Család, Gyermek, Ifjúság 2010/3 by Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület

borito2010_03.qxd:borito200804.qxd

XIX. évfolyam 2010/3 Ára: 500 Ft

8/4/10

2:19 PM

Page 3

CSALÁ D GY ER MEK I F JÚ S Á G

A SZAKELLÁTÁSBA KERÜLÉS OKAI

FELNÔTT SZÜLÔVÉ

JOGELLENES GYERM EK-

VÁLNI

ELVITEL: M EG LEHET ELÔZNI?

ÖNKÉNTESSÉG A GYERM EKVÉDELEM BEN

borito2010_03.qxd:borito200804.qxd

8/4/10

2:21 PM

CSALÁD GYERM EK IFJÚSÁG ß Fôszerkesztô

Page 4

LAPSZERKESZTÔK Drosztmérné Kánnai Magdolna Molnár László Dr. Katonáné dr. P ehr Erika

ß O lvasószerkesztô Win dt Szandra

ß Felelôs szerkesztô

SZERKESZTÔ BIZOTTSÁG

Gyô rfi Éva

Aczél Anna

ß Fotó Molnár Zoltán

ß Lap terv zaft stú dió

ß N yom ás InnovaP rint

ß ALAPÍTÓK O rszágos O rvostudom ányi Inform ációs Intézet és K önyvtár gyerm ek- és ifjúságvédelm i felügyeleti és továbbképzési önálló osztálya és a Fôvárosi Ö nkorm ányzat G yerm ek- és Ifjúságvédelm i Ü gyosztálya

ß KIADÁS ÉS TERJESZTÉS C salád,G yerm ek,Ifjúság K iem elten K özhasznú Egyesület ISSN 1216-8416

SZÁM UNK SZERZÔI jogász,O BH Juhász R ebeka

pszichológus

szociális m unkás

Gayer Gyuláné

Kerpel Éva

szülész-nôgyógyász

a K ék V onal nem zetközi kapcsolatokért felelôs m unkatársa,a Missing C hildren Europe alelnöke

Ihász Márta

Kiss Máté

Gedeon Andor

1012 Budapest,Logodi utca 24. tel.: 06 1 225-3526.fax: 06 1 225-3525 e-m ail: csagyi@ csagyi.hu w eboldal: w w w .csagyi.hu

gyógypedagógus

Gyô rffy Zsuzsanna

szociológus

ß SZERKESZTÔSÉG

Szirmai Gábor

B ognár Mária Gáspár Sarolta

Szü cs B t.

pedagógus

pszichológus pedagógus

ß Tördelés

gyógypedagógus Dr. Sáska Géza

Gáspár Károly

H erczog Mária

Salné Lengyel Mária

gyógypedagógus Dr. Geréb Á gnes

szociálpolitikus Dr. Mátay Katalin

szociológus,m ódszertani szaktanácsadó Fôvárosi Módszertani TEG YESZ

gyerm ekorvos

Kovács Szilvia

Dr. Kovács Á gnes

gyerm ekorvos Neményi Eszter P iegelné dr. Csényi Magdolna

szociálpolitikus,m ódszertani szaktanácsadó

jogász

Néray Á gnes

P ik Katalin

szociálpolitikus,SZMI

szociálpolitikus

szociológus

M EGRENDELÉS A magyar család-, gyermek- és ifjúságvédelem jelenleg egyetlen szakmai folyóirata kéthavonta jelenik meg. Szerkesztôkként fontosnak tartjuk, hogy az érezhetô szakmai és egzisztenciális bizonytalanságban megkíséreljük egy-egy jelenség objektív és többoldalú megközelítését, a vélemények ütköztetését, a korrekt tájékoztatást. N em kötelezzük el magunkat egyetlen gyermekvédelmi irányzat mellett sem. Az optimális megoldásokat, a legeredményesebb formákat, a segítés legcélszerûbb módozatait keressük. Szeretnénk részt vállalni a bizonytalanságok megszüntetésében, a család- és gyermekvédelem döntéshozóinak befolyásolásában. Lapunk nyitott: minden hasznos, gondolatébresztô javaslatot, kezdeményezést szívesen veszünk és érdeklôdéssel várunk. Ö n is érdekelt - legyen olvasónk,

szerzônk, támogatónk! A M egrendelôlap letölthetô a www.c sagyi.hu oldalról vagy elküldhetô e-mailben. ß

A m egrendelôlapot kérjük a következô cím re elküldeni: Család, Gyermek, Ifjú ság Egyesü let, 138 0 B udapest, P f.: 10 61

A megrendelés alapján számlát állítunk ki, az elôfizetést kizárólag átutalással, az alábbi számlaszámra lehet teljesíteni:CIB 10 7 0 0 7 32-4 34 67 9 0 9 -5110 0 0 0 5 (Kérjü k a közleményben jogcímként tü ntesse fel a megrendelô n is szereplô nevet és a „ lapelô fizetés” szót, hogy a befizetése azonosítható legyen!)

A lap ára 500.-Ft, az éves elôfizetési díj 3000.-Ft, diákkedvezménnyel 2000.-Ft.

M EGRENDELÔ Alulírott,elôfizetek a C salád G yerm ek Ifjúság ................évi szám aira.K érem ,küldjenek szám lát! MEGR ENDELÔ SZEMÉLY NEVE:.................................................................................................. INTÉZMÉNY:....................................................................................................................

(a szám lán szereplô név és cím ) P O STÁ ZÁ SI CÍM:............................................................................................................... B efizetés jellege:

átutalási számla alapján

Dátum, aláírás, bélyegzô :..................................................................................................

A megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztôség véleményét tükrözik. Az újságban megjelenô képek illusztrációk.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:48 PM

Page 3

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

Tartalom ■ BEVEZETÔ ß

H erczog Mária: Ú jra: Korczak

■ FÓKUSZBAN ß

Kiss Máté: H ogyan határozhatóak meg a szakellátásba kerü lés okai? Együ ttmû ködés a gyermekvédelemben I.

■ M ÉRLEG ß

Kerpel Éva: Jogellenes gyermekelvitel: meg lehet-e elô zni?

■ NÉZÔPONT ß

Juhász R ebeka: Felnô tt szü lô vé válni, avagy a felkészü lés lehetô ségei a szociális munkában

■ ESETTANULM ÁNY ß

Néray Á gnes: Lakhatási és munkaerô -piaci lehetô ségek, valamint a terü leti egyenlô tlenségek egyén központú megközelítése

■ AJÁNLÓ ß

Konszenzus Konferencia, 20 10

■ BEM UTATJUK ß

Gyô rfi Éva: A szakellátásban élô gyerekek vagyonának kezelése Egy komplex szolgáltatás kiépü lése a Fô városi TEGYESZ-ben

■ BESZÁM OLÓ ß

Kovács Szilvia: Ö nkéntesség a gyermekvédelemben - szakmai konferencia

■ OM BUDSM ANI OLDALAK ß

Dr. Gyô rffy Zsuzsanna: A szigetvári és a kaposvári speciális gyermekotthonban folytatott vizsgálatok (AJB 17 2/20 10 . és AJB 160 4 /20 10 )

■ M OZAIK ß

Gyerekesélyek Magyarországon

H ol a legjobb anyának lenni?

Kölyökparádé, az ú j kedvenc

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:48 PM

Page 4

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

B EVEZETÔ

Újra: Korczak Az iskolai, intézményi erôszak, a pedagógusok, szakemberek tehetetlenség érzése, a növekvô szakmai egyet nem értés arról, hogy mi segíti a leginkább a gyerekek sikeres beilleszkedését, fejlôdését, elôrehaladását, alkalmat adhat arra, hogy felhívjuk a figyelmet Janusz Korczak munkásságára. Életútját és tevékenységét méltatlanul kevesen ismerik M agyarországon, és így azt sem tudhatják, milyen aktuálisak a nézetei, az általa folytatott gyakorlat. Korczakot a gyermeki jogok „apjaként” tartják számon,m erta X X .s zázade lsôé vtizedeibens zokatlan módon azt képviselte, hogy a gyerekek méltóságát, önérzetét tiszteletben kell tartani, véleményüket ki kell kérni, komolyan venni, és egyenrangú kapcsolatot tartani fent velük, miközben megfelelô védelmet is kell kapniuk. A N épszövetség – az EN SZ elôdszervezete – Korczak és az angol Eglantyne Jebb – a nyilatkozat „anyukája, a Save the C hildren nemzetközi gyermekmentô szervezet alapítója – munkája nyomán fogadta el a G yermekjogi Egyezmény közvetlen elôzményének tekinthetô G enfi N yilatkozatot. A nyilatkozat maga végül csalódást okozott a kezdeményezôknek, mert túlságosan szûkre szabta a gyerekek jogait és az államok felelôsségét, de így is jelentôs szemléleti és gyakorlati áttörést jelentett a kor gondolkodásához képest. N em véletlen, hogy az 1978-79-es évet az U N ESC O Korczak évnek nevezte el, mivel ugyanabban az évben az U N IC EF a gyerekek évét ünnepelte. Könyveit számtalan nyelvre fordították, meséinek, pedagógiai írásainak egy része magyarul is olvasható, és a világ számos országában mû ködik Korczak Társaság – így nálunk is – amely az ô pedagógiai elveinek gyakorlati megvalósítását tû zi ki célul, emlékének ápolás és munkásságának megismertetése mellett. Janusz Korczak eredetileg írói név volt, viselôje H enryk G oldszmit néven született V arsóban 1878ban. V égzettsége szerint gyermekorvos volt, aki jeles pedagógussá képezte magát, és gyermekotthoni vezetôként alkalmazta az általa képviselt elveket. N emcsaka zzalt etts zertn emzetközih írnévre,h ogy egyik kezdeményezôje és aláírója volt a N yilatkozatnak, hanem azzal is, hogy írásaiban egy olyan korban állt ki a gyerekek méltósága, személyiségének tiszteletben tartása, nevelésük különféle erô-

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

szakmentes módszerei mellett, amikor ez még nem volt elfogadott. Korczak elkötelezettségének igaz emberre valló tragikus bizonyítéka, hogy 1942-ben a varsói gettóból érkezve, a treblinkai gázkamrákban együtt halt meg az általa nevelt 196 árva és elhagyott gyerekkel és tizenkét munkatársával. N oha neki sokféle formában ajánlottak mentességet, nem fogadta el, nem hagyta cserben a gyerekeket, és mindvégig bátorította, támogatta ôket. Korczak tevékenysége ma azért kiemelkedôen fontos, mert egy nagyon nehéz korban, súlyosan veszélyeztetett helyzetû gyerekek gondozását, nevelését vállalta munkatársaival együtt úgy, hogy a gyerekek öntevékenységére, felelôsségvállalására, véleményére, értékelésére alapozva valósította meg pedagógiai programját. H itt az erôszakmentességben, a megbeszélés, a közös döntés és azok következetes végrehajtásának erejében, a szeretetben, elfogadásban, támogatásban, miközben értelmes és szigorú fegyelmet követelt meg, aminek alapja a belsô rend és motiváció, nem pedig a büntetéstôl való félelem volt. Ö nmagát úgy írta le, mint aki „végzettsége szerint orvos, véletlenek összjátékaként pedagógus, szenvedélybôl író, és szükség szerint pszichológus.” Jómódú középosztálybeli életformát adott fel azért, mert nem nézhette tétlenül a gazdasági nehézségekkel küzdô családokban élô, illetve onnan kikerülô gyerekeket, akik részben éheztek, nélkülözték a szülôi gondoskodást, szeretetet, csavarogtak, bajba kerültek. Elkötelezettségét bizonyára alapvetôen befolyásolta az a tény, hogy ô maga egy rendezett, jólétben élô polgárcsaládba született, apja jó nevû ügyvéd volt, és 11 éves koráig gondtalan élete volt. Ekkor azonban édesapja súlyosan megbetegedett, majd meghalt, ettôl kezdve a család nagy szegénységben élt, és az apai mentális betegség árnyéka meghatározta a pályaválasztását is. M ár 1904-ben szegény gyerekek táboroztatásánál dolgozott gyerekfelügyelôként, miközben gazdag pacienseitôl sok pénzt kért, a szegényektôl pedig nem fogadott el semmit. 34 éves korában kérték fel a varsói zsidó árvaház vezetésére, ahol haláláig dolgozott. O rvosként ô felelt a gyerekek egészségéért, de ezen nemcsak fizikai kondíciójukat értette, hanem

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:48 PM

Page 5

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

B EVEZETÔ

mentális, lelki és spirituális jóllétüket is. H amar felismerte, hogy a szegénység, a szétesett családok, a társadalmi bajok sokkal mélyebb sebeket ütnek, mint a fizikai betegségek, így az egészségvédelmet, gyógyítást a ma holisztikusnak, komplexnek tekintett összefüggésbe helyezte. Saját tapasztalatai alapján szélesítette tevékenységét, sokat írt ezekrôl, megbeszélte másokkal élményeit. R ájött, hogy a gyerekek aktív részvétele, bevonása a mindennapi teendôkbe, döntéshozatalba, jutalmazásba-büntetésbe rendkívüli módon megkönnyíti a fegyelmezést és nagyon erôteljes hatást gyakorol a gyerekek személyiségfejlôdésére. A gyerekek fejlett igazságérzetére, ôszinteségére, a kortárs csoport meghatározó hatására alapozva építette gyerekbarát, a gyerekek jogaira és jól körülhatárolt kötelezettségeire alapozott programját. A „gyermek köztársaságban” volt parlament és belsô újság is. A legismertebbé a gyerekek bírósága, igazságtételi eljárása vált. Az alaposan kidolgozott szabályok, házirend alapján a gyerekek értékelték, pontozták az elkövetett szabálysér téseket, illetve szabták ki a bün tetést. Korczakot magát is 3 alkalommal megbírságolták a gyerekek, mert megsértette a saját maga által is elfogadott rendszabályokat. A jóvátétel része volt a bocsánatkérés a közösségtôl és az áldozattól, illetve a kárpótlás akár munkával, akár más feladatok teljesítésével. A gyerekek maguk végezték az otthonban a ház körüli munkákat, rendben tartották környezetüket, ápolták a kertet. A tanulásnak, kultúrának, sportnak, játéknak kiemelkedô jelentôsége volt, és nyáron két hétre táborozni mentek, ahol viszont a gyerekeknek semmi mást nem kellett csinálniuk, mint pihenni és élvezni a megérdemelt szabadságot. A gyerekek pontokat adtak egymásnak heti teljesítményük alapján, így osztályozták a teljesítményt, tanulást, közös munkát, viselkedést, kizárásra csak rendkívüli, többszöri fegyelemsértés esetén kerülhetett sor. Korczak folyamatosan feljegyezte a gyerekekkel kapcsolatos tapasztalatait, élményeit, megfigyeléseit, igyekezett ezeket tömören, nemritkán poetikusan megfogalmazni, és meggyôzni a felnôtteket arról, hogy érdemes nyitottan hallgatni a gyerekeket, együttmû ködni velük a hierarchikus kapcsolat helyett.

R endszeres, nagyon népszerû rádiómû sort vezetett, ahol a hallgatók kérdéseire is válaszolt, ahol, ahogy kollégái írták: „úgy beszélt a gyerekekkel, mintha felnôttek lennének és a felnôttekkel, mintha gyerekek volnának”. Azt vallotta, hogy a legfontosabb két jog a szeretetre és a respektusra, tiszteletre való jogosultság, ami nem csak a gyerekekre igaz, de számukra a leginkább meghatározó. R endkívüli képessége volt mások meghallgatására, a figyelmével, érdeklôdésével való kitüntetésre, ami mindannyiunk számára elengedhetetlen igény, de a gyerekek esetében még fokozottabb, nyilván az értô figyelem miatt olyan értékesek feljegyzései, gyerektörténetei, írásai is. „N em szeretjük, ha a gyerekek kritizálnak minket. N em szabad észrevenniük a hibáinkat, az abszurditásainkat. A tökéletesség megtestesítôjeként jelenünk meg elôttük. C inkelt lapokkal játszunk velük. A gyerekkor gyenge kártyái ellen kijátsszuk az aduinkat. Ú gy rendezzük a kártyákat, hogy mindig a nekünk kedvezô sorozat jöjjön ki.” M iközben egyre rettenetesebb társadalmi, gazdasági körülmények között kellett dolgoznia a gyerekekkel, így fogalmazott:„R engeteg szörnyû dolog van a világon, de a legrosszabb az, ha egy gyereknek félnie kell az apjától, anyjától vagy tanárától.” Abban hitt, hogy a gyerekek a mintából, tapasztalatból tanulnak, ezért kiemelkedô jelentôsége van a körülöttük élô felnôttek hitelességének, emberségének. M unkásságának minden eleme jól hasznosítható ma is, azok a programok, amelyeket ezek alapján valósítanak meg sokféle mintát adhatnának a magyar pedagógia és gyermekvédelem megújításához is. Könyvei sok évvel ezelôtt jelentek meg, és legtöbbjüket nem fordították le magyar nyelvre, így csak korlátozottan elérhetô, de reményeink szerint intenzívebben be tudunk kapcsolódni a nemzetközi Korczak Társaság tevékenységébe, és módjában lesz a magyar szakembereknek is tapasztalatokat, élményeket szerezni és ezeket itthon is hasznosítani. H.M.

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

445

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:48 PM

Page 6

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

FÓ K U SZB A N

Hogyan határozhatóak meg a szakellátásba kerülés okai?1 ■ EGYÜTTM ó KÖ DÉS A GYER M EK VÉDELEM BEN I. Budapest Fôváros Ö nkorm ányzatának Területi G yerm ekvédelm i Szakszolgálata 2009.február 1-jétôlelnyerte az országos hatáskörû m ódszertani területi gyerm ekvédelm i szakszolgálati kijelölést.A Módszertani Szakm ai Program rögzíti azokat a szakm ai szem pontokat,m ódszereket,am elyek alapján a kijelölés után m ódszertani intézm ényként m ûködhet a Szakszolgálat. A módszertani munka keretében indult el az „Együttmû ködés a gyermekvédelemben” címû szakmai fórumunk. Ahhoz, hogy ennek a kezdeményezésnek az indulását és célját közérthetôvé tegyem, röviden idézek néhány gondolatot a Fôvárosi TEG Y ESZ M ódszertani Szakmai Programjából.

■ „ ALAP VETÉS A GYER M EK VÉDELM I M ÓD SZER TAN RÓL – A M ÓD SZER TA NI FELADATELLÁ TÁS SZAK M AI SZEM PONTJAI

...A gyermekvédelemrôl mint önálló szakmáról gondolkodunk, ami viszont nem önálló diszciplína. Ebbôl következôen módszertana az interdiszciplinaritás (pedagógia, jog, szociális munka, szociálpolitika, pszichológia, szociológia) révén nagyon sokféle lehet – mégis egy egységes gyermekvédelmi szakma, illetve gyermekvédelmi módszertan kialakítása a cél. A gyermekvédelem fejlôdésének három dimenzióját érdemes megkülönböztetni:jogszabályi háttér fejlôdése, szakmaépítés, intézményrendszer fejlesztése2. Tényként rögzíthetjük, hogy a G yermekvédelmi Törvény nagyon erôs jogszabályi alapokat teremtett, annyira, hogy ebbôl adódóan meghatározóvá vált a szakma jogi paradigmája. „A gyermekvédelem szakmai tartalmainak és módszereinek kidolgozottsága elmarad a jogszabályok kidolgozottságának részletezettsége mögött.”3 Ilyen körülmények között a gyermekvédelmi módszertani munka különös jelentôséget kap. A módszertan – definíciója szerint – a valóság megismerésének és megértésének eszköze, a tanultak alkalmazásának eszköze, valamint a szabályok rendszere. Ennek megfelelôen a módszertan három funkcionális eleme a megismerés, az alkalmazás és a szabályozás. A gyermekvédelmi módszertani tevékenységben a „gyermekvédelmi valóság” megismerése kutatások, elemzések és a szakmai tapasztalatok (pl. a szakellátásban megjelenô Jó gyakorlatok gyûjtése), összegyûjtése révén történik. A gyermekvédelmi kutatások fontos, hogy meghaladják a statisztikai elemzések szintjét. A megfelelô adatgyûjtés és az adatok kvalitatív elemzése együttesen tárhatják fel azokat a problémákat, amelyekre a gyermekvédelemnek választ kell adnia. 1 Az Együttm ûködés a gyerm ekvédelem ben szakm ai fórum keretében m egalakult Bekerülési okok – egységes szem pontrendszer kialakítása cím et viselô m unkacsoport zárótanulm ánya alapján. 2 Szikulai István: G yerm ekvédelem , fejlesztés és az Európai U niós fejlesztési lehetôségek, Életerô konferencia 2007.novem ber 13. 3 D om szky András:G ondolatkísérletegy intellektuális gyerm ekvédelem elm élet m egalapozásához, Fejlesztô Pedagógia 2006/1.

644

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

A módszertani tevékenység alatt azt értjük, hogy a módszerek átadásához egy folyamatot kell végig vinni a fejlesztésben, a megismerés – kutatás, a módszerek standardizálása és az alkalmazási folyamat lépésenként történô biztosításával. A módszertani munka eredménye lehet a szakterületek módszertani standardjainak, protokolljainak elkészítése, ami elvezet a gyermekvédelem módszertanának továbbfejlesztéséhez.”4 A fenti alapvetést szem elôtt tartva indult el az „Együttmû ködés a G yermekvédelemben” szakmai fórum. Ennek a kezdeményezésnek egyik fô célja, hogy a gyermekvédelmi területen jelentkezô – elsôsorban módszertani – igények és szükségletek felmérését követôen, egy olyan széleskörû – lehetôség szerint az egész szakterületet átfogó – munka kezdôdjön el, amely egységes szakmai alapokat létrehozva elôsegíti – az adott kérdéskörhöz kapcsolódó – hatékony és sikeres munka megvalósulását. Az elsô szakmai fórumot követôen négy témakört határoztunk meg, amelyek nyomán a késôbbiekben mû helymunkák kezdôdtek el. Ez a négy témakör: 1. „Az átmeneti nevelésbe vétel körüli kérdések.” 2. „M egkésett bekerülés.” 3. „Bekerülési okok – egységes szempontrendszer kialakítása.” 4. „H azagondozás – érdekek az alapellátásban és a szakellátásban.” A fenti munkacsoportok elsôsorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok és a módszertani gyermekjóléti szolgálatok dolgozói körébôl álltak össze. Továbbá a hatékony munkavégzés, és az egységes szemlélet kialakítása érdekében nagyon fontos, hogy a hatósági oldalt is bekapcsoljuk ebbe a munkavégzésbe, ennek érdekében a munkacsoportok kapcsolatban állnak gyámhivatalokkal és a rendôrséggel is. A továbbiakban a „Bekerülési okok – egységes szempontrendszer kialakítása” címet viselô munkacsoport probléma megállapítását, célkitû zését és eddigi munkáját mutatom be.

■ PROB LÉM A FELVETÉS

A veszélyeztetettség Amikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy mikor, milyen módon és formában kell beavatkozni egy család életébe, alapvetôen a veszélyeztetettség fogalma az, amit segítségül hívunk. Annak ellenére, hogy a gyermekvédelem területének

4 Megtekinthetô: http://w w w .tegyesz.hu/file/Modszertani_tegyesz/m odszertaniprogram .pdf

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:49 PM

Page 7

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

FÓ K U SZB A N

egyik legmeghatározóbb „eszközérôl” van szó, a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy nincs egy egységes meghatározás, szakmai útmutató a kérdést illetôen. N ap mint nap használjuk és döntünk a segítségével, anélkül, hogy pontosan meg tudnánk mondani, mirôl is van szó, mi is a veszélyeztetettség, miket tekintünk veszélyeztetô tényezôknek. T ermészetesen létezik számtalan elgondolás és definíció, azonban hiányzik a szakmai egyetértés. Felmerül, hogy egyáltalán lehet-e egységes definíciót alkotni, illetve egy ilyen meghatározásért cserébe milyen „árat kell fizetnünk”. Ú gy gondolom, hogy nem egy objektíven megfogható dologról van szó, ezért nem lehet „véglegesen” megállapítani, mit tekintünk veszélyeztetettségnek. A gyermekvédelmi szakma felelôssége, hogy idôrôl idôre felülvizsgálja a korábban megalkotott és bevett fogalmakat, kritériumokat, és megpróbálja a lehetô legalaposabban meghatározni azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek a gyermek számára károsnak, ártalmasnak mondhatóak. M ég mielôtt felvázolnám a szakellátásba kerülés – illetôleg ennek okának megállapítása – során jelenlévô fôbb rendszerjellemzôket és a hozzájuk kapcsolódó kérdéseket, illetve dilemmákat, fontosnak tartom a veszélyeztetettség fogalom kialakulásának és alkalmazásának vizsgálatát. A következôkben Szôllôsi G ábor:A gyerm ekvédelm i problém a,m int társadalm i konstrukció5 címû munkája nyománs zületettí rásomból6 emelnékk in éhányg ondolatot: „A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlôdését gátolja vagy akadályozza. A gyermekvédelmi feladatok meghatározásánál – az elôzô definíció mentén – elsôdleges annak tisztázása, hogy a különbözô helyzetek hogyan és miért sorolódnak a gyermekvédelmi problémák közé. Ezt a kérdést két szinten vizsgálom meg, elôbb általános elméleti síkon, majd történeti relációban keresve a választ. A teoretikus megközelítés során alapvetôen két, egymással szemben álló nézôpontot azonosíthatunk a veszélyeztetettség meghatározásánál. A pozitivista szemlélet szerint tárgyilagosan meghatározhatók a világban azok a körülmények, élethelyzetek, amelyek a gyermekeket veszélyeztetik. Ebben az esetben tehát az emberi véleménytôl és akarattól függetlenül létezô tényezôkrôl van szó, amelyekrôl kijelenthetjük, hogy egyetemlegesen ártalmasak. Ezzel szemben a konstrukcionista álláspont képviselôi úgy vélik:az egyes szituációk közösségi értékvonzatai a meghatározók, vagyis minden a szemlélô, adott esetben a társadalom értékelésén múlik. G yakorlati szempontból a két megközelítés szintézise7 tû nik a leginkább elfogadhatónak, amely szerint minden társadalmi probléma egy objektív – ellenôrizhetô – feltételbôl és egy hozzá kapcsolódó szubjektív definícióból áll. A gyermekvédelmi problémák így bizonyos objektíve létezô sajátosságok, és a hozzájuk kapcsolódó társadalmi konstrukció alapján állapíthatóak meg.

Ennek kapcsán érdemes kiemelni, hogy noha a problémák meghatározása jórészt közösségi diskurzus8 eredményének tekinthetô, könnyen elôfordulhat, hogy egyes megfigyelések objektivizálódnak9. Ez utóbbi folyamat során számolni kell annak a veszélyével, hogy téves, hibás gondolatok, normák, elképzelések, ok-okozati kapcsolatok „szilárdulhatnak” meg az adott közösségben, és ezeken utóbb nehéz változtatni. M ásrészt annak köszönhetôen, hogy a veszélyeztetô körülmények a világ objektíven létezô dolgaiként, az embertôl független ható tényezôként jelennek meg, a problémák kiváltása szempontjából elvész az egyéni, illetve a közösségi felelôsség a gyermekvédelmi kérdéseket illetôen. Az objektivizálódás tehát jelentôsen megnehezítheti a problémák definiálásának körülményeit és akadályozhatja a tényleges megoldások kidolgozását. Lényeges, hogy szem elôtt tartsuk:a gyermekvédelmi problémák meghatározása elsôsorban társadalmi konstrukció eredménye. V iszont éppen azért, mert konstrukcióról – közösségi értékítéletrôl – van szó, elôfordulhat, hogy léteznek/lesznek olyan helyzetek, amelyek a gyermekek számára ártalmasak, de a társadalom nem minôsíti ôket veszélyeztetônek. A fentiek alapján belátható, hogy a gyermekvédelem területéhez tartozó problémák azonosítása során az objektív helyzetek jellemzôit és a társadalmi minôsítéseket egyszerre kell figyelembe venni. A gyermekvédelmi feladatok meghatározásának folyamatát történeti nézôpontból is fontos megvizsgálni, mivel az intézményes célok elsôsorban ennek fényében lesznek érthetôek. Egyes szerzôk10 a gyermekvédelem kialakulását alapvetôen az állam kontroll-technikáinak kiterjesztésével magyarázzák. E nézet szerint a gyermekvédelmi funkciók meghatározásának egyik fô oka annak legitimálása, hogy az államnak legyen egy további eszköze a polgárok magatartásának szabályozására. A modernitásban az állam közvetlen szerepe némiképp módosult, ennek következtében a gyermekvédelmi feladatokat formáló kommunikációba egyes tudományos intézmények is egyre inkább bekapcsolódtak. A magán- és a közügyek különváltak, egyre bôvült azon intézmények köre, amelyek a köz nevében szabályozták az egyének magatartását. A tilalmazott magatartások szankcionálása továbbra is nagyrészt állami monopólium maradt. M a a „veszélyeztetettség” kategória konstruálása az állam és a társadalom kommunikációja során történik. Közpolitikai folyamatok határozzák meg, hogy a gyermekvédelmi rendszer milyen problémák megoldását látja el, ezekben a folyamatokban pedig az állami álláspont a döntô tényezô. Ennek kapcsán az alábbi nehézségeket érdemesv égiggondolni. Elsôsorban azok a problémák válnak közüggyé, amelyek megfelelô nyilvánosságot kapnak, s ennek hatására politikai napirendre kerülnek. Természetesen a veszélyeztetettség fogalmának társadalmi konstruálásában a gyermekvédelem szervezetei és a társadalom tagjai is részt vesznek, azonban a túlsúly gyak-

5 Szôllôsi G ábor: A gyerm ekvédelm i problém a, m int társadalm i konstrukció, Esély 2003/2.75-95.o. 6 Ki ss Máté: Szociológiai háttérelemzés a veszélyeztetettség indikátorainak kidolgozásához,Koc kázati tényezôk a fôvárosban – gyerm ekvédelm i szem pontból,Ka pocs,V III. évf.2.szám 2009.június,16-27.old. 7 N igelParton álláspontja (Szôllôsi,2003).

8 „ A gyerm ekvédelm i problém át jelölô kategóriák... elsôsorban a gyerm ekvédelm et form áló közpolitikai folyam atban, a folyam at sajátosságaitól befolyásoltan konstruálódnak” (Szôllôsi,2003,p.76). 9 „ ....úgy tûnik a szem lélôszám ára,m intha az értékelés is a dolog im m anens tulajdonsága lenne... ” (Szôllôsi,2003,p.76). 10 Szôllôsi elsôsorban N igelPartont em líti (Szôllô si,2003).

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

447

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:49 PM

Page 8

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

FÓ K U SZB A N

ran a politikai döntéshozók oldalán van. Az állam nem mindig azt fogja veszélyeztetô tényezônek minôsíteni, amit a társadalom annak tart, ez pedig tovább erôsíti annak lehetôségét, hogy lesznek/lehetnek olyan helyzetek, amelyek ugyan ártalmasak a gyermekek számára, mégsem minôsülnek gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetô körülménynek. Tovább nehezíti a problémák meghatározását, hogy az állam és a társadalom viszonyának változásai következtében történetileg különbözô típusú, részben eltérô alapelveket szem elôtt tartó gyermekvédelmi rendszerek alakultak ki, és ezek különbözô módon határozták meg, hogy milyen esetekben kell a családok életébe beavatkozni. „Az állam és a család között a gyermekkel kapcsolatban létezô hatalommegosztás nem állandó jelenség, hanem olyan dinamikus folyamat, melyet egyebek mellett a politikai, az ideológiai változások, valamint a tudományos nézetek befolyásolnak.”11 M egfigyelhetô továbbá, hogy a családra irányuló közcselekvések nem minden esetben kezelik egységként a családot. A társadalom nem egyformán ítéli meg egy gyermek és egy felnôtt támogatásának méltányosságát, ez pedig azt idézheti elô, hogy adott helyzetben a társadalom segítséget nyújtana a gyermeknek, a szülônek azonban nem. A szociálpolitika feladata ennek a dilemmának a megoldása, azonban ez nem mindig sikerül kifogástalanul12. Arra is érdemes kitérni, hogy az intézményi célok megfogalmazása a legtöbb esetben inkább a társadalmi körülményekre adott válaszreakciónak és kisebb részt megelôzô intézkedésnek tekinthetô, továbbá a már megállapított feladatok lassabban tudnak lépést tartani a társadalmi folyamatok változásaival. Így fordulhat elô, hogy bizonyos joghézagokkal, szabályozatlan területekkel, illetve már elavult – egyes esetekben kifejezetten káros – szabályozásokkal is találkozhatunk/találkozhattunk a gyermekvédelem területén. Ö sszességében elmondható:a veszélyeztetettség meghatározása során számos elméleti és gyakorlati problémával kell szembenéznünk. A jövôben nagy szükség van olyan kutatásokra és elemzésekre, amelyek nemcsak a már bevettnek mondható, hagyományos kategóriákat és definíciókat használják, hanem túllépnek egyes társadalmi, illetve szakmai akadályokon, és törekednek arra, hogy teljesebb képet alkossanak a gyermekvédelmi problémák megállapításának tekintetében. A korábbi fejtegetések célja, hogy felhívja a figyelmet arra:a gyermekvédelem területén mû ködô mechanizmusok – azok egyes elemei – nem eredendôen adottak, hanem társadalmi konstrukció eredményének tekinthetôk. A területen dolgozó szakemberek személyes felelôssége, hogy változóként/változtathatóként gondoljanak ezen tényezôkre, és céljuk az legyen, hogy olyan állapotot alakítsanak ki, amely a leghatékonyabban tudja segíteni a szakmai feladatok elvégzését. Lényeges lenne a közpolitikai folyamatokban a szakmai álláspont tevékenyebb képviselete a gyermekvédelmi problémák körének kijelölése és a területhez kapcsolódó célok és eszközök meghatározásának érdekében.”13

11 Szôllôsi,2003,p.88. 12 Példaként em líthetjük a gyerm ek családbóltörténô kiem elését,am i sok esetben nem tekinthetô m egfelelô m egoldásnak sem a gyerm ek,sem a szülôk szem pontjából. 13 Ki ss,2009.

844

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2009 májusában megalakult „Bekerülési okok – egységes szempontrendszer kialakítása” címet viselô munkacsoportunk a fenti összefoglalóban meghatározott céloknak megfelelôen látott munkához. Elsôdlegesen a bekerülés folyamatának vizsgálatát kezdtük el, az indokok megállapításának hátterét vettük szemügyre. Annak érdekében, hogy a bekerülést meghatározó tényezôkrôl teljesebb képet alkossunk, a következôkben a szakellátásba történô bekerülés folyamatát, annak jellemzôit mutatjuk be, elôbb az alapellátás, majd a szakellátás nézôpontjából.

■ BEKERÜ LÉS FO LYA M A TÁ NAK JELLEM ZÔI – AZ ALAP ELLÁ TÁS NÉZÔPONTJÁBÓL14

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata, a 1997. évi X X X I. törvény és a 15/1998 (IV . 30) N M rendelet értelmében, a gyermek családban történô nevelkedésének elôsegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelôzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására, és a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elôsegítése, illetve utógondozása. A gyermek szakellátásba való bekerülésének körülményeit vizsgálva a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére és a javaslattételre vonatkozó feladatokat érdemes részletesebben tárgyalni. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítô kapcsolat keretében: a) támogatja a gyermeket az ôt veszélyeztetô körülmények elhárításában, személyisége kedvezô irányú fejlôdésében, b) segíti a szülôket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkezô mûködési zavarok megszüntetésében. A családgondozást tervezett módon, határidô megállapításával kell teljesíteni. A családgondozó a gyermek és a szülô (törvényes képviselô) közremûködésével, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelô adatlapját kitöltve gondozási tervet készít. A gyermek és a szülô (törvényes képviselô) közremûködésével szükség szerint, de legalább hat hónaponként értékeli a gondozás eredményességét, és a megállapításokat a helyzetértékelésben rögzíti. A gyermekjóléti szolgálat, a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelô, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elô, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére. Elôsegíti, hogy a szülôk – akik a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülô és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése céljából indított eljárás résztvevôi – értesüljenek a konfliktuskezelô szolgáltatás igénybevételének lehetôségérôl. H a a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, illetve szülôjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, a gyermekjóléti szolgálat egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi.

14 Forrás: 2006.évi konszenzus kiadvány: A gyerm ekjóléti szolgálatok és a gyerm ekvédelm i szakellátás együttm û ködése a szakm ai javaslatok kidolgozásában. (http://w w w .m ogyesz.hu/index.php?option=com _rokdow nloads& view =file& Item id=63& i d=13:konszenzus_kiadvany_2006).

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:49 PM

Page 9

H a a veszélyeztetettség valamely más gyermekjóléti, szociális, egészségügyi vagy egyéb ellátás biztosításával elôreláthatólag megszüntethetô, illetôleg mérsékelhetô, a szolgálat kezdeményezi az ellátás biztosítását. A gyermekjóléti szolgálat az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethetô-e az önként igénybe vehetô alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség. Tehát ha a gyermek veszélyeztetettsége továbbra is fennáll, és a szülô nem mû ködik együtt az alapellátást nyújtó szolgálattal és szolgáltatókkal, valamint a gyermek veszélyeztetettsége nem szüntethetô meg védelembe vétel során nyújtott családgondozással, a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére. A gyermekjóléti alapellátás során gyakran felmerülô probléma, hogy a megoldást segítô ellátások (pl. átmeneti gondozás, napközbeni ellátások, speciális szükségletû gyermekek alapellátása) a törvényi kötelezettség be nem tartása miatt nem elérhetôek több településen. Elôfordul, hogy az ellátórendszer hiányossága miatt – szakmai etikai és gyermekjogi szempontból nem elfogadható módon – a gyermekjóléti szolgálat ideiglenes hatályú elhelyezést vagy nevelésbe vételt javasol, mivel a gyermek veszélyeztetettsége másként nem enyhíthetô. A gyermek családból történô kiemelésének folyamata során a gyermekjóléti szolgálat munkatársát minden esetben annak kell vezérelnie, hogy a gyermeket hozzájuttassa a számára legmegfelelôbb ellátáshoz. Az ellátási formák hiányosságai esetén (alapellátás, szakellátás) is tegye meg a gyermek érdekének legmegfelelôbb javaslatot. Ezt a javaslatot és a megelô-

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

zô családgondozás során keletkezett dokumentációt a gyermekjóléti szolgálat megküldi a gyámhatóság részére. A javaslatban a gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelô adatlapján15 ismerteti a gyermek helyzetét. Különösen a veszélyeztetô körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását, a szülô vagy a gyermeket nevelô más személy nevelési tevékenységét, a gyermeket nevelô család élethelyzetére vonatkozó adatokat, a javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat a gyermeknek és a szülônek (törvényes képviselônek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttmû ködési készségét, illetve annak hiányát. A gyermeket fenyegetô közvetlen és súlyos veszély esetén a szolgálat csak a veszély tényét és jellegét nevezi meg, és a többi adat feltárásának mellôzésével tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat a hatóság felhívásától függôen szerzi be. Azért, hogy a bekerülési indokok meghatározásának és rögzítésének hátterében lévô tényezôket még alaposabban bemutassam, a következôkben a bekerülés során jelentkezô dilemmákat és kérdéseket vizsgálom meg szakellátásbeli szempontból.

■ BEKERÜ LÉS FO LYA M A TÁ NAK JELLEM ZÔI – SZAK ELLÁ TÁS NÉZÔPONTJÁBÓL16

13 évvel ezelôtt kezdték el fejleszteni a TEG Y ESZ Információs R endszert, azt az ügyviteli programcsomagot, amely kiszolgálja a TEG Y ESZ nyilvántartási feladatait. A programrendszer az igények szerint azóta is folyamatosan fejlôdik. A nyilvántartandó adatok körét jogszabályok határozzák 15 Ennek „ G yerm ekeink védelmében” a neve,közism erten a „ m acis lapok”. 16 Forrás: Tem esi Balázs – Fôvárosi Módszertani G yerm ekvédelm i Szakszolgálat.

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

449

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:49 PM

Page 10

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

FÓ K U SZB A N

meg, de a napi használat során sokszor merül fel, hogy ezt vagy azt az adatot még praktikus lenne feldolgozásra alkalmas módon rögzíteni. Aránylag hamar, már 2000. év környékén szóba került, hogy jó lenne tudni:miért kerülnek be a gyerekek a szakellátásba. Felhasználva a Fôvárosi TEG Y ESZ pszichológusainak erre vonatkozó adatgyûjtését és az indokok általuk kidolgozott csoportosítását, azt kiegészítve és kibôvítve bekerült a személyi adatokat nyilvántartó programba a bekerülési indokok nyilvántartása oly módon, hogy minden bekerülésnél kötelezô kitölteni az adatmezôket, ahol több indok is megjelölhetô egymás mellett. H amar szembesültünk azzal a problémával, hogy az indokok gyûjteménye országosan nem egységes, és használatuk sem kötelezô. Pe dig a szakellátásba bekerültek esetében fontos tudni azt, hogy az intézkedô hatóságok miképpen látják azt a helyzetet, amelybôl a gyermek családból való kiemelése a kivezetô út. Legalább ennyire fontos az is, hogy a nagyon hasonló vagy ugyanazon helyzeteket ugyanúgy írják is le, különben nem kapunk világos választ, ha azt szeretnénk tudni, hogy miért kerülnek be a gyerekek a szakellátásba. A jelenlegi hatósági gyakorlatból hiányzik egy olyan indokgyûjtemény, amelynek használata egységesebb adatfeldolgozást, jobban kiértékelhetô adatokat, jobb statisztikai elemzéseket eredményezhet, és amely által tisztább képet kaphatunk a valós gyermekvédelmi helyzetrôl. Az általunk már használt indok-gyûjtemény esetében a legnagyobb problémát az okozta és okozza most is, hogy az adatrögzítés csak szövegelemzéssel volt megoldható, az adatrögzítô értelmezése szerint kiválogatva a rendelkezésre álló szövegbôl azokat az elemeket, amelyekkel véleménye – és nem az intézkedô gyermekvédelmi szakember véleménye szerint – leírható a konkrét helyzet. Ez az állapot minden adatrögzítést, adatgyûjtést nagymértékben esetlegessé tesz. N em kevésbe volt probléma az is, hogy nem országos egyetértésen alapult az indokgyûjtemény. Ezen a helyzeten nyílt lehetôség változtatni a módszertani munkák szervezett megindulásával. A Fôvárosi M ódszertani G yermekvédelmi Szakszolgálat a gyermekvédelemben dolgozók (a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálatok szakemberei, a gyámhivatalok munkatársai)bevonásával elkezdte áttekinteni és kidolgozni azt az indokgyûjteményt, amellyel reményeink szerint egységesen leírhatók azok a helyzetek, amelyek során a gyermeket ki kell emelni a családjából. A kitû zött cél elérése nagymértékben attól függött, hogy mennyire sikerül a gyermekvédelmi szakemberek egységes álláspontját és támogatását megnyerni. Éppen ezért volt fontos, hogy a munkába a szakszolgálatok mellett az alapellátásban dolgozó munkatársak is bekapcsolódjanak, mert ôk azok, akik a valóságban elôforduló helyzetekkel „élôben” találkoznak. Kifejezetten örülünk, hogy a módszertani gyermekjóléti szolgálatok mindegyike látta a munka indulását.

■ AZ OB JEK TÍV IN DOK LÁS NEHÉZSÉGEI Látható, hogy több tényezô is szerepet játszik abban, hogy az egyes szituációkat nem egységesen rögzítik, és ennek következtében nem kapunk egyértelmû választ arra a kérdésre, hogy mi volt magának a beutalásnak a tényleges indoka.17 17 Munkacsoportunk külön választva kezeli a „ bekerülési indok”,illetve „ nevelésbe vételi ok” kifejezéseket,ezeket a késôbbiekben fejtem ki részletesen.

44 10

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

Az elsô ilyen körülmény az egységes szakmai szemlélet hiányából fakad. Jelenleg nem áll a szakemberek rendelkezésére semmilyen útmutató, vagy segédanyag, amely az egyes helyzetek, veszélyeztetô körülmények megállapításához és rögzítéséhez nyújtana valamilyen támpontot. Ebbôl kifolyólag könnyen elôfordul, hogy eltérô megítélés alá esik egy helyzet, annak fényében, hogy azt az ország mely területén dolgozó, milyen intézményi gyakorlatot követô, milyen képzettségekkel és szakmai tapasztalattal rendelkezô szakember vizsgálja meg. Természetesen minden eset megítélése kapcsán felmerül a szubjektivitás kérdése, azonban jelen helyzetben nagyon hiányzik egy egységes szakmai konszenzuson alapuló útmutató,a melye ztv alamelyeste llensúlyoznit udná. További nehézség, hogy a szakellátásba kerülés során eltérô módozatokkal találkozhatunk. Így a beutalást kezdeményezheti beutaló szerv (a települési önkormányzat jegyzôje, a gyámhivatal, valamint a határôrség, a rendôrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága), a gyermek, vagy a törvényes képviselô. Az eltérô módozatok mögött gyakran különféle, bizonyos esetekben egymással ellentétes érdekek húzódnak meg, ez pedig könnyen eredményezheti a tényleges helyzet „eltorzítását”, a gyermek legjobb érdekének sérülését. Azt is szem elôtt kell tartani, hogy a bekerülés körülményeit vizsgálva, gyakran eltérô mélységû információk állnak rendelkezésre. Ny ilvánvaló, hogy krízishelyzetbôl (alapellátási elôzmény nélkül) bekerülô gyermek és egy eredménytelen védelembe vételt követôen bekerülô között lényeges eltérések lesznek a róluk rendelkezésre álló információk tekintetében. A fentiek alapján elmondható, hogy a gyermekek nem kizárólag csak abban az esetben kerülhetnek szakellátásba, ha az alapellátás eszköztára és lehetôségei nem tudják az adott problémát megoldani. A bekerülés hátterében gyermekvédelmi ellátásbeli hiányosságoktól kezdve, a hatósági döntéseken át, a gyermek saját maga döntése is állhat. Az eddigiekbôl láthatjuk, hogy egyes bekerülési indokok mögött számtalan tényezô húzódik meg, és ezek között nehéz kiigazodni.

■ A M UN KA CSO PORT TAG JAI A munkacsoport munkájában az elmúlt egy évben 21 fô vett részt:négy TEG Y ESZ, négy G yermekjóléti Szolgálat és a Szociálpolitikai és M unkaügyi Intézet munkatársai.18 18 Major Zsolt Balázs – Pest Megyei TEG YESZ, V atulik Zoltánnné – Som ogy Megyei G yerm ekvédelm i Kö zpont, Horváth Ferencné – Som ogy Megyei G yerm ekvédelm i Kö zpont, Pécsi G yuláné – Som ogy Megyei G yerm ekvédelm i Köz pont, Korcsikné Ká lm án Bettina – Som ogy Megyei G yerm ekvédelm i Kö zpont, Mikolyné Koz m a Rozália – Jász-Na gykun-Szolnok Megyei G yerm ekvédô Intézet és G yerm ekotthon, Tem esi Balázs – Fôvárosi TEG YESZ, Ko vács Szilvia – Fôvárosi TEG YESZ, Ki ss Máté – Fôvárosi TEG YESZ, Békés Zoltán – Fôvárosi TEG YESZ, Bodóné B.Márta – Fejér Megyei Módszertani G yerm ekjóléti Szolgálat, Sziklai Á gnes – Fejér Megyei Módszertani G yerm ekjóléti Szolgálat, V ágvölgyi Éva – Fejér Megyei Módszertani G yerm ekjóléti Szolgálat, Sótér Szilvia – C sibész (X V III.kerületi) G yerm ekjóléti és Módszertani Kö zpont, Papp Kri szta – C sibész (X V III.kerületi) G yerm ekjóléti és Módszertani Kö zpont, Ferenczy Tam ás – Szentesi C saládsegítô K özpont – Módszertani G yerm ekjóléti Szolgálat, László G yöngyi – Szentesi C saládsegítô Kö zpont – Módszertani G yerm ekjóléti Szolgálat, Balogh Lászlóné – Hszk Módszertani G yerm ekjóléti Kö zpont – Szolnok, Szabó Jánosné – Hszk Módszertani G yerm ekjóléti Kö zpont – Szolnok, G azdagné Bozsó Ilona – Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, HajnalRenáta – Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:49 PM

Page 11

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

FÓ K U SZB A N

■ KIIN DU LÓ PONT A munkacsoport kiinduló kérdése: „M iért kerül be valaki a gyermekvédelmi szakellátásba?” Erre a kérdésre több okból is nehéz választ adni. Elsôsorban a gyermeket érô veszély – veszélyeztetettség felôl érdemes megközelíteni a kérdést.19 Azonban a problémafelvetésben felvázoltak alapján láthatjuk, hogy a „veszélyeztetettség” fogalom sem (általánosan) társadalmilag, sem gyermekvédelmi szakmai szinten nincs meghatározva. Ne m tudjuk pontosan megállapítani, mit – milyen helyzeteket, körülményeket, hatásokat – értünk alatta. Jelenleg nem létezik semmilyen szakmai definíció, kódrendszer vagy meghatározás, amely a gyermekvédelmi intézmények illetve a hatóságok munkáját össze tudná hangolni és megkönnyítené a válaszadást a kiinduló kérdésre. G yakran még az egyes intézményeken, hatóságokon belül sincs egyetértés a veszélyeztetettség megítélését és megállapítását / dokumentálását illetôen. A gyermekvédelmi rendszer mû ködési sajátosságaiból eredôen a bekerülés során egy-egy esetet többször (egymástól független helyzetekben) minôsítenek, nem ritkán eltérô válaszokat adva a korábban említett „miért?” kérdésre. Tehát adott esetben elôfordulhat, hogy a gyermekjóléti szolgálat jelez egy problémát a gyámhivatal felé, s ezt követôen a gyámhivatal hoz egy határozatot a gyermek családból történô kiemelésére, de a beutaló határozatában már másként indokol, így a TEG Y ESZ-ben (szakellátás) a nyilvántartás már a kiinduló jelzéshez képest egy más bekerülési indokot fog rögzíteni, s az is elôfordulhat, hogy a gyermeket, a gyermek családját és életkörülményeit megvizsgálva a TEG Y ESZ-ben mû ködô G yermekvédelmi Szakértôi Bizottság, pedig a fentiektôl eltérô nevelésbe vételi okot fog dokumentálni. Alapvetô szakmai kérdés, hogy mennyiben lehet / kell meghatározni a veszélyeztetettség fogalmát. A gyermekvédelmi gondoskodás a gyermekkel történô foglalkozás és nem utolsó sorban a gyermekvédelmi intézmények mû ködésének összehangolása érdekében úgy gondoljuk, hogy szükséges egy olyan – szakmai egyetértésen alapuló, elfogadott és széles körben alkalmazott – „ok-sorozat”20 felállítása, amely a veszélyeztetettség kérdéskörét feldolgozva választ adhat arra kérdésre, hogy miért kerül be valaki a gyermekvédelmi szakellátásba. Természetesen fontosnak tartjuk, hogy ezt az „ok-sorozatot” rendszeresen felülvizsgáljuk és pontosítsuk.

■ CÉLM EG HA TÁ RO ZÁS A munkacsoport célja tehát, hogy egy olyan „ok-sorozatot” állapítson meg, amely a gyermeket érô problémák minél „objektívabb” észlelését és dokumentálását segíti elô. Azért szükséges az egységes szemlélet kialakítása, hogy minden egyes szakellátásba kerülô esetében pontosan meg tudjuk állapítani, hogy miért volt szükség a beutalásra, továbbá pontosan ugyanazt értsük

19 A szakellátásba történô bekerülés és a veszélyeztetettség közé sokszor nem lehet egyértelm ûen „ egyenlôség jelet” tenni,m ivela bekerülés pillanatában gyakran nincs lehetôség az adott helyzet / körülm ény részletes és m egfelelô m élységû vizsgálatára.A bekerülést követôen a G yerm ekvédelm i Szakértôi Bizottság az,am ely a tényleges veszélyeztetô tényezôket feltárja és rögzíti.20 A gyerm ekvédelem területén egységesen alkalm azandó adatgyûjtési és adatrögzítési eszköztár. 20 A gyerm ekvédelem területén egységesen alkalm azandó adatgyûjtési és adatrögzítési eszköztár.

a megjelölt körülmény /ok /szituáció alatt. Az elôttünk álló munka másodlagos – járulékosnak tekinthetô – célja, hogy a gyermekvédelemben érintett intézmények közötti – beutalást érintô – kommunikációs problémákat és zavarokat csökkenteni tudjuk. A bekerülési folyamat két pontjában megjelenô helyzetmegállapítással foglalkozunk: az egyik a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési indokok21, a másik pedig a szakértôi bizottságok által meghatározott nevelésbe vételi okok22 rögzítésének eredményei. Fontosnak tartjuk, hogy a bekerülés adott pillanataiban megállapított indokokat / okokat külön rögzítsük / kezeljük, de lehetôvé váljon ezek összehasonlítása.

■ ESZKÖ ZÖK A korábban említett cél érdekében szeretnénk két magyarázó anyagot készíteni: 1. Bekerülési indokgyûjteményt, amely megpróbálja leírni azokat a szituációkat, amelyek következtében a családból történô kiemelés, illetôleg a szakellátásba való bekerülés szükségessé válhat. Ebben az esetben a hatóság által megállapított helyzetleírások, indoklások egységesítésére teszünk kísérletet. 2. Nevelésbe vételi ok-sorozatot, amely a tényleges veszélyeztetô tényezôket, az egyes tünetek és körülmények hátterében rejlô okokat tárja fel. Itt a Szakértôi Bizottságok által megállapított okok szakmai konszenzuson alapuló egységes rögzítési rendszerének kidolgozását tervezzük. Lényegi szerepe van annak, hogy ezeket az anyagokat a lehetô legszélesebb körû szakmai együttmûködés keretében alkossuk meg, továbbá a cél érdekében szeretnénk elérni, hogy gyakorlati alkalmazásuk is valóra váljon.

■ A BEKERÜ LÉSI IN DOK GYóJTEM ÉNY Az elmúlt egy évben az elsô magyarázó anyag – bekerülési indokgyûjtemény – elkészítését és az ahhoz kapcsolódó témakörök feldolgozását végeztük el. Kidolgoztunk egy olyan indokgyûjteményt, amellyel reményeink szerint egységesen leírhatók lesznek azok a helyzetek, amelyek során a gyermeket ki kell emelni a családjából. A bekerülési indokgyûjteményt elsôsorban az ideiglenes hatályú beutalások (az összes beutalás több mint 80% -a) esetében szolgáltathat kulcsfontosságú információkat, mivel ezekben az esetekben (az átmeneti vagy tartós nevelésbe vételtôl eltérôen) nem áll rendelkezésre szakértôi vélemény. Ez a magyarázó anyag konkrét helyzetleírásokból, a helyzetekhez kapcsolódó magyarázatokból, egyes esetekben fogalmi definíciókból továbbá gyakorlati példákból áll össze. A bekerülési indokgyûjtemény kapcsán lényeges hangsúlyozni, hogy itt egy helyzet indokolásáról van szó, és nem a beutalás okáról, hiszen az esetek nagy többségében azonnali intézkedést követelô állapot nem ad alkalmat a mélyebb elemzésekre. Tudjuk, hogy egy-egy indok mögött a valóság sok rétege és formája állhat, de mégsem lehet eltekinteni az egységesítés ilyen módjától. H a a gyerek nem jár iskolába, akkor iskolakerülô, de hogy ennek mi az oka, és hogy az ok mögött még milyen 21 Az indokok esetében elkülönítünk egym ástól – a rendelkezésre álló,eltérô m élységû inform ációk következtében – okot,tünetet és körülm ényt.Ezeket részletesebben a késôbbiekben fejtjük ki. 22 N evelésbe vételiok alatt a G yerm ekvédelm i Szakértôi Bizottságok általfeltárt tényleges veszélyeztetô tényezôket,a bekerülés okát értjük.

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

11 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:49 PM

Page 12

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

FÓ K U SZB A N

traumák rejtôzhetnek, annak kiderítése nem az intézkedô hatóság feladata. A hatóság lát egy megoldandó helyzetet, és ennek következtében cselekszik, illetôleg ezt rögzíti. Ezért ebben az indokgyûjteményben alapvetôen nem akarjuk megmagyarázni, hogy egy-egy cselekvés vagy történés hátterében mi minden lehet, vagy mi minek lehet a kiváltó oka, mindösszesen azt akarjuk, hogy bizonyos eseményeket, állapotokat, cselekvéseket vagy történéseket – a helyzeteket – ugyanazokkal a fogalmakkal és kifejezésekkel írjuk le. Az indokgyûjtemény összeállításánál a TEG Y ESZ-ek által használt ok-sorozatból indultunk ki. Ezt a gyûjteményt a Fôvárosi TEG Y ESZ-ben dolgozó pszichológusok alakították ki, és a legtöbb TEG Y ESZ-ben a mai napig használják a bekerülés dokumentálása során. Ennek az ok-sorozatnak az elônye, hogy számítógépes nyilvántartásra, az adatok feldolgozására, statisztikai elemzések készítésére alkalmas, továbbá több évre visszamenôleg szolgáltat adatokat. Az elônyök mellett számolni kell azzal – a korábban már említett körülménnyel – is, hogy jelenleg a beutalás rögzítése során az indokok megállapítása a beutaló határozat szövegelemzése alapján történik, emellett a hátrányai közé tartozik, hogy nem széles körû szakmai egyetértéssel jött létre. A szakellátásba kerülés körülményeinek dokumentálása során gyakran különféle információk állnak a rendelkezésünkre, amelyek segítségével sokszor nem feltétlen határozható meg az adott probléma tényleges oka. A beutaló határozatok indoklásában, az egyes helyzetleírásokban megjelenô információkat több csoportra lehet felosztani. Szükségesnek tartjuk egymástól elkülöníteni az adott információ „mélysége” alapján a tüneteket, a körülményeket és az okokat. G yakran nincs arra lehetôség – akár információhiány, vagy bármely más hátráltató tényezô miatt –, hogy a lehetô legpontosabban megállapítsuk, megtudjuk, hogy egy adott gyermek miért került be a rendszerbe, így sokszor csak bizonyos körülményeket, tüneteket tudunk meghatározni. Ezen információknak is nagy jelentôsége van a gyermekkel történô foglalkozás szempontjából, azonban a különbözô adatokat tudni kell a megfelelô módon kezelni. „A gyermekvédelemben számtalanszor elôfordul, hogy a gyermekek viselkedésében tapasztalható devianciákra (tünetekre) koncentrálunk, azt próbáljuk megszüntetni… Az ‘oki terápiás’szemlélet erôsítése a gyermekvédelmi munkában elengedhetetlen alapfeltétele a gyermekek sikeres védelmének. V agyis a szakmai tevékenységünk olyan tudatos elemzésre épülô felépítése, megtervezése és végzése, ami eklektikus, pszichológiai gondolkodásmódon alapul. M ás szavakkal a hosszú távú hatékonyság záloga, ha a mindenkori tünet mögé nézünk, és elemzô gondolkodásmóddal megkeressük, hogy mi a tényleges probléma (analitikus szint), megértjük, ‘lefordítjuk’magunknak, hogy ez mit is jelent a gyermek lelki világát, személyiségének fejlôdését tekintve (kognitív szint), és ebbôl a megértésbôl kiindulva tervezzük meg és végezzük szakmai tevékenységünket, ami nagy valószínû séggel nem az azonnali tünet megszû nés felé fog mutatni, viszont hosszú távon a tünetek okát hivatott megszüntetni, és így végsô soron a tünetek megszû nését is eredményezi. Azt gondolom, hogy

44 12

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

ezt a megközelítést, gondolkodásmódot a gyermekvédelmi rendszer egészének mû ködésére is ki kell terjesztenünk, hiszen a rendszer-szemléletû és -elvû szakmai mû ködés ekkor tud igazán hatékony lenni. A bekerülési okok olyan típusú kategorizálására gondolok, ami képes egyértelmû vé tenni a tünet, körülmény és ok közötti különbséget oly módon, hogy az ok megnevezése érdemi, tartalmi segítséget hordoz, nyújt a gyermek és családja gondozásának megtervezéséhez, felépítéséhez is. N agyjából a bekerülési indokok és nevelésbe vételi ok közötti különbség analógiájának megfelelôen. V alahogy úgy, hogy a tünet, körülmény mögötti okokat is kategorizáljuk olyan kategóriák mentén, amelyre építhetô az oki terápiás jellegû konkrét szakmai tevékenység. Munkánk során ezért vezettük be a ‘bekerülési indokok’ kifejezés használatát, amely a munka jelenlegi fázisában mintegy ‘gyûjtôfogalomként’ a gyermekvédelmi szakellátásba utaláskor fellelhetô minden tényezô összefoglaló rendszerét jelenti.”23 A munka során fontos volt szem elôtt tartani, hogy mindenféle kategória alkotás, csoportosítás szükségszerû en információvesztéssel jár, ezért elsôdlegesen az volt a cél, hogy minél elemibb információkat gyûjtsünk össze, határozzunk meg, és ezt követôen próbáljunk meg egy mû ködtethetô rendszert kialakítani. Tehát a munkát az egyes indokok összegyûjtésével kezdtük meg. A jelenlegi indokgyûjtemény 47 elembôl áll. Ezek között vannak a korábban említettek alapján tünetek, körülmények, okok. V annak technikai jellegû elemek (pl. U TG ellátásra beutalva, tiltott határátlépés)is. V annak olyan elemek, amelyek önmagukban nem tekinthetôk a beutalás indokának, csak más elemekkel együtt (pl. elégtelen jövedelmû háztartás). Igyekeztünk minden lehetséges elemet összegyûjteni. Lásd:1. panel Annak érdekében, hogy az egyes elemek minél érthetôbbek legyenek, készítettünk egy olyan segédanyagot, amely minden egyes tényezô mellé magyarázó megjegyzéseket és adott esetben gyakorlati példákat is társít. Ennek illusztrálására szolgál a 2. panel.

■ JÖ VÔ BELI TER VEK A jövôbeli tervek közé tartozik a kialakított bekerülési indokgyûjtemény és a hozzá készített magyarázó anyag gyakorlati alkalmazhatóságának tesztelése. Elsôsorban a gyermekjóléti szolgálatok javaslattételénél és a gyámhatósági határozatok rögzítése során szeretnék kipróbálni ezt a gyûjteményt. A tesztelést követôen fog megtörténni a lista és a magyarázatok véglegesítése. Távlati célunk a nevelésbe vételi ok-sorozat felállítása, és a hozzá kapcsolódó segédanyag elkészítése. Továbbá egy olyan adatrögzítési rendszer kidolgozását tervezzük, amely segítségével lehetôvé válik a bekerülési indokok és a nevelésbe vételi okok együttes rögzítése. Kiss Máté

23 Major ZsoltBalázs

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:49 PM

Page 13

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

FÓ K U SZB A N

1. PANEL 1. elégtelen jövedelmû háztartás

17.

2. hajléktalan szülô, gondviselô

szülô elhagyta

33.

szülô prostitúciója

18. szülô felügyelet nélkül hagyta

34.

tiltott határátlépés

3. méltatlan lakhatási körülmények

19. a szülô nem kívánja nevelni a gyermeket

35. a gyermek agresszív magatartása

4. kilakoltatás

20. a szülô ÖF hozzájárulást adott

36. a gyermek csavarog

5. vándorló család

21.

6. megromlott családi kapcsolatok

22. szenvedélybeteg szülô – drog

38. a gyermek magatartási problémái

7. megromlott szülô-gyermek kapcsolat

23. szenvedélybeteg szülô – alkohol

39. a gyermek kriminalitása

8. árvaság

24. szenvedélybeteg szülô – játékszenvedély

40. a gyermek prostitúciója

9. gyámság felmondása – gyám részérôl

25. szenvedélybeteg gyermek – drog

41. gyermek öngyilkossági kísérlete

10. a gyámhivatal felbontja a gyámságot

26. szenvedélybeteg gyermek – alkohol

42. beteg szülô – mentális

11. szülôi felügyeleti jogot megvonták

27. szenvedélybeteg gyermek – játékszenvedély

43. beteg szülô – fizikális

12. örökbefogadás felmondása

28. szülôi bántalmazás – érzelmi

44. beteg gyermek – mentális

13. kiskorú szülô

29. szülôi bántalmazás – fizikai

45. beteg gyermek – fizikális

a család veszélyben van (külsô fenyegetettség)

37. a gyermek tankötelezettségét nem teljesíti

14.

egészségügyi elhanyagolás

30. szülôi bántalmazás – szexuális

46. UTG ellátásra beutalva

15.

a szülô is szakellátott

31.

as zülôs zabadságvesztése– b örtön

47. a gyermek kéri az elhelyezését

16.

kiskorú veszélyeztetése

32.

szülô kriminalitása

2. PANEL AZ INTÉZKEDÉSRE OKOT ADÓ HELYZET, AMIT A HATÓSÁG TAPASZTAL:

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

AZ INDOK MEGFOGALMAZÁSA, AMELLYEL A HELYZET LEÍRHATÓ

a) ha a gyermek szexuális szolgáltatásért cserébe ellen- A helyzetbe beleértendô az egyszeri vagy több alkalom- 40. A gyermek prostitúciója. szolgáltatást fogad el, mal történô eset is. Az ellenszolgáltatás nélküli eset b) ha a gyermeket ellenszolgáltatásért szexuális tevé- nem ez, hanem a szexuális bántalmazás. kenység végzésére (közvetve vagy közvetlenül) kényszerítik, a) ha a szülô nem lakás célú lakóhelyen lakik,

Nem elsôsorban építésügyi besorolásra, hanem azokra az 3 Méltatlan lakhatási körülmények. esetekre gondolunk, amikor az építmény jellegénél fogva alkalmatlan arra, hogy lakás legyen – pl. garázs, pince, sufni.

b) ha a lakhatásra szolgáló építmény mûszaki állapota/ Akkor is, ha errôl nincs hatósági határozat. állaga életveszélyes, c) ha a lakás higiénés viszonyai nem megfelelôek,

Ez a fizikai elhanyagolás egyik esete. Ide értjük azt is, ha haszonállatokkal élnek együtt.

d) ha a lakás lakhatásra alkalmatlan.

Ha a lakásban nincs víz, világítás, fûtés, és ez akadályozza a normális életvitelt (adott környezet/társadalom által elfogadott életvitelt számítjuk normálisnak), és ezek hiánya veszélyezteti a gyermek fizikai jólétét. Ez szintén nem elsôsorban építésügyi besorolás.

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

13 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:49 PM

Page 14

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

M É R LE G

Jogellenes gyermekelvitel: meg lehet-e elôzni? A gyerekek jogellenes külföldre vitele olyan jelenség, amelyet szinte mindig nagy médiafigyelem kísér. Azokról az esetekrôl, amikor az egyik szülô a másik beleegyezése nélkül más országba viszi a közös gyereket azzal a céllal, hogy a továbbiakban ott éljenek, jellemzôen kétféle módon jelenik meg hír a médiában. H a M agyarországról viszi el egy külföldi állampolgár szülô a másik (magyar) szülôtôl a gyereket, akkor általában gyerekrablásról szólnak a hírek és arról, hogy a másik érintett állam (ahová a gyereket vitték), nem tesz eleget a nemzetközi jogban elôírt kötelezettségének, miszerint a gyereket azonnal vissza kell juttatni M agyarországra. H a M agyarországra hozza a magyar állampolgár szülô a másik (többnyire nem magyar állampolgár) szülô beleegyezése nélkül a közös gyereket, akkor a hír az, hogy M agyarországra menekült egy szülô (többnyire az anya) vagy M agyarországra menekítette gyerekét egy anya, és a magyar hatóságok nem tesznek semmit, hogy megvédjék a gyereket attól, hogy újra ki legyen szolgáltatva azoknak a körülményeknek, amelyek elôl elmenekültek. Ezek az ügyek kívülállókban is nagyon heves érzelmeket keltenek, és sokszor állásfoglalásra késztetnek nemcsak laikusokat, hanem gyerekvédelemben jártas szakembereket is. U gyanakkor az ilyen esetek, bár egyre gyakoribbak, az összes gyerekelhelyezéssel kapcsolatos ügyhöz képest nagyon kis számban fordulnak elô. Ez azt is jelenti, hogy segítségnyújtásban ténylegesen vagy potenciálisan szerepet játszó szakemberek többsége ritkán kerül kapcsolatba ilyen ügyekkel, és emiatt tudásuk és tapasztalatuk ezen a téren korlátozott. Azok a szakemberek, akikhez egy szülô M agyarországon segítségért fordul akár azért, mert a másik szülô jogellenesen külföldre vitte a közös gyereket, akár azért, mert ô maga hozta M agyarországra a gyerekét a másik szülô beleegyezése nélkül, esetleg, mert attól tart, hogy a másik szülô el akarja vinni a gyereket, sokszor nem tudják, hogy milyen törvények alapján, hol kell eljárást indítani, illetve hogy ôk maguk hogyan segíthetnének.

■ KÖ ZÖS BELGA–M A GYAR PRO JEKT A Kék V onal G yermekkrízis Alapítvány a belga C hild Focus Eltûnt és Szexuálisan Kihasznált G yerekekért alakult Alapítvánnyal közösen 2009. január és 2010. június között „G yermekek jogellenes külföldre vitelének megelôzése” címmel egy Európai Bizottság által finanszírozott projekt keretében vizsgálta a jelenséget. A program célja az volt, hogy feltérképezze a jogellenes gyermekelvitel eseteit és azok kezelését a két országban, a megelôzést segítô kézikönyvet készítsen azoknak a szakembereknek, akik az érintett családokkal kapcsolatba kerülnek, valamint ajánlásokat tegyen arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a gyerekelviteli eseteket hatékonyabban megelôzni, illetve kezelni. A projekt szakmai támogatására mindkét országban tanács-

44 14

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

adó testület1 alakult, amelynek tagjai azoknak az intézményeknek a szakemberei voltak, amelyek valamilyen módon részt vesznek vagy vehetnek az ilyen ügyek kezelésében vagy megelôzésében.2 A projekt kutatással kezdôdött, amelyben M agyarországon az Igazságügyi és R endészeti M inisztérium, a bíróságok és a rendôrség 2007-2008-ban folyamatban lévô ügyeit vizsgálták meg, interjúkat készítettek olyan családokkal, akik jogellenes gyermekelviteli ügyek szereplôi voltak és olyan szakemberekkel, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek vagy dolgoztak ezekkel az esetekkel. Az empirikus kutatás mellett a releváns elméleti tudásanyag:korábbi projektek, szakirodalom, kutatási programok, jogalkalmazói módszertani anyagok szakmai állásfoglalások, összegyûjtése is a kutatás részét képezte. A kutatás tanulságait zárótanulmány3 foglalja össze. A tanulmány végsô szerkesztése még folyik, publikációja rövidesen várható. A jelenség alábbi bemutatása a zárótanulmányra támaszkodik.

■ JOG ELLENES ELVITELI ÜGYEK 2007-2008 A jelenségre – a gyermek jogellenes elvitelére – vonatkozóan a következô jellemzôket találtuk: M agyarországon a projektpartner Belgiumhoz képest alacsony a dokumentált, hatóságok által kezelt esetek száma. 20072008-ban a központi hatóságként kijelölt Igazságügyi és R endészeti M inisztérium, a Pesti Központi Kerületi Bíróság, az O rszágos R endôr-fôkapitányság és a Fôvárosi Fôügyészség aktái alapján 43 ilyen eset volt folyamatban. A párhuzamos belgiumi kutatás 700 aktát vizsgált meg. Bár a Belgiumban mû ködô nemzetközi intézmények száma részben indokolhatja a két országban kezelt esetek számának ilyen mértékû különbségét, azt feltételezzük, hogy a különbség nem feltétlenül az esetek számában van, hanem abban, hogy eljutnak-e az érintettek azokhoz a hatóságokhoz és intézményekhez, amelyek intézményesen ilyen ügyek kezelésére vannak kijelölve (központi hatóság, PKKB), vagy legalább más segítô szervezetekhez. A M agyarországon és Belgiumban megvizsgált esetek lényegében hasonló tendenciákat mutatnak az érintett családok szociokulturális hátterét, a szülôk és a gyerekek jellemzô életkorát, a gyermeket elvivô szülô nemét, a leggyakoribb okokat és indokokat tekintve. 1 A m agyar tanácsadó testület tagjai: dr.Brávácz O ttóné (IRM – N em zetközi Magánjogi Fôosztály), dr. Ka tonáné dr. Pehr Erika (SZMM – G yerm ekvédelm i Fôosztály), dr. Ivanyik Tünde (Külügym inisztérium – Kon zuli Fôosztály),dr.Bogár Péter (Fôvárosi Fôügyészség,G yerm ek- és Ifjúságvédelm i Fôosztály),dr.V árai-Jeges Ad rienn (PKKB ),O láh László (BRFK),dr.N yitrai Zsuzsanna (Észak-m agyarországi Regionális Á llam igazgatási Hivatal Szociális és G yám hivatala),Papp Kri sztina (Módszertani G yerekjóléti Szolgálatok O rszágos Egyesülete),dr.Zséger Barbara (IRM – Igazságügyi Hivatal,Á ldozatsegítô Szolgálat). 2 A tanácsadó testülettagjai nem felelôsek a kutatási zárótanulm ányban,vagy a m egelôzési kézikönyvben leírtakért,azért a szerzôk vállalják a felelôsséget. 3 D r.G yôrfi Éva–D r.G yurkó Szilvia: Jogellenesen külföldre vitt gyerm ekek.Ku tatási zárójelentés,2009.Kézirat.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:49 PM

Page 15

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

M É R LE G

■ A JOG ELLENES ELVITELI ÜGYEK SZEREP LÔI A szü lô k M iközben a köztudatban a jogellenes gyermekelvitel fogalma a Közel-Kelethez, Észak-Afrikához kötôdik, ténylegesen az esetek többségében mindkét szülô az Európai U nió állampolgára. A vizsgált ügyek többségében vegyes állampolgárságú családban fordult elô a gyermekelvitel. Az ügyek 60 százalékában magyar állampolgárságú a gyermeket elvivô szülô. Bár nem ritka, hogy magyar párok tartós külföldi tartózkodása alatt történik jogellenes elvitel, ezek az esetek ritkán kerülnek a nemzetközi jogellenes elvitellel foglalkozó magyar hatóságok elé. Az érintett családok 59 százalékában a szülôk a jogellenes elvitelt megelôzô 1-3 évben elváltak. A családban jellemzôen egy gyerek volt, a vizsgált ügyek 87 százalékában az érintett (jogellenesen elvitt) gyerekek száma is egy. A mintában az esetek csaknem felében (46,5 százalék) a szülôi felügyeletet közösen gyakorolták a szülôk, míg 41,9 százalékban az anya, 11,6 százalékban az apa volt a szülôi felügyeleti joggal rendelkezô szülô. A gyermeket a M agyarországon vizsgált esetek 88,4 százalékában az anya vitte el. Az anyák jellemzôen 31-45 év közöttiek, közel 40 százalékuk háztartásbeli, illetve munkanélküli, ami kiszolgáltatottá, függôvé teszi ôket a kapcsolatban, különösen általuk kevéssé ismert környezetben. Amikor az apa a gyermeket elvivô szülô, az elvitel többnyire a kapcsolattartás alkalmával történik olyan módon, hogy az apa a gyermeket nem viszi vissza. Az anyák viszonylag gyakori függô helyzete részben választ ad arra a gyakran feltett kérdésre, hogy ha gondok voltak, miért nem kért segítséget. A gyermeket elvivô anyák gyakran nem, vagy nem jól beszélik annak az országnak a nyelvét, ahová a gyerek apjával költöztek, és sokszor alacsony az érdekvédelmi képességük, kevéssé ismerik saját jogaikat. A gyermeket elvivô szülô, mivel többnyire nincsenek konkrét információi a vonatkozó nemzetközi és magyar jogszabályokról, azt feltételezi, hogy ha a saját állampolgársága szerinti országba viszi a gyermekét, ott majd megvédik, megértik indokait és jóváhagyják egyoldalú döntését a gyermek elvitelérôl. Az „elhagyott” szülô, többnyire az apa, a magyar mintában az esetek több mint felében 40 éven felüli, és bár tudatában van a konfliktusnak, teljesen váratlanul éri a gyermek elvitele. M ind a magyar, mind a belga mintából kirajzolódik, hogy még abban az esetben sem kértek segítséget a szülôk, amikor gyanították, hogy a másik szülô elviheti a gyereket. U gyanakkor abban a kevés esetben, amikor kértek segítséget, a megkeresett intézmény (többnyire rendôrség, vagy gyámhivatal) azzal utasította el a beavatkozást, hogy még nem történt semmi. Á ltalában jellemzô, hogy mind a gyereket elvivô szülô, mind pedig az a szülô, akitôl a gyereket elviszik, azt feltételezi, hogy annak a szülônek, akinél a gyereket elhelyezték, kizárólagos felügyeleti joga van, miközben a szülô kizárása a gyermek fölötti felügyeleti jogok gyakorlásából mind M agyarországon, mind más országokban nagyon ritka. A gyerek életét érintô lényeges kérdésekben a szülôk közös felelôssége fennmarad, de errôl ■

többnyire sem a különválás sem a gyermekelhelyezés eljárásai során nem tájékoztatják a szülôket. A gyermek jogellenes elvitele során a szülôk gyakran hivatkoznak a gyermek védelmére és érdekére, ténylegesen azonban szinte minden esetben egyik vagy másik szülô érdeke az, ami érvényesül. A gyermek A gyermek: mindenképp áldozat. A gyermekelviteli ügyek fôszereplôje jellemzôen hatéves vagy fiatalabb, és gyakorlatilag túszként használják a szülôk a közöttük lévô megoldatlan konfliktus egyoldalú eldöntésére. A mintában szereplô gyerekek többnyire nem tudták, hogy mi történik velük, nem volt módjuk elköszönni rokonaiktól, barátaiktól, sokszor még személyes tárgyaikat sem vihették magukkal, és nem tudták, hová és milyen szándékkal viszik ôket. A gyermek jogellenes elvitele elôtti családi krízist, a kommunikáció hiányát, a konfliktushelyzetet a legkisebb gyerek is megérzi és megszenvedi, még akkor is, ha a szülôk azt el akarják titkolni elôle. A gyermek kiegyensúlyozott fejlôdéshez való joga sérül, amikor elôzetes felkészítés nélkül kiragadják környezetébôl. Azzal, hogy kimondatlanul választásra kényszerítik a szülôk között, vagy eldöntik, hogy melyik szülôjével nem tarthat kapcsolatot, sérül az a joga, hogy mindkét szülôjével rendszeresen kapcsolatot tarthasson. A gyermek titokban megszervezett és kivitelezett elszöktetése vagy az, hogy a gyermeket visszatartja az egyik szülô attól, hogy a másik szülôvel közös otthonába visszatérjen, a gyermek környezetének hirtelen és gyökeres megváltoztatása a gyermekre nézve bármely életkorban nagyon megterhelô, lelki egészségét, fejlôdését veszélyezteti. A jogellenes elviteli ügyekben a gyermek jogait és érdekeit mind a szülôk közötti kapcsolatban és a gyerekkel való kapcsolattartás során, mind az eljárások során csak esetlegesen és egyegy eljárásban képviseli kirendelt gondnok, gyerekjogi képviselô vagy ügygondnok, akik egymás munkáját ugyanabban az ügyben többnyire nem ismerik. ■

■ A GYER M EK ELVITEL OKAI: IN FOR M Á CIÓ HIÁNY,

KAP CSO LATTAR TÁS KIKÉNYSZERÍTÉSE, HON VÁGY, M ENEKÜ LÉS BÁN TALM A ZÁS ELÔL, ÚJ LEHETÔ SÉGEK, BOSSZÚ

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a szülôk jelentôs része, különösen, ha a gyermeket gyámhatósági vagy bírósági határozat nála helyezte el, természetesnek tekinti, hogy tetszése szerint dönthet arról, hogy a gyermekével melyik országba költözik, és nincs tudomása sem arról, hogy a másik szülôt milyen jogok illetik meg, sem arról, hogy a gyermek elvitelével törvényt sért. Az információhiány kategóriába sorolhatók azok az esetek is, amikor az egyik fél úgy költözik külföldre társával, hogy nincs elégséges ismerete arról a környezetrôl, amely új otthona lesz. Itt csalódások érik, nem erre számított, nem tud beilleszkedni, esetleg a nyelvet sem beszéli jól, más a kultúra, mások a szokások. M ivel tudja, hogy a gyerek másik szülôje nem egyezne bele abba, hogy más (a saját állampolgársága szerinti)ország2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

15 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:49 PM

Page 16

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

M É R LE G

ba költözzenek, viszont a gyerekét nem akarja elhagyni, úgy dönt, hogy elszökik a gyerekkel együtt. M eglepôen gyakori ok a honvágy:külföldön ébred rá a szülô, hogy ô igazából nem képes arra, hogy más országban éljen, hiányzik a családja, a megszokott környezete. Bár a bántalmazás a jogellenes gyermekelviteli esetek nem kis hányadában felbukkan indokként az elvitel megtörténte után, ténylegesen annak megtörténte nagyon kevés esetben bizonyítható. Azok a szülôk, akik, illetve akiknek a gyereke ténylegesen bántalmazás áldozatai, sokszor nyomon követhetôen próbáltak segítséget kérni, mielôtt a „gyerekrablás” kétségbeesett lépésére szánták el magukat. V iszont az elvitel után bántalmazásért, abúzusért feljelentést tevô szülôk jelentôs része a gyerek megtartására irányuló eljárást akarja „megtámogatni” ezzel a váddal. Amikor az a szülô viszi el, vagy tartja vissza jogellenesen a gyermeket, akinek kapcsolattartási joga van, lehet, hogy a szülô soha nem fogadta el, hogy a gyermeket a másik szülônél helyezték el. Az is lehet, hogy elfogadta ezt a döntést, de kapcsolattartását a gyerekkel a másik fél akadályozza vagy lehetetlenné teszi, ezért úgy véli, nincs más választása, mint hogy a gyereket elrabolja. Sokszor az indítja erre a végletes lépésre a gyereket elrabló szülôt, hogy a gyermekelhelyezési eljárás során nyilvánvalóvá válik: nincs esély arra, hogy a per nyertese ô legyen, és ilyen módon dönti el ô maga a vitát. Különélô szülôk esetében gyakori, hogy annak a szülônek, akinél a gyereket elhelyezték, új lehetôségei adódnak külföldön: tanulási lehetôség, új munkahely vagy új partner. Ilyenkor természetesnek tekinti, hogy a gyermekét is magával viszi, miközben ezzel a másik szülô (és a gyerek) kapcsolattartáshoz való joga sérül. Ezekben az esetekben nem arról van szó, hogy a másik szülô biztos, hogy nem egyezne bele a gyermek elvitelébe, hanem meg sem kérdezték, miközben a kapcsolattartás rendjét teljesen át kell alakítani. A gyermek elvitele jogellenes, de a különélô szülô beleegyezésének megszerzésével és a kapcsolattartás újrarendezésével a jogellenesség megszüntethetô. A legnehezebb és a gyerek szempontjából legszomorúbb esetek azok, ahol a gyermek elvitelét nem az motiválja, hogy a szülô nem tudja az életét a gyereke nélkül elképzelni vagy úgy véli, hogy a gyerek fejlôdése nála jobban biztosított, hanem az, hogy a másik szülôn bosszút álljon. A szülôk közötti kapcsolat szélsôséges megromlása a szülôk ítélôképességét olyan mértékben képes rontani, hogy akár a gyerek oda-visszarablásával is próbálnak egymásnak fájdalmat, kárt okozni, tekintet nélkül arra, hogy ez mit jelent a gyerek életében.

■ KI SEGÍTHET M ÁR M EG TÖR TÉNT GYEREK ELVITEL ESETÉN?

A nemzetközi gyerekelviteli ügyek rendezésének legfôbb nemzetközi jogi eszköze az 1980-as H ágai Egyezmény G yermekek Jogellenes Külföldre V itelének Polgári Jogi V onatkozásairól. Az Európai U nió országaiban (D ánia kivételével) emellett az ún. Ú j Brüsszel II. rendeletet kell kötelezôen alkalmazni. M indkét jogi eszköz nagyon kevés kivétellel a gyermek azonnali visszavitelét írja elô. A H ágai Egyezmény a részes államokban központi hatóság

44 16

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

kijelölését rendeli el. A központi hatóságok segítik a visszaviteli eljáráshoz szükséges iratok beszerzését, fordítását, jogi képviselô bevonását, stb. és a különbözô országok központi hatóságai egymással együttmû ködnek. Bár a központi hatóság szolgáltatásainak igénybe vétele nem kötelezô, mindenképp ajánlatos, hiszen ez a szerv tudja a legnagyobb tudást és tapasztalatot mozgósítani. M agyarországon a központi hatóság szerepét az Igazságügyi és R endészeti M inisztérium Ne mzetközi M agánjogi Fôosztálya látja el.4 H a olyan országgal kapcsolatban van szükség segítségre jogellenes gyerekelviteli ügyben, amelyek nem csatlakoztak a H ágai Egyezményhez, a Külügyminisztérium Konzuli Fôosztálya tud információt adni arra vonatkozóan, hogy az adott országgal kapcsolatban milyen jogi vagy egyéb eszközök alkalmazhatók. M agyarországra jogellenesen hozott gyermek esetében a kizárólagosan eljáró bíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság, amely a megkereséstôl számított 6 héten belül döntést hoz az ügyben. A bíróságot közvetlenül is meg lehet keresni, de mindenképp gyorsítja az eljárást, ha a bírósághoz már elôkészített, lefordított okmányokkal kiegészített beadvány érkezik, ennek elvégzésére pedig vagy a központi hatóság vagy az ilyen ügyekben már nagy tapasztalattal rendelkezô ügyvéd a leginkább alkalmas. H a az „elhagyott” szülô külföldön van, a magyar központi hatóság szolgáltatásait legegyszerûbben az adott ország központi hatóságának megkeresésével lehet igénybe venni. Amikor M agyarországról visznek jogellenesen gyereket külföldre, annak az országnak a központi hatósága segíti a beadvány elkészítését, amelybe a gyereket vitték. H a az a szülô, akitôl elvitték a gyermeket M agyarországon van, a külföldi központi hatóság igénybe vétele a magyar központi hatóságon keresztül a legegyszerûbb. A rendôrség a jogellenes gyermekelviteli ügyekben akkor kompetens, ha büntetôjogi feljelentés is történt.

■ M EG LEHET-E ELÔZNI A JOG ELLENES ELVITELT? A H ágai Egyezmény Jó gyakorlatok kézikönyvének megelôzésre vonatkozó fejezete5 az alábbi hivatalokat, szervezeteket és szakmák képviselôit és személyeket nevezi meg, akiknek szerepe lehet a gyermek jogellenes külföldre vitelének megelôzésében:központi hatóság, bírók, ügyvédek, civilszervezetek, határôrség, okmányirodák, fôkonzulátusok és nagykövetségek, szociális munkások és szülôk. A magyar gyermekvédelmi rendszer egész országra kiterjedô hálózata lehetôvé teszi, hogy a M agyarországon a gyermek jogellenes elvitelének kockázati tényezôinek felismerésében és az elvitel megelôzésében a gyámhivataloknak és a gyermekjóléti szakembereknek is fontos szerep jusson.

4 A m agyar központi hatóság elérhetôsége:Kö zigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Polgári Jogi Kod ifikációs és N em zetközi Magánjogi Fôosztálya, Pf. 54., 1363 Budapest. C ím : 1055 Budapest,Roosevelttér 1–2.Tel:(36) 1 441-1689,441-1476,441-1629,4411593,999-4354,999-4357,999-4359.Fax: (36) 1 999-4360 E-m ail: nem zm @ irm .gov.hu 5 G uide to G ood Practice under the Hague C onvention of 25 O ctober 1980 on the C ivilAspects of InternationalC hild Abduction – D eveloping a Prevention Strategy

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:50 PM

Page 17

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

M É R LE G

A közös belga – magyar projekt egyik célkitû zését megvalósítva a Kék V onal „ Megelôzés és ártalom csökkentés gyerm ekek jogellenes külföldre vitelének és visszatartásainak eseteiben” címmel kézikönyvet6 adott ki azzal a céllal, hogy olyan szakemberek munkáját segítse, akik a kockázat által érintett családokkal kapcsolatba kerülnek, vagy tényleges gyermekelviteli esetekkel dolgoznak. Az elvitel okai között elsôként említettük az információ hiányát. Azokban az esetekben, amikor nem a kapcsolatok végletes megromlása az elvitel oka, hanem vagy az, hogy a szülô azt feltételezi, joga van a gyermekével oda költözni, ahová csak akar, vagy az, hogy a szülô nem tud arról, hogy a gyermek elvitelével törvényt sért, mindenképp segíthet az idôben nyújtott korrekt információ. Azok a szakemberek, akik ilyen ügyekkel ritkán kerülnek kapcsolatba, a Kék V onal által kiadott kézikönyv alapján adhatnak pontos tájékoztatást a tôlük segítséget kérô ügyfeleknek vagy azoknak, akik esetében felismerik a kockázatot. A kockázat által érintett kört az alábbi ábra jelzi.

■

H ol van lehetô ség a megelô zésre?

P robléma

Segítô hatóság, szervezet

Családi kapcsolati problémák

Családsegítô szolgálatok Gyermekjóléti szolgálatok Kék Vonal Családsegítô szolgálatok Bíróság Gyámhivatal Bíróság Gyámhivatal Gyermekjóléti szolgálatok Bíróság Gyámhivatal Gyermekjóléti Szolgálatok SZMM központi hatóság IRM központi hatóság Kék Vonal

Szülôk különválása

Gyermek elhelyezése

Kapcsolattartási problémák

Gyermek jogellenes külföldre vitelének kockázata vegyes állampolgárságú

kapcsolattartási problémák gyermekelhelyezési problémák családi kapcsolati problémák

szü lô k kü lönválása

Gyermek jogellenes külföldre vitele

Visszaviteli határozat után

gyermek jogellenes elvitelének kockázata

M indazokban az esetekben, amikor a szülôk válnak, nem tudnak megegyezni a gyermek elhelyezését illetôen vagy gondok vannak a kapcsolattartással, indokolt, hogy a családdal kapcsolatban lévô vagy az eseten dolgozó szakember a vonatkozó jogszabályokat kérés nélkül is ismertesse, és ezzel segítse a szülôket abban, hogy jogszerû megoldást tudjanak választani. Az alábbi felsorolás mutatja, hogy a potenciálisan gyerekelvitelhez vezetô folyamatok során, illetve a már megtörtént gyerekelvitel esetén mikor milyen intézmény szakemberei segíthetnek.

6 A kézikönyv a Kék V onal honlapjáról m agyarul a http://w w w .kek-vonal.hu/m egelozes és angolula http://ww w .kek-vonal.hu/prevention oldalon letölthetô,illetve a Kék V onal irodájában nyom tatott form ában ingyenesen m egrendelhetô.

Ha indult büntetôjogi eljárás

IRM központi hatóság Családsegítô szolgálatok Gyermekjóléti szolgálatok Konzuli irodák Rendôrség Okmányiroda Gyámhivatal Kék Vonal IRM központi hatóság Bíróság Konzuli irodák Kék Vonal Bíróság Végrehajtó szervezet Központi hatóság Konzuli irodák Kék Vonal Áldozatsegítô Szolgálat

A megelôzés módjai közül ki kell emelnünk a békés megoldás segítését. A m ediáció M agyarországon a lehetségesnél és indokoltnál sokkal kevésbé alkalmazott eszköz, miközben nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy nemcsak a szülôk közötti kapcsolat elmérgesedésének megelôzésére alkalmas, hanem olyan konfliktusok kezelésére is, amelyben a felek álláspontja alapvetôen különbözik. A már megtörtént gyermekelvitel esetén is van lehetôség arra, hogy a gyermeknek okozott ártalmakat a szülôk közötti mediáció révén csökkentsék, mivel így nem csak a visszaviteli eljárást lehet lerövidíteni, de a mindkét fél által elfogadott, hosszútávon is fenntartható megoldás is a gyermek érdekét szolgálja. A már megtörtént esetekben minden eljárás közben fontos lenne, hogy a gyermek érdekeit messzemenôen szem elôtt tartva a neki okozott ártalmakat minimálisra csökkentsék. Ebben nem csak a bíróságoknak és más hatóságoknak lehet szerepe, hanem fontos lenne, hogy a gyerekvédelemre kijelölt intézmé2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

17 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:50 PM

Page 18

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

N ÉZÔ P O N T

nyek proaktív módon részt vegyenek a gyerek érdekeinek meghatározásában és képviseletében. A jogellenes gyermekelviteli ügyek belga és magyar gyakorlata között az egyik legnagyobb különbség a különbözô szervezetek proaktív szerepvállalása. Az ügyek egységes kezelését, a különbözô szereplôk együttmû ködését és nem utolsó sorban a gyerek érdekének következetes képviseletét segíti, hogy Belgiumban az ügyészség rendszeres egyeztetést, konferenciát rendez az egyes ügyek szereplôinek részvételével. Annak kialakítása, hogy a magyar szakemberek milyen rendszerben mû ködhetnének együtt, a projekt (a cikk megírásakor még nem végleges) ajánlásai között szerepel.

■ A „ CIVILEK” SZEREPE V égül a Kék V onal G yermekkrízis Alapítvány szerepérôl néhány szó. Az alapítvány 1993-as megalakulása óta következetesen

képviseli a gyerekek érdekeit, 2000 óta pedig az eltûnt gyerekek ügyeiben is aktívan próbál segíteni. A határokon átnyúló gyerekeltûnések – akár szökött gyerekekrôl, akár gyerekkereskedelemrôl, akár arról van szó, hogy az egyik szülô jogellenesen külföldre vitte a gyerekét, csak nagyon komoly, jól szervezett együttmûködéssel megoldható ügyek. A Kék V onal megalapítása óta tagja a M issing Children Europe név alatt mûködô európai föderációnak, és a jogellenes gyermekelviteli ügyekben is támaszkodik azoknak a más országokban mûködô civilszervezeteknek a munkájára, akikkel akár a föderáció keretében, akár más nemzetközi szervezet révén egyébként is együttmûködik. A szintén M issing Children Europe tag belga Child Focus-szal való együttmûködés deklarált célja volt, hogy a két országban olyan megelôzési segédeszköz, kézikönyv, szülessen, amely a továbbiakban más európai országok hasonló kiadványához is mintául szolgálhat. Kerpel Éva, Kék Vo nal Gyer mek krí zis Ala pít vány

Felnôtt szülôvé válni, avagy a felkészülés lehetôségei a szociális munkában „Az érett felnôtt az egyik legfigyelemreméltóbb termék, amelyet a társadalom létre képes hozni. Élô katedrális, sokak sokévi keze munkája.” /D AV ID W . PLAT H : LO N G EN G AG EM EN T S/

Egy G yerm ekjóléti Kö zpontban dolgozom szociális m unkásként. G yakran találkozunk gyerekeket veszélyeztetô helyzetekkel,a szülôségüket nem m egfelelôen gyakorló szülôkkel.Ennek eredetét vizsgálva m unkám ban azt tapasztalom ,hogy nem kizárólag azok a fontos tényezôk az „ eredm ényes szülôség” kérdésében,hogy valaki hány évesen,m ilyen külsô körülm ények között (anyagi helyzet,családi háttér stb.) vállal gyerm eket.U gyanannyira lényeges,hogy ki m ennyire tudatosan,m ilyen tudással,hozzáállással,illetve érettséggelválik szülôvé,m elyek sok esetben az elôbb em lített szem pontoktólfüggetlenül– vagy legalábbis függetlennek látszó m ódon – is befolyásolják a késôbbi gyerm eknevelést.A gyerm ekvállalási érettséget alapvetôen m eghatározza,hogy az érintett szem élynek m ilyen volt a saját gyerm ekkora,m ilyen az érzelm i érettsége,belátóképessége,saját életének tudatos m egélésére. A gyerm eknevelésre való felkészülés,s ezzelegyütt a tudatos gyerm ekvállalás,illetve a gyerm ek fejlôdéslélektani folyam atainak ism erete m inden egészséges és jó háttérrelrendelkezô szülôszám ára szükséges,újinform ációkat,készségeket nyújthat,a gyerm ekgondozás,nevelés csak kisebb részben ösztönös tevékenység.A legtöbben nem tudják azt, hogy gyerekük a különbözô fejlôdési- és életszakaszokban m iért viselkedik különbözôképpen, m ik a fejlôdési szükségletei,ezért arra m egfelelôen reagálni sem tudnak.Például nem tudják,hogy a gyerm ek életévében az elsô életév,s annak történései a késôbbi fejlôdést tekintve m ennyire m eghatározóak,és m ilyen m ódon,hogy hogyan lehet a szobatisztaság bekövetkeztét m egvárni,és nem siettetni,hogy a dackorszak a gyerm ek életében term észetes, norm ális,csakúgy,m int a változó étvágy,alvásigény.Sokan tudják,hogy szülôként a váltakozó fázisokban m i a m egfelelô m agatartás és attitûd,m i a jó gondoskodás.A tudás,tudatosság,készségek hiánya olyan károkat okozhat a szülô-gyerm ek kapcsolatokban és a gyerm ek szem élyiségfejlôdésében,am elyeket késôbb csak hatalm as erôfeszítések árán – és nem teljesen,vagy egyáltalán nem – lehet ellensúlyozni,jóvátenni.„ A szülô,gondozó tisztelete,szeretete,elvárásainak elfogadása tanult dolog,am it fokozatosan,csecsem ôkortól tanulnak a gyerekek,és csak nagyon korlátozott m értékben pótolhatóak azok az elm aradások,am elyek akár az érzelm i,akár a tanulási folyam atban,a legérzékenyebb korban kim aradnak.Itt nem csak a tényszerûen m egtanulható dolgokról van szó,hanem legalább ilyen súllyal arról a bizalom ról,szeretetrôl és kötôdésrôl,am inek kialakulása és biztonságos m egléte nélkül nincs esélye annak,hogy az elvesztett ôsbizalm at pótoljuk”1. 1 Herczog Mária: G yerm ekvédelm i kézikönyv.KJK- KER SZÖ V Jogi és Ü zleti Ki adó Kft.,Budapest,2001,36.old.

44 18

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:50 PM

Page 19

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

N ÉZÔ P O N T

■ SZÜ LÔ SÉG RE FELKÉSZÍTÉS, M INT SZÜK SÉG LET A fentieket gyakorlati munkám tapasztalataival szeretném demonstrálni. A X V . kerületi „Fióka” gyermekjóléti Központ 2009. évi statisztikai adatai alapján elgondolkodtató jelenséget láthatunk, ami a gondozott családok számát és problémáik jellegét illeti. A központban 21-en dolgozunk,2 családgondozást 12 személy végez. Ez már alapvetôen is mutatja, hogy munkánk minôségét a súlyos túlterheltség jelentôsen veszélyezteti, hiszen 21 ember aligha tudja az egyre növekvô feladatokat maradéktalanul ellátni – bár minden erônkkel igyekszünk ennek eleget tenni – és annak ellenére, hogy nagy örömünk van abban, hogy a gyermekjóléti intézmények ismertsége, és megkockázatom – népszerûsödése látható – a felderített, segítségünkre szoruló esetek számának növekedése napról napra jól nyomon követhetô. Az esetek túlnyomó többségében azonban „tûzoltásra” marad csak lehetôség, egyfelôl túlterheltségünk miatt, másfelôl azért, mert a problémák olyan szakaszában kapcsolódunk a családok életébe, amikor megelôzni már csak jó esetben a probléma további fokozódását tudjuk, az adott problémát már nem. M indezt néhány számadattal is szeretném megjeleníteni. 2009-ben a vizsgált kerületben összesen 1 941 gyerekkel, 785 családdal dolgoztunk együtt. Ebbôl alapellátásban 1 757, védelembe vételen belül 151, utógondozottként 33 gyereket gondoztunk. Az adott évben új gondozási esetként 409-et tartunk számon, amelybôl 134-en önként keresték fel segítségkérésükkel intézményünket. A legjelentôsebb mutató statisztikánkból a problémacsoportok szerinti eloszlása gondozott családjainknak. A gyerekek számát tekintve: 69 esetben találkoztunk fizikai (ebbôl62 szülô általi), 76 esetben lelki (67 szülô általi), 3 esetben pedig szexuális bántalmazással (0 szülô általi). Szabálysértés vagy bûncselekmény elkövetésével 80 esetben foglalkoztunk. Á tmeneti gondozásba 65 családból 225 gyermek került ideiglenes idôre. Szakellátásba 222 gyermek került 147 családból.3 A családok száma szerint pedig az alábbi adatok figyelemfelkeltôek a kezelt problémák típusa4 szerint: gyermeknevelési nehézségekkel 628, szülôk vagy család életvitelébôl adódó problémákkal 550, anyagi problémákkal 550, szenvedélybetegségekbôl eredô gondokkal 353, gyermek magatartászavarával, teljesítményzavarral 314, családi konfliktusokkal 275, szülôi elhanyagolással 236, gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézséggel 196, családon belüli bántalmazással 140, fogyatékosság, retardáció miatti nehézségekkel 40 családot gondoztunk. 2 G rész G .,D avid M.R.,Mergl É.: Fiatalok A z Élet K üszöbén (FÉK ) Tanári kézikönyv 1-2.m ásodik kötet: D öntéseim a veszélyekben.Tim óteus Társaság,Budapest 2001,301302.old. 3 Az adatok nyilvánvalóan azt is jelzik,hogy az esetek többsége feltáratlan m arad,sose jut ela gyerm ekjóléti szolgálatig (a szerk.). 4 Anthony G .: Szociológia,O siris Ki adó Budapest,1997,378.old.

A gondozott családok száma óriási, ismerve a gyermekjólétis munka lelkileg megterhelô természetét, s a szolgáltatást nyújtók felé irányuló, és egyre csak szaporodó elvárásokat, 21 munkatárs számára a lehetetlennel dacoló és gyakran elviselhetetlen teher. C saládgondozónként 50 családot számolunk jelenleg átlagosan, közülük az sem szokatlan, ha valaki 60-65 családot gondoz párhuzamosan. A másik adat csak tovább fokozza a kihívást. Látható ugyanis, hogy napjaink gyermekvédelme és szociális munkája az anyagi nehézségek – mint mindenkori, meghatározó probléma – miatti segítségnyújtás szükségességét mutatja, mégis érdemes azt rögzíteni, hogy a gyermeknevelési nehézségek esetszámban meghaladják az anyagi gondokat, illetve, hogy a családok életvitele és a családon belüli erôszak esetei miatt is sok tennivaló van. Az utóbbi problémák, bár összefügghetnek más nehézségekkel – így az anyagi gondokkal is –, mégis külön kategóriát jelentenek, feltehetôen számos tényezô együtteseként. Ilyen többek között a tudatos gyermekvállalás, és a felkészülés, nevelési készségek, ismeretek hiánya is5. Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy a gyermeknevelésben miképpen tudnak klienseink szülôként a jelenlegi társadalmi környezetben (mint például az anyagi- és munkavállalási helyzetet befolyásoló körülmények) mellett is a lehetô legjobban megfelelni, illetve milyen feltételek megvalósulása szükséges ahhoz, hogy a szülôi feladatok ellátáshoz még idôben segítségek kapjanak, az arra felkészítô, azt karbantartó, továbbfejlesztô lehetôségekben részesüljenek. Továbbá, hogy milyen felkészítési forma nyújthatna segítséget ahhoz, hogy érzelmileg, lelkileg érett szülôkké váljanak. „ Ez a világon a legnagyobb feladat,s m égis az erre való felkészülésre szenteljük a legkevesebb figyelm et. Ez a legnagyobb kiváltság.Ó riási felelôsség és felbecsülhetetlen érték az,ha gyerm ekünk van és felneveljük ôt,aki egy napon a világban fontos feladatot fog betölteni. Az értékes dolgoknak nagy áruk van. Az, hogy teljes m értékben felelôs vagyok egy m ásik em berért, félelm etesnek tûnik,és alázatot követel… Akár elism erjük,akár nem , végsô soron a szülôknek van a legnagyobb hatásuk a gyerm ekük életére – akár jó,akár rossz hatásról van szó.Túl nagy árat fizetünk azért,ha nem készülünk fel.Ke gyetlen dolog gyerekeket világra hozni anélkül,hogy felkészítenénk ôket arra,hogy felelôsségteljes felnôttekké váljanak. Ha ezt tesszük, óriási szenvedés lesz az eredm énye”.A szerzô a gyermeknevelés célját az alábbi sorokkal foglalja össze.6 „A gyerm eknevelés célja, hogy a szülôk felkészítsék gyerm ekeiket arra,hogy érett szem élyiségként léphessenek ki az állandó szülôi gondoskodás kötelékébôl,ne függjenek tôlük,hanem Istentôlfüggve egyedülis bártan tudjanak szem benézni az életöröm eivelés m egpróbáltatásaival.”7

5 D r.Bagdy E.: C saládi szocializációs és szem élyiségzavarok Tankönyvkiadó Budapest, 1977,11-13.old. 6 D r.Bagdy E.: C saládi szocializációs és szem élyiségzavarok.Tankönyvkiadó Budapest, 1977,76.old. 7 G rész G .,D avid M.R.,Mergl É.:Fiatalok Az Élet Kü szöbén (FÉK) Tanári kézikönyv 12. m ásodik kötet: D öntéseim a veszélyekben. Tim óteus Társaság, Budapest 2001, 301302.old.

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

19 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:50 PM

Page 20

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

N ÉZÔ P O N T

A szülôknek arra kell felkészíteniük gyerekeiket, hogy a közösségbe sikerrel be tudjanak illeszkedni, képesek legyenek megküzdeni a nehézségekkel, krízisekkel is.

■ SZO CIA LIZÁ CIÓ ÉS A CSA LÁD Szociológiai megközelítésben „a család olyan emberek csoportja, akiket közvetlen rokonsági kapcsolat fûz össze, s amelynek felnôtt tagjai vállalják a gyermek gondozásának felelôsségét.”8 A fogalommeghatározás egyértelmû vé teszi, hogy a gyermek gondozása a család feladata elsôdlegesen, noha a gyermekjogi egyezményben is hangsúlyozott módon ehhez a családoknak, szülôknek minden lehetséges támogatást meg kell kapniuk, mert ez nem végezhetô el izoláltan, a társadalom hozzájárulása nélkül. Ennek része a szocializáció,mint „a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttmû ködés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat… ” A szocializációt befolyásoló tényezôkön belül van egyfajta fontossági sorrend is, „...e folyamatban legdöntôbb az a periódus, amikor társas viselkedésünk alapjait alakítjuk ki. Ez a történésekben, változásokban és érzelmekben igen gazdag folyamat a gyermekkori szocializáció… , errôl D r. Bagdy Emôke így ír: „...a személyes én kibontakozásának történéseivel veszi kezdetét. A társas hatások közvetítésének fô tényezôje ekkor még a család, elsôsorban az anya.A személyiség megalapozását és differenciálódásának folyamatát a családi „közvetítô rendszer” kölcsönhatásai indítják meg, ezért a családot tekinthetjük a szocializáció elsôdleges mûhelyének.”9 V ajon, amikor az optimális családi szocializáción elmélkedünk, milyen elvárások mentén tegyük ezt. Ehhez mankóként tudhatjuk, hogy a „gyermek nevelésében és nevelési körülményeiben a gyermek egészséges fejlôdése szempontjából négy feltétel együttléte optimális: 1. a szülôk kiegyensúlyozott, kongruens kapcsolata, összehangolt, egyetértô nevelésmódja; 2. a gyermek iránti szeretet és bizalom; 3. a biztonságot nyújtó, követelményeket, erôt és oltalmat egyaránt képviselô szülôi magatartás; 4. a nevelés módjának rugalmassága, nyitottsága, a nevelôi ráhatásoknak a gyermek személyiségéhez igazodó plaszticitása.”10 Egy másik összefoglalás11 a pozitív gyermeknevelés fôbb kívánalmait, alapelveit fogalmazza meg: 1. „Elfogadás – ez segíti a biztonságérzet és az önértékelés kialakulását. 2. Elismerés – a fontosságérzet kulcsa. 3. G yengédség – am elynek hiányát m egsínyli a gyerm ek. 8 Anthony G .: Szociológa In: O siris Ki adó Budapest,1997,378.old. 9 D r.Bagdy E.:C saládi szocializációs és szem élyiségzavarok.Tankönyvkiadó Budapest, 1977,11-13.old. 10 Uo. 76.old. 11 G rész G .,D avid M.R.,MerglÉ.:FiatalokAz ÉletKü szöbén (FÉK) Tanári kézikönyv 12. m ásodik kötet: D öntéseim a veszélyekben Tim óteus Társaság, Budapest 2001, 313315.old.

44 20

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

4. R endelkezésre állni – am ikor a szeretetet úgy becézzük, hogy I-D -Ô . 5. Elszámolás és szeretetteljes tekintély – a korlátok elôsegítik az önfegyelm et”. A fejlôdés fogalmának definíciójából az is következik, hogy a fejlôdés változások sorozatát feltételezi. S mint ahogy a gyerek változik, a szülô is képes és kénytelen változni, változtatni. Sok szülô máról holnapra él, ezért máról holnapra is gondolkodik, ha tervez egyáltalán, akár ilyen rövidtávra is, vagy csak megtörténnek vele a dolgok. Közülük sokan a gyermek születését, bár jóllehet, az élet természetes velejárójának tekintik, és szülôi ösztöneik valamelyest megfelelôen orientálhatják ôket a gyermeknevelésben, az átgondolt, tudatos, hosszú távú gondolkodást, az elôrelátó gyermeknevelést kevéssé képesek megvalósítani. U gyancsak esetleges többnyire, hogy van-e információjuk, arról hogy „növekedésünk és fejlôdésünk szempontjából egész létezésünkbôl az a 9 hónap a legeseménydúsabb, amelyet anyaméhen belül rejtôzve töltünk”. Egyáltalán nem mindegy tehát az sem, hogy a teherbeesés, illetve a várandósság idôszaka milyen körülmények és feltételek mellett zajlik. Arról nem is beszélve, hogy klienseink a legtöbb esetben olyan halmozott problémákkal küzdenek, amelyek – a magzatukra való tudatos figyelem megléte mellett is – károkat okozhatnak a gyermeknek, hiszen „a magzat az anyán belüli és kívüli környezet hatásainak egyaránt ki van téve.” A magzat a külsô hatásokat közvetlenül saját érzékelô rendszerein keresztül is érzékelheti, de az ilyen befolyások gyakrabban valósulnak meg közvetetten, az anyára gyakorolt hatáson keresztül. Tehát, ha az anya külsô, és belsô körülményei nehezítettek, problémásak, azok akkor is hatással vannak a gyermekre, ha ô egyébként igyekszik „figyelemmel lenni” magzatára. Szerencsére a várandósság alatt a szervezet önvédô mechanizmusai is jól mû ködnek, és fokozottan védik a fejlôdô magzatot. Ezért a leendô szülôk helyzetük megoldására való törekvése optimális esetben, még a fogantatás elôtt szükséges. Egy felkészítô program ennek tudatosítását is lehetôvé teheti, de a legjobb az lenne, ha minden gyerek egészen kicsi korától felkészülhetne majdani felnôtt életére, így a szülôségre is, ez beépülne az óvodai, iskolai programokba, de nem önálló tantárgyként, hanem az oktatás, nevelés szerves és magától értetôdô részeként, mint a személyiségfejlesztés alapja. Alapos feladat azoknak az eseteknek a maslow -i szükséglethierarchia szemszögébôl való végiggondolása, ahol feltételezhetô, hogy már a szülôk legelemibb szükségletei is csorbát szenvedhettek nevelkedésük során, így gyermekük fizikai, és érzelmi szükségleteit is kétséges, hogy biztosítani tudják-e. Ilyen esetekkel munkánk során számos alkalommal találkozunk. Egy, a korábban hajléktalan, m ajd családok átm eneti otthonában élô,késôbb pedig onnan is elbocsátást nyert család esetét ism ertetem . A nagyszülôk elm ondása szerint m unkanélküli élettársa általtöbbszörösen bántalm azottanya késôbb m egszüli gondozatlan,veszélyeztetettterhességétkövetôen gyerm ekét.A gyerm ek családból történô kiem elésére csak azért nem került sor, m ert a pár a gyerm ek m egszületését követôen albérletet,az apa m unkát talált.Az akut anyagi veszélyeztetettség tehát látszólag

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:50 PM

Page 21

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

N ÉZÔ P O N T

m egszûnt,a bántalm azásokat a szülôk tagadták,azok bizonyosságot nem nyertek. A továbbiakban a gyerm ekjóléti szolgáltatás keretén belül kell,az elôzm ények alapján a védelem be vételm egfontolása m ellett fokozott figyelem m elsegíteni a családot. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egyébként felnôtt szülôk megnyugtató módon saját maguk számára sem rendelkeznek sem fizikai, sem érzelmi biztonsággal, így meglehetôsen kétséges, hogy azt képesek lehetnek-e gyermeküknek megadni. Arról nem is beszélve, hogy a gondozatlan terhesség, illetve a várandósság ideje alatt átélt családi traumák és krízisek feltehetôen hatással vannak a gyermekre, valamint az anya nevelési képességeire is. Buda Béla a gyermeknevelés során fellépô nehézségekrôl a következôket mondja. „ A növekvô gyerekkelvaló kom m unikációban m ár bonyolódó jelzésváltási folyam at van, és ennek fejlettebb szakaszaiban (a gyerm eki kom m unikációban) m ind nehezebb elkülöníteni a kezdem ényezést a reakciótól, és nagyon nehéz biztosítani a szülôi kom m unikáció kívánt hatását.Ez azt jelenti,hogy nehéz bem érni,hogy a szülôi m osoly,tekintet,kérdés, sim ogatás vagy ütés egy adott helyzetben – példáulam ikor a szülôiszándék tiltás –,m it jelent a gyereknek,tényleg tiltásként hat, vagy az ô jelrendszerében bátorítást, provokációt, jutalm azást vagy izgalom fokozódástfejez ki.Mind a tudom ányos vizsgálatok, m ind pedig a m indennapi tapasztalat szerint a jelzések különbözô értelm ezésébôl nagyon sok nevelési hiba következik, és nagyon sok ártalom szárm azik.Ilyen különbségek kom oly kom m unikációs zavarokat is elôidézhetnek;esetleg huzam osan,hosszan tartó folyam atban a szülô éppen az ellenkezôjét válthatja ki a gyerekben,m int am it akart… N em csak a jelzések különbözôk,az is nyilvánvalóan szerepet játszik,hogy a szülôi viselkedés sokféle jelzést tartalm az,és különbözô életkorban, különbözô kapcsolati feltételek m ellett m ás és m ás jelzések hatásosak… A gyerm ek m egértéséhez azonban kellaz em pátia képessége és a készség, illetve ezek alkalm azására, vagyis figyelem , türelem , próbálkozó foglalkozás a gyerekkel, bizonyos m egnyilvánulások tartós követése és problém aként kezelése... A szülôk a nevelés folyam atában a gyerekkel való együttlét zavaró körülm ényeinek m egszüntetése érdekében általában ham ar reagálnak, és igyekeznek elérni szabályozási céljaikat. Ritkán vezérli ôket az a szándék,hogy a gyerekkel azért kezdjenek valam ilyen kom m unikációt,hogy m egértsék,m i zajlik a gyerm eki pszichikum ban.Sok m egnyilvánulás érthetôbb lenne,ha a szülôk nem próbálnának m indjárt elnyom ni vagy jutalm azni. N agyon sok szorongást, m ozgásos nyugtalanságot, értelm etlennek látszó m ozdulatot vagy szokást,esetleg tünetszerû viselkedésform át is m eg lehetne érteni,ha sikerülne a beleélés a gyerek lelkiállapotába… .”12 A szerzô nem kimondottan a szociális munka klienseirôl beszél. Azokról teszi megállapításait, akikkel kapcsolatban „ a ku12 D r.Buda B.: Em pátia: A beleélés lélektana.Folyam atok,alkalm azás,új szem pontok. U rbis Kö nyvkiadó Budapest,2006,205-206.old.

tatók egy része a nehézségeket hangsúlyozza,am elyek az anyagyerek kapcsolatban, m ajd általában a szülô-gyerm ek viszonyban m utatkoznak,és éppen azt em eli ki,hogy az esetek többségében elfogadhatóan lezajlik a korai nevelési fázis, alapjában m egfelelôen érvényesül a szülôi em pátia. Ezt szokták ‘elég jó’ (good enough) nevelési gyakorlatnak,vagy ‘átlagosan elvárható’ szülôi viselkedésnek,teljesítm énynek,lélektani környezetnyújtásnak nevezni.”13 A szociális munka klienseirôl ezzel szemben sokkal inkább G áti Ferenc a kliensszülôkrôl való megállapításai a találóak, amely szerint „ … a szülôk,családtagok… a gyerm ekvédelm i esetek nagy hányadában m aguk is – enyhén szólva – ‘problém ás esetek’. Sok az alkoholista közöttük, a m unkahelyét gyakran változtató ‘vándorm adár’, egészségileg károsodott, így csökkent m unkaképességû,vagy a lelkileg károsodott idegbeteg.Miveléppen legintim ebb kapcsolataikban, szeretet-viszonyulásaikban m utatkoznak m eg az ilyen em berek elviselhetetlen vonásai,viszont a családi nevelés a legérzékenyebb az intim kapcsolatok m inôségére – elképesztôen nagy károkat okozhatnak gyerm ekeiknek… Többségük abban a hitben él – és ebben elég nehéz m egingatni ôket –, hogy jól nevelik gyerm ekeiket.‘Engem is így neveltek,m égis em ber lett belôlem !’– kérkednek m eglepô elégedettséggelahhoz képest,hogy m ennyire gyûjtem ényei a nevelôi és szülôi hibáknak – és gyerm ekeik állapota m ennyire ellenük szól… Többnyire szûk látókörûek, fésületlen indulatokkal, rendezetlen külsô-belsô élettel. Em iatt alig közösségképesek, társas életük súrlódásai m iatt m aguk is elkeseredettek,boldogtalanok.Az ô gyerm ekeik a m aguk szem élyiségét, m agatartási, erkölcsi arculatukat, értékítéleteiket, igényeiknek rendszerét ilyen környezetbôl kénytelenek építeni… Aligha ringathatjuk m agunkat abban az illúzióban, hogy rossz szem élyiségû szülô helyes nevelési célokat,elveket és m ódszereket követ.Márpedig ezek döntôek a gyerm ek fejlôdésében.”14 Természetesen nem minden kliensrôl lehet a fentieket elmondani. V annak közöttük gondjaik ellenére is „elég jó szülôk”. Ennek ellenére tagadhatatlan, hogy a G áti Ferenc által tipizált esetekkel nap mint nap találkozunk munkánk során. Az érintett szülôk sokszor saját életüktôl, az ôket ért sérelmeik feldolgozatlanságától szenvednek, megoldatlan problémáikat görgetik maguk elôtt, elfojtják azokat, vagy valamilyen agresszió formájában vezetik le, szenvedélybetegekké, kiábrándulttá, gyakran saját sikertelenségeiket tagadókká váltak. Ne m feladatunk és ellent is mond szakmai etikánknak a minôsítésük, a velük való munka alapja ugyanúgy az elfogadás, megértés és türelem, ahogyan azt tôlük várjuk gyerekeik nevelése során. A saját viselkedésünk mintát ad a klienseknek arra, hogyan lehet, kell az emberi kapcsolatokban viselkedni, konfliktusokat, feszültségeket, nehézségeket kezelni.

13 D r.Buda B.: Em pátia: A beleélés lélektana.Folyam atok,alkalm azás,új szem pontok. In: U rbis Kö nyvkiadó Budapest,2006,U o.203.old. 14 G áti F.: A m egelôzô (preventív) gyerm ekvédelem.,In: Mihály I.(szerk.): G yerm ekvédelm i tanulm ányok 5.kötet: Tanulm ányok a gyerm ek- és ifjúságvédelem tém aköreibôl. FIC E Ki adványok Budapest,2000,87-89.old.

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

21 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:50 PM

Page 22

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

N ÉZÔ P O N T

M integy az eddigiek összegzéseként tekinthetünk Buda Béla véleményére, amely szerint „ a pozitív tényezôk érvényesülése és a zavarok elkerülésének,m egelôzésének képessége szervesen hozzátartozik a családi életre való alkalm assághoz.”15 Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy: • a tudatosság, s ezen belül, • a legalapvetôbb gyermekkori szükségletek ism erete, • a gyerekkel és a családon belüli kom m unikáció, és a • szülôk saját problém áik idôben történô kezelése, vagy legalábbis az azzal való tudatos próbálkozás a legfontosabbak közül való, amelyek számbavétele szükségesnek tû nik már a gyermekvállalást megelôzôen. Ezeket a szempontokat egy következô tanulmány keretén belül kifejtésre kerülô programelképzelés elsôk között kívánja figyelembe venni.

■ SZÜ LÔ SÉG RE FELKÉSZÍTÉS M INT PREVEN CIÓ A család funkciói az utóbbi évtizedekben sokat változtak. Andorka R udolf ezeknek a változásoknak a sorát gyûjtötte csokorba, amelybôl a téma szempontjából kettôre különösen érdemes odafigyelni. „ A család szerepe a gyerm ek szocializációjában, úgy látszik, egyáltalán nem csökkent,talán m ég nôtt is.A pedagógiai szakirodalom ban lépten-nyom on olvashatunk arról,hogy a m ai iskolák m ennyire kevéssé nevelnek.A régebben a nevelésben részt vevô m ás társadalm i intézm ények – tágabb rokonság, szom szédsági csoportok,különféle ifjúsági egyesületek – szocializációs szerepe pedig inkább gyengült,m int erôsödött.Ahol a család nem tud a helyükre lépni – és ennek éppen a családra m inden oldalról nehezedô terhek az okai –,ott sokszor az ‘utcasarki csoportok’negatív szocializáló hatása érvényesül.A család szocializációs szerepének jellege szinte pótolhatatlan voltát igazolja,hogy a kényszerûségbôl állam i gondozásba vett gyerm ekek m ennyi hátrányt szenvednek a család hiánya m iatt.A különbözô deviáns viselkedéseket m utató fiataloknál és felnôtteknél is gondos vizsgálattal általában ki lehetm utatni,hogy gyerm ekkorukat m egkeserítették a szülôi család különféle problém ái,konfliktusai,am elyek szocializációjukat m egzavarhatták. Hasonlóképpen inkább nôttek, m int csökkentek a család m ásik hasonló fontos funkciója, a felnôttek lelki tám ogatásával szem ben tám asztott igények. A m indennapi életben felm erülô feszültségek és kudarcok elviselésére a család nyújtja a legjobb segítséget azáltal,hogy az egyén szám ára biztos szeretô és m egbecsülô hátteret nyújt… Mivel a többi elsôdleges csoport az utolsó évtizedekben hazánkban erôteljesen háttérbe szorult,a családok szinte egyedül kénytelenek e feladatok ellátását vállalni.”16 Ennek a helyzetnek a megsegítésére való javaslataként is értelmezhetjük Karen V ander V en gondolatait, aki a szociális munkás szerepeit vizsgálva a gyerekekkel és szülôkkel való köz15 D r.Buda Béla:C saládi életre nevelés – a családi intézm ényes nevelés feladatai,m egelôzô és terápiás lehetôségek. In: D r. Kom lósi Sándor (szerk.): C saládi életre nevelés. N em zeti tankönyvkiadó,1998,235.old. 16 Andorka R.: Bevezetés a szociológiába,O siris Ki adó,1997,370-371.old.

44 22

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

vetlen munkában, elsô szinten beszél a szervezett szülôi felkészítés igényérôl, illetve a szociális munka abban való szerepérôl. „ A szervezett csoportos szülôi felkészítés beletartozik a tapasztalt gyerekgondozó eszköztárába,bár ez napjainkig ritkán használt tevékenység. A fejlôdés-központú gyereksegítésre, a tevékenységre,a forrás-hasznosításra összpontosítva a szakem ber által tartott csoportos szülôi felkészítés m agába foglalja a fejlôdési inform áció nyújtását olyan területeken,m int a játék,fegyelem , a pajtásokkalés testvérekkelvaló kapcsolatok,iskola,a napi életvitelrutinja és tevékenységei,stb.”17

■ A PREVEN CIÓ DILEM M ÁI A TÖR VÉNY TÜK RÉBEN A társadalmi, szakmatörténelmi jelentôségû változásokat lehetôvé tévô G yvt-ben, s ennek megfelelôen a mai gyermekvédelemben is jól láthatóak a gyerekek, és a családok megerôsítéséért való állhatatos, és tiszteletreméltó küzdelem. Ne m célom ezt negatív színben feltüntetni, különösen azért nem, mivel abban dolgozóként céljaival azonosulok, erôfeszítéseiben részt vállalok. A mai gyermekvédelmi gyakorlat azonban sajnos többnyire legfeljebb a másodlagos prevenció szintjérôl kezdi tevékenységét. Ez azt jelenti, hogy a közeledni látszó, vagy bejósolható veszélyeztetettség elkerülésére, vagy annak további fokozódására van stratégiája és tevôleges lépések is, bár gyakran ez is esetleges és elégtelen mennyiségû és minôségû. S bár annak során is mindvégig a preventív szemléletet igyekszik képviselni, valójában beavatkozó jelleggel, mintegy kényszerpályán igyekszik a helyzethez képest „jól segíteni”. Ezt a területen dolgozók, és a szakma aktivistái pontosan tudják, és a törvény megalkotói is alátámasztják az alábbi kijelentéssel. „ A gyerm ekvédelem szereplôi leginkább azokkal a családokkal,gyerekekkeltalálkoznak,am elyek,és akik valam ilyen kom oly nehézséggel, hátránnyal küzdenek és annak enyhítésében külsô segítségre szorulnak.Az észlelô- és jelzôrendszer is általában akkor igényli a közbelépést,am ikor nyilvánvaló,hogy az adott jelzôrendszeri szakem ber eszközeivel nem tud segíteni.A prevencióra irányuló m unka így sajnos óhatatlanul háttérbe szorul. A gyerm ekjóléti alapellátás elsôdleges feladata a veszélyeztetettség kialakulásának m egelôzése lenne, am inek alapfeltétele, hogy az alapellátás intézm ényrendszere közism ertlegyen a település lakói szám ára. A jelzôrendszer segítségével, a m egfelelô „ reklám m al”, szabadidôs program ok szervezésévelism ertté,elérhetôvé kellválnia, hogy m indenki közvetlenül fordulhasson a szakem berekhez, m ielôtt a felm erült gondok veszélyeztetettséget idéznek elô.”18 H ozzátartozik ehhez a már említett „tûzoltás” és kapacitáshiány problémája, illetve a szociális munka alulfinanszírozott, infrastrukturálisan szegényes, társadalmi, politikai szinteken továbbra is alábecsült helyzete is. N em kis részben idônként

17 Ka ren V ander V en: A családokkal dolgozó gyerm ekjóléti szakem berek újfajta szerepei egy m odell tükrében. In: Budai I. (szerk.): Tanulm ányok a gyerm ekjólét körébôl V . G yerekek – szülôk – szakem berek.Esztergom ,1995,96.old. 18 Módszertani G yerm ekjóléti Szolgálatok O rszágos Egyesülete: G yerm ekvédelm i fogalom tár,Második bôvített kiadás.2007,62.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:50 PM

Page 23

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

N ÉZÔ P O N T

ugyancsak hozzájárul a problémához a gyermekvédelemben dolgozók saját értékrendjének, önismeretének, életvezetésének és élettapasztalatainak kezeletlensége, vagyis a felkészülés és karbantartás hiánya, gyengesége. Kérdés, hogy ennek a jelenségnek a megoldására ki, milyen megoldással kecsegtetô lépéseket tud tenni, mind az érintett szociális munkások, mind klienseik érdekében. H iszen az érintett segítôk a fenti problémák megléte mellett is „átlagon felüli” erôfeszítéseket tesznek, amikor kedvezôtlen munkakörülményeik között kell saját, „ütemes” személyiségfejlôdésüket, és klienseik „jól segítését” is egyszerre biztosítani. A fennálló helyzetrôl nemcsak a gyermekvédelmet gyakorló szakemberek tehetnek, ám annak érdekében, hogy elôdleges prevenciót is végezzenek, végezhessenek mint egy szakmailag jól alátámasztottan szükséges szegmenséért munkájuknak, ôk tudnak a családokkal végzett munka során szerzett tapasztalataikra és tudásukra támaszkodva a leghitelesebben tenni. Emellett „még fontosabb azonban tudnunk, m it kelltenni adott lehetôségeink között”.19 A primer prevenció „célja, hogy mérsékelje a gyermekek helytelen irányú és ütemû fejlôdését;megelôzze a fenyegetô ártalmak kialakulását. Enyhítenie kell a veszélyeztetô körülményeket, csökkentenie azok hatását s új eseteiknek elôfordulási arányait. Az erôfeszítések két területre összpontosulnak: megváltoztatni a környezetet és erôsíteni az egyén problémamegoldó készségeit.” A fogalommagyarázat lehetôséget ad arra, hogy a gyermekjóléti alapellátás az elsôdleges prevenció feladatát is magára nézve kötelezônek tekintse. „ … Területei...családtervezési tanácsadás,illetve az ehhez való hozzájutás m egszervezése… … Az elsôdleges prevenció olyan ôsi,m int a jólét egyetem es rem énye.A néphagyom ány szerint: „ egy uncia prevenció többet ér egy font gyógyításnál”. Az egészségügyben használatos axióm a érvényes itt is, vagyis a szociális problém ák (m int a járványok) leghatékonyabb kezelése a m egelôzés. A gyógykezelés drága és elkerülhetetlen szenvedéssel jár. A precíz em pirikus vizsgálatok bíztató eredm ényei egyértelm ûen az elsôdleges prevenciót tám ogatják.”20 Ahogy fent említettem, a ma már több mint egy évtizede hatályban lévô G yvt. a másodlagos és a harmadlagos prevenció felvállalására szorítkozott a gyakorlatban a jogalkotó szándékai ellenére. N oha elemei olyan változásokat hoztak a gyermekvédelemben, amely munkáját hatékonyabbá, tudatosabban szervezetté tette. A felhalmozott tapasztalatok ugyanakkor megmutatják, hogy a G yvt-t elôkészítô munka során a gyermekjóléti alapellátások rendszerének létrehozásához megfogalmazódott „védelmezô” és a „jóléti” funkciók egyesítése ellenére – mint egy változtatási igényt életre hívó indikátorok közül –, a napi gyakorlat tulajdonképpen továbbra is sokkal inkább tesz eleget a 19 D r.Bagdy E.:C saládi szocializáció és szem élyiségzavarok, Tankönyvkiadó Budapest, 1977,131.old. 20 Módszertani G yerm ekjóléti Szolgálatok O rszágos Egyesülete: G yerm ekvédelm i fogalom tár,Második bôvített kiadás.2007,60-61.old.

védelmezônek, mint a jólétinek. Ennek alapvetô oka az, hogy a jogszabály megfogalmazásakor az volt a szándék, hogy a gyermekjóléti munkatársak elsôsorban összehangolják a munkát, és számíthassanak mindazokra a speciális ellátásokra, amelyek probléma szerint szervezôdnek. Sajnálatos módon azonban ezek fejlesztésére nem került sor, így mindez begyû rû zött a gyermekjóléti szolgáltatásokba. A reform elôkészítôi többek között az alábbiakat fogalmazták meg: • „A gyermek szükségleteit és problémáit elsôdlegesen az önkéntesen igénybe vehetô szolgáltatásokkal kell megoldani. C sak az önkéntesség hiányában kerülhessen sor hatósági kötelezésen alapuló megoldásokra. • Kerülni kell a gyermekvédelem igénybevételéhez fû zôdô megbélyegzô hatást. Ezért a rendszer hatókörét ki kell terjeszteni a veszélyeztetettség problémán kívül más problémák kezelésére, szükségletek kielégítésére. A rendszerbe be kell ágyazni olyan jóléti megoldásokat, melyek igénybevételéhez nem kapcsolódik negatív megítélés a társadalom részérôl. • Szubszidiárius sorrendet kell létrehozni a jóléti és a védelmi jellegû megoldások között. C sak akkor kerülhessen sor az utóbbiak alkalmazásra, ha az elôbbiek nem jártak sikerrel vagy alkalmazásuk eleve kilátástalan… ” Természetesen a törvény adta lehetôségek közt szerepelnek is a jóléti szolgáltatások, ilyenek „… a különbözô pénzbeli és természetbeni megoldások, valamint a gyermekjóléti alapellátások, mely utóbbiak a jóléti jellegû személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat foglalják magukban”.21 Azt is észre kell vennünk, hogy deklarált céljaink szinte folyamatosan sérülnek, egyáltalán nem, vagy csak részlegesen valósulnak meg. A teljesség igénye nélkül mutat rá e tanulmány ezek közül néhányra. A jelenlegi napi gyakorlat beavatkozó jellegének problémái közül eggyel nagyon hasonló Sula W olf megállapítása, amely szerint „ a gyerekkori érzelm i zavarok korai jeleinek keresése inkább lehet káros,m int hasznos.A pszichés betegség stigm ája példáulhajlam osíthatja a tanárt arra,hogy ne küzdjön tovább azért, hogy m egértsen és próbáljon m eg boldogulni egy zavarba ejtô és nehezen kezelhetô gyerekkel. Hiszen m egm ondták neki, hogy a gyerek beteg.N ém i m egkönnyebbüléssel,am i gyakran balsejtelm ekkel keveredik,adja át a gyereket az orvosnak azzal nyugtatva m agát,hogy a szakem berek nála jobban boldogulnak m ajd.A szülôk így távolodhatnak el gyerm ekük nehézségeitôl,átadva ôt a pszichiáternek. Ha m inden érzelm i nehézségekkel küszködô gyereket felkutatnak,nem lesz elég pszichiáter a velük való foglalkozásra. Sem m i esetre sem tudnak a pszichiáterek sem eredm ényesek lenni a tanárok és szülôk nélkül.Ha azonban m indez a szülôk és tanárok lem ondását jelenti arról,hogy m egértsék a gyereket,sem m ilyen diagnózis nem segít.”22

21 Szôllôsi G .(szerk.): G yerm ekjóléti Alapellátás,Segédanyag a szociális szakvizsgához. In: N em zeti C salád- és Szociálpolitikai Intézet,Budapest 2004,159-160.old. 22 Sula W olf: A társadalm i környezet preventív hatásai.In: Budai I.(szerk.): Tanulm ányok a gyerm ekjólét körébôl V .G yerekek – szülôk – szakem berek.Esztergom 1995,80. old.

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

23 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:50 PM

Page 24

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

N ÉZÔ P O N T

M agyarországon jelenleg sajnos nem az az elsôrendû probléma, hogy túl sok gyerek kerül segítô szakemberek kezeibe, hanem, hogy a leginkább rászorulók számára sem biztosított a megfelelô felismerés, ellátás. Azzal, hogy a jelzôrendszer elsôdleges feladata a problémák észlelése, és jelzése a gyermekjóléti központ felé, olyan esetekben is, amikor egyébként kevéssé valószínû, hogy annak hátterében családi, gyermekvédelmi problémák gyaníthatók, feltételezhetôek lennének – mint például 3 óra igazolatlan hiányzás jelzési kötelezettsége van az iskoláknak. – A család számára úgy tûnhet, hogy azért jeleztek róluk, mert nem bíznak meg bennük, és az iskola nem kíváncsi arra, mi állhat a hiányzás hátterében, megfelelô-e az iskolai nevelés, oktatás. Ehhez járul hozzá a gyermekjóléti központtal való félig önkéntes, félig kötelezô együttmû ködés felemás helyzete a már jelzésre került esetekben. Á lságos lenne azt állítani, hogy mindig önként, szabad akaratából látogat el a család a jelzés hatására a gyermekjóléti központba, mert a szabályozás nem ad lehetôséget arra, hogy a jelzett esetet ennek hiányában ne továbbítsuk a gyámhatóság felé. Láthatjuk tehát, hogy ebben az esetben az önkéntesség pusztán arra való esély, hogy hatósági kötelezés nélkül mû ködjön együtt velünk –, és ez a szó szoros értelmében meg is egyezik a szükségtelen hatósági kényszer elkerülésének elvével –, ugyanakkor továbbra sincs esély arra, hogy saját választása alapján kérje segítségünket. Az ilyen szélsôséges, ugyanakkor gyakori esetekben, amikor csekély számú iskolai igazolatlan hiányzások miatt kerül sor jelzésre, a gyermek veszélyeztetettsége a legtöbbször fel sem merül, ezért a hatósági kényszer elkerülése nem nevezhetô valódi eredménynek, illetve veszélyeztetettséget sem ez elôz meg, mivel nincsen olyan probléma, amely indokolttá tenné a gyermekjóléti további jelenlétét a család életében. Ezzel természetesen nem állítom, hogy ezek a törvény általi kötelezettségek vagy szabályozások, jelzési kötelezettségek minden esetben feleslegesek, sôt sok esetben úgy tûnik, hogy nem hiábavalók, s a problémák egy korai szakaszban való felismerése fontos, esély lehet a késôbbi elôfordulásuk kiküszöbölésére, az ártalmak csökkentésére. H asznos lehet akkor is, amikor a családok segítségnyújtási szándékunkat jól értelmezik, és úgy érzik, hogy figyelünk rájuk, hogy a társdalomnak is fontos a gyermekük jólléte, de fel kell tenni a kérdést, hogy mi a többi intézmény, ellátó feladata, mikortól kell ezeket a gyermekjólétre bízni. Többször lehet azt érzékelni, hogy a szülô – illetve a gyermek is – kudarcként élheti meg azt, hogy jeleznek problémáikról, hogy a gyermekjóléti központ vagy az illetékes hatóságok (például a szabálysértési hatóság az iskolai hiányzások kapcsán)megjelennek az életükben, miközben olyan konzultációs, partneri együttmûködést, amire szükségük lenne, ritkán tapasztalnak. N agy esélye van annak is, hogy megjelenésünkkel a felelôsséget is levesszük a szülô válláról, hiszen azzal azt üzenjük, hogy ha nem is teljesen, de valamennyire sikertelen a szülôi mû ködése, legalábbis az adott problémát tekintve mindenképpen, és feladatait önállóan nem tudta megoldani. Ebbôl a helyzetbôl kiindulva kell elérnünk, hogy a kötelezettsége és kudarcérzete ellenére, mégis együttmû ködjön, el tudja fogadni a segítséget.

44 24

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

Szôllôsi G ábor a G yvt. alapelveinek megnevezett, vagy kikövetkeztethetô értelmezésében említést tesz a „ … család önállóságának elvérôl.A célaz,hogy a család alkalm as legyen gyerm ekei nevelésére. A felesleges beavatkozással nem szabad szûkíteni a család döntési jogát,elôidézni a család függô helyzetét.”23 A bántalmazásos esetekkel kapcsolatos munka során gyakran felmerül, hogy jóval korábban lehetett volna megelôzô támogatást nyújtani, nem utólag avatkozni be. Azt megmondjuk ugyanis a szülôknek, hogy nem élhetnek, és ne éljenek a testi fenyítés eszközével, annak megelôzésére viszont semmilyen formában nem teszünk lépéseket. H iszen azokkal foglalkozunk, akik már a klienseink, a már akut bántalmazás miatt. N em mellékes kérdés az sem, hogy miután fény derült arra, hogy a szülô gyermeke neveléséhez a fizikai erôszakot választja, akkor is többnyire csak a családgondozó kreativitásán és készségein, valamint a bántalmazó szülô állapotán múlik, hogy ezekben az esetekben közösen milyen megoldásokra jutnak a további bántalmazás elkerülése érdekében. V alódi szakmai válaszok, módszertan nincs jelen a napi gyakorlatban.

■ A KU TA TÁS Tapasztalataim szerint a gyermekjóléti alapellátásban elérhetô szolgáltatások – bár jóllehet a prevenció az egyik fô feladatuk – nem nyújtanak konkrét lehetôséget arra, hogy a leendô szülôket segítsék annak érdekében, hogy a késôbb jelentkezô gyermeknevelési nehézségekkel legalább valamennyire felkészülten nézzenek szembe. Ku tatási hipotézisem szerint a szülôk számára szükséges lenne, hogy gyermekük születése elôtt a gyermeknevelés várható akadályaival való megküzdéshez, programok biztosításával segítséget kapjanak a segítô szervezetektôl. A kutatást egy 16 kérdéses kérdôívvel, illetve 4 interjú elkészítésével végeztem. A kérdôív kitöltésére Budapest egyik kerületében, a gyermekjóléti központban kliensként megforduló gyermekes anyákat kértem meg, véletlen mintavétellel. Itt jegyzem meg, hogy bár a kérdôívet anyák töltötték ki, elemzésem további részét kiterjesztem az apákra is, mert a szülôségrôl, s nem csak az anyaságról szól. Az interjúk a kerület gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézmények azon vezetôivel készültek, akik tapasztalataik és lehetôségeik alapján illetékesek megítélni – illetve alkalmasint megvalósítani is – azt, hogy a fent részletezett programok létjogosultságot nyerhetnek-e a gyakorlatban, és milyen feltételekkel, eséllyel, illetve milyen formában. Fontos megjegyeznem azt is, hogy a konkrét kutatáson kívül számos olyan nagyra becsült és sokat tapasztalt szakemberrel beszélgettem e témáról, akik releváns véleményükkel, s a velem való közös gondolkodással segítették munkámat.

23 Szôllôsi G ábor: A gyerm ekjóléti alapellátások a gyerm ekvédelem rendszerében. In: Szôllôsi G . (szerk.): G yerm ekjóléti Alapellátás, Segédanyag a szociális szakvizsgához. N em zeti C salád- és Szociálpolitikai Intézet,Budapest,2004,88.old.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:50 PM

Page 25

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:51 PM

Page 26

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

N ÉZÔ P O N T

■ KÉR DÔ ÍVES ADATFELVÉTEL ÉS ERED M ÉNYEI Ahhoz, hogy kutatásomat elkezdjem, néhány alapadatra volt szükségem. Így a megkérdezettek életkorára, gyermekeik számára, életkorukra elsô gyermekük születésekor, iskolázottságukra stb. Ezek közül elsôsorban arra voltam kíváncsi, hogy a kérdôívet kitöltô anyák közül hányan végeztek szakiskolai, középvagy felsôfokú tanulmányokat. Erre azért volt szükség, hogy ebbôl kiindulva láthatóvá váljék, hogy a közoktatásban, vagy a szociális szolgáltatások szintjén érdemes-e a fent részletezett prevenciós szolgáltatást bevezetni, abban az esetben, ha annak indokoltsága bizonyossággá válna. A megkérdezett anyák közül a felsôfokú tanulmányokat végzettek aránya 16% . A csupán általános iskolát végzettek a 39% -kal a 2. helyen szerepelnek ebben a rangsorban, azonban nem sokkal maradnak el azoktól, akik szakiskolát, vagy középiskolát is végeztek 45% -ban voltak jelen. Az általános iskolát végzettek jelentôs száma arra enged következtetni, hogy ez a csoport mérvadóan van jelen klienseink körében, ezért a hozzájuk való igazodás elengedhetetlen. M ás információk és tapasztalatok alapján is úgy tû nik, hogy az általános iskola az a közösségi tér, ahol célszerû a felkészítést elkezdeni. M ivel az is egyértelmû nek tû nik azonban, hogy általános iskoláskorú gyerekek számára nem idôszerû még a gyermekvállalás, ezért ebben az idôszakban kérdéses, hogy volna-e létjogosultsága a gyermeknevelésre felkészítésnek, illetve ahhoz segítségként, konkrét programoknak. Persze nemcsak és elsôsorban a gyerekvállalás állna a felkészítés fókuszában, hanem az önismeret, a saját gyermekkor, neveltetés feldolgozása, szükséges ismeretek, készségek elsajátítása, amelyek azonosak a felnôtt kapcsolatok, munkatársi, partneri, közösségi helyzetekben is. A szakiskolát, vagy középiskolát végzettek magas aránya a fentiekkel ellentétben mindenképpen elgondolkodtató abban a vonatkozásban, ha ott nem is minden potenciális szülôvel lehet találkozni, nem lenne-e mégis szükség ott felkészítô programra. H iszen, ha egy ilyen lehetôség „házhoz jön”, tantervbe integráltan, akkor a részvétel valamennyire garantált volna. Ehhez érdemes megvizsgálni, hogy a megkérdezett szülôk átlagosan hány évesen vállalták elsô gyermeküket, hogy világossá váljon, középiskolás korukhoz képest mennyi idô telt el addig. A mintában szereplô anyák életkori átlaga 23 év. A 31 megkérdezett anyának csupán alig egyharmada szült 20 éves koruk alatt, a minta tagjai közül legtöbben 20-25 éves koruk között vállalták elsô gyermeküket. H a abból indulunk ki, hogy a gyerekek tankötelelezettsége jelenleg 18 éves korig tart, úgy a kutatás alapján 5 év különbözöttel számolhatunk. Bár évek telnek el az iskola befejezése és az elsô gyermek születése között, de ez az idôszak nem olyan hosszú, hogy egy szakiskolai, középiskolai felkészítô program ne vezethetne eredményre. Az iskolai program átgondolása kapcsán szükséges foglalkozni azzal, hogy vajon a témaként szolgáló prevenciós programok egyáltalán léteznek-e már, ha igen, hol léteznek. Konkrét programokról van-e szó a lehetséges esetekben, vagy az intézmények, illetve családi háttér, és annak egy-egy

44 26

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

személye (pedagógus, családtag) töltenek-e be a leendô szülôk számára olyan szerepet, amellyel az anyák felkészülését segítik. Ennek megválaszolásához megkérdeztem az anyákat, hogy kaptak-e segítséget szülôségükre való felkészülésükhöz gyermekeik születését megelôzôen, s ha igen, azt hol, illetve kitôl kapták. A mintába kerültek 11% -a emlékszik csak arra, hogy az iskolában tanult ilyesmirôl, illetve ott kapott valamilyen formában segítséget, ennél valamivel többen, 15% érzi úgy, hogy sehol, senkitôl nem kapott. M egnyugtató az a tapasztalat, hogy a válaszadók jelentôsebb része, 36% családi hátterét nevezte meg olyan támogató közegnek, ahonnan segítséget kapott. Annak ellenére azonban, hogy a minta legjelentôsebb részét ôk teszik ki, mégis nagyon alacsony ez a szám, ahhoz képest, hogy a család az az elsôdleges csoport egy ember életében, ahonnan támogatást, segítséget várhat, vagy várhatna. Ennek alapján úgy tû nik, hogy a megkérdezett anyák jelentôs része arra emlékszik, hogy ezt a szükségletét családja nem biztosította, vagy – feltehetôen – szüleikben olyan mintát láttak maguk elôtt, amelyet nem tartottak követendônek, ezért tanácsokért sem fordultak hozzájuk. A megkérdezettek 17% -a egyéb helyrôl igyekezett tapasztalatokat szerezni a fent említett kérdésben. A késôbbi program kidolgozás szempontjából fontos szempont lehet az internet és a széles körû népszerû sítô irodalom elterjedtsége és rendelkezésre állása, amelyet egyre inkább hívnak segítségül a fiatalok és idôsebbek egyaránt. A mintában szereplô anyák 21% -a nevezte meg segítségére levô személyekként a gyermekorvost és a védônôt. M egdöbbentôen alacsonynak találom ezt az arányt, ahhoz képest, hogy velük a terhesség során elvileg mindvégig kapcsolatban állnak az anyák.24 Szociális szolgáltatás keretében senki nem élt felkészülési lehetôséggel, de nem derül ki, hogy azért, mert nem volt ilyen, vagy azért, mert nem vették igénybe. A megkérdezett kliens anyák válaszai alátámasztják hipotézisemet, amely szerint nincsenek kellô prevenciós programok. Ahhoz azonban, hogy egy adott program kidolgozhatóvá váljék, tudnunk kellene, hogy mi okoz problémát a szülôknek a gyermeknevelés során. M ivel a minta a gyermekjóléti központban megforduló anyákból áll, így az intézménytôl segítséget kérôk problémáik szerinti csoportosítását érdemes megvizsgálni. Az anyák által kitöltött kérdôív ilyetén csoportosítása nem a tanulmány elején látható statisztika problémacsoportonkénti kategóriáival volt megegyezô, mégis lehet párhuzamot vonni a kutatás eredményei és a gyermekjóléti központ statisztika adatai között. Ennek az összefüggésnek a további részletezésére azonban a szociális problémák összetettsége, eredetük bonyolultsága, illetve a gyermekneveléssel való kölcsönös egymásra hatása miatt nem térek ki. A késôbbi programkidolgozás szempontjából azonban jó támpontként szolgálhat annak érdekében, hogy az adott problémák megelôzéséhez, milyen célfeladatokra, eszközökre, témákra lehet szükség. 24 A várandósság idején csak a védônôvel,viszont a szülész-nôgyógyásszal igen (a szerk.).

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:51 PM

Page 27

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

N ÉZÔ P O N T

Ö sszegzésként a kérdôívben feltett utolsó kérdésemet járom körül, amely szerint a megkérdezettek a már meglévô gyermeknevelési tapasztalataikkal összefüggésben mit gondolnak arról, hogy amennyiben gyermekvállalás elôtt állnának, szívesen vennének-e részt szülôségre felkészítô programon. Ezt a kérdést körbejártam olyan szempontból is, hogy az alacsony iskolázottságuk, a támogató családi háttér nélkülözése, illetve a tudatos gyermekvállalás hiánya hogyan befolyásolta a tapasztalataik alakulását. Jól látható, hogy a fenti három szempontokat felölelô kategóriába tartozó anyák jelentôs hányada szívesen részesülne a szolgáltatók által nyújtott felkészülési lehetôségben. A szocializáció során hátrányokat szenvedett felnôttek igénylik azt, hogy hátrányaikat másfelôl érkezô segítséggel kompenzálhassák. Ebben az esetben ezt szülôségük kapcsán fogalmazták meg. Ô k azok, akik a szociális munka kliensei, s akikkel pont gyerekeik nevelése okán, s gyerekeik védelmében találkoztunk, akiknek ebben segíthetünk.

■ IN TER JÚK A szakemberekkel készített interjúknak az volt a célja, hogy kiderüljön, ôk mit gondolnak az általam felvetett program létjogosultságáról, megvalósítási lehetôségeirôl, az azzal kapcsolatos lehetséges, intézmények közötti együttmûködésrôl, illetve milyennek ítélik meg a program fontosságát, a kliensek fogadókészséget. Elemzésemben azokra a kérdésekre adott válaszokkal foglalkozom, amelyek a téma szempontjából releváns információkat tartalmaznak. Az adott intézmények és segítô ik foglalkoznak-e, találkoznak-e anyukákkal, leendô anyukákkal? M indegyik intézményben megfordulnak olyan szülôk, akik anyák, vagy leendô, potenciális anyukák. A védônôi szolgálat kifejezetten a várandós anyákkal, és a kisgyermekes anyákkal foglalkozik. A gyermekjóléti központ jóllehet, olyan családokkal foglalkozik, ahol már van gyermek, de gyermekeik között találhatunk olyanokat, akik már kamaszok, leendô anyák, ezért velük már kapcsolatban vannak az érintett idôszakban. Ezen kívül az intézményhez forduló anyáknak születhetnek további gyerekeik is, ezért tekinthetôk ôk továbbra is „leendô anyáknak”. A családsegítô központ feladata a felnôttek vagy egész családok gondozása. A N evelési Tanácsadóban 3 éves kortól foglalkoznak gyerekekkel, s azok szüleivel. Ezért ott várandós anyákkal kevéssé találkoznak.

■

Véleményü k szerint mennyire, mennyiben lehet a gyerekes anyukáknak segíteni? M indegyik általam megkérdezett vezetô úgy látja, hogy valamennyivel növekszik a szolgáltatásaikat igénybe vevôk száma az utóbbi években. Ennek oka, hogy talán egyre jobban megértik klienseik, hogy ôk felhasználói az ellátórendszernek, így jobban ki is akarják használni az intézmények által nyújtható segítségeket.

■

A gyermekjóléti központban is megnôtt az önkéntesen segítséget kérôk száma (vagyis, akikkel nem csupán jelzés alapján kerülnek kapcsolatba). A családsegítô központban a gazdasági válság lehet a fô indoka annak, hogy egyre többen keresik fel ôket gondjaikkal. A nevelési tanácsadó vezetôje úgy látja, hogy a „rohanó világ” miatt a mai szülôk nehezen tudják átadni gyermekeiknek tudásukat, mivel azt ôk sem szüleiktôl kapták, illetve nem szüleiknél látták, hanem óvodában, bölcsôdében tanulták. Ennek oka, hogy a mai fiatalok szülei is legtöbb esetben már dolgoztak az ô nevelkedésük során. A fenti két interjúalanyom szerint a családok, szülôk egyre inkább igénylik és kérik is a segítséget családi életük nehézségeinek megoldáshoz. A vezetô védônô errôl nem tudott informálni, mivel nekik kötelezô együttmû ködniük az anyákkal. Arról, hogy mennyire tudnak, és akarnak segítséget kérni a szülôk dilemmáik megválaszolásához, nem tudott véleményt mondani, mivel ugyanannyi tapasztalata van nagyon „igényes” és kevésbé „igényes” szülôkkel kapcsolatban. Véleményü k szerint mennyire felkészü ltek klienseik a gyermekvállalásra, a szü lô ségre? Interjúalanyaim szerint ez teljesen változó, nem tudnak ebben általánosan állást foglalni.

■

Vannak-e olyan szolgáltatásaik, amelyek a kliensek segítségére vannak a szü lô ségre való felkészü lésben? A „gyermekjólétis” munka egyik fô profilja a prevenció. A szolgáltatás elsôsorban azoknak a családoknak nyújt segítséget, ahol már van gyerek. Egyszerre foglalkoznak a szülôkkel, s gyerekeikkel. A gyerekeikkel való munka azonban hosszú távú befektetés, befolyással van arra, hogy ôk majd milyen szülôk lesznek. Ilyen értelemben a szülôségre való felkészítésük is zajlik. Arra nemigen van kapacitás és munkaerô, hogy külön csoportokat szervezzenek olyan családoknak, ahol még nincsen gyerek, illetve leendô anyáknak, szülôknek. Ennek a fontosságát nagyon jelentôsnek tartja a központ vezetôje, azonban a törvényileg kötelezôen ellátandó feladatok is erôn felüli feladatokat rónak az ott dolgozó szociális munkásokra. Az intézmény vezetôje ennek ellenére nyitott minden megoldásra, ami lehetôvé tenné a kutatási témaként szolgáló konkrét program kidolgozását és megvalósítását. A vezetô védônô elmondta, hogy fô tevékenységeik a területi védônôi ellátás és az iskolai védônôi ellátás. A területi védônôi ellátás a várandós anyáknak, és azon családok számára biztosított, ahol a tankötelezettségi kort még el nem ért gyerekeket gondoznak. Ezen kívül a tankötelezett korú, de otthon gondozott gyerekek csoportjával foglalkoznak. Például, amikor valaki súlyosabb betegség miatt nem tudott bekerülni oktatási intézménybe. Tehát velük találkoznak, családlátogatás során és védônôi találkozáson. Ezen kívül csoportos foglalkozásokat tartanak, elsôsorban szülésre felkészítô programot és baba-mama klubot. A védônôk mindig nagyon fontosnak tartották a szülôi érettséget, minden területen a megelôzésben gondolkodnak. Évekkel

■

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

27 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:51 PM

Page 28

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

N ÉZÔ P O N T

ezelôtt megvalósítottak egy „Szülôk iskolája” elnevezésû programot. Elôadókat hívtak meg rá, konkrét programokkal készültek, 4-5 foglalkozást tartottak, és 8-10 család vett részt rajta. H asznosnak találták, de végül munkaerô- és kapacitáshiány miatt nem tudták ezt a késôbbiekben is folytatni. Ettôl függetlenül a szülôk felkészítése a védônôi munkában elméletileg mindig jelen van. C soportos formában, illetve a személyes találkozások alkalmával. Külön szót érdemel az iskolai védônôk egészségfejlesztési tevékenysége, amelyek témái között szerepel a családi életre felkészítés, nemcsak a családtervezés (fogamzásgátlás, pozitív családtervezés), hanem része a pszichés érettség, felkészülés, felelôs párválasztás és párkapcsolatok kialakítása, illetve a szülôi szerepre való felkészítés. Ez nagyon esetleges, a védônô elkötelezettségétôl, ismereteitôl, értékrendjétôl függôen, mert az idôtartam és a tartalom is esetleges, sokszor formális, míg más esetekben a védônôk személyes tanácsadást is tartanak, bensôséges kapcsolatot alakítanak ki a diákokkal. M inden évben készítenek munkatervet, nemcsak a szû rôvizsgálatok elvégzésére, hanem erre is. Ezt az iskola vezetésével egyeztetik, és beépítik a tanmenetbe. Tanóra keretében is, tanórán kívül is tartanak elôadásokat, foglalkozást, tanfolyamot. A nevelési tanácsadóban és a családsegítô központnál ilyen konkrét program nincs, s bár tevékenységük egy-egy szeletében a szülôi személyiségformálás fellelhetô, de legtöbb esetben nem ez van munkájuk középpontjában. Mit gondolnak arról, hogy akiket ismernek, szívesen részt vennének-e szü lô ségre felkészítô programon? M inden válaszoló szükségesnek tartja a program létrehozását, és szívesen részt is venne benne. Ú gy látják, hogy volna igény a részvételre, azonban ehhez meg kell találni a legjobb utakat az érintettek megszólításához. Az okoz nagyobb dilemmát a szakembereknek, hogyan lehet az érdeklôdést fenntartani leendô anyák esetében, hiszen a gyermeknevelés a gyermekvállalás elôtt még nem akut nehézség, vagyis, hogy lehet addig foglalkozni egy problémával, amíg az még nem is aktuális. Erre a válaszolók gondolatai alapján az rajzolódott ki, hogy a terhesség idôszaka lehetne a legideálisabb erre, amikor már a szülôvé válás folyamata, a motiváció, a felelôsségérzet kialakulóban van.

■

■ KÖ VETKEZTETÉSEK A kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a klienseink készek elfogadni azokat a segítségeket, amelyet az ellátórendszer nyújt számukra, és igénylik azt. Ú gy látom: van igény arra, hogy mielôbb segítséget kaphassanak arra, hogyan lehet felelôs szülôként élni, s eredményesen gyereket nevelni. És bár konkrétan talán nem gondolják úgy, hogy erre már gyermekvállalásuk elôtt feltétlenül szükségük lenne, de halmozott problémáik mentén, gyerekkori szocializációs hátrányaik kapcsán érzékelik azt, hogy egyedül szülôségükkel nem minden esetben boldogulnak.

44 28

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

A szakemberekkel való beszélgetések egyértelmû en alátámasztják hipotézisemet, amely szerint a prevenció mint alapvetô gyermekvédelmi feladat nem valósul meg, a szakemberek szerint ez nem személyes felelôsségvállalásuk hiányában, hanem munkavégzési körülményeik miatt marad el. Ennek ellenére nyitottak és készek külön program kidolgozására, a megvalósítás lehetôségeiért való lobbizásra. A megvalósítás egyik fô gyakorlati kérdése, amely mindvégig újra és újra felmerült a felmérés során, hogy konkrétan kiket és mikor lehetne megszólítani. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy az iskolák és az egészségügyi, szociális szolgáltatók felelôssége nagyjából azonos jelentôségû ebben a kérdésben, fontosságuk között nehezen lehetne különbséget tenni. Ju hász Re be ka

■ IRO DA LOM JEGYZÉK

1997.évi X X X I.törvény a gyerm ekek védelm érôlés a gyám ügyi igazgatásról.39.§ (1). Andorka R.: Bevezetés a szociológiába,O siris Ki adó,1997. Anthony G .: Szociológai.O siris Ki adó Budapest,1997. D r.Bagdy E: C saládi szocializációs és szem élyiségzavarok.Tankönyvkiadó Budapest,1977. D r.Buda B.: A szem élyiségfejlôdés és a nevelés szociálpszichológiája.N em zeti Tankönyvkiadó,Budapest,1986. D r.Buda B.: Em pátia: A beleélés lélektana.Folyam atok,alkalm azás,újszem pontok.U rbis Kö nyvkiadó Budapest,2006. D r.Buda Béla: C saládi életre nevelés – a családi intézm ényes nevelés feladatai,m egelôzô és terápiás lehetôségek.In: D r.Ko m lósi Sándor (szerk.): C saládi életre nevelés.N em zeti tankönyvkiadó,1998. C harles S.C .,MichaelF.S.: Szem élyiségpszichológia.O siris Ki adó Budapest 1998. Eric B.: Sorskönyv.Háttér Ki adó,Budapest. G áti F.: A m egelôzô (preventív) gyerm ekvédelem .In: Mihály I.(szerk.): G yerm ekvédelm i tanulm ányok 5.kötet: Tanulm ányok a gyerm ek- és ifjúságvédelem tém aköreibôl.FIC E Ki adványok,Budapest,2000. G rész G .,D avid M.R.,MerglÉ.: Fiatalok Az Élet Kü szöbén (FÉK) Tanári kézikönyv 1-2.m ásodik kötet: D öntéseim a veszélyekben.Tim óteus Társaság,Budapest,200. Herczog Mária: G yerm ekvédelm i kézikönyv.KJK-KE RSZÖ V Jogi és Ü zleti Ki adó Kft.,Budapest,2001. Ka ren V ander V en: A családokkaldolgozó gyerm ekjóléti szakem berek újfajta szerepei egy m odelltükrében.In: Budai I.(szerk.): Tanulm ányok a gyerm ekjólét körébôlV .G yerekek – szülôk – szakem berek.Esztergom ,1995. Klein A.: Effective group w ork.N ew York: Association Press,1972. MichaelC .,Sheila R.C .: Fejlôdéslélektan.O siris Ki adó Budapest 1998. Módszertani G yerm ekjóléti Szolgálatok O rszágos Egyesülete: G yerm ekvédelm i fogalom tár,m ásodik bôvített kiadás 2007. Ronald W .T.,Rrobert F.Rivas: A csoportm unka gyakorlatának központi kérdései.In: Hegyesi G .–Ko zm a J.–Szilvási L.–Talyigás K. (szerk.): A szociális m unka elm élete és gyakorlata 4.kötet Szociális m unka csoportokkal.Budapest,1999. Sula W olf: A társadalm i környezet preventív hatásai.In: Budai I.(szerk.): Tanulm ányok a gyerm ekjólét körébôlV .G yerekek – szülôk – szakem berek.Esztergom ,1995. Szôllôsi G ábor: A gyerm ekjóléti alapellátások a gyerm ekvédelem rendszerében.In: Szôllôsi G .(szerk.): G yerm ekjóléti Alapellátás,Segédanyag a szociális szakvizsgához.N em zeti C salád- és Szociálpolitikai Intézet,Budapest,2004. Szôllôsi G ábor: A gyerm ekjóléti alapellátások szakpolitikai kérdései.In: Szôllôsi G .(szerk.): G yerm ekjóléti Alapellátás,Segédanyag a szociális szakvizsgához.N em zeti C salád- és Szociálpolitikai Intézet,Budapest,2004. W illiam Sw archz: C soportok alkalm azása a szociális m unka gyakorlatában. In: Hegyesi G .–Ko zm a J.–Szilvási L.–Talyigás K. (szerk.): A szociális m unka elm élete és gyakorlata 4.kötet Szociális m unka csoportokkal.Budapest,1999.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:51 PM

Page 29

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

E S E T T A N U LM Á N Y

Lakhatási és munkaerô-piaci lehetôségek, valamint a területi egyenlôtlenségek egyén központú megközelítése A társadalm i jelenségeknek vannak olyan csoportjai,am elyek a társadalom egésze vagy egy része szám ára m egoldandó problém ákat okoznak.Minélnagyobb nehézséget okoz egy jelenség,annálnagyobb társadalm i figyelem irányulrá.Tulajdonképpen ezek a nehézségek m eglehetôsen egyszerû tôrôlfakadnak,m égpedig,hogy egyetlen társadalom sem tökéletes: annyiféle em ber él egy társadalom ban,hogy m ég,ha találnánk is valakit,aki tökéletesen érzi m agát benne,biztos,hogy lennének olyanok,akik nem .Illetve ez nem csak egyének között,hanem egyénen belül is változhat,nevezetesen,hogy – m ivel egy em ber többféle szerepet játszhat egy társadalom ban1 – lehetnek olyan szerepei,am ikkel elégedett és lehetnek olyanok,am ikkel nem .Az elégedetlenség alapján csoportokba lehet sorolni az em bereket.Például bizonyára sok olyan em bert találnánk társadalm unkban,akik elégedetlenek jövedelm i helyzetükkel.Ha a társadalom jelentékeny része elégedetlen a jövedelm i helyzetével,akkor m ár égetô társadalm i problém áról beszélhetünk.2 Bárm ely társadalm i problém át is vizsgálunk,az elsô lépésnek a problém a körülhatárolásának kelllennie.Í rásom ban én is egy problém át,pontosabban inkább problém ák füzérét vizsgálom ,így m indenképp szükséges m eghatároznom ,m it is hívok társadalm i problém ának.Azokat a feltételeket és állapotokat tekintem társadalm i problém ának,am elyeket jelentôs szám ú egyén,vagy befolyásos egyének egy csoportja nem kívánatosnak,a m aguk értékeivelés norm áivalellentétesnek tekint,illetve egyetértenek a feltételek m ódosításának lehetôségében. Természetes jelenség, ám hazánkban súlyos problémákkal kapcsolódnak össze a területi különbségek. Könnyen belátható azon jelenség valóságtartalma, hogy rosszabb élni egy infrastrukturálisan fejletlenebb térségben, ahol rossz minôségû ek az utak, kevesebb tömegközlekedési lehetôség van, kevesebb a kulturális vagy kikapcsolódási lehetôség. Á m mindezt kompenzálhatja az a tény, ha az ember önszántából – például a természet közelsége miatt – költözik ilyen helyre. Ez után az is nyilvánvaló, hogy ezek az emberek hátrányt szenvednek bizonyos javakhoz való hozzájutásban, de nagy különbség van abból a szempontból, hogy az ember önakaratából választ egy ilyen életformát, vagy – például a társadalmi, gazdasági valóság miatt – rákényszerül. M anapság azonban a társadalomnak csak egy töredék része költözik azért rosszabb 1 Lásd m ég Krém er Ferenc: Melyik tükör görbe?, letölthetô: w w w .law yersolution.hu/.../tanulm anyok/Krém er_Ferencx x_Elôítéletek.doc,utolsó letöltés: 2010-07-21,vagy Ferge Zsuzsa: Társadalm i áram latok és egyéni szerepek,2010, N apvilág Ki adó,Budapest. 2 Meg kell azonban jegyezni,hogy ez egy nagyon leegyszerûsítô és az egyén szem pontjából m egközelített gondolatm enet.A valóságban ennélsokkalszínesebb m ódon, több hatástólfüggôen vannak jelen a problém ák.

körülmények közé, hogy közelebb legyen a természethez. Az emberek többsége vagy már eleve beleszületik egy ilyen környezetbe, vagy rákényszerül arra, hogy odaköltözzön. A települési egyenlôtlenségek sokkal inkább az életesélyek romlásával írhatók le, mint például a munkához való hozzájutás esélye, a munkával járó jövedelem mértéke, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetôsége, az iskolai oktatás minôsége, s az ennek folyományaként alakuló késôbbi munkavállalási lehetôségek (Krémer, 2009). Így aztán könnyen belátható, hogy azok az emberek, akik ilyen településeken élnek, nagyobb valószínû séggel válnak szegényekké, mint jobb környezetben élô társaik. Ennek alapján a szegénység a társadalmi egyenlôtlenségek egyik megjelenési formája. Ezek olyan hátrányok, amelyek megakadályozzák az egyént lehetôségeinek kiaknázásában (Krémer, 2009). A társadalmi egyenlôtlenségek területi egyenlôtlenségeket is generálhatnak, ahol a feljebb leírt megfosztottsággal kell az embereknek szembesülniük. Az egyenlôtlenségek ezen formája hosszú távon fennmarad, s generációról generációra öröklôdik, ily módon csökkentve az egyén esélyét 2 0 1 0 /3 . SZÁ M

egy jobb, teljesebb élet kialakítására.3 Amartya Sen írt a szegénységrôl a képességek hiányaként. Tehát elsôsorban nem gazdasági szempontok alapján tekintett e jelenségre, hanem érdemi megközelítésben. Szerinte ugyanis a képességek hiányára más is hat, nem csak a jövedelmi helyzet4. A jövedelem és a képességek közti viszonyt erôsen befolyásolja az egyén életkora, neme és társadalmi szerepe, lakóhelyének jellemzôi – ahogy errôl írtam is –, amelyeken az egyénnek nincs befolyása, vagy csak korlátozott mértékben. Jelen írás ezt a problémát közelíti meg egy család, illetve fôleg az édesanya (Kriszta) szempontjából. Fôleg Kriszta élete mentén haladok (ami természetesen összefonódik egy ponton férje életével), mégis kevesebb teret kap most Kristóf (a férj). N égy területen, négy kérdést vizsgálok részletesebben. Az elsô fejezetben retrospektív szemléletben visszatekintek a múltba, hogy választ kapjak arra a kérdésemre, vajon miért nem sikerült Krisztát 3 Lásd m ég Pierre Bourdieu:A társadalm i egyenlôtlenségek újraterm elôdése,2008 G eneralPress Ki adó. 4 Ez a hatás nem univerzális,hanem térben is idôben,sôt egyénenként is rendkívülváltozatos.

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

29 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:51 PM

Page 30

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

E S E T T A N U LM Á N Y

képessé tenni az önálló, felelôsségteljes életre, mindazon segítségek ellenére, amiket megkapott élete során? V izsgálom a képessé tétel és a felruházás fogalmát mint a szociális munkás egy módszerét és az e kapcsán felmerülô dilemmákat, ezután pedig egy rövid szempontrendszer szerint gondolkodom el a témáról. Továbblépve a történetben, második vizsgált területem a lakhatás lehetôségei a mezôkovácsházai kistérségben. Itt igyekszem megvizsgálni azt a kényszerhelyzetet, amibe Krisztáék kerültek. N evezetesen: azért, mert nem voltak meg a megfelelô anyagi lehetôségeik és képességük arra, hogy miként bánjanak egy nagyobb összeggel, ezért az egyik leghátrányosabb kistérségek egyikébe kényszerültek költözni. Ezután adódik a kérdés, hogy milyen lehetôségeik vannak azon a kistérségen, abban a kis faluban munkát találni. Ez a harmadik terület, amit vizsgálok. Feltárom a kistérség adottságait, majd pedig az Ú t a munkához program egyéves tapasztalatairól írok és azokról a lehetôségekrôl, amiket ez a program teremtett, illetve, amik azon kívül vannak (idénymunka, feketemunka). V égül pedig az utolsó témám a dolgozatban két kistérség közti különbségek és ezek hatásai. Igyekszem összehasonlítani a szentendrei és a mezôkovácsházai kistérséget adatok alapján, olyan szempontból, hogy az ottani családokban felnövekvô gyermekek életére a térségek közti különbség milyen hatással van. Ezért olyan altémákra bontottam a fejezetet, amelyek mindenképpen érintik Krisztáékat. N éhányat felsorolva: egészségügy, közoktatás, közlekedés.

■ CSA LÁD TÖR TÉNET Kriszta erôsen terhelt családból származik. Édesanyja skizofrén, kisgyermek kora óta nem látta. Édesapja meglehetôsen erôs alkohol problémákkal küzdött. Ebbe halt bele, a házuktól nem messze talált rá Kriszta és a bátyja, részegen belefulladt egy árokba. Ezután a nagymamája nevelte, ô volt a hivatalos gyámja és az ô házában lakott. A nagymamának szintén problémája volt az alkohollal. Ö ten laktak a nagymama házában. Kriszta, a testvére, a nagymama, a nagybácsi és egy albérlô. Kriszta bátyja elérve a kamaszkort (12-13 évesen) drogokhoz nyúlt és

44 30

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

díler lett belôle. M eglehetôsen agresszív volt, pénz és kábítószer híján erôszakosan próbált kicsikarni anyagi javakat családtagjaitól. 16 éves volt Kriszta, mikor elvégezte a 8 általánost a szentendrei speciális iskolában. Ezután elkerült Esztergomba, szakiskolába. 18. születésnapján, élve a nagykorúság adta szabadsággal, elutazott Székesfehérvárra, hogy megünnepelje „felnôttsége kezdetét”. Itt ismerkedett meg késôbbi férjével (nevezzük Kristófnak), akivel hónapokra kikerültek mind a szentendrei, mind az esztergomi családsegítô látóterébôl.5 Szentendrei családgondozója jelentette be a rendôrségen, körözést adtak ki utána. A nyomozás során azonban kiderült, hogy megint Szentendrén van, Kristóffal, de nem kívántak együttmû ködni a családsegítôvel. N em sokkal késôbb, a nagymama halála után elköltöztek a családi házból. Az új ház egy téliesített nyaraló volt a Pismány hegy tetején (még Szentendre közigazgatási területén belül), rossz megközelíthetôséggel és útviszonyokkal. M ég a hegyen laktak, mikor terhes lett. Ekkor került be megint a családsegítô látókörébe a védônô jelzésére. Terhességének a 32. hetében volt már Kriszta, mikor elôször látta ôt védônô és az életkörülményeikre tekintettel úgy döntött, hogy nem javasolja a baba hazaengedését, miután megszületik, így bevonta a gyermekjóléti szolgálatot is. A továbbiakban Kriszta nem szívesen mû ködött együtt a védônôvel, ritkán járt orvoshoz (bár gyermekorvosát ellenvetés nélkül elfogadta), a családsegítôvel viszont készséges volt. Én körülbelül ekkor kezdtem a gyakorlatot. Itt állt Krisztiék életútja, mikor megismerhettem azt. M indenesetre a védônô úgy döntött, hogy nem javasolja a pici hazakerülését, olyan indokolással, hogy Krisztáék nincsenek felkészülve a szülôi feladatokra (nem lehetett tudni, Kriszta, hogy fogja tudni ellátni a picit) és a lakáskörülmények sem megfelelôk. Ezt azonban nem közölte velük, ami meglehetôsen megnehezítette a munkát. A C saládsegítô Szolgálat (továbbiakban: Szolgálat) viszont úgy gondolta,

5 Kri szta és családja m ár kisgyerm ek korától kezdve a családsegítô szolgálat kliense volt.

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

hogy részben ugyan igaza van a védônônek, abban, hogy nem alkalmasak a szülôségre, de képessé tehetôk, a családgondozó részérôl, hogy valamilyen lakhatási megoldást találjon Krisztáéknak. C saládok átmeneti otthona jöhetett szóba, mert az anyaotthont egyértelmû en elutasították, illetve krízislakást kérvényeztünk az önkormányzattól, amíg sikerül biztos megoldást találni, ugyanis a fôbérlôjük ekkor már ki akarta ôket tenni abból a faházból, ahol addig éltek. Próbáltunk másik albérletet keresni, de azon az áron, amit ôk meg tudtak volna fizetni, nem kaptak volna megfelelô lakást. M ás megoldás híján vissza kellett költözniük – hosszú vitákat követôen – a családi házba. Ekkor a házban két ember lakott, a nagybácsi és az albérlô. A védônô úgy döntött, hogy, ha nem tudják megoldani a lakhatásukat, akkor el kell venni tôlük a gyermeküket. A gyámhivatal áthárította a felelôsséget a gyermekjólétis családgondozóra, aki szintén azt javasolta, hogy ne engedjék haza a babát (a védônô támogatása nélkül nem vállalta a felelôsséget), bár hozzátette, ha sikerül találni nekik anyavagy családok átmeneti otthonát, akkor velük maradhat. Ez lett a hivatalos vélemény is. Ekkor kaptuk a hírt, hogy C sobánkán, az egyik szomszédos kisvárosban az idô tájt nyílt egy családok átmeneti otthona. Bár még a felújítást végezték az épületen, befogadták Krisztáékat. A munka hivatalosan lezártnak volt tekinthetô Szentendre részérôl. Az esetet átadta a családgondozó az otthonnak, a csobánkai családsegítônek és a védônônek. A nagycsaláddal közösen eladták Krisztáék a pismányi szülôházat és elosztották a pénzt. Így lett két millió forintjuk. Ennek hamar elköltötték a nagy részét még azalatt a néhány hónap alatt, amíg az otthonban laktak. R övid ott-tartózkodásuk oka az volt, hogy az otthonnak nem sikerült megszerezni a mû ködési engedélyt. Krisztáék összebarátkoztak ott egy másik családdal, akiknek már két gyermekük volt és velük költöztek el egy határmenti kis településre. Közösen vettek egy házat. Az ottani szociális ügyintézô elmondása szerint nem volt jó állapotban a ház, de az ott lakók segítségével kifestették és berendezték közös erôvel.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:51 PM

Page 31

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

E S E T T A N U LM Á N Y

2009 nyarán megszületett a második babájuk, ekkor már súlyosan elhanyagolták gyermekeiket, nem fürdették ôket. R uháikat – nemcsak a gyermekekét – elégették a kertben arra hivatkozva, hogy nincs víz mosni. Éjszakánként kimaradoztak a másik házaspárral, a gyermekeket otthagyva egyedül a házban. Így a helyi szakemberek megint arra jutottak, hogy nem képesek gondoskodni gyermekeikrôl, így jelenleg az orosházai családok átmeneti otthonában élnek. A családot körülvevô szociális munkafolyamatában a képessé tételfogalmát kell megvizsgálni. Azért választottam ezt a területet, mert Kriszta életében egész kiskorától kezdve jelen volt valamiféle professzionális támogatás (fejlesztôpedagógus és pszichológus gyerekkorában, késôbb a családsegítô és a gyermekjóléti, majd a védônô is), emellett pedig természetes védôhálóként az egyház volt mellette. M égis az a tapasztalat, hogy nem sikerült ôt képessé tenni önálló életvezetésre. Ezért merült fel bennem, hogy vajon mit is jelent a képessé tétel a szociális szakmában? Egy alakulóban lévô fogalomról van szó. N em létezik standard definíció, amit aztán egy módszertan követ. Sokkal inkább egy olyan dinamikusan változó folyamatról beszélhetünk, amit a szociális munkás és a kliens együtt alakít. A külföldi irodalmak jobbára a szociális munkás támogató szerepét emelik ki (G utierrez, Parsons, C ox 1998; Bush, V alentine 2000; Lee 2001; Adams, R oberts 2003; G ilchrist, D urrant 2005), míg a magyar gyakorlat, úgy gondolom, inkább a kontroll szerepet. Tisztában kell azonban lenni azzal, hogy a képessé tétel folyamatát, nemcsak a kliens és a szociális munkás befolyásolja. V annak olyan külsô és belsô tényezôk, amelyek a közös munka elkezdésekor adottak. Ezek közül van olyan, amit a folyamat során meg lehet változtatni (ezek jórészt a belsô, a kliens személyiségével, önértékelésével, felelôsségvállalásával, asszertivitásával összefüggô tényezôk), míg vannak olyanok, amelyeket nem lehet megváltoztatni, vagy a változás gyümölcse hosszú távon érezhetô (egzisztenciális, anyagi tényezôk). A sikeresség attól is függ, hogy ezek a tényezôk milyen arányban fordulnak elô és milyen prioritást élveznek a kliens életében. Az egzisz-

tenciális tényezôkön belül részletesebben a lakhatási és a munkavállalási lehetôségekkel foglalkozom. A képességek hiánya ugyanis jól megragadható formát ölt ezeken a területeken, s nagy hatással vannak az egyén életére. Prekoncepcióm az, hogy nehéz lehet lakást találni Krisztáékhoz hasonló társadalmi státuszú párnak. N ehéz, mert kevés a bérlakás, amit kivehetnének, ha esetleg messze kell utazni a munkahelyhez, vagy ha mégis van kiadó lakás, akkor az olyan árban van, amit nem tudnak megfizetni. Krisztáék rossz anyagi helyzetük és pénzgazdálkodási stratégiájuk miatt jelenleg egy hátrányos helyzetû kis tér ségben (M ezôkovácsháza) laknak, ott sikerült egy házat venniük. Ezen kistérség nem nyújt annyi munkavállalási lehetôséget, mint a szentendrei kistérség, s még inkább nehéz a munkahelytalálás egy alacsony iskolai végzettségû párnak, amelynek az egyik tagja enyhén értelmi fogyatékos. Fontosnak tartom tehát a munkaerô-piaci lehetôségek áttekintését, mert úgy gondolom, hogy az önálló munkavégzés képessége és a munkához jutás lehetôsége alapvetô az önálló élet megteremtésében. Kérdésem tehát ebben a fejezetben, hogy miként lehet ma a mezôkovácsházai kistérségben megélhetést nyújtó munkához jutni? A területi különbségek, egyenlôtlenségek szintén egy olyan terület, amiben jól megragadhatók a lehetôségek, illetve hátrányok. Azok a lehetôségek, amik nem az egyénen múlnak, hanem, amit a terület „tud kínálni” az egyénnek. Kriszta és családja ma a mezôkovácsházai kistérségben laknak, ami a 33 leghátrányosabb kistérség egyike Békés megyében. Kriszta azonban a szentendrei kistérségbôl indult, ami a 3. legjobb tulajdonságú kistérség M agyarországon. Elsôsorban anyagi helyzetük miatt költöztek oda. A két kistérség közti különbséget szeretném áttekinteni, rávilágítva arra, hogy Kriszta gyermekei lakhatás, munkavállalás, életkörülmények és a szociális ellátórendszer kiépítettsége szempontjából rosszabb körülmények között fognak felnôni, ami a hátrányok halmozódásához és a szegénység öröklôdéséhez vezet. M ilyen különbség van ma M agyarországon egy középmagyarországi régióbeli kistérség és egy 2 0 1 0 /3 . SZÁ M

dél-alföldi között? A hangsúlyt arra helyezem, hogy a felnövekvô gyermekeknek – Krisztáéknak két kis gyermekük van – milyen jövôképük lehet. Prekoncepcióm az, hogy azáltal, hogy nekik még az sem adatik meg, hogy szegény körülmények között, de egy jobb gazdasági, szociális helyzetben lévô kistérségben nôjenek fel, azzal jelentôsen romlik az életesélyük arra, hogy kiegyensúlyozott egzisztenciát tudjanak majd teremteni maguknak és gyermekeiknek.

■ KÉPESSÉ TÉTEL Krisztát kisgyermek korától nagymamája nevelte. Életében történt tragédiák (pl. édesapja halála) és a pozitív minták hiánya következtében szelíd, mély érzésû, de érzelmileg labilis, magába zárkózó, kényszeres fiatal lett belôle. Történt ez mindazon külsô segítségnyújtás ellenére, amit megkapott környezetétôl. N agymamája mélyen katolikus vallású volt, aki igyekezett hitét unokáiba is átültetni, ezért Kriszta rendszeresen járt egyházi táborokba, foglalkozásokra. Emellett a professzionális szociális ellátórendszer is szerepet játszott életükben. Kisiskolás korában évekig járt a szentendrei nevelési tanácsadóba pszichológushoz, fejlesztôpedagógushoz. Késôbb a családsegítô is gondozta a családot. M iként lehet, hogy mindezek ellenére sem sikerült Krisztát képessé tenni az önálló, felelôsségteljes életre? D iszfunkcionálisan mû ködô család esetén a családsegítô, illetve a gyermekjóléti szolgálat igyekszik képessé tenni a családot az önálló mû ködésre. Ez azonban meglehetôsen komplex feladat. N incs ugyanis pontosan meghatározott definíció vagy módszertan, hogy miként lehet ezt megvalósítani. A meghatározások tág határokat szab e fogalomnak, ám azt egyértelmû en meghatározzák, hogy képességekkel való felruházásról van szó. Azt azonban a szociális munkásra bízzák, hogy miként valósul ez meg. A képessé tétel fogalma akármilyen társadalmi szinten is nézzük, mindenképp egy személy, vagy csoport felruházását jelenti valamilyen képességekkel, amellyel „ a növekedés és a felelôsség fokozását célozzák” (G lichrist-D urrant, 2005). C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

31 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:51 PM

Page 32

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

E S E T T A N U LM Á N Y

A kérdés az, hogyan érhetô el a felelôsség fokozása, megerôsítése? M ilyen út vezet a növekedés felé? Az általam ismert külföldi irodalmak a szociális munkás támogató szerepét emelik ki a kliens felelôsségvállalása mellett (G utierez-ParsonsC ox, 1998; Bush-V alentine, 2000). Azok az emberek, akiknek különleges élethelyzetekkel kell megküzdeniük, mert egy elnyomott csoport tagja, gyakran nem tudnak teljes életet élni és részt venni a közösség életében. Könnyen átadhatják magukat a reményvesztettségnek, a tehetetlenségnek. D e lehet fejleszteni az önértékelésüket, önbizalmunkat, öngyógyítási képességüket, kapcsolati rendszerüket, társadalmi részvételhez szükséges eszközeiket (Lee, 2001). Kriszta olyan hátrányokat szerzett korai gyermekkorában és azok a minták, amelyekkel fel kellett nônie, olyan hatást gyakoroltak rá, amely hatására képtelenné vált felelôsen vezetni életét. A természetes és a professzionális szociális háló, ami körülvette, igyekezte felkészíteni ôt az önálló életre. Ahogy én ezt látom, a képessé válás az önálló életre a gyermekkor kihívása egészen addig, amíg az egyén önálló életet nem kezd. Így tehát, amikor a szociális szakma, professzionális úton igyekszik képessé tenni a klienst élete kompetens irányítására, akkor igen nagy kihívással kell szembe néznie. R acionálisan nézve azért, mert kevesebb ideje van felkészíteni az egyént és mert az egyénben nagy valószínû séggel már vannak beivódott rossz tapasztalatok. Tehát nemcsak egy új mintát kell mutatni, hanem a régit kell felülírni, ami annál nehezebb, minél idôsebb a kliens. O lyan mintát és életvezetési tanácsadást kell neki nyújtani, amely növeli a saját magáért és cselekedeteiért vállalt felelôsséget. Ez azonban csak egy elméleti keret, amelyet tudni kell átültetni a gyakorlatba. N em szabad elfelejteni azt sem, hogy az egyén nem önmagában létezik, hanem a környezetével, a körülötte élô emberekkel együtt. A jogalkotó négy kontextusban ír a képessé tételrôl. A rendszeres szociális segélyben részesülôk számára a beilleszkedési program keretén belül lehetôség nyílhat (ha a szolgáltató megszervezi) „egyéni képességeket fejlesztô vagy az

44 32

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

életm ódot form áló foglalkozáson, tanácsadáson,illetôleg a m unkavégzésre történô felkészülési program ban való részvételre.6 N em kötelessége a szolgáltatónak ilyesfajta szolgáltatást nyújtani. A családsegítô szolgálat esetében már más a helyzet. Feladata az életvezetési képesség megôrzése7 és fejlesztése úgy, mint a közösségi ellátásban8 dolgozó szakembereknek. D e mi van akkor, amikor a kliens már elvesztette ezt a képességét? Ebben az esetben lép be a segítségnyújtásba a rehabilitációs intézmény, amelynek kötelessége kialakítani a kliens életvezetési képességét. A megvalósítás mikéntjérôl azonban nem esik szó. Ne héz is lenne törvényileg szabályozni. A szakemberre és a kliensre van bízva a munka menete. Felmerül azonban a kérdés, hogy hogyan képes egy bentlakásos intézmény felkészíteni az önálló életre, amikor természetébôl adódóan épp a kliens önállóságát korlátozza. M ásik oldalról szemlélve azonban megvan az az elônye, hogy egész napos ellátást és segítségnyújtást tud biztosítani a családoknak. Így azonban azok könnyen rendszerfüggôvé válhatnak. A „hogyan” kérdésre, a munkamódszerre mindig a szervezet munkamódjában és mû ködésben kell keresni a választ (G ilchrist-D urrant, 2005). Az már a klienstôl és a szociális munkástól függ. M indazonáltal úgy vélem, hogy a rendszer oldaláról is meg kell közelíteni a történetet. M ik lehetnek azok a szempontok, amelyeket figyelembe kell venni egy ilyen folyamatban? Elôször is fontos, hogy összehangolt legyen a segítségnyújtás. Épüljenek egymásra az ellátások, egészítsék ki egymást és lehetôleg erôsítsék egymás hatását. Krisztáék esetében úgy gondolom, hogy nem beszélhetünk teljes összehangoltságról. A hatékonyság attól is függ, hogy milyen minôségû, mekkora mennyiségû segítséget kap a család és, hogy ezek szabályszerû en, következetesen váltogassák egymást. V égül, de nem utolsó sorban a

■ LA KÁS

6 1993.évi III.törvény a szociális igazgatásrólés szociális ellátásokról,37/D § (3) b bekezdése. 7 1993.évi III.törvény a szociális igazgatásrólés szociális ellátásokról,64.§ (1). 8 1993.évi III.törvény a szociális igazgatásrólés szociális ellátásokról,72.§ (1).

Kriszta a szentendrei kistérségben született és nevelkedett megközelítôleg 19 éves koráig. Szentendrén lakott 16 éves koráig, aztán két évet élt Esztergomban, majd pedig rövid idôre Kristóffal visszaköltöztek ismét Szentendrére. Ezután C sobánkára az átmeneti otthonba.

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

nagy intézmények – mint az iskola vagy a családsegítô – kapcsolata is fontos. Ö ssze tudnak dolgozni, képesek kooperálni egymással a segítségnyújtásban résztvevô intézmények és azok szakemberei? Ú gy vélem, Kriszta esetében mindig jól mû ködött a jelzôrendszer. Az óvópedagógus, majd a tanító mindig értesítették a családsegítô szolgálatot, amikor problémát észleltek. Azaz a szakmaközi kommunikáció alapja megvolt. Problémának tartom azonban, hogy ennél tovább nem jutott az együtt dolgozás, pedig alapvetônek tartom, hogy azok a szakemberek, akiknek vannak „közös” klienseik, azok tapasztalatokat cseréljenek, és ezekre építsék a további munkát. Amint ez meg is valósult, akkor, amikor Kriszta elment Esztergomba tanulni rövid idôre. Fontosnak tartom az állandóság biztosítását egy kliens, egy család gondozása során. Tisztában vagyok vele, hogy nehéz megoldani, hogy ha más városba költözik a kliens, akkor is ugyanaz a családgondozója legyen, de úgy vélem ettôl eltekintve törekedni kellene arra, hogy egy családdal ugyanazon szociális munkás dolgozzon, amíg szükség van rá. Azért tartom fontosnak ezt kiemelni, mert Krisztáék esetében is volt olyan, amikor megszületett az elsô gyermekük, hogy a családgondozójuknak – akikkel évek óta jó kapcsolatban voltak – át kellett adnia az esetet a gyermekjólétis kolléganôjének. N eki kellett meghoznia felelôsségteljes döntéseket: pl. hogy megtarthatják-e Krisztáék a gyermeküket vagy sem, pedig nem ismerte ôket. Így nem lehet kialakítani egy olyan bizalmi kapcsolatot, aminek hosszú távon pozitív hatásai lehetnek. V égül pedig az is probléma volt, hogy nem készítették fel ôket megfelelôen az önálló életre, a csobánkai családok átmeneti otthonában. S elkerülve onnan egy olyan térségbe költöztek, ahol jelentôsen romlottak életesélyeik.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

18 éves volt, amikor a nagycsaláddal közösen eladták a szülôi házat és az abból befolyó összeget szétosztották egymás között. Így kapott Kriszta két millió forintot. Ekkor már a csobánkai családok átmeneti otthonában éltek. C saládgondo-

2:51 PM

Page 33

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

zójuk sokszor elmondta nekik, hogy inkább lakásra tartsák meg a pénzt, s tisztában is voltak vele, hogy nem maradhatnak mindig az otthonban, de néhány hónap alatt mégis kifolyt a kezükbôl. 400.000 forint maradt meg belôle, amibôl

1. ábra: A szentendrei és a mezôkovácsházai kistérség távolsága egymástól és elhe-

lyezkedése az országon belül, forrás: G ooglem aps

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

vettek D ombiratoson egy házat. Ez egy 700 fôs falú Békés megyében, a mezôkovácsházai kistérségben. Az alábbi térképen látható mobilizációjuk. Két dologra szeretném felhívni itt a figyelmet. Irracionális magatartásnak tûnhet az, amit Krisztáék tettek, nevezetesen, hogy ahelyett, hogy kerestek volna egy lakást, inkább „feleslegesnek” tû nô dolgokra elköltöttek több mint másfél millió forintot, ám ez az ô olvasatukban nem így történt. V ettek számítógépet, tévét, babakocsit, a legújabbat és legmodernebbet és elmentek Bajára (Kristóf szülôvárosába) taxival és vissza. Krisztát és Kristófot nem tanította meg senki, hogyan bánjanak a pénzzel. Ahogy minden eszközzel meg kell tanulni bánni, úgy a pénzt is meg kell tanulni használni. A szegénység kultúrája – ahogy azt O scar Lew is írta – generációról generációra öröklôdik. Pozitív oldala ennek, hogy öröklôdnek olyan rendszerek, kapcsolatok, védekezô mechanizmusok, amelyek nélkül a szegény emberek nehezen tudnák élni életüket. R endkívül stabil és álC S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

33 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:51 PM

Page 34

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

E S E T T A N U LM Á N Y

landó, generációkat és családokat ível át. A szegénység kultúrájának megvan a saját jellege és a jellegzetes társadalmi és pszichológiai konzekvenciái a tagjai számára. Ez egy dinamikus alkotóelem, amely hatással van a nagyobb nemzet kultúrájára is, de saját szubkultúrát is létrehoz (Lew is, 1962). M indez azonban azt is jelenti, hogy egész más a pénzhez való viszonyuk, másként tekintenek rá. Így volt ez Krisztáékkal is. N em tanult meg egyikük sem a jövôre nézve tervezni, a mában gondolkodtak, s elköltötték a pénz nagy részét. Ezen képesség hiánya és az ebbôl adódó anyagi hátrány indukálta azt a döntési „kényszert”, hogy D ombiratosra költöztek. Szükségesnek érzem az idézôjel használatát, mert itt a kényszer szót nem a hétköznapi értelemben használom – mint, hogy egy külsô nyomásgyakorlás hatására költöztek el –, hanem sokkal inkább úgy gondolom, hogy ez nem egy tudatos döntés volt, hanem inkább az élethelyzet, s a képességeik hiányának kényszere. M indezek mellett nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy külsô hatások is vannak, amelyek befolyásolják egy család vagy pár lakáshoz jutását. Figyelni kell a gazdasági, lakáspolitikai folyamatokra. G ondolok itt arra például, hogy figyelembe kell venni azt, hogy milyen a lakások megfizethetôsége a piacon. Á ltalában akkor van probléma, ha a családok a havi jövedelmük több mint 25-30% -át a lakás fenntartására költik. A megfizethetôség egyszerre függ a lakások piaci árától és a háztartások jövedelmi és vagyoni helyzetétôl. Ô átlagos körülmények között élô, átlagos jövedelmi szintû háztartásokról ír. Kriszta és Kristóf pedig nem az átlagos jövedelmi szintû háztartásokhoz tartoznak, hanem az átlag alattiakhoz. Az általam készített interjúkból az derül ki, hogy a mezôkovácsházai kistérségben gyakorlatilag nincs lakáspiac. Az emberek elhagyják házaikat, amint megtehetik, hogy elköltözzenek, így sokszor áron alul lehet ingatlanhoz jutni. A probléma másik oldala, hogy nemcsak az ingatlanok alacsony színvonalúak, hanem a környezetük is. Betonút vagy rossz minôségû, vagy egyáltalán nincsen a településeken, a csatorna és vízellátás is jelentôs diverzitást mutat településenként.

44 34

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

■ M UN KA A települések többségében a fô munkaadó az önkormányzat és intézményei. a kistérségben mégis évrôl évre csökken a lakosok száma. Ennek oka az élve születések és a halálozások évrôl évre növekvô negatív aránya (halálozások száma minden településen kétszerese, háromszorosa az élve születések számának)9, valamint a rossz foglalkoztatási helyzetbôl adódó migráció is gyengíti a települések lakosságmegtartó képességét. A rossz foglalkoztatási helyzet egyik mutatója a regisztrált munkanélküliek aránya, ami három település kivételével (M ezôkovácsháza, M ezôhegyes, Kaszaper) mindenhol kétszámjegyû. D ombiratoson – ahol Krisztiék laknak – 20% feletti.10 Ez az országon belüli megyei szinthez képest is – 8,6% – kiugróan magas. A foglalkoztatás szintjének alacsony volta egy részrôl adódik a munkavállalók alacsony iskolai végzettségébôl – legalább 30% -a legfeljebb általános iskolai végzettségû –, másrészt a vállalkozások alacsony számából.11 A vállalkozások alacsony számának oka a térség földrajzi helyzete és az úthálózat állapota (a legközelebbi autópálya 80 km-re van, alsóbbrendû utak kötik össze a településeket).12 Á m hozzá kell tenni, hogy az egyéni vállalkozások száma a térségben igen magas (80,2% ), ami azonban az esetek többségében kényszervállalkozást jelent (V ida-V irág, 2010). Az alacsony jövedelmi szintet mutatja az adózók alacsony száma is.13 D ombiratos faluban a regisztrált munkanélküliek aránya 24,6% , a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya a munkanélküliek körében pedig 50% , ami azt jelzi, hogy azok többsége sem jut

9 Ki stérségi esélyegyenlôségi helyzetelemzés,letölthetô: http://w w w .del-bekes.hu/index.php?pid=11, utolsó letöltés: 2010-03-20 10 Ki stérségi esélyegyenlôségi helyzetelem zés, letölthetô: http://w w w .del-bekes.hu/index.php?pid=11, utolsó letöltés: 2010-03-20 11 Az 1 000 lakosra jutó m ûködô vállalkozások szám a a térségben 55,am ely m utató az országos átlag alatt m arad (KS H 2006).Ki stérségi esélyegyenlôségi helyzetelemzés,letölthetô: http://w w w .del-bekes.hu/index.php?pid=11, utolsó letöltés: 2010-03-20 12 Ki stérségi LHH Tervdokum entum és projektcsom ag. 13 1000 lakosra jutó adózók szám a 2006-ban 375 fô volt, am i a m egyei átlagértéknél(415 fô) is kevesebb.

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

munkához, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A térségben alapvetôen a mezôgazdasági munka jellemzô (zöldség- és gyümölcstermesztés14). M indamellett, hogy ezekhez a munkákhoz nem kell szakvégzettség, Kriszta és Kristóf helyzetét megnehezíti, hogy nincs gyakorlatuk az ilyen típusú munkákban, Kriszta még nem dolgozott élete során, Kristóf pedig fôleg az építôiparban dolgozott segédmunkásként. R áadásul a napszámosok köre meglehetôsen zárt, nehéz bejutni, akkor is csak kapcsolatok, ismerôsök révén, ilyenek híján pedig vajmi kevés esélyük van munkához jutni.15 Lássuk, hogy milyen módon juthatnak pénzhez még ezen kívül? H árom lehetôség van még számukra, a szociális juttatásokból kapott pénz, az önkormányzati foglalkoztatás után kapott és a feketén végzett napszámos munka. Az alternatív munkalehetôségeken az informális, vagy félinformális munkaként végzett napszámos és idénymunkákat értem. Az Á llami Foglalkoztatási Szolgálat (Á FSZ) adatai szerint körülbelül 14-15 ezer érvényes alkalmi munkavállalói könyv van forgalomban.16 Ebbôl az szûrhetô le, hogy az igény és a szándék megvan a legális munkavégzésre, ám mégsem tud mindenki dolgozni, mert ezek a fajta munkák is csökkenôben vannak. Említettem, hogy ezek a munkák bizalmi állások, a munkáltatónak gondos kezekre van szüksége, így nehéz bejutni a dolgozók körébe. Fontos még megemlíteni a legális munkavállalási lehetôségek között a közfoglalkoztatást, amely a mezôkovácsházai kistérségben az Ú t a munkához program keretein belül valósul meg. A program kiinduló gondolata az volt, hogy ma M agyarországon drasztikusan csökkent

14 Fôleg dinnye- és paprikaterm esztés. 15 N apjainkban a térség legtöbb em bert foglalkoztató társasága a Mezôhegyesi Ménesbirtok Zrt.,am i 520-550 em bert foglalkoztat, illetve nyáron idôszakos m unkában (3-4 hónapon át) m ég többet. 16 N em tartozik közvetlenül a tém ám hoz,de m égis fontosnak tartom m egem líteni,m ert a jövôbeni foglalkoztatási és m unkavállalási gyakorlatra hatással lesz,hogy ez év április elsejétôl m egszûnik az alkalm i m unkavállalói könyv.Ezt az alkalm i m unkavállalás egyszerûsítése érdekében teszik,ám a szakem berek attól tartanak,hogy ezáltalm ég inkább nôni fog az inform ális m unkaviszonyok szám a.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:51 PM

Page 35

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

E S E T T A N U LM Á N Y

az alacsony képzettségû munkák iránti igény. U gyanakkor viszont ezzel párhuzamosan növekszik az iskolázatlan, vagy alacsony iskolai végzettséggel rendelkezô fiatal felnôttek száma. Így aztán nagy a valószínû sége annak, hogy ezek a fiatalemberek aktív koruk nagy részét segélyekbôl és egyéb szociális transzferekbôl kapott pénzbôl töltik el.17 Tehát elszoknak, vagy bele sem szoknak a mindennapi munkába, a rendszerességbe. Ezen igyekszik segíteni a program többféle aspektusban. M unkalehetôséget kíván teremteni az önkormányzati foglalkoztatás bôvítésével, támogatott képzéseket kíván indítani a 8 általánossal nem rendelkezô emberek számára, munkaerô-piaci programokat kíván szervezni és szolgáltatásokat kialakítani. V issza kívánja helyezni a célcsoportot az elsôdleges munkaerôpiacra a közfoglalkoztatásban való részvétellel, a 35 éven aluli 8 általánost nem végzett felnôttek képzésével, szakképzések elindításával, foglalkoztatást elôsegítô támogatásokkal (pl. bértámogatás, Start Extra kártya, járulékkedvezmény). Az ellátásokat pedig oly módon bôvítették, hogy bevezették a rendelkezésre állási támogatást (továbbiakban: R Á T) is a rendszeres szociális segély (továbbiakban: R SZS) mellé. M ás a jogosultsági kör a két ellátásra, egy család vagy az egyikre vagy a másikra jogosult. R SZS esetében bevezettek kockázati faktorokat a jogosultság megállapítására. Ilyen például, hogy az igénylônek legalább 3 kiskorú gyermeket egyedül kell nevelni, vagy 55 év felettinek kell lennie, vagy egészségkárosodottnak,… stb. A R Á T-ra pedig az jogosult, aki kéri álláskeresôként nyilvántartásba vételét, teljesíti az álláskeresési szerzôdésben megállapítottakat (képzésen, szakképzésen való részvétel) és közfoglalkoztatásban vesz részt, azaz egy sokkal nagyobb kört fed le. M iután a R Á T-ot igénybevevôt kötelezik az önkormányzat által ajánlott munkát elfogadni – amennyiben visszautasítja, megfosztják a támogatástól – így az önkormányzatnak pedig kötelessége munkát biztosítani ezen emberek számára18. 2009-tôl minden településnek

17 Á FSZ,„ Ú t a m unkához program bem utatása”. 18 1993.évi III.törvény 37/A § (1).

kötelessége közfoglalkoztatási tervet készítenie, amely azt tartalmazza, hogy miként kívánja megvalósítani ezen kötelezettségét: munkák leírása, igénybevevôk összegzése, finanszírozás, valamint egy helyzetfelmérést, leírást a település jelenlegi foglalkoztatási helyzetérôl. A közfoglalkoztatás önkormányzati, települési szinten történik. A kistérségi társulás nem szól bele a szervezésbe és a megvalósításba, csak a kapott normatívát továbbítja helyi szintre. A társulás pályázik ugyan a pénzre, de a feladatot az önkormányzatok látják el. Igyekszik mindenki helyi szinten intézni, nem társulnak egymással az önkormányzatok. A segélyezettek szocio-demográfiai összetétele nem változott jelentékenyen az elmúlt év során. Az alacsony iskolai végzettségû, szakképesítés nélküli, egyedülálló férfiak vannak többségben. A segélyezettek között szinte mindenhol az egyedülálló vagy egy-, illetve kétgyermekes családok vannak többségben. Szintén mindenhol többségben vannak a szenvedélybetegek. Ezen emberek nagy része már a rendszerváltás óta benne van a szociális ellátórendszerben, s azóta legfeljebb csak ideiglenesen tudott elhelyezkedni. Így aztán nagy hatással volt az az újonnan bevezetett változtatás, hogy a munkavégzés képessége szerint két csoportra bontották a munkavállalókat (ahogy azt a fejezet elején írtam). Ezentúl csak az kaphat rendszeres szociális segélyt, aki elmúlt 55 éves, vagy egészségi állapota miatt alkalmatlan, vagy kiskorú gyermeket nevel, akinek a napközbeni ellátása nem megoldott.19 A mezôkovácsházai kistérségben minden településen van óvoda, így a napközbeni ellátás elviekben megoldott, de nem találtam arra vonatkozó adatokat, hogy ez valóban így lenne-e. Az interjúkból azonban az derül ki, hogy az óvodák valóban mû ködnek, a 3-7 évesek nappali ellátása minden településen megoldott. Á m van olyan település, ahol túlzsúfoltak az intézmények, kérdéses, hogy mindenki igénybe

19 Á m hozzá kell tenni, hogy az országos tapasztalat szerint ritkán m inôsítik jogosultnak a kisgyerm ekes háztartásokat,így a közcélú m unka alól sem kaphatnak felm entést.

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

tudja-e venni a szolgáltatást, aki szeretné.20 Azok közül, akik korábban R SZS-t kaptak, sokan ma már rendelkezésre állási támogatásban részesülnek, ebbôl adódóan el kell fogadniuk az önkormányzat által ajánlott munkát. (Az önkormányzatnak kötelessége olyan munkát biztosítania, amit az álláskeresô el képes – nem csak fizikailag – látni.)H a ezt visszautasítja, akkor 3 évre kizárják a támogatásból, így aztán érthetô, ha kevesen vannak, akik megteszik ezt.21 Az interjúk szerint azonban az idô elôrehaladtával egyre többen utasítják vissza a munkát és hagyják félbe a képzést is. Az U M A bevezetésének idején lelkesek voltak a kliensek, örültek, hogy új lehetôségek nyílnak meg elôttük. Á m a képzések végén sorra az derül ki, hogy nincs felvevôpiaca a képzetteknek. Ennek oka egy részrôl a munkaadók (vállalatok, szervezetek) rendkívül alacsony száma, másrészt pedig azok, akik tudnának munkát adni, azoknak nincs bizalmuk az álláskeresôk felé. Ú gy gondolják, hogy néhány hónap alatt nem lehet kompetens szaktudást szerezni, kételkednek a felkészültségükben. Az álláskeresôk is jobban örülnének hosszabb távú képzéseknek most már.22 Ezen rossz tapasztalatok azt a magatartást indukálják az álláskeresôkben, hogy saját érdekeiket védjék, inkább nem mennek el a képzésre, vagy a néhány hónapig tartó munkára,23 ha ezzel elvesztik a napszámos munkával járó „biztonságot”. N agyobb számukra a napszámos munka hozzáadott értéke, még akkor is, ha kevesebb pénzt keresnek, mint a közmunkáé, mert hosszú távon biztosabb jövedelemforrást jelent. Á prilistól egészen októberig tudnak az emberek idénymunkákat vállalni, amibôl meg is tudnak élni.

20 Mert hiába van m inden településen óvoda,s a 18-ból 13 nem is m ûködik m axim ális kihasználtsággal,ha a szülôk nem tudják m egtenni,hogy átviszik a m ásik településen lévô óvodába (példáula rossz út és buszhálózat m iatt, vagy anyagi okokból). 21 Ke vés olyan álláskeresô akad,aki stigm atizálónak érzi a közcélú m unkát és ezért utasítja vissza.A visszautasítók aránya seholnem éri elaz 5% -ot. 22 N éhány éve m ég elégedettek egy pár hónapos képzésselés azzalpróbáltak m unkát találni. 23 Az önkorm ányzatok általkínált m unkák projekt alapúak,tehát határozott idôre szólnak,nem nyújtanak jövôbeni perspektívát a m unkavállalónak.

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

35 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:51 PM

Page 36

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

E S E T T A N U LM Á N Y

Azzal, hogy ki jár jól az átsorolással és a családi juttatások megszû nésével hosszú távon, nehéz megítélni, s mivel még nagyon kiforratlan a rendszer, ezért nem is lenne tanácsos. A rendelkezésre állási támogatásban részesülôknek csak az illetékes foglalkoztatási szolgálattal kell együttmû ködniük, ami a dél-békési gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbi beilleszkedési programhoz tartozó együttmû ködési szerzôdéshez hasonló szerzôdést kötnek, csak valamivel szigorúbbat, mint a többi munkavállalóval.24 A közfoglalkoztatási tervek területi diverzitást mutatnak a térségben. Jelentôs különbség van a terv elôkészítésében és megvalósításában az egyes önkor-

24 A szigorítás abban jelenik m eg,hogy a rendelkezésre állási tám ogatásban részesülôknek az önkorm ányzatok által felajánlott m unkát is el kell vállalniuk,m íg a többieknek csak a foglalkoztatási törvény szerinti állásokat.

mányzatok között. Ez a különbség azonban nemcsak a foglalkoztatás területén jelenik meg, hanem a közoktatás, az egészségügy, vagy a szociális ellátások esetében is. M ilyen különbség van ma M agyarországon egy „dinamikusan fejlôdô” és egy „legfejletlenebb” kistérség között.

■ TERÜ LETI EGYEN LÔTLEN SÉGEK Az elôzô fejezetekben rávilágítottam a mezôkovácsházai kistérség lakáshelyzetére, valamint a munkalehetôségek kapcsán elôkerültek már olyan tényezôk, amelyek ugyan nem a munkavállaláshoz tartoznak, mégis közvetett módon hatással vannak rá. Ilyen volt az óvodák megléte és a közlekedési lehetôségek. A területi egyenlôtlenségekre reflektál az alábbi összefoglaló táblázat. Írásom folyamán igyekeztem megmutatni, hogy milyen komplex társadalmi, te-

rületi gazdasági problémák, összefüggések rejlenek azok mögött az elméletek mögött, amiket az elsô oldalakon említettem. A Sen által leírt lehetôségek hiánya és a Lew is által leírt átörökítési folyamat fonódik össze a mezôkovácsházai kistérségben. S valóban, interjúalanyaim rávilágítottak a tényre, hogy már a második generáció nô úgy fel térségükben, hogy nincs rendszeres munkájuk a szülôknek, a gyerekek elôtt pedig nincs minta, ami ösztönözné ôket a továbbtanulásra. Elszoktak a rendszeres munkavégzéstôl. Bármely területet is nézzük – munkavállalási lehetôségek, lakhatás, területi különbségek – a szakmai dokumentumok mindegyike komplex megoldási javaslatokat írnak le. Fontos tehát, hogy az egyes területeken jelentkezô problémákat ne önmagában vizsgáljuk, hanem társadalmi kontextusban. Néray Ág nes

2. ábra: Ö sszehasonlító táblázat, forrás: saját m unka mezô kovácsházai kistérség

szentendrei kistérség

Demográfiai, etnikai jellemzô k

lakosok 57% -a falvakban, községekben él, folyamatosan csökkenô lakosság, negatív születési ráta, 60 évesnél idôsebbek aránya magas, 4 etnikum jellemzô (román, szlovák, szerb, német, cigányok)

folyamatosan növekvô lakosságszám, pozitív születési ráta, kisgyermekes családok magas aránya, 5 etnikum jellemzô (németek, horvátok, cigányok, szlovákok, szerbek)

Közoktatás

bölcsôde nincs, óvoda minden településen van (25 összesen), 16 általános iskola, általános iskolás tanulók 42% -a hátrányos helyzetû

minden településen van iskola, de nem elegendô, maximálisan telítettek, ezért jellemzô a Budapestre ingázás, gyerekkorban erôs kontraszelekció az iskolaválasztáskor és az iskolaváltáskor

Egészségü gy

Közlekedés

kórházakat nehéz elérni, átmeneti elhelyezés problémát okoz, nincs szülészeti ellátás, lakosság rossz és romló egészségi állapota

halandóság alacsonyabb az országos átlagnál, 2400 beteg/háziorvos, szakemberek száma folyamatosan nô (ápoló is, orvos is), betegek száma évrôl évre nô, szakellátásban kötôdik Budapesthez

rossz minôségû és kevés autóút, ami van az is az ingázás miatt megnövekedett forgalomnövekedés alsóbbrendû, valamint a tömegközlekedési következtében környezetszennyezés, rendszeres lehetôségek egyre ritkuló mennyisége, utazás magas kompforgalom, tömegközlekedés, költsége, vasúthálózat kedvezôtlen szerkezetû és jó minôségû utak, autópálya mûszakilag elavult, gyakoriak a földutak, és Budapest közelsége messze van a fôbb útvonalaktól

Szociális ellátórendszer

szociális problémák halmozottan vannak jelen, családok rossz anyagi helyzete és a tartós munkanélküliség magas aránya, szolgáltatásokat csak az önkormányzat nyújt, a társulási megállapodás megkötésével biztosítja a szociális alapszolgáltatás következô formáit: jelzôrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, közösségi szenvedélybeteg ellátás, alapszolgáltatások nyújtása

munkanélküliség fôleg a pályakezdôket sújtja, a civil szféra is bekapcsolódik a szolgáltatásba, szakemberhiány, intézményi infrastruktúra folyamatos bôvülése, alap és szakellátási szolgáltatások is kialakultak

H atárokon átívelô kapcsolatok

nem hasznosítja határmentiségét

hasznosítja határmentiségét

44 36

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:51 PM

Page 37

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

A JÁ N LÓ

Konszenzus Konferencia, 2010 – I. rész A Módszertani G yerm ekjóléti Szolgálatok O rszágos Egyesülete által életre hívott Kon szenzus Ko nferencia idén tartotta X .jubileum i tanácskozását.1 Az eltelt tíz év során szám os,a szélesszakm ai közösség által m értékadónak értékelt m ódszertani iránym utatást,vélem ényt fogalm azott m eg.A résztvevôk m inden évben törekedtek arra,hogy a nagy átfogó m ódszertani fejlesztések m ellett kiem eljék és képviseljék a területen dolgozó m unkatársak aktuális nehézségeit,m egoldásra váró szakm ai dilem m áit.A konferencia m unkam ódszere azt a ritka értéket képviseli,hogy az elkészült anyagokat a jelenlévôk teljes egyetértésével fogadja el,egyensúlyra törekedve,az eltérô szakm ai vélem ények és nézetek között,m indezt a szakm a önszervezôdô erôforrásaira építve. Az eltelt 10 évben 334 oldalon, 56 szakmai, módszertani ajánlás készült, 32 intézmény, 50-nél több módszertani szakember közremû ködésével, ezen túl, a 2004-tôl kezdôdôen, évente frissülô formában fogalomtárat hívott életre az Egyesület, amely mára 247 szócikket tartalmaz.

■ VISSZA TÉRÉS A 2009. ÉVI KON SZEN ZUS KON FEREN CIA ANYA GA IRA

Iskolai szociális munka A M O G Y ESZ továbbra is foglalkozik az iskolai szociális munka szükségességével, tartalmával, elterjesztésének a lehetôségeivel. A munkacsoport a jelenleg M agyarországon mû ködô iskolai szociális munka modelleket gyûjti össze és ez alapján áttekintést készít. Fontosnak tartjuk, hogy közremû ködjünk olyan szakmai anyag összeállításában, amelyre jogszabály épülhet. Ezen szakmai anyag létrehozásában továbbra is részt kívánunk venni, tiszteletben tartva az iskolai szociális munkások öndefinícióját és kompetenciáját. ■

Fogalomtár M int minden esztendôben, ebben az évben is aktualizáltuk a Fogalomtárat. Ennek keretében a „Pénzbeli ellátások”-ba tartozó ellátások, támogatások fogalmait is. M inden olyan szócikkhez, amely szakmai anyagként kidolgozva szerepel valamelyik Konszenzus Kiadványban, megjelöltük a fellelhetô forrást. „ Távoltartás” címszót aktualizáltuk: bekerült az ideiglenes megelôzô távoltartás, a megelôzô távoltartás. Az alternatív napközbeni ellátás alternatív ellátásra módosult. Pontosítottuk a gyerm ekek napközbeni ellátása, otthont nyújtó ellátások, gyermekvédelmi szakellátás címszavakat. Befûz tük a Gye rmek- és ifjúságvédelmi felelôs címszóba a Szociálpolitikai és M unkaügyi Intézet módszertani segédanyagának megjelenését, mely a G yermek- és ifjúságvédelem a nevelési-oktatási intézményekben címet viseli. Az utógondozói ellátás fogalmát a jogszabályi változásoknak megfelelôen átalakítottuk. A Fogalomtárba újonnan bekerült fogalmak és meghatározásuk:

■

1 A Kon ferencián elfogadott anyagot terjedelm i korlátok m iatt részletekben közöljük.

■ BEUTA LÓ SZERV A jegyzô, a gyámhivatal, valamint a rendôrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (G yvt. 72. § (1)).

■ CSA LÁ DI GYER M EK FELÜGYELET A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedô gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelô nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. Az ellátás keretében kétévestôl négyéves korig gondozható gyermek. A családi gyermekfelügyelet ellátása során – a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevô gyermeket is beszámítva – legfeljebb három gyermek gondozható. C saládi gyermekfelügyeletet elsôsorban olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek a szülôje vagy más törvényes képviselôje igazolja, hogy munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, munkaerô-piaci részvételt elôsegítô programban, képzésben való részvétele vagy betegsége miatt nem tud gyermeke napközbeni ellátásáról gondoskodni.

■ CSA LÁD VÉDELM I KO OR DINÁ CIÓ ÉRT FELELÔS SZERV A kormány a hozzátartozók közötti erôszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelôs szervként a városi gyámhivatalt jelölte ki. (331/206 Korm. rendelet)

■ ESETÁTADÁS Amennyiben adott gyermekjóléti szolgáltató (vagy adott családgondozó) gondozási tevékenységét a gyermekkel (illetve családjával) kapcsolatban tovább ellátni nem tudja, vagy egyéb helyzet ezt indokolttá teszi, esetátadásra kerül sor. Az esetátadással kapcsolatosan az intézmény iratkezelési szabályzatában (vagy kifejezetten esetátadási szabályzatában) rögzíteni kell az adott intézményben követendô rendet, az esetátadás szabályait, errôl a klienseket (törvényes képviselôiket) tájékoztatni kell. Szolgáltatók közötti esetátadásra kerül sor a gyermek (illetve családja) elköltözése miatt (más településre, illetve más szolgáltató által ellátott városrészre). Ilyenkor az új lakcím szerinti gyermekjóléti szolgálatnak meg kell küldeni a gyermek ügyében keletkezett iratanyag azon részét, amely az iratbetekintés során a jogosult rendelkezésére bocsátandó („macis” adatlapok, 2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

37 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:51 PM

Page 38

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

A JÁ N LÓ

hivatalos iratok, feljegyzések, megállapodások, stb., de nem kell továbbküldeni a családgondozó belsô feljegyzéseit). Szolgálaton belüli esetátadásra akkor kerül sor, ha olyan tény, vagy körülmény merül fel, amely a gondozást végzô szociális munkást (átmenetileg, vagy véglegesen) megakadályozza a további ellátásban. Ilyenkor másik segítô szakember segíti a továbbiakban a gyermeket (családot). H osszabb ideig tartó távollét, idôközben felmerült összeférhetetlenség, illetve a kliens (vagy valamely családtag) kérése alapján is sor kerülhet családgondozó váltásra.

közötti gazdasági együttmû ködés fokozódása, a különbözô piacok (például pénz-, munkaerôpiac) közötti adminisztratív, jogszabályi stb. eltérések, korlátozások megszüntetése, az egymás közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlôdése. A regionális ~ folyamata során az államok nemzetek feletti, területi alapú szervezetekbe tömörülnek, hogy javítsák együttmû ködésüket és csökkentsék a köztük fennálló feszültségeket. A politikai ~ ban az egyes államok szuverenitásuk egy részét államközi szervezeteknek adják, például jobb gazdasági vagy érdekérvényesítési lehetôségek érdekében.

■ ÉVES TA NÁCSKO ZÁS

■ JELZÉS

A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen a jelzôrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékeli a jelzôrendszer éves mû ködését. Á ttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek mû ködésük javítására. A tanácskozásra meg kell hívni: a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselô-testület tagját (tagjait), vagy a jegyzôt, a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit, a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselôit, a jelzôrendszer tagjainak képviselôit, a gyámhatóság munkatársait, a településen mû ködô gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselôjét, a fiatalkorúak pártfogó felügyelôjét, a megyei gyámhivatalban mû ködô gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort. (Szakmai anyag ld. Konszenzus kiadvány 2003, 2004)

A jelzôrendszeri tagnak a jelzését úgy kell megírnia, hogy abból kiderüljön a veszélyeztetettség oka és lehetôség szerint mértéke is. Éppen ezért a jelzésnek lényegre törônek, problémára fókuszáltnak kell lennie. Tartalmaznia kell az érintett gyermek(ek) legfontosabb adatait (név, születési idô-hely, anyja neve, családtagok felsorolása, állandó lakcím, esetleges tartózkodási hely), a jelzést tevô intézmény megnevezését, címét, a jelzést tevô személy nevét és elérhetôségét. A jelzésben ki kell térni a probléma rövid leírására, a jelzést tevô által a gyermek és családja életében, életkörülményeiben észlelt veszélyeztetô okok részletezésére. A jelzésben a jelzést tevônek ismertetnie kell a gyermek érdekében általa eddig megtett intézkedéseket is, valamint ezen felül a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében tett esetleges javaslatait.

■ HALM O ZOTTAN HÁTRÁ NYOS HELYZETó GYER M EK LD. HÁTRÁ NYOS HELYZETó GYER M EK

Hátrányos helyzetû gyermek (az oktatási ágazatban használt fogalom) „… az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzô megállapította;e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetû az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülôje – a gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idôpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen;halmozottan hátrányos helyzetû az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.” (1993. LX X IX . törvény a közoktatásról 121. § (1.)

■ IN TEG RÁ CIÓ Az ~ kifejezés általános értelemben a részek egységesülését, beilleszkedést, vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelent. Az ~nak több formája, célja, módja létezik. A társadalmi ~:egyenlô jogokat és lehetôségeket jelent minden ember számára, harmonikus interakciót és szolidaritást elôsegítô tényezô a társadalom minden szintjén (család, közösségek). A gazdasági ~ a tagországok

44 38

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

■ PÉNZFELHASZNÁ LÁ SI TERV H a a gyermekjóléti szolgálat a gondozási tevékenysége során arra a megállapításra jut, hogy a gyermek veszélyeztetettsége részben vagy egészben a szülô elhanyagoló magatartásából, a gyermek érdekét sértô helytelen pénzfelhasználásából következik, és a gyermek veszélyeztetettsége a gyermekjóléti alapellátások igénybevételével nem szüntethetô meg, kezdeményezi a jegyzônél a gyermek védelembe vételét és ezzel egyidejû leg a családi pótlék meghatározott részének természetbeni formában történô nyújtását. H a a gyermeket védelembe vették, helyzetértékelést készít és kezdeményezi a családi pótlék meghatározott részének természetbeni formában történô nyújtását. A gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott gyermek esetén a gyermekjóléti szolgálat a jegyzô megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétôl számított 10 munkanapon belül megvizsgálja a családi pótlék természetbeni formában történô nyújtásának szükségességét és vizsgálatának eredményérôl tájékoztatja a jegyzôt. H a a gyermekjóléti szolgálat indokoltnak tartja a családi pótlék természetbeni formában történô nyújtását, pénzfelhasználási tervet készít és javaslatot tesz az eseti gondnok személyére. A gyermekjóléti szolgálat a pénzfelhasználási terv elkészítésébe bevonja a gyermeket gondozó szülôt, a korlátozottan cselekvôképes gyermeket és szükség esetén a gyermekvédelmi jelzôrendszer tagjait. A pénzfelhasználási tervben bemutatja a gyermek szükségleteit és javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történô nyújtása mértékére, módjára és idôtartamára. (1997. évi X X X I. tv. 40. §., 68/A. §., 149/1997. Korm. rendelet. 91/A. §., 15/1998. N M . rendelet 22/A. §., 22/B. §.)

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:51 PM 2:52

Page 39

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

A JÁ N LÓ

■ TÁ JÉKOZTA TÁ SI NYILATKO ZAT A személyes gondoskodást nyújtó személy, illetve intézmény az önkéntesen vagy hatósági intézkedés alapján igénybe vett ellátás megkezdésekor gondoskodik a gyermeknek és szülôjének (törvényes képviselôjének), illetve a fiatal felnôttnek a tájékoztatásáról. A tájékoztatás szól az ellátás tartamáról és feltételeirôl;az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról;bentlakásos gyermekintézményben valamint helyettes szülônél, otthont nyújtó ellátásnál az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnôtt és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjérôl;az érték- és vagyonmegôrzés módjáról;az intézmény házirendjérôl;panaszjoga gyakorlásának módjáról;a fizetendô térítési, illetve gondozási díjról;a jogosult jogait és érdekeit képviselô érdek-képviseleti fórumról. A gyermek szülôje (törvényes képviselôje), illetve a fiatal felnôtt írásban nyilatkozik a tájékoztatás megtörténtérôl.2

■ TÁ VOLTAR TÁS A 2006. július 1-jén életbe lépô törvénymódosítás szerint a bántalmazóval szemben távoltartási kényszereljárást lehet alkalmazni, ha tette bûncselekménynek minôsül és szabadságvesztéssel büntethetô. (Például, ha a bántalmazás nyomán sérülést szenved el az áldozat.) Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a bántalmazó köteles elhagyni a bántalmazott(akk)al közösen használt lakást, és oda, a törvényben meghatározott ideig nem is térhet vissza. A távoltartást a bíróság minimálisan tíz, maximálisan pedig harminc napig terjedô idôtartamra állapíthatja meg. Ezen kívül a bántalmazó köteles távol tartania magát a bántalmazott személy(ek)tôl, illetve a törvényben rögzített, bántalmazott által rendszeresen látogatott helyszínektôl. (O ktatási, vallási, egészségügyi intézmények, stb.) A bántalmazó ez idô alatt a törvény szerint nem veheti fel a kapcsolatot semmilyen formában az áldozattal: sem személyesen, sem pedig semmilyen más kommunikációs eszköz segítségével:levél, telefon, e-mail, sms, stb. Abban az esetben, ha az említett törvényi elôírásokat a bántalmazó szándékosan megszegi, rendbírsággal sújtható vagy elôzetes letartóztatásba helyezhetô. A távoltartást minden esetben csak bíróság rendelheti el, amelyet köteles soron kívüli eljárás keretében lefolytatni. (A távoltartásra vonatkozó jogszabályok megtalálhatók: 1998. X IX . tv. a büntetôeljárásról 138A, 138B, 139. §, és 2003/17 PM rendelet (a PM és az IM együttes rendelete) 73/A §.) Az ideiglenes megelôzô távoltartás, valamint a megelôzô távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülôi felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát. Akivel szemben ideiglenes megelôzô távoltartást, illetve megelôzô távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles magát távol tartani a bántalmazottól, a bántalma-

2 Szakm ai anyag a gyerm ekjóléti szolgálatokban történô dokum entációrólld.Kon szenzus kiadvány 2009.

zott életvitelszerû tartózkodására szolgáló ingatlantól, az ideiglenes megelôzô távoltartó határozatban, illetve a megelôzô távoltartó határozatban megjelölt más személytôl, és tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen. A rendôrség az ideiglenes megelôzô távoltartást akkor rendeli el, ha az eset összes körülményébôl, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által elôadott tényekbôl, a hozzátartozók közötti erôszak helyszínébôl, a hozzátartozók közötti erôszakra utaló jelekbôl, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a hozzátartozók közötti erôszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni. Az ideiglenes megelôzô távoltartást a rendôrség 72 órára rendeli el. A rendôrség az ideiglenes megelôzô távoltartás elrendelésével egyidejû leg az arra illetékes helyi bíróságnál kezdeményezi a megelôzô távoltartás elrendelését. A megelôzô távoltartást a bíróság akkor rendeli el, ha az eset összes körülményébôl, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által elôadott tényekbôl, a hozzátartozók közötti erôszakra utaló jelekbôl, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és viszonyából a hozzátartozók közötti erôszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni. A megelôzô távoltartást a bíróság legfeljebb harminc napra rendelheti el. Aki a külön törvényben meghatározott ideiglenes megelôzô távoltartó határozatban vagy a megelôzô távoltartó határozatban meghatározott szabályokat megszegi, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedô pénzbírsággal sújtható. A távoltartás hatálya alatt álló személy a bíróság határozatában megállapított szabályok szerint köteles a meghatározott lakást elhagyni, és onnan a bíróság által meghatározott ideig távol maradni, a meghatározott személytôl, illetôleg e személy lakóés munkahelyétôl, az e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytôl, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytôl, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettôl a bíróság által meghatározott ideig magát távol tartani, tartózkodni attól, hogy a meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen. A távoltartás elrendelésérôl a bíróság határoz, tíztôl hatvan napig terjedô idôre rendelheti el. H a a terhelt a távoltartás szabályait szándékosan megszegi, és ezt utólag nem menti ki, elôzetes letartóztatása rendelhetô el, illetôleg ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható. (2009. évi LX X II. törvény a hozzátartozók közötti erôszak miatt alkalmazható távoltartásról, 1998. évi X IX . törvény a büntetôeljárásról, 52/2009. IR M rendelet az ideiglenes megelôzô távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályairól.)

■ VISSZA JELZÉS A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi észlelô- és jelzôrendszer tagjainak bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelôzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. A gyermekjóléti szolgálat a megtett intézkedésekrôl tájékoztatja a jelzést tevôt. A visszajelzésben ki kell térni a családdal való kapcsolatfelvételre, a szakmai munka kezdeti lépéseire. A visszajel2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

39 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:52 PM

Page 40

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

A JÁ N LÓ

zésnek nem kell részletesnek lennie, elegendô utalni a segítô folyamat elindulására. A késôbbiekben a szakemberekkel folytatott esetmegbeszélések, konzultációk alkalmával kerülhet sor a problémára fókuszáltan olyan információk átadására – az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok figyelembe vételével –, amelyek segítik az érintett gyermek veszélyeztetettségének megszüntetését. ■

A gyermekjóléti szolgáltatók feladatai a kábítószer-használat megelô zésében és a szerhasználattal érintett gyermekek ellátásában

■ I. BEVEZETÉS Jelenleg nem rendelkezünk pontos adatokkal arra vonatkozóan, hogy hány gyermekkel, családdal kerül kapcsolatba a gyermekjóléti szolgáltató kábítószer-probléma kapcsán, illetve hány gyermek gondozása során derül ki, hogy szerhasználó. A gyermekjóléti szolgáltatók kötelezô adatgyûjtése (O SAP) nem tartalmaz kérdést erre vonatkozóan, így a szolgáltatók nem is választják szét a „szenvedélybetegség” miatt ellátásba került gyermekek, illetve szüleik csoportját. V élelmezhetôen a szenvedélybetegség miatt ellátott gyermekek/szüleik körében magasabb az alkoholfogyasztás miatt ellátásba kerültek száma, de folyamatosan nô a kábítószer-fogyasztás miatt látókörbe kerülôk száma is. A probléma kezelése fokozott együttmû ködést, közös gondolkodást igényel valamennyi jelzôrendszeri taggal, kiemelten az egészségügyi ágazattal, tekintettel arra, hogy különbözô nézetek csapnak össze a kábítószer-probléma kezelése, ellátása kapcsán. N em feladatunk állást foglalni a probléma egészségügyi, illetve szociális alapellátási meghatározottságát illetôen, kizárólag a gyermekjóléti szolgáltatók feladatait próbáljuk meg összefoglalni, ezzel kívánjuk segíteni a mindennapi feladatellátás során felmerülô dilemmák megoldását, illetve a gyermekjóléti szolgáltatók feladatának tervezését.

■ II. JOG SZA BÁLYBAN M EG FO GALM A ZOTT FELADA TOK, SZAK M AI, ETIKAI ELVÁ RÁ SOK

A jelenleg hatályos, gyermekjóléti szolgáltatást konkrétan érintô jogi szabályozások nem tartalmaznak direkt iránymutatást, nem írnak elô konkrét feladatokat. A gyermekjóléti szolgáltató tevékenységét a gyermek veszélyeztetettségének tükrében látja el. Ezt figyelembe véve gyûjtöttük ki azon jogszabályi helyeket, amelyek olyan elemeket tartalmaznak, amelyek a szolgáltató szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek a kábítószer-kérdés témakörében. A gyermekjóléti szolgáltatók feladatai a kábítószer-használattal összefüggésben a jogszabályokban (A gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi X X X I tv. (továbbiakban G yvt.), valamint a Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mû ködésük feltételeirôl szóló 15/1998 (IV . 30.)N M rendelet (továbbiakban szakmai rendelet)) foglaltak alapján: Szakmai rendelet 6. § (2), illetve (4) bekezdés szerint a gyer-

44 40

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

mekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) vagy szervezô tevékenységgel (szervezés) kell biztosítani. A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatás közvetítésével segíti elô a gyermek vagy családtagja hozzájutását valamely – nem a szolgálat által nyújtott – szolgáltatáshoz. Ez különösen fontos szempont olyan esetekben, amikor a gyermekjóléti szolgáltatást ellátó szakember nem rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amelyek a probléma megoldásához szükségesek, így pl. nem rendelkezik addiktológiai végzettséggel, illetve egyéb, a drogfüggôség felismeréséhez, kezeléséhez szükséges ismerettel. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a számára legmegfelelôbb ellátásban részesüljön, hozzájusson a problémája megoldását jelentô segítséghez, támaszhoz, így a gyermekjóléti szolgáltató feladata ezekben az esetekben a szolgáltatáshoz való hozzájutás megszervezésében van. A szakmai rendelet 6. § (5) bekezdése értelmében a gyermekjóléti szolgálat szervezési feladatai körében gondoskodik a szabadidôs programoknak, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttmû ködésének, valamint a helyettes szülôi hálózatnak a szervezésérôl, mûködtetésérôl, vagy az önálló helyettes szülôk foglalkoztatásáról. A prevenció kérdéskörében valamennyi szabadidôs programot célszerû megjeleníteni e téma kapcsán is, a gyermekjóléti szolgáltatók kezében fontos eszköz a deviáns viselkedési formák kialakulásának megelôzésében, kezelésében. A szabadidôs programok mindig illeszkedjenek az egyes települések sajátosságaihoz, az ott élô gyermekek igényeihez, szükségleteihez. A gyermekjóléti szolgáltatók feladatait a szakmai rendelet a gyermek családban történô nevelkedésének elôsegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelôzése, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése és a gyermekvédelmi gondoskodásra történô javaslattétel körében tárgyalja. Témánknak megfelelôen az alábbiakat emelnénk ki: „8. § (1) A gyermeket, illetve szülôjét tájékoztatni kell mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történô nevelkedésének elôsegítésével. (2) A jogokról, támogatásokról és ellátásokról történô tájékoztatást úgy kell szervezni, hogy arról a gyermek – fejlettségétôl függôen – önállóan, törvényes képviselôje nélkül is tudomást szerezhessen.” A hatékony segítô munka egyik alapfeltétele, hogy a segítséget kérôt – legyen az gyermek vagy felnôtt – partnerként kezelje a segítséget nyújtó személy, illetve szervezet. Elsô lépésként a pontos tájékoztatásnyújtás az, ami elvárható. A pontos, életkornak megfelelô formában nyújtott információk alapozzák meg döntéshelyzetben a választás valós lehetôségét. „10. § Amennyiben a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást nem a gyermekjóléti szolgálat végzi, a szolgálat a gyermeket, illetve szülôjét (törvényes képviselôjét) a) felhívja a tanácsadás igénybevételének lehetôségére, b) tájékoztatja a tanácsadás céljáról és feltételeirôl, c) segíti a tanácsadást nyújtó felkeresésében.”

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:52 PM

Page 41

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

A JÁ N LÓ

A droghasználattal érintett gyermekek, családok ellátásában a gyermekjóléti szolgáltatónak feladata, hogy olyan egészségügyi szolgáltatásokhoz juttassa hozzá a gyermeket, illetve családját, ahol szakszerû segítséget kaphatnak. Adott esetben nem csupán a tanácsadás, szolgáltatás megismertetése, az igénybevétel feltételeirôl szóló tájékoztatás a gyermekjóléti szolgáltató feladata, hanem pl. a szerhasználó gyermek (vagy szülô) elkísérése a tanácsadásra, számukra mentális támogatás nyújtása. Az is megoldást jelenthet, ha az addiktológiai szakellátást nyújtó szakember a gyermekjóléti szolgálatnál veszi fel a kapcsolatot a klienssel a családgondozó kezdeményezésére. A már létrejött bizalmi kapcsolatra építve kevésbé stigmatizáló közegben jön létre az elsô találkozás. „11. § (1) A gyermekjóléti szolgálat a szociális válsághelyzetben levô várandós anyát a)tájékoztatja az ôt, illetve a magzatot megilletô jogokról, támogatásokról és ellátásokról, b) segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehetô ellátáshoz való hozzájutásban, c) személyes segítô kapcsolat keretében közremû ködik problémái rendezésében. … (3) A gyermekjóléti szolgálat és az illetékes védônô haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a várandós anya szociális válsághelyzetben van.” A védônôi szolgálattal való együttmû ködés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a szociális válsághelyzetbe került anyán kívül olyan várandóssal is kapcsolatba kerülhet a védônô, aki a védônôi szolgáltatást elutasítja, terhestanácsadást nem vesz igénybe, illetôleg más problémákból (pl. szerhasználatból) adódóan lehet szüksége más szolgáltatások igénybevételére. A gyermekjóléti szolgáltató a megszületendô gyermek jogán próbál segítséget nyújtani a várandósnak, szolgáltatási funkcióját elôtérbe helyezve támogatja a várandóst, pl. a megfelelô egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásban. „14. § (2) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelô- és jelzôrendszert mûködtet, amely lehetôvé teszi a gyermekeket általában veszélyeztetô okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének idôben történô felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élô gyermekek a) életkörülményeit és szociális helyzetét, b) gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, c) gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylô helyzetét. (5)A gyermekjóléti szolgálat fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket, és segíti ôt problémája megoldásában.” Az észlelô- és jelzôrendszer mû ködtetése során a gyermekjóléti szolgáltató nem csupán információkat gyûjt, szerez a településen található, gyermekeket érintô problémákról, nehézségekrôl, esetleges veszélyeztetettségrôl, hanem mû ködése során visszahat magára a jelzôrendszerre is, szemléletformáló, ismeretátadó szerepe is van a gyermekvédelem területén. M inden településen feladat, hogy kialakítsák azt a közös nyelvet, amelyen a gyermekvédelemben dolgozók, valamint azzal határterületi feladatokat ellátók is beszélni tudnak. Így könnyebb közös állás-

pontot kialakítani helyi szinten egy-egy konkrét kérdés (pl. kábítószer) kapcsán. „16. § (1) A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítô kapcsolat keretében a) támogatja a gyermeket az ôt veszélyeztetô körülmények elhárításában, személyisége kedvezô irányú fejlôdésében. b) segíti a szülôket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkezô mû ködési zavarok megszüntetésében, illetve c) kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülôk és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást. 18. § (1) Ha a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, illetve szülôjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, a gyermekjóléti szolgálat egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi. (2) H a a veszélyeztetettség valamely más gyermekjóléti, szociális, egészségügyi vagy egyéb ellátás biztosításával elôreláthatólag megszüntethetô, illetôleg mérsékelhetô, a szolgálat kezdeményezi az ellátás biztosítását. (3) H a a gyermekjóléti szolgálat valamely ellátás biztosítását kezdeményezi, elôzôleg kísérletet kell tennie arra, hogy megnyerje a gyermek, illetve szülôje (törvényes képviselôje) együttmû ködését, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy sürgôs szükség áll fenn.” A gyermekjóléti szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatás során a kliens bizalmának elnyerésével, etikai irányelvek betartásával, a segítô munka szabályainak figyelembevételével jár el. A hatékony és eredményes segítô tevékenység során nem lehet figyelmen kívül hagyni a kliens önálló akaratát, döntési-, belátási képességét, ugyanúgy, ahogy a szakmai elvárásokat, hatályos jogszabályi elôírásokat sem. Különösen fontos ez azokban az esetekben, ahol különbözô büntetôjogi kategóriákkal találja magát szemben a segítô, mint pl. kiskorú veszélyeztetése, gondozás elmulasztása, kábítószerrel való visszaélés stb. Fontos szem elôtt tartani azt is, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás nem alacsonyküszöbû szolgáltatás. Igénybevételéhez számos jogszabályi rendelkezés, adatvédelmi, adatkezelési elôírás tartozik azért, hogy alapvetô céljának megfeleljen, vagyis a gyermek érdekeit védô speciális személyes szociális szolgáltatásként, a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történô nevelkedésének elôsegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelôzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

■ III. A GYER M EK JÓ LÉTI SZOLGÁLTA TÓK FELADA TAI A GYA KOR LATBAN A SZER HASZNÁ LATTAL ÖSSZEFÜG GÉSBEN

Az alábbiakban részletezzük a gyermekjóléti szolgáltatók általános feladatait, illetve a gondozási folyamatok specialitásait a szerhasználattal összefüggésben, így az észlelô- és jelzôrendszer

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

41 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:52 PM

Page 42

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

A JÁ N LÓ

mû ködtetésének jelentôségét, az egyéni esetkezelés kapcsán a szerhasználatra utaló jeleket, az egyes klienscsoportok ellátására, gondozására vonatkozó megállapításokat, valamint a gyermekjóléti szolgáltató prevenció területén kifejtett tevékenységét. A) A gyermek veszélyeztetettségének megelôzése érdekében mûködtetett észlelô- és jelzôrendszer Az 1997. évi X X X I. tv. 17. §-a határozza meg a gyermekek veszélyeztetettségét észlelô- és jelzôrendszer tagjait, valamint a gyermek családban történô nevelkedésének elôsegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelôzése és megszüntetése érdekében végzendô feladataikat. Ezen szabályozás szerint a jelzôrendszer tagjai: – az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védônôi szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, – a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítô szolgálat, a családsegítô központ, – a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, – a rendôrség, – az ügyészség, – a bíróság, – a pártfogó felügyelôi szolgálat, – az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, – a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, – a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. A jelzôrendszer tagjai kötelesek jelzéssel élni – írásban és idôben – a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat felé, ill. hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb súlyos veszélyeztetô ok észlelésekor, továbbá a gyermek önmaga által elôidézett súlyos veszélyeztetô magatartása esetén. A jelzôrendszer tagjai a gyermek családban történô nevelkedésének elôsegítése, a veszélyeztetettség megelôzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttmû ködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Az észlelô- és jelzôrendszer mû ködésének célja, a gyermekek veszélyeztetettségét elôidézô okok, problémák idôben történô felismerése, és azok mihamarabbi enyhítése, megoldása. Tevékenységének mindenkor a kliens érdekeit kell szolgálnia. A jelzôrendszer tagjainak szakmai tevékenységük során kötelességük a titoktartás és az információk felelôs kezelése, a velük kapcsolatba kerülô személy méltóságának tiszteletben tartása. Az észlelô- és jelzôrendszer hatékony mû ködéséhez rendkívül fontos a kompetenciahatárok, feladatok, felelôsségi körök megállapítása. A veszélyeztetettség felismeréséhez, a probléma beazonosításához szükséges az egységes fogalom meghatározás és használat. Az információk áramoltatása, a rendszer mû ködése valamint a problémamegoldás érdekében elengedhetetlen a tagok közötti folyamatos kapcsolattartás, a közös cél meghatározás és mindezek mellett a szakmai identitás megôrzése. A jól mû ködô jelzôrendszer hatékonyan tudja képviselni az érintett

44 42

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

kliensek érdekeit, a tagok megfelelô együttmû ködési készsége pedig elôsegíti a színvonalas szakmai munkát. Az észlelô- és jelzôrendszer kiépítése és mû ködtetése a gyermekjóléti szolgálat feladata. E tevékenység keretében kezdeményezi a tagok részvételét a rendszerben, szervezi és összehangolja a tevékenységüket, felhívja a tagok figyelmét a jelzési kötelezettségük teljesítésére. A jelzôrendszer hatékony mû ködtetésének valamint a tagok együttmû ködésének érdekében a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart. Ez történhet esetkonferencia, valamint szakmaközi megbeszélés formájában. A drog-, illetve szerhasználó gyermekek és fiatalok esetében inkább az utóbbinak van nagyobb szerepe a veszélyeztetettség megelôzése szempontjából. Az esetkonferenciát ugyanis egy adott család ügyében hívja össze a gyermekjóléti szolgálat, ahol a gyermek már gondozás alatt áll és a veszélyeztetettség ténye bizonyított. Az esetkonferencia nem széles körû, az érintett család és a családdal foglalkozó szakemberek vesznek részt rajta. A szakmaközi megbeszélésekre évente legalább hat alkalommal kerül sor és érinti az adott település teljes észlelô- és jelzôrendszerét. A gyermekjóléti szolgálat a megbeszélés tárgyát elôre meghatározott szempontok alapján válogatja össze, adott téma köré csoportosítva. A szakmaközi megbeszélés célja a gyermekjóléti szolgálat valamint az észlelô- és jelzôrendszeri tagok együttmû ködésének elôsegítése, illetve hatékonyabbá tétele. A jelzôrendszeri tagok a szakmaközi megbeszélések alkalmával a saját területük szakmai lehetôségeivel, kompetenciáik felhasználásával a felmerülô problémákra – adott esetben a gyermekeket, fiatalokat közvetve vagy közvetlenül érintô drog problémára – közösen dolgoznak ki megoldási alternatívákat, miközben a témára vonatkozó egységes szemlélet kialakítására törekednek. A megbeszélések során sor kerül a feltárt veszélyeztetô tényezôk megszüntetésére irányuló cselekvési terv kidolgozására is. A szakmaközi megbeszélés lebonyolítása több módszerrel történhet. Elôfordulhat, hogy alkalmanként egy-egy szakma képviselôit hívja össze a gyermekjóléti szolgálat. Ebben az esetben csak az adott jelzôrendszeri körre fókuszál, így az ô általuk tapasztalt problémák kerülhetnek elôtérbe (pl. nem megfelelô jelzés, kompetencia határok tisztázása). A szakmaközi megbeszélés összehívható több szakma képviselôjét érintô aktuális kérdésekben is (pl. a településen élô fiatalok körében tapasztalható drogprobléma, tanítási idôben történô csavargások). Az esetmegbeszélés elôsegítheti a közös fogalomhasználat kialakítását, a nézetkülönbségek tisztázását. Lényeges kérdés az információcsere módozatainak kialakítása. A megbeszélésen lehetôség van a település összes, hasonló területen dolgozó szakemberének az együttgondolkodására, valamint az információcserére. A jelzôrendszer mû ködtetésének harmadik formája az éves gyermekvédelmi tanácskozás, melyet évente egy alkalommal (március 31-ig) kell összehívnia a gyermekjóléti szolgálatnak. A tanácskozás lehetôséget ad arra, hogy a résztvevôk átfogóan

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:52 PM

Page 43

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

M O ZA IK

értékeljék a rendszer éves mû ködését, feltárják a problémákat, és javaslatot tegyenek az esetlegesen szükséges változtatásokra. A jelzôrendszer mû ködését számos probléma nehezítheti. A tagok félnek a felelôsség felvállalásától, ezért írásban nem jeleznek, a szóban tett jelzést utólagosan nem írják le („Az én nevem ne jusson az érintett tudomására” vagy „A mi intézményünk jó viszonyban van a családdal, és ez maradjon is így.”). Elôfordulhat, hogy nem bíznak a változásban, kételkednek abban, hogy eredményt lehetne elérni a családdal/gyermekkel. G yakran megjelenô probléma, hogy a tagok félnek az esetleges negatív következményektôl, kellemetlenségektôl. (Ez különösen kis településeken jelent gondot, ahol mindenki ismer mindenkit, az érintett család ismeri a jelzést tevô személyét, lakcímét.) Az idôben történô jelzések megtételét akadályozhatja a veszélyeztetettség fogalmának eltérô értelmezése is. G átló tényezôt jelenthet, ha a tagok között rivalizálás, alá-fölérendeltségi viszony kialakítására való törekvés jelenik meg. Sok esetben jelent visszatartó erôt, hogy a jelzés megtételének elmaradása nem jár semmilyen negatív következménnyel, a mulasztó jelzôrendszeri tag nem vonható felelôsségre. A gyermekvédelmi törvény módosítása ez utóbbi tényezôt már kiküszöbölte. Eszerint, ha az észlelô- és jelzôrendszer tagja jelzési vagy együttmû ködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal – jelzésre vagy hivatalból – értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját, és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelôsségre vonás megindítására. Amennyiben

gyermek sérelmére elkövetett bûncselekmény gyanúja merül fel, a gyámhivatal büntetôeljárást kezdeményez. A jogszabályi rendelkezések megteremtik az alapját az észlelô- és jelzôrendszer mû ködtetésének a gyermekjóléti szolgálatok számára. A gyermekjóléti szolgálatoknak emellett lehetôségük van arra, hogy a rendszer mû ködtetéséhez a helyi jó gyakorlatokat kialakítsák. Ilyen lehet, ha a gyermekjóléti szolgálat rendszeresen részt vesz a jelzôrendszeri tagok munkaértekezletein (pl. nevelôtestületi értekezletek, osztályfônökök, iskolaigazgatók, gyermek- és ifjúságvédelmi felelôsök, védônôk munkacsoportjainak értekezlete, gyermekorvosi referáló értekezletek). Az értekezleteken lehetôség nyílik az információk cseréjére, probléma meghatározásra és elemzésre, feladatok elosztására és egyeztetésére is. B) A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése családgondozás keretében Az egészséges személyiségfejlôdés feltételeit elsôsorban a stabil, szeretetteljes családi háttér biztosíthatja. A számos tényezô egyike, ami miatt a gyermek dependens személlyé válhat, a személyiségfejlôdés megrekedése. M ár óvodás- és kisgyermekkorban felfigyelhetünk a következôkre: figyelemzavar, tanulászavar, túlmozgásosság, agresszió. Elmaradás észlelhetô a kommunikációban, társas kapcsolatokban, bizalom kialakulásában, a kooperációban, a problémamegoldásban. Kezdeti idôszakban a szerhasználatot nagyon nehéz felis2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

43 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:52 PM

Page 44

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

A JÁ N LÓ

merni, mert nincsenek markáns jelei. Azonban felfigyelhetünk pszichikai, fizikai tünetekre, a szerhasználatra utaló tárgyi jelekre/eszközökre valamint magatartásbeli változásokra is. Amennyiben a szülô nem érzékeli ezeket a jeleket, úgy a családgondozó a családdal, gyermekkel való együttes munka során megteheti azt. Ehhez azonban fontos, hogy a családgondozó tisztában legyen az addiktológia alapfogalmaival, a szerek bizonyos jellemzôivel és hatásmechanizmusával, a droghasználat jogi hátterével, illetve a segítségnyújtás és terápiás lehetôségek szakmai hátterével. Általános összefoglaló a droghasználatra utaló jelekrôl: A droghasználat során észlelhetô fizikai tünetek: az állóképesség romlása; testsúly csökkenés; kimerültség; vérbô szemek; tág vagy szûk pupilla;fogazat leromlása;koordinálatlan mozgás; figyelem tompulása, tájékozódási zavarok, érzékcsalódás. Pszichikai tünetei: elidegenedés, depresszió, értelmi és érzelmi hanyatlás, önkontrollvesztés, alulmotiváltság; hangulatváltozások (félelem, szorongás, ingerültség), a figyelem és koncentrációs képesség zavara, indokolatlan fáradtság. Változások a mindennapi szokásokban: iskolakerülés, tanulmányi eredmény leromlása, egyéb rendszeres elfoglaltságok hanyagolása (pl.:szakkör, sport, külön óra, stb.);konfliktusok a gyermek környezetében;megszokott, társas kapcsolatok beszû külése, az addig kialakult baráti társaság elvesztése. Jellemzô továbbá álmatlanság, kialvatlanság, kommunikációs zavar, emlékezet kiesés, családon belül értéktárgyak, pénz eltulajdonítása. A gyermek külsô megjelenésére egyre kevesebb gondot fordít. A szerhasználó fiatalok gyakrabban eshetnek áldozatául közlekedési balesetnek, esetleg annak okozói lehetnek.

■ FON TOS ALAPFOGALM AK 3 : • Szenvedélybetegség: Azon magatartásmód, amely bizonyos kémiai anyagok rendszeres fogyasztását foglalja magába, és amelyben a szertôl függôség (dependencia) alakul ki. A személyiség nem tud lemondani ezen szer használatáról, akkor is használja, ha annak testi, pszichés vagy szociális ártalmait érzékeli;illetve ha a szer fogyasztását a környezete tiltja vagy bünteti. A szerhez hozzászokás alakul ki, ami azt jelenti, hogy a szer iránti igény egyre növekvô motivációs erôvé válik. A hozzászokás része a hiánytünet vagy elvonási tünet. • Abúzus (szerrel való visszaélés): V isszaélésrôl akkor beszélünk, ha a fogyasztó a szert rendszeresen használja, abból a célból, hogy hangulatát, tudatát, pszichés státuszát befolyásolja. Az abúzus jelentôs szomatikus következményeket okozhat. H a a fogyasztó nem jut szerhez, azt nem követi leküzdhetetlen sóvárgás, illetve testi tünetek sem jelentkeznek. Többnyire megelôzi a dependenciát, de sokaknál egész életükben fennállhat. 3 Forrás:BN O -10,valam int D r.V allóÁ gnes: A tartós szerfogyasztás élettani-,körélettani hatásai.

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

• Dependencia: A dependencia a szer használatától való függést jelenti. Ezen belül van testi és lelki függés. A lelki függés a szer utáni heves vágy, és ezt az állapotot drogkeresô magatartás jellemzi. Testi függésrôl akkor beszélünk, ha a szer használata során tolerancia alakul ki, illetve az elhagyáskor megvonási tünetegyüttes jelentkezik. Alkalmi szerhasználat nem okoz szomatikus dependenciát. A pszichoaktív szerek osztályozásának néhány lehetôsége: A) Legalitás szerint: 1. Legális drogok:Azon kábítószerek, amelyeknek gyártását, raktározását, behozatalát, kivitelét, forgalmazását az állam nem tiltja, illetve nem köti különösen szigorú ellenôrzéshez. Ilyenek a tea, a kávé, az alkoholtartalmú italok, a dohányáruk, illetve a gyógyszerek. 2. Illegális drogok:Azon anyagok, amelyeknek gyártása, raktározása, behozatala, kivitele, forgalmazása államilag tiltott, illetve ez csak külön engedély alapján az erre feljogosítottak számára, kizárólag egészségügyi vagy tudományos célra és különösen szigorú ellenôrzés mellett lehetséges. B) Kockázatuk szerint: Kockázat szerinti osztályozást (pl. kemény, lágy drogok) a jelenlegi szakmai állásfoglalások szerint nem használatos, mivel egy adott szerrel kapcsolatos kockázatok nagyban függnek egyéni és társadalmi környezeti hatásoktól, valamint a szerfogyasztói magatartás jellegétôl. C) Szerek hatásai szerint 1. Stim ulánsok vagy „ gyorsítók”: Azokat a szereket soroljuk ebbe a csoportba, amelyek energetizálják, feldobják a fogyasztót. Ilyenek a kokain és az amfetamin-származékok (speed, extasy), illetve a legális drogok közül a koffein. 2. D epresszánsok vagy bódító szerek:Erôs nyugtató, szorongásoldó hatással rendelkezô kábítószerek. Ide tartoznak az ópiátok, az alkohol, a nyugtatók, valamint a ragasztó- és hígító szerek. 3. Hallucinogének: Ezeknek a szereknek tudattágító, a belelátó és felfedezô képességet növelô hatásai vannak. H atásuk alatt a világot és a problémákat teljesen más szemmel szemlélik. Az érzékelés és a gondolkodás eltorzul, álomszerû jelenések, látomások jelentkeznek. Ezt a csoportot képviseli az LSD és a psilocybin hatóanyagú „varázsgomba”. 4. Atípusos hatású drogok: Ide tartoznak azok a kábítószerek, amelyek hatásmechanizmusukban a fenti három csoporttól eltérnek. Az „angyalpor”, amelynek a PC P a hatóanyaga, illetve az anabolikus szteroidok csoportja, amelyeket testépítôk és sportolók használnak. D) Eredetük szerint: 1. Term észetes eredetû szerek: hasis, marihuána, ópium, morfin, meszkalin, pszilocibin. 2. Félszintetikus szerek: (természetes eredetû alapanyagokból kis átalakítással nyerik):heroin, LSD , kokain. 3. Szintetikus szerek: (kémiai eljárással hozzák létre): Amfetamin, G H B, M D M A, PC P.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:52 PM

Page 45

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

A JÁ N LÓ

III.1. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÓ GONDOZÁSI FELADATAI SZERHASZNÁLÓ VÁRANDÓS ELLÁTÁSÁBAN A G yermekvédelmi törvény szerint a gyermeknek joga, hogy akár megszületése elôtt, is segítséget kapjon (szülei segítséget kapjanak) – a gyermekjóléti szolgáltatás és az egészségügyi szolgáltatások együttmû ködésével – ahhoz, hogy minden olyan akadályt elhárítsanak, ami veszélyezteti az újszülött vér szerinti családjában történô nevelkedését, szükségletekhez igazodó ellátását. A születendô gyermek joga, hogy segítséget kapjon, illetve, hogy édesanyjával együtt, stabil körülmények közé távozhasson a kórházból. A gyermekjóléti szolgáltatók tapasztalata szerint kevés esetben kerül látókörükbe várandós nô szerhasználat miatt. Sokkal gyakoribb, hogy kiskorú várandósként, vagy szociális problémák elôtérbe helyezésével kéri a szolgáltató segítségét. A gyermekvédelmi észlelô- és jelzôrendszer jelzéseire kevésbé számíthat a gyermekjóléti szolgáltató, hiszen a szerhasználó várandós tart az egészségügyi ellátórendszer szigorától, az esetleges büntetôjogi következményektôl, így gyakori, hogy nem veszi igénybe sem a terhesgondozást, sem a védônôi szolgáltatást. A fentiek tükrében a kapcsolatfelvétel lehetséges módjai várandós szerhasználók esetében: – önként keresi a szolgáltatót (elsôsorban szociális problémák miatt); – a jelzôrendszer tagjának jelzése alapján; – már kapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálattal (ô maga még kiskorú, vagy másik kiskorú gyermeke miatt). A problémafeltárás során a családgondozó elsôsorban az alábbi problémákat tudja definiálni: V alószínû, hogy elsôsorban szociális problémákról számol be a segítséget kérô várandós, így a szerhasználat nem kerül felszínre a közös munka megkezdésekor. A szerhasználók szociális problémái közé sorolhatóak elsôsorban a családi támogató háttér mû ködési problémái (vagy teljes hiánya), munkahelyi, illetve lakhatási problémák. A szerhasználókra jellemzô a szociális kapcsolatok számának csökkenése, ezzel együtt befolyásolhatóságuk növekedése. A szerhasználó családi kapcsolatainak helyét a (szintén szerhasználó) baráti kapcsolatok veszik át, amelyek tovább nehezítik a segítô számára a bizalmi kapcsolat kialakítását a klienssel. A családgondozó által tapasztalt problémák között szerepelhet a gondozatlan terhesség is.

■ A SEGÍTÔ FO LYA M AT M EG TER VEZÉSE

SZER HASZNÁ LÓ VÁ RAN DÓS NÔ ESETÉBEN:

A várandóssal kialakított személyes segítô kapcsolat során fontos szempont, hogy a szerhasználat, vagy a szociális problémák okozzák-e a nagyobb gondot számára. A szociális problémák megoldásában a szokásos terv szerint járhat el a családgondozó. A gondozási folyamat tervezésénél fontos szempont, hogyan került a gyermekjóléti szolgáltatóhoz a várandós, „hozott” probléma-e a szerhasználat, kiskorú-e a kismama, és milyen mértékû szerfogyasztásról van szó. A szerhasználatból eredô problémák felszínre kerülése esetén ki kell egészíteni a gondozási tervet az egészségügyi szolgáltatóhoz való eljuttatással. Ebben az esetben nem csupán a szakszerû terhesgondozásra való

eljuttatás, hanem a szerhasználat okozta egészségügyi problémák kezelése is kiemelten fontos, részben a várandós anya, részben a születendô gyermek egészségi állapota miatt. Figyelembe kell venni azt a tapasztalatot is, hogy a szociális problémák kezelésében együtt nem mû ködô kliens még kevésbé lesz együttmû ködô az addiktológiai kezelését illetôen. A gyermekjóléti szolgáltató elsôdleges feladata lehet, hogy a szerhasználó várandós nôt segítse abban, hogy olyan szakszerû ellátáshoz (egészségügyi, pszicho-szociális) juthasson, ahol pontos tájékoztatást kaphat állapotáról, a születendô gyermek helyzetérôl, az esetleges veszélyekrôl, és ahol – szükség esetén – szakorvosi segítséget kaphat a várandósság idejére a szerhasználatot illetôen. Problémát okozhat a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó számára, hogy a várandós nôk esetében nagyon hiányos az ellátórendszer, amely fogadja, segíti a szerhasználókat, és képes arra, hogy a várandósságot, és a szerhasználatból eredô problémákat együtt kezelje, és megnyugtató támaszt nyújtson a várandósnak annak érdekében, hogy gyermeke a lehetô legegészségesebben, biztonságban születhessen meg. Ni ncsenek nevesített, a droghasználó kismamák ellátására szervezett szolgáltatások, az ország legnagyobb részén nincs hova irányítani a speciális ellátásra jelentkezô, tapasztalt szakembert keresô, szerhasználó kismamát. Budapesten mû ködô szervezet: Józan Babák Klub, amely alacsonyküszöbû szolgáltatásként, egyre bôvülô tevékenységi körrel várja a hozzájuk forduló szerhasználó kismamákat. (Né v, cím mellékletben.)

■ DILEM M ÁK A VÁ RAN DÓS SZER HASZNÁ LÓ NÔ

SZÁ M Á RA NYÚJTOTT SZOLGÁLTA TÁS SO RÁN:

A családgondozó számára komoly dilemmát okozhat a szerhasználó várandós nôvel való együttmû ködés, az elfogadó attitûd kialakítása. A gyermekjóléti szolgáltató a születendô gyermek érdekeit tartja mindenkor szem elôtt, a szociális munka módszereit, eszközeit használja föl ahhoz, hogy a várandóst segítse önbizalmának erôsítésében, döntési helyzetbe hozásában, egészségi, pszichés állapotának javításában, de legalább szinten tartásában kompetenciahatárain belül. III.2. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÓ FELADATAI DROGHASZNÁLÓ GYERMEK GONDOZÁSA, ELLÁTÁSA SORÁN A drogokkal kapcsolatba kerülô, esetleg drogfüggô kiskorú ügyében érkezô jelzések széles körbôl érkezhetnek a gyermekjóléti szolgálatokhoz. Jelezhet: – maga a kiskorú, – kiskorú kortárscsoportjának tagjai, – szülô és családtag, – jelzôrendszer tagjai, – hatóság, – magánszemélyek. Fontos kiemelni azonban, hogy a gyermek függô helyzetének mielôbbi megszüntetése érdekében teendô lépések a szolgálat elsôdleges feladatai. A szülôkkel történô mielôbbi találkozásra különösen nagy hangsúlyt kell helyezni, már csak azért is, mert a kiskorú drog2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

45 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:52 PM

Page 46

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

A JÁ N LÓ

hoz való kapcsolódása a gyermekjóléti szolgálatok számára elsôsorban a család mû ködési zavarának egy tüneteként kell értelmet kapnia. A gyermek különösen veszélyeztetett helyzetében (súlyos intoxikáció) a gyermek háziorvosával, a drogambulanciával, egyéb egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolatfelvétel megelôzheti a törvényes képviselô tájékoztatását is. Az egészségügyi szolgáltatótól kapott információkat követôen minden esetben javasolt a családgondozás megkezdése. A családgondozás megkezdésekor a családgondozó kötelezô feladata, hogy valamennyi családtagot – köztük a gyermeket is –, tájékoztassa mindazon jogokról, támogatásokról, ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, a felmerülô problémák megoldási lehetôségeivel. El kell mondani a családtagoknak, mik azok a lehetôségek, szolgáltatások, amelyet a gyermekjóléti szolgálat nyújtani tud számukra, de emellett tájékoztatni kell azokról a lehetséges gyermekjóléti szolgáltatáson kívüli más intézményi, szervezeti formákról, amelyek a család problémáinak mielôbbi rendezôdéséhez hozzá járulhatnak. Fontos tényezô, hogy a gyermekjóléti ellátást végzô intézmény, illetve személy (családgondozó) jogainak és kötelességeinek megismerése mellett, az ügyfél is teljes körû tájékoztatást kapjon saját jogairól, s ezzel egyidôben panaszjoga gyakorlásának módjáról és információt kapjon a gyermekjogi képviselô nevérôl és elérhetôségérôl is. A családgondozást végzô munkájához, a korrekt tájékoztatáshoz hozzátartozik, hogy a családtagok tudomására hozza, hogy a gyermek érdekében érintett jelzôrendszeri tagokkal folyamatos kapcsolatot tart. Az elsô találkozás egyik legfontosabb része, hogy valamennyi családtag érezze a szakember segítô szándékát, de nem elhallgatható, hogy a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával való munka a segítô attitû dök mellett, a közösen kötött megállapodás, az egyéni vállalások folyamatos nyomon követését értékelését is jelenti. A fentiekben foglaltak megismerését és elfogadását az erre szolgáló adatlapon az ügyfél saját aláírásával hitelesíti. A családgondozás folyamatának alapja a gyermek droggal való érintkezésének pontos ismerete. N em elegendô kizárólag a kiskorú elmondása és állításainak ismerete, az orvosi és/vagy drogambulancia szakembereitôl kapott információkra feltétlenül szükség van. Feltétlenül különbséget kell tenni kábítószert elôször kipróbáló, rendszeresen fogyasztó, illetve függô kiskorú között. M indenképpen javasolt a házi gyermekorvostól információt szerezni a feltételezett szerfogyasztásra vonatkozóan, és a G ysz-4 egészségügyi adatlap lehetô legrövidebb idôn belüli kitöltetése. A családgondozási folyamatnak megfelelôen dinamikusnak és a családtagok, illetve a kiskorú feladatainak elvégzésére motiválónak, de emellett következtesnek is kell lennie. Az egyéni gondozási-nevelési tervben megfogalmazott feladatok teljesíthetôek, rövid határidejû ek és ösztönzôek legyenek. Találni kell egy olyan tevékenységet, amelyet a gyermek minden nap, rendszeresen elvégez. Érdemes a jogszabályban elôírt félévenkénti idôpontnál gyakrabban készíteni helyzetértékelést. A család problémáinak feltárása, a lehetô legtöbb információ megszerzése, illetve a közös elôremutató feladatok és határ-

44 46

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

idôk meghatározása a kiskorú ügyében összehívott esetkonferencia keretei között tisztázhatók leginkább. A gyermeknek és a családnak itt mindenképpen éreznie kell, hogy a szakemberek, jelzôrendszeri tagok pozitívan és segítô szándékkal állnak mellettük. D r. Takách G áspár és társai tapasztalatai alapján a családban élô kábítószer-fogyasztó fiatalok szociális háttere néhány alapvonásban egyezést mutat, ezekre érdemes figyelemmel lenni a családgondozás során is: • „Az egyik szülô alkoholista. Többnyire az azonos nemû gyerek a drogfogyasztó. • V agy egyetlen gyerekrôl van szó, vagy ha nem is az, a családban az egyke pozícióját foglalja el. • A második világháború utáni társadalmi mobilitás érintette egyik vagy mindkét szülôt. Az ebbôl fakadó identitásválság, gyökértelenség és értékbizonytalanság érzése rajzolódik ki a szülôkkel folytatott beszélgetésekbôl.”4 D rogfogyasztók esetén – a szenvedélybetegség sajátosságaiból adódóan – szoros családgondozás és támogató légkör mellett is számolnunk kell visszaesésekkel. Ebbôl a szempontból is fontos, hogy folyamatos legyen a kapcsolat a gyermekjóléti szolgáltató és az addiktológiai szakellátást nyújtó szervezettel, az érintett jelzôrendszeri tagokkal. Elengedhetetlen a drogfogyasztó kiskorú baráti körének feltárása és bevonása olyan programokba, amelyek bûnmegelôzés céljából mû ködnek az adott településen, elérhetô távolságban. III.3. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÓ FELADATAI DROGFOGYASZTÓ SZÜLÔ, ILLETVE DORGFOGYASZTÓ EGYÜTT ÉLÔ CSALÁDTAG GONDOZÁSA, ELLÁTÁSA SORÁN A drogfogyasztó szülô, illetve drogfogyasztó együtt élô családtag egyaránt veszélyeztetô tényezôk a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlôdése szempontjából. A gyermekjóléti szolgálat tudomást szerezhet drogfogyasztó szülôrôl, illetve drogfogyasztó együtt élô családtagról jelzés útján vagy önkéntes jelentkezés alapján. M indkét esetben a gyermekjóléti családgondozó alapellátás keretein belül kezdi meg a családgondozást. A veszélyeztetettséget elôidézô okok feltárását követôen gondozási tervet készít, feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. A gyermekjóléti szolgálattal – önkéntesen vagy jelzés útján – kapcsolatba kerülô ügyfél esetében a családgondozó tájékoztatást ad a gyermeki jogokról, az ide vonatkozó gyermekvédelmi, illetve büntetôjogi jogszabályokról és következményekrôl (az ide vonatkozó jogszabályokat lásd az elôzô fejezet végén), a drogfogyasztó szülô, illetve drogfogyasztó együtt élô családtag drogfogyasztásának gyermekekre gyakorolt negatív hatásairól. Amennyiben a függôségben szenvedô közvetlen környezetében él gyermek, ô is részesül a drogfogyasztás hátrányos következményeibôl. A drogfogyasztó családtag magára a család egységére nézve negatív hatással van. A szerhasználónak csökkennek a képessé-

4 D r.Takách G áspár: A drog m egelôzés,felism erés,rehabilitálás,SubRosa Ki adó,1998

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:52 PM

Page 47

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

A JÁ N LÓ

gei, teljesítménye, egészsége megromlik. Az egészségi állapot, a teljesítmény romlása miatt a munkavégzô képessége csökken, amelynek következtében súlyos anyagi problémák jelentkezhetnek a családban. Az anyagi nehézségek miatt az otthonteremtés hiánya is felmerülhet, illetve a család megélhetése kerül veszélybe. A családban a szülôk vagy együtt élô családtag drogfogyasztása, a sikertelen leszokási kísérletek, gyakran vezetnek teljes elidegenedéshez, amelynek következményeként a család egysége megbomolhat. Ekkor a gyermekek érzelmi elhanyagoltsága alakul ki, amelynek következményeként magatartási problémák jelentkeznek, kötôdési zavarok a családi és baráti kapcsolatokban, gyakran deviáns viselkedés, valamint a tanulmányi eredmény romlása. A gyermekek a fentiek következményeként kialakult testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi veszélyeztetettség miatt, idôvel könnyebben válhatnak a kábítószer rabjává. Az önkéntesen jelentkezô szülô, vagy együtt élô családtag jellemzôen tudatában van betegségének – mivel segítséget kért a családgondozótól – nyitott a gyógyulás irányába. Az ilyen esetekben a családgondozó segíti a szülôt a megfelelô szakemberekhez való eljutásban, a segítséghez való hozzájutásban, lehetôleg a jelzôrendszer tagjainak együttmû ködésével. A családgondozó felveszi a kapcsolatot a drogfogyasztó szülô, illetve drogfogyasztó együtt élô családtag rokonaival, gyermekeivel és erôsíti, segíti ôket a szerhasználó gyógyulásban való támogatásában. H ozzásegíti a családtagokat az elszenvedett, illetve fennálló krízis feldolgozásában, a családban jelentkezô mû ködési zavarok ellensúlyozása érdekében. A drogfogyasztó szülô gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelô más ellátáson vagy megelôzô-felvilágosító szolgáltatáson való részvétele alatt a gyermekjóléti szolgálat családgondozója figyelemmel kíséri a veszélyeztetô tényezôk alakulását és a család életét. Amennyiben a gyermekjóléti szolgálat jelzés útján értesül drogfogyasztó szülôrôl, illetve drogfogyasztó együtt élô családtagról, a családdal történô kapcsolatfelvételt követôen a családgondozó helyzetértékelést készít. C saládlátogatás keretében feltárja a gyermek veszélyeztetettségére utaló jeleket, értékeli a szülô betegségtudatát. Tájékoztatást kér a családdal kapcsolatban álló jelzôrendszeri tagoktól, hogy tapasztaltak-e a szülô, együtt élô családtag, illetve a gyermek viselkedésében bekövetkezett negatív változást, esetlegesen drogfogyasztásra utaló jeleket a családban. A rendelkezésre álló információk alapján a családgondozó eldönti szükség van-e a gyermekjóléti szolgálat által biztosított családgondozásra, vagy más segítségnyújtásra. H a a szülô, vagy együtt élô családtag nem rendelkezik betegségtudattal, a családgondozó motiválja ennek belátására segítô beszélgetéssel, mialatt ismételten szembesíti betegségének önmagára és környezetére gyakorolt negatív hatásaival. Ebben az esetben is segíti a szülôt a megfelelô szakemberekhez való eljutásban, tájékoztatást ad a gyógyító kezelésekrôl, a kábítószer-használatot kezelô más ellátásokról vagy megelôzô-felvilágosító szolgáltatásokról és az ezeken való részvétel lehetôségeirôl. A családgondozás keretén belül a családgondozó gondozási-

nevelési tervet készít, amelyben elôírja a szülô, vagy együtt élô családtag részére a fent említett ellátások igénybevételét. Amikor a szülô vagy együtt élô családtag nem ismeri el a kezelés szükségességét, továbbá az együttmû ködés hiánya, valamint a gyermekek súlyos veszélyeztetettsége esetén a családgondozó hatósági gyermekvédelmi intézkedést, védelembe vételt kezdeményez. Ennek eredménytelensége esetén a gyermek családjából történô kiemelésére tesz javaslatot. Eredményesség esetén, alapellátás keretein belül folytatódik a családgondozás a veszélyeztetettség megszû néséig. III.4. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÓ PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGE A DROGHASZNÁLATTAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN Az alábbiakban próbáljuk összefoglalni, hogy milyen szerepe lehet a gyermekjóléti szolgálatnak a drogprevenció során. G yvt. 39. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védô speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történô nevelkedésének elôsegítését, a gyerm ek veszélyeztetettségének m egelôzését,a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történô nevelésének elôsegítése érdekében a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlôdését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelôzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c) a szociális válsághelyzetben lévô várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehetô ellátáshoz való hozzájutás szervezése, d) a szabadidôs programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése. (3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelôzése érdekében a) a veszélyeztetettséget észlelô és jelzô rendszer mû ködtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elôsegítése a megelôzô rendszerben, b) a veszélyeztetettséget elôidézô okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, c) az a) pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttmû ködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél mû ködô inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történô elhelyezésének lehetôségérôl. A fentiek alapján kimondható: a gyermekjóléti szolgálatok tevékenységi körébe nem sorolható egyértelmû en a drogpre2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

47 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:52 PM

Page 48

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

A JÁ N LÓ

venció, inkább az ezzel kapcsolatos szolgáltatások megszervezése, koordinálása. A helyzet mégsem ennyire egyértelmû, hiszen elôfordulhatnak hazánkban olyan települések, ahol a drogprevenciós szolgáltatások, szolgáltatók nem elérhetôek, így ehhez is megpróbálunk némi segítséget adni. A gyermekjóléti szolgálat által nyújtott drogprevenciós szolgáltatások tervezésekor, szervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermekjóléti szolgálatban dolgozó szakember milyen kompetenciákkal rendelkezik a drogprevenció területén, van-e megfelelô képzettsége, gyakorlata a feladat megvalósításához, vagy mindenképpen külsô szakember bevonása szükséges.

■ IV. A PREVEN CIÓ FAJTÁI A megelôzés a kábítószer-használat témakörében a N emzeti Stratégia alapján beszélhetünk • Kínálatcsökkentésrôl:a hozzáférhetôség korlátozása. • Keresletcsökkentésrôl: a fogyasztói magatartás kialakulásának megelôzése, a szerfogyasztás megkezdésének minél késôbbi életkorra való kitolása, illetve a szerfogyasztással kapcsolatos egyéni és társadalmi ártalmak mérséklése. • Á rtalomcsökkentésrôl:a már kialakult egészségügyi és társadalmi ártalmak elhárítását. Ha jobban megnézzük a fenti három témakört, láthatjuk:az elsô rendvédelmi feladat, úgymint kábítószer csempészésének, forgalomba hozásának megakadályozása, a harmadik elsôsorban egészségügyi feladatkör, ami a napi gyakorlat tekintetében inkább a szociális ellátás feladatkörében jelenik meg. E tekintetben, klasszikus értelemben vett prevenciónak a keresletcsökkentést hívhatjuk, amely során megpróbáljuk megakadályozni, hogy a fogyasztási igény kialakuljon, illetve a már megjelent fogyasztási igényt próbáljuk meg csökkenteni. A N emzeti stratégia a Kábítószer-probléma kezelésére 20102018 címû dokumentum alapján a prevenciót három kategóriába sorolja: • „Á ltalános/univerzális prevenció: A prevenciós beavatkozások irányulhatnak az átlagpopulációra, mint például az általános tájékoztató és oktató jellegû tömegkommunikációs kampányok, médiamû sorok, internetes jelenlét, közösségi kezdeményezések és nevelési-oktatási programok, melyek általánosan a diákságot, fiatalokat célozzák meg. • Célzott, szelektív prevenció:Ezek a beavatkozások a teljes populációnak csak egy sajátos módon körülhatárolt részét célozzák meg, nevezetesen azokat a személyeket, csoportokat, amelyek bizonyos sajátosságaik okán különösképpen veszélyeztetettnek tekinthetôk (pl. alkoholista szülôk gyermekei, iskolából kimaradó, tanulási problémával küzdô fiatalok). A célzott prevenciós beavatkozások egy alpopuláció egészére irányulnak, függetlenül a tagjai egyéni érintettségétôl, ugyanis – a szakirodalmi tapasztalatok alapján – az adott csoport a szerhasználat tekintetében nagyobb kockázatnak van kitéve, mint az átlagpopuláció. • Javallott (indikált) prevenció:Ez a kategória olyan prevenciós beavatkozásokat és programokat jelöl, amelyek az érvényes diagnosztikus kategóriák alapján függônek nem minôsülô, de annak korai jeleit vagy más probléma-viselkedést mutató személyek magatartását szeretnék a kívánatos irányba befolyásol-

44 48

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

ni. A megnövekedett egyéni kockázat jelei lehetnek, pl. jelentôs iskolai teljesítményromlás, alkohol- és drogfogyasztás, elidegenedés a szülôktôl, iskolától és pozitív kortársaktól. Ezek a programok elsôsorban az egyén szintjén, egyénre szabott módon kezdeményezik a beavatkozásokat. C éljuk nemcsak a szerhasználat kialakulásának megakadályozása, hanem minden olyan viselkedészavar befolyásolása is, amely vélhetôleg kapcsolódik vagy elvezet a szerhasználó életút kialakulásához.”

■ A GYER M EK JÓ LÉTI SZOLGÁLTATÁS/ SZOLGÁ LAT

SZEREPE KÁBÍTÓSZER PREVENCIÓ KOORDINÁLÁSÁBAN

Az elsôdleges szerepet a koordinálás során a területen elérhetô szolgáltatók nyilvántartása, hogy amennyiben a probléma jelentkezik, úgy a családgondozó tudja, hogy az eset állapotától függôen mely szolgáltatásokat tudja megajánlani az érintett személyek részére, illetve a védelembe vétel során kötelezni azokat az ellátás igénybevételére. Amennyiben nincs a településen, illetve az ellátási területen megfelelô szolgáltató, úgy a prevenció kapcsán fontos, hogy az iskolai prevenció megszervezésében (akár iskolai szociális munka keretében) a gyermekjóléti szolgálat aktívan részt vegyen, így biztosítva, hogy a településen élô gyermekek számára elérhetôek legyenek a kábítószer problémával kapcsolatos információk. A késôbbiekben megpróbáljuk néhány ezzel kapcsolatos program bemutatásával segíteni a kollégákat.

■ A KÁ BÍTÓ SZER ÜGYI EGYEZTETÔ FÓ RUM A G yvt. 40. § (1) bek. j.) pontja szerint a gyermekjóléti szolgálatnak feladata a helyi Kábítószerügyi Egyeztetô Fórum (KEF) munkájában való részvétel. A KEF feladata, hogy megismerje a helyi viszonyokat, szükségleteket, és azokra – az adott településen, térségben megjelenô kábítószer-problémákra – adekvát válaszokat tudjon megfogalmazni. KEF-et az adott településen, illetve – ahol indokolt – kistérségben, amiatt is érdemes létrehozni, hogy a helyben jelentkezô igények, szükségletek kielégítésére forrásokat tudjon mobilizálni, különbözô pályázati rendszereken keresztül. 106/2009.(X II.21.) O G Y határozat a kábítószer-problém a kezelése érdekében készített nem zeti stratégiai program rólnagyfokú együttmû ködést vár el minden szakterülettôl és társadalmi szervezettôl, így a gyermekvédelemtôl is.

■ A GYER M EK JÓ LÉTI SZOLGÁLTA TÁS FELADA TAI A PREVEN CIÓ M EG VA LÓ SÍTÁ SA SO RÁN

Amennyiben a településen nem elérhetô szolgáltató, illetve képzett a kábítószer-problémában jártas szakember, akkor elsôsorban az iskolai drogkoordinátorok képzése a feladat, amely az általános iskolai prevenciót megvalósítani képes a településen. N em javasoljuk, ámbár alkalmanként elkerülhetetlen, hogy a gyermekjóléti családgondozók töltsék be azt a szerepet, amely a tényleges általános prevenciós programot megvalósítja a településen, mégis az ilyen jellegû alaptudás, képzettség elengedhetetlen a családgondozói munka során, hogy a problémákat idôben fel lehessen ismerni. Ilyen jellegû kompetenciákra lehet szert tenni, például a Ne mzeti D rogmegelôzési Intézet által szervezett drogügyi koordinátor képzés során.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:52 PM

Page 49

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

A JÁ N LÓ

A gyermekjóléti szolgálatok prevenciós feladatai jobban értelmezhetôek, a szabadidô hasznos eltöltésére, az ún. drogalternatíva biztosítására irányuló szabadidôs programok megszervezése, lebonyolítása során.

■ V. DROG-PREVEN CIÓS PROG RAM JA VASLA TOK Az országban megtalálható, elérhetô, mû ködô prevenciós programok jelentôs része megtalálható a N emzeti D rogmegelôzési Intézet Szakmai Információs Portálján. (w w w .ndi-szip.hu) P éldaképpen az alábbiakat említhetjü k: Köztes átmenetek – A drog A Szociális és M unkaügyi M inisztérium által támogatott kiemelt drogprevenciós program a 2001-ben útjára indult „Köztes átmenetek – a drog” elnevezésû interaktív kiállítás. A kiállítás hat terme a drogkarrier különbözô állomásait mutatja be, egy családi nappaliból indulva a drogok világába vezet a két következô terem, bemutatva a heroin, a marihuána, az LSD , és a speed fogyasztás élményét filmlejátszások, zenei betétek segítségével. A negyedik terem a szenvedélybetegségeket hozza átélhetô közelségbe. Az oldalfalakat fotómontázsok borítják, a képek sorokba rendezettek, a felsô sor egészséges, szép és esztétikus világot ábrázol, ami lefelé haladva torzul, múlandóvá válik. Az egyik oldalfalon olyan fiatalok játékai, óvodáskori rajzai, levelei láthatóak, akik drogtúladagolásban haltak meg. A kiállítás 14 éven felüli fiataloknak és felnôtteknek szól, az esetek többségében iskolai csoportok és az ôket kísérô pedagógusok a látogatók, a termeken képzett, addiktológiai ismeretekkel rendelkezô animátor vezeti végig az érdeklôdôket. A látogatókat kísérô addiktológus szakember a pedagógusok, nevelôk számára is hasznos és szakmai ismereteket bôvítô információkat nyújt, az információk, a tárgyi tudás és a kiállításon átélt élmények lehetôséget adnak arra, hogy a pedagógusokban oldódjon a drog problémával kapcsolatos esetleges elutasítás, hogy a probléma átélhetôvé, személyessé váljon.

Egyéb drogprevenciós módszerek Oktatófilmek, a témát feldolgozó filmek A gyermekjóléti szolgálatok prevenciós tevékenységének hatékony része lehet a filmvetítés. Különösen fontos, hogy a szolgáltató körültekintôen, a fiatalok igényeinek, szükségleteinek, életkori sajátosságainak megfelelôen válogassa meg az általa levetített filmeket. Szempont az is, hogy legyen lehetôség a látottak feldolgozására, közös beszélgetésre, élmények megosztására, lehetôleg addiktológus szakember jelenlétében.

■

DADA, avagy Dohányzás, Alkohol, Drog, AIDS A D .A.D .A. Program az O rszágos R endôr-fôkapitányság által folytatott és menedzselt általános iskolai biztonságra nevelô program. A D .A.D .A. Program egy olyan általános iskolás korosztálynak szóló képzési, nevelési projekt, amely a veszélyhelyzetek felismerésére, elemzésére és a döntési készség elsajátítására tanítja ôket. Közvetíti ezt a rendôr, hiszen tudása, tapasztalata, elhivatottsága és rendszeres önképzéssel gyarapított ismeretanyaga teszi erre alkalmassá. „Egészséged testben, lélekben” „Egészséged testben, lélekben” óvodáskortól a középiskola végéigt erjedô drog-é sa lkoholmegelôzôp rogram,a melyeta C H EFH ungary Alapítvány végez. A tananyag segítségével a megelôzést már óvodáskorban meg lehet kezdeni, és még az ifjúkorban is sikerrel lehet alkalmazni. A legfôbb célkitûzés a drogproblémák hátterében álló érzelmi feszültségek, bizonytalanságok megszûntetése, és azoknak a képességeknek kialakítása, amelyek révén az érzelmi egyensúly kialakítható és fenntartható.

Drámapedagógia „A dráma együttmû ködésen alapuló csoportos mû vészeti forma, ahol az emberek átalakulnak, cselekszenek és elgondolkodnak az emberi sorson.” (Philip Taylor) A dráma használata a tanulásban és a nevelésben többirányú nyitottságra, toleráns, demokratikus gondolkodásmódra ösztönöz, segíti a kölcsönös megértést, empátiát. A dráma óvja a gyerekek mentális egészségét, pozitív értékszemléletet közvetít. A drámamunkában a megelôzés a konfliktusok megértésének képességét, a cselekvési- és viselkedés-repertoár szélesítését, a cselekvésen keresztüli tanulást jelenti, valamint azt, hogy a másik ember szemüvegén keresztül is láthassuk a világot.5 A gyermekjóléti szolgálatok eszköztárának része lehet a drámapedagógiai módszerek alkalmazása a drogprevenció terén, amennyiben van olyan munkatárs a szolgálatnál, aki rendelkezik a drámapedagógiai módszerek által igényelt kompetenciákkal. Élménypedagógia M inden olyan tevékenység, amely az önértékelést vagy az interperszonális kapcsolatokat fejleszti, aktív részét képezheti a tapasztalaton alapuló tanulásnak. A tapasztalati tanulás, egy olyan folyamat, amin keresztül gyakorlója tudást, készségeket és értéket teremt a közvetlen tapasztalásból, több érzékszervén keresztül szerez benyomásokat, élményeket. Az élménypedagógia arra törekszik, hogy komfort zónán kívüli tanuláshoz megfelelô helyzetet teremtsen, és ezzel elôsegítse a stabil, erôs személyiség kialakulását, amely képes nemet mondani. Az élménypedagógia eszközeit a gyermekjóléti szolgálat családgondozói is hatékonyan alkalmazhatják a prevenció valamennyi területén. Jogszabályok: 1997. évi X X X I. törvény a gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról; 15/1998. (IV . 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mû ködésük feltételeirôl; 259/2002. (X II. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezésérôl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrôl; 1992. évi LX III. törvény a személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról;

5 Ka pócs I.–Maár M.–Szabadka P.(szerk.): Hány lépés az ÉLET? Ifjú-Kór 4.,Budapest, 2006.

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

49 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:52 PM

Page 50

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

A JÁ N LÓ

1978. évi IV . törvény a Büntetô Törvénykönyvrôl; 1094/2007. (X II. 5.) Korm. határozat a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról.

■ CÍM EK, ELÉR HETÔ SÉGEK Józan Babák Klub (Budapest, V III. kerület, M agdolna utca 43.) • Telefon:06-1/788-51-10; • Fax:06-1/787-51-06. • E-mail:oaoa@ jozanbabak.hu A N emzeti D rogmegelôzési Intézet tájékoztatása szerint jelenleg M agyarországon nem mû ködnek olyan drogrehabilitációs intézmények, amelyek kiskorúakat is fogadnak. A jelenlegi – korántsem ideális helyzetben – drogfüggô kiskorúak ellátása a gyermekpszichiátriákon történik, tekintettel a gyermek addiktológiai ellátás hiányára. N em csupán az intézményes ellátórendszer hiányzik ezen a területen, hanem speciális szakmai protokollok, módszertani levelek sem adnak támpontot fiatalkorú szenvedélybetegek és problémás szerhasználók ellátásával kapcsolatban. Krízishelyzet esetén szakmai tanács, segítség kérhetô a drogrehabilitációs intézményektôl, drogambulanciáktól, amelyeknek aktuális címlistája a megyei módszertani gyermekjóléti szolgálatoknál rendelkezésre áll (Infotár Kiadvány).

■ HASZNOS LIN KEK w ww .szmm.gov.hu w ww .ndi-int.hu w ww .ndi-szip.hu w ww .kekpont.hu w ww .drogvilag.hu w ww .droginfo.hu w ww .jozanbabak.hu w ww .drognet.uw.h u w ww .kiabal.netii.net A szerhasználattal érintett gyermekek és szüleik számára igénybe vehetô szolgáltatások fajtái • Alacsonyküszöbû szolgáltatások (A fejezetet a D roghasználó em berek gyerm ekvállalásának segítése alacsonyküszöbû szolgáltatásokban,és azokhoz kapcsolódó anonim és nem anonim segítô tevékenységekben címû ajánlás-tervezetbôl idézzük.) Az alacsonyküszöbû szolgáltatás („szenvedélybetegek alacsonyküszöbû ellátása”) elnevezés arra utal, hogy az ilyen szolgáltatás igénybe vételének szinte nincs semmilyen feltétele. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy névtelenül (például egy becenév) használatával kereshetô fel, nem kell megadni semmilyen személyazonosító adatot, nem feltétele a betegbiztosítás, nem igényel beutalót, sem más dokumentumot. Az alacsonyküszöbû szolgáltatás néhány jellegzetessége: Ö nkéntes igénybe vételen alapul és minden esetben ingyenes. A szolgáltatás célcsoportjába egyaránt beletartoznak drogot (alkoholt, nikotint, kábítószert, gyógyszert, sziput stb.) használó, viselkedési addikcióban szenvedô, valamint az addikció kialakulásában veszélyeztetett, deviáns életvitelt folytató, szenve-

44 50

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

délybeteg vagy droghasználó személyekkel (otthon, iskolában, munkahelyen stb.) tartós kapcsolatban álló emberek. Á rtalomcsökkentô szemléletû, ami azt jelenti, hogy elsôdlegesen nem a droghasználatot, hanem a droghasználatból fakadó egyéni, közösségi és társadalmi, ezen belül egészségügyi, szociális, gazdasági károkat igyekszik mérsékelni. N em feltétele a józanság, sem a józanság majdani elérésére vonatkozó cél kitû zése. U gyanakkor, ha a használó ezt kifejezetten kéri, az alacsonyküszöbû szolgáltatásban segítenek a józanság elérését támogató (absztinenciaorientált) szociális (például rehabilitációs), egészségügyi (például kórházi) ellátáshoz jutni. Az alacsonyküszöbû szolgáltatás korlátozás nélkül fogadja a jelentkezôket, az ellátást csak akkor lehet megtagadni, ha valaki önmagára vagy másokra közvetlen veszélyeztetô magatartást tanúsít. A hatályos magyar jogi szabályozás szerinti alacsonyküszöbû szolgáltatás a következô tevékenységeket tartalmazhatja: – Pszicho-szociális intervenció, amelynek formái:szociális, orvosi, jogi és társadalombiztosítási tanácsadás, konzultáció, problémaelemzés és -megoldás, szociális és egészségügyi ellátáshoz jutás segítése, álláskeresés; – Megkeresô munka, amelynek formái: mobilizált szolgáltatás utcán, köztéren, lakásban, pincében, egészségügyi, szociális intézményben, szórakozóhelyen (party service), más külsô helyszínen, fôként a segítô kapcsolattal nem rendelkezô droghasználó emberek megtalálása, elérése érdekében. – Információs szolgáltatások, amelynek formái: személyesen, nyomtatványokon, telefonon, elektronikus levélben, honlapon, más internetes szolgáltatásokon keresztül nyújtott információk. – Drop in (kontakt klub, pihenô klub stb.). Á llandó nyitva tartással rendelkezô hely, ahol a következô szolgáltatások valósulhatnak meg:melegedés, pihenés, intoxikált emberek számára józanodási lehetôség, elsôsegély, testi és lelki krízis-menedzselés, információnyújtás (segítô intézményekrôl), szociális segítés, folyadék, ingyenes hideg élelem biztosítása, telefon, internet használata, sajtótermékek, könyvek tömegkommunikációs eszközök (tv, rádió) biztosítása, szabadidôs programok szervezése, személyes ruházat tisztításának lehetôsége (mosás, szárítás). – Tû- és fecskendôcsere, ezen belül automata kihelyezésével, vagy állandó helyszínen, vagy mobil szolgáltatás (gyalogosan, mikrobusszal, stb. végzett utcai munka) keretében. A tû cserében steril eszközök átadása, és – lehetôség szerint – használt eszközök (veszélyes hulladékok) átvétele történik. A szolgáltatásban más ártalomcsökkentô eszközöket is lehet adni (érszorító, filter, kanál, óvszer, vitamin stb.). A tû csere fô célja – a segítôi kapcsolat megteremtése mellett – a fertôzô betegségek átadását, valamint a további állapotromlást megelôzni. Nem anonim szolgáltatások – Egészségügyi ellátások: • addiktológiai ellátások, • pszichiátriai ellátások. – Szociális ellátások: • szenvedélybetegek közösségi ellátása, • pszichiátriai betegek közösségi ellátása.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:52 PM

Page 51

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

B E M U T A T JU K

A szakellátásban élô gyerekek vagyonának kezelése ■ EGY KOM P LEX SZOLGÁLTA TÁS KIÉPÜ LÉSE A FÔ VÁ RO SI TEGYESZ-BEN ■ EGY KIS TÖR TÉNETI VISSZA TEKIN TÉS A ma mû ködô vagyonkezelési intézményrendszer és a hiánypótló szolgáltatást nyújtó V agyonkezelô Iroda kialakulásának alapjait 1988 decemberére teszik a szakemberek. Az intézetbe került, állami gondoskodásba kerülô gyerekek családi pótlék igénylése és az árvaellátás okán a Fôvárosi TEG Y ESZ jogelôdje is találkozott a feladattal. Létrehoztak egy 3 fôs csoportot, akik nem kevés nyomozó munka árán, azoknál a szülôknél, ahol volt információ munkahelyükrôl, elkezdték feltárni a szálakat és elindítani az igényléseket. Ez akkor nagyon kisszámú igénylést jelentett, 300-400 gyereket érintett összesen. 1990. április 1-jén életbe lépett az 1990. évi X X V . törvény, amely alapján az állami gondoskodásba kerülô gyermekek jogán az intézeti gyám volt jogosult a családi pótlék igénylésére. A Fôvárosi TEG Y ESZ jogelôdjénél ez a jogosultság az általános igazgatóhelyettesé volt. A változás érintette a bent lévô gyermekek többségét. Akkor sokasodtak meg az ez irányú feladatok a szakellátásban. Lényegében ez a törvény vezette be az alanyi jogon járó családi pótlékot. Ekkor került a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény kapcsolatba a folyósító szervekkel, személyes kapcsolatok kiépítésén keresztül tudott elkezdôdni a munka. Ekkor már csaknem 2 000 gyerek után kellett igényelni a juttatást, 6 hónapra visszamenôleg. A folyósító szerv illetékesével történt megegyezés alapján – a nagyszámú igénylés elôkészítése és benyújtása okán – kiterjesztették másfél éves keretre azt az idôszakot, amíg le lehetett bonyolítani az ügyeket. A másik fontos szereplô szerv, akivel ekkor került kapcsolatba a TEG Y ESZ, az O TP volt. M ég nem mû ködött a folyószámlás rendszer, hanem meglehetôsen kezdetleges technikai feltételekkel dokumentáltak: a gyerekek után járó pénzt ömlesztve tartották nyilván, az O TP ellenôrizhetetlen adatok alapján nyitott számlákat, amelyekrôl havi rendszerességgel egy kb. 100 oldalas összesítôt küldött, amit a TEG Y ESZ-es munkatársaknak kellett rögzíteni, szétszálazni, dokumentálni. A folyósító szerv elnevezése és állami felügyelete azóta többször változott, az O TP több fiókja is bekapcsolódott azóta az együttmû ködésbe. A V agyonkezelô Iroda vezetôjének1 tapasztalata szerint nagyon fontos hozadéka van például a személyes ügyintézésnek: az igénylések nem postai úton kerülnek oda, így nincs kockázata annak, hogy „eltûnnek”, a gyerekek pénze pedig nem érkezik meg. Az esetleges problémákat is könnyebb tisztázni, megbeszélni. Az 1997-es ún. „gyermekvédelmi rendszerváltás” a következô, erôs fejlôdési csomópont. Itt egy év volt arra, hogy a válto-

1 Az összeállítás alapvetôen a Földesi Tam ássalkészült beszélgetésre tám aszkodik.

zásra átálljon az intézményrendszer. Az intézeti gyámság megszû nésével a gyermekotthon vezetôk lehettek önkéntes vállalással teljes körû gyámok. V agyis elvállalhatták a vagyonkezelést is. O tt, ahol a gyermekotthon vezetô ezt nem vállalta, ott hivatásos gyámot rendeltek, akik mindnyájan a TEG Y ESZ alkalmazottai voltak. Akkoriban összesen öt gyerekotthon vezetô volt a fôvárosban, aki vállalta a vagyonkezelést is. Ez elég alacsony számnak tekinthetô, és maximum 200-250 gyereket érintett, a többi vagyonkezelés a TEG Y ESZ-nél a hivatásos gyámok feladata maradt.

■ A VA GYON KEZELÔ IRO DA Ekkor a családi pótlék csoportból V agyonkezelô Iroda alakult. Akkorra már a TEG Y ESZ belsô struktúrája is átrendezôdött, kialakultak a különféle szolgálatok. A V agyonkezelô Iroda a hivatásos gyámi szolgálat mellett kezdett mû ködni, kiegészítô feladatokat ellátva – a mai napig. A hivatásos gyámok esetében mindez azt jelenti, hogy a különbözô jogcímen járó pénzbeli ellátások igénylését teljesen elôkészítik. Az iroda teljes körû adatszolgáltatást nyújt. Ekkor még nagy részben papíralapú nyilvántartásokkal dolgoztak, de már elkezdôdött a számítógépes munka is. Technikai, fejlesztési szempontból 2000-ben történtek jelentôs elôrelépések: szoftverfejlesztés, adatbázis építés, visszakereshetô, regisztrált tartalmak, országos elterjesztés. Ez az adattömeg nemcsak a vagyonkezelési feladathoz tartalmaz információkat, de a bekerült gyerekek teljes körû dokumentációját tartalmazza (pl. gondozási napló). V issza lehet göngyölíteni az ügyeket akár napra pontosan is. Korábban egy külön helyiségben tárolták az aktákat, kimutatásokat, ami jóval nehézkesebb folyamatkövetést jelentett. Az új rendszerbe minden szolgáltató biztonsági regisztráció, kódok alapján tud belépni, dolgozni, információhoz hozzáférni. N emcsak pénz, hanem egyéb vagyon nyilvántartására is alkalmas: gombnyomásra lehet adatokat összesíteni, kimutatásokhoz információt gyûjteni, gyámonként leválogatni adatokat. A G yermekvédelmi törvény 2003-as módosítása a gyermekotthoni gyámok kötelezô feladatává tette a vagyonkezelést is. M iután a gyermekotthonok vezetôinek nagyon sok mindenhez érteniük kell, számítani lehetett rá, hogy elôbb-utóbb ezt a feladatot is el kell látniuk. Akinek szüksége volt segítségre, az viszont ingyenes szolgáltatásként a Fôvárosi TEG Y ESZ V agyonkezelô Irodájától igényelhetett segítséget. A gyermekotthon vezetôk többsége örömmel élt is a lehetôséggel. Az együttmû ködés a szolgáltatást nem kérôkkel is fennmaradt:a jogszabályváltozások követése, értelmezése, módszertani segítés, egy-egy felmerülô kérdésben eseti információadás – a legtipikusabb kapcsolódások.

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 51

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:52 PM

Page 52

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

B E M U T A T JU K

N oha nem alapfeladat, a szakmában egyértelmû en pozitív volt a V agyonkezelô Iroda fogadtatása, és nagyon fontos, hogy az összegyûlt tapasztalatokkal segíteni képes a gyámok munkáját. Új irány, komoly koncepcionális változás indult 2010. január 1-jétôl. Feltehetôen költségvetési megfontolásokból a jogalkotók úgy döntöttek, hogy a gyermekek jogán járó családi pótléknak ezentúl már csak a fele kerül a gyerek számlájára, másik felét a gyermekotthon külön megnyitott letéti számlára kapja meg. Ezt a gyermekre költheti a teljes körû ellátás kiegészítéseként. A szakemberek szerint egyelôre még elég átláthatatlanok a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek.

■ OR SZÁ GOS HÁ LÓ, EGYÜTTM ó KÖ DÉS M ÁS, HA SON LÓ

FELADA TO KAT ELLÁ TÓ CSO POR TOK, IRO DÁK KÖ ZÖTT

A területi megoszlás határozza meg az együttmû ködés formáját, de a V agyonkezelô Iroda fôként a gyámi képzésben tudja a tapasztalatokat átadni. Emellett rendszeresen megjelennek a különbözô fenntartók által indított nevelôszülôi képzéseken, ahol a gyámsággal és a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatokról tartanak elôadásokat. N incs ugyanis a Fôvárosi TEG Y ESZ V agyonkezelô Irodájához hasonló tevékenységet ellátó szerv máshol az országban, a hálózatos mû ködés ilyen értelemben nem jellemzô. M ióta módszertani szakszolgálatként többletfeladatokat lát el a Fôvárosi TEG Y ESZ, megnôtt a problémamegoldás érdekében történô megkeresés a területrôl:legyen szó a folyósító szervvel való kommunikációs vagy egyéb gondokról, vagy akár az éves elszámolással kapcsolatban felmerülô kérdésekrôl. G yakran személyes részvételükkel is segítik az eredményes feladatvégzést, de tipikusabb a távsegítség. Közremû ködésük eredménye egy országosan egységes mû ködés a vagyonkezelésben. A vagyonkezelésen kívül foglalkoznak például a társadalombiztosítási kérdésekkel (TAJ) is, a gyerekek egészségügyi ellátásával, amivel kapcsolatban számos kérdés merül fel. Á ltalában jogértelmezésben segítenek, de volt rá példa, hogy konkrét pénzintézeti ajánlattal kapcsolatban kérték a tanácsukat. A Fôvárosi TEG YESZ V agyonkezelô Irodája általnyújtott szolgáltatások 1. Teljes körû családi pótlék ügyintézés • családi pótlék iránti igények elôkészítése, • az igény elbírálásához szükséges igazolások, iratok beszerzése, • a folyósítást,az ellátás összegét érintô adatok közlése a folyósító szerv felé a jogszabályban elôírt határidô betartásával, • szem élyes ügyintézés a folyósító szerveknél. 2. Teljes körû árvaellátás ügyintézés • az árvaellátás iránti igények elôkészítése, • az igény elbírálásához szükséges igazolások, iratok beszerzése, • a folyósítást,az ellátás összegét érintô adatok közlése a folyósító szerv felé a jogszabályban elôírt határidô betartásával, • szem élyes ügyintézés a folyósító szerveknél.

44 52

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

Teljes körû O TP ügyintézés • pénzfelvételi iratok elôkészítése és benyújtása az illetékes gyám hivatalok felé, • pénzfelvételek elôkészítése, • a pénz felhasználását igazoló elszám olások elkészítése és benyújtása a gyám hivatalokhoz, • a gyerm ekeket m egilletô pénzbeli ellátások elhelyezésére szolgáló szám lák nyitása. A gyám i feladatokhoz kapcsolódó egyéb ügyintézések • éves szám adások elôkészítése és benyújtása, • végszám adások elôkészítése és benyújtása, • nagykorú felé történô vagyonátadás elôkészítése.

■ M I IS A VA GYON KEZELÉSBE TAR TO ZÓ VA GYON? A gyerekek vagyoni helyzete nagyon eltérô lehet. A kezelt vagyon félesége is többféle kategóriába sorolható. Egyrészt beletartozik minden, amit a gyám kezelésébe adnak. A pénzvagyon legnagyobb része a gyermekek jogán járó családi pótlék, havi rendszerességû utalással, kisebb számúak azon gyerekek, akik árvaellátásra jogosultak. Ez is havi rendszeres összeg, a családi pótléknál magasabb, és külön érdekesség, hogy külföldrôl is érkezhet. Ide sorolható még nagyon ritkán az örökségbôl kapott pénz. Bár a megkérdezett Irodavezetô véleménye szerint a gyerekek örökölni leginkább tartozást szoktak. A nem pénzvagyonba ingó és ingatlan tartozhat, ezt a vagyonkezelés során nyilvántartják, de az ingatlanvagyon kezelése – mivel különleges szakértelmet igényel – a hivatásos gyám feladata. Ez nagyon kis arányban fordul elô, régebben az ingatlan hasznosításából származó díjakkal is foglalkoztak az Iroda munkatársai, de ma már ez sem jellemzô.

■ A FO LYA M AT SZEREP LÔI ÉS FELADA TA IK A gyerek az esetek 95% -ában ideiglenes hatállyal (IH ) beutalt, így a családi pótlék ügyben még nem mozdul senki, mert azt csak a vagyonkezelôi joggal felruházott gyám igényelheti. Amint ez az IH státusz átvált – leginkább – átmeneti nevelt (Á N ) státusszá, és a hivatásos gyám aktivizálódik, akkor a V agyonkezelô Iroda (V I) munkatársa a napi változásjelentéssel azonnal és automatikusan információt szerez. A kommunikáció kölcsönös. Az iroda munkatársa haladéktalanul kiállítja az igénybejelentô lapot – ezen kell feltüntetni a folyósításhoz szükséges bankszámlákat is –, illetôleg nyit egy gyámi számlát a gyerek számára. Az igénybejelentôt a M agyar Á llam Kincstárnak (M Á K) regionális igazgatóságára elküldi. A MÁK elbírálja és határozatot hoz, mialatt a V agyonkezelô Iroda tényeket, adatokat tár fel és rögzít, elôkészíti aláírásra a szükséges dokumentumokat a gyám számára. Ezalatt a M Á K esetleg további adatot kér az elôzô folyósítótól, illetve lekéri az országos adatbázisból az információkat. Ez a napoktól egészen a hónapokat is jelentheti. Korábban nem volt olyan országos adatbázis, ami segítette volna az elôzmények feltárását. Két éve létezik ilyen, korábban a V agyonkezelô Irodát tekintették információforrásnak. A határozat kézhezvétele után megkezdôdik a folyósítás a szerzôdött pénzintézethez. A tényleges átutalás megtörténtérôl a gyám a számlakivonatból értesül, így követheti a pénzmozgást, és ez alapján kap a V I is információt. H a probléma adódik, pl. keveslik az összeget, ez a kör újra elindul.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:53 PM

Page 53

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

B E M U T A T JU K

Gyám és Vagyonkezelô Iroda - elôkészítés - kölcsönös informálás -igénylés, számlanyitás

A gyerek: IH majd ÁN státuszban

MÁK és Pénzintézet - elbírálás - adatpontosítás - folyósítás - számlakezelés

■ A VA GYON KÖLTÉSE, KEZELÉSE, LEKÖ TÉSE:

A NYO M ON KÖ VETÉS ÉS ELLEN ÔR ZÉS SZEM PONTJAI

2009-ig a fenntartók biztosították a teljes körû ellátást a bekerült gyerekek számára. A többletkiadásokat az egyes gyerek igényei mentén – zsebpénz, kirándulások, tábor, mobiltelefon, útiköltségek – eltérô megyénkénti, illetve fôvárosi gyakorlattal a gyerek pénzébôl fedezték. A fôvárosban a zsebpénz fedezetét a mai napig az ellátás keretében biztosítják. Az új felállás alapján a havonta folyósított családi pótlék összegének 50% -a a teljes körû ellátás kiegészítésére szolgál. Többfordulós egyeztetés után Budapesten megfogalmazódott egy ajánlás arra vonatkozóan, hogy elsôsorban ruházkodási és közlekedési költségeket kell fedezni belôle. U gyanakkor a gyámi kezelésben lévô pénzek felhasználására vonatkozóan is konkrétabban fogalmaz már a jogszabály:elsôsorban egyéni fejlesztés, értékszerzés, és tartós használati cikkek a megcélozható költések. A gyerekotthoni letéti számlákat és a felhasználást a gyámi tanácsadók és a fenntartó ellenôrizheti. A gyámi tanácsadók rendszeresen járnak ki. A gyerekek egyéni számlájáról történô költéshez pedig a gyámhivatal engedélye szükséges, számlával kell igazolni a kifizetéseket. H a például a gyerek szeretne venni egy mobiltelefont, ezt megbeszéli a nevelôjével, aki jelzi a gyámnak, aki egy pénzfelvételi kérelmet terjeszt a gyámhivatal elé:ahol vagy engedélyezik, vagy nem. Amennyiben engedélyezik, a gyám felveszi a pénzt, elköltik, számlát kér róla és az elszámoláskor igazolja a pénz felhasználását.2

2 A gyerm ek vagyonának kezelése 88.§ (1) A gyám hivatala gyám ot – kérésére – felhatalm azhatja a gyerm ek vagyonának kezeléséveljáró feladatok ellátására is. (2) N em szükséges a gyám hivatalfelhatalm azása az olyan jognyilatkozat érvényességéhez,am ely a m indennapi élet szokásos szükségleteit biztosító kisebb jelentôségû szerzôdések m egkötésére irányul. (3)A gyám hivatalvagyonkezelésre vonatkozó felhatalm azása a vagyon egészére vagy az ügyeknek m eghatározott csoportjára vonatkozhat. (4) A gyerm ek vagyonának kezelésére felhatalm azott gyám joga és kötelessége,hogy feladatkörében védje a gyerm ek érdekeit,gondoskodjon a vagyon m egfelelô hasznosításáról,és a rendes vagyonkezelés szabályai szerint intézze ügyeit.

Az intézmény letéti számlájára érkezô pénzek felhasználásáról elszámolás készül a gyámhivatal felé. Ez az éves számadás, illetve a végszámadás mellékletét képezi. H ogy milyen szempontok léteznek a pénzkezelés hatékonyságának, korrektségének ellenôrzésére, annak akkor van elsôsorban jelentôsége, ha ún. gumijogszabály van arra, hogy hogyan lehet költeni ezeket a pénzeket. A gyámi számlák esetében egy jogszabály által jól körülhatárolt rendszer épült ki. Az éves számadás pontos elszámoltatás: formailag komoly, tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolás. Emellé a gyámi jelentést is hozzáteszik, ami a letéti és az egyéni számlákon lévô vagyon helyzetét, kezelését, felhasználását is átfogóan tartalmazza. Ezen felül a közigazgatási hivatal szúrópróbaszerûen, rendszeresen jár ellenôrizni, és minden esetben kitérnek a vagyonkezelésre is, valamint az ügyészi ellenôrzések keretében is teljes körû, és nagyon alapos az átvilágítás. Az éves számadásról határozatban kell rendelkezni a gyámhivatalnak minden egyes esetben. Egyéves idôtartamra ez lezárt folyamatnak tekinthetô. Számadáshoz kötôdô, elszámolási perrôl nem tudunk, ami mindenképpen a korrekt mûködésre utal. Természetesen voltak hibák, mulasztások, de ezek nem rosszhiszemûségbôl adódtak. A mulasztásokkal érintett vagyoni érték nagyságrendje töredéke a kezelt vagyonnak:200-300 000 forintról beszélünk akkor, amikor évente kb. 700 000 000 forintnyi vagyontömeg kezeléséhez nyújt a V agyonkezelô Iroda segítséget. Egy ilyen mulasztás feltárásának a mozgatórugója a gyámhivatal.

■ NEM VER SENYEZNEK A PÉNZIN TÉZETEK A piacon egyébként bevett módszerek ezen a terepen nem mûködnek. A pénzpiaci szolgáltatóknak ugyanis túl sok garanciát és többletfejlesztést kellene végezniük, ami nem feltétlenül érdekük, nem éri meg nekik. Ez a pénztömeg nem klasszikusan forgatható pénz. Inkább érzékelhetô érdeklôdés a befektetési lehetôségeknél. A gyerekek szempontjából fontos lehet a hosszú távú befektetések, lekötések mérlegelése. Az ügynökök azonban valójában a pénzt látják, de nem ismerik a gyermekvédelmi rendszer mûködését. Amikor kezdik érteni, visszalépnek, mert a gyámok legfeljebb középtávon tudnak gondolkodni, tekintve a gyerekek státuszait, a gondozási irányokat. Csak a folyamatosan hosszabbítható lekötési konstrukciók mûködôképesek. M ás szempontból komoly korlátot jelent az a tapasztalat is, hogy a gyermekotthonból kikerülô, felnôtté váló fiatalok – noha figyelmeztetik ôket a következményekre, károkra – a lejárat elôtt felbontják a lekötéseket.

■ KOCKÁ ZA TOK M ÉR LEGELÉSE Amikor a legelsô velünk történt beszélgetés során a befektetési ügynökök szembesülnek azzal, hogy a gyereken kívül leg-

(5) A gyám a gyerm ek vagyonát leltár alapján veszi át. (6) A gyerm ek saját keresm ényébôl a nevelôszülôi háztartás költségeihez nem köteles hozzájárulni,a gyám a m ûködése során felm erült kiadásainak m egtérítését a gyerm ektôl nem igényelheti. 89.§ (1) Ha a gyám hivatala gyám ot nem hatalm azta fela gyerm ek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására,a gyerm ek részére vagyonkezelô eseti gondnokot rendel, elsôsorban a területi gyerm ekvédelm i szakszolgálatnak ezzel a m unkakörrel m egbízott dolgozói közül. (2)A gyám hivatalelbírálja a gyám ,illetve a vagyonkezelô eseti gondnok eseti,rendes,valam int végszám adását.

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

53 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:53 PM

Page 54

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

B E M U T A T JU K

alább két személyt be kell vonni a döntési-mérlegelési folyamatba – a gyámot és a gyámhivatalt –, többnyire az ajánlattevôk visszavonulnak. A további megkeresésekre a V agyonkezelô Irodának már nincsen rálátása, nincsenek visszajelzések. Többször biztosítottak már lehetôséget nagyobb fórumon arra, hogy prezentáljanak a különbözô cégek. N incsen központi ajánlás, senki nem élvez prioritást, és nincsenek tiltólisták sem – ez minden esetben a gyám és a kompetens gyámhivatal mérlegelésén múlik, minthogy a felelôsség is az övék.A g yáma s ajátv agyonávalf elel,é sg aranciákn incsenek. Ha a szám adás – hiányt – indokolatlan kiadást, – nem m egfelelô gazdálkodás eredm ényeként kárt állapít m eg a városi gyám hivatal,felszólítja a számadásra kötelezettet, hogy 8 napon belül az okozott kár összegét betétbe fizesse be. Ha – a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget,vagy vitatja az összeget vagy annak egy részét,a gyámhivatal pert indít a követelés érvényesítése iránt. Ha – a számadásra kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelôen tesz eleget, a gyám hivatalpert indít a kötelezettség m egállapítása iránt (Pp. 123.§) ezzel egyidôben a szülôtôl,gyám tól,gondnoktól a törvényes képviseleti jogot a vagyoni ügyekre m egvonja [C sjt.87.§(2)] és – a gyám ot,gondnokot tisztségébôlelm ozdítja. Ha a gyám és a gyám sága alatt álló között vitás követelések vannak,ezt is lehet bírósági úton érvényesíteni. A szám adásra kötelezett azt a kárt, m elyet a gyerm eknek, gondnokoltnak jogellenesen okozott,a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint köteles m egtéríteni. ■

Az eljárás jogi alapja: C sjt.109-110.§, Ptk.20.§, G yer.158-162.§.

■ SIKERES ÜGYEK, JÓ GYA KOR LA TOK, HASZNOSNAK BIZO NYULT ELJÁ RÁ SOK

Az Irodának egy joghézag következtében sok bírósági pere volt, aminek a vége jogszabály módosítás lett. Az alanyi jogú családi pótlék témakörében sajnálatos dolog történt 2004 és 2006 között. Korábban az örökbe adható gyerekeket ideiglenes hatállyal beutalták a TEG Y ESZ-be, és gyámot rendeltek számukra. Ez még belefért az akkor hatályos rendelkezésekbe, vagyis a gyerekek után járó családi pótlékot a vagyonkezelôi joggal felruházott gyám igényelhette, a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel. 2004-tôl az örökbefogadási céllal harmadik személynél elhelyezett gyermekek nem kerültek gyermekvédelmi gondoskodás alá, a gyerek fizikailag, tehát otthont nyújtó gondozásra kikerült a leendô örökbefogadó családhoz, miközben a gyámja a hivatásos gyám maradt. Erre a konstrukcióra viszont már nem volt jogszabályhely a családi pótlék-törvényben. A gyám ugyan megigényelte, de mivel ténylegesen nem álltak a gyerekek gyermekvédelmi gondoskodás alatt, nem a saját háztartásában neveli a gyermeket – egymás után megszülettek az elutasító határozatok. A leendô örökbefogadók – akik ténylegesen az otthonukban gondozták a gyermeket – viszont

44 54

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

nem szerepeltek a jogszabályban taxatíve felsorolt igénylôi körben, így nem igényelhették a juttatást. M inden ilyen ügybôl pert indított a V agyonkezelô Iroda, és az elsô ítéletben kimondták, hogy a családi pótlék nem alanyi jogú, hiszen az ellátás nem a gyermeknek, hanem a gyermek jogán a törvényben meghatározott személyeknek jár. Fontos hangsúlyozni, hogy a törvényben meghatározott személyeknek jár az ellátás, így – mivel az örökbefogadási céllal kihelyezett gyermekek jogán járó családi pótlékra abban az idôben rendelkezés nem volt a jogszabályban – a benyújtott igényeket az illetékes Bíróság elutasította. Közben a folyamatos egyeztetések következtében módosították a jogszabályt. A probléma a fôvárosban 20-25 gyerek kapcsán merült fel, országos adatot nem találtunk. V alószínûleg nemm indenkim entu tána,n emp erelteké rte. Fontos szakmai visszajelzés volt az Irodának az is, hogy olyan esetben, ahol felmerülnek problémák, esetleg nem kellô alapossággal járnak el a gyermekek vagyonkezelése körében, bevonják az átvilágításba. N agyon hasznos munka a nevelôszülôi felkészítésben a vagyonkezelôi feladatokról szóló blokk megtartása, a gyámok képzései. Jogszabály értelmezést és gyakorlati tanácsokat, praktikákat is átadnak a V agyonkezelô Iroda munkatársai, sôt a nevelôszülôk és a tanácsadók is gyakran fordulnak hozzájuk. Az Irodavezetô kiemelten jónak értékeli a külsô partnerségi kapcsolatok minôségét, az együttmûködések sikerességét. Saját minôségbiztosítási protokolljukban kidolgozott ellenôrzési rendszer alapján, terv szerint történik a mûködés kontrollálása. Ez a minôségbiztosítási rendszer a külsô ellenôrzô szervek (pl. Á llami Számvevôszék)által is elismert rendszer. Az intézmény ellenôrzési tervében foglaltak szerint folyamatos az ellenôrzés. Tovább erôsíti a kontrollt a heti rendszerességgel tartott, a gyermekek teljes iratanyagát átfogó ellenôrzés, amelynek egyik eleme a vagyonnal kapcsolatos adatok ellenôrzése is. A számítógépes nyilvántartás átfogó jellege is erôsíti a kontroll lehetôségét, mind a gyámnak, mind a gyámi tanácsadónak, de az ellenôrzéssel megbízott egyéb személyeknek is. A V agyonkezelô Iroda hatékony és sikeres mûködése mérhetô továbbá abban is, hogy ritkán vannak problémák, vagy épp megoldhatatlan ügyek.

■ KIHÍVÁ SOK, NEHÉZSÉGEK A családi pótlékkal kapcsolatban nagy nehézséget jelentett, hogy nem álltak rendelkezésre adatok. Az intézményeknek nem volt használható országos adatbázisuk, a szülô nem adott információt arról, mit és honnan kapott korábban. N éhány év lobbizás után már elfogadtak a gyámtól egy nyilatkozatot arról, hogy nincsen tudomása errôl. Ezzel ki lehetett váltani annak a bizonyos „folytatólagos igazolványnak” a beszerzését. Elôfordult, hogy ennek az adatnak a hiánya miatt nem kaptak gyerekek hónapokig családi pótlékot. U gyancsak visszatérô és országos probléma volt a nevelôszülôk éves számadása. Egyes gyámhivatalok a családi pótlékkal a nevelôszülôt el akarták számoltatni. O lyan pénzzel, ami nem a gyermeknek, hanem a gyermek jogán a nevelôszülônek jár. Több irányból is próbáltak hatni rájuk, megbeszélést szervezett a V agyonkezelô Iroda is, de eredménytelenség után jelezték a közigazgatási hivatalnak, ahol a másodfokú gyámhivatal partner volt a problémamegoldásban. D e maga a probléma ciklusokban újra és újra felbukkan. Ennek nincsen jogszabályi alapja, „csak” rossz szokás.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:53 PM

Page 55

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

B E S Z Á M O LÓ

Önkéntesség a gyermekvédelemben ■ SZAK M AI KON FEREN CIA 2010.június 10-én,csütörtökön rendezték m eg az Ö nkéntesség a gyerm ekvédelem ben cím û szakm ai konferenciát a Szociális- és Munkaügyi Minisztérium G yerm ek- és Ifjúságvédelm i Fôosztálya,az Ö nkéntes Kö zpont Alapítvány és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet G yerm ekjóléti és G yerm ekvédelm i Fôosztálya közös szervezésében. Magyarországon viszonylag új,és nem is elég széles körben elterjedt – m a m ég az önkéntes m unka,a kedvezô tapasztalatok és az igények ellenére sem .Egyre több olyan területvan,aholöröm m elfogadják az önkénteseket,és rem élhetôleg m ind többen lesznek,akik vállalkoznak önkéntes m unkára. A tém a aktualitását az intézm ények szûkülô erôforrásai m ellett,a civil Ö nkéntes Megyei C entrum ok kiépülése (az önkéntesség elterjesztése – TÁ MO P 5.5.2 pályázat),és az Ö nkéntesség Európai Éve – 2011 adta m eg. F. Tóth András ügyvezetô igazgató mutatta be a M agyarországon 2002 óta országosan mû ködô Ö nkéntes Központ Alapítvány történetét, feladatait és jövôbeli terveit. Az önkéntesség jogi szabályozását a 2005. évi LXXXV III. törvény a közérdekû önkéntes tevékenységrôl szabályozza, de gyermekvédelmi vonatkozásait a G yermekvédelmi Törvény is befolyásolja, ennek megvilágítására, dr. Bíró Endre, a Jogismeret Alapítvány munkatársa vállalkozott. 2010-ben, a TÁ M O P 5.5.2 pályázat keretében az ország számos pontján civil Ö nkéntes M egyei Centrumok épültek/épülnek ki. Többek között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahonnan Kinyik M argit irodavezetô mutatta be az általuk végzett fókuszcsoportos és kérdôíves felmérés eredményeit, amelynek segítségével képet kaphattunk a gyermekvédelmi intézményekben végzett önkéntesség jelenlegi helyzetérôl.

■ ÖN KÉN TES PROG RA M OK BEM U TATKO ZÁ SA

Az önkéntes segítés terápiás lehetô sége H árom éve vesznek részt önkéntesként a SZM M Esztergomi Speciális G yermekotthonban élôk, ahová nyolc csoportban (64 fô), súlyos beilleszkedési és magatartászavarokkal küzdô, 10-18 év közötti lányok kerülnek gondozásba. A lányok által vágyott területeken dolgoznak, így jelenleg három helyen (kutyamenhely, máltai játszótér, családok átmeneti otthona) végeznek önkéntes munkát, és szerveznek egy fogyatékos otthonnal való együttmûködést is. A lányok csoportonként, heti egy délután végeznek önkéntes munkát. Kanizsai M iklós igazgató szerint számukra ez egy terápiás eszköz, hiszen az önkéntes munka segítségével fejlôdik a gondozottak empátiás készsége, megismerik mások helyzetét, noha ôk maguk is bajban vannak, másoknak segítenek. Ú j értékeket ismernek meg és megtanulnak csapatban dolgozni. G yakran új szerepbe kerülnek (pl. irányító), amely fejleszti kommunikációs és szociális készségeiket. A segítségnyújtás kihatással van az önértékelésükre és a folytonosság kitartásra és rendszerességre tanítja ôket. Az önkéntes munka a késôbbi pályaválasztásra is befolyással lehet. Pszichológus segít a lányoknak a munkára való felkészülésben, és a fogadó intézmény alapos tájékoztatás, a feladatok meghatározása után fogadja ôket, maximum egy évre.

■

Ö nkéntesek az intézményben A X II. kerületi C saládsegítô és G yermekjóléti Központban három területen foglalkoztatnak önkénteseket. Iring Zoltán, az intézmény vezetôje mutatta be programjukat, amelyben a kivá■

lasztott önkéntesek elôször egy belsô képzésen vettek részt, ahol képet kaptak az intézmény mû ködésérôl, a kliensekrôl, feladatukról és segítséget ahhoz, hogy mikor, kihez forduljanak a felmerült kérdések megoldása érdekében. A családsegítô központban az önkéntesek az álláskeresésben segítenek a klienseknek. A gyermekjóléti szolgálatban az iskola utáni ügyelet megszervezésében, míg a pszichiátriai betegek ellátásában a rendszeres kapcsolattartásban nyújtanak segítséget. Vállalati önkéntesség a gyermekotthonban Bozsóki R óbert, a H û vösvölgyi G yermekotthon igazgatója mutatta be az intézményükben kialakult vállalati önkéntes tevékenységet. A gyermekotthonban 2007 óta kb. 500 fô végzett önkéntes munkát, munkahelyi szervezésben. A gyermekotthont egy 2 000 nm-es kert veszi körül, ahol a tavaszi és ôszi munkálatok (pl. kertészkedés, csatornatisztítás, karbantartási feladatok stb.) során az önkéntesek a gyerekekkel együtt végzik el a feladatokat. Egy-egy alkalom nagyfokú elôkészítést és szervezést igényel. Az önkéntesek minden esetben részt vesznek egy felkészítô napon, ahol megismerhetik a gyermekotthont és feltehetik kérdéseiket a gyermekotthon munkatársainak. A kert rendbetétele mellett a gyerekek is segítôvé válnak és a nagyvállalatok munkatársai pedig megismerik a gyermekotthonban élô gyermekeket, és hátterüket. A konferencián R eményiné C sekeô Borbála mutatta be a Kék V onal G yermekkrízis Alapítvány mû ködését, amely 1993 óta foglalkoztat önkénteseket, és egy új kezdeményezést ismerhettünk meg dr. Somfai Balázs, a Pécsi Tudományegyetemen Á llam- és Jogtudományi karának csoportvezetô docense által, amely a gyermekvédelmi intézményekben mû ködô gyermekjogi tevékenységhez kapcsolódó önkéntes munkára ösztönöz a joghallgatók körében. Az Ö nkéntes Központ Alapítvány és a M egyei Ö nkéntes Centrumok gyakorlati segítsége nagy elôrelépést jelent, az önkéntes törvény szabályozása mellett az önkéntes munka jó lehetôség a gyermekvédelmi intézmények számára, hogy bôvítsék szolgáltatásaikat, színesítsék intézményük tevékenységét, módszereiket. Á m nem spórolhatók meg azok az elemek (önkéntes menedzsment), elôkészítô fázisok (toborzás, kiválasztás, felkészítés) és az állandó háttértámogatás (önkéntes koordinátor), amelyek támogatják a megfelelô mûködést egy-egy intézményben.

■

Ko vács Szil via 2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

55 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:53 PM

Page 56

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

O M B U D S M A N I O LD A LA K

A szigetvári és a kaposvári speciális gyermekotthonban folytatott vizsgálatok (AJB 172/2010. és AJB 1604/20101) Az országgyûlési biztos az elm últ évben átfogóan vizsgálta a gyerm ekvédelm i intézm ényekben nevelkedô,speciális igényû (disszociális tüneteket m utató,pszichés zavarokkal,illetve pszichoaktív szerekkel küzdô) gyerm ekek ellátását. Mivel ezen vizsgálat során helyszíni bejárásra a szociális ügyekért felelôs m inisztérium fenntartásában lévô gyerm ekotthonokba m entünk,így csak az anyagilag legjobban finanszírozott,szem élyi és tárgyi feltételekkel legjobban ellátott intézm ények m unkájába pillanthattunk be. A vizsgálat 2009 novemberi lezárása után – újsághír alapján – a biztos a kaposvári Zita G yermekotthonban hivatalból rendelt el vizsgálatot. Ez év februárjában pedig egy súlyos viselkedési és pszichés zavarokkal küzdô 15 éves, a szigetvári gyermekotthonba helyezett lány ügyében két alapítvány is kérte az ombudsman segítségét. A dél-dunántúli régióban már mindhárom problématípussal bíró, speciális ellátást igénylô gyermek elhelyezésére lehetôség van. A Tolna megyei szedresi gyermekotthon a pszichoaktív szerekkel küzdô fiúk, a kaposvári Zita G yermekotthon a disszociális tüneteket hordozók, a szigetvári gyermekotthon pedig a súlyos pszichés tüneteket mutatók ellátásáról gondoskodik. A szedresi – alapítványi fenntartású – gyermekotthont a biztos 2008-ban hivatalból, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum „Emberi jogok a speciális gyermekotthonokban” címû tanulmányából szerzett információk alapján vizsgálta. A vizsgálat megállapításai a szociális- és a gyámhivatal korábbi ellenôrzési anyagán és az intézményi alapdokumentumok elemzésén alapultak. Az intézmény házirendje és szakmai programja a gyermekek személyi szabadságát korlátozó rendelkezéseket is tartalmazott, a szakmai program a gyermekek felvételét egy hónapos negatív drogteszthez és kórházi kezeléshez kötötte valamint a szakmai létszám sem volt biztosított. A szakellátórendszernek kötelezettsége a gyermekek teljes körû ellátása, ezért a gyakorlat gyermeki jogokat sértô. A szakmai létszám hiányosságai ugyancsak veszélyeztetik a gyermekek védelemhez fû zôdô jogát. A személyi szabadság nem törvényi szabályozáson alapuló korlátozása pedig alapjoggal összefüggô visszásságot okoz. A kaposvári gyermekotthonban jelen vizsgálatunkat megelôzôen 2005-ben panaszbeadvány alapján jártunk, majd 2007ben utóvizsgálat keretében gyôzôdtünk meg a változásokról. M indhárom vizsgálatba bevontuk a szociális és gyámhivatalt, a módszertani gyermekotthont valamint a Szociálpolitikai és M unkaügyi Intézetet (SZM I). A szigetvári – regionális társulási fenntartású – gyermekotthonban ez év márciusában elôre be nem jelentett helyszíni vizs-

1 A két jelentés teljes terjedelm ében elérhetô a http://ww w .obh.hu/allam /jelentes/201000172.rtf valam int a http://ww w .obh.hu/allam /jelentes/201001604.rtfcím rôl.

44 56

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

gálatot tartottunk. Ennek oka az volt, hogy a hivatalunkhoz érkezett beadvány szerint nem csak a panaszban nevesített 15 éves lány, hanem a többi gondozott sem kapta meg az állapotának megfelelô ellátást. A szakmától kapott információk szerint szintén aggályos az intézmény mû ködése. A kaposvári és a szigetvári gyermekotthonban folytatott vizsgálatok közös tapasztalatai az alábbiakban összegezhetôk: A fenntartók az éves ellenôrzési kötelezettségüknek nem tettek eleget. A Somogy megyei önkormányzatnál az alapjogot sértô visszásság megszüntetését a biztos az elôzô vizsgálatokat lezáró jelentéseiben már kezdeményezte, a fenntartó azonban ennek továbbra sem tett eleget. Az intézmény ellenôrzésére csak a biztos 2009-ben indított vizsgálatáról való tudomásszerzést követôen került sor. A problémát így a biztos az O rszággyû lés elé terjesztette. A szigetvári gyermekotthon fenntartója válaszában arróli nformáltaa b iztost,h ogya ze lmúlté vbene llenôrzésik ötelezettségének eleget tett. Az ombudsman munkatársai az intézmény megbízott igazgatóját a vizsgálat tárgyát képzô dokumentumok utólagos postázására kérték. A dokumentumok között azonban a fenntartói ellenôrzés anyaga nem volt fellelhetô. A speciális otthonokban kötelezôen létesítendô biztonsági elkülönítôk kialakítása elôtt egyik intézmény sem kért tanácsot. Szigetváron az elkülönítô balesetveszélyes volt, emiatt az épület átadását követô néhány hónapon belül – többletköltséggel – gyakorlatilag teljesen át kellett alakítani. Bár a kaposvári intézményben az elkülönítô kialakítása megfelel a vonatkozó jogszabályi elôírásoknak, azonban nehezen megközelíthetô. Az elkülönítôbôl nyílik egy teljesen sötét üres szoba, amelynek funkciója nem egyértelmû. Ezen az ajtón nincsen ablak, valamint rugalmas anyaggal sincsen bevonva, ennélfogva, ha itt alkalmazzák a személyi szabadság korlátozását, akkor annak kívülrôl való ellenôrzése nem lehetséges. A fenntartó válaszában közölte, hogy a folyamatos felügyelet megoldása céljából a biztonsági elkülönítô kamerával való felszerelését tervezik. Á lláspontja szerint a külön szoba rugalmas anyaggal való bevonásával, a kamerák felszerelésével, valamint a külön bejárattal való elérhetôséggel a biztonsági elkülönítôvel kapcsolatos problémák megszüntethetôk. Az ombudsman a kamerák felszerelésével kapcsolatos – adatvédelmi és személyiségi jogi – aggályait a fenntartónak és az adatvédelmi biztosnak egyaránt jelezte.

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:53 PM

Page 57

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

M O ZA IK

A szigetvári gyermekotthont kifejezetten súlyos pszichés problémákkal küzdô gyermekek gondozására, nevelésére tervezték. A 80 millió forintot meghaladó beruházás – a fenntartó saját erôforrásából és EU -s pályázati támogatásból – megépült. A tervezéskor nem vették figyelembe a pszichés problémákból eredô speciális szükséglet szempontjait. N em készültek el a tervezett beépített szekrények, a kerítés, az udvar beépítetlen maradt, nincs konyhakert és sportpálya. Bár az épület adottságai lehetôvé tennék, nem alakítottak ki fôzôkonyhát. Az ombudsmani törvény nem teszi lehetôvé a fenntartó anyagi erôforrásainak, a pályázati erôforrások megfelelô felhasználásának ellenôrzését, ezzel összefüggésben pedig az alapvetô jogokkal összefüggô visszásságok feltárására a biztosnak nem volt lehetôsége. A helyszíni vizsgálat szerint azonban az intézmény a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyásával, hiányosan készült el. Az egyes részeiben befejezetlen szigetvári gyerm ekotthon tekintetében,a speciális ellátást igénylô gyerm ekek kiem elt védelem hez és gondoskodáshoz való alkotm ányos jogával összefüggô visszásságot állapított m eg az om budsm an. Az átalakítás a vizsgálatot követôen megkezdôdött és a gyermekotthon mû ködtetését a társulás átadta a Baranya megyei G yermekvédelmi Központnak. A kapcsolattartást mindkét gyermekotthon házirendje feltételekhez köti. Például a gyermekek havonta egyszer, maximum 3 perc idôtartamban telefonálhatnak, az alkalmak száma jutalomból növelhetô. A dolgozók elmondása szerint a valóságban ez hosszabb idô, a házirendben megfogalmazott idôkorlátnak anyagi okai vannak.

A hétvégi eltávozás idejét a szülônek írásban kell kérnie, azt a gyám engedélyezi. Tekintettel arra,hogy a kapcsolattartást a gyám hivatal határozata szabályozza, annak engedélyezését a szülônek nem kell külön kérnie,de a gyerm ekotthon házirendjéhez alkalm azkodnia kell. A biztos álláspontja szerint a szakellátásnak nem csupán a gyermekkel, hanem a szülôvel is foglalkoznia kell, ezek hiányában ugyanis a kapcsolattartás és a hazagondozás elôsegítése nem lehetséges. A biztos jó gyakorlatnak tartja, hogy az egyes minisztériumi fenntartású intézmények lehetôvé teszik a szülô intézményben való elszállásolását. A szigetvári otthon házirendje a gondozott gyermekek személyiségi jogaira hivatkozva kizárja, hogy szülô, vagy hozzátartozó az intézményben töltse az éjszakát. A biztos egy regionális szinten ellátást biztosító intézményben ezt nem tartja elfogadhatónak. A korábbi – elsôsorban a gyermekotthonok speciális csoportjaiban, illetve a speciális lakásotthonokban végzett – vizsgálatainkon azt tapasztaltuk, hogy a nagy gyermekotthonok gyermekvédelmi törvény elôírása szerinti kötelezô kiváltásakor, annak érdekében, hogy a volt dolgozóktól ne kelljen megválni pl. a konyhán dolgozókat O KJ-s oktatással gyermekfelügyelôkké képezték. Jogszabály szerint a speciális ellátást igénylô gyermekcsoportban két nevelô, míg a speciális gondozást nem igénylô gyermekeket gondozó csoportokban egy nevelô alkalmazása szükséges. A képesítési elôírások tekintetében azonban nincs eltérés a különbözô ellátási igényû csoportokban dolgozók között. Az egyéb felkészítés nélküli, korábban kisebb, „normál” csoportokban dolgozóknál gyakori, hogy félnek bemenni a speciális csoportokba, nem tudják kezelni a súlyos magatartási 2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

57 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:53 PM

Page 58

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

M O ZA IK

zavarokkal küzdô gyerekeket. A felkészítés nélküli munkatársak a pszichés problémákkal sem tudnak mit kezdeni, így nincsenek felkészülve a pszichoaktív szereket használó gyermekekre sem. A kaposvári gyermekotthonban a lánycsoportba beosztott munkatársak korábban az intézmény speciális fiúcsoportjában szereztek tapasztalatokat, a helyszíni vizsgálat idején tapasztalatcserére készültek az esztergomi gyermekotthonba. Ki m ondottan a speciális ellátást igénylô gyerm ekekkelvaló nevelési feladatok ellátására egyéb felkészítést nem kaptak. A szigetvári otthon indulásakor a munkatársak egy hetet speciális lakásotthonban töltöttek, az intézmény pszichológusa 2-3 napos tréninget tartott nekik, négy dolgozó pedig egy napot töltött a pszichoaktív szerekkel küzdô gyermekeket ellátó szedresi gyermekotthonban. A dolgozókat a súlyos pszichés problém ákkal küzdô gyerm ekkel való foglalkozásra egyéb m ódon nem készítették fel,szupervízión soha nem vettek részt. A mû ködési engedély kiadását követô négy hónap múlva a szakalkalmazottak közül hatan már nem dolgoztak az intézményben. Az otthont jelenleg a negyedik igazgató vezeti. Szakmai körökben nem szükséges hangsúlyozni, hogy a családi gondoskodást nélkülözô gyermekek számára a velük foglalkozó szakemberek jelentik az állandóságot és a biztonságot. A szakvélemények, módszertani útmutatók a speciális szükségletû gyermek esetében kifejezetten fontosnak tartják a terápiás környezet megteremtését, a terápiás célzatú, folyamatos foglalkoztatását illetve szabadidejük hasznos eltöltését. Szigetváron a gyermekek napjaik nagyobb részét csellengéssel töltötték, nem vonták be ôket a háztartási, házkörüli munkákba, sporttevékenységet a gyermekotthon udvarán nem tudtak folytatni, állapotukból és az „üresjáratokból” adódó feszültséget az épület rongálásában, egymás és a felnôttek ellen irányuló agresszióban élték ki. A m unkatársak m agánindítványára a rendôrség több

gyerm ek ellen eljárást folytat könnyû testi sértés vétsége m iatt. Az új igazgatónak rengeteg feladata van. M ár a helyszíni vizsgálat idején több szabadidôs programot szervezett a gyermekeknek, kijárnak a városba sportolni, az iskolába, a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival együtt kifestették a szobákat. Kaposváron is értékeltük, hogy a szakemberek igyekeznek hasznos programokat szervezni a gondozottak szabadidejének eltöltésére, aminek jó példája az intézmény sportcsapata. A biztos megállapította, hogy sérül a speciális ellátást igénylôg yermekekf okozottv édelemhezf û zôdôj oga,h aá llapotukhoz és szükségleteihez igazodó nevelésük, az erre a feladatra kiválasztott és felkészített szakemberek hiányában nem biztosítható. Erre tekintettel az ombudsman javasolta a szociális tárca vezetôjének, hogy fontolja meg a vonatkozó rendelet kiegészítését azzal, hogy a speciális csoportokban csak gyermekvédelmi gyakorlatot szerzett, a speciális ellátási feladatokra felkészítô képzésen részt vett szakdolgozót lehessen alkalmazni. Az elméleti felkészítés és a szakmai gyakorlat alapfeltétele a feladat ellátásának, de legalább ennyire fontos a gyermekkel foglalkozók személyisége is. Lehet valaki elméletileg bármilyen jól képzett, ha mégsem találja meg a gyermekhez vezetô utat. Különösen meghatározó a vezetô személyisége, szemléletmódja, a munkatársakkal szembeni elvárása, kollégái kiválasztásának szempontjai. Ú gy vélem, a jól képzett, elkötelezett szakemberek pályán tartásához, illetve a gyermekvédelmi szakma fiatalok számára vonzóvá tételéhez egyaránt szükséges a szakemberek célzott módszertani és szakmai támogatása, kompetenciáik fejlesztése, erkölcsi és anyagi megbecsülése. Ezen szakemberek utánpótlásával ugyanis hosszú távon is biztosítható a hazai gyermekvédelem megfelelô színvonala. Dr. Gyôrffy Zsu zsan na

Gyerekesélyek Magyarországon A M agyar Köztársaság O rszággyû lése 2007. május 31-én elfogadta a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Ne mzeti Stratégiáról 2007–2032 szóló 47/2007. (V . 31.) O G Y határozatot. Az O rszággyû lés a határozat 6. pontjában felkérte a kormányt, hogy hozzon létre egy – a Ne mzeti Stratégia végrehajtását segítô, követô és értékelô – monitoring bizottságot a szociális szakmai és civil szervezetek és az egyházak bevonásával. Ennek megfelelôen a kormány az 1053/2008. (V III. 4.) Korm. határozatban döntött a „Legyen jobb a gyermekeknek!” N emzeti Stratégia Értékelô Bizottságának felállításáról. Az Értékelô Bizottság feladata a „Legyen jobb a gyermekeknek!” N emzeti Stratégia végrehajtásának segítése, követése és értékelése az átláthatóság és civil kontroll biztosítása érdekében. A bizottság fontos feladata továbbá, hogy kidolgozza a Ne mzeti Stratégiában foglaltak végrehajtásának számonkérhetôségéhez, ellenôrizhetôségéhez szükséges utánkövetési rendszert, véleményt nyilvánítson a gyermekek helyzetéhez kapcsolódó aktuális kérdésekrôl és ajánlások megfogalmazásával tevékenyen közremû ködjön a „Legyen jobb a gyermekeknek!” N emzeti Stratégia 2007–2032 megvalósításában. A Bizottság – ügyrendje szerint – évente egyszer átfogó jelentést készít a N emzeti Stratégia végrehajtásának tapasztalatairól. Az Értékelô Bizottság 2009. évi jelentése olvasható:http://w w w .meh.hu/misc/letoltheto/gyerekeselyek_2009.pdf http://www.k im.gov.hu/misc/letoltheto/gyerekeselyek_2009.pdf

44 58

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:53 PM

Page 59

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

M O ZA IK

Hol a legjobb anyának lenni? Az anyák számára N orvégiában és Ausztráliában a legjobbak a körülmények, míg Afganisztánban és egyes afrikai országokban a legrosszabbak – derült ki az anyák lehetôségeit számba vevô évente közölt index 2010-es rangsorából. A Save The C hildren elnevezésû kezdeményezés 11. alkalommal adta ki jelentését az anyák helyzetérôl. Az összesítés során a nôk és a gyerekek jólétét – beleértve az oktatási, gazdasági és egészségügyi lehetôségeket – vizsgálják 160 országban. A lista élén tavaly még Svédország állt, 2010-re azonban N orvégia került az elsô helyre. A skandináv országot Ausztrália, Izland követi, Svédország a negyedik, D ánia az ötödik. Az elsô tíz helyezett között szerepel még Ú j-Zéland, Finnország, H ollandia, Belgium, valamint N émetország. A legrosszabbak a körülmények az anyák számára Afganisztánban, amelyet olyan országok elôztek meg, mint Ni ger, C sád, Bissau-G uinea, Jemen, a Kongói D emokratikus Köztársaság, M ali, Szudán, Eritrea, illetve Egyenlítôi-G uinea. A tavalyi összesítésben még N iger szerepelt az utolsó helyen. A 43 fejlett és 117 fejlôdô ország adatait számba vevô 2010es jelentésbôl kiderült: évente 350 ezer nô hal meg a terhesség vagy a szülés alatt, közel kilencmillió gyerek pedig nem éri meg ötödik születésnapját. „Az utolsó helyeken szereplô tíz országban rémisztôek a körülmények az anyák és gyermekeik számára. Á tlagosan 23-ból egy nô hal meg a terhességhez kapcsolódó okokból kifolyólag. M inden hat gyerekbôl egy nem éri meg az öt évet, háromból egy pedig nem jut megfelelô élelemhez” – fogalmaz a Save The C hildren közleménye.

Érdekesség, hogy az Egyesült Á llamok csak a 28. helyen szerepel a listán, tavaly is a 27. volt. A fejlett államok közül ott az egyik legmagasabb a gyermekágyi halandóság, 4 800 szülésre jut egy. Amerikában emellett a többi ipari országnál rövidebb szülési szabadságot biztosítanak a nôknek. „Bár az Egyesült Á llamokban javítani kellene a helyzeten, a fejlôdô országokban sokkal nagyobb veszélyek fenyegetik az anyákat és a gyerekeket” – mondta Beth Powe rs, a Save The C hildren magas rangú munkatársa. A szervezet rémisztô adatokat közölt a rangsor végén álló országokból. Afganisztánban és C sádban például a szülések kevesebb mint 15 százalékánál segédkezik megfelelô képzettséggel bíró személyzet, Etiópiában pedig a szülések alig hat százalékánál van bármiféle felügyelet. N orvégiában ez az arány közelít a száz százalékhoz. N igerben minden hétbôl egy nô hal meg a szülôágyon, Afganisztánban és Sierra Leonéban nyolcból egy az arány. Írországban 47 600 szülésre jut egy halálozás. Angolában, D zsibutiban, Eritreában, Bissau-G uineában és Afganisztánban a lányok átlagosan öt évig ülnek iskolapadban, Ausztráliában, valamint Ú j-Zélandon több mint 20 év az átlag. Forrás:http://www. privatbankar.hu/cikk/hircentrum/ hol_a_legjobb_anyanak_lenni_36303 Az angol nyelvû sajtóanyag és teljes jelentés: http://www. savethechildren.org/new sroom/2010/the-best-andwo rst-places.html

Kölyökparádé, az új kedvenc Idén ôsszel egy új,nagyszabású gyerekprogram várja elsôsorban a 0-14 éves gyerm ekeket és szüleiket,nagyszüleiket a HU N G EX PO Budapesti V ásárközpontban.A 2010.szeptem ber 8-12.között m egrendezett K ölyökparádé nevû esem ény újkedvencnek ígérkezik m ind a gyerekek,m ind pedig a szülôk körében. A Kölyökparádén belül rendezik meg a M oJaH o M odell, Játék, H obbi Kiállítást és V ásárt, amely korábban a V asúttörténeti Parkban kapott helyett. A Kölyökparádén az egész világ a gyerekek és szüleik lába elôtt hever majd:a játékok országa mellett kalandozhatunk a sportok-, az egészség-, a tudás- és a szépség országában is. A rendezvény egyik legnépszerûbb programjának ígérkezik a H ungexpo-FTC Kölyök Focikupa, ahol 7-8 éves kisiskolások mérhetik össze futball tudásukat. A csapatok mérkôzésén a Ferencváros edzôi töltik be a bírói posztot és a versenyre ellátogatnak majd a klub egykori és mai labdarúgó klasszisai is. A focikupának helyet adó két pálya mellett a gyerekek egy KR ESZ tanpályán sajátíthatják el a közlekedési szabályokat, sôt a rajzfilmbôl jól ismert R oary „jogosítványt” is szerezhetnek. A modellek kisebb és nagyobb rajongóit minden bizonnyal lenyû gö-

zi majd az óriás vasút terepasztal és az elektromos repülô, helikopter és autómodell bemutatók. A Kölyökparádén a népszerû mesefigura, Fifi egy hatalmas lufiszobor formájában kel életre, amely a szervezôk reményei szerint elnyeri majd a G uiness rekord címet is, mint a legnagyobb és legtöbb lufiból készült alkotás. A szobor felállítása mellett természetesen a lufihajtogatás sem maradhat el. A Könyvkuckóban híres magyar mesekönyvírók tartanak felolvasást, a zenei élményekrôl a H ébe H óba Banda gondoskodik. A rendezvényen vetítik majd Bartos Erika, az Anna és Peti sorozat szerzôjének legújabb, Bogyó és Babóca címû könyvének rajzfilm változatát. M indezek mellett lesz még táncbemutató, arcfestés és társasjátékozás, valamint kézmû ves foglalkozások is várják majd a gyerekeket, ahol többek között ékszert is lehet majd készíteni méghozzá hulladékból. Az elsô három napon já2 0 1 0 /3 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

59 44

csagyi_2010_3.qxd:csagyi0804.qxd

8/4/10

2:53 PM

Page 60

(Black plate) (PANTONE 432 C plate)

M O ZA IK

tékos formában ismertetik meg a gyerekeket a környezetvédelemmel, a környezettudatos életmóddal. Amíg a család apraja játszik, a nagyja is érdekes programok között válogathat. Az egészség témáján belül csecsemô és gyerek elsôsegély tanfolyamon vehetnek részt, illetve elôadásokat hallgathatnak a gyerekkori immunrendszer erôsítés módszereirôl, ami a tél közeledtével egyre inkább elôtérbe kerül. Szó lesz a korai mozgásfejlesztésrôl és szakember számol be a tartásjavításról, valamint a gerincproblémák megelôzésérôl. Az elôadás mellett gerinctorna bemutató és tornáztatás is lesz. A tervek szerint a vendégek között lesz egy ortopédiai szakorvos is, szó lesz a gyerekkorban oly gyakori fül-orr-gégészeti problémákról és szót ejtenek a védôoltások állandó kérdéseirôl is:adjuk-e a gyereknek vagy ne, csak a kötelezôt vagy az ajánlottakat is, az ajánlottak közül melyeket érdemes? Szakértôk adnak választ az alvászavar és az allergia kérdéseire is. A szülôk elôadást hallhatnak továbbá a homeopátiáról, hogy mit is takar a szó, hogyan kell alkalmazni, meddig érdemes ezzel a módszerrel küzdeni a betegség ellen és mikortól érdemes gyógyszert adni inkább a gyereknek, de érdekesnek ígérkezik a természetgyógyászat téma is, amit szintén érintenek majd a tanácsadások során. M i a családi napközi? Ó voda-, iskolaérett a gyerekem? Segítség, kamaszodik a gyerek? H ogyan teremthetô harmónia a családban? M iként lehet együttmû ködésre bírni csemeténket? Ezekre a kérdésekre is válaszokat kaphatnak, ha végighallgatják a N agycsaládosok O rszágos Egyesületének elôadásait. „H asználati utasítás gyerekeinkhez” címmel tanácsokat kaphatnak, miként ismerjék fel és kezeljék gyermeküket a kritikus helyzetekben. A Kölyökparádén találkozhatnak a C salád, G yermek, Ifjúság Egyesülettel is. Elôadásaink között szó lesz az egészséges táplálkozásról, az erôszakmentes konfliktuskezelésrôl, azaz a mediációról és arról is, miként egyeztethetô össze a karrier a családdal. A rendezvény elsô két napján személyesen kérhetnek tanácsot H erczog M ária szociológustól, egyesületünk elnökétôl. A Kölyökparádén hatalmas játszóház és gyermekmegôrzô gondoskodik majd a legkisebbek szórakoztatásáról és felügyeletérôl, míg a szülôk vagy nagyszülôk az elôadásokon vesznek részt. Természetesen mindezt közel az elôadások helyszínéhez, hogy szemük sarkából azért figyelemmel kísérhessék és biztonságban tudják gyermeküket. A Kölyökparádét nem önállóan, hanem M agyarország elsôszámú fogyasztási cikk vásárával, a népszerû Budapesti Ne mzetközi V ásárral (BN V ) együtt rendezik meg. A BN V -n szintén számos program várja az érdeklôdôket: az ország legnagyobb lakberendezési és design kiállítása, a Tér-Forma-D esign, péntektôl vasárnapig pedig a Ne mzetközi M acskakiállítás és Kisállat V ásár, amelyen egy egész pavilont megtöltenek az apró kis kedvencek. A filmkedvelôk körében ismert Tér-Film-Zene Fesztivál ôszi ráadásában, kertmozi hangulatban egész napos mozivetítéssel várják a látogatókat. A vasárnap a magyar dalról szól, hiszen a Presser G ábor kezdeményezésére, 3 évvel ezelôtt útjára indult népszerû zenei esemény, a M agyar D al N apja popzenei irányvonala a BN V -n kap helyet, ahol délelôtt a tinik bálványai, délután pedig a felnôttek kedvenc elôadói lépnek szín-

44 60

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /3 . SZÁ M

padra. H atalmas show- ra készül az AV O N is:a BN V -n berendezett Szépség Szigetükön többek között smink tanácsadással, hajformázással, kozmetikai kezelésekkel, kézmasszázzsal, bôrés hajanalízissel várják a hölgyeket, családanyákat, nagymamákat. A show keretében pedig sminkversenyt rendeznek a látogatók körében, amelyen értékes AV O N ajándékcsomagokat nyerhetnek. A verseny közti szünetekben táncbemutatók és a Popdaráló sztár énekesei szórakoztatják a közönséget. A M agyar Torna Ü nnepének szintén a BN V lesz az egyik állomása:tornaszereken tartanak bemutatót a torna kiválóságai, válogatottjai, olimpiai- és világbajnokok, így például G uczogi G yörgy és C sollány Szilveszter is. G asztronómiai élménykörúton vehetnek részt az ország legjobb séfjeinek kalauzolásával a G astro V ilágban, azaz a Séfek ünnepén, ahol látványos konyhabemutatókkal és interaktív fôzôshow -kkal csinálnak étvágyat a nagyközönségnek. M indezeken túl hatalmas könyvvásár, növényvásár, táncbemutatók és még sok meglepetés vár a BNV és a Kölyökparádé látogatóira. Ö n is kedvet kapott? Akkor fogja kézen családját és töltsenek el egy napot a H U NG EX PO Budapesti V ásárközpontban 2010. szeptember 8-12. között! Legyen ez egy különleges program, ahol felejthetetlen élményekben lesz részük. A www. hungexpo.hu/bnv we boldalon további hasznos információkat és részleteket találhatnak. Találkozzunk a Kölyökparádén!

b3x:Layout 1

8/4/10

2:37 PM

Page 1

Sose rázd a kisbabádat! Bármilyen dühös vagy is, ne feledd e mondást: kisbabát rázni – nem ez a megoldás! Ha aggódik a kisbaba sírása miatt, fél, hogy valami baja van, forduljon orvosához, védônôjéhez vagy más egészségügyi szakemberhez!

Isten hozta a szülôk csodálatos világában! M indnyájan jó szülôk szeretnénk lenni és boldog, egészséges, nyugodt babára vágyunk. A kisbaba gondozása azonban nem mindig könnyû. Ez a kis kiadvány néhány hasznos ötletet ad ahhoz, hogy sikeres legyen e szép feladat teljesítésében. Bemutatjuk, hogy a durva bánásmód, különösen a csecsemô vagy kisgyermek rázása veszélyes, súlyos sérüléseket, sôt halált is okozhat.

Miért olyan veszélyes a kisbaba rázása? A csecsemô feje nagy, a testéhez képest nehéz. H a nincs alátámasztva, ide-oda billeg, mert a nyakizmok nem elég erôsek, hogy megtartsák. H a megrázzák a kisbabát, a feje gyorsan és nagy erôvel elôre-hátra csuklik. Ennek hatására az agyban lévô kicsi erek könynyen szakadnak, agyvérzés léphet fel, mely az alábbi szövôdményeket okozhatja: – vakság, – epilepszia, – tanulási nehézség, – süketség, – agyi károsodás. D e ne féljen, mindennapi játékkal, ringatással, hancúrozással nem lehet sérüléseket okozni, sôt, ezekre minden kisbabának szüksége is van!

Mi vezethez ahhoz, hogy valaki erôteljesen megrázza a kisbabáját? Az a leggyakoribb, hogy a baba sírásától ideges, feszült szülô, vagy gondozó személy tesz ilyet.

Miért sírnak a babák? A csecsemôk naponta akár néhány órán át is sírnak. Ezzel jelzik, hogy szükségük van valamire, azonban sokszor nehéz kitalálni, hogy mi az. Lehet hogy: – kényelmetlenül érzi magát – túl meleg, vagy túl hideg van, – éhes, – zaklatott vagy megijedt valamitôl, – nem érzi jól magát – fogzik, szelek bántják vagy épp a láza megy fel, – egyedül érzi magát – néha csak társaságra, gyengédségre vágyik.

Mit lehet tenni egy sírós kisbabával? ,,Tegyen egy lépést hátra, vegyen mély levegôt és gondolkozzon!” M indent megpróbált:megetette, megitatta, tisztába tette, még cumit is adott neki és mégis sír és sír.

Tegyen újabb kísérletet: – etesse meg ismét – hátha éhes, – ha nyugodtnak érzi magát, vegye fel és ringassa, ölelje magához, hogy ô is érezze az Ö n szívdobogását, – énekeljen neki, beszélgessen vele, – finoman maszírozza, – sétáljon vele szabad levegôn, – takarja be puha takaróval és fektesse le egy elsötétített, csendes szobában.

Ha eddig semmi nem vált be, a baba csak sír és Ön teljesen elkeseredett... Takarja be puha takaróval, vagy tegye az ágyába és menjen ki a szobából. N e hagyja felügyelet nélkül, nézzen rá rendszeresen. M ég egyetlen baba sem halt bele abba, hogy sír. Ö nnek viszont szüksége van egy kis kikapcsolódásra. H ívjon fel valakit, rokont, barátnôt, bárkit, aki segíteni tud, hogy kipanaszkodhassa magát. H a aggódik a baba sírása miatt, fél, hogy valami baja van vagy Ö n szorong, beszéljen az orvosával vagy védônôjével. Kérjen segítséget... V egye fel a telefont...

Ha tud segítséget kérni, már jó úton van! Bármilyen dühös is vagy, ne feledd e mondást:kisbabát rázni – nem az a megoldás!

Segítô szakemberek, szervezetek H elyi: H áziorvos/H ázi-gyermekorvos, V édônô, Ideggondozó, N evelési Tanácsadó, C saládsegítô Szolgálat, G yermekjóléti Szolgálat O rszágos:Kék V onal/anonim telefon segélyvonal/ w w w .kek-vonal.hu, tel.:116 000, Kék V onal/Szakember Szakember V onal-segítô szakemberek számára/ tel.:06-1-302 0944 M agyar G yermek és Ifjúsági Telefonos Lelkisegély Szolgálatok O rszágos Szövetsége /G Y ITO SZ/ w w w .ifjusagi-lelkisegely.eu N AN E / N ôk a N ôkért Együtt az Erôszak Ellen Egyesület / w w w .nane.hu Ingyenes segélyvonal:06 80 505 101 O rszágos Kríziskezelô Információs Telefonszolgálat (családon belüli erôszak, bántalmazás, stb.) Ingyenes telefon:06 80 20 55 20 A Shaken Baby Prevention Project at W estmead Australia magyar adaptációja készült a „Közös Kincsünk a G yermek” N emzeti C secsemô és G yermekegészségügyi Program keretén belül az O rszágos G yermekegészségügyi Intézet szakmai irányításával és közremûködésével.

borito_b4.qxd:borito200804.qxd

8/4/10

2:14 PM

Page 6

Megjelent az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének alkalmazásáról szóló Kézikönyv „A könyv úgy mutatja be a gyermeki jogok érvényesítésének szükségességét és lehetôségét, hogy annak olvasása, idézése önmagában felér egy képzéssel, eddigi ismereteink, nézeteink felülvizsgálatának lehetôségével. Kiemelten támogatja az emberséget, megértést, együttérzést, befogadást, szolidaritást, egyéni, közösségi és állami felelôsségvállalást és munkamegosztást. Egy ilyen módon felnôtt generáció esetén ez biztosítékot jelenthet egy, a mainál jóval élhetôbb és barátságosabb világ esélyére.” Herczog Mária A Kézikönyv/CD megrendelésével kapcsolatban tájékozódhat a csagyi@csagyi.hu e-mail címen vagy a +361 225 35 26-os telefonszámon.