Zsiraf 2014 01

d i á k m a g a z i n

A szerelem pokoljárásai

A dinamótól

Harry Potterig

A Valentin nap története

www.zsiraf.hu

2014/1

KÖV E S S M I N K E T FAC E B O O KO N I S!

Most mi osztjuk a lapot

www.zsiraf.hu

TARTALOM

A dinamótól Harry Potterig 6 A 2014. évi Meet the scientist program 14 Fogyasszunk-e tejet, és ha igen, mennyit? 16 Célkeresztben: a folyadék utánpótlás 22 Lemezbörze 26 Divatról másképp - interjú Puskás Marcellel 28 Havi színes 32 Emberek, hősök, a havasokról 34 Filmajánló: A könyvtolvaj 40 A szerelem pokoljárásai 44 Vagy profin tegyünk dolgokat, vagy sehogy! 52 Pénztárca vs kiadások 56 A Valentin nap története 58 Sportról röviden 62 A szerelem, mint illúzió 64

IMPRESSZUM Zsiráf diákmagazin

Kiadja: 2zsiráf Kft. Fôszerkesztô: Kovács Titusz Értékesítés: Kovács Titusz – ktitusz@zsiraf.hu A csapat: Bajtek Oszkár, Báthori László, Bischof Ibolya, Dornics Szilvia, Földeák Iván, Kecskés Zoltán, Kelemen Kristóf, Kovács András, Kovács Dániel, Matusa István, Mirtse Moira, Sós Zoltán, Szabó S. András, Szabó Zsófia, Tonk Emil A kiadvány Adobe InDesign programmal készült. ISSN 2063-0735 Lapunkat rendszeresen szemlézi: Kiadó és szerkesztôség: 1036 Budapest, Lajos utca 42. Telefon: 318-4246, 318-1378 Internet: www.zsiraf.hu E-mail: info@zsiraf.hu

A Kiadványt a Zsiráf Kreatív Ügynökség tervezte és kivitelezte. www.zsirafkreativ.hu

33

Előszó

Megkezdődött az újév, leesett az első hó, és végre nekiláthattok a Zsiráf legújabb számának átlapozásához is. Új év, új kezdet, mondják…

Nálunk is találkozhattok újdonságokkal, ilyen például új rovatunk is, mely „Nem kötelező kedvenceim” címszó alatt meséli el egy-egy általatok valószínűleg jól ismert magyar író/költő szerelmi életének szaftos fejezeteit. Lassan mindenütt egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségre, az egészséges táplálkozásra, s ehhez a trendhez mi is szívesen csatlakozunk: táplálkozás rovatunkban a fehérjékről tudhattok meg érdekes és meglepő tényeket, a későbbiekben pedig a folyadékokra fordítunk majd kitüntetett figyelmet, mel�lyel kapcsolatban egy interjút olvashattok Fehér Tiborral, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetkezet elnökével. Szokásunkhoz híven, ismét bemutatunk egy fiatal tehetséget nektek, Puskás Marcellt, aki a mindennapokban a BKF tervezőgrafika szakán bontakoztatja ki társadalomkritikus oldalát, most pedig a Zsiráf olvasóinak mesél divatról, filozófiáról, példaképekről. Januárban azonban nem csak tehetséges diákokról, hanem tehetséges tanárokról is olvashattok. Olyan tanárokat kerestünk meg, akik az óravázlatíró pályázaton értek el helyezéseket, hogy mutassák be nektek projektjeiket, illetve meséljenek arról, hogy milyen az élet a katedra túloldalán.Bár még csak most kezdődött az év, közeleg a február, és vele, az év cukormázzal borított ünnepe, a Valentin nap is. Megismerkedhettek tehát ennek eredetével, messzire nyúló legendáival, filozófia rovatunkban pedig a szerelemet, mint jelenséget fektetjük a boncasztalra. Azonban, ahogy a szerelmet is, az olvasást is inkább csinálni kell, mint beszélni róla, lapozzatok hát tovább, keressétek ki a titeket érdeklő oldalakat!

Kellemes olvasgatást kívánunk!

A dinamótól Harry Potterig A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala “A dinamótól Harry Potterig” címen pályázatot hirdetett a tanároknak, melyen óravázlataikkal nevezhettek. A pályázat célja az volt, hogy olyan kreatív óravázlatok szülessenek, melyek az egyes tantárgyak oktatási anyagához kapcsolódó szellemitulajdon-védelmi témákat a diákok számára érdekesen és gyakorlatiasan dolgozzák fel, ezzel segítve a téma megértését, és rávezetve a diákokat a szellemi tulajdon tiszteletének fontosságára. Most a pályázaton kiemelkedő helyezést elérő tanárokat, és munkáikat mutatjuk be a velük készített interjúk segítségével.

1. Soltész Tünde Osztályfőnöki/Erkölcsan órára Bocskai István Gimnázium

Hogy jött az ötlet, hogy elinduljon a pályázaton, mi az, ami megfogta Önt ebben a projektben?

Nagy örömömre szolgál, hogy a Zsiráf Magazin ilyen témákkal is foglalkozik. Korábban azt gondoltam, a fiatalok nagy része közömbös a szellemi tulajdon védelmének fontosságát illetően. Ám ez nem feltétlenül a diákok számlájára írandó: egyszerűen még nem jutott el az emberek többségének tudatáig, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Márpedig egyre gyakrabban tapasztalhatjuk a mindennapi életünk során, hogy igenis megkerülhetetlen a téma. Gondoljunk csak az egyre szaporodó plágium-perekre, szakdolgozatbotrányokra, vagy például az egyetemeken elvárt bibliográfiai hivatkozások pontosságára…

Ami engem illet: azt gondolom, minden egyes, új irányba történő lépés előtt személyes indíttatás rejlik. Hogyan kerültem kapcsolatba a témával? Három fontosabb dolgot emelnék ki: talán a legelső, ilyen irányú motiváció az volt, amikor magyar szakos egyetemistaként szakdolgozatom témájául a Clusius kódex magyar gombaneveinek vizsgálatát választottam, és a témavezető tanárom többször is rákérdezett, hogy biztosan nem dolgozták-e fel már mások is ezt a témát. Akkor még nem értettem, hogy ez egyáltalán miért lehet kérdés. A második meghatározó emlékem 8-9 évvel ezelőttre tehető: házi dolgozatot kértem egy gyengén teljesítő tanítványomtól, és hangsúlyoztam, hogy saját gondolatokat várok tőle. Utána viszont meglepődve tapasztaltam, hogy mennyire „tudományosra” sikerült a dolgozata. Mivel gyanússá

6

Diák vált a dolog, rákerestem az interneten a témára, és azonnal láttam, hogy a diákom bizony szó szerint onnan szerezte a tudást. Csakhogy elfelejtette a dolgozatában feltüntetni, hogy más tollával ékeskedik. A 3. eset tavaly történt, amikor magyar irodalomórán Kovács András Ferenc Születésnapomra. Bírálóimhoz. Plágium! című verséről beszélgettünk, és a diákok között nagy vita alakult ki, hogy ellopta- a költő József Attila ötletét, vagy sem.

Ekkor ismertem fel leginkább, hogy a diákok többsége sajnos a legalapvetőbb – kapcsolódó – fogalmakkal sincs tisztában, nemhogy a szellemi tulajdon védelmének kérdésében határozott és megfelelő álláspontot alakított volna ki!

Mindezek miatt tartottam nagyszerű kezdeményezésnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pályázati felhívását, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet erre a problémakörre, és hogy készüljenek olyan óratervek, amelyek segítségével a tanár kollégák minél előbb foglalkozni tudnak tanóráikon ezzel a témával.

Két óratervet dolgoztam ki, az egyiket osztályfőnöki órára, a másikat irodalomórára. Ezeket úgy alakítottam ki, hogy egymást kiegészíthessék (ui. egymásra épülnek), ugyanakkor akár külön-külön is megvalósíthatóak legyenek. Az előbbi a szellemi tulajdon védelméhez kapcsolódó fogalmak tisztázását tűzte ki céljául, illetve általában véve a lopás megítélésének problémakörét vizsgálja sok példa segítségével. Az utóbbi óravázlat már feltételezi a legfontosabb fogalmak ismeretét, és elsősorban irodalmi műveken keresztül dolgozza fel a plágium és az intertextualitás kérdéskörét. Az óratervekhez mellékletben sok példa is tartozik az irodalomtól kezdve a filmeken, zenén át a szakdolgozat-botrányokig. Építeni szerettem volna a diákok egyéni érdeklődési körére is, tehát az órát saját példákkal akár ők is kiegészíthetik.

Ön miért épp ezt a pályát választotta?

A válaszom nagyon egyszerű: nyomot szerettem volna hagyni magam után a világban, és ezt úgy tehetem meg, ha átadok magamból valamit a fiatalabbaknak. Tudást, tapasztalatot, világértelmezést. Úgy érzem, ezt a tanítással tudom a legjobban megtenni. A hajdúböszörményi gimnáziumban, ahol tanítok, erre nap, mint nap alkalmam nyílik. :)

Ahogy tudom, az erkölcstan viszonylag új tárgy az iskolákban. Etikaóra eddig is volt; ez miben tér el attól? Mit tanít egy erkölcstan tanár?

Ha az elnevezés eredetét nézzük, az etika elvileg magyarrra fordítva erkölcstant jelent. Etikaóra eddig csak középiskolában volt, most általános iskolákban vezetnek be hasonló tantárgyat hit-és erkölcstan néven, nyilván a tanulók életkori sajátosságaihoz igazítva a tananyagot és a pedagógiai módszereket. Amennyire én tudom, az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. Általánosan elfogadott értékeket akar közvetíteni, hogy majd később, felnőtté válva ezeken alapuló, felelős döntést tudjanak hozni mindenféle élethelyzetben. Az elképzelés szerintem jó, de afelől sajnos vannak kétségeim, hogy ez működni fog-e…

Sokszor halljuk, hogy a mai világ kifordult magából, hogy a fiatalok viselkedése szinte botrányos, és félő, hogy milyen értékekkel, morállal rendelkező felnőttekké válnak majd. Ön hogy érzi ezt, mit lát saját tanítványain? Mennyire van tisztában egyáltalán egy tanár a diákjai magánéletével?

Most nem szeretnék azzal jönni, hogy „Bezzeg az én időmben!”, mert régen is voltak botrányosnak nevezett viselkedési formák. De talán nem volt ennyire rossz a helyzet, mert az össztársadalmi megítélés egységesebb volt. Azért is lehet rosszabb ma a helyzet, mert a fiatalok elvesztették a fonalat: sokszor nem tudják, hogy mi lenne a megfelelő, a helyes, és mi az, ami már „nem fér bele”. Mivel a fiatalság velejárója a lázadás, ezért nehezen fogadnak el bármilyen tanácsot. Sajnos az is problémát okoz, hogy szülői részről és a tanáraiktól gyakran különböző álláspontot hallanak, tehát nem erősítik meg egymást. A tanítványaimon én is tapasztalok hasonlókat. De próbálunk ellene tenni, hiszen az emberi értékek közvetítését tartom a tanárok legfontosabb dolgának.

Hajdúböszörmény emberléptékű település, a gimnáziuma jó hírű. Itt szinte mindenki tud a másikról, és nekünk,

7

tanároknak is fontos, hogy tudjunk a diákjainkról. Nemcsak addig, amíg nálunk tanulnak, hanem azután is. És szerintem igenis érdeklődni kell a magánéletükről is, a megfelelő határok betartásával persze. Azt gondolom, ez a mi iskolánkban jól működik: például tanár - diák kölcsönösen bejelölik egymást a Facebookon is, sőt, külön csoportokat alakítunk ki.

Nálunk nagyon sok program van az iskolában, sok alkalom van beszélgetni tanítási időn kívül is.

Van-e különbség ezügyben kamaszok között?

vidéki és budapesti

Ezt pontosan nem tudom, de azt gondolom, problémák mindenhol vannak. A kamaszok mindenhol lázadnak, új utakat keresnek. De ez kell ahhoz is, hogy előrefelé haladjunk. A probléma jellege lehet valamennyire eltérő. És valószínűleg a kezelésének a módja is.

Lehet egyáltalán egy tinédzsert erkölcsre tanítani? Ők hogy állnak ehhez?

Szerintem lehet azonban nem direkt módon. Naivitás lenne azt gondolni, hogy egy órán a tanár elmondja, hogy mi a helyes, mi nem, és másnaptól minden tanítványa annak alapján fog viselkedni. Szerintem beszélgetni kell velük, sokat és őszintén. Erre minden fiatalnak nagy szüksége van, akár bevallja, akár nem. Nem „papolni” kell, mert ha ezzel akarna a tanár célt érni, a diákok azonnal bezárják a „lelki füleiket”, hanem inkább a problémára koncentrálni, és a megoldásának a módját keresni, lehetőleg közösen. Nagyon fontosnak tartom a személyes példaadást is. Nem várhatnám el egy diáktól, hogy ne részegedjen le minden hétvégén, ha azt tapasztalhatná, hogy én is ugyanezt teszem, mondjuk egy diákbálon.

Vagy: ne követeljem meg az órán való pontos megjelenést, ha én is folyton elkések. És még folytathatnám a sort.

Osztályfőnökként mit lát: mit jelent egy jó osztály, hogyan lehet jó közösséget létrehozni?

Szerintem hosszú időbe telik, és sok vitával, sok közös élménnyel, sok „együtt sírással és együtt örüléssel” jár az, amíg egy osztály igazi közösségé tud formálódni. Lehet, hogy ez meg sem történik. Sok múlik az osztályfőnökön, sok az osztályon. Szerintem az a jó közösség, amely összetartó, amelynek a tagjai kiállnak egymásért, segítenek, ha baj van. „Egy mindenkiért, mindenki egyért!” A tanárnak pedig nagyon meg kell találnia a közös hangot: ne azt éreztesse, hogy ő a főnök, hanem inkább azt, hogy rá mindig lehet számítani. Ha az osztály tagjai az iskola befejezése után is tartani fogják a kapcsolatot egymással, és a volt osztályfőnökükkel is, akkor mondhatjuk azt, hogy valóban jó közösséget alakítottak ki. Egy tanítványom az osztályomból iskolát váltott, mert Budapestre költöztek. Fájó szívvel vettünk tőle búcsút. De el sem tudom mondani, mennyire jó érzés volt, amikor a következő évben azzal keresett meg egy közösségi portálon, hogy eljöhetne-e az osztálykirándulásunkra. És természetesen szeretettel vártuk, mindenki részéről nagy öröm volt őt újra köztünk látni. Tavaly a szalagtűző ünnepségünkre is eljött. Ha minden tanítvány így érzi magát egy osztályban, nos, az egy igazi jó osztály.

8

Diák

Most vannak a felvételik, az érettségizőknek egyre nagyobb problémát okoz, hogy hogyan tovább? Ön mit javasolna nekik tanárként: mi az, amit fontos figyelembe venniük a döntés meghozatalakor?

Ez valóban nehéz kérdés. Én is éppen egy végzős osztály osztályfőnöke vagyok, ezért teljes mértékben át tudom érezni, mennyire nehéz lehet dönteni a mostani bizonytalan világban az elkövetkező évekről.

Az, ami az egyiknek járható út, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy elvezet az óhajtott célhoz.

Konfuciusz szavait idézhetném: „Válassz olyan hivatást, amit szeretsz csinálni, és utána soha többé nem kell dolgoznod!”. Ezt talán úgy fordítanám le: Ne pályát, hanem hivatást válassz! De ezt 18-20 évesen még pontosan tudni nagyon nehéz. Szerintem a legfontosabb a kellő önismeret: hogy tudjam, mit szeretnék, és mire vagyok képes. Hogy összhangban legyenek a vágyak és a reális lehetőségek. Hogy majd szeressem azt, amivel foglalkozni fogok, hiszen az életem harmadát – felét azzal fogom tölteni. Az biztos, hogy manapság a nyelvtudás, a legalább felhasználói szintű informatikai ismeretek már alapkövetelménynek számítanak mindenhol. Én még azt szoktam ehhez hozzátenni: érdemes olyat tanulni, amit mindenki tud, de emellett valami olyat is, ami ritka, különleges, amihez nem sokan értenek. Így nagyobb az esély rá, hogy több jelentkező közül majd engem választanak. A mi iskolánkban hagyománya van az ún. pályaorientációs hétnek is. Ezen a január végi héten volt tanítványokat, illetve oktatókat, dékánokat hívunk meg a legkülönfélébb egyetemekről, a legkülönfélébb pályákról, akik prezentáció kíséretében beszélnek a saját szakjukról, arról az intézményről, ahol tanulnak illetve tanítanak. Ez nagyon hasznos szokott lenni a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, hiszen így valóban „elsőkézből” származó információkat kaphatnak arról a szakról, ahová készülnek. A bizonytalankodóknak is segítség lehet, és az alsóbb évfolyamos tanulóknak is, hiszen láthatják, hogy majd később mire számíthatnak.

Hajdúböszörmény, 2014. január 18.

9

2. Tusorné Fekete Éva informatika Gyömrői Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Meséljen magáról a pályázatról, a munkáról, amivel a helyezést elérte!

Miért érezte fontosnak, hogy pályázzon?

Az is gyakran előfordult, hogy ha valamilyen anyagra vagy programra szükség volt a tanórákon, volt olyan tanuló, aki azt válaszolta, hogy nincs gond, majd letölti az internetről, és előfordult, hogy olyan beadott anyagot –házi dolgozatot, bemutatót – kaptam, amit szinte A témát nagyon időszerűnek érzem, mind osztály- azonnal megtaláltam a világhálón. Gyakorlati tapasztafőnökként, mind szaktanárként. Nap, mint nap talál- lataim alapján úgy vélem, a tanulók nincsenek tisztában kozom azzal, hogy megkeresnek a tanulók, hogy a szellemi munka értékével, ezért tartottam fontosnak nekik nincs meg a munka elkészítéshez szükséges azt, hogy ezt a témát több oldalról körüljárjuk. programjuk, másoljam le nekik. Természetesen nem Az elkészített óravázlatokat projekt formában dolgozmásolok, de megmutattam nekik az alternatív lehető- tam fel úgy, hogy az első óráját külön is meg lehet valóségeket: felhívom a figyelmet kedvezményes szoftver- sítani osztályfőnöki vagy informatika óra keretében. Ezt vásárlási lehetőségekre, a program demo változatának a saját osztályomban osztályfőnöki órán végeztem el. használatát, szabad szoftvereket, illetve a számí- Mivel informatika tanár vagyok, ezért úgy gondoltam, tástechnika terem órán kívüli használatát ajánlom. hogy a többi általam tanított 8.-os osztályban is feldol-

10

Diák gozom a témát informatika órán ebben a formában, hiszen jól illeszkedik a tananyaghoz.

Az órák gördülékenységét biztosítva előkészítettem a tananyagokat, feltettem az iskola Diák oldalára (weoresiskola.hu/diák), videók, e-bookok, linkek formájában. A projektben a gyerekek szakértői csoportokban feldolgozták az adott témákat, IKT-s eszközökkel tananyagokat hoztak létre- weboldalakat, gondolattérképeket -, melyeket egyrészt a projekt utolsó órájában bemutattak társaiknak, másrészt közzé tettük az iskola weblapján, hogy más tanulók is hozzáférhessenek.

Sokszor hallhatjuk, hogy nehéz az informatika tanárok dolga, mert a gépek, amikkel dolgozniuk kell régiek, kevés van belőlük és azok is félig használhatatlanok, stb... Ön szerint az iskolák megfelelő technikai eszközökkel rendelkeznek az informatika oktatáshoz?

Az órák IKT eszközöket is igényelnek. Azokon az órákon, amelyeken csak információszerzés illetve véleményezés van, nem feltétlenül szükséges biztosítani a tanulók számára a tanulói laptopot, tapasztalataim szerint minden osztályban van minimum 5 gyerek, aki rendelkezik okostelefonnal, így azt is használhatják. (Már többször dolgoztam így, és nem éltek vissza a gyerekek a lehetőséggel).

Természetesen fontos az is, hogy a gyerekek olyan eszközökkel dolgozzanak, amit szeretnek használni, legyen az a technika vagy szoftverhasználat.

Sok igazság van abban, hogy nem túl korszerűek a gépeink. Sajnos a pályázati lehetőségek nagyon beszűkültek, a fenntartó most nemigen tud rááldozni. Ha elfogadható sávszélességű az iskolai internetkapcsolat, akkor az sokat segít, mert sok online programmal kiegészíthetjük, színesíthetjük az oktatást, én ezzel gyakran élek is, például szeretem a kollaborációs eszközöket, gondolattérkép készítő programokat (Popplet, Mindmap), a Prezi-t, Google docs-t.

Az informatika forradalmát éljük, a csapból is ez folyik... Ön lát változást abban, hogy milyen lehetett korábban az informatikaoktatás és milyen most?

Folyamatosan keresnem kell az új és új eszközöket, a 8. osztályosok többsége számára már nem kihívás egy szöveges dokumentum vagy egy bemutató elkészítése. Lassan 15 éve tanítok informatikát, és teljesen máshogy és mást tanítok, mint pályafutásom elején. Akkor még zömében elméletet, DOS-t és programozást tanítottunk.

Időközben egyrészt a tantervek változása miatt, másrészt az informatika fejlődése miatt folyamatosan változtatnunk, bővítenünk kellett a tananyagtartalmat.

Mennyire lehet informatikát tanítani olyan gyerekeknek, akik az esetek túlnyomó részében mintha már sokkal jobban értenének a technikához, mint maga a tanár, aki oktatja őket? Mennyiben okoz ez gondot? Esetleg épp, hogy izgalmassá teszi az oktatást?

A gyerekek többségének látszólagos az informatika tudása. Ugyan sokat ülnek a gép előtt, de az idő leginkább kommunikációval és szórakozással telik – viszonylag kevesen vannak, akik eszközként is használják egy-egy probléma, feladat megoldására. Pontosan ezért van szükség az informatikaoktatásra, hogy a gyerekeket megtanítsuk az eszközök megfelelő, igényes használatára. A projektjeimben mindig eszközöket is javaslok a feladat megoldáshoz, ebben a munkámban is így tettem. Természetesen a projekt munka során nem kötelező a javasolt szoftvereket használni, volt, amikor én kaptam jó ötleteket a gyerekektől. Úgy érzem, nem csorbul a tanári tekintélyem attól, hogy meghallgatom, elfogadom a tanulók javaslatát, a „választható órákon” szoktam is ötletbörzéket is tartani. Az órarendi informatika órák egy kicsit kötöttebbek, hiszen előírt tananyag van – de megpróbálom kicsit „életszagúvá” tenni- pl. mikor szövegszerkesztés órán táblázatot kellett készíteni, a gyerekek Europass önéletrajzot készítettek.

11

Hogyan kell haladnia a korral egy informatikatanárnak?

Véleményem szerint ma a legnehezebb dolga az informatika tanárnak van. Aki igényes a munkájára, megpróbál lépést tartani a korral – nekem nagy segítséget jelentett a PIL akadémia, a Tanárblog, az iTech projektben való részvétel, illetve saját iskolai projektjeink. Jelen pillanatban is fut iskolánkban 2 nemzetközi Comenius projekt, de évente több tantárgyi projektet is lebonyolítok. Ezenkívül nagyon sok jó ötletet szerezhetünk konferenciákon, fórumokon, webináriumokon is. Természetesen soha nem leszünk napra készek, de meg kell próbálni. Ami még nagyon fontos, hogy módszertanilag fejlődjünk, alkalmazkodni tudjunk, hiszen megváltozott a gyerekek ismeretszerzési igénye: kevés gyerek fogadja el az egyirányú információáramlást (tanári magyarázat), többségében szívesen közreműködnek az oktatási folyamatban, az együttes ismeretszerzésben – az okos pedagógus ezt kihasználja, és az előnyére fordítja. Ma már a gyerekek többsége ügyesebben bánik a technikai eszközökkel, és ebben is segítségünkre lehetnek, csak megfelelően kell kezelni a helyzetet – pl. vannak olyan kollégáim, akiknek mire elkezdi az órát a „tanársegédjük” beállítja a kivetítőt, stb.

Okostelefont használ? Ha igen, szokott letölteni rá alkalmazásokat?

Nekem csak hagyományos, „buta” telefonom van, amivel „csak” telefonálni és üzeneteket küldeni lehet.

Természetesen van laptopom, és táblagépem, az előbbit munkára, az utóbbit szórakozásra- e-könyvek olvasására, hangos könyvek hallgatására, filmnézésre használom. Úgy gondolom, hogy a túlzott okostelefon használat szűkíti az emberi kapcsolatokat. Elég csak végignézni szünetekben a folyosókon: a gyerekek ülnek a padokon, és nyomkodják a kütyüjüket. Legfeljebb ketten hallgatnak egy fülhallgatóval egy-egy eszközt, a személyes beszélgetés kimerül abban, hogy ki hányadik pályán van az adott játékban.

Ön miért éppen erre a pályára ment?

20 évvel ezelőtt biológia- technika tanárként kezdtem a pályám. Számomra meghatározó volt a legkedvesebb általános iskolai tanárom, (biológia szakos volt) mind szakmailag, mind emberileg nagyon sokat kaptam tőle.

Persze a gének is közrejátszottak, a családomban sok pedagógus van.

Az informatikával először a technika óra keretén belül foglalkoztam, izgalmas kihívás volt számomra. Mivel nem volt informatika tanár az iskolánkban az igazgatóm megbízására elvégeztem a főiskolát 2000-ben, tavaly pedig egyetemi diplomát szereztem informatika szakos tanárként.

Most vannak a felvételik, az érettségizők bajban vannak, hogy hogyan tovább, merre menjenek, egyetem vagy főiskola, OKJ-s képzések esetleg, stb... Ön mit javasolna nekik tanárként, mi az, amit fontos figyelembe venniük a döntés meghozatalakor?

Nyolcadikos osztályfőnökként teljesen átérzem a gyerekek, és az érettségi előtt álló fiatalok dilemmáját, bizonytalanságát. Én azt szoktam nekik tanácsolni, hogy ne csak arra gondoljanak, hogy melyik az a pálya, ami nekik szimpatikus, mert jól lehet vele keresni. Fontos felmérni azt, hogy mennyi terhet bír el, alaposan ismerje meg azt az intézményt, ahol tovább akar tanulni, vegyen részt a nyitott napokon, fórumozzon jelenlegi és volt diákokkal. Az sem árt, ha utánanéz, hogy mennyire keresett az adott szakma, hivatás - hiszen sok a diplomás munkanélküli is.

Sajnos sok családnál az sem mindegy, hogy egy 2 éves OKJ-s tanfolyam elvégzése után elkezdhet dolgozni, vagy csak 4-6 éves egyetemi képzés után, ezt is figyelembe kell venni.

A véleményem az, hogy teljesen mindegy, hogy az ember vízvezeték szerelő, tanár vagy orvos, a lényeg hogy szeresse, amit csinál, mert aki szívesen végzi a hivatását, boldog, kiegyensúlyozott, teljes életet tud élni. Fontosnak tartom azt is, hogy ne álljon meg az úton, ha a kezében diplomával vagy bizonyítvánnyal kilép az iskolából, folyamatosan fejlessze tudását, szélesítse látókörét, mert a világ folyamatosan (és egyre gyorsabban) változik, és csak az marad talpon, aki ehhez a változáshoz alkalmazkodni tud. És ez ránk, pedagógusokra is vonatkozik!

12

Diรกk

13

A 2014. ÉVI MEET THE SCIENTIST PROGRAM NYITÓRENDEZVÉNYE

2014. január 22-én, Óbudán, a Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskolában rendezték meg a Meet the scientist program idei nyitórendezvényét.

A programot a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ), a Magyar Fulbright Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége indította el. Célja a műszaki és természettudományok, illetve az amerikai tanulmányi lehetőségek népszerűsítése, magyar középiskolások körében. A program 2014 első félévében 3 fővárosi és 6 vidéki (pl. Hajdúnánás, Baja, Szolnok stb.) középiskolába látogat el, ahol a természettudományok és a műszaki tudományok területén dolgozó, korábbi Fulbright-ösztöndíjasok tartanak népszerűsítő előadásokat, ill. a Csodák Palotája munkatársai mutatnak be látványos kísérleteket.

Az előadást megelőző sajtótájékoztatón Solymár László, a Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Kelemen Viktória, Óbuda alpolgármestere kifejtette, hogy az oktatás - ezen belül a természettudományos oktatás - színvonala meghatározza egy társadalom színvonalát. Ezért nagyon fontos a Meet the scientist program is.

Dr. Greiner István, a MISZ általános elnökhelyettese bemutatta az Innovációs Szövetség tudomány-népszerűsítő, tehetséggondozó tevékenységét. Kiemelte a „Meet the scientist” program mellett az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, a nemzetközi verseny lehetőségeket stb.

A sorozat első előadását „Keplertől Keplerig” címmel tartotta meg Érdi Bálint, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, közel 120 gimnazista előtt. A diákok az előadásból többek között megtudhatták, honnan jönnek a meteorok és mi a rezonancia szerepe mozgásukban, valamint azt, hol találhatók a Földön kívül olyan bolygók, melyek az ún. élhető zónába esnek.

Karyn A. Posner-Muller, az USA Nagykövetségének public affairs igazgatója többek között arról beszélt, hogy az USA Nagykövetsége számára a „Meet the scientist” program a legkiemelkedőbbek közé tartozik, ezért is támogatják immár 3,5 éve.

A rendezvényhez kapcsolódva működik a program honlapja (www.meetthescientist.hu) is, megtekinthetők lesznek a program előadásainak fotói, videó is. Aktív a program Facebook csoportja is.

FEHÉRJEIGÉNY, ÉLELMISZEREK FEHÉRJETARTALMA, FOGYASSZUNK-E TEJET, ÉS HA IGEN, MENNYI LEGYEN AZ? Az élet – jelenlegi tudásunk alapján – fehérjealapú, és kis túlzással azt mondhatnók, hogy mi, emberek lényegében vizes fehérjeoldatok vagyunk. S mivel környezetünkkel állandóan energiaés anyagátadási, ill. -átvételi kapcsolatban vagyunk, ezért létezésünk alapfeltétele, hogy szervezetünk fenntartásához naponta a szükséges mennyiségű energiáról, tápanyagról gondoskodjunk és ezt bevigyük táplálkozás útján a szervezetünkbe.

METABOLIZMUS A metabolizmusnak, vagyis az anyagcserének két ellentétes oldala van, az építő folyamat (anabolizmus) és a lebontó folyamat (katabolizmus). Felnőtt s egészséges embereknél ez lényegében egyensúlyban van, fiatal szervezet esetében azonban az anabolizmus a domináns, hiszen ennek során építjük fel tápanyagainkból a saját szervezetünket. Fiatal korban pedig könnyen elképzelhető, hogy mondjuk egy év alatt a tanuló testmagassága és testtömege jelentősen változik, és a változás iránya komoly növekedést mutat (pl. 10 cm vagy 5-10 kg). Ilyen esetben fokozott a tápanyagbevitel és a fehérjeigény, hiszen a fejlődő szervezetnek többre van szüksége, mint a stabil élettani állapotban lévő, kiegyensúlyozott energiaháztartású felnőtt szervezetnek.

16

Egészség FEHÉRJEIGÉNY Miután a szervezetben számos lebontó folyamat működik, az energiát elsősorban szolgáltató szénhidrátokon és zsírokon kívül fehérjét is be kell vinni a szervezetbe, hiszen a szervezetben lévő, azt felépítő fehérje (pl. izomzat) mennyisége a katabolikus folyamatok következtében folyamatosan csökken. A fehérjeveszteséget pedig táplálkozásunk során kell pótolni, hiszen a szervezetből – pl. a vizelettel – naponta jelentős mennyiségű fehérje-bomlástermék (elsősorban karbamid) távozik. A fizikai terhelés nélküli életmód (ún. alap-anyagcsere) esetében is van fehérjeszükséglet, s ez kb. napi 0.5 g/testtömeg kg-ra tehető, ezt hívjuk nyugalmi fehérjeminimumnak. Ez tehát 50 kg-os testtömeg esetén kb. napi 25 g fehérje bevitelét jelenti. Ám a normális élet fizikai aktivitást – pl. sportolás – tételez fel, s ehhez jön még a fiatal, fejlődésben lévő szervezet plusz fehérjeigénye.

Tehát a tényleges igény a minimumértéknél jóval nagyobb, mintegy 1.0-1.5 g/testtömeg kg.

Annak érzékeltetésére, hogy mennyi lehet ez a kiegészítő fehérjemennyiség, nézzünk egy egyszerű példát! Tételezzük fel, hogy a fiatal szervezet 20 nap alatt 1 kg-os izomtömeg-gyarapodást ért el.

Az izomban kb. 20 % a fehérje koncentrációja (a többi főleg víz), s ebből adódóan az 1 kg izomnak kb. 200 g a fehérjetartalma. Tehát a táplálkozás során ezt a fokozott fehérjebeépülést is biztosítani kell! Azaz a 20 nap során napi 10 g fehérjemennyiséget kell kiegészítően bevinni, a szintentartáshoz és a fizikai aktivitásnak megfelelő kopás (katabolizmus) kiegyenlítéséhez szükséges fehérjemennyiségen felül. (Hamarosan fogjuk látni, hogy a napi plusz 10 grammnál kicsit nagyobb a tényleges igény, hiszen nem minden élelmiszer-fehérje magas biológiai értékű.)

VAN-E TÉNYLEGES FEHÉRJEIGÉNY? Kicsit meglepő a válasz, de nincs. A szervezetünknek ugyanis nem fehérjére van szüksége, hanem aminosavakra, a fehérjék építőköveire. A fehérjék óriásmolekulák, legalább 20 féle aminosavból épülnek fel, amelyek valamennyien nitrogént tartalmazó vegyületek. A fehérjék kémiailag polipeptidek, mert az egyes aminosavak ún. peptidkötéssel (-CO-NH-) kapcsolódnak egymáshoz, s mivel ezek száma nagyon nagy, ez a névben is megjelenik (poli). Azért nincs fehérjeszükséglet, mert szervezetünk nem a táplálékban lévő fehérjéket építi be a saját izmaiba, belső szerveibe, hanem először a bevitt fehérjéket lebontja aminosavakra (ez az emésztési folyamat), majd az így kapott, a fehérjékből a fehérjebontó enzimek hatására képződő szabad aminosavakból építi fel az emberi fehérje kémiai összetételének megfelelő, igen bonyolult vegyületeket, sejteket, szerveket (fehérje-bioszintézis). Tehát ha valami speciális táplálkozási forma keretében a szervezetbe csak szabad aminosavak jutnának, nem pedig fehérjék – a sportolók a regeneráció s a fokozott izomépülés elősegítésére kiegészítésképpen szednek szabad aminosav-készítményeket –, nem lépne fel fehérjehiány, hiszen a szervezet így is megkapja (sőt, közvetlenül, gyorsan felszívódó formában) a szükséges aminosavakat. Természetesen a normális táplálkozás hagyományos módon különböző élelmiszerekkel, ételekkel, élelmiszeripari termékekkel, italokkal fedezi a szervezet aminosav-szükségletét, s a megszokott táplálkozásunk során mi mondjuk tojásrántottát, túrós tésztát, sajtot, barna kenyeret, rántott sertésszeletet, kefírt fogyasztunk. Ezen élelmiszerek nyilvánvalóan jelentős mennyiségű fehérjét is tartalmaznak, a fehérjékben pedig kötött formában ott vannak a szervezet számára szükséges, lebontásra váró aminosavak.

17

MENNYI AZ ÉLELMISZEREK FEHÉRJETARTALMA? Élelmiszer-összetételi táblázatok könnyedén hozzáférhetők az interneten is, nem túl nehéz érdemi információhoz jutni. Persze – figyelembe véve, hogy jelenleg Magyarországon már mintegy 100 ezer különféle élelmiszer kapható – annak megbecslése, hogy mondjuk mennyi volt ténylegesen a napi fehérjefogyasztásunk, talán nem is olyan egyszerű feladat. Annyit mindenképpen célszerű tudni, hogy a gyümölcsök fehérjetartalma nagyon alacsony (gyakorlatilag elhanyagolható), s elég kevés a zöldség- és főzelékfélékben lévő fehérje mennyisége is. A növényi eredetű fehérjék közül a gabonafélékből készülő tészták és sütőipari termékek fehérjetartalma már jelentősebb, továbbá a hüvelyesek (bab, borsó, lencse) magas fehérjetartalma emelhető ki. (Nem véletlen, hogy a vegetáriánus táplálkozás hívei esetében a hüvelyesek fogyasztása szinte elengedhetetlen.) Az állati eredetű élelmiszerek valamennyien szervezetünk meghatározó fehérjeforrásának tekinthetők. Nézzünk néhány átlagosnak tekinthető adatot %-ban, azaz g fehérjetartalom 100 g élelmiszeregységben: tej, kefir trappista sajt félzsíros túró tojás száraz bab, borsó burgonya brokkoli paradicsom alma meggy csirkemell sertéskaraj félbarna kenyér rizs

3.4 % 28 % 16 % 14 % 22 % 2.5 % 3.3 % 1.0 % 0.4 % 0.8 % 24 % 21 % 9.8 % 7.8 %

A megadott %-os adatok alapján könnyen kiszámítható, hogy pl. az adott élelmiszerből mennyit kéne elfogyasztani naponta, hogy mondjuk egy 50 kg-os tanuló napi fehérjeszükséglete (1.2 g/testtömeg kg értékkel számolva ez napi 60 g) fedezhető legyen. Sajtból alig több, mint 200 g, de pl. almából 15 kg.

A FEHÉRJE BIOLÓGIAI ÉRTÉKE Fehérjeforrásaink biológiai értéke – azaz a kémiai összetételből adódóan a biológiai hasznosulás mértéke – nem azonos. A növényi fehérjék biológiai értéke általában jóval alacsonyabb, mint az állati eredetűeké. Ennek oka egyszerűen az, hogy az állati szervezetek fehérjéinek kémiai összetétele eléggé hasonló az emberi szervezetéhez, a növényeké viszont jelentősen különbözik. Igaz, a hüvelyesek esetében az eltérés jóval kisebb. De a lényeg úgy fogalmazható meg, hogy a fehérje biológiai értékét az határozza meg, hogy 1 g adott fehérjéből a szervezet hány g saját fehérjét tud felépíteni. Ez gabonafehérje esetében csak 0.5 g körüli érték, míg pl. tojás esetében 0.9 g feletti.

(Kicsit morbid, de humoros és igaz az állítás: a fehérje biológiai érzéke szempontjából az emberevő kannibálok ették a legtökéletesebb táplálékot, hiszen emberhúsból – a hozzájuk tökéletesen hasonló kémiai összetételű más ember szervezetében lévő fehérjéből – készített a szervezetük emberi fehérjét, azaz 1.0 g-ból ténylegesen ugyannyit, 1.0 g-ot. Ugyanakkor kihangsúlyozandó, hogy a különböző növényi fehérjeforrások keverése javítja a biológiai értéket, hiszen az egyik növény fehérjéje éppen abból a létfontosságú aminosavból tartalmazhat kevesebbet, amelyikben a másik dúsabb (és megfordítva). Ezt hívják komplettálásnak, s ezért mondjuk mi, táplálkozástudósok, hogy egészségesebb, ill. a fehérjetartalom hasznosulása szempontjából előnyösebb a rizibizi (borsós rizs) fogyasztása, mint külön a rizsé s nagyobb idő elteltével a borsóé.

18

Egészség FOGYASSZUNK-E TEJET? Igen, de ne vigyük túlzásba! A tej – ill. a Magyarországon főként fogyasztott tehéntej – a szarvasmarha-borjú élettani szükségletének fedezésére szolgáló tápanyag, olyan, mint az anyatej a csecsemőknek, csak itt az anya a tehén, a csecsemő pedig a kisborjú. De az emberi és az állati szükséglet (pl. az eltérő fejlődési időből adódóan) jelentősen eltér, s elég nagy a különbség az anyatej és a tehéntej kémiai összetétele között is. De persze a tejfogyasztási különbség mellett a hasonlóságra is célszerű felhívni a figyelmet.

A leglényegesebb hasonlóság abban rejlik, hogy a kisborjúk s a csecsemők is csupán életük első néhány hónapjában igénylik az anyatejet, ill. tehéntejet. Utána már változatosabb, más állagú és összetételű ételt (takarmányt) tudnak fogyasztani.

A tehéntej a fejlődő fiatal emberi szervezet számára is hasznos és jól hasznosuló tápanyagokat (zsírokat, tejcukrot, vitaminokat, ásványi anyagokat) tartalmazó élelmiszer, fogyasztása a serdülőkor végéig mindenképpen ajánlott. Kiemelendő a magas ásványianyag- (főleg kálium-, kalcium- és foszfor-) tartalom, s előnye a fehérje magas biológiai értéke s jó emészthetősége. (Kis gyermekeknél átmenetileg tejfehérjeallergia kialakulhat, ez később többnyire gond nélkül eltűnik.) A kalcium- és foszfortartalom a csontok, a kálium az izomzat fejlődéséhez elengedhetetlen. Magyarországon a lakosság mintegy 1/6-a tejcukorérzékeny (ezt hívják laktózintoleranciának), az ilyen egyedek tejet, kefirt, joghurtot nem fogyaszthatnak, de sajtot, túrót igen. S persze laktózmentes tejet is, de ez sajnos jóval drágább, mint a hagyományos tej, amelynek 4.5-5.0 % a tejcukortartalma. Egyébként azt az egyént tekintjük laktóz-intoleránsnak, akinek a szervezetébe 10 g laktózt juttatva a tipikus tünetek (puffadtságérzés, hasmenés) kiválthatók.

Ennyit kb. 2 dl tej tartalmaz.

5

MENNYI TEJET IGYUNK? Pontos értéket nem könnyű mondani, hiszen életkortól, testtömegtől is függhet a kérdéses mennyiség. De az biztos, hogy nem helyes, ha táplálkozásunk tejalapú, azaz nagyon sok tejet és tejterméket fogyasztunk (a fehérjetartalom szempontjából a vajat és a tejfölt nem sorolom ide, hiszen ezek alacsony fehérjetartalmú tejipari termékek). Előnyösebb, ha a szervezet napi fehérjeigényét nem főleg tejből és tejtermékből, hanem más élelmiszerekből fedezzük. Vajon mi okozhatja a problémát?

Több gond is lehet. Talán a leglényegesebb, hogy a tej (s a belőle készült tejalapú élelmiszer) az egyetlen olyan élelmiszer, amelynek a kalciumtartalma több mint tízszerese a magnéziumtartalomnak. Minden más élelmiszerben a Ca:Mg arány többnyire a 2:1 és 1:2 arányok között van. Sok tej fogyasztása relatív magnéziumhiányt eredményezhet, ami pl. a szív- és izomműködésre kedvezőtlen kihatású lehet. A másik probléma, hogy a sok kalcium nem csupán a magnézium hasznosulását, de néhány létfontosságú mikroelem, elsősorban a vas hasznosulását, felszívódását is negatívan befolyásolja, relatív vashiányt (vérszegénység, gyengeség, betegségekkel szembeni gyengébb ellenállóképesség stb.) eredményezve. S figyelembe véve, hogy ma Magyarországon a reproduktív korban lévő nők legalább 30 %-a masszívan vashiányos, a túlzott tejbevitel semmiképpen nem javasolható. Gond lehet még az is, hogy a magyarországi táplálkozási szokásokból adódóan a rostbevitel kevesebb az élettani szükségletnél. A tej egyáltalán nem tartalmaz rostot, tehát a tejalapú táplálkozás kifejezetten rostszegény.

Azért ne essünk át a ló másik oldalára! Az idősebb (a reproduktív kor feletti) magyarországi nők nem elhanyagolható hányada szenved csontritkulásban. Ennek kiküszöbölésére a prevenciós javaslat a következő: kalciumban gazdag étrend és fizikai aktivitás (sportos életvitel) fiatalkorban, amikor kiépül a szervezet csonttömege. Kalciumban gazdag természetes étrend pedig nem képzelhető el tej és tejtermék nélkül. Tehát igyunk, fogyasszunk tejet rendszeresen, de azért mértékkel!

Van egy német mondás: Alles mit Mass, azaz mindent mértékkel! Mennyi legyen tehát a mérték: napi fél liter tej (kakaó, kávés tej) s este egy pohár kefír vagy joghurt elégséges egy átlagos testtömegű, nem élsportolói szintű fizikai terhelést kapó fiatalnál.

A sorozat következő részének témája: A szervezet hidráltsági állapota, vízigény, szomjúság, dehidráltság.

6

Nemrég indult táplálkozás rovatunk tematikáját megváltoztatjuk. A Magyar Ásványvíz,

Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség és Terméktanács szakértőivel egyetértve úgy véljük, hogy kiemelten fontos terület lehet a vízfogyasztás, folyadékbevitel témakörhöz kapcsolódó kérdéskör is, így az üdítőitalok, a gyümölcslevek, az ásványvizek fogyasztása is. Sőt, ehhez jól kapcsolható témakörök az energiaitalok s a sportitalok tárgyköre. De szó lesz majd az egyéb italokról (pl. tea, kávé) is, valamint az alkoholos italokról, rámutatva arra, hogy utóbbiak fogyasztása kifejezetten káros hatással van a fiatal, fejlődő szervezetre.

Miután a szervezet energia-és folyadékszükségletének biztosítása egyenrangú s egyértelműen fontos kérdés, a későbbiek során – törekedve bizonyos egyensúlyra az energia-, tápanyag-s folyadékbevitel ismertetésében – kiegyensúlyozott arányban kívánunk foglalkozni az élelmiszerfogyasztási és italfogyasztási kérdésekkel. Így, a folyadékfogyasztás, hidratáció és dehidratáció általános kérdéseit bemutató rész anyagán túl számos más témakör is terítékre kerül, s ezekről – természetesen váltakozva illetve kombináltan az élelmiszerek bevitelével kapcsolatos részekkel – is szeretnénk majd beszámolni. Ezek várhatóan a következők lesznek:

–Üdítőitalok. Valóban üdítenek-e?

–Miért előnyös a gyümölcslevek fogyasztása?

–Ásványvíz fogyasztás. Ezt igyuk vagy inkább csapvizet?

–Mit tartalmaznak az üdítőitalok? Javasolható-e a fogyasztásuk?

–Gyümölcsöt együnk vagy inkább gyümölcslevet igyunk?

–Hasznos tápkomponensek a gyümölcslevekben –Ásványi anyagok bevitele italokból és ételekből –Egészséges-e az ásványvizek fogyasztása? Melyik milyen célra alkalmas?

–Energiaitalok. Szükségesek?

–Sportitalok. Csak sportolóknak?

–Teafogyasztás, kávéfogyasztás. Mi lehet a probléma?

–Alkoholtartalmú italok Természetesen lehetőség nyílik majd számos más, de fontosnak és hasznosnak tűnő, s éppen az olvasói vélemények, javaslatok és az érdeklődő kérdések alapján összeállított szakanyagok leközlésére is. Ugyanakkor szeretnénk ismételten és nyomatékosan kihangsúlyozni, hogy a táplálkozásunkat azért messze nem kell patikamérlegen kiegyensúlyozni, s főleg nem kell túl tudományoskodni. Van ugyanis két olyan szempont, aminek az elfogadása, betartása lényegében elégséges. Ez annyit jelent, hogy, változatosságra és mérsékletességre van szükségünk. Tehát ezt a két fő elvet – lényegében a táplálkozás-biológia alapelvét – kell betartani. Ugyanakkor azért célszerű ismerni a korszerű élelmiszeripar és táplálkozástan néhány jól alkalmazható, a gyakorlatban egyértelműen hasznosnak minősíthető eredményét, megállapítását is. „Jót s jól – ebben áll a nagy titok- mondhatnánk Kazinczy után.

Ehhez kapcsolódva készítettünk interjút Fehér Tiborral, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség és Terméktanács elnökével. Beszélgetésünkben kitértünk a különböző károsnak nevezett italokra (energiaitalok, Coca-cola), a gyümölcslevekre és természetesen szóba kerültek a különböző ásványvizek is. Megtudhatjátok, miből-mennyit érdemes magatokhoz venni és melyek azok a szabályok, melyeket célszerű betartani az egészséges folyadékutánpótlás érdekében. Taktikákról olvashattok, melyekkel észrevétlenül belecsempészhetitek mindennapjaitokba a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelét a szervezetetekbe, ugyanis ez nem is olyan egyszerű, mint gondolnátok!

22

Egészség

Savas vagy mentes vizet igyunk? Miért fontos a hidratáció? Hogyan vegyük rá magunkat a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére? Többek között ezekre a kérdésekre adta meg a választ, a Magyar Ásványvíz, Üdítőital és Gyümölcslé Szövetség elnöke, Fehér Tibor.

Milyen termékek tartoznak önökhöz?

Azokat az italokat, amikkel mi foglalkozunk, lehetne úgy is hívni, hogy alkoholmentes italok, de miután pl. a tej és a tea is alkoholmentes italnak számít, ezért mi szűkítjük a kört így az italok alatt, ebben a sorozatban, amikor hidratációról beszélünk elsősorban az ásványvizet, a szénsavas üdítőitalokat, és a gyümölcsleveket értjük. Ez az italkategória kétségtelen, hogy a legfontosabb szereplője a hidratációnak.

Mit értünk hidratáció alatt és mi a szerepe?

Az emberi szervezetük 70 %-a víz. A hidratálás gyakorlatilag a sejtek vízzel való ellátása. A felnőtt emberi szervezetnek 2-2,5 liter folyadék felvételére van szüksége naponta. Ezt a vízigényt táplálékkal, és közvetlen folyadékfelvétellel fedezi. A napi minimum folyadék bevitel 2.5 l. Ez természetesen relatív, hiszen, ha nagyobb a vízveszteséged, több folyadékra van szükséged. A sejtek víztartalmát folyamatosan szinten kell tartani, ez biztosítja működésüket. Normál állapotunkban is nedvességet vesztünk a párolgás következtében, ez bőrünkön keresztül távozik. Ha intenzívebb tevékenységet végzünk nyílván a folyadék veszteség nagyobb. Ezt a napi élet során elvesztett folyadékot pótolni kell, mert ha nem tesszük meg, kiszáradunk.

A folyadékbevitel hozzájárul a szervezet optimális működéséhez, a jó egészséghez.

Segíti az emésztést és a sejtek anyagcseréjét.

Mi a missziójuk, mit szeretnének elérni? Úgy látom, az emberek ezt nem tudják, nem foglalkoznak vele, egyszerűen nem hiszik el, nem érzik át ennek a jelentőségét. Véleményem szerint sztereotípia, hogy azért beszélnek róla ennyit, hogy a különböző vállalatok (ásványvizesek és üdítőitalosok) minél több terméket tudjanak értékesíteni. Mi missziónknak, küldetésünknek tartjuk, hogy ezt a téves gondolatot, elméletet ledöntsük. Felhívjuk az emberek-jelen estben a diákok és a tanárok- figyelmét arra, hogy ez mennyire fontos!

Több tudományos kísérletet végeztek ebben a témában, melyek a folyadékbevitel fontosságát, jótékony hatásait támasztották alá. Egy Németországban végzett kísérlet során: két csoportra osztották a tesztalanyokat. Az egyik csoport diákjainak feladata az volt, hogy az órák alatt igyanak ásványvizet.

A másik csoport épp ellenkezőleg kellett, hogy eljárjon. Végeredményként szignifikáns különbség volt a középiskolások teljesítménynek vonatkozásában: azok a diákok, akik a tanórák alatt is pótolhatták folyadékveszteségüket, sokkal kreatívabbak voltak, energikusabban teljesítettek a másiknál.

Az a hátrány, amely a tanítást érte (zaj, stb.), lényegesen minimálisabb volt, mint az az előny, mely a koncentrációs képességüket érte.

23

Rendszeresen előfordul az is, hogy az embernek lenne lehetősége a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére, azonban megfeledkezik róla. Mit lehet tenni ez ellen, hogy szokásként rögzüljön az ivás? Általános probléma, hogy az emberek a nagy rohanásban elfeledkeznek a folyadék pótlásáról. Délelőtt 11 óráig az emberek nagy része megiszik két kávét, de mást nem. Alapvetően tudják mennyit kellene inniuk, de a valósában, a gyakorlatban, a szó fizikai értelmében nem teszik meg. Mindenféle technikák, praktikák vannak, arra, hogy mégis, hogyan vegyünk rá magunkat erre. A palackozott, vizeknek, csomagolt italoknak meg van az az előnye, hogy könnyen hordozhatóak.

Az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy ne felejts el inni az az, hogy készíts ki egy üveg vizet az íróasztalra, esetleg közvetlenül a számítógép mellé, hogy munka, játék közben is mindig rajta legyen a szemed. Odanézel, és rögtön bekattan, hogy innod kell, mert onnantól kezdve, hogy az információt megkaptad, vágyni fogsz az üdítőre. Az iskolai rendtartás a mai világban ezt sajnos nem engedi meg, a tanárok nem szeretik, ha diákjaik az óra alatt esznek-isznak. Ennek a típusú szemléletnek a formálása, terjesztése a mi feladatunk.

Folyamatosan tájékoztatnunk kell az embereket, és egy idő után ez megváltozik.

Mi lenne az ideális?

Ne várjuk meg, amíg a szervezet szomjúságot jelez Módszeresen alakítsuk ki ivási szokásainkat Ügyeljünk a szilárd és folyékony táplálékok arányára Napi tevékenységeink között tartsunk hosszabb-rövidebb pihenőket, ezeket használjuk fel egy-egy frissítő pohár víz elfogyasztására. Esténként tartsunk számvetést, hogy mennyi folyadékot vettünk magunkhoz

Hogy áll Magyarország az Európai Unió tagországaihoz képest az egy főre jutó ásványvíz fogyasztás tekintetében?

Magyarország évi 117 literrel, az ötödik az Európai Unió tagországain belül az egy főre jutó ásványvízfogyasz-

24

tás tekintetében. Ha ehhez hozzávesszük a szénsavas üdítőket, és a gyümölcsleveket, akkor ez a szám 200 literre jön ki. Nem állunk rosszul, ehhez hozzájárul az élelmiszeripar e vonatkozású elmúlt 20, 30 évben bekövetkezett fejlődése. A rendszerváltás idején ez szám jóval alacsonyabb volt. Robbanásszerű volt a fejlődés.

Természetesen, ha a 200 litert egy főre, egy napra lebontjuk, akkor kicsit rosszabb a kép. Ez kb. 0,5 l-re jön ki. Hol vagyunk még a 2,5 litertől? Olyan folyadékokról beszélünk melyek alkalmasak a hidratációra.

Mi az italokkal történő vízpótlást propagáljuk, mert a feldolgozott élelmiszerekkel történő vízbevitel (zöldség, gyümölcs, levesek, stb.), beépülése a szervezetben más mechanizmus alapján történik, mint a vízé, vagy egyéb italoké. Ezért a napi szükséglet döntő részét mindenképp olyan folyadékkal kell bevinni a szervezetbe.

Szintén lényeges pont még a változatosság. Ha ahhoz van kedve, igyon gyümölcslevet, üdítőt, a lényeg a folyadék, a hidratáció. Az élelmiszer, amit megeszünk és a folyadék, amit megiszunk, nem lehet káros. Káros az, ha valamiből túlzott mértékben fogyasztunk!

Mi a helyzet az energiaitallal, melyről minden fórumon elmondják, hogy egészségtelen?

Az energiaitalok tartalmaznak olyan összetevőt, amely a szervezetet élénkíti. Olyanok, mint bármilyen más üdítőital, csak van bennük egy olyan összetevő, ami felpörget. Az a lényeg, hogy az ilyen italok fogyasztását ne vigyük túlzásba.

Mindenkinek meg kell találnia a saját útját, kialakítani a folyadékpótlási szokásait.

Hogyan kampányolnak, népszerűsítik elképzeléseiket?

Ma az internet világát éljük, így mi is ezen keresztül szeretnénk megszólítani a fiatalokat.

Az emberi szervezetnek fogantatása pillanatától kezdve egészen haláláig szüksége van vízre, ezért mi minden korosztály számára adjuk tanácsainkat a folyadék bevitel fontosságáról.

Egészség

25

Az elmúlt 15 évben a rockabilly műfaj legszínvonalasabb és legnépszerűbb itthoni bandája a Mystery Gang lett, akiknek a nevét a nemzetközi zenei világban is elismerten jegyezik.

Most a január végén induló “A Dal” című versenyen láthatjuk majd viszont őket, ahol a Játssz még jazzgitár című legújabb szerzeményüket adják majd elő. Ez a nóta egy vérbeli rockabilly sláger, amely garantáltan fel fogja rázni az egész országot, a trió produkciója pedig értéknövelő, üde színfoltja lesz a népszerű műsornak.

A banda eddigi eredménye 5 kiadott nagylemez, valamint több mint 2000 koncert a világ minden táján Párizstól egészen New Yorkig, Az ő álmuk már valóra vált, de a sikertörténet most továbbgyűrűzik. Az, hogy 400 pályázó közül legújabb szerzeményével a Mystery Gang bekerült „A Dal” 30 versenyzője közé, jelzi, hogy mára már itthon is megérett a zenei kultúra arra, hogy a rockabilly utat törjön a szélesebb nyilvánosság felé.

26

„A koncertjeinken 8 évestől 60 évesig teljes demográfiai szélességben van jelen a közönség.

Természetesen van, aki rétegzenének fogja fel a rockabilly-t, hiszen rengeteg jól elkülöníthető stílusjegy és külsőség tartozik hozzá. Valójában azonban az életenergia és a buli a lényeg benne, amit mindenki érez és ért.

Még a gyerekek és nagyszüleik is, akinek például a vintage design nem sokat mond...” - meséli Egri Péter énekes, gitáros, aki egyébként a versenyző dal szerzője és csapata tagjaival, a nagybőgős Paszinger Zoltánnal (alias Singer), illetve „táncoslábú” dobosukkal, Tamási Lászlóval lép a kamerák és a szavazó nagyközönség elé.

Karácsony előtt került a boltokba Vastag Csaba „Conecto” című új albuma, mely egyből aranylemez lett. A 16 dalt tartalmazó lemez munkálataiban részt vevők sora hatalmas, közülük néhány a teljesség igénye nélkül: Dandó Zoltán, Majoros Péter, alias Majka, Müller Péter Sziámi, Rakonczai Viktor, Szabó Zé, Víg Arnold és Závodi Gábor.

Vastag Csaba előadói történelme 11 éves korára nyúlik vissza. Akkoriban már akrobatikus rock and rollt táncolt, később rock zenekarok frontembereként bejárta Európát. 2008ban Magyarország legnépszerűbb musicalénekese lett, a végső áttörést azonban az X-Faktor hozta meg számára 2010-ben.

A különleges „Conecto” elnevezés összekapcsolódást jelent, és Csaba filozófiáját tükrözi. A karizmatikus énekes koncertjei alkalmával mindent megtesz azért, hogy azok valódi közösségi élmények, a hallgatók, a zene és az ő személyes összekapcsolódásai lehessenek. A „Conecto” gyönyörű példája annak, hogy a sikerek és az eredmények mindig együtt születnek azokkal, akik támogatnak minket. Így az album nem csak a közönségnek, de kicsit a közönségről is szól. A közönség először 2014. március 1-én hallgathatja meg élőben az albumot, a Syma csarnokban megrendezésre kerülő lemezbemutató koncerten.

Zene

Január végén jelenik meg a Recording Academy és az Atlantic Records válogatáslemeze, rajta a 2014-es Grammy jelöltek legjobb dalaival. Az album amellett, hogy az elmúlt év legsikeresebb produkcióit („Blurred Lines”, „Get Lucky”, „Locked Out Of Heaven”, „Mirrors”) gyűjti csokorba, bevételeinek egy részét a GRAMMY Foundation® és a MusiCares Foundation® – a Recording Academy két jótékonysági alapítványa – részére ajánlja fel.

Az 1957-ben alakult szervezet, mely a zeneipar legnívósabb elismeréséről, az idén 56. alkalommal megrendezett GRAMMY Awards-ról vált nemzetközileg ismertté, fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy tevékenységével a zenéért és a zenészekért folytat kulturális missziót.

27

„HA TEHETNÉM MINDENKIT CHANELBE ÖLTÖZTETNÉK.” Puskás Marcell nem mindennapi fiú.

A BKF-es tehetség mindent magába olvaszt, amivel a mindennapokban találkozik, legyen az egy beszélgetés a villamoson, Heidegger filozófiája vagy épp Mick Jagger szállóigévé vált mondatai. Ezekhez adja hozzá saját esszenciáját, hogy ebből a különös egyvelegből végül olyan párlatot készítsen, melyet mi egy nagy levegővel beszippanthatunk. Reméljük jó tüdőkapacitással rendelkeztek, mert a most következő sorok megdolgoztatják majd a szervezetet.

Egy egész portfoliód van munkáidról. Milyen céllal készítetted ezt el? Miért érezted fontosnak összegyűjteni alkotásaid ilyen formában?

Mindig érdekelt a divat világa. Csodálattal figyeltem az összes high-fashion reklámot! Daria Strokous volt a titkos szerelmem. Szerettem volna én is a Chanel logóban üldögélni, mint a srác a Nicole Kidman Chanel reklámban. Jó lett volna utazni az Orient Expresszen és közben Billie Holidayt hallgatni. Vagy csupán felszaladni a Sóhajok Hídjára, mint a férfi a YSL kampányban. Vagy ha lenne olyan szépséges cicám, mint Karl Lagerfeldnek. Vagy ha vörös hajam

Kultúra lehetne, mint Grace Coddingtonnak. De ahogy már egy régi-régi és nagyon híres filozófus Mick Jagger is elmondta “Nem mindig azt kapod, amit akarsz” ezek közül sajnos még nem vált semmi valóra. Szerettem volna viszont, valamilyen módon bekapcsolódni a divat világába, és valami “nagyszabásút” letenni a divat fényes kifutójára. Mivel a híres divatmagazinoknál a szeptember a legfontosabb hónap, úgy gondoltam az én portfóliómnak is szeptemberben kell megjelennie. A nyár alkalmas volt az elkészítésére. És ha már szeptember, és divat, akkor úgy éreztem, hogy a portfólió a layoutjának és a tipográfiájának képviselnie kell ezt. Igyekeztem a Harper’s BAZAAR külsejéhez, oldalszámához és megjelenéséhez igazítani az én anyagomat is. Ezért is lett “Puskás” névből PUSKAAS. (Mivel a BAZAAR is 2 A-val van szedve)

Porfoliód egy válogatás a munkáidból. Miért pont ezek az alkotások kerültek bele? Milyen szempontok szerint válogattad össze őket?

Igyekeztem egy változatos anyagot létrehozni, ami szinte minden oldalamat bemutatja és tükrözi. Fő szempont és csapásirány a változatosság, a mondanivaló és a minőség volt. Ennél sokkal több munkám készült már el, ám azok csupán tervezőgrafikai megoldások voltak. Arculat, névjegykártya, plakát, poszter. Sokat dolgoztam rajtuk, ám semmi plusz nem volt bennük. Csupán a programok ismeretét tükrözték. Azonban a beválogatott munkák mellé büszkén odaállok, és örömmel mutogatom őket bárkinek.

Milyen alkotásaid vannak még, melyek nem kerültek bele portfoliódban?

Az iskolában nagyon sok tervezési feladatot kapunk, ám úgy éreztem ezek csupán tervezőgrafikai megoldások egy adott problémára. Így ezek kiestek a válogatás alatt. Különböző pályázatokra, és versenyekre küldött munkák sem kerültek be.

Portfoliód sokszínűségedet tükrözi, installációk, rajzok, fotók, szövegek...

Melyek a kedvenceid, melyeket szereted a legjobban megálmodni és megvalósítani?

Igazából mindegyiket szerettem. De, és itt csap le a súlytó „de” kötőszó csak addig szeretem minden egyes munkámat, amíg a készülnek. Amint elkészült máris felmerül bennem a kérdés: Vajon jó lett-e? Kellően jó lett-e?

Megfelelő? Tudnék-e jobbat? És ez az érzés sajnos, vagy nem sajnos de minden munkám végeztével felmerül. Ezért rengeteget dolgozom, rengeteget kísérletezem, de bármennyi megoldás készül egy adott problémára, a kérdés mindig megmarad. A portfóliómmal is ez volt a helyzet.

Imádtam rajta dolgozni. Mondhatni életem szerelme volt. Még rózsát is vettem neki. Elmentünk együtt kávézni. Elutaztunk együtt Párizsba. Ám amint elkészült és publikáltam rögtön belém hasított a kérdés: Vajon kellően jó lett?

Honnan merítesz ihletet munkáidhoz? Hogy születik meg egy-egy alkotásod?

A divatillusztrációkhoz a különböző divatlapokból. Kinyitok egy Vogue-t vagy egy Harper’s Bazaart és az azokban található képeket, reklámokat lerajzolom. Eleinte, a próbálkozásaim kezdetén még hasonlítottak a figurák az emberi karakterre. Ám az idők múlásával egyre jobban eltorzultak, egyre vékonyabbak lettek, egyre nagyobb szemekkel. A rajzokon

kívül sok más egyéb munkám is van. Ilyenkor szinte bármi meg tud ihleti. Egy szöveg, egy kép, egy ember, egy reklám, egy probléma.

Bármi.

Van példaképed, van, aki inspirál?

Grafikusok közül nincs igazán példaképem. Nagyon felnézek, és tisztelettel tekintek a tanáraimra. És ki az, aki inspirál is? Talán Prince, MIKA, Kate Moss, Anna Wintour, Karl Lagerfeld, Marc Jacobs, a Pink Floyd. De amint már mondottam szinte bármi tud inspirációként szolgálni. Anna Wintourt imádom. Róla neveztem el a telefonomat. Annyira szeretem őt, mint mások Szűz Máriát, vagy Jézust, vagy az édesanyjukat. Nekem ő az ikon. Férfiban pedig Karl Lagerfeld. Sokszor ábrázoltam már őket, valamint sokszor én is “beöltöztem” már, hogy hasonlítsak rájuk.

Tervezőgrafikusnak tanulsz, miért pont ezt a szakot választottad?

Mindig is érdekelt a divat világa, sokáig szerettem volna tervező lenni. Azonban csak rajzolni szerettem a ruhákat. Mást nem is rajzoltam. Majd később a karaktereket. Végül pedig szöveg is került melléjük. Annyira tetszett a munkafolyamat és az eredmény, hogy ekkor dobtam el végleg a varrógépet és választottam a számítógépet, a fényképezőt, és a ceruzát helyette.

A divat azért megjelenik munkáidban, csak épp a negatív oldaláról.

Az anti-divatillusztrációk, a divat kifigurázása nagy szerepet kap nálad. Miért választottad ezt témának?

Mert semmi értelme a divatnak. Csupán pár szépen kifestett lány egy nagy dobozban. Olyanok, mint a marionette babák. Vagy ahogy a Pink Floyd is megénekelte “Csak téglák a falban.” Vagy csupán színes festékek egy nagy sminkszettben.

Divattervezés és a divat kifigurázása, a divat jó és rossz oldala is kapott már szerepet az életedben. Mi a véleményed a divatról,a divatkövetésről?

Imádom a divatot! Úgy ahogy van! Semmit sem változtatnék rajta.

Ha tehetném mindenkit Chanelbe öltöztetnék és az összes járdát, és utat kifutóra cserélném. Ahol mindig szólna a zene, az emberek gyönyörűek, magasak, vékonyak, karakteres arcúak lennének.

A srácoknak mindig oldalra fésült hajuk lenne és csak designer öltönyben járnának. És állandóan csábosan nézne mindenki. Milyen boldog világ is lenne.

Rajzaid milyen technikával készültek?

A rajzok kézi technikával készülnek. Tűfilccel, csőtollal, valamint akvarellfestékkel. Ezt bescannelem, majd ha gondolom, kiegészítem szöveggel, fényképpel.

30

Kultúra Installációid megtekinthetőek voltak valahol, megvalósítottad már őket, vagy még csak tervben vannak?

Az installációk egyetlen napig voltak megtekinthetők. Csak az installációt demonstráló film erejéig készültek el, majd utána szétszedtük.

Többször idézed Heideggert, aki azért nem épp egy „könnyen emészthető”filozófus. Miért pont őt?

Milyen hatással volt ő rád?

Heideggerrel először az iskolában, egy előadáson találkoztam. Különösen tetszett az az állítása miszerint az emberek csak azért beszélgetnek és ténykednek a mindennapjaikban, hogy megfeledkezzenek a halálukról. Ezen rengeteget gondolkoztam, különböző képeken, installációkon próbáltam bemutatni. Aztán úgy gondoltam jól párosítható lenne ez a divattal. Hiszen ha belegondolsz semmi értelme a divatnak. Vannak trendek, amik jönnek-mennek. Előbb utóbb elmúlnak.

Hatalmas pénzeket és energiákat ölnek egy lap elkészítésébe, ami egy- két hónapon belül idejét múlt lesz. Tehát ennek sincs nagy értelme. A modellek megöregednek, kiszállnak a divatból. És ha végiggondolod ennek az egész fashion témának semmi értelme. És valahol itt kezdődött el a divat kifigurázása.

A portfoliódból nekem egyik személyes kedvencem az „Így beszéltek ti” munkád. Ennek az ötlete, hogyan született meg?

Ennek az ötlete még egy régebbi nyáron fogalmazódott meg bennem. Művészettörténet órára egy művészportrét kellett készíteni egy híres művészről. És ekkoriban volt az a botrány, amikor is egy régi freskót valaki rosszul restaurált és moncsicsivá változott Jézus. Ekkor jött az ötlet, hogy ha bárki lehet restaurátor, és bárki beleavatkozhat egy képbe, akkor az utca embere is lehet művész. És az ő mondatfoszlányai pedig a portré. Elkészült a szöveg, ám ekkor azt vettem észre, hogy egy nem létező művészportrétól mintha többet sikeredett volna létrehoznom.

Az „Így beszéltek ti”-hez miért választottad az aranymetszést szerkesztési szabálynak? Miért pont ez alapján építetted fel?

A fent említett okokból. Eleinte művészportrénak indult, és úgy gondoltam a legősibb és leginkább elfogadott művészi arányhoz, az aranymetszéshez nyúlok vissza.

Híres alkotások, például szentképek átdolgozásai is megjelennek nálad. Ezeken a modern élet technikái, jelenségei is szerepet kapnak. Mit üzensz, mit akarsz kifejezni ezekkel a képekkel?

Ezek a képek elsősorban saját magam szórakoztatására hoztam létre. A készítés pillanatában éppen így vélekedtem a dolgokról.

Volt már kiállításod is. Jelenleg munkáid megtekinthetők valahol vagy tervezel újabb kiállítást?

A munkáim jelenleg online tekinthetők meg. Ezen túl tervezek most egy másik kiállítást, de ez még csak a szervezés folyamatában tart.

Hogy fogadták az emberek az alkotásaid? Fontos számodra a közönség véleménye?

Nem tudom, nem kérdeztem őket.

Mik a jövőbeli terveid az alkotással?

Nagyon szeretném, ha egyszer valaki készítene rólam, vagy a munkáimról egy olyan nagy feketekönyvet, amilyet most készítettek Kate Mossról. A legnagyobb öröm lenne. Magamról is el tudnám készíteni, de az nem olyan. Az olyan, mint amikor magadra keresel a Google-n.

31

52 munkahelye volt egy év alatt Gondolkoztál már azon, hogy mit csinálnál másképp, ha elölről kezdhetnéd? Hazafelé menet a buszon, amikor nincs nálunk egy jó könyv vagy egy izgalmas újság, rengeteget töprengünk az életen. Miközben egy megrázó hírt hallgatunk végig a Híradóban, mindünk fejében megfordul a gondolat, hogy mi hogyan állnánk fel a padlóról ezek után? Átértékeljük a múltat és a jelent, és bizony nem egyszer fordul elő, hogy oda lyukadunk ki, hogy valami nem stimmel. Nem találjuk a helyünket a világban, a munkahelyünkön, a kedvesünk mellett. De hányan vagyunk ezek után úgy, hogy merünk váltani?

Kilépni a megszokott körforgásból, és újba kezdeni... úgy, hogy semmi nem garantálja, hogy eredményesen zárjuk majd a folyamatot.

A 30 éves brit Matt Frost tavaly egy elektronikai áruházban dolgozott eladóként, ám egy nap baleset érte. Felépülése közben neki is akadt ideje bőven gondolkodni, és rájött, hogy talán nem ez az a munka, amit mindig is csinálni akar. Úgy döntött, hogy egy éven át minden héten más szakmát próbál ki, hogy megtalálja azt, ami a számára a legmegfelelőbb.

A projektbe januárban kezdett bele, és néhány napja fejezte be, sikerrel.

Az elmúlt 52 hétben volt többek között fotós, lakatos, képkeretező, pincér, tanár, kertész, újságíró, kurátor és farmer is. „Minden alkalommal csak rövid időm volt arra, hogy minél többet tanuljak.

Minden munkahelyen a lehető legjobbat igyekeztem nyújtani, ami csak tőlem telt és annyit tanulni, amennyit csak lehetséges” – mondta Frost a Plymouth Herald riportjában.

Michael Neff megmutatja, mit teszünk a karácsonyfákkal.

Egy forgalmas autópálya felüljárója alatt általában nincs semmi élet – ezt minden várostervező jól tudja, megoldást azonban mégsem találtak erre a problémára. Michael Neff képzőművész most ideiglenesen mégis megpróbál életet lehelni ezekbe a kihasználatlan terekbe, legalábbis a brooklyni Williamsburg-öt átszelő BQE autópálya alatti kihalt városi térbe. Ahogy tavaly karácsony után, idén is elkezdte a város utcáit járni, és kidobott, feleslegessé vált fenyőfákat gyűjtött, amiket aztán egy vízszintes csőre egyesével felakasztott, egyenlő magasságban.

A kísérteties, mégis szép installáció nem csak a rövid életű karácsonyfák sanyarú sorsára hívja fel a figyelmet, de pazarló, meggondolatlan életmódunknak is mementót állít. A még zöld fák ugyan még egy darabig ellátják funkciójukat – elhozzák a természetet az ipari, barátságtalan környezetbe –, de mégis az elmúlás érzését keltik a szemlélőben.

Michael Neff brooklyni illetőségű képzőművész, fotográfus, aki projektjeivel igyekszik a városi jelenségekre reagálni, a városi élet állította kérdésekre és felvetésekre választ adni.

32

Havi színes Különleges lények lakhelyét védik a zöldek.

Felhagytak egy sztrádaépítéssel Izlandon, miután környezetvédelmi aktivisták azt mondták, a tervezett útvonal zavarhatja az ott lévő manók élőhelyét – írja az Independent. Az aktivisták egy manó templom miatt aggódnak. A sztráda közvetlen kapcsolatot biztosítana az Alftanes-félsziget és Reykjavik külvárosa között, de az építkezést felfüggesztették addig, amíg az izlandi Legfelsőbb Bíróság ítéletet nem hoz az ügyben.

A környezetvédő csoport a helyi természeti értékek miatt aggódik, a manókérdést az újság szerint inkább csak a tágabb a környezetvédelem részeként képzelik el, amelynek része a helyi folklór védelme is.

Elsősorban azonban azt kifogásolják, hogy a sztráda kettévágna egy lávamezőt, és elpusztítaná az állatok fészekhelyeit is.

Mekkora az internet?

– Érdekes tények a Google-ről.

60 trillió, azaz 60 000 milliárd webhely. Ekkora az internet. Ennyi webhelyet talált a mai napig a Google keresője az interneten. 2008-ban ez a szám még csak 1 trillió, azaz ezer milliárd volt. Természetesen ez a szám folyamatosan változik.

Havonta több mint 100 milliárd keresést indítanak a Google keresőben világszerte.

Soha senki nem kereste: 100 Google keresésből átlagosan 15 olyan van, melyre korábban még soha senki nem keresett.

Több mint 2000 km-t utazik átlagosan egy keresés egynegyed másodperc alatt, mielőtt megjelennek a találatok a képernyőn. Összehasonlításképp, egy pislogás nagyjából egy tized másodperc.

1000 évig tartana: annyit dolgoztak eddig a Google kereső algoritmusán, hogy ha egy embernek kellene ezt a munkát elvégeznie, 1000 évig tartana neki.

Megtanult magyarul: a Google keresője 2012 nyara óta már magyarul is ért.

Beszélhetsz a telefonodhoz, és a kereső épp úgy kidobja a találatokat, mintha bepötyögnéd a szavakat a keresődobozba.

Kitalált szavakon gyakorolt a Google kereső, mikor magyarul tanították. Erre azért volt szükség, hogy a szokatlan magyar mássalhangzó-torlódásokat is megértse, ilyen kitalált szavak voltak pl. kalapdzsem, pontybár, kukaczseb.

33

Legendák színe és visszája Szeretjük a legendákat, s hellyel-közzel hiszünk is bennük. S miután ezeréves történelmünk során több kudarc, mint diadal ért bennünket, szívesen menekülünk a legendák világába – „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?” Vannak persze, akik szeretik eloszlatni a legendákat – a hátborzongató divatszóval élve, manapság ez is „trendi”. Ebben a részben valami olyasmiről szeretnék szólni, ami egyrészt kötődik csodaszép, szívet-lelket melengető legendáinkhoz, másrészt viszont segít abban, hogy a legendák szivárványos világából – saját józanságunk és a józan ész érdekében – vis�szaereszkedjünk a valós világba.

34

Kultúra

Egy legendás nép és legendás vidék Nagy lélegzetet vesz mindenki, amikor kimondja: „székelyek”. Sokunk tudatában ez valamiféle szuperlatívusz, a magyarság csúcsa. Nem véletlenül, ez a vidék talán a legtöbbet szenvedett része a magyarságnak. Nem csoda, hogy a középkori történetírók alkotta legenda egyenest a magyarok dicső elődeitől, Attilától, „Isten ostorától” származtatja őket – na meg a legendás Csaba vitéztől.

Anonymus és Kézai Simon mester, felkent királyi történetíróink talán a leghitelesebben testesítik meg a középkori PR, a sikeres politikai-hatalmi kommunikáció eszményeit. Igazolniuk kellett a magyar nemzet, egy „jövevény” népcsoport létjogosultságát az érkezésükkor már többékevésbé civilizált, keresztény Európa közepén. Nosza, kitalálták a dicső ősöket, hogy meglegyen a jogfolytonosság! S miután az ötlet csábító volt, és sokat ismételték, sikerült jó mélyen beleültetni a köztudatba.

A székelyek persze ezzel nem sokat törődtek. Elfogadták, mint természeti adottságot. Még akkor is, ha tudós főik jól tudták, hogy bizony ők egy nehezen azonosítható – feltehetően a besenyőkkel rokonítható – néptörzs tagjainkét csapódtak a magyarokhoz, átvették a nyelvüket, s vele együtt a kultúrájukat is, még ha van is valami olyasmi, ami csak az övék, s ami manapság nagy divat lett.

Egy „eredeti” székely dolog Az, amit eredeti székely örökségnek ismerünk el, a rovásírás. Pontosabban ennek a léte, mert a székelyekhez kötöttsége is megkérdőjelezhető. Egyes tudósok szerint sémi eredetű, s voltaképp nem csak betű-, hanem szótag- és szóírás, hieroglifikus, akár az ősi egyiptomi. Ám kötődése a magyar nyelvhez elvitathatatlan, az évszázadok során számos nyelvünkben található hang kapott benne önálló jelt, még a kettős betűk is egy jellel szerepelnek.

Ugyanakkor hosszabb összefüggő szövegek nem születtek ezzel az írással, csak feliratok; némelyikük eredete az őskorra nyúlik vissza, ahogy a rovásírás egyes jelei is. A fazekasok évszázadokon át előszeretettel használták, noha fogalmuk sem volt, hogy az edényekre pingált, vésett jelek mit jelenthetnek. Persze az is érdekes, hogy ellentétben a mai magyar abc-vel, a rovásírást jobbról balra írták.

Dicséretes, hogy sokan próbálják visszahozni: mint érdekességnek, helye van történelmi ismereteinkben, de valahol mégiscsak államalapító István királyunknak volt igaza, aki a kereszténység felvételével a latin betűs abc-t vette át, amellyel jobban át lehet adni a magyar nyelv hangjait, és alkalmasabb volt komolyabb, irodalmi, tudományos szövegek rögzítésére.

Ha Dunaújváros felé közelítetek a 6-os úton, jól ragadjátok meg a kormánykereket, nehogy a kacagástól kiforduljon a kezetekből! Az egyik legfiatalabb magyar város neve ugyanis rovásírással is szerepel a tábla alatt. Az ne zavarja hóbortos lelkünket, hogy a várost vagy ezer évvel később alapították, mint hogy a hagyományos írásmód kialakult… Engem inkább az érdekelne, hogy a „törté-

35

nelminek” vagy „ősinek” elkeresztelt rovásírás jelei melyik „történelmi” állapotot rögzítik: azt, amikor a településnek Dunapentele, Sztálinváros vagy Dunaújváros volt a neve?

Letelepedés nyugatról keletre Térjünk át komolyabb témákra, a székelység évszázados és vérzivataros történelme, nagy alakjai megérdemlik ezt. Hiszen innen származik a parasztvezér Dózsa (Székely) György, a matematikát megújító Bolyai János, Mikes Kelemen, s a sort még folytathatnánk. A székelyek egyébként – harcias néptörzs lévén – elsősorban védelmi feladatokat láttak el, s ezért kerültek a XII. században mai lakóhelyükre, a keleti végekre. Védték az országot, s szolgálataikért megőrizhették előjogaikat és ősi szervezettségüket. Egyes uralkodók próbálták ezt megnyirbálni, és a büszke, független székelyek közül sokan jobbágysorba kerültek. Függetlenségüket az Osztrák–Magyar Monarchia kialakulása után, 1876-ban veszítették el. Ám kemény életmódjuk, a havasi rengeteg szépsége, népköltésük, népművészetük sokszínű világa most is elvarázsol. Kemény legények az itt lakó férfiak, s ezt a tekintélyüket mind a mai napig megőrizték, hiszen aki meg akar élni ott fenn, a rengetegben, annak bizony fel kell kötnie a gatya korcát…

A mesés, de nehéz húszas évek Igen, akkortájt jelentek meg a magyar irodalomban azok a hősök, akik talpraesettségükkel és józan eszükkel diadalmaskodtak az élet viszontagságain. Mert azokból, mármint a viszontagságokból – főleg az I. világháborút követő nagy összeomlás után – volt bőven. Mind a mai napig közkedveltek, meghódították a filmvásznat is. Idegen szóval pikareszk hősöknek is hívhatnánk őket, akiket mosolyogva csodálunk, mert mindig a fején találják a szöget. Előlegezzük meg a neveket: Uz Bence, Ábel stb. Kezdjük közülük az elsővel s szülőatyjával, a határon túli magyar irodalom egyik megújítójával, akinek üstökösszerű indulását sajnos nem követte csillagpálya…

Csillag születik, még ha hullócsillag is

ben napvilágot láttak – ekkor adta ki első novellás kötetét, a Jézusfaragó embert. Egy új világ nyílt meg a kötet novelláiban: a havasi táj zord szépsége, az ott élő emberek kemény munkája és erkölcse, a kisebbségi élet szorító fájdalma. Sokan azt hitték, hogy ő lesz az erdélyi irodalom legnagyobb alakja. Uz Bence című regényében (1933), melynek fejezetei novellaként évekkel korábban megjelentek, a híres tréfacsináló főhős lóvá teszi a vadászgató urakat, a pöffeszkedő állami hivatalnokokat, védi az állat- és növényvilágot, imádkozni tanítja a medvét. Igazi mesehős, nagy erejű, istápolja a szegényeket. Olyan, amilyennek az író a népét látni szerette volna.

Sajnos Nyírő kivételes képességei nem jártak együtt a kellő írói fegyelemmel. Mindent felfokozott érzelmi világán keresztül ábrázol, eltúloz. A nagy segíteni akarás, a kiút keresése gyakran nemcsak stílusbeli, de politikai tévutakra is vezérli.

Szét lehet választani az írót és az embert?

Nehéz kérdés, Nyírő esetében is. Amikor a magyar történelem legszégyenteljesebb időszaka köszönt be, ő végig 1924-et írtak. Nyírő József – noha első írásai már 1909- hittel szolgálja a nyilasokat, 1945-ben még a hitleri

36

Kultúra Németországba is követi a Szálasi-kormányt, utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője.

Adolf Hitlerre úgy nézett fel, mint példaképére. A háború utáni, megváltozott világban csak a Franco uralta Spanyolországban lel lakóhelyre, de nem otthonra.

Otthona mindvégig Erdély maradt. 1953-ban halt meg.

Emlékezzünk rá halála előtt idegenben írt szép soraival: „Nem, nem, itt nem tudok meghalni, akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem. Minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni, hallatlanul megkényszerített képzelettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, a Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, a fehéren villámló nyíreseket, az elvesztett csodás magyar világot, és gyönyörű képek vonulnak el szemem előtt. Így talán könnyebb lesz.”

Élete izgalmasabb bármely regénynél Sokáig azt sem tudtuk, hogy létezik. Műveit kitiltották, ő maga emigrációban élte le élete legnagyobb részét, halálos veszedelemben. Élete kész regény. Művei is regények, s most a hazai könyvsikerlista egyik élen álló szerzője.

Wass Albert az egyik legrégebbi erdélyi nemesi család gyermeke, gróf. A II. világháború alatt, amikor Románia magyarlakta vidékeinek egy részét a bécsi döntés értelmében visszacsatolták Magyarországhoz, Wass katonatiszt a magyar hadseregben. Hősiesen szolgál egy rossz ügyet. A szövetséges hatalmak megegyezése alapján létrehozott népbíróság Romániában háborús bűnösként halálra ítéli. Ez is az egyik oka annak, hogy 1945 után nem akar a Romániához visszacsatolt Erdélyben maradni, emigrál az Egyesült Államokba. Az Erdélyi Világszövetség egyik társelnöke, s mindent elkövet, hogy a világ közvéleményét objektívan tájékoztassa a romániai magyar kisebbség helyzetéről. A Ceausescurendszer alatt a Securitate ügynökei többször próbálnak merényletet elkövetni ellene – szerencsére sikertelenül.

Családi élete tragikusan alakul, 1998. február 17-én saját vadászfegyverével végez magával.

„Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos.

Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások. A fiatal erdélyi prózaírók közül kiválik egyéni hangjával, látásmódjával; izgalmas történetei úgy áradnak belénk, mint egy forró vérhullám.”

Az 1949-ben írt Adjátok vissza a hegyeimet! című regény Wass Albert egyik legnépszerűbb műve. Szinte egyetlen lélegzetvétellel megírt, fájdalmas lírai vallomás az elveszített szülőföldről. Idézzük egyik szép bekezdését: Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet! Bevallom őszintén: nem érdekel sem a politikátok, sem a világnézeti kérdéseitek, sem nagyszabású elgondolásaitok, melyekkel az embermilliók sorsát rendezni kívánjátok. Nem érdekelnek az embermilliók sem.

Egy érdekel csupán: adjátok vissza a hegyeimet!

Mitől lesz népszerű egy író?

Jó a kérdés, a válasz pedig illúzióromboló. Az olvasót nem az esztétikum érdekli. Könnyen megértse a szerzőt. Jó, ha az író erkölcsi útmutatással szolgál. Minél egyszerűbbel. Ha tanít, tegye közvetlenül, ne a mű szövetéből kelljen fáradságos szellemi munkával kibogozni a mondanivalót. Az sem árt, ha a művek címei hangzatosak: „Adjátok vissza a hegyeimet!” Nem baj, ha a cselekmény izgalmas, ha sok benne a rejtély. A funtineli boszorkány egy csodálatosan szép havasi lányról szól, aki rendelkezik mindazokkal a földöntúli jegyekkel, amelyek boszorkánnyá teszik. Aki kapcsolatba került vele, az ezért életével fizetett. A csodás erejére fokozatosan ráébredő, titokzatos Nucát meseszerű alakok veszik körül. A könyv olvastatja magát, ám túl sok köze nincs az erdélyi havasok, az ott élő emberek valós életéhez, amiről a már említett Nyírő József és a tiszta hangú és szándékú Tamási Áron hitelesen írt. A tiltott gyümölcs a legédesebb. Wass Albert könyvei sorra jelennek meg, az irodalomtörténet viszont alig vesz róla tudomást – ez még jobban növeli népszerűségét. Milyen író volt?

Válaszoljunk erre egy 400 éve létező bölcs angol mondással: A puding próbája az evés. Olvassátok el könyveit, elektronikusan is elérhetők az interneten.

Művei hazatértek Ábel a rengetegből

belép az irodalomba

A fiatal gróf számára az irodalmi sikert A farkasverem című, 1934-ben megjelent regénye hozza meg, a megkapja a kor legfontosabb irodalmi elismerését, a Szerző és művei mindazon vonásokat ötvözik, amelyekBaumgarten-díjat. Művészetét így méltatják: ről eddig szóltunk. Makulátlanul tisztes szándék, nemes

37

irodalom, remekül olvasható, nyelve nem kacifántos, példamutatóan tiszta. Talán már sokan rájöttetek, kiről van szó. A romániai magyar irdalom nagy klasszikusáról, Tamási Áronról. S feledhetetlen hőséről, a rengetegből a való életbe, a nagyvárosba, majd Amerikába leköltözött Ábelről, aki voltaképp nem más, mint a szerző, igazi székely góbé, aki mindenre képes, csak egyre nem: feladni a becsületet és tisztességet. Tamási Áron igazi Ábelként élte le életét: egyetlen dolog éltette, a szeretet szülőföldje, Erdély és a magyarság iránt. S a kétkezi munka tisztelete, elismerése, az új magyar életet innen várta. Ezért tartott fenn élete során jó kapcsolatot mindenkivel: a polgári Helikonnal, romániai magyar írók és költők szabad íróközösségével, a kommunista kolozsvári folyóirattal, a Korunkkal és körével, a népi demokratikus tájékozódású Erdélyi Fiatalokkal. Aktívan részt vett a fiatalokat tömöríteni akaró Vásárhelyi Írótalálkozón, tartotta a kapcsolatot a hazai népi írókkal, az antifasiszta Márciusi Fronttal, mindenkivel, aki a hazát akarta szolgálni, nem kirekesztő módon, de összefogva, s ellenállva az ordas eszméknek.

Az a szép indulás Ugyanakkor indul el a pályán, mint Nyírő, 1925-ben jelenik meg első novelláskötete. Tamási Áron ekkor már túl van a ferencjózsefi monarchiás világon, ahol érettségit az olasz frontról hazatérve, katonaruhában tesz. Megtapasztalja Amerikát, és hazajön, nem úgy, mint azok, akik ott kerestek menedéket a nyomor elől, József Attila szavaival: „Sok urunk nem volt rest, se kába birtokát óvni ellenünk, s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk.”

Innen pályája egyenes ívben emelkedik; ahogy írták róla „megnyitotta a földnek a száját”, s nemesen, tisztán teljesítette be azt, amit az előtte járók, Petelei István és Nyírő József elkezdtek, ő lett a magyar irdalom legnagyobb ígérete. Első regényei nem mérhetők novelláihoz, a líraian balladás Szűzmáriás királyfi vagy az erdélyi nagyurak országvesztő bűnösségét felmutató Címeresek.

A pálya csúcsa A 16 esztendős Ábel kiköltözik a rengetegbe, s itt járja ki az élet iskoláját, ágyúgolyókkal robbant fákat, sasokkal és rablókkal viaskodik. De nem a sok izgalmas kaland a legszebb a könyvben, hanem az, ahogy Tamási Áron ezt megírja. Ábel édesanyja sírjánál megfogadja, hogy mindig a szegények és elnyomottak ügyét fogja szolgálni. Ezt tette az első kötet, az Ábel a rengetegben s a további folytatások, az Ábel az országban és az Ábel Amerikában során. S bár az utóbbiak nem érnek fel az első résszel, együtt kerek az egész, és válaszol az írót örökkön foglalkoztató kérdésre. „Mi célra vagyunk a világon?” „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Merüljetek el Ti is a csodálatos világában, ahogy Ábel látta, akár az internet segítségével http://mek.oszk.hu/01000/01082/html/ Tamási Áron ezzel a könyvével elérte, hogy mindenütt otthon legyen, ahol magyarul beszélnek, nemcsak szülőfalujában, Farkaslakán, ahol kérésére 1966-ban eltemették. Könyveit olvassák, darabjait sikerrel játsszák.

Előtte persze volt húszegynéhány esztendő, amit már Budapesten töltött, 1945 után, a vasfüggöny és a személyi kultusz éveiben néhány évig elszakítva szülőföldjétől, Erdélytől. Az emlékek éltetik, a Bölcső és bagolyban regényes életrajzot ír. Talán egyik legszebb ifjúsági történelmi regényünk az 1848/489-es évek, a szabadságharc idején Erdélyben játszódó Hazai tükör. Hősei ismertek: Bem József, Bolyai, Gábor Áron. Tamási meg volt róla győződve, hogy román és magyar békében élhet egymás mellett, közös a két nép élete, egy a sorsuk, közös a feladatuk.

Higgyünk benne, hogy neki volt, van és lesz igaza.

38

KultĂşra

39

A könyvtolvaj Szállingózik a hó a Himmel utcában, a németországi Molching kis városában. Ahogy a hó vastag fehér takaróvá válik, az utca átalakul a lefordított „mennyország” nevének megfelelően. Azonban 1939 januárjában, ez az utca, mint a többi német utca is a nácik irányítása alatt áll, és a háború egyre közelebb kerül. Egy autó áll meg egy takaros kis ház előtt, belőle csendes kislány száll ki. Liesel Meminger először járt a Himmel utcában, lenyűgözve az új környék és új otthona által. A verandán Hans és Rosa Hubermann, Liesel új nevelőszülei figyelik érkezését.

Megbújva bár, de valami más is figyeli Liesel érkezését. A halál egyszer már meglátogatta mostanában, és mielőtt a háború véget ér, újra meglátogatja. Egyelőre csak kíváncsian nézi a kislányt, ahogy felvesz egy könyvet, melyet a sírásók véletlenül hagytak el, miközben a testvérét temették. Noha elolvasni még nem tudja, de a Könyvtolvaj hamarosan megtanulja a szavak erejét és azt, hogy azok hogyan változtathatják meg a világot.

2

Film forgatókönyvet. Mikor találkoztunk, és a munkáiról beszéltünk azonnal tudtam, hogy nagyszerű rendező.”

Percivalnak nagyon tetszett a Könyvtolvaj, mert más művön még nem érezte ennyire tükröződni a történelem ezen korszakát. „Nem akartunk még egy Holocaust történetet” - mondta. „Ez egy fiatal lányról szól, és a saját emberi élményeinkről. A legszívmelengetőbb dolog, amit éreztem, miközben olvastam, az az emberi lélek jelenléte és az, hogy milyen erővel bír.”

Szerinte a halált új perspektívából szemléli. „A halál egy kissé humoros módon van ábrázolva, nem pedig a pokol arkus Zusak Könyvtolvaj című műve eredendően közeli jelenségként, ezért sok ember kereste meg Markus-t regényként jelent meg 2006-ban, most pedig ela könyv elolvasása után, hogy már nem is félnek annyira a készült a könyv mozgókép változata is. Brian Percival és haláltól, mint előtte.” tehetséges csapata egy fiktív városkában, egy másik korszakban alkották meg nagy részletességgel Himmel utcát.

M

Szemtanúi lehetünk egy utazás tetőpontjának, mely egy kávézóból indult, Karen Rosenfelt producerrel. Az Alkonyat és Percy Jackson franchise-ok által a mozivászonra vitt Könyvtolvajra egy Wall Street Journalon olvasott cikk keltette fel a figyelmét. „Azonnal felkeltette az érdeklődésemet”, mondta Rosenfelt.

Előkereste a könyvet és egy hétvége alatt ki is olvasta.

Hetek múlva elvitte a könyvet Foxhoz, és a projekt megkezdődött. „Ez egy hét éves út volt, mire ide eljutottunk, ahol most tartunk. Nagyon óvatosak akartunk lenni, mert ez egy nagyon különleges könyv. Egy író és egy rendező volt velünk az egész alatt.”

A halál narrációja – amely jelen van a könyvben – a filmben is jelen lesz, de Percival figyelt arra, hogy nehogy elvonja a Elengedhetetlen volt egy rátermett rendezőt találni. Brian figyelmet a történet főszereplőjéről. „Néha halljuk a hangPercival munkája ismerős lehet azoknak, akik nézték a ját itt-ott, miközben követjük Liesel történetét. Fontos, Downtown Abbey-t. Számos részt rendezett a sorozat hogy a képernyőn meglegyen a kapcsolat vele és a körülötelső és harmadik évadjából, valamint a 2011-es Karácsonyi te szereplőkkel is.” műsorszámát, ezenkívül a BBC The Ruby in the Smoke műsorát. „Brian az Államokba utazott a Golden Globe-ra” - emlékezik Rosenfelt - „így találkoztunk és elolvastuk a

3

A Könyvtolvajra fókuszálva a film megkövetelte, hogy megtalálják a megfelelő fiatal színészt, aki Liesel-t játs�sza. Végül attól jött az ötlet, aki a karaktert kitalálta, Markus Zusak-tól. „Láttam Sophie Nélisse-t a Monsieur Lazhar-ban” - emlékezett - „és azt mondtam a feleségemnek: na ő Liesel! Ha ránézünk Sophie-ra, nem is tudnánk mást elképzelni a szerepre.

Nélisse a Francia-Kanadai Monsieur Lazhar című filmben debütált, és a színészkedés mellett gimnasztikával foglalkozik. „Eleinte jobban koncentráltam a gimnasztikára, mert ki szerettem volna jutni az olimpiára 2020-ban. Aztán elmentem a meghallgatásra és megkaptam ennek a filmnek a szerepét, amit nem mondhattam le, még akkor sem, ha ez a gimnasztika végét jelentette számomra.”

Szerinte Liesel-t egy álom eljátszani. „Kemény jellem és sok különböző érzéssel tipródik. Nem egy könnyű szerep, de csodás és izgalmas, mert bátor.”

Percival szerint Nélisse-nek tehetsége van úgy átérezni szerepét, ahogy ő elképzelte, amely nehéz egy olyan karakternél, aki naiv 11 évesből válik talpraesett tinédzserré. Főleg, mikor a film visszatér a jelenetekhez. Folyamatosan váltogatnia kell 11, 12 és 14 éves kora között, amelyet napi szinten kell véghezvinnie. Noha nincs olyan sok különbség egy 12 és egy 14 éves között, de mégis lenyűgöző.

4

A már tapasztalt Geoffrey Rush és Emily Watson is vele együtt játszik, Hans és Rosa Hubermann-ként.

Rush szerint Markus Zuzak, aki egy Sydney-i fiú, a nagyszülei által elmesélt történetekre alapozta tudását. „Én magam nem hallottam róla, de meglepődtem, mert folyamatosan hallottam a 17 éves lányomtól és a barátaitól, hogy „az apukád játszik majd a Könyvtolvajban?” Az a könyv megváltoztatta az életem”. „Nagyon izgatott vagyok” - mondja Watson. „Amikor elolvastam a forgatókönyvet, úgy gondoltam, hogy ez az egyik legjobb, amit valaha olvastam, és azt éreztem, hogy ez egy olyan karakter lesz, akit könnyű eljátszani. Nem is nagyon tanakodtam.”

Film

Liesel nevelőszüleit könnyű kategorizálni már a film elején. Hans a tipikus törődő apa, aki Liesel-nek megtanítja a szavak erejét és Rosa pedig a háziasszony, akinek ínyére van Lieselnek minél több házimunkát adni. De amint elkezdődik a háború, Hubermannékhoz újabb vendég érkezik, egy zsidó menekült, Max Vandenburg.

Ez a pillanat ragadta el Watsont. „Elkezdjük a történetet egy gyerek szemszögéből nézni és Rose a gonosz mostoha. Ám van egy nagyon érdekes pont, mikor egy nagyon régimódi német szemléletet kapunk, amely nem támogatja a náci ideológiákat, annak ellenére sem, hogy benne élnek.

Rush azonnal felfedezte, hogy a Könyvtolvaj története egy felemelő történet. „Nem kell komornak és sötétnek lennie.

Liesel szemszögéből olyan, mintha a Grimm mesékbe csöppenne. A fiatalság sötét erdejében barangol és találkozik egy kedves favágóval és annak viszonylag gonosz mostohaanyával.

A Himmel utca fontos szerepet játszik a történetben, annyira, hogy saját személyiséggel is rendelkezik. Több csapattal 10 napig járta Németország különböző pontjait, hogy megtalálják a legjobb helyet erre. „Sokáig keresgéltük a megfelelő kisvárost, de valahogy sosem találtuk meg, amire gondoltunk. Sok minden megváltozott Kelet-Németországban, és nehéz volt megtalálni. Logikusnak hangzott, hogy építsünk egy stúdió várost. Ennek a legnagyobb előnye, hogy ha rossz idő van, akkor bemehetünk forgatni fedett helyre. Gyerekszereplőkkel ez eléggé fontos szempont.”

Remek színészek ide vagy oda, a Könyvtolvaj története mégis egy kislány vállán fekszik. Percival és Rush szerint is nagy tehetség rejlik Nélisse-ben. Szikrázó a személye, de a kamerák előtt csupán egy filozófus, aki elbeszéli az életét.

5

A SZERELEM POKOLJÁRÁSAI

Nyilván valamennyien voltatok már szerelmesek, fülig vagy még tovább. Ilyenkor az ember – részint a testében működő hormonok hatására – mindenre képes. Kiváltképp, ha költő. Ekkor születnek a legszebb művek. Vajon mi lehet az oka annak, hogy a legszebb szerelmes versek akkor szaladnak ki a poéta tolla alól, ha vonzalma viszonzatlan. Igen, a reménytelen szerelem hatalmas ösztönző erő.

De miért reménytelen egy költő szerelme? Hiszen birtokában van annak, ami egy leányzó számra is fontos. Lángoló szerelmes tekintet, hasonlóképp forró verssorok, melyek vajpuhára olvasztják a leghidegebb lány szívét is. Igen, de…

A lányok, bármennyire is vonzódnak a romantika, a kalandok iránt, mégis két lábbal a földön járnak, ellentétben a költőkkel, akik inkább lebegnek.

Vagy meglovagolják a Pegazust, a szárnyast…

Igazságtalan a sors, mert a remekműveket kiváltó, nagyon is hús-vér lányok, asszonyok gyakran csupán lábjegyezetté válnak az irodalomtörténet halhatatlan, de poros lapjain. Próbáljunk meg ezen változtatni, szolgáltassunk nekik elégtételt.

Szép számmal vannak közülük, akik megérdemlik…

Még ha múzsa és költő kapcsolatát a titok homálya is fedte idáig… Kezdjük a legnagyobbakkal, közülük is József Attilával, bár amint látni fogjátok, nem csak róla lesz szó…

NE SZERESD A DIRI LÁNYÁT

Kultúra

Az első szerelmek az iskolapadban születnek.

József Attila esetében Gebe Márta, a makói kollégium igazgatójának lánya volt az első. Attila ekkor már sikeres költő volt – igaz csak az önképzőkörben.

Mártát viszont körülzsongták az udvarlók, Attila szomorú és esengő szerelme nem volt igazán a kedvére.

A gimnazista költő a verseket Mártuskának címzett papírlapokon csempészte be a diri lakásába. Öngyilkossági kísérlet lett a kapcsolat vége – szerencsére ezúttal még sikertelen. A lány erről nem szerzett tudomást. A 2003-ban, 97 éves korában elhunyt Márta lehelet halovány kapcsolatukról egy interjúban azt vallotta, nem gőgből utasította el a fiatal költőt, 16 évesen feszélyezték a titokban kezébe csúsztatott versek. Higgyünk neki.

REPÜL A PAPÍRGALACSIN – KI TUDJA HOL ÁLL MEG….

Azután jött a szegedi irodalompártoló ügyvéd, Espersit János lánya, Mária, akit Cacának is becéztek.

A csacska lány barátnőivel egyszer megjegyzést tett Attila loboncos frizurájára. A sértett költő lerohant a szobájába, lelocsolta fejét petróleummal, s kezében volt már a gyufa – a lányok akadályozták meg, hogy ne lobbanjon valódi lángra a szerelem tűzétől amúgy is lángoló költő. Attila a kerítésen át dobálta a lánynak papírgalacsinokra írt verseit. Aztán jelentkezett egy komoly udvarló s a költemények a tűz martalékai lettek. Kató néni szép kort ért meg, s büszkén emlékezett a versekre…

EGY MAJDNEM FÉRJES ASSZONY, AKI SOHASEM LETT AZZÁ Hát igen, gubancos az olyan kapcsolat, ahol a nő a tapasztaltabb. Saitos Gyula újságírónak az élettársa, Valéria volt költőnk szerelmének következő alanya. A Ria-versek örökítik meg az asszony iránti vonzalmát: „Egy hangvilla két ága vagyunk.” A jó – vagy rossz – nyelvek szerint az egyébként nehezen elviselhető és másnak már elkötelezett hölgy viszonozta leginkább az ifjú költő közeledését.

Saitos Gyula igencsak kifogásolható természete miatt soha nem vette el Valériát. Ő is megúszott egy kínos kapcsolatot.

BARÁTSÁG, AMI TOVÁBBI KAPCSOLATOKAT SZÜL 1927-ban József Attila megismerkedik a nála idősebb Illyés Gyulával. A szegényparaszti sorból származó költő elkötelezi magát a baloldali ifjúsági mozgalmakkal, jelen van a haladó Galilei Kör rendezvényein, 1919 tavaszától ifjúmunkásoknak tart előadásokat. Részt vesz a Vörös Segély nem éppen veszélytelen akcióiban, a Tanácsköztársaság után letartóztatottak családjainak támogatásában.

A fehérterror elől menekülnie kell (börtönbe került tanáruk kiszabadítására esküdik össze diáktársaival), 1921-től 1926-ig Franciaországban él emigrációban, ahol részt vesz a munkásmozgalomban. Hazatérve sem tagadja meg múltját, önmagát, így kerül barátságba József Attilával 1928-ban és pályafutásuk több ponton is érdekesen keresztezi egymást. Ő mutatja be a költőnek Vágó Mártát, az új szerelmet.

ELVEGYEM, NE VEGYEM – GYŐZ A JÓZANSÁG Ma már kevesen hinnétek el, hogy ilyen is lehetséges.

Ha szerelmes vagy, semmi nem érdekel, főképp nem a józan számítás. Akkortájt azért ez így nem volt igaz. Vágó Márta jómódú család gyermeke, apja közgazdász, a németül olvasó pesti polgárság tekintélyes lapjának a Pester Lloydnak a szakírója. Attila számos nagyszerű verssel ajándékozta meg Mártát („Klárisok”), akit apja külföldre küld tanulni, nehogy a kapcsolatból házasság legyen. Elővigyázatosságára nem volt túl nagy szükség, a lány gyorsan rájött: egy olyan ember, akinek nincs állása, sem egzisztenciája, a lét peremén tengődik, legyen bár zseniális költő, alkalmatlan arra, hogy tisztes életet biztosítson egy jó házból származó lánynak.

Mással köt házasságot, ami alig pár évig tart.

Sorsuk még kereszteződik, később barátság lesz a szerelemből. Vágó Márta baloldali folyóiratok munkatársa lesz, és – mint a korábbi és későbbi szerelmek is - szép könyvben emlékezik meg kapcsolatukról.

MOST A KÖLTŐ HAGYJA EL AZT, AKINEK SOKAT KÖSZÖNHET Ludman (Szántó) Judit prózai szakmával kezdte, ernyőkészítő munkásként dolgozott, amíg a Tanácsköztársaság alatt meg nem ismert egy fiatal és szemrevaló férfit, Szántó Gyulát. A fiatalember költőnek indult s miután elkötelezte magát a baloldali eszmék mellett, emigrálnia kellett. Először a demokratikus Csehszlovákiába. Judit ide elkísérte, ám 1924-ben elvált és hazatért. Szántó Gyula jó három évtizeddel később ér haza, nem kevésbé viszontagságos úton Magyarországra – a Szovjetunióból. A táborokat is megjárta, mint a sztálini koncepciós perek áldozata.

Más, ma már ismertebb néven, Hidas Antalként vonul be a magyar irodalomba. Több szerencséje volt a szerelemben, mint József Attilának. Feleségül vette Kún Béla lányát, Kún Ágnest, aki amellett, hogy igen szép és okos asszony volt, remek kapcsolatokat épített ki az orosz költőkkel, a magyar irodalom igazi „nagykövetasszonya” lett. Neki köszönhetjük, hogy a legnagyobbak, Paszternak, Martinov fordítani kezdték a magyar lírát.

4

Kultúra NÉZD MEG AZ ANYJÁT, VEDD EL A LÁNYÁT Örök igazság és József Attila sem kerülhette el.

Gyenes Gitta festőnő korban már jóval előtte járt.

A sors összehozta a két embert. Kapcsolatuk nem volt tartós, viszont született belőle egy hiteles József Attila portré. A történet itt nem ér véget.

A festőnőnek volt egy meseszép lánya, Wallesz Luca, a pesti irodalmi szalonok üdvöskéje. A költőnek egyszerre hiányzott az anyai gyengédség, amiben gyermekkorában nem sok része volt és a szerelem. A furcsa kettősségben igazából egyiket sem találta meg, viszont 1927 karácsonya és 1928 között csokornyi gyönyörű verset ír a lányhoz a költő.

A Luca-versciklus nyitó, egyben egyik legismertebb darabja, az „Áldalak búval vigalommal” című. Itt mutatta meg József Attila igazán mit jelent a vers zene, a költeményt többen meg is zenésítették.

Gyenes Gitta férje, Wallesz Jenő az irodalommal kötelezte el magát, újságíróként több lapnál dolgozott, 1943-ban halt meg. Felesége 17 évvel élte túl, egy festményét a Nemzeti Galéria gyűjteményében is megtaláljuk.

A LEGSZEBB VERS, MINT AZ ELVÁLÁS OKA Szántó Judit, akivel József Attila 1928-ban ismerkedik meg, mindent elkövet, hogy rendezze a költő rendezetlen életét. Cserébe nem sok elismerést kap, verset pedig szinte egyet sem. Mintha igazolná azt a tételt, hogy a költői szerelem útjai kifürkészhetetlenek. Jött egy újabb, múzsa, Márton Márta művészettörténész. Múzsa, de csak egy pillanatra, mégis hozzá írta a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét, az „Ódá”-t. Elméletünk beigazolódik, legalábbis a költőknél. A dolog Szántó Judit tudomására jut, anyagilag sem álltak valami fényesen, méreggel öngyilkosságot kísérel meg. Végül elválás lett a se velem, se nélkülem kapcsolatból.

Szántó Judit, mint előadóművész futott be szép pályát, ő szervezte meg a költő emlékmúzeumát, és mint irodalomtörténész dolgozott az Irodalmi Múzeumban is.

5

ÍGY ÉL A KÖLTŐ, AKI NEM AZ ÁLMOK LOVAGJA Nővére, József Jolán így emlékezik meg arról, hogy élt a húszas-harmincas években öccse, a már ismert, több kötetes költő: „1929. február…beállított Vásárhelyre.

Külsején látszott, hogy sokat nyomorgott az elmúlt télen. Sovány volt, arca beesett, nyaka még jobban megnyúlt. A sok éhezéstől megint kiújult gyomorbaja…nem tudott enni akkor sem, amikor a bőségesen terített asztal előtt ült. Tejbegrízt főztünk neki, meg krumplipépet, mint egy kisgyereknek. Ruhái siralmas állapotban voltak.

Ami nem is volt csoda, más viselte őket, csak azután Attila. Ingeit meg sem lehetett foltozgatni, mert foszladoztak a cérna nyomán. Itt Vásárhelyen kapott négy új inget, talán az első új fehérneműt életében…Attila hagyta, hogy így törődjünk vele. Árvasága azonban tökéletes maradt...”

ÚJABB CSAPÁS, EZÚTTAL NEM SZERELMI József Attila életét a Horthy-rendszerben üldöztetés, perek, viták kísérték, nem tudott gyökeret verni a két háború közötti világban–ebben nem volt egyedül...

Modern költészetét és politikai hitvallását elvtársai is nehezen tudták elfogadni. Kapcsolata a párttal – elvi és gyakorlati okokból megszakad. Gyenge idegzetű lévén már évek óta pszichoanalízisre járt, ami egy illegalitásban élő párt tagja számára végzetes lehetett. A lényeg mégis a dogmatikus moszkvai emigráns pártvezetés és a szabadságot igenlő költő közötti ellentét volt.

Ekkor jött a megrendítő hír, Illyés Gyulát és Nagy Lajost hívták meg a szovjet írókongresszusra s nem a legnagyobb proletár költőt. József Attila „ Miért nem én?” címmel cikket írt. A magyar irodalomtörténet rejtélye, hogy a sokaknak kínos kézirat elveszet. De térjünk vissza a szerelemhez.

PACIENSBŐL SZERELMES, A KÉS NEM TALÁL CÉLBA

6

Gyömrői Edit a Tanácsköztársaság utáni összeomlást átélt baloldali értelmiség tipikus – nem kevésbé kalandos – pályáját futotta be. Fogpasztatubusba rejtett pengőkkel menekül az országból, megfordul mindenütt a világon, hogy mint pszichológus térjen haza 1933-ban Magyarországra. József Attila ekkor már súlyos lelki beteg, a pszichiátria viszont még gyermekcipőben jár.

Edit vállalja gyógyítását – mai tudásunk szerint nem a legszakszerűbben. Lelki gondjain nem segít, ám a költő halálosan beleszeret.

Kultúra Hogy szerelem volt ez, vagy csak az anyai szeretet hiánya, - megoszlanak a vélemények, „Gyermekké tettél” című verse inkább az utóbbira utal. Az elutasítást látva a költő egy elkeseredett pillanatában késsel támad a doktornőre, akit vőlegénye ment meg. A tragikus kapcsolatból születik József Attila utolsó kötetének címadó, gyönyörű verse, a „Nagyon fáj”. Gyömrői Edit érdekes életutat jár be. A zsidótörvények miatt menekülnie kell Magyarországról, több házasságot próbál végig, még Ceylonban is megfordul, s mint jeles pszichológus, 91 éves korában, Angliában hal meg - közel ötven évvel éli túl a költőt.

AZ UTOLSÓ SZALMASZÁL

EPILÓGUS HELYETT

Szép és beteljesületlen szerelem, ami akár be is teljesülhetett volna, ha a sors közbe nem szól. A halála előtt pár hónappal ismerkedik meg József Attila Kozmutza Flóra pszichológussal. A költő megkéri a lány kezét, kapcsolatukat mindenki támogatja.

Flóra, akihez a „Flóra” című verset írta, talán hajlott is volna a házasságra, ám az élet közbeszól. A lány szanatóriumba kerül, miközben az élet sorscsapásai alatt összeomló költő 1937. december 3-án, a balatonszárszói vasútállomáson egyesek szerint tragikus baleset, a hiteles kutatások szerint öngyilkosság áldozata lesz. A tudós irodalomtörténész, Tverdota György így ír erről: „Ne legyen kétségünk arra nézve, hogy József Attila tudatosan választotta a halált.

Világos időszakaiban, mert hiszen a tudatzavar csak részlegesen uralkodott elméjén, a tőle megszokott alapossággal és pontossággal konstatálta, hogy gyógyíthatatlan. Világosan látta esélyeit: ha tovább él, hátralevő éveit eltompított állapotban, elmegyógyintézetben kell letöltenie. Ezért az egyetlen megoldást választotta, amelyet ilyen esetben választani lehet: az öngyilkosságot.

Utolsó nagy szerelmének alanya, Kozmutza Flóra pszichológus szép pályát futott be. Két évvel József Attila halála után a nagy kortársnak, Illyés Gyulának lett élete végéig hűséges társa és felesége, a költő halála után megjelentette annak posztumusz kötetét. Mint tudós és szervező beírta nevét a magyar gyógypedagógia történetébe. Bátor asszony volt, Őszinte könyvben írja meg József Attilához fűződő 9 hónapos kapcsolatát. Tiszteletet érdemlő pályát bejárva 1995. május 14-én halt meg. József Attila nem találta meg a boldogságot sem az életben, sem szerelmeiben. Ám azok az a lányok, asszonyok, akikkel rövidebb-hosszabb ideig együtt élt, megőrizték nekünk a költőt, s talán megajándékozták néhány boldog perccel. A szerelemre vigyázni kell…

Földeák Iván

7

www.forexclusive.hu

trading forex all the cool kids are doing it

Gazdaság

NAPJAINKBAN

a vállalkozásoknak, vállalkozóknak egyik legfontosabb gondja a piaci mozgások gyors követése, a változások tempójának felvállalása, a gyors alkalmazkodás és a legkevesebb veszteséggel történő túlélés. Ebben a folyamatban a meghatározó és befolyásoló tényezőt nemcsak az egyéni és társas vállalkozások – néha gyenge – adottságai jelentik (tőke, technológia, piaci ismeret, innováció stb. hiánya), hanem a gyors piaci változásokra kevésbé felkészült személy is.

A hazánknál jóval fejlettebb, a piaci verseny szellemét és szokásait, elvárásait jól ismerő, tapasztalatokban gazdag országok számára is okozott problémákat, komoly kihívásokat a piaci verseny felerősödése, és nem utolsósorban a gazdasági krízis.

Szinte élet-halál küzdelmet vívtak és vívnak ma is gazdasági társaságok, vállalkozások piaci létükért, a vásárlóért, miközben az egyre nyitottabbá váló gazdaság – részben az uniós tagság miatt is – meg kell engedje a verseny szereplőinek néha mértéktelen bővülését, nemzetközivé válását. A vevő a kínálat erőteljes növekedése miatt igényesebb, megfontoltabb, alaposabb és jóval körültekintőbb lett. Elvárásai nem hirtelen, de jelentősen megváltoztak, sokszor ugyanazzal a termelővel, kereskedővel, szolgáltatóval szemben is, miközben sokan értetlenül álltak ezzel szemben. Teljesen természetessé vált, hogy a vevő sokkal érzékenyebb lett az árakkal és az azzal arányos minőséggel, a pontossággal, a bánásmóddal szemben. Jogosan várja el, hogy az általa elfoglalt pozíció alapján (visszatérő vásárló, törzsvevő, „nagykövet”) azzal arányos bánásmódban részesüljön.

A vevők érzékenységének erősödése okozza a vásárlási döntések változásait. Ebben a folyamatban nem csak a versenytárs jelenik meg új szereplőként, hanem annak gyors és sikeres megjelenését a helytelen, rosszul értelmezett gondolkodásmód is okozhatja. Az új versenytársak megjelenésére egy üzleti kapcsolatban csak akkor van esély, ha az eddigi üzleti kapcsolat a vevő számára nem megfelelő, ha abban olyan zavarok jelennek meg, amelyeknek kiküszöbölésére vagy megszüntetésére az egyik fél sem vállalkozik, és olyan az üzleti viszony, amelyet a vevő nem tolerál. A példa rendkívül rokon a magánéleti kapcsolatok hasonló jelenségeivel. Természetesen nem lehet kijelenteni, hogy ez az egyetlen oka a piaci kudarcoknak, de nagyon fontos tudni, hogy a sok tényező mellett lényegesen nagyobb szerepe van a bánásmódnak. Mindenkinek fontos tudni, hogy a megfelelő kezelési mód nagyobb garanciát ad a harmonikus és tartós vevőkapcsolatokra.

PÁR FONTOS SZEMPONT A VEVŐVEL KAPCSOLATBAN: ● A piaci versenyben nem árakat, termékeket és szolgáltatásokat vesznek a vevők, hanem hasznokat, előnyöket, biztonságot és garanciát. Amennyiben ez a vevő számára megfelelő, akkor nem az árral van gondja, hanem valószínűleg a lehetőségei akadályozzák a vásárlásban. ● Fontos feltételezni minden lehetséges vásárlóról az igényességet, a jó minőség iránti vágyat. Attól, hogy valakinek nincs mindenre pénze, és nem tud mindent megvenni, még lehet igényes. ● A szakmai hozzáértésen, felkészültségen túl nagyon fontos, hogy milyen mértékben és eredménnyel tudunk a vevő szempontjait figyelembe véve –köztünk és a versenytársak között – számunkra pozitív különbséget kínálni. A vevők többsége ismeri a versenytársaink kínálatát, ezért figyelembe fogja venni, hogy mennyire testre szabott számára a kínálat. ● Mennyire ismerjük az ő döntésének szempontjait, és végül mennyire talál megoldást a termékünkben, szolgáltatásunkban a problémáira. Kimondható, hogy ha a vevő megoldást talál, akkor meg fogja találni a forrásokat is. Vagy rögtön, vagy később. De a jó esély a vásárlásra ettől kezdve nő. ● Napjainkban fontos figyelembe venni a vevő elvárásait, eddigi elégedettségét, az összehasonlítás lehetőségét és veszélyeit, ami a rendszeres vevőkontaktuson túl is mindig fennáll. Ez az egyik legnagyobb felelőssége azoknak, akik munkájuk során a vevővel állnak kapcsolatban. ● Tisztában kell lenni azzal, hogy a vevő joggal várja el, hogy mindazok, akik az elégedettségük elnyeréséért, a vásárlásuk ellenértékéért – a pénzért –tesznek, legyen az az értékesítő, a marketinges, a vevőszolgálati munkatárs, a szervizes, az árukiadó, a szállítmányozó, a pénzügyekkel foglakozó, sokszor a cég elsőszámú vezetője is, oly módon bánjon vele, hogy az erősítse a vásárlói döntését, és biztosítsa elégedettségét.

Ellenkező esetben a vásárló új beszerzési forrás után kutat, és lehet, hogy másnál fog vásárolni. Általában ennek egyenes következménye, hogy ilyen esetben biztos drágábban vásárol – máshol!

Gazdaság ● A vásárlók felé a cégek üzenetét, reklámját – amely sokszor komoly ráfordításokat igényel – a céget képviselő személyeknek kell megerősíteni, megőrizni, és ha szükséges, javítani, megvédeni. A cég piaci presztízsét, a vásárlók bizalmát csak lojális, a cég iránt elkötelezett személyek képesek megőrizni. Ez a lojalitás a bizalom üzenete. A lojálisan gondolkodó személy kész és képes nehéz, kritikus piaci szituációkban is a tisztességes helytállásra, az üzleti érdekek méltó képviseletére, a cég olyan szintű képviseletére, ami a versenytársakkal szembeni védelmet tudja biztosítani. ● A vásárló igényli a pozitív megnyilvánulást. Nem kedveli a sértődöttséget, különösen akkor, amikor ő az elégedettségét mondja el más termékkel, szolgáltatással szemben. Nem azt mondta, hogy amit kínálunk, az nem jó, hanem azt, hogy mi volt az, ami neki eddig megfelelő volt. A profin gondolkodók ilyenkor a legjobb alternatívapozíciót akarják elfoglalni. Nem lehetünk mindenkinél elsők, de bármikor lehetünk a legjobb alternatíva! ● Az üzleti kapcsolatok megszerzésén túl legalább annyira fontos a kapcsolatok gondozása, ápolása. A vevő és a cég közötti viszony erősítése, néha a versenytársak által láthatatlannak tűnő szálak erősítése, biztosítása. Ez az egyik legnehezebbnek tűnő feladat, hiszen számos esetben a kapcsolatok kezdeményezése és az azt követő időszak feladatai nem ugyanazon személy tevékenységi körébe tartoznak. ● A vevő igényeinek folyamatos figyelése, a termékek, szolgáltatások használati tapasztalatainak gyűjtése, a fogyasztó véleményének rendszeres szondázása, azok értelemszerű és szükségszerű alkalmazása a termék vagy szolgáltatások fejlesztése során, a hatékony vevőkapcsolatok egyik biztosítékát, zálogát jelentik. Ha a vevő azt tapasztalja, hogy véleménye, szakmai, kritikai észrevételei „süket fülekre” találnak, vagy azokra nem érzékeny senki, akkor ezek a vélemények sokszor a versenytárs üzleti sikereinek eszközeivé válnak.

Ellenkező esetben, amikor a vélemények jobbító hatása megjelenik akár a termékben, akár a szolgáltatásban, és ez megfelelő visszacsatolás mellett eljut a vevőhöz (kellő hangsúlyt, publicitást kap), ez a további pozitív vásárlói döntéseinek garanciája, a versenytársakkal szembeni lépéselőny megtartásának erkölcsi fedezete lesz. ● A vásárló sokszor túlérzékeny, sokszor hektikus reakciója ellen igazi piaci „gyógyszer” nincs, de a megelőzés, a hatások tompítása csak abban az esetben képzelhető el, ha a gondolkodásmód a szó igazi értelmében vevőközpontúvá válik. Nem az a követelmény, hogy csak a vevő szempontjai lehetnek a döntők, hanem annak okos, értelmes követése, a vevő reakcióinak figyelemmel kísérése, azok adaptálása, integrálása a tevékenységünk során válasz lehet a szokatlanul erőteljes és a későbbiekben sem gyengülő versenyre. ● Azok a vásárlók, akik reklamálnak, a vásárlással kapcsolatos gondjaikat nekünk mondják el, sokkal lojálisabbak velünk, mint azok, akik problémás helyzetben – a rossz reagálás miatt – máshol vásárolnak. Legyünk jóban a reklamálókkal, mert ők a garanciái a fejlődésnek, és azért reklamálnak, mert szeretnék, hogy legközelebb ez a gond ne forduljon elő. Tudni kell, hogy akkor reklamál a vevő, ha gondot, problémát okoztunk neki, és ezt számára orvosolni kell!

Valójában a vevőkről alkotott pozitív kép és annak tudatosítása, a jó reakciók a kifogások, ellenvetések kezelése során, a számukra meglepő, kellemes bánásmód nem lehetetlen elvárás az üzleti életben. De, hogy milyen eredménnyel tesszük, az alapvetően a gondolkodásmódon múlik. Ezért igaz az állítás, hogy vagy profin csináljunk dolgokat, vagy sehogy!

Dolgokat nem érdemes másképp tenni, mint profin, mert az ugyanannyi időt vesz igénybe, mint az amatőrizmus, csak más lesz a végeredménye!

55

„Vásárolni jó!”- halljuk ezt sokak szájából. Ott a boltban, abban a pillanatban talán tényleg örömet okoz kényeztetni, megajándékozni magunkat egy kisebb-nagyobb dologgal. Ám ezek az apró kis örömök hamar elillannak, amint észrevesszük, hogy nem maradt pénzünk arra, amire tényleg szükségünk lenne.

Pszichológusok szerint a vásárlás okozta öröm sajnos nem okoz tartós boldogságot, hamar rátör az emberre az érzés, hogy újra menjen és költekezzen. Itt kezdődhet el, hogy egy örvénybe kerülünk, amiből már nehéz kimászni. Leggyakrabban két módon zárul ilyenkor a történet: vagy túlköltekezel, vagy ami még rosszabb, kölcsön kell kérned, hogy fedezd a saját kiadásaidat.

Hogyan kövessem nyomon a kiadásaimat?

Készíts magadnak pénzügyi tervet, amihez a legegyszerűbben úgy foghatsz hozzá, hogy elkezdesz vezetni egy kiadási naplót, amiben mindent lejegyzel, amit egy héten költesz, így jobban átlátod mire megy el a pénzed, és könnyebb lesz észrevenni hol tudsz lefaragni a költségeken.

Most oszd három kategóriába ezeket a kiadásokat: –ELENGEDHETETLEN: számlák, kiadások, amelyeket minden hónapban ki kell fizetni –MINDENNAPOS: élelmiszer, utazási költségek, gyógyszerek, szokásos költségek pl. magazin megvétele –ALKALMI: ruházat, éttermi, kávézói kiadások, születésnapok

56

Gazdaság

Ha átellenőrizted és minden fel van tüntetve válaszd ki azokat a dolgokat, amelyeket csak kedvtelésből (igény) veszel meg, igazából nincs is szükséged rá (szükséglet). Az egyik legegyszerűbb példája a szükségletek és az igények közötti különbségtételnek, ha mondjuk elképzeled, hogy éhes vagy. Ebben az esetben egy sima kifli is csillapítja az éhségedet (=szükséglet), de egy kakaós csiga még finom is (= igény).

Kíváncsi vagy, hogy mire érdemes figyelni a mindennapokban? Olvasd el az alábbi tippeket, hogy tudatosabban irányítsd az életedet és a kiadásaidat.

Telefon –mielőtt az előfizetés vagy feltöltős kártya mellett döntenél, gondold át telefonálási szokásaidat, inkább hívásokat indítasz vagy szöveges üzeneteket küldesz vagy az internetet használod és ezek alapján nézd át a szolgáltatók ajánlatait –gyakran ingyen kínálják fel a készüléket a szolgáltatók, ám cserébe többéves előfizetési szerződést kell aláírni, ezért érdemes alaposan átgondolni, mielőtt egy ilyet aláírsz Vásárlás –érdemes mindig összehasonlítani az árakat illetve ellenőrizni, hogy mennyiért juthatsz hozzá ugyanahhoz az áruhoz online üzletben –fontold meg a nagyobb tételben történő vásárlásra ösztönző akciókat: mialatt a „kettőt fizet, hármat vihet” ajánlat jó vételnek tűnik első hallásra a végén valószínűleg többet vásárolsz (és legfőképpen fizetsz), mint amire szükséged van –kísérd figyelemmel az üzletekben meghirdetett leárazásokat, akciós ajánlatokat Élelmiszer –ha szereted a gyümölcsöt, zöldséget próbáld meg lehetőleg a piacon beszerezni a termelőktől –a szupermarketek saját termékeit érdemes választani: ezek olcsóbbak és a teszteken nagyon gyakran nem érezhető a különbség –légy óvatos az akciós termékekkel, gyakran nagyon hamar lejár a szavatosságuk –ha nem tudsz hazamenni ebédelni és drága beülni valahová, akkor készíts magadnak egy tartalmas szendvicset ebédre, lehetőleg minél több zöldséggel, hogy egészséges is legyen Ruházat –mindig próbáld fel a ruhát, cipőt mielőtt megvennéd, mert a különböző márkák konfekciómérete gyakran nem egyezik –érdemes figyelemmel kísérni a gyakori leárazásokat –a használtruha üzletekben gyakran nagyon jó állapotú termékeket találsz az eredeti ár töredékéért Belépőjegyeknél –mindig ellenőrizd vannak-e kedvezményes belépési lehetőségek –ha többen mentek figyeljetek a csoportos kedvezményekre –vetítéseknél az első előadások általában a legdrágábbak Természetesen ezek csak ötletek ahhoz, hogy jobban gazdálkodj a bevételeddel, de mindenképpen fontos, hogy minél korábban kialakítsd az életedben a helyes pénzügyi szokásaidat, mert a fiatalkorban kialakult minták rányomják a bélyegüket későbbi szokásaidra is. Így, ha időben kezdesz tudatosan dönteni kiadásaidról könnyebb lesz elkerülni az eladósodást és nehéz helyzeteket.

57

A VALENTIN-NAP TÖRTÉNETE Hamarosan elérkezünk az évnek ahhoz a napjához, amely gyakorlatilag mindenki számára egyformán kínos. A szerelmesek számára azért, mert kénytelenek parancsszóra ajándékot adni kedvesüknek, és érzékeltetni vele rajongásukat, az egyedülállók számára pedig azért, mert kénytelenek szembesülni azzal a ténnyel, hogy rájuk nincs, ki gondoljon ma, ők hiába várják a képeslapot és a szív alakú marcipándesszertet.

Ha nem lenne egyértelmű, igen, a Valentin-napról és annak történetéről olvashattok.

Ami viszont valóban nem egyértelmű a bevezetés alapján, hogy cikkünknek pozitív kicsengése lesz. A Valentin-nap eredete után kutatva ugyanis kiderült, hogy ez a mára egészen elfajzott ünnep valaha egy színes legendákkal és megrázó történelmi tényekkel tarkított hagyomány része volt.

A történet főszereplője Szent Bálint, akit a szerelmesek, lelkibetegek és epilepsziások védőszentjeként tartottak számon. Bálint Terni püspöke volt, s a 14. században vált a szerelmesek és fiatal házasok védőszentjévé Angliában és Franciaországban.

Hogy miért?

Eszerint, mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. A kivégzésre február 14-én került sor, azonban mielőtt ez megtörténhetett volna, a püspök búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ezzel pedig máris elérkeztünk a Valentin-napi képeslapok és titkos üzenetek küldözgetésének eredetéhez.

A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerező eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre.

Minden az ókorba nyúlik vissza…

Az iskolapadban eltöltött évek során azonban ráébresztettek minket valamire: bármit is ünneplünk ma, annak gyökerei az ókorban találhatók, így érdemes közelebbről megnéznünk ezt az időszakot is.

A Római Birodalomban február 13 és 15 között ülték meg Faunus és Lupercalia, más néven Februa ünnepét. A Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, hogy ezek segítségével engeszteljék ki a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. A papok ekkor bebrua nevű kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés, tisztulást, és termékenységet hozzon.

Szerencsére a termékenységi ünnepnek voltak ennél kellemesebb részei is. (Ha nem lettek volna, valószínűleg ma nem ilyen vidáman emlékeznénk meg róla). Ez a nap Júnó istennő, a házasság pártfogójának ünnepe is volt: a fiatal leányok Junó templomába mentek, hogy ott kapjanak szerelmi jóslatot az igazi partner kiválasztásához. A férjek virágot ajándékoztak ezen a napon a feleségeknek. Az egyszerű nép (plebeius) ifjú férfiai pedig ezen a napon húztak tombolát a még hajadon nők neveivel.

Az így létrejövő párok egy ideig próbaképpen jártak is egymással, és néhányan a szóbeszéd szerint valóban egymásba szerettek. Ez a népszokás azonban sok római arisztokrata szemében erkölcstelen volt. Valószínűsíthető, hogy a két ünnep egy napra esése által ötvöződtek az ókori Róma farkasősének és a keresztény mártír kivégzésének hagyományai. Az ünnepek közvetlen kapcsolatára nincsenek bizonyítékok, csupán a legendák maradtak fenn, ezek alapján honosodtak meg a különböző országok Valentin-napi szokásai.

Lássuk, hogyan telik ez a nap az egyes országokban:

ANGLIA Az angolszász területen e nap népszerűsége Geoffrey Chaucer, angol költőnek a „Madarak parlamentje“ (Parlement of Fowls) című költeményére nyúlik vissza, mely 1383-ban feltehetően II. Richárd király udvarában megtartott Valentin ünnepségekre készült és melyet azon első alkalommal adtak elő. A költemény arról szól, hogyan gyülekeznek a madarak épp ezen a napon Triász, a természet istennője köré, hogy így mindegyikük egy társra találjon.

A 15. század vége óta vannak Valentin párok Angliában, akik egymásnak kisebb ajándékokat vagy költeményeket küldenek.

A virágok ajándékozásával való kapcsolat visszavezethető Samuel Pepys költő feleségére Elizabeth Pepysre, aki 1667-ben férje szerelmes levelére egy virágcsokorral válaszolt. Az angol nemesi társaság köreiben ettől kezdődően a levél és a virágcsokor kapcsolata utánzás révén meghonosodott.

Shakespeare Hamlet című drámájában a megőrült Ophelia „illetlen” énekében Szent Bálint napjáról beszél, amelynek éjszakáján a leány bement a legényhez és már nem leányként jött ki tőle.

NÉMETORSZÁG Az angol kivándorlók magukkal vitték a Valentin-napi szokásokat az Amerikai Egyesült Államokba. A második világháború alatt pedig az amerikai katonák terjesztették el ezt a szokást Európában, így Németországban is. 1950ben Nürnbergben volt az első Valentin-napi bál. Ekkor hivatalosan is bevezették a Valentin-napot. Általánosan ismertté a virágtermesztők és az édességipar reklámjaival lett.

Időközben megjelentek az édességcsomagok, kártyák és parfümök is, de a legfontosabb ajándék továbbra is a virág. Míg év közben főként a nők azok, akik a virágokat vásárolják, addig Valentin napján a férfiak vannak többségben. A vörös rózsák ára ilyenkor erősen felemelkedik.

JAPÁN A japán szokás, ahogy az lenni szokott, eltér a nyugatitól. Február 14-én a hölgyek csokoládéval ajándékozzák meg imádottjukat, de akár férfi munkatársaikat, ismerőseiket is. Egy hónappal később (White Day) viszonzásként fehér csokoládét kapnak ők ajándékba.

A Valentin nap és a White Day mellett a félszigeten van egy Black Day is: aki február 14-én és március 14-én sem kapott ajándékot, az április 14-én „gyászolja” ezt és jajagmyeont, egy fekete szósszal készített tésztát eszik.

MAGYARORSZÁG Nálunk nincsenek kifejezetten saját hagyományai az ünnepnek, csupán az olyan látványos szokásokat vettük át, mint a csokoládé, virágcsokor küldés, szerelmes levelek elhelyezése a másik padjában, postaládájában.

Ha a Valentin-napra gondolunk, rögtön előtör a lázadó, alternatív énünk és feltesszük a kérdést: miért épp ma adjak ajándékot a másiknak? Az év többi napján is szeretem, semmi szükség efféle fogyasztói társadalom által diktált, fölösleges ünnepnapok megtartására.

Ugyanakkor viszont ne felejtsük el: ünnepelni jó, ezért minden lehetséges alkalmat meg kell ragadni, hogy így tegyünk. Nem a drága ajándékokról van szó, és nem arról, hogy puszta megszokásból, kötelességtudatból emlékezzünk meg a másik iránt érzett szerelmünkről. Csupán csak arról, hogy sosem tudhatjuk, meddig lehetünk a másik mellett, ne hagyjunk ki hát egy olyan napot sem, amikor elmondhatjuk neki, hogy mennyire fontos nekünk.

SPORTRÖVIDEK Erdei Zsolt úgy döntött, folytatja karrierjét, és hét év után ismét magyar ringbe lép. Madár megállapodott

Rácz Félix sportmenedzserrel, a felek 2014. március 8-án, a kecskeméti gálán mutatkoznak be egymás oldalán. „A magyar gálák mindig hatalmas érzelmi többletet adtak nekem, ahogy szurkoltak nekem Debrecenben vagy Budapesten az örökre belém vésődött. Most is győzni szeretnék és győzni is fogok, mindenképpen ki akarom szolgálni a hazai nézőket, amelynek a szeretete évtizedekig elkísért" - mondta Erdei Zsolt.

Rózsa Csilla

amerikai edzőtáborozása alkalmából részt vett Annika Sorenstam meghívásos versenyén a világ legjobbjai ellen. Egy peches első elütés, majd egy szenzációs második nap után - ahol bajnokunk megcsillogtatta isten adta tehetségét - , a zárónapon nem igazán tudott ráhangolódni a játékra, a középmezőnyben (42.helyen) végzett.

Csillának a verseny végén maga Annika Sorenstam köszönte meg a részvételt.

Golfozónk edzőtábora Jacksonville-ben folytatódik egészen március végéig, ahonnan egyenesen Ciprusra, a válogatott edzőtáborába utazik majd.

Farkas Norbert

az utazó csapat tagja - ott lesz a szocsi olimpián! Az eredményei alapján nem volt kétséges, hogy őt választja a magyar szövetség, de azért mégis jobb biztosat tudni. „A mostani olimpiai kvalifikációs időszak más volt, mint a többi - kezdte a Felix Promotion sportmenedzser-irodával együttműködő Farkas. - Korábban mindig a versenyzők két legjobb pontját átlagolták és az alapján kellett a legjobb ötszázban lenni, most ezt a számot megemelték - öt nagyon jó eredményt kellett elérni, hiszen annyit átlagoltak."

Fighters’Run: Fejlámpával futnak

A táv rövidebb, de a viadal nehezebb lesz, hiszen éjjel kell túljutni az akadályokon.

Már nappal is pokoli nehéz volt teljesíteni a távot, milyen lesz akkor éjszaka?

Márciusban kiderül. A Fighters’ Run szervezői ugyanis – a Felix Promotionnel együttműködve – éjszakai viadalt is beiktatnak a programba március 16-án. Az akadályokat megvilágítják ugyan, de a versenyzők így is főleg a lámpáikra és az ösztöneikre hagyatkozhatnak. Érdekesség, hogy a márciusi lesz az ötödik Fighters’Run – eddig több mint 3000 futó mérette meg magát, s közülük 250300 rendszeres visszatérő.

Vízilabda Magyar Kupa

Férfi: Sorozatban harmadszor nyerte meg a férfi vízilabda Magyar Kupát az A-Híd Szeged VE, miután a sorozat szolnoki fináléjában pazar rajtot követően négy góllal nyert a Szolnoki Dózsa-Közgép VSC ellen.

Női: A Dunaújvárosi Főiskola VE nyerte meg a női vízilabda Magyar Kupát – a klub történe során immár hatodszor –, miután a sorozat szolnoki fináléjában egy góllal nyert az előző kiírá győztes ZF-Eger ellen.

2

ete ásban

Sport Cristiano Ronaldo, a Real Madrid portugál támadó-

ja kapta meg, a 2013-as év legjobb játékosának járó Aranylabdát a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) zürichi gáláján. A legjobb edző a Bayern Münchennel öt trófeát (Bajnokok Ligája, Bundesliga, Német Kupa, Európai Szuperkupa és klubvilágbajnokság) megnyerő Jupp Heynckes lett. A Puskás-díjat Zlatan Ibrahimovic kapta – a díjat Orbán Viktor miniszterelnök adta át.

Férfi Kézilabda EB, 2014, Dánia

Január 12-26. között Dániában rendezték a férfi kézilabda Európa-bajnokságot. A magyar válogatott a csoportkörben Spanyolországgal, Izlanddal és Norvégiával küzdött a továbbjutásért, mégpedig sikeresen, két döntetlennel lépett tovább. A középdöntőben a macedónok, a dánok és az osztrákok ellen egy győzelem, két vereség volt a mérleg, így a mieink végül nyolcadikként zárták a tornát. Franciaország parádés játékkal 41–32-re legyőzte a házigazda Dániát a férfi kézilabda Európa-bajnokság döntőjében.

Michael Schumacher a franciaországi téli üdülőhelyen, Méribelben December 29-én síbalesetet szenve-

dett. Helikopterrel szállították a moutiers-i, majd a grenoble-i kórházba. Schumacher a jelentések szerint épp két kijelölt sípálya között siklott át, amikor elbukott, és egy sziklába ütötte be a fejét a balesetnél, bukósisakja óvta meg valamennyire. Sokkos állapotban volt, de eszméleténél, amikor kórházba szállították, de Grenoble-ba már kómába esve érkezett meg. Már kétszer megoperálták, a második beavatkozás során egy vérömlenyt távolítottak el agya bal feléből. Az orvosok azóta mesterséges kómában tartják, igaz, több olyan vélekedés is van, mely szerint lassan itt lenne az ideje annak, hogy felébresszék. Nemrég olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az orvosai épp ezért már vizsgálják az agyfunkcióit.

Rapport Richárd

a világos bábukat vezetve legyőzte az indiai Pendyala Harikrishnát a hollandiai Wijk aan Zeeben zajló sakk szupertorna vasárnapi, hetedik fordulójában. A viadal honlapja szerint a 17 éves magyar nagymester a 68. lépésben késztette a parti feladására riválisát, s - két remije mellett - második sikerét aratva most három pontja van. A 12 fős mezőnyben Rapport jelenleg a 7-10. helyen áll holtversenyben. A hétfői szünnapot követően a keddi nyolcadik körben a négypontos olasz Fabiano Caruana lesz a magyar sakkozó ellenfele.

3

„A SZERELEM AZ AZ ÁLLAPOT, AMELYBEN A LEGINKÁBB LÁTJUK ÚGY A DOLGOKAT, AHOGYAN AZOK NINCSENEK.” (Friedrich Nietzsche)

KÖZELEDIK A VALENTIN NAP, hamarosan elkezdhetünk kedves kis ajándékokat keresgélni szerelmünknek, vagy ha effélével épp nem rendelkezünk, akkor kutyánkat, macskánkat lephetjük meg helyette valami finomsággal. Február 14. közeledtével sokan visszatekintünk a múltba, felidézzük a kezdeteket, vagy a jövőről ábrándozunk és egy egész életen át tartó folytatásról. A szerelem jelensége gyakorlatilag kimeríthetetlen témát szolgáltat a filozófiának, ezért ezt járjuk körbe egy MerleauPonty nevű fenomenológus „Az észlelés fenomenológiája” c. könyvének segítségével.

SZÁMTALANSZOR elgondolkozom rajta,

hogy mennyi esélyem van kideríteni, hogy mi a szerelem. Valószínűleg édeskevés, ugyanis az embernek még azt is nehezére esik teljes bizonyossággal meghatározni, hogy éppen szerelmes-e vagy sem. Hogy amit érzek a másik iránt az már szerelemnek mondható, vagy csak valamiféle múló lelkesültségnek? Esetleg beteges függés, hiánypótlás, pótcselekvés? A következőkben azt a hamis és az illuzórikus szerelmet szeretném körüljárni, illetve azt, hogy mi történik a szerelemmel, az idő múlásával, amikor az egymást valaha szerető felek óhatatlanul is megváltoznak. Hogy mi marad akkor, amikor egy szerelem véget ér, és az ágyamon ülve tudatába kerülök annak, hogy megint vége ért valami, vagy még rosszabb esetben annak, hogy amit valaminek gondoltam, valójában nem volt semmi sem. Merleau-Ponty egy helyen az igaz és a hamis szerelemről beszél, illetve a szerelem illúziójáról. Nyilván mindünk találkozott már azzal a helyzettel, hogy egy szakítás után kacagva meséltük a cimboráknak, hogy azzal az idiótával már nem vagyunk együtt, bármikor előkerült a neve a társaságban csak megvetően nyilatkoztunk róla, megfeledkezve arról, hogy voltak idők, amikor szinte lényünk egy részévé tettük az illetőt. Hogy működik ez? A szerelemben egyfajta skizofrén állapotba kerülnénk, melyből kizökkenve énünk nem is emlékszik

Kultúra arra az énre, akivé az állapoton belül volt?

Vagy valamiféle múlttagadásba csöppenünk bele szakítás után, mellyel azt akarjuk igazolni magunk előtt, hogy jól döntöttünk, hogy külön váltunk? Esetleg lehetséges, hogy egy pillanatig sem voltunk szerelmesek? Akkor miért beszélgettük át a másikkal azt a sok éjszakát, miért hívtuk őt először a legapróbb történések után is és miért van itt most is az a megemészthetetlen hiány és miért látjuk a lábnyomait még most is a padlón, amikor azóta már annyi más cipő hagyta ott a lenyomatát? „A hamis vagy illuzórikus szerelemben viszont akaratlagosan kapcsolódom a szeretett személyhez, egy időre valóban ő lesz a világgal való kapcsolataim közvetítője, amikor azt mondtam, hogy szeretem, nem „értelmeztem”, életem valóban egy olyan formában kötelezte el magát, mely mint egy dallam, folytatást követelt. Igaz, hogy az illúzió eloszlása után (az önmagammal kapcsolatos illúzióm megmutatkozása után), amikor megpróbálom megérteni, mi történt velem, az állítólagos szerelem helyén valami mást találok, mint szerelmet: a „szeretett” nő és egy másik személy hasonlóságát, unalmat, megszokást, közös érdeklődést vagy közös meggyőződést, és éppen ez az, amiért illúzióról lehet beszélni. Csak a minőségeket szerettem (ezt a mosolyt, mely egy másik mosolyra emlékeztetett; ezt a szépséget, mely tényként jelent meg számomra; a gesztusok és a viselkedés fiatalosságát), nem pedig azt a sajátos létezésmódot, ami maga a személy.” – olvasható a szövegben. Úgy tűnik, egyik pillanatról a másikra eshetünk bele efféle önáltatásba. Elég egy régi szerelem még eleven emléke, vagy az élet ijesztő monotonitása és unalmassága és máris nyúlunk a placebo után. Tárgyként kezeljük a másik embert, mondhatni felhasználjuk őt a világtól való elidegenülésünk elleni harcban. Ilyen formán úgy tűnik, szükségünk van rá, nélküle nem működne abban a helyzetben az élet, azonban éppen eszköz volta miatt, az egyén pótolható. A hozzá való viszonyulásból hiányzik az a momentum, amit Merleau-Ponty a személy sajátos létezésmódjának nevez. Véleményem szerint ebben az esetben valahol mélyen mindig is szembesülünk az önbecsapás tényével. Egy „jobb híján szerelmet” nem lehet az én és a másik közti határvonalak elmosásával megélni. Ebben nem integrá-

lom a másikat magamba, nem is tudnám, mert nem tudom ki a másik. És nem is érdekel. Megtartom a külön világokat, a saját teret, hiszen nem tudom mi az, amit be kéne engednem a saját jól megszokott, biztonságos világomba. Így aztán a szakítás után a világomból nem fog hiányozni semmi, hiszen aki sosem volt benne, nem is vihet magából belőle semmit.

Márpedig az igazi szerelemben benne kell, hogy legyen az az áldozat, magában kell hordoznia annak a kockázatát, hogy az évszakok változásával magával vihet belőlem valamit, és előre nem tudhatom mekkora és milyen minőségű, fontosságú darab fog hiányozni ezután magamból.

Rögtön itt találkozunk még egy olyan tényezővel, amit a szerelem, ha igazi, nem bírna el. A kizárólagosság hiányával. A szerelem mindent le kell, hogy söpörjön az asztalról. Merleau-Ponty így beszél erről a szövegben: „És korrelatíve: nem teljesen ragadtattam el, elmúlt életem és eljövendő életem egyes régiói nem hódoltak be az inváziónak, megőriztem magamban más dolgok számára fenntartott helyeket.”

Ez az, amit az igaz szerelem nem hagyna szó nélkül. Szabó Lőrinc egy versében ezt így fogalmazza meg: „Mert míg kell csak egy árva perc /Külön; neked,/Míg magadra gondolni mersz, /Míg sajnálod az életed,/ Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan/ Halott és akarattalan: Addig nem vagy a többieknél/ Se jobb, se több, /Addig idegen is lehetnél,/ Addig énhozzám nincs közöd.”

Hasonló jellegéről van itt szó a szerelemnek. Van egy olyan veszélyes momentuma, ami már a határán mozog az érzésnek, ez pedig a kisajátítás utáni vágy. A másik szabadságának korlátozása úgy, hogy valójában arra vágyunk, hogy ő maga a saját akaratából ne akarjon semmi mást rajtam kívül. A szerelem, amely a másik kizárólagos szerelmét követeli ki magának.

A MÁSIK ESET AZ, amikor szerelmes vagyok, csak éppen a másik nem az, aki iránt ezt az érzést táplálom. Ebben a helyzetben elhitetem magammal, hogy azt az embert szeretem, aki mellettem van, miközben valójában az illető a legkevésbé sem olyan, amilyennek én látom,

sőt, leginkább amilyennek látni akarom.

Nietzsche egy helyen azt írja: „A szerelem az az állapot, amelyben a leginkább látjuk úgy a dolgokat, ahogyan azok nincsenek.”

Mi történik akkor, amikor úgy vagyok szerelmes a másikba, hogy a másik nem az, akinek én gondolom? Amikor a másik „mások számára vagy saját magam számára egy másik pillanatban – nem is rendelkezik azzal az értékkel, amelyet most tulajdonítok neki.”

Megismerhetem-e a másikat önmagában való dologként egyáltalán? Úgy tűnik, mintha a szerelem akkor lehetne igaz, amikor a másik és az én mindketten képesek a másikat önmagában való dologként megismerni, s ebben az állapotban benne is maradni. Azonban honnan tudhatom, hogy a másik ezzel a szándékkal viseltet irányomba? És végül: magamat csaptam be, vagy a másik csapott be engem, amikor előbbutóbb eloszlik a köd és kiderül, ki is van a másik oldalon?

Nem mellékes az a gondolat sem, hogy mit fogadunk el inkább igazi szerelmet: azt, amikor tudatában vagyok az érzésnek, vagy azt, amikor tudattalanul tombol bennem? Hiszen egy kapcsolatban valószínűleg hosszú ideig nem lehetek anélkül, hogy tudatában lennék a szerelem létezésének. „A szerelmes számára, aki megéli a szerelmet, a szerelemnek nincs neve, ez nem egy dolog, melyet külön lehetne választani és meg lehetne jelölni, nem ugyanaz a szerelem, mint amiről a könyvek és az újságok beszélnek, hanem az a mód, ahogyan a szerelmes viszonyban áll a világgal, egy egzisztenciális jelentés.”

Ez talán azt erősíti meg, hogy tudatában vagyok valamiféle érzésnek, ami munkál bennem, azonban nem tudnám logikus érvekkel alátámasztani a szerelem okát, miértjét, nem tudnám felsorolni a másikban lévő tulajdonságokat vagy a másik viselkedését, amely miatt őt szeretem. Az egyetlen, amit tudok az az, hogy hozzá képest határozom meg a további létezők helyét az életben, hozzá képest viszonyulok bármi máshoz a világban.

A másik megismerésével és sajátommá tételével kapcsolatban a másik felmerülő probléma a változás jelensége. Szemére

4

vethetem-e a másiknak egy kapcsolat végén, hogy megváltozott? Hogy már nem az az ember, akibe annak idején beleszerettem? Úgy gondolom, hogy ahogy a sejtjeink is lecserélődnek hét évenként, nem okozhat meglepetést az sem, hogy az idő és a ránk rakódott tapasztalatok során folyamatosan változunk. Hogyan élheti túl ezt a változást annak a szerelme, aki abba az énbe szeretett bele, ami az idő előrehaladtával már csak múlt idő lehet? „Egy igazi szerelem akkor ér véget, amikor megváltozom, vagy a szeretett személy megváltozik; egy hamis szerelem akkor mutatkozik hamisnak, amikor visszatérek önmagamhoz.”

Le lehet egy életet élni azzal a huszonéves Énnel, akibe a másik beleszeretett egykor, vagy amelyikbe én beleszerettem? Vagy a létezés sajátos esszenciával bír, amely mindig a középpontban marad, átitatva minden tapasztalatot, amely az évek során rárakódik, de ezáltal minden sajátlagos lesz, így a másik évtizedekkel később is az énem egykor összerakott esszenciáján átszűrődő változást érzékeli csupán? Egyáltalán: a másikat szeretem, vagy a másik tulajdonságait? Ha ugyanis a másik tulajdonságait szeretem, elfogadhatónak tűnik az a gondolat, hogy ahogy ezek a tulajdonságok megváltoznak, lecserélődnek, úgy a szerelem is megszűnik, ami azokhoz kötődött. De mi történik akkor, ha a másikat szeretem?

Szerethetem-e egyáltalán tisztán (és azt hiszem itt vissza is tértünk a ding an sich problémájához - megismerhetem-e a másikat igazából, olyannak amilyen ő valójában) az éppen aktuális tulajdonságaitól, szokásaitól függetlenül?

Ha a másikat nem az éppen fennálló ámde folyamatosan változó tulajdonságai miatt szeretem, amik vagy vannak, vagy nincsenek, hanem amiatt a sajátos létezésmód miatt, amivel rendelkezik, akkor megmaradhat a szerelem?

Ebben a világban az Én állandó kapcsolatban áll a külvilággal, állandó súrlódás van a kettő között. Kivédhetetlen a környezet befolyása, hatása az Énre.

Attól a pillanattól fogva, hogy megszületünk, változó közegekben kapjuk a leckéket az életről, hol a szüleinktől veszünk

Kultúra át értékrendet és normarendszert, hol a tanárainktól, hol a barátoktól. Különböző közegekben, különböző álarcokat hordva lavírozunk, és minden társaságban tudjuk, hogy épp miképpen kell viselkednünk ahhoz, hogy betartsuk a szabályokat.

Innen nézve, egyáltalán mit nevezhetünk tiszta, magában való Énnek? Honnan tudom, hogy a számtalan magamba épített gesztus, mimika, viselkedésforma és vélemény közül melyik az enyém? És honnan tudhatja ezt a másik? Vagy a lényeg csak abban áll, hogy a másik ahhoz a kialakult Énhez vonzódik, aki éppen a neki megfelelő arányban keverte össze magában a különböző helyekről hozzá érkezett egyéniségszilánkokat? Ha így áll a dolog, akkor viszont nem tudom elképzelni, hogy a szerelem hosszú távon működhessen, hiszen mivel percről percre újabb ingereknek és impresszióknak van kitéve szervezetünk, szigorúan nézve a szerelem pillanata, az a pillanat, amikor éppen úgy látom a másikat, ahogyan a számomra tökéletes arányokat hordozza magában mindenből, az gyakorlatilag épp csak egy másodperc töredékéig tarthat, a következő pillanattól kezdve ugyanis már egyfajta változásban van. Úgy érzem tehát, amit Merleau-Ponty az igazi szerelem és a változás kapcsolatáról mond, első ránézésre igaznak tűnik, azonban nem világos számomra mit ért pontosan változás alatt, ha figyelembe vesszük, hogy állandóan változunk.

Érthetőnek érzem a mondatrészt, ha mellette szerepel a mondat második fele, miszerint egy szerelem akkor mutatkozik hamisnak, ha visszatérek önmagamhoz, sőt e mondatrész nélkül is értem a szándékot abban, hogy egy igazi szerelem akkor ért véget, amikor megváltozom, vagy amikor a másik személy megváltozik, csak nem tudom valóban ez a végét jelentheti-e az igazi szerelemnek? És mi történik akkor, amikor két idős ember közül - akik egymás mellett élték le az életüket -, az egyikőjük szellemi képességei egyik napról a másikra megváltoznak, s már nem ismeri fel egykori szerelmét a másikban? Szerelmes lehetsz-e abba a másikba, aki már olyan szinten megváltozott, hogy nincsenek emlékei, még rólad sem? Szerelmes lehetsz-e egy emberbe, akinek darabokra hullott az énje? Mondhatom-e, hogy én még mindig őt szeretem, ha nem tudom ő kicsoda egyáltalán? Ez a probléma hasonlít arra, amit fentebb említettem, amikor másmilyennek látjuk a másikat, mint amilyen valójában. Mindkét esetben kérdés, hogy a másikat szeretem-e egyáltalán akkor, ha a valóságban ő nem az, mint amit én mögé képzelek? Szerelemről beszélhetünk-e ebben a helyzetben?

Szigorúan nézve egy nem létező emberbe vagyok szerelmes, egy illúzióba, melyet én találtam ki, és véleményem szerint abban a pillanatban, hogy ennek tudatába kerülök, már nem beszélhetek szerelemről. Azonban azt hiszem azokban az esetekben, amikor az énem becsapja önmagát és nekem nem tűnik fel, hogy a másik nem az, akinek én hiszem, nyugodtan beszélhetünk szerelemről. A szerelem ugyanis, ahogy nekem tűnik, csupán hitkérdés. Hit abban a másikban, akit én látok, vagy abban a másikban, akit a másik önmagának lát. Hogy ez a másik milyen tulajdonságokkal rendelkezik, mintha teljesen lényegtelen lenne. A lényeg az, hogy én milyen tulajdonságait hiszem el. Hogy mit akarok én hinni az ő sajátos létmódjából, és, hogy meddig akarom hinni azt.

5