Család, Gyermek, Ifjúság 2010/5 by Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület

borito2010_05.qxd:borito200804.qxd

2/2/11

XIX. évfolyam 2010/5 Ára: 500 Ft

11:27 AM

Page 3

CSALÁ D GY ER MEK I F JÚ S Á G

GYERM EKVÉDELM I ARCKÉPCSARNOK

ÉRTÉKELJÜK

EURÓPA NEM ET M ONDOTT

A GYEREKEKBEN

A GYERM EK-

M EGLÉVÔ LEHETÔSÉGEKET

SZEGÉNYSÉGRE

NEM ZETKÖZI JÓ GYAKORLATOK AZ ISKOLAI ERÔSZAK KEZELÉSÉBEN

borito2010_05.qxd:borito200804.qxd

2/2/11

11:27 AM

CSALÁD GYERM EK IFJÚSÁG Fôszerkesztô H erczog Mária

O lvasószerkesztô W indt Szandra

Felelôs szerkesztô

Page 4

LAPSZERKESZTÔK Drosztmérné Kánnai Magdolna

Fotó

Dr. Sáska Géza

Molnár László Dr. Katonáné dr. P ehr Erika

Szirmai Gábor

Aczél Anna

Lap terv

pedagógus gyógypedagógus

SZÁM UNK SZERZÔI

pszichológus

Molnár Zoltán

gyógypedagógus

Gáspár Károly

SZERKESZTÔ BIZOTTSÁG

Gyô rfi Éva

Salné Lengyel Mária

B ognár Mária

zaft stú dió

Tördelés

Szü cs B t.

pedagógus

Gyurkó Szilvia

Gáspár Sarolta

jogász,O K R I

pszichológus

N yom ás

Gayer Gyuláné

InnovaP rint

Lux Á gnes

szociológus

jogász,O BH

Gedeon Andor

SZERKESZTÔSÉG 1012 Budapest,Logodi utca 24. tel.: 06 1 225-3526.fax: 06 1 225-3525 e-m ail: csagyi@ csagyi.hu w eboldal: w w w .csagyi.hu

ALAPÍTÓK O rszágos O rvostudom ányi Inform ációs Intézet és K önyvtár gyerm ek- és ifjúságvédelm i felügyeleti és továbbképzési önálló osztálya és a Fôvárosi Ö nkorm ányzat G yerm ek- és Ifjúságvédelm i Ü gyosztálya

KIADÁS ÉS TERJESZTÉS

C salád,G yerm ek,Ifjúság K iem elten K özhasznú Egyesület ISSN 1216-8416

gyógypedagógus Dr. Geréb Á gnes

szülész-nôgyógyász Ihász Márta

Szabó Máté

országgyûlési biztos Szendrey Sándorné

szociálpolitikus Dr. Kovács Á gnes

gyerm ekorvos

m ódszertani szaktanácsadó, Fôvárosi Módszertani TEG YESZ

Dr. Mátay Katalin

gyerm ekorvos

Velényi R éka

Neményi Eszter

szociálpolitikus

szociálpolitikus P iegelné dr. Csényi Magdolna

Veres Kinga

jogász

közgazdász

P ik Katalin

szociológus

M EGRENDELÉS A magyar család-, gyermek- és ifjúságvédelem jelenleg egyetlen szakmai folyóirata kéthavonta jelenik meg. Szerkesztôkként fontosnak tartjuk, hogy az érezhetô szakmai és egzisztenciális bizonytalanságban megkíséreljük egy-egy jelenség objektív és többoldalú megközelítését, a vélemények ütköztetését, a korrekt tájékoztatást. N em kötelezzük el magunkat egyetlen gyermekvédelmi irányzat mellett sem. Az optimális megoldásokat, a legeredményesebb formákat, a segítés legcélszerûbb módozatait keressük. Szeretnénk részt vállalni a bizonytalanságok megszüntetésében, a család- és gyermekvédelem döntéshozóinak befolyásolásában. Lapunk nyitott: minden hasznos, gondolatébresztô javaslatot, kezdeményezést szívesen veszünk és érdeklôdéssel várunk. Ö n is érdekelt - legyen olvasónk,

szerzônk, támogatónk! A M egrendelôlap letölthetô a w w w .csagyi.hu oldalról vagy elküldhetô e-mailben.

A m egrendelôlapot kérjük a következô cím re elküldeni: Család, Gyermek, Ifjú ság Egyesü let, 138 0 B udapest, P f.: 10 61

A megrendelés alapján számlát állítunk ki, az elôfizetést kizárólag átutalással, az alábbi számlaszámra lehet teljesíteni:CIB 10 7 0 0 7 32-4 34 67 9 0 9 -5110 0 0 0 5 (Kérjü k a közleményben jogcímként tü ntesse fel a megrendelô n is szereplô nevet és a „ lapelô fizetés” szót, hogy a befizetése azonosítható legyen!)

A lap ára 500.-Ft, az éves elôfizetési díj 3000.-Ft, diákkedvezménnyel 2000.-Ft.

M EGRENDELÔ Alulírott,elôfizetek a C salád G yerm ek Ifjúság ................évi szám aira.K érem ,küldjenek szám lát! MEGR ENDELÔ SZEMÉLY NEVE:.................................................................................................. INTÉZMÉNY:....................................................................................................................

(a szám lán szereplô név és cím ) P O STÁ ZÁ SI CÍM:............................................................................................................... B efizetés jellege:

átutalási számla alapján

Dátum, aláírás, bélyegzô :..................................................................................................

A megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztôség véleményét tükrözik. Az újságban megjelenô képek illusztrációk.

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:45 AM

Page 3

(PANTONE 275 C plate) (Black plate)

Tartalom I BEVEZETÔ

Gyô rfi Éva: H ódítanak a jó gyakorlatok

I FÓKUSZBAN

Szendrey Sándorné: Gyermekvédelmi arcképcsarnok

I M ÉRLEG/OM BUDSM ANI OLDALAK

Szabó Máté: Az állampolgári jogok országgyû lési biztosának jelentése az AJB 4 14 7 /20 10 számú ü gyben

I NÉZÔPONT

Veres Kinga (ford.): Értékeljü k a gyerekekben meglévô lehetô ségeket

I AJÁNLÓ

Konszenzus Konferencia 20 10 . – II. rész

Á goston Zsuzsanna (ford.): Az Európa Tanács keretében szervezett, H elyi és R egionális

Ö nkormányzatok Kongresszusának 135/20 0 3 sz. ajánlása az iskolai erô szak megelô zése és lekü zdése érdekében kialakítandó helyi partnerségrô l

I BESZÁM OLÓ

Lux Á gnes: „ A ma szegény gyermekei ne legyenek a jövô szegény felnô ttei” Európa nemet mondott a gyermekszegénységre

I BEM UTATJUK

Gyurkó Szilvia: Nemzetközi jó gyakorlatok az iskolai erô szak kezelésében a gyermekvédelmi és oktatási ágazat együ ttmû ködésével

Veres Kinga (ford.): B û nmegelô zés – ú j megközelítésben

I M OZAIK

Velényi R éka: ENSZ gyermek és ifjú sági kü ldött program bevezetése Magyarországon

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:45 AM

Page 4

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

B EVEZETÔ

Hódítanak a jó gyakorlatok Lapszámunkban egy besorolhatatlan mûfajú cikkel kezdünk: egy olyan projektnek a leírásával, amely jóval túlmutat önmagán. A G yerm ekvédelm i arcképcsarnok elnevezésû projekt – egy szubjektív emlékezésekbôl építkezô, írott és képi formában megjelenô összefoglalója a magyar gyermekvédelem egy emberöltônyi korszakának. Bizonyos értelemben kitüntetett idôszakra tekint vissza, és magában foglalja a gyermeki jogok erôsödésének, az új gyermekvédelmi törvény keletkezésének idôszakát is. N em összefüggô tanulmányt olvashatnak, inkább kivonatolt elemeit a projektben megvalósuló munkáknak. Az O m budsm ani oldalakon a Biztos egy, a gyermekmunkával kapcsolatban indult vizsgálati jelentését tesszük közzé. M aga a szerzô is megállapítja, hogy M agyarországon a kérdéskörben néhány tucat gyermekkorú érintettrôl beszélhetünk csupán, ezért viszonylag nehéz precíz válaszokat kapni olyan praktikus, ámde a gyerekjogi szempontból nagyon fontos kérdésekre, amelyek azon szervek munkáját firtatják, akik felelôsek a gyermekmunka tilalmának betartatásáért, a gyerekek védelméért. A vizsgálatban alapvetô kérdésekre is csak több körben sikerül válaszokat kapni a hatóságoktól, ami több mint elgondolkodtató. N agy örömmel vettük kézbe az Eurochild 2010-es esettanulm ány kötetét, amely a gyerekek részvételét bemutató jó gyakorlatokat veszi sorra. Kiemelten kezeli azon aktivitásokat, metódusokat, amelyek a szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentéséhez járulnak hozzá. N égy fejezet – négy fontos, kiemelt terület: mit jelent a szegénység és kirekesztettség a gyerekek értelmezésében, hogyan javítható a gyerekeknek és fiataloknak nyújtott szolgáltatások minôsége a részvételükkel, hogyan hatnak aktivitásaik a szakpolitikákra, illetve milyen szerepe van a kortárs segítôknek. A jó gyakorlatok közül különösen érdekesnek találtam az Action for Children részvételi programját, melyben az egyik fô cél a szolgáltatást igénybevevô gyerek-kliensek bevonása az új alkalmazottak kiválasztásába. A gyerekek részt vesznek az állásinterjúkon, tagjai a felvételi bizottságnak, vagy épp saját gyerekfelvételiztetôik interjúznak az új kollégákkal. Éppen 2010 ôszén segédkezhettem egy olyan iskola beindításánál Budapesten, ahol alapelvi szintû a hasonló részvételi panelek alkalmazása. Érdekes tapasztalatom, hogy a gyerekek nem mindig kapcsolódnak be szívesen egy-egy pedagógus kiválasztásának folyamatába, és a diáktársak beléptetésénél is akadnak félelmek. A gyerekek többnyire nem hiszik el – hiszen elôzô iskoláikban többnyire nem tapasztalták –, hogy komolyan számít(anak) a véleményük(re), és ennek elfogadása is egy tanulási folyamat.

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

Ajánlónkban újabb részt közlünk az idei Konszenzus Konferencia anyagából. R égóta hangsúlyos és elismert, mégis érthetetlenül háttérbe szorult eszközrôl, a szupervízióról ad áttekintést a dokumentum. A gyermekvédelemben ezt a segítôk segítésére, a szakmai személyiség karbantartására alkalmazott módszert sokan ismerik, de kevesebben élnek vele a gyakorlatban, noha több mint egy évtizede napirenden van a rendszerszintû bevezetése. Több cikkünk is foglalkozik újra az iskolai, iskola környéki erôszakkal, és szándékaink szerint a témában folyamatosan publikálunk 2011-ben is. N emcsak mert fontos, és visszatérôen megoldandó feladatok elé állítja az iskolacsinálókat, iskolai közösségeket, családokat, elméleti és gyakorlati szakembereket, helyi és országos döntéshozókat, hanem mert szerencsére egyre több a kutatómunka, az elkezdett program, a megvalósított kísérleti és modellprogram M agyarországon is – van tehát mibôl meríteni. V alamennyi jó gyakorlatban kiemelten fontos elem a pozitív iskolaklíma, az iskolapolgárok és az iskola környezetének konstruktív kapcsolata-kommunikációja, a holisztikus szemléletû megelôzési és kezelési metódusok, és nem elhanyagolható szempont a mindennek bázisát képezô mentális megerôsítés és gondoskodás a tanulók körül. Cikkünk nemzetközi jó gyakorlatokat sorol az oktatási és a gyermekvédelmi szektor közreműködésével, de reményeink szerint hamarosan megírhatunk egy, a hazai jó gyakorlatokat bemutató cikket is. Ismerünk jó kezdeményezéseket – gondoljunk csak az O rszágos Bûnmegelőzési Bizottság által támogatott számos projektre –, alakulóban lévő modellprogramokat, a nemzetközi tapasztalatokat is beépítő, a módszerek egyes elemeit felhasználó és alkalmazó iskolákat: itthon sem ismeretlenek az egyes eszközök:kortárs segítés, konstruktív konfliktuskezelés, mentálhigiénés programok, kislétszámú osztályok, egyéni képességkibontakoztatás, célzott kompetenciafejlesztés, stb. Ami nagyon nehézkes, az az integrált esetkezelés, a többszempontú és rugalmas beavatkozások, az egyes szolgáltatások összerendezése a gyerek és a gyerekközösség, adott esetben a pedagógusok és szülôk köré. További lemaradás az is, hogy az iskolákban nem jelennek meg más szakmai tudások, nagyon friss még az iskolai szociális munka gyakorlata, alig néhány iskola képes vagy hajlandó bevonni a pedagógiától eltérô szakértelmet a napi munkába. Ezt biztosan meg kell haladni:el kellene jutni odáig, hogy az iskola ne zárványként és egyedül küzdjön ezzel a problematikával, ehhez viszont tudnia kell nyitni, segítséget kérni és elfogadni. Gy.É.

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:45 AM

Page 5

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

FÓ K U SZB A N

Gyermekvédelmi Arcképcsarnok I A FÔ VÁ RO SI M ÓD SZER TA NI TEGYESZ PROJEKTJE1 A társadalom szociális érzékenységének,a dem okrácia fejlettségének fokm érôje az,hogy hogyan bánik a gyerm ekekkel.A gyerekek védelm e Magyarországon is követte a társadalom fejlôdését,hiszen ha késésselis,de m indig feleletet adott azokra a társadalm i-gazdasági kihívásokra,am elyek érintették a gyerekeket.Ezért m indig m ás-m ás terület került elôtérbe,m integy visszajelezve azokat a folyam atokat,am elyek a társadalom ban végbem entek. A X X .században kerültek elôtérbe a gyerekek; ekkor ism erték fela gyerm ekkor jelentôségét,és m eghatározó voltát a késôbbi életszakaszokra.Ez az a század,am elyben a legtöbbet tettek a gyerm ekek védelm éért. Az EN SZ 1989.novem ber 20-án,N ew Yorkban fogadta ela G yerm ek Jogairólszóló Egyezm ényt,am elyet hazánk az 1991.évi LX IV .törvénnyelhirdetett ki.Az egyezm ény elfogadásávala felnôttek a társadalom önálló,de különleges védelem re szoruló tagjaiként ism erték ela gyerm ekeket. Az 1997.évi G yerm ekvédelm i törvény hatályba lépése újalapokra helyezte a gyerm ekvédelm et,annak teljes rendszerét,és ez kihatott a gyerm ekvédelm i szakm a fejlôdésére is.A gyerm ekvédelm i törvény szellem iségét,alapelveit és célját is alapvetôen a G yerm ekjogi Egyezm ény alapozta m eg,de a gyerm ekvédelem el nem odázható m egújítását nem csupán az egyezm ény végrehajtása tette szükségessé. A paradigm aváltás m egtörtént, a gyerm ekvédelm i törvény változatlanul európai színvonalú, elôrem utató szakm ai elveket és gyakorlatot képvisel, a gyakorlatban is m indinkább elfogadott és elism ert. A m agyar gyerm ekvédelem nek nem kellszégyenkeznie.Történelm e összeforr az ország történetével,hûen tükrözve a gondokat,ritkábban élvezve a progressziót,de m indenkor a hum anitást képviselve.A „ m agyar gyerm ekvédelem ” m egnevezés azonban így, önm agában csupán cím szó, általánosítás. Igazi m egism eréséhez akkor juthatunk el,ha felidézzük m ûvelôinek szem élyét,m unkásságát.E cél m egvalósítására született m eg a Fôvárosi Tegyesz vezetôiben az a gondolat,hogy létrehozzák a gyerm ekvédelem régi és m ai résztvevôinek történelm i arcképcsarnokát,bem utatva azokat,akik a m indenkori feladatoknak példásan eleget tettek,s akiknek m unkássága kihatott a hazai gyerm ekvédelem fejlôdésére.Megkezdôdött a gyakorlati m egvalósítás. A hazai gyerm ekvédelem ben m ind az elsô,m ind különösen a m ásodik világháború utáni évtizedekben szám os kiem elkedô képességû és nagy hatású szakem ber dolgozott. A G yerm ekvédelm i Arcképcsarnok egy különleges program ,am elynek célja,hogy elôsegítse a hazai gyerm ek- és ifjúságvédelem történeti m últjának kutatását,szellem i értékeinek m egôrzését.Értékei közé tartoznak a korábbi évtizedek kiem elkedô gyerm ekvédelm i szem élyiségeinek szakm ai életm ûvét m egörökítô interjúk,film felvételek is.Eddig m integy 110 interjú készült el,ezen belül58 életm ûinterjú.

I ÉLETM ó IN TER JÚK A G yermekvédelmi arcképcsarnok 2003 óta gyûjti a magyar gyermekvédelem meghatározó alakjaival készített interjúkat. H azai személyiségek emlékeztek és emlékeznek kamera elôtt, akik sorsuk, életútjuk felidézésével fontos adatokkal, tényekkel gazdagítják a jelenkori történet forrásait.

M ottó: Ha sikeres akarsz lenni,a dolog nagyon egyszerû.Érts ahhoz, am it csinálsz! Szeresd, am it csinálsz! És higgy abban, am it csinálsz!Igen,ilyen egyszerû ez. Will Rogers

A legvégén nem az fog szám ítani,hogy m ennyi év volt életedben,hanem hogy m ennyi élet volt éveidben. Abraham Lin coln

1 Munkám hoz felhasználtam D r.K atonáné dr.Pehr Erika docens asszony bevezetô gondolatait, am it a G yerm ekvédelm i arcképcsarnok projekt Budapest Ö nkorm ányzatának Módszertani Területi G yerm ekvédelm i Szakszolgálata honlapján való m egjelenéséhez írt, valam int dr. Elkán G yörgy, a gyerm ekotthonok egykori fôorvosának gondolatait, am it a honlap bevezetôjeként írt.

Ez a legtöbb az életben:hogy m arad utánunk valam i,am ibôl haszna van a világnak,az em bereknek. Márai Sán dor

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

445

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:45 AM

Page 6

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

FÓ K U SZB A N

I ÉLETM ó IN TER JÚ-ALA NYOK: D r.Blum enfeld G yuláné dr.Mikola Júlia, O PI (O rszágos Pedagógiai Intézet)gyermekvédelmi osztály megszervezôje, pszichológus, FIC E M agyarország elnöke. M ódszertani szakember. N yugdíjas.

G árdonyi G éza úti C secsemôotthonának intézményvezetôje, a Ne mzetközi Pikler Emmi Közalapítvány képviselôje, a kuratórium elnöke. D r.Tardos Mártonné,a közalapítványi Pikler Intézet igazgatója.

Fehérné dr. Mészáros Á gnes pszichológus, G Y IV I, Tegyesz. N yugdíjas.

K övecs Béla nevelôtanár, pedagógus. Több fôvárosi gyermekotthonban mû ködött. N yugdíjas.

D r.Bergm ann Erzsébet klinikai szakpszichológus, gyermekpszichológus, gyógypedagógus. M agyarországi N yitott Kapu G yermeklélektani Á llomás Alapítvány kuratóriumának alapítója, elnöke. Élt:1926–2007. N yitott Kapu Alapítványi N apok. D rog-prevenciós program bemutatása, felvétel:2006.

D r. Barna Lajosné pedagógus, gyermekvédô. Berkesz, Fóti G yermekváros. Élt:1930–2004.

D r. D énes Zsuzsanna klinikai szakpszichológus, gyermekpszichológus. Fôváros Ö nkormányzatának C secsemôket, Kisgyermekeket, Fogyatékosokat Befogadó G yermekotthonai. D r. D ickm ann Mátyás jogász, igazgatóhelyettes. Élt: 19242009. G Y IV I, Tegyesz. M . i.:1951–2000. Elsô interjú ideje: 2002, készítette Békés Zoltán, dr. Kollmann J. G yörgy. M ásodik interjú 2009, készítette Szendrey Sándorné. D r. G ayer G yula jogász, O rszágos G yermek- és Ifjúsági Tanács, 1958–1962, az O G Y IT alapító tagja. Mentuszné dr.Terék Irén jogász. Észak-magyarországi R egionális Á llamigazgatási H ivatal. G yámhivatal. H ivatalvezetô. Eger. D r. V ilusz Antónia jogász, N M , gyermek- és ifjúságvédelmi fôosztály munkatárs. D r.Elkán G yörgy, a Fôvárosi G yermekotthonok fôorvosa, az O G Y IT alapító tagja. 1. interjú 2002, készítette dr. Kollman J. G yörgy és Békés Zoltán. 2. interjú (dr. G áti József emlékére), készítette:Szendrey Sándorné 2009. november 19-én. D r.G ayer G yuláné, szociológus, az O G Y IT alapító tagja. D r. G áti Ferenc pedagógus, címzetes egyetemi docens, az O G Y IT alapító tagja; módszertani tevékenységek. Élt: 1920–2007. D r.Forrai Mária fôigazgató, fôorvos, a Fôváros Ö nkormányzatának C secsemôket, Kisgyermekeket és Fogyatékosokat Befogadó O tthona. D r.Majoros Mária fôorvos, Fôváros Ö nkormányzatának C secsemôket, Kisgyermekeket, Fogyatékosokat Befogadó O tthonai

644

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

D r.Sáska G éza tudományos kutató, pedagógus. N em eshegyi Béláné igazgató, Fôvárosi G Y IV I 1960–1965. Élt:1910–2009. Patkós G yula, a Szolnok megyei G Y IV I alapító igazgatója 1925–2008. Rozem berszky László, a Szolnok megyei G Y IV I igazgatója 1986–1996;gyermekvédelmi és oktatási szakember. D r.O rbán István, Somogy megyei (Kaposvár) G Y IV I igazgató. D r.Sim on Lajos, Somogy megyei, majd Pest megyei G Y IV I igazgató. K utrovácz D ezsô, igazgató, több fôvárosi intézmény megbízott vezetôje, a Fôvárosi Tanács Zrínyi M iklós G yermekotthon igazgatója. N yugdíjas. Peterdi Ede állami díjas, igazgató, Bicske. Fôváros Ö nkormányzatának Kossuth Zsuzsa G yermekotthona és Á ltalános Iskolája. N yugdíjas. D r. B. Aczél Anna, igazgató, a pedagógiai-szakpszichológiai tudományok kandidátusa. SZM M R ákospalotai Javítóintézete;1999. március. C ímzetes fôiskolai tanár. Bújdos László, SZM M Aszódi Javítóintézet kormánybiztosa, igazgatója. Élt:1934–2007. Kiegészítési lehetôséget kért és kapott az interjúhoz volt munkatársa: Á rkus Péter, aki Budapest Fôváros Ö nkormányzata R óbert Károly krt. Ifjúsági O tthon, Á ltalános Iskola és Szakmunkásképzô Iskola igazgatóhelyettese volt. 2001–2004:D évaványa, múzeumigazgató. Molnárné Berkó Márta igazgató, V ácduka V eresegyház G yermekliget. PM Tegyeszi.

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:45 AM

Page 7

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

FÓ K U SZB A N

Bizikné Plagányi Erzsébet gyógypedagógus, fôtanácsos, PM Tegyeszi, Fôvárosi Tegyesz, gyermekvédelmi szakember.

K op pány Józsefné igazgató, Szobi G yermekotthon, PM Tegyeszi.

D om szky András gyermekvédelmi szakember.

D r.N ém eth Ilona pszichológus, gyermekotthon-igazgató, Budapest Fôváros Ö nkormányzatának Aga utcai G yermekotthona. Élt:1943–2007.

Békés Zoltán gyermekvédelmi szakember, Budapest Fôvárosi M ódszertani Tegyesz módszertani szaktanácsadója.

B.Tóth László igazgató, Alsóbélatelep, Budapest Fôváros Ö nkormányzatának II. R ákóczi Ferenc G yermekotthona és Á ltalános Iskolája.

K em enesi Tivadar, Fót; a gyermekvárost alapító tantestület egyik tagja, nevelôtanár, igazgatóhelyettes, majd rövid ideig igazgató. G yermekvédelmi szakember.

Szuchovszky Zoltán, Alsóbélatelep, Budapest Fôváros Ö nkormányzatának G yermekotthona:igazgatóhelyettes;a fonyódi otthon: igazgatója; a M enyecske utcai gyermekotthon igazgatója. Élt: 1945–2009.

Acél Ilona, gyermekvédelmi szakember, Budapest Fôváros Ö nkormányzata Tegyesz. N yugdíjas. D r. Hazai Istvánné, a Fôvárosi Ö nkormányzat G yermek- és Ifjúságvédelmi Ü gyosztály vezetôje, gyermekvédelmi szakember.

Haigl Béla igazgató, Budapest. Fôváros Ö nkormányzatának Á ltalános Iskola, Speciális Szakiskola, D iákotthon és G yermekotthon. H egyhát út. Bauer Ilona, N M D ebrecen. Lánynevelô zárt intézet igazgatója, nyugdíjas.

D r.Lehoczky Jánosné, gyermekvédelmi szakember, Fôvárosi Tanács gyermekvédelmi osztály, szakfelügyelô, szaktanácsadó. N yugdíjas.

D r.Benedek István, igazgató, Budapest, Ady Endre M ódszertani Kollégium.

N agykárolyi K árolyi László, a fóti Károlyi István G yermekközpont Alapítványának elnöke.

Siklósi N ándorné gyermekvédelmi szakember. Fôvárosi Tanács mû velôdési fôosztály tanulmányi felügyelô. G yermekotthon-igazgató. N yugdíjas.

N agykárolyi K árolyi Erzsébet, a fóti Károlyi István G yermekközpont patrónusa. Tóth Jánosné, PM Tegyeszi (Pest M egyei Területi G yermekvédelmi Szakszolgálat és Intézményei) örökbeadási és nyilvántartási ügyintézôje. N yugdíjas.

C sáky László, igazgató, SZM M Károlyi István G yermekközpont, Fót. G yermekvédelmi szakember. D r. Lissák G yörgyné, igazgató, gyermekvédelmi szakember. Fôvárosi Tanács Bányai Júlia G yermekotthon: igazgatóhelyettes. Budapest Fôváros Ö nkormányzatának Kaffka M argit G yermekotthona: igazgató. N M . Esztergomi Lánynevelô Intézet: igazgató. N yugdíjas. Szegedi István, igazgató, Budapest Fôváros Ö nkormányzatának Balatonboglári G yermekotthona. N yugdíjas.

D r.V eczkó Józsefegyetemi tanár, a neveléstudományok kandidátusa. Szegedi Tudományegyetem Juhász G yula Tanárképzô Fôiskolai Kar. N yugdíjas. D r. Herczog Mária közgazdász, szociológus, az EN SZ G yermekjogi Bizottságának tagja I.-II.-III. alkalom. D r.Laczkovics Mária ügyész, Legfôbb Ü gyészség Fiatalkorúak Ü gyészsége.

D r.Mohácsi Józsefné, Budapest Fôváros Ö nkormányzatának Tegyesz Befogadó O tthona, nevelôtanár, otthonvezetô. N yugdíjas.

K unszt G áborné nevelô, majd kinevezett otthonvezetô, Fóti G yermekváros.

N edeczky G yörgy árvaszéki, majd gyámügyi dolgozó, gyermekvédelmi szakember. Élt:1918–2004.

V ajda Béláné, növendék, óvónô,majd kinevezett otthonvezetô, Fóti G yermekváros.

Hajdú László, Budapest Fôváros Ö nkormányzata Tegyesz, gyermekvédelmi szakember.

D r.Szôllôsi G ábor egyetemi docens (PhD fokozat), Pécsi Tudományegyetem bölcsészettudományi kar. Szociális M unka és Szociálpolitikai Tanszék vezetôje.

G . Pap Im re, Budapest Fôváros Ö nkormányzata Tegyesz, pártfogó felügyelô, gyermekvédelmi szakember. N yugdíjas.

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

447

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:45 AM

Page 8

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

FÓ K U SZB A N

I M EG JEGYZÉSEK, RÖ VIDÍTÉSEK G Y IV I:G yermek- és Ifjúságvédô Intézet 1997-ig. TEG Y ESZ:Területi G yermekvédelmi Szakszolgálat (névváltozás: 1997. évi X X X I. törvény a gyermekek védelmérôl és gyámügyi igazgatásról). H atálybalépése után PM Tegyeszi:Pest M egyei Területi G yermekvédelmi Szakszolgálat és Intézményei. FIC E (Fédération Internationale des C ommunautés Educatives): N evelôotthonok N emzetközi Szövetsége. M agyarországi egyesülete 1948-ban alakult az U N ESC O támogatásával. A magyarországi egyesület 1989. május 13-án alakult meg. Dr. Barna Lajos emlékinterjúk: készültek Fóton, a Károlyi István G yermekközpontban. Az interjúk idôpontja:2004. Az interjúk résztvevôi: 1. Kemenesi Tivadar, a Fóti G yermekváros alapító tantestületének egyik tagja, nevelôtanár, igazgatóhelyettes, majd rövid ideig utód-igazgató. 2. V ajda Béláné, Fóti G yermekváros. Fóti növendék volt, majd óvónôként alkalmazásba került, késôbb kinevezett otthonvezetô. 3. Kunszt G áborné, Fóti G yermekváros, nevelô, majd kinevezett otthonvezetô. 4. D r. Schiffer Péter, a berkeszi gyermekotthonban növendék, gondozása megszû nése után sem szakadt el a Barna-családtól, kapcsolatuk egy életen át tartott, pótapjaként szerette és tisztelte Barna Lajost. 5. Posztós László, Fóti G yermekváros, csoportvezetô nevelô.

mezte életét. Fôbb állomásai: Karcag, Balkány, G encsy kastély, Berkesz. 1957-ben kezdett hozzá a Fóti G yermekváros megszervezéséhez. A gyermekváros kialakítása és 26 éven át történô vezetése alatt teljesedett ki és jutott csúcspontjára életútja, pedagógiai pályája. M agas szintû pedagógiai munkáját nemzetközileg is elismerték. A Parlamentben több alkalommal bemutatta a gyermekváros fejlôdését. Bekapcsolódott az EN SZ és az U N IC EF munkájába. Kambodzsában és Iránban is részt vett a gyermekés ifjúságvédelem megszervezésében. 26 év igazgatói munka után vonult nyugdíjba. Eredményes pedagógusi pályafutása alatt sok elismerésben volt része. Többek között: M unka Érdemrend arany fokozat, Békemozgalom Kitüntetô Jelvénye, M agyar Pedagógiai Társaság Emléklapja, G yermekekért Érdemérem, G yémánt D iplomás Tanító, N émeth László-díj, M agyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje. Fót D íszpolgára 1997-ben. (In:„Fóti arcképcsarnok”.) I

Dr. Kóti János emlékinterjú k (1929–1993)

Az emlékezôk névsora: 1. D r. R adoszáv M iklós jogász, aki munkatársa volt a Fôvárosi G Y IV I-ben. Jelenleg általános igazgatóhelyettes a Fôvárosi M ódszertani Tegyesz-ben. 2. D r. Szôke Sándor jogász, szintén munkatársa volt a Fôvárosi G Y IV I-ben. N yugdíjas. 3. Békés Zoltán, munkatársa volt a Fôvárosi G Y IV I-ben. Jelenleg a Fôvárosi M ódszertani Tegyesz módszertani szaktanácsadója. 4. Földesi Tamás, munkatársa volt a Fôvárosi G Y IV I-ben, jelenleg a Fôvárosi M ódszertani Tegyesz otthonvezetôje.

6. +D r. Barna Lajosné G abi néni, feleség, tanító, nevelô. Az interjúkból egy emlékfilmet állítottunk össze archív képek felhasználásával a gyermekváros alapításának 50. évfordulója tiszteletére. A film több alkalommal bemutatásra került Fóton, a Károlyi István G yermekközpontban, és a Pest M egyei Ö nkormányzat dísztermében. (Az emlékfilm a fóti Károlyi István G yermekközpont honlapján is megtekinthetô;életrajz a D unakeszi Kistérség Könyvtárai, Fót címszó alatt.) Dr. B arna Lajos H ajdúböszörmény, 1921. márc. 17. – Fót, 2003. márc. 10. A Fóti G yermekváros igazgatója annak alapításától egészen nyugdíjazásáig. A D ebreceni R eformátus Kollégium Intézetében végezte pedagógiai tanulmányait, majd 1940-ben tanítói képesítô vizsgát tett. Az ELTE BTK pedagógia szakát levelezôként végezte. D oktori disszertációját az elhagyott gyerekek nevelésének, gondozásának (megmentésének) témakörébôl írta. M unkásságát falusi tanítóként kezdte 1940-ben. N éhány év múlva megbízták a D ebreceni G yermekváros szervezésével. Ettôl az idôtôl kezdve gyermekotthonokat teremtô munka jelle-

844

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

5. +D r. D ickmann M átyás jogász, igazgatóhelyettese a Fôvárosi G Y IV I-ben. Elôkészületben: 6. D r Kollmann J. G yörgy jogász, a Fôvárosi G Y IV I-ben munkatársa, majd igazgatóhelyettese volt. Jelenleg a Fôvárosi M ódszertani Tegyesz jogtanácsosa. D r. Kóti János Az egyetem befejezése után tudományos munkatársként, általános iskolai igazgatóként, kerületi mû velôdési osztályvezetôként dolgozott 1972-ig. Ekkor nevezték ki a Fôvárosi G yermekvédô Intézet igazgatójának. V árták erre a feladatra, amelyet az elképzelteknél is magasabb szinten teljesített. Intézményében rövid idôn belül megteremtette a zavartalan munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi feltételeket, körültekintéssel tett eleget a gyámi funkciónak, irányította az elhelyezési tevékenységet, az utógondozást. Koncepciója alapján a fôvárosban megindult a hivatásos nevelôszülôk foglalkoztatása, a hagyományos nevelôszülôi hálózat nagyarányú fejlesztése.

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:45 AM

Page 9

Törekedett a gyermekekkel való gyakori személyes találkozásra, a problémák közvetlen érzékelésére, megoldására. H ozzáértése, nyugalma, empátiája révén a legnehezebb ügyfelekkel is könnyen megbirkózott. „Aktív” nyugdíjas igazgatóként teremtett mintát az antiszociális gyermekek otthonának vezetésére a R óbert Károly körúton. M ajd egy évtizeden keresztül volt a G yermek- és Ifjúságvédô Intézetek igazgatóinak munkaközösség-vezetôje. M integy félszáz cikket jelentetett meg a Budapesti N evelôben, a Pedagógus Szemlében, a Fôvárosi Közleményekben, az Á llam és Igazgatásban, egyéb napi- és hetilapokban. Az ô igényes elméleti és gyakorlati munkájának is köszönhetôen a fôvárosi gyermekvédelem komoly szakmai tekintélyre tett szert. Elismerésül többek között M unka Érdemrend ezüst fokozatot, Kiváló Tanár kitüntetést és Apáczai C sere János díjat kapott. A bürokratikus rendnél mindig többre értékelte a belsô tartalmat. Szerencsétlen családok szerencsétlen gyerekeit próbálta magas színvonalon ellátni, elláttatni, nevelni, neveltetni. M agas mércét állító, igényes ember volt. M egvetette a naplopókat, a fejlôdésképteleneket, a gyermekvédelembôl csak megélni akarókat, a törleszkedôket. A tehetségeseknek tág teret, perspektívát, karriert biztosított. V ágyta a szeretetet, az elismerést, melybôl nehezen részesedett kemény, távolságtartó magatartása miatt. Ahogy ez lenni szokott, sajnos, szakmai nagyságára csak a halálos kór eljövetelekor, annak tudatosodásakor döbbentek rá a vele együtt dolgozók, a vele viaskodók. Sokan azok is, akik már évek óta kerülték, siettek a kórházba a halálos ágyához a

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

gyógyulás reményében bízva, egy utolsó tanácsért, bocsánatért, köszönetért. R á kell döbbennünk: az egyik legfelkészültebb gyermekvédô távozott el közülünk. G Á SPÁ R KÁ RO LY írása (Család, G yermek, Ifjúság 1993/5. szám) Gáspár Károly emlékinterjú k (1951-2006) G áspár Károlyra, a Szociális és M unkaügyi M inisztérium G yermek- és Ifjúságvédelmi Fôosztályának vezetôjére emlékezô interjúk I

A „G yermekvédelmi arcképcsarnok” projektet irányító kuratórium 2007. decemberi ülésén döntést hozott arról, hogy néhai G áspár Károly fôosztályvezetô emlékére készüljön egy videóinterjúkon alapuló emlékkönyv. A kezdeményezô M olnár László, a Fôvárosi Tegyesz igazgatója volt. D r. R adoszáv M iklós igazgatóhelyettes javasolta, hogy ehhez kapcsolódva érdemes lenne az 1997. évi X X X I. törvény (G yermekek védelmérôl és a gyámi igazgatásról szóló törvény) létrejöttének történéseit is interjúk formájában rögzíteni, amíg még az emlékezetünkben elevenen élnek azon évek eseményei. Az emlékinterjúk, valamint az emlékkönyv elkészítését a szakminisztérium is támogatta. A kuratórium döntése szerint az emlékinterjúk készítôje Szendrey Sándorné, a G yermekvédelmi arcképcsarnok projekt vezetôje. Az emlékkönyv írója D rosztmérné Kánnai M agdolna, szerkesztôk dr. H erczog M ária szociológus-közgazdász és M ol2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

449

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:45 AM

Page 10

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

FÓ K U SZB A N

nár László, a Fôvárosi Tegyesz igazgatója. Idôközben megállapodás született arról, hogy az interjúkból két könyv készül, az emlékkönyv mellett egy interjúkötet is. M indkét könyv megírására D rosztmérné Kánnai M agdolna kapott megbízást. Az interjúalanyok személyére többen és folyamatosan tettek javaslatokat. A névsor összeállításakor G áspár Károly szakmai útja volt az elsôdleges szempont, de az interjúk mindegyike személyes hangvételû is természetesen.

Karanedev Ivánné igazgató, SZM M Budapesti Javítóintézet. D r. Laczkovics M ária, fiatalkorúak ügyésze, Legfôbb Ü gyészség Fiatalkorúak Ü gyészsége. D ávid István igazgató, Budapest Fôváros Ö nkormányzatának R óbert Károly krt.-i Á ltalános Iskolája, Szakiskolája és G yermekotthona, a M otiváció Alapítvány igazgatója. Csizmár G ábor országgyûlési képviselô, miniszter, államtitkár.

Szendrey Sándorné: Az interjúk készítôjeként különös gondot fordítottam arra, hogy a G áspár Károlyról való megemlékezésekkor rögzítsünk személyes véleményeket a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatosan is. 2008 és 2009-2010 év folyamán a következô személyekkel készültek interjúk (a nevek melletti foglalkozás egyrészrôl az interjút indokoló munkakört jelzi, másrészt az interjú idején betöltött munkakörre utal) idôbeli sorrendben:

D r. Porkoláb Lajosné intézményvezetô, C surgó Kistérségi C saládsegítô és G yermekvédelmi Szolgálat. C sáky László igazgató, N M . közvetlen irányítású gyermekotthona, Fót, Károlyi István G yermekközpont, gyermekvédelmi szakember. Bozsik László és felesége, R ita, volt növendékek. D r. Bíró Boldizsár, N M . (államtitkár, kabinetfônök).

D r. N émeth Zsolt, BR FK G yermekvédelmi O sztály, rendôrtiszt ifjúságvédelmi feladatokkal. N yugalmazott rendôrezredes, fôiskolai tanár. Szabadka Péter igazgatóhelyettes, Béke G yermekotthon, igazgató, Béke G yermekotthon.

Kozma Imre atya, M agyar M áltai Szeretetszolgálat elnöke. N ovák István fôosztályvezetô, Fôváros Ö nkormányzatának mû velôdési fôosztálya. Szarka Attila igazgató, SZM M Aszód Javítóintézet.

Ihász M árta osztályvezetô-helyettes, Fôvárosi Tanács gyermekvédelmi osztály, Budapest Fôváros Ö nkormányzata, osztályvezetô-helyettes. M olnár László pályatárs és barát, igazgató: Budapest Fôváros Ö nkormányzatának Területi M ódszertani G yermekvédelmi Szakszolgálata.

D r. C sendes László rendôrtiszt, nyugalmazott rendôr-alezredes, a BR FK G yermekvédelmi O sztályának munkatársa, a BM Akadémia vezetôje. Tôke Alajos, a Zala M egyei G yámhivatal vezetôje. V olt G áspár Károly növendékek baráti társasága.

R egôczy István atya, „Isten vándora”. C zikó Benjamin igazgató, Károlyi István G yermekközpont. G eberle Erzsébet, Budapest Fôváros Ö nkormányzatának munkatársa, politikus, országgyû lési képviselô.

M agyari László igazgató, SZM M D ebrecen Javítóintézet.

D r. H erczog M ária közgazdász, szociológus, az EN SZ G yermekjogi Bizottságának tagja, a „C salád, G yermek, Ifjúság” folyóirat fôszerkesztôje.

D r. Katonáné dr. Pehr Erika fôosztályvezetô, Szociális és M unkaügyi M inisztérium G yermek- és Ifjúságvédelmi Fôosztály.

D rosztmérné Kánnai M agdolna, a Fôvárosi Ö nkormányzat, majd a Szociális és M unkaügyi M inisztérium, jelenleg a KIM munkatársa.

G ulyás József, fôvárosi intézmények munkatársa, igazgatóhelyettes.

Popovics Edit igazgató, Budapest Fôváros Ö nkormányzatának U tógondozó O tthona. G yermekjogi képviselô.

G ulyásné dr. Kovács Erzsébet fôosztályvezetô-helyettes, Szociális és M unkaügyi M inisztérium G yermek- és Ifjúságvédelmi Fôosztály.

Szendrey Sándorné igazgató, a Fôváros Ö nkormányzatának Bányai Júlia G yermekotthon és Szakiskolája, Tegyesz G yermekvédelmi arcképcsarnok projektvezetô.

Szövényi Balázs igazgató, Budapest Fôváros Ö nkormányzatának II. R ákóczi Ferenc G yermekotthona és Á ltalános Iskolája, Alsóbélatelep.

44 10

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:45 AM

Page 11

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

FÓ K U SZB A N

Papp Krisztina alapellátási szakember. D r. Lévai M iklós jogászprofesszor, témavezetô doktori képzés, M iskolci Egyetem. D r. R adoszáv M iklós általános igazgatóhelyes, Budapest Fôváros Ö nkormányzatának Területi G yermekvédelmi Szakszolgálata. Frank Tibor parancsnok, Fiatalkorúak BV -intézete, Fôvárosi BV -intézet, parancsnok. M entuszné dr. Terék Irén hivatalvezetô, Észak-magyarországi R egionális Á llamigazgatási H ivatal, G yámhivatal. Tóth László igazgató, Budapest Fôváros Ö nkormányzatának II. R ákóczi Ferenc Á ltalános Iskolája és G yermekotthona, Alsóbélatelep. N yugdíjas. H aigl Béla igazgató, G ennaro V erolino Á ltalános Iskola, Speciális Szakiskola, D iákotthon és G yermekotthon. (A fôvárosi években kezdôdô és egy életen át tartó barátság.) D r. Benedek István igazgató, Ady Endre Fôvárosi G yakorló Kollégium. Bauer Ilona nyugalmazott igazgató, D ebrecen, SZM M Javítóintézet. D r. Sáska G éza, Fôvárosi Ö nkormányzat O ktatási Bizottságának vezetôje, pedagógus politikus. D r. Szôllôsi G ábor PhD egyetemi docens, a pécsi egyetem Szociálpolitikai Szeminárium vezetôje. G áspár Károly életrajza: A szociális szakma digitális archívumában G áspár Károlyra dr. H erczog M ária emlékezik (link: http://w w w .fszek.hu/szociologia/szszda/eletr_gk.htm l) N ekrológok G áspár Károlyról: Búcsúztató in:C salád, G yermek, Ifjúság 15. 2006. 2. p. 4-11. H erczog M ária, G eberle Erzsébet, H aigl Béla, Szabadka Péter, Szövényi Balázs és D énes V eronika megemlékezése a tragikus balesetben elhunyt G áspár Károlyról. Búcsú G áspár Károlytól és M ezei G yörgytôl in:Kapocs 2006. 2. április, dr. R adoszáv M iklóstól. D r. G öncz Kinga búcsúztatója ugyanebbôl a lapszámból. A G yermekvédelmi arcképcsarnokkal olyan munka indult útjára, amely a gyerm ekvédelm i szakm a önbecsülésének és társadalm i elism ertségének erôsítését szolgálja,am elyre m a is szükség van.

M int azt megtapasztalhattuk, a demokrácia sokszínû. A társadalmi, és így a gyermekvédelmi problémákra adott különféle válaszokból azt, hogy melyik idôtálló, melyik az adott idôszakban a legjobb válasz, majd a történelem dönti el. M ások nézôpontjának, érdekeinek felismerése, megértése, elfogadása önmagában sem könnyû feladat, különösen akkor nem, ha mindezt a saját álláspontunkkal egyeztetve kell elfogadnunk. A G yerm ekvédelm i arcképcsarnok m inden alakjának élete egyszeri és m egism ételhetetlen. Azzal, amit a gyermekvédelmi szakmához hozzáadtak az életükkel, a munkájukkal, sokszor a vitájukkal, az érdemes a megôrzésre és továbbadásra. A gyermekvédelmi szakemberek a vitáikban is mindig a megoldást keresték, vagyis azt, hogy hogyan lehet mérsékelni a szegénységet, hogyan lehet a gyermekek helyzetén javítani, megerôsítve a családokat, az ôket körülvevô jóléti szolgáltatásokat, a gyermekotthonokat és a nevelôszülôi hálózatot, az örökbefogadás intézményét, vagyis azt, hogy mi szolgálja a legjobban gyermekek érdekét. A szakemberek közül sokan egyetlen támaszai voltak akár saját személyükben is a gyermekvédelmi intézményrendszerbôl kikerülô fiatal felnôtteknek, a volt „állami gondozottaknak”. U gyanakkor részt vettek a gyermekvédelmi rendszer átalakításában, a gyermeki jogok hazai érvényre juttatásában is. D r. Katonáné dr. Pehr Erika írja: „A G yermekvédelmi arcképcsarnok láttán megrohantak engem is az élmények, a hangulatok, az emlékeim. Ahány név, annyi találkozás, annyi nézet, de mindenekelôtt hit. Igazi hétköznapi hôsök ôk, akikkel találkozhatunk e különleges program kapcsán, akik minden nap szembenéztek a gyermekvédelem megoldhatatlannak látszó nehézségeivel, de ugyanakkor gyakran le is gyôzték azokat. A névsor szakmai szempontból rendkívül sokszínû, azonban bízom abban, hogy tovább folytatódik az arcképcsarnok bôvítése. Az arcképcsarnok létrehozói – és jómagam is – tisztelettel köszöntjük a látogatókat, olvasókat, s velük együtt fejet hajtunk a gyermekvédelmi szakma sajnos már eltávozott, kiemelkedô alkotó szakemberei elôtt. M i csak megköszönhetjük, hogy ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy ma egy – bár problémákkal küzdô, de – színes gyermekvédelmi rendszer, és a területet felügyelô és irányító hatóság létezik. A G yermekvédelmi arcképcsarnok munkálatait a hazai gyermekvédelem elismert szakembereibôl felkért kuratórium segíti. A kuratórium feladatai közé tartozik a szakmai irányítás, ellenôrzés, és az interjúalanyokra való javaslattevés is.” M int minden ilyen, vagy hasonló munka magában hordja a „kimaradás” veszélyét, s ennek következtében bizonyos, hogy a G yermekvédelmi arcképcsarnok nem lehet „lezárt” anyag, annak folyamatos kibôvítésére lehetôséget kell biztosítani. A nagy értéket képviselô dokumentáció már eddig is bizonyította szükségességét, nagy segítséget nyújtva úgy a szakmát – hivatást – tanuló érdeklôdô kezdôknek, mint a hagyományt gyakorló, a szellemiséget megôrzô régi szakembereknek. Bár viszonylag rövid ideje készülnek az arcképcsarnok alapját képezô interjúk, videóriportok, máris megállapítható, hogy a 2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 11

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:45 AM

Page 12

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

FÓ K U SZB A N

nyilatkozó, visszaemlékezô személyiségek – szabadjon a tisztelet jeléül így nevezni ôket – nagyon sok adattal, saját tapasztalataikon alapuló, tudományosnak nevezhetô ismeretekkel gazdagítják a gyermekvédelem elméleti és gyakorlati területét. A nyilatkozók maguk döntik el, mirôl, és mennyit kívánnak beszélni, egyénileg értékelve a gyermekvédelmi munka sajátosságait, minôségi jellemzôit. A G yermekvédelmi arcképcsarnok tagjainak sorába bekerülni komoly szakmai elismerést jelent, díjazza az illetô munkásságát, életpályáját.

tartott, Pest megye által szervezett O rszágos gyermekvédelmi konferencián került vetítésre. H ossza 15 perc. (Pályázatainkhoz ezt a D V D -t szoktunk prezentációként csatolni.) Interjúkat készítette:Békés Zoltán; dr. Kollmann J. G yörgy; Szendrey Sándorné. O peratôr: Békés Zoltán; Takács G ábor; V irágh G ábor. Technikai munka:Bajnóczi István. 2. D V D -film összeállítás I

I A SZAK M AI FILM EK KÉSZÍTÉSÉNEK TÖR TÉNETE: A G yermekvédelmi arcképcsarnok munkáját irányító kuratórium elsô összejövetele elôtt, 2004-ben M olnár László igazgató úr kérésére interjúrészletekkel színesítettem a beszámolómat. A kuratórium fontosnak tartotta a G yermekvédelmi Arcképcsarnok munkáját, és javasolta a folytatást Filmösszeállítások készítése sohasem tartozott a G yermekvédelmi arcképcsarnok feladatai közé, de szükségesnek ítéltük. M egcsináltuk az elsô úgynevezett bemutató D V D -t legjobb tudásunk szerint. A felvételek operatôrével az általam megírt forgatókönyv alapján elkezdtük a kiválasztott részleteket összevágni, összeilleszteni. A videóval készült interjúkhoz kerestünk egy logót, ami kifejezte, hogy itt a múltról van szó, így találtunk a kopott kiscipôre, ami el is nyerte a kuratóriumi tagok tetszését, ezért az életmû interjúk borítóján azóta ezt a logót használjuk, és a bemutató D V D borítójára is ez került. A filmösszeállításokhoz zenét kerestünk, megterveztük a feliratokat, és elkészült az alkalomhoz illô borító is. 1. D V D -film összeállítás

Ez a film a fôvárosi gyermekvédelem jelentôs személyiségeinek interjúiból készült válogatás. C élunk volt a fôvárosi ún. nagy nevelôotthonok bemutatása események és történetek tükrében, azoknak a szakembereknek a szavaival, akik részesei voltak a gyermekvédelem történelmi idôinek 1950 és 1990 között. A 60 perces film a 2006-os G yermekvédelmi napokon került bemutatásra a M illenárison. A filmben a következôk szólalnak meg: D r. Elkán G yörgy, a gyermekotthonok egykori fôorvosa; Kutrovácz D ezsô, régi gyermekvédelmi szakember, több fôvárosi intézmény igazgatója;B. Tóth László igazgató, aki évtizedekig volt a vezetôje a bélatelepi II. R ákóczi Ferenc G yermekotthonnak és Á ltalános Iskolának; N emeshegyi Béláné, volt G Y IV I igazgató;dr. N émeth Ilona, az Aga utcai G yerekotthon volt igazgatója, pszichológus, neves gyermekvédelmi szakember, az ô kezdeményezésére szenteltek kápolnát a fôvárosi gyermekotthonban R egôczy István atya és G áspár Károly akkori osztályvezetô együttmû ködése eredményeképpen;Kövecs Béla, aki mindig nevelô volt, és sok fiatal gyermekvédô példaképe. Ô visszaemlékezése során beszél az 56-os események megélésérôl is. Az interjúkat készítette: Békés Zoltán; dr. Kollmann J. G yörgy; Szendrey Sándorné. O peratôr: Békés Zoltán; Bajnóczi István.

I BEM U TA TÓ FILM 2005

3. D V D -film összeállítás

A filmben részletek hangzanak el az alábbi interjúkból: D r. D ickmann M átyás, a Fôvárosi G Y IV I, majd Tegyesz jogásza, igazgatóhelyettese;D r. Schiffer Péter, dr. Barna Lajos növendéke, egy életen át barátja és tisztelôje;dr. G áti Ferenc pedagógus, gyermekvédelmi szakember, az O gyit (O rszágos G yermekvédelmi Tanács) alapító tagja; Peterdi Ede, a bicskei Kossuth Zsuzsa G yermekotthon Á llami D íjas igazgatója, nyugdíjas, aki a mai napig alkotó és fontos gyermekvédelmi munkát végez;dr. Simon Lajos, a Pest megyei G Y IV I egykori igazgatója. A filmben megszólaló szakemberek a magyar gyermekvédelem háború utáni éveiben, évtizedeiben éltek és dolgoztak. A képeken filmszalagszerû en addigi interjúalanyaink portréi jelennek meg. Az interjúrészletekkel a G yermekvédelmi Arcképcsarnok történetiségét kívántuk bemutatni. A film a Szentendrén meg-

44 12

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

Valakik Európában 20 0 6

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

Dr. B arna Lajos Emlékfilm 20 0 7

A Fóti G yermekváros alapításának 50. évfordulója tiszteletére készült a film. Érdekessége, hogy korabeli filmrészleteket is belevágtunk a visszaemlékezésekbe. Elsô bemutatója Fóton volt, ahol jelen voltak a Barna-család tagjai és a régi munkatársak is. A 17 perces filmet a gyermekváros alapításának évfordulójára rendezett ünnepségeken (évente november 15-én) vetítik, és felkerült a fóti Károlyi István G yermekközpont honlapjára is. Az 50. évforduló elôtt megyei és más meghívottak jelenlétében a megyeháza dísztermében a Pest megyei közgyû lés alelnöke díszbemutatót szervezett. Ezen ünnepélyes alkalom során mutatták be a Pest m egyei gyerm ekvédelm i m ozaikok I. címû filmösszeállítást is.

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:45 AM

Page 13

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

FÓ K U SZB A N

Az emlékezôkkel Szendrey Sándorné beszélget. O peratôr: Takács G ábor. A film technikai, szerkesztési vágási munkáit: Bajnóczi István végezte. Emlékezôk: D r. Barna Lajosné G abi néni, feleség, munkatárs (ez az általam készített interjú az egyetlen, ami G abi nénivel készült); dr. Schiffer Péter, aki néhány évig a berkeszi gyermekotthonban növendéke volt, és szüleivel, testvéreivel együtt a Barna családdal barátságban maradt G abi néni haláláig; Kemenesi Tivadar, a gyermekváros alapító tagja, munkatárs, igazgatóhelyettes; V ajda Béláné növendék, majd munkatárs, majd otthonvezetô, Fót; Kunszt G áborné munkatárs, otthonvezetô, Fót; Posztós László munkatárs, Fót. 4-5. D V D -film összeállítás I

P est Megyei Gyermekvédelmi Mozaikok I. 20 0 7 P est Megyei Gyermekvédelmi Mozaikok II. (Zsámbék) 20 0 8

Ezekben a filmekben a Pest megyében bezárt gyermekotthonok és csecsemôotthonok vezetôivel és munkatársaival beszélgetek. D r. Simon Lajos, a volt Pest megyei G Y IV I igazgatójának emlékezô szavaival kezdôdik az elsô film, majd interjúrészletek. következnek C sáky Lászlóval, aki 10 évig a fóti Károlyi István G yermekközpont igazgatója volt. Ô bontotta fel a zárt gyermekvárost, lakásotthonokat létesített országszerte, ahová csoportokat helyeztek ki. H ívására látogatták és patrónusai lettek az intézménynek nagykárolyi Károlyi László és felesége, Erzsébet asszony, akik késôbb visszatértek Fótra, s a filmben is megszólalnak. C sáky László ezeknek az éveknek tanulságairól vall. A filmbe beválogattam az Aszódi Intézet kormánybiztos igazgatójával, Bujdos Lászlóval készült interjúból is részleteket, A Pest megyei intézetek bezárásának körülményeit felidézik: M olnárné Berko M árta, a vácdukai, majd a veresegyházi gyermekliget igazgatója;Koppány Józsefné, a szobi gyermekotthon igazgatója. M iért készült a film? Fábry Béla, aki 2007-ben a Pest M egyei Közgyû lés alelnöke volt, s funkciójánál fogva a kuratórium tagja, felvetette, hogy érdemes lenne megkeresni azokat a szakembereket, akik a Pest megyei gyermekotthoni hálózat felszámolásában részt vettek. Érdemes volna visszaemlékezéseik segítségével felidézni a történteket, és levonni a tanulságokat, mert véleménye szerint ezeknek az interjúknak történelmi értéke, jelentôsége van. A Zsámbék-filmben dr. H erczog M ária szociológus-közgazdásszal beszélgetek.

A Pest M egyei Tegyesz szervezésében 6 megyei szakember egy közös beszélgetésen szólal meg, és mondja el véleményét az akkori évekrôl és a bezárás körülményirôl:C sekôné dr. Kertész M ária pszichiáter; Egressy Zsuzsa pszichológus; V incze D ezsôné egykori munkatárs;N agy Istvánné egykori gyermekvédelmi felügyelô, csoportvezetô; Klacsmann D orottya gyermekvédelmi felügyelô; G yörgy Éva gyermekvédelmi felügyelô és Bízikné Plagányi Erzsébet gyermekvédelmi felügyelô, csoportvezetô életmû interjú keretében. A zsámbéki történetet egy kuratóriumi összejövetelen vetette fel dr. R adoszáv M iklós igazgatóhelyettes, hozzá csatlakozott Sinkovitz László, a Pest megyei Közgyû lés újonnan megválasztott alelnöke. Azt szerették volna kideríteni az általam készített interjúk segítségével, hogy a zsámbéki nagy létszámú csecsemôotthon bezárása sikertörténet volt-e, avagy kudarc. A film erre a kérdésre választ ad. A Zsámbék-filmben számtalan akkori szakembert megkerestem, akik nem vállalták az interjút, avagy nem adták az arcukat a történethez, ami több mint 20 éve óriási sajtóvisszhangot váltott ki. Zsámbék bezárásának története sok szakembert foglalkoztatott, készültek tanulmányok, témája volt doktori disszertációnak, szakdolgozatoknak, megkísérelték az ott élt gyerekek életútját követni, nagyon kicsi létszámú minta alapján. Az általunk készített 40 perces összeállítás és a mögötte levô jóval nagyobb lélegzetû interjúk adalékok egy döntés hátteréhez. Az interjúkat készítette és a beszélgetést vezette: Szendrey Sándorné. O peratôr:Bajnóczi István. 6. D V D -film összeállítás I

Gáspár Károly Emlékinterjú k I. 20 0 9

Az összeállítást a 2009-es M indengyerek konferencián (2009. január 18.) mutatták be az ELTE konferenciatermében. O tt hangzott el elôször a nyilvánosság elôtt, hogy G áspár Károly emlékkönyv készül a videóinterjúkból, ez a kisfilm pedig csak ízelítô az elkészült felvételekbôl. A 21 perces filmösszeállítás G áspár Károlyról az emberrôl, kollegáról, fôosztályvezetôrôl szól, de témája az 1997.évi X X X I. törvény a gyerm ekek védelm érôl és a gyám ügyi igazgatásról is, mert végsô formába öntése, a Parlamentbe való bevitele, elfogadtatása, majd bevezetése G áspár Károly nevétôl elválaszthatatlan. V isszaemlékezôk: Szabadka Péter, a Béke G yermekotthon igazgatóhelyettese, majd igazgatója; Ihász M árta munkatárs, a fôvárosi években osztályvezetôhelyettes; D rosztmérné Kánnai M agdolna munkatárs a fôvárosi és a minisztériumi években; D r. Laczkovics M ária, Legfôbb Ü gyészség, fiatalkorúak ügyésze; 2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 13

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:45 AM

Page 14

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

FÓ K U SZB A N

G eberle Erzsébet, fôvárosi oktatási bizottsági tag, képviselô; D r. Bíró Boldizsár kabinetfônök, majd államtitkár; Tôke Alajos, a Zala megyei G yámhivatal vezetôje; C sizmár G ábor országgyû lési képviselô, majd munkaügyi miniszter; D r. H erczog M ária, közgazdász, szociológus. Az interjúkat készítette: Szendrey Sándorné. O peratôr: Bajnóczi István. 7. D V D -film összeállítás I

8.D V D I

R egô czy István atya, „ Isten vándora” 20 0 7

A filmben a G áspár Károlyról szóló emlékeken túl szó esik az atya gyermekvédelmi munkájáról is a gyermekotthonokban, és hosszú élete során. Az 1995-ös Aga utcai G yermekotthonban a kápolnaszentelés történetét mondja el. A kútvölgyi Boldogasszony kápolna egyik padján beszélgettünk, de a felvételek bemutatják azt az épületet is, aminek léte ennek a csodálatos, ma már 93 éves lelkipásztornak köszönhetô. A film 20 perces

Gáspár Károly Emlékfilm II. 20 0 9

A filmet a kecskeméti O rszágos gyermekvédelmi konferencián mutatták be az elsô alkalommal kiadott G áspár Károly-díj alkalmából, 2009. szeptember 30-án. A válogatásban G áspár Károly munkatársai emlékeznek, akik szakmai pályafutása során munkatársai voltak: C zizmár G ábor képviselô, miniszter, aki az 1997. évi X X X I. törvényt végigkísérte a parlamenti munkában, a G áspár-díj alapítása érdekében sokat tett; Szabadka Péter, a Béke G yermekotthonban helyettese, majd utódja volt; Ihász M árta a fôvárosi években helyettese, munkatársa volt; D rosztmérné Kánnai M agdolna a fôvárosi és minisztériumi években munkatársa; M olnár László, a Fôvárosi Tegyesz igazgatója, aki a fôvárosi évektôl kezdôdôen munkatársa; D r. Porkoláb Lajosné alapellátási szakember; Papp Krisztina alapellátási szakember; D r. Bíró Boldizsár, a törvény benyújtása idején helyettes államtitkár; D r. Tôke Alajos, a Zalai megyei G yámhivatal vezetôje; D r. Katonáné dr. Pehr Erika fôosztályvezetô-helyettes, fôosztályvezetô, SZM M gyermek- és ifjúságvédelmi fôosztály; G ulyásné dr. Kovács Erzsébet fôosztályvezetô-helyettes, SZM M ifjúságvédelmi fôosztály; Frank Tibor BV -parancsnok; D r. H erczog M ária szociológus-közgazdász; D r. Benedek István kollégiumigazgató; D r. R adoszáv M iklós Fôv. Tegyesz általános igazgatóhelyettese; Szarka Attila SZM M Aszód igazgatója. M écs László V ád és védôbeszéd c. versébôl részleteket mond el M észáros Alex, a Béke gyermekotthon növendéke. A film elején látható kopjafát G áspár Károly, egykori igazgatójuk emlékére a Béke G yermekotthon növendékei és a munkatársak állították. Az interjúkat készítette: Szendrey Sándorné. O peratôr: Bajnóczi István.

R egôczy atyával beszélget: Szendrey Sándorné. O peratôr: Bajnóczi István. 9. D V D 2009. szeptember 30-án riport-interjú készült a 4 G áspár Károly-díjassal, illetve nyilatkozott dr. Katonáné dr. Pehr Erika fôosztályvezetô asszony és dr. Kovárik Erzsébet államtitkár asszony is (SZM M ). A riport 12 perces. A riportot, a szerkesztést, vágás-elôkészítést a projekt vezetôje, Szendrey Sándorné készítette. O peratôr, vágó és technikai munkatárs:Bajnóczi István. A filmek megtekinthetôk, kikölcsönözhetôk a projektvezetôvel való megbeszélés és az általa közölt feltételek alapján. A G yermekvédelmi arcképcsarnok évente két alkalommal találkozót szervez, ahol minden alkalommal 30-35 szakember jelenik meg. Az interjúk alanyain túl a gyermekvédelem jeles képviselôi is megtisztelik a találkozóinkat. Egyik találkozó a tavaszi G yermekvédelmi napok állandó elsô napi programja, a másik pedig minden év októberében kerül megrendezésre valamelyik gyermekotthonban. A találkozókról sok fénykép készült, amiket albumokban ôrzünk meg az utókor számára, de a Fôvárosi Tegyesz honlapján is megtekinthetôk. 10 alkalommal találkoztak szakemberek szakemberekkel, akik emlékeznek a múltra, barátságokra, gyerekekre. Ilyenkor megnézünk egy szakmai filmet és a vendéglátók intézményét. Élmény nézni az arcokat, amelyek derû sek, ráncok kisimulnak, mert újra a figyelem központjában vannak, gyerekek és kollegák között. Panasz sohasem hangzik el, nevetés annál több. Egyikük sem lett módos nyugdíjas, vagyonuk a hivatásuk, életpályájuk, amit magukénak mondhatnak. Ô rzik növendékeik több száz, van, aki több ezer levelét, és együtt bízunk abban, hogy nem felejtenek el bennünket.

I HO GYAN TO VÁBB? Érdemes lenne egy országos kutatást folytatni. M inden gyermekotthonnak megvan a maga „holdudvara” azokból a fiatalokból, akik ott nôttek fel, családot alapítottak, pályát választottak, és elérhetôek. Szendrey Sándorné, a Gyer mek vé del mi arc kép csar nok pro jekt ve ze tô je

44 14

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:45 AM 10:46

Page 15

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

M É R LE G / O M B U D S M A N I O LD A LA K

Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának jelentése az AJB 4147/2010 számú ügyben1 A sajtóbólértesültem arról,hogy az M7-es autópálya Zalakom ár és N agykanizsa között épülô szakaszának m unkaügyi ellenôrzése során,az O rszágos Munkavédelm i és Munkaügyi Fôfelügyelôség N yugat-D unántúli Munkaügyi Felügyelôsége gyerm ekkorú m unkavállalókat talált. V izsgálatom eredm ényes lefolytatása érdekében tájékoztatást kértem az érintett m unkaügyi felügyelôségtôl,az O rszágos Munkavédelm i és Munkaügyi Fôfelügyelôség elnökétôl,az illetékes C saládsegítô és G yerm ekjóléti Szolgálat vezetôjétôlvalam int Zalakom ár jegyzôjétôl.

I A VIZSGÁ LAT CÉLJA Bár hazánkban az általános közfelfogás szerint egyáltalán nincs gyermekmunka, illetve csak egy-egy kirívó esetben fordul elô, hogy kiskorúakat foglalkoztatnak, mégis a mindennapok során rendszeresen találkozhatunk az útkeresztezôdésekben szélvédôt mosó, szórólapokat osztogató, szüretelô vagy egyéb idénymunkát végzô, sôt esetenként kolduló gyermekekkel. Ezeket a tevékenységeket azonban a társadalom valójában nem tekinti munkavégzésnek és többnyire maguk a gyermekek sem kizsákmányolásként élik meg a foglalkoztatásukat, sokkal inkább pénzkereseti lehetôséget látnak abban, hogy az iskola helyett dolgozni mennek. Ezzel szemben a gyermekek munkáltatását számos nemzetközi dokumentum tiltja, és határozott fellépést kívánnak az egyes államoktól a gyermekek érdekeinek védelme érdekében. M ivel a korábbi ombudsmani gyakorlatban ilyen jellegû vizsgálatra nem került sor, ezért fontosnak tartottam, hogy magával a gyermekmunka jelenségével, illetve az annak feltárása és visszaszorítása érdekében tett hatósági intézkedésekkel kapcsolatban vizsgálatot indítsak. Eljárásom célja egyrészrôl annak megismerése volt, hogy a hatályos jogi szabályozás alkalmas-e arra, hogy megvédje a gyermeket a kizsákmányolással szemben, másrészrôl arra is kíváncsi voltam, hogy az állami szervek – amennyiben tudomásukra jut – milyen módon járnak el, hogyan kezelik, milyen intézkedéseket hoznak azon kiskorúak védelme érdekében, akik gyermekként munkát vállalnak. Eleget tesznek-e azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a nemzetközi és a hazai jogi szabályozás elôír számukra.

I A VIZSGÁ LAT M ÓD SZERE M ivel a gyermekek munkáltatása többnyire látens módon történik, ezért vizsgálatom során komoly nehézséget jelentett, hogy a jelenségrôl hogyan szerezhetek megfelelô, tényszerû információkat. Az ombudsmani intézmény fennállása óta olyan beadvány, amelyben a gyermekek munkáltatását sérelmezték

1 A vizsgálatot D r.Zem plényi Adrienne vezette.

volna, sem az érintett kiskorúak részérôl – akár ezzel kapcsolatos tudatlanságuk, akár kiszolgáltatottságuk miatt –, sem a gyermekek védelmére hivatott szervek részérôl nem érkezett. Így nem voltak olyan közvetlen, az illegális foglalkoztatás módjára, természetére, mértékére utaló információim, amelyekre az eljárásomat alapíthattam volna. M ivel az O btv. 16. § (1) bekezdése értelmében a hatóságok eljárását vagy mulasztását vizsgálhatom, ezért kizárólag az illetékes hatóságok eljárása alapján, az általuk észlelt, illetve feltárt jogellenes foglalkoztatások körülményeibôl vonhattam le következtetéseket. V izsgálatom elrendelésekor igen csekély, kizárólag a sajtó által közreadott információ állt a rendelkezésemre. Az országos médiumok mindössze arról számoltak be, amely szerint az M 7es autópálya építés munkaügyi ellenôrzése során a felügyelôk egy 13 egy 15 és két 16 éves gyermeket találtak munkavégzés közben.2 A tényállás pontos megállapítása és a konkrét jogsérelem feltárása érdekében elôször tájékoztatást kértem az ellenôrzést végzô, N yugat-D unántúli M unkaügyi Felügyelôségtôl, illetve kértem a keletkezett iratok megküldését. A helyi szerv mellett megkerestem az O rszágos M unkavédelmi és M unkaügyi Fôfelügyelôség (továbbiakban: O M M F) elnökét is, akitôl arra vonatkozóan kértem információkat, hogy országos szinten a felügyelôségek milyen gyakorisággal találkoznak gyermekkorú munkavállalókkal és esetükben hogyan folytatják le az eljárást. A vizsgálati megállapítások mellett kértem a keletkezett dokumentumok megküldését is. Az iratokba történô közvetlen betekintést azért tartottam szükségesnek, mivel elsôsorban azokból – a helyszíni jegyzôkönyvekbôl, a felvett tanúmeghallgatásokból, a hatóságok egymás közötti levelezésébôl – kívántam megállapítani, hogy a felügyelôségek ismerik-e a gyermekmunka tilalmára és a gyermekekre vonatkozó speciális szabályokat és az ellenôrzés, majd a késôbbiekben a hatósági eljárás során figyelembe vették-e az érintett gyermekek érdekeit. V izsgálatom eredményes lefolytatását jelentôsen nehezítette a megkeresett szervek válaszadásának elmaradása, vagy pontatlan volta, illetve a rendelkezésemre bocsátott iratok hiányossága.

2 http://w w w .nepszava.hu/articles/article.php?id=56747 http://w w w .nol.hu/archivum /archiv-497963 http://w w w .168ora.hu/cikk.php?cikk=23188 http://w w w .zalaihirlap.hu/fooldal-nap_tem ai/20080628_gyerekkoru_sztradaepito

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 15

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 16

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

M É R LE G / O M B U D S M A N I O LD A LA K

N ehézséget jelentett, hogy az ügyben eljáró, elsôfokú munkaügyi hatóság az elsô megkeresésemre egyáltalán nem válaszolt. H ónapokkal késôbb, a sürgetô levelemre adott rövid válaszában arról értesített, hogy az O M M F elnökének utasítására, az adott ügy és az illetékességi területükön lefolytatott gyermekmunkával kapcsolatos egyéb ellenôrzéseik teljes iratanyagát felterjesztették az O M M F M unkaügyi Fôosztályának, amely majd továbbítja azokat számomra. Az iratokat azonban a vizsgálat befejezôdéséig nem kaptam kézhez. Az elsôfokú munkaügyi hatóság levelét követôen, vizsgálatomat kiterjesztettem és két irányban folytattam. Egyrészt az O MMF m int a foglalkoztatási jogviszonyok ellenôrzésére hivatott országos szerv, másrészrôl a gyermekek védelméért felelôs szervek – a területileg illetékes – jegyzô és a gyerm ekjóléti szolgálat irányába. Az O M M F-tôl továbbra is arra vonatkozóan kértem információkat, hogy a felügyelôségek gyermekkorú munkavállalók esetében hogyan folytatják le az eljárásukat, a gyermekek védelmére hivatott szervektôl pedig arról érdeklôdtem, hogy a konkrét ügyben milyen intézkedéseket tettek a kiskorú védelme érdekében. Ezen túlmenôen áttekintettem a gyermekmunka tilalmával kapcsolatos nemzetközi és hazai szabályozást, továbbá azt, hogy az elmúlt években milyen módosulások történtek a magyar jogrendszerben annak érdekében, hogy hazánk a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek eleget tegyen.

I A M EG ÁLLA PÍTOTT TÉNYÁLLÁS Az O M M F elnöke második megkeresésemre arról tájékoztatott, hogy ellenôrzéseik tapasztalata szerint a gyermekkorúak foglalkoztatása mind az esetek számát, mind az érintettek létszámát tekintve viszonylag ritka. 2008-ban országosan összességében 22 000 munkaügyi jogsértést lepleztek le, amelybôl mindössze 23 esetben tártak fel – 16. életévüket be nem töltött fiatalokat, gyermekeket érintô – jogsértô foglalkoztatást. 2009 elsô félévében az ellenôrzések száma meghaladta a 11 000 esetet, s ebbôl 4 esetben derült fény gyermekek foglalkoztatására. A kiskorúakat általában idôszakosan, alkalmi jelleggel foglalkoztatják, sok esetben ún. mobil munkahelyeken. Tipikus „elkövetési terület” a mezôgazdaság (elsôsorban a betakarítási munkák), az építôipar, a kereskedelem, valamint a vendéglátás. A tanítási szünetek idôszakában – elsôsorban a nyári szünidô alatt – fokozottabban és gyakrabban ellenôrzik azokat a munkavégzési helyeket, ahol jellemzôen elôfordulhat gyermekmunka, illetve évente visszatérôen vizsgálják az ún. „szórólapozási” tevékenységet is. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a gyermekmunka igénybevételére elsôsorban olyan munkahelyeken kerül sor, ahol eseti jelleggel, csak egy meghatározott idôszakban végeznek munkát (pl. szüret), így egy késôbbi ellenôrzés során az adott munkavégzési helyen tevékenység már nem tapasztalható. Emiatt a rövid idôn belül ismételten lefolytatott utóellenôrzések gyakran nem vezetnek eredményre. Kiskorú foglalkoztatása esetén az eljáró felügyelôk – tiszteletben tartva a gyermek jogait – mindenkor fokozottabb figyelemmel folytatják le a helyszíni ellenôrzést. M ivel tapasztalata-

44 16

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

ik szerint a kiskorúak foglalkoztatására általában a szülô jelenlétében, annak tudtával és jóváhagyásával kerül sor, így – amenynyiben az lehetséges –, a helyszíni ellenôrzés alkalmával a kiskorú meghallgatása a szülô, vagyis a törvényes képviselô jelenlétében történik. Elôfordul azonban olyan is – a szülô távollétében történô munkavégzés esetén –, hogy a munkavégzési hely és a lakóhely közötti nagy távolság, illetve a szülô érdektelensége miatt a szülôvel történô kapcsolatfelvétel nem vezet eredményre. Erre pedig szükség van, mivel a 14. életévét be nem töltött kiskorút az eljárás során, cselekvôképtelensége miatt jogszerû en nem lehet meghallgatni, s így jogellenes foglalkoztatásának bizonyítása nehezebb. Ezekben az esetekben a jogellenes foglalkoztatás bizonyítása egyéb bizonyítási eszközökkel történik, például a fiatalkorúval együtt dolgozó felnôtt munkavállalók meghallgatásával, az ügyfél/munkáltató nyilatkozatával. Amennyiben a jogsértés súlya szükségessé teszi, az eljáró felügyelôség jelzéssel él az illetékes gyámhatóság felé a gyermek foglalkoztatásáról. Az elnök arról is tájékoztatott, hogy a fiatal, illetve gyermek munkavállalók munkavégzésének körülményeit az O M M F nem csupán a munkaügyi, hanem munkavédelmi ellenôrzés keretében is vizsgálja. A feldolgozott munkabaleseti jegyzôkönyvek alapján 2008. évben 35 olyan munkabaleset történt, ahol a munkavállaló 18. életévét be nem töltött személy volt. Az O M M F második megkeresésemre adott válasza már részletes és érdemi volt, ugyanakkor továbbra is nyitva hagyott néhány – a vizsgálatom szempontjából lényeges – kérdést. Így például nem derült ki, hogy a felügyelôség milyen szempontok alapján dönti el, hogy a jogsértés olyan súlyos-e, hogy értesítenie kell a gyámhatóságot, illetve mit jelent a fokozottabb figyelem a helyszíni ellenôrzés során. Arra a kérdésre sem kaptam választ, hogy ha – álláspontja szerint – a 14. életévét be nem töltött kiskorút cselekvôképtelensége miatt jogszerû en nem lehet meghallgatni, ez esetben mit tehet az eljáró felügyelô. M indezen kérdések tisztázása érdekében harmadszor is tájékoztatást kértem az O M M F-tôl. Az elnök újabb válaszlevele szerint a felügyelôségek egyrészt a munkaügyi ellenôrzésrôl szóló 1996. évi LX X V . törvény (a továbbiakban: M et.) keretei közt, másrészt – a hatáskörébe nem tartozó esetleges jogsértések esetén – az irányadó szabályok szerint intézkednek a fiatal munkavállalót érintô szabálytalanságok, visszaélések feltárásakor. A M et. 6. (1) bekezdés c) pontja alapján a felügyelô – ha sérülnek a M unka Törvénykönyvérôl szóló 1992. évi X X II. törvény (továbbiakban:M t.)fiatal munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezései – azonnal végrehajtható határozattal megtiltja a munkáltatónak a fiatal munkavállaló további foglalkoztatását. Azt, hogy az „eset olyan súlyú-e”, hogy értesítenie kell a gyámhatóságot, alapvetôen a foglalkoztatott életkora alapján határozzák meg. Amennyiben az ellenôrzés 15 év alatti gyermek, illetôleg 15 és 16 év közötti fiatal törvényes képviselôje engedélye nélküli munkavégzését tárja fel, akkor azt – a gyermeket érintô további hatáskör hiányában – jelzik az illetékes gyámhatóságnak. Kiskorú veszélyeztetése miatt a munkaügyi felügyelôségek büntetô feljelentést az elmúlt években nem tettek.

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 17

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

M É R LE G / O M B U D S M A N I O LD A LA K

A gyermek meghallgatása során a felügyelôk az általános tájékoztatási kötelezettségen túlmenô, részletesebb, a fiatalok által is értelmezhetô módon adnak információkat a tanút megilletô jogokról, illetve igyekeznek figyelmet fordítani arra is, hogy „oldottabb” légkört teremtsenek. A meghallgatás általában kiterjed a fiatal családi körülményeire, a munkavállalás céljára (például arra, hogy a munkavállalás célja alkalmi pénzkereset vagy esetleg megélhetési célzatú). A tájékoztatásnak az is része, hogy a további foglalkoztatás megtiltása nem a kiskorúval, fiatallal szembeni szankció, hanem az ô érdekét szolgáló – a foglalkoztatót terhelô – intézkedés. M ivel a 14. életévét be nem töltött fiatalkorú jognyilatkozata érvénytelen, így esetében érdemi tanúvallomás felvételére nem kerül sor. A tanúmeghallgatási jegyzôkönyv ennek következtében csak a fiatalkorú adatait és a szûk ténymegállapításokat tartalmazza. II. A gyermekvédelemben érintett szervek tevékenységének vizsgálata során, a konkrét ügyre vonatkozóan tájékoztatást kértem Zalakomár jegyzôjétôl, illetve a területileg illetékes C saládsegítô és G yermekjóléti Szolgálattól is. A következô kérdésekre vártam választ: – Az O rszágos M unkavédelmi és M unkaügyi Fôfelügyelôségtôl érkezett-e jelzés az érintett gyermekekre vonatkozóan? Amennyiben igen, úgy milyen intézkedéseket tettek a gyermekek érdekei védelmében? – Amennyiben nem érkezett jelzés, úgy hivatalból kezdeményeztek-e a gyermekek védelme érdekében valamilyen eljárást? – A sajtóban megjelent nyilatkozat szerint az autópálya-építkezésen nemcsak helybeliek, hanem távolabbi településekrôl (Borsod megyébôl) érkezô családok, gyermekek is végeztek munkát, akik közül sokan az önkormányzat által fenntartott „Fecskefészek Kulcsosház”-ban szálltak meg. Ezekre a gyermekekre vonatkozóan kezdeményeztek-e eljárást, vagy éltek-e jelzéssel az állandó lakhelyük szerint illetékes gyermekvédelmi hatóságnál? A jegyzô válasza szerint az O rszágos M unkavédelmi és M unkaügyi Fôfelügyelôségtôl nem érkezett jelzés a gyermekek munkavégzésével kapcsolatban. A gyermekmunkával közvetlenül érintett – 13 éves – kiskorú és családja csak késôbb, 2008. június 13. napján került a polgármesteri hivatal látókörébe. Ekkor a védônô jelezte, hogy egy ismeretlen család költözött a településre, több különbözô életkorú gyermekkel. 2008. június 25ére a jegyzô meghallgatásra idézte a szülôket, amely során maguk mondták el, hogy a munkaügyi felügyelet ellenôrizte az apát és a gyermeket, akik együtt dolgoztak az M 7-es autópálya építésén. Ezt követôen a családsegítô szolgálat bevonásával megindította a gyermek védelembe vételét, azonban mivel a szülôk a jegyzôkönyvbe nem tettek a gyermek munkavégzésével kapcsolatban terhelô nyilatkozatot, a védelembe vétel nem volt lehetséges. A család 2008. július végén elköltözött a településrôl. A jegyzô elismerte, hogy a „Fecskefészek Kulcsosház”-ban megszálltak Borsod megyébôl érkezô olyan személyek, akik az autópálya építésen dolgoztak, de állítása szerint – a vendégkönyv alapján – ott gyermekkorúak nem laktak. A sajtónyilatkozatban a jegyzô és a polgármester kizárólag arra utalt, hogy

az autópálya-építésre távolabbi településekrôl is jöttek dolgozni családok, de arra hitelt érdemlô információ nem állt rendelkezésére, hogy ott olyan gyermek is dolgozott volna, aki a községben lakik. Zalakomár jegyzôje tájékoztatott arról is, hogy az eset kapcsán a község önkormányzatának képviselô-testülete 2008. augusztus 8. napján tartott ülésén szakmai bizottság létrehozásáról döntött, amely bizottság feladata a családsegítés és a bûnmegelôzés. A bizottság munkájába a védônôi szolgálat, a családsegítô és gyermekjóléti szolgálat, a nevelési és oktatási intézmények gyermek- és ifjúság védelmi felelôsei, a település körzeti megbízottai, a polgármesteri hivatal gyámügyi ügyintézôje és a jegyzô vesz rész. A Zalakomári C saládsegítô és G yermekjóléti Szolgálat válasza szerint a konkrét ügyrôl sem az O M M F-tôl, sem más szervtôl hivatalos úton jelzés nem érkezett hozzájuk. A híradásokból értesültek arról, hogy gyermekkorú munkavállalók dolgoznak a nevezett autópálya szakaszon. A családlátogatások során – amelyet egyébként más célból tettek –, érdeklôdtek a településen a hír valódiságáról, s ennek kapcsán valóban több személy is arról tájékoztatta a családgondozókat, hogy vannak zalakomári gyermekek az épülô útszakaszon. A gyermekmunkával érintett kiskorú vonatkozásában a családgondozó 2008. június 24-én gyermekjóléti intézkedésre tett javaslatot.

I A GYER M EK M UN KA TILALM Á NAK NEM ZETKÖ ZI ÉS HA ZAI SZA BÁ LYO ZÁ SA

A gyermekmunka tilalmáról és a fiatalkorúak munkavégzésének korlátairól több nemzetközi dokumentum is rendelkezik.3

3 A G yerm ekjogi Egyezm ény 32.cikke szerint az Egyezm ényhez csatlakozó állam ok vállalják, hogy m eghatározzák az alkalm azáshoz (em ploym ent) szükséges legalacsonyabb életkort vagy életkorokat,m egfelelôen szabályozzák a m unkaidôt és az alkalm azási feltételeket,valam int m egfelelô büntetésekkelvagy m ás szankciókkalbiztosítják m indezek hatékony végrehajtását. Az Európai Szociális K arta 7.cikke a gyerm ekek és fiatalok védelem hez való joga cím m el a gyerm ekek m unkajogi védelm érôl,az oktatás és a m unka kapcsolatáról,az ezzel kapcsolatos védelem rôlés a szakképzésben részt vevô tanulók védelm érôlrendelkezik. A N em zetközi Munkaügyi Szervezet 182. szám ú Egyezm énye – a gyerm ekm unka legrosszabb form áinak betiltásárólés felszám olására irányuló azonnali lépésekrôl– m eghatározza a gyerm ekm unkaerô foglalkoztatásának legrosszabb form áit (rabszolgaság, gyerm ekkereskedelem ,gyerm ek prostitúció,olyan m unkák,am elyek jellegüknélfogva veszélyeztetik a gyerm ekek egészségét,biztonságát vagy erkölcseit) –,illetve azt kívánja, hogy a tagállam ok nyilvánítsák bûncselekm énynek,és büntetôjogi szankciókkal büntessék ezeket a m agatartásokat. A foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló 138.szám ú Egyezm ény értelm ében a m unkaviszonyba lépés alsó korhatára a tankötelezettség teljesítésénél,de a 15.életév betöltésénélsem m iképpen sem lehet alacsonyabb. Az Európai U nió Tanácsának 94/33/EK irányelve a fiatal szem élyek m unkahelyi védelm érôl,azt a kötelezettségét rója a tagállam okra és a csatlakozni kívánó állam okra,hogy a 18.életévüket be nem töltött szem élyek m unkavégzése tekintetében bizonyos m inim ális védelm i rendelkezéseket iktassanak jogrendjükbe. Az irányelv elsô része rögzíti a gyerm ekm unka tilalm át, a m ásodik rész a m unkaadók általános kötelezettségét tartalm azza a fiatalokkalkapcsolatban,a harm adik rész a m unkaidôre,pihenôidôre,éjszakai m unkára vonatkozó rendelkezéseket rögzíti,a negyedik rész pedig az eljárási kérdéseket szabályozza.

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 17

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 18

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

M É R LE G / O M B U D S M A N I O LD A LA K

M agyarországon már 1839-ben betiltotta az O rszággyû lés a gyermekmunkát. A gyárak jogviszonyairól szóló 1840. évi X V II. törvény már úgy rendelkezett, hogy 12. életévét még be nem töltött gyermekeket csak az egészségére és a fejlôdésére nem ártalmas munkára lehet alkalmazni. A 16. életévét még túl nem haladott fiatal napi munkaideje pedig nem haladhatta meg a 9 órát, amelyet 1 órás munkaközi szünettel meg kellett szakítani. N apjainkban, a hatályban lévô munkajogi szabályok alapvetôen megfelelnek a nemzetközi dokumentumokban megkövetelt feltételeknek. • A Munka Törvénykönyvérôl szóló 1992. évi X X II. törvény (továbbiakban: M t.) – a G yermekjogi Egyezményben, a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló, 138. számú ILO Egyezményben, illetve az EU irányelvben foglaltaknak megfelelôen –, a fiatalok munkaviszonyba lépésének általános alsó korhatárát a 16. életév betöltéséhez köti.4 Ezen általános szabály alól kivételt képez az általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerû képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló, aki az iskolai szünet alatt már akkor is létesíthet munkaviszonyt, ha a 15. életévét betöltötte. A 16 éven aluli fiatalkorú munkaviszonyának létesítéséhez azonban a munkáltatónak minden esetben be kell szereznie a törvényes képviselô (pl. szülô, gyám, gondnok, vagy nevelôintézet vezetôje) hozzájárulását. Ezen szabályoktól érvényesen eltérni nem lehet.5 A jogszabály ugyanakkor lehetôséget biztosít arra, hogy bizonyos esetekben, mû vészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében a fiatalok – a gyámhatóság engedélyével – ezen életkori határ elérése elôtt is munkát vállaljanak.6 (Ilyen a 7/2001. (X . 4.) ISM rendelet a tanköteles fiatal munkavállaló sportcélú foglalkoztatásáról.) Elôfordulhat azonban, hogy a fiatal munkavállaló nem munkaviszony keretében, hanem egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban (például megbízás során) végez munkát. Az M t. 2001. július 1-jétôl hatályos módosítása ezért a munkaügyi szabályok alkalmazását e jogalanyi körre is kiterjesztette.7 A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok létesítése esetén tehát – pl. a megbízási szerzôdés megkötése elôtt – vizsgálni kell,

4 1992.évi X X II.törvény a Munka Törvénykönyvérôl 72.§ (1) Munkaviszonyt m unkavállalóként az létesíthet,aki tizenhatodik életévét betöltötte. (3) A m unkaviszony szem pontjábólfiatalm unkavállalóaz,aki tizennyolcadik életévét m ég nem töltötte be. 5 72. § (4) Munkaviszonyt létesíthet – az (1) bekezdéstôl eltérôen – a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerû képzés keretében tanulm ányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. (5) A tizenhat éven aluli fiatalm unkavállaló m unkaviszony létesítéséhez törvényes képviselôjének hozzájárulása is szükséges. (6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezésektôlérvényesen eltérni nem lehet. 6 72.§ (7) A tanköteles fiatal m unkavállaló a gyám hatóság engedélye alapján,a külön jogszabályban m eghatározott m ûvészeti,sport-,m odell- vagy hirdetési tevékenység keretében az (1) és a (4) bekezdésben m eghatározott feltételektôl eltérôen is foglalkoztatható. 7 Mt. 72/A. § Ha a tizennyolcadik életévét m ég be nem töltött szem ély nem m unkaviszony,hanem m unkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végez m unkát,a jogviszony létesítésére a 72.§,a 76.§ (3) bekezdése,valam int 79.§ (3)-(4) bekezdése és (5) bekezdése m ásodik m ondata rendelkezéseit m egfelelôen alkalm azni kell.Ezen túlm enôen a foglalkoztatás során az e törvénynek a fiatal m unkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályait is alkalm azni kell.

44 18

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

hogy a megbízott elérte-e azt az életkort (15. illetve 16. életév), amikor szerzôdést lehet vele kötni, a foglalkoztatáshoz szükséges-e szülôi hozzájárulás, gyámhatósági engedély, a jogviszony milyen idôtartamra köthetô, továbbá milyen egyéb, fiatal munkavállalóra vonatkozó törvényi szabályt kell figyelembe venni. Ezzel a módosítással az M t. eleget tett a G yermekjogi Egyezmény, valamint a 94/33/EK irányelv elôírásainak, mivel azok nemcsak a munkaviszonyban, hanem az egyéb jogviszonyban történô foglalkoztatásokra is kötelezô elôírásokat tartalmaznak. Az M t. 129/A §-a „Fiatal munkavállalóra vonatkozó eltérô rendelkezések” címmel egy helyen foglalja össze a 18. életévüket be nem töltött munkavállalókra vonatkozó, általánostól eltérô szabályokat.8 Így például, a munkaidô mértékére nézve esetükben kettôs korlát érvényesül: egyrészrôl a napi munkaidejük a 8 órát nem haladhatja meg, másrészrôl heti viszonylatban be kell tartani a 40 órás munkaidômértéket. Azaz nem lehetséges, hogy a fiatalkorút egyes munkanapokon 8 órát meghaladóan, más munkanapokon 8 óránál kevesebb munkaidôben foglalkoztatják. H a több munkáltató foglalkoztatja, az egyes munkaidôket össze kell számítani. H a napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A fiatal munkavállaló esetében a napi pihenôidô mértéke kötelezôen legalább 12 óra, azaz a két munkakezdés között legalább ennyi (pihenô)idônek el kell telnie. A törvény tiltja a rövidebb pihenôidô biztosításának speciális esetei alkalmazását, valamint a pihenôidô rugalmas, összevont kiadásának lehetôségeit. Ezen kívül a fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre nem vehetô igénybe. A fenti rendelkezések kógens szabályok, azoktól érvényesen eltérni nem lehet. • A fiatalkorúak munkavégzésére vonatkozó kiemelt munkavédelmi szabályokat a munkavédelemrôl szóló 1993. évi XCIII. törvény (M vt.) tartalmazza. Az M vt. – 2004. évi X I. törvénnyel történô módosítása – bevezette azt a munkavállalói kategóriát, amely sérülékeny csoportként védi azokat a munkavállalókat, többek között a fiatalkorúakat is, akiket testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggô kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük so-

8 A fiatalm unkavállalóra vonatkozó eltérô rendelkezések Mt 129/A.§ (1) A fiatal m unkavállaló m unkaideje legfeljebb napi nyolc óra,illetve heti negyven óra lehet. Fiatal m unkavállaló esetében egy hétnél hosszabb m unkaidôkeret nem alkalm azható. A m unkaidô m egállapításánál a több m unkáltató részére történô m unkavégzés m unkaidejét össze kellszám ítani. (2) Ha a fiatalm unkavállaló napi m unkaideje a négy és félórát m eghaladja,részére legalább harm inc perc m unkaközi szünetet kellbiztosítani. (3) A fiatalm unkavállaló esetében a 123.§ (1) bekezdése szerinti napi pihenôidô m értéke legalább tizenkét óra. (4) A fiatalm unkavállaló esetében a 123.§ (2)-(3) bekezdése,valam int a 124.§ (2)-(5) bekezdése nem alkalm azható. (5) A fiatal m unkavállaló éjszakai m unkára,rendkívüli m unkavégzésre,valam int ügyeletre,illetve készenlétre nem vehetô igénybe. (6) Az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseitôleltérni nem lehet.

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 19

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

M É R LE G / O M B U D S M A N I O LD A LA K

rán. Az M vt. 50/A. § bekezdése értelmében:„A sérülékeny csoportba tartozó m unkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az ôket különösen érintô egészségkárosító kockázatoktól.”9 • A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve elôzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható külön jogszabály – A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérôl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet – határozza meg. A rendelet 8. számú melléklete tartalmazza azokat a terhelési formákat, amelyek alapján nem foglalkoztatható fiatal munkavállaló.10 • A fiatalkorúak foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések ellenôrzése és betartatása érdekében 2010. január 1-jétôl a munkaügyi ellenôrzésrôl szóló törvény (M et.) is módosításra került.11 A módosítás következtében a munkaügyi ellenôrök ellenôrzési jogköre kiegészült azzal, hogy a foglalkoztatási jogviszony létesítésével összefüggésben a munkavállaló jogalanyiságával kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó szabályok betartását is ellenôrizhetik.12 Az ellenôrzés keretében a felügyelô – amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak – egy munkavállalót érintô jogsértés esetén harmincezertôl ötmillió forintig terjedô, több munkavállalót érintô jogsértés esetén

harmincezertôl nyolcmillió forintig terjedô munkaügyi bírságot szabhat ki.13 • A M et. mellett az egyes szabálysértésekrôl szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet is lehetôséget biztosít arra, hogy amenynyiben a munkáltató a fiatalkorú foglalkoztatására vonatkozó jogszabályokat megszegi, úgy ellene szabálysértési eljárás legyen kezdeményezhetô. Ez alapján százezer forintig terjedô pénzbírsággal sújtható az, aki a nôk, a fiatalkorúak, és a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket megsérti.14 (Amennyiben munkaügyi bírság került megállapításra, úgy szabálysértési eljárás lefolytatására és pénzbírság kiszabására nem kerülhet sor.) • A gyermekmunka legrosszabb formáit, illetve annak szankcióit a Büntetô Törvénykönyvrôl szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 175. § (2) bekezdése,15 175/B. §-a,16 195. § (3) bekezdése,17 207. § (1) bekezdés a) pontja,18 valamint a 282/B. §-a19 által meghatározott tényállások tartalmazzák. A gyerme-

9 Az Mvt.értelm ezô rendelkezései szerint 87.§ E törvény alkalm azásában: 8/A. Sérülékeny csoport: az a m unkavállalói kategória, am elybe tartozó m unkavállalókat testi, lelki adottságaik,állapotuk következtében a m unkavégzéssel összefüggô kockázatok fokozottan fenyegetnek,illetve akik m aguk is fokozott kockázatot jelenthetnek m unkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nem régen szült, anyatejet adó nôk és szoptató anyák,idôsödôk,m egváltozott m unkaképességûek). 10 A m unkaköri,szakm ai,illetve szem élyi higiénés alkalm asság orvosi vizsgálatáról és vélem ényezésérôl szóló 33/1998.(V I.24.) N M rendelet 8.szám ú m elléklete szerint: Fiatalkorú részére tilos olyan m unkát adni,am ely: – saját vagy m ások egészsége,testi épsége szem pontjából az átlagosat m eghaladó m értékû kockázattaljár, – közepesen nehéz vagy nehéz fizikai m unka, – fokozott pszichés m egterhelésseljár, – am ely során nagyon m érgezô,a reprodukciót károsító,daganatkeltô vegyi anyagokkalkerülkapcsolatba. 11 Módosította a 2009.évi C X X V I.törvény 12 A m unkaügyi ellenôrzésrôlszóló 1996.évi LX X V .törvény (Met.) 3.§ (1) A m unkaügyi ellenôrzés kiterjed: a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerûségére és kötelezô tartalm i elem einek m eglétére,a m unkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, e)a nôk,a fiatalkorúak és a m egváltozott m unkaképességûek foglalkoztatásávalkapcsolatos jogszabályok m egtartására.

13 Met.6/A.§ (1) A felügyelô a 6.§ (1) bekezdésének f) pontjátólés a 7.§-ban foglaltaktól eltérôen köteles javaslatot tenni m unkaügyi bírság kiszabására,valam int a m unkaügyi bírság kiszabása kötelezô,ha a foglalkoztató a 3.§ (1) bekezdésében m eghatározott rendelkezések közül d) nem tartotta be a nôk,a fiatalm unkavállalók és a m egváltozott m unkaképességûek foglalkoztatására vonatkozó sajátos szabályokat. 7.§ (1) Munkaügyi bírság akkor szabható ki,ha a foglalkoztató a) a 3. § (1) bekezdése a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerûségére,a m unkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó,valam int b),c),d),f),i),k),l),m )és n)pontjában foglalt rendelkezéseket egy,vagy több m unkavállaló vonatkozásában m egsérti. (2) A m unkaügyi bírság m értéke b)a 3.§ (1)bekezdésének c),d),l),m ),n)pontjában foglalt rendelkezések m egsértése esetén ba) – am ennyiben a m egállapított egy jogsértés egy m unkavállalót érint – harm incezer forinttólkétm illió forintig, bb)– am ennyiben a m egállapítotttöbb jogsértés egy m unkavállalótérint– harm incezer forinttólnégym illió forintig, bc)– am ennyiben a m egállapított egy jogsértés több m unkavállalót érint – harm incezer forinttólhatm illió forintig, bd) – am ennyiben a m egállapított több jogsértés több m unkavállalót érint – harm incezer forinttólnyolcm illió forintig terjedhet. 14 Az egyes szabálysértésekrôlszóló 218/1999.(XII.28.) K orm ányrendelet 94.§ (1) Az a m unkáltató,aki c) a nôk,a fiatalkorúak és a m egváltozott m unkaképességûek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket m egsérti,százezer forintig terjedô pénzbírsággalsújtható. 15 Btk.175.§ (2)Aki em berkereskedelem m elösszefüggésben m egszerzettés a szem élyi szabadságától m egfosztott sértett szem élyi szabadságának m egfosztását fenntartja,és a sértettet m unkavégzésre kényszeríti,bûntettet követ el,és két évtôlnyolc évig terjedô szabadságvesztésselbüntetendô. (3)A büntetés az (1)bekezdés esetén egy évtôlötévig,a (2)bekezdés esetén ötévtôltíz évig terjedô szabadságvesztés,ha a bûncselekm ényt e) a tizennyolcadik életévét be nem töltött szem ély sérelm ére követik el. 16 Btk.175/B.§ (1) Aki m ást elad,m egvásárol,ellenszolgáltatásként átad,vagy átvesz,m ás szem élyért elcserél,úgyszintén,aki ennek érdekében toboroz,m ást szállít,elszállásol,elrejt, m ásnak m egszerez,bûntettetkövetel,és három évig terjedô szabadságvesztésselbüntetendô. (2) A büntetés egy évtôlöt évig terjedô szabadságvesztés,ha a bûncselekm ényt a) tizennyolcadik életévét be nem töltött szem ély sérelm ére követik el. 17 Btk.195.§ (3) Bûntett m iatt két évtôlnyolc évig terjedô szabadságvesztésselbüntetendô az a nagykorú szem ély,aki a kiskorúvalkényszerm unkát végeztet. 18 Btk.207.§ (1)Aki haszonszerzés céljábólvalakit közösülésre vagy fajtalanságra m ásnak m egszerez,bûntettet követ el,és három évig terjedô szabadságvesztésselbüntetendô. 3) A büntetés két évtôlnyolc évig terjedô szabadságvesztés,ha a kerítést a) az elkövetô hozzátartozója,avagy nevelése,felügyelete vagy gondozása alatt álló,illetôleg tizennyolcadik életévét be nem töltött szem ély sérelm ére követik el. 19 Btk.282/B.§ (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött szem ély,aki tizennyolcadik életévét be nem töltött szem ély felhasználásávalkábítószert term eszt,elôállít,m egszerez,tart, az országba behoz,onnan kivisz,az ország területén átvisz,bûntettet követ el,és két évtôl nyolc évig terjedô szabadságvesztésselbüntetendô. (2) A büntetés öt évtôltíz évig terjedô szabadságvesztés, a)ha a tizennyolcadik életévét betöltött szem ély tizennyolcadik életévét be nem töltött szem élynek kábítószert kínálvagy átad,illetve ilyen szem ély felhasználásávalkábítószert forgalom ba hoz vagy azzalkereskedik.

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 19

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 20

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

M É R LE G / O M B U D S M A N I O LD A LA K

kek jogellenes munkáltatásának ezen legrosszabb formái ellen – amelyek a kiskorúakra a legnagyobb veszélyt jelentik – a büntetôjog eszközeivel is fel kell lépni. M indezek alapján megállapítható, hogy a magyar jogi szabályozás – a nemzetközi egyezményeknek megfelelôen – több jogágra kiterjedôen, részletesen tartalmazza a gyermekmunka tilalmát és a fiatalkorúak munkavégzésére vonatkozó különös szabályokat.

I A VIZSGÁ LAT M EG ÁLLA PÍTÁ SAI I AZ OM M F VIZSGÁ LA TOM SO RÁN TA NÚ SÍTOTT EGYÜTTM ó KÖ DÉS TEKIN TETÉBEN

Az O M M F vizsgálatom során tanúsított eljárásával kapcsolatban a következôket kívánom megállapítani. Az Alkotmány 32/B. § (1) bekezdése szerint az országgyû lési biztos feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Annak érdekében, hogy a jogalkalmazás ellenôreként ezen alapjogvédô kötelezettség maradéktalanul teljesülhessen, az O btv. széleskörû vizsgálati lehetôségeket biztosít az ombudsman számára. A 18. § (2)bekezdése szerint az országgyû lési biztos bárm ely hatóságtólaz általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban adatokat és felvilágosítást kérhet, továbbá a keletkezett iratokba betekinthet, annak m egküldését,illetôleg, ha ez nem lehetséges róluk másolat készítését kérheti. Fentiek értelmében a vizsgált ügyben bármely hatóságot, így az adott ügyben érintett helyi szervet is közvetlenül megkereshetek, a megkeresett szerv pedig kérdéseimre – a megadott határidôn belül – köteles választ adni. Ezeknek az eljárási szabályoknak a gyakorlati érvényesülése, betartása biztosítja, hogy alkotmányos feladatomat el tudjam látni. Amennyiben a megkeresett szerv nem válaszol, vagy a felettes szerv a válaszadás jogkörét magához vonja, úgy ezzel akadályozza a biztost feladata ellátásában. Ennek következtében sérül az ombudsmani intézménynek a kiszámítható, jogszerû mû ködése, továbbá lehetetlenné válik vagy jelentôsen megnehezül az adott üggyel összefüggô körülmények felderítése. Mindezek alapján megállapítom, hogy a megkereséseim teljesítésének elmaradása, valamint a helyi szerv válaszadási jogkörének elvonása sérti az országgyûlési biztos Obtv. 18. §ában biztosított vizsgálati jogosultságát, továbbá korlátozza az országgyûlési biztost alkotmányos feladatának ellátásában (Alkotmány 32/B. §), ezáltal az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból fakadó jogbiztonság elvével összefüggô alkotmányos visszásságot okoz.

44 20

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

I AZ ÜGY ÉR DEM E TEKIN TETÉBEN I

A munkaü gyi felü gyelô ség vonatkozásában

1. A munkaügyi felügyelôség eljárásának vizsgálata során azt kívántam tisztázni, hogy kidolgozták-e, és amennyiben igen, úgy az eljáró felügyelôk ismerik és alkalmazzák-e azt az „eljárási rendet”, amelyet abban az esetben kell követniük, ha eljárásuk során gyermek vagy fiatalkorú munkavállalóval találkoznak. Ezek a szabályok magukban foglalják-e azt a „módszert”, amelyet a helyszíni ellenôrzés, illetve a munkaügyi hatósági eljárás során alkalmazni kell – például a kiskorúak meghallgatásának módjára vonatkozó különös rendelkezéseket –, illetve azt a kötelezettséget, hogy a gyermekkorú munkavállalásának tényérôl a felügyelôségnek minden esetben értesítenie kell a gyermek törvényes képviselôjét és a területileg illetékes gyermekvédelmi hatóságot. Az O M M F elnökének válaszaiból megállapítottam, hogy jelenleg nincsenek speciális, kifejezetten a gyermekek esetében alkalmazható eljárási rendszabályok, így ha a helyszíni ellenôrzés kiskorú foglalkoztatását észleli, az ellenôrök a „szokásos”, a felnôtt munkavállalóknál alkalmazott módon járnak el. Bár a válaszlevél utalt arra, hogy a gyermek meghallgatása lehetôség szerint a szülôk jelenlétében történik, illetve „a felügyelôk mindenkor fokozottabb figyelemmel folytatják le a helyszíni ellenôrzést” ezen tájékoztatásból nem állapítható meg egyértelmû en, hogy adott esetben ténylegesen – számon kérhetôen – a felügyelôknek pontosan mit is kellene tenniük. Ezt a megállapításomat támasztják alá az általam vizsgált eset iratai is. Az autópálya építés helyszíni ellenôrzése során felvett, a gyermek meghallgatásról készült jegyzôkönyv (egy kézírással kitöltött, általánosan használt tanú meghallgatási formanyomtatvány) semmilyen utalást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a gyermeket számára érthetô módon tájékoztatták volna a jogairól, vagy bármilyen egyéb „különleges figyelemben” részesült volna. R áadásul a jegyzôkönyv adatai szerint a meghallgatáson, kizárólag az eljáró munkaügyi felügyelô és a gyermek volt jelen. A gyermek édesapja, mindazok ellenére, hogy szintén a sztrádaépítésen dolgozott, s a helyszíni ellenôrzés során ôt is meghallgatták, a gyermekének meghallgatásakor nem volt jelen. A G yermekjogi Egyezmény 3. cikke értelmében a szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintô döntésükben a gyerm ek m indenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsôsorban. A G yermekjogi Egyezmény része a hatályos magyar jognak, így rendelkezései nemcsak nemzetközi jogi kötelezettségeket eredményeznek, hanem azokat a hazai jogalkotó, jogalkalmazó szervek is kötelesek alkalmazni. Ez az elv a munkaügyi felügyelôséget is arra kötelezi, hogy eljárása során, döntéseiben minden esetben a gyermek mindenek felett álló érdekét tartsa szem elôtt, juttassa érvényre. Jelenleg azonban sem a munkaügyi felügyelôség eljárását szabályozó törvények (M et., Ket.), sem más jogszabályok nem tartalmaznak olyan speciális szabályokat, amelyek egyértelmû útmutatást adnának arra, hogy milyen módon kell a hatóságnak eljárnia, milyen eljárásrendben kell vég-

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 21

rehajtania az ellenôrzéseket, vagy a kiskorút meghallgatását. Így annak érdekben, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke ezekben az esetekben is érvényesüljön, szükséges lenne olyan jogszabály megalkotására, amely tartalmazza azokat a speciális rendelkezéseket, amelyet a kiskorú foglalkoztatásának feltárása esetén alkalmazni kell. Ezáltal lenne biztosítható a hazai hatályos jogi szabályozás és a nemzetközi jogi kötelezettségek összhangja. Az a tény, hogy nincs olyan hatályos jogi norma, mely a kiskorúak védelme érdekében tartalmazza a gyermekkorú személyek munkavégzésének ellenôrzése során követendô eljárást, egyrészrôl az Alkotmány 7. § (1) bekezdésében deklarált a nemzetközi kötelezettségek és a belsô jog összhangja, másrészrôl a gyermeki jogok tekintetében az Alkotmány 67. § (1) bekezdésében deklarált, a gyermekeket az állam és a társadalom részérôl megilletô, kiemelt védelemhez és gondoskodáshoz való joga tekintetében alapjoggal összefüggô visszásság közvetlen veszélyét idézte elô. Az O M M F által megküldött iratokból azt is megállapítottam, hogy az ellenôrzést végzô munkaügyi felügyelôségek – a jogszabályi rendelkezések hiányában – azzal kapcsolatban is bizonytalanok, hogy a kiskorúak jogellenes foglalkoztatását kell-e jelezniük a gyermekvédelmi hatóságnak. Az „eset súlya”, azaz a kiskorú életkora alapján, ad hoc módon döntik el, hogy értesítik-e a gyermek védelmére hivatott szerveket, vagy sem. A vizsgált esetben a munkaügyi ellenôrzésre 2008. június 1-jén került sor. Az iratokból valamint a jegyzô és a gyermekjóléti szolgálat válaszaiból megállapítottam, hogy az ellenôrzést végzô felügyelôség, a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes szervek felé egyáltalán nem élt jelzéssel. A N yugat–dunántúli

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

R egionális Közigazgatási H ivatal Szociális és G yámhivatal Zala megyei területi kirendeltségnek vezetôje ugyanis több mint egy hónappal késôbb (2008. július 4-i keltezéssel) arra hivatkozással, hogy „tájékoztatást kapott” gyermekkorú munkavállaló foglalkoztatásáról – noha a levélbôl nem derül ki hogy hivatalos úton vagy más csatornán, illetve hogy mely idôpontban –, arra kérte az O M M F N yugat–dunántúli R egionális M unkaügyi Felügyelôségének igazgatóját, hogy eljárásukról értesítsék a gyermek tartózkodási helye szerint illetékes jegyzôt, hiszen a gyermek érdekében ô tud érdemben intézkedni. Következésképpen a munkaügyi felügyelôség ezen idôpontig – azaz több mint egy hónappal az ellenôrzés után – hivatalosan sem Zalakomár jegyzôjét, sem a helyi gyermekjóléti szolgálatot nem értesítette. A kirendeltség vezetôje kérte azt is, hogy a keletkezett iratokból hivatala részére is küldjenek másolatot. Az eljáró munkaügyi felügyelôség 2008. július 22-i válaszában arról tájékoztatta a G yámhivatalt, hogy „tekintettel arra, hogy az érintett kiskorú sem az ellenôrzést követôen nem tartózkodott, sem jelenleg nem tartózkodik Zala megye területén, további intézkedés és eljárás érdekében az ügyben áttétellel éltek a gyermek bejelentett lakóhelye szerint illetékes G yámhivatal Borsod-Abaúj Zemplén M egyei Területi kirendeltsége felé.” A vonatkozó jogszabályi rendelkezések hiányában tehát a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzô és gyermekjóléti szolgálat hivatalosan – az ellenôrzést követô rövid idôn belül – nem kapott jelzést a gyermek veszélyeztetettségérôl. Kétségtelen tény, hogy a munkaügyi felügyelôség jelenleg nem tagja a gyermekvédelmi jelzôrendszernek és nincs olyan jogszabály, amely kifejezetten elôírná számára ezt a kötelezettséget, a „gyermek mindenek felett álló érdeke” azonban azt kívánja, hogy ezen kifejezett törvényi elôírás hiányában is azonnal jelezzen az illetékes hatóságoknak. 2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 21

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 22

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

M É R LE G / O M B U D S M A N I O LD A LA K

Mindezek alapján megállapítom, hogy az a tény, hogy nincs olyan hatályos jogi norma, amely a kiskorúak védelme érdekében tartalmazza a munkaügyi felügyelôség gyermekek munkavégzésre irányuló jelzési kötelezettségét, egyrészrôl az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált a jogállamiság elvébôl levezethetô jogbiztonság, másrészrôl a gyermeki jogok tekintetében az Alkotmány 67. § (1) bekezdésében deklarált, a gyermekeket az állam és a társadalom részérôl megilletô, kiemelt védelemhez és gondoskodáshoz való joga tekintetében alapjoggal összefüggô visszásság közvetlen veszélyét idézte elô. I

Zalakomár jegyzô je és a helyi Családsegítô és Gyermekjóléti Szolgálat vonatkozásában

Zalakomár jegyzôje és a gyermekjóléti szolgálat megkeresésemre azt a tájékoztatást adta, amely szerint hivatalos úton nem kapott jelzést a felügyelôségtôl a kiskorú foglalkoztatásával kapcsolatban. Á lláspontom szerint azonban a jegyzônek mindezek ellenére tudomással kellett bírnia e tényrôl, hiszen saját maga is és a polgármester is több ízben nyilatkozott a Zala M egyei H írlapnak illetve több országos sajtóorgánumnak a faluban élô gyermekek munkáltatásával kapcsolatban. A médiát arról is tájékoztatták, hogy községükbe távolabbi településekrôl (Borsod megyébôl) is érkeztek családok, akik közül sokan az autópálya építésen vállaltak munkát.20 A sajtóban megjelent információk alapján a jegyzônek már korábban, hivatalból észlelni kellett volna az érintett gyermek veszélyeztetettségét. Amennyiben ugyanis gyermekes családok költöztek a településre, úgy – mint a gyermek védelméért felelôs, elsôfokú gyámhatóságnak –, figyelemmel kellett volna kísérnie, hogy az ideiglenesen odatelepülô és életvitelszerû en a településen tartózkodó, tanköteles korú gyermekek rendszeresen járnak-e a helyi iskolába. H a tudomására jut, hogy a gyerekek rendszeresen hiányoznak, úgy az önmagában jelzi a veszélyeztetettségüket. (A többi odatelepült gyermek esetében is felmerülhetett a veszélyeztetettség gyanúja, azonban – mivel az ombudsmani vizsgálat kizárólag a munkaügyi ellenôrzéssel érintett gyermeket érinti – megállapításokat kizárólag ezzel kapcsolatban kívánok tenni.) A jegyzônek hivatalból intézkednie kellett volna aziránt, hogy az iskolából rendszeresen hiányzó gyermek családját a gyermekjóléti alapellátás keretében segítsék, továbbá, hogy a szülôk a tanköteles gyermekeket rendszeresen járassák iskolába, illetve meg kellett volna vizsgálnia, hogy a családban a gyermek ellátásának feltételei (megfelelô ruházkodás, élelmezés) adottak-e. Amennyiben ezt elmulasztotta, úgy a sajtóhírek megjelenése után számára is nyilvánvalóvá kellett válnia, hogy a településen élô gyermekek közül vannak olyanok, akik az autópálya építésen illegálisan dolgoznak. Ezen hír alapján pedig azonnal intézkednie kellett volna – legalább – a munkaügyi ellenôrzéssel érintett gyermek védelembe vételérôl.

20 „ Az autópálya-építés óta sokan költöztek ide,fôként Borsod m egyébôl– jegyezte m eg a jegyzô.– Egy részük a m unka rem ényében,az uzsorakam atok elôlm enekült,m ásik részük viszont alvállalkozóként – 60 céget szám oltunk össze – dolgozik a sztrádaépítésen”. http://w w w .zalaihirlap.hu/fokusz/20080704_kiskoru_m unkasok___a_sztradaepitesnel_

44 22

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

Az iskolaidôszak alatt ugyanis a 13 éves gyermek jogellenes foglalkoztatása a G yvt. alapján a kiskorú veszélyeztetettségének minôsül,21 amely esetén a jegyzô intézkedni köteles.22 A jegyzô intézkedési kötelezettsége annál is inkább fennállt, mivel a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetérôl és illetékességérôl szóló 331/2006. (X II. 23.) Kormányrendelet (G yár.) 23. § (1) bekezdése értelmében a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzôje rendeli el a gyermek védelembe vételét és dönt annak felülvizsgálatáról. A gyermek védelme érdekében tehát az intézkedési kötelezettség nem a gyermek lakóhelyéhez, hanem a tényleges tartózkodási helyéhez kötôdik. A védelembe vételrôl szóló határozatot ugyanakkor haladéktalanul közölnie kell a gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzôjével. Á lláspontom szerint a jegyzô nem mentheti ki magát ezen kötelezettsége alól azzal az indokkal, hogy az eljáró munkaügyi hatóság hivatalosan nem jelezte, hogy mely kiskorút „talált” munkavégzésen. A hivatalos jelzés hiányában – akár a sajtóértesülés alapján – neki magának kellett volna felvennie a kapcsolatot a munkaügyi felügyelôséggel és megtudnia, hogy mely kiskorú az érintett, és ennek ismeretében hivatalból azonnal meg kellett volna indítania és le kellett volna folytatnia a veszélyeztetett gyermek védelembe vételére irányuló eljárást. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi C X L. törvény (Ket.)20. § (1)bekezdése szerint ugyanis a hatóság, a hatáskörébe tartozó ügyekben, illetékességi területén köteles eljárni.23 Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, amikor az eljárás megindításának anyagi jogi jogszabályban foglalt feltételei beállnak – jelen esetben, amikor a jegyzô a gyermek veszélyeztetettségérôl tudomást szerzett –, a hatóság köteles hatáskörében az eljárást megindítani. A zalakomári jegyzô mindannak ellenére nem indította meg a gyermek védelembe vételére irányuló eljárást, hogy 2008. június 11-én a védônô is jelzéssel élt a család veszélyeztetettségét illetôen, illetve a gyermek két másik testvére ellen a N agykani-

21 G yvt.5.§ n) „ veszélyeztetettség:olyan – a gyerm ek vagy m ás szem ély általtanúsított – m agatartás,m ulasztás vagy körülm ény következtében kialakult állapot,am ely a gyerm ek testi,értelm i,érzelm i vagy erkölcsi fejlôdését gátolja vagy akadályozza”. 22 G yvt.68.§ (1) Ha a szülô vagy m ás törvényes képviselô a gyerm ek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételévelm egszüntetni nem tudja,vagy nem akarja,de alaposan feltételezhetô,hogy segítséggela gyerm ek fejlôdése a családi környezetben m égis biztosítható,a települési önkorm ányzat jegyzôje a gyerm eket védelem be veszi. (2) A települési önkorm ányzat jegyzôje – a gyerm ekjóléti szolgálat javaslatának figyelem bevételével– védelem be veheti továbbá a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, b) a nyom ozó hatóság nyom ozást m egtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyerm eket, c) a rendôrség,az ügyészség,illetve a bíróság jelzése alapján a bûncselekm ény elkövetésévelgyanúsított,vádolt fiatalkorút. (3) A védelem be vétellelegyidejûleg a gyerm ek gondozásának folyam atos segítése és ellátásának m egszervezése, a szülôi nevelés tám ogatása érdekében a települési önkorm ányzat jegyzôje a gyerm ek részére a gyerm ekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki és a veszélyeztetettség okának m egszüntetése érdekében intézkedést tesz (...) 23 K et.20.§ (1) „ A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valam int kijelölés alapján köteles eljárni”.

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 23

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

M É R LE G / O M B U D S M A N I O LD A LA K

zsai R endôrkapitányság nyomozást indított, amelynek elrendelésérôl az ôrsparancsnok – 2008. június 13-án – szintén tájékoztató levelet küldött a jegyzô számára. A gyermekjóléti szolgálat ugyan 2008. június 24-én javaslatot tett a kiskorú két testvérének védelembe vételére – amelyet a család 2008. július 2-án történt meghallgatása után el is rendeltek – a vizsgált gyermek esetében azonban erre nem került sor. Ezt követôen a veszélyeztetett gyermek és családja, elôzetes jelzés nélkül, július végén elköltözött a településrôl. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint „A gyermek nevelése, fejlôdésének biztosítása elsôdlegesen a szülôk felelôssége és kötelezettsége, a gyermeki jogok biztosítása és elômozdítása érdekében az államnak a szülôknek megfelelô segítséget kell nyújtania. A gyermeknek az a joga tehát, hogy az állam részérôl a megfelelô testi, szellemi és erkölcsi fejlôdéséhez szükséges védelemben és gondoskodásban részesüljön, az állam alkotmányos kötelességét alapozza meg a gyermek fejlôdésének védelmére. Amíg tehát az Alkotmányban megfogalmazott állampolgári alapjogok esetében az állam részérôl általában a passzivitás az elvárható magatartás, addig a gyermek jogai védelmében a családot, közelebbrôl a szülôt terhelô alkotmányos alapkötelezettségek esetén az államot aktív magatartásra kötelezi az Alkotmány 67. § (1) bekezdése, kifejezett kötelezettségeket állapítva meg számára. [995/B/1990., 79/1995. (X II. 21.) AB. határozat.] Az állam alatt nem pusztán a M agyar Á llamot, mint jogi személyt kell jelen esetben érteni, hanem – a különbözô jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében eljárva – valamennyi, állami- és önkormányzati szervet.” Mindezek alapján megállapítottam, hogy Zalakomár jegyzôje azáltal, hogy elmulasztotta megtenni az illegálisan foglalkoztatott és ezáltal veszélyeztetett kiskorú védelme érdekében a szükséges intézkedéseket – összefüggésben az Alkotmány 16. §-ban deklarált, az állam gyermek- és ifjúságvédelmi kötelezettségével – az Alkotmány 67. § (1) bekezdésében rögzített, a gyermekeket az állam és a társadalom részérôl megilletô, kiemelt védelemhez és gondoskodáshoz való joga tekintetében alapjoggal összefüggô visszásság közvetlen veszélyét idézte elô.

I ÖSSZEG ZÉS A gyermekmunka tilalmával és a fiatalkorúak foglalkoztatásával kapcsolatos szigorú jogi normák célja, hogy megvédje a gyermekeket a kizsákmányolás ellen és biztosítsa számukra azt a lehetôséget, hogy az életkoruknak megfelelô bánásmódban részesüljenek, valamint részt vegyenek az oktatásban. V izsgálatom során megállapítottam, hogy azáltal, hogy hazánk csatlakozott a G yermekjogi Egyezményhez és elfogadta a gyermekmunka tilalmáról szóló nemzetközi dokumentumokat, a magyar jogrendszerben is jelentôs változások történtek a gyermekek védelme érdekében. Az ezekbôl fakadó kötelezettségeink hatékony teljesítését azonban nagymértékben akadályozza, hogy nincs megfelelô kommunikáció a munkaügyi ellenôrzési hatóság és a gyermekek védelmére hivatott szervek között.

M indazok ellenére, hogy a 15 éves kor alatti kiskorúak foglalkoztatását a törvény szigorúan tiltja, a munkaügyi ellenôrzési hatóság nincs felkészülve arra, hogy mit tegyen abban az esetben, ha egy gyermeket munkavégzésen talál. A M et. ugyanis csak a munkáltató irányában ír elô számára intézkedési kötelezettséget. Ez alapján a hatóság a munkáltatót eltiltja a gyermek további foglalkoztatásától és – akár több millió forintos – pénzbírsággal is szankcionálja, ugyanakkor bizonytalan abban, hogy a gyermekkel mit tegyen. M eghallgathatja-e, értesítenie kell-e a gyermekvédelmi jelzôrendszert, de azon belül is hová, mely szervhez kell fordulnia, ki az illetékes? Erre nézve semmilyen elôírás, norma nem áll rendelkezésre, ugyanakkor a gyermekek hatékony védelme érdekében nem elegendô kizárólag a munkáltatót szankcionálni, szükség van egyéb, azonnali intézkedések megtételére is. Az általam vizsgált esetben a munkaügyi ellenôrzés után három héttel született meg az a határozat, amely a munkáltató számára megtiltotta a kiskorú továbbfoglalkoztatását és csak majd’ két hónappal késôbb került sor a gyámhivatal értesítésére. Ezen idô alatt a gyermek védelme érdekében tényleges intézkedés megtételére nem került sor! A G yermekjogi Egyezmény 12. cikke szerint a gyermeket az ôt érintô kérdésekben életkorának megfelelôen meg kell hallgatni.24 M indezek alapján a jogalkotónak megfelelô jogszabályi rendelkezések kidolgozásával lehetôvé kellene tennie, hogy a tényállás felderítése érdekében munkáltatásának okairól és körülményeirôl a gyermeket akár közvetlenül, akár a gyermekjóléti szolgálat útján meg lehessen hallgatni. (H asonló jogszabályi rendelkezést tartalmaz a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet25, valamint a büntetô eljárási törvény is.26) Erre különösen azokban az esetekben van szükség, amikor a szülô és a munkáltató személye egybeesik, illetve a gyermek a szülô tudtával vagy ösztönzésére vállal munkát.

24 1.Az Egyezm ényben részes állam ok az ítélôképessége birtokában lévô gyerm ek szám ára biztosítják azta jogot,hogy m inden ôtérdeklô kérdésben szabadon kinyilváníthassa vélem ényét, a gyerm ek vélem ényét, figyelem m el korára és érettségi fokára, kellôen tekintetbe kellvenni. 2.Ebbôla célbólnevezetesen lehetôséget kelladni a gyerm eknek arra,hogy bárm ely olyan bírói vagy közigazgatási eljárásban,am elyben érdekelt,közvetlenülvagy képviselôje,illetôleg arra alkalm as szerv útján,a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak m egfelelôen m eghallgassák. 25 A gyám hatóságokról, valam int a gyerm ekvédelm i és gyám ügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX .10.) K orm .rendelet 11.§ (2) A gyám hatóság a gyerm eket az ôt érintô kérdésekben közvetlenülvagy m ás m ódon,így különösen a gyerm ekjóléti szolgálat,valam int a G yvt.132.§-ának (1) bekezdésében m eghatározott szerv vagy szem ély útján hallgatja m eg. (6) A gyám hatóság a gyerm eket törvényes képviselôje, illetve egyéb érdekelt jelenléte nélkülis m eghallgathatja,ha az a gyerm ek érdekében áll. (7)A gyám hatóság az ügyfelet,illetôleg az érintett szem élyt szükség esetén hivatalos helyiségén kívülis m eghallgathatja. 26 A büntetôeljárásrólszóló 1998.évi X IX .törvény 86.§ (1) A tizennegyedik életévét m eg nem haladott szem élyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni,ha a vallom ásától várható bizonyíték m ással nem pótolható.A kihallgatása esetén a ham is tanúzás következm ényeire való figyelm eztetést m ellôzni kell. (3) A tizennyolcadik életévét m eg nem haladott,valam int a (2) bekezdésben m eghatározott tanú kihallgatásánála tanú törvényes képviselôje és gondozója jelen lehet. (4) Ha a tanú és a törvényes képviselô vagy a gondozó,illetôleg a tanú által m egjelölt hozzátartozó között érdekellentét van,a (2) és (3) bekezdésben m eghatározott jogokat a gyám hatóság gyakorolja.

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 23

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 24

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

N ÉZÔ P O N T

Tény, hogy a gyermek neveléséért és fejlôdésének biztosításáért a felelôsség elsôsorban a szülôket terheli.27 Amennyiben azonban a szülô nem tud róla, vagy tû ri, hogy a gyermek iskola helyett dolgozzon, esetleg éppen ô az, aki munkára kényszeríti, a gyermek védelme érdekében fokozott állami szerepvállalásra van szükség, amelynek keretében a munkaügyi hatóságnak azonnal jeleznie kell a gyermek foglalkoztatását a gyermekjóléti szolgálat felé, amelynek pedig azonnal meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyek a gyermek védelme érdekében szükségesek. C sak ezen garanciális szabályok beiktatásával valósulhatna meg, hogy a munkaügyi ellenôrzési eljárás során is érvényesüljön a gyermek mindenek felett álló érdeke. Ö nmagában ugyanis a gyermekmunka törvényi tilalma és annak szankcionálása nem elegendô ahhoz, hogy a problémát megszüntesse, vagy azokat az okokat, amelyek következtében a gyermekek munkát vállalnak, felszámolja. Ehhez valamennyi érintett szerv együttmû ködése szükséges. (Akár az iskola gyermekkel kapcsolatos jelzése alapján is sor kerülhet annak feltárására.) Fontos azonban, hogy az egyes hatóságok között megfelelô kommunikáció legyen és a gyermekkel kapcsolatos tényekrôl, a védelme érdekében megtett intézkedésekrôl azonnal tájékoztassák egymást. E körben kiemelkedô szerep hárul a gyermekjóléti szolgálatokra és a gyermekek védelme érdekében eljáró egyéb szervekre. Ezen szervek feladata, hogy észleljék, jelezzék, esetleg feltárják azokat a körülményeket, amelyek a gyermek foglalkoztatásához vezettek. Amennyiben ugyanis a gyermek munkáltatásának oka az anyagi ellehetetlenülés, a szociális kiszolgáltatottság, úgy – adott esetben – az is megfelelô védelmet jelenthet a gyermek számára, ha a családot a szociális ellátás eszközeivel támogatják. C sak a gyermek mindenek felett álló érdekének szem elôtt tartásával és az ezen elv érvényesülése

27 A G yerm ekjogi Egyezm ény 18.cikke szerint:1.A felelôsség a gyerm ek neveléséért és fejlôdésének biztosításáért elsôsorban a szülôkre,illetôleg,adott esetben a gyerm ek törvényes képviselôire hárul.Ezeket cselekedeteikben m indenekelôtt a gyerm ek m indenek felett álló érdekének kellvezetnie.

érdekében tett komplex intézkedések meghozatalával biztosítható a gyermekmunka tilalmának tényleges megvalósítása.

I IN TÉZKEDÉSEK A vizsgálatom során feltárt alapjoggal összefüggô visszásságok orvoslása, valamint az ilyen visszásságok közvetlen veszélyének elkerülése érdekében az alábbi intézkedéseket teszem. – Az O btv. 25. §-a alapján felkérem a nemzetgazdasági minisztert, valamint a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezzék olyan jogszabály megalkotását, illetve a munkaügyi ellenôrzésrôl szóló törvény olyan módosítását, amellyel biztosítható, hogy a munkaügyi ellenôrzés során is érvényesüljön a gyermekek mindenek felett álló érdeke; – az O btv. 21. § (1) bekezdése alapján kezdeményezem az O M M F elnökénél, hogy 1.) – a jelentésemben foglaltakra figyelemmel vizsgálja felül az irányítása alá tartozó munkaügyi felügyelôségek eljárási gyakorlatát abban az esetben, amikor ellenôrzésük során illegális gyermekmunkával találkoznak, 2.)– hívja fel munkatársai figyelmét a gyermekek mindenek felett álló érdekének a munkaügyi eljárás során történô érvényesítésére, valamint 3.) – az ombudsmani megkeresésekre történô válaszadási kötelezettségek érdemi teljesítésére; – az O btv. 21. § (1) bekezdése alapján kezdeményezem Zalakomár jegyzôjénél, hogy a jövôben fordítson kiemelt figyelmet, illetve tegyen meg minden szükséges intézkedést az illetékességi területén élô veszélyeztetett kiskorúak jogainak védelme érdekében. Tekintettel arra, hogy a vizsgálattal érintett kiskorú esetében, a feltárt sérelem utólagos orvoslására nincs lehetôség, ezért a konkrét üggyel kapcsolatban ombudsmani intézkedést nem kezdeményezek. Prof. Dr. Sza bó Má té

Értékeljük a gyerekekben meglévô lehetôségeket Hogyan járulhat hozzá a gyerekek aktív részvétele a szegénység és a társadalm i kirekesztés csökkentéséhez? Erre a kérdésre ad választ Értékeljük a gyerekekben m eglévô lehetôségeket1 cím m elaz Eurochild által2010 ôszén m egjelentetett esettanulm ány-gyûjtem ény,am ely m ind a négy fejezetét a gyerekek részvételét bem utató jó gyakorlatoknak szenteli. 2010 a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelem európai éve. Ehhez kíván a gyerekszegénység felszámolásán és a gyerekek jóllétéért dolgozó európai nem-

1 A könyv eredeti cím e: V aluing C hildren’s Potential.Az an gol nyelvû kiad vány in gyenesen letölthetô a http://w w w .eurochild.org/fileadm in/Them aticPriorities/ Participation/Eurochild/V aluingC hildren_sPotential.pdf internetes oldalról. Ö sszefoglalónkat V eres K inga készítette.

44 24

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

kormányzati szervezeteket tömörítô ernyôszervezet a kiadvánnyal hozzájárulni. A gyerekek „megerôsítése”, amit angolul empow eringnek hívunk, az Eurochild kilenc, 2010-re megfogalmazott szakpolitikai üzenete közül az egyik, amelynek megvalósítására találunk példákat a könyvben. A kötet nemcsak döntéshozóknak készült! Ö tletek tárházát kínálja a gyerekekkel dolgozó szakembereknek minden szinten, és maguknak a fiataloknak is. 2 0 1 0 /5 . SZÁ M

A gyermekjogi egyezmény 12. cikke2 fogalmazza meg a gyerekek és fiatalok jo2 1. Az Egyezm ényben részes állam ok az ítélôképessége birtokában lévô gyerm ek szám ára biztosítják azt a jogot, hogy m inden ôt érdeklô kérdésben szabadon kinyilváníthassa vélem ényét; a gyerm ek vélem ényét figyelem m el korára és érettségi fokára,kellôen tekintetbe kellvenni.2.Ebbôla célbólnevezetesen lehetôségetkelladni a gyerm eknek arra,hogy bárm ely olyan bírói vagy közigazgatási eljárásban,am elyben érdekelt,közvetlenülvagy képviselôje,illetôleg arra alkalm as szerv útján,a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak m egfelelôen m eghallgassák.Forrás:http://w w w .unicef.hu/gyerm ekjog-egyezm eny.jsp

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 25

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

N ÉZÔ P O N T

gát a véleménynyilvánításhoz, amely egyike az Egyezmény négy alapelvének, ezért figyelembe kell venni az Egyezmény értelmezésekkor és valamennyi más jog érvényesítésekor is – olvashatjuk az Eurochild elnökének, H erczog M áriának az elôszavában. A részvételt hangsúlyozó idea azon – az Európai U nió mû ködésében a szubszidiaritás elve révén alkalmazott – feltételezésen alapul, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevôk vannak leginkább tisztában saját szükségleteikkel, és azzal, hogy azokat hogyan lehet kielégíteni, tehát a szolgáltatás hatékonyságát és fenntarthatóságát növeljük azzal, ha bevonjuk a felhasználókat.3 A gyerekek esetében pedig a partnerségi modellt mozdítja elô a gyerek és a felnôtt kapcsolatában, amelyhez szükséges mentalitásváltozás a könyv szerzôi szerint elengedhetetlen a szegénység ördögi körének megtöréséhez. A könyv a gyerekek részvételének kontextusba helyezésével kezdôdik, a bevezetô írója, N igel T homas elismeri, hogy ugyan hatalmas lépéseket tett már meg eddig is Európa a gyerekjogok elômozdítása érdekében, de a változás mértéke, hatása az egyes gyerekek és fiatalok életére eltérô4 és figyelmeztet, hogy nem szabad elfeledkeznünk a legszegényebbekrôl, hiszen megkérdôjelezhetô az eddig befektetett összes erôfeszítés, pénz és energia, ha az ô életminôségükben nem tudunk pozitív változást felmutatni. Felépítését tekintve, a könyv minden fejezete egy gyermekjogi szakember rövid bevezetôjével kezdôdik, amelyben a szakértô bemutatja az adott részben tárgyalt témát, és bevezeti a fejezetben található esettanulmányokat, amelyekbôl egy kivételtôl eltekintve, minden fejezetben kettô található. Az Eurochild tagszervezeteinek tevékenységébôl, illetve a szakemberektôl származnak a jó gyakor-

3 Jenny Pearce idézi W arrington, C . (2010), From Less Harm to More G ood: The Role of C hildren and YoungPeople’s Participation in Relation to Sexual Exploitation in Youth and Policy: SpecialEdition on Young People and SexualExploitation. 4 Thom as felhívja a figyelm et arra,hogy ugyan arra szám ottevô bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az aktívan résztvevô gyerekek életében pozitív változás következett be,azonban arra m ár nincsen adat,hogy vajon történt-e valódi elôrelépés a többiek,a többség esetében ezeknek az aktivitásoknak a következtében.

latok, amelyekbôl az esettanulmányok az adott szervezet dolgozóinak, illetve a leírt tevékenységben résztvevô gyerekeknek és fiataloknak a meginterjúvolásával készültek. A legtöbb esetben 11 és 18 év közötti fiatalokkal találkozunk az esettanulmányokban, de volt olyan projekt is, amelynek 3 éves résztvevôje is volt. M inden rész más megközelítésbôl dolgozza fel a részvétel kérdését. Az elsô fejezet azt vizsgálja, hogy mit jelent a szegénység a gyerekek értelmezésében. A második rész azt mutatja be, hogyan javítható a gyerekeknek és a fiataloknak nyújtott szolgáltatások minôsége, az ô részvételük révén. A harmadik fejezet a gyerekek aktivitásának a szakpolitikák alakítására tett hatásával foglalkozik, míg az utolsó fejezet a részvételt a kortárs segítôk, segítés szemszögébôl vizsgálja. A különbözô nézôpontok és a könyvben található esettanulmányok jól illusztrálják a részvétel lehetôségének sokféleségét. N incsen egyfajta, legjobbnak tekintett módja a gyerekek és fiatalok részvételének. A könyv számos érvet kínál annak alátámasztására, hogy hogyan segíti, miért elengedhetetlen a gyerekek részvétele a gyerekszegénység és a társadalmi kirekesztés kérdéseinek megoldásában. Az esettanulmányok alapján a részvétel pozitív hatása a gyerekek életére egyértelmû: nô az önbizalmuk, javul az önértékelésük, önismeretük, kommunikációs és tárgyaló képességük, érveléstechnikájuk fejlôdik a részvétel következtében. Azzal, hogy elmondhatják a véleményüket és tapasztalataikat, segítséget kapnak negatív élményeik pozitív erôforrássá változtatáshoz. Ö tleteikkel, helyzetük és a problémák eltérô értelmezésével, érzékelésével pedig hozzájárulnak, hogy a felnôttek újfajta betekintést, rálátást nyerjenek a gyerekeket és fiatalokat érintô témákra, és hatékonyabb, jobb döntéseket hozhassanak. A szerkesztô, M ieke Schuurman, független gyerekjogi szakértô, az Eurochild törvényalkotóknak szóló ajánlásaival zárja a kiadványt, amelyben lényegre törôen megfogalmazva megtaláljuk az esettanulmányokból leszûrhetô legfontosabb tapasztalatokat, amelyekre a kiadvány lépten-nyomon felhívja az olvasó figyelmét: 2 0 1 0 /5 . SZÁ M

• a tokenizmust, vagyis a gyerekek és a fiatalok látszat bevonását el kell kerülni5, • az aktivitás önkéntes kell, hogy legyen, hiszen a gyerekeknek joga és nem kötelessége a részvétel, • be kell vonni hátrányos helyzetû, kirekesztett gyerekeket és fiatalokat is, • a projekteknek alkalmazkodniuk kell a változó környezethez, • és hogy a (tanulási)folyamat ugyanolyan fontos, mint a végeredmény. A törvényalkotók pedig egy listát kapnak arra vonatkozóan, hogy mit kell tenni európai, országos és helyi szinteken annak érdekében, hogy a gyerekek részvétele, joga a véleménynyilvánításhoz megvalósuljon.

I AZ ESETTA NULM Á NYOK ÖSSZEFOG LA LÓ JA

M it jelent a szegénység a gyerekek értelmezésében? Az elsô fejezet témáját M ona Sandbæ k, a N ordic C entre of Excellence in W elfare R esearch és az O slo U niversity C ollege rangidôs kutatója vezeti be. Sandbæ k a fejezetben olvasható esettanulmányokkal összefüggésben fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy azok kiváló példák arra, hogy hogyan lehetnek a gyerekek és fiatalok aktív partnerek, és nem csak információ források a saját helyzetük javításában. A gyermekszegénység kutatásokkal kapcsolatban általában, a szegénységben élô gyerekek kutatókkal megosztott tapasztalataiból a gyerekek azon „életben maradási” gyakorlatát emeli ki, hogy egyik oldalon különbözô stratégiákat dolgoznak ki a mindennapokkal való megküzdésre, az iskolai társas életbôl és a szabadidôs idôtöltésekbôl történô kirekesztés elkerülésére, másodsorban pedig szüleiket védik, akik a kutatások szerint elônyben részesítik a gyerekeik érdekeit saját-, és a háztartás szükségleteivel szemben. A fejezetben található elsô tanulmányban a belga U N IC EF „W hat do you T hink” (T e mit gondolsz?) projekt

5 Tokenizm usnak nevezzük azt a jelenséget,am ikor azért hívnak m eg egy gyereket, fogyatékos em bert, kisebbséghez tartozót,hogy jelezzék,érzékenyek és befogadóak,de nem valódi szerepet szánnak neki(k), hanem „ dekorációnak” használják ôket egy-egy rendezvényen.(A szerk.)

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

25 44

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 26

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

N ÉZÔ P O N T

keretében arra a kérdésre kereste a választ, hogy mit gondolnak a szegénységben élô gyerekek saját életkörülményeikrôl, hogyan élik azt meg. A már meglévô, 11 és 18 év közötti gyerekekbôl és fiatalokból álló, összesen 110 fôt számláló hat csoport tagjai Belgium leghátrányosabb helyzetû, flamand és francia részein élnek, többségük bevándorló családból származik. A projekt szervezôi a résztvevôk megerôsítésére törekedtek, minden csoporttal más módszert alkalmaztak, a kreatív feladatokkal pedig biztosították az érdeklôdés fenntartását. A gyakorlatok végrehajtása utáni megbeszélésekre pedig a gyerekek saját, megszokott környezetében, a kutatók részvételével került sor. A projektben szerzett tapasztalatok szerint a legtöbb gyerek úgy gondolja, hogy szegénység az, ami a fejlôdô országokban van, és azok a szegények, akik az utcán élnek. N em érzik úgy, hogy ôk szegénységben élnének. Azt azonban érzik, hogy különböznek másoktól, és ezt a kirekesztettség érzést az elszigeteltség (izoláció) szóval fejezték ki. A má so dik ta nul mány a nor vég KR EM (Kre a ti vi tás és Sok fé le ség a M unkában) tevékenységébôl mutat be egy szeletet. A KR EM a munka világából, vagy az iskolából ideiglenesen kimaradó emberek megerôsítésével foglalkozik. Alulról felfelé építkezô módszert használ, és a közszolgálati szervekkel együttmû ködésben dolgozik, annak érdekében, hogy lerövidítsék az iskolába/a munka világába való visszakerülés folyamatát. Együtt dolgozva az érintettekkel, mû helyfoglalkozások során fedezik fel a résztvevôkben rejlô képességeket, erôforrásokat, álmaikat és kreativitásukat. Az esettanulmány fôszereplôje, Emilie is egy iskolából kimaradó fiatal, akit a tanulmány végigkísér a KR EM -ben töltött foglalkozásokon. Emilie csoportjában egy filmet készítettek a résztvevôk a foglalkozások végén, amely a fiatalok „alternatív” önéletrajza volt, mindegyik személyes hangvételû, amely nem csak azt foglalta össze, hogy mit csináltak a találkozók alatt, hanem beszámolt a (felfedezett) képességeikrôl, és arról, hogy mit tanultak az addigi élettapasztalataikból és álmaikról. M inden résztvevô írásos formában is

44 26

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

be mu tat ko zott. A fo gal ma zá sok nak „happy enddel” kellett végzôdniük, a téma pedig az „amirôl álmodsz” volt. A filmek vetítésére meghívtak gyerekekkel és fiatalokkal dolgozó szakembereket, ami – Emilie elmondása szerint – hasznos volt, mert segít nekik jobban megérteni a fiatalokat. A KR EM fiatalokkal való munkájára alapozva azt állítja, hogy a tanítási módszerek és az oktatási rendszer megváltoztatásával csökkenthetô lenne az iskolaelhagyók száma –, de ehhez meg kellene hallgatni a fiatalokat. Jenny Pearce, az angliai Bedfordshire Egyetem kutatója és professzora vezeti be a második fejezetet. Pearce R ogert H art 1997-ben A tokenizmustól az állampolgárságig címmel megjelent könyvébôl emel ki egy szemléletes hasonlatot, amely szerint a fiatalokkal való közös munkát úgy kell elképzelni, mint nyolc fokot egy létrán. Legalul a fiatalok dekorációként történô használata van– a mis ajnosa p rojektekf inanszírozásának elnyerése érdekében elôfordul, és amitôl Pearce óva int - a végén pedig a tényleges részvételen alapuló gyakorlat áll. A szakértô egy másik kritikát is említ, amit gyakran felhoznak a gyerekek részvételének gyakorlatával kapcsolatban, mely szerint elôfordul, hogy a szolgáltatók diszkriminálnak, a jó elôadói készségekkel rendelkezô, ambiciózus fiatalok javára, ahelyett, hogy valódi erôfeszítést tennének, és bevonnák a hátrányos helyzetû eket. Pearce saját tapasztalataiból egy kétéves projektet említ, amelynek során húsz, szexuális erôszak áldozataivá vált fiatal lánnyal dolgoztak együtt, és amelynek keretében a lányok egy füzetet készítettek, amelyben összeírták a problémáikat, és azt, hogy hogyan lehet kezelni azokat. A részvétel szempontjából három tanulságot von le: 1. a részvételen alapuló foglalkozásoknak rugalmasnak kell lenniük, hogy alkalmazkodni tudjanak a fiatalok változó otthoni, egészségügyi- és jólléti körülményeihez; 2. fontos hogy bevonjuk a sérülékeny, sebezhetô fiatalokat is, hogy nekik is legyen beleszólásuk a szolgáltatások alakításába; 3. a projekt alatt végbemenô tanulási folyamat is ugyanannyira fontos, mint a végeredmény, hiszen ez lehetôséget ad a 2 0 1 0 /5 . SZÁ M

résztvevôknek, hogy fejlôdhessenek, és javuljon az önértékelésük. Az Action for C hildrentôl származik az elsô jó gyakorlat bemutatása, amely arra példa, hogy hogyan javítható a gyerekeknek és a fiataloknak nyújtott szolgáltatások minôsége, az ô részvételük révén. Az Egyesült Királyságbeli független karitatív szervezet elkötelezett a legrászorulóbb gyerekek és fiatalok segítése mellett, és olyan változásért kampányol, amelyek jobbá tehetik valamennyi fiatal és család életét országszerte. Az Action for C hildren-nél minden gyereknek lehetôsége van beleszólni az új alkalmazottak kiválasztásába. A szolgáltatások használóinak bevonása az új dolgozók felvételébe olyan elemeket tartalmaz, mint például a fiatalok részvétele a „felnôtt” interjúkon, vagy pár hu za mos gye rek in ter jú pa ne lek, csoportmegbeszélések. H a a fiatalok nem tartózkodnak egy helyen, mert például nevelôszülôknél vannak elhelyezve, akkor egy személyes megbeszélés során kérdezik meg ôket, hogy számukra mik azok a fontos kvalitások, tulajdonságok, amivel az új munkaerônek rendelkeznie kell. A szervezet tagjai kevésbé rátermett gyerekek esetekben is al kal maz zák a rész vé tel mód sze rét. Ilyenkor kreatív megoldásokhoz folyamodnak, mint például a vizuális segítség (mosolygós és szomorú fejek), a kérdôívek, vagy a szimbólumokkal szavazás módszere. A használt eszközök min dig al kal maz kod nak a gye re kek életkorához, képességeihez és érdeklôdési köréhez. Az Action for C hildren 025 éves korig támogat gyerekeket és fiatalokat. Az új munkaerô kiválasztásának folyamatába olykor a legfiatalabbakat is bevonják, ilyenkor játékokat használnak, vagy a megfigyelés módszerét vá laszt ják. A gye re kek be vo ná sá nak mértéke attól függ, hogy milyen pozícióba keresnek új embert, és hogy menynyire érdeklôdôk a fiatalok. A gyerekek a részvétel elôtt képzésen vesznek részt. A leggyakoribb formája a bevonásuknak a párhuzamos interjúk, amikor egy külön gyerek panel is kikérdezi a jelöltet. Az interjú elôtt egy kolléga a gyerekekkel megbeszéli a munkaköri leírást, és hogy szerintük milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ideális je-

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 27

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

N ÉZÔ P O N T

löltnek, ami alapján már könnyebben, célirányosan tudják kérdezni a jelentkezôt. Fontos, hogy a gyerekek minden felvételi folyamat elôtt tisztában legyenek azzal, hogy mit várnak el tôlük, mi a szerepük és hogy milyen hatásuk lesz a folyamatra. Ezzel biztosítják, hogy a gyerekek érezzék a megbecsülést és a tiszteletet a részvételük során. G yakran elôfordul, hogy a gyerekek a jelölt személyiségére vonatkozóan olyan információ birtokába jutnak, amit a felnôtteknek nem sikerült kideríteniük, de fontos lehet a döntésben. Elôfordul, hogy a két csoport véleménye eltér, és ilyenkor lehetôség nyílik a döntések érvek kel alá tá masz tott in dok lá sá ra. A gyerekek bevonása nem utolsó sorban em lé kez te ti a je löl tet, hogy mi lyen mun ká ra is vál lal ko zik, kik kel fog együtt dolgozni – fogalmazott egy pályázó a gyerekekkel történô interjút követôen. A fejezetben található másik esettanulmány a katalán FED AIA-tól származik. A gyerekek védelmével és oktatásával foglalkozó szervezeteket tömörítô szövetség által megvalósított projekt célja a gyerekek segítése volt abban, hogy a kortársak és szülôk befolyásoló véleményét kizárva megfogalmazzák, hogy nekik személy szerint mi a fontos, hogy erô sít sék az érin tett gye re kek identitását és önbizalmát. Elsô kézbôl akartak információt gyûjteni a gyerekek szükségleteire és vágyaira vonatkozóan. Fôleg a társadalom által kirekesztett gyerekekre koncentrált a projekt, de a részvétel lehetôsége mindenki számára nyitva állt. A különbözô korosztályokkal külön csoportokban, és módszerekkel dolgoztak. A gyerekek megtanulhatták, hogy hogyan kell csoportban dolgozni, tiszteletben tartani a másik véleményét és csoportos döntést hozni. G erison Lansdow n egy rövid idôutazásra visz minket a harmadik fejezet elején, 20 évvel ezelôttre, az EN SZ gyermekjogi egyezmény (C R C ) megszületése elôttre kalauzol, amikor a gyerekek még „láthatatlanok” voltak, elképzelhetetlennek tûnt, hogy saját érdekükben felszólaljanak és befolyással legyenek az ôket érintô szakpolitikai döntések meghozatalára. H a a kormányok fel is figyeltek a gyerekekre, akkor is az „ér-

tük” és nem a „velük” határozóval gondol tak a 18 év alat ti pol gá rok ra. Lansdow n beszél a kihívásról, amit a G yermekjogi Egyezmény jelent(ett), a megváltozott gyerek-felnôtt kapcsolatról, a partnerségrôl, együttmû ködésrôl, amit az Egyezmény elvár, amely példa nélküli, és épp ezért nem léteztek követendô minták, amelyek segítették volna a fo lya mat gör dü lé keny me ne tét. Lansdow n kiváló példának tartja a fejezetben található két esettanulmányt, amelyek nem csak a kreatív és innovatív példái a gyerekek részvételének, hanem bemutatják azt is, hogy hogyan tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekek és a fiatalok közvetlen és fenntartható kapcsolatban legyenek a döntéshozókkal, hiszen csak így lehetnek befolyással az utóbbiak döntéseire és így vonhatják ôket felelôsségre adott esetben – írja Lansdow n. A hosszú távú megoldásokban látja a megoldást a szakértô, továbbá elengedhetetlennek tartja a felnôttek attitûd váltását a gyerekek véleménynyilvánításhoz való jogának érvényesüléséhez, vagyis hogy lépjenek túl azon a hamis elképzelésen, hogy csak azért mert felnôttek, mindent ôk tudnak jobban. Az el sô esetta nul mány a cip ru si G yerekparlamentet és a szakpolitikák változtatásában elért sikereket mutatja be. A Parlament 2001 óta mû ködik, és kéthavonta ülésezik. Felépítése figyelembe veszi a görögök és törökök megosztottságát a szigeten, ezért a 70 férôhelybôl 24 a török ciprusiaké.6 Akárcsak a felnôtt törvényhozó szervet, a G yerekparlamentet is öt kerületre osztották. A plenáris ülésen osztják fel a témákat a kerületek között, amelyeket aztán a havonta egyszer vagy kétszer összehívott kerületi üléseken készítenek elô. A gyerekek találkozói a kerületen belül is csoportokra vannak osztva. A csoportok mû ködéséért a kerületek felelnek. Az érvekkel megtámogatott határozatokról a plenáris ülésen szavaz a Par la ment. A több ség tá mo ga tá sa szükséges egy határozat elfogadásához, amely ezt követôen automatikusan a

6 Ezeket a helyeket a könyv írásának pillanatában nem vették igénybe a török ciprusiak.

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

(felnôtt) nemzeti parlament elé kerül. A G yerekparlamentet támogató PC C PW C (Pán-cip ru si Ko or di ná ló B i zott ság a G yerekek Jólétéért) gondoskodik arról, hogy a legfontosabb határozatok napirendre kerüljenek. Kétévente tartanak gyerekparlamenti választásokat és egyszer lehet a tagokat újraválasztani. Az állandó tagok mellett helyettesítôk is vannak, és figyelnek arra is, hogy az etnikai kisebbség is képviseltetve legyen. A gyerekek többségét az iskolában, kortársaik választják meg, de esélyük van azoknak a gyerekeknek is részt venni, akik nem járnak iskolába. A Parlamentbe megválasztott tagoknak legalább 12 éveseknek kell lenniük és nem lehetnek idôsebbek 18-nál. A fiatalabbak véleményét pedig kon zul tá ci ó kon ké rik ki. A mun kát facilitátorok segítik. M inden kerületnek két segítôje van, akik általában külön erre a feladatra kiképzett ifjúságsegítôk. A gyerekek elôször hozzájuk fordulhatnak, de a PC C PW C -t, vagy a gyerekekért felelôs ombudsmant is felkereshetik kérdéseikkel. Az önálló gyerekombudsmani poszt megteremtése is a G yerekparlamentnek köszönhetô. Ezt tartják a Parlament eddig elért legnagyobb sikerének, de értek el eredményeket az iskolai büntetésekkel, fenyítésekkel kapcsolatban tett beadványukkal is. Ennek ellenére a gyerekek nem elégedettek, szeretnének közvetlen visszajelzést kapni a nemzeti (felnôtt) parlamenttôl, és tudni akarják az általuk benyújtott határozatok sorsát. N em elégszenek meg azzal, hogy a Pán-ciprusi Bizottság informálja ôket a történtekrôl. A w ales-i Funky D ragon projektje keretében a gyerekek és a fiatalok véleményét meghallgatta az EN SZ gyermekjogi egyezmény végrehajtásáért felelôs bizottság. A Funky D ragon 0-25 éves gye re kek kel és fi a ta lok kal dol go zik azon, hogy az ôket érintô kérdésekben meghallgassák a véleményüket. A fiatalok által irányított szervezet lehetôséget kínál a w ales-i gyerekeknek és fiataloknak, hogy közvetlenül megszólíthassák a W ales-i Kormányt és más törvényhozókat. A szervezet fôként W ales-re és a w ales-i hátrányos helyzetû fiatalokra koncentrál. A Funky D ragon irányító szerve a N agytanács, amelynek száz, 11 C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

27 44

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 28

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

N ÉZÔ P O N T

és 25 év közötti tagja van. W ales mind a 22 önkormányzatában mû ködik egy helyi szervezet, amely négy tagot delegál a T anácsba, kétéves idôtartamra. A képviselôket négy kategóriából választják:az önkéntes szektorból, a szervezett szektorból (klubok, iskolák), az iskolai tanácsokból és az egyenlôség jegyében a negyedik képviselôt nyolc hátrányos helyzetû csoport (fogyatékkal élô, etnikai kisebbség, homoszexuális, hajléktalan, szakellátásban élô stb.) valamelyikébôl. A munka folyamatosságának biztosítása érdekében, és hogy a gyerekek megtanulják, hogyan kell átadni a tudást az újonnan megválasztott képviselôknek, nem egyszerre választják meg a N agytanács összes tagját. Az újraválasztás egyszer megengedett, de nem támogatott jelenség, mivel az az általános vélemény, hogy egy mandátum után a képviselô „korrumpálódik”, vagyis jobban elfogadja a kormány pénzhiányra és hasonlókra hivatkozó kifogásait annak magyarázatára, hogy nem sikerült elérni bizonyos célokat. Az EN SZ-jelentés elkészítéséhez a fiatalok elôször kiválasztottak négy témát, amely leginkább érinti a w ales-i gyerekeket: oktatás, részvétel, információ és egészség. A konkrétabb igényeket, mint pél dá ul a moz gás sé rül tek meglátásait, a kultúra, a környezet, a szabadidô és a közlekedés kérdéseit, ezeken belül dolgozták ki. M ielôtt nekiláttak volna a munkának, tapasztalatcserére Belgiumba utaztak az U N IC EF helyi szervezetéhez. Az országos felmérést több mint 10 000 gyerek bevonásával végezték, iskolák nagytermeiben, ahol a gyerekek távirányítóval szavazhattak. T artottak mû helybeszélgetéseket különbözô témákban, és interjúkat is készítettek bizonyos csoportokhoz tartozó gyerekekkel. A nemek részvételét tekintve ügyeltek az egyensúlyra. A felmérés 11 és 18 év közötti korosztálytól származó adataiból a „M i jogaink, a mi történetünk”, címmel született jelentés, míg a 7 és 10 év közötti gyerekekkel készült kutatásból a „M iért nô és nem csökken (idôvel) az emberek kora?” jelentés származott. H árom fiatal utazott G enfbe, hogy az EN SZ G yermekjogi Bizottsága elôtt beszéljen a w ales-i gyerekek és fiatalok

44 28

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

számára legégetôbb kérdésekrôl. Két ajánlást emeltek ki a jelentésbôl: 1. a gyer mek jo gi egyez mény ok ta tá sá nak kötelezôvé tétele valamennyi iskolában és 2. terrorizálás, erôszakoskodás (bullying) ellenes intézkedések bevezetése az iskolákban. A gyerekek nem voltak teljes mértékben megelégedve a Bizottság Egyesült Királyságnak írt záró észrevételével. M ivel az mind a négy, Egyesült Királyságot alkotó nemzetnek szólt, és mert úgy érezték, hogy a diplomatikus nyelvezet elveszi az élét az ajánlásoknak. Azonban helyi szinten, vagyis W ales-ben a kormány idén7 elfogadta a G yerekekért akciótervet és jelenleg egy gyermekjogi törvényen dolgozik. A könyv N atália Fernandes PhD hallgató által bevezetett utolsó fejezete az intézményes nevelésben élô fiatalok részvételérôl szól. Az intézeti erôszak elô for du lá sá nak egyik oka Paul D urning szerint – emeli ki Fernandes –, az az autokratikus és önelégült mód, ahogy az intézmények zárt ajtók mögött mû ködnek. A hierarchikus irányítási rendszer, nem kedvez a gyerekekkel való nyílt és szoros kapcsolatok kialakításának, és félelemhez, bizonytalanság érzés kialakulásához vezethet a gyerekek részérôl. Az elôre meghozott szabályoknak való állandó, kötelezô engedelmeskedés nem azt jelzi a gyerekeknek, hogy vannak jogaik, hogy joguk van arra, hogy meghallgassák a véleményüket. M íg Fernandes érzelmi oldalról közelíti a kérdést, és az intézményeken belül, a gyerekek által kialakított „családok” létrehozását hozza példának a fiatalok életminôségének javítására, addig a fejezetben található esettanulmány sokkal praktikusabb módon kezeli a kérdést. A H olland N emzeti Fiatalok T anácsa (N JR ) 12 és 30 év közötti fiatalok számára kíván lehetôséget adni, hogy helyben, vagy N ew Y orkban az Egyesült N emzeteknél, kipróbálhassák magukat és a képességeiket. A T anácsot fiatalok irányítják, a jelenlegi vezetésének 21-22 évesek a tagjai. Az N JR kormányzati

7 A riportot az EN SZ G yerm ekjogi Bizottsága elôtt 2008-ban m utatta be a Funky D ragon.

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

szerveknek és egyéb szervezeteknek ad tanácsot a fiatalokat érintô kérdésekben. Az esettanulmány a T anács zárt intézetekben és javítóintézetekben élô gyerekekkel való munkáját mutatja be. H ollandiában elôírás, hogy valamennyi gyer mek vé del mi- és ja ví tó in té zet ben kell lennie fiatalok tanácsának. Az N JR nél a trénerek – a képzés idôpontjábannem lehetnek 23 évesnél idôsebbek. A kétnapos képzés során felkészítik ôket a tanácsok mû ködésérôl, hogy hogyan lehet érdekessé tenni a részvételt, és segítséget kapnak abban is, hogy hogyan kommunikáljanak a fiatalkorú elkövetôkkel és a viselkedési problémákkal küzdô fiatalokkal. Az intézetek oldaláról a képzésen résztvevôket az ott dolgozók választják ki, de a szelekció a fiatalok hajlandóságán és tapasztalatán múlik, a részvétel önkéntes. Az eset ta nul mány ban be mu ta tott tanács hetente egyszer ülésezik, és minden hét elején tart egy gyû lést, amelyen lehetôsége van az intézet valamennyi lakójának részt venni, és felvetni a számukra fontos kérdéseket. Ezek közül kerülnek ki a hét folyamán a tanács által tárgyalt témák. Az üléseken a fiatalok és az intézet két tanára vesz részt. H avonta egyszer pedig a vezetôség egy tag ja is je len van a ta nács ko zá son. Amellett, hogy a képzéseken elméletben megtanulják az érvelés módszerét, a tanács tagjai a gyakorlatban is elsajátítják ezt a fontos képességet, amely segít nekik annak elérésében, hogy valamennyi lakó számára életminôségét javító szolgáltatásokat (pl.: internet hozzáférés, gyerekbarát intézeti szabályok stb.) biztosítson az intézet.

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 29

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

A JÁ N LÓ

Konszenzus Konferencia 2010 – II. rész I SZU PER VÍZIÓ A GYER M EK JÓ LÉTI SZOLGÁ LA TOK BAN A gyerm ekjóléti szolgálatok az elm últ 10 év során fôleg a családgondozások, azaz az egyéni esetkezelések terén kényszerültek tûzoltó m unkát végezni tekintve,hogy a nagy esetszám ok a szakem berek szám ára elsôsorban ezt a fajta m unkavégzést követelték m eg,így ezen a területen szereztek tapasztalatokat,illetve az esetek vitelében volt szükség leginkább a szupervízióra.A helyzet jelenleg sem változott.Ennek m egfelelôen a gyerm ekjóléti szolgálatokban továbbra is az esetkezelések során felm erült elakadások jelentik a szupervíziós tém ák fô irányát. Annak érdekében,hogy a szolgáltatók úgy az egyének,m ind a team ek,illetve csoportok vonatkozásában segítséget kapjanak,szükséges m egvizsgálni a szupervíziót,m int a segítôk segítésének m ódszerét a gyerm ekjóléti szolgáltatás keretében. A szupervízió a segítô m unka szakm ai tartalm át elem zô,színvonalát em elni hivatott,rendszeres,elôre m eghatározott idôpontban és tartam ban zajló folyam at.Résztvevôi a szupervizált segítô szakem ber(ek) és a szupervizor.

I SZU PER VÍZIÓS IRÁNYZA TOK: Az „európai modell” a szupervíziót mint önálló szakmát fogalmazza meg, és céljának a speciális szakmai személyiségfejlesztést tartja. A szupervizorok kimondottan szupervizornak képzôdnek. Az „angolszász modell” a szupervíziót szakmaspecifikus tevékenységként, a szupervizor és szupervizált között hierarchikus munkahelyi kapcsolatban megvalósuló folyamatként határozza meg. A „Budapesti Iskola” a szupervíziót módszerspecifikus tevékenységként, a szupervizor és szupervizált között mester-tanítvány kapcsolatban megvalósuló folyamatként határozza meg. A szociális munka szupervíziójának tárgya a szupervizált által alkalmazott munkaformától függôen az egyénnel, családdal, csoporttal, közösséggel, szervezettel, vezetettekkel kapcsolatos szociális munka egy-egy problémás része, vagy maga a szociális munka speciális segítési folyamata a kliens reális életterében, amely egy meghatározott társadalmi feltételrendszerben helyezkedik el. A szupervíziónak magába kell foglalnia az indirekt szociális munkát, amellyel a szociális munkás az ellátórendszert fejlesztheti együttmûködve a szociálpolitikusokkal és helyi döntéshozókkal.

I A GYER M EK JÓ LÉTI SZOLGÁ LA TOK BAN

A SZU PER VÍZIÓ SA JÁ TOS TERÜ LETEI A KÖ VETKEZÔK:

• A gyermek mindenek felett álló érdekének képviselete a gyakorlati munkában. • A gyermekek életkorához és szükségleteihez igazodó szociális munka jellemzôi. • A gyermek családjával végzett szociális munka. • A gyermek családban történô nevelésének elôsegítése. • A gyermek veszélyeztetettségének megelôzése. • A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése. • H atósági eljárásban a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának szerepe, eszközei, munkamódjai – védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok. • A gyermekjóléti szolgálat családgondozójának szerepe, eszközei, munkamódjai kapcsolattartásokban. • A jelzôrendszer intézményeivel, munkatársaival való együttmû ködések.

• G yermekkel szembeni rossz bánásmód kezelése a szociális munka eszközeivel. • A társulásos keretek között mû ködô gyermekjóléti szolgálatok mû ködési körülményei és szakmai tevékenysége. • A családok átmeneti otthonai és a gyermekjóléti szolgálatok közti együttmû ködés. • A családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elôsegítése, illetve az utógondozással kapcsolatos feladatok. • Esetlezárással kapcsolatos családgondozói teendôk.

I HO GYAN VÁ LASSZON SZUPERVIZORT EGY SZO CIÁ LIS SZOLGÁLTA TÁS?

Elsôként meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy az egyén/team mit tart a szupervízió tárgyának, mi a „megrendelése” a szupervízióra vonatkozóan? Amennyiben az eset (a szolgáltatás, az igénybevevô, a módszertan) van a középpontban, akkor vagy akkreditált szociális munka szupervizorok közül érdemes választani, vagy a különbözô módszerspecifikus pszichoterápiás egyesületek szupervizorai közül. Amennyiben a segítô/szolgáltató személyisége (lélektani történései, viszonyulása, érzelmi reagálása) van a szupervízió középpontjában, akkor az úgynevezett európai szupervíziós modellt képviselôk közül érdemes választani. M ég a tervezés idôszakában meg lehet tenni, hogy a team akár találkozzon több szupervizorral, vagy több irányzat képviselôjével, ahol tájékozódhatnak arról, hogy a szupervizornak milyen megelôzô tapasztalatai vannak, milyen ismeretekkel, készségekkel rendelkezik, illetve milyen szupervíziós megközelítést alkalmaz. A találkozás alapján a team eldöntheti, hogy számukra ki a megfelelô szupervizor. Jelenleg M agyarországon szupervíziót az végezhet, akinek vagy szupervizor diplomája van, vagy szakmai szervezet akkreditálta a szupervízori tevékenységét, illetve valamilyen módszerspecifikus terápiás irányzat elismeri kiképzô terapeutaként/szupervizorként. (Forrás:N émeth László elôadásai)

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 29

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 30

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

A JÁ N LÓ

európai modell

angolszász modell

budapesti iskola

Szupervízió célja

Szakmai személyiség fejlesztése

A nyújtott szolgáltatás követése, ellenôrzése

A személyiség fejlesztésén keresztül a gyakorlati (pszichoterápiás) módszer tanítása és ellenôrzése

Szupervízió funkciói

Oktatás, támogatás

Oktatás, támogatás, ellenôrzés

Szupervízió formája

Egyéni, csoport

Egyéni, team

Egyéni, csoport

Szupervízió módszere

Reflektív tanulás a személyiség mûködésérôl Szakma- és módszerspecifikus ismeretet nem követel meg

Adott szakma módszereinek az ismeretére épülô és a módszernek megfelelô szupervízió

Adott (pszichoterápiás) módszernek az ismeretére épül és a módszernek megfelelô a szupervízió

Szupervizorrá válás

Önálló képzés formájában, külön szakma a szupervizor

Nagy szakmai tapasztalattal rendelkezô Nagy szakmai tapasztalattal rendelkezô kolléga válik szupervizorrá kolléga válik kiképzô terapeutává és szupervizorrá

Szupervizorrá válás kritériuma

Alapdiploma + szupervizor diploma Szupervízió mellett végzett munka Szupervízió elméleti ismeretek Tanszupervízió

Területnek megfelelô végzettség, elis- Módszerspecifikus végzettség mert szakmai tapasztalat 1) sajátélmény az adott módszerben 2) elméleti- és technikai szeminárium az adott módszerbôl 3) tanszupervízió a módszer alkalmazásáról. Elismert szakmai tapasztalat, és kiképzô terapeuta cím

Szupervizor és szupervizált kapcsolata

Független viszony szabad választás alapján

Hierarchikus, munkahelyi alá-fölé rendelt viszony, korlátozott választási lehetôséggel

I A GYER M EK JÓ LÉTI KÖZPON TOK BAN VÉG ZETT SPECIÁ LIS SZOLGÁLTA TÁS, AZ UTCAI ÉS A LA KÓ TELEPI SZO CIÁ LIS M UN KA GYER M EKEK KEL, FIA TA LOK KAL

Elô zmények Ö t évvel ezelôtt, 2005 májusában megalakult egy szakmai munkacsoport, amelynek tagjai olyan szakemberek voltak, akik már évek óta elkötelezettjei az utcai szociális munkának és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeztek: Am brus Zsuzsanna a X . kerületi G yerm ekjóléti K özpont vezetôje; Janicsák Zoltán X .kerületi G yerm ekjóléti K özpont szociális m unkása; C sôke Zita V III. kerületi N ap K lub Alapítvány szociális m unkása;Fodor Éva N yíregyháza,Periféria Egyesület szociális m unkása; K erezsiné István O rsolya,N yíregyháza,G yerm ekjóléti K özpont szociális m unkása; Máhr-U rbán Beatrix Fióka G yerm ek- és Ifjúságjóléti K özpont (X V . kerület) szociális m unkása;Farkas János X X .K erületi G yerm ekjóléti Szolgálat szociális m unkása és K is Bence szociális m unkása Budapest,Tánczos Zsuzsa Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodájának vezetôje. C éljuk volt, hogy a gyermekvédelemben, az utcai és lakótelepi szociális munkában dolgozó szakemberekkel megosszák a szakmai tapasztalataikat, és egy közös, szakmai anyagot dolgozzanak ki együtt. A munkacsoport mû ködésének egyes szakaszaiban az ország különbözô területeirôl vettek részt szociális szakemberek (III. kerületi Birs, X V I. kerületi G yermekjóléti Központ, Pécs, Szolnok), akiknek köszönettel tartozunk. A mindennapi munka és a területen dolgozó szakemberekkel történô konzultációkor azt tapasztalták, hogy rengeteg kérdés felmerül a gyermekjóléti szolgálatok szociális munkásaiban, hogy hogyan végezzék az utcai és lakótelepi szociális munkát. Ú gy érezték, ez a plusz feladat nagy terhet jelent a központoknak, ezért készítettek egy szakmai útmutatót mankóként. I

44 30

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

Független viszony szabad választás alapján, a szupervizor nagy tapasztalattal rendelkezik, és elismert az adott módszerben

Az elkészült szakmai anyagot 2008 áprilisában eljuttatták hozzánk, a M ódszertani G yermekjóléti Szolgálatok O rszágos Egyesületéhez, hogy ez alapján létrejöhessen az utcai és lakótelepi szociális munka módszertani anyaga. A Konszenzus Konferencia résztvevôi 2008-ban úgy határoztak, hogy az „U tcai szociális munka gyermekekkel és fiatalokkal” témában megismert szakmai anyag alapján módszertani útmutatót dolgoznak ki az „utcai és lakótelepi szociális munka” témájában. Az így megalakult módszertani munkacsoport tevékenységét, az egy éven át tartó alkotó munkát az alábbi területen dolgozó szakemberek segítették: Antal Zsuzsanna utcai és lakótelepi szociális munkás – Budapest, IX . ker. G yermekjóléti Központ, Bartha G yörgy utcai és lakótelepi szociális munkás és Farkas János családgondozó – Budapest, X X . ker. G yermekjóléti Központ, Bagoly László gyermekvédelmi referens – Közép-magyarországi R egionális Á llamigazgatási H ivatal Szociális és G yámhivatala, Báthory István és Poth Zsuzsa utcai és lakótelepi szociális munkások – Budapest, IV . ker. G yermekjóléti Központ, C sák-M aláth Katalin szociális munkás – Budapest, X V I. ker. G yermekjóléti Központ, Tánczos Zsuzsa vezetô, G uessoum Attila és Aporfi G ábor utcai szociális munkás – Budapest, X V . ker. M unkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája, Sütô Andrea utcai és lakótelepi szociális munkás – SZKTT H SZK M ódszertani G yermekjóléti Központ, Szolnok, Kerezsiné István O rsolya szociális munkás – N yíregyháza, M ódszertani G yermekjóléti Központ, V alik Sándor szociális munkás – N yíregyháza, Periféria Egyesület.

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 31

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

A JÁ N LÓ

I. Gyermekjóléti központok utcai és lakótelepi szociális munkára vonatkozó törvényi szabályozása: A G yermekjóléti szolgálatokat 1997. évi X X X I. Törvény a gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban:G yvt.) hívta életre és mû ködésüket a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek feladatairól és mû ködésük feltételeirôl szóló 15/1998. (IV .30.) N M rendelet (továbbiakban rendelet) szabályozza.1 A rendelet 7. §-a részletezi az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka, a kapcsolattartási ügyelet, és a készenléti szolgálat fogalmait. II. Az utcai szociális munka gyermekekkel, fiatalokkal fogalmának és céljának meghatározása: A rendelet 7.§-a és a Módszertani G yerm ekjóléti Szolgálatok O rszágos Egyesületének Fogalom tára2 szerint: „Az utcai és lakótelepi szociális munka célja a magatartásával, testi, lelki, értelmi fejlôdését veszélyeztetô, a szabadidejét az utcán töltô, kallódó, csellengô, gyermek speciális segítése, illetve a lakóhelyérôl önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történô visszakerülésének elôsegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése.” A gyermekjóléti központ az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban vagy a saját szolgálatában szervezi a gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabadidejük hasznos eltöltését segítô programokat, amelyekben lehetôség szerint a gyermek családját is bevonja. Az utcai és lakótelepi szociális m unka fogalm a: Az utcai szociális munka létjogosultságát az indokolja, hogy olyan kliens csoportok jelentek meg, amelyeknek szükségleteit a meglévô intézményes rendszerek nem tudták kielégíteni. Az utcai szociális munkának különbözô területei és célcsoportjai léteznek (hajléktalanok, szenvedélybetegek, idôsek, szurkolók, gyermekek, stb.). A gyermekjóléti központok által nyújtott utcai és lakótelepi szociális munka célcsoportja, a kallódó, csellengô gyermekek és fiatalok. A gyermekjóléti központ végzi a speciális szolgáltatást a saját utcai és lakótelepi szociális munkásainak foglalkoztatásával, de más szervezettel kötött ellátási szerzôdés útján is biztosíthatja. Az utcai szociális munkás a gyermekvédelmi jelzôrendszer tagjaként elsôsorban a közterületeken olyan önálló szakmai tevékenységet végez, amelynek célja a rendszeres és aktív jelenléten keresztül a gyermekek és a fiatalok elérése, szükségleteik, hiányállapotaik, problémáik felkutatása, azok kielégítése és megfelelô szolgáltatáshoz történô hozzájutás elôsegítése. Az utcai és lakótelepi szociális munkás tevékenysége során információkat gyûjt célcsoportja szabadidôeltöltési, magatartás-viselke-

1 A G yvt.több helyen kitér a gyerm ekjóléti szolgálatok kialakításának feltételeire,m ûködésére; de feladatait a rendelet részletezi a II.fejezetében. 2 G yerm ekvédelm i fogalom tár 2007.G yerm ekjóléti Szolgálatok O rszágos Egyesületének kiadványa 2007.

désbeli szokásairól, amely alapján lehetôsége van segítô programokat szervezni. Mit is jelent az, hogy a jelzô rendszer tagjaként? A rendelet 14. §-a meghatározza, hogy: „… A gyerm ekjóléti szolgáltatás olyan észlelô- és jelzôrendszert m ûködtet,am ely lehetôvé teszi a gyerm eket általában veszélyeztetô okok feltárását, valam int az egyes gyerm ek veszélyeztetettségének idôben történô felism erését. … kezdem ényezi,szervezi és összehangolja a G yvt.17.§-ában m eghatározott, valam int m ás érintett szem élyek és szervezetek részvételét az észlelô- és jelzôrendszerben, … .felhívja G yvt.17.§-ban m eghatározott szem élyeket és szerveket,jelzési kötelezettségük írásban – történô teljesítésére – krízis esetén utólagosan.” Jelzôrendszer tagjai: – egészségügyi szolgáltatást nyújtók, védônôi szolgálat, háziorvos, a házi gyermekorvos, – személyes gondoskodást nyújtó szolgálatok, családsegítô központok, – közoktatási intézmények, nevelési-oktatási intézmények, nevelési tanácsadók, – rendôrség, – ügyészség, – bíróság, – pártfogó felügyelôi szolgálat, – az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, – menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása, – társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. I

III. Szervezeti keretek: Ki végezze az utcai és lakótelepi szociális munkát? Az utcai és lakótelepi szociális munka egy külön szakterület, amely speciális felkészültséget igényel. O lyan szakember végezheti, aki rendelkezik a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szociális szakirányú végzettséggel. A lehetôségekhez képest az utcai szociális munkát ellátó teambôl legalább egy kolléga rendelkezzen gyakorlattal. Speciális felkészültséget jelent, pl. ha részt vett ilyen jellegû képzésben, tanulmányai során erre irányuló szakirányt végzett, hazai, vagy külföldi tapasztalatokat szerzett, szakirodalmi ismeretekkel rendelkezik. Az utcai és lakótelepi szociális munkás a szociális munka összes eszközével, módszerével, lehetôségével dolgozik. Feladata kettôs: a.) A gyerm ekekkelés fiatalokkalvégzett m unka,vagyis m aga az utcai szociális m unka folyam ata: • Legfontosabb feladat a célcsoport felkutatása és elérése. C élszerû a célcsoporttal végzett szükségletfelmérés után a gyermekek, fiatalok igényeihez alakítani a programokat. N em az esetek mennyisége, hanem a munkafolyamatok megvalósítása a fô feladat. Szükséges tehát a felderítés után a kapcsolatfelvétel, amelynek legfôbb célja a következô találkozás létrejötte. Ezt kö-

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 31

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 32

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

A JÁ N LÓ

vetôen törekedni kell a kapcsolat fenntartására, ami aktív munkával érhetô el. • Az utcai tartózkodás veszélyeit megelôzi, enyhíti, csökkenti, kivédi. • Á rtalomcsökkentés, alacsony küszöbû szolgáltatással: az adott tevékenységgel (pl. drogfogyasztás) járó következményekrôl történô felvilágosítás, tájékoztatás, információnyújtás, lehetséges alternatívák felvázolása. M ás szabadidô eltöltési szokások, alternatívák, értékrendszerek közvetítése. • Prevenciót végez. • Felméri a hiányállapotokat és a helyi szükségleteket. • R eagál az utcai és lakótelepi szociális munkás a helyi sajátosságokra, kliensek szükségleteire. • Elôsegíti a többségi társadalomba a reintegrációt. Közvetíti a társadalom érdekeit, értékeit, igényeit, a gyermekek felé. b.) A társadalom felé: • közvetíti a gyermekek érdekeit, értékeit, igényeit, szükségleteit a társadalom, az intézmények, szervezetek (szociális, kulturális, oktatási, mû velôdési, ifjúsági, gyermekvédelmi, egészségügyi), szakemberek (pszichológus, pszichiáter, addiktológus, pályaválasztási tanácsadó stb.), közösségek (különféle az érdeklôdésének megfelelô csoportok, sport- vagy ifjúsági egyesületek, klubok stb.) felé; • közvetíti a szakma érdekeit, igyekszik elfogadtatni a terület létjogosultságát és kiharcolja a szükséges elismerést, megbecsülést. Milyen keretek között végezhetô az utcai és lakótelepi szociális munka? 1. Gyermekjóléti központon kívül A központok mindig vegyék figyelembe, ha egy másik szervezet már végzi az utcai munkát kallódó, csellengô gyermekekkel. Amennyiben a gyermekjóléti központ ellátási területén szolgáltatást végzô szervezet már rendelkezik a szükséges feltételekkel, van rá kapacitása, szakembere, anyagi bázisa, zökkenômentesen mû ködô programjai, kiépített kapcsolatai az utcán tartózkodó gyermekekkel, fiatalokkal, a fenntartó ellátási szerzôdést köthet a programot mû ködtetôvel. Ekkor az ellátási szerzôdés kötésével, a megbízás a G yermekek védelmérôl szóló 1997. évi X X X I. törvényben megfogalmazott, gyermekvédelmi célú utcai és lakótelepi szociális munka ellátására, a törvény alapelveinek és céljának végrehajtására vonatkozik. A feladatellátás gyakorlati megvalósítására külön együttmû ködési megállapodást kell kötni, a gyermekjóléti központ és az utcai munkát végzô szervezet között, amely alapján a mû ködtetô az alapító okiratában és egyéb szabályzataiban is megjelenteti ezen típusú ellátását.

Ellátási szerzô dés, együ ttmû ködési megállapodás Amennyiben a fenntartó ellátási szerzôdést köt, úgy a szervezetek közötti együttmû ködési megállapodás keretein belül tisztázni kell, mit vár el a gyermekjóléti központ a másik szervezettôl, és a feladatot átvállaló szervezet mit tud szolgáltatni és mi-

44 32

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

lyen esetben, hogyan jelezzen a központ felé, az együttmû ködés milyen módon, milyen formában valósuljon meg. Az együttmû ködés hatékonyságát, a kölcsönös bizalmat erôsíti a folyamatos kapcsolattartás, konzultáció és a rendszeres megbeszélések szervezése. Az utcai szociális munkát végzô személy, szervezet – rendszeresen, minimum havonta egyszer, illetve szükség szerint – a központ teamjének ülésén beszéljen munkájának azon részérôl, amely a gyermekek, fiatalok körében végzett utcai és lakótelepi szociális munka része, illetve, ami a központ szakembereire is vonatkozik. 2. Több szervezet végez utcai és lakótelepi szociális munkát Annak ellenére, hogy egy mû ködô program van az adott településen, a gyermekjóléti központ a törvényi kötelezettségének eleget téve maga is beindítja – civilszervezettôl vagy más intézménytôl teljesen függetlenül – az utcai és lakótelepi szociális munkát. Ennek oka lehet többek között az, hogy a gyermekjóléti központ más elképzelések, vagy irányelvek mentén kíván dolgozni;vagy célcsoportja tevékenységi körébôl fakadóan más. A két ellátást mû ködtetônek szükséges felvenni a kapcsolatot egymással és megosztani a tapasztalatokat a programok egymásra szervezésének elkerülése miatt egyeztetni kell a közös, illetve az egyéni feladatokat havonta információ-, tapasztalatcsere keretében. Fontos a keretek, a kompetenciák és az együttmû ködés területeinek a meghatározása, és írásbeli rögzítése. Közös programok szervezésekor a gyermekjóléti központon kívül maradt gyermekek, fiatalok megismerhetik a központ munkatársait, így feltételezhetôen nagyobb eséllyel veszik igénybe segítségüket, szolgáltatásaikat. 3. Gyermekjóléti központon belül: Az utcai és lakótelepi szociális munkát végzô szakemberek helyzete, elhelyezkedése a gyermekjóléti központon belül: Szakmailag fontos, hogy önálló munkacsoport, önálló bázissal, vagy infrastruktúrával végezze az utcai és lakótelepi szociális munkát. Az utcai és lakótelepi szociális munkás a gyermekjóléti központ teamjének szerves részét képezi. A gyermekjóléti központ munkájának számos területén segít, nyújthat segítséget például a családgondozásban, a gyermekek érdekeinek és jogainak érvényesítésében. Szerepe szerint helybe vitt szolgáltatás, a központ kapuja és nem utolsósorban információs csatorna. Ehhez azonban fontos, hogy megfelelôen kell elhelyezkedni a gyermekjóléti központ rendszerében. Utcai és lakótelepi szociális munkás részvétele a team megbeszélésen Az utcai és lakótelepi szociális munkás minden olyan esetben részt vesz a team megbeszélésen, amikor a probléma megoldásban szerepe lehet. Az utcai és lakótelepi szociális munkás az esetkezelésben Az utcai és lakótelepi szociális munkás csoport tagjai függetlenítve végzik a munkájukat. H angsúlyozni szeretnénk a gyermekjóléti szolgálat családgondozói és az utcai és lakótelepi szociális munkás munkakörök különválasztásának fontosságát. M unkakörük az utcai és lakóte-

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 33

lepi szociális munkát öleli fel, klasszikus családgondozást nem végeznek. Jól mû ködik, ha az egy eset, egy esetgazda rendszer valósul meg a központon belül. Az esetkezelést a családgondozó végzi, az utcai és lakótelepi szociális munkás folyamatosan konzultál, információt cserél a családgondozóval (esetgazda), javaslatot tesz. Szükség esetén írásos jelzést ad, az érintett gyermekek ügyében rendezett szakmai megbeszéléseken (esetkonferencia, tárgyalások) részt vesz, véleményt mond. Lehetséges-e aktívabb részvétel a családgondozásban, ha igen: hogyan? Az utcai és lakótelepi szociális munkás adott esetben részt vesz a gondozási-nevelési terv elkészítésében, feladatot vállal a cél elérése érdekében, majd a családgondozóval, egymás felé jeleznek a vállalt feladatok elvégzésének eredményeirôl. Az utcai és lakótelepi szociális munkás adminisztrációja – Az utcai és lakótelepi szociális munkás az ellátási területén feltérképezi a célcsoportokat és útvonaltervet készít. – Forgalmi naplót vezet (minta:2. sz. melléklet). – H avi statisztikát készít (minta: 3. sz. melléklet), amely ismertté teszi az utcai és lakótelepi munka során feldolgozott esetek számát, illetve az adott klienskörre, területre jellemzô problémák típusát. – Szakmai tevékenységérôl feljegyzéseket készít (terepmunka, klub-mû ködtetés). Ezek az adminisztrációnak olyan elemei, amelyeket minden utcai és lakótelepi szociális munkásnak vezetni kell, hogy a

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

munkája saját maga az intézmény és a felügyeleti (ellenôrzési) szervek számára nyomon követhetô, mérhetô, ellenôrizhetô legyen. A fentiekben felsorolt adminisztrációs elemek sorrendje egyben preferencia sorrend és szorosan követi az utcai szociális munka munkafázisait. IV. Célcsoportok meghatározása: IV. 1. Veszélyeztetett gyermekek: IV. 1. 1. Iskolai tanítási idôben,esti,éjszakai órákban:életkori sajátosságainak nem megfelelô helyen, utcán, játéktermekben, parkokban, forgalmas közlekedési csomópontokban, vasútállomásokon, aluljárókban, bevásárlóközpontokban, játszótereken, elhagyott és üresen álló épületek közelében, felnôtt szórakozóhelyeken tartózkodó gyermekek, fiatalok. IV. 1. 2. K olduló gyerm ekek:egyedül, szülôvel vagy bandával, esetleg bérkoldulást végzôk. Ez súlyosan veszélyeztetô helyzet, mert a gyermek nem saját szükségleteinek megfelelô gondoskodásban részesül, s ezzel egy idôben testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi elhanyagolást szenved el, valamint sérül a szocializációja is.3

3 Figyelem be kellvennünk,hogy a G yvt.72.§ (1)kim ondja:Ha a gyerm ek felügyelet nélkül m arad vagy testi,értelm i,érzelm i és erkölcsi fejlôdését családi környezete vagy önm aga súlyosan veszélyezteti,és em iatt azonnali elhelyezése szükséges,a települési önkorm ányzat jegyzôje, a gyám hivatal, valam int a rendôrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban:beutaló szerv)a gyerm eket ideiglenesen elhelyezi.

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 33

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 34

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

A JÁ N LÓ

Alapvetôen megállapítható, hogy a koldulás/kéregetés (kolduló gyermek, gyermekkel koldulás), a gyermekprostitúció, a kábítószer-fogyasztás kimeríti a súlyos veszélyeztetés tényét. A G yvt. 17. § (2) b) pont elôírása szerint ilyen esetben hatósági eljárást kell kezdeményezni. Ez lehet ideiglenes hatályú elhelyezés kezdeményezése, mint azonnali intézkedés. Amennyiben a helyzet azonnali intézkedést nem igényel, akkor a jegyzôi gyámhatóság megkeresése a feladat. (Természetesen itt is érvényes a G yvt. 17. § (2) a) pont elôírása is, tehát jelzéssel kell élni a gyermek lakóhelye/tartózkodási helye szerint területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat felé.) Amennyiben a szülô gyermekével koldul, szabálysértést, valamint kiskorú veszélyeztetését követi el. M indezek függvényében az utcai és lakótelepi szociális munkásnak azonnali jelzési kötelezettsége van a hatóság felé. A személyazonosság megállapítása után (amely a rendôrség feladata) a települési önkormányzat jegyzôi gyámhatósága és az illetékes gyermekjóléti szolgálat felé is írásos jelzést kell küldeni. Ezzel párhuzamosan a szülôt tájékoztatni kell, s felhívni a figyelmét arra, hogy tevékenysége káros gyermeke fejlôdésére. Segíteni kell – a gyermek érdekében – munkavállalását, esetleg képzését, átképzését. Ezzel együtt a probléma hátterében álló okok megszüntetését, a megfelelô intézményhez történô közvetítéssel kell megerôsíteni (családsegítô központ, munkanélkülieket segítô szervezetek, állami foglalkoztatási szolgálatok, hajléktalan ellátó rendszer, stb.). A gyermek által „elkövetett” koldulás – amennyiben ez már egy kialakult életforma – gyermekvédelmi problémát jelent, amely esetben a cselekményt a gyermekjóléti szolgálat felé kell jelezni. A gyermekjóléti szolgálat családgondozójának fel kell tárni a koldulás hátterét, a gyermek cselekedetének okát. Amennyiben a gyermeket felnôtt, törvényes képviselô kényszeríti a koldulásra, a gyermekjóléti szolgálat jelzéssel él a rendôrség és a gyámhatóság felé, javaslatot tesz hatósági intézkedésre. Abban az esetben, ha nem tapasztalható kényszerítés, a gyermek bizalmának elnyerése, együttmû ködésének kialakítása, személyes segítése, a helytelen viselkedési mód megváltoztatása a cél. A gyermek támogatásának módjáról, a feladatok elosztásáról az utcai és lakótelepi szociális munkát végzô és a gyermekjóléti központ családgondozója egymással konzultál, az együttmû ködés formájáról megállapodik. Az utcai és lakótelepi szociális munkásnak lehetôsége van a veszélyeztetés megszüntetése érdekében felvenni a kapcsolatot az átmeneti gondozást nyújtó intézményekkel (C saládok Á tmeneti O tthonával, G yermekek Á tmeneti O tthonával) a gyermek ideiglenes gondozása érdekében. IV. 1. 3. Magatartási,viselkedési és beilleszkedési zavart m utató gyermekek, fiatalok:akik utcán, közterületeken bandáznak, alkoholt, drogot fogyasztanak, játékgépeznek, randalíroznak, bû nözô életmódot folytatnak, maguk egészségében kárt tesznek. IV. 1. 4. Azok a gyerm ekek és fiatalok,akiket bántalm azás ér: a M ódszertani G yermekjóléti Szolgálatok O rszágos Egyesületének kiadványa szerint: „A gyermekbántalmazás a gyermek veszélyeztetettségének egyik megnyilvánulási formája, de a gyer-

44 34

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

mek veszélyeztetettsége bántalmazás nélkül is megvalósulhat, így például a gyermek magatartása, a szülô egészségi állapota, anyagi körülménye, életvitele lehet veszélyeztetô körülmény anélkül, hogy ez a gyermek bántalmazását is jelentené.”4 A gyermekbántalmazás azonnali beavatkozást igényel, mert a gyermek testi, pszichés szükségletei, igényei tartósan kielégületlenek maradnak, s a pszichés behatás hosszú távon befolyásolja a személyiség alakulását. Ezt követôen az utcai és lakótelepi szociális munkás feladata, hogy jelzéssel éljen a gyermek veszélyeztetettségének azonnali megszüntetése érdekében5 a hatóság és az illetékes gyermekjóléti szolgálat felé. Az észlelés és az azonnali beavatkozás miatt, amennyiben lehetséges az utcai és lakótelepi szociális munkás kapcsolatot kezdeményez a szülôvel, illetve bántalmazó felnôttel és egyúttal felhívja a figyelmüket együttmû ködési kötelezettségükre. A gyermekkel kapcsolatban feladat, hogy olyan segítséget kapjon, aminek a révén az ôt ért traumákat képes feldolgozni. IV. 1. 5. K iskorú prostituáltak: a IV . 1. 2. és a IV . 1. 4. pontban már megfogalmazott okok miatt a kiskorú prostitúció szintén veszélyeztetésnek minôsül. Észlelése krízishelyzetnek tekintendô, így azonnali intézkedés szükséges, a gyermeket minél hamarabb el kell juttatni a megfelelô intézménybe (gyermekjóléti szolgálat), az illetékes hatósághoz (gyámhatóság). IV. 1. 6. Szökött gyerm ekek:intézménybôl vagy családból, a törvényes képviselô (vagy gyám) tudta és beleegyezése nélkül huzamosabb ideig távol tartózkodó gyermek vagy fiatal. IV. 1. 7. Éjszakát az utcán, vagy közterületen, nem lakás céljára szolgáló helyiségben töltô gyermek, fiatal, várandós anya: V elük kapcsolatos feladat, a megfelelô intézményekbe történô mielôbbi eljuttatás (átmeneti gondozást nyújtó intézmények, TEG Y ESZ, O KIT), illetve a hazajuttatásban történô közremû ködés.6 IV. 1. 8. Amennyiben nem magyar állampolgárságú gyermekkel kerül kapcsolatba az utcai és lakótelepi munkát végzô szociális munkás, az ô védelmében is a G yermekvédelmi törvény szerint kell eljárnia, „ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása, a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna” (G yvt. 4. § (3) pl. szülôi felügyelet nélküli, kolduló, agresszív, deviáns gyermek). IV. 2. A fenti kategóriákba nem tartozó gyermekek azok, akiknek nincs intézményes kapcsolatuk (iskola, gyermekvédelmi intézmények, óvoda, családsegítô központ, gyermekjóléti szolgálat, és egyéb jelzôrendszeri tagokkal kapcsolatban nem álló gyermekek csoportjai).

4 K ézikönyv a gyerm ekjóléti szolgáltatást nyújtók szám ára a gyerm ekekkel szem beni rossz bánásm óddal kapcsolatos esetek ellátásához és kezeléséhez w w w .m ogyesz.hu/doksik/m odkiad/kezikonyv.doc 5 A G yvt.17.§-ában felsorolt,a gyerm ekvédelm i rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó intézm ények, szervezetek, szem élyek a gyerm ekjóléti szolgálat felé jelzési kötelezettséggel tartoznak,am ennyiben gyerm ek veszélyeztetettségét észlelik.Továbbá hatósági eljárást kezdem ényeznek gyerm ek bántalm azása,illetve súlyos elhanyagolása,vagy egyéb m ás,súlyos veszélyeztetô ok fennállása,így a gyerm ek önm aga általelôidézett,súlyos veszélyeztetô m agatartása esetén. 6 Az O rszágos K ríziskezelô és Inform ációs Telefonszolgálat elsôrendû célja,hogy segítséget nyújtson a családon belüli erôszak áldozatainak és szükség esetén gondoskodjon az áldozatok elhelyezésérôl.

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 35

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

A JÁ N LÓ

Az utcai és lakótelepi szociális munkás feladata a lakosság és a fiatalok, a galerik, a grundok között kialakuló konfliktusok kezelése, az ellenállások csökkentése. Ennek érdekében közös programokat szervez a közös érdekek mentén pl. a játszótér eszközeit a fiatalok lefestik annak fejében, hogy a mellette lévô parkban maradhatnak. Az utcai és lakótelepi szociális munkás közösségi mediációt szervez, melyen részt vesznek az érintett felek, illetve az utcai és lakótelepi szociális munkások is. Szükség esetén az utcai és lakótelepi szociális munkás közösségi szociális munkást von be, aki segíti a fiatalokat a helyi közösségekbe történô beilleszkedésben. (Pl. az utcai és lakótelepi szociális munkás kosárlabda-bajnokságot, labdarúgó-meccset szervez a két grund között, ezáltal csökkentve a kettejük között lévô feszültséget. A szakember mindkét társaságot bevonja a munkába, ahol mindkét csoportot érintô célért dolgozik pl. gördeszka-pálya létrehozása.) Az utcai és lakótelepi szociális munkás elôsegíti a fiatalok önszervezôdését: támogatja önálló programjaikat, érdekvédelmüket, szükség esetén megszervezi kortárssegítôk képzését, illetve kommunikációs tréningeket szervez a kliensek érdekében. V. A munkafolyamat fázisai/módszertana V. 1. Elôkészítô fázis Az utcai és lakótelepi szociális munkás elsô lépése az ellátott terület és a célcsoport felkutatása, annak megfigyelése. Az utcai és lakótelepi szociális munkás felméri az ellátási területén tartózkodó gyerekek, fiatalok számát, azok életkori megoszlását, útvonaltervet készít az általa tapasztaltak alapján a megfigyelt célcsoportok bejelölésével. V. 1. 1. A terület feltérképezése Az utcai és lakótelepi szociális munkás ellátási területén rendszeresen jelen van. M unkája során felméri, mely idôpontokban, mely területeken tartózkodnak olyan gyerekek, fiatalok, akik a célcsoport tagjai lehetnek. Lehetôség szerint a felmérést állandó párok végezzék, ha erre nincs mód, akkor a munkafolyamatok fázisairól a kollégák tájékoztassák egymást. A hét különbözô napjain, illetve a napok különbözô idôszakaiban a szakemberek jelenjenek meg az ellátási területükön, hogy átlássák, mikor és hol tartózkodnak a gyerekek/fiatalok. Ezt követôen az utcai és lakótelepi szociális munkás ugyanabban az idôben, ugyanazon a helyen tartózkodjon. A megfigyelt célcsoport/ok bejelölésével útvonaltervet készít az adott csoportok jellemzôinek (csoport létszáma, életkori összetétele, érdeklôdési körük, stb.) leírásával, illetve leírja, hogy az utcai és lakótelepi szociális munkás mely idôpontokban találja meg adott helyen a megfigyelt célcsoportokat. Az ellátási területen sok esetben diszkók, szórakoztató centrumok, vendéglátó-ipari egységek (presszók, kávézók, kocsmák), plázák, underground és overground partyk, „R ave scenek”, táncklubok is elôfordulnak, ahol a célcsoportok tartózkodhatnak. Ahhoz, hogy ide az utcai és lakótelepi szociális munkás a visszautasítás veszélye nélkül bejusson, valamint, hogy eredményes munkát tudjon végezni, elengedhetetlen a kapcsolatfelvétel a felsorolt helyszíneket üzemeltetôkkel. Ebben az esetben elsô körben tájékozódni kell arról, van-e ott más szervezet (drogambulancia, ifjúsági iroda), akik hasonló feladatot lát-

nak el. H a igen, együttmû ködési megállapodást kell velük kötni a már elôzôekben leírtak alapján. Az utcai és lakótelepi szociális munkás feladata, ha nincs ilyen szervezet az adott egységben: • személyesen felvenni a kapcsolatot a tulajdonossal, a vezetô személyzettel, az ott dolgozókkal (kölcsönös érdekek hangsúlyozása az együttmû ködés reményében), • amennyiben lehetôség van rá, célszerû ezt írásban is rögzíteni. V. 1. 2. Célcsoport megismerése Az utcai és lakótelepi szociális munkás feladata, hogy a területén lévô potenciális igénybevevôk létszámát, a jelentkezô problémákat, szükségleteket, a fluktuáció mértékét és minôségét feltérképezze. V. 1. 3. Szolgáltatások feltérképezése Az utcai és lakótelepi szociális munkás ellátási területén, az adott településen feltérképezi, mely szervezetek, milyen szolgáltatást nyújtanak a lakosság számára, milyen szabadidô eltöltési lehetôségek vannak a gyermekek és a fiatalok részére. A segítô megismeri az adott településen végzett kutatásokat, vizsgálatokat, amelyek segítik ôt munkája során. V. 1. 4. Adatbázis összeállítása és használata Az utcai és lakótelepi szociális munkás adatbázist állít össze az országos és helyi ellátórendszerrôl és az általuk nyújtott szolgáltatásokról. V. 1. 5. Szükségletek feltérképezése/ hiányszolgáltatás pótlása Amennyiben az utcai és lakótelepi szociális munkás számára a szükséglet-felmérés során kiderül, hogy új szolgáltatás/okra van szükség az adott településrészen, akkor az általa tapasztalt hiányosságokról az éves gyermekvédelmi tanácskozáson beszámol. V. 1. 6. Idôpont és útvonaltervezés Az utcai és lakótelepi szociális munkás a feltérképezés alapján tervezi meg, hogy melyik célcsoportot mikor és hol keresi fel. V. 1. 7. Megfigyelés Ez a fázis a kapcsolatfelvétel elôszobája. A segítô a kialakított útvonal mentén végig haladva megfigyeli a célcsoportokat az alábbi szempontok szerint:létszám, életkori összetétel, érdeklôdési terület, szabadidô eltöltési szokások, jellegzetes viselkedési módok, megjelenési sajátosságok, esetleges devianciák, a tartózkodás helye (mindig egy helyen tartózkodnak vagy mozognak), idôpontja, idôtartama és gyakorisága. Ezen információk begyûjtését követôen tudja megtervezni a kapcsolatfelvétel fázisát, és meghatározni a kapcsolatfelvétel módját. Ebben a munkafázisban csak indokolt esetben avatkozik be és intézkedik az utcai és lakótelepi szociális munkás. V. 2. Kapcsolatfelvétel Az utcai és lakótelepi szociális munkás számára szakmai kihívást jelent, hogyan vegye fel a kapcsolatot a gyermekekkel, fiatalokkal, akik nem kérnek tôle semmit, nehezen engednek be maguk közé idegent. A célkitû zés mindenképpen a gyermekek, fiatalok problémáinak, gondolkodásának megismerése, szük2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 35

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 36

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

A JÁ N LÓ

ségleteik feltérképezése, információgyûjtés, bizalomépítés, megfelelô szolgáltatásokhoz közvetítés. A kapcsolatfelvételt nehezítheti, hogy a „vezér” számára az utcai és lakótelepi szociális munkás jelenléte tekintélyromboló lehet. Törekedni kell a kapcsolat fenntarthatóságára,cél,hogy a következô találkozás létrejöjjön. Az utcai és lakótelepi munka során nem mindenki elérhetô, biztosan maradnak látókörön kívül egyének vagy csoportok. A kapcsolatfelvételeszközei I. K érdôívek, szórólapok, tesztek, plakátok, tájékoztató anyagok (színes,figyelem felkeltô) I. 1. Kérdôív – a szabadidô eltöltési szokásokról, – a célcsoport szükségleteinek, életkörülményeinek feltérképezésérôl, – a család hátterére vonatkozóan. (A kérdôív kitöltését követôen ajándék adható a gyermekek, fiatalok számára, pl.:toll.) I. 2. Szórólap – G yermekeknek, fiataloknak szól, amely egy konkrét programot hirdet. – A szórólap egy szervezetet, egy szolgáltatást kínál, arra az esetre, ha a gyermek vagy fiatal úgy érzi, hogy nincs kihez fordulnia. Ez a szolgáltatás nem feltétlenül az utcai és lakótelepi szociális munkás háttérbázisa, pl. lehet egy telefonszám. – A szórólap lehet önkéntes munkára történô felhívás is. – Tájékoztatás az utcai munkáról, az utcai és lakótelepi szociális munkás elérhetôségérôl, ellátási területén mû ködô programokról, stb. I. 3. Tesztek pl. drogteszt. I. 4. Plakátok lásd:a szórólapoknál. I. 5. Tájékoztató anyagok pl.:drogokról, munkanélküliségrôl, ifjúsági irodákról. I. 6. Interjú. Az utcai és lakótelepi szociális munkás kötetlen beszélgetés formájában, de elôre kiválasztott szempontok szerint, irányított, nyitott kérdésekkel hosszabb interjút készít a megkérdezettekkel. II. K reatív program ok szervezése: különbözô klubok, sportfoglalkozások, kézmû ves foglalkozások, játékok, versenyek, vetélkedôk, zenehallgatás vagy társasjátékok. A programok szervezése eszköze lehet az elérésnek, a kapcsolatfelvételnek és az aktív munka fázisainak. A programok szervezhetôek a háttérintézményben, a bázison;de kivihetôk azokra a helyszínekre, ahol a célcsoportok tartózkodnak. III.K apcsolatfelvétel olyan intézm ényekkel,ahol a célcsoportok az idejük nagy részét töltik. III. 1. Az iskolai programokon történô megjelenés. A különbözô iskolai rendezvényeken (sportnap, kábítószer ellenes nap, gyermeknap stb.) az utcai és lakótelepi szociális munkás egy standot állíthat fel, ahol tájékoztatást nyújt munkájáról, mû ködési kereteirôl, kompetencia határairól. Ekkor személyes kapcsolat alakulhat ki a gyermek és a segítô között. Abban az esetben, ha az utcai és lakótelepi szociális munkás hite-

44 36

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

les, a gyermekek számára megfelelô tájékoztatást tud adni arról, mi a feladatuk, miben tud segítséget nyújtani, akkor az utcai munka során, nagyobb eséllyel tud kapcsolatot kialakítani azokkal a gyermekekkel, akikkel már az iskolai látogatás alkalmával találkozott. III. 2. Az érintett iskolák gyermek- és ifjúságvédelmi felelôseivel való együttmû ködés. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelôsök tájékoztatják az utcai szociális munkást a kallódó, csellengô fiatalokról, akik iskolai idôben nem jelennek meg az oktatási intézményben és tudomásuk van a gyermekek tartózkodási helyérôl. Ez az utcai és lakótelepi szociális munkás tevékenységét felgyorsíthatja, így újabb felderítetlen csoportokat tud fellelni, és feltérképezetlen területeket felkutatni. M unkája csak az utcai szociális munkára terjed ki, szükség esetén jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé. Fontos, hogy az utcai és lakótelepi szociális munkás – lehetôség szerint – rendszeresen részt vegyen az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelôsök értekezletein, megbeszélésein. V. 3. Az aktív munka fázisai: V. 3. 1. A kapcsolat fenntartása • Az utcai és lakótelepi szociális munkás és a gyermek, fiatal között kialakult kapcsolat elsô és legfontosabb alapelve az ôszinteség. Az utcai és lakótelepi szociális munkás pontosan mondja meg, hogy ki ô, miért szeretné felvenni a gyermekkel a kapcsolatot. • Fontos a hitelesség, megbízhatóság; az utcai és lakótelepi szociális munkás mindig ott legyen az elôre megbeszélt idôpontokban, a megállapodásokat tartsa be. • A kapcsolat fenntartása szempontjából lényeges a rendszeres jelenlét, az elérhetôség. Törekedni kell arra, hogy ugyanazon a területen, ugyanabban az idôben mindig ugyanazok a segítôk legyenek jelen. • Elengedhetetlen az elfogadás és a tolerancia. Az utcai és lakótelepi szociális munkás fogadja el, hogy a csoport más normák mentén mû ködik, ugyanakkor közvetítse a társadalmi normákat a G yermekvédelmi törvényben foglaltak betartása mellett.

I AZ AK TÍV M UN KA ESZKÖ ZEI:

• Segítô beszélgetés, tanácsadás. • Programok szervezése. • Információkkal szolgál a kliensei számára, mobil adatbázisával (írásos, információs anyagok gyûjteménye), nyilvántartásával. • Közvetítés: – intézményekhez, szervezetekhez (szociális, kulturális, oktatási, mû velôdési, ifjúsági, gyermekvédelmi, egészségügyi stb.), – szakemberekhez (pszichológus, pszichiáter, addiktológus, pályaválasztási tanácsadó, pedagógus), – közösségekhez (különféle, az érdeklôdésének megfelelô csoportok, sport- vagy ifjúsági egyesületek, szervezetek, klubok). V. 3. 2. Saját munkájának értékelése Az utcai és lakótelepi szociális munkás összefoglalja hol tart, hány stabil csoportot, gyermeket, fiatalt ismer, milyen gyakori-

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 37

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

A JÁ N LÓ

sággal találkozik velük. Ez alapján készíthet szociometrikus felmérést – területi sajátosságok figyelembevételével – a felkutatott gyermekek, fiatalok, csoportok találkozási helyeirôl, strukturáltságukról. V. 3. 3. Elemzés Az utcai és lakótelepi szociális munkásnak a felmérés alapján fontos áttekinteni, hol vannak még ki nem alakított kapcsolatai, mit tudott meg a fiatalokról, gyermekekrôl, a település szolgáltatási hiányosságairól, melyek a problémákat okozzák. Az utcai és lakótelepi szociális munkásnak konzultálni kell a gyermekjóléti központtal vagy szolgálattal (ha nem ez a szervezet látja el ezt a speciális feladatot) arról, hogyan látja a területi sajátosságokat, a gyerekek problémáit és milyen javaslatai vannak. Az utcai és lakótelepi szociális munkás vegyen részt és készüljön fel beszámolóval a munkájáról a gyermekjóléti szolgálat által szervezett éves tanácskozásra. V. 3. 4. Felmerülô problémák megoldási alternatívái A szakembernek az elkészített értékelése és elemzése alapján meg kell határozni a további célokat, és csoportosítani kell a feladatokat (egyénekkel, csoportokkal). V. 3. 5. Beszámoló készítése Az utcai és lakótelepi szociális munkás rendszeresen beszámolót készít a munkájáról az ôt foglalkoztató szervezet felé, év végén elkészíti az éves statisztikáját. Beszámolója az intézmény éves beszámolójának részét képezi. Amennyiben pályázati program keretében mû ködik valamely szolgáltatás, az ehhez szükséges adminisztrációt elkészíti. VI. A találkozások formái egyes gyermekekkel, csoportokkal VI. 1. Egyszeri találkozás • nincs szükség további utcai szociális munkára, • azonnal megoldódott a probléma, az utcai és lakótelepi szociális munkás eljuttatja a megfelelô helyre, tanácsot adott a kliensnek, • jelzést igénylô esetek. VI. 2. Alkalmi találkozás (nem tervezett találkozás) VI. 3. Rendszeres találkozás • folyamatos kapcsolattartás, • aktív munka, amíg az utcai és lakótelepi szociális munkás úgy látja, hogy megoldódik az adott probléma, elô kell készíteni a leválást, egyéni elbírálás esetén utánkövetés végzése, • közösen megfogalmazott célok megvalósulása után lezárás. A találkozások fenti formái idôben és térben összekapcsolódhatnak, párhuzamosan is folyhatnak, hiszen pl. miközben egy csoporttal már folyamatos kapcsolatban van az utcai és lakótelepi szociális munkás, egy-egy fiatal alkalmanként kapcsolódhat a találkozásokhoz. VII. Kimenet M ilyen esetben és hogyan záródhat le a tevékenység? • M egoldódik a probléma – adott területen, adott részfeladatok vonatkozásában – nincs szükség tovább az utcai és lakótelepi szociális munkásra. • Eljutott a gyermek a megfelelô helyre (pl. ifjúsági iroda, pályaválasztási tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat).

• Eltû nik a szociális munkás látókörébôl a gyermek, nem tudja elérni (elköltözik a gyermek, lakóhelye megváltozik). VIII. Jelzési kötelezettség Az utcai és lakótelepi szociális munkásnak jelzési kötelezettsége van a rendôrség, mentôk, tûzoltóság, gyámhatóság felé a következô esetekben: • ha a gyermeket életveszély, vagy súlyos károsodás veszélye fenyegeti; • öngyilkosságot kísérel meg; • nemi erôszak áldozatává, vagy elkövetôjévé válik; • bûncselekmény elkövetésében részt vesz; • alkohol-, kábítószerfogyasztás gyanúja merül fel; • drogfogyasztásra, drogárusításra, prostitúcióra, bûncselekmény elkövetésére kényszerítik. Jelzési és együttm ûködési kötelezettség a gyerm ekjóléti szolgálat felé elhanyagolás,bántalm azás esetén: A súlyos, életveszélyes esetekben az azonnali életveszélyt kell elhárítani, a krízishelyzetet kell megoldani, ezért az ebben illetékes szerveket kell értesíteni. A gyermekjóléti szolgálatnak szóló jelzés megírása csak ezután következik. Amennyiben a gyermek a gyermekjóléti szolgálat látókörében van, akkor sem biztos, hogy beszámol a történtekrôl, így elképzelhetô, hogy a családgondozó nem tud a krízisrôl. H a a gyermek nincs a szolgálat látókörében, akkor az intézkedésrôl a részt vevô hatóságok jelzési kötelezettsége miatt értesülni fog, de az intézkedés súlyossága miatt szükséges a jelzés, hiszen elôfordulhat, hogy csak késôbb, hetek múlva kap értesítést az eljáró szervektôl a gyermekjóléti központ/szolgálat. A segítségnyújtás egyik lehetséges módja, hogy az utcai és lakótelepi szociális munkás behívja a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját a segítô kapcsolatba és a két segítô együtt vesz részt a segítô folyamatban. A fiatal az utcai szociális munkást, mint segítôtársat nem veszíti el, hanem egy újabb segítséget kap a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyében. Az eset kezelésére alkalmas gondozási formát is közösen határozzák meg (alapellátás, védelembe vétel). A gondozási folyamat meghatározására kötött szerzôdést (gondozási-nevelési terv) is közösen készítik el, amiben rögzítik a feladatokat, a munkamegosztás módját. Jelzés, kompetenciahatárok Az utcai és lakótelepi szociális m unkás jelzése a gyerm ekjóléti szolgálat felé.

Folyamatos családgondozás A gondozási formákat sorba véve az egyszeri, vagy rövid idô alatt megoldható esetek kezelése az utcai és lakótelepi szociális munkás kompetenciájába is tartozhat. Ezek információnyújtás, tanácsadás, hivatalos ügyek intézése, közvetítés más szolgáltatók felé. H a az eset jellege megköveteli az alapellátás keretében történô családgondozást, vagyis a folyamatos gondozást, akkor szükség van a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának, a munkájára.

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 37

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 38

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

A JÁ N LÓ

Családdal való kapcsolatfelvétel Amennyiben az utcai és lakótelepi szociális munkás úgy ítéli meg, hogy a gyermek, vagy a fiatal érdekében, a probléma megoldásában szükséges a családtagokat felkeresni, bevonni, és mivel kompetenciájába nem tartozik a családdal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, akkor hívja segítségül a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját.

Kapcsolatfelvétel más intézményekkel Amennyiben jelzôrendszeri tagok bevonása szükséges (iskola, orvos, védônô, rendôrség) a gyermek problémájának megoldásához, akkor is érdemes a gyermekjóléti szolgálatot megkeresni, bevonni.

H atósági intézkedés szü kségessége Súlyos veszélyeztetettség esetében az utcai és lakótelepi szociális munkásnak az illetékes hatóság felé jelzési kötelezettsége van.

Ideiglenes gondozás Az utcai és lakótelepi szociális munkás a gyermek ideiglenes gondozását kéri G Y Á O -ban, vagy C SÁ O -ban. Az intézkedés megtétele után szükséges az illetékes gyermekjóléti szolgálat megkeresése, bár ezt az átmeneti gondozási helynek is kötelessége jelezni. A gyermek kérésére el kell ôt juttatni az illetékes gyermekjóléti szolgálathoz. A gyerm ekjóléti szolgálat segítséget kérhet az utcai és lakótelepi szociális m unkástól,ha a gyerm ek: • otthonából önkényesen eltávozott, • rendszeresen igazolatlanul hiányzik az iskolából, • csellengô életmódot folytat. Az utcai szociális munkás és a gyermekjóléti szolgálat családgondozója közti kompetenciahatár esetenként változó, az esethez igazodik. IX. Minimum feltételek: IX. 1. Személyi feltételek A rendelet 1. számú melléklete szerint a gyermekjóléti központon belül mû ködô utcai és lakótelepi szociális munka számára két fô szakember alkalmazását tartalmazza az ajánlás. A rendelet ismeretében és a szakmai munkatapasztalatok alapján az alábbi minimum feltételek megléte mellett tudjuk elképzelni az utcai szociális munka sikeres megvalósítását. Eddigi munkatapasztalatok alapján szakmailag indokolt a három fô, szakképzett, fôállású, külön munkacsoportban dolgozó szociális munkás, annak érdekében, hogy két fô mindig kint tudjon lenni terepen, egy fô pedig a „bázison” végezze a háttérmunkát (pl.: információt gyûjt a helyi szociális, oktatási, kulturális intézmények munkájáról, a település szabadidôs programjairól, kapcsolatot épít, tart a jelzôrendszer tagjaival, forgalmi naplót vezet, adatbázist, telefonkönyvet készít). A magas színvonalú munka végzéséhez szupervízió biztosítása szükséges. Az utcai és lakótelepi szociális munkások számának meghatározásánál figyelembe kell venni: – a területén található fiatalok számát,

44 38

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

– a közcsomópontok (gyerekcsoportok találkozási pontjai) számát, – a terület nagyságát, – a terület tagoltságát; a terület és a lakosság sajátosságaitól (gondokkal küszködô családok, gyerekek, demográfiai jellemzôk), az ott élôk, tartózkodók életmódjáig. A segítô munkába bevonhatók az utcai és lakótelepi szociális munkát végzô szakemberek irányításával önkéntes fiatalok, kortárs segítôk. IX. 2. Tárgyi feltételek A szolgáltatás biztosításához önálló épület vagy külön bejáratú helyiség szükséges, ahol az utcai és lakótelepi szociális munkások elôkészíthetik, szervezhetik munkájukat, közvetlenül elérhetôk a gyermekek és fiatalok, valamint a gyermekjóléti szolgálat családgondozói és a jelzôrendszer tagjai számára. A személyes fogadásra alkalmas környezet biztosításának szükséges minimuma: – 1 db iroda/munkatársi szoba, – 1 db fogadó/tárgyaló szoba, – 1 db szabadidô szervezésre (pl. klub) alkalmas helyiség. A bázis legyen levegôs, tágas, világos, amely a célterülethez közel, jól megközelíthetô helyen található, és megfelelô infrastruktúrával rendelkezzen. Igényekhez szabott nyitva tartással, igényre szabott programokkal mû ködjön. A munkához szükséges lehet közlekedési eszköz igénybevétele is (autó, kerékpár, motorkerékpár), különösen nehezen megközelíthetô, rossz közlekedésû vagy a bázistól távol esô helyek elérésére. Eszközök: Számítógép, internet, íróasztal, nyomtató, fénymásoló, íróeszközök, szolgálati mobiltelefon utcára, amit behatárolt idôszakra kapcsolnak be, egyénileg alkalmazható a rendszeres kapcsolat fenntartásához. Az utcai és lakótelepi szociális munkásnál mindig legyen telefon, amivel szükség esetén segítséget tud hívni, intervenciót tud kezdeményezni. Kríziselérés céljára a készenléti szolgálat krízis-telefonszámát vagy regionális diszpécser-szolgáltatás javasolható. Az anyaghoz tartozó mellékletek a www.mogyesz.hu w eblapon a X . konszenzus anyagban megtalálhatók.

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 39

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

A JÁ N LÓ

Az Európa Tanács keretében szervezett, Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának 135/2003. sz. ajánlása az iskolai erôszak megelôzése és leküzdése érdekében kialakítandó helyi partnerségrôl1 I A KONG RESSZUS – SZEM ELÔTT TARTVA A HELYI

ÖN KOR M ÁNYZATOK KA M A RÁ JÁ NAK JA VASLA TÁT –

1. Tekintettel: a)az „Iskolai erôszak megelôzése és leküzdése céljából kialakítandó partnerség” témájában 2002. december 2–4. között Strasbourgban „Az erôszakkal szembeni magatartás a mindennapi életben egy demokratikus társadalomban” címû 2. számú integrált projekt égisze alatt a C LR AE-val, az Ifjúsági- és Sport Igazgatósággal, valamint az Iskolai, iskolán kívüli és felsôoktatási Igazgatósággal közösen szervezett konferencia munkájára; b) a konferencia végén elfogadott zárónyilatkozatra; c)a konferencián huszonhárom európai ország oktatási minisztériuma, helyi önkormányzatai és iskolái által bemutatott esettanulmányok összefoglaló anyagára. 2. Emlékeztetve: a) az Európai V áros C hartára; b) a városok feladatairól és kezdeményezéseirôl szóló 17/1996. számú C LR AE ajánlásra; c) a fiatalok mint városlakók szerepe témában szervezett Európa 2000 rendezvényen a fiatalok részvételérôl szóló 59/1999. számú C LR AE ajánlásra; d)a C LR AE az európai bû nözés és bizonytalanság megoldásában a helyi önkormányzatok szerepérôl szóló 99/2000. számú állásfoglalására; e)a C LR AE helyi önkormányzatokról és városi bûnmegelôzésrôl szóló kézikönyvével kapcsolatos 16/2001. számú állásfoglalására; f) a M iniszteri Bizottság által a tagállamok részére a demokratikus polgári jogok és kötelességek oktatásával kapcsolatban adott 2002/12. számú állásfoglalásra. 3. Ü dvözölve azt, hogy ez a Fôtitkár 2002-2003. évi integrált projektjének égisze alatt szervezett konferencia találkozási pontot kínált a legszélesebb társadalmi háttérrel rendelkezô személyek, többek között az oktatási minisztériumok és az ifjúsági, helyi és regionális szinten választott képviselôk, az ifjúsági mozgalmak képviselôi, a civilszervezetek, a szociális munkások, akadémikusok, valamint a rendôri szervek képviselôi részére. 4. Szomorúan tapasztalja:

1 A fordítást Á goston Zsuzsanna készítette.

a) az erôszak növekedését szerte Európában, amely alól az iskolák sem kivételek; b) a különféle európai országokban az iskolai erôszak különösen tragikus példáinak nagy számát, de mindenekfelett az erôszak kevésbé súlyos, ám ismétlôdô, sôt akár mindennap elôforduló formáinak jelentôs növekedését; c)az erôszakos magatartás zaklatástól a verbális erôszakig, a berendezésekben és épületekben okozott károkig és a fizikai agresszióig terjedô széles skálájának létezését, nem beszélve a rasszista cselekményekrôl és a lányok elleni erôszakos cselekményekrôl; d) azt a tendenciát, hogy az iskolai erôszak egyre fiatalabb korban kezdôdik, ami azt jelenti, hogy már a legfiatalabb tanulók is érintettek benne; e)az iskolai erôszak problémái iránt minden európai országban tapasztalható komoly aggodalmat. 5. Ú gy gondolja, hogy az iskolai erôszak problémáját nem lehet elválasztani a városi biztonság hiánya egészének kérdésétôl, mivel az elkövetôk tevékenységüket nem csupán az iskolákra korlátozzák. 6. Aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az iskolai erôszak társadalomra gyakorolt hatása többek között: a)az iskolákról kialakult kép diákok és szülôk, sôt a tantestület által is érzékelt romlása; b)az oktatási körülmények gyengülése, amely az iskolai bukások nagyobb számát eredményezheti; c) az erôszak mindennapivá válása, ami nagy valószínû séggel az iskolán kívül is ismétlôdik, és a felnôtt életben is folytatódik; d)azon esetek számának feltételezhetô növekedése, amikor a fiatalok – magatartásuk vagy gyenge iskolai teljesítményük következtében – nehezen tudnak beilleszkedni a társadalomba. 7. Ezért úgy gondolja, hogy az iskolai erôszaknak aránytalan ára van, és ennek érdekében a társadalom minden rétegét fel kell világosítani és mobilizálni kell. 8. M eg van gyôzôdve arról, hogy az erôszak leküzdésére vagy megelôzésére irányuló politikának a következô alapelveken kell alapulnia: a)az iskolai erôszak megelôzése a demokratikus polgári jogokról és kötelezettségekrôl szóló oktatás kulcstényezôje, melynek elemei a tolerancia, a kultúrák közötti kapcsolatok, a nemek egyenlôsége, az emberi jogok és a vitás kérdések békés rendezése; 2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 39

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 40

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

B E S Z Á M O LÓ

b) elsôbbséget kell biztosítani az áldozatok védelmének és azok segítésének, akik ténylegesen erôszakot szenvednek; c) a bevezetett politikáknak egyensúlyt kell képezniük a megelôzô és a reagáló intézkedések között, és hosszú távú szemléletet kell kialakítaniuk; d) a fiatalokra úgy kell tekinteni, mint a leginkább érintett személyekre és mint legfontosabb partnerekre az e területen kifejtett intézkedések során; e)az erôszakos cselekményekkel azonnal, a sérelem súlyosságával arányos mértékben kell foglalkozni; f) a párbeszéd a potenciális erôszak hatástalanításának fontos módszere, amely mind a diákok, mind a tanárok számára lehetôvé teszi a tárgyalási készségek fejlesztését, a viták békés rendezését és a speciális csoportközvetítést. 9. M eg van gyôzôdve arról, hogy – mivel az iskolai erôszakot sok esetben külsô tényezôk okozzák – hatékony válasz arra csak akkor adható, ha az oktatási rendszer különféle elemei, a szülôk és a helyi közösség tagjai partnerségben dolgoznak együtt. 10. Ú gy gondolja, hogy az ilyen helyi partnerségeknek rugalmasnak kell lenniük, és nem jelenthetnek túlzott terhet a résztvevôk számára, különös hangsúlyt kell helyezniük az alkalmazkodásra és a kölcsönös bizalmon és rendszeres bárbeszéden alapuló együttmû ködésre; 11. Felhívja a M iniszteri Bizottságot arra, hogy: a) e konferencia zárónyilatkozatát juttassák el az Európa Tanács O ktatási O peratív Bizottságának (C D -ED ) és az Európai Ifjúsági O peratív Bizottságának abból a célból, hogy azt küldjék meg megbízó partnereknek és tevékenységeik végzésénél vegyék figyelembe; b) ezt a záró nyilatkozatot tájékoztatásra juttassa el a Tömegmédia O peratív Bizottságnak (C D M M ) és az Európa Tanáccsal tanácsadói státuszban lévô civilszervezeteknek abból a célból, hogy tevékenységeiknél vegyék azt figyelembe és küldjék meg megbízó partnereiknek.

c) a 2. számú integrált program keretében, a szervezeten belül összes ágazattal együttmû ködve ösztönözzék: i) egy ajánlástervezet készítését a tagállamok részére a következô szempontok figyelembe vételével: – hogy megfelelô súlyt kell biztosítani az iskolai erôszak megelôzésére és leküzdésére, és elegendô forrást kell biztosítani a probléma megoldását kezelô hatékony politikák kialakításához; – hogy szükség van arra, hogy az érintett nemzeti, regionális és helyi minisztériumok és intézmények – a városi biztonság hiányának felszámolására és a mindennapi életben elôforduló erôszak megelôzésére tett általános erôfeszítések részeként – mû ködjenek együtt az iskolai erôszak megelôzésére és leküzdésére irányuló átfogó politikák kidolgozása céljából; – támogatást kell nyújtani az e területen lévô helyi kezdeményezéseknek, különösen azoknak, amelyek tükrözik a Strasbourgi Konferencia zárónyilatkozatának szellemiségét; – olyan politikákat kell kialakítani, amelyek magukban foglalják a kutatást, a meglévô programok kiértékelését, széleskörû tapasztalatcserét, valamint a helyes gyakorlatok elterjesztését nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt; ii. a konferencia zárónyilatkozatának megküldését mindazoknak, akik potenciális partnereknek tekinthetôk az iskolai erôszak megelôzésében és leküzdésében; iii. a tapasztalatok és helyes gyakorlatok cseréjét egész Európában, ideértve a legérintettebb személyek, többek között a tanárok és ifjúsági vezetôk részére szóló útmutató és oktató program kidolgozását; iv. azt, hogy kellô figyelmet fordítsanak az oktatási dimenzióra az erôszakot figyelô központok hálózatának kialakítása során; v. a média és erôszak program kidolgozását, különösen a fiataloknak szóló anyaggal összefüggésben; vi. a konkrét tevékenységeket e területen, hogy megfeleljenek bizonyos országok igényeinek, különösen D élkelet-Európában.

„A ma szegény gyermekei ne legyenek a jövô szegény felnôttei” I EU RÓ PA NEM ET M ON DOTT A GYER M EK SZEGÉNYSÉG RE

Az Európai U nió soros belga elnöksége, a trió-elnökség (Spanyolország, Belgium , Magyarország) részeként hangsúlyt fektet a gyerm ekszegénység elleni küzdelem uniós szinten történô kidolgozására.Ennek részeként hívták össze azt a konferenciát a belga Marche-en-Fam enne-ban,2010.szeptem ber 2-3-án,am elyen a soros elnökség egyeztetett a Bizottság szám ára – a jelenlegi tervek és elképzelések szerint a m agyar elnökség alatt – benyújtandó gyerm ekszegénységi ajánlás tervezetérôl. A konferencia az ajánlás nagyobb részegységei köré szervezôdött a plenáris ülései során, amelyen részt vettek a trió elnökség képviselôi, és a meghívott gyermeki jogokkal, gyermekvédelemmel foglalkozó civilszervezetek képviselôi voltak. Az elôzetesen összeállított, egyenként 8-10 fôs munkacsoportok az ajánlás részterületeit tárgyalták. Így a két nap alatt a plenáris elôadáso-

44 40

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

kon túlmenôen facilitált kiscsoportokban is lehetôség nyílt az ajánlás kiegészítésére és egyes elemeinek megvitatására, a politikai akadályok feltárására, az ehhez kapcsolódó megoldási javaslatok benyújtására a következô témákban:(1)a családok számára elérhetô megfelelô források; (2) a szolgáltatásokhoz és lehetô ségek hez va ló hozzá férés; (3) a gyerme kek rész vé te le.

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 41

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

B E S Z Á M O LÓ

A résztvevôk aktív bevonásának ezen újszerû módja, amely a belga elnökség újítása volt a konferenciákon, nagyon eredményesnek bizonyult. A konferencia házigazdája a belga társadalmi befogadásért és szegénység elleni küzdelemért felelôs államtitkár, Phillippe C ourard volt, az elnökség és a Eurochild szervezésében gyermekek által összeállított szegénységrôl szóló kisfilmmel (amelyet több is követett az egyes témákhoz kapcsolódóan) vezette fel elôadását, amelyben a belga elnökség elkötelezettségét hangsúlyozta a gyermekszegénység elleni küzdelemben. Ez a küzdelem nemcsak pénz kérdése, hanem egy oktatást, lakhatást, szociáliskulturális integrációt, egészségügyet, foglalkoztatást érintô többdimenziós küzdelem is. Ezért ezt a harcot a mostani gyermekekbe, a jövô társadalmába való befektetésként kellene felfogni, amely gazdaságilag is megtérül, ha a gyermekekben rejlô potenciált támogatják a többoldalú szükségleteknek megfelelô különféle segítségekkel. Andor László (szociális ügyekért felelôs biztos, Európai Bizottság) más külföldi elfoglaltsága miatt az eredeti programtól eltérôen videóüzenetben vett részt a konferencián, amelyben támogatta a soros elnökség szándékát az ajánlás kérdésében, és személyes, valamint a Bizottság egészének elkötelezettségét hangsúlyozta. A biztos szerint a konferencia jelentôs lökést adhat az ajánlás megszületéséhez, és az Európa 20201-ban foglalt, a Szociális Európa modelljéhez közelítô szegénységi célok (poverty targets) megvalósításához. A gyermekszegénység elleni küzdelem azért is kiemelten fontos az Európai U nió számára, mert napjainkra kiemelkedôen magas lett a szegény emberek között a 18 év alatti fiatalok és gyermekek aránya. Bíztatónak értékelte a szociális területen alkalmazott nyílt koordináció módszerét (open method of coordination), és azt a gyermekjogi stratégiát elôkészítô programot, amelyet a Bizottság kezdeményezett korábban. A biztos megerôsítette, hogy 2011-ben a Bizottság javaslatot tesz a gyermekszegénység elleni ajánlás elfogadására, amely diplomáciai elôkészítés után a magyar elnökség eredménye is lehet. A szociális-, család-, gyermekügyekért felelôs spanyol államtitkár, Juan M ato G omez ismertette a trió-elnökség 18 hónapos közös munkaprogramját a szegénységi célokkal összefüggésben, valamint emlékeztetett a gyermekszegénység különbözô és összességében figyelembe veendô összetevôire (pl.: egy szülôs családok esetén nô a kockázat, többgenerációs szegénység megjelenése). A N ational U niversity of Ireland, M aynooth professzora, H ugh Frazer, független szakértô az európai szintû szabályozás szükségességét indokolta elôadásában, így a Lisszaboni Szerzôdés hatályba lépésével az U nió alapjogvédelmi kötelezettségét, s azt a tényt, hogy az EN SZ G yermekek jogairól szóló Egyezményét valamennyi uniós tagállam ratifikálta, hogy az uniós országokban is jelentôs a gyermekszegénység mértéke – 20 millió szegény állampolgár 20% -a gyermek, illetve 18 év alatti személy. Továbbá, hogy a gyermekszegénység kérdése szorosan összefügg más uniós célkitû zésekkel (demokratikus deficit, idô-

södô társadalom, globalizált munkaerô, nemek közti esélyegyenlôtlenség, különbözô szociális védelmi- és nyugdíjrendszerek.) Az Európa 2020 stratégia céljait meg kell valósítani ahhoz, hogy a „m a szegény gyerm ekei ne a jövô szegény felnôttjei legyenek”, valamint a gyermekszegénység felszámolása alapvetôen szükséges a többi uniós stratégiai célkitû zés megvalósításához is. Az európai dimenzió hozzáadott értékkel bír a tagállami szintû erôfeszítésekhez a közös tudás megnövelésével, az ismeretek bôvítésével, elôsegíti a kölcsönös tanulást és információcserét, valamint a nemzetek közötti összehasonlítást, mindezekkel pedig a valós tapasztalatokon nyugvó közösségi és nemzeti szakpolitikák kidolgozását. Ö sszességében elmondható: az Európai U nió bevonása nem költség, hanem befektetés, ez szükséges ahhoz, hogy az Európa 2020-ban megfogalmazottaknak megfelelôen Európa valóban befogadó, fair, versenyképes és hatékony, valamint fenntartható legyen. Az Eurochild fôtitkára, Jana H ainsw orth, a gyermekszegénység elleni küzdelem holisztikus szemlélettel való megvalósításának fontosságát hangsúlyozta. Az Európai Parlament angol képviselôje, Jean Lambert, bemutatta, hogy Londonban, az egyik leggazdagabb városban is létezik gyermekszegénység, sôt a brit fôvárosban a legnagyobb a depriváció mértéke, amelyet tovább ront a nôkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés ténye is. U niverzális támogatási rendszer bevezetésére lenne szükség a célzottak helyett, s megfelelô „minimális bevétel” szintjének meghatározására, s annak következetes, európai szinten egységes érvényesítésére mint alapvetô garancia elfogadására. U talt ehelyütt az EN SZ Egyezmény azon szakaszaira, amelyek a gyermekek megfelelô életszínvonalhoz való jogát (27. §) rögzíti, és ennek elôsegítésében a munkáltatók felelôsségét is megjelenítik (5. §). H angsúlyozta továbbá, hogy a pénzügyi válság okozta gazdasági nehézségek sem indokolhatnak olyan megszorításokat, amelyek a gyermekek jólétét csökkentik. A King Baudoin Alapítvány igazgatója, Francois Pissart, kiemelt problémaként a szolgáltatások nem megfelelô színvonalát, az elavult politikai stratégiákat, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeit, a kora gyermekkori fejlesztés során a befogadás hangsúlyosságának hiányát, az oktatáshoz való egyenlô hozzáférés nehézségeit, a gyermeki jogok felületes vagy hiányzó ismereteit emelte ki. Fontos lenne az egészségügyi szolgáltatásokban is ezek erôsítése, s a várandósság elôtti/alatti életszakasz és a szüléshez kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások megerôsítése. A társadalmi felzárkóztatásért felelôs államtitkár, Balog Zoltán szerint, a gyermekszegénység összetett területét érintô integrált szakpolitika kidolgozására van szükség, munkahelyteremtésre, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására, a roma-kérdés összetettségének megfelelô kezelésére. V éleménye szerint a posztkommunista országokban jellemzôen máig nehézséget okoz, hogy a szocialista rendszerekben a jóléti rendszerek megfelelôbben mû ködtek sok szempontból a plurális demokráciákénál. Fontos a kora gyermekkori fejlesztés és felzárkóztatás, ennek kapcsán megemlítette a magyar „Biztos kezdet” programot, és a „Legyen jobb a gyermekeknek” hosszú távú nemzeti stratégiát.

1 Az Európai U nió újstratégiája.

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 41

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 42

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

B E S Z Á M O LÓ

Az U N IC EF brüsszeli irodájának munkatársa, M argaret W achenfeld elôadásában kiemelte a gyermekek bevonásának szükségességét az ôket érintô döntésekbe, amely alapvetô fontosságú lenne, azonban hátráltatják az olyan jelenségek, mint a bevonás/részvétel jelentésének korlátozott megértése, és ebbôl következôen a részvételt elôsegítô kezdeményezések alulfinanszírozottak. A finn gyermekjogi ombudsman, M aria Kaisa Aula, ombudsmani jogvédô szerepbôl közelítette meg a gyermekek részvételének kérdését, amelyre az EN SZ G yermekjogi Egyezményének cikkelyei is kötelezik az aláíró államokat, így az Európai U nió valamennyi tagállamát. Különösen fontos a gyermekekkel való konzultáció a saját életüket érintô kérdésekben. A részvétel természetesen nem kötelezettség, hanem jog, amelynek minden gyermek részére elérhetônek kell lennie önkéntes alapon. Az ombudsman felvázolta a finn jogszabályi környezetet, amely a gyermekek részvételét segíti elô – Alkotmány 6. § (1999), G yermekekrôl szóló törvény (2006), G yermekjóléti törvény (2008), N emzeti O ktatási alap Program (2004) –, továbbá azt az üdvözlendô fejleményt, hogy döntés született arról, hogy 2011-re valamennyi helyi önkormányzatnak ki kell dolgoznia azon fórumokat, amelyek a gyerekek részvételét megvalósítja. Ü nnepélyes beszédet mondott egy jól mû ködô gyermekvédelmi alapítvány alapítójaként, és a gyermekek ügye iránt elkötelezettként M athilde hercegné. A konferenciát záró kerekasztal-beszélgetésén Phillippe C ourard és Balog Zoltán vettek részt, akik a két ország elnökségi programját és a gyermekeket érintô napirendet tárgyalták, majd a trió elnökséget képviselô, a gyermekszegénységért és társadalmi felzárkóztatásért felelôs spanyol-belga-magyar állami vezetôk aláírták azt az ünnepélyes nyilatkozatot, amelyben elkötelezték magukat amellett, hogy európai szinten erôfeszítést tesznek a gyermekszegénység mértékének lecsökkentésére. A konferencia teljes idôtartama alatt mû ködô „piactéren” számos gyermekvédelemmel foglalkozó civilszervezet állított standot (többek között a belga V öröskereszt, a belga U N IC EF, az SO S N emzetközi G yermekfalu, a King Boudouin Foundation, a Eurochild, valamint az Európai Szegénységellenes H álózat). Dr. Lux Ág nes (Or szág gyû lé si Biz tos Hi va ta la)

I ÖSSZEFOG LA LÓ A GYER M EK SZEGÉNYSÉG RÔL SZÓ LÓ AJÁN LÁS TER VEZETÉBÔL I 1. A M EG FELELÔ FOR RÁSHOZ VA LÓ HOZZÁ FÉRÉS 1.1. B evételek és juttatások – Azokban az államokban, amelyek többet költenek szociális kiadásokra (nem ideértve a nyugdíjakat), a gyermekszegénység alacsonyabb mértékû. A kormányoknak erôfeszítést kell tenniük a gyermekeket érintô juttatások növelésére/javítására, az intergenerációs szolidaritás kifejezôdéseként, a gyermekkorban rejlô értékek megértéseként, és Európa jövôjébe való befektetésként.

44 42

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

– A gyermeket érintô univerzális juttatások a gyermekes családok bevételeinek növelésének leghatékonyabb módja. Ezeket mindenki számára adni kell, összhangban azokkal a céltámogatásokkal, amelyek a különös szükségben levôket érintik. – A gyerekek számától függô bevételek támogatása magában foglalja a gyerekeket közvetlenül célzó juttatásokat, mint a gyermek vagyonkezelôi alapok (child-trust fund), ingyenes tankönyv és oktatási anyagok, ingyenes iskolai étkeztetés, a kulturális és szabadidôs tevékenységhez való szabad hozzáférés, stb. 1.2. A munka és a családi élet összeegyeztetése – A szülôk minôségi munkája alapvetô fontosságú. R ugalmas munkaszerzôdésekkel segíteni kell a szülôket abban, hogy egyensúlyt találjanak a munka és a családi életbôl fakadó kötelezettségek ellátására. A munkaszerzôdéseknek alkalmazkodnia kell az egyre különbözô összetételû háztartásokhoz. – A szülési szabadságot meg kell fizetni az abban részt vevô szülôknek, amelyeknek mindenki számára hozzáférhetônek kell lenniük, és amely rugalmasságot kínál a szülôknek, hogy megválasszák a gyermekeik szükségleteinek leginkább megfelelô megoldást. A szülési szabadságnak tisztelnie és támogatni kell az egyre különbözôbb összetételû családokat. – A szülôknek el kell tudniuk érni a megfizethetô, hozzáférhetô és magas színvonalú szolgáltatásokat saját maguk és gyermekeik számára. A szolgáltatásoknak igazodni kell a szülôk egyre különbözô munkafeltételeihez.

I 2. A SZOLGÁLTA TÁ SOK HOZ ÉS LEHETÔ SÉGEK HEZ VA LÓ HOZZÁ FÉRÉS

2.1. Kora gyermekkor – A kora gyermekkort a gyermek nevelésének, fejlesztésének, társadalmi integrációjának kiemelten fontos stádiumaként kell felfogni, amely mindenki számára hozzáférhetô állami támogatásokkal megsegített szolgáltatásokat igényel, tekintet nélkül a szülôk munkaerô-piaci helyzetére. – V ilágos minôségi kritériumokat kell kidolgozni a kora gyermekkori szolgáltatások terén, ideértve a szakmai minôsítéseket, probléma felismerést, képzést, oktatás filozófiát és értékeket. I 2.2. O ktatás-nevelés – V alamennyi gyermek számára (ideértve a roma és más hátrányos helyzetû gyermeket) biztosítani kell a minôségi befogadó oktatást, amely elôsegíti a gyermekek jólétét, és érzelmi, társadalmi, fizikai fejlôdését. – Az oktatás szerepét növelni kell a szegénységi ciklus megtörése és a megelôzés terén az oktatáshoz való hozzáférés pénzügyi akadályainak elhárításával, az esélyegyenlôség biztosításával, és a gyermek tanulását és fejlôdését nehezítô otthoni és kisközösségbeli hátrányokat kompenzáló kiegészítô támogatások nyújtásával. – Erôfeszítéseket kell tenni a gyerekek tankötelezettségének teljesítésére, megelôzendô a korai iskola elhagyást, a szülôk támogatásával és a továbbtanuláshoz és/vagy szakképzéshez vezetô utak megerôsítésével és az arra való bátorítással, amely reagál a gyermekek különbözô tanulási szokásaira és igényeire. I

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 43

2.3. Egészségü gyi ellátás – A gyerekek számára speciálisan célzott erôfeszítés tétele szükséges az egészségügyi egyenlôtlenségek csökkentésére, és a szegény, szociálisan hátrányos helyzetû csoportok számára is elérhetô hozzáférés biztosítására, ideértve a társadalombiztosítás univerzális kiterjesztésével. – Annak felismerése szükséges, hogy a gyermekkor kiemelten fontos a gyermek fizikai, mentális, érzelmi fejlôdésében, ennek okán minden gyermeknek biztosítani kell az egészséget javító és megelôzô programokhoz való hozzáférést. – Annak felismerése szükséges, hogy a szociálisan deprivált csoportok tagjai (ezen belül gyermek tagjai) között nagyobb a mentális problémák elôfordulásának mértéke, azért a mentális egészséget érintô szolgáltatásokat ki kell terjeszteni, és a több támogatást igénylô gyermekek számára elérhetôvé kell tenni. I 2.4 . Lakhatás és környezet – A gyermek mindenek felett álló érdekét szem elôtt kell tartani a város-, és környezettervezés során. Különös figyelmet kell szentelni az egészséges és biztonságos környezetnek a gyermek otthonában, és környezetében, amely tiszteletben tartja jogát a tanuláshoz és a játékhoz. – Biztosítani kell a megfizethetô és jó minôségû lakhatást a gyermekes családoknak, amely hosszú távú megoldást kínál, és megóv a szükségtelen utazástól és iskolaváltásoktól. I 2.5. Gyermekvédelem és szociális szolgáltatások – A gyermekvédelmi és szociális szolgáltatásokat meg kell erôsíteni a korai jelzés és megelôzés javítása érdekében, amely segíti a hátrányos helyzetû, vagy annak kockázatával élô családokat problémáik eszkalálódása elôtt, megóva így a gyerekeiket attól, hogy szegénységbe vagy másképpen hátrányos helyzetbe sodródjanak. – Biztosítani kell, hogy a gyerekeket ne emeljék ki a családból, csupán a család gyermekellátásra fordított forrásainak hiánya okán. Ehelyett a családokat támogatni kell abban, hogy gyerekeiket maguk lássák el, mindezt a gyermek legfôbb érdekének szem elôtt tartásával, és a gyermekek intézményi elhelyezésének csökkentésének megkönnyítésével. I

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

– Támogatni kell a társadalmi befogadást azon gyermekek számára is, akik nem élnek családban (utcagyerekek, intézményi ellátásban élô gyermekek, kísérô nélküli kiskorúak, átmeneti nevelésbe vett gyermekek), azzal, hogy támogatást és ellátást nyújtanak és hozzáférést biztosítanak a legfontosabb (oktatási, egészségügyi, stb.) szolgáltatásokhoz.

I 3. GYER M EKEK RÉSZVÉTELE

3.1. A gyermekek meghallgatáshoz való joga – A kormányzatoknak el kell fogadni a szükséges jogszabályokat és szakpolitikai döntéseket, amelyek tartalmazzák a gyermekek meghallgatáshoz és valamennyi ôket érintô döntésben való részvételhez való jogát, és elô kell segíteni a politikaformálásban való részvételük lehetôségét. – Biztosítani kell, hogy a gyermekszegénység leküzdését és társadalmi befogadását célzó szakpolitikáknak reflektálni kell maguknak a gyermekeknek ezzel kapcsolatos nézeteire, ideértve a leginkább marginalizált csoportokét. – Biztosítani kell, hogy azok, akik a gyerekekkel és gyerekekért dolgoznak, megértsék a szegénység és társadalmi kirekesztettség hatását, és gyerekek véleménye meghallgatásának fontosságát. I 3.2. A gyermekek részvétele társadalmi, rekreációs-szabadidô s, kulturális, sport, társadalmi tevékenységekben – Fel kell ismerni a kulturális, ifjúsági munka és sporttevékenység fontosságát a hátrányos helyzetû gyermekek befogadásában és felzárkóztatásában valamint jóllétében, speciális eszközök szükségesek ezen csoportok eléréséhez. – Az iskoláknak támogatni kell a jobb és több tanítás utáni és iskolán kívüli tevékenységeket, valam ennyi gyermek számára kulturális, rekreációs, sporttevékenységhez való hozzáférést tegyenek lehetôvé, amely segítik önmaguk megismerését, önbecsülésük erôsödését, a frusztrációk csökkentését, és támogatják általában a tanulást és jóllétet. I

Lux Ág nes

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 43

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:46 AM

Page 44

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

B E M U T A T JU K

Nemzetközi jó gyakorlatok az iskolai erôszak kezelésében a gyermekvédelmi és oktatási ágazat együttmûködésével1 Az iskolai erôszak m egelôzésével és a beavatkozás lehetôségeivel kapcsolatban szám os elgondolás,program született. V annak pszichológiai indíttatású, individuális, az egyes tanulók agresszív viselkedését m egcélzó program ok, vannak az iskolai m ûködés egyes, relevánsnak tartott elem eire fókuszáló m egelôzô projektek, és vannak átfogó elképzelések.2 Az elem zések szerint az egész iskolára kiterjedô,holisztikus m egközelítésen (W hole SchoolApproach – W SA) alapuló program ok m utatják a legjobb eredm ényeket.Az iskolai erôszak kollektív kihívás,ezért a sikeres W SA program nem csupán az erôszakos m agatartássalfoglalkozik,hanem az iskolai klím a és ethosz alakítását,valam int az iskolában dolgozó felnôttek,a gyerekek,a fiatalok és a szülôk közötti kapcsolatok javítását is célul tûzi ki,és tám ogatja a gyerekek és fiatalok m entális egészségének és tanulási képességének fejlesztését is.A W SA a form ális és inform ális kezdem ényezések,cselekvések és eszközök széles tárházát alkalm azza,am elyek együttes hatásukban elôsegítik az iskolai életm inôség javítását.A kutatások azt jelzik,hogy a bántalm azás különbözô szem pontjait egyaránt figyelem bevevô és az egész iskolát m egcélzó program ok m utatják a legígéretesebb eredm ényeket. A nemzetközi jó gyakorlatok áttekintésénél tekintettel kell lennünk arra, hogy az egyes országokban igen eltérô az oktatási rendszer, az iskolai hagyományok és az elfogadott általános tanítási metódus. Az Egyesült Á llamokra – bár nagyon sok iskolai erôszak prevenciós és kezelési stratégia, tanulmány, vizsgálat hozzáférhetô a laikusok és szakemberek számára – ezen okoknál fogva csak ritkábban hivatkozunk, és a figyelmünket elsôsorban az uniós, illetve európai jó gyakorlatok felé fordítottuk. A gyakorlati példák ismertetése elôtt a nemzetközi szakirodalomban használt fogalmi kereteket, az iskolai erôszak jelenségére vonatkozó legfontosabb kutatási eredményeket vesszük számba, hiszen ezek ismeretében értelmezhetôek, helyezhetôek megfelelô kontextusba az egyes példák.

I FO GA LOM M EG HA TÁ RO ZÁS Az Európai U nióban 2003 óta kiemelt figyelem esik az iskolai erôszak (school violence and bullying) esetekre. A megelôzési programok széles skálája kapott támogatást az ebben az évben indult EU -C onnect projekt keretében, amelyek érintették: – az általános megelôzést, – a jogi szabályozás reformját, – az oktatási rendszer általános támogatását, – az iskolapolitikák reformját, és speciális iskolai programok indítását, – ismeretterjesztô és figyelemfelhívó kampányokat,

1 A cikk a 2010/4.szám ban m egjelent A Panacea keresése c.tanulm ány nem publikált részei alapján készült. 2 D ann (1997) az iskolára irányuló különféle m egelôzési program ok osztályozása során öt prevenciós elvárást írt le: 1.a tanár-diák viszony m inôségének javítása; 2.a szociális tanulás lehetôvé tétele; 3.a közös alapértékek és norm arendszerek m egterem tése; 4.a pozitív teljesítm ény- és énkép átadása; 5.a társadalm i azonosságtudat lehetôvé tétele.

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

– az iskolai erôszak esetekre adott azonnali, közvetlen válaszadási metódusok kidolgozását, – a közvetlen szankciókat, – kortárs segítô programokat.3 Az U nióban az „erôszak” háromféle definíciója elfogadott (illetve használatos a legszélesebb körben), ha iskolai erôszakról esik szó.4 Az angolszász (1)meghatározás szerint „erôszak a fizikai erô használata,am i valakinek sérülést vagy valam iben kárt okoz” illetve „erôszak a jogellenesen használt erô,vagy az azzal való fenyegetés”. O lw eus (2), az elismert norvég iskolai erôszak szakértô már idézett definíciója szerint „agresszív m agatartás az, am ikor az elkövetô saját testét, vagy valam ilyen tárgyat (a fegyvert is ideértve) használarra,hogy m ásnak sérülést vagy kellem etlenséget okozzon”. A W HO (3) meghatározás szerint pedig „erôszak,a testi vagy lelki erô,hatalom szándékos használata annak érdekében, hogy valaki saját m agának, m ás szem élynek, vagy szem élyek egy csoportjának fizikai vagy lelki sérülést,rossz érzést,okozzon”. A definíciókban közös elemként jelenik meg: a) sérelem- vagy károkozás, vagy azzal való fenyegetés, b) szándékosság. Ezzel párhuzamosan kérdésként jelenik meg, hogy vajon az erôszak (iskolai erôszak): – Szükségszerû en jelent-e fizikai erôszakot? – Kizárólag személy ellen irányulhat-e? – Szükségszerû en jogellenes-e? – Személy valósíthatja meg csak, vagy intézmény is? – H ogyan jelenhet meg? Szükséges-e a fizikai sérelemokozásban manifesztálódnia?

3 Az egyes projektek hatékonyságát rendszeres m onitorozással,kutatásokkal is tesztelték. 4 Forrás: w w w .olw eus.org

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:47 AM

Page 45

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

B E M U T A T JU K

A fenti meghatározásokból is kiderül, hogy az „erôszak” és az „iskolai erôszak” fogalmak nem ekvivalensek. Az angol meghatározásban az iskolai erôszak (school violence) mellett ismert önálló fogalom a csicskáztatás/zaklatás (bullying, school bullying) is. M agyarországon a csicskáztatás az iskolai erôszak egyik formájaként ismert, a lelki bántalmazást, megalázó bánásmódot és fizikai erôszakot egyaránt magába foglaló jelenség, aminek alapvetô jellemzôje, hogy az erôszakos, agresszív magatartás: – rendszeresen ismétlôdik, és – erôfölénnyel való visszaélést jelent. Egyes munkákban a bullying-ot, iskolai erôszakként fordítják, más munkákban kiemelik, hogy a két fogalom (’violence’, ’bullying’) nem szinoníma, bár komoly átfedés van a két jelenség között.5 A fogalmak differenciált meghatározására a hazai szakirodalomban is történtek kísérletek. Példaképpen egy közülük: Bullying (agresszivitás): olyan agresszív viselkedési forma (erôszakoskodás, zaklatás, terrorizálás), amely ismétlôdô jelleggel irányul gyenge, magányos egyénre, akinek nehézségei vannak önmaga megvédésében. Bullying áldozat:olyan személy, aki gyakran, illetve ismétlôdô jelleggel válik negatív, támadó, erôszakos, zaklató, megfélemlítô akció célpontjává, áldozatává. V édekezésre való képtelenség jellemzi. Iskolai erôszak (school violence): az agresszív viselkedés egyik fajtája. O lyan negatív cselekedet, amely a tanulók egymás közti;a tanulók tanárokkal vagy más iskolai alkalmazottakkal, a tanárok tanulókkal (esetleg szülôkkel) szembeni erôszakos viselkedésében nyilvánul meg. Az iskola világában a verbális, a fizikai és pszichikai erôszak számos formában regisztrálható. Iskolai zaklatás (school bullying): az agresszív viselkedés egyik fajtája, amelyben a diákot egy vagy több társa (illetve egy vagy több személy) ismétlôdôen és hosszú idôn keresztül negatív cselekedetnek teszi ki. N egatív cselekedetnek minôsíthetô, ha valaki szándékosan sérülést vagy kellemetlenséget okoz vagy próbál okozni. M egkülönböztethetô:közvetlen zaklatás (ahol az áldozatot nyílt támadás éri); illetve közvetett zaklatás (ahol az áldozatot kiközösítik, szándékosan kizárják a csoportból). V iktim izáció (victimization): meggyötrés, elnyomás. M ások meggyötrése, elnyomása, zaklatása, megfélemlítése. V iktim izációs veszélyeztetettség: másokra nézve veszéllyel járó, kellemetlenséget, megaláztatást hozó, áldozattá-sértetté válást okozó, negatív kockázati tényezôk, viselkedési formák. Zaklatás:az agresszív viselkedés egyik fajtája. Akkor beszélünk zaklatásról, ha a három speciális feltétel jelen van: az agresszív viselkedés vagy sérelem okozása szándékos;ha ismétlôdôen és hosszú idôn keresztül követik el;olyan interperszonális kapcsolatban zajlik, ahol a hatalmi egyensúly hiányzik (egyenlôtlen erôviszonyok alakulnak ki)”.6

Az iskolai erôszak és bullying esetek tipológiája a következôképpen határozható meg: – közvetlen fizikai támadás, – közvetett fizikai támadás (például:vagyontárgyak ellen), – közvetlen verbális támadás (szóban, írásban – levél, email, sms, etc.), – közvetett verbális támadás (például:pletyka terjesztése), – kapcsolati erôszak:kizárás a társas életbôl / normális csoport tevékenységekbôl, – cyberbullying (információs és kommunikáció technológiák – IC T – felhasználása mások bántalmazására. (Leggyakrabban interneten, mobiltelefonon keresztül.), – intézményi agresszió / manipuláció (például:teljesen irreális célok kitû zése).

I NEM ZETKÖ ZI KU TA TÁ SI TA PASZTA LA TOK

2004-ben, Alikasifoglu és munkatársai7 Törökországban végeztek egy 4000 fôs, 9-11 osztályos diákokból álló mintán vizsgálatot az iskolai erôszak jellemzôirôl. Az önkitöltôs kérdôívekre adott válaszok alapján a diákok 42% -a keveredett verekedésbe a vizsgálatot megelôzô 12 hónapban, és 7% -uk sérülést is szenvedett. A gyerekek 30% -a nyilatkozott úgy, hogy az aktuális tanévben csicskáztatás, bullying áldozatává vált, míg 19% -uk másokat csicskáztatott az iskolában. Ijesztôen magas volt azoknak a gyerekeknek az aránya, akik a válaszok tanúsága szerint az elmúlt tanévben fegyvert vittek be magukkal az iskola területére (8% ). Az igen magas elemszám miatt fontosnak gondoltuk bemutatni N ansel és munkatársai 2001-ben végzett kutatását8 is, amelyben 15 000, 6-10. osztályos észak-amerikai diákot kérdeztek meg iskolai erôszak tapasztalataikról. A gyerekek 59% -a nyilatkozott úgy, hogy ôt soha nem csicskáztatták és nem vált áldozatává iskolai erôszaknak, 56% -uk pedig soha nem csicskáztatott mást. A diákok egynegyede az elmúlt tanévben 1-2 alkalommal vált áldozattá és ugyanilyen arányban követtek el a gyerekek mások sérelmére valamilyen erôszakos cselekményt. A hetente áldozattá váló illetve másokat abúzoló gyerekek aránya pedig 8% illetve 9% volt. N émetországban az elmúlt években egyre több híradás (és tanulmány) foglalkozott a migránsok gyermekei többségének oktatási intézményeként szolgáló ún. Hauptschule-kban tapasztalható erôszakos cselekményekkel. A diákok közötti, illetve a tanárokkal szemben megnyilvánuló agresszív magatartás mindennapos (gyakorlatilag a gyerekek 100% -át érinti) ezekben az intézményekben, amik a nyelvi / megértési és kommunikációs, valamint tanulási és magatartási problémákkal küzdô, minden más intézménybôl kiesô migráns gyerekek gyûjtôhelye. A multikulturális közegben speciális programok szükségesek már

5 Lásd:Sm ith,P.K .(2002) i.m .;Ananiadou,K .–C ow ie,H.:Interventions to reduce school bullying. In: C anadian Journal of Psychiatry. 48 / 2003. 591-599. old.; w w w .agressionreplacem enttraining.org 6 Figula E.: Bántalm azók és bántalm azottak az iskolában. Ú j Pedagógiai Szem le. 2004/7-8.

7 Alikasifoglu, M.–Erginoz, E.–Ercan, O .–U ysal, O .–K aym ak, D . A.–Ilter, O .: V iolent behaviour am ong Turkish high school students and correlates of physical fighting. In: European Journalof Public Health.2004/14.,173-177.old. 8 N ansel, T. R., O verpeck, M., Pilla, R. S., Ruan, W . J., Sim ons-Morton, B., & Scheidt, P. (2001).Bullying behavior am ong U .S.youth: Prevalence and association w ith psychosocialadjustm ent.Journalof the Am erican MedicalAssociation,285,2094–2100.

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 45

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:47 AM

Page 46

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

B E M U T A T JU K

pusztán a diákokkal való kapcsolattartáshoz és kommunikációhoz.9 Az O EC D egy 2008-ban kiadott jelentése szerint az iskolai erôszak esetek Franciaországban és Angliában is egyértelmû en kezdenek etnikai színezetet ölteni. Eszerint a gyerekek számára szignifikáns lesz a faji, etnikai hovatartozás annak eldöntésekor, hogy „kit válasszanak ki maguknak”, hogy ki legyen (a következô) áldozat.10 2005-ben, W itkow ska és Menckelvégzett kutatást11 Svédországban, az iskolákban elszenvedett szexuális bántalmazásokról. M egállapításaik szerint a svéd lányok számára az oktatási intézményekben elszenvedett szexuális zaklatások az egyik legnagyobb (köz)egészségügyi problémát jelentik. A kutatók szexuális zaklatásnak tekintettek minden olyan szexuális természetû magatartást, amit a lányok nem megfelelônek vagy nem elfogadhatónak ítéltek. A válaszok tanúsága szerint a 17-18 éves lányok 49% -a élt át már iskolai környezetben ilyen szexuális zaklatást valamely kortársa, és 18% -uk valamely tanára által. Az ún. dating violence, vagy randevú erôszak magyarországi jellemzôirôl 2005-ben végeztünk kutatást az O rszágos Kriminológiai Intézetben,12 ami a svéd eredményeknél jobb tapasztalatokat hozott ugyan, de még így is a diákok közel egynegyedénél volt megállapítható a randizások alkalmával, a partner / barát által elkövetett bántalmazás ténye. A tanárok által elkövetett iskolai szexuális erôszak eseteket vizsgálta Tim m erm an 2003-ban, H ollandiában. A magyar eredményekhez hasonlóan az esetek 18% ban volt kimutatható iskolatárs által elkövetett szexuális bántalmazás / zaklatás (nem beleegyezésen alapuló szexuális aktus), míg a tanárok által elkövetett hasonló cselekmények aránya igen magas, 27% -os volt. A fenti kutatási eredmények és megállapítások nem alkalmasak arra, hogy átfogó képet kapjunk az iskolai erôszak nemzetközi helyzetérôl. Jól mutatják azonban, hogy általánosan ismert és kutatott jelenségrôl van szó, ami jellemzôit tekintve nem tér el jelentôs mértékben a magyarországitól. A probléma jelentôségét, és az iskolai erôszakra esô mind nagyobb nemzetközi figyelmet mutatja, hogy 2006-ban, az EN SZ speciális ügyszakban tárgyalta az Európai és Közép-Á zsiai oktatási helyzetet, aminek során (a regionális konzultációkon) a legnagyobb figyelem az iskolai erôszakot övezte. A konzultációkra delegált diákok legnagyobb problémának az iskolai erôszakot, azon belül is a tanárok és más felnôtt iskolapolgárok irántuk megnyilvánuló erôszakos aktusait emelték ki.

9 Schäfer,M.& K orn,S.,(2001): Tackling violence in schools: A report from G erm any. http://w w w .goldsm iths.ac.ac.uk/connect/reportgerm any.htm l 10 O lw eus 1987-ben m egjelent egyik tanulm ánya szerint a bullying áldozatává válásával leginkább veszélyeztetett gyerekek: a legkisebb,leggyengébb,legfiatalabb (azaz életkorukat és m éreteiket tekintve jól körülírható csoportba tartozó) elsôsorban fiú gyerekek. Szám os kutató kiem eli,hogy a fizikai bántalm azás és bullying elsôsorban a fiúk között elterjedt,m íg a lányok a verbális és kapcsolati erôszakot (kirekesztés,kizárás,pletykálkodás,stb.) alkalm azzák nagyobb m értékben. 11 Moore,K .–Jones,N .–Broadbent,E.: Schoolviolence in O EC D countries.2008.Megism erhetô: http://learnw ithoutfear.org/dow nloads/School_V iolence_in_O EC D _countries.pdf 12 Herczog M.–G yurkó Sz.:Randevú erôszak – partnerbántalm azás a családi együttélést m egelôzôen.In: K rim inológiai Tanulm ányok 43.O K RI.Budapest.2006. 136–156.old.

44 46

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

I JÓ GYAKORLATOK 13

„ Én nem bántok másokat az osztályban. És te? ” (B elgium) Belgiumban 2006-ban indult el egy átfogó program az osztálytermekben zajló iskolai erôszak, csicskáztatás, zaklatás megelôzésére. A program célja a gyermekek közötti agresszió csökkentése és az egymás közötti interakciók békésebbé, erôszakmentessé tétele. M inden osztály részt vett a programban, a városi bûnmegelôzési szolgálatok koordinálásával. Az „Én nem bántok m ásokat az osztályban.És te?” elnevezésû program öt fô részbôl állt: i. színházi elôadás az iskolai erôszakról (Ez egy olyan tragikomédiát jelentett, ami a zaklatás, csicskáztatás, bántalmazás különbözô aspektusait mutatta meg. Az elôadás után beszélgetés következett a diákokkal a látottakról.)14. ii. Erôszak-ellenes játékok (anti-bullying gam e):minden osztályban eljátszották ezt a játékot, majd a diákok egy legalább öt pontból álló „szerzôdést kötöttek” egymással arra, hogy erôszakmentesen fognak kommunikálni, konfliktust megoldani és nem zaklatják / csicskáztatják osztálytársaikat. iii. Ö t héten keresztül az osztályoknak a korábban megkötött szerzôdés szerint kellett mû ködniük (folytonossági modul). iv. Az osztályok kiértékelték az eltelt idôszakot, a szerzôdést és annak megvalósulását. v. Erôszak-mentes party – a projekt zárása. I

„ Kezeld a konfliktusaidat!” (Dánia) A dán Bûnmegelôzési Tanács, együttmû ködésben a dán Konfliktus R endezési Központtal 2000–2002 között egy olyan iskolai konfliktusrendezési programot indított el illetve mû ködtetett, amelynek eredményei szerint az alternatív (resztoratív, erôszakmentes) probléma-megoldási technikák alkalmazásának bevezetése az iskolai konfliktusrendezésbe egyértelmû en csökkenti az iskolai erôszak esetek számát. A nemcsak a kezelés, hanem a prevenció szempontjából is igen sikeres program egy 1999-ben végzett kutatás eredményeire építve igyekezett az iskolai erôszak elkövetésével (és elszenvedésével) veszélyeztetett gyerekek számára egyfajta pozitív identitás-képet felmutatni – illetve annak „felépítésében” segíteni a diákokat. A diákok pozitív önértékelése, az iskolai közösségbôl való kirekesztôdés megakadályozása alapvetô indikátora a jó erôszak-prevenciós programoknak. Az erôszakmentes konfliktuskezelési technikák alkalmazásának elfogadása, a módszerrel hirdetett elvekkel és értékekkel való azonosulás nem képzelhetô el anélkül, hogy a diákok (és más iskolapolgárok) jó mentálhigiénés állapotban lennének. A projekt újdonsága tehát elsôsorban nem a helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet integrálása az iskolákba, hanem I

13 Példák az Európai U nió EU C PN (Európai Bûnm egelôzési Hálózat) tagországainak legjobb gyakorlataiból.Forrás: w w w .eucpn.org/goodpractice/ 14 Ilyen program ot nálunk is elindított a K olibri színház http://w w w .gyerm ekszinhaz.hu/index.php?Item id=4& id=2369% 3Aiskolaiagresszio& option=com _content& view =article (a szerk.)

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:47 AM

Page 47

egy holisztikus szemléletû, az iskolapolgárok jóllétét és jólétét is figyelembe vevô (azt a projekt hátterének tekintô)megvalósítás. A dán modellhez hasonló – resztoratív technikákra építô – programok indultak az elmúlt öt évben gyakorlatilag az Európai U nió valamennyi államában, így M agyarországon is.15 Fórum Színház a bû nmegelô zésben (Litvánia) A nyugat-európai példák mellett fontosnak tartottuk olyan – történeti fejlôdését tekintve a magyarhoz hasonló –, a periférián elhelyezkedô kisállamból is példát hozni, ahol a pénzügyi és szemléletbeli / szakmai nehézségek ellenére sikerült eredményeket elérni. A litván program célkitû zései között szerepelt a tinédzserkorú gyerekek körében a kriminalitás és más deviáns magatartások iránti fogékonyság csökkentése, a bûnelkövetés, az erôszak, az alkoholfogyasztás és más szerhasználat kockázatának csökkentése. A másodlagos célkitû zések között szerepelt a diákok kritikai gondolkozási képességének megerôsítése a saját cselekedeteik, a magatartásukért vállalt felelôsség tekintetében. A pszichológiai-kreatív Fórum Színház metódusát speciálisan a fenti devianciaformákkal veszélyeztetett gyerekek számára dolgozták ki. Litvániában ennél is szû kebben határozták meg a célcsoportot:olyan tinédzsereket vontak be a programba, akik már összeütközésbe kerültek a hatóságokkal valamilyen büntetendô cselekmény elkövetése miatt. I

15 Példák az O rszágos Bûnm egelôzési Bizottság gyakorlatából:kortársm ediáció,m ediátor és m ediátor tréner képzés a diákok és tanárok között (Partners Hungary – K özgazdasági Politechnikum ); konstruktív konfliktusfeloldás, „ szem tôl szem be” m ódszer (C sibész G yerekjóléti K özpont – Bókay Á rpád Á ltalános Iskola,MH Líceum Alapítvány,Zöld K akas Líceum ); jóvátételi m ódszer alkalm azása a konfliktusfeloldásban (Béke G yerekotthon);kom m unikációs,önism ereti program ,az erôszakm entes konfliktusfeloldás m ódszerei (Boros Sám u el Szakközép iskola – Szente, Periféria Egyesület) Forrás: w w w .bunm egelozes.hu

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

A csoportasszociációk kreatív-lélektani technikájára építô program a partneri kapcsolatok kiépítését segíti, és megtanítja a résztvevôket arra, hogyan lehet aktívan meghallgatni a másikat, és tiszteletben tartani a véleményét úgy, hogy az ember a saját érdekeit (véleményét) is érvényre juttatja. A kommunikációt segítô technikák révén a diákok a mindennapi élethelyzetek komplexitását is jobban megértik és felismerik a saját és mások viselkedése mögötti érzéseket, érzelmeket, vágyakat. O lw eus, iskolai erô szak megelô zô / kezelô program (Norvégia) Jelenleg az egyik legjobbnak tekintett, legismertebb és legtöbbet kutatott iskolai erôszak (bullying) megelôzési projekt az O lw eus prevenciós program. A program, amelynek megalkotója és névadója a norvég D an O lw eus professzor, lassan négy évtizedes kutatási és alkalmazási tapasztalatot tudhat maga mögött. Az O lw eus Iskolai erôszak M egelôzô Program (O lw eus Bullying Prevention Program – O BPP) többszintû, többkomponensû iskolai projekt az iskolai bántalmazások és más antiszociális magatartások csökkentésére és megelôzésére az általános iskolában és a középiskola alsóbb osztályaiban. Az O BPP az egész iskolára kiterjedô (W SA) programként az iskolai, az osztály és a személyes szinten irányoz elô különféle eljárásokat, és a szülôk és a közösség bevonását is megcélozza. A program alapvetô célja „a társas környezet újrastrukturálása” amely arra irányul, hogy a bántalmazó magatartások „lehetôség és jutalom szerkezetében” változásokat érjenek el. A program hangsúlyozza a tanárok és a szülôk pozitív részvételét, az elfogadhatatlan magatartások határozott korlátozását („m i nem tûrjük a bántalm azást az osztályunkban/iskolánkban”), és a nem hosztilis és nem testi szankciók következetes alkalmazását az erôszak szabályozásában. A felnôtteket a pozitív szerep modellnyújtásra ösztönzik. I

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 47

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:47 AM

Page 48

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

B E M U T A T JU K

A program egyfajta „train-the-trainer” – képezd a képzôt – modell szerint mû ködik. Az egyes iskolák „kulcsembereit” a kiképzett instruktorok tanítják be, a program alkalmazását és megvalósítását az iskola tanárai végzik. Az O BPP célja: • a gyerekek közötti meglévô iskolai erôszak csökkentése, • az új iskolai erôszak problémák megelôzése. • jobb társas kapcsolatok kialakítása az iskolában A programot általános és középiskolás tanulók részére (5-15 év) tervezték, és ezeknél alkalmazzák. (Bizonyos módosításokkal a középiskola felsôbb osztályaiban is alkalmazható.) A legtöbb eleme valamennyi gyereket érinti, de az erôszakoskodók, illetve az erôszak célpontjai további, egyén intervencióban is részesülnek. A program hatékonyságát illetôen eddig hat nagy, átfogó – összességében több mint 40 000 gyereket érintô – értékelô vizsgálat volt N orvégiában, amelyek az iskolai bántalmazások és áldozattá válás 30-70% -os csökkenését jelzik. A követéses vizsgálatok ötéves vizsgálata a pozitív hatások fennmaradását mutatják. A programot a norvég iskolákban 2001 óta széles körben alkalmazzák. 2007-ig mintegy 500 iskolába vezették be és több mint 125 „instruktor” kapott átfogó képzést. Az O BPP sikerét mutatja, hogy folyik a program „disszeminációja” – N orvégián kívül alkalmazzák már Svédországban, az Egyesült Á llamokban (utóbbiban példaértékû modell programnak – Blueprint Program – választották), és folyamatban van a bevezetése a Baltikumban is.

I AZ ISKO LAI ERÔ SZAK ESETEK BEN ALKALM A ZOTT IN TER VEN CIÓ KAT, PROG RA M O KAT NÉGY FÔ CSO PORTBA SO ROLHATJUK:

A) P revenciós programok az iskolákban (illetve országos szinten), amelyek – az iskolai környezet / klíma javítására, fejlesztésére irányulnak (például kooperatív technikák, csoportmunkák alkalmazása az oktatásban), – kisebb létszámú osztályok szervezése, – (nem kompetitív) sport programok / sportolási lehetôségek kialakítása, – személyes és társas kompetenciák fejlesztése (pozitív önkép és önértékelés támogatása), – az iskolák motiválása a belsô normákban (pl. házirend) és stratégiákban önállóan megjeleníteni az iskolai erôszak megelôzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat. Az Egyesült Királyságban a közoktatási törvény rendelkezései értelmében minden iskolának ki kell alakítania a saját „politikáját” (kezelési, megelôzési stratégiáját) az iskolai erôszak esetekre. Egy 2008-ban publikált vizsgálat16 eredményei szerint ezeknek a stratégiáknak a minôsége jelentôs különbségeket mutat. A 142 iskola részvételével zajlott kutatás alapján megállapítható, hogy az oktatási intézmények többsége a verbális és fiziI

16 Sm ith, Sm ith, O sborn, Sam ara: .A content analysis of school anti-bullying policies. Progress and lim itations. In: Educational Psychology in Practice. V ol. 24 N o.1, 2008. 1–12.old.

44 48

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

kai erôszakot / zaklatást definiálta belsô normában. Az említés szintjén elôfordult még a homofób zaklatás és a cyberbullying is. N éhány stratégiában szerepelt a nem oktatási feladatokat ellátó személyzet képzése, az incidensek utánkövetésének valamint a gyermekvédelmi jelzôrendszer hatékony mû ködtetésének / használatának követelménye is. A kutatás során nem nyert bizonyítást, hogy a jó iskolapolitika megléte csökkenti az iskolai erôszak esetek számát. B ) Támogató programok – a tanárok számára (információs anyagok készítése és elterjesztése, speciális tréningek szervezése, a személyi és tárgyi oktatási segítségek fejlesztése), – az iskolák mû ködését érintô átfogó támogató programok (az iskolaszékek, diákönkormányzatok, tanári testületek mû ködésének reformja;speciális programok integrálása az iskola mû ködésébe – O lw eus, etc.).

C) Ismeretterjesztô , figyelemfelkeltô programok – a tanrendbe beépítve speciális foglalkozások, beszélgetések az erôszakról, konfliktusokról, – drámapedagógiai technikákkal (szerepjáték, csoportmunka, stb.) a diákok érzékenyítése a probléma iránt, – erôszakmentes konfliktusfeloldási technikák elsajátítására irányuló tréningek, – közvetlen válaszok:fémdetektorok elhelyezése az iskolákban (lásd:Egyesült Királyság gyakorlata), védôôrizet az iskolákban (lásd:Biztonságos Iskola program Portugáliában), vészhívó karkötôk alkalmazása – segélykérésre (Finnország), telefonos segélyvonalak mû ködtetése (Ausztria, Spanyolország, Anglia), iskolai „törvényszékek” felállítása az erôszakos ügyek megvitatására, konkrét ügyekben döntéshozatalra.

D) Közvetlen szankciót jelentô intervenciók – retributív, büntetô jellegû válaszok: – jogoktól való megfosztás (részlegesen, idôlegesen vagy tartósan), – szülôk értesítése, – elzárás (a személyes szabadság idôleges korlátozása), – különmunka / feladatok kiszabása, – felfüggesztés (a tanulói jogviszony idôleges szüneteltetése), – kizárás, – resztoratív, helyreállító szemléletû válaszok. A különbözô intervenciók hatékonyságával foglalkozó tanulmányok és beszámolók tanúsága szerint gyakorlatilag bármely program sikerrel alkalmazható, ha a program elég hosszú ideig tart, az iskola fenntartója (tulajdonosa) elkötelezett az intervenció szükségessége mellett és támogatja a megvalósítást. A hatékonyságot befolyásoló tényezôk között kell értékelni:a diákok életkorát, az iskola környezetének (lakókörnyezet, település, ország) általános atmoszféráját [mennyire elterjedt, elfogadott az erôszak / milyen közállapotok uralkodnak];és magának a beavatkozás jellegét, adekvátságát, az elôkészítés minôségét.

Gyurkó Szil via

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:47 AM

Page 49

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

B E M U T A T JU K

Bûnmegelôzés – új megközelítésben1 A fiatalkorúak bûnelkövetésének prevenciójárólbeszélve a legfontosabb elôször is azt rögzíteni,hogy egyetlen bûnm egelôzési program sem lehet sikeres,ha csak a bûnelkövetôkre,az elkövetett cselekm ények szám ának csökkentésére koncentrál. Másodsorban azt kelltisztán látni,hogy a prevencióra fordított pénzösszegek olyan befektetésnek szám ítanak,am elyek össztársadalm i (és term észetesen egyéni) szinten is m egérik a ráfordítást,és pénzügyileg is hasznosnak bizonyulnak.Harm adrészt a kidolgozott bûnm egelôzési program ok jelentôs részének gyakorlati m egvalósítására m ég esély sincs,a bevezetettek értékelése,a hozzájuk kapcsolódó hosszú távú kutatások és a társadalm i kom m unikáció pedig hiányzik vagy hiányos.

Egy sikeres prevenció nem nélkülözheti a fentieket, valamint azt a közegészségügyi bázist sem, amire építve csökkenthetôk azok a kockázati tényezôk, amelyek a sikeres megelôzést jelenleg még akadályozzák. A bûnmegelôzési programokat klasszikusan három szintre oszthatjuk. Az elsôdleges (univerzális) megelôzés a bûncselekmény elkövetésének megelôzését, a másodlagos (különleges) a már elkövetett cselekmény és következményeinek visszafordítását, kezelését, csökkentését, míg a harmadlagos (egyedi) pedig a bûnelkövetônél az ismételt elkövetés megakadályozását célozza. A három szint együttesen járul hozzá a jövôbeni bûnelkövetés megelôzéséhez, hiszen a társadalom egészét célzó univerzális megelôzésen túl a második és harmadik szinten a prevenció a magas rizikójú népességcsoportokat veszi célba. M ai ismereteink szerint a megelôzés tekinthetô a legjobb kezelésnek („prevention is the best treatment”), ami a bûnmegelôzés és társadalmi, gazdasági, környezeti prevenciós stratégiák együttes érvényesülése fontosságának felismerését jelzi. Kínában például a közösség által gyakorolt társadalmi kontroll a fiatalkorúak bûnmegelôzési programjában központi szerepet játszik (X iang, 1999), Európa több államában és az Egyesült Á llamokban a magas kriminalitású városrészek, külterületi fejlesztések egyik fô célja a bûnmegelôzés, a gazdasági stabilitás egyik várt következménye pedig a csökkenô bûnelkövetés. Az alábbiakban (az angolszász országok valamelyikében) már megvalósult és értékelt olyan bûnmegelôzési programokat tekintjük át, amelyeknek célkeresztjében a gyermekek vannak: 1. Az egyesült államokbeli veszélyeztetett gyermekek program (C hildren At R isk – C AR ) célcsoportját 11 és 13 év közötti olyan iskolás gyermekek jelentették, akik egyéni és családi jellemzôik miatt veszélyeztetettnek számítanak. A programban a gyermekeknek lehetôségük volt megtörtént esetek feldolgozott változatának meghallgatására, meghívott

1 A cikk alapjául szolgáló tanulm ány: Helm ut K ury–Joachim O bergfell–Fuchs: C rim e Prevention – N ew Approaches, W eisser Ring, Mainz, 2003, 15–60. p. Fordította: V eres Ki nga.

büntetôbírókkal, családsegítôkkel való beszélgetésekre, valamint iskolán kívüli és nyári programokban való részvételre, a pozitív magatartásformák elsajátítását célzó foglalkozások, tanulási segítségek (tutor, korrepetálás stb.) igénybevételére, valamint egyéb természetbeni és pénzügyi segítség révén az ôket körülvevô, bennük rejlô bûnelkövetési kockázati tényezôket csökkenteni. A résztvevôk egyéves utánkövetése alapján mérhetô eredménye volt a programnak, hogy a gyerekek kevesebb droghasználatról, kábítószerrel való egyéb visszaélésrôl és erôszakos cselekményrôl számoltak be, mint a kontrollcsoportbeli gyermekek. 2. A szintén az Egyesült Á llamokban megvalósított Középnyugati Megelôzési Project (M idw estern Prevention Project – M PP) egy olyan sok összetevôs közösségi prevenciós program, amelynek célja a cigaretta-, alkohol- és marihuánahasználat visszaszorítása. A programban iskolák, szülôi, közösségi szervezetek és a helyi média terjesztette a szerhasználat veszélyeit, és kereste a közegészségügyi, közösségi lehetôségeit a szerhasználat visszaszorításának. A program elsô lépcsôfokát a 6. és 7. osztályos gyermekek tanrendjébe illeszkedô tájékoztatás, oktatás, a másodikat a szülô- és tanárképzés, a harmadikat pedig a helyi önkormányzatok, közösségi intézmények munkatársainak továbbképzése jelentette. A média kampányban televíziós, rádiós és az írott sajtóban megjelenô tájékoztató és informáló spotok hirdették a program célkitû zéseit és toborozták a résztvevôket. A program elsô hároméves idôszakának eredményei szerint a felnôtt lakosság napi cigaretta- és marihuánahasználata 40 százalékkal, míg az alkoholfogyasztás ennél kisebb mértékben, de ugyancsak csökkent a középiskolások körében. 3. A fiatalok magatartási problémáinak csökkentését, szociális és szocializációs képességeinek fejlesztését célozta a Rettenetes évek: Szülô, tanár és gyermek továbbképzési programsorozat (T he Incredible years: Parent, T eacher and C hild T raining Series), aminek célcsoportját a 2 és 8 év közötti viselkedésproblémás gyerekek jelentették. A program szülôképzéssel foglalkozó részében nevelési tanácsokat adtak és problémakezelési ismereteket (depresszió, házassági válságkezelés stb.) oktattak a résztvevôknek, amelyek egyrészt a gyermekek magatartásproblémáinak csökkentését, másrészt a szülôk nevelési programjának sikerét szolgálták. A tanárkép-

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 49

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:47 AM

Page 50

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

B E M U T A T JU K

zésben az osztálytermekben uralkodó agresszió csökkentése érdekében tanítási, nevelési, pszichológiai ismereteket (empátia, beszélgetés- és dühmenedzsment stb.) adtak át, míg a gyerekekkel való foglalkozások során kapcsolatteremtést, interperszonális problémák megoldását, szabálykövetést, az iskolai sikerekre való képesség fejlesztésének metódusát tanították, ami a hatáselemzések és értékelések szerint növelte a gyermekek probléma megoldási képességét és erôsítette a tanár-diák kapcsolatot is. 4. A Védônôk és családok elnevezésû program keretében a védônôk az elsô gyermekes, alacsony jövedelmû anyákra a terhesség kezdetétôl a gyermek kétéves koráig kiemelt figyelmet fordítottak. Ennek keretében egészséggondozást, nevelési ismereteket, gyermekgondozást, nôi egészségügyi kérdéseket, munkaerô-felhasználási ismereteket oktattak. Az értékelés eredményei szerint a programba bevont családoknál a gyermekek átlagosan kevesebb hónapot töltöttek gyermekjóléti gondoskodásban, a szülôk pedig letartóztatásban, mint a kontrollcsoportnál, továbbá csökkent a gyermekbántalmazások és elhanyagolások aránya is. Felnôve azokat a gyerekeket, akiknek édesanyja részt vett a védônôi programban, 56 százalékkal kisebb arányban tartóztatták le, és mintegy 80 százalékkal kisebb arányban követtek el bûncselekményt, mint azok, akiknek szülôje nem vett részt ilyen programban. 5. A kora gyermekkorban az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú családoknál alkalmazott magas színvonalú képzéssel a szegénység és az iskolai kudarcok közötti kapcsolatot kutatta a Magas szintû iskolai elôkészítô program. A kétéves program során 3-4 éves gyermekekkel napi 2,5 órában, a hét öt napján foglalkoztak (hét hónapon át). A foglalkozások és családlátogatások alkalmával a gyerekek elsajátították az önálló tanulási metódusokat, a szülôk pedig megtanulhatták, hogyan segíthetik gyermeküket a tanulásban. Az elért eredmények elemzése során kiderült, hogy a résztvevôk sikeres és felelôsségteljes résztvevôi voltak az iskolai munkának, az antiszociális viselkedés és magatartászavar alacsonyabb arányban jelentkezett közöttük az általános iskolában, mint a kontrollcsoportnál, és az utánkövetéssel vizsgált 19 éves korukig, mintegy 51 százalékkal kisebb arányban követtek el bûncselekményt, mint kortársaik. 6. A Yale Gyermekjóléti Projekt, a Syracuse Családfejlesztési Program, és a Houston Gyermeknevelési Központ programjai egyaránt az alacsony jövedelmû családok támogatását, és oktatását tûzték ki célul családlátogatások, az anyák (táplálkozási, nevelési, egészségügyi, gyermekfejlôdési, krízismenedzselési) képzése és a magas színvonalú gyermekfelügyeleti lehetôségek révén. A Y ale projekt a terhesség kezdetétôl a gyermek 30 hónapos koráig, a Syracuse program a terhesség alatt és a gyermek ötéves koráig, a H ouston G yermeknevelési Központ programja pedig kéthónapos és hároméves koruk között foglalkozott a gyermekekkel. M indhárom program jelentôs eredményeket produkált a gyermekek szociális kapcsolatteremtô, iskolai teljesítési és elôrejutási képességeiben, és a bûnmegelôzés területén is. A programban résztvevô gyermekeknek 6 százaléka került kapcsolatba a rendôrséggel

44 50

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

valamilyen bûncselekmény miatt 15 éves koráig, szemben a kontrollcsoporttal, ahol ez az arány 22 százalékos volt. 7. A „Project Northland” elnevezésû program egy olyan három évig tartó közösségi alapú projekt, aminek célja a középiskolások közötti alkoholfogyasztás csökkentése. M inden évben egy-egy speciális téma köré szervezôdtek a foglalkozások:(1. év) szülô – gyermek kommunikáció, (2. év) szerfüggôség, (3. év) közösségi erôfeszítések a fiatalok alkoholfogyasztása ellen. Az eredmények szerint szignifikánsan alacsonyabb volt az alkohol- (és cigaretta-, valamint marihuána-) fogyasztók száma a programban részt vett diákok között. 8. A Montreal Prevention Experiment egy olyan kétéves kísérleti program, amelyben a magatartászavarokkal küzdô fiúk antiszociális viselkedésének, illetve annak súlyosbodásának megakadályozása, megelôzése a cél. A programban olyan alacsony társadalmi-gazdasági helyzetû családok vettek részt, akiknek 7-9 év közötti (az óvodában magatartási problémákkal küzdô) fiúgyermekük volt. Egy 17 lépcsôbôl álló képzési programot állítottak össze a szülôknek: szerhasználatról, fiatalkori bûnelkövetésrôl, gyermeknevelésrôl, családi krízis feloldásról szóló csoportmunkákból, esetmegbeszélésbôl, szakértôkkel való beszélgetésekbôl. Az eredmények alapján megállapítható, hogy 15 éves korukig kevesebb bûncselekményt követtek el, és alacsonyabb számban váltak rendszeres alkohol- és / vagy kábítószer-fogyasztóvá a programban résztvevô gyermekek. 9. Gyorsítósáv (Fast T rack)elnevezéssel egy olyan hosszú távú probléma-megelôzô programot indítottak el Észak-Amerikában, amely iskolai, családi és egyéni beavatkozással és kezeléssel közelít a célcsoport: a bûnelkövetés szempontjából magas kockázatú, krónikus magatartási problémákkal küzdô gyermekek felé. Ennek keretében:szülôképzés, kéthetenkénti családlátogatás, probléma megoldási és kapcsolatteremtési, olvasási, valamint tanulási képesség fejlesztése tréningeken, korrepetálásokon, segítôkkel. A hatástanulmányok és programértékelések szerint a résztvevô gyermekek között alacsonyabb volt az agresszió, és az érzelmi- vagy magatartásprobléma. H asonló célcsoport számára, hasonló célkitû zésekkel indult útjára az Intenzív Stratégiai Családterápia (Brief Strategic Family T herapy – BSFT ) elnevezésû, 12-15 (60-90 perces) ülésbôl álló program is. A terápia kiindulópontja, hogy minden család egyedi karakterjegyekkel bír, amely az egymással interakcióban álló családtagokat befolyásolja, ezért a problémás gyermekek elsôdleges terápiás helye a család. Az értékelések szerint a családi csoportterápia révén a családon belüli agresszió jelentôsen csökkenthetô. 10. Szintén közösségi intervenció az alapja a családok és a tanárok közötti érdekazonosságon alapuló alkohol-, drogproblémákat, magatartászavarokat és antiszociális viselkedést meg elô zô LIFT (Link ing the Interests of Families and T eachers) programnak. Az általános iskolás gyerekek problémamegoldási képességét iskolai játékok keretében, díjazásos vetélkedôkön keresztül fejlesztették, a családi légkör javítását pedig iskolában rendezett szülô-gyermek-tanár találkozókon – szintén játékos keretek között – próbálták elérni. A kétéves utánkövetés eredményeinek értékelése szerint a program ja-

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:47 AM

Page 51

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

B E M U T A T JU K

vította a szülô-gyermek kapcsolatot, a felnôtt résztvevôk között csökkent az alkoholfogyasztás, a gyermekeknél pedig alacsonyabb volt az alkohol-, cigaretta- és marihuánafogyasztás, mint a kortársaik között. Az iskolai légkör megváltoztatásával próbált meg hasonló célkitû zéseket elérni a STATUS (Student T raining T hrough U rban Strategies) program. A diákok közötti kapcsolat megerôsítése, a gyerekek problémamegoldási képességének fejlesztése (heti kétórás képzési blokkban jogi, kapcsolatteremtési, társadalmi ismereteket tanulnak) jelenti a program alapját, amelyet a tanári kar és a szülôk képzése követ. A szülôknek továbbá aktív szerepet kell vállalniuk gyermekük iskolájában, így például a döntéshozatali eljárásba is becsatlakozhatnak. A ST AT U S programban résztvevô diákok között is kevesebb volt a törvénybe ütközô cselekményt elkövetôk, droghasználók aránya, valamint javult az iskolai teljesítményük is. 11. Sajátos problémára – az iskolaváltás, kollégiumba költözés okozta nehézségek kiküszöbölésére, csökkentésére – koncentrál a STEP (School T ransitional Environment Program), kilencedik osztályos (10-12 éves) gyerekek közös tanulócsoportbeli oktatásával, pszichés, érzelmi gondozásával. Az eredmények szerint résztvevôk között szignifikánsan alacsonyabb lett az érzelmi vagy viselkedési problémákkal küzdô gyermekek száma. Az iskolai közösségváltás egyik jellemzô problémájára, a csicskáztatás, beavatás próbatételeinek felszámolására irányuló másik programban (O lw eus Bullying Prevention Program) három szinten (iskolai, osztály és egyéni) próbált meg hatást gyakorolni mind az áldozatokra, mind az elkövetôkre, családjaikra és környezetükre is. A program bergeni (norvégiai) értékelése szerint – amely 2,5 éves utánkövetésen alapult – a résztvevôk között mintegy 50 százalékkal csökkent a csicskáztatás áldozatává válás, valamint az elkövetett vandalizmus, erôszak, lopás, rongálás aránya is. 12. A fiatalkori bûnelkövetés megelôzését célozta a holisztikus szemléletû, általános és középiskolás diákokra koncentráló PATHE program, amelyben az iskola valamennyi diákja, a tantestület egésze, a szülôk és a lakóközösség képviselôi is részt vettek. A program részeként: iskolai díjat alapítottak a jól teljesítô, és az iskolán kívüli tevékenységekben is résztvevô diákoknak; a lelkészi szolgálat képviselôi rendszeresen megjelentek az iskolákban és foglalkozásokat tartottak, konzultációs idôpontjukban fogadták a diákokat; pályaválasztási tanácsadót mû ködtettek; a veszélyeztetett gyermekek különórákon, korrepetálásokon, tutori foglalkozásokon vehettek részt. Az értékelések szerint a résztvevôk kevesebb bûncselekményt követtek el, kisebb volt közöttük a droghasználók, szerfüggôk és iskolai kihágásokat elkövetôk. M indezeken túlmenôen a magas bûnelkövetési kockázatú gyermekek között nem csökkent ugyan az elkövetôk aránya a kontrollcsoporthoz képest, de emelkedett az iskolában jól teljesítô, sikeres és nem droghasználó fiatalok aránya. 13. N evében hasonló, célkitû zésében azonban partikulárisabb a PATHS (Promoting Alternative T hinking Strategies) program, aminek célja, hogy a diákok számára alternatív gondolkodási stratégiákat nyújtson, azaz az érzelmi, vélemény kifejezési, megértési és viselkedés szabályozási módszerek te-

rén fejleszteni ôket. A program egyéves tanrendjében tanárok és szakemberek oktatják a fenti ismereteket az óvodáskorú, iskolás, valamint speciális nevelési igényû ek iskoláiba járó gyerekek számára. Az értékelések szerint a résztvevôk körében olyan magatartásváltozásokat figyeltek meg, mint a hiperaktivitás, viselkedészavar, agresszió és egyéb magatartási problémák csökkenése, eltû nése. Szintén a gyermekek maga tar tá sát helyezte cél keresztbe a G B G (G ood B ehavior G ame), Jó magaviselet program, amelyben a késôbbi kriminalitás szempontjából katalizátorként mû ködô félénk, agresszív magatartás reformja a cél az általános iskolák alsó tagozatos diákjai között. 14. Az Egyesült Á llamok legnagyobb és legismertebb monitoring programja, a Big Brothers, Big Sisters of America (BBBSA)2, amelyben több mint 145 000 6–18 év közötti fiatallal tart fenn személyes kapcsolatot havonta 3-5 alkalommal a mintegy 500 helyi ügynökségnél dolgozó felnôtt önkéntes. A program célja a fiatalok nevelési hiányosságainak pótlása, és pozitív idôsebb fiatal minta (példakép) mutatása. A párosok együtt játszanak, mennek könyvtárba, egyéb kulturális-, sporteseményekre, a felnôtt segítô részt vesz a gyerek iskolai, iskolán kívüli elfoglaltságaiban. Az értékelések szerint a mentor programban résztvevô gyermekek között 46 százalékkal kisebb a droghasználat, 27 százalékkal kisebb az alkoholfogyasztás, és 32 százalékkal kisebb arányban alkalmaznak erôszakot másokkal szemben, mint a kontrollcsoportbeli fiatalok. 15. Speciálisan a bûncselekményt elkövetett, erôszakos vagy visszaesô fiatalkorú elkövetôk számára dolgozták ki a közösségi alapú (M ultisystemic T herapy – M ST )„Társadalmi hálózatok” terápiás programot, amelynek alapja az a felismerés, hogy az egyén összetett társadalmi hálózatok rendszerében él (lakóhely, család, iskola, szomszédok, hitközség, barátok stb.), amelyek hatást gyakorolnak rá. A terápia alapját egy négy hónapon keresztül tartó, mintegy 60 órából álló személyes konzultáció jelenti egy családterapeutával, aki intenzíven próbálja megoldani a gyermek antiszociális viselkedését, és az annak hátterében álló családi problémákat, a családtagokkal együtt. A program értékelése szerint 25-70 százalékkal csökkent az ismételt letartóztatások, 47-64 százalékkal pedig a javítóintézeti elhelyezések száma.

2 A Big Brother,Big Sister egy olyan m ozgalom ,am elyben az idôsebb gyerekek m entorálják a kisebbeket,am i egyfelôl sokat segít a kicsiknek,m ert jó gyerm ekviselkedési m odellt tanulnak, és könnyebben fogad ják ezt el, m intha a felnôttek fegyelm ezik, irányítják ôket,m ásrészt a nagyoknak lehetôséget ad arra,hogy érezzék és m egtanulják a felelôsségvállalás, a m intaadás fontosságát, egyben saját problém áik kezelésére is könnyebben vállalkoznak.(a szerk.)

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

44 51

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd

2/2/11

10:47 AM

Page 52

(Black plate) (PANTONE 275 C plate)

M O ZA IK

ENSZ gyermek és ifjúsági küldött program bevezetése Magyarországon Az EN SZ K özgyûlése 1981 óta rendszeresen felhívja a tagállam okat,hogy küldöttségeikben biztosítsanak lehetôséget arra,hogy fiatalküldöttek is részt vehessenek a Kö zgyûlés és bizottsági m unkájában.Az 1989.novem ber 20-án, N ew Yorkban elfogadott,a G yerm ek Jogairól szóló Egyezm ény egyik alapelve a gyerm ekek részvétele,beleszólási lehetôsége az ôket érintô kérdésekbe.A Millennium i Fejlesztési C élok (2000),valam int az Egy gyerm ekeknek való világ (A W orld Fit for C hildren, 2002) N yilatkozat és Akcióterv kihirdetésekor, m ajd az 5. évforduló alkalm ából (2007) az EN SZ K özgyûlése m egszervezte a G yerm ekek Fórum át,ahol Magyarország is képviseltette m agát.Ezt a fórum ot várhatóan a késôbbiekben is m egrendezik m ajd,de a világszervezet m inden egyéb rendezvényén is várja a fiatalok különbözô form ákban történô részvételét.G yerm ekküldötteket elôször 1995-ben jelöltek,am ikor az Egyesült N em zetek Szervezete az Ifjúság N em zetközi Évének 10.évfordulóján elfogadta az elsô,kifejezetten ifjúsági stratégiáját,a „ W orld Program for Action on Youth”-t (W PAY).

I A GYER M EK ÉS IFJÚ SÁ GI KÜLDÖTTEK

• 15–24 éves gyermekek, fiatalok, akik szakértôi státussal bírnak a magyarországi gyermekek és fiatalok ügyeiben; • tisztában vannak a gyermekeket és az ifjúságot érintô helyi és globális problémákkal, széleskörû tapasztalatokkal bírnak a formális és nemformális gyermek- és ifjúsági szervezetekrôl, aktív tagjai valamely gyermek/ifjúsági civil-, érdekképviseleti szervezetnek; • igény esetén képviselik hazájuk gyermekeit és fiataljait a gyermekjogi és az ifjúsági határozatokkal kapcsolatos tárgyalásokon, felszólalhatnak, részt vehetnek az EN SZ Közgyû lés, a G azdasági és Szociális Tanács és más EN SZ szervek fiatalokat érintô ügyekkel foglalkozó ülésein vagy EN SZ által szervezett tanácskozásokon, fórumokon, az EN SZ vezetôinek találkozóin; • a hivatalos rendezvényeken, találkozókon az ôket ajánló és delegáló szervezeteket és a magyar gyermekeket, fiatalokat a legjobb tudásuk szerint képviselik; • tevékenységükrôl az ajánló és delegáló szervezetek felé rendszeresen beszámolnak; • megbízatásuk ellátása során együttmû ködnek a gyermek és ifjúsági, valamint a külügyekért felelôs tárcák képviselôivel, valamint az U N IC EF M agyar Bizottságával, • a küldöttek a külföldi tartózkodás során a magyar delegáció részeként, annak szabályait és protokollrendjét betartva, de nem a magyar kormány képviselôiként vesznek részt a bizottsági üléseken, egyéb programokon.

I A GYER M EK ÉS FIA TAL KÜLDÖTTEK SZEREPE Az EN SZ tanácskozások elôtt:népszerû sítik az EN SZ ifjúsági politikáját és az ifjúságot érintô globális kérdésekben elfoglalt álláspontját az országban. Ö tleteket gyûjtenek kortársaiktól az EN SZ ifjúsági napirendjéhez. Segédkeznek a magyar kormányküldöttség ifjúsággal kapcsolatos álláspontjának kidolgozásában. Felmérik és összegyûjtik az aktuális helyi ifjúsági problémákat. Az EN SZ tanácskozások során: hozzászólnak a napirenden szereplô kérdésekhez és beszédükben – a felkészülésük során

44 52

C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G

2 0 1 0 /5 . SZÁ M

szerzett információk és tapasztalatok alapján – bemutatják a hazai ifjúság helyzetét. M egbeszélésekkel, lobbizással hozzájárulnak az EN SZ ifjúsággal kapcsolatos globális határozatának kidolgozásához. M ás országok ifjúsági küldötteivel együttmû ködve megfogalmazzák az ifjúság közös álláspontját a napirenden szereplô kérdésekben. Az EN SZ tanácskozásokat követôen:M inél szélesebb körben beszámolnak végzett munkájukról. M egismertetik a közvéleménnyel és népszerû sítik kortársaik körében az elfogadott határozatokat. Segédkeznek a következô gyermek/fiatal küldöttek kiválasztásában és felkészítésében. A kiválasztási eljárás országonként változik, általában országos pályázaton keresztül történik. A megfelelô államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges, mivel a Közgyû lésen a kormányküldöttség tagjaként vesznek részt (Pl.:Ifjúsági M inisztérium és/vagy Külügyminisztérium).

I A KIVÁ LASZTÁ SI ELJÁ RÁSRÓL: A kiválasztási eljárás országonként változik, általában országos pályázaton keresztül történik. • A megfelelô államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges, mivel a Közgyû lésen a kormányküldöttség tagjaként vesznek részt. Velényi Ré ka

b3x:Layout 1

2/2/11

11:19 AM

Page 1

Sose rázd a kisbabádat! Bármilyen dühös vagy is, ne feledd e mondást: kisbabát rázni – nem ez a megoldás! Ha aggódik a kisbaba sírása miatt, fél, hogy valami baja van, forduljon orvosához, védônôjéhez vagy más egészségügyi szakemberhez!

Isten hozta a szülôk csodálatos világában! M indnyájan jó szülôk szeretnénk lenni és boldog, egészséges, nyugodt babára vágyunk. A kisbaba gondozása azonban nem mindig könnyû. Ez a kis kiadvány néhány hasznos ötletet ad ahhoz, hogy sikeres legyen e szép feladat teljesítésében. Bemutatjuk, hogy a durva bánásmód, különösen a csecsemô vagy kisgyermek rázása veszélyes, súlyos sérüléseket, sôt halált is okozhat.

Miért olyan veszélyes a kisbaba rázása? A csecsemô feje nagy, a testéhez képest nehéz. H a nincs alátámasztva, ide-oda billeg, mert a nyakizmok nem elég erôsek, hogy megtartsák. H a megrázzák a kisbabát, a feje gyorsan és nagy erôvel elôre-hátra csuklik. Ennek hatására az agyban lévô kicsi erek könynyen szakadnak, agyvérzés léphet fel, mely az alábbi szövôdményeket okozhatja: – vakság, – epilepszia, – tanulási nehézség, – süketség, – agyi károsodás. D e ne féljen, mindennapi játékkal, ringatással, hancúrozással nem lehet sérüléseket okozni, sôt, ezekre minden kisbabának szüksége is van!

Mi vezethez ahhoz, hogy valaki erôteljesen megrázza a kisbabáját? Az a leggyakoribb, hogy a baba sírásától ideges, feszült szülô, vagy gondozó személy tesz ilyet.

Miért sírnak a babák? A csecsemôk naponta akár néhány órán át is sírnak. Ezzel jelzik, hogy szükségük van valamire, azonban sokszor nehéz kitalálni, hogy mi az. Lehet hogy: – kényelmetlenül érzi magát – túl meleg, vagy túl hideg van, – éhes, – zaklatott vagy megijedt valamitôl, – nem érzi jól magát – fogzik, szelek bántják vagy épp a láza megy fel, – egyedül érzi magát – néha csak társaságra, gyengédségre vágyik.

Mit lehet tenni egy sírós kisbabával? ,,Tegyen egy lépést hátra, vegyen mély levegôt és gondolkozzon!” M indent megpróbált:megetette, megitatta, tisztába tette, még cumit is adott neki és mégis sír és sír.

Tegyen újabb kísérletet: – etesse meg ismét – hátha éhes, – ha nyugodtnak érzi magát, vegye fel és ringassa, ölelje magához, hogy ô is érezze az Ö n szívdobogását, – énekeljen neki, beszélgessen vele, – finoman maszírozza, – sétáljon vele szabad levegôn, – takarja be puha takaróval és fektesse le egy elsötétített, csendes szobában.

Ha eddig semmi nem vált be, a baba csak sír és Ön teljesen elkeseredett... Takarja be puha takaróval, vagy tegye az ágyába és menjen ki a szobából. N e hagyja felügyelet nélkül, nézzen rá rendszeresen. M ég egyetlen baba sem halt bele abba, hogy sír. Ö nnek viszont szüksége van egy kis kikapcsolódásra. H ívjon fel valakit, rokont, barátnôt, bárkit, aki segíteni tud, hogy kipanaszkodhassa magát. H a aggódik a baba sírása miatt, fél, hogy valami baja van vagy Ö n szorong, beszéljen az orvosával vagy védônôjével. Kérjen segítséget... V egye fel a telefont...

Ha tud segítséget kérni, már jó úton van! Bármilyen dühös is vagy, ne feledd e mondást:kisbabát rázni – nem az a megoldás!

Segítô szakemberek, szervezetek H elyi: H áziorvos/H ázi-gyermekorvos, V édônô, Ideggondozó, N evelési Tanácsadó, C saládsegítô Szolgálat, G yermekjóléti Szolgálat O rszágos:Kék V onal/anonim telefon segélyvonal/ w w w .kek-vonal.hu, tel.:116 000, Kék V onal/Szakember Szakember V onal-segítô szakemberek számára/ tel.:06-1-302 0944 M agyar G yermek és Ifjúsági Telefonos Lelkisegély Szolgálatok O rszágos Szövetsége /G Y ITO SZ/ w w w .ifjusagi-lelkisegely.eu N AN E / N ôk a N ôkért Együtt az Erôszak Ellen Egyesület / w w w .nane.hu Ingyenes segélyvonal:06 80 505 101 O rszágos Kríziskezelô Információs Telefonszolgálat (családon belüli erôszak, bántalmazás, stb.) Ingyenes telefon:06 80 20 55 20 A Shaken Baby Prevention Project at W estmead Australia magyar adaptációja készült a „Közös Kincsünk a G yermek” N emzeti C secsemô és G yermekegészségügyi Program keretén belül az O rszágos G yermekegészségügyi Intézet szakmai irányításával és közremûködésével.

borito_b4.qxd:borito200804.qxd

2/2/11

11:24 AM

Page 6

Megjelent az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének alkalmazásáról szóló Kézikönyv „A könyv úgy mutatja be a gyermeki jogok érvényesítésének szükségességét és lehetôségét, hogy annak olvasása, idézése önmagában felér egy képzéssel, eddigi ismereteink, nézeteink felülvizsgálatának lehetôségével. Kiemelten támogatja az emberséget, megértést, együttérzést, befogadást, szolidaritást, egyéni, közösségi és állami felelôsségvállalást és munkamegosztást. Egy ilyen módon felnôtt generáció esetén ez biztosítékot jelenthet egy, a mainál jóval élhetôbb és barátságosabb világ esélyére.” Herczog Mária A Kézikönyv/CD megrendelésével kapcsolatban tájékozódhat a csagyi@csagyi.hu e-mail címen vagy a +361 225 35 26-os telefonszámon.