Útikalauz kezdő és haladó vállalkozóknak
-‐ s z a b á l y o k , t i p p e k , s z t o r i k
S z e g e d , 2 0 1 4
1
Írta: Csonka-Ambrus Ágnes Lektor: Nyíri Zoltán ISBN 978-963-12-0250-2 Kiadja: Tisza Office Kft. (6753 Szeged, Dráva u. 7.) Minden jog fenntartva!
A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról másolat készítése – a Kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül – tilos. A kiadvány másolása, terjesztése és jogosulatlan felhasználása bűncselekményt képez.
2
Tartalomjegyzék Előszó
4
1. Vállalkozások jogi szempontból
5
1.1. Gazdasági kitekintés
5
1.2. KKV-k meghatározása
6
1.3. Vállalkozási formák előnyei és hátrányai
8
1.3.1. Egyéni vállalkozás
9
1.3.2. Betéti társaság
10
1.3.3. Korlátolt felelősségű társaság
11
1.4. Vállalkozási forma megváltoztatása
11
1.5. Cégvásárlás
13
2. Könyvelő választás
16
2.1. Feladatok tisztázása
17
2.2. Regisztrációs szám
18
2.3. Könyvelői felelősségbiztosítás
20
2.4. Szerződés
21
2.5. Ügyfélkapu
22
3. Cégpénz vs. magánpénz
23
3.1. Pénzkezelési szabályzat
25
3.2. Cégvagyonból magánvagyon
27
3.3. Pénzmosás
29
4. Bankolás
32
4.1. Pénzforgalmi-számla választás
32
4.2. Átmeneti megoldás inkasszó esetén
34
4.3. Banki hitelek
36
4.3.1. Folyószámlahitel
38
4.3.2. Forgóeszközhitel
39
4.3.3. Beruházási hitel
41
4.4. Mikor hitelképes egy vállalkozás
43 3
5. Cégfinanszírozás
48
5.1. Külső adósság jellegű, nem intézményes finanszírozási formák
49
5.2. Egyéb lehetséges finanszírozási formák
52
5.2.1. Garancia
52
5.2.2. Faktoring
53
5.2.3. EU nyújtotta támogatások (pályázatok)
54
5.2.4. Üzleti angyal
55
5.2.5. Kockázati tőke
57
5.3. Átmeneti forrásszerzési trükkök 6. Számlázás
58 61
6.1. Formai követelmények
62
6.2. Fontosabb számlázási tudnivalók
68
6.4. Partner cég tevékenységi körének leellenőrzése
70
6.5. Számlával vagy számla nélkül
71
6.5. Fiktív számla befogadásának elkerülése
74
7. Adózás
78
7.1. Adózási forma kiválasztása
78
7.2. Az adóvizsgálatok menete
83
7.3. Adóellenőrzések megállapításaival kapcsolatos jogkövetkezmények
88
Zárszó
94
Felhasznált jogszabályok
95
4
Előszó Egy vállalkozás elindításakor a legtöbben úgy gondolják, hogy csak annyi a teendőjük, hogy keresnek egy jó könyvelőt meg egy olcsó ügyvédet, és már meg is van oldva a vállalkozásuk szakmai irányítása. Majd idővel rádöbbennek, hogy a könyvelő a cég könyvelésével kapcsolatos teendőket látja, az ügyvéd pedig a jogi teendőket, mint például a társasági szerződés módosítását. Egyik sem a cég vezetését! Vállalkozásunkat vagy mi magunk vezetjük, vagy pedig alkalmazunk erre a munkakörre egy szakembert. A legtöbb magyarországi vállalkozást tulajdonos irányítja, ami egyrészt ered az országban eluralkodó bizonytalanságból, másrészt pedig a „költséghatékonyságból”. Viszont egy cég vezetése elég komoly és széleskörű tudást igényel, mely tudás nélkül hiába vagyunk a legjobbak az adott területen, vállalkozásunk még sem lesz jövedelmező. A legtöbb vállalkozónak általában gondot okoz minden olyan dolog, ami a vállalkozói tevékenységhez hozzápárosul. Legyen szó akár a megfelelő könyvelő kiválasztásáról, vagy akár a finanszírozási struktúra optimális összeállításáról. Sőt, sokaknak számtalan dolog eszébe se jut, vagy nem érdekli őket, pedig súlyos következményei lehetnek az ismeretek hiányának (pl. a partner cég rendelkezik-e érvényes adószámmal, milyen adózási lehetőségek vannak, stb). Az Útikalauz kezdő és haladó vállalkozóknak című könyv segít a gazdasági tevékenység dzsungelében való eligazodásban, így minden olvasó lényegesen nagyobb üzletvezetési ismeretekkel fog rendelkezni a könyv végigolvasása után, mint azt valaha is gondolta volna. Ennek köszönhetően a jövőben már több tízezer forintot tud a vállalkozása zsebében megtartani, sőt, időt is spórolhat és az idegeskedéstől is megkímélheti magát!
5
1. Vállalkozások jogi szempontból
A rendszerváltást követően Magyarországon is egyre nagyobb lett a vállalkozói kedv, majd a piacgazdaság átalakulásával és felgyorsulásával még többen döntöttek a vállalkozóvá válás mellett. Ennek eredményeképp a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által publikált adatok szerint a regisztrált gazdasági szervezetek száma (a költségvetési és nonprofit szervezetekkel együtt) 2013. december 31-én összesen 1 827 692 volt1, amiből ténylegesen csak 644 692 vállalkozás működik2.
1.1. Gazdasági kitekintés Mielőtt beleásnánk magunkat a vállalkozás rejtelmeibe, érdemes megnézni, hogy Magyarországon hogyan alakult a vállalati szféra ágazat szerinti összetétele. A KSH által közölt adatokat azért is érdemes böngészni, mert így számot kaphatunk többek között arról is, hogy hogyan alakult a konkurencia száma, illetve hogyan alakultak a jövedelmek az egyes ágazatokban. A regisztrált vállalkozások száma gazdasági ágak szerint, 2013. december 31-én3 Ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
vállalkozás arány száma 459 092 27,19% 695 0,04% 72 198 4,28% 1 344
0,08%
2 881 0,17% 93 292 5,53% 207 988 12,32% 39 239 2,32% 74 884 4,44% 52 172 3,09% 39 981 2,37% 220 659 13,07% 175 611 10,40% 67 302
3,99%
1
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qvd010b.html http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd002b.html 3 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qvd011c.html 2
6
Közigazgatás, védelem; kötelező társadalom- biztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Összesen
195 51 887 35 028 43 970 49 687 64 1 688 169
0,01% 3,07% 2,07% 2,60% 2,94% 0,00% 100%
Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
Mint ahogy a fenti táblázat is szemlélteti, Magyarországon a vállalkozások több mint egynegyede mezőgazdasági területen tevékenykedik. Talán – a 2008 őszén megjelenő gazdasági válság ingatlanpiacra mért csapása miatt – meglepő módon a második legnagyobb terület még mindig az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozásoké, majd a harmadik helyet a kereskedelem tudhatja magáénak. Ugyancsak meglepő módon, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység is elég jelentős részesedéssel bír a magyar piacon.
1.2. KKV-k meghatározása Biztos sokakkal előfordult már, hogy kézhez kaptak egy névjegykártyát, melyen a titulusnál az szerepelt, hogy: vállalkozó. Magyarországon az elmúlt években előszeretettel használja a köznyelv ezt a meghatározást, így hát fontosnak tartom e fogalom tisztázását. Üzleti vállalkozásnak tekintendő minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező gazdálkodó szervezet, amely tevékenységét profitorientáltan végzi és jövedelemtermelést folytat. Ugyancsak a köznyelv szerint két vállalkozói kategória különíthető el: „kisvállalkozó” és „nagyvállalkozó”. A „kisvállalkozók” csoportját nevezi a jogszabály KKV-szektornak4, melyen belül megkülönböztetésre kerül a mikro-, kis- és középvállalkozás. Az Európai Unió is megfogalmaz bizonyos szabályokat a kategóriákra vonatkozóan, azonban minden egyes tagállam maga dönti el a KKV meghatározására vonatkozó mutatószámokat.
[...] 4
Mikro-, kis- és középvállalkozások összessége
7
Ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy pályázni szeretne, akkor még mielőtt költségekbe verné emiatt magát, nézze meg, hogy melyik vállalkozási kategóriába esik, azaz megfelel-e a kiírtaknak! Biztos sokan emlékeznek arra a pályázati lehetőségre, aminek köszönhetően mikro vállalkozások vásárolhattak ingatlant 20 százalékos önerő mellett, 40 százalék kedvezményes hitelre és 40 százalék vissza nem térítendő támogatásra. Egy dél-alföldi vállalkozás tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a kiszemelt lakást nem saját, magán vagyonukból vásárolják meg, hanem céges vagyonból pályázati úton. Mondván, így lényegesen olcsóbban jutnak, az amúgy drágán árult lakáshoz. A pályázó vállalkozás (Kft.) tulajdonosai egy házaspár volt, akiknek volt még egy vállalkozása (Bt.) ugyancsak közös tulajdonban. Mind a két vállalkozás mikro vállalkozás volt és nyereséges, tehát a pályázati kiírásnak elvileg mind a kettő megfelelhetett volna, így a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a Kft-vel pályáznak, mivel a másik cégük tulajdonában már volt lakás. Felkerestek egy pályázat író céget, ahol a csillagokat is leígérték nekik, majd a pályázatírás díjának megfizetése után neki is láttak a munkának, és összeállították a pályázati anyagot. A cég tulajdonosai eközben a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdonosával (magánszemély) aláírták az adásvételi szerződést, és a foglalót megfizették. Teltek a hetek, majd esedékessé vált a szerződésben megbeszélt 2. vételárrész megfizetése. A vállalkozás számlájáról ez is átutalásra került az eladó számlájára, ugyanakkor a pályázat elbírálásáról még mindig nem érkezett semmi eredmény. Tovább teltek a hónapok és esedékessé vált a 3. (egyben utolsó) vételárrész megfizetése is, ami a kialkudott összeg közel háromnegyedét tette ki. A cégtulajdonosoknak az az információ állt a rendelkezésükre, hogy rengeteg pályázat érkezett be az illetékes hivatalba, így az elbírálási idő hosszú hónapokat csúszhat. Úgy voltak vele, hogy úgy is utófinanszírozott pályázatról van szó, azaz először úgy is nekik kell az ingatlant kifizetni, és majd csak utána kapják meg a pályázati összeget, továbbá mi baj lehetne, hiszen nem kevés pénzt fizettek egy pályázatíró cégnek a pályázat megírásáért, akik többször is azt mondták, hogy minden rendben van, csak türelemmel ki kell várni az elbírálási időt. Ezen információk tükrében a cégtulajdonosok tagi kölcsönt bocsátottak a Kft. rendelkezésére, melyből kifizették a vételár fennálló részét. Amikor már azt hitték, hogy minden rendben van, kiköltözött az eladó és birtokba tudták venni a lakást, hívta őket a jól megfizetett pályázatíró és örömüket egyből hatalmas dühbe fordította át. „Visszadobták” a pályázatukat, azzal az indokkal, hogy a Kft. tulajdonosai egy másik gazdasági társaságban is
8
tulajdonosok, így a pályázat szempontjából a Bt-jük a Kft-jük kapcsolt vállalkozásának minősül, mely azt eredményezi, hogy a KSH szerinti statisztikai létszám meghaladja a maximum 10 főt. Ezáltal a pályázó vállalkozás nem mikro, hanem kisvállalkozásnak számít, így a pályázók köréből egyből kiesik. Szinte fel sem merül a kérdés, hogy ki hibázott, annyira egyértelmű, hogy a pályázatíró cég, mivel a pályázati kiírásban az erre vonatkozó információk szerepeltek, csak ezt a pályázatíró nem vette figyelembe (valószínű hozzá nem értés miatt). A cégtulajdonosok őrjöngtek, mert nem elég, hogy a rossz munkáért kifizettek 100 000 Ft-ot a pályázatírónak, több felesleges költség is kifizetésre került a pályázás során (pl. értékbecslő díja). Ráadásul, ha nem mondják nekik a pályázatíró irodában, hogy biztos megnyerik a pályázatot, mert nagyon jók a kondícióik, akkor meg sem vásárolták volna ezt a lakást – legalább is ennyiért. Most pedig egy hosszú és költséges pereskedésnek nézhetnek elébe, melyet a pályázatíró céggel szemben indítanak.
TANULSÁG: Mielőtt pályázat mellett döntenénk és költségekbe vernénk magunkat, nézzük meg, hogy vállalkozásunk megfelel-e egyáltalán a kiírt vállalkozásméretnek!
1.3. Vállalkozási formák előnyei és hátrányai Magyarországon az 1990-es évek kezdetétől folyamatosan egyre több vállalkozás jött létre. Ezek a vállalkozások szinte 99,9%-ban a KKV szektorba tartoznak, és a legtöbbjük (közel 70%) méretüket tekintve mikro vállalkozás. Ennek oka, hogy hazánkban a legtöbb vállalkozás családi vagy baráti összefogáson alapul. (Ugyanakkor az adóhivatal nyilvántartásában lényegesen több vállalkozás szerepel, mint amennyi ténylegesen működik is.) Vállalkozás indítása esetén számtalan tényezőt kell mérlegelni, még mielőtt nekivágunk. Nem elég azt tudni, hogy MIT szeretnénk csinálni, azzal is tisztában kell lennünk, HOGYAN fogjuk megvalósítani. A vállalkozás megalapítása előtt a realitás talaján maradva meg kell becsülni a várható bevételek és kiadások (költségek) összegét, majd ennek tükrében kiszámolni, hogy egyáltalán megéri-e azzal foglalkozni, amit tervezünk. Ezt követően meg kell találni a vállalkozás megfelelő jogi formáját, és ki kell választani a számunkra vélhetően legkedvezőbb adózási módot. (Ha nincs tisztában a lehetőségekkel és a
9
módokkal, akkor feltétlen kérje szakember segítségét!) Végül pedig a kockázatok felmérése jön. Tekintettel arra, hogy a KKV szektorban főleg egyéni vállalkozás, betéti társaság és korlátolt felelősségű társaság található, az alábbiakban e három jogi forma előnyei és hátrányai kerülnek ismertetésre ahhoz, hogy minden Vállalkozó el tudja dönteni, a számára megfelelő formában folytatja-e gazdasági tevékenységét vagy sem.
[...] 1.3.2. Betéti társaság A betéti társaság (rövidítve: Bt.) a magyar jog5 szerint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyik típusa. A létesítésére irányuló társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. Előnyei:
[...] Hátrányai:
[...]
1.5. Cégvásárlás Manapság már nem csak a használt termékek vásárlása lett divatos, hanem a „használt” cég vásárlása is. A cégalapításkor fizetendő alaptőke (jegyzett tőke) összegének hiánya végett, 5
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
10
sokan nem a cégalapítás mellett döntenek, hanem keresnek egy eladó gazdasági szervezetet, ami a legtöbb esetben korlátolt felelősségű társaságot jelent. Természetesen, ennek hátterében előfordul az is, hogy már egy bejáratott, ismert cégre van szüksége a Vállalkozónak, így nem anyagi megfontolásból, hanem az idő lerövidítésének céljából dönt így (pl. meglévő ügyfélkör).
[...] Egy fiatal nő egyedüli alkalmazottként dolgozott egy családi vállalkozásban. A férj volt a főnök, a feleség és a nagyobbik gyermek pedig eladóként tevékenykedtek. Teltek-múltak az évek, majd végül már 7 éve volt a hölgy szerves része a családi biznisznek. Ez idő alatt a családban egyre jobban felhalmozódtak a konfliktusok, ami végül a házaspár válásához vezetett. A fiatal alkalmazott szerette nagyon munkáját (eladóként dolgozott Ő is), azonban elege lett belőle, hogy munkaköre lassan abban merül ki, hogy állandóan hallgatnia kell a férjet, hogy szidja a feleségét, vagy a feleséget, hogy szidja férjét. Így egy nap úgy döntött, hogy felmond, és megcsinálja saját vállalkozását, melyben nyugodtan dolgozhat, és nem kell hallgatnia munkavégzés közben a családi viszálykodást. Mivel megtakarított pénzzel szinte alig rendelkezett, egyéni vállalkozó pedig nem akart lenni, a cégvásárlás mellett döntött. Ismeretségi körében gyorsan fel is ajánlottak neki egy könyvelőt, a könyvelő pedig egy eladó Kft-t. A fiatal nő egyáltalán nem volt jártas az üzletvezetésben, így hallgatván barátaira, megkérte a könyvelőt, hogy mielőtt megvásárolná a céget, hagy tekintsen bele a vállalkozás könyvelési anyagába. Erre azt a választ kapta a könyvelőtől, hogy a Kft. már évek óta nem produkál forgalmat, így könyvelési anyaga sincs. A fiatal nő érezte, hogy ez így nem biztos, hogy jó, majd hallgatván hozzáértő barátaira, nem vásárolta meg a céget.
TANULSÁG: Ha a megvásárolni kívánt vállalkozásra azt mondja a tulajdonosa vagy a könyvelője, hogy nincs könyvelési anyag, mert nem volt forgalma a cégnek, akkor azonnal lépjünk tovább és felejtsük el az adott cég megvásárlását, mert attól, hogy egy vállalkozásnak nincs forgalma, könyvelési anyagnak (pl. nullás bevallások, bankszámla kivonat, könyvelési díj számlája, stb.) kell lennie!
11
[...] A fentiekben ismertetett tényezők alapos megismerése azért fontos, mert az adásvételi szerződést készítő ügyvéd nem biztos, hogy kitér ezekre a pontokra!
[...]
12
Zárszó Vállalkozónak lenni nem azt jelenti, hogy azt csinálod, amihez értesz, és amit akarsz, hanem azt, hogy olyan dolgokat is kell csinálnod, amihez nem értesz, és nem is akarsz.
13