Magyarországon gyártott és forgalmazott bioélelmiszerek piacának felmérése by HENT Titkárság

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:40 Page 1

MAGYARORSZÁGON GYÁRTOTT ÉS FORGALMAZOTT BIOÉLELMISZEREK PIACÁNAK FELMÉRÉSE A HAMISÍTÁS SZEMPONTJÁBÓL Budapest 2015

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 2

A kutatás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Titkársága megbízásából készült a 2015. évben

A kutatást az Industorg Védjegyiroda Minőségügyi Kft. végezte

A kutatásban közreműködött: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Szakértők Gláser Tamás Laki Ildikó Lukács Miklós Széman György

Szöveggondozó: Macskássy Zsuzsanna

A kutatásban részt vevő szakértők külön köszönetet mondanak a kutatáshoz nyújtott értékes segítségért Dr. Roszík Péternek, a Biokontroll Hungária Nonprofit. Kft. ügyvezető igazgatójának és Jung Ivettnek, a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezető igazgatójának.

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 3

KUTATÁSI JELENTÉS Tartalomjegyzék Bevezető ............................................................................................................................................................4 Az ökojelzés értéke .............................................................................................................................................6 Ökológiai gazdálkodás – biogazdálkodás............................................................................................................7 Az ökológiai gazdálkodás helyzete Magyarországon ...........................................................................................9 Jogszabályi háttér az Európai Unióban..............................................................................................................12 Tanúsítás rendszere Magyarországon................................................................................................................13 A kutatás rövid összefoglalása ..........................................................................................................................16 Mellékletek ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK&BIOTERMÉKEK (szakmai beszélgetéshez kialakított kérdéssora) ......................................................................................... ......31 ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK&BIOTERMÉKEK (a laikus fókuszcsoportos beszélgetéshez kialakított kérdéssor) ................................................................. ......35 Felhasznált irodalom .........................................................................................................................................38 Ábrák és táblázatok jegyzéke

1. sz. ábra. Biogazdálkodás – Mezőgazdasági termelők száma (2005–2014 között) .........................................10 2. sz. ábra. Ökológiai gazdaságba bevont mezőgazdasági terület (hektár) (2005–2014 között) .........................11 1. sz. diagram A fókuszcsoportos megkérdezettek életkori megoszlása............................................................17 2. sz. diagram Foglalkoztatottság – tevékenységtípus szerint (%) ......................................................................17 3. sz. diagram Melyek a leggyakrabban megjelenő termékek? – szubjektív vélemény alapján (%-os megoszlás) ...............................................................................................21 4. sz. diagram A fogyasztói oldalról megjelenő érdeklődés az ökológiai termelésből származó termékek iránt.........22 5. sz. diagram A leginkább hamisított termékek köre ........................................................................................23

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 4

KUTATÁSI JELENTÉS Bevezető A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megbízásából az Industorg Védjegyiroda Minőségügyi Kft. kutatást végzett a Homo Oecologicus Alapítvány és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetével közösen. A kutatást indokolja, hogy hazánkban nem készült átfogó, a témát feltáró, összefoglaló, értelmező, a piac szereplőit és fogyasztóit megszólaltató vizsgálat. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a Magyarországon gyártott, forgalmazott, ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek piacát; fókuszcsoportos vizsgálatok és személyes interjúk segítségével bemutassa a hazai fogyasztói és gyártói, illetve forgalmazói oldal öko-(bio-) termékekre vonatkozó véleményét. A biotermékek esetében első lépés a hamisítás értelmezése volt. Ezeknél az élelmiszereknél hamisítás gyanúja esetén elsősorban az vizsgálandó, hogy az ökológiai termelésre utaló kifejezést (öko/bio jelzést, illetve EU öko logó használatát a terméken) az adott termék előállítója, feldolgozója, forgalmazója jogosan használja-e, azaz az előírásoknak eleget tett-e. A vásárlók, fogyasztók számára az öko/bio kifejezés, illetve az EU öko logó használata jelzi, hogy a termék az előírások betartásával készült, ezért a kutatás középpontjába a fent említett jelzésekkel kapcsolatos fogyasztói bizalom meglétének vagy hiányának vizsgálatát állítottuk.

A vizsgálat alapjául szolgáló adatbázis a Bisnode Magyarország Kft.-től került megvásárlásra. Ez képezte az alapját a kutatás azon egységének, mely a reprezentatív minta kiválasztásában, illetve a címanyag hivatalos megvásárlásában segített. A mintába került szakmai szervezetek, hivatalok megkérdezett képviselőit minden esetben tájékoztattuk a kutatás céljáról és a mintába kerülés módjáról. A személyesen megkeresett szervezetek ellenben szabadon dönthettek a kutatásban válaszadással való részvételükről. A kutatás másik egységét az ún. fókuszcsoportos vizsgálatok képezték, melyekhez a személyek kiválasztását hólabda módszerrel végeztük.1 Ez lehetőséget adott arra, hogy többféle területről, különféle ismeretekkel rendelkezők kerüljenek a mintába. A kutatás a ténylegesen lekérdezett és értelmezhető, feldolgozható válaszok alapján készült. A vizsgálat két fő részből áll: Egyfelől a dokumentumelemzésből, melyben áttekintésre és összegzésre került a vonatkozó jogszabályok köre, a Magyarországon e témában megjelent és hivatalosan publikált szakmai elemző anyagok, értekezések és piacelemzések; másfelől fókuszcsoportokat alakítva beszélgetéseket folytattunk 5×15 fő, véletlenszerűen kiválasztott fogyasztói csoporttal (ahogy ez a felvezetőben is szerepelt, a hólabda módszert alkalmazva), és moderált, egyéni beszélgetéseket, interjúkat folytattunk 23 ökológiai gazdasági szereplővel, valamint a két magyarországi tanúsító szervezet vezetőjével. A vizsgálat a téma jellegéből adódóan nem tudta magára vállalni a reprezentativitást, a mintavételt egyértelműen befolyásolta a téma speciális jellege, és az a tény, hogy a gazdaságban a termelői, gyártói és kereskedői oldalról alacsony létszámban vannak jelen a területet képviselők. A kutatásban vállalt 30 ökológiai gazdasági szervezettel tervezett interjúk száma a kutatás során 23 szervezetre csökkent, melynek oka a téma jellegéből fakadó válaszadói elzárkózás volt.

A hólabda módszer Akkor használatos, amikor nehézségekbe ütközik egy populáció tagjainak körülhatárolása. Ennél a módszernél adatokat gyűjtünk a populáció általunk ismert néhány tagjától, akiket megkérünk, hogy adják meg más, általuk ismert, a populációba tartozó személyek elérhetőségét.

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 5

KUTATÁSI JELENTÉS Főbb vizsgálati egységek, témák: • Mit nevezünk ökológiai gazdálkodásból származó termékeknek (biotermékeknek)? • Mi tekinthető ökológiai (bio-) gazdálkodásnak? • Mennyire megbízhatóak az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek) címkéin megjelenő jelzések (bio jelzések)? • Mennyire adja vissza az ökológiai termelésből származó termékek (biotermék) megnevezés az ezzel kifejezni szándékozott minősítést, minőséget? • Mennyire tekinti megfizethetőnek az ökológiai termelésből származó termékeket (biotermékeket)? • Miben látja az ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) iránti nagyobb érdeklődés felkeltésének lehetőségét? • Hamisítják-e az ökológiai termelésből származó (bio-) termékeket? Magyarországon mennyire tartják hasznosnak az öko/biogazdálkodást a fogyasztók? • Melyek az öko/biotermékek iránti keresletet leginkább meghatározó tényezők? • Mennyire valós az a megfogalmazás, hogy az ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) fogyasztása azonos az egészséges táplálkozással? • Mely ökológiai termelésből származó termékeket (biotermékeket) hamisítják leginkább? • Miért érdemes ökológiai terméket (bioterméket) fogyasztani? • Mennyire hitelesek a termékeken feltüntetett öko/bio jelzések?

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 6

KUTATÁSI JELENTÉS Az ökojelzés értéke Az egész világon felerősödött, és globalizációs ellenhatásként jelenik meg a természetes alapanyagok növekvő használata, elsősorban az élelmiszer-gazdaság, egészségipar területein. A termékek „bio” jelzése a fogyasztó számára azt sugallja, hogy a tömeg-tucat árucikkekkel szemben egészséges, organikus, természetes és vegyszerektől mentes alapanyagokat tartalmazó fogyasztási cikkeket vásárol. E termékeket forgalmazó vagy szolgáltatási körében alkalmazó vállalkozások magasabb hozzáadott-érték tartalmat tüntetnek fel a termékek csomagolásán, a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokban, a reklámokon, új, a fogyasztói bizalmon alapuló életérzést is kínálva, a hagyományos termékeknél és szolgáltatásoknál magasabb áron. Magyarország sem kivétel a tendencia alól; a fogyasztott termékek és szolgáltatások legszélesebb körében találkozhatunk a mindennapos használatban ismert „bio” vagy a jogszabályok és a szakirodalmak által használt ökológiai termékekkel. Az élelmiszer-biztonság egyre szaporodó elvárásai között az egyik legfontosabb, hogy az élelmiszer ne tartalmazzon a jogszabályban meghatározott határérték feletti szennyezőanyagokat. Ez nem új keletű követelményrendszer, ezért az új hatóanyagok engedélyezésének, a növényvédő szerek használatának, dokumentálásának nagyon szigorú, nemzetközi megállapodásokban és hazai jogszabályokban rögzített szabályai vannak.

Az ökológiai gazdálkodás vonatkozásában használható fogalmakat európai uniós rendeletekben rögzítették. Az EU-jogszabályok szerint az ökológiai termelés a termelési módszereknek a 834/2007/EK rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően történő alkalmazása a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában.2 A hazai szakmai nyelvhasználatot áttekintve megállapítható, hogy az „öko”, „bio” előszavak és az „ökológiai”, „biológiai” jelzők a mezőgazdaságra vonatkoztatva ugyanazt a gazdálkodási formát takarják, amit megerősít az a tény is, hogy a 34/2013. VM rendelet az ökológiai gazdálkodás kifejezést használja. Az ökológiai gazdálkodás kapcsán használt elnevezés egyébként országonként változik (organikus, illetve szerves, biológiai, ökológiai stb.), azonban a 834/2007/EK rendeletben meghatározott, ökológiai gazdálkodásra utaló kifejezéseket egymás szinonimáinak kell tekinteni. Napjainkban gyakran használják a „bio” és az „öko” jelzőket, amelyeket az élelmiszerektől a napi használati tárgyakon, vegyipari cikkeken át a szórakoztató elektronikai eszközökig alkalmaznak azok készítői, forgalmazói azért, hogy termékeiket jobban tudják értékesíteni. A fogyasztók számára ez a jelző mindenféleképpen pozitív üzenetet hordoz, mégpedig azt, hogy a termék az élet („bio”) folyamatainak vagy a környezet („öko”) sajátosságainak figyelembevételével készült.

A Tanács 834/2007/EK Rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről. A letöltés helye és ideje: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:189:0001:0023:hu:PDF (2015. szeptember 15.).

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 7

KUTATÁSI JELENTÉS Ökológiai gazdálkodás – biogazdálkodás Az ökológiai gazdálkodás, biotermesztés és biogazdálkodás fogalmak, illetve az „öko” és „bio” jelzők szinonim kifejezésekként használatosak. Tagállamonként – nyelvenként – eltérő elnevezés szerepel a jogszabályokban és szakmai anyagokban. A „vegyszermentes”, a „natúr” kifejezések használata azonban nem az ökológiai gazdálkodásra utal.3 Az Európai Unió Tanácsa 834/2007/EK rendelete szabályozza az ökológiai termelést („organic production”)4. A Rendelet (1) bekezdése szerint (ún. Öko EK-rendelet) „Az ökológiai termelés egy gazdaságirányításból és élelmiszer-termelésből álló átfogó rendszer, amely ötvözi a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, a magas szintű biodiverzitást, a természeti erőforrások megőrzését, a magas szintű állatjólléti szabványok alkalmazását és a bizonyos fogyasztók természetes anyagok és eljárások használatával előállított termékek iránti preferenciájával összhangban lévő termelési módszereket.”5 Az ún. Öko EK rendelet 2. cikkében szereplő fogalommagyarázat szerint az ökológiai termelés „a termelési módszereknek az e rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően történő alkalmazása a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában.”6 Az idézett tanácsi rendelet alapján az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet az alábbiakban foglalta össze az ökológiai gazdálkodás általános elveit: „az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés sajátos formája, amely a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat előnyben részesíti a külső erőforrásokkal és természetidegen anyagokkal szemben, ezáltal a gazdaságon belül zárt anyag- és energiaáramlás megvalósítására törekszik. Ennek megfelelően az ökológiai gazdálkodásban tilos például a szintetikus növényvédő szerek, műtrágyák és géntechnológiával módosított szervezetek felhasználása.”7 Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a „Gazdálkodásról gazdáknak közérthetően” című könyvét azzal a megállapítással kezdi, hogy az ökológiai gazdálkodás meghatározására számos definíció született, amelyek közül az IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements, az Ökológiai Gazdálkodók Szervezeteinek Világszövetsége) következő definíciója ragadja meg a legjobban a lényeget: „Az ökológiai mezőgazdaság magában foglalja az összes olyan mezőgazdasági rendszert, amely környezeti, szociális, gazdasági szempontból egyaránt fenntartható, és egészséges termékek, élelmiszerek előállítását biztosítja. Óvja a talaj termékenységét, mint a sikeres gazdálkodás kulcsát. Előtérbe helyezve a növények, állatok és a talaj természetes egyensúlyát, célul tűzi ki a mezőgazdaság és a környezet minőségének javítását. Jelentősen lecsökkenti a külső erőforrások bevitelét, tartózkodva a szintetikus trágyák és növényvédő szerek használatától. (Roszík, 2013:9)

Ökológiai tartalommal összefüggő fogalmak A letöltés helye és ideje: http://www.biokutatas.hu/biogazdalkodas/alapfogalmak (2015. június 20.). 4 Council Regulation (EC) No 834/2007 of 28 June 2007 on organic production and labelling of organic products and repealing Regulation (EEC) No 2092/91 A letöltés helye és ideje: http://eur-lex.europa.eu/ LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:189:0001:0023:EN:PDF (2015. szeptember 22.). 5 A Tanács 834/2007/EK Rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről. A letöltés helye és ideje: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:189:0001:0023:hu:PDF (2015. szeptember 15.). 6 A Tanács 834/2007/EK Rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről. A letöltés helye és ideje: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:189:0001:0023:hu:PDF (2015. szeptember 15.). Letöltés helye és ideje: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. http://www.biokutatas.hu/biogazdalkodas - (2015. szeptember 21.). 7 Letöltés helye és ideje: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. http://www.biokutatas.hu/biogazdalkodas - (2015. szeptember 21.).

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 8

KUTATÁSI JELENTÉS Berényi János, az újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet tudományos tanácsosa, egyetemi tanár szerint „Az organikus gazdálkodás elmélete és gyakorlata alapvetően abból az igényből született, hogy a mezőgazdálkodást összehangolja a természeti erőforrások és az ökológiai rendszerek sajátosságaival, valamint azok fennmaradásának és minél zavartalanabb működésének követelményeivel.” (Berényi, 2011:9) A kutató organikus gazdálkodásnak, biogazdálkodásnak vagy ökogazdálkodásnak nevezi „azt a fajta mezőgazdasági művelést, melynek során nem használnak szintetikus növényvédő szereket és műtrágyákat.” (Berényi, 2011:1) A szerző az organikus gazdálkodás fontos jellemzőjeként emeli ki, hogy gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fenntartható gazdálkodási módot jelent, mely hozzájárul az agrobiodiverzitás fenntartható megőrzéséhez, továbbá „környezetbarát és az egészségre veszélytelen, káros szermaradványoktól mentes élelmiszer állítható elő organikus termesztéssel.” (Berényi, 2011:1)

„Az organikus gazdálkodás feltételrendszere azt írja elő, hogy az organikus gazdálkodói szektornak zárt, a konvencionális mezőgazdasági termeléstől egyértelműen elválasztott termelési és kereskedelmi rendszerré kell átalakulnia, vagyis az organikus termesztésnek minden tekintetben, a fajtát és a vetőmagot is beleértve, függetlenítenie kell magát a hagyományos termesztési módtól.” (Kovács, 2006:15)

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 9

KUTATÁSI JELENTÉS Az ökológiai gazdálkodás helyzete Magyarországon A 2000-es évek végén megközelítőleg 37 millió hektár föld állt a világon ökológiai művelés alatt. „A szántó területén belül a legfontosabb terménycsoport a gabonaféléké, amelyet mintegy 2,5 millió hektáron termesztettek, az olajos magvakat 0,5 millió hektáron, a fehérjenövényeket és a zöldségféléket 0,3-0,3 millió hektáron termesztették. Az ökológiai ültetvények területe is számottevő, mintegy 3 millió hektárra volt tehető. A világ legnagyobb ökológiai területével, azaz 12 millió hektárral Ausztrália rendelkezik, Argentína követi őt 4,2 millió hektárral, majd az USA következik 1,9 millió hektárral. Az összes mezőgazdasági területből legnagyobb ökológiai területi aránnyal – ezen időszak alatt – a Falkland-szigetek (36%), Liechtenstein (27%) és Ausztria (20%) rendelkezett és világszinten 1,6 millió gazdaság alkalmazta az ökológiai módszereket.” 8 Az Európai Unióban az ökológiai gazdaságok száma az 1985. évi megközelítőleg 5 ezerről 2011-re 186 ezerre növekedett, az általuk művelt terület nagysága pedig ugyanezen időszak alatt 125 ezer hektárról 9,6 millió hektárra emelkedett, mely az összes mezőgazdasági terület 5,4%-át teszi ki.9 Az Európai Bizottság 2004-ben akciótervet dolgozott ki az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére. A szakmai anyag 21 akció mentén határozta meg a fejlesztési irányokat; ezek között kiemelt szerepet kapott a gazdálkodással kapcsolatos információnyújtás fejlesztésének kérdése, a termelési mutatók javítása, a vidékfejlesztési intézkedéseken keresztül megvalósított korszerű ellátás elve, továbbá a kutatások aktívabbá tétele. 2000 óta Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága megközelítőleg 150%-kal nőtt, ugyanakkor 2004 után némileg megtört ez a fejlődési vonal, mivel az ún. agrár-környezetgazdálkodási programba10 (AKG) nem került bele a biogazdálkodás támogatása. Döntő változás 2009-től történt, amely időponttól az ökológiai gazdálkodók újra igényelhetnek támogatást az AKG keretein belül. A legfrissebb információk szerint a 2014–2020 közötti költségvetési ciklusban az előzőhöz képest háromszor több, azaz 60 milliárd Ft jut a biogazdálkodás támogatására.11

Roszík Péter (2008): Gazdálkodásról gazdáknak közérthetően. 12.p. Letöltés helye és ideje: http://www.biokontroll.hu/cms/images/stories/szakcikkek/letoltesek/okologiai_gazdalkodasrol_gazdaknak_ kozerthetoen.pdf - (2015. július 03., július 15.). 9 Vidékfejlesztési Minisztérium (2014): Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014–2020). Letöltés helye és ideje: http://videkstrategia.kormany.hu/download/3/c8/90000/Nemzeti%20Akci%C3%B3terv%20az%20%C3%96kol%C3%B3giai%20Gazd%C 3%A1lkod%C3%A1s%20Fejleszt%C3%A9s%C3%A9%C3%A9rt_vegleges.pdf - (2015. június 28.). 10 Az agrár-környezetgazdálkodás támogatása a következő programok keretein belül történt: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) 2002–2003, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) AKG 2004–2009, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) AKG 2009–2014. Forrás: Galambos Annamária: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Agrár-környezetgazdálkodási Intézkedés, 2010. május 9-i előadás. Letöltés helye és ideje: http://slideplayer.hu/slide/2137484/ (2015. szeptember 21.). 11 Mezei Dávidnak, a Miniszterelnökség agrár-és vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkárának a nyilatkozata szerint: http://orientpress.hu/148028 (2015. szeptember 22.).

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 10

KUTATÁSI JELENTÉS 2014-ben elfogadásra került a Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014–2020) szakmai dokumentum, amely egyértelmű célokat és intézkedéseket határoz meg az ökológiai gazdálkodás fellendítése érdekében. Tekintettel arra, hogy a hazai ökológiai gazdálkodás elsősorban exportorientált, a nemzeti fejlesztési elképzeléseket az ökológiai gazdálkodás, továbbá az abból származó termékek népszerűsítésére, és a termékek feldolgozási szintjének emelésére kell összpontosítani.12 Mindezt a következő hat cselekvési programon keresztül kívánja elindítani és megvalósítani: 1. az ökológiai gazdálkodással, tevékenységgel kapcsolatos szabályozás, 2. a piaci igényekhez alkalmazkodó termelési volumen növelése és az értékesítés fejlesztése, 3. az ellenőrzés alatti ökológiai tevékenységgel összefüggő képzési, kutatás-fejlesztési és szaktanácsadási rendszerek fejlesztése, 4. egységes és átlátható adatgyűjtési, valamint tájékoztatási rendszerek fejlesztése, 5. az ökológiai gazdálkodásból származó termékek és kiemelt termékkörök népszerűsítése, fogyasztói tudatosság és bizalom növelése és 6. az ágazati szereplők közötti együttműködés, valamint a teljes termékpályák és rövid élelmiszerláncok fejlesztése. A hazai ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelők számaránya az elmúlt húsz évben – a fentiekben leírtak ellenére – fokozatosan emelkedett, mellyel párhuzamosan a területek nagysága, így az ellenőrzött területek aránya is növekedett. Az adatokból és a különféle szakmai értékelő anyagokból egyértelműen látható, hogy a tudatos ökológiai gazdálkodás iránt egyre magasabb számban elkötelezettek a gazdálkodást folytatók, közöttük is a hagyományos gazdálkodást végzők csoportja. 1. sz. ÁBrA. BioGAzdÁlKodÁs – MEzőGAzdAsÁGi TErMElőK szÁMA (2005–2014 KÖzÖTT)

a termelők száma

a termeléssel és feldolgozással foglalkozók száma

1672 1574

1551

112

2005

35 2010

n.a. 2014

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ua001.html (Laki Ildikó szerk. 2015.)

Vidékfejlesztési Minisztérium (2014): Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014–2020). Letöltés helye és ideje: http://videkstrategia.kormany.hu/download/3/c8/90000/Nemzeti%20Akci%C3%B3terv%20az%20%C3%96kol%C3%B3giai%20Gazd% C3%A1lkod%C3%A1s%20Fejleszt%C3%A9s%C3%A9%C3%A9rt_vegleges.pdf - (2015. szeptember 15.).

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 11

KUTATÁSI JELENTÉS 2. sz. ÁBrA. ÖKolóGiAi GAzdAsÁGBA BEvoNT MEzőGAzdAsÁGi TErülET (hEKTÁr) (2005–2014 KÖzÖTT)

ökológiai terület

átállási terület

összesen

127 605

123 536

124 841 111 233

97 584 81 079

42 457 30 021 13 608

2005

2010

2014

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ua001.html (Laki Ildikó szerk. 2015.) A Magyarországon előállított, tanúsított ökológiai gazdálkodásból származó termékek 2/3-a kerül külföldre, többnyire nyersanyag formájában. A külföldi piacok megtartása és fejlesztése érdekében nélkülözhetetlen az integráció megszervezése, a termelés minőségbiztosítása (például szaktanácsadás), valamint a terület pénzügyi támogatása. A kedvező külpiaci lehetőségek nem ösztönzik eléggé a termelőket a belső piac megnyerésére, a belföldi kereslet pedig jelenleg igencsak elenyésző. A magyarországi ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) fogyasztása alacsony arányt mutat a nem ökológiai élelmiszerek fogyasztásához képest. Ez részben annak köszönhető, hogy a fogyasztók csak kismértékben ismerik az ökológiai termelésből származó termékek körét, legfőképpen fogyasztásuk jótékony hatását, másfelől akik viszont vásárolnak, egyben aktív fogyasztóknak is tekinthetőek, azok is ár-érték érzékenységet mutatnak a termékek iránt. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy az ökológiai gazdálkodásból származó termékek fogyasztása leginkább Budapestre fókuszálódik, a kiskereskedelmi forgalom túlnyomó része itt bonyolódik, másodlagos területeket a régióközpontok és a nagyobb városok alkotják. A biotermékek iránt érdeklődőket, illetve a vásárlói körét elsősorban a magas jövedelmű, egészségtudatos, kisgyermekes családok képezik, akik többsége csak alkalomszerűen fogyasztja az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket, biotermékeket. Az ökotermékek/biotermékek vonatkozásában a hazai piacon a kiskereskedelmi létesítmények, a biopiacok, és a közösségi termelés jelentik az értékesítési területeket, illetve az elmúlt egy-két évben egyre inkább előtérbe kerül az internetes értékesítési forma.

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 12

KUTATÁSI JELENTÉS Jogszabályi háttér az Európai Unióban Az EU „bio”-rendeletei a szakmai követelményrendszer (használható anyagok, eljárások, módszerek stb.) meghatározása mellett tartalmazzák a termékjelölés pontos szabályait, az illetékes hatóság felügyelete alá tartozó ellenőrzési-tanúsítási rendszer szükségességét, valamint annak felépítését is. Az ökológiai gazdálkodás 1991 óta jogszabályi védelmet élvez az Európai Közösségben. Ekkor fogadták el és helyezték hatályba az Európa Tanács 2092/91/EK rendeletét, amely alapvetően elindította és megalapozta a jogszabályi hátteret, ezt váltották fel a 2009. január 1-jétől alkalmazandó jogszabályok. Ezek a következőek: • Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos alapvető előírásokat az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 834/2007/EK rendelete tartalmazza. • A részletes termelési és végrehajtási szabályokat az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelete részletezi. • Az ökológiai termékek importjával kapcsolatos előírásokat a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1235/2008/EK rendelete írja le.

Nemzeti jogi szabályozás • Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérő szóló 2008. évi Xlvi. törvény és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításáról, előállításáról, forgalmazásáról, jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjéről szóló 34/2013. (v. 14.) vM rendelet (továbbiakban: 34/2013. vM rendelet) szabályozza hazánkban az ökológiai gazdálkodást és annak ellenőrző és tanúsító rendszerét. • Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos engedélyek kapcsán fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (vii. 2.) vM rendelet tartalmazza.13

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 13

KUTATÁSI JELENTÉS Tanúsítás rendszere Magyarországon A biotermékek előállítását az Európai Unió szintjén egységes előírások szabályozzák. Csak olyan termék jelölhető biotermékként, amelynek előállítója (növénytermesztő, állattartó, élelmiszer-feldolgozó, kereskedő) az előírt ellenőrzési rendszerben részt vesz. Minden tagállam maga határozza meg, milyen ellenőrzési rendszert működtet. A tagállamok túlnyomó többségében az illetékes hatóság elismer több, a tanúsító szervezetekre vonatkozó akkreditációval rendelkező tanúsító szervezetet, amelyek tevékenységét felügyeli, amennyiben szükséges, úgy szankcionálja. A tanúsító szervezet olyan rendszert működtet, amellyel saját és a munkafolyamatokban részt vevő munkatársai függetlenségét, pártatlanságát, valamint objektivitását fenntartja. Az ökológiai gazdálkodás területén az illetékes hatóság a NÉBIH, mint kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv. Magyarországon azonban a tanúsítási tevékenységet a NÉBIH által kijelölt ellenőrző szervek, az ún. tanúsító szervezetek végzik. A jogszabályok szerint a tanúsító szerveztek jóváhagyása és ellenőrzése a NÉBIH feladata, ezáltal biztosítottá válik, hogy az előírásoknak megfelelő módon működjön a tanúsító szervezetek köre. A tanúsító szervezetnek csak a szükséges akkreditációval rendelkező szervezet ismerhető el. A NÉBIH pedig a magyar és EU-s öko jogszabályokban foglalt feltételeknek való megfelelést vizsgálja. Az ökológiai gazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodók jelenleg két tanúsító szervezet ellenőrzése alatt tevékenykedhetnek. A két tanúsító szervezet: a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft,, HU-ÖKO-01 kódszámmal és a Hungária Öko Garancia Kft., HU-ÖKO-02 kódszámmal. A két szervezet működése között az ellenőrzés és tanúsítás szempontjából lényeges különbség nem lehet, hiszen mindkettő ugyanazon törvényi keretek között működik. Jogszabályi követelmény, hogy a tanúsító szervezet köteles valamennyi általa tanúsított gazdasági szereplőt évente legalább egyszer az EK rendelet rendelkezéseinek való megfelelés szempontjából a tevékenység végzésének helyszínén teljes körűen ellenőrizni. Emellett a rendelet értelmében a tanúsító szervezet köteles soron kívüli ellenőrzést végezni, ha a gazdasági szereplőnél felmerül a rendelkezések be nem tartásának gyanúja.14 A tanúsító szervezetek a jogszabályok alapján a következő tevékenységeket ellenőrizhetik és tanúsíthatják: növénytermesztés, vadon termő növények gyűjtése, gombatermesztés, méhészet, állattartás, élelmiszer-feldolgozás, bor előállítás, feldolgozott ökológiai takarmányok előállítása, kis-és nagykereskedelem, import. Emellett mindkét tanúsító szervezet saját feltételrendszer alapján is ellát különböző tevékenységeket. Így a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által ellenőrzött és tanúsított tevékenységei közé tartozik a tömegétkeztetés, a vadtartás, a nyúltartás, a fürjtartás és átmeneti jelleggel az ökobor. A Hungária Öko Garancia Kft. saját feltételrendszer alapján pedig ellenőrzi és tanúsítja a strucc- és emutartást. Az ellenőrzési rendszerben minden mezőgazdaságból származó terméket előállító, feldolgozó, tároló vagy harmadik országból importáló, illetve ilyen terméket forgalomba hozó – beleértve az ökológiai terméket exportáló exportőrt – gazdasági szereplő bármilyen termékének ökológiaiként vagy ökológiaira való átállásban lévőként való forgalomba hozatala előtt köteles ökológiai gazdálkodás vonatkozásában elismert tanúsító szervezethez bejelentkezni, és tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt végezni.15 Mindezek alól mentesülnek azon gazdasági szereplők, akik/amelyek közvetlenül a végső fogyasztó vagy végfelhasználó részére értékesítik, feltéve, ha ezeket a termékeket nem maguk állítják elő, illetve nem maguk dolgozzák fel, vagy nem tárolják az értékesítés helyével nem összefüggő helyen. Ezen mentesülés azonban nem alkalmazható azon gazdasági szereplők esetében, akik ezeket a termékeket harmadik országból hozzák be, vagy tevékenységeket adtak ki harmadik félnek alvállalkozásba.

7. számú tananyag 1. modul. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében (Magyar Közlöny 2012/36.), 13–14. p. (ÁROP-2216 – Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. projekt keretében készült tananyag). Budapest. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság, 2012, 2015. 15 7. számú tananyag 1. modul. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében (Magyar Közlöny 2012/36.), 19. p. (ÁROP-2216 – Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. projekt keretében készült tananyag). Budapest. Élelmiszerés Takarmánybiztonsági Igazgatóság, 2012, 2015.

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 14

KUTATÁSI JELENTÉS A fogyasztók szemszögéből egyre hangsúlyosabb szerepet kap az ökológiai gazdálkodás jogszabályi előírásai alapján előállított, ellenőrzött és tanúsított termékek határozott elkülönítése az egyéb élelmiszerektől. Ezt szolgálja e termékeken feltüntetett tanúsító szervezetek logója.

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. tanúsító szervezet logója17

A Hungária Öko Garancia Kft. tanúsító szervezet logója16

Tanúsító szervezetek az Európai Unióban Magyarországhoz hasonlóan a tagállamok többsége tanúsító szervezetet jelöl ki az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére. A tagállam illetékes hatósága az általa elismert tanúsító szervezet egyedi azonosíthatósága érdekében a szervezet részére minden esetben egy ún. kódszámot bocsát ki (pl. Austria BioGarantie GmbH – AT-BIO-301). A kereskedelmi forgalomban megtalálható egyes termékek esetében ezért előfordul, hogy azon az Európai Unióban elismert tanúsító szervezet kódszáma kerül feltüntetésre.18

Salzburger Landwirtschaftliche Kontrolle GmbH (SLK) tanúsító szervezet kódszáma (osztrák)

ICEA – Istituto per la Certificazione Etica e Ambientale (Cod. Min. IT – ICA) tanúsító szervezet kódszáma (olasz)

Lacon GmbH tanúsító szervezet kódszáma (osztrák)

7. számú tananyag 1. modul. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében (Magyar Közlöny 2012/36.), 48.p. (ÁROP-2216 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2.projekt keretében készült tananyag). Budapest. Élelmiszerés Takarmánybiztonsági Igazgatóság, 2012, 2015. 17 7. számú tananyag 1. modul. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében (Magyar Közlöny 2012/36.), 48.p. (ÁROP-2216 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2.projekt keretében készült tananyag). Budapest. Élelmiszerés Takarmánybiztonsági Igazgatóság, 2012, 2015. 18 Letöltés helye és ideje: A termék jelölése, értékesítése http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/elelmiszer_takarmanybiztonsag/kozerdeku_adatok/okologiai_gazdalkodas/termek_ jeloles. Letöltés helye és ideje: (2015. július 4.).

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 15

KUTATÁSI JELENTÉS A harmadik országból származó ökológiai gazdálkodásból származó termékek behozatala Harmadik országból – azaz nem európai uniós tagállamból – származó ökológiai termékeket csak meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet az Európai Unió területére behozni és forgalmazni. A behozatal feltételeiről európai uniós rendelet (1235/2008/EK rendelet) rendelkezik. A behozatal két nagy csoporthoz kötött; azon országok köre, ahol meghatározott termékcsoportokat egyenértékűnek tekintenek, és behozhatóak; illetve azon tanúsító szervezetek köre, melyek adott termékcsoportok tanúsítására meghatározott országban elismertek. Az egyes csoportok az 1235/2008/EK rendelet külön mellékletét képezik az alábbiak szerint: Harmadik országból származó ökológiai termék hitelesített ellenőrzési tanúsítvánnyal behozható azon esetben, ha a termék származási helye szerinti ország szerepel az elismert országok jegyzékében (1235/2008/EK rendelet III. rendelet), illetve az ország szerepel az elismert országok jegyzékében, de a behozni kívánt termékkategória vagy az ellenőrző szerv nem szerepel az országban elismertek között. Továbbá ha az importtermékek olyan áruk, amelyek vonatkozásában a harmadik országban, ökológiai termelés útján történő előállítást az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékében (az 1235/2008/EK rendelet 10. cikknek megfelelően összeállított jegyzékben) szereplő ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság ellenőrizte, vagy ezek az importtermékek olyan áruk, amelyek tekintetében a harmadik országban, ökológiai termelés útján történő előállítást az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékében szereplő ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság ellenőrizte, és amelyek az érintett harmadik ország ellenőrző szerve vagy ellenőrző hatósága vonatkozásában a rendelet IV. mellékletében (az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzéke, valamint a 10. cikkben említett vonatkozó adatok) felsorolt termékkategóriák valamelyikébe tartoznak.1920 Harmadik országból származó termékek esetén a kötelező jelölések feltüntetendőek a termék csomagolásán (tanúsító szervezet kódszáma, termesztési/tenyésztési hely), az EU öko logó használata azonban nem kötelező, ha ellenben feltüntetésre kerül a csomagoláson, azt az előírásoknak megfelelően kell tenni.

BCS Öko-Garantie GmbH német tanúsító szervezet Kínában végzett tanúsítási tevékenységére kapott kódszáma

1235/2008/EK Rendelete (13. cikk és 19. cikk). Letöltés helye és ideje: http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:02008R1235-20140803&from=HU (2015. szeptember 17.). 20 7. számú tananyag 1. modul. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében (Magyar Közlöny 2012/36.), 38. p. (ÁROP-2216 – Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. projekt keretében készült tananyag). Budapest. Élelmiszerés Takarmánybiztonsági Igazgatóság, 2012, 2015.(2015. szeptember 20.).

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 16

KUTATÁSI JELENTÉS A kutatás rövid összefoglalása A felmérés főbb megállapításai az alábbiakban foglalhatók össze: • A hazai ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek) fogyasztói, valamint a gyártói, feldolgozói, és forgalmazói körében végzett kismintás, valamint a személyes megkérdezésen alapuló felmérések válaszadói bár nem tudják egzakt módon meghatározni az ökotermék, biotermék fogalmát, mégis ismerik annak alapvető tartalmát. A fogyasztói vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy két csoportba rendeződik a fogyasztók köre; egyfelől vannak, akik aktív vásárlói a termékeknek, így a termelési folyamat többnyire ismert előttük; illetve vannak azok, akik az ökotermék/biotermék tartalmát nem ismerik és gyakran nem is érdekli őket. • A megkérdezettek megerősítették a hazai piacon alkalmazott öko/bio jelzés hitelességét. A vállalkozói oldal megbízik az ökológiai/biojelzéssel ellátott élelmiszerekben, azok minőségében. Ezzel szemben a felmérésbe bevont fogyasztók inkább fenntartást mutattak. Az ökológiai gazdálkodásból származó termékek/biotermékek vásárlóit az egészséges életmód, egészséges táplálkozás igénye vezérli fogyasztói döntéseik során, melyben meghatározó szerepe van a mindenkori árviszonyoknak. • A fogyasztói érdeklődést, valamint a keresletet az ökológiai gazdálkodásból származó termékekre/biotermékekre vonatkozó ismeretek terjesztésével és a hitelesség növelésével lehet fokozni. • Az öko/biotermékek piacán egyértelműen jelen van a hamisítás, amely az élelmiszerek termékcsoportjára jellemző. Mind a fogyasztói, mind pedig a gyártói, feldolgozói, forgalmazói és tanúsítói oldalról kiemelten jelenik meg a zöldségek, továbbá a gyümölcsök, a kenyér és pékáruk vonatkozásban. • A hamis termék nem jelent okvetlenül egészségre ártalmas terméket, hanem azt, hogy a termék előállítása nem felel meg az ökológiai gazdálkodás szigorú követelményeinek. • A fogyasztók, akik a mindennapokban fogyasztják az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket/biotermékeket – ahogy ők fogalmazták – elsősorban kistermelőknél vásárolnak, de számottevő a különböző áruházláncokban és bioboltokban vásárlók köre is. • A gazdasági szereplők többségében ismerik a hamisítás jogkövetkezményeit, de további intézkedéseket is javasolnak (úgymint a hamisított termék beszerzési helyének meghatározása, nyilvánosságra hozatala, feketelista készítése a hamisítókról, az állami és a piaci szereplők összefogása a hamisítás megakadályozására). • A gazdasági szereplők és a fogyasztói csoportok körében egyértelműen megfogalmazódott, hogy a hamisítás ellen aktívabb fellépésre lenne szükség, melynek egyik eszköze lehet a szélesebb körű tájékoztatás, az oktatás és képzés kiterjesztése.

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 17

KUTATÁSI JELENTÉS A fókuszcsoportos vizsgálat eredményei A vizsgálat módszere az ún. „fogyasztó” minta képzése a hólabda módszer elvével készült fókuszcsoportos megbeszélés volt. A mintába kerülő személyek száma 15×5 főt tett ki, ennek 2/3-a nő, 1/3-a férfi, átlagéletkoruk a női minta esetében 41,6 év – a férfi minta esetében 47,6 év. A mintában részt vevők foglalkozásukat tekintve többnyire a szellemi munkát (67,4%) végzők köréből kerültek ki (hasonlóan a magyarországi foglalkoztatottsági kutatásokban, vizsgálatokban szereplő adatokhoz (Magyarország számokban 2014 – KSH Kiadvány). 1. sz. diAGrAM A FóKUszcsoporTos MEGKérdEzETTEK élETKori MEGoszlÁsA

47,5 47 46 45,5 45 44,5 44 életkori átlag

43,5 43 42,5 42 41,5 41 40,5 40 férﬁ

nő nem

2. sz. diAGrAM FoGlAlKozTAToTTsÁG – TEvéKENyséGTípUs szEriNT (%) 80 70 60 50 %

40 30 20 10 0 szellemi

ﬁzikai

egyéb

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 18

KUTATÁSI JELENTÉS A fókuszcsoportos interjúink elsősorban annak vizsgálatára irányultak, hogy a fogyasztói kört képviselő résztvevők, a vizsgált területtel aktívan nem érintkezők miként vélekednek az öko- (a fogyasztók által inkább használt a bio meghatározás volt a mérvadó) termék fogalmáról, illetve ezzel összefüggésben számukra mit jelent az ökológiai gazdálkodás, termelés. Azt kívántuk megismerni, hogy milyen aktívan élik mindennapjaikat ennek az egészségre is jótékony hatást gyakorló gazdálkodásnak az életterében, illetve mennyire vannak birtokában az ökológiai gazdálkodásból származó termékekkel kapcsolatos ismereteknek, tudásnak. Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint mi az ökológiai gazdálkodásból származó termék vagy más néven biotermék” (1. kérdés) a fókuszcsoportban résztvevők 56%-a többnyire megfogalmazta az öko/biotermék tartalmát, 44%-a nem tudta vagy nem kívánt választ adni erre a kérdésre.

„Vegyszer- és adalékanyag mentes élelmiszer.”

„Amelyeket műtrágya és növényvédő szerek nélkül termesztenek.”

„Természetes alapanyagokból készült termékek. Nem tartalmaznak adalékanyagot, mesterséges színezéket.” „Vegyszermentesen, ökoszisztéma szerint termesztett termékek. Az állatokat szabad tartásban »tenyésztik«, takarmányozásuknál is figyelnek a vegyszermentességre.” „A minősítéssel rendelkező termék. Amelyen védjegy van. Amely igazolhatóan vegyszermentes körülmények között lett termelve.” „Ments meg mindent a vegyszertől” (kémiai anyagtól mentes), bioföldben termesztett növények. „Amire ráírják, hogy BIO az még nem biztos, hogy bio.” A fogyasztói csoport részéről a „Mit tekintenek ökológiai (bio-) gazdálkodásnak” (2. kérdés) kérdés többnyire az elsővel együtt került megválaszolásra. A válaszadók 30,6%-a ennél a kérdésnél értelmezte először a fogalmat, itt jelezték azt is, hogy inkább a „bio” elnevezés legyen használatos a vizsgálat során, szemben az öko kifejezéssel, annak ellenére, hogy a megkérdezettek 25,3%-a tudta, hogy a szakirodalom és a területet képviselők köre ma már nem a bio megnevezést használja. A fogyasztói csoport 74,7%-a előtt viszont vagy nem volt ismert a fogalom, vagy pontatlanul volt ismert, vagy nem foglalkoznak a jelenleg használt fogalmakkal. „A biogazdálkodásnál a zöldségek, gyümölcsök nem érintkeznek szintetikus rovarölőkkel, a földet nem műtrágyázzák, és nem használnak semmilyen vegyszert a gazdaságban. Az állatok is vegyszermentes élelmet kapnak.” „Azt tartom ökológiai gazdálkodásnak, amely szintetikus trágya és szintetikus növényvédő szerek nélkül van előállítva.”

„A földtől az asztalig ellenőrzött a termelés, feldolgozás és a termék.”

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 19

KUTATÁSI JELENTÉS „A hagyományos, majdnem ősi módszerekkel termelik a terményeket és azokon nevelik fel az állatot.”

„Vegyi anyagoktól mentes gazdálkodás.”

Az ökológiai (bio-) gazdálkodás jelentőségére vonatkozó kérdés részben az előbbi kérdések kiegészítőjeként, részben pedig a fogyasztók oldaláról került megkérdezésre (itt különösen fontos szerepe volt a résztvevők személyes tapasztalatának). A „Magyarországon mennyire tartják hasznosnak az ökológiai gazdálkodást (biogazdálkodást) a fogyasztók” (4. kérdés)21 kérdésre adott válaszok az előbbiekkel szemben eltérő véleményeket, de inkább szkeptikus feleleteket tartalmaztak. A megkérdezett fogyasztók közül 36% válaszolt úgy, hogy az ökológiai (bio-) gazdálkodás egyre elterjedtebb, különösképpen az egészséges életmódot előtérbe helyezők körében. 26% bízik abban, hogy egyre többen fogyasztják majd ezeket a termékeket, egyre egészségtudatosabbá és befogadóbbá válnak a fogyasztók, 22,6% pedig úgy gondolja, hogy a fogyasztók jelentős hányada nem ismeri ezeket a termékeket, és bizonytalanok abban is, hogy valóban jótékony hatásúak-e az egészségre. A fogyasztói csoport 15,4%-a nemleges vagy nem releváns választ adott erre a kérdésre.

„Még nem eléggé elterjedtek Magyarországon. De az embereket többségében az ár befolyásolja, azaz, hogy nem mindig tudják megfizetni a minőséget.”

„Még nem annyira tartják hasznosnak, mint az fontos lenne.”

„Itthon nem hiteles számomra ez a forma.”

„Szerintem az egészséges életmód szemléletű fogyasztók, illetve a tudatos és igényes vásárlók körében hasznos. Arányaiban még bőven a többség az, akit közömbösen hagy, részben megfizethetősége is közrejátszik a megítélésénél.”

„Az a célréteg tartja fontosnak, aki az egészséges táplálkozást és saját egészségét is fontosnak tartja.”

A feltett kérdés pontosan: Mi a véleménye, Magyarországon mennyire tartják hasznosnak az ökológiai gazdálkodást (bio-gazdálkodást) a fogyasztók?

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 20

KUTATÁSI JELENTÉS A köztudatban általános véleményként jelenik meg, hogy a fogyasztók az öko-(bio-) terméket gyakran azonosítják az egészséges táplálkozással. A fókuszcsoportos interjúban részt vevő fogyasztók 97,3%-a arra a kérdésre, hogy „Vajon a közgondolkodás az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket (biotermékeket) gyakran az egészséges táplálkozással azonosítja-e” (6. kérdés)22 egyértelműen igennel válaszolt. A fogyasztók úgy gondolják, ha ökológiai gazdálkodásból származó termékről (biotermékről) van szó, akkor az csak egészséges lehet. A fogyasztók véleménye a „Mitől is egészségesek az öko- (bio-) jelzésű termékek” (7. kérdés) kérdésre a vegyszermentesség és a frissen feldolgozott termékek, valamint a szervezetre gyakorolt jótékony hatás kifejtésében fogalmazódott meg. Néhány – a fogyasztói területet képviselők köréből érkezett – válasz kiválóan illusztrálja, miért is tekintjük egészségeseknek ezeket a termékeket.

„Vegyszermentes, színezék-adalék-permetszermentes, természetes körülmények között előállított, tartósítószer-mentes, frissen feldolgozott, zamatosabb, finomabb ízű termékek, mely jótékony hatással vannak az emberi szervezetre, segítenek a betegségeinket elkerülni.”

„Nincs benne mesterségesen előállított anyag, adalék, egészségesebbek mint a normál módon termeltek.”

„Az egészséges élet alapvető eleme. Az vagy, amit megeszel! Hosszú távon betegségmegelőző szerepe lehet az étkezésünkben, a mindennapjaink fogyasztási kultúrájában.”

A fogyasztók a hazai kereskedelemben az ökológiai gazdálkodásból, (bio-) termelésből származó termékek közül elsősorban gyümölcsökkel (34%), zöldségekkel (23%) és tejtermékkel (12%) találkoznak, de egyre gyakrabban fordulnak elő ilyen termékek a húsáruk (5%), gabonafélék (10%), illetve kenyerek és pékáruk (4%) körében is. A válaszadók az édességet és a szeszes italt (2-2%) említették még.

A feltett kérdés pontosan: A közgondolkodás az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket (bio-termékeket) az egészséges táplálkozással azonosítja. Egyetért-e Ön ezzel az állítással?

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 21

KUTATÁSI JELENTÉS 3. sz. diAGrAM MElyEK A lEGGyAKrABBAN MEGJElENő TErMéKEK? – szUBJEKTív vélEMéNy AlApJÁN (%-os MEGoszlÁs) (több válasz is jelölhető volt)

12 10 4

ds ég ek jte rm ék ek hú sá ru ga k bo na fé lé k ke ny er ek éd es sé ge k sz es ze si ta l ne m tu dj ne a m vá la sz ol

zö l

gy üm

öl

cs ök

m in d

A kereskedelmi forgalomban előforduló termékek szubjektív megítélése szorosan összefügg azzal a kérdéssel is, hogy a fogyasztók körében vajon jelentkezik-e érdeklődés (kereslet) az ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) iránt; amennyiben igen, úgy az milyen mértékű, továbbá ezek a termékek mennyire tekinthetőek megfizethetőnek (a kereslet fizetőképesnek). Arra a kérdésre, hogy a „Fogyasztói oldalról milyen érdeklődés mutatkozik az ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) iránt” (12. kérdés) a fogyasztók 46,6%-a válaszolta azt, hogy kevésbé aktívak, de tudatosak a vásárlók e termékek fogyasztása és vásárlása során, tették azt azzal a nem kizárható tényezővel, hogy ezek a fogyasztók csak bizonyos termékeket vásárolnak. A fogyasztók 30,6%-ának egyöntetű véleményeként fogalmazódott meg, hogy sokan nem tudják megfizetni ezeket a termékeket, az ár-érték arány nem kifizetődő. 21,3% szerint viszont sokan aktív tudatos érdeklődést mutatnak az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek) iránt. Ez a csoport évek óta fontosnak tartja egészségét, tudatos táplálkozását.

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 22

KUTATÁSI JELENTÉS 4. sz. diAGrAM A FoGyAszTói oldAlról MEGJElENő érdEKlődés Az ÖKolóGiAi TErMElésBől szÁrMAzó TErMéKEK irÁNT (több válasz is jelölhető volt) 50 45

százalékarány%

40 35 30 25 20 15 10

ké rd és re

BI O… as zo l vá l

ne m

vá sá r

ló

ka t

eg ﬁz et m k

ne m

ér de kl ia

tu dj á

ik er is m

ne m ne m

so ka n

ne m

ak tív

… ta

eg yá l

ne m n lá

ta eg yá l

lá n

yk or

tu d. ak tív ,d e

ak tív ,d e

ke vé sb é

ak tív ,t

ud at

ér d.

5 0

A „Mennyire tekinthető megfizethetőnek az ökológiai termelésből származó termékek (bio-termékek) köre” (11. kérdés) kérdésre a fogyasztói csoport egyértelműen jelezte, hogy ezek a termékek drágák. 37,3% szerint csak bizonyos réteg tudja megfizetni az ökológiai termelésből származó termékeket (biotermékeket), 25,3% szerint nem ár-érték arányos e termékek köre, ezért nem vásárolják a fogyasztók.

„A mai szennyezett világban árérték arányos, de ha a megfizethetőséget tekintjük, akkor a mai világban drága termékekről van szó.”

„A kereskedők ellenben kevésbé akciózzák ezeket a termékeket.” A beszélgetések tartalmi elemeit értékelve megállapítható, hogy a megkérdezett fókuszcsoportok tagjai úgy gondolják, hogy a fogyasztók többnyire ismerik az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket (biotermékeket), de leginkább az jellemző, hogy nem tudják megfizetni. Azonban van olyan válaszadói csoport is, amelynek tagjai nem vagy csak felületesen ismerik a termékeket, nem vásárolják, nehezen voltak bevonhatók a vizsgálatba (ellenállásuk miatt, bizalmuk hiányában). Az arra a kérdésre adott válaszokban, hogy „Miben látják az ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) iránti nagyobb érdeklődés felkeltésének lehetőségét” (12. kérdés), a fogyasztók 37,3%-a egyértelműen a megfelelő árképzést/megfizethetőséget emelte ki; 26,6%-uk gondolja viszont úgy, hogy nem elhanyagolandó szempont a biotermékek hitelességének és jelentőségének megismerése és biztosítása, 8%-uk pedig csak abban látja az érdeklődés felkeltésének lehetőségét, ha az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek) hozzáférhetőbbé válhatnának. A fogyasztók 9,7%-a egyszerre két szempontot is említett: egyfelől az ökológiai gazdálkodásból származó termék (biotermék) széleskörűvé válásának biztosítását, másfelől a megfelelő árképzés/megfizethető ár kialakítását. A fogyasztói csoport 4%-a viszont három szempontot helyezett előtérbe (biotermékek hitelességének és jelentőségének megismerése és biztosítása, az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek) széleskörűvé válásának biztosítása, a megfelelő árképzés/megfizethető ár kialakítása.

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 23

KUTATÁSI JELENTÉS Az „Ön szerint hamisítják-e az ökojelzést (biojelzést)”(13. kérdés) kapcsán a fogyasztók 64%-a jelezte, hogy igen, 23% szerint nem vagy nem jellemző a hamisítás, és 13% nem tudja, illetve nem kíván ezzel a kérdéssel foglalkozni.

„Igen, hamisítják, de nem tudom, milyen módon teszik (talán más adalékanyagok vannak benne, mint amit feltüntetnek rajta).”

A termékhamisításra vonatkozóan feltett, „Mely termékeket hamisítják leginkább” (14. kérdés) kérdésre adott fogyasztói válaszok a gyümölcsök és zöldségek területét emelték ki 37–28%-os arányban, 7% említette a húsárukat, 14% a kenyerek és pékáruk csoportját, 10% pedig azt jelezte, hogy szerinte minden felsorolt (lásd kérdőív 14. kérdés) területen hamisítják ezeket a termékeket. 5. sz. diAGrAM A lEGiNKÁBB hAMisíToTT TErMéKEK KÖrE (több válasz is jelölhető volt) mind nem válaszol

százalékarány%

nem tudja szeszesital édességek kenyerek gabonafélék húsáruk tejtermékek zöldségek gyümölcsök 0

Az ökojelzés (biojelzés) értékéről és tartalmáról a fogyasztók eltérő módon vélekednek. Ezt bizonyára befolyásolja az, hogy hitelesnek tartják-e a termékeken feltüntetett ökojelzéseket (biojelzéseket) vagy sem. A „Mennyire tartja Ön hitelesnek a terméken feltüntetett ökológiai gazdálkodásból származó jelzéseket (biojelzéseket)” (16. kérdés) kérdésre a fogyasztók 52%-a egyértelműen azt válaszolta, hogy igen, hamisítják ezeket a jelzéseket, ebből a fogyasztók 28%-a jelezte, hogy számára nem is hiteles a termékeken feltüntetett ökojelzés (biojelzés). A fogyasztók 20%-a viszont azt válaszolta, hogy ha egy terméknek van jelzése és megvásárolható, akkor a jelzés mindenféleképpen hitelesnek tekinthető.

„Nem igazán tudom, hogy hiteles-e a jelzés vagy sem. Nem fogyasztok olyan sok, illetve sokszor bioterméket, hogy különbséget tudjak tenni a valódi és a hamis termék között. És persze nem ismerem a szabályozásokat sem ezen a területen, mert igazából nincsenek róla tájékoztatások az egyszerű emberek számára.”

„Nem tartom hitelesnek a jelzést. Mivel ténylegesen bevizsgáltatni nem tudom és esetleg a jobb értékesíthetőség reményében (magasabb ár) ellátják biojelzésekkel.”

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 24

KUTATÁSI JELENTÉS „Részben megbízom benne, részben nem. Az üzletekben vásárolt biojelzésű termékekben megbízom, a piacon vásároltakban nem. Ott nem látom biztosítva, hogy valóban megvalósul-e a biotermelés.”

„Hitelesnek tartom. A minősítésnek szigorú feltételei vannak. Ha egy termék megkapta a minősítést, akkor az azt jelenti, hogy a termeléstől a polcra kerülésig végigkövethető az útja.”

A válaszokból megállapítható volt az is, hogy a fogyasztók fontosnak tartják az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek) hitelességét, valamint lényegesnek ítélik azt is, hogy legyen egy szervezet, amelyik ezt a „hitelességet” ellenőrzi. A fogyasztók 58,6%-a nem tudja, hogy ki foglalkozik ma Magyarországon ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek) minősítésével; a válaszadók 6%-a feltételezi, hogy van ilyen szervezet, de nem ismert előttük az intézmények köre; 22% jelezte azt, hogy szerinte biztos van ilyen szervezet; közülük 3% a Biokontroll hungária Nonprofit Kft.-t nevezte meg, 4% a hungária Öko Garancia Kft., további 4% a Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági hivatal nevét említette, valamint 2% a Központi Környezet- és élelmiszertudományi intézetet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát jelölte meg; a válaszadók 13,6%-a erre a kérdésre nem adott választ. A fogyasztói fókuszcsoportos interjút az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek) vásárlására irányuló kérdés zárta.23 Itt elsősorban az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek) vásárlására irányuló szokásokra helyeződött hangsúly. Azok a vásárlók, akik fogyasztanak ökológiai gazdálkodásból származó termékeket (biotermékeket) – saját állításuk szerint – vásárlásaik során elsősorban a - hétköznapi értelemben vett - kistermelőket (33,3%), másodsorban a különböző áruházláncokat (14,5%), bioboltokat (11,8%) és kiskereskedelmi egységeket (13,8%) helyezik előtérbe. van, aki a baráti körében vásárol ilyen terméket, de előfordul, hogy a Müller drogéria, a rossmann vagy a dM üzleteiben vásárolnak (12%). 2% ritkán, 4% pedig csak bioboltokban és kiskereskedelmi egységekben szerez be ilyen terméket, 8,6% pedig nem vesz bioterméket.

18. Hol/kinél szokott (ha szokott) ökológiai gazdálkodásból származó (bio-) termékeket vásárolni? (pl. termelőnél, kereskedelmi egységben vagy egyéb más helyen)

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 25

KUTATÁSI JELENTÉS Az ökológiai gazdasági szereplők és tanúsító szervezetek körében végzett vizsgálat eredményei Az ökológiai gazdasági szereplők (a későbbiekben gazdasági szereplők) és tanúsítók körében végzett vizsgálat során 23 gazdasági szervezet vezetőjével/képviselőjével és a két magyarországi tanúsító szervezet (Biokontroll hungária Nonprofit Kft. és a hungária Öko Garancia Kft.) ügyvezető igazgatóival folytattunk személyes beszélgetést. A megkérdezett 23 gazdasági szervezet az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek) „piacán” általában többféle tevékenységet is folytat. Elmondásuk szerint legtöbben termelőként és előállítóként (15 szervezet a 23 szervezetből) jelennek meg a piacon, gyakran emellett más tevékenységet is folytatnak, mint például a kis- vagy nagykereskedői (10-10 szervezet), illetve feldolgozói (9 szervezet) tevékenység. A szervezetet képviselők közül 8 fő jelezte, hogy vagy csak feldolgozóként vannak jelen a piacon, vagy más tevékenységgel együtt feldolgozói feladatokat is ellátnak, illetve 1 szervezet folytat exporttevékenységet is. A két tanúsító szervezet esetében ez a kérdés nem volt releváns. A személyes megkérdezés során – hasonlóan a laikus fókuszcsoportok megkérdezetteihez (az ún. fogyasztói felmérés) – kiemelt kérdésként szerepelt az ökológiai gazdálkodásból származó termékek fogalmának, tartalmának meghatározása.24 A megkérdezett 23 gazdasági szervezet képviselői közül 11 interjúalany fogalmazta meg képviselt szervezete, illetve saját véleményét a biotermék fogalmával összefüggésben. A válaszadók a fogalom pontos ismeretét nélkülözhetetlennek tartják, mivel részben vagy egészben e terméktípusokkal kapcsolatos tevékenységekkel foglalkoznak mindennapjaik során.25 A szervezetek képviselői ismerték ugyan az öko- (inkább a bio-) tartalmat, de mégsem tudták szakmai nyelven kifejezni magukat, korrekt definíciót adni. 7 válaszadó azt jelezte, hogy csak egy-egy jellemzővel tudja leírni a fogalmat, mivel véleménye szerint az internet világában nem feltétlenül kell rendelkezni ezzel a pontos tudással, mindemellett nem tartják haszontalannak a fogalom tartalmának ismeretét. A két tanúsító szervezet vezetője részletes és jól összefogott fogalmi-tartalmi választ adott a kérdésre, ahogy ezt mindkét vezető válasza mellett megjegyezte: „nélkülözhetetlen a mindennapok során a fogalmak tartalmának ismerete.” A gazdasági szervezetek képviselői a 3. kérdésre az alábbi válaszokat adták:

„A bio- vagy ökotermék (az utóbbi inkább angolszász területen, de itthon még nem tisztázott) olyan növényi vagy állati eredetű termék, amely/ek egy akkreditált felügyeleti szerv által megadott szabvány szerint van minősítve, késztermék esetében 95%-ban.”

„Összetett fogalom. Egyfelől egy ökológiai gazdálkodás által előállított, ellenőrzött és tanúsított termék. Másfelől környezettudatos, fenntartható gazdálkodásból keletkezett termék, amely bevizsgált, ellenőrzött.”

24 25

3. kérdés - Ön szerint melyek az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek)? Érdekességként említhető az a cég, amely dolgozói, közvetlen munkatársai számára belső szakmai anyagot készít az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek), és az ezzel összefüggő tevékenységek körének megismeréséhez.

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 26

KUTATÁSI JELENTÉS „A biotermék szinonimája az ökológiai termék kifejezésnek, azt jelenti, hogy az adott áru vegyszermentesen előállított alapanyagok felhasználásával készült, illetve a termesztés során csak biológiailag lebomló vagy természetes szerekkel permetezett. A késztermék nem tartalmazhat semmilyen hozzáadott mesterséges adalékanyagot.”

„Azok a termékek, amelyeknek előállításánál az ökológiai termelés előírásaira vonatkozó szabályokat betartják, és »be vannak« jelentkezve valamelyik ellenőrző szervbe.”

„Természetes termék, mindennemű vegyszer felhasználástól mentes, az előírásoknak megfelelően termelt, előállított termék.”

A biotartalomra vonatkozó kérdés szoros összefüggést mutat az ökológiai (bio-) gazdálkodás tevékenységének megismerésére irányuló kérdéssel, azaz, hogy a szervezetek képviselői mit is tekintenek ökológiai gazdálkodásnak (biogazdálkodásnak).26 Erre a kérdésre a 23 szervezet képviselőjének mindegyike igen részletes választ adott. Általában az öko- (bio-) gazdálkodást egy tudatosan bevezetett, vegyszer- és növényvédő szerektől mentes termelésnek tekintik, amelyet még szigorú jogszabályi háttér is övez, előírt szabályok szerint történik a termelés. A kérdésre adott válaszokból feltételezhető, hogy a megkérdezettek sokkal komolyabb tartalmat tulajdonítanak ennek a gazdálkodásnak, mint akár a hagyományosnak. Az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek) minősítésével foglalkozó szervezetek ismeretére irányuló kérdésre a szervezetet képviselők közül mind a 23 vezető jelezte, hogy ismeri a hazai tanúsítókat. 19 fő első helyen a Biokontroll hungária Nonprofit Kft.-t nevezte meg, 4 szervezet vezetője pedig a hungária Öko Garancia Kft.-t. Az öko- (bio-)termékek hitelességét a terméken, a címkén feltüntetett (öko/bio) jelzés biztosítja.27 A „Mennyire megbízhatóak az ökológiai termékek címkéin megjelenő jelzések (bio jelzés)” (6. kérdés) kérdésre a megkérdezett szervezetek képviselői közül 17 jelezte, hogy teljes mértékben megbíznak az öko/biojelzésben, azokon a termékeken, amelyeken szerepel a „öko/biojelzés” azok nem lehetnek hamisítványok. A két tanúsító szervezet képviselője ennél óvatosabb választ adott, mindkét képviselő csak részben bízik meg ezekben a termékekben; az előrecsomagolt élelmiszerekkel szemben fenntartásaik vannak, mivel nem minden esetben – legfőképpen a primőr áruk és a külföldről érkező termékek vonatkozásában – megbízhatóak a jelzések.

26 27

4.kérdés - Mit tekint Ön ökológiai (bio) gazdálkodásnak? Öko/bio jelzés: Az ökológiai termékek címkéin (az általános élelmiszerjelölésre [1169/2011/EU] a vonatkozó egyéb jogszabályi kötelezettségeken felül) szükséges feltüntetni a termék pontos megnevezését, az előállító vagy a forgalmazó elérhetőségét, az ökológiai eredetre utaló jelölést. Emellett az előre csomagolt élelmiszer esetében a közösségi logót, a legutóbbi termelési vagy feldolgozási műveletet végző gazdasági szereplőnél az ellenőrzést végző ellenőrző/tanúsító szerv kódszámát.

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 27

KUTATÁSI JELENTÉS A Magyarországon mennyire tartják hasznosnak az ökológiai (bio-) gazdálkodást a fogyasztók? (7. kérdés) kérdésre eltérő válaszokat adtak a megkérdezettek. 16 interjúalany véleménye szerint a fogyasztók mindenféleképpen hasznosnak találják az ökológiai termelésből származó termékeket, a biotermékeket, de leginkább az anyagiak befolyásolják vásárlói döntéseiket. A fogyasztók bizonyos csoportja, elsősorban a kismamák és gyermekes anyák, valamint a reformétkezők különösen hasznosnak tartják a biotermékeket, mindennapjaikban ezek fogyasztása megszokottá, nélkülözhetetlenné vált; 6 válaszadó jelezte azt, hogy részben hasznos, részben nem. Ez utóbbi „mikro-csoport” az ár-érték arányt kritizálta, valamint a valódi öko/biotartalmat hiányolta a termékekből. Kivételként tekinthető az a válasz, amely szerint tökéletes káosz uralkodik a gazdálkodás területén, és a válaszadó egyáltalán nem érzi azt, hogy ezt a gazdálkodást hasznosnak tartanák a fogyasztók. A két tanúsító szervezet képviselője egyöntetűen a hasznosságot emelte ki. Aki nem fogyaszt bioterméket, még az is hasznosnak tarthatja az ökológiai gazdálkodást. A probléma esetenként a megfizethetőségben rejlik. Az „Ön szerint miért keresik az ökológiai termelésből származó termékeket (bioterméket)” (8. kérdés) kérdésre a szervezetek képviselőinek (23) egyöntetű válasza az volt, hogy az a fogyasztó, aki ökológiai gazdálkodásból származó (bio-) termékeket vásárol, az egészséges életmódra törekvést, az egészséges tápanyagok bevitelét helyezi előtérbe. A válaszadók széleskörűen fogalmazták meg véleményeiket, feltehetően azzal a nem titkolt szándékkal, hogy számukra éppen ezért jelent piacot az ökológiai gazdálkodásból származó (bio-) termékek köre.

„Egyfajta tudatalatti működik. Egészségesebben kell éljek, akkor »bio«. Az emberek viszont nincsenek tisztában az ökotermelés lényegével. 2000 óta van jelen a piacon és határozott visszaesést érzékel. Keresik a termékeket, de a kommersz (natúr) és reformtermékek (adalék nélküli) elviszik a keresletet.” „Több rétegről kell beszélni. Van egy réteg, amelyik tudatosabban, egészségesebben akar táplálkozni. Van egy másik réteg, amelyik megengedi magának és a divatot is követi. És van egy réteg, akik külföldről hazatérve hozzák magukkal az igényt.” „Az igazi biotermékeknek különösen gazdag a tápanyag-, ásványianyag- és vitamintartalmuk, ráadásul ízletesebbek is.” „Egészségtudatosság. Azok keresik, akik arra törekednek, hogy nap mint nap maximálisan hozzájárulhassanak maguk és családjuk egészségének megőrzéséhez.”

„Egészségtudatosság és bizalom. Ezért keresik ezeket a termékeket.”

„A keresőképes lakosság 3-5%-a veszi ezt a terméket, mert egészségtudatosak és megengedhetik maguknak.”

Arra a kérdésre, hogy „Mely ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) találhatóak meg leggyakrabban a hazai kereskedelmi egységekben” (11. kérdés) a válaszadók (a 23 gazdasági szervezet és a 2 tanúsító) minden esetben több terméket jelöltek meg. legtöbben a gyümölcsöket (19 fő), a zöldségeket (16 fő), a tejtermékeket (12 fő) említették, továbbá 10-10 válaszadó a gabonaféléket, a cereáliákat és a kenyeret, pékárut, 9 fő pedig az egyéb csoportban a szépségápolási termékeket nevezte meg. A „Mennyire adja vissza az ökológiai termelésből származó termékek (biotermék) megnevezése az ezzel kifejezni szándékozott minőséget” kérdésre (13. kérdés) a válaszadók közül 17 fő jelezte azt, hogy a biotermék elnevezés és megjelölés a minőséget tükrözi, mert a termék komoly ellenőrzéseken megy keresztül, mire

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 28

KUTATÁSI JELENTÉS a boltok polcaira, a piacok standjaira kerül. 4 fő csak részben látja az ökológiai termelésből származó termék (biotermék) és a kifejezni szándékozott minőség közötti összefüggést, azaz ha öko/bio a termék, akkor csak jó lehet. A két tanúsító közül mindkét vezető szerint ma már igen erőteljesen kellene megmutatkoznia a termék és a minőség közötti kapcsolatnak. „Ha ökológiai termelésből származó termékeket említünk, akkor a minőséget említjük” – ahogy ezt az egyik vezető megfogalmazta.

„Szabványosított, ezért tudják, ismerik, mint ÖKO (bio), de az elnevezések hosszúsága és bonyolultsága nem jó, mivel el kell magyarázni, hogy mi is a BIO.”

„Nem általánosan ismert. A köztudat nem tudja, hiába van szabályozás, vannak hiányosságok.”

A megkérdezett 23 gazdasági szereplőnek, továbbá a 2 tanúsító szervezet vezetőjének egyöntetű véleménye szerint kiemelten kellene foglalkozni az ökológiai (bio-) termeléssel, valamint célszerű lenne tovább motiválni (ösztönözni) a jelenleg is öko/biogazdálkodással foglalkozó vállalkozásoknak a fejlődését is. A „Mi motiválta a válaszadókat, hogy ökológiai termeléssel (biotermeléssel) foglalkozzanak” kérdésre (14. kérdés) többnyire személyes indíttatású válaszokat kaptunk. Ezek annyiban megegyeztek, hogy valamilyen formában utaltak a minőség, az egészséges táplálkozás, a piac, a saját élettér és a környezetre gyakorolt hatás elvére. A 23 gazdasági szervezet indulásának mindegyikére jellemző volt az innovativitás, az újszerűség, a szervezet további tevékenységi körökkel történő kiegészítése.

„Élelmiszergyártással foglalkozom. Ha már élelmiszer, akkor minőséget és jót kell adni az embereknek.”

„Családi vállalkozás továbbvitele. Örökségként hozott üzleti alapú döntés, speciális termékek termelésével való foglalkozás, amely magába foglalta a BIO-t is.”

„A tudatos környezet kialakítása.”

„Saját magam, családom és környezetem egészsége.” Az interjúk során három egymással összefüggő kérdést tettünk fel (15., 16., 17. kérdések), amelyek célirányosan a biotermékek iránti érdeklődésre, a megfizethetőségre, valamint a termék iránti érdeklődés felkeltésének módjai irányultak).28 A válaszadók közül 15 fő jelezte azt, hogy a fogyasztói oldalról leginkább aktív, tudatos érdeklődés jelentkezik a biotermékek iránt, de az árképzés jelentősen befolyásolja a keresletet, 5 interjúalany ítélte kevésbé aktívnak az érdeklődést, ami elsősorban néhány biotermékhez kapcsolódik. 3 válaszadó szerint egyáltalán nem aktív a fogadtatás, van, amikor tudatos a vásárlói döntés, azonban itt is befolyásoló tényező az ár. 28

Kérdések: 15. Ön szerint a fogyasztói oldalról milyen érdeklődés jelentkezik az ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) iránt? 16. Mennyire tekinti megﬁzethetőnek az ökológiai termelésből származó termékeket (biotermékeket)? 17. Miben látja az ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) iránti nagyobb érdeklődés felkeltésének lehetőségét?

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 29

KUTATÁSI JELENTÉS A két tanúsító szervezet képviselője úgy látja, hogy egyfelől aktív tudatos érdeklődés mutatkozik az ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) iránt. Vannak, akik erre áldoznak, mert fontos számukra az egészséges táplálkozás a mindennapokban, de mindezt megfizethető áron kívánják elérni. Ugyanakkor a két tanúsító azt is tapasztalja, hogy sokan nem ismerik, és ezért nem is keresik ezeket a termékeket. Arra a kérdésre, hogy „Miben látja az interjúalany az ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) iránti nagyobb érdeklődés felkeltésének lehetőségét” (17. kérdés), eltérő válaszokat kaptunk. A leggyakrabban azt jelezték a válaszadók (14 fő), hogy a biotermék iránti fogyasztói érdeklődést a termék megismertetésével lehet a leginkább felkelteni, másodsorban a biotermék hitelességének és jelentőségének bemutatásával, illetve biztosításával (9 fő). 15 válaszadó szerint az oktatás és a képzés nélkülözhetetlen eszköz az ismeretek elterjesztésében, 10 fő viszont úgy ítélte meg, hogy a mindennapokban az emberek életének szerves részévé kell tenni a biotermékeket. A két tanúsító szervezet képviselői válaszukban kiemelték az oktatás és képzés általi megismertetés, a mindennapok szerves részévé válás és a biotermék, mint termék megismertetésének fontosságát. A válaszadók egymástól eltérő véleményt képviseltek az Ökológiai termelésből származó termékek (a bio jelzéssel ellátott termékek) hamisításának elterjedtségére vonatkozóan (18. kérdés). A megkérdezett 23 gazdasági szervezet képviselői közül 11 fő és a 2 tanúsító szervezet ügyvezető igazgatója szerint hamisítják az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket (bioterméket), ugyanakkor 9 fő ennek az ellenkezőjét vallotta, azaz, hogy nem hamisítják a biotermékeket.

„Mindig van, aki próbálkozik, de kicsiben nem éri meg. Ha az átállás 3 évének veszteségét túlélte, akkor 20-30 tonna hamis termék kellene, hogy megérje. De amíg az áfa magas, addig ez így marad.”

„Tudatos vásárlók megtévesztéséül egyre több cég tünteti fel termékein a »natúr«, a »természetes«, a »bio« feliratokat. A hiteles védjegy az, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen az egészséges(en) élni vágyó embernek vegyésznek lennie.”

„Igen, egyértelmű, hogy hamisítanak. Többféle módon tehetik mindezt, így például a szabályok és előírások be nem tartásával, vagy a dokumentáció meghamisításával.”

A „Mely termékek esetében tapasztalható leginkább a hamisítás” (19.) kérdésre a válaszadók közül 10 fő említette, hogy a felsorolt termékek (gyümölcsök, zöldségek, húsáruk, gabonafélék, cereáliák, kenyerek, pékáruk, édességek, szeszes italok, tejtermékek) mindegyikét hamisítják. 7 fő a konzerveket és lekvárokat, továbbá a gyümölcsöket, illetve a zöldségeket emelték ki a hamisított termékek közül. A gazdasági szervezetek közül a döntő többség, 20 szervezet minden esetben kér a beszállítóitól az ökológiai termelésből származó termékekre (biotermékek) vonatkozóan minősítő tanúsítványt. legtöbben az ökológiai termelésből származó termékekkel (biotermékekkel) kapcsolatos előírásokra vonatkozó dokumentumokat kérnek (15 szervezet), 10 szervezet kér még minőségbiztosítási dokumentumokat, 3 cég viszont bizalmi alapon köti a megállapodásait. (Ennél a kérdésnél több válasz volt adható.) A két tanúsító szervezet esetében ez a kérdés nem volt releváns.

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 30

KUTATÁSI JELENTÉS További kérdések között szerepelt az is, hogy „A megkérdezettek ismerik-e az élelmiszer-hamisítás jogkövetkezményeit” (22. kérdés). 10 fő ismeri a jogkövetkezményeket, míg további 9 fő azt jelezte, eddig nem volt rá szükség, így nem ismerik azokat. A két tanúsító szervezet esetében szintén ismertek a hamisítás jogkövetkezményei. Az élelmiszer-hamisítás elleni fellépés eszközeivel összefüggésben (23. kérdés) a 16 gazdasági szervezet 8 megkérdezett interjúalanya két intézkedési lehetőséget emelt ki: egyfelől a hamis termékek beszerzési helyének feltárását és nyilvánosságra hozatalát, másfelől a hamis termékek gyártóiról és forgalmazóiról szóló nyilvános feketelista elkészítését tartották alkalmas eszköznek. Emellett hatékonynak tartják még (8 válaszadó) az állami és piaci szereplők a hamisítás megakadályozására való összefogását. 7 válaszadó jelezte, hogy szerinte célszerű lenne súlyosabb büntetéseket alkalmazni, továbbá javasolta a rendszeresebb, hatékonyabb hatósági ellenőrzés bevezetését, valamint további válaszadók (6 válaszadó) szerint a piaci szereplők aktívabb fellépése sem jelentene hátrányt az élelmiszer-hamisítás megakadályozására. A két tanúsító szervezet szerint kiemelten fontos lenne a megelőző célzatú kampányok szervezése, a piaci szereplők aktívabb fellépése és több információ akár a jogi vonatkozásokról, akár a hamisítás formáiról. Arra a záró kérdésre, hogy „Van-e más javaslatuk a hamisítással szembeni hatékony fellépésre” (24. kérdés), a megkérdezettek közül 12 fő válaszolta azt, hogy igenis, fel lehet hatékonyan lépni a hamisítással szemben. Ők az alábbiakban fogalmazták meg gondolataikat:

„A legfontosabb lenne a tájékoztatás. A hamisításról mindenkinek.”

„Ha 100%-os a bűnesetek felderítése, akkor van értelme a szigorú büntetésnek, de inkább a példamutatás (gazdák, kereskedők, feldolgozók) és az oktatás, tanulás erősítése a kulcs.”

„Olyanfajta rendszert kellene kiépíteni, ha én elindítok egy vállalkozást ezen a területen, akkor legyen egy portál, ahol a mindennapokban tudok segítséget kérni.”

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 31

KUTATÁSI JELENTÉS MElléKlETEK Az ökológiai gazdasági szereplők és tanúsító szervezetek körben végzett mérések kérdései

– ÖKolóGiAi TErMéKEK&BioTErMéKEK (szakmai beszélgetéshez kialakított kérdéssora) (a kérdésekben szereplő fogalmak, meghatározások – az ökológiai elnevezés tekintetében – a 834/2007/EK rendeletben foglaltak szerint kerültek kialakításra) 1. Melyik ágazatban van jelen az Ön szervezete/cége? (NYITOTT)

2. Az Ön vállalkozása az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek) piacán: 1. termelő/előállító 2. feldolgozó 3. nagykereskedő 4. kiskereskedő 5. egyéb:…………………………………….. (Több válasz is lehetséges)

3. Ön szerint melyek az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek)? (Fogalmazza meg 4-6 mondat erejéig)

4. Mit tekint Ön ökológiai (bio-) gazdálkodásnak?

5. Tudomása szerint Magyarországon mely szervek/intézmények foglalkoznak az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek) minősítésével?

6. Mennyire megbízhatóak az ökológiai termékek címkéin megjelenő jelzések (bio jelzések)?

7. Magyarországon mennyire tartják hasznosnak az ökológiai (bio-) gazdálkodást a fogyasztók?

8. Ön szerint miért keresik az ökológiai termelésből származó vagy azzal kapcsolatos termékeket (biotermékeket)? (Fogalmazza meg 4-6 mondat erejéig) 9. Milyen tapasztalatai vannak az ökológiai termeléssel, a termékek tanúsításával foglalkozó szervezetekkel, hatóságokkal,kapcsolatban?

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 32

KUTATÁSI JELENTÉS 10. A közvélemény az ökológiai termelésből származó termékeket (biotermékeket) az egészséges táplálkozással azonosítja. Egyetért-e Ön ezzel? 1. igen 2. nem ———————————————————— 00 nem tudja 99 nincs válasz

11. Mely ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) találhatóak meg leggyakrabban a hazai kereskedelmi egységekben? 1. gyümölcsök 2. zöldségek 3.húsáruk 4. gabonafélék, cereáliák 5. kenyerek, pékáruk 6. édességek 7. szeszes italok 8 .tejtermékek 9. egyéb………………………………………………………………………

12. Az Ön számára mit jelent az egészséges élelmiszer?

13. Mennyire adja vissza az ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) megnevezés az ezzel kifejezni szándékozott minősítést, minőséget?

14. Mi motiválta, hogy ökológiai termeléssel (biotermékekkel, termeléssel) foglalkozzon?

15. Ön szerint a fogyasztói oldalról milyen érdeklődés jelentkezik az ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) iránt? 1. aktív, tudatos érdeklődés 2. kevésbé aktív, de tudatos – bizonyos termékek vonatkozásában 3. egyáltalán nem aktív, de olykor tudatos 4. egyáltalán nem aktív és nem tudatos 5. sokan nem ismerik 6. sokan nem tudják megfizetni 7. nem érdekli a vásárlókat a BIO tartalom 8. egyéb………………………………………….

16. Mennyire tekinti megfizethetőnek az ökológiai termelésből származó termékeket (biotermékeket)? 1. megfizethető 2. nem ár/érték arányos 3. nem fizethető meg 4. csak bizonyos csoportok, rétegek tudják megvásárolni 5. egyéb………………………………………………………..

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 33

KUTATÁSI JELENTÉS 17. Miben látja az ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) iránti nagyobb érdeklődés felkeltésének lehetőségét? 1. a biotermék hitelességének és jelentőségének megismertetése és biztosítása 2. a biotermék megvásárolhatósága 3. a biotermék mint termék megismerésének lehetősége 4. reklámok, kampányok 5. oktatás és képzés általi megismertetés 6. a mindennapok szerves részévé tétele 7. egyéb………………………….. 18. Ön szerint hamisítják-e az ökológiai termelésből származó (bio jelzéssel ellátott) termékeket? ha igen, akkor milyen módon?

19. Mely termékek esetében látható ez leginkább? 1. gyümölcsök 2. zöldségek 3. húsáruk 4. gabonafélék, cereáliák 5. kenyerek, pékáruk 6. édességek 7. szeszes italok 8. tejtermékek 9 .egyéb…………………………………………………….

20. Kér-e a beszállítótól minősítő tanúsítványt a termék ökológiai eredetére vonatkozóan? 1. igen 2. nem CSAK AZOKTÓL, AKIK KÉRNEK GARANCIÁT 21. Milyen garanciát kér? 1. pénzügyi garanciát 2. minőségbiztosítási dokumentumokat 3. jogi érvényű felelősségvállalási nyilatkozatot kérek 4. bizalmi alapon, szóban állapodunk meg 5. a biotermékekkel kapcsolatos előírásokra vonatkozó igazolásokat 6 . egyéb…………………………………………………………….. ———————————————————— 99 nem tudja 00 nincs válasz

22. Ön ismeri-e az élelmiszer-hamisítás jogkövetkezményeit? 1. igen 2 .nem ———————————————————— 00 nem tudja 99 nincs válasz

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 34

KUTATÁSI JELENTÉS 23. Most felsorolok néhány eszközt, amelyek segítségével az élelmiszer-hamisítás ellen hatékonyan fel lehet lépni. Kérem, hallgassa meg ezeket, és válassza ki azt a 3-at, amelyikről úgy gondolja, hogy a leghatékonyabb eszköz a hamisítás ellen. 1. súlyosabb büntetések 2. a hamis termékek beszerzési helyének feltárása és nyilvánosságra hozatala 3.nyilvános feketelista a hamis termékek gyártóiról, forgalmazóiról 4.több információ a hamisítás formáiról 5. több információ a jogi eszközökről 6. megelőző célzatú felvilágosító kampányok 7. piaci szereplők aktívabb fellépése 8.rendszeresebb, hatékonyabb hatósági ellenőrzés 9. állami és piaci szerepelők összefogása a hamisítás megakadályozására ———————————————————— 00 nem tudja 99 nincs válasz

24. van más javaslata a hamisítással szembeni hatékony fellépésre? ……………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………................................................................... 00 nem tudja 99 nincs válasz

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 35

KUTATÁSI JELENTÉS A fogyasztói felmérés kérdései

– ÖKolóGiAi TErMéKEK&BioTErMéKEK (a laikus fókuszcsoportos beszélgetéshez kialakított kérdéssor)

Neme: életkora: lakhelye: iskolai végzettsége: Foglalkozása:

(településnév)

1. Ön szerint mi az ökológiai gazdálkodásból származó termék vagy más néven biotermék?

2. Mit tekint Ön ökológiai gazdálkodásnak (biogazdálkodásnak)?

3. Tudomása szerint Magyarországon mely intézmények foglalkoznak ökológiai termékek (biotermékek) minősítésével?

4. Mi a véleménye, Magyarországon mennyire tartják hasznosnak az ökológiai gazdálkodást (biogazdálkodást) a fogyasztók?

5. Ön szerint melyek az ökológiai gazdálkodásból származó termékek (biotermékek) iránti keresletet leginkább meghatározó tényezők?

6. A közgondolkodás az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket (biotermékeket) az egészséges táplálkozással azonosítja. Egyetért-e Ön ezzel az állítással? 1. igen 2 .nem ———————————————————— 00 nem tudja 99 nincs válasz 7. Miért egészségesek az ökológiai gazdálkodásból származó (bio-) termékek?

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:38 Page 36

KUTATÁSI JELENTÉS 8. Mely termékeknél találkozik leginkább az ökológiai gazdálkodásból származó (bio) jelzéssel? 1. gyümölcsök 2. zöldségek 3. húsáruk 4. gabonafélék, cereáliák 5. kenyerek, pékáruk 6. édességek 7. szeszes italok 8. tejtermékek 9. egyéb.................................................................

9. Ön szerint mennyire adja vissza az ökológiai gazdálkodásból származó jelzés (bio jelzés) a termék jelzéstől elvárt követelményeit?

10. Tudatosan keresi-e ezeket a termékeket? 1.igen 2. nem 3. részben ———————————————————— 00 nem tudja 99 nincs válasz

11. Mennyire tekinti megfizethetőnek az ökológiai gazdálkodásból származó (bio-) termékeket? 1. megfizethető 2. nem ár/érték arányos 3. nem fizethető meg 4. csak bizonyos csoportok, rétegek tudják megvásárolni 5. egyéb………………………………………………………..

12. Ön szerint miként lehet növelni a termékek iránti érdeklődést? 1. a biotermék hitelességének és jelentőségének megismertetése és biztosítása 2. a biotermék hozzáférési köre/széleskörűvé válása 3. megfelelő árképzés/megfizethető ár 4. egyéb…………………………..

13. hamisítják-e az ökológiai gazdálkodásból származó (bio) jelölést? 1. igen 2. nem ———————————————————— 00 nem tudja 99 nincs válasz

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:39 Page 37

KUTATÁSI JELENTÉS 14. Mit gondol, mely termékeket hamisítják leginkább? 1. gyümölcsök 2. zöldségek 3. húsáruk 4. gabonafélék, cereáliák 5. kenyerek, pékáruk 6. édességek 7. szeszes italok 8. tejtermékek 9. egyéb…………………………………………………….

15. Miért érdemes fogyasztani ökológiai gazdálkodásból származó (bio-) termékeket

16. Mennyire tartja Ön hitelesnek a termékeken feltüntetett ökológiai gazdálkodásból származó (bio) jelzéseket? (indoklás!) 1. Hitelesnek tartom 2. Nem tartom hitelesnek ———————————————————— 99 nincs válasz

18. hol/kinél szokott (ha szokott) ökológiai gazdálkodásból származó (bio-) termékeket vásárolni? (pl. termelőnél, kereskedelmi egység vagy egyéb más helyen)

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:39 Page 38

KUTATÁSI JELENTÉS Felhasznált irodalom Berényi János (2011): organikus növénynemesítés és organikus vetőmagtermesztés. Letöltés helye és ideje: http://www.vmtt.org.rs/mtn2011/543_554_Berenyi_A.pdf (2015. június 12., július 05.) Kovács Géza (2006): Az organikus vetőmag-szaporítás és forgalmazás helyzete és trendje Európában. Vetőmag, a Vetőmag Terméktanács folyóirata 13(3): 14–16. p. Márai Géza – Podmaniczky László – Sárközy Péter – Szakál Ferenc - Bakonyi Gábor – Kerekesné Kobjakov Zsuzsanna – Ács Sándorné (2002): Az EU-csatlakozás várható hatása az ökológiai mezőgazdálkodás perspektíváira, fejlesztésének lehetőségeire és közgazdasági helyzetére. Letöltés helye és ideje: www.ktg.gau.hu/KTI/zold/97/5_4.html (2015.június 20., július.17.) Dr. Roszík Péter (2008): Gazdálkodásról gazdáknak közérthetően. Letöltés helye és ideje: http://www.biokontroll.hu/cms/images/stories/szakcikkek/letoltesek/okologiai_gazdalkodasrol_gazdaknak_kozerthetoen.pdf (2015.július,03., július.15.) 7. számú tananyag 1. modul. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében (Magyar Közlöny 2012/36). (ÁROP-2216 – Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. projekt keretében készült tananyag). Budapest. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság, 2012, 2015. 61 p. Biogazdálkodás 2005–2014. Letöltés helye és ideje: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ua001.html (2015. július 25., augusztus 30., szeptember 13.) A biovilág hírei 2012/2. A világ ökológiai gazdálkodása 2012-ben. Letöltés helye és ideje: http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=1384:biovilag-hirei-2012-2&catid=108:biovilag-hirei&Itemid=43 (2015. július 29.) EU logó. Letöltés helye és ideje: http://ec.europa.eu/agriculture/organic/documents/logo/user_manual_logo_hu.pdf. Letöltés ideje: (2015. augusztus 28.) Ökológiai tartalommal összefüggő fogalmak Letöltés helye és ideje: http://www.biokutatas.hu/biogazdalkodas/alapfogalmak (2015. június 20.) A termék jelölése, értékesítése Letöltés helye és ideje: http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/elelmiszer_takarmanybiztonsag/kozerdeku_adatok/okologiai_g azdalkodas/termek_jeloles. Letöltés helye és ideje: (2015. július 4.)

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:39 Page 39

KUTATÁSI JELENTÉS vidékfejlesztési Minisztérium (2014): Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014–2020). Letöltés helye és ideje: http://videkstrategia.kormany.hu/download/3/c8/90000/Nemzeti%20Akci%C3%B3terv%20az%20%C3%96kol %C3%B3giai%20Gazd%C3%A1lkod%C3%A1s%20Fejleszt%C3%A9s%C3%A9%C3%A9rt_vegleges.pdf (2015. június 28.) A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon 2014. (2015) Budapest, KSH Letöltés helye és ideje: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/fenntartfejl/fenntartfejl14.pdf (2015. augusztus 30., szeptember 10.)

Jogi szabályozások: A Tanács 834/2007/EK Rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről. A letöltés helye és ideje: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:189:0001:0023:hu:PDF (2015. szeptember 15.)

kutatas15.1_Layout 1 2015. 11. 04. 16:39 Page 40