Család, Gyermek, Ifjúság 2009/5 by Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület

borito2009_05.qxd:borito200804.qxd

11/17/09

XVIII. évfolyam 2009/5 Ára: 500 Ft

11:11 AM

Page 3

CSALÁD GYERMEK IFJÚ SÁG

AZ EU GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA

KREATÍV

20 ÉVES AZ ENSZ

KONFLIKTUSKEZELÉS

GYEREKJOGI

ÉS

EGYEZMÉNYE

KONFLIKTUSPEDAGÓGIA

JOGGAL AZ ERÔSZAKKAL SZEMBEN

borito2009_05.qxd:borito200804.qxd

11/17/09

11:42 AM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG ß Fôszerkesztô H erczog Mária

ß O lvasószerkesztô W indt Szandra

ß Felelôs szerkesztô

Page 4

LAPSZERKESZTÔ K

ß Fotó

P ik Katalin

Gáspár Károly

szociológus

Molnár László

gyógypedagógus

Salné Lengyel Mária

SZERKESZTÔ BIZOTTSÁG

Molnár Zoltán

ß Lap terv ß Tördelés Szü cs B t. InnovaP rint

ß SZERKESZTÔ SÉG

ß ALAPÍ TÓK O rszágos O rvostudom ányi Inform ációs Intézet és K önyvtár gyerm ek- és ifjúságvédelm i felügyeleti és továbbképzési önálló osztálya és a Fôvárosi Ö nkorm ányzat G yerm ek- és Ifjúságvédelm i Ü gyosztálya

ß KIADÁS ÉS TERJESZTÉS C salád,G yerm ek,Ifjúság K iem elten K özhasznú Egyesület ISSN 1216-8416

Szirmai Gábor

gyógypedagógus B enedek Gabriella

B ognár Mária

közösségfejlesztô,csoportvezetôtréner,kutató

Gáspár Sarolta

B oth Éva

pszichológus

Forgách Anna

pszichopedagógus,szupervízor

Gayer Gyuláné

1012 Budapest,Logodi utca 24. tel.: 06 1 225-3526.fax: 06 1 225-3525 e-m ail: csagyi@ csagyi.hu w eboldal: w w w .csagyi.hu

pedagógus

pszichológus pedagógus

ß N yom ás

Dr. Sáska Géza

SZÁMUNK SZERZÔ I

Aczél Anna

zaft stú dió

jogász

Drosztmérné Kánnai Magdolna

Dr. Katonáné dr. P ehr Erika

Gyô rfi Éva

P iegelné dr. Csényi Magdolna

pszichológus

szociológus

Korbuly Á gnes

Gedeon Andor

pszichológus

gyógypedagógus

Kovács Szilvia

Dr. Geréb Á gnes

szülész-nôgyógyász Ihász Márta

szociálpolitikus Dr. Kovács Á gnes

szociálpolitikus,m ódszertani szaktanácsadó P atkó Kornélia

intézeti fôorvos,SZMM D ebreceni Javítóintézete R etkes Zita

gyerm ekorvos

jogász,O BH

Dr. Mátay Katalin

Szabóné Szilágyi Zsuzsa

gyerm ekorvos

intézeti klinikai szakpszichológus, SZMM D ebreceni Javítóintézete

Neményi Eszter

szociálpolitikus

Veres Kinga

közgazdász

MEGRENDELÉS A magyar család-, gyermek- és ifjúságvédelem jelenleg egyetlen szakmai folyóirata kéthavonta jelenik meg. Szerkesztôkként fontosnak tartjuk, hogy az érezhetô szakmai és egzisztenciális bizonytalanságban megkíséreljük egy-egy jelenség objektív és többoldalú megközelítését, a vélemények ütköztetését, a korrekt tájékoztatást. N em kötelezzük el magunkat egyetlen gyermekvédelmi irányzat mellett sem. Az optimális megoldásokat, a legeredményesebb formákat, a segítés legcélszerûbb módozatait keressük. Szeretnénk részt vállalni a bizonytalanságok megszüntetésében, a család- és gyermekvédelem döntéshozóinak befolyásolásában. Lapunk nyitott: minden hasznos, gondolatébresztô javaslatot, kezdeményezést szívesen veszünk és érdeklôdéssel várunk. Ö n is érdekelt - legyen olvasónk,

szerzônk, támogatónk! A M egrendelôlap letölthetô a w w w .csagyi.hu oldalról vagy elküldhetô e-mailben. ß

A m egrendelôlapot kérjük a következô cím re elküldeni: Család, Gyermek, Ifjú ság Egyesü let, 138 0 B udapest, P f.: 10 61

A megrendelés alapján számlát állítunk ki, az elôfizetést kizárólag átutalással, az alábbi számlaszámra lehet teljesíteni:CIB 10 7 0 0 7 32-4 34 67 9 0 9 -5110 0 0 0 5 (Kérjü k a közleményben jogcímként tü ntesse fel a megrendelô n is szereplô nevet és a „ lapelô fizetés” szót, hogy a befizetése azonosítható legyen!)

A lap ára 500.-Ft, az éves elôfizetési díj 3000.-Ft, diákkedvezménnyel 2000.-Ft.

M EGRENDEL Ô Alulírott,elôfizetek a C salád G yerm ek Ifjúság ................évi szám aira.K érem ,küldjenek szám lát! MEGR ENDELÔ SZEMÉLY NEVE:.................................................................................................. INTÉZMÉNY:....................................................................................................................

(a szám lán szereplô név és cím ) P O STÁ ZÁ SI CÍM:............................................................................................................... B efizetés jellege:

átutalási számla alapján

Dátum, aláírás, bélyegzô :..................................................................................................

A megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztôség véleményét tükrözik. Az újságban megjelenô képek illusztrációk. A borítón szereplô rajzok alkotói a V an jogod!projekt csurgói diákjai: K nopp Eszter,K onyhási V anessza,Bogdán Bogi,Rétei Regina,és B. Balogh V anessza.

Tartalom ■ BEVEZETÔ ß

H erczog Mária: Ü nnepeljü k együ tt a Gyermekjogi Egyezményt!

■ FÓKUSZBAN ß

EU B izottság: Az EU gyermekjogi stratégiája felé

■ M ÉRL EG ß

P atkó Kornélia-Szabóné Szilágyi Zsuzsa: Kreatív konfliktuskezelés és konfliktuspedagógia - komplex személyiségfejlesztô program kü lönbözô adottságú speciális gyermekotthonokban

■ NÉZÔ PONT ß

Korbuly Á gnes-Forgách Anna: Családterápiás megközelítés a korai sérü lések kezelésében

■ ESETTANULMÁNY ß

Jogok és jogsértések. Gyerekjogokat érintô esetek az állampolgári jogok biztosa, az oktatási biztos és az Egyenlô B ánásmód H atóság ü gyeibô l

■ AJ ÁNL Ó ß

Veres Kinga: Jogtudorka

Gyô rfi Éva: Vegyü k komolyan a gyerekjogokat! Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához

■ BESZÁM OLÓ ß

B enedek Gabriella: Élmény, beszámoló: LÁ SS GYER EKET ÉLÔ B EN – Á llampolgári részvétel hete 20 0 9

Gyô rfi Éva: Janusz Korczak és a Gyermekjogi Egyezmény

Kovács Szilvia-B oth Éva: Gyermeki jogok labirintus

■ BEM UTATJUK ß

Gyô rfi Éva: Az emberi jogi nevelés – érték!

Gyô rfi Éva: Van jogod! A gyermekek jogaikkal kapcsolatos tájékoztatása az elsô védelmi intézkedés

■ OM BUDSMANI OLDALAK ß

O B H : Garanciák nélkü l a legelô remutatóbb szabály is visszás lehet - az ombudsman az iskolai egyeztetô eljárás szabályozási anomáliáiról

R etkes Zita: „ Joggal az erô szakkal szemben” – az állampolgári jogok országgyû lési biztosa Gyermekjogi P rojektjének 20 0 9 . évi zárókonferenciája

■ M OZAIK ß

Gyerekjogi kalendárium

2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

B E V E Z E TÔ

Ü nnepeljük együtt a G yermekjogi Egyezményt! M agyarországon az ünnepekkel és az ünnepléssel sokszor bajban vagyunk, mintha nehezünkre esne felhôtlenül örülni, és az eredményeket számba venni. Pedig bármilyen nehézségekkel küzdünk is, érdemes megnézni mit értünk el, hol tartunk, és ebbôl erôt meríteni a további munkához. Szerencsére az idei évforduló sok érdekes ünnepséget, meglepetést tartogat, ezekrôl részletesen beszámolunk a lap hasábjain. 20 éves a G yermekjogi Egyezmény, a világ legtöbb állama, 191 ország által ratifikált emberi jogi dokumentum. 1989. november 20-án fogadta el az EN SZ Közgyû lése, amikor M agyarországon éppen ideális helyzet lett volna megvitatni a gyerekek jogainak ezt az újfajta megközelítését, kiterjesztését. A rendszerváltozás, a gazdasági-politikai átalakulás éve remek lehetôséget kínált arra, hogy az emberi jogokkal, egyén és közösség, gyerek és felnôtt viszonyával foglalkozzunk, és azzal kezdjük az új, demokratikus, részvételi demokrácián, érdekérvényesítésen, nyilvánosságon, számonkérhetôségen, átláthatóságon alapuló rendszer kiépítését, hogy felmérjük, mit is jelentenek az egyéni jogok. Erre sem akkor, sem azóta nem került sor, és mára sokan csalódottak, fáradtak, dühösek és vesztesnek érzik magukat, ami nem kedvez az emberi jogok érvényesítésének. Sokszor elhangzott, hogy a rendszerváltás vesztesei a gyerekek – különösen a halmozottan hátrányos helyzetû gyerekek –, akiknek éppen nem azokat a lehetôségeket teremtette meg az elmúlt 20 év, amire a legnagyobb szükségük lett volna: az esélyeket, az egyenlô hozzáférést az erôforrásokhoz, a hátrány megelôzéséhez, leküzdéséhez. U gyanakkor mégis sok olyan fontos elmozdulás történt, amit lehet és érdemes is ünnepelni. A gyermekvédelmi törvény elfogadása és alkalmazása ugyan sokféle problémát felvet, de azt el kell ismernünk, hogy az elmúlt 12 évben alapvetôen átformálta a gyermekvédelem rendszerét, szemléletét, sokféle szakmai eredménnyel gazdagítva a hazai gyakorlatot. M agyarország az egyetlen a régióban, ahol a gyermekvédelmi gondoskodásba került gyerekek száma csökkent, és nem nôtt. Az alapellátás minden gyengesége és nehézsége ellenére kialakult és általánosan elfogadott

444

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

alapelvek szerint dolgozik, amiben meghatározó a megelôzés, támogatás, segítségnyújtás. A szakellátás is jelentôs változásokon ment át: a nagy intézmények többnyire megszûntek, sok száz lakásotthon alakult, a gyerekek több mint 50% -a nevelôszülôknél él. Á ltalánosan elfogadottá vált az örökbefogadás felkészítésének szükségessége, sôt a szakemberek egyetértettek a korábban ellenzett 21 órás program jelentôs kibôvítésében, sôt az új jogszabályba bekerül az örökbefogadások utáni szolgáltatások kötelezô biztosítása is. M iközben a dokumentációs rendszerrel, a „macis lapokkal” kapcsolatosan nagy volt az ellenállás, mára a némileg megváltozott lapok elektronikus változata és az ahhoz szükséges számítástechnikai háttér megteremtése a cél, ami lehetôvé teszi a monitorozást, értékelést minden szinten, és lényegesen könnyítheti az adminisztrációs terheket, áttekinthetôvé, egyben hatékonyabbá teszi a rendszert, jobb minôségû információkat nyújtva a gyerekek állapotáról és szükségleteirôl. Törvényi tilalom mondja ki a testi fenyítés minden formáját a családban is, aminek aligha lehet ma érvényt szerezni, és sajnálatosan kevés történt a tudatosítás, alternatív nevelési módszerek megtanítása érdekében, de szimbolikus jelentôsége is óriási, hogy Európában 14. országként nálunk is jogszabály rögzíti. Az is fontos, hogy nem büntetô, hanem gyermekvédelmi jogszabály, hiszen elsôsorban nem büntetni, hanem segíteni kell a nehézségekkel küzdô szülôt. Az elmúlt két évtizedben számtalan felmérés, kutatás készült, amelyek világosan jelezték a gyengeségeket, hiányosságokat, és a gyorsan növekvô szolgáltatási, ellátási igényeket. Ez azonban nem csak a problémák jelzésére alkalmas, hanem arra is, hogy érzékeljük a kliensek és a szakemberek is egyre többet és jobbat igényelnek. H a nem is büszkélkedhetünk színes és mindenhol elérhetô szolgáltatási háttérrel, ennek hiányát egyre többen érzékelik, és szóvá teszik. Sokkal többféle probléma derül ki, válik közbeszéd tárgyává, leginkább a bántalmazás különféle formái, a kirekesztés, szegregáció. A koragyermekkor felértékelôdése, a napközbeni ellátások sokszínûbbé, rugalmasabbá válása, alternatív

B E V E Z E TÔ

formák terjedése nagyon jelentôs eredmény. N éhány bírói ítélet, jogi hivatkozás történik a gyermeki jogokra, az Egyezményre, egyre több jogalkalmazó ismeri, használja – ez fontos elôrelépés. A sokféle alternatív vitarendezés, erôszakmentes kommunikációt erôsítô kezdeményezés is fontos lehetôség a jogok megismertetésére és gyakorlására. A G yermekjogi Egyezmény sok pontja ma még nehezen kérhetô számon, elsôsorban a gyerekek joga a véleményformáláshoz, és az, hogy aktív résztvevôként beleszólásuk legyen minden ôket érintô kérdésbe, biztosan nem. Az iskolai gyermekjogi helyzet jól mutatja mennyire nagy a lemaradás, milyen félelmetesnek tartja sok szülô és pedagógus, ha a gyerekek legalább elvileg ismerik a jogaikat, és mondjuk a házirend elkészítése, a diákönkormányzat mû ködtetése során ezeket érvényesíteni szeretnék. A kortárs segítés rendkívül alacsony ismertsége, az ifjúsági mozgalmak és tevékenységek szegényes választéka, és az alacsony részvétel is része a társadalmi gyer mekbetegségeknek. Saj nos sok olyan új jelenséggel is meg kellett ismerkedni, amelyek még fokozottabban szükségessé teszik a gyermekjogok alkalmazásának komolyan vételét, ha kell kikényszerítését. A menekült státusz, vagy éppen annak a hiánya, a fogyatékos, roma, vagy bármely okból speciális szükségletekkel rendelkezô gyerekek joga az integrált nevelésre, gondozásra nagyon kevéssé valósult meg. U gyancsak súlyos aggályokat vet fel a szülôk és a közösség közötti felelôsség és feladatmegoldás tisztázatlansága, a súlyos területi egyenlôtlenségek okozta sokféle hátrány, a családokban a munkanélküliség, hajléktalanság, krónikus betegség, függôség, kirekesztettség miatti izoláció, ellehetetlenülés, mélyszegénység, aminek a gyerekek fokozottan áldozatává válnak. Bár mennyire is elkeserítô e téren a helyzet, de mindezek a kérdések napirenden vannak, foglalkozniuk kell vele azoknak is, akik hallani sem akarnak róla. A viták során a gyermeki jogok említése ma még nagyon ritka, és sajnálatos módon az érvelés leginkább arra terjed ki, hogy elôbb a kötelességekrôl kellene megemlékezni, aztán jöhetnek a jogok, pedig látni kellene, hogy az a gyerek, aki ismeri és gyakorolhatja a jogait, sokkal elôbb tanulja meg jól és alkalmazható módon a kötelességeit – például mások jogainak tiszteletben tartását –, mint aki erre nem kap lehetôséget, és olyasmit kérnek számon

rajta, amihez nem kapott kellô segítséget, támogatást. Számomra rendkívül tanulságos a G yermekjogi Bizottságban végzett munka abban a tekintetben is, hogy másképpen gondolkozom sikerrôl és kudarcról. O tt értettem és tanultam meg igazán becsülni és értékelni a gyermeki jogok és alkalmazásuk jelentôségét, a legkisebb lépés jelentôségét is. A Bizottság munkája során évente minden nap másik ország kormányzati szerveivel és civil szervezeteivel ismerkedhetünk meg, az ország és civil – egyre gyakrabban gyerekek által készített – jelentések elolvasását követôen. R endkívül tanulságos az a dialógus, amit a megjelentekkel folytatunk, és nagyon eltérô mélységû, színvonalú ez a párbeszéd. Sok ország esetében a kér dések re adott vá laszok megrendítôek, fájdalmasak, elsôsorban a nagyon szegény, háborús körülmények között élô, természeti katasztrófáktól sújtott nemzetek esetén. Amikor azzal szembesülünk, hogy alapvetô élelmiszerek, ivóvíz, orvosi ellátás, iskolák és szakemberek hiányoznak, a rendkívül magas csecsemô és gyerek halál, a gyerekek elrablása, áruba bocsátása, kizsákmányolása mindennapos, a korai házasságok és gyerekszülés, az ártó tradicionális gyakorlatok, mint a lányok körülmetélése – sokszor házi körülmények között, fertôtlenítés nélkül – vagy a becsületbeli gyilkosságok, szexuális bántalmazás –, akkor is ugyanazoknak az elveknek az érvényesítését kell számon kérni, amelyeket a gazdag országok esetében magától értetôdônek tartunk, hiszen az Egyezményben biztosított jogokat a lehetôségek szerint mindenhol biztosítani kell. Sok feltétel teljesítésének nem elsôsorban anyagi, hanem elvi, szemléletbeli akadályai vannak, és ezek változása önmagában is jelentôs javulást idézne elô nem csak a gyerekek, hanem a felnôttek életében is. Persze nem függetleníthetôk a gazdasági problémák a politikai, ideológiai keretektôl. A civil társadalom és szervezôdései meghatározó jelentôségû ek ezekben az országokban, a nagy, nemzetközi szervezetek mellett, egyre több és sikeresebb helyi szervezôdés van szinte mindenhol. Ezek fontos katalizátorai a változásoknak, erôforrásai az érdekképviselet megteremtésének, a jogok megismertetésének és alkalmazásának, a nôk és gyerekek megerôsítésének, az aktív részvétel elôsegítésének.

2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

445

B E V E Z E TÔ

A legfejlettebb országok képviselôivel való konzultációk is nagyon tanulságosak, gyakran nehezen érthetô, miért nem sikerül a gyermeki jogoknak sokkal szélesebb körben érvényt szerezni, hogyan lehet, hogy több országban nem vált belsô joggá az Egyezmény, noha minden feltétel adott lenne ehhez. Az is meglepô, hogy nagyon fejlett szociális ellátással, gyermekvédelmi ellátórendszerrel rendelkezô országokban milyen súlyos nehézségekkel kell a családoknak, gyerekeknek szembenézniük, milyen sokféle hiány van ott is. M ásrészt nem hajtják végre sok helyen olyan cikkeit az Egyezménynek, ami bizonyosan nem pénzkérdés. Ez nem vigasz nekünk, de jelzi, hogy nem csak gazdasági kérdés a jogok biztosítása, komolyan vétele. A legizgalmasabb konzultációk azok, ahol az erôs civil szervezetek és a velük érkezô gyerekek is jelen vannak. Egyre gyakrabban fordul elô, hogy különbözô életkorú és élethelyzetû gyerekek, fiatalok is elmondják a Bizottság tagjainak, hogy ôk hogyan látják jogaik érvényesülését. Tanulságos, hogy kevésnek találják a számukra rendelkezésre álló idôt, és több olyan találkozást szeretnének a Bizottság tagjaival, ahol még az ôket képviselô civilek sincsenek jelen. Sok gyereknek persze nincsen lehetôsége személyesen eljönni G enfbe az ülésekre, de növekvô számban kapunk dvd-n küldött üzeneteket, filmeket, amit a gyerekek csinálnak, sok kiadvány készül az ô véleményükrôl, illetve általuk készített felmérésekrôl. Ez utóbbiakban nyilván azokat a kérdéseket fogalmazzák meg, ami ôket magukat is foglalkoztatja, ez gyakran hitelesebb, mint a felnôttek által feltett kérdések. A Bizottság tagjainak idônként módjában van meglátogatni az általuk vizsgált országokat, és ott személyesen sok gyerekkel találkozhatnak. A gyerekek nagyon pontosan meg tudják fogalmazni, hogy mire van szükségük, miben szenvednek hiányt, hogyan látják magukat és a környezetüket. Az általuk készített felmérések is azt jelzik, hogy a felnôttek gyakran nem is veszik észre, milyen kevéssé bizalmat keltô, támogató, biztonságot nyújtó a jelenlétük, vagy éppen annak hiánya, a viselkedésük, és ezen keresztül az a minta, amit nyújtanak. Sok felnôtt számára nehézséget jelent, hogy gyerekek társaságában viselkedésük, megnyilvánulásuk sokkal erôsebben és láthatóbban rezonál, mert a gyerekek ôszintébbek, és egyértelmûbb viszszajelzést adnak, pozitív és negatív értelemben egy-

644

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

aránt. N em vitatható, hogy szülôként, pedagógusként, nevelôként nagyon nehéz minden nap megfelelni ennek az erôs külsô kontrollnak, de azzal is számot kell vetni, hogy ebben az esetben nem azt kell megakadályozni, hogy a gyerekek egyenrangú félként visszajelzést adjanak, hanem világossá kellene tenni a nehézségeket, és persze azt is meggondolni, mit lehetne, kellene másképpen csinálni. H a a gyerekekkel is sok gond van, az nem írja felül saját gyen geségein ket. B elá tás ra, szo lidari tásra, együttmû ködésre akkor számíthatunk, ha magunk is így viselkedünk. Errôl minden gyerek azonos módon ad visszajelzést, bárhol él, bármilyen körülmények között nevelkedik. Ezeket a tapasztalatokat persze itthon is meg lehet szerezni, a Bizottságban végzett munka viszont éppen azért speciális, mert olyan sokféle történelmû, hagyományú, kultúrájú, politikai rendszerû, életszínvonalú országból jönnek a delegációk, hogy sokkal egyértelmûbbé válik az, mi segít és mi gátol a gyermeki jogok érvényesülésében, a gyerekek egyenrangúsításában, és mindez hogyan függ össze azzal, hogy a felnôttek saját életüket hogyan látják, élik. Annak, hogy M agyarországon olyan nehezen lehet akár szakmai vitákat folytatni e kérdésekrôl, elsôsorban az az oka, hogy a felnôttek a saját jogaikról sem igen gondolkodnak, illetve szégyen jog- és öntudatosnak lenni. H ányszor hallani megvetôen azokról, akik „nagyon is tudják a jogaikat, és kikövetelik ami jár nekik”. Elolvasva elég abszurd, hogy azt rójuk fel, valaki ismeri a jogait és élni is kíván velük, mintha ez baj lenne. Az sem jó érv, hogy nem ismerik a kötelezettségeiket, illetve nem tartják be ôket, mert ennek akkor van értelme, ha a jogok feltételekhez kötöttek, különben mindenki számára azonos módon elérhetôk. Jó lenne egy olyan kísérlet, aminek keretében minden gyerek születésétôl élvezhetné a neki elvben biztosított jogokat, és 10-20 évvel késôbb megnézhetnénk, milyen eredménnyel járt ez. Azt kívánom magunknak a következô 20 évre, hogy minél szélesebb körben legyen módunk kipróbálni ezt a lehetôséget, minél nagyobb számú gyerek esetében, és ez garancia lehet arra, hogy a következô generáció erôs jogtudatossággal és harmonikusabb személyiséggel, optimistábban nézhet a felnôttkor elé, egy boldog és biztonságos gyerekkort követôen. Herczog Má ria

FÓKUSZBAN

A z EU gyermekjogi stratégiája felé1 ■ I. FENN ÁL LÓ PROB LÉ MÁK E közlemény olyan átfogó EU -stratégia létrehozását javasolja, amely hatékonyan elôsegíti és biztosítja a gyermekek jogainak érvényesülését az Európai U nió belsô és külsô politikáiban, valamint támogatja a tagállamok e területre vonatkozó erôfeszítéseit. A gyermekek, vagyis az EN SZ-nek a gyerm ek jogairólszóló egyezm énye (a továbbiakban: U N C RC ) értelmében a 18. életévüket be nem töltött személyek a világ népességének egyharmadát teszik ki. I.1. A gyermekek jogai – az EU egyik prioritása A gyermekek jogai azon emberi jogok egy részét képezik, amelyek betartására az EU -t és a tagállamokat nemzetközi és európai szerzôdések kötelezik, így különösen az U N HC R és a hozzá tartózó fakultatív jegyzôkönyvek, ideértve a m illennium i fejlesztési célokat2 is, valam int az em beri jogok eu rópai egyezm énye3 (a továbbiakban:EJEE). Az EU az európai Alapjogi C hartában4, közelebbrôl annak 24. cikkében, kifejezetten elismerte a gyermekek jogait. A Bizottság a 2005–2009-es stratégiai célkitû zésekrôl szóló közleményében a gyermekek jogait egyik fô prioritásaként jelölte meg:„K iem elt fontosságú a gyerm ekek jogainak hatékony védelm e a gazdasági kizsákm ányolás és a visszaélés valam ennyi form ájával szem ben; e téren az U nió irányt m utat a világ többi része szám ára”5. Ezzel összefüggésben az alapjogokért, megkülönböztetés mentességért és esélyegyenlôségért felelôs biztosok 2005 áprilisában úgy döntöttek, hogy egyedi kezdeményezést indítanak a gyermekek jogainak elôsegítése, védelme és figyelembevétele érdekében az EU belsô és külsô politikáiban. 2006 márciusában az Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy „tegyék m eg a gyerm ekszegénység gyors és jelentôs csökkentéséhez szükséges intézkedéseket,egyenlô esélyeket biztosítva valam ennyi gyerm ek szám ára,szociális hátterüktôlfüggetlenül”. E közlemény ezen döntéseket juttatja érvényre. ■

I.2. A gyermek jogainak helyzete az EU -ban és a világon A gyermekek számos emberi joggal rendelkeznek. Alapvetô fontosságú azonban, hogy a gyermekek jogait önálló követelményeknek tekintsék, és azok ne egyszerû en az emberi jogok tisz-

■

1 A BIZO TT SÁ G K Ö Z LEMÉN YE (C O M(2006) 367) 2 3 EN SZ K özgyûlés, az Egyesült N em zetek Millennium i N yilatkozata, 55. ülésszak, 2000.szeptem ber 18. 3 A teljes szöveg elérhetô a következô cím en: http://w w w .echr.C ouncil of Europe.int/EC HR/EN /Header/Basic+Texts 4 Az Európai U nió Alapjogi C hartája,HL C 364.,2000.12.18.,elérhetô a következô cím en: http://europa.eu.int/com m /justice_hom e/unit/charte/index_en.htm l. 5 Stratégiai célkitûzések 2005–2009. Európa 2010: Partnerség Európa m egújulásáért, fellendülés,szolidaritás és biztonság,C O M (2005) 12 végleges,2005.1.26.

teletben tartását célzó átfogó erôfeszítések részét képezzék. Ez azért szükséges, mivel néhány jog kizárólagosan vagy mindenekelôtt a gyermekekre vonatkozik, így például a tanuláshoz való jog és a mindkét szülôvel való kapcsolattartás joga. Az a tény továbbá, hogy szinte valamennyi állam vállalja a gyermekek jogainak területén fennálló kötelezettségeket, különösen szilárd alapot jelent az Európai Bizottság és a nem EU -országok közötti együttmû ködéshez: ez pedig olyan elôny, amely nem mondható el az összes emberi jogi kérdés esetén. V égül pedig az EU egyértelmû en olyan különálló kérdésként azonosította a gyermekek jogainak elôsegítését, amely egyedi fellépést érdemel. Együtt kell vizsgálni a gyermek jogait és szükségleteit: a gyermekek jogai tiszteletben tartásának és elôsegítésének együtt kell járnia az alapvetô szükségleteik kielégítését célzó fellépéssel. H angsúlyozni kell, hogy az európai integráció – a világ sok más részében fennálló drámai helyzethez viszonyítva – sikeresnek bizonyult a gyermekek jogainak és szükségleteinek kezelésében. Az U nión belüli helyzet azonban még mindig nem kielégítô. Fennáll a veszélye annak, hogy a globalizációval és a demográfiával összefüggô új kihívások, amennyiben nem kezelik azokat határozottan, aláássák az európai életszínvonalat. Ez jelentôs káros következményekkel járhat a gyermekek helyzetére Európában. Az EU -n belül gyermekbarát társadalmak létrehozására vonatkozó elgondolás így tehát nem választható el attól, hogy az európai integrációt tovább kell mélyíteni és erôsíteni. I.3. Az EU -stratégia jogalapja A Szerzôdések és a Bíróság ítélkezési gyakorlata6 szerint az EU az alapvetô jogok területén – ideértve a gyermekek jogait is – nem rendelkezik általános hatáskörrel. Az Európai U nióról szóló szerzôdés (EU Sz.) 6. cikkének (2) bekezdése szerint azonban az EU -nak tiszteletben kell tartania az alapvetô jogokat, bármilyen intézkedést is tesz hatásköreinek gyakorlása során. E jogok különösen az EJEE-ben foglalt jogokat jelentik, amely a gyermekek jogaira vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Teljes mértékben figyelembe kell venni továbbá az U N C R C rendelkezéseit. Az Alapjogi C harta, jogi formájától függetlenül, a jog általános elveiként biztosított alapvetô jogok különösen hiteles kifejezôdésének tekinthetô. Az EU -nak az alapvetô jogok – ideértve a gyermekek jogait is – tiszteletben tartására irányuló kötelezettsége nem csak az e jogokat sértô cselekményektôl való tartózkodást magában foglaló általános feladat, hanem azt is jelenti, hogy figyelembe kell venni azokat minden olyan esetben, amikor azok a saját szakpolitikáknak a Szerzôdések különbözô jogalapjai szerinti végrehajtása során relevánsak. Ezenkívül az általános hatáskör fent em-

■

6 Lásd különösen a 2/94.sz.vélem ényt,EBHT 1996.,I-1759.o.

2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

447

FÓKUSZBAN

lített hiánya ellenére7 a Szerzôdések által biztosított számos különös hatáskör lehetôvé teszi az egyedi fellépést a gyermekek jogainak biztosítása és elôsegítése céljából. Az ilyen fellépéseknek tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás és az arányosság elvét, valamint nem sérthetik a tagállamok hatáskörét. Számos különbözô eszköz és módszer is számításba jöhet, ideértve a jogalkotási intézkedést, a puha jogot, a pénzügyi támogatást vagy a politikai párbeszédet. I.4 . A gyermekek jelenlegi helyzete Az EN SZ gyermekekkel kapcsolatos 2002. évi rendkívüli ülésszaka során kiemelték, hogy milyen óriási a szakadék a nemzetközi szerzôdésekben kifejezett jó szándék, valamint a szegénység, az elhanyagoltság és a kizsákmányolás által jellemzett valós életkörülmények között, amelyeket világszerte gyermekek millióinak kell elszenvednie. A néhány területen elért eredmények ellenére még mindig sok a tennivaló.8 A születéstôl a felnôtté válásig a gyermekek szükségletei nagyon eltérôek életük különbözô fejlôdési szakaszában. Az elsô öt évben a gyermeknek mindenekelôtt védelemre és egészségügyi ellátásra van szüksége. A gyermekeknek 5 és 12 éves koruk között is szükségük van védelemre, de más szükségleteik is kialakulnak:egyértelmû en lényegi jelentôséggel bír a gyermekek számára a tanuláshoz való jog, amely lehetôvé teszi számukra a fejlôdést a társadalmon belül. Tizenévesként a gyermekek új igényekkel és feladatokkal találják szemben magukat. A serdülôknek például igényük van arra, hogy az életüket érintô döntésekkel kapcsolatban kifejezhessék véleményüket. Továbbá a szülôk szegénysége és a társadalmi kirekesztettség nagymértékben korlátozza a gyermekek számára nyitva álló lehetôségeket és jogaik érvényesítését, ami a társadalom egészének jövôbeli jólétét veszélyezteti. Ezenkívül befolyásolja a gyermekek helyzetét az a hely is, ahol élnek.

■

I.4.1.Á ltalános helyzet A világon élô 2,2 milliárd gyermek 86% -a él a fejlôdô országokban, és a fejlôdô országokban él azon gyermekek több mint 95% -a, akik meghalnak ötéves koruk elôtt, nem jutnak alapfokú képzéshez, kényszermunkát végeznek vagy szexuális kizsákmányolástól szenvednek. V ilágszerte az anyák több mint fele nem élvez megfelelô jogokat, ideértve a várandós gondozást és a szülést is. E helyzet miatt már a születés pillanatában számos gyermek hátránnyal indul. Életük elsô öt évében a gyermekek egyharmadának nem jut megfelelô élelem, és bizonyos mértékben alultápláltak. Ez nem csupán egészségüket és túlélési esélyeiket befolyásolja, hanem tanulási képességüket és fejlôdésüket is. Az alultápláltság mellett sok gyermek él nem megfelelô körülmények között (korlátozott ivóvízhez jutás, rossz higiéniai körülmények, szennyezett helyiségek, valamint a megfelelô betegségmegelôzéshez és egészségügyi ellátáshoz való jutás hiánya). Ennek eredményeképpen több mint tíz millió öt éven aluli gyermek hal meg évente könnyen megelôzhetô vagy kezelhetô betegségben, és egy milliárd gyermek visszamaradott a fizi7 Lásd az Alapjogi C harta 51.cikkének (2) bekezdését. 8 Az EU nyilatkozata az U N G ASS 57.ülésére,2003.

844

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

kai, szellemi és/vagy pszichológiai fejlôdésben, ami gyakran visszafordíthatatlan. Az összes gyermek egyhatoda (elsôsorban lányok) nem jár alapfokú képzést nyújtó iskolába, így nincs lehetôsége arra, hogy tanuljon, fejlôdjön és a társadalomba integrálódjon. V ilágszerte mintegy 218 millió gyermek dolgozik.9 Több mint 5,7 millió gyermek (némelyikük még el sem érte a serdülôkort) különösen borzasztó körülmények között dolgozik, ami adott esetben akár kvázi rabszolgaságot is jelenthet, és megközelítôleg 1,2 millió gyermek esik az emberkereskedelem áldozatául.10 M inden pillanatban mintegy 300 000 gyermek harcol katonaként a világszerte folyó több mint 30 fegyveres konfliktusban. V ilágszerte körülbelül 130 millió lány és nô nemi szervét csonkították meg, és ez gyakran a serdülôkort lezáró beavatási szertartások keretében évente további két millió lányt érint. A lányok egyharmada van kitéve szexuális erôszaknak, egyötödük kényszerbôl köt házasságot11, és évente mintegy 14 millió 15 és 19 év közötti lány szül gyermeket. Tavaly több mint egymillió serdülô fertôzôdött meg H IV -vírussal, kétharmad részük lány. V ilágszerte több mint egymillió gyermeket tartanak fogva jogsértô cselekmény miatt, és nagy részük nem kapja meg azt a sajátos figyelmet és védelmet, amire szükségük lenne. O lyan gyermekek is vannak, akiknek jogai és szükségletei sajátos figyelmet érdemelnének:több mint 200 millió gyermek él súlyos fogyatékossággal, valamint 40 millió gyermek árva, akiknek a száma a H IV /AID S miatt egyre növekszik. I.4.2.Az EU -ban Az EU jelenleg olyan jelentôs gazdasági, politikai, környezeti és társadalmi változásoknak lehet tanúja, amelyek a gyermekeket is érintik. Az EU -ban a relatív szegénység jobban veszélyezteti a gyermekeket, mint a lakosság egészét (a 0–15 év közötti gyermekek 20% -a és a 16–24 közöttiek 21% -a érintett, szemben a felnôttek 16% -ával). Különösen ki vannak téve a szegénységnek, a kirekesztésnek és a diszkriminációnak azok a gyermekek, akiknek szülei szegények, vagy akik nem élhetnek szüleikkel, valamint akik bizonyos etnikai közösségekbôl származnak, mint például a romák. Ezenkívül a gyermekek – és különösen a szegény gyermekek – aránytalanul nagyobb mértékben szenvednek a környezet minôségének romlásától. Az EU megkezdte e kihívások kezelését azáltal, hogy a fenntarthatóbb növekedést, valamint a több és jobb munkahelyet célzó stratégiáját az európai agenda élére helyezte. E stratégia sikere jelenti azon befogadó európai társadalmak egyik elôfeltételét, amelyekben a jelenlegi és a jövôbeli generációk gyermekeinek jogai és szükségletei is szilárd alapokon nyugszanak. Az identitás kérdése az utóbbi években egész Európában jelentôs témává vált. A rasszizmus összes formájának régóta ismert megnyilvánulásai mellett az EU társadalmaiban egyre

9 A gyerm ekm unka vége:elérhetô közelségben,átfogó jelentés a m unka világára vonatkozó alapvetô elvekrôl és jogokról szóló ILO nyilatkozat nyom on követésérôl,jelentés a N em zetközi Munkaügyi K onferencia 95.ülésszakára,G enf,2006. 10 Forrás: U N IC EF 11 Forrás: U N IFEM

FÓKUSZBAN

nyugtalanítóbb jelenséggé válik a „kívülállókkal” szembeni gyû lölet és a tôlük való félelem. A kisebbségekbôl származó gyermekek könnyen a rasszizmus célpontjaivá válnak. A többségi lakosságból származó gyermekek viszont könnyen a szélsôséges politikusok és pártok által javasolt, végletekig leegyszerû sített megoldások befolyása alá kerülnek. A gyermekekkel szembeni erôszak az utóbbi években egyre nagyobb gondot jelent az EU -ban. Számos formában megnyilvánulhat a családon és az iskolán belüli erôszaktól kezdve a transznacionális dimenziójú problémákig, ideértve a gyermekkereskedelmet és -kizsákmányolást, a gyermek-szexturizmust, valamint az internetes gyermekpornográfiát is. M ásik kihívást jelent annak biztosítása, hogy a bevándorló, menedékkérô és menekült gyermekek jogait messzemenôen tiszteletben tartsák az uniós és tagállami jogalkotás, illetve politikák végrehajtása során. A gyermekek kezelésére használt gyógyszerek több mint 50% -át évtizedeken keresztül nem tesztelték, és nem engedélyezték ilyen használatukat, így nem lehet pontosan tudni, hogy a gyógyszer valóban hatásos-e, és milyen mellékhatásokkal járhat. E problémát most már kezeli a gyermekgyógyászati rendelet, amelyet a közeljövôben fogadnak el.

■ II. MI ÉRT VAN SZÜK SÉG UNI ÓS GYER MEK JO GI STRA TÉ GI Á RA?

II.1. Az uniós fellépés hozzáadott értéke A fentiekbôl következôen még messze nem tartják általános tiszteletben a gyermekek jogait, és az EU -n belül nincsenek kielégítve minden egyes gyermek alapvetô szükségletei. Az Európai U nió a gyermekek jogai területén lényegi és alapvetô hozzáadott értéket jelenthet. Elôször is építeni tud általában az emberi jogokkal és közelebbrôl a gyermekek jogaival kapcsolatos régi hagyományára, valamint jogi és politikai kötelezettségvállalásaira. Az U nió megfelelô súllyal és jelenléttel rendelkezik ahhoz, hogy a gyermekek jogai központi helyet kapjanak a nemzetközi napirendekben, továbbá felhasználhatja általános jelenlétét és befolyását ahhoz, hogy az egyetemes emberi jogok érvényesülését – különös tekintettel a gyermekekre – nemzeti szinten világszerte hatékonyan elôsegítse. Ezen kívül az európai szociális védelmi modell, valamint a különbözô területeken fennálló politikai kötelezettségvállalásai és programjai alapján elôsegítheti és támogathatja, hogy a gyermekek szükségletei nagyobb figyelmet kapjanak. Az U nió támogathatja a tagállamok erôfeszítéseit, segítve ôket bizonyos területeken abban, hogy intézkedéseik során figyelembe vegyék a gyermekek jogait, valamint keretet biztosítva a kölcsönös tanuláshoz, amely révén a tagállamok azonosíthatják és átvehetik az U nióban alkalmazott számos bevált gyakorlatot. Ez az átfogó és összehangolt fellépésen alapuló megközelítés a tagállamok erôfeszítéseit kiegészítô hozzáadott értéket jelentene, továbbá az U nión belül és kívül egyaránt erôsítené az U N C R C -ben foglalt elvek elismerését és tiszteletben tartását. Sürgetô szükség van tehát egy átfogó uniós stratégiára annak érdekében, hogy növekedjen az EU azon kötelezettségvállalásainak terjedelme és hatékonysága, amelyek világszerte a

■

gyermekek helyzetének javítását célozzák, valamint hogy a lehetô legmagasabb szinten kifejezésre jusson az a tényleges politikai akarat, hogy a gyermekek jogainak elôsegítése és védelme a megérdemelt helyet foglalja el az EU napirendjében. II.2. Az EU eddigi válasza: már megtett lépések Az utóbbi években az EU jelentôs eredményeket ért el e területen, és a fennálló különbözô jogalapok alapján különbözô konkrét intézkedéseket és programokat dolgozott ki a gyermekek jogaival kapcsolatban. Ezen intézkedések a belsô és külsô politikákat egyaránt érintik, és a problémák széles skáláját lefedik, mint például gyermekkereskedelem és -prostitúció, gyermekekkel szembeni erôszak, diszkrimináció, gyermekszegénység, társadalmi kirekesztés, gyermekmunka (ideértve a gyermekmunka eltörlésére vonatkozó kötelezettséget tartalmazó kereskedelmi megállapodásokat is), egészség és oktatás. A gyermekek jogait érintô uniós intézkedések nem kimerítô felsorolását a melléklet tartalmazza. Közelebbrôl az EU -n belül a Bizottság és a tagállamok elsôdleges prioritást adtak a gyermekszegénység kérdésének a szociális védelem és a társadalmi integráció koordinálásának nyílt módszere (O pen M ethod of C oordination on Social Protection and Social Inclusion – O M C ) keretében, amely egy sor közös célkitû zésen és mutatón alapuló keretet jelent a tagállamok közötti kölcsönös tanuláshoz, valamint a szociális védelmi rendszerek hozzáférhetôségének és minôségének javítását célzó nemzeti stratégiák elfogadásához. A bôvítési folyamat egy másik hatékony eszköz, amely lehetôséget ad a gyermekek jogai érvényesülésének elôsegítésére. Az EU -tagság egyik feltétele, hogy a tagjelölt országban érvényesül a demokráciát biztosító intézményi stabilitás, a jogállamiság, az emberi jogok, valamint a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme. Az Európai Tanács által 1993-ban Koppenhágában meghatározott ezen úgynevezett politikai kritériumok keretében a Bizottság a csatlakozási folyamat során elôsegítette a gyermekvédelem reformját, és szorosan figyelemmel kísérte a gyermekek jogainak fejlôdését valamennyi csatlakozó és tagjelölt országban. Az európai szomszédságpolitika, valamint az O roszországgal fennálló stratégiai partnerség fontos eszközt jelent a gyermekek jogainak erôsítéséhez az EU szomszédságában, és az elsô intézkedéseket már meg is hozták. ■

II.3. A hatékonyság szü kségessége A gyermekek jogaival kapcsolatos uniós fellépés értékének maximalizálása céljából számos kihívásra kell választ adni az alábbiak megvalósulása érdekében: • az érintett területen ez idáig tett uniós intézkedések szükségleteinek, prioritásainak és hatásainak átfogóbb elemzése; • a gyermekek jogainak hatékonyabb figyelembevétele az uniós politikákban, stratégiákban és programokban, valamint szorosabb együttmû ködés az Európai Bizottságon belül; • jobb együttmû ködés a kulcsfontosságú érintettekkel, ideértve a gyermekeket is; • a gyermekek jogairól és az e területen hozott uniós intézkedésekrôl való jobb tájékoztatás, valamint azok erôteljesebb tudatosítása.

■

2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

449

FÓKUSZBAN

■ III. AZ EU GYER MEK JO GI STRA TÉ GI Á JA FE LÉ A fenti kihívások megoldása érdekében a Bizottság e közleménnyel egy hosszú távú stratégiát indít el annak érdekében, hogy az EU fellépése aktívan elôsegítse és biztosítsa a gyermekek jogainak érvényesülését, és a tagállamok e területen kifejtett erôfeszítései támogatást kapjanak. A stratégia hét különös célkitû zésre épül, amelyek mindegyikét egy sor intézkedés kíséri. ■

III.1. Az EU gyermekjogi stratégiájának kü lönös célkitû zései

1 A jelenlegi tevékenységek kihasználása és a sürgetô szükségletek kezelése A Bizottság maximálisan kihasználja majd a jelenlegi politikákat és eszközöket, ideértve különösen az emberkereskedelem elleni küzdelemrôl szóló közlemény12 nyomon követését és az ezzel kapcsolatos cselekvési tervet13, a szociális védelem és a társadalmi integráció koordinálásának nyílt módszerét, a N emzetközi M unkaügyi Szervezettel való stratégiai partnerséget a gyermekmunka elleni küzdelem érdekében, valamint a fegyveres konfliktusokban részt vevô gyermekekrôl szóló uniós iránymutatásokat14. A Bizottság továbbra is finanszírozza a gyermekek jogainak érvényesülését elôsegítô egyedi projekteket. Külügyekben, ideértve az elôcsatlakozási folyamatot és a csatlakozási tárgyalásokat is, a Bizottság a jövôben is elôsegíti az U N C R C és fakultatív jegyzôkönyvei, a gyermekmunka legrosszabb formáinak felszámolásáról, valamint a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló ILO -egyezmények, továbbá egyéb vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközök ratifikálását és végrehajtását. Foglalkozik majd az emberi jogok kérdésével a harmadik országokkal – ideértve a civil társadalmat és a szociális partnereket is – folytatott politikai párbeszédekben, továbbá egyéb politikai eszközeit és együttmû ködési programjait is felhasználja annak érdekében, hogy világszerte elôsegítse a gyermekek jogainak érvényesülését és kezelje a problémákat. A Bizottság rövid távon – különösen bizonyos kihívások sürgetô szükségessége m iatt – nevezetesen a következô kiegészítô intézkedéseket kívánja m egtenni: Az EU -n belülegységes hatjegyû segélyhívó telefonszám bevezetése segítséget15 keresô gyerm ekek szám ára,valam int egy m ásik egységes forróvonal létrehozása eltûnt vagy szexuálisan kihasznált gyerm ekek m egsegítésére A bankágazatés a hitelkártyákkalfoglalkozó vállalatok tám ogatása a gyerm ekekrôl készített szexuális képekért való internetes hitelkártyás fizetés elleni küzdelem ben (2006) G yerm ekek a fejlesztési együttm ûködésben tém ában cselekvési terv indítása a fejlôdô országokban élô gyerm ekek legfontosabb szükségleteinek kielégítése érdekében (2007)

12 C O M(2005) 514 végleges. 13 HL C 311.,2005.12.9. 14 Az Európai U nió Tanácsának 15634/03 dokum entum a. 15 Magyarországon 2008.június 1-tôl a K ék V onal G yerm ek és Ifjúsági Telefonszolgálata újtelefonszám on,a m inden hálózatbólközvetlenülhívható 116111 harm onizált európai hívószám on hívható.

44 10

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

Az EU -n belüli gyerm ekszegénységgelkapcsolatos intézkedések összefogásának elôsegítése (2007) 2 A jövôbeli EU-fellépés prioritásainak meghatározása A jövôbeli fellépés fô prioritásainak meghatározása céljából a Bizottság megvizsgálja, hogy milyen okok milyen mértékben akadályozzák a gyermekeket abban, hogy jogaikkal teljes mértékben éljenek. Ennek alapján értékeli majd a gyermekekkel kapcsolatosan hozott (jogalkotási és nem jogalkotási, belsô és külsô) intézkedéseinek hatékonyságát. E vizsgálat a meglévô kezdeményezésekbôl (U N IC EF, Európa Tanács, C hildO N Europe stb.) merít majd. Az értékelésnek nem kell kezdettôl fogva valamennyi releváns területet lefednie, hanem ötévente kell aktualizálni, és lépésrôl lépésre kell bevonni néhány kritikus területet. Az aktualizálást az EU R O STAT, a tagállamok, az Európa Tanács, a C hildO N Europe hálózat és az EU jövôbeli Alapjogi Ü gynöksége által a gyermekek jogaival kapcsolatban szolgáltatott adatok segítik majd. A Bizottság ezen elemzés alapján széles körû, a gyermekek részvételével is folyó nyilvános konzultációt indít majd, amely lehetôvé teszi, hogy az EU a gyermekek jogainak kérdését átfogóan kezelje, és azonosítsa a jövôbeli fellépés fô prioritásait. A gyerm ekek jogaival kapcsolatosan hozott uniós intézkedések hatásainak vizsgálata (2007–2008) K onzultációs dokum entum közzététele a jövôbeli intézkedések azonosítása céljából(2008) A gyerm ekek jogaival kapcsolatos összehasonlító adatok gyûjtése (2007-tôl) 3 A gyermekek jogainak figyelembevétele az EU intézkedéseiben Biztosítani kell, hogy az EU összes belsô és külsô politikája során az EU jogelveivel összhangban tiszteletben tartsák a gyermekek jogait, valamint hogy e politikák teljes mértékben összeegyeztethetôek legyenek az U N C R C és egyéb nemzetközi jogi eszközök elveivel és rendelkezéseivel. E „m ainstream ing”-nek nevezett eljárást már számos közösségi politika esetén alkalmazzák, így például a nemek közötti egyenlôség és az alapvetô jogok területén. Ennek során figyelembe veszik az Európa Tanács „Európa építése a gyermekekért és a gyermekekkel (2006–2008)” programjának keretében végzett munkát, amely hatékonyan elô kívánja segíteni a gyermekek jogainak tiszteletben tartását, valamint a gyermekek védelmét az erôszak összes formájával szemben. A gyerm ekek jogainak figyelem bevétele az EK azon jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseinek kidolgozása során,am elyek érinthetik ôket (2007-tôl)

. 18 A SIN APSE e-hálózattal (Scientific Inform ation for Policy Support in Europe, http://europa.eu.int/sinapse/sinapse).

FÓKUSZBAN

4. Hatékony koordinációs és konzultációs mechanizmusok létrehozása A Bizottság erôsíteni kívánja a fôbb érintettek közötti együttmû ködést, és a lehetô leghatékonyabban fel kívánja használni a gyermekek jogaival foglalkozó hálózatok és nemzetközi szervezetek vagy szervek segítségét. E célból a Bizottság az Európai G yerm ekjogi Fórum keretében összehozza az érintetteket. A fórum valamennyi érintett szereplôt16 magában foglalja, hozzájárul az uniós intézkedések kidolgozásához és nyomon követéséhez, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének helyszínéül szolgál. A Bizottság megvizsgálja, hogyan lehetne e mechanizmust harmadik országokban is alkalmazni, ahol az EK-küldöttségek rendszeres párbeszédet kezdeményezhetnének a gyermekjogok területén mû ködô nemzetközi és nemzeti partnerekkel. Az összes érintett szereplô bevonása érdekében a Bizottság w ebalapú tárgyalási és munkaplatformot hoz létre. E platform az adott területen rendelkezésre álló szakértelem felhasználásával segíti majd és ösztönzi a hatékony információcserét. A platform tagjai hozzáféréssel rendelkeznek majd egy dokumentumtárhoz, és egymás között vitát indíthatnak vagy felmérést végezhetnek. Az U N C R C 12. cikke szerint a gyermekeknek biztosítani kell a jogot arra, hogy az életüket érintô viták és döntések során kinyilváníthassák véleményüket. A Bizottság az EU -ban és világszerte elôsegíti és erôsíti a hálózatkialakítást és a gyermekek képviseletét, továbbá fokozatosan és hivatalosan bevonja ôket a jogaikkal és szükségleteikkel kapcsolatos összes konzultációba és intézkedésbe. A fórum és a w ebalapú platform egyaránt hozzájárul majd a gyermekek bevonásához. V égül a Bizottság az összhang és a hatékonyság érdekében javítja majd a különbözô intézkedései közötti koordinációt azáltal, hogy létrehoz egy kijelölt kapcsolattartó személyekbôl álló hivatalos gyermekjogi szolgálatközi csoportot, amely a stratégia nyomon követéséért felel majd. Kinevez továbbá egy gyermekjogi bizottsági koordinátort. Az érintett szereplôk összehozása egy Európai G yerm ekjogi Fórum keretében (2006) W ebalapú tárgyalási és m unkaplatform létrehozása (2006) A gyerm ekek bevonása a döntéshozatali eljárásba (2007-tôl) Bizottsági szolgálatközi csoport létrehozása és egy gyerm ekjogi koordinátor kinevezése (2006) 5. A gyermekek jogaival kapcsolatos kapacitás és szakértelem növelése A gyermekek jogainak érvényesítésében, valamint azoknak a belsô és külsô közösségi politikák során való figyelembevételében érintett összes szereplônek meg kell szereznie a szükséges ismereteket és képességeket. E célból a Bizottság a jövôben is elôsegíti a képzéseket. Ezenkívül fontos a gyakorlati eszközök,

úgymint útmutatók és tájékoztatók fejlesztése, terjesztése és képzési anyagként való felhasználása. A szükséges ism eretek és eszközök rendelkezésre bocsátása a gyerm ekek jogainak a közösségi politikák során való figyelem bevételében érintett szereplôk szám ára (2007-tôl) 6. A gyermekek jogairól való hatékonyabb tájékoztatás A gyermekek csak akkor tudják jogaikat érvényesíteni, ha azokról megfelelôen tájékoztatják ôket, és abban a helyzetben vannak, hogy éljenek is azokkal. A gyermekek jogai általában, valamint az EU e területen való fellépése továbbra sem kap kellô nyilvánosságot. A Bizottság e kérdések tudatosítása érdekében tájékoztatási stratégiát dolgoz ki a gyermekek jogaival kapcsolatosan. Ez segíti majd a gyermekeket és szüleiket abban, hogy a gyermekek jogait jobban megismerhessék, valamint hozzájárul az e területen szerzett tapasztalatok és bevált gyakorlatok terjesztéséhez az érdekelt felek között. A gyermekek jogaira közvetlenül kiható kulcsfontosságú uniós intézkedéseket gyermekek számára érthetô módon hozzák nyilvánosságra. E célból a Bizottság – lehetôleg az Európa Tanáccsal szoros együttmû ködésben és többek között a tagállamok, az Egyesült N emzetek és a civil társadalom hasonló kezdeményezéseivel összefüggésben – létrehoz egy, a gyermekjogoknak szánt gyermekbarát w eboldalt. A gyerm ekek jogaival kapcsolatos tájékoztatási stratégia kidolgozása (2007-tôl) A gyerm ekek jogairólvaló tájékoztatás a gyerm ekek szám ára érthetô m ódon (2007-tôl) 7. A gyermekjogok érvényesülésének elôsegítése a külkapcsolatokban Az Európai U nió a nemzetközi fórumokon és a harmadik országokkal való kapcsolatokban folytatja és tovább erôsíti a gyermekjogok érvényesülésének elôsegítésében való aktív szerepét. A jó koordinációnak, valamint az EN SZ emberi jogi fórumain való egységes és koherens fellépésnek köszönhetôen erôsödött az uniós intézkedések szerepe és hatása. Az U nió továbbra is különös figyelemmel kíséri a lányok, valamint a kisebbségekhez tartozó gyermekek jogait. Az EU folytatja a fegyveres konfliktusokban részt vevô gyermekekkel kapcsolatban megkezdett munkáját is. M egvitatja továbbá a gyermekekkel szembeni erôszakkal kapcsolatos átfogó tanulmányt, amelynek elkészítését az EN SZ Fôtitkárságának független szakértôje, Paulo Sergio Pinheiro vezeti. Az EU gyerm ekjogok érvényesülésének elôsegítésében való aktív szerepének folytatása és további erôsítése a nem zetközi fórum okon. III.2. Források és jelentés A Bizottság köteles rendelkezésre bocsátani az e stratégia végrehajtásához szükséges humán és pénzügyi erôforrásokat. Erôfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy biztosítottak legye-

■

16 Ideértve a tagállam okat,az EN SZ-ügynökségeket,az Európa Tanácsot,a civil társadalm at és m agukat a gyerm ekeket.

2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

11 44

MÉRLEG

nek az e közleményben és a jövôbeli stratégiában javasolt intézkedések finanszírozásához szükséges pénzügyi források. A gyermekek jogait érintô programok hatékonyságának biztosítása érdekében a szolgálatközi csoport megfelelô figyelmet fordít a lehetséges szinergiákra. Az átláthatóság növelése és az eredmények nyomon követése érdekében a Bizottság évente jelentést nyújt be a haladásról.

■ IV. KÖ VETKEZ TE TÉS A Bizottság: átfogó stratégiát dolgoz ki annak érdekében, hogy az Európai U nió valamennyi belsô és külsô intézkedésében elôsegítse és biztosítsa a gyermekek jogainak érvényesülését, és támogassa a tagállamok e területen kifejtett erôfeszítéseit;felkéri a tagállamokat, az EU intézményeit és az egyéb érintett szereplôket, hogy aktívan vegyenek részt e stratégia kialakításában, ezáltal is hozzájárulva annak sikeréhez.

K reatív konfliktuskezelés és konfliktuspedagógia ■ KOMPLEX SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÔ PROGRAM KÜLÖNBÖZÔ ADOTTSÁGÚ SPECIÁLIS GYERMEKOTTHONOKBAN ■ ELÔ Z MÉ NYEK ÉS A PROG RAM KI TÛ ZÖTT CÉL JAI

M unkahelyemen, a Szociális és M unkaügyi M inisztérium D ebreceni Javítóintézetében, egy évtizede használt nevelési attitûd az AV P módszer.1 M ivel úgy az alap, mint a haladó tréning a szociális ágazatban akkreditált továbbképzés, új dolgozóink is folyamatosan megismerkednek a kötelezô képzés keretein belül a konfliktuskezelés, kommunikációs készségfejlesztés ezen módszerével. 2005-ben az O BmB Titkársága által finanszírozott bûnmegelôzési modellprojektünket: „C él: a bûnmegelôzés, eszköz: a konfliktuskezelés” címen a kiíró a legjobbak közé sorolta, és az éves Kriminálexpo szakmai napi rendezvényén bemutatta. Ebben a programban dolgoztunk elôször a Big Five ( BFQ -C ) gyermekteszttel. Fontos volt, hogy az eddigi pozitív tapasztalatainkat objektivizáljuk. A résztvevô gyermekekkel a tréning elôtt és után vettük fel a gyermekkérdôívet, és értékeltük a vizsgált személyiségjegyek változását. A többszörösen hátrányos helyzetû, bûnelkövetô, speciális nevelési igényû fiatalok körében elért szakmai sikereinket értékelve az SZM M G yermek- és Ifjúságvédelmi Fôosztálya a debreceni székhelyû AV P H ungary Közhasznú Egyesülettel együttmû ködést írt alá „Kreatív konfliktuskezelés és konfliktuspedagógia – komplex személyiségfejlesztô program különbözô adottságú speciális gyermekotthonokban” címû pályázat 2008/2009-es tanévben történô megvalósítására. 10 hónapos programunknak kétirányú szakmai céljai voltak: egyrészt segítséget nyújtani a szakellátott gyermekeknek, fiataloknak az ôket ért traumák feldolgozásához, az erôszakra adandó jó válaszok megkereséséhez, és objektíven mérni személyiségjegyeik – a tréning hatására történô – változását.

1 AV P – Alternatives to V iolence Project /Alternatívák az erôszakkalszem ben. Az AV P Hungary K özhasznú Egyesület korábbi gyerm ekvédelm i felnôtt és gyerm ektréningjeinek tapasztalatairól beszám oltunk a C salád G yerm ek Ifjúság 2002/4.,2005/5.,2005/6.szám aiban.

44 12

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

M ásrészt a speciális gyermekekkel foglalkozó szakemberek szemléletét formálni, új konfliktuskezelô alternatívákkal, módszerekkel segíteni, bôvíteni a szakmai munkavégzést, a tréning adta lehetôségekkel (ventilláció, probléma izolálás, saját érdekek – értékek tisztázása, önérvényesítési képességek erôsítése stb.) a kiégés elleni prevenciót. A 12-18 éves speciális gyermekotthonban nevelkedô gyermekek esetében célunk volt az is, hogy az erôszakra adandó válasz mellett a gyermek komplex problémájának más elemei is fontosságuknak megfelelô figyelmet és kezelést kapjanak a csoportos együttlét során. Az elszenvedett családon belüli erôszak, bántalmazás személyiségükre tett negatív hatását csökkentse a saját és társaik csoportélményei. A tréning segítséget nyújtson a személyiségük kibontakozásához, fejlôdéséhez, sokoldalú készségfejlôdésükhöz, a konfliktusok erôszak nélküli megoldásához, ezáltal a jó közérzet biztosításához, ami a közös együttlét és nevelkedés alapfeltétele. A speciális gyermekotthonokban dolgozók képzése során célunk a tapasztalati úton történô tanulás az erôszakkal szembeni alternatívák témakörében volt. A dolgozók személyiségének megerôsítése, az erôszakmentes kommunikáció fejlesztése és a konfliktuskezelés megtanulása nyerô-nyerô helyzetben, szemléletformálás. A tréningen résztvevô szakemberek – reményeink szerint – képessé váltak a gyermekekkel olyan közös megoldásokat találni – mivel ugyanazt a konfliktuskezelési technikát sajátították el, és így „még jobban értik egymást” – amelynek segítségével a destruktivitás konstruktívvá válik, és kreatív megoldásokhoz vezet. Az erôszakos megoldásaik erôszakmentes, pozitív irányba fordultak át, és hosszabb távon az erôszak nélküli munkavégzést, gyermeknevelést, életmódot segítik az elsajátított alternatív pedagógiai módszerek. Tréningünk hatékonysága fokozott, mivel a gyermekek és a szakemberek is egyaránt gyakorlatokon és játékokon keresztül, élményszerû en sajátították el a módszereket és a szükséges készségeket, és azokat reményeink szerint a mindennapokban is képesek lesznek alkalmazni.

MÉRLEG

H árom, különbözô élethelyzetben lévô gyermekközösségben zajlottak a tréningek. Egyrészt a zártabb nevelési lehetôséget biztosító SZM M Esztergomi G yermekotthonában, másrészt a berettyóújfalui Arany János G yermekotthon speciális nevelési szükségletû nyitottabb életû csoportjainak tagjai körében, illetve a normál családi házas elhelyezésben élô gyermekekbôl indított 12 fôs kontroll csoportban. N agyon fontos kiemelni, hogy programunk nem lehetett volna ilyen sikeres, ha a részt vevô intézetek vezetése és a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok, gyermekfelügyelôk részérôl nem tapasztalhattuk volna meg a munkánkat maximálisan támogató segítôkészséget, együttmû ködést. N em elhanyagolható a felnôttek reflexiója sem, de mindenki megérti, hogy igazán a gyerekek magatartásváltozása volt az elsôdleges cél, hiszen másodlagosan ezzel segítünk a velük dolgozó felnôtteknek is. Különösen felkeltette szakmai kíváncsiságunkat, hogy milyen változást tudunk elérni 10 hónap intenzív komplex (fiatalokra és a velük dolgozó felnôttekre egyaránt irányuló) munkával a fiatalok vizsgált személyiségjegyeiben. Dr. Pat kó Kor né lia

■ A GYER ME KEK KÖ RÉ BEN FEL VETT SZE MÉ LYI SÉG TESZT ERED MÉ NYE I NEK ÉR TÉ KE LÉ SE ( BFQ- C)

Az AV P tréningek által generált változások mérésére olyan mérôeszközt igyekeztünk keresni, mely aránylag könnyen s csoportosan is felvehetô, s nem igényel minden gyerekkel különkülön hosszabb egyéni találkozást, hiszen ez a különbözô helyszínek miatt nehezen lett volna megoldható. Ez volt a BFQ -C , mely öt faktorban vizsgálja a személyiség jellegzetességeit. Ezek a következôk:energia, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi instabilitás, nyitottság. A teszt részletesebb, a faktorokat külön-külön is bemutató leírását a C salád G yermek Ifjúság X IV . évfolyam 2005/5. számában megtalálja az érdeklôdô. Jelen tanulmányban a korlátozott terjedelem miatt erre most nincs mód, így csak a teszt által mért változások rövid összegzésére nyílik lehetôség. A résztvevô krô l: A pályázat során több, eltérô helyzetben élô, s eltérô összetételû csoportnak tartottunk AV P tréningeket, mely munka csoportonként 96 aktív tréningórát foglalt magában. – Esztergom A csoport – Az SZM M esztergomi gyermekotthonában élô 14-18 éves lányok csoportja. – Esztergom B csoport – Az SZM M esztergomi gyermekotthonában élô 14-18 éves lányok, akik az ott dolgozó felnôttek megítélése szerint az otthonban is a problémásabb, „nehezebb” gyerekek közül kerültek ki. – B erettyóújfalu – kontroll csoport. Lakásotthonokban élô intézeti nevelt 13-16 éves fiúk és lányok vegyes csoportja. – B erettyóújfalu – speciális csoport. A berettyóújfalui Speciális G yermekotthonban élô 13-18 éves fiúk csoportja. A BFQ -C tesztet a tréningen részt vevô fiatalokkal felvettük az AV P-tréning elôtt és után is. A két tesztfelvétel között több mint fél év telt el. A csoportlétszámok kedvezôtlenebbül alakultak mint ahogy azt vártuk, ugyanis az esztergomi

intézetben egy lány nem töltötte ki a 2. tesztet, mert az utolsó tréning elôtt nem tért vissza kimenôjérôl. M íg a berettyóújfalui speciális csoportban a tréninget kezdô 10 fiatalból mindössze 5 fiú volt, aki be is fejezte azt. Ennek oka, hogy a tréningidôszak utolsó harmadában 4 speciális otthonban nevelkedô fiatal – közösen elkövetett bûncselekmény gyanúja miatt – elôzetes letartóztatásba került. A lecsökkent létszám óhatatlanul megváltoztatta a tréning alatt elindult folyamatokat, a csoportdinamikát is. A 4 fiú távozása után már nem az a tréningcsoport mû ködött, mely eredetileg elindult, változtatni kellett a tematikán, s igazodni a kisebb létszámhoz is. A tréninget befejezô 5 fiú közül egyikük tesztje az átgondolatlan kitöltés miatt értékelhetetlen volt, ezért a 4 fiatal teszteredménye legjobb esetben is csak tájékoztató jellegû az összegzésben. U gyanakkor pozitívumnak tartom, hogy az önkéntesség elvének betartása mellett 41 gyerek végigcsinálta velünk a csoportonként 96 órát jelentô tréninget, mely nem volt mindig zökkenômentes, sokszor próbára tette mind a vezetôk empátiáját, türelmét, mind a gyerekek kitartását. A problémákon közösen dolgozva, az akadályokat közösen legyôzve 41 fiatal kapott bizonyítványt a tréning sikeres elvégzésérôl. Eltérô volt a csoportok nemek és életkor szerinti összetétele is: Esztergomban lányokkal, Berettyóújfaluban a speciális csoportban fiúkkal, a kontroll csoportban pedig vegyes csoporttal dolgoztunk. M íg Esztergomban a lányok életkora zömében 1518 éves kor közé esett, addig Berettyóújfaluban a 13-16 éves korosztály dominált. A vizsgálati adatok tehát nem homogén csoportok összehasonlításából származnak, de mindenképpen tendenciákat jeleznek. Az eredmények jelzésértékû ek, s jól mutatják a változás, változtatás lehetôségeit.

■ I. Az alábbiakban a BFQ -C kérdôív faktoraiban a 4 csoport eredményeinek értékelését szeretném bemutatni. Az elemzés során azonban mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy a kis elemszám (41 fô) miatt a minta, s a kapott eredmények nem tekinthetôk reprezentatívnak.

■

1 faktor: Energia Az energia dimenzió a hagyományos értelemben vett extraverzió fogalmának felel meg. ■

Energia faktor változásai:

2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

13 44

MÉRLEG

A tréning elôtti tesztfelvétel eredményeit a 4 csoportban a kék oszlopok jelzik. A legmarkánsabb változás a speciális otthonban nevelkedôknél látható. Az alacsony övezet felsô határa 45 pont, melyet a tréning elôtt három csoport is meghalad valamelyest. A speciális otthoni fiatalok értéke az energia faktorban az elsô tesztfelvételkor az alacsony övezetbe esik. Erre a csoportra tréning elôtt tehát inkább az jellemzô, hogy nem nagyon törekszenek kapcsolatépítésekre, nehezen fejezik ki gondolataikat, kifejezett kommunikációs nehézségeik vannak, és igen kevéssé bíznak magukban. A tréning utáni felvétel eredményei minden csoportnál emelkedést mutatnak, de a speciális otthonban élôknél emelkednek a legerôteljesebben. Esztergomban kb. 2-3 pontnyi, míg a speciális otthonban élôknél 10,75 pontnyi az energia skálán az emelkedés, mely igen jelentôsnek mondható. A tréning után tehát minden csoportnál emelkedik az igény a kapcsolatépítésekre. A tréningen megtapasztalt elfogadás, tolerancia segít abban a gyerekeknek, hogy könnyebben megfogalmazzák s el is merjék mondani véleményüket úgy, hogy nem kell attól tartaniuk, hogy esetleg hiba miatt kinevetik ôket. Egymás elfogadása segíti ôket abban is, hogy bátrabban közeledjenek egymás felé, s hogy igényük legyen a másokhoz való tartozásra. Ebben nyilván a tréningen átélt közös élmények, a tolerancia és egymás elfogadásának az erôsödése is segítik a csoportokat. 2. faktor: B arátságosság Ez az a faktor, melyet a szakirodalomban gyakran kellemességnek is neveznek. C sakúgy, mint az energia-extroverzió faktora, a barátságosság is elsôdlegesen interperszonális dimenzió. A barátságosság faktor változásai:

szemben. G yakoriak a konfliktusaik vélt vagy valós sérelmeik miatt, s gyakran az agresszió az általuk leggyakrabban használt konfliktusmegoldó mód. A tréning után a pontszám lényegesen emelkedik – a tréning különbözô szakaszai, mint pl. a közösségépítés, kommunikáció, empátia, stb., a közös beszélgetések és játékok pozitívan hatnak e faktorra – a lányok barátságosabbá, elfogadóbbá válnak, nyitottabbak egymás közlései felé. C sökkennek agresszív megnyilvánulásaik, bizalmi szintjük nô társaik és a csoportvezetôk felé. 3. faktor: Lelkiismeretesség Az elnevezés a kitartásra, az önkontrollra és a célirányos magatartásra utal. A lelkiismeretesség faktor változásai:

■

A tréningek elôtt az esztergomi A csoport éppen hogy eléri a normál övezet alsó határát, a B csoport értékei pedig lényegesen alacsonyabbak. A berettyóújfalui csoportok ugyanakkor a normál övezetbe esnek. M indegyik csoportban emelkedik a faktorérték a tréningek hatására, de a legnagyobb, mintegy 5 pontnyi az esztergomi B csoportban mutatkozik. Ô k az a csoport, akiket a kollegák az esztergomi intézetben a problémásabb, nehezebben nevelhetôbb lányoknak tartanak. Ú gy tû nik, hogy a tréning hatása e faktorra a legerôteljesebben a problémásabb gyerekcsoportnál mutatkozik. Az elsô tesztfelvétel alacsony pontszámának hátterében az állhat, hogy az intézetbe kerülés elôtt e gyerekcsoport tagjai valószínû leg sokkal több negatív tapasztalatot szereztek környezetükben, kapcsolataikban. G yakran csalódottságot élhettek át. Talán e miatt bizalmatlanabbak, gyanakvóbbak a környezetükben élôkkel

44 14

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

E faktorban szintén az esztergomi B csoport eredményei a legalacsonyabbak, s ugyancsak az alsó övezetbe esik a berettyóújfalui speciális otthonban nevelkedôk értéke is. E két csoportra tehát tréning elôtt inkább jellemzô, hogy kifejezett figyelmi és koncentrációs nehézségekkel küzdenek. V alószínû leg e miatt gyakoriak alulteljesítéseik az iskolában, s gyakran szembesülnek saját kudarcaikkal. N ehéz számukra a szabálytartás, s a legkisebb nehézség esetén is hajlamosak feladni a küzdelmet. A kontroll csoport értéke az elsô tesztfelvétel idején is az átlagövezetbe esik, tehát az ô teljesítményük egyenletesebb, kevesebb iskolai kudarcot élnek át és szabálytartásuk is lényegesen jobb. A tréning hatására mind a négy csoportban emelkedik az átlagérték, jelezve a figyelmi- és koncentráló-készség erôsödését. A figyelmi kapacitás erôsödésével ugyanakkor várhatóan emelkedik a jobban teljesítô és szabálytartó fiatalok köre, akik egyre inkább képessé válnak tanulmányi feladataikat elôtérbe helyezni, ill. az adott közösség normáit elfogadni. A szabályok betartásának erôsödését a visszajelzô kérdôívekben több helyen is tetten érhetjük az esztergomi lányok körében. Közülük többen is leírják, hogy problémamegoldó képességeik szélesedésével és erôsödésével javult intézeti magatartásuk, s elérték minôsítési fokozatuk javulását, melyre eddig sosem hitték, hogy képesek. 4 . faktor: Érzelmi instabilitás Ez az a faktor, melyet míg a BFQ felnôtteknek kidolgozott változatában érzelmi stabilitásként jelölnek, addig ez a gyerekeknek kidolgozott BFQ -C-ben érzelmi instabilitásként jelenik meg. Ennek az a magyarázata, hogy a kérdôív gyermekváltozatával végzett elôvizsgálatok során a fiatalok számára érthetôbbnek bizonyultak az érzelmi instabilitásra vonatkozó megállapítások. ■

MÉRLEG

Az Érzelmi instabilitás faktor változásai:

A vizsgált csoportokban szembetû nô, hogy az elsô tesztfelvétel értékei csak a berettyóújfalui kontroll csoportban esnek a normál övezetbe, míg a másik három csoport (esztergomi csoportok és berettyóújfalui speciális otthon) tagjainak értéke a magas (55 pont feletti) övezetben van. U gyanakkor itt is nagyok az eltérések. A magas övezeten belül is kb. 10 pontnyi az eltérés a berettyóújfalui speciális otthonban élô fiúk és az esztergomi lányok között. A „normál” – jelen esetben a kontroll csoporttal összevetve ez az eltérés pedig már 22 pont!!– mely nagyon nagy. A „zártabb”, vagy speciálisabb intézeti környezetben élô fiatalokra tehát inkább jellemzô az érzelmi instabilitás, mint a családi házas elhelyezésben élô intézeti nevelt gyerekekre. E fiatalok tehát általában könnyebben vesztik el türelmüket, impulzívabban reagálnak a különbözô eseményekre. Jellemzôbb rájuk a hangulati labilitás és az esetleges szélsôséges viselkedésmód. E személyiség-jellemzôk kialakulásának hátterében nyilvánvalóan rengeteg tényezô megtalálható. G ondoljunk csak itt pl. az eddigi életút, a kapott családi szocializációs minták, az anyagyerek kapcsolat minôségére, az intézeti lét sajátos tapasztalataira, melyek mind befolyással bírnak sok egyéb mellett e személyiség dimenzióra. A tréningek hatására az esztergomi csoportokban ez az érzelmi instabilitás sokat enyhül és szelídül – általa az értékek a magas érzelmi instabilitás kategóriájának az alsó határához kezdenek közelíteni. Az érzelmi instabilitás csökkenésével a személyiség képes a harmonikusabb, környezetével adekvátabb viszony kialakítására, melyben kevésbé szélsôséges módon képes kezelni felmerülô nehézségeit. Esztergomban a nevelôi vélemények is megerôsítették ezt. A kollegák visszajelzései szerint látványosan csökkent a konfliktusok száma, kevesebb lett a fegyelmezési probléma, s javult a kapcsolat a növendékek ill. a növendékek-felnôttek közt. A kontroll csoportban az eredmények maradtak az átlagövezetben és a speciális otthonban élô fiúk értékei is lényegében változatlanok, s magas értékben jelennek meg változatlanul. Ennek hátterében valószínû leg az is szerepet játszik, hogy a speciális otthonból négy fiatal is a tavaszi idôszakban elôzetes letartóztatásba került. Az ügy hátterében saját csoporton belüli történések húzódnak meg, mely így mindenkit érintett valamilyen szinten. A négy fiú hirtelen távozása, az alakuló csoportfolyamatok megszakadása majd átstrukturálódása valószínû leg befolyással volt az érzelmi instabilitás faktor magas értékeinek fennmaradására is.

5. faktor: Nyitottság Ez a faktor több dolgot is magában foglal. N yitottságot a kultúrára, s nyitottságot a tapasztalatokra, az újdonságokra, érdeklôdést más emberek, szokások, eltérô értékek iránt. A N yitottság faktor változásai: ■

M ind a négy csoportban emelkedik a faktorban elért pontérték. Az esztergomi B. csoport kismértékû emelkedô pontjai mellett a legszembetû nôbb az emelkedés az esztergomi A és a speciális otthoni csoportban, ahol 4- 5,5 pontnyi a növekedés. Ú gy tû nik tehát, hogy a tréningen tanult, s begyakorlott kreatív technikák, a közös és egyéni – sokszor újszerû – problémamegoldó gyakorlatok pozitív hatása jól kimutatható az e faktorban megmutatkozó tulajdonságok változásaiban. Az elôbbiekben igyekeztem bemutatni a BIG FIV E, azaz az 5 nagy személyiség-faktor jellemzôit, illetve az AV P tréningek faktorokra gyakorolt hatását a vizsgált négy csoportban. Természetesen a különbözô élethelyzetben élô csoportok eredményeinek változása, s elemzése mellett a kérdôívvel – az egyén szintjén – a tréningek hatására létrejött finomabb változások is kimutathatók, ill. nyomon követhetôk. A kérdôívek elemzése során nyilvánvalóvá vált, hogy a tréningek nem minden gyereknél fejtik ki egyformán hatásukat. Ez véleményem szerint természetes is kell, hogy legyen, hiszen nincs két egyforma tulajdonságokkal bíró ember. Az egyéni elemzések során az alábbi jellegzetes változás-módok figyelhetôk meg: a./ Sok olyan gyerek volt, akinél a tréning hatására a faktorokban pozitív irányban történt elmozdulás. Tehát a tréning abban segített, hogy adott személyiség-dimenzió értékek, pl. az alacsony övezetbôl átkerültek az átlagosba. Az egész profil emelkedett. Ennek alapján feltételezzük, hogy az adott fiatal a tréning után sikeresebben tud helyt állni, megküzdeni a feladatokkal, nyitottabb a környezete felé, elfogadóbb társaival. b./ A gyerekek egy másik csoportjánál azt találtuk, hogy az elsô tesztnél talált magas, illetve néha túl magas értékek a tréning után csökkenni kezdtek. A második felvételnél az 5 faktor együttese már harmonikusabb képet mutatott, csökkent a kiugróan magas értékek száma. Ezért azt feltételezzük, hogy a tréning után ezeknél a fiataloknál csökkent a szélsôséges viselkedés gyakorisága, s magatartásuk normakövetôbb lett. c./ M íg a harmadik esetben az elsô felvétel után kapott kép – melyben a faktorok értékei diszharmonikusak voltak:az egyik 2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

15 44

MÉRLEG

érték túl alacsony, míg a másik túl magas, vagy valamelyik faktor nem-vagy alig volt jelen-, a személyiség profil a tréning után sokat finomodott. Az 5 faktor értékei közelebb kerültek egymáshoz, a személyiségkép harmonikusabb, optimálisabb lett, mentesült az elsô felvétel szélsôségeitôl. Ennek alapján azt feltételezzük, hogy az ilyen esetekben e fiataloknál a tréning után több elônyös tulajdonságuk is felszínre került, viselkedésük kiegyensúlyozottabb, s társkapcsolataik harmonikusabbak lettek.

• A tréningek hatására a faktorok jelentôs emelkedését mutatja Bella tesztlapja is. Ahogy az ábrán is látható az 5 faktor közül 4 értéke az alacsony övezetbe esik, s emellett az érzelmi instabilitás értéke ugrik ki jelentôsen. A tréningek hatására a második tesztfelvétel lényegesen harmonikusabb személyiségképrôl ad bizonyságot. Az instabilitás csökkenése mellett minden skálaérték emelkedik, a faktorok értékei normalizálódnak, s közelebb kerülnek egymáshoz. Pontok

Az elôbbi jellegzetességeket néhány egyéni profil változásain keresztül szeretném bemutatni (a neveket az anonimitás megôrzése érdekében megváltoztattam). • Az ábrán egy esztergomi fiatal lány – nevezzük ôt Eszternek – tréning elôtti és utáni személyiség-profilja látható.

Pontok

Skála

Nyerspontok

T-értékek

Skála

Nyerspontok

T-értékek

E (Energia)

B (Barátságosság)

L (Lelkiism eretesség)

ÉL (Érzelm iinstatilitás)

Ny (Nyitottság)

T-értékek

Pontok

Skála

Nyerspontok

T-értékek

Skála

Nyerspontok

T-értékek

E (Energia)

B (Barátságosság)

L (Lelkiism eretesség)

ÉL (Érzelm iinstatilitás)

Ny (Nyitottság)

T-értékek

Alacsony

Átlagos

Magas

Alacsony

Átlagos

Magas

Az ábrán látható, hogy az elsô tesztfelvételkor – bár az 5 faktorból 2 értéke a magas övezetbe esik, az energia és a barátságosság faktor viszont túl alacsony szinten van képviselve. Emellett az érzelmi instabilitás faktor értéke extrém magas. Az elsô tesztnél kapott fenti eredményeket a trénig elsô felében mi magunk is tapasztaltuk. Eszternek kezdetben nehezen ment a társakkal való közös munka. Társai gyakran kirekesztették, lenézték, mondván, hogy „beás cigány”. Ô maga is sokszor volt durcás vagy modortalan, s nehezen tûrte a többiek megjegyzéseit. A tréning elôrehaladtával, s támogatásunkkal azonban egyre nyitottabb, ôszintébb lett. Toleranciája erôsödése szinte magával hozta a társak felé irányuló elfogadásának erôsödését is. M eglátták benne az érzô, s néha szenvedô embert, majd elfogadták s a tréning vége felé már támogatták is ôt tervei megvalósításában. Barátságos, kiegyensúlyozottabb egyéniség lett, aki felfedezte saját magában is a jót. A tréning utáni második tesztfelvétel, ahogyan ez a képen is látszik, sokkal harmonikusabb képet mutat. Jelentôsen, mintegy 18 pont értéket csökken az érzelmi instabilitás faktor értéke, s igen nagymértékû, 20 pontnyi az energia faktor emelkedése, s látványos a barátságosság faktor emelkedése is. A profil harmonikusabbá, kiegyensúlyozottabbá válik. Eszter így ír errôl a visszajelzô kérdôívben:„ Sosem gondoltam volna, hogy pl. az Edittel leállok beszélgetni… C sendesebb lettem m ostanában, igyekszem nem csúnyán beszélni. Javultak a kapcsolataim otthon, és itt bent is. N incs annyi konfliktusom , és haladós lettem . Maguk nélkülez nem sikerült volna… ”.

Alacsony

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

Alacsony

Magas

Átlagos

Magas

Pontok

Skála

Nyerspontok

T-értékek

Skála

Nyerspontok

T-értékek

E (Energia)

B (Barátságosság)

L (Lelkiism eretesség)

ÉL (Érzelm iinstatilitás)

Ny (Nyitottság)

T-értékek

Alacsony

44 16

Átlagos

Saját tapasztalataink is azt bizonyították, hogy Bella a tréning alatti fél évben nagyon sokat változott. Kezdetben egy kifelé vagány, semmitôl vissza nem rettenô lány álarcát viselô, de belül tele feszültségekkel, gátakkal, szorongással küzdô lány volt, akit ugyanakkor sok szóbeli megalázás, és mellôzés ért „mássága” miatt társaitól. Ez a mindenkitôl távolságtartó, de állandó készenlétben élô lány az eltelt idôben nagyon sok „viselt maszkját” levetette elôttünk és a csoport elôtt. Fel merte vállalni „másságát”, sok okos gondolata megosztásával segítette a csoport elôrehaladását, s be engedett pillantani intézet elôtti életébe. Könnyeivel küszködve beszélt anyukájával való megromlott kapcsolatáról, el- és kitaszítottságáról, kétségeirôl és félelmeirôl a jövôtôl. Sok szerethetô tulajdonságára derült fény a tréningek alatt. Elkezdett bízni bennünk és a csoportban. M egtapasztalta az elfogadást és a türelmet, mely által egyre többet mert megmutatni magából. S ahogy a visszajelzô kérdôívben ír:„ K inyilvánítani tanultam m eg az érzéseim et. Tudok arról beszélni, hogy m it is érzek belülrôl,elm erem m ondani.Eleinte csak a cigiért jöttem ,de aztán rájöttem ,hogy nem is m ondanak hülyeséget.Megosztották velünk a saját tapasztalataikat, s nem is gondoltam , hogy vadidegen em berek is így,s ilyen hatássalvannak ránk… ”’ • Egy másik fajta jellegzetességet mutatnak a következô tesztlapok:

Átlagos

T-értékek

Magas

Alacsony

Átlagos

Magas

MÉRLEG

D óri volt az a lány, aki az elsô három hónapban mindent megtett annak érdekében, hogy a csoport ne tudjon mû ködni, s ezzel nagymértékben próbára tette a mi toleranciahatárainkat is. Bohóckodott, témához nem illeszkedô történeteivel és mutatványaival szórakoztatta a többieket, s várta közben a reakcióinkat. Annyira bomlasztotta a csoportot, hogy döntést hoztunk, melyet neki is elmondtunk – ha ez így fog menni a továbbiakban is, ki kell ôt zárnunk a többiek érdekében a csoportból. E nyílt közlés után magatartása szép lassan, de változni kezdett. Bár idôszakonként még „tesztelte” viselkedésével, hogy hol vannak a határok, de a csoport haladtával ezeknek a viselkedéseknek az idôtartama és intenzitása csökkenni kezdett. Egyre többször figyelt, és aktívan bekapcsolódott a munkába. Ezekben az idôszakokban nagyon jó gondolatokat fogalmazott meg, s egyre gyakrabban segítette a munkánkat. Személyiségállapotára nagymértékben rányomta a bélyegét édes any ja fel dol go zat lan ha lá la, az ez zel kap cso la tos önvádlása, majd intézetbôl intézetbe való hányódása. Elemi kapcsolatainak sérülése miatt igazán senkihez sem kötôdött, s ezzel a bohóckodó, gyakran renitens viselkedésével igyekezett magának figyelmet kicsikarni környezetébôl. Ahogy az elsô teszten is látszik, az érzelmi instabilitás értéke kiugróan, extrém mértékben magas, míg a barátságosság, lelkiismeretesség és nyitottság értékei az alacsony övezetbe esnek. A második tesztfelvételen szembetûnôek és erôteljesek a változások. A faktor értékek erôsödnek, s átkerülnek a normál övezetbe, míg az instabilitás faktor jelentôsen csökken. A tréningrôl való tapasztalatairól D óri így ír a visszajelzésben: „ Az elejét nem szerettem . Elterveztem , hogy rossz leszek… , s az is voltam .Február felé rájöttem arra,hogy ittsok m indentm eg tudunk beszélni.Ha fáj valam i,itt elm ondhatom ,m ert m eghallgatnak. V áltozott a m agatartásom , jobb lettem . Elértem a haladót,am it sosem gondoltam volna.Megszerettem m agukat,m ert m egértenek bennünket… jobban tudom kezelni a konfliktusaim at. Hiányozni fognak… ” • Lényeges változásokat mutat a következô fiatal lány, R ozi tesztlapja is: Pontok

Pontok

Skála

Nyerspontok

T-értékek

Skála

Nyerspontok

T-értékek

E (Energia)

B (Barátságosság)

L (Lelkiism eretesség)

ÉL (Érzelm iinstatilitás)

Ny (Nyitottság)

T-értékek

Alacsony

Átlagos

Magas

Alacsony

Átlagos

A tréning elôtti és utáni tesztértékek közötti különbség szembetû nô. R ozi kezdetben egy eldurvult, sok pszichés problémával küzdô, s ugyanakkor rendkívül sérülékeny, fiús kinézetû lány volt. N agyon sok gyógyszert szedett, karjai tele voltak falcolás nyomokkal, s viselkedése kezdetben sok esetben súrolta az elviselhetôség határát. Sok volt a konfliktusa s nagy belsô feszültséggel élt, melyeket általában vagy verekedéssel vagy autoagresszióval oldott meg. Tréning elôtti tesztjében is megjelenik ez: feltû nô az érzelmi instabilitás kiugróan magas értéke, s a barátságosság magas szintje is. (M egj.: a túlzott barátságosság, a görcsös igyekezet az elismerésre és szeretetre az állami gondoskodásban élô gyerekek pszichés sérülésének egyik jellegzetes jele.) U gyanakkor a N yitottság faktor – mind dimenzió – olyan alacsony, hogy alig ábrázolható a profilon. R ozi fejlôdése és alakulása lassan, fokozatosan ment végbe a hosszú hónapok alatt. Kezdetben magatartása sok problémát okozott, de türelemmel, elfogadással, majd a pozitív tulajdonságai erôsítésével, a folyamatos visszajelzésekkel elértük, hogy kapcsolata társaival sokat finomodott, s enyhültek szélsôséges reakciói. Bizalma a csoportban és bennünk annyira erôsödött, hogy áprilisban mert már beszélni arról, hogy hogyan telt élete intézetbôl intézetbe hányódva, hogyan adták el és kényszerítették szülei és rokonai prostitúcióra, milyen élete volt akkoriban. Könnyei társait is megindították, szembesültek azzal, hogy a felszín mögött mennyi kín és csalódás áll. Szinte egy emberként álltak utána mellé, bátorították ha éppen gondja volt. Az elfogadás és bizalom légköre kellett ahhoz, hogy R ozi megmutathassa valódi arcát. V iselkedése mellett öltözködése is lassan változni kezdett, ruhái nôiesedni és színesedni kezdtek. Azt gondolom, a csoport sokat segített neki traumái feldolgozásának elkezdésében. A második teszt értékei is mutatják személyiségállapotának jelentôs javulását. S ahogy ô fogalmaz a visszajelzô kérdôívben:„ Eleinte tartottam a lányoktól.K ik közé jövök? Biztos utálni fognak,úgy gondoltam . D e nagyon m egszerettem ôket. K icsit nôiesedek m ostanában,m eg jobban is viselkedek.”

■ III. Az eddigiekben megkíséreltem összegezni az AV Ptréningek elôtti és utáni – négy gyermekcsoport tagjaival felvett BFQ -C kérdôív eredményeit. M int ahogy az az elôzôekben bemutatott ábrákból és elemzésekbôl láthatóvá vált, a tréningek a különbözô gyerekcsoportokban különbözô erôsségû változásokat indítottak el, melyek nyomon követhetôvé váltak a teszteredmények elemzésekor. A négy csoport eredményeinek bemutatása mellett kísérletet tettem arra is, hogy bemutassam – a tréning hatásai hogyan értékelhetôk az egyén szintjén, s hogyan jelennek meg 1-1 gyerek profillapján. Az összegzés végén – befejezésül – még egy ábrát szeretnék bemutatni, mely a Big Five 5 faktorának – az AV P tréning hatására létrejött változásait mutatja globálisan, az egész vizsgált gyerekcsoportra vonatkozóan.

Magas

2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

17 44

NÉZÔ PONT

Az ábrán együtt láthatók az öt faktor tréning elôtti és tréning utáni átlagértékei, s az értékek változási irányai is. Az AV P tréningek faktorokra való hatásai az egész vizsgált csoport vonatkozásában:

M íg az energia, barátságosság, lelkiismeretesség, és nyitottság faktorok értékei a tréning hatására emelkednek, addig az érzelmi instabilitás faktora csökkenô tendenciát mutat. A kapott teszteredmények tehát azt mutatják, hogy az AV P tréningek – sajátos szemléletükkel, struktúrájukkal és tematikájukkal – elindítanak ill. katalizálnak olyan folyamatokat, melynek hatására a gyermeki személyiség pozitív irányban változik. Érzelmi instabilitásának csökkenése mellett a fiatal nyitottabbá válik környezete felé, képessé mások véleményének meghallgatására s elfogadására. A rá irányuló figyelem s elfogadás mellett, valamint megtapasztalva a tréningen saját fontosságát s mások elfogadottságát – saját kapcsolataiban is harmonikusabban mû ködô személlyé válik. Erôsödik figyelmi koncentrációja s kitartása. Elsajátít olyan konfliktuskezelési technikákat, melyekkel hatékonyabban, kevésbé erôszakosan s kreatívabban képes kezelni a legkülönbözôbb helyzeteket. Szabóné Szil ágyi Zsu zsa

C salád terápiás megközelítés a korai sérülések kezelésében „ Ha a m últat töröljük az em lékezetbôl,hogy a gyerm ekeink em lékezetét ne terheljük am a régi borzalm akkal,akkor a jövôvelszem ben követünk elbûnt.” (L. Ulickaja: Daniel Stein, tol mács)

A korai pszichoanalízis a neurózisok kóroktanát a traumatikus élményekhez köti. A pszichoanalitikus elméletek egyik kiindulópontja annak a jelenségnek a megfigyelése, hogy az egyén az elszenvedett traumatikus élményeket képtelen lereagálni, feldolgozni, így ez a tapasztalat mint idegen test marad a pszichikumban, ami a késôbbiekben tudattalanul fejti ki mû ködését a lelki apparátusban. S. Freud, Ferenczi Sándor és Bálint M ihály pszichoanalitikus munkássága az alapja és meghatározója a traumával kapcsolatos késôbbi pszichológiai elméleteknek, valamint a klinikumban a pszichoterápiás gyakorlatnak. Írásunk a transzgenerációs traumákat rendszerszemléletû, tárgykapcsolati-családterápiás megközelítésben tárgyalja. Támaszkodik Á brahám és Török (1998) transzgenerációs fantom elméletére. R öviden kitér a családterápiák kialakulásának történetére, felvázolja a rendszerszemléletû családterápia szemléleti alapjait, felsorolásszerû en ismerteti a tárgykapcsolati családterápia pszichodinamikus hatótényezô-

44 18

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

it. Felhívja a figyelmet arra a rendszerszemléletû megközelítésre, hogy az egyes családtagok tartós gyógyulása érdekében sok esetben indikált a pár és családterápia

■ A TRANSZ GE NE RÁ CI ÓS FAN TOM EL MÉ LE TE

Az Egyesült Á llamokban az 1970-es években kezdôdtek meg a transzgenerációs (azaz szociálisan átöröklött) traumával kapcsolatos kutatások a náci haláltáborok túlélôinek gyermekeibôl alakult csoportokban. Alapvetô feltételezésük az volt, hogy a másodgenerációs túlélôk pszichés problémáját szüleik elszenvedett traumája okozhatja azáltal, hogy az mintegy átsugárzik a következô generációra (R and, Török, 1998.). Á brahám M iklós és Török M ária ezt ettôl eltérô módon, komplexebben értelmezte. Elméletük egy korábbi elképzelésükhöz kapcsolódik. Kezdetben a titokra, mint traumára összpontosítottak, mely egy szeretett, de egyben szégyenteli érzésekkel összefüggésbe hozható személy elvesztésével kapcsolatban alakul ki (Á brahám, Török, 1998.). A szégyen és a szeretet ambiva2009/5. SZÁM

lenciája így hasítást idéz elô a szelfben, a rossz élmény lehasad, nem képes gazdagítani az ént. Tárgyvesztés helyett egyfajta énvesztést fog átélni az egyén, libidóját nem képes visszavonni a szeretett tárgyról. G yásza valódi megjelenését és pusztító érzelmi hatásait a pszichikum mintegy eltemeti, ezáltal belsô csendbe burkolja, a nyelv elveszti reprezentációs képességét. Kifejezhetetlen gyásza a szubjektum belsejében elhelyez egy „titkos sírboltot”, crypt-t (kriptát). Itt lesz élve eltemetve a veszteség tárgyi megfelelôje, mely ettôl kezdve saját, rejtett életét éli. Ezáltal az alany az elvesztett személlyel közös titkuk ôrzôjévé válik, „hordozza” magában a másikat (Á brahám, Török, 1998.). Ennek ábrázolására Á brahám és Török egy nagyon szemléletes példát hoz (Á brahám, Török, 1998., 137. o.):Egy fiú páciens esetét írják le, aki a fent leírt módon „hordozta” önmagában 8 éves korában – akkor nála két évvel idôsebb – elhunyt nôvérét, aki még halála elôtt „elcsábította” ôt. Amikor a fiú elérte a kamaszkort, 14 éves lett, nôi fehérnemû üzletekbôl melltartókat kez-

NÉZÔ PONT

dett el lopni. Terápiája alatt volt egy elszólása, mely rávilágított a magában hordozott crypt-je természetére. Saját életkoraként nevezte meg azt az életkort, amelyben a nôvérének kellett volna lennie, ha életben maradt volna. Lopásai magyarázatát ô maga fogalmazta meg: „H át persze, tizennégy éves korában már szüksége lehetett volna melltartóra”. A fiú crypt-je életben tartotta nôvérét, tudattalanul követve érését. „A fiú tiltott és szégyellnivaló szexuális játékai semmilyen módon nem voltak szavakkal kifejezhetôk. C sakis nôvérének bekebelezése, majd a vele való azonosulás tette lehetôvé a fiú számára topográfiáját, melyet a csábítás jelölt meg.” (Á brahám, Török, 1998., 137. o.) A fiú ezzel a fajta azonosulással tulajdonképpen saját testét adta kölcsön egy fantomszerû szerelmi tárgynak. A transzgenerációs fantom fogalmát Á brahám M iklós a „M egjegyzések a fantomról” címû tanulmányában (1975) dolgozta ki, melynek továbbgondolásában Török M ária is részt vett. (Erdélyi, 2004., R and, 1998.) M íg a crypt mechanizmusa szorosan az egyén személyes élményeihez kötôdött, a fantom fogalma ezen túlmutat. A „ tünetek m ár nem csak a szem ély egyéni élettapasztalataiból szárm aztathatóak, hanem valaki m ás lelki konfliktusaiból, traum áiból vagy titkaiból is.” (Rand,1998.,153. o.) Itt a személyben nem csupán egy általa szeretett és elvesztett másik rejtôzik, hanem egy egész kollektív élményvilág, mely akár több generációt is magába foglalhat, és az alany tudattalanjába írhatja magát. „ A fantom a ki nem m ondott tartalm ak interperszonális és transzgenerációs következm ényeirôl szól” – mondja R and M iklós egy interjú alkalmával (R and, 1998.). Á brahám és Török elméletében mintha élesen elválasztaná a crypt és a fantom fogalmát, számunkra viszont úgy tû nik, hogy a crypt-nél sokszor a szülôk által közvetített fantom bekebelezésérôl lehet szó. H iszen a személy crypt-jének kialakításában szülei feldolgozatlan prob lémái, trau mái, fantomjai játszanak szerepet. Az ismeretlen múlt (a fantom)jellemzôen olyan személyek esetében kísért, ahol az elôzô generáció nem ismert. Ilyen személyek lehetnek az örökbefogadottak, nevelôszülôknél nevelkedôk, illetve állami gondozottak, valamint akik számára felmenôik ismeretlenek.

■ A TRAUMATIZÁLTSÁG

TRANSZ GE NE RÁ CI ÓS HA TÁ SAI

Ahogy korábban már utaltunk rá, a pszichés trauma fogalma a pszichiátria és a pszichoanalízis gondolatkörébôl keletkezett, eredetileg „sebzést” (külsô hatás nyomán keletkezô szöveti szétválást)jelent (Füredi, N émeth, Tariska, 2001). Traumának azokat a fenyegetô hatásokat nevezzük, amelyeket a gyermek az adott idôpontban bármilyen okból nem képes feldolgozni. A Laplanche, Pontalis szótára (1972, id.:Füredi, N émeth, Tariska, 2001)alapján a trauma egy olyan állapot, amikor „a pszichikum olyan erôs izgalomba kerül, hogy annak levezetése vagy feldolgozása a szokásos módon nem sikerül, így az energiaháztartásban tartós zavar keletkezik”. Ezt a fajta izgalmi állapotot kiválthatja folyamatosan halmozódó, de egyszeri esemény is, a lényege az, hogy az adott behatással az egyén aktuálisan nem tud megbirkózni, a helyzettel szemben tehetetlenné válik. Ennek az állapotnak a súlyossága az azt kiváltó esemény intenzitásától, illetve a gyermek (mentális, személyiségbeli) fejlôdési szintjétôl függ. M asud Khan (1974., id.:Fónagy, Target, 2005.) az anya fontos „pajzs” szerepét emeli ki a csecsemô életében. H a ez a pajzs hiányos, az fokozottabb sérülékenységhez, kumulatív traumákhoz vezethet. A traumatikus élmények negatív hatásaival szemben védettebb a biztonságos kötôdési mintázattal rendelkezô gyermek. A gyermek biztonságos kötôdésének kialakulását az „elég jó” anyai holding funkciók segítik:az anya képessége a gyermek érzéseinek befogadására, tartalmazására és megfelelô módon való tükrözésére, vagyis az anya érzelem-szabályozó képességének megfelelô szintû érettsége. Azok a szülôk, akik saját korai kötôdési élményeikben traumákat szenvedtek el, és traumáik feldolgozatlanok maradtak, saját önszabályozási deficitjük miatt képtelenek tartalmazni csecsemôjük negatív érzelmi megnyilvánulásait, így ott várhatóan a gyermekeik önszabályozási funkciója is sérül. A szülô/gondozó önszabályozó funkciójának fejlôdési deficitje ilyen tekintetben transzgenerációs hatású a gyermek önszabályozó funkciójának fejlôdésére. A család funkciójának egyik lényeges eleme, hogy a szociális biztonság mellett pszichés védettséget is nyújt a családtagok-

2009/5. SZÁM

nak: jó esetben van kihez fordulni, ha baj van. Amennyiben a családban több családtag személyiségének sérültségi foka egy bizonyos szinten túlmutat, az egyes családtagok tartós pozitív változása érdekében az egyéni terápia mellett sok esetben érdemes család, ill. párterápiát is alkalmazni. A család minden tagját bevonni a terápiás folyamatba, a családot, mint rendszert „kezelni”. A gyógyítás folyamatában az egyéni és családterápiát együttesen, egymást kiegészítve alkalmazni. Ezzel megelôzhetôk a családtagok közötti tünetváltások, vagyis hogy az egyik családtag állapotjavulásával párhuzamosan a másik családtagnál állapotromlás lépjen fel.

■ A CSA LÁD TE RÁ PI Á RÓL A családterápia gyökerei a 30-as évek pszichoanalíziséig nyúlnak vissza. Elsôként a pszichoanalitikusok látták szükségét, hogy pácienseik gyógyulása érdekében azok családtagjait is bevonják a közös munkába. A pszichoanalitikus O bendorf (1938) házaspárok tagjait egymást követôen analizálta, miután észrevette, hogy az egyik fél javulása a másiknál állapotromlást eredményezhet. Az ilyen komplementer kapcsolatoknál pusztán az egyik fél változása a kapcsolati egyensúly megbillenésével járhat, ezért látta szükségesnek a másik fél bevonását is a terápiás munkába. Az U SA-ban az ötvenes évek kezdetétôl, Európában a nyolcvanas évek eleje óta a családterápia széles körben alkalmazott kezelési módszer. A családterápiás iskolákon belül az elméleti megfontolások és a módszertani munka szempontjából hangsúlyeltolódás van abban a tekintetben, hogy a terápiás folyamat során a fókusz a családtagok intrapszichés történésein, vagy/és a családtagok közötti kommunikáción van. N apjainkban már egyre kevésbé határolódnak el egymástól az egyes családterápiás irányzatok, inkább az integratív szemlélet és munkamód dominál. A kü lönbözô családterápiás iskolákban közös a rendszerszemléletû megközelítés A család egy élô nyitott rendszer, mely mû ködése során állandó egyensúlyra törekszik. Az egyensúly minôsége lehet egészséges és patológiás. Patológiás egyensúlynál a

■

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

19 44

E S E TTA N U L M Á N Y

család diszfunkcionálisan mû ködik. Ilyen lehet valamely családtag pszichés vagy akár szomatikus megbetegedése, ill. valamilyen mû ködési zavar a családban. R endszerszemléleti megközelítésben a legkülönbözôbb lelki zavarok, pl. szorongás, depresszió, drogfogyasztás, a gyermek magatartászavara, vagy valamely családtag lelki hátterû testi megbetegedése a rendszer megbomlott egyensúlyi állapotának jelzôje, mely ugyanakkor a már kórossá vált egyensúlyi állapotban segíti a rendszert a fennmaradásban. Például ilyen, mikor a gyermeki és szülôi alrendszer közötti határok átjárhatóak, a szülô-gyerek szerepek felcserélôdnek, parentifikálódik (felnôtt szerepbe kényszerül) a gyermek, a szülôk egészségügyi vagy mentális problémái miatt. M ás esetben lehet a házastársi ki nem mondott konfliktusok megjelenítôje a gyermek tünete. Ilyen lehet egy gyerek éjszakai felriadása is. A gyerek tünete amellett, hogy jelzésértékû, egyúttal el is tereli a figyelmet a szülôk egymás közötti konfliktusáról. Ahelyett, hogy saját problémájukkal foglalkoznának, a figyelem a gyerek felé fordul, a gyermek tünetét kiváltó eredeti okok rejtve maradnak. A gyerek hordozójává válik szülei konfliktusának. M ind a gyermek mind szülei számára tudattalan a tünet patológiás családi egyensúlyfenntartó funkciója. Ilyenkor a gyógyulás érdekében a patogén közeg (rendszer) egészére kell irányulnia a terápi-

ás beavatkozásnak, ettôl remélhetjük a tartós változást. A családterápia célja az egyén tünetének megszüntetésén túl az azt létrehozó és fenntartó kapcsolatrendszer megváltoztatása, mû ködészavarának orvoslása. H ogyan segíthet a pszichodinamikus tárgykapcsolati családterápia? – D olgozik a családtagok közötti indulatáttétellel. – A terápiás folyamatban dolgozik az egyéni, valamint a családi tudattalan tartalmakkal. – Elemzi és lebontja a projektív identifikációs folyamatokat. – A terápia során intenzíven dolgozik a destruktív interakciós minták átdolgozásán. – Terápiás célként a családtagok patológiás mû ködésének csökkentését határozza meg a családtagok én-funkcióinak erôsödése eredményeként, a családi kapcsolataikban bekövetkezô pozitív változásokon keresztül. Korbuly Ág nes–Forgách An na

■

■ IRO DA LOM:

Á brahám ,M.,Török,M.(1998): Rejtett gyász és titkos szerelem .Részletek a Burok és m ag c.könyvbôl,Budapest: Thalassa 1998/2-3: 123-157 Bálint,M.(1999): Az én fejlôdésének korai állapotai.Elsôdleges tárgyszeretet.In: Elsôdleges tárgyszeretet és pszichoanalitikus technika.Ford.Huller

Ervin és K osztandinidisz D iana.Budapest,Anim ula. 88-105. D ina,W ardi (1995): Em lékm écsesek.A holocaust gyerm ekei,Budapest: Ex libris kiadó. Erdélyi,I.(2004): A „ fantom ”-jelenség m int transzgenerációs örökség,In: Erdélyi,I.Tér és tükör, Budapest: Flaccus,56-65. Fonagy,P.,Target,M.(2005): Pszichoanalitikus elm életek a fejlôdés pszichopatológia tükrében.G ondolat K iadó,Budapest. Frenkl,S,Rajnik,M (2002): Életesem ények a fejlôdéslélektan tükrében.Sem m elw eis Egyetem TF, Párbeszéd (D ialógus) Alapítvány,Budapest. Füredi,J.,N ém eth,A.,Tariska,P.(szerk) (2001): A pszichiátria m agyar kézikönyve.2.bôvített,átdolgozott kiadás,Medicina K önyvkiadó Rt.,Budapest. Fonagy,P.,Target,M.(2005): Pszichoanalitikus elm életek.A fejlôdés pszichopatológia tükrében. G ondolat K iadó,Budapest. G ergely,G y.(2000): Reapproaching Mahler: N ew Perspectives on N orm alAutism ,Sym biosis, Splitting and LibidinalO bject C onstancy from C ognitive D evelopm entalTheory.In: Journalof the Am erican Psychoanalytic Association 48.4.11971228. Herm an,J (2003): Traum a és gyógyulás.Háttér K iadó – K ávé K iadó – N AN E Egyesület,Budapest. K orbuly,Á .(2008): Találkozások önm agunkkal. Intrapszichés folyam atok interperszonális vetületei. In.: Intim itás,áttétel,viszontáttétel.Szerk.: Bokor Judit,Mészáros V iktória.Lélekben otthon kiadó. Petô,K .(2001): K is gyerek – nagy gond.A m indennapi élet szelf-pszichopatológiája.In: Szerdahelyi,E.(szerk): K onfliktus,hiány,traum a.A pszhichoanalitikus elm élet és technika idôszerû kérdései. Anim ula,Budapest.43-53. Stern,N .D .(2002): A csecsem ô szem élyközi világa.Anim ula,Budapest. D r.Telkes József (1982): A családterápia irányzatai. Ö sszefoglaló tanulm ány a családi csoportokkal foglalkozó m unkatársak szám ára. N épm ûvelési Intézet Mûvelôdési O tthon és K lub O sztálya. w w w .korbuly.fw .hu

Jogok és jogsértések ■ GYE REK JO GO KAT ÉRIN TÔ ESE TEK AZ ÁL LAM POL GÁ RI JO GOK BIZTOSA, AZ OK TA TÁ SI BIZ TOS ÉS AZ EGYEN LÔ BÁ NÁS MÓD HA TÓ SÁG ÜGYE I BÔ L ■ 100 VS 40 A gyermekvédelem egyik átmeneti elhelyezést nyújtó befogadó otthonában 40 férôhelyen 100-an élnek, ezért az otthon dolgozói a gyermeket csak nagy nehézségek árán képesek ellátni. N evelôszülôknél sem tudják együtt elhelyezni a nagy családokból származó fiatalokat, akik ezért hónapokon át élnek az ideiglenes otthonban. A szakértôi vizsgálatok, hatósági döntések is lassúak, késedelmesek. M inden három „védelembe vett” gyermek közül egynek a családon belüli hely-

44 20

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

zetét huzamosabb idôn – volt, hogy négy éven – át sem sikerült rendezni. Sokan voltak, akik már kisebb-nagyobb bûncselekményeket is elkövettek, mire kiemelték ôket a családjukból. A szakellátásba vett gyermekek harmada kizárólag a család anyagi helyzete miatt került be a rendszerbe.

tartása sérti a gyerm eket m egilletô védelem jogát; – a gyerm ekek alapvetô jogait sérti,ha szociális és anyagi okokból szakítják ki ôket a családjukból.

■ VÉ DE LEM BE VÉ TEL?

Egy 12 és egy 9 éves gyermek édesapját a gyámhivatal láthatási ügyben végre■ hajtási bírsággal sújtotta, miközben rendAz ombudsman szerint – a védelem be vétel éveken át húzódó, szeresen figyelmen kívül hagyta azt a bevalós segítséget nem nyújtó form ális fenn- jelentést, hogy a gyermekek – annak magatartása miatt – nem akarnak találkozni 2009/5. SZÁM

E S E TTA N U L M Á N Y

az anyjukkal. A gyámhivatal nem intézkedett azzal a kérelemmel kapcsolatban sem, amelyben az apa a kiskorúak és az anya kapcsolattartásának újraszabályozását igényelte, és nem reagált a kisebb gyermek veszélyeztetettségérôl szóló jelzésre sem. A jegyzô a szülôk közötti konfliktusok miatt a gyermekeket védelembe vette, de a gyermekjóléti szolgálat kísérletet sem tett rá, hogy ellássa a védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatokat. Az ombudsman szerint – az eljárási bírság kiszabása jogos volt, m ert a gondozó szülô felelôssége és kötelezettsége a gyerm ek kapcsolattartásra való felkészítése, nem csupán fizikai, hanem érzelm i szem pontbólis; – a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggô visszásságot okozott, hogy a gyám hatóság védelem be vételi eljárása form ális volt; – a vizsgálat szerint a gyám hivatal nem tisztázta m egfelelôen, hogy m egalapozott-e a kisebb gyerm ek bántalm azására utaló jelzés. A m ulasztások következtében veszélybe került a gyerm ek kiem elt védelem hez fûzôdô – az állam és a társadalom részérôlm egilletô – joga. ■

■ MEG FE LE LÔ IS KO LA Egy magatartás-problémákkal küszködô gyermek anyja sérelmezte, hogy nem kapott segítséget ahhoz, hogy a gyermek a megfelelô általános iskolába járjon. Az általános iskola megoldási javaslata kimerült abban, hogy a szülôt kérték, kezdeményezze gyermeke magántanulóként való oktatását. Ennek megfelelôen a kisdiák a 2007/2008-as tanévet magántanulóként kezdte meg, de édesanyja rövidesen átíratta a lakóhelye szerint illetékes, kötelezô felvételt biztosító iskolába. A magatartási, beilleszkedési problémák 2004. évtôl kezdôdôen fennálltak. A szakemberek a gyermek pszichoterápiás kezelését javasolták. Az anya a vizsgálatokra a gyermeket elvitte, a javasolt terápiás foglalkozások megkezdôdtek, de megszakadtak, mivel az édesanya nem biztosította a folyamatos részvételt. Az iskolának tudomása volt arról, hogy az anya a terápiás kezeléseket meg-

szakította, de nem tárták fel annak okát, az együttmû ködés hiányának hátterét. A pedagógusok – a gyermekvédelmi jelzôrendszer tagjai – nem jelezték a gyermekjóléti szolgálatnak a gyermek veszélyeztetettségét. Az anya ezért a gyermekvédelmi alapellátás keretében nem kapott, nem kaphatott segítséget a problémái megoldásához. Az ombudsman szerint – az anya nem kapott valós segítséget szülôi kötelezettsége teljesítéséhez, a gyerm eki jogok érdekében hatékony intézkedések elm ulasztása m iatt a kisiskolás nem a pszichés állapotának m egfelelô oktatási intézm ényben teljesíti tankötelezettségét; – a biztos az iskola igazgatójánálkezdem ényezte,hogy a jövôben tegyen eleget a gyerm ekvédelm i törvényben foglalt jelzési és együttm ûködési kötelezettségnek, továbbá felkérte a gyerm ekjóléti központ vezetôjét, hogy a családdal vegye fel a kapcsolatot, a gyerm ek védelm e érdekében tegye m eg a szakm ailag m egalapozott intézkedéseket. ■

■ PER SO NA NON GRA TA Az újpesti polgármester 2008. február 13-ai levelében egy tanárát bántalmazó tanuló szüleit arról tájékoztatta, hogy gyermekük a továbbiakban a kerület önkormányzati fenntartású iskoláinak egyikében sem tanulhat. U gyanezen a napon utasításában azt közölte a tanuló általános iskolájával, hogy oda a tanuló másnaptól nem járhat. Az összes önkormányzati fenntartású újpesti iskolának pedig – ezzel egy idôben – megtiltotta, hogy átvegyék a kicsapott tanulót. Az ombudsman szerint – a tanulók súlyos cselekedetei ellenére sem lehet m egsérteni a fiatalkorúak alapvetô jogait; – a polgárm ester önkényesen beavatkozott a tanuló fegyelm i ügyébe, am ikor az összes garanciális törvényi szabályon átlépve utasítást adott a tanuló újpesti oktatási intézm ényekbôl való kitiltására.Az iskola törvényes m ûködéséért felelôs polgárm ester hatáskörével ellentétesen járt el,am ikor törvénysértô eljárásra utasította az irányítása alatt álló oktatási intéz■

2009/5. SZÁM

m ényeket. A polgárm esternek ilyen statáriális jellegû beavatkozásra sem form ailag,sem tartalm ilag nem volt joga,az utasítás jogilag értelm ezhetetlen és m egtévesztô lehetett az oktatási intézm ények szám ára. A polgárm ester utasítása ellentétes a tisztességes eljáráshoz való joggal. – A tankötelezettség intézm ényében az állam gyerm ekvédelm i kötelezettsége nyilvánul m eg.A szülônek jogszabály írja elô,hogy a tanköteles gyerm eket m egfelelô oktatási intézm énybe járassa.A polgárm ester a „ kitiltással” indokolatlanul és jelentôs m értékben m egnehezítette, hogy a szülôk eleget tegyenek e kötelezettségüknek.Az intézkedés a gyerm ek védelem hez és gondoskodáshoz való jogával,illetve az oktatáshoz való joggal kapcsolatban is visszásságot okozott.

■ SPORT Az Egyenlô Bánásmód H atósághoz a N emzeti Fogyasztóvédelmi H atóság továbbította kérelmezô édesanyjának beadványát, aki leírta hogy gyermekei egy barátjukkal egy vidéki városban található sportstúdióban edzettek, amikor kisebbik gyermekének utcai ruhái és egyéb értékei az edzés végére eltûntek az öltözôszekrénybôl. M iután a recepcióstól nem kaptak segítséget, az édesanyát hívták, aki a helyszínre érve a panaszkönyvbe az eset kapcsán bejegyzést tett. M ásnap reggel értesültek arról, hogy megtalálták az eltûntnek hitt személyes holmikat, melyeket azonban a sportstúdió helyszínen tartózkodó alkalmazottai csak úgy lettek volna hajlandóak átadni, ha az elôzô napi panaszkönyvi bejegyzést törlik. M ivel ez nem történt meg, a recepciós az édesanyát „lecigányozta” és megtiltotta, hogy bármelyik gyermeke a jövôben igénybe vehesse az edzôterem szolgáltatásait. N éhány nap elteltével a sportstúdió ügyvezetôje is megerôsítette, hogy a gyermekek nem látogathatják a továbbiakban az edzôtermet. Panaszos megítélése szerint, gyermekeit roma származásuk miatt érte hátrány, mivel nagyobbik gyermekének barátja, aki nem roma származású, továbbra is zavartalanul igénybe veheti a sportstúdió szolgáltatásait. http://w w w .egyenlobanasmod.hu/za nza/386-2009.pdf

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

21 44

E S E TTA N U L M Á N Y

■ GYE REK MA ZSO LÁ ZÁS Egy vidéki település cigány kisebbségi önkormányzata bejelentéssel fordult a hatósághoz, melyben sérelmezte, hogy településük polgármestere 2008 tavaszán, a szomszédos településeken kizárólag a nem roma szülôket kereste meg, annak érdekében, hogy az elsô osztályba lépô gyermekeik a 2008/2009. tanévben a helyi alapfokú oktatási intézményben kezdjék meg tanulmányaikat. A kérelméhez csatolásra került a területi Kistérségi Többcélú Társulás állásfoglalása is, melyben annak elnöke a Tanács nevében elítélte a „gyermektoborzás és mazsolázás” módszerét. Egyúttal arról biztosította a tantestületet, hogy nem támogatja a szabad iskolaválasztás, valamint az integrált oktatás elvével ellentétes szándékokat.

■ SNI A kiskorú, sajátos nevelési igényû kérelmezô jogi képviselôje útján panasszal fordult a hatósághoz egy alapítványi fenntartású általános iskolával szemben azért, mert az álláspontja szerint fogyatékossága miatt utasította el felvételi kérelmét, annak ellenére, hogy alapító okirata szerint szakfeladatként látja el a sajátos nevelési igényû (SN I) gyermekek integrált oktatását. A felvételi jelentkezést elutasító döntést a felvételiztetô osztálytanító telefonon közölte a gyermek édesanyjával, hivatkozva arra, hogy „nem akarnak gyogyós iskolát csinálni” és eleve nem vesznek fel olyan gyermeket, akinek papírja van arról, hogy valami nincs rendben.

■ SZÉK HEZ KÖ TÖZ VE A kérelmezô sérelmezte, hogy a gyermekét az eljárás alá vont általános iskolában cigány etnikai kisebbséghez tartozása, egészségi állapota (hiperaktivitása) miatt bántalmazták, székhez kötözték, a napközis foglalkozásoktól rendzavaró magatartása miatt eltanácsolták, magatartási problémái, ön- és közveszélyessége miatt nem engedélyezték, hogy a farsangi bálon és az iskolai kirándulásokon rész vegyen,illetôleg a szülô megkérdezése és beleegyezése nélkül döntést hoztak magántanulóvá nyilvánításáról, így sérült a kiskorú integrált oktatáshoz való joga. A panasz szerint a fentiekbôl kifo-

44 22

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

lyólag a gyermeket zaklatás és jogellenes elkülönítés érte.

■ FO GÁ SZAT A hatósághoz forduló kérelmezô szerint egy iskolafogászati tevékenységet ellátó fogszakorvos, mint egészségügyi szolgáltató megsértette az egyenlô bánásmód követelményét, amikor gyermekének, a gyermekkori autizmusban, pervazív fejlôdési zavarban szenvedô kiskorúnak a fogorvosi ellátását megtagadta.

■ ÓVO DA Kérelmezô szerint a helyi önkormányzat megsértette az egyenlô bánásmód követelményét, mert a helyi napköziotthonos óvoda fenntartójaként a kérelmezô törvényes képviselete és nevelése alatt álló kiskorú, mint sajátos nevelési igényû gyermek óvodai nevelésének feltételeit nem biztosította. A beadvány szerint a gyermek hathónapos kora óta D SG M terápiában (D évény Speciális manuális technika – G imnasztika M ódszer (röviden D SG M ), új terápiás eljárás a mozgásrehabilitációban) és korai fejlesztésben részesült, a vonatkozó szakvélemény szerint mozgássérülése miatt sajátos nevelési igényû, ugyanakkor normális óvodába integrálható, ottani elhelyezése kifejezetten javasolt. Kérelmezô fentiek miatt kérte a kiskorú felvételét az önkormányzat által fenntartott óvodába, de kérelme elutasításra került. Kérelmezô álláspontja szerint az önkormányzat azzal, hogy gyermeke óvodai nevelésének feltételeit nem biztosította, a kiskorú fogyatékossága miatti hátrányos megkülönböztetést alkalmazott.

■ CSE LEK VÔ KÉ PES SÉG A beadványozó kérdése az iskolaszék mû ködésével volt kapcsolatos. A közoktatási törvény 60. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az iskolaszékbe a szülôk, a nevelôtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselôt küldhet. Tájékoztattuk, hogy álláspontunk szerint ebben az esetben a tanulók teljes értékû szavazati joggal bírnak, tekintet nélkül a cselekvôképesség egyéb esetekben alkalmazandó szabályaira. A tanulók a törvény erejénél fogva szavazati jogosultsággal rendelkeznek. (K-O JO G 495/2004.) 2009/5. SZÁM

O ktatási Jogok Biztosa, http:// w w w . oktbiztos.hu/ugyek/jelentes2004/fenntart _ir.html

■ ÉR TÉ KE LÉS A beadványozó azzal kapcsolatban fogalmazott meg panaszt, hogy gyermeke tanára kiszámíthatatlanul értékelte a tanulók teljesítményét. Sérelmezte, hogy a pedagógus gyakran a megírt dolgozatokat nem javítja ki, csak bizonyos tanulókét javítja és értékeli. A dolgozatokat azonban mindenkitôl beszedi, és a tanulók nem tudhatják kié lesz kijavítva, értékelve. M ivel a pedagógus a már látott dolgozatok alapján dönti el, hogy melyik tanulót értékeli, ez visszaélésszerû helyzetet eredményezhet. O ktatási jogok biztosa 50/2007.

■ BAL KÉZ-JOBB KÉZ Egy gyermek a testnevelés órán megsérült, s emiatt egy hétre sínbe kellett tenni a bal kezét. M ivel balkezes, ezért azon a héten nem tudta jegyzetelni a tanórák anyagát. Az iskola igazgatója ezt nem vette figyelembe, és a tanulót arra akarta kényszeríteni, hogy tanuljon meg a másik kezével írni. Az igazgató azt nyilatkozta, hogy nem kényszeríteni akarta a tanulót a másik kézzel való írásra, hanem erre kérte. Azt is közölte, hogy nehezen viseli, ha egy tanuló nem dolgozik a tanítási órán, márpedig a tanuló nem írt, nem jegyzetelt, fájós kezére hivatkozva. Az intézményvezetô szerint hatodikos korban nem jelenthet problémát a másik kézzel való írás gyakorlása. O k ta tá si jo gok biz to sa 293/2004.

AJÁNLÓ

Jogtudorka A Holnap K iadó gondozásában,2008-ban jelent m eg Mika Á gnes,Jogtudorka cím û könyve.A cím ,és a borító játékos grafikájából,am elyen Jusztícia m érlegében egy m anó külsejû figura egyensúlyoz,sejthetjük,hogy bár a könyv m ondanivalója Jogos (ezt a kifejezést elôszeretettelhasználja a szerzô,a joggalkapcsolatos tém ákra) lesz,az írás a fiatalabb korosztályt célozza.Ezt az elképzelést a borítón található ajánlások is m egerôsítik,kiegészítve azzal,hogy a könyvet a gyerekeken túlazoknak a felnôtteknek is a figyelm ébe ajánlja,akik „ képesek gyerekként játszani”. A kalandot a történetek fôszereplôinek megismerésével kezdjük. A szereplôk kor, és kapcsolat szerinti csoportokban jelennek meg. Jogtudorkáról azonnal kiderül, hogy ô nem e Földrôl, hanem Tudoria mesebolygójáról származik, és küldetése a földi emberek segítése, hiszen ô a joggal kapcsolatos tudás birtokosa. A többi szereplôhöz fû zôdô kapcsolatát tekintve pedig, nagyapa barátja. N agyapa bíró, három unokája van:a 6 éves Peti, a 10 éves Kata és Anna, aki 16 éves. Szerepelnek még:Anyu, Apu, Ö csi és a Képviselô bácsi. M ár a könyv olvasásának megkezdésekor kiderül, hogy fontos volt a szereplôk megismertetése, hiszen az ô életükbe, nagyapa családjába kalauzol minket a történet, amely bár fejezetekre tagolódik, nincs éles határ az egyes részek között. A könyv a család mindennapi életében felmerülô helyzetekhez értelmezô, jogi magyarázatokat fûz. Jogszabályok segítségével, azok közérthetô módon való leírásával ismertet fogalmakat, amelyeket a könyv végén, külön fejezetben, Jogos m utató cím alatt, abc sorrendbe rendezve közöl. A szerzô elmesél egy életbôl ellesett történetet, ami mindnyájunkkal megtörténhet – ezért is fontos, hogy a három gyerekszereplô különbözô korú, hiszen más problémákkal találják nap, mint nap szembe magu-

kat –, és aztán lefordítja a felmerülô szituációt és fogalmakat a jog nyelvére. Teszi mindezt közérthetô módon, röviden és érthetôen megfogalmazva a vonatkozó szabályozást. Az egyszerû sített leírások sok esetben még mindig számos olyan szakkifejezést tartalmaznak, amelyek alapján a könyvet 14 év alatti gyerekeknek nem ajánlanám – és még az ô esetükben sem zárnám ki, hogy szülôhöz, vagy az internet keresôjéhez kell fordulniuk segítségért. Az olvasmányos történet megértésében az sem jelent fennakadást, ha találkozik a fiatal olvasó olyan magyarázatokkal, amelyeket elsôre nem ért meg. A könyvben – ahogy arra a szerzô már az elôhangban felkészít bennünket – lépten, nyomon szólásokba, közmondásokba, aforizmákba és szállóigékbe botlunk. Ez kezdetben zavaró is lehet, de a történet folyama magával sodorja az olvasót, és azon kapja magát, hogy csodálattal tekint a szerzôre, aki minden helyzetben közbe tud ékelni egy-egy frappáns megjegyzést. U gyancsak az elôhang említi, hogy vannak olyan területek, amelyeknek nincsen „tudora”, mint például az erkölcsnek, az igazságnak és az értéknek, mégis, a könyv a jogos cselekedetek mellett sokszor igyekszik a „helyeset” is megmutatni, rámutatni fontos értékekre. Ve res Kin ga

B odrogi Vazul 2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

23 44

AJÁNLÓ

Vegyük komolyan a gyerekjogokat! ■ KÉZIKÖNYV A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSÁHOZ Idén ünnepeljük az EN SZ G yermekjogi Egyezménye elfogadásának 20 éves évfordulóját. Ehhez (is)kiváló hozzájárulásként megjelent a több országban már használt gyerekjogi kézikönyv, amely elsôsorban az Egyezmény értelmezését segíti. Az elkészült magyar kiadást látva elmondhatjuk:ténylegesen felhasználóbarát módon. A Kézikönyv részletes útmutatásokat ad a gyermekek jogainak elômozdítását és védelmét szolgáló törvények, politika és mindennapi gyakorlat megvalósításához. M inden Egyezményben szereplô cikkhez megadja azoknak a folyamatosan bôvülô értelmezéseknek az elemzését, melyeket az egyik legkompetensebb, a gyerekjogok érvényre juttatásáért felelôsséget vállaló szerv, a G yerekjogi Bizottság, fennállásának elsô tizenhat évében megfogalmazott. Ezen túl kommentálja azt a körülbelül 300 záró észrevételt, amelyet a Bizottság az egyes Á llamok jelentéseinek megfontolása nyomán tett, hiszen ezek adhatják a párbeszédbôl kibontakozó konkrétabb feladatkijelöléseket, és számos általánosabb érvényû tanulság bontakozik ki belôlük. M ost, hogy magyar tagja is van ennek a Bizottságnak, talán itt az ideje, hogy jobban tisztában legyünk a Bizottság szerepével, jogkörével és eljárásaival. H ogy jobban értsük a jogok biztosításához szükséges lépéseket, feladatokat és az egyes szervezetek, szereplôk lehetôségeit és kompetenciáit is. D r.Yanghee Lee, az EN SZ G yermekjogi Bizottságának elnöke ajánlásában rögzíti, hogy reményei szerint a Kézikönyvet a magyar kormányzatok, kormányhivatalok, állami, önkormányzati, és civil szervezetek széles körben használják majd az Egyezmény érvényesülésének, a gyerekjogok biztosításának érdekében. Az U N ICEF számára a Kézikönyv eredeti változatát 1997-ben készítô RachelHodgkin1 és Peter N ew ell2 így ajánlják: „ Az volt a célunk a K ézikönyv elkészítésévelés naprakésszé tételével,hogy az Egyezm ényt életre keltsük egy,a gyakorlatban jólhasználható segédeszköz nyújtásával,m indazok szám ára,akik a gyerm eki jogok elveinek és gyakorlati alkalm azásának elôm ozdításában és védelm e érdekében m unkálkodnak a korm ányzaton belülés a civiltársadalom ban.Az Egyezm ény figyelem re m éltó és érzékeny eszköz,im m áron huszadik éve, am ihez a Bizottság továbbra is nagyon részletes taná-

1 Rachel Hodgkin gyerm ekjogi tanácsadó és a tém a ism ert aktivistája.K orábban dolgozott a N em zeti G yerm ek Irodánál(az Ö sszpárti Parlam enti C soport a G yerm ekekért titkáraként) és a G yerm ekjogi K özpontnál,m elynek a létrehozásában segédkezett.Publikációi közül néhány: Effective G overnm ent Structures for C hildren (Hatékony gyerm eki szem pontú korm ányzati struktúrák Peter N ew ellel),C hild Im pact Statem ents: an experim ent in child-proofing U K Parliam entary Bills (A gyerekekre gyakorolt hatásról szóló állásfoglalás:K ísérlet az Egyesült K irályság parlam enti törvényjavaslatainak gyerm ekbaráttá tételére)és Safe to letout? The currentand future use of secure accom m odation in England (K i szabad m enni? A biztonságos lakóhely használata Angliában m a és a jövôben). 2 Peter New ella 2001-ben indult„ Gyerekek Testi Fenyítésének Megszüntetéséért G lobális K ezdem ényezés” és „ A gyerekek verhetetlenek!” Szövetség koordinátora az Egyesült K irályságban.1992 és 2002 között elnöke volt az Angliai G yerm ekjogi Szövetség Tanácsának.Tagja volt az EN SZ Fôtitkára által kezdem ényezett K utatás a gyerm ekek elleni erôszakrólC iviltanácsadó fórum ának és a K utatás független szakértôi szerkesztô bizottságának 2004 és 2006 között.Szám os kom m entárt írt a gyerekek jogairólaz Egyesült K irályságban,és részletes javaslatot dolgozott ki egy gyerm ekjogi biztosi hivatalra,m elyet Taking C hildren Seriously (V együk kom olyan a gyerekeket) cím m eljelentettek m eg.

44 24

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

csokkalszolgálaz állam oknak országjelentéseikre adottzáró észrevételeiben,növekvô szám ú átfogó kom m entárjaiban és m ás ajánlásaiban arról,hogyan értelm ezzék és alkalm azzák az Egyezm ényt. Rem éljük,hogy a K ézikönyv terjesztése további elôrelépéstfog jelenteni,hogy valam ennyi m agyarországi gyerek élhessen jogaival,és azok teljes körûen érvényesülhessenek.” D r. K ecskem éti Edit, az U N ICEF M agyar Bizottság igazgatójának méltató szavainak is súlyos aktualitása van: „ Am ikor felnôttek beszélnek a gyerm ekek jogairól,gyakorta próbálják ezeket a kötelességekkelpárhuzam ba állítani.Pedig helyesebb lenne a jogok gyakorlásához fûzôdô felelôsségrôlbeszélni. Ennek a felelôsségnek a felism eréséhez és vállalásához a fiatalok vélem énynyilvánításán és a döntésekbe történô bevonásukon keresztülvezet az út. A G yerm ek Jogairól szóló egyezm ény – szinte forradalm i m ódon – egyik alapelvévé tette a gyerm ek részvételének jogát ügyei vitelében.A 12.cikk m ég két évtized után is a legvitatottabb,legkevésbé elfogadott és alkalm azott rendelkezése az Egyezm énynek, nem csak Magyarországon,hanem olyan országokban is,am elyekre példaként tekintünk. A közép-európai országoknak azonban különösen nehéz a helyzete ezen a téren:ezekben az állam okban m aga a felnôtttársadalom is csak a gyerm ekjogi egyezm ény elfogadásávalegyidôben indult ela dem okráciatanulás útján,és ez a folyam at m ég m a is tart.” H azánkban elmúlt 20 évben sokat változott a gyermekjogok megítélése, amihez jelentôsen hozzájárult az 1993-as közoktatási törvény D iákjogi Charta szerinti tanulói jogok katalógusának elfogadása, és az 1997-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény, amely az egyezmény szellemének és betûjének megfelelôen értelmezte, szabályozta és alakította újra a gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszert. U gyanakkor viszont sokak által visszajelzett állapot, hogy napjainkig nem sikerült elérni a jogi, financiális keretek, országos és helyi intézkedések, és alkalmazás során, hogy a gyerek jogai, szükségletei, legfôbb érdekei határozzák meg a folyamatokat. M int D r.Herczog Mária, a G yermekjogi Bizottság magyar tagja írja a Kézikönyv Elôszavában: „ Az Egyezm ény elfogadásávalalapvetô szem léleti változás történt a világban:a gyerekeketolyan jogokkalrendelkezô em bernek tekinti,akiknek éppen korukból,fejlôdésük során kibontakozó képességeikbôl adódóan speciális védelem re és gondoskodásra van szükségük,de ez nem adhatokotjogaik gyakorlásának indokolatlan korlátozására,elvonására. A gyerekek jogaik m egism erése során tanulják m eg aztis,hogy nem sérthetik m eg m ások jogait,hogy az együttm ûködés,m egállapodásra,törekvés,egyeztetés,tisztelet,és a sajátigények,szükségletek,érzések m egfelelô form ában történô kifejezése segíta legtöbbet.Érvényre juttatja m indenkijogaité rtelm esé se lfogadhatók orlátokkal,a m elyeks egítika zö nfegyelem ,belülrôlirányítottság,a szabálykövetés kialakításátis.”A kézikönyv lehetôséget ad minden gyerekekkel foglalkozónak arra, hogy az Egyezmény egyes cikkeinek mélyebb feldolgozásával megértse, értelmezhesse és saját tapasztalatain átengedje az olvasottakat. Az alkalmazásnak azonban alapfeltétele a betûkön túli jelentés, szélesebb szemléleti, elvi környezet megértése és elfogadása. G y.É.

BESZÁMOLÓ

Élmény,beszámoló:LÁ SS G Y ER EK ET ÉLÔ B EN – Á llampolgári R észvétel H ete 2009 Az állam polgári részvételkam pányhetet idén ötödik alkalom m alszervezik m eg tizenhét országban párhuzam osan, nem zetközi és hazai társadalom fejlesztô hálózatok révén1,annak érdekében,hogy az állam polgári részvétel problem atikája erôteljesebben jelenjen m eg az európai m édiában,politikában és a civil társadalom ban.Szeretnénk felhívni a szûkebb és tágabb társadalm i környezet figyelm ét a részvételi dem okrácia fontosságára. M agyarországon helyi, megyei és országos akciók, szakmai és civil találkozók, médiaesemények, nyilvános gyûlések és az érvôl évre megismételt K özbizalom felm érés adják össze az Á llampolgári részvétel hetének programját. A kampányhét záróeseményeként a Foresee Kutatócsoport nyilvános akciót szervezett, aminek a LÁ SS G Y ER EKET ÉLÔ BEN !címet választottuk. Az elnevezés arra a meggyôzôdésre utal, hogy a megértés kapcsolatokon alapul és dialógusokon keresztül formálódik – és formálódik újra. E kapcsolatok és dialógusok nem virtuálisak, hanem térben és idôben alakulnak ki, néha adottak a lehetôségek, sokszor meg kell teremteni (újrateremteni) ehhez a teret és az idôt, s ki kell bontakoztatnunk készségeinket ahhoz, hogy a részvétel minôsége kielégítô legyen. Akciónkkal egy értékteremtô folyamatot akartunk felmutatni, látványossá tenni, melynek elôkészítésébe és megvalósításába több civil szervezet és tucatnyi önkéntes bekapcsolódott. Az ötlet alapja az lett, hogy hozzunk létre egy teret, ahol beszélhetnek egymással egy adott téma különbözô hátterû érintettjei. Témaválasztásunk az igazságosság, az iskolai demokrácia és a gyerekek önbecsülése lett, ezért 5-10. osztályos 9. kerületi gyerekeket és az ifjúságügy különbözô területein elkötelezôdött szakembereket (tananyagfejlesztés, iskolai oktatás-nevelés, szociális munka, ifjúságpolitika, gyerekjogok) hívtunk meg. A megvalósítást a V ilágpresszó (W orld C afé) módszerére bíztuk, amely nagy számú résztvevôt bevonó, inspiráló beszélgetések szervezésének kiválóan alkalmazható szcénája. A világpresszóban megteremthetô a tér és az idô gondolatok, élmények megosztásához, ugyanakkor széleskörûen biztosítja a részvétel lehetôségét, segíti a kibontakozó gondolatok kreatív egymásrahatását, inspirálja a résztvevôk további gondolkodását, esetleg cselekvését is. Elôször végiggondoltuk az elérhetô résztvevôket s azt, hogy melyek volnának a megfelelô indító kérdések a közös gondolkodás kibontakoztatásához. A helyszíni elôkészületek során kávéházi asztalokat rendeztünk el egy tetô alá, néhány székkel körülraktuk mindegyiket. C somagolópapír lett a terítô, amire – firkálni szabad – színes skicceket, jegyzeteket róhatnak a beszél-

1 N em zetközi fôszervezô és koordinátor: C entral and Eastern European C itizens N etw ork (w w w .ceecn.net) Hazai fôszervezôk: K özösségfejlesztôk Egyesülete (w w w .kozossegfejlesztes.hu) C ivilK ollégium Alapítvány (w w w .civilkollegium .hu) Szövetség a K özösségi RészvételFejlesztéséért Egyesület (w w w .polgarz.hu) K özösségi K ezdem ényezéseket Tám ogató Szakm ai Hálózat (w w w .kka.hu) Magyar Mûvelôdési Intézet és K épzôm ûvészeti Lektorátus (w w w .m nikl.hu)

getô kezek. N éhány csésze kávéval-teával, az ôszi gyümölccsel készültünk. Adott volt hát a tér és az idô (és a jóidô). A helyszínen három-négy fôs asztaltársaságok – felnôttek, gyerekek vegyesen – ültek össze, ahol a bemutatkozás után minden asztalnál más kérdésfelvetésre indult el a beszélgetés. Egy idô után változtak a résztvevôk: egy másik asztalnál, más társasággal, a témát más oldalról megközelítô kérdés kapcsán folytatódott az eszmecsere. Az oldódó hangulat, a kíváncsiság és a közlésvágy, valamint az asztalok önkéntes facilitátorai segítették a megértés kibontakozását, a gondolatok elmélyülését, a kommunikáció egyensúlyát. A hozott motívumok – a kötelezô köpenyviselés, a diák-önkormányzat, a döntési kompetenciák határai, az iskolai szabályok és szankciók kérdése – vissza-visszatértek, s a különbözô asztaltársaságokban megvitatva újabb érdekes belátásokat hoztak a résztvevôknek.

■ BESZÉDTÉMÁK VOLTAKÉ Mitôl függ az, hogy igazságos-e egy iskola vagy sem? Mitôl fejlôdik a gyerekek önbecsülése az iskolában? Hogyan néznének ki egy ‘demokratikus osztály’ mindennapjai? Mibe szólhassanak bele a gyerekek az iskolában és milyen döntéseket lehet nyugodtan rájuk bízni? Mi lenne az elsô 10 lépés, amit megtennétek ahhoz, hogy az iskolában/osztályban jó közösség alakulhasson ki?

Az akció a közvetlen nyilvánosságnak is szólt, ezért a KözépsôFerencváros egyik tágas megújuló közterén, a Ferenc téren valósítottuk meg, pusztuló, egykor patinás bérházak és épülô modern házak találkozásánál. A szokatlan látvány és a hangok közelebb csalták Ferenc tér népét: játszótérre tartó kisgyerekes családok, kamasz-társaságok, csellengô gyerekek, vasárnapi sétára induló idôsek, parkôrök és sietôs áthaladók gyûltek az akciónak helyet adó nyitott oldalú pavilon köré. Az emberek elolvashatták a feliratokon a beszélgetések témáit, szóbaelegyedtek egymással és az önkéntesekkel, sokan továbbmentek, mások maradtak, visszajöttek. A leglátványosabb momentum az akció végén következett, amikor a R ögtönzések Színháza – A LAKM U SZ elôadása helyben, a szemünk elôtt született meg, és mindannyiunkhoz szólt. A játékmester kihangosította a beszélgetések központi témáit, az

2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

25 44

BESZÁMOLÓ

színészek összesûrítették, kifordították, megsózták-borsozták, rövid jelenetekké formálták, és odanyomták az orrunk alá!M egláthattuk ebben a tükörben a nap témáját és önmagunkat:az ellentmondásos érzéseinket, a korszakos dilemmákat, a kiállt rettenetes megpróbáltatásokat és a reményteljes próbálkozásaikat. A tizenéves gyerekek hétköznapjainak meghatározó szereplôje az iskola. Az ott szerzett tapasztalatok a demokrácia, az igazságosság, az önbecsülés kibontakoztatásának területén alapvetôek, attitûdformálóak. M i, a gyerekeket szakértô laikusoknak tekintettük, akik partnerei lehetnek a szó hagyományos értelmében vett szakembereknek, akik képzettségük, munkájuk és elhivatottságuk okán közvetve vagy közvetlenül hatnak gyerekek életére. H a el tudjuk fogadni, hogy az érintettség alapján bárki jogot formálhat arra, hogy a döntéshozatali folyamatokban véleményezôként vagy döntéshozóként résztvegyen, akkor természetes, hogy az iskolai

demokráciáról beszélnünk kell gyerekekkel, s jó lenne elérni, hogy tudjanak beszélni errôl velünk. Az iskola és a család tettestársak, sikerül-e ebbôl a szempontból is feltarisznyázni a gyerekeket: rajtuk múlik, milyen attitûddel és milyen készségekkel, felkészültséggel válnak iskolapolgárokká, majd állampolgárokká. N em mindegy, hogyan alakul a kortárs közösséghez, a hatalomhoz, az intézményekhez, a szabályokhoz, a döntési folyamatokhoz, vagy a nyilvánossághoz való viszony. A Láss gyereket élôben akció ünnepnap volt, kitüntetett helyen és idôben. de mi volna, ha az ilyen jellegû beszélgetések egyszer természetessé válnának, belesimulnának a mindennapokba mint a félévi bizonyítvány vagy az iskolatej, s egészen mást kellene kitalálni, ha kampányolni szeretnénk a részvételi demokrácia népszerûsítéséért? Benedek Gabriella Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztô Mûhely

Nagy B rigi

44 26

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

BESZÁMOLÓ

„ A gyerm ek futkos,ugrándozik,szükségtelenülfigyel,csodálkozik és kérdezôsködik; könnyelm ûen ontja könnyeit és bárm ikor kész örülni.”

Janus K orczak és a G yermekjogi Egyezmény ■ NEMZETKÖZI KORCZAK-SZEMINÁRIUM 2009. JÚNIUS 9-ÉN GENFBEN A gyerek,m int jogok alanya korczaki koncepciójának és a G yerm ekjogi Egyezm ény kapcsolódási pontjai volt a fô tém ája a nyári találkozónak,am elyen több rangos nem zetközi szervezet képviseltette m agát,így az EN SZ Em beri Jogi Fôbiztossága, az EN SZ G yerm ekjogi Bizottságának elnöke és több tagja,valam int a N em zetközi K orczak Társaság Elnöke,a Lengyel EN SZ Misszió vezetôje és a lengyel G yerm ekjogi O m budsm an.A találkozó fô céljai között szerepelt annak m egbeszélése,hogy hogyan reflektálK orczak em beri jogokra épülô gondolkodása és ezen elvek hétköznapi érvényesítése a gyerekek vonatkozásában a m a érvényes,legszélesebb körben elfogadott gyerekjogi norm ára,a G yerekjogi Egyezm ényre.K ét fô tém át jártak körüla résztvevôk:m i érvényes m a a korczaki filozófiából,és m it tanít nekünk az Egyezm ény, m i a hatása a nem zetközi norm ának a gyerekek m indennapi életére,illetve m it jelent K orczaknála m a újra kiem elt kérdésként kezelt aktív részvételjoga – elm életben és gyakorlatban,és m ik az Egyezm ényes kötelezettségek ebben a kérdésben. Alapkérdés, hogy odaértünk-e a X X I. században ahhoz a mérföldkôhöz, amit Korczak képviselt csaknem 100 évvel ezelôtt a gyermekek és emberi jogaik vonatkozásában. A magyarországi Korczak-tanulmányok, reflexiók üzenete szerint:nem.1 Elemzôk, gyerekjogokkal foglalkozók szerint ugyanakkor sok tekintetben még a G yermekjogi Egyezmény követelte sztenderdekhez sem. A M agyar Pedagógiai Társaság Korczak M unkabizottsága éppen az EN SZ G yermekjogi Bizottság által a magyar országjelentés alapján megfogalmazott zárókommentárjának évében, 2006-ban (!) tette közzé állásfoglalását a körmösrôl, és az iskolai testi fenyítésrôl. Ennek akkor a szigorítás, iskolai fegyelem elégtelensége jegyében volt aktualitása, nevezetesen, hogy az akkori politikai közvélekedésben helyenként gyerekjogokat sértô kijelentések fogalmazódtak meg, látszólag a pedagógusok és iskolai rend védelmében. Szomorú tény, hogy ekkor már egy éve érvényben volt a gyerekek testi fenyítésének teljes tilalma a családokban is, nem beszélve az intézményes fenyítés sok évtizedes tilalmáról. És az iskolai agresszió-hullám nyilvános tárgyalása csak jóval ez után indult el... Ennek fényében ma is provokatívnak tekinthetô Korczak „aktív pedagógiája” vagy éppen gyerekjogi felfogása, pedig munkássága jócskán megelôzte magát a gyerekjogokat katalogizáló nemzetközi dokumentumot. Az elsô 1924-ben elfogadott népszövetségi gyermekjogi dokumentum „apjának“ tartják ôt, ami az EN SZ Egyezmény elôzménye. Társadalmi, reformpedagógiai hatása – több újpedagógiai irányzat2, kísérlet, módszerkezdemény mellett – tetten érhetô magában az egyezmény szellemiségében, megközelítésében is. Az a három alapvetô gyermeki jog, amit egyik alapmûvében3 je-

1 A hazai,novem beri K orczak szem inárium cím e (Eszköztelenül?) is erre utal.A részletekrôla G yerekjogi K alendárium ban olvashat.(a szerk.) 2 Sok vonatkozásban rokonítható felfogású példáula Sum m erhillprogram ,am ely kortársa a korczaki kezdem ényezésnek is. 3 Hogyan szeressük a gyerm eket,Tankönyvkiadó,Budapest,1982.38.o.

löl – a gyerek joga a halálhoz, a gyerek joga a mai naphoz, a gyerek joga arra, hogy önmaga lehessen – megmutatja azokat a rokonítható prioritásokat is, amik összefû zik a nemzetközi szeminárium két témáját. Ö nrendelkezés és játék. Teljes és kiteljesíthetô gyerekkor. G yerekszükségletek mentén történô gondoskodás. Erre tanít, ennek szem elôtt tartását követeli meg az Egyezmény szellemisége is, ez lényegében az egyik legfontosabb kiindulópont, számos gyerekjog ebbôl vezethetô le, vagy erre épül. Az érintett gyerekek ráadásul beteg, vagy családjukon kívül, árvaházakban nevelkedô gyerekek – Korczak tapasztalatai hozzájuk kötôdnek elsôdlegesen. O lyan gyerekcsoportokhoz tehát, amelyeket az Egyezmény mai nyelvén különösen kiszolgáltatott helyzetû, védtelen csoportként speciális garanciákkal védünk. Ezeket a gyerekeket bizonyos szempontból traumatizáltnak, sérültnek definiálta – ezért tudatosan törekedett a velük való bánásmód, az árvaházak fizikai és szervezeti sajátosságainak, felépítésének hozzájuk igazítására. M a lényegében a magyar gyermek- és lakásotthoni rendszer kialakításában is tetten érhetôek ezek a szempontok:otthonosság, gyerekre szabottság és személyreszabottság, személyes nevelési környezet, állandóság, biztonság, beleszólás a kialakításba, stb. Fontos volt a gyerekek aktivitásának, önkéntes bevonódásának, érdekeltté tételének elérése – erôszak nélkül. Az egyéni megerôsítés mellé a közösségben megtapasztalható kölcsönösség, egymásrautaltság és együttmû ködés, a folyamatok és tagok értékelése, folyamatos visszacsatolás járult. Kísérletnek számított a közösségben mû ködtetett gyerekbíróság, tagjait sorsolással választották, és kompetens volt a felnôttek és gyerekek ügyeiben egyaránt. A közösséget érintô kérdésekben gyermekönkormányzat tevékenykedett, döntött. A korczaki felfogásban a nevelés emberek kölcsönös cselekvése és nem a felnôtt társadalom kizárólagos joga. M ai megfogalmazásban azt is szoktuk hallani, hogy a gyereket nem megoldandó, letudandó feladatnak, hanem erôforrásnak kell tekinteni, aki partnerként bevonható és bevonandó számos folyamatba: így például a róla szóló döntésbe, az általa vállalt felelôsség minôségének 2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

27 44

BESZÁMOLÓ

meghatározásába. Ez elôbbit participációnak, a gyerek véleménye figyelembevételének, az utóbbit helyreállító igazságszolgáltatásnak, alternatív szankciónak ismerjük. Ezen elvek és eljárások építenek a közremû ködô felnôttekre, de egészen másfajta tudást, szerepkészletet és képességeket igényelnek, mint amit a legtöbben birtoklunk. Az igazság az, hogy nemcsak a gyerek szociális kompetenciáinak megerôsítésére, fejlesztésére kell törekedni – a pedagógus vagy szociális szakembereknek tartott továbbképzések tapasztalatai azt erôsítik, hogy a gyerekekkel foglalkozó felnôttek is számítanak segítségre, képességfejlesztésre és módszertani gyarapodásra. A gyerek és a szülôje nem ellenfél, akit le kell gyôzni és kötelességek közé kell szorítani azért, hogy az iskolában rend legyen, noha még a Korczakot méltató tanulmányok4 egynémelyikében is olvashatunk efféle mondatokat: „ sajnos a pedagógusoknak egyre kisebb a tekintélyük, és ennek hiányában nagyon nehezen tudnak hatni a tanulókra.A szülôk gyakran nem állnak a pedagógus m ellett,hanem a gyerek pozícióját erôsítik m indent m egengedô hozzáállásukkal. A diákok jogainak kiteljesedése, a tanárok jogainak szûkítése (… ) visszafogott m agatartásra készteti a pedagógusokat.(… ) nem kívánnak konfrontálódni sem a gyerekkel,sem a szülôkkel.” Amikor Korczak a felnôtt szinte zsarnoki uralmáról beszél, nemcsak a szülô, de a nevelô, tanító hatalmáról is beszél, noha ez az uralmi pozíció nem szolgálja a nevelést. H ogy a felnôtt is tanulhat a gyerektôl – ma már nem számít eretnekségnek még a szülôk iskolájában sem, hiszen a partnerségben ez is benne lehet. Korczak ugyanakkor nyomatékosítja, hogy a felnôtt nagyobb élettapasztalata és tudása igen fontos eleme a nevelésnek, éppen ezek birtokában van esély megérteni, segíteni, támogatni a gyereket. A nevelô, a felnôtt tehát segítôtárs, aki követi a gyereket és nem uralkodik felette. Alapvetôen ez a gyerek szemszögébôl úgy bontakozik ki a korczaki felfogásban, hogy: – a gyermeknek joga van akarni, elvárni, – érezni, – fejlôdni, kibontakozni. A nemzetközi szemináriumon kiemelkedôen fontos volt ennek a felnôtt-gyerek kapcsolatnak a minôsége, annak kibontása, hogy milyen tartalmakat hordozhat ma ez a pedagógiai filozófia. Kiemelkedô jelentôségû nek tartották a hozzászólók, hogy a gyerekkel foglalkozó felnôtt – legyen szülô, rokon, barát, tanár, nevelô vagy terapeuta – szerepe szerint az a fontos referenciaszemély, aki a gyereknek biztonságot, elfogadást, megértést és tiszteletet nyújthat, jó példát mutatva orientációjában. M indannyiuknak megvan arra a lehetôsége, hogy bátorítsa, erôsítse a rábízott gyereket értékes és egyedi voltában. Az iskolák esetében fontos, hogy a tanár ne csak a matematika tanára legyen például, hanem mindenekelôtt a gyerek tanára. M erjen tanulni a gyerektôl. Legyen bátorsága hagyni, hogy a gyerek is kérdezzen, megkérdôjelezzen dolgokat. A tanítás és tanulás lényege a pozitív emberi kapcsolat a felnôtt és gyerek között.

4 Ilyen példáulRencsényi Beatrice:A gyerm eki jogokrólJanusz K orczak nézetei és a 21. század gyakorlata alapján c. írása, am ely m egjelent az Ú j Pedagógiai Szem le 2007/6. szám ában és letölthetô: http://w w w .oki.hu/oldal.php?tipus=cikk& kod=2007-06-tarencsenyi-gyerm eki

44 28

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

N agyon sok gyerek számára – különösen az érzelmileg sérült háttérrel rendelkezô gyerek esetében – a pedagógus kiemelkedô pozitív személyközi kapcsolatot jelentô személy. A naponta kompenzáló, megerôsítô felnôtt. Ahhoz, hogy ebben a szerepben jól érezze magát, nagyon hangsúlyos a felnôtt önismerete, saját kompetenciáinak fejlesztése. Ezután képes a gyerekre figyelni, a gyereket érteni, követni. Ez többlet energiát, idôt, erôforrásokat igényel. Ez egy lehetséges út a tanár-mentor szerephez, ahogy ma nevezik. U gyanez mondható a gyerekjogoktól félôknek is:az a felnôtt tart a gyerekek jogainak és ezáltal a gyerekeknek a megerôsítésétôl, aki a maga erôsségeit sem ismeri vagy becsüli, nem áll ki saját, és felnôtt társai jogaiért sem. Láthatóvá vált a szemináriumon is, hogy szinte nincsen olyan gondolat, gondolat-kezdemény a korczaki életmû ben, amit ne lehetne ma is érvényes vonatkoztatási pontokból szemlélni, és – számos vonatkozásban újraértelmezni, a mai valóságnak megfeleltetni, és ez országokon átívelôen, mindenhol igaz.

Janus Korczak (V arsó 1878.–Treblinka 1942.) lengyel pedagógus, író. Janusz Korczak – eredeti nevén H enryk G oldsmit – lengyel asszimiláns zsidó értelmiségi családban született 1878-ban. Eredeti szakmája a gyógyítás volt, és orvosként azok közé tartozott, akik pontosan tudták, hogy a fizikai gyógyítás nem mû ködhet lelki gyógyítás nélkül. Kritikusan szemlélte az akkori iskolát és nevelést, úgy látta, a felnôttek kötelességüknek tekintik ugyan a gyerekek ellátását, de nem tisztelik ôket, mert nem látják bennük az Embert. Korczak az elsôk között hívta fel a figyelmet a gyermeki jogokra, mert úgy vélte, a gyermeknek joga van ahhoz, hogy sajátos világát figyelembe vegyék. V arsóban baloldali értelmiségi csoportosulásokkal került kapcsolatba, tôlük szerezte elsô információit a reformpedagógiáról. Pedagógiai nézetei az „aktív pedagógiához” és „az új pedagógiai iskolához” állnak legközelebb. 1918-ban írta meg elsô alapvetô pedagógiai mû vét H ogyan szeressük a gyermeket? címmel. Korczak nagyszerû író volt. Írói neve a V arsói Kurír irodalmi pályázatára 1898-ban beküldött négyfelvonásos drámájának jeligéjébôl (Janasz Korczak) született, amely egy nyomdahiba kapcsán Janusz Korczakra változott, majd így maradt. Legismertebb a M átyus királyról szóló regénye (magyarul 1969-ben Elsô M atykó Király címmel jelent meg), továbbá a H ogyan szeressük a gyermeket? és A gyermek joga a tiszteletre címû két program mûve. V olt egy rádiómû sora is, a Beszélgetések, 1926-ban pedig megalapította a Kis Szemle címû gyermekfolyóiratot. Amikor a Zsidó Á rvasegélyezô Társaság elhatározta, hogy új árvaházat alapít, mert a korabeli árvaházakban szörnyû állapotok uralkodtak, Korczakra bízták annak kialakítását és vezetését. Az árvaház 1912-ben nyílt meg. Korczak úgy vélte, nem követeléseket kell támasztani a gyerekekkel szemben, hanem alapos megismerésükre kell törekedni, mert csak így lehet nevelni, képezni ôket, mindig figyelve a bennük rejlô lehetôségekre. A gyerekek-fel-

BESZÁMOLÓ

nôttek együttélésének új modelljét alakította ki, amely a családi légkör megteremtésén alapult. Fô alapelve a személyiség feltétlen tisztelete volt. Az árvaházban az önkormányzatiság, a demokrácia alapja a tulajdon, a munka, a tanulás és – a legfontosabb – az önnevelés volt. 1919-ben M egbocsátás címû mû vében így ír: „M i csak egy dolgot adunk nektek, vágyat a jobb élet iránt, ami most nincs, de valamikor lesz, vágyat az ôszinteség és az igazság iránt.” 1940-ben a zsidó árvaház lakói a varsói gettóba kerültek, majd a treblinkai haláltáborba, ahol 1942 augusztusában mártírhalált haltak. Korczak önként mondott le a me-

nekülés lehetôségérôl, amelyet barátai kínáltak fel neki. M indhalálig hû maradt önmagához és a gyerekekhez. A Korczak-pedagógia elméletét és gyakorlatát számos országban kutatják. M eglehetôsen aktív ezen a téren Lengyelország, N émetország, Izrael, Franciaország és egyes szovjet utódállamok. Korczak munkásságának feltáró rendszerezését és folytatását magáénak vallják a legkülönfélébb szervezésû pedagógiai társaságok. Ennek is köszönhetô, hogy máig hat a reformpedagógiai gondolkodásra és az oktatási módszerekre. Forrás:W ikipédia Gy. É.

G Y ER M E K I JO G O K LA B IR IN TU S ■ SZAK MAI NAP, 2009. OK TÓ BER 20., BU DA PEST A gyerm ekvédelem különbözô intézm ényeiben dolgozó szakem berek kiem elkedôen fontos feladata,a családjukon kívülnevelkedô gyerm ekek jogai,jogérvényesítô lehetôségeinek biztosítása.A gyerm ekvédelem ben dolgozó szakem berek szám ára fontos m egism erniük azokat a technikákat,m elyek segítségével a m indennapi élet részévé válhat a gyerm ekjogok érvényesítése.Ehhez a szakem bereknek segítségre van szükségük. Budapest Fôváros Ö nkorm ányzatának Módszertani G yerm ekvédelm i Szakszolgálata 2009. október 20-án, kedden szakm ai napot tartott a fôvárosi fenntartású gyerm ekotthonok vezetôi és m unkatársai részére.A szakm ai nap célja a gyerm eki jogokkal kapcsolatos nézetek,vizsgálatok,és eredm ények m egism ertetése m ellett az aktuális,jelenleg elérhetô projektek szolgáltatások bem utatása volt. A szakm ai napon 25 intézm ény 59 m unkatársa vett részt.D r.Hazai Istvánné,a Fôvárosi Ö nkorm ányzat Fôpolgárm esteri Hivatala G yerm ek- és Ifjúságvédelm i Ü gyosztályának ügyosztályvezetôje is elfogadta m eghívásunkat, és nagy öröm ünkre részt tudott venni a szakm ai napon.

■ ELÔ ADÁ SOK ÉS HOZ ZÁ SZÓ LÁ SOK A délelôtt folyamán M olnár László,a Fôvárosi M ódszertani G yermekvédelmi Szakszolgálat Igazgatója mondott köszöntôt, majd dr.R adoszáv M iklós (Fôvárosi M ódszertani G yermekvédelmi Szakszolgálat Á ltalános Igazgatóhelyettese) moderálása mellett dr.G yôrffy Z su zsanna,az O rszággyû lési Biztos H ivatalának munkatársának és H eislerné D obos Éva,a N evelô O tthonok N emzetközi Szövetsége (FIC E) M agyarországi Egyesületének munkatársának elôadásait hallgatták meg a résztvevôk. D r. G yôrffy Zsuzsanna elôadásából megtudhattuk, hogy amíg M agyarországon nem jön létre önálló gyermekjogi biztos, addig az állampolgári jogok országgyû lési biztosa, az általános ombudsman látja el a gyermekjogok védelmének feladatát. Ennek alapján 2008-ban a gyermekek jogainak érvényesülését feltáró, több évre tervezett alapprojekt indult, azzal a céllal, hogy a gyerekekkel kapcsolatba kerülô szakemberekben kialakuljon egy újfajta érzékenység, a gyermeki jogok érvényesülése érdekében. Emellett megismerhettük a gyermekotthonokban végzett vizsgálatok gyakorlatát és az összegyûjtött tapasztalatokat. H eislerné D obos Éva, a N evelô O tthonok N emzetközi Szövetsége (FIC E) M agyarországi Egyesületének munkatársa ismertette meg a résztvevôkkel a pszichológus segítô munkáját a G yermekparlamenten résztvevô fiatalok körében. A G yermek-

parlament ülésein az otthonokban élô fiatalok nem a felnôttek álláspontját mondják el, hanem saját véleményüket fogalmazzák meg. A G yermekparlamenten résztvevô gyerekek és fiatalok esetében a pszichológusnak fontos feladata a kezdeti nehézségeken átsegíteni ôket. M egismerhettük azokat a jól bevált játékos felkészítô gyakorlatokat, melyek segítségével a gyerekek végül megfogalmazzák véleményüket és mások álláspontját is figyelembe véve közös döntésre juthatnak. Az elôadásokat követôen közös gondolkodásra, a tapasztalatok megosztására került sor. Sok dilemma felvetôdött, amelyeket részben megválaszoltak az elôadók, részben felhívták figyelmünket olyan témákra, területekre, amelyekkel a késôbbiekben a gyermekotthonban dolgozó szakembereknek segítséget kell nyújtani. Az elôadókhoz intézett legfontosabb kérdések a következô témák mentén körvonalazódtak: • M ilyen a jó házirend? • M ilyen szempontokat kell figyelembe venni az elkészítésekor? • H ogyan kell mû ködnie az érdekképviseleti fórumnak? • Középsúlyos fokban értelmi sérült gyermekek otthonában milyen speciális szempontokat kell érvényesíteni az érdekképviseletben?

2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

29 44

BESZÁMOLÓ

A Fôvárosi M ódszertani G yermekvédelmi Szakszolgálat könyvtárosai segítségével a résztvevôk megismerkedhettek a témához kapcsolódó szakmai könyvekkel, kurrens folyóiratokkal. Az érdeklôdô szakemberek az O mbudsmani H ivatal ingyenes kiadványait, a C salád, G yermek Ifjúság Egyesület gyermeki jogokat érintô folyóiratát és a G yermekjogi Képviselôk tájékoztató anyagait vihették magukkal. D r. Purda Zsuzsanna és Zongor Klára: G yermekjogi ABC könyvcsomagjának 1-1 példányát – a szakminisztérium támogatásával – szintén térítésmentesen biztosítottuk a gyermekotthonok részére.

■ IRÁNY TÛ – GYER MEK JO GI PRO JEK TEK BE MU TA TÁ SA A Szakmai N ap második felében négy helyszínen négy bemutató zajlott párhuzamosan. A résztvevôk külön-külön szekciókban ismerkedhettek meg a jelenleg elérhetô gyermeki jogi vonatkozású projektekkel és szolgáltatásokkal. Fontosnak tartottuk, hogy két bemutatót is megtekinthessenek a szakemberek, ezért minden elôadót arra kértünk, egymás után kétszer tartsa meg bemutatóját. Lényeges szempont volt az is, hogy a bemutatókon kis létszámú csoport vegyen részt, lehetôvé téve a minél személyesebb és aktív részvételt a munkában (8 és 16 fô között változott a résztvevôk létszáma).

■ GYER MEK JO GI KÉP VI SE LÔ Pauzáné D r.Suha Ju dit és H erczeg R ita gyermekjogi képviselôk, mutatták be tevékenységüket. A gyermekjogi képviselôk a B etegjogi,Ellátottjogi és G yermekjogi K özalapítvány segítségével a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülô gyerekek érdekében látnak el jogvédelmet és segítik a gyerekeket jogaik megismerésében és érvényesítésében. A beszélgetés alatt a szakemberek nagy érdeklôdést mutatnak konkrét esetek, kérdések megvitatására is.

■ GYER MEK JO GI ABC A G yermekjogi A B C egy 5 részbôl álló könyvcsomag, melynek határozott célja mind a gyerekek, mind az ôket tanító pedagógusok és felnôttek megismertetése játékos, mégis alapos és komoly formában a gyermekjogokkal. A könyvcsomagot és a hozzá kapcsolódó programot Z ongor K lára,a könyv egyik – pedagógus-szerzôje mutatta be.

■ KIS KOM PASZ Az Európa Tanács által kiadott K iskompasz – K ézikönyv a gyermekek emberi jogi neveléséhez kiadvány 2009 augusztusában jelent meg magyar nyelven. A Kiskompasz megjelentetésével egy idôben 30 órás akkreditált képzés indult. A kiadványt és a hozzá kapcsolódó képzést Szebenyi M arianna,a M O B ILITÁ S Ifjú sági Szolgálat munkatársa mutatta be, és a résztvevôk a képzésen használt helyzetgyakorlatokban is kipróbálhatták magukat.

zés kialakításához kapcsolódó pilotcsoport tapasztalatait és a bemutató végén a résztvevôk egy-két játékos feladat segítségével betekinthettek az akkreditálás alatt álló képzés egy-egy elemeibe.1

■ VISSZA JEL ZÉ SEK M ódszertani munkánk során törekszünk a szükségletek felmérésére, szeretnénk minél pontosabb képet kapni arról, miben tudunk fontos és hasznos segítséget nyújtani a terepen dolgozó szakembereknek. Jelentôs kérdés, milyen módszerekkel vihetjük közelebb a gyermeki jogokkal kapcsolatos kérdéseket a gyermekotthoni kollégákhoz. C élunk a visszajelzések alapján a valós szükségletek és igények figyelembevételével, célzottan szervezni hasonló rendezvényeket. Ennek érdekében a szakmai nap résztvevôi számára elektronikus úton egy „értékelô lapot” juttattunk el. Az értékelô lapok feldolgozása még folyamatban van, az már egyértelmû en látszik, hogy a résztvevôk hasznosnak ítélték a rendezvényt, és kiemelik a gyakorlati példák, projektek bemutatóját. M unkájuk során segítené ôket konkrét esetek, a jó gyakorlatok, jó illetve a rossz példák, kritikus pontok bemutatása. M indemellett a gyermekotthonban dolgozó munkatársak felhívták figyelmünket arra a hiányosságra, miszerint a szakemberek munkájuk során gyakran saját jogaikkal sincsenek tisztában és jogérvényesítô lehetôségeiket sem ismerik. Ezzel foglalkoznunk kell, hiszen nehezen várható el azoktól a szakemberektôl, akik saját jogaikkal sincsenek tisztában és jogérvényesítô képességeik hiányoznak, hogy munkájuk során a rájuk bízott gyerekek jogait érvényesíteni tudják.

A MÓD SZER TA NI GYER MEK VÉ DEL MI SZAK SZOL GÁ LAT FEL ADA TA, HOGY SE GÍ TSÉ GET NYÚJTSON A GYER MEK OTTHON BAN DOL GO ZÓ SZAK EM BE REK NEK MUN KÁ JUK SO RÁN. EZ ÚTON IS KÉR JÜK, AZO KAT A VISSZA JEL ZÉ SE KET, IGÉ NYE KET ÉS FEL ME RÜ LÔ SZÜK SÉG LE TE KET, AMIK MEG FO GAL MA ZÓD NAK, HOGY JUTTAS SÁK EL A MÓD SZER TA NI GYER MEK VÉ DEL MI SZAK SZOL GÁ LAT, MÓD SZER TA NI ÉS ELEM ZÔ SZOL GÁ LAT MUN KA TÁR SA I NAK RÉ SZÉ RE (MODSZERTAN@ TEGYESZ.HU)! Both Éva-Kovács Szil via

■ „ VAN JO GOD!Ó A „V AN JO G O D !” program célja az G yermekjogi Egyezmény széleskörû megismertetése, köztudatba emelése, gyakorlati alkalmazása. A programot dr.G yôrfi Éva,a C salád,G yermek Ifjú ság Egyesület munkatársa mutatta be. M egismerhettük a kép-

44 30

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

1 A program keretében 2 könyv is m egjelenik, am elyekrôl e lapszám ban részletesen írunk.

B E M U TA TJ U K

A z emberi jogi nevelés – érték! Megjelent a K ISK O MPASZ – Ké zikönyv a gyerm ekek em beri jogi neveléséhez c.kiadvány,am ely szám os elm életi és gyakorlati szakem ber m unkájának és hozzájárulásának eredm énye.A könyvet szeptem ber 3-án m utatták be. A gyerekek em beri jogi nevelésében tájékozottabbaknak bizonyára ism erôsen cseng N ancy Flow ers neve,aki soksok éve kiem elkedô alakja a tém ában m egjelenô m ódszertani anyagoknak,publikációknak,e könyv eredetijének is szerkesztôje,társszerzôje volt. A kézikönyv pedagógiai következetességének és m inôségének eléréséhez nyújtott szakm ai hozzájárulást Anette Scneidernek,és a m agyar kiadás szerkesztôje,Szebenyi Marianna szerint külön köszönet illeti Rui G om est,a korábban m egjelent „ K om pasz – kézikönyv a fiatalok em beri jogi képzéséhez” szerkesztôjét,aki biztosította a „ Ko m pasz” szem léletének folyam atosságát,résztvett e kézikönyv ötletének kialakításában,valam int végigkövette a teljes kiadási folyam atot,értékes hozzászólásaivalés kritikai m egjegyzéseiveltám ogatva a m unkát. A gyerekeknek szóló adaptáció fontosságát Laura D e W itte képviselte, övé a cím -ötlet,a kézikönyv végsô tartalm ának kidolgozásában,a gyakorlatok form álásában és a könyv tesztelésében szám os kolléga vett részt .A m agyar kiadás folyam atában is jelentôs szerepet vállaltak az em beri jogi és gyerekjogi tém ában elkötelezett hazai szakem berek,szakm ai szervezetek: Herczog Mária,az EN SZ G yerekjogi Bizottságának m agyar tagja,D r.Szabó Máté az állam polgári jogok országgyûlési biztosa és az O m budsm ani HivatalG yerm ekjogi Projektjének m unkatársai,Szelényi Zsuzsanna,az Európai Ifjúsági K özpont igazgatóhelyettese,Földi László,a Mobilitás O rszágos Ifjúsági Szolgálat fôtanácsadója. A könyv Maud de Boer-Buquicchio – az Európa Tanács Fôtitkárhelyettese – által írt elôszava szerint: „A demokráciában az együttélés képessége nem magától értetôdô dolog. Azokat az ismereteket, készségeket és értékeket, amelyek a demokráciában éléshez szükségesek, egész életünkön át kell tanulnunk és fejlesztenünk. Jóllehet, a gyerekeknek tisztában kell lenniük a demokrácia és az emberi jogok alapfogalmaival, az olyan értékeket, mint a méltóság, a tolerancia és a mások iránti tisztelet, és az olyan készségeket, mint az együttmû ködés, a kritikai gondolkodás és a jogokért való kiállás, mégsem lehet hagyományos módon tanítani. Ezeket tapasztalat és gyakorlat útján lehet elsajátítani mégpedig úgy, hogy kiskorunktól fogva demokratikus környezetben élünk és tevékenykedünk. Errôl szól az emberi jogi nevelés, és ebbôl a célból készült a Kiskompasz – Kézikönyv a gyermekek emberi jogi neveléséhez.” Az emberi jogi nevelés tehát érték, és ehhez alapvetôen kapcsolódik a gyermeki jogok elismerése, tiszteletben tartása is. Az Európa Tanács elkötelezettsége e területek iránt lényegében töretlen: Európa alapismérvei között szerepel a béke és az emberi jogok kultúrája, ami viszont csak minden érintett aktív részvételével fogadtatható el, tapasztalható meg a mindennapokban. Ennek a területnek – ugyan van a szó általános értelmében elmélete – igazából a gyakorlat a tesztje, de ehhez elvi alapú elkötelezôdés, szemléleti támogatás szükséges. M int az elôszóban megerôsítést nyer, „A G yermek jogairól szóló egyezmény elfogadása óta alapvetô paradigmaváltás ment végbe a gyermekekkel való munkában: a gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy megkérdezzék ôket a rájuk vonatkozó döntésekrôl és bevonják ôket a döntéshozatal folyamatába. U gyanakkor a gyermekek érdemi részvétele csak akkor lehetséges, ha az

ôket érintô kérdésekben a felnôttek partnerként tekintenek rájuk. Ennek megvalósítása és a gyermekek méltóságának védelmezése igazi kihívást jelent a felnôttek számára. Az, ahogy a felnôttek a gyerekekkel bánnak, híven tükrözi, hogy a társadalom hogyan látja a jövôt. Az emberi jogok és az emberi jogi nevelés olyan közös tanulási folyamat, amelyben nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnôtteknek is részt kell venniük.” Ez a kézikönyv kiindulópont: iránymutatásul szolgál, de használata és legjobb felhasználása a gyerekeken és a gyerekekkel foglalkozókon múlik. Szellemisége jól illeszkedik az Európa Tanács „Építsük Európát a gyermekekért a gyermekekkel” elnevezésû programjához, amelynek fô célkitû zése a gyermekek méltóságának védelmezése, a gyerekjogok tiszteletben tartása, a gyerekeket érô erôszak megszüntetése. Tudnunk kell, hogy a gyermekek jogaik ismerete által válnak a leginkább képessé a bántalmazás, erôszak felismerésére és elutasítására;az emberi jogok melletti elkötelezettségük segíti ôket a jogokért való kiállásukban, és nem utolsó sorban maguk a felnôttek is az emberi jogi munkájukkal válhatnak hiteles példává a gyermekek szemében. A következôkben – ízelítôül – a kézikönyv bevezetôjét és módszertani alapvetéseit idézzük. Az Egyezm ényben részes állam ok m egegyeznek abban,hogy a gyerm ek oktatásának a következô célokra kellirányulnia: a) elô kell segíteni a gyerm ek szem élyiségének kibontakozását,valam int szellem i és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetôségek legtágabb határáig való kifejlesztését; b) elô kell segíteni,hogy a gyerm ekben tisztelet alakuljon ki az em beri jogok és az alapvetô szabadságok (… ) iránt. Egyezm ény a gyerm ek jogairól,29.cikk (1989)

2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

31 44

B E M U TA TJ U K

■ KIS KOM PASZ – KÉ ZI KÖNYV A GYER ME KEK EM BE RI JO GI KÉP ZÉ SÉ HEZ!

Rem ényeink szerint e kézikönyv ötleteket,ösztönzést és gyakorlati segítséget nyújt ahhoz, hogy a gyerm ekekkel közösen fedezzük fel az em beri jogokat. A családi,a közösségi és a társadalm i környezetben,a m ásokkalvaló együttélés során a gyerekek m ár kiskorukban m egism erkednek az igazsághoz kapcsolódó kérdésekkel,és próbálják m egérteni a világot.Az em beri jogi nevelés ezt a term észetes érdeklôdést és tanulási folyam atot erôsíti az em beri jogok m egértésének elôsegítése,a vélem ényalkotás és az attitûdök fejlesztése révén. A gyerm ekeket gyakran kezelik „ félkész em bereknek”, akik függenek a nagyoktól, tapasztalatlanok, fegyelm ezetlenek és, akiknek szabályokra és irányításra van szükségük.A K iskom pasz m ásféle elképzelésre épül,am elyet Lothar K rappm an ném et szociológus és pedagógus így m agyaráz: a gyerekek „ itt és m ost” élnek,„ van vélem ényük a problém ákról,és képesek m egfelelô m egoldásokat találni”.1 A K iskom pasz úgy tekint a gyerekekre,m int a jelen fiatalállam polgáraira,m int jogok birtokosaira,akik az életük szám os kérdésében kom petensek. A kézikönyv a gyerekek m otivációira,tapasztalataira és m egoldáskeresésére épít. A Kiskompaszt a Kompasz – Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez ihlette, amelyet az Európa Tanács 2002-ben készített el és jelentetett meg. A várakozásokkal ellentétben a Kompaszt számos európai országban a fiatalabb középiskolás gyerekekkel végzett munka során és iskolai környezetben is használják. A Kompasz felhasználóinak egy új, kifejezetten a gyerekek célcsoportjára irányuló képzési segédkönyv iránti igénye egybeesett azzal a meggyôzôdésünkkel, hogy az emberi jogi nevelést a lehetô legkisebb életkorban kell elkezdeni. A Kiskompasz a Kompasz filozófiáján és pedagógiai szemléletén alapul. A Kompaszhoz hasonlóan e kézikönyv is a nemformális közegben történô képzés módszereit alkalmazza, felhasználóinak elméleti és gyakorlati útmutatást nyújt. M íg a Kompasz a fiatalokat közvetlenül szólítja meg, addig a Kiskompasz a gyerekekkel foglalkozó felnôttekhez szól. Elméleti és módszertani információkat tartalmaz, továbbá részletesen tárgyalja a könyvben található emberi jogi témaköröket. A Kiskompasz arra ösztönzi a pedagógusokat és nevelôket, hogy a saját szükségleteiknek és a gyermekek igényeinek megfelelôen alkalmazzák a kézikönyvet. Bár a gyakorlatok játékos jellegûek, a többségük tapasztalt csoportsegítô pedagógus közremûködését igényli.

■ EM BE RI JO GI KÉP ZÉS GYER ME KEK KEL: MIT JE LENT? Az emberi jogi nevelés olyan folyamat, amelynek célja az emberi jogok kultúrájának megteremtése. E pedagógiai folyamat a gyerekek aktív részvételén, bevonásán alapul, lehetôvé teszi, hogy a gyerekek tanuljanak az emberi jogokról, megértsék az emberi jogokkal összefüggô kérdéseket, elsajátítsák az emberi jogok védelmezéséhez szükséges készségeket-képességeket,

1 K rappm ann, Lothar, „ The Rights of the C hild as a C hallenge to Hum an Rights Education” (A gyerm ek jogai m int kihívás az em beri jogi nevelésben): Journalof Social Science Education: Bielefeld,2006.

44 32

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

továbbá kialakuljon bennük az egyenlôség és a méltóság iránti tisztelet. Az Egyezm ényben részes állam ok m egegyeznek abban,hogy a gyerm ek oktatásának a következô célokra kell irányulnia: (d) felkellkészíteni a gyerm eket arra,hogy a m egértés,a béke,a türelem ,a nem ek közti egyenlôség,valam int népek,nem zetiségek, nem zetek, vallási csoportok, és az ôslakosok közötti barátság szellem ében tudja vállalni a szabad társadalom ban az élettel járó m indenfajta felelôsséget. Egyezm ény a gyerm ek jogairól,29.cikk (1989) Ennek következtében az emberi jogi nevelésnek kulcsszerepet kell betöltenie minden nevelési folyamatban. Az EN SZ Egyezmény a gyermek jogairól2 (továbbiakban: G yermekjogi Egyezmény) a gyerekeket megilletô emberi jogok bemutatásának felbecsülhetetlen eszköze. A G yermekjogi Egyezmény lefekteti a gyerekeket érintô emberi jogokat. A gyermekjogok megismerése és megtapasztalása segíti a gyerekeket abban, hogy megértsék, mirôl szólnak az emberi jogok, felismerjék, hogy e jogok ôket is megilletik, továbbá hogy alkalmazni tudják e jogokat saját környezetükben. Ez a fô célja a gyerekek emberi jogi nevelésének. A Kiskompasz a gyerekek jogait az emberi jogok tágabb összefüggésébe helyezve mutatja be. Ily módon a kézikönyv az egyetemes emberi jogokat és a gyermeki jogokat együttesen tárgyalja, lehetôséget teremtve arra, hogy miközben a gyerekek megismerik saját jogaikat, megértik azt is, hogy az emberi jogok minden embert megilletnek.

■ EM BE RI JO GI KÉP ZÉS ÉS DE MOK RA TI KUS ÁL LAM POL GÁR SÁG RA NE VE LÉS

Az emberi jogok alapvetô szerepet töltenek be a demokratikus fejlôdésben és az állampolgári nevelésben. Számos, Európát és a világ más országait egyaránt érintô, újkeletû társadalmi és politikai változás – amilyen például a gazdasági egymásrautaltság, a rasszizmus, a terrorizmus, a politika iránti közönyösség, a növekvô társadalmi különbségek vagy a média térfoglalása a politikában – gyengíti a békére és az emberi jogokra épülô kultúrát, veszélyeztetve a demokratikus stabilitást is. Ezért vált az emberi jogi nevelés és a demokratikus állampolgárságra nevelés az elmúlt évtizedben prioritássá a kormányok és fôként a civil szervezetek számára. Az emberi jogi és a demokratikus állampolgárságra nevelés szorosan összekapcsolódnak, hiszen mindkettô célja a demokráciára nevelés. M indkét típusú képzés az ismeretek megszerzésére, az alapvetô értékek kialakítására és készségek fejlesztésére ösztönzi a fiatalokat. A demokratikus állampolgárságra nevelés a gyerekekre mint állampolgárokra helyezi a hangsúlyt, és célja, hogy a gyerekbôl a közösség aktív és felelôs tagja váljék, míg az emberi jogi nevelés az embert helyezi elôtérbe, olyan világ megteremtésére törekedve, melyben minden ember élvezi az egyenlôséghez, az emberi méltósághoz, a részvételhez fû zôdô jogait és képes magáért és másokért kiállni. Az emberi jogi nevelés

2 A G yerm ek jogairól szóló,N ew Yorkban,1989.novem ber 20-án kelt Egyezm ény kihirdetésérôl,Magyarországon kihirdette: az 1991.évi LX IV .törvény.

B E M U TA TJ U K

magába foglalja az állampolgárságot, mint egyik fô témáját, a demokratikus állampolgárságra nevelés pedig az emberi jogi értékeken alapszik. Bármi legyen is a különbség a kettô között, mindkét megközelítés a demokrácia, az emberi jogok és a béke elômozdítását szolgálja.

■ KIK NEK SZÓL A KIS KOM PASZ? A Kiskompasz elsôsorban pedagógusoknak és gyermekekkel foglalkozó képzôknek, tanároknak, nevelôknek és szülôknek készült, különösen azoknak, akiket érdekel a gyerekek emberi jogi nevelése, és akik gyakorlati eszközöket keresnek az értékek és a társadalmi problémák gyerekekkel együtt történô megvitatásához. A gyakorlatok 7-13 éves gyerekeknek készültek. A Kiskompasz a gyerek és a csoportsegítô meglévô tudására és tapasztalatára épít. A gyakorlatokat bárhol lehet használni, ahol a gyerekek a mindennapjaikat töltik:iskolákban, napköziben, tanulószobai foglalkozáson, szakkörökön, szabadidô központokban, gyerek-érdekképviseleti szervezeteknél vagy gyermektáborokban, illetve egyes gyakorlatokat akár családi környezetben is kipróbálhatunk. M íg a gyermekeknek semmilyen különleges készségre nincs szükségük ahhoz, hogy a gyakorlatokban rész vehessenek, addig a gyakorlatok sikeres lebonyolításához fontos, hogy a csoportsegítô a nemformális képzés módszertanának alkalmazásában megfelelô készségekkel és tapasztalatokkal rendelkezzen.

■ MIT TAR TAL MAZ A KIS KOM PASZ? Az elmúlt évtizedben számos magas színvonalú, gyerekekkel foglalkozó emberi jogi és gyermekjogi képzési anyag született Európában és világszerte. A Kiskompasz fejlesztôi csapata ezek tapasztalataira épített, és az emberi jogi nevelési források palettáját további, európai vonatkozású információkkal és gyakorlatokkal gazdagította. A kézikönyv külön taglalja az emberi jogi nevelés, a nemformális képzési módszerek és az interkulturális megközelítés kérdéseit.

Az emberi jogokhoz kapcsolódó témakörök A Kiskompasz ugyanazokon a filozófiai és pedagógiai alapokon nyugszik, mint a Kompasz, és egyes részeket, különösen az elméleti magyarázatokat közvetlenül innen emeltek át. A kézikönyv magját a gyermekeknek tervezett képzési gyakorlatok alkotják. A Kiskompasz gyakorlatai tizenhárom kiválasztott téma köré rendezôdnek: állampolgárság, béke és emberi biztonság, család és alternatív gondoskodás, demokrácia, diszkrimináció, egészség és jólét, erôszak, környezet, média és internet, nemek közötti egyenlôség, oktatás és szabadidô, részvétel, szegénység és társadalmi kirekesztés. Annak érdekében, hogy az emberi jogi kérdések a mindennapi valósághoz és a gyerekek tapasztalataihoz közelebb kerüljenek, inkább az értékekhez és társadalmi kérdésekhez, mintsem az egyezményekben lefektetett formális jogokhoz kapcsolódó témák kerültek a könyvbe. E témák a gyermekeket érintô összes kulcsfontosságú emberi jogi területet lefedik. ■ A nemformális képzés módszertana Az aktív részvételre és a gyermekek személyes tapasztalataira építô Kiskompasz a nemformális képzés módszertanát követi. A gyerekek részvétele és együttmû ködése segít a csoport összetartó erejének megteremtésében, és a csoporttagok közötti elôítéletek leküzdésében. H ozzájárul továbbá az összetettebb jelenségek megértéséhez, fejleszti a csoporttagok problémamegoldó képességét, valamint segíti a kreativitást és a gyakorlatiasságot: ezek mind fontos céljai az emberi jogi nevelésnek. Fontos, hogy a felnôttek ne essenek abba a csapdába, hogy azt hiszik, hogy ôk – mint képzôk vagy nevelôk – a végsô igazság birtokosai. A gyerekek a tanulási folyamatba beemelik saját tapasztalataikat, amelyekre aztán aktívan építhetünk annak érdekében, hogy biztosítsuk a gyerekek érdeklôdését és hatékony fejlôdését. Kérdéseiket, sôt a felmerülô konfliktusokat is tekintsük lehetôségnek a tanulásra, és próbáljuk pozitívan értékelni azokat. ■

Gy.É.

K iskom pasz K ézikönyv a gyerm ekek em beri jogi neveléséhez FSZH – Mobilitás O rszágos Ifjúsági Szolgálat,2009

Luka Marcell 2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

33 44

B E M U TA TJ U K

Van jogod! ■ A GYER ME KEK JO GA IK KAL KAP CSO LA TOS TÁ JÉ KOZ TA TÁ SA AZ EL SÔ VÉ DEL MI IN TÉZ KE DÉS Az ENSZ Közgyûlése által 1989-ben elfogadott Gyermekjogi Egyezményt a m agyar országgyûlés az 1991. évi LX IV . törvénnyel hirdette ki, így része a magyar jogrendnek, de ennek ellenére ism ertsége nagyon alacsony. Az UNICEF felmérése szerint Magyarországon a gyermekek 23%-a egyetlen gyermeki jogot sem ismer,arrólpedig sajnos nem készült felm érés,hogy a gyerekekkelfoglalkozó szakem berek m ennyit ism ernek,és m it gondolnak róla. A C salád,G yerm ek,Ifjúság Egyesület gondozásában futó itt bem utatott projekt célja az Egyezm ény széleskörû megismertetése, köztudatba emelése, gyakorlati alkalmazása. Egy olyan képzési program ot állítottunk össze nem zetközi tapasztalatokra alapozottan, am ely értelm ezi a gyerm ekjogokat és olyan m ódszereket ajánl, am elyek m egkönnyítik ezen jogok érvényesülését a m indennapokban. A projektben kiemelkedô feladatnak tekintettük, hogy a gyermekek aktív részvételével valósuljon meg a program, hogy ismerjék, értsék, hogy mik a jogaik, és ezeknek hogyan szerezhetnek érvényt. A jogok ilyenfajta tudatosítása abban is segíti ôket és a felnôtteket is, hogy pontosan kijelölhessék azokat a határokat, amelyek a szabálykövetést és az értelmes keretek közötti életet jelentik. Ennek érdekében tartjuk ugyancsak fontosnak a szülôk aktív részvételét,hiszen gyakori az ellenérzés a gyerekek „túlzott” megerôsítésével, jogokkal való felruházása miatt.

A GYE RE KEK JO GA I NAK FI GYE LEM BE VÉ TE LE ÉS AL KAL MA ZÁ SA A DÖN TÉS HO ZÁS, GYA KOR LA TI LÉ PÉ SEK SO RÁN HOZ ZÁ JÁ RUL A FEL NÔ TTEK JO GA I NAK JOBB ÉR VÉ NYE SÍ TÉ SÉ HEZ, A JOG SÉR TÉ SEK CSÖK KE NÉ SÉ HEZ IS. A kép zések kidolgozásakor ennek érdekében két különbözô korcsoportba tartozó gyerekcsoportban dolgoztunk. Teszteltük a kifejlesztett gyerekjogi képzést, és visszajelzést kértünk a „tananyaggal”, a képzés hangulatával kapcsolatosan a gyerekektôl. M indkét gyerekcsoport általában jóra értékelte a képzéseket: mind a témák kiválasztása, mind a képzés felépítése és a gyakorlatok lebonyolítása, a kommunikáció hangneme pozitív nyomokat hagyott a bevont gyerekekben. Fontos tapasztalataink közé tartozik, hogy a nem órarendbe illeszthetô feldolgozása egy-egy témának fokozott aktivitást vált ki a gyerekekbôl (pl. projekt-módszer, családi interjúzás családfakészítés ürügyén), ugyanakkor még a jól strukturált idôkeretek sem minden témánál képesek ott tartani a gyerekek figyelmét. Ez utóbbi alapján a tananyagot úgy rendeztük össze, hogy mind az elsô blokk antidiszkriminációt feldolgozó tematikája, mind a második blokk gyerekjogi programja tovább bontható legyen. A kidolgozott képzési tematika másik célcsoportját olyan felnôttek alkották, akik pedagógusként, nevelôként gondoskodnak a gyerekekrôl, dolgozzanak oktatásban vagy gyermekvédelemben. A képzés szerkezetét, módszertanát, valamint a tartalmakat a felnôttek körében is két partnerségbe vont csoportban

44 34

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

próbáltuk ki. A felnôtt csoportok visszajelzései alapján biztosan állíthatjuk, hogy mind a diszkriminációhoz kötôdô képzési tartalmak, mind a gyerekjogok feldolgozását segítô program nagyon aktuális. A pilot program partnerei C surgón vagy a kistérségben élô gyerekek és felnôttek voltak. Aktivitásuk és bevonódásuk sok erôt adott a képzés továbbfejlesztéséhez, véglegesítéséhez. A tapasztalatok beépítését követôen elkészültek az akkreditált képzések, valamint a résztvevôk számára olyan kis ismeretterjesztô füzetek, amik reményeink szerint kedvet csinálnak e témák feldolgozásához: a gyerekekkel közös tanulási folyamatban a felnôttek is inspirációt kapnak majd saját válaszaik megfogalmazásához.

EGYE SÜ LE TÜNK MÁ SIK CÉL JA A VAN JOGOD! PROJEKT SE GÍ TSÉ GÉ VEL, HOGY AZ IS ME RE TEK TER JESZ TÉ SÉ VEL, KÉSZ SÉ GEK FEJ LESZ TÉ SÉ VEL ELÔ Z ZE MEG, ÉS CSÖK KENTSE A GYER ME KEK EL LE NI DISZK RI MI NÁ CI ÓT, ÉS EZ ÁL TAL MI NÉL TÖBB GYE REK KAP JON LE HE TÔ SÉ GET AR RA, HOGY EGÉSZ SÉ GES SZE MÉ LYI SÉG GÉ, KI EGYEN SÚ LYO ZOTT FEL NÔ TTÉ VÁL JON, TEL JES FEJ LÔ DÉ SI PO TEN CI ÁL JÁT KITELJESÍ THESSE. Ez egyben garancia arra, hogy ô maga is ezek szerint az elvek szerint fog élni, viselkedni, ami a közösség más tagjai és majdan saját gyerekei számára is megteremtheti a diszkriminációmentes életet. A program zárásaként a csurgói gyerekek rajzokon mutatták be a feldolgozott témákat, amik közül ebben a lapszámunkban számos meg is jelenik. Gy. É.

OMBUDSMANI OLDALAK

G aranciák nélkül a legelôremu tatóbb szabály is visszás lehet ■ AZ OMBUDSMAN AZ IS KO LAI EGYEZ TE TÔ EL JÁ RÁS SZA BÁ LYO ZÁ SI ANO MÁ LI Á I RÓL Az állam polgári jogok országgyûlési biztosának vizsgálata m egállapította,hogy a gyerm ekek védelem hez való jogával,a tanulók tisztességes eljáráshoz való jogávalösszefüggô visszásságot okoz az,hogy az oktatási intézm ények m ûködésérôlszóló rendeletben nem határozták m eg az egyébként üdvözlendô és hasznos egyeztetô eljárásra vonatkozó m inim um szabályokat.Szabó Máté szerint a rendelet kiegészítése azért is fontos,m ert a szükséges alapjogi garanciák beépítésévelez az újonnan bevezetettközvetítô eljárás jólalkalm azható eszköz lehetaz iskolai erôszak m egelôzésében.

Szabó M áté ez évben gyermekjogi projektje középpontjába a gyermekek erôszakkal szembeni védelmét állította. A nevelési-oktatási intézmények mû ködésérôl szóló rendelet módosítása hozta létre az új jogintézményt, az ún. egyeztetô eljárást. Ennek lényege, hogy egyfajta közvetítést tesz lehetôvé: az oktatási intézményekben a fegyelmi eljárást „válthatja ki”, a fegyelmi jogsértéshez vezetô események feldolgozása, értékelése és megállapodás létrehozása a felek közt a bekövetkezett sérelem orvoslása érdekében.

MI VEL AZ EGYEZ TE TÔ EL JÁ RÁS REN DE LE TI SZA BÁ LYO ZÁ SÁ VAL KAP CSO LA TO SAN TÖBB GA RAN CI Á LIS JEL LE GÛ HI Á NYOS SÁG ME RÜLT FEL, AZ OMBUDSMAN HI VA TAL BÓL VIZS GÁ LA TOT IN DÍ TOTT, ÉS TÁ JÉ KOZ TA TÁST KÉRT AZ OK TA TÁ SI ÉS KUL TU RÁ LIS MI NISZ TER TÔ L. A miniszter az egyeztetô eljárásra vonatkozó rövid rendeleti szabályozást nem tartja alapjogilag aggályosnak, szerinte az a legfontosabb garanciákat tartalmazza, alkalmazása önkéntes, az oktatási intézmények a saját belátásuk szerint alakíthatják szabályait, ezért a – annak ellenére, hogy idôközben már több szakmai szervezet is kérte az egyeztetô és fegyelmi eljárás szabályozásának pontosítását, kiegészítését – felülvizsgálatát sem tartja indokoltnak.

A BIZ TOS RÁ MU TA TOTT, HOGY AZ EGYEZ TE TÔ EL JÁ RÁS RA VO NATKO ZÓ SZA BÁ LYOK AZ AB BAN RÉSZT VE VÔ TA NU LÓK ALAP VE TÔ JO GA IT ÉRIN TIK, Í GY VISSZÁS SÁ GOT OKOZ, HOGY AZ ÚJ JOG IN TÉZ MÉNY LÉTRE HO ZÁ SA KOR NEM KE RÜLT SOR A KÖZ OK TA TÁ SI TÖR VÉNY MEG FE LE LÔ MÓ DO SÍ TÁ SÁ RA, AZ ALAP JO GOK KOR LÁ TO ZÁ SÁ RA UGYAN IS CSAK TÖR VÉ NYI FEL HA TAL MA ZÁS KE RE TÉ BEN VAN AL KOTMÁ NYOS LE HE TÔ SÉG.

akkor mintegy „kikövezett úton” vezet a gyermekek alapjogainak sérelméhez. A rendelet szûkszavú, mindössze néhány bekezdésre szorítkozik. A részletesebb szabályok megalkotását – az intézményi autonómiára és az alkalmazás önkéntes jellegére hivatkozva – a jogalkotó az oktatási intézményekre bízta. Az eljárás érzékeny helyzetet érint: alanyai gyermekek, akik az iskolával szemben függô helyzetben vannak. A szabályozás során egyszerre kell tehát jogi és pedagógiai szempontokat figyelembe venni, amelyek teljes körû mérlegelését – megfelelô iránymutatás nélkül – nem lehet áthárítani az iskolákra.

AZ EGYEZ TE TÔ EL JÁ RÁS BE VE ZE TÉ SÉT AZ OK TA TÁ SI IN TÉZ MÉNY NEM MÉR LE GEL HE TI, A DI ÁK ÖN KOR MÁNY ZAT VAGY A SZÜ LÔ I SZER VE ZET KEZ DE MÉ NYE ZÉS RE A SZA BÁ LYO KAT KÖ TE LES MEG AL KOTNI, AZ EL JÁ RÁST PE DIG „ MÛ KÖD TETNIÓ . A fegyelmi eljárásra vonatkozó részletes jogszabályi elôírásokkal szemben az egyeztetô eljárás esetében olyan alapvetô, garanciális elemek hiányoznak, mint például, hogy kinek a feladata a közvetítés, a koordinálás, a közvetítônek milyen szakismerettel kell rendelkeznie, kik vehetnek részt az eljárásban, mit kell tartalmaznia az írásbeli megállapodásnak. A szabályozási hiányosságok egyúttal azzal a hatással járhatnak, hogy kiüresítik a fegyelmi eljárás intézményét és meglévô garanciáit: a kevésbé formális, kötetlen egyeztetés lefolytatása az iskolák számára kényelmesebb lehet. A feltárt visszásságok orvoslása érdekében az állampolgári jogok biztosa felkérte a minisztert a rendelet kiegészítésére és módosítására, továbbá, hogy készítse el az egyeztetô eljárásra vonatkozó törvényi felhatalmazás, szabályozás tervezetét. (For rás: http://www.obh.hu/allam/aktualis/htm/kozlemeny20091027 _1.htm)

Az ombudsman megjegyezte, hogy ugyan egy kielégítô, teljeskörû garanciarendszer mû ködése mellett is sérülhetnek alapjogok, ám ha az eleve hiányos, homályos, könnyen kijátszható,

2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

35 44

OMBUDSMANI OLDALAK

„Joggal az erôszakkal szemben” – az állampolgári jogok országgyû lési biztosa G yermekjogi Projektjének 2009.évi zárókonferenciája Prof.D r.Szabó Máté,az állam polgári jogok országgyûlési biztosa úgy is m int a gyerm ekjogokért felelôs országgyûlési biztos,kvázi gyerm ekjogi szakom budsm ani teendôket ellátó biztos 2008-ban hosszú távú,teljes m andátum ára szóló G yerm ekjogi Projektet indított, am elynek alapvetô célja, hogy a gyerm ekek jogait a hagyom ányos om budsm ani intézkedések m ellett sajátos,a gyerm ekek kiszolgáltatott helyzetéhez,alacsony jogérvényesítô képességéhez igazodó eszközrendszerrelis igyekezzen védeni,különös hangsúlyt helyezve a proaktív jogvédelem re.A G yerm ekjogi Projekt évente tem atikusan építi fel a program ját; a 2008.évi jogtudatosítás fókuszba helyezése után,a projekt 2009.évi tém ája az erôszak vizsgálata volt – okok,ellene való küzdelem ,lehetséges m egoldási m ódozatok.A 2009. év eredm ényeinek ism ertetésére,összegzésére a „ Joggal az erôszakkal szem ben” cím û,2009.október 26-27.napokon m egrendezésre került zárókonferencián került sor,am elyen az om budsm ani hivatalm unkatársain túlterm észetesen több szakm ai partnerintézm ény,-szervezet képviselôi is beszám oltak a tém ával kapcsolatos tevékenységükrôl,illetve felvetéseikrôl.A konferencia ism ételten nagy sajtó- és szakm ai érdeklôdés m ellett,több m int százötven fô részvételévelzajlott. Az elsô elôadó K atonáné Pehr Erika, a Szociális és M unkaügyi M inisztérium Ifjúság- és G yermekvédelmi fôosztályának vezetôje az erôszak témája kapcsán elsôdlegesen és markánsan a gyermekek ellen irányuló testi fenyítés tilalmát említette. Elôadása szerint az állami fellépésnek két fô irányvonala van:a családon belüli erôszak jelenségének kezelése, illetve bûnmegelôzési stratégia kidolgozása. Elôbbi kapcsán említésre került a jelzôrendszer, védelmi rendszer, bántalmazó és bántalmazott rehabilitációja, jogalkotási kérdések (távoltartás és ideiglenes távoltartás mint viszonylag új jogintézmények), valamint a mû ködô és használható, a problémakezelésre hivatott intézményrendszer (jegyzô, gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, családok átmeneti otthona, hajléktalanok átmeneti otthona, rendôrség, éjjel-nappal hívható krízis telefonszám). R ávilágított a pozitív szülôi magatartás fontosságára és ennek kapcsán arra, hogy nélkülözhetetlen az egész társadalommal, közvéleménnyel elfogadtatni a testi fenyítés, a bántalmazás, az erôszakos cselekedetek jogellenességét és helytelenségét. Herczog Mária, a C salád, G yermek, Ifjúság Egyesület elnöke, egyben a G yermek Jogainak Bizottsága1 tagja az intézményes és rendszerbántalmazásról szóló elôadásában rávilágított arra, hogy az intézményes bántalmazás2 esetei még súlyosabbak, hiszen, mindazon lehetôségeket magukban foglalják, amelyek otthon, családon belül is megtörténhetnek, de ebben az esetben ezt szakemberek követik el, vagy nézik el, tû rik. Az érintett gyermekek az átlagosnál is kiszolgáltatottabbak és védtelenebbek. Tovább nehezíti a küzdelmet, hogy nagyon nagy a látencia a

területen3. O kként felmerülnek jogalkotási hiányosságok egyrészrôl, másrészrôl a végrehajtás elégtelensége. Ennek kapcsán H erczog M ária érdekes dilemmát vetett fel:szabad-e, érdemes-e a jogszabályoknak elôremutatóaknak lenni, akkor is, ha a gyakorlat – személyi, tárgyi egyéb felkészültség hiányában – még nem tudja követni a jogi iránymutatásokat. (Személyes válasza szerint igen, mert szükséges a szakmai iránymutatás, az irányok és célok meghatározása.) A rendszerbántalmazás lehetséges okai között sorolta fel az információhiányt, az intézmények közötti érdekellentéteket, presztízsharcokat, a külsô segítség figyelmen kívül hagyását, valamint a titoktartás kontra jelentési kötelezettség – például terápiás szempontból felmerülô – dilemmáját. További ok lehet még az iskolai szegregáció4 is. V égezetül H erczog M ária is felhívta a figyelmet a társadalmi szemléletváltás szükségességére. Zeller Judit, az országgyû lési biztos G yermekjogi Projektjének munkatársa az 1904/2009. számú, hivatalból indított vizsgálat eddigi tapasztalatairól számolt be. A vizsgálat azt igyekszik feltárni, hogy a gyermekvédelmi jelzôrendszer mennyire érzékeny a rossz bánásmód (bántalmazás, elhanyagolás) kérdésére gyermekek általi jelzés esetén. A vizsgálat a 7 régió egy-egy megyéjére terjed ki, a gyermekvédelmi jelzôrendszer tagjai közül a rendôrség, védônôi szolgálat, családsegítô, gyermekjóléti szolgálatok, oktatási intézmények, menekülteket befogadó állomások megkeresése történt meg. A megkeresésekben megfogalmazott kérdések elsôsorban a gyermek általi jelzések számára, arányára és kezelésére, valamint a bántalmazás gyanúja esetén

1 Az EN Sz G yerm ekjogi Egyezm énye végrehajtásának m onitorozására létrehozott bizottság. 2 Az intézm ényes bántalm azásnak azt tekinti,am ikor a kliensek védelm ére,tám ogatására,segítségére létrehozott és m ûködtetett ellátórendszer és intézm ényei nem m egfelelôen látják elfeladatukat,illetve tovább rontják az ellátottak,gondozottak helyzetét.

3 1:24 arány került em lítésre. 4 Megrendítô adatokat em lített elôadásában: a rom a tanulók szegregálása nagy m értékû,illetve további kérdéseket vet fel,hogy a szakellátásban lévô gyerm ekek 37% -a sajátos nevelési igényûként van m eghatározva.

44 36

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

OMBUDSMANI OLDALAK

alkalmazott jelzési módszerekre és a szervek közötti együttmû ködésre irányulnak. Az eddigi eredmények megerôsítik a bántalmazás magas látenciáját, valamint a tárgyi és személyi feltételek hiányosságait, ezáltal igazolják a rendszerabúzus jelenlétét a magyar gyermekvédelemben. A jelzôrendszer mû ködésérôl szóló vizsgálatot indokolja az a fontos ombudsmani szerepvállalás is, amely akár a társadalom ellenében is közvetíti azt, hogy a „gyermekek verhetetlenek” – sem intézményi, sem családi körben a bántalmazás nem megengedett. A vizsgálat még folyamatban van, de az elôadó szerint már látszik, hogy a téma és a terület is folyamatos monitorozást, utóvizsgálatokat igényel. Szüdi János, az O ktatási és Kulturális M inisztérium szakállamtitkára az iskolai erôszak jelenségérôl beszélt. Á lláspontja szerint tekintettel arra, hogy a pedagógusok kezében „csak” pedagógiai eszközök vannak5, a megelôzésre kell helyezni a hangsúlyt. A prevenciós intézkedések közül külön kiemelte, hogy fontosnak tartja a szülôkkel való együttmû ködést (iskolai, kollégiumi szülôi szervezeteken keresztül is), valamint a tanulók integrációját és szabadidejük hasznos eltöltésére szolgáló programokat. Beszélt a minisztérium által megalkotott új jogintézményrôl, az egyeztetô eljárásról, amely szintén a prevenció eszköze lehet. M egoldást jelenthet még az iskolák számára a különbözô támogatások, külsô segítség (pl. gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók stb.) igénybevétele is. G alló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szintén kiemelte a szülôk együttmû ködésének fontosságát, ugyanakkor a pedagógiai eszközök kapcsán ô radikálisabban fogalmazott: álláspontja szerint a pedagógusok eszköztelenek. A világ, a környezet külsô hatásait (pl. média) nincs lehetôségük és erejük mérsékelni. Az erôszak elterjedésének okaként említette továbbá a finanszírozási hiányosságokat (álláspontja szerint például sem idô, sem lehetôség nincs a tanulók számára szabadidôs és/vagy sporttevékenységeket szervezni). A megoldás érdekében ôk különbözô jogszabály-módosítási javaslatokat is megalkottak. Az elnökasszony néhány példát említett mint gyorsított eljárás bevezetése az agresszív szülôk ellen, lehetôség, hogy a szakmunkásképzési idô három éve alatt teljesíteni lehessen a tankötelezettséget, szabálysértési tényállás megalkotása arra nézve, ha a szülô nem mû ködik együtt, a jogszabály tegye lehetôvé a tanulók gyors áthelyezését, családi pótlék helyett iskolalátogatási támogatás legyen, valamint alkalmazzanak biztonsági ôröket az iskolában. Bár a javaslat nem került teljes körû en ismertetésre, ezért hosszas kritikát nem fûznék hozzá, annyi azért megállapítható, hogy alapjogi megközelítésbôl több szempontból súlyosan megkérdôjelezhetô a konstrukció. Faragóné Endrôdi Zsuzsanna, az országgyû lési biztos munkatársa az iskolai erôszak jelenségének ombudsmani vizsgálatáról számolt be. A vizsgálatban résztvevô munkatársak nyolcvan intézményt kerestek meg (önkormányzatokat, egyházakat, az O ktatási és Kulturális M inisztériumot, az O ktatási H ivatalt, a

5 A bántalm azás tilalm átés az em beri m éltóság tiszteletben tartásáta közoktatásrólszóló 1993.évi LX X IX .törvény nevesíti,ahogyan azt is rögzíti,hogy az osztályzat kialakítása és az értékelés sem szolgálhat nevelési célokat.

M agyar Akkreditációs Bizottságot, az O ktatáskutató és Fejlesztô Intézetet). Á ltalános fenntartói álláspont, hogy az állami támogatások csökkenése miatt a fenntartó csak a törvényi minimumot tudja financiálisan biztosítani az iskolák számára. A probléma megoldása érdekében széles körû társadalmi összefogásra van szükség. A vizsgálat során megállapításra került, hogy az iskolai alapdokumentumok hangsúlyt helyeznek a prevencióra és az erôszak elleni küzdelemre, és intézkedésként az országgyû lési biztos javasolta az O ktatási és Kulturális M inisztériumnak, hogy nyújtson hatékonyabb támogatást az iskolapszichológusok mû ködtetésére. Lápossy Attila, szintén az országgyû lési biztos munkatársa – az alapjogi szempontok fontosságára való figyelemfelhíváson túl – konkrét témaként az egyeztetô eljárás szabályozásának kérdésérôl beszélt. Elmondta, hogy az eljárás egyfajta mediációs eljárás, amely a felek (szülôk, tanulók és szervezeteik) önkéntes részvételén alapul és a hatékonyabb konfliktus-feloldást célozza, és mint ilyen, üdvözlendô. Az ombudsmani hivatal ugyanakkor konstruktív kritikai észrevételeket fogalmazott meg, amelyek arra irányultak, hogy a jogintézmény mû ködésének és rendeleti szabályozásának legyen törvényi felhatalmazása, megfelelô fogalomhasználattal éljen (ártatlanság vélelmének tiszteletben tartásával ne használja a „kötelességszegô” megnevezést), valamint kerüljenek beépítésre a minimumgaranciák, amelyek hiányában a jogalkalmazók magukra maradnak a szabályozás nehézségeivel, kidolgozásával, alapjogi dilemmáival. Rajzinger Á gnes,a G yermekjogi Projekt munkatársa a gyermeki jogok ismeretével kapcsolatos vizsgálatról számolt be a konferencia résztvevôinek. A vizsgálat feltárta, hogy csak három felsôoktatási intézményben és csak egyetlen szakon oktatnak kifejezetten gyermekjogokat. N yilvánvaló az összefüggés, hogy a közoktatásban, a tanulók számára sem oktatják. A jelentés megállapítja, hogy a jogtudatosításnak három szintje van: jogismeret átadása, a jogkövetô magatartás tanúsítása (akár a szankciók ismeretének következtében, valamint az értékalapú attitûd kialakulása. R ajzinger Á gnes beszámolt arról is, hogy a 2009-es határidejû EN SZ V ilágprogram az emberi jogi oktatásról kötelezettséget ró az összes államra, így M agyarországra is. H ozzátette, hogy annak vizsgálatát, hogy a magyar állam milyen konkrét intézkedéseket tett a V ilágprogram keretében, az ombudsman már megkezdte. Említésre került az Európa Tanács „Építsük Európát a gyermekekért a gyermekekkel” kampánya, amely hatékony segítséget nyújthat a gyermekek jogainak tudatosításában. D ebreczy Márta, a Szociális és M unkaügyi M inisztérium szakmai fôtanácsadója a húszéves G yermekjogi Egyezmény kapcsán az elért eredményekre tekintett vissza. Beszámolt arról, hogy nemzeti stratégiák készültek többféle témában, amelyeknek két fô irányuk volt: vagy egy-egy konkrét problémára reflektáltak, vagy horizontális, átfogó cselekvési tervet javasoltak. Elmondta, hogy elkészült például a N emzeti Ifjúsági Stratégia is, valamint gyermekjogi cselekvési tervet is kell készíteni, amelyben nélkülözhetetlen a gyermekek véleményének figyelembevétele. D ebreczy M árta beszámolt egy érdekes kezdeményezésrôl is, a gyermekbarát település cím elnyerésének lehetô2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

37 44

OMBUDSMANI OLDALAK

ségérôl. A gyermekek 50% -ban képviseltetik magukat a bíráló bizottságban. Tata városa már elnyert ezt a címet. K ovács O rsolya,a G yermekjogi Projekt vezetôje és Szebenyi Marianna, a M obilitás O rszágos Ifjúsági Szolgálat munkatársa az „Ö sszefogás az agressziómentes világért” elnevezésû közös kezdeményezésrôl számoltak be. A program az emberi jogi nevelést helyezi középpontba, amelyet – attitûdformáló szerepe miatt – az agresszió elleni küzdelem lehetséges megoldási módjaként kínál. Fontos a kompetencia-fejlesztés, a folyamatosság biztosítása a képzésben, valamint az aktív részvétel minden szereplô részérôl. Említettek egy már mû ködô „kísérleti” projektet, amelynek keretében tíz civil szervezet iskolákban, nem-formális oktatási módszerekkel nyújt tájékoztatást az emberi jogokról a tanulóknak. Az a cél, hogy az emberi jogi értékek mentén tudjanak gondolkodni minden szaktárgy keretében. Emellett elengedhetetlen a diákok aktív cselekvési részvétele (versek, rajzok, fotók, cikkek a témában stb.) is. Elmondták, hogy az emberi jogok oktatáshoz a pedagógusok számára már sok használható eszköz, segédanyag rendelkezésre áll. A legújabb a magyarul szeptemberben megjelent Kiskompasz, amelynek magyar adaptációjában a M obilitáson kívül a G yermekjogi Projekt és a C salád, G yermek, Ifjúság Egyesület munkatársai is dolgoztak. A konferencia második napjának elsô elôadója K erezsi K lára, az O rszágos Kriminológiai Intézet igazgató-helyettese volt. Elôadásában az erôszakos viselkedés, az erôszakos bûncselekmények elkövetéséhez vezetô okokat, tényezôket, valamint az erôszakos cselekmények statisztikai adatokkal alátámasztott társadalmi folyamatait elemezte. Az elkövetésre hajlamosító tényezôk között a gazdasági szempontokon túl vizsgálandó a belépési életkor, az, hogy a gyermek- vagy fiatalkorú kap-e ekkor érdemi segítséget a környezetébôl, és természetesen meghatározóak a kortárs csoportok és a média hatásai. G yôrffy Zsuzsanna, a G yermekjogi Projekt munkatársa a gyermekjóléti alapellátás és a védelembe vétel intézményének Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vizsgálatáról számolt be. A vizsgálat megállapította a gyermekjóléti alapellátásban a dokumentálás, valamint a jelzôrendszer tagjai által adott jelzések elégtelenségét, továbbá, hogy a védelembe vétel intézményének nincs valós kényszerítô ereje. A jelenleginél jóval gyakoribb, aktívabb ellenôrzésekre lenne szükség, amelynek kivitelezése ugyanakkor személyi és tárgyi feltételek hiányában sok esetben szinte kivitelezhetetlen. Fogarassy Edit,az országgyû lési biztos munkatársa a tököli fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében és a speciális gyermekotthonok tekintetében lefolytatott ombudsmani vizsgálatok tapasztalatait ismertette. D r.Rigler Ilona, a H eim Pál G yermekkórház M entálhigiéniai Központjának fôorvosa az agresszió kialakulásáról, valamint a megelôzésére szolgáló módszerekrôl nyújtott tájékoztatást. Az agresszív viselkedés kialakulásában a biológiai tényezôkön túl, a környezet hatása és a szocializációs, tanulási folyamatok játszanak szerepet. Á lláspontja szerint a megelôzés és a kezelés is több szinten kell, hogy történjen: egyénre szabottan, terápiában, a családban, valamint az iskolai, óvodai vagy egyéb közösségekben. R igler Ilona több, az agresszió megelôzésében jó gyakorlatot folytató intézményt, módszert megjelölt, ezek közül is

44 38

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

részletesebben ismertette a D ominó Á ltalános Iskola magatartásmódosító modellprogramját, a Zöld Kakas Líceum resztoratív konfliktus-kezelô módszerét, valamint a németországi U buntu cirkusziskola projektjét. Á ltalánosságban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a szegregáció kifejezetten akadályát képezi az erôszak elleni küzdelem eredményességének. Lux Á gnes, szintén az országgyû lési biztos munkatársa az iskolai erôszak kezelésének nemzetközi gyakorlatáról számolt be. Elmondta, hogy bár az Európa Tanács és az Európai Parlament is ajánlást tett arra nézve, hogy gyermekjogi ombudsmani intézményeket hozzanak létre az államok, Európában eltérô megoldások vannak a gyermekek jogainak ombudsmani védelmére. Fehér Á gnes, az Igazságügyi és R endészeti M inisztérium jogi referense az O rszágos Bûnmegelôzési Bizottság által alapított, bûnmegelôzési projektek pályázatáról beszélt. A konferencián, mint jó prevenciós gyakorlat, bemutatkozott a C songrád M egyei R endôr-fôkapitányság „Biztonságos Élet-Tér” elnevezésû projektje, valamint a M agyar M áltai Szeretetszolgálat Egyesület N yugat-dunántúli R égiójának „V eled-Érted” címû programja. A konferencián hallottak alapján összességében elmondható, hogy az erôszak megelôzésére és megfékezésére már vannak elôremutató kezdeményezések, emellett mindenki társadalmi összefogást sürget. Az ombudsman feladata ebben a folyamatban, hogy alapjogi szempontú konstruktív kritikát, véleményt fogalmazzon meg. Születtek kezdeményezések jogalkotási és jogalkalmazói oldalról egyaránt, ugyanakkor minden esetben nélkülözhetetlen a koncepciók alapjogi kontrollja, hiszen ez korántsem marginális kérdés. Az alapvetô jogok éppen azért alapjogok, mert kötelezô betartásuk és figyelembevételük egyfajta biztos garanciát teremt, amelyet jogalkotás és jogalkalmazás során is szem elôtt kell tartani. Az elôadókon kívül számos résztvevô említette hozzászólásában a szülôk elérésének és a társadalmi véleményformálásnak a fontosságát és elégtelenségét. Ennek kapcsán fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az ombudsman a maga jogi eszközeivel, hatáskörében a hatóságok és közszolgáltatók eljárását vizsgálja és vizsgálhatja, reaktív (panasz-alapú) és proaktív szerepfelfogásban egyaránt. Ezen túlmenôen, társadalmi szerepvállalásából adódóan ugyanakkor nem titkolt célja, hogy a nyilvánosság eszközével egyfajta társadalmi párbeszédet generáljon, amelyben természetesen maga is aktív véleményformáló fél. Ret kes Zi ta

MOZAIK

G yerekjogi kalendárium 2009 ■ IDÉN Ô SSZEL VILÁGSZERTE ÜNNEPLIK A GYEREKJOGI EGYEZMÉNYT! ■ SZEP TEM BER

■ OK TÓ BER

M agyarország / TÉG Y EG Y R ÉSZ T A Z EG ÉSZ H EZ ! – Á llampolgári R észvétel H ete, 2009 Kampány az állampolgárságért és a demokráciáért!Az esemény fôvédnöke:H ankiss Elemér volt. 2009. szeptember 21. és 27. között 17 országban, köztük hazánkban, ismét több száz civil szervezet, helyi, kistérségi és megyei esemény hívta fel a figyelmet az állampolgári részvétel és a helyi cselekvés fontosságára. Az idén elôször 7 véleményformáló közéleti személyiség, H ankiss Elemér, R utkai Bori, Kristin Faurest, V arnus X avér, Ferge Zsuzsa, Sebô Ferenc és Lányi András is megosztotta velünk gondolatait az állampolgári részvételrôl.

Szlovénia / október 6-7.,N emzetközi konferencia a gyermeki jogokról és a gyerekek erôszakkal szembeni védelmérôl – figyelemfelkeltés a politikusok és a közvélemény körében a gyerekjogok és az Egyezmény kiemelkedô szerepérôl. Az események fôvédnöke az államelnök volt. G enf / október 8-9.:D ignity,D evelopment and D ialogue (M éltóság,fejlôdés és párbeszéd) címmel – kétnapos találkozót tartottak mindazok részvételével, akik érintettek és érdekeltek a G yerekjogi Egyezmény érvényesülésében: aláíró országok, EN SZ testületek, nemzeti és nemzetközi civilszervezetek, szakértôk és a tudomány képviselôi. A találkozó apropója az Egyezmény 20 éves évfordulója volt, kiemelkedô aktualitást adva a gyerek méltóságának tiszteletben tartásának, a fejlôdéshez szükséges lehetôségek biztosításának, valamint a felnôtt-gyerek párbeszéd elôsegítésének. H angsúlyos tématerület volt az Egyezmény bevezetésének általános állapota a világban, és a két Kiegészítô Protokoll alapján meghatározható jövôbeni prioritások. A fganisztán / október 1-30.,G yerekjogi tréning újságíróknak – 3 napos felkészítôt tartottak helyi médiamunkásoknak gyerek-témákban és gyerekjogokról. U N IC EF, N ew Y ork, október 27.: G overnance: G ood Enough for C hildren? (K ormányzás: Elég jó a gyerekeknek?) – van-e és milyen összefüggés a gyerekjogok és a kormányzás között? Ezt vizsgálta meg a moderált beszélgetés, melyen a Save the C hildren U K, U N IC EF, U N D P, és még sokan mások vettek részt.

Emberek és közösségeik Ezen a héten a civilek, a közösségeikben aktív emberek tematizálják országszerte a közvéleményt, s a helyi, kistérségi ügyekrôl, problémákról és megoldási alternatívákról lesz szó. Terítékre kerül a részvétel,a dem okrácia,az aktív állam polgárság,a beleszólás és a helyi cselekvés lehetôségei,bem utatkoznak a hazai jó példák. Fókuszban: 1. A z ifjú ság ügye: megszólítjuk a rendszerváltás szülötteit, a most 20 éves fiatalokat. Aktívan támogatjuk az ifjúsági törvényhez kapcsolódó kampányt és aláírásgyûjtést. Számba vesszük a fiatalok képviseleti és részvételi lehetôségeit. 2. Esélyegyenlôség: partnerünk az O rszágos Esélyegyenlôségi H álózat, mely az ország minden megyéjében, s külön a fôvárosban is rendelkezik egy Esélyek H ázával. A hálózat a hátrányos helyzetû csoportok társadalmi integrációjának elôsegítését, az esélyegyenlôségi témákkal kapcsolatos társadalmi szemléletformálást, informálást, valamint a partnerszervezetek közötti koordinálást tartja fô feladatának. 3. K ap csolódás az Eu rópai H elyi D emokrácia H éthez.Az önkormányzatok nagyobb fokú bevonása érdekében keressük az EH D H -val közös pontokat. Továb bi információ: Az Á R H hivatalos honlapja: w w w .arth.kozossegfejlesztes.hu Á R H képek, hírek:w w w .arth.blogol.hu N yitott tervezô felület:w w w .cpw -arth.w ikispaces.com N orvégia / iskolai akciók – az egész ország kis és nagy iskolásainak a G yerekjogi Egyezmény 20 éves évfordulójára hívják fel a figyelmét, sok-sok rendezvény keretében. Kifejezetten fókuszban az országjelentés folyamata. Svédország / G othenburg B ook Fair – könyvek a G yerekjogi Egyezmény 20. évfordulójának támogatására. Iskolalátogatások zajlottak országszerte:20 önkéntes oktató járta be az iskolákat a G yerekjogi Egyezményrôl beszélgetve, és tájékoztatva a diákokat az U N IC EF munkájáról is.

■ NO VEM BER U N IC EF, N ew Y ork, november 2.: A z Egyezmény perspektívái – a U N IC EF a világ minden tájáról gyerekeket kért fel arra, hogy maximum 1000 szóban írjanak a G yerekjogi Egyezmény életükre vagy munkájukra tett hatásáról, és elérhetôvé tette w eboldalán. Eddig több mint 40 esszé érkezett, az akció folytatódik. U N ICE F H Á Z ,N ew Y ork / november 3-tól,„A rt in A ll of U s” (M û vészet mindannyiónkban) Fotó és M û vészeti K iállítás – Fotók, versek, rajzok – 192 ország, 300 iskolájának, 18 000 gyerekétôl. M agyarország / november 5., Eszköztelenül? – a M agyar Pedagógiai Társaság G yermekvédelmi Szakosztálya és a Janusz Korczak M unkabizottsága egész napos konferenciát tartott a M FPI Pedagógiai Könyvtár és Információs Központban. A konferencia témája: Eszköztelenül? A 20. század pedagógiai szigeteinek tanulságai:önkormányzatiság és eszközrendszer. C ip rus / november 11-13.:Eurochild 6.éves K onferencia,N e mu laszd el a lehetôséget – Á llítsd meg a gyerekszegénységet most! – M inden 5. európai gyerek szegénységben él. És minden 9. európai polgár vallja, hogy az EU -nak tenni kell valamit ennek felszámolására. Ennek jegyében és arra fókuszálva szervezték meg a konferenciát, hogy fejlôdjön a gyerekjóléti monitorozás, legyen

2009/5. SZÁM

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

39 44

MOZAIK

jobb a hozzáállás és a gyakorlat egyaránt. Kerüljön elôtérbe a gyerekjogi megközelítés a jótékonykodással szemben. G enf / november 12-13.: K onferencia a G yerekjogi Egyezményrôl: a morális elkötelezettségtôl a jogi kötelezettségekig – A Save the C hildren szervezésében zajlott találkozón számba vették a gyerekjogi jogsértések hatékony kezelési módjait, és összehasonlító elemzést prezentáltak a különbözô országok jogrendszereinek eszköztáráról, sajátosságairól. G enf / november 16.:20 éves a G yerekjogi Egyezmény – M it jelent ez a kiszolgáltatott gyerekeknek B elgiumban? – a G yerekjogi Bizottság elôtt zajlott prezentáció keretében interaktív kiállításon közvetítették az érintett gyerekek saját javaslatait. B rüsszel / november 16.: 20 éves a G yerekjogi Egyezmény – Filmfesztivál:filmek a gyerekekrôl, a gyerekek által a világ minden tájáról. Franciaország / november 18.: A gyerekjogok 20 éve – U N IC EF nemzeti konferencia,melyen sorra veszik az elmúlt 20 évben a gyerekek érdekében történt fejlesztéseket, ered ményeket és a továb bi feladatokat.

– Filmkészítô gyermekek a gyermekvédelemben. G rosch N ándor bemutatója. A konferenciát Simonyi Á gnes fôigazgató zárja (Szociálpolitikai és M unkaügyi Intézet).

M agyarország / november 20.:H úszéves az EN SZ G yermekjogi Egyezménye:„Jó gyakorlatok a gyermekvédelemben” címû program 2009.évi,konferenciával egybekötött,ünnepélyes díjkiosztó ünnep sége. Az ünnepségre az Ó voda, Á ltalános Iskola, Készségfejlesztô Speciális Szakiskola, Egységes G yógypedagógiai M ódszertani Intézmény, D iákotthon és G yermekotthonban kerül sor a Szociális és M unkaügyi M inisztérium, G yermek- és Ifjúságvédelmi Fôosztály, Szociálpolitikai és M unkaügyi Intézet G yermekjóléti és G yermekvédelmi Fôosztály támogatásával és szervezésében. Köszöntôt mond D omszky A nd rás levezetô elnök (igazgató, Szociálpolitikai és M unkaügyi Intézet G yermek- és Ifjúságpolitikai Igazgatóság). M egnyitó beszédet mond dr.K ovárik Erzsébet szakállamtitkár (Szociális és M unkaügyi M inisztérium). D r.H erczog M ária,az EN SZ G yermekjogi Bizottságának tagja bemutatja a Kézikönyv a G yermekjogi Egyezmény alklamazásához c. kiadványt. Sor kerül a konferenciának otthont adó Ó voda, Á ltalános Iskola, Készségfejlesztô Speciális Szakiskola, Egységes G yógypedagógiai M ódszertani Intézmény, D iákotthon és G yermekotthon bemutatására B urján Lászlóné igazgató szavaival. Ezt követôen a „Jó gyakorlatok a gyermekvédelemben” a 2009.évidíjak ünnepélyes átadása és a G yermekotthon kórusának mû sora következik. „Jó gyakorlatok” bemutatása a gyermekvédelemhez kapcsolódó ellátási területekrôl: – C saládi D öntéshozó C soportkonferencia módszere alkalmazásának lehetôségei a gyermekvédelemben a pártfogó felügyelet ellátásának tapasztalatai alapján Fenyves Ernôné pártfogói felügyelô, mediátor (osztályvezetô, Fejér M egyei Igazságügyi H ivatal). – C ivil szervezet az iskolában – a Periféria Egyesület tevékenysége a roma gyerekek iskolai integrációjának elôsegítésére B alik Sándor, gyermekprogram szakmai vezetôje (Periféria Egyesület, N yíregyháza).

M agyarország /november 21.:A z eltû nô gyermekkor nyomában A M A G Y A R PSZ IC H O LÓ G U SO K EG Y E SÜ LE TE TU D O M Á N Y O S K O N FE R EN C IÁ JA TÁ R S SZER V EZÔ :N EV ELÉS TU D O M Á N Y I EG Y ESÜ LET A rendezvény kapcsolódik az U N IC EF által 2009 novemberében szervezôdô programokhoz abból az alkalomból, hogy éppen 2009. november 20-án 20 éves az EN SZ G yermekjogi egyezménye. H elyszín:M oholy-N agy M û vészeti Egyetem (M O M E), Budapest X II. ker., Zugligeti út 9-25.

44 40

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

2009/5. SZÁM

K anada / november 20.: G yerekjogi konferencia – az O ttaw a Egyetemen. O ttaw a – gyerekbarát várossá avatási ünnepsége. Finnország / november 20.:K özvéleménykutatás a „M it tud nak a gyerekek a G yerekjogi Egyezményrôl?” témában. A kutatás eredményét széleskörben publikálják. G yerek online R ally – a finn U N IC EF szervezésében megvalósuló interaktív esemény, amely együttmû ködik helyi partnerekkel és a H ABBO közösségi portállal. Az esemény középpontjában az Egyezmény évfordulója és a helyi szükségletek állnak. H O N G K O N G / november 20.: G yerekjogi N ap az iskolákban – minden iskolát meghívtak a közös ünneplésre szervezett országos akcióra. Az eyseményt az U N IC EF támogatja. C R C @ 20 TV show az Egyezmény 20. évfordulója alkalmából.

Fôbb témák • Koncepciók a gyerekrôl és a gyermeknevelésrôl a 21. században, • G yermekgondozás, családi nevelés, szülô – gyerek kapcsolatok, • Ó vodai, iskolai oktatás, nevelés a jelenben, • G yermekvédelem és a posztmodern gyerekkor, • G yermekkor és a tömegkommunikáció, internet digitális média, • G yermekkori lelki betegségek, zavarok és gyógyításuk. Egyip tom / november 18-21.: 20 éves a G yerekjogi Egyezmény – helyi kulturális, szociális és humanitáriánus rendezvénysorozat és akciók az évforduló keretében. A V ilág G yerekeinek Jelentésének speciális kiadása, bemutatása. Egyip tom / november 21-22.: G yerektalálkozó a G yerekjogok és az Iszlám joggyakorlat c. konferencia elôestéjén. Egyip tom/november 23-24.: G yerekjogok és az iszlám joggyakorlat c.konferencia - Egyiptom Kormánya védnökségével szervezett konferencia a G yerekjogi Egyezmény bevezetésének kérdéseirôl. A ngola / november 25.: B eszélgetés a Parlamentben – az EN SZ G yerekjogi Egyezményének beillesztése az új alkotmányba a témája ennek a rendkívüli párbeszédnek.

borito2009_05.qxd:borito200804.qxd

11/17/09

11:13 AM

Page 5

Megjelent az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének alkalmazásáról szóló Kézikönyv „A könyv úgy mutatja be a gyermeki jogok érvényesítésének szükségességét és lehetôségét, hogy annak olvasása, idézése önmagában felér egy képzéssel, eddigi ismereteink, nézeteink felülvizsgálatának lehetôségével. Kiemelten támogatja az emberséget, megértést, együttérzést, befogadást, szolidaritást, egyéni, közösségi és állami felelôsségvállalást és munkamegosztást. Egy ilyen módon felnôtt generáció esetén ez biztosítékot jelenthet egy, a mainál jóval élhetôbb és barátságosabb világ esélyére.” Herczog Mária A Kézikönyv/CD megrendelésével kapcsolatban tájékozódhat a csagyi@csagyi.hu e-mail címen vagy a +361 225 35 26-os telefonszámon.

b4:Layout 1

11/17/09

11:33 AM

Page 1