A hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök alakulása 2009-2015 között by HENT Titkárság

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök alakulása 2009-2015 között

Kutatási jelentés

2015. szeptember

Tartalom Bevezetés ...............................................................................................................................3 1. Hamis termékekkel kapcsolatos vásárlási szokások ........................................................5 1.1. Hamis termékek vásárlásával kapcsolatos fogyasztói attitűdök alakulása 2010 és 2015 között ..................................................................................................................................... 5 1.2. Hamis terméket vásárlók aránya és a vásárlók társadalmi összetétele ............................ 12 1.3. Tervezett és valós vásárlási szokások összefüggése ......................................................... 15 1.4. A hamisított terméktípusok vásárlásának társadalmi mechanizmusa ............................. 17 2. A hamis termék vásárlásának motivációi: miért és hol vásárolnak az emberek hamis terméket? .............................................................................................................................19 2.1. Miért vásárolnak az emberek hamis termékeket? .......................................................... 19 2.2. Társadalmi szemléletformálás: a gyógyszerhamisítás veszélyeire figyelmeztető felhívások ............................................................................................................................. 20 2.3. Hol vásárolnak hamis termékeket? ................................................................................. 21 3. Hamisítással kapcsolatos attitűdök ..............................................................................28 3.1. Márkahűség és a hamis termékekhez való viszonyulás ................................................... 28 3.2. Mit gondolnak az emberek a hamis termékekről? .......................................................... 33 3.3. Mit gondolnak az emberek a hamis termékeket forgalmazók és vásárlók büntethetőségéről? .............................................................................................................. 38 3.4. Mit gondolnak az emberek a hamisítás társadalmi és gazdasági következményeiről? ..... 44 4. Internethasználat és szerzői jogvédelem alatt álló tartalom .........................................50

Bevezetés A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: 

a hamisításra vonatkozó statisztikai adatok rendszerbe foglalása,



a szellemi tulajdon védelmével és a jogérvényesítéssel kapcsolatos tudatosság növelése, szemléletformálás, illetve



a jogérvényesítéssel összefüggő jogszabályi környezet, a jogalkalmazás kérdéseinek, valamint a jogosultakat segítő intézkedéseknek és eszközöknek az áttekintése.

A tudatosságnövelés és a jogszabályalkotás eredményességéhez elengedhetetlen, hogy a HENT megismerje az emberek véleményét a hamisítás jelenségéről, valamint a magyar lakosság

vásárlási

szokásait

hamis

termékek

tekintetében.

Ezen

kérdések

feltérképezésének céljából a TÁRKI 2009 óta minden évben országos lakossági felmérést végez a HENT megbízásából. Az adatfelvétel 1000 fő megkérdezésére épül1, és a 18 éven felüli felnőtt lakosságot nem, kor, iskolai végzettség és lakóhely szempontjából reprezentálja. Mivel a kérdések többsége megegyezik a korábban lekérdezettekkel, így lehetőség nyílik összehasonlító megállapítások megtételére.2 A tanulmányban az alábbi kérdésköröket vizsgáljuk: 1. Vásárlási szokások: mely társadalmi-demográfiai csoportok vásárolnak hamis terméket? Melyek a legnépszerűbb hamis termékcsoportok a magyar vásárlók körében? Ebben a részben azt is vizsgáljuk, hogy a tervezett (vásárolna-e?) és a valós viselkedés (vásárolt-e?) hogyan függ össze. Azaz azt teszteljük empirikusan, hogy azok, akik elméleti szinten vásárolnának hamis termékeket (ruházat, illatszer, CD, DVD), azok az elmúlt egy évben megtették-e ezt a különböző termékek esetében. 2. A hamis termékek vásárlásának körülményei, illetve motivációi: hol, hogyan és miért vásárolnak hamis termékeket az emberek? 1

A pontos elemszámok az idősoros elemzés során a következők voltak: 2009-ben 1008 fő; 2010-ben 1013 fő; 2011-ben 1012 fő; 2012-ben 1012 fő, 2013-ban 1012 fő, 2014-ben 1007 fő és 2015-ben 1001 fő. A hét adatfelvételi hullámból egységes adatbázist építettünk. Ez lehetővé tette, hogy a legfrissebb (2015. évi) adatokon túl ezen a kb. 7000 válaszadó válaszaira épülő adatbázison is elemezzük a hamisítással kapcsolatos társadalmi folyamatokat.

3. A hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök: a hamisítás büntethetősége; társadalmi- és gazdasági és egészségre gyakorolt hatása. 4. Internethasználók és szerzői jogvédelem alatt álló tartalom: az illegális tartalmakat letöltők és fogyasztók típusai és jellemzése.

1. Hamis termékekkel kapcsolatos vásárlási szokások 1.1. Hamis termékek vásárlásával kapcsolatos fogyasztói attitűdök alakulása 2010 és 2015 között 2010 óta rendszeresen megkérdeztük, hogy vásárolnának-e általában (1. ábra), illetve vásároltak-e hamis terméket az elmúlt 12 hónapban (2. ábra). 1. ábra: Vásárolna-e hamis terméket? (százalékban, 2010-2015 között) 100% 90% 80%

5 19

2 18

3 20

3 16

2014 (N=974)

2015 (N=957)

70% 60% 50% 40% 30% 20%

10% 0% 2010 (N=1009) 2011 (N=991)

2012 (N=987) 2013 (N=963)

Nem vásárolna

Talán

Igen, bármikor

2015-ben a megkérdezettek 81%-a nem vásárolna hamis terméket. További 16% talán vásárolna és mindössze 3% mondta, hogy igen, bármikor vásárolna illegális, vagy kétes forrásból származó terméket. Ha a korábbi évek adataival vetjük össze ezt az idősort, azt láthatjuk, hogy ez a megoszlás illeszkedik a korábbi évek adataihoz, kisebb elmozdulások figyelhetők csak meg. 2011-től 2013-ig növekedett azok aránya, aki elutasítják a hamis termékeket (2011-ben 70%, 2012-ben 73%, 2013-ban 80% nyilatkozott így). Ebben a trendben valamelyest visszalépést jelent a 2014-es adat, mikor is a lakosság 77%-a állította, hogy nem vásárolna hamis terméket, 2015ben pedig a 2013-as arányokhoz közeli elutasítási arányt mértünk.

„2015-ben a megkérdezettek 81%-a nem vásárolna hamis terméket”

Ha azok arányát vizsgáljuk, akik nyitottak lennének hamis termék vásárlására, ugyancsak a 2013. évi adatokhoz hasonló eredményeket látunk: Míg 2010 és 2012 között 25-30% között mozgott a hamisított termékek iránt nyitottak aránya, addig 2013-ra ez az arány 20 százalékra csökkent, majd 2014-ben 23%-ra emelkedett, 2015-ben pedig 19%-ra csökkent. Fontos azonban kiemelni, hogy a lakosság mindössze 3%-a nyilatkozott úgy, hogy bármikor vásárolna hamis terméket, ennél jóval nagyobb (16%-os) azok aránya, akik „talán” vásárolnának.

Érdemes továbbá azt is megvizsgálni, hogy a lakosság hány százaléka vásárolt hamis terméket. Elsőként az általánosan megfogalmazott kérdésfeltevés eredményét mutatjuk be, majd pedig a termékcsoportonkénti kérdezés eredményét. Az általános megfogalmazás nyomán („Vásárolt-e Ön az elmúlt egy évben hamis terméket?”) 2010 óta nem tapasztalható jelentős elmozdulás. 13-18% volt azok aránya, akik valóban vásároltak az elmúlt évben bármilyen hamis terméket.3 2. ábra: Vásárolt-e hamis terméket? (százalékban, 2010-2015 között) 100% 90%

11 4

8 5

10 6

8 5

11 4

2010 (N=995)

2011 (N=980)

2012 (N=937)

2013 (N=989)

2014 (N=990)

2015 (N=916)

80%

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Nem vásárolt

Egy alkalommal

Igen, többször is

A hamisított ruházati termékek vásárlásának elutasítottságában az elmúlt 7 évet vizsgálva lényeges elmozdulások mutatkoznak: míg 2009-ben mindössze minden harmadik válaszadó utasította el kategorikusan a hamis ruházati termékek vásárlását, addig 2010-ben 60%, 2011ben 44%, 2012-ben és 2013-ban minden második válaszadó elzárkózott az ilyen termékek 3

Az eredmények értelmezésekor fontos figyelembe venni, hogy itt a kérdezettek visszaemlékezése alapján rögzített válaszokról van szó, amelyeket a szubjektív elemek, információhiány (a vásárló nincs tudatában annak, hogy hamis terméket vásárolt) és a vissza (nem)emlékezésből eredő pontatlanságok is torzíthattak.

vásárlásától. 2014-ben további kis emelkedést tapasztalhattunk, hiszen a megkérdezettek 56%-a utasította el a hamis ruházati termékeket. 2015-ben valamelyest tovább emelkedett az elutasítók aránya, míg a többi véleményen lévő válaszadók valamivel kisebb arányban szerepelnek (3. ábra). 3. ábra: Vásárolna-e olyan ruházati terméket, ami egy márkás termék utánzata, hamisítványa, ha lényegesen olcsóbb, mint az eredeti? (százalékban, 2009-2015)

100%

90% 80%

2012 (N=997)

2013 (N=984)

2014 (N=992)

2015 (N=959)

70%

60% 50%

40%

30% 20% 10%

60 44

0% 2009 (N=996)

2010 (N=1010)

2011 (N=992) Nem

Talán

Igen, bármikor

A hamis illatszerek, illetve kozmetikumok elutasítottsága határozottabb, mint a ruháké: 2015-ben csupán a lakosság 16%-a jelezte, hogy talán venne, további 6% pedig bármikor venne ilyen terméket. Időben visszatekintve pedig azt láthatjuk, hogy – hasonlóan a ruházat kérdéséhez — ennek a kérdésnek a megítélésében is kiugróak a 2010-es, 2013-as és 2014-es évek: ezekben az években volt a legerősebb a hamis termékek elutasítottsága. (4. ábra)

4. ábra: Vásárolna-e hamis illatszert, kozmetikumot, ha lényegesen olcsóbb, mint az eredeti? (százalékban, 2009-2015) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

8 17

2009 (N=990)

2010 (N=1006)

2012 (N=996)

2013 (N=985)

2014 (N=991)

2015 (N=951)

2011 (N=995) Nem

Talán

Igen, bármikor

A hamis CD-t, DVD-t vásárlók aránya nagyságrendjét tekintve 2015-ben a korábbi évekhez hasonlóan alakult: 4% mondta, hogy bármikor vásárolnának ilyen hamis terméket, míg a lakosság négyötöde (80%) határozottan elutasította ezt a fogyasztói viselkedést. A korábbi évekkel összehasonlítva azt láthatjuk, hogy 2010-ben 76% volt az elutasítók aránya, ezt követően visszaesett, majd fokozatosan emelkedett 2013-ig, mikor is több mint 80% fejezte ki ellenérzését ebben a tekintetben. A 2014-es adatok valamelyest elmaradtak a 2013. évi bíztató eredményektől. (5. ábra)

5. ábra: Vásárolna-e hamis, másolt CD-t, DVD-t, ha az lényegesen olcsóbb, mint az eredeti? (százalékban, 2009-2015) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

2010 (N=1008)

2011 (N=995)

2012 (N=988)

4 16

2013 (N=975)

2014 (N=981)

2015 (N=938)

4 14

2009 (N=998)

Nem

Talán

Igen, bármikor

Az illegálisan másolt, letöltött számítógépes programokat megvásárlók, felhasználók aránya 2013-ig csökkent, 2014-ben emelkedést mutatott, amely 2015-ben is megfigyelhető. 2011ben a felnőtt népesség 26%-a nem utasította el az ilyen termékeket, ez az arány 2012-ben 22%, 2013-ban 15%, 2014-ben 19%, 2015-ben pedig 20%. (6. ábra)

6. ábra: Vásárolna-e, elfogadna-e Ön illegálisan másolt, letöltött számítógépes programokat, ha az eredetinél lényegesen olcsóbban vagy ingyen jutna hozzá? (százalékban, 2010-2015) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

3 11

4 15

4 16

2012 (N=976)

2013 (N=954)

2014 (N=962)

2015 (N=962)

2010 (N=1005)

2011 (N=969)

Nem

Talán

Igen, bármikor

Az emberek 6%-a nyilatkozott úgy, hogy venne, vagy lehetségesnek tartja, hogy venne nem megbízható forrásból származó gyógyszert. A vizsgált időszakban a tavalyi adatokhoz képest nem történt elmozdulás. Idén is ez az a terület, ahol a legnagyobb a hamis termékek elutasítása. (7. ábra) 7. ábra: Ön vásárolna-e nem megbízható forrásból származó gyógyszert, ha lényegesen olcsóbb, mint a patikában? (százalékban, 2009-2015) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

1 6

1 3

1 6

1 4

1 5

2009 (N=997)

2010 (N=1009)

2014 (N=1001)

2015 (N=977)

2011 (N=999)2012 (N=996)2013 (N=992)

Nem

Talán

Igen, bármikor

Hasonlóan az illegális gyógyszerekhez, a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek és italok fogyasztását is elutasítja a kérdezettek döntő többsége: tíz megkérdezettből 8 nem venne kétes eredetű enni- vagy innivalót. (8. ábra)

8. ábra: Ön vásárolna-e nem megbízható forrásból származó élelmiszert vagy italt, ha lényegesen olcsóbb, mint az üzletekben? (százalékban, 2009-2015) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

3 11

4 15

4 16

2012 (N=976)

2013 (N=954)

2014 (N=962)

2015 (N=962)

2010 (N=1005)

2011 (N=969)

Nem

Talán

Igen, bármikor

Az elmúlt négy kutatás során azt is megkérdeztük a mintába került személyektől, hogy használna zenékhez illetve filmekhez való hozzáférés céljából illegálisan működő, ingyenes illetve fizetős internetes oldalakat. A válaszadók döntő többsége elmondása szerint nem használna ilyen célra ingyenes oldalakat (2012-ben 80% 2013-ban 83%, 2014-ben 79%, 2015ben pedig 80%), miközben a fizetős oldalak elutasítottsága még erősebb volt a vizsgált időszakban (2012-ben 84% 2013-ban 87%, 2014-ben 82%, 2015-ben pedig 83%).

9. ábra: Ön használna-e olyan ingyenes, illetve fizetős internetes oldalakat filmekhez, zenékhez való hozzáférés céljából, amelyekről tudja, hogy tartalma nem legális forrásból származik? (százalékban, 2012-2015) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

6 14

4 12

4 13

2 11

ingyenes

fizetős

ingyenes

fizetős

2012 (N=968)

2013 (N=941)

Nem

Talán

4 17

3 15

5 15

3 14

ingyenes

fizetős

ingyenes

fizetős

2014 (N=941)

2015 (N=938)

Igen, bármikor

1.2. Hamis terméket vásárlók aránya és a vásárlók társadalmi összetétele A következőkben azt vizsgáljuk, hogyan alakul a hamis terméket vásárlók aránya és társadalmi összetétele 2010 és 2015 között, vagyis mennyire elterjedt a hamisított termékek vásárlása, és mely társadalmi csoportok vesznek az átlagosnál nagyobb vagy kisebb valószínűséggel hamis terméket. A mintába került személyektől megkérdeztük, hogy vásároltak-e az elmúlt egy évben hamis terméket. Ezen személyek arányát mutatja a 10. ábra első oszlopa: 2011 óta ez az arány 1318% körül mozog. Ezt követően a mintába került személyektől terméktípusonként is megkérdeztük, hogy vásároltak-e hamis terméket. A visszaemlékezést ezzel segítve magasabb arányt tapasztaltunk. A 10. ábra „Összesen” oszlopa azokat tartalmazza, akik legalább egy termékcsoport esetében igennel válaszoltak. Ez az arány 2010-ben 26% volt, 2011-2014-ben 22-23% körül mozgott, 2015-ben pedig újra 26%. Termékcsoportonként vizsgálva a hamis termékeket vásárlók arányát, a vizsgált időszakban folyamatos csökkenést tapasztalhatunk, de ennek mértéke és üteme némileg eltérően alakul az egyes cikkek esetében.

10. ábra: A hamisított termékek vásárlóinak alakulása 2010 óta, (százalékban, 2010-2015) 30 26 25

23 222222 20

20 15

18 16 15 15 13 13

17 1817 15 10

10 67 5

7 555

44 4 2 2

4 5444 3

4 11 11

232

0 Vásárolt-e az elmúlt egy évben hamis terméket?

ruha

2010 (N=995)

illatszer

2011 (N=980)

cd, dvd

2012 (N=937)

élelmiszer

gyógyszer

2013 (N=989)

program

2014 (N=995)

Összesen

2015 (N=916)

Csakúgy, mint a korábbi években 2015-ben is a „legnépszerűbb” termék a hamis ruházat: a válaszadók 20%-a vásárolt hamis ruhát 2015-ben, ami kisebb emelkedést jelent a korábbi évekhez képest. Hamis illatszert minden huszadik megkérdezett vásárolt, CD-t vagy DVD-t pedig összesen 2%. Az egészségre leginkább veszélyes termékek közé tartozik a bizonytalan forrásból származó élelmiszer, illetve a hamis gyógyszerek: míg az előbbiből 4% vásárolt 2015-ben, addig az utóbbiból 3%. Időbeli összevetésben a 2010-es adatokat figyelembe véve a leglényegesebb változás a hamis illatszert valamint a hamis CD-t vásárlók arányának visszaesése.

„Majdnem a negyedére esett a hamis CD-t vásárlók aránya” A fejezetben válaszra váró másik kérdésünk az volt, hogy melyek azok a társadalmi csoportok, amelyekre az átlagosnál nagyobb vagy kisebb arányban jellemző a hamis termékek vásárlása. Vizsgálataink szerint a kor és a településtípus mutat statisztikailag szignifikáns összefüggést a hamis termékek vásárlásával. A 18-30 évesek vettek legnagyobb arányban hamis terméket

a 2015-ös adatfelvételt megelőző évben. Meglepő módon a válaszadó jövedelmi helyzete nem mutat statisztikailag szignifikáns összefüggést a hamis termék fogyasztási szokásával.4 Azoktól, akik legalább egyszer vásároltak hamis terméket, megkérdeztük, miért tették ezt. 2015-ben válaszadók négyötödének (73%) szerepet játszott a választásában a termék ára (azért vásárolt hamis terméket, mert „olcsó volt”), fele (51%) szerint nem volt gond a termék minőségével, 30% említette, hogy nem játszott szerepet a döntésében a termék hamissága, szüksége volt rá, így megvette, és 5% nevezett meg egyéb okot. Ezután azt vizsgáltuk meg, hogy a különféle hamis termékek vásárlására mely társadalmi csoportok a leginkább és a legkevésbé hajlamosak. A vizsgálat legfontosabb tanulságai az alábbiakban foglalhatók össze: -

Nemek tekintetében csak a CD, DVD vásárlásában van számottevő eltérés: míg a férfiak 3-4% vett az elmúlt évben hamis CD-t, DVD-t, addig a nők csupán 1%-a.

A kor 2015-ben is a legfontosabb magyarázó változója a hamis termékek fogyasztásának: a vásárlóerő szempontból legaktívabb korcsoport, a fiatal középkorúak vesznek a legnagyobb arányban hamis ruhát és illatszert, illetve az összes kategória összegzett mutatója is ebben a korcsoportban a legmagasabb.

A lakóhely szintén sok tekintetben megmagyarázza a hamis termékekkel kapcsolatos vásárlási szokásokat: a budapesti lakosok minden hamis terméktípust átlagon felüli mértékben fogyasztanak, míg a községek lakói jelentősen átlag alatti mértékben vásárolnak hamis termékeket. Ennek oka feltehetőleg egyrészt a hozzáférés különbségei (nagyobb településen a több piac, illetve elterjedtebb az internethasználat és így az internetes vásárlás is).

Meglepő módon a jövedelem (melynek nagysága alapján öt, nagyjából egyenlő csoportra osztjuk a válaszadókat) nem magyarázza statisztikailag szignifikánsan a hamis termékekkel kapcsolatos vásárlási szokásokat, kivéve illatszerek vásárlását

A jövedelemi helyzetet jövedelemkvintilisen keresztül mértük, mely mutató (nagyjából) öt egyenlő részre osztja a válaszadókat, az egy főre jutó jövedelmi helyzetük szerint.

valamint a letöltési témában: a legfelső és a legalsó egyötödbe tartozók fogyasztása jellemző inkább ezen a téren.

1.3. Tervezett és valós vásárlási szokások összefüggése Ebben a fejezetben arra a kérdésre keressük a választ, hogy mennyire erős az összefüggés a tervezett és a múltbeli vásárlási szokások között. Azok, akik elzárkóznak hamis termék megvásárlásától, döntő többségükben (92%) nem is vásároltak ilyen terméket az elmúlt egy évben. A hamis termék megvásárlására nyitott válaszadók ezzel szemben az átlagot jelentősen meghaladó mértékben (65%) vásároltak kétes forrásból származó terméket. Termékcsoportok szerint bontva a tervezett és megvalósult viselkedés között az illatszerek és a számítógépes programok esetében a legerősebb a kapcsolat. Ebben a két esetben, akik elvileg elzárkóztak a hamis eredetű illatszerek és számítógépes programok vásárlása elől, azok egyáltalán nem vásároltak ilyen terméket az adatfelvételt megelőző évben.

„Azok, akik elzárkóznak hamis termék megvásárlásától, döntő többségükben (92%) nem is vásároltak ilyen terméket az elmúlt egy évben.” Végül, hangsúlyozni kell, hogy a kérdezett visszaemlékezése alapján mért múltbéli viselkedés feltehetőleg alulbecsli a valós vásárlási arányokat, és ez a torzító hatás különösen erős azokban az esetekben, amikor az előző kérdésnél a válaszadó már „elköteleződött” egy, a hamisítást elutasító attitűd mellett. Az 1. táblázat szerint szoros összefüggés van a hamisított termék vásárlásának terve és megvalósulása között.5

Kivéve a hamis gyógyszerek esetén. Itt azonban a „bármikor vásárolna” válaszkategória alacsony esetszáma miatt az eredmények értelmezhetősége korlátozott.

1. táblázat: A tervezett és a múltbeli vásárlási szokások összefüggése, (százalékban, 2015) N

Igen, többször is vásárolt

Egy alkalommal vásárolt

Nem vásárolt

Vásárolna-e tudatosan hamis (nem jogtiszta, másolt, nem megbízható forrásból beszerzett, illegálisan letöltött stb.) terméket? Nem vásárolna

727

Talán vásárolna Igen, bármikor vásárolna

128

Összesen

881

100%

Szignifikáns Vásárolna-e ruházati terméket, ami az eredeti hamisítványa, ha lényegesen olcsóbb, mint az eredeti? Nem vásárolna

554

100%

Talán vásárolna Igen, bármikor vásárolna

241

100%

124

100%

Összesen

919

100%

Szignifikáns Vásárolna-e hamis illatszert, kozmetikumot, ha lényegesen olcsóbb, mint a márkás? Nem vásárolna

750

100

100%

Talán vásárolna Igen, bármikor vásárolna

148

100%

Összesen

952

100%

Szignifikáns Vásárolna-e hamis, másolt cd-t, dvd-t, ha lényegesen olcsóbb, mint az eredeti? Nem vásárolna

745

100%

Talán vásárolna Igen, bármikor vásárolna

178

100%

Összesen

980

100%

Szignifikáns Vásárolna-e olyan illegálisan másolt vagy letöltött számítógépes programokat, ha az lényegesen olcsóbb, mint az eredeti? Nem vásárolna

757

100

100%

Talán vásárolna Igen, bármikor vásárolna

146

100%

(43)

100%

Összesen

946

100%

Nem szignifikáns Ön vásárolna-e nem megbízható forrásból származó élelmiszert vagy italt, ha lényegesen olcsóbb, mint az üzletekben Nem vásárolna

741

100

100%

Talán vásárolna Igen, bármikor vásárolna

147

100%

(39)

100%

Összesen

Igen, többször is vásárolt

Egy alkalommal vásárolt

Nem vásárolt

927

100%

Szignifikáns vásárolna-e nem megbízható forrásból származó gyógyszer, ha az lényegesen olcsóbb, mint a patikában? Nem vásárolna

909

100

Talán vásárolna Igen, bármikor vásárolna

100

((10))

100

Összesen

965

100

(): a sormarginális elemszáma 50 alatti (()): a sormarginális elemszáma 30 alatti

1.4. A hamisított terméktípusok vásárlásának társadalmi mechanizmusa Ebben a fejezetben – mintegy az előző fejezetben írtak összefoglalásaként – azt vizsgáljuk, hogy a hamisított termékek vásárlásának valószínűségére mely társadalmi tényezők hatnak a legerősebben. A 11. ábrán azokat a hatásokat mutatjuk be, amelyek erősen hatnak a hamisított termék vásárlására. Általában a hamisított termék vásárlásának esélyét növeli (ha a cellában szereplő érték egynél nagyobb) vagy csökkenti (ha a cellában szereplő érték egynél kisebb) az adott társadalmi csoporthoz tartozás ténye. A hamisított termékeket általában nagyobb eséllyel vásárolják a közép-magyarországi régióban élők (így a fővárosiak is) és a fiatalok. Kisebb az esélye ennek az idősek, a nyugat- és a közép-dunántúli régióban élők esetében, valamint az Észak-Alföldön.

11. ábra: A hamisított termék vásárlás esélyének legnagyobb eltérései az átlagostól, 20102015 2

1 1,94 1,42

1,40

Budapest

Fiatal (18-30)

0,69

0,53

0,69

0,66

0 Közép Idős (61 éven Magyarország felüli)

Nyugat Dunántúl

Észak Alföld Közép Dunántúl

A hamisított ruházati termékek fő vásárlói a közép-magyarországi régióban élnek, harmincasok, alacsony az iskolázottságuk és nagyon alacsony a jövedelmük. A hamisított illatszer vásárlása kevésbé elterjedt, mint 2009-ben volt. Budapestiek, a középmagyarországiak, a kevésbé iskolázottak és a 40 év alattiak vásárolnak ilyen hamisítványokat leginkább. A hamisított élelmiszer vásárlói a hamisított ruházat vásárlóira hasonlítanak: középmagyarországiak és budapestiek. Kevéssé jellemző a hamisított élelmiszer vásárlása DélDunántúlon, Közép-Dunántúlon és a megyeszékhelyeken. A hamisított CD, DVD és a számítógépes programok tipikus vásárlóik a fiatal, különösen a még tanuló státuszú budapesti férfiak. Az utóbbiak vásárlói ugyanakkor a középmagyarországi régióban és az iskolázottabbak körében fordulnak elő nagyobb eséllyel.

2. A hamis termék vásárlásának motivációi: miért és hol vásárolnak az emberek hamis terméket? 2.1. Miért vásárolnak az emberek hamis termékeket? A kutatássorozat 2013-as hullámában kérdeztünk rá először a hamis termék vásárlásának lehetséges okaira. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az idei évben illetve a 2014-ben felvett adatokat. 2. táblázat: A hamis termék vásárlásának lehetséges okai (2014-ben és 2015-ben, százalékban) 2.A táblázat: 2014 Mert olcsó volt Nem volt gond a minőségével Nem is érdekelt, hogy hamis vagy nem, szükségem volt rá Egyéb

2.B táblázat 2015 Mert olcsó volt Nem volt gond a minőségével Nem is érdekelt, hogy hamis vagy nem, szükségem volt rá Egyéb

általában (N=152) 76

ruha (N=174) 82

illatszer (N=50) 81

élelmiszer (N=35) 68

cd, DVD (N=3)* 28

program gyógyszer (N=5)* (N=41)* 28 44

1 általában (N=250) 60

0 ruha (N=238) 68

3 illatszer (N=64) 50

0 élelmiszer (N=47) 15

0 14 0 cd, DVD program gyógyszer (N=28)* (N=55)* (N=16)* 44 41 16

Mivel a kérdés esetében több választ is meg lehetett jelölni, az oszlopok összege a 100%-ot meghaladhatja. * Alacsony esetszámok. Az eredmények tájékoztató jellegűek csupán.

Míg a ruházati cikkek, az illatszerek, a CD-k és DVD-k, az élelmiszerek, illetve a számítógépes programok esetében a hamis termék választásának elsődleges motivációja egyaránt az ár volt, addig a gyógyszerek esetében a válaszadók azért is választották a hamis terméket, mert „nem volt gond annak minőségével”. Az a típusú szkeptikus megközelítés, hogy „nem is érdekelt, hogy hamis vagy nem szükségem volt rá” az élelmiszerek és a gyógyszerek esetében

volt viszonylag gyakori válasz. A 2014-es adatokat összevetve a korábbi év adataival nem tapasztaltunk jelentősebb különbséget. Azokat, akik az alacsony ára miatt választották a hamis terméket, megkérdeztük, hogy abban az esetben eredeti terméket választottak volna, ha nem lett volna sokkal drágább a hamisnál. Az táblázat megoszlásai igazolták azt a feltételezést, hogy a hamis termék vásárlásának elsődleges motivációja az alacsony ár. A „nem tudom” válaszok nagy aránya ugyanakkor azt mutatja, hogy a ruhák és az illatszerek esetében jelentős arányban vannak azok, akik bizonytalanok abban, hogy kis árkülönbség esetén érdemes lenne-e eredeti terméket vásárolni. 3. táblázat Eredeti terméket választott volna, ha nem lett volna sokkal drágább a hamisnál? (százalékban, 2014-ben és 2015-ben) 3.A táblázat 2014 igen nem nem tudom összesen

általában (N=115) 80 7

Ruha (N=140) 72 8

illatszer (N=40)* 63 10

cd, dvd (N=24)* 61 19

élelmiszer (N=3)* 26 0

program (N=2)* 100 0

gyógyszer (N=12)* 85 0

13 100

20 100

27 100

20 100

74 100

0 100

program (N=23)* 56 15

15 100 gyógyszer, táplálékkiegészítő (N=3)* 100 0

28 100

0 100

3.B táblázat általában Ruha illatszer cd, dvd élelmiszer 2015 (N=149) (N=162) (N=32)* (N=13)* (N=7)* igen 73 84 81 68 31 nem 14 11 11 13 39 nem tudom 13 4 7 19 30 összesen 100 100 100 100 100 * Alacsony esetszámok. Az eredmények tájékoztató jellegűek csupán.

2.2. Társadalmi szemléletformálás: a gyógyszerhamisítás veszélyeire figyelmeztető felhívások A kutatás során, 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben arra is rákérdeztünk, hogy találkoztak-e a fogyasztók a

gyógyszerhamisítás veszélyeire

figyelmeztető felhívásokkal.

2015-ben

megkérdezettek több mint negyede (27%) TV-ben látott gyógyszerhamisítás veszélyeivel foglalkozó anyagot, 14% gyógyszertári plakátokon, illetve a válaszadók 8% interneten látott ilyen témájú hirdetést. Ennél kisebb arányban találkoztak a fogyasztók a gyógyszerhamisítás 20

veszélyeivel foglalkozó hirdetési anyaggal rádióban, illetve újságban (7%, illetve 6%), míg 2% nem emlékezett arra, hogy találkozott-e ilyen hirdetéssel. Mindezen hirdetési felületeket összesítve a magyar felnőtt lakosság 60%-a találkozott a gyógyszerhamisítás veszélyeivel foglalkozó hirdetéssel. 2014-ben ez az arány 26% volt. Idén a hirdetést átlagon felüli arányban látták a Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon élők.

2.3. Hol vásárolnak hamis termékeket? 2010 óta rendszeresen megkérdezzük az illegális forrásból származó termékek fogyasztóit, hogy honnan szerzik be ezeket a termékeket. A hamis ruhát a vásárlók háromnegyede piacról vagy utcán szerzi be, további egynegyedük boltban (is) vásárol hamisított ruházati termékeket. A boltban vásárlás gyakorisága 2010-től csökkenő, majd 2012-től növekvő trendet mutat, 2015-ben pedig valamelyest csökkent. Az interneten, illetve külföldi utazás során beszerzett termékek aránya minimális volt a korábbi időszakban, 2014-ben és 2015-ben azonban már jelentősnek mondható az internet részesedése (12. ábra).

12. ábra: Hamis ruházati termékek vásárlásának helyszínei (2010-2015, százalékban)* 90 80 70 60

50 40

82 79 78 79 82

73 32

23 21 24 28 24

8 9

2 3 3 2 2 3

2 2 1 4

0 piacon, utcán 2010 (N=201)

boltban 2011 (N=183)

interneten

2012 (N=163)

2013 (N=189)

külföldi utazás során

2014 (N=174)

2015 (N=238)

* Mivel a kérdés esetében több választ is meg lehetett jelölni, az oszlopok összege a 100%-ot meghaladhatja.

A ruhákhoz hasonlóan a hamis illatszer vásárlás legfőbb helyszíne szintén a piac és az utca, másodlagos – az időszak folyamán csökkenő arányban megnevezett – helyszíne pedig az erre szakosodott boltok. Az internetes beszerzések aránya a korábbi évekhez képest 2014-ben megemelkedett 12%-ra, idén viszont a harmadára esett vissza, azaz 4%-ra (13. ábra). 13. ábra: A hamis illatszer vásárlás helyszínei (2010-2015, százalékban)* 80 70 60

50 40 30

71 73 64

31 31

25 21 32 19

0 piacon, utcán 2010 (N=105)

boltban 2011 (N=59)

4 7 4 10 12 interneten

2012 (N=72)

2013 (N=48)

0 5 3 0

4 3

külföldi utazás során 2014 (N=50)

2015 (N=61)

* Alacsony esetszámok. Az eredmények tájékoztató jellegűek csupán.

A hamis adathordozók beszerzési helyszínei is az előbbiekhez hasonló mintázatot követnek: 2010 és 2014 között valamelyest csökkent a bolti beszerzések aránya, amit most 2015-ben egy drasztikusabb csökkenés követ, hiszen a 2014-es 16%-ról 5%-ra esett vissza azoknak az aránya, akik boltokban jutnak hozzá a hamis adathordozókhoz. Emellett viszont az internetes rendelésé 2015-re jelentősen, majdnem a 2014-es arány háromszorosára emelkedett (12%ról 30%-ra). Ugyanakkor továbbra is a piac és az utca a beszerzések első számú helyszínei. (14. ábra)

14. ábra: A hamis CD, DVD vásárlás helyszínei (2010-2015, százalékban)* 80 70 60 50 40 30

66 65 70

61 74 44

21 21

10 0 piacon, utcán 2010 (N=68)

2011 (N=43)

15 18

5 16

boltban

9 9 8

interneten

2012 (N=40)

2013 (N=28)

3 0 0 0 0

külföldi utazás során 2014 (N=35)

2015 (N=28)

Mivel a kérdés esetében több választ is meg lehetett jelölni, az oszlopok összege a 100%-ot meghaladhatja. * Alacsony esetszámok. Az eredmények tájékoztató jellegűek csupán.

Az illegálisan másolt, letöltött számítógépes programok beszerzése az előzőektől eltérő mintázatot mutat. Minimális a boltban beszerzett programok aránya, egytized a piaci, utcai beszerzések aránya, és dominál az ismerősöktől, barátoktól kapott tartalmak aránya. 2015ben az interneten történő beszerzés aránya növekedett jelentősen a barátoktól, ismerősöktől kapott tartalmak rovására.

15. ábra: Illegálisan másolt, letöltött számítógépes program forrásai (2010-2015, százalékban)* 80 70 60 50 40 30 20 10 0

34 12101218

9 9 piacon, utcán

2010 (N=60)

5 2 4 3 0 5

3 171218 0 12

boltban

interneten

2011 (N=42)

2012 (N=26)

3842

37 33

internetről töltötte le

2013 (N=29)

5246

70 45 72

ismerőstől, baráttól kapta

2014 (N=22)

2015 (N=47)

Mivel a kérdés esetében több választ is meg lehetett jelölni, az oszlopok összege a 100%-ot meghaladhatja. * Alacsony esetszámok. Az eredmények tájékoztató jellegűek csupán.

A gyógyszereket, táplálék-kiegészítőket legnagyobb arányban piacon, utcán, illetve boltban szerezték be a fogyasztók 2015-ben. Az alacsony elemszám miatt ezen eredmények csak tájékoztató értékként szolgálhatnak. 16. ábra: Nem patikából származó gyógyszer vagy táplálék-kiegészítő forrásai (2010-2015, százalékban)* 80 70 60 50 40

30 20 10

50 25

1318 0 11

piacon, utcán 2010 (N=10)

5660

3322 14

0 7 1413 0

0 0 5

0 7

boltban

benzinkúton

interneten vásárolta

2011 (N=15)

2012 (N=38)

2013 (N=14)

10 7

0 0

edzőteremben vásárolta 2014 (N=5)

11 7

ismerőstől, baráttól kapta 2015 (N=16)

* Alacsony esetszámok. Az eredmények tájékoztató jellegűek csupán. Mivel a kérdés esetében több választ is meg lehetett jelölni az oszlopok összege a 100%-ot meghaladhatja.

Nem megbízható forrásból származó élelmiszert növekvő mértékben szereztek be piacon (2015-ben 62%), az utcai vásárlások aránya 13% és a bolti beszerzések aránya pedig csaknem eléri az egynegyedet. A megkérdezettek közül interneten alig szerzett be valaki élelmiszert 2015-ben. 17. ábra: Nem megbízható forrásból származó élelmiszer forrásai (2010-2015, százalékban)* 100 90 80

70 60 50

40 30

81 87 67

83 62

10 0 piacon 2010 (N=42)

19 24 25 29 13 utca

2011 (N=36)

2012 (N=54)

16 11 19 15 1923

0 0 0 0 0 1

bolt

internet

2013 (N=53)

2014 (N=41)

2015 (N=55)

* Alacsony esetszámok. Az eredmények tájékoztató jellegűek csupán. Mivel a kérdés esetében több választ is meg lehetett jelölni, az oszlopok összege a 100%-ot meghaladhatja.

Hamisított termékek az informális piachelyeken6 Mint az előző ábrákból kiderült, négy olyan hamisított termék van (ruházat, illatszer, CD/DVD és élelmiszer), amelyeket leggyakrabban a klasszikus informális gazdaságban (vagyis a piachelyeken és/vagy az utcán) vásárolnak az emberek. A 18. ábráról leolvasható, hogy piacon és/vagy az utcán inkább a fiatalok és fiatalközépkorúak, a közép-magyarországiak, a legfeljebb 8 általánossal, illetve érettségivel rendelkezők, valamint a nélkülözők vásárolnak. 18. ábra: A piacon és utcán vásárlók aránya egyes társadalmi csoportok körében 2010-2015 között 35% 30% 25% 20% 15% 25% 10%

20%

22%

21%

23%

26%

29% 24%

5% 0%

A piacon/utcán megvásárolható négy hamisított termékek vásárlóiból képeztünk egy változót, amely azokat a személyeket tartalmazza, akik legalább egyet ezek közül a hamisított termékek közül a piacon vásároltak, és megvizsgáltuk, hogy melyek azok a tényezők, amelyek

Az informális kereskedelemről és ennek piachelyi változatáról lásd Sik, Endre (2010a) A KGST-n túl, a kgstpiacig és tovább : Piachely, kgst-piac, emberpiac szerk.: Czakó Ágnes, Giczi Johanna, Sik Endre, TáTK, Budapest, 93-127 old. és Uő. A kgst-piac „előképei“ (a vásár és a piac) és az informális kereskedelem egyéb intézményei : Piachely, kgst-piac, emberpiac szerk.: Czakó Ágnes, Giczi Johanna, Sik Endre, TáTK, Budapest, 147- 163 old.

az informális piachelyi kereskedelemben való vásárlás esélyét legnagyobb mértékben meghatározzák. A tipikus informális piachelyen vásárló Közép- vagy Észak-Magyarországon él, a harmincas éveiben jár, nincs felsőfokú végzettsége és biztosan nem nyugdíjas. Az alsó jövedelmi ötödben átlag feletti a piacon vásárlók aránya, de szubjektív megítélésük alapján azok között magas a piacon vásárlók aránya, akik úgy érzik, hogy rosszul élnek.

3. Hamisítással kapcsolatos attitűdök 3.1. Márkahűség és a hamis termékekhez való viszonyulás Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy az emberek hogyan vélekednek a márkás ruházati cikkekről, fontos-e számukra ezek viselése és eredetisége. Továbbá, hogy melyek azok a csoportok, amelyek kitüntetett figyelmet fordítanak a fenti kérdéseknek, és melyek azok, amelyeket egyáltalán nem foglalkoztat a kérdés.

„Az emberek egyharmadának fontos, hogy márkás ruhát hordjon” A népesség több mint egyharmadának (39%) nem fontos, hogy a ruha, amit visel, márkás legyen, valamivel kevesebb, mint egyharmaduk (28%) viszont kimondottan a márkás ruhákat keresi a boltok polcain. Ebben a tekintetben 2015-ben a márkás ruházati cikkek iránti igény további növekedését figyelhetjük meg. Míg 2011 és 2014 között 21-28% körül mozgott azok aránya, akik számára fontos volt, hogy márkás legyen a ruha és a cipő, amit viselnek, addig ez az arány 2015-ben 33%-ra növekedett. 19. ábra: Fontos, hogy márkás legyen az a ruha és cipő, amit viselek 100% 90%

21%

22%

28%

80% 70%

26%

25%

60%

32%

33%

28% 28%

50% 40% 30%

54%

53%

20%

46%

44%

2013 (N=1004)

2014 (N=978)

39%

10% 0% 2011 (N=1006)

2012 (N=999)

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

2015 (N=980)

Teljesen egyetért vagy egyetért

Tízből négy magyar szerint, ha a ruhája márkás, akkor az legyen eredeti, a maradék hatnak nem fontos a ruha eredetisége. 20. ábra: Fontos, hogy az a márkás termék, amit viselek, eredeti legyen 100% 90% 80%

41%

43%

45%

28%

30%

26%

24%

31%

29%

31%

2011 (N=1006)

2012 (N=999)

2013 (N=1004)

2014 (N=978)

2015 (N=967)

47%

70% 60% 50% 40%

23%

30% 20% 10% 0%

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

Teljesen egyetért vagy egyetért

Az öt év (2011-2015 között) összesített adatbázisából kiszűrve azokat, akiknek nincs határozott véleményük a márkás és eredeti termékek megítéléséről, egy majdnem 3000 (N=2823) fős mintán vizsgáltuk meg azt a kérdést, mi a fontosabb a magyar lakosság számára, hogy a ruhánk márkás legyen, vagy elég, ha annak látszik. Az alapján, hogy a magyarok mennyire tartják fontosnak, hogy ruhájukon ott legyen a márkajelzés, és hogy az a márkajelzés és maga a ruha eredeti legyen, a népesség négy nagy csoportba osztható, ezt mutatja a 21. ábra is:

1. Az első, legnépesebb csoport, ahova a magyarok harmada (38%) tartozik, a ”márka-, és eredetiség-érzéketlen”. Ők azok, akiknek nem törődnek azzal, hogy a ruhájukon márkajelzés díszelegjen, viszont ha bele is futnak egy-egy ilyen darabba, akkor sem érdekli őket, hogy az adott ruha eredeti-e vagy sem. (a továbbiakban az egyszerűség

kedvéért „márkaérzéketleneknek” hívjuk őket) 2. A következő csoport, ahova a magyarok majdnem fele (44%) tartozik, a valódi „márkahűek” csoportja. Számukra fontos, hogy márkajelzések borítsák ruháikat, és azok eredetiek is legyenek. 3. A harmadik, 15 százalékot kitevő csoport az a „külsőségre nem adó márkahűeké”. Számukra nem fontos, hogy egy ruhán márkajelzések legyenek, viszont ha már vannak, elvárják annak eredetiségét. 4. A legkisebb létszámú csoport (3%) a „külvilágnak kiöltözőké”, akik számára fontos,

hogy ruháik márkásak legyenek, annak eredetiségéhez viszont nem ragaszkodnak. 21. ábra: A magyarok megoszlása a márkás és eredeti termékekről alkotott véleményük alapján (2011-2015, százalékban, N=2823)

Márkaérzéketlen 38%

Márkahű 44%

Külsőségre nem adó márkahű 15%

Külvilágnak kiöltöző 3%

Kik alkotják a fenti csoportokat? A tipikus márkaérzéketlenek (akiket tehát sem a márka nem érdekel, sem annak valódisága) jellemzően a maximum 8 általánost (56%) vagy szakmunkásképzőt (46%) végzettek, idősek (49%) vagy középkorúak (41%), kistelepüléseken élők (42%), nyugat-dunántúliak (48%) vagy észak-alföldiek (48%). (22. ábra)

22. ábra: A márkaérzéketlenek legfontosabb szocio-demográfiai változók szerinti megoszlása, százalékban 70 60 50 40 30 20

58 46 43%

56 48

10 0

A külsőségre nem adó márkahűek – akik bár nem preferálják a márkás holmikat, ha mégis szert tesznek egy ilyenre, annak eredetiségéhez ragaszkodnak – a minimum szakmunkás végzettségű (17%) közép-dunántúli (23%) vagy észak-magyarországiak (20%), illetve az idősek (21%). (23. ábra) 23. ábra: A külsőségre nem adó márkahűek legfontosabb szocio-demográfiai változók szerinti megoszlása, százalékban 30% 25% 20% 15% 26% 10% 15%

20%

17%

21%

23%

20%

5% 0%

Átlag

Szakmunkás

4. ötöd

Harmadik ötöd Idős (61 éven felüli)

Közép Dunántúl

Észak Magyarország

A valódi márkahűek jellemzően a fiatalok (59%) vagy fiatal középkorúak (56%), felsőfokú (62%) vagy középfokú (56%) végzettségűek, budapestiek (66%), közép-magyarországiak (58%) és a felső jövedelmi ötödbe tartoznak (68%). (24. ábra)

24. ábra: A valódi márkahűek legfontosabb szocio-demográfiai változók szerinti megoszlása százalékban 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%

56%

62%

68%

59%

44%

10% 0%

66% 56%

58%

3.2. Mit gondolnak az emberek a hamis termékekről? A következőkben a hamis termékek minőségéről, veszélyességéről való általános vélekedéseket összegezzük, illetve igyekszünk a 2009 óta kirajzolódó trendeket felvázolni. Az emberek 13-18%-a szerint egyezik meg egy hamisított termék minősége az eredetiével. A megkérdezettek 53-64 százaléka szerint ez nem igaz. (25. ábra)

25. ábra: A hamis termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti 100% 17%

90% 80%

13%

16%

15%

24%

26%

23%

64%

60%

59%

62%

2010 (N=972)

2011 (N=974)

2012 (N=976)

2013 (N=988)

23%

70%

30%

18%

15%

26%

30%

56%

55%

2014 (N=969)

2015 (N=971)

60% 50% 40% 30%

53%

20% 10% 0% 2009 (N=972)

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

Teljesen egyetért vagy egyetért

Kik érzékelik a minőségi különbséget a hamis és eredeti termékek között? A dél-dunántúliak 25%-a, a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók 19%-a a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek 17%-a, valamint a középkorúak 18%-a szerint a hamis termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti (26. ábra). A legkevésbé az észak-magyarországiak (13%), a diplomával rendelkezők (12%), valamint az idősek (12%) hisznek abban, hogy a hamis termék minőségében nem különbözik az eredetitől.

26. ábra: „A hamis termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti.” állítással teljesen egyetértők vagy egyetértők aránya a főbb szocio-demográfiai változók szerint százalékban, 2015, N=968 30 25 20

15 10

Hosszú távon jobban megéri eredeti terméket vásárolni 10 emberből 7 szerint (71%) hosszú távon jobban megéri eredeti terméket vásárolni, mint hamisítottat, csupán 10-ből egy magyar ért egyet az ellenkezőjével (9%). Ez az attitűd sem változott a vizsgált időszakban. (27. ábra) 27. ábra: Hosszú távon jobban megéri eredeti terméket vásárolni, mint hamisítványt (százalékban) 100% 90% 80% 70% 60%

73%

71%

74%

70%

69%

71%

21%

22%

20%

50% 40% 30% 20%

20%

10% 0%

7% 2009 (N=976)

16%

18%

13%

10%

2010 (N=1000)

2011 (N=992)

2012 (N=990)

2013 (N=999)

2014 (N=984)

2015 (N=969)

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

Teljesen egyetért vagy egyetért

A gazdasági válság hatására egyre többen vesznek majd hamis termékeket 2011 óta változatlan a magyarok véleménye a válság hatásáráról: a népesség háromnegyede szerint a válság mélyülésével párhuzamosan nőni fog a hamis termékek iránti kereslet. (28. ábra) 28. ábra: A gazdasági válság miatt többen vesznek hamis vagy bizonytalan eredetű, de olcsó terméket (százalékban) 100% 90% 80% 70% 60%

77%

76%

75%

74%

73%

16%

19%

20%

21%

19%

2011 (N=970)

2012 (N=961)

2013 (N=985)

2014 (N=957)

2015 (N=957)

50% 40% 30% 20% 10% 0%

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

Teljesen egyetért vagy egyetért

A magyarok szerint a hamis termékek veszélyesek lehetnek az egészségre A hamisított termékek egészségkárosító hatását is látják a magyarok: a népesség valamivel több mint 70 százaléka egyetért abban, hogy a hamis termékek veszélyesek lehetnek az egészségre. Ez az arány 2009-től állandó, amikor a hamis termékeket veszélyesnek tartók aránya 10 százalékponttal megnőtt, majd 2011-re visszaesett az eredeti 70 százalékra. Idén is ezen érték közelében (71%) mértük azok arányát, akik szerint a hamis termékek veszélyesek lehetnek az egészségre. (29. ábra)

29. ábra: A hamis termékek veszélyesek lehetnek az egészségre (százalékban) 100% 90% 80% 70%

69%

60%

78%

69%

71%

73%

71%

22%

21%

22%

20%

23%

50% 40% 30% 20%

24% 15%

10% 0%

2009 (N=978)

2010 (N=985)

2011 (N=987)

2012 (N=979)

2013 (N=993)

2014 (N=978)

2015 (N=958)

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

Teljesen egyetért vagy egyetért

Az interneten vásárolható gyógyszerek eredetiségének megítélésében sem bizakodóbbak a megkérdezettek. A magyarok 73%-a szerint hamisak az interneten vásárolható gyógyszerek, és csak 10 százalék van meggyőződve ennek ellentétéről, a népesség egyötöde pedig nem foglal határozottan állást a kérdésben. (30. ábra)

30. ábra: Az interneten kínált gyógyszerek döntő többsége hamis (százalékban) 100% 90% 80% 70%

63%

58%

66%

65%

67%

22%

25%

23%

16%

11%

10%

11%

2011 (N=741)

2012 (N=719)

2013 (N=801)

2014 (N=775)

2015 (N=808)

60%

73%

50% 40% 30% 20%

26% 26%

10% 11% 0% 2010 (N=725)

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

18%

Teljesen egyetért vagy egyetért

Nem „menő” a hamis áru Csupán tízből egy magyar szerint lehet büszkélkedni azzal, hogy jó vásárt csináltunk egy-egy hamis termék vásárlása esetén, ez a vélemény az elmúlt években lassú változást mutat. 2010ben még 76% ellenezte ezt a hozzáállást, azóta a vélemények a megengedőbb irányba tolódtak, ma már csak 71% az egyértelmű elutasítók aránya (2014-ben volt az eddigi legalacsonyabb, 66%). (31. ábra)

31. ábra: A hamis termékek birtoklását nem kell titkolni, sőt büszkélkedni lehet azzal, hogy milyen jó üzletet csináltunk (százalékban) 100%

10%

11%

18%

15%

21%

90% 19% 80%

13%

21%

12% 16%

70% 60% 50% 40%

76%

72%

74%

70%

66%

2011 (N=954)

2012 (N=950)

2013 (N=967)

2014 (N=945)

30%

71%

20% 10% 0% 2010 (N=979)

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

2015 (N=922)

Teljesen egyetért vagy egyetért

3.3. Mit gondolnak az emberek a hamis termékeket forgalmazók és vásárlók büntethetőségéről? Vajon a kereslet vagy a kínálat oldaláról fognák szigorúbbra a szabályozást a magyarok? A 2014-ben tapasztaltakhoz hasonlóan 2015-ben azt láthatjuk, hogy a magyarok szigorúan ítélik meg a hamis termékek árusítását: kétharmaduk bűncselekménynek tartja a hamisítványok eladását, 26%-uk pedig a fogyasztót is felelősségre vonná. Csupán az emberek 14 százaléka szerint nem törvénybeütköző a hamis áruk terjesztése. (32. ábra)

32. ábra: Aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el (százalékban) 100% 90% 80% 70%

56% 66%

60%

69%

65%

64%

22%

25%

60%

60% 50% 40% 30% 20%

28%

26%

19%

10%

12%

16%

15%

14%

12%

14%

2009 (N=983)

2010 (N=996)

2011 (N=986)

2012 (N=974)

2013 (N=978)

2014 (N=971)

2015 (N=975)

10% 0%

25%

24%

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

Teljesen egyetért vagy egyetért

A hamisítókat és a terjesztőket is szigorúbban büntetnék A tavalyi évhez képest változatlan azok aránya, akik szigorúbban lépnének fel a hamisítókkal szemben. Az emberek 59 százaléka büntetné a mostaninál szigorúbban a hamisítókat, viszont 13 százalékuk megengedőbb lenne velük. (33. ábra) 33. ábra: Szigorúbban kellene büntetni a hamisítókat és a hamisítványok terjesztőit (százalékban) 100% 90% 80% 70% 69%

56%

58%

30%

26%

68%

62%

61%

59%

24%

25%

28%

60% 50% 40% 30% 20%

24%

22% 10%

14%

16%

13%

14%

13%

2009 (N=991)

2010 (N=996)

2011 (N=985)

2012 (N=986)

2013 (N=987)

2014 (N=983)

2015 (N=983)

10% 0%

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

Teljesen egyetért vagy egyetért

A hamis terméket vásárlókat is szigorúbban ítéljük meg; többen büntetnénk a fogyasztót

Az emberek egynegyede vonná felelősségre a hamis termékek vásárlóit is. Ebben a tekintetben 2011 óta folyamatos növekedést tapasztaltunk egészen 2014-ig: 2011-ben még csak a Magyarországon élők 23%-a gondolkodott így, 2012-2013-ban 28-30%-os arányt tapasztaltunk, 2014-ben pedig 37%-ot. 2015-re ez az arány a négy évvel ezelőtti szintre esett vissza. (34. ábra) 34. ábra: A hamis termékek vásárlóit is felelősségre kellene vonni (százalékban) 100% 90% 80%

23%

28%

30%

37%

25% 37%

70% 29%

60% 50%

26%

27% 33%

31%

26%

40% 30% 20%

48%

49%

45%

32%

37%

2013 (N=987)

2014 (N=979)

10% 0% 2010 (N=985)

2011 (N=994)

2012 (N=983)

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

2015 (N=974)

Teljesen egyetért vagy egyetért

A törvény szigora továbbra sem rettenti el a vásárlót Az előző évekhez hasonlóan tízből négy magyar gondolja, hogy a törvényi szabályozás elrettentheti a vásárlót, míg a népesség harmada ebben nem hisz, a másik harmada pedig bizonytalan. (35. ábra) 35. ábra: A hamis termék vásárlásától elrettentheti az embereket a törvény szigora (százalékban) 100% 90% 80%

43%

44%

42%

41%

29%

30%

33%

30%

29%

28%

26%

25%

28%

30%

2011 (N=973)

2012 (N=971)

2013 (N=975)

2014 (N=972)

2015 (N=950)

54%

70% 60% 50% 40%

27%

30% 20% 10%

19%

0% 2010 (N=984)

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

Teljesen egyetért vagy egyetért

A magyarok több mint 60 százaléka a hamisítók gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzésében látja a hamisítás elleni küzdelem megoldását 2011 óta a magyarok nagyjából hasonló arányban (62-68%) gondolják, hogy az ellenőrzések gyakoriságának és hatékonyságának növelésével lehetne fellépni a hamisítók ellen, a népességnek pusztán 10 százaléka nem ebben látja a megoldást. Érdekes változás, hogy a 2009-es és 2010-es évekhez viszonyítva 2011-2013 között 10 százalékponttal esett a hatékonyabb ellenőrzést megoldásként megjelölők aránya, ezzel párhuzamosan pedig jelentősen

megnőtt

bizonytalanok

aránya.

2014-ben

ebben

tekintetben

visszarendeződést láthatunk: ismét nőtt azok aránya, akik az ellenőrzésekben látják a megoldást, ez a tendencia pedig folytatódott 2015-ben. (36. ábra)

36. ábra: A hamisítványok kiszűrése érdekében gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzésre van szükség (százalékban) 100% 90% 80% 70% 60%

73%

20%

19%

64%

63%

62%

66%

68%

26%

28%

24%

10%

11%

10%

2012 (N=971)

2013 (N=990)

2014 (N=985)

2015 (N=978)

50% 40% 30% 20% 10% 0%

2009 (N=978) 2010 (N=1002) 2011 (N=992) Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

Teljesen egyetért vagy egyetért

A hamisítót, a fogyasztót vagy egyiket sem büntetnék a magyarok?7 A hamisítók büntetésének szigorítására a jövedelem és a lakóhely régiója gyakorolnak szignifikáns hatást. Jellemzően a társadalom egyik leggazdagabb részénél, a magasabb jövedelműek körében (65% azok aránya, akik szigorúbban büntetnének), valamint az ÉszakMagyarországon élők körében tapasztalható a legnagyobb szigorúság a hamisítókkal kapcsolatban.

Annak érdekében, hogy világosabban lássuk a határozott véleménnyel rendelkezőket, az elemzés ezen részéből kihagyjuk a bizonytalanokat.

37. ábra: Azok aránya, akik a hamisítókat és terjesztőket büntetnék, 2015 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40%

30%

71%

68%

Észak Magyarország

Dél Dunántúl

60%

65%

20% 10% 0% Átlag

2. jöv. Kvintilis

4.jöv. kvintilis

A hamis termékek fogyasztóit az átlagnál szigorúbban büntetnék a dél-alföldiek, a déldunántúliak, illetve a városiak (38. ábra). 38. ábra: Azok aránya, akik a hamis termékek fogyasztóit is büntetnék, 2015 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40%

30% 20% 10%

25%

29%

33%

29%

33%

Átlag

Város

Dél Alföld

Dél Dunántúl

2. jövedelmi ötöd

„A hamisítókat a fogyasztóknál szigorúbban büntetnék” Jellemzően együtt mozognak a vélemények a fogyasztók és a hamisítók büntethetőségéről, azzal a kitétellel, hogy a fogyasztókkal kapcsolatosan elnézőbbek vagyunk. Míg a teljes

népesség több mint 60%-a egyetért azzal, hogy a hamisítókat szigorúbban kellene büntetni, a fogyasztók felelősségre vonásával mindössze 25% ért egyet. Akik szigorúbban büntetnék a hamisítókat, azok 32%-a a fogyasztót is szigorúbban büntetné szemben a 25%-os átlaggal. Akik viszont nem büntetnék a hamisítókat, azok 75%-a a fogyasztókkal sem tenné ezt. Végül, akik bizonytalanok a hamisítók szigorúbb büntetésében, azok a fogyasztókkal szemben jellemzően inkább kritikusak vagy bizonytalanok. (39. ábra)

39. ábra: A fogyasztók és hamisítók büntetésének összefüggése százalékban, (2015)

Hamisítókat nem büntetné szigorúbban

11%

Bizonytalan

15%

16%

Hamisítókat szigorúbban bűntetné

75%

31%

52%

32%

20%

Fogyasztókat felelősségre vonná

26%

40% Bizonytalan

41%

60%

80%

100%

Fogyasztókat nem vonná felelősségre

3.4. Mit gondolnak az emberek a hamisítás társadalmi és gazdasági következményeiről?

A hamisítás veszélyességének megítélése nem egyértelmű Általánosságban elmondható, hogy 2015-ben a magyarok majdnem fele (49%) szerint a hamisítás veszélyes, míg a lakosság 21%-a szerint a hamisítás nem rejt magában annyi valós veszélyt, mint amennyire riogatnak vele. A bizonytalanok magas aránya (30%) jelzi, hogy a kérdésben nem egyértelmű a lakosság állásfoglalása. Amint a hamisítás által okozott károkat 44

konkrétabban definiáljuk, a bizonytalanok aránya drasztikusan lecsökken és határozottabban foglalnak állást a témában. 2014-hez viszonyítva 2015-ben a veszélyeket komolytalannak ítélők aránya tovább növekedett. (40. ábra) 40. ábra: A hamisítás nem is olyan veszélyes, csak riogatnak a veszélyekkel 100% 90%

12%

17%

21%

40%

30%

80% 70%

41%

60% 50% 40% 30% 20%

47%

43%

2013 (N=959)

2014 (N=948)

49%

10% 0%

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

2015 (N=925) Teljesen egyetért vagy egyetért

A magyarok nem látják határozottan, kinek is fontos a hamisítás elleni küzdelem Tíz magyarból négy gondolja úgy, hogy a hamisítás megfékezése csak a nagy, multinacionális vállalatok érdekét szolgálja, további 33% nem tudja eldönteni, mit gondoljon a kérdésről, és csak 25% utasítja el a fenti állítást. 41. ábra: A hamisítás elleni küzdelem csak a nagy, nemzetközi márkáknak fontos 100% 90% 80%

42%

41%

43%

37%

35%

33%

21%

24%

25%

2013

2014

2015

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

Teljesen egyetért vagy egyetért

„Az emberek úgy vélik, hogy a hamisítás komoly bevételektől fosztja meg a költségvetést” 2009 óta évről-évre a népesség nagyjából 70 százaléka látja, hogy a hamisítás komoly károkat okoz a költségvetésben, és csak közel egytizedük (2015-ben éppen 10%) nem látja aggályosnak a hamisítást ebből a szempontból. (42. ábra) 42. ábra: A hamisítás miatt komoly bevételektől esik el a költségvetés 100% 90% 80% 70% 70%

71%

23%

20%

2009 (N=934)

2010 (N=976)

60%

64%

66%

69%

71%

24%

22%

21%

12%

10%

2011 (N=933)

2012 (N=957)

2013 (N=965)

2014 (N=971)

2015 (N=912)

67%

50% 40% 30% 20% 10% 0%

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

23%

Teljesen egyetért vagy egyetért

„A hamisítás munkahelyekre gyakorolt negatív hatását a lakosság 49%-a érzékeli” 2015-ben a népesség fele (49%) gondolja úgy, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg. Ez az arány 2011 óta lépésről lépésre növekszik, idén kissé visszaesett. Csupán a magyarok kevesebb, mint egynegyede nem látja a munkahelyeket veszélyben a hamisítás miatt. (43. ábra)

43. ábra: A hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg 100% 90% 80% 70%

53%

58%

52%

53%

55%

28%

49% 59%

60% 50% 40% 30%

26%

27%

30%

24%

17%

18%

22%

18%

17%

15%

2009 (N=919)

2010 (N=944)

2011 (N=932)

2012 (N=944)

2013 (N=958)

2014 (N=944)

26%

20% 10%

23%

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

2015 (N=910)

Teljesen egyetért vagy egyetért

„Tízből hét magyar szerint a hamisítványok megvásárlásával növeljük a szervezett bűnözés bevételeit” A 2009 és 2015 közötti időszakban nagyjából azonos szinten, kb. 70 százalékon mozgott azok aránya, akik szerint a hamisítványok vásárlásával a szervezett bűnözés bevételeit növeljük. A társadalomnak pusztán egy keskeny szelete, az emberek 8 százaléka szerint nem növeljük a szervezett bűnözés bevételeit a hamisítványok vásárlásával. Az egyetlen év, amikor ez az attitűd változott, 2011, amikor is az emberek csupán nagyjából 60%-a értett egyet a fenti állítással, míg az egyet nem értők aránya felkúszott 16%-a. (44. ábra)

44. ábra: A hamisítványok megvásárlása a szervezett bűnözés bevételeit növeli 100% 90% 80% 70%

58%

67%

70%

67%

66%

68%

67%

23%

24%

21%

25%

11%

10%

11%

2012 (N=936)

2013 (N=958)

2014 (N=937)

2015 (N=922)

60% 50% 40% 30% 20%

25% 26%

22%

2009 (N=938)

2010 (N=962)

10% 0%

16% 2011 (N=916)

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

Teljesen egyetért vagy egyetért

„A médiában nem fordítanak elég figyelmet a hamis termékek veszélyeire” A 2009 óta eltelt időszakban a népesség nagyjából 60%-a szerint nem esik elég szó a médiában a hamisítványok veszélyeiről, és kevesebb, mint 20%-uk szerint eleget tudósít a média a témáról. 2009 óta a népesség nagyjából egynegyedének nincs határozott véleménye a kérdésről. (45. ábra) 45. ábra: Túl kevés szó esik a nyilvánosságban a hamisítványok veszélyeiről 100% 90% 80% 70%

59%

58%

27%

26%

28%

14%

15%

14%

2009 (N=966)

2010 (N=984)

2011 (N=974)

54%

58%

59%

57%

26%

27%

26%

19%

16%

15%

17%

2012 (N=970)

2013 (N=978)

2014 (N=937)

2015 (N=952)

60% 50% 40% 30%

26%

20% 10% 0%

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

Teljesen egyetért vagy egyetért

Mit gondolnak az emberek az interneten fellehető anyagokról?

„Az internetezők harmada képes csak eldönteni, hogy az interneten lévő tartalmak legális vagy illegális úton kerültek oda” 2010 óta nem változott a tendencia: tíz magyarból három tudja eldönteni (vagy gondolja magáról, hogy képes rá), hogy egy interneten lévő tartalom legálisan került-e az internetre. További három nem tudja eldönteni, négyen pedig bizonytalanok a kérdésben. (46. ábra) 46. ábra: Felismerhető, hogy a közzétett filmek, zenei tartalmak, szoftverek legálisan kerültek-e az internetre (százalékban) 100% 90%

27%

80%

29%

32%

33%

70%

36% 65%

60% 50%

43%

34%

39%

41%

32%

40% 30% 25%

20% 30% 10%

34%

27%

32%

30% 10%

0% 2010 (N=676)

2011 (N=694)

2012 (N=644)

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

2013 (N=680)

Egyet is ért meg nem is

2014 (N=937)

2015 (N=658)

Teljesen egyetért vagy egyetért

Tíz internethasználóból hat szerint a legális letöltési lehetőségek kielégítőek, minden tízedik (14%) gondolja ennek az ellenkezőjét. (47. ábra)

47. ábra: Van elegendő internetes oldal, ahol legálisan lehet hozzáférni zenékhez, filmekhez 100% 90% 80% 70%

60%

57%

61%

63%

29%

31%

28%

22%

11%

12%

11%

14%

2012 (N=651)

2013 (N=693)

2014 (N=937)

2015 (N=682)

60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Egyáltalán nem ért egyet vagy nem ért egyet

Egyet is ért meg nem is

Teljesen egyetért vagy egyetért

4. Internethasználat és szerzői jogvédelem alatt álló tartalom Az illegális tartalmakat fogyasztók és letöltők attitűdje A jogvédelem alatt álló tartalmak közül kiemelkedő fontosságú az illegális, ún. torrent oldalakról letölthető filmek és zenék szerepe. Miközben az oldalak népszerűsége töretlenül nő, a „torrentezést” nyíltan vállalók aránya 2011 óta vizsgált időszakban erősen visszaesett. Az általunk vizsgált kérdéseknél a téma „érzékenységéből”8 következő rejtőzködés miatt egy igen erős alulbecsléssel kell számolnunk9, ami nem csak a letöltések, de már az illegális 8

Bár maga a letöltés nem illegális, a torrentkliensek működési elvei szerint, aki letölt bizonyos mennyiségű információt, az ugyanabban az időben fel is tölti azt („seed”-del) (ami viszont már illegális jogvédelem alatt álló termékek esetében), éppen ezért, aki illegális forrásból letölt, az nagy valószínűséggel fel is tölt, amivel már illegális tevékenységet követ el, még ha szimpla felhasználóként nincs is minden esetben ezzel tisztában.

Az alábecslést az egyik legnagyobb magyar torrentoldal (több mint fél millió felhasználóval) saját statisztikája is alátámaszt, mely szerint már 2012. év végén felhasználóik száma a 330.000-hez közelített, a le- és feltöltések száma pedig meghaladta a 7 milliót (egy felhasználó átlagosan 24 file-t töltött le és/vagy fel az oldalra). Forrás: http://torrentek.info/legnagyobb-torrent-oldalak.

tartalom fogyasztásánál is megjelenik. 2015-ben az előző évhez hasonlóan az internetezők 80%-a tagadta, hogy nézett vagy hallgatott volna nem jogtiszta filmet/zenét. Akik viszont bevallottan láttak már ilyen tartalmakat, ők jellemzően többször is éltek az illegális zenék és filmek nyújtotta lehetőségekkel. (48. ábra) 48. ábra: Ön nézett meg filmet az interneten annak tudatában, hogy az illegális forrásból származik (vagyis azt a forgalmazó, gyártó nem ingyenesen kívánta terjeszteni)? 100%

80%

79%

80%

5% 12%

3% 15%

13%

3% 5%

2012 (N=562)

2013 (N=600)

2014 (N=583)

2015 (N=637)

80%

81%

80%

4% 13%

2% 13%

15%

2% 7%

2012 (N=559)

2013 (N=594)

2014 (N=580)

2015 (N=637)

90% 80% 70% 60% 50%

89%

87%

40% 30% 20% 10% 0%

Filmnézés Igen, többször is

Zenehallgatás Egy alkalommal

Nem

Nem tudja

A fogyasztók főbb szocio-demográfiai jellemzői Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, hogy mely társadalmi csoportokban jellemző az illegális tartalmak fogyasztása. Tekintettel arra, hogy az illegális zene és filmnézés célközönsége nagy átfedést mutat, főbb szocio-demográfiai jegyeikben megegyeznek, továbbá, hogy 2014-hez képest nem változott jelentősen az illegális termékeket fogyasztók összetétele, a két kategória valamint a 2012-es, 2013-as 2014-es és 2015-ös adatok összevonásával növelhetjük a letöltők almintáját, ezzel a megbízhatóságot, ezért a továbbiakban a két csoportot együtt kezeljük. A válaszadók összesen 10%-a vallotta be, hogy valaha nézett/hallgatott illegális tartalmakat. A legnagyobb és szignifikáns hatással az illegális tartalom fogyasztására a nem, az életkor, valamint a régió van. A férfiak 16%-a, a nők 5%-a töltött már le illegális tartalmakat. Míg a fiatalok (18 és 30 között) 12%-a vallotta be, hogy fogyasztott illegális tartalmakat, addig az idősek (60 felett) 7%-a, és a középkorúak (46-60 közöttiek) 11%-a. (49. ábra)

49. ábra: Azok aránya, akik hallgattak/néztek illegális forrásból származó tartalmakat (zenét és/vagy filmet), %, N=1096 30%

25%

20%

15%

24% 10%

12%

16% 5%

10%

15% 11%

10%

7% 3%

0% Átlag

Férfi

Nő

18-30 éves

31-45 éves

46-60 éves

60 éven Nyugat Közép Legalsó Legfelső felüli Dunántúl Dunántúl jöv. jöv. Kvintilis Kvintilis

Azt, hogy nem pusztán nézték, hanem maguk töltötték le a torrenteket, még kevesebben merték felvállalni az internethasználók közül; 2012 óta filmek, zene, szoftver és könyv letöltés tekintetében nagyjából stagnál a letöltők, illetve a letöltést bevallók aránya. A filmek és zenék letöltését évről évre 1-2 százalékponttal többen merik bevallani. A szoftverek és könyvek letöltését jelenleg az internetezők 2%-a űzi rendszeresen. A letöltés, ha már egyszer belevágott valaki, tipikusan nem egy egyszeri, hanem többszöri cselekvés, legyen szó filmről, zenéről, szoftverről vagy könyvről. (50. ábra)

50. ábra: Ön töltött le az elmúlt évben az internetről filmet/zenei tartalmakat/szoftvert/könyvet annak tudatában, hogy az illegális forrásból származik? (százalékban) 100%

90% 80% 70% 60% 50%

89%

88%

86%

90%

88%

89%

85%

4% 7%

3% 9%

6% 8%

4% 6%

4% 8%

2% 9%

4% 11%

90%

95%

96%

97%

95%

98%

40% 30% 20% 10% 0%

2% 7%

5% 1% 2% 3% 2% 3% 1% 4% 3% 3% 2% 2% 2% 2% 2% 0% 2012 2013 2014 2015 2012 2013 2014 2015 2012 2013 2014 2015 2012 2013 2014 2015 (N=562) (N=600) (N=583) (N=627) (N=559) (N=594) (N=580) (N=617) (N=562) (N=600) (N=583) (N=583) (N=559) (N=594) (N=580) (N=627) Film

Zene Igen, többször is

Szoftver Egy alkalommal

Könyv Nem

A letöltők köre a főbb szocio-demográfiai jellemzők tekintetében a következőképpen körvonalazódik: a kérdezettek mindössze 13%-a vallotta be, hogy töltött le illegális tartalmat (bármilyen tartalmat egyszer vagy többször) az internetről. A fiatalok ebben a kérdésben is erősen felülreprezentáltak (29%) jellemzően még a férfiak töltenek le (17%).

51. ábra: Az illegális tartalmakat egyszer vagy többször letöltők aránya 2012-2015-ben (filmet, zenét, könyvet, szoftvert) az internetről annak tudatában, hogy az illegális,%. N=2766. Minden összefüggés szignifikáns 25%

20%

15%

23% 10%

17% 13% 5%

15% 10%

11%

29%

4% 0%

Letöltők és potyázók Az internethasználóknak két nagy csoportját különböztettük meg: (1) a többség, aki nem tölt le illegális tartalmakat, illetve (2) a kisebbséghez tartozó letöltők. Azok között, akik maguk nem töltenek le ilyen tartalmakat, elkülöníthető egy réteg, amely mégis fogyasztja ezeket a filmeket/zenéket/ szoftvereket/könyveket: ők csak élvezik a „letöltés gyümölcsét”, azaz akik hallgatják/nézik a letöltött anyagokat, anélkül, hogy maguknak le kellene tölteniük azt. Velük szemben a „valódi letöltők” maguk végzik a „piszkos munkát” és aktívan torrenteznek. Először az előbbi, majd az utóbbi kategóriát vizsgáljuk meg főbb szocio-demográfiai jellemzőik alapján. A letöltési és fogyasztási szokások alapján tehát három csoportba oszthatók a válaszadók. 1.

Becsületes vagy titkolózó: aki se nem tölt, se nem fogyaszt ilyen tartalmakat, vagy ha

teszi is, elhallgatja. 2.

Önfenntartó fogyasztó: aki maga letölt és fel is használja a tartalmakat.

Potyázó: aki maga nem tölt le tartalmat, viszont élvezi a letöltött tartalmak

gyümölcsét, használja a mások által letöltött tartalmakat. A potyázás hátterében ugyanúgy állhat a letöltéshez szükséges technikai tudás hiánya, mint a tartalmak illegális jellege miatti aggodalom. Mint a 49-50. ábrából kiderült, hogy a becsületesek és titkolózók teszik ki társadalom nagy részét (90%-át), ők bevallásuk szerint sohasem fogyasztottak vagy töltöttek le illegális tartalmakat. A maradék szűk réteg, akiknek összetételét a továbbiakban vizsgáljuk, majdnem 70%-a önfenntartó fogyasztó, aki letölt a saját szórakoztatására, a potyázók pedig kb. 30%-ot képviselnek, ők a más által letöltött tartalmakat használják. (52. ábra)

52. ábra: Az illegális tartalmak fogyasztói letöltési szokásaik alapján, %. (N=364), 2015

32% Önfenntartó fogyasztó Potyázó

68%

A szegmentálásban a nemnek, a régiónak, a településtípusnak és a kornak van szignifikáns hatása, az iskolai végzettség és a jövedelem nem hatnak egyik csoportnál sem. Az önfenntartó fogyasztók, akik a letöltéssel kapcsolatban álló 364 fős alminta 68 százalékát teszik ki, igen változatos képet mutatnak. A kor, nem és település hatása igen erős; a budapesti felhasználók 87%-a és a fiatalok 68%-a, a férfiak 71%-a tartozik ebbe a kategóriába, míg az idősek, községben élők és a nők alulreprezentáltak. A tipikus önfenntartó fogyasztó tehát a budapesti/városi fiatal férfi. (53. ábra)

53. ábra: Az önfenntartó felhasználók előfordulási gyakorisága bizonyos csoportokban, (%), N=364 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

67%

87%

77%

71% 53%

53%

68%

67%

50%

A potyázók között igen felülreprezentáltak a középkorúnál idősebbek (46 évnél idősebbek), a kisebb városokban és a községekben lakók, a nők, míg a budapestiek és a fiatal férfiak erősen alulreprezentáltak. A tipikus potyázó tehát a középkorú/idősebb megyeszékhelyen vagy községben lakó nő. (54. ábra) 54. ábra: A potyázók előfordulási gyakorisága bizonyos csoportokon belül (%), N=364 60% 50% 40%

32% 30%

47%

50%

47%

20%

33%

29%

23%

10%

13% 0%

Potyázók átlagosan

Férfi

Nő

18-30 éves 31-45 éves 46-60 éves

60 éven felüli

Budapest

Község

A letöltések körülményei és indokai A letöltők igen nagy hányada (92%) otthonában (is) töltötte le a tartalmakat, 7%-uk barátnál, további 2% munkahelyén, a többi válaszlehetőségre elenyésző szavazat érkezett. (55. ábra) 55. ábra: Hol tölt le ilyen tartalmakat? (százalékban)* 100%

Otthon

80%

Iskolában

60%

Munkahelyen

40%

Kollégiumban

20%

Barátnál

0% 2010 2011 2012 (N=92) (N=123) (N=82)

2013 2014 2015 (N=76) (N=106) (N=98)

Internet kávézóban Egyéb helyen

* Mivel a kérdés esetében több választ is meg lehetett jelölni, az oszlopok összege a 100%-ot meghaladhatja.

A letöltők majdnem fele (44%) pénzhiánnyal indokolja a letöltést, a többiek pedig a letöltés egyszerűségére és a fájlok más forrásból való elérhetetlenségére hivatkoznak. (56. ábra) 56. ábra: Miért ezeket az oldalakat használta a tartalmak eléréséhez? (2014, N=104)

Így a leggyorsabb és legegyszerűbb hozzáférni ezekhez a tartalmakhoz 12% Máshonnan nem tudom megszerezni ezeket a tartalmakat 15%

Egyéb 4% Nem akarok fizetni azért, amit ingyen is megszerezhetek 44%

Nincs pénzem máshonnan megszerezni ezeket a tartalmakat 25%

Letöltési szokások változtatására való hajlandóság Az internetet használók több mint harmada nem lenne hajlandó fizetni azért, hogy legálisan hozzájusson a tartalmakhoz (38%), amíg azok ingyenesen is letölthetők, ennek a csoportnak az aránya 2011 és 2014 között majdnem 15 százalékponttal nőtt, 2015-re viszont jelentősen visszaesett. További 10%-a azért nem fizetne a letöltésért, mert nem érdekli, hogy az legális forrásból származik-e. 26%-uk csak akkor váltana, ha jóval olcsóbban lehetnének beszerezhetők a tartalmak, mint jelenleg, 9% pedig feltételek nélkül fizetne érte. A bizonytalanok aránya 18%. (57. ábra) 57. ábra: Hajlandó lenne fizetni azért, hogy legális forrásból interneten férhessen hozzá tartalmakhoz? (százalékban) 100% 90%

11%

16%

13%

42%

49%

14%

16%

80% 70%

40%

60%

38%

54%

50% 40% 30%

10% 8% 26%

22%

19%

13%

11%

10%

2011 (N=568)

2012 (N=546)

2013 (N=600)

2014 (N=625)

2015 (N=633)

20% 10%

10% 7%

26%

16%

Nem tudja Nem, amíg van olyan oldal, ahol ingyenesen is hozzáférek ezekhez a tartalmakhoz Nem, mert mindegy, hogy legálisan vagy nem legálisan került az internetre a tartalom Igen, de csak ha a jelenlegi kiskereskedelmi árnál jóval olcsóbban kínálják Igen

A kérdezettek 26 százaléka fizetne akkor a legális tartalomért, ha ahhoz olcsóbban juthatna hozzá, mint jelenleg. Az önfenntartó fogyasztók (21%-kal) felülreprezentáltak ebben a csoportban. A becsületeseket átlagon aluli 13 százalékukkal úgy tűnik, nem az árak riasztják el az illegális tartalmaktól. A becsületesek (jelenleg le nem töltők és nem is felhasználók) átlagos arányban lennének hajlandók fizetni a legális tartalmakért, ellentétben az önfenntartó fogyasztókkal. Az illegális letöltés legális alternatívái A legális letöltési lehetőségek ismertsége 2014-hez képest csökkent az internet használók körében; míg az előző évben az internetezők 70%-a tudott ilyen lehetőségekről, addig mára 58

csupán 59 százalékuk van tisztában olyan legális források létével, ahonnan tartalmat tölthet le. (58. ábra) 58. ábra: Ön ismer-e olyan internetes forrásokat, ahol legálisan tud zenét hallgatni vagy letölteni? (százalékban) 100%

90%

70%

30%

36%

80%

37%

55%

60% 50% 40%

20%

70%

63%

30%

59%

45%

10% 0% 2012 (N=561) Igen

2013 (N=600)

2014 (N=563)

Nem

2015 (N=631)

Nem tudja

A lakossági átlaghoz képest a legnagyobb arányban az önfenntartó fogyasztók (82%) vannak tisztában a legális alternatívákkal, őket követik a potyázók. (59. ábra)

59. ábra: Ön ismer-e olyan internetes forrásokat, ahol legálisan tud zenét hallgatni vagy letölteni? 2015, N=591, p=0,005 100%

90% 80%

11% 41%

39%

70% 60% 50% 82%

40% 30%

59%

56%

20% 10% 0% Becsületes vagy titkolózó Igen

Önfenntartó Nem

Potyázó Nem tudja

Egy-egy legális oldal ismerete azonban nem jelenti annak automatikus használatát. A használat tekintetében növekedést figyelhetünk meg 2012-2014-hez képest: azok között, akik ismernek ilyen forrásokat, 2015-ben 82% vette igénybe a fizetős szolgáltatásokat. (60. ábra)

60. ábra: Használ internetes forrásokat, ahol legálisan tud zenét hallgatni vagy letölteni? (Azok között, akik tudnak a lehetőségekről) (százalékban) 100% 90%

18%

24%

29%

30%

71%

70%

2012 (N=245)

2013 (N=358)

80% 70% 60% 50% 40%

82%

76%

30% 20% 10% 0%

Igen

2014 (N=395)

2015 (N=373)

Nem

A legális forrásokat leginkább potyázók és az önfenntartó fogyasztók használják. (61. ábra) 61. ábra: Használ internetes forrásokat, ahol legálisan tud zenét hallgatni vagy letölteni? (százalékban) 100% 90%

3% 21%

23%

80% 70% 60% 50% 40%

97% 79%

77%

30% 20% 10% 0% Becsületes vagy titkolózó

Önfenntartó

Igen

Nem

Potyázó

A legális szolgáltatások közül a legnépszerűbb a YouTube, amit a kérdezettek több mint 90%-a ismert, és ami több mint 60 százalékponttal maga alá gyűrte a második legnépszerűbb Telenor-Deezert, mely az egyetlen fizetős szolgáltatások közül, aminek az ismertsége 2012höz képest 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is nőtt; idén 42% jelölte meg, a tavalyi 21% után. Szintén növekedést tapasztalhattunk tavalyhoz képest az i-Tunes esetében: 17%-ról 22%-ra növekedett az ismertsége. A Dalok.hu-t több, mint 20% jelölte meg. A Muzzia és a Zenewebshop.hu tavalyi kisebb visszaesése után idén 19-19%-on állnak. Szintén valamelyest növekedett a Hungaroton zeneáruház, 14 százalékpontról majdnem 5 százalékpontos növekedést könyvelhet el. (62. ábra) 62. ábra: Hallott-e már a következő legális zenehallgatást/zeneletöltést lehetővé tevő oldalakról? 120% 100% 80%

60% 40% 20% 0%

2012 (N=255)

2013(N=390)

2014 (N=344)

2015 (N=369)