Európai Réz Intézet Kiadó: ERI Európai Réz Intézet Kft. 1053 Budapest, Képíró u. 9. Tel.: (1) 266 48 10 Fax: (1) 266 48 04 E-mail: info@copperalliance.hu Web: www.rezcsoinfo.hu
2. javított kiadás, 2017
1. BEVEZETÉS A rezet vízvezetékként már az ókori egyiptomiak időszámításunk előtt mintegy 2500 évvel, majd később a rómaiak vízvezetékcsőként és víztárolók anyagaként széleskörűen alkalmazták. Meglehetősen jó állapotban fennmaradt réz vízvezetékek láthatók a 79-ben, a Vezúv kitörésekor elpusztult egykori Herculaneum helyén található régészeti ásatások helyszínén. A réznek, mint az épületgépészetben széleskörűen alkalmazható anyagnak az előnyeit századunk elején fedezték fel újra. Ebben az időben a rézcsövek előállítása a technológia szintje következtében még viszonylag költséges volt. Ezért elsősorban nagyméretű középületekben, kastélyokban, múzeumokban, kórházakban, előkelő lakóépületekben alkalmazták, ahol a magasabb beruházási költségeket messzemenően ellensúlyozta a réz bizonyítottan jó korrózióállósága. A réz ezen tulajdonsága meghibásodástól mentes üzemelést és elhanyagolhatóan alacsony karbantartási költségeket eredményezett. Az ekkor alkalmazott technológia még igen költséges volt, hiszen az acélcsöves szereléshez hasonlóan vastag falú csöveket alkalmaztak. A XX. század első felében azonban lehetővé vált vékony falú rézcsövek gyártása. A falvastagság 50—75%-kal csökkent. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a menetes kötésekről a forrasztásos kötésmódra való átállás. Ez a technológiaváltás jelentős anyag- és élőmunka-megtakarítást eredményezett. Az ennek révén bekövetkező költségcsökkenés a rézcső felhasználását mind szélesebb körben versenyképessé tette. Az 1940-es évektől a réz a világ fejlett országaiban a legkiválóbb épületgépészeti anyagnak számít. Az Európai Unió országaiban piaci részesedése 50-90% között változik.
Magyarországon a második világháború előtt megkezdődött a rézcső felhasználása az épületgépészeti szereléseknél. A háború utáni helyzetben a rezet stratégiai anyaggá nyilvánították, így épületgépészeti célokra csak kivételes esetekben lehetett felhasználni, pedig a gyakorlati tények bizonyítják, hogy a háború előtt épített épületekben, ahol a réz vízvezeték-hálózatok fennmaradtak, döntő többségükben, napjainkban is meghibásodás nélkül, megbízhatóan üzemelnek. (Ezt bizonyították az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet vizsgálatai is, amelyeket az ÉMI az 1980-as évek végén végzett.) A rézcső nemcsak a külső környezetével szemben korrózióálló, hanem ellenáll a benne szállított különböző közegeknek is. Ez az előnyös tulajdonsága teszi lehetővé, hogy a rézcsöveket az épületgépészet teljes vertikumában (a hideg- és melegvízellátás, központi fűtés, hűtéstechnika, gázszállítás, kórháztechnika területe) alkalmazni lehessen. A rézcső a környezettudatos építés alapelveinek is megfelel, hiszen egyrészt élettartama szinte korlátlan, akár az épület élettartamát is meghaladhatja, másrészt 100%-ban, egyszerűen és energiatakarékosan újrafelhasználható, anélkül, hogy az alapanyag tulajdonságai változnának. A rézvezetékek széles körű hazai alkalmazása 1987 után kezdődött meg ismét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a szakemberek, akik a gyakorlatban is kipróbálták, ma már lehetőség szerint csak ezt a szereléstechnológiát alkalmazzák, hiszen a nagyfokú megbízhatóság mellett számos további előny is jelentkezik: kisebb szállítási költség, olcsó és minimális szerszámigény, valamint a szerelésre fordított idő is jelentősen csökken. Mindezek alapján reálisan várható, hogy a réz az elkövetkező években is az épületgépészet egyik legfontosabb alapanyaga marad.
2. RÉZCSÖVEK 2.1 RÉZCSÖVEK AZ MSZ EN 1057:2006+A1:2010 SZERINT Az épületgépészetben víz-, gáz- és fűtési rendszerek szerelésére csak az MSZ EN 1057 szabvány szerint gyártott rézcsövek alkalmazhatók. Ezen csövek 99,90% Cu+Ag tartalmúak, a foszfortartalom 0,015% ≤ P ≤ 0,040% között engedélyezett. A réznek ezen tisztasági követelményeknek megfelelő minőségi osztálya a Cu-DHP vagy CW024A, amely fokozottan korrózióálló. A csőgyártási szabvány továbbá meghatározza, hogy a csöveken legfeljebb 600mm távolságonként, letörülhetetlen módon az 1. kép szerinti adatokat kell feltüntetni. Ez a 10 mm és 54 mm külső átmérőtartományba eső rézcsövekre érvényes, az ettől kisebb illetve nagyobb átmérőjű csöveken ezen adatokat legalább a cső két végén kell megadni.
Szállítási forma Tekercsben** Szálban
Külső átmérő (mm) 6 -22 12 - 28 6 - 133 159, 219, 267
A rézcsöveket 3 különböző szilárdsági állapotban gyártják, éspedig: - Lágy R220 - Félkemény R250 - Kemény R290 Létezik bevonat nélküli, műanyagbevonatos és gyárilag hőszigeteléssel ellátott rézcső. Szállítják szálcsőként (egyenes cső, 5 m hosszban) illetve tekercsben (lásd 1. táblázat). Az MSZ EN 1057 szabvány adott átmérőhöz több falvastagságot is rendel. Az épületgépészetben a 2. táblázat szerinti „alapméreteket” használjuk leggyakrabban. A gázszereléshez a csövek legalább 1 mm-es falvastagságát a hazai előírások (MBSZ) is előírják, ivóvízszerelésnél szintén ajánlott a min. 1 mm falvastagság (erre hazai előírás nincs), fűtésszereléshez azonban megengedett a kisebb falvastagságú részcső alkalmazása (pl. 12×0,7; 14×0,8; 15×0,8).
Szilárdság Rm Mpa*
Szállítási hossz
R 220 (lágy)
25 m vagy 50 m
R 250 (félkemény) R 290 (kemény) R 290 (kemény)
5m 5m 3 vagy 5 m
2.2 Minőségjel Figyelem! 1. Ivóvízszerelés esetén az ivóvíz pH értékének a 6,5-9,5 tartományban kell lennie, valamint a víz nem lehet egyéb módon agresszív. A vízművek által szolgáltatott ivóvíz ezt nagy valószínűséggel teljesíti, vigyázni kell a saját kútból származó vízzel. Ha azt rézcsőben vezetjük, érdemes a vizet előtte bevizsgáltatni – ez azonban egyébként is ajánlott emberi fogyasztásra szánt víz esetén. 2. A rézcsövek falvastagsága gázszerelés esetén, a hatályos MBSZ szerint 28 mm csőátmérőig legalább 1,0 mm, 28 mm-nél nagyobb és legfeljebb 42 mm csőátmérő esetében legalább 1,2 mm, 42 mm-nél nagyobb és legfeljebb 89 mm csőátmérő esetében legalább 2 mm, 89 mm csőátmérő felett 108 mm csőátmérővel bezárólag legalább 2,5 mm legyen. 3. Rézcsőben nem vezethetők az alábbi anyagok: acetylén (C2H2), foszgén (COCl2), csak teljesen száraz gáz formájában szállítható az ammónia (NH3), klórgáz (Cl2), kénhidrogén (H2S), sósav (HCl) és a kén-dioxid (SO2).
Az MSZ EN 1057 követelményeinek teljesítése mellett, az épületgépészeti rézcsöveknek rendelkezniük kell az egyszerűsített RAL minőségjellel is. A rézcsövön és forrasztásos fittingeken lévő minőségjel annyit jelent, hogy a gyártó a „RAL Német Minőségbiztosító Intézet” által elismert, független, különleges minőségi feltételeknek és vizsgálatoknak vetette alá magát. Ez a jel az MSZ EN 1057 minőségi előírásain túlmenően további, magasabb szintű követelmények teljesítését igazolja, pl. a csövek belső felületének tisztaságát illetően. A jel viseléséhez az szükséges, hogy a gyártást független vizsgálóhelyek felügyeljék. A RAL követelmények alapján vizsgált rézcsövek az alábbi kiegészítő jellel rendelkeznek (lásd 2. kép): - RAL Minőségjel - Gyártó ország (német nyelven) - Gyártási időpont (év és negyedév, vagy év és hónap)
A csöveken és fittingeken kívül a forrasztóanyagok és folyasztószerek is rendelkeznek RAL minőségjellel. A víz- és gázszerelésre használt csövön DVGW jelölés is található.
3.2. PRÉSIDOMOS FITTINGEK
4. A rézcsövek nem oldható kötései
A préselhető idomok két típusa létezik rézcsövekhez, nevezzük „A” és „B” rendszernek, az 5. kép szemlélteti a különbségeket. A kötést az O-gyűrűs tömítés biztosítja a préselés után (6. kép). A tömítőgyűrű víz- és fűtésszereléshez fekete színű (EPDM anyagú), gázszereléshez sárga (HNBR anyagú) tömítőgyűrűvel ellátott idomot kell használni. Szolár rendszerek szereléséhez az O-gyűrű színe gyártónként különböző, anyaga FKM, itt azonban a megengedett hőmérsékletek tekintetében a gyártó cég ajánlásait figyelembe kell venni. A gázszereléshez használt présidomos fittingen alábbi jelöléseknek kell szerepelnie (lásd 7. kép):
4.1 Kapilláris forrasztás A kapillaritás elve abban rejlik, hogy két tökéletesen megtisztított (cső)felület közti rendkívül kis távolság (kapilláris rés) esetén a felületek közti folyadék (esetünkben megolvadt forraszanyag), a gravitáció ellenében is emelkedik a két felület között, és kitölti a köztük lévő rést (lásd 8. kép). A kapilláris magasság (h), amelyre a folyadék fel tud emelkedni függ a kapilláris rés nagyságától, ezt az összefüggést szemlélteti az 1. ábra. Rézcsövek esetében a kapilláris rés (a cső külső és az idom belső átmérője közti különbség) nagysága szabályozva van a csőátmérők függvényében az alábbiak szerint:
- a szállítandó közeg megnevezése - GAS felirat - 54mm átmérőig a rés 0,02 és 0,30mm között legyen - üzemi nyomásérték PN5 (5 bar) vagy maximális - 54mm fölött 108mm átmérőig a rés max. megengedhető nyomás pl. MOP5 (5 bar). 0,40mm legyen. - GT/X (ahol X lehet 1, 4 vagy 5) - az idom ennyi bar nyomásig viseli el a magasabb hőterhelést. A munkahőmérséklet szerint megkülönböztetünk lágyforrasztást (450°C alatt) és kemény3.3 Hegeszthető fittingek forrasztást (450°C felett), a 9. kép szerint. A rézcsövek esetén hegesztés kevésbé A forraszanyag réskitöltését segítendő, és elterjedt. A hegeszthető fittingek rendelhetők, a felületek oxidmentesen tartása miatt minimális falvastagság hegesztés esetén folyasztószereket alkalmazunk, ezeket a 4. 1,5mm. és 5. táblázat sorolja fel. A folyasztószert mindig csak a cső végére hordjuk fel, soha nem a fitting belsejébe! A kapilláris rés kitöltéséhez, és így a kötés létrehozásához forraszanyagot használunk. Aszerint, hogy a forraszanyag milyen hőmérsékleten olvad (munkahőmérséklet) megkülönbözetünk lágy- és keményforraszt (lásd 3. és 5. táblázat).
4.1.1 Lágyforrasztás A forrasztandó kötést megfelelően elő kell készíteni, azaz a vágásnak a cső tengelyére merőlegesnek kell lenni, a vágást apró fogú fűrésszel, vagy csővágóval végezhetjük. A lágy rézcsövet ajánlott fűrésszel vágni. A cső belső és külső élét sorjátlanítjuk. A lágy rézcsöveket mindenképpen szükséges kalibrálni, mégpedig először tüskével (belső), utána gyűrűvel (külső). A cső felületét mechanikusan speciális tisztítógyapottal megtisztítjuk, a fitting belsejét az adott átmérőhöz tartotó tisztítókefével. A cső felületére felvisszük a folyasztószert vagy forrasztópasztát (folyasztószert és forraszanyagot is tartalmaz). A cső végére feltoljuk a fittinget, a maradék, felesleges folyasztószert törlőronggyal eltávolítjuk. A megfelelő eszközzel (pl. PB forrasztókészülék) munkahőmérsékletre hevítjük a kötés helyét. A lángot elfordítva adagoljuk a forraszanyagot. A forraszanyag a hő hatására megolvad, és kitölti a kapilláris rést (a fitting és a cső között ezüstös gyűrű jelenik meg). A forrasztás helyét vizes ronggyal áttöröljük (eltávolítjuk a maradék folyasztószert). A lágyforrasztás menetét a 10. kép ismerteti.
Megjegyzés: Lágyforrasztást készíthetünk láng alkalmazása nélkül is, elektromos ellenállás-forrasztó berendezéssel. Ez különösen felújításkor, vagy olyan helyen előnyös, ahol tilos nyílt láng használata. 4.1.2 Keményforrasztás A kötéshely előkészítése megegyezik azzal, amit lágyforrasztás esetén végzünk: darabolás, sorjátlanítás, kalibrálás, folyasztószer felvitele csak a csővégre, cső és fitting összeillesztése. Mivel azonban a keményforraszok munkahőmérséklete lényegesen magasabb, (lásd 9. kép) a hevítést oxigén-acetilén égővel (vagy hasonló, nagyobb teljesítményűvel) végezzük. A forrasztás semleges lánggal történik, a csőátmérőnek megfelelő égőfejjel. A leglényegesebb különbség a forrasztás menetében a lágyforraztáshoz képest, hogy a kötéshely munkahőmérsékletre történő hvítése után magát a forraszanyagot is a lángban olvasztjuk le, addig míg az ki nem tölti a kapilláris rést, ahogy azt a 11. kép szemlélteti.
Forraszanyag MSZ EN ISO 9453 szerint
402 (S-Sn97Cu3)
702 (S-Sn97Ag3)
Olvadási tartomány (˚C) Cu* Ag* Sn*
227-310 2,5 - 3,5 maradék
221-224 2,8-3,2 maradék
Folyósítószer MSZ EN 29454 szerint
Hőmérséklet-tartomány (˚C)
3.1.1 3.1.2 2.1.2
150 - 400
Keményforraszok MSZ EN ISO 17672 szerint
Olvadási tartomány (˚C)
Folyósítószer MSZ EN 1045 szerint
Munkahőmérséklet (˚C)
CuP 179 (L-CuP6) CuP 279 (L-Ag2P) Ag 134 (L-Ag34Sn) Ag 145 (L-Ag45Sn) Ag 244 (L-Ag44)
710- 890 645 -825 630 - 730 640 - 680 675 - 735
FH 10
550 - 800
Figyelem! Túl magas hőmérsékleten a folyósítószer elég, és a forraszanyag nem képes bevonni a felületet, hanem lecseppen. Keményforrasztásnál a helyes munkahőmérsékletet sötétvörös izzáskor érjük el. Rézcsövek esetén az alkalmazandó forrasztás típusa a szállított médiumtól függ, ezt a 6. táblázat szemlélteti. 4.2 Présidomos kötés Présidommal köthetünk lágy-, félkeményés kemény rézcsövet egyaránt. Alkalmazási területük: • • • • •
Ivóvíz (hideg és meleg) Fűtés Esővízhasznosító vezetékek Gázszerelés Szolár rendszerek
4.3 Gyorscsatlakozós csőidom A gyorscsatlakozós kötés rendkívül egyszerűen szerelhető, hiszen az idomot csak a csőre kell dugni. Alapvetően a nem oldható kötések kategóriájába tartozik, azonban egyik típusa egy speciális, egyszerű eszközzel oldható és fitting újra felhasználható.
A tömítést egy tömítőelem biztosítja, és nemesacélból készült szorítógyűrű biztosítja a kötés húzószilárdságát. A gyorskötés további
komponense a vezető, valamint pozícionáló gyűrű.
5.3 KARIMÁS kötés Karimás kötéseket különösen nagyobb csőátmérőknél alkalmazzuk, a 17,18 és 19. kép szerint.
5. A rézcsövek oldható kötései Oldható kötésekkel köthetünk csöveket egymáshoz, vagy csövet és szerelvényt. Tanúsítással kell rendelkezniük az adott alkalmazásra. 5.1 Roppantógyűrűs kötés A kötés fémesen tömít, ezért magas hőmérsékletnek ellenáll (14. kép). Újra felhasználható, azonban a roppantógyűrűt ki kell cserélni. Lágy rézcsövek esetén támasztóhüvelyt kell alkalmazni. 5.2 M enetes kötés (forrasztott légcsatlakozással) a) Laposan tömítő csavarkötés (15. kép). A tömítés a szállított közeggel, és az üzemi körülményekkel szemben ellenálló kell legyen (pl. hőmérséklet). b) Kónuszosan tömítő csavarkötés (16. kép), fémesen tömít, magas hőmérséklettel szemben ellenálló.
6. Tokos kötés és kézzel készített elágazás 6.1 Tokos kötés
5.4 CSŐKUPLUNG Azonos átmérőjű csövek kötésére alkalmazható (lásd 20. kép) két cső gyors kötését teszi lehetővé (pl. üzemzavar esetén)
A kézzel készített tokos kötés első lépése, hogy a sorjátlanított csővéget félkemény és kemény rézcső esetében lágyítjuk, vagyis vörös izzásig hevítjük, majd lehűtjük. Lágy rézcső esetében erre nincs szükség. Ezután speciális szerszámmal, ún. expanderrel, a cső végére tokot készítünk (lásd 21. kép). Szabványos szerszám alkalmazásakor az adott átmérőhöz adódik a betolási mékység is. Figyelem! A tokos kötés nem alkalmazható PB gáz szerelés esetén, valamint ivóvízvezetékek szerelésekor a lágyító hőkezelés 28mm átmérőig nem ajánlott!
Figyelni kell továbbá a betolási mélységre. A minimális betolási mélység keményforrasztás esetén a falvastagság háromszorosa, azonban min. 5mm. Az optimális érték 42mm átmérőig 7mm, efölött 10mm. 6.2 Kézzel készített elágazás Kézzel készített elágazást (nyakkihúzás) olyan alapcsőbe készíthetünk, melynek átmérője legalább egy dimenzióval nagyobb, mint az elágazó cső átmérője. Az ilyen elágazást nem szabad lágyforrasztani. Az elágazás készítéséhez speciális szerszámokat használunk (lásd 22. kép). A készítés menete: • Az elágazás középpontjának kijelölése • Alkalmas fúróelőtéttel a nyakkihúzó méretéhez illeszkedő lyuk előállítása • A nyakkihúzót a kifúrt lyukba helyezni és a harangot a lyuk mentén forgatni. • Egy „racsnis” kulccsal a nyakkihúzót balra forgatni. Az utolsó lépésben kismértékű nyomást gyakorolni a cső irányába. • Az elágazó csövön bütykös fogóval maximálni a betolási mélysége • Forrasztási hely előkészítése, majd keményforrasztás.
Figyelem! Félkemény és kemény csövek hideghajlítása esetén figyelni kell a megfelelő szerszám kiválasztására. 8. A hőtágulás és annak kiegyenlítése 7. A rézcsövek hajlítása
8.1 Hőtágulás
A lágy rézcsöveket (R220) hidegen, kézzel, vagy hajlító szerszámmal hajlíthatjuk. A félkemény (R250) és kemény (R290) csöveket hidegen csak bizonyos átmérőig, szerszámmal hajlíthatjuk (lásd 8. táblázat). Kézi hajlításnál a minimális hajlítási sugár r ≥ 6×dk. Szerszám alkalmazása esetén ez r≥ 3×dk (24. kép szerint).
A hőmérséklet változásával a rézcsövek hossza is változik (25. kép).
A csövek ∆l hosszváltozása független az átmérőtől, az csak a cső hosszától (l) és a hőmérsékletkülönbségtől (∆T) függ, azaz ∆l = l0×α×∆T. A réz lineáris hőtágulási együtthatója α=0,017mm/m×K, az l0 a csőhossz felmelegedés előtt. A rézcső hőtágulásának értékét a csőhossz és a hőmérsékletkülönbség függvényében leolvashatjuk a 2. ábráról is.
8.2 A hőtágulás kiegyenlítése – rögzítőelemek elhelyezése A csövek rögzítésének két módját különböztetjük meg, a fix rögzítést (ilyenek pl. a szerelvények is) és a csúszó rögzítést (ebben a cső tud axiálisan mozogni). A fix rögzítés nem engedi a csövek mozgását. A csúszó rögzítés axiálisan ugyan megengedi a mozgást, de a tengelyre merőleges erők (mozgás) esetén fix
pontként viselkedik, ezért a csúszó rögzítéseket megfelelő „A” bilincstávolságban kell szerelni, ahogy azt a 26. kép és a 9. táblázat mutatja. Ez teszi lehetővé, az „A” hosszon a ∆l megnyúlás kompenzálását.
8.3.1 „U” kompenzátor Az „U” kompenzátort megrendelhetjük, vagy saját magunk egyszerűen elkészíthetjük (4 fitting és 3 db cső összeszerelésével). A méretezéshez iránymutatást ad a 27. kép. 8.3.2 Axiális kompenzátor
8.3 Kompenzátorok Amennyiben a dilatációt nem tudjuk kiegyenlíteni az elágazásoknál az „A” szárhosszal, „U” vagy axiális kompenzátorokat szerelünk be.
Az axiális kompenzátor helytakarékos megoldás. Különböző felépítésű kompenzátorok vannak, mint például a fémbetétes vagy tömítőhüvelyes kompenzátorok. A beépítendő kompenzátorok számát a gyártó adatainak ismeretében lehet meghatározni. A gyártók megadják, milyen hosszváltozást képes a kompenzátor kiegyenlíteni. Figyelembe kell venni a gyártó beépítési előírásait is.
8.4 Hőtágulás kiegyenlítése vakolat alatti szereléseknél Az elágazásokat vakolat alatti szerelésnél ki kell párnázni.
8.5 C SÖVEK RÖGZÍTÉSE A csővezetékeket csőbilincsekkel rögzítik. Csőbilincseket különböző anyagokból készítenek (30. kép): • Acélbilincsek szigetelő betéttel • Műanyagrögzítések Szigetelt acélbilincset sima, műanyag bevonatos és szigetelt rézcsöveknél egyaránt lehet alkalmazni. A műanyag bilincsbe a rézcsöveket csak be kell pattintani. Ezeket falon kívüli szerelésnél, látható helyeken alkalmazzák, de felhasználhatók akkor is, ha hangszigetelésre nincs különösebb követelmény. Egyébként hangszigetelés végett minden rögzítési ponton a csővezetékeket hangcsillapító betéttel kell az épülettesttől leválasztani. Vízvezeték esetén a 10. táblázatban bemutatott rögzítési távolságok érvényesek. 9. Réz kombinációja más anyagokkal A réz és egyéb fémes anyagok (acél, alumínium) közvetlen érintkezését, amely elektrokémiai korróziót okozhat, elkerülhetjük vörösöntvényből vagy sárgarézből készült átmeneti idomok (fittingek) alkalmazásával. Ezzel a problémát megoldottuk.
Ivóvízvezeték esetén azonban az oxigéndús víz is okoz korróziót (a horganyzott acélcsőét), ezért itt figyelni kell a „folyási szabályra”.
9. R éz kombinációja más anyagokkal ivóvízszerelés esetén Időnként előfordul (pl. felújításkor), hogy a rézcsövet a horganyzott acélcsővel egy rendszerben kell szerelni, esetleg acél vízmelegőt kell beépíteni. Az ilyen esetekben be kell tartani az ún. „folyási szabályt”, azért, hogy az acél károsodását elkerüljük (31., 32. és 33. kép). A folyási szabály: A réz a víz folyásirányában csak az acél után szerelhető A folyási szabályt azért kell betartani, mert az ivóvízben (hidegben és melegben egyaránt) viszonylag magas az oxigén jelenléte, amely a rézionokkal együtt az acél és horganyzott acél elektrokémiai korrózióját okozza. Az acélcső tönkre fog menni. A rézcső és a rozsdamentes acélcső azonban minden megkötés nélkül, szabadon összeszerelhető egy rendszerben. Az acél vízmelegítők és tárolók rézcsővel szerelhetők, de bizonyos szabályokat itt is be kell tartani. Meg kell különböztetni: • a cirkuláció nélküli, • és a cirkulációval ellátott rendszereket. A cirkulációs rendszereknél nem lehet betartani a folyási szabályt, azért a vízmelegítő felületét védeni kell. Ez az alábbi módon történhet: • Zománcozással • Műanyagbevonattal • Anódos védelemmel (pl. magnéziumanód) Az anódot rendszeres időközönként cserélni kell.
9.2 R éz kombinációja más anyagokkal fűtési rendszerekben A melegvizes fűtési rendszereket manapság csaknem kizárólag zárt rendszerként szerelik. A rézcsövek és az acélradiátorok összeszerelése ilyen rendszerben azért teljesen problémamentes, mert a fűtővíz nem tartalmaz oxigént (felfűtéskor távozik, utánpótlás nem érkezik). Fontos azonban a tágulási tartály helyes méretezése zárt rendszer esetén (35. kép). Nyitott tágulási tartály esetén a fűtésszivattyút nagyon pontosan kell beállítani, azért, hogy az ne okozzon folyamatos átáramlást a tágulási tartályban, amely a levegőből történő folyamatos oxigénfelvételt eredményezhet.
10. R ézcsöves rendszerek az épületszerkezetekben 10.1 R ézcsöves rendszerek elhelyezése a padlóban A padlóban gyakran vezetjük a fűtés és a vízvezetékek csöveit. Két módot különböztetünk meg: • csőszerelés aljzatbetonban • csőszerelés a hőszigetelésben. Az aljzatbetonban ajánlott kizárólag műanyagbevonatos rézcsövet alkalmazni. A bevonat egyrészt védi a rézcsövet a beton esetleges agresszív, korrozív hatásaitól, másrészt lehetővé teszi a cső mozgását a betonhoz képest (hőtágulás). 5m hosszig a gyári műanyagbevonat felveszi a cső hőtágulását is, 5m csőhossz felett azonban az íveket ki kell párnázni (36. kép). A csövek aljzatbetonba való fektetésének egyik tipikus példája a padlófűtés szerelése (nedves fektetés). Ezzel nagyobb hőteljesítmény adható le. A csövek hőszigetelésbe való elhelyezését ugyan ritkán alkalmazzák padlófűtés szerelésekor is (száraz fektetés), azonban leggyak-
10.2 Rézcsöves rendszerek elhelyezése a falban Vakolat alatti szerelésnél, a rézcső mésszel vagy gipsszel való közvetlen érintkezésénél, nincs szükség korrózióvédelemre (hangvédelem, hőszigetelés azonban számításba jöhet). Kivételként említendő azonban, amikor a rézcső közvetlen kapcsolatba kerül ammóniumtartalmú keverékkel, mint pl. kötéskésleltető, gyorsító vagy fagyvédelmi adalékok, melyek agresszívek lehetnek. Ilyen esetekben ajánlott mindig műanyagbevonatos rézcsövet használni. A műanyagbevonat bizonyos fokig hangszigetelőként is szolgál. Azokon a helyeken, ahol a vakolat alatti szerelés később megsérülhet, (fúrás, szögbeverés) érdemes azt „L” vagy „U” profilos védelemmel ellátni. rabban a radiátoros fűtés csöveit szerelik így (37. kép). A hőszigetelésbe való fektetéskor is figyelni kell a hőtágulás kiegyenlítésére, hőmozgás biztosítására. A cső szabadon tudjon mozogni, és szakszerűen helyezzük el a szigetelésben is, lásd a 38. és 39. képet.
A fal- és födémátmeneteket úgy kell kialakítani, hogy a rézcsövek hőmozgása biztosítva legyen. Figyelni kell továbbá, hogy a átmeneteknél elkerüljük a rézcső és a fémes (acél) elemek közvetlen érintkezését. 11. A csövek szigetelése A rézcsövek gyárilag elláthatják műanyagbevonattal, vagy hőszigeteléssel. Az bevonat illetve a szigetelés jellemzői, védelmi funkciói: 11.1 Műanyagbevonatos rézcső (40. kép) • falon kívüli szerelésnél a bevonat védi a csövet a külső környezet agresszív hatásaitól (galvanizáló helységek, istállók…stb.)
• Falon belüli szerelésnél védi a csövet a vakolat esetleges agresszív hatásaitól • Hidegvízvezetékek esetén véd a páralecsapódás (cső izzadása) ellen 11.2 Hőszigetelt rézcsövek (41. kép) • Csökkenti a fűtővezetékek hőveszteségét • Csökkenti a melegvízvezetékek hőveszteségét • Meggátolja a hideg ivóvízvezeték felmelegedését (baktériumok, pl. legionella szaporodásának veszélye)
• Csővezetékek fagyvédelme (vízvezetékek, kondenzátumok a csövön) A csövek szigetelésére szigorú szabványok vonatkoznak. A gyárilag szigetelt rézcső azonos hőszigetelő képesség mellet kisebb külső átmérővel (szigetelésvastagság) rendelkezik, köszönhetően a szigetelés jobb anyagtulajdonságának.
11.3 A kötések utólagos szigetelése A rézcsővezetékek szakszerű, szerelés utáni szigeteléséhez kaphatók szigetelőidomok is. Használatuk biztosítja a szakszerű szigetelést a kötések helyén (lásd 42. kép). A kötés létrehozása előtt a szigetelt csövön levágjuk a szigetelést a megfelelő hosszon, majd a kötés létrehozása után felhelyezzük a szigetelőidomot, és a csőkötéshez rögzítjük (pl. szigetelőszalaggal).
12. MŰSZAKI INFORMÁCIÓK 12.1 Irodalomjegyzék • Padlófűtés rézcsővel, Cuprotherm rendszer. Rendszer – tervezés – szerelés. • Épületgépészeti tervezési segédlet rézcsöves szerelésekhez, I-II. rész. (MRK) • Gázszerelés rézcsővel, (MRK) • Szakszerű rézcsőszerelés. Oktatási program középszintű szakiskolák részére. (DKI, MRK) 12.2 VONATKOZÓ SZABVÁNYOK • MSZ EN 1057:2006 +A1:2010 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek víz és gáz részére, egészségügyi és fűtési alkalmazásra. • MSZ EN 1254-1:1999 Réz és rézötvözetek. Csővezeték-armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel. • MSZ EN 806-3 Épületen belüli, emberi fogyasztásra szánt vizet szállító vezetékek műszaki előírásai. 3. rész: Csőméretezés - Egyszerűsített módszer. • Műszaki Biztonsági Szabályzat, 5. melléklet a 7/2016. (II. 22.) NGM rendelethez • MSZ EN ISO 17672:2010, „Keményforrasztás. Keményforraszok • MSZ EN ISO 9453:2007, „Lágyforraszötvözetek. Vegyi összetétel és termékalak • MSZ EN 29454-1:1999, „Lágyforraszfolyósítók. Osztályba sorolás és követelmények. 1. rész: Osztályba sorolás, megjelölés és csomagolás • MSZ EN 1045:1999, „Keményforrasztás. Folyósítószerek keményforrasztáshoz.
Az Európai Réz Intézet összes kiadványa letölthető a www.rezcsoinfo.hu weboldalról
Európai Réz Intézet ERI Európai Réz Intézet Kft. 1053 Budapest, Képíró u. 9. Tel.: (1) 266 48 10 Fax: (1) 266 48 04 E-mail: info@copperalliance.hu
Web: www.rezcsoinfo.hu