Portfólió- Czető Erzsébet egyéni by Czető Erzsébet

Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Az iskoláskor pedagógiája NBÁA-006/5 Oktató: Marton Eszter 2014/2015- Tavaszi félév

EGYÉNI PORTFÓLIÓ A pedagógus szerepe a gyermekek öntudatra nevelésében és az életre való felkészítésében

Csoport: Csodálatos Baglyok

Készítette: Czető Erzsébet Neptun kód: IWCG9L its.chibi369@gmail.com

Ötlettár

Tanárok és diákok, valamint a diákok közötti kapcsolatok. Hierarchia, előítéletek és kiközösítés. Hogyan lehetne a hátrányos megkülönböztetést, esetlegesen a tanári „diktatúrát” kiküszöbölni?

Rengeteg iskola nem rendelkezik megfelelő oktatási eszközökkel. Ezáltal például a kísérletek egy-egy órán nem kerülhetnek bemutatásra. Ez a tanuló tanulási folyamatát nagymértékben befolyásolhatja. Hogyan lehetne ezt kiküszöbölni?

A gyerekek szóbeli – és írásbeli értékelése. Melyik a jobb, melyik választás az, amely motiválják a tanulókat az eredményesebb tanulás érdekében?

Az oktatás minőségét befolyásolja a tananyag hosszúsága, és részletessége. Eredményes-e a napjainkban közvetített tudás a tanulók számára?

Úgy vettem észre, hogy az általános- és középiskolában megszerzett tudás a mindennapi életben nem elég. Értem ezalatt, hogy sok gyerek nem tud befizetni egy csekket, vagy beosztani a zsebpénzét. Hogyan lehetne a gyerekeket jobban felkészíteni a mindennapi életre?

Absztrakt A pedagógus szerepe a diákok öntudatosságra való nevelésében, és a diákok felkészítése az életre Czető Erzsébet Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar its.chibi369@gmail.com Kulcsszavak: öntudatosság, kooperatív tanulás, életre való felkészítés, pedagógus szerepe, problémamegoldás Kutatási témám a pedagógus szerepe volt a gyerekek öntudatra nevelésében, és abban, hogy órai kereteken belül hogyan tudja felkészíteni őket a valós életre, hogyan állhatják meg helyüket, ha kikerülnek a középiskolából. Megfigyelésem helyéül a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium intézményét választottam. A hospitálási naplóhoz szelektív jegyzőkönyvet és jelrendszert használtam. A matematika tagozatos 9. osztályban figyeltem meg a résztémámat. Az iskola elsődleges funkciója a tanítás, a tudás átadása. Emellett lényeges szerepet kap a társas életben nélkülözhetetlen szociális normák bemutatása. (Jámbori, 2003) Mivel a gyerekek idejük legnagyobb részét az iskolában töltik, itt ismerkednek meg számos társadalmi normával, ami a személyiségét és gondolkodásmódját nagymértékben befolyásolhatja. Emiatt döntöttem a témám mellett és jártam körül alaposabban. Az érdekelt, hogyan tud hatni a pedagógus a gyerekekre saját tapasztalatai útján, képes-e felkészíteni valamilyen mértékben a jövő generációját arra, hogy helyt tudjanak állni az élet különböző területein. A gyerek abból tanul, ha az értékeket működés közben látja, fontos, hogy alkalma legyen morális problémákat megvitatni, és biztatásra van szüksége ahhoz, hogy gondolataiért és tetteiért felelősséget vállaljon. (Fisher, 2012) Az iskolai oktatás egyik legfontosabb feladata az életre, az ismeretlenre, a munkára, a mindennapok problémáira való felkészítés. Ennek előfeltétele, hogy a diákok iskolában elsajátított tudása egységes, rendszerezett, új helyzetekben is használható (transzferálható) tudás legyen. (Molnár, 2001) Összességében elmondhatom, hogy a pedagógus viszonylag nagy szerepet játszik abban, hogy a diákokban megfelelő öntudat alakuljon ki, és a tanórákon belül is számos lehetőség áll a rendelkezésére, hogy életszerű problémákat tárjon a diákok elé.

Szakirodalmi gyűjtés 1. Apró M. (2011). A pedagógus mint segítő és a tanulók segítségkérő magatartása. Új Pedagógiai Szemle, 61 (11-12), 45-55. 2. Bíró G. (2010). Az Arany János Tehetséggondozó Programban végzett bemeneti, kompetencia és pszichológiai mérések hasznosítása a fejlesztési programban. Új Pedagógiai Szemle, 60 (8-9), 60-67. 3. Borbély-Pecze T. és Gyöngyösi K. és Juhász Á. (2013). Az életút- támogató pályaorientáció a köznevelésben 1. Új Pedagógiai Szemle, 63 (5-6), 32-49. 4. Borbély-Pecze T. és Gyöngyösi K. és Juhász Á. (2013). Az életút- támogató pályaorientáció a köznevelésben 2. Új Pedagógiai Szemle, 63 (7-8), 32-473 5. Bruch, E. A. (1995). Multikulturális nevelés- Egy válasz. Magyar Pedagógia, 95 (1-2), 19-26. 6. Czakó K. (2012). A szabadságra nevelés mint nevelési cél. Új Pedagógiai Szemle, 62 (9-10), 67-79. 7. Csernyánszky E. (2010). Az önazonosságtudat erősítése az Arany János KollégiumiSzakiskolai Programban. Új Pedagógiai Szemle, 60 (8-9), 90-94. 8. Csizmadia R. és Mihalec G. (2011). A párkapcsolati nevelés lehetősége a középiskolákban. Új Pedagógiai Szemle, 61 (1-5), 219-224. 9. Fisher, R. (2011). Hogyan tanítsuk az értékeket?. Új Pedagógiai Szemle, 62 (4-6), 111122. 10. Gönczöl E. és Jakab Gy. (2012). Az iskolai erkölcsoktatás dilemmái. Új Pedagógiai Szemle, 62 (4-6), 52-55. 11. Harangi L. (2011). Gyermekek és fiatalok motiválása az egész életen át tartó tanulásra. Új Pedagógiai Szemle, 61 (11-12), 23-29. 12. Hortobágyiné Á. és Komlósi P. (2011). A családi életre nevelés és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése az iskolában. Új Pedagógiai Szemle, 61 (1-5), 86-91. 13. Jámbori Sz. (2003). Az iskolai környezet szerepe a serdülők jövő-orientációjának alakulásában. Magyar Pedagógia, 103 (4), 481-497. 14. Kontra J. (1996). A probléma és a problémamegoldó gondolkodás. Magyar Pedagógia, 96 (4), 341-366. 15. Molnár É. (2003). Néhány személyes motívum szerepe az önszabályozó tanulásban. Magyar Pedagógia, 103 (2), 155-173.

16. Molnár É. (2009). Az önszabályozás értelmezései és elméleti megközelítései. Magyar Pedagógia, 109 (4), 343-364. 17. Molnár Gy. (2001). Az életszerű feladathelyzetekben történő problémamegoldás vizsgálata. Magyar Pedagógia, 101 (3), 247-372. 18. Nagy J. (1994). Én(tudat) és pedagógia. Magyar Pedagógia, 94 (1-2), 3-26. 19. Némethné Á. (2009). Tanári attitűdök és inkluzív nevelés. Magyar Pedagógia, 109 (2), 105-120. 20. Zrinszky L. (2002). A tudás mint andragógiai probléma (Tanulás az egész életen át).

Magyar Pedagógia, 102 (2), 131-144.

Gondolati térképhez felhasznált irodalom  Kontra J. (1996). A probléma és a problémamegoldó gondolkodás. Magyar Pedagógia, 96 (4), 341-366.  Jámbori Sz. (2003). Az iskolai környezet szerepe a serdülők jövő-orientációjának alakulásában. Magyar Pedagógia, 103 (4), 481-497.  Bíró G. (2010). Az Arany János Tehetséggondozó Programban végzett bemeneti, kompetencia és pszichológiai mérések hasznosítása a fejlesztési programban. Új Pedagógiai Szemle, 60 (8-9), 60-67.  Czakó K. (2012). A szabadságra nevelés mint nevelési cél. Új Pedagógiai Szemle, 62 (9-10), 67-79.

Hospitálási napló Az óralátogatás ideje: 2015. május 6. Intézmény: Bessenyei György Gimnázium és Kollégium Osztály: 9. D Műveltségi terület: matematika Tantárgy: matematika Tananyag: (tanmenetben megjelölt): törtes egyenletek – gyakorló óra Cél (NAT): Rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra, ötletes megoldások keresésére nevel. Más tárgyakban való alkalmazhatóságát meg kell mutatni. Magába foglalja a fogalmak megértését, az alapvető ismeretek megtanulását, mellyel fejleszti az emlékezetet, az akaraterőt és a kitartást. Kutatási témám: A pedagógus szerepe a gyermekek öntudatra nevelésében és az életre való felkészítésében. Milyen oktatási módszerekkel képes a tanár önállóságra nevelni? Megfigyelési szempontjaim:  Milyen a pedagógus kapcsolata a diákokkal?  Mennyi figyelmet fordít a diákokra?  Figyel-e arra, hogy a gyengébb képességűek is megértsék a feladatot?  Hogyan viszonyulnak a diákok a pedagógushoz?  Milyen oktatási formákat használ fel a pedagógus a neveléshez?  Mennyire szemlélteti a feladatokat saját példáival? A tanterem képe/elrendezése: A tanterem közepén helyezkedik el a tanári asztal. Vele szemben a középső oszlop, jobbra és balra a másik két oszlop, ahol a diákok ülhetnek. A tanári asztal mögött, a falra szerelték a táblát. Belépve tavaszias hangulat fogadott, köszönhetően a színes, virágos díszeknek. Az ablakoknál virágokat helyeztek el, a terem végében pedig egy sor fogas állt a diákok rendelkezésére.

Az óra menete A tanulók tevékenysége

A pedagógus tevékenysége

Módszerek

Munkafor mák

Eszköz

Időkeret

Megjegyzéseim

4 perc

A gyerekek a pedagógus felhívására elcsendesedtek. Tisztelik a pedagógust.

I. Bevezetés (ráhangolódás, motiválás, célkitűzés…..)

Amikor a pedagógus belép a terembe, még beszélgetnek, de csendre inti őket és mindenki megáll a helye mellett, jelentés következik.

Belép a terembe, a diákokat csendre szólítja fel, jelentést kér. Jelentés után beírja a naplóba az órát, és a hiányzókat.

Előveszik a füzetjeiket, tolltartóikat. Kinyitják a füzetet, előkészülnek a házi feladat ellenőrzéséhez.

Az óra elején leellenőrzik a házi feladatot. Akinek nem volt kész, fekete pontot kapott, akinek jó volt pedig piros pontot.

Felírják az óra számát, és az anyag címét: Törtes egyenletek.

Ismerteti az új anyag címét, kéri a diákokat, írják fel az óraszámot.

II. Főrész (új ismeret, elemzés, feldolgozás…..)

Az óra tervezetének ismertetése után kihívja az első diákot a táblához és odaadja neki a könyvet, hogy írja fel a feladatot, majd oldja is meg kint, a táblánál. Ellenőrzés után kézfeltartást kér attól, akinek jó lett a megoldás.

A fiú a táblánál dolgozik, a többiek a helyükön ülve oldják meg a feladatot.

frontális

napló

ellenőrzés frontális

füzet

2 perc

frontális

füzet

2 perc

megbeszélés -

ellenőrzés megbeszélés

egyéni munka

füzet 3 perc tankönyv

önálló feladatmegol dás

frontális

Mintha kicsit feszült lenne a hangulat, de a pedagógus próbálja oldani. A légkör oldottabb, mint a házi feladat ellenőrzése alatt. Mindenki csendben dolgozik, a pedagógus figyelemmel kíséri a diákok munkáját.

Ismét egy fiú jön a táblához, ugyanabból a feladatból írja fel a B. részt.

Egy lányt jön a táblához, megkapja a feladat számát, és megijed, mert látja, hogy bonyolult. A pedagógus bíztatására nekilát a megoldásának.

Másik lány fárad a tábla elé, aki eleinte tiltakozik, de a pedagógus nem fogad el kifogást és kiküldi. Az előzőektől eltérő feladatot kap.

A következő diák a táblánál egy fiú, hasonló feladatot kapott az előzőhöz. Révén, hogy a pedagógus az előző

Csendben figyel, néha értetlen arcot vág, mert nem érti, amit a fiú a táblára ír, ilyenkor rászól, és lassan rávezeti a megoldás helyes módjára. Néha poénkodik, ezzel is oldva a hangulatot

Ismételten hagyja dolgozni a diákokat, elismerően nézi, hogy a lány akadályok nélkül meg tudja oldani a feladatot annak ellenére, hogy tartott tőle. Az ellenőrzés után kéri, hogy jelentkezzen, akinek jó lett a megoldás.

ellenőrzés megbeszélés önálló feladatmegol dás

egyéni munka

füzet

frontális

tankönyv

3 perc

ellenőrzés megbeszélés önálló feladatmegol dás

egyéni munka frontális

Oldja a hangulatot azzal, hogy a tananyagtól eltérő témát hoz fel, és aki kész a feladat megoldásával, hozzá is szól hozzá. A pedagógus baráti kapcsolatot ápol a diákokkal.

3 perc

A feladat megoldás közben a pedagógus külön megkérdezi egyes diákoktól, hogy megy-e nekik a feladat. Ha nem, odamegy és segít.

4 perc

A pedagógus segítőkész volt, tudta, hogy jelen esetben szükségük van a diákoknak a segítő magyarázatra.

5 perc

Láthattam, hogy a nevetgélés is része az órának, fontos volt, hogy

füzet tankönyv

ellenőrzés „Ez a feladat másabb, mint a többi.” A diákok nem értik, miben, ezért elmondja: „Az első lépés, hogy feltételt kell szabni.”

Ismét egy tananyagtól eltérő témát hozott fel, hogy ne legyen olyan

megbeszélés önálló feladatmegol dás ellenőrzés megbeszélés

egyéni munka frontális egyéni munka

füzet tankönyv

példánál ismertette a feladat megoldásának lépéseit, a fiú könnyen bele tud kezdeni. Elakad, és a pedagógus rávezeti a megoldásra.

Új diák fáradt a következő feladathoz. A diák meglepődött meglátva a feladatot, de felírta. Elkezdeni nem tudta, így a pedagógus segítségére várt.

Az utolsó feladathoz egy lányt küldött ki, felírta és az osztály egyszerre sóhajtott fel látva a nehézségét.

feszült a légkör, amit a diákok örömmel fogadtak, még az is, aki a táblánál volt. Természetesen közben ugyanúgy foglalkoztak a feladattal, nem fordított kevesebb figyelmet a diák felé, aki a középpontban volt.

„A 78. oldalon a 23. feladatot írd fel a táblára!” Látva, hogy a fiú nem boldogul a feladattal, magyarázatba kezdett. „Feltételt kell szabni, ezután következhet a szorzattá alakítás, majd szükséges a kiemelés. Ezután meg tudod oldani a feladatot.” „Utolsó feladat a 79. oldalról a 35. legyen.” „Nem kell megijedni, ez sem megoldhatatlan.” Együtt oldják meg a feladatot, ami nem bizonyult túl nehéznek a megfelelő magyarázatot követően. „A vegyes bazár módszerrel tudunk egyszerűsíteni, ez azt jelenti, hogy egyszerre több módszert is alkalmazunk. A végeredményt pedig bővíteni tudjuk.”

frontális

a diákok is jól érezzék magukat.

önálló feladatmegol dás

megbeszélés

közös munka frontális

megbeszélés

közös munka frontális

6 perc

A pedagógus nem szólt rá a diákra, hogy próbálja egyedül, együttműködve oldották meg a feladatot.

8 perc

A pedagógus nem hagyta magukra a diákokat, a hatékony tanulás érdekében lépésről lépésre vezette le nekik a megoldás menetét.

füzet tankönyv

III. Befejezés (összegzés, lezárás, értékelés….) Felírja a táblára a házi feladatot, nem használ tankönyvet, saját fejéből pattantak ki az egyenletek. Leírják a házi feladatot a tábláról, lassan összepakolnak és készülnek a következő órára.

A helyükön ülve hallgatják a pedagógus összegzését az óráról, csendben vannak, és teljesen rá figyelnek.

Felállnak és a helyük mellett várnak, hogy a pedagógus lezárja az órát.

Elmondja, hogy ügyesek voltak, erre az anyagra nem szánhat több órát, de úgy látja, hogy a nemsokára elkövetkezendő dolgozatot sikeresen meg tudják majd írni a jelenlegi tudásukkal, de otthon mindenki gyakorolja még, hogy minél jobb jegyek szülessenek majd. „Köszönöm szépen a figyelmet.”

frontális

füzet

2 perc

A pedagógus a diákok képességeihez mérten többféle nehézségű feladatot adott ki, ezáltal képesek fejlődni.

2 perc

Nagyon hasznosnak találtam a szóbeli dicséretet, és azt, hogy nem emelt ki külön senkit, a dicséret mindenkinek ugyanúgy szólt.

1 perc

A diákokkal szemben a pedagógus is megadta a tiszteletet azáltal, hogy lezárta az órát.

Reflexiók az órával kapcsolatosan (max. 1 oldal terjedelem):

Nagyon jó érzés volt visszatérni a volt középiskolámba, amit az ott töltött öt év alatt nagyon szerettem. A volt tanáraim szeretettel köszöntöttek, én is örültem a viszont látásnak. A hospitálás előtti hetekben nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy milyen szempontok alapján figyeljem az órát, továbbá kérdéses volt még a pedagógus személye is. Nehezen tudtam dűlőre jutni, végül a matematika tanárom mellett döntöttem, mert nem csak a tantárgyat tanította lelkiismeretesen, hanem a saját életéből is osztott meg velünk számos történetet, amiről úgy gondolta, egyszer majd mi is hasznát vehetjük. Nagyon jól megfigyelhető volt, hogy a pedagógus nem tett különbséget egyik diák között sem, ugyanakkora figyelmet fordított mindenkire. A gyerekek is tiszteletben tartották, ha beszélt, nem vágtak közbe, még csendes beszélget sem folytatódott. A pedagógus – amennyire az óra menete engedte – az oktatási témán kívül is próbált felhozni olyanokat, amikből a diákok esetleg „tanulhatnak”. Sem a tanulókat, sem pedig a pedagógust nem feszélyezte a jelenlétem, olyan természetesen viselkedtek, mintha ott sem lettem volna, ennek nagyon örültem, mert nem játszottak semmiféle szerepet és azt tudtam figyelni, amilyenek ők, és az órák valójában. Bár nem jelentős mértékben, de az öntudatra nevelést meg tudtam tekinteni, és nem csalódtam a pedagógusban, hozta azt a színvonalat, amit már tőle megszokhattam. Törődött a gyerekekkel, érdekelt-e, hogyan haladnak a feladatokkal, és segítette őket megtalálni a helyes megoldásokat. Nagyon furcsa volt, hogy immár nem a diákok táborát erősítve ültem a teremben, hanem mint leendő pedagógus, így teljesen más képet kaptam a tanóráról. Mélyebben beleláttam, a felépítésébe, a menetébe és teljesen átértékeltem, mit is jelent valójában a tanári munka- eddig, mint kívülálló azt hittem, a pedagógus csak bejön, megtartja az órát és hazamegy. Rájöttem, hogy ez ennél sokkal nagyobb feladat, és óriási felkészülést igényel, hogy a jövő nemzedékének a tudást megfelelő szinten átadja, és igenis kell ahhoz valamennyi lelki erő, hogy kiálljon egy csoport elé, és minden tekintet rá szegeződve beszéljen 45 percen keresztül. Összességében, számomra felejthetetlen élmény marad ez a hospitálás. Nagyon sokat tanultam belőle, és remélem, lesz még lehetőségem több hospitáláson is részt venni, akár ebben a témában, akár másban.

Kutatási módszerek Órai megfigyelési szempontok: 

Milyen a pedagógus kapcsolata a diákokkal?



Mennyi figyelmet fordít a diákokra?



Figyel-e arra, hogy a gyengébb képességűek is megértsék a feladatot?



Hogyan viszonyulnak a diákok a pedagógushoz?



Milyen oktatási formákat használ fel a pedagógus a neveléshez?



Mennyire szemlélteti a feladatokat saját példáival?

Interjúvázlat az óravezető tanárnak: 

Hogyan, mivel ösztönzi a diákokat?



Beszélget a gyerekekkel arról, hogyan képzelik el a jövőjüket, és hogyan képesek elérni a kitűzött céljaikat?



Milyen értékrendet próbál átadni a diákoknak?



Hogyan használja a különböző oktatási módszereket arra, hogy a diákok meg tanuljanak együtt dolgozni másokkal?



Milyen visszajelzéseket kap volt diákjaitól, hogyan állták meg helyüket az életben, elérték-e a kitűzött céljaikat, mennyire tudtak önállóak lenni?

Tanulási technikák II. Írás saját magunk számára Feldolgozott irodalom Marton F. (2004). A tanulás tárgya. Magyar Pedagógia, 104 (4), 381-392. A szakirodalmi anyagom a tanulás tárgya volt. Személy szerint egyetértek a cikkben foglaltakkal, legfőképp azzal, hogy a tanítás során a gyerekekkel a legkönnyebben a példák által tudjuk átadni a tudást. A tanulás tárgya azonban nem azonos a tanulás tartalmával, csupán részviszony van közöttük. A tanulás során a tanuló figyelmének mindig a tanulás tartalmára kell figyelni, ezzel szemben a pedagógusnak a megtanítandó tartalom mellett a tárgyra közvetett fejlesztendő képességeket is. Valóban fontos lenne megismertetni a diákokkal a kereslet-kínálat és a pénzügyi dolgok fogalmait. A japánok által kifejlesztett „lesson study”, amely során kutatók, külsős szakemberek látogatnak a kiscsoportokhoz félévente, ez sokat segít a pedagógusoknak is a tanítási módszerek megvitatásával, a diákoknak pedig a korábban nehezen tanulható tárgy tanulását egyszerűbbé tette. Magyarországon is bekellene vezetni, ezáltal könnyebbé és szerethetőbbé tenni a tanulást és bizonyos tantárgyakat. A „design experiments” jelentése olyan műtermek kialakítása, ahelyett, hogy külön tényezőkre bontanánk bizonyos jelenségeket. Ezt szintén zseniális ötletnek tartom, mert a szemléltetés útján a gyereknek kevesebbet kell vizualizálnia, így azok is könnyebben megtanulhatják a nehezebben érthető dolgokat, akik a kevésbé vizuális emberek csoportját erősítik. A „learning study” során egy 6-8 fős pedagóguscsoport dolgozik együtt egy kutatóval, így megpróbálva leegyszerűsíteni egy olyan témát, amely a tanulóknak eredeti formájában nehézséget jelent. Úgyszint támogatom az ötletet, nagyon jó elgondolás, és ez is a könnyített tanulást szolgálja. Összességében a cikk minden felvetését remek ötletnek tartom, a pedagógusok és a diákok számára is sok mindenben megkönnyítené a tanulást. A kutató és a szakemberek bevonása pedig tágabb teret adhat a tudásuknak, extra tartalmakat is megtudhatnak az ő közreműködésükkel.

Tanulási technikák III. Kettéosztott napló Feldolgozott irodalom Fejes J. B. és Józsa K. (2005). A tanulási motiváció jellegzetességei hátrányos helyzetű tanulók körében. Magyar Pedagógia, 105 (2), 185-205.

Kiemelések, lényeges elemek a tanulók szociális hátterében,

fejlettségükben jelentős különbségek

Reflexióim, megjegyzéseim ezzel sajnos egyet kell értenem, a gimnáziumban tapasztaltak alapján.

vannak -

a tanulási motiváció fontossága,

helyzetű tanulók motiválását a

körében

legkülönbözőbb módokon, így

hátrányos helyzetű az a gyermek,

hatékonyabbá téve számukra a

akinek helyzete a szokásosnál

tanulást. -

hátrányos helyzetnek tekinthető, ha

tanulására

valaki árva, gyermekvédelmi

Imra (2002) koncepciója 3 dimenzóra

támogatásban részül, kisebbségi.

bontja: oktatáson kívűli, oktatáson

fontosnak tartom a hátrányos

leginkább hátrányos helyzetű tanulók

nehezebb, és ez kihat életére,

a családi helyzet felől megközelítve ez

belüli egyenlőtlenségekre, kimeneti

a fogalom leszűkül a kisebbségre, de

jellemzőkre

kivételeket képezhetnek mások is,

a tanulmány a családi helyzet felől

például a szegénységben élők.

közelíti meg a hátrányos helyzet

anyagi hátrányként értelmezhető, ha

fogalmát

létszükségleteket nem tudnak

egy dimenzió: anyagi hátrány

kielégíteni anyagi hiány miatt

másik dimenzió: érzelmi hátrány

Papp (1997) a szegénységre vezeti

törődnek gyermekükkel, ezáltal a

vissza, kiemeli a veszélyeztetettséget,

gyermek nevelése háttérbe szorul

mely oka a család életmódja -

érzelmi hátrány, ha a szülők nem

a szegénységnek több okot

szegénység: aluliskolázottság,

tulajdonítanak, mely nem feltétlenül

kisebbségi lét, munkanélküliség,

jár együtt a gyerek

azonban ez nem jár együtt a gyermek

veszélyeztetettségével, amit

veszélyeztetettségével

legtöbbször a család életmódja okoz,

Várnagyék (2002) 4 dimenziója:

pl: az apa alkoholista, elisssza a

inadekvát hátrányos helyzetben

család pénzét.

lévők, inadaptív magatartásúak,

diszociális körülmények között élők, antiszociális magatartásúak

más kutatók a hátrányos helyzetnek 4 dimenzióját állapították meg.

a motívumok nagyon fontos szerepet

szociolingvisztikai nyelvi hátrány

játszanak egy gyermek életében, a

motívumok: amelyek a viselkedésünk

viselkedés viszonyítási pontjaiként

viszonyítási pontjaiként szolgálnak

szolgálnak

tanulással-tanítással kapcsolatos

kutatások fő irányvonala a tanulási motívumok -

tényező egymásra kölcsönösen hat

tényezők egymást befolyásoló

határozták meg -

a képességek fejleszthetőek, ennek

a jövőben

következtében beszélhetünk

személyiség = motívumrendszer +

önszabályozó tanulásról amely a

képességrendszer

készség és az akarat fúziója

a tanulási motívumok tudatos

önszabályozó tanulás: „készség és

önszabályozó motiváció fogalmának kialakulása elsajátítási motivumok felfedezése, mely a tanulási késztetés öröklődése

a személyiséget a motívumrendszer és a képességrendszer együtteseként

akarat” fúziója

a tanulási motívumok és a kognitív

fejlesztéséhez

nincs merev határ kognitív és affektív

kognitív és affektív folyamatokban a

alakítása hozzájárulhat a képességek

folyamatok között, mert a két

hatásának kutatása alapvető feladat

elemének a tanulási motívumokat

a motivációkutatások során a

merev határ elmosódott -

ezért tekintik a tanulás legfőbb

motivációkutatások során előtérbe kerültek a társas folyamatok

nagy szerepet játszanak a motiváció során a társas kapcsolatok

a társas interakciók kiemelkedése a

személyiség és különböző

az eltérő szociokulturális közeg miatt

szociokulturális helyzettel

alakulnak ki a tanulók

rendelkezik, így egyértelműen más-

motívumrendszerei

más motívumrendszer alakul ki náluk.

tudásunk elsősorban az iskolai

legnagyobb részét az iskolában töltik,

környezet befolyása kevesett

tudásuk és személyiségük

figyelmet kapott

alakításában az iskola kapja a

a tanulási motívumok fejlődésében

legnagyobb szerepet, az otthoni

nagy szerepet játszik már az iskola

környezet csak másodlagos. -

nem támogatja megfelelő mértékben

megkérdezett tanárok nagyobb része

a gyereket, kutatások szerint a

a családi érdektelenséget jelölik a

hátrányos helyzetűek

motiválatlanság fő okaként

motiválatlanabbak, viszont konkrét

haza kutatások szerint a hátrányos

bizonyítékok nincsenek.

bizonyítékok nincsenek

számos vizsgálatot végeztek óvodás gyerekekkel

A tanulmány számomra nehezen

Stripek&Ryan- óvodás, elsős

érthető volt, viszont olyan kérdéskört

gyermekek vizsgálata: énkép, iskolai

vizsgált, amelyet rendkívül

tevékenységek, tanulás és tanárok

érdekesnek találok.

iránti attitűd, szorongásszint,

Magyarországon eddigi

elsajátítás motiváció vizsgálata

tapasztalataim alapján nagyon sok

Gottfried, Flemind, Gottfried- 9, 10,

gyermek él hátrányos helyzetben,

13 éves korban vizsgláták a

amire megoldásokat kellene keresni.

szocioökonómiai státuszt -

motiválatlanság oka, hogy a család

Réthyné (2001) kutatása: a

motivációjúak, azonban empirikus

mivel a gyerekek az idejük

kontextushoz kötődik, a családi

helyzetű tanulók alacsonyabb

minden tanuló különböző

tanulási motívumok fejlődésében

előtti időszak is -

Stevenson, Baker- a magas szocioökonómiai hátterű tanulók egy második iskolában több pozitív

tapasztalatot szereznek, ez jelentős

Ez főleg a roma gyerekekre igaz, akik

mértékben befolyásolja a

nem tudják megkapni szüleiktől a

továbbtanulási szándékot

megfelelő érzelmi és anyagi

Mooney, Thronton- matematikához

támogatást, de ez szinte bármelyik,

kapcsolódó sikerek és kudarcok

kisebbségi népcsoportra is igaz lehet.

vizsgálata, a siker okainak

Megdöbbentő volt a számokat látni,

magyarázata

milyen ez az arány.

roma kisebbség, cigánysággal

Szeretnék még a jövőben ezzel a

kapcsolatos kutatások

kérdéskörrel foglalkozni, révén, hog

elméleti hipotézisek

engem is érint. Többek között, emiatt

mérés, 2006: zárt kérdésekből épült

is választottam ezt a tanulmányt.

fel, a tanulók önjellemzést írtak, míg

a tanárok a tanulókról készült kérdőívet töltöttek ki, mely anoním

végzettségét is -

volt, sorszámokkal kapcsolták össze őket -

ezt a skálát régebben nekünk is ki

motíviumok fejlettsége volt

azonban sosem mondták meg

a kérdőívek a gyermek családi

tanulók- ötfokú Likter-skála,

magukra nézve motívumok: elsajátítási, olvasási és számolási énkép, tanulási elismerésvágy, tanulás gyakorlati értéke -

tanulók motívumrendszereit

kellett tölteni, az eredményeket

mennyire érzik igaznak az állításokat

ötfokú Likter-skálával mérték a

a vizsgálat központi kérdése a

körülményeire vonatkoztak -

számba veszi a szülők iskolai

mintavétel során lényeges volt, hogy részt vegyenek kedvezőtlen, átlagos és előnyös helyzetben lévő intézmények

osztályfőnökök megítélése alapján 3

esetben, a nem túl tájékozott

szempontból hátrányos és nem

embereknek negatívumként

hátrányos alminta

hangozhat, valójában nem feltétlen

szocioökonómiai státusz egyik

van így

alacsonyabb a felsőoktatásban

jólétben élhetnek, mint más társaik

viszont azok a gyerekek is lehetnek hátrányos helyzetűek, akiknek a

kedvezőtlenebb helyzetben vannak

szülei dolgoznak, ők érzelmileg

fontos tényező a szülők

érintettek a témában -

az olvasás és számolási énkép a

érzelmi szempontok alapján

legmeghatározóbb a tanulók iskolai

meghatározó

munkájának eredményességében,

viszont a munkahellyel rendelkező

ugyanis ez a két képesség az alapja a

szülők gyermekeinek egyharmada

tanulásnak -

attól, hogy valaki hátrányos

hátrányos helyzetű

helyzetben van valamilyen téren,

az olvasási és számolási énképek

legyen az anyagi, szociális, nyelvi vagy

meghatározzák az iskolai munka

érzelmi, felismeri, hogy a tanulás épp

eredményességét

olyan fontos, mint más társaiknak,

az anyagilag hátrányos és nem

ezért nem mutatható ki különbség a

hátrányos tanulók között nem

hátrányos és nem hátrányos

mutatkozott különbség, feltehető,

helyzetűek tanulási motivációja

hogy az anyagilag hátrányos

között

helyzetűek is tisztában vannak a tanulás fontosságával -

tanulók országosan összességében

anyagilag, érzelmileg pedig az ötöde

ide vehetőek a munkanélküli szülők gyermekei, akik kisebb anyagi

munkanélkülisége is, mely anyagi és

végzettsége

végzett szülők aránya, tehát a

a „hátrányos helyzetű” kifejezés sok

alminta: érzelmi, anyagi és nyelvi

jellemzője a szülők iskolai

a motiváció vonatkozásában a tanulási sikertelenség nem magyarázható a tanuló hátrányos

helyzetével -

az érzelmileg hátrányos helyzetű tanulók motivációja azonban sokkal

motivációja gyengébb, náluk nincs

gyengébb, legszembetűnőbb a társas

jelen a szerető, támogató család

összetevőké, a tanulási elismerésvágy és a tanulás gyakorlati értéke is szignifikáns eltérést mutat -

jelenléte -

a szülői szeretet alapvető szerepet játszik a szülői nevelés

gyerek számára a legfontosabb, hogy mennyire büszkék rá a szülei -

érzelmi hátrányt tekintve nagyobb különbségeket találunk a hátrányos

tanulni. -

jele a fejlődést és a motivációt

között a nyelvi hátrány kisebb eltéréseket mutat, mint az előző minták -

csak az értelmi motívumokban találunk szignifikáns eltérést, a szociálisban nem

az érzelmi hátrány hat a legerősebben, míg a nyelvi hátránynak nincs kimutatható jele

az érzelmi hátrány szignifikáns magyarázó erővel bír, az anyagi hátrány az olvasási és számolási énképnél

a nyelvi hátrány nem okoz nagyobb gondot, nincs kimutatható negatív

és nem hátrányos helyzetű tanulók

épp ezért szüksége van a szülői nevelésre, hogy hatékonyan tudjon

hatékonyságában -

a szülők szerepe nagyon fontos, ugyanis véleményem szerint egy

a tanulás gyakorlati értéknél meghatározó a szülők szerepe

az érzelmi hátrányban élő gyerekek

tekintve. -

összességében a legnagyobb hátrányt a szülői, családi háttér szerető hiánya szüli, míg a többi hátrány nem hat nagy mértékben a gyerekek motivációjára

Tanulási technikák IV. Önreflexió Tanulási szokásaimat tekintve viszonylag sok technikát használok, amiket még a kollégiumi nevelőtanárunktól sajátítottam el. Először szeretem a szöveget némán, magamban elolvasni, így körvonalazódik a fejemben annak a tartalma. Ez után nagyon fontos számomra, hogy kulcsszavakat, fontosabb mondatokat aláhúzzak, illetve kiemeljek, amikből aztán jegyzetet tudok készíteni. Ez a vázlat nagy segítséget jelent számomra: elég ránéznem, hogy tudjam, mit tanultam meg. Egy-egy hosszabb szöveget részekre osztva tanulok meg, a részeket szeretem elmondani saját magamnak, aztán ha mindegyiket tudom, egyben is elmondom először magamnak, majd valaki másnak is számot adok a tudásomról. A tanulnivaló megértéshez sokat tesznek hozzá a tanári, tankönyvi ábrák, amiket általában alaposan átnézek. Az órán jegyzetet készítek abból, amit a pedagógus elmond, és szerencsésnek tartom magam, mert ilyenkor is már nagyon sok megmarad a fejemben, így azt csak átismételnem kell már. A leghatékonyabban csendben tudok tanulni, ezért általában olyan helyet keresek, ahol nem zavar senki és semmi, viszont ha erre nincs lehetőség, megteremtem magamnak a csendes környezetet. Jellemző rám a mechanikus tanulási stílus, valóban szóról szóra tanulom meg amit megkell, és nagyon nehezen választom ki a ténylegesen fontos dolgokat az adott szövegből. Nem tudok összefüggéseket találni különböző anyagok között, ez a történelem tanulása során jelentett nagyon sok akadályt. Szeretek egy összefoglaló jegyzetet készíteni a megtanult anyagból, így még jobban rögzülnek az információk. Tanulás közben úgy érzem, nagyon fáradt vagyok, ezért legalább óránként tartok pár perc szünetet, és sétálok egyet, vagy eszem valamit, hogy újult erővel vethessem bele magam a tanulásba. Eddigi technikáim nem változtak meg, ugyanazokat és ugyanúgy szeretek tanulni, mert tudom, hogy ez már bevált, és félek úgy módszereket kipróbálni, nehogy rosszabb jegyet kapjak a kísérletezés miatt. Leginkább asztalnál szeretek tanulni, mert általában szétpakolom a dolgaimat, és így férek el a legkényelmesebben, de az ágyban fekve is hatékonyan tudom elsajátítani az anyagokat. Alapvetően nem szeretek tanulni, de olyankor arra gondolok, hogy ahhoz, hogy a jövőben sikeres lehessek, muszáj, ez pedig motivál abban, hogy minél többet, és minél jobban tanuljak.

Önreflexiók a kurzussal kapcsolatban Az első órára izgatottan mentem be, mert nagyon érdekesnek találtam a kurzus nevét. Találkoztam már ismerős, de számos ismeretlen arccal is. Mikor megtudtam, hogy egy portfóliót kell csinálnunk, megijedtem, mert nem rendelkeztem sok tapasztalattal, és elképzelni sem tudtam, hogyan fogom megcsinálni. Nagy feladatnak tűnt, és komolynak- ez be is igazolódott. Nagyon örültem annak, hogy sokféle részfeladatból tevődik össze, a hospitálást különösen élveztem. Nagyon sok szakirodalmat elolvastam, hogy minél jobban átlássam a témámat, és úgy érzem, ez sikerült is. Sokszor éreztem úgy, hogy nagyon nehéz témát választottam, és képtelen vagyok megoldani a feladatot, de a csapattársaim erőt adtak, tudtam, hogy magam miatt, és miattuk is muszáj keményen dolgoznom a félév során. A csoportmunkát nagyon szeretem, és vártam, hogy így dolgozzunk. Alapvetően nem vagyok kitartó személy, de a társaim igazán kedvesek voltak és támogattak mindenben. Csodálatos embereket ismerhettem meg a személyeikben, sosem hoztunk döntéseket egymás nélkül, egyenlő félként kezeltük egymást, és az elvárásaim teljes mértékben teljesültek. Eddigi tanulmányaim során a velük való együttműködést élveztem a legjobban. Sokat nevettünk a találkozások során, és az órákon is a közös feladatokat nagyszerűen meg tudtuk oldani, úgy érzem teljesen egymásra tudtunk hangolódni. Az óra is egy élmény volt, sosem volt egyhangú és unalmas, a csoportos feladatokat szerettem a legjobban. Hiába volt pénteken az óra, ide szerettem a legjobban bejárni, mert azon felül, hogy mindig tanultam valami újat, nagyon jól éreztem magam, tetszett, hogy nem volt kötött, mint a többi előadás. Egyetlen negatívumot tudnék kiemelni, mégpedig azt, hogy kicsit szétszórt vagyok, és sokszor kellett a társaimhoz fordulni, mert elfelejtettem valamit. Összességében nagyon szerettem a kurzust, rengeteg új és érdekes dolgot megtanultam, aminek nagy hasznát fogom majd venni később is. A csoportom egy külön élmény volt, ha tehetném, velük csinálnám az elkövetkezendő idők összes csoportmunkáját, nagyon jól összekovácsolódtunk, és a kemény munka még úgyis élvezetes volt.

Egyéni értékelés Együttműködtem a csapattagokkal.

Ha tudtam a választ, vagy volt egy ötletem, megosztottam a többiekkel

Időben elkészültem a munkámmal.

Bátorítottam, motiváltam társaimat.

Elértem a projekt elején kitűzött céljaimat.

Tiszteletben tartottam a többiek véleményét.

Ha nem tudtam valamit, megkérdeztem társaimat.

Ha valaki nem értett valamit, segítettem neki.

Sikerült a saját témámat megfelelően kidolgozni.

Együttműködtünk a tanórán kívül.

Sikerült elegendő szakirodalmat összegyűjtenem.

Jókedvet sugároztam a feladatok közben.

A félév során ez a feladat tetszett a legjobban: ………………………………………............................................... ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………..