Egely György - Borotvaélen by Egely György

Egelg Egtirgg BOROTVAELEN

r95. ,r -7ibv"aE a-^.

Eur6pa iiitt ...

... Kinament

Borotva6len 3. vdltozatlankiadds2004

Knls6 bo.it6: Cdsp6rTamds BelsSborit6: Kam Cydigy Nyelvi lektor: Milich Yvette Belsd grafik6k G6sp6rTamds Tipog#fiar M6sz6rosKalalin grafika, szerkesztds: Mâ&#x201A;ŹszdrosCdbor Sz6mit6gepes I6SZULT' PATiRB6L KORNYE4'IBARAT A KONWSAVMENTES,

ISBN:963202683? Copyight: dr. Egely Cyijrgy, Budapest,2002 Kiadjar Esely Kutat6-Fejleszt6Kft. Ez a kdnyv az Anti-Manhattan-tervkeret6benk6sznh

TARTALOM I. r€sz:Tlslrl HULL|M.AI Qesl^^v16jenktitk^) - 1 - 1l Aszimmetria-t6rkdp Afelejtds llrjtusza-19 - 21 Nemlinearitis -23 Heavtside Rezgdlig - 28 - 33 Alilegnemlinerris Aszolilonkell6s szigori rabdlyai-35 Anagfit6transzfornilor- 42 Hullimok hitrn- 49 - t4 A rabl6brr6kriliga - 58 Carnegie

- 60 Morgan -62 Eksztizh - 64 Alelefoncsala - 68 Ekziizisdsag6nia H ^ . . (. t )- 1 4 - 79 fh'e eltemewe Azoroszmdar 82 Es6,,alalt"kiipiinleg- 84 - 86 Fizi6egybdriindben - 94 Borotva€len Amrilridrdje- 97

II. r6sz:KINA(Atud:is6sa tudatlansrgbirodalma)- 99 - 103 ftdis €slersadalom

H^...(2)- ro7

AKnaimenralilis- 109 - lil Knal€chnildia - I 16 A KnaitAnadalom Konfuciusz mester 6stanai- 117 - 120 Szun-Ce meslerlapasztalatai Itud orszag 122 - 125 flet aMennlei Birodalomban - lndialegjobb Akbar uralkod6ja €s - 128 TimurLenk-av6reskeai

Birodalmak6lele €shaleh- 13l - 134 ,laantikithdrai 6raszerlezel AKnaiakeldn)€- 139 - l4l Aporcelin - 143 KnailalilmdnJok - 144 Avasdsac6lorszrga Papironzig 145 ' Trnkkds lal{menyok- 148 - 1t3 oflositapasztalarok - l)) { Da'ozrs

lszesalataal6k.ostobacsds!6rok- 161 lz elsdr6il a2utols6 cs^zdrig-163 R6ma€sa kinaiak- 165 - 170 Aztiregcs^zir szerelme Anongolh6dilis 172 - 174 AMingektiirr6nele Zenir6snadir 178

- 182 A mandzsu uralom Borotva€len 187 Aiapinokhan'"lliia - 196 dstilndiild6se Azalimeriil6s199 Miretanita mdl?- 199

III. r6szri,tricNlsnf, vottzisimn- zoi - 206 .\ Gar,v"molor - 2l0 Aszimmelria l€nrege

- 217 Alerm€szel talinyai

Milyenbizonyitâ&#x201A;Źkvanat ener - 227 tdlelek Amegmaredisi

hatirai- 229 I kis6rletezas

Elektrodinamika6sszimfietri^- 232 A2impulzusmegmaradAs eljirdsa-240 caryszellemes - 265 -247 megsan6se ll,. . . $) tanullunk Semmit sem migneses trn. szizad 267 - 250 scmfelejteltijnhsemmit k6sziil6kei 271 Visszatekinr6s IV. r6sz: A IENf,Tf, ARANY-279 ,\ \'iligolaia-281 Azolajlildga286 Ha...(4)- 288

Azolaimintfe$\'er 291 H^.. 6) -291

gra trici6s kistrletek speciilis dseredmaek 299 relatiriliisok .\ spcciilis alapjai-305 alapiai 304 Ceometriik geomerrirFirikrds 307

t l a . . (. 6 )- 3 l j - 315 trinca Po.szemcsak - 319 alakja ru rlonrmqok Aliikuumencr$ijinak - 325 megcsapoliisa - j27 hibiiinkb(il? Tanultunk'e

FIJGGELfK_ 333

- 347 AIANLOTT IRODAI,OM

A > laljelijlt oldalak szakmailagnehezebb, de fontos infbrmrci6kat tanalmaznak.

I. nnsz

TnsmHUrI"iMAr (Teda xut6jinak tirki)

1'"t'i,'

;1-r,,,,, ", , ,, ,

,,r I ris\ r srt'is

.r, r 6,_,,r. r,,ir.ii)"r:nq.r,

""'o'];.1.*,.-.,",,,,'"""u'"' .:,,'.. .,-"1,.,1,,,o1;'')'''l.l',

J r - , 1 r \ . ' r i r", , , 13 "- , 'r,,t,r,l"t"t'47')

',1"8''I"\"1,f:1

:'\

. r'-'j/'

','"'/ r*'

;' \i".'".',.,..,,,1.'

).,,., N.dffi+^Ni,{, )1,t:' "liL. I t

EcELY GYoRGY:BoR(tr!AaLEN

29-6negy hulldi dobtakaz Angli6batart6 komp1912.szeptember viz6be RudolfChristianKarl Diea csatornajeges hai6feddlzet6r6l feltal6l6jaezen a naponttint el dizelmotor sel. a r6la elnevezett Senkinekse legyenekk6tsinyontalanulaz 6tkel6haj6fed6lzet6r6l. gei: felsziilinisokanlettdk,ieszdllnisenkisem A n€me1nyelvti6let rajzi forrAsokcsakannyitemlileneknleg,hogya hosszljmunkava6s 6ngyilkoslett, a csatornahl l6szinileg fel6rijlteidegrendszer6t irodalomm6rt6ktart6bb, deg viz6be vetettemagii. Az angolszdsz csaka szarazt6nytkdzlik.val6banelutaznavalakiN€metorszegb5l tilje mag6t?Egdszenm:isdolgotkell csakaz6rt.hogy a csatorndba keresnia hdtt6rben. Dieselmint sikeresm6mijk,ekkorm6rbizonyitottataliilmfny6nak hiszenegymindeneddigindljobb, olcs6bb.nagyobb l6tiogosultsiiget. p6lddul hatdsfokfbe]s66gdsiimotorttaliilt fdl. Enneksegits6g€vel nand8yszer hat6sugaret, meg iehetettduplini a tengeraiattjiir6k gyobb tertletettudolt ellen6rizniegy-egyhaj6, minthakdzdnsdges benzinijzemii bels<i6g6sLimoloft hasznrltakvolna. A dizeimotor Otto-motorralszembennyilv6nval6viv6h, el6nyea hagyom6nyos molorja ez6rthivtamega brit AdmiralitesDieselt,hogytdrgyaljanak ds akcinemhagyhatta' Ezt a n6mettitkosszolgdlat megveserlds6r6l. a brit ter6ba l6ptek:a feltalSl6€letedr6nis megkellettakaddlyozni volt az clso,olyanis_ veket.6s igy is tijrtdnt.Dieselmeggyilkolesa fellal6l6jit.tehetsdges meneset.amikoregy hatalomnleggyilkoltatta el egytaldlmeny. polg6rSt azdn,hogyne tededhessen neszperszehatotta l6p6s;a n6mettengeralattjer6k Ideiglenesen 6s hosszi szejobbak lettek.mint a kortdrsAnglia Iengeralattidr6i, Egy ideig igen komoly fejf5j6stokozlakaz angol Admiralit:isnak. id6re tehdtc€]t 6ft a gyilkossdg,a dizelmotorelv6t azonbanmAr nem lehetettkizdr6lagn6metkeretekkiizdtt meglartani.Miir tilsdgosansok mozdony6s haj6 futon dizelmotorral,m6r nem lehetett a fogkr6meta tubusba. ..visszanyomni

a n6metlitkosszolgd Dieselmeggyilkoltat6s6val ma semdjcsekszik lat. Az angoloksem kerkednekvele,hiszennyilviinval6,hogy az 6 szinte meghivasuk okoztaa feltalil6 hal6l6!,6s ez6rta nagykcjz.ins6g jutott halrl Dieselnek. teljesentudatlanar6l, hogy milyen dicstelen utazunk,vagydizelmozdony hizza a vonaAkkor,amikoraut6buszon nemgondolunksema dizelmotoffa, semmegtunkkocsij6t,iiltaleban gondolunk. sem hogy a Diesel 6ltal i6mjelzett alkotoj6ta.Igaz,ara js a vdgefel6kijzeledik. korszak, a viszonylag olcs6olajkorszaka vagyunk. AmikorDieseltmeggyilkolj6k. azI. vil6gh6boriel6est€j6n birki 6tmehetett b6rmely Pdlddtlan b6kehonoltazeur6paikontinenser, p6nzforgaimat nyithatott, orszigba,ott letelepedhetett, bankszrmlit Oly m6rt€kiivolt a b6k€segymiismellett616s, a globali bonyolithatott. M6gis,a hdborf5rzici6, ami az6tais p6ldandlkiilia tajrt€nelemben. azangolndmetrivaliziiliis. Eleintem6g nydketmir r6g6tael6revetitette vagy csat kifiityiilt6kegymSs sponol6ita kiilcjnbcjz6 rendezvenyeken, arra,hogynincseldgnyersa politikusoktettekhom6lyoscdlz6sokat lesz anyag,6shogyel kellenerniirddnteni.hogymelyiknagyhatalom flott6k fogj6k Eur6pavezetdereje.Ugy Sondolt6k, hogyezta k6rdesta vagya ludom6ny. majdelddnteni.6s nemn6pszavazas Rendkivijloplimista,p6lddtlanuldinamikusanfejl6d6 korszakot ztrt le az L vildghiibori kitdrdse.Ilyen p6lda n6lkijli fejl6d6st. semel6tte,sem mint az 1890esdvektdlaz l9l0-es€vekkdzepdig, az6tanem liitott az emberis€g.A fejl6d€sszintekorlitlanDaktiint. A meggyilkolt Dieselcsakaz egyikfigurija voll a kor fellal6l6inak. hiszenekkor volt a csicson az elektrotechnika kdt 6riiisara monarchia szii16lre. NrkolaTe"ld.d. dz EgyeiiilrAll.mok z.enije. ThomasAlvaEdisonAz 1890-€s6vekt6lkezdveminden6vbentaibbolyan taldlmdny val6sultmeg,melyekmeig is befolydsolj6k 6letiinket.Csakn6hany pdldatemlitek: 1890-benkaptameg JamesDewar6s R. Redwood Ez a amerikaik6mikusaz olaj kracholisdraszolgdl6szabadalmdt. meg e modem neh6zolaj-iparhoz, ez tette szabadalom nyitotta az utat gazdasdgossi kinyer6s6t6s feldolgozisit. a neh6zolaj-szermaz6kok De ugyanekkortdkeletesitette GeorgeEastmana f6nyk6pez6g€pet. tdmegesen kezdetrterjednia tekercsfilmmel mrikdd6olcs6kamera. Elkdsziiltaz els6 mozg6film,6s Holerithgdpekkellehets6gessd vdlt az elscinagytdmegiiadatelefrz6s. Es 1892-ben Ruszabadalmaztatta dolf Dieseln6metmdrndkazt a motort,melybennincssziiksdggyLij t6sra.hiszena leveg<idsszenyomlseval olyan magashcjm6rs6klet hozhat6l6tre, hogy a bespricceltolaj magSt6lmeggyullad.,,Minvolt sziiksdg.hogy a 34 6vesn€met ditssze'tiz6vi kutat{imuDkira

ECDLYCYdRcY: BoRorvA6LEN

mdmijk elgondol6sa,a gyakorlatbanis hasznilhat6. cingyullad6sos' nagy hatisfoki g6p elk6sztilhessen. Az 1890-es6v Nikota Tesla 6letdbenis fordul6pont volt. Addig transzveEdlishull6mokkal kis6rletezett:1890-benvette eszre.hogy longitudin6lis.azaz a ,llanSlultdmokhozhasont6elektromoshulldno' kat is lehet kelteni. Ez a hull6m sokkxljobbatl haszndlhat6,mint a ndmetHertz rittal felfedezett.6s a mai napig is hasznalttranszverz6lis hullim. Hertz ugyan hamar meghalt.de a munkdt. az dtletet a fiatal olasz fehal5l6.Marconi vette 6t.6s Tesla el6t! n6h6nyh6nappalnyilviinossigrahozta rendszerdt.Igaz. el6tte az orosz Popov mir miikdd6 rendsze mutatott be, iim 6 segitsdghijdn bukdacsoh.tal6lmdny6t nem tudta igaz6n tovebbfejleszleni.hi6nyzot( az a kozeg Oroszorszdgban,mely segitettevolna az rij dtletek elterjed6s6t. Ugyanakkor,amikor W. Judsonfeltaliilta a zipzdrat.ds Marconi ld di6jeleket adott le, az er6g6pekijabb vdltozataielent meg. 189'l ben az angol Sir CharlesParsonsmegdpitetteels6 S6.turbina haitesi h^i6jit. a Turbiniet. Ez a 42 tonnds.30 m61erhosszrilraj6 k6tszerolyan g!ors volt. mint a t6bb 6vtizeden6t kikis6rlelezettdugattydsg6zha.i6k. A dugattynsg6zhajdkcsak r6vid ideig birtdk a nagy sebess6get. miatt csapdgyaikgyakran t6nkremenaz illand6an vdltoz6 erohatr:is tck. A turbiDa viszont igen hosszLiideig ijzemk6pes,nem fogyaszt tiibbel. mint a g6zg6pek.6s rdaddsulsokkal gyorsabbis. koszdnhettea figyelmet: egy Parsonsis csak a szemtelens6g6nek enged6ly ndlkijl elhizott az admiralisokorra flotta-demonstr6ci6n brit el6tt fj haj6jnval.6s az ijlddzds6rekiilddtt g6zgepmeghajtdsftorpemesszelemandtak mdgdtte.Az Admira ddrombol6k sz6gyenszemre litiis r nyilvdnosszdgyentnem tudta m6sk6ntkikiisz6bailni.csak igy. hogy rendelt az [j haj6b6l. Esy korszak6rt igy v6gel. a dohog6. dugattyfs g6zg6pekkorszaka.Ez a hlisz 6v sok-sokkorszakotz6rt le, de m6g tdbbet nyitott meg. A radioaktivit6s.az elektronok,a gizkisiil6s. de akiir a mikrofizika, az atom fel6pit6sâ&#x201A;Źnekmeg6rt6seis ene az idciHogy jiihetett 16!reez a szdmos6tlet? Hogy lehet. hogy ilyen sok il gondolal val6sulhatottmeg a tudominyban ds a technikdban?Volt !rlamiiyen..t6rk6pe" a kor tud6s6nakvagy feltalil6jrinak. hogy mit kell keresni.hol, mit lehet megtal6lni?Nem. semmi ilyesmijijk nem voh. Egyszerrienegyik megnyil6 lehet6sdgsegitettea m6sikat-Szinte lincrcakci6szeriienjdttek l6tre a taldlmdnyok.ezek elorel6pâ&#x201A;Źst,rij lehet6sâ&#x201A;Źgeketnyitouak a fizikdban is, 6s ez rijabb fontos talilmanyokat segiteata megval6suliishoz.Ez a lavinaszeriiijngerjeszt6folyamat M I. vildghiibordkezdet6igtartott.amikor is szinteegyik napr6la mdsika

atsszeomlott a koriiitlan6s zaboliatlanfejl6d6s6lma.Az6taa fejlod6s korlrv6lt.6s egyreszijkebbterijletekre lelasslrlt, egyrevontatottabbd megpr6biilom ndhinyeserclmegem ioz6dik.Az elkdvetkezendokben hogymik jelenlika fejl6d6skorhtait,6s hogymilyen litvebemutatni, vannakm6gel6ttiink. rechnikai, tudomdnyos lehet6s6gek Ha mindenigaz.kijrijlbeliil2005,de legkds6bb2009t6jena k6mer6vtizeolajtermel6s el6rimindenid6k maximumdt(geofizikusok ezut6nfomegi6solt6k ezt az id6pontot), a termei6s dekkelez el6tt pillanatt6l kezdveaz energiamost lyamatosan csdkkennifog. Ett6l a emelkednikezdrnajd.Az igaz.hogy semalacsony6ra drasztikusan energiak6szletiink egyr€szem6gsokiligeltartk6sz6n,nukleiirisenefgia vagysz6lenergia formijdban,dm a k6olajtermdkek 6ra,kiilts6ge. tovdbbrais meghatriroz6 t6nyezoleszaz 6s a k6rnyezetszennyez6se eg6szemberis€g sziimilra. energiatermel6s lehetdsdge 6vtizedek A kbrnyezetKm€16. ingyenes volt mdra keziinkben, 6!a sok-sokesetben 6s m6gisvalahogymirdig elveszett.megsemmisijlt ez a lehet6s6g. Most miir nincstitbb id6nk a segits6get, nekiinkmagunknak kell hrtra.Nem vdrhaljLrk ,.felu116l" k6zbevennia sorsunkat. Ezt kivinja a fejl6dds.a kdmyezetvddelem 6s - nem utols6sorban- a nemzetbiztonsdg i.igyeis. Ahhoz.hogy lisztak6petkapjunklehet6s€geinkr6l. egy t6rk€prevan sziiks€giiDk. Egy t€rk6pre.mely megmutatj.t. hogy milyen lehet6sdgeket tartogat szimunkraa term€szel6s a technika,azazmit lehetnem6gfijlfedezni. Pontos,j6 tdrk6pijnkvan, melyr6l a term6szet magagondoskodott, nemkell hozzdmdslismerniink,csaka szimmetria eg6szen 16g,sz6lesfogalmiit. A SZIMMETR[\-TERIGP Evsziizadokon dt nagy titoknak szimitotiaka megbizhat6haj6z,isi tdrk6pek.Egy-egyj6 t6rk6pkincset6n, hiszenmegmutatta az utataz 6rt€kesfiiszerszigeteklrez, az arany-6s eziistbiinyiikhoz,. a nyers anyagokhoz. Eppenezdrt.azokata t6rk6peket, melyekena szdl 6s iengeraramldsi viszonyokatis feltiinterrdk, mindig a Iegnagyobb ti tokbantartottdk.6s csakma term6szetes szimunkra,hogyaz Uzletekben r6szletest€rk6peketvdsdrolhatunk. Ugyanilyen6rt6k lenneazl tudnunk,hogya lermdszetben fellelhel6cisszes effektushol rejt6zik, hiszenha mdr ismerjiikaz dsszesfizikai hat6s!,akkorezekfelhaszn6lisdvalsz6mtalan gepis k6szithetd. (Lisd t. tibiiizat) hasznos Ezt a t6rk6petmagaa term6sz€tadja a szimmetriik s€gits6g6vel. Az els6t6bl6zatban a mechanika €s az elektromignesessdg kdzti ll

€ g

;n 6 i; ni

T t 9

iE 6 Y

i E

a , r

5i-.

lE ; . 2 , "Ec€'r

! 6 6

g!€ 9Ei

< 9 9

EguE;*gu 6 €

:-^.9 !€g

-:€

Megmaradtsok: energis (folyanaros is dnzk;r egyre kevesebb efiektus Fellelihal.dva

EGELYGYdRcY: BoRoTVAELDN

v I

6 5 9

Ee! FEi

L tdbl6zat

E i

,E_-c

s ss

6l,n ! E n ; €

i5 i q

.b.D Ei

-st-r : i

9 F

€

€ * ,dE E FF- 9

€ g 'F;*; E

"iEEE

iii

5S !t

E; < F

r.i

3y, .E S.E € 5 r ! z

z-t i

:€

fl€*:s3 EF "

* I G F

* l # t : EA * E dl E9 ;;39i" f I E € : ; +JE! ;* t 6 lE E *= E. H 3;E a r 5 : f! i" E g}E

sE6€i {j i

e E

c€!Eg

inpulzus.impulzusnyonalCk. L.nz1d(iny. batds,€llcnhads nldlonk,ePk,,bevan.aklFa'.

EEgEE I

Fl-* F= EB. a

9!q€ 5i3;

E i i8 5 i

:F6:i

:s1$: ,{ {;€.5 i

-iu

L rdbldzar folytatdsa

E(;rLr CloRc\ : BoRor\1ELE\

Litszik. .rn.]l,igr:k rLinrelliiktel. az otl mellaliilhat6szimmeni6k.rt. h,rgl az elseilorbanez id6benviltozatlan.statikusfolyamatokvannak.majd alanuka stacioner. id6ben6lland6folyamalok.6scsakez alatt talilhat6akaz id6benvdltoz6.dinamikusfolyamatok.Ahogy vdltozhatnak id6bena folyamatok.egyretdbb 6s tiibbjelensdgbukkanel6. Nemsok vizsgdlnival6 effekus vanaz id6ben6lland6.statikuseseteknel, itt csaka k6t tdmegkdzti gravitici6seni 6s elektrosz tatikuserdjbn szdmitSsba. A rnechanik6t vizsgalva, kapazonnalfeltrjnik,hogya gravitdci6val csolatosan igencsakszer6nyek az ismereteink. Ha egyegy tbmegpon tot, ldmegdarabot fgy tekintiink,mint az elekromostdh6smeg1ele16j6t. akkoraztvdrninkel, hogyegymozg6tdmegkiiriil kialakulvalami mdgnesess6ghez hason16 mez6.ugyandgy. mint a mozg6tatlt6skoriil. S6t.az id6benvdltoz6gyorsul6sri t6lt6sekkdriil elektromos t6r is indukdl6dik.A gravitlci6n6lis illenelennihasonl6hat6snak, azazkellene lennie,,gravom6gneses indukci6nak"js. Ez a jelens6ghasonl6lenne az elektrcmdgneses indukci6hoz, igy akiira Lenz-titrv6ny anal6gi6jdt is megkellenetalilnunk.Ez aztjelenten6,hogygravit6ci6s taszit6s nakis kellenelennie,ami egyfajtaanrigravitrici6 volna. Jelenlegitankijnyveinkben nemtaldlkozunk ilyen leirdssal, dmez a hatiism€gisl€tezik6s kim6rheto.R6g6takerest6km6r a kutat6ka gravit6ci6dinamjkusmegnyilvSnuliisait, hiszeneddig csak az ell6 tdnegekkcjztier6t tudtdkkim6rni.Ez! is eldgnagybizonytalansdggal. 6s nagysiigrendileg elt6r6tdmegekkdzdtt.Egy magyar6pir€sznmerndknek, Bodon\ilis.ldndi jutott esz6be, hogyaz eddigi,starikus m6r6sekhelyettmozg6fizikai ingit haszndljon. €5 minregyriz 6ves kis6rletez6ssel sikeriiltkimutamia,hogyval6banldtezika mozg6tdmegkiiriil kialakul6gravomiigneses t6r mdrha eleklromos anal6giiibangondolkodunk. A fizikai ing6valtiift6n6gravit6ci6kutatdsl Sdrladl De:so fizikus folytatta.6sjelent6sentoviibbl6pett: sikeriiltkimutatniaa gravidci6s indukci6j elens6g6t, sikeriil!kimdmiea gravir6ci6s Lenz-tdrv6nyt. azaz a gravitrci5staszitiistis. Ezeka kis6rletekmdrf6ldkdver jelenthetnek a gra\ritdciS 6s egyiiltal6na mechanika megdflds6ben. €s megedsitik jelens6geit azt.hogya termdszet a szimmetridk segits6g6vel tudjuka Iegiobban meg6rteni. Mi€rt? Az6ri,mena szimmetriaa term6sz€t,,nyelve",ezena nyelvenleheta legegyszeriibb 6s leg€rrelmesebb kdrd6seket f6ltenni,6s v6laszokatis igy kapunka leggyorsabban. Term€szetesen iddigis felfedezriink j6r€sztcsaka rze,,ercse szdmos fizikai hatrsr,ezekazonban segirs6g6vel tiirt6ntekmeg,minthaelinduln6nka tengeren, 6s v6l€tleniilbuk-

TESLA HULt,iNhl

kann6nkegy-egyszigetre, egy-egykontinensre. Ha viszontt6rkâ&#x201A;Źpvan a keziinkben, pontosantudjuk,hogy milyenirdnyba6rdemesmenni. Azt azonbana terk6peksemmondj6kmeg.hogyanleheteljurniegyegy szigetre;ezt a lehet6s6geink hat6rozzikmeg. Mehetiinkiszva, cs6nakkal. hajdvalvagyrepiil6g6ppel. ,r m6dszer rajtunkmilik. A gravitrici6kutat6s6nilis a helyesm6dszermegrali{lilsa volt a d6nt6 l6p6s:BodonyiLiszl6 6tlere,hogy fizikai ingdr haszniljon. alapvet6megiiit6snak bizonyult.Leheleltmdr ugyanhallani an6l, hogyszolenoidalaki cs6vezet6kben keringerefi higanyk6riil is taliltak gyengegravomrgneses mez6ket.6m erre megalapozott kisdrleri bizonyitdkoteddigsenkinemmutarottfel. A Bodon\ikisal1 6s Sar kadi De.si iLlralvdgzettkis6rlerekviszonrszildrderedm6nyeket adtak.Azt mutattiik,hogya gravit6ci6nemcsak statikus,6lland6,hanem akir idcjbenviiltoz6is lehet.ugyanligy.mint az elektromigneses me z6k. Fontossdga miattez6rterrem6gr6szletesebben visszal6riink az V- 16szben. Az anal6giaa szimnetriSkndl biztositmuta16.Az is isnelt teny. hogya mechanik6ban fontosszerepe vana forgiisnak.ltr is fijlfedezhel6ka forg66s egyenesen mozg6lesr ktizdrlianal6gi6k,p6ld6ula lbmege\ J teheterlensegr rugl a/ enefEjJ. nlomatek..screben. \Jg) impulzus6s impulzusnyomar6k sziimildsdndl. Tudjuk.hogya mechanikdbana forgiisegy nagyonfontoshatds.6s szr:imos g6p dpithet6 forgdalkatreszek segils6g6vel. Igaz.olyancivilizrci6 rdbbis akadrAfrikiibanvagyAmerik6ban. aholnemhaszniilrak forg6alkarrdsze ket a berendez6sekben. Ez rermdszelesen nagybankorliitozta6lef szinvonalukal, haladesukat. Iehe16s6geiket. emiaftnenzetbiztonsigukat:ezeka birodalmak azels6komolykihiviisracjsszeomlottak. Ahagya Tibott taldlndnl,okcimii kcjnyvbenis leiruk. ugyanezr taldljukaz elektrodinamikdn6l is: a forg6 rijlr6svjzsgetata a mai unkdnyvfizikdb6lteljesm6rt6kbenhirnyzik Pedig kiredeszthet6k az elekrodinamikaegyenletei[gy, hogyott legyena forgdsis; a fbrg6 tdlt6sekme&jelenese ijabb 6sijabb hardsokat murata fizika.a term6szetgazdagtdrhdziib6l. M6ly meggycizcid6sem. hogy az 6lcivildgban, aholcsavaftmolekuldkfeliilet6nmozosnaka tcjhdsek, ezeka mez6k megjelennek. â&#x201A;Źstaldnaz6let.,iizemanyag6r" adjdk. Jelens6gszintenperszerdg6aaismerjiikezeketaz energiairadiisi folyamatokat, haszn6lj6k is sziimos6gtdjon,sok,sokn6pn6l,tudomii nyosfelt6rilsukazonbana mai napigv6ratmagrira,els6sorban a fizikai alapok hidnyossdga mialt. Igaz, rechnikailagegyeltaldnnem kajnnyriforg6 tcjlt6seket el66llitani,ez csak nagy vdkuumban, er6s m6gneses terek mellettlennelehets6ges. Kijzbnsdges dr6tokkal,te

f,cELY GYdRGY:BoRorta,LrN

forgdstel6mi, kercsekkelaz6rtnem tudunkjelenl6sszdgsebess6gti igenalacsony. mer!a tdlt6sekhaladiisisebess6ge a hidraulikushiil6zatok, Litjuk pdld6ul.hogy a mechanikeban, teljesenanal6gm6don srirl6diisosdrarnl6sa cs6vezetdk-rendszerek a Kirc_ irhar6le az egyeniiramihil6zatoklGl,az Ohm-16rvdnnyel. eraml6sok van az 6rv6nyes Ugyancsak anal68ia hoff-titrv€nyekkel. t6r, az Amvalamintaz i4lland6miigneses kiizti er6k,6rv6nycstjvek. pAre-f6legerjeszt6sit6 6ny kozdtt. Ha egy l6p6ssellejjebb megyiink,6sijabb szimmetridt vesziinkel - azaznemhagyjukilland6-, akkormegintcsaksz6mosanal6gi6t nak az id6beliparam6tereket taliilunk. - amelyetF = tn 4 -kdnlismeriink, Newtonmozgiistdrv6nydnek ar6nyos anal6giazaza testrehat6er6 a t6meggel6s a gyorsuldssal A Faraday-f6le indukci6tttrv6ny ija a Faraday-f€le indukci6tdrv6ny. er6 a mignesesfluxusid6beli aztmondjaki, hogyaz elekromotoros mint a Newton-torv6nyn6l az imviltozrisiivalariinyos,umi ugyanaz, puizusiddbeliv6ltozisa.Ilyen sok egyez6smiir egyieltaien nem v€lellen.biztosaklehetrinkabbarr,hogy a term6szelvagy a Teremt6 fogva"vezetminket. mintegy,,k6zen fjabb bizonyir6kaz anal6ei6kaa hulldrnmozgiis sok-sokform6ja. A mechanikdban hdromf6ie hull6mmozgiist is tal6lunk.Ezeka transzr,erzillismozgiis.a hosszanti vagylongitudindlis hullrmok,6s a forgdsi vagytorzi6shull6mok.A tavak,tengerek feliilet6nkialakul6transzrerziilis hull5mmozg6s hanghulnagyonj6l ismert.a longitudinelis ldmokis teljesenismer6sek mindennapi 6letiinkben. Torzi6shulliimvana mal alig-aligtal6lkozunk, s bdr nemsokgyakorlatijelentos6ge mechanikrban: l6tezik. Joggalvet6dikfdl a k6rdds:ha a mechanikeban h6romf6lehulli(6s mot is ismeriink egyenleteikalakjai megegyeznek). akkor az elektrodinamikiiban mi€rt nemtal6lunkhiroml€lehull6mot?Mrirpedig ijsszestankdnyv0nk szerintcsaktranszver6lishullimok l6teznek, 6s hailgatnakan6l a k6rdesrol, hogy lehet-eegyiiltaldnaz elektrodinamikiibanmiis tipusi hulldml M6rpedigha van, akkor gyakorlati jelent6s6g6t alighalehetnettlbecsiilni.rendkivij,fontos.gazdasiigilag eg6szen dj lehet6sdgeket megnyit6,f.j iparigakatteremr6l6p6slehetneegyijabb elekromdgneses hullimtipusfdlfedezdse. Ma m6rlehettudni.hogyval6jdbanm6gk6r hulldmforma l6rezhet: a longitudindlis elektromiigneses hulldmotNikolaTeslafedeztefel az lB90-csivekben.a torzi6selektromdgneses huliimokatpedigorosz (Gyakorlati jelentos6guk kalonri kutat6kaz 1970-esdvekben. miett ere a k6t k€rddsre k6s6bbm6gsokkalrdszletesebben visszat6riink.) 16

A termdszet aztmutatja,hogyl6tezikelektromos tcj1t6s, 6s a gravit6l6 tctmegis l6nyeg6ben tdlt6skent viselkedik.Azt v6riuktehit, hogy l€tezzenmiigneses tdlt6sis. Egy osztrdkfizikus. Felix Ehrcnhafla XX. szilzadelej6n.az 1920-as dvekbenr, is bukkant.Egyszerri volt a mignesestdlt6sel66llft6sa. Apr6 vascsoppecskdket kellett leheroleg intenzivf6nnyelbesugiirozni: 6szakids d6li t6ll6sekegyardntkialakultak a lebeg6cs6ppecsk6kben. Am mivel a kis6rletilegmegtalilt j6soll 6rr6kkel,a fizikusok tijlt6s6rt6kenemegyezettaz elm6letileg '_iie.m tor6dtekazeredm6nyekkelEziiltalmeginlcsakhatalnras lehet6s6gekt6lesttnkel. Az eddigiekben csaknzokaraz eseteket emlitetfaik, ahol n16gmaradt a rcndszerben valamilyenfolylonosszimmekia.L6tszikerrdl a szimmetria-tdrk6pr6l, hogy ahogyegyrecsdkken.jiika folyamatok id6beliszimmetri6it, azazegyrekevesebb t6nyez6rnaradhat iilland6. tgy jelenik megegyretdbb 6s tcjbb.jelensdg. A hullemmozg6sokn6l mrir megjelenikp6ldiul a rezonancia, a diszperzi6.az inrerferencia. jelens6ge, ds ezekrek az elhajl6s,az abszorpci6, a csoportsebess6g mind szamosgyakorlatialkalmaz dsukvan.Amig csaka statikusjelens6geket vizsgdltuk amikorid6benminden6lland6.semminem vdhozik-, akkoralig egy,k6ij eiens€ggel ral6lkozhaftunk. Mi vanakkor.ha az cisszes t6rbeli6s id6beliszimmetria elllinik.ha semmisemmarad6lland6?Ekkordrkeziinkel a term6szet leggazdagabbjelens€gtenger6hez, hiszenez eselbenm6r nemsziiks6gszerijen teljesiilaz energia 6s impulzusmegmaradds. jelens6gek Ddbbenetes tanii lehetiink:a t6r €s id6, azaza t4tid6 homogenitdsa megszrinik, gdrbithet6.alakjthat6lesz a t6r, emiatra gcirbiilrrdrbenigynevezert hipertdrijelens6gek mut^tkoznak, azazy'llozhataz idd sebess6ge. az id6 milrsa,6s iitugorharunk a rdregyikponrjiib6la m6sikba. Szimosfeltal6l6rdbukkanrmiir ezeke a hatdsokra, egy r6szijkera ,,Tiltotttaldlmdnt-okc. kajnyvben ismertettem is, de a kds6bbiekben els6sorban a m6Bneses motorokatfogjuk majdm6dszeresen megvizsgrlni (a III. r6szben), hiszenezekmegval6sitasa a legegyszertbb. Az els6ilyen mdgneses tereketfelhaszn6l6, demonstriilt ijrtjkmozg6tegy kanadailelk6szfia mutattabe az 1870-es6vekben.Az6tataibbtucat kutatrifedeztefel ezra hatdst.ezekbris rdszletesen ismertetiiikmaid. Ha a szrmmerria5zemldler mdgj;relveljuk.sok erde\e..mindez ideig ismeretlengyiimdicsdtszakithatunk le a fizika eddig szriken term6frj6161.Nemcsaka makoszkopikusfizik6banhasznosa szin melria,ahogyaztbe is mutattuk,hanema mikrom€retek viligiban is. A kistiilyok kutat6s6nel bukkantfelel6szdra szimmetrja ielenr6s6ce. i n n e ni n d u flti x ze g e . /l u l a t d rA. , , r b n d1z9 2 0 - r t. q , lOaserelben,

EGELY G}ORCY: BOROTTA6LEN

is leiis tele van szimkutat6kr6jdttek.hogyaz elektronh6jfel6pit6se wigner Jen6nekfontos a magyar metri6val.Ennekfelismer6s6ben kideriilt, €vekt6lkezdvepedjgegydrteLmiien szerepj tott.Az 1950-es lei a irhat6ak szimmelri'lal is sok-sok hogy az elemi r6szecsk6k 6pit6kdvei_ elem; fontosaz anyag alapvet6en haszn6lata szi-mmetri6k is. nekmegismerEs6hez szintj6nlMa nemtudunktdbbetaz De mit taldlunkaz atommagok mint ak az 1950es €vekszerkezet6rol' fel6pit6sdr6l, atommagok teli ez a teriiletgyakorla{i.sot katoben;nrais sokblzonytalanseggal ellen6re.Taliinnemvdletlen'hogya szimmetriasegitnai fontossiiga k€l magyarkutat6'Si?dclr"'rir.li s6g6vel,annakm6ly meg6rt6s6vel azta k6pet,melyet Ddniel 'pitettefel az atommagokra es fid. Sin(feLta kemiaielemek Mengyelejev6szrevette a k6mi:ibanMengyelejevazazegyfajtaszimmetri6ism6tl6d6seket' kdzti szab:ilyszeriis6geket. hogyha az atomFelfedezt6k. is. k6t Si?d"A' kat. s ugyanezltettea fel' akkormindenrugeometriaiformikb6l 6pitjijk magotszab6lyos a ,Bevea(tlsa tlrtedl' lajdonsrgitmeglehet€neni. (Tanulm6nyuk olvashat6.) 3. kdtet6ben ,?.)/d8i.r/rd' geometriaiform,kb6l dpithelofel Hr elfogadjuk.hogy szabdlyos anomdliakiv6teln6lkiil megakkoraz osszesfurcsasiig. az alommirg. 6rthet6.Talin nem vdletlen.hogy a term6szetilyen sz6leskdrlien q- 37.srnvdletler.hogymennlirenemerthrszr,lj- u.rrmmetriut. el fels6jiik ezt a nyelvet.Ma birki, brirmilyenkurzustigy vdgezhet hogy nem ismerimeg a szimmetrial6nyeg6t6s foki lanintdzetben. miik6d6s6t pedig nem6rthetjiikmega term6szet e n6lkiil fogalm6t. sokkalnaokfejt6s: vagy filoz6fiai Ez nemcsakegyfajtaeszt6tikai nem ludunkj6 miatt nemismerete gyobbprobl6ma. hogya szimmetria primi g6peket6piteni.technikaicivilizici6nkalacsonyhat€konys6gi. rcsze 6l elfogadhat6 csak kis A F6ld lakossag6nak tiv 6s veszdlyes. vesz6lye €s a kiimyezetszennyez6s 6s6ketis fenyegeti 6letszinvonaion, igazin elter v€gess6ge. Ha a szimmetriaszeml6let az energiafondsok \4a" \ege'enefgia' megszunne minde,, jedherne tondolkodd'unkbdn. pedigelegend6 6letiinket, fbrriisokfdltini e and6acsarkodds iellemzi lennecsaka kezijnketkinyijtani,6segykicsitgondolkozni betiltdsa'a T6rt€nelmitrag6di6ksoramutatja.hogya gondolkodiis jeft. K€t tdrt€milyen katasztr6fdkkal eltiprdsa meglev6eredm6nyek Nikola El6sz6rkedvencem, ezt 6rzdkeltetni. nelmip6ld6nszeretn6m hulliimokfelfedez6elektromdgneses Tesla6let6b6la longitudin6lis r6szletesen tdrtdner6t szeretn6m s6t,6sJ. P. Morgan6ltalibetiltiisdnak (a pdldak6nt kdvetketdrl6nelmi elmondani;majdm6sodik,nagyobb 26 fejezetben)szeretn6mmegmutatni,hogy a Fiild egykor legna18

T6sr,A H0LL,|MAI

gyobb,leggazdagabb civilizdci6ja a kinai hogyanbukottmega sorozatostiltiisok.az orszrgotvezet6mandarinok kdzcjnye miatt.

Aflr.EJTEs KUr.TUsz{ A Tiltott taldlndnlok cimrikijnyvbenvdzlatosan ismertettem Tesla 6letâ&#x201A;Źt.6s mdsodikalkot6i korszakdb6laz olvas6m6g val6szinrileS eml6kszik,hogy egy eg6szenfurcsarildi6ad6ttaliilt fel. Pontosabban,Tesla6letev6g6igaztillitotta, hogyaz 6 redi6ad6janemolyan elvenmrikbdik.mint a Marconi-f6le.hanen sokkalmesszebbre hat6. a c6lnaksokkaljobbanmegfelel6riidi6ad6talkotott.Mivel munkdssdgdnak ebb6la r6sz6b6lmegrnaradtak szabadalmai. s6l, râ&#x201A;Źszletes6s hosszfel6addsokat tartotta t6rndr6l,igy mosttiibb mint egy 6vsz6zad milt6n. jelenlegiludiilsunkkal is igazolnilehet.hogyTesla val6banegy eg6szenmiis tipusf, sokkaljobb szerkezeter 6pitetr. mint amelyetkortdrsaik6szitettek, s melyeka mai gyakorlati6let benelterjedtek. Tipikusp6lddjaez annakaz esetnek, amikorvalakimessze-messze megelozikoriit(mondjukinkdbbazt.hogya kor maradle mdgdtte). A mostkovetkez6tdrt6netremekpdldaarra.hogyhiiba van egy.j6 tal6lmdny,az m6ga legjobbszdnd6kok mellettis kcjnnyena feled6s homiilyibaveszhct.L6tnifogjuk.hogyaz intdzm6nyes rudomdny. sdt az ipar sem,,vev6"mindiga lehet6legjobbm6dszereke, 6vszizadoka is be6rikkijz6pszerij vagygyengemegoldisokkal: ts ritkin vatt perij rale lt Atel" a tudomdnyban. ,, A Teslaelvdnmriktjd6r6di6ad6mais meg6pithet6 lenne,hiszenaz Orffyreus-f6le(a lcjrt6nefrdszleresen a Tittott taldlndnyok c(mij kdnyvbenolvashat6), 6s m6shasonl6drdkmozg6kkal szembenin a tervekmegmaradtak. 6s az elvekis tiszt6z6dtak miira.Annakellen6re. hogymindnemzetbiztonsigi, mindgazdasdgi szempontb6l sokkal iobb lennea Tesla-fdlerddi6ad6,mint a ma hasznijltHertz-hulldmokat kibocs6t6ad6k,seholnemtalelkozharunk velea riidi6ad6kirodalmiiban.6s sema fizikusok,sema mdrndkaik nemismerikaz 6terben lerjed6elektromos szolitonokfogalmit. Mai tudisunkalapjdnugyanisigener6saz a gyanri.hogya Tesla ' Henz-hull6mok, f6le rridi6ad6b6l nem ,.kijzdnsiges hanemtongiru din6lishull6mokform6jdban elektromos szolitonokterjedtektova.6s ett6l mds 6s ett6Ljobb az <i megoldiisa, minr amik urina valahais sziilettek.Teslatddâ&#x201A;Źnerearra is j6 p6lda,hogy egyestudomdnyos eredmdnyek megvdsirolhat6k 6s elsiillyeszther6k; s technikairjtkeresaez6d6sekhez 6rvea rossziriinybais meheta fejl6d6s.

EGELYGYdRcYr BoRorvA6LEN

6vekighiz6dik Ekkorra 6veki6laz 1920-as Ez a t6(6netaz 1890-es (az b€kiiltaldlmdny) els6jelentds a villanyvil6gitds az elekromossdg, tdzdtt a hitart6sokba. A Tesla-f6levdlt6rram p6ld6ul lehetdv€tett€ leigy a h6zakj6valmagasabbak liftek meg6pit6s6t,6s villanymotoros k6pe nagyv6rosok megvdltozott a s mindenkorra hettek,amitdlegyszer a villamosok olcs6vdvdlhatotta tdmegkdzleked€s tisztdv6, Csdndess6. (A €s a v6rosonbeliili fitldalaftik,metr6kmeg6pit6s6vel. g6zmozdovesz6lyesek lettek volna a mozdony nyosfdldalattikmindenkdpp€n miatt.) 6s sz6nmonoxid sz6ndioxid dttalkifiijt m6rgez6 kdm6nye a villamosenergiabejutotta A Tesla-fdlevrlt6Sramsegits6g€vel egy6letvitelifonadalmatinditottel. is. 6skets6gteleniil hdztartiisokba Iell \oln.r'igy !ag) a gdzgep e\etenez elerhetetlen miga pneumarita vargramofonok, elek[omos porsziv6k. vasal6k, mos6g6pek, viszont 1890-es r6g6pekjelentekmeg, s terjedtekel a fejletl vildgban Az egy m6sikforradalomis, melyetaz ir6g6p €vekbenmdr elkezd6d6tt ki. Addig dltal6banf6rfiak misoltdkaz iratokat' vdltott megjelendse a munkaer6pide ez a g6plehet6vitettea n6k t6megesme&ielen6s6t miatt aztan acon.ami az t. vil6gh6borfhatalmasembervesztes6gei vdlt. visszafordilhatatlannd Mi hidnyzottm6gebb6la vil6gb5l?A sokszelonfut6 kommunikiihivunk-IEaz,l6tezettm6r teleci6. amit ma tdmegkommunik6ci6nak iim dr6thozvolt kdtve.Valamiolyantal6lm6nykelleat, fonhirmond6, segitseg6vei otthonvagymunkakdzben.vagy akft haj6k amelynek kiildeni,vagyfogni. Hatalmaslefed€lzet6r6l is lehetetiiizeneteket piackinilkozottegyolyang6pnek,ami k6Pesvolt arra,hoBy het6s6g, p6ldiul zen€tkijzvetitsen. Akkor is (6s egyszenesokemberszdmdra vagy vagy nem tudtak, f6lanalfab6ta 6lt, akik most is) nagy szemd jelen 6k is nem szerettekolvasni.6m az informSci6kvaserl6piacdn voltak.Ez az ij talrlmAnya ridi6 lett. A m6dszermfu ismertvolt: hullemokkal,m6ghozzdelektromos hiszen^z mdrj6l bev6ltel6szdra hull6mokkalhirt lehettov6bbitani, t6vir6n6l,majd a telefonn6l.A tdvir6 rendkiviil egyszei szerkezet viszont a rddi6hirkozldst volt, s a telefonsem sokkalbonyolultabb; mft nem lehetettegyszeriien megoldani.J6l kellettismemia hullamindencsinj6t-binj6t,s mok term6szet6!, a hullernokterjedds6nek ehheza v€letlen,ami a felfedez6ket sokszorsegiti,mir nemvolt el6g. Ha hulldmok6lesiksz6,azonnalmondjuka leck€t,hogya mechanikiban milyenhulldmokatismertink.R6szbenlehetnektranszverzdhullilmok,mint p61d6ul a talisak:azaza tededdsir6ny6ramer6leges vak vagy a tengerfeliilet€nlethat6hullimok; vagy hosszanti.azaz longitudindlis hulldmok:mint p6lddula hang;vagytorzi6scsavar6si

iim hullamok;ezekenehezen tudn6nkp€ldrtmondania gyakorlatb6l, el6 lehettiketdllitani,hasznukugyannincs.Ha az elektrodinamikdr6l esik sz6,akkorcsaktranszveE6lis hull6mokatismeriink.A tank6nyvek sze 6i csak err6l sz6lnak,igaz nagyonhosszan,igy m6sf6le hullemldtez€s6t el semtudjukkdpzelni. A szimmetria-tdrk6penazonbanldthattuk, hogy ami el<ifordul a annakillik megjelennieaz elekrodinamik6ban is, mechanikdban, ezerLvtuhat6,hogy ldtezikaz elekrodinamikiiban longitudiniilis6s torzids,azazcsavadsihull6m.Van azonbanmdgegy iitfog6,minden fajtdnrilmegjelen<i hullimtipus,amelyrdl^z igenj6 6s r6szletes tankdnyveksemszemoltak be eg€szen az 1970-es,1980-as evekig:ezek M igynevezEttnem iinedrishulldmokvagy szolitonok.Ezekneka vannak: furcsahull6moknak alapvet6en m6sterjed6situlajdonsdgaik jutnak,szintetorzul6smentesen, sokkalmesszebbre mint az dltalunk megszokott 6sj6l ismertlinedrishullemok.A szolitonokmegjelenhet nektranszverdlis,longitudindlis 6storzia hulldmokformdjdban is. Hogyanlehetlineiiis vagynemlineiris hulldmokat kelteni?A szokesos,egyszerlilinefuishull6mokatnagyonkdnnyrikelteni,el€9,ha egyt6 nyugodtfelszin6reegy cseppvizetejtiink:rovid,egy-k6tcentim6tereshull6mokterjednektova.(Ezekera feliiletifesziilts6g vdltoz6sakelti.)De akkoris kijnnyiihulliimokatkelteni,haegynagyk6vet dobunkbe: akkormarj6val nagyobbhullemokkeletkeznek, 6s mdg j utnakel. akft t6bbszA m6teneis. (Ezekgravinagyobbt6volsdgra tdci6shullemok.)A term6szet azonbanenn6lsokkaltriiktdsebbhull6mokatis ismer,amelyekakdrkilom6teres tevolsagra is te4ednek, de ezeketmi{sm6donkell kelteni. Hull6m 6s hullamkitzdtttehetnagyonnagyleheta kiilijnbs6g,az egyik kor6nelhal,nemjut messze,mig az fgynevezettnem lineiiris m6donkeltetthull6mszinrealig gyengiil.Ez kellerta hirkiizleshez. A termdszet perszet6lcdnkinilta a megold6st. Teslamegtaldlta, apr6 reszletekig kidolgoztaraldlmdnyit,kipr6b6lra,eladra,de ma semismediik, ma semhaszn6ljuk.Mi6rt? Az ok a kapzsisdg6s a sztikldt6kijr6s6g,de el6sziir sz6ljunkaz eklzm6nyekrril. NrMtrN[ARrr,b Lineiiris,de fdlegnemlineiirisjelens€ggel sokszorraliilkozunk. Linedrise$/ jelenseg,ha egy hat6ssal mindigar6nyosan n<iaz okozatis. P6ld5ul,ha egy rug6t valamilyener6velmeghfzunk,tudjuk, hogy mennyirenyrilik meg:ha k6tszeraktora er6velhizzuk meg,k6tszer akkor6ranyilik. Ha a megnyilas€s a nyfjr6erdhi4nyados6nak 6n6ke

EcsLYCYoRcY:

BoRorvAdlEN

mindig5ltand6,akkor a hateslineSris.Tudiuk azonbana gyakorlaF el6tt. annak b6l, hogy egyszercsakelszakada rug6, 6s a szakad6s mernem6llldnn. ktjmy6k6nez az arSnyossig hatds&avalavizet, egy bizonyosh6mennyis6g melegitjiik a Ha h6mennyis6g akkora K6tszer mennyitemelkedika viz h6m6rs6klete. Ez azonban nemmegya v6gtelenha,dsdra k6tszerannyitemelkedik. s6gig.mertegyszercsaka forriispontkdmy6kâ&#x201A;Źre6rkezunk.6s itt mdl teliesenmesk6ntkezdel viselkednia viz. de ugyantgyigazez a.fa' gyasponrars. repednek. TLrdjuk.hogy kdmyezetiinktdrgyaitdmek. szakadnak, megfagynak. azazlelis-telivagyunknemlinedrisjelenmegolvadnak. 6s s6gekkel.M6gis ezekneka matematikaileir6sasokkalnehezebb j6val kev6sb6elegdns, vil6ga. Ez a teriilet mint a linedrisielens6gek ' maradt.a fizikusok ink6bb iavardszta m6mdkdk,,vadSszteriilete kezdtek6rdekl6dnia nemlinearitiisok csak az ut6bbi dvtizedekben gazdagt6rh6zair6nt. Ez nem v6letlen.hiszenm6g ma is komolyproblemdtjelentenek leirdsacsakritkiin sikeazokmatematikai a nemIineitrisj elens6gek, pedig rem6nytelennek tuntekezeka 6vvel ezel6tt teljesen res. S262 jelensdgek Ilyen tipikus, matemalikai. elm6lelileirasszempontjdb6l. rezgdsijelensdgokoztap6ld6ulaz Egyesiilt nemlineilris, cjngerjeszt6 Allamokbana Tacomafoly6 fiigg6hidj6nakaz er6sszdl mia$i beHasonl6jelens6gek okozt6k rezg6sdt. beleng6s6t, majdleszakad6srt. az els6 repijl6g6pekszdrnyv6geinmegfigyeltrezg6seket.s n6ha (A m6rndkdkmindiga saj6tk6rukontanultak.) azokletor6s6t. Tesla detektdltaaz eg6szen6j tipusi elektromoshulli' Amikor mok terjed6sâ&#x201A;Źt, a kiserleti6s elm6letifizikusokakkor m6g6pphogy elektromdgneses hullicsak ko onalaznitudtdk a legegyszeriibb kutat6, James C. mok keltes6r.A fiatalon meghaltzseniiilisangol ami egyesitette Maxwell I873-bankijzdlteazt az egyenletrendszert, jelensegel.Egyenletrendaz addig ismert dsszeselektrom6gneses szereezenfeliil tartalmazott pusztdnszimmetriaokokb6l mdg egy trgot, ami megj6soltaaz elektromigneses hullimok keletkez6sdt6sterjed6s6t. Ez az egyenletrendszer az elmdletifizika legnagyobb eredmâ&#x201A;Źnye volt a XIX. szdzadban, mertMaxwe'lnemcsakaztj6soltameg.hogy elektrom6gneses rezgdsekkeletkezhetnek. hanemazt is, hogy ezeknek a sebessdge a fâ&#x201A;Źnnyelazonos.igy elm6leteegyesitette az elektromossrigtant 6s az optik6t.A baj csakaz. hogyerre senkinem volt igazenkivdncsi,s Maxwelligy halt meg,hogyegyenletrendszer6t saj6t kor6nakkijzv6lem6nye nemfogadtael.

TESLA HUIL,{MAr

N6meloAz{gbankUltin elektrodinamikrtdolgoztakki, s csak mintegy hisz €wel k€s6bb,a 80-as6vek v6g6nkezdreel vizsgdlniaz elekrom6gneses sugdrzAst egy fiatal, n6metkutat6,HeinrichHerrz. Hertza felt6rekv6,frissenegyesiilt6s iparilagddbbenetes m6rt6kben fe.jl6d6N6metorszdg tipikuspolgtua,a ktiin6 n6metegyeremek re, hets6ges diakjavolt.Epit6szm6rndknek tanult,de hama a fizika ir6nt kezdett6rdekl6dni. Ebbenaz id6benAnglia m6r a hanyatlisels6 fazisdbadrkezert; mdgmindignemszervezt€k megaz ipari iskol6kat, €s nemvolt int6z m6nyesitett miiszakikuutes.Am akadtegykutat6,OlivierHeaviside, aki semmif6lef6iskol6tnemvdgzettugyan,de cjner6b6l, puszrandrjelent6set dekl6d6se folyt6nmdgis alkotott:6 tetrekiiz6rthet6v6 merndkdk6s kutat6kszimdraaz elekrrodinamikdr. Addig ugyanisMaxwell igenbonyolult,nehezkes. az tigynevezett kvaternionokat haszn6, 16egyenleteit senkisem6rtetteigaz6n,men ezena nehezkes matematikai nyelvennemlehetett€gyszerLien leimi 6s megliirniaz elektrodinamikaegyenleteinek egyszenis6g6t, sz6psdg6t, szimmetri6j6t. Ez a feladategy6rtelmrien erre a kiildnlegeskdpess6gekkel megdldott,de kiildnckdntviselkedci angolfiatalembene harult. H[AusIDE OlivierHeaviside nevemdraszintea teljesfeled6shomilydbamerijlt, pedigaz amerikaiGibbs6s az eltalamegalkotottvektomnalizis ma a m6rn6kijk,,anyanyelve". a sz6miti{sok, m6rctez6sek egyik legfonrosabbeszkdze;a m6dszerhasznafelbecsulhetetlen. Miel6tt Heaviside 6rd€meitmdltatn6nk, egy bekezd€s ercj6igismertetnikell, hol is rarloll ekloraz ipdr.a rechnika is a rudomdny. Az emberisdgtdrt6netEben a vegyiparvolt az els6.tudomdnyos alapokonnyugv6 ipar6g.itt mir legalebbaz oszt6st6s a szorzist haszneldk.G6zg6peket 6s villanymotorokat eklor m6g csakpr6ba szerencse alaponepitettek,ezekh€znem sokmatematika kellefi.Abbana korbanm6gnemmerultfel az ig€nya mdm6kitkben, hogypdlddulg<izg6pekndl a b6dtadest sz6mit6ssal is lehetnekdvetni,de a Ks6rletihdtt6rsemvolt m6gigazAnmegalapozott. Az els6,igynevezettipari forradalomis igy zajlott le, g6zg6pek ezrei_iilltak munkdbaan6lkiil,hogyigazitudomanylert volnamdgcjttiik. Igy k6sziilta t6vir66s a relefonis, 6s mindaddignemis volt kiililnilsebbgond,amigcsakpir kilom6tenekelletrdtvinnia hangot,a jelet.A hosszabb telefonvonalakon azonbanmdrjelent6svolt a hang torzuliisa, pr6baszerencse 6s csakrigy vaktdban, alaponnemlehetett

IGELY GYoRcY: BoRorvA'dLEN

ezenjavitani.Ez a gyakorlatiprobl6maveltottaki az els6,igaziipari teriilet6n,ami k6s6bbaz elektronika forradalmat az elektromossdgtan itsszekaP_ €s elektrodinamika a mechanika 6s a term6szettudomdny, csol6disdtercdmenyezte. Ekkor6s ezjelentetteaz ipari forradalmat,ezekaz ercdm6nyek jutottakel gyo$anaz emberekhez, nempedigNervton6s Eulereredvoltak igenhasznosak m6nyei,vagya g6zgipek.Newtoneredm6nyei nemkdt6dtekktizvetle' p6ld6ula csillagdszatban, de a gyakorlathoz sema lonemvoll igazSnsziiks6gsema g6zg6pek, niil; szimitSsaira Az emberisdgtiirt6net6nekels6, ig^zi vas kocsik m6retez6s6hez. technikaikihivdsaa \6'tols6gitelefonvoh. Ehhezviszontaz elektro_ dinamik6tm6rj6l megkellett6rteni. erre.hiszenaz Maxwellegyenleteiviszontnemvoltakalkalmasak hdszegyenlet id6benv6ltoz6elektromos€s mrgresesjelensdgeket azaz matematika, irta le hriszveltoz6val.A Maxwelldltal felhaszn6lt (a szdmokegyikformdja)alkalmatlannak a kvaterni6k hiperkomplex Valamimestkellet kitalilni. bizonyultakerrea feladatra. Maxwell 6s Faradaydszrevette,hogy az elektromos6s miigneses hanema mezrjitnmagdban egyLljfogalom.€s nema kjkiiszdbdl6siike, ij korszakot megi(dsiike kell ldrekedni.Ezzela zsenidlisgondolattal az voh, nyitottaka fizikdban.Maxwellm6sikigen fontoseredmdnye kicsit hogy- pusztinszimmefriaokokb6l,azefihogy az egyenletek jobban n6zzenekki, hasonlitsanak egymSsm fiilt6teszabalyosabban t6r id6beli vdltoz6saokozhatelektrolezte.hogy nemcsaka megneses indukcidndttapasztaltdk), mos 6rv6nyeket(ahogyezt a Faraday-f6le valtozSsa is. Igendm, csakhogyezt hanemaz elekfomost6r id6beli nem tudtdk Ks€rletilegkimutatni (hiszenolyan gyengeaz effekus az indukci6hozk6pest),errecsak6vtizedekkelkds6bbleszbizonyit6k. Most t6diinkvisszaHeavisidemunk6sseg6ra. Heavisideaz amerikai Gibbs-szelegyiitt kidolgoztaa vekoranalizist,igy viszonylag egyszeriimriveletekkellehetettleimi az er6tereket.Ahogy Newton le tudtai"ni egy tdmegpontra hatder6k kdvetkezmdnyeit a mozg6sban, ahogyEuleregy kitededttestmozgiis6ttudtaleimi Newtonmunk6it felhaszn6lva; Heavisidea mez6ke oly jellemz6 er6terekettudta vektoraivalmegragadni, eleg6nsan leimi. Igy Maxwellid{ibenv6ltoz6 egyenleteia hfsz helyettmind6ssze kett6rezsugorodtak, 6s azokban is csakn6hinytag volt, igy egy matematikailag kicsit is k6pzettember m6r 6szrevehette az elektromoss6g 6s m6gnesess6g kdzti finom kapcsolatot, ezekeleganci6jAt. Heavisideliitta megel6sz6r,hoByaz elektrodinamika egyenleteiben hogyanjelenik rnega term6szet, de azt sajnosnem vette6sae,

TESLA HULLT|MAI

hogy mi az, ami m6gezekb6lhirnyzik.P€ldiul nemtfnt fiil neki a brges hiiinya,de ez m6g csak a kisebbikbaj. A nagyobbik,hogy az6tasemn6zikaz ut6dokilyen szemmela milli6szamraleirt Maxwell-egyenleteket. Erfe a fontoshjdnyossdgra m6g k6s6bbvisszat6rijnk,de mostmaradjunk a Heaviside 6ltalfelin egyenletekn6l. Tulajdonk6ppen drthetetlen, hogy olyan sok kiv6l6 angol,francia ju6s nimet matematihrs,akik az absztraktgondolkodiis csricsaira tottakel, nemtal6lt6kki hamarabb ezt a m6dszert. aholer6terekdr(gradiens6t) v€nyl6s6t, forriisait6s v6ltoz6sait lehetettleimi. Newton 6s Leibnizmunkissilga(az analizis)6ta, Heavisidemunkdja,a vektoranaliziskidolgoz6sa lett a kdvetkezdm6rfdldk6a term6szettudomAnyban, a matematikai fizikiban. Mig Newton6s Leibniznev€ta legnagyobb elismerdssel emlitik, Heaviside neveteljesenm6ltatlanul a feled6shom6ly6ba meriilt,a term6szettudom6nym oly jellernz6,de 6rthetetlenm6don.A tankdnyvekbena Maxwell6ltalsohafel nemirt egyenleteketmelyeketHea viside6sHertz6llitottfel - Maxwellnev6velilletik. Igaz,ezeknek^z jelens6geknek elektrodinamikai a l€nyegdtMaxwell mutattameg. azonban formdjdt,hasznelhat6sagft k6ts6gkiviilHeavisideadtameg. Az 1850-ben nyomorisegos kdriilm6nyekkdzdttsziiletettfi{, gyerekkorebanf6lig megsiiketiiltegy betegs6g miatt. Eft6l kezdveemberkeriil6lett,6sinkdbba tanuldssal foglalkozott. J6 matematikai k6pess€gei mii. az iskoldbanmegmutatkoztak. 186veskodbanD6nidba ment,hogy egy tevirdebandolgozzon.O is, mint kor6naksok sziiz miisfeltal6l6ja,6s iizletembere a tivirddbankoracsicstechnol6gi6jival taliilkozott,6s ez iiriike megviiltoztatta 6let6t.Heavisideigy a gyakorlatban ismertemeg az elekfomoss6got, az elektrodinamik6t, kdzvetlentapaszralataivoltak 6rarnk6riilo6l,rczg6kitr6k6l, ami elengedhetetlemek bizonyultk6s6bbipiilyaful6sasordn.l87l-ben viszszat€rtAnglidba,6s NewcasdeUpon-Tyneviosban a tevirdaegyik miiszakifdfeliigyeldjelett. Eklor kezdtetovabbfejleszreni ruddsdta matemarikdban 6s a fizik6ban.^z6rthogy m6gjobbanmegismerjeaz elektrodinamik6tAz 1873-ban kdzijlt mdsodikcikk6benm6r integrdlsz6mitrst is hasznelt, 6s Maxwell m6r hivatkozotterrea munk6ra.Ett6l kezdveotthagyta tllasiit, 6s csak az elekrodinamikahnulmdnyozSsiival foglalkozott. egyf6lejiivedelemn6lkijli maBinkirtat6Gtt. Huszonn6gy 6vesvolt ekkor.Sohatdbb6nemvolt 6lldsa,mindiga bizonytalanjdv6 €s a kev€sp€nzszoritdsdban 6lt. Az elektrom6gnesess6g fj 6s izgalmasviliiga azonbanteljesenmagdvalsodona,6jjel-nappalezendolgozottsohasem n6siiltmeg.

EcErY GYORGY:BoRorvAiLEN

egyenlete elekrodinamikai azegyszertisitett megpr6bSlta Heaviside (Boceedings ofthe Akad6miafoly6irat6ban ketaz AngolTudomdnyos RoyalSociety)kitzitlni.ilm a lap szakmailekora. William Bumsrde nem el6gg6 a cikk6t.mondvin,hogy matematikailag visszautasitorta mil ma m6rndkok ami formalizmust. Azt a matematikai megalapozott. jelentia klasszikus fizika legiontosabb li6inak€s fizikusoktizezreinek egyikkapu6re. alapjait.nemfogadtael a brit iudomi4ny 6fthetdvdviilt. hogyhogyanteriedazenerA vektoroksegits6gevel igy lehetetttisztezni'hogyvadramkdrdkben. gia !z elekromigneses terekl6iebannemis a dr6tban.hanema dr6t kcjriilielektromiigneses eredma is meglep6 sz6m6ra m6g ami sokak mozog az energia. ben le hulldmok. elektrom?igneses m6ny.A dr6tb6lakir ki is repiilhetnek lehetij technikai is szakadhatnak a dr6tr5l.€s ez egy sor igenfontos, tds6getmutathat. foly6iratanemis, az Electriciannevii nijszaki lap Ha M akad6mia ismertt66s elfogadotti kijzijltecikkeit,igy lassan-lassan rendszeresen I8y vektoranalizisen alapul6elektromossdgtan. viilt az dltalabevezetett a fiatalkutat6t.(Ez tagjaikijz6vielasztotta l89l-benaz angolakad€mia volt. ma mir teljesenkizrr! lenne) Heaakkoribanm6g lehetsdges visidecsatii ezzelazonbankoriinlsem6fiek v6gel.Nemcsakaz elis kem6ny. gyakorlatiszakemberekkel m6le(i.hanemaz rigynevezett kapcsolalban. a lelefoniiramkdrdkkel diihcjdtvitdkbakeveredett Addz ellensdge lett egy Preecenevii m6mcik,aki az angolposta 6vekben m€gmaguka ,,szakdrt6k" volt.Az 1880-as egyikf6szak6ndje 6s szintea telies semismendkaz elekfomos6ramkdrdkmtikitd6s6t. jellemezte dz eis6t6v y munkijukat. Amikor zavarodolts6g homi 6s munka€s kudarcokut6n6lhizt6kaz Atlanti6cedn ir6k6beltd\,tizedes bizonyult.V6grerejdttek,hogy a hosszf alattraz haszndlhatatlannak okozzaa hibiit,6seztsik6pess6ge. azazkapacit6sa kibel tdlt6stdro16 kompenziilni. semlegesiteni. keriilttekercsekkel, azazindukiivit6sokkal Tali4nez volt az els6igazi.nagygyakorlatigy6zelemaz elektrodinamikdban.de hasonl6probl€m6k fiilldptekmdra nagyobbfrekvenci6ji is. telefonvonalakndl sokkalrijvidebbtivolsrgokeset€n eset6na dr6tokinA t6vir6kndlmegszokott igenlassLiviiltozdsok m6g elhanyagolhat6 duktivitdsa(m6gneses energia!Arol6-k6pess6ge) jelenteltfontoshatdst. volt, 6s csaka sziviirg6eram6s a tdltds!6rolds Ez6r1a Thomsondhalm6r az 1850-es evekbena tivir6kra kimunkrlt megolddsannyirabeiv6dotta szakemberek tudatdba,hogy el sem tudt6kkdpzelniazt, hogynagyobbfrekvencidknilmdr nem hasznilhat6ez az dsszefijgg6s. Itt a vezetdkek mdgneses energiattrol6 kdpess6g€tm5r nem Iehetelhanyagolni. Am a Thomson-kdpletet dogma-

TESL{ HULL,|MAT

kent kezelt6k,6s k6ptelenekvoltak gondolkod6sukba beepitenia gyors (Ez teljesen vdltoziisokndl hat6senergiatdrol6 k6pess6g6t. a mrgneses hihetedennek tiinik, pedigma sincsmdskdppa szimmetiacsbkkendsekvagymdsszimmefi6khatds6nak vil6g6ban.) Heavisidehalelosellenfele Preece- pozici6jindl,kapcsolataindl fogva hatalmas,legy6zhetetlen ellenf6lnekbizonyult,6s igy legaldbbhfsz 6we megb6nitotta a brit telekommunik6ci6s ipar fejlSd6set.Azt bizonygatta, hogyaz induktivit6sk6ros€s ez6rtkikiiszobdlend6.EgyszerUen nem6rtettemeg,hogyaz induktivitSsI6tenem izl6s dolga,hanem- tetszik,nem tetszik- l6tez6jelens6g,amit kompen26lni kell. Heavisidea vektoranalizist felhasznalva 6ppenanajait 16.hogya torzit6smentes hang6tvitelnek az a feltdtele,hogyaz induktivitSs 6saz ellenalliishdnyadosa a dr6t ment6nazonoslegyena dr6t kapacilrsdnak6ssziv6rg6si ellen{lldsdnak hdnyadosdval. Heaviside tehdtarraaz jutoft, hogy a torzit6smentes eredm6nyre k6rokhdzaz indukci6t6ppen hogyndvelnikell €s nem cs6kkentenii kifejezettenazt dllitotta, javul az atvit€l hogy az iiramkdrbehelyezettinduktiv tekercsekt6l min6s6ge. Heavisideterv6nek,eredm6nydnek kivitelez6s6r azonban (1. ebra) ellenfele,Preecemindeneszkiizzel megakad6lyozta.

Rr R

l.6bn.a. URt = C/R"

L :

A Heaiside-krit'ritm

Rr R

L :

a tot.itdsnentes jeltitvitelrc li

Evtizedekkelk6s6bbaz EgyesijltAllamokbanMichael Pupin,a ColumbiaEgyetemprofesszora 6s CampBell, a Bell Ttusasdgm6rncjkeszabadalmaztatta ezt az dtletet,6s kiv6l6 eredm6nnyel megis val6sitott6k.Heavisideazonbanbeleferadta sok csataroz6sba 6s 1908-ban.m6g viszonylagfiaralon vid6ke kcjlr6zdrr,ahol teljes magdnyban 6lt tov6bb.Tulajdonk6ppen bele6riilra sok,sokkiizdelembe:a britoraitfurcsam6donk6britorokacserdlte,egyre kevesebb gondot forditott rllagera,kiilleme elhanyagoltvolt, egyediil csak k6rmeivelrcjr6dijtr,ezekerpirosialakkozra.1925febrDrrjiig, hetveniit6veskor6ig6lt: egy szerencs6tlen es6skiivetkezt€ben megfitiittemagdt6s s6riil€seibe belehalt. , 2j

EGDLY GritRcY: BoRorvaELEN

G. B. Shawegyik hiresmondesaszerintkdtfdleemberl6tezik:az vele,megismeri egyikracion5lis6s belesimula vildgba,megalkuszik azt aka{a' nem hajlithat6' a szabiilyait;a m6sikemberinacion6lis' hozz6.Ezdrtmondja Shaw:a hala'lisaz hogya vifdgalkalmazkodjon nilik. Ilyen inaciondlis.de teljesenm6ltatlairrucionA\sembereken nul elfelejtettembervolt Oliv6rHeaviside'akit Maxwellmeltettjogels6teoretikus,nak az elektrodinamika galn€vezhetiink nl"{c REZGO kondenz6torhogyelektromosrezg6ktiriikben' Maxwell megsejtette, €s ezek 6rv6nyesmez6kis keletkezhetnek, lemezekkdzdttmdgneses. azaz k6ziil. a lemezek igymond eltSvolodhatnak, ,,kirepiilhetnek" j negyvennyolc Am 1879-ig. hulldrnokiihetnekl6tre. eGktromdgneses halaldig,erre kis6rletibizonyit€kotnem 6veskordbanbekiivetkezett tudottfelmutatni,igy nemis fogadt6kel elm€let6tJ6valk6s6bb,Sir de ez sem a hulldmokl6tez6s6t' Olivdr Lodgekimutattavezetdkben kavartnagyvihart.Az igazi v6ltozdstegy fiatal n6met6pit6sz,Henz munkdjahoztameg. Az eg€sz 6sa tudomdnyban. 6v volt a technikeban 1887kiil6nleg€s jellemezte l886pezsg6s 6vtizedethallatlantechnikai6studomdnyos ban mutattabe DaimlerMaybach6s Kail Benzaz els6 benzinaut6t' indult 6s 1887-ben amiegyfj korszakotnyitottmega kijzleked6sben. tdk6nyelmes ami az els6 el GeorsePullmanhil6kocsisluxusvonata, jelentette 1887-ben Ebbenaz 6vben' vols,gi vasritiutazdskezdetet utciin az elsii villamos,6s ez €vbenhoztekforgaindultel Budapest lombaazelc6.korongalahj hanglemezeke.. Ugyancsakebbenaz 6vbentalilta fttl Teslaa titbbfdzisrivillanymotofi, temdszetesentdbb6vi el6zeteskis6rletez6s6s gondolkod6s ut6n.Ebben^z 6vbensziiletettB€csbenE in Schroedinger'6s ekkor halt megAlfred Krupp, az esseniKrupp Miivek megalkot6ja,az eur6pai ac€lgy6fiesnagy alakja. A k6vetkez6 6vben sziiletett Heinrich atyja,6s az oroszrepiililg€pgyr4rHeinkel,a n6metrepiil6g6pgy6rtas HeinrichHenz Ksdrletek1887-ben t6s atyja,Tupoljevis. Es ekkor, l6trehomtt elektromdgnekel bebizonyitotta,hogy a mesters6gesen is terjednek a l€veg6ben s€shullimok ez sem el6zm6nyekn6lkiil ttifi€nl Azt m6r sejtetTermdszetesen de ezt mindigvalamifdle sug6rz6s, t6k, hogya f6nyelekromdgneses 6rtdkel. Az voit a kdrd6s,hogy kemiaifolyamattal,vagymelegit6ssel jelens6gek*el el6dllithat6m6gneses elektromos 6s kdzvetleniil vajon hulldmlosszde hosszabb ha nemis ennyiredvid, e ilyen sugerz6s,

TESL{ HULLIMAI

okkal. Faraday ^zt javasolta, hogy rezgessiinkmeg mdgnestvagy elektromosan feltdltdtttdrgyakat.Igen 6m, csakhogyilyen mechani, Lls oszcilldtorlegfeljebbn€hiinykilohenznyifrekvencirvaltudottrezegni- legaldbbis a kor technikaiszintjdn- az pedig30-40kilometer hulldrnhosszli, s ez6rtigengyengeelekhomdgneses rezg6seket keltett volna,amelyeket szintelehetetlen volt detekdlni. A kiutat megintcsakegy szerencs6s v6letlenmutatta.JosephHenry amerikailjs6rleti fizikus 1842-benr.1j6tt,hogy amikor kondenzdtorokat si.itki, azoknemlassan€s egyenletesen egyenlit6dnekki az elekt6, dok kitzittt, hanemrezgdsszeriien.ugyanigy, ahogyegy U-alakri cs6 egyik szarritmegtijltjiik folyad6kkal,majd hagyjuk, hogy a folyad6k leng€dezzen a k6t sz6rban. De Henryis csategymisik, m& kiraposotr nyomotkiivetett.Ugyanisegy Savarinevii kutar6,1826-ban, leideni palackok,azazkondenzAtorckkisiit6s6n6l€szrevette,hogy ha a kondenz6tork6t elekr6dja kitze egy hengeres,spirdl alaki tek€rcsettesz. akkora belehelyezett tli ftilmdgnesez6dik. Igendm,csakhogy vSltako26 eldjellel:ndhaaz 6szaki,n6haa ddli p6lusvolt a kondenz6ror egy adottfegyverzet6n6l. Azaz a Ks6rletv6letlenszeriien ism€tl6ddtt. Henry azonban a4 delta, hogy az osszesmiignestrfiugyanigy mdgnesez6ddtt ftjl. Azt6negyrekisebbtiikkel,szinregombosriinagysegfakkalKs6rletezett, 6s kisebbtekercsekkelEkkormir 6szrevette, hogyanveltozika fdlmrgnesezds irdnya.Ennekaz 6rtelmez6se egy6l tal6nnem volt egyszefl.l. Henry azonbandtaldh a megolddsra: a kijelens6g,hanemoszcill6l6.Ezdrtmindiga siildssosemegyen6ramli legutols6,m6gnagyerdssdgri oszcill6ci6eml6k6t,irenydr6zi a piciny m6gnesti.i.Igy az6n att6l fiigg6en, hogy milyen er6sentijltiitt6k fel a kondenzdton,k6tf6lem6donis ftilm6gnesezhette a trit. A folyaddkmechanikeban r€gismertvolt ajelensdg,hogykuliinbdz5 szintrfi ed€nyeket cs6veldsszekijtve a kegyentit6d6s az ellendlldst6l fiigg. Ha nagyvolt a hidraulikusellenrllds,alikora magasabban fekv6ed6nyb6lsz6plassancsorgottal6a folyad6k;hapedignagyobb itm6r6jil,ez€rtkisebbhidraulikusellen6ll6scs6kittiirteiisszea k6r ed€nyt,akkor oszcillil6, rczg6 mozgessalegyenlildddttki a k6t ed6ny kiizti kiiliinbs6g.Most ennekaz elekrromosanal6gidjettalilrik meg: lehet6s6gkin6lkozott teh6t arra,hogy elektromdgneses rezg6seket6llitsanakel6. Ez csat ma €s ut6lagttnik ilyen egyszerrlnek, de nem v6letlen,hogysemMaxwell,€s haldlautdnm6gegyj6 darabigml4s sem tudta elkdpzelni,hogy hogyanlehetnemesters6gesen elektrom6gneses rezg6seket el66llitani. A gombam6dszaporod6,igen magasszinvonalf ndmetegyetemek egyik6n,a heidelbergin,egy fiaral 6pir€szhallgat6 Heinrich Hertz, a]<i-

F6ELy CYoRci: BoRorvaf[EN

nek lelke eglre inkdbba fizika fel6 hizott, rataldlt a technikaimegolEls6pillantdsra elvi elrendez6se ddim.A 2. dbr6nldtszikkis6rlet6nek ttinik. Nem latunkrajta se kondenziiez az dbrateliesen6rthetetlennek pediSmjndenott van tekercset, induklivitistjelz6 tort,sea szokdsos szkrak0z

duklvlas

2. e*a. Heft.f61endgftekwncidsrc.86kbr.A ktndendbr Asa. i,lduktirittis csakeeylap 6segl tiirid dr6t. m6lytechnikaimeglatisivall6nyeg6Hertzezzelaz elrendezdssel, param6teru" rendszereke taldlt16,me' benaz igynevezett,,elosztotf fiilhasza rrdaroknal fognak csak dvtizedek milva, lyekettdmegesen az Sbdn ldthat6n6gyszijgalak( cinklapok nilni. A kondenzAtorok voltak,6s az indukivids egy-egyg6mbbenv6gz6d6rdvid dl6t. Amikor Hertz egy indukorral nagyfesziilts6$etijftijttefdl az egyik lefeszijlls6gt,de ellenkezdpolariz6ci6 mezt.6s a mSsikatugyanolyan kdzti potenci val,akkorel6rkezett az a pillanat,mikor a kdt alkatr6sz egy kitikus m6rt6ket,6s ekkor szika ugrott elkiilcjnbs6g meghaladt dt egyikhelyr6la m6sikra.I;nyegebenteh6tez egyigengyors,nagyfesziilts6gii kapcsol6,melyetsemmimassalnemlehetetthelyettesite ni az adottkor technikaiszintjdn. az egyiklemezr6lmegindulta rni{Amikor az eleklronokiiramlesa sik fel6, akkorHertz a k6t lemezkitzt tal6lhat6elektromosteretel6tfoly66rama kezdtenagyongyorsancscjkkenteni, igy a szikrakiizttn rbvid dr6tvezet6kekben mdgneses teretis indukdlt.Ha el6gkicsiny volt a szikak6z,â&#x201A;Źs igy a vesztes6gek nemvoltaktflsdgosanjelent6sek.akkora t6lt6s6tszaladt a mdsiklemezre,ahonnanazt6nhasonl6 m6donvisszajutott arraaz els6lemezre, ahonnan az egdszelindula,6s igy egyteljesperi6duszajlottle. Ekdzbena lemezek6s a dr6tokkdriil fel\ah\a elektromos terekkepzddlek. mrnesmagneses igy mLikcidik den oszcill6tor.Legaldbbkdtfajta,kiilitnbitz6tipusi energiatdrol6

TESLA HILLiNTAI

eszkdznek kell meglenniea gdpben,melyekenergiaiatalakulhatnak egymrsba.Ekkormegindulhat p6lddulegyfdf kdztiikaz oszcill6ci6, le r6ngatottrug66s a rajta16g6tdmegkdzijtt.A tdm€gpontmozgiisi energidja €s a rugdbanttuolthelyzetienergiakdlcsdnijsen atetalakul egym6sba, s ez a folyamatmindaddigtart, amig a srirl6dSser az energidtel nemem6szti. A Hertz-f6leegyszerri oszcill6torban is ugyanez zajlik le, de a helyzeti energiaitt a nagyfesziilts6gen tdrolttdlt€sbenmutatkozikmeg,a mozgrisienergi6t pediga dr6tokban 6rarn16, 6ppenmozg6,a kisiil€ssel dvidre 26ftszikakdzkijriil fell€p6m6gneses t6r adja.Ez a rez#s er6, sencsillapitott, rdszb€n a kisug6rzott elektromdgneses hulldmok,rdszben a sziloakciz h6- 6s hangvesztes6gei miatt.A berendez6s csakli{tsz6lagilyen egyszerii.Ahhoz,hogy ldtreji;jjcinaz oszcitldci6,egy Rumkorff-induktonal impulzusszerrien fdl kellettttjltenia lemezeket -, elt6r6el6jelLi, potenci6lon s ezta feltdh€stminden nagyfesziilts6grl egyeskis6rletn6l tjra 6sfjra el kellettv6gezm. A 3. iibrenl6tszika val6sKs6rlet,melyszemldlteti a telepeket 6s a Rumkorffinduktortis. Ahhoz,hogyne az induktonamenjenvissza a ttilt6s,fojl6tekercseket kelletttenniaz induktor6s a lemezekkdz6. igy azokegyfajtaegyenirenyit6kdnt miik6dtek;az elekrromosrohds csaka k6t lemezkcjzdttrezeghetett. a forriisbaa fojt6tekercsek miatr nemmentvisszaaz elektmmossrig. Ennekaz €lrendez6snek a segitsdgdvelHertz mintegy 40-50 centim6ter hulliirnhoszszi elektromiignesessugiirz6st tudott el66llitani,s6t egy parabolatiik6rrel ezt visszavemi,terelniis k€pesvolt. Ugy bizonyosodott meg arr6l, hogy a suglirzesel is hagyjaezt a kezdedeges, de nagyon szellemesbercndezdst, hogy egy ,.eaondnsw"'6t is helyezetta tiikitr el6. 3. abra.A Henz.fiLeos.ci titor elektrcn'gneses Ez nem volt mAs,

EGELYGYdRcY: BoRorv^ELEN

6s k6t. mint egy k& alakrjvezet6k(melyetegyikpontjdnfcjlhasitott), gdmbijcske, (mikom6terrel ami tajlt6stiidllithat6)tevolsag, ismert huiviselkedefi. A kisugerzott elektrom6gneses 1016kondenzitorkdnt hoztakl6lre l6mokindukci6segits6gdvel dinamikust6lt6smegosztist p6r miterreaz el6bbiein ad6t6l.nagyat6 segitebbena hurokban.6s gdmbiicsvolt, hogyapr6szikrdkugrottaki4ta sdgivelmegfigyelhet6 energiahull6mokformajdban kik kdzdtt.Tehetaz elektrom6gneses indukci6miatt. iltjutotta ..vev6hdz". 6s biztosannema Faraday-f6le nemad6dhatott volna.A 3. ebrenl6thahiszenabb6lilyeneredm6ny t6, igenegyszei elrendez6s segitsdgâ&#x201A;Źvel Henz azl is kimutatta,hogy polariz6lhat6ak, viszaz elektromdgneses hull6moktranszverzilisak. szaverhet6ek, tehit miDdenolyan tulajdonsdgol mutattak.amelyek egy6bkdn! a f6nyreismertekvoltak. 1888-ban He(z rdszletesen is ismertette eredmenyeit. ds a sikerez esefben nemmaradtel. munk6jdtelismert6k. Ldnyeg6ben megvetette a vezet6kn6lkiilir6dicihirk6zl6s alapjait.Maxwell6s Heavisideelm6lerileg.Hertzpedigkis6rletilegalapozra megennek^z L'ijcsfcstechnol6gidnaka lehet6sâ&#x201A;Źg6t, bii Hertzigy v6lte.hogygyakorlatiszempontb6l ez az elrendez6s nemhaszndlhat6 nagytdvolsdgra. az intbrmdci6 nem vihet66t ezekkelaz elektrom6gneses hull6mokkalVal6ban.a Hertz-fdleegyszeriiberendez6s alkalmatlan volt eleklromdgneses hulldmok naSy t6vols6gf dtvitel6re,ehhezm6g tdbb dvtizednyifej- majdtiz 6vvel leszt6munka kellett.Az els6l6p6seket csak1896-ban Hertzfelfedezdse utdn az oroszAlekszander Popovlettemeg:fej lettebbgdpdvelm6r kiiriilbeliil 250 m6tenetudta dtvinni az elektromigneses hull6mokat, â&#x201A;Źsazels6k6tsz6,amitMorse-jelekkel,,leirt". HeinrichHertznevevolt. Azt gondolndnk,hogy Hertz eredm6nyeiutdn hamarosan gombam6dszaporod6 nidi6ad6klept6kel a vildgot,a helyzetazonban m6g ebbena dinamikuskorbanis mds volt. Hatalmaselvi 6s gyakorlati neh6zs6gek 6lltak m6g a fejl6d6sitj6ban. Ahogy Heaviside p6ldejenis ldttuk.m6ga szakemberek semdrtett6kmdgaz elektro miigneses sugdrzismibenl6tdt,egy6ltalln.a nagyfrekvenciiis elekF romignesessdg m6gteljesenszokatlan, idegenfogalomvolt. A m6rndkiik. de m6g a kutat6kis dpphogycsak kezdtekhozzi4szokni az egyeneram l6tdhez.6s igen-igenkevesengondoltakarra,hogyjele ket, esetlegbesz6detlehessenvalahogytovi4bbitanidr6t n6lkn1. Ezenkevesekkdz(jtta legterm6kenyebb 6s a legeredetibb kis*lete, 26. gondolkod6a fiatal Nikola Teslavoh. A kcjyerkez6kben azonbanm6g fitltdtleniilsz6lnikell afr6l a markdnselt6r6sr6l,ami Tesla 6s Hertzmunkdssdga kdzajttvolt.

TESLAHULL,fuuAr

A I{LAGNEMLINEARIS K6tfajtakrini l6tezik:az egyikolyan,mint az 6let.aholnemtudiuk elore.hogyki a tetles.A mdsodikaz inrellekrudlisabb. amikoreldre ludjuk,hogyki a gyilkos,6s csakazrn6zziika moziban,hogymenynyire iigyesa detektiv.Nagyj6b6lilyen a rudomenytiftenet is. Az egdszrerm6szettudomeny nem m6s,mint el6it6letek,r6vesfeltâ&#x201A;Źrele_ z6sekfolytonoslegy6zâ&#x201A;Źse. A pszicholdgia fix6ci6nakneveziezt aje_ Iens6get, rdg6taisme k 6s kurarjik. Fixdci6akkor ill el6, ha eev problema megolda\dban nemrudunketdreldpn'.rnerr uaturni meggll tol minket,6serldl a valamir6iazrgondoljuk.hogyegyadon,szigori fek6tel.aminnemleherdtl6pni.holortezrsenkisem6llitja,egysze(ien csakez a hallgar6lagos feltev6s.A tudomdnyban ezt t6vesel6it6_ letneknevezik,mely a legalamuszibb, a leggyakoribbaknaazona mez6n,ahola kurat6kk6szdlnak, keresnek. f4_6bra)

l----------r----------?

i----------i---------+ t----------i----_____j

H09yan lehelegy" tlen lo yanalos li vonallal 0ssrek6lni a 9 darab E 9 yl e h e l s d gmeesg o l d i s .

d ab: P.tla .a-! viligr!. Asy wplu* nes a nesotda ha tin?eviinka A kladarncead.isaktezuevannihc:trhva,nigi sokan rontok,ternl?ftnil. ugy ven^- taey ?zr nen szabd n?etpnnL ?s negoldhahttannak taftjdl jeta adatot. A negoldds titko: ttit kel lepni a pontok ! tat behatdrch E;teten:

N6havisszafogottan, eufemisztikusan csakazt mondjuk,hogy valaki ..elmegya problemamellen . ig1 menrel pdldiiulAmpirelz rn. dukci<ijelensegemelle[. ragy Edisona rdlaelnevezefl efflhus mel_ left, nem tsmervefdl annakjelent6s6g6t.(Ez az effektusa nagy vdku_ umbanakkorl6p fel, ha egyizz6sz6la kar6d;ekkorelektronJl6pnek

EGELYGYoRGY:BoRorvArcLEN

az an6dbacsap6dnakA jelens€gegyeniraki, 6segy m6siklemezbe, nyit6sri haszn6lhat6fel, 6s a gyakorlatbanrendKviil fontosnakbizonyult.) Ez az effekus az eg6szelekronika, a modemnagyiparalapeffektusa.Edisonugyandszrevettemagit ajelens6Set,de azt nem' hogy lehetiis€geketrejt Evtizedekkelk6s6bb,egy Lie milyen fantasztiL:us de Forest nevf amerikai kutat6 jdtt rd arra, hogy ez a jelens€gegy rdcs segits6g6velerdsit6sreis fiilhaszn6lhat6.(A mai napig is ezt az effekust haszndljukaz bsszesriidi6ban.) ezerszimsiitdgett6kki rntu 6\'tizedek6ta, mrrc A kondenzdtorokat kellettekahUjabb6vtizedek rejitttek,hogya kisnldsoszcilldl6jellegil. oszcill6ci6kat' az ezekel hoz, hogy Hertz elkezdje tanulmrnyozni Nagyjdb6lebben^z id6benvizsgeltaugyaneztTeslais. R6bukkanteBy furcsaeffekusra,6s ezlittal 6 nemmentel ajelens6gmellett.Azt vette 6szre,hogy amikoregy nagyonnagyfesziilts6giiiiramkiirt lez6rt,a zar6s pillanadban valami 6les, tiisztir6sraernl6keztet66rz6s fogta el' mintha valamilyen hulim meglitkte volrla. Ezzel a meSfigyel6ssel indult el a XD<. szAzadegyik fontos, 6m k6s6bba gyakorlatbanm€lEz az effektus ahogy megismer6se. tatlanul elfelejtett effektusr4nak ma visszatudunkkdvetkeztetni egy nemlinedris'elektomos szoliton kelt6selehetett.Kulcssz6ebbena mondatbana nernlinearihs. Ehhezkapcsol6dikegy fix6ci6,amiheza fizikusok6s m6m6kijk je_ az ugyanis,hogy a term6szeti ragaszkodnak: akarva-akaratlanul csakigyeknemigaz.Egyszeriien lens6gek lin€irisak. Ez egy6ltal6n keresni,linearism6dongondolsztinkmindig linedrisjelensdgeket a probl6m6k. megoldhat6k kodni,puszt6nazert,mertigy kdnnyebben m6rt6kii valamilyen A term6szetazonbansosemigaz6n linei'Iis, Ezt mindig fti1-fitll6p,arnit legfeljebbelhanyagolunk. nemlinearitds kelF ^zt a tdves 6zetet tankiinyvek, az egyetemi teszik el6szeretettel viliga lenne.Peve, mint ha vil6gunkval6jebana line6risjelens6gek izgalmasabb, 6s sokvildgasokkat€dekesebb, dig a nemtinearit,sok k6pzelni. mint amit el tudunk vil6g, kal bizanabb (pl.elniozdulas r'ram) eredmdny neminedris elleklus

ineiiris elhklus

habsmdi6ke sla.6l][^

haldsmdddke {pl.e16,leszillh60

5ib. dbra

TESLA HULL{MAT

A linetuis6s nemline6risjelens6gek kijzijtti alapvet6elt6r6staz 5. 6bramutatja.Az 5/a.6brdnhtszik,hogyegy gerjesztd haresutidna li_ nedrisfolyamaiokndl a gedeszt6 folyamarokkal arenyosaz eredm6ny, mrga nemlineariliisnel el egydftaliin nemigy van.A nemlinearilris igent6g fogalom,egyjelens6gnagyonsold6lek€ppen lehetnemlinearis,mig lineiriscsakegyf6lem6don.

A sz0LIT0,\'x TEs sztcoRi su{B,fuyAr 1834auguszrusiiban egy sk6rviz6pit6m6mdk,JohnScottRusselesy keskenyhajozdsicsaromapanjdn lovagolraerdekesjelensegetvJir 6szre.K6t 16hizotr egyberk6tel6gnagysebessdggel. Amikor a bfuka akad6iyba[rkitzdtr€s megfltt, aktor az on6n addiqfeltolulrhull6_ mok hiflelenelsrakadlaka bdrkdrdl.ds iindlki eleLrekelveeldremdultak.A jelens6gben az volt szokatlan, hogyez a magdnyos hulldm hosszriid6n keresztiilazonosalakban,azonossebess6ggel, viiltozaF lanulterjedttova.Ahelyett,hogyelhaltvolna(mint a szokasos hul_ liimok), m6gkilom6rereken6t haladr,bi4rmagassega az id6 mril6s6val lassank6nt csdkkent. Ndhiny m6rfitldesUldcjz6s ut6naztiinRusselelvesztene szemel6l_ de ajelensdgnemhagyranyugodni.Kjqdrlelekbe kezdefl:hosszu,kes. keny, vizzel teli csatom6t6pitett,6s sikeriilt mesfers6qesen is el6id6z_ nie a magrnyos hulldmol, alig-atigcsdtlendjetens;gdr. Amit er d vizdplt6mim.tikdszrevert. azrvaldszinijleg eldrremiir sol ezrenmeg_ frglelhetel {hiszenpdlddula kinajaksokkalhosszabb c"atomarenJ_ szereket6pitettek).Fnnciaorszdgbanis l6teztekhosszf csatomak,hi_ szena gtizg6pmegielendse el6tt nagyriimegridru olcs66s biztonsdgos tovibbit{sara j6szer6velcsak a csarom6kvoltak alkalmasal. Rus;ell teheteszrevene6s lefta a lined s Asnemlinedris hull(jnok kbzti egyik linreg?selkkn. Hogy ezr milys€Beiben is igazrinmeg6nhessiii es Eadkeljiik. el6szdrnehiinyegyszerri i4brdr kell meqndznij;k. A 6/a.dbriinldrszikegyolyaneser.amikoregl bemen6jelellined_ risaner6sitiink.Amikor az er6sit6linee s (6/a.6bra),azi a bement5 jeinekp6ldeula kdtszeres6t er6siri,akkora kimen6jetis duplaakkora iesz.de semmifdletorzuliisrnemlrlunk rajla.Ha viszontnemlinedris erdsr't6nk van taz tisszeserdsirdhatfhelyzelbenm6r tor./it).akkora 6/b. 6b'rdnbemuratotr bemenbjel liekvenci6jaes dla],jais meg\i'llo zrk, azazmindenf6letorzit6sfitil€p. K€tszereser6sit6seset6naLmen6jel miir nem-azeredetik6tszerese leszilyenkor,hanemesetleg1,g_ szercs vagy 2,2-szercs.A nemlinearir6steh6t mindenfdle ro;ul6st Jelent,€zzelsz€mbena lirFiiris jelek iisszeadhat6ak, €s az eredmdnya

EGELYGYdRGY:BoRorlAiLEN

bementijelek dsszegelesz A nemlinearitdsndlez nem igy van, nem adhatjukiissze a jeleket egyszertien'az eredm6nymindig miis lesz, alapjenvdmdnk mint amitlinedrisjellegiigondolkodasunk

HULLAMOK val6sitg

k6zelil6s

f firra'b_-l

NE]'LINEARIS

6b. ebr^

6/a. ab.a

l o R u l ah u l E n i

6vidid6alatl6ssze' Nekszupeeondlhal' niatl, onlika nenlineaids

-lk.

'1 la. atna.CsinaP{tdsn4lkiili iffed

6bt^.A nenlineantuisiisszesze di, gyiijti a.avar^ enersinjfu.A se' bess.Raz anpliuldi fiiq.',anYe(hal monikusok I enerd]dsa n ian)

8l^ 6bt^. Diszpe,'.itj ha ^dra a hu\(inalak e aposodilqlassanel'

8k Abra.A nenlinearildsZsdiszPer' ili egyiittestultdsdn a hulLinalak narad, csakaz amplii&ija csokken A nemlineatindskoncentnil6haristit kt mpenrilj a a dis..peai/i. nemlineArishull6rnegyenlet

linerris hulldmegyenlet

d'Y a'Y= c-,ra'Y -i--i+=;+.. -:--i dYdt' I dr-

)

1 )

-d=uu +Lu I : -,+l d: -ui l o - u l dt \dx dy' )

N6zziink konla6t peldata vizhull6mokeset6nHa elhanyagolhat6a sfrl6dds,azaznincscsillapitds,akkora ?/a. dbrdnl6that6mfton ezeka vizhull6mokcsillapitdsn6lhil tedednek.Val6j6banazonbana hull6m 6s a vafiigg a hullrm sebess6ge, amplitid6jdt6l, teh6ta magass6g6t6l JO

TEsl,A HULr,(MAI

l6s6gosvizhull6mok sold6lehullamered6jekdnt 6llnakel6, vagyiskiiliinb6z6 magass6gri, s ennekkiivetkeztdbenkiil6nbitz6 sebess6gri hullarnr6szek talrlkoznak. A 7/b.dbrdnl6tszik,hogyezeka nemt6k€letesen szinuszalakf hulldmok (a gyakorlatbancsak ezekfordulnak el6) eltorzulnak,6ppenaz6rr,meft titbbf6lehulldmereddjek€nrdllnakel6. A nen inearitiis abbanjelenik meg, hogy a nagyobbamplitrid6jf (magassegr.i) r6szeknagyobbsebess6ggel haladnat,mint a kisebbek,6s ez azt eredm6nyezi,hogy a hull6m tetejesiet az alj6hozk6pest(hisz€n nagyobba sebess6ge). Ezirl az ercdetilegtiikitrszimmetrikushulliim lassanelkezdtorzulni, az egyik oldalaeg]'remeredekebb. mig a misik oldalaegyrelaposabblesz.Ekkor figyelhetjiik megazta hatiirhelyzer€r, amikora hulliimegyikoldalateljesenfiigg6leges, kicsirk6s6bba hulI6mtetejem6gtovdbbmegy,majdleomlik,mint a vizes6s. Sz6mossz€pk6pet htunk an6l, amikor b6tor sportol6k szdrfdeszk6nsiklanaka leoml6hull6mokalatt.Ez a l€legzetel6llit6 k6pa hulldmok nemlinearitdsenak sz6pp6lddja.Ezeka hullamok- 6ppena nemlinearit6smiatt - nem lehetnekstabilal.A val6s6gban azonbana line6rishulldmoksemstabilak,hiszencsillapitds n6lkiili,azazsrjrl6d6s ndlkiili eseteta val6siigban (Tal6ncsaka szunem lehetl6trehozni. perfoly6kony, cseppfoly6sitott Hdlium3-banleherneilyen hullemokar elilid€zni,deez a gyakorlatszempontj6b6l l6nyegrelen.) A kis amplitdd6jihulldmokesetdna nemlinearites elhanyagolhat6 ugyan,de a sfrl6d6sivesztes6gek semmiesenesem,amelyeka 8/a_ dbldnl6that6m6doneny6sznek el. Egy halad6hulldmitja sodn egyrc inkebblaposodik,sz6lesedik, mig v6giil elhal. Ezt a folyamatot diszperzi6nak nevezziik. A nemlinefuis,nagyamplitrid6jrihulldmokniil azonban,ha a nemlinearitashar6s6hozhozzli^djuk a diszperzi6t, - tetesenkompenzdlhatja, akkora k6t hatds- szerencs€s ese(ben kiegyensilyozhatja egym6st. Azaza nemlinearit6s hatds4amelysiettetn€ a hull6mtetE6t,ami az 6sszeonlest okozza,a sirl6d6smiatt nemjelenik meg,6s a 8/b. dbrenlethat6 m6don ugyanegyre kisebb amplitfd6val, de nagyj6b6l vdltozatlanalakkal megmarad.A k6t hatds,ami in a nemlineaitds 6s a sfrl6d.{s(azazdiszperzi6),egym6stkiegyensilyozza,kiegyenliti. l83z[-ben, mikor Russela nemcsillapod6hull6rnzdsr megfigyelte, a hulli4molarakez a furcsa viselked6sem6g teljesen6flhetetlenvolt, elmdletilegmegalapozatlan 6s indokolatlan. Olyasmitmutatotta termdszet,amineka fizika akkor ismert szabdlyaiszerintszigonjantilos lett volnaeldfordulnia.Altaldbana hullemteded6sr6t csak 1845-t6l kezdve tudott az angol csillagAsz,Airy valamit mondani, 6 drtette meg a hulldmok nemlinearit6sanak6s emiatt tisszeomldsanak okdt.

EGELYGYdRGv: BoRorvAiLEN

Elm6leteszerintazonbana sekelyvizbenterjed6nemline,ris hull6Kdt 6vvelk6s6bb.egy miisikandsszeomlanak. mok sziiksegszeriien gol kutat6,Stokesrimutatott,hogyv6gesamplitrld6jf'de 6lland6alam6lyvizbenis, de azoknempe odikusak' kj hullamoklehets6gesek - abbamaradt eg6szen1876-ig'amlA vita ha volt is egyehal6n kor is Lord Rayleighfeloldottaezt a ldtsz6lagosellentmondest Rayleigh iittete magyardztameg, hogy a nemlinearitiismiatti hu1l6m_ 6s igy illand6 marada hula diszperzi6ellensljlyozza, csfcs-siet6st m6gnemfoglaltamagiazonban liim alakja.Ez a modella sirl6dest ba.Aaen 1895-ben Henzhaldlaut6negy 6vvel-' mikor Teslamiir javebandolgozottaz egy dr6tos6s dr6t n6lkiili energiatovebbit6n;k6t Korteweg6s de Vriesvizhullimoka felirtaen_ hollandmatematikus, nyelEzzela matematika a differcnciiilegyenletdt. nek a jelens€gnek hullSmok,azaza periodikusmagimega mag5nyos v6nfogalm^ztak nyoshull6mokviselked€s€t.Igen 6m,csakhogyezt az egyenletetmeg fele6t nemtudtiikme8oldani,igy aztAnsz6pcsdndesen 6vtizedeken d6sbemeriilt. A m6mijkiik pedig tov6bb szembesiilteka nem linedrisjelensdgek a hidak, szakadtaka repijl6g6p_ dsszeomlottak kiivetkezm€nyeivel: megnem 6(6selassi turbulencia szdmyak,torzitottakaz er6sit6k;a mindezekellendrctovdbhais a A fizik-usok tottaa gdpekfejl6des6t. mivelegyszeien nemvolt vildg6valfoglalkoztak, lineerisjelens6gek jelensiSeklel kinlddni ,divatos nemlinedris sokkalinA kivnldll6k nem tudjdk,hogy a term6szettudomeny k6bb divatfiigg6,mint a n6i ruhek mint6i. Azt gondolnank,hogy ahollen6znekvalakit csaka n6i ruh6keset6ner6sa ,,falkaszellem", az6rt, mert nem kdveti a divatos i4ramlatokat.A niii divatn6l a c€l_ k6rd6s.A fizikdbanis ez tdrt6nt szeriis6g,a fontossdgmdsodrendii k6rd€slett, hiszena 16mesodrendii gyakorlati fontossdg sajnos.A vagy a kozmol6gia,divatos" ma a fizikdban'pedig szecskefizika Ugyanakkora klasszikusfizika szemos ezekteljesenhaszontalanokfelt6ratlantertiletema is kutat6sravAr,lim ezek,vagy elhanyagolt' vagy tiltott tertiletek. A nem linedrishulldmjetens6gek ,divatja" a fizikdbancsak az 1970-es6vek kdzep6nkezd6diittel, amikor a szemelyiszemit6g6pek terjedni kezdtek.Eklor vett6k 6sde, ho$/ bizonyosnem lineelis differcnci6legyenletekmelyekr6laz eldbbsz6ltunk- megoldhat6ak. 6ta,6sez a k6sleked6s Majd szdz6v tett el Lord Rayleighfelfedez€se bizony komoly hdtr6nyokatokozott. De most t6rjiink vissza a gyakorlathoz,n€?ziikmeg, mi a radik6lis elt6r6sa lineiris hullamok 6s a nemlinedlisszolitonokkdzdlt.

TESLA HULTAMAI

KELETKEZES enzaloranaldgja

gla.e&a

96. dbra

dhzpeaiijsli eirishul. lamcs0nag

lqla. 6bn'a.EBy t6tty fehnzdsdval wgJ periodikus no.Bat.isdyal pe nodikus (gruri icitjs rag kapi Aris) hulunotu inditunk el nindegyikfoq db.petgdlni, a e?rjesztZs ydlto.ti ininyi (Jel-le nozo? a ri. lbhzine).

"=,@+a

l0lb. abnra.EEJ tzildrd test lenyomdsdval, raqy eBy zsilip kinritlisdt'al elindul a s-a!!g!!. A hulldn a k?izegegyidny gerjeszt^Avel in, d I (a vizfelszinecsakemelkedik).

A 9/a.5br6nldtszik,hogyanlehetp6lddulviz felszin6nhullamokat kelteni.A Iegegyszeriibb m6dszeraz 6brabal oldal6nl6rhar6fadug6t mozgatni.A l6nyeg,hogy gyorsitsuka dug6t.Periodikusmozgatas sal, vagy a dug6 hinelenktu6n6s6val bizros,hogy hullimokat keltiink.A Ks€rletelronrhatatlan, legyiinkbiirmennyire iigyetlenek is, linedris,diszperzivhullemokarfogunkkelreni.Ez felel megnagyj6b6l a Henz-f6leeleLlrom6gneses sugdrzds kelt€sdnek, s ez az elvilegegyszeriim6dszeradjama a ridi6z6salapelv6r. Szolitonokatkelteni^zonbansokkalnehezebb. Ennekaz elv€t a 9/b. 5br6nl6tjuk.Eml€ksziinka Russel6ltal megfigyeltvizhull6rnra, amit egy bdrkatolt magael6tt?Ezt a jelensdgetis egyszeniszerkezettelel6 lehet6llitani:helyezziink vizbeegyolyanvizzelteli ed6nyr, amelybena viz szintjemagasabb, mint a kijmyez6viz szintje.Ha a zsilipetel6ggyorsanriintjukki, akkorszerencs6s esetben szolitonindulhatel. A 10/a.6brdnl6tjuk a line6ris,diszperzivhulldmokrovaterjed6set, miktizbenkir6ntunk,vagy periodikusanmozgatunkegy tdmbiita viz felszin6nvary a yiz alatt.A 10/b.6br6nviszontmdrazt l6tjuk,hogyhogyanhalada szolitonhullam, haezzelaz egyetlen,speciiilism6dslerrela szolitonritjiira indirolluk. Szolitontel66llitaninagyonneh€z,a szolitonk6pzesnek szigorf szabilyai vannak. Nem mindegy,hogy mekkoraa 9/b. db6n hthat6

EGELY GYdRcY: BoRorva,LEN

Ha alacsonya kis zsilip vizszintje,6s az ott tftolt viz mennyis6ge. kis tiiromdgdtti a zsilip vizszintkiildnbs6S,azaznemtbltjiik magasra z6t, akkorcsaklineeris,diszpeEivhull6mokfognakelindulni Van ugyanisegy minimrilis,kitikus 6rt6k,ami fiilittt kialakula szoliton' emeljiika vizszintet,akkormeAm ha enn6laz 6n€kn6lmagasabbra dologtdrt6nik ElindDlugyanegy szoliton,de nyo_ gint mds,6rdekes is halad.mely azt6nszep m6bandiszperziv,linedrishulldmcsomag a vizszintet'el6rn6vetiik is tovebb enn6l Ha azonban lassanelhal. i8y bvebb' el, 6s indulion hetjiik,hogyegymdsut6 k6t szoliton Aklor semalakulki szoliton,ha ugyanelegendtimagasszintetillitunkbe a kis tiroz6nkba,de ennektdrfogataigenkicsiny Nagyj6b6l akkorat6rfogatfvizet kell tdrolnia tfuoz6ban'amekkoraa szoliton nemenneka viznekaz anyagaterdeterm6szetesen hullamt€rfogata, jed tova,hanemcsakmag a z var6s,mint mindenhullemjelenseg_ akkornem ez a teslev6vizetbefesten6nk, ben.Ha tehdta tdroz6ban (az maradna)'hanem egy helyben tovrbb t€kesvizhulem szaladna csaka zavadsteljedne. EddiB nem besz6ltiink arr6l, hogy termdszetesena vizhulldmok eset6nkell valamif€lekdzeg,amibena hu1l6mteded;ez a kdzegmaga a viz. Att6l fiigg6en,hogy milyen tipusria hullam 6s itt most hullrmok6l besz6liink-' a terjed6sisebess€ge csak transzverzdlis amibenhrromfdlehulldmis terjedmis €s m6slehet.Egy vasfl.idban, vdltoa hulldmsebess6ge 6s csavardsi), ketesztirrnyti het (hosszanti, 26lehet,att6lfiigg6en,hogymilyenmagaa hull6m.A hull6mok aznemcsaka hullimlosszt6l fiigg M a zavar- tovaterjedesisebess6ge, terjed6sj m6dt6l is Szil6rd anyagokban hanem a (ez a diszpefli6), nagyobb,mint a transzp6lddul a longitudindlis hulhmok sebess6ge m€gfiigg p6ld6ula rid A hulliimokterjed6sisebessege verzdlisoke. is. Rendkiviil vagy kdzegatakjdt6l,6s a bennelev6 fesziilts€gekt6l vil6ga gazdag,6rdekes vil6ga hull6mteded6s van m6g egy nagyondrdekesjelens6g,amit eddignem emlitetigy, hogy tunk.ktdig mindiga sekdlyvizihulldmoklalfoglalkoztunk valdsdgban fel A t6teleztiink m6lys6get 6lland6 hallgat6lagosan azonbana m6lys6gv6ltoz6lehet,6s ez a bullimok alakjetjelent6sen hogy a hulld6saevehette, Aki mdrj6rt tengerpatton, befolyesoija. mercdekebbek 6s egyre kiemelkednek, part kijzeledve fel6 mok a emiattlassf,linedris lesznek.A 11/a.6bramutatjaa kis amplitLid6jf, hullimok alal(ozul6s6t egyre sek6lyebbvizben, mig a l l,b dbra a torzuldsdt mutatja. nagyobbamplitrid6jihu1l6mok itt is, de €ppena tededdsikijszolitonok Elvilegkialakulhatndnak ez€rta hullSmokkimagaslamiatterrenincslehetds6S, zegelfogyesa

Tasr^ xur-LAMAI

nak, elv6konyodnak6s dsszeornlanak.Am a m6lysdg csiikkendse jelleggelbir, a hull6mokaddigipotenci6lis energiegyfajta,,er6sit6" part laposoegtre 6ja teljes m6rt6kbenitalakul mozg6sienergi6vda d6, keskenyedijresz(.n.E^ az effekust v€lhet6enTesla is felhaszmegvizsg6lunk. amitnemsok6ra niiltag6p6ben,

..ER6sirEs"

llla.6bt^. (nag nen rezondns)

1| k. 6bt^. (szolitonokndI)

?L r

tr1

-s_i impulrus lzla. ebtu.T.ansztee,jlis

(rezonens elem) hdreleznike ll

l2lb. 66ra.bngitudinilis szoliton sekebes6trck eEyik eLrcnde.a

L6tuk, hogya magrnyos,nemlinearishull6mok,a szolitonokk6pel6gg6 Kelt€siik,m6retez6siik z6s6hez szigorffelt6teleksziiks€gesek. kiiriilm€nyes, mivel csat igen szrik pamm6ter-tartomiinyokeset6n alakulnakki. Linei4rishull6mokatigen k6nnyii kelteni,szinteelhibdzhatatlana kisdrlet: el6g vizbe dobni b6rmit, el6g megiitni egy t6rgyat, mindenk6ppenkeletkezik linetuis hullam. Szolitonokatterm6nemcsaktranszvezdlism6don6s vizfeliiletenlehetkelteni, szetesen puszten ez egylehets6ges m6dszer6sel6fordul6s a sokkijziil. Dr6tokban,vezettjkdzegbenis tededhetnekelekromoshulliimok,6s hanemlineftis, indukiv 6skapacitivtagokvaffnk ebbena hiil6zatban, ilyenkor is kialakulhatnak.Optikai szolitonok szolitonokterm6szetesen tededhetnek.p6ld6ulv6kony iivegszilakb6l kesziilt k6beleken5t. Ennek az a nagy el{inye,hogy kevesebberdsitdstig€nyel,6s igy a gyaql

EGELYGYoRcY: BoRorvaf LEN

korlat sz6mdramegbizhat6bb,olcs6bbtdvkttzl6sircndszerekkeszithep6ld6ulha a mechanikaban, t6k. De tozi6s szolitonokis l6tezhemek olyan zavar6s inegy hosszdzongorairirt rnegfelel6enmegtekeriink, dulhat el, mely csavar6sitorzi6 fomiijeban szolitonkEntteded tova. Szolitonoknemcsakegy t6rdimenzi6baa,hanemken6, s6t h6romterdimenzi6baris el66llithat6k,€s n6hdnyelm6leti fizikus tigy gondoija, hogyezekajelens6gekelemir6szecsk6kleir^iim is alkalmasak. csak Nem szabadteh6tazt hinniink,hogya szolitonokkifejezetten transzverz6lisak lehetnek,6s kiz6r6lagvizbenterjednek,hiszena jelens6gmdgdtta nemlineaitas6sa linearit6s egymdskiizti kapcsolatat kell 6szrevenni, azt,hogyegy zavar6shogyanterjedrugalmaskdzegben. Erdekes,hogy antiszolitont nem lehet l€trehozni eddigi tapasztalataink pr6balkozszeint. Ha p6lddula 9/b. dbraellentettj6vel n6nk,azazegy ,,lyukat"k6sziten6nk a vizben,akkorez a m€lyed6sa zsilip fdlr6nlisautdnnem szolitonk6nt, hanemszok6sos diszperzi6s hulliimcsomagk6nt terjednetova. A term6szet igent6g lehet6s6geket KnAlnagyonsoK6lehull6mterjed6sre,azazpertu${ci6 zavar6sterjed6$e. Ezek kdziil kijl6nitsenfon' tos a szoliton,egyszeriienaz€rt,mert kev6sb6csillapodik, mint a szokdsoslinedrisdiszperzivhullamok:a kommunik6ci6ban ennek alapvet6 j€lent6s6gevan. M6gis,most mi4rszriz6wel a Henz-f6leeredeti kjsdrletuten, szintesemmivdltozrs,el6rel6p6snem tOrtenta dr6t n6lkiili kommunik5ci6 alapelv6ben. Igaz,hogya technikair6szletek finomodtak,csiszol6dtak, dema is csaktranszverz6lis, lineiiriselekrom6gneseshull6mokkaltd(6nik a kommunikidci6. €s nem haszndlDnk mds (6nelmes tipusi elveket.Pdld6ula SETl-program fdlditnkiviilicivilizajelek formdjdbankeresia ci6k kutatdsa)transzverziiliselekromdgneses trvoli technikaicivilizdci6kiizenet6t.De mi6rt gondoljukazr, hogy mdsoksem l6ptek tljl a Henz{ipusri, igen egyszerrieffekuson?Mi6rt hissziik,hogykizir6lag ezzela m6dszenelleheriizenereketvdltani? NikolaTeslamutatottre ana a gyakorlatim6dszerre, ami lehet6v6 teszi nem lineiis hulliimokszolitonszerli keltds€teleklrom6cneses hullamrerjedes eselen.Az eges,,kirde\kdrUszkizisac(ak al ldTOes evekbenkezd6ddtt el. 6mekkorraTesliirmdrraldlmrnv6val esviitr16ges-169 elfelejtettdk. A NAcYiTd TRcNSzFoRMiToR Ahhoz, hogy meg€rtsiikTesla ral6lmieny6nak ldnyeg6t,kiivetniink kell gondolkodi4s6nak mener6t.A v6tr6dramjg6pek6s eloszt6hdl6zatok bevezett6k Tesldta harmonikus, szinuszos rezg6sek vildgdba.Mi-

TEsr-A HULT"AMAI

v6lt6dram(50-60Hz) alkalutiinezeket,6s az alacsonyrczg€sszamd is egyreemelked6 Ks6rleteiben megismerte, m^zds6ta gyakorlatban A 12la.6br6nlethat6igenegyszeriielrendez6sfrekvenci6thaszndlt. sel viszonylagmagasfrekvencidntaibbtiz, esetlegszezkilohertzes hozottl6tludottel6miigy, hogyigennagyfeszults6geket rezgeseket re. Altaliban ezt nevezikma Tesla-lranszform6tomak Ez egy igen egyszeriiehendez6s- antenn6ksegits6g6velm6r az els6 szikatdvir6k is igy miikddtek.Hangolhat6ftekvencia segits6g€vel kapcsolatba l6Pni,6s a nagy kiilitnbijz66llomdsoktudtakegymdssal kiitve lehet6v6tette, menetszamildgmagostekercsegy antenniihoz azonajelek Ez az elrendezes hogyviszonylagmesszireeljussanak adott. hulldmokat lecseng6, harmonikus csak szdpen ban Ez a Hertz-f6leKs6rletnekegy tov6bbfejlesztettalakja, de elviekbenneml6p azontdl. Alapvetjenelt6rett6la 12lb.dbr6nl6that6kapcsol5s,ami Tesla igynevezett rezonAnsna$rit6 oszcill'tora, azaz Igaz,6letev€g6igrigy gondolta,hogy ez a szolitonkelt6szetkezete. hulliimokatkelt, az6rtannyiramrsoka tulajszerkezet longitDdindlis khet, hogy mint amivelharmonikushultamokkelthet6ek. donsdgai, vizsg6lta meg senki az igy kelsem ez igazis volt mjta Kviil az6ta tett hull6mokfizikai tulajdonsdgait. arra,hogyTeslaszerkezete Ma hirom fon6sb6lkdvetkeztethetiink Kis6rkelthetetttongitudin6lis hulldmokat vagy esetleg szolitonokat, eliisziir tartott 1893-ban, letekketmeglrizdeltnyilvenosel6ad6sokat majd St. Luisbana NernzetiElektromosVildgitiisi Philadelphi6ban, Egyesiilet iil6s6n.Itt olyan effektusoksordt l6thatta a kdz6ns6g,melyet mai ismereleinkkel,transzverzdlishulhmokkal nemlehet magyahozottl€tre,vagyf€nylenikezdetta terdzni.(P6ld6ulf6nyg<imbdket remlev€gtije.) Nagyjiib6l ezeket az el6adfsokat mutatta be a tudomdnyosvilSg k6s6bbLondonban6s Pftizsbanis. Tovdbbiinktizepette iinnepl6se formici6kat adnakszabadalmai,6m ezekbencsak€rint6legesenfija le az ateny,hogysz6m6gissokatmond6 onmagdban a hullrdmk6pz6st. ftamktir-szabelyoz6is beadott, amit csak mos kapcsol6-szabadalmat nak nevezett.A harmadik,legb6vebbinformdci6sanyagotaz 1900-ban v6gzett Colomdo Springs-i kiserleteinekjegyz6konyve adja, melyet szdnt.Ebb6lletjuk,hogy nrtg dz evvela ie' nema nyilvinossrdglak felfedez6se ut6n is sokatbajl6dotta megfelel6hulldmalakok lens6g m6tetez6s6vel. kialaKt5s6val,a megfeleltibercndezesek Ahogy mrr emlitettiik,a Hefiz-f€lehull6mokat,ha nem is kiinyn6lkiil el6 lehet6llitani,6s ma is ez a nyen,de nagyobbneh6zs6gek dr6t n6lkiili telekommunikdci6 alapvet6 m6dszere. A vezet6kes

ECELYGYdRcY: BoRorvAErEN

Elevizi6skebelek6s p6lddula nagyfrekvencies kommunikdci6ban, hasznelunk;ezek hullamokat ben is l6nyeg6benelektromdgneses ranszvezSlishulldmok Teslan6h6nymegiegyz6s6b6l harmonikus, egy mds tipusf, azonbanegy6rtelmiienkideriil, hogy kutatAsaiban j6val hulldmforel66llithat6 nehezebben egy bonyolultabb,emiatt (a felel6dllit6sdnak van sz6.Ezek a feltdtelek szolitonok m6zAsr61 Ma is inkebbelm6leti tiszt6zottak. t6telei)m6g ma semtdkeletesen oldalr6lkitzelitikmega probldm6t,a kiildnbiiz6nemlinedrisegyenletek szolitonszeriimegoldesaitkerâ&#x201A;Źsik,6s nem sokattdr6dneka feltâ&#x201A;Źteleivel szolitonkialakulds6nak

iezl

t' 2.

tl , r

kes0bb

l3l... atua TranszvetailishulLimok terjedesevi<fekleten. A 2. tibntn j6l ldtszik a hullinftunt eqaposoddsaa terjed6t sonin.

kds6bb

l3/b. 6t'a. S.oliton moqdsa vi.,f,e Iiileten. L KelxtkezdrLttdn.2. Ter jedAs sotdr. A szoLitonatie gren' Ctil,a trcnszveztlishulumokso' katBJenqnltuL

M. Remoisenetkijnyv6bentaldlunkn6hdnykis6rletieredrndnyt A 13/a.dbr6nldthat6oszcilleci6tp6ld6uligy hoztik l6tre,hogy sevolna k6ly vizbe nyomtakegy fatiimbiit.Elvileg ez lâ&#x201A;Źtrehozhatott nema megfemag6nyos hul|dmot,5mnema megfelel6sebess6ggel, linearis lel6 terfogatnyivizet szoritottdkki, ezdrtcsakszab6lyszerii, (a m6don) hulldmokindultaket, melyekkdsttbb l3la. dh6n lethat6 m6r er6sencsillapodtak,sz6tteriiltek,emiatt diszperziv formebanje_ lentekmeg.A 9/a. ibrdn bemutatottm6dszertehdtnem vezetminsokkalinkibb szab6lyos, dig sziiksdgszenien szolitonkdpz6d6shez, line6rishulli4mokhoz. az alakj6t,melyeA 13.6.dbrdnldthatjukazoknaka hulldmoknak ket (a 9/b. vagy a l0A. 6brdnbemutatottm6don)a gyorsanfelhdzott zsilippel keitiink. Ldthatjuk, hogy ekkor sem kizft6lag szolitonokat itt is megsiet6linedrishullimokcsomagja keltiink,a szolitonokeldft

TESLA HULLAMAI

jelenik,6m egy idii mflva mfu csaka szolitonmagasodik ki, a lineeel ris hullimok sz6plassanelhalnak.Ekkor semtalalt6k a t6k€letes param6tedt:a k6tf6le ds sziiks6ges dsszeslehets€ges szolitonkdpz€s hulldmegyiittjtitt 16tre. nemfoglalkoztaka kutat6keddiSazzal,hogyan BizonyegyAltalAn a kikell mdreteznia kiengedettviztdmegmennyisdget,magassAg6t, kapjunk,6s ne Kahhoz,hogycsakszolitonokat id6tartamdt enged6s gondok a term6szetesen is. Ugyanezek s6deezeketline6rishullim szolitonei6iillitdsakor' az elektromSgn€ses m6gink6bbmegjelennek Tesla mintegy h6romdvi munkiival alkotta meg azokata berendezdseket, melyeket PhiladelphiSban, St. Luisban, New Yorkban. Londonban 6s P6rizsbanmutatott be az imul6 ktiziins6gnek.N6h6ny m€ter tdvols6gb6l tSrgyakat kisebb-nagyobb tudott elektrosztatiL:usan feltttlteni, dr6t nelkiili enorgiartvitellel motorokat tudott meghajtani,de a giza legldtvdnyosabbak jelens€gekvolkisiil6ses tak. A levegdfitlf6nyl6s6t, viszonylagegyenletes kisiil6st tudott el6id6zni k6t nagy meretii lapelekr& kctziitt. Ezeket a hullemokat koncentrdlni is lehetett, fgy viszonylag kis t6rfogatf fdnyl' giinbdkzt is l6lIe tudott hozni. Kiildndsen hangsflyoznikell ezt az ut6bbijelens6get. Azt is gyakan bemu- 14. 6Wa.Naluiny vdzlat az inpul. s (s.olitatta, hogy egtetlen dr6t- ton) keltis4rc alkalnas tekercselrendezistal enereidt tud dtvinni, fiL, Tesla titkos, CoLorudoSptingsben ir1 6sj6slata szednthamaro- jegyz6kdntry6b6l.

EcrLY GYdRGY: BoRorvAf LEN

50'60henzesv6lsanel6rkezikaz id6, amikorelfelejtjiika k€tdr6tos, vagya dr6t Szerintea jitv6 az egydt6tos, t6irami energiatovdbbitest. is egydrteln6lkiili energiatovibbitds lesz-K6s6bbiszabadalmaiban miientiikdz6dottez a gondolat,6smajdl6tnifogjuk,hogyval6szintileg ez (az olcs6ene.giatov6bbitrslehet6s6ge)okoztaM eEeszrcchno(€snemtudomdnyos) l6giagazdasdgi buk6sdt. mi Meglehet6sen vildgosanleirta, a felt6teleannak,ho9yez az ij tipusdelekuomdgneses sug6rz6svagy elektromosseg el6illjon. A kapcsolasielrendezds sze nt (12yb.6ha), fijl kell t6lteniegy kondenziimajd(gy kell kisiitni,hogycsak tort lehet6legigennagyfesziilts6gre. egy ir6nybanfolyjon 6rama primertekercsenit a kisilt6ssor6n,6s nagyoniigyelni kell arra rs,nehoSyoszcilLicilj alakuljon ki. Ez Lelies m6rt6kben megfelela9lb. va.gya 10,6.6brdnl6that6hidrodinamikai szolitonkeltdsnek; az anal6giaszembetiinii. Termdszetesen Tesla hull6msorozat,6s nem egyetlenhullam kelt6s6bengondolkodott.Rdjdtt fia, hogy ezeka hulldmok a fesziiltsdgiik nagysrdgit6lffigg6en m6s 6s m6s tulajdonsrglak. Nem is ftekvenciiijuk, haneminkdbb a hulldm ,,felfutdsi meredeks€ge"hat6'rozz meg jellegzetess6geiket. Az elektromiignesessugirzdst nemcsakampliojviselk€dika ldthat6 isjellernzi,azazm6sk6nt d6ja,hanemfrekvenciiija vagyaz inftav6rcjsh6sugdrz6s. Teslapedigazt f6ny, a rdntgensugrrzes, vette6szre,hogy hulldmaia fcjlfutdsimeredeksdgt6l fiigg6en kilijnbitzd m6rt6kben nyel6dnekel, veijdnek vissza,m6sk6ntionizeljrka leis. veg6t,6sterm6szetesen mrs hat6sukvanaz emberiszervezetre Nagyon gyahan hangsilyozta, hogy enn6l a hulldm+l6ellitesndl nem szabadmegengedniharmonikusrczg6seket,az iramimpulzusoknak egyirdnyriaknak kel lenniiik, igy alaKtjuk 6t a nagyfeszllts6gii egyenfuamot,s igy jiihet l6tre valamif6leegdszenrij hat6s.Ez a m6dszerazonbanneh6zkesebb, mint amit Hertz haszn6lt,vagy amit az 6s a szikakdzzel el6z6ekbenmagaTeslaa l6gmagostranszform6torral 6m Tesla a vesztesegeel6rt.A szikakiiz ma is ide6liskapcsol6eszkdz, j6 szabadalmainak ket mindig tlil soknaktaldlta.Ezdn munkAssegrnak, kapcsol6ka iler6szemindenf6letriikkiis, higanyos,olajos, mdgneses nyult, melyekkelszolitonjaitF6bilta formizni, ritjtua inditani. folyad€kmechanikai Tesla a vizhull6mokkelt6sdvelkapcsolatos anal6gi6raumaszkodott.Sokkal nehezebbhelyzetbenvolt, mint Hertz a szokasoslinedris hullrmok kelt€s6velkapcsolatosKserleteinel, hiszen Hertz a mfu emlitett Heaviside-dallevelezett6s egyitt gondolkodhatott; kapottHeaviside6s Maxwell matesok segitseget madkejeb6l.Hetu egy helyiitt azt ftja, hogy az embemekolyan €26se van, mintha a Maxwell-Heaviside-egyenleteksaj& l6uel €s sajdt

TtsL

fluLLiMAr

intelligenci6valbimr4nak,okosabbaklenn6nek,mint mi - az alkalmamin6ltiibhogyigyekezziink z6ik- vagyunk,csup6naz a szerepiink, bet meg6rteniiizenetiikb6l.A magyarsz6rmazasimatematikusP6lya Gydrgy, aki generdci6kattanitott meg a gondolkod6smesters€g6re, javasoljaaz anal6gi6kon, alaa hasonl6s6gon szint6nhangsrilyozza, egyikbiztosm6dszer6t. pul6gondolkod6st, mint a heurisztika folyaddkhult6manal6giidkban, Az a t6ny,hogyTeslamechanikai (6s m6dszer6nek gondolkozott a szolitonkelt6s ez lett kelt6sekben a alapja),mutatja,hogy mennyire6l6nkenfoglalkoztatta jelensdgfizikai gy6kere,eredete.Nemcsakazt l6tta,hogy ez nem kdzons€ges valamifdleelektrohanemazt is, hogy termdszetesen Hertz-hul16m, jelens6g.Rajong6i,k6vet6ima ligy gondoljdk,hogyaz 6ter m6gneses 6ltalel66llrtszik ezekbena Tesla-oszcill6tor egyikmegnyilv6nuldsa jelens6gekben. Ez azonbaninkdbb5rt, mint haszniil. litott szokatlan alaposanszemiigyrevennr,es meglev6 lehet6s€geket C6lszeriibba csakazutrnsegit6siilhivni azismeretlent. oszcill6cirjkeset6nnem minhogy megszakitott Tesladszrevette, dig keletkezneklongitudinelishulldmok,kiiliindsenakkor nem, ha fel. Mi sembizonyitjajobban,hogy egyeniiramifolrasthaszndlunk el6rllitdsa, milyen rendKviit neh6zfeladatvolt a szolitonhull6mok is 6lland6ana rezg6kdrdkm6mint hogy mdgColoradoSpringsben r6szbenkiretez€s6nf,radozott, azokatpr6b6ltar€szbenszdmoldssal, s6rlerekkelttik6letesiteni. nemsokatsegitettebben, Az 1880-as€vekfizikija term6szetesen azoka nem biszenakk igazdn 6nettekvalamita hull6nkelt6sekhez, jelens6gekkel mint a kortiirnem voliak tisztdban, ugyanigy lineiris kor6t.OlyanKTeslamesszemegel6zte E tekintetben sakdltal5ban. taldlkozott,amelyekettulajs6rleteketv6gzett,olyanjelens6gekkel mi6rt ma sem6rtiinkigazdn.Ahhoz,hogymegvildgitsuk. donk6ppen effektus ezzel a t6mdval, az drdemesfoglalkozniennyircr6szletesen jelent6s6g€vel, 6s nemkell tennijnkgazdasdgi n€hdnymegjegyz6st t6tj6velkapcsolatosan. zetbiztons6gi kommentirokk€ts6gtelennd A sz6mosbemutat6,az elragadtatott 6s el6 is tudtadllitaniezt az teszik,hogyTeslaval6banmegismerte messze A m6dszersegits6S6vel alig-aligcsillapod6hulldmjelensdget. tudotteldmi. mint Hertz.Nemcsak nagyobbfesziiltsdgimpulzusokat halett volna alkalmasez az elgondolds, fiudi telekommunik6ci6m valamilyenm6rt6kilenergiautdnval6sziniileg nemtovabbifejleszt6s etvitelre is - dr6t n6lkiil. Az ma m6gelddnthetetlen,hogy egy tov6bbmeg leheFehajtanipdlddulrepilltifejlesztett,kicsiszoltm6dszerrel g6peketvagy aut6kat.

EGELYGYORGY:BoRoTVAELEN

fejlettkulNemkiz5n,hogy6voli bolyg6kcivilizdlt,technikailag ezt a m6dszert,6s nem a sokkal gycjng€bb, tfr6iban alkalmazz6k vSltoznameg MArpedigalapjaiban Hertz-f6lehulldmokathaszndljdk. az univerzumr6l, az 6tetr6l€s a techniktu6lalkotottk€piink.ha ftjl ndlunkfejlettebbcivilizeci6kkalEhhez tudndnkvennia kapcsolatot az 6ltalukhasznalttelekommunikdperszenekiinkkell megtaldlnunk ci6s mddszert. Hiszenmi6rtis maradtakvolnamegegy nyilv6nval6_ gyengerendszem6l. hal6tezikjobbis? anfejletlen,t€chnikailag egy technikaikunemegy idej€tmdlt6rdekess6g, Teslatal6lm6nya lehet6s6g.K6ma is kihasznilatlan ri6zum,hanemegy hatalmas, jegyzeteiben tett s6bb mdg visszaleriinkTesla ColoradoSprings-i hatdrozottdllit6s6ra,hogy kidolgoztavolna az els<jmobihelefonm6gnemlett volnaannyira ren.lszert. Val6szintlegez a mobiltelefon amit ma haszndlunk, de elv€ittekinf zsebben hordhat6, mint elegdns, A mai vefejlettebbvoh, mint zmit szii 6vesmunkdvalkicsiszoltunk. - 6ppena tiivolsdgnovekemffk6d6s6t azonban mobiltelefon-rcndszer gybngiil6jeler6ssdg miatt- csaksz6mos6tjetsz6 d6sdvelrohamosan ad6val6s er6si!6veltudjuk megoldani.A Tesla-f€lemobiltelefonrendszemel errenemlettvolna\z!kseg.Mi lbbb.a-ltdllirolla- !ald -, hogyaz eg6szvil6gotndhdnyad6valle leszinlileger6strilz6ssal Tehit a Tesla-f6le tiull6mkelt6s technikiijagazdasdgilag hernefedni. jelent6sen javithatn6 ma is id6szerii,ma is a mobil,vagymis tipusf telekommunikdci6s rendszerek hat€konysdgiit. Jelent6s nemzetbiztonsrgi szempontok is kapcsoldhatnenak ehhez a taldlmdnyhoz, hiszenval6szin(legsokkalnagyobbhat6t6volsdgri radarokatlehetne€piteniezzelaz elwel. Jelent6stechnikaifdl6nyre lehetneszerttenni a kiizel vagy tiivol mozg6 tiirgyak felderit6s6ben, ami alapvet6nemzetbiztons6gi el6nytjelentheme.A II. vilSghdbori jellegii l6nyegdben ^z els6technikai kiizdelemvolt (mer kevesetsz6guldoztakl6val 6s szably6val, bir m6gene is akadtp6lda).A szdvetgy6zelmenemkis r6szben s€gesek a radarfeltal6l6s6nak volt k6szdnhet6.(K6s6bbene a t6m6ram6gvisszat6riink.) Teslam6siknagykutatdsiterilletea g6zkisiildses k€szijldkek tervezds€volt. Gyakan mutatottbe demonstreci6in eg6szenkiil6nleges, igennagyfdnyerejiil6mpdkat.Ezeklegalabbsziz 6vvelel6zt€kmeg korukat,taliin a mai energiatakarikos kompaklempekhoz hasonlithat6k.Az semkizen azonban, gazkisiihogym6ga mai gazdasdgos, l6sescs6vekpamm6tereit is tovdbbj avithatniez a m6dszer, ij piacot nyitvaazenergiatakardkos ldmpdkter6n.Ennekellen6rea szolitonok, kal foglalkoz6irodalommegsememlitiTeslanevdt6sezt a lehet6s€get.A szolitonok els6sorban az elm6letifizikusokds ink6bba r€szecs48

TosLA HULL.(MAI

kefizikusok cikkeibenszerepelnek, a mai technikaigyakorlatsemmit nem hasznosita szolitonokdrdekestulajdons6gainak mintegyhar, minc6vvelezeliittifdlfedez6s6b6l. T6vedisazt gondolni,hogy a tudomdnyeredm€nyeit az ipar 6hev6rja, gyakorlatban, sen mindenfjdons6gralecsap,6s megvaldsitja a kilbnbsen.ha nagygardasdgr haJzonnal kecsegtet. L( a,' is te\ede\. hogya nemzeteket katonai,nemzetbiztonsegi 6rdekeikbelek6nyszeritik a technikaifejl6d6sbe. N6melo$zrga IL vildghdbonjidej6ntechnikailagigenfejlettvolt, fizikusaik6pesek lettekvolnaTeslatal6lmdnydtkifejleszteni, hasznositani, 6s igy a sz6vets6gesek radaff6l6ny6t semmiv€t€nni.Am annakellen6re,hogy mindenn6metszabadalmi hivatalbanott porosodtak Teslaszabadalmai, senkinemfoglalkozott ezekkel.Teslaelgondoldsai tiibb teriilerenis - a mobilkommunikdci6, a tdvkiizl€stechnika, a viidgiustechnika tdbb millii4rddoll6rospiaci - versenyel6nyt jelenthetn6nek, szegmensein dm a nagycdgek,keziikbena finanszirozes lehet6s6g6vel, nemtijr6dnekezzel.A lehet6s€gsz6z6vekiakn6zatlan.

Hr,xliMox H,iT.4,\ T6rjiink most visszaazokhoza szakmaileir6sokhoz,amelyekben Tesla a hull6n*elt6smechanikaianal6gi6jdr6lbesz€k.Hogyan is gondoltael Teslaa hulldmokkelt6s6t?Kdpzeljiinkel egy tan6lyt, melynekaz alj6n szdlesnyilds van. Ezr egy rug6nyomdssal rartjuk zarvafgy, hogy hirtelenkinyiljon akkor,amikorebbena rankbana folyad€kszint el6rtegy megfelel6hatdr6n6ket. A tankbaa folyad6kor egy olyancs6veljuttatjuk be, amelybrilegy el6remeghardrozotr 6lland66rt6kkel,6lland6anjcin a viz. Amikor a lart6lybanel6rjiika klitikusszin@t, a rug6hinelenkienged,a tarrdlyaljakinyilik,6shinelen ki6mlika folyad6k.Amint a folyaddka sz€lesnyiliison6rkidramlik,a rug6hirtelenijra bezerjaa rankaljiit.Ekkora rankfjra tdlt6dnikezd, 6sbizonyosid6 m(iva ez azeljir6smegism6tethet6. Nyilviin nem mindig alakul ki vibrdci6,periodikusfolyamar. Azonbanha a bemen6csdviinkeresztiilnem tttlt6dikfel azonnala tarrrilyfolyad6kkal,akkor mindigvibrdci6dll el6. (Azazperiodikus lesza feltitlt€s6s kienged6s folyamara.) Ilyen esetbena rartdlyalja felnyilik vagy bezdr6dik,6s eklcora rug6.a folyadekoszlop, a rug6 er6ss6ge 6s a mozg6alkatr6szek tehetetlens6ge befolyesolja a folyamatot:vibrdci6,rezg6sindulhatmeg. Ebbenaz anal6gi6ban a folyad6kaz €lekromosseghoz vagyelektromosenergidhoz hasonlithat6; a tanka kondenzdtorhoz, a rus6 a di-

EcELY GYdRcY: BoRoTvAELEN

amelyen6t elektromoss66s a cs6 ahhoza vezet6h6z. elektrikumhoz az anal6gi6tm6g tdkelete Hogy ezt got visziinka kondenz6torhoz. sebb6legyijk,fontosfeltennilnk,hogy a kinyil6 zsilip, hinelenegy dlljon rugalmatlanp6cdkhdziitkbzz6k.6s emiatt energiavesztes6g is. vesztesâ&#x201A;Źg vaiamilyen s(rl6disi lesz e16.Ezenkiviil term6szetesen k6pzeljijk nyom6s ilatt a folyad6kotdlland6 Ebbenaz anal6gi6ban Hn a folyad6knyom6saritmikusanvdltozik,ekkorezt vdlt6rfuamk6nt ha a foghatjukfel. Ez a vibrdci6vagyrezg6sakkorleszgazdasigos' dl minimumra vesztes6geket iitkoz6si srirl6disi6s a zsilipkicsap6dasi, az iram az dramlesiveszies6Sek litjuk be.Elekromos6ramkcircjkndl j6l beillithat6k.p6ldiiulv6konyvekijrajkmegfelel6meretez6sdvel ds a zsilip A zsiliphinelenkinyilasdb6l zet6szalagok alkalmazdsival. ener iitkdz6s6b6l sz6rmaz6 (energiaelnyel6 tatit6n6 p6cdknek blokk) gia\,eszteseg sokkaltdbbgondotokoz.â&#x201A;Źseztreduk6lnikel1 azonban Liitjuk,hogyez az anal6giamennyirehasonlita szolilonkeltdshez. igazmi oldalr6lrilntottunkfijl egyzsilipet(9/a.ribra);de lal6nakkor 6ramlik is igaza jelensâ&#x201A;Źg,ha egy tart6lyalj6nkereszliill6kdsszeruen nagyonfontoskdrd6s.hogykell-eviltozni ki a fblyrd6k.Az azonban a kisiil6s,ki6raml6skdzbenah a fblyad6k-.azaza feszilltsdgszintnek Tesldnakis sok fejior6stoko hoz.hogy a szolitonokkialakuljanak. a tudom6zoll ez r problima.amirea mai napignemad rilbaigazitdst nvosirodalom.

(egyendram) beliiplilds

(Jeszi lsdg) !izszinl

y (kapac tarid lds)

kapcso o) lep(ivIisr] eses ak(disszip,ci6) 15.A&L Teslar.olnonhulLdnotBetrcftLti s.erke.etzneklo |ra.l.knechanikai anal.j&ja.Ha a vi.s.itx el* eBJkritikut attdket,a ru86 kietryedeg, adagfo

Tesla val6di csricstechnol6giai kutatdstv6gzettn6hdnyalkalmazo$jeval.A csdcstechnol6gia akkor azt jelentette,hogy n6h6nyf6s kutat6laborat6rium foglalkozottvalamiradikalisannj tenn€kkifejlesz!6s6velIlyen vok mindenid6k els6ipari kutat6labomldriuma. az Edison-f€le Menloparkiv6llalkoz6s 6s kisebbm6rl6kben a Tesla-f6le New York-i laborat6rium is. Tdbbszintes nagylaborat6riumiiban els<jsorban a gyorskapcsolgat6sk6rdds6t kellettmegoldania. Nagyfesziiltsdg 6s nagydrameset6n a legjobbkapcsol6-megoldiist eleintecsakaz ivkisiil6sielenthette. hiszenigy viszonylaggyorsanlehetettnagyfesziilts€get esnagyriramot be- 6s kikapcsolni.ez6rtlaborat6riumiiban mdgneses mez6kkelkiol tott ivkisiil6stalkalmazott. A gyorskapcsolgatiis egyetlenszak6ncije a val6sziniileg fcildcin Teslavolt.Hasonl6berendez6sek liithat6ka 20-as. j6 n€henykdpreg6ny-sorozal 30-as 6vek Frankenstein-filrnjeiben, .,6 ilt tud6s"h6s€tis Teslaihlette. A k6vetkezdfeladat,a mitremlitetthulGyorskap. liimformdlds6s oszcilcsoii l1lortekercs-m6rete26s volt. Ezt a fejleszt6munkrit a Colorado Springsi jegyzetekben rdszletesen, napr(il-napvdgigkdvethetjiikra A kutalds soiin tal6lkozottTeslaazzala szokatlanjelensdggel, miszerintha a szekunder kdrbeegy v6ltoz6 g6rbiiletii spirdltekercselIetr,akkora spir6l feliilet€n a feszults6g nehal6tv6nyosan megn6tt, akern6hdnycentim6tereshossz utAn is. Bzt a Faraday-indukci6raalkalmazott szok5sos trarszformitor-egyenlelekb6l nem 16.a*a. EeJbe nemado, niditjtelefon,s.aba leheteftvolnakikdvec dalo,n rZszLete 1899-bdl

EcnLY GvdRcY: BoRoTvAit.EN

hogyegy teljesenij jelens6gre keztetni,ez6rtTeslaarragyanakodott, Val6szinUbb azonban, hogypusztiina rn6lyvizi6s sek6lyvizi bDkkant. van sz6.(Emlitettiikmdr,hogya m6lyhDll6mokanal6geffeLlusdr6l a vizi hullSmok,amint egyresek6lyebbparlhoz€rnek,energidjukat keltette forditj6k.Ilyen a fdldreng€sek hull6mamplitrid6-n6vel6s6ie j elens6ge is.) szdk6iir(tsunami) kijrbe-k6rszolitonhull6mai TeslaKs6rleteiben, ahogyelektromos g6rbtiletii, szekundertespirdlalakli az egyrekisebb be sz6guldottak potenciiiljuk hihetetlen magasdrt6kre,akdrtcjbbmilli6 voltra kercsen, Ekkorafesziilts€get mais neh6zdinamikusm6donel6dlli' is n6hetett. tani 6s megm€mi.Taldnez6rtnevezteTeslaaz eg6szjelensdgkort Morayis. Az is meg6seztvette6t t6leazt?in energiiinak", ,,sugdrzdsi ez deriil ki -. hogy fordult a fei6ben- legal6bbisszabadalmaib6l m6r a leveg6is vezet6v6velik. Az 1897es ilyen nagyfesztilts6gen azt Sllitolta,hogy sz6mt szabadalrndban 6vbenbenyijlott650343-as eneryiit dt tud vinni bdnnil\enmenn!-islgii dr6t nelkiilirendszer6vel bdn ilyenJbldi ttuokd?ra. slarly $iubi! ro. lg&pllqj! 4r!4!!q !j!!!! I L n.Bdy ro .IG{ .ddIor oa r p.wdrul epplnrus by fdbl. idpukd snchas rhw

( \L--

-l

I I\

l7 . 6bft. Tesla nididtelefonjdwk elsd vltbo.ata I 899 b'51.

viszontalapvet6en megvaltoaatta A vezet6kn6lki.ilienergia6tvitel amit6ppen6 hozottl6trev6lt6iramd annakaz ipamaka perspektivdit, €s az enerEbbena szabadalmiiban leinaaz energiaad6 rendszerdvel. j ellemz6il,6s k6s6bba ColoradoSpringsben giavev6leg6ltaliinosabb egykiki is pr6bdltaenteka rendszemek megipitettlaborat6riumban m6retez6seleirta a legfontosabb sebbv6ltozat6t.A szabadalomban miiket, sotn6hiny konkdt adatotis. M6g csak230-250kilohertzes telt 20 50 milli6 voltr6l is. k6d€sitiekvenciekr6l irt. deemlit6st

Viliigosanelkiildnitette az eltalaielfedezett rezg6seket, €s Heinrich Hertzlinedris,harmoniklrs rezg6seit mondv6n,hogyaz ut6bbiaknem j elent6smennyisdgii alkalnasak val5eljut energianagyobbldvolsdgra tatisria. Ez igazis, a mairiidi6ad6k6ltaldbann6h'ny tO, ndhlnyszAz, ki lowattenergidval mrikcidnek; nemalkalmasak energiaritvitelre. de nem is ez a c6ijuk.A szazadfordui6 kdmy6k6nny[jlottab€6s kaptamega legt6bbszabadalmat ebbena tdmriban. ds igy tiinik. hogy a tucatnyi idev6gdszabadalomban mindenaddigikis6rlerieredmdny6t leirta. L6trejdtttehdtegy miikdd6kepes, haszniilhatd rendszer.ber a kor tudominyam6g nem tudramagyaflizniezr a jelens6get. Ne csodiljelens6gre kozzunk.hogy a kortfis tudomiDynemtudotterrea nagyarilzatotadni,hiszena Maxwell Heavisidef6le fizika is gyerekci pobenjdn m6g,ndh6nyszdzemberdrteftea fdldon-Val6szinii.hogy a villamossdggal foglalkoz6szakernberek nagy r€szenem €rtett az elektromdgneses hullemokhoz,igy p6lddul^z egy6bkintrcndkivijl keativ 6s zseni?ilis Edisonsem.Ok m6ga vezetekes hiradi4stcchnika vildgiiban 6ltek, hiszen m6gazonis rengetegfejlesztenival6akadt. A kor fizikusaip6ld6ul Ndmetorsziigban mdetazon vilatkoztak,hogy szabad e mechanikai anal6gidkat felhaszndlni a Maxwellegyenletekleszrirmaztat6srin6l,vagy forditva kell gondolkozni?Vajon az elektromdgnesess6g mindenneka fundamentuma, 6s abb6lkellenelevezehri a klasszikusmechanikiit? A slatisztikus termodinamikaazt mutatta,hogy a mechanikaa fontosabb, de Max Planckszerintaz elektrodinamikdb6l kiindulva kellenea h6sugiirzdst,6s igy a termodinamik6t is leimi. Minden 18. ebra.tgr naqvt k(iny 1921-ben k€pl€keny volt, de l6t- foqlalko.otteL'szit a nobibeLeforrrcB szott, hogy nagy lehet6- t a16sh.isi leheIds6g6veL

A radiotelefon

EGELYGYORGY:BoRorv^ELEN

s6gekel6t1,ll az emberis6g.Most n6zziik meg, hogyan alakult sorsa,mi vezetettbukesi4hoz Tesla6lete6stalalmdny5nak A R{BrdBiR6(uL{cA el6rtidvtizeda nagyipari vagyonokkialakuldsenak A szdzadfordul6 id6szaka.a .rabl5b6r6k"kora volt. Az EgyesiiltAllamokbanaz dtekkorvid6ken,kis tanyekon6lt. olyank6riilm€nyekkijziitt. lagember a Tom Sawyerben6s a melyeketMark Twain in le reS6nyeiben. HucklebenyFinnben.M6g elevenen6lt a polgdrhibonieml6ke Az formdlisanv68et EgyesiiltAllamokban6s Eu6p6bana rabszolgaseg kdriil gyermekek iszonyatos dolgoztak €rt, de p6lddula bdnydkban fiist 6s ac6imiiveklitlatttilland6an m€nyekkcjzdtt.A sz6nb6nydk, sovagya Ruhr-vid€ken porfelh6tomyosult-Ezekbena v6rosokban, hasemsiitdttki a nap.A nagyipari vagyonok,az igazinagyiizlel, a feh6teleim6rkialakuluk l6trejdtt6nek ,,bigbusiness" vasCorneliusVanderbih(1794-1877) Az els6gazdagijzlelember, tett szert6ri6si vagyonraaz Egyesillt itt6rsas6gokiizemeltetds6vel haszhanemmdsoktaliilmdnyainak Allamokban nemfeltalel6k6nt, Watt. vagy Slephenson. gazdagodott meg. Nem James nosit6sdb6l lagyont.hanema tal6lm6hatalmas esetlegMorse.vagyBell szerzett 6pil rendszerek vasiti 6s tiivkdzl6si kialakult hasznositiisiib6l nyaik felhaszn616i. tet6i.iizemeltet6i, NyilvSnval6,hogy p6ld6ulegy vasfti rendszercsak akkor lehet rendszjrnyvonalat lehetegys6ges gazdasdgos. ha nagymennyis€gti Allamokban az Egyesiilt 6s ennek a felt6telei izerbenuzemeltetni, miattviEur6paorszegaiaz orszdghaterok voltaka legkedvez6bbek. ki nagy, alakuihattak szonylagkicsi piacotjelentetek,6s itt nehezen volt ilyen korlet. Allamokban nem Az Egyesiilt egys6ges rendszerek. volt. CorneliusVanderbiltszdzotmil_ a kontinensnyi orszdgegys6ges ezta vagyont, megk6tszerezte li6 doll6nhagyottfi6ra,aki nemsokara emberelett. 6sa fdld leggazdagabb ad vagyszabAszati iizemek,esetlega bllzatermelds Nemp6ksdgek hanema vasiti rendszer6s a haj6lehet6s6g6r, ta a meggazdagodes kell6kei.A halalmasipari zds,vagyisa nagyipar6s a kereskedelem p6nzrevolt addignemliitott mennyis6gii rendszerek miikddtet6s6hez finansziroz6 banaz elso,csilcstechnol6gidt sziiks6g,6s meFjelentek kdrokis. Edison,Tesla,vagya kev6sb6ismertElihu Thomsonkoraa hiszenezeka gazdagiizletemberek feltalel6knak is adottlehet6s6get, n6ha kinyitottdkp6nzlirciijukat,ha iant6zidtl6ttak valamiben.N6metorsz6g 6s Jap;inkiv6tel6velseholseml6tezettkdzpontilagfinan54

szirozotttudom6ny,az iparfejlesztds mindeniittmag6np6nzekb6l val6sultmeg(meraholegydltaldn fejlesztert€K/. Ne felejtstikel, hogyebbena korbanm6gilral6nosvolt az ir6studatlansiig, 6s a gydii munkiisokmai szemmeln6zveborzalmaskcjrijlmdnyekkdzdtt6ltek.Azonbanmegjelentaz igengazdagipa.b6r6k egy v6konyr6tege.akik sajrtjachtral,sajiitvonatszerelv€nyeken j6rtak, penzecsakott, ahol m6r volt vasfti sin. A mai embersz6mdra igen lassri,csiindes,kisv6rosi6lettemp6lenne,amit ez a kor dikelt, ahogya mi mostani6letijnkis valdsziniileg igennyugodrnak 6s boldognaktilnik majdszdzdv milva. Ekkor,n6hiiny6vtizeddela rdmegesaut6gyarrids kialakul6sa el6tr, utakjobbdracsak a mez6n,a kocsikdltal kiraposottker€knyomok formejiibanl6teztek.Gyorsanhaladnia vdrosokkdz6tt csak vastiti kocsivallehetett,a verosokban pedigvillamossalvagyg6zvontatisri kisvonatokkal. Es a vasutakfaltiik az ac6lt.Az ac6lb6lsemennyi sem volt el6g,ez6rtlehetetrhatalmas vagyonokat dsszegyrijreni a m6sodik ipari forradalomban, ami val6jibanaz els6 volt, hiszena grizgdpek koriit,azoklassi terjedds6t semmik6ppen semnevezhetjiik forradalminak.A ,,technikairendszerviiltes" k6r kulcsfigurrja,AndrewCarnegie6sJ. PierpontMorganvolt. K6zijliikazul6bbinakfontosszerep jutottTesladlerdben. A tal6lmdnyoksohasem ldgtiresterbensztiletnek meg.mindigva, laki valamilyensztiks6glet kiel6git6s6re ral6lki egy ij dolgor;azonbanbiirmilyenj6 leheregy tali4lmdny, ha nemsikeriilelhiternia kortdrsakkal, hogyhaszn6lhat6is, akkorhal6lravanir6lve.A marematikusfiilirhat egyegyenietet,6sneveesetlegakkor is megmarad,ha nem tudjamegoldani. A feltal6l6ralegfeljebbakkoremldkeziink, ha raliil_ m6nyit megval6sitja, 6s el is tudja terjeszteni. Ehhezazonbanm6r mindenk€ppen iizletemberek segits€ge sziiksdges. Teslakoriibansen_ ki nemvolt ene alkalmasabb, mint pierpontMorgan,a bankir. Az Egyesiilt Allamok arculatanagyn6rt6kbenetalakulra polslirhd_ boruuldn.MarkTwain panaszkodon anril. hogyaz emberekmigvdltoztak,m6r csak a p6nz szemit.igy foglalra6sszea korszellemldlnyeget: ,,Szereupinzt. Gyorsandssokat.Ha lehetcsaLissal,ha nemlehet. tis.tessAgesen." A polgirhdboni ugyana fegyveresharcnakv6get ve_ lett. de ujabbharcLdverkezen. Vasdltdrsdsligok. acelgydrak. b-zLnkok, eleknomost6$asdgokharca,s egyszersmjnda grtliistalan,,szocieldarvinizmus"kota,melyreazer6sekkdnyiinelens€ge voltjellernz6. Ekkormegrendszere\ek vohal,a lifuszjdrvrnyoka gyorsan6s ren. dezerlenijlfejl6ddamedkai\iirosokban{pelddulChicag6ban d( phi_ ladelphidban). hisTenrisztildsndjkiilit;I a vizel,es a szennvrz

E6ELY GYdRCY: BOROTVAELEN

Val6jdbanitt zajlott le az elso qyakan keriilt az iv6vizfon6sokba. fordulalvolt' nemolyan ieazi ipari fonadalom,arnelyrobbaniisszerii A nagyvhrosok iparosilds lissri. vontatottveltoziis,mint az angol kdzle(tSrsaskocsi) annyirazsffolttSviltttk, hogymdraz omnibuszos ft16 6llvanyoaz utcaszintek ked;ssemlehetettel6ggyors 1867-ben a 70-es6veke 6s New Yorkban, kon nyugv6vasutatkilieu 6piteni persze A l6vasdttirsas6gok is elterjedtez a m6dszer. mrlsvdrJsokban a panaszkodtak kiizddttekellene,6s ajdr6kel6kis gyakan kem€nyen fejiikr; hull6 korom€s szikrekmiatt' a 962 ds fiist pedigfojtogaua h6zaklak6itis. m6ga magasabb kitaliltdk' hogy kibellel is lehetne isrs-tun sun Francisc6ban a JulianSprague hfzni a kis m6retiikocsikat,6maz ig^zi megolddst perszet6le fiigjelentette. Eur6pdban vill amoshajt6s iltal kifejlesztert ki a megkis6rletezte egyediil de Sprague getleniilkital6ltekugyanezt, j dr6tokat6s irmiiszek€nyeket' ielel6motorckat,Sramszed6ket, a vdrosokarculat6t'meret6t' megv6ltoztatta A villamoskiizleked6s kiinnyenel lehetettjuthiszen fejl6d6st, Lehet6vdtettea nagyvftoss6 ni nagyobblavolsigrais Nem lolt szirksdgkiildn mo/donyrasem vagycsakegyeskocsik,igy a is kdzlekedhettek eg6siszerelv6nyek pedigegyetea forgalom.A nagyv6rosokban fi'ld alii is lekeriilhetett a szakerkoncentr'l6dott ide m€k,bankok,Sydrakdsszpontosultak, lehet6s6gek telem.a tud5s,6sitt voltaka legvonz6bb . EgyesiiltAllamokbaa trilaz vdndorolt ember 6s tdbb Egyretijbb Europ6b6l.Az 1880-as6vekig m6g csak zsrifoit 6s trilndpesedett azOszlnyolc{izezerember6rkezett6venteEur6panagyt6rs€geib6l' .ik-Mugyut Monarchidb6l, Olaszorszr4gb6lvagy Oroszorszdgb6l n6tt, majd a szdzadfordul6 1880ut.dnez 6vi hetven-nyolcvanezer.e ezekb6laz orsz6goketke^ek ut6n m6g egy ideig €venteszi^ezren Monarchiavezeti,tdbb mint 3 milli6 b6l. A listataz Osztr&-Magyar 3 milli6val6sOroszorszdS kdvetkezik embelrel,mdg6tteOlaszorszdg 2.5 milli6val. A brit birodalomb6l6s irorszdgb6],szaz4v alatt 6rkeztiz 6v alatt A bevendorl6k tek annyian,mint ezekb6laz orszdgokb6l is enneka k6tszeres6t a szakk6pzettek napontai-1,5 dolleftkerestek, v6lsi6s 6riisi gazdasdgi fellendtil6sektel A szrejkokkal, el6;hett6k. keletkeztek6s nagy villalatbirodalmak gokkal tarKtott id6szakban fdl buktakel. olvadtakiissze6semelkedtek pedigvasvagyac€I.A vasit kellertek, a sinekhez sinek A vasdthoz k6sztiltek' dntiittvasb6l sz6ntartalmf a sinekm6gmagas h6skordban ugyan Az ac6lt vott a tehetbir6k6pess€giik de ezeknekigenalacsony ideig hosszLi olcs6gy6rt6sa detitmeges. 6taismertdk, mdrdvszezadok ac6l ideelisAz bizonyult. megoldatlannak Eur6pdban legaldbbis

TESLA HlLr"(MAr

6s mert alacsonysz6ntaflalma nak bizonyultvasritisin gyiinrishoz, nagyobbtefiet bin el, 6tvdz6anyagaimiatttizszervagytizendtszdr 6s hiszszorannyiideigbirta titr6s,kif6rad6sn6lkiil, mint az 6ntdtt vaslitvonalak vas.Az acil sz6lesnyomtevf,igy nagyobbteherbiresri lehetetta vasiti szemelyez'ltalj6val oLcs6bb 6pit6s6t tettelehet6v6, 6steherszillit6s. szdguld6gyors,hatalmasm€A nagyobbteherbirdsfac6lsineken jelentett€kaz els6 val6di ipari fonadalomkez_ retri g6zmozdonyok detdt.Az 1880-as6vekelej6naz Amerikdbanfu16vasdtisineknek csakharmadakesziiltac6lb6l,de i890-reez m6r 80 szizal6kan6tt, veltak a rdgi dntdttvassinek.A forgalom 6s 1900-rafeleslegesse megndvekedett; egymSsmellet!kett6,n6han68y sinpdris fulotl. a 1865-ben mar harmincdtezer hasonl6an. rnai aut6pily6kl6tvany6hoz nagyvdlsdgidejdreez az 1873-as m6rfiildnyisin futottaz orszdgban, minda szdmmegdupliz6dott.Ezt a hatalmasm6retii,a tdrt6nelemben hanem nem a kormdnysegits6g6vel. eddig pdlddtlanterjeszked6st magSnerdb6l, r6szbenkiilf6ldi t6k6velval6sitottekmeg.A Vander6ketkdvetteaz ac€lbilt-csalddvolt e korszakels6 haszon6lvez6je, gydrosCamegie-csal6d. €pitettek,valamintsziAz ij ac6lsineket a polgdrhdboriveterdnjai azazkuli. Az 6pit6sifolyamos Kindb6l6rkezett,olcs6teherhord6, a ki, 6s ezekb6lfinansziroztdk mat elej6nkittv6nyeketbocsdtottak vasit6pit6st, 6mhamarosan eljdttaz id6, amikorm6ra szem6ly-6stejdv€delmetartottafdnn a tedeszkeddst. A polgirhdborlj hefuvaroz6s tudtakel6ellitani,azonel6tt csak20-30kilogrammosac6ltdmb6ket taldlmdnyenak segitsdg6vel banegy angolfeltal6l6,HenryBessemer vilt. Bessemer 6s sokkal olcs6bbd Biir a az ac6lgyifiasegyszeriibbd f6le acdlgy6rtrishoz hasonl6m6dszert184?-benm5r kitaldlt egy Kentuckydllambelifeltal6l6,william Kelly, 6s t6le fiiggetleniilEur6p6banm6r ismert6kezt az eljirdst: most6rkezettel az ac€l ideje. volt az els6,aki hosszas AndrewCamegie,pittsburgh-ivasgydros habozdsutenftdllt a tiimegesacdl$/6n6sn.Eleinte6vatosvolt, azt mondta,megkell vrmi, amigkideriil,mit 6r az ij eljir6s. 1873-ban kijlcsiin6ksegits€g6azonban magais elmentAnglidba,6s hazat6rve, vel a fdld legnagyobbac€lgyiirft €pitettefel Pittsburghkitmy6k6n,a meglevijj6 szdlftesilehet6s6geke, 6s az ott tal6lhat6sz€n-€s vasbrny6kraalapozva.1879-r€a Camegiec6g mar majdnem6vi I milli6 tonnaac6ltdllitottel6,ennek3/4-evolt vasiti sin.Tiz 6v mflva pedig mrirenneka n6gyszeres6t, azaz6vi n6gymilli6tonndtgydrtottaksinpedighamarosan b6l, a megindul6aut6gy6rt6s a legnagyobb ac6lfelhaszn6l6vd ldpettel6.

EGELYGYORGY:BoRoTVAELEN

nyeres€gdt a c6g6be,6lland6Carnegieijra 6s ijra visszaforgatta a gydrtdsfolyamatdt,mikdzbenmunk6saiemberte_ an modemizdlta len kdriilm6nyekkdzdtt dolgoztak.Gy5raibana munkaid612 6rds volt, 6s vasiirnapsemvolt pihen6s.Tal6n6 volt az els6iparm6gnds, k€pzettdolgoz6kb6l,kutat6kb6llaborat6riumot aki tudomdnyosan 6s hogy az ac6lmin6sdg€ta gy6rtessorAnellen6rizze, hozottl6tr€, javitsa. maga taldlta ki hilszdvMig Eur6pdban lcupp folyamatosan nyi munkdval,hogyanlehetj6 ac6ltgydrtani,Carnegieink6bbcsak iizletember volt. m6dszer is elaurlttdvdlt.A nyiAztdna Bessemer-f6le ac6lgy6rt6si Mig 1875-ben160 tott triztenieljires m6golcs6bb6tettea termeldst. dolldrbakeriilt egy tonnaac6l, I900-raaz tj eljrrdssalcsaktizede, tizszeresdre azaz1'7dollitrlett az 6,ra.Hisz 6v alatta sin szil6rds6ga pedig Ez a term€16fua a tized6re esett. n6u.6lettartama hisszorosra, kenys6g-jayulishajtotta a gazdasigot,ennekmotorjapedigmindig a felismer6az innor,dci6, azazahasznos tudds.Enneka lehet6s6gnek nagy vagyonok. s6b6la tdrtdnelem sorenel6sz6rsziilettek CARNgcI[ egy sk6t lak6csfia volt. Apja a szeAndrewCamegie(1835-1919) g6nys6gel6l emigrdlt,mikor munkajeretvett€kaz automatizdlt szdv6sz6kek. Andrewtizenk6t6vesvolt, amikormeg6rkeztek Pittsburghbe.6s miir fiatalonkem6nyfizikai rnunkivalkerestea kenyer6t.Edimeg sonhozhasonl6an 6 is valamijobbravegyott,6s a tdvirddszatban is taldlta6letenagy6lm6t. A trvirda egy vasftt6rsasegkeretebenmijkddittt, igy a hid6pit6s,a vasit6pitdslett Camegievaddszteriilete. Harminch6rom 6veskordban mrr aztirta magidr6l, hogyvisszavonhatatlanul €s gy6gyithatatlanul a j6 mem6riijais segitette p6nzrabjrvdvilt. Kiilttnlegesen az ijzletben; m6g tSvird6szkor6ban- egyediilell6m6don- hall6suten is meg tudta6rtenia Morse-k6dot, amihezigenj6 mem6riakellett.Vaskoh6k dpittet6s6bekezdett,majd acdlgyrrtasba;raebrcdt,hogy az innovdcitj hosszi tth)onkiJizet6d6. CamegiemindigmagAnak tanofiafenn az ac6lgy6rtds fiilittti hatalmat6s iigyesen€rtettkapcsolatainak kihaszndlesiihoz. Folyamatos v6sftldsokkal,c6gek dsszeolvasztesaval, rossz min6s6gii,de igen (hazafiseg dreg6nmegsz6mitott hadianyag leszdllitdsdval semvolt a sz6tdrdban) folyamatosan ndveltebev6t€leit, 6s hitelkdpess6ge mindig j6 maradt.A vasrjttftsasdgokttoz fiiz6d6r6gi kapcsolatai segits6g6vel mindig a legjobb iion tudta 6rt6kesitenia sineket;egyiitt volt benne

TESLA HILL,(MAI

6s az inncvativgyiros. igy az az 6lesletas[gazdasdgiszakember 1900-as6vek fordul6i6raa fcjld legldbbac6liirujitaz 6 gyiraiban az Angli 6s N6metorszigol gydrtott6k. Egymagamesszemegel6zte igy a promindv6gigmegtartotta, Reszvdnytdbbs6gdt ac6lgyrrtisban. segitette, sohanem fi_ terjeszked6s6t fitb6l mindigcdgbirodalmiinak kialaku16 trdsztdkAz ebbenaz id6szakban zetettielenl6sosztal€kol. sosemakar'trdsztvenni' ben,a szabadversenytletdr6drkartellekben nembizottaz ilyenszijvetsdgekbenmdrsokkalt6bb 6veke az EgyesiiltAllamokac6lipara Az 1890-es ac€htudotttermelni,mint amennyita h^zaipiacfijlvett,de az 6rakat Pierpont magasan akartdktartani.A kor mdsikjelent6sszemdlyis6ge. melyek vigyazlak iillitott fel, kanelleket Morganolyanszdvets6geket, hogy csatlakozCarnegie-re, a magas5rra.Er6snyom5snehezedett de 6 ellenallt. zonehhezaz 6rkartellhez, Morgan!azonbannem tanoilavisszaaz els6kudarc,6s ajenlatot MeghivtaCharlesw megv6s6rl6sriratetl a Carnegie-ac6lbirodalom Schwabot.a c6g elnijk6t, hogy besz6lj€kmeg az ad6svetelt 6s csup6negy nap Carnegieekkorramdr belef6radta huzavoniiba, papirszeletre irta fcjl a 480 gondolkozSsi id6t k€rt. M6snapegy kis Schwabezta papirt6tvitteMorganmilli6 dolleroseladdsidsszeget. n6zverovid vdlasz!adott:,,Elfoqadomeataa nek, aki a szeletk6re Arar" Adcjg a napig ez volt a legnagyobbiisszegrivdsdrldsaz EgyesiilrAllamoktitrt6net6ben. Camegieazzal magyariztac6ge eladesat,hogy nyugdijbaakar szeretn€szen6s a i6t6konykoddsnak menni,6s 6let6taz oktatiisnak telni.Val6ban,p6nzdnek 90 szizal6k6t.kciriilbeliil324 milli6 doliert irliosztottsz6tkiilonbdz6c6lokra.Igy Iett Morganaz ac6lbirodalom is nyit6ia is amellett,hogy hatalmasvasfti €s banki 6rdekeits€gei voltak.Perszeettolaz ac€lgydnds mdgnemlettjobb. hiszenMorgan sze c6gekadiisv6tel6b6l bankir volt 6s nemgy6ros.J6koravagyonrit rezte.6snema c6gekmiiszakifejlesztds6b6l. p6nzb6lmintegykdtezer-iitsz6z nyilviiCarnegieebb6la hatalmas parkokat. hozoft l6tre. valamint k6rhiizakat, nos,ingyenes konyvtilrat Camegiesosemragaszkoncefttermeket. uszod6kat 6s templomokat. mindenkereszt6ny egy kodottmerevenegyfajtavall6sifelekezelhez, p6lddult6bb mint 6 milli6 dolldr6rtadom6nyozott h6znakadakozott. kdzelnyolcezerorgondtcsontvSzakat Az 6ltalafinanszirozott expedici6km6gdinoszaurusz drdemevolt a 125 is ki6stak- voh amit16laneveztek el-Vitathatatlan milli6 dollerost6k6vel,191]-benl6trehozottCarneSieAlapitveny, 6iet szinmelybencelulrrizteki az amerikaikultur6lis6studomdnyos

EGELYGYdRGY:BoRorvA[LEN

nyugdijalapjilt egyetemiprofesszorok Eredetileg emelds6t. vonal6nak Ehhezolyanmagasszintetilllitott fel, ami a kivinta megteremteni. Mig aderedm6nyezte min6s6giavulesdt fels6foki oktat6seg6sz6nek a keleti is f6leg s azok j6 volt, dig csakn6hdny szinvonaliegyetem az €g6szfelsiioktatis vir6g_ hat6s6ra parton,Carnegiealapitvenya zdsnakindult. sikerngy.ahogyaz korondzott Perszenemmindenadomenyker€st p6ld6uljogi 6s elndke Egyetem adomanytk€r6 vdrta.A Princetoni volnaCarnegiep6nz6bol6pitfakuhdstszeretett termdszetludomanyi hogy szerinte ut6nCamegieazonbanmegmondta, tetni.A l6togatAs hog)' eve.hessenek vdn s.iiks6Siik' nri kell az oftanidiSkokn^k:,,T6ra igy Egyetemmel. a Hdn'ard,a YaleZsa CoLumbia 6syefienye.:enek (Camegie ki nem lesal.ibbnen gondolnakarrc az ostobafocira." 6lihattaa {ocil.) igy kapotta hincetoni Egyetemiakult6sokhelyett Iavat, meslers6ges banenAngliribanis szimosv6Nemcsakaz EgyesthAllamokban, ezt-azt,igy dtvenk€tvdrosnaklet a diszpolgera rosnakadomdnyozott volt diszpolg6r)I9II ig (a brit miniszterelndk csaktizenh6tvdrosban csak a minddssze ez vagyon6nak 180milli6 dolldrtosztoftsz6t.6s Osszesen kamatozott fele volt. A marad6kpedig6vente5 szdzal6kot (azordk ve332 millid dollertk6ltdttel, mig az olajb6r6Rockefeller 175milli6t tdlytdrs)minddssze leveletkapott.Az egyik ilyen kiildeNapi n6gy-dtszizk€reimez6 hanemSzent mdnytMark Twain irta,aki nemAndrewCamegie_nek' m6s Minddssze Camegie_hez level6t k6relmez6 cimezte Andrasnak a konyvet. hogy ne magit azt k6rte, fel dolldrtk6rt egy biblidra.de hanema p6nztkiildjdk,mert o akarjakivelasztania megfelel6p6ld6nyt.Am sosemkaptamegezta ..komoly"dsszegetMORG,{r\ Teljesenmds f6b6l faragtik PierpontMorgant PierponlMorgana emberevolt. vtirdsbibircs6kosorrar6l leggazdagabb sz6zadfordul6 Gyakanjefi 6t sai6tjnchtjdnmiilirgyakatv6mindenkimegismerte. kedveltea tek kebliihitlgyeketVal6jaigencsak sdrolniEur6p6ba,6s az iparikorban-Bankokmrr igazi szerep6t ban6 ,.taldltaki" a bankok csak Morgan is l6teztek.de ^z iparfejleszt6sben Mezopot6mi6ban az ipar ut6n kezdtekr6sztvenni.O tette az ipai szolgdl6ldnyaib6l az6tasemvaltozotl. 6sszerepiik mestereivd a bankokat, sziltetett, apjaelismen,gazdagNew Morganigenj6m6dicsaliidba u|6n York-i bank6rvolt, s amikora sviejci6s n6metiskolekelv6gz€se

TEsrA HorL,iNr^r

I85?-ben,huszonn6gy 6veskordbana Wall Streeffe6rkezett. azonnal saj6tp6nzv6lt6 c6getalapitott. Az amerikaipolgirhibori ad6ss6gainak rendezds6ben is r6sztvett. de igazi vaddszterijlete az akkorrobbaniisszerrlen fejl6d6vasutakfinaDsziroziisa lett.Sok sziz vasrinarsasrgnak ki kdtv6nyeit bocsetotta 6s riszvinyeit,sz6mostdnkremenlvasdttfusas6gnak adoftp6nzt,per szeigy szervezte 6I cjket,hogykiizbensaj6ttulajdonrbakeriiltek:ezt J folydmalot nevertel..morgan,zdla.ndk . ig) "z l8g0e. e\ekJemar az amerikaivasrjtirendszer1/6-6tellen6rizte.Gyrildltea vcrseny!. mondvdn,hogy az csakvesztesdgeket hoz; ahol tehettehoidingokat 6s rirkanelleket. trdsztiikethozottl6tre. 1901-bendrkezetthatalma csdcs6ra,amikor megvetteCarnegiec6g6t,6s l6trehoztaa U. S. Sleelt,melya vildglegnagyobb konglomerdtuma lett. acelgyart6 gydrt6lnternatioEzI az 6rirsi c6geta mez6gazdas6gi felszerelest nal Harvestermegvisirl6sakdvette.majdegy haj6zdsikartelll€trehozdsaaz Allanr;6cedn€szaki16sz6n.az lnternationalMercantile Marine.K6s6bbaz 6 kdzremiikdd6s6vel alakultakmeg dz Internalional Nickel.a GeneralElectric6s a WesternUnion t6vkdzl6sic6gek.Szintefelm6rhetetlen mennyis6giip6nz6s igazgat6silgi tagsAg fdldtl rendelkezelt: I12 nagycdgben741 igazSat6hely6t6s nev6t6 dbntdtteel. Morgan nem volt spekuldtor.minr Carnegievagy az olajmiignas JohnD. Rockefeller(melleslegmindkett6tgyiiliilte),viszontj6 emberismer6 volt. 6s tudta,hogykell megbizhat6 szervezeteketl6trehozni. Nem volt a szabadversenyeskapitalizmushive. a szabadpiac gondolattua is kiriita a hideg-Szdnddka mindiga versenykikeriil6s€,a kdzijsiirak kialakitdsa. diktdl6savolt. P6nze,hatalma,befoly6sa segits6B6vel 6 ellen6dzteaz EgyesiiltAllamokteljesiparittkcjzvetleniil vagy kdzvetve.Ilyen nagy hatalmase el6tte,se utina senkinek nemvolt az iparteriiler6n. Morgan a? 6ppen kialaku]6, kezd6ddtuddstdrsadalomlegfonto.abbbabdja ds lermdsretesen h"s/ondl\e,/dje le|| Allandornhx'coh az EgyesiiltAllamokkormeny6val, mertaz dllammegpr6brltakonglomerdtumait tdbb-kevesebb, deinkdbbkevesebb sikerrelsz6ttdrni. Ugy tanotta.hogyaz iizleii 6letbennema p6nz.hanema karakter. a jellem szemit.Amikor az EgyestiltAllamokkongresszusrnak vizsgiil6bizottsdga el6tta bizotts6gegyikiigyv€djemegk6rdezte, hogy a kereskedelmi hitelt vajonpdnzvagyjelzdlogalapj6nnyrijtja-e,rneglep6 viilaszt adottt ,,Nem uram. Aa elsd dolog a jellem. Mert ha ln valakiben embizomtneg,akkar ln annaknemadokpin1, mig ha a keresatiryyildg bsszesrisayinle is ndLavan." Hetvenhat6vesen.

EcELv GYdRGY:BoRoTvaiLEN

halt meg.Ha valakirdl,r6la el lehetmondani,hogyegyszer1913-ban rc szolg6ltaMammont6s az Istent.Amig birt, mindend€lbenim6dkozni ment egy Wall Streethezkcizelitemplomba.utirnaviszont folytonosana Mammontim6dta. A J. P. Morgan & Companyma is a wall Streetmeghat6roz6 p6nziigyiint6zm6nye. l9az9at6ia keleti part patin6segyetemeir6l n6gy6ra hatmincperckorelkeriilnekki. A c6gvezet6imindennap hagyjdkaz irod6jukat,hogy tedznimenjenek.6s dt 6ritraa teniszels6osz' klubba6rjenek.Jelszavrkszerint ,,els6oszttibi emberek. tdlti m(idon,elsd osztdlli iialeteketkdtnek".Az 6 tulajdonukban van ma az EgyesiiltAllamok legtdbbr6szv6nye.tulajdonr6szijk ezekp6lAllamok legldbbnagyc6g6ben, meghatdroz6 az Egyesi.ilt Sears,AmericanExddulaz International TelephoneandTelegraph, press,Bank of America6s a Citycorp.A MorganBank az Egyesiilt pdnzetis kezeli, h6tezermagiinszemdly6nek Allamok leggazdagabb valamintnagy int6zm6nyek.egyeiemek6s c€gekbetdteitis. Mrs bankokkalszembenMorgan6kfgy v6gzik ezt, hogy a bet6tesnek nincsjogabeleszdlni, hogymibefektetika p6nz6t.A c6gma is a c6ga Wall egyiklegnagyobb szak6rt6je, egyesij16sek 6s a cdgvesiirl6sok Streethangad6ja. fdliitt dbntcjtt. Ezt PierpontMorganszintekorldtlanpenzmennyis6g Tesla. Kettejijk tijn€nete arr6l sz6l, az embertkerestemeg Nikola a a ptnztgyi €szj6hogyhogyanbukottel Teslaenergia-6srddi6ad6j midll. rd(d) feltaldldi kultrira liildnbcjldsege

Exszr,lzts mdsvolt mdrakkoris. 6szj6rds radikelisan A feltaldl6i6s ijzletemberi es ez az6ta sem viiltozott. Akkor sziiletneknagy eredm6nyek,ha a torotykett6valamilyen m6dontalelkozik.Edisonebbena tekintetben 6rtettea p6nzmagasan kiemelkedik a feltaldl6kkdziil.Sokkaljobban iigyi vil6g mentalitesft, mint Tesla,€s kdnnyebb€n sz6ttudott6teni ezena nyelven.Edisonnakis megvolta magakalandjaMorgannel. hiszenMorgantsemmib6lsemlehetettkihagym. 6s saj6tszorgalmas munEdisonsokmesfeltaliil6tapasztalatainak haszndlhatd izz6lSmp6kat tudottkikis6rletezni, kejdnakkitszdnhet6en 6s 1878-ban a titmeggydrta$ is elinditota.Az EdisonVildgitdsiT6r(EdisonElectricsLight Company)hamarosan sasdgot felvdserolta az Morgan az Edison-cdget egy mdsik veregyik Morgan6rdekelts6g. senytissal,a ThomsonHoustonnal 6sszeolvasztotta 1892-ben: az 6j cdg neveGeneralElectric lett.

nehogycsakaz igazgat6taniicsba Edisonnagyonnehezm6nyezte, els6 6s egyben utols6 vezt6kki, de nem 6 lett az elndk.igy Edison mentel: amintmondta,nem iil6s6rci892 augusztuseban igazgat6s6gi tartozni,aholnem6 irdnyit igazgat6tandcsdba fog egyolyant6rsasdg mindent.K6t 6v mflva eladtaaz dsszesGeneralElectricrdszv€nydt. gyiijt6ttea szabadolgozotttovdbb,6s szorgalmasan Konzultinsk6nt royalti-dijakat. dalmaib6lszSrmaz6 ipari kutat6intd A GeneralElectricalapitottaaz els6nagyszabSsf Ennekvezet6jeTeslaegykoi zetetNew York dllamban,1900-ban. pfpos ndmetszdrmazdsd, bardtja.majdellensdge CharlesSteinmetz, neveztek. Taliin varezsl6jrnak hdti zsenivolt, akit az elekromossdg is haszn6ltak voltak azok, akik matematikat csakTesla6s Steinmetz fejleszt6se ter6n.a tijbbi feltaldl6csaka az elektromoss6g kutaIdsa, pr6baszercncse m6dsz€nalkalmazta. Morganjavaslatiiraa westinghouse6s a GenemlEiectrickozds szabadalmiegyezm6nythozott16tle 1896-ban,mely szerintTesla szabadalmait az addigiriv6lisis hasznelhatta. Ett6l kezdveval6j6ban Morganlet az egyik haszon6lvez6je a Tesla-f6lev6lt66ramtszabadalmaknak.1903-bana GeneralElectricbeolvasztotta a transzformitorokatgy6rt6StanleyElectrictersas6got. igy az elektromos dram teljesgy6rtdsi6s elosztdsirendszere Morgankez6bekeriilt.Ezutdna Cener.lEleclricmiirer6mii\eket is riisiirolt rs dpirteretl. j6 (Morganszellemem6g ideigott lebegetta GeneralElectricfelettr 1971-ben az Igazs6giigyi Minisztdriumbeperelte a c6get,meri a GeneralElectrichuszonkilenc m6s elekromosszolgSltat6val 6rkartellt hozott l6tre, melynekkdvetkezt6ben^z ,rak egyik napr6l a mesika 50 szdTalik-kal emell,edlek. Ar Egyesiill Allamol kormdn)aa pert megnyerte, €s a GenaralElectrictdbb mint ittvenmilli6doll6r krn6rit6stfizetett,ndhdnyalkalmazottat r6vid bd(dnbiintet6sre is it6ltek.Aztin 1976-ban tdbb,mint k6tmilli6rddollft6n megvett6k ^z UtahIntemational c€get,amellyelsz6n-,162-6s ureniumbdnyek, valamint gdz-6s olajmez6kjutottaka CeneralElectlic tulajdoniba.Ez voll ^z EgyestiltAllamoktiit6net€neklegnagyobb ipari v6s6rl6sa. A kiviildll6k6s a versenytftsak szedntis ma a GeneralElectricaz Egyesiilt Allamoklegjobbanvezetettcege,tiibb mint sz6zezer dolgoz6val, 6shatalmas kiilfdldi 6rdekelts6gekkel. ) Nemcsakaz energiatermel6s, hanema hirkiizlds is Morgan kez6be keriilt. Tesla6ppena mobiltelefon-rendszenel, rddi6- 6s energiatovebbitSsirendszenelkis6rlerezert,ez6rt a tift€net meg6rt€sdhezismernijnkkell a hirkitzldsfejlens6gifok6t Teslakor6ban.

EGELY GYdRcY: BoRorv^f

LEN

amikor m6r A hirk6zl6shatalmasiizlet volt. A szizadfordul6n, ketel6ggdelterjedta telefon,egyetlenegy magdntelefon-k6sziildk sziznegyven dolldrbakeriilt egy 6vben,ami hatalmasp6nz,ha arra gondolunk,hogyszi{z6vve!ezel6tta dolliirlegal6bbhriszszor annyit volt, de a telefonm€gel6gg6frisstal6lm6ny €ft. mint ma. 1900-ban 6s a feltal6l6Bell m6r 1 350ezerm(kitditttaz EgyesiiltAllamokban. A tevir6hoz c€gekdtszAdtvenmilli5dolldrost6k6velrendelkezeti. hasonl6an a telefonis gyorsanterjedt,annakellen6re.hogy az els6 lett bejelentve,6sszdmostechnikaihiba szabadalom csak 1876-ban 1884csaknyolc6wel k6scjbb, miatta t6volsiigitelefonbesz6lget€sek ben indultakel. Term6szetesen nemsokara ez is Morgankez6bekeriilt. de addigm6ghosszri rit vezetett. A TELETONCSATA hivatalieba k6t 1876.februft 14-6naz EgyesiiltAllamokszabadalmi telefon-szabadalom 6rkezett n6h6ny6rds kiilcjnbs6ggel. Az egyik egy huszonkilenc 6vesamatdrfeltaldl66s n6mabesz6d okat6 tal6lmiinya,akineka nev6tma mindenkiismeri,AlexanderGrahamBell. N6h6ny6rdvalk6s6bb,a negyvenegy 6vesElisha Gray, hivatiisos feltalSl6vitt be hasonl6szabadalmat. Famdaym6gtudhatotterr6l a szabadalonu6l. mely l€nyeg6ben az 6 alapvet6felfedez6s6n, az indukci6nalapult.Tehdl 1876'ban- Faradayhal6lael<ittegy €wel indult el hodit6 ritjdraa telefon.Tulajdonk6ppen csoddlkozhatunk azon,hogynemhamarabb, hiszenaddigis mindentechnikaifelt6tel advavolt fiiltaldl6sdhoz. L6nyeg6bena telefon a tevir6nak egy sokkal ravaszabbverzi6ja, k6t l€nyegesen elt6r6funkci6thaszn6l:amikorbeszddet vesz,akkora hang er6ss6gevalamilyentiirgy, pdldrul szdnporellen6llasftmegviltoztatja,modulelja;6s amikorez a viltoz6 frekvenciijf, viltoz6 amplitid6jrielekromoshull6mmegdrkezik egy elektrom6gneses tekercsbe,a vdltoz6elektromoshull6mokhat6s6ra, vdltoz6mrgneses t6r€rdss€g keletkezik,6s ez egy vdkonyf6mmembrdnt igy mozgat, hogya membr6n hanghullimokat keit. A Faraday-f6leindukci6banott rejtdzdttez a talalmdnyis ugyanigy, mint akir a videomagn6.A telefonsorsanis l6tszik,hogy az ernberek milyen nehezentudnakliit6sm6dot,gondolkodiism6dotviiltoztatni,6s mennyiresziiks6ges a ftiss.rugalmas szeml€let, elszakadds a i6gi szok6sok6l.Az ig6nyugyanm6rmegvolta tdvolsigibesz6lget6seke, de ezl m6r az arck6pfestdMorsetalrlmi4nya,a r6vir6,f6lig-meddigkiel6gitette(err6lm6ra,,Tiltotttal6lm6nyok"-ban is sz6lrunk).

TESLA HULL,{MAI

Az EgyesiiltAilamok ideelishely volt a ti4vir6elterjed6sdre, de terjed!Afiika kiv6tel6vel mindeniitt,igy Eur6p6ban is-A polBdrhdbori v€gdremdrdtvenez€r m6rfiildnyir6vir6hiil6zar 6pulrki, 6s n6hdny 6vvelk6r6bbm6r k6tsziiitvenezerm6dcild6niir hiz6dorta hdl6zat. Csakhogyl8?2-ig Dindcjssze egy jelsorozatorlehetenritkijldenia kiilts6gesen megdpitett dr6tokon,6s nagyszenziici6kdnr hatort,hogy a WestemUnionc6g,mely szintemonopoliz6lta a t6vir6szolgdlatot, egy olyan rendszerrel 6llt el6 - JosephB. Steansbostonifeltal6l6 munkdjanyomdn-, mely ugyanazta dr6totegyszenekdtjelsorozar kiild€s€re is felhasznrlhatta. Ez .nindenkinek megmozgafta a fantdzirijiit.Az volt a k6rd€s,hogyezt iehet-emdgfelijlmrilni,lehet,eugyanazona dr6tonm€gtcjbbcsatornet nyitni.Ez ugyanisnagym6rt6kben megndvelte az 6tvihet6inform6ci6mennyis6g6t 6sigy sokkalolcs6bbdteftea tiiviratoziist. ElishaGray,akineknev6tmdraszinreteljesenelfelejre$6k, pediga kor jelent6sfeltalel6javolt (blir nem akkora,mint Tesla).1874-ben teljesenvdletleniilrebuklGntarraaz alapijtletre. ami telefonjdtmegalapozta. Kijldnbdz6frekvencirjfrezg6kiir6kkel kisdrletezetl, 6s 6szrevette,hogy az egyik rezg6kiirvdltoztatisamoduliiliaa mdsikrezg6kdrfrekvenciijet.Ezt maparametrikus rezg€skelt6snek nevezik,de akior m€gnevesemvolt ajelensdgnek. Val6jiibanezenalapula teleion:az ellen6ilisparamdlereinek megvditoztatrsi4val befolyasolunk egy m6sikelektromos iiramkdrr.6s igy alaKtjuk:it a beszdder elekt.omoss6ggA, ds az elektromossrigot aztrin fjm hanghull6mokkd. cray, aki magais tdvird6szvolt. 6s frvir6k6 sziildkekldkdleresir6s6b6l 6lr (egy ilyen gydrbandolgozoft),drier6r bemutatta egy iizletembemek, aki fanrdziatl6tottbenne.€s ieher6v€ tette,hogyGrayteljesmunkaid6ben foglalkozzon taliilm6nydval. A telefondtleteeglilralin nemvolr ij, hiszenegy n6mettrn6r 6s tellal116Philip Reismdr l86l-ben meg6pitett egy relefonkesziiliket. 6s be is mutattaa FrankfurtiTudomiinyos Eg-v-esiiletben. Akkor m6g Ndmelorszdg Jprcicsla allamo(ra t"gol(.altgtejlddb.szom.zed"rhoz k€pestelmaradott ofszitgvolt; senkisemfedeztefel irz 6ridsilehet6, segetebbena taliilmdnyban. Ma alig van a civilizdlrvildgbanember. akj ne haszn6lnd napontaa teiefonvalamelyiktipusrit,szolgiiltatiisi{t, r6sz6\,6 vrlt mindennapi €hunknek. Onmag6ban a telefonelterjed6se kihizhattavolnaN6merorsziigot a gazdasagi stagnilldsb6l, de senkinemfigyelt fel ii. s6t- szokiisszerint - az Annalesder Physikcimrjfoly6irara tal6lm6nyr6l sz6l6cikk kiizl6s6!i5 me$agadra.A,.rekinr6lyes"foly6irarokiiltaliban igy tesznek:az ij. gycjkeresen mi4slet6sm6dotig6nvl6tanulmenvokar o)

EGELYGT6RGY:BoRorvaELEN

nemkiizlik, s igy eredetic6ljukkal ellent€tben,sokszora fejl6d6sakadrlyai,6snemsegit6i. Reis, a megsz6llottfettalil6 hidba irt ropimtokat,hiSbatartott mindeniittzirt ajt6kbaiitkdzdtt. bemutat6kat, mrikijd6k6szi.il6k6vel a kuzdelemt6lmegf6kordban(1874-ben)szeg6nyen, Negyvendves radva,tiid6bajbanhalt megakkor,amikoraz USA-banmfi Bell 6s Gray is l5zasandolgoztak,hogy kifejlesszdkazt' ami Reisnekm6r 16gmiikddtitt. A kor szakmaifoly6irata, a Tevirddsz(The Telegrapher)azt irta, kuri6zum csaktudom6nyos hogya Reis-f6letelefonranincsszilks6g, amely€t ismevideotelefont' ma a mint tartott6k, Valamiolyasminek r6la: kipr6terjesztettek vicceket rijnk ugyan,de nemterjedtel. S6t, merta 6s New York kdz6tt,de abbahagytak. b6ltrk mdrPhiladelphia A m6r is 6tvittea rendszer' lehelet6t kellemetlen philadelphiai tdvirddsz az els6 tali4n Elalkozdsa fejlett telefon a m6g alig t6vir6 6s eltededt dsszecsapfelek az ellen6rdekii amikor eseta technikatdrt6net6ben, elterjeddtak: a merbev6ltrendszerf6kezteaz ijabb, jobb megold6s petrdleumldmpa-gyi4rt6k a volna sziiks6gszerrii; nem Ez az ellent6t s6t. a poslakocsi' nemtbrlekdsszea villanykdnetet. vdgyd gyertlaiinlbk haj6k semzdft6k s a vitorles soknemsiklatt6kki a g6zmozdonyokat, le a kikcit6keta g6zhaj6kel6tt. fogadtaaz 6tletet, ellens6gesen A tivirdaszszakmameglehet6sen Ekkona ugyanisa Morsehogyhangokatvigyenek6t a vezet6keken elleneztdk f6tek6d, azazegy digit6lisk6d terjedtel, 6s a tevird6szok maga_ ellens€8es ^ hang,azazaz anal6gjel 6tviteldt.A tevirddszok hogy elkeseredett, Gray olyannyira f6ltett6k. ta(dsa6rthet6:elldsukat te_ zenetov6bbit6 kidolgozdsShoz' visszat6rta multiplexrcndszerek Ugy gondolta,hogya multiplext6vir6 legr6fonkezdettgondolkozni. iizletetjelenthet,mint a hang6tvitel nagyobb potencialisan sokkal is bejelentett. tttbbilyenszabadalmat 1875-ben a fiatalBell szint6nmultiplextevirdvalKs6rle_ Az angolemigrens, 1872-ben teze$.es szintev6letleniilhib6zottrd a telefonalapijtlet6re. a tudomest szerzett amikor rendszerrel foglalkozni, kezdettezzela vagondolta' hatalmas hogy Ugy WestemUnionduplexrendszer66l. gyontlehetnekeresniegymdgjobbtalahdnnyal.Mig GrayhivatSsos mestereketalkalmazotta k6sziil6k €pit6s€re,Bell magabiitykijlte a Els6 g6pei olyan megbizhatatlanokvoltak, hogy csak szerkezeteket. miikddtek. n6h6nymasodpercig dol 1874tavasz6n tudtamegBell, hogyGmy is vibrdl66ramokon gozik, azaza telefonon.Ekkor felgyorsitottamunkatemp6jdt'6s egy dvirdesz, G. Hubbard szem6ly6benterveihez segits6getis kapott.

Hubbardldnyaugyanisskarldtmiattn6mamamdt6sBell tanitottabesz€lni.Hubbardugyannemsziveltea WestemUniont,mertigy gondolta,hogymonop6liumuk h6tr6ltatja a tdvifiszarfejl6d6s6t. de a telefon 6tlet6tnagyonizgalmasnak tal6lta.Ez6rtanyaBilagtdmogatta Bell munkiij6t,de az ekkorm6gcsakegy multiplexrendszerlett volna. Lassanlassan azonban,1875jiliusdra Bell 6szrevette, hogy hangot is lehettovebbitani. Gray6sBell ett6lkezdvefigyelleegym6st, 6s kissdparanoi6san mindegyikaztgondolta,hogya m6sikcsakk6mkedik utiina,6snemigazdnalkotfjatGray magasem 6rezte6t a hangdtvitelfonrossdgat, nem akata p6nz6t6s idej€tolyan hangdtvitelirendszerre pazarolni,amelynem hozel6ghasznot, a muitiplexrcndszerviszontszerintebiztosjitv6el6 n6zett.A t6vir6k szak6n6ipedig tovdbbrais [gy gondoltdk,hogy semmi6rtelmea hangStvitelnek, hiszenaz inform6ci66tvitel k6rd6se 16gmegvan oldva.A nagysiets6gben Bell m6r akkorszabadalmaztattatal6lm6nydt, amikorm€gnemvoltj6l mijkddrjpeldiinya, de a son meghozta a szerencs6jet. 1876.februdrl4-6n adtabe a szabadalm6t, de csakaz 6v jriniusii- amit Gray is litotr - a philaban mutattabe a miik6d6k6sziil6ker delphiaisz5zadfordul6s kiillit6son-Az volt a hivar6sos kurat6,Gray v6lem6nye, hogya Bell,f6lebesz6l6relefoncsakrudom6nyos kiiriikben lehet€rdekes.kereskedelmi €r€ke igaz6njelent€ktelen. Bell pedig - az amatdr- k6t h6ttela szabadalom beaddsa uriin,de k6t h6ttel azels6sikereskis6rletel6tt ^zt irta 6desapjrnak,,AaegZszaz enJAn, dsbiztosvagyoka hirnlvben,a |agyonbanAsa sikefuen." Erdekes.hogya szabadalom 6s az els<imrikiid6kdpes szerkezer kifejlesztdse 6s bemutatdsa ut6nBell nem vett r6sztt6bb6a talalm6ny tiik6letesit6s€ben. Miutan rigy-ahogyhasznSlhar6 k6sziil6ker alkotott, feles6giilvette egyik siikertanirviny6t, 6s reljeseneltrint a telefonfejleszt6sb6l. 1922-ben b€kiivetkezett hal6l6iga siiketekokar6jamaradt. 1877-benalakult meg a Bell Telefonrftsasdg, 6s villdmgyorsan terjeszkednikezdetr.Bostonibank6rokadtekhozzi a penzr, aklk Det .7e dr\,eneka riirsasiigfdldfti ellendrzesr. Sldmosdgyesiizlete;ber vezettea Bell Tdrsasdgot, mig 1899-benmegalakultaz Amedcan Telephoneand Telegraph, mely f6leg a hosszrir6vdbesz€iget6seke specializdl6dott. A sz6zadfodul6ut6nkeriilt a tii$asdgJ. p. Morgan kez€be,€s 1907-bensajdtemberdt,TheodoreVailr iilretteaz elnajki sz6kbe.Tizenk6t6vi elniik6skdd6se alattaz AT&T-I az EsvesiiltAllamoklegnagyobb ldrsasdga let. A/ AT&T s,/dpla:sanfljvdsiirotta az ellenfeleket, vagy |ilharcbantdnloetette6ket. vagy nem engedte meg,hogy sajiith6l6zarera kapcsol6djanak, igy a t6vols6gibesz6tge-

EGELYGIORGY: BoRorv^ELEN

mdg a westem Union r6szv6tette. 1899_ben tdseketlehetetlenn6 is me8\zerezrdk. nyeinekhdJmada( mely az EgyesiiltAllamok Epite$ekegy kutat6laborat6riumot, a c€9.6s kdz6tartozott,ezzelmegalapozt6k tegjobblaborat6riumai egydltaliinaz elekronikak6s6bbifejl6d6s6tJelent6sszerepiikvolt a 1927-ben: addsokban, azels6televizi6s 1926-ban; mozihangositrdsdban, l-egf6bb 1938-ban is bdbdskodtak 6s a digit6lis sz6mit6g6pekn6l volt. Lethatjuk tal6n a tranzisztor1947-eskifejleszt6se ercdm6nyiik talSlm6nyok egymdshoz teh6t,hogyanfiiz6dnek,hogykapcsol6dnak 6semberisorsok. Morgan kezenyom6tott talSljukmindeniitt.Val6j6banMorgan bankh6zatiiltijtte be a kdzpontibank szerep6tis' hiszenekkor az j6vedelemad6, de mdgkijzpontibank neln}logy EgyesiiltAltamokban t6zsdemanipul6ci6ival igy Kvdnt6k. semvolt. Morgan,ha 6rdekei vels6gokat inditott ezzelgazdas6gi penikotvdltottki a Wall Streeten. el, vagyhaakarta,megis allitottaezeket. Egy ilyen nagy,az egeszo$zdgot6rint6viilsegotp6ld6ulazzalh6' New York bank6rait6s annyikiitv€nytboritott el, hogyosszehivta te$e,6s finanszirozhat6ve csatottki, amennyiaz ellamiad6ss6gokat meg Az akkori m6lyv6ls6gt6lmentette hosszr.i, igy azegdszorsz6got viccbenfoltettdka k6rd6st.mi a kiil6nbs6gIsten6s Morgan szakellas kdzdtt.A velasz:lstennemgondoljamag6r6l.hogy6 Morgan.. fejl6d6Most,hogyk6petkaptunkaz ipar6s a tuddsalapigazdas5g meg mi6rt bukott megn6zzlk, idii, hogy itt az s6r6lTeslakordban, Teslatal6lmenya.

is Ac6Nr{ Exr,4zrs mint a tuneh6zkes. Az emberckkozdttikommunikici6ugyanolyan vagy ki nemmondottielt6telezdsekkel' domanymaga,az elhallgatott, Tipikus miatt gondolkoz6si m6s killdnbiiz6s6gei kultdm egyszeriien a t892-ben.amikorTeslaBuda p6ldaerreHertz€sTeslandzetelt6r6se. pestredrkezett.hogy a Ganzc6ggelt6rgyaljon.fdlkerestea fiatal, de 6vesfiatalembemek a harmincn6gy m5r haldokl6Hertzet.1892-ben val6sziniileg a kor szomoniHertz mir csakk6t6vevolt hetra6let6b6l; tbc-benhalt meg.Teslamint a nemlinetuis anjellenu6betegs6g6ben, nemtudtaksz6t szolitonok, Henzmint a linedrishullimokfelfedez6je. igaz6hoz. ragaszkodott a maga 6rtenieglmdssal,mindkett6 hulliimok6l.igaz Mindaz,amitHertzpublikdltazelektromdgneses gazdaglehetdsdgei voll, csakazt nem vette€szre,hogy a term6szet bukkantre. Teslapedig kdziil csupanaz els6re,a legegyszeriibbre

TESLA HULLIN|AI

abbanhib6zott,hogynem hatiiroltael a Hertz-f6lehulldmokt6lel6g jelens6get. 6lesena magailtal felfedezett Teslanem tudta bele6lni Hertz szim6ra mageta haldokl6,6s megbecsiilt Hertz lelkivildgiiba, pedig fgy jel€nhetettmeg a fiatal Tesla,mint aki el aka4avitatni eredm6nyeit. Hasonl6helyzetekgyakan el6fordulnakmliveszekk6mertmindegyik^zt z6!t is. Verdi6s Wagnersemkedveltekegym6st, gondolta,hogyaz6 zen6jeaj6. Val6j5banmindk6tzendnek 6s mindk6t hull6mnakmegvana magahelye. Teslaugyanigynemtudtamegdrtetni magetkort6rsaititbbs6g6vel, azzala key€ssziimrjvillamosm6rndkkel sem,akikkelegyiittdolgozhatottvolna.CharlesSteinmetz. aki kds6bba GeneralElectricvezet6 kutat6jalett, rigy irt konyveta velt6iramr6l,hogyTeslanevdtmeg sememlitettebenne:az ipar,a kutat6s,a tudomdnyvil6ga6pp olyan emberivil6g,mint ak6ra miiv6szet, a politikavagya katon6kvil6ga. A tudomdnyis emberekmiive,6s a tudom6nyterulet6ndolgoz6kis gyarl6k,f6lt6kenyek ugyanolyan egymrsra,mint az 6letbdrmelymds teriiletein.Nem csaka szin6szn6k6s primadonndktesznekpikirt megjegyz6seket pilyatftsaikkorera,tehets6g6re; a tudom6nyban, ha lehet mondani,m6g dlesebba f6lt6kenyked6s 6s a gyanakves. A kutatas p6nzr6l6s him6vnilvansz6,az vilSga,pldneamikorszabadalmakr6l, emberckb6l egyszerre hozzaki a le&jobbat 6sa legrosszabbat is. Teslaeg6sz6let6rejellemz6 volt a harckollegiival6siizletfeleivel, 6s nemmindigkeriiltkj gy6ztesen a ktizdelmekb6l. K6rsdgtelenijl hibdsvolt abban,hogy egyedenegy 6n6 sziivetsdgest semtudott a maga oldal6radllitani.Hertzcelval6 taldlkozidsa ut6n eldaddkdnitba kezjutalmazdett,tdbbezeremberliittakis6rleteit,hatalmas tapsviharral tak;a felkin6lkoz6 segit6kezek€tazonban rcndrevisszautasitotta. Kort6rsainehezen tudt6kelhinnip6ldiulazt,hogya Teslaiiltalkeltett hull6moknema tdvolsdgn6gyzet6vel csdkkentek, hanemcsakmagdvala tdvolsdggal. Bzalattaztkell6rteni,hogyaz ad6t6ltizszerakkora tivolsigra is csaktizeddrecsitkkenta sugdrzds intenziti4sa, mig a szok6sos Hertz-fdlehulliimokeset6naz intenzitdsa sziizadiira €sett vissza.Azt is ellitottaTesla,hogybjzonyosfiekvenci6kon rdl az 6ter mdrmdsk6nt viselkedik, 6shogya nernlinearitds miartegymilli6V/cmest6rer6ss6gekn6l fj tipusi giksiil6sesjelens6gek fordultakel6.Hidbaletta Columbia6sa YaleEgyetem diszdokora,ral6ntitokzatoss6ga. tal:indsszef6rhetedens6ge miatta,,szakma" sosemfogadtabe. Teslahatalmas lzleti lehet6s6geket hagyoftkifolyni a" ujjai kdztl saj6thibdjeb6l:amikora Westinghouse c6gbajbakerult6s szabadalmi dijait nemtudtdktovdbbfizerni,Teslael6llrkajverel6seir6l. Megtehettevolna,hogy halaszt6st enged,6s ez a k6s<ibbiek sor6nmeg-

ECELY GY6RGY: BoRorvAraLEN

mentettevolnadt a biztosbukas6l.Jelentdshaszont6lesettel azzal kifejlesztettg6zkisuleses is, hogyaz dltalam,r szinletdmeggyertesig meg a tode nem szervezte haszndlta, csdveketcsakbemutatdsoloa volt. Tesla tehets6gesebb EdisonebbenTeslandlmessze meggy6rt6st. kiszol_ m6soknak hdtter6t, anyagi meg a sajiit biztos nemte.emtette Mindezek is megbukhat tehetsdg g6ltatva6lt. 6s igy a legnagyobb hogyTesldtelk6ts6gtelen, az azonban perszeut6lagosokoskoddsok, kijt6tkerd6sek kdrlli technikai,tudom6nyos a fejleszt6sek s6sorban t6k le, 6s alig titr6diitt az iizlettel. Tesla a szdzadfordul6ntalalkozottMorgannel 19006sz6nMorgan ott volt a tdrsasegi f6s esktiv6j6n id6sebbik l6nya,LDisak6tezer-6tsz5z 6s volt A dalids.j6k6pii Teslais hivatalos 6letk6mje,6sazesemenyre is megdobogtata hatlgyek sziv6t piperkitc dltdz6 Tesla m6don mindig €v€sAnnddtis. Ez a kapta,igy Morganm6sikliinyd6t,a huszonnyolc csakiizletiiigy volt, bir dletiikv6gdigj6bar6tok csolatTeslaszem6ra maradtak.Az eskiiv6 ut6nTesldtmeghivt6ka kiivetkez6napi vacsoraMorgan. ra is, alol a feltal5l6€s a bankftel6sz6rbeszdltszem6lyesen hanemaz iizleti vil6gbanis mindent aki nemcsaka miiveszetben, is - kiv6ncsivoltTeslrm. gyrijt6tt- szabadalmakat 6sfeltal6l6kat Morgantdrdekelte,hogy min dolgozottTeslaColoradoSpringsben. hiszena hatalmasszikrdkkdzt k6sziiltfelv6teleketa feltal6l6 Teslaf gy mutatta batetainak. ismer(iseinek. rendszeresen osztogatta hogy az alkalmastavolbanlev6 g6pek- tdvir6,megbe rendszerdt, s6t f6nykdpeketis lehet miikddtetds6rc, szaKt6,telefonok,6lik rendszerdvel tovebbitani.Mindezt dr6t n6lkill, 6s €z az, ami miatt hiszenaklor haj6kon,sajdthaj6jdnis fel Morgantnagyon6rdekelte, alr6l, hogyrend_ ezt a rcndszert. Teslabiztositotta Iehetnehaszndlni Morganiizleti az informdci6kat, tovi4bbitani szerek€pesbizalmasan verle vevrik6sztl6klelrendelkez6 nem hallgathatjek beszelget6seit Minddsszek6t senytdrsak, ellent6tbena Marconi-f6lerendszerrel. a mesika Csendesad6tomnykell hozz6,az egyik az Atlanti-6cedn, 6cednpatjdn,6sezzela fdl vil6glefedhet6. Kiss6tflz6an harnyolc h6napos6pit6siid6t adoftmeg,s6t ^zt is 6llitotta. hogya rendszerenemdriigdbb,mint a Marconi-f6lerddi6.A rddi6zds elej6n Marconi m6g szikat6vir6k6nt mrikddtetterendszer6t, mer fotudotttov6bbitani.Teslarendszere azazcsakMorse-jeleket lyamatosjelsorozatottudotttovabbitani,az z el\ileg k6pesvolt besz6d6tvitel6reis. A hosszrira nyrilt eszmecsere ut6n,a vacsor6n csak abbanSllapodtak meg,hogyfolytatj6ka besz6lget6stegyesiil6s6t, a U. S. Morganekkoribankeszitette el6 az ac6lgydiak Steel acdlkonglomer6tuml6trehoz6s6t,de kiizben nem feledkezett 70

TEsr^ HULL,iMAT

megTeslAr6l.Kardcsonyel6tt tali{lkoztak(jra, 6s a meg6llapod6s is kiirvonalaz6dnikezdett.Morgan kifejtette,hogy csakcsendesters szeretne lenni, de fenntartdsai vannak,meft til sok az ellentmondds, nagya felhajdsTeslakitriil, 6s a Wesringhouse-zal kdtdttiizlerenkiviil mdstalflmenyam6gnemhozottp6nzt. Mesr6sztviszontelismertetehets6g6t, de mtu ekkorlesztigezte legfontosabbfelt6tel6t: ,,Bdrmilym ijsszegbenis egyeziinkme8,aa vlg" Iegesksz. NemfogoktoydbbipZnzeket JizetuL Tesladgy v6lte,hogy szSzezerdollet elegend6lenneegy 90 ldb (kb. 30 m6ter)magas transz-adanti ad6elk6szit6s6hez. Morganerreazt mondta:,,Le$,iink ebbenbiztosak.Iag)en, mo Ajuk, s4Advenezerdolldr, 6s 50-50 szl.auk a cigben." El6vettecsekk-kdnyvet €s leretrea fekal6l6el6 az els6frdszletet. TeslaelTeigy v6laszolt.,,LegyenOni a tiibbsigirtsT vlny Morgan ir, IegyenOnl 51 szdzaldk,is az enylm 49. An ya, libanfurcsa ember,rendbenvan, Iegyenigy. Miutbr aldirtuk a szerzddZst,a teljesdsszegetmegkapja." Teslaen6l az iizletrdlel6szdr1901janu6rjdban irt, bizonyosAstor ezredesnek, aki egyik gazdagbefektet6je volt. Az eaedesaz oszcilldlorok6s neoncstivek kutatdstrafektetettbe p6nzl em Teslaezt a ColoradoSprings-ikutatAsra kajltiinealelyett,hogyelindirottavolna az fj tipusriviligit6testektitmeggy6n6sdr. Tesla6lland6anbocsdnatker66s p6nzk6r6leveleketirt azezredesnek, aki ezekutensz6pcs6ndesenkivonult az dler6b6l.Astor ezredesndhiiny6vvel k6s6bba Titanicutasak6nt, a haj6valegyiitrelsiillyedr. A hivatalosszerz6dds Tesla6sMorgankdziitt I 901. mdrciusI -j€nj6n l€rr€.TeslaNew York belvrrosdt6lkifiilbeliil 100 km-rc elkezdhefiea torony6pitds€t.Mo€ar k6rnapmilvajelentetrebehivatalosanis a U. S. Steelac6lkonglomeretum megalakulds6t, de egy sz6tsemsz6lt a Tesliival kiizcisc6gr6l.Egyediila New York melleniInng Islandf6lszigeren te4eszrett,Long Island Democrat cimii lap irt p6r sorr an6l, hogy NikolaTesiadr6rn6lkiili r6vir6ellornA$l6resitVardencliffhelys6gben. Teslanemcsak egyegyszeni dr6tnelkiilir6vi6Allomiisr6l, hanemlaborat6riumr6l,egeszcsicstechnol6giaikiizpontr6l iilmodon_Morgan szdziitvenezer dollija nemvolt kis p6nzabbanaz id6ben,bArn6h6ny multimilliomosennekaz (isszegneka k6tszeres6t is elkcjlttitteegyetlen este- bizonyoskiirdkbenaz volt a szokis,hogy sz6zdolliirosbank6kba csavafiiika szivarokar,vagy a feltalalt osztrig6ba6rt6kesfeketeigaz_ gyiingydtrejtettek.A szi{ziitvenezer dolliir val6sziniilegel6g lett volna a toronymeg6pit6s6hez, 6mnemvitrt dolgoktift6ntek. Amig Morgan P6rizsbanmlilatta ^z idiit, pdnziigyi ellenfeleifelv6s6roit6kegyik vasljttiisasdgdnalr6szv6nyeit.Morgan arra utasitotta

EGELYCYoRcY: BoRorvAELtrN

munkatirsait, hogy bdrmi ifon szerczz6kvissza az drt6llpapirokat' 6ranapokalattezerdollirta u8dollerosr6szv6nyek ez6rta szAzijtven 6rt6kesiillyedt'igy rott fel. PerszeemiattMorgantdbbi€szv6ny6nek dolldn6l mindijsszenyolc is negyvenhat Morganrlj ac6lr6szv6nyei doll6naestekle. Szdmoskisbefeket6teliescs6db€ment'sokankdvettekel dngyilkossdgot. visszac€g6t,hogyellenfeMorgana pletyk6kszerintigy szerezte Tudta.hogyszombatinaPonzsilenekldzsdelijgyndkit kitigyehene. viisdrolta fel a vasfti megy,6snemdolgozikigy szombaton nag6g6ba a magasabb panaszkodott Morgannek keserijen Tesla r6szv6nyeket. folyamodott, r€szlet6tt Ujabb kiiltsdgeke. 6rakmiatt megemelkedett kjdobta. de a feldiihijdi'(bankdregyszeriien 6-ien,egy p6ntekd6lut6naz EgyesiiltAllamok 1901.szeptember akkorielndkeWilliam McKinley Buffalobautazott.Az liton vrssza_ amikorszokisszerintkezetriizottn6hdnybefel6,a vasit6llomdson, hasbal6tte. Az elnok er6senv6rzett, egy anarchista m6szkod6val, ez€n az iigyeletesorvos,dr. MatthewMann az azonnalioper6ci6 mellettd6ntott,mertf6lt, hogyaz elnitkelv6rzik,mirea vrms k6rh6m6dszere. z6hoz6rnek.Ekkoram6r elterjedta magyarSemmelweis kezetmostak. fert6tlenit6szenel igy az orvosoklegaldbbrendesen, sapkdtviseltek,valaminttisztakesztyiithiztak. maszkot. Delutendt 6ra harmincperckoraz operiil6szob6banmir f6lhom6ly de az altatishoz givildgithsdthaszneltak; uralkodott. Rendesesetb€n lett volna,ez6rtaz orvos dtermiattez kocki{zatos haszndltgyLll6kony ti-ikdkkel pr6biiltamegvildgitaniaz elnitk has6t.Ugyanptu szi meterre vdlt66ramil6mpdkezrei ontott6ka f6nyt - Teslaftndszer6n6s Edison izz6in keresztiil-, de a villanyvezet6km6g nem6n el a miitdbe.Nem is rendelkez6sre azEdisoncdg6ltalgyirtottrdntgenk6szill6kek messze de dr. Mannsze,lltak, amivela goly6tkdnnyiilett volnamegtal6lni, (M6g egy 6vtized csakkuri6zum,nincs16szijks6g. rint a rdntgeng6p kellett,mireeza g€pelteriedtazEgyesiiltAllamokk6rh6zaiban.) A goly6tnemtalilt6k meg,€s igy csakkimostdka sebetmelegs6s egyreromlott,pedig oldattal,maid6sszevafi6k.Az elndkeg6szs6ge adnitudott:szappanos mindentbevetettek, amita kor orvostudomdnya vr'hiskyt 6sv6giilaz aduaszokat: 6s bednt6st, nagysztrichnin-adagokat. azelndkv6rm6rgezdsben meghalt. kemforosolajal.Ennekellendre volnaaz Igen,mindenott volt karnyfjtesnyira, ami megmenthette elndk6letdt:a villanyvil6gitds. a ritntgeng6p; de lehet,hogycsakn€abbaa helyis6gbe, ahol hdnyh61mrilvah{ztiikodaa villanyvezet6ket (Ez p6lda az elndktjtmijtittt6k. a kiv6l6anmutatjaa technikads a tujelent6sdg6t.) domdnynemzetbiztonsdgi

TESL{ HIJI-r,fuar

idll6Theodor szemben McKinleyhal6laut6na ,,bigbusiness"-szel terveit Morgan terjeszked6si hatalomra, aki Roosevelteln6k keriilt v6lt f€kezni igyekezeft,€s emiatt Morgan nagyoningerl6kenny6 elkdvetettegy durva hibdt Morgannel Tesla is magaraharagitotta, El6szdris nagyobbtornyotakart6piteni.mint amibenereszemben. Arra gondoli. hogy Morgan helybenhagyja detileg megegyeztek. majd a nagyobbhat6sugariiornyot a nagyobbhaszonrem6nyeben, nemsz6mitotta bankfumakacssagera. December6-6nazonbanTeslaszemdratragikusesem6nytdrtdnt el6sziirkiilddtt 6t jelet _ egy ,,S" betiit morzeA Marconi-csapat keresztiil.Ez a hdromsipsz6a (nagytli_ k6dbanaz Atlan(i-6ce5non kezdet6tjelentette,s egybena volsdgrahat6) tdmegkommunik6ci6 perszer€szben Tesla rendszer diadalrt.Ez az eredm6ny Marconi-f61e utrin alapult,6s mintegyhrirom6vtizednyiperesked6s szabadalmain az EgyesiiltAllamoklegfels6bbbir6siigaTesldnakit6lte meg a 16di6 feltel6l6ijog6t, 6mekkormarMarconiis. Teslais halottvolt. sajdt vagyon6t€lte fel, csak TeslaMorganp6nzdnekhidnyi4bdn kijzepette haladta torony terv€t.Oriiisineh6zs6gek hogybeiejezhesse utdnfizetteki a teljesszdz6pit6s6vel, mertMorgancsaka befejez6s is rniattegy6bk6nt dollrrt,6sakloftm'r az &ak ^z infl,Aci6 iitvenezer a WestinghouTeslateljesenelad6sodott. rendKviilmegemelkedrek. dolliirraltartozott.de tartozottm6ga se c6gnekp€ldeulharmincezer egysz6a telefontdrsas6gnak a vonalbedllitdsi6rt, fdldrerulet6riival, val fiinek-frinak. Teslaegym6sut6n kiildte k6relmeziileveleitMoF ad6 gannek,melyekben leirta,hogykidolgoztaa tatbbf6le frekvencids k6douset,s6tazt is megemm6dszer6t, megoldotta ezektitkosit6s6t, rtlite$e,hogytornyalehet6v6tenneakft l0 milli6 LE t€ljesitrn6ny vitel6t.s26tsu96126s6t is. 6r6nvalahogybefejezte a munket6s 1903jnliuNagynehezs€gek Ejszakink6nt furcsaf6nyekje s6banmrikddnikezdeltaz ad6torony. (a milli6 voltosfesztiltlenrekmega toronykupoldjafitlijtt tcjbbmint I s6gmiafi),aztAndriike elhallgatott a berendezds: megjelentek a Westinghouse c6glovasszekerei. hogya tartoz6s fej6benvisszavigyek berendezeseiker. Tesla maBdbaroskadvdtdvozo( a hellszrnrdl.Ujabb penzk6r6leveleketirt, amircMorganegy k6tsoros lev6lbenv6laszolt: ,,Tis.telt Urum! I2|el6t megkaptatn.Wilnszom:nen tudok tovdbbi p4nzeket foly.isitani Onnek.Tisztclettel:J. PierpontMore.tn." MorgantTeslaellensegeival6sziniileg a feltaldl6ellen hangoltdk azzai,hogyTeslaegy6rijlt, aki ingyenenergiiitakarjuttatniaz embereknek.Semmimessalnemlehetettvolnaa bankiirtjobbanfelb6sziteni.mint ezzel.Akkor merielent6svolt a Teslaszabadalmiit felhasz-

EGEI,YGYoRGY:BOROTV^ELEN

6s GeneralElectricc6gekb6lbefoly6 vagyona, n6l6 Westinghouse szftmaz6haszon Joggal azazJ6reszta vdlt6ftamfelhaszndlaseb6l f61t att6l, hogy Tesla ij dahrnya titnkJetehetiaz er6mliveket,6s ajijvedelmeit,melyeketnemrdgvesi{roltAz azoknaka r6zb6ny5knak v6lhet6€n az alig egy 6vtizeddel azel6tt megalkotott technol6gia fj technol6gidt m€sstr trilhaladta volna,6s igy nem hozott volna el€' gend6hasznotMorgan szdmera. kezdett,hogytoman6verekbe Teslarijabb6s djabbk6ts6gbeesett 6rdeaz elv megment6se p6nzhezjusson torony ds egyiltaldn a vebbi voll a7 5l slalamerlMorgand megbulolt. kdben.Mindensriindekd belesemmif6leaz dj szerz6d€sbe. l6k,6sMorgannemegyezett H A .,, ( 1 ) a a nyar,reklen6h6s6gt€lepedett 1914.jdnius6ban ism6telkezd6dtitt kontinensie.Mindenki nyaralnivegyott.A brit Henry Asqith miniszterelnajkkabinetj6nektagtai elindultakSk6cidba,hogy lazacrahorgasszanak.Sir EdwardGrey kiiliigyminiszterpedigWinchesterkijmy6k6n,az Itchen foly6ndl horgiiszottcsikos pisztr6ngra.A fiancia elnijk. Ray_ mondPoincar6es Ren6Vividni minisztereln6ka Francecsatahaj6nin_ II- FerencJ6zsef B6csben dultakIL Mikl6soroszctu megldtogat6sdra. csdszft mdr vdrakozott fia, hogy bardtndj6vel,Schraft Katalinnal el BaadIschliijdiil6helyiikdn. megintegykellemes nya$t tdltsenek a norv6g fjordokfel6haj6zottHohhenzolII. Vilmosn6metcsdsz6r ler neviijachtj6n.BethmannHollwegkancelldraz Oderafoly6 menti birtokdnpihent,mig Jagowkiiliigyminisztera luzemit6hozk6sztilt Tirpilz admifilis pediga Fekete fiatal feles€g6vel Svejcba,ndszdtra. pihent. a ed6 hegyeikiizijtt Mikl6s cer csaledjeval 6s tebomokaival Livddiahaj6fed€lzet€n, a Balti-tengeren id6z6tt,a ldnyaitrincoltak, l6badozott. Gr6f Tisztalstvtn fia, a kis Mikl6s pedigbetegs6g6b{il vid€kibirtok6npihent. Hosszrihdbo js peri6dust,nyugtalansdggal teli id6szakottudtak a hiituk mdgdtt,elegiik volt az 1905-6soroszfonadalomb6l,a marokk6i kizisb6l, az 19126s 1913kiizti kdt balkini haborfb6l,6s az angol-n6metflottaversenybdl. Szercncs€re mdr mindenlecsillapodott:lnndon 6s Berlin miir an6l bes#lt, hogy az egykoriponug6lgyarmatokathogyan osszi{kmeg,6s mi legyena Berlin-Bagdadvasritvonalsorsa.M6r bdntdkDieselm6mdk,,kiikat6s5t" is. Csendvolt6snyugalomEur6pdban. A fels6bb kijrbkben mindenki egy ij technikaijdt6kszemekcjriilt, az amerikai Morgan-Teslac€g ,ltal forgalmazott hordozhat6r6di6telefonoknak. Bdr ezt a szolgdltat6st m6g csal a leggazdagabb em11r

TESLA HUILiMAI

berektudtik megfizetni,mindenegyes6llamf66s vez&karitdrzsmdr S6t,igy tDdtdk,hogyAmerikdban k6t 6vehaszn6lta az ij taldlm6nyt. kdzdttis kezdteriedni.Nemcsakzen6t6s r6di6j6mdra k6zemberek de az ij, tdkokat,s6t hircketlehetetthallgatniezzela k6szul6kkel. El!ezis tudlak beslilgelnr. verriojaval mdregymas ldldrt feilettebb t6k is Eur6pauralkod6iaz ij jet6kszert,hiszenszintemindenkiminrokonavolt a brit. a dan, volt. A n6metcsdszer denkivelrokonsdgban napkdzben a f€rfiak dllam a bolgdr6s az oroszuralkod6csal6dis, pediga feles6gek cser6lt6k egymdskdzt ijgyekr6lbesz6ltek, est6nk6nt a szokdsos udvaripletykidkat. Arany nyir kdsziintiittEurdpdra.T6rv6ny6srenduralkodott.Minde_ jelent6sen j6l6!.A gyermekhaland6sdg hiszen csdkkent, nntt fejl6d6s, javult. 18906ta 50 szAzal6kkal ugr6sszertlen az emberektAplilkozesa emberekfizet6seis, senkinemdhezett,j6lijltdztttndtt a legszeg6nyebb elterjedt^z eg6szs6gbiztosit6s, tek voltakaz emberek. N6metolszdgban a balesetbiztosft6s, 6s mindenkinyugdijatkapott.Biztosaklehettek hdrom-n6gydv b6k6sfejl6d6smdlva Eur6pa benne,hogyNdmetorszdg onlottdka j6l k6pzettfialalovezet6hatalmalesz,a n6metegyetemek indultakel. kat,egyrefjabb 6srijabbilzletiv6llalkoz6sok egy kiss6,de ez n€m volt jelen_ mozgol6dott CsakFranciaorsziig ott kiss6lasMonarchiam6ggyeng€lkedett, t6s.Az OsztrAk-Magyar de az elmilt 6vtizedekiezk6Pestigy is nagyon sibb volt a fei16d6s, j6l6ltek. Nemkdltiitteksokata hadseregre. aztmondh Mig 1800-ban egy 6vvel6s mindigegy hadsereggel, Nap6leon,hogya Habsburgok egy brcsfravalmaradtakle mdg6tte,sz6"6vvelk6s6bblemaraddsuk polgiirai m6gtitbb lett. Nem vdletlen,hiszenAusztria-Magyarcrszdg ugyanannyitkijltcjttek dohiinyra,mint hadseregre,6s m6g tiibbet sitrA tiln6pesed6s re, kijl6n6sena csehek;6s bona,f6k€ppa magyarok. probl6m6j6t meg: engedt6k, hogy az emberek,t. egyszeriien oldott6k haj6zzanak Amerikeba,az igeretfitldj6re.Amerikafejl6ddtt,a fdld6hs6gpedigalabbhagyott Eur6p6ban. hadsereg 10ds 15cm-eskaliberii6gyfi m68j6Az osztrak-magyar modellekvoltak, nem volt r6szt bronzb6lk6sziiltek,6s hLisz6ves A tiiz6rs6gvisszal6k6sg6tl6juk, mint az rij, modemKrupp-6gyfknak. haszdarabgyakorlatoz6sra nekmind6ssze ldvegenkdnt kdtszriziitven ndlt toltetevolt. dehdtnemis kelletttiibb,bekeuralkodottmindeniltt. Egyedul az ostobaFerencFerdinendnem birt nyugodni.Rudolf iin(?) utln sajnos6 letta tr6niirijkds. gyilkoss6ga Mindenkiszivbiilgyiiutilta. Ha 6t kellett mennie ldlte, 6 pedigkiildndsena magyarokat kiildnvonatdnak ablakainbehizattaa fiiggdnydket, ezenaz orszdgon, Arr6l 6lmohogym6gcsakne is kelljenlatniaezeketaz embereket.

EctrLY GYdRcY: BoRoTvAELEN

dozott.bogy ha 6 kerijl a tr6nra,majd ugyanfgyleszminden,mint mindeniitt. 1848utin, amikorcsakoszffekokuralkodtak jinius 28-6nSzarajev6ban. Es ekkor,a nyiri rekkencih6s6gben, egy boszniaiszemleitsordnmegoltea tr6niirdkdst6s felesdgetegy tartoz6di6k, Gavrilo Princip.Ha Ferenc szerbtitkos szervezethez Ferdin6ndnemran&jAnalut ncisiil.akkormegillettevolnaz6tt kocsi, miattnyiDe a m€salliance 6s igy a goly6kbiztosanc6ltt€vesztenek. volt. c6lpont utaz6 tr6n6rdkiis 6s felesdge igy kdnnyri tott kocsin mertrangonalul hizaso FerencJ6zsefcsiszer uteltaa tr6n6rijk6st, h6zadott.6s el6ke16 udvai kijr6kbennemszokds.hogyszerelemb6l Pcikhendinek 6s rendkiviiibutinaktarlottik, ut6daiegy€bsodjanak. k€\t se\\ \i\hettek\ o((r a \\6rNA.De {\{t az 6rok(€si{e(d a7-sze\\t.Ez a probl6m6t. Gr6f'tiszalsta Gavr'rlo Principkap6rajdtt,megoldorta v6n magyarminiszterelndk is driili, mertmegszabadult et161 a veszegyilltjlkajd6 delmesen embert6l. nem,6 valami6rtszerette egy Mindenkidriilt,csaka nemetcs6szifu Valamittennikell. egyuralkod6megkicsitezta FerencFerdiniindot. 6l6s6tegyikuralkod6h6zsemn€zhette t6tleniil.A mer6nyletutdnh6 gr6fTisza k6szitetlFerencJ6zsefnek. rom nappal Istv5nfekerjeszt€st helyzet,az er6viszonyok 6s a amelybenkifejtette,hogya nemzetkdzi vaa Szerbidval hadsereg rosszelliitiisamiattaz orszegnemalkalnras l6 katonailesziimol6sra. iil6senTiszaIstvdn[jEgy h€ttelk€s6bb.a kiiz6srninisztertandcsi ra a hiiborLiellenfoglaltdllist. Ugy gondolta.el6g.ha Magyarorszdg 6sdiplomdciailitonrendeziezt kemdnyultim6tumotad a szerbeknek. feszijlts6gek. A n6metcsdszdr az ijgyet.De term6szetesen ad6dtak Monarchiamellelr dgy 6rezte.hogyszdvets6gese. az Osarek-Magyar kell maradnia,ha miir ilyen fels6gsdrt6konfliktustijn6nt. Meg is lesz.De meg volt ig6rtea csiiszdrnak. hogy rnindenben segits6g6.e gy6z<idve IL Vilmos n6metcs6sziiran6l is, hogy az oroszcdr nem foFja tdmogatnia szerbeket. a kirilyi v6r gyilkosait.Mindenesetre az6rtmegkellettbeszelniezra dolgot. Igaz,hogy a ndmetcs6sz6rtdbornokaiilland6ancsakhdbornzni akartak,p6ncdlszekr6nyeikben 6vek6ta ott lapultaka Flanciaorszdg elleni ijabb invdzidste ek, de hdt a katondkmfu csakarra val6k, gyirtsanak.TudIa hogy hosszrihosszLi bdke€vekben is haditerveket 6s6rezte,hogyaz dregFerencJ6zsefis,akinekmiir mindenismer6se, rokona,bar6tjameghalt,nyugalmat6s b6k6takardregnapjaira.Egy dolgo!el kelleuin!6znie.Rokoninak.Il. Mikl6snaka kiiiiigyrniniszlere,SzergejSzazonov ds hadiigyminisztere. VlagyimirSzukomilova kardjdtcsdrgette, mindenk6ppen megakartakv6denia szerbeket.

akartlenni,de nem eredetileg szerzeles kiiliigyminiszter Szazonov birtavolnaa koraifdlkeldst6s a sok-sokbdjtbl6st,ez6rtinkibb diplopedigmir hatlanas6vel malenakellt. Szukomilovhadiigyminiszter ktjzep6nj6n, de harminck6t6vvelfiatalabbfelesdgit€s bar6tnSitis lgy inkdbbcsakel6ttiikmutatottnagyharciassdSot nagyonszerette, cirl. kuzinjit.Mikl6s kedv66rtfelhivtar6di6telefonon heta biztonsdg arr6l,hogya b6keoldaliin6ll, 6s mind€ntmegfbg ten€sbiztositotta hogydiplomdciaiiton int4zz€kel ezt a konflikni M oszffdkoknal, jussanak az oroszc6rralis. A h6bonjsemmik6p tust,6s meg6rt6sre pen se lenn€j6 egyik f€ln€k sem.A monarchiaugyanligytele van bels6 fesziiltsegekkel. nemzetis6gigondokkal,ahogy Oroszorszdg j6, ne adja. hogy biirmelyikuralkod6nemlenne isten Semmik6ppen Vanel6gbaj igy is. Ked6lyes hiizis k6r6tldssaenneka konfljktusnak. mindketten megnyugodtak ment6t azt6na diskurzus, beszElget6sbe generdlisok rendel@k el. Ez mindkdt mozg6sitest Am az ostoba keltett,s tal6n emiatttijrtdntegy fatitlis hiba: oldalonidegess6get a franMoltke tiibornokdnhatalmilagelinditottaa vonatkonvojokat cia hatiirra.A konvojokel is indultak a mozg6sitiisiparancsban dveklel ezel6ttlefektelettmenetrendszerint.EkdzbenVilmos cslihogy mit tenneegy orosz-n6met sz6r felhivta brit uralkod6t6rs6t, konfliktuseset6n.A viilasznyalt6s egyenesvolt: a brit birodalom konfliktuseset6n,hanem nem maradnasemlegesegy n€met-orosz oldaldnhadbal6pn6 €s Franciaorszdg szdvetsegesiik Oroszorszdg nek.Ez mrr nem vott jdtdk.II. Vilmos azonnalmegnyomiaa sziikazonnalle6llittattaa csapatmoz sdgesgombokal,6s r6di6telefonon gdst. Szerencs6re m6g id6ben,mert a katonai vonatszerelv6nyek m6gnem6rkeztekmegLuxemburgba. a csisz6r,€s mdgaznapestebeszdlt Moltk6tazonnalnyugdijaztatta francia miniszterelndkkel is, 6s exkuzrltama kuzinjdval 6s a Srndor g6taz incidensmiatt.Ugyansziiletett egyosztrik-magyar ultimritumis A szerfel6,demindeztdiplomiiciaifton sikertihelrendezni. a szerbek az iigy kivizsgdliis6t, az dsszeesa monarchi6nak bek megengedtdk az elkdvet6ket bdrttinbeziftik. Grdf TiszaIstkiiv€stfelg6ngydlt6k, 6s megbeszdlt6k v6n felhivtaNikola Pasicsszerbkiili.igyminisztert, vele az [igy r6szleteit,a mobilizeci6tnindkdt otdalonfelfiiggesztettdk.a katon6kmentekvisszar kaszifnydba. a besz6lgel6s tettele a redi6telefont Gr6f TiszaIstv6nel6gedetien ut6n...Mondja,Piene kdrdeztea lakdj6t6l . ki tal6ltafel ezt az 6rddgi eszkdzt?",,ValamiNikola Tesla nevii szerbemigriins.",,Na, miiraelegemvana szerbekb6l 6s a Nicol6kbdl."- mondta,mikdzben k6rtyapartit. dtsietetta szalonba, hogyfolytassaa megkezdett

EGELYGYdRcY: BoRorvAriLEN

9\' '"'-\â&#x201A;Ź

$â&#x201A;Ź -\_\ g\\

7:,:\

\ \

t,,,,,,

A vil6g technik6javagtatvafejl6ddttm6g 6vekig.Egyrerdbb 6s jobb.6rz6kenyebbek rddi6k6sziil6k sziilere$. A nagyvdltozds1925-ben jiitt el, amikoregy rendKviil6rz6keny, Tesla-ripusirAdi6vev6vel az Alfa Centaurir6lhatdrozottan kivehet6jelsorozatot fogtak.Egyirtel-

az 6vtizedekben mii volt, nemvagyunkegyediil.Az elkdvetkezend6 egyrcjavul6kdsziil6keken mâ&#x201A;Źgsziimoshelyrijlfedeztekfel longituditele van n6lis, majd torzidsjeleket.L6tszott,hogy a vildgegyetem gondolkod6 informdci6 6l6l6nyekkel. A sok-sok m6s,hasonl6,b6k6s, â&#x201A;Źs hallatlanfelsegitsdg6vel, amit ily m6donkaptunkb6ke,bardts6g lendi-il6s kezd6diittel mindeniitt... Nemlgy t()rtint... A vahisdgban,1914-benugyaniskommunikdcijs telefottiiaenetekds6n drkezetta luzavar miatt II. Vilmos vezetAkes xemburgihatlirra, szdndikaellenlre netntudra meg,illitani a kab ai ki el'6renyomuldsr. es elkezdddail az L r iltightibori.igy enelkedhererr - a garantdh szlirkesigb6l- egyEitler neti kdpldr, egy Szdlin ne|ii kiugronpapndvendik, es egt Leninnevi liptstihrizifitodfus. Er etkezddddtta XX. szlizad...

fllr rrrEurlvr Ezut6nm6r csakTeslaag6niSjdnak lehetiinktanfi. A sok k6relmez6 janutu lev6lreigy vdlaszoltMorgan1904. 13-6n:,,TiszteltU/am!Lewl6re vdlasaolvasajruilkoavakell kdadlnitm,hogy tovdbbi pAna gyi ttimogattist em tudok adni, ahogt mdr emlitettem.TemAszetesensi" EEy nap mflva Tesla megirta kert kivdnoktovdbbi vdllalkozdsaihoz. ^ v'lasztt,,TiszteltMorganUr! Otukiwi ekemsikeft2Hisze sikerem lehetdsigeaz On kezAbenyan. Amikor elkezdtiik,An mindent,fu mindentkisTimoltamaz utolstj centig.Ezutdnaz An spekuldci6imiatt ttz hinapotLellc vdmon a gipekre.EzekutdnOn egyrlzsdeptinikor kebett.Mikor elmentemOnhijz, hogy megmutassam eredmlnyeimet, kidobott, mint egy hivatalnokJhiLAsegt fi Aft sem adort. On a becsiiletenbegdzolt,ellenfeleimneyetnekrejtam. TizennAgyhttuapjadll az lpitkezis, ds ha ndg fuirom h6napigfolttathattam yolna a munkdt, akkor mdra nopi tizezerdolhirt jivedelnexne. Teslajavaslata,k6r6seaz volt, hogy huszonijtezer dolldr fej6ben megkezdhesse a f6nycsdvek gydft6sat, men az azokb6lszfimaz6jdvedelemlehet6vâ&#x201A;Źtenn6a toronybefejez6s6t is. Morganperszeezt is elutasitotta.Teslacikkeket k6z6lt a ScientificAmeican 6s az Electical WorldandEngineercimd lapokban. Leirtaa vildgtelegrdffal kapcsolatos terveit6s a rendszer el6nyeit:egyolcs66segyszer(,zsebm6retii eszkdzzel b6rho1, tengeren6s fiild6n lehetnefogni a viliig hireit. Tesla ekkor mdr teljesen k6ts6gbeesenleveleket irt Morgannek: ,,Egy 6ve alig milik el 4jszakaMorgan ir, hogy a pdmdm ne lenne kiihnles, de ne gondoljo, hogy gyengetagyok. Biztos vagyokabban, hogy be tudomfejezni a feladatohnt, bdmi i ttitAnj&. Miunin az

EGDLYGYdRcYr BoRorvAiLEN

Zsob'an tiin6 technikaiprobMmdtmeSoldottam. lehetetlennek bsszes As amit ha dn tudok. mosl csak szert, amit kiildnleles tuildsftt tettem j6l haszruilunk,az e86szvildSot e|y 'rsxtizaddal iszi el6re. azt kell hissam,hogj a munl&immig nindig halasztddikRetndlem,hogy ked' 'Ene rdvid vSlasz vez,ihireketkctpokAndl, tisztelettel,Nikola Tesla. jdtt Morgantitkdr6t6l:,,Okt6berl5'i levelZrevdlaszolvaMorganir kArdsAreinfontdlom Ont, hogyse,nnifAletovdbbi l4p6stne tehetaz An i.igylben."M€g vAltottakugyann€hdnylevelet'de 6rdemivelto z6snemtdrt6nt. gazlanulsiga,hogyha valakielegend6en A t6(6netlegfontosabb fizikai elfektusokatvdsrrolhat meg' vagy siilydag 6s hatalmas, kife.ileszmelyeknek Vannakolyantaldlmdnyok, €l itrdkre. ly€szthet vele egyiitt feltalil6 elpusztul. 6s ha a t6s6recsakkev6semberk€pes, 6rdkreelvdsza taldlmdnyis. Ilyen volt a ,,TihotttaliltruinJak"'b^n ismenetettsok-sokesei is: O.fiyreus,Hubbardvrgy Coler taldlmriny6tsenkisemtudtamegism6telni. nagysagiit ugyanugymeglehetmdrni,mint a h€gyek A gondolatok vagy a foty6k hosszdt.Ert6kes,hasznosgondolattizb6l magassdg6t ilyenkis.apr6 esz6be eg6sz6letesoriin.Szdmos csakegykutat6nakjut egy v€wiedemann-f6le, amikor p€ldiul a mint efiektusismeretes. parhuzamosan elek_ kony vasb6lk6sziiltsziil elfordul.ha egyszene. 6tletsz6ztromosds mignesest6r is hat16.Komoly.elgondolkodtat6 felfedez6se pdldiul Becquerel szijletik. ilyen agylban b6l egy ember er6fijlfedez6se. vagya Lorentz-f€le Meglepcienrij gondolataital6n ezerb6legy kutat6nakvannak, vagyMayerdtleteaz energrameg ilyenrelehelp6ldaa Voha-oszlop. vagy Helmboltz munkdss6gakis6rletei. maraddsr6l, Joule taldntizezerb6legy embernekvannak. Fonadalmian [j gondolatai munkari. munkiija,DiracvagySchroedinger Ilyenekp6lddulOersted iiyen gondolatok szSzezerb6l egynek adatnak. talln Korszakalkot6 tal6nEmmy Noethef,Faraday.Ampere,wigner Jen6vagyEinstein munk6ja. megv6lmelyekeg6szszemldletlinket Alapvet6ennj elk6pzel6se, van. Ide sorolhategymilli6 ember kdziil csak egynek toztatjak.taliin Newlon6rdemeit. aki a matematikiit nrnk Planckkvantumszeml6iet6t: aki a mez6ketbeveijsszekdt6tie a fizik6val;Maxwell szeml6let6t, tefte (perszeFaraday-jelegyijtt):6s Pierre zefte 6s elfogadhal6vd is. A feltal6l6kkdziil. Curieaz6tasem6rt€ke1t szimmetriaszeml6let6t hogyTesla6sMorayis ebbea kateg6ri6ba tartozik. igy gondolom, szerves fejl6d6s Vannakkis 6snagytalilm6nyok.A kis talillmdnyok is egy id6ben, ezek r6sz6talkotj6k.akertijbben megval6sitjdk ,,benne 80

TESLA H(jLL(MA|

vannaka leveg6ben". A nagytalrlmdnyok, nagyfelfedezdsek egydlral6n nemsziiks6gszeniek, azokhozeg6szenftiss. rijszerriletiism6dsziiks6ges.A g6zg6pcjtletelehet,hogya fedel6rledob6forr6 vizesfaz6kb6l indultel. A Watt-f6letdk6letesitetr g6zg6phoztaaztena g6zmoror dtlet6t,ebb6lalaloltki a benzinmoror, ebb6la g62-6sg6zurbina. Mindegyik korszakalkot6. fontostalilmany volr, de nem kelletr iozzA yalaml alapvet6en6jal kitaldlni. Az indukci6jelens6g6b6l egyenesen kcivetkezett a tdvir6,abb6la telefon,majda Hertz,fdierddi6. €s onnana televizi6felralrldsa.Mindegyiknagyonfonrosraldlmanyvolt. denemkelletthozz6lij fizikdtkiral6lni. Orffyreus,Moray,Teslavagya kes6bbismertetett mdgneses tdbbletenergia-termel6 gdpekkitalalesiihoz idrvdnyosan mesmegkdzelir6s kellett. Ilyen ijszerii l6t6sm6djandh6nytiz vagy neh'ny sz',zezet felulel6b6lcsakegynekvan,s haelbukik,a gondolaris 6vszitzadoka vagyak6rijr6ke sirbaszdllhat. A kis tal6lmdnyoknak kevesebb azellensdge. kevesebben irigyek16. A nagytal6lmdnyoknakriibb ellenfeliik van, irr j5val er6sebbaz irigys6g,az ellen6rdek, ezi( biztosabb a buk{s,6stitbbsziir,tdbbembemek tcibbalkalommal kell rij.a elindulniaa semmib6l,mireaz 6ffdr6ssikeriil- haegydlralinvalahais sikeriil.A tiirt6nelem ugyanisaztmutarja, hogy6!fen a legfontosabbtahilndnyokruilsire semmiesAI,nincsaz dftdrAsre,az ellen6ll6saz ijdonsdgn€gyzerdvelariinyos. A tal6lmanyokat, felfedez6seket hdromszempon!szerinrvizsg6lhaquk.Ezek a zsenialit6s, az iizleti 6s az emberit6nyez6k_ K6rdezhetjiikegy feltalel6kapcs6n, hogyhogyanlehetvalakiennyirezsenidlis,de aztis, hogyanlehetilyenrossziizletember, vagyhogyanlehet valakiemberilegennyiregyal6. Orffi,reusesetenegyszerre taldlkozunk a zsenidlisfeltal6l6val,a rossztzletemberel6s a zsusodiellemmel. Te.ladz ur6torrahagyra gepdr. o nemuotrannyira riikol<izo. mint Orffyreus,ennekellenereg6peinemtudtakelterjedni. A kal6zkodiis,ami a tengeren6s az iparbanegyarintismert,itt nem segitett,m6gellenfeleisemtudtdklemdsolnia Tesla-rendszert, annyiranem 6rtetr6k.Abszoltr naivitiisaz elk6pzel6s, hogy ha egy ittletj6, akkorel6bbvagyur6bbmindenkdppen megval6sulhat. Tesla t6n€neteis azt mutatja,hogyhaegy zsenidliscitletnemtud elindulni, lehet,hogyiirijkk€a semmibev6sz.Biztos,hogyenneka technol6gi6naka hi6nyaegy sor mi4s,fontosteriiletetgatoltmegelinduldsiiban, - erremig ldtunkp6lddr. kifejl6d€s€ben A tiizgyfjtAsvezerettel rdrtdnetesen az ac6lsyi{rtdrhoz is. a ker6k fehaldldsaezer miis raldlmiinyhoradon alapoi.Bizto\ak lehettnk benne,hogya Tesla-f6leimpulzustechnol6gia hi6nyamiattm6sterii-

EGELYGY6RGY:BoRorvaliLEN

estiinkel. Tudjuk'hogyp6ldiul a digilehet6s6gektdl letenis hatalmas milyenkumuldiv hatisavolt pdlddula matiilis szimit,stechnikenak de tirhaj6z6ssem k6pzelhet6ei tematikdra,a gyaft5stechnol6giira, n6lkiil. szamit6g6pek Az iitlet, hogymdsfajtahulliimokatis e16lehetdllitaniaz elektrohulldmok' transzverzalis mint az egyediili.megszokott dinamikaban. p6ldeul ijfajta hanem volnanemcsaka tdvkdzt6st, fofiadalmasithatta vil6git6testek'\ragy berendez6sek, mikohullemrisiit6k,gdzkisiil6ses volna. s6t - mint sziilethettek g6pek, elj6rrisok anyagmegmunkdl6 fLizi6ser6miivekis. majdl6tnifogjuk miniatLlr Nem neh€zelk6pzelni,hogy ezena technik6nalapul6radaroka az^zhahiszenkev€sb6gyengilln6nek' maiakndljobbaklehetndnek. el6nyt ez alapvel6 lenne. A haditechnikdban nagyobb t6sugarukj6val vilig' ^zl. ak6r mer adhatottvolna,p6ld6ulaz EgyesiihAllamoknak taliilhiibonlbanis. Nem egyetlenulalmdnyr6l,hanemegy hatalmas vette at a staaz6ta sem Es tehit. beszdlheiiink hal6lir6l mdnycsoport fdtabototTesi6t6lsenki. RADAR AZOROSZ mer kitiint, hogya mai tankiinyvielektrodiA szimmetria-t6rk6pb6l namikdb6lhi6nyzika forg6 tdlt6s6s az 6ltalakifejtettsoKdlehat6s Ezt temaszljaali az a n6h6nykulai6sijelent6sis, ami a Szovjetuni6 egy utin keriilt napvil6gra.L6tezik a Szovjetuni6ban dsszeomlSsa Technol6gi6kKutat6 a ,,Nem Konvenciondlis olyan kutat6int6zet, sorin l6fejirtt, de ott k6zvetlenul Int6zete",amely a hadikutatdsok eredm€nyeket nem hasznosithatd Pr6b6ljaa Polgrri c6gekszrmdra foglalkozika forg6tdlt6sekiltal kelEz a kutat6int6zet drtekesiteni. tettfurcsasugarzassal. ismeremaz intizet n€henykutat6jet.Magyaro$26_ Szemdlyesen gon tdbb ei6ad6st is tartottaka Tevkdzl6siKutat6Int6zetbenAllit6(a magnetrokdzel6ben sukszerinta katonairadarokmagnetronjenak nokbana tdltdseknagyjdb6tkdr alaklip6lyantutnak,6sigy hoznak sugirzdst)dolgoz6kiskatoelektromdgneses l6trerijvid hulldmlosszd nek hal6loz5sistatisztikdifurcsaanomdlidtsejttettekj6val l6bben egy6bteriilet6ndolgozdkahaltakmegkijzijltk, mint a radartechnika jitltek elektrokutat6i, hogya szok6sos Arra rd az int6zet toniikkijziil. piilyin sz6_ k6r alakf mdgneses hull{mokonkiviil a magnetronokban guld6tdlt6sm6gvalamim6stis kibocsdt,6sezt a valamitnemlehet uidnldtrehoztak m6don.Hosszfkis6rletez6s ledmydkolnia szokdsos neveztek; amit spin-,vagy toEi6s t6rgenerdtornak egy berendezdst,

TEsr,AHULL,(MAr

enneknemcsakaz ad6jiit,hanema vevdjdtis el tudtiikk€sziteni,hasonl6anahhoz.ahogyTesla annakidej6n specidlisoszcill6tordhoz speciSlis vev6tis k6szitett. Az oroszkutat6kszerintenneka torzi6ssugrrz6snak igen furcsa tulajdonsiigai vannak.Egyr6sztsokkalgyorsabban terjed,mint a f6ny, misr6sz!sokkalnehezebben nyelikel a drgyak. mint az elektromdgnesessugdrzdst. Enneka sugiirz6snak tehdta gammasugaraknllj6val nagyobbdthatot{ik6pess6ge van,6ppenezjelentetteaz egyikkomoly lechnrklrnehezsegel - \'e\oberendeTer kralakrrd.rin,l. trde,(e\elme letiiketalaposmatemat,k6val is al6tdmasztottak. Az orosz kutat6k szeint mindentest kibocsit ilyen sug6rzdst. mdg a mozg6 tdlt6seketnem tartalmaz6testekis. p6ldrul gilik vagykiipok.azaza piramishozhason16 teslek(bir ezekneka sugrrp6lddz6sagyenge).Azt 5llitj6k.hogyilyen gril6k,kdpokkijzel6ben ul a kist6lyosoddsifolyamatokoldatokbanmdsk6nt.lassabban vagy gyorsabban mennekv6gbe,minr a kontrolleserekben. Forg6tblt€- tapasztalataik sekjelenldt€ben szerint- m€g intenzivebbez a sugerz5s,amit perszev6hoztatni,moduldlniis lehet,6s igy egdszen lijlcjnleges i,do-vevo kesrdlekekhez lehetjutni. Meglehet6sen furcsaulajdonsega enneka sugirzasnak. hogya mig neskipokvegep6ldiuljobbra-vagybalraforgat6sug6rzesokat bocsdt ki. A vizsgrlatokszerintigener6sa biol6giaihatSsa is. magyardn, az emben\i.elked..r' befoly;\olh"tri ilyenmdd^nAllrl^lagke\,,irelrek kicsi.b6ratndnyi nagysegiberendez€seker a hadsereg 6saz ellammeg(czj6l.jijn. rendelds€re, melyekkelnagytomegeket lehetettlenyugtatni haa kujbisevibiiny6szoksztriijkolnak), vagyfdlherSelni(ha p€lddul - a a katondknemakarnitka civileke l6ni).Ezeka kis berendez€sek kutat6kbeszdmol6ja szerint akdrcjthatkilomdtertiivolsiigb6lis kifejtherikha!6sukat.6s komolyfriidalmakat is el6 lehetiddzniveliik. A konrmunikdci6n kiviil kbzvedengazdas6gi hasznais vanenneka peldeul sugdrzdsnak, gyengemin6s6gri. olvadtnyersvasat besug6rozva a negszildrdultf6m tulajdons6gai sokkaljobbaklesznek,szinteaz (driga 6tvdz6anyagokn6lkiil).A kutatasijelent6acdlhozhasonl6ak sekbensziimosberendez6s igenrosszmin6s6gijf6nyk€peis ldthatij. de a kis6rleteket nemr6szletezik annyira,hogyr€produkiilni lehessen. Ez az oroszkatonaital6lminyokatkoriilleng6szokasos balladaihom6ly mindenesetre 6vatoss6gra k6sztet,rm egyiltaliin nem kiziirt. hogyamit mondanak. annaklegalibba fele igaz.Kdtelyeimer az tdpl6lja, hogy egy mi1k6d6,ij tipusi radarrendszer kidolgoz6srihoz hatalmasnaSytudds,technol6giai szint6s kutat6ib6zissziiks6ges. Ene igenj6 p6ldaa IL vil6gh6bonis radarverseny tdrtdnete.

EGELYGvORGY:BoRoTVAELEN

DS6,,IIATT''KdPdN,YEC m6r f€lig technikaihdborrivolt, m€g Az I. vileghibonil6nyeg6ben m6r a sokvolt a l6vontatta,gyi 6s szek6r,de a hdbori .,hajt6erej6t" a kavittdk vagonszdm eljutottak' jelentette. vonatok g62 Ameddiga Meg is haladni. lehetett onnant6lmidrcsakgyalog,l6hdton aonakat. a hosszi-hosszli dlltaka frontok;nemveletlenulvolt az L vili4ghrboni a bels66g€siimotortdmeges A patthelyzetet fut6erkokdll6hdboflija. A n6metekvoltakaz aut6formejdban. fel, tank oldotta megielen6se 6s a agyikatnemk6szitettek' gytrt6srittitr6i,de mozg6,panc6lozott is hetulkulloglak repiil6g6pgySrtAsban aknavetti'harcigdz a j6 min6s6giig6ppuska' er6ss6ge A n€metek keltett, amikor dadalmat hatalmas 6s a tengeralattj6r6volt, ez€rt eliiszbr' tiirt6net6ben 1916. szeptember15-6n,a fdld hdboniinak harckocsisomkozottfdl a n6metdllesokel6tt.Az adnegyvenkilenc a mindenaka6s elszdntn6metkatonasSg dig rendkiviilfegyelmezett jermiivekr6l r6miilt' haldlra okdd6 ddlyondttdr6,csdrg6,zijrg6,tiizet p6nikba esett' Pdld6ulFlersfalu el6tt egyetlenharckocsihrfuomszaz fegyvereitis eldobdt6n6metkatondtkergetetta gyalogsigkarjaiba a technikaigaz6nbevonulta harctdrlea harcEzzelaz esem6nnyel az dll6jelentettekaz Antanthatalmaknak kocsikkomolysegits6get jelent6 kiizdelmei nem de eldrehaladdst hiibori sok-sokvesztes6get, a radar vildghdboriiban hogy a II. allithatjuk, Meggyiiz6d6ssel ben. a min6s€gifordulatot. hoztaugyanezt FranciaorA IL vildghiborfbana n6metekegyszeien lerohantdk b6r nemjobb min6s6gijharckocsijaikkal szigot a jobbanszervezett, radarokat A ndmetekis, az angolokis tudtdk,hogyrddi6hulldmokkal repiil6g6pek melyekkel lehet kesziteni,azM olyan berendezdseket. mozg6sitlehetfigyelemmelKs6rni'el6rejelezvagyrepiit6g6prajok hibonija volt' a ni. Ez a hdborrimdr a l6gier6tijmegesbevet6s6nek vagy megnyer6s6t a habord vagyelveszt6se l6gi fitl6nymegszerzdse kutandh6ny jelentette.Az angolok6ri6si szerencs6j6re elveszt6s6t bizonyult,ez6rtmindigndhdnyh6t6juk 6s politikusukel6relet6nak szemben. napel6nybenvoltaka n6rnetradarfejleszt6ssel gazdas6gi €s ipa potenci6ljaelAz EgyesiiltAllamok,hatalmas legal6bbisa radarkutatisban. lenercsem vett r6szt a nagyszabdsli Bgyesiilt Allamoknak Csak az m68 nem. kitiir6sekor eur6pai heboni prob_ hogy a megoldand6 ereje, voh ekkor olyanipari, el€ktronikai megideje alatt l6m6kmilli6it zircs hatdriddnbeliil, m6g a h6borf ki. Azonbana hdbofejlesszenek eszkdzdket oldjdk,s6thaszndlhat6 sema politikai,sema katonaivezetdsnemismeftefel ri el6est6j6n szereP6t. a radarl6tfontoss6gf 84

Ez is j6l mutatja,hogy a politikusok,vezet6katonaiszakemberek j6r6sztcsaka mriltban.a mrr rdg6taismertdolgokbangondolkodnak m6g6let-haldlk6rd6stjelent6iigyekbenis, 6s nehez€n l6rj6kmegaz ellenf€llegy6z6s6nek lehet6s6gdt egy radikdlisanrij technikaieszkitzben.A l6gi harcbanpedignincsmdsodikhelyezds. Az Eytiz,akl gyorsabb, aki eliisziirldtjamega mrsikat,6sid6bent6mad. Amikor a n6meteklerohantakFranciaorsz6got, a brit hadvezet6snek harmincn6lkevesebbvaddszgdpe maradt,egy hajszrlonmflt csaka szigetorszdg ldgteftnekbi(okl6sa.Radarn6lkul eg6szen biztos,hogyelbukottvolnaa b t l6gierd,a brit hadsereg 6s a flotta is. j6val kevesebbre Ezt a t€nytkevesenismerik,6s dltaliiban 6rt€kelika radarfejlesztdk drdemeit, minrp6lddula pil6tek6t. A radarmiszaki,technikai6studomiinyos ijdonsegis volt egyben, k6shegyig men6harcfolyt a26ft,hogymin6lr6videbbhulldn osszakat ellithassanak el6 a jobb 6s emiattponrosabb felbonr6k6pess6g 6r- egybrit tal6lm6ny- kulcsfontossrigf dek6ben. A magnetron lett ebben a kiizdelemben, de amedkait6ke.szervezetts6g 6s akaratkellett ahhoz,hogyezt az €szkijzta szijksdges m6rr6kben kifejlessz€k. A mdarhdbonitiirt6net6tcsakmostanradolgozrdkfel kel16pontossiiggal (Usd p6ldrul RobbenBuderykdnyv6t),igy dertilherettki, hogy az eur6paih6bonjkezdetekor az EgyesiilrAllamokbanJohnD. RockefellerJr.f6l milli6 doll5rtfizetettaz MIT-nak(Massalhusetts lnstiture of Technology), hogya kutatesiprog€m megne 6lljon.A technikai h6bonisok mindenbenhasonlitaz amat6rsakkoz6kjdtszmdira:az nyer,aki kevesebbszer hibdzik,de mindenkihibazik. - h6bonibal6p6sekor- mdgnemvolrakolyan raNagy-Britannidnak da{ai, melyeka tengeralanj6r6k periszk6pj6r 6szlelniruftekvolna,hiszenezek a kis tiirglak csak a rdvid hull6rnhosszfsugarakatvert6k vrssza.Az amerikairadarkutatasban nemaz el6rel6r6shoztames a fordularor. hanema PearlHarbour-i nagedia. A brilekeredmFnyeit ielhaszn6lvaegy kezdetleges, mozgathat6 radar6llomAst ellilottakfel Opara Oahu6sKavaiolasziget6n. Esa radarckjelezt6k is a ri{mad6kat... Azon a tragikusdecemberireggelenCeorgeE. Elliot 6s Joseph Lockhardkiizleg€nyek verrek6szre,hogy a radark6pernydje elsd!€tiilt. Azonnalteiefon6ltak az inform6ci6s kdzpontba, de ott egy k€zle, gyintdssel elint6zt6ka hirt. Ugyanazrtirt6nt,mint McKinleyelntikkel; a dntgenbercndez6s 6svillanyviltgit6smegmenthette volnaaz 6let6t; PearlHarbourban is voh radar,haszndltdk is - csak6ppenaz ered, m€nnyelnemtdrddtek. A japdnrimadestkiivet6enalapvet6en megvdltozotr a helyzer.perszenemhoztaknyilv6nossagra, hogya radarhasznalar6val kiv6dher6

ECtrLYGTIJRCY:BOROTVA6LEN

!olna a visszaverhettdk hatdsosan a repiil6g6pek lett volnaa traB6dia; valamivel japdntrimaddsl, 6s ezzela Jap6nellenihebo|Iival6szintileg a leckdt,6sm6g6ppenidej6rdvidebblehetenvolna.De megtanult6k (id6ben kinyitottiikaz emyota akci6bakezdtek benp6lddsfejleszt6si zdporban). kihaszA kis6bbieksorenaz EgyesiiltAllamok messzemen6en volt sem japiinoknak sem tov,bbra a mig el6ny€t, ndltamegszerzelt vere_ el szenvedtdk miisra egyre mif€le radaduk,s ennekhianyeban akkor (Ha az USA-banel6vett6kvolnaTeslaszabadalmait. sdg€iket. hapedig m6gnagyobbfejl6d6st6rheftekvolnael a radartechnikiban: Harborban Pearl lell volna nem kezdett6lfogvahallgatnak16,akkor v6resmeglepet6s.) kristdlydetek a hozz6szijks6ges kikdnyszeritette A radarfejlesztds p6iddul a tran v6g6n 6vek a 40-es vezetett el s ez torok kutatasdt, kutadsaa krist6lyok foglalkozott Addigszintesenkinem zisztorhoz. Allamokban.V6gijl a lranzisztor,6sa mdr meglevo val az EgyesiiLt a kistilyok keriiltekki gy6ztesen verseny6b6l csdveskdszijl6kek Fizt(iEGYBOR0NDBEN volt fejleszt6se kiemelked6 feltaldlS6let6nek NikolaTesla.a zseniSlis n6lkijl miikdd6aut6ja.amit senki PierceAnow lipusf. iizemanyag a rejnek sernsikerijl!reprodukilnieddig Miel6tt megkisdreln€nk a fitylat. rovid kit6r6tkell tenniink. t6lyr6lfellebbenteni minden6vtizedrejut egyjelentos' A Xx. szizadbanval6szinijleg mindenbizonnyal de elfeledetttalilm6ny.A sz6zadels66vtized6ben egy szint6naz energetikdvoh iiyen.Most azonban TeslatalSlmdnya hoz tanoz6taliiln6nytdn6netelmutatndmbe Mindenkihallottm6r u16n robbantiisa a hidrogdnbomba nzigynevezettfi1zi6skis€rletekr6l: az gondolti{k igy Jogosan indultakmega kontrollil!frizi6skis6rletek. utiin egy felrobbantesa 50-es6vek kutat6i,hogy ha az alombomba akkora dpiiltek. atolneaktorok ad6 energi6t 6vtizeddelmdrmiik6d6, fogi6k tudri az! is meg tiz 6vben ut6ni felrobbandsa hidrog6nbomba ellen6rzdttkoriilm6nyek oldani,hogya frizi6sreakci6kis lassabban' lgy gondolt6k' robbandsszertien 6s ne egyszerre. tiifi;nienek, kdzcjtt ha lassLi magegyesiil6s6t. vagytriciumfizi6j{t. hogya neh6zhidrogdn nemis kdnnyen.de meglehetoldani. ldkni a rekell egym6snak Azt tudtak,hogyigennagysebess6ggel hogy rem6lhet6, csak akkor hiszen vev6 atommagokat. r6szt akci6ban magok' a keriilnek egym6shoz k6zelre miatt olyan a nagy sebessdg tamager6kmdr legy6zikaz elektrosztatikus hog) az dgynevezett

TnsLA HUr-LiMAr

szitiist.NagyonsoK6leelk6pzel6s sziiletenarra.hogynagyplaznasiiriisdget 6rjenekel, 6sebbena siirii plazmdban megteremrs6k az ijF kdzdsek kritikussebess6g6t is. Igen nagy h6m&s6kletrefiildi anyagsegitsdgdvel rerm6szetesen nemlehetfelhevitenja plazm6t,mertm6ga legmagasabb h6m6rs6kletii ed6nyis n€hrinyezerfokonmegolvad, pedig i$ rijbbmilli6 fokos h6m6rs6kletet kellett volna el6mi. Ez6rt miir kezdettdlfogva arra gondoltak.hogy elektromos,vagy m6g inkdbber6sm6gneses terek segits6g6vel tartjAktezrrvaa reakcidban r6sztvev6pozitiv ionokat. Orosz,amerikai,angol6sjapenkutat6kis nekildttakenneka technikailagigenneh6zfeladatnak, de imm6rontdbb6vtizededolliirmiilierdokatkbltvea feladatra, maigsemjutottak6rtekelhetci eredmdnyre. Az 1960-asdvekbenegy EgyesiiltAllamokbansziilerertfeltallil6, Philo T. Famsworthsikerrelmegoldotta ezt a feladatot.Akkor mi6rt nemhaszniiljuk m4 mi6ri folyik a kutat6sa vil6g szdmoskutat6int6zet6bentovdbb,6ri6saanyagidldozarokmelle$?Nos, az6rr mert anyagirimogat6ja,egy ma is ismertvjl6gc6g,hatftozotrfigyelmeztet€stkapott...Farnsworth tdrt6nete semsokbankUldnbitzik a t6bbifeltal566tdl. L6ssuk,ki is volt 6, mik6pp.jurotr el a megoldiisig, s hogyan k6nyszeriilt munk6jafeladiisiira. Amikor t6v6tn6ziink,biztosannemjut esziinkbeaz elektronikus televizi6feltaldl6ja:PhiloT. Farnsworrh. Farnsworth Tesliihozhasonl5anhihetetleniilkeativ felraldl66s fejleszr6volt. 1927-ben, gimna, zistakor6banjiitt rd az elekronikustelevizi6elv6re,6s a kis raizot odaadtakijz6piskolai tan6r6nak, hogyegyii$megbesz6lj6k. (Ez a papirdarabszerencsds vdletlenfolytdn megmamdt, 6s a k6s6bbiperes elj6r6skor a taniirtudtatanisitani,hogyFarnsworth dndll6anjiitt16az elektronikus televizi6elv6r€.)A gimnazisra Fansworth 6tieteaz volt, hogya k6petsoronk6nr kell fel6piteni.Perszeaz els6Kserlerekmdr r6gebbenmegtitrt6 ek Eul6p6ban.Karl FerdinandBraun n6met fizikus(aki Marconival€gytrt kapo{Nobel-dijar)szinr6nr.ijijtr,hogy elektronsugarakat elekr6dokkal,mdgneses mez6kkellehetmozgatni, 6s igy p6ldiiul lehet6v6vdlik a gyors fesztlrs6gm6r6s. Ez a mai oszcilloszk6pok alapelveis. Famsworthnemnyugodott6s pdnztszerzetttelevizi6jakifejleszt6sehez.A taldlmdnyhoz sziiks6ges dsszesalkatr€sztmagafejleszt€tte ki, hihetetlen intuitiv,keativ k€pess€gei segirs€B6vel. Saj6rmagak€szitetteoszcilldtorait, vev6it,6tviv6it,s6t a t6v6kamer6hoz sziiks6qes c(dvelis.Termeszetesen miisokar i! foglalkozratotr ez az idea.es igen sokan,tdbbekkiizdttegyZvorikinnevriismedseis gyakan megldto_ gattalabont6dum6ban. A tehers6ges Zvorikin,aki az RCA c6g (Ra6l

EcELY GY6RGY:BoRorvAlil-EN

volt' sz6penlemrisoltaa dio Corporationof America)alkalmazottja a televizi6rendszert' 6ssaj6tnevealattszabadalmaztatta latottakat, hanema teljes nempusztdna televizi6vev6k6sziil6ket' Farnsworth 6s ezek kdzott a felvev6cs6'a ad6-vev6rendszetis kifejlesztette' tal6lmiiny'Ez az 6 jelerdsit6cs6 volt a legfontosabb hidegkat6dos vdltozalalett alapvet6szellemiterm6ke.Ennekegy tovdbbfejlesztet! mtikdd66jalattkidolgozottinfravdrdssugarakkal a Ii. vildghrdboni az elekfonoptikaifol6nyegdben szakai.kalonail6tcs6.Zsenialitdsa ilyen sziiletetltekev6s fakadt, lyamatokmdly, intuitiv ismeret6b6l (az^zmultipaktor Ezeka kdper6sit6 hets6gmozgottezena teri.ileten. tiikritk voltak Ahogya cs6vek)konkl6velekr6dok,elektrosztatikus ugyanigy f6kuszelt6k koncentrdljdk, a f6nyt tiikrdk vagy lencs6k 1890benmfi Sir (Ezt a folyamatot ezekis az elekromost6lt6seket. nemfbglalkozottvele) de6rdemben William Crookesdszrevette, furcsajelens€ge_ kdzbenFansworth A f6kuszill6csiivekk6szit6se hogyn6ha €szrevette. dolgozott, Amikorhidrog6ngazzal kettapasztalt. figyelhet6kmeg,igymondszintea kirobban6sok 6lesenergial6ketek, piciny' vil6git6'k6kes semmib6l.A cs6 geometriaikdz6ppontjdban Ahogyndvelte (ez tdrt6nt). 1935-ben meg m6g pontokat figyelt szimi pont f6nyess€ge' megjeten6 a fSkuszban igy n6r a feszults€get, utdnrejdtt,hogy ezekbea kis, csillagszeru A hosszi kis6rletez6s 6s vdltoz6polenpontokbafon6, ionizilt g6zokatlehet6sszesiiriteni' stabilanott lehettartani6ket.Etedetilegnagyfrekci6l segits6g6vel aholigennagy haszndlni. akartaajelens6get venciis6tviv6csdvekben a II van sziiksdg.Ezt a munkit megszakitotta teljesiimdnysiirijsdgre sikeresen. dolgozott ldl6k6sziil6ken 6jszakai hiszen az vileghdbonj, kdzpontjdba amikora hidrog6niizi6az 6rdekl6d€s Az 50-es6vekben, teriilet6hez r6gi6rdekl6d6si keriilt,elhatftozta,hogyvisszatdr melyekalapjiin talilmdnyileir6sis fennmaradt, K6t igenr6szletes val6k6lts6ggel forintos j6 sz6z milli6 n'hlny egy Iaborat6riumban forr6fiizi6s szinrilegreprodukalnilehetnea kis m6retti,hordozhat6. Az dtvenes6vekeleidnkezdettfoglalkoznia technikai k6sziil6ket. 1966.jinius 28-dradat6l6els6 megadottszabadatma megolddssal, mlilva enneka szabadalomnak K€l 6v dik, melyneksz6ma3258402. egy m6sik viiltozarfu,szinte,,kiforditott"verzi6j5tval6sitottameg' ennekmegadisiid6pontja1968.jinius4, szdmapedig3386883. elt6r. f6zi6sberendez€st6l A k6sziil€kmindenm6shagyom6nyos. bezdde vanegy igentdvolirokonvonisaaz igynevezett,,inercidlis Ez az inercidlisfi.izi6igy miikitdik,hogydeut€riu rdsi" m6dszerrel. Ha ezt mol 6s triciumottanalmaz6,kicsiny gdmbbketk6sziteneka feliiletr6l akkor besugerozz6k. ldzerekkel mindenoldalr6lhatalmas 88

nagyongyorsan,rak6taszerrien elperolg6anyagolyaner6sennyomja cissze a goly6csk6t. ami mdrelegend6ahhoz.hogya k6zbenfelhevult anyagioni2616do!t rdszecsdimegfelel6sebessdggel utkiizzenek.6s l6trejcjjjdna frizi6. Taldn t6volr6l ugyanezaz alapelveFarnsworth szabadalmainak is. csak6 hamarabb, eSyszerrjbben, szellemesebben id6benviiitozd,ltktet6 6s gcjmbiszimmelriiivalrendelkez6 elektromostdrrel- val6sitonamegnagyjAb6l ugyanezt az effektust.

3,258AX2

Uaited StatesPatentOfrce I rblr

s edar

2 eu rbd @cur.! iq nmd

9!&!i@mdlL'ooli,tnddddddEr ^ 6der djd ! ,o Fdj& r 'c'!d

or rdd,r

}dhr'Fl|!!id'P-l',&'|d'dBbbtr s4d3$!46,60btrd4i!b!aod

r llt4

&, d{

4i atrq6

$ni

Nq h

vd .d6q did n b Fqie I ndb idc oi[tdoq 6rc46 i Fi1.tu enq 6d4tndqdd@dq{ododdrc'furq'd!dq

d Pd!d4 ! 4c by

!dl|yfurldsbtodulehe Eh'o{ilde!!!ltdd&!id!

mdD eld

desj

N.!x

19. tba. Fat,s||ofth

cnilt

dlrdrr

o'er o!,4 {n &oE 4tsrcd ! rb dAc rr6i

tls,t fn.i,.js s..abadabna.

K€t dbramutatjaa gdmb alaki Fansworth f6le frjzidsreaktort. A 21. ebrenlitszik a f(ziris szerkezet alapelrendez6se: l6nyeg6ben k€t g6mbelektr6ddb6l azonoskoz6ppontd 6tl. Ezt meglehet6sen alacsony (kdriilbeliill0 3torr) nyomiisonvdkuumban kell tartani;ez technikai lag mamerkdnnyenmegvaldsithat6. A 20.ebrAnliitszikebbena k€t koncentrikus gcjmbben el6dll6elektromost6rerdssdg-eloszlds a sug6rfiiggv6ny6ben. Az eljiii4salapajtlefe az,hogya k6t elektr6dkdzdtt,kb. 100 megahertzes frekvenci6val. id6benviltoz6 tererossdget €rnekel, €s a pozitiv ionok, valaminta negativelekaronok elvdlnakegymdst6l, szeparilddnak a rezgdsek sordn, 6s hol a pozitiv,hol a negativtdlt€sekheiyezkednek giimb el a kdz6ppontjdban. id6benegymrssalvilltakozva.Ha a pamm6tereket jdl v6laszidkmeg,akkoregy rezon6ns hatiissegitsdg6vel el lehet6r ni, hogya pozitivttjlt6seka rezgdsek soriin6ssze-dsszehrjz6djanak,6s olyan nagy sebess€ggel mozogjanak, zuhanjanaka kdz6ppontfel6. hogyj6 f6kuszdli{s esetdnigen nagyenergievaliitkajznitudjanak,6s igy l6trejijjjdnaz dhajtotttuzi6

EGELYCYORCY:BOROTVAiIEN

pohnciiazeqylk rezgds ldzhban

(\b$!b)

-i'

.1 I

I I I

I 1.., ,

Polenciel minimum. ldegy!nel0ssze a lizid tll6d0nik azahmmagok

20. t\bft. Famsr)orth fiizi6s rcaktonhak el')e: |o,nb alaki eLektfidokk1zdtt rc.o anci(twl ke elemi a pozitfr anlagok 'ssssiitiisdd4s4i

tbltik be. A rdcsokakt id szercP4t 21.6brla.Afn.i6sberendezas metszete.

a szok6sos. rendki 6s szellemesebb Ez a rendszer az6negyszertibb men a ffzi6 id6ben|dltozti B(inbi viil drdgafrizi6smddszerekndl, elektromosirben keletkezik.â&#x201A;Źs ez sokkal olcs6bbanmegoldhat6. terek pl- gyiirii alakdm6gneses mint az igen nagyenergiasiirtis6gfi. ugyanis Tokamak-tipusi ffzi6s reaktorokban l6trehoziisa. A szokiisos hanemtekercseksegits6a mdgneses teretnemcsakperi6dusonk6nt, g6vel 6lland6anfenn kell tartani,6s ez igencsaksok energiiltfogyaszt.(Elvilegszupravezet6kkel is meglehetneoldani,de a technika mai rilLisaszerintazokathutenikellene.6s a hiltdsenergiasziiksdglete jelent6s.) hasonl6an eset6nsem_ A Farnswofih-fdle kcjzdskitz6pponlfgaimbelektr6d6k mi ilyesmirenincsszilks6g:egy kiils6 an6d(pozitiveldjeli) 6s egy A nagyfekat6dveszr6szta reakci6kban. belso.r6csszerii. lyukacsos sziilts6gri. k6riilbeliil100kilovolt nagysrigiiilland6elektromostdrre viiltakoz6elektromosterel adunk-min|egy egy kisebbfesztiltsegij. frekvenciilval. s ez elegend6ahhoz.hogya pozili! 100megahertzes felgyorsitsa â&#x201A;Źs iitkoz_ igen nagy sebess6gre ionokatrczondnsm6don ingaszerienrezo az elektromost6r segits6gdvel lesse.L6nyeg6ben nanci6bahozzuka mozg6ionokat.Az energiaa rezgdsegyikfSzisi_ tdrol6dik,mAskorpedig bana mozg6tdmegekkinetikusenergidjdban amikora mozg6tdmegekszinteteljesenmegdllnak a kdzdppont t6r formdiiiban. banelektromos a magfrizi6t. ak-kora reakci6Ha sikeriila kdz6ppontban l6trehozni jutnakki, 6s a kulso p6lddulprotonokigennagysebess6ggel term6kek. an6dfeliiletnagy potencidljadllitja meg oket. A nagy energi6jfre6s lef6kezodnek a kiils6 elektr6dmagaspotenci6lj6n, akci6terodkek eleknagyfesziilts6gti annakenergititadnakdt. igy tulajdonkdppen tromos energiaformej'ban kii.vetlen L lehet kivenni a ri.itjs reakcitj k6szii' egyelektronoptikai eredminyit.Ez az eszkiiztehdtalapvetrjen nagyonpontosf6kusziildsiira ldk. amelyalkalmasa tdltdltr6szecsk6k adnak:berjgy.hogya belsijgdmbdnlevdkat6draviltakoz6potenci?ilt vSltakoznak az elekhonok.6s a pozitiv liil g6mbaiakbanfiizisonk6nt 6sficiummagokb6l ionoknagycsopo(jai.A pozitivionokdeut6rium(22.ilbra) magokat. dllnak.ezekadjiika frizi6raalkalmas akkorazoka kdAmikor beliil 6ppenelektronokkoncentril6dnak. riilajttiiklev6 pozitiv ionoka!vonzzaka k6z6ppontfelâ&#x201A;Ź,ezzel,vala gyorsitvahihetetlennagyenergiSrais mint a kat6dfesziiltsdgevel tesznek szert.Amikora bels6kcjzpontban levoelektronok ionsrirusegre szeDgranak, a kdvelkezdfizisbana t6r mindenirdnybaegyenietesen akkorbelijl a pozitivionok gyrilnekdssze,6s a megfelel6energi6ra glor.rr\l lerrejdhel c fdrro.ig1ldnlegeben " magok !(kozdse esemiarr

ECELY GYoRcY: BoRorvAtLEN

a pozitiv atommagokattehetetlens6giikn6l€s sebess€giikn6lfogva 6s egy oszcilleci6,egy rezonanciasegits6gdvel ,,bebdrtdnOzztik", Ez radikdliselt6r€stjelent a szokasos mindig dssze-ijsszenyomjuk. fuzi6s reakorok6l, de tdvoli alapkoncepci6ban Tokamak-tipusri fijzi6 alapelvdvel. megegyezik a lezeres

o o^o o \.-Y--./

al0mmag

elr6ii.is: a. elektrcnokvannakbe' liil, a po.itiv atomnogokkiviil, i8\ bent egyfinudlis kat6dalakulki.

\:_:_j/ mdsodikfttzh: az elektronok tannak kiriil, a pozitiv nagok beLiiL ekkotjdn l6trcafn.i6

ft.onlins t'ffel litrcho.hat6fnz,t 12. 6btt".A g(,nbs.inmedAji elektromos Teslaho.tu Ietu el6s.iir,Famsworthpetligegls. bi.to' eb,e.Vahjszinijleg

valaperszeneutronokis keletkeznek, A reakci6eredm6nyekdnt kdzvetleniila kills6 an6mint h6, 6s prctonok,melyekenergiaiukat A neutrohasznositani. donadj6kle, 6seztlehetvillamosenergiak€nt anyaghogy valami szerves r6szbenigy, nokatis fel lehethasznalni lassites udn h6 el66llites6ra. iitnekki, r6szben b6l protonokat A rczondnsliiziti j61)al egyszerlibb,elegdnsabbmegol&is, mint K6pzeljiinkel p6lddulegy magas'sziamit na a fzikusokerdherte&. aztmondja. l&d oszlopot,amit sz6tkell tttmunk.A fizikusiszemldlet szerintel6szif megkell 6llafel. A m6m6kigondolkodds robbantsuk a rezomajdezzelperiodikusan,,ldkddsve", pitanisajritfrekvenci6j6t, az oszlop.Ugyaneztkell tennia pozi_ sz6tszakad nanciasegits6g6vel rezoniins tiv ionokkalis, ha fiizi6t akarunkel6mi: tdbb l6pcs6ben. energidtkdziilni,6s egy gdmbszimmetrikus m6donkell a sziiks6ges megg6tolni. mezrinek kell az ionokszokdsdt Az els6.,reakor"nemvolt sokkalnagyobb,mint egy teniszlabda, de mierez is mutattaaz effekust. Enneka k6sziileknektehit az a szel-

TESLAHULdMAI

lemesalapelve, hasznSl, igy hogygiimbiszimmetrirjielekronoptikdt igen pontosanlehetdsszesiiriteni, f6kusz5lnia tdltiitt r6szecsk6ket. A hat6sperszestatikusm6donnemtanhatdfenn, 6m itt pozitiv 6s negativ r6szecsk6k dinamikusegyensilydthasznositjuk, 6s igy a rezonanciaelv€t kitzvetetten felhasznelva igen nagyenergidkatehettek sTerr gyaa pozitivionok.Magd" folydmat elvileS ennlireegyszerri. korlatibanazonban sz6mos r6szk6rd6st kelletta feltaldl6nak €scsapa(23.ebra) t6nakmegoldani.

Elelroszlalkus mez6kkel l6 dn616tuszdlds

16kus?iiliis Egyoplikai elfendez6se encsdkkel

23.a*a. Az elektrcnoptika es.l lencslkis tiikritkoptikdjako.tianaliqia. hozta^z alapelvet, 6s 1959-ben Famsworth1953-ban nyilv6rossiigla tevhivdsic6g6nek,az ITT-nekegyik meghit6k a Bell nemzetkdzi igazgatds6gi iil6s6re.hogybesz6ljen elk6pzel6seirdl. Az els6vizsgdlavdgezte(akkorm6gkdnnyenlehetettdeutdriutokatm6gsajetlakdsdban mot szerezni),az el6addsut6n azonbanaz ITT egyik laborat6riumdban folytat6dhatotta munka, inuniir jobb kiiriilm6nyek k6zdtt. Matematikailag is kidolgozta, hogy milyen param6terek,azaz fesziiltsigek, hekvencidk,nyomasok6s plazmasiinis€gekmellett lehetmiikiidtetni a k6sziil6ket. 1960.ok6ber 8-6nlegels6k6sziil6ke m6relhnd6neutronfon6skdntmiktjd6tt, vagyisbeindulta fi12i6 Ekkorez m6gnemvolt dnfenntafi6, de a sziiks6ges energiaszintet j6l mituel6rteahhoz,hogya fijzi6 beinduljon.A ki&aml6neuironok mutattdk.hogya frizi6mekkoram6rt6kii.El6szii csakm6sodpercenk6nt50 milli6 neutronttudotttermelni,majdn6hdnyh6napmflva 1,3 milli6rdneutronttermelta szerkezet. Amikoi 1965.december 28-iin m6rtriciumotis tett a k6sziil6k6be, akkor2.6 millifid neutronkeletpedig kezettmdsodpercenk6nt, a tricium 6s deut6riumkever6kdvel 1965v€g6remdrkdriilbemegh6romszorozta a neufon mennyisdgdt. ezzela kis egyliil i5 millierd neutronttermeltekmesodpercenk6nt

EGELYGYORGYT BoRoTVAELEN

dt,hogya k6katddon gyakanl6tt6ka hel6szeril Munkat&sai s6ggel. 6rtdkel a viliiSit. 1965-rc feher f6nnyel igener6s sziil6kkdz€ppontja nukle6ris fijzi6ttriciumhozz6adrsdval dnfenntar!6 szabiilyozott, BoRorvAlir,[N hogy s felt6telezhetn€nk. Az ITT egyretdbbpdnztktjltcttta kutat6sra, meginditas6t is terveztdkAzonazeredm6nyek l6ttdna tijmeggy6rlids kapott,leveleket€s tele banvalamimis tdrt€nt.Az ITT ldtogat6kat p6nzembercit6l, s ezekb6l fbnokata Wall Streetkiiliinbdz6vezet6 nyilt. Valdszinlilegrendkivlilnagy hogydardzsf6szekbe meg6rtette. nyom6snehezedea cegre,€s nemkell hozziinagyfantdzia.hogykil6pettelo az tatdljuk,melyikoldalr6l.Ezzelegy id6benversenytdrss, is, 6s az Atomindult atomenergia-ipar 6ppenakkor fejl6d6d6snek hogyvalamimas energiaBizotts6gegyiiltalinnemn6ztej6 szemmel. mint a reaktorok. energiatermel6 m6dszeris kialakulhat, (Teslaegykorilakhely€n) gytik6sszeaz ITT A WaldorfSzdlloddban de poli_ egyreig6retesebb, a technikailag vezet6se. hogymegvitass6k tikailagegyrenagyobbgondokkalknszkdd6projeket.Famswonhaz nemvoh hal6los.Beinfarktustkapott,de ez szerencsdre idegess€g161 projekt a vezet€se al6l.6s az val6hivatkozdssal felmentetGk tegs6g€re j6 iiriigyvolt ana,hogyhamarosan a kutat6csoportot is fdloszlassak hogy a projekt nem vezetett Az ITT nyilviinosanbejeientette, meneta repiielinditrisahibavolt- Farnsworthhazaf-el6 eredmEnyfe, l696penolvastaa hirt. €s irjabb infarktustkapott. A gy6gyul6s hosszi ideje alat! a teltal6l66gy 6rezte,hogy a kutatestm6gsem Megkis6szabadabbahagynia, 6s magrnitonpt6bdltp€nztszerezni. a szabadalmaka! az ITT-161.de a c6g semmi relte visszav6sdrolni pdnz6rtnemakartmegviilniaz egy€bkdnt.,6 6ktelen"szabadalmakvele.biir Fansmegszakitott 16l.1966-ban az ITT mindenkapcsolatot jajvedelme szirmazott. worthm6sszabadalmaib6l a c6gnekkomoly utdnegy kis fLizi6slabort6pitett 1969-ben. sok6vig tart6labadozds Am a L-utat6s folya BrighamYoungEgyetemegyikpadl6sszobajiban. 6striciumiozmrfunem v6lt.merldeutdriumhoz tatdsaegyrenehezebb6 jurhatotthozz6magdnszem6ly, nyomasztotlilk. a hitelez6kis 6lland6an Ekkor kapofta sony-t6legy nagyonj6 aj6nlatot.Am elk6stekvele, hogy egdszs6g6t, mertaz ut6bbi6vekktizdelmeiannyiramegvis€ltek fel kutat6int€zetben ezt l97l-benmeghalt.Sohatdbb6nem6lesztett6k kis6rletezik ezzela a kutat6siir6nyt(rigytudon.n6h6nymagdnember igy b6rkimegkezdhetk6sziil6kkel). 1982-ben lejdfiaka szabadalmak, vele. n6a tdmeggy6nAst, dea nagyc6geksemfoglalkoznak

TESLA HULLiMAI

Famswothtbn6net6tnem v6letlenultettemTeslatdrt€neteutinSokjel mutatjaugyanis^zt, hogykor6bbanugyanerrea megold6sra j6tt rATeslais, de azttvemagennZlisfrappdnsobb,cAlszerilbblehetett. de transzverz6lis mezdkethaszndlt Mig Farnsworrh nagyfrekvencids, fel, Teslaterm6szetesen az efie a c€lra sokkaljobb iongitudindlis szolitonjait,amelyekideelisakerrea feladatra,hiszenj6val nagyobb potencii{lokar transzvezriilis Iehetettmegval6sitani, mint a szokdsos gyorsit6sdhoz, pedig az ionok 6s a hullSmokkal. Ez elengedhetetlen eldr6s6hez. fiizi6hozsziiksdges igenmagasplazmasilriis6g A Tesla-f6le longitudindlis elektromos hulldmokkalmiikijd6ftzi6s 6llithatottel6. hogynem ber€ndez€s olyannagyhelyi t6rer6ss6gekei vagy m6g nem l6{ezdradioakliv volt sziiksdgdeutdriumra, az akkor Igy val6bankitriciumra k6zdns6ges hidrog6nnel is miikijdhetett. merithetetlen energiafoniisra bukkant,hiszencsak vizbental6lhatd hidrog6nkellettaz i.izemeltetes6hez. Volt-e el6zm6nye ennek Hogyanjtttt rd Teslaerrea megoldiisra? a tal6lm6nynak,melyet 6lete legfontosabbtaleimiinyiinaktartott? Ndzziik.hogy6 magamit mondotterr6l 80. Sziiletdsnapj6n: ,,E eg) ijfajta cs6 ds a hozzdtartozi apparitus. Mdr 1896-banhaszndbam olra csijret, ani 4 millitj |oltos fesziihslgen mliki;diix. KAsdbb aztdn18 milli6 vobotis sikeriihelArni,a:onbanekkorLegy'zhetetlennek t nd ak uidlyokba iitkdzteln.MeggJ'zi;dtem andL hogy teljesen m^ tipusi csdvetkell kifejlesztenem.A feladat a vdrtnal j6val nehezebbnekbizonyub, de nen elsdsorban a csd elkisz.itlsivel, hanem mikLidteftsAlel kapcsolatban.Evekenkereszttil csak lassan haladta elSrc. Aztdn munkdmatsiker korondzta. Olyan csbvet taldhan fel, amt nehAz toydbb javitani. Ideilisan egJszerii, nem gtetug[il az id6'el, ls bdrmilyen nagy potencidlon,fesziiLtsiqe ml;kndrched. EBAszen nagy dramok is dtfolyhatnakrujta, 6s redlis szinten beliil haszruilhat6energia.italakitdsra.KdnnyenszabdlyoThat6, e.Aft naqJon nagy eredmtqtekte s?.titithatok. Tdbbekk(;zi;tt Iehetdvlteszi,hogyolcs6,sugdrxrjanyagokatdllitsunkel6 bdnni[yen menntis4gben,6s sokkal hatikonyabb lesl, mint az anyag dt alakitdsa mester sAges suI drzdssal. " A nagy fesziihsdgr6l, az anyagromboldsr6l 6s energiatermeldsr6l raismerhetiink a Farnsworth-tipusf cs5re.Teslapontosan ilyengitmbszimmetrikuscsdvelkisErletezett 6\,tizedeken 6t, ez \olt az az6ta szint6nm6ltatlanul elfeledett,,karbonfejri" (carbonbufton)limpeja. L6nyeg6ben ez is €gy gdmbszimmetrikus cs6volr,csakrd kelletrtenni a bels6feliiletrek6t gdmbsiiveg alakt an6dot- s mdrisk6sza kis fizi6s reaktor.fl6sd 24.dbra)

EGELYGYdRcY: BoRolaAiLEN

ana,hogylempdjagyorsanki6g,igen Teslagyaloanpanaszkodott vizsgd_ fel. Talenemialtvetettealii tijzetesebb nagyenergiaszabadul homorli elekaz optim6lis dolgozott a cs6viin, 6t latnak.Evtizedeken f6mgciz6l6ssel k6szitette ebbennagytapasztatr6dokatval6sziniileg lata leheteft,hiszena sikenelen Ksdrleteksorrn mint nem kivdnt effekus, ez sokszor ' fordultel6. A homoai elektr6doktdlj6l ismerhette tdsgyijjl6hatds6t baritegyikangolakad6mikus jiit6l, Crookest6l, igy minden lehets6gesismeret birtokdban voh,amiazene€iatermel6 efbizofektushozsziiks6gesnek nyttlt. Alapos a glani, hogt" Teslaalkotta meqaz els6 szabdlyozox fiki6t hasudl6 kis reaktort, s ez hajtotta hires 24. 6bt^. Tesla kafionJej:t ldnpdiruk a njjdt. Szf\esebben ifiam raj..a. Ebb'51fejlddhercn ki a fnzi'js volna,hogy valamilyenszimcsd- s.inftnTeslata1dln6trya. elj6metriamegsemmisit6ses rdsr6l van sz6, de az dsszes kijzvetett inform6ci6 azt mutatja, hogy (mai fogalmaink szerint) miniatiir fiizi6s edmiivet kdszitetta 30-as€vekben,nagyjdb6lalkor. amikorFamsworthis r6bukkantugyaneneaz alapeffekusra. Val6sziniileg Vajonmi6rtnemszabadalmaztatta ezta talelmdny6t? sejtette,hogyelutasitjdk,hiszena szab6lyozott frlzi6ebbena korban maghasadairtil ismererlen eljdrdsvolr. hislenmig a jdval egyszerribb is azt tanottapl. Einstein,hogy a gyakorlatban kivihetetlen.Igy a szabadalmi hivatalvizsg6l6iel6tt,az amjgy is fantaszta hir6bendll6 Tesldnaksemmies6lyesemlettvolna. Vajon tudott-eTeslaa magreakci6ksoriink€pz(dd6s sz6.6d6neitronola6l?I€het, hogyigen,hiszenChadwick1936-barmdrNobel-d(at kapottez6rta felfedez6s66rt. Mindenesefe TesldnakkomolyfejfAjdst jelens6g okozhatotta meg6fl€se,inkdbbgondolhatotta t6rbenmindenutt rejl6 energiamegcsapoldsdra, s annakanyagroncsol6 hat6siira, mintsem fijzi6ra,mertajelens€get akkorm6gnemismert€k. Vajon a mai fiizi6s kutat6sokkal foglalkoz6fizikusokmi6rr n€m haszndlj6k a Famsworthszabadalmdban kiiziilt eredm6nyeket? Lehet, hogynemis tudnakr6la?

TESLA HULL?|MA|

AMrirTJovdJE A kihaltnciv6nyek elettandval a kriptobotanikusok foglalkoznak, a ki halt illatokdvala kiprozool6gusok. A kihalrtaldlmSnyok milkitd€s€vel,pediga ,,kiptotechnikusok". Ez az a teriilet,ahola miltnak vana j 6v6je.. . legnagyobb Famsworthszabadalmainak segits6g6vel 70-80szdzaldkos biztonsaggalreprodukdlhat6 Teslafizi6s reakrora, ami kb.egynagyobbvil, lanykdrtem6ret6nek felelhetett meg.S mivel a szerkezet nembonyo, lult, a sorozatgydrt6sr is megleherneval6sitani,s az 6ra semlenne t6bbegy kompaktizz6 6r6nrl.Uzemanyagiir, a hidrog€nrpl. olcs6tifr4nhidritben lehetneelnyeletni,s ennekmelegitds6vel p6tolnileherne a frizi6sorin elalakulrhidrog6nt. igy lezdrtcs6veketlehernehaszniilni, ez tenn6olcs6vid ezta megolddst. A kutat6sikdlts6gviszonrlegal6bbfelmillitudforintorem6szene fel, mertnemcsaka csobenlev6 konkevblt6soptikiitkelleneijra ki fejleszteni,hanem a ,,nagyit6rezon6ns"Tesla-f6lenem line6ds ranszformdtorokat, szolitongeneriirorokat is. Hrranya a rendszernek. hogyradioaktivanyagokat rermel,ez6ftalighakapharna har6s6gi enged6lythiiztarrdsban, vagyaur6banr6rrin6haszndlatra. Ez6rra tdbbi, a szrmmetnamegsemmisitisen alapu16 t6nechnol6giai megolddst elonyijsebbnek tanom.,{ m6dszerazonbanndmiitalaKt6stt6n haszn6l_ hat6lenneigendrdga,rirkaanyagoke166llitdsdra. arommagok ,,iitsza b6sia". (R6szletesen az V. rdszben.) Tesla6s Famsworthmunkdilbetiltottik,er€dm6nyeiket ma sem haszn6ljuk fel, a hivatalostudomiinyint6zm6nyrendszere hiilatfordal ezekneka pi{radanlehet6sdgeknek. Befejez6sk6nt dlljonift egyp6ida az umlkod6 hozzd6lliisrdl,egy hozzAsz6li,sTiltott ral6lntin\,ok ciml katnyvernhez. A cikk 2002iiprilisibanj etentmegr.Kaszin.jcimij tapban;a tdbbitaz Olvas6rabizom... ,,4 kdnltt6l ne?kdrdezti)k dr. Caldntai 'Znhdnad.junktust, aki a BudapestiMiis:aki Egyetementechnikat(;rtenerct tun . VaLjbanbteznektibott taLihn iq,ok? - Termlszetesen nemliteznek. Klassaikus pilda erre a lefutdsmenA. eherjedls ek, ueJe,nindig kiitsli akaddt.yawtt, s.iiktntuik()rii"eg. hatalo (elt,:.,r.5. iatih.t,pi galjai. Ltg\ tuniA,ninth {o, iul6giailag j6l megalapo.ol 6n'eket hathnAnk, e..el a.otlban tdbb gond wm. El6s.iit is: Egely Gy\rgy abb6t i ut ki, hogya Ji;ika egy saaktudomdry,\,iszonta tudomdnytdrtlnetnem aa. Besitril a kljn )r-

rti.rba. let-cd par k;letLl ?t nLSirjo. Konkrltan tutlon, hogy Egely pdLliul

hu;y ni i5 tat nt t.tltojdb,t . Tesli6l niket olvasox, tle ez

EGELY GYdRcYi BoRorvA6LEN

kevis. En sem{mlk fizikai cikkeket,bdr tanuhamfizikdt A mfuodik: Valakik,igmond, titkos okokb4la j6 dolSok az dsszeeskiiv^s-elmllet. ellen tbmek,az emberektovtibbi kizsAkruintolthavdgett A tudomdny pontosana nyiltsdgr6l sz6l.A publilcticlnak vannakls vohakszabd' 'Uai, neft eSyAnihanSulatt6lfigg a dolog. Ha nem tudja klsAtletileg mepismitelni, pl4num el6tt bizonyitani, akkot nem hisznekneki Ha nliis sikeriilne a kisdrlet,New yorkt6l TokioiS,akkor 4 tudtisokfel' hlwdk egynist As iisszesiSndnak'hogJ: "Fiik' err6l e8y sz6t se' hert ez egl nagt tifok.< ez, ugyekiptelensdS.Erre perszekhet a'' trin ozt iind*"i, hoIy 6n is t1szeleheteke nek oz dsszeeskiivdsnek' azi rt mondokilyeneket. Nem logikus arra hivatkozni' hogy egy nag! 4ut68va 6 ebitkolrui az olcsrivlzhaitdsi modejAt, ha ebbdlta)bbfogyna. Ha lenneis ilJen, ohhozaz egiszinfrastruk!iratat L?llenealakiani' atnipcfize m?8int j6 iizleti tehebsAS,cle nem mennemdr6l holnapra De mondoke8! -mdsik pll&it a a,ho1! a taldlmdnyokbeletudnakfagJni aa id6be ltt van el1ttemez a klaviatira: RemingtonI 876'ban elkezdteSydrtaniaz inigipekt. Akkor titteneztett'k a SApekklaviatinijdt' ert kideiilt' hogy gyorsancsapkodjuka billent liket Asijss.eakadna' n"ibtni. 18g0-re me|volt a megfetel' technoltjgia ahhoz, host 4e akadjon dssze,de addigra mrir sok ezer 8APir6n6kezeheezt a kiosztdsi es senkisemakart az ira dt'mi. Nem|alami nemzetkbzidsszeeskiiv's' 16I, vagy tihott taldlmdnJr6l volt tehdt sli, hanen csupdna re dsze" rek dnmozgdsa6nlnJe siilt. TiszteltOlvastik! Tesh Gs Mora!) i)sszesanSol nyelvii munkdjdt elolwshatjdk a wwr,Ieslahu internetclmen,mely VarsdnyiPaer munkija

II. nnsz KfNl (atudrsis a tudatlansig birodalma)

.-@# Taoistas.er.eteseksdrkd\-repiilesei a hegJekben.

EGILY GYdRcY: BoRor\AdLrN

indult kereszteshadjtuatoksorena panA szentfijld felszabaditdsSra tal6ikoztak Athatolhatatc€los lovagok n€hav6gzetesmeglepetdssel lannak hiti pinc6ljukat kdnnyiiszenel vdgta et n6hany arab harcos Ezeka kdnnyti'hal6los6lii harci kardja,balt6javagyl6ndzsahegye. t6u<ilvigtak le a lovagokkarj6t,beszaKtottiik'p6nc6ljukat' eszk-ozok A nagyritkenzsakminyulejtett fegyverekfeliiletdnegdszenturcsa mintikat l6ttak,melyekleginkabba hegyipatakok6rv6nyeirehasondllit6lagDalitottak.Mivel ezt a kiildnlegesmint6zatiac6lfegyvert maszkuszbankdszitettdk,a kereszteslovagok da aszkuszipe ginek k6a Knai selyemb6l el. A keletivil6g miisiknagycsod6j6t, neveztek r6piilvev6gtael kenddketa leveg6ben sziilt,kdzzelelszaKthatatlan bi4rmenymegtenni. lehetett nem ez a penge.Ilyet eur6paikardokkal pengeegyszerevoll nyireis 6lesrevoltakkijszdriilveA damaszkuszi Aknek ilyen fegyverevolt' 6s benniis turusalmas6s borotva6les. lett Am igen kevesentudtik a fegyverk6doit vele,legy6zhetetlen ac6lb6l titk6t,6sigenkev6sk€sziilt€bb6la csoddlatos szit6s6nek Indi6igtijbb helyenis k6sziiltekilyen fegyveB& Damaszkuszt6l maradt kezeben mtroknyiko\acsmester rek. a titok mdgiscsuPdn sirba egyiitt peng6ktitka ^zonbana mesterekkel A damaszkuszi 6vekt6lkezdvetdbb6nemk6sziiltegyetlenpdldany szdllt.az 1800-as el meg'veszhetnek sztlnhetnek technol6gidk sem.L6m.l6tfontoss6g{i ilyen tit(Eur6pdban is voltak tal6nmindijrdke. ^z id6 homSlyeban, titka is drdhe elveszeitkok,p6ld6ula vikingkardokkovdcsolesinak sokiig titkosmriv€szemaradtfenna kardk6szit6s EgyediilJap6nban a legkorszemegfejteni t6j6n sikeriilt te.) Csakmost.az ezredfordul6 mi m6donis hogy segitsdg€vel' m6dszerek flibb kutatisi,rnetallurgiai pengek a damaszkuszi kesziilhettek egyarentkellett ah talelekonyseg szorgalom, kitartiis, Szerencse, Azok a val6felbukkanjanak hoz,hogy a kiildnlegestulajdonsiigok akik meg harcosok' szinrilegel6kel6szirmazis]i.gazdagmuzulm6n hogyel6g' peng6kir6t, igy gondolkoztak, rudldkfizetnie csoddlatos 100

KiNA

hacsaknekikvanilyenszablydjuk, el6g,hacsak6k legy6zhetetlenek. Ha mindenszanc6nnak, arabnaklett volnailyen fegyvere,az halSlos csap6slehetettvolna Eur6pienak. Es arnennyiremeg6llirhatatlannak trint a muzulmiintedeszkedds, tal6n^z eg6szeur6zsiaikontinensnek is. A muzulm6nhercegek gondolhattak volnaarra,hogymegszervezz6k a tdmeggy6nest, €s igy legy6zhetetlenn6 tegydka muzulmdnviliig hadsereg€t. Ehhezazonbangdpesiteni kellettvolnaa gy6rr6sr, 6s ez a kor technikaiszintj6ntali4nmegoldhatatlannak bizonyult,hiszena technol6giaiparam€terekbetaniisa,a min6sdgbiztosit^ma is a gy6rt6soklegnehezebb fiizis6hoztaftozik. A muzulmiinvil6gnakegyszeriien szerencs6je volt,mertn€hiany kov6cs rajiitt arra, hogy az indiai vasb6ny5kb6lszftmaz6, vanridium, szennyez6st tartalmaz6 nyeNvasb6l igy lehetilyen csod6latos tulajdonsAgokkalbir6 kardotk6sziteni,ha sokszor,r6tegesenStkovdcsotak, €s p6ldduliiveget,vagybizonyosn6v6nyi leveleketadnakhozz6megleleld.nagyonponrosan eldirthdmersikleten. ig), keriilhele stilicium. 6s p€ld6ulfoszfor az acdl anyag6ba,ami egyszeneadtameg a penge hihetetlenkem6nysdg6t 6s meglep6rugalmass6gdr is. A rirok abban rejlett, hoS/ kdt kiilitnbdz6 tulajdonsdgrivasdtviizereregymAsmellen iev6kis z6ndl6akellettmegmunkelni, 6sez a kdrdsszer€vd. k€relr6rd kristdlyszerkezetadhattaa kever6k acdlt. Ha csak a rugalmasac6ldtviizeaetk€szitett6kvolna, akkor ugyanbajldkonymarada penge,de nem el6g61es,nem vii&ja6t az ellenf6lpAncdljdq ha pedigigen kem6ny,er6saz ac€I,akkor a pinc€lr iitiiri. de el is t6rik a penge.A k6r tulajdonsdgegyszerre,egyiitt azonbanvddhetellenfegyvert koviicsolt ebb6lazac6lbdl.Egykis mennyis6gben vanddiumor tarraimaz6 vas6rc, dtvitzetvolt a m6suttnemtalSlhat6 alapanyag, 6ssok-sokszerencs6vel. sok-sokselejt6skudarcerdnaztdnkialakulta gyiirtdsitechnikais. EgyediilJapdnban tudrdkmegkdzelireni ezra min6s€get, rirudlisc€loka m6gma is gy6rtanalilyen peng6ket. japrnok A m6sk6nthasznilt6k fegyvereiketmint mi, 6k gyakan azzala mozdulattalvdgtiik Ie az ellenfelet,ahoBykirdnto$6ka kardora rokjrib6l:alcia gyorsabb,az volt a gy6ztes.Az Eur6p6banszokiisoskardpdrbajokismeretlenekmaradtak,a jobb japen ac6l miisfajravivisi technikit rert lehet6v6,s ez misfdleharcimordlr6s stilusralakiro$ki. Am a kardk6szir€s. a i6 min<isegu acelelkeszrresenek tudom:in) r. olt \em pdro\ukpeld.iulj; var. r6g6pekvagykitrin6ek6kk6szir6s6nek 6haj6val, tudomdnydval. Tal6n alantasdolognaktartott6k,nemvolt fontos.A tudes6s a ludatlansiig ezekben a felig-meddig rechnikai rdrsadalm.kban is egyijtllereTer(. A kovecsmesterek legjobb.jai rudtdk,hogyankell a peng6ker elk€szi teni,de aztm6rnem.hogymir6l,mi6rrlesza pengeolyankivel6,hi_ 101

EGELYGvitRcY: BoRorvariLEN

mikoanalizisreis alkalmas szensenkineksem volt elekfonsuSaras elektronmikoszk6pja.Sernrnitsemtudtaka cementitr6l'a dentriteskekistenemtudtdk,hogykijbds6s lapcentrikus kiv6ldsr6l, m6nyed6ses l6lre. hozhatnak fizikaitulajdonsdgokat lyok elt6rd,egyme$kieg6szit6 a .7aminr tigy dolgoTtak. kovac$i kardkes/ird A kdzepkorcsodi;lilros 6s a bioa biok6midt nem ismeri de ismeria receptet, kecsok:a szak6cs Az ilyen folyamdn. fiziket:nemtudja.hogymi tdrt6nika fdz6s6ssiit6s folyamatokpedig nagyons6riil6kenyek-Ha valami egy kicsit is megakkor dsszet€tele, vdltozik,p6td6ulelt&6 leszvaiamelyiknyersanyag az empiS6riil6keny eredmdnyt. azeredeti mernemlehetreprodukdlni a hi6nyostud6sra6piil6 gyfttdsi folyamat rikus tapasztalatra" Neho$' azthiggriik. ho| ma sokkaljobb a he\zet, mht a kbzAPkorban volt. Anikot peldelulaz EgyesnltAllamok bel6petla II vildgh6a radarjelekv6tel6hezsztiks6geskistliiydebonis radarfejleszt€sbe, tektorokk€szitdsem6gigazi ,,feketem6gienak"sz6mitott'a v€letlenen mrilt,hogymikor sikerijl,mikornemsikeriilegykistdlyt megndveszszimosolyangydn6sielj6r6s a tulajdonsdgai. teni,6srilyenek lesznek l6tezikma is, melyetcsakigenkevesenismemek,€s ha a technol6gia akkorez a tudastaldndrdkreelv6szOlyansok ismer6ielpusztulnak, vagy mrianyag. p6lddulegy-egyspecidlis szilks6ges, apr6r6szfolyamat gyakorlati tapas4alatot ami sokoldahi tttvitzet elk6szit6s6hez. specielis ig6nyel,az cjsszesrdszfolyamatpontosfeltfudsadragalenne,€s a piac ennekaz6r5t. nemis hajland6megfizetni itsszegytijtuddsasok-sokgener6ci6 A kijz6pkorikovdcsmesterek 6pnlt.Azt p6lddul.hogymilyenh6mdrs6kt6t(.6tadotttapasztalat6m az alapjrindllapitottdkmeg, letenkell a r6tegeketiisszekov6csolni. hogyegy-egysztuazfalev6lmikor lobbanl6ngra.De hogymelyikfdnak a levelevolt errealkalmas,6s azt hogyankellettszfuitani,ahhoz kellett.56 il6kenyez a tudrs, taldnegyemberi6letteljestapasztalata mert az apft6l fifra szell6,iratlanszab6lyokgyakorlatigyrijtem6nye adhat6at, kevesenismerik-Hatalmat.rangotad csak szem6lyesen de ha csakn6hdnyemberismerennyirefontostuddst, birtokl6jdnak, att6l az eg€szt6rsadalomm6ggyengemarad. megbecsijlte, igy ez tuddsdtmindentarsadalom A fegyverkoviicsok viszont tudasdt az iirdkmozg6k6pit6inek a udes sokeigfennmaradt; igy az elpusztult.Amikor a XVIII. mindentitsadalommegvetette, ahola vanadiumszdzadban kimeriiltekazokaz indiai vasdrcbrdny6k, kovdcsmester. aki nyersanyag el6fordult,az a n€heny mal szennyezett peng6lk6sziteni,meglepvetapasztalta, hogy m6gtudottdamaszkuszi folyamatet,nem sibtuhog pr6b6ltaijra 6s fjra a pengekovdcsol6s Nem tudtdk, keriilt a kiildnbiiziiszinii,mintazatfpeng6kel6dllitesa. 102

hogy a mdsfon6sb6l szdrmaz6nyersvaslehetaz ok, igy tapasztalatukat m6r dt semtudtdkadni.V€g6rv6nyesen kiveszetta damaszkuszi pengekov6csol6s mliv6szete. M6g a kdz6pkorelej6nis csod6jidraj6ftak Mezopotimiakillijnleges ijntijz6rendszer6nek, amelytdl az 6si kultira fdldj€n vir6gzott a gazdasag.Amikor a Kijzdp-Azsirb6ljittt h6dir6,Timur Lenk elpuszritottaa?6ntiiz6mestereket, veliikegyiittez a tuddsis sirbaszellt.Soha liibb6nemmlikiidtekaz iintbz6csatomdk, a ndv6nyekelpusztultak, a sz6lelhordtaa term6talajt, kop6rsivatagg,valtozotta t6j. TuD,ls6sTiRSADAToM Ha a tarsadalomban felhalmozoflhasznostudesftadhard,s6t gyarapithat6,Ks6rletektel,elm6lefiel6s gyakorlatralis aldramasztott, akkor a tdrsadalom nems6riil6keny. Amig csakTeslatud nemlinedris hulldmokatekj6llitani, amig csak Moray, vagy Orffyreus k6pes cirtjkmozg6 meg6pit€sdre, addiga tuddsinkdbbcsakcsoda,de nema ti4rsadalom tulajdona.(Orffyreustdrt6net6tr€szletesen ^ ,,Tiltofttaldlmdnyok"c. k'nyvben olvashatj6k.) LeheFeb6rkib6lkov6csvagy karedr6list 6pit6mesrer?Mi6rr tdrt6nhereff meg,hogyaz eg6szmuzulmdnkultiridbancsakegyetlen6pit6sztudott(az oszmiinSzin6n) 6drisikupoldkatdpitenia nagymecsetekre? A tiirsadalomegyik alapptll're, a tudds mindig ir3o8.A rudiis alarl ma a hasznosithat6 inform6cidkar 6rtjiik, pedig a tudhat6,a megismerhet6dolgoknakcsakegy kis r6szeilyen.Egy rtusadalom mentalitdsdt,gazdasdgi 6s igy karonai,politikai leher6s6geit alapver6en a tudesijsszegyiijt6s6nek, kirerjeszr6s6nek 6s tovibbad6s6nak k6pess6ge hatarozLa meg.Azr.hog\rc8J tarsadalom vagypcteil6ct6kipes-e. diq a. bsszeomlds fev indul el, a tu&ishoz val6 viszonyahatdrozza m€8.A t6rsadalom nincsannaktudat6ban, hogymennyires6rijl€keny, millen haralmas kudarcokar 6lhelmes.haegy,egyfontostechnikai, technol6giaiinformAci6t6l elesik,vagyha a miir meglev6,megszerzetttud6s?/rls.. Az a megalapozatldn hit jdrja 6t tajrt6nelem 6s m6s tdrgyLitankiinyveinker, hogya rudiismindigcsakgyiilik, mindigcsak gyarapszik, de sosemvdszel. Elveszett6stihott talelminyoksorabi_ zonyitjaezta durva t6ved€st. Ma egyetlentudomiinyos foly6iratsemkdziilnedrdkmozs6val. an, trgravitdcid\al. hipeneriugrds.al, anlagdralaktldssal. parajeiensegekkel kapcsolatos cikkeker,pediga rfusadalom sz6mfuahasznostud6s nagyres/eezeken d lihotrterijleteken rrldlhard. EppeneR ncmne vezh?tjiiknai tarsadalnunkat a tuddr tLirsadalt-i;;l. ink,ibba..fel-

103

EGELY GYbRcY: DoRorvArLEN

ltrdls", vagyt datlansdgtdrsadah a tllikr' De azt is naivitis lenne elhinni,hogy legal bb az iizleti vilagbanmindig a legjobb'legolterjednekel Tdll6nelmiinktele megold6sok cs6bb,leggazdasigosabb csak uun otyunp6taAtkut.amikorvalamilyenfontos'dj technol6gia err6l megval6sulnil tudott rendkivulnehezenvagy egydltalinnem m6ssokszorleszsz6ebbena kdnyvben. hatanulunka miir elkiivelegf6bbhaszna. ismeret6nek ,I tdrt6nelem tett hibSkb6l(s a n6hamegtetthelyesi6p6sekb6l)Szintemindenmai ;z elmrjlt id6kbdl'van mib<jl gondra,feladatrataldlunkpfuhuzamol hirdet6 i6loeatni.vanmibijl tanulniMa a magukatkicsitis halad6nak orszigokban6ltaldnosa Jelsz6,hogytuddsonalapuli tdrsa(lalnat kell :r no\e[a knrnle/etvedelme .trPni. aholJ lermeldken)'egjavulasa dll _lapj'rn lrrdrs .l hiilleren a/ inlen/r\Informalikai \o eler\zinvonal 6r6keny az innovrici6ra hogya tudist ig6nyl6. Altalinosa v6lemeny. Szintek6zhely,hogyegy term6kpiacr6rversenykdpes. a drsadalom t6k6ta hozziadottszellemi6rt6kszabjameg's egy-egynemzetszerevil6gbrnatt6l fiigg' hogy milyen mdftekben pe a ,,globaliziil6dott" t6kekdntltt 6sgazdas6gi 6sa tuddsttrtusadalmi azinnov6ci6t irasznrilja szolgak6nlvagy sok tudissal ddl el. hogyolcs6fizikai munkaer6vel kdztiversenyben' vdllalatok ds a nemzetek r€sa vesziink-e mesterk€nt mi szdmit ugyanis: k6rddse k6rd6s.a k6rd6sek Am a legkdnyesebb tudiis?Ki diinti el' tuddsnakt Mi a hasznos.6smi a haszontalan ismegyarapitiisra 6rdemes tovibbaddsra. hogymi lesza megorz6sre. szemedd6h6ny6jera s mi az-amj a lud6s ret.mi az.amitananyagba, jogon d6nte keriil?Kik, milyenelvekalapjdn'milyen m6tdombjera ddnt6s? ilyen egy-egy elvi k6rd6s mennyire nek?Me;nyirehatalmi, ismerete.vagy a Tudiisnaksziimit-ea tudomrnyosszociaiizmus megszerzett gy6gyniiv6nyekr6l l6rzsjavasasszonydnak dzsungellak6 a v6lasz'rmnt N6h6nydve mdgmesvolt ezeke a k6rd6sekte tud6sa? kihi legnagyobb tdrsadalom minden hogy ma.T6ft6nelmitapaszlalat, vafelbukkannak' s ha esetlegmaguk6l vdsa:keresie a tehets€geket. a tdrjon segitie, hagyja-e 6ketalkotni,vagykiinja?Vajonrugalmas-e t:irsa lehet e a titjdn el kanyarg6s teli zsikutcdkkal a tudr4s s sadalom. rohana veszt6be? dalmattj, jobb utaka t6riteni,vagynyilegyenesen mit mondene a tdl€nelmitapasza tuddsr6l, Hogyankell gondolkodni td(6nelmip,rhuzam,vagy lalat?Van-emai korunkrais alkalmazhat6 Hol keresldthatjuk? halmaziit ostobasdgok tijmkeleg6!, csakzs6kutcrik (az vil6g) sorsanak a mai elenjar6orszdgok els6 siinkparhuzamokat is sz6leza Il rdsz. Ezeh6la k6rd6sekr6l megj6sol6siihoz? l-ehet-etanulnip6lddulaz 6kori Sp6fiet5l,aholnem l6tezetttudois alig-alig'viszonta kor retteiparis kereskedelem m6ny,mr.iv6szet, 104

KiNA

gettkatonaihatalmavolt?A sp6rtaif6rfiakegesz6letea kaszimy6ban zajlott,a feles6giikhi;z is csal ^z 6rs6getkijdtszva,szdkv€juthattak.s tudnilehetett, az Amit a hadvisel€sr6l haetkaptAk 6ket,j6tt a biintet6s. a kjsujjukbanvolt, semmim6shoznem€rtettek.Mott6jukszerint:ha Azt6n I<r. e. 371-ben,Leuktrdndlpdr valamibev6lt ne veltozlass! percalattmindenv6getdrt. A tizezresspiftai sereg6ppaz elpuhultnaktartott hatezresth€baihaszerint,a th6baiaknak A kor dsszesstratdg6ja datk6sziiltfelmorzsolni(maga is puhdny,gerinctelen sernmies6lyiiknemvolt. A th6baivez6r vagymert megintr6szeg ember) tal6nfdlelemb6lvagyt6ved6sb6l. gyalogosait, hanemferd€nhaladjanak volt- ulasitotta hogyne szembe, a sp6rtaigyalogosok sorfala(falanxa)fel6.Etl6l a spirtaiakteljesen tudSsukhirtelen megzavarodtak, s tilerejiik,6vsziiadostapasztalatuk, haszndlhatatlannd v6lt,feivesztve menekiiltek. Sohatcjbb6nemtudtSk hirijk alapult- egy osszeszedni magukal.Tudesuk- aminf6lelmetes v6lt. hirteleniitlethatiisia6rt6kelenn6 tudisdtmindigviszonylagosnak tekinthetjiik, ez A katonaihatalmak tdrt6nelmiprrhuzamokat keresni.A tuddsellenfealapj6nnemszabad m6rt6kemindigcsakegy misik tudds.egy m6sikisie. akad6lyoz6ja, meretlehetierr6lis sz6leza ll. r6sz. A k6zgazd6szok ma mdr tudj6k.hogy nemcsaka hadvisel6s, hanema gazdas6g is harcon.versengdsen, azaznemlinedrisfolyamatonagy,6s term6kebevrilt.akkor kon nyugszik.Ha egy c6gelegend6en nen inleke. hogyijabb, esetlegjobb, olcs6bbtechnol6giijilterm6k jelenjenmeg a piacon.Szokasos p6ldaerre az aut6gyirtes,ahol rz 50-es6vekbenm6rtudtakvolnaa maihozhasonl6kis kocsikatgyirrani,de kifejezetten a nagyfogyasztdsii, nagym6rerri,sok acelt,sok nyersanyagot ig€nyloaut6katontottilka gy5rak,me azokonlehetett tcjbbpdnztkeresni.Ugy tiinik. hogya legkevdsbd sem6rdekliaz aur6gy6rt6krdbbs6g6t a fenntarthat6 fejl6d6s,a kdrnyezetv6delem. vagy profitaz.ami szemit. a szeg6nys6g k6rd6se, kiz6r6laga negyed6vi A kitzepkorban az olcs6n,nagytomegben el66llilhat6,gyengem; n6s6gr.i eudpai kardokis elegend<lnek bizonyultaka szentfdld megh6ditrsdhoz; igy is le tudt6kgydznia muzulmiinokal (liitsz6lagnem mindig6rdemesa fejleszt€ssel foglalkozni).A sz€ntftjld elvesztdse mrr a kereszt6ny hadvez6rek kozti civakodrisnak, a hosszfhadtrpvonalaknak.6s hosszflrvon Eur6pakdz6ny6nek volt kbszdnhelo. A k6zgazd6szok,,pozitiv visszacsatoldsos",,.befagydsi" folyamatnak nevezikazokataz eseteket, amikorvalamilyenkorai,nagyelony miattmegreked a technol6giaj fejl6d6s.Ilyenkoregyc6g,vagyegyterm6kelveszia versenytersak ekil a ..leveg6t", a nyeres6ger, s a verseny

105

EGELY GrdRcY: BoRorvAtLEN

ki semalakulhat,a helyzet,,befagy",vdltozatlanmarad.Az 50-€s6vekben m6r elteiedt pdldAulaz amerikaiNTSC televizi6 szabvdnya,ami gyenge.Ez a szabcsak425 k€psofttartalmaz,ezefta k6pmin6s€g jobb felbontdsrl min6s6gii, nagyobb vrny lehetetlenne tettek6s6bba jtihet taldncsakaz fj 6vezredben majd€l a m6dszerek elteded6s6t,6s gyenge tijk€letesebb felbonrasd digjrielistelevizi6kideje.A rosszabb, es elzdrfik a piacot a jobb min6s6giikorai t6v6khamarelterjedtek, fjel6l. A t6vdgyirtesnyeres6g6t min6s6gii, fjabb t€v6kmegielen6se gyart6sdba gyengdbb min6s6gut6vdk6sziil6kek m 6s djra a szok6sos, fektettdkvissza.igy teljesenelfoglaltdka piacot,kiszoritvaminden (t6bb versenyttusatEs6lyesemvolt egyjobbmin6s6gii m5slehets6ges ehhez a rossz. kokesziilt)t6v6megjelends6nek, mindenkinek tuddssal rai, gyengeszabvdnyhoz kellettalkalmazkodni. esetdbenis, ahol az els6 atomtenUgyaneztdrtdntaz atomer6mrivek geralattjdr6kmiatt gyonan meg kellett alkotni a viszonylagkis teljesitm€nyri,olcs6ngy6rthat6nukleiiis er6mrivektipusail,6s ez tdrtenetesen a vizhrit6ses, nagynyom6si,kdnnyiivizesreakor left. A gfuhrit6sli,nagy h6m6rs6kletfi, az ur6niumotgolyocskiikalakjibant6rol6reakorck. megazdasAgosabbak, lyek minden tekintetb€njobbak, biztonsdgosabbak, mint a nyomottvizes reakorok, nem terjedhetiekel. A jobb megold6s szoftverekferdnis hasonl6 egyszeriienkiszorulta piacr6l.Szdmit6g6pes tdn6nt:p6lddula FonranIV-es hosszj ideig uraltaa piacot,nagyonsok tudominyosalgoritmusk€sziiltezena nyelven,ez6rtez lett a szabv6ny, holottenn6ljobb prograrnnyelvek is keletkeztekk6s6bb. is olyan A n6gyiitemiidugattyisbels66g6srimotorokt6rh6ditasa wankel-motorok mdrt6kiilett,hogymiattukpdld6ula forg6dugattyis m6r nemtededhettek el, pedigezekneka kisebbtdmegekisebbmotorsrilyt,nagyobbfajlagosteljesitm6nyteredm6nyezett volna, s igy term6szetesen kisebbfogyasztist.Riirid tdvi gazdasdgiel6nyiiktehtit nagyonkeminyenakaddlJozhatjdka fejl6d6e, 6letmin6sdgiinkjavul6s6t- s err6lm6gcsaknemis tudunk. A tud6s,.befaBydsdnak", megmereveddsdnek vannakj6lismerttipusai,s n6haez nem is krros. Az 6pit6szetistilusok,a n6pviselet, egy nyelv elterjed6se 6s kialakuldsa, 6lland6sdga, vagy lassi veltoziesanem k6ros,s6t hasznos.De vajon vesz6lytelen folyamaCeaz ismeretekmegmereved6se. vSltozatlansrga dltalSban? A term6szetj6l jitn tudom6nyban is a kipr6b6lt,megbizhat6tijrvdny,amirealapozhatunk.Ez az ig6ny viszontkomoly vesz6lyeket rejt, mert a tov:ibblepest. a melyebb megismerds( Sarotz Ennektal6n legr6gebbi,ismen pdldi4jaaz inacion6lisszdmokkal (Az iraciondlis szemokazok,melyek esettmeg a matematikSban. 106

KiNA

Amikor kideriilt, nemdllitbat6kel6 k6t egeszszemh6nyadosak€nt.) hogypdld5ula rA inaciondlis,a gijrijgijktitokbantartottaka felfedeval6 bizalom' z6st.Att6l hnottak,hogymegrendtila viliig rendj6ben tdmekki Ne mosolyogha ez a hir kitud6dik,6s rabszolgalrzadiisok tdrvdnyejunk ezen- ugyanilyenf6lelemiivezi mosta megmaraddsi mdr kidedil, hogy ha l6zad6sdt6l: ket is! Fdlneka mai bdnabszolgik 6vszdzadok 6ta tudjuk,hogynemmindigigazaz energiamegmaradas keriil,hogyaz,,tj" elvenalaPul6g6 tdrv6nye,akkoraz is napf6nyre egy jobb' embemegakaddlyoz5sa pek megsziilet6s6nek sziind6kos fojtjael €vszizadok6ta. ribb 6letlehet6s6g6t szinti tuddsnem szokottmaget6lelterjedni' Az ijabb, magasabb kiizdenike Arte,s ebbena harabanitjval tdbb a vesztettcsata,mrnr a megnyert.Mindendj tud6sfenyegetvalamilyen#gebbit,s az ahhoz kdt6d6ardekeksz6w\6ny€L F6leg ennekkijvetkezm6nyeirdlsz6l ez azeg€szk6nyvis. a Il. rdsz,6s l6nyeg6ben alapvet6jelens6ga politikia mozdithatatlansdg A ,,beztu6d6s", is. A termdszettua technol6giAban €s ugyanLigy ban.a gazdasdgban 6s annaktu_ egy tdrv6nyt, domdnyban szintenigazez.Ha elfogadnak disa elterjed,hidbavannakhadrczottbizonyit6kokaz ellenkez6jdre, Ezefi annyiralassf 6s siriillkeny ^ tendk]ul nehiz megvtiLoatatni. Hatalmas, inform6ci6kteied6se,terjeszthet6s6ge tud6s6s a hasznos er6snekl6tsz6birodalmakomlottakdssze.roppantakbeleannakaz a hidnydba.hogy a kirsadalomcsak Lkkor alapvet6felismer6snek adunk a folytonos valtuzdsta,a tu&is szo' ha lehedsAget Ale&6pes, bad,dllandli gyarapitdsdra. 6s egybenlega legtobb,legtanulsdgosabb Enneka kiizdelenrnek p6lddj6tKina t6f6nelmemutatja. szomorribb HA...(2) 1452nyaren,egy kdditshajnalonkinai hadihaj6kjelentekmegLondon koszoskikiittjiben,a Temzepartjiin,6s dgyizni kezdtdka h6zakat, az er6diiket.A falakegym6sutanrcpedtekmeg,d6ltek6ssze,a gyfjt6rak66ksorarcpiilt. Az tiivolabbihdzakapedigt6bbfokozatrj partraszdll6 tizezernyikinai katondigen hamar megt6ft, a ellendllds nak mrr nemsok dolgaakadt,az angolokmegadt6kmagukat.Ezzel Az ellen_ az eur6paikontinensmegh6ditdsa. az akci6valbefejez6dijtt kivetett s6gesked€st formalisana tea-.selyem-6s porceliinimportra angolad6 inditottael. Az eg6szeur6paikontinensekkor m6r kinai ftukat vrs&olt, kinai tedt ivott, de a britek furcsam6donm6gelle6s rdvid,egy 6r5s n6lltak.Ekkorjelentekmega kinai 6gyrinasziidok,

107

EGELYGYORCT:BOROTVA6LEN

q (t-

. -^' ,{ '1 ,

,(,".Q t r

$S*i

A,&','.ffi ill lll

t l.i -'

.',1k"4 -\#Y -ec-

\' ./

KiNA

agyizassalpontottetteka vitdsk6rd6sekv6g6re.Anglia addigiforis megsztinr,ezutenkinai helytart6 mdlis ktl6n6ll6sa,szabads6ga mint Eur6patdbbir6sz6n. csakjgy, dikdlta a felt6teleket A nemess6ghamarosanAnglia szerteis kinai iskoldkbakezdtejd_ mtilvam6rmindenel6kel6nemes6segy genereci6 mtni gyermekeit, emberKnaiul besz6lt,Knai szok6sszerint6tkezett6s ruhezkodott. 6k haszndltdk Csaka falvaktanulatlann6pemaradtm6gkereszt6ny, m6gegyideiga r6gi nyelvet,az angolt.De ez semtartottsokdig,mert mdra kijzn6pis kinaiulbesz6h.6steljesenel_ az eur6paikontinensen Az 1600-as 6veke mera falusielijljiikinai telepesekkel. keveredett a pdlcikdval ettek,tetesen6tvett€k r6k is megtanultika Knai nyelvet, az egykori h6dit6k szokdsait.Fdl-fttlbukkant m€g ndhaegy-egymaestek,6s a nagy Knai feroknyi ldzad6,de azok hamarcsapd6ba ne_ gyencgyarmatra ke iltek. amit r6gena normannokGrdnlandnak l€ger6sebb veztek.A MennyeiBirodalomimm6ra Fijld legnagyobb, hatalmalett, a teljeseurdzsiaikontinensfitldtt uralkodott.Ot6rbocos kitermeltnemesfdmenagydzsunk6kvitt6k az eur6paigyarmatokon porcel6nt hoztak6rte. 6sselymet, ket a f6v6rosba, Nem, nem igy tdrti t. MdskAfi aajlott le a tiirtlnelem, dm hajwil hija annak,hogynemigy, s hogy mostEur'pa nema kinai birodalom risze, Zsa kontinensennen kinaiul besziliink.Ha hisziinka tdr6nela tdrtdnele tanulsdgaiban,akkor tni tapssztalatokAmAnyessigaben, maifejladAsiinkkildtdsait, s vdrhat6gondjainkatleginlaibbKina nit dne4ben tuMlhatjuk meg.A tdrtdnelembenegyediil,ilLi nlidon ez a birodalom ugyanisa tuddsra,a. egyAniszellemiteljesituAnyreApftett t6bb mi kArczeret'en dt. s kiimyezetlb|l messzekiemelked6,iri' gfeh, fejlett technikdji kuh nit hozofi btre. Van mi ta ulni felemelkeddsdbdl,s buluisdb6lis. S ha nemis mindig hangsilyozom,nindig leszsz6. a tud^rdL a tuddsgazddlkodrisnjl A KiNAr MENTAltT,4s egzotikumok Ha Kin6r6l esik sz6,akkor ma ,ltaliban furcsasegok, jutnak esziinkbe.Tudjuk p6ldriul,hogy a kinaiak szinte mindent a piritott selyemherny6t, a dinnyeinddjrt. kigy6piirkitlm€gesznekr tet. sz6iababb6l k6sztilttir6t. hizlalt kukacokb6lkdszitettomlett€t, a siilt vizi cs6tiinyt.Eur6p6banmegnem enn€ka libaheretvagy a siilt galambaSyveldt. Kin{ban ez csemeg€nek szlimft.(Milyen szev6ltozatotkapjuka kinai gyors6trencse,hogymi a .,magyarositott" termekben.) Ebbenaz orszigbanneml6tezikaz a kdsz6nt6s, hogy,j6 napoC',helyetteazt k6rdezik:,,ett6lm6r?"Kinribannemillik nyilvii-

t09

EcELY GYoRcY: BoRorvaf LEN

nosancs6kol6zni,s6t a bar6tokvagy a csaledEgokrczzen€stelen arccalkdsziintikegymestmdgakkoris, ha6vek6tanemtal6lkoztak A miltr6l megtaliincsakannyittudunk,hogyr6gena kinai n6k ldbzsugoritotti{k.ez volt a hires_hirhedt fej6t 17-18 centim6teresre ezt tal6lt6ksz6pnek.A n6k€t6lland6l6tusz 16b". A ferfiak .,arany miattn€gydtdrte, 6s a rosszv6rkering6s an,6letiikv6g6igf6jdalom l6bukatle kellettv6gni. haeliiszkiisdd6u Kin6bai a \akossd$\akcsBkkb. az.ftede tudolt (mi, olvdssi,hisze( irdst.Kina az ezta kiilonleges annyimneh6z(m6gnekikis) megtanulni a hogya tuddsegyrefogyatkozik, egyetlen orszeg,aholrigygondoljSk, sosemadj6k6t tudirsuk lesz,merta mesterek vilegegyretudatlanabb teljess6g6t,valamit mindig megtartanakmaguktak. Kinria nem igaz, n6htrr1yszaz hogy a tijrt6nelemnem ism6tli dnmag6t,rendszeresen, taliiljuk mindi8, ez a a Fobl6m6kat 6vesperi6dusokban ugyanazokat Amint megbuvil6gosan ism6tl6dik. ciklikussdg a Knd tdrt6nelemben 6sjijn az fjabb, el6szdrfdldetoszta parasztoknak, kik egy dinasztia, kdvetkezneka reformok. Azt6n hatalonuajutnak, vagy az iflistud6 Aztin az vagyaz udvarbels6emberei, a her€lteunuchok. mandarinok, a parasztokszeg6nyedn€k, megjelenika fitldkon urak gazdagodnak, vagyoniegyenl6tlens6gek alakulnakki. 6s centr6ci6. Emiatthatalmas ut6n 6hins6g kiivetkeegy-egyszdrazabb.vagy iirviz sLijtotta iddszak parasztfelkeldsek 6s bels6harcok.Amint kititr a polgirzik, nyomaban hdboni,jiinneka kiils<5 h6dit6k,akik azt6nelnyomjaka teljesn6pess6get.EkkorLljabbparasztfelkeles t& ki, ehizik^z elnyom6kat, majdjdn azij dinasztia, azij fdldosztds, s mindenkezd6dikeliilr6l. Kin6ban,igy tunik, semmitsemtanuhaka tnih hibdib6l sema cs6sz6rok, semaz irestud6k.A parazitar6tegmindigautomatikusan kialakul ilyen, vagy olyan cimen,n€ven.Pediga kinaiak szorgaltali4l6konys6gukkal a fiild legnagyobb,legmukkal,tehetsdgiikkel, gazdagabbotszig1thozt6k16trc,6s eg6szena XX. sz5zadelej€ig egybena fdld legr6gebbi, tdretlenciviliz6ci6jetis. Itt alakuhki az els6,igazi,6tfog6tudSsonalapul6..f6ltechnikai" civiliziici6,amely Avszdzadokkal megeldzteaz euftipai technika Astudoruiny kialakuldsdt.Ez az a hely,ahol6vsziizadokon iit kemdnyenkiizdotta tudds 6s a tudatlansdg, ennek az orszSgraka td 6nelm6bentaldljuk a legiobbp6ldekatarra,hogya tudas,a technikaiciviliziici6mekkora hatalomlehet,€s a vezet6ktudatlansrga, ostobasaga milyen iszonyatoskiirokatokozhat.Mieldtt elemezn6nk, hogymik6ntis alakult a tudessorsaKiniaban- a nagyfelvirdgzdsok 6s hatalmasdsszeoml6sokhogy kapcsol6dtak a technikaicivilizdci6hoz-, 6demeslegal6bbritvidendttekintenilegfontosabb technikaieredm€nyeiket. 110

IiiNt TECHNIXAJA hAromfontostaAz ijkor hajnal6nBacon,az angolterm6szetfiloz6fus l6lm6n)'tnevezettmeg,mely ^z egdsz6letetfonadalmasitofta:a papft' az irAnytiitds a puskaport.Azt azonbannemtudta,hogy mind a h6rom Kineb6l szrmazik 6s eltali{bannemismert,hogy a kiizdpkor6s az fjkor technikaifonadalmaa Knai alelm6nyok iitv6tel6b6l,lem6sol6sib6l indult el Eur6pdban.Nagyonbiiszk6kszokunk lenni a gcjr6gtues fialara. Am azl Is a gijrdSmatemarikdra domitnyeredmenyeire, sot€tsdg utdn evezredes Birodalom 6sszeoml6sa tudjuk,hogya R6mai esett erdei falvacskdka tdvoles6,kicsiny, Egymest6l zuhantEur6p6ra. Kdvesz6tEur6pa,amelyekalig-aligvoltakegymrssalkapcsolatban. ze$ utak titbb6 nem l6teztek,az ftepit6s n6dj6t is elfelejtett6k,s az katedrelis6pit6l5z siipdft v€1200-as6vekig- amikorNyugat-EuropAn primitivverakattudtakemelni. gig-csak kis visk6kat,6s kem6nyvolt. ekkoraz €letrdvid, mocskos6s hihetetleniil Eur6p6ban magas elkdpzelhetetleniil Ezekbenaz id6kbeneur6paiembersziemdia jelk6gazdagsdg pompa, kdpdzatos f6nyrizds, dtlagosdletszinvonal, a utan varos pezteKina 6s India nagyvarosait. R6ma6sszeomliisa gaz,piszok,szem6t, tdrmel6kboritottautnemsokara elndptelenedett, Andalizia maradl a m6rok lakta egyediil Konstantin6poly,6s cAit, Eur6paegyko pozici6j6t lakhelyaz egdszkontinensen. valamireval6 ekkor,harmadikvilSgbeii,primitiv szintre egydrtelmiien elvesztette a civilizdci6 siillyedthossziid6re.Csupdnegy-kdtkolostorj elentette tudott irni, olvasni,rdgi giirijg utols6szigeteit,itt m6gndhanyszerzetes szdvegeketlelendsoltak kutyab6ne, vagy nagyon ritkin, a nehezen beszerezhet6, Egyiptomb6lszdrmaz6papiruszra.A tud6s megtirz6s6elemi,technikaifelt6teleielvesztek. nek.etadesenak Kin6banpedigrnrr Kr. u. 105-bencaj-Lun feltalilta a papft, 6sez6rt feltal6l6t^zonbanirimagascs6szrrijutalmatis kapott.(A szerencs6den gyei pletykiikban iisszehozt6ka cs6sziim€val, 6s ezdrtiingyilkossrgba Kin6tjelente$e;ezt menektilt.)Az els6vil6g ekkorteljesenegydrtelmlien a magasfokri civilizdci6tcsat tdvolr6lkdvettea muzuhan 6rsdg,s csak va- Eur6pa. kdverkezenmelyenleszakad eTDrAn A tdrt6n6szekma a vil6g tift6net€t mindig Eur6pakdzpontiantiir forgyaljdk,a T6volKelet,Azsialegfeljebbcsakmell6kmondataikban dul ekj, pedigAzsiacivilizdci6iigenhosszrlideigsokkalfejlettebbek voltak 6s nemcsak a Knai 6s indiaiciviliz6ci6,hanemD6ikelet-Azsia Burma 6szakirdsz6n, is, azazBurma,Thaifdld vagy Kambodzsa. Mrauk U vfuosam6gaz 1700-as6vekbenis sokkalnagyobbvolt, mint London.(Ma m6rdzsungel veszikiiriil.)Tucatjrvaltaliilunkilyen hatalmas telepiil6slomokatAzsiriban, amelyek az eur6pai kdpzeletet l1l

EcELY GYoRcY: BoRoT!aiLEN

messzefeliilmil6an vidgz6ak voltak egykor.Hogyantdrt6nhetettez? Csakigy, hogyEur6p6ttoronymagasan feliilmtil6technikaicivilizrci6k liteztek ekkor Azsi6ban.Els6sorbanKinabanegys6ges,nagy birodalomalakultki. Ez az egys6ges, nagyorszagmindenf€le hlelm6nyt befogadott,€s lavinaszerfeneltedesztett.Ha v6gign6zziikazonkev6s munkit. melyeka kinai technika6s civilizdci6 tijn6net6velfoglalkoznak,egyikiimulatb6l a m6sikba esiink. Osszegzdsk€nt elmondhatjuk,hogy kdriilbeltil 6tsz6E-eze( evve:l el6ztekmegminket,€scsakaz6rtnemh6ditottekmegeg€szAzsidt6s Eur6p6t,mert n€m volt mi6rt: a kinaiakhozk6pestolyanalacsonyan jelentettvolnaegy ilyen 6llt a tdbbiciviliz6ci6,hogycsakneh6zs6get gyarmatbirodalom hatalmas fenntart6sa. Tal6ngeogdfiai okokatkell kercsniinka kinai fejl6d6smijgattt.Kina siksiigaiihatalmas foly6k szelikeL ezeklehet6v6teszikaz dntdz6ses gazd6lkoddst, amihezviszontg6takat. csatomdkat kell6piteni.Ez nagyfoki szervezetts6get, 1l kiizponti ir6nyitrst 6s Jll egy minimelis szintri m6mdkjtudastig6nyel. & Ahol pedig megjelenftt nek a nagy szervezetts6getigenyl6csatomais vios6pit6sek, o$ illand6 a iechnikai ig6ny 6s lehet6s6g az egyrejobb, egyrema' gasabbszintii tem6kek el66llitds6ra. A kinai birodalomban m& Kr.e. 600-banvasek6vel sz6ntottak (k6tezerk6tsz6z 6vvelmegel6zve Eur6p6t),6s ebb6l a technol6gi6b6l ad6d6ar a ndv6nyeketsorba iiltettdk,d6len peKinai ekit'e I ko"tb ittdh wtS7ip kb. dig legal6bb k6tszer anttak,

r12

KiNA

JethroTul!( 1674.174t ) wtligipe. A kinaiak utdtr kb.kZte.e|6|wI Anglitiban rijru inegsznletiku vettiBip. Atldiq kZ,:el vetelek,s (e) o ntagokrukkb.aJeletnrcget tZka nwdarak.

Vaseke. A. angolJa,nesStnallk;szieae a. els6kisdrteteftsen,potldotkoAton dhruh ekd n"lt a ldldkiJubrist szhgortin.it;s negrtd,Ja;a nMu kiscbb von6?/6tigdnyel| s a jobb takjnunka na|robb temist hozott.Anfift,asb't kdsaih,s a fotuija el''nrbrebb volt, a taime7gdft.isniatt alcs6ntehetexho..tiittti. Ez hieyban ho.aijdtult a. thtnsigek ,ne+sziintet6s6he.; a jobban ttipldlt emberekpedi| hosszabbideig ithexek. E. a. ekeruir meRhatadtu a ki. tni w'ekil s.inrjar a XlX. su:od t?gpighavnlfu)AEu,oralan. 4.. ,Sa:i raq el'6rel6pAst R. Ransone(1753-1830)ed.ex Atii ekzijetentetdk, ezekvArk4ppkiszotitottdkafaekit a.ul, hog! nan voltaktatrZkenJek, igj knt)estulajon is has.uilhandk 6ket. 1803.s.eptenfier24-6na.tttik neg An?ti.ibana wsan tdfomdt haszruiltj,iC,-htuesseled.lrcrdacAkk" s-<pbadnbtit.

Kinai \0seke 880-b61.

Anglidbanis csakaz 1700-as 6vekbenteriedtel a vaseke(milshol md8kesbbb).addrgprimiLivfaekeklelkarcolrdla fold felsd5 cenrimdreret. KiniibanKr. e. 400-ban.nagyjribdJ Na$ SdndoridejebenmaJ d lo \zijgydrees nema nlak;irarjmaslkod6hjmor hasznalLak {iev a

1t3

ECELY GYdRCY: BOROTVAELEN

ncittaz illat hdmnem fojtogattaaz igavon6t),ezzelhdromszorosdra tudtak nagyobb terheket soklGl igy ^ztena kinai szekerek hfiz6ereje. harcostis szilllith6rom_dt Harci szekereik vinni. sokial messzebbre. volt.A me er6sebb mozg€konyabb. is soklGl hadseregiik hattak.ez6rt ndg) igi d mlgok verogepekel hJ\/ndlndl. r^bbc.o\e. zogrzd"sdgbrn madarak csipenema m6lys6gbe keriilt6s kicsardzott: r6szemegfele16 k6t-h6rom azeur6painak A termesetlag gett6k6ssze,mint Eur6p6ban. Igy emberkelletta fdldekmegmiivel6s6hez. volt.6s kevesebb szorosa gii6pit6. vagy t6bb kdzmiives. katona, tijbb lakosratijbb ugyanannyi gondolkod6 emberjutott. ir6stud6. m;ir Kr. e. 400-banismerltechnol6 Az .jntdttvastdrgyakk6szit6se 6\'velk6s6bbicez csakezerh6tsziz gia volt Kiniiban.mig Eur6pdban nyomtik d szivattliklal elldlolt dugattylis lenrmeg.K6tutasszeleppel eL6rni Ezzel ludtak koh6kaLda levegdt.igy igenmagashdm6rs6klelet val6gyors6s a vaskorba a bronzkorb6l megval6sulhatott a technikdval pedig nyersv.rsb6l nagy szdntafialmli rideg, teljesdtillds.A tdr6keny, Eur6kdtezer6vvelmegel6zve kdtszdz 6v milva nir ac€ltk6szitettek. fijldg6ztterneltek pet.Idoszdmites el6ttmdrmilyflifrisosgdzkulakkal 6vvelel6zldkmegaz eur6pailechnikrtASieki. ezzelezetkllencsziz eljiiriistKr' u. 500_ban ac6lgyr:irtdsi tulaidonitott XD{. szdzadi mensnek csapol6sdra. ezerhdromszdz ac6l mennyisdgii m6rhaszniltdkhatalmas vasb6l mennyisdgii Ebb6la hatalmas mint Eur6pSban. 6wel kor6bban. lftIek el. valamint a hadsereget dpitettek, ldnchidakat A kinaiaka porceldntmdrkcjriilbeliil300 kdrny6k6nelo tudtdk]tlldtt6kel, mig Eur6mr.iv6szi szint( dekordci6val Iitani.6s nemsokiira pa m6gfa- 6s 6ntiiny6rokb6l evett.Hogya lermdstnetegy6kt6nke a bioldgjaiv6dekez6st 6vvel megel6zve bogarak.Eur6piitezerhatszdz permetez6ssel. t6r1€n6 p6ld6ulcsal6nl€vdl-oldattal alkalmaztak, ki. k6nyszerirett ell6t6safejiett dkogazdSlkodAst A nagy n6pess6g a legel6k tLil 6rdemes tartani, men lorat, tehenet nem Tudtdk,hogy kiirilra.Ez6rtink6bb el a ndvdnytermeszt6s nagy terijletfoglalndnak sertdst, csirk6t6styrikottaltottak.Az illatok tr6gy6jdlsemhagytdkve gyora tr6gyaidn hordi6k.A planktonok menni:hala-stavakba szend6be tdpl6l6k. A hahalaknak igy b6venjutott a n6venyer6 sanszaporodtak. lastavakba reggelbesz6rttrrgya estemiir halhisk6nt,kacsahdskent hogysemmisem dszolta t6ban.Szintemindigakkoravolt a n6pess6g, pazarles luxus lettvolna. veszend6be, a megengedhetetlen mehetett a haj6z6sban. Az els6 irdnytiiketKr. e. 400-banm5r hasznaltek pedigvalamikor1000kdrny6k6n.Gyereksziirazfdldit6j6koz6drisra jitt6kk6nta helikopterforg6r6sze 6sa propelleris megjelentmiir a IV. viz_ csakezer6tszidz 6vveik6s6bb.A csatom6k szdzadban, Eur6p6ban 114

KiNA

szintszabi4lyziisiit 984-benmdrpontosan leirt6k,6s val6sziniileg eur6pai keresked6k hoztrkel az cjtletetaz itregkonrinensre ndgysziz6v mflva. A kinaihadseregndl Kr. e. a IV. sz6zadban miirrendszeresitett6k a mdrgesgit; a mustiirgdzt 6sa kdnnygiizr. Ugyanekkor terjedrel a nyilpuska,ami gyakorlatilagmegakad6lyozta a" ac€lb6lkdsziilr pinc6lza!elterjed6s6t, merra nyilpuskik50 m6ren6l6tiitdtr€ka v€rtezetet- ennekkdvetkezt6ben nemis alakultki er6s.feud6liskatonai r6teg,mint Eur6pdban.

A.eLs6kitrcinbtrii,

Val6szittiLeg a k[pen kt hat.j Csu herceg Nolt a., a ki.felta ld lta a. n.int t{il Kr. e. Il05-ben.

A kinai alkimistrka IX. szdzadban, Eur6pael6trhiiromszdz 6vvel miir leirt6ka puskapordsszer6tel6t,6s a X. sziizadban a lilngsz6r6k is megjelentek, mig Eur6p6ban csakaz I. vili{ghribonjidej6n.Bambusznrdb6lk6sziiltrakdtdk6s r6ppenryiikis kdszitltekekkor,fdlig katonai,f6lig civil, sz6rakozratesi c6lokra.A riibbl6pcs6s rakdraa jelent meg.Eur6p6bancsakhatszi^z XIV. sziizadban 6vvel k€s6bb. Az els6igazidgydta kinaiak1280banveret6kbe a t6mad6moncoIoLellenlez a raliilmany rerJedl a leggyorsabban. mdrc;l\enev m-rilva megjeientEur6pdban. Ez a r6gtdnz6trfelsoroldscsakizelit6tad Kina technikajdnak impon6l6fejletts6g6r6l, azorbanfonrosmegjegyezni.hogye fejletts6gmiigiitrnincsiisszefoglal6. rendszerez<i tudom6ny,s ennektalenaz ig6nyesemalakuhki.

ll5

EcELv GYdRcY: BoRorvAtLtN

A IIINAITARSADAIOI!{ A kinai civilizdci6szjntea XD(. sz6zadvagdigdrintetleniilmegmaK6s6bbrdszletetdrt6net6ben. ideigaz emberis6g radt,a leghosszabb a spetalSlmdnyr6l, kinai legnagyobb sebbensz6lunka legfontosabb, tetle ami lehet6v6 ci6lis virorl6kkalell6toft.titbb 6rbocoshaj6kr6l, hogy nem is Annakok61. volnaKin6naka vilaguralommegszerz€s6t kell keres mentalitdsaban igy tdrt6nt,a kinaiakgondolkod6sriban, a technika teften erhet6 l6pten-nyomon Enn6l a cjviliz6ci6nel niink. j6l mutatJa' tiirt6nete Kina sorsinakcjsszefon6desa 6s a t6rsadalom egy btegy orszSg. hogyfontostal6lm6nyokmennyirefcjllendithetik gondolkod6s ha elnyom6sa' a 6s az invenci6, 6letszinvonalet. rodalom garantaltan probl6mekhoz, mflva n6hany 6vtized nemis azonnal.de vezet. 6sszeoml6shoz Egy tirsadalom,egy civiliziicitidinamikdjdta korszellem'a 8onhatdtozza meg,ezekn6lkul a konajellemz6mentalitiis dolkoddsm6d. ilyen teljesitm6kinai feltalil6kat a nem6rthetjiikmeg.mi k6sztette nyekre.6s hogymi6ft neml6prektovdbb.Sohanemlehetetlvolnaa dszcivilizrici6jetegyetlenbirodalomban legr6gebbi fdld legnagyobb, a technika6s a n6lkiil.Am atnmagaban a technikasegits6ge szetartani nemsokatjelent.A kinai tirsadalom sziima6s min6s6ge taliilmdnyok #szbena kiils66s belsokihtudsokmiaxfejttiddlt llyenkora tiirsada a cselekv6sa gondolkodiisra, lom 6s annakvezet6irek6nyszefi-ilnek vezet-A ki vagy dsszeomldshoz re, ds ez a kihivesvagyfejl6d6shez, a bels6 borotva6Len egyenstilyoznil naitirsadaiomvezet6imegtanullak sztuaz 6hinsdgek, a kiils6 tdmad6sok, intriklk. a parasztlazaddsok, A kihivAsok sdgokvagyn€hafrvizekfolyamatoskihivestjelentettek. ltinuhtltdkalijl6dist. pedig egyideig,6segyszintig- kifejezetten Kindl6l.hiszenannyimmds,lurcsaI idegenkediink Mi. eur6paiak menralit6suk, kultlirdjukaz iriisuk,a beszddiik.TorI6nelmiik,tijrl€mis az is teljesenmiisk6ntalakult,p6ldduleg6szen nelemszeml6letijk alkotottk6ptk. Mig R6marendkivi-ilerIj. ide6lisdllamfel€pit€s€r6l de leigizott mindensz6baj6het6szomsz6dot, teljesenterjeszkedett. dola gondolkoddst As a ka*e.i mnlklr, rabszolg6kkal me?t)etette eveztetetthaj6iban;ad goztatottmanufaktiriiban,6s rabszolg6kkal dig a kinaiak szlmlft egy Konf[ciusznevli r6gi gondolkod6elvei ^ki a tdNadalmibakit lartottalegfontosabbnak. voltak m6rvad6ak, feleA nagy6hinsdgek idejdna csal6df6kugyanel-eladt6kIdnyaikat. a rabszolgAnak. de sohasemalakultki tdmegesen s6gejketszolgdnak, rabszolgatart6 tdrsadalom, ami az 6kori vildga vagyaz arabvildgra volt. De Kin6ban nem alakultki feud6lisoszt6ly€s fiiggel iellemz6 gondolkod6 leniil €rtelmis6g sem-A csiisz6rvolt az egyetlen6s leg116

KiNA

nagyobbtr. mindenkineki engedelmeskedett. A kinai tirsadalom kdzigMgatasi elitjen€ma cs6szAr leszirmazonaib6l 6llt,nemis a gazdagkereskeddk irdnyitott6ka fuggetlenvrirosAllamokat, mint pelddul Itdlieban,hanem- t6bb ezer 6ven kercsztiil- kem6ny vizsgdkon vilasztottik ki a legrdtermettebbeket. Am az a tudiis.amit 6k fonlosnaktano$ak.Konfdciusztanaivoltak;ezekena vizsgiikonnemigentettekfciltechnikai,kdzgazdas6gi, t6rt6nelmik6rd6seket. Cs6sz6r term6szetesen nemlehetettakdrkib6l,de a hivatalnokftteg b6rmelyposztjatuddssal.tehets6ggel 6s szorgalommal elvilegellrl,etovolt,6sez Iettmindenkinaidlma.Ez adtamega tekint€lyt,a tiszteletet,a legnagyobb t6rsadalmi megbecsiildst. A n6k mind ilyen hivatalnokokhoz szercttekvolnafelesdgiilmennj,6s mindenifji, aki n6mi tehetseget 6rzettmag6ban,szorgalmasan tanult a hivatalnokvizsgdka.M6m6knek(feltal6l6nak), keresked6nek lenninem volr a felemelked6s [tja. A hivatalnokokmind Konfijciuszkdvetoivoltak, ezeftKina technikdj6t, tudominydr,gondolkod6s6t, mentalit6sdt nem lehetmeg6rteniKonfiiciuszn6lkul-Az, hogy New York mosrnem New Peking,hogyHollywoodban nemKnaiakforgatnakfilmet.vagy Pdrizsutciiinnem kinaiakborozgarnak. vdgiil is Konfijciusznak kdszdnhet6. Ha a kinaiakkdvetend6 p6ldakdnta m6m6k6t.vagya rermdszettud6st velasztjiik, akkorsemminemiillithattavolnameg6ket. Konfiiciuszfeltiineseazonbanmagiivalhoztaa lassf felemelked€st. 6sa v€gzetes bukSstis.

FoNFfcusz MISTIR tisrNAr A kinaiakmilli6inakgondolkod6sdt befolyrsol6Konfrjciuszvendorranit6 volt, €s elsdsorban a korm6nyzds erkdlcsdvel, filoz6fii4j6val. napi gyakorlataval foglalkozottraniresaiban. Ma politol6gusnak vagy szabadfsz6vezet6si konzultiinsnak mondaniink, denevezhetndnk 6letm6d tanAcsad6nak is. K€rs6gtelen, hogy az emberis6g egyik legb€folyesosabbgondolkod6ja volr. Kr. e.551-bensziiletett nagyj6b6legy id<ib€n Buddhdval- SanrungrartomAnyLu kirdlysrig6ban,Cr_rfuvdroskdban.Apja hetven6ves volt, amikorsziileretr, 6s Konfi;ciuszm6s csal hdLromeve( \oh. amikorapja meghalr.A fit ugy pr<ibJtrrnag.inyos anyjansegiteni,hogya tdbbigyermeket ranirotra, s6rliazni6s zendlni is tanuk.mert arrais akadiaktanitviinyok. Tizenkilenc6veskoriiban nosiilrmeg. h&assag6b6l egy fia sziiletett.(Ez a lijrrenelemlegna, gyobb,m6ig is nyilvdntartott csalidja,hiszenenneka firinakm€g a mrjhsziizadban is tizenegyezer egyenes dgi leszrdrma_zottja 6lt,dscsak a kultudlis forradalom id€j6nkellettrejtegetniijk szdrmazdsukat.) Hu-

EcE,Y GYoRcY:BoRorvAiLEN

is szonk6t6veskor6bankezdetttaniiani,el6szijrsaiethiz6t haszndlta 6s a tulajdonliis tdrt6nelmet kolinak szer6nydijaz6s6rt.Kitltdszetet, irdsbanadtato_ N€m erkiilcsi normdkat. egyfajta tanitotta, szabdlyait k€s6bbfbgkellett, csak didkjainakmemorizdlniuk vdbbtudom6nySt, gondolatait. laltaossze6t nagy,,kdnyvbe" bels6fel6rekoromb6lkdsziihtinEzeka,.kijnyvek'bambuszn6dak t6vatir1 kiitegekvoltak,€s egy-egyk6nyv n6haszek6myibambusz dllt. irrisaibansosemtimad m6sokat,6s nem veszlegeti darabk6kb6l idejit vitiikra. Azt mondta.nemnlito, megazokutk aaiSazsdgot'akik nemkivdncsiakrd, nemsegitekazon,ctki en akarja elnondaniiSazdt. az i|azsdg egyiksarkdt,ls ebb6l en tudja Ha egr-embemek.felfedem kikitvetkeztehi a mtjsik hdrnnl annaknemism4tkm nEg a leckit- Ugy gondolta.hogy 6s legcsak a legokosabbak tanulni nem ludnak but6bbak tdle,6s az emberiesfiloz6fiat javul a tanulvamindenkinek jelleme6s gondolkod6sa. Ugy nem lehet olyan v6lte. hogy emberttal6lni, aki ha hdrom 6vig tanulndla,ett6inejavut name8, Eloszorcsakkeveslanitvrinya voit, azt6nm6rezrekjdrtak hozz6.N6h6nyanvele is 6ltek. 6s v6ndoritjain mindenhovekdvett6k. Ana hivatkozott.hogy 6 nem k6szit (j szab6lyokat, csak6Iadjaaz 6s.ik tuddsat.Igen er6senragaszkodottr hagyomSnyok Kontic iusznester egrik dbrd.oldsa. a rend,a folytotisztelet6hez, ytl udvari ruhA hi.tos n?n riseLt, j6 modor 6lland6 noss6g,a e. a. abazik t sakkasdbbterjedt el. fenntartdsihoz.Nem tiirekeinkiibb dettmindeniiron valamilyen6ll5st,pozici6t,hatalmatszerezni, miis gondolkod6ktdrsasdgiitkereste,igy pdld6ulmeglitogattaaz voh. id6s,m6rhaldokl6Lao-C€t,akj a taoizmusmegalapoz6ja A legendiikszerint,mikor enol az ftr6l hazafelEigyekezetl,egy odakijldte,hogy kietlenerd6bensir6 n6relett figyelmes.Tanitv6ny6t megtudja,mi tijrt6nt.A n6 elmondta,hogy ap6s6t6s f6rj6t is tigiis 118

KiNA

ettemeg.Nemsok6ra a fia is hasonl6sorsrajutott. A k€rd6sre. hog! mi6rt nemmegyel innen.azt v6laszoltai it nhcs eluotn.j konnd\,. Lrtjetok fiaim. mondtadiekjainakKonfrjciusz,effe eml6kezzetekl Az elnyom6kormdny rosszabb,mint a tigris. Kr. u. 400 kdriil kinevezt€kChung Tu viros beli.igyminiszrerdv6, rend6rfcjncjk6v6. A jiirvdny" siipcjrrv€gig hagyom6nyokszerintekkor.,becsijletess6gi a vdroson;az emberektbbb6nem loptak.az elveszetttdrgyakatotthagytrikvagyvisszaadtiik tulajdonosuknak. H(s€gds i6 szdnd6kuralkodottaz emberekbenAm ekkora szomsz€d dllamegyikminisztere ravasztefveteszeltki. hogyLu hercegsdg fejedelm6t elt6rirseaj6 !it16l. Att6l f€ll ugyanis.hogy a nemeserdnyekmiatt Lu hercegsige dgy megerciscidik, hogyaztiinmegh6dirharjiik oker.Ezdrra szomsz€d hercegez uralkod6nak szdmossz6p..6nekes l6nyf' (kurlizdn0.6s mdgszebblovakatkijldcjtt.Lu hercege ezulilncsaka lovagliissal ds a llinyoki(alfoglalkozotr, or'sz?ig6pit6 teend6ilelhanyagolta. Konfiiciusz 6lesenszembekeriilt uralkod6jdval, mertv6lem6Dye szerinta j6 uralkoddnaklegliibbleladataa p6ldamutatds. Konirjciusztanitvzinyaival egyiittelhagyraLu iillamor.Tizenhii|om €vnyi vandorlesk6vetkezett,gyakran€hezdssel. remdnytelens6ggel Iarkitva.Miir hatvankilenc 6vesvoh a mester.amikorLu 6llamtr6n jdra Lijunlkod6 kerijlt.aki az id6sfiloz6fusrhazahivafta. Aktiv feladatotmilr nem v6llalt.de tanacsaival segitetreaz uralkod6r.Ahogy mondta,rizerdt6veskor6bankezdertel tanulni.harmincdvesenmdr sziliirdan6llt a l6brn,negyven6veskor6ramegszabadult a k€ts6gekbol. Ofven6vesenmeg6rteite az 6g tcjrvdnyeir, hatvan6vesena fiile engedelmes szolgak6nt hallottamegaz igazsdgot, 6s hetven6veskorira szivem6rkdts6gteleniil csaka megfelel6utatkdvetre.Hetvenk6r 6veskoriibanhaltmeg.Di6kjainagypomp6valremett6kel,6s a sirj6ra emeltkis 6pulerben m6gh6rom6vigsira(ik. - kinaiakmilli6inak A kdvetkez6 k6tezer6vben- a mesterhaldsara gondolkod6sta a kdvetkez6 gondolarmenet \'olt ulrn a legjellernz6bb: Oseink,akik a legnagyobberinyeketakatdk tttutatniaz egAs.birodalomban,el4sziirsajdtdllanaikat teftk rendbe.Ahhoz,hog a: illatnok rendbenlegt'enek,el6szdrsajdt csalddjukattettik t"n lbe Ahho., hog| a csalddjukatrendbeteg.ftk,el6s.iir sajlit magukatho.tttu rendbe.Ahhoz,Itog! dnma|uk rendbenlegyenek,el6sz(trs.iviiket tisztitotttikneg. Al1l1o.,ho|y tis.ta s.lviEk le$tenek. el6szijr Sondolataikatkellptl tjszintdyltenni.Ahhoz,hogt 1s.ifiAk leglenekgondolatuikban,el'szijr ami j6t csaklehetett,megtanuhak.A tuddsnakez a kitedeszjisemiflden dolog dlapja. Ha a tlolgokattisztessigesen tneg|i.sedljuk,akkor a tutLis teljes le& Ha teljes a tud.isunk,akkor Rondolstaink6sint6k

119

EGELYGY6RCY:BoRorvAtLEN

Iesuek. Ha 6szintik a Sondolataink,akkor a s.lriink kitisztul A tiszta A lrcl,tesviselkedls'tienber a csalddjtitis sziviiekrentlesent iselkednek. neg tudja nevelni.A megnevehcsaLidokatj6l lehetkorndnyo-.niA i6l komttinyozottdllamokbanpedigmi enkiboLlogan61. rendtiemberaz.aki iill.ind6gondA mesterszerintteh6ta magasabb j6akara! b6iorsrig, gondolatait. Inrelligencia, dalneveti.tisztitja6nmag6t, a szi6rdkel6r€sdhez. ,,A tuAisntegsaabadit mindfontosaka magasabb As TanuLni a a. ethqtdroTis a. eftny a szenvedAn . kiteb,t6l, filelemt6l netngondotkodni,hidbavallfriratlstig; gorulolkodnii! neln tanulnipe' Mi az igaztudds?A tudottflSltudni,hogl tuljuk: a nem rligves.edetnrcs. " tudattrdlpe.lig tudni.hog! nen tudjuk:e. az i7a.i tudAs gon A mestersosembeszil!tendkiviilidolgok6l.A kor ember6nek be. a ndpesitelt6k tiind6rek6s siirkenyok dolataitgonoszszellemek, ett6ltivol 6llt.De tdvoldllt a masz6munkanyil_ mestergondolkod6sa gondolkoddst6l is. hiszenekkorm6ga v6nval6term6szettudomenyos jdtt eseteegy kisv6ros p6ldAzza egyik el. Ezt technikahajnalasem hogyvajonmikor van t6le a gyerekek. Megk6rdezt€k utcakdlykeivei. amikorolyannagy,vagyd6lben. hajnalban, a Napa Fdldhcjz: kdzelebb amikorolyanforr6?A mesternem tudottvalaszolnierre a k6rd6src. mertakkorvalamitsejteniekellettvolnaaz optik6r6lvagya csillaS6_ szatr6l,de semmisemdllt t6le tivolabb.K6s6bb,amikora technikai Konfiiciaz elsdtal6lm6nyok. 6s elterjedtek kor hajnal6nmegjelentek ez nem taliltak; semmi fog6dz6I azemberek uszmestergondolataiban K€s6bbitanitviszdmrir.a. alapvet6 korldtotj elentetta kinaildrsadalom rigyszintennem titrddteka technik6val,6s a nyai. kommentdtorai alantas €zeketmisodrendli, udomdnnyal. technikanyominjelenakezd Valahol ,r dolgok m6ly6n esyiitt. dolognaktanotdka kereskeddssel ez ista meg a kinai birodalomsirjit. Alapvet66n6nelmitanulsrg: lirsabefogad6, az Lijra,ajobbradhes.a rugalmas csaka viltozdsokat v6lbekcivetkez6 a sziiksegszertien dalomtud fejl6dni,alkalm^zkodni iozdsokboz. Kina addigfejl6d6tt.amigtudottvdltozni,ij tal6lm6nyoelkezdodtek a bajokkatbefogadni. Amjntmegmerevedett, MESTIR TAPASZTALATAI SZUN-CE Konfliciuszkortftsavolt a hadvezdrSzun-Ce.aki a fdld legl6gebbi hadtudomiinyi munkejft irta meg. Kr. e- 514-benkeriilt a kis Vu mtiv6szet6t illam tr6njdraHo-Lu fejedelem,neki sz6lt a hadvisel6s 6vekbenlettartalmaz6 kdnyvecske. Szun-Cemiiveicsakaz 1970-es mri rekkdzismertek. az6taviszontgyakraniddzik;egyfajtaezoterikus viliig szim6ra. R6viden 6s n6pszeriien irt a a nyugati iizletemberei 120

hosszf tivi strat6giir6],az inform6ci6szerz6sr6l. az emberiterm6szeir6l,a dezinformici6b6l6sa cselekr6l. Mig a nagynyugatistratd gdkezeketalantasm6dszemek iafloitiik,az iizletivildgbannapiharci eszkdzaikk6 viltak, ez€rtlettektanaiennyiren6pszerriek. Gondolatait nemcsaka csatatereken. hanemaz 6rt6kpapirok 6s a vdllalaffelv6sdr l6sok,vrllalatiterjeszked6sek terijlet6nis fel lehethalziiilni. Minden6ron gy6zeLentretatrckedni,leliilkerekedni ^z ellenf6len ugyanLlgy fbntosaz iizletiviligban,min! a hadvisel6sben. Am Szun-Ceunaib6l is hiiinyzik egy nagyonfontos gondolat: semmilsemsz6lta fegy\erckmin6sd gi fi)ly'ntl,ip,tsz0ks6gess6g€r61. lr a tdmadiisok tervez6s6r6l, a hadvisel6sr6l. a taktikaifelrlliisr6l,a man6verez6sr6l, an6l, hogyankell a Ierepetkivalasztani, ott milyen helyzetekvi{rhatnakrilnk. mi a k6mekszerepe,melyekaz er6s 6s gyengepontok,mekkorahadsereg milyen utiinpdtl6st kiivelel,hogy lehelgyorsan,ddnt6gydzelrneker €i6mi.Er6nye.hogyleirja: a gy6zelemmodellezhet6, el6reteryezhet6: ,,TehAaz a tdbomok,oki megnrer egt csatdt,el6tte sok szLimitatst rigea. Az a tdbornokpedig, aki elvesziteqy csatuit,csak kevAss4imitdst vAg..ettel6tte. Ez az a pont, anire Jigyelye negi'solhatom, hogy ki fog gy6ti vagy vesziteni." (Ugyanez6rvdnyesa kutat6sban is. Ha nincskis6rle! nincsk6rdds sem.Ha nincsk6rd6s,nincsfeleler.Ha nincsfelelet,akkormeg€rt6s sincs.)Taniicsaimind-mindhasznosak az iizletiElerbenis. de tal6na legfontosabb mamdtki: a min6s€gif6l6nyei6r6se. El6re meg tudtaj6solni a gy6zelmetvagy veres6get irz alapjdn, hogya k6i szemben 6116 uralkod6kdziil melyiknekDagyobb ^z erkdljobbaka k6pess6gei, csrtartdsa.melyikhadvez6mek kin6l van strar6giai el6ny,hol fegyelmezeuebb a hadsereg, kinekvannak.jobb risztjej 6s jobbankik6pze[ iegenysdge, melyik hadseregben nagyobba kijvetkezetess6g a jutalmak6s a bijnfet6sek tekinter6ben. Az 6 kordban azonbanm€g elk6pzelheteflen volt a techikdnakaz a szinrje.ami komolyel6nyhiizjuttathatja a hadseregeket, sziimiiraa rudom6nyon, a Iechnikiinalapul6fejlefthadvisel6s m6greljesenismeretlen volt. Altaldnosranecsai^zonbannagyonhasznosak. Hangsilyozza,hogy a hadsereg erej6tnem szabadelp^zarolni.6s csakakkor6s ott szabad lelhaszndlni, aholhat6saelddnthetiaz iitkrjzetet. (Vaionmit sz6ltvo! na,halarj".hogya,,I esa IL \ rl:ighabordbsn .,,-zezers,, imrr kiildrel, gdppuskatrlzbe Eur6pafiajnakszine-jav:it?) Ezt a tani4csot viszontmi is megszivlelhetjijk a technika,a rudomiinyos fejleszr6s optim6lisc€lsoran.De li mondjameg.hogyreges.korl"rozotr Jainakkr\al,5ztasa er6forriisainka! milyent6makutatasiraforditsuk?Ez nema tudomi nyos,hanema ,r,rrlra?l1rdszea kdrd6snek. 121

EGEIY GYdRcv: BoRorvAiLEN

A TUDNS ORSZACA A kinaiakebben Kik 6s hogyanir6nyitottika Knai 6llamg6pezet6t/ j6rtak. orszigibana Azsia tdbbi 6s Eur6pdban is teljesenegyediutat alapjiinv6logattik6sszeaz irdnyit6.felel6ssdgtelnemesiszdrmazds semsz6mitottKin6jes posztokbetatlt6it. legkev6sb6 azaza tehets€g leg a legrr4termettebb. int6zmdnye, ban, amintkialakulta csdsz&sdg posztoka vezet6 megtal6lni a igyekeztek embereket lehetsdgesebb komplexg6pe Az 69 fiinak, a cseszirnaka korminyameglehet6sen a nagytanics6llt. zett6velt az id6k folyamin.A tr6nhozlegkdzelebb vdrb6lszirma m6g az uralkod6i alkotott. 6k n6gy miniszter amelyet fejjel taldlhajnalban. liszta 6lltak.Mindennapkora 26 hercegekb6l hat Az ellamg€pezetet megvitassiik. koztak.hogy az 6ilamugyeket (a minisztdriumirinyitotta:a beliigyminiszt6rium felkeldsekfelderihivataaz iinneps6gek az ad6hivatal. tdseds leverisevoh a f€ladata), 6s a munkami miniszt6ium biintet6stigyi la, a hadi.igyminiszt6rium. hivalalukis, ez a tdvolimegh6ditott Volt egygyarmatiigyi nisztdrium. peld6ulMongdlia,Tibet.Vietndm reriiletekfdldtti uralmatir6nyitotta, nem l6tevagy Szin Kiang iigyeitint€zte.Igazi kulugyminiszt6rium zett. hiszenKina semmilyenmds nemzetetnem tekintettmaS6val (ennekaz6rtvoft oka is).6s kiilfdldiekm6sii8yben[gyegyenlonek jel6iil 6s hdldjdnak sem idhettek,csakorsz6guknagyrabecsiil6sdnek hozhattak k6veteikitjiin. ajrind6kokat kiiszkdddtt. kevesen Szintemindenkormdnydlland6pdnzhi6nnyal viliigazdrt,betlerjes viliig volt, voltaktakar6kosak. A kinaikormdnyzat nagykiEz a fennh6jdz6, a kiils6,val6svi15g16l. alig-aligvetttudomSst pri elzdrk6z6s, el6nyt.amit a Knai sz6plassanalddstaazt a hatalmas A kor_ k€pestmegszeleztek. emberek szo€almukkal a tdbbiorszdghoz iivd volt a vas-6s s6ela fdldeket.a keresked6ket, manymegad6ztatta A hadsereggel mindig sziikmarhjanbAntak,de adiismonop6liuma. glalran liihdl|ek drirqi dssze8ekel palotdlraes diridtiloa.Am az a nagyjdb6lfolyamatosan mintegyk6tezer6vig t6ny,hogyez a rendszer is -, valamih6dit6sok €llendre mrikiid6tt- m6ga kiilfdldibehatolisok, f6le szokatlan bels6er6t.folytonoss6got mutat,amelyteljesenismeret-sok Ez a rendsz€r hibija ellen6re- m6gis. IenEur6patdrt6net6ben. csak egfajta teheb6gkutatison, tudison alapult (csakilyen volt) nyugodtak,melynek Alapjai a mag6niskoldkon legals6fokaa falusiiskolavolt. Nemvolt ez t6bb,mint egykis szoba - ahogyKonfrjciuszis kezdte.ltt egy gyeng6nfizetefttanir6a legelemibboktatdsban r6szesitette a gyermekeket, 6s haa falukdzdsseg 6szrevette,hogy valamelyikgyermekokosabb,tehetsdgesebb az atlagnel, akkor6k magukadt6kdsszea penzta tanittatrsera. N6haak6r

r22

hr'isz-harminc 6venkereszttilis hozzidsegitettdk a tehets6ges di6kot, hogy min6l tdbbettanuljon,6s esetlegminâ&#x201A;Źl magasabb ,llami pozi juthasson, ci6ba ahonnan azlin b6venk6rp6tolta lemogal6il.Egyfajta volt ez,ami dtsz6ttuddsonâ&#x201A;Źsdsszefogison alapul6rdszvenyltrsasdg te szinteeg6szKindi.Ezeknekaz iskoldknaksemmikdzijknemvolt a kiildnbdz6valldsokhoz 6s felekezetekhez, de az iillam semtiimogatta 6ket.(A kinai di6k ma is korareggelt6lk6stiestigaz iskoliibanvan, szombaton 6sgyakranvasilrnap is.) gyerekek A kevesetirtak,nemis volt k6nnyrimegtanulniaz irest. helyefteKonficiusz 6s a Tang-korszakkdlt6inekmunkdit kelle[ bifldzniuk.Konfrjciusz6ta abbanbiztak.hogy ha ezeketa morelis elveketmegtanulj6k, is filoz6fussiids iriem' akkora parasztgyerek ben6vdlhat.Furcsaoktat6svolt ez,mert aki itt !6gze!t.annaka val6s vil6gr6l nem sok informiici6javolt, de meDtelisan sokatiejl6ddit. A rendszera Han-korszakban kezd6d6tt.a mi id6szdmit6sunk szerinriid6kben.Ogy gondoltdka kinaiak(6snemis rosszul),hogy az embereknek m6gazel6ttrnegkell tanulniukaz uralkodiist,a vezet6st,miel6tt pozici6bajutnak. Ma raliin fgy mondanink,hogy menedzserk6pz6s folyt, dm az oktatis csak moreiisalapokatadott. (A marmenedzserk6pzdsbol tal6nez hidnyzika legjobban.) A kormiiDyziist teh6tnemarisztokratikus. hanemtuddsalaponval6sitottik meg,de p6lddulszin6szek ds szolgiknen indulhattak a pr6jutds is csakfdrliak szimrra bdkon.6s a vizsgrizris utrni pozici6hoz voh nyitott.A vizsg6kon eleintemdgmatematika is szerepeh n6ha-D6ha,6mez azezredfordul6ra miirteljesen kihalt.E1t6la korszak6lkezdve iillt mega technikaihalades is; taliinnemv6lellenazegybees6s. A legals6bb fokf vizsgaeredm6nyes letâ&#x201A;Źteleutilna boldogvizsgriz6 elnyertea.,szuicaj",azaza..viftigz6tehetsdg" fokozatot,amitaldn az 6rettseginek felel meg.Ezzelaz irodalmeroszdly bi.iszke ragidvii viilhatottajeldlt. de ez m6gnemjelentetrauromatikusan kormdnyzati pozici61.Volt olyan eset.hogy valaki nyolcvan6vnyi ranulrsutin iutot! tfl az els6 fokozaton,6s nem kevesenhaltakmeg a vizsgdk izgalmaimiatt.A kiivetkez6szinta,,csiizsen", amit tal6nma f6iskolai. egyelerniszintneknevezhetn6nk. Efajldxmdr csak egy fokozat volt,a .,csinsi",a,doktor" cim, ami m6rgaranliltan6llamihivatalhoz juttathatra elnyer6i6t. Az alapfoki vizsgiikarvid6kenteftdk le. a legmagasabb fokfakat viszontmir a fdv6rosban.Eventedt-hatezren jutottak el ide, de mind6ssze k6t-hiiromszdz e.nberjutott dt ezena pr6bdn.Aki megbu, kott.azhdrom6v mrjlvadjrapr6belkozharoft. A vizsg6kjellegzetes kis cell6kban. mindenfdle k6nyelem nilkijl berendeze(. purir6nodrjcskdk

ECELYGroRGr: BoRoTVAELEN

ilyenkor6lelmez6stk6l,6gybanzailottak.Sajetmagukgondoskodtak sz6ba. Tehetsdgiiketnemcsak nemriji.ik6l, 6s senkivel nem 6llhattak hanemp6lddul kellettbizonyitaniuk, elemzds6b6l Konfiiciusztanainak dolgozatokatirtal arr6l, hogymilyen az evez6khangja,a viz szine6s a igy tdvolodottel a hegyekzijldje.Ahogy,,fejl6ddtt"a vizsgar€ndszer, a miiszaki6lethez. napi61ettril, semmik6zenemvolt a tudom6nyhoz, jeltjlt tud6s6ra,s egyre az ipathoz vagy az izlethez. Egyre kevdsbea inkabbjellem6revoltakkiv6ncsiak. nemkis bak_ konumpal6dott, Id6velez a rendszeris fokozatosan sis6rta k6rddseket el6remeglehetettv6s6rolni,b6' ez halalbiinteldsegym6st6l, seljrrt. A val6s6g6s a vizsgrikegyrejobbanelszakadtak sematizmus6hoz a gondolkoziisformaliz6ldsdhoz, ez term6szetesen vezetett.A jeldltek azonbanimi. olvasnibiztosantudtak.j6 volt a megmaradt mem6ridjuk,6s valamifdlemoralitdsszik6ja csak-csak az el6bbiekegyikesemvolt jellemz6.A vizsbenniik,mig EDr6p6ra garendszer gyenges6ge id6velmaguknaka kinaiaknakis feltlint.Jan a vizsgarendszert. Juan (1635-1704)birdlta el6sziireredm6nyesen k6rosnaktartofthamisnak6s kdvetkezmdnyeiben amit alapeiveiben alapjin igy vdlte,hogyaz 6kori kinai kultllraalapvet6en Kutatati4sai gyakorlatias lellegii volt. beletartozottaz ij{szat. ^ szdmoktudom66s a fizikai is. Ugy gondolta.hogya k6ziigyess6g nya6s a kocsihajt6s er6kifejt€sis fontosazemberfejl6d6s6ben. Jan Juan egy Hebei tafiomanybelihelyi akaddmiavezetdjeletl 1696-ban, ahol fonadalmim6donfelvettea tanrendbea gyakorlali az 6k6lviv6st, katonaikikdpzdst, a sratdgi6t,a lovagl6st,az ij6szarot, 6s a csillag6szatot is. Jan a mechanikiit, a matematikdt, a tijrtenelmet miivelts6ger. mertaz egydbk€nt helyes Juanaz6rtbiriiltaa klasszikus komment64ainak 6s a kommentArok n6zetekeltiinteka komment6rok Birrl6inak azt szegezteszem6be, ethatolhatatlan szajvevdnydben. 6s a gyakorlat.hiszenazonttil hogy mi lehettijbb,mint a cselekv6s neml€tezhetval6ditud5s. A beteges tekint6lytisztelet. amivelKonficiuszttdbb mint k6tezer egyikgyeng66veniit tiszt€ltdk6s kdvettdk,a tud6salapi tdrsadalom j6remurat16.Egydltaldnnem mind€gy,hogymit tekintiink tudesnak, mit tekintiink hasznosismeretnek. Eur6p6ban, kiildndsenC. P. Snowdolgozat6nak megjelen6se utin kezdtekel besz6lnia k6tf€letuddsr6l,amelybenszembedllitj6k az irodalmi,miiv6szetiismereteket a gyakorlati,rerlis ismeretekl(el. A humdn 6s reel szf&a szembe6llitdsa azonbanbizonyosszempontb6l mesters6ges, hiszennem kel!6,hanemlegal6bbndgyfelealapvet6en ett6r6tuddstipus l6tezik. 124

KiNA

A humiinszfdriinbeliil term6szetesen l6teznekirodalmi€s miiv6szetiismerctek. de ezenbeliil teljesenm6soka gyakorlativclzF.riis,nerePkes fog'sok. A rcdl szf6rasem egys6ges, hiszena mtiszaki gondolkodi4s nagyongyakorlatias, kiz6r6laga val6sagra, vagyannak egyszenlsitett verzidjiravonatkozik;mig az utdbbiszdz6v term6kea term6szettudomiinyban egyotyan,egyredogmatikusabb, a val6s6gtdl elszakadt ehn4tet,ami Konfiiciusztanaihozhasonl6an elidegenedett a val6siigt6l.a term6szet megdrtds6t nemsegiti,hanemgilolja. Ez ^z elmltetiJi.ika, amellyel6lesenszemben6ll a mdmatkiik,feltal6l6k gyakorlatiassdga. term6szetismerete, A feltaldl6kkonfliktusaiaz el m6leti emberekkel,Newlon vagy Orffyreusszembendll6sa. Tesla vagya fizikusokkonfliktusaia teljeseneh6r6gondolkOdiism6d miarr jdttekl6tre-Az er6viszonyoka az ajellemz6,hogymindigaz elm6lefi emberekvannaktcjbben, 6s6k vannaka pozici6kban. a hatalomban.

tLmlMwrYuBrnot,nomel Kinat6rt6nete taliina legjobbp6ldaa fennarthat6 6sa tlnn nemtartha t6 fejl6d6siszakaszok v6lIoz6peri6dusaira. A fdld leggazdagabb, les, hosszabb ideigl6tez6birodalma pdlddtmutatottmindk6tesetr€. szemos Mivel a r6giidokt<ilkezdvenagyjdb6l egysdges illamban€lrek,melyet kdzpontilagirdnyitottak.ez6r!a legr6gebbjn6pszdmtil;isi adatokis Kiidb6l maradtak fdnn.A birodalomlakoss:1ga Kr- e. 280-ban csak14 milli6. nyolcvan6v mdva miir 28 milli6, a iin egy hosszihdboriis ped6dusutdn,721-benmiir 4l milli6, majdezer6v mtlva, 1644-ben 89 milli6. A kijvetkez6sziz 6vbenrobbandsszerli n6pess6gndveked€s kcivetkezik, men 1743ban m6r 150 millirianvannak.1919-ben330 milli6an.mostpedigmdr1,2milli5rdlakosavanennekazorsz6gnak. Kezdetbennyugodtanlehetettterjeszkedni. b6ven irthattiik az erddket.6s helyiikctn rizsfdldeker alakithatrak ki. A korl6tlanerd6irl6s miatf azonban,az es6vizbehordtaa talajt foly6kba,Es a meredck hegyoldalon gyakrancsakkopir szikldkmaradtak. a term6talaj eltrint. Ddlenviszonra meredekhegyoldalakon hatalmas munkevalteraszos rizslijldeketalakitoftah ki, melyekervagyk6zze1, vagyegy kistermerli bivalyiajtdvaltudtakcsak szentani. N6h6nycsdszdratafiraktdrozrak rizst 6hins6gek idej6re.de ez a rendszerritkrn miikdddtrAz orszis \rinlemrndigbornr\relen ldncoh. elelmr.zenarr.lekok nelk;1, a mrzo: gazdas6gi teljesir6k6pess6g hat6rdn. El6gvolt egydrlagosn6l szdrazabb vagyes6sebb 6v (s ilyen valaholmindigel6fordulr).6smiirisins6ees rdok ihrlel a/ adolr\ideken.A hinelenesoze.ek nagl ,iradi:o-^aL okoztak,az emberis6g tdn6net6ben itt okozot!legtcibb kiin emberdlel

12i

EGELYGYdRcr: BoRoTVAELEN

is furcsiin S6rgafoly6egy6bk6nt benis a vizekvadfiamldsa.A lajszds magasi folyamatosan lerak6dott,6s hjiiba viselkedert. A foly6iiled6ke EI6g tottik minden6vbena gii|aka!. a foly6fenekeis egyreemelkedett. 6s egy navolr ndhiinyh6boris6v. mikor a g6lakkalnem tcjrodtek. gyobbdradds6tszakitotta tatlt6st:a foly6 m6rjs az egyremagasabb kilom6tenelod6bbfolyt, mint el6t!e. ir6nytvrhoztatott.n6hatcibbszdz 6ridsikahsztr6fakat okozva.Kiutatmindigcsakaz ipar6sa kereskedejelentett.a Knaiakigazij616tdtsok-soktal6lmdnyuk biz lemfejl6dese tositotla- amikortdrddtekezekkel. Az Stlagparasztrizst 6s makar6nitevett(ez is kinai taliilm6ny). eh6sorbana valamintzdlds6geket â&#x201A;Źs egy kis halat.A gazdagabbak ment.Minden uiaz6 kacsdrszerettdk. a tej 6s toj6sritkas6gsz6mba nak az embereksokasega volt a leg6rdekesebb l6tvdny ma is azt l6tjuk,hogya picinykelegel6kdnmindenteh6nhezegy kiil6n pdsza ror taftozik.Az el6ke16hivatalnokok,furcsam6don,megvetett6k iparosoknak.katondknaknakeresked6ket. mig a parasztoknak. gyobbbecsiiletiikvolt. Mrr Kr. e. 500-banfdmpinzthaszniiltak. 6s mikorelfbgyotta p6nzk6nthaszn6lhat6 162,akkorSziengCungcs6szi:irbevezettea papirp6nzt.Ezt fdlee!infl6ci6s id6kben Iehetett haszn6lniaz 6ltalinosanelterjedteziistpdnzhelyett,ezertaz 6tlag kiiai a papirp6nz megjeien6s6t mindigaz insdgesid6knekludtabe. A kinaitrirsadalom a valliis.a moiil 6sa tiloz6fiafurcsakever6kdn alapult,a tudom6nym6g kev6sbderesztettgydkeret.mint az 6kori giirijgdknil.Hitteka szellemekben. az osi sirokatnemengedt6kmegbolygatni.ez6finagyneh6zsdgekbe ijtkitzduel6bbaz utak.a csator n-k. majLlsokkalkesobb..rdsulakdpilesc. Am "/ osdkIi./tclelc nagybanhozz6jiirulr a t6rsadalom stabilitds6hoz. Kodifikelt6rv6nyek nem l6teztek,mint p6lddulaz AsszifBirodaiomban vagya gitrdgdkn6l 6s kiildnosena r6maiakn6l:minden!a d8lo,?rd,?r'6s szok6sjog vezeletl.KonfLiciusz mestermoralizril,sa- biir id6szakonk6nt tiltott gondolkod6sukban. volt el6kel6helyetfoglaltel Mindeniskol6ban volt egy kis szentdly,mindenvdrosk6ban egytemplom.aholmegemlEkeztek 16la.A csiiszir6s a hivatalnokok fiistdl6ke!dgettekeml6k6 re. 6s6ldozatokat mutatlakbe,istenkdnt tiszteltdk. Ez a valldselismeftegy.a fdld 6sa birodalom sors6tmozgat6 legfel s6 vezet{ier6t, a csisz6rt.A cs6sz6raz lg .fia tolt. aki lsten akaratdb6l iriinyitott.Ezdrtaztiinbdrmifurcsasigrdrt6ntaz6gben,aztmindiglejegyezt6k,hiszen6rinrhette azuralkod6t, 6s igy a birodalomsors6t.Feng Sbui mesterekirdnyitottdka telepiil6sek 6s lakisok elrendez6sâ&#x201A;Źt, 6s csillagdszok. azazasztroldgusokj6soltiik mega bircdalom, egyestartomdnyokâ&#x201A;Źs egyesemberekjdvoj6t. Borotva6len tiincoltaz egy6nek

r25

KiNA

sorsais: a ,,rossz" napokonszijlete(csecsem6ket egyszeriien kidobtdk. vagyhidegnaponhalalrafagyasztottdk. F6lega fifkat kedveltdk,hiszenazoktdbbettudtakdolgozni.katondklehe$ek.nem veszettel a felre\ele.ir\re./anr. mindigslirkeben le\o penz. A kinaiakszinteszenrk6nt tisztelt6kLao-Cemestertis. a taoistahit elindit6jet.A taoistSkn6h6nycsdszirt5t is illitoftak a magukoldalira, 6s hosszanintrikiltak a konfucionisrikellen.akik mindig kdzelebbvoltaka hatalomhoz. F6lteka halottakszellemdt6l, ugyanakkor. gyakan a ha a sztiks6gfgy hozta.a nem kivdnt lednycsecsem6ket szemdtbe dob16k. A 20 asdvekbentdbbmagyarutaz6is leirtaa sz6rnyli l6tvdnyt.hogym6gmozg6r-r.jsziilcjtteket liitottszemdtkupacokon. A ldnygyermekeket a fiikt6l elkiiliinilvenevelt6k,az elmilr dlsziizdv soriin fbntos volt a Iiinyok €rintetlens6ge. Marco Polo leir'6saib6l ugyanakkor azttudjukmeg,hosy Kublajklin idej6benszdmosv6rosbanaz volt a szokds,hogya hrzigazdafelesdgdt €s lednyaitfelajrin lotta a megbecsiilt vend6gsz6rakoztatiislira. A legszebbldnyokataz rillama kiilfiildi kbvetekrendelke26s6re bocsftotta. (mint egdsz semmikdzenernvolt a szerelemhez . A hiizassrignak Azsiiban).inkdbbgazdasrgiiigylet volt, minr ernberidrz€sdolga. Kiilainhivatalnokiigyell mindenvirosban,hogya f€rfiakharminc.a n6k hdsz6ves koruk el6tt h6zasoklegyenek.A szeg6nyembereknek csakegy f-eles6gjutotl. akinekmig egy feles6gre rellert,az miir a gazjele volt. Nagytisztess6g daBs6g vol! egy csalddban, ha a liny a csiij uthatott.A hdremeknek szdrihdrembe mindenholeunuchokvohakaz jelent6sszerepet jdtszottaka kinai csrszerok€s a 6rei.Az eunuchok birodalombels6hatalmiintrik6iban.A kaszrdliislert a kircirdslehe, lo\egea le8lt'bb..zegen) \orornfelnd\dfdriis/"mira.Ok li\erek a cs6sz6riagyasokat, feles6geket, de a gazdagemberekherem€re is 6k feliigyeltek.A csdszdrok bizalmastigyeitis 6k int6zhettdk,{z eunuchokkiv6telezelthelyzet6nek egyszerliokai voltak:nem kellettatt6l f6lni, hogysaj6tdinaszlidtakarnakelindirani,vagyp6nzr lopnakaz6rt,hogy szeret6jiiklegyen,elcsibatanisem leherefi6ket. Jobbpolitikusnakvagy kdzszolgSnak bizonyultak,mint az iflistud6 mandarinok, mindenekel6tt az6t, mert kev6sb6voltakkonumpdlhat6ak.hiszensemcsal6djuk. semszer€tdjiik nemvolt.Az eunuchokint€zmdnyenemcsakKinabanvolt dvezredeken keresztiiltdmeges6s teljesen6ltal6nos,hanemaz 6kori birodalmakban szintemindeniitt. A R6maiBirodalomis sziimoseunuchor alkalmazott, kiiliin6sena Biz6nci(Keletr6mai)Birodalom.Irr is ezr6velkaszraltatt6k masukata fialalemberek. hog) .r birodalom rgazgarrisinak kijlcjnfele,;iniein tiszts6svisel6k lehessenek.

t27

EGELYGYdRcY: BoRoTYAELTN

ijsszefog6 egya csal6dvok a legtart6sabb. Az eg6szbirodalomban tiibbi csalidtagtett6s6g.MindenkifelelSss€ggel tartozottaz osszes rendmegtaftesd6rt is nindig a csaledvolt a fele6rt,6s a tdrsadalmi na16s.Az id6sekdl mindiggondoskodtak, 6s szdmosillemszab6lyt gyon szigorfanbetano(ak-Magasrendiiciviliz6ltsiig.szocializrici6s jellemezteezr a birodalmat. Altal6banb6fok, j6 egyiiu6l€sik6szs€g j6indulatd, emberekvoltaka kinaiak.6s a hiboris k6s6s becsiiletes 6s sz6ps6get szeret6ndp minden id6ketleszimitva.ez a mijvdszetet csicsefaJU kdrs6get kiziir6ana fdldi civiliz6cidakkorilegmagasabb volt messze a legI800-as 6vek elej6ig az o €letszinvonaluk tott; az le\7dmrtv". Erdemes leg. m;gl.abbc ioldbn." haboru.periddLlo^at a r6gi Kindl a r6gi Indidval,6s rldbb villandsszeriien osszehasonlitani uralkod6j6val. Akbarral.valamintegy annaktal6nlegkiemelked6bb nevezetes, v6reskezij uralkod6ral. Timur Lenkkel,hogyl6ssuk. milsik mi az elt6rdsa k6tf6l€6zsiaicivilizrci5kdzdn,6shogya le&jobbinvolt,mint egyatlagosKnai csdszer. diai uralkod6is gyeng€bb liKB.\R - I\Dt\ LECJOBB l:RlLKODOli tSTnIURLf:,rh AVtR[sKEZti meg Akbar muzulm6nuralkod6volt. a hindu indiai szubkontinenst h6dit6muzulm6nok Iesziirmaz ottja.AzsiiibanKiniinkiviil ddnt6enmu r6njain,a hindu zulmlinuralkod6kiiheka kisebbnagyobbbirodalmak ki a muzulmiin D6l-lndiakivelelnekszdnilott.Akbar^z6rtemelkedett uralkod6kkdziil, mefi kedvelteaz ijdonsdgokat.6svalldsitilrelmet hirdetett.Miel6tt rdszletesebben im6nk r6la. 6rdemesegy pillantdst vetnia tdbbijellegzetes uralkod6ra. gaztettekes elk6peszt6 AlialAbana muzulmdnokat sz6ls6seg€s brutalitdsjellemezteebbenaz id6ben.Az 1369-ben Szamarkandban tr6nrakerijlt Timur Lenk m6g Azsidbanis kifejezettenbrut6lisnak sziimitort,b6r k6ts6gtelen, hogy a tdrtdnelemlegnagyobb, legvdresebbtdmegmdszi4rli4sait a XX. szdzadi.,kultur6lt"Eur6p6ban kijvettdk el, azonban,,m61t6"el6dnekbizonyuhez a v6reskezrjmuzul m6n. 1386ban a hadifoglyokat6tve ledobattaegy magassziklnr6l, hetvenezer embertlegyilkoltatottIszfahinban,rnajdfejiikb6l nagy hegyetrakarottki. Ehhezk6pestkisebbbijnt6ny,hogySivaser6dj6ben az 1400-as6vbenn6gyezerkereszrdnykaton6l6lve eltemeF tetett,miutrn megadtiikmagukat.A levigort hadifoglyokfejeb6l hfsz tornyotdpittetettSziri6ban.1401-benBagdadban pedigszinte mindenkitkiirtalott,6sa virdgz6kalil'ius fdvdrosrita fdlddeltefte egyenl6vd.Mezopotdmia sivataggilviill, mert az eg6sz6ntdz6rendszertelpusztitottiik Timur Lenkcsapatai. '1.28

KINA

Hason16 so$rajutottDdl-Indiaurols6hindukindlys6g6nak f6v6rosa is. Viyayanagart l336,banalapirottdk, 6s az 1420-ban odaletogar6 NicoloContibesz6mol6ja szerinta vdrosfalainakkernletekatrijlbetiil 100kilom€tervoh-Az utaz6kmindelragadtatSssal beszdltek a halalmasbirodalornr6l 6s gyiinydfl.ifdverosdr6l, amelyakkoravolt, mint R6mafdnykoraban. Abdul Razzagmuzulmdnutaa6.aki li43-baa lAtogattamega varost,tigy irta le, hogyilyet m6gemberiszemnem16tott,embedfiil nemhallott,6s azeg6szf6ld6nilyen szdpv6rcsnincs. Perszenem tudta,hogy ez a f€lmilli6s v6roskicsi azokhozk6pesr. dmelyetKin;banmiireklor virigo4ak.Amitor Delhrszutrdnja iele s6giilvetteViyayanagar kirAly ldnyrit,az utar 10 kilom6terhosszan birsonnyal,szat6nnel, arannyal6tsz(ittdr6gasziivetekl(el boritottdk. Palodibana falakarannyal €sf6ldrdgak6vel volrakborirva.mindeniitr a gazdagsegjelei l6rszottak. Szigoi ttirv€nyekuralkodtakift, elefenr iiltali agyontaposrist6l, kar6bahizidsr6lkezdvevdlogaroltKnz6sok j6rtak er6szak6rt,lopes6rr. Amikor a kitzelg6muzulminh6dirdkegyesiten6k hadaikar, akkor Icisna Riedzsa kiriily er6i mernemvoltakelegend6ek. Hidbagyiijtcitte dssze a h€tszdzezer gyalogost.harmincezerlovast ds cjtszdz elefentotsz6rnlil6hadsereg6t. mindezsemmitsem6n. Egy b6to!muzulmdntdmad6a csataelej6nelfogtaa kiriilyt,6s hivei szemelittdra lefejezt6k.A h6dit6katon6ka gazdagl6vdrosrgyorsanbeven6k,6s m€gkezd6d6tt a rablas.A legutols6katonAnak is jutott arany,€kszer, fegyver,ld 6s rabszolga. Ot h6napigmaradtak, amigszinremindenkir lemdszlircltak, €s mindenbolrorkilabohak,mindenpalordtfijlgyfjrorlak, mindenfestm6nyt6s szobrotmegsemmisitettek. ut6naami 6ghe_ t6 maradt.azt felgyjjtortdk.Ez a viselked6s volt a rend Azsi6ban. Kina kiv6tel6vel,s Akbar uralmdtlesz6mirva_ Miutdn a muzulmdnokkialakitott6ksajdrumtmirendszeriiket, 6lvezt6kfjonnanmegszerzett gazdagsiigukat. A szult6nkez6ben voh a tdrv6nyhoz6s, a v6grehajtes 6sa bi6sdgis. Megtiltottdka hindugyermekhiizassdgot 6s a feles€gek kiirelez6dngyiikoss6git fdrjiik hal6lakor, megengedr6k az ozye1yekijrahezasoddsat, 6s eltijr6lr6ka mb_ szolgasdgot. Mindenvall6snakszabadsiigot adtak,€s fajra,hitre val6 tekintetn6lkiilb6rkikdzszolgiilari karrierrturharortbe. Akbar,aki a Delhirr6ntdraikdlre, dsszinteeg6szIndiiituralta,talin a legjobbatl6ta.a iegjobbtovas,igenj6 viv6 6s nagy6pit6szis volt egyszerre. Egyszertien dltiizdtt€s egyszeriien j&6szt veget6, 6tkezett, ridnusvolt. N6zeteiszeint az embergyonra nem lehetdllatoksirhantja.Uralkoddsdnak kezdet6nszem6lyiprobl6m6jteltaldbanm6g vitapartnerei meggyilkoldsival rendezte, k6s6bbazonbanmir ezt is

t29

EGELYGY6nGY: BoRoTVAELEN

is politikai feladta.Hatalmash6rememellettmdggyakan h6zasodott okokb6l,helyi hindu,radzsputhercegekl6nyaitvettefeles6giil,igy ut6daiereibenm6r hinduv6r is folyt. Alland6andj 6s {j talilmdnyotaldltjavitanival6t.De csak n€ki mindenben konjrrtak a gondolatai, volt erre joga. ezt s€nki misl6l nem tiirle el. Es e7 az a ponl.aml miatt egydltaldnmegemlitjiika nev6t.Egy birodalom,ahol csakaz id6n 61, uralkod6rijithatmeg 6s talalhatfel valarnit.az kdlcsdnzd(t bukasamindigcsakid6 k6rd6se. Akbar gyakan jArt-kelt 6jszakadlruhebanaz egyszeruemberekkcjHarunal Rasid.Igy isme e megalattvazitttugyanigy,minta bagdadi pr6b6ltjavitani helyzetiikcjn. Akbarel6deit6lel€s igy l6i v6lemdny€t, j6l6t66rt, nempusztinad6alanynak ter6enfelel6ss6get 6rzettalattval6i kisajtoltp6nzb6lvalamitvisszaisjutta6ket:^z alattvaldkb6l tekintette rctt. 6ri6si kdnyvt6mtgyiijtittt ijssze,tijbb mint dtszdzSyajnyitilipalodt terveze$6s dpittetett,melyekkttziil mdram6r csak kevdsmaradtmeg 6rdekelt6ka valldsok:lefordittattaperzsiira,az udvar Szenved6lyesen az indiaiakszentkdnyv6t Amikor nyelv6rep6lddula Mahdbhar6t6t, jutott, nevtidj vall6s,aminek kereszt6nys6g hogyvanegy tudom6siira hoztdkel Go5ba,akkor p6los szerzeteseket hir€t portugdlszerzetesek (azegyetlenmagyaralapiti4sri rend)hivatottmegudvar6ba. 6s ttjbbszii fia kdziil a jezsuitiknak,hogyt6ritsenek, Megengedte amikorFranciafel. Akkor, valldsban neveltette az egyiketkatolikus gyilkoltak,akkor protestrnsokat orszigbanSzentBertalan6jszakdj6n dletettmeg,ds az inkvizici6 amikorAngliai Ezs6betkatolikusokat gyilkoltamind a katolikusokat. mind a zsid6katSpam6dszercsen nyolorszdgban, amikorlt6lidbanJordanoBrunoalatt6getta m6glya, akkor ez az Akbar mindenvallis k6pviseldjdtkdzoskonfercnci6ra sz6litoltfel. O magaezt igy gyahivtameg,6s mindenkitb6kessdgra korolta,hogymindenf6levallisrin6t feles6giilvett.Ahogydregedett, id6t tcjltijttnagyhirem6ben,6s egyreink6bbfiloz6egyrekevesebb mohamefoglalkoztattek. Sz6plassanelt6volodott fiai, vallasik6rd6sek .rola, mdr igy irt vallds6t6l, Xavi6ri Szent Ferenc d6n s6t ,,8. a. ember hiteltelenni tette. Mohaned hanis szektdjdtleronboha As rcIjesen vdrosaibanegyetlene8)' mecsetsincs,setnegy Kordn ez aa 6 tiir' be." istdll6t fi$) ruktdrt rendeztetett v.wiik-,ls a ecseteikben fogadott el. csak azt, nem A szult6nsemmif6lekinyilatkoztatdst amit a tudomdnnyalvagy logikai 6rvel6sselbizonyitanilehetett. Gyakan 6jszak6ba nydl6 vitikat rendezetta vallasokr6l.Az egyik javasolta, pap azt hogy tegyenekpr6bdt:egy muzulm6n muzulm6n egy biblitt,6s mullahfogjona kez6beegy korSnt,mig a keresztdny kijiin. az€az igazsdg.Akbtu ielke menieneka tiizbe.Aki s6rtetlenill

r30

KiNA

sentdmogatta ezt ajavaslatotLigy,hogykezdjena mullah.A jezsuira azonban eztistenkdromliisnak 6s vesz€lyes dolognaktanona,igy nem kertiltsor a Ksdrletre.Aztiin egy id6 mlilva belefdradt a kildtastalan vitdkba,6stisszehivta a nagytaniicsot, majdkijelentette, hogy6 alapit vall6st,€s 6 leszegyhdzdnak (Bz t6vedhetetlen feje. volt az, amit a keresztdny vall6sb6lmegdrtett 6s6tvett.)Termdszetesen voltakhindu. zoroasztri6nus 6s dzsainelemekis ebbena vegyesvallesban,de megtiltotta,hogy alattval6imecseteket6pitsenek,hogy ramadiin idej€nbitjtciljenek, vagyellrtogassanak Mekkeba.Aki a zar6ndoklaror m6gisel akartav6gezni,azokatszdmiizte orsz6gdb6l. Fia fdll6zadtellene,deebbenhlen annakis szerepe volt. hogyAkbar miir negyven6veuralkodott,eg6szsdges volt, igy a fif, Dzsahangir hercega tr6n megdriiklds6nek semmirem6ny6tnem liitta. Harmincezerlovas6l6nl6zad6st szitottellene,de az iir€guralkod6eztleverIe,fi6nakpedigmegbocsdjtott. A rossznyelvekszerintDzsahangir k6s6bbm€gmdrgezretre apj6t.A mullahokhal6losdgyend vissza akaruk t6riteniaz iszhm hitre, de kis6rleriiknem sikeriilr.isv halt meghdrar az uralkodcj. aki egdsTTndrariindnerdben ratana tlgigazs6gosabb 6slegbtilcsebb volr. A le&iobbnaksziimit6muzulmdnuralkod6ktdmogan6ka zen€r, 6pit6szetet, k6lt6szetet, de a technika,vagya csillagdszat, s igy a matematikamfu nem drdekelte6ket. (A kinai bimdalomellenben- temoga$a legaldbbhalvdnyan a technikaifejl6d6sr.) A kinaiakdllami vas-,ac6l-6sfegyvergydrt6, s6-6sfcjldgezkirermel6 c6geketalapi, tottak,de ezena szintenmegrekedtek. EgyediilAkbar t6r6dijttvalaj6l6t6vel,biztons6gdvalel6dei, mir ad6fizet6parasztjai, keresked6i ut6daialig-alig.Kin6ban Konfrjciuszrevdkenysdge nyomdn, figyeltekaz alattval6ka.nagy6hins6gek idej6nlegaldbbaz ad6telengedt6k.Rend6rs6g, orvosi ell6t6s.kcizoktat6s viszontnem l6tezett, ezeka ,,szokatlan" gondolatokcsakndhameriiltekfel egy-egyidstud6mandarin fej6ben. BIR0DATI4M 6rETEfs HAL(A Ha iisszehasonlitjuk India.a mediren6n6kori Eu6pa 6s Kina r6rt6nelm6t,azt l6tjuk,hogyugyanazzal a kihiv6ssal,a nomdd,v6ndorl6, l6h6tr6lnyilaz6hadseregek folytonost6mad6siival kellettszemben6zniiik. A R6maiBirodalomnem birta hosszabb ideig ezr a nyom6sr, cisszeroppant 6sdarabokahullottsz6r.Az indiaihindukir6lvs6eok is egymdq uldnomlolraliisszea hddirdmurulmdnok rerje,zkederJ n1omdn.Kina csoddlarosan hosszfideigtartortamag6r,pediga legkdze-

131

f, GELYGYdRcY: BoRorvAiLEN

(fiivespuszta),ahonnanmindennol€bb volt Mong6liasteppeihez hogyviszonyiag mddn6pelindult.Mai 6sszelperszefgy gondolnenk, rnin6s68ikatonaifijl€nnyelvissza egyszerttechnikaiellenl6pdsekkel, egyilAm a fejl6ddsgondolata. nomSdokat. lehetettvolnaszoritania te:sadalml rnl6n a tecturikai fejlddds mint kiugrdsi lehedsAS,mi sohanemtudottdlv6nyrejutniEgyremdsra modell,a XIX. szezadig Az dssze 6sszea civiliz6ci6kEurisia 6ri6sitdrsdgeiben roppantak erjed€s' valamif6le bels6 megtal6lhat6 oml6sok okak6nt mindig \ a$ polgrrhaboru. slagnrlds perszeaz 6korbanis folytechnikaivdllalkoz6sok Nagy€pitkezesek, Ma rigy tudjuk. hogy Eur6zsiaban. birodalmal(ban, tak a mediterrin 1869_ben, a Szuezi-csatomdt Ferdin6nd 6pittette6s fejeztebe Lesseps minr az eur6paimliszakitud6sf€nyesbizonyit6k6t.Val6jdbanez m6r a volt. Amennyirea hom6lyosfeljegyz6sek_ harmadiksikeres6pitkez6s nevii,legenegySzeszosztrisz Kr. e. 1740-ben, hinni lehet, el6szitr nek a mai nyomvonallal nagyjdb6l d6sh6dit6dsattaki a szueszi-csatomdt, pdrhuzamosan. Hatsepszutfaa6n6 mir a kelet_afrikaipartoka kijlda csatomdn6t (ez a thdbaitemplombanmeg is hettekeresked6flott6j6t van ijrdkitve). Mivel a betontakkor m6gnemismeft6k,a homoklassan betemettea csatom6t.II. Ramszeszf6ra6 Kr. e. 1250kdriil ijra ki6satta, kitisztittatta,majd az utols6 egyiptomj sziilet€stluralkod6, Neh6 szerintsziizfeljegyzdsei (Kr. e. 610-595)megintki6satta. Herodotosz perzsa uralkod6, amit azt6n a hfuzezrenhaltak bele az 6pitkez-6sbe, Drriusz feieztetettbekijriilbeliil Kr. e. 500-ban. eur6paibirodalmaa r6mai hogy az 6kor leger6sebb K6ts6gtelen, 6s a Kdzel-Keletre kiterjedt Eszak-Afrikfa volt, mely f6nykor6ban is. Nemtudjuk,hogyh6nyalattval6jalehetettekkora R6maiBirodamint az akkoriKinScsakegy kicsit kevesebb, lomnak.val6sziniileg hogy Kina volt a fejlettebb,hiszen Nem k6ts6ges, nak vagyIndidnakfogadott mft ekkorexport6ltselymetR6m6nak,6s csaknemesf6met ahhoz,hogya R6maiBirodalomTaldnez is hozzejdrult el cser6be. m6g Term6szetesen miatt - meggyengiilt. az 6lland6p6nzki6raml6s talrn a Az egyik legfu6bb hozza a bukSshoz. sok apr6sdgi1rlJlt !olt: az el6kel6r6main6k a narancssirga tdmegesminium-m6rgez6s hogy szinii miniummaldiszitett6karcukat,sziijukat,6s termdszetes, n6k Igy azt6n az el6kel6 m6rgez6 6lomvegyiilelet. le-lenyaltak ezt a is vezetett,amiheza vizvezet6kek hiisdgaheveny6lomm6rgez6shez igy eppena hi\zenazoki\ jdrd.Tldlombdlketziilrek. hozzdjdruhrk. gyakrangyermektelecsalddokmaradtak legel6kel6bb, leggazdagabb szok6sa nemvoll annyira niil, tekintve,hogyitt az dgyasoktartesiinak elterjedt,mint a Tdvol-Keleten.

r32

KiNA

A r6maiater6ss€ge el6szdrszdrazfitldi hadseregiik volr,de k6s6bb erdsflox6r is 6pitettek.Ez a florta eljutottArdbidba6s Indi6bais. Enn6i hosszabbh6dit6 vagy kereskedelmiutakat azonbana rdmaiak nemtettek.Ez a fejletlennavigici6s6s haj66pitdsi m6dszerek miatt tdrtdnt, hiszen evezos haj6k csak a paft menti haj6zdsravoltak haszndlhat6ak, hosszriutaka nemviillalkozharrak az 6cednokon. Ugy trinik,hogyaz egyiptomiakviszontjdnak valahogyD6l-Amerik6ban. 1979'benugyanisfranciakutat6kmegvizsgalt6k Ramszesz tetem6t. A mfmia gyomr6ban bors6smiisdvol-keletiffszerckmelleftfinoman felv6gottdohenybveleket is taldltak,amiksegirerrek a mdmia6ps6g6r megdizni 6vszezadokon dt. Mdrpediga doh6nylev6lbizros,hogy ismeretlenvolt a r6gi Egyiptomban,ez kiztu6lagD6l-Amerikdbanvolt honos.Az utaziestechnikailagnem lehetetlen, ezt Thor Heyerdhal norvdgkutat6bizonyitottabe,aki 1970-benpapirusznedhaj6ndrkelraz Atlanti-6cernon(Rd II-es expedici6),s6t ugyanezzela m6dszerrela mezopot6miaiTigris €s Eufrdtesztorkolardr6laz Indus delrrj6ig, majd az aftikai Dzsibutiig haj6zott.Az 6kori Eur6pdbana kontinensekkiizijtti haj6zis (expedici6k),6s a t6rk6pk6szir€s nem vdlr rendszeress6, gyakorlatta, merta kevesebb ruddsrigdnyl6partmenti haj6zSs volt mindennapos.Az expedici6ktapasztalatait nemrdgzitettCk,akezzelrajzoll t6rkepeketnemlehetettpontosansokszorositani, sdt iiltaldbanigyekeztek titokbantaftani a t6rkdpdszetieredm6nyeketEz a tud6s6taddsdnak hi6nyossdgat mutatja,mdrpedigmegbizhat6ir6sbelis6gen alapul6 tud6s6tadds ndlkiilnincsfejl6d6s, ez a halad6s sarokktive. Az 6kori vil6g le$agyobbhaj6saim6gisa r6maiakiiltal elpuszritott karthdg6iak voltak,akik Kr. e. 500 t6jin Hannoparancsnoksdga alatthaivan6riiisievez6shaj6valindultakel Afiika felt6rk6pez6s6re. MintegyharminceTer embpr!ell reszrebbena/ e\pedrci6ban. Arkeltek a Gibraltdri-szoroson, majda partment6nhaj6zvad6l fel6 haladtak, eg6szen az egyenlit6ig.Ez volt taliin az 6kori vileg legnagyobb felf€dez66s haj6sexpedici6ja. Ot gyarmatikeresked6verosr alapiroF tak,ezekazonban ndhenyszdz6venbeliil elsorvadtak, hiszenminden er6fondsa birodalommegszilerdirisrhoz kellert. Az 6kor nagy miiszakiteljesitm6nydnek lehetmin6siteniXerx6sz hidjdtis a Helldszpontoszon, de az 6kori Gdrdgorsz6gban l6tezettegy speciiilis,,vasit" is Korinthoszn6l,amelyneksegitsdgevel haj6kar vontattakiit egy rdvid fdldszoroson, igy a hossztihaj6utatle tudt6k riividiteni.Mindezekfut6 technikaikalandnakbizonyultak,nemmaradlak tart6sak.Ezzel szembenKina ekkor l6pett hatirozoltana technikaifejl6d6sritjera,s a rechnikasegits6gdvel messze-messze kiemelkedett a tcjbbibirodalomkdziil.Mig mdsokcsaka ,,torta,'ijrafel-

133

EGELY GYoRGYTBoRorvAELtrN

osztSs6takartdkkicsikami (tijbbnyire h6bonlval),a kinaiak a ,.torta' nagysdgitndveltek6vr6l-6vre.Kindbannemcsakkital6lt6k,de tersoraalakult jesztett6kis az ijdons6gokat;rij ipardgak.manufaktrirak Okos a birodalomfejl6dds6hez. ki, melyekjelent6senhozzdjerultak napi szolg6ltdk a taldlm6nyaik nem is 6ltek.de emberekEur6pidban gdrdg6k is. 6r6ja gyakorlatot, ez6nnemis terjedtek.Ilyenvolt a 6RASZIRIGZIT AZNTtIfl HERAI hogyaz 6kori mediteriinvitdgtaldnlegnagobbszelleK6ts6gtelen, volt. (Lesdibm.) Valamikor.m6g egy draszerkezet mi teljesitm6nye haj6tdr6st 6szaknyugatra sziget6t6l id6kben Kr6ta a Krisztusel6tti szenvedettegy gilya, melynek rakomeny6bantaleltak preciz6koezta csodalatosan 1901-ben. ri 6raszerkezetet A kis gdrbgsziget,Antikil h6rapartjainelgdr6gszivacshal6szok6kori haj6roncsmamdvdnyaittaldltdkmâ&#x201A;Ź9.A b[v6rok cserepeket,szobortdre_ dekekethoztak ltil, 6s h6rom szdtmar6dott felismerhetetleniil Miuis talaltak. bronzdarabkit a t6reddkek, tin megszeradtak kideriilt,hogyszdmoknyomai ldthat6ka roncsokon.Taldn valamif6le haj6z6si milszer keriilt el6? Tovibbi szdrad6s ut6n a darabk6ksz6weltak6s A.6kori Bdtugnechanikacsncsa: ldtszott,hogy egy fa tokocska az Antikith6niban taLilI csiIlaI ds.! ti mdlladâ&#x201A;Źkatapasztottadsszea 6ra rckonstrukc ija. Meg lehefdm alkatr6szeket. L'r. e. 65is, kiiri.ilbeliil idej6t tett dllapitania roncsokelsullyed6sâ&#x201A;Źnek ben keletkezteka ti4rgyak,teh6t a haj6 ezut6nsiillyedhetettel. A ieliratokb6laz deriilt ki, hogyegy Geminosznevti gitrdgcsillagaszKr' e. 77-beniisszedllitottnaptdriadataialapj6nkdsziiltez a bonyolultfogasutdnmajddtven6vigsemmisemtdrkerekesg6p.A leletmegtal6l5sa t6nt, amikor is a Yale Egyetemprofesszora,Derek de Solla Price ijra re6s mintegyhdsz6vesmunkdval6sszerakta, el6vettea darabokat 6letre g6pet; egy r6gi 6ra kelt kezenyom6n konstru6ltaazeredeti

134

KiNA

Ez a rcndkivulravasz,kifinomult6ramiiegyszerre volt alkalmas naptiirsziimitiisoka, valaminta Nap€s a Hold mozgdsdnak szimuldl6jellemezre, s6ra.A bels6k6zpontikerdkegynap6vforg6s6r mig a kisebb,hozzrikapcsol6d6 kerekeka legfontosabb csillagok6s a Hold mozgesat modellezte. A k6sztil6ksziimlapja az 6llatijvjegyeit,a Nap l6tszdlagos 6vi fitozg',setaz ismertebbcsillagokkelr6r6s nyugrdr mutatta.Igenpontoskis k€sziil6kvolt ez,az egyikivdarabonp€ld6ul 45 foknyi osztdsl6lszott,6scsak1 fok negyedr6sz6nek megfelel6hiba taliilhat6rujta dsszesen. Az 6ra dllagdb6l.be6llitdsdb6l kikdver kez.ethet6. hogyutolji4raKr. e. 80-banrillithau6kbe,6s ezuriinmdg legaldbb harminc6vighaszn6lt6k. A r6mai 6korb6lliinnmaradtaki.iistcired6kek, melyekmegemlitenek hasonl6g6peket. A hiresr6maiUgyv6dCicero(Kr. e. 10643)bardtj616l,a filoz6fus€s tandrPoszeidoniuszr6lirta, hogy olyan gijmbijt k6szitett,ameiy forg6sakdzben megnutatta a Nap6sa bolyg6k6jjeli 6snappalimoz86siit ugyandgy, mint ahogyazokaz 6genjelentek meg. Azt is leirta, hogy a nagy Archim6desz egy olyan g€petk€szitett,amelyaz €gitestekmozg6siitimit6lta.Kdts6gtelen, hogyez a szerkezet volt az eg€sz6ko vildg legmagasabb rendiitechnikaialkotiisakeleten6snyugaton egyariint. Az antikith6railelet pontosan A kinai mechanitu csticsa: eg\ diffe megmutataaz 6kori gdrcjgcsrics- rencidhnii, Dtelynek seI ftseI 6w I s0titben Lslehets4qesaz ininytneSha rcchnol6gi6nak a korl6taitis. K6t- ttiro.tis - a nidru s.erch kat nbdig s6gtelen, hogy bonyolultfogaske- a.onos iftiu"bd nutatota bdnnete rekekkel miikdd6, tal6n rug6s, tais tunfalgott a kocsi. Csapatok lin srilyrajer6 csillagdszati &a le- Ajs.akai Inoe tisakoI hQsz,ujltti lL hetett.Egy kis, szrikcsoponteh6t viszonylagmagasfoki matematikai, csillageszati ismeretekalapj6n fElett gdpettudottel6rllitari.Enneka taliilm6nynak azonbansemmilyen hatasanemiett a tdrsadalorDa, semmitnemjavitort,jobbitottaz 6tlagemberek 6let6n.Hidbavolt a meglev6tudds€stechnol6gia, ha az nem terjedtel, '?eri vdlt kdakinccsAa eftektelenmaradt.Szerszdmgdpeket val6sziniileg nem tudtakkdsziteni,ami lehet6v6tenevolnaa riimeggy6rt6s1. A kivelasztottszellemielit ritkos,mindenk6ppen sziik kdrbenismeitszerkezete voh ez, nem is gondoltakre, hogy 6tadj6k

t35

EGDLYGY6RGY:BoRorvAriLEN

ercket az ismercteketa t6rsadalomsz6lesr€tegeinek.Hdt kiknek adtek vagy a rabvagyabel6liiklettkatoneknak? volna?A fcjldmilveseknek, szerkezetekhogy a fogaskerekes Fdl sem medilt, szolgaktdmegeinek? ker6kp6rlvar6g6pet,vagytdmegtemeesetleg kel,vagyl6nchajtSssal lehetnek6sziteni mar6kat,szerszAmg6peket l6srealkalmas eszterg6ka!, megalapozottsihanemt6rsadalmi szinvonal6val. Nem a gondolkodds Nen l4tezetta gival, minds6gdvelvolt a baj az 6kori rftsndalmakban. tuddslita&istinak tetjes.tisAnekiS4n|e. A lelettal6nazta t6vesk6pzeietsugallja,hogyaz 6kori Eur6piiban egy iejlett lechnikaiciviliz6ci6alakultkj. Ez abszolfrt6veselk6pze' l6s.A technjkaicivilizici6t fgy irhamenkle. hogya neh6z,vesz6lyes munk6tmft g6pekv6gzik,az emberekcsakfeltiByelikezekel,a civi lizeci6nemv6ges,kimerill6forrasoka6piil,6s mindenkisz6miiraelcsaka ki 6mszerkezet drhet6ka vivminyai.Ezekalapjenez a csodi{s mutatja. hagyottlehetds€geket

nenthasz AGa ilibanfel^llitottftnai vl.imtlomni.a. A. ittiLiaifdkziSeten ott nbszolgdkdalqo?nlr liltak ibensapeket, sz€leskdrbenelterjedtek Mig az 6kori KinAban6s a Kdzel-Keleten messze nem 6s a vizkerekek, addig^z 6koi R6mi4ban a sz€ler6g€pek fel emberi s igy alig szabadult haszndltdk ki a term6szet eriiforr6sait, c6lra.Csaka BizdnciBirodalomosszeomlasa munkaer6hasznosabb pl. a vizimalmokat el6tt, s akkor is csakltelian kiviil alkalmaztdk, dombjainak oldal6n€piiltfel a mai Arles rnelletti Barbegal Gallidban, p6rosan miikijd6vizker6ksegit6rliiiizem,nyolcdarab a legnagyobb kb. 30 l6er6lehetett egy Tras6g6vel,melynek6sszteljesitm6nye Ma egy kis tany6nis nagyobbg6pi teljesitm6ny bantteljesitm€nye. akad,mint az akkodEur6palegragyobbbirodalm6ban.

136

A birodalomosszeomlesa utin azt6nm6gezer6vig nem 6rt€kel az utaz6ksz6lezta szintetsem,Kindbanviszontgyakan taldlkoztak er6gipekkelkez 6s vizkerekekkel. Valaholitt, a: dramldstechnikai alapfeltdtel az ..6llatisordddika technikaikulti,'a,ezekelterjed6se Csaka.a ci\)ilizdci6 dletkdpes, amelya Ieb6l" val6kiemelked6shez. het6 legolcs6bban,a kirnyeaet legkisebbmirtlkii ronboldsd\)al tltd korl6taiegy6rtelenergititel'dllttani. Az energiaem, el66llitdsdnak jijv6beli kililtdsait.A: er?rmiienjelzik egy-egykultrirafejletts6g€t. gia olcs6 el6dlli isa taldn a legfontosabbtudAs,amil egy tdrsadalom fejlettsigszebinokolhat,s ezekalapjanviliigosanlehetkategorizdlni is messze meg rint az egyestiirsadalmakat. Kina ebbena tekintetben el6zteEur6pdt,szdmunkaszokatlan fiiggdleges tengelyrisz€l-€s vizimalmokdolgoztakrnindeniittazorszdgban.

Ez is fAkx ilis, fehlcsapott keftk, ldnco*dobozot tint,adsoft hajt tneI dereks.dgl fogaskeftk-d ekl

Jelle|.etes kinai,'izinalom !6laridlis, feliilcsapou kerikkel Nem kellet hozzti 'jnAeL a lapdtkeftk kb. vetleniil hajtotta meqa nalonknver Az egts.eiibb s.e*e.et olcs6bbti tette a tneqipftAs\ i$' az iizeneltetds is egfszel'iibb Zs olcsttbb rolt. 1313-bankds.iilt rak.

t37

EGELYGYORGY:BoRoTVAELEN

geste,lgellii s.6lnnlnn. A. 1789-bens.abarlaltnd.StephenHoorcr JagB,Sle tatox szAlnalombdlcsak ttihin! pAldhlr kas.iiLt.sosen teie.h el Eun;pd ban. A.jidbatt n6t 6's.d.ad.k 6ta csak i|,"entipust has.ndltaka kicsit;l az eg4s. na , nArctiiekig. El6nye enneka negoLdisnak,hog'" nen tr.6kent a s.6l ininldru, Asa maLonkercketknpfoqarkerikfelhas.nnLtsanllkiil tudja neghajtani. Ennek e1len6leEur6pdban ideSenkedtekt.;Le,a ma is is,neft s.i hnalomndl,, befaq\ott"az eurdpaitechnika.

K|nai gabo a- ls liivig.t es.kd..

A s.il,nalt ok a tonatikus fo rdula\..itn s.abdl,".6ja.Thonas Mead 1783-ass.abadal nttu lns.ruiltaJel Janteswdu (1736.1819) a g d.gdpek telj esh m6 ttr.s.abd4 a.d sdra. Eza palda is tnutatja,hog egr allot teriileten negler.i taLdlndv e$ jabb taMlntin,\ nlegs.iiletlsln4l isfantos lehet.A Ed.gapek ki.fejl.jdls. nllknl rosen kAs.iiltekvlna eL x belsd 68lsii rlototok.

138

KiNA

Vhorldstalicska:a leg,lhaLdnosabban elktjedt ktni tehefionl4 sze&ezet. A kiskereskadelen\a zdwsig- ls ileLmis.erellitds alapwtd esakdzevolt. Rossa utaka is lehetet has.ruilni.

Fuggdlegestengelii tomdd.i tipusi eurdpais.Zlnmlomtene. Csaka xx. a nos!.kvaiKurcsatot,Int6sadaadban .erbenkls..itettdkel; ieenj6 hatdsfoki.

A rdNAr,{ELONm Az 6kori gbritB,r6mai,egyiptomicivilizici6 elbukotl.Felâ&#x201A;Źltetartal6kait, kimeriilt, cjsszeroskadt az iiltaluk barbiimaktanot n6pekkatonai csap6sainyom6n.Csak dinamikusan fejl6d6,egyretermeldkenyebb technikaiciviliz6ci6k6pesa folyamatos fejl<id6sre. A stagn6l5 tdrsadalmak,aholnemterjedhetnekel a taldlminyok, el6bb-trt6bb feldli temifejl6d6k6pes, techszeti,emberi Egyilyen fondsait,lemeriil,elpusztul. nikaiciviliz6ci6csakhum6nus. tirsadalomban val6sulhat demokatikus meg, ahol a term6szet,az 6let v6delmea legfontosabb6ft6kekkitziitt van.Ha emberhezhasonlitandnka tftsadalmat,aklor a momlit6sl6bain kelleneiillnia, a kezea technika,a feje pediga tudes6s annaketadiisa lenne.Az 6kori nyugatti4rsadalmai pedigalapvetiien immordlisak voltak, brutelisanember6s termdszetpusztit6 m6don6ltek, tdrtâ&#x201A;Źnelmi l6pt6kben m6rtgyols6sv6gleges dsszeonlesuk elkertlhetetlen volt. Nehogyazthiggyijk,hogyezekb6la durvahibdkbdlmi mdr169tanultunk.6s egy elland6anfejl6d6 trrsdalomban, mindenkisziim6ra el6rhet6,mind kâ&#x201A;Źnyelmesebb technikaicivilizSci6fel6 tartunk.Ez ugyanolyan durvat6ved6s, mint az 6kori birodalmakpolgarainak el6gedetts6ge, amikorR6ma,vagyHangcsou,esetlegKonstantin6poly szdppalotasoraitv6gign6zt6k, s nyugtritSka fejl5dest.Mitos. az,

r39

EGELYGYdRcY: BoRorvA6LEN

hogy napjainkbana fennt rthat6 technikai civilizdci6feld haladunk, i9az: ,Als egyszerbiztosaneljutar?lodd. Nem. €ppenaz ellenkez6Je alapul a mi rls.k4es technikd civiees,E orsa kimeriil4 kdszleteken lechnikai Iizdci'nk is. Aihoz, hogyegy sikeres,legalebbkezdetleges tudiis6tad6sra, civilizdci6ldtrejijjjcjn, sz€lesk6rii munkamegosztdsra, van szi.iks6g. Szerencse valamif6leelemigondolkoddsi szabadsagm megfeis kell hozzi4abban,hogyaz adott6llamteruletdna term6szet lel6enb6kezrien hagyjondrceket, erd6ket,foly6kat,tavakat. A gdrdgdkpdlddul nem ismert6ka vasat,nem voltat vasbdnyriik. iegyvereikis j6r6sztbronzb6lk6csakrezet6s 6nt tudtakb5ny6szni, kisziiltek.A r6maiakismert6kmtu a sokkalmagasabbh6m6rs6kleten nyerhet6vasat€s nagyrais becsijlt6k- eleintejegygyririiikis vasb6l k6sziiltek.A r6maiakhadiiparaaz Elba sziget6ntaldlt vas6rctelepeke f6b6l k6szult 6s ^z ottanikoh6ka tdmaszkodott. A r6maite€hnol6gia szener. faszenet haszndlt a koh6sit6sra. Amint azonban letaroltikElba erd<iit,fel kellett hagyniukaz ottani vasgyirt6ssal,mert a nagytdmegt vas6rcsz6razf<ildre sz6llitdsarendkiviil drSgalett volna.Fdl semmeriilt benniik,hogy a fa rijra telepithetd(Elba szigetema is kopdr),inkdbb otihagyt6kaz eg6szteriiletet.6s - sAskamentalit6ssal- m6sbdnydkat meg keresteka birodalomterillet6n.Hatalmast6rs6geksemmisiiltek igy az 6korban,az eg6szdalmdttengerpartot,Eszak-Afrikiitkop6r sivatagg6v6ltoztatt6k,pedig az ut6bbi hosszi ideig R6ma gabonaterterm6szeti mel6€l6st6nvolt.Az 6korn6peimoh6siigukkal rn6rhetetlen krrokat okoztak.Fel6lt6kterm6szetitartal6kaikat,a ltild kimeriilt, egytudottcsakeltartani, akik viszontmiir nemndtrk re kisebbn6pess6get magukata lovasnomddnemzetek t6mad6sait6l. megv6deni Tdrt6nelmitapasztalat, hogya technikafejl6d6set- mituamikoregyvagy a hadvisel€s segiti.Nem 6ltal6nfejl6dik- vagy luxusig6nyek, igaz, hogy ha valamire fizet6kdpeskeresletvan, akkor azt nagyon gyorsan p6ld6ulmdrismert6k a r6maiak, feltalfljiik.A goly6scsapdgyat hiszena Nemi r6b6l kiemelriidiil6haj6kegyik6nilyen gi;rdiil6talpcsapagyonforogtak azok a szobrok,melyek caligula g6ly6it diszitett6k.Ezena gdlydntaldltdkazta vedres,l6ncosvizkjemel6 berendezdst, ami a besziv6rgott vizetelt6volitotta, de az itt alkalmazott l6ncdtlete semterjedtel, nemadtik iit, nemterjesztett6kel ezt a tudiist. A kinaiakabbanvohakjobbak az 6kori mediteir6nkultLirrdkndl, hogy a taldlmdryokat elterjesztetAk,igy kevdsbdvoltak s6 il6kenyek,elpusztithat6ak. Kina az€rtemeikedett, emelkedhetett ki, merta tdbbihasonl6adottsdgli ijntdz6ses kultriravalellent6tben, n6mitudrs gazddlkod6st, a tudds6taddsdnak int6zmdnyes lehet6sdgeit kijnyvek 6saz okatdsformdjdban ki6pitett6k. 140

KiNA

J6l ismen, hogy az emberi kuitfra termeket kozil tal6n o taldlmd", nyoknil a legmagasabba ,,csecsem6halnnd6sdga legtajbbdtlet idejekordnelpusztul.K6ts6gtelen, hogy eltrinteksz6pversek,dr6mdk, festm6nyek 6s zenemrivek, de van helyettiikmiis,talrn azzalegyena porceldnt6rt6nete 6rt6kri.Tal6lm6nyokn6l nemez a helyzet.Peldl4ul is j6l p6ldrizza,hogy egy viszonylagegyszeriidolgot is milyen nehAz ij ra fehaLiLni,lemdsolni.Egy terftGk el66llitdsShozsziiks6gesudest Agyaged6nyeigenneh6zmegszerczni, ds nagyonkiinnyf elveszteni. j6l elrerjedt ket mindentitttudtakkesziteni, ez az6koregyikegyszertl, taldlmdnyavolt. Am a porceldnfinomsdga,sz6ps€ge, 6ttetsz6v6konysdgaktil6nlegesvolt, s ez megddbbentette az arab6seur6paiemberekelem masf€lezer 6ven;t hiebakisdrleteztek a porcel6nrijb6li vagyaz kitalilds6val,pedigmindennyersanyag megvoltEur6pdban, arabt6rs6gben is, csi* a udas hidnyzott. A PORCELAN Az els6 kinai porcel6nkb. Kr. u. 300-b6lmaradtmeg.A porceldn titka nem pusztdnanyaga,6sszef6tele, hanemaz elkisaitAsieUdrds is a titok rasze.Mig a szok6sos cser6ped6nyeket 500 6s 1100Celsiporceldnhoz us-fokkiizott 6getikki, a 1200-1300Celsius-foksziiks6ges,teh6tnem mindegy.hogy milyen kemenc6ben, milyen tilzel6anyagothasznrlunk.A tiizel6shez faszen6s kokszkell, 6s valamif6le j6 szell6ztet6, esetlegbefrivatdrendszer.A kaolin nevrfi(kinai elnevez6s) iisvanyonkiviil m6gfcjldpat6s homok,azazkvarc sziiks6ges.Tiibbszdriismoses,derit6s,viztelenit6sudn kapjukmegazt a p6pet,amit nagyonpontosaneldirt h6m€rs6kleten ki6getveporcel6n leszaz eredm6ny.A rdfestettmiiv6szimint6katmrr egy m6sikh6mersikleten. mdsrechnol<5gidral lell krdgetni. Val6sziniilegsok ezer Ksdrletut6n.l6p6sr6l-l6pdsre fejlesztett6k titk6lyrea kinaiaka porceldngydrt6s miiv6sze!6t a Szungdinasztia alatt (960-1279)a mongol h6ditdsig.Porceldngydrt6 telepeksorer hoztekl6tre.Kiilajncsoportok, specializel6dott szakemberek vdgeztdk az alapanyagok mosdsdt6s el6k€sziteset, mesokaz 6get6kemencdk 6pit6s6t6s iizemeltet6s6t, ijabb csoportoka fasz€n6s kokszk6szit6s6t,6stermeszetesen igenk6pzett,nagyontapasztalt sziiktechnoldgus csopo( vdgeztemag6taz 6get6st. Tudtrlq hogy a porcelidnt rdszben oxid6l6,r6szbenredukiil6kiizegbenkell elkdsziteni, mi{si4llag[,mes sziniifestdketm5seljaressal lehetel6rni.Csakcsoddlnitudjuk,hogy minderealaDvet6 k€miaiismeretek n6lkiil iiiuek16.

r4l

EcELYGroRcY: BoRorvairEN

A ponug6lokugyan1520kcjriilm6r megszereztek ndh6nykaolin darabot,de ez az ,,iparihirszerz6s'sem segitett,mert hiienyzottaz igenfontostechnol6giai eljenis.Eur6peban ekkorkezdettterjedniaz alkimia,;z aranycsin6les melynek soriin,sz6plassanleg,,kutatAsa". aliibbaz alapvet6kdmiaifogalmakat. folyamatokat megismefi6k. Ebb6l indult ki k6s6bbaz els6 tudomdnyos alapokonnyugv6,.ipar". dmirEuropd el6szctr ftjl tudoftmuratni: a !egyipar. Eur6piibana fdlig szelh6mos nâ&#x201A;Źmet JohannFriedrichBoâ&#x201A;Źdger (1682-1719) taldltamega porcel6nviszonylag egyszerri el66llitds6nak m6dj6t.Ez a Boedgeregy Leszkalisz nevrigijrdgt6l.egy miisiksz6lhdmost6l,igynevezett ,,bitlcsekkilv6f' v6s6rolt,6s hire futott. hogy aranyattud velek6sziteni. I. Frigyesporoszkirdly.aki azthangoztatta, hogya megv6lt6s Istendolga,de mindenm6s16tartozik,el akaftafogatniBoedgert. hogya hebordskoddsai miattkiiiriilt dllamkincst6rt az aranycsin6l6s m6dsze6neksegitsdg6vel fttltdltse.BoedgerWittenbergbe menekiilt, deitt mega sziszkirily foganael, 6ser6s6rizeltelDrezddba vitette.Sikertelenaranycsinilesi kis6rleteisordnnegyvenezer tall6n kdltdlt el a szeszkiriily udvar6ban.Ekkor az umlkod6egyik n]egbizha6 fizikusdt,Tschimhausent adtamell6,6s munk6juksordnteljesen v6letlenijlrdjdueka porcel6ngyartds titk6ra,melyk6s6bblegal6bb anynyi p6nzthozott,minthaazaranyk6szit6s m6djdttaleltekvolnameg.

D rhnaj 86p. K4pesek lettek vo lna Ia kksziI ete1i sii ft d r6to t is g\drtani, de nne Motse a ri.tu't segi\Agiwl kifejlesztete a tti|ir6t, addigra nd n egd ILt a fej l6dd snk.

KhM i cilisztii fe gt veryt dtujl kâ&#x201A;Źs.ii Lt ne tszet. F e Eyve*o rdcsok es harci s.ekl *As.itdk

KiNA

Meissenv6rosanalkastdlyeban rendeztdkbe miihelyiiket,6s 1707-t6l kezdveKs6rleteksodt v6gezt6kel; soK6leanyaghevit€s6n,ki€get€sdn v6rhasban keresztiileljutottaka kaolinhoz.Tschimhausen 1708-ban, meghalt,de ekkorramdrmegvetettdka porceldngy6rtisalapjait.A porceldngy6rtdstitk6t termdszetesen szigorfan 6rizt€k, ennekellenerea francidk m6r hrjsz 6v mrllva elloptik a titkot, az angoloknakez m6g tjabb tiz 6vberelt,6s a dAnoknak ismetdjabbhrisz6vbe.onnantdl kezdvem6rnemszimitott nagyijdons6gnak.Imm6rEu6p6banis tudtak porcelrnt k6sziteni,b6r sohanem 6ndk el azt a szinvonalat,amit Kindbanmdrezerdvvelazel6tt.A porceldngydnAs tdrt€nete arramDtat 16,hogymilyenlassan, milyenKnl6dvakdvetteEur6paa kinai nagyipan. Most n6zziikmeg, hogyansziilettekKinfban a taldlmdnyok,hogyankijtddtek a Knai tdrt6nelemhez, hogyanbea kinai ga"dasdghoz, folyiisoltek enneka kontinensnyi n6pneka sorsdt, boldogul6s6t. KNAITAr,1r[4(MoK Kindra alapvet6enjellemzd, hogy sokkal tiibbf€le tal6lmiiny. sokkal jobbanelterjedt, mintEur6piban,s eg6szen a g6zg6pmegjelen6s6ig ez a helyzetnemis vrltozott.Kin6bannagyallami6s mag6nmanufakir6k ontottdkaz ac6lt,a selymet,a porceliint,a latktdrgyakar,de dllarni monop6lium volt a haj66pit6s, a s6lep6rlSs, s az eziisF6srezbdnyaszat is. A kdzmiives r6tegszintekaszttatdmdriilt,tuddsukat nemcsaksz6 gyermekeiknek. ban,hanemnyomtatott kdnyvekben is tovdbbadtrk Ez vezetett, nemcsakspecializel6diishoz hanemkis m6rt6kben a modem jellemz6szabv6nyositdshoz, nagyipan min6s6gbiztosit6shoz is. Mig az vil6gcsakaz rjgynevezett peng6ben arab,muzulm6n damaszkuszi mutatofi kimagasl6teljesitm6nyt, a kinai iparosoknagy mennyis6gben tudtik gyrrtani^z dntduvasat, majdk6s6bba soklaljobb min6s6gii aitjelentds vdzdttacelokat, igy szdmban tudtakvasek6ket, f6m-6sk6megmunk6l6szersziimokat, ldncmeghajt5sokat k€sziteni. peld6ula Az ipar,6s a miiv6szet tdbbpontonis dsszekapcsol6do[ papirgy6ndsmegjelen6se ut6n sz6pkdnyveket,gmfik6katnyomtattak; a selyemgy6rtds megjelendse utensz6psziDezett ruhrkatvaritak,a porcel6ngy6n6sr6l nemis beszdlve. Eur6peban a technika6s a mrlv6szet csakj6val k6s6bbkapcsol6dott cissze. Nyilvdnval{i,hogy sz6pzen6t csakj6 hangszerekkel lehetel6adni.J6 hegedii,szdpensz6l6orgona vagyzongorakell ahhoz.hogy Bach.Hiindel,Vivaldi vagyMozarI alkothasson. Mindaddig,amig ezek a j6 min6sdgiizenesze$zimok nemjelentekmeg.sziez6val halhatiakmegzeneitehets6gek, akik lehet6s6gek, megfelel6zeneszersziimok hiiin sohasem bontakozhattak ki.

r43

EGELYGYdicY: BoRorvAriLEN

Talen nem v6letlen,hogy Eur6piibal csak az 1700-as6vek ut6n bukzen6szek,hiszenekkorraalakult ki kantakfel nagyszimbanteh€ts€ges elk6szit6s6hez az a minim6listechnikaiszint,ami a j6 zeneieszkdzdk hegedrik6szit6si titkai is elvesztek, de kellett.PerszeStradivarimester mrs mesterektovebb$dt6k adnia szakmafogiirait.(Visznat,megfest6ket hamarabbtudtakkdsziteni,igy a fest6szetben el6bbjetenhettekmeg Eur6pdban.) P6ld6ula n€metorgonal€szitesa korabeiiEua tehets6gek r6pa csicsrechnik6janak szemitott.Am m6reteit6s fejlettsdg€ttekintve ^z iltaldnosmechanikai rudidsszint Kinibanm6geztis meghaladta. A vAsfs Acft oRszAGA hogya Handinasztia Kr. e. 1ig-benAlami Akkoraiizletvolta vasiint6s, Negyveniatdlami vaskoh6volt a bimonop6liumm6 tettea vasgyilrtii-st. v6rodalomteriilet€n,s ezekontottiika vased6nyekei.vasszersz6mokat, j6l fegyvereket. Olyan ismert6ka vasdnt6s s6ket,gyalukat,fiir6szeket, technik6jdt, hogyKr. u. 1000-ben Santung taftomenyban kb. 20 m6ter magasdntdttvaspagodetk6szitettek.Egy hatalmasvasoszlopotis 6pitet ditek695-benVu-Tsecs6szrim6 k6rdsdre, amelya nagyCsudinasztia oszlop".A4 m6 cs6en{6k6tvolthivatvamegdrizni, mintegy.,mennyei ier ,tm6r6jri,kb. 30 m6termagas,I325 tonniisoszloptetej6nn6gybronz sdrkny ellt, melyekegyenk6ntkb. 4 m6termagasakvoltak. - az eur6paitechnol6gidt messzemegA Knaiak igazi er6ss6ge elterjed6se lett.Az ac6lbanj6val kevesebb a el6zve i\z acdlgy6rtiis nagyobba hfz6sz€n,mint az dntdttvasban, ez6rtkev6sb6tcjr6keny. A kinaiakhamarabb taldltekki a tdmegesvas6s csavar6szil6rdsSga. fdlhaszn6lni. €s ac6lgyiirt6st, igy hamarabbtudtik ezekeredm6nyeit hasm6lt6k az6ntdttvas k6szitds technikdjet, Mi6rIG. e-a IV. sz6zadban j6 amib6l h6dll6 kemenc6ket mert sok min6s6griagyagotbinyeszhk, k6szitheftek.Azt is tudtek, hogy van olyan 6sviiny- 6k feketefdldnek nevezt6k , ami vasfoszfidttartalmamiatt lecsdkkentia vas olvad6si h{imdrs6klet6t,6s mintegy ezer 6vig haszndlt6kezt az 6svdn}.ta vasgydrt6sban.Sok-sok vasekek6sziilt, €s az dllatokat nem fojtogat6 j6val nagobb teruleteket lehetettfdlszdntani sziigyhdmsegits€gEvel, kevesebb el6nytjelentett Eur6pdhoz k€pest. embenel.Ez hatalmas A nyenvas6s a kovdcsoltvas kever6s6vel is el6 tudtakallitaniac6lt. d€ hosszabb id6t ig6nyl6diffizi6s eljrirdsokkal is ki tudtakvonni az dntdttvasb6l a szenet.hogy ac6ltnyerhessenek. Mindezcsak magas vihet6 vdgbe,s az ehhezsziiksdgesszell6ztet(i,fijj6 96h6m6rsdkleten peket is fZiltaleltdk,haszndtfk a kinaiak. A XL szSzadram6r 6vente 125000 tonnavolt a vastermel6s. Az I milli6 f6b6l dll6 hadseree. a

r44

KiNA

nl€zitgazd€sAg, az 'pitkez€sek,azaza k6fejt6sharalmasac6ligdnye6lland6anmunkdtadotta vas-ds ac6lgydrt6snak. pontalkor, 1736-ban, amikor a m6gfejletlen 6s meglehet6sen szegdnyAngli6banegy Abraham Darby nevii v6llalkoz6 coalbrookdale-ivaskoh6ielkezdtekdotgozni, a Knaiak ledllitotdk a termel6st.Honan 6s Hopej tanomdny nagyolvaszt6inak bezdr6sa a v6g kezdetevolr Kiniban,b6r 6k en6l al'kor m6g nem vettek tudomdst.Ennek okait azonbanegy kicsit k6s6bbisrnenetjnk. Kev6solyan alapvetiitalelmrinyvan, minr pl. a kerdk.a riizgyfjtrs, vagy a vaskohdszat. Az dsszestiibbi ak*or fejti ki igaziina hat6s6t.ha mdrsok-sokhasznostal6lm6nyvan ^z emberekkez€ben.Olyanez, mint a telefon:akkoriga dnhasznos,hasokemberrcndelkezikvonallal.A taldlmenyoknakis van egy dsszegzj,L:umulativhat6suk,s6t egyik talrlm6ry elv€zethetegy misikhoz.Ha a taLilnuinyokfonalamegszakad, ez ijabb, tatdnmAB dtletek ererlma\iek elhaldstihoz ve?pt. fontosabb A kinaiaknakh6rommiisiknagytalrlmanycsoporrjuk volt m6g:az egyik a mft emlitettpapirgy6nds 6s kdnyvnyomrarSs, amellyelegyfajta ,,informatikai nagyhatalomm6" lettekEur6pdtmesszemegeldzve. A miisik az aramldstechnikai g6pekcsoportjavolt: a szemunkra teljesenszokatlan,fiigg6legesrengelyijkis sz6lmalmok,melyekaz dntdzdshez felhaszndlhar6 kanalasvizkiemel6ker miikddtett€k,vagy €ppena .izs, vagya gabona6rl6s6hez sziikseges matomkdveket hajtottiik.Harmadik,tal6nlegielenr6sebb tal6lmdnyuk volr a faniaszrikusanj6minos6giihaj6kelk6sziGse, de err6lkicsirkes6bbleszsz6.

PMiRoRsz{c Nehdzlennemai 6letiinketpapirndlkijl elk6pzelni,s hogy inform6ci6katkaphatunkr6di6n,televizi6n,vagyaz Intemetenkeresztiilis, nemjelentiazt,hogy sokkalkevesebb papiiraiennesz0ks6g_ A papir az emberis6glegolcs6bbinformiici66tvitelianyagavolt 6vsz6zadokondt, feltalSldsa, hasznSlara ugyanolyanatapver6, mint a tiiz, vagy az ac6lismerete.Az egyiptomiaka papiruszses egyik oldal6t haszndltdk ir6feliiletk€nr, de ez messzenemvoh olyanj6 min6s€gii, mint a kinaiak6ltal kiral6ltpapir,ami n6v6nyiszdlakmegsz6ritotr znzdekeb6lkdsziilt,szarit6si6s ragaszriisi eljrrasur6n.A ragaszt6anyaghozz6ad6sa tettea papirtirdsraalkalmass6. A legr6gebbipapirdarabis Kin6b6lmatadrmeg,Kr. e. 140-87kcjz6t keletkezherert. (A papir,titrtenetesorennem mindig nijvenyizizalikb6l k6sziiit, p6lddulEDr6peban pdpp6zizotr rongyokathasznelrak, 6s ez is igen j6 rnin6s6gii, tart6sanyagnakbizonyulr.)

EGELYGYdRcY: BoRorvA6LEN

A kinaiak hosszi ideig rrtuizkoddsrais haszntihdka kenderrostokpapirt.Ez olcs6bbvolt, mint a selyemrub6l kesztil!,a mainaler6sebb tart6sis. Turfani sirokban hdza!,ugyanakkormeleg,6s szokatlanul papirdvet 6s papircip6ttaldl papirsapkit. KJ. u.418 kdriil keletkezett pas6ta v6konyabb fiiggonytjket. bel6letakar6kat. tak.de k6szitettek gyanrnt.S6t' a goh'tidll4ntell6t4" pirfajt6kb6lablakotis szrinyoghdl6 koraiel6djeis papirb6lk6sziilt.ugyanistitbbvastag.erospapindteget is ellendll6. p6nrakvaigenj6. az 6lesacelnyilhegyeknek egymdsra Az ac6lb6l6s bronzb6lk6sziillpikkelyes tudtakkdsziteni. c6lingeket" nemrilltak edzettac6lnyilhegyeknek pinc6lingekugyanisa kem6nyre az papir azonban elnyefte A sokr6tegii vagy fdlhasadtak. ellen,el16rtek. (Elk6pzelhetjiik. hogy nyilvessz6 bennuka igy megakadt energiijukat. egy feslcttegykinaiharcoshevesnyilzdporutin ) A XII szlzadban. is itkal6zhaj6elfogisasotln szez(zpapirb6lkâ&#x201A;Źsziilt.'p6nc6linget' tcjbb kdsziilt papirb6l ds selyembcil A a hat6sdgoknak. adtaka kal6zok kdnynem rozsdisodott. tovdbbielcinyevolt. hogy r6tegii,.piinc6ling" hossajideigkelleftmeamikorneh6ztercpeken. nyil volt a visel6se. papirmell6ny m6ga japiinkal6zokpusnetelni.Ez a vastag.goly6dl16 nyfjtoil. kagoly6iellenis v6delmet el6szijr.el6re is a kinailk haszn6ltdk x papirtapdtiit Term6szetesen S6t.Wc-papirtis gydrtottakA feljegyz6sek nyomtatottmint6zattal. dacs6szari udvarellat6hivatalah6tsz6zhdszezer 1393-ban a szerin! kb. 60 ceDegyenk6nt gy6rtatott. melyek toalettpapirt rab nagym6retii puhi csalid kijl6nlegesen voltak.A cs6szdri tim6tefszerI m6teresek rizsszalma tott 6s illatositottvdltozatotkapott.A Wc-papirt6ltali'iban â&#x201A;Źs egysze nye(6k. ez olcs6bb pdpb6l iilepit6ssel sz6laib6lk6szitett papirt mennyis6gii rijbb eljdresvolt a szokisosir6papirndl.Hatalmas gyerlouaka kinaiak,amikora kiiz6pkoriEur6p5banm6grendkiviil driiga6s dtka anyagvolt ez, a wc-papir pedigteljesenismereden volt. (A szemdlyihigi6niateriile!6nsemaz 6koriR6ma,sema kcjz6prongyokat'kukori. Wc-papirhidnydban kori Eur6panemjeleskedetr. vagysemmitsem:a koszos,biizdsv6rosokban cacsutk6lhaszn6ltak, melyjirvdnnydnijvekedve kitnnyenfelijtaittefej6tegy-egybetegs6g, tizedeltemeg.) lakossiigdt eg6szorsz6gok semmaradttitokban,Indi6t az eljdtechnoldgiSja A papirk6szitds 6rteel ez a a VllL szdzadban 6v milva, ut6nkb. ezer resfeltaldldsa keresztiil keriilt,akik ot 6vsz6zadon ral6lm6ny.Ezut6naz arabokhoz m6gmindigtitokbantudtdklartania gy6rt6sieljririst.6s csaka k6sz Nemtudjuk,hogyaz eupapirtadtiikel Eur6piinak, nagyhaszonnal. rdpaiakhogyantanultilkmegmagukis el66tlitania Papirt,de a XIII szdzadt6t megindulta papirgy6nisIt5li5ban.Hi6bavolt a k6dexm6146

KiNA

sol6szezetesek el6fi a papirsokszdz6ven6t, ezerdlszaz dvig kellett vdr'ni,mig ez a kulcsfontoss6gi ipar6gmeghonosodott. A papir.nemcsakmi)n szerkezeti anyag,hanemmint informiici6hordoz6is fontosvolt. Termdszetesen a kinaiaktaliltrik fel a tust is. Korom6sragaszt6anyag, vagy alkohol, viz hozziiadiisiival keszitettdk el ezt a fest6kanyagot. A tussal6s a sziimunkama is rendkivijlidegen 6s nehezenmegtanulhat6 k6piriissal sziileteltmegaz elsciinlbrmrici6robban6s. A Knai betiik furcsastga6s bonyolultsdga azonban nem siettetteaz dltalunkj6l ismertcser6iherijszabvdnyos beliike! papirohaszndl6nyomtat6skialakul:isdt. Termeszetesen nyomaarott k:rt,kdnyveket6s ijs6gokatis a kinaiakkdszitettek el6szdr,6s taime gesm6relekben gyiirtoltdkis. Ennekegyik vadhajlrisa let! a p6nzhamisilis,6sa kirtyajdt6kkala szerencsej6t6k feh,irlgzisa. A m6soldsitechnikdkkifejleszt6s6ben, elterjesa6s6ben a buddhistdk jr:iftak6len.mert szentsz6vegeiket min6l nagyobbszdmbansze retdk volna sokszorositani, 6s ahhozkevesenvoltak.hogy hosszadalmasmunkdval,k6zzelmi{soljiik.A nyomtat6s alapdtletdt a kemdny k6be v6settjelek. kdpekpuha papirraval6 iitsatiroziisa adta.Szent szijvegeiket igy sokszorositott6k. hogy a kdveke papirlapotnyomtak. majd valamilyenfdmdarabkrval, 6lommalvagycinkkelsatirozdk. igy e169j6 min6s6gii. n€haf€nyk€pszenj lenyomatotkaptak.Eb b6l a rechnikrb6lfeil6ddttki lassan-lassan a fametszetek6lt6rt6nd nyomtatds. Abr6kkal6s szcjvegekkel egyiitt magasmLiv6sziszinvo nalf lapokat,majd tekercseket tudtakk6sziteniigy, igen nagy pdldiinyszimban. Koreebanmaradtak fdnn az els6ilyen dsnyomratvinyok. ezekvalamikorKr. u. 700-bankdsziilhettek. A VIIL sz6zadban m6,rsz',zezer szimrakdsziiltek ezeka fametszetek, sziimospdlddnyuk ma is megvan.Az els6teljesen€penmegmaradt kdnyvetvagypapil - a 868-bank6sznltbuddhista tekercset szutrAt" 1907-ben ,,gy6mdnt talaltamegSteinAur€i,magyarsziirmaz6sd orientalistaA X. szrzadbanFeng-Tauminiszterelnbk parancsifaa konfucionistatanokattaftalmaz6 tizenegykiasszikus mii ( 130kdterben) nyom!at6s6tfejezt6kbe,s m6gk6t kommentiirokat tanalmaz6kbnyvetadtak hozz6.Huszonk6t6vesmunkaut6n953-banfejezt6kbe a nyomtatist. Ez a vilrg els6hivatalosan nyomtatottkdnyve,amit az akkori kinai nemzetiakaddmiaadottki. Ekkorraa kdnyvnyomtat:is m6r iltalinosanelterjedtlechnikdv6vzift, a X. szezadbankinyomratott buddhistaszijveggyiijtem6nyb6l a mai napigis nlg,tid2e-erpiltl'6 van meg.Ugyanebb6laz idcib6legy selyemrenyom[atotrbuddhisra istenndk6pehriszezer p6ld6nyban maradtmeg.Tal6nel tudjuk k6p zelni azta kuhureliskiildnbsdget. ami a korabeliKina 6s Eur6pakit-

EcELr GYoRcr: BoRorvraLeN

ziitt fenn6llt.Ekkor m6r teUesenmai for Sjti kdnyvek szemozott - terjedtekszertea birodalomban, 6s ha m6r megkttnyvoldalakkal 6sir6 bukkant 6s tdbb kijlt6 egyretdbb volt 6selterjedta technol6gia, el6. Mig ekkor Eur6pdbana nagyondregenbehozottpapirra'vagy kecskeb6rb6lk6sziilt pergamenrekezzel irI6,k a szerzeteseka kev€s szemrikdnyvet,addigKinabanmdr az 1200-as6vekbenegyetlenegy titbbmint nyolcvanezer Del-Koie6ban templomban, helyen,a Haein-sa nyomdada' dveloea csesziiri Az 1600_as nyomtat6kliseveldolgoztak. ezerl,itetes birodalmi enciklopadidtnyonte,tottki Ezekb6ltttbb' teljes sorozata mai napig megvan.Eflelemszerilena tdbbszinijnyomtat6stis kinaiak tal6lt6k fdl. vizzel oldhatdfest€kekethaszn6lvaEzek nagyon r6nk. maradtak min6sdgben sz6pszinekben,j6 hiszenszdmoska_ Kiilbnlegestuddstkivdnt a kinai nyomd6szat, A 990 6s 1051 ismertek csak k€vesen raktertcsakritk6nhaszneltak, €s ha kdzijtt 6lt Pi-Shengk6szitettel6szdrcsel6lhet6karaktereket, 6ppennem volt k6zn6laz eldrekiv6settfdb6l vagybronzb6lk6sziilt lenyom6minta.akkorgyorsancsedpb6l6getettegyet Egyeselk6pis Eur6p6ba zel6sekszerinta nyomtatottszdveglikinai papirdarabk6k etuthattak,p6ld6ula mongolh6dit6kkal,hiszenLengyelorszdgban jelentekmega mongolok. 1283-ban Magyarorszdgon 1259-ben. A Ming elteljeddset lehet6v6 tette a papirp6nz nyomdatechnika Aj6 nem de az emberek dinasztiaidej€ncsakegyf€lecimleteinyomtattak, miatt hiszenaz fdmlartalma csakaz eziistben, biztaka papirp6nzben tiz is. mintegy papirydnzt volt hamisitani kitnnyti tartoua6l16k6t.A gonddal megsose tudtak nap alattelkdszilta nyom6blokk.Ezzela Kiniiban. birk6zni,ez€naztanki is hak a papirp6nz TALAI"Td{\YOK TRUKdS Sz6mos6ltalunkEurdpainakv6lt talSlm6nythaszndltaka kinaiak. 6s a kard6nl6ncker6k-meghajtdst, titbbekkbziitta bijtykits-tengelyt, is. R€g6tahaszniltakbambusznrdbotot 6s tengelyesfelfiiggeszt6st kdsztlt Ok €ldltik ki a pdrkdkgabondb6l ors6t is a horgdszisndl. whisky{ 6smdsfajtapilinkdkatis. ruAmint meremlitettiik.az els6igazij6 min6s6gii.val6szimileg 6r5ta Kg6s6rdta giirijgiikk6szitettdk K'r.e. 100kiiriil. Mechanikus naiakis kitalSltak,de teljesenmdsokb6l,mint a g6tdg6k.A kinaiak 6s sz6mukraaz6rtvolt fontosaz is m61yen hittekaz asztrol6gidban, meg hercegek6lpontosan sor6nsz6bajdhet6 6ra,hogya tr6nut6dles Rosszid6ponF mondani,hogy melyik 6rdbanfoganhattak. lehessen ugyaniselevekizfthattaaz ut6dban,rossz6fibantcirt6n6fogantatds 148

KiNA

liist,biirmennyire is tehets6gesnek, alkalmasnak Iiitszotfajeldlt. A ki- az €g fia -, mpgavolt a f6rfinai kdzgondolkodds szerinta cs6szrlr ass:igmegtestesitdje. azaza jang tipusi energia.Az elsoszdmtifeles6g.a csaszrm6pedigmagavolt a megtesresiilt n6iess6g, azaza jin er6.Teliholdkor,amikora n6iess6g a leger6sebb. csaka cs6szrm6hilhatotta csiisz6rral, az volt a feladata,hogyjin energiiivalriiplilja a csAsziirjang gy€rmekekt6l erej6t.Az ekkormegfogant nagyonpozi(iv dolgokatvdrtak.Mris id6szakokban, amikora holdfogyotr,vagyn6rr. alacso]lyabb rangdhdremh6lgyek, 6gyasokl6ttdke1ezt a szolg6la tot, bel6iiik egyszerre kilenc kellett,hogy a cs6szdrn6r p6tolni tud, j6k. A cs6szerirendtarti{s dvszdzados hagyom6nya szerintaz uralkod6nakminden6jjel kilencn6velkellettegyiitthelnia,lerm6szeresen ebb6lis szdmos ut6dsziirmazott.

Az 6rak€szit6s tehdtabb6l az ig6nyb6lindulr ki, hogy pontosan ludni leher\en. c.dszariurodokfoganrald\i idejel.EppenezFrtar 5rdbiilegyetlenpdlddnye16gvoh az eg6szbirodalomnak. Az id6 m6rds6repolitikaiokokb6lvolt sziiksdg,6s nem iizleri vagynavigici6s cdlb6l,rnintEur6piban.A tuditsmegvolta mechanikus 6ra elk€szit6 sdhez.de a tarsadalmi ig6nyez esetben hidnyzott. A kinai6raegyvizzelhajtott,tdbbemeletmagasszerkezet volt. Ez az els6 vizhajt6si,mechanikus 6ra azonbanhajtdanyaga miattgyorsan tcjnkrement, hiszenmegrozsdrsodtak vas 6s bronz alkatr6szei. Ekkoregyjobb 6ri{tk6szitettek 976-banCsang-Su mesrersegits6g6vel. Ezt tcjk6letesitette tov6bbSu-Sungmesrer,az 6 6r6jdnakleiriisa maradtfennKnai sziivegekben. Kaifengben, a birodalomegykorif6veros6ban 1092-t6l1126-igm{ikdd6rtez a g6p.ekkormongolh6dir6k szerezt€kmeg. A zsSkmenyolr 6riir Pekingbevitt6k, ahol n6h6ny uralkod6vdltes ut6nmegsemmisitett6k. Ezut6nM 6ragy6rt6s tetjesen

r49

EGELYGYORGY:BoRorvAELeN

tut6madtfel ijta Az id6 megm6r6s6nek mdsalapokon,Eur6p6ban Kiniiban. d6sa,6stal6nigâ&#x201A;Źnyeis elveszett

John Harrison (1693 t776) Da tos, hordo.ha j 6rdja A spinilruS6s kro' a tengercn lt i8\' a j6 noiiztet ktte lehetbz a pontos helfit|hatdro.dst tZtkdryk k1sz[tisit is. E. a tulAhntiry lelbedalhetetletl eLqtnt jelentett a. atryoloknaka te|?eri naviSd.i6ban Dtiden eur6Pai versenrtdrssatt.eDt be;. Az acs fiak6,1t s.iiletett, tanulatlan Hoffisott ko inak leqtehetslsesebb nechanikuta volt (Orfltre s ne ex) Ha vonakod,a is, de his.ezer Jbntot adott tatdLtndnyi'n a. Admirantus. A kinaiak e ek a taLdlmdryMk setn isnefltk fet az irtelnit, 4ftAkA. A s.erke.et dntttaqdba eg! eqas. ipar' tigat l6rcgdfttis) itlditott eL,anel\ben a bftek a.rit1lenarcdtak

aki el6sziiregyeAz id6szimit6sel6ttiid6kbenSi Huang+icsdsziir, palotibanlakott,tizenm6rtizezerszobatsz6ml6l6 sitettea birodalmat, csakegy r6szevolt eByiitt, akiknek igyaseval heromezer-sziiznegyven gyermek k6tezer-nyolcsziz igazi feieseg.Ezekb6la kapcsolalokb6l f6nyesbizonyitdka erej6nek,f6dass6g5nak sziiletett,ami a csSsz6r j6 Ugyaneza men_ uralkod6nak volna el is ismen6k vok.e ndlkiilnem 6s a hindu az iszl6m birodalomban, talitdsuralkodotteg6szAzsidban, lett voLna elk6pzelhetetlen is. Sziimukaegyszertien maharadzs6knal egy vezet6,akineknincsmegfelel6f6rfiereje,aki nem tud egyszerre ut6dja.A ktuaikiild6tttdbbn6t is kel6giteni,aknek nincselegend6 jdrl. tabizonyjrazavanan6s d6bbenten seg,aki az 6kori R6m6ban csakegy feles6giikvan'6s legpasztalta, hogya r6maicsdszdroknak rabndjiikEz az6 szemiikfeljebbcsakegy-k6tnemhivatalos6gyasuk. jele emvolt, nemis tekintett6k gydnges6g, biztos az impotencia bena f6rfiass5g6t nemtudtabizonyitani aki naponta bemek^zta vezetot, t50

Kin6bankiilttn irodalma6s kultliriijavolt a szexualitiisnak, r6szletestechnikdkalakultakki arra,hogyanleheregy 6jszakaalan minâ&#x201A;Źl tdbb n6t dgi iirijmijkbenr6szesiteni. Egy izben Huang-Ticsriszi4r megk6rdezte Szu Nijt, egyik n6i randcsad6j6t.. ,,Fdrudtvagyok,ds nen ralLilona heben. Szomorit)ag),ok is nyugtalan.Mit rehetek?" SzuNU igy felelt: ,,AfAfr mindeng\engesJge annaknlajdonithar6. hogy rosslul s2eret.A ntii szervezeterdsebb,nint a flfil, er6sebba s.eretke.lsbenk, nikint a viz er6sebba ti.nAL.A.ok, akik isnerik a s.eretkeztskto-jtit, dss.hangturtudjdk ho.ni a ji 6s janeot. aktk pedig cn, id6nap el.;tt fognak neghaLni anltkiiL, iogr eg,r.s;erls igaadi abeahettlkvolnaa saerctke.As Netneaa., anirel !J'-ain,-ijtit. Fens!,qetlne k JogLalkoli kltu?" F.zek^z ]f,a:nk a szererkezds lao-ja is fennmaradtak. (Ez biir sajnoscsaktiireddkesen. is egyfajtarudiis, ami a kereszt6ny 6saz iszl6mvjliigbannemterjedtel.) A kinaiakszdnrrraddbbenetes leheletra r6mai,v6rszomias kultLim, aholgladiatorok gyilkoltik egymi4sr a ritmege1otr,6sahola f6ldeken. 6s a binyilkbangyakranrabszolgdk 6s nemszabademberek6s g6pek dolgoztak. A Knaiak,6s iiltaldbanaz izsiaiakszem6ben ez brutiilisâ&#x201A;Źs b:rbiir gondolkod6s voh, 6k az 6let szeretetdre. az ijrcjmdkfokoziisrra, maximali26lisrfua tdrekedtekminden helyzetben.

E$ ndsik gterckjdtak, a scirk,jn!.Jdl ldthat' a. lreh Asne rcrlte tt fe Liilet.

A kinai nra tistech ikajdt,kJonnd. ban,,negk)viilt' ere.lnlwe: eg]]kis hetikopter.Az I7A0-at Zvekyi?ln kesziiltrcj..

A kinaiakt6lindultel a s6rkdnyereget6s is. Kijnnyribambuszniidra erSsitettpapirdarabokkal, j6 sz6lben6rikig is v6konymadzagokl(al, lehetettsokf6le,6rdekes. szinespapirsrrkdnyt r6prerni.Az dszakiCsi birodalomcsrsziira,Kao-Jang(550-559)legy6z6trellenfeleitrendszeresen siirkdnyrepiil6ssel v6geztette ki. Felcipâ&#x201A;Źkette 6ket egy 30

1ir

EGELYCYoRcY: BoRorvAtiLEN

m6termagastoronyba,aholhiituka papirb6lvagyselyemb6lk6sziilt szdmyet6ket.A szerencs6tlenek majdledobatta sarkinyter6sittetett, haltaka kis6rleteksorrn, s a cs6sz6rroppantul6lveztea lrtvenyt tov6bbgydnyijrA f6l6riilt uralkod6,hogydldozataiszenved6seiben uralkod5s5nak Igy 559-ben. a serkinyokat. titk6letesittette kddhessdk, hogy az egyik tudottk6szittetni, utols66v6benm6r olyan sdrkrdnyt ut6nlegalibbkdt Vej herceg,az aranyf6nixtoronyb6lval6 ledobdsa tttm6rfitldetrepiilt,6s 6lve 6rt fdldet.Kds6bbtaoistdkfejlesztett6k nagy hegyek orm6r6l titkos szertart6saikon k6lyrea sdrkSnyrepiil6st, tiinij jdt6k alapoztamegk6magukis repiiltek.Ez a ma gyerekesnek pAr6\'1jtuddsdt.A s6rk6nyrcpil6st s6bba kinaiak6ramlesrcchnikai fcil Eur6p6ban. elevenitett€k zede A gyufa is Knai talelminy,amit egy ostromalattdll6 palot6ban €telttudjonk6szi taldltfel k6t 6hez6udvarhiitgy,hogy segits6givel nemmaradtakfdnn az esetr6l,csakazt tudjuk,hogy teni. R6szletek utiin kentek,6skis mozgatiis vdg6rek6nesanyagokat feny6fap6lcik6k szolg6"-nak Az udvarhdlgyek .,f6nyhoz6 a pdlcikekrneggyullad6k. nevezt6kel. K6s6bb.,tiizesprlcik6K'-nakhivt6k,6s az o$z6gban mindeniittiusitott6k. Eur6pibancsakaz 1830-asdvekbenfedezt6k ftszbenMagyarorszaSon. fdl djra a gyufit, r6szbenN6metorsziigban, k6sziilta bevonat Bkkorfoszforb6l.k6nb6l6snetrium-kloretb6l is kinai talilm6ny,itt egy olyanel6nythaszndltak A lakk-k6szitds 1000m6terfijsosemnyijtott a term6szet: ki, amit az eur6paiaknak lakkfa. Ennekk€rg€t teremKinaban^z 6shonos lajttimagassigokban megkeanyagbukkanel6, mely hamarcsan megvigva.gyantaszerii t6bbr€tegbenfdlhordvanagyon mdnyedik.Ezt az anyagotszinezve, kapunk.amelysav-6s lfgAll6 6s legal6bb200 Celszdpbevonatokat sius-fokigh6dll6is. Tizendt6veskorebanlehetetta f6t ei6szdrmegcsapotni,majd utanadt-hal6vig pihentetnikellett,6scsakutina leEgy-egyfdb6l mindiisszekb 5,dkg lakkot hetettijra megcsapolni. lehetettnyemi,6s azt is gyorsanfdl kellett hasznrlni.Eszrevett6k, hogy ha rdk oll6jdnakdarabkdjitbeteszika m6gfoly6konylakkba' nem szdtadbe akkor a lakk hosszriideig meg6zi foly6konys6g6t, v6letlenfelvaBy (Hogy volt-e ez a keres6s, szSnddkos egyk6nnyen. nemtudjDk,de ez az esetis mutatjaKnaiaktal6fedezdseredmdnye, Ezeketa frkat egyid6 utin mir tervszerLien I6konys6gat, szorgalm6t.) (jabb nyerjenekbel6hk. Kiildnbit6s csdppeket iilteu6k.hogyijabb a szintelenlakk gycjnydriifeliiletetadott,n6haarany26 szinez6ssel az igy k6szultt6rgyakat porralvagygyijngyhezbet6tlel is 6kesitett6k Az apr6lakktirgyakis az eur6paipiackedveltluxuscikkeivoltak,6s t€nyezdjdt adtdk egyik,bir nema legfontosabb a kinai exportfuadat 152

KiNA

ORVOSI TAPASZTAIAT0( A Knaiak 6vszdzadokkal az eur6paiakeldtt felismert6k,hogy a v6r eramlikaz emberitestben6s a sziv enneka motorja.Mdig semtud mit kezdeniaz eur6paiowostudome,ny az igyneveze$.,bels6er6s" Knai harcisporttal,a csi'kunggyakorlatokkal 6s a vu-shuval. A hoszszf id6n 6t kolostorokban tanult vu-shumesterekugyanistestiik egyesr6szeitannyiramegtudj6kkem6nyiteni, hogynemhatol6t rajtuk a penge.Az 6vek alatt elsajdtitottvu-shutechnikasegits6g6vel p6lddula magasr6lfttldobottt6gladsszetitrika mesterfej6n,mig ez egy iitlagembernek azonnalikoponyatddstds hal6lt hozna.Ma is nyilvdnosan bemutatj6k, hogy6leskardpengdken tudnaks6telni,vagy hanyattfekiidni.€s vastagbotokatlehetiisszet6mikarjukon,liibukon an6lkiil,hogy me8s6riiln6nek. Eul6pibanilyen tipusriharcmiiv6szet egyi{ltalennem alakultki. Ok ezt a jang 6s jin energidkdramlrsira vezetikvissza,6s aztdllitjdk,hogymindenemberben az igynevezett meridienokment€nmozognak.keringenekezek az energiek.Ha megbillenaz energidkeg6szs6ges ardnya,betegs6g alakulki. Hogyez nem pusztiinpszich6shatds,az is bizonyitja,hogy egyszerri, elemi formrbanndv6nyeken €s ellatokonis megfigyelhet6. A mai term6szettudomdny m6gnem€rti ajelens6gfizikej6Lfiziol6girj6t6s biol6giSjdt,ez6rtpusztdntagad6s6ra rendezkedett be. a*t

*6n

t\ u

Ltvak akupunktnistlontjaitdbrdzoL6 klnaircj.. A Knaiakj6l ismert6kaz 6l6l€nyekbiol6giairitmusait,a Holdhoz kapcsol6d6ndi ciklusr €s az ember napi ciklusi{l azaz,hogy mikor, melybels6elviilaszt6srjmirigyek miikiidnek,6s a gy6gyszeradagolast is

153

ECEL'Y Df bRC'Y: }OROT'VAELIN

p6lddula hidnybetegs€geket is, v6gezt6kel. J6l ismertdk ehhezigazodva az eur6pai haj6kon vitaminhienyl kell 6rteni. Mig ezalattnyomelem6s hii a liiss gyilmblcsijk 6vszriadokon it ezr6velhaltakmega matr6zok kinai nya,azaza C-vitamin-hiiiny, a skorbutmiall,ez a sokkalnagyobb m6djft. fordultel6,mertismert6k a megel6zds haj6konsosem kapcsoaz immunol6gi6hoz Talin leglbntosabb orvosieredm6nyiik R6l6dik.A fekeiehiml6 miir az 6korbanis rcrjedt.Gdrdgorszdgban. is fdljegyeztek silyos jiivinyoka(. A kinaiak miban6s Egyiptomban a hogy ha annaka n6h6nyembemek,aki meggy6gyult 6szrevet16k, beddr6s kell6 immunitisratett szert.a himl6h6lyagjdt betegs6gb6l, orr6ba,akkor6k is ellenellzsdlika m6gmegnembetegedett emberek El6szdrVanglan (957 1017) miniszlerkezdte nak a betegs6gnek. eljirast. Gyermekei ugyarissonabelegedlek 6s haltak haszndlni eztaz (ereste e\ ./en\eoellesen I gyoe)modolAllitrilagee) meghimlbben. lanultamegezt. 6regtaoistaremete, aki elmondiisa szerintszellemeki6l beavafia a minisztena titokba,6s el16lkezdveterjedtel Kindbanez az mirc 16bbsz6z elj6 s. Eur6pdttdbbszcjr is vegigpuszttuona a betegsdg, 6v milva - tdrdkkozvetit6sselmeg€rkezett a megoldds. de ana Perszeaztnemtudtdk,hogyvirusokozzaezt a betess6get i6rclni. mdr m6dsze(dolgoztakki, hogyanlehetneaz eilenanyagol gydngiilne. m6dszereket ta an€lkijl,hogyhat6ereje Olyanh6kezel6si liluk ki. amia virusok80szdzal6kdi elpusztitotta a kezel6s sori4n, ez6rt nemvoltakvesz€lyesek a peciensre. de az immunreakci6t m6rkjviihottik. Annakel1en6re, hogyKindbanis pusztitott a himlo,mintegydlsziiz 6vetkellettvr4mi,hogya v6d€kez6s sz6leskdrbeneherjedjen. Az 1500-rs 6vekv6g6redzonbanm6r- Jii Tien-csileir6saiszerint- az eg6szorsz6gbanalkalmaz{rk.A XVII. szizadbanteriedt6t a muzulmin6s tdrdk teriiletekre,6s innen vett6k 6t az eur6paiak.Lady Wortley Montague (1689-1762), az isztambulibril nagykiivetfelesdge figyeltemegezt a m6dszerr 6s 1718-ban m6r eg6szcsaliidjit,,beoltatta". l72l-ben miir sz6leskd$en kezdettterjedniEur6pdban is ez azelj6r6s. Az irdnytiitis kinaiakkezdt6kel6sziirtijmeg€sen haszndlni, dc ele inte csak6piiletekt6jol6s6ra haszndltdk a feng-shuimesterek. Az elso primitivir6nytrivizenisz6 apr6magnetittdrgyakb6l rillt ezutiinalakult ki a finom tiire fdlfiiggesztettmiignesdarab,azaza mai ir6nytli 6se. Igaz,hogya gijrdgdkis ismertdka miegneses 6rceket, de 6k nemhasznrhitk semmire,pediga part menlihaj6ziishelyettaz iri4nytlivel val6 t6jdkoz6d6s szdmukais igen hasznoslehetettvolna.Az emberis6g tdrt6net6ben az ir6nytijeset6ben hasznrltdk el6sziira mSgneses mez6t, s egy6ltal;1n az erdteret. Az erdtdr,a mez6alapver6en m6stulaidonsigokat mutatott,mint a testekiisszekapcsoliisakor jelentkez6kontak

KiNA

s fel tudt6khaszn6lnia Fdld kdriil lev6 erd.A kinaiakmeg6rtettdk. hasznelje_ gyenge.dlLand6m6gneses mez6tulajdonsagait, felismert6k A megdrdgdknek, vagy r6maiaknak nem sikeriilt. a lentds6g6t, ami a elosztotter6t6rfogalmabelef6(a nindentfeldlel6 zo.a folyamatosan jjn-jangvil6gn6zetbe, nemvertgy6keret. amiEur6p6ban csak hosszd vajidasut6nnyertpolgiirA mez6.az er6t6rfogalma jogot a XIX. szl'zadv€g6naz eur6paitudomiinyban, annakellen6re. mezotm6rr6g6taismert6k.Ez is hogya gravidci6svagyelektromos p6ldaarfa,hogyegyijszertl koncepci6t, ldrism6dotmilyenneh6zelfbgadni.megem€szteni m6gaklor is. ha ezenaz elvenm6r ldteznek A tuddsnemkeletkezik.6s lev6 eszkozdkmiikiid6.kdzhaszndlatban hanemKnl6dva,lassan;6s sosincsgarannemIerjedautomatikusan, a kinai Az irdnytlitugyanelterjeszlett6k cia a tud6smegmaradiisaraak, s k6s6bbaz itdliai Amalfi vdroskahaj6saielhozlekEur6p6bais. alkalmasels6 Volta-oszlopok termel6s6re de p€ldiiulaz egyendram k6szitdsifbgdsaia feleddshomdlyibameriiltek,s csak nernr6giben sirokban. bukkantak r6jukKr. e-600k6riili mezopot6miai A RAJdZAS hiszenaz. is 6rdemes ismertetni, r€szletesebben A haj6z6stechnik6j6t kercshogydrukegyik helyrdla m6sikajussanak.n6pekegym6ssal lett adjanak6t,haj6znsn€lktilmegoldhatatlan kedjenek6sismerercket lett 6s maradt volna.A haj66pit6s acs cstechnohigidjahosszi ideig mindenn6pnek,mertebbena felmesters6g adatban szinteaz6sszes ismerete egyiittjelenikmeg:a t6rkdpeszet.inin)'tiihaszndlat,6ramlistechnika,fa- 6s f6mmegmunAz kel6s,valaminta tijdkoz6dds. egtsz gazdas6g miiktjd6s6hez alapvet6a j6 haj6k6pit6se,€s ez az, amibena Knaiak messzefeliilmrilt6k az eur6paiakat, €s ez az, aholbukdtuk is eLke.ddddtt. h6dit6s A kinajakmrr a mongoL belvizi haj6zdsi csael6tthatalmas 6pitettek,6s ezeken tomarendszert szdllitottdkaz ad6k6ntbeszedett Kis d.sunka. JdL Ldts.ik a. egjgaboni{t, vagy€ppenszenet, vas6r-

ti5

EGELvGYarRcY: BoRor\AarEN

is hasznAltdk. ceL teet. selymetfuvaroztak,de tdmegkiizlekeddsre ami olyan Mintegyezer6vendt dst6kezta kilerjedtcsatomarendszen, sz6lesvolt, hogy k6t nagyobbhaj6 is elf6rt e8ym5smellett.Kr. e. 2000-ben a kinai vizim6mdkiik m6r tdbbszintesfolv6-keresztez6desekel tudraL epileni. rllencsaromarendsrerrel oldorrdlmega kalonagdlya,mert a sdgszellitds6t 6s utdnp6tl6sdt. Ritka volt a tdbbevezbs pedigigenj{i belvizicsatom6kon 6llatokhiztdka haj6kat,a tengereken vitorliikkalkdzlekedtek. Araml6stechnikai ismereteik olyanj6k voltak, hogyhamarr.4jiiftek a hitul alkalmazott kormanylapdt el6nyeire. A kinai nagy,tengeriteherhord6 haj6,a dzsunka virorlfuatapedigSramlSstechnikailag volt, mint az Eur6paban nindszint€nmessze kedvez6bb v68ighaszniltkereszt6sor.vitorldzat.

Otdrboos dzsu,ka rajza. A vita ikat nen e$ vo aLbe hebe:tlk el, hog\ jobb kg\en a ritorldkkd.ijttaz drcD .is.Betiltdsukig sota.othang,-drtun.ik a naI lna ret:iihaj'ikat. A kinaiak lapatk€reketis haszndltakhaj6ikon,ezt kizzel vagy 61latokkal hajtottiik.Mig az eudpai haj6konk6t nagyobbacska evez6szolgrtlthetul a komdnyzdsra- el6g rosszhat6konysiggal , addig a kinaiak a nagyobb,6ijuggatotth6ts6 korm6nylapinala haj6k sokkal jobb forduldkonysegft€ 6k el. A kinai dzsunkdkvirorliata sokkaljobban hasonlitottegy val6di. ivelt s.dnypro|ilhoz, mint az eur6pai vitorla. A bambusznddmerevit6ksegils6g6vel.valaminta bambusznSdszdlakbdl, vagy gy6k6nyb6lfont hdl6b6l k6sziiltvitorldvat igenj6 aerodina, mikai tulajdonsiigokkalbir6 vitorliikat k€szirettek.Az Eur6p6banell)o

terjedthareff vitorlrknak az voit a hatalmashiitriinyuk.hogy nem tudtak el6gnagyegysdges sz6rnyfelijletet kialakilani.a keresztvitorlSzat durvin rontottaaz drarnl6st^ parazitaliamldsok kialakul6samiatt.

i+ffi Ale-{;?ry@ Enfteri wgy d ali entrcl hajtott kinai lapdtkerckei hddihaj6, f,'leg a lb lytj kotr hasznAbtik.

Nelsonadmndlis hadihajbjltnakftszlete: ral.istigosis.6 vdros.Hegrot, dalnti e dt ke e kiwtgni eE! iben haj6 me\dpit1s4he.. 157

EGELY GvdRcY: BoRorvattLEN

A jellegzeteseuntpai vno d.at. Egseees s.'rnlfeliilet hebet sok,,l\"ukat" taftabna.tj, pan.ita dramldsokktl teli, kis tohjedt adi fitorldzat, meb,ni a&isul nehe.en kezelheId.

A kinaiyilorldval liinnyrlI0rdun, havalamil ki kellkedn vagy ldnylkellviilozlalni.

Az eu16pai vtordvaigen nehdzkes az irdnyvdllds, nem is ehelsdges. n6ha

....i2'

r'\ '+' szeldny

k i n a,ir o i ds z i m y v i lao

\/lorizal

A..e 6pai is khai I ibtlik dss..ehasonlitdsa nvnifierekesetin. A szdmyfeliilet akLor miikddik j6l, ha elt6rd nyomiis alakul ki a dombonj6s a homonjrâ&#x201A;Źszeikijzdtt. Ha megbontjukp6ld6ula keresztvikiegyentorl'.:'attalezt az elysâ&#x201A;ŹEesfeliiletet, akkora nyomdskiiliinbs6g lit6dhel es ez a szdmyhatlislinakdraszrikusrcmldsdhoawzet. A bam158

KiNA

buszmerevitdses vitorldzatm6siknagyâ&#x201A;Źl6nyeaz volt. hogyj6val kevesebb kdtdlzetkelletthozzd.igy kdnnyenlehetettfdfle 6segyszeriibb j6val nagyobbtol6mozgahi.Kevesebb matr6z,kisebber6feszit6ssel, virorl6r mint az eur6pai haj6k matr6zai. Ez6 a kierejij tudotrkezelni, nai haj6kaLa nagyobbtol6er6miattsokkalnagyobbra 'ehetett6pileni, igy tcjbbemberttudtakbefogadni, ttbb lehetetl^z utasvagya katonamerevitettdzsunkaviA gy6kdnyb6lkdszllt jellegzetes, bord6san torlikat erossz6lbenis gyorsanosszelehetettcsukni,igy kbnnyenle hetettszabiilyozni az ideiilistol6er6t-Ha harcbannet6nkilyukasztol tik. akkors6rtetlenijl maradtr6szeiveimâ&#x201A;Źgj6l mrlkitddttaz egdszvitorldzat;az eur6paivitorlikn6l egy komolyabbszakadris a teljesvi torliit haszniilbalatlanni4 tette.A kinai dzsunkakonegymasmdgdtt tcjbbvitorldthaszndltak, n6hahilrom-nâ&#x201A;Źgy. vagydt iirbocotis. akkor, vagy amikorEur6p6ban egy csakk6t drbocvolt szokds.A kinai t6bbArbocos dzsunkavitorlizt|lal s:il ellenibenis tudtakhaladni.ezlltnl minlegykitezer6vvelel6zt6kmegaz eurdpaihaj6sokruddsdt. Mdg a XVIL szizadbanis, amikor Eur6pibanmii riltalinosaneherjedta haj6zils,komoly gondotokozonsz6l ellendbenhaladni.csak cikl( co\kbrn.iu.sumancir erezdssel tudt"kmozognr.

*:;"^:,;:,:;::;::.',;i;::'i:"i'":,:: eunipai ruorklkoti. C - bs.it,t.si8a aJe.lil .eten. H a ritorlaf6 berond k1teLe.Behn. .isdwl lehet?tta s.ilitdn\ s.eti,tforqatni a r ib tu|. I - a vitotld.at Jelh . (i kdtele. Er6s sztlbe,r s.akas.olketu, eg\szet{ienfellehetunhn.ni a rhorldt, igr aanehi sdriilt nteg. J - a ritorla.feszit,i kijte Ie. L-df,iyitorla iig.itt: k1teLe. c

M drboctatg.itd koftL o - feLsdnerevi6 'tuL P - aLsdmetet,ft6firL Q wntjcsisdk.

AjelLeg.etesen ivelt,,,szimJkere s.m?ts.etii', fujl's.erienno.gathakjkirui d.s nkaritorla a tbrftnelmi iddk lesjobb vitorldja wlt. Az i8]-k's.iltt haj6k betihdsakd.vetle a kikai biadalotn Osszeroppandsdt okozta.

r59

EGELY GYdRcY: BoRorvAir-EN

Eu.6pa sors6t,egyesorszi4gok fitlemelkedeset vagy hanyatleset gyakan dttntitttdkel tengericsatdk.A haj6z6sban, 6s a haj6zessal szorosan dsszefiigg6 kereskedelemben el6neredm6nyek emelr6kfiil a kis 6s szeg6ny Anglidt,N€metailiildet, vagya Hanza-vrrosokat. A tdrdk birodaloma lepant6itengeriiitk6zetutdnkezdettsijllyedni,a gazpecs€tel6ddtt dag spanyolbirodalomsorsaaz Armadaelvesztds6vel meg,6s Nap6leonszerencsecsillaga is a trafalgarivesztes tengeriiitktizetutin kezdetthanyatlani. Mindegyikesetbencsakapr6sdgokon milott a csatasorsa,elvileg b6rmelyikf€l gy6zhetett volna.Ha az eur6paihatalmakkdziil akdrmelyik lemesoljaa sokkaljobb dzsunkavitorlSzatot, biztos.hogy felulkerekedikaz ellenfel6n. J6l liitszottez p6ldrdul a trafalgariijtkdzetben,ahola sziimbelileg 6s min6s6gileg nagyj6bdlazonoser6tk6pvisel6 egyesitettspanyol-ftancia, valamintaz angol haj6hadiitkdziitt meg, igen gyengesz6lmozg6s kcjzepette. Az angolhaj6hadaz egy sorbafiilfejl6ddttegyesitett ftancia-spanyol flottdta gyengeszdlmiatr kett6ssorban,de csigalassiseggal tudtacsak megkiizeliteni. A ,,T" alakbanfelfejl6ddufranciahaj6k kdziil az volt kedvez6bbhelyz€tben,amelyikoldaldtmutattaaz ellensdgnek, hiszenaz 6gyik rdbbs6ge itt volt, nema haj6on6ban.Ahhoz,hogyaz eg6szflottateljestrizer6veldlljon szembenaz angolokkal,fordulni,man6verezni kellett volna.A franciahaj6ka kedvez6tlen sz6lben, kis rol6erejiivitorlekkal nemtudt6kezt megterni,csakaz orukon elhelyezett n6h6nyigyrlt tudtdk haszndlni.Ha a franciiik leruisoljdk a kinai yitorldkat, akkor ilyen kis szdlsebess6g mellettis j6l tudtakvolnaman6v€rezni, igy viszontcsak6lltak,amikora brit flottakcjzelitett fel6jiik. Ez az esetis j6 p6ldaarra,hogyhidbavan az emberekofia el6tf egyhasznos taldlmrny,nembiztos,hogya l6tez6,miikijd6dolgokban 6szreis veszika hatalmas lebet6s€set.

ols

I I angoLhaid haid 0 lnfc aspanyo

tol

A trafal|ori ittkd.?r?Evti' ete.LuropaJovdJed6h el n. A lrantia bukts oka els4sorbana rcsszvitorldaatwli

160

KiNA

Bir tilzd leegyszedisit6snek riinher,azdrra kinai vitorld.atle,nrisotcisasok esetbendtirhatta rolna a tdrt;nelem nenet.t.6s egydi:€.lin nem v6le1len, hogy a haj6zilsrechnikdjdr, lechnol6gi6jdt.j6l ismer6 nemzetek emelkedtek i6l; akik ebb6lkimaradtak, egy6rtelmrien lema_ radtaka t66biekhez k6pest.Mind gazdasdgilag, mindaz ezzelegyendn6ki hadi Ierjeszkedds soriln,a j6 6s gyorshaj6k6pitdsekulcsfontoss6gf volt minden nemzetnek.Daibbenetes, hogy az eur6paiak mennyrrenen1voltaktiszt6bana vitorlakonsarukci6k mes6Dit6s6hez 'zLik.ege\ Jlap!erodramli.technikai rqmereleJelAz eui,_rpai viror. liik alig hasonliaottak a sz6myprofilhoz. s m6ga XlX. sz6zadban is ugyanaz okata rosszvitorlekatgyiirtott6k,csakjobbhaj6tesrtel. Az a tdny,hogyaz eur6paiaka sokkalgyengdbbhaj6z6sitechni_ kijuktal v6giil is megtudtr{kh6ditaniAzsiiir.nemaz 6 er6ss6gijker, hanemAzsiabels6.tdrsadalmi gyenges6get, megosztottsdgdt mutatja. Hogyanlehetettez a tifusadalom gyenge,anikor technikailagilyen lejlett volt? A technikaihdftdriitekinr€seutiin ismerkecliiink mes v:iziirrnsan ij tinai tcjflenelemmel Lirr fogjuk.hogypu.zrcneg1raldlrnSDy kiraliildsanemel6g,annakhasznosit6sa a tSrsadaiom mrikcj_ d6s6n,s a vezet6s min6s6g6n mrilik. f,szesalattval6k,ostobacsiszdrok Amikor 1644.februiir25-6nreggelCsong-Zen, az utols6kinai szir_ mazasfcsisziirfelakasztotta magita Szdndombon.nemcsak sai6t.ha_ nemeloder lt,bb\/i' e\ veta/eloflelkd\erehibiienlakoh.,lz ehrrse_ gek nyomitnsziiks6gszenien kialakult,addigelszigetelt paraszrldzad6sok kis, helyicsopodjainagyseregg€ n6ttekekkorra,6segym6sutin (emmisirerrek mega csd./iirics"pdrok. A bel\dtiaddi kd\ellea kijls6 h6dit6slamintmeggydngult ez a nagyorsz6g,azoDnal be6zdn_ ldttek6szakr6la nomddh6dit6k.Csong-Zen l:itvaorsziigapusztuldsit, ongyilkossiigba meneknliKinai sohardbb6DemiilheterrKi;a tr6nj6m. Az rij dinrsztiaegymandzsu-dzsiirdzsj dinasztialctt leqdszen az L vilaghdbordig uralkodlakr. Annak.hogl Kinrbrn idriig-romolhatorr ij hel)ret.a Mrngkorszdk lekrnrelyel\usege. rrgolmrrlon..rga., para.zr s6gininti durva€rzdketlens6ge, 6sa konupci6elharaprizdsa voli a kciz_ \erlenoka.Kolvel\ea_zonbcn.o ,.rlmellebb.las,rtband\/rcvehelo. clemindenniifbntosabb okokhljz6drak mes. A tcifi€nelem olvasiis6nak, tanuli4sdnak nem a darumok€s uralko_ d6k neveinekme&jegyz6se a legfonrosabb rdsze(ahogyez ma iskolii inkbaDIdrl€nik),hanema tendencitik megdn6se. a tanulsdqok levoni s.. A nregfelelo kbvelkezrclesl c,"k aklor tudtukler^nni.nair ielszrn 161

EGELYGYdRcYr BoRorvArdLEN

de er6senhat6tendencidkais figyealatthriz6d6,kev6sb€l6tviinyos, tal6n,hogyazeg6szMing uralkod6'dinaszliink.Mindenndlfontosabb egyetlenrij taldlmanysem sziiletett.Az utols6 tia alatt(1368-1644) fontos Knai tal6lmdny a puskaporvolt, amit mdg a mongol h6dit6s dgyfkban€s Primi rak6t6kban, fedeztekfdl, 6s hamarosan el6est6i€n mdraz 1100-as mongol h6dit6kAm a tiv pusi6kbanis atkalmaztak. korruptormegtcift,ellamg6pezet6ben 6vekbenis egy fejl6d6s6ben szegottal6ttak.Amikor az utols6 Knai Ming szaszirfdlakasztotta mageta sz6n dombon,Kina m6g mindig potencidlisnagyhatalom volt,de a primitivbels6vezet6sihibik, 6saz a nagyfokitudatlans6g' hieny6ban alkalmazasinak mely a mir eldrt techoikaieredm6nyek mutatkozottmeg, megpecs6teltesors6t.A mongol h6dit,s el6tt kb ketsz6aevvelmeEtijrtKindbana technikaifeil6dis' a tud6sgyarapit6 sinak addigi lendiilete, s az ezeltal kialakl)lt fijleny az elkitvetkez6 miatt. eleny6szetta vezet6r'tegek alkfulmatlLnsdSa szdzadban Mikor a cs6sz6rtingyilkoslett, a vileg m6so$z6gaibanis fontos Japenbezeflakikiit6it a vildg eliitt. v'boztisokinduhakeL 1639-ben az angolpolg6riforadalom' ami Egy 6vvel k6s6bbmegkezdijddtt j elentette. Az anegyLijkor kezdet6t Eur6paszamara tulaidonkdppen ez az els6 lendiilete, gol parlamentidemokreciakialakulSsdnak hozott ugyanlassanhat6,de mindenn6lsodr6bbercjii v6ltozasokat jelent6ktelen kis Egy l6tre a tirsadalmakfejl6d6s€ben. Syarmaton' egy Cambridgenevij vrrosk6banmegalavalami Eszak'Amerikdn, pitottek a gyarmatels6 nyomd6jdt,€s talin mindenn6lfontosabb' hogyegy GalileineviiemberItali6banmegirtaaz els6valamennyire modernfi zikatankonyvet. lgl-ben az angolkir6lyfelvetteaz korszig kindlyacimet,s ezzel megkezd6diitta hosszli-hossziir nernzetifelkel6saz angoluralom elmeghaltRichelieubiboros,ami egy korszakvelen.FranciaorszSgban jelzi- 1642-ben kirobbantaz els6polgdrh6bonj g6t 6s egy tj kezdetet it6liai fizikus ltiltalSllaa levegd Torricelli, Angli6ban.Evangelista rniiszerdt. a higanyosbarom6len.Egy 6v milva nyomdsm6r6s€nek anat6mia konyvet.€sa AurclioS€verinimegirtaaz els6cjsszehasonlit6 megkezdteaz oszm6nbirodalomtengerihatalmivelenceikoztirrsasdg a megtdr6s6t. Pdr6vvelk6s6bbazeur6paikontinensen, nakszdtver6s6t, hdboni.Magyarorszdvestf.4liai v6ge16 a harminc6ves bdkekijt6ssel gon meg6lenkiiltek a v6gv6riharcok,igy a tijrdk birodalomnapjaiis a haj6z?isi 1651-ben Cromwellmegszavaztatta megvoltaksz6rrrl6lva. csakolyanhaj6kfuttbrv€nyt,melynek6ftelm6ben az angolkikatt6kbe Ez a hollandkeresked6k hattakbe. melyeksaji{t6rujukatsz6tlitott6k. ekkoralapiellenir6nyult,akik az Indi6bavezet6it els65llom6sak6nt 162

KiNA

tott6kmegd6l-afrikaigyarmatukat, ebb6lfejl6dijttki a mai Fokvdros (Capetown). Az addigtespedtEur6pa,ekko ijr kezdeufeldl€nkiilnia kinai taldlndnyok segltslgavel,6ppenakkor, amikor a kinai Ming dinasztiahib6thibi+ahalmozva iisszeomlott. Az dn6ll6kinaidllammegsziindse €gybeesett Eur6palassfgazdasfgi, szellemi6bred6s6vel, mely r6szben a kinaitaliilmrnyoknak volt kdszcjnlet6. Amikor teheta cs6szrra Sz6ndombonfcjlakasztotta maget,hosszi peri6dusutiinKina mint dniil16hatalom6sszeomlott, stagn6l6si uralkod6i idegeneklesznek,de teljeshanyatl6sa csakkds6bbkdvetkezik be.Tdrt€nelme sor6nv6gigkdvethettiumlkod6inak hat6sa, tehetsege, vagy tehets6gtelensdge. Vil6gosanldtszik,hogy a birodalomlegf6nyesebbnapjai, a felle diilds itl4szakamindig oz innovdcirjhozkapcsol6dott,az orsziiggazdasdgilag mindigak-korfejl6ddtt,amikortalrlmdnyokjelentekmeg6s teijedtekel. Innov6ci6nemcsaktechnikai hlalm6nylehet,hanemitszt6nzdgazdasdgi int6zked6sek sora,p6ld6ul ad6reformok is. Onmagdban az innov6ci6,az attlet6rt6ktelen, hanem haszniiljiika taldlmdnyokat, vagyakdraz dj, igazs6gosabb 6llamigaz gatSsi,ad6beszed6si eljiir6sokat. A titrt6nelemben gyakorih6dir6hadjAratokkalegyiittj6r6 orszegegyesit6sek is furcsam6doninnovdci6naktekinthet6k, mertegyegyesitett orszdg- aholkiiliinbiiz6rarromri- mindigjobbleher6s6get nyoknemheboniznak egymdssal teremrlakosaisziimiira,r6szbena nagyobbpiac,r6szbena b6kemiatt.Igaz,a tatrt6n6szek szerintbizonyosmennyis€g(kihiv6s segiti a fejl6d6sr. Igy p6ld6ula szdttagolt Eur6pa,mely nyelvekben. valldsokban igen amyaltvolt, a k6s{ibbieksordnoszt6nz6en hatotta fejl6d6sre,mert volt egyfajtaverseng€s azorszegok, tartom6nyok kdz6tt.De a versengdshez, a fejl6d6shez mindenekel6tt bdkekell, s a b6keKinebangyakoribbvolt, mint k6myezet€ben. AZETSdTdI, AZUTOLS6 cs,lszlR]G Kina els6 nagycsdsziim,aki az agyagkatoniikhadsereg6t remettetteel sajdtmag6valegyiitt,Sih Huang-ti(Kr. e.221-210)korldrlanhatalmar szecetta birodalom egyesit6se ut6n.Mindenfeud6lisint6zmdnyt megsztintetett, az egyediilif6ldbinokos6 fiaradt,Maz a csdsz6r. Minden eddigikiil6nill6 kir6lys6gb6l tarrom6nyt hozonl6rre,metyek6l6resa, j6t embereitiillitotta.Kiitelez6v6 tettea katonaiszolgdlatot, 6s egyes tanomdnyokb6ltijmegesbe- 6s kiv6ndorldsrakenyszeritetteaz embereket.Az 6nelmis6getm6lyengyfltilte, olyannyira,hogy Konfrjciusz, Mo{i 6ssokmdsfiloz6fusmunk6iriisszegyrijrefie 6sel6gefterte. Csaka csdszdrikitnyvtiirbanmaradhattakmeg tiltott kdnyvek lakat alaft, de

163

ECELYGYdRcY: DoRorv^ttLEN

tudomiinyra.orvosldsra6sj6sldsravonatkoz6 m6g a mez6gazdasrigTa, kdnyveketis bezfiatta saj6tkdnytdreba Ezeketaz aklor m6g bamifi 6s iisszefiizijttnagykdnyveketnemvoll konyny0 buszn6ddaraboka a tilalmai vftt arra,aki megszegte elreiteni,haldlbtintet6s a srilyokat'hosszmer_ az orsz6gban' alkotott tcjrv6nyeket Egys6ges istengelym6ret6t m6g a kocsik sdt t6keket,p6nzeketegys€gesitette, gyorsan leigy kerdk6rEskor tettea kerckeket, Ezzelcsereszabatossd a vild' Ez volt az els6szabvinyositds hetettp6tolnia hib6salkatrdszt. az ir6st gon. Egyszenisitelteaz 6llami cerem6niakat6s egys6gesitette is. A 6szakfel6l gyakanbetiird hun seregekellen meg6Pittette az els6 falat. nem kizirt, hogy €pp a NagyFal ldte tereltea hunokatnyugatfel6, a R6maiBiEz a hatalmas rodalomirdnydba. fal az 6kod 6pit6szetlegnagyobb munk6javolt, tdmeg6ttekintve sokkalnagyobb,mint ^z egytpTitbbmint 2000 tomi piramisok. kilomdterhossz6,10-15m€ter magas,n6hrny helyen k6b6l, t6gl6b6lvagy agyagb6lkdsziilt 6rtomyokkal6s kapukkal.Kb. egymilU6emberhalt meg a tiz 6ves6pitkez6s sor6n,ahola biindz6ket.6s a biindz6kk€ntkezeit kereskedoktizezreitis hal6lShi Huattgai tsdsdt a Nag Falal ra dolgoztatt6k.Szimos iflistura a nieg, p itendd tene.i. ALlamtrtkd a cs6d61is munkiiraparancsolt fal nyonwnaldba !z6tja a hohtokot. szdr',6s tiibb mint szAzat6lve sordn.A fal 6pit6serendkiviilientberveszaz 6pitkez6sek eltemettetett j6rt, nem volt csaldd,aholne gy6szoltak volnavalakitaz tes6gekkel megdlni,6lmiart.Ez6fia cs6szirttdbbszdris megpr6belt6k 6pitkez6s is. karddala kez6benjdrt 6saludt,mdgh6rem6ben land6an a(zezetszobavolt. de Ahogy m6r emlitetliik,6ri6si palot4,j6ban 6s k6tezer_ feles6g6nek kellettis a hely tizenh6romezer-sz6znegyven hogy biroGyakan utazottaz orsz6gban, nyolcszi gyermek6nek. kitzvetleniilis szemmeltartsa.Id6skor6raaz dalmdnaktartomiinyait nagyvagyonokatkdltdtt ilyen 6raik6let elixirj6tpr6bdltakerestetni, utazisasordnhaltmeg.Hogyhaldlaki ne kutatisra.Egyik orsziigjar6 6jszakahaladta tetemmel,6s egy szek6rnyi tud6djdk.udvartandsa 164

KiNA

d6gldtthalaris virtekmagukkal,hogyannakbrizeelnyomjaaz uralkod6test6b6l6rad6szagor.Haralmas sireml€kben remett6kel, dllird lag ktizvetlencsal6dj6t. rokonair6sn6hdnyszAzdgyaser 6lveremefidk mell6.A mond6kszerint,a vele eltemetettlratalmaskincsekmiatt nzokata munkdsokat is megdlt6k, akik a sireml6ken dolgoztak.

Kinai sirol.bantalih harci kocsi.Soroutban Eydxon, sub'dnyoshot Inn/"':ii

E ] w g

----€-o- rffi v/ u Golrtjs6ap4\, - Philip Voughan.B.t a got\,;scsaptigrathas.ndtttik a nj. Dtaiakn (fiibjlfaragtdk ki), 6sLeonardoruj.ain isfettiinik, a po,ttossdgikit. wtelniilek nia 6ak sokkatkdsdbbteiedt et. t79t,ber kapotts.aiadat. nnt Voughai a koIikerckekre atkaLna.ou gotr6scsap.jglra.de csak a. l860.as iyekbenArcftmeg technotdgiai s.i a. aLkatmalistira, amikor t.tnegesen tudttik has.tdlni keftkfurokba , is a omeeernr is olcs6bbn tette. Kinai sirokba is taldltak enr|.jket d.,fogaskerckeket,e..eka.onban ki..eL kAsztiltek,nercIik netntehet?ttpontos,i$, nem rottak hasan1lhat6ka

N€hdny 6vtizedeszavarosperi6dusuti4n,n6gysz6z6vre a Han di_ nasztiakdvetkezett.Az dj dinasztiaerkdlcse mer Konftjciusz tanajn alapult, kev6sbdtilrotta az ijniil16gondolkoddst;a szabadbesz6det6s irest megengedt€k.sokatfejl6ddn a gazdasdgis. A Han dinaszriaalarr indultak az els6 nagy tevekaravenokselyemmelmegrakvaRrirna vd, rosaba.Kr. e.36-ban drkezettmeg az els6 nagy karav6n,selymet,te

EGELYGYdRGT:BoRoTVAELEN

it, papirt,porceldnt6s kd{yekathozottR6mdba egy-egyrit kdth6r;m 6vig tartott.Az 6kori R6manemsokiparcikketludottcserebe fizettek semmit,ez6neziisttel,arannyal fitlajdnlani,pontosabban R6Nr{EsAKiNATAX szerinta r6maiaka selyemmelel6sziira balsikerii A tdrt6n6szek idej6ntaldtkoztakMarcusLiciniusCnssus'aki Câ&#x201A;Źzdr p6rthushadjrirat volt, h6t l6gi6valinduk az Euft6teszentilra is Pompeiusuralkod6tr{rsa el6jeleksora Ksertei a p6rthusokellen. A hadjdratotbalszerencsâ&#x201A;Źs az apjais' amikorkil6pteka 6sr6zuhant elesett, fia megbotlott, Cmssus hierapolisziiemplomb6l,aholdldozatotmutattal be a harcoksiker66rt' - nemkdzelharcban' ha_ A pjrthusok- a perzs6kk6seitesz6rmazottai ftil a r6mai morzsohek nemtdvolr6l,nagyerejtinyilakkal,fokozatosan l6gi6kat,s azok semmircsem mentekrdvid gyaiogsdgikardjukkal, bizonyult' haszontalannak haditudom6nyuk hosszilindzsSikkal: d6lt6jbana amikor r6g6ra tartott, Az egyenl6tlenkiizdelemm6r es a monda rag)ogorPl,)en?ds?l.jikot pdnhusok hirtelenUbontolrdk szerint ezzel igy elvakitottdk a r6mai katondkat' hogy a friradt. mened6_ 6s a futisbankerestek szomjasr6mail6gi6kcjsszeroppantak, ejtettdk csapdiiba vdget 6rt. Crassust ket.A hadjdratnehdny6r6nbeliil az kerijljiin mag6t'nehogy6lve 6s meg6lt6k.Fia m6rel6bbmegdlette r6maitnyilaztakle, 6s tov6bbitizezerfogellensdgkez6be.Hriszezer 16sdgbaesett.igy vdgz6ddtta carrhaicsata,melybenegyf6lelmetes pafthus kafdl, hogyszinteegyeden igy morzsol6dott mai hadsereg ton6tsemtudtakmegolni. k6szittet6,6s Mageta selymeta legend6kszerintaz agyaghadsereget tal6lta elsii egyasa csesziir Huang-Ti a NagyFalat6pittetd.kiinyv6get6 6 tatdltamegannaka m6djdt,hogya selyemgub6r6la fdl, ponlosabban (a selyemgub6 hogyanlehethozzalefon6zdsAval) biib elpusztitasaval 6vsz6zadokon Bdr a technol6gi6t iutni a hosszi6ser6sselyemsz6lhoz. 6t fejlesztett6k,6s nagyonsokanismert6k,hosszliideig Knai titok makellett radt a gy5ft6s.Nemcsaka selyernhemy6tdmegesteny6szt6s6t gua selyemsz6l glpeket is keLlet kAsziter?i hanem l/djta megoldani, a selyemszelak osszefon6valamint b6r6l tijrt6n6legombolyitiisiltoz, A selyemmegszttvds6hez s6hoz,6s a fondlb6lk6sziil6selyemszdvei advamun_ szdv6shatalmasiparr6fejl6dittt n6lq gyerekeksz6zezreinek bel6le.Ism6tegy helyi is meggazdagodott kdt, 6s igen sok keresked6 Az 6szakinomiki a Knaiak(mint a lakkeseteben). el6nythaszn6ltak dokat is ilyen aj6nd6kokkalvagy ad6kkaltartott6kf6ken hosszriideig; amig kaptdkaz 6vi hatalmashadisarcot,nemldmadtak.Nemcsaksely-

i66

KiNA

met,banembronz,6s vastirgyakatis adta.ka nomddoknak, j6 teherbir6 kdpess6gii,gyors lovak6fi cser6be.A kinai birodalomnakmidrakkor - mindenj6 fold a n6venyrersem volt el6g helyea ldteny6szt€sre meszt€shez, a mez6gazdas6gnak kellett. A kinaiakmindv6gigmeg tudr6kraflaniezt a tud6s6s technikai fdl6nyijketa r6maiakkalszemben. K6s6bbAugustusut6n,Trajanus csiszdralatta r6maiaklegy6zt6kugyana p6rthusokat 6s elfogtaltek fdvdrosukat is Ktszeszifont, 6m m6gekkor is csaka pafihusokktizjutottakselyemhez vetit6s6vel 6s keletifiiszerekiez.A selyem,a tea, ^ porcel'n egyfajtamegljrld expornermdkmaradt.A fimaiak pedig csakylSesk€szletekkel bir6 bdny6kb6lnyerrnemesf6mekkel tudtak fizetni,amineka birodalomban is htiin voltak.A r6maiakigyekeztek kikiiszdbdlnia kiizvetit6ket, ezdrtMarcusAur6lius.a fdlee pann6nii{bdnszikelb.szinledllandoan a barbdroklelharcol<i filoz6iuscsiszi{r k€r€sdrc k6vets6g indulta MennyeiBirodalomba, de csakrinoc6roszszarvat,tekn6sb6kah6jat 6s faragottelefiintagyarakat tudtak vinni, ami a Knaiakatnemigazdn6rdekelte. A Kr. u. 69-79kdzijttumlkod6Vespasianus csdszdralattm6rfof, togauaR<imagazdasdgaL "z indraifirszereles krnailuxuscikkelbihozatalamiatti 6lland6pAnzkidranlds. Ez 6venrehuszondtmilli6 dd, n6rtjelentett, ami ma kb. 6vi negyvenmilti6 dollerlenne.Ennyivolt a R6maiBirodalomegdsz6vi ad6bev€tele. A r6maiakcsaka sDanvolorszigi es d/qiai tTcjrcjkorsldg) aranybdny;jk viges rermel€#rehagyatkozhattak, melyek6ventecsak6tvenmilli6d6n6rtadtak,azazaz Azsiiba kidraml6nemesf6mforgalom k6tszeres€t. UgyanakkorVanMangcsiiszdmak 156000kg-nyiaranyagyiilr cjssze ebbenaz id<iben. A selyemiira R6miibankb. szSzszorosa volt annak,mint amennyien Kin6banhajdka keriik: ez mutatiaa kereskedelmi haszonm€rt6k€t. Nema szdllitdskdlrs6gevolr a f6 6rfelhajr6t€nyez6,hanemaz,hogy sok-sokves26ly!keileft lekiizdeni.mig a selyemR6mriigeljutotr. (A szrllitdsriraronnam6rfdldenk€nr ugyanannyi voh,mint Angli6ban a gdzvas[rmegje]enesekor a szfllit6skiilrsdge:egy k6pzerlen munka_ erdegynapib6re.) A selyem-6s porceldnmanufaktljrdk egy r6szecsiisz6rimonop6li_ um lett, mert mrnt 611and6an el6i{llfthar6.megrijithar6lerm6k_ a selyem.a porcelrn.a lea- az 6kori 6s k6z6pkorivi169tegjobbaneladhar6term6kevoli. 6s dllanddanhozzdtjirdra kinaj dllamkincstiir bev€teleihez. Ahogy mdr emlitertiik,elk6pzelhet6, hogy a R6mai Birodalomosszeomldsinak egyikoka a kinai imDortvolt. merl ez a t o l l a m alra s s a nd .e { ^ i } " m - r ^ s d n . z i v a L t yax 2B1i r3o d a l o p me n T d r . e/7elfekelrefejlodesere^ e.eyebkenl r. lassu lempdjdl. Mikora Rdmar In/

EGELYGYoRcY: BoRorlAELf, N

Bircdalommer dsszeomlotta nomddok(hunok,germdnok'g6tok. alatt,Kinebanis nagybajokkezd6dtek' gepid6k,vandrilok)csapAsai 6s Han csdsziridej6nt6nkementa gazdasag' N€h6nygyengekezii azon_ az orsz6got.Term6szetesen soragyengitette parasztfelkel6sek €sm6sn€pek. a tat6rok 6szak6l nal megjelentek kezdetttedednia buddhizmus. id6kben kaotikus Ezekbena sdt6t. a kereszterjeszkedett v€gnapjaiban ahhoz,ahogyR6ma hasonl6an viger drt linysig. A rdvid. dlmeneli.sordtkorszal Kindbanhamar mely ijra egyesi 589-benegy ritvid dtetiiSui dinaszliakiivetkezett, tobbek a nagy csatoma6pit6sek, tette az orsz6got-Ekkor kezd6dtek 6pit6se csatorna hatalmas 6sszekiit6 kijzittta Slrgafoly6t a Jangc6val is, amit aztAna mongolokfejeztekbe.Tdbb milli6 embertkdteleztek haltakmegaz 6hs€g6s betegs6gek 6s sz6zezr6vel k6nyszermunkdra, f6nyriz6haj6kr6l teljes udvartartiisdval ugyanakkor miatt.A csdszSr szolg5kA 160km hosszihaj6karav6n szemldltemegaz 6pitkez6st. dgyasokkalrnegrakotthaj6k soretvonultatta kal, udvarhiilgyekkel, igy fiilb6szipartj6n dolgoz6,robotol6embereket fdl. Ez a csatorna 618-ban is. Ezudn' tette,hogyfelkeldstiirt ki, €s megiilt€ka csdszfut uralma. Kina igazif6nykora,a Tangcs6sz6rok kezdrjd6tt A legnagyobbcsdsziira m6sodikTang volt, Thai-Tsung'aki 627{61 6s a leetdbbtauralkodott.A birodalomekkor kezdetttedeszkedni az ac6lgy6rrr,eg Elterjedt I'Iruiny is ebbenaz idiszakban sziiletett t6s, ekkor k6szitett6ka vasb6lkisziilt linchidakat,6sivelt, szdpen m6retezettk6hidak sordt, e1ysz6val\iregzott az orsz6g.Az 6llami hiilt vatalokat ekkort6l kezdve kijtijtt6k teljeser.^ vizsgarendszerhea' k6pessdgeket pedigels6so$anaz irodalmi,miiv€szeti.essz6ir6si Juis technikaidrgyli essz6ket M6g sok sz6z6vig n€ha-n6ha talmaztdk. p6ldrul egyetlen az k6zittt ilyen lehetetttalalnia vizsgafeladvanyok csaszeri.tiz6r'r6l irt nehanyknulm6ny -, bft nemez volt a jellemz6. A tal6lminyoksoram6r a mongolh6ditdsel<ittaz 1100-as6vekben bizonydranemvdletlen,hogya Konfliciusztanaitegyemegszakadt, is ekkorraszilfudultmeg. tart6vizsgarendszel diil iidv6zittjnek tiin6 drint6s,hogy csakKonficiusztanainak Az a l€nyegtelennek tud6s,azaza szelve' ismeretea fontos.6sa technikai,kereskedelmi jelent6s, lassan.de biztosan tisztelefe m6lt6: nem z6k6pess6g nem iil6 nlregkint hatott. Ezzel az 6rtelmisdgetkiz6r6lag a ,.hunin voledllitottaa fejl6t6vonegy6rtelmiien nalra"dllitott6k,ami hosszabb n6lkiil sosem ndpess6gnek az dj talilmdnyok d6st,a ndvekv6sz6mf t6rsadalom nagy lehet6s6ge. A volt elegend6munkija.kibontakozesi tiibbs6ge,a parasztokszdm6ra6lland6sulta nyomor.A hataloma mesteremberek tudasrt le6rt6kelte,az iristud6 filoz6fusok6tpedig

168

KiNA

6rma is cink6nyesen (A tudds6s tudis k6ztikiilitnbs6get trilbecsiilte. lassan deriilA hib6k csak hatalom el6joga. mindenkori tdkelik,ez a Ett6l kezdvea nek ki, de sokszoraddiga mfu helyrehozhatatlanok.) csak drtelmis6g ,oro\aelen tdncolt.A kisszdmd birodalomiilland6an a humdntrrgyaka figyelt,a katonai,technikaitudes!6s a szervez6st pedigbnAzte. ig6nyl6kereskedelmet ad6jdtcsdka parasztok Igaz,hogya Tangkormllyz t iSyekezett 6llitot fdl, azonbanezekrosszulfizekenteni,6s dlland6hadsereget lelkesed6katonik.A cs6szar tett zsoldosokvoltak,s nemhazSjuk6rt voh a leSnaSlobbte' AftelmisiSnek utan a vizsgidk6ltal kjvi,logato$ kintdlte,s ha a sikeresvizsganem is mindigpirosult korm6nyzati tirsadalmirangotadott.Ettdl kezdveKin6ban elldssal,vitathatatlan fel_ folytonosannyomonk6vethet6a technika6s szervez6k6pess6g keresked6k, 6s a vizsg6konetment meggazdagodott haszniil6sdval (mandarinok) harszegdnyebb, dej6val tekint6lyesebb,,irodalm6rok" soraszabdlyozta, hogymilyenruhdtszabadviselniea ca.Rendeletek el6it6k. 6s azt is apr6l6kosan vizsgdzottiillami hivatalnokoknak, milyenszinii, hogya kiiliinbdz6szintiivizsgdkoneUubttmandarinok Ezekajogok nem 6sdiszit6siiruh6kathordhattak. milyenhosszrisdgri a f6it ktjzepe illett6k megp6lddula kereskedtiket.A cs5szirv6rosban mindig a cs6szdr6s kitzvetlenKs6rct6nek,a mandarinoknak6s az eunuchoknakvolt fdnntanva,6s piros vagyfeketesoromp6valvolt elkiiajtt6l. kul6nitvea kiizn€pdltalhasznAlhat6 a te6s a kereskeddrdteg kdzti iilland6vet6lked€s, A hivatalnokok kin6b- Zsa gazdaqsdgharca esll^^16ezt a hatalmas6s gazdagbirodalmat.Ha az uralkod6kodafigyeltekvolna ana, hogy a technikai, tudom6nyos halad6smennyirefontos,ha az okat6s6s a vizsgiikt6rgya, legaldbbrAszbenlehetett tolna technikaijellegii, akkor a birodalmatsenki6s semminemdllithattavolnameg,s ma Kina lennea vil6g vezet(ihatalma.Szintemindigtiibb sziiz,nehaldbb ezer6vnyi el6nyevolt Eur6pdhozkdpesta Kinai birodalormak,s mifu akkor megnyenek volna a versenyt, ha csak hagyjdk, hogy a technika sponuinm6don,magrit6lfejl6djt;n. A. cslsz'li tdvar azonbandlland6 szinhelyevolt az eunuchok6s ir6stud6mandarinok kiizti folyamatos intrikdknak,eskdl6desoknak, vet6lkeaz egyasokdrulkod6sdnak, d6s6nek;j6val tdbbetfoglalkoztaklakom6k.ijnneps€gek. dldoza tok szervez€s6vel, mint a gazdas6gegyenget6s6vel. Ezek a tijrt6nelmit6vlatb6ln6zveis sdlyoshib6ka mai napigism6tl6dnek a n6pek tdrtdnelm6ben, mert ha nem tanulunka hib6kb6l,k6nytelenekvagyunkmegism6telniazokat.

169

EGELYGYoRcY: BoRorvAiLEN

AZdREG CS,{SZ{R SZERETME A VIII. sz6zadban fjabb polgdrh6borfrobbantki egy oper6baill6 titrt6netnyom6n.Ming-Huangcs6sz6r, aki hadvez6rk6nt eg6sz6let6benaz orsz6gmegnagyobbitdsdn feradozott, 6s minde mellettismert p&tfog6javolt, hatvan6ves k6lt6, zen6sz6s a miiv6szetek koreban purit6n lett. szerelmes Aki addig magais 6ltet 6h. 6s elre biztatta alattval6itis, fia 6gy^s4b^JangHuaj-fejbelett olthatatlanul szerelmes,s ez annyiralekijtiittefigyelm6t,hogytelj€senfelhagyottaz dllamUgyek int6z6s6vel. Ezeketaz fj bar6tn6n6pesrokonsdqdra h^Byta,akik m&hetetleniil dnteltek6skonuptakvoltak,6sa vizsgakat sem tettdkle. Ez6rtgyiildlt6k 6keta mandadnok,de kapzsisegukmiatt a keresked6kis, hatalmukmiatt az eunuchok,pazarldsuk miatt pedig a katonik fgyszint6n.A fijlig szerelmes, 6s orrendlfogva vezerett69 fia egyrejobban iitadta magdta szerelernnek. A tijrtdnet ezena ponveft ton oper6baill6 fordulatot:egyik f6vezdre,a tater An Lus6n. szinrinszerelmes lefi a hires6s nagyonszepdgyasba. Eszakon felkel6strobbantottki,6s csriszdrekieltottaki mag6t,hogya hatalmat6s az ezzelJ6,r6hfuenet fiegszerezze.A cs6sz6rhozhii katondkis fitll6zadtak,letart6ztattdk,6s lefejezt6ka csrszfui szeret6rokons6g6t,aztdn az ualkod6 el6ttv6gs6diihiikbenlefejezt6kszeret6j6t is. A megtiirt sziviicsdszdrlemondotttr6njii6l, ezzelkezdet€tvetteegy ijabb polgfthdboni,amelyism6tt6bbmilli6 emberhaldliitkdvetelte. Csak762-ben6llt helyrea rend,ekkor az 6regcseszirvisszatdrt trdnjdra.de n6han)honapmulla meghalt.Am a Tangcsdszrirok sohasemnyert6kvisszataibb6a birodalomr6gi f€ny6t6s haralmdr. Kina megintpolg6rh6borfs peri6dusba zuhant,€s tobb r6szreszakadt.Az ij dinasztia,a Szung(960-1279),6llit6lagngy indult, hogy r6szeg jelk6pez6sergapalSsrot katonikmegszerczt6k a csesziirihatalmat 6s jelent6s r6dobtdkegyik ti4bornokukra. Az egyerlen technikairalilminy a?6 korszakukban mArcsaka puskapor6s a l6fegyverek felfedez6sevolt. de ezt semtudtik j6l kihaszn6lni. A Szungokidej6rea teljesenmegmerevedett vizsgarendszer miir nemhozo$intellektuaiis fidons,got,a Szungokez6rtnem is tudtdkmegv6deniorszagukat a betdr6mongolok,tatdrokellen. A letelepiih,fejlettkereskedelemmei 6s valamilyeniparralrendelkez6 t6rsadalmak mindig egyfajtacivilizdci6shefiinybanvolrak a gyorsantdmad6,eg6sz6letiikbenkaton6skod6 nom6dokkal szemben. A non6d n6pekakkor viiltak igazenveszdlyess6, amikorakadtegy vez6r,aki az egymrssalis torzsalkod6 tbrzseker er6skizzel egyesirenj tudta.mint pdld6ulDzsingiszkdn.Az 6 rettenetes uraimaalatt6rlek el a mongolokMagyarorszSg, N6metorsz6g 6s Lenglelorsz6g ha170

t1rairais,6s 6k kezdt6kel a Knai birodalomlassri,de biztosfiilmor lassf bekebe_ zsolds6t. A Szungokorszigukfokozatosmegszdlldsiit, it6lve, hagyldk,pedignemvoltakeleveveres6gre lez6s6ttehetetleniil volna. 6sgazdagh6torszSgra szdmithattak a hatalmas idejdn,m6ga mongolh6ditdsel6tt, A Szungdinasztiau{alkod6sa 1012-benVietnamb6lkoraj 6r6sii rizsfaidt hoztak be, igy D6la fdldteriilet Kiniban6ventek6tszertudtakrizstaratni.Ez l6nyeg6ben jelentette.Egymrisudn csapoltdkl€ a tavakat6s megkett6z6d€s6t teriiletet.Ez a mocsarakat, ezzelis tovebbndvelvea felhasznelhat6 p6lddtlan fejl6d€s€tis eredfordulata k6zmiiipar6s a kercskedelem l6tszdm6n is liitszott:a VIIL sz6zadiajtvenm6nyezte, ami a lakossag ami a mitli6r6l kdzel szdzmilli6raemelkedettaz orsziiglakossdga, a csdszdr is rendKviilinagyszdmlenne.Mdr nemcsak maiEur6pSban 6lhetettf6nyiiz6m6don,hanema hivatalnokr6teg 6s sziikkdmyezete is. Ekkor mft a Knai porkeresked6r€teg 6s egy szdlesk6zmiives-, vitt6k Kelet-Azsia6s Afrika orszicel6ntoiyannagymennyis6gben p6ld6nysegaiba,Japdnba ds Bome6ra,hogya sok-sokfennmaradt gits6g6velnyomonlehetkdvetnia Knai keremiatechnika fejl6d6s€1. Ez volt az utols6 peri6dus Kina tdfidnelm6ben, amikor az alkot6 kivencsisig m6g jellemz6 volt, 6s m€g fejl6a term6ddtt a matematika, p6lddul a szettudomiinyok, miignesesseg kutatasa.Egyre jobb t6rkdpekk6szultek, tudpatt6l tak a t6vol is navigSlni. s ha kissdlassanis, de a fejl6d6s a mongol h6ditds megjelen6s6ig megmaradt. E16sz6ra tdrt6nelemben a kinaiakismert6kmeg a puskaport, 1044-benirtik Ie a sz6nb6l,sal6tromb6l6s k6npontos b6l dll6 robban6szer cisszet6tel6t. A Tang-koritaoistacsoportoktitkos alkimiai kiserleteineklett eredm6nye a puskapor. Hamarosan tiibbf6le trizfegyvert, 6s a ,,repiil6 Kinai dgyn.M4ryeseti. lirvedAkeketis tiiznek"nevezertgydjr6bomtll

ECEL\ GYoRcr: BoRorvaiLEN

robban6bombdkatl6tb6t is kifejlesztett€k. I l6l-ben katapultoklGl notek az ellensegre, ezekkelm6gmegtudt6kdllitaniaz ugyancsak A nomrdmongolokeltanultAk t6liik ezt az miiddzsiirdzsihadsereget. fgy nevezt€k,hogy az eljarest:vaskdpenybe burkoltrobbandIdltetel 1132-benmft mozsdr6gyfthaszneltak, ,.egetmegriizrivillamcsapas". melynekcsijvefeb6lk6sziiltm6g,k6s6bbt6rtekdt a vas-,majda 162alapelv€t:puskapotral 6gydla.A kinaiakfedezt€kfdl a rak6tahajtds k6szijltkivet6csdveksorStiiltiitt nyilvessz6ket helyeztek bambuszb6l ba.A vas6gyik1280kcjriiljelentekmega kinaiak6s mongolokkiizti 6s a megh6borriidej6n.Ezeketa mongolokis hamarmegismerldk gyiirtatt6kle. A ha h6ditottteriileteken €16kinai mesteremberekkel gyomdnyszerinta mongoloka muhi csatiibanis bevetettek tlizfegyvereket124i-ben,6m ennekinkabbcsakpszichol6giaihat6savolt, nemtudtakm6gpontosan c6lozni. A MO\COT IIODITAS Dzsingiszkdn seregei6vr6l-6vreegyrebeljebbnyomultaka biroda lomba. A mongolokel6szdr szomsz6daikat. a hasonl6annom6d dzsijrdzsiket, aztin a tengerparti Mandzsnridt igdztdkle, 6s 1215-ben drtekPekin8be. Az elsdrdmadas ur;nhusTonhdrom evvelEszak-Krna a mongolokuralmaali keriilt.A kiss6d6lebbiSzecsuiin tartomenyt rijabbtizenh6rom €v alatth6ditottdkmeg,6s Iovdbbinegyven6v alatt foglaltiikel a Jangcevijlgy6t6s a d6li vid6keket.Vietnamba6s Bur'miibais be-betajrtek k€s6bb,de ott a terepneh6zs6gei miatt uralmuk nem maradttar16s.Dzsingiszkdn csapataigyors betijr6sekkelaz Eszak-Kauk6zusba, a Krim-f6lszigetre 6s Ddl-I-engyelorsz6gba is ei6rtek1221-1224 k6zdtt.Az eurdzsiai kontinensnyugatireszeire, azaz Oroszorsz6g, Kazany6s Moszkvakdmy6k6rekdnnyebben sikertilt benyomulniuk, mint Kindba.A kinaiaktaldniigyesebben v6dekeztek, de nemvoltakel6gg6invenci6zusak. pediga technikaif6l6nyaz 6v6k6 volt. A kinaiakn€h6nyijtkdzetbenvaslemezekkel bevontmozgri edddkkel- r kor iankjaival- sikeresen v6dekeztek a nomddokellen, ezeka ,.tankok"sokkalhatiisosabbak \roltak,mint a nagykblts6ggel emelt6ridsifalak,vagyvdriirok-rendszerek. A mongoloklSttik, hogy egy ekkorabirodalmatcsakfElett ad minisztrAci6val lehetmegtartani. ehhezazonbannemvolt e169sajdt e'nberlk.\4i\el - kinera"b:rn nembr/rdl.Az.i;bcjl,Pcr,/.j-bol. s6r a megb6dftottoroszokt6lis toborozlakhivaralnokokat. A mongolok m6gbe semfejezt€kaz orsziigmegh6dit6sdt, mir 1237-benhivatalnoki vizsgdkat rendeztek, €sa kijvetkez6 6vbenmegnyitottiik Pekingben

r72

KiA

szintii Pekingben a csdszerik6nyvlirat. (1321-bena legmagasabb 6vvel k6s6bb vizsgaels6. 6s hfsz tartottvizsg6konegy oroszlett a magasposztranevezt6kki ezt az,,importdlt" hivatalnokotKina Marco Polo is ekkor keriilt a mongolbiroegyik tartomdny6ban.) dalomba,mely ez id6 tejt mdr egyreink6bbkezdteetvennia helyi szokSsokat. miatt,mert voltakiriistudatlansiguk A mongolokkinoshelyzetben a vizsgdkonsosemtudtakmegfelelni,az orsz6gotviszontig^zgatni kivezettekbe:a hdromsz6z kellett.Ez6rt1315-t6l6j vizsgarendszert maguk szdmin6lktil a nevezds egynegyed6tvizsga-kiitelezetts6g adtaka ,,szinesszemti",azazkijlfcjldi ra tartottdkmeg,egynegyedet 6scsaka tdbbiposztottiilrhettekbe kinaiak. idegeneknek, Minddsszeaz ad6pr6sfokoz^6t tafiottakfontosnak,ez6n a Marco - Kubildjkdnuralkodesa utdna birolefest€tt Polo6ltaltehets6gesnek ins6g6s Sradiisok bekcjvetkez6 a sziiks6gszeriien dalomgazdas6ga, Hidbalehetettk6tszerarutni.a n6pess6g nyomdnkezdettdsszeomlani. ami elszeg6mindiggyorsabban n6tt,mint azorsz6gehart6k6pess6ge, vezetett. A mongoloksziz 6v alatth6ditotek nyed6shez. lSzad6sokhoz walmon.az egyrcsze e megaz orszdgot, 6scsakszdz6vig maradtak megtartani. paraszttblkel6sek miattnemtudtik azorsz6got zetrebb a mongolcsiiszariudvarbanis az 6sszeeskiiv6sek A belvisz6lyok. 6s tr6nfoszt6sok miatt n€haegy-kdt egymist 6n6k, a gyilkossrigok alakul6 dtkost6rsasdgok a csdszrrck. Az egymds ut6n 6ventevdlto ak igy aztdnaz 1351'esfgynevezett fut6tiizkentterjedtekaz orsz6Bban, ..vdrdsturb6nos"felkel6k,akik egy nagy dradiissor6na S6tjavitesi munkSkndl talalkoztak6s fogtakdssze,v€giil is a felkel6smotorjavii gy6zteseiv6 veltak. €s A mongolokkiilpolitikija egyfajlanyitdsvolt a kiilfdld fel6,dsEuterjedtek r6pdban hamdgnemis ismert6ka nyomtatdst kdziratban N{arcoPoloLitibeszimoldi.Ettol kezdveEur6pa6sa Kinai birodalom bfi kapcsolataik mdgsotcjbb6nem vesztette el egymilstszeme1c;1. k6igigenesetlegesek, lazdkmaradtak. Erdekesm6dona tudom6nyok 6s az ipar fejl6d6sekev6sb6szena vedtemega mongolmegsziilldst. A nomddokgyakTan meghagytiik kdzmiivesek, ntesteremberek 6letdt,6s a papokatis tilztelt6k.Kubildj csiilagrsz€s m6m6kCuo Suokiin l27l-ben p6ld6ula matematikus. jinget (1231-1316) biz{amegaz orszrigfoly6szab6lyziisrval, dntijz6si feladataival. A mongolokuralmaalattm6gkinai matemalikaikonyv Az dllamg€is megielenhetett. itleirisok 6s t6rk6pekis kdsziilhettek. pezetirenyiteseval. 6s a rendszeres munkiivalviszonthadil6bon6t1tak,s alattval6ik€reztett6k is veliikszellemifdldnyijket.

113

ECELYGY6RGY:BoRorvAtlEN

A mongolokkisiiprdse,a felkel6k gy6zelmeaz egyik felkel6vez6r csriszrimd avanzs6l6s6val 6rt v6get,ekkor kezd6ddfta viszonylaghosszi Ming dinasaiauralma.Ez az 1368-:tr.1 1644-igtart6 korszak,amelynek v€g6nazulols6Ming csaszdrftilakasztottamag.{ta Sz6ndombon,htrom elt€rdszakaszb6ldllt. El{iszdra leromboltorszdggazdasagirijj66pitds6nek peri&usa kezddddtt.ez diplom6ciai6s katonaiterjeszked6st is jelentett. Egyszers mindenkorrameg akafidk tijmi a nomddokerej6t, azonbana XV. szdzadkdzepdnm6r veres6geket szenvedtek a kinai hadseregek.1520-t6lkezdveugyanmegintelindultegy gazdas6gi6s szellemi megrljul6s,deaz€lvhajh6szutols6Mingek is gyakan azthitt€k.hogy mi denkitadlhntti ki yanmir taldlva,csakhaszn'lnikell azta technil(4t. ami m6r l6tezik.A Mingek idejenesettmegaz a hatalmassz€gyen.6s durvahiba, hogy a kijzepkorlegfontosabbcsicstechnol6giajiit,a kinai vitorlrsok,a tdbb6rbocos dzsrnkik 'pftesetbetihoxlik. A MrNGE( TdRTENETE 1365-ben TimurLenk keriiltSzamarkand tr6niara€s nemsokifua meskezdleBel.d-47sidban i;mokfuliis;t.Ha a krn;iaknemrs rudtaLrol-a. ez lett Kina legnagyobbszerencs6je, me Timur Lenk els6 dolga volt, hogyKina itrdk ellenfeleit,a nomddlovastijzseketpacifikdlra. azazvagysajitturalmaal5hajtotta,vagykainydrteleniii megsemmisitette6ket,igy Kina l6legzethezjutott. 1368-ban foglaltael PekingetCsuJiian-csang buddhistaszerzetes, az 6 seregeivetettekv6geta mongoluralonnak,6s CsuJiian{sang retm6szetesen cs6szSr lett. A volt szezetes,miutiinmegszerezte a hatalmat,hatalmash6remettartott(fogadalmeval ellentdtben), 6s ut6dok sokasegetnemzette.Ez a dinasztiaazonbanmdr despotikus volt, a csiszrfukorlddanhatalmat6pirertki. (A nomedokb6k6n hagytdka kinaiakat,mert Timur Lenk sereg6velval6 kiizdelemmel voltakelfoglalva.) Eur6pdban egy 6v mdlva,1369-ben V. (B6lcs)Kiroly franciakir6ly felijitotta a hAboniraz angolok ellen, ezzel elkezd6d6tta sz6z6veshiibonjmr4sodik szakasza. Kijz6p-Eur6peban a n6metlova$end a litv6nokkalharcolt,6sNagyLa.josmagyarkirdly megkapraa lengyel koroni4tis, eziiltal a MagyarKirdlysig Kiiz6p-Eur6palegnagyobb hatalmalett. Eur6piiban(Niimbergben)ekkor kdsziretrekel6szijrt6megesm6retekben szersz6mokat ac6lb6l,6s a HanzaSzijvets6g, melyk6F szi4zviirost titm6riten, fdnykorer 6lte. de ^z ezen kivtili Eur6p6ra szellemihom6lyborult.A VelenceiZsinatekkorengedtemegaz orvosoknak, hogy6venteegyszerboncolhassanak. Eur6pam6gnemin-

r74

KiNA

a techaz arabokott voltakSpanyolorsz6gban, dulhatottfejl6d6snek, el az ezer 6vvel ezel6tti pedig mindig nem drte mdg nikaszintje 9616a Eur6pdban is kitzeledett. gdk 6s r6maiakszintj6t,de rij veszedelem titr6kcsapatok el6sz6r egyrcer6siidijtt,6s 1371-ben tdrdkfenyeget6s l6pt6ket a magyarhatdn. Kina azonbana v6res6s koftupt mongoluralomaldl 6ppenfelszaba_ d'rlvaaz otsz{gepitesl6'zdban6gett.Az itntdztigdtakelpusztul6samiatt vSltak.l37l-benKina fjra miivelhetdv6 parlagonhever6fdldteriiletek m6g csak f6lmiili6 hekrir rijra megmrivelhet6teriilettel rendelkezett, hekdrvolt.Ehhezmintegydtvennyolc6v milva ez m6rm6sf6lmilli5 ezerviztiiroz6tes csatomdtkellett rendbehozni vagy 6piteni.A lakatismdtben6pesitett6k. lanndvdlt vid€keketlakoss6gcser€vel vissza6s a lakossdg€leterej6nek fijldt€riiletek ndveked6s6vel, A t6rt6veln6h6ny6v alatt mintegyhSromszorosi$ndtt a beszedhet6 te azonbanegy hatalmas A Iegmerdszebb ad6gabona mennyis6ge. tengei flotta meg6pit6sevolt, mellyel Kina djra eljuttathatnAterm6technikaifcil6keit kiilfttldre,6s igy a m6gmindigmeglev6hatalmas (A miatt Timur Irnk hadserege ny6tp6nzretudneviiltani. sz6razf<tld jarhatatlann,vdlt, csaka tengerift maradt.)A flotta6piteshez azonbansokfa kellettvolna,de az erddketaddi$aj&6sztkiirtottak.Ez6rt mindenkikiitelesvolt k6tszdzeperaz illamt6l kapottftildbirtokokon a fer 6s ketsz'z jujubaf6t iiltetni. Az eperfa a selyemk6szit6shez, jujuba pedig a hajepit6shez volt sziiks6ges. Az €ls6 Ming cs5sz6r, ^z egymillidrd sz6mameghaladta Hongu alatt eltiltetettfacsemet6k az6taseminditottakilyen m6rt6kii darabot tal6na tort6nelemben kampdnyt. erd6telepit6si Az els6 Ming cs6sz6rhal6la utAn ut6dai! detroniziltlk. A cs{szer egyik nagybdtyja,Zu Di-jan hercegfelkeldstrobbantottki, s eunuvoll a legdi choksegits6gdvel elfoglaltaa f6v6rost.Az 6 uralkod6sa cs6s6gesebb az eg6szdinasztiasoren(i403-1424),Kina lov6bbterjeszkedetts dt csatdban is legydzteaz ijra 6bredez6 mongolokat. Az vdreskezri addigmegiillithatatlannak tijn6, Timur Lenk Kina nagy - 1405-benmeghalt.EppenKina ellenihadjaratrak6szerencs6j6re szilf. Ha nincsez a v6l€tlen,a m6gnemeg6szen er6sKina. vagybelerendijlTimur Lenk csapdsaiba, vagyteljesenmegis semmisiil.Mivel a m6sodikMing csdszdrt azeunuchoksegiteit6k hataiona, ebben az id<jszakban mir az eunuchoknak legaliibbakkoraszerepiikvolt, mint az irAstud6Dandarinoknak. A MinS korszakotez6rtv6giga mandarinok jellemezt€k. €seunuchok intrik6i,bels6kiizdelmei Az eunuchok ir6nyi tiisaalattmiikdd6tta bels6kdmszolgAlat, melyaz lrul,sok, llzadiisok meSakad6lyo26s6ra szol96lt.

f,cELY GYdRcY: BoRorvArtLEN

Azt gondolniink,hogy a Kina lelk6t,hagyom6nyait 6pol6mrivelt mandarinok tanultatazeddigihibikb6l.Nos,nem.Tovribbra is hosszri kdrm6t ndvesztettek,a fizikai munka,a technika,a kereskedelem m6lyen len6zett,megtli( Iev6kenys6gmaradta szemiikben.Ene az idcisza-kra esetta kdz6pkorlegnagyobbtengerifelfedez6itja, mely minden tekintetbenmeghaladtaa kombeli Eur6pateljesitm6ny6t,lehet6s6geir. Egyv6llalkoz6kedviimuzulmien eunuch, Cseng-Ho admir6lishatalmas haj6haddnal 616n,Eur6p6ban atkor m6gelk€pzelhetetlen tdvolsiigrj 6s m6re(ii expedici6katinditott. Kina - tdrtdnetesoran- ekkor tehette volnameg,hogy(Timurhal6iamiatt)mint a vilrg egyedijlikatonai6s mriszakinagyhatalm4 akft Europ6tis elfoglalja.delegal6bb a kereskedelemsegits6gevel kiszivattyjzhatta volnateljesnemesf6m-k6szletet. De a Knai gondolkodds m6svolt,megel6gedtek azzal.hogya kitmyez6 orsz6gokbaerdfitogtatdsk6ntmeg6rkezzenek 6riesi flottdjukkal, €s az jelkipesaj6nd6kokat ottaniuralkod6kt6l fogadjanak el, akikezzelelismert6ka MennyeiBirodalomfens6bbs6g6t, nagysdgdt. Cseng-Hoadmir6lis,ez a tehets6ges eunuch,p6lyafutdsfta hercegi agyasoklakosztdlydnak feliigyel6jek6nt kezdte,majd n6hiinyfontos katonaiposztottiiltdtt be. Sikereskatonaikiildet6seiutdnbiztdkmeg az expedici6kvezetesdvel. Politikailagj6 ldp6svolt, hogy a muzulm6nCseng-Hovezetteezeketaz expedici6kat, hiszena meglatogatott terijletekj6 r6sz6nekkorterjedtel az iszldmvall6s,igy bar6tifogadtat6sratalrhak.Kds6bbaz admirelistisztelet6re iemplomokar is emeltek,n€hinyhelyenm6gmais szentk6nt tisztelik6t. Leghosszabb tengeridtj6t 14176s 1419kdzcjtttettemeg,ekkor a Perzsa-dbdl d6li r€sz6nlev6Hormuzigjutott el. A flottan6h6nyhaj6ja pedig Mekkiig haj6zott,rn6gAfrika keleti partjait is bejirtdk. Technjkailagmindenlehet6s6guk megvolt,hogyAfrik5t megkeriilve Eur6p6bajussanak, hiszenaz it nagyobbr6szetm6rmegtettdk. Technikailag 6s ldtszirnb6lilegaz aktori Eudpa 1iil6 tomyosulrak,6s kereskedelmi fdl€nyiiketkatonailag is megtudtiikvolnariimogalni. Ha valamelyeur6pai hatalomnaknem tetszettvolna a kinai expo(diimping, akkor a flotta,gyii puhfthatt6k volnamega makacskod6 fejedelems6geker. Az expedici6keljutottakaz amerikaifdldr6szreis, igy ha annyiraagresszi veklettekvolna,mint az eur6paiak. megh6dithattdk volnaDdl-Amerikdt,megnyithattdk volnaeziist-€s aranybdnydir. De a kinaiakrigygondoltek,hogy a MennyeiBirodalmonkiviil csakprimiriv barbirok l6teznek. akikneknincs m6s dolguk,csak hogy h6dolarukat kifejezzdk, egy6bkent p€digkomolyabb vesz6lytmlil nemjelentenek. l4i5 ben, amikor CsengHo admiralisHormuzbanjrin, Tenger6sz Henrik portug6lhercegSagresben tengerdsziskoldt alapitott. Eur6palegiobbhaj6sainevelkedrek itt, 6s Henrik hercegfelfedezcj 1'76

expedici6katis szervezeft. Ekkor,6s csakekkork6sziiltel az ij eur6paihaj6tipus,a kism6retffkaravella,ami mdr alkalmasvolt hoszszabbutaka, de a kinai dzsunk6kmin6s6g6t m6g€vsziizadok mflva sem 6rte el. Kina gazdasegi6s tuddsbeliftildnyeekto. m6g nyomaszt66s vitathatatlan volt.

Cseng-Ho adnirdlistengeri tjainaktirkdpe.A fobanatost)onatak a bizro. sa megtettutaka\ a szaggatotvonalaka felfttelezettutakatjel6lik. K6t embeftiltdvelKolombusz 6s a portugtilokel6tt hatalmastivolsdgokattett nee. Utinapl6itel.eettika nandai oL Cseng-Hoadmir6lishaj6flondjdnakmegielen6seval6sziniilegmeglepetdst6spdnikotkeltett volnaa korabeliEur6piiban.A flotta mintegy h6romszizhaj6b6ldllt, s ebb6lharvanketr6t6bb,minr 100m6rerhoszsai 6s 60 m6ter sz€les,nagy vizkiszodtisli, kilenc 6rbocos,tizenk6t vitorlejn 6dds haj6 voli. A sok-sokluxuskabinnal,tiszta iv6viztaniilyokkal dsmosdrsi,fiirddsi leher6s6gekkel felszerelthaj6k m6ghrdromszrz 6vig sokkaljobbak voltak, minr eur6pair6rsaik.Ar expedici6k r6sztvev6ikiizdtt - a tolmdcsokon,katondkon,kereskedijkitn6s matr6zokonkiviil orvosok6scsillag6szokis helyetfoglaltak,az ugyancsak r€sztvevdmandarinokpedigaz expedici6eredminyeitiirijKtett6k meg. Szdmosritleirdssziileref, p'ld{Dl ,,A nyugati 6cednkiitfitttli orszdgai, nak leirdsa", vagy a ,,Csillagt6l wz4rcb haj6kbtjl t(jfiAn6 g,nfijrii ldtoru^ok", melyek ugyanolyankelend6ekvoltak Kin6ban,mint 1298-bana MarcoPolo utazrsair6lsz6l6k€ziratoskdnyvek.

t71

EctrLY GYdRcY: BoRorvAtLEN

is NAD'R ZENIT a korsorenKinanagylekint€lytszerzett hogyazexpedici6 K6tsdgtelen, v6ge, 6s veszedelemek mongol hogya Nyugtdztdk, nyez6orszigokban. jelentcis6ge is Kereskedelmi Kina maradtaz fr a t6rs6gben. elismert6k: Iidon6zia min6s6gii kardokat. Japdnb6lj6 utaknak. mert voltezeknek az a7'onban fiiszerthoztak.Aiapvet6en pedignaSynrennyis6gi szigeteirdl jellegr.i volt. sziimolievd diplomiiciai.kabnai az expedici6m6giscsak uukb6l. sziirmazor az nem haszon kdzvetleniil anyagi lijabbdtjet.es Cseng-Ho marnemenged6ly€zt6k 1433-ban azonban 6sez rnegis halt.E1t6lkezdvea kinaihaj6z6s hamarosan az admirrilis lehetunk fblyamatos hanyatldsdnak cslicstechnol6gia zel egyiitra kinai kdztidllan6sa mandarinok esosorban az eLrnuchok laDlii.A lecsisz6s alakultki. A legelsoMing ul.alkod6 d6 kiizdelemkdvetkezm6nyekdnt hogyolvasnilanuljanakds a politikiban megtiltottaaz eunuchoknak. rz udvaripletykdkat.6kifirdsztvegyenek. de ok ismendklegiobban a k6mhill6szervezeteket. bels6titkosszolSdlali nyitotrika kiilitnbcjz6 fel is haszndll6k. villalkozdsaikban sai6tiizleti zatot.6s 6rtesijl6seiket 6spolilikaihatalomAz eunuchok minil tdbbr6szlakartaka gazdasaigi az eunuchok b6l. a vizsgdkonki\'6las ott irdstud6kpedigigyekeztek m6gakkoris. ha azokj6k sz:ind6kait mindenm6donmegakad5lyozni. voltak.Ez6rttiltottdkbe Cseng-Hohaldlautiin a sokirbocoshaj6kat, 6pitcni.Oly m6rGkiivolt az irdstud6k leheteft m1rcsakk6Iirbocosoka! dhaluk az eunuchokds 6ltaldbana meggazdagodo(. bizalmatlans?ig:l szemben. hogyCseng-Ho admilen€zettiparosokkal 6s kereskedokkel (tte n1e s e mtn i t it k. rdlisnapl6jetis felgy(rjtottlk. I Ugyanakkora birodalomnakij kihivdsokkalis meg kellett knzdenie:az 6szakilovas,nomddn6peklijra mozgol6dnikezdtek.FormSlisanaz6ntiltottiik be a nagy haj6k 6pit6s6t,mert fontosabbnak kitlteni.a felfedez6utak igy lSxdk csak tanotdk a hadseregre vitt6k,6s nem hoztik a p6nzt.A t6rt6nelmitapasztalat figyelmen vall kivijl hagydsdra. tragikusrijvidldtesra ez a ldp6s.A nomedok ellen egy technikailagfejlettebbhadseregre lett volna sziiks6g.ehhezpedigippen a kereskedelem, s igy a haj6zdsludta volna biztositani a megfelel6mennyis6giip6nzt.Ene a tdrsadalni kihtvdsra technikairdlasztlehetettvolnaadni.egy mozg6.a nomddokfijlcjtt messzemen6 technikaifdl6nybenlev6 hadsereget kellett volna felszerelni.Ehhezazonbansegitenikellett volna a min6s6gilegjobb fegyverekfejleszt6s6t. amihezkrcativ,itnill6 mriszakidnelmis6gre lett volnasziiks€g.Ezt azonbana hatalomban l6v6kegyikcsoportja semkiviinta:semaz eunuchok,sema csdsz6rok, semaz irdstud6k. 178

KiNa

Legfeljebba gazdag,de v€konykereskedor6teg drdekelett volna. 6ketazoDban a fegyverfejlesztds egyr4ltaliin nem6rdekelte, hiszenaz illami feladatvolt. Kina, a ba$fi fenyeget6st csdkkentend6 megtiltotta, hogyoda vasat. Iegyvert.vagy blrmilyen strat6giajcikket adjanakel. Az6rt is korldtozt6k a kiilkereskedelme!, hogya keresked6r€teg hatalmitmeg t6rjdk.A helyzetellentmondiisossli viilt. mertKina gazdagsdga els6sorbankiilkereskedelm6b6l szdrmazott. A kinai luxuscikkekdrt Eur{iprban.a Fijldp-szigeleken. vagyIndiiibannemesfdmet adtak.is igy Kina elkeriilhetetlenijl a vitdggazdasrg r6szelett. A d6l amerikai ezijstbiiny6k termelds6nek a fele Japdnonkeresztiiljutott a Birodalomba.a mdsikfeleviszontEur6pdn6t 6rteel Kinilt.A selyem,a porcel6n6s a teairentiiilland6drdekl6d6s tartolra€letbenezt a folyamatot. (A csemp6szet is viiigzott. az 6llamiad6ztat6s kikerijldseolyan hatalmasprofitotjelentett.hogya kis kinai magiindzsunkdk a legnagyobbviharbanis elindultak.)Az 61lampedig ahelyeu.hogy felisjelent6s6g6t, mertevolia enneka folyamarnaka gazdasiigi ink:ibb korldtozni6s tiLtaniigyekezetta killvileggalval6 kereskedesr. Az - p€ldiul meg azonban.hogykoridtoztdka haj6zesr 6s a haj66pit6st tiltortik a haj6keladdsdtkiilfdldieknek . hosszabb lrvon behozhatatlanhiltrdny!jelentettek a MennyeiBirodalomsziimdra. A Kindbanekkor 616jezsuiratud6sszerzetes. MatteoRicci elig pontosk6petfesrcna korabeliviszonyokr6l. Leirtaaz eunuchokrl'ilkap6sait.bemutatta. hogya kiterjedtcsdsziricsalildnagyszimtihercegemekkorarerhetjelentett az dllamnak, kcjltekez6 6letm6djuk. sajdt kis udvartanesaik. nagymagenhadseregeik fenntart6sa miait.Az ad6k r6szetehdtilyen luxusszolg6ltatdsokra folyt el, 6s nema getJelent6s 6pit6seke,okat6sra.iparfejleszt6sre. Egyszerribb volt I kercsked6ket 6s a parasztokat megad6zrarni, mint reformokon.ij lehet(;sAgeke gondolkodni. A Jangceis a nagycsatorna mentdnIdtesitettvdmhiva talokbanbeszedett p6nzeltiinr.6sa helyi eziisrbiny6k6l6n dll6 eunuchokis szemdrmetleniil loptak.Az ad6terheket tdbb6nembirtdka keresked6k, szdmosbecsiletesenheiyt6u6,nagy mdlli c6g menl tijnkre.A parasztok sembirt6kaz ad6pr6sr, elszdktek fcjldieikr6l,rab l6banddkba szervez6dtek. A ziill6s feltarr6ztathatarlannd vilt, de az inrikekbanelmerultmandarinok nem6rz6kelt€k a vesz6lyt. 16216.s1644ktjzdrtegyreer6sddrek. dlland6sultak a felkel6sek. Ezektipikus6hs6gl6zadiisok vohak,melyekaz ipar,a kereskedelem, a haldszat, a mez6gazdasdg tovr4bbi feileszt6s6vel elkeriilher6k letek volna,csakb6k6nkellettvolnahagynia kereskeddket 6s az iparosokat.De a kev6lypreszrizs rdbber6|t az alafival6k6ler6n6l. Amikor az-

EcELY GYdRcY: BoRo'f vAtilEN

magiit(a Sz6ndombon), felakasztotta trn 1644-ben az utols6cs6szier kellettfizetnie.A hanyagsrigd6rt tdlkap6sai6rt dsdvszdzadok dvtizedek 6rt v6get. A sotozalos ezzel m6g nem n6p hdnyattatiisa azonban kinai az orsz6got. parasztfelkel6sek Ligymeggydngilett6k ihs€gl,zaddsok, 6s a ijra t6madtaka nom6dok,mos!a dzsiirdzsik hogyterm6szetesen mandzsuk.akik ezutin ldbb mint hdromszdz6vig maradtakKina r6njen. Az utols6Ming csiisziridejdn.a technikahanyatlisa€s a nagy felforduliiskiizepette.6rdekesm6dona kinai irodalommegfjulesa 1619-ben. figyelhet6meg-Ekkorjelentmega vi16gels6nagyreg6nye egy gadag hdzbancimrnel.A tort6netegy gazdag SaApasszonyok sz6l sok keresked66letdr6l,a tdrsadalmiszokdsokdtalakules6r6l humorral,ma is €rdekesolvasmdny.16236s 1632kdzdt!mdgnagy adtakki, ilyen volt p6lddul,,A tdrtlnetek. rdrt6netgyiijtem6nyeket melyakelklpesztika hallgat6tls megrtizzdkaz asztalt', tagy a ". ,,Tbrftnetekhdrom gyiijteminye Ezek miir nyomtatotlkctnyvek jelentekmeg.Ekkor mdrEupdldenysziimban formrijrban,hatalmas taldn6ppena kinai befoly6s rdp6banis ismertdka kdnyvnyomlatdst, (minterremrr utaltunk),de eg6szen mdsc6ljavolt a kdnyvhat6si{ra eur6nyomtatrsnak; a reform:ici6tanaiter.iedtek igy, sz6pirodalmat pai nyomdekcsakrtjbbsz6z6v milva nyomtattakki. l6ttael. 6s A Mingek uralmaalattKina nemcsakluxuscikkekkel 16nemest'6mjeit6l kijnnyebbitette megEur6pft.hanema kereskedok - szdmostov6bbitechnikaitalilmdnyuk v6n - 6s ez a legfontosabb keriilti4tEur6peba. Nemcsaka j6l ismerti,zin)rl, vagya ldnchid6G lete,hanemarabkcizvetitissel a puskaporis, amit azt6naz eur6paiak fejlesztettek tovdbb. Az 6rdekess6g kedv66rt6rdemesdsszehasonlitani Cseng-Ho6s az olaszKolumbuszv6llalkozesdt, mentalit6s6t. A ldnaiexpedici6kegy addig sohanem litott m6rt6kbener6s6s j6 flottiivalielderitett6ka gudasrgi, sziimukradrdekesvildgot,de nemvettdk6szrea hatalmas 6s fejl6ddsilehet6s6get. pedigmindenanyagi6s emberierejnkmegvolt ahhoz,hogy a Mennyei Birodalmatm6rereiben 6s gazdasr8i erejdbenis lov6bbndveljdk.A mandarinok azonbanf6ltekaz eunuchok tovilbbihatalomnyer6s6t6l. Mj lesz.ha az dj gyarmatokon, kereskedelmik€pviseleteken is eunuchokiilnek a vezet6pozici6kba? Mi lesz.ha a szemtelen keresked6k megtollasodnak a kereskedelmi urakon? Mi lesz, hi a katondktekint€lyemegn6a csiiszll|el6rt egy gydztesglarmarszerz6 hdbonjutdn?Mi leszakkoraz 6 pozici6jukkal. rnngjukkal.befolyasukkd? Inkrbb mindenpusztuljon- 6s pusz tult is. Ha nemis azonnal. de.,afeliratmegielenta falon". 180

Gad||itr Knisht (1713-1772)dlland6 ruignest gJdr j n6.lszere. Ajobb rnh6sigii d mdn ndgne sekeydtuisa ahrlvetden az ndn,.,riii)art s.olgdtua, de segi' tefie FarnLIa\, kisZrleteit b. Knight onoskent dolgozott, mdgneseskntatdsaiArt a z AkadZnia C'Jp I ev i rcDt nrcl tilntetteki 1717-ben. A brit navigtidlis irdn,-tiik is i kes:iiltek.

Kinai i irytnkis.it1 n1anufaknbaa tna d.ru

Mintegy hatvanâ&#x201A;Źvvel k6stjbbegy Kolombuszncvri 6henk6riisz genovaifantaszta- aki udvarr6ludvarrajdrlnyugatihaj6sexpedici6jdnak dtletâ&#x201A;Źvel- a spanyolkir?ily udvariban vâ&#x201A;Źgre kedvez6 meghallgatdsra talilt. A muzulm6n m6rokkalvivotthibor6banleszegdnyedett. ki6hezett orszdghdromkicsi haj6r(kevesebb minr szdzemberrel) adotra bizonytalan irra. Ez azonban elegend6 !,olt ahhoz.hogy Eur6paszercncsecsillaga felragyogjon. Cseng,Ho egyetlen itiagos hajr5jrlnhalmincszorannyian uraztak, mjnr a SanlaMariin. De nemmindiga puszlaszi{mokfontosak. hanem sokszorinkdbba vezel6ssziind6kat merremenjiink? Kina nagyot ldpetthiitra.a rongyoskis Eur6panagyotldpertel6re.

t8l

EGELYGYORcY:BoRoTvAELEN

UR{IOT{ A N{,Ir\DZSU A mongoloknakmajd sziiz 6vre volt sziiks€giikaz 1200-as6vekben. lovas nom6dokhogy egdszKin6t elfoglaljiik. A mandzsu-dzsiirdzsi nak csak kcjriilbeliil harminc 6v keliett. hogy teljesen bekebelez26k az akkor m6r nem mennyei Birodalmat. A gazdagkereskedovdrost JanSCsaut p6iddul h6t napos ostrom utdn vet!6k be. A beioro csapatokrt a lakoss6g utcai harcokban pr6belta visszaszoritani.tiibb szdzezerember halt meg a tiznaposidmegm€sz;irldsalatt. Ugyanez !or!6n1CsiangJin keresked6virossalis. itt ryolcvanegy nlpig tartott a v6dekez6s,€s csak a jezsuita misszioniiusok segits6g6veldntdtt rigyikkal tudtek a h6dit6 mandzsuk:itt6rni az er6ditm6ny falait. Az orsz6gd6li r6sz6nm6g egy pft 6!tizedig tartotta magdt a rdgi Ming dinasztia ut6daib6l 6s hiveibdl ill6 hadsereg,6m ezeket is lassan-

A tnand.su uto Lotl1iLlejin s..oledl6 khni natdaih tuha.atu. A. nodabri ess.iken trcNelked6, 8! a k ran koru pt h i t a taI tnka k thitl d i g e ln\ onlt dk a kerc skedijke t is a nesterenbePket, i$ tefik ft,tkrc a Ea.daq birodalnat.

182

Ez a ndh6ny lassanfelmorzsoltdk. m6rt6k harc hihetetlen 6vlizedes benelpus:tltotlaaaorsadgot,a ladtvenegymilli6koss6gl6tsz6ma 16l tizenkilencmilli6racsdkkent, rEszben az r6szbena m6sz6rlrsok, 6hinsdgeknyorn6n.Ez€rt egy€rtelmriena Ming cs6szlirokat,6s az oket kiszolg6l6 term6szetesen eunuchokat6s ma dainokat terheli a fetel6ssAg. Ujabb kiilfdldi h6dit6 telepedett meg teh6t Kin6ban,aki egyfajta kormrinyvAltistvilt v68hez. de nem rendszervdltist.A gondolkodis, a korszellemtov6bbra sem viltozott. A nomddokiigyesen alkalmaztikaz .,oszdmeg 6s uralkodj" elv6t: a kinai t6borno kokat meg lehetettvdsiirolnirangokkal, cimekkel 6s pdnzzel.ha pedig ez nem ment. eriit alkal maztak.Azt6n lassana tdbbsdg beolvasztotta a kisebbs6get: Kina fokozatosan magdhozidomitottaa lovas,nom6dh6dit6kat,azokfelvetl6k szokdsaikat, nyelviikei, kutttrdjukai.N6hdny6vtizedmLil-

KiNA

va a mandzsuuralkod6kmerolyansz6penirtak kinaiul.hogya legjobb iraistud{i is megirigyelhette kalligrdfiajukat. A mandzsukLijrabevezetteka vizsgarendszert, 6s igy tgymond jogaibaaz irodalm6r#teget, akik ugyanigy folyvisszahelyezt6k Iattrik,ahogyaddig: keresked66s lechnikaellenes gondolkoddsuk csirijiban fojto$ el minden[jit6, jobbit6 szend6kor. A fe]lendiilisr csakannakkdszdnhettdk. hogya rend.6s az elnyom6k dltaldiktdh b6keurnlkodott Kiniiban,6sa 16lekszimiban megfoglatkozo( orszaigbafjra volt el6gterm6fijld.a mez6gazdasig irjra el tudralar rani a parusztsiigot, 6s [Jra enged6lyezlEk az Eur6p6\,a1 tdrtdn6ke, reskedelmer. EkkorazonbanDkirtbbbnint dtsatiai\e netnteriedtel j tala nA\-. s ketsdges, hogyegyiiltalensziileneke dj eredm6nyek, his7,en a fbltal6l6kgeneriici6jdnak mriraz emldkeis eleny6szetr. A harcok sorin sok porcel6n-nanufaktfra is megsemmisiift.r dolgoz6kkal s tuddsukkal egyiitt.A mandzsuk l_elvetrdk a Csingncver.ds [jra vi szonylag b6k6speri6dus kezd6ddaz orszdg6letiben.Az €rtelmis6getigy vdsdroltiikmeg,hogy nagy dlhmi megbizdsokkal encik lop6di6kat. nagyt6ft€nelemkcjnyveker kelletrirniuk.is igy mindenki meg volt el6gedve.A b6ke 6veibengazdasigifejl6d6sinduh meg.n6hiiny€vtizedalalt Kina visszanyene f6gi termel6kdpess6g6!. 6s l6tszrim:it. Az 1662-ben. nyolcdveskofiban rrdnraldpe mandzsuKangSzi csriszifmir tizenhdrom 6vesenkez6beveltea kormiinyz.isr. 6s cjtvencjt6vendt irdnyitottaa MennyeiBirodalmar. Az orsziiga hddit6hadriirrtoknlom;n rerllelilepi. ndrekederr: Kozep-Azsi" e. Mongnlta egy leszeis az orsz6ghoz tartozott.A b6k6nekkdszcjnhet6en 1700is 1770kdzijfta lakossdgszimarijra megk6rszerezoddtr, majd 1840-ig ism6t.igy tehit a mandzsukalatrdjra megjelenta rdgi probl6ma:d fdkhertiletek ndr nemtudtdkettartani a lakossAg(]|. EkdzbenEur6pais sz6plassanvditoznikezdefi.A d6nt6vallozdst a reformeci6elterjed6se okozta,6s enneknyomena protest6ns munkaerkiilcs.Az Atlanti-6ceenkeskenypa i s6vjibanlev6 protesrins orszigokban (Anglia,Sv6dorszdg, Ndmeralf6ld, N6merorszrig, Franciaorsziig egyesr6szei)mdrrigygondoltdk. hogya munkanemsz6gyen. s6t dics6s6ges dolog.Purit6n.becsiileres 6lertel,mindigij dolgokon gondolkodva. az tj ir6ntinyitottsdggal. 6rdekl6d6ssel jalassanlassan vulni kezdeat a protestdns orsz6gok6letszinvonala. M€g mindignem 6rt6kel azt,ami b6keid6ben az iitlagkinai €lerszinvonala volt, keresked6ik m€g mindig szeg6nyebbek vohak,mjnt a kinaiak,ds Kina m6gmindigj6val rdbbnemesf6met impolt61r, minr Eur6paorszigai, de a tendencia mdrkezde{ne.fordulni.

183

EGELYGYoRcY: BoRoTVAELEN

a tehet6spolgerokbelesz6lhatAngliabanrn6rj6 ideje,legalebbis volt. tak sonuk irinyi6s6ba,mig Kin6banaz ad6z6scsakkdteless6g joggal nemjirt.'fal n ez is az egyikiontosmomen^mi semmifAb es kdzveryeKftft les llyedisAtokoztJm. amiE\JJr6pafelcmelked4sAt, sohanemismert6kfel, hogymilyen hatta.A MennyeiBirodalomban gondolatnak. hogyaz enbetekmagukv6 erejevanannaka hatalmas aiattugyan,de 6vszdzadok megirdnfit6ikat.Eur6p6ban laszthasstik eheriedt(perszea tudomdnyint6zm6nyez a gondolatlassanlassan de Kinaban6s a vildg m6s16rendszer6ben a mai napigismereilen). szeinma semiellemz6. jelens6gis terjedtEur6peban, ami Kin6ban Egy ijabb, szokatlan Galilei,Leibcsirij6banm6rl6tezett- az egzaktterm6szettudomdny. elinditottaa kis6rlâ&#x201A;Źtâ&#x201A;Źken6s nitz. Newlon6s tfusainakmunk6ssriga Ennekdvsziizadmatematikin nyug\'6egzakttermdszettudomenyt. a vegyiparkiv6telâ&#x201A;Źokjg nem volt semmilyengyakorlatijelent6s6ge m6gigytigoly6kr6ppevel. Newtontcjrv6nyeit sohanemhaszndlt6k sok mindentorzitotta ly6j6naksziimitiistasem.mcrt a gyakorlatban megismerhet6. ki_ az ercdm6nyl.Am magaaz elv. hogya term6szet az szimolhat6.racitrnilis6s nem csak a jin 6s jang kuzdclmEnek gmdolbdAs ru.; satbtldate. az eur6paiakat eredm6nye. dinasztiame8szil6rdult. az elsoprinitiv g62g6 Anikor a mandzsu pek m miikddlek Anglidban.Evsziizadoshftr6nrtyalugyan,de 1709-benAngli,ban kokszo!kezdtekhaszndinia vasolvasztdshozgarantdlasa a szerz6itulajdodog utiinmegjelent S6t,a szabadalmijog - r loplflghr- fogalma i'. Ezek"z.pro.agnkKin:ib-ne. A7.ram-' lettekvolna.biszenezeka f6szeinelk6pzelhetetlenek 6s drthetedenek jogok segitikaz (j gondolatok terjeszt6sdt. bdtoritjiikannakszerz6it. egyfajtav6delmet.biztonsiigot adnak.Ebbena korbanmar a szappa is kezdettterjedniEurdpiban.a m6dosabb elr'berekmosakodni kezdtek. 6s mdr ennekaz elemi higi6nidnakis az lett a kdvetkezm6nye. hogyn6tt az 6dagdletkor. Egy fontostaldlm6nyis segitette az innovdci6t Eurdp6ban: az iivegcsiszolds litk6letesat6s6vel eltededtek a szemiivegek.Igy az eur6pai6rtelmis6ghosszabb ideigtudottalkotni(ol vasni),mint a kinai,6sez a kis6rletez6 kedvvelegyiittegyrencjvekv6 fdldnytadottEur6penak. Ely lianciaorvos.DenisPapinelk6szilefte az els6 kis6rletig6zg6pet. A MennyeiBirodalomban is mindenfelt6tel megvolta g6zgepek elkdszflds6hez. m6gsemitt sziiletettmeg-A rabszolga-kereskedelemb6l. gyapjitermel6sb6l gaz6s sz6nb:inyitszatb6l daelod6. egyel6reszrikangolprotestans kereskedo 6s iparosr6tegka, rolta fel ezt a taldlminyt,amellyelmunkiiskezek ezreittudia olcs6n, megbizhat6an helyettesiteni184

KiNA

'i.ryfr1 &17"

$ti,.t"-t,.rz A ni)li?t g/j.B!t. A ninrct Jatob L?opald l1671.1727)ihal ki1ondoh,de !o. ha ntg rert apitei g6.git1 rdj:!t. A ketsiqteLe nl !.elknes, bti \as.itatt\ri, .tisrd t.titlr gti.8!p kgfonrcsabb dLkot s.t a lbls.i surokban 1.6 euotunhak; s.eLep.Eat a kot rech ikai s..it jlr Dtag,en leh?tet elt;tiLlitani.ne Icnl tudtak neql'eLe16 t)nftlleket kis.ite i eLege.l.;ei feci. niftes.ka.ijk !! s.ers:tinqipek hiiin, .le eLiEi6 nintisigii h(tl Ln adl is rjak Kiv:1ban l[, tc.ett- Kitdhan mABIe txdnik wl a gtddaiti u. o.il alkatrls.eket, de d neg nunkiLtis ott sen sikeriiLhetett wlna. Hatanki sorsra j a a. ons. pol.u, tror gti.gipe 6. Keserre! nunlaiwl nvgipitette BiFt, ktiiliiddtt is, .le haLik! uILinsenki nett tudLt f.htatni munk ijlil

Ekkor Kiniibana felszinenminthamindenrendbenlennemdgi a mandzsu csesziirok hat6lyonkiviil helyeztdkazta rendelkez6sr, mely a textilmanufaktir6kban korl6toztaa sziiv6szdkek szdm6t.majd a mandzsuknemsokdra ieloldott6ka tengerizirlatot. ,jra engedElyez t6k a kereskedelmet. Igaz,hogyekkorcsaka nevetsâ&#x201A;Źgesen kicsi, 30 tonnarirtaftalomalatti haj6katengedt6kkereskedni. a r6gen6piilt, Cseng-Hoadmir6lisr6s expedici6irszdllir66ri6shaj6k6pir6s6nek rudomeny^i;rdkrefeledlsbe ncriib. A MennyeiBirodalom azonbanrovdbbrais 6ntelt,p6khendivolt,6s vezer6inemfigyelrekfel a bafbiir vildgbanmegmutatkozd, igen iassf vi4lfozdsoka. N6h6nykinai matematikusnak 6s csillagesznak feltiint ugyan.hogyaz eur6paiaksz6p

t8i

I i c E L YG r o R c \ : B o R o r v A a L E N

6s €rdekes6r6kattudnakk6szireni.de az uralkod6r6tegektovdbbra A pontos6ra Eurd n6piiktehets6g6ben semlattiikmega lehet6s6get Kindbancsak hajt6ereje cikk lett. az iparegyik pdbankdzsziiks6gleti volt sziiksdgesaz ut6dlesokfeljesyz6se. a cs6szririhiil6szobAban igepontosr6gzit6semiatl. A haj6zdsijabb technikai.tudom?inyos 6s a hosszri_ {jra tdk6letesit6s€vel. az gerjesztelt, 6s kiiliinitsen nyeket egyrepontosabban kidolgozrisdval s:igifok pontosmeghatirozdsdnak tudtaktij6koz6dni.A MennyeiBirodalomm6gmindiga miltb6l 6lt' j6l. de m6gmeglehet6sen A 20- s 6vek\,€g6nirta megBacha M6!6 passi6t.amikora kinai l6tez65pl betiho(aaz akkorm;ir sz6rv6ryosan csiiszirbirodalm6ban ekkor,l?2S-banfejezoddltbe szegeden umszivist.Magyarorszigon, belsor6sz6nis v6get6r! az 'nEur6pa Ezzel boszorkiinyper. az u1ols6 v6geztek ki valakitboszork6nyritkin kvizicidkora.ezutiinm6l csak hittekdddgdk 6s tunddrek16 sig6n.mig Kiniibanm6g6vszdzadokig Eur6plbanekkor mdr a haj6zisvdlt a technol6giamotezds6ben. 6st6bb6nemlehetett kiirtott6kazerd6ket. torjdvrl.Az. hogyAnglidban k€a k6sz6nb6l kik6nyszeritette az acdlkoh6kat. mrikajdtetni lasz6nnel legddbb fqlesztdsnyom6n 6vtizedes sziiitanyag,a kokszfelfedez6s6t. is. mint Kiniban. gyrrtottak Eur6piiban acih rnin6s6gti 6s olyan annyi volt hovafelhasz nem hisT'en ac6l kellett. aholviszontegyrekevesebb semkellelt hadserege! mdrnem voltak.a mandzsu nflni, €pitkezdsek aligkellettac6l.igy A porcelin,a tea,a selyemgyirtds6hoz tejleszteni. tartd s e hosszan be a koh6kat. utrn zenik ig€nyekhiinyabanegymes az acil$'dfttis tud.isats folyamatsor6rr?lvesaeat tartotraka kiilfdldiekt6l(csaka p6nziikkellettnekik), A mandzsuk a birodamindijsszeegyetlenkikdt6ben,Kantonbankereskedhettek ri' angolok 6ket Az ellen6rizni lommal,igy kdnnyebbenlehelet! szoktaka kinai selyemre6s a teaiviisra,ami ugyanrigyfenyegette mint annakidejdna R6mai 6s emiattgazdasdgukat. eziistkeszletiiket hogya a cs6sz6rhoz, inditoitak Ez6rtn6peskiildittts6get Birodalom6t. v€ 6vek Ebbei az id6ben.az 1700-as t6rgyaijanak. kereskedelenu6l vdlsiiggaln6zett tliln6pesed6si g6na kinai birodalomtijra a szok6sos voltakelegensem m6dszerek mezogazdasrigi Mdr a fejlett szembe. a selyemeltansek' d6k.hogya sziimilli6s lakossigotj6szinvonal'Jn vagya hal6d6aceliparpedigDemtudtafelszivni ipar,a porcelienipar S amikora keativit6stilos, vagylegal6bbis munkaer6t. a fdlosleges 6s emia( nem k6thet6Ie a gyan(s,nem sziiletnekij taldlm6nyok. az 6letpiac, nememelkedhet lii nemteremthet6 munkaer6-fdlttsleg, nyomd_ azelszegdnyed€s' fel6l€se, a k€szlelek szijks€gszerti szinvonal; pedig a lizad6s. ban 186

KiNA

BoRonAEL[\ Mikor a brit knlddtts6g1793-ban Mccanneyvezctdsdvel Kiniiba6rt, - 6s tobbâ&#x201A;Źsohanemvolt olyanid6 mft rijabbfetkelâ&#x201A;Źsek kezd6dtek szak,hogy valaholne ddlt volnapolgiirhilbori.1795ds 1840kdzcjtl tizenotnagyfelkel6stdr ki. Egyednla FehdrL6tuszneviititkosszervezetmozgalmanak lever6setdbb p6nzbekeriilt, mint a kdzponti kormiinyteljes6vi ad6bev6tele. Ezekt6laz 6vekt6lkezdveelfoglnuk Kina bels6tartallkai.l6tszik.hogya maidzsuknemtanultaka Min gek,a mongolok.sema Tangokhibdib6l.Aki pedignemtanula hi bakbol. Lijraelldveri.esmeg.ren\edi azokal Eur6pamozgat6ereje. motorjaekkorm6rj6r6szta protestdns munkaetikrtb6lszrrmaz6fejl6d6svolt, a haj6z6s.a mez6gazdas6g. a bdnyijszat(de besegitetta mindenf6leetikiit n6lkiiliizcirabszolgakereskedelem is. ber a hivatalosiillamikal6zkod6st milr befejeztâ&#x201A;Źk az angolok).Ez a fejl6d6sm6gmessze nema tudomiinyon alapuh.a tu domdnyos akad6midk ink6bbcsakn6hdnyokos6s 6 elmesemberbe sz6lge!6helyei.de az ipar k6sz6ni,nemk6r a tudomdnyeredmdnyei b6l. Az akkori hivaralostudomrnyegyetlen,,eredm6nyeOrffyreus g6p6nek elulasitdsa volt.

+ I

4.'

ft:

Kanli tengel\reJefugees.tefl init$tl, a.imutdlisinin\ n4ftsereb alkaLnas. 187

E6ELYGYoRcY: BoRoTVAELEN

,,*.***"-=*&*#.

Godvnt K"ight jarhDo ifttn\\iije. Bnt nnegesen g!.irtottik a. iftn)'trikct, niris g\akrur nss.rl vhak fehrAsnese.velnis\, P'Lusuk NoLt).1751J)er d. angalAb iralitis sikercte kiidbtilkt, 6s K,ieht irdnr il portosttubnak takilrd eli;dem61. A kittui irnnniik|is.o t nen fejl6dtek tortibb.

ELrr6pamozgat6ereje,motorja ekkor miir j6r6szt a prolestlinsmunkaetikiib6l sziirmaz6fejl6d6s volt. .r haj6zrs, a mez6gazdasrig. a bii nyeszat (de besegiteit a mindenf6le elikit n6lkij162()rabszolga kereskedelemis, b6r il hivatalosillami kal6zkod6srmdr befejeztik az engolok).Ez a fejl6d€s m6g messzenem a tudomiinyonalapult. a tu' dominlos akaddmiik inkdbb csak ndhdnyokos 6s artelmesember be' szdlget6helyei, dc az ipar kijszcjni,nem kir a tudominy crcdm6nyei bdl. Az akkori hivalalos tudomeny egyetlen.,eredmenye Orffyreus g€p6nekelutasitrisrvolt. Amikor a McCartney kijldbtts6ga fdvdros, Peking fel€ haj62()tl,a mandzsuuralkod6km6g mindig igy gondoltik.hogy egy veszdlytelen. primiti\', tivoli, szegdn)iillamocskakcj!etcitkcll fogadniuk. akik szegdn_v"es port6kiijukkula f6nies csisziri udvarmagasabbren diisig;l Jdttekelismerni. A nagy csatorniinfclfcld haj6z6 bLirkrijukra azl N lcliratot iftik a ntnandarinok: a: r,r3olrrl c,r!.Agnb.jltrkc..ti. h(i,JolIti udi itrytijt6i Az akkorhiromsziiznilli6skinai birodalom.ds a feicakkoralakos siigi Eur6pa k6zdtt m€g nlindis hatalmasvolt a kiildnbsdg.Az ango188

KiNA

lok el6lt gyakan jrtak a pekingicsrszfuiudvarbaoroszok,hollandok 6s portug6lok,s6t n6havatik6nikiivets6gis, de kereskedelmi c6lja, 6lland6kapcsolatfelvdteli ig6nyecsak az angol kovetsdgnek lett volna. Az angol kiildittts6gegy gondosanmegmunkiilt,igen magastechnol68iaiszintli planeteriumot is vitt magavalteleszk6pokkalâ&#x201A;Źs miis optikaieszkdziikkel, mert igy gondoltiik.hogy a kinaiakatez nagyonfo&iadrdekelni.

BenjaminMdniti 1750utdn klt.all Ass.etettntikros.k,jpja. E.en a kis.iili kcn nldr ldts.ikd gon.lostnesnuo*dbs a.fetadatnak tn gliete|d sokfdte rdsiunk ci6t el tudott l.itni. l\en optikai s.erke.etet is vitt aza Bol kiildottsig a na,L d.M csAs?driudra,ba, de a khtaiaknenl [ftetftk hatalnas g\akoiati je Lentt;s6gZ t. A nikros.k6p Gt a ircs,i) alapwtd es.. kdz lex a. aLilgld nislb. is a bioljgia fejl6d6fthe. is t1iLkiila.hek nen Lex.

- brit Meg akandkmutatnia brit tudomiiny6slechnikaeredm6nyeit vitorl6shadihaj6modelleket, a legjobbtextileket,l6fegyvereket. 6s aztviniik. hogya csdszrtui udvar6rdekl6d6s6t felkeltikezeka cikkek. A mandzsuuralkod6(Quianlong)azonbanegyszeriien nem 6rtette, hogyaz aj6ndikokegyr6szemirevalci. Ugyanakkora betegesked5 brit nagykcjver. Mccartneypedig az uralkod66ltaliitadottaranyjogar- I b6ke,barersiig â&#x201A;Źsprosperir6sjel kepe-jelent6s6g6tnemâ&#x201A;Źne[e meg,igy gondolta.hogyenneksenrmi drtelme6sdrt6kenincs.Kdt teljesenerlro gandolkoddsm6di ku]|tira taliilkozotl.6sa le&jobbszdnd6k mellettseln6nett6kegymiisr. A bit nagykdvetncm vol! hajland6t6rderhajtania kinai csriszrir elcjtt.fgy goidolta,hogyaz Eur6p6ban szokisosegyenloelb6ndsel ve szcrinlkell a diplomiiciaikiildetdst\rdgrehajrani; a kinaiakpedig sajiitnagysiiguk 6shatalmuktudataban a legteljesebb h6dolatotvilrrdk voinael. A MennyeiBirodalomc-<dszdra vEgiilis Demengedflyezte az dliend6pekinginagykcjvels6g l6rehozds6r, igy vdlrdk.hogycsak

i89

Ecu-! GYORcYTBoRorvnE'-EN

gondjuklenneebb6l,szemosijabb titkosrend6r kellene.hogya pefigyelj6k.A csdszSr. III. Gydrgyangolkifdlykingi brit diplomaliika! hozkiildcilt- az6tasokarid6ze[- lev6llelbocsitottael a kovets6geti messze lako:ol,soktengerentil, ls nigis att6l u:.ald' ,,6 uralkotl<;, gt6l ktudnsd v.cttetve. hog| civili.tici6nkjlitltenAtDeibenos..atos sn elj utta a ho..dnk to.hass, kijvetslgetktildlll,,ne l| enge.leLtne ii.etrct"det.Atni azt a ktrehnedetilleti, hDg| e$ olat^,al6datneNDei urlvaronhoz.kiiLdhesd,hag' ellen6ri..e t)rc.dgod kereskcdelntlrKi' ntiwl, rigl, ez a kdrls ellenntontt din's.titi minden .s:okdsdnak,6s senuniL,-en n6don nentfogadhat6 el. Ha igl r?ildelkeaten,hog) aa dLtakL.lkiilddtt hidolati ajdndikot, 6 uralkodt:;, efoe1djuk. e. ki.dt6lag aaAi lijttitlt, nefi fig\elembe vdtiik azt a:. lrzist, ttnel," arra inditort. hogt etknldd 6ket. Dinasztirinkllatalmasg,"6..elteinek hh? al hatolt a. Ag alaii inden orszaghd, is a s.dra:ft)ldek ds rengerek va ' la len li e EetdnekutaLkod6i elkiiltuAk Atfikes djdnLlikaikat... A le l! ne v6l v6g6reezt a figyelmeztet6stirtar ,.Reszkess, engedelmeskedj, " kdvessel tisateletlenslRet. A lâ&#x201A;Źnyeg azonbana kovetkez6mondatb^n tan: ,,Amint kiivetedmaga is megg,\'6..;dhetett xila, nekiink ntittdeniink negvatl S.A,nomranincs Afitke furc:dn va$ runs.ul kis.i' tett tlirqlsknak, 6s nincs s.iikslgem orc.tiqod kis./tuAn!-eire.

VI l il I

r John Dollanll ( 17%. l 76l ) dkrcmatik s tdrctdNa. A.. elsa;t,ivcsdwk nti,1ds.ithibdwl kis.iibek. e.t csak hoss.i kk1rlete.Zs utLii htd' t.i k kikijs.o b ii Lni.Do Lla Iaki sebens.dr6 nLu ldsklnl ke.dte) kiiLbnba,:a;ilwEti I usokb6L ki tanI ! dss.e t ett lencsik seeits/girel oldotta nrcg a toftftli s.htllibik kik s:d bd1as6nek p ro bI i nkij dt. E.ekbdl a dr.s.trekbdl is

i90

KiN.{

fogalmasem volt r6la, hogy a mikroszk6pok. A kinili csriszdmak alapvet6en fontosakegy orszi8ipari felt:lvcsdvek vagyszemiivegek k6z6nyemogiitt ^z6n A kin^i uralkod6ldtsz6lagos emelked6sdhezki k6rdezi6k deels6sorban aiezsuitamissziondriusokat voh6rdekl6d6s, k6rdds0kaz volt (ami a kinai filoEur6padolgair6l.A legfontosabb a tyik, vagya tojis? r6g6taizgatla).hogymi volt elciszdr: z6fusokat k6z6nyeazonbana cs6szdrleveldb6laz A hatalomtudatlansega. m6gj6indulatmellett magatart'ls ur6kora maradt.Ez a fennh6j6z6 Csak sorsin& megforditiisiihoz. orszdg seme169milr a tiln6pesedelt az ipaf. a tudondny.e turlAsfelhas.,fildsuielenthetettvolnakituat. mint rndrannyiszora tolt6nelemfolyanrin.De cz az Lit a dekadens miaftmdrnemvoltjrrhal6. korszellem A wan'Flc Jotgtj.lugat^is Ed:s!p. A. olkrntiLt ,n.gnsi drganri .il ktI ok .ott fti.kttdtis kikiis.ibL'llsl' r( \vt111kiJajles.tete a fotstthlat,||tl! lo.glpct 11771),,tl| nakisebb sti vL r\abb ftdrLtts.tiMr. ,t;iki)tlirt, Dti a s.okdsosglpek. Nas\obb Jajtaqos tetj.rirttinre ntid! jtt lett whte g1;:atu6kba is de a tortitisl s.;.nto..lo\rokba, .sak higarrvl tudta nleqoldani, a, i dtnqa lls vs.ibes) wlt, ig) JeLhag\ott a tok'letesit[s\e1. Mire a techloktgia rlegirctt a j6 b,nit! sek kis.itdsd rc. tntu negje lenl a belsL; dgisij nntor. U$aia. a heb.et hnitlddott nEB, rtitt a wa keLtele habs,tlusatr"tis ,toturnL nel)- s..rltdttnenttetje.hel.

JAMES WATT . I7A2

Kinai toL'tnei; Kr. u. 9'bd1.A naga koniba pontosn.fies.kdz rolt.

'191

EGELYGYdRcY: BoRorvanLEN

A kijvetldtogates 6v6ben,i793-banlal6ltafel az EgyesiiltAllamokalkatr6szek, a tdmeggyrifiris ban Elli whitney (aki a csereszabatos g6peL egyikapostola is volt) a gyapotmagtisztit6 Az addiglassrik6zivdlt,6sazAmerikdban honos.rdvidsziiri,de munkaigy gdpesithet6v6 is kdnnyenfeldolgozhat6k iettek.Ezzelnagyonol er6sgyapotsz6lak ami cs6vdv6h r gyaposzalak ds az abb6lk6sziilttextilekel66liitdsa. j6val olcs6bbletr val6srgos textiliparifbnadalmat inditottel. A gyapot. piacamiatt viselet.hata]mas a gyapj[nnl.6s miutiinsokkalc6lszeriibb komolyvetdlytirsa. A csdsz6rck kdzszijks6gleti cikk Iert.a selyemnek vdltozrisok m6lysdgeit. Ekkor azonban neml6ttiikmega bekijvetkezci mir k6tsz6zf0rk6sz6kultdlditart6zkodott K(n6,ban. 1\ eg:-klnai .ten1 Eunh.iban.Az l8l6-banitnak indirottmdsodikangoldelegici6szint6n kudarcotvallott.merta brit kdvet.RobertMonisonnemvolr hajland6t6rdethajtaniazuralkod6nak.

H?"t\ HittdLe\(t7t0-1771)JotoskttlIDt?ts:dgipe. tl\entrcci. s.crs.Angti. t)ek Ie!\inisa elijkhltele Lerta.6ra8\'titltis ak,!! a s.ets..n Br'pipat|Mk.lqiku: t)llda ant, hoi| khtti.r.eti eft;i)rr.isokba,s.eg! \, kiLsinjo.!.tigok, hog\d,t etnc!kedh.1rekfel A britek azonbanm6dot lririlrnk arra. hogy silyos kefeskedelni mdrlcghidnyukatkiegycnlits6k.Milr nenl csicstechnol6giivalpribiilkoztak.hanemegy misik, kelend6bbcikkel, rz 6piumrnrl.A Bfit KeleFindiaiTtirsas/Lg vezetrii,Watson3s Wheeler1773ban szabrpiackuhtiis lyos utiin elhatdroztiik.hogy olcs6 dpiunrmal fizelnek tq?

KiN^

majd a kinai luxuscikkekdn 6s rc66rt.Mdr 6vtizedek6ta tiltort voh Kin6banaz 6piumfogyasztiisa, az angolokazonbana Kantonkdrny6k6nkikdtdtthaj6ik6l addig-addig csempdszr6k az 6piumot,mig a kinaiakkcjziilsokanr6szoktak,6s keresr€k. Az ezijst6s drdganemesl6mekeramliisiirinya igy sz6plassanmegfordult. Mig 1729-ben csak kdtszii l6drinyitsziillitottak,1823-ban miir kilencezerl6ddnyiradrak el. 1873ra mir kilencvenhatezer ldd6nyi6piumotvettekmega kinai, ak; gondolhaiuk,hogyhenycsaldd6sszeomldsit. hilny embertrag6 diiijdtokozlaez.Csak 1917benszrinrmegaz 6piumbehozarai, emikor a kinaiakmaSukkezdt6ktermelni.Az 5piumszivris! csrk Mao kommLrnistii iiltjdk be haliilbiinlet6s rerhemellefi.A rea. selyem-6s porcelinexportnem birta az 6pium-behozatalt ellens[lyozni,Kina egyretdbb6st6bbeziistdtveszitett ezzela kereskedelemmel.

.f I

.tohttWilkinwL (1728'1808);t'nniglpe E. a gat nelr .ig|tik is g.j.xirk dugdnnnnk Jiitdstiltefteletut'r!, eS\.o\ng IeleDklkedt;sinlek .ilogd, s tdbb ipaftir megtercntZsinek olateblkle ntt. A. tig\nknegbi.hatatlau! ,Liikadtek,niq a bels6.furatls a golriniret en rob po tos. Kintiba tetjes ndnikbe hi.iq:ox a hataltnonler6k i|lnre afta, ho|\ tdnngasftika .lirAjdbanDrtul!te..; s.ers.nnrylp4,at kiJejtLtdistt petig trlk eg\.kiss.gn\i€

A MennyeiBirodalomezutlmzuhaniisszerrien hanyatlanikezdert,ett6l kezdvemegdllithaEtlanulcsiszorl a lejt6n.Az udvar egy Lin nevii mandarinlnevezel ki az 6pium elleni harc vezetdjdv€.ak 1839-ben 6rkezeltKantonba.6s hdszezerlrda 6pium itadiisria k6nyszeritertea kiilfdldi c6geker.tsz a l€p6s vezerefiaz elsij kinai-angol 6piumhiiborLihoz-Megjelenr a bri! flotta,6s rigyizni kezdte Kanton talai!. de azok olyan j6l birt6k az osrromor.hogy ezzel tblhagyrak.Egyszerrjbb megoldiisf viilasztoruk, 6s ezulln vidtele vdrosokat fosztogattt a nigre.er nis brit Jlofta. A brir igyik ekkor m6r rnegletr6khatdsukat. aki dlve maradt. mindent hdtrahagyvamenekijlt. Innent6l kezdve a britek diktdltak, egyn6s uren erolretldkrd Kindra - .jobb fegyvereik

193

EGELYGYORGY:BoRorv^[LDN

- az el6nytelenszerz6ddseket, l1ddisdtcol, 6s hatalmas limogal6sdval el6szor brit, Az eg6sz6vszdzad r6ttakki a birodalonua. biintel6seket maid fiancia,n6met6s amerikailegyverckzaj6l6lvolt hangosKina fdlgyarmatisorbasiillyedt,egyretaibb6s tdbbkikdelkeriilhetetteni.il t6be egyrizt6kbe magukataz eur6paiakA kinaiakegyre ink,bb ds azt,hogyaz enjsebb hogymi az a globrilisgazdas6g. megtanult5k, minden hatal^me rendelke/b tegy!errel iog az amerikaivagy az eur6paikdzv€leMa biztosanfelhi4borcdna m6ny,ha a kolumbiaikokainmaffiahadihaj6iLos Angelestvagy Londontdgyrizniik,hogy engedjdkbe term6kiiketa piacra.Pedig 6wel ezel6ttKiniban; nem a mord szAugyaneztdrt€ntszdz6tven mitott.hanemegyedulaz erri,nemis volt ez m6s,mint nyilt rabl6s. 6ta stagn6l6 Mindeztazdrttehett€kmega britek,mertaz €vsz6zadok kiv6rzett.Ide vezetetta hosszftechniKinai birodalomgazdasiigilag elnyom6spolilikdja.Legalibbmi mostlevonhatjuk kai, tudomiinyos a tanulsegot:a talilmdniok seqiftse, tdmoqatdsanetn egy h&szonta alapvet6ensegit6,be lan, (tncAli dolo!. ha em a nemzetbiatonsdSol yez6. folldsob ft

Pieie Ttesaquet( 1716 I78O?) nkis.hesi nltj.lszere. A franc ia hadtnenl.tkik tudtak eldszt utat kAs.itenia r6nlaiak 6ta EurjPdban a.. atgolokcl neg," vi ir|cl neCel6.re. E Nap6Leonhadsetegeiltekgvrcabb D\'r.gAstrctt Ie hetl ,;. a kereskcddknekrctlig aLcsdbbs.dllifist. A kinaiak nerl iPitetek i6 L r a L r ! .t ; \ . a ' t t n d E \ s ' . n t \ r r 1 . ' n n h a l a : o t r 11 , , t t A vesztes 6piumhiiborikal kijvet6 biintet6sek, 6s a csokkeno eziist k6szlet mialt megemelkedett az eziist dra. amiben az ad6l kellett 1i zetni. s ezt a drdgdbb f6met a parasztok kdptelenek voliak eloteremte-

riztilk meg,melyek 6skegyetlenparasztfelkel6sek ni. Kinet sorozatos az l85l-ben megindultNxgy Egycnl6sdg kijziil talSna iegnagyobb (Taj Ping) megalapiliis66rt folyd harc volt. MennyeiBirodalrniinak nyLlgvd,,parasztkoztiir saA mozgalomc6lja egyfajtacgyenl6s€gen \'olt.6sa mandzsuk A mint' eliiz€sea birodatomb6i. seg megalapite$ egy hnsz6ven6t !art6 felkel6s6s a birodalomd6li, nyugatir6szein szinteezzelegyijtrmegirrdul!etnikai,vallisi za\argdsoksoraszabri hlisz lvosankiv6rezlerte a birodrlma!.Csake felkel6ssorin minteg-v

t94

KiN^

milli6anhaltakmeg,k6tszerannyian,mint az L vil6ghAborflcjvâ&#x201A;Źszerkaiban.A sok evszilzados stagniileside vezetett,semmif6lekiit nem liitszoit.Pedigvolt egy megoldds, amirea kinaiakk6ptelennek bizonyultak, ajap6nokazonban megval6sitott6k.

EtlwardNaime (1726.1806)d1rysekktronosglpe. Le\nlenipalackokse. ghsigdtel kb. 30 centimiteres szik ikat keltett, 6s vasdrlitokatJotasatotl dss.e.IlJenEdpetis vitteka kinaiaknak,de a khai udwfian e.csakjdtik-

HenD'S(htupnel( 1761-1812) rob. ban6 dgJnqolttjja. Hitiba takhdk Iel a l6poa 6saz dgyit elsdkAnt a khwiak, a tovdbbfejleszty'st az eur6paiak vlge4Ak Az ekd igazi tdn egp usztit6 le Eyver a Schnpte I dltal kZszhettrobbanddqtigoly6 vah. A csatatArenis has.ndlhat6 fe gj vert Spanyolo I sztiqbqn 6s Wate ootldlretetik be ?l6tzdra. anqolok,a kinai 6piumhdbotibanis haszndltdkezt a feglvet. Wellington lefilben kds.bntemegafebaldl6nak a hasz os tuhhndry|

195

ECELYGYtiRcY: AoRorv^aLEN

A C n Satk neri rito ds hajd ls nets.ete- A XlX. szdzad leq$,orsabb ri torL.ls hai;ja dtumldstechnikti hibAk halntavit nutatja. Az angolok a kfini tea kercskedeLembetrhas.ndltdk, hoqf a tea nLinil el,SbbLondonba trjer.

ras rilNDdxr6sE AJAp.{Nox rL$yATr,(^ Amikor egy politikus azt mondja.hogy k6nyszerpilyiinmozgunk, nincsmrs lehet6s6gtink, csakaz az ft jidrhat6. amit6 kigondol,akkor ezzelsaj6ttudatlansag6t mulatja.JapdnKinit6l elt6r6fejl6d6senagyonjiil p6ld6zza er. A portugrlok,.fedezt6k fel" Japent1542-ben. jezsuitik is 6r rmikor egy lengeriLit sor6nelt6vedtek. Hamarosan kezteka szigetre,6s t6ritenikezdtek.de Hideyoshis6gunelzavartaa hitt6rit6ket.1616-ban betiltotti{ka kereszt6nys6get. 6s nâ&#x201A;Źh6ny6wel jNpdn kereszt6nytkivdgeztettek. k6s6bbk6tszdznyolcvanezer Nem sokkala Ming dinasztiabukdsaurin Japdna kiilfoldiekel6ttk6tszriz 6vrebecsukakapuit.Csakegy kis szigetenengedt6k mega portug6loknaka keresked6st 6ventepdr h6nrpig.Egy nagyonerdsfeud6lis dllamalakultki, 6s stagnelt6vsziizadokon iit, mig 1854-ben minden megv6hozott. N6gy amerikai.feketeszinii hadihaj6jelent meg a mai Toki6 ki kdtdj6n6l.MatthewPeny kapitdnyfelsz6litottaa japilnokat,hogy nyissikmegkapuikat.deekkorm6gneml6vete1t. A trizok6d6ameri-

196

KiNA

kai haj6k l6tv6ny6raa japdnokmeghajolrak, €s aleidakeBy szerz6 d€st,amelybenmegengedt6k, hogy az amerikaiakkeresked6h6zakat l6tesitsenek, 6s haj6ikhorgonytvethessenek a jap6nkikiir6kben.Ezutin a nyilt konfliktuskildr6semrr csakid6 k€rddse volr.6s 1862ben ez beis kbvetkezett. Ebben az 6vben Facumatartom6nybanegy Charles Lennox Richardson nevii brit keresked6 val6szinrileg megvetdssel n6zertegy szamurajlovasra,de hogy mi tdrt6nt,^zt sosemfogjuk megtudni, merta szamuriijazonnallecsapta Richardson fej6t.Ezr kivdnraa sza mur6j etika,a brit korm6nyviszontaz|, hogy a gyilkostbnntess6k j6v6t6teltis fizessenek. meg,€s tetemes Facumatartomanynagydajmidjaazonbanvisszautasitotta V6laszula bit hadia kitvetel6seket. flottareflexszeriien megjelenta tartornany fdvaros6n6l, Kagosimakikijt6virosn6l.Cooperadmiriilisazonnalelsijllyeszrefte a kikitt6tv6d6 hirom 6sdihadihaj6l,6smivela vdrcsnemadramegmagiitazonnal 6s felt6telndlkijl.tuzetnyirtarott. Az akkorm6gvirorlassorhaj6kso rozatos6gydliizdben a vArosfele pillanatokalatrkigyulladr,a m6sik feleegyszerLien rombad6h. A v6rostv6d6szamur6jok tehetetlennek bizonyulrak, hi6bahirdk ki a briteket.hogyharcoljanak firfihoz m6lt6an:kardkardellen.A jap6n ellentiizhat,stalannak bizonyuh.csakegy lucatbrit katonahal{ meg, a japdnhalottakezreitvagytizezreitsohanemsz6molrdk tjssze.Hatalmassz6gyenvolt ez a jap?inhadseregnek. Egyerlenkirit maradt. olyanhaj6kat,agydkatk6sziteni, amilyenaz angolok6. Bel6fiik,hogy ehhezdrasztikus6s 6tfog6viltoz6soka van sziiksdg,ds Jap6naz eg€szemberjs6g tajndnet6ben peld{rlandtalakuldsba fogotr.Evtizedekenir egjmdstel1elEurcipdban esaz Eg)esirlrAtlrmoLban ".iapin kiildittts6gek,6s busdsanmegfizetertkijlfcjldi szak6rt6ktaniro$6k meg6ketmindenre, anritazeur6paiak udtak. Fogcsikorgatva felszamoltak a szamurij-rendszert (leverlik a szamurijokfelkeldseit), 6sijra visszaiillitotr6k a csdsziir tekinr6ly6t. A me zogazdasiigban ugyannagyr6szt€rintellenmaradta feudalizmus. de mrndenittmdsuttgydkeres,fonadalmim6rt6kfivdltozi{sokjndultak meg:a r6gi Japdnnak egyszers mindenkorra v6.gele:t..A japtinok soha netntudtakigu.dn ijat alkorti, de ndsolni tnostmegtenultak. Az Eur6paiakkinyirorldkbankjaikara szorgalmas japiinoket6tr, igy egymilli6fontosbrii kitlcsajn segirs6g€vel tdvir6kilbeleker 6s vasiti sineketfektettekle. azaz,tvefidk az eur6paiinfrastruklfriit,ami ndlkiil gazdasdg nem l6rezhelelt_ Az orszrg mintegyhfsz 6v alarr annyiramegv6ltozotr. hogyaiig lehetettrdismemi.El6szcircsaka koreaiakat.majda kinai flottiitis t6bbiitkajzetben meEvert6k. A iaodnok

197

EGELYGY6RGY:BoRorv.{ELEN

m6dhanema hadvezetes nemcsakaz eur6paifegyverekhaszndlat6t. az l6ptek fel' mint agressziven 6s ugyanolyan szereitis megtanultdk, a kinaiakkalszemben. eur6paiak a tdvol-keletioroszflottdt,6sostomz6ral6 megtimadtdk 1904-ben fogt6k Port Arthurt. A kikiit6t elaknasitottdk,6s az oroszflotta z6,szoroszcdrelhatiozta. t6shaj6jais akn6rafutvasilllyedtel. A duhaing6 a ,,mak6k6majmokat",ahogya japenokatnevezte, hogymegbtinteti 6s ritnakinditottaa majdnemteljesbattiflottat.Az ft Afrika megkeriil6s6veltbbbmint f6l 6vig tartott.UtonJap6nfel6 egy vodkamiimoellens6ges lorPeddnaszddokros 6jszakinn6hdnyangolhaieszhaj6t nak n6ztek,6stiizetnyitottakrdjuk.Tizenk€tpercigl6ttek,mirerejcil hosszan 6s Tijbb angolhal6szb€lehalta t6ved6sbe, tek a bakldv6sre. Afrika az omsz diplomat6knak. Knosan kellett magyardzkodniuk vontatpartjain6legynapl6gyakorlatot tartottak:egytorped6rombol6 ta kiv6nhedthaleszbdrkitkellett eltaliilni.Az oroszegyinaszddok tdbbezerlcjv€sut6negyetlentalalatot6rtekel, amellyela vontat6tor_ ped6rombol6t el,6s nema miigiittehrjzott6cskahaj6t siillyesztettdk folytatta!itj6t, mig 1905egy k6d6s A flotta ebbena szellemben Az reggel6n,miejus16-dnjap6n vizekhez6rt a Csuzimai-szorosba. meg 6ket a hogy ne fal6lhassiik rendeltekel, oroszoktetesels6t6tit6st Am s7o(el-kormegc\akTeslatudol(!olnaIadankdszileni,. kardben m€g6gtekaz irdnyjelz6k, miatt egy kis seg6dhaj6n kisos lazasilguk Ber a japitn az oroszokat. igy a japdn 6rhaj6khajnalban6szrevett6k jobbanfelflotta szdmszerint6s m6retreis kisebbvolt. de gyorsabb, nyolc szerelt6s nagyobbtiizerejri.Az oroszflotta - n6gycsatahaj6, rombol6. valamint 6ttizenhat kdnnyiicirk6ld 6s huszonegy nehez-€s jap6nok tiiz6venh6ttorped6vet6 haj6 szinte6rik alattelsiillyedta ben.A japdnoknakaddigramdr a Marconi-f6leriidi6valvolt felszerelveaz cisszes haj6juk,mig az oroszokcsakf6ny-vagyhangjeleklcel pediga feltal6l6,Popova fekete-tengeri flotta tudtakkommunikdlni, haj6in kezdettKs6rletezgetni, de senkisemfigyelt fel az omsz paAjapdnokaz oroszokhoz rancsnoks6gb6l errea technikailehet6s6gre. kepesthdromszoros tilzgyorsasrggal semmisitettdk megellenfeliiket. percig egy nemvolt k6ts6ges, az omszokteljes€s A csatakimenetele megaldz6veres6get szenvedtek az els6technikailag fejlett 6zsiaihatalomtdl.EzutSnegy6nelmiien Japenlett a Trvol-Keletkatonai6s gazdasiigivezet6hatalma.Egygenefici6 alatt hozta befejl&16si hdtrdnldt, sokkal kisebb er6forr6sokkal.mint ami Kin6nak vaiaha is rendelkez6s6re 6llt. A japdnok p6ld6jamrtatj ^, hogy kiit mindig van, csaka mdr meglev6tuddstkell hasznelni, 6s gondolkodni, dolgoznikell. De ha nem 1c)8

gondolkodunk, az m6gtdbbszenvedessel, kinl6ddssaljAr, mint ahogy Kina pdldajamutatta.A gydzelemutdnmdrajapdnhadsereg is bedllt Kina fosztogat6ikijz6, 6s mindeneddigin6lhatalmasabb hadisarc meglizet6s6re kdtelezt€ a birodalmat. AZATAMTR TIS Kindt ekkor a csrsztuegyik volt iigyasair6nyitottaa h6tt6rb6l,aki kedvenceunuchjaisegits6g6vel 6lland6anintrikdlt, sdt hatalmameg6z6s6gyrildhea kiilfdldieket.szerettek 6rt gyilkoltatottis. A kinai lakosseg volnamegszabadulni t6liik,de saj6t(idegen)umlkod6ik6lis. Az ,,irodalmtu" mandarinoknagyrds#nek menlalitdsaene a japrn tipusi fejl6ddsresemvolt mriralkalmas. Ez a,,vezet6r6teg"a japdnpeldauranzrsdrasemvolt kepes,azaza mdsol6smisol6s6la.A pelddtlankudarcok sokas6ga, azegykorinagysaglStviinyos6sgyorselveszt6se letagl6ztaaz €rtelmisdget, nemtudt6k,mit tegyenek. Konfijciusztanaiinkibb akadiilytjelentettek, mint segits6get. A kdzn6pszdmera neml6rszottmiis kitt, minra nyilt felkel6s, a maroknyikiilfttldielzavarrsa. V6gs6elkesereddsiikbenfdllrzadtaka killf6ldiek ellen. ez volt az elsi)globaliztici1elLeesfelkeus, a hires,hirhedtboxerlSzadis. A lezadilslever6seutdntdbb tucattifkos mozgalompr6b6ltmeg nyilt felkel6st.palotaforradalmat, vagy6llamcsinyr szervezni, a mandzsukazonbanaz ..oszdmeg€s uralkodj"elv felhaszndlasrval mdg mindig tartott6kmagukat,eg6szen1912-ig.A t6rt6nelemazonban meginlcsakism6tliajnmag6t: Kina,a mandzsuk buk6sautendarabok, ra hullottsz€t.egym6ssal acsarkod6 hadumkmarakodtak az orszdgrdszeken-Ujra kezd6dteka parasztldzad6sok, mosta kommunistikvezeit6k6ker.6s sziiks6gszeriien meejelenta kiilfijldi h6dir6.mostajaptnok k6p6ben.S tal6nma is ort lenndnekm6g a jap6nok,ha nem kezdenek el hiibonjzniaz EgyesiilrAllamokellen.Ebbena habordban azonbanJapiinellenfel6reral6lr,6saz ipari 6rids,n6h6ny6v alrfi a fdlddeltetteegyenl6v€ a szigerorsziigor. j MLILT? I4IRIT.NIT V6gig Konr'iciuszmesrertaDaiii4nyitortaka kinai 6rtelmis6gieker, ol,vanrNnok.melvek messzemesszeaz ipari kor. a taldlmrnyok megjeienise el6ttkcletkeztek. A tanokazonbanmjndigtorzulnak,ds 6r!6nviikeris !eszrherik.A kaiakornbiikban bujk6l6korai kereszrdnlek sem condoltaka majdaniinkvizici6s(kereszt6ny?) t6megm6szarllisfa. as Konfriciuszmestersemtudtaelkdpzelniaz iparosodott

199

EGELYGYoRcY: BoRoTVAELEN

alapozotttdrsadalom halad6sra fejl6d6sre,s a term6szettudomanyos 6let6t,€pp ez6rtsemmilyenreceptetnemkinllt ene. Az. hogy ilyen sokiig kitikdtlanulkomolyanvett6ka mesten(amjbenigazavolt, azr v6gs6sorona fdld leg6sibb,legnagyobb viszonlnem alkalmazti4k). kiterjed€siikulttif6jdtpusztitottael. Titbb sziz milli6 emberhaliilSt az a rugalmatlansag, okoztakdzvetleniilvagykozvetveaz a stagndlds. kdvetkezett. mdsoldsdb6l ami !anainakdogmatikus mdgnincsv6ge.a k6tszdzdvealv66riazonban Kina t6(6nef6nek 6s viszonylagj6 minos€gli,olcs6fcjmegterds most[jra 6bredezik, igen alacsony a vilegol,szorgalnias' m6keivelrjira kezdieliirasztani a vil69ttindpolgarai,rijrabekapcsol6dnak igenytelennek b6rb6l616, gazd.rsdgba 6s a fejl6ddsegyik molofj6t alkolhxtj6k.Mdr Demcsak g6peketis egyszeru, olcs6pamuttik6kat,hanemegyrebonyolultabb ijra a fdld ve6vtizeden beliil gyiirtanak, 6ket, n€hdny 6s ha hagyj6k teret engednek-e Nagy k6rd€s.hogy zet6ipari hatalmiivdv6ihatnak. (ltt Eur6peban az a mi nagyszerencs6nk. polgeraikkreativitdsenak? Ez a is egy-egy szaivets6gesilnk is, 6s Kin6ban hogy van Japdnban iilElrban amely akad6mia, ajapdn6s a kinaitudomSnyos szdvets6ges ell. deotl tekint6lyes 6ves,nagyonid6stud6sokb6l hetven-nyolcvrn termdketlen 6s reakci6s- testiilet.)Ha a japinok 6s a kiegy6bk6nt 6s nemcsaka m6r meglevo vennEk az alapkutat6st, naiakkomolyan finomitdsera, csiszol6sftairenyulnaf; talalm6nyoktijk6letesit6s6re, is, akkor sajrij btlelekfdlkarol6sdra gyelmiik,hanernaz eg6szen sokiiSbirnd Allamok nen1 Eurdpa vagy az Egyesiilt ndlatosm6don iu lpafl versenyr. hogy m6rmegmutatta, az 1890-es 6vekben) Jap6n(6sNemetofszaig egtetlengenerdci6alatt nennyitlehetfeil6dni. Ha ugyanezta fejl6d6siutatKinajirja majdbe az olcs6,de egyrenagyobbtudi{sfmunkaer6vel.akkoralapvet6en iit kell gondolniitt, Euf6p6bana foglalnincr a jijv6nket.Kina egy6ltali4n koztatdsistratdgirt,6s egyeltaldn, 6s a vilegpotitikdban. az nost a negfelel6heLyera vil6ggazdasrigban elmillt tdbbsz5z€v hibdifolyt6n.De ludni kell. hogyKini4banminrdszarrnya. 6s den 6vbenkb. 5-10 sznzaldklaln6 a magiingazdasiig illami megfogjahaladnia kev6sbdhatdkonykommunista nemsokiira ,tveszika vezeldsta kis 6s kdzec6gekar6nyit.Ha teljesm6rt6kben pesmag6nc6gek, mflva Kina visszakeriil az akkorakeregygenerdci6 ot megillet6helyrea viliiggazd^srgban. Kina ekkol tetszik,nemietszik- ism6ra fcjldvezet6gazdasdgi erejelehet,6s a vil6gkereskedelemben az eddigin6lis nagyobbszerepet fog i6rszani.Ez aztjelenti,hogyesedegIndondziaval 6s lndirval kariihveel fogjekvinni az olcs6.k6pzetlen munkaer6n alapu16 ossze200

KiNA

munk6kat, 6s Eur6pads az EgyesiiltAllamokegyetlenes6szerel6si lye a ndgy tuddsalapot iglnyl6, jelentds kutanisfeiles Assel,kreatirittissalbtteho.()tttennAkckerporrjalesz.Ez az,amibenhossaiideig Eur6pa6s az EgyesnltAllamokm€gtartanitudn6el6ny6t,hiszenleg al6bbkAtgenerdci6keLIohhoz,tnig s krcatiitds kultinija valohol til lattunk taldnossdvdlhat w$, amig vl?leg elvisz.A tcjrt6nelemben p6ld6tmindkett6re; Kina t6n6net6t^z6rtmutattambe, merta keati6segybentragivitis felfutdsinak,stagnrilesiinak 6s hanyall6sdnakj6 p61drja. generSci6 Mi6ri 6ppenkdt kell a fordulathoz?Merl a kus ^ szorgalom kultfrdj6taz nagypapa mdg6t ludjaadnia gondolkodds, 6 elmi unokdnak, ha az ap6kkreativitasa elhalt-Az els6gener6ci6s 6s tiszrcssdget tanulhatszijleit6l,hiszenIexiko s€gicsakszorgalmat nok ritkdnvannakm6ga csaliidik6nyvespolcokon, azonban a krealiv gondolkodiis! az ap6kmrr dt tudjik adnigyermekeiknek. kdzdtt A p6rhuzam. amit mai iparosodott 6letiink6s Kina tdrt6nete lehet,ronni, nemvAkier. Ugyanaza stagniilds tal6lhat6megn6lunkis, mostis, a tizika6s a milszaki6let,a lechnikatiibb agiban,els6sorban az energetikrban 6s az elekrodinamik6ban. ami Kinet a mongolh6dijellemezte. lis utenfolyamatosan Ma m6gfut veltinka szek6r,de miir cs k e4))etlen olyanigazatvan,ami dinamikusan fejl<idik- ez az irrformatika. Igaz,hogykdzbena finommechurika 6sa gy6gyszergy6rtds. valaminta textiliparis fejl6dik,de ezeknemigaziinliitvi4nyosan. Kr6pdideul nikusanlassi a hat6konysdg emelkeddse az €pitdiparban 6s egyenesen tragikusaz energetika helyzete.Ahogy a mongolh6dirds el6ttiid6szakb,rn el6szdfaz innovrici6lendiilete tdrt meg- 6snemcsak gazdas6gban a technikriban, hanemaz 6llamigazgat6sban, is, rigytdrt megmostis azinnoviici6l6ncolata a klasszikus fizikaszemos teriiletdn (amit a szimmetria-tdrkdprdl m6r l6ttunk.6s amirdlmdg bdvenlesz sz6).Ugyanazta stagndlrst, fizika el,.befagyrsfieheta klasszikus gondolkodds.rban mdlereben e. mu\eloinek e.zrcvenni ma.minramira Konficjusztanaitvezdrl6elvk€ntelfogad6kinai irtelmisdgn6lmdr ldttunk.Ott is a dogmatizmus volt aLz, ami v€giilis megfojtotta ^z egdsz birodalmat, kdptelenek voltaka v6ltoziisok. az ij t6nyekfigyelembev6tel€re. Ugyaneza reakci6sgondolkodiis ajellemz6maaz elmdletifizik6ra:fdlelmetes az ig6nytelensdg, az 1890-es 6vek6ta felmerultt6 nyekf6lrescjpr6se. A klasszikus fizikateriilet6nmdrn6gygenereci6 6ta nemtcjrt6nt€rdemihaladds. akik ma tanulnakfizikel nemdrr6m6dor tanulnakgondolkodDi. A .,klasszikusok" krilika n6lkiili biflezdsitjelentimaa Ianuliis. Erlelmes, nyitottgondolkodiisri di6koksz6gyenteljes butitdsafolyik oktadsgyanent mint a Mingek6s a mandzsuk idejdn. eunuchok 6srnandarinok vezdnylete alatt. 201

EcELYGYoRcY:BoRorvAri.EN

a haj66pit6sbeEszrevehet6en leiildozottKina szerencsecsillaga leillites6val. s a tdrk6pek, ftleiratiltds6val6s a nagyfelfedez6utak jelent6ktelen sok megsemmisit6sdvel. Ezzelt& nyih az akkor mdg Eur6oafelfeil6d6s6re 6s lassi.6vsz6zadokon 6t !ar16fiilemelkedds€re. igy nrilunkis v6rhat6,hogyaz ingyenenergi6tad6gdpekbetih6fog j6rni mai iparunkra sa hasonl6antragikuskcjvetkezm6nyekkel nezve.Igaz,mostnem kiils6 h6ditrsokt6lkell tartani.De a term6kiapaddsa. a kijrnyezeF szetetnem lehetbecsapni,a k6olajforr6sok klimav6ltozds, 6s egy esetleges szennyez6s nyomdnbekdvetkezii rendkomolyabbvulkinkitd#s miatli id6jSris-€s 6ghajlatv6ltoz6s jelenthetaz emberis6g szdmdra amiremer voh kiviili veszdlyeket p6ldaa t6rt6nelemben. elint6zett MSsikj6l ismerr,de vdllrdnditdssal probl6maa dr6gaenergiamiatti szeg6nys6g, 6s k6myezetpusztitris, tirsadalmie16gedetlens6g. vansz6,akkoraztgondoljuk,hogy Ma, haegykomolytal6lm6nyr6l Skandin6vi6ban, Hollanaz EgyesiiltAllamokban,N6metorsz6gban, didban,esetlegFranciaorszdgban taldltdkki. Nemv6letlen;ezekmind protestans hogyEgyiptomban vagy orszegok. Sosemazjut esziinkbe, Brazilieban,Spanyolorszegban vagy lndon6zi6ban. esetlegKin6ban vagylndi6bantal6lnakfitl valamijelent6sdolgot.Ezek a kulturilis jellemzikgondolkod6sunkat, mentalit6sunhagyomdnyok alapvet6en kat, 6s ma mdg a mi el6nyiinkreszolg6lnak. De nemziirhat6ki. s6t rem6lhet6,hogy egy napon Kinrba ism6t visszat6ra keativitl4s. ugyanigymint k6tezer6vvelezel6tt.Hatalmasbels6piacuk,olcs6 munkaer6 tartal6kaikmiattszdmunkra ez igenkomolykihivestjelent. Nemszabadazthinni.hogya vdllalatiterjeszked6s csakegy ir6nyban fejletlenek fe16.Ahogy r miikddik.csaka mai fejlett orsz6gokb6l a kinai6ttermek, 6s6ttermitechnol6gia terjedaz eg6szkeleti6snyugati vildgban,nem kizdrl,hogy mils Lij technikdkis terjeszkedni tudnak ! majdKinafeldl,r feJlellebb nyusali ila8b". j6 pdr p61ditldttunka technol6giaiinnovici6 megAz L r6szben akaddsrira. az fgynevezctt.,befagydsos" folyamatokra.Kina t.jrt6nelmi m6retekben a legnagyobb6s legszomorfbbp6ldaer|e a folyamatra.€s igy riinik. sennit nen tanultunkAz egykorigirzd^g6.s halalmas birodalom dsszeomldsdnak okaib6l.(Ez az alamuszi. alig iszrevehero..befagydsi" folyamatmdr'az6lcirildgban is retten6rhet6.A dinoszauruszol( 6rny6kdban nen fejl6dhetlekaz emlcisijk. csakkicsrnyrigcsnl6k!oltak.amelyekcsupiindjszaka meraszkedtck el6. Az rjserdoben. a nagy fik 6rny6k6ban is gyengeaz aiinnr€nyzet.az €letlerer.a,.piacot"mi{rmegh6ditofiterm6kekgdloljll.. jobbtechnikrik rz uiiinukicjvcj, esetle-q elterjed6sdt.) 202

j6 p6ldetlattunkarra.hogyj6 szrnddkkall6trehoKina ttirt6net6ben A vezelbkdn,^ l6cf:rtuddsalapi t.irsadalomis megbukhttt,lesiilLyedhet. m6dszer6n sok minden vezet€sikultrirdn.a vezet6kkivdlaszt6sanak hogy vezet6it kit6riuma, fejl6d6sdnek alapvet6 milik. A t6rsadalom ma_ emberek is) a legritermettebb mindenszinten(igy a ludomdnyban guk yAlaszthasstik me|. Gondoljacsakel: On ri bizn6-eszivmit6tj6nek akikegy€bvagya bdny6sz sdgordra, kert6szre. elv6gz€s6t a szomsz6d nem,mertnem6rtenekhozz6On taBizony6ra k6ntrendesemberek? - ha igy egyebnittatnS-ea gyerek6tf6lanalfabetarakod6munk6ssal szelhik6ntrendesember?On r6bizn6-ea pdnz€tegy tokonszenves pedig politiLlrsoka, vezet6inke r6bizzuk a mosra? Bizonydra nem.Nos, jitv6j6t 6s p6nziinketis. Ez6t fontos gyermekeink az eg6szs6giinket, Ieheqhogymilyenalapon,hogyanvilasztjukmeg6ket,mertfontosa Es olyxnrendszer a-zdrtdkpreferenciiiik. hozTdenisiil.a menlalrtosuk. is. kell..holgyor.an kideriilhet azalkalmatlansdg A piacgazdas6g ds a demokrciaaz a k6i alapvet6fogalom,melya kivdlaszt6a legjobbftu 6s szolgeltatds megmdrettetds l€hetds6g6hez, - kerespiacgazdas6gt6l a AhogyKina tdvolodott sihozkapcsol6dik. ipar 6s kereskedelem fojtogatrdsa, kedelmitilalmak,haj6z6sbetiltasa, -, dgylassultazorsziigfejlcid6se. DemokScianyomokban elnyomiisa seml€tezett:az ad6ziislijteleze sAgvolt. mely sentlifAk joggaLnen bele.mirekcjltika t6leelvettp6nzt,dsa 7Zrr.igy senkinemsz6lhatott vezet6si hib6k6n,a korarpci66tsenkitnemlehetettk6rd6revonniaz v6l felfedeznimai vili4gunkkal, Ha a?Oivas6n6mihasonl6sdgot tanuls6ga az, hogy a nem a v6letlenmrive.A tdfidnelmileckenagy keveset6r demokrcia,piacgazdaseg 6s tudds,a szorgalom, a tehets6g j6 szdnd6k csakdeklardln6lkiil.Naivitdsazthinni,hogymindezekel 6s a demokdni kell, s aztiinrnindenmegymagrt6l.A piacgazdasdg is csakr€szcia megval6suldsa m6ga fejlettnekgondolto$zdgokban leges(en6l sz6lnakmajda toviibbir6szek). Kina esetej6l p6ld6aza, hogy a tanult mandarinokpusztiinhatalomf6ltesb6lnemengedt6k,,fiiln6ni"a keresked6k 6s az dltalukpirtolt, tdmogatottfeltalel6kgener6ci6it. Er6s pirhuzamotlehetletni a mai fizikusokmentalitiisdval, akik a tudomdnyfelettivezet6hatalmi szerepiiket egyeduralkod6 m6donpr6b6ljdk,tlsajdtltani, es lr€t1lfint. megsemmisiteni azokataz eredm6nyeket, amelyeketm6rncjkdk6s feltalel6k€mekel. Ennekm6rt6keeg6szen tragikus.Az elmdletifizikusokmindenttud6irasud6nakallitj6kbe magukat,hasonldan a neh6z vizsgdkonetmentKnai mandarinokhoz. Ez a ,,mandarinszeml6(a kor politikusai)kombilef', amintl6ttuk,az intrikuseunuchokkal ndlvagazdagbirodalmattetttiinkre.

203

EGEL\ GYoRct: BokorvAELf,N

j6 p6ldritad a hosszritdvd 6s rdvid tdvn6idekek Kina t6rt€nelme iitkdz6seire is. J6l l6ttuk,hogya cs5szirokel6ggyakranpalota€pit6vagya hadsereg megfeseke. hiemb6vitdsekre6s nemgdtdpitasre. A pdldaaztmutatja: le16fejleszt6s6re forditottekaz ad6jdvedelmeket. tenni.amikornem mdgakkoris erdemeshosszritdvLibefektet€sekel kiegy negyed6ven beliil t6rulmega haszon.Kinebanaz ac6lgy6rtds a kittin6 haj6k,a vizi- 6s sz6l fejlesztdse, a porceldntdk6letesit€se, kikis6rletezdse a feketehiml6 ellenivddekez€s malmokkifejlesztese, generiici6n emberek 6rdek6t. Az adotlpillasok-sok 6t szolgaltaaz ezeknekaz er6fenatbanazonbrnkevesenvoltak.akik meg6rteti6k szit6seknek a iorrzi t rri haszndt 6s6rdem6t. Hosszabbtdvon nincsmiis kiLit a feilod6sfennlarlis6ra,csak az felel6ssdgtu embereknek, az ellampolg6roknak az aktiv r6szv6tele. kip.ett vezet6kkjv'laszt'sa datosfell6p6se. a meglelel6,techtlikailag hozhat.Epp trvonielent6s€letszinvonal-emelked6sl az,ami hosszabb pild6t is korrupt 6s tehetsdgtelen mutatotta kinai tajrt6nelem a el6g vezetrikre, de a legiosszabb m69isa j6 s.AnllAkituhetsigtelenslg. felismemi.S ez lehet.ezta legnehezebb menezrendkiviilmegt6veszt6 a leggyakrabban talilkozunk. az.amivelmai tort6nelmiinkben harca.6s MahaG Errej6 pdldaa kdzelmriltb6llndia fuggellensdgi ma Gandhigondolkoddsa. Gandhi.akit sok tekintetbenma is hataldurvaBo.dasdgihibikat maserkdlcsitekint6lynektanunk.egdszen lndidt. fAz,. 0gy vdlte.hogya brit elnyomiisal6t el6gfelszabaditani jora mrnden fordul.Uty gondolt".hoF)en cs rkkor aulomirrrkl"ar iruk bojkott6l6sa 6s a sanek legjobbm6diaa brit fejletttechnol6giai jrilosindiai h6ziiparfe16lesztdse. Ez a szenrl6let telesendthatottaaz indiaiellen6llisimozgalmat a 30-as6vekt6lkezd\,e.6s mire kivivt6k teljesmdrt6kbenvisszavea fiiggetlens6get. ez a haladds-ellenesseg tetteIndiaalig bimb6dz6iparit. igy az 6hins6g6lland6maradt.a szeg6nysdg pedig6vtizedekrc illand6suk.A Gandhiifrnti tiszteletma is fell6p6s6re vonalkoz6 tdretlen,az dndll6s5gra, az innovdci6-ellenes magatads kritikdkatna sem laherhaltani.6s ez a fejlod€sellenes Soktekinm6gma is jeleniosmefi'kbenhturAhatjalndia fejl6d6s6i. gyorsabban fejlcidve tetbenKina hdtninyosabb helyzetbijlindulva,de ma is megelcizi lndiiit soktekintetben. szimostanuls6got Kina 6skisebbr6szben Indialmgikustiirt6nelme kindl szimunkra.Jd lennc.ha az elk6vetetthib6kb6ltanulniink.€5 nemkelleneiijra 6sijra megism6telni az innoviici6n6l. a vezet6kivd lasztisn6l.a lud:isgazddlkod6s elnyomrsrnilmegjelentmilli6 6s mil- e tevesutaknyomit. sok milliird em li6 kisebb-nagyobb t€veddst bernyomora 6shal6lajelzi. 204

III. nnsz

Il,Licunsnn voNzis,inen [lm$irut||Ifit:umt,,

Bearden,2002

Dgely, 1993

N EGEI,YGYoRcY: BORO1VAELf,

teriilete. [m' A klasszikusfizika, a termlszeftudomdnyleghosznosabb ndr ndgjJgene ici6 6ta idlotr Az utols6 befogadott6s elterjedt Kelekttomagvolt a transzverzdlis sdrletieredm6nyHertz felfedez6se ttin6 irinyok fel6 indult a neseshul|imok6l. Mis, izgalmasabbnak az anyag A h6sugiz6s.a radioaktivitds' kutatesazokbanaz 6vekben. a klasszikus is, de val6banfontos6s hasznos feltSrdsa szerkezet6nek miatt irSnyv6lt6sok fizika fejlfi6se meg,ill e hangsilyeltol6d6sok, is ir6sos szabadalom i879-ben €veben, Maxwell haldldnak Pedig jelent6s6gri m6ltdn keriilhetne mely felfedez€sr6l, sziiletettegy olyan Volta,Ampare,FaradayvagyHenrymunkrijamelli van sz6. motorr6l6s generetorr6l A wesley Gary-f6lemagneses termelt.Mig Orffyreusgdpdnek titbbletenergiet mely kimutathat6an semismediik; belsej6dlnemmaradtmeginformicid,s6t alapdtlet6t hasznos hetGr-inform6cis6t szemos, fennmaradt, Garyszabadalma s€nkimdsnemism66t is riink hagyott.Mig Orffyreuseredm6nyeit relremeg,Garyg€p6nekelveit(t6le fiiggetleniil)legaldbbtucatszor m6gsemtudtakeltededniezeka szerkezedira€s fjra felhaszndltilk, ism€t er6seneml6kezteta Ming birodalom tek. A helyzetma igy el6ttipillanatara. 6sszeoml6s A GARY-IIIOTOR wesley Gary taliilm6nyft6lk€t forrds mandt fenn. A Harper's a 601-605.oldalonreszMonthlyMagazin1879.mrrciusisz6meban, a talilm6nyr6l.A m6sikfon6st (a kor szokdseletesenbesz6moltak leirds)a kanadaiszabadalmi kdzzelirott szabadalmi nak megfelel6en 6riztemeg.A fonasokszerintGaryk6tmiisolatban hivatalSbr6kkal, fdle k6sziil6ketfejleszteitki. Amit gyakranmutogatott,az egy szabalyszefi ndgnesesdrijkmozg6 volt, amelybencsak mechanikaialk6_ A szabadalmaztatott alkalmazott. katr€szeket 6s patk6m6gneseket az izgalmasabb, Ez a kdsziildk viszont tekercs is hlalhat6. sziil6k6n mutatjaazalapelvet. mertegyszei 6sigenszellemesen

206

MicNESEKroNzisaBAN

El6ljdr6banannyit,hogya mechanikus Gary-f€lek€sziii6kn6h6ny patk6alaki ,lland6mdgnesb6l. egy p6r ldgyvasbdl 6s n6hdnykism6retLi,k6tkanjemel6b6l6s laprug6b6liillt. A fekalrl6 sok 6vesmuDkdvalludtaelerni,hogyk6sziil6kelegalrbba sirl6ddslegy6z6s6re alkalmasiegyen,azazkiils6beavatkoz6s n6lkiil 6lland6an billegnitudjon.6s igy 6jjel-nappal, megdlldsnllkiil mikddjdn,mozogjon.Garya g6pettdbbszitr,tttbbhelyenbemutatta. A megadottkanadaiszabadalom ugyanezen az elvenalapult,de dllit6lagnagyobbteljesitminyleadds6ra volt k6pes.A szerkezet rdszletes bemutat6sa el6tt- a Harper Magazinfenti cikke alapjdn n6zzik .,r.e9hogy ki is volt wesley Gary,dshoByanjutott en€ azeredm6nyre. 183?-bensziiletettaz EgyesiihAllamokban,apja lelk6sz volt (Tesl66hozhasonl6an), azaza kis sz6mt miivelt 6nelmis6gik6z6 taltozottabbana korban.Cary 6desapjdt is, mjnt mindenkortiirsat,a t6vir66s az elektromossdg tartottaliizban.Kilenc6ves fiinak gyakan pr6bdltamegmagyarezni beszdltaz elektrom6gnesess€9r61, a tdvir6 mrikiid6s6t. Ahogyanmir az L r6szbenis emlitettiik,a ti{vir6volt az els6,igen gyorsanterjed6taliilmiiny,amelyalapvet6enmegvdltoztattaaz informdcid-terjed€s sebessegdt, 6s rendkivulim6donfelgyorsitottaaz iizleti iigyekint6z6s6t is. Gary apjaviisiiroltis elektromig nesesg€peket,6sigy szeml6ltette a firinak6s ismer6seinek a term6szetij csod6it. A tanul6kony 6s 6lesesziifii fant6ziej6t t'atlkavarta a term6szet ij, - ahogyk6s6bb[js68ir6knakelmondta-, misztikusjelens6gsorozata fgy 6rezte,hogya vildg egyik legnagyobb, legizgalmasabb er6hadsdvaltal6lkozottAz iii Caryel6szdrmiiv6szip6ly6raszeretett volna menni,de bardtailebesz6lt6k. mondviin.az legaiibbolyanhaszontalan 6s drtelmetlendolog,minthavalaki iiriikmozg6takarna6piteni. pentr"ka kere.ni.tlr!igonik./egodollel. Mirel mrelobb Abbana korbana motorosfiir6szm€g ismeretlen volr, a favig6k baltival6sfrir6sszel dolgoztak. Az erdSben dolgoz6emberekt6lenegy jellegzetes ruhadarabot visekek.a lemberdzsekel. arnimelegvolt,6sj6l is mozoghattak benne.s tgy fordi$arniink. J6ska".H6siinknek ,.fav6g6 azonban nemvolt lemberdzsekje. ds a tdbb6vesmunkasorr{nreumrija alakultki. ami lehetetlennd tetle.hogykem6nyfizikai munkritvdgez zen6letehiilralev6r6sz6ben. jelenreri€leEz a belegs6g fordul6ponlcL t6ben.A csalidorvosaazl tanricsolta. hogvvalamimrsfdlefoglalkozis utdnn€7zen. taldnlehetnelelkdsz.mikdppenalir.jais lesr\.jreis. Enc azonban neft hailoti,mertnemvolt a szavakmestere kitkezr.gvakoi latiasemberlav6n.A doktorekko.aztJavasolta, hog) taldljonlel r,ir irmit. nlertszcrinteCxrytazIstenis felral6l6nak lcrer,lteiie

t0-

EcELr GvdRcY: BoRorvAiI-tN

f6lrete$elmait,6s Hosszasunszolisraijra el6vettegyermekkora egyreink6bbrigy €rezte.hogy rnegtudja oldani azt a kdrd€st.ami Biztosvolt benne,hogy a mag_ kiskoribanoly sokatfoglalkoztatta. valamjlyenm6donfel lehetszabadinesbezilr6dottnagyenergiekat r \rldgo.s^s munLai;l. Ug) Bondolla. ldnr.ej ezekaztdn..el\dgrit z6n er6t . Evekeniit dola.,mdgnesbe hogyk6pesleszkiszabaditani 6l_ gozott.kis6rletezett, Pennsylval1ia mignem1874szeptember€ben lam Huntingdonviirosiibanbemutattaels6 ijriikmozg6jiit.Hogyan gondolkodott, mi vezette6t kis6rleteisor6nl a kiindulisi ponHa OrffyreusvagyMoray munkiinelismern6nk lett volnr menetdt.akkor miir reproduk5lhat6 tot. a gondolkodris szercncs6re ismeritrijkmozg6jdndl mindkdtkis6rler.Garymdgneses reprcduktililk rcn4b", hogy a kd.eljttv'ben a kezdeter, ezdrt va iiik azt tartotta,hogy valamilyen eat a klsziillket. Gary fd feladat6nak mdgnesvonzerejeltlgy, hogy mddon,.semlegesitse" egy permanens egy mrisikathelyezri, egy kdtkanjvagyegykari emel6segitsdgdvel, azonosp6lussal.A taszitisgy6zzele a vonz6hatdst,6sezt a megollehet majd ism6telniegy kid6s1azt6nciklusonk6ntvdgtelenszer segitsdgdvel. egyensrilyozott megnes Ez a c6l lebegeua szemeel6u.6sk6rtilbeliilndgy6vigtanott.mire ami a probl€makulcs,itjeeljutottahhozaz alapvet6felismer6shez, hogyanmegy v6gbea lentette.Ldgyvassalkis€rletezve 6szrevelte, p6lusvdbds, vonalnak' es hogyan keletkezikegyiiltala..semlegess6gi nevezetthatds.A p6lusvdltds sorilnez a nagyonkeskeny.semleges z6na,igenfonrosszereppel bir.Teljesenlekdt6ttefigyelm€tez a semlegesvonal,s eleintenem figyelt el6ggda ligyvasbanbekdvetkez6 p6lusvdhisjelent6s6g6re. Pedigez a p6lusv6lt6s adtavdgiil a megolj6l kis6rletei abba is hagytar6gebbj d6st,6s olyan sikeriiltek,hogy kLuatisivonalet.amelybenm6g akkumulitoftelepeket is hasznriitaz elektromiignesekhez. 18?4szeptenberdre oly m6rt6kben ki tudtacsiszolni,finomitaniaz eljdrdst.hogymdrnemvolt sziiks6gelektromSgnesekre. Az 1 dbr:inj6lldtszikaz alapelrendez6s egyszerlis6ge. Egy patk6 alaki permanens m6gnesen billeg egy lngyvasdarab. Fonros,hogya rniignesnem€rhetkdzvetleniila ldgyvashoz, egy darabfa vagypapircsiktdvtart6ravansziiks6g. Ha egy szdlietteszijnka ligyvas kiils6 v€g6hez. akkora kis l6gyvasddli p6lusi lesz,is vonz6dni fog a permanens mi{gneshez. Ha viszont lebillentjijk,mint ahogyaz l/b. dbr6nl6tszik,akkor megviiltozik.megfordula p6lus; eztonnantudjuk,hogya sz6gilyenkorfdlfelE6ll. Vanviszontkdztiikegykeskeny szakasz. ahoLsemleges a l6g.Jvas r'6ge.ilyenkorlepottyan r6laa szdg:eztnevezte Garysemleges vonalnak. 208

l. Ez egymdsikviliig...

Kina- ezegymdsikvil4g.Mig a kriz6pkoriEurdpa6hezik6saligfejorszega. t6dik,Kinaa Fdldleggazdagabb. technikailag legfejlettebb

IL Ez egymdsikvildg...

A feisd,,milli6"hiilgyta$aitalpigselyemben. Ldbfejiik- az6v- zsugoritott, sziizados hagyomdnynak megfelelden amitkisgyermekkorbankezdtek,6segydvtizedesszdmyiikinz6sut6neftekel.

A r6gi Kindbanneml6teztek bdrtdniik.A biindsdknyakdba egysilyos fatdblit tettek,igy nemtudtaksemenni,sem aludni.

Akasztas kinaim6dra.Az elfteltcsakldbujjhegyre dllva tudott leveg6tvenni. Amikor mdr nem birta tovrbb, megfulladt.

vil6g... III. Ez egyn,lasik

pekingiutcar6szlet: egyhid feljdr6ja.A Egy szokatlanulsz61es csaka csaszirhaladkorldtoklalhirom r6szreosztotthid kdzep6n Ezt seholmisutt nem hatott6t,az alattval6knemhaszndihattiik. lehetettmegtennia Fdlddn.

A Fiild legn6pesebb, legszorgalmasabb. leggazdagabb birodilminak utcdin ,lland6 volt a nyiizsg6s. A gazdasdgifejl6d6s motorja a hatalmasds egys6ges bels6piac volt, minden sajit technikai taldlmdnytelfogadott6s felhaszndltez az 6ridsi v6srirl6e16.

IV. Ez egymisik vilrg...

A NagyFalomladoz6r6szlete az 1800-as 6vekv6gen.Egy tfusadalmi,katonaikihivdsraadotttdvestechnikaivdlasz.A Fal csak a kisebbrabl6hadakt6lv6dtemega birodalmat,6snemsokdig. A vaslemezekkel boritott zrrt harci szekerek a kor tankjai- tudtrikcsakmegrillitania rab16,lovasseregeket.

A kdz6pkoriEur6pag6tikus katedrdlisainak kinai megfeleldje a pagoda.A kinaiak mindazttudtdkaz 6pit6szet161,amit eur6paitdrsaik,dm a legnagyobb, leghasznosabb 6pitmâ&#x201A;Źnyek a mestersdges foly6k, sz6lescsatomiik voltak.HosszukLondont6l Athdnig6rt volna...

V. Ez egym6sikvilig...

Az els6globalizici6-ellenes felkelds,azelbukott,,boxer"ltrzades. A hosszi technikai6smodlis hanyatldsutdna felkelEsnek hajszdlnyi esdlyesemmaradt.A maroknyikiilfdldi katonakiinnyeddn legy6ztea nyilpusk6kkal6sf1ib61k6sziili dgyfkkal harcol6 li.zad6kat.

b' ..:, A megk6sett technikaifejl6d6sels6jele.A Knaiakek:korra 169 gazdasdgi, elvesztett6k els6sdgiiket a technikaiversenyben, a vasutatmfu csakkiilfdldi tirsasreok6Ditettek.

VL Ez egymdsikvilig...

szina mandarinvizsgiik maradvlnyai: Egy tudlsalapitdrsadalom azjuF sora.Csak haszndltvizsgaftilk6k helye,a dolgozatirdshoz hatottmagasillami pozici6ba,aki a rendKvtil neh6zvizsgdksordn tetttanfbizonysigot. mf velts6916l sz6leskdrili klasszikus

egyr6sze,melymiit mriszereinek A csiiszdricsillagvizsgdl6 jezsuitdksegits6g6vel az ,'69fra",ezerl kdsztilt.Mivel a csdszlLr, tijrt6nik. A baj csak ami az 6gbolton kellett an6l, mindenttudni semmitsemertettek. azvolt. hosvmindebb6il

Vll. Ez egymdsikvildg...

:' 'l' .j

- szdlmalom A mindennapi 6lettechnikdja Knai m6dra.Az egyszerf,ftigg6leges tengelyii,hordozhatd, szetszedhet6 szdlkerâ&#x201A;Źkek szilzezreit haszniiltilk 6116sre, cintcizdsre. Olcs6bb,szellemesebb, mint azEur6piiban eltededtvizszintestengelyiiszâ&#x201A;Ź1g6pek.

A kinai h6tkdznapok a talicsteherhord6ja. ka. J6val tdbb terhet lehetettvele vinni meger6ltet6sn6lkiil, mint eur6paitisaival.

VIIL Ez egymdsikvildg...

valaholEszak-Kindban. Lehet,hogy Vitorldstalicskdkkaravdnja megletehdtrdltatta a hat6konytalicska6saj6 csatornarendszer g6zg6pen elterjed6s6t? a alapul6technika

vagy A zsugoftottl6bri n6k alig birtakjdrni, ez6fthordsz6ken 6ket. K6t felndttet is kdnnyen elbirt a talicskds, talicskdntoltik el, igy emelni merta tehersflypontjaa ker6kfeletthelyezkedett nemkellett.

lX. Ez egymasikvilag...

':i!,' Iti'.

Falusiakgramofonthallgatnak.,,A kiilfttldi ftddgdk boszorkdnyos Ekkora miir g6pezete" a tanulatlanparasztokat. megbabon6zta miatt 6vszilzados haladdsellenessEge Kina n6pe a mandarinok - mdlyseges, 6vszdzaddal nyomorban dlt.A ndhdny remenytelen jdldtnek nyoma sem maradt. viszonylagos korAbbi riry.-ii

tlt .i,

mâ&#x201A;Źgfejlett,gazdagKina hatalmas 6piumsziv6k.A technikailag Emberektizmileziistk6szletet olcs6ntermelt6piumracserdlte. li6i, csal6dokmilli6i mentektdnkre,a tiirsadalomszabiilyosan ekkoravesztesâ&#x201A;Źgbe. beleroppant

X. Ez egymisik vilig...

petr6leumoshord6kat tol6talicskakonvoj. Jelenet a 20-as6vekb61, m6gmegtudtdk Teherautd? Olajvezetdk? Kdtszdz6vvelkordbban haldokl6bivolnaval6sitani,de egytdrsadalmilag, technikailag rodalomban ezrndrel6rhetetlen volt.

Kett6sferdefogaziisifogaskerekek kinai sirokb6l.Am azijtlet 6stctmeggydrtris nelkiila legjobbittlenemel6g.Sze$ziimg6pek tek is elhalnak,csakfgymint Leonardotalilmdnyai.

Xl. Ezegymrsikvil6g...

alkalmasm6lyffr6tornyoka 20 as S616-6sfijldgdzkitermel6sre A kdpel6ter6ben bambuszb6l 6vekbenSzecsudn tartomdnyban. liltszanak. A kijrny6kbeli hdzakezreit k6sziiltfdldgdzvezetdkek Evszdzadokkal megel6zve Eur6 fiitdtt6k,viligitottdkfdldgdzzal, pdt. A m6lyfirds ismerereharalmasrechnikaifiil6nyt adhatott volnaa Knaiaknak,de nem6fietf6kmega n6vtelenfeltalil6k iltal kidolgozotttaldlminyjelent6s6get.

XIl. Ez egymdsikvilig...

fti{

:ii'

6sffr6fejek gytutdsa. Fdldgazvezet6kek

Az ut6bviz, s61â&#x201A;Ź6sfitldgdzkitermel6sdre. M6lyturdstechnik6ja kitdrdsgdtl6kat, elztu6csapokat is kelbihoznyomdscsiikkent6ket, lett gy6rtani.A technol6gia exportk6pes lett volnaa szomsz6dos 6sPezsiiiban. Kdzel-Keleten

XIIL Ez egym6sikvildg...

1. kazin 2. bojler 3.lapdtok 4. fiivdka 5. fogasker6k 'fteteI

A csdszdrij g6zturbinrija.A g6peta fiatal Kang-Hszi csdsz6r oktardsdm dssl6rakoztatisdrakdszitettel67l-ben M. crimaldi jezsuitaszerzetes. Ez a kezdetleges gozturbindsjiirmri kiindul6pontja lehetetr volnaegyipari forradalomnak. Azonban I csakjAt6kszer maradt,mint az azt6ksfokbantaldltjdt6kkocsik. Mi kell abhoz,hogy valaki.eg1adoniddbenfelismerje egyprimitiv szerkezet elvijelent6s6g6t?

< A ..technoldgiai transzfer' djabbcs6dje. r egymrisikkhasznalatlan jdtdkszer.A keres6kocsi"egy(fogaskerekeken ,,d61 alapul6)differenciilmf, melybdrmilyen irdnyf mozgiiseset6nmegtartjaegyik aikatreszdnek erederi iranydt. A maigdpr kocsikn6lktiliizhetetlenr6sze.

XIV. Ez egymdsikv i l d g . . . Dzsunkaeliilndzetben. J6l ldtszanak azivelt hasonl6 szdrnyakhoz vitorl6k,melyek 1016szeflien felhf zhat6k, voltak.A iisszecsukhat6k vizszintesbambuszrudak merev,ivelt szdrnyfeliileezdrt tet eredm6nyeztek, a vitorldktol6ereje jelent6svolt, 6slehet6v6 tetteakiir a sz6lirdnynyal szembeni haladiistis

Dzsunkahi4tuln6zetben. Ezeka denev6rsztrvinyakraeml6keztet6 torldkvoltaka legjobbak.Kevdsmatr6z kelletta vitorldzatmozgatdsdhoz, igy n6tta hasznos rakt6r,eziiltal A olcs6volt a fuvaroziis. tdbb laposhaj6testet oszvizd116 rekeszre tottik, ez6fta haj6nem siillyedtel, ha valahol 16ketkapott.

XV. Ez egymdsikvildg... A meggyilkoltRudolf Dieseltaldlmiinya, a dizelmotor.Nem sejtette,hogyazapro koromszemcs6kre tapad6pollenekmillidrd.jaitdmegesallergidt okoznakmajd,s a ttid6rik el6id6z6sdben is tbntosszerepiik lehet.

Liitszatrak6m6nyek egyg6zhaj6n.A val6siigban Magnushatisonalapul6vitorlis haj6.A forg6 hengerekehat6sz6l igener6stol6er6thoz letre.Otvenszer hatdkonyabb ugyan, mint a vitorla,de m6giscsak sz6lkell hozz6.Mire kitaldltdk, mdrlejdrta vitorldk koraa kereskedelmi haj6zdsban.

XVL Ez egynrisikvilig... A brit tengeri6sipari hatalomjelkdpe: haNelsonadmirdlis j6ja,a ,Victory". Ha a kinai dzsunkikvitorlilit lemdsoljiik a

francirik,akkor Nelsonflotldjdnake s6lyesemlett volna.

A ndsodik nagy globalizdci6s hulldm technikaik6pvisel6i. az angol ds ame kai klipper fipusti vitorl6sok.N6hiny hdt alatt 6rtek Kindb6l Eur6pdbads Ameik6 ba, teiival megrakodva. Vitorldik nehezen kezelhet6ekds ala csonyhatisfokiak vollaK.

XVIL Ez egymdsikvili4g... penge.Egy A damaszkuszi kard r6szlete6segy t6r hegye. dt a legf6lelmeEvszdzadokon fegyver volt. A furcsa, tesebb iilvdnyes mintdk a lsistalyszermutatji{k; kezetvdltozatossdgdt mtua a titkostechnol6gia elveszett.

XVIII. Ez egymesikvihg...

1. A. Carnegie,azacdlrijkori tdmeggydes6nakmegteremt6je. Az 6kori Kindbanmarismertvolt ez a technika. leggazdagabb 2. J. P. Morgan,korrinaklegbefolyisosabb, Tesla,,szellemi v6llalkoz6ja, a szabadpiaceskiidte11ens6ge. ledllitottaazelektrodinamika fejl6dds6t. kivegz6sevel"

Az asztallegBanketta Morganac6lbirodalommegsziilet6sekor. fontosabbterm6ktiketformdzza,sin alakii. Vajonhiinyan6rtett6k jelent6megkitziiliik azipardsa tudomdnyosszekapcsolisinak 6'ket? s6gdt?Vagycsaka pillanatnyihaszon6rdekelte

XIX. Ez egymasjkvjlig... Munkaer6MorganbdnyAvolt iban.A gyerekmunka ez6t a a legolcs6bb, Az legtermelekenyebb. akkorivili4gleggazdagabb emberdnekprofitja az 6 verejt6kiik munkAjukb6l, Ez m6g b6ilis szdjmazott. nema tudiistirsadalma...

Az ipari forradalomlegfontosabbgazdasdgiinnoviici6ja:a t6meg6vekben. gydrtds.A k6pa Fordgydrudvarankdsziiltaz 1920-as A magyarGalambJ6zsef61talteNezettT-modellekvdmakdszszeszerel6sre. A gazdasigfejl6d6s6hezmamtu fj technikais kell.

XX. Ez egymdsikvilrg...

A 30-as6vekegyikrijdonsdga a tv-kamera.A Telefunkenc6g k6szi.i1â&#x201A;Źk6nek funkci6jiitma mer senkisemismenefel, annyira m(kiiddtt.Farnsworth elavult.M6gfotocell6s fdnydrz6kel6vel tahlmanyamesszefeltilmdltaezta konstrukcidt.

Vajonmi ez?A technika haladdsa miattma miir senkisemtudndmegmondani,annyiraelavult. A g6pdrapdly-gcirb6kanal6gc6lszdmit6gdpe,1400gdrb6t szdmoltki egy napalatt. gyorsaoo rgy soKKal volt, mint a hagyom6nyos,,k6zi"szdmitds. Az anal6gszdmit6gepek miia teljesenkivesztek.

XXL Ez egymdsikvildg...

Egykorfdlelmetes fegyver az anerikaiLexingtonanyahaj6. Mdrav6glegesen elavulttechnika, hiszenegyrobotrepiil6g6p akfutiibbezerkilom6terr6lmes tudndsemmisiteni.

Az elsdhelikopterkisdrletekegyike.Bdr mindentechnikairdszlet ismertvolt, m6gis harminc6vig taftott, mireazelsdhaszndlhat6g6pelk6szi.ilt. Sziimosmodellhasznelhatatlannak bizonyult, de rijra â&#x201A;Źstijra nekirugaszkodtak,mig el nem 6rt6ka celt,azels6 mrikijd6prototipust.

XXIL Ez egymisik vilig...

ahogya ,'modern"technikiit forg6r6szel Vizer6miigeneritordnak mint a szomLegyennagy.nagyobb, elk6pzelt6k. a 30-as6vekben ludil..mlnlmr. ./ede.Mis volldd(orazdlenjrrd

A ,,korszer("er6mii mdg ma is hasonl6,mint a 30-as6vekben,j6l jellemezve a stagn6list. Nem gondolkoztakfj, jobb elveken.A term6szeitctrv6nyeinek megismerdse,a kutatds fejl6deseek*or kezdett akadozni,majd megrillni. A mdretekbfvdlet6ben gondolkodvaelveszetta sokkaljobb negoldAsok irdnti szellemiigeny.

XXIII. Ez egymisik viLig...

Az 1930-as6veke ffr6tornyokleptdkel az olajmez6ket. Senki semgondoltarra,hogyaz olajkEszlet v6ges.6sa v6gs6kigtiinkreteszia tem6szetikdmyezetet. Most,n6hiiny6vvelazolajk6sz let kiapaddsa, a drasztikus Aremel6sek eldtt.mdgmindiga 30-as 6vekmentaliliisa a jellemz6.

Vizerdmiivektu.binajiiratainak 6pitdse. Az ekkorkezd6d6nagyduzzaszt6dpitesi ldzhatalmas tdjegys6gek. fbly6karcula szabesri tdt viiltoztattamegvdgâ&#x201A;Źrr'â&#x201A;Źnyesen.

XXIV. Ez egymrisikvildg...

harmincas P.Famsworth 6veinekelejâ&#x201A;Źn.

Teslaâ&#x201A;Źsa, karbongombos" lrmpa.

eredm6nyei: munkdjdnak Farnsworth Az els6 elekffonikus Az els6sorozatgyartiisri tv-kamera, tv-k6sziil6k(1937).

XXV. Ez egymiisikvildg...

A fiizi6slabork6pe.A kis, iiveggel zajlotta fijzi6. burkolted6nyben

Farnsworth 6s felesdge 1936-ban. EkkorTeslamiir haszniilta a ffzi6t, Farnswofihpedig 6szrevette ajelens6get.

Az els6Ks6rletiffzi6s berendezdsek.

I Az id6s felral6l66s reaktora,

Farnsworthlegfejlettebbftizi6s reaktora.Ez mdr dnjfi6 volt.

74'f ,A ;

A gdmb alakrireaktor kamrija.

A kamrebahelyezett gijlnbsiivegalakf elekt16dok.

. XXVII. Ez egynrisikvil6g...

Dr. Szab6Ldszl6400KW-os,1507.-oshatrisfokfmdgneses generiitora. J6l ldtszanak a torzmezdtokoza)ferdetekercsek.

A generdtor egymdsikn6ze1e.

XXVIII. Ez egymdsikvilig...

A Minato-f6lemignesesmotor6se.J6l liitszanaka ferdemignesek.

Egy kdzepesm6ret(,n6hdnywattosmotorfog6resze

MdcNEsf,x voNzis,iBAN

A 1. 6brenj6l l6tszikGary elrendez6se: egy kâ&#x201A;Źtkanjemel6kajriil forg6,/-vel jelitlt kis fadarabot l6tunk,6s az e betiikkeljelijlt, lemezb6l k6szult.U-alakdlagyvasat(nem permanens mdgnes),melynek permanens billeBtet6sivel a patk6megnes fluxus6naktoralrirdr6dijk el. Ezaz effektus a megoldds kulcsa.

^) ltigJvastuitrafev d0 tue

b) Uefnt lefel4ddntve

L eba.P4lusvliltds egJLdgtrasrutkti euoryatttsabrA kA ?setkd.ottran a ldgrvasnakeqyheDzete, ahola LigytasftEe Denpoldi.Ah. Ekkora s.o8

Gary 6ta tObbtucat feltaldl6 buklGnt rii erre az effektusra,eg6sz pontosanan:a,hogy tdbbletenergirt lehetkcsalni a term6szett6l, ha m6gnesek erdterdt.mezej6tid6benviiltoz6m6dontleformdljuk.Miben is ,ll ez az erdtdflorzit6 hads,mi6n bukkanfel ijra 6s djm m6gnesc5ldbbletenergial terme16 les/dlekeknel? Altaldban csak"/ l;tszik, hogy szokatlan,a mai gyakorlatt6leltdr6en,alapvet6en aszimmeffikustorz terekethoznakl6!re.Mindezcsakel6gnagyl6gr6sekkel oldhat6meg,ez6ftegy gyakorlottvillamos-szakembemek elevefurcsenak6salacsonyhatdsfokinak ttinnekezeka szerkezetek. Nemcsakmozg6szerkezetekn6l, hanemmozg6alkarrdszndlkiili g6pekbenis feltrinikez a hat6s.ezekr6lis fogunkmajd sz6lni.Ahhozazonban,hogymeg6rtsiikajelensdger, Lijravisszakell menntink a szimmetriafogalmiihoz;s6t a klasszikusfizika ,,kirdlyn6j6n6l", a mechanikdnSl kell kezdeni,hiszena klasszikusfizika fogalmaiterotâ&#x201A;Źr,az er6t6rfluxusa.munka,energia,erti, teljesitm6ny,dram. sebessâ&#x201A;Ź9, id6 stb.- a mechanika fogalmaib6lszirmaztattukIe,6s a mechanikafogalmaihozvan k6tveaz elektrodinamika dsszes,alap-

209

f, GELYGY6RGY:BoRorvAiLEN

m6r6sz6mais. Sajnos,mint m6r emlitetliik' vet6 m6rtdkegys6ge, ezeka legfontosabbfogs.lmakegybena leghomdllosabbakis (Csm a kdd feloszlatdsara). semtdrekszenek IENryECE A SZITIT{ETRI,{ A Tihott talilmdnyok cimti k6nyvbenr6szletesenbeszâ&#x201A;Źhiinka szimUjra e( dz olr elkd\elerlhib:ilutil. I'ifejlodesercil. metriafngalmanak men a fogalomcsoporthoz, ehhez 6s ijra visszakelt ^zonbanterniink e nAlkiil semmitsem.fogunknegirteni t mignesest6bbletenergi6tad6 g6pek,,lelkivil6g6b6l",mlikijdes6b6lMost ez6rtrijvidendttekintjijk felt6telert az energiatdbblet(vagy energiahidny)megielends6nek kell mozg6sihoz a tomegpont folyamatokeset6n.Ehhez mechanikai mi hogy is a mert itt l6thatjukmeg legegyszeriibben. visszat6miink, is mikor, milyen viltoz5st hoz egy-egyijabb szimmetriaszerepe, vagyeltrindse. megjelen6se, szimmetria mozog,vagy6ppeniill sebess6ggel egyenletes Ha egyttimegpont tenni a ez csakn6z6pontkâ&#x201A;Źrd6se,nem lehetval6j6bankiil6nbseget nemhat a testreered6,akkdtf6lemozgiskdzott-, akkoregydltaldn tiv er6-Ilyenkorazt mondjuk,hogya tomegpontimpulzusadlland6, a az id6 fiiggv6ny6ben 6s a 2/a. abfin ldthat6m6don6brdzolhatjuk menr6n egy-egykoordinitalengely vagyimpulzusdt, test sebess6g6t toljuk' 6s od6bb kiv6giuk, szakasz6t Ekkor, ha a 2la. 6btab6,rmely 6nEzalatt azt kapjuk;azazegyidtibelieltolesiszimmeEiet. ugyanazt el6re jiik, hogyid6benbermelyikiranybatolhatjuk(transzformdljuk) ugyanazt. mindig visszakapjuk szakaszt, a kivdlasztott vagyhiitra Itt a transziorm6ci6^z iddbeli tologatdsel&e vagyhdtra'de m6gtiikcirszimmetriais jellemezhetia rendszeft(igazcsal hosszabb-r6videbb ism6tl6dika foaz nem biztos,hogy a v6gtetens6gig szakaszokon, j6l litszik' 6sa (mint ^zonban szimmetria) lyamat).A folytonoseltolds utdn visszakapjuk folytonos eltol6s (mint szimrnetria{ranszformdci6) az ercded abrdt. mintha mi sem t6(6nt volna, ezert a rendszetir levezzik, vaidns. EzEketaz invari6nsrerdszereketszimmetrikusnak egyszeni esetnek van egy ilyen tiibbf6lefolyamatosszimmetri6jais lenne,de mostjijn a l6nyeg:ha valaMindezteljesen6rdektelen milyener6velhatunka tdmegpontn,akkoraz Syorsulnikezd.A 2/b. test (nem sziikrendelkez6 dbr6nliitszikegy b6rmif6legyorsuliissal hogy ez a gyorsul6sSlland6legyenid6ben)impulzusenak s6gszerii, diagrammja az id6 filggveny6ben. vagysebess6g6nek Litszik, hogy itt az iddbeli eholdsi szimmetriatruir ehiint, htszen el6re ki, aztnemtolhatjuktetsz6legesen bdrmekkom szakaszt.viiBunk 210

M,{cNEsE( voNzis,iBAN

vagy hiitra, hiszenm6s 6s miis lesz a fiiggv6ny a kivalasztottszakasz el6tt ds mdg6tt is. Azzal teh6t,hogy er6 hatott a tomegpontunka,sl, wsztettiink egJls.i metrilit. De mdskâ&#x201A;Źnt is megfogalmazhatjuk ezt az illitestr ha csdkkentji;ka mozBdsszimmetridjiit.akkor erd l6p fel. sebessdg azegyrl inerciarends?e 6lndzve sebessdg a misik inercErendszerbo n" rve

I (lranszlomacid id6bel ellolrs ulr0)

o---.>

iddbrl0 lolds(lranszlormdcid uldn)

H h) id6beli ehoks utuin

2- 6tJta.Egreneswnal noqds szimnetridja.a) A tdnegpontrc en hat6 er,6 Newton1.ax ttndja.b) Efi hata t,megpotra. A sebessd| n(;.A.egyszeriieholdsiszi,nnettiaelninik,dea na|yitdsisainmetrianZg neBmarad. Nevoi IL ari6ndja inZnyes. Mig a 2la. 6br'n l6rhat6eserfelel meg NewtonL axi6m6jinak, azazhogy egy test megtartjaeredeti mozgdsdllapotdt, ha nem hat rd er6; a 2/b. dbrafelel meg NewtonII. axi6m6jdnak, amj az F = ma alakbanj6l ismen.Kev6sb6ismen,de legalibbolyanfontosaz f =t, alak,azazaz impulzusid6beli megv6ltozdsa egyenkiaz ercivel.J6l l6tszikteh6t,hogy egy test mozgrisrllapota er6 hat6sdra mark6nsan megv6ltozik, de ekkoregyeltoldsiszimmetri6t mdrvesztettiink is. Ez azonbarnem aztjelenti, hogyenergia6s az impulzusmegmaradrisa ne teljesiilne. Egyenesvonalf mozgdsesetenugyanis,ha az er<i6s a (vagy sebess6g impulzus)iMnya egybeesik, egy kevdsb6ismert. h6ttâ&#x201A;Źrbenmarad6szimmetriamagjelen yan, ez a l:izonyosnagylttisi szimmetria.Mit is jelentez? Ez aztjelenti,hogy ha van egy erdnk,amelyesetlegid6benm6g vdltozikis, az l6nyeg6ben egy m6rrdlcendszer, egy skelamegvfltoztat6s6t6lfiigg6en5lland6marad.Hogyanlehetneezt szeml6lterni? Vegyiinkp6lddulfeh6ralaponegyfekerekorongot.Nemrudjukmegmondani,hogy mekkoraa korong6tm6r6je,ha nem tesziinkmell6

2r1

EGELYGIORGY: BoRorv^ELEN

vagy valamilyenismert m6retii t&gyat, p6nz6rm6t,gyufasdobozt. a a korongk€p6r6lnem kdvetkeztethet[nk bdrmimiisr.Onmagdban valamilyen standardis er6 6rt6k6t az korongitm6r6j6re.UgyaniSy kell vimert€kegys6ghez megv6lasztott hoz,valamifdleonk6nyesen - a A tivolsilg 6s az id6 egysdgejhez iinkdnyesen szonyitanunk. rd"tJil v;hs/tnltuk kr' de et n?n ?t\ tetmi' c.illdgd./rrJelcn\eeeil. 6ft1k, hiszel tudjuk. hogy orsz6gonk6nt miis 6s s.er tibal riigzitett m6s lehet a hossz.vagy az jd6 m6rl6ke Ez az alig ismert nagyitiisi szimmetriaaz oka annak,hogy m6g ma is nagyonzavarosaka gonclotekintet6ben.De I6Pjiinktolataink a szimmetria6s a megmarad6sok vSbbaz egyenesvonald mozg6sokt6la sok tekintetbenhasonl6g6rbe vonali mozgrisig. kdrmozgdsalapeseiea 3/a 6brenl6tszik. A legegyszerribb

uldn d6bel , h i,sllmnszlormdci6)

uldn id6beli".llolas

A ^) ilhldd szaIsebess;I

b) id6beLieltaks utdn

3. ebnm.Ktimo.gtis s.innetritta. a) A inegpontra nem hat n|onntik b) Nyotnatlk hat a fin.gpontru. A s.itgsebesllg nd. A. egrs.et eltolisi s.irnnenia negs.ilnik, de a ragittisi s.ittunetia niq tnrytnand.

hanemszdgsebess6gdt Kdrmozg6seset€n,nem a test sebess6g6t, igy az im_ haszndljuk, €s impulzushelyettM impulzusnyomat6kot, puJzusnyomat6kot az id6 flggv6nydbendrdemesfelrajzolni.Egyen a 3/a.dbrdlkapjuk,6s att6lfiigg6en,hogya forg6 leteskijrmozgdsnal mozgunk,mds6s mdsimresthezk6pestmi milyenszbgsebess6ggel pulzusnyomal6kot ldthatunk(2/a.Sbra).Az egyenesvonahi6s iorg6 anal6g.A 3/b. iibramutatjaazt az esetet,ha mozgiisteh6tegymdssal

212

M,icNEsrKvorzisri8AN

(aminemsziiks6gszeriien valamilyennyornat6kkal 6lland6az idoben) gyorsitjuk. tdmegpontunkat Ekkor az impulzusnyomat€kunkra t6bbdnemjellemzoaz eltoldsi szimmetria. iim ez nemjelentiazt,hogyaz impulzusnyomatdk. vagya test osszenergiSja ne mandnameg.Ez is ugyanazaz eset,mint az egyenesvonaid mozg6,sn6l, azaz egy agr-ittisis:.inmetria ntig min dig lltezik. m1gmegmarad. Az impulzusnyomat6k €s a szaigsebess6g pdrhuzamos vektoram6g nindig lesz.6s a skdlamegvilasztdsit6i fiigg6enmindig ugyanazta k6perkapjukvissza.semminem viilto/orr. J/a/ megrnreg) 5,,immetrid\al \dn dolgunl.E: mindaddig. ami9egyerlen szimmetria is l6lezika rendszerben. addig fob'amatos negnarad u enetgia,az impLllzus 6s az impuizusnyoma!6kazaza geometriai tipusi szimmetriek. Ezekbenaz esetekben a hat6sds az ellenhatas tiirv6nyeis €rv6nyesi.il. ami NewtonIlI. axi6mSja ez l6nyeg6benburkoltanazimpulzusmegmaraddstielenti. Mig NewtonII. axi6mdjaburkoltanaz energiamegmaraddst ta$almazza. a hatdsellenhatds torvdnyel6nyeg6ben azimpulzusmegmaraddshoz kapcsolhat6. Newtonszabiilyaitn6haaxi6miiknak, n6hatcjrv€nyeknek nevezik. Az axi6m6kbizonyitds n6lkiilelfogadhat6 kijelent€sek. melyeketa ta pasztalatok igazolnak, s messzabiilyokb6l nemvezethet6k le. Axi6ma teh6taz a szab6ly. megfigyeldsb6l ad6d66ltal6nos 6rv6nyrikiivetkezter6s.nelyb6l belsaielkn notunsoknilkiil le\ezerhetdtdbbtdrv6ny-Most aztvizsgdljukmeg,mennyireiiltal6nosithat6ak ezeka..szabdlyok". Ha ial6lnenkegyolyanfolyamatot,aholnemigazpdld6ula hatis(ahol,n a ldmeg,d pediga ellenhatiis. vagyaz F = ,n.riisszefiigg6s gyorsulils),akkorterm6szetesen felmertilhetne a gyani. hogy ezek' ben a folyamatokbannem maradmeg sem az impulzus.sem az energia.sem az impulzusnyomatdk. Hol, hogyanlehetilyen iolyamatotkeresnia mechanikdban? A v6laszta .Tibott tuLAlndnrok ban,valaminta ,,Beve:etlsu tirtechnol.jgidba l.. 2. 6s 3. kdtei6ben is megtal6liuk.Olyan mozgesokat kell talilnunk. aholu no.gdsnaksenmifdles.inmet ija rin.r. Ez azt jelenli. hogy semmif€le folyamatos6s diszkr6tszimmetrianemmaradhata rcndszerben. azaz fblyamatoseltol6si vagy nagyitdsiszimmetriiltsem sz bad hagynia vizsgdllfolyamatban. Ezdrtp€ld6ulsikmozgi4s eset6n.aholaz impulzusnyomat€k mindig a sikramerdleges (blil.m6rt6keid6benv6hozhar), sosemkapunkelr€r€st az energiamegmarad6st6l. Az impulzusnyomat6k ekkor mindig ugyanazon egyenesmentdnviiltozrk,teh6tegy nagyitisiszimmerria m6gmegmarad. Ahhoz,hogyebb<ilaz illlapotb6lkiibrjiink.az sziiks6ges, hogya kiils6er6k6lland6anvdltozzanak,6s olyan.teljesendl-

213

EcELv GY{iRcY: BoRorvAiLEN

teljesen mozgdstadjanak,amelya pontimpulzusenak taldnosl6..})eli mers?mmozgAsit,v6ltozdsitokozza.Ebbena mozgdsban Sltalenos mifeleszimmetidtnemfogunktaldlni. A feltaldl6k legtitbbszijraz6n nemjutottak eredm6nlre,mert meg^zt egysikbantitt6n6,debonyolultpdly6nval6mozgat6ssal. elâ&#x201A;Źgedtek majd segits6g6vel gondoltiik,hogymindenfâ&#x201A;Źletriikkds mechanizmusok tbrv6ny6tNaiv m6megmaraddsdnak azimpulzusnyomat6k kijdrsszdk don olyan forg6 kereket pr6bdltakkdsziteni,melynekegyik oldal6n tijbb sLily,vagytdbbgoly6volt, mint a masikoldalonEkkorazonban Ahhoz,hogya nam6gmindigott leselkedika nagyitesiszimmetria. legalibb klt tengelr ki;riil kell gyitdsi szimmetidt6tmegszabaddjunk, forgatni a tdmegpontot,vagyis ne sikmozgdstiddzziink el6. Ennek a hogy ez mrir nem 6beli (Niels mozg6snak az lesz az 6rdekess6ge, azaza forgdsoksonendj6nek 1802-1829) Abel, norv6gmatematikus elEz l6nyeges az eredm6nyhez nemvezetugyanahhoz felcser6ldse kepest. vonali mozg6shoz vagyazegyenes t6r6sa sikmozgdshoz Ez a teljesen altaldnosmozgaslegegyszeibben egy igynevezett meg,melynekrajzaa 4. 6br6nletszik.(A kikett6singdvalval6sithat6 a tirtechnohiSidba"3 kotea ,,Bevezetas s6rletfeir6sar6szleresebben r6ben,A klasszikusfizika hibdi 6s a SpndldiMnika cimti dolgozatokkiterjeszt6s6nek. Ugyanotttaldlhat6mega mechanika banolvashat6. Cs6kiirCsabamunk6ja) azegyenletendszere a spidldinamik6nak

1. ebft. TlrbeLi kettds inqa elrende.4seas naftse. L ninSjel-feldolqovi s.dni isap: 4. nyotnelektrcrik': 2. adatcy,fijt,5lairrya;3. niftskiirr4kl' tat6-displaJ; 5. csatigr: 6. forgdsi jehAi; 7- rug.j; 8. tdmeqpont;9 10. d. i Sa karjai; q (t) ({h(t) az inga kaiainak sziigelfontuAsaa. id6 JiiBBvi ny4ben(anqtdejet).

2t4

MAGNESEX voNztrsiBAN

Ha egyszerek6t tengelykiiriil mozogaz inga,6s nemcsaka giavilaci6,hanemegy rug6 is kit6rithetiezt a bonyolultmozgi4st v€gzri ingdt, akkor ldtjuk, hogy a tdmegpontrahar6 aktiv erd elland6an \iltozralja az tr6nyit,6sa tdmegpontimpulzusnyomat€ka is minden id6pillanatban mds6s m6s,semmifllefolytanoss.immetrianemiellemzi eal a rendszert.A szimmetria{6rk6pen ez a,,senki fiildje", mert a klasszikusfizika eddign€mfoglalkozottezzela fontosteriilettel.(A titDegpontrahat6er6 drv6nyes6s id6fiigg6,s ha a fiig85 Iegesingdtkuldn vizsgdljuk,a 16har6k6nyszeris 6rv6nyes6s id6 fijggder6t ad.Ez m6r kiviil esik a mechanikaj6lismerr,elm6letileg 6s kis6rlet:leg is vizsgiiltteriiletein.) Mit is lehelnem6miezena teriileten? Lehetnemernia tdmegponF ra haI6er6t6s a gyorsul6stis rigy,hogy mindenidripillanatbar mindegyiketmegmdrjijk.Ha az F = na val, akkorNewtonnakvanigaza ebbena teljesen6ltal6nos esetben is, ha pedigaz F nemegyenl6maval. akkorvalamiijszeni tdrv6nyrkell keresni!Ez a m6r6sazonban nagyonbonyoluh,6smindez ideig,legobbtudom6sunk szerintsenki nemvdgezteel. (Igenpontosan kellenem6miaz aktiver6th6romt6rkomponens ment6n,hiszrer6zis6s fdzishiban6lktil.Ez rechnikailag igennehdz,taldnmegoldhatadan mer€sifeladat.) Azt viszontkajnnyebben ellen6rizhetjiik, hogyvajonmegmarad-e az energia? Ebbenazesetben csaka tdmegpont sebessdgdt kell megmdmi az iddfiiggv6ny6b€n, hiszena tdmegpont r6mege dlland6.Ha k€pezzijk az E =mv) + mgh mennyis6ger id6pillanarr6lid6pillanarra, akkor m€r6sselnyomonkdvethetjiik,hogy az energiaiilland6 marad-e.Ezt a mdr6stelv6geztiik, 6s aztral6ltuk,hogyaz energianem {lland6 id6. ben a legiltalinosabb, k6tteng€lyesingamozg6seset6n.Termdszetesenfelv€t6dika k6rd6s,hogypontosan rn6rtiink-e? Ebbenaz eserben a kontrollmdrdsr fgy vdgeztiik. hogyegy-egyrengelytrdgzirve.a m6sik kiiriil ingadozva. v€gezriikel a mdrdseket. Azr ral6ltuk,hogyha 169zitjijk az egyiktengelyt,akkorm6r€seink a Newton-f6leF = .a -val jellemzett energiamegmaradasr mutatjdk. Ez az eserj6l elki.ilijniil a tiibbit6l.ilyenkora mozg6testenergiiija a srirl6d6s miattexponencidli\an c(cikien.Bfu az ingrmozgiismiafta sdrldddsrdobennemepeszen dlldndd.ennekperiodikus vdllozaqa jol lii(hctda mer6sekrel. 1n-miresekelernz6sdb6l az l6tszou,hogyminditssze n€h6nysz&aldkoshibiir v€teittinka m6r6sek sor6n.)Mindk6ttengelyn6l ezt rapasztaltuk, ami_ kor csakaz egyik tengelykiiiil forgoft a tdmegponrunk. (5/a.dha) A helyze!drasztikusan megviilrozik, amikormindkdttenEelykdriil egys/erreforog a tdmegponrunk. aza,/elsd riindTesre egy rel;eren szabdlytalan, rendezetlen ingamozgdst kapunk.Az 5lc. iktlli. l6tszik,

215

EcELYGYdR6\: BoRor!AiLEN

engelY a) fiigg6leges +EqUl -

E_ul

E-=;N +jauat+ rq

-.-

EdYUi

E- IJ]

td=-n

+-oEoi.+

ac,

+Eartil - - - Fd ttl - - E!{rl -E![r] _-"" Eq tI Exp..(E! Irl)

0?5

4 =l*' -le..'".!e",,:., !o'.,'et 5. 6bra.Ha kAt kngely kariil fonS eg'-tdnegPont,ndr nemni,\di8 teljesul a. etrcrqia-Asinpul.utne9na.adds.

216

MicNrsEx voNzASABAN

jellemzi a lecseng6s hogyez esetbenmesszenem az exponencidlis ndhrny esetbendrasztikusan lec.rdiler. folyamatotraz osszenergia mdshelyekendmszrikus?n megn6.Azt m6gcsak-csak lehetnemondani,hogya sirl6ddsmiattn6hahirtelenlecsdkken az energia,de ^zt hogy a energi6l ad a rendszemek. miir nemlehetr6tbgni, sirl6drs A rendszer rugalmas r6szeiben terjed,t6rol6dikaz energia:n6haelnyel6dik.n6havisszaad6dik. A rugalmassdgi modulusok, 6s a tdrolt A konh6t m6risipa eneâ&#x201A;Źiik viszontj6lm6rhet6ek â&#x201A;Źs szamolhat6ak. ram6terek melletta rugalmasan tdroltenergia6ndkeugyanokozhibrit, nagyjdb6la vonalvaslags6gon beliil befode ez az 6sszenergia-gorb6n mint a v6ltoz6 ly6soljaaz eredmdnyeket, azazmdgkisebbm6rt6kben. A m6r6sek sordnel6fordultolyanszerencsds mdr6s-beinditiis, slirl6das. hogy a tdbblerenergia m6rt6kemiatt a, tE6leugrot az illvdnyir6l. voltak,azazha egyrdgziteltdllvanyhoz A mdr6sek megismetelhet6ek hdztukodaaz ingit ezdltalminda rug6tmegfeszitettiik, mindpedig -, egyel6irtmagass6gba emelliika tdmegpontot akkora mozgismin6s dig ugyanigyzajlox le. Ez is mutatja,hogy a meresmegbizhat6 pontos.Nos. ha az effekus ilyen l6tsz6lagos egyszeris6ggel el6ellithat6.akkorjog8almeriilfel a k6rd6s, hogymi6rtnemlalilkoztunkmiir ideigezzela folyamattal? A kdrd6sjogos. a vilaszpedigaz.hogyigen, talSlkoztunkm,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,r ezzelaz effektnssl, de neulfgeltiink oda. A TERI{ESZET TALANYAI A termdszer legaliibbk6t ilyen effekustmular,ftszbena ,,Ttboxta-ban (az 6hala ldbndnyok" miir leirt Schauberger-f6le tal6lrn6nyn6l megfigyehpisztrdngok mozg6s6n6l), 6s a tomdd6mijkbd6sekor. Azr kell tehritfigyelniink,hogy hol van a term6szetben olyan folyamat. aholegy-egytdmegpontmozg6salilland5anLigyvaltozikaz id6ben. hogysemmif-6le szimmetria nemmarad.Erdemesezt a t6rbelispirdl szeriimozgilsokn6l keresgdlni. mertott sejtheto. hogyezekaz eserek jelens6g a piszt' el6dllnak. Mindkdtilyen,a termdszetben el6fordui6 r6ngokmozg6sa 6s a lomdd6 fblyad6kmechanikai esetek.Ezekszjimit6sokkal igennehezen leirhat6,iltal6nos.6rv6nyes mozgrisok, 6s ^z (amikoregy-egyfolyailyen tranziensmozgrisokkis6rletivizsg6lata dEkcsepp vagy leveg6r6szecske pdlydjdt.mozgrisrit. a rd hat6er6ket kelLene vizsg6lni)rendkiviilneh62kâ&#x201A;Źs, gyakoriatilag kivitelezhetetlen. A pisztriingr6l azt tudjuk.hogyszinteer6feszit6s n6lkiil,uszonyii! alig-aligmozgalvatud egy helybenmaradnia v6gtat6hegyiparakokban. s6t k6pesmdg ilr ellen is iszni. minimilis lipl6l6kfelv6tellel. Pontosan az tijnt fel Schaubergernek, hogynemaz uszonyukkal csap

217

EGELYGYdRGY:BoRorvA6LEN

mint a tdbbihal,hanemvalamimds,.triikkjiik" kodnaka pisztrangok, van. Azt felteielezie,bo$ a kopoltliikb6l ki6,ram\6{ol)adek a pisztt6rbelispirdl menten rdng 0$6 alakdtestekdriil dug6hriz6szertien, oly nagym6rt6kben 6ramlik,6s ez ^2, ami a pisztrangel6rehaladdsSt mdsikhaaz effektussaltaldlkozunka term6szet segiti.Ugyanezzel jelens6gâ&#x201A;Źn61, porvagy mozg6 a tomdd6nil. Egy-egy torndd6 sonl6 gyakran a tdlcs6rel6g el6iell,hossaiideigtart,6s drdekesm6don foj6l lyamat6nfenntart6.A torned6vagy ,drdiigszek6r"mozg6s6niil drkezika szrikiil6mozgdssal kivehet6,hogy a leveg6tdlcs6rszerii, vasegy k6m6nyszerii, nagyjAb6l egyenletes sz6l6rvâ&#x201A;Źny alj6ra,majd l6tszik,a 7. 6btagsagu hengeren tiivozikfelfel6.A 6. dbr6na pisztrang rdnpediga torn6d6struktfrrja.

6. 6br^.AmmLishalakk,ral. a)AltaLinos,s.olaisosdrunbs. A kisnakrlla = | 00.000.A. tiftlnnds ellendlldsitinrezdjeO.oU3, anikor a Reynolds-r.d,n as a lehet6 lesjobb. b) A pis.trdng katdine zitis,a sft kpnak metfelel4, drantus, amit kii' a csavaft, hdrcmdinenz is, szinmetriamentes ,,ttiikkje ellendlldsi tdnyezdje 0.015,lr'i.rs.er kopobfnjdval er eL Test'nek lbnleges meqisellend dsnALkiilhakd. nttzabb, minta makr6Li6, llitszik,hogy vaiamibaj van az Mig a pisztrdngn6l egyertelmiien hiszennemlatjuk,hogykijl6nit_ impulzus-6senergiamegmarad6ssal, a tomdd6,,meggyanisifejtene ki az 6ramliissal szemben; sebbenerijt ig6nyel.Azt tudjuka tomed6r6l,hogyez a sz6liirt6sa"magyarizatot 2002jiniusdbanpusztitott), v6ny mindeniittel6fordul(Budapesten, tavaszfolyam6n.amikor leggyakabban az Egyesiilt Allamokban, de leajdul6hideglevegdtalrlkozika d6lr6lf6lfel6Aaml6 a Kanaddb6l leveg6vel.Ez a kevered6s a?I6n,â&#x201A;Źrdenedves,meleg,atlanti-6ce6ni kesm6don,a kdt leveg6reteg forgdsetid6zi el6. 6s szerencs6tlenebb ezekfelemelkednek, fiiggdlegestengelykijri.ilmozognak. esetekben 218

MicNESEKvoNzasaaAN

Az erdsebb,nagyobbenergi6jitorndd6kn€ha1000megawattfeletti teliesitm6nyt adnakle (percekig,vagyakdr6rdkigis folyamatosan), tbbbetegy6tlagosh6er6miin6l. leaz altalaokozottrombol6sm6rt6k6b6l A torndd6teljesitmdnydt pontosbecsl6s. A torn6d6olyanhatalhet kiszdmolni.Ez viszonylag masenergiiitad le, annyirafelgyorsitjaa levegdl,hogyp6ldSulaz 6ltala elsodort szalmaszdlakdtiithetik a rasiti sineket, vagy tdbb tiz tiirgyakat.Ma mar a a brilorokat,nehezebb kilomdteneeldobhatjak j6l a torndd6kiala_ eg6sz meghatarozhat6 segits€gdvel Doppler-radar Ez akdr 300_350 kul6sa,6s az drv6nybenkering6testeksebess6ge. esik nagys6grendj6be kn/h is lehet,ami mdra hangsebess6g p m € l l d l h a la0ze n y h dbnd v t l dl d h s dar ,b e l ssdp i f i l alehzivoll spifilisberrail h h l ed f a n rbl de l s 6 s p i r i

Iel0lndzel

oLdalnizel

a, maximdlh energ bedramld tiszla leveg6 illkdp?6dik a spidlisan Spiralsan mo?gd alacsony nyomas pillanalban leveg6 mes aLl'bell liszla liibbelenrrgla. Minden inrpuhusa. mozg6 16szecske s0ifd menldn '7 - k4lf4lemenetenelked.sii d spird1b6l . 6tx^.A tomtid6tiranldsiszetke.ete ldthatd bels'naltrcn. ternel'dik taibblet, a Csakakals'nil iobban figyelembev6vesemtudjukmeg' Az dsszesismeftmechanizmust Az eddigelk6pzelt magyaftizni^torn'd6 igenmagasenergiatartamdt. (p6ldrulaz es6cseppek vagyvizp6raelprrolgdsdb6l mechanizmusok ezt a hatalmas menypirclg6sh6hat6sa)nemmagyar6zzak szermaz6 kisz6energidjdnak ez6rta torniid6szimul6l6s6val, nyis6glienergiSt, mindigcsakaztjelzik, hogy mitdsdvalfoglalkoz6munkdkszer6nyen mint amennyiillene,ez6rttov6bb tdbbenergiajijn ki a rendszerb6l, az,hogya tovebbA Fobldmaazonban a modelleketkell fejleszteni beliil megmagyariizmfu nemlehetajelenlegikereteken fejl€sztesn6l

219

EGELYGYdRcY: BoRorvAiLEN

megfigyelt,val6sdgban el6ell6 hatalmas ni a torned6lenylegesen rombol66sijnfenntart6 k6pess€gdt. energiatartalmilt, g6pekbenlehet felhasznelni A gyakorlatbana Schauberger-fdle - a ,,Bevezetls a tdrtechnol6gidba" 2. kdtet6ben ezeketa hatesokat ismertetett Potapov€s GonthdrSzliivaeltalkonstrudltk6szll6kekmu16t6t.Gonthir Szliva kdsziil6k6ben hftomditatj5ka t6bbleten€rgia menzi6sspirilpdlydn6ramlika folyad6k.Kdriilbehl 180 sz6zal6kos hatdsfokkal mr.ik6dika bercndezds, 6m eli jelenlegcsakh6benadja ki tudjukhaszndlni. ahle. Ahhoz,hogya mechanikai tdbbletenergidt (aminemieheteF hozFrancis-turbiniit kellenebe6pitenia rendszerbe a k6sziil6k6r6t). len,de rendkiviilmegdregitand jelentkezik tetsz6leges folyad6ksebess6gekndl, Az effektusitt sem a csakbizonyoskittintetettlrtikeknll. ez6n enDeka berendez6snek mint tudom5ny, €s sokkalm€m6retez6se ma m€ginkebbmliv€szet, lyebbenkelleneismernia folyamatotahhoz,hogy el6remegrendelt param6tereken Egy amerikaifeltalil6 rijmrikiidhessen a berendez6s. ad6 hatrisiira ra ribukkanta spiralisdrv6nyeserami6stitbbletenergirt (8.6bra).Ez a megoldds abbantdr el a Schauberger-f6le szerkezett6l, (olaj) pdlydk is forognak, s a ki6raml6 folyaddk hogymaguka spir6lis tapasztalatok hij6n azonbannemsokat hajtjaa rendszen. M6retez6si & a hevenvdszett leir5s.inkabbcsakkuri6zum.

szivally,

<_ Jivdkdk lorqal. i a ka 9 6 p e l .

A k l p b a ne v 6 s p i f dc1s6a l o r n t l nreqiorgaridk azolajar.

8.6btu Richanl Cletn spnd s fotgat,j gape.A kndsok s.efit

220

ijnf?nttdttb toll.

MricN6sEKvoNz,is,$AN

energiatdbblet vagyenerAz iltaliinosmozgdsipdlydkorkeletkezri giahi6nymagyar6zhatja pdlddula turbulencia tulajdonsdgaszokadan it. Az drv6nyes6ramlas(turbulencia) tulajdons6gaival 1696latisziri banvagyunk,rm ezencsakannyitkell6rteni.hogyhihetetlenbonyolult Ks6rletek.€s €vtizedekelkeseredett er6feszit6sei eilen6resem rnegviligitudtuka turbulencia alapvet6fundamentilis tulajdonsdgait tani.Annakellen6re,hogysokmindenkitszdnhet6 a nemlinearilrsok nak,t iir!6nyekfraktdltulajdons6gainak: m6gmindignem kapunk pontosk6peta jelens6gokir6l, nem6rthet6az energia6s impulzus vagymegfluktu6idsa. Ha el tudjukfogadni.hogyenergiak6pz6dhet semmisiilhet megfeleloszimmetri6jrl mozgdsokndl, akkora turbulen ciiiniilfdllelhetcjfluktu6ci6,azazenergiatdbblet 6s ener8iahidny miir kcjnnyen 6rthet6v6 v6lik. jelens6g,aiol az Van a term6szetben m6gegy (malooszkopikus) jdtszik:ez a spiraigalaxisok 0rv6nyesmozgesval6szinlileg szerepet mozg6sa. N6h6nycsillag6szaz univeuummozgiisliltanulmiinyoz!a jutolt. hogykomolygondvan a ,.nagybumm" arraa kaivetkeztet€sre elm6letdvel, 6s az dltalinosrelativitdselm€let mai, egyszerLisitett felfbgesaval. Ha az 6ltal6nos relativitiiselm6let egyszerilalakialennedrv6nyes.akkoraz univerzumnak sokkalgyorsabban keilenet6gulnia. mint amennyitmosta val6s6gban megfigyelnnk. A mii|ik nagyanomrlia, hogyigynevezelt..fekere"vagy,.siit6t'anyag,egy misztikus anyagl6t6tkelienefelldtelezniahhoz,hogya mai val6sdgot visszaadhass6k az elmdletimodellek. Ha azonbana kozmol6gi6val foglalkoz6angol€s portugdlfiziku soknakigazuk van (6k azt 6lliddk, hogy az energianem marad meg).akkor az univerzumrejt6lyesviselked6se, stabilitesajs 6rhe16v6vdlik. Pontosan arraa gondolkod6sra lenneszilks6g,amit id6ig is 6llitottunk, azazhogyazenergia nehakeletkezik,6s n6haeltunik. A tankdnyvfizikaalapjdnugyanisaz univerzumma elgondolrlassi tdguliisateljeseninstabilfolyamar.A mai fizika szerinrk€tfairaszdls6s6gesdllapollehetnea kozmol6gi6ban: vagy gyorsan,robban6sszeriien,nagysebess6ggel kellenetdgulniaaz univerzumnak. vagy pedig6sszekelleneomolnia.Az a starikus,szinreegyenslilyhoz kdzeli illapot sehogysemegyeztethe!6 6sszeaz energia-6s impulzusmegmarad6ssal. Ha viszontt6rbeli.dkaldnosspir6lmozgdsokat vegezneka galaxisok.dllit6sunkszerintnemmaradmeg az energia,6segy dnmagara visszahat6. bngerjeszt6 rendszeriili el6, ami n6h6nyesetben energiit termel,mdsesetekben €nergiiitem6sztel, kozmikusmdretekben. Az egyszerlit6rbeliingdsm6r6s,amelya mechanika egyik alapvet6nek

221

EcELY GYORGY:BoRoTYAEL€N

szolg6ltathat azokaa tijno dllitds6tkdrddjelezi meg,magyardzatot p6ld6ul a kozmol6guparadoxonoka, r6g6tafoglalkoztatjek amelyek foglalkoz6 m6rndkiiket. sokatvagya turbLrlenci6val Milyenbizonyit€kvanazenergiamegmaradisra? Magaa felvetdsis, hogyaz energiavagyaz impulzusnemmandhat meg,szents6$6r6snek sz6mitszinteminden€lm€letifizikus szem6ben,ez6rlnagyonfontosnaktartom,hogyndzziikmeg,milyendllit6sokat r€sztalalunka t6m6n vonatkoz6an,r6szbenegyetemitankdnyvekben, Milyen logikdval,milyen ben a magasabbszinvonalfszakkdnyvekben. m6r6sieredm6nyekkel tdmasztjdkalii az energia-6s impulzusmeghivatalmaradest? J6l tudjuk.hogynems6t6lhatunk be a szabadalmi hoz azzal,hogy 6rdkmozg6ttaliiltunkfel, semmim6ssalnem lehet jobbankivivni a hivataldiih6t,mint ezzelaz allitessai.Az energiamegmaradris €s az impulzusmegmaradas t6telenemcsakaz elm6leli legdltal6nosabb sarokkdve, 6s kis6rletifizika legfundamentdlisabb, gazdastE is 6s igy a politikai hanemefte Apiil az ipa,', emiatt a teljes rerulszeris. (A tdft'nelemszdmoscsatdjabdnydkvagyolajkutakbirtokl6s66rt zajlott.)Majd k6s6bbki fogunkt6rniarra,hogyaz energiapotitika,az olajpolitikamilyen hatdssalvan 6letiinke,de ezt tijbb6kev€sb6 az6rttudjuk6serezziikis. Mind a Newton-axi6mdkat, mind a megmaradisi tajrv6nyeket a fizika a termiszet teljes egAszAre lnlnyes tdr,/enyeknektekinti. lgaz, hogy a halad6sbizonyostekintetbenkorl6toztaa Newton-axi6mek 6rv6nyess6get. Az igen piciny, atomindlis kisebbmertekiitartomdnyokndl,valaminta f6nysebess6gekkel osszem6rhet6 nagy sebess6gekeset6nmir Ks6rletilegis bebizonyosodott, hogynem€rvdnyesek i{ltalinosana Newton-axi6mek. Jogosa k6rd6s,hogytovdbbivizsg6jabb megszorltdsokat latok mutathatnak-e a Newton-axi6m6k €rv€nyess6ge terdn? Azt v6m6nk,hogy a k6rd6sfontoss6gamiatt, mind a Newton-axi6mdkat,mind a megmarad6sitdrv6nyeketa lehet6 legalaposabban, az dsszeselk6pzelhet6eserenagyongondosankim6rt6k,6s ezekaz eredminlek lermdsretesen biirki szdmfuahoTTdfdrhetdek. Ahalenosnak mondhatjukazt az elvet, hogy rendkiriil fontos dllitdsok, tijnAnyek rendkiviil alaposbizontittist iginyelnek.A Iankonyveket6s szakkiinyveketdtndzveazonbanhamarkinos meglepet6sben leszr6sziink.Egyr6szta NeMon-axi6m6kkal 6s a megmaraddsi tdrvdnyekkel kapcsola$ bansz6mos bels6ellenlmondilst, vissz6ss6got taldlunkeldrebocs6tva a v6geredm6nyt: ink6bba hitre, nint a kislrleti eredmdnyekre alapoz6d-

222

voNzi9iB MAGNESEX

nak a term€szeftudomdny legfundamentdlisabb iillitesai. Bizvest k lejelenteni, hogyezeka tijrv6nyek,melyeklegfontosabbak 6letiinkhet ben,kisirletileg a LegkeyasbA ahtuamasztotL legjobban egkAddjelezhetd tdnAnlek. Ezt t6bb mint szdzszakkdnyv6s tankiinyv elemz6s6nek eredm6nyek6nt meremleimi. (A szakkdnyveklist'ja a ,Berezefus a Ertechnol6gitiba"3. kdtet6nekirodalomjegyz6k€ben megtal6lhat6.) N6zziikmostr6szletesebben azelemz6s eredm6nyeit. az, A kdnyvek6s foly6irat-cikkek Stn6z6sekor az els6meglepet6s hogyaUg-aligtal6lunkszeml6ltet6 abriitazokr6la kis€rletek6l6selvagya7 energia rendeTesekrol. amellel a hdromNewron-ai(i6mz. megmaradi4si tijrvdnyKs6rl€tiellen6rz€set mutatn6k.A mechanika kdnyvekgyorsan6tsiklanake fontostdrv6nyekfdldtt, azt M 'tzetet keltv€,hogyez m6r,,ler6gottcsont",ezennincsis mit gondoikodni, nincsis mit bemutatni. l-egfeljebb^z egyetemiszintiiktinyvekmutaF nak egy-kdtebrataz esetl€ges elvi Ks6rletekeirendez6s6re, 6s ott ^zonnalszembedtlik,hogy a kis6rleteketiiltali4ban,vagyegyenesvonah. vagykdr alakripdlydnv6gzik.(A 9. 6hin l6tszanak NeMonII. axi6mdjdnak kisdrletiellen6rzds6hez sziiks6ges elrendez6sek, a 10.6hdn pediga hatds-ellenhatds tdw6ny6nekkis6rletielrendez6s6t mutatja.) Sema szildrdtestekkel,sem a folyad€kokkalv6gzettKs€rletekkdzdtt egjetkn eglet semlehettal6lni, aholdbaldnosmozSdreset€rejavasol-

g TH 9. Abora. Netuinytankinyvi dbrc a ll. axi'ma kls4rleti vizsgdtattihoz.Az e6 Asa. elmozduLlts indiq plirhu.amos,e.irt eznen eItSEt tiltaldnosnAft,

223

EGELYGYoRcY: BoRorvAf LDN

A bemutatott elrendez6sekn6l tdk volnaaz a = p Ks6rletelvegzes6t. az erb. a sebessigd! d glorculds?8\ c|\)enetbeerrel. de a termeszetbenez egyeltaldnnem kdtelez6.Az egyenesvonalf mozgdskiv6telezett,specidliseset,csakerre alapozvanemszabadiltal6nositani tiiv€nyeit. a term6szet legalapvet6bb probl6m6t tifv6ny6Pontosan ugyanezt a laliiljuka hatrs-ellenhat6s is, de i$ a helyzettaldnm6grosszabb. Olyantannek bemutat6s6n6l amikora k€ttestegyiiltal6nn€mmokdnyvip6lddkkalis talSlkozunk, zog, azM statikuse(jk 6s ellenertjk,akci6- 6s reakci6er6khatnak egymdsra.Mdryedigha a dinamikatdrvenyei(61vansz6,akkor megengedhetetlenijlnagy hiba. hogy csak a statileibanel6fordul6 eseteket is, amikor rnutatjdk. A 10.6br6nldtjuk,hogymdgazokndlazesetekn6l egyiiltaliinmozg6svan (azazdinamikaiesetekn6l),akkoris a hat6s€s a sebessdg egyegyenesbe esnek,amj megintcsakegyabszolitspecirlis, az 6sszeslehets6ges esetekkbziil csakegy rendkiviilszlik csoport. Az elk€pzelhet6 eseteknek erre a szLikkis csoportjiira alapozvanem 6rfog6,mindenkorfennell6 titrszabadkimondania hatds-ellenhatris megadott egyvdny€t.Egyiiltal6nnemigaz,hogycsaka kdnyvekben szeniesetekk6pzelhet6k el, hiszen,soK6lem6donvdltoz6erd hathat (egyenes egy tdmegpontra.Ndh6nyspeci6lis,egyszerU esettapasztalata vagykdrmozgas)nemszorithat6bea tiirv6nyli/talinos definici6jdba.

10. 6bta.Newbn lll. ariotruijdnakkis' eti vi.sgtilatdratet ndhliq tanki)nr-vi

Pdldiul a hatAs-ellenhatdst 6s az impulzusmegmaraddst el5szerelettel demonstr6lj6kl6gprdmrds sinekenfut6 tcjmegekkel.ahol kicsiny a sirl6d6s. A l6gpimiis technika viszont csak egyenessinek eset6n

224

{

MdcNEsE{voNa{SABAN

hasznelhat6, iiltalanosp6ly6konhaszndlhatatlan a viiltoz6 gijrbiilet miatt.M6gis,a demonstrdci6nak az a c6lja,hogyteljesendltaldnosan, korldtokndlkiitfogadjukel az impulzusmegmarad6st. holo$a kis6rlet p6lyenv6gezt6k. csaka folytonosszimmetridjd egyenes MAr ezekn€la kis€rletekn6l, illusztr6ci6kn6l fdlmerijl a gyani. hogyfatalist6ved6st kdvettekel annakidej6nnagyjaink,pontosabban azok.akik ezekb6la specidlis esetekb6l t6vesm6doni{haldnositottak. Bdrmilyentelmlszeti tdnAny csakigy fogadhatunkel. ha kikdtjnk a. y'ndnyesslghatdraitis. A term6szettudomdnyban ez egy dltaldnosan elfogadott, sziiks6gszerf l6p6s.6s ha azt6llitjukegy titrvdnyr6l.hogy semmif6lekorl6toz6sa nincs- mint p6ldeula Newton-axi6mikndl a kis sebess6gek 6s iltalenosm6retekkiizdtt-, akkorezt eredm6nyekkel alii is kell t6masztani. Le$zik,hogya tankdnyvek 6s szakkdnyv€k elsiklottaka szimmetria szerintikategoriziilas sziiks6gess6ge fliliitt,6s azegyenes vonali, n6holkitrmozgrsra is kidolgozotteseteketj6szendekban.de tavesendbaldnosltottAk. p6ldeula 4. dbrin Az iiltalidnos esetlegegyszeriibb megval6sitdsa miir fdlv6zoltkettdstdrbeliingaesetelehetne. Itt a" aktiv er6 pontr6l pontn velbzik,6s emiattaz impulzusis mjndenid6pontbanmis 6s m6s.A tankiinyvektovdbbihianyossega, hogy csakn6hiinymutatja be a kapcsolatot a Newton-axi6mdk 6s a megmaradasi tdrv€nyekkitzdtt;a szerz6kegyszeriien nemlitt6k megaztaz alapprobl€mdt, hogy a Newton-axit5mdk a megnaraddsitbn;nleket Jbje.ik ,ti. A taibbmint sziz tank6nyv6s szakkdnyv eftanulm6nyozdsa ut6negydrtelmii, hogy nemcsak bels6ellentmondiisok vannaka kiiliinbdz6szerz6kihal fel€pitett mechanikasfiukttdi kiiz6tt, hanemteljes mtrt'kben lddny4ik a tdtuAnyekAn&resslgi kdrinek ds a szimmetritiknakaz dsszekapcror6a, vagyamintemlitettiik,a NeMon-t6rv6nyek 6s a megmaradisokkapcsolat6nak boncol6sa. K6tf6ledurvahibiival tal6lkozunktehdt:egyr6sztgydngeaz elm6letj megalapoziis a szimmehiAkkihagyesamiatr,m6sr6szrkis6rleti megalapozast semtal6lunka nagysz6mftan- 6s szakkiinyvben. Egyetlenegy m6r6ssemmutatja,hogyegy-egyadonkis6rletielrendezesben milyen pontosseggal lehetettkim6rniNewtonIL vagy IIL axi6mdjdf.Nemcsakhogy ezt nem adj6kmeg,de meg nemis utalnak arra, hogy valaha \Jakki elv6gez.re-e ezt a mdftst, As milyen eredmAntekettaldb, vaSy e$dltallin hol lehetne ilyen mdrisekre rdakadni.Egyetlenigen j6 szinvonaldfoly6imt foglalkozik ilyen fundamentdlis k6rd€sekkel, az AmericanJoumalof Physics,melynek lapjainma m6g taldnutoljiira- a klasszikusfizika legfonrosabbk€rd6seir6lsz6 esik id6nk6nt.Am ez a szinvonalas folv6irat

EGELY GYi'RGY: BoRoTVAELEN

m6r6sterr6l semkdzdltelegend6m6lys6gii6selegetd6mennyis6gii csakndhanydemonstrtci6t.Messzeel6ga fontosprobl6makdni!1, telennekitdlhetjiik legalapvet6bblizikai tiirv6nyeink logikai 6s kis6rletimegalapozis6t. ha az impulzus,az energiads K6telyeinkcsaktovabbndvekednek, elm€leti6s kisdrletimegalaaz impulzusnyomat6k megmaraddsdnak megvizsgdlni. Itt poz6sdtszeretn6nk m6lyebben 6s 6sszeftiggdseiben talelkozunk,mint a Newton-axi6m6k is ugyanolyanfellletess6ggel a felsziness€g ddbbenetes 6s elk6peszt6 megalapoz6sdnel, egyszeriien dsszefiigg6seket els6sorA megmaradasi a tan- ds szakk6nyvekben. ban az energia, azon beliil a mechanikaienergia megmarad6s6val hidnyzik, szokt6kfelvezetni,6s ez is a logikus.Az ^zonbandltalaban az energiamegmarahogya NewtonI., U., III. axi6mdb6llevezessek hogy ha nem 6rv6nyesp6ld6ula NewtonII., ddst,6s megmutassdk, III. axi6ma,akkor nem 6rv6nyesaz energia-€s impulzusmegmaradas sem.Val6j6banforditva kellenea gondolatotfelvezetni,ugyanisa meematuddsibneq,ek a fundatnentdlisak,hlszenezekkapcsol6dnak a szimmetri6khoz,teh6tezeketkelleneaxi6m6knaktekinteni. A tegalapvet6bbprobl6mdjaa tanitott klasszikusmechanik6nak, hogy nem logikus, mert nem a szimmetridka €piil. A szimmeffiakat pedig igy kellenefeffogni, fiint szupertdnAnyeket, azaz^ totv'nyek alkalmazhat6sdgdt besorol6tiifl6nyeket. A szimmetridkmutatjdkmeg, hogy egyesfolyamatokszimmeriei milyen tipus{i fizikai tdw6nyeket engednekmeg.Pdldrdulegy teljesen,ltalinos, szimmetrianelkiili eseF nem a Newlon I., [., I. axi6maadja meg, ben a mozg6stdw6nyeket hanemezekn€l soklel 6ltal6nosabb,ma m6g r€szleteibenfeltdrallan vizsgdlunk,ahol m6r Ha egyszerlibb mozg6sokat tdrv€nyszeriis6gek. mindazer6,mindaz impulzus megjelennek a folyamatos szimmetriSk, tartoznaka mozg6_ v6ltoz6sain6l,akkor mer messzimmetriacsoportba irj6k le a mozg5st sok,6s ilyenkora merj6l ismertNewton-axi6mdk itsszefiiggdsek. m6r6rv€nyesekaz energia-€s impulzusmegmaraddsi egy mozgdsszimmetririnakismereteaz elTeh6tmindenk6ppen hat6rozz6k meg, ezeka szimmetri6k, mint szupertdrv6nyek s6dleges, ^ztdna mozgi{son. uralkodnak hogymilyenfizikai t&v6nyszertisdgek Val6j6ban teh6t a szimmetridk a tijrv6nyek fdaitt ill6 tiirv6nyek' ezek mutatjik meg [ekiink, hory milyen k6pletek€t, milyen szabdlyokat kell felhaszndlni a szdmitdsokhozaz egyesfolyamatoknil, Ennek a fogalorffendszernek^z elfelejtdse(elken6se?)vagy fel nemismer6se vezetettahhoza tmgddiasorozathoz, melyeka tobbletenergi6tad6gdpekhivataloselutasit6s6hoz 6s igy milli6k 6s milli6k nvomonis6sidhoz vezettek,

226

i!L(cNEsEl( voNzis,iBAN

Mit isjelentmindeza gyakorlatban? Azt, hogya mechanikeban a rtimegpontmozgis6tleir6 tdrv6nyeketa mozgdsszimmetiiinak ismeretdbenv6lasztjukK. ,{116tijmegeiodla statikatdrv6nyeithaszn6ljuk (€zeka legegyszertibbek), vagy pl. Newton graviriici6stiirv6ny6r.Folyamatosszimmefiekattartalmaz6mozgrisoknril(sikmozgds)6rv6nye- ha seka Newton-axi6m6k. Folyamatos szimmetria n6lkiilieserekn6l ^z er6k vdltozesAban nincsfolyamatosszimmetria- nem6rv6nyeseka megmarcddcr itsszefiiggesek tpl: tomridcir. igy kelt rehdrkaregoriziilni. igy utasitjik a szimmetridk(mint tcjrv6nyekfeletti t&v6nyek), hogy mikor, milyen fizikai tdrv€nyalkalmazhat6az adottesetre. Abbanaz esetben, ha legaldbbegy folyamatos szimmetria marada mozgdssor6n,furcsahelyzetad6dik:a megmarad6si egyenletekb6l, iisszefiigg€sekb6l is le lehetvezetniNewtontdrv6nyeit, de fordirvais igazez,Ha viszontsemmilyenszimmetrianemmarada mozgdssor]in,akkora helyzetegy6rtelmii: kifejezetten csaka szupertdrv€nyekb6l. a szimmetri6kb6l tudunkelindulni- 6sezekb6lUtszik,hogyteljes szimmetriamegsemmisit6s eset6nnincsenetgiamegmarad6s sem, 6sterm6szetesen ekkora Newton{ii 6nyeksemhelyesek. J6l ldtszike koncepci6hianyaa fizika kijnyvekbeosztisibanis: a tijrt6nelmisonendetkijvetik,el6sziira Newton-axi6mdkat t6rgyaljdk, 6scsakut6nat6mekrd a megmarad6si t6teleke-86r a szimmetria fogalmamertibb mint szdz6veismert,j6llatszik,hogya tin6nelmileg megszokott rosszstruktilrdtvessztiklir fjra 6s fjra, semmitnem tanultunkp6lddulaz atomh6j,vagy az elemi rdszecsk6k fizikej5b6l. ahol mdr kitlint a szimmetri6kfontossdga, 6s mindenr€szfolyamat fdl6tt 6tnyil6 dhaldnossdga. Az elmeletifizikiban a gondolkodis szeg6nyessdg6t, s azelemz6kitikai gondolkod6s hiinyit a klasszikus fizika drgyalesiszempontjainak 6vszrdzados vdltozatlans6ga mutatja. A MEG,IARADASI TETETEK Furcsaellentmondas, hogya szabadalmi hivatalokban 6ltatSban nem berzenkednek att6l,hogyaz impDlzusmegmamdes t6ny6ttagad6szabadalmakat megadjdk,m6g akkor is, ha ezeke nincskis6rletibizonyit€k, ugyanakkoraz energiamegmatad6si t6tel (sz6nd6kosannem irtam tbrvenyt)megc6fol6s6val kdsziiltmiikdd6raldlmi4nyoka nem adnakszabadalmakat. Els6sorban az energiamegmamddsi tdrv6nya mi ,,szent teheniink".Annyiraszent,hogyelemimegfontolesokat sem tesznekmeg,az el'ftdlerel 6s nem a gondolkoddsjellemzi ezt a te ilelet.El6szdris aztkellenetiszt6zni,mit is jelentaz energiafogalma. Altal6ban(6srosszul)a munkav6gz6k6pess6ggel azonositjak.Az ener-

EcEr-YGYORGY:BoRorvAriLEN

haszndljuk, de nemez a fizikai l6nyege giiit val6banmunkavdgz6sre fogalmat, azazhogy mib6l van a k6t Nagy hiba.hogy aisszekeverik valami,vagy mire haszn6lunkvalamit.Egy kandhattudjuk, hogy ossze. de a kett6tnemkeverji.ik dsev6srehaszniiljuk, ac6lb6lk6szi.ilt, dlland6an keveredik. (6saz impulzusnilis) a kdt dolog Az energidniil is van energirja,de nembiztos,hogyezt Egy -20 fokosk6darabnak Eppenez€naz energiafogalfel is tudjukhaszndlni. munkav6gz6sre kell megk6zeLieni. md< oldalrdl m;l miskent. ez a fogalom,mint ahogyse.itenenk Sokkalelvontabb,nehezebb jellemz6s6re Elsdsorbanegy folyamat mozgiisi szimmetridj6nak a kinetikai a definici6jetis itt keLlkeresni.Els6sorban haszniiljuk,6s jellemzdse vagy p6ldiiul a k6miai statikus, hiszen az drdekes, energia jellemzciA mozgissal, a potenci6lisenergiaa merevielensdgekn6l iddbelieboldsi azonbar\ n folyar.oat vailtozdsokkal leirt fofyamatokn6l a az,^mi fontos,amijellemzia folyamatot.Ez nemcsak szimmetridja is igaz. mechanik6ban, hanem^z elektrodinamikdban A pontosabb,jobb fizikak6nyvekigy adj6kmegp6ld5ula mechanrtdrv6ny6t,l!dg) akkor inAnles, ha a tai' kai energiamegmarad6senak er6k ered6jekonzenatfi erd. Ez az egyetlen negpontra hat6 szabnd j6 egyiltaldn pon.os6s meSfogalmazds. ami a mdilizika kdnyvekben Ezzela definici6valazonbannem megyiinksemmlre megtal6lhatd. nevezziik, ameazokataz er6tereket erdtereknek Ugyaniskonzervativ ^z energia6s impulzusmegmaradiis lyekbenbfumelyfolyamatnigaz ott megmaA t6telmagyarra forditvateh6t:aholazenergiamegmamd, teljesen hasznrilhatatlan definici6.Nem rad.Ez teh6tigy a gyakorlatban csak mondjameg.hogymi6r1maradmegaz energia(6s^z impulzus), szdmunkviszont^zt a kiskaput,ami Megmutatja azt,hogynegmarad. ra igenfontos.6samina fizikakdnyveknemmennektovibb. A definici6ugyaDisazt 6llitja,hogycsakkonaerratfier(jterekben azaz6rv6nyes narad megaz energia.nem konzervativerdterekben, m6r egydltal5n nem vagyid6fi.igg6 etdterekben vagysebessdgfiigg6, A szakkdnyvek a nem konzervativ kdtelez6az energiamegmarrdes. gyakanelintdzika slirl6dilsrdvid tfugyalesdval, €s esetleg er6tereket megemlitikm6g,hogynyugvdfeliileten,vagygitrb6nlal6 mozgdsn6l Az a lehet6s€g igazazenergiamegmaradds konzervativ mez6keset6n. IeljesszimmeF azonban. hogynemkonzervativ erotereksegits€g6vel iaveszt6stlehetel6rni,6s ezi'ltalu energiamegnem maradisritis; miir nemtal6lkozunk. N6hamegemlitik.hogyezekbonyolulteseiek. senb semveti de enn€lmdlyebbt6rgyalisbaseholsemkezdenek.6s peremfelt6telek mez6k, mozg5 esel€ntiszfel, hogynemkonzervativ r"7-rl"na megmarrddsi tetelek ervenle\\ege

228

MicNESEI(voNziSABAN

Sajnoscsaka legritkdbb esetekben olvashatjuk a No€ther-tdtel megszeliditett,drthet6bbvdltozat6t, ami az oLvas6kat kdz€lebbvinnd az energiafizikaii6nyeg6hez. Ezekbdlazolvasmenyokb6l kitnnik,hogya j6 szerz6k. szrnd6kuk ellen6re, rutinszerijen siklanakel a legfontosabb igazsrigmellett.Tudniillik ez az eg6sztudomdny,technika,echnol6gia.s igy a gtzdas6galapja.Emiattaz olvas6ksohasem 6rtik meg enneka fogalornnak a l6nyeg6t, fontossag&. Hogyis tehetn6k ezt.ha j6l l6that6an maguka szerz6ksem6nik?A szabadalmi hivatalban elevenemfoglalkoznak olyantaldlmanyokkal. amelyrdla feltal6l6azt jelenik meg. arra hivatkozva,hogy az Allitja, hogy tiibbleten€rgia energiamegmaradds tbrv€nyeed nemengedi.Pediga szabatosan kdriilin dhis csaka konzervativmez6kreigaz.A nemkonzervativerdte- bStranki merem rekkel.id6benv6hoz6,mozg6pereneltdlelekkel jelenteni- nem foglalkoznak a szakkdnyvek 6s a cikkszerz6k, ez a senkifitldje.Pedig^z 6sszes tdbbletenergi6t termel6gdpezen- a mai tudom6nyl6t6-6s hat6k6r6n kiviil es6- teriiletenmiikitdik.Vajonmi6n nemfoglalkozika,,hivatalos Odomdny"ezzela teriilettel? Ezt a du a hib6ttalenk6t alapvet6oka lehetvisszavezetni: egyr6szt a term€szettudomdnyban rnindig is meStalelhat6 elkdpeszt6 mdretij hagyom6nytisrelet,dogmatizmusmiatt, m6sr6sztazdrr, mertsohasem volt mega kis6rletieredm6nyek irinti 6hs€9,gyahan tatbbet6rt egy elismertkutat6szava,mint a termdszet 6ltal mutatott eredm€nyek A vit6sk6rd6sekben pedigmindigcelsze.iia legfels6bb f6rumhoz.azaza lermdszethez fordulni. 6s a k6rd6seinket kis6rl€t iormrj6bankell ,,felterjeszteni". Am a szimmelriafogalminakmeg, 6n6seelengedhetetlen ahhoz,hogy drtelmesk6rd6seket tehessijnk - a rosszultervezettkis6rletek.azazdrtelmetlen fel a term6szetnek k6rd6sek eset6na vrlaszis €rtelmetlenvagyf€lrevezet6 lehet.

AKisiRr[T[zEs r r,iRu A lermdszetifolyamalokmegismerds6ndl a kis6rletezdsnek alapveto szerepevan. technikailehetris6geink azonbanmindig behat6rohak. Ezena pontona kisdrletiszakembereket fel kell menteni,mertmindeddignen lehetetta nechanikdban etvigezniaz energianegnaradtis ikbnek ki!! eti vizsgdlatdtdhalinos cscrre.Mindig csaknagyon egyszer(specidlisesetrelehete megbizhat6 poniossiggal elvdgezni a meSmaraddsi t6teiekvizsgdladt,s ez 6ltal6ban egyenes pdlydnvagy kdrpdlydntij(6nt meg.(l L 6bra) Ahho/ Lgli:ni,.hogyter.zdleges esetben megrudjukmemi eg) tesrcisszenergi6jdr, mindenidoponrban tudnikell pozici6j6t,6s ebb6l ,,,,o

EGELYGYdRGY:BoRoTVAELEN

igy helyzeti6s mozg6si szdgsebess€g6t, szemithatjuksebess6g6t, tudjuk megm6mimindenid6gyakorlatban sosem is. A energi6jit azonban kdhelyzet€t, pontossdggal egytdmegpont pontbanelegend6 zEles,,5e\ib.Lnad \SE:drEbsiS\i6 $q6$$D16S{ial\:ots$=n sodpercenk6nt m6rni.Azonban €z is olyan hatalmasmennyi s6gri adat feldolgozdsdtig€ny6s viszonylag li. amit pontosan csak az ut6bbi nehAny olcs6n 6vbentudunkmegoldani. Az el6zd korok nagy tud6sainak.azazpeldiiulNewtonnak, Eulernek,Machnak,vagy ak6ra XX. szezadkiizep6ndl6 Ks€rletifizikusoknaks?mvolr lehet6slgiik iltaldnos pdlydn 0zg6 tbmegpontok eneryidjdnak megmlrAslre. Etre csak az adatfeldolgozrisiszoftverek, a m6r6sadatgyiij tti-k6rtya megjelen6se 6ta van lehet6sdg. Elektrcnika segi$Age ndlkill rcmlnytelen ez a feladat, ezErt 1l. 6bta.Eneteiamesnaradis lntrise a Ks6rleti fizikusoknak fel- gJorsuli kijrmozedsesetn. E. nen ment6stadhatunk,de az elm6- ekgge dbalinos eset. letieknek termdszetesennem, fizikehiszenm6r r6gebbenfel kellettvolnafigyelniiika klasszikus mez6k kdriili ban a szimmetri6k fontossigfua, a nem konzewativ k6rd6seke. 6s adatfeldolA nagy sebess6gii,tdbb csatomis m6r6sadatgyiijt6s ingozdskifejleszt6se a haditechnikdb6l 6s a nukledrismliszerekt6l gyorsasdga, pontoss6ga €vmiir hisz-huszondt dult el. A sz6mit6g€p vel ezel6tt lehet6v6tette volna, hogy nagy kutat6laborat6riumokban tjra, mo$ mer pontos eszkiizijk birtokrban elveEezz'k azokata kivolt megval6sitani. lehetetlen s6 eteket,melyeketaddigtechnikailag hi,nydban.igy - legjobbtuAm ezt nem tett€k"l*61eti 6rdekl6d6s dom6sunkszerint- mi v€geztiikel el6sz6r,Cs6kiir Csabamunkatirmeg_ sammal,altaldnosesetrea t6megpontenergiamegmaradds6nak m6r6s6t, ^z el6z6ekben m6rk6zdltm6don. A fizika tan- €s szakl@nyveketforgatva ldtszik, hogy nerniogy az ig6ny nem meriilt fel ezeke a m6reseke,de m6g ideol6gi6katis

230

M,{GNESEKvoNzis,iBAN

gyliftottak arra, hogy miAft nem kell ebAgezniezeket.Azon ke,les kiinyvekegyikeszerint(peld6ulMilton A. Rothmankdnyve),melya term6szeti tdrv6nyekkisdrletialapjaivalegydltal6nfoglalkozik,elegenddcsaka n6gy alapvetdkdlcsdnhatastmegismemi,azaza gravitiici6s,^z elekromegneses, a gyenge€s er6skdlcsdnhat6st, hiszenb6rmif€le mozgrdsezek segitsdgdvelfel6pithet6. Ha rchet azt l€,le\sk, hogy p€ld6ul a gravitdci6svagy elektrodinamikaifolyamatok soren knliin-kiildn megmaradaz energia6s az impulzus, akkor eleve nem 6rdemesolyan g€pekkelfoglalkozni, melyekezeketpr6bdljdkmegkeriilni. Tiibb szakembermdg azt is nyiltan leirja, hogy egyetlenegy fizikus semfog 6riikmozg6klal foglalkozni. Ebbena megfontolasban azonbanvan egy elk6pesztdendurvahiba, amelyetelkeriilhettekvolna, ha valaia is a keziikbevesznekegy mechanikiival foglalkoz6 kiinyvet. Mdr az el6z6ekbenernlirertiik, hogy a jobb fizikakdnyvekbenigy defini6lj6k az energiarnegmarad{st, hogy konzenativ er6terekre4rvinyes,6m nem konzervativer6terekre (drv€nyes,vagy id6fiigg6, vagy sebessdgfiiggder6rereke) nem. Mdryedig, a n6gy alapvetdkiilcsiinhatdsmindegyikekonzervativ mezdkdnalapul,de ez nemjelenti azt, hogy ezeksegitsdg6velnem tudndnkel6Alitani, p6ld6uliirvdnyesvagysebessegfiigg6 er6tereketilyen p6ld6ula Lorentz-erdmegtelendse. Diibbenetes dilettantizmusnak nevezhetjiikezt a mell6fogest.Az elm6lerifizikusok ktjr6ben m6g senki semjdtt re, hogy nem csak konzervativerdterekldteznek? A szimmetridksegits6gdvel azt is meg lehettervezni,hogy egy folyamatndl, ha tiibbf6le nem konzeryativ erdrererhasznelunk,akkor ered6k6ntolyan erdteriink legyen, melyben semmif6le folyamaros szimmetrianemmaradmdr,6sekkorsgmaz energia,semaz impulzus,semaz impulzusnyomat6k nemmand meg, Rothmankdnyv6nek 205.oldal6neztirja: ,,...arra a kiivetkeztet6sre jutunk, hogy az dsszesalapvet6reszecske viselked6s6t a n6gyalapvet6kdlcsitnhatiisadjameg,melyekaz objekum piirok kdziin harnak. (Azaz a r€szecsk6kkijzaitt hatnak.)" Ez az al^pvet6paradigmdjaa XX. sz{zadi fizikdnak. Sajn6lattatkell hozz6renni,hogy ez az alap, vet6paradigmateljesenhamis.Rothmandgy folytarja,hogy .,A 16szecskegyorsitiisi kis6rleteksordnmegfigyeltrdbb miUi6rdiirk6z6s bizonyitjaezt a r6szecskefizikai. standardmodellt,azazokfejt6st." Azonbanmindenm6mitktudja,hogy a r6szecskegyorsit6n kiviili viliigban <irv6nyeser6terekis vannak,s6I mdg a r6szecskegyorsit6kban is van Lorentz-er6,amely p61d6ulsebess6gfiigg6.6pp ez6rt trlnik teljesendiibbenetesnek 6s hihetetlennek ez az elm6letieszmefDttabs. Ugy gondolj6ka fizikusok,hogy mivel mindenanyagfgynevezen

231

EGELYGYORGY:BoRorvAiLEN

elemi r6szekb6l6ll, semmilyenfolyamatot nem talalunk' melyre ne tiirv6nye.De sehol,semmilyen lenne6w6nyes^z energiamegmarades t6 6ny nem mondja azt, hogy ezeknekaz alaPvet6kiilcsiinhatisoknak a kombin6ci6jeb6lne tudn6nkfel6piteni nem konzeryativer6tereket.6sett6lkezdvesokmindenmdslesz. osszefoglalvaaz eddigieket,szomofli k€per l6tu$k A kla.sszikus r6szben hienyos,fontosdltal6nositdsai mechanika elvi megalapoztsa gyenge,vagynemis l6te_ banteljesenhamis,kis€rletimegalapoz6sa fizika szintj6ntetten6rhet6a szisztematikus zik. Miir a kitz6piskoles mel) rragikuskdrolal okozon.tdmegesnyomoflhomelldbeszeles. el nemtiintetjiik.lezott eddigis. Mindaddig,amiga bajokforre.sdt zSduka tudomdny,a technika,s igy a gazdasigfejl(id6s6t,konzera szeg€nys€get. viljuk a rem6nytelens6get, Eleliitrodinamika6s srlmmetria kicsitelvonl ^z el6bbelmondottak Nemkiz6rt,hogya mechanik6r6l ttinnek,de a nehez6n6s a l6nyegenmer tlil vanak 6s nehdzkesnek gyunk.Taldnegyszeriibb 6s vil6gosabblesza k6p,ha a szimmetria rijra v6gigiirjuk ezt az utat, €s ezzEl^ 'l:,6dszenelpr6szemszcigebril is. V6gig az lesz teb6ljuk megdrteniaz ?lsktrodinamil,afolyarJ',atait 6t igyekezzinka.jelens6gek, hogymin6ltitbbl6p6sen hdta szempont, folyamatok szimmetridit csdkkenteni- l6tni fogiuk, hogy minden [j effektus vagy folyamat megjelen€sejiirul -, egyescs6kkent6shez €s megpr6biljuk addig-addigcsdkkentenia szimmetri6kat,amig egy semmarad.Most is az I. r€szbenbemutatottszimmetria-t6rkdpsegitfizikdban a klasszikus s6g6velkalandozunk eset6ntaldlkoel6szdra ddrzselekromossdg Az elekromossdggal zott az emberis6g teljesenv6letleniil. El6g egy j6 szigetel6anyagot megdcirzsiilni,ahhozhozzi6mi (borostyen,iiveg, gyanta,szurokstb.), 6s igy a feliiletrdl elbvolitott tdlt6sekazonnalmegmutatjak,hogy az anyagnaknemcsaktdmege,hanemt61t6seis van.A 12-iibracsoporton leggyorsabbaneljutni a latjuk, hogy hogyanlehet a legegyszeriibben, teljesszimmetriaveszt6sig. Itt tem6szetesennem tiintettiik fel a forg6 mozglissalkapcsolatos szimmetriacsdkken€st, aztegy m6sikr6szbent6rgyaljukmajd.Ha teegyikheltr6l 6tvissziika m6sika,az addig hetegyridon a ttjltdseket megl6tszanak a titltdsek hatdsai.Ekkor eg) semlegestestenazonnal tikrdzAsi szimmetrit sz ntettiink meg. hiszen a nid kdzepdrehelyezett tiikdrben a ddrzsdl€sel6tt ugyanazta kdpet ldttuk, mint ercdetileg. Azonban,amikordtvissziika tdlt€seketa rrid egyikoldaldr6la

232

Iv[icNrsEK voNz]isABAN

*=.<r

senrleges nld - tiikdrszimmefikus

lijk0t A tiikorszimmelriaelveszdsemiatt megjelent az elektromost€r iditbeni4llod6

mozq6neqaliv16lldsek

roxEsirarn(q+0) szimlii116sek Az eeyenletes dld negaliv metriacsdkkendst okoz,de megjelenika (B) nrgnesesindukci6.T6.belirolyronos eltolrsi szimmelriameg mdadt a rendszerben.(Eddig ery€nyesa Galileifdle

dOben Egyvas

atam

A r6lr€stanrlds id6beli szimmetridjrt bvAbb csdkkenlve(q+0) elektromos aiw€ny,indukci6jelenlkmeg.Hdmod kus gerjesztEs eset€neleklron6gneses hulldmok is gerjednek.A kelelkeret! t dsA mezokmdefolyamatosszllmeri'l' (A specidlisrelatili lesziltsdg kat rartalmaznak.

Mez6kosszesfolybnos szimmekiAjdnak megsemmjsit€senezii deformdci6jdval (id6ben is). Ez a t6.idit szerkezeteiis de fonnrlja.Ekkormegsznnnek az enersia€s az impulzusmeemaiadesi tdlelei.(Dob6' fdlerelativildselmElet6n€nyes.) Forg6 rdltdsekegy-kdr-hi4rom rengelymentdn (Ehenhaft-Mihajlov ksdrletek),mdgnestain.

LongitDdindlis dsloui6s elektromngnqes su8drzisok el66l1it65a.

12. a*L Az elektrodiwmika ismert effektusai.Minnegik effektusszinmettiacsiikke tis urtn jelenik neg.

EGELYGY6RGY:BoRorvariLEN

mesikra,akl(or megsziinika tiikitz€si szimmetria,ennekir6n viszont me&jelenikaz elektromost6lt6s, €s az 6lta],alClJehozottelekA r€gi gondolkod6sm6d szerint,aholcsakelektromosan semleges testek l6teznek,drtelmetlena ddrzsitlget€s,azaz a tdlt6sek atvjtele egyikhelyrdla m6sikra.Ha azonbantudjuk- 6s pontezzela kisdrletteltudtukmeg-, hogyldteznekt6lt6sek,akl(orm6rvan 6rtelmea tiilt6sek 6tvitel6nek,azaz a tijkrozest szimmetriamegsziintetdsdnekPerszeaz elekrosztatika kutatdsanem emiattindult el, hanemels6sorbana francianemesek 6s udvanafirsuksz6rakoztatdsiira, csupena ,,show"kedv66rt. A legi goritgdk meg is elltak enn6l a pontndl.Kiildndsebbennem €rdekelte6ket, hogy mi van akkor, ha a ttiltdsek nem elhak, hanem mozognak?(86r r6g€szetileletek szerint ^z 6kori Egyiptomban6s Mezopot6mi6banm6r ismerrdka mozg6 ritlt6sek el6ellitdsAraalkalmas Volta-oszlopokat,de ez a tud6s,ez ^ tap sztalal feled6sbemeilt.) Tiibb ezer6vvelezut6n,ismetcsakv6letleniil,Galvani6s Volta munkissrgavalaz fjkori It6li6ban fedezt6kfel, hogy kiilijnbdz6 k6miai tulajdonsdgrif6mlapokat savasvagy ligos folyad6kbamerirve eleknomos6ramindul meg,6s ez az elekfomoss'E azonosa ddrzsoldsselnyert elektromossdggal. Ugyanigy tftolhat6 kondenzdtorokban.6s ugyanr.igy vezetikf6mekezt a ,delejt", tehrr tulajdons6gaik azonosak. Azonbanvan egy alapvet6elt&6sis: a vezet6ben mozg6 tijlt6sekkddif ndSnrrer mez6keletkezik. Errea d6nOerstedmegintcsakv€letleniiljtttt ra. Ha ismertevolna a szimmetriatulajdonsrgait, akkornem kellettvolna6vekigbizony gatniaa katedr6nazt,hogy az elektromos tdlt6seki4raml6s6nak 6s a mignesessdgnek semmikdzeegymdshoz. Milyen szimmetd6tsemmisitettiinkmeg,amikorez a jelens6gel6dll?Itr egy id6belieltol6si szimmetriittiintettiinkel. merr a statikabana t6lr6sekdramles6nak fluxusaneml€tezik,hiszennemmozognak, nem,ramlanaka tiilt6sek - pontosanez6rtstatikusez a jelens€g.Amikor elkezdtik mozgatnia tdlt6seket, ez a v6ltozatlansdg megszlint, de paradoxm6don.Ha p6ld6ulegy vasiti sint feltiiken6nk(valamilyenel6jelii)riilr6sekkel, akkor a sin mellett6116 megfigyel6 csakelektromos teretllima.Ha azonbana sin mellettgyorsanhalad6aut6b6lfigyelndnkezt a folyamatot, aholmiis lennea szimmetria, ott mft mdgneses teretis m6rhetn6nk, pedigcsaka megfigyel6hijzkepesttuamlik atiJltes. A r6gi, statikusgondolkod6s szerintnem 6rdemesfolyamatosan mozgatnia tiilt6seket, csakmechanikai munkdval,ddrzsiilget6ssel, 6s a tiilt6scsakegyszermozdithat6. A szimmetriacs6kkent6si szeml6let

234

M,{cNEstrK voNz{s,i}AN

viszontazt mondja,ha elkezdjiikmozgatnia tiilt6st(vagy mj mozgunk a tdltdssorhoz kdpest),akkor a szimmetdacs6kken6se miatt jelens6g: megintme&ielenikvalamilyenijabb ez pediga m6gneses tdr lesz.S6t,a tdlt6seket m6gforgatniis 6rdemes, em a klasszikus fizikama m6gnemjutottel id6ig... HaladjunktovSbba szimmetdacsiikken6sekkel, hiszennemk6tele26, hogya titlt€sekmindig6lland6sebess6ggel, 6lland6fluxussalhaladjanak.Ha a tiilt6sek a.vezetdkbene)torsulhatndt,megint Lijjelenjutunk.Ez az indukci6jelens6ge, s6ghez s pusztinaz id'beli dlland6&i8.it kellettmegszlntetnia folyamatnak. Teh6teredm€nyre vezetett az addigkvdzistatikus, azaz6lland6iiranli folyamatoknel az iddb€li szimmetriamegsemmisit6se. igy jutottunk, sajnosisn.t csak viletleniil, Faftd^y 6s Henfy megfigyel6s€velaz indukci6 fogalm6hoz,6s nem vettiik6szre,hogy megintegy id6belietblAsiszimmetriamegsemmisit€sdvel kaptunkij folyamatot.A klasszikusfrzlka ezena pontonm€gdllt,nemvontale azta kdvetkeztet6st, hogyaz dsszesedjijtt letre,€s ebb6l dig t6rgyaltfolyamatszimmetriacsiikkent6sekkel tovdbblehetnel6pni. Amikor felfedeztdk,hogy az egyen,ramkd il m6gneses t& van, 6szrekellett volna venni,hogy ez egy szimmetriacs6klen6s kiivetkezm€nyelett, 6s drdemesaz 6ram id6beli 6rt6k6tis v'ltoztatr.i, azaz szimmetd6t csokkenteni, men akkorijabb effektusmegjelen6se v6rhat6. Joggalhihetjiik,hoey a t6rbeli 6s id6beli dsszesszimmerria jelens6get megsemmisit6se ijabb hasznos okoz.Ha a 13. dbrn dszszegyiijt6ttmdgneses mez6ketmegndzziik, els6 ldtrsratal6nsemmi sem tiinik fel. Ha azonbanszimmetridkban gondolkodunk,litjuk, hogymindegyiknek kitziistulajdonsdga, hogyforgasiszimmerd6val, s6tndhamegfolyamatos elbhsi szimmetrieval is rcndelkeznek, azaz nem csiikkentettiikle a termdszet6ltal felkindlt m6don az dsszeslehets6ges szimmetri6t, m6gmaradtmit megsemmisiteni. Ez term6szetesen aztjelenti, hogy kihagytunkegy nagyonfontos jelenesetben lehet6s6get, az elektromos vagymdgneses mez6kutols6 szimmetd6inakmegsemmisit6s6t. Ez azonbancsak a tankiinyvekb6l maradt ki, fekalel6k 'vtizedek 6ta ijra 6s tjra r6bukkantakerre a lehet6s6gre, sajnosegymdst6lfiiggetleniil,v6letleniil,s nem a tudomdny6ltal vezetve.A fejezete1ej6nmegkezdett ttirt6netszerepl6je, WesleyGary volt az els6, aki felfede.dsArbizonyitottu, Asgondosan dokunentd.bais. Az energiamegmamd6st6l val6 elr6r6stegysze(ienl6trelehethoznl az iisszesfolyamatos tirbeli ls id4beli szinmetridt megkell semmisiteni.Ezta 14.6brin l6rhat6m6donlehetel6rni.p6ld6uloerma-

235

EctrLYGYoRcr: BoRorvdLEN

pl rnml {*^/* 4 1

@@ ' \

/ \

.C\

,',-+A<\l7x ,N#

\ff

lilr

{w . 1",

filr

13. 6k}]fa. NAhnrytunkatnyvidbra. 14i,ldeglik Jorqdss.nnnetrikLsnY.6t mutat,nintha.sak ibet Leheheel6tillitani.

236

N[icNEsrKvoNzi$BAN

Ha egyn6gyszdg vagy nensmdgnesek vagyszolenoidok segits€gdvel. vesziink,annaka m]ignerrjd alakf Slland6miignestvagyszoienoidot folytonoselforgatdsiszimmetriittartaf ses mez{tjemindenk6ppen j6l maz.Ez a njdn6l nagyon ldtszik,de m6ga ndgyzetvagyt6glalap mezdjeis nagyjdb6lfbrgisszimmerikusnak alakLi6lland6mdgnesek nagy.Csak tekinthet6a p6lusokkdrny6k6n.ahol ^z energiasiirijsdg nemhelyesez a kcjzelites. eg6szen lapos.t6glalapalaki mignesekn6l ezta szimmetriidt is, nemkell mist Ez6rt.ha megakarjuksemmisiteni tennunk,mint egyik vagy mdsikoldalrael kell a mez6t.,hajlitani", m6don.Az elhajlit6snakds a viszneEhozzA id6benis aszinmettikus szaenged6snek m6s-mdssebess6ggel kell tdrtdnnie,merl ekkor lesz teljesa szimmetdamegsemmtsftes. Ezt az alapvetdmegoLldsttaldljuk T erml-szete aa'sszes tnaignesesttibbletenetgia-termel6 saerkezetben. a gyakorlatimegval6sitisa senez csakigy, leirvaldtszikegyszednek. ig6nyel.mint soklel nehezebb, sokl€l tiibb tudast6s tapasztalalot eszkdzmegval6sitrisa. bdrmelyeddigismenelektromdgneses m6rismertkdvetkeztetds, hogy Perszeitt is igazaz a mechanikrb5l a folyamaton,,refti lr vesziteni is lehet,mi'ndk'tir6nybaelt6rhetiink Az eddigital6lminyokelemzds6b6l az triaz energiamegmaraddstdl. egy nagyjdb6l homoS6n nik ki. hogyenergiiirakkornyeriink,amikor miigneses mez6toldalradr.altxrt,6sakkorvesztiink,amikorez a torz t'r sszaugrik,visszat6reredetirillapot6ba. Ez6rt sziiks6ges tehdt, p6ld:iul hogym6s-miis sebess6ggel tijn6njenaz oldalraval6eltorzitris, alacsonyabb sebessdggel engedjiikvisszaaz eredeti6llapotba.Ebben adhat. az esetben a kdtfolyamatkiiliinbsAge m1rnyeres€get A mechanikiihoz hasonl6an ezt a kiserleletsem v6gezt6kel m€g \oha precizen,els6sorban val6szinrileg szellemiig6nytelensdg, miimiatt.A technikaiakaddlyokitt m6g sodsorban technikaiakadi4lyok jelent6sebbek. hiszenegy magneses mez6trigy mint a mechanik6niil, irhatunkle, hogy a mez6ninden egyespontjdbanegy egy indukci6 vektortkelleneismerniiDk az id6 fiiggvdnydben. Ez gyakorlatilag azt hogy legaldbbh6ron darab,egymisramer6legesHall.ielenten6, celliitkelleneelhelyeznia miigneses mez6rnildenegyespontj6ba,6s .u id6 fuggv6ny6ben ezl m6rnikellene.A lechnikibankicsitisjdratos olvas6sziimrlraviliigos,hogyez kivihetetlen feladat,legfeljebbvalapr6balkozhatunk. milyenkdzelit6m€r€sim6dszenel Ez egyrendkivulkdllsdges 6sneh6zmdrdsm6gaklor is. hogyha a m6gneses mez6tjellemz6vdgrelen sz6m[ponthelyettegynevets6ge pontban, p€ld6ul senalacsonysz6mi tiz pontbanm6rn6nka miignesesmezriindukcidj6t. Pontonkdnt h6romHall-cell6valis m6rharminc helyenkellenemdmi ido fijggv6ny6ben a miignesesinlenzitiist,de

237

EGELYGYdRGYTBoRorvair,EN

miattfellâ&#x201A;Źval6j6banez semlenneel6g,hiszena t6rer6ssdg-viiltoz6s pd elektromosmez6tis m6mi kellene,6s igen pontos,elektromos t6rer6ss6gmdro szondanemis l6tezik.Azon teh6tnem lehetcsodiilkozni,hogyilyen m6lesekenemkeriiltsor,hiszenm6gigâ&#x201A;Źnyeset6n mez6kenergiaviszonyai is komolyfeladatlennea toritott mdgneses megnak m6rdse.Ez6rtcsakegy kdzvetettft 6ll rendelkez6sijnke: mdmi az osszesbemen66s az dsszeskinyerhet6energi6t,azzalegyiitt, valahogyszambaLellenevenni. ho8ya ve"zFsiBeket Nyilvdnval6,hogy a m6gnesesindukci6 vekora axidlis szimmetidji. azazegy forg6 titdk'nt vagyforg6 gumiszdlk6ntfoghat6fel, mig az elekromos mez6poldri.r szimmetridji, azazegy cs6benmozg6folyad6kkaljellemezhet6.Eppenezertsokkalegyszerlibba miignesesmezd e16mi,mint az elek omosmez66t,men a leljesszimmetriaveszt6sdt megnesesmezdtelegend(iegyszerilent6rben6s id6bentranziensm66llapota el66llhasson. dondeformelni, hogya teljesszimmetriaveszt6s EA),nyete. s6g-mez6'

itldyitt6,sa

rio:gds d l l a n d d! rranya

Blt)

ridgnes

Nem szabad megl/arni, az forgdraszegydarabia mi0visszahajlanak (semalikus abrdzolds) ^) Szolenoidbekap c) SzolenoidkikapcsoLi' b) Marimdlis drcm, csoLisdnakkezdete. sa el6tti pillanat. naximtilis 6nikn A kdt mez6 elkezdi mez6torzuhis. pernanensruignesesmttor mlkddesAnek 14. 6btu.hnpulzusiizem:fi senntikus nj.p. (Adans Aspden,Kawai, Konzen,Minato, id. Boday) Fisyeljiik nes, hoq! dz er6vo@lakt4fteli 6sA6beli s.innettitii d atul6anvdltoznalrA ruigneses6s elektronos tmnziens,,nyeresic -mez6knelbtt neqjekn* a vdkuunb6l,,kipftseb ekkttottuigneses.ajis,neIJ nJeresiqetenfelhasruilhari. A gyakorlatbanazonbanigen komoly neh6zsâ&#x201A;Źgekmutatkoznak,hiszen ezt a dinamikusmez6torzitest,ha l6gr6sekbenkiv6njuk el6mi 6s motorokndl ez a c6lszerii-, akkor sokkal nagyobb l6$6seket kapunk. mint a szokesosvillanymotorokn6lvagy dinam6kndl.ahol csak tizedmillim6tereseka l6gr6sek,6s ott a kis ldgrdsnekpiciny a mdgnesesellendll6sa.A nagy l6gresben,ahol a torzit6stugyan l6re tudjuk

238

M.{cNEsE( voNzis,iBAN

hozni,de a mdgneses ellendllSs is nagy,ez6rtrendKviilfontos,hogy optim6lis m6dontdn6njek ez a folyamat,eaz igen mgy mirtdkfr lcgyena ton{tds, Asigy anyeresig. hogy egy egydbEllenkez6esetbenpuszt6ncsakazt tapasztaljuk, k6nt papiforma szerinttragikusanrcssznakliitsz6,4-5 szdzal6kos vera anul, furcsam6donmagasa hat6sfoka, hatiisfok( berendezesnek akei 70-80 szdzal6kosis lehet.A mez6dsszesparam€ter6tismerve,a tranzienslefoly6s6t k6zbentartva, minden tekintetbenkifinomitott, hatesoptimalizdltfolyamatokn6l lehetcsaktfll6pni a 100sz6zal€kos fokot, csak ald(or rem€lhetiinkttjbbletenergiet.A mozg6 alkatr6szes motoroknidl,gener6toroknaltehdt kett6s ellenfeliink van: egyr6szta nagy l€g6s miatt igen nagy gerjeszt6ssziik6ges (ami nagy vesztes6gekethozha0,mAsrdsztteljes m6rt6kbenki kell ikatni a vesztesdgeket hoz6 r6szfolyamatokat,azaz csak igen pontosanbeillitott, optimalizalt folyamatokt6lrem6lhetiinktijbbletet. Mig a szok6sos, homogdnmdgneses mez6kethaszn6l6elektrodinamikai,,forgonyoh6l"viszonylag hatesegyszeril4G50 szi4zal6kos fokot el6mi a kis m€rctii motorok €s generatorokkdriilbeliil ilyen hatdsfokiak-, addig a tdbbletenergidtte.melti gdpek,motorok,gener4torokoptimalizdldsarendkiviil sok tuddst,tapasztalatotiqlnyl6, k|nos, neh4zfollanat. Mig az elvi alapokrcndKviil egyszeriiek,a gyakorlati megval6sitds hiheteilensok problimdbad*dzik. Eppenezdrt (igen ala€rdemesigennagypermeabilildsrj anyagokat felhaszn6lni csonysz€ntartalmivasak,vagylemezelthipeNziltiimbiik.vagyleg(jabban,lemezeltfemiivegtiimbtjkfelhaszndl6sdval). Az optimaliz6l6s hosszf6vekmunkdjdtig6nyl6,csakm6r6sekezreineksegits6g6vel elvdgezhet6, lassf folyamat,hanemszdmithatunk m6sokhasonl6m6donmegszerzett tapasztalatdra. Alapvet6enfontos param6ter p6ldeula permanens mdgnes6s az elekromigneselrendez6seegym6shoz kdpest:az elektrom6gnesen lev6 tekercs,szolenoid fel6pitdse, mijkbdtet6si m6dja.Csaka titk6letesseggel hatdros,optimalizdlttekercselrendez6s 6s mdgneselrendezds eset6n6rjiik el a mejelent6s 26 maximSlisdinamikustorzids,t, azaz a t6bbletenergia megie1en6s6t. Ellenkezdesetbenegy egy6bkdnta nagy l6gr6smiatt rosszhatdsfokjszerkezetndl n6mijavul6stlehetel6mi, ez 2uorban m6gbiztosannemfogjameghaladni a 100sz6zal€kos 6rr6ket. - bi4ltdbbtuEz€rtnemv6letlen,hogynemtededtel ez a m6dszer cat feltalSl6r6bukkanterre az effektusra,ds addig-addig riikeler€sitette, mig ijnfenntart6vagy tdbbletenergi6rad6 folyamatot ellitottak el6. A tucatnyiapr6palam6terpontosbeSllitdsdnak fontossaga nem tette lehet6v6,hogy egyszertienlemdsoljukezekera g6peket.A felta-

239

EGELYGYdRGY:BoRorvartrEN

l6l6k titkol6zdsa, a hivatalosludomiinyelutasittsahatalmasmennyis6gii gyakorlati tapasztalatotsemmisitettmft meg, ez6n nem terjedhettekel ezeka g6pek.Az perszenemv6letlen,hogyennekellen6rea g6pekkiiztittaz 6lland6megneseket tartalmat6bbletenergia-el6ellit6 hiszenm6g viszonylagitt a legvannaktdbbs6gben, 26 szerkezetek elerese. egyszerrjbb a teljes5zjmmetriasin6s ETJIRISA GARY szErrEMEs Annak dttekint€s€ ut6n, hogy honnan,mik6nt lehettcibbletenergiavisszakamegneses mez6kfelhaszniil6sdval, 6rdemes termeldst eldrni nyarodni Wesley Gary mir megkezdetttdrtdn€t6hez,most mfu tal6n mdgnesek 6s l6gy6rthet6bblesz,hogy mit mi6n tett. Cary 6l1and6 magmdgnesek segits6g6vel mozg6alkatreszt lartalmaz6permanens l6gym6gk6szitett, 6s bizonyos optimdlis esetekben a neseskdrdket Ez a ptilusvdbdsvolt szdmaraa megnesbenmegfordult a pol?.Ji1:i.s. perszerigy, 6s akl(orjdn l6tre.ha hatdrcz6jelens6g.A p6lusv6lt6s k6zbena m6gneses mez6kmozognak, torzulnak.Am optimilis elrendez6sek eset6nkialakulhataz a szerencs€s eset,amikora torzultm6gmagneses formdbanjelentkezik,6s ez nesesmez6tdbbletenergiiija mez6irdny6t. igyekszikmegforditani, lerontaniaz eredetim6gneses Terazazmdgneses mez6formdjabankapjukmega tiibbletenergidt. m€szetesen az igy megjelen<i energiatiibblet egy megfelel6en odahelyezettszolenoidban elekromos,drvdnyestereketindukil, 6s ilyen formdbanis kinyerhetjiika ttibbletenergi6t. Garytdrt6net6ben ott tanottunk,hogya vdltoz6,t6rben6sid6benis tozul6 m6gnesesmez6ksegits6g6veltiibbletenergi6ttudott el6iillitani nagyon szrik, ki6lezett parameter{ar'tomdnyban, azaz egy adott migres-,adottligyvas-elrendez6s eset6n,melyetaz 1.,2. ibrin mdr ldttunk.Sajnosa HarperMagazincikk6benaz iibr6kannyirakicsik, hogy a szerz6kszdmdratal6nl6nyegtelennek tiin6, de a val6sdgban fontos geomet ai Gszletek mft nem ldtszanak.Ez€rt nem reprodukelhat6pontosanaz eredeti6njdr6k6sziil6k,csaknagyjdb6ltudjuk elk6pzelnia szerkezet fel6pitds6t. Ha valakinekil5t,csakhosszrih6(A szerkezet napokmunkdjanyomiinszdmithat eredm6nyre. r6szletes leir{s a Berezetisa ftrrechnol6gidbacimii k6nyv 3. k6tet€bentalrlhat6,azels6dolgozatfiiggel6k6ben.) Gary a finomanbeszab6lyozott emel6k.rug6k,mrgneseksegits6gevelval6sitottamegazt,hogyaz akkoregy6bk6nt m€gel6gkis fluxusrjpermanens magnesek terdnektozitdsdb6lnyert tdbbletenergia eppenelegendd leglena surlddds leSydzdsdre. O ezl a pdlusvdhdsok

240

M,icNEsE( voNz,iS{BAN

jelent6sdg6nek tulajdonitotta. 6sebbenkdzvetveigazais volt. l8?,{ ben €rt€el ezt az eredm6nyt, €s 1875jdniusdbanfdbbembemekis megmutattaa k6sziil6ket[gy. hogy a k6sziil6klelkdrjelenr6kis, mozg6 lagyvasatr6zzelboritotta,hogysenkine tudjalemesolni.Val6szin6, leg tizedmillim6tereken mLiiotta folyamatosm(kiid6sbe6llitAsa. igy egdszbiztosansenkineknemvolt es6lyea szerkezel reprodukiildsrra. (Tijbbenis pr6b6lkoztak, de sikerteleniil.) Garymagais 6rezte.hogy ez csakegyjdt6k, hiszenhiebamiikdddttfolyamatosan drdkmozg6k€nta szerkezet, komoly,iparilaghasznosithat6 energidtnemlehererr kiszednibel6le. EzutSnBostonbakblttizdtt,ahol tov6bbi,eByrejobb modelleker k6szitett,6s ekkor fogalmaztameg alapret6 felfedez1s1t:,,FelfetleT tetn, hogr egy egyenesvasdarabka,amelyeta mdgnesp'lusai ki;zl de azza[nem lrintkezre a vigei kizelibe hellezihk el. ]negvdltoz tatja polaritdsdt, amig a mdgnesermezcibenvan; 6m polaritlisa negfordul. ha naqJon ktjzel keiil a tndgneshezigy-, ho$, lizikailae azzalnen 4rintkezik.A vasvast.rgsAgd&ka ntdgneser6sstgiyel aftitt-tosnak kelLlennie,ds a semleges vonal,aaazaa a hel\, ahol u vas palaritdsa megvdhozik,att6l fiigqden lesz ktjzelebbvair ttivolabb a mdqnest1l, ha$ nil|en er6sa ndgnes,ls mib'en\)asta8a hie\),tas. Az egdszfelfedez4sema vas pola lds')dbAsdnalapul, anely szolenoidoklt akkumuldtorok vas antlkiil is ebfiet6. felhaszldldsAval, A teliesihln| bdrmilyen ninikre na;velhet6vagr csajkkenthet',a mrligne seksdmdnakndvel/siwl vag csdkkentdstve 1." Garynegyvenegy €veskor6ban6rteel ezt az eredm6ny1,6s a HarpersMagazincikkeut6ntdbb6nernleherettr6lahallani.AddigkisebbDagyobb rndstaldlmdnyok segits6g6vel taftottael magiit,de nemrudni, hogyszabadalm6nak megszerzdse tlrdnhasznositotta-e ezt,rigy trinik, hogy nenr ludolt igazin nagy teljesitm6nyr kivennia szerkeze!€bcjl. ez6rtsemmilyen komolyiizleri6rdekl6d6s nemmutarkozott szerkezete irdnt.(A szabadalmi ieirdsl.iividiteftverzi6jaa fljggel6kben raldlhar6.) Garyakkormutatlabetal6lm6ny6t, amikora villanyviliigitiis, 6saz elekromoss6g a hdztartAsokban is kezdettmegjelenni. Egy nevtelens6gben maradtelektromossrigi szak6n6megn6zre Garyg€p6t,6s megk6rdezte,hogy ha a szerkezet polarir6s a vrlrdsakorad elektromos szikriika!,akkorfelhaszndlhat6-e eiekromosdinam6elk€szitesdhez? Gor),nem tudotl vdlaszolni.de munkr:ihoz liitot!.6s egy h6tenbeliil olyang6perkdszitett.amelyaz egyszerlisdg 6s a hat€konysig csodiija volt. Mig llz dsszesaddigikdsziii€kben az elektromossiigot olyanforiillitottdkel6, ahollagyvasforgottpermanens mdgresek 96 g6pekben elott,az 6 g6p6ben ugyanezalrern6l6 mozgrissal allr el6.

241

IICELYGYdRcY: BoRorvA6r-EN

volt sziiks6g;Garyg6peazonnagyteljesitm€nyre Az el6bbiekhez helyeiramot,hogyegy lagyvasra banigy dllitottaet6az elektromos mozgatott. Mindenegyes vonal"kdzel6ben zetttekercset a ,,semleges vonalon"6thaladta legyvas.polarit6sesetben,amikora ,.semleges A legkiv6lt5stijrt6nt,6s ekkor mindig egy-egysziloa keletkezett. egyes mozgAsnel kdtszer is volt. 6s minden sebbmozgatiis elegendrj a Ez foly^keletkezett szikraugyandgy.mint a forgrsi m6dszern6l. de a cikk 6llitidsa szerintnagymennyis6gii mat nemvolt dnfenntan6. elektromosteljesitmdnyt6llitott el6 olyan kis bemen6mechanikai Ha fut6 m6kusis el<jid6zhet. amitegy ker6kben teljesitm6nyig6nnyel, errea c6lra,a teljesitm6ny viszontegy kis villanymotorthaszn5lunk ene, 6s igy nyerhetijnkelektromos6raegy r6szetfelhaszndlhatjuk mot,hogycsaka g6pkitltsdg6tkell beruhizm. hitetlentermdszetesen motorbemutatiisa A cikk szerinta mdgneses 6gy v6ltdk, tud6sokkitziil n6hSnyan ked6stviiltott ki. A vizsg5l6d6 hi tdrv6nyeire hogylehetbennevalami,m6soka tudom5nymegneses A Harvad szerkezet nem l6tezhet. vatkozvaazt mondti{k,hogyilyen Egyelem6s a Massachusettsi MiiszakiEgyetem(M.LT.) n6h,nypromeghogymegvizsgiljaGarymodellj€t.6s fesszonvettea f6rads6got, Garynek, v€lem6ny6tEzekutdniizletemberek felajanlott6k vdltoztatta hogy fizetneka jogok6n.A cikk a kdvetkez6mondattalzerul:,,B.ir mlg tilsdgosan korai lenne,hogy spekuldljunka felfedezis hatisdn, motor lesza zsebiinkben, tin nen ki(irt. hogy 1880-banegymdgneses hogy soha tiibbl fte kelljen me, az 4rdnkathajia, felhizni; vagywsiti ugta ez az energia kocsibanutazunka kontinensen,as a ,noadonJban dolgozik." A biztat6 kezdetutiin, azonbana tijt6net itt megszakad. Taldn tfl maga.s aratkert a feltal6l6,vagy valami m6sok miatt hallgatottel?semmitnemlehettudniGarywesleytov6bbisorsAr6l. leir6s6E kiinyv irrsa ktjzbenjutottamhozzi Garytal5lm6ny6nak merttal6na hoz.Ennekismertet6s6t az6rttartomrendkiviilfontosnak, g6pr6lvan sz6.A fel6s legolcs6bban meg€pithet6 legegyszerijbben a szerkezet leifisdtadtameg.hanemegyediil6ll6m6tali{ldnemcsak leirdsa6riesi don a meg6pit6s menet6tis. A gyakorlatitapasztalatok a ttibbiszabadalomloz kdpest.A v6llalkoz6szellemilek fieriilel6p6s gyelm6b€aj6nloma fiiggel6kben Ezek ut6n kijzdltszabadalmi leirest. csakaz a fejleszt6nemtud titbbletenergiat ad6g6petk6sziteni, aki f6l a resze16st6lA 15. iibrasoronl6tszika hielmeny elvi miikitd€se.A szerkezet egyseqidhntlisthaszn'lnagyonszellemesen. e n6lkula g6pnemmiikitdik. Ez a seg6dhat6s l6nyeg6ben egy megneses instabilites,azaz a mdgneses egyolyanhelyzet,melyegy ligyvaskicsinyelmozd[l6sa

242

MricNEsEK voNzis,iBAN

Egyuas emez ..,

Efi

il+

1---',"il,F'" lelil6s

legres I

a\ A szlj8 tizj.intesen,j , tas.itja a nkignespatkj.A ltiqtvas aD'aga,alakja, tuigtvst6l valj ivols.iga nagym4n4kben befolytisolja a ndgnetes

b) A sz1g lekLd dU, a miSnes. patl6 vonzu, nert a ,ruignes ,,senle?et vowla" fbbu a tdqyvas p/jlusa elle kazd les. 6s a kd?pe nent neqy teLite* be. A. dbnin Idtszik, hoqy a ,,senleges wnal" kdzelibe az indukn onalak iqen e6sen dtredezddnek, torulnak a

cl A s.b8 leesik a U8lvasnjl, tneft a Mgws le,nez vZge Appen nen polatizilt ebben a helJzetben. Az itlstabil heU.el kdtwiken ahir I 80 fokot is elforoghAnnk az indukcinvotn, lak. A .semleges vonal szfik kbmyzetben a szintnetriavesztasmAdike j elentds.

a legyvas vdgdn ind utcidv0n alnendpsebe,seki

15. 6&* Weslq Gary kisziil'keben a ntdgnesesindukci.jvonotakinrtabitiri, sa eEJsziik tartomdnyonbeliil jelentds nirtuk{i. Amikor a diwmikus nez6d4omtici6 midke naximdlis, okkor kApz6dika mAthet,6nennyisagi tabb.

243

EcELY GYORcY:DoRoTYA6LEN

mez6jetentdsftrbeli torzuldslitvdltia ti. Ez a lalelmrny,.lelke".de Garymegadjaa m6dszertis, hogyantudunkmi magunkis eljutniehhasznos, ha A jelens6Smeg6rt6s€hez hezaz alapvet6instabilitdshoz. kiirijk viselked6s6I, az olvas6ismeriaz dlland6magneses ,,lelkivilieljdrds,amit az elmiilt gdt".Ez az instabil;t6s talSna legszellemesebb szdzhisz6v sordnfelfedeztek. kdzeli.azzalpdrA l5la. ebr6nlhNzik.hogyegy mignespatk6hoz hogyan torzitja el a mez6inhuzamos..l"alaki legyvasfegyverzet k6alakjAt.Az ,,I" al^k miatta l6gyvaskeskenyebb dukci6vonalainak kijzel helyezve,igy a fluz6ps6r€szetelit6sbemegyit a mAgneshez xusegyj6 r6sz6tmft nemtudjaiitvezetni.azoka k6t v6gdn,behlr6l ez l,tszik az A liigyvask6t v6gepolariz6l6dik, kil6pve,,kisz6rddnak". megosztassal indukci6vonalakkil6p6s6b6l.Ez az elektrosztatikus form5ja.Igenfontosa influenciaegyikmegielen6si anal6gmegneses k6pesi.hogyaz eredeti ldgyvasalakja.m6rete.helyzetea m68neshez ki. (Az induk6hp6lusokalakutjanak mignesp6lusokkal megegyez6 az 6szaki.a bel6p6vonalaka d6li p6,brdn a kil6p6indukci6vonalak a l6nyeget nem6 nti.) lustjelatlik,deez itnkdnyes, gy6z6dhetn6nk meg Elvilegel6gdrdgaHall-cell6sm6r6miiszenel p6lustercdm6nyez6 eloszlisr5l.de Garyegy eriil az azonosinduk?ilt helyez szellemes €s egyszeriibb megoldiistkindl:piciny vassz6geket l6tjuk, hogy a v6kony szeg fejeil ve a ldgyvaslemezmindk6toldalira, taszitanifogja az 6lland6mdgnes.men fellel6 fog illni mindk6tol Ha most dalon.Ez jelzi az eredeti6s az indukdltp6lusazonossdg6t. jelentdsebb felemetijk a ligyvasat a 15,6. ebriin bemutam6rtekben miiselrendevonal"feld).akkoralapvet6en tott m6don(a .,semleges indukkapunk.A ldgyvasm6rkevesebb z€siiindukci6vonal-eloszldst ci6 fluxust.,gyiijtbe", nemmegytelit6sb€.lgy a p6lusokonmegfordul az i)rdukci6ki- 6s bel6pdsir6nya. az.indukilt p6lusokel6jelet vltdndt. A kis vasszdgek ilyenkormdr a m6gnesp6lusaifel6 mutal nak,vonzzdkegymdst.Ez vildgosanjelzi,hogymegfordulta ldgyvas polaritiisa.A k€t dtmenetkdzdttperszel6tezikegy igen szriktarto mdnybanlev6 dllapot,ahol 6ppennem l6p be. sem ki indukci6a liigyvasv€gein.azaznempolarizl,lt.Ez a nempolarizrilteseta l5lc. nbrrn lrtszik. Ezt a specirlishelyetnevezteCary .,semlegess6gi vo nalnak",mertitt 6ppennempolarizdl6dik a ligyvasvdge. S mostjatna ldnyeg:a tapasztalat azt mutatja,hogyezzelaz egyszenielrcndezdssel a tegnagyobb m6rt€kri,nea6toraulds a ,semleges vonalon"val6 6thalad6s z6ndjiiban6rhet6el. A tdrbeliszimmetriaviltozdsmaximuma,optimumataldlhat6itt, ez6rtfontosa keskeny z6na"bahatdrol6sa. Ekkoregy kis m6rt6krielmozdulesra, ,.semleges

244

M,{cNEsEK voNz,is,isAN

kis m6rtektienergiabefektet6sre igen nagymdn6kilm6gneses mez6 pedigjelorzul6s,deform6ci6jut.A nagym6rt6kiiszimmetriavesztEs lent6selt6r6stad az energramegmarad6st6l is. Ha ez a mozgdsjelen r6s id6beliaszimmetriiival is j6r. akkor biztositotta ciklus v6gdna tisztaener€ianyeresdg is. Az id6beliaszimmetri6r6l kiildn nem kell (b6rmegoldhat6 gondolkodni lenne),merta l6gyvasmAgneses hiszter6ziseeztautomatikusan megoldja egyadottmirt6kben. Garya p6lusvdltdssal magyarita a tdbbletenergia megjelends6t. de ez csakkdzvetett m6donigaz.nemez az igazi ok, ez csupi4n a mez6(Hasonl6k6ppen torzuldskis6r6jelens6ge. nemegy vezet6meleged€se okozzaa kd.iildttekialakul6m6gneses mez6megjelenes6t, az csakaz jelens€ge, elekromositam kisdr6 a vesztes6gek miaft-)A ,,semleges z6na"sema mdgneshez lartoz6inherens, elidegenitheteden dolog,hanemmindigegyadottelrendez6s sajatossdganemis alakulki mindig. Ahhoz,hogymaximdlislegyenaz energianyeres€g, hogyerreop, limalizdljuka folyamatot,igensokatkell bibel6dniaz elrendezessel. Pontosan kell rdgzitenia liigyvaspozici6jet,6ssokf6lealakotki kell pr6bdlni.mire el6gjelent6slesza hat6s.Ez nem anyag,hanemidoig€nyesfolyamat,sok rUrelem€s precizirrskell hozzd.A !6norzir6s sori4nme&jelen6tijbbletenergia tdbbf6lem6donis hasznosirhar6 vagyindukci6valelekromosenergiak6nt (mik6nra fijggel6kben leirt szabadalomndl), de mechanikai er6k6nl,raszit6vagyvonz6ha!6sk6nr is- Az utdbbi megolddstitt helyhidnymiatt nem ismertetem, de a a tArtechnoligiriba" 3. k6tet6nek148.oldaldnmegraldl,,Beyezet4s hat6ez a leirds. A Gary 6ltal felfedezett efiis mez6torzuliist okoz6seg6dharrs igen egyszerrien, eleg6nsan oldjamega jelent6sm6rt6kiidinamikusmez6torzitast,s kdvetkez6sk6pp a nagym6rt6kil szimmetriamegsemmisitEst. A szimmetrias6n6s m€rt6kdnek definidltsa,m6r6se6s sziimitdsa (ami azoptimaliz6l6shoz kell) mam6gnemmegoldott fdad],J. A,,Bere.etls a tirtechtlol6gidba" 1.,2. 6s 3. kiilerdben merrbrr6ntek ldp€sek ebben az irdnyban. Nemcsak a Gary6ltalmegadott elrendezdsn6l l6tszikez a p6lusv6lt6ssalj6r6 t6rtorzul6s. A 16.dbrasoron liirhat6igenliirv6nyosan el66l, lithar6p6tusv6ltds. 6s a nagym6retrjrdrdeformdci6, de ez egy hengerszimmetrikus megoldiist ad,aholnincsteliesszimmetriavesztds. Ez is mutatja,hogya l€nyegr szimmetria. 6s nema p6lusviltes.(Ez ^z NZ eset,ahola mdgnes tasziljaa legyvasat egybizonyoshelyzetben.) L6tni fogjuk majd.hogya rdbbi hasonl6miigneses szerkezern6l is mindenijtta dinamikust6rtorzul6sr haszn?ilj6k. s mhdjg djra 6s ijra fel kellerttaliilni a m6dszcrr6s a rechnikaielirr6sris. Az emberis6g

245

EG$LYGYdRGY:BoRoTVAELEN

ydflialatt (h

ro)magnes

^) A ldSrras hengerahkn odah Iesza d4li ptjlus, a tekje 6saz alja pedie az 4szakLEzzrt a f.ignes toszitja a IdEJvaMt ebben az el' rendez'sben.A vonds ..d8! taszi tds ezlt nindig a ne!6k alakjd , nilik. a mdgneska,elrenae.4sAn

b) A ldgyvasatwnaa a mAq' nes.A febd p6lus tttpolarizd l6dott, az als6 nem, viszottl a. oldaLin eltiint a d'li ptjl s.

lagyvas c\ A ldSyvashengerodaantk kat t6ge polariztilt, de a fels'i is a. abd v6qek 6ppen nenl polarizdLtak E.t a henge a. tivegcsdbennoâ&#x201A;Źat a uEta henger s.inne i ikusan defoI ndLjdik a? erdtar, de ebb6laz elrendezdsb6lnem lehet ener-

16.a&L Gyini abkn ndgnesZt henqercsLiSfvass.immetrikuselrcnde.ase eset'n is nedigteLhetdaz dtpolaridridtis.

246

MicNEsExvoNz(s,(BAN

nagysz6gyene, hogynemvett6k6sz.e oly sokszor- ezt a nagyIehet6s6get. Mindenm6sk6ntalakultvolna,ha vanolcs66stiszlaenergia.hamegdnjiik a \/immerria lenyeeel. hL... HA. (3) jdtt ki egy WesleyGary Bakerprofesszor sz6 szerintfelvillanyozva nevii feltalal6h6naposszobrjdb6l,ahol ld$a,hogy kis szerkezetek 6nrll6an,kiils6energiabefektet6se ndlkiil mozognak. ,,Rendkivijlizgalmasid6ket€liink - gondolta.Enneka Wesleyneksikeriiltvalami. Olyan szerkezetet mutatottnekem,amiheznem kell energiaiorrds, csakrigymegymagdt6l.Es segits6ger k6r... 6smost6n... pont€n ler tem a sorskiv6lasztottja, aki kezdbevehetia dolgokat.Hm.._nagyon l-igyelemre m6lt6ez a Wesley,6s bizik bennem.Mindentelmondott nekemamitcsaktudott,igy mostm6rmindenrajtammflik." Ahogy gondolataiba meriilveballagoua M.l.T. jonnanfel6llitou elektrotechnikai tansz6ke fel6,aggodalmaskodni kezdett.,.Demi van, ha ez a dologm6gsemigaz,ha mindezcsakvalamif6lesvindli vagy t6ved6s?Csalis lenne?De hdt ez a Wesleymindentmegmutatoft, mindentlrthattam,oddbbis vihefiema k6sziil6ket, €saz rov6bbmozgott,nemvolt semmilyen elrejtettdr6t,vagyeldugotrelektrom6gnes, 6s csakmozgott6s mozgott.Atvittemegyik aszralr6la m6sika. 6s akkoris mrikbdijtt... De h6t mir lehettudni?Mindenrbizonyosan nem Idthattam...A feltaliil6pedignem adtaoda a k6sziil6ker, mondviin, hogyneki is csakez az egy van.Vdgiil is nincssemmia kezemben, csakegy skiccettudn6kk6szitenia gdpr6l.Hogy gy6zdmmega k6telkedijket? Es egydltalan, magamsemrudom.hogymrikiidik...6s ha m6gis...haWesleyigazatmond?A viliig teljesenmegviltozna. 6s6n is r6szelenn6kaz fj kor megteremt6s€nek. Mit tegyek,mit tehetn6k ez6( a Wesley6rt?" Bater professzorrigy 6rezte,hogym6gtali4nsohanem,llt ilyen fontos ddntdsel6tt. M& gyerekkoreban rabul ejtetteaz iiramcsoddkkalteli vil6ga, k6t fiv6r6vel kis6rletezetta gardzsban,amikor erd6szapjuk tdvol volt. Fiv6rei a farmonmaradtak,megdzvegytilt6desanyjukkal, gazddlkod6klettek az5ta.Csaka legkisebbBakemeksikeriilt val6ravdltani az 6lmor,6s amikork6t h6nappalez el6tt bekiiltdzhetettaz dj 6piilerszimyegyikircdij6ba,azelekrotechnikai tanszdken, dgy6rezte,hogy eddigikiizdelmei6n ajutalomis lassacskdn el6rkezik. ,,V6gremajdnembiztostansz6kidll6somvan.Nagyonhossziideig tartott, mire az int6zmdnyvezet6s6gemeg€rtette,hogy az elektrotechnika ajitv6 technikeja,€snemcsakaz 6pir6szet, a vegy6szet 6s a g6-

247

EcEr-YGYdRGY:BoRor!^6LEN

248

M;GNESEKvoNzis,iBAN

p6szet,a h6er6g6pek uraljdka viliigot.Ezeka mozdonykonslrukt6r6k -, azthiszik,hogy - ahogyginyosannevezlea kalorikusg6pdszeket megrendel6seket 6k kapj6ka vadv6ka vildg,hiszena legzsirosabb kezdlek. De most,hogya tdvir6krendesen terjedni. sritt6rsas6gokt6l. western feladatot kapunk a mi is, a tensz6ken, egyretdbb 6s tdbb Baker pro Uniont6l.Egy ideje alig gy6zziika megrendel6seket." fesszortvalamifurcsa.szorit66z6s keritettehatalmiba. volt ez a Wesley.de het v6giilis mi 6? Csakegy fav5g6. ,,Erdekes elmagyar6zni, hogy hogyanmijkddik,rni6rt Nem tudta 6rtelmesen miikddika k6sziil6k,csakazt, hogyhogyanraktaijssze,6smennyjt vonalr6l,hiit ez teljesen kinl6dott.Ez a te6riameg,arr6l a semleges jiin megfoghatatlan. De honnan az energia?Mit6l mrikijdikm6gisez 6s egyiiu dolgozunk? a g6p?Es ha beleegyezem a fav6g6kdr6s6be, H6napokatig6nyelne,mire mindenegyesapr6rdszleteltiszt6znink. De ki fizeti addiga kolleg6kat,honnanszerzekp6nzt?Eppenmost tudtamv6ge egy rendesh6zatvenni, a feles6gem6s a gyerekek Ha wesley-vel eltartisirdl is gondoskodnom kell. ez koteless6gem. dolgozn6k,akkor nem ienneid6m a l6vir6kkalfoglalkozni,mib6l tartandmel a csalddot?"Lelk6nekbels6hangiaegyrehangosabban soroltaaz€rveket,drri lettrajtaa f6lelem. vezettem En, aki el6szcjr be az ..Esrnit iognakmondania kollegak? elekrodinamikSba az energiamegmaradds elv€t.aki el6szdrmutattam meg,hogyaz€lekromosenergiat6nylegnema dr6tban,hanema dr6t kdriil. a t6rbenmozog,mostazt k6nemondrnom,bocsrinat, t6ved6s volt'lEleintemindenkibolondnak n6zett,6vekbe telletr.mireelhitettem a kollegdkkal, hogy nemdr6tbanmegyaz energia,hanemkdrilldtte. Misztikusbaromnak n€ztek,aki elemidolgokatnem6n meg.Ez az iigy legal6bb hiirom-n€gy 6vvelk6sleltette a tansz6kem fel,llildsdt,6saddig is szintenyomorognom kellett.Ez a favd-e{is iigy pedigm6gri6sabbnak ig6rk€zik.Mit sz6lnaSmithkoll6ga.akivelegytittszoktunkhor g6!zni?O egy kdzlegyint6ssel elintdzleezta vrndorfavigijt.No, 6s hogyaniilln6ka dirkjaimel6,akikettajbbszair megbuktafiam M6rt. nrl.t nem kdsziiltekfel az energiamegm:u-ades 6rvdnydb6l?Hiszencsak moslkezdikelfbgadni,megemdszteni ^zt,hogyaz energiamindenkdppen rnegmarad. legfeljebbcsakitalakul.Es most6n, pont6n monda n6m azt.hogy mindeztdveddsvolt. mindeznen ig.rz?De ha 6n az! mondom,hogyez nemj6. vajona tijbbiek,az eurdpaikolleg6k.vagy Philadelphidban mir fognakehhezsz6lni?Ok. akiknemlftdk ezta kdszuleket,vaionelhinn6k-e nekem.ha nemtudok m6stmondanicsak l]nnyit.6n igy l6ttam?"Mir messzenem volt olyanfeldobott,olyan rilszellemiih, mintamikorWesleyGaryh6napos szobdjdt ethafyta-

249

EGELY GYdRcY: BoRorvaiLEN

ebb6l a helyzetb6l?De h6r ,,VajonhogyantudndkkikdszSl6dni jelent megez a dolog?Hiszen mi€rt csakitt, 6s enneka fav6g6nak megvizsgalnk m6r,6s m6gsemtal6lannyif6lemotortmegm6gnest Es nem csak mi, hanemsz6zes sziz koztunkhasonl6jelensdggel. kolleg6maz 6rcg kontinensen. Semmihasonl6tnemtalaltunk.Hogy iuntnSllt. hamegva\ ane/. hog)egyfavigdIatbbet tud mindann, letleniiligy is lenne,amitperszenemhiszek,vajon6n eztel tudndma a cikkeimet,ha err6l imdk? kollegdkkalhitetni?Vajonelfogadn6k-e Aligha val6szinii.Es mi van,ha m6gisvalamif6lesunyitriikl(van az valahogysilritettleeg6szdologban? Mi van,ha a mignesbelsej6be veg6ttett ez a Wesley?Mi van,ha meli66llok,esetlegp6nztis szerzek ri, 6s kideriil, hogy csal5saz eg€sz?Soha,sohanem lbgom Elvesztemaz dll6soma!. iirijkre hulla visszaszerezni a tekint€lyemet. mds?Van, akinekmiir maradok.Mi6rt nem viillaljaeztakockdzatot megvana bizlosprofesszori dll6sa,t6liik milr nem lehetezt visszami6rtmindignekem venni.Mi6rt pont6n kockiitassammindenemet, jutnak a neh€z,grizesfeladatok? Van egy r6gi osztdlyt6rsam. mosta HarpersMagazinn6ldolgozik,v6gijl is sz6lhatokneki,irjon valamit. Ha legal6bb egykicsittitbbenlenn6nk..." s mirea tansz€ke6rt. mdrnaigy zakatoltakbennea gondolatok, gyon komorriiv6lt. A l6pcs6fordul6ban aztiinegyik munkatfs6ba 6s kiv6ncsivolt Bakerv6Utkdzdtt,aki mar lAttaWesleykdsziil6k6t, lem6ny6re. Na mit lett6lprofesszor uram,szerintedis vanebbena dologbanvalami?- k6rdeztel6that6,6szintekivdncsisdggal. Baker - Azt hiszem- motyogta-, hogyvalamibaj elvdrdstjdiitt zavardban. m6giscsak lehetitt, valamit6ved6snek kell lennie.Nem hiszemkedveskoll6ga,hogyebbena dologbanvan valami6 elmes.Nos,nem, nemhiszem. hogl nekiinlezuelkellene foglalkoznunk. Eppelegrzgalmasfeladatotjelent szdmunkaa sok-sokegyeneramimotor,a tdvir66s a k6pir6... A ne1)eket Antuhltam ki. A helyzetet- ijra is ijm- a tajrtinelem.

A)fi. sz,lzAD M{GNESES xiszurErcr Az iidkmozg6ktajrt6nete azt mutatja.hogyha valamiegyszerii,ana (jra 6s fjm rrbukkannak.A ,,Tihorttuldlruinyot'-banm6r talilkozhattunka kalifomiaiHubbardnev6vel.Egy generaci6val cary elfeledettmunk6ss6ga udn, az 1910-es 6vekbenHubbardegymozg6alkatreszn6lkiil; riibbletenergidt rermel6- transzformdton talrk fel. Az 1930-as 6vekt6lkezdv€azonbanm6regyretdbb6s tiibb t6bbletenergi6t ad6 mdgneses berendezdsr6l van hiriink megadottszabadalom

250

MicNESEKvoNzisriBAN

megemliteni. G. H. Bougon193i €s formejeban. Az els6,amit6rdemes szabadalma. Bougonegy b5nyebanvolt technikus,szer6nyjdvedelv6geztekis€rleteit. v6siolt, 6s egy fdszerben m€b6lmiegnespatk6kat Alapvet6tidetet,taldlmrnydta 17.ibfin l6tjuk.

rendezds Bougoi szentkdralakI ndgnessor.e is]ebelsdges

Egyndsh0z kdpesl slcsIszlalotl niilgnesek lerdben lijbbleknergia kelellezhel. t'] . abta Ha k6t egym6sftil6tt r6zsftosanelcsrisztatottm6gnespatk6kiiz6 egy vasrudattesziink,a m6gnesnjdmozognikezd kijztiik. Ha sok mdgnest tesziinkily m6don,ferd6nelcsdsztatva egymdsfiil6, alkor az optimilis elrendez€s kinkeserves megtaldldsa utdn- el6rhetjiikazt az dllapotot,amikora szerkezet nagyobbenergi6val liivi ki a Ligyvasrudat,mint amennyivela rid bel6pett.Bougonolyan elrendezdst is kiKs6rletezett, melybennemrfd, hanemegy vasgoly6gurult.Ez a tal6lm6nyinkibb csaktechnikaikuri6zummaradt,mivel nemtudott j6l ldtszik bel6lefolyamatosan miikitd6motortkdsziteni. Az azonban az 6br6n,hogy a vasnid vagy vasgoly6beldk€seut6n a ferde, tolz mAgneses mezdkteljesszimmeramegsemmisir6ssel adj6ka tdbbletenergirt.Egy vifuatlanbalesetben, egy biny^ttz alkalmrvalBougon kis kunyh6jaledgett,dsszesmdgnese lemiignesez6d6(, 6snemrudotr t6bb6annyipdnztitsszeszedni, hogyfolytarhassa kis6rleteit.

251

f,cELY GYoRcY: BoRoTVAELEN

Ezilin 1931ben Arthur Powell kapott szabadalmathasonl6elren6s a r6kdv€tkezetdez6sli,de folyamatos mukdd6stim6gnesmotora, d6 6vben,1932-benpedig- hasonl6szerkezete- H. Worthington hogy kaport szabadalmat. A k€sziil6kektiibbs6g6ndl6szrevehet6, m6gnes_ segits6g6vel 6n6kel az id6benaszimmetrikus elektromignes mez6-torzuldsokat, mindkdtg6pn61jellemz6 a nagy l6gr6s,ami a Powellc6getakartalasziiks6ges. megfelel(imignesmez6-torzitdshoz gydndsiira, megszerz6pitanimdgrresmotorok azonbana szabadalom seut6ntdbb6senk neml6tta. J6l 6rz6kelhet6a dinamikuserdt6rtorzitis elve m€g a Johnson-f6le aliSha-hasznelhat6 ami viszonta gyakorlatban 1979-es szabadalmon, permanens (18.5bra). A banrn alakbanmeggdrbitett m6gnesegy mdgres mignessorfdlaitthalad,6s a billeg6,bandnalakripermanens j6l ldthat6m6dontorzita a mdgneses mez6ket.Val6jdbanmindegyik permanensmdgnesesszabadalomkomoly probl6mekkalkiizd, azaz mezdket.A mechaa magneses nemtudjeknagymert6kben.$/zitani g6pekn6laz id6bel,ivdltozista tdmegektenikus,mozg6alkatr6szes mez6is sztik.anyaghetetlens6ge erdsenkorliitozza,6s a m6gneses ha legaldbb szerkezltikorl6tokkdz6vanszoritva.Sokka!egyszerilbb, gyorsan hiszenazt ki- 6s egyik tagk6ntelektrom6gnest haszn6lunk, id6egys6g alattj6val nagyobbmdrtdkiierdt6r-deform6bekapcsolva, hasznSln6nk. ci6hozjutunk,minthakiz6r6lagpermanens magaeseket bileg6' mtgnes morgd mdgnesek

l8.6bra

A terdinamikus deformdci6ja legtobban tal6naz 1975-ben megadott JohnW. Eckiin szabadalm6n ldtszik(19/a6bra).Ha k€t. egymdsttaszit6,dlland6mdgnest egymdsfel6nyomunk,akkormagneses meze.jiik m6gszimmetrikus lesz.Ha k6z6jijkegyl6gyvasat tesziink, 6s azrmozgatjuk az ,lland6 mdgnesekkel egyiitt. aklor megfelel6m6retezdseset6n nagym6retlier6t6rtorzul6stlehetel6mi. Ezt az elvet val6sitottameg Ecklindgy,hogya legyvasra szolenoidot rakott.s vagyaz abbanmeg jelen6indukci6-v6ltoz6st haszn6lta ki, vagym6sikverzi6ban a tdbbleter6tdrb6iaddd6indukci6-ndvekeddst, mint ^zta 19,b.ebrdnl6riuk252

M,{GNESEKvoNz{s{BAN

19. ebra.A taldlmdnJi leifis ket dbrdja. Jdl Id Mkt a?.efitotulak

tot.fttita,

Az Ecklin-f6leszabadalom nem ir6asztalmellettkitaldltelrende, z6s,h^nemegy val6banmeg6pitett, mriktjd6modellalapjenk€sziilr. Az amat6rfejleszt62 kilowattosbemen6teljesitm6ny segits.6gdvel 12 kilowattoskimen6teljesitm6nyt kaport3600-asfordularsz6m mellettA magdnyos, mor6zusEcklin azonban nemtudofidijl6rejutnia beru hdz6kkal,taldlmdnya csakprototipusk6nt maradtmeg,azt6nannakis nyomaveszett. Mindkdttipusriberendez6s csaklrtsz6lagegyszerii, val6jibanazonban igen neh6zelk6sziteni,6s a tal6lmiinyi leir,s is fontos r6szlereker hallgatel, szok6sszerint.Nemtudjuk,hogymilyenrdtm6rciben, milyen m6retekndl. milyenanyagokb6l, milyentekercs-menetsz6mokndl, mi lyen geometriamellettkell meg6piteni, 6s ezekn6la ral6lm6nyokn6l puszt6naz elvi elrendez6s ismertet6se nagyonkeveset 6r. Ezeka tali4lm6nyoknem reproduk6lhat6ak pusztana szabadalmi leiriis szerint. A neh€zsdgek ellen6re egykanadaifejlesztd, AlanElfaancoeur sok€ves kis6rletez€s utdnmegtudtaval6sitaniEcklinegyikszabadaln6t, 6s a vil6gh6l6n eztkdzz6is tette,6m6 is gondosan vigydzottarra.nehogya f6nyk6pek alapj6nreproduk6lhat6 Iegyena berendez6s. Tent€szetesen nem mindentaldlmdnyraadnakszabadalmat. Ki tudjahdny,nagyonjd konstrukci6leirdsamaradrmegk6ziratban, ds szabadalmi oltalomhiiiny6bannemjuton el a nyilviinossr4ghoz. Ilyen p€iddll id. BodaiArpedugyancsak hevenydszert leiriisa,metynekismertet6se szint6nmegtalelhat6 a ,,Beyeaetls a t.rtechnol6gidba"3. k6tet 156-157.oldal6n.Ennekaz elrendez6snek az el6z6khitzk6pes!

EGELYGvoRcY: BoRorvA6LEN

haszn6ha ki a az azel6nye,hogyid. BodaiArprd nagyonszellemesen 6s permanens magnesek tulajdons6gait. lSgyvasak, elektromagnesek j61drtettaz 6lland6mdgneseket tartalmaz6 m6gneskdrbk val6sziniileg igen is. Id. Bodaiforgoberendez6s6ben elm6letdhez 6s gyakorlat6hoz tudottel6mi,r6szbena szolenoidspecinagym6rt6kiierdtd(orzul6st ilis kialakitdsamiatt,dszbenazert,men viszonylagkicsinyv6ltoz6 l6$6sekethaszn6lt, amikkeligenjelent6sfluxusokattudottl6trehozni (20. dstorzitani. dbra) lofgislenqely lorqd mdqnes

A Bodai.notor ftrbeli el' ren.le.6se.Csakegyetlen szeg et$ vanfehiinteNe. A mtigneses me.6 L'its.ik, mikot a s.olenoid nincs betutpcsolva ;s kbzeI'dn a klt nignes egytndsho. A miiqneseslhLlus nasy rlsze a patki pdlusai kat .dn halad. (A szolenoid nak csak a vdsnaqja van

lorgislengely

A ndenesesJtuws a s.o. Ie oid betupcsoLkakoL Iofg6 mdgnes A fluxusjttee a s.otenoidon 6s a bglvason kercszriilhltlsd,nen a tuignesp'lusai ktizt. A ntez6 jelent'is nftrtikben tor zul. A kisebb bgfts naEtobbflu.tusttes. Iehe-

20. dbra

254

MicNEsEK voNzistrBAN

a leg_ Az ij-z6landi villamosmdm6k,RobertAdamsmotorgeneratora az6rt motorgeneAz alapszâ&#x201A;Źrkezet egyszeriibbnekldtsz6 berendezds. (21. 6bra)A t6bbis haszn6lhatjuk. rdtor, mert a motort genendtork6nt letenergi6tlevehetjiikaz 5116reszekenlev6 szolenoidokr6lmechanikai vagyelektromosmunkak6nt. h6 forAz Adams-motornak vanolyanverzi6jais, melyels6sorban szerinta befekemdj6banadjaki a tdbbletet.Adamsrir tapaszlalatai h6k6nt.(Endl a is megkaphatjuk tett energiiinak akdrnyolcszorcsdt Molndr tal6lm6nyr6la ,,Berezetlsa ft eclnol6|idba" 3. kdtet6ben sziimoltbâ&#x201A;Ź.Molndr Gydrgy Gydrgyf6nyk6pekkelillusztdlt dolgozatban tudtareprodukdlni 6s csoponjaitthon.egy 6vesmunk6valsikeresen nagyobbhat6sfokotm6rt ki az Adams-moton.6s 100 sz6zat6kndl is t6bbk6sztil6ken is.)RobertAdams6s Molnrr Cycjrgytapasztalatai megerdsitik a p6lusmegforduliist,Maz ugyanaztaz effektust, amit Garyis emlitert.

21-6btaAzAdansrnoto I elrcn.lezes-Jol lalszrk. hogymrllenneheza ma\rmdlisme/6-deformdci6 ldl rehoz6sa. Fontosa magashatdsfokel6fs6hez,hogy milyen az 6lland6mi4gnes ardnya,hogymikor 6s az elektomiignesdtm6r6jâ&#x201A;Źnek kapcsoljonbe,6smilyenelfordul6sihelyenkapcsoljonki az elektrom6gnes,fontosbvebbii, hogy az elektrom6gnesen milyen 6tm6r6jri 6s geometri6jfa ldgyvas,milyen a szolenoidtekercsben a menetek teker6s6nek ehendez6se, a szolenoidellendlldsa,a rdkapcsoltfesziiltsdg6s 6ramardnya.Mindeniittfel-felbuklan^z aranymetszis jelent6s6ge, meft igy lehetbiztositania naxindlis mez6-deforndci" dl. Egyetlenl6nyegtelennek tlin6 mdretezdsi hibael6gahhoz,hogya tdbbletenergia eltiinjdn,vagynagyonlecsdkkenjen. Komolymliszaki feladata mez6-deformici6 optimalizalesa, hiszenilyen feladata hagyom6nyos technik6ban nemmeriiltfel eddig.

255

EGILY GYdRcY: BoRoTVAELEN

A mez6-deformeci6 m6rt6k6nek maximalizSldsa a t6rtechnol6gia El6zeles ,,szentmantr6ja",ezt kell figyelni,ett6l fiigg az eredm6ny. tapasztalatok, konkr6tsegitsdg ndlkiil kdr is elindulniezen^z fton, a bukdsgyors6sbiztoslesz.(Ezdrtk6sziiltvideofelv6tel a harminc6rrs tdrtechnol6giai el6ad6ssorozatr6l, hogy ez is segitsea konstrukt6rdker.)A Gary-f6leszeliemes seg6deffektus. 6s a Molnrr Gycjrgyekiad6s6ban nyilv6nossdgra hozottm6retez6si szempontok egy6rtelmrien parameterek mutatjik,hogyapr6sdgnak trin6 helyesvagytdvesmegviilasztdsa dcjnt6enbefolyiisotja a v6geredm6nyt. Sokkaltdbb szemj6val pontrakell figyelni a t6nechnol6giai berendezdsek 6pitds6ndl, igdnyesebb tudominyos6s technikaihozz66ll6stig6nyelnek,mint amitma az oktatdsirendszer vagya |echnika,ltaldbanmegad. A mignesesmez6t6rbeli6sid6belideformdci6jiinak m6r€se. analizisen6lkiil,a be- 6s kimen6teljesitmdnyek rdgzit€sen€lkijlrem6nyIelen vakeprjl6silyen kdsziildkeldpiteni.Gary, Adams6s Molndr j6 reszenyilv6nosGydrgy€rdeme,hogyezekneka szempontoknak sdgrakeriilt.Egy tdbbletenergiit ad6miigneses motorrajzanemel6g a sikeresreprodukci6hoz, ha nemtudjuk,hogya dinamikusmez6de formdci6toptimalizrlnikell,s ennekmik a parameterei. Linyeg6benaz Adams'f6lemotoftmrtsolta Ie az ausztrdlBriggs6s Christie,6s ene 2000-benszabadalmat is kaptak.(R€szletes leiriisa e ftrtech ohjgidba' 3. kdl/.I 154-155. oldal6n.) A defor,Beve.etrs mAlt,eltorzitottmdgneses fluxusokathaszniiraki a ,,Berezetls at j api{nszabadalom technol6gidba" 2. k'ret'ben r€szletesen ismertetetl is, melyKawaiTeuroharminc6vesmunkdjrinak eredm6nye. Egy m,ijapdnKoheiMinato,kdriilbeliilhatvanorsik fehaldl6,az ugyancsak sz6gban kapottszabadalmat ferdeelrendezdsri, aszimmetrikus forg6 (22.dbra) r€szijpelmanens miigneseke! tartalmai.6 szerkezetdre. - oft, ahol A molorvagygeDef6tor forg6r6sz6nek egyikszakasz6n p6lusaivonosa kiils6peremen, a mdgnesek vagy6szaki,vagyd6li taliilhat6egy permanens mdgnessor. A 22. ebrdb6lazonnalkiI6nik, hogym€nnyireaszimmetrikus a m6gneses mez6ebbena starikus6llapotban.Az 6116 r6szitt egyszolenoid, melyetakkorkapcsolunk ki 6s be,amikora permaDens mdgnesek a szolenoidok (A szoel6€rkeznek. Ienoidokm6retez6se nagyonfontos.) A szolenoidokmegfelel6felfutiisi be- 6s kikapcsolgads6val ugyancsak a mrigneses mez6torzitilsa6rhet6el igy, hogysemmilyen t€rbelivagyidobeliszimmetrianemmaradmeg.(A Minaro-fdlebeq tArtechnorendez6sr6l szimosszinesf6nyk6pl rhat6a .,Berezetls l.tgirD.," 3. kiitet6nekv6g6n.)Ezt a szerkezetet elektromegnesekkel 6piieltemega feltaldl6.de szerinteelk6szithet6 csakperrnanens m6g-

M,{cNESEK voNzis,iBAN

nesekkelis. A forg6r6szenigennagyindukci6jf,itka fiildf6mm6gneseketalkalmazott,mig az 6116 teszenegyszerretobb szolenoidotis (term6szetesen felhasznAlt ezeknincsenek m6retezve a szabadalmi leir6sban).A fiiggetlen mdr6sektanris6gaszerint 200-300 szazal6kos hati{sfokot 6rt el, a tiibbletr6szbenelektromos. ftszbenmechanikai energiavolt. A tapasztalat aztmutatta,hogymin6lnagyobbitm6riijii berendez6st k6szitett,anndlinkabbcs6kkenta hat6sfok,6s kis m6retii, szdmit6gâ&#x201A;Źp-ventilldtor meghajtds6ra haszniiltmotorokndl6rtâ&#x201A;Źel a maxim6lishateifokot.Ahogy nijveitemotorjadtm6r6jdt.igy egyre inkdbb,,kiegyenesedett" a mdgneses mez6,egyrekevesbe torzult,azaz egyrekev6sbdveszitettszimmetridtA nagyobbiitmdr6kn6l kisebb a szimmetriavesztâ&#x201A;Źs m6rt6ke,6s igy a tiibbletenergia mennyis6ge is.

szolenoid aziilldrdszen lerddn dllilollmig nesek

szolgelij oplo-vagy mAgneskapcsoldl

22. 6tua.A llinato-fdle moto.geneftitor 2\1

EGELYGYORcvr BoRorvAtLEN

is el6g egyszeriis€ge ellen6rea Minato-f€lek6sziil6ket Letsz6lagos mSgneseket kell neh6zelk6sziteni, mertnagyj6b6lazonost6rerdss6gii felmdgnesezettm6gnesek A boltokbanmegvdsrrolhat6 beszerezni. pontos m6r6se ezan csak a t6rer<1ss6g-eloszlds s6geerdsen vel1rc'z6, ut6n szabadilyen tipusi motor dpit6sdtelkezdeni.Minato mdr tiibb motorokkal,6s eredetifoglalkomint hisz 6vefoglalkozikm6gneses jdvedelme, szi4.maz6 zesa zenesz.R6szbensajdt zeneiskoldj6b6l r6szbenpopzendszlanyenakp6nziigyi segits€getette lehet6v6.hogy g6peit. Ks6rletezhessen, 6s sok orszdgbanszabadalm^ztathassa

hldgneses mezdjdnek alakia- delorndci6jaklent,Ss 22k. Abtfa A Minrlto-e4p kezdve6rdek€sfurcsa.Gyerekkordt6l Minatoalapdtlete szokatlan irdnt,6s mindignagyamulattaln6ztea spilil gal6diitta csillag6szat hogyhaezeka Az volt az elk6pzel6se, laxisokr6lkesziiltfelv6teleket. van, spir6lalakrigalaxisok6vmilli6rdok6tamozognat,s6tenergi6juk 6s az esetlegm6g ncjvekszikis, akkor a spirSlalakbanelhelyezett m6gnesekb6tis tdbbletenergi6nakkell kij6nnie. Ezer az alaponkez6piteni.Elmdgnesmotorokat dett el teljesenszokatlanelrendez6sii utrn taldlta monddsaszedntsok-sok6ven6t tan6 kitart6Kserletez6s melyekmdr meg azokataz optim6lisnakmondhat6elrendez6seket, merhet6 ttibbletenergi6tadtak, €s csak azutdn fogolt bele a komoAz azonbank€ts6ges, hogy motorjaiel fognak-e lyabb fejlesztesbe. rapszodikus €s autokatikusalkat, terjedni,mertMinatomeglehetosen nehezenbar6tkozik6s gyanakv6ember. is Az els6 mdgneses torzit6sthaszn6l6,6s miir kereskedelemben dr. Szab6I-5szl6tijbb 6\'tizedes kaphat6k6sziil6ka magyar-kanadai I6tmunkejenak eredm6nye. A n6gyszdzmilli6 doll6r befektet6s6vel a rehozott20 tonn6sberendez6s f6nykepei6s left{s a ,,Bevezetis ftrtechnolljgiAba" 3. kijtet6benmegtal6lhat6. Egy g6p400 kW telje-

258

MAGNESEK voNz,(siBAN

sitmdnyii,150szdzaldk hatdsfoki,fta kb. h6tmilli6dollfi. A mechanikai bemen6teljesitm€ny hat6s6ra villamos6ram€s h6 keletkezik. gepekkdzdsorolhatiiHenderF6lig-meddiga mozg6alkatr€szes shot,,Magnetronic" nevijrezg6nyelves k€szijldke(lrsd 3. k6tet,163. oldal).Ez a g6pa Gary-fdleelrendez€s egyiklehets6ges megval6sitiisa,de a lSgyvasitt v6kony6srezeg,nincsmjta szolenoid. A berezget6st€s az energiaknyer6st egy,a rezgdnyelvmdsikoldalin lev6vasmagosszolenoidv€gzi.Hendershot nemiirultael a m6retez6s reszleteit, taldnmagasem6itetteigaz6n.(Tovdbbimegoldesok tal6lhat6ak r 6.g^ ,,Beyezetds a t4rtechnol6gidba"3. kdteteben.)Legaldbbiitven, egymAst6l fiiggetlenfeltal6l6bukkantrd €rreaz effektusra... A mozg6 alkatrdszekettaflalmaz6berendez6sek sodt a Searl-f6le szerkezet ismertet6s6vel fejezziikbe,mivelez a legfurcs6bb 6stal6na (23. legbonyolultabb. Sbra)Az angolSearlillit6lag gyermekkoreban a) Egr gdr86 ruignesezettsegefelulnAzehen. Uttzik, ho a t4r inhonoeZn 6s gbrgr5mrgne, enisenton l, mozog,vdlto.ik foteas kiizben. Ezek a mez';totzuLdsokhoutik a mdgneses tiibbLetene rqidt. Nemkizdtt, s z s hogy lollamatos JotCA$ a id6vel to.ultj mez6kbn felitl tnig a gyijri mdgneses vjkuune nery ia kisugtiEtisa adja. Ez iBJ brt4nhet, hogy a kontaktus hebln igen er6senfelhev a leveg6. tJ) A bercndezls elrcndez6tefelitlnAzetben. Svimos Edrqd lut a ndSnesesgyii-

mesnesgydf0k,

magneseretlqdrg6k,

23.6bnla.A Seo -fek g4p nAgnesesszi?etekmezdinekdeforruittistin alaput. RemArykkntil bonyolube6t .

259

EcELY GYdRGY:BoRorv,\6LEN

A berendezds l6lott elmoknyomienkezdteel meg6pitenik6sziil6kdt. egy giirdiil6csapdgyhoz hasonlit,ahol egy bels6,nagy 6tm6rcjjij6lland6m6gnesen lev6 Byrininfbrogtitbbkisebb,6lland6migneshenger,g6rg6.A talSlmSny l6nyegea gcjrg6kds a bels6hengerkiil6nlegesstrukiriijLlfelm6gnesezdse, azazm6gneses szigerekldtrehoziisa. Ebbenaz esetben, ha a bels6gy( i k6riil forgatjuka kiils6gcjrg6kel,akkora mdgneses mez6benigener6shelyitorzulrsokat6ftetlnk el. Searlegy mdgnesgydrban dolBozott.ahol tetszdse szerin!hozzeAllitdsaszerinl ferhetell kijldnleger an)agokhoz. esrechnologirikloz. tdbbletenergi5t adtak, tcjbb6njir6 g6petis k6szitetl,amelyeknemcsak hanemekdzbenle is hriltek,s6tmdgantigravitlici6s effekusokis l6trejit$ek.Ez alattsajnosazt kell 6rteni,hogy g6peiegyszeriien elrepiiltek- nyomn6lkiil. Ez termdszelesen a mendemonddk kordbeutalnda berendez6st. 6m oroszkutat6ka tdbbletenergia el6rllitasat6s a sflycsdklen6sl2001ben Searlt6lfiiggetleniil- megtudtdkism6telni.A Searl-f6lemegoldds sajnosrem6nyreleniil bonyolult.ez6rt sz5munka6rdektelen. Ami viszontfontos,hogyber a felsoroltialdlmdnyoksokf6lekonsG rukci6smegoldistnutattak,egyetlenkdzdspontonErintkeztek: ez a megneses mez6 torzitls - Az, hogy egym6st6lfiiggetlen,egym6s munk6jdr6lnem, vagy alig-aligtud6 feltalil6k hosszaskis6rletez6s utenugyananaaz effektusrabukkantakrii, azt mulatja,hogya mdgnesesmez6kszimmetriamegsemmisit€se a gyakorlatban is haszniilhat6effektustad. Az, hogyazelmdleti6s kis6rletifizikusoknemtudnaken6l a m6dszerrol.€s a szakkdnyvekben egydrteimiien azt olvashatjuk,hogy nincsbizonyit€kaz energiamegmarad6s puszt6ncsak megs6rt6sdre. annyi!.ielent. hogya kutal6knincsenek liszt6bana termdsze! lehet6segeivel.Az a teny,hogya fizikusoknemismerikezeketaz effektusokat,m6gnemaztjelenti,hogymagukaz effeklusokneml6teznek. Az, hogya fizikusok,s6t a mdmbkiikfoly6irataiban semlehetezekrtil a gdpek6l olvasni,csakaz dltalenosan elterjedtcenzfr6tmutatia. de nem azt-hogy a teljesszimmetriamegsemmisit€snek nincskcjvetkezmdnye. Ez1az 6rvel65taz is meger6sifi. hogynemcsakmozg6alkatr6szekkel, hancmlerm6szetesen mozg6alkatrdszek n6lkiil is el6 lehetdllilania teljesszimmefiamegsemmisit6st. Taliln a legeglszeibb eset,a ,,Bevezctisa ti echnol6giiba" 1. kdtet6ben kdziilt .,cjvcsat" (24.6bra)Itt egy permaalakrielrcndez6s. nensm6gnesvan egy ldgyvasb6lk6sziilrkere! kcizep6ben, kicsiny l6g16ssel, hogya kcjrenergiat6rold k6pess6ge maximillislegyen. A ldgyvask6toldal6negy-egytijbbmenet(szolenoid tal6lhar6, ezeken

260

M,(cNEsEKvoNz,isaBAN seg6dlekefcsek

beloqd

U.S. Patent

M!r. 16,2002

Shrd 4 0r s

us 6,362,718 Br

6lekercs' "lere

I 35

dezâ&#x201A;ŹsazegyikUSA szabadalamb6l.

12(ma9net 130-

3,"

'I so a-^

.E 0 20 10 60 80 r00

0 20 10 60 E0 100

b e m e n 6 l e s z i l lVl sodl lg

24.6*a. A.,,ttvcsat" alaki gip.

keresztijltijrt6nikmega kicsatolds. A m6gneses fluxustorzit6sa,terel6sea rdvid szArakon l6v6 kis gerjeszt6 tekercsek segirs6g6vel oldhat6meg.Ha a tekercseket id6benaszimmetrikus m6dongerjesztjiik,

26r

EGELY GYdRcY: BoRorv^riLDN

Azonbanmint minkinyer€se. akkorelvilegel6rhet6a t6bbletenergia denm6gneses szerkezetndl, itt is nagyonfontosa m6ret€z€s. egydrtelmiien mutatja,hogyezeka k6sziil6kek Az eddigitapasztalat csak igen szrik,diszkrdtfrekvenci6konmiikijdnek, azazegylajtarezo' n6nsiizemm6dban.Mivel ezekigen magasfrekvenciiinjdnnek l6tre val6sziniilega magnetoszirikci6s effeldusmiatt ilyenkor tdbbletfluxus -, miatti indukdl6dik ez6rtalapesetben igennagyoka nagyfrekvencia Ezt fgy lehet kikeriilni, ha igen v6konyan drv6nyrram-vesztes6gek. liigyvasr6sz€t.Ebbenez r€tegzettf€miivegb6lkdszitjiik a berendez6s m6gnagyfrekvenci6n is igenkicsinyaziirv6nyfuam-veszteseg esetben - akik sikeresen megval6sitott6k ezt Egy ame kai feltal6locsoport - tov6bbifontosmeg{igyel6se, hogya terhel6st csakbia berendez6st a szekunzonyossziik id6intervallumokon beliil szabadr6kapcsolni der kicsatol6tekercseke,ellenkez6esetbena folyamatotlefojtj6k. Tekintve,hogyehhezmeglehet6sen bonyoluitelekronikasziiks€ges, ez6rtez a k€sziil€ksem6pithet6megkdnnyen,6s riiadisulnemis olcs6 az iivegf6mviszonylagmagas6ra miatt. A U. a&a mntatjaaz alapelrendeziset. 4,, Bevezetds a tirtechnohjgidba' ,dvcsaFmodell" 1. kittet6ben kocka.s6thexagon6lis elrcndezds is l6that6;az alapelvet nagyonsokf6legeometriaiform6banmeglehetval6sitani.Az /. ,(dtetben 6lta'lamleirt ,,ovcsaFmodellt"haszn6ljaFlynn 2001-benmegadottszabadalma, ajelens6gfizikdjdnakismerete ndlkiil. Ugyancsakaz 1. kdtetbenkiizdltiik a Hans Coler-f6le berendezds egyik alapvet6elrendez6s6t. Ez hat darab,hatszdgalakbanelrendezettpermanens mdgnesb6l dllt, melyekegyrezg6k6rr6szeivoltak.Az egymdshoz k6pestferd€nelhelyezett magnesrudakon szolenoidtal6ihat6, s6t magekona rudakonkeresztiil is en\\egyaz fuam. Ez az elrcndezdslehet6vdteszi,hogy a rudak kijztitti l6gr6sbenm6r eleve tolz, aszimmetrikus mAgneses t6r id6benis viiltozzon,ha egy nemlineedstagokattanalmaz6mrgneskijrnek a r6sze.Mivel a szolenoidok vasma&ja egypermanens gam6gnes, ez6na rezg6kdrnemlinearitdsa rant6lt.Bz viszontkz6rja a szinuszos rezg6kcjriviselked6st, €s igy elevead6dhat^z id6behnemszimmetrikus lefutrisigerjeszt€s. Ezt az elrendez€st kihangolniki-i16n mtiv€szet, ez6rtpuszt6ncsaka tbrt6neti 6rdekess€g kedv€6rtemlitettiik. A Coler-f6feberendez6snek egyszeibb v6ltozatais ran (3. ktitet 166.oldal)-86r az 6brrk elveszteka hdbonisorin, a tdred6kesen fennmaradtleir6sb6lrekonstruiilhat6 az elrcndez6s. f25. 6bra)Itt is megfigyelhet6 a mdgneses t6r er6shajlit6sa,s6t torzitdsa,csavar6sa is. Mivel itt sem lineiirisa rezgdkdrdk6n lefoly6 gerjesztds, ezdn megvanaz dsszessziiks6ges alapfeltetel a ttibblerenergia el6dllitdsi-

262

MAGNESDXvoNzis,iBAN

hoz. Bz az elrendezesazonbanmajd csak akkor lesz megval6sithat6, ha m5r igen sok tapasztalathalmoz6dikfel ^z egyszeriibbnektiin6 mozg6 alkatr€szesk6sztildkekm6retez€s6r6l. Behangol6sa eddig A szinterem6nyteleniil bonyolultnak tfinik. Coler-csoport eltrin6s6vel az 6sszestapasztalatmegsemmisiilt,az ut6korranemmamdtakmeg a l€nyegesm6retezesiszempontok.

l?----

t't

l;-----

kondenzilor krnelpar

25.6bft.A ColerBdpeqyikresze. J6l megfigyelhetii egy konstrukci6smegolddssorozat Gary, Henhogy az ut6bbi k6t dershot6s Coler munkeiban.val6sziniisithetii, konstrukci6nilis Gary szellemes seg6deffekuset haszneltilfel, de (l5sdfiiggegdp6ben magasabb frekvencien. Garyelektromechanikus l6k) kb. 10hertzesfrekvencidn, kb. 1 millim6teres rczg€siamplitfd6n6.1,legfeljebb 1-5 watt bbbletenergidtlehetettkinyemi. Hendenhot mdgnespatk6 €l6ttrezgetett vaslemeze esetdna frekvencia10-15kilohertz,az amplitfd6 0,1 millim€ter,a kivehet6energiakb. 100watt lehetett.Ezt viszontcsaktiibb 6r6shangoldssal lehetettb€6llitani.A Coler-f6le6 kilowattosg6petviszontm6r 100kilohertzes frekvenciiin = iizemeltett6k 0,01millim6tercs rezg6siamplitrld6mellett,ami rendkiviili gondoklaljart, mikor a rendszertbe kelletthangolni.Itt egy vastag,lemezeltldgyvasr6d rezgett.aminekfrekvencidj6t dsszekel lett hangolniel6m6gnes€26 6snagyfrekvenci6s 6ramkijritkkel is. Nyilv6nval6,hogyezekndlaz egy6bk6ntszellemes rezg6alkatre szesg6pekn6la teljesitm6nyfeltomazisa,fokozdsacsaka frekvencia n6vel6s6vel lehetsdges, hiszena permanens mAgnesek indukci6ja anyagszerkezeti okok miatt v6ges.A frekvencian6vel6sevij6r, ami a behangolrstneheziti. szontaz amplitdd6csdkkends6vel El6gegy rdgzit6csavarkilazul6sa, 6s m6riselhangol6dik egym6st6l az elektromosrezg6kijr6s a l6gyvas.Magyasfrekvencianigennagy mechanikaifesziilts€gek €bredhetnek a l6gyvasban, ami a magnetojdr, szffikci6 megjelen6s6vel is ez tovibb nehezitia m6retez6st. gyenTechnikailagezek a rezg6kdrdknem line6ris,parametrikus, g6ncsatoltrezg6seket fognakv€gezni,melynekmegismerdse, m6re-

263

EGELYGYdRcYrBoRorvAriLEN

tez6seiinmagdbanis komoly feladat.Viszont olcs6 anyagokb6l alkalmasakvoltak ezek a g6pek. sorozatgyirtdsra megepithet6ek, gydrtmanyok volna. lehettek Tipikustudesalapf Am mindezekmutatj6k,hogy viszonylaggyengeanyagmin6s6gek m6(6kii ene€iiit nyemi eset6nis van lehetiis6giparilag hasznosithat6 rendszerekb6l.A kiindulds a rezg6alkatr6szekettartalmaz6mdgneses felhaszn6l6rendszerlehet.Az viszontHubbard, Gary-fdleseg6dhatdst Hendershot6sColerg6p6velegyiitt a mflt k6d6beveszeit,a m6retez6si nemmaradtakfdnn.. . tapasztalatok Hasonl6tijrt6net zajloft le a Floyd Sweet-f6lek6sziil6kkel,melyeta 70-es,80-as6vekbenfejlesztettki a magdnyosfeltalel6. (R6szlEesebb left4s^ ^ 3. kt;tet 184-185.oldal6ntal6lhat6.)A k6sziil6kitt is mozg6 alkatrdszn6lkiili. Alapi;tlete,hogy egy kerdmiadlland6m6gnesbekiildnlegesm6don m6gneses,,szigeteket"illitunk el6, a Searl-fdlek6sziildkhezhasonl6an.Kdt kiils6 gedeszt6tekercssegitsdgdvelezeketa m6gnesesszigeteket(melyek egy6bk6nttorz tereket hoznak lehe az m6dontorzitjak,6s igy Slland6magnesben), idtjbenaszimmetrikus l6tre. opmegintteljesszimmetriaveszt€st hoznak J6l megszerkeszlett, timaliz6lt kicsatol6tekerccsela tdbbletenergiaelvezethetd.A szemtanfk sflycsitklen€sr6lsz6moltakbe, 6s an6l, hogymiikdddskiizbenlehiilt a k6sziil6k.A feltal6l6,,,Sparky"(,,Szik6s") Sweetazonbantitk6t mag6valvitte a sftba,senkineknemmondtael az inhomogdnmrgneses mez6ketl6trehoz6mdgneses szigetekeloszl6s6t,strukbir6j6t. Pusztdnaz antigmvit6ci6se{fektusernlit6semiatt hagytamutolj6raa kanadai Hamel k6szul6k6nekismertet6s6t.Hamel - a t6mdbanmdr megszokottbizarr feltaldl6i viselked6stmutatva azt dllitj4 hogy k6sziil€k6renemmag6t6ljiitt 16,hanemdlmdban,,kapta',ahogy6 mondja, iirl6nyektil. A szabadalmaztatjssal is Ks6rletezettegy ideig, de beadvdnyaitrendremegsenunisitett6k. Ez6rtHamelkdzzitetteszEtkezedl A gep eg6szenszokatlan,imbolyg6 mozgastv6gz6 permanens mdgnesek elrendez6s6b6l 6llt. Tdle fiiggetleniilsikeresenmegism6telte a Ks6rletetm€gegy konstruktir. (A k6sztil6kleiresa6s az Internet-cima ,,Bevezetas a drtechnol6gidba"3. kdQ4nek178-182.oldalrn taldlhat6.) A hArom,egymiissal sziigetbez6r6,,imbolyg6"tengelyii kfpm felszereltpermanens megnessor elk6szit6se ism6tcsak nagymunk6tig6nyelt.A szemtanik6s a fuggetlenreproduk6l6 szerint bizonyosfordulatszdmutdn a sidrkezet6nj6r6v6velt, 6s silycsdkkendstmutatott.Ezek az egymdst6lfiiggetleniil megjelen6hasonl66llitasok- Searl,Hamel6s Sweet- azt sugalljdk,hogy a dologbanlehet valami.(Elvi megtdmogatisir6laz V. #szben m6gvisszat6riink,Dob6 Andormunkiissagdnak ismertetdse kapcsdn.)

264

MicNEsEKvoNzis,iBAN

Utoljfta emlitem meg a ,,Beveze4sa tirtechnoLiSidba" 1. kotet6ben tdrgyalt Hyde-GIegener6ton.A g6p,amelyr6l itt dbr6tnem kiizteretaxiidlisan ds liink, pusztdntechnikailag drdekes.Az elektromos 6s igy az eleldradiehsan is tozitja nagyszemflamellasegitsdg6vel, tud el6mi.Ez a g6p romostâ&#x201A;Źrn6lis teljesszimmeniamegsemmisit6st szerkezetek, 6s t<ibb mini a megneses azonbansokkalbonyoluitabb, nem lehetel6mi elektromos hihdnya is van.Igen nagyt6rer6sseget fdldtt m6r mez6velm6gleveg6ben sem,mert20 kv/cm-est6rer6ss6g komolyvesztesdgeket okoznak. megjelenik azioniz6ci6,6saz dtiit6sek semtdbb technikaikuri6zumnel,bfu a megEzeftez a?,eber\dezes energianyeresdget dn el a f-eladottleiresszerintkdriilbeliiltizszeres talil6 (aki egy6bk6nt nyomtalanul eltiint). AzIMPUTZUSMECMAnAD,IS MEcsERTEs[ Az a t6ny, hogy gond van a .,geometriai" tipusi szimmetri6kkal melyekpl: a tdrbelielt6r6s(impulzusmegmaradds), 6s az id6beliel' -, j6l l6that6 azokbanaz esetekben,amitol6s (energiamegmaradds) kor az impulzusmegmarad6s is s6riil.Az impulzusmegmarad6s sd il6senem kisebb,,biin",mint az energiamegmarad6se. Mdrpedigaz elektrodinamikiban is ismeretes egy ilyen tankdnyvieset:ha kâ&#x201A;Źt tdlt6tt r6szecskemozog egym6sramer6legesp6lydn, ,,T" alakban. (R6szletesebb trrgya6s^ a ,,Bevezetis.t tArtechnol6sidba"3. kbte6nek54.oldal6ntali4lhat6.) (JamesW. Black Az egyik USA-banmegadottszabadalomban 1993-as szabadalmi leirds a ,,Bevezefts a ftflechnolrjsi1ba"3. kdtet 137-140old.) dszletes,sok m6r6ssel aldt6masztott Ks6rletibizonyi t6kot talalunk arra, hogy p61d6ulmidgnesek mez6inektorzit{saval M impulzusmegmarades megs6ithet6. Termâ&#x201A;Źszetesen elektromosmez6kdeform6lds6val is megval6sithat6 az impulzusmegmarad6s megs6rt6se. M6r az 50-es6vekben megjelentek ThomasTownsendBrcwn,,elektrogravitdci6val" foglalkoz6munkiii,melyekkis6rletilegugyansz6leskdriienmegalapozottak, elmdletileg azonbanhi6nyosal maradtak.(Szabadalom: 2.949550es 3.022430)EzI a munk6tfolytartaJ. W: Campbell,aki 2001 november6ben (az USA-ban631731081 kapottszabadalmat sz6malatt)kdtdimenzi6s, aszimmetrikus kapacit6smodul tipusi hajt6miiv6hez. A szabadalom igenegyszerfi6sj6l tiikrozi az eddigmdr sokszorleirt mezddeformdci6s elvet.A 26. 6br6nl6that6egyszerri ehendez6sben egy iiregeshenger6s egy kdrlap k6z6rtl6tesirenek nagyfeszultse8ii aslimmerrikus clekrromos mezrir. igy megnemle-

265

EcELr GYdRcY: BoRorvatLEN

el€mi (mert a mez6ben hetnea teljes szimmetriamegsemmisit6st de a term6szet,,maget6l"megoldja maradegy forg6siszimmetria), (tiibb mint 100kV) hat6sdra tranzinagyfesziiltsdg ezta feladatot.A mez6 toindul meg,6s igy a kialakul6elektromos enskoronakisiil6s vebbdeform6l6dikt6rbenis, id6benis. (A tulajdonosa NASA-n keresztiilaz USA.) B6rhol is fordul el6 egy-egyapr6 kisijl6s(melynekfiekvenciiija polaritdst6lfiiggiien 100 kIIz is leheo, mind taben, mind id6ben az eltrinik,teljesendeformeltlesz. elekfiomosmez6iisszesszimmetridja az elekrcmos mez6szimmetAz aszimmetrikuselektt6d elrendez6se 6s a korcnakisiil6stis segiti. Ha a szabadalomban riamegsemmisit6s6t leirt nagyfesziilts€gri,egyen6ramftepegys6ghelyett nagyfesziiltsdgi.i, de nagyftekvenci6st6pegysegethaszndln6nk,akkor tov6bbjavulna a hat6s.vakuumbannem mrikddik ez a berendez6s,mivel nincs kisiiI6s,ami deformdljaaz elekfomos mez6t.Ha ezt k6peseklenn€nkmiiszakilag megoldani,akkor akiir a csillagkiizi tdrben is haszndlhat6 lenneaz etiiris. Megold6slehetne,ha szegmensekeosztandnka henger pal6stj6t6s a siklapot,6s ferde, a tengelymentdnis tolz tranziens 16tre. mez6kethoznSnk misik eleklr6d

id6ben k vrlhzd, me?6 aszinrmelrikus

nagylesz0Lls6gi tdpsgys6g

e6lndzel k0my6kin A szlkrakisil6sek a mez6. delormilddik

26. e&a. ElektroSravitdci6shajrinfi szabadalmirajza. L4ryegesa. as.inmetrikusanviltoz6 elektronosmez''.

leir6st6bbf6leaszimmetrikus elrendez€st is megad, A szabadalmi a technikaiparam6terek hirnyoznak.A ftanciaJ. Naudinhonlapfesziilts6gii(: 40 kV), egyszeri an viszont szemosalacsonyabb sdt

266

M.icNEsE(voNz;siBAN

megoldisis megralSlhat6. A tol6er6iraaszimmetkus elrendez6sri nya nema polaritdst6lfiigg, hanemaz aszimmetria iriinyet6l,s ez a rin) muratjd. hog)nemionszdl leresendd a hatdsm6gdu. j6l mutatj6ka mez6Ezek az olcs6n el6dllithat6berendezdsek tdrv6deform6ci6,a szimmetriamegsemmisit6s 6s a megmaraddsi nyek kapcsolat6t,amit mifu a m6gnesesmez6kn6lmegismertijnk. Term6szetesen a mez6-deform6ci6 mdrt6k6toptimalizalnikeilenea maxim6listol6er6eladse6rdek6ben, de ehhezmer az elvek ismercte is szijksâ&#x201A;Źges. SEMMIT SEM TANITTUNX, SEM FII,BJTETTUNX SIMMIT Tal6n ez a III. r6sz adja kiinyviink legfontosabbtanulsdgdt,azazhogy milyen fontosa tudomanyos m6dszerismerete6s annakhaszndlata. S az is l6tszik,hogyhibSinkb6lnemtanultunk,6sigy nemis felejtettiik el 6ket... S nemtartottukbe a kutatdsbansok L.udatcirAn negsz.erzett szabalyokatsem.Valaminekaz ismerete6s annakbetartdsa,gyakan elvdlik egym6st6l.(Konfiiciusztanainakismercte- rnelyekfontosak6s dltali{banhelyesek- nemeredmenyezte azt,hogy be is rarron6k,a korrupt 6s fejl6d6sk6ptelen kinai 6vszizadokmutatjik ezt.) Ebbena fejezetben aztliittuk,hogyhiiibaismeriksokana tudomenyosm6dszen,igen kevesenhaszndljdka gyakorlatban. A tiibbletenergiael6rllit6sasemvalamimisztikusdolog,hanemm6rsz6z6vvel ez el6tti ismereteinkkelis athet6 fogalmakkalmagyaJd.zhat6. Kis'rleti p6ldais 6ppel6gakadt...Minditsszea kutatesr6g6taismenszabdlyaitkell betanani,6s PieneCurie,Emmy Noethervagy Wigner Jen6gondolatait kell hasznositani ahhoz,hogymindeza gimndziumbanis tanithat6evidencialehessen. Sz6moskatnyvben leirj6k,hogymi is a kutat6studom6nyos m6d szerc.Mi most Conmd B. Crauskopf6s Arthur Beise\ The Physical Univeruecimri(Mccrow Hill kiad6eltalkiadott)kdnyvealapjenv6gezziikel ezt.A k6t szerz6a tudomdnyos m6dszerbemutat6s6t val6ban a legfontosabbalkezdit ,,A legSondosabbmegfigyel6sek,a legpontosabbszdmttdsokcsak akkor tesznekgyiimijlcsbz6ek,ha a megtessztikfel.A kutat6kttjbbflle m6dondolgozhatnaL felehi kArdZseket A ki;.vetlen megkdzelitaseglszeneeyszeri: egt geohjsuselvisz eey dsvdn darabot a laborat6riumdbaAsmegvizsgtiuaaz tjsszefttel't, kiki;vetkezteti,hogJanalakult ki. Mt^ megk(;zelttAs a kijzretettm6dsaerSenkisem vizsgdhamegpdlddul a Fdld kbzepit, de kiildnbdz' for jsokb6l, kizretett mridon egy geol6gusmegmondhatja,holy a Fi;Id belsejeval6szinfrlegolra<lt vasb6lvan.

267

EGELTGYdRcY: BoROTVATLEN

Mindegy, hogy egy adox problimdndl milyen megkl;zelirdsthiu' ndlunk,a kutaaiak azonbatl indiS egtfajtu lApissorozatotkell meq' tennie.Ez a llplssorozat az dltaldnosmidszereaz univerzummeSki)' zelitdslnek, ez az igrnevezett tudomtinyosm6dszer.A tudomdnyos mtidszernAgybpisbdl dll, de sosemadja mega legviSs' igazsdSot. ). 2. 3. 4.

A probl4na megfogalmaz.dsa. Megligels 6sklsArbt. Az adatok4rtelmezite. Az interprettici' kipr6bdldsatovtibbi hegli$,ellsekkel Aski' s6rletekkel.

A turmAszet, aval6 vildg viztgdlata a tudomdnJosruidsze. mi,'el a klsa et Asa negfrByel4seredminyei azok, melyekkela kutat6k 8on' tlolataikat megalapozdk,s amelyekkelezeketa gondolatokatelkn6r' Beisemekezt a munnemv6letleniilhaszn6lom aik" Term6szetesen hogy pl. az energia-es k6j6t. Elemezzijkgondolataisegitsdg6vel, kapcsdnhol kdvettiikel azokata szarvashibdimpulzusmegmarad6s â&#x201A;Źs kokat,melytiibb milli6, talentdbbmilli6d embernyomords6g6t rai hal6ldtokozta.(A folyamatota 27.6bramutata.) A probl6mamegiogalmazdsa Mit kdrdeziinka term6szett6l?

Megfigyelesekes masok kis6rlelei Az adatokdsszegylijt6se

Az interpretaci6 kisdrleti vizsgahta A hipot6zisalapj6negyij kisdrleteredm6nyeinek me&j6sl5sa

Interpreiaci6 Az adatok6rtelmez6sea hipotdzistiik6ben

27.6bt^. A tutlotndnlosn6ds.er alkalna.4stitnk elrifolvnata. k a hipot6:h (ati;na). anelyik tdbbr.dr is kidUja a kis, etek pntbdj'it, tdn'6\ M$, eltnZlet les.. A klasszikusfzikr vilsgdlato, kistrleti ellendq?se nldr a XIX. rui.ad ftginmegLiUt.

268

MicNESEK voNzis;BAN

Mostndzziikmegezta n6gyl6p6st. 1. ,,Egyprobl4na neelogaLtnazdsa aztjelenti, hogykivdlasltunkegy kirdAsti a kutukjnak dbaldbanndr van valami iitlete. ho$, mit akar vbgdlni. Sokesetbena probbna fdMllitdsa dsaz adatukArtelmezisedsszeJiiS|.A kututti spekukilhat,lehet qt Ar.4se,vab egy teljesenkiJbjlexkoncepcitij.ta termZszeteq\-egt tuLajdonsdgdftjl, de tovtihbtyizsgdlatoknAlkiil nemjuthd yAgscjkonklki6ra ebbenafdzisban." Mi! is jelentenekezek a mondalok?Esetiinkbenp6lddulazt, hogyf€l kellettvolnatennia kdrd6st:mi az energia?Ezt a kdrd6stazonban nemtettdkfel a nagykutat6ksem:Mayer,Faraday, MaxwellvagyEinstein.EmmyNoether6szrevette, hogyazenergtalrrelmezhet6s.inmetriakint, de a tudomenyosvil6g f6lresitpitrte,teljesmdrt6kben ne€iligalta ezt a fbntosme8litiist,ezt az fjszerli megfogalmazdst. Alapvet6ensenkinem 6rdekl6diittaz energia,az impulzus.az impulzusnyomat6k, de a t6bbi fizikai alapfogaiom l6nyege,fizikaitartalmairdDtsem. Talenegyediilaz id6 fogalmakeltettefel a filoz6fusok6rdekl6pediga tdr €s a tdrid6fogal d6s6t,az iiltalanosrelativitiiselm6let m6tkezdteel kajzelebbr6l vizsgiilni.De az,hogymi is val6jdban az elektromos tdlt€s,mi a miigneses mezo,az ercjvagyaz elektromosmez6,mi is az a kozeg,ami kitdlti a teret.vagymi az energia,ez igy lrtszik, kiilijniisebben nemdrdekeltea fizikusokaL.Ha nincs klrd4s, akkor wilasasinct,6s ha megmaradunk olyansek6lyes6ltaliinoss6gok szintjdn,hogyaz energiamunka - ami nema l€nyeg6t, vdgz6kdpessdg csaktelhasznil6si teriiletdtj€lenti , akkornemis kapjukmega megtelel6velaszokat. A probllna neglbgalmazdsakori;gziink kiindul(i febatulezZ seinket.ltt k'd6jelezziik meg az eddig term6szetesnek vett. vagyhallgat6lagosan, de iilta|inosanelfogadotlpremisszdkat. Pl: Milyen a mozg6tctmegponl vagy mez6t6rbeli6s id6beliszimmetri6ja? gravil6ci6s Mozg6tdmegpont tereugyanaz. mint az 6116 t6megpont6? Forg6tcjltdstereugyanaz.mint a linedrisan mozg6 tijlt6s6?Mozg6tijltdsvagydeformdl6d6 mez6kijrijl is euklideszi marada t€rid6?Az a{ommagok eset6nfbntosak-e a diszkdt t6r, beli szimmetridk? A tudomdnytctrt6nete azr mutarja,hogy egy nyilv6nval6nakfu6lt feltdtelezdsmeBk6rddjelez6se, alaposabb jelent6seldrel6p6st megvizsg6lrsa hozhat.Ennekmo$6ja:b! zonyitsd a felt6telez6seket! 2. ,,A nagfig,eldst ls a kisirletet na$' gonddalkell elytgezni.A termis.et tinyei a tudondnl lplt6koclaii is ere.lmA,\einekvigs6 bi-

269

ECELYGYoRcY: BoRorv^tiltrN

zonyltlkai. Az objektivadatokmeeizsSlildsdnaks rqetd miNoba az a kesztetls,ami a tudomdnyta mdstipusi intellektudlisv lal' 'falrn sehoisemkeriiltiink messzebba tukoltisokt6l elkiilijniti." dom6nyosm6dszert6l,mint itt. Mint leftuk a tan-€s szakkonyvekbensenkitsem6dekelt,hogyaz energia-vagyaz impulzusmegvagy elm6letilega maraddsk6rd6s6tkis6rletilegis feszegesse, hogy sziz Megddbbent6, csoportositsa. szimmeftiekfi.iggvdny6ben 6tolvasSsa ut6nnemhogykis6rletieredmdnye€s szdzszakkonyv ket nemtaldlunk,de meghivatkoz6stsem,hogy ezeketaz adatokat hol taldljuk meg.A term6szetkis€rleti vizsg6lataezekszerint Mi m6slenneez, de esetlegki is hagyhat616p6s... negyedrendii, m6dszer teljesnegligdldsa? mintatudomrnyos A szak-ds tankdnyvekpuszt6nana biztatnakminket- mind a -. hogyne a t6nyek mechanikdban, mindazelektrodinamikdban re dpitsilnk,hanemana a vak hitre, hogyhiithamindigigaz az Ez a m6dszerval6jiibanf6lenergia-6saz impulzusmegmaradds. m6dszer.Ez a ldtsz6,de altudomdnyos rcvezet6,tudom6nyosnak tudor]j,6nylLitszatdtkelt6 m6dszerhatja dt a szakkijnyveknagy amit az elekrcdinamikeban,6s a klasz_ tijbbs6get- sz€gyenletes, tal6lunk.Teljesm6ndkbenhi6nyzika megszikusmechanikiban figyeles6s a Ks6rlet,s a tomiid6,a pisztringvagya miagneses tbbbtetene.giat ad6 kesziil6kek egyikesemkeriilhetbe a szaknem nevezkitnyvekvagy tankdnyveklapjaira.Semmik6ppen het6ez6fltudomSnyosnak az,amikorpusztdnzz energiamegmabehivatkoznak ilyen tipust g6pekszabadalmi rad6stdrv6ny6re adviinydnak elutasitasakor. 3. ,,Az interyretdci6 veaethetahhozaz dbaldnossz.abdlllnz,amelyek megfelelnekaz adatoknak.Az i terpretlicirinakmindenesetben klpesnek kell lennie arra, hogy megvdhozottkdriilminyek " kijzdtt is megfeleljenaz ij adatolnak. Mit is jelert ez'! Ha igaznak gondoljukp6ld6ula NeMon-axi6makalvagy az elektrodinamikatdrv6nyeit,akkor azoknakb6rmelymozg4s,brdrmilyen Csakakkor6ltaldnoszimmetriaeset6nigaznakkell maradniuk. sak ezeka t6rv6nyek,hogyhanem fuggeneka szimmetri6kt6l. Miirpediga kis6rleteknemezt mutatjdk.Az interprellci6l6nyegebena ,,szortirozis", a vrlogatds.A szimmetriek mondj6kmeg, hogymik6ntkell drt6kelniink egyesjeiensegeket. Egy-egymozgds,egy-egyveltozesszimmetridja az a ,,cimke",ami a term6jelens6geit hatdrokkttz6utasitja. szet sziik6rv6nyess6gi Egyenesvonahi vagy k6rmozg6sn6lterm6szetesen €rv6nyeseka Newton-axi6mAk. Interpretilhatjuktehdtigy, hogy ekkor.a folya-

270

MicNsstrKvoNzis;3aN

matosszimmetriiilo6l €fi6nyes az engrgra-6s az impulzusmegmaradis.Mis, 6ltal6nosesetekn6l^zonbanaz lesz a v6logat66,az elkiildnit6seredm6nye,hogy nem6rv6nyesfeltetlenill az ene.giamegmarad6s. Du a hib6t v€tettekaz eddigi kutat6kaz inteeret6vagy ci6kndl,nem tudt6k ho9y a szimmetia az a saupertdrvany, mindenekfeletti n6z6pont,amelyfel6l vizsgil6dni kell, ami alapj6n a kateg6riekatfel kell dllitani - a szimmefii6k nyelve az Formdlisanperszeezt elegyetlenfontosnyelv a term6szetben. ismerik, de a gyakorlatbanmer nem engedikdrv6nyesiilniugyanigy, ahogyKonfijciusz vagy a kercszt6nys€g tanaivaltdrt€nt. 4. ,,A tesztelis ls interprenicin nagaba foglalja az ij megfigyel4sek, ij mlrlsek elkisalt4s&,ahol azt ddntjitk el, hog! az el6z6 pontban lefektetettinterpretdciti megfelel6enj6solja-e meg az eredmanyeket. Ha az eredmanyekmegegyeznek a predikci6val, akkor a kutat6k a megfelel6gondoLii pAIyAn vannak. A7 ij adatok az eredeti gondolatokfinomitisdhoz vezethetnekuqyan, ha viszotut egel6sitik, akkor heltben w8!unk. Ha nem, akkor ijra kezd6dikez a folyanat, ds a v6gtelensigigtat1hat." Mivel el semv6gezt6kpl. az energia-6s impulzusmegmaradissal kapcsolatosKs6rleteketa legdltaldnosabb eseteke, ez&t eddig ad^' tokatsemkaptal,vagyisaz interpreteci6ig €s annaktesztelds€ig semjuthattak el a kutat6k.Beiserv6lem€nye szerintegyetlenhipotdzissemnevezhetd v6glegesnek, hiszena jitv6benbfumikor felmeriilheta hipot6zisinkorreks6g6re mutat6adat.Mindaddig, amignembizonyithat6, hogyegy hipotdzishibrs,elvilegsosem hagyjael a Ks€rlet,az interpretalds gondolatikiir6t, 6sellen6rz6s nemleheta fizika,,szent tehene". Term6szetesen min6l tdbbf6len6don lehetsikerrelellen6rizni egy hipot6zist,ann6lval6sziniibb, hogy a term6szetinterpret6ci5j6nakaz adotthipotdzise drv6nyes.Az a hipot6zis,ami sokszort6l6lteaz iisszeselvilegelkdpzelhetii resztel6si folyamatot, az tdrv6nyvagyelm6let.Az energia-6s impulzusmegmaradrdst - mint liittuk - nem tesztelt6ka legeltal6nosabb esetre,ez6rt mai tank6nyvi form;ja semmik6ppnem nevezhet6dltalenos tftv6nynek.Eredetilegegy 6tmeneti,felt6telezett form6banegy tudomdnyosinterpret6ci6thipot6zisnekneveztink. Amikor t6bbsz6ris rijra ellen(iriztilk,6s helyesnekbizonyult,akkor a hipot6zistdrvdnny6vagyelm6letrdvAlik.EBy riirv6nyazt mutalja meg,hogymi tiirt€nik.Az elm6lerazt mondjameg,hogy mi6rt. Egy elm6letmegmagyafi.zza,holy mi&r ritrrdnnek bizonyos esemenyek, 6s ha egy adott tdrv6nynekengedelmesked-

271

EGELY GYORGY: BoRorvAriLEN

hogy az a torv6nymi6rt 6s milyen feltetelek nek, megmutatja, kdz(itt6rv6nyes. tituv6nye Ldtharjuk,.hogyezenaz alaponaz energiamegmamdds mindigis csakhipotdzitulajdonk6ppen vagya Newton-axi6m6k sek voltak.Az6rt mondhatukezt, mert nem teszteltiikminden elk6pzelhetii lehetsdges kijriilmenykdzijtt.r6szbenaz elm6letifimiatt. Erdektelensdge, r6szben kis€rletineh6zs6gek zikusok min6sithet6kakkor,ha a Newtonaxi6mdit&v6nyszeriis6gnek mozgrsfolyamatosszimmeriekattartalmaz,a Maxwell'egyen_ ha a mez6kbenfolyamalos letek tdrv6nynekmin6sithet6ek, szimmetriakat taldlunk,de e teriiletekenklviil nem 4ninyesek sema Nei'ton-ari6mdk,sema Man,ell-egtenletel. Lrthatjuk te fizikebannemhaszndlt6k kdvetkezetesen het, hogya klasszikus teljesiltaa tudomdnyos m6dszen.Legjobbesebenr€szigazs6g, pedig t6ves 6ltal6nosit6sa tekintve hamiseredm6nyek l6nossdg6t tudomdnyosmezben,azaz6ltudominy. Beiserkiildn fejezetetszenannak,hogymiAt is sikeresa tudov6gs6igazsigoka tudomdnyban, miny. Azt irja, bogynincsenek a tudomdnya tud6s616teste,6s nemmegfagyottidedkcsoportja. Erdemesebb6l a r€szbailis ndhdnymo^datot idezni: ,Ami a tudomdu)t sikercssAtette a term,szet iasgdlatdban, oz a tudomdq' ercdmAnyeinek dllandi vizsSdlata6s a vizsqdlatokellen6rzdse.A tudomtinytoninyei is elmiktei nemegt vags6igazsdgot klpviselnek:azokcsakaddig indnyesek, amig ellenkezdAftelmii bizonyitaknem ke il napvildgra. Ha ilyen cdfohi bizonyitdkfelmeriil, akkor a $nAny vagy az elmiletet m6dosltanikeII, \'a8t ki kell dobni.A tud6soknyitottak arra, hogy munL6jukrdszleteit megismertessdk, igy tisok kdvethetikSondolkodisukat,6s megismitelhetik kistrleteiket AsmegfrByel'seikeLSemmisemfogadhat6 el a szemllyestekintAlyalapjAn, vagy mert az egy valldsi vagJpoliikcti doktina rAsze.A ,,j6zanAsz"semirv. Kizdnllag a hanirozot mAftsekAsa tkztu AneIAstzdmiL nempedig a szenilyr6l szenilyre szdlLi iires dneldsek." Eppenez az, ami hi6nyzikp6ld6ula klasszikusfizika legalapvetiibbt6teleivelkapcsolatban; nem taldlkozunkmdrdsekkel 6s kifejezetten dogmatikusak szemostdrvdnyrevonatkoz6ismereteink. Kiz6r6laga tudomeny.,tekinl6ly6re" val6 hivatkozessal kell elfogadnima ezeketa t6rv6nyeket, 6s nemm6#sekalapj6n. (Gyakranhalljuk, hogy a tdbbletenergidt termel6g€pekellenj6zan kezneka 6sszel.),,A tudomdnyos megki;zelitus ercjenencsak a termdszet ldSdnakmegdrtasAben mutatkozikmeg. ha'

272

M,icNESEKvoNz,(siBAN

nem a tudomdnyonalaput6 technol.igiasikeriben k. Nehtz elkAp.elniaz y'letblimeb) rAszALmeltet valahogya tudomdnynem Zrintett. Azok a miiszdlak,amelyekethordunk. alok a gy6gyszerek, melyekneghosszabbitjdk6letiinket,azok az aut6k is repnl69ipek, metleken utazank,a telefotu,a nidi6, a televizi6, mind eglfajta gondolko&iseredndnyei.A kitdn:sistig ds a kdpzellierti gonlolkoddsunkftsze, s a legfontosabb,hogy semmitsem sza, bad adotnak venni, mindentmegvilsgdlhatunk, mert minden vliltozhat.A mriltban tud6sokatAgettekneg, nert njdtosan lrtelmeaAkazt, ant hixak. Galilei, az elsrj modem tud6s .t kin, ,allatdsok Jenyegeftsemiatt voh kanJtulenmegcdfolni,lDgy a Fdld a Nap kbr l mozog...Mdsriszt a sakepticiamus a tudomtinr szNAben!an. A valLisos is tudomdnyosgondolkoddstnetn j6 osszekeverni, kiilitudsen,ha lrzelmekis bennefogla\atnak.A gondolatok szabddpiaca tdrsa.lalmunkegyik nag| eredmiq,e, aagt harc dftin jertiik el, is nintln;djan vesztiink,ha megengedjiik, hogya gondolatokpiaca ehiinjik." Mdsr6lsemszdlez a kdnyv.minl enneka bizonyosgondolatpi, acnakaz eimrzir6sft6l,betiltesdr6l, megnyomorir6s6r6l. Mesr6i semsz6l ez a kainyv,rnint a tudomdnyos gondolkod6s sziiks6gessdg€r61. Iisztess6gdrdl. 6s fi61, hogya hatalomban lev6 .,tud6sok" mennyirenem ismerika tudom6nyosm6dszet.Arr6l sz6lez a kdnyv,hogya tudomdnyminr jnt6zm6n)mennyireel, tiivolodotra tudom6nyt6l mint m6dszertrjl. VISSZATEKNT6S Ma a tankiinyvek,lbly6irarok 6sa mddi6b6tdrad6inform6ci6kdzitne azt sugallja,hogy mindenrendbenvan a tudomdnnyal, elk6pzelhe tetlen.hogyvalaholvalamifdlehibaeldfordulhasson. ha pedigv€terleniil.de eg6szen v6letleniilegyapr6cska hibam€gisel6fordulna, azt azonnalkonigeljaa tudomiinyinldzm6nyrendszere. Rem€lem,az eddigiekmegmutatrAk, bogyez a kdpreljesentoz: a rudom6nyr6l sz6l6 hiraddsokkdri-ilbeliilannyirahitelesek,minr amikora pravdaadotr hin a Szovjetuni6munkasikereirdl. A term6szeG 6s tArsadalomtudorniinyj6val k6zelebbvan egy roralir#ius,rekinrdlyelvLi rendszerhez. mint ahhoz,amit ma demokdci6nak neveznek, ahola gondolatokpiacilnmindenn6z6pontmegjelenhet, megm6fk6zhet, aholcsaka m6Iesek,azcredm6nyek sziimitanak. Tegyiinkegy kis iddutazitsr. vessiinkegy riivid pjllandsta klasszikus gcjrbgtudom6nyeredm6nyeire, €s a kinli tudominyn6z6pontj:i-

EGELYGYORGY:BoRorvniLEN

az pe aLapul. eurdpaitudom6nya gcjrdgtudomanyon ra. A klasszikus nem hasznihaArisztotel€sz mddszereit Ariszlotel6sz dig elsdsorban fijldrajzban hanem a a biol6giiban, fizikeban. a csaka mechanikiiban. a mintegyk€lezel 6s a filoz6firbanis fontosatalkolott.mostazonban ismerlegfobbgondolatait dvenit hat6.a mechaniklvalkapcsolatos tetiiik.Mindeztaz6n,hogyl:issuk.haelindul6sellerjedegy16szigazsig. milyennehizaztmegvriltoztatnr. (Kr. e. 384-322).NagyS,indortanit6ja.neveldjevoh Arisztotel€sz rki r i.zon)raSe-')rle_unr!)a' :/er:o frlo/ofu.vagyrerme.zetludc.. pr6bditameg6nenr. meS€rriatok. felt€lelek,axi6mdksegits6g6\'el hogy Arisztotel€sz h,ngsdlyozni. Fonlos folyamatait. tetnia term6szel teh6tnerniillithatjuk.hogy hi gondolatail,rcg,tgr'tl1r1ll. alapozta, a tetpotdziseit mellett"alkottavolna.Eppenellenkezole8. ..ir6asztal voltakazok.ame nyefl gondolatai megfigyel6sdb6l m€szetrdszleges azeur6pai.6sr6szben lyekaztilnmintegyk6tezer6vigtl|ita TeTErrEk Mindezll1z6rtdrdemesfelvetni,mertugya az iszlim gondoikod6kat. elnyomdsifoly.rmalfi nez a t6\'[t. ds a bel6lekdvelkez6stagn6ldsi, masokkalnagyobb.) gyelhet6megmostis-(A gondazonbaD 6lt maroknyigondolkod6 n1jnddssze Az 6korbxn6sa kiiz6pkorban m6gisArisztoleldsz. ds bdr t6bb inint k6tezer6vig dreztettehatdsSt befolyisolta.vagyisember6vekben csakkev6sembergondolkoddsdt a Galilej6s Newtonmunkas sziimolvahatilsakicsi volt. Ugyanakkor b6r csakpdr sziz 6ve van 6veelindultmechanika sdgivalhi4romsziz kutat66s tdbbmil1i6m6mdkgondoltalSntdbb szdzezer terjedirben. tudomdnyt€ved€setehdt emberA mostanj befoly6solta. kodiisit mint az arisaotero,{ldl rob ds sokkalkArosabb. 6vekbenszdmolva l€szifizika t6ved€se. Ez gondolkodas embergondolkodilsa a szernl6l6dd Az arisztotel6szi filoz6fi6hogy l6ves is, mert nem mondhaljuk, mutarjavesz€lyesseget jdt nembefolyesoltdk az 610megkijlatnbdztette a tdnyek.Arisztotel6sz igy gondolta,hogyaz 6l6ketlell6nyek6s 6lettelentestekmozgesAt, ^z Mivel letta.hogymdsk6ntmozognak kiik leszik6pessd a mozgdsra. gondolta, hogy az is elkiildnitette. Ugy 6gi6sa fdldi testek.ez6nezeket mig a v€geznek, Egitestekmozgilsadritkk6tart, mindig kdrmozg6st gijrb6k. fdldi testekmozg6sailSthat6ancsillapod6k,szabelytalanul vdget6rnek. is lehehek,deegyszer vagyak6regyenesek is megkiil6nbiizmozg6sokat 6s term6szetes K6nyszermozgdsokat a fiildi mozgdsa volt a kijrmozgds, term€szetes tetett.Az dgitesteknek pediga lefelEtdrt6n6mozg6s,mig a k€nyszeritett mozgast tesreknek Megalkottaa drndm6. egy miisiktestvdltjaki, p6ld6uler6 hatesdra. a ennekkorabelij elentdse fogalmdt,ami ma az er6velhelyettesithet6;

274

MAGNESEK voNzisiBAN

v6ltoziisk6pess6ge, a viltozdslehet6s6ge voh-Az ,,energeia"fogal miit ma a mozgasienergiafogalm6valhelyettesithetn6nk_ Ariszrotel6sza k6pess6g megval6sul6s6t 6s a megval6sul6sban l6v6 vdltoz6st ifta le vele.Megfigyel6sei azr mutattdk.hogya mozgdsfenntart6sid, hoz foiyamatosan hat6 erd kell, 6s a mozgiissebess6ge egyenesen ardnyosa mozgat6hatessallvalaminla mozgdsegy kezdettel6s vdggel rendelkez6 folyamat,6snema testigazi6llapota. Alapvetijentehiitn€Bymozg6stkiildnbdzreteft meg.Ezeka viilroz6 mozgiis.a term6szetes helyi mozgris, a vizszintesvagyhevesmozg6s €s az 6gi mozgds.Megfigyel6seialapjdnhelyesendllapitotrameg, hogya term6szet t6rgyaia Fijld kdzdpponiafel6 mozognak(szavai valr a helyiike kivdnkoznak), rehSralul helyezkednek el a neh€ztar, gyak,aztenkdvetkezika viz, a leveg6,majd annaka tetei6na rriz. Mindezmegfigyelesen alapultugyanfgy,mint most az energia-6s impulzusmegmaradis. Csaklogyaztvolt az alapvet6probl6maakkor is €s mostis, hogya sz6bajdher6 6smegvizsg6ttjelensegek kitreszrik maradt,6s nem volt el6gg6dltal6nos. Onmagrdban az a megfigyel6s, hogya testekmozgatdsahoz €rd kell, 6s a meglijkdfirestekegyszer jelens6gekmeg6nhet6s6gdt csak leesnek,sokkalfontosabb fedreel. - pontosan mert mint k6s6bbGalileimeg6rtette az ellenkezdje igaz: ha egytestrenemha! er6,megtartjamozgi4s6llapotrit. Ennekaz alapvet6enmarkdnsigazs6gnak a meg6rt6sdhez mintegyk€tezer6vrevolr sziiks6g 6s Galileikis6rleteire. Arisztoteldsz nem tudottmagyarilzarot adni pdld6ula hajitesnak, Maz a rcpil5 kitvek,dftd6k 6s nyilvessz6kmozg6s6nak tulajdonsiigaira.Ezt k6tezer€v milva Galileineksikeriilrmeg6rreni, de kumt6i ,,ember6v"szempontjeb6l ritvidebbidd alatt,mint mostaz energia, megmaradds 6s megnemmaradiisk6zti elt6r6st.Az arisztotel6szi fi, zika is m6r n6hdnyegyszerri 6s el{ogadhat6 felt6relb6lkiindulvaina le a vildgotugyanrigy, mint a mai klasszikus fizika,6s sz6pen.szinte bel\dellenrmonddsok nelkiilmagyarilaa termdsletijelenregek sokaseg6r. A katolikusegyhdzez6rtdogmak6nt fogadtael Ariszroreldsz termeszetleir6set 6ppigy, minr ahogyma dogmak6nr kezeljiikNewton axi6mdit,vagyaz energia-€s impulzusmegmaraddst, vagya maxwelli elektrodinamiket. El6szcircsak 1277-ben kitiziiltdk ..sikeresen', Arisztotel6sz tanait: a prrizsi egyeremen nyilarkozratt6k ki. hogyhib6saz az 6llir6sa,mi_ szerintv6kuumotel6dllitanilehetetlen. A nagyranacs v6lem6nyeaz volt, hogyIsten,ha akar,tud vekuumotis csiniilni.A skolasztikus pe_ riodusaklor kezd6ddl amlkotelha|ykika !prmeszer negfigyelerit, €s minden elv egyhezl kkinftIyen, iires spekul6ci6konnyugodotr

275

EGELY GYORGY: BOROTIA.tr-EN

nem fizika, ahola tankonyvekben ugyanigy,rnintmosta klasszikus o.t at dso kat tal6lunk,hanemtir)ilari kis6rletieredm6nyeket 6s onbizalomAz 1600-as6vekigkeilettvdmi, amis az agressziv v6gezni, is kezdetl Galilei kis6rleteket megeldott mal kello men6kben katolikus Akkor a fizika tarlhatallansdga. s kiderultaz arisztotel6szi a tanok Ma meg.hogy Itdliabanterjedhessenek egyhdzakadSlyozta linc" dsszeselemeakade\ozzaaz iJ m6r6sieredm€ az ,.innovdci6s foly6irat szerkutat6int€zetek, azazaz egyetemek, nyek terjed6sdt. valamint a nagyipar hivatalok, keszl6k,akad6mi6kds szabadalmi (6sezt nemlehetel6g megfigyel6sei egyesk6pviseltii.Arisztotel6sz hogya voltak.Eszrevelte. szerhangsilyozni)konekt megfigyeldsek de ennek gyo$abban milrt a kdnnyebbek. esnek. nehezebb tiirgyak hidrodinamika. a sdrl6dis ismerniekellettvolnaa teljesmeg6rt6s6hez a kor szinlj6t.s m6g alapvet6fogalmait.ezekazonbanmeghaladt6k ma is neh6zkird6sek. Nemaz vezefteArisztoteldszt. K€ts€gtelen, hogya le&iobbszenddk iildoztekxz6rt.mert 6 bijne,hogy 6vsz2adokkalkds6bbembereket neb6zvoll kil6pniabb6la fogalmi nemdrtettekveleegyet-Hihetetleniil alkotott.6s rendkiviilnehdzvolt 6t6llniarra. korb6l.amitArisztotel6sz v6gzett, amitGalilei6sNewlon.Galileiis, Newtonis szlimoskis6rletet k6zdtt:ennekellenereibntos de igenprirnitiv,egyszeriikdriilm6nyek eredm6nyeket tudtakfelmutatni.Azt, hogyaz energiafogalm6tNewDe az miir szarvashi ton nemisme(e,nemr6hatjukfelneki hibak6nt. 6s szakkdnyvek nemismerika folyamatos ba, hogyma a tankdnyvek szimmetria majd' szi €vesfogalm6t,6s nemezekszerintkategorizal_ e. .-rz eleknodrndmika folyamrtrit. liik a mechanika Arisrotel6szhiinyossdgaa tudominyosm6dszernem elegend6 voh, de a kor techrlikdja csakezt a szintettette m6lysdgiialkalmazesa 6s hipotdzis Iehet6v6. Galilei6sNewtonjdrtakdrberijraa megfigyel6s hogy a szimmetria se k6rd6s6t. 6s sz6z6ve miir kitiirult a lehet6sdg, jelent6s gits6g6vel m6don njra bej6rjukezl a kdft,6s ijra finomitsuk. tovdbbfeilessziik mind a mechanik6t, mind az elektrodinamik6t. N€int6zmdnyrcnd htinyt-eltaldl6 eztmegis tette,€s kiziir6laga tudomnny szerdnek bels6hibrivalmagyar6zhatd, hogytekintdlyokokmiatt(mint 6s a hia kdzdpkorban) nemtudtunkrjjravdgigmenni a megfigyel6sek potdzisek kdr6n,azazrem haszniiliuk a tudomiiny!mintm6dszen. Egyetlenp6ldek6psziimunkra a r6gi kofokb6laz 6kori Szirakuzi(Kr. e. 287-212)lehet.aki egyszerre volt m6rban 6lt Arkhimdddsz ndk,matematikus. kutat66sfeltalnl6.aki nemcsak megfigyelt.hanem Arisztotel6szlol elt6r6enkislrlde.ett;s. az^zkerd6seket tett fel a ter m6szetnek. O hasznrikeloszormatematikai m6dszereket fizikai prob

216

Mr(cNEsEKvoNzlisin^N

l6mrikmegold6sr{ra, s6t az integr6f6s differenciiilszdmiris el6djdris megteremletteHa tudiis't atttudtawlna adni szdlesebb rdmegeknek. aktrorval6szinrilegaz integr6l-6s differenciiilsz6mit6s kiatakuliisa nemvir Leibniz6sNewtonidej6ig. Az Arkhim6desz el6ttig6169kulrfra a szeml6l6d6, elm6lked6magalanristtartotta6rt6kesnek a kinaihozhasonl6an. 6s len6ztea fizikai munkrt.a k6zmijvess€get, ugyanigy,mint a Knai Konfdciusziskola kdvet6i.A mechanikafogalma,mint haszndlhat6 szerkezetek, emel6k. csigrk,csavarok.brjtykdk,fogaskerekek srb.Arkhi,,birodalma" m6d€szidej6t6ldatdl6dnak. A gdrdgsz6:,nc.hdfufurfangosszerke zetetjelent.A .,furfangos szerkezed' vagy..rnesterkedds", ..kij6tszis" sz6vakibanleirjaa mechanika l6nyegd1. lelk6t,hiszenmill mechanikai szerkezetekkel is ki lehet.i6rszani pilddul az energiamegmarad6st. (Mindenid6k legfurfangosabb mechanik$szerkezete az Orffyreusf6le,ami ugyanfeleddsbe me jlt, de nemreprodukilhalatlan.) Archim6desz munkd;ban m6rmegjelenia term6szei meg6rt6s6n fe Itil a term6szet feiettiuralomis mint c6l, 6s egyfajtael6reletAst is ad, ami az eredm6nyek szdleskdrii ielhaszniil6sdt teszileh€t6v6.A modemneknevezettterm6szettudomanyb6l ez a ,,l6lek",ez a szeml6let hi6nyzik.A mai tan-ds szakkiinyvek minda mechanikdban, mind az elektrodinamik6ban egy rendezetlen, logikdrlan,dogmatikusszeml6letetadnak.aholnagyivbeDkeriilik az effekusokmeg6rr€s6r. megmagyarizasdt. kisdrlerieredm6ny€kkel val6 ali!6masztiisi4t. Pusztdna gondolkodiis n6lkiilibemagolisra, ds a rekint6lyelven alapu16 elfoga desradpitenek. Ez a folyamatis mutatja,hogymennyiret6r6kenyfolyamata fidestdt.rditt, m6gakkoris. hajelszavak szinrj6nmdrelfogadott6sterm6szetesnek ttinik. A gitrdgiikrndrfogalmatalkottaka term6sz€t szabrlyair6l.r6rv6nycir6l,m6gha Arisztotel6sz esetdben ezekfatilisanrosszakis voltak_ Ezek azt6nhdtrdltatt6k az dkor gazdasiigi fejl6d6s&,ds a kijzdpkor stagniliisdban is r6sziikvoir-Aminrm6remlitettiik.a kinaitalflmrinyok sz6plassdiitv6tele6bieszte$e fel Eu6pit Csipker6zsika-6lmiib6l az Atlanti6ce6npanmentiprotesr6ns orsziigaiban. Az 6kori Kinribanegy6ltaldnnem alakultki tenn6szeftudominy, annakellendre,hogyrechnikdjuk feiiettvolr.A kinaisondolkod6k azr hangozlatik, hogy nincs 6rtelmedltaldnostdrv€nyekr6lbesz61ni. mertcsakkonkr€tkdrijlmdnyek mdrlegel6se segithetmcg6rteni a dolgokat,ds azokmindigm6sok.A kinai gondolkodis.az or kialakjrort istenkdp, a jin 6sjang,az energirikkcirforgiisinak fdlfogiisaalkalmar lan a mechanika meg6rtds6fe. Igaz.az erotdffbgalmakijnDyebben ilIeszkedeu gondolkodiisukhoz, ezt viszontEuf6piibanfogadttikel ne-

277

Ecâ&#x201A;ŹLY GYoRcr I BoRorvAdLEN

volt a eur6paigdr6gn6l,elis fejletlenebb hezen.A kinai matematika m6don hianyzott geometria fwcsa azdrt,men a s6sorban Mig a gttriigiikn6tmind az aritmetika,mind a geometriavirdgzott' ahKin6baninkibb csakaz algebrafejl6diitt,6s ez nemvolt elegendd 6s differencialrs fontos 6letbeviig6an hoz,hogy a gyakorlatbank6s6bb csak Ennek megint integrelsz6mitrs.azazaz aJ'aliziskialakulhasson. tdrsadalmiokai voltak. Mire Kindban elterjedt a geometrian6h6ny bezdruh.megmerevedet. alap!erdfogalma.addigraa krnailarsadalom (jdonsigokat, sdt kifejezettenellens6az m6r nem volt k6peslijlszivni dogmatiLlsterm6szetgesenviselkedett 6ppfgy,mint a nai hivatalos, szemben felhaszn6l6 ledsm6ddal tudomdny a szimmetri6kat tisz6z_ alapokhoz, Vissza az most a teend6? ^z id6... Mi Megellt 6ra val6s6gr6t' dtfog6 k6pet dpiteni egy zuk a fogalmakat!Ki kell alapja. fel6pit6s6nek telmeznikell a val6sdgot ez a tud6stersadalom De mostnemezâ&#x201A;Źpul... fia klasszikus hogykdriilbeliilugyanolyan Sajnos,aztmondhatjuk, a Sllapota zika helyzetema, mint a kinai gazdasigvagy fudomi4ny a kavagymint Eur6p66 eloestej6n, Ming-korv6gefel6,aziisszeomlds mindenrendbenvolt' tolikusinkvizici6idej6n.A felszinenletsz6tag voltaka gondok. a felszinalattmdr6rezhet6ek de ut6lagvisszandzve, kimede olajk6szleteink Ugyantgy,mint most:ha nemis kdztudott, riil6ben vannak,n6hdny6ven beliil vfthat6, hogy az olajtermel6s m6rtâ&#x201A;Źkecsdkkennifog, 6s ugyanolyandsszeomliskdvetkezik'mint bnkds6tokozta.Ez6rtmostr6viden,a ami p6lddula Ming-csdszdrs6g meg,hogymit kinil ma ritvidenaztvizsS6ljuk IV. reszben k6vetkez6, 6s milyenjelek mutataz energetikdban, a technikaaz emberis6gnek ftmutat6, vagytal6nmerismeg_ Legyen ez i6k a k6zelibsszeomliistk6settfigyelmeztet6s?

278

N. nfsz

A rnrnrn ARANY

n"wirt-{i*k

rm;'#fll;i" $QI_ENTIFIC "* AIIE-R t CA,\ e,di,'Tr"fi,"* #llEWr:,, "-'-";;:

il1;;Xn*, t*;ii;::Ix""::;5if:;lil,"i.,;i;,;.f *,* *

TheNextoil crisislooms Large-andrerhapscLse

EGELYGYdRcY: BoRdYAELEN

csakakkor6rthetjiikmegigaz6n,ha elk6pzeiAz energiafontoss6g5t iiik, hogymilyenlenneaz 6letn€lkiile.Tegyiikfei, hogyaz energiaNincstitbb€benzin,nincsvillanyehiinikaz 6letnnkb6l. szolgaltatds a a telefonok,nemmilkddn6nek Aam 6s nincssz6n.Nem sz6lndnak a ker6kp6ra k6fi5zak,a hivatalok,ledllnaa termel6s' szemi6g6pek, Civitiz6ci6nktechnikair6sze megdllnaa k6zleked6s. kiv6tel6vel ok tehetrrrdllAz megb6nulna energiaelletas n6h6ny&a alattteUesen giai fontosstigi, emzetbiztoneiSikirdAs, igy mindenembersziimitua lehelenergiihozjuF alapvet6en fontos,hogymennyircmegbizhat6an melyekelni, €s hogymennyi6( Az olaj6rakmijgdttimanipuldci6k' kevesek csak befolyisoljik' ember €let6t lamoksors6t.titbbmilli6id van' 6k ma a . Azigazi hatalomaz 6 keziikben diint6s6nekeredrn6nyei lijld igaziurai,mert-azolajkdriil foroga vil5g.. mennyis€Mindannyiantudjuk,hogyjelenlegienergiaiordoz6ink j6v6ben kell ge v6ges,de azt hisszijk,holyezzelmajdcsaka 6voli ilyen p6lfoglalkozni.Val6banvannakmegtjul6energiahordoz6ink, enerpedig 6s elekromos fiitesre a vizenergia. Szdnkdszleteinket d6ul m6r De aut6nkat tudn6nk hasznelni. giatermel6sdre m6ghosszriideig 6ll, de is rendelkezdsunhe nem hajthatjuksz6nnel.Az atomenergia haszn6lhat6. A fejlettebborszdgok csakh6 6svillanyftamtermel6s6re (filldgdz,k6olaj)dtalanagyr6sz6ta szdnhidrog6nek energiaellrtesuk ez a legKt6sdvalszerzik.Hogy ebb<ilmennyivan m6gtanal6kban, ismeretlen. tiibbemberszdm6ra m6dszerei alMindenazt mutatja.hogyegyediila t6(echnol6gia rukorlftozes nelkiili, mennyisdgi kalmasak olcs6.szennyez6sment€s, val6slehet6_ galmasenergiaellrtSsra. Ha mafogynael azolaj,egyetlen (gynevezett goly6satormeaktoft 6piteni s6giinklenne;sokgdzhiit6ses. -, - ami a legfejlettebb valamint konstrukci6 ds val6banvesz€I,'telen lehetnea nagyvirosoelektromos aut6k6s kdzpontifiit6ssegits6g6vel pedigmaradna a tanySknak katszintentanani.a kisebbtelep0l6seknek. vagyamit el rudnakti.izelniaz erd6n,mez6ntal6lthullanapenergia, teljesenalkalmatlan. Mi a biztosit€d6kb6l.Ez a megold6s a fejl6d6sre 280

kunk arra, hogy m6g sok6igviszonylagolcs6 6ronjuthassunkolajhoz 6s fdldgihoz? Ha alaposanmegvizsgiljuk a k6rd6st,a vdlasz:semmi. Az olajra alapozottfejl6d6snemfenntathat6fejl6d6s. A lrl,Ac0IAJA Val6sziniileg ezzel ^ probl'mav^l silydnak megfelel6encsak akkor foglalkoznakmajd a korm6nyok,ha az energiaarakmiatt feldiihdddtt emberekf6lt6gl6imir a parlamentek tijrik be. Nembizablakiivegeit jijv6ben tos,hogyez csaka tdvoli eshetmeg.Olajipariszakdrt6k tudomdnyos foly6iratokban kitzdltcikkeimutatjrk:avig k6zelvan. IJSA olajtâ&#x201A;Źrne dse- 1970-ben Iel62blt.

E g

1930 '40 '50 '60 '70 '80 '90 2000 10 20 '30 40 '50

l.6btz.AnyersolaiemeLAs id;belivdhovisa. Az 199A.es Avekben a Science â&#x201A;Źs a Scietific Amerkanfob.tirutokban ne&jelentel'rejekAsek sze nt kb.2003bantet6.ika ntersolajkrnevs. 2001-benjelent meg KennethS. Deffeyes,princetonigeofizikus professzorkiinyve Hubbert'sPeak cimmel, rnelynekalcime,,The hnpending World Oil Shortage", azaz,,A kd.elg6 yildgmiretii Dlaiv!ihlg". A geofizikusprofesszor egy6rtelmtifigyelmeztet6se a kdvetkezd:az olajkutakhozama6s a rartalâ&#x201A;Źkokismeret6ben 2005 6s 2009kcjzdttelkeriilheretleniil tet6zika fiild olajtermeldse. Az el6rejelz6s6hez haszndltm6dszerhasonlitahhoz.amit M. Kins Hubben.a Shellgeofizikusa az 50-esevekben allalmazorr a,,Egyel siilt Allamok olajtermelds6nek el6rejelz6sdre. Hubbert1956-banaz 281

EcErYGYoRcY:aoRorvatr-EN

jutott. hogy kdriil addigi .ldatok elemzdsib6l ana a kdvetkeztetâ&#x201A;Źsre o e l u ll o r o b , n e l c r i l , n i t e r m e . ecr.ru . \ , 1 - / F ! \ e . u l t A l l r n . n k b J r r . ezut:lnmil csakegyre kevesebbnyelsolaiatludnak kibrinyiszni. 1956bin. lmikor rnâ&#x201A;Źgtomegesengyrdottdk ilz igen nrgy fogyasztrisLiru(ikar. scnki nen vctte komolyanezt a figyelneztet6st.1970rc aTonbana j6s1:rtbevilt. a termeldsicsiicsel6rkc^ll. ds 1973-brnkixrbbantaz olalvrlsig. Fliribatcrmelt az a\szesolaiknt lna\imnlis kapa citrissai.hir:ibanyrtottik meg a lanalik kutakatis. olyan sok kLitapdt j clentciscn ki- vagl tcmlclt csokken6kapacilrilsal.hogy rz dssztermelds szorult. napcs.jkkennikezdett.Az EgyesiiltAllamok olajbehozatalra f(i1nrpra tajbbet6s tjbbel importiihrcz pcdig alapvet6ennregvihozt.rtt.L grzdasigi m6rlegal.A kontincnsnli orsTngegyre jobbar elad(isodolt. ez inflici6r gerJeszre. ami gazdasigivrilsagoli(llzen clo. f{osszrjivek kenr;ny munkiljiival.a h.rdi-6s :ll elektf(nlikaiipar fejlesrlisivel. ir tcr mclikcnysig nd\ckedisivcl sikerullirrii lenni a gazdasisivnlsrigon.

1 9 3 51 9 4 01 9 1 51 9 5 01 9 5 51 9 6 01 9 6 51 9 7 0t 9 7 51 9 8 0r 9 8 5t 9 9 01 9 9 5 2lx. ibnra4. 500 ntilli; hotd6tul nos\ abb alajDte.tjk fe lkde:,s!nek ,1.;beli el .s.lt1stl.A. utaki lkis) csn(s- l99A kdriil- 11fira ri. alutti.fnrnlok ls u les' ijabb te(hnoLdgiaet"d"iitNe. (lt ltits.ik leejobban,hog\ a tig kn.elwn.)

A Szovjetuni6 miir ke\,6sbd volt szerencs6s. Hosszriideiga moszk' vai benzinkutak voltak an6l nevezetesek. hogy a kutasnem illitofta mega benzinfolyis6t.mik6zbenaz egyikaut6tankjrt6l6tsdtelta m6 sikig.(Eztmagamis tdbbszdr llittam.)Olyanolcs6volt a benzin,hogy a benzinkltkezel6nek nem6rtemegez a fdrads:ig. Az olcs6benzin,olcs6vizi energiamegj6 darabigcipeltea hdtina neh6zkes szovjetgazdasigot,ilm a 80-as6vekbâ&#x201A;Źn itt is csricsra 6rt ozolajkitermelds. 282

Ezut6nhozhattakbdrmilyenp6fihadrozatot,a kitefmelhet6olaj m6rcsaka nemennyis6ge 6vrdf6vrecsokkent,hiszena tartal6kokat rejtett6k. A legjobb 6s tengizi olajkutak hezenhozzdf6rhet6 szib6riai m6dszer 6ppenszovjettalalmdny.L6nyege,hogyakiir olajkitermel6si gdrbefumtokatis lehetk6szitenia fdld alatt.De mdrez semsegitetta Szovietuni6n. 2500 lelledez[erd N rair mdg 2000 lnidrkile'nrellolaj 1500 1000 500 0

1955 1965 1970 1975 1980 5 1950 1960

olajne n\tslge1995-ig. 2k.6&a.A mlirelfoqysztott 6sa ndqkitemklh?t6 Gyakorlatiokokmiatta fitldbenrejl6 olajnakj6esetben csaka fele nyerhet6ki, s ez is csakkdlts€ges, mdsodlagos eljrrasoksegitseg6vel. Ez6rta Szovjetuni6 arrak6rteszovets6ges orszrgait,hogy6k isjdruljanakhozz6,peldiul a tengiziberuh6zdshoz. Tudjuk.hogymi lett enhetmillierddolldr kdlcsdntveF nek az eredm6nye. Magyarorszegon tijnk fel a PaksiAtomerdmrhe, B6s-NagJmarosra 6s a tengiziberuhede az zdsra.Harmincdtmillidrd doll6r kamatotm6r visszafizettiink. eredetitdkdtm6gmindignem.Az olajhi6nymiattmegroppant a szovjet gazdasig,6s KeletEur6paleszakadt r6la. Iszonyatos dratkeliett fizetni a fiiggetlens6giinkdrt, 6s ha a Szovjetuni6nak tdbb olaja lett volna,a mi mes6nkis tovdbbtanottvolna. Ne nyugtassuk magunkatazza,l, hogyaz olaj era minddssze 5 szazal6ka nernzetiimportban. Az energia6rrt ijra 6snjra megkell fizeG ni, sok-sokterm€kben €s szolgAltatdsban, a kbzleked6sben, az dlelmi szerekiiiiban, de m6g az aut6pidlya-6pit6s ftaiban is. Nincs m6g egy olyanstrat6giai fontossrigiterm6ka fdldttn,mint az energia. Hubbenkiinyveannyirafelkavartaa szak€rt6ke!, hogya Newsweek magazin2002.dprilis8-6n,egy kiil6n szdmban r6szletesen kit6rta jijhetnek vizsgdltdk, kdrd€sre. Azt hogymilyenlehet6s6gek sz6baaz

283

EGELYCYoRcY: BoRorvn!i,EN

olajk6szletek kimeriildse esetâ&#x201A;Źn. A v6gkovetkeztetes szerint:nincsva mel6s alremaliva. lgaz,hogyfoldgizt 6t lehetalakitanicseppfolyds az tinnd, ez ^zonbannem olcs6folyamat,a miibenzinelk6szitdse ndvekedds6t csakmdrs6keln6, denem6llitandmeg. 6rakugrisszerri

9301S40 1950 1960 1970 r9801990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2lc.6bft. Az.iss.eskikmelhetd szZnhidloqZtl rd fiart ho.ana olaj-e$.ei& ftkrc dts.tinolva. 1 - gdz: 2 - \eppfolyttsithat' nedn; 3,4, 5 - nent hagyonAnJ6 olaj - nehizolaj 8 ndsodlagos, hannddlagos kitenpl's; 6 - alaj

Olajpal6b6l is leherneszennyezett nehezolajat nyerni.mrikddnek is mdr a Ftildiinilyen Ks6rletitelepek,a?onban ezekis csakakkorlenn6nek,,gazdas6gosak", ha az olaj 6ra a .jelenleginek a ttjbbszdrdse lenne.Sz6lenergia, vizi energiavagynapenergia perszeeddigis volt. 6s leszis. Vannakelk6pzel6sek, hogya Szahariban 6ri6sinapkollektor{elepeketiillilanakfel, azzalvizet bontanak6s a foly6konyhidrogenl\ag) a hidfogengazr cs6\ezerdkellel a fdldkoTi-renger paflj;ra juttaEdk:mind-mindhatalmas kiilrs6gLi megaprojektek. Olyanosroba elkâ&#x201A;Źpzel6sek6lis hallani.hogy a Holdra,vagy Fijld kcjriiii pdlyrn szdguld6iirhaj6ka kellenenapelemekel telepireni,melyek rcjvidvagy mikrohull6misug#zrlsform6jdbansugdroznrkle a Ftildreaz energiiit.Mindenrealitiistn6lkiildz6,ostobafantazmag6ria ez. Ndh6ny6veij mdzesmadzag jelenrmega technol6giai rijsdgokro valaiban,ez a hidrog6n-energia, vagyisaz iizemanyagcelldk. Magaaz 6tlettdbbmint szizharminc6ves.l6nyeg6ben a vizbontSs forditottja. Mdr tcjbbmint hisz 6vea gyakorlatban is ldteznekolyaniizemanyagcell6k. melyek hidrog6nvagy sz6nhidrogdnek el6get6s6vel vizer. szdn-dioxidot 6selektromos iramotadnak.A gondcsakaz.hogyegyr6szla hidrogentvalahogyel6 kell 6tlitani.6sene p6ld6ulszâ&#x201A;Źnhidrog6nekmagashom6rs6kleten tairtdn6bontiisaalkalmascsak;mdsrdszt

a hidrog6nt t6rolni kell. Mivel mindez nagyon driiga, igy az olcs6 energia k6rd6semegjnt nem oldhatd meg. Egy akkora ijzemanyag cella lila. amely egy ^ut6t k6pes meghajtani,ma k6tsztuezerdollrr. Lehet. hogy a tdmeggyirtesezt valamivel olcs5bbi tenn6.de ha tized6re csiikkeDne,meg akkor is r€ndkjvijl drdga maradna.Nem megof d6s a ,,forr6" frizi6 sem (legaliibbisa plazrnafizikaikutatiisokmai ir6nyai), amire milli6rd 6s milli6rd doll6rt, fontot, milrk6t,jent €s rubelt kdltitttek ftiir el. Ami veltozatian:most is ugyanaz!gondolj6k a kutat6k - amit harminc 6vvel ezel6tt . hogy harminc €v mflva rd fog nak jdnni a megold6sra.(Holott Tesla vat5szinrileg,Farns"orth pedig biztosanmeeoldottaczt a feladatot.) Azolajlemeids id6be ieloszldsa

80000

ifiobbaniis?

70000

60000

50000

= 40ooo E 30ooo 20000 10000 1950

1970

1990

2010

2030

2050

2ld. a\t^. El1rcjeLls a 80.as4vekbdl(Canpbelll Nagyonhasotllita mai ?lli rejek4sekft,ntlyek kb. 2045-2009kii.atttdrasztikusdremeLkedlst j6lal ak. Vilagunkban mindcn az olaj kijriil foro$ a katonai,polirikai helyzet is az olajfonisok binokl6s6ra,megszerz€s€re, megvdd6sdrealkalmashadseregekre 6piil. Ki! 6rdekelneSzarid-Ar6biavagy Mexik6. ha nem lenne olaja? Vajon bar6ti lenne-ea viszony az EgyesiilrAllamok 6s Szaid-Arebia k6zdtt, ha otr egy csiippnyi olaj sem lenne? N6zziik csak v6gig azokataz orszdgokal,amelyeksok olajarterntel nek: Oroszorszig.Irak. Szaid-Aribia, Libia, Algdria. Venezuela.Va, jon ezek a demokrrcirk a szabadakarat6s a piacgazdasigbdsryiii-e. esetlegannak az ellenkezti? Ahol az oLajb6ldlnek, ot valani iel mindig dikratira wn. Es ez nem lehet vdletlen.ez valahogy minden olajcseppbebele van irva. Ahhoz, hogy megdrtstik,hogy az igyneve, zett olcs6 olaj hogyannyomta el a rijbbi energerikaidgazarfejl6d6s6r. meg kell ismerkedniiDkriividen az olaj viidgival.

28i

EGELYGY6RGYrBoRorvAriLEN

rs6e.iLilils20

5l----:--:.,

kb.1930-2025

parel6llilofszak

L kb.3000 haruldnikorszak

korszak akkor Ha csakolajbanls sz4nben 3.6btA.A borotvall-hatds. Bondolko.unk, a kAszletek kitneriil.teut.inneg\zijtlik4 nai technikaicivili.tititj.

AZOIAJ\,ItiCA Az 5kori gdrdgitk6s a r6maiakis ismen6kaz olajat6s a szurkot,de Mint mindenfontosdolog,ez is a #gi nemigaz6ntudt6khaszn6lni. Kinebankezd6ddtt. A Knaiaknaks6ravolt sziiks6gijk.A s6 az â&#x201A;Źtelektart6sitdsifioz volt, fontosabb,mint az n6lkiilitzhetetlen, alapvetd6lelmiszeradalek tobb ezer kilometerrelev6 t6voli tartom6arany...A tengerpartt6l hosszifolyamifuvarozAs nyokbaugyaniscsakigennagykdlts6ggel, uidnjuthatottei a s6,ez6nmindenkitvetfelforgattaka Knaiak,hogy halehet,helyben,min6lkitzelebbmegtal6lj6k. Frimjkezdtek. Az els6 irdsosfeljegyz6sekszerinta Krisztusel6tti szizadbanm6r szisztematiL.usan v6geztekmdlyfijrAsokat,melyeka szdzmâ&#x201A;Źterm6lys6get is el6rt6k.Tem6szetesenlehetettvolnanagytemakatis nyitni, mint Eur6p6bantett6k,de nemmindenhelyenalaL:ulnakki a fdldben vastag k6s6r6tegek.A m6lyfiilis 6ppenana alkalmas,hogy az egymesfdldtt elhelyezked6vdkonyr6tegekb6ldsszeszedhessiik, amit a ftild m6ly6b6l hasznosithatunk. A s6 gyakan vizesoldatbanfordulel6, ilyen helyekenpedigvesz6lyes is lettvolnaa hagyomdnyos bdnyeszat. A kinaiaka legolcs6bb, leggazdasdgosabb m6dszertv6lasztottdk: egy 20-30centim6teretm6rftjri,tdbb szii m6term6ly lyukat m6lyitettekki. A m6lyfrir6scsakliitsz6lagegyszert,val6sziniileg ttibbszSz 286

- a ki Bambuszrudakb6l 6v munkrjivaltal6lt6kki ezta technol6gidt. €pitettek. 6s a kor technika f6 szerkezeti anyagdbdl tornyokat nai bambuszrudakat addig-addigiil6.rlakf ac6lhegyekkel megerosftett gelt6ka fdldhaiz. mig egyrem6lyebbdsmdlyebblyukakatv:ijtak. felemeltdka fijr6rudat. K6tkar[ emel6szerkezetek segits€g6vel az kis kinai u€:rottri egyszerre majd visszeejte$€k. Ndgy-halnyolc emel6re.mely megemeltea fi1r6rudat,aztdnaz ijl? visszirzuhanl. Reggelt6lestig.nap nap utanaddig-rddigugrdhaka rudaka. mig x 6s igy r kita ris6s a szorgalom kdvekeris sz6plassaniitlyuggauek. sokszor€vekmunkdjairin meghozugyiim6lcs6l. vont6kbe. A furat bels6r6sz6tis osszeillesztett bambuszrudakkal kenderkdtdl nem letl 6s ebb6lkdszijltma-ea a t'Lir6fejis. A szokdsos m6Ier m6lyen leeressz6k a trjvolnaalkalmasana.hogyn6gy-ittszdz rdstv6gz6bambuszcsoveket. ezErtvdkonyravigotl bambusznidakb6l Iegalibbtiz A bambusz szakit6szillrds:iga er6skdteleketk6szireirck. szinterz ac6lkdbel szildrdsrigiiszerakkoravolt. min! a kenderkijtd16, val vetekedeu.6s nedvess6g hatiisiiramegerdsebbletl a k6tdllelel elv6gz6lent6tben. Ez a szerkezeti anyagtettelehet6v€a m6lyfirzisok ez a feladat s6t:Eur6pibanaz ott rendeikez6sre 6l16kdt6lanyagokkal kivitelezhetetlen letl volna. Kisebb-nagyobb tali4lmrnyoksoret kellelt kifejleszteni.hogy a frjr6fejeket megfelel6fiir6fejeketkialakits6k.az esetlegbennrekedt fl1r6ijra a felszinretudjrikhozni:a tdbbszdz m6terhossziibambusz probl6ma Kiilcin fejetmindigfel tudj6khfzni,6s le tudjiik€reszteni. volr a kitdr6sgdtlds megold6sar azazha a trir6fejnagynyomesigdzr6tegelUrdtt6i, gondoskodni kellettan6l. ho8ya nyomisne,.kcipjeki" is legyen,hogya mell6k a frjr6rudat,ugyanakkora fej nyomiisz6r6 rcrm6kk6nt keletkez6 foldgdztel tudjdkvezetniflil€sre,vilegitdsra. Els6sorban Szecsudn tartomdnyban miikddtekezrdvelilyen s6- €s fdldgitur6 helyek ugyanngy,mint sokkal k6s6bbTexasbanvagy frir6tomyok.A korminy perSzarid-Ar6birba'r a hegyeket ben6pesit6 szemegad6ztatta ezeketa s6kutakat is. mint ahogya mai olaj utin is komolyad6katkell fizetni.R€gifeljegyzesek sz6lnakan6l,hogyad6elkeriil6smiatta kormiinytitbbhelyenis bezirattaa s6kuuka!.Ahogy maaz olajsz6kites, rdgebben a ,,s6sz6kitds"jelentett komolyad6kies6st az 6llamszrmdra.(Pej Csengjinisbanp6ldduldtvendtkifin lyukb6l negyveniitdt dugaszoltatolt bea kominyzatad6elkeriil6s miart.) A kinaiaka s6termel6s mell6kterm6kek6nt felt6r6 f6ldgitztana haszn6lt6k, hogy a s6l6b6ltiibbszitrifinomitdssal, lep6rl6ssal visszanye{6k az ercdetis6tartalmat. Egy-egyj6 gdztermel6 kritonhat-h6tsz6zdnt(ittvasb6l k6sziihgiz6g6tis miikddtettek, ezekmindegyik6n

287

EcEr-YCroRcv: BoRorvAirEN

pdroltiika s6l6t,hogya v6elhelyezett tdbbm€teretm6r6jfftepsikben g6nfinom 6tkezesis6hozjussanal. tartomdnyannyiramegSzecsudn gazdagodotta s6b6l, hogy tiibb izben le is szakadtaz anyaorszagr6l. Ezt M el|ir{st sosemfelejtettdk el a Knaiak, m6g a sokszori nagy di.zeomlasok utansem- sdramindigqTiil,segiit roh. igy megaz lglo-es dvekbenis utaz6ksorameglepvef6nyk6pezte le azokata s6kutakat.melyekm6gmindig6rizt€kazeredetitechnol6gi6t. Eur6p6baaz 1600-as dvekben6rkeztekaz els6leir6soka kinai s66s fdldgib6ny6szatr6l. de pontostechnol6giai leir6stcsak1828-ban. e8y Inbertnevlifranciamissziondrius adott.Egy 6v milva ttibbfrancia tudomiinyos!6rsasdgis megvitattaezt a technol6gidt,6segy Jobbardnevii franciamdrntikki is p6bdlta. szint6ns6bdny6szdsra. 1834-remdrtitbb helyenis hasznrltdkEur6piiban ezt az elj6r6st,olajbdnydszatra azonbanaz BgyesiiltAllamokban.Pennsylvanirban alkalmazt6k el6sziir,az rigynevezett Oil Creeklelcihelyndl, Drakekapit6nykltj6nal 1859-ben. A m6dszertval6sziniileg a Kindb6limportilr olcs6munkaer6k, a kulik hozhatt6k6t, 6s 6pp idej6ben,mert az isvrnyolaj szintesehogym6shogy,csakezzela r6gi. akkorm6r majd k6tezer€veskjnai m6dszerrel hozhat6a felszinresazdasdEosan.

tl,{...(4) 1901tavasz6n,az ij €vszizad,hajnal6ncsillog6automobilszalon nyilt megPhiladelphi6ban. H5romf6lemozgorryr is Kn6lrak-Az els6 vdstul6egy fiatal, sz6prem6nyii banktiszrvisel6 volt- A fiatalember 6rdekl6dve ndztea hdromkidllitongeper.Klein rir, a tuiajdonos, maga is fiatalember,6s a liiktet6moderns6g nagyhive,biiszkes6ggel 6s driimmelvezettekdrbeels6iigyfeldtszalonjdban. Erezte,hogyij kor kuszdb€re €rkezetta vilSg;iigyfelem6gsz6penlakkozott,k6rkerekii lovaskocsin 6rkezett, de nincsmdrmessze a nap,amikoraz 6 szalon jdbaneladottautomobilokkal lesztelea v6ros. - Tessdkparancsolni. tisztelturaml - mondtaelsd ldtogabjenak. M€h6zfassdk megtekjnteni mindhierom modelliinket. Az els6 automobilegy elektromoshajtdsti,ezt merndmajifilani. mim leggyorsabbmodellt.A legut6bbiversenyen egy ilyen aut6vall€pr6k6t a 100km/h-s6lomhattutEur6p6ban. nemhiszem,hogya m6sikk6t modelliink,_a gazolinosvagya g6zaut6ezt valahais tdl tudja szdrnyalni.- Es mennyitlehetvele megtenni,h6nym€rfbldetlehetve - kerdezre le aut6zni? a fiatalbank6rrark6j6tvakargatva. A gy6rt5 szerintlegaldbbl0 m6rfttldrealkalmasaz automobil,ez De6ze megnem.rklora.hog) eztel Jelenleglidjrr hiirr;nyr.De viirosunk 288

nejutna visszaa sajrt elektromosttilt6helydre. Az akkumulatorokat nyolc 6ra alattm6r fel is Iehettdlteni,s fjra lehetkezdeniaz aut6z6st.- Vajonkivihetem-evelepiknikeznia bar6tn6met a Delaware foly6hoz?-._ Tisztelturam,arra azt hiszerf,,ez az automobilm6g nem alkalmas,mint dn is tudja,a Delawarefoly6 az6rtlegalebb50 m6rfcjldrevan innen.Sziveskedjdk megtekintenim6sikk6t modelliinket,ezekkelilyen nagyuraris meg lehettenni.Irt vanp6ld6ulez a n€metgy6rtm6nyi,Benz{ipustigazolinosaut6.Ha ezt m6lt6ztatik v6lasztani,akkor meghozatom Eur6p6b6l,de nem kizrrt, hogy n6hin) ev mdl\a mdrn6lunkis fogn"kilyergyiiflani Es hoglan kapokgazolinthozz6?- Mint tudni mdlt6ztatik,mindenvegyeskeresked€sben, aholvanperr6leum, el6fordulhar, hogyg^zolintis tananak.- De hdt ezeka vegyeskeresked6sek nincseneknyitva h6tv6g€n, d6lutdn,s6t d€lbenis be szokrakzirni! On is tudja, hogy mennyirebiiditsa gazolin,€s nekemkelleneazt becsbpdgtetni ebbe a kis sziik tartdlyba.A kezem6lland6anbriztenea gazolint6l,hogy tudn6nkpiknikezni?- Semmigond uram,mindenkivisz mageval szappant, vizeris rdrdlkitz6t.Egy alaposk6zmosds iizemanyagrcjlr€s ut6nmajdnemteljeseneltiintetia szagot_ - N6zziink A fiatal banktisztvisel6 azonbanrovdbbtamaskodort. m6ra motorhritet6al6. k6re. Es ahogyielnyilr a rer6,sok-sokalkatr€sztl6tott.Elektromos megszakiit6kat. Ekszijakat, biitykdstiircs6t, szelepeket, - Mondja, fogasker6k-rendszereket a sebess6gviiltdshoz. mi tiirt6nik,hav6letleniilekiidk valamelyalkatr6sz? Onn6lvanraktiiron?- Sajnos,uram,eztnekemmindEur6peb6lkell meghozatnom. vagy itt kellenelegyiirratnom. Mindezn6hdnyh6napalattint6zhet6 el, esedegf6l 6v alatr...- Mi6rr venndk6n drdgap6nzenegy olyan g€pet,amibenha eltdrikegy fogasker6k vagyegy tengely,akkorf6l 6vignemtudomhasznSlni?... N€zzijkmega g6zaut6r! A gdzaut6a leghatalmasabb, legtekint6lyesebb automobilvoh a szalonban. Akir n€gyszem6lytis el tudottvinni,egyedijlmagask6m6nyevolt az, ami a nagyobbg6zek6keemldkeztette. - Tisztelt uram,ebbena szerkezetben biztosannem fog csal6dni.Minddssze hfsz darabmozg6alkatr6sz vanbenne,ezekaz alkatr6szek rendkiviil teherbir6ak. Kipr6b6ltkonsrrukci6, hiszentudja,gdzg6peker 6vtizedek 6ta gydrtunk.csdndesek, nem kell hozzajukbonyolulrsebessdgv6lt6,a szelepsegitsdgdvel annyig6zt ad, amennyitcsakakar.Megbizhat6a szerkezet,hiszenbiztonsSgiszelepek6rkddneka kazdn nyomds6n,6s ez a kis forg6, rdpsrilyosfordula6zabAlyz6 fokozatmentesen tudjavdltoztatnia teljesitm6nyt is. Ha egyszermegveszi ezl a g6zautomobilt, tisztelturam,sohatiibb6semmigondjanemleszve_

289

BoRorvAf LEN EGELYGYORGYT

[==-;f)

fy"Wq aa

'ilH{ili10"l

' '1ilf,illl

0t,./rL

290

le,csaknehaki kelltiszti$atnia Viz, mintm6lt6ztatik ecettela kaziinjat. tudni,m6rftildenk6nt mindenl6itat6dllomesnel van,dgyhogynemjeIentprobl€met pedig a kaz6nba ijla 6s ijm vizettdlteni.Tiizel6anyag b6rmi lehet.Adhatunkmi is kokszot,de brtuholtal6.lszenet,f6.tvaqya mez6nszalm6tis. A g€prendMviilcsdndes, szinteteljesenhangtalan, jelent megbizhat6, probl6mdt, egysz6val elronthatadan. Sosem hogyki' nyit-e a vegyesbolt,ahol gazolintlehet kapni. Egyetlenegy gond van. hogyv6mi kell rd. A Smith-testv6rek ugyaniscsakrendel€sre dolgoznak,6snagyonsok^z ig6ny. Igen,ez tetsziknekem...6smi6rtnem b6vitik a gy6rukat,vagy mi6rt nemvesznekfel hiteleket?- kerdeztea - A Smith{estv6rek bank6r. nembiznaka bankokban. A megendel€sek haszndb6lb6vitik a gydrukat.- HAq rendbenvan - s6hajtorta tisztvisel6-, aklor k€rem,sziveskedjen el6jegyezni egy ilyen g62automobilra engemis.I€teszemazels6szezdoiliirosel6leget. hogyegy automobillalfogokh^zamenni,6m igy ,,Ugygondoltam, tiinik, erle v6rnomkell megegy kicsit.De ez a g6zautomobil igaz6n figyelemrem6lt6 dolog,Idtszik.hogyez a jdv6 rltja,koll6g6imatsem hagyjamajd hidegen.ha l6tj5k, hogy tdbbd nem a lovasbricskSn megyekhaza,harem egy gdzaut6val,6s taldn Mary kisasszony is kitiintetmajdfi gyelm6vel..." De nem igy tijfdnt... Az 19M-es srtj- is kdrajnfAjds miatt a. Egyes lt Allanokban mindeniitt lezAlik a t6itatltkat, a jdnA J fAI Arig diihr;ngdtt. Ez id6 alatt nem lehetett eg)etlen Bdzaut6tsem haszndlni,igy ez a kitiin6 konstrukci6megbukott;a gazolinosaut6k ninden hibdjuk ellenire - e8lediil mandtak a piacon. Ezekb6leglre ftbb kdsziib,s6t teheraut6k6s traktorok is megjelentek.S csak igy fabtik a benzint... AZOLAJ MINT[[C]VER Az olaj nemcsaktiizel6anyagk6nthasznelhat6: PeterSweitzeryiclor) (Gy6zelem)cimii kitnyv6bendokumenrumok 6s hdtt6rbesz€lgerdsek alapjdnirja le egynagyharalom megbukards6nak riirt6net6r:nevezetesen,hogyReaganelniik 6s MargaretThatcherhogyanbuktaltameg a Szovjetuni6t. Azt m6r lehetettfudni,hogya Szovjetuni6ban az olajkitermel6s a 80-as6vekelej6na csdcsara 6rt, 6s onnant6lkezdveegyrekevesebb Jiitt a kutakb6l.A feltftatlanieriilereknehezenel&hetdtundr6kon, vagypdld6ulTengizkdmydkdn.6s csaka riivid nyifuiid<iszakokban voltakel6rhet6ek. Ez6rtReagen6s Tharchera szafdiFahdkir6ly bevoni4s6val sz6pcsiindben egynagyszabSsf te et inditottel.

291

EctrLY GYitRGY:BoRorvAtLEN

s az olal megnyiltattlkaz olajcsaPokat. Fahdkirrly segits€g€vel mellett a cs6kken6 kivitel zuhannikezdet!.Igy a iira iiitviinyoasan olajdrakkdis szembetaliilkoSzovjetuni6a m6gegyrealacsonyabb jelentette Tbbbdmar megfelez6d6s6l valutabeveteleinek zott, s ez cikkeketsembehozlli,az illand6nemtudottszinfeelemifogyaszt6si eredm6nyekmiatt pedig mindenk6ppen sult rossz mez{igazdas6gi terv - ami az Egyeszorult.A csillagh6bonis dlelmiszerbehozatalra sult Allamokbansem sikeriilt toviibbi komoly terhetjelentetta szovjethadig6pezetnek. 4. /tbt^.Aine Aryaud ( t7s5't803) oLajutn' ptija. A..Aryand-Jeleotajtdnry sokkal ertj' lngitutt, a kar alak,i kandctlak sebb f4tiirel kds.dnhetden,nint azaddiS has.nAhtus nd csesekls glerndk. igy estek Iehetet olvas ni, dol8o.,ti, s e.jelentds fejl'dast ho.oi. ErcdetileB bdlnaokjial I iLdBitoxak, de a. i|6t1"-ekannyira ne gndtek. ho8) a. najd' nen a b.i lrui k t elj es kip usztu I.i sti ho. w I tett. Ekkor kezddridn el E06|tiban is Es.ak Ahetikdba a k.;olaj kiternellse. A petnjle u't1bi.oD'uLta leqjobb l,intpa ii.ernn)'ag nak. Ar]and 1780-bankapatt s.ahadal nl Id,ttptijrira.ani o\an sikerc\ tett, ho8! tucatnyi gJdrt6 ontoua a ldtnpdkat, tsak lprcit neki rcn fi.ettek. NtoDrcroS,a

A drasztikusancsokkenoexportbev6teiek,a drasztikusannovekv6 kiadasokpedig ndhiny 6v alatt me€Ielt6khatdsukat:az eletszinvonal eldbb stagn6lni,majd cscikl(ennikezdett,egyre tdbb 6s !6bb helyen hagytdk abba az emberek a munkit. Teljesen kilitdstrlannak, 6rte1metlennek 6rezt6k, hogy dolgozzanak,hiszen a boltokban semmit nem lehetelt visirolni. csak vodklt, aztrn Gorbacsovalatt mdr ,zt sem. Az olcs6 olaj al66staa birodalom gazdasegircherbir6 k6pess€g6t, saj,1lcsiikken6termeldsijketsemmilyenrij technikdvalnem tudfeljavitaDi. tiik ellensLilyozni. viliigpiacon A megjelen6olcs6 szaddrolaj persze kdt€lij fegyvel jelente$.de sorbanmentekcs6dvolt. A szaidiahak ez ldbbletbev6telt be azok az amerikaivdlalatok, amellek a drdgdbbolaj rem6ny6benkeletkeziek.Az olcs6 vil6gpiaciolaj mialt ncm 6fie meg a mdsodlagos€s harmadlagoskitermel6s,azazszEn-dioxidvag! fbrr6 viz benyomisaa kutakba.ezert az ilyen technol6giiinalapul6 kitermel6sgazdasigtalan

le!i, sona buktakmeg a cdgek.Viszont a gazdas;igfiilleldiih ^z olcsdbb energiahatisirr. csdkkentaz inflici6. n61t.rmLrnkahellekszrima. A c6l el6rdse.a Szovjetunidmegbukatrsa urin azonban minden k6ppeDmeg kelle( emelni az olaj :irdt.merl irz olajiizlet nem termeltc ki a me-qszokott nyeres6ger. Ene jd alkalom kindlkozottegy fjabb hri boni kirobbantiisaval. EzLittaiIrakot szemel!€kki. El6szdr6fi6s€readtiik SzaddamHusszeinnek, hogy nem lenneellenrjkre.ha lrak Ieliigyelnd a kuvaiti olajmez6ket.de miut6n az irakiak bevonultakKuvaitba. megfordult a diplom:lciai helyzct...Term6szetesen Irak elveszteftea hdborit. 6s m€g embarg6lalis srijtottik. Az iraki olajmezoktermel6se igy kiesetta vil6gpiacr6l.6s a kuvaiti olai is j6 ideig csakigett. s nem juthatottel a vildgpiacra.A feketearanyl,ra hamarcsanmeghifuomszoroz6dott.fjra nyeresdgesek IettekNZamerikaiolajc6gek. 5. i*a Wi ia"t Mur.lo.k ( I751- I839) |ih.isit,jg.i. lej Ics.ttj bI t ende.!'t. A nag\'rti t osokbatl a kijs: I t I elgA.olittisi\al r|e gti. .al ndtdk fiite i is \ili gltu1|i.E- a luLilD r\ \( tltte neg a !d.b.0 dLtlr aut.r ati..ilhlt Jrnt nt n.i. s r!\'s.etiiri kne a liki.n. I,n?s Wo as B. uoo| l(rertlellek rteg da |tur.\.eri $.f]dndst. A koks.otu. ad Ig\dnusho. has.tkilkik.a kiltti^rl, rni ltrkjg tsuk bn.lij.\ls vs.ilw! huLktdikk! a fi) I\6khr k(riil1, kisl;hh d l.likipar leef.ruosdbhn|cttln\atgu |elt. A s..irgti. dtlkt d. .l!; htl!1 t!i.\ii ,tn1t,1)ku.ordD\ag(ii. A- !lsl; li.re..rikrddt.ert i\ a knniak has.niLltikl:rnirit hhh 1.ti. t'\\et "t?g(11j.\! A pi. a Dill\tiini\.\ yjkitutDtclis al ,t(lUktenEkkt t jet.nt nte! A xti. fu|holrL(i ldsdhot ft jlii llaxlt .ts lehetl;\i,<eketr is.a l xit en hds: n.il tuikki, o tttltnili. sitll\.eli; ots.tigba ntu nentkellot c. a be|rih !e&td6?it.

It\...(5) Sif WinsloDChurchjll..l tdldke,cksag legnagyobb ds tegkorszeriibb flollarjin* urir. gondtefhelreitirkilr fijl 6s al6 az Adnliraliriis6pril€tFbcn. ..Ri,rsz!6hirek jinmek: ! rrdmetekegyfe nrgyobb asjobb csataha j6kat tcfvcalek. CsiLkLigl lehe!te[ilkerekedni.meglfilani a brit bjft), dllom lengefi is czilt.Llgazdasrigilijl6ny6r is. hr.r floffa k6ts6gki\lil sokkalcrtrsebblesz.mirr I rdnrclck6De nen rchetiLik meg.hogy az

291

EGELYGYORGY:BoRoTvAtLtrN

eg6szflott6t visszavonjuka csatom6ramega Balti-tengerre.mert v6de6rdekelts6geket is. A n6metek terni kell az Indiai6s Fitldkajzi-tengeri jeszkedni posztokat is l6tesi akamakAfrikeban,s6tKnd kereskedelmi csakgyorsanmozg66sg6zturbinakkal elldtott te$ek.Ezt a fenyeget6st n6htnyv6dettkikijcsatahajdkkal lehetkiv6deni.De szenetmindossze tdbentudunkfelvenni,6s a rakod6rnagyonlassi.M6g nagyobbbaj. A nahogya tengeren, a hull6mokkdzdttnemlâ&#x201A;Źhet6trakodni a szenet. pokig tart6 lap6tol6rharci kdriilmdnyekkdztttt pedig megoldhatadan. Igen, az olaj mindenrej6 lenne.De az eg6szbrit birodalombanegy csiippolaj sincs.Mrndenolaj a7 Egye\llt Allamokbdnvan.megaz ahol viszonta tdrtikajkbdrmikor leoroszokkez6n,a Kaszpi-tengeren, ,llithatjSka szdllit6st. Rom6niakis olajmez6imegintcsakeldrhetetlenek.Pedigaz olajttizel6srl kaz6nokkal mindenegyszeriibb lenne.Kepillanatokalattfel lehetvinni,a vesebbmatr6zkellene,a g6znyomest teljesg6zzeltudndnak elindulni,6s nemkellenef6l haj6kigy azonnal, 6.61,egy 6rdt viimi vesz6lyeset6n,mire a sz6n6g6sihijm6n6kleteel6g magasra emelkedik,6s igy a gdznyomi4s elegend6lesza nagysebeshiszena n6s6ghez.Olaj n6lkiil a flotta fdldnyemegk6rddjelezhet6, meteknekis van szeniik.Evek6ta hasztalan kutatunkolaj ut6n.sehol, semelyikgyarmatunkon nemtal6ltunkegy csdppetnem.Hat 6vekutatunkIrdnban,mir hdromm6ly kutat is firattunk, de mindezteljesen hidba.Rem6nytelen hogydllitsdkle a helyzet,6ppmostsiirgdnydztem, a kutatasokat,mert az csakfalja a p6nzt.Nem maradm6shetra,ki kell egyezniink valahogy a ndmetekkel, hagynikell,hogy6k is l6tesithessenek gyarmatokatKindban6sAfiikiban." 1908.miijus26-6n,reggel4 6ra 30 perckoraz Agroszhegys6g16bain6l,MasjidiSulejman nevrifalucsk6ndl, a hat6vetart6remdnytelen kutatasutdn6tvenm6termagasoszlopban olaj t6rt fel a fiir6lyukb6l. A fijratdsvezet6je,G. B. Raynolds,siirgdnybenmar tcjbbszdrmâ&#x201A;Źgkapta a ledlesiparancsot lnndonb6l.O azonbanennekellen6renemellt meg,de m6rcsakannyiidejevolt, hogyaddigfiirjon, amigir6sbanis megdrkezikLondonb6laz utasit6sa munkilatok lerllitdsdla.Es ez a kicsi id6 el6gnekbizonyult.Az utols6pillanatban feltdrraz olaj...k6nban,a brit politikai6rdekszfâ&#x201A;Źi4ban. Sir WinstonChurchill.a hir hallatrdn kiadtaaz urasatasokat: ezur6n csakolajtiizel6sii cirkSl6kat6pitsenek, 6s vegydkfel a kapcsolator az, zal a Dieselnevrin6mettel, me a kisebbhaj6kona Diesel-f6le mororokkalm6gmozg6konyabb leheta brit flotta... Ha a brit olaj hidnya egyezs4gre kdn),szerlteue volna Nag-Britanniatta nimetekkeLtal6n nem fift volna ki az I. yiltighdboni a gtar tatbirodalom ij rafelosztdsddrt...

294

V.nfsz A HORTZONTON TUt ... (Mjtlehetne mdgfelfedezni?)

EGELYGYdRcY: BoRorv^Et,EN

sirki{ny_ Bdr a taoistaszerzetesek mfu k€tezer6wel ezel6ttrepkedtek repiil6ikkel,a XIX. szizadmdsodikfeldbensokanginyoltdkazokat akik (mit se tudvaa kinaiakeredm6nyeir6l) az eur6paifantaszt6kat, Kudarckudarcotkdveijra nekildttaka r6gi 6lommegval6sitrsanak. tett. igen sokanhaltak meg a kis6rleteksordn.De nem adtdkfel. repiil6g6pre k6( 6s ka1865-ben a fianciade LouvriersugSrhajtasLi pott szabadalmat. nemtudta,merta technikaifejl6dds Megval6sitani csakkdt emberiilt6mrjlva6rt el errea szintle.Addig a sugdrhajtesri repiil6gdp6lomvolt csupdn... 1899-ben elndke CharlesH. Duell.az USA taldlmdnyihivataldnak leveletirt McKinley elniiknek(eml6ksziinkm6g: McKinly halalit v€legy goly6okozta,amit az o os a rdntgeng6pet haszontalannak ve nemtalaltmeg),s arrak6rte,hogysziimoljiikfel a hivataltmert ,,amit fel lehetex taldlni, az mdr mind fel van taldlva". TehAt n,6,r semminincsa horizonton til... 1903-banA. Michelson(a Michelson Morley Ks6rletb6lismena neve) a kdvetkezdkijelentdsttette: .,A fizika tudom6ny6nak valamennyi alapvet6tdrv€nye€s tdtelem6rfel vdn fedezve,6s ezeka torvenyekoly szil5rdakhogyrendKviil csekdlyannaka val6sziniis6ge, hogy valahais kiegdszit6sre szoruln6nak." Teh6tsemminincsa horizontontril... 1928-ban, a kvantummechanika nagyfordulatdnak lezdrSsakor Max Bom, Einsteinmunkatersakijelentette:,,Arzi&a tudoruinyahat h6napon belil b.Anjdik."Teh6tsemminincsa horizonton tdl... Sajnos,bizonyosszempontb6ligazalett. Az intdzmdnyestudom6nykereleinbeltl alapvet6elm6leti fjdonseg az6tanem sziiletett.A tudomdnymint m6dszera Ks6rletez6emberekutols6 rem6nye.A tudom6nymint intdzm6nyaz emberckrcmenytelenutols6kis6rlete. Mint ldthattuk,nem kapunkvSlasztaz int6zm6nyrendszer kiszolgd, l6it6l, hogy milyen dj felfedez6sekjdhetnek m6g.K6rdezniinkmaget6l a term6szettdl kell,de a k6rd6stcsaksa.j6t nyelv6nlehetfeltenni- ez a nyelv:a szimmetria. Sok mindentfelfedeztlnkmft, de alig kerultbe valamia tankdnyvekbe,a kutat6kgondolkod6siba , eszkiiztfueba. 296

rr]L... A HoRrzoNToN

ellev6 szabelyszertis6gek a term6szetben A term6szettudom6ny hogy az vagyunk-e arra, vizsgelah. Vajon kdpesek m6leti6s kis6rleti 6s ellen6rizrijra 6s ijra felismerjiik lehet6s6get dsszeselk6pzelhet6 aki(oris, ha elfogadtassuk. zijnk,s ha valamisikerll, eredm6nyeinket legf6j6bb6s Ezek a termdszettudomrny azok m6g oly meglep6ek? Az eddigip6ld6kb6lazt l6ttuk,hogyfeliiegybenalapvet6k6rd6sei. rutinb6lvagyel6it6letekmiati,gyakan hibiisfelt6telez6letess6gb6l. is csak lossz lehet sekb6lindulunkki, s ilyenkor a v6geredmdny bizonltsuk hogymindenfeladatkezdet6n: Mindebb6laz a tanulsdg, a felt6telez6seket! N6zziinkerre egy p'lddt ezt tanuljuk,hogy az 6lland6m6gnes Es val6ban,haegymignesnidvagymdgmindig\onzzaa l6.gyvasat. el6 szdgettesziink(biirhogyhelyezziikel a szdget),az minnespatk6 fog ugrani.Am vanlegalrbbegykiv6tel.Ha egykdr dig a mdgneshez geometriai gyakan haszndlt)ferritm6gnes alaki (a hangsz6r6khoz teszijnk,6s abbab€leegy 2-3 mm etm6rqiiiivegcsdvet tengely6be pottyantunk aztvessziik6szre,hogy egy 10-12mm hosszivasszdget, leszolyantartomdny,ahol a m6gnesnem vonzani,hanemtaszltani a vasdarab lebegnifog a mdgnesfijldt. Val6sziniifogiaa ldgyvasatr 6s ez is leg ez az egyetleneset,amikora mdgnestaszitjaa ldgyvasat, csaka tengelynekegy sztk z6n6j{banigaz. Ez ^ p6lda j61jelzl M alapvet6gondokata term6szettudomdnybani nincsmindenzug alaposanatkutatva,s ahol szokatlan,v6ratlanaz ercdmeny,ott a tudonui )t mint i dzmAnj most\em befogad,hanem elhdiit. Igy val6jdbandzt sem tudjuk, hog, nit nem tudunk. A szitrnpontosanarramutat16,hogyhol keressijnkm6gfj jemetiia-tdrk6p lens6geket; nema v6letlenszerencsdben kell bizni.A klasszikus elektrodinamikibanugyanismindig vdledentilsztilettekij felfedez6sek: Volta, Ampbre,Faradaymunkdss6ga, vagyaz elektrosztatikus hatesokmegismer6se sorozatos v6letlenek dsszj6t6ka volt. Maxwellkorii t6l kezd6dhetett volnaa szisztematikus, m6dszeres keres6s, amiHertz jellemz(i munkSj6ra mfi volt. A Tesla-f€lelongitudindlis hulldmokatmiir nem tudtabefogadnia term6szettudomdny, s6t ezena pontonle is iillt a tervszerrikeres6s. Mindezaz6rttdn6nhetett,mert hiienyzikegy egysdgesszernl6let:a szu pertdrv6nyek,azaza szimmetriakszercp6nek megdrt6se. Ezekmutatj6k a mechanik6ban, ^z elektrodinamik6bal, a gravit6ci6n6l fellelhet66rfog6 tiirv6nyszeriis€geket, melyekmindeniittel6fordulnak.Az energiamegmaladdskapcsAnis lrttuk, hogy a kis€rleti megalapozishirinyos, r6szben technikai, deels6sorban a felsoroltszeml6leti okokmiatt.Ez6rt sajnosnemmondhatjuk azta klasszikus fizikitu6l,hogysz6leselm6leti

297

EGELYGY6RGYrBoRorv^ELEN

hitt6rrel6s kis6rletiszigorralmegalapozott, sziklaszilftdtudominy6g. Mindeniitt tetten erhetda kritikai Bondolkoddshidnya,6s ez tetszik, nemtetszik,tdmad6sa te.m6szettudom6ny ellen. A tudomdnymint intdzm6nymiikdddsim6dszereitvizsgilvasz6gyenletes, amirebukkanunk:a tudom6nyos kbz€letet6thagaa f€lelem. Emlitettiik mft, hogy Pitagoraszkdvet6i nem mert€kbeismemi, hogyaz irracionelisszdmoknemdllithat6kel6 eg6szsz6mokh6nyadosak6nt.Newton6vekig nem mertekijz6lni a ,,hincipi6t", f6lve kortdrsait6madAsait6l. Darwincsakalkor tettekdzzemunkdit.ami kor megijedt, hogy m6sokesetlegmegeldzhetik.A nagy n€met matematikus,Gaussugyancsak f6lt a nemeuklideszigeomet6banel6rt publikdldsdt6l. eredm6nyeinek Nagy baj, ha a f6lelemigazgat.nagy baj, ha a tudom6nymint int6zm6nynemnyitott,nemk€peselfogadni a kritilat, nagybaj ez, men a f6lelembere: a stagnfles. Most ndzziik meg a szimmetria-tdrk€psegits6g6vel,hogy mely pontokonmaradtm6gfelfedeznival6.Megvizsgdljuk a gavit6ci6val kapcsolatos tudesunkat, a forg6 titlt6sek6ltal felKnAltlehet6s6geket, a t€rid6torzit6smik€ntj6t. Ritvid kir6ndul6srresziink az arommagok szimmetridj6nak vildg6bais, valamintrdvidenfoglalkozunka v6ku(A ,,Bevezefts umenergia kinyer6s6nek lehet6s6g6vel. a Ertechnol6gidba" 2. es 3. kiitet6benmindegyiktdm,r6l r6szletesebb leiresrtal6lhatnakaz eredetiszer6k toll6b6l.) De itt ijra ism6teljiikel, hogymit is Ertiinka szimmetria-t6rk6p fogalm6n,a szimmetria-szeml6leten: ha ismeriinkegy effektust,akkor anal6gterijletenis hasonl6hat6stillenetaldlnunk.Minthaa term6szet ugyanazta tijrt6netetmondan6 el csakrnrs-m6snyelven;vagyugya nazta k6Detmutatni.csakmiis-m6s szinben, i*. n€hdnyp6lda anal6gfolyamatoka:h6vezet6s+ folyad6k6raml6s+ elektromosiiram- migneseskcirtik.Mindegyikbenaz energia.4ramlds azonossajiitossiigai mutatkoznak meg.J6l ismerta mechanika 6s azelektrodinamika k6ztianal6gi6ksorap6lddula rezg6 mozg6.sokn{L €s e csatott (\\ozg{sok.(\{l.,.\gJ(\\cscka?.eselgia{(ad{s miatt.De hasonl6a Coriolis-er66s a m6gneses indukci6kdzti anal6gia,vagya line6ris6sforg6mozgiiskdztianal6giais. Ahogy csdkkentjiikegy folyamat,egy v6lroziis,egy mozgisszimmetri6j6t,az egyrebonyolulrabb6 vSlik: djabb€s fjabb effekrusok jdnnekel6. Altalinosanigazez ak6ra mechaniket, ak6raz elektrcdinamikdtvizsgeljuk. Ilyen egyszeriielvekalapjdnt6rulhatfel el6ttiinka term6szer sz6mos titka. Nem a szaktekint€lyekhez kell fodulni, hanema term6szethez...A szimmetria-szeml€let elemezhet6, egyszerii6s rdtfog6

298

A HORIZONTONTUL...

nemkell a vdletlenrevirni. Mostegyenkepetad a fizika eg6sz6r6l, rdviditettv6ltok6nt vegyiiksorraa 3. kiitetbenkbziilt dolgozatokat j6l mutatjdk,hogy a szimmetria-t€rzatban,mertezeka dolgozatok hidnyz6folyamatokval6banl6teznek... kdpiiltal megj6solt,

spBc(rrs cMuTicrds I{isfRrETEK EsERTDMEN\TK A tankdnyvekb6l nem kapuDkvildgosvdlasztarra.hogyfiigghet-ea drgravit6ci6s a t6megeknagys6gat6l; 6lland6a testeks€besseg6t6l, nydkolhat6-ea gravit6ci6.Idtezik-egravilrici6staszit6s.Az orcsz Podkletnovn6hrny6ve v6gzettkis6rleteiazt mutattik,hogy szupravezet6gyiirii gyorsforgatiisaeset6n,ha a gyiriiben Sramis kering, a gyiini fdakkor1-2 sz6zal6kkal kisebba gavit6ci6st& intenzit6sa Nem lijtt. Ilyen k6rd€seket ma nem vizsgdla gravitici6tudomSnya. tudjuk, hogy mennyirefiigg a gravit6ci6siilland6,p6lddula tesrek vagya t6bbiismertk6lanyagimin6sdg6t6l, a testekhdm6rs6kletdt6l, jelenthet az csdnhatdst6l. Alapvet6v6[toz6st a graviteci6kutatas6ban a munka,amit BodonyiLdszl6magyar6pit€szm6rndk munkAssAgat tovdbbfejlesztve egyfizikus,SarkadiDezs6v6gzett. SarkadiDezs6Ks6rleteib6lkide ilt, hogy a newtonigravitiici6s (ami feltrin6enhasonlftaz elektroszer6 r =a ^, !!] dsszefiggdse pontatikak6t tblt6sk6zti Coulomb-f6l€ meglehet6sen er6tdrv€nyre) igencsak tatlan, bizonytalan tdrvdny,mivel kis6rl€tilegnembizonyithat6,hogya statikusgravitici6ra6rv6nyes a szuperpozici6 elve. Az elektrosztatikaban ismerjiik a Coulomb-tijrv6nyt. a tiiltdsek mozgat6s6val azonban m6rdinamiL:us hat5sokis keletkeznek, azaz6ljelenik land6 ,rarnndl p6ldeul m6gnesestdr meg-ha az 6t^m intenzit6said6benis viltozik, akkorpedigbrv€nyeselektromos t6r. Azt v6rn6nk,hogymozg6tiimegekeset6n,ha a tdmegsebess6ge 6lland6,akkor egyfajta.,gravom6gneses" t€rjelentkezzen, €s ennekmegfelel6en nemcsakdinamikusvonz6s,hanemdinamikustaszitisis ldtrejdjjdn. Ha pedigjelent6sen viiltozika tijmegeksebess6ge is, akl(ordrv6nyes gravitiici6sterekmegjelends6re lehetnesz6mitaniugyanigy,mint 2z elektrodinamik6ban. lyen dinamikushat6sokat gravitdci6 a klasszikus eddigieszkdzeivel nem lehetettkim€mi. A gavitdci6s kis6rletekereddig 6lral6bana v6kony szdlrafelfiiggesztett,igen lassi mozgdsfCavendish,ingdval, azaz jellemz6, torzi6singrvalv6gezt6k. Erreazelrendez6sre az hogymindig nagya" ingacsillapit6sa, a leng6sideje is igennagy(tdbbperc,vagy tijbb tiz percis lehet),ezdna sebess6gek itt elhanyagolhar6ak.

)99

Ec!!\

GvoRct : BoRor\'^ir-EN

BodonyiLdszl6 alapdtleteaz volt, hogynem a Cavendish-ingival, hanem fizikai ingSvalkell v6gezniezeketa kis6rleteket.m6rjnkigy a gyorsabbanmozg6 tijmegek k6z6{ a dinamikuser6Elcsapi;sy Eksapdgy hatdsokat. Tobb e,ten6t dolgozottezen a Ks6rletsorozaton. amit azt6n SarkadiDezs6a szkeptikusok szimira is meghidraullus gyciz6 min6s6griv6fejcslapild lesztettroviibb. Ezt a fizikai ing6trigy kell elk6pzelni, hogy egy hosszlil6tra als6€s fels6 r6sz6re elhelyeziink egy egy nagyobb tdmeget,6s nagyj6b6la srilypontfdl6 tesszukaz L ibft. A gturitncittt n4ftsekhezhaszntilt inga ingacsapagyazeset senatikus raj?a eldhft.etbe . 6s az fi.ikai 6keket,amelyeksegits6g€velaz ingamozgdsra birhat(i.Ez a szerkezet vizszintes tengelyli.6s sokkalgyorsabban leng, mint a Cavendish-inga. Mivel a mozgisa nagyerz€kenys6ggel delekt6lhat6. lehettaliilniolyanleng6sid6t, amikor az ingamellettelhllad6embervagyaz utcdnkdzleked6 teheraut6 gravitiici6shaliisrgyakorolaz iigiira: leng6sideje is drezhetci ekkor m c g \ a l t o z ri kg.yk m u ( a l h a t o . r . / r . , thi Laur "crss . Az ilyen mddonelk6szitettingaannyira6rz6keny.hogyakdr 100200 km-estdvolsigb6legy l6gk6rifrom, vagy p6ldiiulegy ciklon mozgfsais m€rheto.De eravit:ici6szajnakkell lekinteni.p6ldiut a HoLl mo:gtisdb6leredbha&isokar is. Ez az ingalehet6v6reszia gravitiici6siirnydkolais kimutatiis6t. teh6teg) igen.ugalmaskis6rlerieszkdz.A forradalmildp6saz. hogyezzelaz ingdvalleher6vdv6lr a dinamikus,egy€bkdnr gyeng€lravitiici6shar6sok 6rz6kel6se a szokiisosCavendish inga ..lustasiga"ezt nemtettelehc!6v6.igy a rermdszelneke jelensigeihomdlybanmaradtak.I:taz,hogy kjcsinyek6s de kozmikusm6refekben lehet.hogy16 Sydng€kezekaz efi-ektusok. nyegesek. nemelhanyagolhat6ak.

T T

300

A EoRlzoNroNrrll...

5.0

a ( xl 0 j m )

4.0

. T

3.0

t _

{ '

? r i

00 0.0 0.5 10

1.5 2.0 2.5 3.0 35 40 2=M/m

"innndlis. 2.6t&a.KZt eg!en16 tbmeekdLtsands Bruit.icint Notl.6eteje 0.60

LE 0.55

I J (

0.50

0.45

t :l

040 00 3. lbr^. A Tlm

hnNddos a: h,ga l?ryi.t

ko:pfforuanak

plt"lodd'"td

80 Jcl-

A gavitiici6sm6r6sek els6.drdekes meglepet6seamit m6rBodo -, ho1yegyenl6tdnegekki;.i;tttninbndlka granyi Ldsz166szrevett vi ci6s kdksdnhdtLis .rftke. azazalig vagyegy?iltal:in nem hat er6 kdzcjttijkId6igsenkisemv6gezte el a Cavendish kis6rlete!azonosto megekeset€n. A statikusNewton-gravitecids kis6rletben eddigmindig egy lehet6legnagy6s egy kis tbmegkiilcsiinhatdsa 16v6ndbredoer6l m6rt6kki. A term6szetben is 6ltaldbanezzeltalelkozunk. A Fdld hatalmasnrdretti16mega rajtalevciembereklezva€lytdrgyakhoz m6fve, J FoldtomcgepediFnaglonkic'i a l\aphozkepe.r.ig) erthero. hop) mindkdl csctbenpontosanvisszakapjuka Newronf6le graviriici6s ctsszefiigg€st. de epdszen mis lennea helyzet,ha a Fdldkdzel6be egy Fdlddelazonostcjmegrjm6sikbolyg6sodr6dna. Err6laz elfektus16l a flzikai ingasegitseg6vel lehetettel6sz6rmeggyoz6dni. SarkadiDezs6gravitici6simerferencia€s rezonancia-kisdrleteket is v6gzettL'igy,hogyaz als6ingarcimeg mellett.az als6ingat6meggel

301

Lcl'-r GrORcr: BoRorvA6LBN

megegyez6 6s egyanndlkisebbtiimegetforgatott.Cravitici6smodul6ci6s.azazinterferencia-m6resekkel sikeriiltbizonyitania forg6kiils6 forgdstdmeg dinamikushaids6l.Ki lehetettmutatni,hogya gravitici6s ingamozgdsfta,a 24 kilogrammos als6ingatiimegre, a 12 kilogrammos mozg6ingatdmeg moduldci6s hatdst fejt ki. mint er6sebb a vele azonos.24kilogrammos tdmeg.Ez az eredm6nyellent6tesa gravitici6eddigieredm6nyeivel. klasszikus BizoA m6râ&#x201A;Źsekn6l sziimostoviibbi6rdekes tapasztalat is szfiletett. nyitdstnyert,hogy a fizikai ingSnakldtezikndrimdlis lengasideje,ami a klasszikus fizika eredmdnyeibril egyiiltal6nnem kdvetkezik.Ki lehelett rr'6rnignyitAciis tarzlarirtis tranziensesetekben- ami a szimmetria{6rk6pnek megfelel6en anal6gaz elektrodinamikeval. A gravitdci6staszit6shasonlita Lenz{drv6nyhez, amikor6pp az energiamegmamdds miatt l6p fctl p6lddultaszit6hatdsegy m6gnesnid6s a betoltszolenoidkdzdtt.A fizikai inga(kis veszes6ge miatr)alkalmas a gyengedinamikushatdsokvizsg5latdra, de ki lehetmutatni,hogya dinamikushat6sokj6val er6sebbek, mint a statikusgravitdci6shatdsok.Ez felvetiazt az elvi lehetiis6get, hogydinamikushatasoksegitsdgdvelvalahogygravitdci6s taszit6hatrsokat6rjiinkel, ami egyszer technikailag is hasznosithat6 lesz. A vizsg6latok eredm6nyek6nt sikertlt Newtongtavit6ci6s t6 6ny6t igy eltaliinositani, hogyegy dinamikustag is j6rdhozzA.6sezzeljelentdsenkitedeszthetjiika $avitdci6r6l alkotottelk6pzel6seinket, ismereteinket.SarkadiDezs6Ks6rleti6s elm6letivizsgelatai meggy6z6ek, â&#x201A;Źs teljesmegfelelEst mutatnakaz elektrodinamikdval. Ezdltala term6szetegys6ge-sz6ps6geI6that6v6 v6likezena teriileten is. Sarkadi^zonbanm6gtovdbbmentkis6rleteivel. A maximdlisan el(kitriilbelul jelentke6rhet6leng6sid6 2 perc)egy makoszkopikusan 26 kvantumeffektus l6tdtmuratta(ilyeneffekruspeldeula szupravezetdsvagyszuperfoly6konysiig is), merta nagyleng6sid6 tartomeny6, ban a fizikai ingakvantSltoszcilletork6nt viselkedik.Ez az egyszerii 6solcs6ingaszdmos izgalmasfizikai effektusltjlt6rdsdra alkalmas, 6s mutatja.hogyegy rij technikaieszkijzftiss lariism6ddal pdrosulvajelent6s,rij eredm6nyekhez vezethet. Mind a mechanikdban, mindaz elekrodinamik6ban isme ink drvdnyesmez6ket.A szimmetria-t6rkdp alapjdnkellenelenni gravit6ci6s ijrv6nyeknek is. Val6ban,M. P. Miskin kb- szlz evyelezel'tt 6szrevette,hogy vdkonytorzi6sszdln felfiiggesztett kicsinytitmegekelfordulnak-Kds6bbaz 50-es6vekben,a kazanyiegyeremen t6te figgetlenijlmdsoroszkutat6kis megism6teit6k ezr a kisdrletet.P6Kon6lraerdsitettek v6konycsillamlemezt, mivel igy a p6kfon6lnak nincs

302

A HORIZONTONTIJL...

a torzi6shat5s,ami tiigEkkoris megmaradt visszat6rit6 nyomat6ka. gdtt az id6j6risifrontokt6l6s a csillagok6ll6s6tdlis. Uglanezta hatrst taldltamegSzab6SiindorIzsekon,6s NagyCsabaNagyvdradon, 's m6gki rudja \aqa\', megsemkedj\ be ez az 6rdekesfe\ledezcsa kutal6ikdzgondolkodasba... A SPECAIS RITATMT.ISOK AWJA] ana adjameg a velaszt, Az eddigismertspeciiilisrelativitaselm6let moz az egyik inerciarendsze$6l, a hozz6 k6pest v sebess6ggel hogy a fizika t6 €nyeitmilyenszabdlyirja le. 96 mesika val6 6tt6r6skor (A transzformdci6s formul6ta specidlis relativitids el'e alapjiinszokds meghahrozni.Ez azt mondjaki, hogy: a vakuumbelifdnysebess6g mindeninerciarendszerben ugyanakkora, bvebb,, hogy az inerciavagyisazok rendszerek kdzottsemmilyen dtonnemtehet6kiil6nbs6g. egyenrangiak.) A nem til izgalmascim - A specidlisrelatititdsokalapjai - rendwviil fontos,l6nyegesfelismer6sttakar.Ma az Einstein-fdlespeciAisreladvitjselm6letben, a tudomanyban 6s a Echnikiibanis hallgat6lagosa.t vileg aztfehaelezik, hogy a \al6s ,.gdrbillete"azonos,mindig, mindeniitt dlland66s mindenfolyamatcsak a &=1 gdrbiileti param6territ€rid6benjdtsz6dik le. Ez6ltala speci6lis relativitAselm6let azelk6pzelhetd fizikai jelens6gekcsak egy szriikkair6vel,az egyenletessebess6gf6s egyenesvonaldmozg6sokkalfoglalkozik,6sezzelis csat aftkor,amikor l=7. Ez tehdtegy nagyonspecidliseset,amit a nevenemel6gg6fejez ki. Az iiltaliinosrelativiliselm6letteriilet6heztartoznrnaka legeltal6novizsgdlata. sabbesetek: a tetszes szerintiforg6sok 6sgyonul6sok gondolatok A most kdvetkez6 meg6fidsdhez azonbana specidlis relativitrsis elegend6. Av€gbrjl,hogykicsitelmdlyedhessiink ebbena temrban.megkell ismernia nemeuklideszigeometridt,6s annakfizik6banjdtszottszerep6t. Az el6bbivelkezdjiikaz6rt,hogy megalapozhassuk mondand6nk l6nyeg6t,s az olvas6jobbanmeg6rtse ennek a fejezetnek a fontossegat, hatisdtmindennapi eletiinkre.Ezeka gondolatokaz eg6szemberis6g, az eg€szfiildi civiliz6ci6szempontrb6l fundamendlisjelent6s6giiek lesznek.A nem euklideszigeometriiira giirbiilt alapozott, r6rid6bentcjrt€n6fizikai folyamarokmeg6ft6se ugyanisa lehet6legalapvetdbb dolog,ami a fizikiban egySltalen elk€pzelhet6. Ez6rt6rdemes mostegy kis kit6r6rtennia nemeuklideszi geometriiikvil6giiba;n6zz6kel nekem,hogy a teljess6gig€nyen6lkiil, m6g feli-iletesnek is alig nevezh€t6 szellemikir6nduliisra hivom On6ket- teszemezta legnagyobb dritmmel.

303

EcELY GYdRcY: BoRortail-tN

CEOMETftAIAPJAI H6rom 6lland6gdrbiiletrigeometriftismeriink6s rajtuk kiviil miis vagy a hiperbolikLrs vagyEuklidesz-f6le, nincs.Ezek:a parabolikus Bolyai f6le. ds az elliplikus vagy Riemann-f6legeometria.A Boa Riemann lyai-f6lehiperbolikusgeometriaaz rin. pszeudoszf6riin. geometria gdnbfeluieten az euk'ide a dnelmezhet5. f6le elliptikus szi pediga j6l ismertsikon.(Mlndegyikkiterjesz$el6hdrom.n6gy is.) stb.dimenzi6ra rajzolastsulykoljrk beAz iskol6bana sikon tort€noebrdzoliist. geometriiit.6s el semtudjukk6pzelni.hogy ldnk.azazaz euklideszi semsikfelijleten,hanemgombmrs is l6tezhet.Pediga val6segban feliileten6hink.hiszena Fdld l€nyeg6ben -qdmbaLakil.A gcjmbfeliiaz iskolai.euklideszigeometriamegszoletenmdr nem 6rv6nyesek is csakakkor,ha kel kott.term6szetesnek uin6 szabilyai.kajzel(t6en l6ennagya gdmbsugara. 6ssze' Tudjuk,hogyegy sikbanfekv6 haromszdg bels6szdgeinek ge 180fok- Az euklideszisikbanrajzolhatunk nagyobb 6s e8yre egyre kisebbhdromszogeket, a bels6 sz6gekdsszegev6kozatlanmarad. is rajzolunk,ez a Bdrmilyennagyvagybdrmilyenpicinyhiromszdgct szab6lymindigigazlesz.Vdgezziikel ugyanezta teladatotegygcjmb feliileldnlHLizzukmega hdromszog oldalailigy. hogya hdromszdg haszndljuk(ezek csicsri kdzdtt a lehet6legrcjvidebb egyeneseket gdmbifdkdrdkr€szeilesznek). Meglepvempaszlalhatjuk, hogya h6vriltoziisival vrltozik a szdgek ijsszege is. romszogoldalainak bels6

4.6*a. Mig a sikon a kisebbhdromszogekazonosszogekesetin hasonl6ak a nagyobbhdromszdgekhez, a gdmbi hiromszdgekcil ez nem nondhat6 el. A gdmbi hiromsz6gek kdzdtt nincsenekhasonl6ak:a szdgek vdltoznak.nagyobbteriiletii hiromsz6gekndldsszegiiknagyobb lesz. Az euklideszigeometri6tegy6rtelmiienaz jellemzi, hogy bennea hd romszdgekbels6 szdgdsszegemindig 180 fok. ElliptikLrsgeometria eset6n- amely gdmb feliilet6n val6sithat6meg - a hdromszijgbels6

304

A HORIZONTONTUI-...

szdgijsszege ndglobr, hiperbolikus geometria eset€nlirerr, mint I80 fbk. A k6t geometriatovebbijellemz6rulajdoisiga,hogy ezekben nincsenekak6rmilyennagyhftomszcjSek. Mindenelliptikusvagyhiperbolikussikban6rtelmezetr h6romsz6g reriilerejdl defini61tkorlir alattmarad. Jellemezheljiik ezeketa geometridkat a ptirhaanosokJbgabntira oLapola is.Az eukhdeszi geometriiiban egyegyenessel egyrajtaki viil fekv6ponton5t csakegypilrhuzamos egyenes hfzhatd.A gdmbi. j$ a k6t f6kdr elliptikusgeometriiiban egyriralrnnincspdrhuzamos; (ami sikbanaz egyeneseknek felel meg) mindig metsziegymdst.A hiperbolikusgeometriiiban vi\zont v€gtelensokp6rhuzamos egyenes htzhat6.Ezek a legel6szcjr nem metszopiirhuzamos egyenes6s az euklideszipirhuzamosegyeneskdzcj$helyezkednek el. A hiperbolikussikotdsteretsohanem,,lithatjuk' dgy,ahogyaz euklideszisikot. a gcjmbfeliilete!, vagyaz euklidesziterer.

a) Parabolikusps.eudor{am d and6, ninden pi Ilanatban azonos neEa tiv gijtbiiletiifeliiLet.Pszeudos.J'ra csak a 6-ben

b) Netndlland6 8or. biiletii fehlet: hipeL bolikus pszeudos.li. n periodikusais-

c) Elliptikus ps.eu. dos.Jvra- ftges tdvolstisokon is yan

5. dbra. Ezeket a geometriikar llland6 gtnbiiletii geot etriAknak is nevezik Benniik - €s csak benniik- az alakzatokszabadoneholhat6kvasv elfoiBarhdroLbelld cisszelitggeseitr !iiko,,i,a netkirt.LHa petAiut c gdmbfelulerbol U!agunkeg) zlJ|7rrol.az a terirlerre r.p"dr, c.u:zrrr ha16,lbrgathat6!)Az euklideszigeomerriagdrbiilerenulla. HiperboliKus geometnaeset6nnegativ, elliptikus geometriaeset6na gdrbtlet pozitiv konstans.Miidk6t nem euklideszigeometriasajritossligr.hogy

30i

EctrLY GYdRcY: BoRoTvAELDN

tartalmazzaa gdrbiileti parum6tert(gdmbn6lez a gitmb sugara)'amely mindk6tgeometriaaz euklideszigeometriebamegy hatart v€gtelenhez. ez6rt^z euklideszi sikonnincshasonl6s6g' 6i. Mivel a nemeuklideszi dszitt trigonometrikus tdteleket hasonl6s6gi geometd6ban megszokoft helyettesitjtk. szeftigg6sekl€l .r=dr+r?. A hia sftgeometridban: Ai6l ismertPitagotasz+dtel ( ' ' , ' a ' b perbohkusgeometri.iban:r{ -ch:.h:.

ahol I I hiperboliku'geo-

metria iilland6ja,vagyis a giirbiileti paramdter.Elliptikus geometri6ban oedis: .o. -.o.9.orb-, ahol R d giimb sugaraegybena gor' ,

Az euklideszisfton az t sugarikbr keriiletkdpletel. biileti param6ter. sikon:2zRsinl. Hiperbolikus sikon:2zl'r;i elliptikus a nem euklideszi Ahhoz,hogy legal6bbalapfokonmeg6rthessiik geometriiikat, rnSraz iskoldbankellenevelefoglalkozniMa azonban semtanulnakerr6l a hallgat6k,minthaa m6ga miiszakiegyetemen is l6tezne- annakellendre,hogyebvil6g nem kiviili sikgeometridn idllSot;laEosanelfogadotl rendsze$en ben€lunk.Az eg6szoktatdsi Ez rendkiviili mindenhat6s6ga dltalinossdga, az euklideszigeometria (Nagyonfontos m6donbeziida,korl6tozzaa tanul6kgondolkod6sSt. 6s az iltala kidolgoszant kdnyve, kiiz6piskoldsoknak L€nertIstv6n pr6belgijmbfeliileten A k6szlettelmindenki zott gdmbrajz-k6szlet. p6thuzamosok rajzol6sat; k6r6k,hdromsz6gek. hatjaki az egyenesek, geometria euklideszi milyen is a nem hogy ) a di6kokfelfedezhetik, geomeiria 6s elliptikus Mind az euktideszi.mind a hiperbolikus egyen6rt€kij, egyikbensemtalalunkbels6el_ konzisztens, egym6ssal azt,hogyigazabba m66s egyiloesemmondhatjuk lentmond6sokat, tiinik, geometria egyszeriibbnek az euklideszi hogy sikndl.Kdtsdgtelen, ez6n haszn6lni, 6snemkell hozzegdmbikijrz6ket6sgdmbivonalz6kat Fiziokatdsaegy s& lappal,egykiirz6vel6s vonalz6valmegoldhat6. enn6lgazdagabb. kai val6s6gunk azonban aztmutatja,hogynagy 6ltaldnos r€lativildselm6let Az Einstein-f6le nagytdmegii tiimegektgymond ,,meggitrbitik"a t€rid6szerkezet6t, 6Sitestmellettelhalad6f6nysugdrelg6rbiil.Ott, aiol nagyobba grazajlanakle. Dob6 vitdci6spotenciel,a fizikai folyamatokgyorsabban tisztdngeometriaialaponkimutatta.hogya f€ny Andor matematikus geometriaszab6lyaiszerint,geodetikus ,t=1 paramdterri hiperbolikus (legriividebb) gijrbe mentdn terjed. Ez azbrt is jelent6s felfedezds, mert eddig m€g senki nem tudta a I pamm6tertlizikai iton jellefiezni. Ezzelk=l term6szeti 6lland6vdl6pettel6. A hdtk6znapi6letben

306

A HORTZONTON TUL...

p6ld6ulegy 6pit€sznemeuklideszigeometriaiprobl6mekkal alig taldlkozik,hiszenm6ga legnagyobb 6pitmdnyekndl is csaka fatldgdrbiilet6velkell sziimolnia, ami legfeljebbmittim6teres korrekci6rered, m6nyezhelpdldaulegy hid tervez6sekor. A r6volsdgirepiil6sekn6l azonbanmiir alapvet6en fontostudni.hogya repiil6g6pek egy l6thatatlangiimb feliiletement6nkdzlekednek. Rak6t6krdprivolsrg6nak meghat6rozdsinSl, rirhaj6kfelbocsitrisdn6l pedignemcsaka gdrbiilertel,a g6mbitrigonometriaval, a Faltdforgisaval6ssokmdshati4ssal is szimolni kell. Mint tudjuk,az rirhaj6kFcjldiinkktiriil az elliprikus (gcjmbi)geometria szab6lyai szerintkedngenek, mozognak.

FrzrfiA fs cEoMETRin A konvencionalis tankdnyvfizika azrdllitja,hogyb6rmilyenkis6rlerer j6l le lehetimi euklideszi geometrirval, ez6nm6ssal nemis kell r6r6dni. Eppenez6rtsema Ks6rleti,semaz elmelerimechanik6t t6rgyal6 tankdnyvek nem foglalkoznak a giirbiiltt6rrei,minthogy,,nincsgyakorlatij elent6sdge". A gijrbiilttdr Gauss,Bolyai6sLobacsevszkij gondolataiban m6gpusztAn geometiaiabsztrakci6, 6s az euklideszigeometria6haldnositiisiinak t6nik, rm val6jdbanfontos6s m6ly fizikai a geometriaaxi6m6itulajdonFobl6m6hozvezet.A matematikdban k6ppenbfjtatottdefinici6k,mint ahogy^zrPoinca#megis 6 apitja. A malematikusok nemigenvetikfel azra k6id6st,hogyvajon^z euklideszi,azelliptikus,vagya hiperbolikus geometria az igazi.mindhdrmat egyenrangLinak tekintik. A geometri6banrdbbnyirecsak az a k6rd6s, hoBymelyika k€nyelmesebb egy-egyabszrrakt alakzarleir.isrra. De mi kdzea geometia riltaliinosiriis6nak a fizikahoz?Eddigfgy trint,hogya gravitiici6meg6rt6s€n, Kvijl nemsok, ,.geometrizil6siin" s6t a gyakorlati6letben:semmi.Ezt a k6zhelysz6mba men6.hallgaa6lagos felt6teltis feliil kell vizsg{lni.Ugyanisha nemcsakhatalmas tdmegiicsillagokgdrbitikmega t6rid6t,amelyben6liink,akkor,t?irdentmdskint kell szenlllni. A fizikiibanpontosan tudnikell.hogyaz a r6rid6,amiveldolgozunk, amibenlejiitsz6dik egy-egyfolyamar,vajonmilyenjellegii,p6ld6ulelland6gcjrbiiletii+,vagyesedegvalamilyenm6donne?vdttoztattut6. Ezena pontonvidliknagyonfontoss6 Dob6Andorfelismer€se. Dob6az eddigilaposr6rid6helyeug6rbiilrtAid6velsz6mol.mivelannakszerkezetemegvaltoztathar6. Olykor maia a noz|ds Beneflilja,vdhotatia , azra megiegyz6sr ne8. (Mi ehhez- Cs6kdrCsabamunkarArsammal fiizziik, hogy a mozgesszimmetri5ja,jeliemz6 param6rereihar6rozzi4k megazt,hogymilyenn6,.tolzul"a tdriddszerkezete.)

301

EcELY CYdRcY: BoRorvA6LEN

kitz6ppontj'bana szimmeta Attulebatti. a mi gondotatviligunk a c€l Bizonyossztmkercs6se szimmetria fogalma6ll, a cstikkentett t6fogalmakkalis kijnnyenleirhat6k,mdsesetben metri,kgeometriai leiresm6dokmatematikai megfelel6 k6letese;tisztebankell lenni a l6pfel akkoris, amikorp6ldiul egynidm6gnest kal. Szimmetrias€rt6s Ma m6r az elm6leti 6s igy az elvesztim6gnesess€g6t. felmelegitunk, hanem a sTupers/immelszimmetria. egyszerti az nemcsak fizikusok is dolgoznak fogalmSval ria 6s a szupergravitSci6 Einsteinszerintcsaka nagytiimegiicsillagokazok'melyekm6ra m6dontorzitj6ka t6rid6szersemelhanyagolhat6 gyakorlatszam6ra ki azt teszi elfogadhat6v6, viszont felvet€se tezet6t.noUOAndor gorbiilt szert€rid6 a meg hogyha a mozgeshatirozza mondhat6vd, 6s SJorsuld' kezet6t.akkor mdr a szokasos,,hAtkbznapi"sebess4gek hogy a mozg6td.gy vagy deformel6d6 sot mellettis elk6pzelhetii, a t6rid6geomet.iaiszerkezete: megv6ltozik helyileg mez6k<izelEben megStirbi)l.lnrcnt6lkezdvepedigminden'de mindenml{slesz' Ha lehetszeml6ltetniegymembrdnmodellel Eit leg6ltaldnosabban t6r a helyi akkor torzitunk, benyomunk, membrent egy kifeizitett €s goly6 kap' lendiiletet ott 6tgurul6 megv6ltozik.az ,,izerkezete" (A val6sag membrlinon m6spdly6nhaladtovrbb,mint a nemtozult ero_ p6lddulaz <irv6nyes is gazdagabb; azonbana membrdnmodelln€l hogy Az a megl6t6s' membr6nmodell.) a nemalkalmas terckleiresdra mozgtissalis befolydsolhatiuka t4rid6 szerkeaeftt'fundamentdlisjel' legii. Am a mozgAsokcsakegy r6sz6n6l,a teljesenszimmetriavesztett mozsisoknelszembetiindez a hat6s;ott Ahelo tetten'hogy nem sziik_ a ..l"pos. a nulldhoTkbzeledodllanddgiirbulet!igeomelri" se8s;erLi kaelegend6a helyi gitrbiiletmegm6fts6re' Mig a matematikeban a fizikdban a hiiromszdgbels6sziigeinekdsszeaddsa, tegorizdl6s6ra er6k(vekjutunk v6ges fizik6ban messzire A ezzela Ksdrlettelnem jellemz6 6s l6nyeges torok) v6gestAvolsigokonva.l6mozganisaa Ilyenkoraz a felada!hogyegys6gnyier6tz6rtpalydnvigyiinkkitrbe egy er6t6rben.Sikmozgdseset6n,ha elland6anegy adott irdnnyal az 6s visszajutunk pLirhuzamosatu rnozdulrnkel egy egys6gvektorral' vekakkora kiindul66s a visszadrkez6 eredetikiindulSsipozici6hoz, egybev6g6. tor egymdssal kaphatunk olyaneseez nemszuks6gszerii; A gdrbiiltgeometrirniil vekor kdztjelenldsszijgelt€€s tet,amikora kiindul66s a meg€rkez6 maghatftoz6sa ,,gftbiilt" taldlhat6.Ez6rtis fontosa pdrhuzamossdg geometriai konzervativ a eset. az euklideszi az els6 terekben.Mig szimmelria a nemkonTervaliv. felelmeg.addrga mdsodik. erbrdrnek s ezt a gdrbiiltfeliiletent6(€n6 vektor_ mentesmez6kmegfelet6je, 308

A HORIZON?ON TUI-...

mozgatdssal szeml6ltetjiik. Amikor kiirbevisziink egy vektorta ,,gtirbult" t6rid6ben, azttaldljuk,minthavalamilyener6 .,od6bbtolta" voinaeredetivektorunkat, minthaegy ,,induki4lt erd" hatnard. Val6jdban megifi a ftridii tonuldsdyal tulAkozunk. Azt, hogy fizikai vil6gunkban melyik geomeiria6rvdnyesiiltdnylegesen, tisztin matematikai m6dszerekkel nemleheteldiinteni,ez a fizikafeiadara. Id6ig ^z a felfogesvolt dltal6nos,hogyaz euklideszigeomerriaa legk€nyelmesebb 6s legigazabb a h6tktiznapi miiszakidlerben6sa technikdban.Dob6Andorezzelszemben aztmondja,hogya mozgesmin6s6gdt6l- amit mi szimmerriak€ntdefini{ltnk - megrdhozika t4fidi s.erke.ete,.,lr,ega rcchnikailagkitnnyenel6allithar6parameterekmellett is. Nem kizertteh6t,hogytalalhatunk (mez6deolyanmozgesokat fbrmdci6kat),melybena t6rid6 szerkezeteenisentorzul,6s ez bizaft, kiildnlegeseffekusok megielen6s&hozhatja.E k6nyv IIl. r6sz6benleirt talrlmAnyokn6lraldlkoztunkm6r ilyen effekusokkal; a tomiid6, a pisztr6ng,a torzult mrgnesesmez6k,vagy a kettds inga eset6nldttuk, hogyaz energiamegmaradds, impuizusmegmarad6s tiibb6 nemigaz.Ez vai6jeban visszavezether6 a r6riddszerkezerrorzulrsera. az pedig a mozgiisra,az 6ltal6nosfelt6telekmegvdltoztarrsfua. Ezek az 6lral6nos mozgi4sok termdszetesen gyorsul6sokat,forgisoka!, mez6-deform6ci6kat is tatalmaznak,igy az iiltaliinosrelativitiiselm6letmai form6j6nak i4italdnosidseval lenn6nekleirhar6ak.Ehhez el6sz(tra specidlk relativituirehdletetkell dltaldnositani;ezt \6}ezte et Doh6 Andor. Einstein6ta tudjuk,hogya specidlisrelarivirdselm6letben a sebess6geknem a vekorok j6l ismertparalelogramma-t6tele szerim,hanem bonyolultabbszabily szerintrev6dnekdssze.Dob6 kimuratiisa az- szintdngeometriai iton -, hogyaz Einstein-f6le sebessdgiisszeg26 k6pletis fiigg a gijrbiiletiparam6terr6l. Mondhatjukigy is, hogy Dob6,Einsreinmindenformul6jdr,m6ga hiresenergia6sriimegkapcsolatdtkifejez6k6plet6tis a gdrbiiletiparam€ter bevezetds6vel 6ltaliinositotta.Emellenegy ij specidlisrelarivitasetm6ler l6rez6s6re is dmutatott,amit elliptikusgeometda jellemez.Ennekalkalmazrsiteriilet6r6lm6gkevesertudunk.Az mftis l6rszik,hogybizonyos6rre, lembenkieg6szitdje az eddig isme( specielisrelativit6snak. MondhatjukLigyis, hogyez szint6nszimmetrias6rt6s kdvetkezmdnye, hiszen ezzelnemteljesenszimmetrikus helyzet6ll el6. Mig az iskol6baniiltaiiibanmegel6gszunk az egyszerii,komplex sldmoklal.a./absztrakalgebraennekis a kirer.;e.zrcn. altalAnosrtott vezi6ir haszn6lja. Dob6Andor az altaldnositon szuper-hiperkomplex sz6moksegits€g6vel oldottamega gcjrbijltr6rid6ben lezajl6folyama_ tok vizsg6lat6t. Ennekr6szleteibe term6szetesen ift nemmegyiinkbele,

309

ncELY GYORGY:BoRorvA'tLEN

az 6rdekl6d6olvas6 Dob6 Andor ide vonatkoz6dolgozatdtis megtalAlja a ,,Bevezetlsa tlrtechnol4Sidba" 3. kotet€ben.Ebb6l kideriil' t6rid6t'6s n6s a iia ie a Minkowski-f6le m6sgeometria hogyeg6szen nemel6gmegtehdt giirbiilt ijnmagdban t6rid6t: Dob6-f6lekitedesztett ismemikell a tar a hely-6s id6adatokat, adniegy fizikai folyamatndl vil6gosankideriil,hogy az Bnrbalefttis. Dob6 Andor vizsgdlataib5l ese' csakegy raqyonsPecidlis retativit6selm6let speci6lis Einstein-f6le jellemezhettj rclativitesoknak. gijrbiilettel 5lland6 rea Gauss-f6le meneffendszok6sos felfedez6sek a tudomdnyos Dob6vizsgAl6ditsa j6t kiivetira specidlis kiindulvaegyret6gabbl6t6kiinel.iltdesetekb6l (Ez az in induktiv m6dszer'amely tapasztalatokat. ldrrosttjaaz eddigi Galileit6l A reladvit6selm6let az 6ltal6nosra.) kdvetkeztet az egyesb6l relativit6sspeci6lis Az Einstein-f6le dltal6ban. indultel. Ezthaszndijuk kiizel6benmdr v6ltoznakaz effektusok' elm6letn€la f6nysebess6g el6mi.Dob6Andormegnemlehetb6rmilyensebessdget ugyanakkor nagyobbsebesfijgg<ien f6nysebess6gn6l mutatta.hogya geometri6t6l a f6nysebess6get fiiggdentrill6phetjiik Gdrbiilettdl s6gis megjelenhet. n6zvetehdtnincsgyakorlatikorl6toz6s. is,a mozgesra a Ha megtaldljukazt a technikaieljirdst.amivelmegg6rbithetjiik ke_ ezen szabdlyoz6sa, t6rid6t,akkorkeziinkbenvan a f6nysebessdg is. Konkr6t befolyAsoldsa r€sztiilpedigaz id6 mil6si sebess6g6nek vdlhat majd megtervezhet6v6 is, hogy egyszer lehet ennek az haszna (Dob6 a ,,Be|er.eftsa tlrtechnokjgiti' a fenyn6lgyorsabbLirutazis. ttll6p6s6nektijbbfelelebd" 3. kijtet6benbemutatjaa f6nysebess6g an'61,hohets6ges v6itozat6t.Ebbental6lhat6egy gondolatkis6rlet geoA kiterjesztett gyan l6phetilil egy rak6taa f6nysebess6get.) metri6bana viszonylagos.azaztelativisztikusimpulzus6s er<iis mint az Einstein-fdlespeci6lisrelativimesk6nttranszformel6dik, geometriafiigg6 is lesz,eziltal a teuesitmdny, tiiselmEletben. Az erd a munka€s az energiafogalma is e sen kijt6dik o Sirbtilethez, az pediga mozgiisjellegzetess6geihez. mechanika a maga Dob6Andorriimutat:a Newton-f6leklasszikus geometiejdban pontosanteljesiil.Csakhogynen ez az egyetlenlegeometria(mint ahogyaz Einstein-f6le k=/ gdrbiiletiparahets6ges is csakegy a lehets6gesek kdziiti).Ezzelhihetetlen m6teriigeometria m'r66kbentordbb tdgithatjuk, szllesithetjiik a fizikai fobanatok Iehetslgesnegjelenlsi for,".iil, f6leg, ha a t€rid6 szerkezet€tvdltoztatni rdv6n6ppena mozgSsv6ltoztatudjuk.Ez viszontDob6felismer6se tdsdval6rhet6 el. j utott - mint mir r6gebWigner Jen6ana a fontos k6vetkeztet6sre -, mintegyszupertiirv6nyk6nt mubenemlitetttik hogya szimmetri6k

310

A BoRrzoNroN rrl|-...

latj5kmeg.hogymelyterm€szeti t6rv6ny,milyenhelyeken6rvdnyes, hol alkalmazhat6. Dob6 Andor mutattameg,hogya mozgisok 6s szerintijnkazokszimmetridi alkalmasak a gitrbiilt t6rid6szerkezet megv;lroztatas"ra. igy a 'zrrnmetria-rdrkep rl.o re.ze'aholr mozg.r soknak,mezokneknincsm6rfolytonosszimmetri6juk) magdban rejti a nemeuklideszigeometriekat, ahol a dinamikaifolyamatokelvileg lejiitsz6dhatnak pozitiv gdrbiilerri,elliptikusRiemann-felijlereken is. vagynegativgcirbiiletlj. Bolyai-Lobacsevszkij-f6le hiperbolikus feliileteken.A szimmetria-t6rk6p als6dsfels6r6szerehdtDob6megldtiisa szerintk€t r6szreoszthat6fel egy nullagdrbiilelri.azaz..parabolikus pontokb6l'6116 gdrb6vel. Vannakezenlilmut 6 folyamatok is. az eddigieknek iltaliinosit6sai. Dob6Andor megldt6s6va,l m* eg|sAg?!Ieheta klass:ikus ls nodernJiaika,es tcibb6nem lesz..nit kiskacsA"a tcibbletenergiit ad6 tdrtechnol6giai m6dszerek vagyfolyamatoksora,hiszenszorosan il, leszkediknz eddigieuklideszit6rid6benlezajloufolyamatokhoz. de azoknakriltal6nositiisa. kirerjesztdse. Egy esem€nyleir:lsiihoz ezentil 6r adatraleszsziiks6g.A hi{romhelykoordinitin6s az idoadaton ki, viil megkell adoia g6rbijleter is, hiszena gdrbiilermutatjameg.ddnri el. hng)milyenpenmerriabJn iiit./ddikle aze.emel A .,meggijrbitett" t6rid6benolyanfolyamatoksoradrl6nhetmeg, amelyek6lma a professzorok bizrosan azrillitanik, hogycsakvdgy, 6lom.Ha giirbiilt 6s mozg6a t€rid6,.membrirrja". akkor.,teugorhatunk" r6la.Ezt nevezi,,t6rugr6snak" a sci-fi irodalom.A t6rid6..feliilet6r6l"ekkorlepa$anharnak tergyak,s egy milsikhelyrcdrkezher nek vissza.A megfigyel6a feliilelencsakazr6rzdkeliilyenkor,hogy egyl6rgyhirteleneltdnt,vagy(ak6rlezdrthelyisdgben is) megtelent. Mindennek az a kulcsa,hogya t6ridodeformdlhar6 legyen,s ez!Dob6 Andor szerinta mozgiessal 6rhetjiikel. Nemcsakmakoszkopikus testekr€ igazez a lehet6s6g, hanemelemir6szecsk6k, sdt mez6kmoz_ g6srra.deformrici6jiira is. Hol keressiink ilyenharisl?Amikor p6ldiiul villim csapa tivvezet€kbe, akkoraz:elektronok nagyiiramsririisEggei hinelenmegveltozratjiik iriinyukat. Ekkora rdrdsponrb6l kiugorhar egy gdmbvilliim.A tankiinyvfizika szerintnemcsak a giimbvilldmnem16iezhet,de azrkala okozortroncsoi6sokat (A etimbsemlehetutdnozni. \iiirim.ajdlossiga felreheroen dppeno/. hogyeltipriku5 rerben ;ozoe. zdnsiga utalerre.)Szdv.l,minden. minden md!.. Csak egyet emlitek: f6l rucar olyan meBfigyeldsr6l 6rtesijlrem, amikora gdmbvill6mb{ilkiesetregy nagyk6, n6hiinykilogrammnyi homok,iivegcserepek, vagyegy vcjddrnyiviz. Ezekpedig,.nemf6rnek bele" eddigi ..iapos"tdrid6 szeml6letijnkbe. K€t dolaor tehe-

311

EcELY GYoRcY: BoR(,r!AiLEN

tiink: vagy azt mondjuk,hogy ilyen nincs is (ez az egyszei:bb). vagy elfogadjuk, hogy a tl d6 alakia meSvdltoztathat'. MeEJe' gyezziik,hogyDob6bfJvezeia,,relativisztikr ero" fogalmetis,6s erre alapozvakdzdl egy olyan formulet, amelyet,,relativisztikus antigravitticitjnak"foghatunkfel. (Ekkor az er6 irdnyaegy hatdmdl megv6ltozik- p6ld6ula vonz6 er5 taszit6er6v6lesz.)Kimutatja' hogy a hiperbolikust6rbena gravit6ci6ser6 kisebb,mint az euklideszit6rben;az elliptikust6rbenviszonta gravit6ci6ser6 nagyobb. mint az euklideszit6rben.Ez mind, mind biztat6je! a j6v6 techni kijeft nezve.El'tte Monbanm6gel kell sajititaniezt a szeml6l€1et' felhasznelesehoz. 6scsakazutdnkezdhetiink is gegravitdci6s hatdsokat gdrbiiletri t6dd6ldtsz6lagos A vdltoz6 egym6ssal goly6t, a sikon amelyek vegyiinkk6t ner6l. Anal6giakdnt gurulnak.Nincskdztiiker6hads.De ha a sikotegykis p6rhuzamosan vagytdvolodni vagypr.ippd torzitjuk,a goly6kkcizeledni m6lyed6ss6, a legegyszertibben Ezt a torzitist fognak,minthaerd hatnakijztiik. magnesesmez6kdeform6ci6jrval 6rhetjiik el. Ahol tehdt mez6k deott formeci6jamiattnemteljestilaz energia-€s impulzusmegmaradis, de is me&ieienhet, hatdskdnt ,,t6rugtergtirbiilet a .,antigravitdci6s" a maEzeketa lehet6s6geket effektusis el6fordulhat. r6s",,,hipert6ri" tematikanyelv6nmutatjamegDob6modellje;mir,,csak"a technikai kell megtal6lni. megoldSsokat Ha valaki Dob6 Andor Intemetenoivashat6munkiit iittanulmdkePetkaphatarr6lis, hogymivel nyozza(www.extm.hu/doboandor), gyiimdlcsdz6bb6 6s hajdrult hozz6BolyaiJdnosgondolatvil6gdnak relativi specidlis tudta az Einstein-f6le t6te!6hez; mi6ltal t6konyabb6 kiterjedtebb6,fel6pit€s6ttdk6letesebb66s tdselm6leret6lraldnosabbd, tenni.Hogyanjarult hozz6a kis6rletifizika tapasztalataiegzaktabbe nak fj alapokontdrt6n6 megvilagitasdhoz,a fiiggtiben l6v6 probl6hogyan,mik6ntv6ltottafel az eddigit6rid6vilem6k megold6sdhoz; got a giirbiilt tdrid6 vil6gra, s ennek milyen kdvetkezm6nyeilettek azt is, ho|lan rezeta. it napjainkfizikajaran6zve.Megismerhetjiik az dltahinos relativi' relativitdselmAletbdl specidlis az liltalanosftott jelenithet6 mega gdrbtiletiparameter ttuelm6lebe:hogy^i es mi6ltal hiresformu' mag6bafoglal6Einstein-f6le a gravitdci6s egyenleteket jdrtasak haszsz6m6ra kev6sb6 a matematikdban l6ban.Feltehetden v6g6n6pszeriisit6, ismeretteieszt6 nosleszDob6nak^z e t6makiirbe jelenlegdolgozik. ktjnyve,amelyen Ma m€gkev6sa fogalmunkarr6l,hogya gijrbiiltt6rid6felhasznadletiinket. a mindennapi mennyiretenn6kitnnyebbd I6sa.kihasznrl6sa a szolgiilhatjdk hogyan milyenij elvekenmiikdd6technikaieszkcjzdk 312

A HoRIzoNToN TdL...

6letviteliinket. Ak6rhogyis alahelyvelbztatasban, a kiizleked6sben egydj fizika kul a fejl6d6smenete,annyibizonyos,hogynapjainkban sziiletik. Ami eddig csupdn elkipzelhet6 volt, IehetsAsessiv6'hk. vil6gban, Amir6l eddigazthittiik,hogynemfordulhatel6 a val6sdgos arr6lkideriilhet,hogym6gisel6fordul.Sokij probl€mauliin 6ppena szimlr,erria,,siriiltse" miatt jelentkezik, a vriltozasmadott magyaiiis tdlmutathat. zatpedigmdga tudomrnyosfantasztikumon Errefel kellenek6sziilni,ellenkez6 esetben a dogmatikus szemlEletiink alkalmadan leszaz Lij6s meghitkkent6 eredm6nyek befogaddsdra. Egy6bkent, sajnos,mdr mostis az! Ebbena tudomrnyoselitnek jdmak €len,olyanok,akik mdr a gajrbiiltt6rid6 kikidltott,,tud6sok" vildgit semtudjik elk6pzelni, befogadni. A felndvekvddj nemzeddkvemak, re sz6p,ugyanakkor neh6zfeladatok hiszennekikkell v6laszt adni az rij kihivesoka. Hazenkaz iIt vezolt ij elrn6leti eredm6nyek birtokdbanaz alkalmaz6steriiletdnis az €lvonalbakeriilhetne.Ehhez azonbannemcsaka szemldleten, hanema tudomiiny,a kutat6st6mogatidsi rendszer6n is vdltoztatnikellene. HA.,,(6) 1998nyarin egy tatab6nyaikertesh6z b€reltszob6j6ban h6romfiatalember6llt egy g€pmellett.A g6p- feltal6l6jaszerint- tdrgyakat tudottehiintehi. SzilajlstvSna Mriegyetemlechnikusa6s T6th Lajos figyeltea Ks6rletet-A feltal6l6,harmincas €vei elej6njft6, n6F len, egyediil 616fiatalemberizg tottan nagyat'zta a r6szleteket, majda kis6rletreis sorkeliilt. El6szdrf6mp6nzeket tett az asztalkdzep6redgy,hogyazoka k€sziil6kbekapcsol6sa ut6negycsapisra eltiintek.A kdsziil6ken magennemsok l6tszott.Hat darabtekercsvolt benne,de hogy ezeknekmi volt a kdzep6n,l6gmagosak vagy vasmagosakvohak-€,milyen tipusli tekercsel€ssel k6sziiltek6s hdny - azt nem lehetetttudni, mert egy terit6velvoltak menetszammal letakarva.A tekercseket egy t6pegys6gr6l sz6mit6gdp kapcsolgana, sorbanegymasut6n,nagyonnagyfrekvenciSval. K6tsdgtelen, hogy igy rendkivtiltorz lereketlehetettel6i4llitani,melyekigen gyo$an v6ltozhattak is. Aztiin keriilt sor a nagy kiserletre:mig a kisebbtiirgyak gyorsegy, m6sutenban liintek el, 6s n€haa szobamiisr6szeinbukkantakfel rijra mostegy iiresiivegkdvetkezett. Az iivegel6bbvibrdlnikezderr, majd az alja fokozatosan elttint,aztdna teljespalackis. Kisvdrtatvaegy csattan6ssal leesettaz udvaron.Ezut6negy s6rrelteli iiv€g kdvetkezett - ez is hasonl6sorsrajutott: egycsattaniis utiinmegielenr azudvaron.

313

EcELvGvdRcY:BoRorv^6LEN

(

'11. la

3r4

A HoRlzoNroN rLL...

Lljramegis A k6t emberm6gegyszervisszat6rta feltal6l6hoz.6s is elmentekhozzii,de addigraa g6p m6telt6ka kis€rletet. Harmadszor nyomtaianul eltiint. konstruk6rea szerkezettel egyilttelkiiltijzcjtt, Ezt a tdrt6netetaz esem6nyekutiin egy 6vvel mondtael nekema ki' utanazonnalelindultak.hogy s6rletegyiktanrija.Az akkoribemutat6 hat&6ban velem, de dllit6laga telepiil6s tapasztalataikat megosszSk hogyeljussanakhozzSm.Ma sem6rtem, a renddrdkmegakaddlyoztSk. telefonon,vagy mrs m6donfelvennia kapmi6rtnem pr6bdlkoztak tdr!6nem61... csolatot. igy ez azesetnemt6bbegy6rdekes T,4NCA PoRszEMcsEK fizikiib6l,az elektroA szimmetria-tdrk6p rdmutat,hogya ldasszikus A mechanikadinamik6b6lteljesenhiinyzik a forgdsszdmbav€tele. de azzalanaban a forg6sa linedrismozgest6lelesenelhatfuolhat6, 16g.A {0rg6testrenema sebess€ge. hanema szdgsebessdge. 6snema jellernz6. gyorsulds tiimege,hanema tehetetlens6gi nyomat6kaa A rendti,id6mint6j6raa szdggyorsuliis is. 6s az iisszestdbbimagasabb beli deriveltis 6nelmezhet6. Az dltaliinosmozgiistval6jdbana line6ris 6s kijrmozgiskombineci6ja adja;mindenegyesiltalenosmozgds felbonrharo linedJ isdskormozgd\ok dssTegdr e. Teslaszolitonoksegits6gdvel megtal6ltaa longitudindlis elektromoshulldmokkelt6s6nek eg6szen specidlis, kifinomultm6dsze#t.Az oroszokpediga torzi6shull6mokkelt6s6nek m6djfta bukkan.akrd. de sajnosnem publik6ltiikr6szletesen. Sejthetjuktehdt,hogy szimmetriaokok miatt a forgasnakvalahol,valahogyillene megjelennie az elektrodinamik6ban. Val6ban,ha megn6zziikaz elektrodinamikit leir6 Maxwell-egyenleteket, ott csakdll6 6s egyenesment6nhalad6 t6lt6sekkeltalelkozunk.Az ell6 tdlt6sreaz dssztdlt€s a jellemz6,a mozg6tdlt6sreviszontaz egys6gnyifelileteniitjut6tdltdssebess6ge, azazaz 6,ram. Ezekbenaz egyenleiekben csaktttlt6ssiirris6ggel 6s sebess6ggel taldlkozunk,szdgsebess6ggel nem.A tankdnyvfizikaszerint ez nemis fontos- a mechanikiban tal6nigen,de az elektrodinamik6ban biztosan nem. Hallgattjlagosfehevlsiink ma az, hogy a. elektrodinamikabanldnreetelena Jbrgds. Vajonez egy elvijelent6segli t6ny,vagycsaka jelenlegirechnikai lehet6sdgeink korl6taibaiitkdzijnk?Ugy riinik,hogyaz urdbbir6lvan sz6. Elekrodinamikaikiserleteinket6lral6banfemes vezet<ikben. esetlegelektrolitokban, n6haionizeltplazmSkban vagy viikuumban v€gezztik.A legjellemz<lbb term6szetesen a femekbentitrt6n6€lekffomosvezet6s. itt azonban, az elektronokigenlassandramlanak. Mi-

3t5

EGELYGYoRcY: DoRorvaiLEN

vel egy kb. 5 cm ,tm€r6jiiszolenoidban a titltdsnagyj6b6lI 6ra alatt forog kiirbe,a szdgsebess€g l6nyeg6ben nulldnakvehe!6.Ezencsak akkortudn6nksegiteni.ha szigetel6korongra helyezn6nk a tiilt€seket, 6s a korongotmagit forgatnAnk viszontcsakigenkev6sszdmdtdlt€sttudndnkfelvinnia korongfeliilet6rc. Kindlkozikegy kompromisszDmos megold6s:helyezziink el rdlt€seketmikroszkopikus rn&etiiporsaemcsdk feliiletdn,6s ezt forgassuk meg.Ebbenaz esetben, az el6z6szolenoidhoz k6pesthihetetlennagy szdgsebessdget kapunk,€sa titlt€ssiirijseg is az elk6pzeiher<i maxim6jut6 feli.ileritdllis €ft6krilesz,hiszenegy-egykicsinyporszemcs6re t€ssfinjsdg sokkalnagyobblehet,minthaaz egym6sttaszit6tdh6seket komnga pr6b6lnAnk felvinni.Ha ez a kis forg6t6lt6shalad,6ramlik, akkor egy ijabb mez6fondsdhozjutunk. Nevezzik el ezt spin, azaz forg6sit6mek.(Itt nemaz elektronsaj6t.elvehetetlen, a fizik6banismertspinj6regondolunk, hanema forg6seredm6ny6re.) Ilyenforg6porszemcs6k segits6g6vel taldlrameg(ism6tcsakv6letlentil) Felix Ehrenhaft,oszrridkfizik-usa forg6 rijlrdsekhatfuenakjelensdgcsoportj6t. Egyszeriibbeselekbencsakegy tengetyk6riili forg.dsrtudott el6mi.Ha a mechanik6ban k6t tengelykifiil forgarunkegy testet (p6lddulpdrgeftyiit),akkor egdszenfj, az egytengelyi\mozgrsniil teljesenismereden hatdsokbukkannak el6.(Szimmetdacs6kken6s miattl) A porszemcsdkn€l azt a ,,triikkitt" vetherjiikbe, hogy piciny mdgneses dip6lusokkal hajtjukv6ge a kis6rletet. Mindenegyesporszenrnyi megnesesdip6lusfelfoghat6egyelemi,Ampire-f€le cirv€nyiamnak. Ha tehdtegy icipici mdgneses nyomat6kkal rendelk€26, azazkis irdnytiik6ntviselk€d6porszemcs6re m6gtcjlt6stis junatunk,akkora rendszer l;a, alapve!6en jellemezmdsforg6stengelyri forg6tdltessel het6.Am m6gm,ndigneme16gg6 6ltal6nos a mozg6s. Ahhoz,hogya Syakorlatbanmindhdrom tei9ely kcirtil forogjon ez a t6lt6s, m6g mozgatnunk is kell valamilyenkiils6erdt6nel,eltenkez6 esetben csak k6ttengelykitrtli, iilland6szitgsebess6gri forgestkapunk. Van egy egyszeriitechnikajmegoldrsa teljesen6ltaldnos mozg6sra: vil6gitsukmeg ezt a mdgneses tulajdons6gf,picjny porszemet elektromdgneses sug6n.al, p6ldaull6that6f6nnyel.Ha elegendrien kicsiny a porszem,akkor a f6nybentalilhat6elektromos6s mdgneses mez6kmozgatni,,,r6ncig6bi" fogj6k, 6s igy rcljesendhaldnosforg6 r|,o.8drtfogunkkapni.Az ily m6doneiij6llitotl(eszecske mdlneses monopilusklnrviselkedik,vagyisegy draszrikusan fj fizjkai tulajdons6got mutat.Ez FelixEhrenhaftalapvet6felfedez6se. Ezt az effektusta 80-as6vekbenegyoroszkutat6,Mihailov,l€zer feny segrisdgerel. kors/erdbb kciriilmenyek ttilbtLmegi.melelte. es

316

riL... A HoRrzoNToN

megfigyel6seit. Kideriilt temeger6sitette Ehrenbaft6s munkatdrsai (mint hrt, hogy a m6gneses monop6lusnem egy elemi rdszecske jellegt geometriai, topol6giai ahogysokangondolj6k),hanemegy t6rtiilt6s.Ez a t6rtijltescsakaddigl6tezik,amiga t6lt6sselrendelkez6 (amineka feliilet6negyelektronkering)fdnyporszemcsdt miigneses nvelsusiirozzak be.

h l t

'F|

., \(t ) ; i )

6 'l) l

t /

trF E

t ) l r l I

t / r9 I

a) Ehrenhajl eqyik kisl ete Jdnnyelnegvildgitott tdszecskkkel.o$zetdft6 finysuqlnban a karpdba 6s a csavarydbaidryitottsdga ellentttes.L A kijrptilya jobbmenetes,a csararpdlJabalnetetes. - A knrydlya balnerctes, a jobbnenetes.S.Ztaft' fdnysugifian a csavartilya ls a knryliba csavarpdLya ininritottsdga a.onos. I. A knryilya ls a csavarpnlyais jobbngnetes.IV. A karpdlya6sa csawrpdlJais balmenetes.

NEEE

b) A kise etueneqyr'szecskecsavaftrtlrdn kerinqeua tiruszfeliileEn majdnem eBJteljesMpon/r. 6. abra. Ehrenhaftmegfigyel6sei szerintezeka râ&#x201A;Źszecsk6k hihetetlenbonyolult egyes,s6t ke$6sspir6lprlydn mozogtaka f6nyben.Ez azr mutatja,hogytdbbf6le,egym6sra mer6leges, Lorenrz-ripusi er6is ha totl rituk, 6s ez taldnaz6rtlehet,meft nemcsakaz egytengelyes forgdsb6lad6d6,igymond spin 16rl6tezik,hanem,,rorzi6stereink"is vannak,melyeka toviibbiforg6stengelyek kdvetkezm6nyei. Az anal6giaitt is megtalelhat6 a klasszikus mechanika forgdsaival: a klasszikusmechanikiiban a Coriolis-tipuslipszeudoer6k felelnek

317

EGELYGYdRcY: BoRoTVAELEN

6s az dltalaokoaz indukci6nak, megpdldi{ulaz elektrodinamikdban Tragikushipdlya sikjdra menileges Lorcntz-erdknek. zott.a mozgi{si 6s Mihajlov pontosm6r6seitnem ba, hogyEhrenhaftmegfigyeieseit monoveszikfigyelembea kis6rleti6s elm6letifizikusok,a m6gneses p6lussalkapcsolatos Dirac elszeml6letet teljesm6rt6kbenuralj6k m6letin6zetei.aki nem volt hailand6tudom6stvenniebbena tekinval6s6g6r6l. tetbena term6szet a Ehrenhaftcikkeinek,megfigyel6seinek egy r6sz6ta ,,Bevezetls taliljuk. ldthat6, 2. kijtetenek 4. fejezeteben Ofi ftrtechnol6gidba" kiterjeszthet6k a forgdseset6reis, az hogya Maxwell-f6leegyenletek elektrodina egyenletek eredetiszerkezet6t megtartva. A kiterjesztett mik6ban,csak egy tengelykdriili forg6sttekintve.az els6 h6rom mig a mrsik h6romegyenletaz egyenleta ,,statikus"forr6stagokat. itt vannakaz id6beliv6ltozdsokat leir6 6rv€nyestagokatlartalmazza, tagok;s.Ha nemhozzukl€trea forg6shozsziikseges technikaifelt6vagyegyenes ment6nhalad6t6lt6seinkvannak,akteleket,azaz6116, talilkozunk.Ha azonkor csaka szokasos n€gyMaxwell-egyenlettel vagy forg6 porszemcs6ken ban nagy v6kuumban, vagy plazm6ban, nagy szdgsebess6gii tdltdsekis mozoghatnak, abbanaz esetbena Maxwellegyenletek tovibb b6vithet6ek. Ekkora kiterjesztett elektrodinamikaiegyenleteket kapjuk, melyek vektorosiriism6ddalmdg egyszeriien kezelhet6k. j utott.NemcsakkiEhrenhaftkis6rleteivel szokatlan eredmenyekfe jelenl6t6t. mutattam6gneses monop6lusok hanemfelfedezte, hogy a fdnnyelbesug5rzott rdszecske mozg6sa sor6nsokkaltitbbenergi6rad le, mint azt vdrndnk.Technikaijelent6s6ge nincsugyanennekaz effektusnak,de megintazt bizonyitja,hoBya fizika vilrga sokkalgazdagabb.mint ahogyezt kiinyveinkmutatjdk.A szimm€triacsdkkentds jelennekmeg,6s segits6g€vel ij tipusrjer6k.mez6k,mozgdsformSk nemsziiks6gszeriien maradmegaz impulzus6s az impulzusnyomat6k sem.A tdbbtengelyes, spir6lszerri mozgisokezttrimasztjiik al6. N6h6nyanmegpr6b6lt6ka jelens6geth6effekusk6nt6n6kelni, azonbanez mondvacsin6lt ri,agyar4zat, hiszenanyagitulajdonsdgt6l ftigg6en,egyeselemekf6mszemcs6i miis-mesm6donviselkednek a f6nyben;egyesekkdzelednek a f6nyfondsfel6,miisokravolodnak 16le. Tehdtnemleheth6elnyel6si effektusra visszavezetni a mozg6siriny6t,mennyisdg6t 6s min6s6g€t sem,kiilijn6senakkor,amikorrcjbbtengelyrispir6lment6nviszonylag nagysebess€ggel mozoga r6szecske. Ez az effektusaz elektrodinamika feltdratlan teriilere,pediga ter (a bioldgi6ban)ldteznekcsavartspidlis molekul6k,ezek m6szetben az Sltaldnositott elektrodinamikai folyamatokalapvet6k. 318

A HoRrzoNToriL...

l6that6, egyenteteisegitsdg6vel A kitedesztettelektrodinamika hogy tranzienselektromosfolyamatokn6laz eredetilegdll6, vagy egyenesp61y6nmozg6tcjltdsekhirtelenforogni kezdenek,ami nem Ezt ^z effektusttiindgyMaxwell-egyenletb6l. kovetkezika szokdsos is a tranziensg6zkisiildsekmasztj6kaldPauloCorreamegfigyelesei 16l:gyorsivkisiil6sekn6l a kat6dfoltkdrnydkina t6lt6seknagysebeskezdenek, ez6rtezekena heiyekenmegviltozik s6gtitranziensforgdsba az ivkistil6salakja:a kat6dkdmyek6na forgdsmiattgdmbalakl lesz f6nfeliiletet.j6l latszika forgds vizsg6lvaa megolvadt Mikroszk6ppal nyomrinjelentkez6drv€nyesforma.Ha id6bendlland6az ivkisiil6s, kapunk. akkorteljesenmristipusf,mdsjelleg(kat6dfoltalakokat jelenlegi. viszonylagegyszertitechnol6gi6nkkai K€ts6gtelen, hogy nemtudjukel6rni,ezdrtezek^z effektusoknem a rdlr6sekforgatdsdt fejl6d6hogya nanolechnol6gia buklannakeki. Nemkizrrt azonban. tanulm6effektusokkiizvetlenebbiil s6velezekaz elektrodinamikai Term6segits6g6vel. nyozhat6ak lesznek,mint a forg5 porszemcs6k szetesen, ha az eddig egymest6lelkiil6nitvekezeli mechaniket6s akkor tovdbbi hihetellengazdag elektrodinamikitdsszekapcsoljuk, a klasszikus fizik6ban.A magnetohidrodinamika teriileteltaldlhatunk (a vezet6,mozg6folyad6kokvagySrizokeramlesiinak tanulmdnyoz6jelens6gsorokat gazdag kin6l. Ezeket sa) miir ma is zavarbaejt6en haszniljdkpdld6ula kozmol6g;iiban, de a mai melegfizi6sfolyama vagykiirmonop6tusokkal, tokndlis - nemsok sikerrel.A m6gneses mozgistv6gz6elektromos ldlt6sekkel larkitottSltaldnos dinamikama m6gfelti4radan,de nen?febi*lpezhetetlen tetiilet. AZ,{TOMTf,{COK AIAXJA - a hatalmas A mai elmdletimagfizikamegfenekldse, stagnAldsa emberi €s anyagier6forriisokbevetdse ellendreis annakkdvetkezm6nye.hogy nem,vagy alig veszikfigyelembea szimmetriaszeml6let 6ltalfelKnSltlehetdsdgeket. J6l tudjuk,hogyaz atomfizikaban, azaz az elektronh6jak fizikrjdbana szimmetriaszerepe milyenfontos(enjelent6sszerepevolt Wigner Jen6nek).Azt is nek felismerds€ben tudjuk.hogyaz igynevezettelemir6szecsk6k fizik6jibanmegintcsak alapvetda szimmetri6k ismercte.A mai llldspontszerintegyediilaz atommagok vilagebannemjelent6sa szimmeta szerepe. E miatt a t€ved6smiatt azt6negyszeriinek nin6, de a gyakorlatbanalig-alig hasznelhat6 gondolkoznak modellekben az elm6leti6s kis6rlerimagfizikusok,6snemis fejl6dikez a te ilet. Ahogyaz miir lenniszokor, ilyenkorn6 mega ,,kiviil6ll6k"szerepe, mert friss lit6sm6dszijks6-

319

E6ELY GYdRGv: BoRorvAaLEN

gesahhoz,hogyhelyiikrekeruljenekaz 6sszefiiggesek. Ezt tettemeg SindelyLdszl66sfia, SindelyDdniel.Azt vett6k6szre,hogyaz atomval6j6bana szimmetriikfi gyelembevdtel6vel magoktulajdonsagaira lehet a legjobbanmagyarezabtkapni - a giimb6kgeometri6jSval, szimmetridj6val lehetlegjobbanleimi a kijlitnbiiz6alommagokat, izot6pjaikat,stabilitdsi 6s instabilitdsi tulajdonsdgaikat. - ndhAnykivdteles Mai tankdnyvtuddsunk szerinta gyakorlatban esett6leltekintve nemkivitelezhet6az anyaggydft6s. Szaporit6-reaktorokbanudniummagokb6lneutronsugerzes hatisarael6ellithat6 p6ld6ulplut6nium,de ha az optikaisz6lvezet6kh6z nagyonfontoserbium nevii .itkafitldf6mrelenneszilks6gijnk, akkor hiribakopogtatndnkaz eim6letivagyKsirleti magfizikusokajtajdn,azzalutasitandnak el minket,hogy az alig-aligismertritkafdldf€mek, az akiniddk vagylantaniddk tdmegesgyartiisamer6fantazmag6ria. Pediga ni6bium,a szam6rium, a cdrium,a terbium,a diszpr6zium. a holmiumfontos elemek,ipari nyersanyagok lehetn6nek. Annak is ajriiln6nk,ha pdldSulaz eziisttelszomsz€dos pallediumottonnaszernra lehetne gyiirtani,mertez a f€m m6ga platiniindlis dr6g6bb,ugyanakkor nagyonhasznos ipa{ anyag.Ha olcs6ntudniinkel6dllitaniezeketaz elemeket,ij eszkiiz6k,szerkezeteksorakeriilhetnepiacra,6s egdszenij foglalkozisokalakulhatnanak ki. Ehhezazonbanpontosankellene tudni,hogyhogyanis n6znekki ^z atommagok. A mai hivatalostudomenynem visz kdzelebba megoldiishoz. A magfizikasokfelemodellthaszndl,titbbekkdziitt a protonok6s neutronokeklektikuskever6ketmutatd,rigynevezett cseppmodellt, vagy a szabiityosabb, a kiils6 elektronh€jmint'j&a 6pn]ij hAjmo&/r. Azonbanegyik modellsemalkalmasaz atommagok tulajdonsdgainakleids6ra.Az eg6szteriiletrejellemz6a sok empirikusk6plet,6m ezekkelmindig6vatosankell binni, mert lehet,hogycsaka tudatlansiigot pal6stoljAk. K. N. Muhin, oroszmagfizikusk6t p6ldet is hozotta sok-sokparam6tervesz6lyeitbemutatand6. Az els6p6lda az atomh6joptikai spektrum6nakhiperfinom szerkezetdtn gyafi,z6 egyik elm6letc6fol6sdvalkapcsolatosan keletkezett.Ez ^z elrJ.l6let hdt esetbenpontosanadta visszaa megfigyeltkis6rleti6rt€keket, ez6rtbizotta modellbena szerz6.Ellenfelea szerz6neveinekbetliibdl alakitottegy szemcsoportot, 6s enneksegitsdgdvel ugyanolyan pontossriggal visszakapta az eredm6nyeket. Egy amerikaifizikusigy jellemeztea paramdterek hat6siit:adjanakh6romparam6tert, 6s ak6r param€terrel egy elefrdntot is le lehetvelerajzolni.Ndgy megaz ormenyiit is cs6v6ltatnilehet.Egy dtparam6teres elefdntpedig mdr magais kdpesleszij elm6letekel6allitesara.

320

A HORIZONTONTUL...

A term€szettudom6nyban Okkdm borotv6jinak nevezlk azl az 61lal6nosalapelvet,amelyszerintaz az elm6leta jobb, amelyikkevesebbfelt€telt(param6teft) igdnyel.Az iEaz,nj6 elm€letrendet,rend szertteremta l6tsz6lag ellentmondrsos adatoktenger€ben. A Sindelyf6le szimmetrikus magszerkezet-el m6letetj 6l leirjaa stabil6sinstabil magokviselked6sit, tulajdonsiigait, 6sezeke elfogadhat6 magyardzatol ad.Sajnosnemlehetmegfigyel6ssel kiizvetleniil,vagyakir a legjobb mikoszk6poksegiis6g6vel igazolnivagyciifolni;csakkdzvetetl bizonyit6kokvannakaz elm6letalrttmasztiisiira, abb6l viszontszdmos nagyonmeggy6z6.A ,,Bevezetls a tirtechnoldgiAba"3. k6te j6l kijt€bental6lhat6dolgozatukolvasmiinyos 6s nagyonizgalmas, vethet6,mindenkineka figyelm6beaj6nlom.Olyan k€rd6sekreis egyszedivdlaszttud adni,hogymi6rt stabilaka niklel 58,as,60-as, 61-es,62-es6s 64-estijmegszemiizot6pjai,ugyanakkormi6n nem stabilaka kdziitttiklev6 59-esvagy 63-asizor6pok,valaminraz 58 - ezekajelenlegielm6ierimag alattivagya 64 {dlijtti tbmegszemok fizika6 el6srendszer€n kiviil esnek. A magfizikaazt6llitja,hogya neutronoka kcir6anyag szerep6r tdltik be az egymisttaszit6Fotonok kiiziitt, ds kaotikusan helyezkednek el az atommagban. Ahogy ncivekszika protonoksz6ma,fgy n6 egyrenagyobbm6n6kbena neutronok6,6s azt 6llii5k, hogya protonok€sneutronoksz6miitstatisztikai iisszefiigg€sk6nt kell kezelni.Bdr dvtizedek6ta tdbb ezerelm6letimagfizikus,6s tdbb ezer kis6rleti magfizikusvizsg6ltaaz atommagok fel6pit6s6nek, tulajdonsdgainak, stabilitds6nak k6rd6s€r, mind a mai napignemjutottakelfogadhar6 vilaszta. Yal6sziniilegazdrt,mert a kiinduldsi paradigmavolr helytelen, m6gpedig az,hogyaz atommagegy rendezetlen prcton-6s neutroncsomag. A Sindely-modell rcndetteremta protonok€s neufonok,azaza nukleonokardnyiinakl6tsz6lagos dsszevisszas6giban, a Sindely-f6le modellbena magz6rt€s szimmetri6kkal rendelkez<i rendszer. A dolgozatbankdziilt izot6pt6rk6penj6l l6rszik, hogy van egyfajrarend a stabil 6s instabilizot6pokkdzdft.A szerz6k€rvel6s6nek alapja^z volt, hogya vil6g biirmelyr€sz€brilsziirmaz6 6rcek,esvdnyok eser€n a kiil6nbitz6 izot6pok arSnyamindig hajsz6lpontosanDgyanaz,ezert yalafiilyen bels6rendnei kell lenni, 6s nem pusztidnstatisztikailag6ll el6 az azonoss6g. A megfigyel6sazt mutatja,hogy neutronokszabad t€rben,stabilanneml6teznekhossz(ideig,protoffa6s elektromaesnek sz6t:neuftontehetcsakisbezdftan, az atommagban l6tezhet. A mai fizika aztmondja,hogyproton6s neutronlehetaz atommag felszindnvagybelsejeben is. A Srndely-fdle rzabiilyo.geometriaimol

321

EGELYGYdRGY:BoROTVAELEN

dellb6laz ad6dik,hogyaz atommagfelszin6nmindigprotonokvanpedigmindigneutronok. Ugy kell teh6telk6pzelniaz nak,belsejeben hogymindegyikstabilatommagazonossugarigdmbdkatommagot, t6rbeligeometai alakzat,s ha nem sike jl bitl6116,z6xt,szab6lyos instabil csakrdvid 6lettartam6, ilyet kirakni,akkoraz mindenk€ppen radioaktiv izot6p lehet.A magokatigy sziliird, azonossuganjgoly6kkal modelleznilehet,legfeljobba fizikai v6kuumdlland6anbomlaszt6, zizegii, szeff5,z6 hat's6t kell kis m6rt6kbenfigyelembevenni. le Az igy felepitettmagmodellekaz atommagokosszestulajdons6g6t tudjiik imi, nincsegyetlenbels6ellentmondas,kiv6tel sema modellek 6s a val6s6gkitziitt. Ha sziltud goly6kb6l 6pitjiik fel ^z atommagok modellj€t,akkor a t6rbeli geometriaialakzatok6sszeselem6neka szdma fgy aranyfk ^z adott halmaz felszindn levd gdmbdk sz6mthoz, mint a r6szecskdkvildgdban^z atommagneutronjainakszima a protonok szimiihoz. Magyatfim.az atommagkiilsd feliilet6n mindig protonok vannak,b€liil bezrirvapedig a semlegesneutronok.A Fobl6mdt ezut6na protonh6jalattineutronszerkezet meghatirozisajelenti. Tiibb rdtegbenis egymiisra6piilhet a bels6neutronmag.Min6l nagyobbaz elemt6megsz6ma, ann6lbonyolultabb, de m€gmindigrendezett,z6rtbels6neutronhdjakat l6tunk.A modellalapjinkdt felt6telt is ki lehetmondaniaz atommagokstabilit6s6ra.Rdszbena neutronok elrendez6s6nek t6rbeliszimmetrieja, a bels6neutronmag elemeinek 6rintkez6ses kapcsol6d6sa, 6s a neutronhalmaz kiils6h€jenakz6ftsega a felt6teleannak.hogyegy izot6pstabillegyen.Misrdszt^z is sziikvagy pdrosanhes6ges,hogy a neutronokaz atommagbelsejdben, lyezkedjenek el, vagy geometriailag tijk€letesen zerjekkirbe a mag lev6piratlanneutront,vagya kdz6psikban kdz€ppontjaban elhelyezked6h6rmasvagydtdsneutroncsoportot. Ez a modelll6nyeg6ben peri6dusos rendszedtkiaz atommagok nilja, nemkevesebbet peri6du6r, mint az anyagokMengyelejev-fdle geometriai sosrendszere. A szabalyoss6goka, szimmetridka6pi.ild rendszer ezutSnaxiomatikusan 6pithet6fel ijabb megkitt6sek n6lkiil. Enneka modellneka segitsdg6vel p6ld6ul,hogy mi6rt meg6rthet6 instabila techn6cium nevrielem,hiszenaz adottneDtron-6s protonsziimndlegyszeriien nemlehetkirakniegy stabil,szimmetrikus magszerkezetet. A modelltanulmrnyoziisa ut6n 6rthet6v6viilik, hogy a p6roselemekizot6pjainakszdma6ltal6ban4, 6, 6s csaknemmindegyik pdroselernnekl6tezikegy-k€ipSratlant6megszdmlj, 6s emiatt piratlan neutronsz6mri stabilizot6pjais. A piiratlanrendszdmli elemek a piirosokhoz kdpestszokatlankiildnbdz6s6get mutatnakpontosan geometriai(szimmetria)okok miatt. A pftatlan rendsz6miele-

322

A HoRrzoNroN ril-...

mindigp6ros,elemekn6lmindigvan neutrontdbblet, a neutronszim vagy kâ&#x201A;Źt izot6p l6tezik,6s sokkalkisebbaz menk6ntcsakegy stabil ekjforduldsigyakorisdguk, mint a pdroselemekn6l. A modellmegmutatja, hogyaz ur6nn6lnagyobbrendsz6mii elemek mi6rtnemlehetnekelvilegsems(abilak,azaza fizikusok6ltalrem6lt k6s6bbistabilszigeteknernldtezhetnek. A m6dszersegirsâ&#x201A;Źg6vel neg lehethatrirozniaz ur6nfelettimagokcsopo{j6bana viszonylagstabilabbizot6poktcjmegsziimait is. A szimmetri6.a 6piil6modellmegmapozitiv a 6s negativ bdta-boml6s lezajlSs6t ds az alfa-tipusr.i Eyarizza bomliisokaitis. A modellelegiinsan 6s szemldletesen mutatjapdldiiulaztajelensâ&#x201A;Źget, hogy az urdn a hasad6sakor mi6rt nem k6t, nagyjiib6lazonos magraesik sz6t.A kis6rletimegfigyeldsek szerint,6ltal6ban egy 140 kiiriili tdmegszemi, valamintegy kcjriilbeliil90-estomeSszami magra esik sz6taz uiinium 235-6sa maghasad6s utin. Ha goly6kb6lkirakjukaz ur6nmodellj6t.l6iuk. hogynemlehetpontosan szimmetrikusankettdszelni a magot,csakegydarabj6tlehetleszakitani.

aJknkd kitsti haj

b) kij.6psdhij

c) beLs6bLokk

1.'bta. A. u n 238neuta,modelljAt akot6 h4jak.

a)A. unitl-235

b) 3ri13.askdbdsalakzat

8.6bra.

323

BoRorvAELtrN EcrLY GYORGY:

G& 9 . abft. Az uflin -235beLsdmaqjdnoks.erkezete.

egyeltahogy a szdrz6ka felismer€stmegel6z6en Megjegyzend6. okai utiin kutattak,hanemaz 5l-es gdmbhal_ l4n nema maghasad6s mazokszimmetriditvizsg6lt6k.A sajrtosgeometri6ji51-eshalmaz hasad6 16lcsakkds6bbderiiltki, hogyaz 6ppenaz ur6nhires,/hirhedt egyezikmeg.lnaz ul6n-235-nek a neutront6bblet6vel izot6pj6nak, nenmiir csakegy ,.kisl6p6s"volt rSjcjnniarra.hogya plut6nium-239 ugyancsak egy 51-eshalmertannakneutrontdbblete is az6rthasad6, maz. Enneka szab6)yos halmaznakpedig a r6szletesgeometriai hogy mindenegyes vizsgelatokutdn - egyedill6ll6kiildnlegess6ge, eredm6kb. 1/2 + 2/3 os sz6tvdl6sat hasadisisftia a blokk fhalmaz) nyezi-A modellazt is 6rtelmezi,hogymi6rt vannakbjzonyosrendsz6mokndl(igynevezettmdgikusszdmokniil)nagyonstabilelemek. pedigviszonylaginstabilaka magok. mdsesetekben egyszeA Sindely-modell sz6pp6lddjaannak,hogyegy alapvet6en logikusan6s 6rtheegy elegdnsmegoldessegits6g€vel rii felismer6s, t6enviiasztlehetadnieddigmegv6laszolhatatlannat tiin6 kdrd6seke. pusztdns szimrnetria-szenlAlet A m6dszer toviibbfelhaszndldsdval. gondol6sa anyagok 6rthet6v6 tehetia nemesgiizok 6s a fefiom6gneses tartommegism6telni, hogyakik szeretik6s viselked6set is. Fontosnak azoksz6m&aa Sindely-modell €lvezika sz6p6s tisztagondolatokat, izgalmasszellemikalandlesz. elolvas6sa Hogyan T€diink mostvisszaa t6maelej6nfelvetettgondolathoz. (fiizid)ds maghasad6ssal gydftanimagegyesul6ssel lehetneanyagokat (fisszi6)?Technikailag nemlehetak6rmitvdghezvinni az atomreaktorokban.melegftzi6tpedigegy6ltal6rnem is tudunktart6sanl6tre-

324

A ITORIZONTON lUL...

hozni. Az els6 rdszbenemlitettFarnsworth-f6le k6sziildkazonban vdrhat6an alkalmaslenneanyagokitalakitesdra, gyert6siira. Nagyobb tdmegsz6mri elemekb6lkiindulva,p€ld6ulur5niumatornmagot le-l€farigcsSfva lehetne gyfttani ht6,iyz6 anyagokat,p€ldrul pallddiumot vagydiszpr6ziumot. A fiizi6skamrdban, a fLizi6sfolyamatokmell6k(att6l term6kek6nt ad6d6gyolsneutronokat fiigg6en,hogymennyire ioniz'lt ez az anyag,m6s-mdssebess€gre gyo$ithat6 fel) hasznilhatndnkaz ur6niumvagy6lom,vagym6shasonl6anyagok,,sz6ttiirdel6s€re".A nagyobbatommagok,,let6rdel6s6vel",,,farigcsr4ldsdval" eljuthatunka kisebbekhez. A Famsworth-f6lekesziil€kigen nagysebess6gri gyorsitastl6treho26 szerkezet6s potencirlis neutronforras,sokf6le varieci6slehet6s6get tennelehetiivd,6s igy ha nem is tiszlin, hanemtitbbfdlemds anyagkiiziitt,a keresett anyagizot6pjaitval6szinijleg el6 tudnefllitani. Esez megnemis az 6sszeslehet6s6g. A bioldgia,az 6let m6genn€l is egyszenibbanyagdtalaKtdsifolyamatoka k6pes,de er6l m6r ifivnk a Tibott tallilmdnyol cimll kdnyvben. A v,iKJUM ENDRGTiJ,4NAX MEccsApoLAsA A szimmetria,aszimmetdaalkalmaziisevalkin6lkozik egy viszonylag egyszeriienergiatermel6si, energia.4talakitasi m6dszer,melynekr6szleresebbleirasaa ,,Bevezetisa Eftecbtol6gidba" 3. kdtet6benSzamos, kiizi Jrnos dolgozat6ban tal6lhat6.Szamoskiizi^zr tapasztalta,hogy ha k6t kiildnbz6 anyagi v6kony ferntemezkiizd nem til j6l szigerel6, nemtillj6l vezet6fdlvezetdttesz,akkorez a furcsakondenzator ma9616lfelritlt6dikkitrnlbeliill-2 voltos6rt6ke.Kisiit6surin a kondenzitor ijra tdlt6dik €s ijra kisiither6:a folyamatat6r vdgrelenszer megism€tl6dik djra 6s [jra. A jelensdgakkoris megmarad, ha Famday-kalitkdba helyezziika szerkezeter, vagyisnema mindeniittmeglev6elektromdgneses zaj vagyelektroszmog okozzaajelens6get. Nagyonv6kony,hibamenres, egyenletesvasrags 6Eif6lveze6 relegel nemkiinnyii el66llitani,de alapanyagk6nt sokf6le,a hdztartesban megtal6lhat6fest6kvagyragaszt6 (P6ld6ulegyesszaloncukoris alkalmas. f6li6kndla nemtflj6l vezer6mrianyagmindk€toldalaramas-m6s f6met g6ziilnekfel.) Elvilega ma l6rez6ipari f€mg6z6l6si v€konyr6tegtechnikdklGlnagyonegyszeriien6s nem tfl dr6g6nmeglehetneoldani ilyen kis fesziilts6genegyenftamotiead6 kdsziildkekt6megglrrteser. Ebbenaz esetben azonban nemigazi6dkmozg6r6lvansz6,ink6bba vdkuumenergiiijdnak megcsapol6sa okozzaaz elekronos tijlt6sek szepardl6dSs6t. A k6r kiilitnbitz6 f6m kttztjtr egyfajrakontaktpotenciSl

EGELYGYdRGY:BoRo TVAELEN

okoz. jiin l6tre,ami a f6lvezet6r6tegenbeliil el6gnagyt6rer6ssdget ^zaz sziveszepatelja, ttjltdseket lev6 Ez a €rerdss€ga f6lvezet6ben rezg6sea tdlt6sekeiaz egyik elektsebbenliiki dt a viikuumenergia 6s eramotadnak knldnvalnak, r6dra.igy a t6lt6sek

deeklrlkum

M&$A^A^&\A 10.ibra. kdztudott.hogy Ezt a hat6stm6r r6g6taismediika gyakorlatban: nem szabadnyitott elekr6dokkal kondenzdtorckat nagyfesziiltsdgri tirolni, rdvidrekellzemi a spontdnfeltdlt6d6svesz6lyemiatt.Ha vaIriml6sutiin hozzinyil egy ilyen kondenz6torhoz, laki sokh6napos komoly eramiit6s€rheti.Enneka hat6snak^z lehetaz oka, hogy a azonos dnyagimrn6sd gldrl;ssordn.oharemludnakketIdkdlelesen kdzdttidielektrikumsem gii elektr6dotel6illitani,6s a k6t fegyverzet szigeteltdkdfetesen.lehet egy kis sziv'Lr9{s.Ez a k6t hatSsaztiin a okozza. kondenziitorok lass6onfeltdlt6d6s6t elrcndez6sa Szamoskiizi-f6le sokkal markrnsabb Perszeaz effekus jetdk". Itt a kontaktpotenben. hiszenitt kifejezetten,,ere megy ki a kinyeaz, ami a vdkxumenergla cidlb6lad6d6szimmetriacsdkkentds egyfolytonos l6nyeg6ben teszi:ez a Casimir-effektusnak r6s6tlehet6v€ csakdemonstviltozata.A hdzilageliidllithat6effekusterm6szetesen a sorozatutiinenneka villamosenergia-fonesnak r6ci6.de fejleszt6s lenne. szintenis gazdasigos gyArt5sa mrr kiizepes technol6giai Ez a n€hdnylehet6s6g, n6h6nydolgozat,amit mostrdvidenefteamit a szimmetriadenemazosszes, kintettiink,talana legfontosabb. szemldlet felkin6l.

326

A HORIZONTON TUL...

TNUrruN(-E AHrB,lrNrE6r? A szimrnetria-tdrk6p mutatjaa term6szet6ltal felKn6lt hatalmastechnikai 6s g^zdas6gilehet6s€geket, de arra is reviidgit, hogy milyen kor6n ,,befagyott"a tudom6ny,s emiatt a technika.A ,,hivalalos"haladr4st6l ezertsokj6t nemv6rhatunk.Ha fenntarthat6,el6remutat6fejljd6st akarunl. akkorsonunkatmogunknak kell kizbevenni.igy vohet a repijlds. az aut6zis, a ridi6t€chnika,vagy a gdzturbindkeset6benis. Az int6zm6nyesinnov6ci6egyetemei,mamutc6ges kutat6int6zetei. akad6midierre nemk6peselqigy meginta ,,Kviil61l6k"kedben vana fejl6d6skuicsa. kott tdn6nelmesordnaz emberis6gmost 6rkezettel fejl6d€s€nek leglassfbb szakaszdhoz. Hdtkitznapi tapasztalatainknatl6tsz6lagellentmondez a kuelent6s,ezeft n gy$eza@tig6nyel.Hogyankell m6mi a fejl6d6st?Hajlamosak vagyunkarra,hogyaz id6 mfl6sdnak liiggv6ny6ben m64iik gyarapoddsunkat, hiszen6letiinkmostk6nyelgondolkod6s mesebb, mint rdgenvolt. Ez a azonban f6lrevezet6, mert nemtudjuk,hogyugyanekkom szellemi6s anyagidldozat,r6n nem juthattunkvolna-egyorsabbfejl6ddshez, emberibb6lethez.C6lszeriibb tehata rdfordit6sokarrinyAbanvizsgdlnia fejl6d€st. Az 6kori Egyiptomban,ahol n6h6nypap csak ked\tel6sb6l (rdszmunkaid<lben)foglalkozott kutatdssal,hi6ba fiiltak el sze'zes szi'z 6vek, a kutat6sraforditott ember6vekszdmaelenydsz6volt. Az 6kori R6mdnakegy6ltaldnnem voltak,,kutat6i",a r€gi gi'riig vi"osdllamokbanpedig legfeljebbegy-k6ttucat emberbesz6lgetett, gondolkodott n6haa vil6g dolgair6l.Az 6kor kutatesraforditott,,ember6vei nek" szdman6hiinyezerlehetdsszesen. pedigcsak A kitz6pkorban gondolkod6k n6hiinyszerzetes m6solgatta az 6kori mtiveit,szervezett kutatdsegy6haidn neml€tezett. ValamikorGalilei idejdbenkezd6ddttEur6p6banaz int€zm6nyes kutat6s.Akkor n6hanytucat,Iegfeljebbf6lszezemberfordithattateljes 6let6tkutat6munk6ra, 6s ennekdsszegyiijt6tt. kumulativeredm6 nyei mdr litvanyosak.Igaz. ez ^ fejl1d's is szakaszos volt; a brir RoyalSocietyn6hatiz-hisz 6vrecsakformdlisanmiikdddtt,nemvoh val6diterm6szettudom6nyos kutatas.Az 1800-as6vekv6g6tdlazon ban megszildrdult a tudomrinyint6zmdnyrendszere, f6foglalkoz6si kutat6kel6bbtucatjai,majd sz6zai,a sziizadfordul6 sorSnezrei,me pedigtizezrei,szAzeztei foglalkoznak kutat6ssalIgaz,a kutat6s-fejleszt6sre fofditottp6nznagyr6szea haditechni kiit gazdagitotta. Hrisz-harminc 6wel ezel6ttebb6l m6g csak-csak visszajutot! (A bomba a civil szf6r6ba is, de ma mdregyrekevesebb. kutat6sb6lkifejl6ddttaz atomenergetika. 6m hisz 6ve nem 6piil ij atomer6mii. Az olaj6rdekek annyiraerdsek,hogy k6pesekvoltak az

EcE Y GYtiRcY: BoRor'\,^iLDN

tehdtnem is.) A fej16d6st befagyasztdsera €pit6s6nek atomer6miivek szAntkuhanema iejl6ddsel6segitds€re az elteltid6 fiiggv6ny6ben, Ebbol a n6kell m6mi 6sanyagirdforditesokban tat6iemberdvekben tragikusak. z6pontb6laz eredmdnyek mint amit 1914-ig p6nztkijltiinkl:utatAsra, 6v alatt tobb Ma e$/etlen Ami ma. besz6lnek sajnos maguk6rt 6sszeseniim az,,eredm6nyek" a klasz^zaz amit hdtkdznapi6ltiinkbenfontos,gyakorlatieredmdny -, 6vekvdg66rtiinkel mindaz 1800-as szikusfizika felhaszn6lds6val kutat6k segits6gdvel nem meg,jobb6ra ig sziiletett ,,hivatiisos" bemutat6sakor. lehel6s6geinek Az is l6tszotta szimmetria+6rk6p csak hogyegyik irSnysemig6nyelsok milli6rddolldrosbefektet€st, mostsincst6bb,mint L'reativgondolkod6b6l keativ gondolkod6st. gondolkod6s megval6sul6az eff6le rosszabbak viszont sokkal r6gen, .r. kifutdsr e.dlyei. Evr6l-6vreolvasni,hogy eredm6nyei? Es mit mutatnaka gazdas6g mennyitn6tt a nemzetijdvedelem,a GDP.De mi az iira enneka ndNe csaka bev6telt,a kiaddstis vegyijkfigyelembeHa veked6snek? a term6talaj,megv6ltozikaz idd^z erddk,tdnkremegy elpusztulnak jrrds, akkorazt is ki kell szdmolni,hogy mennyibekerijl az eredeti Erd6ketkell telepiteni,a talaj term6kdpess6g6t dllapotvisszadllitdsa. visszakell adni.tisztitanikell a vizeket,6llatfajokatkell me86vnia Ha ennekf6ny6benvdgezztikel a sz6mitesokat' teljespusztul6st6l. kideriilhet,hogyma nincsis gyanpod6s.talin sokkaltdbb a veszteEhhezpedig fel ezzela technikrdval s€g.Ut6dainkjdv6jdthabzsoljuk nincsiogunk. Vaiaha volt termritalaj Eszak-Afiikdban,Mezopotrimidban,az lnErdiil(I6lmer csak siit a Szahar6ban-is. dus vitlgy6neksivata&iaiban, s nemsokela D6lkeleFAzsiiiban, mrilt id6ben besz6lhetiinklndidban, mindentfelemdszt 6s Afrikr{banis. A szeg6nys6g D6l-Amerik6ban A tiibbletenergiatad6gdpekkel,m6dszerekkelkiv6dhet6lennea pusztulas.Mi6n nemez tdrt6nik? A mdr bizonyitottanj6 tudomdnyosnorm6katsem alkalmazzdka tem6szettudomdnyban.Ezt nem lehet egysze ien csak a nemt6r6diimsdgrovdsaraimi, ez szisztematikuselnyom6sercdm6nye.A mai a banyatl6Ming kultira idej6re'amikor hasonlitanak id6k v6szesen Most az ,,olajbirodalomban" kiizelgetta bimdalomdsszercppandsa. forog. A Fiildiin eladott energia arany kiiriil minden a fekete 6liink, millidrd dolLir Avente,Csv4lhet6, mennyis6gekiiriitbeliil ftdromezer hogy ebb6l az dsszegb6ln6hanyfontosabbtudom6nyosfoly6irat is jobban€1.Ennyiel6gahhoz,hogymegelljona term6szerkesztdje szettudom6nyfejl6ddse.Az amerikaiEnronc€g vezettiipolitikusokat,

328

rri|-... A HoRrzoNToN

meg,igy a szabadpiacgazdasdg alapvet6 kitnyvel6c6geketv6si6rolt int6zm6nyeit dstaal6.Mi6rt nejutna p6nzn€hiinyfoly6iraiszerkesz t6jdrejs? Elegend66ltudomiinynak nyilvdnitanivalamita foly6iftF drdke. okban,6smerisel vanhallgattatva perszenincshi5ny.A hrit6szeh€nyaz lnternetseJdv6k6pekben gits6g6velmegmondja rnajd,hogy mi van kifogy6ban,€s cs6post6n iparban erkezika tej, a vaj vagymis. Ma egyedula kommDnikdci6s vann6mifejl6d6s,6mezena teriiletenis komolyellenforradalom dil. Magyarorsz6gon is val6segos kommunikrci6s ellenforradalom, rdrdr6gul6stdrt6ntaz ut6bbitiz 6vben.A fejl6ddsaz, ha €gyreolcs6bbak a term6kek6s a szolg6ltatdsok, ha l6tvdnyosansik€riil visszaszoritani a szeg6nys6get, ha mindenkitisztaiv6vizhez,rendeslak6s. hoz 6sj6 min6s6giioktatishozjuthat, A val6s6gazonbanaz,hogy egyrenagyobba tiivols'g a szegeny6s gazdagorszdgokkdzdtt, 6s orszagokon beliil is a gazdag6sa szegdny emberekk6zbtt. K6riilb€li1 k6tszdzcsal6dtanja k€zbenaz emberis6gvagyonAnak fel6t,€s nem az a c6ljuk, hogy monop6liumaikat elveszitsdk, hogy jussanak, mesokis €lettdrhez, lehet6s6gekhez esetlegij m6dszerek, Lij technikdk,rij technol6gidkmegjelen6s6vel. Kdzismert,hogycsiikkena hiboritatlan €lett6ra Fiildijn. A talaj savasodi4sa miatt nemcsaka nagy erd6s6gek pusztulnak, 6s nemcsaka tr6pusitSjakon,hanema mAs6kelt 6gdvbenis. A niivekv6sz6n-dioxid 6s mdsiiveghi-giok miatt (p6ld5u1 meten)klimidnkegyrcinstabilabb. Ez rigyjelentkezik,hogy tavasszal6s 6sszelrendkiviil liitv6nyosh6m6rs6kleti 6s csapad6kinstabilit6sok mutatkoznak; emiattp6ldrulegyhdrom-n6gy napigtarr6 for6s6g kitvetkeztdbenkinyilnak a gyiimijlcsf6k virdgai,rnajd n6heny 6ra alaft a h6mdrs€kletannyiralehtlhet, hogy a vir6gokelfag),nak. A felmeleged6s miatt a hegyekben gyorsa h6olvades,6s a kiiftotr (6sijra nemtelepitett)erd6kmiatt a foly6k meg6radnak. Az emberi s6gmesiknagykincse,a tengeris tragikusmAt6kbenpusztul.A tengerviz felmeleged6se miatt hatalmasteriiletekv6lnak6lettelenn6,a tflzott lehal6sz6sellatfajokezreitpusztitjael. A mai technika,technol6gia a mai gondolkod6ssal pSrosulva nem mutatszebbjdv6t,de megegyfenntarthat6t sem.Ugyan^zzal a probl6m6valkiizdiink, mint a k6sii-MingekKindban.Ugyanrigymandarinok umlj6ka tudom6nyt, ugyanigynemfejlddhersemmi.Az 1880-as 6v€kbenszinteegymdsutenjelentmega telefon,a redi6,a v6lt6dram, a villanymotorok6s az ezzelhajtott szeiszemg6pek, az aut6, a repiil6g6p,a f€nykepezds, a filmezds,a mozi.A fizikdbanis eg6szen a 20-as dvekigtartottez a pezsg6s, ut6naegyrecsiikkenra fejl6d6stemp6ja, lassult,majd meg6llt.(Pedigmennyimindenlenneolcs6nkutathat6

329

EGELYGYdRcY: BoRorvaELDN

akkor Ha nem ismerjiika mdltunkata tudom5nyban, 6s feltdrhat6.) mega jijv6t? A tudomanykapuimindeniittbez6hogyismerhetnenk rultak.Ahol pediga kapukatbez6d6k- hatov6bbakarunkl6pni-, a falakatkell ettdmi. talalmdnya az irds.A legaljasabb Az emberisdg taldnleghasznosabb gondolatokkdzhogy fontos ha megtiltj6k, viszont,ha az irdsttiltjiik, fizik6ban, 6pitkezni a szildrdalapoka kinccs6vdljanak.Hii4nyoznak lenne,ami viszontcsakszilrrdalapmlehet.Ez a szimmetriaszeml6let ugyanelvileg seholsemtiltott, de 6ppenel6g,ha a gJakorlatbanaz. A Dob6-f6lefelismer6sazt mutatja,hogyha a mozgassorenvelaz 6s emiattvaltozhatp6ld6ula sebess6g, tozhata t6rid6szerkezete, erii 6s ^z energiais, akkor megsziinnekazok a korldtok, amelyekkiiztitt a hivatalos tudomdnyemberei eddig gondolkodtak.Az ,,uf6k" nemlehettfll6p6rv az volt, hogya f6nysebess6get ellenilegdiint6bb annyiiizemcsillagokaeljussunk, ni, 6s aihoz, hogya legkatzelebbi anyagkellene, amennyiaz eg€szF6ld tdmeg6velm6rhetiiiissze.Ha 6s nem korlttos a f6nyse_ viszont nem igaz az energiamegmarades, bess6g,6s l€tezik hipert6r,abbanaz esetbenezeka korl6tok mind eltr.innek.Ha pedig a kommunik6ci6banmegval6sulhatnaa longitudimez6k kutat6sa,akkor val6sziniileg nelis 6s torzi6s elektrom6gneses jobban terjed6jelekhezjutndnk, gyorsabb, gyengiilii, kev€sb6 m6g vdltoztathatnd mega viligr6l alkotottfelami megintcsakalapvet6en 6slehet6s6geinket. fogdsunkat okok bukdsamindgazdas6gi A feudalizmus bukdsa,a szocializmus jelen for_ miattk6vetkezett be.Ne gondoljukazt,hogya kapitalizmus tdrsadalmiforma. Ea !,8)amrjiban a v6gs6ds megvahoztathatadan ni: nem,Temokrdciais nempiacgazdasdg.Kevesekdtintdseir6nyitja 6sa titbbs6gnemsz6lhatbelesaj6tsondba,m6gcsakfdl a t6bbs6get, k6rddseket. Szembekell ndzniazsemtudjuk vetni a legalapvetdbb zal, hogy a fizikdban a fontos dolgok mdr csak az eddie tiltott teriik' az emberi6s tekentaldlhat6k.Haladnimdr csak megszegyeniilve, lehet. szakmait6ved6sek beismer€sdvel A fiziken kiviil szimosstagndl6teriiletvan m€ga term6szettudofel az embedg€n6sszet6tel6t: az embemiinyban.Hidbat6rk6pezziik nem segithozz6minket.Itt a kiterjesztett ri agy,a tudatkutatdsdhoz elehrodinamika n6lkiilval6szinlileg nemsoka fogunkjutni.Az a modell, hogyaz ember,az €l6l6nynemmes,csakegy zsrknyi vegyszer, nem vezetmesszire.Ha a l6leka!1tagadjaL-utat6s6nak t6rgy6t,a l6lek l6tdt,akkoralapvet6en fejl6deskeptelen. Erdekes,de nem€rthetetlen, hogy az emberiagy mrik6d6sdt mindig csakegy adotttechnikaiszintalapjentudtdkelk6pzelni.A XVIL

330

A HoRrzoNroN r'.L...

6rtelmeztdk, majdamikora te szizadbanbonyolult6raszerkezetk6nt hasonlitott6k. Ma a dielterjedtek. akkora telefonhoz lefonkiizpontok gitelissz6mit6g6p t€ves modellek besztkitik. Iezdtvansoron.Ezeka jdk a fejl6d6slehet6s6git. fizikiit szilird Az6rtkell tehdta klasszikus szerep6nek elistudomiinyos alapokahelyezni 6s ez a szimmetridk b6kiy6ikb6l. merdse lehet-, hogym6steriiletekis fijlszabadulhassanak A m6didb6laz dradfel6nk,hogy fejl6d6sijnktitretlen,a jdv6 r6zsadi6t5j6n bel6thatadanok. Ilyen gy6zelmibesz6dek szin,a lehet6s6gek el6tt taldltik ki ezt a 6liink. 1918-ban,a n6metfront dsszeoml6sa a j6 hireki6ladunk csaka gy6zelmekr6l, ,,gy6zelmidi6ta' m6dszert: leDyegle Pedigapr6siignak, szdmot,a veres6gek6lnem besz6li.ink. vezethetnek. lennektrin6hibiikisjelent6skalasztr6f6hoz csak ritken Nagyobbvulkankitdr6sek az emberis6gtdrtenet6ben fordulnakel6. Ha p6ld6ulkitiir egy vulk6n,6s emiattaz eddigin6l az eroshelyi le mondjuktizszerannyihamukerijl a sztratoszf6r:iba. tdrt6net6ben Lrtoljiraaz 500-as hiil6seketfog okozni.Az emberis6g kalasztr6fa. durvdnezerdtszdz 6vvel evekbenvolt ilyen nagymdrelri ezel6tt.amitcjrt6nelmi l6pt€kkelndzvenemegynngyid6. M6g a ny66t, hogyalig termett ri napokis annyiraszurk6kvollakajtesztend6n 6lelmiszer. Ha egyilyen term6szeti kataszlr6fa a viirhat6olajvils6g.a dfiga olaj idej6reesne,akkora kev6sterm6nytnemfogJuktudni betakaritani,szrllitani.€hins6galakulhatki. Az L vilighibori ulljnszinreteljesenkihalta klasszikus szobriiszat. a klasszikus festdszet. a klasszikus zene6sa klasszikus fizikamiivel6se is. Mindez dgy, hogy fdlbehagytuk, nem fejezlijk be. Nem tLrdom. hogy lehetne-e Beethovenszimf6ni6ivalazonosszintrimriveketimi. vagy lehetne-e esetlegRembrandtvagy El Grecofestm6nyeitfelijlmilni. A klasszikus fizika feltdrdsdtazonbanbe kell fejezni.Ez m6g csak nem is f6lbehagyoat munka.a szimmetria-t6rk6p azt mutatja. hogya leriiletnektahn csakaz5-10szdzaldket t6nukfel. Alapvet6probldma,hogya politikaivezet6knemismert6kfel en jelent6s6gdt. nek a k6rd€snek gazdasdgi. nernzetbiztonsdgi Hatalmas dsszegeket kdltenekel az olajforrdsokmegszerzds6re, megv6d€sere. hololt enneka p6nzneka titred€k6b6l ki lehetnefejleszteni[j, jobb energiahordozdkat. Nemtudni,hogymi6rtnemismerikfel a politiku soka t6rt6nelemnek azt a fontosleck6jdt.hogya termel6kenysdg ncjvel6sea tart6sjdl6l zdioga.ehhezped;ge gednikell a te(hnika,is einiat a terrnis.ettudatndn|fej li;d'sAt. Ha elindulegyj6gondolat,akkorabb6lmozgalom sze ez6djk.abb6l szefvezet lesz,6sez a szervezel mindigelnyomjaaz eredetigondolatot.Gondoljunkcsaka kereszt€nysdgre, az iszldmra.a munkds-

331

ECELYGvdRcY: BoRoTYA'LEN

mozgalomra,de a kapitalizmusis igy indult. hogy l6pjiik dt a me.ev iparkodni,gondolengedjiikaz embereketkereskedni, fitldtulajdont, kodni, gyarapodni.Es mindenaz ellenkez6j6befordult A kiir itrd6gi A fizika mos!, Kiildndsenfiagikusez a term6szettudom6nyokn6l. vdgelgyengiil6s_ halott. Nem hAromsz6z €vestd(6netesorSnel6szdr ben, minden lehet6s6g6tkimeritve halt meg, hanemerdszakosm6don.tiltdsok6ltal.El6 teriileteMven lenne,de oda mosttilos a bel€_ egy6rtelmiien mutatja,hogy a tudomdp6s.A titrtdnelmitapasztalat esetlegesen vilaszthat6opci6,nem nyos,miiszakifejliid6snemegy egy riri passzi6,amirijl biintetleniille lehetmondani.Ha m6gislea bdntet6st mindenk6pmondunk,vagyiselnyomjuka lehet6s6geket, pen elszenvedjiik. Ez a kdnyv a halottkdmjelert€sea fizik6r6l6s a technik6r6l. A kialakult helyzetet elsiisorbana tehetsdgtelens€gben felulmflhatadantudomtnyos az embertelensegben alulmdlhatatlan, vezet6krov6siiralehet imi. Fejiikben tlland6an keveredika fejltid6s 6s a haladAsfogalma. A r6maiakis haladtak,az azt6kok,a kinaiak,az ink6k,az aftikai t6zsek is, csakrosszirenybaihaladtak,de nemfejltidtek.A mostani halad6siir6ny csakkev6sembemekad nyugodt,gondtalanj6l€tet, az emberektdbbs6gerengetegmunka6s kinl6dds6t6ntud egy statiinii 6letmin6s6get el6rni,holottcsupdna ,,klaszbil, elfogadhat6nak szikusfizika" ismeretemindenkisz6m6raemberi6letkttriilmdnyeket keresend6,a teremthetne. A tdrsadalmibajok oka a gazdasagban gazdas6gbajainakoka a technikiban,a technikd6pedig a term6szettudom6nyban, ezat a megold6snak is innenkell jdnnie. Nem a j6l6tet kell megszuntetni visszafogottfejlddessel,hanemmask6nt, m6salapokonkell a j6l6tet megteremteni. Littuk, hogy Kinet a tttaszitottale. Ne des hatalmaemeltefel 6s a hatalomtudatlans6sa hagyjuk,hogyez megism6tl6djdk. Sokmindenvanm6ga horizonlontdl... V6ge?

332

FUGGETEK f--i-t

---l

w3.

l--t-1

f-5-l

z,V.t-

ffI-F

-FiqJ.

z9,a

89,6. d. -Laahr,

Y A"

C.il.

EGELYGYdRGY:BoRorvAtr-trN

1. fiiggel6k WesleyGary szabadalma g6p Magnetoelectric machine,^zazElektrom6gneses A tal6lm6nysz6ma:10239,a benyijtdsideje:1879.m6rciusI3. vagymagb6ldll, melyetegyin,,A taldlmiinyegyldgyvasarmatririib6l dukci6stekerccsel egytitthaszni4lunk, ugyanabban a magneses tdrben, 6s azt polarizdljuk6s depolariz6ljuk. A polaritisaan6lkiilvdlrozzon meg,hogy kivenn6nka mdgneses mez6b6l.Szdmosg6p k6sziiltmrr elektromos6ramel6dllit6s6raolyan l6gyvasarmattilasegits6g6vel. melyendlland6rniignes hatiisiinak kitetttekercshelyezkedik el. Ezekbena gEpekben a m6gnesarmatfrdt igy mozSatjdk,hogyaz armatira gyorsan €ssokszorism€tl6dve megviltoztassa vagyelvesziGe polarites6t. Azdrt.hogyldtrehozzuk az armatrirdbana m6gnes6rint6se n6lkiil - ezt a p6lusv6ltiistvagy polaritdsvdltest, eddig mindig szijks6ges volt, hogyaz armatir6tki- 6s behizzuka mdgneses mez6b6l,azaza magnesvonz6mezej6b6l; vagyisazegyikp6luste#b6l a mdsikp6lus ter6be.Ehhezaz armatliritmozgatnikellettegy hosszliszakaszon keresztll,amikorletoz[aa p6lusviiltdsok frekvenci6jit,6s megnehezitette a miigneses megoszt6s teliesm6rt6krikihasznal6set, felhasznrileset. Tal6lm6nyom 6rtdkeaz,hogyaz armanjnita mdgneses mez6belsej€benmrlkijdfetem, 6s az armatfrakis mozgat6sdval dtpolariziilom a mdrismertg6pekhez hasonld,vagym6gjobberedm6nyektel. Taldlminyomazonaz eddigismeretlen t€nyenalapul.hogya m:ignesest6rben(vagya vonz6ster6ben)ldtezika mlignest6lkisebb-na- arnit6n semleges gyobbt6volsiglaegyolyanszakasz vonalnakne-, vezek ahol a liigyvasnempolarizdl6dik(azaznemjelenik meg a legyvasv6gein6szakivagyd€ii p6lus).nemmdgnesez6dik a m6gnes hat6sa6ltal.A semleges vonalhelyemdgnesenkent elt6r6:a vonala m6gnest annakp6luser6ssig6vel ardnyosan katzeliti, 6s r6volabbkerul a miignest6l.ha az armat{rat6rfogat6tndveljiik. A vonal hely€t kdnnyenmeghat6rozhaijuk egy tekercs6s egy galvanomdter segits6geveligy. hogy a vashozk6zeliriinkvagyi6le r6volitunkegy miignest.Egy miisikm6dszerszerint,kis vastiit,vasszbget helyeziinkaz armatfrav€g6re,6sfigyeljijk ^zt a pontot.ailol a tii vizszinteshelyzetbekeriil,s hogymikoresikle, mikorsziinikmega vonz:is. Felfedeztem, hogyha vasathelyeziinkerrea semleges vonalra,az polarizdladan maradm6gakkoris, ha az a patk6m6gnes er6svonz6

334

FriiccElbK

hatdsaalattvan,de amintbrrmely idnyban elmozditjukerftil a vo hogy a vas polaritiisaa nalr61,azonnalpolariz6l6dik.Felfedeztem, vonalellenkez6oldalainelt6r66s megvdltozik,ha a vonalon6thaladunk. lgy ha vasathelyeziinka mtgnes kdzel6be,€s kifeld tart6 (indukci6)segits6g6vel polarizeljuk,akkor mozgdssal 6s megosztiis polarit6sdt, 6s ahogya vonalt6l vonalat eldrve elveszti a semleges Ha fgy alakitjukki az art6volodik,ellenkez6m6donpolariz6l6dik. vonalt6lbefeldvagyatt6l kifel6reze&jen, matrirat,hogy a semleges munvagya vonalonkeresztiilhaladvaegy komutdtoraldsszekdtve po_ vegezzen, lehet6v6 tessziik az armatfrdban sziiks6ges ket akkor larit6sv6ltdsokat. S mindeztkis mozgdsokkal,ellent6tbena tiibbi (mis tipusri)kdsziil6kkel. A m6dszeremmelmeg6pitettg6pekr6szleteitsold6lek6ppenmegakkor kapjuk,ha egy (akdr val6sithatjuk. A legjobberedm6nyeket tijbb rdtegii) patk6m6gnesthasznalunk,6s az armat&6ta kdt p6lus fevonalk6zdtt. a mdgnes 6s a semleges lettegyoldalonmozgatjuk, Az l-4. 6braa senlegesvonal 6s a mdgnes,valaminta magneses meziik kapcsolatat,6s az armatira depolariz6ci6j6t6s polaritdsveltasdt g6p. 6!.{6.zolj^. Az 5.6btin l{tszik az eltalamk6szitettelekrom6gneses Abramaglafi'?jatazA jelentiaz alapotvagytart6vSEt, melyb6laz a jelii tart6k nydlnakki, melyeka megfelel6meziit alatit6 elland6mdgnesttaftjek. A B a szok6sostdbh6tegii 6lland6mSgnes.A C jel6l egy Iapos,vizszinteshelyzetrilrgyvasarmatfrdt,mely a m6gnesmindket p6lusafeleft helyezkedikel, 6s a D-vel jel6lt vibriici6s,azazrezg{ikana van r(igzitve,melyet a ,-vel jeldlt vizszintestengelydcif dt, s meiy az c-val jeliih 6llvi4nyonnyDgszik.Ez a kar egy c-vel jel6lt, fiiggdleges irenyrim6sikkarhozkapcsol6dik,melynekfels6 v€gefel van hasitva,s a d-veljel6lt excenterrel rezgethetjiik. Ez az ?-veljelcjlttengelyen hejelijlt forlyezkedikel, melyazffel fogaskerdkben v6gz<idik, €s nagy dulatsz6mmal hajtjukmegaz E-veljeldlt fogaskerdkkel. Az t jelf ker6kkelrezgdsbe hozzuka kart,6snagysebess€ggel mozgatjuk az armatrirdt a mdgnesliildtt 6s alatl. A kdz6penkikdnnyitett6s lekerekitettarmatirakdriil egyG jelii tekercs(szolenoid) helyezkedik el. Hogy a l6gyvasarmatrirat a magnesvonzisaellen6ben kiegyensrilyozhassam. 6s nekelljen€gy meghajt6t haszniilni, ez6na vjbr616kar als6rdszeal6 mds-mds magassdggal k€t vagytdbbhengeres rug6t(H jeh.i)helyezek,melyekegyrenijvekv6er6t fejtenekki, ahogyaz armanjrakdzeledika mdgneshez, 6s egyreer6sebbvonzdsnak van kit6ve.Ebbenaz elrendez6sben csakannyienergiasziiks6ges az armatlira mtkcjdtet6s6hez, amennyia mozg6alkatreszek inerci6jdnak 6s sirl6diisenak legy6z6s6bez elegend6.

335

EcEr,YGY6RG1:BoRorvAiLtN

Amikor a gepvibriil6s6t, rezgds€t 6llitjukbe,c6lszeniaz armatirSt a semleges vonalt6lkiindulvabefel6a m6gnes fel6 rczgetnt(2.,4. ibra).Az armatira,amintelhagyjaa vonalatpolarizalft6 v6lik; 6sdepo(.Azaz lariz6l6dik,amintel6i ^ vonalat. ott nempol6ros.)Tekintve. hogy az amatfra csakkis m6rt€kbenmozog(n€hiinyesetbencsak egyinch50-edr6sze),6saz is ki vanegyensflyozva a megnesvonzdsi hatAsa ellen,a g€petkis energiabefektet€s€vel nagyfordulalsz6mmal lehethajtani.Mivel az armatrir6t a mSgnes ktizel6ben mozgatjuk, ahola vonz6er66s az indukci6shatdsigen er6s,a dr6tokbansok ds nagyintenzit6situamotlehetindukdlni. Ha valamilyenokb6lszijks6ges lenne.akkoraz armatireta semlegesvonalonkiviil is rezgethetjikandlkiil.hogyelhagyndnk a mdgnesesteret.De rezgethetjuk az armalireta semleges vonallalp6rhuzamosanis an€lkiil,hogyteljeseneltivolodni4nk a m6gneses mezdbdl. Ebbenaz esetbenk6t egyeniiramiimpulzusunkIesza kifel6 mozgris sorin,6skett6a befel6tijn6n6mozgaskitzben.Ahhoz,hogy(liiket6) egyeneramot kapjunk,b6rmilyenkomubtorvagyeramirdnyvdlt6 elegend6- a kommutetort tdbbf6l€k6ppen hasznilhatjuk. Egyetbemuratunk az 5. 6brdn:a rezg6kar h6ts6rdszdnJ-veljel6lve,ennekk€rv6g€n 1<-val6s Llel jeltilt vezet6uij van. melynekv6geiheza tekercs v6geitkittjnk.A ( val 6s Zlel jeliilt ujjak h6rom,M, N, O-valjeldlt egymdssal ijsszekittdtt fdmiapokloz6 ntkeznek;az els6ken6a P-vel jeldlt vezetiivel,a mesika 0 jehivel,6s az eg6szrigy van kialakitva. hogyaz iiramir6nyamegveltozik, aminta fesziilts6g irinya a tekercsben megfordul.igy a P, Q vezet6kbenaz 6Lr^mir6nya6lland6marad. Mindenesetben rigykell elkdsziteni a g6pet,hogyfelhaszn6lhassuk az armatfradepola z6ci6jdta semleges vonalment6n;s az armatljra v6gig a m6gneses mez6nbeliil maradjon,6soft is kell mozgatni. Amint az 1-4.6brdnletszik,a rezg6armariraa megnesmindkdrp6lusa el6ft helyezkedik el, lehet6v€t6vemindk6tp6lusfluxus6nakfelhasznel6s6t,6s az eg6szarmarir6ris, igy a mdgnesteljesenergiejdt munk6ratudjukfogni.Akkor kapjuka legjobberedm6nyt, ha k6rvas, Iemezt6sszefogva, (Ldsdrajz.) dsszeszegecselve haszn6lunk. A g6p forftija, konstrukci6ja 6s a r€szekelrendez€se v6ltozhat, amennyibenaz armattiraa magnesesmez6nbeliil mozog,valamintha az armattlradepolariz6ci6jevalnyerjiik a" 6ramot.Az igy leirt tal6lmdnyomkapcs6n a kdvetkez6 ig6nypontjaim vannak: 1. A fentiekben leirt m6dsze.rel elektlomos iiramot indukdlok, melyn6legy tekerccselelliitott vasarmanjrdtrezgeteka semleges vonalfeld.es attdlbefeldegydllanddmiignesterdben.

336

FLccELaK

g6p egy mdgnesb6l,egy indukci6ste2. A magnetoelektromos kercsbcil €s egy.a mdgnesmezej6ben mozg6ldgyvasarmatir6b6i lill. Az armatiraa mdgneses vonalirdny6ban, semlegessdgi valamintatt6lvisszafel6 mozog. 3. Egy elektrom6gneses g6pbenegypermanens m6gnes. egy indukci6s tekercs6s egy armatira,valamintegy mozgat6mechanizmussegitsigdvel rezgeljijkaz armatirit a mrgnest6lt6volitva€s kdzelitve,a semleges vonalt6leltdvolitvavagy azonkeresztiil. an6lkiil,hogyelhagyn6nk a midgneses mez6t. g6pm6gnesb6l. 4. A magnetoelekromos egyindukci6s rekercsb6l6s egy ldgyvasb6l 1ll. Az ut6bbitigy rezgetjiik.hogycsaka semlegesvonalt6la m6gnesig. €svisszaa semleges vonaiigmozog." (M€gn6gyig6nypontvan,ezekazonbannemmondanak szemottev6enrijat.) N6hdny kommentir A fentiszabadalmi leir6s,tudonisomszerintaz els6a echnikatdrt6ne6ben, amely tdbbletenergidt termel6 szerkezettelkapcsolarban fennmaradt. A leids k6zirissalk6sziill,de legfeljebbk6t helyenvolt olyan homilyos,nehezenolvashat6sz6, melynekfordit6s66ftnem mern6kkezeskedni. de igy 6rzem,azoknem6rintetika szabadalmi leiiis l€nyeg6t.Ez a berendezds annyiraegyszerrinek flinik, hogy mindenki,aki n6mikdzijgyess6ggel rendelkezik, 6s rddldoznegyvendrvenezerforintot. meg tud.ja6patenia szerkezetet. Patk6mrgnest tdbbhelyenis be lehelszerezni. de hangsz6r6kba 6pitettgyrirrialaki. dlland6mdgnesek vagy m5s mdgnesek segitsdgdvel is val6sziniileg meg€pithet6 a permanens mdgnest helyettesit6 mdgneses kdr. Tudnikell, hogya XIX. szdzadv6g6nk6sziilt61land6 m6gnesek a mai mdgneseklez k6pestigen gyeng6kvoltak.6s alacsonykoercivitiissalrendelkeztek. Alig 6tvdzdtt.hengereltlemezekb6lk6sziiltek, igy viszonylagkevis kistdlyhibahalmoz6dott fel benniik,ez6rrala csonyvolt a koercivitiisuk 6s a remanens mignesesindukci6juk.Mi elottnekil6tnienk a feladatnak, 6rdemes n6hiinymagyarnyelvenis ki adottkitnyvetelolvasniaz nlland6miigneseket ta.talmaz(ikdrdkr6l. (A lista a ,,Be|ezeftsa ftrtechnol6gidba"3. kdretdben, a cary-f6le \/erkerelek leirdsdn-k kapc\;n'negtdldlhircr. Am kd./tlJln\ fel Jrra. hogymozg6alkatrdszekel tafialmaz6mrgneses kdrtjkkelnemnagyontbglaikozikaz irodalom,6s kijliindsennemfoglalkoznak ezzcl azigynevezett.,semlegess6gi vonallal".

EGELYCYdRcY: BoRorvattLEN

Erdemesezt a z6ndtfelt6rk6pezni,majd k6vetkezdfeladatkdntdgy folytatni tovibb a m6r6st,aiogy Garyjavasolta:tekerjiinkigen v6kony tekercseta l6gyvas armatrirakdr€, 6s ndzziik meg, hogy milyen az indukci6 idiibeli lefu6sa. V€gezziikel ezt a Ks6rletet[gy, hog} exa fdl_lemozgatjuk szinuszosan id6benszabdlyosan, centersegits6g6vel vasdarabkdt a semlegesz6nafelett, azonkeresztiil6s az alatt Ha ezt a elvdgeztiik,6s megvizsgdluka gener6lt6mm idiibeli kis6rletsorozatot lefut6sdt,akkor nem szabdlyosszinuszlefut6stkapunk, hanem att6l elt6r6t.Ez val6szimilegaz indukci6svisszaiatesmiatttdrt6nt. Maga a tiibbletenergiaabb6l az er6t&torzitasieffektusb6l,a szimmetriavesztesb6lkitvetkezik, amit mdr a III. r6szbenr6szletesebben nemis foglalkozunkAhhozvi' kifeitettiink- ezzelitt a tovdbbiakban szont,hogynagym6rt6ki legyenez a torzu|ds,rendKviilhasznosaz €s a a polarizeci6 z6n6ntiirt6n66thalad6s, fgynevezettsernlegess6gi depolaizirci6.Ezt az effekust haszniiltafel az 6les szemiiGary, s ez val6ban egy rendKviil fontos seg6deffektusahhoz, hogy ardnylag egyszeriikiiriilm6nyek k<lziittis l6trejiihessena tiibbletenergia{ermel6s. A. ,,Bevezetlsa tirtechnol'Sidba" 3. k6tet6bental6lhat6leiresok de ilyen egyszerii a mez6torzitds, megfigyelhet6 esetdnmindegyikn€l seg6deffekust ilyen szellemes leirestegyik feltal6l6sem adott,ds semtal6lt m6s,ez6rttartottamfontosnak,hogy nemcsaka 6n6nelmi elsris6gok6n, hanema leirds egyszeriis6gemiatt is kijzreadjamWes_ ley Gary elfelejtett munk6jdt. L;nyeg€benez az effektus a Hendershot-f6legeneratoralapja is' ahol a patk6mdgnesfelett egy ldgyvasb6lkdsziilt nyelv rezeg.Ezen a rezg6nyelvennincsszolenoid,viszonta rezg6nyelv egy szolenoid fluxusdtaz id6benviiltozmozog,6s igy annakm6Sneses kdzeleben (mozg6 alkatrdszttaltalmaz6)induktatja. Gary tehiit val6banszSmos nemcsak bukkantre. Az alapelvterm6szetesen ci6s gep alapittlet6re hanem mozhaszn6lhat6, tartalmaz6 szerkezetekn6l mozg6alkatr6szt Ennek els6 a mez6torzit6setn6lkiil is megval6sithatjuk 96 alkatr6sz p'.ldija a Bewzefts a turtechnol6giabacirr'ii kiinyv l. kdtet6ben,az talelhat6meg. tipusi megolddsn6l ,,(ivcsat" Mindegyik szerkezetn6lkomoly probl6maa m6retezes.Ezzel kapcsolatbansemmilyenkonket tan6csotnemtudok adni, mindenki sz6mtua nyitott a Ks6rletez6shosszf 6s rdgiis rida. Az, hogy 6ppenmihiiny meneteslelyeneklegyeneka l6gyvaslemezek,a m6gnesek; lelem6nyess6g€n mrilik. gyen a szolenoid,ez mind a konstrukt6r6k k6ziil szerkezet Ugy 6rzemviszont,hogy az dsszeselektromegneses 6s itt, enn6la Gary-f€lek6sziil6lo6lvanrem€ny az Adams-motorn6l, eredm€nyre 6s legegyszeriibben arra, hogy a lehet6leggyorsabban

338

FriccELiK

jussunk.A Cary-f6leszerkezetnek nagy egyszenis6ge ellenereazonban pontosan megm6mi a bemen6 mechdti6nya:igen nehezenlehet hanikusteljesitm6nyt, men viszonylagnagyoka sdrl6ddsivesztesdgek minda loga.lerebel.minda7 e\cenlemil.igy csat bec.le.re 6s a kimen6enerhagyatkozhatunk a bemen6energiamegit6l6sekor. gia semleszigaziinsz6pegyenituam m6gakkorsem,ha a Gary 6ltal javasolt.egy6bk6nt szellemes egyenifinyit6thaszn6ljuk. belefogunk, akkora K€ts6gtelen, ha a Gary-f6lek6sziil6k6pit6s6be meg6piteni, mert a tdbbi visszaszabadalomban leirt verzi6t6rdemes egyfokkalnehezebb. Azokkalcsakakkor csatoltk€sziil€kmeg6pit6se 6rdemes foglalkozni,ha m6rtiljutottunkenneka g6pneka megismer6sen,6stiszt6banvagyunka hatesmindenftszletdvel.Ma mdr sokanyagokl6teznek,mint wesley Gary idej6kal jobb fenomigneses pr6brlkozds ben. Nem kiz6rt, hogy az effektushosszabb-rdvidebb mdgnesek 6s iiv€gf€ml6gyut6nfel6pithet6ritkafiildf6mpermanens a legnagyobb m6rt6k( vasfelhasznalesrval is, meit ezekn6lrem6lheto jelensdg azonban eg6szen effekus.Kis6rletez6shez, a megismer6s6hez anyagokis megfelelmin6s6giiferromegleses biztos,hogygyeng6bb anyagdk6lltak nek,hiszenaz 1870-es, 80-as6vekbensokkalrosszabb rendelkez6sre. Val6szinli,hogyaz effekus lefolyiisataz excenteralakjdnakv6ltoztat6s6valmegtovdbbtudjukjavitani.azaza folyamatidiibeli aszirnrnetri6jdt egdszendurvam6donel tudjuk torzitani,ami fontosaz effektuseros6s6riiln6k,ha Sok sikert6stiirelmetkivrnok a Ks6rletez6shez, sdg6hez. postacimemre, hogya l€€ndd,,Beaz Olvas6kmegim6keredm6nyeiket " 4. kdtet6benkijzzdtehessem yezetisa Ertechnol6gidba azokat.

2. fiiggel6k Nemcsakolyan taldlmiinyokatnem basznilunk,melyeketmegsemmisitettek esetlega feltalel6valegyiitt-, hanemolyanokatsem,amelyek Els6sorbanTesla longitutijbb6-kev€sb6nyilvdnosak,hozz6f6rhetiiek. genedl6 tettiink ernlit€st, vagy a hulldmokat szerkezeteir6l dinalis Farnswonh-f6leelektromosftizi6s g6pek6l, vagy wesley Gary magnesesg6peir6lstb.Nem kelleneteh6tteljesenel6lr6l kezdenia Ks6rletezest,sokfog6dz6mdr rendelkedsilnke dll, 6s ha nemindlllunk el az fton, azcsakaz elnyomds6sa szellemirests6gsz6mlAjfuaihat6. Nincsolyankilincsa magyarbiirokiici6ban,amit le nemnyomtam Penzelegkaphassak ehheza munkahoz. volnaaz6rt,hogysegits6get Az elutasitdsok indokamindigugyanaztnincs tdbbszdrelutasitottak.

339

FIGELYGYORGY:BoRorv^[LEN

Ezl az dlliispontot neml6tezhetnek. p6nz.ezeka gâ&#x201A;Źpeknemldteznek, "hivaulos" ilt p6ldakent Alljon magyartud6st&sadalom k6pviselia egy olyan,tipikuslev6l,melyetakkorkaptaka rendez6k'amikor^z meghivlika le el6adesonua kapcsolatos kimeriil6sdvel olajkdszletek elmondani, Azt igyekeztem v6iir6t is. Az el6ad6scime:A 24. 6ra. a v6hogykomoly,val6svesz6lyfenyegetitechnikaicivilizSci6nkat kapottlev6lnem gesolajk6szletek miatl.Azt hiszem,hogya t6m6ban annyit' hogy 6n sajdt mindcjssze kiil6nijsebb kommentdrt, ig6nyel p6nz6b6l. ad6fizet6k nem az p6nzemen, sajetid6mb6ldolSozomes puszt6naz a c6lA lev6l kdzreadiisinak ahogyaz ELTE professzorahogymirekdf megismertesse. Olvas6val a Tisztâ&#x201A;Źlt ad6fizet6 hogy ia. ad6t. dltala befizetett az mire nem fordithatj6k tik, vagyink6bb E6nO6 T,RA^D TUDOMANYIdIT'M

fiNaszrrruDnriNYr (ar MAGKiMIAI TANSZTK t 518EudrpstI 12.Pf.12. t szalodt6: dr. HoM@y zol6n c64lc'n' d@ro E-Mil: honoMy@paFchm.elte.lr T.tdon 20945J5/1564 Fdr 2094642

Tisztelt Alelndk asszonyI Dr. Egel.t Gliirg 2001. tlec. 12-ei el6addstirasz6l6 neghir6idt megkaptan,amit mint magdnszemA,'szinftn kdsza;nijk Meg szeretuAma.onban ragadni az Ilaklmat, hog Jelhivjam a fgrelmit arra, amir6l feltltele..isen szeint nincs kell6 infotm(Xi6ja EeelJ ir Pftkenysiglt Asn4zeteit\)aLanennyircisnerem tuhhozbiz tosan eliggl. hogJ mee tudiam itllni), ls azokat az dltudonin kiird' be sorolom. Foglalkoztisomb6l atl6tl6an in a val6di tudomdnyt iq\ek' saemko..retheni.oktatni, As ezlrt fel szokotthiboritani, amikor biao' n'rosemberekahozzdtft6k szrimdrutrividlis1n ft|es nireteket hi et' nek. Az it\enek k tzbtt vannak noiv meSs.dllottakis okosan sadmit' csal6k.Nen tudom,hogy Egeb ir 1eryikkateg6ridbatartozik' ein is akaro,n dt megslrteni, de tevlken$Age alkalrnasarm hog)' a !em1i' t t ezaeL ke\)dsbl j dratos enbereket megtdvessaen. saettudomdnlokban atdtissa a validi ltdamdny tekintAl\& (nen, mintha annak \)al6disdga a tekiftAlyen alapul a, de a legell)ontabb dolgokat csak kevesen utd' i(ik fehgni, ds a nagt, tbnegek 6hatarlanul csak ,hinni,, kdpesekpl Einst ein kijv etkel eft seib en). A le+sajnahbsabb a jelenlegi hel!.etben az, hotu- Ott d meghiv.i jr'it hivatalos, pecsAfiel elldtott paPircn kiildte meg neketn Htttdrozot'

340

tan tiltako.nom kelLaz ellen, hogy vdlasztottpolitikai vezet6kkbzpAnameDekellenkeznekaz dllami isz.enpropagdljanakolyan nAzeteket, kobkban oktutotttudo dnnJaL Mig .:sakeBf naSJonegysz.ertidologra szeretnlkrdvildBitani,anli nAr a cimAbenlelepLeziEgely r el6a&isit. UgJanisa ,tihott talailmdnJoegy qrtelmezhetetlen fogalofi. Kiil'nb sena nai piacgazriat;dei vili+ban igaz a., hog ho egt "taldlmAnyoval6banmiikiidik,ls lnsz hoey not hajt,akkornincsaz a politikaihatalnm,amelyneSSdtolnd, el6bb-ut6bbegj alelnes vtillalkozi ne csiruiljonbel;le pinzt. Vikmi nJemszerht a ,tiltott< s.6 egyszcriiena sarlatdnxig dlcfuisdru szolgtil. Kdrcm.ennekfAnyAbenJi$,eljdk ESelyb el6a&isdL Budapest,200l. december 7. Udviizlettel, HomonnatZoIMn tanszlkve.et6 eEyte mi docens Altalrbanis elmondhatom, hogy rendkiviiler6scenairetlehettapasztalni kl ebbena 6maban.Amikorpdld6ula fenti,az olajk6szletek meriildsdvel kapcsolatos eloaddsttartoftam,akkor a Kossu[hRddi6 Reggelikr6nikdjrnakegyikriporterek6szitettvelemegy beszâ&#x201A;Źlgetdst, amelyben rdvidenvioltam a helyzetetA riportnemjelenhetett meg, az indoklrsrcrdt. Ugyanigyjdrtampelddula Vasdmapidjsdgcimii a riportot,azt a szerkeszmiisomdlis, aholB6thoriGi4borelkeszitette r6kj6naktaldltdk.dem6gsem mehetett ad6sba. Hasonl6helyzetjellemzi a cikkeimetis. J6 prir cikketinam,de csaka Demokrala cimij lap kdzdltle bel6liikn6hrinyat. Pdresetben 6ln6venis megpr6bdlkoztam, deakkorsemkitz6lt6ka cikket.Nema nevemmel vantehit baj,hanem magdvala t6mival.A felsoroldsv6gdnegy oiyan rijsdgcikketadok kcjzre,mely nemiitdttemega m6rt6kel.A MagyarNemzetszim6ra irtam,6s a h6tv6Bircvat szerkesztdje, Feh6rB6laj6nak is tal6lta,de mindener6feszit6se ellen6rea cikketfeljebbval6inemengeddlyeztâ&#x201A;Źk. Az Olvas6rabizomannakv6lemdnyez6s6t, hogyezekaz iresokvajon midrtnemtiirtdka nyomdafest6ket. 1851ben CeorseBissella latin 6s a gtjri;e,a hiber, valaminta szanszkft nlelN professzora')a[amioL]at tett, atninekhatdsaaztira is tsrt as nindanqiunk lletit befobdsolja.O aktpitouaneg a modern k(;olajipa . 1853'ban, szikebb hazdjdban, Pennsybanidbanjdna Litta, hoqylbrrisok kijrnyikin nagy ronpokkal giijtik bsszeaz olajat a ')iz kls.indr6l. is aztfethas:ruiljdk els6sorbangttrigytisz.atic6-

341

EctrLYGYORGY: Bo*orraELEN

Iokra. Egj izben, amikor Adesanyjdt tnegLitogatta New Hampshere' ben, ftgi hkoLijdba, a Datlmouth College'be is elldtogatott, ahol lszrevett egy iivegnJi pennstlvdniai k'olajat, a it ellSet\)e vildgitlisra haszndhak a termekbek. Ekkor jdtt fti, hogy nemcsak 8y68yszer' k'tu, hanemfitdanyagkdnt is haszndlhat6 volna. Azonnal megkereste isner6sAL Siuyman profess.ort, aki a Yale Egletem naeytekindbii legytan tandra volt. Nagy nehe.en dsszesze' dett irszAzdolldrt, dmi a kSolai kAniai vizsgtilatdhoz kelkft, 6s e8! iv milva ott fekiidt az asztaldn a kutatdsi jelenty's, mely a sziklaolai tulnjrlonsdg.tit mlltatta. A sziklaolaj a civilidb vildSot Jenye8et6 ves./' lyekre adhatott enlhi4st: mdr kivesz6fdlben vobak ugyanis a bdlndk, olajukat edtlis t'il.igitdtra haszndltdk. EStre dftiSdbb ls dniSdbb len az dru, hiszen e$,re messzebbrekellett nenni a vadds.oknak, hogf leteritsdk ezeketa szegdnt ndftnyev6 .iriAsokat. Sillynan 1855. dprilis 16-dn kiadott kutatdsi jelefiAse azonban elegenddalapot adott ahhoz, hog! befektet'ket taldljanak, As elkez' didjajn az olaj iparszeri bdnydszdsa ts feldolgozdsa, desatilldci4ia. Hogt mieft pont egy klasszika filoltigusnak jutott osztdbrisziil a modem olajipart megteremftse? Nyilvin azdrt mert a szAnipar ak' kori nogjai akkor is ds mA8 fibb embertilt6n i ideiS meg vohak ebgedve a helJzettel, igy gondoltdk, minden i6l ran. PediS dtlaS' ban 50-100 dvenkint megib aa emberisAg e?y energiav,ilsliSot. Az els6 akkor 1)oh,amikor kezdett kifoqyni Eur4priban az addiS kime' rithetetlennek gondoh fakiszlet, ekkor a kdszin mentexe meg plldd' ul az acilg)drtdst 6s a g6zgdpipart. Ax egykori klasszika Jilol6gus vilctlenszer felismefise teremtette me7 a mai \)ilrig leghatalmasabb ipanit, mely a hozvikapcsolidi aut6ipanal egJiitt taldn nL8yobb, mint az dsszestdbbi ipar eeyiittrdv. Am most is Eliilekeznek a sbtit felhdk. Most nem a bdlruik wnnak kifug6ban, hanem maga az olaj. Igaz, a milt s414adkijzepin, amikor az ameikai ol(tjipar lAtejdtt, az Osztrdk-Magyar Monarchia teriile' tin nuir Ltezett petrflcumipar, As btezett egy olyan petrljleumldmpa is, ely alig komozot AsjbL viLigitou. Innen, a Monarchidb6l indult el vildgh6d/t6 itjdra a petr6leum, ezt vetAk lit ds tbkdletesitefiek az amerikaiak. A petftjleum, mint enerqiafotds persze nem volt egdsze ij, hiszen mint a k6olaj egyik s4imwzlkd. azlrt mdr nahdn) ezer Ave ismeniL De 6ppen lehetett t)olna a Monarchia is az olajipar megteremt'je, hiszen az ErdAb As a szomszAdosHavasalfdu bAntdib6l is hoztak fel olajat, bitument UgJa csak kmert vob, hogy a Kdzel' Keleten ls a Kaszpi-tengeren mindig olajat bugyoSnak a forrdrok. Magk egy amerikai filoligus kellett a felismereshez.

342

FnccflEK

Ug ldtszik,a tijftA eleminrAdi ,na?dt.Most, hogt fogJt/in van az olaj, fontosak lenndnekolyan gdpek,melyekhelyettesltenitudndk a szenetAs az olajat. Olfan gipek, melyekngy adnak energi4t, hogf nen kell hozztijuk nzemanyae.Fantazmaq6ria?Ugyaneztmondrdk azoknakis, akik igy gondoltdk,hogy az olajlrt nemdsni kell, hanem fiml Tlikiletes bada dgnak rAhAkaz 6tletet, 6s csak kerAsetnber tartott ki mellefte. Az iizenanyagnAlkiili gipek ugyancsakvad ,tletnek tiinneh mondvdn ilyen gApetApiteniehtileglehetetlen. Ez iv nuljus,iban,egy ilyen gip bemutahijAnvetnm rlszt Budape* ten. Dr. Szab6liszLi kanadaimagyarm4majk-kdzgazddsz mutattabe taldlwinydt A 8/p egy elektronosSenerdtor kb. 150%hatdsfokn. A meghajtdxihozfdlhasudh energiaruisfllszeres& adja vissza,igy, hogy a megtermebenergiafele h6,fele villanos enerSia.Visszaemlakede fzikai tanubruinyaimtu, fblbttibb hihetetlennekttlnik ez az ered mAny,hiszenaz energiamegmala.di^ bnAtule ne teszilehet^)Ailyen szerkezetek meg4pi4sAt.Satbtj ir azonbanmindenkitbeengeda grdrt6 iizemabeAsgipeit szabadonkhet fArykApeztLa hoTidrtdk bdnnifile ellen6rz6mlrlst is elvdSezhettelc Ezekneka vininfeliil fiiggetlen szakembercknek mAftseiis aldtdmasztottdk a 1S0Vo-os hattisfokot. Szab6I liszl6 taldlmdrya mintegy20 6tes miltra tekint rissza, akkor kapott el6szi;rfelklrlst ls lehetdslget arra Kanadriban,hogy nlzze neg, nilyen megolddstlehetnetaldlni az akkor tetdzi olajvdlsdg idejin valanifdk nj energiatermel6glpre. A sikertelenktsdrletek sonit egyszercsak 8/)ngAn megm tatkoa6,dm ruir ki Arhetd tdbbletenergiajelenl'te szakitotta meg. LAtejiitt az elsd ollan gApiik, melt n6htiny s4izaliknyi tbbbletenergidtmutatott. Ezt az eseminlt tbbb mint egy dvtizedes,rengetegplnzzel As kisArlerczAssel j,ir6 munkq kt;vene, melynekeredmAnyelett ez a nytiri benutat'. Mostann kAsziilt el ugya is az els6 kereskedelmicdlra 4pitex gdp. A bemututti is l4nyegAbenaz adds-ratel aprop6jdn sziiletert: iinnepAryeskeretekkdziitt irtdk aLi az iratokat is adtdk dt a gipet. A wr6 egy kanadai clg, amelrnek kdp\risel6i,alapoJ szakiirtdi dNizsglilds ls mdrAssorozatutdn diintijuek igy, hogy kiJizetik a e4teLirat, a 7 milli4 doll6rt. A sorsszesz4lye folyiin, nihdny nappal a budapestibemutanj An Szingapirban egy hasonh5)notor et*etkaiai befiutatdjlin vehetten riszt, eaittal egyjaplin fehaLilti, Kohei Minato mutattabe motorjait, generdtorait.A Szab4-file taldlmdnnyalellent6tbenezekegiszenpiciny k4szikkek, a6r ?.sebreis rakhattjak,hatisfokuk 200Vois 500Vo kozdtt moaog.Ezekndla szerkezeteknAl nem keletkezikh6, a bemend

343

EGELYCYORGY:BoRolvAfLEN

methanikus energia ttibbsaajrdseiijn le elektrotttos enereia .formdjd' ban, ha g:nerdtorklnt haszndljdk a klsziiliket, 6s ugyancsak illen aa Irdny, ha moto*dnt miikddnek. Kohei Minatot mindig is A ekebAka ndgnesek, Iterekkordban so' kat jlts.ott mdgnesdafttblaikkal. igy, jAdk kiizben vetu As.rc' hogy mris-mdj edt 6re. akkor, anikor egymtishoz kipest Erortan mozgatja a mltgneseket egl-egl bi!.aryos s.68ben tatva. Ebb6l az itletbi;l negirzdsbril elinduba, nintegy 20 Aven dt dotSozotts.erkezetein' mtira kb. 60 orsztigban kapott SApeires.abadalmat 150 6vvel ezel6x a bdlnaolaj drd?uldsafoglalkoztatta az etnbere' ket, ts megoldtistkeft.stek.A negol.lds tiibb sztizi|e kl.nil tub' hi' szen negron sokan tudtak a sziklaolajr6l, a bitutne$6l, arfiL hog| ez megg\tijthat;, eldgenrct6. Mdgis egy kivtildll', a szans.kit 6s latin n\relyek tuddja. George Bissell kellett ahhoz, hogy elinduljon a ki olajipar. 0 vette lszre ezt a lehetds4getls at.6 btlete volt, hogJ a riqi kinai s6brinJriszatra dlkdt Ms firdsi mdds.ereket haszndljdk, 6s ne a salnbtinJriszatban megszokott tdrnds, ds6s, $dkdnfos m6dszereket Bissell j6 idiben lipett d ti;ftAneletu szinpaddra a bnyegAben meq' atapo.ta a. olajipat. Ma a a fa;ld orsztiSainak SazdIssdgat az hatd' roz.zane7, hogt menryn biftokolnak a k'owkaszletbdl. Lehet, hog! mdr nem solaiig?

Tisztelt Olvas6! Munkrm sordn gyaloan keresnekmeg kutat6k saj6t tudominyterulekdzittiikitn el6rt eredmâ&#x201A;Źnyeikkel,s kbziiliik a legtehetsdgesebbekkel meg. Ez lett a ,,Beveze6sa t4r' senegy tanulmdnykijtetetjelentettiink technol'gidba" 3. kdtere.Ebben a kdtetbenaz ut6bbi 6vek, 6vtizedek olyan nagyon fontos magyar szeilemi eredmâ&#x201A;Źnyeijelentek meg. me6s t6m6konkiviil sziiletIyek a hivatalcsakad6miaikutat6inrâ&#x201A;Źzeteken v6gzett kutat6sk6nt.Az iitlagos r;ner6b6l tek. Minden egyes esetben akad6miaieredmdnyeketabbanmriljdk fdliil, hogy mindegyik a maga teriilet6negy egy komoly m6rf6ldk6; rij ipardgakalakulhatnakmajd ki ezekena felfedezeseken. Az elmilt 6\'6sz6n k6sziilt egy tizr6szes,harminc 6rds eltiad6s-sorozat is, melynekeload6i a t6m6bankutat6k voltak, j6i6szt a 3. kiitet a 6s mondtdk el tapasztalataikat szerz6imutatt6kbe berendezdseiket. videokazetta-sorozat megtekintds6t kapcsolatban. A r6rtechnol69iiival mindazoknakajdnlom,akik gondolkodnaka t6m6r6l. vagy t6rtechno \zeretndnek ke\lileni. logiaiberendeleseker

344

FiccELtix

1. kazetta:Dr. Eg€lyGyitrgy (kutat6-m6mitk): Bevezetds a szimmet ria 6s a megmaradisszerepea fizik6ban;Molnir Gyiir$/ (iizemm6miik): Az Adamsmotormiikdddse6s6pit6sitapasztalatai m6djai 2. kazetta:Dr. Egely GyiirS: A szimmetriafegsemmisit6s gazkiiijl€sn6lMi a kijzds a mechanikdban. mez6kn6l, elektromos gdpekben?; EperiessyAndr6s (villa' a tdbbletenergla{ermel6 g6pek n6lkiili energiatermeld mosm6miik): Mozg6 alkatresz (Coler.Boday,Hendershot, dvcsao; m6djai 3. kazelta:Dr. Eg€ly Gyiirgy: A szimmetriamegsemmisit6s (viltamos-iizemrn6rntik)r Tdbbletenergia Il.; Geoffrey Spence termel6seelektronorv6nnyel;Gonthir Szldva (technikus): dpitdselCstikiir Csaba(g6p6szszerkezetek Schauberger-tipDSf energiakinyerds a mechanikiiban, szerepe m6rniik)i A szimmetria tton mechanikai SzamoskiiziJinos 4, kazetta:Dr. EgelyGyiirgy: Teslatal6lmiinyai; Hogyancsapol(technikus):A vekuum- vagydter a fizikr4ban. hat6meg? anti 5. kazetta:Sarkadi Dezs6(fizikus)l Gravitaci66s m6dositesa, Osszefoglal6 gravitici6sKsdrletek;Dr. EgelyGyiirgy: tulajdonsriA t6rid6szerkezet 6. kazeua:Dob6Andor (matematikus): Cs6kiir hatisaa l6id6szerkezetre; gai €s m6dosit6sa, a mozg6sok \r6lto^at8a2 gyakorlatban t6rid6szerkezer a Csaba:Mitjelent a 7. kazetta:CsonkaIstvin (villamosm6rnitk):Gikisiil6sesberendez6sek(Correa.Csernicki):Keresztfri Ferenc(technikus):Viz6pit6se k6sziil6kek bontdsos tiibbletenergia-ter 8. kazetta:Dr. EgelyGyiirgy: A VajdaJ6nos-fdle (g6p6szm6rniik): Az atommag g6p Sind€ly Liszl6 alapelve melS fel az anyaB? 6ptjl Hogyan szimmetridja. szerkezet6nek tegabb 9. kazettarSind€lyLrszl6 - Dob6 Andor: A t6rtechnol6gia iddutazes techni terr."l.i6, az 4 Az anyag-rtalakites, lehet6s6gei. EgyGdl F€renc(g6p6sz-6s vegy6szm€rniik): kai lehet6s6gei; polusrjgenerdtorok 6pit6sitapasztalatai zdtsz): 10.kazetta:Dr. Szab6L6szl6(g6perzm6rndk-ki:zg 6s 6pit€s6nek generdtor (mSgneses molor) miikdd6se A C-720-as 6pit6s6re!kapcsoMolnir Cyitrgyr Az Adams-motor tcjn€nete; SzamoskiiziJ6nos:A vekuumenergla latos rijabb eredm6nyek anomiili6kftrlya Termodinamikai vrkuumcell6val. megcsapolasa g6z6k eset€n d€kok6s

34i

ECELYGYoRcYr BoRorvA[LEN

is ^z6rtk6sziilt,hogya MagyarcrszSA kainyv,s az el6adissomzat gon mindig is meglev6,6rtelmes,krcativ,tenniv6gy6embereknek A 3. kdtetben€s az elegend6informdci6tadjunkehheza munk6hoz. amivel mindenki dal olyan eljrrdst, szerkezetet, el6ad6s-somzatban himdrtenelkezdhetkiserletezni, lehet6s6geihez, technikaituddsdhoz ki az elektrotechnikdbanj6ratosabb. szenki a mechanikdban, hanemcsoportosan, Tov6bbrais azt aj6nlom,hogy ne egyenk6nt, mert csak igy lehets€ges 6sszefogva, egymdstsegitvedolgozzanak, sikertel6mi,6s csakekkorvan es6lyeannak,hogya megszezetttudas 6s tapasztalattdbb6 nem v6sz el. Ennek 6rdek6bena tanfolyam amit mi Teslabefejez6se 6ta folyik egy rcndszeres csoportmunka, csoportnak neveztiinkel. Havontaszoktunktal6lkozni,€s megbesz6ljiik a m6gnesmotorok 6pit6s6vel 6s a Tesla-fdleimpulzusgeneritor hogyvalakiel' kapcsolatos tapasztalatainkat. A rdszv6tel el6felt€tele, olvassaa 3. k6tetet,6s megn6zze a tanfolyamivide6t,mertaz ott kdziiltek alapvetdensziiks6gesek a t6ma6tfog6meg6rt6sdhez. Rem61em,min6l t6bben csatlakoznakcsoportunkhoz.V6rom azoknaka fejleszt6knekajelentkez€s6t, akik kel16elszdntsrggal, 6s perszeszabadid6vel rendelkeznek, 6s szivesenr6sztvenn6nekmunkenkban-Ha van lehet6s6ge, segitseanyagilagkutat6munkenkat, kUzdelmUnket.

INToRMicldI egely@axelero.hu; Telfiax. 06 (23) 450-181i 2092Budakeszi, Pi:38. Budakesfi,2002.sxeptemberI . TiszteletteI: Egelj Gy6rgy A Ztld Technof6giaKijzhaszni Alapitv6nyszinl'jat a Biato6igy €s Vid6ke Takar6ksziivetkezer budaiirsifi6kja vezeti. Sz6n aszSm: 64500(X1-1M17672 Cime:2040Budacirs, Szivervrnyutca5.

346

AJANTOTT TRODATOM I. r6sz . PaulJ. Nahin:Oliv6rHeaviside. ScientificAmerican.I 990.jfnius . C. Jungnickel R. Mcconnrnach:Intellectual Masteryof Nature.Universily ofchicagoPress.Vol. IL . H. Lipson:The GreatExperiments in Phisics.Oliver& Boyd,Edinburgh. 1968. . KeithJ. Laider:To lightsucha candle.OxfordUniversityPress,1998. J. J. StockerNonlinearVibrationsin Mechanical andElectricalSystems. Jobnwiley, 1950. . Stephen Nettel:wave PhisicsSpringerVertag,1992. . P. G. Drazin:Solitons.Cambridge UniversityPress,1983. . Gaponov- Grekhov Rabinovich:Nonlinearities in Action, Springer' Verlag.1992. . M. Romoissenet: WavesCalled Solitons.Conceptsand Experiments. SpringerVerlag.1994. . NikolaTesla:On Licht andOtherHish Frequ€ncy Pbenomena. Philadelphia, 1893-februSr, Published by Ni kolaTeslaMuseum,Belgrade,I 956. . PatentNe 568176.Apparatusfor ProducingEl€ctricCunentsof Higb Frequency andPotential,1896. . MarcJ. Seifer:Wizard.BirchLanePressBook, 1996. . Akimov A. MoskovskyiQuantumNonlocalityandTorsionFields.Preprini.Nb19A,CentreofNonconvertional Technologies. Moscow,1993. . G. Shipov- A. Akmov - A. Moskovsky:PhysicalvacuumandQuantum reality. Preprint -lYe20A, Centre of Nonconventional Technologies, Moscow,1992. . RobertBuderi: The Inventionthat Changedthe World. The Story of Radar ftom Warto Peace,LirtleBrown& Co., 1997. . Gery Vassilitos: LostScience. Borderland Science Publications, 1997.

II. r6"sz . JohnD. Verhoeven: The Mysteryof Damascus Blades.ScientificAmeri can,2001.janurr,pp.62-67. . W. Brian,Arthur:PositiveFeedback in theEconomy.ScientificAmerican, 1990.februerpp.80-8s. . RobenTemple:TheCeniusof China.PrionBooksLtd., 1998. . JosephNeedham:Scienceand Civilisationin China.CambddgeUniversity Press,vol. l-12. . Will Durant:OurOrientalheritage. Simon& Schuster, 1954. . Jacques Gemet:Le MondeChinois.ArmandColin,Paris,1999.

347

. PotonyiP6ter:Kinardrt6nete. Maecenas, Budapest. 1994. . ArnoldToynbee:SurvivingtheFuture.OxfordUniversityPress,1971. . Will andAriel Durant:The L€ssonsof Hislory.Simon& Schuster, Net! York, 1968. . TimothyBrook: Th€ Confusioruof Pleasure. Commerceand culture in Ming China.UniversityofCaliforniaPress,1998. . JoannaWaley- Cohen:Sextants of Beijing.W. W. Norton& Company. New York, 1999. . Szun-Ce: The Art of war. New York. 1906.(magyarforditris:GiincdlKiad6,Bp., 1996.) . Jacques Gernet:Kina h6lkijznapjai a mongolh6dit,ise16est6j6n. Gondolat Kiad6.Budnpest, 1980.12501276.old. TokajiZsolt:A r6giKinafegyverei. Zrinyi Kiad6,Budapesi. 1997. . G. G. F. Simkin:The Trad;tionalTradeof Asia-OxfordUniversityPress, London,1968. . JosephNeedham: TheCrandTitration.Allen & OuwinLtd. 1959. . PeterJames Nick Thor?erAncientInventions.BallentineBooks.New York, 1994. . JolanChang:A tao tanitilsaa szerelemr6l 6s szexr6t.AranyLapok.1990. (Forditotta: TemesiFerenc) . A tudestarsadalma I II. Strat6giakutat6 Intdzet.Ipargazdasrgi Kutat6-TandcsaditKft. Sorozatszerkeszt6: VargaCsaba,Csajrg6Zolten.Budapest,

200r. III. r6sz . Milton A. Rothman:Discoveringthe NaturalLaws The Experimenral BasisofPhisics.Dover,New York, 1989.

lV. r6sz . KennethS. Defteyes: WorldOil Shortage. HubberCs Peak,TheImpending Princeton UniversityPress,Princeton. 2001. . C. J. Campbell:The ComingOil Crisis.Multi SciencePublishingCom pany,Petroconsultants S. A. Brentwood. England,1997. . C. J. Campbell J. H. Laherere:TheendofCheapOil. ScientificAmerican,I998.mdrcius. 278.old. . M. King Hubbert:The worid s EvolvingEnergySyst€m.Ame.icanJournalofPhysics. Vol.49.N, 11,pp. 10071029.1981. november. . RichardA. Kerr: Tbe Nex Oil CrisisLoonrsLarge and PerhapsClose. Sience, Vol.281.,pp. I128'l131.I998.augusztus21. . C. B. HatfieldiOil backon rhegtobalagendaNature.Vol. 387,pp. 121., 1997. mtjus.8.

348

MAGNESGYARTAS m6gnesek ferrit-alnico-neodimium-szamarium vaskivilaszt6k. elLen6rz6 eszkdzdk. m:igneses eszkozdk, magnesek, miianyagkdt6sii m6gneskuplungok. m6gnesasztalok, emel6-6srcjgzitom6Snesek, z6rak megneses hegeszt6si seg6deszkdzok, 6ratart6k,

EUROMAGNETKFT.

1102BudaDest. SzentL6szl6t6r 20.(volt REMX 6piilete) Nyitvatart6s: h6tf6-csiitiirtiik: 8m-16m,p6ntek: sto-12"0 telefon/fax: 433-0050,257'71l9; www.euromagnet.hu

BoRsLAszLoEV Villamosn#mitk ltrt6 utca14. 1107Budapest. Tel/fax:06{ I)295-ll9l Tel:06(I )162'6828 Mobil:06(30)9612-103

B('RS MAGNET

6s mignesesberende V6llalkozisomdlland6mdgnesek. migneseseszkajzok z€sekgy6rrtsdra. tbrgalmazesdra €s m€r6s6re szakosodott. Kornplettmiiszaki megoldrisokkal 6stanecsaddssal segitjijkvevrtinket. AlNiCo dntdttnlignes:a le&iobbhijm€rs€kleti stabili6si anyag. (B x H),", I I 42 KJ/mr T,,"-500 550'C Stroncium-6sB6rium-fer t mign€s:a legolcsltbb mdgnes anyag. "C (B T^* 250 x H),,"^10-30K.l/ml Ritkafdldf6mmrgnesek. Szaniriun-Kobalt: alegdrigdbbmrtgnes. (B x H),", 127-222 T."- 250'C KJ/mr Neodimium-Vas-B6r:a legjobb mtCnesesp,uamelerekkel rendelkezrtanyag. (B x H).,, 207-406zu/mr T,,,""80'180"C

Nyomtatta6skiitiitte: DabasiNyomdaRt. Redlszisztdma M6di Lajos vezerig zEat6 vezetd: Fetel6s

. rO.Orl

,r.a"iffi

":s""f}.3:f;':1

-h:$ffil* 2852 Pt.