnál és hegesztésnél bír jelentőséggel. A MSZ EN 1057 további követelményei: • • • • •

A külső átmérő és körkörösség különösen szűk tűrése Előírások a felületi minőségre Meghatározott mechanikai tulajdonságok, mint a szilárdság és a nyúlás Hajlíthatóság, feltágíthatóság és peremezhetőség Vizsgálati módszerek az előírt tulajdonságok ellenőrzésére

1.6 Minőségjel RAL minőségjel Az MSZ EN 1057 követelményei mellett ajánlott, hogy a rézcsövek rendelkezzenek az egyszerűsített RAL minőségjellel is. A rézcsövön és forrasztásos fittingeken lévő minőségjel annyit jelent, hogy a gyártó a „RAL Német Minőségbiztosító Intézet” által elismert, független, különleges minőségi feltételeknek és vizsgálatoknak vetette alá magát. Ez a jel az MSZ EN 1057 minőségi előírásain túlmenően további, magasabb szintű követelmények teljesítését igazolja a csövek belső felületének tisztaságát illetően. A jel viseléséhez az szükséges, hogy a gyártást független vizsgálóhelyek felügyeljék.

DVGW-vizsgálati jel Gáz-és vízvezetékek esetén a csövek DVGW vizsgálati jellel is rendelkezhetnek. A Német Gáz- és Vízügyi Szövetség (Deutsche Vereinigung des Gasund Wasserfaches, DVGW) 1859 óta dolgoz ki műszaki szabályozást a gáz- és vízszerelések számára, és vizsgálja az ehhez tartozó berendezéseket és építőelemeket. E szabályok és vizsgálatokat a DVGW munkalapokban hozzák nyilvánosságra, amelyek a gáz- és vízszerelés területén Németországban nagy jelentőségűek. A DVGW vizsgálati jel a DV xxxxx jelölésből áll, ahol az xxxxx a gyártóra vonatkozó jel.

A RAL minőségjel rézcsövekre, jobbra az egyszerűsített RAL minőségjel

A RAL követelmények alapján vizsgált rézcsövek az alábbi kiegészítő jellel rendelkeznek: • RAL Minőségjel • Gyártó ország (német nyelven) • Gyártási időpont (év és negyedév, vagy év és hónap)

A DVGW vizsgálati jel Németországban szükséges feltétele a rézcsövek ivóvíz, gáz- és folyékonygáz-szerelésre történő alkalmazásának.

Rézcsövek jelölése MSZ EN 1057, RAL és DVGW szerint

A RAL minőségjelet az 1968-ban alapított „ Gütegemeinschaft Kupferrohr e.V.” adja a „RAL Deutsches Institut für Gütesicherung und Kennzeichnung e. V.” irányelvei alapján. A RAL a korábbi ReichsAusschuss für Lieferbedingungen und Gütesicherung im Deutschen Normenausschuss” jelölés rövidítése. A RAL minőségjel alkalmazása már Magyarországon is bevezetésre került, az így jelölt rézcsövek minősége független minősítő intézet által garantált!

1.7 Idomok és kötőelemek A rézcsövek kötésére manapság számos technika, és az idomok és kötőelemek nagy választéka áll rendelkezésre. Az idomokat és kötőelemeket fittingeknek is nevezzük. Hagyományosan a csővégeket kereskedelmi forgalomban kapható idomokkal és kötőelemekkel forrasztják össze. A rézcsövek egyéb kötéstechnikái a présidomos, roppantógyűrűs, gyorskötő idomos és hegesztéses technika. Amennyiben a rézcsöveket készülékkel vagy csapteleppel, menetes csatlakozóval kell összekötni, átmeneti elem szükséges. Menetes csatlakozással ellátott átmeneti elemek általában sárgarézből vagy vörösöntvényből készülnek. Az idomoknál- és kötőelemeknél ugyancsak léteznek minőségi követelmények, mint a minőségés vizsgálati jel, amelyekre a 3. „Kötéstechnika” fejezetben térünk ki. Az idomok és kötőelemek áttekintése

A csövek kötésére különböző kötési technikák és ezeknek megfelelő fittingek állnak rendelkezésre.

A vörösöntvény olyan ötvözet, amely lényegében rezet, ónt és cinket tartalmaz, míg a sárgaréz rézből és cinkből álló ötvözet. Mind a sárgaréznél, mind pedig a vörösöntvénynél különböző változatok vannak, amelyek különböző anyagtulajdonságokkal rendelkeznek.

A menetes csatlakozásra átmeneti elemeket alkalmaznak. Anyagféleség szerint rezet, sárgarezet és vörösöntvényt használnak. A fittingekre szintén léteznek minőségi követelmények, valamint vizsgálati és minőségjel. ۩

Feladatok

1. Jelölje be a réz három olyan fő tulajdonságát, amelyek az épületgépészeti szerelésnél fontosak:

5. Jelölje meg a rézcsövek alkalmazási területeit az épületgépészetben:

A réz jó elektromos vezető

Elektromos installáció

A réz egy szilárd, de jól alakítható anyag

Gáz-és folyékonygáz installáció

A réz egy hosszú élettartamú fém

Csőposta installáció

A réz jól újrahasznosítható

Esővízinstalláció

A réz hajlítható

Ivóvíz installáció, hidegvizes Fűtési installáció

2. Miért jó anyag a réz az újrahasznosíthatóság szempontjából?

Szolártechnika

A réz a kis tömege miatt könnyen szállítható

Tüzelőolaj installáció

A rézhulladék jó térkitöltéssel gyűjthető

Ivóvíz installáció, melegvizes

A újrahasznosított réz az ércből előállított rézzel egyenértékű minőséggel rendelkezik

Sűrített levegős berendezések

3. Nevezze meg a rézcsövek három szilárdsági fokozatát:

6. Nevezze meg a rézcsövek szállítási formáit (szál vagy tekercs) és a hosszúságokat:

……...……………...................……………………………….

Lágy cső................................................................................

…...………………...................……………………………….

Félkemény cső .....................................................................

...…………………...................……………………………….

Kemény cső .........................................................................

4. Lehet-e a rézanyag szilárdsági tulajdonságait befolyásolni?

7. Milyen választ adna arra, ha az ügyfele az alábbi jelölésre kérdez rá?

Igen, hidegalakítással Igen, lágyítással Nem, a réz szilárdságát csak a gyártás során lehet befolyásolni A cső csökkentett falvastagságú A cső meghatározott minőségi feltételekkel rendelkezik, és különleges vizsgálati feltételeknek volt alávetve Egy meghatározott gyártó jele Kemény csövet jelöl

8. Mit jelent a csövön az, hogy „15x1”?

11. Hogyan nevezik a képen látható kötőelemeket?

Gyártási idő: január 15 Cső külső átmérő és falvastagság mm-ben Cső belső átmérője és falvastagság mm-ben

9. Tudná Ön a gyakorlatban az alábbi csövet gázvezetésre alkalmazni? 12. Mekkora az alábbi csövek belső átmérője? 15x1 . ........................................................................... mm 28x1,5 ......................................................................... mm 54x2,0 ......................................................................... mm Igen, mert MSZ EN 1057 jelöléssel rendelkezik

108x2,5 ....................................................................... mm

Nem, mert a vonatkozó magyar előírások (GMBSz, gázszolgátatók technológiai utasításai) szerint ez a cső nem alkalmazható

133x3,0 ........................................................................ mm

Igen, mert minden rézcső alkalmas gázok vezetésére

10. Válassza ki a félkemény cső megfelelő szimbólumát

Vágás és hajlítás 2.1. A rézcsövek vágása............................................20 2.2. A vágás munkafázisai........................................21 2.3. Kalibrálás ...........................................................22 2.4. A rézcsövek hajlítása..........................................23 2.5. Kézi hajlítás.........................................................24 2.6. Hajlítás szerszámmal..........................................25 2.7. Méretre hajlítás..................................................26 2.8. Meleghajlítás és lágyítás ..................................27

Feladatok ...........................................................29

2.1 A rézcsövek vágása Alapelvek és szerszámok Megkülönböztetünk forgácsmentes és forgácsképző vágást. Mindkét eljárást használják a rézcsöveknél. A forgácsképző vágásnál arra kell figyelni, hogy a forgács a csőből el legyen távolítva. A réz vágására a következő szerszámokat használják:

Kézifűrész Forgácsképző vágás, a szakembernek a derékszögű vágásra kell figyelnie.

Csővágó Forgácsmentes vágás, mindig derékszögű vágást eredményez, sima vágás, azonban erős a sorjaképződés. A sorját feltétlenül el kell távolítani. Lágy csöveknél nem ajánlott csővágót használni. Elektromos fűrész Forgácsképző vágás, gyors munkát tesz lehetővé. Figyelni kell a derékszögű vágásra.

Körfűrész Forgácsképző vágás szálcsövek derékszögű vágására. Csak nagy sorozatú vágásnál rentábilis. Csak műhelyekben és nagy építkezéseknél alkalmazzák.

Bolygófűrész Forgácsképző vágás, egyenes szálak közelítőleg sorjamentes vágására. Csak műhelyekben és nagy építkezéseknél alkalmazzák.

A bolygófűrész működése A bolygófűrész csövek igen jó sorjamentes vágását teszi lehetővé. Ennél a fűrészkonstrukciónál a forgó fűrészlap körbejárja a csövet, mint a bolygó a Napot. Ezzel lehetővé válik, hogy a teljes vágási folyamat alatt egyenletes vágási geometriát lehessen tartani. Ezzel az eljárással a szerszámra (geometria, vágási sebesség) és a vágandó anyagra vonatkozó vágási feltételek optimálisan megválaszthatók.

2.2 A vágás munkafázisai Jelölés A jelölést a rézcsövön lehetőleg bevágásmentesen kell elvégezni. A gyakorlatban a vízálló filctoll jól beválik.

Vágás a.) A finomfogazatú fémfűrészt beállítani és merőleges vágást végezni, a forgácsot a csőtől elvezetni.

b.) Csővágót beállítani, a csővágót forgatni és utánállítani (falvastagság szerint 5-7 körbeforgatás.) Fontos: A csővágón nem szabad egyszerre túl sokat utánállítani, mert veszélyes az anyagra és a szerszámra is (erős belső sorjaképződés, ill. a vágóél csökkenő élettartama). Jobb többször forgatni, gyakrabban, de kisebbeket utánállítani!

Sorjátlanítás A vágás után a csővéget belül és kívül sorjátlanítani kell. A csővágó által keletkezett belső sorja zavarja az áramlást, és jelentős nyomáscsökkenést eredményezhet. Ezen felül a beszűkülés mögötti tartományban pangó zóna alakulhat ki, amelyek az ivóvizes alkalmazás esetén egészség szempontjából kétséget vethet fel. A fűrész révén a belső sorja mellett külső sorja is keletkezik. Ha nem történik sorjátlanítás, akkor az a forrasztásos fittingek szerelését akadályozza, a présidomos és gyorscsatlakozós idomok tömítőelemeit pedig károsítja.

Belső sorja csővágó használatánál

Nyomáscsökkenés és az áramlás akadályozása nem sorjázott csőnél

Présidom tömítőelemének károsodása a külső sorja el nem távolítása esetén

2.3 Kalibrálás Lágy csöveknél a csöveket sorjátlanítás után kalibrálni kell. A kalibrálás annyit jelent, hogy a csövek mérettartását ismét helyreállítjuk. A lágy csövek a körtől eltérő keresztmetszetűek lehetnek, vagy vágásnál deformálódhatnak. Ezért kalibrálni kell. Minden csőátmérőhöz megfelelően illeszkedő kalibráló eszköz áll rendelkezésre. További kalibráló szerszám a kalibráló fogók, amelyek a különböző méretű csövek belső kalibrálására használhatók. A félkemény csöveket is kalibrálni kell, ha azok nem kör keresztmetszetűek.

Kalibráló gyűrű a külső és kalibráló tüske a belső átmérő kalibrálása

Kalibráló fogó

A sorjázás után a lágy rézcsöveket három munkafázisban kell kalibrálni. Ehhez a következő szerszámok szükségesek: tüske, gyűrű, kalapács. 1. A kalibráló tüskét a csővégbe helyezni 2. A tüskét eltávolítani 3. A kalibráló gyűrűt a csővégbe helyezni

Sohasem szabad a tüskét a felhelyezett gyűrűbe ütni, mert a cső vagy a szerszám sérülhet. A kalibráló tüskét a csővégbe vezetni

A kalibráló gyűrűt a csővégre helyezni

2.4 A rézcső hajlítása Kisebb, vagy közepes átmérőjű rézcsöveket hidegen lehet hajlítani, ami számos alkalmazás esetén a csövek fektetését idomok- és kötőelemek nélkül lehetővé teszi. A hideghajlítás alkalmazható valamennyi lágy, valamint félkemény csőnél 28 mm külső átmérőig.

Hideghajlítás Lágy csövek (R220)

Kézzel

Hajlító szerszámmal

22 mm-ig

Félkemény csövek (R250)

28 mm-ig

Kemény csövek (R290)

18 mm-ig

Mérettartomány hajlításhoz, hideg állapotban

A hajlítás kézzel (csak lágy csövek esetés) vagy hajlító szerszámmal végezhető. 28 mm-nél nagyobb átmérőjű kemény rézcsövek esetén a meleghajlítást, vagy a lágyítást követő hideghajlítást alkalmazzák. A hajlítást lehet kézzel (csak lágy csöveknél) vagy hajlító szerszámmal végezni.

Csőhajlítás csőhajlító szerszámmal

28 mm-nél nagyobb átmérőjű rézcsöveknél lehet ezen kívül meleghajlítást, vagy lágyítást követő hideghajlítást végezni, a munkaigényesség miatt azonban manapság még ritkán alkalmazzák.

Hajlítási módszer és csőátmérő függvényében van úgynevezett legkisebb hajlítási sugár. A hajlítási sugár mindig a cső középvonalára, az úgynevezett „semleges szálra” vonatkozik. Hajlítási sugár

A hajlítást mindig nagyon gondosan kell végezni, abból a célból, hogy a csövek ráncosodását, vagy a keresztmetszet csökkenését elkerüljük. Ha a hajlítási sugarat túl kicsire választjuk, fennáll annak a veszélye, hogy a cső túlhúzást szenved, ennek következtében a külső ív mentén a csőfal túlságosan elvékonyodik.

Hajlítási hiba

2.5 Kézi hajlítás Lágy rézcsövek szerszám nélkül, kézzel hajlíthatók. Egy fontos alkalmazási terület például a padlófűtés szerelése, vagy nyersbeton feletti szerelés, amelyet azután esztrich réteggel borítanak. A kézi hajlítás előnye a gyors fektetés és az utólagos módosítási lehetőség. A hajlítási sugár nagyságát azonban csak megbecsülni lehet, és csak viszonylag nagy hajlítási sugárnál lehetséges ez a megoldás.

Kézi hajlításnál a legkisebb hajlítási sugár nem lehet kisebb, mint a cső külső átmérőjének hatszorosa. Lágy rézcsövek hajlítása

Ha az „r” hajlítási sugár kisebb, mint a cső „D” külső átmérőjének hatszorosa, nem szabad a hajlítást kézzel végezni. A cső ilyen esetben behorpadhat. Ugyanez vonatkozik a bevonatos csövekre, amelyeknél a hajlítást különleges gondossággal kell végezni, miután a ráncosodás és horpadás nem mindig ismerhető fel. Kézi hajlításnál segítségként hajlító rugó használható. Van belső és külső hajlító rugó. Mindkettő megtámasztja a csövet, és védi a keresztmetszet változás ellen.

Külső hajlító rugó

Belső hajlító rugó

2.6 Hajlítás szerszámmal Szerszámmal történő hajlításhoz vannak kézi hajlító szerszámok és motoros hajlító szerszámok. Minden csőátmérőnél megfelelő szegmens választandó ki. Régebbi hajlító szerszámoknál ellenőrizni kell, hogy a hajlító szegmensek a táblázatban megadott értékeknek megfelelnek-e. A hajlítási folyamat segítésére hajlító spray alkalmazandó.

Lágy rézcsövek Kisebb ívű hajlításnál, mint ahol r = 6 x dk (dk a cső külső átmérője), hajlító szerszámot használnak. Természetesen hajlító szerszámmal sem lehet tetszőlegesen kis ívet készíteni. Lágy rézcsövekre az alábbiak érvényesek: • A lehető legkisebb hajlítási sugár a cső dk külső átmérőjének háromszorosa. • Műanyag szigetelésű lágy rézcsövek hajlításához a hozzá legközelebbi nagyobb hajlító szegmenset kell választani. Félkemény rézcsövek A félkemény rézcsövek egyik fontos előnye a kemény csövekkel szemben a jobb hajlíthatóság. Félkemény csöveket 28 mm külső átmérőig lehet hajlítani. A hajlítást mindig szerszámmal kell végezni. A legkisebb hajlítási sugarat a táblázat mutatja meg.

Kézi hajlító szerszám

Csőhajlító fogó (csak lágy, tekercses csövekre)

Hajlító szegmensek

Hajlítógép

Külső átmérő × falvastagság

Lágy

Félkemény

12 × 1

15 × 1

18 × 1

22 × 1

28 × 1,5

114

Lágy és félkemény csövek legkisebb hajlítási sugarai (mm-ben) szerszámmal történő hajlításnál.

A csőhajlító fogók nem rögzíthetők, vagyis olyan szerszámok, amelyek munkapadhoz történő rögzítés nélkül lágy csövekhez dk = 22 mm méretig használhatók. Kézi hajlító szerszámok cserélhető szerszámrészekkel rendelkeznek, és munkapadhoz rögzíthetők. Hajlítógépek gépi meghajtású eszközök, cserélhető szerszámrészekkel rendelkeznek, és munkapadtól függetlenül felállíthatók. Főként nagy sorozatú munkáknál alkalmazzák.

2.7 Méretre hajlítás A méretre hajlításhoz szükséges az, hogy tudjuk, milyen távol kell legyen az ív a csővégtől (rövidülési hossz). A legtöbb hajlító szerszám használata esetén az ív kezdetét a csövön jelölni kell. A szerszámon is van egy jelölés, amelyet a csövön lévő jelöléssel fedésbe kell hozni. Ez esetben a hajlítás után a cső középvonala éppen a rövidülési hossznak felel meg.

Munkafolyamat: Rövidülési hossz

1. A rövidülési hosszt az egyenes rézcsövön bejelölni. 2. Az ív kezdetét a csövön jelölni. (rövidülési hossz – hajlítási sugár) 3. A csőátmérőnek megfelelő hajlító szegmenst kiválasztani. 4. Hajlítás. Csúszó szegmens

Rövidülési hossz

Az ív kezdete Hajlító szegmens A rézcső hajlítása egy kézi hajlító szerszámmal.(Ez esetben a rövidülési hossz megfelel a csúszó szegmens végének)

2.8 Meleghajlítás és lágyítás Kemény rézcsöveket az alábbi eljárással lehet hajlítani: 1. Lágyítás, lehűtés, hajlítás szerszámmal. 2. Meleghajlítás kézzel, homokkal való feltöltés után. A meleghajlítást és lágyítást manapság ritkán alkalmazzák. Mindkét eljárásnál azt a csőszakaszt, amely azután az ívet adja, vörös izzásig kell hevíteni. Ennek az ívnek a hosszát hevítési hossznak nevezik. 90°-os íveknél a hevítési hossz az alábbi ábra szerint jelölendő be.

A legkisebb hajlítási sugárra a meleghajlításnál és lágyításnál ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a lágy csöveknél: Meleghajlítás kézzel: r = 6 x dk Hajlítás szerszámmal: r = 3 x dk

Ivóvíz vezetékekben a lágyítás és meleghajlítás 28x1,5 mm átmérőjű rézcsövekig bezáróan nem megengedett (lásd a 3.3 fejezetet is)

90°-tól eltérő hajlítási szögnél a hevítési hosszt az alábbi képlet szerint számíthatjuk ki:

Ez a képlet méretre hajlítás esetén is szükséges, mert az megadja az ív egyenes hosszát is. A csődarab kívánatos hossza így a hajlítás előtt meghatározható.

Hevítési hossz 90°-os hajlításnál

Meleghajlítás homoktöltéssel Ha kemény csövet hevítünk, lehetséges vörös izzás állapotában a kézzel való hajlítás. A kézi meleghajlítást akkor alkalmazzák, ha az adott átmérőre hajlító készülék nem áll rendelkezésére. A csövet ebben az esetben homokkal töltik fel, mert homoktöltés nélkül a keresztmetszet alakja megváltozik. A hajlított csövek belső felületén például ráncok, behorpadások keletkeznének. Ezért: meleghajlításnál a homokkal való feltöltés szükséges, mert ez a keresztmetszet alaktartását biztosítja. Ivóvíz vezetékeknél a homoktöltéses meleghajlítás alkalmazása nem megengedett. Homokkal való feltöltés

Meleghajlítás homokfeltöltéssel Lágyítás és hideghajlítás 1. jelölés • A rövidülési hosszt a csövön jelölni • A hevítési hosszt számítani, és a csövön jelölni 2. Homokfeltöltés • Csak teljesen száraz, finomszemcsés homokot használni (kvarchomok)! Nedves homok felmelegítésnél gőznyomást kelt, ami a töltetre és a lezárt csővégre robbanásszerűen hat – robbanásveszély! • A csővégeket fadugóval lezárni • A homokot betölteni, miközben a csövet kopogtatni kell, hogy ne keletkezzenek üregek • A másik csővéget fadugóval lezárni 3. lágyítás • Lágy, semleges lángot beállítani, a rezet helyileg nem túlhevíteni • Egyenletesen felmelegíteni! A lánggal az egész hevítési hosszt folyamatos ide-oda mozgatással végigpásztázni • A sötétvörös színnél megállni! A túlhevítés károsítja az anyagot! 4. • • • •

Hajlítás és ellenőrzés Kézzel egyenletesen és folyamatosan hajlítani Szöget beállítani, ellenőrizni, korrigálni A csövet hagyni, hogy lehűljön A homokot gondosan eltávolítani

1. jelölés • A rövidülési hosszt a csövön bejelölni • A hevítési hosszt számítani és a csövön jelölni 2. Lágyítás • Lágy, semleges lángot beállítani, a rezet sehol sem szabad túlhevíteni • Egyenletesen hevíteni! A lánggal az egész hevítési hosszt folyamatos ide-oda mozgatással végigpásztázni. • A sötétvörös színnél megállni! A túlhevítés károsítja az anyagot! 3. Hideghajlítás hajlítóeszközzel • A csövet hagyni, hogy lehűljön • A csőátmérőnek megfelelő hajlító szegmenset kiválasztani • A hevítési hossz elejét a hajlító szegmens jelöléséhez illeszteni • Hajlítani

A lágyításhoz 650 °C feletti hőmérséklet szükséges. Ebből a célból olyan hőforrást használnak, mint a keményforrasztásnál (lásd. 3.7 fejezetet).

Feladatok

1. Egy 22 x 1 mm méretű, tekercses csövet kell elvágni. Melyik szerszámot választaná ehhez?

6. Mitől függ a hajlításnál a legkisebb hajlítási sugár? A cső szilárdsági állapotától

A csővágót, mert ebben az esetben nem kell sorjátlanítani. Kézi fémfűrészt, mert ez esetben csak kismértékű forgács képződik, amely könnyen eltávolítható.

A hajlító szerszám kialakításától. A külső átmérőtől.

7. Milyen következménye van a túl kicsi hajlítási sugár választásának? 2. Miért kell a külső sorját eltávolítani? Nehogy a sorja az embert felsértse. Mert külső sorjával nem lehet a fittinggel megfelelő kötést képezni. A külső sorját csak présidomos fittingeknél kell eltávolítani.

A belső ívnél lévő csőfal ráncosodhat. A külső ívnél lévő csőfal elvékonyodik

8. Mire vonatkozik a rövidülési hossz?

3. Miért kell a belső sorját eltávolítani? Mert a belső sorja az áramlást akadályozza. Mert belső sorjával nem lehet megfelelő kötést létesíteni. Mert belső sorja jelentős nyomáscsökkenést eredményez.

4. Mit jelent a csöveknél a kalibrálás? A csőátmérő méretpontosságának visszaállítását. A forgács eltávolítását a cső belsejéből. A cső belső sorja eltávolítását.

5. Milyen sorrendben kell kalibrálni? Először a tüskével, azután a gyűrűvel kalibrálunk. A kalibrálásnál a sorrend tetszőleges. Először a gyűrűvel, aztán a tüskével kalibrálunk.

Feladatok

9. Lehetséges 15 x 1 mm méretű rézcső kézi hajlítása 60 mm-es hajlítási sugárral? igen nem

12. Hogyan nevezzük az alábbi elemeket?

A . .................................................................................

B ...................................................................................

C ...................................................................................

10. Lehetséges-e a 18 x 1 mm méretű lágy rézcső hajlítása r = 40 mm sugárral? Igen, kézzel Igen, szerszámmal Nem

11. Egy 18 x 1 mm méretű rézcsövet kell a legkisebb hajlítási sugárral hajlítani és 1200 mm méretű rövidülési hosszt tartani. Határozza meg a a.) hajlítási sugarat

............................................................................... mm

b.) az ív előtti csőhosszat

............................................................................... mm

13. Egy 12 x1 mm méretű lágy rézcsövet az alábbiak szerint kell hajlítani. Szükséges-e ehhez hajlító szerszám? Igen Nem

14. Hogyan néz ki a legkisebb hajlítási sugár képlete lágy csövek kézi hajlításánál? r = ......................................................................................

15. Melyek az IGAZ kijelentések alábbiak közül?

19. Mikor nem megengedett a lágyítás és meleghajlítás?

Félkemény csövek kézzel hajlíthatók.

Gázvezetékeknél

15 x 1 mm-es félkemény csövek r = 45 mm sugárral hajlíthatók.

Fűtési vezetékeknél

Ha kemény csövet lágyítunk, ugyanúgy hajlíthatjuk, mint a lágy csöveket. Félkemény csövek 28 x 1,5 mm méretig hajlíthatók.

16. Mi a szerepe a homokkal való feltöltésnek meleghajlításnál? Gondoskodik a hő egyenletes eloszlásáról lágyítás során. A csőkeresztmetszetet állandónak tartja a hajlításnál. Megakadályozza az oxigén behatolását.

Ivóvíz vezetékeknél 28 x 1,5 mm-ig Ivóvíz vezetékeknél 18 x 1 mm-ig

20. Mely munkafolyamatok tartoznak a kemény rézcsövek lágyításához, és az ezt követő hideghajlításához? Homokkal feltöltés Méret jelölése a csövön Lágyítás Melegen tartás Lehűtés Hajlítás

17. Milyen hajlítási eljárás alkalmazható kemény csöveknél? A ...................................................................................... B

......................................................................................

18. Jelölje be a csődarabon a hevítési hosszt S = 100 mm rövidülési hossznál és r = 40 mm-nél

Kötéstechnika 3.1 Kötéstechnika – Áttekintés ..............................34 3.2 Kapilláris forrasztás . .........................................35 3.3 A lágy-és keményforrasztás különbsége . .......36 3.4 Kapillárisan forrasztható fittingek ................. 37 3.5 Forraszanyag és folyósítószer lágyforrasztáshoz.............................................. 38 3.6 Forraszanyag és folyósítószer keményforrasztáshoz.........................................40 3.7 Forrasztóeszközök.............................................41 3.8 Munkafolyamatok lágyés keményforrasztásnál.....................................42

Feladatok............................................................44

3.9 Forrasztás fittingek nélkül.................................46 3.10 . Tokkészítés........................................................47 3.11. Elágazás kézi előállítása...................................48 3.12. Rézcsövek hegesztése.......................................51 3.13. A présidomos kötés .........................................52 3.14. A gyorscsatlakozós kötés..................................54 3.15. Roppantógyűrűs kötés ....................................56 3.16. Csövek menetes kötése.....................................58 3.17. A karimás kötés ................................................59

Feladatok ...........................................................60

3.1 Kötéstechnika - áttekintés Megkülönböztetünk oldható és oldhatatlan kötéseket. Oldható kötéseknél az egyes alkatrészek szétválaszthatók és újra összeköthetők. Akkor alkalmazzák, ha egy későbbi időpontban a kötést oldani kell, mint például szivattyúknál, csaptelepeknél vagy hőcserélőknél, amikor azokat javítani vagy karbantartani kell. Oldhatatlan kötést alkalmaznak, ha későbbi oldás nem várható.

Kötéstechnikák

Oldhatatlan

Oldható

Lágyforrasztás, keményforrasztás

Menetes kötés

Hegesztéses kötés

Roppanógyűrűs kötés

Présidomos kötés

Karimás csőkötés

Gyorscsatlakozós kötés Kötéstechnikák – áttekintés

3.2 Kapilláris forrasztás Egy cső és az ahhoz illeszkedő forrasztható fitting, egymásba tolva, nagyon szűk rést képez (kapilláris rés). Ha mindkettőt folyadékba merítjük, a folyadék a nehézségi erő ellenében a résbe felfelé szívódik. Ezt a hatást nevezik kapilláris hatásnak. Ez csak akkor lép fel, ha a rés nagyon szűk. Ha a rés túl széles, a folyadék nem szívódik felfelé.

A rézcsövek és kapillárisan forrasztható fittingek mérete úgy került meghatározásra, hogy minden esetben hajszálvékony forrasztási rés keletkezzék köztük. A forrasztandó részek átmérőkülönbsége 54 mm külső átmérőig minimum 0,02 mm, maximum 0,3 mm. Ennél nagyobb átmérőjű csövek esetében a rés mérete max. 0,4 mm. Egy tű sem férne bele ebbe a résbe. A kapilláris hatás révén a folyékony forraszanyag ebbe a forrasztási résbe szívódik fel. A kapilláris hatás azt is megakadályozza, hogy a forraszanyag a cső belsejébe hatoljon be, miután itt már nincs kapilláris rés. A kitöltött forrasztási rés látható jele egy horony képződése a cső és a fitting között.

Kapilláris hatás

Fitting Felmelegedett forrasztási rés Folyékony forraszanyag Forraszanyag Horony

A kapilláris hatás a természetben is gyakran fellép: • A kapilláris hatás révén a víz a növényekben felfelé halad. • Egy szivacs vizet szív fel a kapilláris hatás révén.

Forrasztási rés

A kapilláris hatás fellépése környezetünkben

3.3 A lágy-és keményforrasztás megkülönböztetése Rézcsöveket kétféle eljárással lehet forrasztani: • Lágyforrasztás • Keményforrasztás A kemény-és lágyforrasztás megkülönböztetése a munkahőmérséklet alapján történik. A munkahőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél a felhasznált forraszanyag megfolyik, bevonja a felületet és köt. Miután a felhasznált forraszanyagnál különböző elemekből álló ötvözetekről van szó, a forraszanyag olvadáspont tartománnyal rendelkezik, vagyis a tiszta fémekkel ellentétben nincs meghatározott olvadáspontja. A munkahőmérséklet a forraszanyag felső olvadáspontjának közelében van. A keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450 °C fölött, lágyforrasztásnál 450 °C alatt helyezkedik el. Különböző munkahőmérsékletekkel a forrasztott kötés különböző mechanikai tulajdonságai is adódnak. A keményforrasztott kötés nagyobb nyírószilárdságot eredményez, és magasabb üzemi hőmérsékletet tesz lehetővé, mint a lágyforrasztott kötés. A kemény és félkemény rézcsövek lényegében elvesztik keményforrasztás során szilárdságukat, miután a magas munkahőmérséklet révén kilágyulnak.

1100

Olvadáspont Cu - DHP

1000

900

800

Rézcsövek keményforrasztásának hőmérséklettartománya 630 °C – 890 °C

700

600

500 450 °C

400

Keményforrasztás Lágyforrasztás

300

200

100

A lágyforrasztás hőmérséklettartománya 220 °C – 310 °C

Lágy-és keményforrasztás hőmérséklettartományai

Amennyiben a forrasztás, mint kötéstechnika kiválasztást nyert,… keményforrasztást kell alkalmazni: • Gáz-, folyékony gáz- és olajinstallációk esetén • 110 °C-nál magasabb üzemi hőmérséklet fölött dolgozó vezetékeknél (pl. napenergia- vagy forróvíz előállító berendezéseknél) • esztrich-ben fektetett padlófűtési csöveknél lágyforrasztást kell alkalmazni: • ivóvíz installációs csővezetékeknél, 28 mm-ig (bezárólag) terjedő átmérőtartományban Minden más esetekben mind lágy-, mind keményforrasztás alkalmazható.

1083 °C

A forrasztás termikus eljárás anyagok olyan fajta kötésére, amelynek során olvasztással a forraszanyag folyékony fázisa keletkezik. Az alapanyag (esetünkben a réz, a vörösöntvény vagy sárgaréz) olvadáspontját a hőmérséklet ebben az esetben nem éri el. Amint a folyékony forraszanyag a forrasztási résbe hatol, a réz és a forraszanyag atomjai helyet cserélnek (diffuzió). A kötendő rézfelület átmeneti tartományában így olyan ötvözeti réteg képződik, amelynek szilárdsága nagyobb, mint a forraszanyagé.

3.4 Kapillárisan forrasztható fittingek A lágy-és keményforrasztás céljára felhasználható kapillárisan forrasztható fittingeknek az MSZ EN 1254-1 szabvány előírásait kell teljesíteniük, és minőségjellel kell rendelkezniük. Az MSZ EN 1254-1 szabvány a fittingekre vonatkozó a minimális követelményeket tartalmazza. Termékeiket ezen szabvány jellemzői szerint előállító gyártók termékeiket a gyártó jelével jelölik.

Gyártó jele

G yá rt ó

je le

A „Gütegemainschaft Kupferrohr e.V.” minőségi feltételeiben a fittingekre is a kiegészítő minőségi feltételeket határozza meg. Emiatt érdemes a jellel ellátott fittingeket alkalmazni. A fittingek helyes jelölése: • Méret (a hozzátartozó cső külső átmérője) • Gyártó jele • Egyszerűsített minőségjel

Kapillárisan forrasztható fittingek jelölése

Németországban: Ivóvíz-, gáz-és folyékonygáz szerelés esetén a DVGW vizsgálati jel megléte szükséges. Ez a jelölés a helyszűke miatt a csomagoláson található.

Az MSZ EN 1254 szerinti fittingeket foszforral dezoxidált rézből (Cu-DHP), sárgarézből vagy vörösöntvényből gyártják a 6-108 mm átmérőtartományban, illetve 1/8” – 4” menetes csatlakozással. A rézcsövek lágy-és keményforrasztásánál a kapilláris forrasztási technikát alkalmazzák. A forrasztási rés egyenletes kell legyen, és olyan szűk, hogy a kapilláris hatás előálljon, és a forraszanyag – a nehézségi erő ellenében is – a résbe hatoljon. Ez a hatás az MSZ EN 1057 szerinti rézcsövek és az MSZ EN 1254 szerinti forrasztásos fittingek felhasználásánál a szabályozott mérettűrés következtében automatikusan előáll. A kifogástalan forrasztási kötés érdekében szükséges a csővégek kalibrálása (lágy csövek és sorjátlanítása, különben a forrasztási rés nem lesz egyenletes).

Kapilláris forrasztási fittingek választéka

A szokásosan használt lágy-és keményforrasztási fittingek mellett vannak az MSZ EN 1254 szabványsorozat szerint gyártott kapilláris forrasztásos fittingek, amelyek kisebb betolási mélységgel rendelkeznek, és amelyeket csak keményforrasztással szabad felhasználni. Arra kell vigyázni, hogy ezeket a fittingeket ne használjuk lágyforrasztással. MSZ EN 1254 szerinti kapilláris forrasztási fittingek kisebb betolási mélységgel, csak keményforrasztásra.

3.5 Forraszanyag és folyósítószer lágyforrasztáshoz Forraszanyag lágyforrasztáshoz Rézcsőszereléshez kétféle lágyforrasz használatos.Ezeket az MSZ EN ISO 9453 (elődje: MSZ EN 29453) szabvány szerint gyártják. A forraszanyag jelölése adja meg azt, hogy az milyen elemekből áll. A csőszereléshez felhasznált valamennyi lágyforrasz ónt, mint fő alkotórészt tartalmaz.

Forraszanyag MSZ EN ISO 9453 szerint

402 (S-Sn97Cu3)

702 (S-Sn97Ag3)

Olvadási tartomány (°C)

227 - 310

221 – 224

Cu*

2,5 – 3,5

Ag*

2,8 - 3,2

Sn*

maradék

* az adatok súlyszázalékban. Zárójelben a régi szabvány (MSZ EN 29453) szerinti jelölés.

RAL minőségjel

Annak biztosítására, hogy kifogástalan forraszanyag kerüljön alkalmazásra, a forraszanyagot az alábbiak szerint jelölik: • • • •

Gyártó jele

Szabvány

A forraszanyag rövid jelölése

Gyártó vagy szállító jele MSZ EN ISO 9453 (MSZ EN 29453) A forraszanyag rövid jelölése A forraszanyag RAL minőségjele

Lágyforrasz teljes jelöléssel

Vannak további lágyforraszok, amelyek ólmot tartalmaznak. Ezeket nem szabad ivóvíz– és fűtésszereléshez használni. A fűtésszerelésben más, ólommentes forraszanyag használható (pl. antimontartalmú forraszanyag). Az egyszerűség és az összekeverés elkerülése érdekében azonban alapvetően csak a fent említett két lágyforraszt ajánlott használni.

Fém

Vegyjel

Latin elnevezés

Ón

Stannum

Ezüst

Argentum

Réz

Cuprum

Cink

Zincum

Néhány fém neve és vegyjele

Folyósítószer lágyforrasztáshoz A folyósítószer arra szolgál, hogy oxigénmentes forrasztási felületet kapjunk, és a forrasztási folyamat alatt ezt meg is tartsuk. Ennek segítségével a forrasztás hőmérsékletén a forraszanyag befutja a forrasztási felületet, megfolyik, és az anyaggal kötést képez. Abból a célból, hogy a rézcső belső felülete is bevonódjon, a forrasztási felületet fémfényesre kell tisztítani. Mechanikus tisztítás mindig szükséges, azonban nem elég, mert a forrasztási folyamat során a levegő oxigéntartalma miatt az oxidréteg újra képződne. Ennek elkerülésére használják a folyósítószert.

Folyósítószer MSZ EN 29454 szerint

Hőmérséklet tartomány (°C)

3.1.1 3.1.2

150 – 400

2.1.2

Folyósítószer lágyforrasztáshoz. Az első szám jelöli a típust (pl. 3 = szervetlen), a második szám a „bázist” (pl. vízben oldódó), a harmadik szám a hatóanyagot, amelyik felmelegítés során a kémiai reakciót beindítja.

Szabvány: MSZ EN 29454

Folyósítószer típusa

RAL minőségjel

A folyósítószer meghatározott hőmérséklettartományt igényel, hogy hatását kifejtse. Ha a forrasztási hőmérséklet túl magas, a folyósítószer elég, és nem lesz hatékony. Ezért a forrasztási munkahőmérséklet betartására ügyelni kell.

DVGW jelölés

Gyártó jele Folyósítószer jelölése

Lágyforrasztáshoz az MSZ EN 29454 szerint három folyósítószer típus megengedett, amelyeket az alábbi rövid módon jelölnek: • 3.1.1 • 3.1.2 • 2.1.2 Ahogyan a forraszanyagoknál, a folyósítószereknél is figyelni kell a helyes jelölésre: • Gyártó – vagy szállító jele • MSZ EN 29454 • Folyósítószer típusának rövid jele • RAL minőségjel • DVGW-jel Folyósítószer helyett lágyforrasztó paszta is használható. A lágyforrasztó paszták porformájú lágyforrasz anyagból és folyósítószerből állnak. Előny: a forrasztás munkahőmérséklete a forrasztó paszta felolvadásából felismerhető (ezüstszín). A folyósítószer adatainak kiegészí téseképpen a lágyforrasz pasztákat az MSZ EN ISO 9453 szerinti rövid jellel és a fémtartalommal jelölni kell.

Fémtartalom MSZ EN ISO 9453 szerint

Gyártó jele

DVGW jel RAL minőségjel Szabvány: MSZ EN 29454 Folyósítószer típusa Lágyforrasztó paszta jelölése. (A pasztában lévő forraszanyag önmagában nem elegendő a forrasztási rés kitöltéséhez!)

DVGW jel és RAL minőségjel.

Ivóvízszerelésnél a lágyforrasztáshoz alkalmazott folyósítószer maradványa hideg vízben oldódó (kimosható) kell legyen. A DVGW jel a folyósítószer dobozán igazolja, hogy ez a követelmény teljesül.

3. 6 Forraszanyag és folyósítószer keményforrasztáshoz Forraszanyagok keményforrasztáshoz

Keményforraszok MSZ EN ISO 17672 szerint

Olvadási tartomány (˚C)

Keményforraszként leggyakrabban a CuP 279 (L – Ag2P) réz – ezüst – foszfor-forraszt és a CuP 179 (L –CuP6) réz – foszfor-forraszanyagot használják. A foszfortartalmú keményforraszokon kívül létezik még réz – ezüst keményforrasz óntartalommal, vagy ón nélkül. Rézcsövek keményforrasztására összesen öt keményforrasz anyag engedélyezett a MSZ EN ISO 17672 (elődje: MSZ EN 1044) szerint (táblázat).

CuP 179 (L-CuP6)

710- 890

CuP 279 (L-Ag2P)

645 -825

Ag 134 (L-Ag34Sn)

630 - 730

Ag 145 (L-Ag45Sn)

640 - 680

Ag 244 (L-Ag44)

675 - 735

Folyósítószer MSZ EN 1045 szerint

Munka hőmérséklet (˚C)

FH 10

550 - 800

CuP 179 és CuP 279 (foszfortartalmú) forrasz használatakor, Cu-Cu kötésnél nem szükséges folyasztószer.

Minden megnevezett forraszanyag minden szereléshez alkalmazható. Kivétel: olajvezetékek szerelésére az Ag 244 forraszanyag nem használható.

RAL minőségjel Gyártó jele

Keményforrasz anyagokat az alábbiak szerint jelölik: • • • •

Gyártó vagy szállító jele MSZ EN ISO 17672 (MSZ EN 1044) A forraszanyag rövid jele RAL minőségjel

Szabvány

Folyósítószer keményforrasztáshoz Ugyanazon okokból, mint a lágyforrasztásnál, a keményforrasztásnál is folyósító szert használunk. Folyósítószerként keményforrasztáshoz az FH 10 típust alkalmazzuk az MSZ EN 1045 szabvány szerint. Csak egy kivétel van, ahol folyósítószer nélkül lehet keményforrasztást végezni: A réz – réz anyagpárosításnál CuP 179 és CuP 279 foszfortartalmú forraszanyagokkal történő keményforrasztásnál nem szükséges folyósítószer, mivel a foszfortartalom folyósítószerként hat. A keményforrasztáshoz használt folyósítószereket az alábbiak szerint jelölik: • • • • •

Gyártó – szállító jele MSZ EN 1045 Folyósítószer típus rövid jele RAL minőség jel DVGW jele

Keményforrasz típusa – rövid jel Keményforrasz pálcák teljes jelöléssel

Folyósítószer típus – rövid jel

Szabvány: MSZ EN 1045 Gyártó jele

DVGW-jel RAL minőségjel

Ivóvízszerelés esetén a keményforrasztáshoz használt folyósítószer maradványai hidegvízben oldhatók kell legyenek. A DVGW jel a folyósító szer dobozán igazolja, hogy ez a követelmény teljesül. Folyósítószer teljes jelöléssel

3.7 Forrasztóeszközök Lágyforrasztás A helyi túlhevítés elkerülése céljából a lágyforrasztáshoz csak a következő hőforrások használhatók:

Elektromos ellenállás-forrasztó berendezéssel történt lágyforrasztásnál a munka során nem áll fenn a veszélye annak, hogy a lakott helyiségekben a tapéták leégése, vagy egyéb károsodása bekövetkezik, mert ebben az esetben nincs nyílt láng.

Elektromos ellenállás-forrasztó berendezés

Propán – levegő égő

Lágyforrasztás elektromos ellenállásforrasztó berendezéssel

Keményforrasztás A magasabb munkahőmérséklet miatt keményforrasztásnál más hőforrást használnak, mint lágyforrasztásnál:

Acetilén – oxigén égő

Propán – oxigén égő

3.8 A lágy- és keményforrasztás munkafolyamatai A csővégeket belül és kívül sorjátlanítani és a lágy csöveket kalibrálni kell: feltétel a megfelelő kapilláris réshez. Ha a lágy csöveket nem kalibráljuk, nem illeszkedik megfelelően a cső a fittinghez. Amennyiben erőszakkal próbálnánk a csövet és a fittinget egymásba tolni, a forrasztási rés nem lesz kapilláris rés, és a kapilláris hatás nem lép fel, vagy túl gyenge lesz. Sorjátlanítás (itt külső sorjátlanítás)

A csővégeket kívül, és a fittingeket belül mechanikusan fémesre tisztítjuk. A tisztításra alkalmas fémmentes dörzsike, finom acélgyapjú, csiszolóvászon (szemcseméret 240 vagy finomabb), vagy huzalszálas körkefe. Ha a csővégek és a fitting fémesen nem tiszták, a forraszanyag nem futja be őket tökéletesen. Csővégek fémfényesre tisztítása

Fitting fémfényesre tisztítása

Folyósítószerrel csak a csővégeket vonjuk be. Ezzel nem jut folyósítószer a cső belsejébe. Optikailag tiszta forrasztási hely biztosításához javasolandó a cső és a fitting egymásba illesztése után a fölösleges folyósító szer illetve a forrasztópaszta eltávolítása. Réz –réz kötés foszfortartalmú (CP 203 vagy CP 105) forraszanyaggal való keményforrasztásánál nem szükséges folyósítószer.

Az égő lángjának beállítása Lágyforrasztásnál a láng intenzitását a csőátmérőnek megfelelően kell beállítani. Keményforrasztáshoz különböző nagyságú égőfejek vannak, amelyekből a csőátmérőnek megfelelőt kell kiválasztani. A forrasztás semlegesre állított lánggal történik.

Folyósítószer, illetve forrasztópaszta felhordása

A láng meggyújtásánál nem lehetnek gyúlékony tárgyak a közelben, és a helyiség kiszellőztetett kell legyen. Az égő lángját nem a szokásos tűzszerszámmal, hanem tűzkővel kell begyújtani. Egy égő semlegesre beállított lángja

Lágyforrasztás A csővéget ütközésig a fittengbe toljuk, és szórólánggal egyenletesen felmelegítjük. Túl magas hőmérsékleten a folyósítószer elég, és a forraszanyag nem képes bevonni a felületet, hanem lecseppen. Lágyforrasztásnál a munkahőmérsékletet a lágyforrasztó paszta felolvadása mutatja meg (ezüstszín megjelenése). Közvetlen lánghatás nélkül forrasztunk (az égőt a forraszanyag adagolásakor elfordítjuk), a forraszanyag akkor tölti ki a forrasztási rést, amikor egy horony jelenik meg a fitting külső pereme mentén. A lehűlés pillanatában nem szabad a kötési helyet mozgatni, miután a forraszanyag még nem szilárdult meg annyira, hogy ütésálló legyen.

Lágyforrasztás

Keményforrasztás A csővégeket ütközésig a fittingbe toljuk, és szórólánggal egyenletesen felmelegítjük. Túl magas hőmérsékleten a folyósítószer elég, és a forraszanyag nem képes bevonni a felületet, hanem lecseppen. A keményforrasztásnál a helyes munkahőmérsékletet a sötétvörös izzáskor érjük el. A forraszanyagot szórólánggal megolvasztjuk, amíg a forrasztási rés be nem töltődik.

Keményforrasztás

Végül a kötési helyet nedves ruhával meg kell tisztítani, hogy a folyósítószer maradványait eltávolítsuk. Keményforrasz maradványok drótkefével is eltávolíthatók. Ivóvízszerelésnél a cső belső oldalán lévő folyósítószer maradványokat az egész vezetékrendszer átöblítésével lehet eltávolítani. Ezért szükséges, hogy a folyósítószer ivóvízszerelés esetén vízben oldható legyen.

Folyósítószer maradványok eltávolítása

Feladatok

1. Nevezzen meg két oldható és két nem oldható kötést:

5. Mekkora csőátmérőig kell az ivóvízszerelésnél lágyforrasztást alkalmazni?

Oldható: .............................................................................. egészen ………………………………mm-ig (beleértve) ............................................................................................... Nem oldható:.......................................................................

6. Milyen jelölés kell legyen a kapillárisan forrasztható fittingeken?

............................................................................................... 2. Jelölje meg: a kapilláris hatás fellép……..

...............................................................................................

hőmérőben a higanyszint felemelkedésénél

...............................................................................................

a petróleumlámpánál a petróleumnak a kanócban való felszívódásakor

...............................................................................................

a központi fűtésnél a forró víz magasabb emeletekre történő felszállásánál a fában a nedvességnek a gyökerektől a levelekig történő felhatolásánál. 3. Az alábbi mondatok közül kettő helyes Jelölje be azokat! lágyforrasztásnál a munkahőmérséklet alacsonyabb, mint az olvadáspont. lágyforrasztásnál a munkahőmérséklet alacsonyabb, mint keményforrasztásnál.

7. Jelölje be, hogy az alábbi forraszanyagok lágy- vagy keményforrasztáshoz valók:

lágy

Ag 145

CuP 279

Ag 134

402

kemény

8. Mely kijelentések helyesek?

keményforrasztásnál a forraszanyag olvadási tartománya alacsonyabb 450 °C-nál

A rézcsövek forrasztáshoz használt lágyforrasz anyagok olvadási tartománya 250 °C alatt van

keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450 °C fölött van.

A 702 (S-Sn97Ag3) alkalmas melegvízvezeték szerelésére

4. Ítélje meg, vajon az alábbi esetek közül hol kell kemény forrasztást alkalmazni:

A 402 (S-Sn97Cu3) előnyösen használják gázvezetékek lágyforrasztásánál

a gázkazánhoz vezető gázvezetéknél

9. Mely elemeket tartalmazhatják a rézcsőszereléshez használt forraszanyagok?

a zuhanyozó ivóvizes tárolójához csatlakozó melegvíz vezetéknél

Lágyforrasz

Réz

Foszfor

Ezüst

folyékony gáz vezetékénél a tárolótartálytól az égőhöz

Ón

zuhanyzóhoz vezető hidegvizes vezetéknél

Cink

egy távfűtéses központi fűtés fűtési vezetékénél (előre menő hőmérséklet 110 °C felett) olajvezeték az olajégőhöz

Keményforrasz

10. Jelölje be, milyen hatást fejt ki a folyósítószer: A fém gyorsan tisztítható A folyósítószer a forrasztási felület oxidmentességét biztosítja a forrasztás folyamata során A tisztított fémet oxidálja, és védőréteget képez A forraszanyag a tiszta fémet bevonja, a forrasztási résbe folyik, és kötésképzésben segít

16. Írja fel a munkafolyamatok helyes sorrendjét tekercses csövek lágyforrasztásánál A : B: C: D: E:

A forrasztási helyeket törlőruhával megtisztítani A csővégeket és a fittinget fémesre tisztítani A csővégeket kalibrálni Csak a csővégeket folyósítószerrel bekenni A forraszanyagot közvetlen lánghatás nélkül leolvasztani F: A csövet a fittingbe tolni és felmelegíteni G: A csövet belül és kívül sorjátlanítani ……………………………………………………………

11. Mely folyósítószerek használhatók kapilláris lágyforrasztásnál?

17. Mely anyagpárok keményforraszthatók folyósító szer nélkül?

............................................................................................... ...............................................................................................

Réz – vörösöntvény ezüsttartalmú forraszanyag kötésben

...............................................................................................

Réz – réz foszfortartalmú forraszanyag kötésben

12. Jelölje a helyes mondatokat: Az ivóvízszereléshez használt folyósítószerek… cinkből és sósavból házilag egyszerűen előállíthatók DVGW jellel kell, hogy rendelkezzenek hideg vízben oldhatók kell, hogy legyenek

13. Melyik folyósítószert használjuk keményforrasztáshoz?

Réz – vörösöntvény foszfortartalmú forraszanyag kötésben Réz – réz ezüsttartalmú forraszanyag kötésben

18. Melyik kijelentés jellemzi a keményforrasztás és a lágyforrasztás közti lényeges különbséget? A lágy rézcsöveket keményforrasztásnál nem kell kalibrálni A keményforrasztásnál a forraszanyagot a felmelegített kötéshez helyezik, és semleges lánggal leolvasztják

............................................................................................... A csővégeket és a fittinget nem kell keményforrasztásnál fényesre tisztítani 14. Milyen forrasztóeszközöket használunk lágyforrasztáshoz? ...............................................................................................

Keményforrasztásnál a forraszanyagot a felmelegített kötésihez helyezik, majd leolvasztják láng közvetlen hatása (elfordított égő mellett) nélkül

...............................................................................................

15. Milyen forrasztóeszközöket használunk keményforrasztáshoz? ............................................................................................... ...............................................................................................

3.9 Forrasztás fitting nélkül A fittinggel történő forrasztás mellett két olyan eset van, amelynek során fitting nélkül lehet forrasztani: • Kézi gyártású tokos kötéseknél • Elágazások kézi készítésénél (T-elágazás, ferde elágazás) Kézi gyártású kötéseknél az egyik csővéget speciális szerszámmal feltágítják, és így egy tokot állítanak elő. Az így elkészített tokos kötés lágy-és keményforrasztható. Kézzel készített elágazásoknál az alapvezeték csövön először egy lyukat fúrnak, majd egy speciális szerszámmal, vagy segédszerszámmal ezen a lyukon „nyakat” húznak. Ebbe a nyakba forrasztják be az elágazó csövet (csak keményforrasztás megengedett). Az elágazó cső átmérője kézi gyártású elágazásnál mindig kisebb kell legyen, mint az alapvezeték átmérője.

Tokos kötés és nyakkihúzott elágazás nem minden szereléshez engedélyezett:

Tokos kötés

Kézi gyártású elágazásokat nem lehet lágyforasztani PB gáz és tüzelőolaj vezetékek szerelésénél a tokkészítés és manuálisan készített elágazások nem megengedettek Gázvezetékeknél manuálisan készített elágazások nem megengedettek

A fittinggel történő forrasztásos kötéshez hasonlóan a tokos kötésre és a manuális elágazásokra is érvényesek az alábbiak: • Az ivóvízszerelésnél keményforrasztás csak 28 mmnél nagyobb csőátmérőnél megengedett (lásd. 3.3 fejezetet). Ez érvényes a kézzel készített elágazásoknál is, mégpedig úgy, hogy a legkisebb előforduló elágazó csőátmérő is nagyobb kell, hogy legyen 28 mm-nél. • 110 °C fölött üzemelő szolár -és fűtőberendezéseknél lágyforrasztás nem alkalmazható (lásd. 3.3 fejezetet). Mindkét művelet pontos kivitelezést igényel, mindenekelőtt azért, hogy olyan forrasztási rés álljon elő, amely kapilláris hatást kelt, és ezzel a kapilláris forrasztást lehetővé teszi.

Manuálisan készített elágazás (nyakkihúzás)

3.10 Tokkészítés A tok előállítása A tok előállításához úgynevezett expander szerszám szükséges, amelynél minden csőátmérőhöz tartozik egy illeszkedő méretű betét. A szükséges betolási mélység függ a cső külső átmérőjétől.

Keményforrasztásnál a betolási mélység a cső falvastagságának háromszorosa, de legkevesebb 5 mm. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az optimális átlapolási hossz 42 mm átmérőig bezáróan 7 mm, azon felül pedig 10 mm. Lágyforrasztásnál a legkisebb betolási hosszt az alábbi táblázat adja meg.

Ivóvízszerelésnél installációnál a csövek lágyító hőkezelése a tokkészítéshez 28 mm átmérőig bezáróan nem megengedett

Expander és betétek Átmérő

Betolási hossz (mm)

12 15 18 22 28 35 42 54

10 12 14 17 20 25 29 34

Betolási hossz

Minimális betolási hossz, manuálisan készített tokos kötéseknél

A tokkészítés munkafázisai: 1. Szálcsövet a tágítás előtt lágyítani 2. Csővéget expanderrel kitágítani (a legkisebb betolási mélységre ügyelni) 3. Kötési helyet forrasztani

3.11 Elágazás kézi előállítása Fitting felhasználása nélkül kétféleképpen lehet előállítani csőelágazást: • Speciális szerszámmal • Kézi munkával, segédszerszám felhasználásával Speciális szerszámmal szűkebb forrasztási rés állítható el, mint kézi munkával.

Mindkét megoldásnál ügyelni kell az alábbiakra: Manuálisan előállított elágazásokat nem szabad lágyforrasztani. Az elágazó cső legalább egy névleges mérettel kisebb kell, hogy legyen az alapcső méreténél.

Speciális szerszámok: előfúró, nyakkihúzó és „racsnis” kulcs

Gáz-, PB gáz- és olajvezetékeknél kézi gyártású elágazások nem megengedettek.

A kihúzott nyak és az elágazó cső átfedése (betolási hossz) az elágazó cső falvastagságának legalább háromszorosa kell legyen. Ezt a betolási hosszt a keményforrasztás előtt az elágazó csövön jelölni kell, hogy elkerüljük, hogy az elágazó cső túl mély betolásával keresztmetszet csökkenést okozzunk az alapcsőben. A foszfortartalmú CuP 179 és CuP 279 keményforraszok réskitöltő tulajdonságaik alapján különösen alkalmasak fitting nélküli keményforrasztásra.

Segédszerszámok: csőkihúzó, kalapács, peremező tüske

s t≥3×s A becsúszást akadályozó bütyök

Bütykös fogó a betolási hossz jelölésére

A legkisebb betolási mélység fitting nélküli T elágazásnál

Keresztmetszet csökkenés elágazó cső túl mély bedugásánál

Nyakkihúzás készítése speciális szerszámmal Nyakkihúzáshoz munkafázisai: Alkalmas fúróelőtéttel a nyakkihúzó méretéhez illeszkedő lyuk előállítása A szerszámmal való takarékosság és jobb eredmény elérése céljából a szerszámgyártók gyakran ajánlanak kenőanyagot. Ha ilyen anyagot alkalmazunk, az nem lehet zsírtartalmú.

A nyakkihúzót a kifúrt lyukba helyezni és a harangot a lyuk mentén forgatni.

Egy „racsnis” kulccsal a nyakkihúzót balra forgatni. Az utolsó lépésben kismértékű nyomást gyakorolni a cső irányába.

Nyakkihúzás kézi előállítással Amennyiben speciális szerszám nem áll rendelkezésre, a nyakkihúzást kézi úton is el lehet végezni. Ez azonban sok gyakorlatot kíván. Az elkészítés menete: Az alapcsőben lyukat kell fúrni, és a lyuk peremét (amennyiben félkemény vagy kemény csőről van szó) kilágyítani (sötétvörös izzásig). A kihúzott perem magassága a leágazó cső falvastagságának legalább háromszorosa kell legyen, így a fúró átmérője: db = da – (2×3s) = da – 6 × s Ahol da az elágazó cső külső átmérője

Nyak elkészítese: Csőkihúzóval feltágítani és kalapáccsal valamint peremező tüskével nyakat húzni.

A nyakkihúzást vagy expanderrel kalibrálni, vagy egy illesztő darabot (acéltüskét vagy egy hulladék csővéget) a kihúzott nyakba dugni és a nyakat peremező tüskével rákalapálni. Végül az illesztő darabot eltávolítani. A leágazó csövet beilleszteni.

da s

db = da – 6s

3.12 Rézcsövek hegesztése Rézcsöveket hegesztéssel is össze lehet kötni. Hegesztési eljáráshoz legalább 1,5 mm névleges falvastagság javasolt. Tulajdonképpen főként nagy átmérőknél használatos. Miután 108 mm fölött már nincs kapilláris forrasztásos fitting, nagyobb átmérőknél a csöveket főleg hegesztéssel kötik. A réz hegesztése az acél hegesztési folyamatához hasonló, de összetettebb, mivel a réz a hőt jobban vezeti, mint az acél, továbbá, mert a réz egy meghatározott olvadásponttal rendelkezik, nem pedig olvadási tartománnyal, mint az acél. Ahhoz, hogy a hegesztési helyen a munkahőmérsékletet elérhessük, és tartani tudjuk, az acél hegesztéséhez képest nagyobb hőtranszport szükséges. Kisebb hőmennyiség esetén a szükséges munkahőmérséklet nem érhető el; túl nagy hőbevitel esetén azonban a hegesztési hely megolvad. A réz hegesztése ezért bizonyos gyakorlatot és tapasztalatot igényel. A hegesztést mindenekelőtt az acélon lehet megtanulni, gyakorolni, ezután a feltételek már adottak, hogy a réz hegesztésének különlegességeit figyelembe lehessen venni. A rézhegesztést általában különleges tanfolyamokon lehet elsajátítani. A réz hegesztésénél lényegében két eljárás jöhet szóba: • lánghegesztés • védőgázas hegesztés (MIG-vagy WIG-hegesztés)

Acetilén-oxigén égővel történő lánghegesztésnél a hegesztendő anyagot szórtláng védi a levegő oxigénjétől. Elektromos ívfénnyel történő védőgázas hegesztésnél ez a védelem egy kiáramló védőgáz (inertgáz) révén következik be. E hegesztési eljárásnál vagy a WIGhegesztést (wolfram-inertgáz) vagy a MIG-hegesztést (fém (Metal)-inertgáz) alkalmaznak. MIG –hegesztésnél az ívfény a leolvadó huzalelektróda és a hegesztendő anyag között ég, míg a WIG-hegesztésnél a wolfram elektróda nem olvad le, hanem a hegesztési adalékot kézzel vezetik be az olvadékzónába.

Rézcső hegesztése

A lánghegesztés és a WIG-hegesztés adalékanyagaként az SG-CuAg (99% réz, 1% ezüst) alkalmas, amelyet a DIN 1733 szabvány határoz meg. MIG-hegesztéshez a DIN 1733 szerinti SG-CuSn (99% réz, 1% ón) adalékanyag különösen jó. A hegesztéshez folyósítószer nem szükséges, lehet azonban folyósítószerként bórvegyület bázisú anyagot használni. (FH 21 vagy FH 30). A hegesztéses kötésnél a tompavarratot (I-varrat) használják. Ívek készítéséhez fittingek állnak rendelkezésre (hegesztőív), T-és ferde elágazásokat nyakkihúzással készítik. Tompavarrat (I-varrat)

Hegesztéses kötéseket minden szerelésnél lehet alkalmazni, a cső legalább 1,5 mm-es falvastagsága mellett. Gázvezetékek és nagynyomású vezetékek hegesztését csak vizsgázott hegesztő (hegesztővizsga MSZ EN ISO 9606-3 szerint) végezheti.

Hegesztőív rézből

3.13 Présidomos kötés A présidomos kötést lágy, félkemény és kemény csöveknél egyaránt lehet alkalmazni. Teljes fittingsorozat áll rendelkezésre ahhoz, hogy rézcsöveket kössünk össze 12-től 108 mm-ig terjedő átmérőtartományban. A présfittingek rézből vagy vörösöntvényből készülnek, csatlakozó idomként menetes végű présfittingeket kínálnak. A kereskedelemben különböző présfitting rendszereket kínálnak, amelyek kontúrjaik alakja szerint különböztethetők meg. Ivóvíz-és gázszerelésnél a présfittingeknek DVGW jellel kell rendelkezniük.

Présfittingek választéka

Préselésnél különösen fontos az, hogy a mindenkori gyártó szerelési útmutatásait figyelembe vegyük, és csak olyan présszerszámot használjunk, amelyet a gyártó engedélyez. A présszerszámokat működés és kopás szempontjából rendszeresen ellenőrizni kell.

A présidomos kötés tulajdonságai: • Hőálló • Öregedésálló • Ellenálló mechanikai terheléssel szemben • Tartósan terhelhető 110 °C hőmérsékletig és 16 bar nyomásig

„A” rendszer

„B” rendszer

Kötési hely „A” rendszerű préselés után

Kötési hely „B” rendszerű préselés után

Alkalmazási területek: • Ivóvízre (hideg és meleg) • Fűtésre 110 °C-ig • Esővíz hasznosító rendszerekben Egyéb alkalmazási területekre (olaj-és gázvezeték szerelés, valamint fűtőés szolárberendezések, amelyeknél az előremenő hőmérséklet 110 °C fölött van) a préskötéshez speciális tömítőelemek (gázhoz sárga, szolár rendszerekhez zöld tömítőgyűrű) állnak rendelkezésre. Ezeket a présfittingeket külön jelölik. Itt is mindig figyelni kell a gyártó előírásaira.

A préselés munkafázisai A rézcsövet derékszögben levágni, belül és kívül sorjátlanítani. A sorjátlanítás különösen fontos, hogy elkerüljük a tömítőelem sérülését!

A betolási mélységet jelölni, abból a célból, hogy ellenőrizzük, vajon a szerelés alatt a cső a fittingből nem csúszott-e ki.

Ellenőrizni a tömítőelem megfelelő elhelyezkedését – olaj és zsír nem használható.

A fittinget és a csövet enyhe forgatással összetolni.

A megfelelő préspofát kiválasztani, nyitni, merőlegesen a fitting hornyára helyezni, és a préselési folyamatot beindítani. A préselésnél nagyon nagy, több tonnányi erők lépnek fel –óvatosan dolgozni! Csak engedélyezett présszerszámok használhatók!

A préselt kötéseket jelölni. Így azonnal és egyértelműen ellenőrizhető, hogy a kötés már préselt vagy még nem.

3.14 Gyorscsatlakozós kötés A gyorscsatlakozós kötés alapvetően az oldhatatlan kötések közé tartozik, egyik típusa azonban a gyártó által megadott speciális kis szerszámmal többször is oldható, és többször újra felhasználható.

Ütközés

Tömítés

Szorító gyűrű

A kereskedelemben különböző rendszerek terjedtek el, amelyek azonban ugyanazon elvek szerint épülnek fel: a kötés tömítettségét egy tömítőelem szolgáltatja, és nemesacélból készült szorítógyűrű biztosítja a kötés húzószilárdságát. A gyorskötés további komponense a vezető, valamint pozícionáló gyűrű.

Példa a gyorscsatlakozós idomra

Gyorscsatlakozós idomok beszerezhetők a 12 és 54 mm külső átmérő tartományban. Felhasználhatók lágy, félkemény és kemény rézcsövekre. Lágy rézcsöveknél a támasztóhüvely használata a használt rendszertől függ. Egyes esetekben a gyártó ezt kötelezően előírja.

Gyorscsatlakozós idomok választéka

Alkalmazási területei: • Ivóvíz (hideg és meleg) • Fűtés 110 °C-ig • Esővíz hasznosítás Ivóvízszerelésnél Németországban csak a DVGW által bevizsgált gyorskötő fittingek használhatók.

Gyorscsatlakozós idomok választéka

Pozícionáló gyűrű

A szerelés menete A rézcsövet derékszögben levágni, belül és kívül sorjátlanítani, a lágy csövet kalibrálni. A sorjátlanítás különösen fontos, hogy a tömítőelem sérülését elkerüljük.

A fitting belsejének tisztaságát ellenőrizni, a tömítőelem megfelelő ellenőrzését elvégezni (szemrevételezés!)

Betolási mélységet jelölni. Így biztosítani lehet, hogy a csövet ütközésig betoltuk.

A fittinget illetve a csövet enyhe forgatással összetolni – olaj vagy kenőanyag nem használható.

Az utólagos oldás speciális szerszámmal lehetséges, amelyet a gyártó határoz meg.

Példa egy gyorscsatlakozós kötés utólagos oldására

3.15 Roppantógyűrűs kötés A roppantógyűrűs idom idomtestből, fémes roppantógyűrűből és szorítócsavarból áll. Az összekötendő rézcsövet ütközésig az idomtestbe kell tolni és a szorítócsavarral először kézzel, majd azután hétköznapi szerszámmal meg kell húzni. Ezáltal a roppantógyűrű alakváltozása révén fémes tömítésű kötést hoz létre a cső és a fitting között. Tulajdonságok • Fémesen tömít • Magas hőmérsékletnek is ellenáll, mivel a kötés teljes egészében fémből áll • Öregedésálló • Terhelhető • Oldható • Újra felhasználható (a roppantógyűrűt ki kell cserélni)

Roppantógyűrű

Ütközés

Szorítócsavar

Idomtest

Roppantógyűrűs kötés keresztmetszeti ábrázolása

A roppantógyűrűs kötés az installációs technika valamennyi felhasználási területén alkalmazható: • Ivóvíz (hideg-és melegvíz) • Esővíz hasznosító berendezések • Fűtés • Gáz- és PB gázszerelés • Fűtőolaj szerelés • Sűrített levegő • Szolártechnika Ivóvíz- és gázszerelés esetén a szorítógyűrűs kötéseknek DVGW vizsgálati jellel kell rendelkezniük. Lágy rézcsövek esetén támasztóhüvelyt kell alkalmazni. Ezen kívül vannak olyan esetek, amelyeknél támasztóhüvely használatát írják elő. Ezen esetekben mindig a gyártó adatait kell figyelembe venni.

Roppantógyűrűs kötések választéka

Roppantógyűrűs kötés elkészítésének menete A csövet csővágóval vagy fűrésszel derékszögben levágni. A sorját és a forgácsot kívül és belül gondosan eltávolítani.

A csövet az előkészített roppantógyűrűs kötésbe tolni. Az anyacsavart kézzel meghúzni.

Villáskulccsal a csavaranyát a gyártó előírása szerint szorosra húzni.

Szerelés támasztóhüvellyel A támasztóhüvelyt a csőbe tolni és a roppantógyűrűs kötést a korábbiakban leírtak szerint meghúzni.

Szerelés redukciós gyűrűvel Az alkatrészeket megfelelő sorrendben összerakni. A roppantógyűrűs kötést a korábbiakban leírtak szerint meghúzni.

3.16 Menetes kötések (forrasztottvég csatlakozással) Menetes kötéseket leggyakrabban csaptelepek és berendezések igényelnek. A kötés két típusa létezik: • Laposan tömítő csavarkötés • Kónuszosan tömítő csavarkötés Lapos csavarkötéseknél egy tömítőgyűrű szükséges. Kónuszosan tömítő csavarkötések fémesen tömítenek.

Laposan tömítő csavarkötés

Kónuszosan tömítő csavarkötés

Csavarkötések választéka: elöl balra egy kónuszosan tömítő és középen egy laposan tömítő csavarkötés

3.17 Karimás kötés Karimás kötéseket különösen nagyobb csőátmérőknél alkalmazzák. Számos csaptelep, szivattyú és kazán esetében találunk karimás kötést. Három különböző karimás kötést különböztetünk meg: • Karimás kötés vörösöntvényből készült forraszkarimával • Karimás kötés előhegesztett rézperemmel és szabad karimával • Karimás kötés sima forrasztott vörösöntvény peremmel és szabad karimával

Karimás kötés vörösöntvényből készült forraszkarimával

Karimás kötés sima forrasztott vörösöntvény peremmel és szabad karimával

Karimás kötés előhegesztett rézperemmel és szabad karimával

Feladatok

19. A következő állítások közül melyik a helyes?

24. Milyen magas kell legyen legalább egy elágazás készítésénél a kiperemezett szegély?

Keményforrasztani lehet fittinggel és fitting nélkül is

2 mm

Lágyforrasztani lehet fittinggel és fitting nélkül is

legalább 5 mm

Keményforrasztani csak fittinggel lehet

2 x 5 mm

20. Ön egy fűtési rendszert szerel félkemény rézcsővel (előremenő hőmérséklet 110 °C alatt). Sajnos a fitting elfogyott. Milyen kötéseket tud fitting nélkül előállítani lágyforrasztásal? Semmilyen kötést Tokos kötést elágazást

A csatlakozó cső falvastagságának háromszorosa

25. Egy elágazás fitting nélküli manuális készítésénél szükséges, hogy…. A csatlakozó cső kisebb keresztmetszetű legyen, mint az alapcső A csatlakozó csőbe egy lyukat fúrjanak A betolási mélységet jelöljék

21. Az alábbi mondatok közül melyik a helyes? Gázszerelésnél elágazást manuálisan kell előállítani Elágazást gázszerelésnél csak fittinggel lehet készíteni

22. Melyik szó jelöli az expander funkcióját tokos kötés készítésénél? Menetvágás Tágítás Szűkítés

23. Egy 28 mm külső átmérőjű rézcsőből elágazást kell készíteni fitting nélkül, nyakkihúzással. Milyen átmérőjű lehet a csatlakozó cső? 28 mm 22 mm 18 mm 35 mm

26. Egy 42 x 1,5 mm méretű rézcsőből kézi elágazás készül 22 x 1 mm méretre. Legfeljebb milyen méretű lyukat szabad az alapcsőbe fúrni? 22 mm 16 mm 12 mm

27. Mely szerszámokat használják nyakkihúzással készült kötésnél? Nyakkihúzó Kalibráló tüske Csőfogó Peremező tüske és kalapács Csészefogó Elektromos-ellenállás forrasztó Acetilén – oxigén égő „Racsnis” kulcs

28. Milyen falvastagság fölött lehet rézcsöveket hegeszteni?

......................................................................... mm-től

33. Miért szükséges megjelölni présidomos kötésnél a betolási mélységet? ............................................................................................... ...............................................................................................

29. Réz hegesztéséhez láng vagy védőgázas hegesztést használnak. Milyen szerepet játszik a védőgáz? 34. Melyek a gyorscsatlakozó kötés alkalmazási területei? Védőgázt tűzvédelmi célból használnak Védi a hegesztési helyet az oxigén hatásától.

30. Melyek a rézhegesztés különlegességei az acéllal összehasonlítva? A réz magasabb vezetőképessége nagyobb hőigényt jelent A réz nem rendelkezik olvadási tartománnyal, hanem egy olvadáspontja van, ezért az olvadék hőmérsékletének tartása sok gyakorlatot igényel

Ivóvíz (hideg) Földgáz és PB gáz Fűtés 110 °C-ig Ivóvíz (meleg) Fűtőolaj Esővíz felhasználás

35. Milyen fogalmak jellemzik a roppantógyűrűs kötést? 31. Milyen jelöléssel kell rendelkeznie egy présidomnak gáz – és vízszerelésnél? TÜV jelöléssel DVGW jelöléssel DIN jelöléssel

32. Egy fűtésrendszert (előremenő hőmérséklet 110 °C fölött) kell présidomos kötéssel szerelni. Mire kell figyelni? A présfittingnek rendelkeznie kell GS jelöléssel

Oldhatatlan kötés Fémesen tömít Oldható kötés Tömítése különleges műanyagból van

36. Melyik két tömítési formát különböztetjük meg menetes kötéseknél? ............................................................................................... ...............................................................................................

A présfittinghez erre a hőmérsékletre a gyártó engedélye szükséges. A gyártó adatait figyelembe kell venni

Szereléstechnika 4.1 Bevezetés ...........................................................64 4.2 A Z-mérték módszer..........................................65 4.3 A csővezetékek hőszigetelése...........................66 4.4 Hidegvizes vezetékeknél fellépő vízpára lecsapódás.............................................67 4.5 Rögzítés...............................................................68 4.6 Hőtágulás............................................................70 4.7 A hőtágulás kiegyenlítése.................................71 4.8 A hőtágulás kiegyenlítésének szakszerű számítása...........................................74 4.9 Réz és acél kombinációja ivóvizes rendszerekben . .................................................76 4.10 Réz és acél összeépítése fűtési rendszerekben . .................................................78 4.11 Rézcsövek alkalmazása a szolártechnikában...........................................80

4.1 Bevezetés Az eddigi fejezetekben megtanultuk, hogy a rézcsövek nagyon sokoldalúan használhatók fel. A rézcsövek a szereléstechnikában nagy múlttal rendelkeznek és a szakszerűen szerelt rendszer bizonyítottan hosszú élettartamú. A szakszerű szerelés néhány feltételtől függ: • Minőségileg kifogástalan anyag felhasználása • Szakismeret • Gondos kivitelezés A kötéstechnikánál bemutattuk, hogy a különböző alkalmazási területeken egyedi előírások léteznek. Például az ivóvízszerelésnél 28 mm-ig (bezáróan) nem szabad keményforrasztást alkalmazni. Az szereléstechnika egészére nagyszámú előírás és törvény érvényes, amelyek nem mind ismeretesek az alapképzésből, ezeket a szakember élete során fokozatosan tanulja, illetve tapasztal meg.

Vezetékszakaszok megnevezése Az alábbi vezetékszakaszokat különböztetjük meg: • Elosztó vezetékek • Felszálló vezetékek • Padlóban vezetett elosztó vezetékek • Egyedi csatlakozó vezetékek

Csatlakozó vezeték

Padlóban vezetett elosztó vezeték

Fektetési módok • Vakolat feletti fektetés • Vakolat alatti fektetés a falban • Falsík előtti szerelés • Fektetés a padlóban • Fektetés a föld alatt A rézcsövek vakolat feletti fektetését az jellemzi, hogy a csővezetékek a munka lezárása után láthatók maradnak. A vakolat alatti fektetésnél a falban a csővezetékeket teljesen bevakolják, csak ritkán fordul elő. Manapság túlnyomórész a falsík előtti installációt választják, amelynél a vezetékeket egy falszerkezet mögött (például egy gipszkartonlap mögött) rejtve fektetik. A padlóban történő fektetésnél megkülönböztetünk esztrichben (padlófűtés) és esztrich alatt történő fektetést. Az utóbbinál a csöveket az esztrich alatt található hőés hangszigetelő rétegben helyezzük el (ivóviz- vagy fűtésszerelésnél). A föld alatti vezetékszerelés például gáz-és folyékonygáz vezetékeknél épületen kívüli szabad területen lehetséges.

Felszálló vezeték

Elosztó vezeték (alapvezeték)

Vezetékszakaszok megnevezése

4.2 Z-Méret-módszer Építkezések helyszínén csakúgy, mint a csővezetékek előregyártásánál gyakran a csőközépvonal távolságát adják meg (pl. a terveken vagy skiccelve a helyszínen). Egy csődarab pontos méretre vágásához azonban a fittingek hosszát és a betolási mélységet is figyelembe kell venni. Erre a célra, mint egyszerű eljárás, a Z-méret jól módszer bevált. A középvonalak távolságából (M) levonandó a fittingek úgynevezett Z-mérete, és így adódik a vágási hossz. A Z-méretet a mindenkori fittinggyártók a műszaki leírásokban feltüntetik. Példa Az ábrán bemutatott részleten legyen adott a középvonalak távolságára M = 3,75 m. Mindkét fittingre a Z-méretet a táblázatból vesszük. Ív: Z = 42 mm T – idom: Za = 13 mm

L = M – Z - Za

Vágási hossz: L

Középvonalak távolsága: M

Z – méret – módszer

Az L vágási hossz számítása: L = M – Z – Za = 3750 – 42 – 13 = 3695 mm A cső pontos vágási hossza 3695 mm.

Z – méret az ív és T – idom (szűkített) példáján

Z – méret (mm)

Ív

T – idom (szűkített)

Z – módszer (példa)

4.3 Csővezetékek hőszigetelése Az energiatakarékosság előírás és ésszerű is egyben! A hőenergia egyrészt korlátozottan áll rendelkezésre, másrészt ára az utóbbi években folyamatosan növekszik. Ésszerű ezért, hogy a melegvizet vezető csöveket hőszigeteléssel lássuk el, és ezzel a hőveszteséget a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk. A törvényeknek és előírásoknak köszönhetően azonban, még az is aki erre nem figyelne, és energiapazarló lenne, kötelezve van arra, hogy a melegvizes vezetékeit szigetelje. A szükséges szigetelési mértéket fűtési vezetékeknél, melegvízvezetékeknél és cirkulációs vezetékeknél a vonatkozó rendelet tartalmazza. Amennyiben melegvíz vezetékeknél a hőveszteséget csökkenteni kell, a szerelő szakember két módszert választhat:

Hőszigetelt rézcsövek

1. Szigetelés utólagos felhelyezése (az előírások és a hőszigetelő anyag tulajdonságainak ismerete szükséges). A felelősséget a szerelő viseli. 2. Gyárilag előre hőszigetelt cső alkalmazása. A megfelelő szigetelési értékért a felelősség a gyártót terheli. A kötési helyekhez (ívek, elágazások) vannak egyszerűen szerelhető szigetelő idomok. Szerelvényekhez is léteznek speciális hőszigetelő héjak. Különösen fontos a gondos hőszigetelés a falátvezetésnél. Ha itt a hőszigetelés hiányzik, és ha a rézcső közvetlenül érintkezik a fallal vagy a födémmel, nagy energiaveszteséggel járó, úgynevezett hőhíd keletkezik. A következő példa mutatja a melegvizes csővezetékeknél a hőszigetelés jelentőségét. Legyen egy épületben 22 x 1 mm méretű melegvízvezeték és egy 15 x 1 mm méretű cirkulációs vezeték. A vízhőmérsékletet a csővezetékekben kb. 55 °C-on tartják. Mindkét vezeték 5 m hosszan fut a pincében a hőtárolóból kiindulva, és 5 m-t halad a szerelőaknában. A környezeti hőmérséklet 15 °C. Amennyiben a törvényesen előírt hőszigeteléssel ellátott cső helyett hőszigetelés nélküli csövet fektetünk, évente kb. 500 liter többlet fűtőolajat kell elégetni, csak azért, hogy ezt a fölösleges hőveszteséget kiegyenlítsük.

Szigetelő idom levágása és felvitele

Gyárilag hőszigetelt csövek kis helyigényükkel jelentenek előnyt. Ez abból adódik, hogy a gyárilag előreszigetelt csövek szigetelőanyagának hővezető képessége kisebb, mint a kereskedelemben kapható szigetelőanyagoké, amelyeket kézzel a fényes rézcsőre húznak rá, ezért a gyári hőszigetelés vékonyabb.

Utólagosan szigetelt cső

Meleg médiumokat szállító csővezetékeket hőszigetelik. A hőszigetelés törvényesen előírt és ésszerű dolog.

Gyárilag szigetelt cső

Mindkét cső azonos hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik. A jobb anyagtulajdonságok miatt a gyárilag hőszigetelt cső kisebb szigetelő réteg vastagságú.

4.4 Páraképződés (kondenzáció) hidegvíz vezetékeknél Hidegvizes vezetékeknél is használnak műanyag bevonatos rézcsöveket. Ez a műanyag bevonat azonban nem a hőszigetelést szolgálja, hanem az alábbiakat: 1. a páraképződés elkerülése, 2. a csövek védelme olyan falon kívüli szerelés esetén, ahol a vezetéket agresszív közegben (pl. akkumulátor térben vagy istállóban) vezetik, 3. a csövek védelme vakolat alatti szerelés esetén, ha a vakolat agresszív adalékanyagokat tartalmaz 4. talajban való fektetés esetén csővezeték védelme a korróziótól és a mechanikai sérülésektől. A páraképződés a nem bevont hidegvíz vezetékeknél akkor lép fel, ha a hidegvíz vezeték hidegebb, mint a környezeti levegő hőmérséklete (és a levegő magasabb légnedvesség tartalmú).

Műanyagbevonatos rézcsövek

A levegőben lévő vízgőz kicsapódik a hideg csőfelületen, és a lecsöppenő víz károsíthatja az építőanyagokat.

Az ivóvíz védelme a felmelegedés ellen A csövek szigetelése a hidegvíz vezetékeknél is fontos, és ez nemcsak a páraképződés ellen jó, hanem az ivóvíz felmelegedésének elkerülésére is szolgál, vagyis annak a megakadályozására, hogy a hidegvíz ne váljék „langyossá” (baktériumok szaporodásának ez kedvez!). A legfontosabb intézkedés arra, hogy megvédjük az ivóvizet a felmelegedéstől az, hogy elegendő távolságot tartunk a hőforrásoktól (pl. kémények, fűtőtestek vagy meleg csővezetékek).

Hagyományos szerelési szabály az, hogy vízvezetékeket nem vezetünk gázvezetékek felett. E szabály háttere éppen a páraképződés. Elképzelhető, hogy a lecsöppenő kondenzvíz a fekete vagy horganyzott acél gázvezetéken évek alatt korrózióhoz vezethet. A gázvezetékeknél mindenféle károsodás kizárása céljából ez a szabály mai is érvényes, bár ez az eset szakszerű kivitelezés esetén nem fordul elő.

4.5 A csövek rögzítése A csővezetékeket csőbilincsekkel rögzítik. Csőbilincseket különböző anyagokból készítenek. Acélbilincsek szigetelő betéttel Manapság rögzítésre csaknem kizárólag hangszigetelő betéttel ellátott acélbilincset használnak. Ezeket sima, műanyagbevonatos és szigetelt rézcsöveknél egyaránt lehet alkalmazni. Műanyagrögzítések Műanyagból is készülnek csőbilincsek, amelyekbe a rézcsöveket csak be kell pattintani. Ezeket falon kívüli szerelésnél, látható helyeken alkalmazzák. De felhasználhatók akkor is, ha hangszigetelésre nincs különösebb követelmény. Hangszigetelés A hangszigetelésre minden rögzítési ponton különös figyelmet kell fordítani: A szilárd testek, tehát a csővezetékek is a hangrezgéseket hosszú távon, csaknem csillapítás nélkül vezetik. Ezek tulajdonképpen nem hallhatók. A rezgést csak akkor halljuk, ha a hang a falra vagy a mennyezetre vivődik át és szétterjed például a szomszédos szobában vagy lakásban. E hangátvitel megakadályozására kissé rugalmas csillapító anyagot használnak. A szerelvényeket is hangszigeteléssel rögzítik. Rézcsövek rögzítése: egyértelmően felismerhetők a rögzítő bilincsek, amelyek hangszigetelő betéttel vannak ellátva.

Minden rögzítési ponton a csővezetékeket hangcsillapító betéttel kell az épülettesttől leválasztani. A csővezetékek és az épülettest közvetlen érintkezését mindenképpen el kell kerülni.

A gáz – és vízvezetékeket sem más vezetékekhez, sem pedig más vezetékek tartójaként felhasználni nem szabad. Vízvezetésre szolgáló csővezetékekre a mellékelt táblázatban bemutatott rögzítési távolságok érvényesek.

Külső átmérő (mm)

Rögzítési távolság (m)

12,0

1,25

15,0

1,25

18,0

1,50

22,0

2,0

28,0

2,25

35,0

2,75

42,0

3,0

54,0

3,50

64,0

4,0

76,1

4,25

88,9

4,75

108,0

5,0

133,0

5,0

159,0

5,0

Irányértékek vízvezeték céljára szolgáló rézcsövek rögzítési távolságára

Rögzített pontok és csúszóvezetés Ha egy cső egy helyen szilárdan rögzített és nem eltolható, rögzített pontról (vagy fixpontról) beszélünk. E helyeken különleges rögzítőpont bilincseket használnak. A rögzítőpont bilincsek mellett a falhoz erősített szerelvények, fűtőtestek és bojlerek is rögzített pontként hatnak. Ha egy cső tengelye mentén eltolható, csúszó vezetésről beszélünk. A rögzített pontokat és a csúszó vezetést az alábbi szimbólumokkal ábrázoljuk:

Rögzített pont

Csúszó vezetés

A falhoz erősített szerelvények, fűtőtestek és bojler rögzítő pontként szolgálnak.

A fali és mennyezeti átvezetéseket a gyakorlatban nem mindig korrekt módon végzik el, jóllehet erre egyszerű, szakszerű megoldások vannak. Több szempontot kell e helyen figyelembe venni: Alapvető jelentőségű mindig a hangvédelem. A hanghíd megakadályozásához ki kell zárni a csupasz csővezeték és az épülettest közvetlen érintkezését. Meleg vezetékeknél ezen kívül a hőhidat is meg kell akadályozni. A csővezetéket minden esetben szigetelőanyaggal kell borítani. A kivitelezésnél ügyelni kell arra, hogy a fal és mennyezet átvezetéseket utólagosan vakolni kell. A szigetelőköpenyt tehát úgy kell vezetni, hogy a vakolás révén se keletkezhessen hang – vagy hőhíd. Ebből kifolyólag a fal – és mennyezeti átvezetések gyakran védőhüvelyben történnek. Különleges gondosság szükséges, ha a fal- és mennyezet átvezetéseknél tűzvédelmi előírásokat is be kell tartani. Ezeket az átvezetéseket különlegesen jól kell szigetelni. Semmilyen rés vagy fuga nem maradhat nyitott, azért, hogy tűzesetnél a különlegesen veszélyes füstátvitelt el lehessen kerülni.

4.6 Hőtágulás Valamennyi anyaghoz hasonlóan a réz is tágul felmelegedéskor.

A meleg cső hossza A hideg cső hossza

Melegvíz vezetékek szakszerű szerelésénél (meleg ivóvíz, fűtő- és cirkulációs vezetékek) figyelembe kell venni a csővezeték hőtágulását. Δl

Az alábbiakban bemutatjuk azt, hogyan egyenlíthetjük ki a szakszerű szereléssel ezt a megnyúlást. A táblázat különböző anyagok hőtágulási együtthatóját mutatja be. Minél nagyobb a hőtágulási együttható, annál nagyobb a hőtágulás. Látható, hogy a műanyagok lényegesen nagyobb hőtágulással rendelkeznek, mint a fémek.

Különösen kritikus a hőtágulás az összetett (különböző anyagokból álló) anyagoknál, miután ezekben az esetekben az anyagok különböző mértékben tágulnak, ami az összetett anyagban feszültségekhez vezet.

A hőtágulás okozta ∆l hosszváltozás független a csőátmérőtől

60 50

40 15 30

ΔT hőmérsékletkülönbség (K)

Δl hosszváltozás (mm)

A hőtágulás okozta hosszváltozás függ a cső hosszától és a hőmérsékletkülönbségtől, nem függ azonban a cső átmérőjétől! Egy méter rézcső 100°C hőmérsékletnövekedésnél 1,7 mm hosszváltozást szenved, 50 °C-nál ennek a felét (0,85 mm), stb. A hosszváltozást az α hőtágulási együttható írja le: α (réz) = 0,017 mm / (mK). A hosszváltozást táblázatokból vagy diagrammokból lehet venni. Példa: Egy ivóvízvezeték a pincétől a 4. emeletig fut fel. A vezeték hossza 12 m. Az ivóvíz hőmérsékletét 60°C-ra korlátozták. Üzembehelyezésnél a vezeték 20°C-ról (környezeti hőmérséklet a szerelés alatt) 60°C-ra melegedett, tehát 40 Kelvin-nel. A diagrammban a 12 m csőhossztól haladunk a 40 K hőmérsékletkülönbséghez tartozó egyeneshez, és leolvassuk a hosszváltozást: 8 mm.

10 5 0

5 Példa

A cső hossza (m)

Diagramm rézcsövek hosszváltozásának bemutatására. A hőmérsékletemelkedés (hőmérsékletkülönbség) mindig az üzemi maximális hőmérséklet és a környezeti hőmérséklet különbsége

Anyag

Hőtágulási együttható, mm/(m.K)

Réz

1,7

Acél

1,5

Alumínium

2,38

Polietilén (PE-HD és PE-LD)

20,0

Térhálósított polietilén (PE-X)

18,0

Polivinilklorid (PVC)

8-10

Hőtágulási együtthatók összehasonlítása különböző anyagoknál

Meleg csővezetékeknél a csővezetékek hőtágulását figyelembe kell venni. A hőtágulás a csőátmérőtől független, és csak a csőhossztól és a hőmérsékletkülönbségtől függ.

4.7 A hőtágulás kiegyenlítése Szakszerű szerelés esetén a hőtágulás folyamatosan, meghatározott irányban kerül elvezetésre. Amennyiben a csőnek nincs lehetősége a hőtágulásra, a fellépő feszültség eredményeként a csőben, a fittingben vagy a kötési helyeken repedések keletkezhetnek. A hőtágulás kézbentartása érdekében tudatosan rögzített pontokat és csúszó megvezetéseket alkalmaznak. A hőtágulás kiegyenlítésére a következő megállapítás érvényes: • A csövet szilárdan tartó két rögzített pont között mindig kell, hogy legyen hőtágulási lehetőség.

Nyúlási lehetőség irányváltozásnál ( a szükséges „A” bilincstávolságra figyelni kell).

A hőtágulás kézbentartásának legfontosabb eszköze a jó csővezetés. Ehhez kihasználják az irányváltozások és elágazások tágulásfelvevő képességét. Rövidebb vezető szakaszoknál a szükséges tágulási lehetőséget legtöbbször ésszerű csövezetéssel és a csőbilincsek helyes elrendezésével biztosítani lehet. Hosszabb vezető szakaszok esetén gyakran különleges tágulási elemeket (tágulási ív vagy kompenzátor) építenek be. Irányváltozás A hőtágulást az irányváltozás képes felvenni. Ekkor arra kell ügyelni, hogy a rögzítési pontok az irányváltozástól megfelelő távolságra legyenek. A rögzítési pontok szükséges távolságát az irányváltozástól vagy elágazástól számítani lehet. Ez a következő fejezetben kerül bemutatásra.

Nyúlási lehetőség elágazásnál (a szükséges „A” bilincstávolságra figyelni kell). A gyakorlatban mindkét tágulási lehetőség együttesen fellép.

Elágazás A tágulási lehetőséget elágazásnál az ábra mutatja be. Itt ugyancsak a rögzítési helyek közötti elegendő távolságra kell ügyelni. A hibásan elhelyezett bilincs a hőtágulás következtében a falból kiszakadt. A forrasztási helyek is elengedhetnek, vagy a cső illetve fitting felrepedhet.

„U” kompenzátor „U” kompenzátort használnak hosszú, egyenes vezetékszakaszoknál, amennyiben nagyobb hosszváltozást kell kiegyenlíteni. Vannak előgyártott ívek, de saját magunk is készíthetünk ilyent. Az „U” kompenzátort mindenképpen számítani kell. Erről a következő fejezetben lesz szó. Axiális kompenzátorok A hosszú, egyenes felszálló vezetékek, vagy fűtőkészülékek csöveinek tágulását fel tudják venni a kis helyigényű axiális kompenzátorok (kompenzátor = kiegyenlítő). Különböző felépítésű kompenzátorok vannak, mint például a fémbetétes vagy tömítőhüvelyes kompenzátorok. A beépítendő kompenzátorok számát a gyártó adatainak ismeretében lehet meghatározni. A gyártók megadják, milyen hosszváltozást képes a kompenzátor kiegyenlíteni. Figyelembe kell venni a gyártó beépítési előírásait is. A kompenzátorok idővel elhasználódhatnak, ezért úgy kell azokat beépíteni, hogy a cseréhez hozzáférhetőek legyenek. A tágulás felvétele vakolat alatti szerelésnél A vakolat alatti szerelésnél arra kell vigyázni, hogy a nyúlási helyek ne legyenek rögzített módon bevakolva. A vakolat alatt a tágulási lehetőséget rugalmas anyaggal történő kipárnázással lehet biztosítani. A támasztópárna elvét az esztrichben fektetett vezeték hőtágulásánál is lehet alkalmazni. Ez esetben a csövek műanyag köpenye egy bizonyos nyúlást képes felvenni. Hosszabb, egyenes csővezeték szakaszoknál – 5 m-nél hosszabb - az íveket külső oldalukon támasztópárnával látják el.

„U” kompenzátor: baloldalt egy előgyártott és jobboldalt egy saját készítésű látható.

Fémbetétes axiális kompenzátor (bordáscső kompenzátornak is nevezik)

Az alapvezetékeknél gyakoriak az irányváltozások és az elágazások. Ezek a közbenső csőszakaszok tágulását felveszik. Hosszú, egyenes csővezeték szakaszoknál (pl. felszálló vezetékeknél) „U” vagy axiális kompenzátorokat használnak a hőtágulás felvételére. A rögzítéseknél mindig megfelelő távolságot kell tartani az irányváltozásoktól, illetve az elágazástól.

A vakolat alatt fektetett, meleg csővezetékek kipárnázása. A kipárnázás „ A” hossza a csőtágulás mértékétől függ..

Az ábra azt mutatja, ahogyan a hőtágulást a padlóban vezetett alapvezeték felveszi. Az ábra példát mutat a helyes rögzítésre melegvizes felszálló vezetékeknél. Magasabb házaknál a gyakorlatban 4-5 emeletenként egy kompenzátort építenek be.

A hőtágulás kiegyenlítése alapvezetéknél

Fix pont

„U” kompenzátor

Fix pont

A hőtágulás kiegyenlítése felszálló vezetékeknél

4.8 A nyúláskiegyenlítés szakszerű méretezése Az a legkisebb „A” távolság, amelyre egy rögzítési ponttól az irányváltozásig tart, függ a cső hosszváltozásától és a cső átmérőjétől. Vastag csöveknél nagyobb távolság adódik, mint a vékonyaknál. Példa Az ábrán egy fűtési vezeték látható (külső átmérő 22 mm). Az „l” csőhossz legyen 5 m. A maximális munkahőmérséklet 75 °C, a környezeti hőmérséklet a szerelés alatt 15 °C. 1. A hosszváltozás meghatározása: A 4.6 pontban bemutatott diagrammon leolvashatjuk az 5 m hosszúság, és a 75°C– 15°C = 60 K hőmérsékletkülönbség által meghatározott ∆l =6,5 mm hosszváltozást.

Példa az „A” csőbilincstávolság meghatározására.

2. Az „A” távolság méretezése: Tekintsük a túloldalon lévő ábrát és táblázatot („A” szárhossz) a cső külső átmérő sorban a 22 mmnél. Mivel a hosszváltozás több, mint 5 mm, a „10 mm-ig” oszlopot kell alkalmazni. Így a legkisebb „szárhossz” értéke 910 mm. A rögzítés tehát az ívtől A = 910 mm- re kell, hogy legyen.

A „U” kompenzátor méretezése a cső hosszváltozásától és a csőátmérőtől függ. Saját készítésű „U” kompenzátort az „R” érték határozza meg, amelyet a túloldalon lévő ábra és táblázat mutat be. Példa Az alábbi ábra egy meleg ivóvizes, négy szintre menő felszálló vezetéket ábrázol (külső átmérő 35 mm). A fix pontok távolsága 10 m. A maximális üzemi hőmérséklet 60 °C, a környezeti hőmérséklet a szerelés alatt 20 °C. 1. A hosszváltozás meghatározása: A 4.6 pontban megadott diagrammban leolvashatjuk a 10 m hosszhoz és a 60 °C – 20 °C = 40 K-hez tartozó ∆l=7 mm hosszváltozást. 2. Az „U” kompenzátor méretezése: A túloldali táblázatban („R” értékének meghatározása) a 35 mm-es cső külső átmérőnél olvassuk le az „R” értékét a 12 mm-es oszlopban, amely R = 333 mm - nek adódik.

Fix pont

„U” kompenzátor

Fix pont

A készítendő „U” kompenzátort az alábbi ábra mutatja be. Példa az „U” kompenzátor „R” jellemzőjének számítására

Az „A” szárhossz a da csőméret és a ∆l tágulás függvényében

A táguláskiegyenlítés „R” értéke a csőátmérő és a ∆l tágulás függvényében

A cső Δl hőtágulása (mm)

Cső külső átmérő da (mm)

5 mm

475

670

820

950

530

750

920

1060

580

820

1000

1160

640

910

1110

1280

725

1025

1250

1450

810

1145

1400

1620

890

1250

1540

1780

1010

1420

1740

2010

1095

1549

1879

2191

76,1

1195

1689

2069

2389

88,9

1291

1826

2236

2582

108

1423

2012

2465

2846

133

1579

2233

2735

3158

159

1727

2442

2991

3453

219

2026

2866

3510

4053

267

2237

3164

3875

4475

10 mm

15 mm

20 mm

Minimális „A” szárhossz (mm)

A cső ∆l hőtágulása (mm)

Cső külső átmérő da (mm)

195

281

347

398

488

562

627

691

218

315

387

445

548

649

709

772

240

350

430

495

600

700

785

850

263

382

468

540

660

764

850

930

299

431

522

609

746

869

960

1056

333

479

593

681

832

960

1072

1185

366

528

647

744

912

1055

1178

1287

414

599

736

845

1037

1194

1333

1463

450

650

801

919

1126

1300

1453

1592

76,1

491

709

874

1002

1228

1418

1585

1736

88,9

531

766

944

1083

1327

1532

1713

1877

108

585

844

1041

1194

1463

1689

1888

2068

133

649

937

1155

1325

1623

1874

2095

2295

159

710

1025

1263

1449

1775

2049

2291

2510

219

833

1202

1482

1700

2083

2405

2689

2945

267

920

1328

1637

1878

2300

2655

2969

3252

100

125

150

Az „U” kompenzátor jellemző „R” hossza (mm)

4.9 Réz és acél kombinációja ivóvizes rendszerekben Előfordul, hogy a rézcső horganyzott acélcsővel vagy acélból készült vízmelegítővel kerül összeépítésre. Ebben az esetben különleges előírásokat kell betartani, amelyekkel az acél károsodását elkerüljük. A következő folyásszabályt kell figyelembe venni: Réz

A réz a víz folyásirányában csak az acél után szerelhető.

A kivitelező szakember számára különösen fontos, hogy a folyásszabályt betartsa. Amennyiben a folyásszabályt nem tartják be, és az acél alkatrészekben károsodás lép fel, a kivitelező cégé a felelősség, akkor is, ha a kár valójában egyéb okokból keletkezett. Az egyéb okok meglétét bizonyítani kellene, amely különösen nehéz és költséges eljárás. Minden esetben bosszúságot okoz a probléma rendezése a vevővel, a bírósággal és a biztosítóval.

Acél

Helyes: a réz a víz folyásiránya szerint az acél után

Horganyzott acélból készült ivóvíz vezetékekkel elsősorban régi épületek felújításánál lehet találkozni. Itt különösen be kell tartani a javításoknál, bővítéseknél, részleges szanálásnál a folyásszabályt. Új épületeknél ez a helyzet általában nem lép fel, mert célszerűen az egész vezetékrendszert rézcsőből szerelik. Réz és rozsdamentes acél kombinációja Réz és rozsdamentes acél (nemesacél) kombinációja bármilyen folyásszabály betartása nélkül lehetséges.

Acél

Ha ivóvízszerelésnél az acél és a réz helytelen sorrendben kombinálódik, nem segít egy elválasztó elem (pl. műanyag vagy vörösöntvény) beépítése sem. A folyásszabályt mindig be kell tartani. Réz

Helytelen: az acél a víz folyásiránya szerint a réz után

Acélból nagyon sok ivóvíz-melegítő és ivóvíztároló készül, és szakszerű szerelés esetén problémamentesen kapcsolható össze rézcsőből készült hálózatokkal. Ennek során az alábbi eseteket kell figyelembe venni.

Melegvíz vezeték

A cirkulációs vezeték nélküli és cirkulációs vezetékkel rendelkező rendszerek különbözőek. (A cirkulációs vezetékben egy pumpa a felmelegített vizet megforgatja, és ezzel a fogyasztó vízvételkor azonnal meleg vizet nyer.) A cirkulációs vezeték nélküli rendszerben a folyásszabály egyszerűen betartható, amennyiben a tárolóhoz történő csatlakozást acélból készítették.

Acélból készült ivóvíz-melegítő

Cirkulációs vezetékkel rendelkező rendszernél nem lehet a folyási szabályt betartani. Ekkor az acélból készült ivóvízmelegítőt feltétlenül védeni kell. Acélból készült ivóvízmelegítőt gyárilag különböző módon védik: Védőréteggel, pl. zománcozással vagy műanyag bevonattal. Kiegészítésképpen gyakran anódelektródával. Egy, az acélnál kevésbé nemes fémet (pl. magnézium) építenek be az ivóvíz-melegítőbe, ezt az elektródát „áldozzák fel”, ez a fém „fogy el” az acél helyett. Ezt az anódot karban kell tartani, és élettartama végén ki kell cserélni.

Hidegvíz csatlakozás (horganyzott acélcső)

A folyásszabály figyelembevétele ivóvíz-melegítő csatlakoztatásánál (cirkulációs vezeték nélkül)

Az ilyen módon védett, acélból készített ivóvíz melegítők rézcső csatlakozó vezetékekhez is kapcsolhatók Korrózióálló anyagokból (pl. rozsdamentes acél) készített ivóvíz-melegítők nem igényelnek semminemű védelmet rézcsövekkel történő összeépítés során.

Melegvíz vezeték

Anód elektróda

Rézcsöves cirkulációs vezeték Acél melegvíz tároló korrózióvédelemmel ellátva

Keringető szivattyú

Rézcsöves hidegvíz csatlakozás

A folyásszabály figyelembevétele ivóvíz-melegítő csatlakoztatásánál (cirkulációs vezetékkel)

4.10 Réz és acél összeépítése fűtési rendszerekben A melegvizes fűtési rendszereket manapság csaknem kizárólag zárt rendszerként szerelik. A rendszerben mindig ugyanazt a vizet forgatják meg és a berendezések a levegő behatolásától védettek. A rendszer feltöltésekor a vízben jelen lévő oxigént az üzembevétel során az első felfűtéskor a hő kiszorítja. Azon kémiai reakciók, amely valamely anyag károsodásához vezetnek, csak oxigén jelenlétében lépnek fel. Ezért a melegvizes fűtéseknél a folyásszabályt nem kell figyelembe venni. Rézcsövek és acélból készült fűtőtestek problémamentesen kombinálhatók ugyanazon rendszeren belül.

Zárt rendszerű fűtés esetén nem szükséges betartani a folyásszabályt.

A víz felmelegítéskor kitágul, lehűléskor ismét összehúzódik. Ennek a változásnak a felvételéhez a fűtőberendezésekbe tágulási tartályt építenek be. Abból a célból, hogy a forró vízbe a levegőből ne hatolhasson be oxigén, a vizet a levegőtől elzárják, a tágulási tartályt is beleértve. A legtöbb fűtőberendezésben zárt, membrános tágulási tartályt alkalmaznak, és a víz tágulását biztosító teret általában nitrogénnel töltik fel. A levegő oxigénje így itt sem juthat a forró vízbe.

Rézcsövek és acél fűtőtestek zárt fűtőberendezéseknél problémamentesen kombinálhatók egymással.

Hőszállító közeg, meleg állapotban

Hőszállító közeg, hideg állaptban Membrán

A membrános tágulási tartályt mindig megfelelő méretûre kell választani.

Nitrogén töltet Meleghatás nélkül

A hőszállító közeg maximális hőmérsékleténél lévő maximális nyomás alatt

Egy membrános tágulási tartály működése

Alumíniumból készült elemeknél (pl. fűtőtestek) a réz és rézanyagok egyidejű jelenléte csak akkor nem jelent károsodási veszélyt, ha gyakorlatilag nincs oldott oxigén a forró vízben. Műanyag beépítését még kritikusabbnak kell tekintenünk, mivel az oxigén a műanyagfalon keresztüldiffundál, és bejut a forró vízbe. Így a forró vízben folyamatosan jelenlévő oxigén többek között az acél építőelemeknél felületi korróziót eredményez. Ezáltal növekvő mennyiségű korróziós termék keletkezik, ennek következtében a berendezések vagy a csővezetékek eliszaposodása áll elő. Nagyobb és régebbi készülékeknél esetenként nyitott tágulási tartály található. Itt felfelé nyitott acéltartály találunk, a fűtési hálózathoz csatlakozó

csővezetékkel. A víz szintje a tartályban a fűtővíz hőmérséklete szerint változik. Ezt a hőtágulási tartályt a berendezés legmagasabb pontjára kell elhelyezni. A tartály álló helyzetű kell, hogy legyen, hogy a víz minél kisebb felületen érintkezzen a levegővel. Így gyakorlatilag nem jut friss oxigén a fűtővízbe. Nyitott tágulási tartályban a fűtésszivattyút nagyon pontosan kell beállítani. Ha a fűtésszivattyú nyomása nagyon nagy, folyamatos átáramlás következhet be a tágulási tartályban, amely a levegőből történő folyamatos oxigénfelvételt eredményezhet.

4.11 Rézcsövek alkalmazása a szolártechnikában

Mint a fűtési rendszerekben, a szolár berendezéseknél is van membrán tágulási tartály a víz – glikol keverék hőmérséklettől függő tágulásának a felvételére. Nemcsak a hőszállító közeg hőtágulását kell azonban figyelembe venni, hanem a magas hőmérsékleten fellépő gőzképződést is. A gőz nemcsak a kollektorban keletkezhet a folyamatos napsugárzás miatt, hanem a csővezetékek mentén is terjedhet. Túl kicsire méretezett tágulási tartály esetén a biztonsági szelep kinyit, és a berendezést újra fel kell tölteni. Ezért a hőtágulási tatrtályt nem szabad túl kis méretűnek választani.

Légtelenítő

Kollektortér Szolár szabályzó

Biztonsági szelep

Felhevített ivóvíz Kiegészítő fűtés Ffűt

A napkollektorok csöveinek szerelése manapság rézzel vagy nemesacél csővel történik. Az szerelésnél a következőket kell figyelembe venni: a napkollektorok 200 °C-tól (síkkollektorok) 300 °C-ig ( vákuumcsöves kollektorok) melegedhetnek fel. A napkollektoroknál nem gyakran, de azért előállhat az a „normális” munkahőmérséklet, amikor egy meleg, napsütötte napon a hőtároló már napközben a maximális hőmérsékletre melegszik fel. A szolár berendezésekben fellépő magas hőmérsékletnél figyelembe kell venni a csőrendszer hőtágulását is. A csővezetékeket a fűtési rendszereknél alkalmazott szigetelő képességű anyaggal kell hőszigetelni. A szigetelőanyag meg kell, hogy feleljen a fellépő magas hőmérsékleteknek. A 110 °C feletti hőmérsékletek miatt a csővezetékeknél nem alkalmaznak lágyforrasztást. A kötéstechnikában általában a keményforrasztást használják (javasolt a foszfortartalmú forraszanyag: CuP 179 vagy CuP 279). Azonban roppantógyűrűs kötést vagy speciális présidomos fittingeket is használnak, magas hőmérsékletnek ellenálló tömítőelemek (zöld színű O-gyűrűvel) alkalmazásával. A télen szükséges fagyvédelem miatt a szolárrendszerben víz és glikol keveréket használnak.

Tágulási tartály

Tároló

Hideg ivóvíz

Visszacsapó egység

Átfolyásmérő

Manométer

Hőmérő

Szelep

Szivattyú F hőmérsékletérzékelő

Egy tipikus szolár berendezés kapcsolási rajza (pl. egy családi házra). A szabályzó kapcsolja be a szivattyút, ha az 1. érzékelő szerint a hőmérséklet kb. 8 fokkal magasabb, mint a 2. érzékelőnél, és kikapcsolja a szivattyút, ha ez a hőmérsékletkülönbség kb. 4 fokra esik vissza. Az F3 érzékelő révén a tároló maximális hőmérsékletét korlátozni lehet. Az Ffűt érzékeli azt, amikor a hagyományos fűtési rendszernek rá kell fűteni.

A rézből készült napkollektorok és csővezetékek igen hosszú, több évtizedes élettartammal rendelkeznek. A szakszerű szerelés mellett azonban szükséges a kollektortér és a tároló nagyságának korrekt méretezése, valamint a megbízható és helyesen beállított szabályzó. A szolár berendezéseket mindig különös lelkiismeretességgel és szakszerűen kell szerelni. Mivel sok szolár berendezésnél a víz utánfűtése a fűtőkazánból automatikusan történik, a szolár berendezés működési hibáit a felhasználó később gyakran nem veszi észre.

Feladatok

1. Számítsa ki a következő szerelésnél az L vágási hosszt a Z – méret módszerrel. A középvonal távolsága 2500 mm. Z – méret:

Ív: Z = 26,4 mm T-idom: Z = 15,0 mm

4. Miért szükséges rögzítő bilincseknél mindig szigetelő betétet használni? Hangszigetelés miatt Hőtágulás miatt

L = ...................................................................................... 5. Jelölje meg az alábbi szimbólumok közül melyik a rögzített pont ill. csúszóvezetés! L vágási hossz

M középvonal távolság

………………………………………….

…………………………………………

6. Az ábrán lévő körök közül jelölje meg azokat, melyek a melegvíz vezeték számára rögzített pontként jelentkeznek!

2. Miért szigetelik meleg médiumot szállító vezetékeket? A páraképződés elkerülésére Mert törvényileg elő van írva Az energiaveszteség csökkentésére és így az energiatakarékosság érdekében. 7. Mitől függ egy csővezeték hőtágulásának mértéke? 3. Mikor keletkezik a csővezetékeknél páralecsapódás? Télen.

A csővezeték átmérőjétől

Hideg csőfelületen, meleg környezeti levegőnél és magas légnedvességnél

A csővezeték hosszától

Meleg csőfelületen, hideg környezeti levegőben és magas légnedvességnél.

Az anyagminőségtől (hőtágulási együttható)

A hőmérsékletkülönbségtől (maximális és minimális üzemi hőmérséklet)

8. Egy fűtési cső (42x1,5 mm méretű rézcső) halad 20 m hosszan a pincében. A maximális üzemi hőmérséklet 75 °C, a szerelésnél a hőmérséklet 15 °C volt. (Használja a válaszadáshoz a 4.6 pontban található hőtágulási diagrammot!) Mekkora a hőmérsékletkülönbség? ...............................................................................................

10. Milyen veszéllyel jár, ha a csővezeték a nyíl irányában kitágul? Nincs veszély, mert az irányváltozás a megnyúlást felveszi A bilincs kiszakadhat a falból A csövön vagy a fittingen repedések keletkezhetnek

Mennyi a hosszváltozás? ...............................................................................................

9. Jelölje be szaggatott vonallal, hogyan veszi fel az ábrázolt irányváltozás és az elágazás a hőtágulást (merre tágulnak a csövek):

11. Melyik mondat helyes? Két rögzített pontot szabad egymást követően elhelyezni Egy rögzített pont után mindig nyúlási lehetőséget kell biztosítani

12. A két fűtési rendszer közül melyiknél hiányzik a hőtágulási lehetőség?

Feladatok

13. Milyen intézkedésekre van szükség elosztó vezetékeknél ahhoz, hogy a hőtágulást kompenzálni lehessen? A fűtőtestek, a bojler és az armatúrák rögzítési pontként történő használata. A rögzítések elegendő távolságtartása az irányváltozástól és az elágazástól, úgy, hogy a hőtágulás ne okozhasson károsodást.

14. Milyen intézkedésekre van szükség hosszú, egyenes csővezetékeknél ahhoz, hogy a hőtágulást kompenzáljuk?

17. Határozza meg a 4.8 pontban található táblázat alapján az „A” szárhossz értékét a következő esetekben: ∅ 15 mm, tágulás

5 mm – ig

A = ......................

∅ 18 mm, tágulás

10 mm - ig

A = ......................

∅ 28 mm, tágulás

5 mm – ig

A = ......................

∅ 54 mm, tágulás

10 mm – ig

A = .....................

∅ 108 mm, tágulás

15 mm – ig

A = ......................

„U” vagy axiális kompenzátor beépítése Minden emeleten több rögzített pontok elhelyezése

15. Egy vevő reklamálja a képen ábrázolt kárt: mi lehetett az ok?

18. Határozza meg az „A” (szárhossz) helyes értékét az alábbi szerelésnél (A hőmérsékletkülönbség 60 fok). A = ............................................................................... mm

A fal túl meleg volt A vakolat alatt elhelyezett melegvíz vezeték nem volt kellően kipárnázva.

16. Melyik anyag tágul ki a legjobban felmelegedéskor? Réz Acél Műanyag

19. Mekkora hosszváltozást képes felvenni az ábrán látható „U” kompenzátor? (Használja a 4.8 pontban található táblázatot) A Δl tágulásfelvétel: ................................................... mm

20. Milyen elemet kell beépíteni egy strangvezetéknél (felszálló vezeték), hogy a hosszváltozást kiegyenlítsük, ha az „U” kompenzátor beépítésére nincs elegendő hely? ...............................................................................................

21. Jelölje be kereszttel a rajzokon, hol helyezhetők el a legkedvezőbben a rögzített pontok és a tágulási lehetőségek:

Feladatok

22. Hogyan hangzik a folyásszabály?

25. Miért kell egy acélból készült ivóvíz melegítőt védeni, amelyhez rézből cirkulációs vezetéket csatlakoztatnak?

............................................................................................... ...............................................................................................

Hogy a rézcső ne károsodjon Hogy az acélból készült ivóvíz melegítő ne károsodjon

23. Mely esetekben kell a folyásszabály szerint szerelni a rézcsövet? Melegvizes fűtési rendszernél Hideg ivóvizes vezetéknél

Hogy a folyási szabály be legyen tartva

26. Milyen szerepet tölt be a magnéziumrúd egy ivóvízmelegítőben?

Gázszerelésnél

Fertőtlenítés

Meleg ivóvizes vezetéknél

Az ivóvízben az ásványi anyagtartalom növelése

24. Jelölje be „Cu” vagy „Fe” jellel azokat a csőrészeket, ha feltételezi, hogy azok ott a folyási szabálynak megfelelően lettek szerelve. (A nyilak a folyási irányt adják meg).

Védőanód

27. Nevezzen meg két példát az ivóvíz-melegítő védőbevonatára (felületvédelem): ............................................................................................... ...............................................................................................

28. Nevezzen meg egy anyagot, amelyből úgy készíthető ivóvíz-melegítő berendezés, hogy a folyásszabályra ne kelljen figyelni: ............................................................................................... ...............................................................................................

29. A mellékelt két szerelés közül (mindegyik acélból készült ivóvíz-melegítővel ellátott) melyik készült a folyási szabály betartásával?

30. Miért lehet zárt fűtési berendezéseknél acél fűtőtesteket rézcsövekkel problémamentesen kombinálni? Mert a folyási szabályt betartják Mert nem jut új oxigén a fűtővízbe

31. Milyen szerepet tölt be a membrános tágulási tartály? A membrán megakadályozza, hogy az oxigén a fűtővízbe jusson A membrános tágulási tartály melegedéskor felveszi a víz tágulását A membrános tágulási tartály megakadályozza, hogy az oxigén a fűtővízbe kerüljön

32. Írja le, mi történik, ha egy fűtő– vagy szolárberendezés tágulási tartályát túl kis méretűre választják: ............................................................................................... ............................................................................................... ............................................................................................... ............................................................................................... ............................................................................................... ...............................................................................................

Függelék

Hasznos címek

• ERI Európai Réz Intézet Kft. 1053 Budapest, Képíró u. 9. Tel: (1) 266 48 10 Fax: (1) 266 48 04 e-mail: info@copperallaince.hu

Látogasson meg az Interneten a www.rezcsoinfo.hu címen

• Magyar Épületgépészek Szövetsége Központi Iroda 1116 Budapest, Fehérvári út 130. www.megsz.hu

• European Copper Institute - ECI www.copperalliance.eu

Műszaki adatok

Tulajdonság

Érték

Sűrűség

8,93 g/cm3

Hővezetőképesség 20 °C-on

293-364 W/m × K

Hőtágulási együttható

0,017 mm/m × K

Olvadáspont

1083 °C

Az oxigénmentes réz (Cu – DHP) anyagtulajdonságai

Forrasztás módja1, 2

Lágyforrasztás/ keményforrasztás

Munkahőmérséklet °C

Üzemi nyomás (bar) a cső külső átmérő2 szerint (mm) 6 - 28

35 - 54

64 - 108

110

Megengedett üzemi nyomások rézcsőre az üzemi hőmérséklet és a forrasztási eljárás függvényében, MSZ EN 1254 - 1. rész szerinti fittingek felhasználásával. 1 2

a választás a felhasználási területtől és az érvényes előírásoktól függ. nagyobb üzemi túlnyomások és magasabb üzemi hőmérsékletek esetén a mindenkori fittinggyártót kell megkérdezni.

A rézcső méretsora

Csövek egyenes szálban (átmérő × falvastagság mm-ben)

Csövek tekercsben (átmérő x falvastagság)**

Belső átmérő számításhoz *** (mm)

Súly (kg/m)

Térfogat (l/m)

6×1

0,140

0,013

8×1

0,196

0,028

10 × 1

0,252

0,050

12 × 1*

12 × 1

0,308

0,079

15 × 1*

15 × 1

0,391

0,133

18 × 1*

18 × 1

0,475

0,201

22 × 1*

22 × 1

0,587

0,314

28 × 1,5*

1,110

0,491

35 × 1,5

1,410

0,804

42 × 1,5

1,700

1,195

54 × 2

2,910

1,963

64 × 2

3,467

2,827

76,1 × 2

4,144

4,083

88,9 × 2

4,859

5,661

108 × 2,5

100

7,374

8,332

133 × 3

125

10,904

12,668

159 × 3

150

13,085

18,385

219 × 3

200

18,118

35,633

267 × 3

250

22,144

53,502

n Rézcsövek méretei ivóvíz- és gázszereléshez * Félkemény rézcsövek ** Tekercsben - csak lágy csövek *** A méretezésnél használt névleges belső csőátmérő

Forraszanyagok és folyósítószerek

A forraszanyag rövid jele

Korábbi jelölés

Olvadási tartomány (°C)

Folyósítószer típus

Korábbi jelölés

402

S-Sn97Cu3

227-310

3.1.1

F-SW21

702

S-Sn97Ag3

221-224

3.1.2

F-SW22

2.1.2

FSW25

Hatástartomány

150-400 °C

Lágyforrasz anyagok MSZ EN ISO 9453 (MSZ EN 29453) és folyósítószerek MSZ EN 29454 szerint

A forraszanyag rövid jele

Korábbi jelölés

Olvadási tartomány (°C)

CuP 179

L-CuP6

710-890

CuP 279

L-Ag2P

645-825

Ag 134

L-Ag34Sn

630-730

Ag 145

L-Ag45Sn

640-680

Ag 244

L-Ag44

675-735

Folyósítószer típus

Korábbi jelölés

Hatástartomány

FH 10

F-SH1

500-800 °C

Keményforrasz anyagok MSZ EN ISO 17672 (MSZ EN 1044) és folyósítószerek MSZ EN 1045 szerint

Rézcsövek hosszirányú hőtágulása

∆l hosszváltozás (mm)

∆T hőmérsékletkülönbség K-ben

∆l = α × ∆T × l ∆l = 0,017 (mm/(m × K)) × ∆T × l

A csőszakasz hossza (l) (m)

„ A” csőszárhossz a csőméret és hőtágulás függvényében

Az „A” szárhossz a da csőméret és a ∆l tágulás függvényében

A cső Δl hőtágulása (mm)

Cső külső átmérő da (mm)

5 mm

475

670

820

950

530

750

920

1060

580

820

1000

1160

640

910

1110

1280

725

1025

1250

1450

810

1145

1400

1620

890

1250

1540

1780

1010

1420

1740

2010

1095

1549

1879

2191

76,1

1195

1689

2069

2389

88,9

1291

1826

2236

2582

108

1423

2012

2465

2846

133

1579

2233

2735

3158

159

1727

2442

2991

3453

219

2026

2866

3510

4053

267

2237

3164

3875

4475

10 mm

15 mm

20 mm

Minimális „A” szárhossz (mm)

Az „U” kompenzátor számítása

A táguláskiegyenlítés „R” értéke a csőátmérő és a ∆l tágulás függvényében

A cső ∆l hőtágulása (mm)

Cső külső átmérő da (mm)

195

281

347

398

488

562

627

691

218

315

387

445

548

649

709

772

240

350

430

495

600

700

785

850

263

382

468

540

660

764

850

930

299

431

522

609

746

869

960

1056

333

479

593

681

832

960

1072

1185

366

528

647

744

912

1055

1178

1287

414

599

736

845

1037

1194

1333

1463

450

650

801

919

1126

1300

1453

1592

76,1

491

709

874

1002

1228

1418

1585

1736

88,9

531

766

944

1083

1327

1532

1713

1877

108

585

844

1041

1194

1463

1689

1888

2068

133

649

937

1155

1325

1623

1874

2095

2295

159

710

1025

1263

1449

1775

2049

2291

2510

219

833

1202

1482

1700

2083

2405

2689

2945

267

920

1328

1637

1878

2300

2655

2969

3252

100

125

150

Az „U” kompenzátor jellemző „R” hossza (mm)

Az Európai Réz Intézet szakmai kiadványai

Épületgépészet Szakszerű rézcsőszerelés - Oktatási program középszintű szakiskolák részére - Megoldófüzet - Metodikai útmutató

Épületgépészeti tervezési segédlet rézcsöves szerelésekhez Tervezőknek szóló kiadványunk segítséget nyújt rézcsöves rendszerek méretezéséhez az alábbi területeken: vízellátás, fűtési rendszerek, gázellátás, olajellátás és sűrített levegő tervezése. Megoldott példákat is tartalmaz Rézcsövek alkalmazása fűtési és vízellátási rendszerekben – szerelési útmutató A kiadvány ismerteti a szakszerű rézcsöves szereléstechnológia során alkalmazható anyagokat és a szerelés menetét. Gázszerelés rézcsővel A rézcsöves gázszerelés (keményforrasztással és présidomos kötéssel) vonatkozó hazai előírásait tartalmazza a kiadvány a GMBSZ-nek megfelelően. 10 érv, hogy rezet válasszunk és használjunk A rézcsöves épületgépészeti rendszerek előnyei 10 pontba foglalva Tervezői információk – Aktualitások a legionella fertőzés megelőzéséhez Bemutatatásra kerülnek mindazon tudnivalók, amelyek a legionella baktériummal és fertőzés megelőzésével kapcsolatosak, s amelyek a tervező, kivitelező és az ügyfél szempontjából lényegesek Rézcsövek és fittingek alkalmazása melegvizes rendszerek cirkulációs vezetékeként Ismerteti a cirkulációs vezetékeknél előforduló leggyakoribb hibákat, azok elkerülését. A kiadvány csak elektronikusan tölthető le weboldalunkról. A réz alkalmazása az építőiparban – egészség és környezet Ismertetőnk célja, hogy választ adjon az építőiparban tevékenykedők egészséget és környezetvédelmet érintő kérdéseire. A kiadvány csak elektronikusan tölthető le weboldalunkról. Gütegemainschaft Kupferrohr E.V. szórólap A minőségjellel ellátott rézcsövek alkalmazásának fontossága. SZAKSZERŰ RÉZCSŐSZERELÉSI TANFOLYAM A 2 napos térítéses tanfolyam vizsgával végződik, és a tanúsítványt a gázszolgáltatók elfogadják rézcsöves gázszereléshez (keményforrasztás és présidomos kötés).

Valamennyi kiadvány és aktuális információk a rézről: www.rezcsoinfo.hu

JEGYZETEK

ERI Európai Réz Intézet Kft. 1053 Budapest, Képíró u. 9. • Tel.: (1) 266 48 10 E-mail: info@copperalliance.hu Web: www.rezcsoinfo.hu