Rekonstrukciós fogászat fókusza

Ebben az interjúban prof. dr. Mutlu Özcan, a Zürichi Egyetemről, részleteket árul el a rekonstrukciós fogászatról

Mutlu Özcan, a Zürichi Egyetem munkatársa ebben a tanulságos interjúban részletekkel szolgál a rekonstrukciós fogászatról. Először is elmagyarázza, hogy mivel foglalkozik, valamint a klinikai szakértői tevékenységét ezen a területen, különös hangsúlyt fektetve a fogászati bioanyagok alkalmazására. Megtudjuk továbbá, hogy milyen kutatások folynak a területen, valamint néhány jelenlegi és jövőbeli fogászati alkalmazásban használt bioanyagot. Azt is elmagyarázza, hogyan változott a fogászati terápiák és beavatkozási megközelítések iránti igény az elmúlt évek során. Továbbá megvizsgáljuk, hogy a rekonstrukciós fogászat hogyan kínál gyorsabb, egyszerűbb és megbízhatóbb alkalmazásokat, amelyek technikai szempontból előnyösek, és a páciens számára is előnyösek. Végül elárulja, hogy milyen reményeket fűz a rekonstrukciós fogászat jövőjéhez és a fogászati bioanyagok használatához.

Először is, mesélne nekünk egy kicsit többet arról, hogy mivel foglalkozik és milyen klinikai szakértelemmel rendelkezik a rekonstrukciós fogászatban, különös tekintettel a fogászati bioanyagok alkalmazására?

Miután 1993-ban megszereztem a fogsebészi (DDS) diplomámat, elvégeztem a fogszabályozás szakirányú rezidensképzést, és erre a területre specializálódtam. A bioanyagok és technológiák terén elért előrelépések mindig is hajtóerőt jelentettek az alternatív terápiás lehetőségek létrehozásában a fogászat szinte minden szakterületén. Amióta elkezdődött a szakosodásom ezen a területen, a fogászat profitál az ilyen fejlesztésekből, és ma már számos kezelési megoldást kínálunk pácienseinknek. Rezidens korom alatt klinikai szakfelügyelőként dolgoztam akadémiai környezetben, ahol elsősorban kivehető fogpótlásra szoruló geriátriai betegeket kezeltem, valamint olyanokat, akiknek fix fogpótlásra, például fog- vagy implantátummal ellátott hagyományos rögzített fogpótlásra (azaz korona és híd) volt szükségük, elsősorban arany vagy fémkerámia felhasználásával. Az ezekben az években megfigyelt klinikai kudarcok és a beavatkozások invazív jellege, nevezetesen a foghúzásra vonatkozó több fúrás és egyszerűbb döntések jelentős szerepet játszottak a kutatási irányvonalam kialakításában az évek során. Ez volt az az időszak is, amikor elkezdtem többet foglalkozni az adhezív fogászattal, ami megváltoztatta a protetikai fogászat klasszikus arculatát, és határozottan kevésbé invazívvá tette azt (1. a-d ábrák). Ma, az intenzív transzlációs és klinikai kutatás eredményeként, különös tekintettel a fogászati bioanyagok alkalmazására, klinikai szakértelmem a minimálisan invazív, adhezív eljárások alkalmazására összpontosít a protetikai fogászatban, a szövődmények kezelésére és a költséghatékony kezelési lehetőségek felkínálására.

Lényegében az adhezív fogászat szűkítette a fogszabályozás és a helyreállító fogászat közötti határfelületet, ezért a fogszabályozás tudományágat rekonstrukciós fogászatnak nevezik. Minden kutatási és klinikai erőfeszítésem arra irányul, hogy minden rendelkezésre álló fogászati kemény- és lágyszövetet megmentsek, elkerüljem a foghúzásokat, megelőző intézkedéseket gyakoroljak, és növeljem a fogászati rekonstrukciók hosszú távú tartósságát, miközben új bioanyagokat fejlesztek ki.

Mik azok a fogászati bioanyagok, és miért olyan fontosak az ezen a területen folyó kutatások? Beszéljen nekünk néhány jelenlegi és jövőbeli fogászati alkalmazásban használt bioanyagról.

A fogászati bioanyagok jellemzően a fémek, polimerek és kerámiák közé sorolhatók, amelyek mindegyike rendelkezik bizonyos előnyökkel és korlátokkal. A fémek még mindig a legjobb tartósságot biztosítják a nagyméretű fogászati rekonstrukciók vagy implantátumok esetében, különösen duktilitásuk miatt. A legújabb, maráson és additív feldolgozási stratégiákon alapuló technológiák szintén csökkentették a nehézkes gyártási módszereket. A nagy szilárdságú kerámiák, mint például a lítium-diszilikát és a cirkónia területén az elmúlt három évtizedben bekövetkezett fejlődés lehetővé tette, hogy fémmentes, esztétikus rekonstrukciókat vagy cirkónia implantátumokat gyártsunk. Mégis, a ridegségük még mindig problémát jelent, és ennek a korlátozásnak a leküzdése érdekében folyamatosan fejlesztik a kompozit kerámiákat. Másrészt a polimerek széles választéka, nevezetesen a műgyanta alapú kompozit anyagok különösen sokat segítettek a gyakorló orvosoknak a hiányzó fogszövetek közvetlen, minimálisan invazív módon történő helyreállításában.

Az additív technológiák a polimer anyagok széles palettáját képesek feldolgozni, ami új lehetőségeket nyitott meg a regenerációs célokra.

Az e területen folyó kutatás fontos, különösen a várható élettartam növekedését figyelembe véve. A népesség elöregedése miatt nőnek az elvárások a fogászati rehabilitációk hosszú távú túlélésével kapcsolatban, ami a hagyományos vagy digitális technológiával feldolgozott bioanyagok méreteinek és saját tulajdonságainak optimalizálását teszi szükségessé. Ezért a természetes szövetek - legyen szó zománcról, dentinről vagy csontról - anizotróp szerkezetét imitáló, fokozott tartósságú és regeneratív szempontokkal rendelkező új anyagok területén az innováció a jelenlegi kihívások közé tartozik.

Hogyan változtak a fogászati terápiák és beavatkozási módszerek iránti igények az elmúlt években?

A társadalom jelenlegi fogászati igényei többdimenziósak, de alapvetően az emberek növekvő élettartamából, a folyamatosan működő agresszív szájüregi környezetből, a multimorbiditásból, a nyáláramlás és a pH változásából, valamint természetesen a biofilm jelenlétéből és a fogíny gyulladásából, amely a fogszövetek elvesztéséhez vezet. Ezen túlmenően az életmódbeli változások, a stressz okozta fogazati leépülés vagy a fogszuvasodás is eredményezheti a fogazat helyreállításának szükségességét. Az utóbbi években a szakma kező fogerózió problémájával is, amely a mineralizált fogszerkezet elvesztésének egyik fő oka, az eróziós étrend extrinsic savai vagy intrinsic etiológia, például anorexia, bulimia nervosa vagy gyomorreflux következtében.

A beavatkozás tekintetében - részben a betegek igényei miatt - a megközelítések a kivehető helyett a rögzített rekonstrukciók, az esztétikusabb megoldások és - ahol lehetséges - a fémmentes rekonstrukciók felé mozdultak el.

Hogyan tud a rekonstrukciós fogászat gyorsabb, egyszerűbb és megbízhatóbb alkalmazásokat kínálni, amelyek technikai szempontból is előnyösek, és a páciens számára is előnyösek?

A rekonstrukciós fogászatban a gyártási oldalon a számítógépes tervezés és a számítógépes gyártás (CAD/CAM) rendszerek, a gyors prototípusgyártás, az additív technológiák (3D nyomtatás) gyorsabb, egyszerűbb és megbízhatóbb alkalmazásokat tesznek lehetővé. Mivel a kezelővel kapcsolatos hibák minimálisra csökkennek, a rekonstrukciók kiváló minőségű változatai biztosíthatók. A digitális munkafolyamatok azt is lehetővé teszik a klinikusok számára, hogy a diagnosztikai fázisban minden lehetséges információt egyesítsenek, ami a rekonstrukció tervezése és gyártása során előnyös lehet. A terület nagyon dinamikus, de a digitális munkafolyamatok gyakran költséges beruházásokat igényelnek. Mindazonáltal a chairside alkalmazások és a rekonstrukciónak a fogorvosi vizit napján történő átadása - a rekonstrukció méretétől függően néha néhány órán belül - csökkenti a fogorvosnál tett látogatások szá - mát, és ezért hatékonyabb és költséghatékonyabb lehet a páciensek számára.

Mit remél a rekonstrukciós fogászat és a fogászati bioanyagok használatának jövőjétől?

Már több évtizede sok erőfeszítést fordítanak a fogászati helyreállításban használt fém-, kerámia- és polimeranyagok javítására, de a kerámiák, polimerek és fogászati ötvözetek öregedése, kopása, elszíneződése, törése, felületi degradációja vagy biokorróziója jelentős problémákat vet fel, amelyek olyan kihívásokat jelentenek, amelyeket még mindig meg kell oldanunk a fogászati bioanyagok kutatásának területén. Ez vonatkozik az implantátum-anyagokra is. Az egyik legpusztítóbb jelenlegi klinikai kihívás a periimplantitisz növekvő előfordulása és az általános szisztémás egészségre gyakorolt következményei, ahol a patológia és a genetikai elemek a biokorrózióval együtt jelentős szerepet játszanak az etiológiában. Remélem, hogy hamarosan új, bioinspirált, regenerációs potenciállal rendelkező anyagok kerülnek forgalomba, amelyek felületi tulajdonságai nem halmozzák fel a mikroorganizmusokat.

Szeretne még valamit hozzátenni?

Függetlenül a fogászati bioanyagok, mint rekonstrukciós vagy implantációs anyagok terén elért minden előrelépéstől, a fogorvosi szakma végső célja a megelőzés kell, hogy legyen. Meg kell azonban jegyezni, hogy a jövőbeni megelőző megoldásokhoz az anyagtudományi ismeretek alkalmazására is szükség lesz, de talán inkább mikro-, mezo- vagy nanoszinten.